25.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/1

(1)

A megszűnésre vonatkozó felülvizsgálatot követően a Tanács az 1334/1999/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes intézkedéseket vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó magnézium-oxid (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára. Ezek az intézkedések a minimális importár formájában jelentek meg. Egy időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 985/2003/EK rendelettel (3) módosította a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések formáját, fenntartva a minimális árat, de figyelemmel az egyedi feltételekre és minden egyéb esetben 27,1 %-os értékvám kivetésével.

(2)

Meg kell jegyezni, hogy az eredeti intézkedéseket az 1473/93/EK tanácsi rendelet (4) vezette be (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(3)

A KNK-ból származó magnézium-oxid behozatalára vonatkozóan hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő megszűnéséről szóló értesítés közzétételét (5) követően a Bizottság szolgálataihoz érkezett egy kérelem az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a megszűnésre vonatkozó felülvizsgálat iránt. A kérelmet 2004. március 9-én nyújtotta be az Eurométaux (a továbbiakban: a kérelmező), a teljes közösségi magnéziumoxid-termelés túlnyomó részét, ez esetben 96 %-át képviselő termelők nevében. A kérelemben azt állították, hogy az intézkedések megszűnése valószínűsíthetően a dömping és a károkozás folytatódásával vagy megismétlődésével járna a közösségi iparágra vonatkozóan.

(4)

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapították, hogy a felülvizsgálat kezdeményezéséhez elegendő bizonyíték gyűlt össze, a Bizottság szolgálatai az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően bejelentették a megszűnésre vonatkozó felülvizsgálat (6) megindítását, és megkezdték a vizsgálatot.

(5)

A felülvizsgálat kezdeményezéséről a Bizottság szolgálatai hivatalosan értesítették a kérelmező közösségi termelőket, a kérelmet támogató egyéb közösségi termelőket, a KNK-beli exportáló termelőket, az importőröket/kereskedőket, a felhasználó iparágakat, amelyekről tudott, hogy érdekeltek, valamint a kínai kormány képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(6)

A Bizottság szolgálatai minden félnek kérdőívet küldtek, amelyről tudták, hogy érintett, valamint azoknak is, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérdőívet kértek.

(7)

Tekintettel az érintett termék KNK-beli exportáló termelőinek és importőreinek nyilvánvalóan magas számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő, az alaprendelet 17. cikkével összhangban. Annak érdekében, hogy el tudják dönteni, szükség van-e mintavételre, és ha igen, akkor kiválaszthassanak egy mintát, a Bizottság szolgálatai mintavételi kérdőíveket küldenek ki, amelyek egyedi információkra kérdeznek rá minden egyes érintett exportáló termelő és importőr átlagos eladási mennyiségére és áraira vonatkozóan. Az exportáló termelőktől vagy importőröktől nem érkezett válasz. Ezért úgy döntöttek, hogy nincs szükség a mintavételre.

(8)

Ezenkívül kérdőíveket küldtek valamennyi, a Bizottság szolgálatai által ismert termelőnek az Amerikai Egyesült Államokba (a továbbiakban: az USA), Ausztráliába és Indiába (mint lehetséges hasonló országokba).

(9)

A négy kérelmező közösségi termelőtől, valamint egy hasonló országbeli, nevezetesen USA-beli termelőtől érkezett válasz.

(10)

A Bizottság szolgálatai minden, a dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének meghatározása céljából és a közösségi érdek meghatározásához szükségesnek tűnő információt megkeresett és ellenőrzött. Ellenőrző látogatást tettek a következő vállalatok telephelyein:

(11)

A dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségére vonatkozó vizsgálat 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig tartott (a továbbiakban: a VI). A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megbecsülése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2000. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakot (a továbbiakban: a mérlegelt időszak) fedte le.

(12)

Az érintett termék ugyanaz, mint amelyre a jelenleg hatályos intézkedések meghozatalához vezető előző vizsgálat irányult, azaz az ex 2519 90 90 KN-kód (25199090*10 Taric-kód) alá tartozó magnézium-oxid, nevezetesen a természetes égetett kausztikus magnezit.

(13)

A megnézium-oxidot a természetben előforduló magnézium-karbonátból vagy magnezitból állítják elő. A magnézium-oxid előállítása céljából a magnezitet kibányásszák, összezúzzák, osztályozzák, majd szárítókemencében 700–1 000 °C fokon kiégetik. Az eljárás eredményeképpen eltérő magnézium-oxid tartalmú, illetve kategóriájú magnézium-oxidot kapunk. A magnézium-oxidban előforduló szennyező anyagok elsősorban a SiO2 (szilikon-oxid), a Fe2O3 (vas-oxid), az Al2O3 (alumínium-oxid), a CaO (kalcium-oxid) és a B2O3 (bór-oxid). A magnézium-oxid fő felhasználási területei: a mezőgazdaság, ahol állati takarmányként vagy műtrágyaként hasznosítják, ezenkívül ipari célra az építőiparban padlóburkolásra és hőszigetelésre, valamint a cellulóz-, papír-, vegyi anyag-, gyógyszer-, lángmentesítő anyag-, és csiszolóanyag-gyártás során és a környezetvédelemben használják fel.

(14)

Az előző vizsgálatok megállapításait ez a felülvizsgálat megerősítette a tekintetben, hogy a KNK által exportált termékek és a közösségi termelők által gyártott és a közösségi piacon eladott, valamint a hasonló ország termelője által előállított és a hasonló ország hazai pacán eladott termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és vegyi tulajdonságokkal és végső felhasználással rendelkeznek, ezért hasonló terméknek minősülnek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(15)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt vizsgálták, hogy vajon az intézkedések megszűnése a dömping folytatódásához vezethet-e.

(16)

A kínai exportáló termelők és a közösségi importőrök együttműködésének hiányában ezt a vizsgálatot a Bizottság szolgálatai számára egyéb forrásokból rendelkezésre álló információkra kellett alapozni. Ennek megfelelően és az alaprendelet 18. cikkével összhangban az Eurostat 8 jegyű KN-kódos és 10 jegyű Taric-kódos, egyéb forrásokkal ellenőrzött adatait használták.

(17)

Meg kell jegyezni, hogy a vonatkozó, 8 jegyű KN-kódos Eurostat-adat az érintett terméktől eltérő termékeket foglal magában, míg a mérlegelt időszakra vonatkozó, 10 jegyű Taric-kódos adat nem foglalta magában a tíz csatlakozó országot.

