20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/1

A BIZOTTSÁG 758/2005/EK RENDELETE

(2005. május 19.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 19-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. május 19-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	108,4
	204	65,2
	212	97,2
	999	90,3
0707 00 05	052	92,3
	204	51,2
	999	71,8
0709 90 70	052	84,4
	624	50,3
	999	67,4
0805 10 20	052	41,9
	204	39,9
	212	108,2
	220	45,2
	388	52,1
	400	44,6
	624	61,2
	999	56,2
0805 50 10	052	49,0
	388	63,6
	400	69,6
	528	43,4
	624	80,9
	999	61,3
0808 10 80	388	92,1
	400	112,5
	404	78,7
	508	62,3
	512	72,1
	524	57,3
	528	68,5
	720	64,4
	804	94,0
	999	78,0

(1) Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/4

A BIZOTTSÁG 760/2005/EK RENDELETE

(2005. május 19.)

a 2005. évi németországi, görögországi, spanyolországi, franciaországi, olaszországi és portugáliai betakarításra vonatkozó garanciaküszöb keretében az egyik fajtacsoportból a másikba átadható nyersdohánymennyiségek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2075/92/EGK rendelet 9. cikke kvótarendszert vezetett be a különböző dohányfajtacsoportokra. Az egyedi kvótákat a termelők között a 2005. évi betakarításra vonatkozó azon garanciaküszöbök alapján osztották föl, amelyeket a 2002., 2003. és 2004. évi betakarításra a leveles dohányra vonatkozó jövedelemtámogatások és garanciaküszöbök fajtacsoportonkénti és tagállamonkénti rögzítéséről, valamint a 2075/92/EGK rendelet módosításáról szóló, 2002. március 25-i 546/2002/EK tanácsi rendelet (2) II. melléklete megállapított. A 2075/92/EGK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság engedélyezheti a tagállamoknak, hogy garanciaküszöb-mennyiségeket adjanak át a fajtacsoportok között, feltéve, hogy a fajtacsoportok közötti tervezett átadások nem vonnak maguk után többletkiadásokat az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) terhére, továbbá nem vezetnek az egyes tagállamok teljes garanciaküszöbének növekedéséhez.

(2)	Mivel ez a feltétel teljesült, helyénvaló engedélyezni az említett átadást azoknak a tagállamoknak, amelyek azt kérelmezték.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Dohánypiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005. évi betakarításra vonatkozóan a tagállamok számára engedélyezik, hogy 2005. május 30. előtt e rendelet melléklete szerint egyik fajtacsoport mennyiségeit egy másik fajtacsoportnak adják át.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 19-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 215., 1992.7.30., 70. o. A legutóbb a 2319/2003/EK rendelettel (HL L 345., 2003.12.31., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 84., 2002.3.28., 4. o. A legutóbb a 864/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.) módosított 1782/2003/EK rendelettel (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Az egyes tagállamok által egyik fajtacsoportból a másikba átadható garanciaküszöb-mennyiségek

Tagállam	Fajtacsoport, amelyikből az átadás történik	Fajtacsoport, amelyikbe az átadás történik
Németország	1 036,2 tonna természetes úton szárított sötét (III. csoport)	528,6 tonna mesterséges hővel szárított (I. csoport)
Németország		367,2 tonna természetes úton szárított világos (II. csoport)
Görögország	1 694 tonna természetes úton szárított világos (II. csoport)	10 761 tonna mesterséges hővel szárított (I. csoport)
	4 415 tonna napon szárított (V. csoport)
	7 269 tonna Kaba Koulak (VIII. csoport)
	122 tonna Katerini (VII. csoport)
	5 267 tonna Kaba Koulak (VIII. csoport)	3 193 tonna Basmas (VI. csoport)
Spanyolország	1 999,8 tonna természetes úton szárított sötét (III. csoport)	1 571,1 tonna mesterséges hővel szárított (I. csoport)
Spanyolország		35,6 tonna természetes úton szárított világos (II. csoport)
Franciaország	3 828,4 tonna természetes úton szárított sötét (III. csoport)	1 717,2 tonna mesterséges hővel szárított (I. csoport)
Franciaország		1 444,5 tonna természetes úton szárított világos (II. csoport)
Olaszország	850,0 tonna napon szárított (V. csoport)	611,9 tonna mesterséges hővel szárított (I. csoport)
Olaszország	120,0 tonna napon szárított (V. csoport)	98,2 tonna füstöléssel szárított (IV. csoport)
Portugália	50,0 tonna természetes úton szárított világos (II. csoport)	39,9 tonna mesterséges hővel szárított (I. csoport)

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/6

A BIZOTTSÁG 761/2005/EK RENDELETE

(2005. május 19.)

bizonyos borok esetében Franciaországban az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 30. cikkében megállapított krízislepárlás megnyitásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 33. cikke (1) bekezdésének f) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet 30. cikke előírja, hogy krízislepárlási intézkedést lehet bevezetni a jelentős termékfelesleg következtében kialakult kivételes piaci zavar esetében. Az intézkedést korlátozni lehet bizonyos borkategóriákra és termőterületekre és az érintett tagállam kérésére az m.t. minőségi borokra is lehet alkalmazni.

(2)	Franciaország kormánya 2005. február 18-i keltezésű levelében krízislepárlás megnyitását kérte a meghatározott régiókban termelt minőségi csendes borok esetében. Franciaország kormánya kiegészítő információkat küldött 2005. február 25-én és március 25-én.

(3)

Jelentős termékfelesleg van Franciaországban a meghatározott termőhelyű minőségi csendes borok piacán, aminek következtében csökkennek az árak és aggasztó mértékben nőnek a készletek a borászati év végén. E negatív tendenciák megfordítása és ezáltal a nehéz piaci helyzet javítása érdekében a meghatározott termőhelyű minőségi csendes borok készleteit a piaci szükséglet kielégítéséhez normálisnak tartott szintre kell csökkenteni.

(4)	Tekintve, hogy az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, legfeljebb 1,5 millió hektoliter mennyiségű, a meghatározott termőhelyű minőségi csendes borok esetében elő kell írni a krízislepárlás megnyitását.

(5)

Az e rendelettel megnyitott krízislepárlásnak meg kell felelnie a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendeletben (2) az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkében meghatározott krízislepárlási intézkedés tekintetében meghatározott feltételeknek. Az 1623/2000/EK rendelet egyéb rendelkezéseit is alkalmazni kell, különösen az alkohol intervenciós hivatalnak történő beszállítása és az előlegfizetés tekintetében.

(6)	Olyan szinten kell meghatározni a lepárlók által a termelőnek fizetendő felvásárlási árat, hogy az meg tudja szüntetni a piaci zavart, lehetővé téve emellett a termelők számára az intézkedésből származó előnyök kihasználását.

(7)	A krízislepárlásból származó termék csak nyersalkohol vagy semleges alkohol lehet, amelyet kötelezően be kell szállítani az intervenciós hivatalnak az elsősorban az 1493/1999/EK rendelet 29. cikkében előírt lepárlás által ellátott élelmezési célú alkohol piac megzavarásának elkerülése érdekében.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkében előírt krízislepárlás legfeljebb 1,5 millió hektoliter mennyiségű, a meghatározott termőhelyű minőségi csendes borok vonatkozásában az 1623/2000/EK rendelet ilyen típusú lepárlással kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban megnyitásra kerül Franciaországban.

2. cikk

Minden termelő az 1623/2000/EK rendelet 65. cikkében előírt szállítási szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet 2005. május 23. és július 15. között.

A szerződéshez mellékelni kell a hektoliterenként 5 euró összegű biztosíték letétbe helyezéséről szóló igazolást.

Ezeket a szerződéseket nem lehet átruházni.

3. cikk

(1) Ha az intervenciós hivatalnak benyújtott szerződésekben meghatározott globális mennyiség meghaladja az 1. cikkben megjelölt mennyiséget, a tagállam meghatározza a szóban forgó szerződésekre alkalmazandó csökkentési rátát.

(2) A tagállam megteszi a szükséges adminisztratív intézkedéseket a szerződések legkésőbb augusztus 15-ig történő jóváhagyására. A jóváhagyásban szerepel az esetleg alkalmazott csökkentési ráta és a szerződésenként elfogadott bor mennyisége, valamint feltünteti azt, hogy a termelőnek lehetősége van felmondani a szerződést a csökkentési ráta alkalmazása esetén.

A tagállam szeptember 1. előtt a Bizottság tudomására hozza a jóváhagyott szerződésekben szereplő bormennyiségeket.

(3) A tagállam korlátozhatja az egy termelő által e rendelet alapján megköthető szerződések számát.

4. cikk

(1) A jóváhagyott szerződések tárgyát képező bormennyiségeket legkésőbb 2005. december 15-ig a lepárlóba kell szállítani. Az előállított alkoholt a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően legkésőbb 2006. március 15-ig be kell szállítani az intervenciós hivatalba.

(2) A biztosítékot a beszállított mennyiségek arányában szabadítják fel, amikor a termelő benyújtja a lepárlóba szállításról szóló igazolást.

A biztosíték elveszik, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül semmilyen szállítás nem történik.

5. cikk

A lepárlásra beszállított bor legalacsonyabb felvásárlási ára e rendelet értelmében térfogatszázalékonként és hektoliterenként 3,35 EUR.

