MELLÉKLET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGNEK A KÖRNYEZETI ÜGYEKBEN AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRŐL, A NYILVÁNOSSÁGNAK A DÖNTÉSHOZATALBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELÉRŐL ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG BIZTOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY 19. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN TETT NYILATKOZATA

Az Európai Közösség kijelenti, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésével összhangban a Közösség hatáskörrel bír olyan nemzetközi megállapodások megkötésére, és az azokból eredő olyan kötelezettségek végrehajtására, amelyek hozzájárulnak a következő célkitűzések eléréséhez:

—	a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása,

—	az emberi egészség védelme,

—	a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása,

—	a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

Az Európai Közösség kijelenti továbbá, hogy már elfogadott számos, ezen egyezmény rendelkezéseit végrehajtó, a tagállamokra nézve kötelező jogi eszközt, amely jogi eszközök listáját — az egyezmény 10. cikkének (2) bekezdése és 19. cikkének (5) bekezdése értelmében — benyújtja, és szükség szerint naprakésszé teszi a letéteményes számára. Az Európai Közösség különösen hangsúlyozza, hogy a hatályos jogi eszközök nem szabályozzák teljeskörűen az egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek végrehajtását, amennyiben magánszemélyek vagy a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában szabályozott európai közösségi intézményektől eltérő hatóságok intézkedéseik és mulasztásaik miatti felelősségre vonására szolgáló közigazgatási és igazságügyi eljárásokra vonatkoznak, következésképpen a tagállamok felelősek ezen kötelezettségek teljesítéséért az egyezménynek az Európai Közösség általi jóváhagyása időpontjában, és felelősek maradnak mindaddig, amíg a Közösség, az EK-Szerződés alapján meglévő hatáskörét gyakorolva, el nem fogad közösségi jogszabályokat azon kötelezettségek teljesítésének szabályozásáról.

Végül, a Közösség újfent megerősíti az egyezmény aláírásakor tett nyilatkozatát, mely szerint a Közösség intézményei az egyezmény által szabályozott területen a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó meglévő és a jövőben készülő jogszabályaiknak, valamint a közösségi jog egyéb vonatkozó szabályainak keretein belül alkalmazzák az egyezményt.

Az Európai Közösség felelős az egyezményből eredő azon kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a hatályos közösségi jog szabályozása alá esnek.

A közösségi hatáskör gyakorlása — természetéből adódóan — folyamatosan fejlődik.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA A 2003/4/EK IRÁNYELV EGYES RENDELKEZÉSEIRŐL

Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkével kapcsolatban az Európai Közösség felkéri az egyezményt aláíró feleket, hogy vegyék tudomásul a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (2) bekezdését és 6. cikkét. E rendelkezések megadják a lehetőséget a tagállamoknak és az Európai Közösségnek, hogy kivételes esetekben és szigorúan meghatározott feltételek mellett egyes intézményeket és szerveket kizárjanak az információkérésre vonatkozó döntésekkel kapcsolatos felülvizsgálati eljárási szabályokból.

Ennélfogva az Aarhusi Egyezmény megerősítése az Európai Közösség részéről annyiban foglal magában bármely esetleges fenntartást az Európai Közösség tagállamainak részéről, amennyiben az adott fenntartás összeegyeztethető a 2003/4/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésével és 6. cikkével.

EGYEZMÉNY A KÖRNYEZETI ÜGYEKBEN AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRŐL, A NYILVÁNOSSÁGNAK A DÖNTÉSHOZATALBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELÉRŐL ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG BIZTOSÍTÁSÁRÓL

Aarhus, Dánia, 1998. június 25.

Jelen Egyezményhez csatlakozó Felek,

Hivatkozva az emberi környezetről szóló stockholmi nyilatkozat első alapelvére,

Hivatkozva úgyszintén a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 10. alapelvére,

Hivatkozva továbbá az ENSZ Közgyűlés Természetvédelmi Világkartáról szóló, 1982. október 28-i 37/7 sz., valamint az egyének jólétének érvényesítése végett az egészséges környezet biztosításának szükségességéről szóló, 1990. december 14-i 45/94 sz. közgyűlési állásfoglalására,

Hivatkozva a Környezet és Egészség Európai Kartájára, amelyet az Egészségügyi Világszervezet első Európai Környezet és Egészség Konferenciáján fogadott el 1989. december 8-án a németországi Frankfurt am Mainban,

Megerősítve a környezet állapotának védelme, megőrzése és javítása iránti, valamint a fenntartható és környezeti szempontból egészséges fejlődés iránti igényt,

Felismerve, hogy a környezet megfelelő védelme nélkülözhetetlen az emberi jólét és az alapvető emberi jogok, köztük az élethez való jog gyakorlása szempontjából,

Felismerve szintén, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, továbbá mind egyénileg, mind pedig másokkal együttesen kötelessége a környezet védelme és javítása a jelenlegi és jövőbeli generációk javára,

Figyelembe véve, hogy az állampolgárok ezen jogának biztosításához, és hogy ezen kötelességüket be tudják tartani, számukra a környezeti ügyekben az információt hozzáférhetővé kell tenni, biztosítani kell számukra a jogot, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban, továbbá hozzáférhetővé kell tenni számukra az igazságszolgáltatást,

Felismerve azt, hogy a környezetvédelem területén az információ jobb hozzáférhetősége és a nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban javítja a döntések minőségét és végrehajtását, hozzájárul a nyilvánosságnak a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosságához, lehetőséget biztosít a nyilvánosságnak arra, hogy tagjai álláspontjukat kifejthessék, továbbá lehetővé teszi a hatóságok számára azok megfelelő figyelembevételét,

Kívánva ezért a környezettel kapcsolatos ügyekben a döntéshozatal számonkérhetőségének és átláthatóságának elmélyítését, ezzel a döntések támogatottságának megerősítését a nyilvánosság részéről,

Felismerve a szükségességét annak, hogy az átláthatóság a kormányzat minden ágazatában érvényesüljön, és a jogalkotó testületeket is felhívva arra, hogy eljárásaik során alkalmazzák a jelen Egyezmény elveit,

Felismerve azt, hogy a nyilvánosságnak tudatában kell lennie a környezeti döntéshozatalban való részvétel eljárásainak, azokhoz szabadon hozzá kell férnie és tájékozottnak kell lennie azok használatát illetően,

Felismerve szintén az egyes polgárok, a nem állami szervezetek és a magánszféra szerepének fontosságát a környezetvédelemben,

Kívánva a környezeti oktatás-nevelés fejlesztését a környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek további terjesztésében és abban, hogy a nyilvánosság számára a környezetet és a fenntartható fejlődést befolyásoló döntéseket széles körben tudatosítsa és bátorítson az azokban való részvételre,

Rámutatva ezzel összefüggésben a média, valamint a kommunikáció elektronikus és más jövőbeni formái felhasználásának fontosságára,

Felismerve annak fontosságát, hogy a kormányzati döntéseket teljes mértékben összehangolják a környezetvédelmi szempontokkal, és ebből következően annak szükségességét, hogy a hatóságok pontos, átfogó és naprakész környezeti információ birtokában legyenek,

Elismerve, hogy a hatóságok a környezeti információt a közérdek szolgálatában birtokolják,

Kifejezve azon meggyőződésüket, hogy a nyilvánosság, illetőleg a szervezetek számára hatékony igazságszolgáltatási mechanizmusnak kell rendelkezésre állnia érdekeik védelme és a jogszabályok érvényesítése érdekében,

Felhívva a figyelmet annak fontosságára, hogy a termékekről megfelelő információk álljanak a fogyasztók rendelkezésére, hogy azáltal képesek legyenek megalapozott, környezeti szempontokat figyelembe vevő vásárlási döntéseket hozni,

Felismerve a nyilvánosság aggodalmát a genetikailag módosított szervezetek szándékos környezetbe bocsátásával kapcsolatban és annak szükségességét, hogy megnöveljék e területen a döntéshozatal átláthatóságát és a széles körű közösségi részvételt,

Meggyőződve arról, hogy ezen Egyezmény megvalósítása hozzájárul a demokrácia erősítéséhez az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) régiójában,

Tudatában lévén annak a szerepnek, amelyet ebben a tekintetben az EGB játszott, és emlékeztetve többek között a környezeti információ hozzáférhetőségéről és a nyilvánosságnak a környezeti döntéshozatalban való részvételéről szóló EGB-irányelvekre, melyet a harmadik „Környezetet Európáért” miniszteri konferencián (Szófia, Bulgária, 1995. október 25.) elfogadott miniszteri deklaráció megerősített,

Szem előtt tartva az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espoo, Finnország, 1991. február 25.), az ipari balesetek országhatáron átterjedő hatásairól szóló egyezmény, valamint a határvizek és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény (mindkettő: Helsinki, 1992. március 17.) vonatkozó rendelkezéseit,

Tudatában annak, hogy ezen Egyezmény elfogadása hozzájárul a „Környezetet Európáért” folyamat további erősítéséhez és az Aarhusban, Dániában 1998 júniusában tartandó negyedik miniszteri konferencia eredményeihez,

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐKBEN:

1. cikk

Az egyezmény célja

A jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen egyezményben részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben a jelen Egyezmény rendelkezései szerint.

2. cikk

Meghatározások

Jelen Egyezményre vonatkozóan:

(1)	„Fél” ezen Egyezményhez csatlakozó Szerződő Feleket jelenti, amennyiben a szöveg nem ad más meghatározást.

(2)

A „hatóság” jelenti a) az országos, regionális és egyéb szintű kormányzatot; b) a nemzeti jog értelmében közigazgatási funkciót, ezen belül a környezethez kapcsolódó konkrét kötelezettségeket teljesítő, tevékenységeket és szolgáltatásokat végző természetes és jogi személyeket; c) bármely más, a fenti b) és c) albekezdésekben említett testület vagy személy ellenőrzése alatt állami feladatot vagy funkciót ellátó, vagy a környezettel kapcsolatos állami szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyeket; d) minden olyan, a 17. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezet intézményeit, amely ezen Egyezményhez csatlakozó Fél. A fenti meghatározás nem tartalmazza azokat a testületeket vagy intézményeket, melyek igazságszolgáltatási vagy jogalkotói minőségben járnak el.

(3)

A „környezeti információ” jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információt, melynek tárgya: a) a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota; b) tényezők, úgymint anyagok, energia, zaj és sugárzás, tevékenységek és intézkedések, beleértve a közigazgatási intézkedéseket, a környezetet érintő megállapodásokat, irányelveket, jogalkotást, terveket és programokat, amelyek befolyásolják vagy befolyásolhatják a fenti a) albekezdésben említett környezeti elemeket, valamint a környezeti döntéshozatalban felhasznált költség-haszon, továbbá egyéb gazdasági elemzések és becslések; c) az emberi egészség és biztonság állapota, az emberi élet, a kulturális helyszínek és az épített környezet állapota, olyan mértékben, amilyen mértékben ezeket befolyásolja, vagy befolyásolhatja a környezeti elemek állapota, vagy ezen környezeti elemeken keresztül a b) albekezdésben említett tényezők, tevékenységek vagy intézkedések.

(4)	„A nyilvánosság” jelentése egy vagy több természetes vagy jogi személy, továbbá a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei és csoportjai.

(5)

„Az érintett nyilvánosság” jelenti a nyilvánosság azon részét, amelyet a környezeti döntéshozatal befolyásol, vagy valószínűleg befolyásol, vagy ahhoz érdeke fűződik; jelen meghatározásban a környezet védelmét elősegítő és a nemzeti jogban foglalt követelményeknek megfelelő, nem kormányzati szervezeteket érdekelt szervezeteknek kell tekinteni.

3. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A Felek az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósításához szükséges egyértelmű, átlátható és következetes keret létrehozása és fenntartása céljából meghozzák a szükséges jogi, szabályozásbeli és egyéb intézkedéseket, beleértve azon intézkedéseket is, melyek célja a kompatibilitás biztosítása az ezen Egyezményben foglalt tájékoztatási, részvételi és igazságszolgáltatási kötelezettség megvalósításáról szóló rendelkezések között.

(2)   Valamennyi Fél törekszik biztosítani azt, hogy a tisztségviselők és a hatóságok nyújtsanak segítséget és útbaigazítást a nyilvánosságnak a környezeti információhoz való hozzáférésben, a környezeti döntéshozatalban való részvétel megkönnyítésében és az igazságszolgáltatás igénybevételében.

(3)   Minden egyes Fél támogatja a környezeti oktatást-nevelést és a környezettudatosság növelését a nyilvánosság körében, különösen a környezeti információhoz való hozzájutás, a környezeti döntéshozatalban való részvétel és az igazságszolgáltatás igénybevétele tekintetében.

(4)   Minden egyes Fél gondoskodik a környezetvédelem célját elősegítő szövetségek, szervezetek és csoportok megfelelő elismeréséről és támogatásáról, és biztosítja, hogy nemzeti jogrendszere összhangban legyen ezen kötelezettséggel.

(5)   Ezen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják a Felek azon jogát, hogy olyan intézkedéseket tartsanak fenn vagy foganatosítsanak, amelyek ezen Egyezmény követelményeinél szélesebb körű hozzáférhetőséget biztosítanak a nyilvánosság számára a környezeti információhoz, szélesebb körű részvételt tesznek lehetővé a környezeti döntéshozatalban és szélesebb körű hozzáférhetőséget biztosítanak az igazságszolgáltatáshoz.

(6)   Ezen Egyezmény nem írja elő a környezeti ügyekben az információ hozzáférhetőségére, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételére és az igazságszolgáltatás igénybevételére vonatkozó már létező jogosultságok csökkentését.

(7)   Valamennyi Fél elősegíti ezen Egyezmény alapelveinek alkalmazását környezetvédelmi kérdések kapcsán a nemzetközi környezeti döntéshozatali folyamatokban, valamint a nemzetközi szervezetekben.

(8)   Valamennyi Fél biztosítja, hogy ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban jogait gyakorló személyeket nem büntetik, nem üldözik és semmilyen más módon nem zaklatják a részvételük miatt. Ezen rendelkezés a nemzeti bíróságok azon hatáskörére nem vonatkozik, melynek keretében ésszerű költségviselési kötelezettséget állapítanak meg a bírósági eljárásokban.

(9)   A jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek keretein belül a nyilvánosságnak hozzá kell férnie az információhoz, meg kell kapnia a lehetőséget a döntéshozatalban való részvételre és a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz a környezetvédelmi ügyekben állampolgárságra, nemzetiségre vagy honosságra való tekintet nélkül, továbbá jogi személy esetén bejegyzési helyre, illetve tényleges tevékenységének központjára való tekintet nélkül.

4. cikk

Hozzáférés a környezeti információhoz

(1)

a) az információkéréshez fűződő érdek megjelölésének igénye nélkül; b) a kért formában, kivéve azokat az eseteket: i. ha a hatóság számára ésszerű az információt más formában rendelkezésre bocsátani, mely esetben az eltérő rendelkezésre bocsátási forma okait is ismertetik; vagy ii. ha az információ más formában már nyilvánosan rendelkezésre áll.

(2)   Az (1) bekezdésben említett környezeti információt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérés benyújtását követő egy hónapon belül kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az információ mennyisége és bonyolultsága indokolttá teszi a fenti időszaknak a kérés benyújtását követő legfeljebb két hónapra történő meghosszabbítását. A kérelmezőnek bárminemű meghosszabbításról és annak indokairól tájékoztatást kell kapnia.

(3)

a) a hatóság, melyhez a kérést benyújtották, nem rendelkezik a kért környezeti információval; b) a kérés egyértelműen ésszerűtlen, vagy túlságosan általános módon fogalmazták meg; továbbá c) a kérés olyan anyagra vonatkozik, mely előkészítés alatt áll, vagy hatóságok belső kommunikációjára vonatkozik, abban az esetben, ha a nemzeti jog vagy szokásjogi joggyakorlat e kivételeket megállapítja, tekintetbe véve a közérdeket, amely az információ feltárásához fűződik.

(4)   A környezeti információra vonatkozó kérés elutasítható, amennyiben az információ feltárása hátrányosan érintené:

a)	a hatósági eljárások titkosságát, ahol ezen titkosságot a nemzeti jog előírja;

b)	a nemzetközi kapcsolatokat, a honvédelmet vagy a közbiztonságot;

c)	az igazságszolgáltatás menetét, valamely személy azon képességét, hogy jogos bírósági eljárásban részesüljön, vagy valamely hatóság azon képességét, hogy büntetőjogi vagy fegyelmi természetű vizsgálatot folytasson le;

d)	a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegét, ahol ez a bizalmas jelleg méltányolható gazdasági érdekekre figyelemmel a jog által védett. E körben azonban a környezetvédelem szempontjából releváns kibocsátási adatok nyilvánosak kell, hogy legyenek;

e)	a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat;

f)	természetes személy személyi adataira és/vagy annak irataira vonatkozó titoktartási kötelezettséget, amennyiben az adott személy nem adott hozzájárulást adatainak nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy a bizalmas kezelést a nemzeti jog előírja;

g)	egy harmadik fél érdekeit, amely a kért információt úgy biztosította, hogy az nem volt kötelessége, nem is volt rá jogilag kötelezhető, és nem adta jóváhagyását az anyagok kiadására; vagy

h)	a környezet azon részét, amelyre az információ vonatkozik, például ritka fajok tenyészhelyeit.