(18)

Ezért a 10 jegyű Taric-kódos Eurostat-adatot az Európai Uniót a bővítés előtt alkotó 15 tagállam vonatkozásában, míg a 8 jegyű KN-kódos Eurostat-adatot a tíz új tagállam vonatkozásában használták. Ezenkívül a tíz új tagállam vonatkozásában használt, 8 jegyű KN-kódos Eurostat-adatot kiigazították oly módon, hogy levonták belőle a tíz új tagállam által a bővítést követő hat hónapon belül jelentett, a 8 jegyű KN-kód és a 10 jegyű Taric-kód között fennálló százalékos különbséget, azért, hogy kizárhassák az érintett terméktől eltérő termékeket.

(19)

A kiigazított Taric-adat alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a VI folyamán 115 225 tonna magnézium-oxidot hoztak be a KNK-ból a Közösségbe, azaz hozzávetőlegesen a közösségi fogyasztás 29 %-át.

(20)

A megszűnésre vonatkozó előző felülvizsgálat VI-je folyamán a kínai magnézium-oxid Közösségbe irányuló behozatalának mennyisége 110 592 tonna volt, azaz hozzávetőlegesen a közösségi fogyasztás 31 %-a.

(21)

Meg kell jegyezni, hogy mivel a Közösség huszonöt tagúra bővült, a megszűnésre vonatkozó előző és jelenlegi felülvizsgálat vonatkozásában a kivitel mennyisége és piaci részesedése nem hasonlítható össze.

(22)

Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban a Bizottság szolgálatai ugyanazt a módszertant alkalmazták, mint az eredeti vizsgálat alkalmával. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat 27,1 %-os dömpingár-különbözetet állapított meg.

(23)

Mivel a KNK egy átalakulóban lévő gazdaság, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban egy megfelelő piacgazdaságú harmadik országból kapott információ alapján kell megállapítani.

(24)

Mivel a megszűnésre vonatkozó előző vizsgálat alkalmával Indiát választották hasonló országnak a rendes érték megállapítása céljából, együttműködési kérelmet küldtek indiai gyártóknak. Együttműködési kérelmet küldtek továbbá minden ismert gyártó címére Ausztráliába és az USA-ba, amely országokat a megszűnésre vonatkozó felülvizsgálat iránti kérelemben lehetséges hasonló országként jelöltek meg.

(25)

Egy indiai gyártó kész volt együttműködni, de nem válaszolt a kérdőívre. Egy ausztráliai gyártó válaszolt, de úgy nyilatkozott, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a Bizottság szolgálatait segítse a kért információval. Csak egy USA-beli gyártó volt kész megadni a kért információt.

(26)

Az USA-t illetően megállapították, hogy az egyesült államokbeli piacon megfelelő mértékben erős a verseny. A magnézium-oxid behozatalát nem terheli dömpingellenes vám, az érintett terméket tekintélyes mennyiségben importálják különböző harmadik országokból, és két helyi gyártó is részt vesz a versenyben. Az együttműködő egyesült államokbeli gyártó által alkalmazott gyártási folyamat hasonlít a kínai gyártóéhoz. Az egyesült államokbeli gyártó hazai eladásai a VI alatt a KNK-ból a Közösségbe érkezett teljes behozatal jelentős mennyiségének (mintegy 83 %-ának) felelnek meg.

(27)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a rendes érték megállapítása céljából az USA megfelelő hasonló ország.

(28)

Az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban mérlegelték, hogy az USA-beli gyártó hazai eladásai, tekintettel az elszámolt költségekre, a rendes kereskedelmi forgalom keretén belülinek tekinthetők-e. Ebből a célból összehasonlították a VI alatti, egységre jutó teljes előállítási költséget az ugyanazon időszak alatti értékesítési ügyletek átlagos egységnyi árával. Megállapították, hogy minden eladás haszonnal járt. A vizsgálat feltárta azt is, hogy az egyesült államokbeli együttműködő gyártó valamennyi értékesítése független fogyasztó számára történt. Ennek eredményeképpen a rendes kereskedelmi forgalom keretén belül az USA hazai piacán a független fogyasztók által fizetett vagy fizetendő árakat használták a rendes érték megállapításához, összhangban az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével.

(29)

Amint az már említésre került, egyéb megbízható információ hiányában az exportárat az Eurostat adatai alapján állapították meg. Megállapították, hogy az Eurostatban az árra vonatkozó adatokat egy CIF Európai Közösség határbázisban tartják nyilván. Ezeket az árakat egy FOB bázisra vitték át, levonva a tengeri fuvarozás és a biztosítás költségeit. Az ezekre a költségekre vonatkozó szükséges információt a közösségi gazdasági ágazat nyújtotta be, és egyéb lényeges információ hiányában használták fel a számításokhoz.

(30)

A rendes érték és az exportár gyári árak alapján történő tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában tett megfelelő engedményekkel kompenzálták a kifogásolt, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló különbségeket. E vonatkozásban kiigazításokat tettek tekintettel a tengeri és belföldi fuvarozásra.

(31)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a súlyozott átlag rendes értéknek a súlyozott átlag exportárral való összehasonlítása alapján állapították meg a dömpingkülönbözetet, a fentiekben meghatározottaknak megfelelően. Ez az összehasonlítás jelezte a dömping meglétét. A meg nem fizetett vámú, a CIF közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 100,73 % volt, amely jóval meghaladja az előző vizsgálat alkalmával megállapított szintet (41,9 %).

(32)

A VI során a dömping meglétére irányuló elemzés mellett a dömping folytatódásának valószínűségét is vizsgálták. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában, valamint mivel kevés nyilvános információ áll rendelkezésre a kínai magnéziumoxid-iparról, az alábbi következtetés elsősorban elérhető tényekre támaszkodik, nevezetesen a japán kereskedelmi statisztikákon, az USA népszámlálási hivatalán és Kína vámügyi adatain alapuló piackutatási információkra, amelyeket a panasztevő nyújtott be.

(33)

A megszűnésre vonatkozó felülvizsgálat iránti kérelemben foglaltak szerint a kínai gyártóknak a termelőkapacitás terén jelentős tartalékaik vannak, mivel ők rendelkeznek a világ legnagyobb, 1 300 000 tonnásra becsült magnezitkészletével. Az érintett termékre vonatkozóan a teljes kínai termelőkapacitást évi 800 000-1 000 000 tonnára becsülik, míg a kínai hazai fogyasztást mintegy 250 000 tonnára becsülik, az exportot pedig kb. évi 250 000 tonnára. Ezért a kínai termelés gyorsan tovább növelhető, amennyiben a piaci körülmények ezt biztosítják.