6. cikk

(1) A lepárlók beszállítják az intervenciós hivatalnak a lepárlás során nyert terméket. A termék legalább 92 térfogat % alkoholtartalmú.

(2) Az intervenciós hivatal által a lepárlóknak a beszállított nyersalkoholért fizetendő ár 3,717 EUR térfogatszázalékonként és hektoliterenként. A kifizetés az 1623/2000/EK rendelet 62. cikkének (5) bekezdésével összhangban történik. Mindazonáltal ezen összeg kifizetése kizárólag 2005. október 16-tól lehetséges.

A lepárlók a térfogatszázalékonként hektoliterenként megállapított 2,558 EUR összegből előleget kaphatnak. Ebben az esetben a ténylegesen kifizetett árat az előleg összegével csökkentik. Az 1623/2000/EK rendelet 66. és 67. cikkei alkalmazandók. Mindazonáltal az előleg kifizetése kizárólag 2005. október 16-tól lehetséges.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése utáni harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. május 23-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 19-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(2) HL L 194., 2000.7.31., 45. o. A legutóbb a 616/2005/EK rendelettel (HL L 103., 2005.4.22., 15. o.) módosított rendelet.

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/8

A BIZOTTSÁG 762/2005/EK RENDELETE

(2005. május 19.)

asztali borok esetében Spanyolországban az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 30. cikkében megállapított krízislepárlás megnyitásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 33. cikke (1) bekezdésének f) pontjára,

mivel:

(1)

(2)	Spanyolország kormánya a 2005. március 8-i keltezésű levelében krízislepárlás megnyitását kérte a területén termelt asztali borok esetében.

(3)

Jelentős termékfelesleg van az asztali borok piacán Spanyolországban, aminek következtében csökkennek az árak, és aggasztó mértékben nőnek a készletek a borászati év végén. E negatív tendenciák megfordítása és ezáltal a nehéz piaci helyzet javítása érdekében az asztalibor-készleteket a piaci szükséglet kielégítéséhez normálisnak tartott szintre kell csökkenteni.

(4)	Tekintve, hogy az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, legfeljebb 4 millió hektoliter mennyiségű asztali bor esetében elő kell írni a krízislepárlás megnyitását.

(5)

(6)	Olyan szinten kell meghatározni a lepárlók által a termelőnek fizetendő felvásárlási árat, hogy az meg tudja szüntetni a piaci zavart, lehetővé téve emellett a termelők számára az intézkedésből származó előnyök kihasználását.

(7)	A krízislepárlásból származó termék csak nyersalkohol vagy semleges alkohol lehet, amelyet kötelezően be kell szállítani az intervenciós hivatalnak az elsősorban az 1493/1999/EK rendelet 29. cikkében előírt lepárlás által ellátott élelmezési célú alkohol piaca megzavarásának elkerülése érdekében.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkében előírt krízislepárlás legfeljebb 4 millió hektoliter mennyiségű asztali bor vonatkozásában az 1623/2000/EK rendelet ilyen típusú lepárlással kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban megnyitásra kerül Spanyolországban.

2. cikk

Minden termelő az 1623/2000/EK rendelet 65. cikkében előírt szállítási szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet 2005. május 23. és 2005. június 15. között.

A szerződéshez mellékelni kell a hektoliterenként 5 EUR összegű biztosíték letétbe helyezéséről szóló igazolást.

Ezeket a szerződéseket nem lehet átruházni.

3. cikk

(2) A tagállam megteszi a szükséges adminisztratív intézkedéseket a szerződések 2005. július 18-án történő jóváhagyására. A jóváhagyásban szerepel az esetleg alkalmazott csökkentési ráta és a szerződésenként elfogadott bor mennyisége, valamint feltünteti azt, hogy a termelőnek lehetősége van felmondani a szerződést a csökkentési ráta alkalmazása esetén.

A tagállam 2005. augusztus 1. előtt a Bizottság tudomására hozza a jóváhagyott szerződésekben szereplő bormennyiségeket.

(3) A tagállam korlátozhatja az egy termelő által e rendelet alapján megköthető szerződések számát.

4. cikk

(1) A jóváhagyott szerződések tárgyát képező bormennyiségeket legkésőbb 2005. október 15-ig a lepárlóba kell szállítani. Az előállított alkoholt a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően legkésőbb 2006. március 15-ig be kell szállítani az intervenciós hivatalba.

(2) A biztosítékot a beszállított mennyiségek arányában szabadítják fel, amikor a termelő benyújtja a lepárlóba szállításról szóló igazolást.

A biztosíték elvész, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül semmilyen szállítás nem történik.

5. cikk

A lepárlásra beszállított bor legalacsonyabb felvásárlási ára e rendelet értelmében térfogatszázalékonként és hektoliterenként 1,914 EUR.

6. cikk

(1) A lepárlók beszállítják az intervenciós hivatalnak a lepárlás során nyert terméket. A termék legalább 92 térfogat % alkoholtartalmú.

(2) Az intervenciós hivatal által a lepárlóknak a beszállított nyersalkoholért fizetendő ár 2,281 EUR térfogatszázalékonként és hektoliterenként. A kifizetés az 1623/2000/EK rendelet 62. cikkének (5) bekezdésével összhangban történik. Mindazonáltal ezen összeg kifizetése kizárólag 2005. október 16-tól lehetséges.

A lepárlók a térfogatszázalékonként hektoliterenként megállapított 1,122 EUR összegből előleget kaphatnak. Ebben az esetben a ténylegesen kifizetett árat az előleg összegével csökkentik. Az 1623/2000/EK rendelet 66. és 67. cikkei alkalmazandók. Mindazonáltal az előleg kifizetése kizárólag 2005. október 16-tól lehetséges.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjábanvaló kihirdetése utáni harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. május 23-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 19-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(2) HL L 194., 2000.7.31., 45. o. A legutóbb a 616/2005/EK rendelettel (HL L 103., 2005.4.22., 15. o.) módosított rendelet.

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/12

A BIZOTTSÁG 764/2005/EK RENDELETE

(2005. május 19.)

a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)	A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)	A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)	Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkének a), b) és c) pontjában említett, változatlan állapotú termékek – a maláta kivételével – export-visszatérítései a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 19-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2005. május 19-i, a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló rendeletéhez

A termékek kódja

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

1001 10 00 9200

—

EUR/t

—

1001 10 00 9400

A00

EUR/t

1001 90 91 9000

—

EUR/t

—

1001 90 99 9000

A00

EUR/t

1002 00 00 9000

A00

EUR/t

1003 00 10 9000

—

EUR/t

—

1003 00 90 9000

A00

EUR/t

1004 00 00 9200

—

EUR/t

—

1004 00 00 9400

A00

EUR/t

1005 10 90 9000

—

EUR/t

—

1005 90 00 9000

A00

EUR/t

1007 00 90 9000

—

EUR/t

—

1008 20 00 9000

—

EUR/t

—

1101 00 11 9000

—

EUR/t

—

1101 00 15 9100

C01

EUR/t

8,91

1101 00 15 9130

C01

EUR/t

8,32

1101 00 15 9150

C01

EUR/t

7,67

1101 00 15 9170

C01

EUR/t

7,09

1101 00 15 9180

C01

EUR/t

6,63

1101 00 15 9190

—

EUR/t

—

1101 00 90 9000

—

EUR/t

—

1102 10 00 9500

A00

EUR/t

1102 10 00 9700

A00

EUR/t

1102 10 00 9900

—

EUR/t

—

1103 11 10 9200

A00

EUR/t

1103 11 10 9400

A00

EUR/t

1103 11 10 9900

—

EUR/t

—

1103 11 90 9200

A00

EUR/t

1103 11 90 9800

—

EUR/t

—

Megj: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a Bizottság módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelete (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

C01

Minden harmadik ország Albánia, Bulgária, Románia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Liechenstein és Svájc kivételével.

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/17

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. május 11.)

a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoportmandátumának meghosszabbításáról

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

(2005/383/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	1991 novemberében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a közösségi kutatási és műszaki fejlesztési politika döntéshozatali folyamataiba bevezeti az etikai szempontokat azáltal, hogy létrehozza a biotechnológia etikai következményeivel foglalkozó tanácsadó csoportot (GAEIB).

(2)	A Bizottság 1997. december 16-án úgy határozott, hogy a GAEIB-t felváltja a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoporttal (EGE), amelynek mandátumát kiterjesztette a tudomány és technológia minden alkalmazási területére.

(3)	Az EGE mandátumát a Bizottság 2001. március 26-i határozatával négy évre meghosszabbította, illetve megbízatását kisebb mértékben módosították a csoport munkamódszereinek javítása érdekében.

(4)	Az EGE új munkamódszereket igényel annak érdekében, hogy válaszai a gyorsabb tudományos és műszaki fejlődéssel időben lépést tudjanak tartani, valamint új kompetenciákra van szüksége, hogy képes legyen a tudományos és műszaki alkalmazások szélesebb körével foglalkozni.

