4.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 117/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 647/2005/EK RENDELETE

(2005. április 13.)

a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Az 1408/71/EGK (3) és az 574/72/EGK (4) tanácsi rendeletekhez egyes módosítások szükségesek az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata közelmúltban történt fejleményeinek figyelembevétele, a rendeletek alkalmazásának elősegítése és a tagállamok szociális biztonsági rendszereivel kapcsolatos jogszabályaiban bekövetkezett változások tükrözése érdekében.

(2)

Az ítélkezési gyakorlat közelmúltban történt fejleményeinek figyelembevétele érdekében az ítéletekből — különösen a Johann Franz Duchon kontra Pensionsversicherungsanstalt der Angestellten (5) és az Office national de l'emploi kontra Calogero Spataro (6) ügyekben hozott ítéletekből — le kell vonni a megfelelő következtetéseket.

(3)

A különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások osztályozásával kapcsolatos Friedrich Jauch kontra Pensionsversicherungsanstalt der Arbeiter és a Ghislain Leclere, Alina Deaconescu kontra Caisse nationale des prestations familiales (7) ügyekben hozott ítéletek a jogbiztonság érdekében előírják, hogy a két, együttesen figyelembe veendő feltétel úgy kerüljön megállapításra, ahogyan az ilyen jellegű ellátásokat az 1408/71/EGK rendelet IIa. melléklete feltünteti. Ez alapján helyénvaló a melléklet felülvizsgálata, figyelembe véve a tagállamok jogalkotási módosításait is, melyek az ilyen jellegű, vegyes természetükből adódóan különleges összehangolást igénylő ellátásokat érintik. A kedvezményezettek jogainak védelme érdekében fontos a Jauch-ügyben az ítélet tárgyát képező ellátással kapcsolatos átmeneti rendelkezések meghatározása is.

(4)

Az 1408/71/EGK rendelet és a szociális biztonságról szóló kétoldalú megállapodások rendelkezései közötti kapcsolatra vonatkozó ítélkezési gyakorlat alapján felül kell vizsgálni e rendelet III. mellékletét. A III. melléklet A. részének szövegrészei mindössze két esetben indokoltak: akkor, ha azok a migráns munkavállalókra kedvezőbb rendelkezéseket állapítanak meg (8), vagy ha — általában történelmi körülményekkel kapcsolatos — különleges és kivételes helyzetekre vonatkoznak. Ezenkívül nem helyénvaló a B. részben foglalt szövegrészek elfogadása sem, kivéve amennyiben a rendelet 3. cikkének (1) bekezdésétől és a Szerződés 12., 39. és 42. cikkétől való eltérést kivételes és objektív helyzet indokolja (9).

(5)

Az 1408/71/EGK rendelet alkalmazásának elősegítése érdekében különös rendelkezéseket kell megállapítani egyrészt a köztisztviselőkre és a köztisztviselőnek minősülő egyéb személyekre vonatkozóan, másrészt pedig az olyan vállalkozás által alkalmazott hajózó személyzet tagjaira, amely a nemzetközi közlekedésben vasúti, közúti, légi vagy belvízi személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatást végez, valamint az e rendelet 23. cikkének összefüggésében figyelembe veendő átlagos összeg meghatározásának módszereire vonatkozóan is.

(6)

Az 1408/71/EGK rendelet IIa. mellékletének felülvizsgálata néhány hatályos szövegrész törlését, és — figyelemmel néhány tagállam jogszabályaiban bekövetkezett változásokra — egyes új szövegrészek beillesztését eredményezi. Az utóbbi esetben a tagállamok határoznak arról, hogy szükség van-e átmeneti szabályok elfogadására vagy kétoldalú megállapodásokra azon személyek helyzetének rendezése érdekében, akiknek szerzett jogosultságait ennek következtében a változások érinthetik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1408/71/EGK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdésben az „olyan” és az „akik egy tagállam területén lakóhellyel rendelkeznek” szövegrészeket el kell hagyni.

b)	A (3) bekezdésben az „és a 8. cikk (1) bekezdése értelmében megkötött egyezmények rendelkezései” szövegrészt el kell hagyni.

A 4. cikk (2a) bekezdésének helyébe a következő bekezdés lép:

„(2a) Ezt a cikket kell alkalmazni a különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokra is, amelyek olyan jogszabályokban kerülnek megállapításra, amelyek — személyi hatályuk, célkitűzéseik és/vagy a jogosultságra vonatkozó feltételeik miatt — az (1) bekezdésben említett szociális biztonsági jogszabályok, valamint a szociális segélyezés jellegzetességeit egyaránt magukban hordozzák.