(34)

Ugyanazon forrás alapján megállapították, hogy a kínai magnézium-oxid teljes exportja az egész világon 17 %-kal nőtt, az 1999. évi 465 900 tonnáról 2003-ra 545 600 tonnára emelkedett. Az egyéb világpiacokra, így Japánba vagy az USA-ba irányuló kivitel árai 38 %-kal alacsonyabbak, mint a Közösségbe irányuló export esetében, s ez az exportőröket arra ösztönözné, hogy inkább a közösségi, mint a harmadik országokba irányuló kivitelt növeljék, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztik.

(35)

Ezenkívül a Japánba irányuló kínai kivitel ára 2003-ban hozzávetőlegesen 13 %-kal csökkent, azaz a 2000. évi tonnánkénti 109,4 USD-ről a 2003. évre tonnánkénti 95 USD-re. Ugyanebben az időszakban az USA-ba irányuló kivitel ára is csökkent hozzávetőlegesen 8 %-kal, azaz a 2000. évi tonnánkénti 133 USD-ről a 2003. évre tonnánkénti 122 USD-re.

(36)

Ez egyértelműen azt mutatja, hogy ha az intézkedések hatályukat vesztenék, az a kínai exportőröket a közösségi piac megcélzására ösztönözné, tekintettel a termelőkapacitás terén meglévő jelentős tartalékaikra és a harmadik országokhoz képest magasabb közösségi árszintre.

(37)

Azt is meg kell jegyezni, hogy az érintett termék tekintetében a közösségi piacokon általánosan kialakult árszint a közösségi piacot nagyon vonzóvá teszi. Ez egy újabb ösztönző tényező a Közösségbe irányuló kivitelnek a termelés fokozása által történő növelésére. Ezenkívül, amint arról fentebb már szó volt, a harmadik országokba irányuló export áráról kiderült, hogy alacsonyabb, mint a Közösségbe irányuló kivitelé. A közösségi piac vonzó és viszonylag magas árai azonban hosszú távon valószínűleg nem maradnak meg. Ha az intézkedések megszűnnének, a nagyszámú kínai exportőr különösen érdekelt lenne abban, hogy növelje részesedését a közösségi piacon. Egy ilyen fokozott verseny azonban alacsonyabb árakhoz vezethet. Következésképpen nagyon valószínű, hogy a közösségi piacon jelen lévő valamennyi szereplőnek ennek megfelelően csökkentenie kellene árait.

(38)

A vizsgálat azt mutatja, hogy a VI során a KNK a korábbinál sokkal magasabb szinten tovább folytatta a dömpinggyakorlatát. Mivel a KNK a termelőkapacitást illetően jelentős tartalékokkal rendelkezik, és mivel harmadik országokba a kínai kivitel még alacsonyabb áron történik, mint a Közösségbe, nagy a valószínűsége annak, hogy a kínai exportáló gyártók lényegesen növelnék az érintett terméknek a Közösségbe irányuló dömpingelt exportját, ha a fennálló intézkedések megszűnnének.

(39)

A négy panaszos közösségi gyártó válaszolt a kérdőívekre, és a vizsgálatban teljes mértékben együttműködött. A VI során ők a közösségi termelés 96 %-át képviselték.

(40)

Ezen az alapon a négy panaszos közösségi gyártó alkotta a közösségi gazdasági ágazatot az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(41)

A közösségi fogyasztás a közösségi gazdasági ágazat közösségbeli eladásainak, a KNK-ból érkező behozatalnak és az egyéb harmadik országból érkező behozatalnak az összesített mennyiségén alapult.

1. táblázat:   Fogyasztás a Közösségben (az eladás mennyisége)

(42)

Az EU-s fogyasztás a magnézium-oxid tekintetében 2000 és 2002 között nőtt, és 2002-ben mintegy 456 197 tonnás csúcsértéket ért el, mielőtt 2003-ban és a VI-ben ismét visszaesett egészen 392 416 tonnára. A teljes mérlegelt időszakban összesen 7 %-os visszaesés volt megfigyelhető, míg 2000 és 2001 között 6 %-os növekedést tapasztaltak.

(43)

A 10 %-ot elérő, pozitív vagy negatív évenkénti változással ingadozás az érintett termék fogyasztásában nem utal hosszú távú tendenciára. A közösségi gazdasági ágazat fenntartja, hogy a teljes magnéziumoxid-piac viszonylag kiegyensúlyozott, és ez a csekély mértékű ingadozás a hosszú távú fogyasztás normálérték-tartományán belül marad.

(44)

A KNK-ból érkező behozatal mennyisége ugyanazt a tendenciát követte, mint a közösségi fogyasztás. 2002-ig átlagosan 8 %-kal növekedett, azt követően pedig csökkenni kezdett. A mérlegelt időszak folyamán összességében 18 %-kal, 140 171 tonnáról 115 225 tonnára csökkent a KNK-ból érkező behozatal.

2. táblázat:   Behozatal a KNK-ból

(45)

A kínai behozatal piaci részesedése 2002-ben 36 %-ra nőtt, összhangban a közösségi fogyasztás növekedésével. 2003 óta elkezdett csekély mértében csökkenni, a VI folyamán 29 %-ot ért el.

3. táblázat:   A kínai behozatal piaci részesedése

(46)

A KNK-ból érkező behozatal átlagos importára folyamatosan csökkent, a mérlegelt időszak folyamán összesen 24 %-kal.

4. táblázat:   A kínai behozatal átlagos importára

(47)

Az érintett termék KNK-ból érkező behozatalának átlagos ára a VI során tonnánként 133 euró volt CIF közösségi határparitáson számítva, a 10 jegyű Taric-kód szintjén jelentetteknek megfelelően. Az alákínálás elemzése céljából a közösségi gazdasági ágazat gyári átlagos eladási árait összehasonlították a kínai importárakkal a VI folyamán, megfelelően kiigazítva a behozatalt követő költséggel, a vámmal és a dömpingellenes vámmal. Ezek alapján nem állapítottak meg alákínálást.

(48)

A közösségi gazdasági ágazat termelése 2000 és 2001 között először 4 %-kal nőtt, bizonyos mértékben követve ezzel a közösségi fogyasztás tendenciáját. Ezt követően azonban folyamatosan csökkent, a mérlegelt időszak során összességében 5 %-kal. A VI folyamán a közösségi gazdasági ágazat magnéziumoxid-termelése mintegy 55 %-át tette ki a közösségi fogyasztásnak.

6. táblázat:   Termelőkapacitás

(49)

A termelőkapacitás állandó maradt a mérlegelt időszak folyamán.

7. táblázat:   Kapacitáskihasználás

(50)

A fenti táblázatból kiderül, hogy a mérlegelt időszak folyamán a kapacitáskihasználás ugyanazt a tendenciát követte, mint termelés. A 2000 és 2001 közötti növekedést követően folyamatosan csökkent. A mérlegelt időszak folyamán a csökkenés elérte az 5 százalékpontos mértéket.