(5)

A Bizottság által kiadott, a szakértői vélemény Bizottság általi kérése és felhasználása: alapelvek és iránymutatások című közlemény [COM(2002) 713] megállapítja, hogy „olyan esetben, amikor érzékeny kérdésről van szó, illetve amikor a csoportok vélhetően megfelelően hosszú ideig léteznek, a nyílt felhívás kifejezetten alkalmas eljárásnak bizonyulhat”.

(6)	A jelenlegi EGE-mandátum 2005. március 25-én jár le. Az itt következő határozat helyettesíti a Bizottság 2001. március 26-i [C(2001) 691] közleményéhez csatolt mandátumot.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Bizottság ezennel határoz a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport (EGE) mandátumának négyéves időtartamra történő meghosszabbításáról.

2. cikk

Megbízatás

Az EGE feladata tanácsadás a Bizottság mellett a tudományos és az új technológiákkal kapcsolatos etikai kérdésekben, vagy a Bizottság felkérésére, vagy saját kezdeményezéséből kiindulva. A Parlament és a Tanács is felhívhatja a Bizottság figyelmét általuk etikai szempontból fontosnak ítélt kérdésekre. A Bizottság minden olyan esetben, amikor kikéri az EGE véleményét, annak kialakítására határidőt állapít meg.

3. cikk

Összetétel – Kinevezés

(1) Az EGE tagjait a Bizottság elnöke nevezi ki.

(2) A következő szabályokat kell alkalmazni:

—	A tagokat „ad personam” nevezik ki.

—	A tagok személyes jogon vesznek részt a csoport munkájában, és bármiféle külső befolyástól függetlenül adnak tanácsot a Bizottságnak. Az EGE független, pluralista és multidiszciplináris alapon működik.

—	Az EGE legfeljebb tizenöt tagból áll.

—	Az EGE minden egyes tagja négy évre szóló kinevezést kap. A kinevezés kétszer hosszabbítható meg ugyanilyen időtartamra.

—	Azokat a tagokat, akik a csoport munkáját nem tudják hatékonyan segíteni, vagy akik lemondanak, egy tartaléklistáról kiválasztott, és a 3. cikk (1) bekezdése értelmében kinevezett másik tag helyettesítheti a mandátumból hátralevő időszak alatt.

—	Az EGE tagjainak kiválasztása szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó nyílt felhívás alapján történik. Más csatornákon keresztül beérkezett kiegészítő jelentkezést is figyelembe lehet venni a kiválasztási eljárás során.

—	Az EGE tagjainak listáját a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

4. cikk

Működés

(1) Az EGE tagjai elnököt és alelnököt választanak maguk közül, akik e feladatukat mandátumuk időtartama alatt gyakorolják.

(2) Az EGE munkaprogramját (beleértve az EGE által saját kezdeményezés alapján javasolt etikai tartalmú beszámolókat – lásd a 2. cikket –) a Bizottság elnöke hagyja jóvá. A Bizottság Európai Szakpolitikai Tanácsadó Irodája (BEPA), amely az EGE elnökével szoros együttműködésben dolgozik, felelős az EGE, illetve ez utóbbi titkárságának működéséért.

(3) Az EGE ülései nem nyilvánosak. Az EGE fent említett ülésein kívül is megvitathatja munkáját a Bizottságnak az adott ügyekben illetékes részlegeivel, illetve meghívhat nem kormányzati szervezeteket (NGO) vagy reprezentatív szervezeteket képviselő vendégeket, amikor azt az eszmecsere szempontjából szükségesnek tartja. Az EGE üléseinek napirendjét megküldik az illetékes bizottsági szolgálatoknak.

(4) Az EGE általában a Bizottság székhelyén ülésezik, a Bizottság által meghatározott módon és időrend szerint. Az EGE egy 12 hónapos időszak alatt legalább hatszor ülésezik, oly módon, hogy munkája évente körülbelül tizenkét munkanapot vesz igénybe. A tagok legalább évi négy ülésen vesznek részt.

(5) Az EGE, véleménye kialakítása érdekében és a munkájához rendelkezésre álló források nyújtotta kereteken belül

—	amennyiben hasznosnak és/vagy szükségesnek tartja, meghívhat különleges kompetenciákkal rendelkező szakértőket, hogy munkájában iránymutatással és információkkal segítsék,

—	kezdeményezheti tanulmányok elkészítését annak érdekében, hogy minden szükséges tudományos és műszaki információt megszerezhessen,

—	különleges kérdések vizsgálatára munkacsoportokat állíthat fel,

—	nyílt kerekasztal-beszélgetéseket kezdeményezhet minden, általa kidolgozott véleményre vonatkozóan annak érdekében, hogy elősegítse a párbeszéd kialakítását és az átláthatóság megvalósítását,

—	szoros kapcsolatot alakít ki a Bizottság azon részlegeivel, amelyek érintettek az általa tárgyalt kérdésekben,

—	az Európai Unió tagállamai vagy a csatlakozás előtt álló országok etikai bizottságaival szoros kapcsolatokat alakíthat ki.

(6) Minden véleményt elfogadása után azonnal közzétesznek. Amennyiben egy véleményt nem egyhangúlag fogadnak el, annak tartalmaznia kell minden eltérő véleményt. Amennyiben egy adott témára vonatkozóan a vélemény kialakítására kevesebb idő áll rendelkezésre, az EGE olyan, rövidebb nyilatkozatot ad, amelyet később, ha szükséges, részletesebb vizsgálat követhet, ugyanakkor biztosítja, hogy az átláthatóság elvét betartják ugyanúgy, mint minden más vélemény esetében. Az EGE véleménye mindig említést tesz az érintett technológiának a vélemény meghozatalakor aktuális fejlettségi fokáról. Az EGE dönthet úgy, hogy véleményét frissíti, amennyiben azt szükségesnek tartja.

(7) Az EGE saját eljárási szabályzatot fogad el.

(8) Az EGE – mandátumának lejárta előtt – jelentést készít addigi tevékenységeiről, melyért az elnök a felelős. A jelentést közzéteszik.

5. cikk

Az ülések költségei

Az EGE tagjainak az ülésekkel kapcsolatos utazási és tartózkodási költségeit saját belső szabályzata szerint a Bizottság fedezi.

6. cikk

Hatálybalépés

E határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik, és az EGE új tagjainak kinevezése napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/20

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. május 12.)

a 2000/45/EK, a 2001/405/EK, a 2001/688/EK, a 2002/255/EK és a 2002/747/EK határozatnak az egyes termékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabítása céljából történő módosításáról

(az értesítés a C(2005) 1446. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/384/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

az Európai Unió ökocímke-bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A mosógépekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 1999. december 17-i 2000/45/EK bizottsági határozatban (2) megállapított termékcsoport-meghatározás és a termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok érvényessége 2006. november 30-án lejár.

(2)

Az egészségügyi és háztartási papírtermékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2001. május 4-i 2001/405/EK bizottsági határozatban (3) megállapított termékcsoport-meghatározás és a termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok érvényessége 2006. május 5-én lejár.

(3)

A talajjavítókra és táptalajokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélése ökológiai kritériumainak megállapításáról szóló, 2001. augusztus 28-i 2001/688/EK bizottsági határozatban (4) megállapított termékcsoport-meghatározás és a termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok érvényessége 2006. augusztus 29-én lejár.

(4)	A televíziókra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2002. március 25-i 2002/255/EK bizottsági határozat (5)2006. március 31-én hatályát veszti.

(5)	A lámpákra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos módosított ökológiai kritériumok megállapításáról és az 1999/568/EK határozat módosításáról szóló, 2002. szeptember 9-i 2002/747/EK bizottsági határozat (6)2006. augusztus 31-én hatályát veszti.

(6)	Az 1980/2000/EK rendeletnek megfelelően sor került a fenti határozatokban megállapított ökológiai kritériumok, valamint a kritériumokkal kapcsolatos értékelési és ellenőrzési követelmények esedékes felülvizsgálatára.

(7)	Ezen kritériumok és követelmények felülvizsgálatának fényében helyénvaló egy évvel meghosszabbítani az ökológiai kritériumok és a követelmények érvényességének időtartamát.

(8)	Mivel az 1980/2000/EK rendelet szerinti felülvizsgálati kötelezettség csupán az ökológiai kritériumokat, valamint az értékelési és ellenőrzési követelményeket érinti, helyénvaló, hogy a 2002/255/EK és a 2002/747/EK határozat hatályban maradjon.

(9)	Ezért a 2000/45/EK, a 2001/405/EK, a 2001/688/EK, a 2002/255/EK és a 2002/747/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1980/2000/EK rendelet 17. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2000/45/EK határozat 3. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »mosógépek« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2007. november 30-ig érvényesek.”

2. cikk

A 2001/405/EK határozat 3. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Az »egészségügyi és háztartási papírtermékek« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2007. május 4-ig érvényesek.”

3. cikk

A 2001/688/EK határozat 3. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »talajjavítók és táptalajok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2007. augusztus 28-ig érvényesek.”

4. cikk

A 2002/255/EK határozat 4. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A »televíziók« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2007. május 31-ig érvényesek.”

5 . cikk

A 2002/747/EK határozat 5. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A »lámpák« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2007. augusztus 31-ig érvényesek.”

6 . cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 12-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 237., 2000.9.21., 1. o.

(2) HL L 16., 2000.1.21., 74. o. A 2003/240/EK határozattal (HL L 89., 2003.4.5., 16. o.) módosított határozat.