Az információszolgáltatás fent említett okai szűken értelmezendők, figyelembe véve az információ feltárásához fűződő közérdeket, valamint azt, hogy a kért információ mennyiben vonatkozik a környezetbe történő kibocsátásokra.

(5)   Amennyiben a hatóság nem rendelkezik a kért környezeti információval, a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy véleménye szerint mely hatóságnál lehet a kért információt megkapni, vagy továbbítja a kérést ezen hatósághoz, és arról a kérelmezőt megfelelő módon tájékoztatja.

(6)   Valamennyi Fél biztosítja azt, hogy amennyiben ezen cikk (3) bekezdésének c) pontja és (4) bekezdése értelmében a nyilvánosságra hozatal alól mentesülő információ bizalmas jellegének megsértése nélkül különválasztható, a hatóságok a kért környezeti információ további, nem bizalmas részét az igénylő rendelkezésére bocsátják.

(7)   A kérés elutasítása írásban történik, amennyiben a kérést írásban nyújtották be, vagy a kérelmező így igényli. Az elutasítás tartalmazza az elutasítás okait és tájékoztatást ad a 9. cikkel összhangban biztosított jogorvoslati eljárás hozzáférhetőségéről. Az elutasítást a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb egy hónapon belül kell kiállítani, kivéve, ha az információ bonyolultsága ezen időszaknak a kérés benyújtását követő maximum két hónapra történő meghosszabbítását teszi szükségessé. A kérelmezőnek bárminemű meghosszabbításról, valamint annak okairól tájékoztatást kell kapnia.

(8)   Valamennyi Fél megengedheti hatóságainak, hogy az információszolgáltatásért díjat szabjanak ki, amely nem haladhat meg egy ésszerű összeget.

Azon hatóságok, melyek az információ szolgáltatásáért díjat szándékoznak kérni, a kivethető díjtételeket bocsássák a kérelmezők rendelkezésére, ismertetve azt is, hogy milyen körülmények között adhatnak díjcsökkentést vagy mentességet, és milyen esetekben szabják az információszolgáltatás feltételéül a díj előzetes megfizetését.

5. cikk

A környezeti információk összegyűjtése és terjesztése

(1)

a) a hatóságok a funkcióiknak megfelelő információval rendelkeznek és azokat naprakészen tartják; b) kötelező rendszereket hoznak létre, amelyek biztosítják az információ megfelelő áramlását a hatóságok felé azon javasolt, illetőleg már létező tevékenységekkel kapcsolatosan, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a környezetet; c) az emberi egészség vagy a környezet közvetlen veszélyeztetettsége esetén, függetlenül attól, hogy emberi tevékenység vagy természeti okok váltották ki, a hatóság által birtokolt minden olyan információt, amely lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy olyan lépéseket tegyen, amellyel megakadályozhatja vagy enyhítheti a fenyegetettségből származó veszélyt, azonnal közzé kell tenni és az esetleg érintett lakosság tagjait arról haladéktalanul tájékoztatni kell.

(2)

a) tudatosítják a hatóságok által birtokolt környezeti információ típusát és területét; ezen információ rendelkezésre bocsátásának és hozzáférhetőségének alapvető feltételeit, valamint megszerzésének folyamatát; b) létrehoznak és fenntartanak olyan gyakorlati lehetőségeket, mint i. nyilvánosan hozzáférhető listák, nyilvántartások vagy akták; ii. annak megkövetelése, hogy a hivatalnokok támogassák a nyilvánosságot, amikor az az Egyezmény hatálya alá tartozó információt keres; és iii. kapcsolatfelvételi pontok kijelölése; valamint c) biztosítják a b) pont i. alpontjában említett listák, nyilvántartások és akták által tartalmazott környezeti információk ingyenes hozzáférhetőségét.

(3)

a) a környezet állapotáról szóló jelentést az alábbi (4) bekezdés szerint; b) a környezetről szóló vagy azzal kapcsolatos jogszabályok szövegét; c) ahol lehetséges, a környezetről szóló vagy azzal kapcsolatos irányelveket, terveket, programokat; és d) egyéb információt, amennyiben annak hozzáférhetősége e formában elősegíti a jelen Egyezményt végrehajtó nemzeti jogszabályok érvényesülését, feltéve, hogy ezen információk már elérhetők elektronikus úton.

(4)   Valamennyi Fél három vagy négy évet meg nem haladó rendszeres időszakonként országos jelentést ad ki és terjeszt a környezet állapotáról, melynek keretében információt biztosít a környezet minőségéről és a környezet terheléséről.

(5)

a) a közigazgatás különböző szintjein készült jogszabályokat és az egyéb általános iránymutatásokat, mint a környezethez kapcsolódó tervek, irányelvek, programok és stratégiák, illetve azok megvalósításáról szóló előrehaladási jelentések; b) környezeti kérdésekről szóló nemzetközi jogi szerződések, egyezmények, megállapodások; és c) amennyiben szükséges, más jelentős, a környezettel kapcsolatos nemzetközi jogi dokumentumok.

(6)   Valamennyi Fél ösztönzi, hogy az olyan környezethasználók, akiknek tevékenysége jelentős hatást gyakorol a környezetre, rendszeresen tájékoztassák a nyilvánosságot tevékenységük és termékeik környezeti hatásairól, ahol szükséges önkéntes ökofelülvizsgálat (öko-auditing) vagy „ökocímke” programok útján vagy egyéb módon.

(7)

a) hozza nyilvánosságra azokat a tényeket és elemzéseket, amelyeket relevánsnak és fontosnak tart a főbb környezeti irányelvek kidolgozásához; b) hozza nyilvánosságra vagy másképpen tegye hozzáférhetővé a rendelkezésre álló elemző, ismeretterjesztő anyagokat, amelyek a nyilvánossággal kapcsolatos, a jelen Egyezmény hatálya alá tartoznak; és c) bocsássa a nyilvánosság rendelkezésére megfelelő formában azt az információt, amely a kormányzat minden szintjén a környezeti feladatok teljesítésére, a vonatkozó szolgáltatások színvonalára vonatkozik.

(8)   Fejlesszen ki olyan mechanizmusokat, amelyek arra szolgálnak, hogy megfelelő termékinformációk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére annak érdekében, hogy a fogyasztók környezetvédelmi szempontból megalapozottan választhassanak.

(9)   Tegyen lépéseket, hogy a megfelelő mértékben figyelembe véve a nemzetközi folyamatokat is, egyre jobban meghonosítsa az összefüggő, egész országra kiterjedő szennyezésbejelentési és -nyilvántartási rendszert, amely egy strukturált, számítógépes és a nyilvánosság számára hozzáférhető adatbázison alapul, mely adatbázist egy egységesített beszámolási rendszer táplál. Ez a rendszer magában foglalhatja pontosan meghatározott anyagok és termékek beszerzését, kibocsátását és szállítását, ideértve a víz-, energia- és erőforrás-felhasználást ugyancsak pontosan meghatározott, a környezet elemeivel kapcsolatos tevékenységekkel, továbbá belső és külső hulladékkezeléssel és -lerakással kapcsolatosan.

(10)   A jelen cikkben foglalt szabályok nem korlátozzák a Felek azon jogát, hogy bizonyos környezeti információk kiadását megtagadják a 4. cikk (3) és (4) bekezdéseivel összhangban.

6. cikk

A nyilvánosság részvétele egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban

(1)

a) az I. mellékletben felsorolt javasolt tevékenységek engedélyezési eljárása során hozandó döntésben betartja e cikk rendelkezéseit; b) nemzeti szabályozásának megfelelően alkalmazza az ezen cikkben előírtakat olyan javasolt tevékenységekkel kapcsolatos döntések esetében is, melyek nem tartoznak az I. mellékletben felsorolt tevékenységek közé, de jelentős hatással lehetnek a környezetre. Ennek megállapítása végett a Félnek meg kell vizsgálnia, hogy egy adott javasolt tevékenység a jelen cikk rendelkezései alá tartozik-e vagy sem; és c) eldöntheti esetről esetre, amennyiben a nemzeti joga így rendelkezik, hogy nem alkalmazza a jelen cikk rendelkezéseit olyan javasolt tevékenységekre, amelyek honvédelmi célokat szolgálnak, amennyiben a Fél úgy véli, hogy ezeket a jelen cikk alkalmazása hátrányosan befolyásolná.

(2)

a) a javasolt tevékenységről és a kérelemről, amelyre a döntés vonatkozik majd; b) a lehetséges döntések természetéről vagy a döntés tervezetéről; c) a döntéshozatalért felelős hatóságról; d) a várható eljárásról, ezen belül, ha ez lehetséges: i. az eljárás megkezdésének időpontjáról; ii. a nyilvánosság részvételi lehetőségeiről; iii. bármely várható közmeghallgatás időpontjáról és helyéről; iv. azon hatóság megjelöléséről, amelytől a vonatkozó információ beszerezhető, illetőleg ahol elhelyezték avégett, hogy a nyilvánosság azt megvizsgálhassa; v. a vonatkozó hatóság megjelöléséről, melyhez a megjegyzések és kérdések benyújthatók, valamint a megjegyzések és kérdések várható továbbítási idejéről; és vi. a javasolt tevékenységgel kapcsolatos releváns környezeti információ hozzáférhetőségéről; és e) arról a tényről, hogy az adott tevékenység nemzeti vagy határon átterjedő környezeti hatásvizsgálat köteles-e.

(3)   A nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárások biztosítsanak olyan ésszerű időkereteket a különböző fázisokra, amelyek elégséges időt hagynak a nyilvánosság tájékoztatására a (2) bekezdéssel összhangban és arra, hogy a nyilvánosság a környezeti döntéshozatali folyamatban való hatékony részvételre felkészülhessen.

(4)   Valamennyi Fél biztosítja a nyilvánosság korai fázisban való részvételét, amikor az összes választási lehetőség még nyitott, és hatékony társadalmi részvétel valósulhat meg.

(5)   Valamennyi Fél, amennyiben ez szükségesnek látszik, ösztönözze a jövőbeli kérelmezőt, hogy az engedélyre vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően azonosítsa az érintett nyilvánosság körét és kezdjen megbeszéléseket, valamint nyújtson tájékoztatást kérelmének célját illetően.

(6)

a) a javasolt tevékenység helyének, fizikai és technikai jellemzőinek leírását, ideértve a várható kibocsátásokra és visszamaradó anyagokra vonatkozó becslést is; b) a tevékenység jelentős környezeti hatásainak leírását; c) a hatások, köztük a kibocsátások megelőzésére és/vagy csökkentésére tervezett intézkedések leírását; d) a fentiek közérthető összefoglalását; e) a kérelmező által megvizsgált főbb alternatívák körvonalazását; f) azokat a főbb jelentéseket és állásfoglalásokat, amelyeket a nemzeti jogrendszer alapján az ügydöntő hatósághoz eljuttatnak, abban az időben, amikor az érintett nyilvánosságot a fenti (2) bekezdés alapján értesíteni kell.

(7)   A nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárások lehetővé kell tegyék a nyilvánosság számára, hogy írásban, vagy amikor szükségesnek látszik, közmeghallgatás formájában előterjesszék megjegyzéseiket, információikat, elemzéseiket vagy véleményüket, melyeket a javasolt tevékenységgel kapcsolatosan fontosnak tartanak.

(8)   Valamennyi Fél kellő mértékben figyelembe veszi a nyilvánosság részvételének eredményeit a döntés meghozatala során.

(9)   Valamennyi Fél biztosítja a hatósági döntés meghozatala után a nyilvánosság megfelelő eljárások szerinti, haladéktalan tájékoztatását. Minden Fél a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a döntés szövegét, valamint az alapját képező fő okokat és megfontolásokat.

(10)   Valamennyi Fél biztosítja azt, hogy amikor a hatóság felülvizsgálja vagy időszerűsíti az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre vonatkozó működési feltételeket, az e cikk (2)–(9) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, amennyiben szükségesnek látszanak, a szükséges változtatásokkal alkalmazza.

(11)   Valamennyi Fél, a keresztülvihető és szükségesnek látszó mértékben, nemzeti jogának keretein belül alkalmazni fogja a jelen cikk rendelkezéseit a genetikailag módosított szervezetek környezetbe való szándékos kibocsátását illető döntésekben.

7. cikk

A nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos tervekre, programokra és irányelvekre vonatkozó eljárásokban

Valamennyi Fél megteszi a megfelelő gyakorlati és/vagy egyéb intézkedéseket a nyilvánosság részvételének biztosítása érdekében a környezettel kapcsolatos tervek és programok kidolgozása során, áttekinthető és méltányos keretek között, miután a szükséges információt is biztosították számára. A keretek meghatározásánál alkalmazni kell a 6. cikk (3), (4) és (8) bekezdéseit. Az illetékes hatóságnak kell meghatároznia a jelen Egyezmény célkitűzéseinek figyelembevételével a nyilvánosságnak azt a részét, amelyik ezekben az eljárásokban részt vesz. A szükségesnek látszó mértékben minden Fél törekszik arra, hogy lehetőséget biztosítson a nyilvánosság részvételére a környezettel kapcsolatos irányelvek kidolgozása során.

8. cikk

A nyilvánosság részvétele a végrehajtó jellegű szabályok és/vagy az általánosan kötelező érvényű szabályozó eszközök kidolgozásában

Valamennyi Fél törekszik a hatóságok által kiadott, a környezetvédelem szempontjából jelentős végrehajtó jellegű szabályok, illetőleg az általánosan kötelező érvényű szabályozó eszközök előkészítése során a nyilvánosság hatékony részvételének elősegítésére a megfelelő stádiumban és addig, amíg a választási lehetőségek még nyitottak. E célból a következő lépéseket tegyék:

a)	állapítsák meg a hatékony részvételhez szükséges időkeretet;

b)	a szabálytervezeteket tegyék közzé, vagy más módon nyilvánosan hozzáférhetővé; továbbá

c)	a nyilvánosság kapjon lehetőséget arra, hogy közvetlenül vagy képviseleti, konzultatív testület útján megtehesse az észrevételeit.

A nyilvánosság részvételének eredményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni.

9. cikk

Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz

(1)   Valamennyi Fél biztosítja nemzeti jogszabályainak keretein belül, hogy amennyiben valamely személy úgy tekinti, hogy a 4. cikk értelmében benyújtott információigényét figyelmen kívül hagyták, teljes mértékben vagy részben helytelen módon elutasították, nem kielégítő választ adtak, vagy bármely más módon azzal kapcsolatosan úgy jártak el, hogy az nem volt összhangban e cikk előírásaival, legyen lehetősége bíróság előtt vagy bármely más, a törvény által létrehozott független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárást kérni.

Amennyiben a résztvevő Fél az előző albekezdés értelmében bíróság általi felülvizsgálatot biztosít, biztosítania kell egyúttal a hatóság általi felülvizsgálat, vagy a bíróságtól eltérő egyéb független és pártatlan testület általi felülvizsgálat lehetőségét e személy számára a törvény által létesített soron kívüli eljárás lehetőségével együtt, amely díjmentes vagy csekély költséggel jár.

Az e bekezdés értelmében hozott végleges döntések kötelező érvényűek az információval rendelkező hatóság számára. Az indokolást írásban kell rögzíteni, legalább azokban az esetekben, amelyekben az e bekezdésben leírt eljárás során az információhoz való hozzájutást megtagadták.

(2)   Valamennyi Fél, nemzeti jogszabályainak keretein belül, biztosítja az érintett nyilvánosság azon tagjai számára, akik

a)	kellő érdekeltséggel bírnak a döntésben, vagy, alternatívan,

b)

jogaik sérülését állítják, amennyiben a Fél közigazgatási eljárási törvénye ennek fennállását előfeltételként szabja a felülvizsgálati eljárás hozzáférhetőségét bíróság és/vagy más, a jogszabályok által kijelölt független és pártatlan testület előtt, hogy megtámadják bármely döntés, intézkedés vagy mulasztás anyagi vagy eljárási törvényességét, mely ütközik a 6. cikk rendelkezéseivel, és amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, a jelen Egyezmény más releváns rendelkezéseivel, nem csorbítva a (3) bekezdés érvényét.