(51)

2000 és a VI között a közösségi gazdasági ágazat nem kapcsolt fogyasztók számára a közösségi piacon történő eladásai 11 %-kal csökkentek. 2000 és a VI között a kapcsolt vállalatok számára történő eladások 57 %-kal nőttek. Ezek az eladások csak egy vállalatot érintettek, és ugyanahhoz a csoporthoz tartozó leányvállalatok számára történtek. Az összes magnéziumoxid-eladás mintegy 17 %-át jelentették a mérlegelt időszak során.

(52)

A közösségi piacon az összes eladás mennyisége 3 %-kal csökkent 2000 és a VI között.

9. táblázat:   A közösségi gazdasági ágazat eladási árai a magnézium-oxid tekintetében

(53)

A 2000 és a VI közötti időszakban a magnézium-oxidnak a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon felszámolt átlagos eladási árai 9 %-kal emelkedtek. Az eladási árak 2002-ben érték el csúcsértéküket, 2003-ban és a VI-ben némileg estek.

(54)

A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a 2000. évi 62 %-ról 65 %-ra növekedett a VI-ben. Jelentős mértékű emelkedésre 2002 és 2003 között került sor (a piac 7 %-a).

(55)

Úgy tűnik, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak sikerült piaci részesedét szereznie, köszönhetően az egyéb harmadik országokéhoz képest versenyképes árainak.

(56)

A fenti táblázatból kiderül, hogy a mérlegelt időszak folyamán 19 %-kal csökkentek a készletek. A 2000-től 2003-ig tartó időszak során a készletek mintegy 43 000 tonnát tettek ki, míg a VI-ben alig több mint 35 000 tonnára estek vissza.

(57)

A készletek, amelyek 2000-ben még a közösségi gazdasági ágazat EU-s eladási mennyiségének mintegy 16 %-át jelentették, az EU-s eladási mennyiség körülbelü1 14 %-ára estek a VI folyamán.

(58)

A mérlegelt időszak alatt a nem kapcsolt felek számára való eladás nettó eladási értékének százalékában kifejezett jövedelmezőség a következőképpen alakult:

12. táblázat:   Jövedelmezőség

(59)

A 2000. évi veszteséget követően a közösségi gazdasági ágazat eladásai a VI végéig jövedelmezővé váltak. 2002-ben a haszon 4,3 %-os csúcsértéket ért el, de 2003-ban 0,1 %-ra esett, a VI-ben pedig 1,6 % volt. A 2003. évi csökkenés az eladási mennyiség csökkenésének és kínai exportőrök által alkalmazott árak nyomásának az eredménye volt, amely nem tette lehetővé a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy az indokolt haszonkulcs eléréséhez megfelelő szintre emelje árait.

(60)

Meg kell jegyezni, hogy amikor figyelembe veszik a kapcsolt felek számára történő eladásokat, a jövedelmezőség kicsivel alacsonyabb lehet, de a tendencia nem változik.

13. táblázat:   Pénzforgalom

(61)

A pénzforgalom 34 %-kal bővült a mérlegelt időszak során, és jövedelmezőségéhez hasonló tendenciát követett.

(62)

A befektetések 2000-től a VI-ig 19 %-kal csökkentek. A jelenlegi VI-ben azonban a befektetések 24 %-kal magasabbak voltak, mint az előző vizsgálat VI-jében, amikor a befektetések elérték a 4 219 000 ECU csúcsértéket. A befektetések elsősorban a termelési folyamat fejlesztését és további racionalizációját érintették a költségek gazdaságossá tétele és a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében

15. táblázat:   A befektetések hozama

(63)

Miután 2000-ben negatív volt, a mérlegelt időszakban mintegy 11,6 százalékponttal nőtt a befektetések hozama, és a jövedelmezőségéhez hasonló tendenciát követett.

(64)

A közösségi gazdasági ágazat képes maradt a tőkeemelésre a mérlegelt időszak alatt.

(65)

A fenti táblázatból kiderül, hogy a foglalkoztatottság 20 %-kal csökkent a mérlegelt időszakban. A legnagyobb mértékű csökkenésre 2001 és a VI között került sor.

(66)

Mivel a termelés kisebb mértékben csökkent, mint a foglalkoztatottság, a termelékenység 19 %-kal nőt ugyanebben az időszakban, ahogy ez az alábbi táblázatból kiderül:

17. táblázat:   Termelékenység

(67)

A mérlegelt időszak alatt az alkalmazott bérek a közösségi gazdasági ágazatban mintegy 4 %-kal nőttek.

18. táblázat:   Bérek

(68)

A vizsgálatból kiderült, hogy a közösségi gazdasági ágazat exporttevékenysége a következőképpen alakult:

19. táblázat:   A közösségi gazdasági ágazat kivitele

(69)

A közösségi gazdasági ágazat magnéziumoxid-exportja 8 %-kal nőtt a mérlegelt időszakban, elsősorban 2002-ben. A kivitel mennyiségének növekedése azonban csak kis mértékben hatott a közösségi gazdasági ágazat helyzetére, mivel ez a kivitel átlagosan mintegy 4 %-t tette ki a közösségi gazdasági ágazat összes eladásainak.

(70)

A KNK-tól eltérő országokból a Közösségbe irányuló magnéziumoxid-behozatal mennyisége az átlagárral együtt a következőképpen alakult:

20. táblázat:   Egyéb harmadik országokból a Közösségbe irányuló behozatal (mennyiség)

21. táblázat:   Egyéb harmadik országokból a Közösségbe irányuló behozatal (átlagár)

22. táblázat:   Az egyéb harmadik országokból a Közösségbe irányuló behozatal piaci részesedése

(71)

A KNK-tól eltérő harmadik országokból érkező teljes magnéziumoxid-behozatal mennyisége a mérlegelt időszak folyamán a 2000. évi 10 252 tonnáról a VI-re 7 172 tonnára csökkent. Az egyéb harmadik országból érkező behozatal piaci részesedésének kiszámítását kis mértékben kiigazították azzal, hogy kizárták a közösségi piacon eladott, és a közösségi gyártók egyike által a törökországi leányvállalatától megvásárolt behozatal mennyiségét. Ebben az időszakban ezeknek a behozataloknak a piaci részesedése 2 %-ról 1 %-ra esett. Főképpen Törökország, Izrael, Ausztrália és az USA exportált a Közösségbe.