(3) HL L 142., 2001.5.29., 10. o.

(4) HL L 242., 2001.9.12., 17. o.

(5) HL L 87., 2002.4.4., 53. o.

(6) HL L 242., 2002.9.10., 44. o.

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/22

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. május 13.)

az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által a 2004-es pénzügyi évre vonatkozóan finanszírozott tagállami kiadások számláinak elszámolásáról

(az értesítés a C(2005) 1443. számú dokumentummal történt)

(2005/385/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére,

az Alap bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1258/1999/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság a tagállamok által benyújtott éves beszámolók – kiegészítve az elszámoláshoz szükséges adatokkal és az átadott számlák teljességére, pontosságára és valóságnak való megfelelésére vonatkozó tanúsítvánnyal –, valamint a tanúsító testületek által elkészített jelentések alapján elszámolja a rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett kifizető ügynökségek számláit.

(2)

A tagállamok által továbbítandó adatokról és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott kiadások havi könyveléséről, valamint a 2776/88/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. február 16-i 296/96/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a 2004-es pénzügyi évre vonatkozóan a tagállamoknál 2003. október 16-a és 2004. október 15-e között felmerült kiadásokat veszik figyelembe.

(3)

A tagállamoknak az 1258/1999/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és a 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számlaelszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumok Bizottsághoz történő benyújtására nyitva álló határideje lejár.

(4)	A Bizottság megvizsgálta a benyújtott információkat, és 2005. március 31-e előtt tájékoztatta a tagállamokat az ellenőrzéseinek eredményeiről, valamint az általa javasolt módosításokról.

(5)

Az 1663/95/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében az 1258/1999/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett számlaelszámolási határozatban meg kell határozni az egyes tagállamoknál a kérdéses pénzügyi év során felmerült azon kiadásokat, amelyeket az EMOGA Garanciarészlegével szemben elszámolhatónak ismernek el, a rendelet 7. cikkének (4) bekezdésével összhangban hozott határozatok sérelme nélkül és az 1258/1999/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett számlák, valamint az érintett pénzügyi évre vonatkozó előlegek csökkentése és felfüggesztése – beleértve a 296/96/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett csökkentéseket – alapján. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) 154. cikke értelmében az elszámolást megállapító határozat eredményét, vagyis bármely eltérést, amely a 151. cikk (1) bekezdése és a 152. cikk alapján a pénzügyi év számláira könyvelt összes kiadás között felmerülhet, valamint az e határozatban a Bizottság által figyelembe veendő összes kiadást egy különálló tételcsoportba kell elkönyvelni többletkiadásként vagy kiadáscsökkentésként.

(6)

Az elvégzett ellenőrzések fényében az egyes kifizető ügynökségek vonatkozásában az éves beszámolók és a kísérő dokumentumok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy a benyújtott számlák teljességéről, pontosságáról és a valóságnak való megfeleléséről határozatot hozzon. Az I. melléklet tartalmazza a tagállamok által elszámolt összegeket. Ezen összegekre vonatkozó részleteket az Alap bizottságához az e határozattal egy időben benyújtott összefoglaló jelentés tartalmazta.

(7)	Az elvégzett ellenőrzések fényében az egyes kifizető ügynökségek által benyújtott információk további vizsgálatokat tesznek szükségessé, és azok számláit nem lehet e határozatban elszámolni. A II. melléklet felsorolja az érintett ügynökségeket.

(8)

A 296/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és a költségvetési fegyelemről szóló, 2000. szeptember 26-i 2040/2000/EK tanácsi rendelet (5) 14. cikke kölcsönösen meghatározza, hogy a könyvelés alapján nyújtott előlegeket a meghatározott határidők lejárta után a tagállamoknál felmerült kiadások vonatkozásában csökkenteni kell. A 296/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése azonban az augusztus, szeptember és október során bekövetkező határidő-túllépést a számlaelszámolási határozatban figyelembe kell venni, kivéve ha azt a pénzügyi év előlegekre vonatkozó végső határozata előtt észlelik. A fent említett időszak alatt egyes tagállamok által bejelentett néhány kiadás és azon intézkedésekre vonatkozó néhány kiadás, amelyekre a Bizottság nem fogadott el semmilyen enyhítő körülményt, a meghatározott kötelező határidők után merült fel. E határozatban ezért meg kell határozni a vonatkozó csökkentéseket. Az 1258/1999/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésével összhangban későbbi időpontban hoznak egy olyan határozatot, amelyben pontosan meghatározzák azokat a kiadásokat, amelyekre nem nyújtanak közösségi finanszírozást azon csökkentések és más kiadások vonatkozásában, amelyekről megállapították, hogy a meghatározott határidő után merültek fel.

(9)

A Bizottság a 2040/2000/EK rendelet 14. cikkével és a 296/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban már számos havi előleget csökkentett vagy függesztett fel a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó kiadások elkönyvelésénél, és e határozatban elvégzi a 296/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott csökkentéseket. A fentiek fényében a kérdéses összegek korai vagy csupán ideiglenes megtérítésének az elkerülése érdekében, azokat nem kell elismerni ebben a határozatban, ez azonban nem érinti az 1258/1999/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti további vizsgálatokat.

(10)

Az 1663/95/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdése meghatározza, hogy az egyes tagállamoktól behajtandó vagy azoknak kifizetendő összegeket az első albekezdésben említett számlaelszámolási határozattal összhangban a kérdéses pénzügyi év, ti. 2004 során kifizetett előlegeknek az első albekezdéssel összhangban az arra az évre elismert kiadásokból történő levonásával kell meghatározni. Ezek az összegek levonandók vagy hozzáadandók a számlaelszámolási határozat meghozatalát követő hónaptól számított második hónappal kezdődően a kiadások alapján nyújtott előlegekhez.

(11)

Az 1258/1999/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének utolsó albekezdésével és az 1663/95/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a számviteli adatok alapján elfogadott e határozat nem érinti a Bizottság által a felmerült, közösségi szabályoknak nem megfelelő kiadások közösségi finanszírozásból való kizárására vonatkozóan hozandó határozatokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2. cikkben említett kifizető ügynökségek kivételével a tagállami kifizető ügynökségeknek az EMOGA Garanciarészlege által a 2004-es pénzügyi évben finanszírozott kiadásokat érintő számlái elszámolásra kerülnek. Az e határozat értelmében a tagállamoknak kifizetendő vagy azoktól behajtandó összegeket az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

A 2004-es pénzügyi év tekintetében a II. mellékletben szereplő tagállamok kifizető ügynökségeinek az EMOGA Garanciarészlege által finanszírozott kiadásokra vonatkozó számláit elkülönítik, és ezek egy későbbi elszámolási határozat tárgyát képezik.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 13-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

(2) HL L 39., 1996.2.17., 5. o. A legutóbb az 1655/2004/EK rendelettel (HL L 298., 2004.9.23., 3. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 158., 1995.7.8., 6. o. A legutóbb a 465/2005/EK rendelettel (HL L 77., 2005.3.23., 6. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(5) HL L 244., 2000.9.29., 27. o.