A »különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátás« az az ellátás:

amelynek célja, hogy:

az (1) bekezdésben említett szociális biztonsági ágak által fedezett kockázatok kiegészítő, helyettesítő vagy járulékos fedezetéül szolgáljon, és az érintett személyeknek minimum megélhetési jövedelmet biztosítson az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére is figyelemmel;

illetve, hogy

ii.	a fogyatékossággal élők részére kifejezetten különös védelmet biztosítson, szoros kapcsolatban az érintett személy szociális környezetével az érintett tagállamban; és

amely esetében a finanszírozás kizárólag a kötelező, az általános közkiadások fedezésére szolgáló adóbevételből származik, valamint az ellátások nyújtásának és kiszámításának feltételei a kedvezményezett tekintetében nem függnek semmiféle járulékfizetéstől. A járulékalapú ellátások kiegészítésére szolgáló ellátások azonban egyedül ezen az alapon nem minősülnek járulékalapú ellátásnak;

és

c)	amely szerepel a IIa. mellékletben.”

A 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a tagállamok által az e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően megkötött szociális biztonsági egyezmények egyes rendelkezései — amennyiben ezeket a rendelkezéseket a III. melléklet tartalmazza — feltéve, hogy a jogosultakra kedvezőbb rendelkezéseket állapítanak meg, vagy, hogy sajátos történelmi helyzetből fakadnak és hatályuk időben korlátozott.”

A 9a. cikk helyébe a következő lép:

„9a. cikk

A referencia-időszak meghosszabbítása

Amennyiben valamely tagállam jogszabálya az ellátásra való jogosultság elismerését egy, a biztosítási eseményt megelőző, meghatározott időtartamon keresztül tartó minimum biztosítási idő megszerzéséhez köti (referencia-időszak) és előírja, hogy a referencia-időszakot azon időszakokkal meg kell hosszabbítani, amelyek alatt az adott tagállam jogszabályai szerint az ellátásokat nyújtották vagy az adott tagállam területén gyermeknevelésre fordított időszakokkal, akkor ezt a referencia-időszakot azokkal az időszakokkal is meg kell hosszabbítani, amelyek alatt rokkantsági nyugdíjakat vagy öregségi nyugdíjakat, illetve betegbiztosítási ellátásokat, munkanélküli ellátásokat vagy üzemi baleseti ellátásokat vagy foglalkozási megbetegedés alapján kifizetett ellátásokat egy másik tagállam jogszabályai szerint nyújtottak, illetve meg kell hosszabbítani egy másik tagállam területén gyermeknevelésre fordított időszakokkal is.”

A 10a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1) A 10. cikk és a III. cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 4. cikk (2a) bekezdésében említett különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokra. Az e rendelet hatálya alá tartozó személyek ezen ellátásokra kizárólag a lakóhelyük szerinti tagállamban és kizárólag ezen állam jogszabályainak megfelelően jogosultak feltéve, hogy ezen ellátásokat a IIa. melléklet tartalmazza. Az ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény fizeti ki a saját költségére.”

A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok különleges referencia-időszakot írnak elő, és ez az időszak — adott esetben — részben vagy teljes egészében megfelel azon időszakoknak, amelyeket az érintett személy egy vagy több más tagállam jogszabályai szerint teljesített.”

7.	A 35. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

8.	A 69. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„95f. cikk

A II. melléklet I. szakasza »D. NÉMETORSZÁG« és »R. AUSZTRIA« pontjára vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról szóló, 2005. április 13. 647/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által módosított II. melléklet I. szakaszának »D. NÉMETORSZÁG« és »R. AUSZTRIA« pontja nem keletkeztet jogosultságokat a 2005. január 1-jét megelőző időszakra.

(2) A szerzett jogosultságoknak az e rendelettel összhangban történő megállapítása során figyelembe kell venni minden — valamely tagállamban 2005. január 1-jét megelőzően eltöltött — biztosítási időszakot és adott esetben a munkaviszonyban, illetve önálló vállalkozóként eltöltött időszakot vagy tartózkodási időt.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel e rendelet értelmében valamely jogosultság akkor is megszerzettnek minősül, ha olyan biztosítási eseményre vonatkozik, amelyre 2005. január 1-jét megelőzően került sor.