(72)

A VI során az egyéb harmadik országból érkező behozatal átlagos importára jelentősen magasabb volt, mint a közösségi gazdasági ágazaté. Meg kell jegyezni azonban, hogy a 10 jegyű Taric-kódos Eurostat-adatok is tartalmaznak olyan árakat, amelyek az érintett terméknél sokkal magasabb tisztaságú szintetikus magnézium-oxid árai, és amelyek így magasabbak is. Pontos információ eközben nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a termékkeverékben a szintetikus magnézium-oxid és az érintett termék között figyelemmel a 10 jegyű Taric-kódos Eurostat-adatra, reálisan azt lehet feltételezni, hogy a VI folyamán a harmadik országokból érkező magnézium-oxid átfogó árszintje magasabb volt, mint a közösségi gazdasági ágazaté.

(73)

A fentiekben kifejtetteknek megfelelően az érintett termék fogyasztása a mérlegelt időszakban kis mértékben csökkent. Akárcsak a megszűnésre vonatkozó előző felülvizsgálatban, úgy vélik ugyanakkor, hogy a mérlegelt időszakban a közösségi fogyasztásnak nem volt jelentősebb hatása a közösségi gazdasági ágazat helyzetére, ahogy ezt a közösségi fogyasztásra vonatkozó (42) preambulumbekezdés is kifejti.

(74)

A hatályban lévő intézkedéseknek köszönhetően a közösségi gazdasági ágazat 2000 óta részben erőre kapott. A gazdasági tényezők, így a piaci részesedés, a jövedelmezőség, a befektetések hozama, a pénzforgalom, a termelékenység és a zárókészletek pozitív fejleményeket mutatnak. A közösségi gazdasági ágazat eladásai jövedelmezőek voltak 2001-től (0,9 %) a VI-ig (1,6 %). A kínai exportőrök által gyakorolt nyomás következtében azonban a közösségi gazdasági ágazat nem volt képes megfelelő, a jövőbeli életképessége biztosításához szükséges hasznot elérni. A csökkenő tendencia a termelésben (– 5 %), a kapacitáskihasználásban (– 5 %) és az eladásokban a közösségi piacon (– 3 %) többé-kevésbé összhangban volt a fogyasztás visszaesésével. Mindez azonban károsan hatott a foglalkoztatottságra (– 20 %) és a befektetésekre (– 19 %). Meg kell jegyezni, hogy a közösségi gyártóknak a kapcsolt felek számára történő eladásai nem változtattak a közösségi gazdasági ágazat helyzetének átfogó képén. Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy bár javult a közösségi gazdasági ágazat helyzete, az sebezhető maradt, többek között a KNK-ból érkező folyamatos dömpingelt behozatal eredményeképpen. A közösségi gazdasági ágazat erőfeszítései versenyképességének fejlesztésére ezért nem jártak teljes sikerrel.

(75)

Egyrészről meg kell jegyezni azt is, hogy a kínai behozatal mennyisége és piaci részesedése csökkent a mérlegelt időszakban. Kiderült továbbá, hogy a kínai behozatal nem törte le a közösségi gazdasági ágazat árait. E körülmények alapján, valamint különösen annak fényében, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete korlátozott mértékben fejlődött, a kínai behozatal és piaci részesedés csökkent, az árakat nem törték le, a dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódását nem lehetett megállapítani. Ezért azt vizsgálták, hogy az intézkedések megszűnése a kár megismétlődéséhez vezethet-e.

(76)

Tekintettel a hatályban lévő intézkedések megszűnésének a közösségi gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt valószínű hatására, számos tényezőt vettek figyelembe összhangban a fenti preambulumbekezdésekben összefoglaltakkal.

(77)

Mint az korábban már említésre került, ha a dömpingellenes intézkedések megszűnhetnek, nagyon valószínű, hogy az érintett terméknek a KNK-ból dömpingelt áron érkező behozatala jelentős mértékben megnövekszik, tekintettel arra, hogy a világ legnagyobb magnezitkészletével rendelkező KNK-nak a termelőkapacitás terén nagy tartalékai vannak.

(78)

A KNK-ból és egyéb harmadik országból a Közösségbe érkező behozatal összehasonlítása jelentős különbségeket mutatott az árakat illetően. Az egyéb harmadik országok importárai magasak voltak a mérlegelt időszak során, míg a dömpingelt kínai importárak folyamatosan csökkentek. Az a tény továbbá, hogy az egyéb magnéziumoxid-piacokra irányuló kínai kivitel exportárai 38 %-kal alacsonyabbak voltak, mint a Közösségbe irányuló kivitel exportárai, egyértelműen arra utal, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak az érintett termék KNK-ból érkező dömpingelt kivitelének növekvő mennyiségéből eredő nagyobb nyomással kell szembenéznie, nem megfeledkezve arról, hogy ez az export a mérlegelt időszak folyamán már kifejtett negatív nyomást a közösségi árakra.

(79)

A fentiek fényében arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések megszűnésének engedése minden valószínűség szerint a közösségi gazdasági ágazat számára a kár megismétlődését eredményezné.

(80)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban vizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása a Közösség mint egész érdekeit sértené-e. A közösségi érdek meghatározása a különböző érintett érdekek, azaz a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök/kereskedők, valamint az érintett termék felhasználói és szállítói érdekeinek méltánylásán alapult.

(81)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző felülvizsgálat úgy ítélte meg, hogy az intézkedések újbóli kivetése nem sérti a Közösség érdekeit. Továbbá, mivel a jelenlegi vizsgálat megszűnésre vonatkozó felülvizsgálat is egyben, lehetővé teszi a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt bármely negatív hatásának elemzését.

(82)

Ezen az alapon megvizsgálták, hogy a káros dömpinget valószínűsítő következtetés ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy ebben az egyedi esetben nem áll a Közösség érdekében az intézkedések fenntartása.

(83)

Emlékeztetni kell arra, hogy megállapították, hogy valószínű az érintett termék KNK-ból érkező dömpingjének folytatódása, valamint hogy fennáll a veszélye az ilyen behozatalból a közösségi gazdasági ágazatot érő kár megismétlődésének. Megállapították továbbá, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete még törékeny. Az intézkedések folytatása segíthetné a teljes talpra állást és a további károk elkerülését. Ezért a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal elleni intézkedések fenntartása.

(84)

A Bizottság szolgálatai 23, a panaszban megnevezett importőrnek/kereskedőnek küldtek kérdőívet. Egy válasz sem érkezett.

(85)

E körülményből arra következtettek, hogy a hatályban lévő intézkedések nem érintették jelentősen az importőröket vagy kereskedőket, és ezért az intézkedések folytatása nem lenne jelentősebb hatással ezekre a felekre. Ez összhangban van az előző vizsgálatok megállapításaival is.