I. MELLÉKLET

A kifizető ügynökségek számláinak elszámolása – 2004-es pénzügyi év

A tagállamoktól behajtandó vagy azoknak kifizetendő összeg

Tagállam

2004 – a kifizető ügynökségek kiadásai, amelyekre vonatkozóan a számlákat

a + b összesen

Csökkentések és felfüggesztések az egész pénzügyi évre vonatkozóan

Összesen, beleértve a csökkentéseket és felfüggesztéseket

A pénzügyi évre a tagállamnak fizetett előlegek

A tagállamtól behajtandó (–) vagy annak kifizetendő (+) összeg

elszámolják

elkülönítik

= az éves bevallásban szereplő kiadás

= a havi bevallásokban szereplő kiadások összege

c = a + b

e = c + d

g = e – f

EUR

1 141 832 188,85

0,00

1 141 832 188,85

0,00

1 141 832 188,85

1 141 832 509,04

– 320,19

EUR

1 072 926 545,09

0,00

1 072 926 545,09

0,00

1 072 926 545,09

1 072 805 591,37

120 953,72

CZK

148 270 977,89

0,00

148 270 977,89

0,00

148 270 977,89

0,00

EUR

6 010 175 861,68

23 818 955,08

6 033 994 816,76

– 150 191,69

6 033 844 625,07

6 033 635 575,97

209 049,10

DKK

9 058 346 238,16

0,00

9 058 346 238,16

– 68 177,57

9 058 278 060,59

9 058 602 584,17

– 324 523,58

EEK

8 595 434,55

0,00

8 595 434,55

0,00

8 595 434,55

0,00

EUR

2 781 442 489,74

0,00

2 781 442 489,74

– 5 228 942,57

2 776 213 547,17

2 777 610 434,43

– 1 396 887,26

EUR

6 269 452 812,02

57 020 505,80

6 326 473 317,82

– 7 926 338,98

6 318 546 978,84

6 319 215 724,26

– 668 745,42

EUR

869 358 525,94

0,00

869 358 525,94

– 4 383,80

869 354 142,14

868 904 449,67

449 692,47

EUR

9 395 956 559,98

1 868 053,41

9 397 824 613,39

– 9 219 078,83

9 388 605 534,56

9 389 117 043,59

– 511 509,03

HUF

125 098 884,00

0,00

125 098 884,00

0,00

125 098 884,00

0,00

EUR

1 829 924 935,77

0,00

1 829 924 935,77

– 1 354 653,66

1 828 570 282,11

1 829 730 495,20

– 1 160 213,09

EUR

1 194 172 909,54

3 835 460 014,48

5 029 632 924,02

– 48 452 006,98

4 981 180 917,04

5 022 642 872,80

– 41 461 955,76

LTL

1 826 753,89

0,00

1 826 753,89

0,00

1 826 753,89

0,00

EUR

0,00

37 803 193,51

– 42 350,66

37 760 842,85

0,00

LVL

23 671,15

0,00

23 671,15

0,00

23 671,15

0,00

EUR

1 262 187 678,33

0,00

1 262 187 678,33

– 313 300,35

1 261 874 377,98

1 261 891 680,76

– 17 302,78

PLN

46 695 429,61

0,00

46 695 429,61

0,00

46 695 429,61

0,00

EUR

824 235 249,10

0,00

824 235 249,10

– 884 668,91

823 350 580,19

823 155 282,67

195 297,52

SEK

7 740 689 327,48

0,00

7 740 689 327,48

0,00

7 740 689 327,48

0,00

SIT

16 964 300,84

0,00

16 964 300,84

0,00

16 964 300,84

0,00

SKK

57 252 395,16

0,00

57 252 395,16

0,00

57 252 395,16

0,00

GBP

2 782 254 804,67

0,00

2 782 254 804,67

– 36 835 148,07

2 745 419 656,60

2 747 004 082,12

– 1 584 425,52

1)	A tagállamtól behajtandó vagy annak kifizetendő összegek számításánál figyelembe kell venni az elszámolt kiadásra vonatkozó éves bevallás összegét (a oszlop) vagy az elkülönített kiadásokra vonatkozó havi bevallások összegét (b oszlop).

2)	Azon csökkentéseket és felfüggesztéseket veszik figyelembe az előlegrendszerben, amelyekhez elsősorban a 2004 augusztusában, szeptemberében és októberében megállapított fizetési határidők figyelembevételének elmulasztásából erdő korrekciókat számítják hozzá.

II. MELLÉKLET

A kifizető ügynökségek számláinak elszámolása – 2004-es pénzügyi év

Azon kifizető ügynökségek jegyzéke, amelyek számláit elkülönítik, és amelyek egy későbbi elszámolási határozat tárgyát képezik

Tagállam	Kifizető ügynökség
Németország	Bayern Umwelt
Spanyolország	Madrid
Franciaország	SDE
Olaszország	AGEA
Luxemburg	Ministère de l'agriculture

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/27

A TANÁCS 2005/386/KKBP HATÁROZATA

(2005. március 14.)

az Európai Unió és Új-Zéland között Új-Zélandnak az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai válságkezelési műveletében történő részvételéről szóló megállapodás megkötéséről (Althea művelet)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)	A Tanács 2004. július 12-én elfogadta az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai műveletéről szóló 2004/570/KKBP együttes fellépést (1).

(2)	Az együttes fellépés 11. cikke (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályok az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikke szerint megállapodás tárgyát képezik.

(3)

A Tanács 2004. szeptember 13-i felhatalmazását követően az elnökség a főtitkár/főképviselő támogatásával tárgyalásokat folytatott az Európai Unió és Új-Zéland között Új-Zélandnak az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai válságkezelési műveletében (Althea művelet) történő részvételéről szóló megállapodás megkötéséről.

(4)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió és Új-Zéland között létrejött, Új-Zélandnak az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai válságkezelési műveletében (Althea művelet) történő részvételéről szóló megállapodást az Európai Unió nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Európai Uniót jogilag kötelező aláírására jogosult személyt.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. BODEN

(1) HL L 252., 2004.7.28., 10. o.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Új-Zéland között, Új-Zélandnak az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai válságkezelési műveletében történő részvételéről (Althea-művelet)

AZ EURÓPAI UNIÓ (EU),

egyrészről, és

ÚJ-ZÉLAND KORMÁNYA (ÚJ-ZÉLAND),

másrészről,

a továbbiakban: „a felek”,

FIGYELEMBE VÉVE:

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Részvétel a műveletben

(1) Új-Zéland e megállapodás rendelkezéseivel és bármely szükséges végrehajtási rendelkezéssel összhangban csatlakozik az EU boszniai és hercegovinai katonai műveletéről szóló, 2004. július 12-i 2004/570/KKBP együttes fellépéshez, valamint bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU katonai válságkezelési művelet kiterjesztéséről határoz.

(2) Új-Zélandnak az EU válságkezelési művelethez való hozzájárulása nem érinti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

(3) Új-Zéland biztosítja, hogy az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő hadereje és állománya a misszióját a következőkkel összhangban teljesíti:

—	a 2004/570/KKBP együttes fellépés és annak lehetséges további módosításai,

—	a műveleti terv,

—	végrehajtási intézkedések.

(4) Az Új-Zéland által a művelethez biztosított haderő és állomány a megbízatását kizárólag az EU katonai válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(5) Új-Zéland bármely, a műveletben való részvételében bekövetkező változásról kellő időben tájékoztatja az EU műveleti parancsnokot.

2. cikk

Haderők jogállása

(1) Az Új-Zéland részéről az EU katonai válságkezelési művelethez biztosított haderő és állomány jogállását az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2004. november 22-i, 1575. (2004) számú határozata (12) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kell szabályozni.

(2) A Bosznia és Hercegovina területén kívül található parancsnokságokhoz vagy parancsnoki elemekhez biztosított haderők és állomány jogállására az érintett parancsnokságok és a parancsnoki elemek, valamint Új-Zéland közötti megállapodásokat kell alkalmazni.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett, a haderők jogállásáról szóló rendelkezések sérelme nélkül Új-Zéland hatáskört gyakorol az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő haderejét és állományát illetően.

(4) Új-Zéland felel a saját haderejének vagy állományának bármely tagjától érkező vagy hozzá kapcsolódó, illetve a haderejének vagy állományának az EU katonai válságkezelési műveletben való részvételével kapcsolatos bármely követelés kielégítéséért. Új-Zéland felel a hadereje és állománya bármely tagja ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban.

(5) Új-Zéland vállalja, hogy e megállapodás aláírásakor nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő bármely állam elleni igényekről lemond.

(6) Az Európai Unió vállalja annak biztosítását, hogy ezen megállapodás aláírásakor a tagállamok nyilatkozatot tesznek az igényekről való lemondásra vonatkozólag Új-Zélandnak az EU katonai válságkezelési műveletben való részvételét illetően.

3. cikk

Minősített információ

(1) Új-Zéland megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információ az Európai Unió Tanácsának a 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (4) foglalt biztonsági szabályainak és az illetékes hatóságok – ideértve az EU műveleti parancsnokot – által kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljön.

(2) Amennyiben az EU és Új-Zéland között megállapodás jön létre a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, úgy a megállapodás rendelkezéseit az EU katonai válságkezelési művelettel összefüggésben is alkalmazni kell.

4. cikk

A parancsnoklás rendje

(1) Az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő haderő és állomány egésze teljes mértékben saját nemzeti hatóságának parancsnoksága alatt áll.

(2) A nemzeti hatóságok a haderejük és állományuk műveleti és harcászati parancsnokságát és/vagy ellenőrzését átruházzák az EU műveleti parancsnokra. Az EU műveleti parancsnok jogosult hatáskörét átruházni.

(3) Új-Zélandot a művelet napi irányításának terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(4) Az EU műveleti parancsnok az Új-Zélanddal folytatott tárgyalásokat követően, bármikor kérheti Új-Zéland hozzájárulásának visszavonását.

(5) Új-Zéland saját nemzeti kontingensének az EU katonai válságkezelési műveletben való képviseletére katonai főképviselőt (SMR) nevez ki. A katonai főképviselő konzultál az EU haderőparancsnokával a műveletet érintő valamennyi kérdésben, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

5. cikk

Pénzügyi szempontok

(1) Új-Zéland viseli a műveletben való részvételével kapcsolatos valamennyi költséget, azon költségek kivételével, amelyek az e megállapodás 1. cikke (1) bekezdésében említett jogi eszközök, valamint a katonai vagy védelmi vonatkozású EU műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozat (5) értelmében közös finanszírozásban részesülnek.

(2) A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Új-Zéland – felelőssége megállapítása esetén – kártérítést fizet e megállapodás 2. cikke (1) bekezdésében említett, a haderők jogállására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint.

6. cikk

A megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezések

Az e megállapodás végrehajtása során szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodás az Európai Unió Tanácsa főtitkára/közös kül- és biztonságpolitika főképviselője és Új-Zéland megfelelő hatóságai között jön létre.

7. cikk

A szerződéses kötelezettségek nem teljesítése

Amennyiben az egyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónappal korábban megküldött előzetes értesítéssel felmondhatja.

8. cikk

A jogviták rendezése

Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

9. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amely során a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2) Ez a megállapodás az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.