(4) Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye miatt nem határoztak meg, vagy amelyet felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére 2005. január 1-jétől meg kell határozni, illetve ismét folyósítani kell, feltéve hogy előzetesen nem került sor a jogosultságon alapuló ellátás átalányösszegben történő megtérítésére.

(5) Azon személy jogosultságait, akinek nyugdíját vagy járadékát 2005. január 1-jét megelőzően állapították meg, az érintett személy kérelmére, e rendelet rendelkezéseit figyelembe véve, felül kell vizsgálni. Ezt a rendelkezést a 78. cikknek megfelelő egyéb ellátásokra is alkalmazni kell.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet 2005. január 1-jétől számított két éven belül nyújtják be, akkor az e rendelet szerint szerzett jogosultságok ettől az időponttól kezdődően hatályosulnak, és más tagállamoknak az ezen jogosultság elveszítésére vagy elévülésére vonatkozó jogszabályait az érintett személlyel szemben nem lehet érvényesíteni.

(7) Ha a (4) és (5) bekezdésben említett kérelmet 2005. január 1-jétől számított két éven túl nyújtják be, az el nem veszített és el nem évült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosulnak, kivéve ha azokra más tagállam kedvezőbb jogszabályi rendelkezései vonatkoznak.

95g. cikk

A IIa. mellékletben az osztrák ápolási díjra (Pflegegeld) vonatkozó szövegrész törlésére vonatkozó átmeneti rendelkezések.

Az e rendelet 10a. cikkének (3) bekezdése alapján 2001. március 8-át megelőzően az osztrák szövetségi törvény (Bundespflegegeldgesetz) hatálya alá tartozó ápolási díj iránt benyújtott kérelmek esetében e rendelkezést továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg az ápolási díj kedvezményezettjének lakóhelye 2001. március 8-át követően Ausztriában van.

10.	A II., IIa., III., IV. és VI. mellékletet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosítani kell.

2. cikk

Az 574/72/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 4. cikk (11) bekezdését el kell hagyni.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„10c. cikk

A rendelet 13. cikke (2) bekezdésének d) pontja a köztisztviselőkre és a köztisztviselőnek minősülő más személyekre történő alkalmazása esetére vonatkozó alaki követelmények

A 13. cikk (2) bekezdésének d) pontja alkalmazása során az azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény, amelynek jogszabályait alkalmazni kell, igazolást bocsát ki arról, hogy a köztisztviselő, vagy a köztisztviselőnek minősülő más személy a jogszabályai hatálya alá tartozik.”

A 12a. cikk a következőképpen módosul:

A cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„A rendelet 14. cikke (2) és (3) bekezdésében, 14a. cikkének (2)—(4) bekezdésében és 14c. cikkében említett, általában két vagy több tagállam területén munkaviszonyban álló vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek tekintetében alkalmazandó szabályok”.

b)	A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „A rendelet 14. cikke (2) és (3) bekezdésének, 14a. cikke (2)—(4) bekezdésének és 14c. cikkének az alkalmazása során a következő szabályokat kell alkalmazni:”.

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben a rendelet 14. cikke (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a nemzetközi közlekedési vállalkozás hajózó személyzetéhez tartozó személy az őt alkalmazó vállalkozás székhelye, fióktelepe vagy állandó telephelye szerinti, illetőleg lakóhelye és elsődleges munkaviszonya helye szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, az ezen tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény az érintett személy részére igazolást bocsát ki arról, hogy az érintett személy a jogszabályai hatálya alá tartozik.”

4.	A 32a. cikket el kell hagyni.

5.	A mellékleteket e rendelet II. mellékletének megfelelően módosítani kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk (9) bekezdését az 1408/71/EK rendelet 95f. cikke tekintetében, az I. melléklet 1. a) pontját és 1. b) pontját, valamint a II. melléklet 2. és 4. pontját 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2005. április 13-án.

Az Európai Parlament részéről

az elnök

J. P. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT

(1) HL C 80., 2004.3.30., 118. o.

(2) Az Európai Parlament 2004. március 11-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2004. november 15-i közös álláspontja (HL C 38. E, 2005.2.15., 21. o.) és az Európai Parlament 2005. március 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 149., 1971.7.5., 2. o. A 118/97/EK rendelettel (HL L 28.,1997.1.30., 1. o.) naprakésszé tett, a legutóbb a 631/2004//EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 100., 2004.4.6., 1. o.) módosított és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.) a végrehajtási rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályon kívül helyezett rendelet.