A kellő érdek és a jogsérelem fogalmát a nemzeti jogszabályok követelményeivel, valamint azzal a céllal összhangban kell meghatározni, miszerint ezen Egyezmény hatálya alatt az érintett nyilvánosság kapjon széles körű hozzáférési lehetőséget az igazságszolgáltatáshoz. E célból a 2. cikk (5) bekezdésben írt követelményeknek megfelelő, nem kormányzati szervezet kellő érdekkel rendelkezőnek minősül a fenti a) albekezdés céljára. Ugyanezen szervezetek a fenti b) albekezdésben megfogalmazott jogokkal rendelkező szervezeteknek minősülnek.

Ezen bekezdés rendelkezései, ahol ezt a nemzeti szabályozás előírja, nem zárhatják ki azon követelményt, amely egy adminisztratív hatóság előtti felülvizsgálati eljárásnak az ügy jogi útra terelése előtti megindítására és lefolytatására vonatkozik.

(3)   A fenti (1) és (2) bekezdésben tárgyalt felülvizsgálati eljárások szabályainak csorbítása nélkül valamennyi Fél biztosítja, hogy a nyilvánosság azon tagjai számára, akik a nemzeti jogrendszerben lefektetett kritériumoknak, amennyiben vannak ilyenek, megfelelnek, a közigazgatási és bírói eljárásokhoz való hozzáférés biztosított legyen, hogy megtámadhassák magánszemélyek és hatóságok olyan lépéseit és mulasztásait, amelyek ellentmondanak a környezetre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseinek.

(4)   Az (1) bekezdés kiegészítéseképpen és annak korlátozása nélkül, az (1), (2), és (3) bekezdésben jelzett eljárások elégséges és hatékony jogorvoslást kell, hogy biztosítsanak, többek között, amennyiben szükséges, a vitatott tevékenység felfüggesztése árán, méltányos, időszerű és nem kizáró módon költséges eljárást követve. Ezen cikk értelmében hozott döntéseket írásban kell megadni vagy rögzíteni. A bírósági határozatokat, és amikor lehetséges, egyéb testületek határozatait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(5)   A 9. cikk rendelkezései hatékonyságának további erősítése érdekében valamennyi Fél biztosítja a nyilvánosság tájékoztatását a közigazgatási és jogi felülvizsgálati eljárások hozzáférhetőségéről és megvizsgálja olyan megfelelő mechanizmusok létesítésének lehetőségét, amelyeknek keretében segítséget nyújtanának az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést akadályozó pénzügyi és egyéb korlátok elmozdításához vagy csökkentéséhez.

10. cikk

A felek találkozói

(1)   A Felek első tanácskozását ezen Egyezmény hatálybalépése időpontjától számított maximum egy éven belül hívják össze. Ezt követően a Felek rendes tanácskozásokat tartanak kétévente legalább egy alkalommal, amennyiben más döntés nem születik, továbbá tanácskozást tarthatnak bármely Fél írásban benyújtott kérésére, amennyiben az Európai Gazdasági Bizottság Végrehajtó Titkára által valamennyi féllel közölt kérést a közlést követő hat hónapon belül a Felek legalább egyharmada támogatja.

(2)

a) áttekintik a környezeti ügyekben az információ hozzáférhetőségének, a nyilvánosság környezeti döntéshozatalban való részvételének és az igazságszolgáltatás hozzáférhetőségének irányelveit, valamint a jogi és módszertani megközelítéseket, további javításuk céljából; b) információt cserélnek azon bilaterális, multilaterális és egyéb megállapodások megkötése és megvalósítása során szerzett tapasztalatokról, melyek kapcsolódnak ezen Egyezmény céljaihoz és melyek esetében ezen Egyezmény egy vagy több Fele szintén szerződő Fél; c) az érintett EGB testületek, valamint más kompetens nemzetközi testületek és speciális bizottságok szolgáltatásait veszik igénybe, ahol ez helyénvaló, minden olyan vonatkozásban, melyek ezen Egyezmény céljainak megvalósítása szempontjából fontosak; d) amennyiben szükségesnek ítélik, járulékos testületeket létesítenek; e) amennyiben szükséges, ezen egyezményhez kapcsolódóan jegyzőkönyveket dolgoznak ki; f) A 14. cikk rendelkezéseivel összhangban módosítási javaslatokat vizsgálnak meg és fogadnak el ezen Egyezményre vonatkozóan; g) megvizsgálnak és kiviteleznek minden olyan további lépést, amely ezen Egyezmény céljai megvalósításához szükséges; h) az első találkozó alkalmával megvizsgálják és konszenzussal elfogadják találkozóik, valamint a járulékos testületek találkozóinak eljárási szabályait; i) az első találkozó alkalmával áttekintik az 5. cikk (9) bekezdése végrehajtásának tapasztalatait és megvizsgálják, hogy a nemzetközi folyamatokat és fejleményeket figyelembe véve milyen lépések szükségesek az abban foglalt rendszer továbbfejlesztéséhez, ideértve egy megfelelő jogintézmény kidolgozását a szennyezéskibocsátási és szállítási nyilvántartások és beszámolók vonatkozásában, melyet a jelen Egyezményhez csatolhatnak.

(3)   A Felek találkozója, amennyiben szükséges, megfontolhatja pénzügyi szabályok megállapítását konszenzusos alapon.

(4)   Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosodott irodái, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, valamint bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a 17. cikk értelmében jogosult aláírni a jelen Egyezményt, de ennek ellenére nem Fele az Egyezménynek, továbbá bármely kormányközi szervezet, amely az Egyezményben foglaltakkal kapcsolatos tevékenységet végez, jogosult megfigyelőként részt venni a Felek találkozóin.

(5)   Bármely nem kormányzati szervezet vagy ügynökség, amelynek tevékenységi területe az Egyezményével megegyezik és az Európai Gazdasági Bizottság Végrehajtó Titkárát arról tájékoztatja, hogy részt kíván venni a Felek tanácskozásában, jogosult megfigyelőként részt venni a találkozón, amennyiben a Felek legalább egyharmada ez ellen nem emel kifogást.

(6)   A fenti (4) és (5) bekezdések céljaira a (2) bekezdés h) pontjában hivatkozott eljárási szabályok további gyakorlati megoldásokat kell, hogy tartalmazzanak a részvétel megengedésének eljárására és egyéb erre vonatkozó feltételekre.

11. cikk

Szavazati jog

(1)   Az e cikk (2) bekezdésében megállapított kivételtől eltekintve az Egyezményhez csatlakozó minden egyes Fél egy szavazattal rendelkezik.

(2)   A regionális gazdasági integrációs szervezetek, az illetékességük alá tartozó ügyekben szavazati jogukat azon tagállamaik számával azonos számú szavazattal gyakorolják, amennyien e tagállamok közül ezen Egyezmény részes felei. Ezen szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, amennyiben tagállamaik gyakorolják azokat és fordítva.

12. cikk

Titkárság

a)	a Felek tanácskozásainak összehívása és előkészítése;

b)	ezen Egyezmény előírásaival összhangban kapott jelentések és egyéb információ továbbítása a Feleknek;

c)	a Felek által meghatározott egyéb más funkciók.

13. cikk

Mellékletek

Ezen Egyezmény mellékletei az Egyezmény szerves részét képezik.

14. cikk

Az egyezmény módosítása

(1)   Bármely részes Fél javasolhatja az Egyezmény módosítását.

(2)   Az Egyezmény javasolt módosításának szövegét írásban kell benyújtani az Európai Gazdasági Bizottság Végrehajtó Titkárának, aki azt közli valamennyi Féllel a Felek azon találkozóját megelőzően legalább 90 nappal, amelyen javasolják annak elfogadását.

(3)   A Felek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy konszenzusos megállapodás szülessen az Egyezmény bármely javasolt módosításáról. Amennyiben a konszenzusra irányuló minden erőfeszítés már kimerült és nem jutottak megállapodásra, a módosítás elfogadásához utolsó megoldásként a tanácskozáson jelen lévő és szavazó Felek háromnegyedének többségi szavazata szükséges.

(4)   Az Egyezménynek e cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott módosításait a Letéteményes eljuttatja valamennyi Félhez ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra. A módosítás az azt ratifikáló jóváhagyó és elfogadó Felek számára attól az időponttól számított 90. napon lép hatályba, amely napon a Letéteményes kézhez vette ezen Felek legalább kétharmadának ratifikálásról, jóváhagyásról, vagy elfogadásról szóló értesítését. Bármely más Fél részére a módosítás a ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okirat letétbe helyezését követő 90. napon lép hatályba.

(5)   Bármely Fél, amely nem tud egy módosítást elfogadni a jelen egyezmény egy mellékletével kapcsolatosan, erről írásban értesíti a Letéteményest tizenkét hónapon belül a módosítás elfogadásának vele történt közlését követően. A Letéteményes haladéktalanul értesíti az összes Felet, amennyiben ilyen értesítést kapott. A Fél ezt követően bármikor helyettesítheti a fenntartásról szóló értesítését a Letéteményeshez küldött elfogadó nyilatkozattal, ami által az adott mellékletre vonatkozó módosítás a szóban forgó Felet érintően is hatályba lép.

(6)   A (4) bekezdésben említett értesítésnek a Letéteményes általi kiküldésétől számított tizenkét hónap eltelte után a mellékletek módosítása hatályba lép azon Felek vonatkozásában is, amelyek nem küldtek a fenti (5) bekezdés szerint értesítést a Letéteményesnek, feltéve, hogy ilyen értesítést nem küldtek a Felek kétharmadánál többen.

(7)   Ezen cikk céljára a „Jelen lévő és szavazó Felek” jelentése: a jelen lévő, és igennel vagy nemmel szavazó Felek.

15. cikk

A jogkövetés felülvizsgálata

A Felek találkozójuk alkalmával konszenzusos alapon megállapítják az Egyezmény rendelkezéseinek betartásával kapcsolatos nem konfrontációs, nem bírósági jellegű, konzultatív természetű választható eljárásokat. Ezek az eljárások megfelelő közösségi részvételt kell, hogy engedjenek, és tartalmazhatnak olyan választási lehetőségeket is, amelyekben megfontolják a nyilvánosság tagjaival való kommunikációt a jelen Egyezménnyel kapcsolatos ügyekben.

16. cikk

Vitás kérdések rendezése

(1)   Amennyiben az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan két vagy több Fél között vita merül fel, akkor tárgyalás révén vagy bármely olyan módon keressék a megoldást, amit a vitában részt vevő Felek elfogadnak.

(2)	a) a vitás kérdés beterjesztése a Nemzetközi Bírósághoz; b) döntőbíráskodás a II. mellékletben megállapított eljárással összhangban.

(3)   Amennyiben a vitában részes Felek a vitás kérdés mindkét megoldási eszközét elfogadták ezen cikk (2) bekezdése szerint, a vitás kérdés csak a Nemzetközi Bírósághoz terjeszthető be, kivéve, ha a Felek másképpen állapodnak meg.

17. cikk

Aláírás

Jelen Egyezmény Aarhusban (Dánia) 1998. június 25-én, valamint ezt követően az Egyesült Nemzetek New York-i központjában 1998. december 21-ig áll nyitva aláírásra az Európai Gazdasági Bizottság tagországai, továbbá a Gazdasági és Társadalmi Tanács 1947. március 28-i 36/IV számú határozatának (8) és (11) bekezdése alapján az Európai Gazdasági Bizottságban konzultatív státusszal rendelkező államok, valamint az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagországaiból álló olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, melyek illetékességgel rendelkeznek a jelen Egyezményben foglalt kérdésekben, beleértve az egyezménykötési kompetenciát is e kérdések vonatkozásában.

18. cikk

Letéteményes

Ezen Egyezmény Letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára.

19. cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1)   Ezen Egyezményt az aláíró államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek ratifikálják, fogadják el vagy hagyják jóvá.

(2)   Jelen Egyezményhez a 17. cikkben jelzett államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek 1998. december 22-től csatlakozhatnak.

(3)   A (2) bekezdésben nem jelzett bármely más állam, amely tagja az Egyesült Nemzeteknek, szintén csatlakozhat az Egyezményhez a Felek találkozójának jóváhagyásával.

(4)   A 17. cikkben jelzett azon szervezetre, amely ezen Egyezménynek úgy válik részesévé, hogy egyik tagállama sem részese az Egyezménynek, kötelező érvényű ezen Egyezmény értelmében fennálló valamennyi kötelezettség. Olyan szervezetek esetében, melyeknek egy vagy több tagállama Fél ezen Egyezményben, a Szervezet és annak tagállamai döntik el azt, hogy milyen felelősségük van ezen Egyezmény keretében fennálló kötelezettségeik teljesítésében. Ilyen esetekben a Szervezet és tagországai párhuzamosan nem gyakorolhatják az Egyezmény értelmében fennálló jogaikat.

(5)   A 17. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezetek ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukban nyilatkoznak afelől, hogy az Egyezmény hatáskörébe tartozó kérdésekben milyen mértékben rendelkeznek kompetenciával. E szervezetek a Letéteményest tájékoztatják kompetenciájuk mértékében bekövetkező bárminemű lényegi változásokról is.

20. cikk

Hatálybalépés

(1)   Jelen Egyezmény a tizenhatodik ratifikációs elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése utáni 90. napon lép hatályba.

(2)   Ezen cikk első bekezdésének céljaira egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okirat nem számítható hozzá e szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratok számához.

(3)   Minden olyan, a 17. cikkben jelölt állam vagy szervezet számára, amely jelen Egyezményt a tizenhatodik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja vagy ahhoz csatlakozik, jelen Egyezmény az illető állam vagy szervezet saját ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő 90. napon lép hatályba.

21. cikk

Visszalépés

A Fél a rá vonatkozó hatálybalépést követő három év elteltével a Letéteményesnek eljuttatott írásbeli visszalépési nyilatkozattal a jelen Egyezménytől bármikor visszaléphet. Minden ilyen visszalépés a Letéteményeshez eljuttatott nyilatkozat kézhezvételétől számított 90. nappal lép hatályba.

22. cikk

Hiteles szövegek

Jelen Egyezmény eredeti példánya, melyből az angol, a francia és az orosz nyelvű szöveg egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kerül letétbe helyezésre.

MELYNEK HITELÉÜL az alulírottak erre szabályszerűen felhatalmazva, jelen Egyezményt aláírták.

KÉSZÜLT Aarhusban (Dánia), az ezerkilencszázkilencvennyolcadik év június havának huszonötödik napján.

I. MELLÉKLET

A 6. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK a) ALBEKEZDÉSÉBEN JELZETT TEVÉKENYSÉGEK LISTÁJA

1.	Energiaipar:

—	ásványolaj- és gázfinomítók,

—	gázosító és cseppfolyósító berendezések,

—	hőerőművek és egyéb 50 MW hőteljesítményt meghaladó égetőberendezések,

—	kokszolóművek,

—

atomerőművek és egyéb nukleáris reaktorok, tartalmazva ezen erőművek vagy reaktorok leszerelését vagy leállítását (1) (kivételt képeznek azon hasadó és aktív anyagok előállítására és átalakítására létesült kutatási létesítmények, melyek maximális energiája nem haladja meg az 1kW-os folyamatos hőterhelést),

—	sugárzó nukleáris fűtőanyag újrafeldolgozására használt berendezések,

—

az alábbiakra tervezett berendezések: — nukleáris fűtőanyag előállítása vagy dúsítása, — sugárzó nukleáris fűtőanyag vagy erősen radioaktív hulladék, — sugárzó nukleáris fűtőanyag végleges elhelyezése, — kizárólag a radioaktív hulladék végleges elhelyezése, — kizárólag a sugárzó nukleáris fűtőanyagoknak vagy radioaktív hulladéknak a termelés helyszínétől eltérő más helyszínen történő tárolása (több mint 10 éves időtartamra tervezve).

2.	Fémek előállítása és feldolgozása:

—	érckalcináló (beleértve a szulfidércet is) vagy zsugorító berendezések,

—	nyersvas vagy acél (elsődleges vagy másodlagos fúzió) előállítására használt berendezések, beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitást meghaladóan,

—

vastartalmú fémek feldolgozására használatos berendezések: i. az óránkénti 20 tonna nyersacélmennyiséget meghaladó kapacitású melegen hengerlő művek; ii. a kalapácsonkénti 50 kJ energiát meghaladó kalapácsokkal dolgozó kovácsoló üzemek, ahol a felhasznált hőérték meghaladja a 20 MW-ot; iii. olvasztott fém védőbevonatok alkalmazása, melynek során a felhasznált mennyiség meghaladja az óránkénti 2 tonna nyersacélt;

—	napi 20 tonnát meghaladó termelési kapacitású nem színesfém öntödék (vastartalmú fém öntödék),

—

berendezések: i. nem vastartamú ércből, koncentrátumból vagy másodlagos nyersanyagból történő nem vastartalmú fémek előállítására metallurgiai, vegyi vagy elektrolízises folyamattal; ii. színesfémek, köztük visszanyert termékek (finomítás, kohóbeli öntés stb.) olvasztása, ezen belül ötvözése, ólom és kadmium esetében napi 4 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással és egyéb fémek esetében napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással,

—	olyan, fémek és műanyagok felszíni kezelésére használt berendezések, melyek elektrolitos vagy vegyi folyamatokat alkalmaznak, ahol a kezelőkádak térfogata meghaladja a 30 köbmétert.