(3) Ez a megállapodás Új-Zélandnak a művelethez való hozzájárulása idejére marad hatályban.

Kelt Brüsszelben, , angol nyelven, négy példányban.

az Európai Unió részéről

Új-Zéland részéről

(1) HL L 252., 2004.7.28., 10. o.

(2) HL L 324., 2004.10.27., 20. o.

(3) HL L 325., 2004.10.28., 64. o. A BiH/5/2004 határozattal (HL L 357., 2004.12.2., 39. o.) módosított határozat.

(4) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A 2004/194/EK határozattal (HL L 63., 2004.2.28., 48. o.) módosított határozat.

(5) HL L 63., 2004.2.28., 68. o.

A megállapodás 2. cikkének (5) és (6) bekezdésében említett

NYILATKOZATOK

Az EU tagállamok nyilatkozata:

„Az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai műveletről szóló, 2004. július 12-i 2004/570/KKBP EU együttes fellépést alkalmazó EU tagállamok, a belső jogrendjük által megengedett mértékben, viszonossági alapon, lehetőség szerint igyekeznek lemondani az Új-Zélanddal szemben – saját állományuk tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonukat képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—	az állománynak Új-Zélandból származó tagja az EU válságkezelési művelettel kapcsolatos hivatali kötelessége teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét, vagy

—

bármely, az Új-Zéland tulajdonát képező vagyontárgy használata okozta, amennyiben a vagyontárgyat a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen vagyontárgyat használó EU válságkezelési művelet állománya Új-Zélandból származó tagjának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelezettségszegése esetét.”.

Új-Zéland nyilatkozata:

„Az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai műveletről szóló, 2004. július 12-i 2004/570/KKBP EU együttes fellépést alkalmazó Új-Zéland, a belső jogrendje által megengedett mértékben, viszonossági alapon, lehetőség szerint igyekszik lemondani az EU válságkezelési műveletben részt vevő bármely más állammal szemben – saját állománya tagjának sérülése, halála vagy a saját tulajdonát képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—	az állomány tagja hivatali kötelessége teljesítése során, az EU válságkezelési művelettel kapcsolatban okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét, vagy

—

bármely, az EU válságkezelési műveletben részt vevő államok tulajdonában lévő vagyontárgy használata okozta, amennyiben a vagyontárgyat a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen vagyontárgyat használó EU válságkezelési művelet állományának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelességszegése esetét.”.

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok

20.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/32

A TANÁCS 2005/387/IB HATÁROZATA

(2005. május 10.)

az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére, 31. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	A pszichoaktív anyagok fejlődésében rejlő különös veszélyek miatt a tagállamok gyors fellépésére van szükség.

(2)

Amennyiben az új pszichoaktív anyagok nem minden tagállamban állnak büntetőjogi szabályozás alatt, problémák merülhetnek fel a tagállamok igazságügyi hatóságai és a bűnüldözési szolgálatok közötti együttműködésben, mivel a szóban forgó bűncselekmény vagy bűncselekmények nem egyformán büntetendők a megkereső és a megkeresett állam jogszabályai alapján.

(3)

Az Európai Unió kábítószerekről szóló 2000–2004-es cselekvési terve felkéri a Bizottságot az új szintetikus kábítószerekre vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló, 1997. június 16-i együttes fellépés (2) (a továbbiakban: „együttes fellépés”) megfelelő értékelésének megszervezésére, figyelembe véve a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: „KKEM”) megbízásából a korai előrejelző rendszerre vonatkozóan végzett külső értékelést. A értékelés szerint az együttes fellépés teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat. Ugyanakkor az értékelés eredménye világosan kimutatta, hogy az együttes fellépést meg kell erősíteni, és új irányvonalat kell kijelölni. Különösen fő célkitűzése újbóli meghatározására, eljárásai és fogalommeghatározásai pontosítására, műveletei átláthatóságának és hatálya alkalmazhatóságának javítására volt szükség. A Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére benyújtott, az EU kábítószerekről szóló cselekvési tervének (2000–2004) félidős értékeléséről szóló közleménye jelezte, hogy a szintetikus kábítószerek elleni fellépés fokozása érdekében jogszabály-módosításokra fog sor kerülni. Az együttes fellépés által meghatározott mechanizmust következésképpen ki kell igazítani.

(4)	Az új pszichoaktív anyagok károsak lehetnek az egészségre.

(5)

Az e határozat hatálya alá tartozó új pszichoaktív anyagok magukban foglalhatják az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) és az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott gyógyszereket is.

(6)	Az együttes fellépéssel létrehozott korai előrejelző rendszer keretében folyó információcsere értékesnek bizonyult a tagállamok számára.

(7)

E határozat rendelkezései nem akadályozzák a tagállamokat a már létező pszichoaktív anyagok potenciálisan közegészségügyi kockázattal járó felhasználásának újabb irányzataira, valamint az ehhez kapcsolódó lehetséges közegészségügyi intézkedésekre vonatkozó információknak a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatán („Reitox-hálózat”) belüli, a KKEM megbízatásával és eljárásaival összhangban folyó kicserélésében.

(8)

Az ember- és az állatgyógyászat minőségének e határozat eredményezte leromlása nem engedhető meg. Az elfogadott és elismert gyógyászati értékű anyagokat ezért nem kell alávetni az e határozaton alapuló ellenőrzési intézkedéseknek. Megfelelő szabályozási és közegészségügyi intézkedéseket kell hozni azon elfogadott és elismert gyógyászati értékű anyagokra vonatkozóan, amelyekkel visszaélnek.

(9)

A 2001/82/EK irányelvben és a 2001/83/EK irányelvben meghatározott farmakovigilancia-rendszerek keretében előírt információkon kívül szükség van a visszaélés céljából vagy rosszul felhasznált pszichoaktív anyagokra vonatkozó információk cseréjének megerősítésére, és az Európai Gyógyszerügynökséggel (a továbbiakban: „EMEA”) való megfelelő együttműködés biztosítására. Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának („CND”) „A kábítószerek felhasználásának új formáira és a fogyasztott pszichoaktív anyagokra vonatkozó információk cseréjének előmozdítására irányuló intézkedések” című 46/7. számú állásfoglalása hasznos keretet biztosít a tagállami fellépéshez.

(10)	Az e határozat által megállapított eljárás minden szakaszára vonatkozóan bevezetendő határidők garantálják az eljárás gyors reagálását, és fokozzák a mechanizmus gyors válaszadási képességét.

(11)

Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos kockázatok értékelésében központi szerepet játszó KKEM tudományos bizottsága e határozat alkalmazásában kibővítésre kerül a Bizottság, az Europol és az EMEA szakértőivel, valamint a KKEM tudományos bizottságában nem, vagy nem kellőképpen képviselt tudományos szakterületek szakértővel is.

(12)

A kibővített tudományos bizottság, amely az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos kockázatokat értékeli, továbbra is egy szűk szakértői testület marad, amely alkalmas az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos minden kockázat hatékony értékelésére. Ezért a kibővített tudományos bizottságnak kezelhető méretűnek kell maradnia.

(13)

Mivel e határozat céljait, nevezetesen az információcserét, a tudományos bizottság által végzett kockázatértékelést és a bejelentett anyagok uniós szintű ellenőrzési eljárás alá vonását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az előirányozott intézkedés hatásai miatt azok európai uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(14)	A Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban az e határozaton alapuló intézkedések meghozatalánál minősített többséggel lehet eljárni, mivel azok e határozat végrehajtásához szükségesek.

(15)	Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a Szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió alapjogi chartája által kifejezésre juttatott elveket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információ gyors cseréjére vonatkozó mechanizmust hoz létre. Ez a határozat figyelembe veszi a 2001/83/EK irányelv IX. címe által meghatározott farmakovigilancia-rendszer keretében bejelentendő, feltételezett mellékhatásokra vonatkozó információkat.

Ez a határozat az ezen új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos kockázatok értékelését is előírja, annak érdekében, hogy a tagállamokban a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra vonatkozó ellenőrző intézkedések alkalmazását az új pszichoaktív anyagok esetében is lehetővé tegye.

2. cikk

Hatály

Ezt a határozatot azon anyagokra kell alkalmazni, amelyek jelenleg nem szerepelnek:

a)	az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezményének jegyzékeiben, és amelyek hasonló fenyegetést jelenthetnek a közegészségügyre, mint a fenti egyezmény I., II. és IV. jegyzékében felsorolt anyagok; valamint

b)	az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezményének jegyzékeiben, és amelyek hasonló fenyegetést jelenthetnek a közegészségügyre, mint a fenti egyezmény I., II., III. vagy IV. jegyzékében felsorolt anyagok.