(4) HL L 74., 1972.3.27., 1. o. A legutóbb a 631/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(5) A C-290/00 sz. ügyben 2002. április 18-án hozott ítélet (EBHT 2002, I-3567. o.).

(6) A C-170/95 sz. ügyben 1996. június 13-án hozott ítélet (EBHT 1996, I-2921. o.).

(7) A C-215/99. sz. ügyben (EBHT 2001, I-1901. o.) 2001. március 8-án és a C-43/99. sz. ügyben (EBHT 2001, I-4265. o.) 2001. május 31-én hozott ítélet.

(8) A legkedvezőbb bánásmód elvére hivatkozott az EB a C-227/89. sz. ügyben 1991. február 7-én (EBHT 1991, I-323. o.), a C-475/93. sz. ügyben 1995. november 9-én (EBHT 1995, I-3813. o.), a C-75/99. sz. ügyben 2000. november 9-én (EBHT 2000, I-9399. o.), és a C-277/99. sz. ügyben 2002. február 5-én (EBHT 2002, I-1261. o.) hozott ítéleteiben.

(9) A C-214/94. sz. ügyben 1996. április 30-án hozott ítélet (EBHT 1996, I-2253. o.); a C-308/93. sz. ügyben 1996. április 30-án hozott ítélet (EBHT 1996, I-2097. o.); a C-55/00. sz. ügyben 2002. január 15-én hozott ítélet (EBHT 2002, I-413. o.).

(10) HL L 117., 2005.5.4., o. 1.”

I. MELLÉKLET

Az 1408/71/EGK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)	Az I. szakaszban, a „D. Németország” pont alatti szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Tárgytalan”.

b)	Az I. szakaszban, az „R. Ausztria” pont alatti szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Tárgytalan”.

A II. szakasz a következőképpen módosul:

i.	a „G. Spanyolország” pont alatti szövegben a „nincs ilyen” helyébe a következő szöveg lép: „Szülési juttatások (egyszeri pénzbeli támogatás a harmadik gyermek, valamint további gyermekek születésekor, illetve egyszeri pénzbeli támogatás ikerszülés esetén)”;

ii.	a „H. Franciaország” pont alatti szöveg helyébe a következő szöveg lép: „Szülési vagy örökbefogadási támogatás (kisgyermek után járó juttatás)”;

iii.	a „W. Finnország” pont alatti szöveg helyébe a következő szöveg lép: „Anyasági csomag, átalányösszegű anyasági támogatás és átalányösszegű anyasági segély a nemzetközi örökbefogadás költségeinek megtérítéséhez, az anyasági támogatásról szóló törvénynek megfelelően.”

d)	A III. szakaszban, a „D. Németország” pont alatti b) pontot el kell hagyni.

A IIa. melléklet helyébe a következő, a 2003-as csatlakozási okmányban meghatározott, nem módosított szövegrészeket is magában foglaló szöveg lép:

„IIa. MELLÉKLET

Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások

10a. cikk

A. BELGIUM

a)	Jövedelempótló támogatás (1987. február 27-i törvény).

b)	Garantált jövedelem időskorúak számára (2001. március 22-i törvény).

B. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Szociális juttatás (Az állami szociális támogatásokról szóló (117/1995 Sb. törvény).

C. DÁNIA

Időskorúak számára biztosított lakhatási költségek (az 1995. március 29-i 204. számú törvény által egységes szerkezetbe foglalt, az egyéni lakhatási támogatásokról szóló törvény).

D. NÉMETORSZÁG

Nyugdíjasok és csökkent keresőképességűek alap megélhetési jövedelme a Szociális törvénykönyv XII. könyvének 4. fejezete értelmében.

E. ÉSZTORSZÁG

a)	Fogyatékossággal élő felnőttek számára nyújtott juttatás (A fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szociális támogatásokról szóló, 1999. január 27-i törvény).

b)	Állami munkanélküli segély (A munkanélküliek szociális védelméről szóló 2000. október 1-jei törvény).

F. GÖRÖGORSZÁG

Különleges ellátások idősek számára (1296/82. számú törvény).