(86)

A Bizottság szolgálatai négy felhasználónak küldtek kérdőívet. Egy válasz sem érkezett.

(87)

Mivel a kérdőívekre nem érkezett válasz, valamint a hatályban lévő intézkedések megszűnésére vonatkozóan az adatok ellenőrizhetőek, a megszűnésre vonatkozó előző felülvizsgálatnak megfelelően, arra a következtetésre jutottak, hogy a vámok fenntartása nem lenne jelentősebb hatással a felhasználókra.

(88)

A vizsgálat kimutatta, hogy a KNK-beli exportőrök a VI folyamán folytatták gyakorlatukat a dömping tekintetében. Az is bebizonyosodott, hogy a közösségi piac vonzó a kínai exportőrök számára a más exportpiacokra elszámolt árak színvonalából adódóan, és nem megfeledkezve a KNK jelentős tartalékairól a kapacitás vonatkozásában. Ezért ha az intézkedések hatályukat vesztik, valószínű, hogy a közösségi piacon hatalmas mennyiségű dömpingelt behozatal jelenne meg.

(89)

A közösségi gazdasági ágazatnak a mérlegelt időszak folyamán a termelés, az eladások és a foglalkoztatottság csökkenésében, valamint a nem elégséges haszonban tükröződő helyzete valószínűleg tovább romlana, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, mivel a KNK-ból megnövekedett mennyiségű dömpingelt behozatal folyna a közösségi piacra.

(90)

A Közösség érdeke tekintetében arra a következtetésre jutottak, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a KNK-ból származó érintett termék behozatala elleni dömpingellenes intézkedések kivetését ellenezné.

(91)

Ezért megfelelően indokolt a KNK-ból származó magnézium-oxid behozatala elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása.

(92)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és meggondolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását szándékoztak ajánlani. Egyúttal kijelöltek egy időtartamot is a közzétételt követően észrevételek benyújtására. Nem érkeztek észrevételek, amelyek változtattak volna a fenti következtetéseken.

(93)

A fentiekből következően, az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a legutóbb a 985/2003/EK rendelettel módosított 1334/1999/EK tanácsi rendelettel a KNK-ból származó magnézium-oxid behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,

a)

a tonnánkénti 112 EUR minimális importár és a nettó, vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított ár közötti különbség minden esetben, amennyiben utóbbi:

b)

nulla, ha a nettó a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított árat egy, a Kínai Köztársaságban székhellyel rendelkező exportőr által közvetlenül egy nem kapcsolt közösségi fél számára kiállított számla alapján állapították meg, és egyenlő a tonnánkénti 112 EUR minimális importárral vagy magasabb annál (A420 kiegészítő TARIC-kód);

c)

egyenlő egy 27 %-os értékvámmal minden egyéb esetben, amelyre nem vonatkozik az a) és b) pont (A999 kiegészítő TARIC-kód).

25.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/18

(1)

A megszüntetési felülvizsgálatot követően a Tanács a 821/91/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámokat (a továbbiakban: intézkedések) vetett ki a többek között Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatalára. Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) által kért megszüntetési felülvizsgálatot követően az 1100/2000/EK rendelettel (3) a Tanács az eredeti szintű intézkedéseket fenntartotta. Az EU tíz új tagállam (a továbbiakban: EU-10) 2004. május 1-jei csatlakozásával történő bővülése következményeként a Tanács a 991/2004/EK rendelettel (4) módosította az 1100/2000/EK rendeletet annak érdekében, hogy a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalás esetén az 1100/2000/EK rendeletben előírt dömpingellenes vámok alól mentesíteni lehessen a Közösségbe e kötelezettségvállalás feltételei szerint történő behozatalt. A 2004/498/EK (5) és 2004/782/EK (6) határozatában a Bizottság elfogadta az ukrán exportáló termelő „Zaporozhsky Abrasivny Combinat” (a továbbiakban: ZAC) nyilvános részvénytársaság által felajánlott kötelezettségvállalásokat.

(2)

Az Ukrajnából származó szilícium-karbid behozatala esetében a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó dömpingellenes vám aktuális mértéke 24 %.

(3)

A Bizottság kérelmet kapott a ZAC-tól (a továbbiakban: kérelmező) az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében történő részleges időközi felülvizsgálatra.

(4)

A kérelem arra az első látásra elfogadható – a kérelmező által biztosított – bizonyítékra alapult, amely szerint az intézkedések bevezetésének alapját képező körülmények megváltoztak és e változások időben tartósak. A kérelmező többek között azt állította, hogy a piacgazdasági státuszra (MES) vonatkozó körülmények jelentős mértékben megváltoztak. A kérelmező különösen azt állította, hogy ezúttal teljesítette azokat a követelményeket, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerinti MES elnyeréséhez szükségesek. Ezenfelül a kérelmező által benyújtott bizonyítékok bemutatták, hogy az önköltségen/belföldi áraikon alapuló rendes érték és az USA-ban, mint az EU-val összemérhető harmadik ország piacán történő értékesítéseik exportára közötti összehasonlítás a dömpingnek jelentős mértékben a jelenlegi intézkedés által okozott szintje alá történő csökkenését eredményezné. Ezzel összhangban a kérelmező azt állította, hogy a dömping ellensúlyozása céljából az intézkedés jelenlegi szintű fenntartása már nem szükséges.

(5)

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleménnyel (7)2004. január 7-én részleges időközi felülvizsgálatot kezdeményezett, amely a ZAC-ot illetően a dömping és a MES vizsgálatára korlátozódott.

(6)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően egy kérdőívet és egy MES-igénylőlapot küldött a kérelmezőnek.

(7)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a MES és a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt meg. A kérelmező telephelyén ellenőrző látogatásra került sor.

(8)

A dömping vizsgálata a 2003. január 1. és 2003. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki.

(9)

A felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette az exportáló termelőt, az exportáló ország képviselőit és a Közösség termelőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak észrevételeik írásban történő ismertetésére, információk benyújtására, alátámasztó bizonyítékok szolgáltatására, valamint meghallgatásuknak a vizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben meghatározott határidőn belül történő kérelmezésére. Minden érdekelt fél lehetőséget kapott a meghallgatásra, amennyiben kérte azt és igazolta meghallgatásának indokoltságát.

(10)

Ez irányban a következő érdekelt felek ismertették észrevételeiket:

(11)

Ezen eljárás tárgyát a 2849 20 00 KN-kódhoz tartozó szilícium-karbid képezi (a továbbiakban: szilícium-karbid vagy az „érintett termék”). Nem vált ismertté olyan bizonyíték, amely az érintett termékkel kapcsolatos körülményeknek az intézkedések bevezetése óta bekövetkezett jelentős változására enged következtetni.