3.	Ásványanyagipar:

—	berendezések cementklinker előállítására rotációs kemencékben, napi 500 tonnát meghaladó termelési kapacitással, vagy mész előállítására rotációs kemencékben, napi 50 tonnát meghaladó termelési kapacitással, vagy bármely más kemencében napi 50 tonnát meghaladó termelési kapacitással,

—	berendezések azbeszt vagy azbesztalapú termékek előállítására,

—	berendezések üveggyártásra, ezen belül üveggyapot gyártására napi 20 tonnát meghaladó olvasztó kapacitással,

—	berendezések ásványi anyagok olvasztására, ezen belül az ásványi gyapot előállítására napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással,

—

berendezések kerámiatermékek égetés útján való előállítására, különösen tetőcserép, tégla, kemencebélelő anyagok, csempék, kő és porcelánáru előállítására, napi 75 tonnát meghaladó termelési kapacitással és/vagy 4 köbmétert meghaladó kemencekapacitással és kemencénként 300 kg/köbmétert meghaladó berakási sűrűséggel.

4.	Vegyipar: az e bekezdésben ismertetett tevékenységi kategóriákba tartozó termelés ipari méretű termelést jelent azon anyagok, illetve anyagcsoportok vegyi úton történő feldolgozásával, melyeket az a)–f) albekezdésekben ismertetünk:

a)

vegyipari berendezések, olyan alapvető szerves vegyi anyagok előállítására, mint például: i. egyszerű szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás, vagy aromás); ii. oxigéntartalmú szénhidrogének, pl. alkoholok, aldehidek, ketonok, karboxilsavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxigyanták; iii. kéntartalmú szénhidrogének; iv. nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint pl. aminok, amidok, nitrátos vegyületek, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianidek; v. foszfortartalmú szénhidrogének; vi. halogénezett szénhidrogének; vii. fémorganikus vegyületek; viii. műanyag alapanyagok (polimerek, szintetikus rostok és cellulóz alapú rostok); ix. szintetikus gumik; x. festékek és pigmentek; xi. felületaktív hatóanyagok és habzásgátlók;

b)

vegyipari berendezések olyan alapvető szervetlen vegyi anyagok előállítására, mint pl.: i. gázok, pl. ammónia, klór, vagy hidrogén-klorid, fluor, hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid; ii. savak mint pl. krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, füstölgő kénsav, kéntartalmú savak; iii. bázisok mint pl. ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid; iv. sók mint pl. ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátriumkarbonát, perborát, ezüst-nitrát; v. nemfémek, fém-oxidok és egyéb szervetlen vegyületek, mint pl. kalcium-karbid, szilikon és szilikon-karbid;

c)	vegyipari berendezések foszfor-, nitrogén- vagy káliumalapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) előállítására;

d)	vegyipari berendezések alapvető növény-egészségügyi termékek és kártevőirtók előállítására;

e)	vegyi vagy biológiai eljárással működő berendezések alapvető gyógyszeripari termékek előállítására;

f)	vegyipari berendezések robbanóanyagok előállítására;

g)	vegyipari berendezések, amelyekben kémiai és biológiai folyamatokat használnak fel fehérje-tápanyagadalékok, erjesztőszerek és más fehérjék előállítására.

5.	Hulladékkezelés:

—	berendezések veszélyes hulladék égetésére, visszanyerésére, vegyi kezelésére vagy lerakására;

—	berendezések kommunális hulladék égetésére, óránkénti 3 tonnát meghaladó kapacitással;

—	berendezések nem veszélyes hulladék lerakására, napi 50 tonnát meghaladó kapacitással;

—	napi 10 tonnánál nagyobb mennyiséget fogadó lerakó vagy 25 ezer tonna összkapacitást meghaladó hulladéklerakó, ide nem értve a semleges hulladékokat fogadó lerakókat.

6.	Szennyvízkezelő telepek 150 ezer lakos egyenértéket meghaladó kapacitással.

7.	Ipari üzemek az alábbi célokra:

a)	cellulózpép előállítása faanyagból és hasonló rostos anyagokból;

b)	papír- és kartonpapírgyártás napi 20 tonnát meghaladó gyártási kapacitással.

8.

a) Nagy távolságú vasúti pályák és a 2 100 méter hosszúságú vagy annál hosszabb szilárd burkolatú (2) fel-, leszálló pályával rendelkező repülőterek építése; b) autópályák és gyorsforgalmi (3) utak építése; c) négy vagy annál több sávos új út építése, használatban lévő kétsávos, vagy annál kevesebb sávos útvonal átalakítása négy vagy annál több sávossá, amennyiben az új útvonalszakasz vagy az új sávelrendezés és/vagy az út kiszélesített szakasza 10 km, vagy annál nagyobb folyamatos hosszúságú.

9.

a) Belföldi vízi utak és belföldi vízi úti forgalomra használt kikötők, melyek 1 350 tonna feletti vízi járművek áthaladását teszik lehetővé; b) kereskedelmi kikötők, valamint a szárazföldhöz és a külső kikötőkhöz kapcsolódó ki- és berakó mólók (a komp mólókat kivéve), melyek 1 300 tonna feletti vízijárművek fogadására alkalmasak.

10.	Talajvíz-kivételi, illetve mesterséges talajvíz-dúsítási programok, ahol a kitermelt talajvíz vagy a visszatáplált víz éves mennyisége eléri vagy meghaladja a 10 millió köbmétert.

11.

a) Folyómedrek közötti vízkészlet-átvezetésre szolgáló művek, ahol a transzfer célja a lehetséges vízhiány megelőzése, és ahol az így átvezetett vízmennyiség meghaladja az évi 100 millió köbmétert; b) minden egyéb esetben folyami vízgyűjtő területek közötti vízkészlet-átvezetésre szolgáló művek, ahol a donor vízgyűjtő sokéves lefolyási átlaga meghaladja az évi 2 000 millió köbmétert, és ahol az átvezetett víz mennyisége meghaladja ezen lefolyás 5 %-át. A csővezetékes ivóvízszállítás egyik esetbe sem értendő bele.

12.	Nyersolaj- és földgázkivétel kereskedelmi célra, ahol nyersolaj esetében a felszínre hozott mennyiség meghaladja a napi 500 tonnát, földgáz esetében pedig a napi 500 000 köbmétert.

13.	Gátak és egyéb olyan berendezések, melyeket a víz visszatartására vagy folyamatos tározására terveztek, ahol a visszatartott vagy tározott új vagy hozzáadott vízmennyiség meghaladja a 10 millió köbmétert.

14.	A 800 mm átmérőt és a 40 km hosszúságot meghaladó gáz, olaj és vegyi anyagok szállítására használt csővezetékrendszer.

15.	Baromfi és sertés intenzív tartására szolgáló berendezések, amelyek mérete meghaladja a: a) 40 ezer baromfiférőhelyet; b) 2 000 vágósertés- (30 kg-ot meghaladó sertés) férőhelyet; vagy c) 750 anyakoca-férőhelyet.

16.	Kőbányák vagy külszíni fejtésű bányák, ahol a felület meghaladja a 25 hektárt vagy tőzegkitermelés, ahol a felület meghaladja a 150 hektárt.

17.	220 kV vagy annál nagyobb feszültségű és 15 km-es vagy annál nagyobb hosszúságú elektromos vezetékrendszer építése.

18.	Olaj, petrolkémiai vagy vegyi termékek tárolására alkalmas létesítmények 200 ezer tonna vagy azt meghaladó kapacitással.

19.

Egyéb tevékenységek: — szövetek és textíliák előkezelő (pl. mosás, fehérítés, puhítás) vagy festőüzeme, ahol a festési kapacitás meghaladja a napi 10 tonnát, — irha és bőr cserzésére szolgáló üzemek, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a napi 12 ezer tonna készterméket, a) vágóhidak napi 50 ezer tonnát meghaladó hasított féltest-kapacitással; b) kezelés és feldolgozás az alábbiakból készítendő élelmiszeripari termékek előállítása során: i. (a tejtől eltérő) egyéb állati eredetű nyersanyag napi 75 tonnát meghaladó késztermék előállítási kapacitással; ii. növényi eredetű nyersanyagok napi 300 tonnát meghaladó késztermék előállítási kapacitással (az átlagos érték negyedéves alapon számítandó); c) tejkezelés és -feldolgozás, ahol a fogadott tej mennyisége meghaladja a napi 200 tonnát (az átlagos érték éves alapon számítandó); — állati tetem vagy állati hulladék elhelyezésére vagy újrahasznosítására alkalmas berendezések napi 10 tonnát meghaladó kezelési kapacitással, — anyagok, tárgyak vagy termékek szerves oldószerek felhasználásával történő felületkezelésére alkalmas berendezések, különösen bevonatkészítésre, feliratkészítésre, védőréteggel való bevonásra, újrazsírozásra, vízhatlanításra, méretezésre, festésre, tisztításra és impregnálásra az óránkénti 150 kg-ot meghaladó felhasználási kapacitással vagy az évi 200 tonnát meghaladó felhasználási kapacitással, — szén (koksz) vagy elektrografit égetés vagy grafitosítás útján való előállításához szükséges berendezések.

20.	Bármely, az (1)–(19) bekezdésekben nem említett tevékenység, ahol a nemzeti jog alapján a közösségi részvételre környezeti hatásvizsgálati eljárás keretein belül van lehetőség.

21.

A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik fenti projektek közül azokra, amelyek kizárólag vagy főleg kutatást, új módszerek vagy termékek kifejlesztését vagy kipróbálását szolgálja, maximum 2 év időtartamra, hacsak nem feltételezhető, hogy jelentős káros hatással járnak a környezetre vagy az egészségre.

22.

A fenti tevékenységek bármilyen változása vagy kiterjesztése a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja alá esik, amennyiben a változás vagy kiterjesztés önmaga megfelel a jelen mellékletben foglalt feltételeknek/határértékeknek. Minden egyéb változtatás vagy kiterjesztés a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja alá esik.

---

(1)  Miután a nukleáris fűtőanyag és egyéb radioaktívan szennyezett elemek teljes mennyiségét tartósan eltávolították a berendezés helyszínéről, az atomerőművek és egyéb nukleáris reaktorok nem minősülnek ilyen berendezésnek.

(2)  Jelen Egyezmény céljára a „repülőtér” azon repülőtereket jelenti, amelyek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó 1944-es Chicagói Egyezmény definíciójának megfelelnek (14. melléklet).

(3)  Jelen Egyezmény céljaira a „gyorsforgalmi út” jelentése azon út, amely az1975. november 15-én elfogadott, a nemzetközi forgalmú nagy utakról szóló európai megállapodás definíciójának megfelel.

II. MELLÉKLET

DÖNTŐBÍRÁSKODÁS

1.

Döntőbíráskodásra benyújtott vitás kérdés esetén ezen Egyezmény 15. cikkének (2) bekezdése értelmében a vitában a Fél vagy Felek tájékoztatják a titkárságot a döntőbíráskodás tárgyköréről és különösen ezen Egyezmény azon cikkeiről, melynek értelmezése vagy alkalmazása a vita tárgya. A titkárság továbbítja az így kapott tájékoztatást ezen Egyezmény valamennyi Feléhez.

2.

A döntőbíróság három tagból áll. Mind a vitában részes panaszos Fél vagy Felek, mind pedig a másik Fél vagy Felek kijelölnek egy-egy döntőbírót és az így kijelölt két döntőbíró közös megegyezéssel jelöl ki egy harmadik döntőbírót, aki a döntőbíróság elnöki tisztjét látja el. Az utóbbi nem lehet a vitában részes egyik Fél nemzetiségéhez tartozó sem, lakóhelye nem lehet egyik Fél illetékességi területén sem, nem állhat egyik Fél alkalmazásában sem és az adott üggyel korábban semmilyen más minőségben nem foglalkozhatott.

3.	Amennyiben a döntőbíróság elnökét a második döntőbíró kijelölését követő két hónapon belül nem jelölik ki, az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkára bármely vitában részes Fél kérésére, további két hónapon belül kijelöli az elnököt.

4.

Amennyiben a vitában részes két Fél valamelyike nem jelöli ki a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül a döntőbírót, a másik Fél arról tájékoztathatja az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárát, aki további két hónapon belül kijelöli a döntőbíróság elnökét. Kijelölését követően a döntőbíróság elnöke felkéri a döntőbírót addig ki nem jelölt Felet, hogy ezt tegye meg két hónapon belül. Amennyiben ez a megadott időszakon belül nem történik meg, az elnök arról tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó titkárát, aki további két hónapon belül megteszi a kijelölést.

5.	A döntőbíróság döntését a nemzetközi joggal és ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban hozza meg.

6.	Bármely döntőbíróság, amely ezen mellékletben megállapított rendelkezések értelmében létesült, eljárási szabályait saját maga állapítja meg.

7.	A döntőbíróság döntéseit, mind eljárási, mind pedig lényegi kérdés vonatkozásában, a bíróság tagjai többségi szavazatával hozza.

8.	A döntőbíróság a tények megállapítása céljából minden helyén való intézkedést megtehet.

9.

A vitában részes Felek segítik a döntőbíróság munkáját különösen, a rendelkezésükre álló valamennyi eszközzel: a) biztosítják a bíróság számára az összes releváns dokumentumot, eszközt és tájékoztatást; b) elősegítik, ahol szükséges, hogy tanúkat vagy szakértőket idézzenek meg, és így gyűjtsenek bizonyítékokat.

10.	A vitában részes Felek és a döntőbírók megtartják a titoktartási kötelezettséget minden olyan tájékoztatással kapcsolatosan, amelyhez bizalmasan jutnak a döntőbírósági eljárás során.

11.	A döntőbíróság, a részes felek bármelyikének kérésére, közbenső védelmi intézkedéseket javasolhat.

12.

Amennyiben a vitában részes valamely Fél nem jelenik meg a döntőbíróság előtt, vagy elmulasztja az ügy képviseletéről való gondoskodást, a másik fél kérheti a döntőbíróságtól, hogy folytassa le eljárását és hozza meg végleges döntését. Valamelyik Fél távolléte vagy a képviselet biztosításának elmulasztása nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

13.	A döntőbíróság a vitás kérdés tárgyköréből közvetlenül adódó ellenigényt is meghallgathat és arról dönthet.

14.	Amennyiben a döntőbíróság nem dönt másképpen az eset különleges körülményeiből adódóan, a döntőbíróság költségeit, beleértve tagjai díjazását, a vitás Felek egyenlő arányban viselik. A döntőbíróság nyilvántartást vezet valamennyi költségéről és arról végleges kimutatást nyújt át a Feleknek.

15.	Ezen Egyezmény bármely Fele, amennyiben a vitás kérdés tárgyköréhez jogi természetű érdek fűzi, és amennyiben az ügyben hozott döntés rá kihatással lehet, a döntőbíróság jóváhagyásával részt vehet az eljárásban.

16.	A döntőbíróság döntését a bíróság létesítésének időpontjától számított 5 hónapon belül hozza meg, kivéve, ha szükségesnek tartja ezen időszak legfeljebb további 5 hónappal történő meghosszabbítását.

17.	A döntőbíróság döntéséhez indokolást köteles fűzni. A döntés végleges és kötelező érvényű a vitában részes valamennyi Fél számára. A döntőbíróság döntését továbbítja a vitában részes Feleknek és a titkárságnak. A titkárság továbbítja a kapott tájékoztatást ezen Egyezmény valamennyi Felének.