G. SPANYOLORSZÁG

a)	Minimumjövedelemre vonatkozó garancia (1982. április 7-i, 13/82. számú törvény).

b)	Időskorúak és keresőképtelen rokkantak támogatása céljából nyújtott pénzbeli ellátások (1981. július 24-i 2620/81. számú királyi rendelet).

c)	Az 1994. június 20-i 1/1994. számú királyi törvényerejű rendelet által jóváhagyott, a szociális biztonságról szóló általános törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének 38. cikke (1) bekezdése szerint a nem járulékalapú rokkantsági és öregségi nyugdíjak.

d)	A mobilitás elősegítésére és a közlekedési költségek kompenzálására nyújtott támogatások (1982. április 7-i 13/1982. számú törvény).

H. FRANCIAORSZÁG

a)	A Különleges Rokkantsági Alap és az Időskori Szolidaritási Alap kiegészítő juttatásai (A szociális biztonsági kódex VIII. könyvében kodifikált, 1956. június 30-i törvény).

b)	Juttatások a fogyatékossággal élő felnőttek számára (A szociális biztonsági kódex VIII. könyvében kodifikált, 1975. június 30-i törvény).

c)	Különleges juttatások (A szociális biztonsági kódex VIII. könyvében kodifikált, 1952. július 10-i törvény).

I. ÍRORSZÁG

a)	Munkanélküli-segély (az 1993. évi, a társadalmi jólétről szóló (konszolidációs) törvény, III. rész, 2. fejezet).

b)	Öregségi (nem járulékalapú) nyugdíj (az 1993. évi, a társadalmi jóléti (konszolidációs) törvény, III. rész, 4. fejezet).

c)	Özvegyi (nem járulékalapú) nyugdíj (az 1997. évi társadalmi jóléti törvény V. fejezete által módosított 1993. évi, a társadalmi jólétről szóló (konszolidációs) törvény, III. rész, 6. fejezet).

d)	Fogyatékossággal élők számára nyújtandó juttatások (az 1996. évi, társadalmi jóléti törvény, IV. rész).

e)	Mobilitási juttatás (1970. évi egészségügyi törvény, 61. szakasz).

f)	Vakok nyugdíja (a társadalmi jólétről szóló, 1993. évi (konszolidációs) törvény, III. rész, 5. fejezet).

J. OLASZORSZÁG

a)	Rászorult személyek szociális nyugdíja (1969. április 30-i, 153. számú törvény).

b)	Nyugdíjak és juttatások, fogyatékossággal élő vagy rokkant civil személyek számára (1974. március 30-i 118. számú törvény és 1980. február 11-i 18. számú törvény, valamint 1988. november 23-i 508. számú törvény).

c)	Siketnémák számára nyújtandó nyugdíjak és juttatások (1970. május 26-i 381. számú törvény és 1988. november 23-i 508. számú törvény).

d)	A vak civil személyek számára nyújtott nyugdíjak és juttatások (1970. május 27-i 382. számú törvény és 1988. november 23-i 508. számú törvény).

e)	A minimumnyugdíjakat kiegészítő ellátások (1952. április 4-i 218. számú törvény, 1983. november 11-i 638. számú törvény, valamint 1990. december 29-i 407. számú törvény).

f)	Fogyatékossági támogatásokat kiegészítő juttatások (1984. június 12-i 222. számú törvény).

g)	Szociális juttatások (1995. augusztus 8-i 335. számú törvény).

h)	Szociális kiegészítés (1988. december 29-i 544. számú törvény 1. cikkének (1) és (12) bekezdése, valamint módosításai).

K. CIPRUS

a)	Szociális nyugdíj (A szociális nyugdíjról szóló 1995. évi, módosított 25(I)95. számú törvény).

b)	Súlyos mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott juttatás (A miniszterek tanácsának 1992. október 16-i 38 210. számú, 1994. augusztus 1-jei 41 370. számú, valamint az 1997. június 11-i 46 183. számú és a 2001. május 16-i 53 675. számú döntése).

c)	Vak személyeknek nyújtott különleges támogatás (A különleges támogatásokról szóló, 1996. évi, módosított 77(I)/96. számú törvény).

L. LETTORSZÁG

a)	Állami szociális biztonsági támogatás (A szociális segélyekről szóló, 1995. október 26-i törvény).

b)	Mozgáskorlátozott, fogyatékossággal élő személyek utazási költségtérítésére nyújtott segély (A szociális segélyről szóló, 1995. október 26-i törvény).

M. LITVÁNIA

a)	Szociális nyugdíj (A szociális nyugdíjakról szóló 1994. évi törvény).

b)	Mozgásproblémákkal küzdő, fogyatékossággal élő személyek különleges utazási költségtérítése (Az utazási költségtérítésről szóló 2000. évi törvény 7. cikke).