(12)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ilyen típusú felülvizsgálatoknak annak megállapítása a célja, hogy szükséges-e az intézkedések jelenlegi szinten történő fenntartása. A részleges időközi felülvizsgálat lefolytatása során a Bizottság többek között mérlegelheti, hogy a dömpingre vonatkozó körülmények jelentős mértékben megváltoztak-e. A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által tett valamennyi állítást és azokat a körülményeket, amelyek az intézkedések bevezetése óta jelentős mértékben megváltozhattak: MES, egyedi elbírálás (IT), egy hasonló helyzetű ország kiválasztása, valamint a kérelmező exportárai.

(13)

A kérelmező az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerinti MES-t igényelt és a piacgazdasági státusz igénylőlapot a vizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben meghatározott határidőn belül nyújtotta be.

(14)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az Ukrajnából származó importra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat során a szokásos értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban kell meghatározni azon termelők esetében, amelyek megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott mind az öt kritériumnak.

(15)

A vizsgálat feltárta, hogy a kérelmező nem teljesítette valamennyi kritériumot:

MES KRITÉRIUMOK

(16)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a ZAC az ukrán állam által felügyelt privatizációs folyamat tárgya volt. A privatizáció keretében a ZAC többségi részvényese és magánbefektetője egy állami szervezettel kötött szerződést. A vizsgálati időszak végéig a szerződés a ZAC-nak számos kötelezettséget írt elő, főként annak munkaerő-állományára és tevékenységeire vonatkozóan. E kötelezettségek teljesítését az állam évente felülvizsgálta, a kötelezettségek nem teljesítése pedig szankciókat vont maga után. Kiderült, hogy a szerződésben előírt feltételek túlmutatnak azon, amit rendes piacgazdasági feltételek mellett egy magánbefektető elfogadna. Ebből az következik, hogy a ZAC munkaerőre, termelésre és értékesítésre vonatkozó vállalati döntései nem a keresletet és kínálatot visszatükröző piaci jelzések nyomán születtek. A döntéseket e tekintetben jóval inkább jelentős állami beavatkozás mellett hozták.

(17)

Ezenfelül az is kiderült, hogy a számlák és a számlák ellenőrzése nem megbízhatóak. Sőt a ZAC képes volt a könyvviteli programban a kulcsfontosságú adatok (lezárt időszakokban dátumok és értékek) módosítására, és a ZAC számláin bizonyos pénzügyi műveleteket nem lehetett nyomon követni. E súlyos visszásságokra a könyvvizsgálói jelentés nem tért ki. Ebből az következik, hogy a ZAC nem rendelkezik az alapvető számviteli kimutatások átlátható rendszerével, amelyet nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálati ellenőrzés alá vonnak, és amely minden célra hasznosítható.

(18)

Végezetül arra is fény derült, hogy az állami tulajdonban lévő, hadászati természetű védelmi objektumok mérlegben való feltüntetésén és ezen objektumok értékcsökkenési leírásán keresztül a ZAC vagyoni helyzetét, termelési költségeit és pénzügyi helyzetét jelentős mértékben torzította a korábbi nem piacgazdasági rendszer. A termelési költségeket az is torzítja, hogy a ZAC a privatizációs folyamat során kamatmentes kölcsönt fogadott el egy befektetőtől.

(19)

Ennek alapján arra lehetett következtetni, hogy nem teljesül minden, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritérium, és a kérelmezőre nézve nem érvényesülnek a piacgazdasági feltételek.

(20)

A Bizottság részletesen tájékoztatta a kérelmezőt és a Közösség iparágát a fent említett megállapításokról és lehetőséget adott számukra észrevételeik megtételére. A Közösség iparága egyetértett a bizottsági megállapításokkal. A kérelmező észrevételei nem indokolták a MES-elbírálás megváltoztatását.

(21)

Hivatkozva az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjára, a 2. cikk (7) bekezdése szerinti országokat az egész országra kiterjedő vám terheli, kivéve amikor a vállalatok megfelelően alátámasztott állításokkal bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében megállapított összes kritériumnak megfelelnek.

(22)

A kérelmező speciális dömpingellenes vámot meghatározó egyedi elbírálást is kért arra az esetre, ha nem kap MES-t. A vizsgálat azonban nem mutatott rá arra, hogy Ukrajnában az érintett terméknek más termelői is volnának, a kérelmező Ukrajnában jóval inkább az érintett termék kizárólagos termelője. Ebben az esetben nem merül fel az IT lehetősége, mert a speciális dömpingkülönbözet az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözettel egyezne meg.

(23)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján a nem piacgazdaságú országok, illetve – amennyiben a MES-t nem lehetett megállapítani – az átalakulóban lévő országok esetén a rendes értéket a hasonló helyzetű országban érvényes ár vagy számított érték alapján kell meghatározni. A kérelmező azt állította, hogy az eredeti vizsgálatban használt hasonló helyzetű ország, Brazília, nem volt megfelelő, és hogy a jelenlegi időközi felülvizsgálatban az Ukrajnára vonatkozó rendes érték meghatározásakor hasonló helyzetű országként Oroszországot kell választani, mert az a legmegfelelőbb, sőt talán egyetlen megfelelő ország.

(24)

A kérelmező által Oroszország mellett felhozott érvek szerint állítólagosan i. Oroszország nyersanyagokkal való ellátottsága, az energiaforrások és más lényeges termelési tényezők, a termelés során alkalmazott technológia és a termelés nagyságrendje Ukrajnához hasonlítható, ii. Oroszország belföldi értékesítései mérvadók, mivel az összes belföldi értékesítés mennyisége meghaladja a teljes ukrán exportértékesítés mennyiségének 5 %-át, iii. a versenyhelyzet Oroszországban és Ukrajnában hasonló.

(25)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező indítványát. Elsőként azt vették figyelembe, hogy az eredeti vizsgálat során az érintett termék Oroszországból származó exportja dömpingeltnek minősült. Már önmagában ez a körülmény a rendes érték és az exportár közötti kapcsolat rendellenességére enged következtetni, és megkérdőjelezi Oroszországnak mint hasonló helyzetű országnak az alkalmasságát. Ezen észrevétel ellenére és a kérelmező határozott kérésére a Bizottság szolgálatai felkérték az orosz exportáló termelőt a vizsgálatban való együttműködésre. Az orosz vállalat azonban nem működött együtt.

(26)

Ezen okokból kifolyólag nem lehetett Oroszországot megfelelő hasonló helyzetű országnak választani az Ukrajnára vonatkozó rendes érték meghatározásakor. Ezenkívül nem derült fény olyan bizonyítékra, amely az eredeti vizsgálatban használt hasonló helyzetű ország tekintetében a körülményeknek a kérelmező javára történő megváltozására engedett következtetni.