Ez a határozat a prekurzoroktól különböző végtermékekre vonatkozik, amely prekurzorok tekintetében az egyes anyagok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására való eltérítésének megakadályozására irányuló intézkedések megállapításáról szóló, 1990. december 13-i 3677/90/EGK tanácsi rendelet (5) és a kábítószer-prekuzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) közösségi szabályozást állapít meg.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„új pszichoaktív anyag”: új kábítószer vagy új pszichotróp kábítószer, tiszta formában vagy készítményben;

„új kábítószer”: olyan tiszta formában vagy készítményben megtalálható anyag, amely nem szerepel az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezményének jegyzékeiben, és amely hasonló fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a fenti egyezmény I., II. és IV. jegyzékében felsorolt anyagok;

„új pszichotróp kábítószer”: olyan tiszta formában vagy készítményben megtalálható anyag, amely nem szerepel az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezményének jegyzékeiben, és amely hasonló fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a fenti egyezmény I., II., III. vagy IV. jegyzékében felsorolt anyagok;

„forgalomba hozatali engedély”: valamely tagállam illetékes hatósága által gyógyszer forgalomba hozatalára kiadott engedély a 2001/83/EK irányelv III. címének megfelelően (az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek esetében), vagy a 2001/82/EK irányelv III. címének megfelelően (az állatgyógyászati készítmények esetében), vagy az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EGK tanácsi rendelet (7) 3. cikke alapján az Európai Bizottság által kiadott forgalomba hozatali engedély;

„Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszere”: az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Egyesült Nemzetek Kábítószerügyi Bizottsága (CND) és/vagy a Gazdasági és Szociális Bizottság, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezményének 3. cikke vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezményének 2. cikke szerint megállapított megfelelő hatásköreiken belül járnak el;

f)	„készítmény”: egy új pszichoaktív anyagot tartalmazó keverék;

„jelentéstételi nyomtatvány”: az új pszichoaktív anyagról vagy új pszichoaktív anyagot tartalmazó készítményről szóló értesítés céljára kialakított, a KKEM/Europol és ezeknek a tagállamokban lévő hálózatai (a Reitox és az Europol nemzeti egységei) között létrejött megállapodás szerinti strukturált formanyomtatvány.

4. cikk

Információcsere

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy saját Europol nemzeti egysége és Reitox-hálózati képviselője – figyelembe véve a két szervezet megfelelő hatáskörét – tájékoztatja az Europolt és a KKEM-et az új pszichoaktív anyagok és az új pszichoaktív anyagokat tartalmazó készítmények előállításáról, kereskedelméről és felhasználásáról, beleértve a lehetséges gyógyászati felhasználásra vonatkozó kiegészítő információkat is.

Az Europol és a KKEM összegyűjtik a tagállamoktól a jelentéstételi nyomtatványokon kapott információkat, és azonnal továbbítják azokat egymásnak, valamint a tagállamok Europol nemzeti egységeinek és a Reitox-hálózati képviselőinek, a Bizottságnak és az EMEA-nak.

(2) Amennyiben az Europol és a KKEM úgy ítéli meg, hogy egy új pszichoaktív anyagra vonatkozó, valamely tagállamtól kapott információ nem érdemes az (1) bekezdésben foglalt továbbításra, erről azonnal tájékoztatja a bejelentést tevő tagállamot. Az Europol és a KKEM hat héten belül megindokolja döntését a Tanácsnak.

5. cikk

Közös jelentés

(1) Amennyiben az Europol és a KKEM, vagy a Tanács – tagjainak többségével határozva – úgy ítéli meg, hogy valamely tagállamtól kapott, egy új pszichoaktív anyagra vonatkozó információk további információgyűjtésre érdemesek, ezen információkat az Europol és a KKEM összeveti, és közös jelentés formájában (a továbbiakban: „közös jelentés”) összegzi. Ezt a közös jelentést a Tanácsnak, az EMEA-nak és a Bizottságnak kell benyújtani.

(2) A közös jelentés tartalma:

a)	egy kémiai és fizikai leírás, beleértve az új pszichoaktív anyag ismert nevét, valamint, amennyiben rendelkezésre áll, a tudományos megnevezését (nemzetközi szabadnév) is;

b)	az új pszichoaktív anyag előfordulásának gyakoriságára, körülményeire és/vagy mennyiségére vonatkozó információk, valamint az új pszichoaktív anyag előállításának eszközeire és módszereire vonatkozó információk;

c)	a szervezett bűnözésnek az új pszichoaktív anyag előállításában vagy kereskedelmében való részvételére vonatkozó információk;

d)	az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos kockázatok első jelei, beleértve az egészségügyi és szociális kockázatokat, valamint a felhasználók jellemzőit is;

e)	az arra vonatkozó információk, hogy az új anyag jelenleg értékelés alatt áll-e, illetve alávetették-e az ENSZ-rendszer általi értékelésnek;

f)	az új pszichoaktív anyagról a KKEM-nek és az Europolnak küldött jelentéstételi nyomtatványon feltüntetett értesítési időpont;

g)	az arra vonatkozó információ, hogy az új pszichoaktív anyag valamely tagállamban nemzeti szintű ellenőrzési intézkedések tárgyát képezi-e már;

amennyiben lehetséges, rendelkezésre bocsátják az alábbiakra vonatkozó információkat is:

i.	az anyag előállításához ismerten felhasznált kémiai prekurzorok;

ii.	az új anyag igazolt vagy várt felhasználásának módja és köre;

iii.	az új pszichoaktív anyag bármely egyéb felhasználása és ezen felhasználás mértéke, az új pszichoaktív anyag ezen felhasználásának kockázatai, beleértve az egészségügyi és szociális kockázatokat is.

(3) Az EMEA benyújtja a KKEM és az Europol részére a következő információkat arra vonatkozóan, hogy az Európai Unióban vagy bármely tagállamban:

a)	kapott-e az új pszichoaktív anyag forgalomba hozatali engedélyt;

b)	az új pszichoaktív anyag tekintetében forgalomba hozatali engedélyre vonatkozó eljárás van-e folyamatban;

c)	az új pszichoaktív anyagra kiadott forgalomba hozatali engedélyt felfüggesztették-e.

Amennyiben ezek az információk a tagállamok által kiadott forgalomba hozatali engedélyekre vonatkoznak, ezek a tagállamok az adott információkat az EMEA kérésére annak rendelkezésére bocsátják.

(4) A tagállamok – a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően – a (2) bekezdésben említett információkat a jelentési nyomtatványon feltüntetett értesítési időpontot követő hat héten belül megküldik.

(5) A közös jelentést legkésőbb a tagállamoktól és az EMEA-tól kapott információk átvételétől számított négy héten belül kell benyújtani. Az Europol vagy a KKEM, adott esetben, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően nyújtja be a jelentést.

6. cikk

Kockázatértékelés

(1) A Tanács, figyelembe véve az Europol és a KKEM javaslatát, tagjainak többségével határozva kérheti, hogy valamely új pszichoaktív anyag felhasználása, előállítása és az azzal való kereskedelem által okozott kockázatok, beleértve az egészségügyi és szociális kockázatokat is, valamint a szervezett bűnözés részvételét és az ellenőrzési intézkedések lehetséges következményeit, a (2)–(4) bekezdésekben megállapított eljárás szerint értékelésre kerüljenek, amennyiben tagjainak legalább negyede vagy a Bizottság írásban tájékoztatta a Tanácsot egy ilyen értékelés iránti támogatásáról. A tagállamok vagy a Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatják a Tanácsot, de mindenképpen a közös jelentés kézhezvételétől számított legkésőbb négy héten belül. A Tanács Főtitkársága erről haladéktalanul értesíti a KKEM-et.

(2) A KKEM, az értékelés elvégzése céljából tudományos bizottsága keretein belül rendkívüli ülést hív össze. A tudományos bizottság ezen ülés céljából legfeljebb öt, a tudományos bizottság elnökének javaslata alapján a KKEM igazgatója által kijelölt szakértővel is kibővíthető, akik a tagállamok által javasolt és a KKEM Igazgatótanácsa által háromévente jóváhagyott szakértői csoportból kerülnek kiválasztásra. E szakértők a tudományos bizottságban nem, vagy nem kellőképpen képviselt tudományos szakterületekről kerülnek kiválasztásra, de akik közreműködése szükséges a lehetséges kockázatok – beleértve az egészségügyi és szociális kockázatokat is – kiegyensúlyozott és megfelelő értékeléséhez. A Bizottság, az Europol és az EMEA is felkérést kap legfeljebb további két-két szakértő kinevezésére.

(3) A kockázatértékelést a tagállamok, a KKEM, az Europol és az EMEA által a bizottságnak továbbítandó információk alapján kell elvégezni, figyelembe véve minden olyan tényezőt, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezményének, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezményének értelmében indokolná valamely anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását.

(4) A kockázatértékelés befejezésekor a tudományos bizottság jelentést (a továbbiakban: „kockázatértékelő jelentés”) készít. A kockázatértékelő jelentés a rendelkezésre álló tudományos és bűnüldözési információk elemzéséből áll, és a bizottság tagjai által alkotott összes véleményt tükrözi. A kockázatértékelő jelentést a bizottság nevében a bizottság elnöke az (1) bekezdésben említett, a Tanács Főtitkársága által a KKEM-nek adott értesítés időpontját követő tizenkét héten belül nyújtja be a Bizottságnak és a Tanácsnak.