N. LUXEMBURG

Jövedelem a súlyos fogyatékossággal élők számára (2003. szeptember 12-i törvény 1. cikkének (2) bekezdése), a fogyatékossággal élő olyan munkavállalóként elismert személyek kivételével, akik az általános munkaerőpiacon vagy védett környezetben rendelkeznek munkahellyel.

O. MAGYARORSZÁG

a)	Rokkantsági járadék (a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet).

b)	Időskorúak nem járulékalapú járadéka (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény).

c)	Közlekedési támogatás (a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet).

P. MÁLTA

a)	Kiegészítő juttatás (A szociális biztonságról szóló 1987. évi törvény 73. szakasza (Cap. 318)).

b)	Kor alapján járó nyugdíj (A szociális biztonságról szóló 1987. évi törvény (Cap. 318)).

Q. HOLLANDIA

a)	Fogyatékossággal élő fiatalok munkaképtelenségi juttatásáról szóló, 1997. április 24-i törvény (Wajong).

b)	A kiegészítő támogatásokról szóló, 1986. november 6-i törvény (TW).

R. AUSZTRIA

Kiegyenlítő juttatás (1955. szeptember 9-i szövetségi törvény az általános társadalombiztosításról — ASVG, 1978. október 11-i szövetségi törvény a kereskedelemben dolgozó személyek társadalombiztosításáról — GSVG és 1978. október 11-i szövetségi törvény a mezőgazdasági termelők társadalombiztosításáról — BSVG).

S. LENGYELORSZÁG

Szociális nyugdíj (A szociális segélyezésről szóló 1990. november 29-i törvény).

T. PORTUGÁLIA

a)	Nem járulékalapú állami öregségi és rokkantsági nyugdíj (1980. október 13-i 464/80. számú törvényrendelet).

b)	Nem járulékalapú özvegyi nyugdíj (1981. november 11-i 52/81. számú rendelet).

U. SZLOVÉNIA

a)	Állami nyugdíj (A nyugdíjakról és a fogyatékossággal élő személyek biztosításáról szóló, 1999. december 23-i törvény).

b)	Nyugdíjasok részére nyújtandó jövedelemtámogatás (A nyugdíjakról és a fogyatékossággal élő személyek biztosításáról szóló, 1999. december 23-i törvény).

c)	Létfenntartási juttatás (A nyugdíjakról és a fogyatékossággal élő személyek biztosításáról szóló, 1999. december 23-i törvény).

V. SZLOVÁKIA

Az egyedüli jövedelemként szolgáló nyugdíj kiegészítése (100/1988 Zb. törvény).

W. FINNORSZÁG

a)	Támogatás fogyatékossággal élők számára (124/88. törvény a fogyatékosoknak nyújtott támogatásokról).

b)	Gyermekgondozási segély (444/69. törvény a gyermekgondozási segélyről).

c)	Nyugdíjasok lakhatási támogatása (591/78. törvény a nyugdíjasok lakhatási támogatásáról).

d)	Munkaerő-piaci támogatás (A munkanélküliek támogatásáról szóló, 1290/2002. számú törvény).

e)	Különleges segélyek bevándorlók részére (Bevándorlók különleges támogatásairól szóló, 1192/2002. számú törvény).

X. SVÉDORSZÁG

a)	Nyugdíjasok lakhatási kiegészítő támogatása (2001: 761. számú törvény).

b)	Pénzbeli támogatások idősek részére (2001: 853. számú törvény).

c)	Fogyatékossági juttatások és gondozási juttatások fogyatékossággal elő gyermekek részére (1998: 703. számú törvény).

Y. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

a)	Állami nyugdíjjuttatás (Állami nyugdíjjuttatásról szóló, 2002. évi törvény).

Munkakeresők számára nyújtott jövedelemalapú juttatások (A munkakeresőkről szóló, 1995. június 28-i törvény I. szakasza, (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja és 3. bekezdése, valamint az észak-írországi munkakeresőkről szóló, 1995. október 18-i rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjának ii. alpontja és (5) bekezdése.

c)	Jövedelempótló támogatás (1986. július 25-i, a szociális biztonságról szóló, 1986. évi törvény 20—22. és 23. szakasza, valamint az észak-írországi szociális biztonságról szóló, 1986. évi 1986. november 5-i rendelet 21—24. cikke).