(27)

Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az exportár az exportáló országból a Közösségbe exportált termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árnak felel meg. Azokban az esetekben, amikor nincs exportár, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban annak az árnak az alapján képezhető, amelyen az importált termékek elsőként viszonteladásra kerülnek egy független vevő részére, illetve ha a termék nem kerül viszonteladásra független vevő részére vagy nem abban az állapotban kerül viszonteladásra, ahogy importálták, az exportár bármely ésszerű alapon megállapítható.

(28)

A kérelmező azt állította, hogy megváltoztak az exportáraira vonatkozó körülmények és azzal érvelt, hogy a Közösségbe történő számottevő exportok hiányában a dömpingkülönbözet megállapításakor egy a Közösséggel összemérhető, helyettesítő (nem EU) piacra történő kivitelek exportárait lehetne ésszerű kiindulási alapként használni. E célból a kérelmező referenciaországnak az USA-t, illetve az EU-10-et ajánlotta.

(29)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező javaslatait, hiszen rendkívüli körülmények esetén esetleg lehetne a harmadik országokba történt kivitelek exportárait a rendes értékkel való összehasonlítás alapjaként használni. Ebben az esetben azonban kiderült, hogy a vizsgálati időszak alatt a kérelmező USA-ba irányuló exportjainak mennyisége még csak nem is volt számottevő, így annak kérdése sem merült fel, hogy az USA-ba irányuló kivitelek exportárainak használata megfelelő-e. Emiatt elutasításra került az a kérelem, hogy a dömpingre vonatkozó számításokat az USA-ba irányuló kivitelek exportáraira alapozzák. Ezenkívül nem volt bizonyíték arra nézve, hogy az EU-10-be irányuló kivitelek exportárainak elkülönített használata a kérelmező javát szolgálná. Végezetül megerősítést nyert, hogy a Közösségben a vizsgálati időszak alatt nem került sor számottevő értékesítésre.

(30)

Tekintettel a fentiekre, a kérelmezőnek nem lehetett megadni a MES-t. Az IT lehetősége nem merül fel ebben az esetben. Ezenfelül elutasításra került a kérelmezőnek a kérelmező exportáraira és a hasonló helyzetű ország megválasztására vonatkozó összes egyéb vizsgált kérvénye. Ennek alapján kijelenthető, hogy a dömpingre vonatkozó körülmények nem változtak meg jelentős mértékben az intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatban alapul vett, a vizsgálati időszakban érvényes feltételekhez képest. Ebből az következik, hogy az Ukrajnából származó szilícium-karbidnak a Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát meg kell szüntetni a hatályos intézkedések módosítása vagy visszavonása nélkül,

25.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/22

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

25.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/24

(1)

A Bizottság a 2320/2002/EK rendelet értelmében köteles intézkedéseket elfogadni az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszernek az egész Európai Közösségben való végrehajtása érdekében. Az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2003. április 4-i 622/2003/EK bizottsági rendelet (2) az első ilyen intézkedéseket előíró törvény.

(2)

Szükség van az egységes követelményrendszert pontosító intézkedésekre.

(3)

A 2320/2002/EK rendelettel összhangban, illetve a jogellenes cselekmények megelőzése érdekében a 622/2003/EK rendelet mellékletében foglalt intézkedéseknek titkosnak kell lenniük, és nem tehetők közzé. Ugyanez a szabály szükségszerűen vonatkozik bármilyen módosításra.

(4)

A 622/2003/EK rendelet ennek megfelelően módosul.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

25.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/26

(1)

A 2150/2002/EK rendelet 6. cikkének értelmében a Bizottságnak el kell fogadnia az e rendelet alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

(2)

A 2150/2002/EK rendelet 6. cikke e) pontjának értelmében a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy megfelelő formátumot, amelyben a tagállamok az eredményeiket átadhatják.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozata által létrehozott statisztikai programbizottság véleményével (2),

25.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/38

(1)

A 2150/2002/EK rendelet 6. cikkének értelmében a Bizottságot felkérik, hogy határozza meg az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(2)

A 2150/2002/EK rendelet 6. cikkének b) pontja értelmében a Bizottság kiigazíthatja a mellékleteiben felsorolt követelményeket.

(3)

Az 574/2004/EK bizottsági rendelet megállapítja a 2150/2002/EK rendelet I. és III. mellékletében található statisztikai nómenklatúra módosítását. A 2150/2002/EK rendelet II. mellékletét ehhez a módosításhoz kell igazítani.

(4)

A 2150/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (2) létrehozott statisztikai programbizottság véleményével,

25.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/42

(1)

A 2150/2002/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság egy átmeneti időszak alatt eltérést engedélyezhet a rendelet mellékleteinek rendelkezéseitől.

(2)

Kérésük alapján ilyen eltérést kell megítélni Litvánia, Lengyelország és Svédország részére.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (2) létrehozott statisztikai programbizottság véleményével,

a)

Litvánia és Lengyelország eltérési lehetőséget kap az I. melléklet 8. szakasza 1.1. pontjának 1. (mezőgazdaság, vadászat és erdőgazdálkodás), 2. (halászat) és 16. (szolgáltatási tevékenységek) tételeiben és a II. melléklet 8. szakaszának (2) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatásra vonatkozóan.

b)

Svédország eltérési lehetőséget kap az I. melléklet 8. szakasza 1.1. pontjának 1. (mezőgazdaság, vadászat és erdőgazdálkodás), 2. (halászat) és 16. (szolgáltatási tevékenységek) tételeiben megjelölt adatszolgáltatásra vonatkozóan.

25.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/43

(1)

Ez a Megállapodás 2002. június 1-jén hatályba lépett.

(2)

A 7. melléklet megemlíti azt, hogy a Felek szőlő- és borágazati termékeinek kereskedelmét meg kell könnyíteni.

(3)

A 7. melléklet 27. cikkének (1) bekezdése szerint a Munkacsoportnak meg kell vizsgálnia minden olyan kérdést, amely a 7. melléklet végrehajtására vonatkozik és különösen a 7. melléklet 27. cikkének (2) bekezdése szerint olyan, a Bizottság elé terjesztendő javaslatokat kell megfogalmaznia, amelyek a 7. melléklet függelékeinek alkalmazását és naprakésszé tételét célozza meg.

(4)

Összhangban a Megállapodás első változata 7. melléklete 1. függeléke B. címének 9. pontja rendelkezéseivel, a 7. melléklet 1. függeléke B. címének 9. pontja a svájci importborokra vonatkozóan kísérő okmány alkalmazását határozza meg,