A kockázatértékelő jelentés tartalmazza:

a)	az új pszichoaktív anyag fizikai és kémiai leírása és hatásmechanizmusa, beleértve a gyógyászati értékét is;

b)	az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos egészségügyi kockázatok;

c)	az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szociális kockázatok;

d)	a szervezett bűnözés részvételének szintjére és a hatóságok által történő lefoglalásokra és felderítésekre, valamint az új pszichoaktív anyag előállítására vonatkozó információk;

e)	az új pszichoaktív anyagnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerében végzett bármely értékelésére vonatkozó információk;

f)	adott esetben a tagállamokban az új pszichoaktív anyagra alkalmazandó ellenőrzési intézkedések leírása;

g)	az ellenőrzési lehetőségek és az ellenőrzési intézkedések lehetséges következményeit; valamint

h)	az anyag előállításához felhasznált kémiai prekurzorokat.

7. cikk

A kockázatértékelést kizáró körülmények

(1) Nem kerül sor kockázatértékelésre, amennyiben az Europol és a KKEM nem készített közös jelentést. Akkor sem kerül sor kockázatértékelésre, amennyiben az érintett új pszichoaktív anyag értékelése az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerében előrehaladott állapotban van, nevezetesen azt követően, hogy a WHO kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága közzétette írásos ajánlásával ellátott kritikai elemzését, kivéve, amennyiben e határozat keretébe tartozó lényeges új információ merült fel.

(2) Amennyiben az új pszichoaktív anyag az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerében értékelésre került, de nem határoztak az új pszichoaktív anyagnak a kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezmény, valamint a pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezmény keretében történő jegyzékbevételéről, a kockázatértékelést csak abban az esetben kell elvégezni, amennyiben e határozat keretébe tartozó lényeges új információ merült fel.

(3) Nem kerül sor kockázatértékelésre, amennyiben az új pszichoaktív anyag az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolható:

a)	az új pszichoaktív anyagot egy forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer előállításához használják; vagy

b)	az új pszichoaktív anyagot egy olyan gyógyszer előállításához használják, amely tekintetében forgalomba hozatali engedély iránti eljárás van folyamatban; vagy

az új pszichoaktív anyagot egy illetékes hatóság által felfüggesztett forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer előállításához használják.

Amennyiben az új pszichoaktív anyag az első albekezdésben felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik a Bizottság, a KKEM és az Europol által gyűjtött adatok alapján, a KKEM-mel szoros együttműködésben, az EMEA-val közösen – az EMEA hatáskörével és eljárásaival összhangban – felméri a további intézkedés szükségességét.

A Bizottság jelentést tesz a Tanácsnak az eredményről.

8. cikk

Egyes új pszichoaktív anyagok ellenőrzés alá vonására irányuló eljárás

(1) A kockázatértékelő jelentés átvételétől számított hat héten belül a Bizottság kezdeményezést nyújt be a Tanácsnak az új pszichoaktív anyag ellenőrzési intézkedéseknek történő alávetéséről. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem szükséges az új pszichoaktív anyag ellenőrzési intézkedéseknek való alávetésére vonatkozó kezdeményezést benyújtani, a kockázatértékelő jelentés átvételét követő hat héten belül ezen véleményét indokoló jelentést nyújt be a Tanácsnak.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem szükséges az új pszichoaktív anyag ellenőrzési intézkedéseknek való alávetésére vonatkozó kezdeményezést benyújtani, egy vagy több tagállam is benyújthat ilyen jellegű kezdeményezést a Tanácsnak, lehetőleg legkésőbb a jelentésnek Bizottság által a Tanács részére történt benyújtása időpontját követő hat héten belül.

(3) A Tanács a Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján minősített többséggel eljárva határoz az (1) vagy (2) bekezdés szerint benyújtott kezdeményezés alapján arról, hogy az új pszichoaktív anyagot alá kell-e vetni ellenőrzési intézkedéseknek.

9. cikk

A tagállamok ellenőrzési intézkedései

(1) Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy egy új pszichoaktív anyagot ellenőrzési intézkedéseknek kell alávetni, a tagállamok amint lehetséges, de legkésőbb az adott határozat időpontját követő egy éven belül, törekedni fognak a szükséges intézkedések megtételére, hogy nemzeti jogukkal összhangban:

a)	az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezménye szerinti kötelezettségeiken alapuló jogszabályaik előírásainak megfelelően az új pszichotróp anyagot ellenőrzési intézkedéseknek és büntetőjogi szankcióknak vessék alá;

b)	az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezménye szerinti kötelezettségeiken alapuló jogszabályaik előírásainak megfelelően az új kábítószert ellenőrzési intézkedéseknek és büntetőjogi szankcióknak vessék alá.

(2) A tagállamok a megtett intézkedésekről a vonatkozó döntés meghozatalát követően mind a Tanácsnak, mind a Bizottságnak a lehető leghamarabb jelentést tesznek. Ezt követően az információkat továbbítják a KKEM, az Europol, az EMEA és az Európai Parlament részére.

(3) E határozat rendelkezései nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy amikor valamely tagállam azonosított egy új pszichoaktív anyagot, a saját területükön fenntartsák vagy bevezessék az általuk célszerűnek ítélt nemzeti ellenőrzési intézkedéseket.

10. cikk

Éves jelentés

A KKEM és az Europol évente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak e határozat végrehajtásáról. E jelentésnek figyelembe kell vennie az e határozat által kialakított rendszer hatékonyságának és teljesítményének az értékeléséhez szükséges összes vonatkozást. A jelentésnek különösen tartalmaznia kell az e határozatban megállapított rendszer és a farmakovigilancia-rendszer összehangolásával kapcsolatos tapasztalatokat.

11. cikk

Farmakovigilancia-rendszer

A tagállamok és az EMEA megfelelő információcserét biztosítanak az e határozat keretében megállapított mechanizmus, valamint a 2001/82/EK irányelv VII. címe és a 2001/83/EK irányelv IX. címe szerint meghatározott és létrehozott farmakovigilancia-rendszerek között.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az új szintetikus kábítószerekről szóló, 1997. június 16-i együttes fellépés hatályát veszti. Az említett együttes fellépés 5. cikkén alapuló tanácsi határozatok jogilag továbbra is hatályban maradnak.

13. cikk

Kihirdetés és hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. KRECKÉ

(1) Az Európai Parlament 2004. január 13-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 167., 1997.6.25., 1. o.

(3) HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.

(4) HL L 311., 2001.11.28., 67. o. A legutóbb a 2004/27/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 34. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 357., 1990.12.20., 1. o. A legutóbb az 1232/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 180., 2002.7.10., 5. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 47., 2004.2.18., 1. o.

(7) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 127

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. május 20.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 758/2005/EK rendelete (2005. május 19.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 759/2005/EK rendelete (2005. május 19.) az 1520/2000/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében meghatározottak szerint a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árukra szóló visszatérítési igazolásra vonatkozóan csökkentési együttható alkalmazásáról	3
	*	A Bizottság 760/2005/EK rendelete (2005. május 19.) a 2005. évi németországi, görögországi, spanyolországi, franciaországi, olaszországi és portugáliai betakarításra vonatkozó garanciaküszöb keretében az egyik fajtacsoportból a másikba átadható nyersdohánymennyiségek megállapításáról	4
	*	A Bizottság 761/2005/EK rendelete (2005. május 19.) bizonyos borok esetében Franciaországban az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 30. cikkében megállapított krízislepárlás megnyitásáról	6
	*	A Bizottság 762/2005/EK rendelete (2005. május 19.) asztali borok esetében Spanyolországban az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 30. cikkében megállapított krízislepárlás megnyitásáról	8
		A Bizottság 763/2005/EK rendelete (2005. május 19.) a behozatali engedélyek kibocsátásáról a 638/2003/EK rendelet alapján az AKCS-országokból és a tengerentúli országokból és területekről származó rizsre 2005. májusának első öt munkanapja során benyújtott kérelmek tekintetében	10
		A Bizottság 764/2005/EK rendelete (2005. május 19.) a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről	12
		A Bizottság 765/2005/EK rendelete (2005. május 19.) az árpa exportjára az 1757/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról	14
		A Bizottság 766/2005/EK rendelete (2005. május 19.) a zab exportjára az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról	15
		A Bizottság 767/2005/EK rendelete (2005. május 19.) az 115/2005/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a közönséges búza exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről	16

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Bizottság
*	A Bizottság határozata (2005. május 11.) a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoportmandátumának meghosszabbításáról	17
*	A Bizottság határozata (2005. május 12.) a 2000/45/EK, a 2001/405/EK, a 2001/688/EK, a 2002/255/EK és a 2002/747/EK határozatnak az egyes termékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabítása céljából történő módosításáról (az értesítés a C(2005) 1446. számú dokumentummal történt) ( 1 )	20
*	A Bizottság határozata (2005. május 13.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által a 2004-es pénzügyi évre vonatkozóan finanszírozott tagállami kiadások számláinak elszámolásáról (az értesítés a C(2005) 1443. számú dokumentummal történt)	22

	Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
*	A Tanács 2005/386/KKBP határozata (2005. március 14.) az Európai Unió és Új-Zéland között Új-Zélandnak az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai válságkezelési műveletében történő részvételéről szóló megállapodás megkötéséről (Althea művelet)	27
	Megállapodás az Európai Unió és Új-Zéland között, Új-Zélandnak az Európai Unió boszniai és hercegovinai katonai válságkezelési műveletében történő részvételéről (Althea-művelet)	28

		Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok
	*	A Tanács 2005/387/IB határozata (2005. május 10.) az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről	32