Megélhetési támogatás fogyatékossággal élők számára (1991. június 27-i, a fogyatékossággal élők megélhetési támogatásáról és a fogyatékossággal élők foglalkoztatási támogatásáról szóló 1991. évi törvény 1. szakasz és 1991. július 24-i, 1991. évi, a fogyatékossággal élők megélhetési támogatásáról és a fogyatékossággal élők munkába állási támogatásáról szóló (észak-írországi) rendelet 3. cikk).

e)	Ápolási juttatás (Szociális biztonságról szóló, 1975. március 20-i törvény 35. szakasza és az 1975. március 20-i észak-írországi szociális biztonságról szóló törvény 35. szakasza).

f)	Gondozási támogatás (Szociális biztonságról szóló, 1975. évi 1975. március 20-i törvény 37. szakasza és az 1975. március 20-i észak-írországi szociális biztonságról szóló törvény 37. szakasza).”

A III. melléklet a következőképpen módosul:

A melléklet elejére a következő bekezdést kell beilleszteni „Általános megjegyzések” címmel:

„(3)

Figyelembe véve ezen rendelet 6. cikkének rendelkezéseit, meg kell jegyezni, hogy azon kétoldalú egyezmények rendelkezései, amelyek nem tartoznak ezen rendelet hatálya alá és amelyek a tagállamok között hatályban maradnak, nincsenek felsorolva ezen mellékletben, így többek között a harmadik országban teljesített biztosítási időszakok összeszámítására vonatkozó rendelkezések sem.”

Az A. részben a következő pontokat el kell hagyni:

A 2., 3.b), 5., 6., 7., 8., 9., 13., 16., 17., 19., 22, 23, 24., 48., 50., 51., 52., 53., 54., 58., 61., 62., 64, 69., 71. a) és c), 73. a) és b), 74., 75., 83. a), b), c), d), e), f), g), 85., 88., 89, 111., 112., 113., 114, 118., 121., 122., 124., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 136., 139., 140., 145., 146., 147., 148., 149, 153., 156., 157., 159., 162., 163., 164., 165., 169., 172., 173., 175, 178., 179., 184., 188, 190., 193., 194., 195., 237., 238., 240., 243., 244, 245., 265., 270., 271., 272., 274., 277., 278., 279., 288., 289., 299., 300. pont.

Az A. rész 3. a) pontja (Belgium — Németország) helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1957. december 7-i általános egyezmény ugyanazon a napon kelt záró jegyzőkönyve 3. és 4. cikke az 1960. november 10-i kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltak szerint (némely határ menti régióban, a II. világháború előtt, alatt és után szerzett biztosítási idő kiszámítása)”.

Az A. rész 67. pontja (Dánia — Finnország) helyébe a következő szöveg lép:

„A szociális biztonságról szóló, 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke a lakóhely szerinti országba történő költségesebb visszautazást szükségessé tevő, más skandináv országban való tartózkodás alatt bekövetkezett betegség esetén felmerülő többlet utazási költségek megtérítéséről”.

Az A. rész 68. pontja (Dánia — Svédország) helyébe a következő szöveg lép:

„A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke a lakóhely szerinti országba történő költségesebb visszautazást szükségessé tevő, más skandináv országban való tartózkodás alatt bekövetkezett betegség esetén felmerülő többlet utazási költségek megtérítéséről”.

Az A. rész 71. b) pontja (Németország — Görögország) helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben ezen cikkekre vonatkoznak, az 1961. május 31-i munkanélküli-biztosítási egyezmény 8. cikke (1) bekezdése, (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, valamint a 9—11. cikke, valamint I. és IV. fejezete, az 1980. június 14-i jegyzőkönyvben feltüntetett feljegyzéssel együtt (biztosítási időszakok számítása munkanélküli-ellátásokhoz az egyik állam területéről egy másik állam területére történő lakóhely áthelyezése esetén)”.

g)	Az A. rész 72. pontja (Németország — Spanyolország) helyébe a következő szöveg lép: „Az 1973. december 4-i szociális biztonsági egyezmény 45. cikkének (2) bekezdése (diplomáciai és konzuli hatóság általi képviselet)”.