18.	Amennyiben a Felek között vitás kérdés támad a döntőbíróság döntésének értelmezését, végrehajtását illetően, a vitás kérdést bármely Fél benyújthatja a döntést hozó döntőbírósághoz, illetve amennyiben az utóbbi nem érhető el, egy másik döntőbírósághoz, amelyet az elsőhöz hasonló módon létesítenek.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és az Albán Köztársaság között az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, és

AZ ALBÁN KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Albánia,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az illegális bevándorlás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében megerősítsék együttműködésüket,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e megállapodás segítségével és viszonossági alapon gyors és hatékony eljárásokat hozzanak létre az olyan személyek azonosítására, illetve biztonságos és szabályos visszaadatására, akik Albánia vagy az Európai Unió valamely tagállama területére való beutazás vagy tartózkodás feltételeinek nem, illetve már nem felelnek meg, továbbá hogy az együttműködés szellemében elősegítsék az ilyen személyek átutazását,

HANGSÚLYOZVA azt, hogy e megállapodás nem érinti a Közösségnek, az Európai Unió tagállamainak és Albániának a nemzetközi jogból, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-ei európai egyezményből, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai egyezményből és 1967. január 31-i jegyzőkönyvből, továbbá nemzetközi kiadatási egyezményekből származó jogait, kötelezettségeit és felelősségét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címének hatálya alá tartozó megállapodás rendelkezéseit az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően a Dán Királyságra nem kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)	„tagállam”: az Európai Unió bármely tagállama, a Dán Királyság kivételével;

b)	„tagállam állampolgára”: bármely személy, aki valamely tagállam — közösségi célú meghatározás szerinti — állampolgárságával rendelkezik;

c)	„albán állampolgár”: bármely személy, aki albán állampolgársággal rendelkezik;

d)	„harmadik ország állampolgára”: bármely személy, aki az albán, illetve valamely tagállam állampolgárságától eltérő állampolgársággal rendelkezik;

e)	„hontalan személy”: bármely személy, aki állampolgársággal nem rendelkezik;

f)

„tartózkodási engedély”: bármilyen típusú, Albánia, illetve valamely tagállam által kibocsátott engedély, amely az adott személyt feljogosítja arra, hogy a területén tartózkodjon. Ez nem tartalmazza azokat az ideiglenes engedélyeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett személy az adott állam területén tartózkodjon a menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelem elbírálása alatt;

g)	„vízum”: bármilyen típusú, Albánia, illetve valamely tagállam által kibocsátott engedély vagy határozat, amely a területére való belépéshez vagy az azon való átutazáshoz szükséges. Ez nem tartalmazza a repülőtéri tranzitvízumot.

I. SZAKASZ

ALBÁNIA VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

2. cikk

Saját állampolgárok visszafogadása

(1)   Valamely tagállam megkeresésére és minden további, az e megállapodásban előírtaktól eltérő formalitások nélkül Albánia visszafogad minden olyan személyt, aki a megkereső tagállam területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy bizonyított vagy — meggyőző bizonyíték alapján — megalapozottan vélelmezhető, hogy ez a személy albán állampolgár.

Ugyanezt kell alkalmazni azokra a személyekre, akiket a tagállamba való belépésük óta albán állampolgárságuktól megfosztottak vagy akik arról lemondtak, kivéve, ha az érintett személy legalább e tagállam honosítási ígéretével rendelkezik.

(2)   Azon személy számára, akinek visszafogadását elfogadta, Albánia szükség szerint és késedelem nélkül kiállítja a visszautazáshoz szükséges, legalább hat hónapos érvényességi idejű úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, Albánia tizennégy naptári napon belül meghosszabbítja az úti okmány érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki. Amennyiben Albánia tizennégy naptári napon belül az úti okmányt nem állítja ki, annak érvényességét nem hosszabbítja meg, illetve szükség esetén azt nem újítja meg, úgy kell tekinteni, hogy Albánia elfogadta a kiadatásra rendszeresített szabványos, európai uniós úti okmány használatát (1).

3. cikk

Harmadik ország állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadása

(1)   Valamely tagállam megkeresésére és minden további, az e megállapodásban előírtaktól eltérő formalitások nélkül Albánia visszafogad minden olyan, harmadik országból származó állampolgárt vagy hontalan személyt, aki a megkereső tagállam területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve hogy bizonyított vagy — meggyőző bizonyíték alapján — megalapozottan vélelmezhető, hogy ezek a személyek:

a)	Albánia által kiállított érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy belépéskor ezek valamelyikével rendelkeztek; vagy

b)	a tagállamok területére azután léptek be, hogy Albánia területén tartózkodtak vagy átutaztak.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség nem áll fenn, ha

a)	a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy kizárólag Albánia nemzetközi repülőterén, repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy

b)

a megkereső tagállam a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy részére a területére való belépést megelőzően vagy azt követően vízumot vagy tartózkodási engedélyt állított ki, kivéve ha — az érintett személy olyan, Albánia által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje hosszabb, vagy — a megkereső tagállam által kiállított vízum vagy tartózkodási engedély megszerzésére hamis vagy hamisított dokumentumok felhasználásával került sor.

(3)   Azon személy számára, akinek visszafogadását elfogadta, Albánia szükség szerint és késedelem nélkül kiállítja a visszautazáshoz szükséges, legalább hat hónapos érvényességi idejű úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, Albánia tizennégy naptári napon belül meghosszabbítja az úti okmány érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki. Amennyiben Albánia tizennégy naptári napon belül az úti okmányt nem állítja ki, annak érvényességét nem hosszabbítja meg, illetve szükség esetén azt nem újítja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy Albánia elfogadta a kiadatásra rendszeresített szabványos európai uniós úti okmány használatát.

II. SZAKASZ

A KÖZÖSSÉG VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

4. cikk

Saját állampolgárok visszafogadása

(1)   Albánia megkeresésére és minden további, az e megállapodásban előírtaktól eltérő formalitások nélkül az érintett tagállam visszafogad minden olyan személyt, aki az Albánia területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve hogy bizonyított vagy — meggyőző bizonyíték alapján — megalapozottan vélelmezhető, hogy ez a személy az érintett tagállam állampolgára.

Ugyanezt kell alkalmazni azokra a személyekre, akiket az Albániába való belépésük óta tagállami állampolgárságuktól megfosztottak vagy arról lemondtak, kivéve ha az érintett személy legalább Albánia honosítási ígéretével rendelkezik.

(2)   Azon személy számára, akinek visszafogadását elfogadta, a tagállam szükség szerint és késedelem nélkül kiállítja a visszautazáshoz szükséges, legalább hat hónapos érvényességi idejű úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, az érintett tagállam tizennégy naptári napon belül meghosszabbítja az úti okmány érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki. Amennyiben az érintett tagállam tizennégy naptári napon belül az úti okmányt nem állítja ki, annak érvényességét nem hosszabbítja meg, illetve szükség esetén azt nem újítja meg, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a kiadatásra rendszeresített albán igazolás használatát (2).

5. cikk

Harmadik ország állampolgárainak és hontalanoknak a visszafogadása

(1)   Albánia megkeresésére és minden további, az e megállapodásban előírtaktól eltérő formalitások nélkül az érintett tagállam visszafogad minden olyan, harmadik országból származó állampolgárt vagy hontalan személyt, aki az Albánia területére való belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy bizonyított vagy — meggyőző bizonyíték alapján — megalapozottan vélelmezhető, hogy ez a személy:

a)	a megkeresett tagállam által kiállított érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy belépéskor ezek valamelyikével rendelkezett; vagy

b)	Albánia területére azután lépett be, hogy a megkeresett tagállam területén tartózkodott vagy átutazott.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség nem áll fenn, ha

a)	a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan kizárólag a megkeresett tagállam nemzetközi repülőterén, repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy

b)

Albánia a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy részére a területére való belépést megelőzően vagy azt követően vízumot vagy tartózkodási engedélyt állított ki, kivéve, ha — az érintett személy olyan, a megkeresett tagállam által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje hosszabb; vagy — az Albánia által kiállított vízum vagy tartózkodási engedély megszerzésére hamis vagy hamisított dokumentumok felhasználásával került sor.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amely a vízumot vagy tartózkodási engedélyt kiállította. Amennyiben két vagy több tagállam állított ki vízumot vagy tartózkodási engedélyt, az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amelyik a hosszabb érvényességi idejű dokumentumot állította ki, illetve ha azok közül egy vagy több dokumentum érvényességi ideje lejárt, a még érvényes dokumentumot kiállító tagállamot. Amennyiben valamennyi dokumentum érvényességi ideje lejárt, az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amely a legutóbb lejárt érvényességi idejű dokumentumot kiállította. Amennyiben a fenti dokumentumok egyikének bemutatására sem kerül sor, az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség az utolsó kilépés szerinti tagállamot terheli.

(4)   Azon személy számára, akinek visszafogadását elfogadta, a tagállam szükség szerint és késedelem nélkül kiállítja a visszautazáshoz szükséges, legalább hat hónapos érvényességi idejű úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, az érintett tagállam tizennégy naptári napon belül meghosszabbítja az úti okmány érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki. Amennyiben az érintett tagállam tizennégy naptári napon belül az úti okmányt nem állítja ki, annak érvényességét nem hosszabbítja meg, illetve szükség esetén azt nem újítja meg, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a kiadatásra rendszeresített albán igazolás használatát.

III. SZAKASZ

VISSZAFOGADÁSI ELJÁRÁS

6. cikk

Elv

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel a 2–5. cikkben meghatározott kötelezettségek alapján visszafogadandó személy bármilyen átadásának feltétele a megkeresett állam illetékes hatóságához benyújtott visszafogadási kérelem.

(2)   A visszafogadási kérelmet az érintett személy visszatérését megelőző ésszerű határidőn belül a megkeresett állam illetékes hatóságának megküldött írásos közlemény is helyettesítheti, feltéve hogy a visszafogadandó személy érvényes úti okmánnyal, és adott esetben a megkeresett állam érvényes vízumával vagy tartózkodási engedélyével rendelkezik.

7. cikk

Visszafogadási kérelem

(1)   A visszafogadási kérelemnek — a lehetséges mértékben — tartalmaznia kell a következőket:

a)	a visszafogadandó személy adatait (pl. név, utónév, születési dátum, és — amennyiben lehetséges — születési hely, apja neve, anyja neve, legutolsó tartózkodási helye);

b)	az állampolgárságot, az átutazást, a harmadik ország állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadására vonatkozó feltételeket, valamint a jogellenes belépést és tartózkodást igazoló vagy meggyőző bizonyítékként szolgáló, benyújtandó dokumentumokat.

(2)   A visszafogadási kérelemnek — a lehetséges mértékben — tartalmaznia kell a következőket is:

a)	arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az átadandó személynek segítségre vagy ápolásra lehet szüksége, feltéve hogy az érintett személy kifejezetten hozzájárulását adta a nyilatkozathoz;

b)	bármely egyéb, védelmi vagy biztonsági intézkedést, amely az adott átadás esetében szükséges lehet.

(3)   A visszafogadási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás 5. mellékletét képezi.

8. cikk

Az állampolgárságot bizonyító dokumentumok

(1)   Az állampolgárság 2. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (1) bekezdése szerinti igazolása különösen az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt dokumentumok bármelyikével történhet, még abban az esetben is, ha azok érvényességi ideje már lejárt. Ilyen dokumentumok bemutatása esetén az állampolgárságot a tagállamok és Albánia minden további vizsgálat nélkül kölcsönösen elismeri. Az állampolgárság igazolása nem történhet hamis dokumentumok alapján.

(2)   Az állampolgárság 2. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (1) bekezdése szerinti meggyőző bizonyítása különösen az e megállapodás 2. mellékletében felsorolt dokumentumok bármelyikével történhet, még abban az esetben is, ha azok érvényességi ideje már lejárt. Ilyen dokumentumok bemutatása esetén a tagállamok és Albánia az állampolgárságot ellenkező bizonyításig megállapítottnak tekintik. Az állampolgárság meggyőző bizonyítása nem történhet hamis dokumentumok alapján.

(3)   Amennyiben a visszafogadandó személy az 1. vagy 2. mellékletben felsorolt dokumentumok egyikét sem tudja felmutatni, Albánia vagy az érintett tagállam illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei kérelemre megszervezik, hogy e személyt állampolgársága megállapítása céljából késedelem nélkül meghallgassák.

9. cikk

Harmadik ország állampolgáraira és hontalan személyekre vonatkozó bizonyítási eszközök

(1)   A harmadik ország állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadására vonatkozó feltételeknek a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott igazolása különösen az e megállapodás 3. mellékletében felsorolt bizonyítási eszközökkel történik; e célra hamis dokumentumok nem használhatók fel. A tagállamok és Albánia bármely ilyen igazolást minden további vizsgálat nélkül kölcsönösen elismernek.

(2)   A harmadik ország állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadására vonatkozó feltételeknek a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott meggyőző bizonyítása különösen az e megállapodás 4. mellékletében felsorolt bizonyítási eszközökkel történik, amire hamis dokumentumok nem használhatók fel. Ilyen meggyőző bizonyítékok bemutatása esetén a feltételeket a tagállamok és Albánia ellenkező bizonyításig megállapítottnak tekintik.

(3)   A jogtalan belépés vagy tartózkodás tényét az érintett személynek a megkereső állam területén szükséges vízumot vagy más tartózkodási engedélyt nem tartalmazó úti okmánya alapján kell megállapítani. A jogtalan belépés vagy tartózkodás tényének meggyőző bizonyítéka a megkereső állam arra vonatkozó nyilatkozata is, hogy az érintett személy nem rendelkezik a szükséges úti okmányokkal, vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.

10. cikk

Határidők

(1)   A visszafogadási kérelmet a megkeresett állam illetékes hatóságához legfeljebb az attól számított egy éven belül kell benyújtani, hogy a megkereső állam illetékes hatósága tudomást szerzett arról, hogy egy harmadik ország állampolgára vagy egy hontalan személy nem, illetve már nem felel meg a belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek. Amennyiben a kérelem időben történő benyújtásának jogi vagy ténybeli akadálya van, a megkereső állam kérésére a határidő — kizárólag az akadály megszűnésének időpontjáig — meghosszabbítható.

(2)   A visszafogadási kérelemre késedelem nélkül, de minden esetben legfeljebb tizennégy naptári napon belül választ kell adni; a visszafogadási kérelem elutasítását meg kell indokolni. A határidőt a visszafogadási kérelem kézhezvételének időpontjától kell számítani. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, az átadást elfogadottnak kell tekinteni.

(3)   Amennyiben a kérelmet elfogadták, illetve adott esetben a tizennégy naptári napos határidő lejártát követően az érintett személyt késedelem nélkül, de legfeljebb három hónapon belül át kell adni. A kérelmező állam kérelmére ez a határidő a jogi vagy gyakorlati akadályok megszüntetésére fordított idővel meghosszabbítható.

11. cikk

Átadási intézkedések és az utaztatás módja

(1)   Egy személy átadását megelőzően Albánia és az érintett tagállam illetékes hatóságai írásban előre rögzítik az átadás időpontját, a belépés helyét, az esetleges kíséretet és az átadásra vonatkozó egyéb szükséges információt.

(2)   Semmiféle szállítási mód, legyen az akár légi, közúti vagy tengeri szállítás, nem tiltható meg. A légi úton való visszaadatás nem korlátozható kizárólag Albánia vagy a tagállamok nemzeti légitársaságaira, és az menetrend szerinti vagy charterjáratokon egyaránt történhet. A kísérettel való visszaadatás esetén a kíséret nem korlátozható a kérelmező állam arra felhatalmazott személyeire, feltéve hogy ezek a személyek vagy Albániából, vagy valamely tagállamból valók.

12. cikk

Téves visszafogadás

Albánia késedelem nélkül visszavesz bármely, egy adott tagállam által visszafogadott személyt, és egy adott tagállam visszavesz bármely, Albánia által visszafogadott személyt, amennyiben az érintett személy átadását követő három hónapon belül bizonyítást nyer, hogy a megállapodás 2–5. cikkében meghatározott feltételek nem teljesültek. Ilyen esetben Albánia és az érintett tagállam illetékes hatóságai minden, a visszaadandó személy valós személyazonosságára, állampolgárságára vagy szállítási útvonalára vonatkozóan rendelkezésükre álló információt átadnak egymásnak.

IV. SZAKASZ

AZ ÁTSZÁLLÍTÁS LEBONYOLÍTÁSA

13. cikk

Alapelvek

(1)   A tagállamok és Albánia a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyek átszállítását azokra az esetekre korlátozzák, amikor e személyek nem adhatók át közvetlenül a célállamnak.

(2)   Valamely tagállam kérelmére Albánia lehetővé teszi a harmadik országok állampolgárainak vagy a hontalan személyek átszállítását, valamint Albánia kérelmére egy adott tagállam engedélyezi a harmadik országok állampolgárainak vagy a hontalan személyek átszállítását, ha a lehetséges egyéb tranzitállamokban való odautazás és a célállam általi visszafogadás biztosított.

(3)   Albánia vagy egy tagállam visszautasíthatja az átszállítást,

a)

ha valós veszélye áll fenn annak, hogy a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy a célállamban vagy valamely tranzitállamban kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, vagy halálos ítélet fenyegeti, illetve faji, vallási, nemzeti hovatartozása vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetésnek lenne kitéve; vagy

b)	ha a harmadik ország állampolgárát vagy a hontalan személyt a megkeresett államban vagy valamely másik tranzitállamban büntetőeljárás vagy büntetés végrehajtása fenyegeti; vagy

c)	a megkeresett állam közegészségügyi, belbiztonsági, közrendi vagy egyéb, nemzeti érdekei miatt.

(4)   Albánia vagy valamely tagállam bármilyen kibocsátott engedélyt visszavonhat, ha időközben olyan, a (3) bekezdésben említett körülmények merülnek fel vagy látnak napvilágot, amelyek az átszállítás lebonyolítását akadályozzák, vagy ha a lehetséges tranzitállamokba való odautazás vagy a célállam általi visszafogadás már nem biztosított. Ebben az esetben a megkereső állam a harmadik ország állampolgárát vagy a hontalan személyt szükség szerint haladéktalanul visszafogadja.

14. cikk

Tranziteljárás

(1)   A megkeresett tagállam illetékes hatóságához írásban az átszállítás lebonyolítására vonatkozó kérelmet kell benyújtani, amely a következő információkat tartalmazza:

a)	az átszállítás módját (légi, szárazföldi vagy tengeri), a lehetséges egyéb tranzitállamokat és a tervezett végső úticélt;

b)	az érintett személy adatait (pl. név, utónév, leánykori név, egyéb használt/ismert nevek vagy felvett nevek, születési dátum, nem és — amennyiben lehetséges — születési hely, állampolgárság, nyelv, az úti okmány típusa és száma);

c)	a belépés tervezett helyét, az átszállítás időpontját és a kíséret esetleges igénybe vételét;

d)

egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a megkereső állam úgy véli, hogy a 13. cikk (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek, és nem ismertek okok a 13. cikk (3) bekezdése alapján való visszautasításra. Az átszállítási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás 6. mellékletét képezi.

(2)   A megkeresett állam öt naptári napon belül, írásban tájékoztatja a visszafogadás szerinti megkereső államot, megerősítve a belépés helyét és a visszafogadás tervezett időpontját, vagy tájékoztatja a megkereső államot a visszafogadás elutasításáról, valamint annak okairól.

(3)   Amennyiben az átszállítás lebonyolítása légi úton történik, a visszafogadandó személy és annak esetleges kísérete mentesül a reptéri tranzitvízum megszerzésének kötelezettsége alól.

(4)   A megkeresett állam illetékes hatóságai a kölcsönös konzultációkra is figyelemmel segítséget nyújtanak az átszállítás lebonyolításában, különösen az érintett személyek megfigyelése révén, valamint az e célt szolgáló megfelelő feltételek megteremtésével.

V. SZAKASZ

KÖLTSÉGEK

15. cikk

Szállítási és tranzitköltségek

Az illetékes hatóságok azon jogának sérelme nélkül, hogy a visszafogadással kapcsolatos költségeket behajtsák a visszafogadandó személytől vagy harmadik felektől, az e megállapodás szerinti visszafogadással és átszállítással kapcsolatos valamennyi — a célállam határáig felmerülő — szállítási költséget a megkereső állam viseli.

VI. SZAKASZ

ADATVÉDELEM ÉS ZÁRADÉK

16. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok közlésére csak abban az esetben kerül sor, ha — az esettől függően — ez Albánia vagy valamely tagállam illetékes hatóságai számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges. A személyes adatok feldolgozását és kezelését valamely konkrét esetben Albánia nemzeti jogának, illetve ha az adatkezelő valamely tagállam illetékes hatósága, a 95/46/EK (3) irányelv és az adott tagállamnak az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti jogszabályainak megfelelően kell elvégezni. Ezen túlmenően a következő elveket kell alkalmazni:

a)	a személyes adatok feldolgozását tisztességes és törvényes módon kell elvégezni;

b)	a személyes adatok gyűjtését e megállapodás végrehajtásának meghatározott, egyértelmű és törvényes céljából kell végezni, és az adatokat ezen túlmenően sem az adatközlő hatóság, sem az azokat átvevő hatóság nem dolgozhatja fel az e céllal össze nem egyeztethető módon;

c)

a személyes adatoknak gyűjtésük, illetve további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőnek, relevánsnak és nem túlzott mértékűnek kell lenniük; különöseképpen az átadott személyes adatok csak a következőkre terjedhetnek ki: — az átadandó személy adataira (pl. név, utónév, bármilyen korábbi név, egyéb használt/ismert nevek vagy felvett nevek, nem, családi állapot, születési dátum és hely, jelenlegi és bármely korábbi állampolgárság), — útlevél, személyazonosító igazolvány vagy járművezetői engedély (száma, érvényességi ideje, a kiállítás napja, kiállító hatóság, a kiállítás helye), — útmegszakítások és útvonalak, — egyéb, az átadandó személy azonosításához vagy az e megállapodás szerinti visszafogadási követelmények megvizsgálásához szükséges információk;

d)	a személyes adatoknak pontosnak, és ha szükséges, időszerűnek kell lenniük;

e)	a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé;

f)

mind az adatközlő hatóság, mind pedig az adatokat átvevő hatóság megtesz minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy szükség esetén biztosítsa a személyes adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását abban az esetben, ha a feldolgozás nem felel meg e cikk rendelkezéseinek, különösen amiatt, mert ezek az adatok nem megfelelőek, relevánsak, pontosak vagy a feldolgozás célja szempontjából túlzott mértékűek. Ebbe beletartozik a másik fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről, törléséről vagy zárolásáról;

g)	az adatokat átvevő hatóság kérésre tájékoztatja az adatközlő hatóságot a közölt adatok felhasználásáról és annak eredményéről;

h)	a személyes adatok kizárólag az illetékes hatóságnak adhatók át. Az egyéb szerveknek való továbbításhoz az adatközlő hatóság beleegyezése szükséges;

i)	az adatközlő hatóság és az adatokat átvevő hatóság köteles írásos nyilvántartást vezetni az adatok átadásáról és átvételéről.

17. cikk

Záradék

(1)   E megállapodás nem érinti a Közösségnek, a tagállamoknak és Albániának a nemzetközi jogból, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-ei európai egyezményből, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai egyezményből és az 1967. január 31-i jegyzőkönyvből, továbbá a nemzetközi kiadatási egyezményekből származó jogait, kötelezettségeit és felelősségét.

(2)   Az e megállapodásban foglaltak nem akadályozzák meg egy személy más, formális vagy informális megállapodások keretében való visszaadatását.

VII. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS ÉS ALKALMAZÁS

18. cikk

Visszafogadási vegyes bizottság

(1)   A szerződő felek kölcsönösen segítik egymást e megállapodás alkalmazásában és értelmezésében. Létrehoznak e célból egy visszafogadási vegyes bizottságot (a továbbiakban: a bizottság), amely különösen a következő feladatokat látja el:

a)	ellenőrzi e megállapodás alkalmazását;

b)	határoz ennek a megállapodásnak az egységes alkalmazásához szükséges végrehajtási rendelkezésekről;

c)	rendszeres információcserét folytat az egyes tagállamok és Albánia által a 19. cikk szerint elkészített végrehajtási jegyzőkönyvről;

d)	határoz e megállapodás mellékleteinek módosításairól;

e)	ajánlásokat tesz e megállapodás módosítására.

(2)   E bizottság határozatai a szerződő felekre nézve kötelezőek.

(3)   A bizottság a Közösség és Albánia képviselőiből áll; a Közösséget a tagállami szakértők segítségével a Bizottság képviseli.

(4)   A bizottság szükség esetén valamely szerződő fél kérelmére ülésezik.

(5)   A bizottság létrehozza eljárási szabályzatát.

19. cikk

Végrehajtási jegyzőkönyvek

(1)   Albánia és valamely tagállam az alábbiakra kiterjedő szabályokat tartalmazó végrehajtási jegyzőkönyvet készíthet:

a)	az illetékes hatóságok, a határátkelőhely és a kapcsolattartók közötti cserék kijelölése;

b)	a kísérettel történő átadás, beleértve a harmadik ország állampolgárainak és a hontalanoknak a kísérettel történő átszállítását is;

c)	az e megállapodás 1–4. mellékleteiben felsoroltakon kívüli eszközök és dokumentumok.

(2)   Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jegyzőkönyvek csak a 18. cikkben említett visszafogadási bizottság értesítését követően lépnek hatályba.

(3)   Albánia beleegyezik abba, hogy egy adott tagállammal készített végrehajtási jegyzőkönyv rendelkezéseit bármely más tagállammal való kapcsolatai során — ez utóbbi kérelmére — is alkalmazza.

20. cikk

A kétoldalú visszafogadási megállapodásokhoz és a tagállamok szabályaihoz való viszony

E megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek bármely olyan, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadására vonatkozó kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel, illetve szabályokkal szemben, amelyeket az egyes tagállamok és Albánia a 19. cikk alapján kötöttek vagy köthetnek.

VIII. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Területi hatály

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel ez a megállapodás azon a területen alkalmazandó, ahol az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazni kell, valamint Albánia területén

(2)   Ezt a megállapodást a Dán Királyság területén nem kell alkalmazni.

22. cikk

Hatálybalépés, időtartam és megszűnés

(1)   E megállapodást a szerződő felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik vagy jóváhagyják.

(2)   A (3) bekezdésre is figyelemmel e megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a szerződő felek értesítik egymást az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről.

(3)   E megállapodás 3. és 5. cikke két évvel a (2) bekezdésben említett időpontot követően lép hatályba.

(4)   E megállapodás határozatlan időre jön létre.

(5)   E megállapodást bármely szerződő fél a másik szerződő fél hivatalos értesítésével felmondhatja. E megállapodás az ilyen értesítés keltétől számított hat hónap elteltével hatályát veszti.

23. cikk

Mellékletek

Az 1–6. melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

---

(1)  A Tanács 1994. november 30-i ajánlása a harmadik ország állampolgárai kiadatására szolgáló szabványos úti okmány elfogadásáról (HL C 274., 1996.9.19., 8. o.).

(2)  A megbízott külügyminiszter 2003. november 19-i, az Albániába való visszatérést lehetővé tévő belépési engedélynek az albán képviseletek általi kiállításáról szóló 553. sz. utasításával jóváhagyva.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelve (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.). A legutóbb az 1882/2003/EK (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

I. MELLÉKLET

Azon okmányok közös jegyzéke, amelyek bemutatása az állampolgárság bizonyítékának minősül

(2. cikk (1), 3. cikk (1), 4. cikk (1) és 5. cikk (1) bekezdés)

—	Bármilyen fajta útlevél (nemzeti útlevél, diplomata útlevél, szolgálati útlevél, közös útlevél és a pótútlevél, beleértve a gyermekek útlevelét is),

—	bármilyen fajta személyazonosító igazolvány (beleértve az ideiglenes és átmeneti igazolványokat is),

—	szolgálati könyv és katonai személyazonosító igazolvány,

—	tengerész-nyilvántartási könyv és hajóparancsnoki szolgálati igazolvány,

—	az állampolgárságot igazoló bizonyítvány és egyéb hivatalos okmány, amely megemlíti vagy jelzi az állampolgárságot.

II. MELLÉKLET

Azon okmányok közös jegyzéke, amelyek bemutatása az állampolgárság meggyözö bizonyítékának minösül

(2. cikk (1), 3. cikk (1), 4. cikk (1) es 5. cikk (1) bekezdés)

—	Az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt bármely okmány fénymásolata,

—	járművezetői engedély vagy annak fénymásolata,

—	születési anyakönyvi kivonat vagy annak fénymásolata,

—	vállalati azonosító igazolvány vagy annak fénymásolata,

—	tanúvallomások,

—	az érintett személy nyilatkozatai, illetve az általa beszélt nyelv, beleértve azt is, ha ezt egy hivatalos teszt eredményeként állapítják meg,

—	bármely egyéb okmány, amely segíthet az érintett személy állampolgárságának megállapításában.

III. MELLÉKLET

Azon okmányok közös jegyzéke, amelyek a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek bizonyítékának minősülnek

(3. cikk (1) és 5. cikk (1) bekezdés)

—	Az érintett személy úti okmányában található, a határátlépést igazoló pecsét vagy hasonló bejegyzés, illetve a határátlépés egyéb bizonyítéka (pl: fényképes bizonyíték),

—

dokumentumok, igazolások vagy bármilyen számla (pl.: szállodai számlák, orvosi vagy kórházi kezelésre megbeszélt időpontok, közintézmények/magánintézmények belépőkártyái, gépjárműbérleti megállapodás, hitelkártyával való fizetés nyugtája stb.), amely egyértelműen bizonyítja, hogy az érintett személy a megkeresett állam területén tartózkodott,

—	légi járatokra, vonatra, távolsági autóbuszra vagy hajóra szóló jegyek, illetve utaslisták, amelyek bizonyítékul szolgálnak az érintett személy jelenlétére vagy útvonalára a megkeresett állam területén,

—	arra vonatkozó információ, hogy az érintett személy egy szállító vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe,

—	olyan, különösen a határőrség személyzete vagy más tanúk által tett nyilatkozatok, akik tanúsítani tudják, hogy az érintett személy átlépte a határt,

—	az érintett személy bírósági vagy államigazgatási eljárás keretében tett hivatalos nyilatkozata.

IV. MELLÉKLET

Azon okmányok közös jegyzéke, amelyek a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek meggyőző bizonyítékának minősülnek

(3. cikk (1) és 5. cikk (1) bekezdés)

—	Annak a helynek, illetve azoknak a körülményeknek a megkereső állam megfelelő hatóságai általi leírása, ahol, illetve amelyek között az érintett személyt a megkereső állam területén feltartóztatták,

—	valamely nemzetközi szervezet által szolgáltatott, az érintett személyazonosságával, illetve tartózkodásával kapcsolatos információ,

—	a családtagok, utastársak stb. által nyújtott/megerősített információ,

—	az érintett személy nyilatkozata.

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

EGYÜTTES NYILATKOZAT A STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSHOZ VALÓ VISZONYRÓL

A felek tudomásul veszik, hogy 2003. január 31-én tárgyalások kezdődtek a stabilizációs és társulási megállapodás (SAA) megkötéséről egyrészről Albánia, másrészről a Közösség és tagállamai között, mely rendelkezéseket fog tartalmazni többek között az illegális bevándorlás és a visszafogadás megelőzéséről és ellenőrzéséről. A felek ezért megállapodnak, hogy a jelen megállapodást az SAA vonatkozó rendelkezéseiben maradéktalanul figyelembe veszik.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 3. CIKKHEZ

A felek tudomásul veszik, hogy az Albánia által kiállított érvényes vízummal rendelkező, harmadik országok állampolgárai és hontalan személyek vonatkozásában fennálló visszafogadási kötelezettség (jelen megállapodás 3. cikke, (1) bekezdésének a) pontja) csak akkor alkalmazandó, ha a vízumot Albánia területére való belépéshez felhasználták.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 18. CIKKHEZ

A visszafogadási vegyes bizottság ülését — amikor csak lehetséges — a jövőbeli stabilizációs és társulási megállapodás értelmében felállított, illetékes albizottsággal párhuzamosan tartják.

A visszafogadási vegyes bizottság munkájáról folyamatosan tájékoztatja az adott albizottságot.

A visszafogadási vegyes bizottság eljárási szabályzatának összeegyeztethetőnek kell lennie az adott albizottság eljárási szabályzatával.

EGYÜTTES NYILATKOZAT DÁNIÁVAL KAPCSOLATBAN

A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a jelen megállapodás nem vonatkozik a Dán Királyság területére, sem pedig a Dán Királyság állampolgáraira. Ilyen körülmények között helyénvaló, hogy Albánia és a Dán Királyság visszafogadási megállapodást kössenek ugyanolyan feltételekkel, mint a jelen megállapodás feltételei.

EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDDAL ÉS NORVÉGIÁVAL KAPCSOLATBAN

A szerződő felek tudomásul veszik az Európai Közösség, valamint Izland és Norvégia között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i megállapodására. Ilyen körülmények között helyénvaló, hogy Albánia, valamint Izland és Norvégia visszafogadási megállapodást kössenek ugyanolyan feltételekkel, mint a jelen megállapodás feltételei.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság között az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,

és

A SRÍ LANKA DEMOKRATIKUS SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Srí Lanka, a továbbiakban: Szerződő Felek,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az illegális bevándorlás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében megerősítsék együttműködésüket,

AGGODALOMMAL TEKINTVE ARRA, hogy a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége az embercsempészet és más vonatkozó bűncselekmények tekintetében jelentősen növekszik,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e megállapodás segítségével és viszonossági alapon gyors és hatékony eljárásokat hozzanak létre az olyan személyek azonosítására, illetve biztonságos és szabályos visszatérésére, akik Srí Lanka vagy az Európai Unió valamely tagállama területére való beutazás vagy tartózkodás feltételeinek nem, illetve már nem felelnek meg, továbbá hogy az együttműködés szellemében elősegítsék az ilyen személyek átutazását,

HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás nem érinti a Közösségnek, az Európai Unió tagállamainak és Srí Lankának a nemzetközi jogból származó jogait, kötelezettségeit és felelősségét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címének hatálya alá tartozó megállapodás rendelkezéseit az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően a Dán Királyságra nem kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)	„Tagállam”: az Európai Unió bármely tagállama, a Dán Királyság kivételével.

b)	„Tagállam állampolgára”: bármely olyan személy, aki a közösségi meghatározás szerint valamely tagállam állampolgárságával rendelkezik.

c)	„Srí Lanka-i állampolgár”: bármely személy, aki Srí Lanka-i állampolgársággal rendelkezik.

d)	„Harmadik ország állampolgára”: bármely személy, aki a Srí Lanka-i, illetve valamely tagállam állampolgárságától vagy polgárságától eltérő állampolgársággal vagy polgársággal rendelkezik.

e)

„Hontalan személy”: bármely személy, aki nem rendelkezik állampolgársággal azon személyek kivételével, akiket a Srí Lankára vagy valamely tagállamba való belépésük óta állampolgárságuktól megfosztottak, vagy akik arról lemondtak, kivéve ha az érintett személy legalább azon állam honosítási ígéretével rendelkezik.

f)

„Tartózkodási engedély”: bármilyen típusú, Srí Lanka, illetve valamely tagállam által kibocsátott engedély, amely az adott személyt feljogosítja arra, hogy a területén tartózkodjon. Ez nem tartalmazza azokat az ideiglenes engedélyeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett személy az adott állam területén tartózkodjon a menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelem elbírálása folyamán.

g)	„Vízum”: bármilyen típusú, Srí Lanka, illetve valamely tagállam által kibocsátott engedély vagy határozat, amely a területére való belépéshez vagy az azon való átutazáshoz szükséges. Ez nem tartalmazza a repülőtéri tranzitvízumot.

I. SZAKASZ

SRÍ LANKA VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

2. cikk

Saját állampolgárok visszafogadása

(1)   Valamely tagállam megkeresésére és minden további, az e megállapodásban előírtaktól eltérő alaki követelmények nélkül Srí Lanka visszafogad minden olyan személyt, aki a kérelmező tagállam területére való belépés, jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve hogy bizonyított vagy a szolgáltatott bizonyíték alapján megalapozottan megállapítható, hogy ez a személy Srí Lanka-i állampolgár.

(2)   Valamely tagállam kérelmére, a visszafogadandó személy számára Srí Lanka késedelem nélkül kiállít egy, a visszautazáshoz szükséges, legalább hat hónapos érvényességi idejű úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, Srí Lanka meghosszabbítja az úti okmány érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki a lehető leghamarabb, vagyis általában tizennégy naptári napon belül, de 30 naptári napot nem meghaladóan. Amennyiben Srí Lanka 30 naptári napon belül nem igazolja a tagállam kérelmének kézhezvételét, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a visszatérésre rendszeresített közös, ideiglenes úti okmány használatát, amely e megállapodás 7. mellékletét képezi.

3. cikk

Harmadik ország állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadása

(1)   Valamely tagállam kérelmére és minden további, az e megállapodásban előírtaktól eltérő alaki követelmények nélkül Srí Lanka visszafogad minden olyan, harmadik országból származó állampolgárt vagy hontalan személyt, aki a kérelmező tagállam területére való belépés, jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve hogy bizonyított vagy a szolgáltatott bizonyíték alapján megalapozottan megállapítható, hogy ezek a személyek:

a)	belépéskor Srí Lanka által kiállított érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel vagy ezek valamelyikével rendelkeztek; vagy

b)	a tagállamok területére jogellenesen, közvetlenül Srí Lanka területéről léptek be. Az ezen albekezdés szerint a közvetlenül Srí Lanka területéről érkező személy az a személy, aki a tagállam területére légi úton vagy hajóval, más ország érintése nélkül érkezett.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség nem áll fenn, ha:

a)	a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy kizárólag Colombo nemzetközi repülőterén, repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy

b)

a kérelmező tagállam a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy részére a területére való belépést megelőzően vagy azt követően vízumot vagy tartózkodási engedélyt állított ki, kivéve ha az érintett személy olyan, Srí Lanka által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje hosszabb.

(3)   Valamely tagállam kérelmére, a visszafogadandó személy számára Srí Lanka késedelem nélkül kiállít egy, a visszautazáshoz szükséges, legalább hat hónapos érvényességi idejű úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, Srí Lanka tizennégy naptári napon belül meghosszabbítja az úti okmány érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki a lehető leghamarabb, vagyis általában tizennégy naptári napon belül, de 30 naptári napot nem meghaladóan. Amennyiben Srí Lanka 30 naptári napon belül nem igazolja a tagállam kérelmének kézhezvételét, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a visszatérésre rendszeresített közös, ideiglenes úti okmány használatát, amely e megállapodás 7. mellékletét képezi.

II. SZAKASZ

A KÖZÖSSÉG VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

4. cikk

Saját állampolgárok visszafogadása

(1)   Srí Lanka megkeresésére és minden további, az e megállapodásban előírtaktól eltérő alaki követelmények nélkül az érintett tagállam visszafogad minden olyan személyt, aki a Srí Lanka területére való belépés, jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve hogy bizonyított vagy — a szolgáltatott bizonyíték alapján — megalapozottan megállapítható, hogy ez a személy az érintett tagállam állampolgára.

(2)   Srí Lanka kérelmére, a visszafogadandó személy számára a tagállam késedelem nélkül kiállítja a visszautazáshoz szükséges, legalább hat hónapos érvényességi idejű úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, az érintett tagállam tizennégy naptári napon belül meghosszabbítja az úti okmány érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki a lehető leghamarabb, vagyis általában tizennégy naptári napon belül, de 30 naptári napot nem meghaladóan. Amennyiben az érintett tagállam 30 naptári napon belül nem igazolja Srí Lanka kérelmének kézhezvételét, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a visszatérésre rendszeresített közös, ideiglenes úti okmány használatát, amely e megállapodás 7. mellékletét képezi.

5. cikk

Harmadik ország állampolgárainak és hontalanoknak a visszafogadása

(1)   Srí Lanka kérelmére és minden további, az e megállapodásban előírtaktól eltérő alaki követelmények nélkül az érintett tagállam visszafogad minden olyan, harmadik országból származó állampolgárt vagy hontalan személyt, aki a Srí Lanka területére való belépés, jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve hogy bizonyított vagy — a szolgáltatott bizonyíték alapján — megalapozottan megállapítható, hogy ez a személy:

a)	belépéskor a kérelmezett tagállam által kiállított érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, vagy ezek valamelyikével rendelkezett; vagy

b)	Srí Lanka területére jogellenesen, közvetlenül a kérelmezett tagállam területéről lépett be. Az ezen albekezdés szerint a közvetlenül a kérelmezett tagállam területéről érkező személy az a személy, aki Srí Lanka területére légi úton vagy hajóval, más ország érintése nélkül érkezett.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség nem áll fenn, ha:

a)	a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan kizárólag a kérelmezett tagállam nemzetközi repülőterén, repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy

b)

Srí Lanka a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy részére a területére való belépést megelőzően vagy azt követően vízumot vagy tartózkodási engedélyt állított ki, kivéve ha az érintett személy olyan, a kérelmezett tagállam által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje hosszabb.

(3)   Amennyiben két vagy több tagállam állított ki vízumot vagy tartózkodási engedélyt, az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amelyik a hosszabb érvényességi idejű dokumentumot állította ki, illetve ha azok közül egy vagy több dokumentum érvényességi ideje lejárt, akkor a még érvényes dokumentumot kiállító tagállamot. Amennyiben valamennyi dokumentum érvényességi ideje lejárt, az (1) bekezdésben meghatározott visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amely a legutóbb lejárt érvényességi idejű dokumentumot kiállította.

(4)   Srí Lanka kérelmére a visszafogadandó személy számára, akinek visszafogadását elfogadta, a tagállam késedelem nélkül kiállítja a visszautazáshoz szükséges, legalább hat hónapos érvényességi idejű úti okmányt. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, az érintett tagállam ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állít ki a lehető leghamarabb, vagyis általában 14 naptári napon belül, de 30 naptári napot nem meghaladóan. Amennyiben az érintett tagállam 30 naptári napon belül nem igazolja Srí Lanka kérelmének kézhezvételét, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a visszatérésre rendszeresített közös, ideiglenes úti okmány használatát, amely e megállapodás 7. mellékletét képezi.

III. SZAKASZ

VISSZAFOGADÁSI ELJÁRÁS

6. cikk

Alapelv

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel, a 2–5. cikkben meghatározott kötelezettségek alapján visszafogadandó személy bármilyen átadásának feltétele a kérelmezett állam illetékes hatóságához benyújtott visszafogadási kérelem.

(2)   A visszafogadási kérelmet az érintett személy visszatérését megelőző ésszerű határidőn belül a kérelmezett Szerződő Félnek megküldött írásos közlemény is helyettesítheti, feltéve hogy:

a)	a visszafogadandó személy érvényes úti okmánnyal, és jogszabályi előírás szerint a kérelmezett állam érvényes vízumával vagy tartózkodási engedélyével rendelkezik; és

b)	a visszafogadandó személy vissza kíván térni a kérelmezett állam területére.

7. cikk

Visszafogadási kérelem

(1)   A visszafogadási kérelemnek — a lehetséges mértékben — tartalmaznia kell a következőket:

a)

a visszafogadandó személy adatait (pl. vezetéknév, utónév, leánykori név, korábbi nevek, ragadvány- illetve felvett nevek, születés helye és időpontja, neme, külső ismertetőjegyek, apja és anyja neve, jelenlegi és bármely korábbi állampolgárság, nyelv, családi állapot, házastárs neve, gyermekek (ha van) vagy egyéb közeli hozzátartozók, legutolsó tartózkodási hely, útlevél vagy személyazonosító igazolvány száma, járművezetői engedély, látogatott iskolák);

b)	az állampolgárságot, az átutazást, valamint a jogellenes belépést, jelenlétet, illetve tartózkodást igazoló vagy alapos bizonyítékként szolgáló, benyújtandó dokumentumokat.

(2)   A visszafogadási kérelemnek — a lehetséges mértékben — tartalmaznia kell a következőket is:

a)	arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az átadandó személynek segítségre vagy ápolásra lehet szüksége, feltéve hogy az érintett személy kifejezetten hozzájárulását adta a nyilatkozathoz;

b)	bármely egyéb, védelmi vagy biztonsági intézkedést, amely az adott átadás esetében szükséges lehet.

(3)   A visszafogadási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás 5. mellékletét képezi.

8. cikk

Az állampolgárságra vonatkozó bizonyítási eszközök

(1)   Az állampolgárság 2. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (1) bekezdése szerinti igazolása különösen az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt dokumentumokkal történhet, még abban az esetben is, ha azok érvényességi ideje már lejárt. Ilyen dokumentumok bemutatása esetén az állampolgárságot a tagállamok és Srí Lanka minden további vizsgálat nélkül kölcsönösen elismeri. Az állampolgárság igazolása nem történhet hamis dokumentumok alapján.

(2)   Az állampolgárság 2. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (1) bekezdése szerinti alapos bizonyítása különösen az e megállapodás 2. mellékletében felsorolt dokumentumokkal történhet, még abban az esetben is, ha azok érvényességi ideje már lejárt. Az állampolgárság alapos bizonyítása nem történhet hamis dokumentumok alapján.

(3)   Az 1. mellékletben felsorolt hiteles dokumentumok hozzáférhetősége esetét kivéve, Srí Lanka vagy az érintett tagállam illetékes diplomáciai képviselete — amikor szükséges vagy kérelemre intézkedik — intézkedéseket hozhat, hogy a visszafogadandó személyt állampolgársága megállapítása céljából indokolatlan késedelem nélkül meghallgassák.

9. cikk

Harmadik ország állampolgáraira és hontalan személyekre vonatkozó bizonyítási eszközök

(1)   A harmadik ország állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadására vonatkozó feltételeknek a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott bizonyítása különösen az e megállapodás 3. mellékletében felsorolt bizonyítási eszközökkel történik; e célra hamis dokumentumok nem használhatók fel. A Szerződő Felek bármely ilyen bizonyítékot minden további vizsgálat nélkül, kölcsönösen elismernek.

(2)   A harmadik ország állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadására vonatkozó feltételeknek a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapos bizonyítása különösen az e megállapodás 4. mellékletében felsorolt bizonyítási eszközökkel történik; hamis dokumentumok e célra nem használhatók fel. Ilyen alapos bizonyítékok bemutatása esetén a feltételeket a tagállamok és Srí Lanka az ellenkező bizonyításig teljesítettnek tekintik. Vitatott esetekben a Szerződő Felek a visszafogadandó személy indokolatlan késedelem nélküli meghallgatása céljából konzultálnak.

(3)   A jogtalan belépés, jelenlét vagy tartózkodás tényét az érintett személynek a kérelmező állam területén szükséges vízumot vagy más tartózkodási engedélyt nem tartalmazó úti okmánya alapján kell megállapítani. A jogtalan belépés, jelenlét vagy tartózkodás tényének alapos bizonyítéka a kérelmező állam arra vonatkozó nyilatkozata is, hogy az érintett személy nem rendelkezik a szükséges úti okmányokkal, vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.

10. cikk

Határidők

(1)   A visszafogadási kérelmet a kérelmezett állam illetékes hatóságához legfeljebb az attól számított egy éven belül kell benyújtani, hogy a kérelmező állam illetékes hatósága tudomást szerzett arról, hogy egy harmadik ország állampolgára vagy egy hontalan személy nem, illetve már nem felel meg a belépés, jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek. Amennyiben a kérelem időben történő benyújtásának jogi vagy ténybeli akadálya van, kérelem esetén a határidő — kizárólag az akadály megszűnésének időpontjáig — meghosszabbítható.

(2)   A visszafogadási kérelemre késedelem nélkül, általában 15 naptári napon belül de 30 naptári napot nem meghaladóan választ kell adni; a visszafogadási kérelem elutasítását meg kell indokolni. A határidőt a visszafogadási kérelem kézhezvételének napjától kell számítani. Amennyiben a megadott határidőn belül a kézhezvétel igazolása nem történik meg, az átadást elfogadottnak kell tekinteni.

(3)   Amennyiben a kérelmet elfogadták, illetve adott esetben amennyiben a kézhezvételt 30 naptári napos határidőn belül nem igazolták, az érintett személyt késedelem nélkül, de legfeljebb három hónapon belül át kell adni. Kérelem esetén ez a határidő a jogi vagy gyakorlati akadályok megszüntetésére fordított idővel meghosszabbítható.

11. cikk

Átadási intézkedések és az utaztatás módja

(1)   Egy személy átadását megelőzően Srí Lanka és az érintett tagállam illetékes hatóságai írásban és előre rögzítik az átadás időpontját, a belépés helyét, az esetleges kíséretet és az átadásra vonatkozó egyéb szükséges információkat.

(2)   Minden szállítóeszközt igénybe lehet venni, legyen az akár légi, szárazföldi vagy tengeri szállítás. A légi úton való átadás nem korlátozható kizárólag a Szerződő Felek nemzeti légitársaságaira, és az menetrend szerinti és charterjáratokon egyaránt történhet. A kísérettel való átadás esetén a kíséret nem korlátozható a kérelmező állam arra felhatalmazott személyeire, feltéve hogy ezeket a személyek, vagy Srí Lanka, vagy valamely tagállam hatalmazta fel. Srí Lanka és az érintett tagállam előzetesen kölcsönös konzultációkat folytat a charterjáratokra vonatkozó szabályokról.

IV. SZAKASZ

AZ ÁTUTAZÁS LEBONYOLÍTÁSA

12. cikk

Alapelvek

(1)   A tagállamok és Srí Lanka a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyek átutazását azokra az esetekre korlátozzák, amikor e személyek nem adhatók át közvetlenül a célállamnak.

(2)   Valamely tagállam kérelmére Srí Lanka lehetővé teszi a harmadik országok állampolgárainak vagy a hontalan személyek átutazását, valamint Srí Lanka kérelmére egy adott tagállam engedélyezi a harmadik országok állampolgárainak vagy a hontalan személyek átutazását, ha a lehetséges egyéb tranzitállamokban való odautazás és a célállam általi visszafogadás biztosított.

(3)   Srí Lanka vagy egy tagállam visszautasíthatja az átutazást,

a)

ha fennáll a veszélye annak, hogy a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy valamely tranzitállamban vagy a célállamban üldöztetésnek van kitéve, illetve büntető eljárás vagy büntetés végrehajtása fenyegeti, illetve ha a kérelmezett állam területén büntetőeljárás vagy büntetés végrehajtása fenyegeti; vagy

b)	a kérelmezett állam közegészségügyi, nemzetbiztonsági, közrendi vagy egyéb, nemzeti érdekei miatt.

(4)   Srí Lanka vagy valamely tagállam bármilyen kibocsátott engedélyt visszavonhat, ha időközben olyan, a (3) bekezdésben említett körülmények merülnek fel, amelyek az átutazás lebonyolítását akadályozzák, vagy ha a lehetséges tranzitállamokba való odautazás vagy a célállam általi visszafogadás már nem biztosított.

13. cikk

Átutazási eljárás

(1)   Az illetékes hatóságokhoz írásban átutazási kérelmet kell benyújtani, amely a következő információkat tartalmazza:

a)	az átutazás módját (légi, szárazföldi vagy tengeri), a lehetséges egyéb tranzitállamokat és a tervezett végső úticélt;

b)	az érintett személy adatait (pl. vezetéknév, utónév, leánykori név, ragadvány-, illetve felvett nevek, a születés időpontja, nem és — amennyiben lehetséges — születés helye, állampolgárság, nyelv, az úti okmány típusa és száma);

c)	a belépés tervezett helyét, az átutazás időpontját és a kíséret esetleges igénybevételét;

d)	egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező állam álláspontja szerint a 12. cikk (2) bekezdése szerinti feltételek teljesültek, és nem ismertek okok a 12. cikk (3) bekezdése alapján való visszautasításra.

Az átutazási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás 6. mellékletét képezi.

(2)   A kérelmezett állam megfelelő időn belül írásban tájékoztatja a visszafogadás szerinti kérelmező államot, megerősítve a belépés helyét és a visszafogadás tervezett időpontját, vagy tájékoztatja a kérelmező államot a visszafogadás elutasításáról, valamint annak okairól.

(3)   Amennyiben az átutazás légi úton történik, a visszafogadandó személy és annak esetleges kísérete mentesül a reptéri tranzitvízum megszerzésének kötelezettsége alól.

(4)   A kérelmezett állam illetékes hatóságai, a kölcsönös konzultációkra is figyelemmel, segítik az átutazás lebonyolítását, különösen az érintett személyek megfigyelése révén, valamint az e célt szolgáló megfelelő körülmények megteremtésével.

V. SZAKASZ

KÖLTSÉGEK

14. cikk

Szállítási és átutazási költségek

Az illetékes hatóságok azon jogának sérelme nélkül, hogy a visszafogadással kapcsolatos költségeket érvényesítsék a visszafogadandó személlyel vagy harmadik személyekkel szemben, az e megállapodás szerinti visszafogadással és átutazással kapcsolatos valamennyi — a célállam határáig felmerülő — szállítási költséget a kérelmező állam viseli.

VI. SZAKASZ

ADATVÉDELEM ÉS ÉRINTHETETLENSÉGI ZÁRADÉK

15. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok közlésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adott esetben ez Srí Lanka vagy valamely tagállam illetékes hatóságai számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges. A személyes adatok feldolgozását és kezelését valamely konkrét esetben Srí Lanka nemzeti jogának, illetve ha az adatkezelő valamely tagállam illetékes hatósága, akkor a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 1995. 11.23., 31. o.), és az adott tagállamnak az ezen irányelv átültetésére elfogadott nemzeti jogszabályainak megfelelően kell elvégezni. Ezen túlmenően a következő alapelveket kell alkalmazni:

a)	a személyes adatok feldolgozását tisztességes és jogszerű módon kell elvégezni;

b)	a személyes adatok gyűjtését e megállapodás végrehajtásának meghatározott, kifejezett és jogszerű céljából kell végezni, és az adatokat ezen túlmenően sem az adatközlő, sem az adatfogadó nem dolgozhatja fel az e céllal össze nem egyeztethető módon;

c)

a személyes adatoknak gyűjtésük, illetve további feldolgozásuk céljából megfelelőnek, lényegesnek és nem túlzott mértékűnek kell lenniük; különösképpen az átadott személyes adatok csak a következőkre terjedhetnek ki: — az átadandó személy adataira (pl. utónév, vezetéknév, bármilyen korábbi nevek, ragadvány-, illetve felvett nevek, nem, apja és anyja neve, születés időpontja és helye, jelenlegi és bármely korábbi állampolgárság, legutolsó lakóhely, látogatott iskolák, családi állapot, házastárs és gyermekek neve — ha van — vagy egyéb közeli hozzátartozók neve), — útlevél, személyazonosító igazolvány vagy járművezetői engedély (száma, érvényességi ideje, a kiállítás napja, kiállító hatóság, a kiállítás helye), — tartózkodási helyek és útvonalak, — egyéb, az átadandó személy azonosításához vagy az e megállapodás szerinti visszafogadási követelmények megvizsgálásához szükséges információk;

d)	a személyes adatoknak pontosnak, és ha szükséges, naprakésznek kell lenniük;

e)	a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé;

f)

mind az adatközlő hatóság, mind pedig az adatokat fogadó megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy szükség esetén biztosítsa a személyes adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását abban az esetben, ha a feldolgozás nem felel meg e cikk rendelkezéseinek, különösen amiatt, mert ezek az adatok nem megfelelőek, lényegesek, pontosak vagy a feldolgozás célja szempontjából túlzott mértékűek. Ebbe beletartozik a másik fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről, törléséről vagy zárolásáról;

g)	az adatokat fogadó kérelemre tájékoztatja az adatközlő hatóságot a közölt adatok felhasználásáról és annak eredményéről;

h)	a személyes adatok kizárólag az illetékes hatóságnak adhatók át. Az egyéb szerveknek való továbbításhoz az adatközlő hatóság beleegyezése szükséges;

i)	az adatközlő hatóság és az adatokat átvevő hatóság köteles írásos nyilvántartást vezetni a személyes adatok átadásáról és átvételéről.

16. cikk

Érinthetetlenségi záradék

(1)   E megállapodás nem érinti a Közösségnek, a tagállamoknak és Srí Lankának a nemzetközi jogból, így különösen az olyan alkalmazandó nemzetközi egyezményekből, illetve megállapodásokból eredő jogait, kötelezettségeit és felelősségét, amelyeknek részesei.

(2)   Az e megállapodás rendelkezései nem akadályozzák meg egy személy más, formális vagy informális megállapodások keretében való visszatérését.

VII. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS ÉS ALKALMAZÁS

17. cikk

Visszafogadási vegyes bizottság

(1)   A Szerződő Felek kölcsönösen segítik egymást e megállapodás alkalmazásában és értelmezésében. Létrehoznak e célból egy visszafogadási vegyes bizottságot (a továbbiakban: a „vegyes bizottság”), amely különösen a következő feladatokat látja el:

a)	felügyeli e megállapodás alkalmazását;

b)	határoz a megállapodás az egységes végrehajtásához szükséges rendelkezésekről;

c)	rendszeres információcserét folytat az egyes tagállamok és Srí Lanka által a 18. cikk szerint elkészített végrehajtási jegyzőkönyvről;

d)	határoz olyan különleges végrehajtási rendelkezésekről, amelyeknek célja a visszatérések rendezett kezelése;

e)	határoz e megállapodás mellékleteinek módosításairól;

f)	ajánlásokat tesz e megállapodás módosítására.

(2)   E vegyes bizottság határozatai a Felekre nézve kötelezőek.

(3)   A vegyes bizottság a Közösség és Srí Lanka képviselőiből áll; a Közösséget a tagállami szakértők segítségével az Európai Közösségek Bizottsága képviseli.

(4)   A vegyes bizottság szükség esetén valamely Szerződő Fél kérelmére ülésezik.

(5)   A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

18. cikk

Végrehajtási jegyzőkönyvek

(1)   Srí Lanka és valamely tagállam az alábbiakra kiterjedő szabályokat tartalmazó végrehajtási jegyzőkönyvet készíthet:

a)	az illetékes hatóságok, a határátkelőhely és a kapcsolattartók közötti cserék kijelölése;

b)	a kísérettel történő átadás, beleértve a harmadik ország állampolgárainak és a hontalanoknak a kísérettel történő átutazását is;

c)	az e megállapodás 1–4. mellékleteiben felsoroltakon kívüli eszközök és dokumentumok.

(2)   Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jegyzőkönyvek azt követően lépnek hatályba, hogy azokról értesítették a visszafogadási vegyes bizottságot (17. cikk).

(3)   Srí Lanka egyetért azzal, hogy egy adott tagállammal megkötött végrehajtási jegyzőkönyv rendelkezéseit bármely más tagállammal való kapcsolatai során — ez utóbbi kérelmére — is alkalmazza.

19. cikk

A tagállamok kétoldalú visszafogadási megállapodásaihoz és egyezményeihez való viszony

E megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek bármely olyan, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadására vonatkozó kétoldalú megállapodás, illetve egyezmény rendelkezéseivel szemben, amelyeket az egyes tagállamok és Srí Lanka a 18. cikk alapján kötöttek vagy köthetnek, amennyiben ez utóbbi megállapodások, illetve egyezmények rendelkezései összeegyeztethetetlenek az ezen megállapodás rendelkezéseivel.

VIII. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Területi hatály

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel ezt a megállapodást azon a területen kell alkalmazni, amelyen az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, valamint Srí Lanka területén.

(2)   Ezt a megállapodást a Dán Királyság területén nem kell alkalmazni.

21. cikk

Hatálybalépés, időtartam és megszűnés

(1)   Ezt a megállapodást a Szerződő Feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk.

(2)   Ez a megállapodás a Szerződő Feleknek az (1) bekezdésben említett eljárások befejezéséről szóló kölcsönös értesítésének napját követő második hónap első napján lép hatályba.

(3)   Ez a megállapodás határozatlan időre jön létre.

(4)   Bármelyik Szerződő Fél felmondhatja ezt a megállapodást a másik Szerződő Félhez intézett hivatalos értesítés útján. Ez a megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

22. cikk

Mellékletek

Az 1–7. melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

1. MELLÉKLET

Azon okmányok közös jegyzéke, amelyek bemutatása az állampolgárság bizonyítékának minősül

(2. cikk (1) bekezdés; 3. cikk (1) bekezdés; 4. cikk (1) bekezdés és 5. cikk (1) bekezdés)

—	Bármilyen típusú érvényes vagy lejárt útlevél, amelyet a tagállamok vagy Srí Lanka hivatalos hatósága bocsátott ki (nemzeti útlevél, diplomata útlevél, szolgálati útlevél és — adott esetben — közös útlevél és pótútlevél, beleértve a gyermekek útlevelét is),

—	bármilyen típusú érvényes személyazonosító igazolvány, amelyet a tagállamok vagy Srí Lanka hivatalos hatósága bocsátott ki (beleértve az ideiglenes és átmeneti igazolványokat is),

—	az állampolgársági igazolvány és egyéb olyan hivatalos okirat, amely megemlíti vagy jelzi az állampolgárságot,

—	szolgálati könyv és katonai személyazonosító igazolvány,

—	tengerész nyilvántartási könyv és hajóparancsnoki szolgálati igazolvány.

2. MELLÉKLET

Azon okmányok közös jegyzéke, amelyek bemutatása az állampolgárság alapos bizonyítékának minősül

(2. cikk (1) bekezdés; 3. cikk (1) bekezdés; 4. cikk (1) bekezdés és 5. cikk (1) bekezdés)

—	Az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt bármely okmány fénymásolata (1),

—	az állampolgársági igazolvány és egyéb olyan hivatalos okirat fénymásolata (1), amely megemlíti vagy jelzi az állampolgárságot,

—	járművezetői engedély vagy annak fénymásolata (1),

—	születési anyakönyvi kivonat vagy annak fénymásolata (1),

—	bármely egyéb hivatalos okmány, amelyet a kérelmezett állam hatóságai állítottak ki,

—	vállalati azonosító igazolvány vagy annak fénymásolata (1),

—	tanúvallomások,

—	az érintett személy nyilatkozatai, illetve az általa beszélt nyelv.

---

(1)  E melléklet alkalmazásában a „fénymásolat” kifejezés a Srí Lanka vagy a tagállam hatóságai által kiállított hiteles másolat.

3. MELLÉKLET

Azon okmányok közös jegyzéke, amelyek a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek bizonyítékának minősülnek

(3. cikk (1) bekezdés és 5. cikk (1) bekezdés)

—	Az érintett személy úti okmányában található, a határátlépést igazoló pecsét vagy hasonló bejegyzés, illetve a határátlépés egyéb bizonyítéka (pl: fényképes bizonyíték),

—	olyan hivatalos jellegű dokumentumok, mint például kórházibeteg- és járóbeteg-igazolás, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az érintett személy a kérelmezett állam területén tartózkodott,

—	légi járatokra vagy hajóra szóló jegyek, illetve utaslisták, amelyek bizonyítékul szolgálnak az érintett személy jelenlétére a kérelmezett állam területén,

—	arra vonatkozó információ, hogy az érintett személy egy szállító vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe,

—	olyan, különösen a határőrség tisztviselője vagy más tanúk által tett nyilatkozatok, akik tanúsítani tudják, hogy az érintett személy átlépte a határt,

—	az érintett személy bírósági vagy államigazgatási eljárás keretében tett hivatalos nyilatkozata.

4. MELLÉKLET

Azon okmányok közös jegyzéke, amelyek a harmadik országok állampolgárai és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek alapos bizonyítékának minősülnek

(3. cikk (1) bekezdés és 5. cikk (1) bekezdés)

—	Annak a helynek, illetve azoknak a körülményeknek a kérelmező állam megfelelő hatóságai általi leírása, ahol, illetve amelyek között az érintett személyt a kérelmező állam területén feltartóztatták,

—	valamely nemzetközi szervezet által szolgáltatott, az érintett személyazonosságával, illetve tartózkodásával kapcsolatos információk,

—	a családtagok által nyújtott/megerősített információk,

—	olyan nem hivatalos jellegű dokumentumok, mint például szállodai számlák, gépjárműbérleti megállapodások vagy hitelkártyával való fizetés nyugtái, amelyek egyértelműen megadják az érintett személy nevét és útlevelének számát vagy egyéb, azonosításra szolgáló jellemzőit.

5. MELLÉKLET

6. MELLÉKLET

7. MELLÉKLET

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉHEZ

A Felek tudomásul veszik, hogy — Srí Lanka alkotmánya és az állampolgárságra vonatkozó jogszabályainak (az állampolgárságról szóló, 1948. évi 18. jogi aktus) megfelelően — Srí Lanka-i állampolgárt nem lehet Srí Lanka-i állampolgárságától más állam állampolgárságának megszerzése nélkül megfosztani. Hasonlóképpen, Srí Lanka-i állampolgárnak az állampolgárságról való lemondása csak abban az esetben érvényes, ha megszerezte más állam állampolgárságát.

A Felek megállapodnak, hogy kellő időben konzultálnak egymással, amennyiben ez a jogi helyzet megváltozik.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁHOZ ÉS AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁHOZ

A Felek megállapodnak abban, hogy egy harmadik országnak kizárólag a repülőgép-forgalmi tranzitterületén való tartózkodást nem minősül „más ország érintésé”-nek e két rendelkezés értelmében.

EGYÜTTES NYILATKOZAT DÁNIÁVAL KAPCSOLATBAN

A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy a jelen megállapodást nem kell a Dán Királyság területén alkalmazni. Ilyen körülmények között helyénvaló, hogy Srí Lanka és Dánia ugyanolyan feltételekkel kössenek visszafogadási megállapodást, mint ezen megállapodás feltételei.

EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDDAL ÉS NORVÉGIÁVAL KAPCSOLATBAN

A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Közösség, valamint Izland és Norvégia között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i megállapodására. Ilyen körülmények között helyénvaló, hogy Srí Lanka, valamint Izland és Norvégia ugyanolyan feltételekkel kössenek visszafogadási megállapodást, mint ezen megállapodás feltételei.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A BŰNÜLDÖZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSEGÍTÉSÉRŐL

A Közösség és Srí Lanka küldöttségei elkötelezik magukat az illegális bevándorlás elleni küzdelemre irányuló közös erőfeszítésre. Megállapodnak abban, hogy amennyiben a Srí Lankáról származó illegális bevándorlás problémáját minden részletre kiterjedően kívánják rendezni, szükséges az e helyzetből eredő hatékony együttműködési intézkedések intézményesítése.

Ezen túlmenően mindkét Fél felismeri az egyre növekvő aggodalomra okot adó szervezett bűnözői tevékenységek — mint az emberkereskedelem, az embercsempészet és a terrorista tevékenységek finanszírozása — ellen irányuló intézkedések meghozatalának szükségességét.

Ezért az Európai Közösség, összhangban a vonatkozó nemzetközi eszközökkel — beleértve az emberkereskedelem és embercsempészet elleni palermói jegyzőkönyveket — és saját hatáskörén belül eljárva ösztönzi és megkönnyíti a tagállamok megfelelő bűnüldözési, bevándorlási és egyéb illetékes hatóságai és azok Srí Lanka-i partnerszervei közötti együttműködést a tagállamok nemzeti jogszabályainak megfelelően.