Az A. rész 73. pontja (Németország — Franciaország) a c), d), e) és f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	Az 1950. július 10-i általános egyezmény ugyanazon a napon kelt 4. kiegészítő megállapodása az 1955. június 18-i 2. kiegészítő megállapodásban foglaltak szerint (az 1940. július 1. és 1950. június 30-a között szerzett biztosítási időszak kiszámítása).

b)	A fent említett 2. kiegészítő megállapodás I. címe (az 1945. május 8. előtt szerzett biztosítási időszakok kiszámítása).

c)	Az 1950. július 10-i általános egyezmény ugyanazon a napon kelt általános jegyzőkönyvének 6., 7. és 8. pontja (közigazgatási szabályok).

d)	Az 1963. december 20-i egyezmény II., III. és IV. címe (szociális biztonság a Saar-vidéken).”

i)	Az A. rész 79. pontja (Németország — Luxemburg) helyébe a következő szöveg lép: „Az 1959. július 11-i szerződés 4., 5., 6. és 7. cikke (az 1940. szeptember és 1946. június között szerzett biztosítási időszak számítása)”.

Az A. rész 83. pontja (Németország — Ausztria) a h) és i) bekezdések helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1978. július 19-i munkanélküli-biztosítási egyezmény 1. cikkének (5) bekezdése és 8. cikke, valamint ezen egyezmény 10. záró jegyzőkönyve (a határ menti ingázók számára az előző foglalkoztatás szerinti állam juttatja a munkanélküli járadékot) továbbra is alkalmazandó azon személyekre, akik 2005. január 1-jén vagy előtte határ menti ingázóként gyakoroltak egy tevékenységet és 2011. január 1-je előtt váltak munkanélkülivé.”

Az A. rész 90. pontja (Németország — Egyesült Királyság) az a), b) és c) bekezdések helyébe a következő szöveg lép:

„a)	Az 1960. április 20-i szociális biztonsági egyezmény 7. cikkének (5) és (6) bekezdése (katonai szolgálatot teljesítő civil személyekre vonatkozó jogszabály).

b)	Az 1960. április 20-i munkanélküli-biztosítási egyezmény 5. cikkének (5) és (6) bekezdése (katonai szolgálatot teljesítő civil személyekre vonatkozó jogszabály)”.

l)	Az A. rész 142. pontja (Spanyolország — Portugália) helyébe a következő szöveg lép: „Az 1969. június 11-i általános egyezmény 22. cikke (a munkanélküli-ellátások kivitele)”.

m)	Az A. rész 180. pontja (Írország — Egyesült Királyság) helyébe a következő szöveg lép: „A szociális biztonságról szóló 1971. szeptember 14-i egyezmény 8. cikke (egyes fogyatékosságok után járó juttatások transzferéről és kiszámításáról)”.

n)	Az A. rész 267. pontja (Hollandia — Portugália) helyébe a következő szöveg lép: „Az 1979. július 19-i egyezmény 31. cikke (a munkanélküli-ellátások kivitele)”.

Az A. rész 298. pontja (Finnország — Svédország) helyébe a következő szöveg lép:

A B. részben a következő utalásokat el kell hagyni:

A 2., 3., 5., 6., 7., 8., 9., 13., 16., 17., 19., 22., 23., 24., 48., 50., 51., 52., 53., 54., 58., 61., 62., 64., 67., 68., 69., 71., 72., 73., 74., 75., 79., 82., 83., 85., 88., 89., 90., 111., 112., 113., 114., 118., 121., 122., 124., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 136., 139., 140., 142., 145., 146., 147., 148., 149., 153., 156., 157., 159., 162., 163., 164., 165., 169., 172., 173., 175., 178., 179., 180., 184., 187., 188., 190., 193., 194., 195., 237., 238., 240., 243., 244., 245., 265., 267., 270., 271., 272., 274., 277., 278., 279., 288., 289., 290., 298., 299., 300. pont.

A IV. melléklet B. szakasza a következőképpen módosul:

a)	A „D. Németország” pont alatti szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Mezőgazdasági munkások öregségi biztosítása (Alterssicherung der Landwirte)”.

A „J. Olaszország” pont alatti szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Nyugdíj-biztosítási rendszer a következők számára (Assicurazione pensioni per):

—	gyakorló általános orvosok (medici)

—	gyógyszerészek (farmacisti)

—	állatorvosok (veterinari)

—	ápolók, orvosi kisegítő személyzet, gyermekgondozók (infermieri, assistenti sanitari, vigilatrici infanzia)

—	pszichológusok (psicologi)

—	mérnökök és építészek (ingegneri ed architetti)

—	műszaki felmérők (geometri)

—	ügyvédek (avvocati)

—	közgazdászok (dottori commercialisti)

—	könyvelők és üzleti szakemberek (ragionieri e periti commerciali)

—	foglalkoztatási tanácsadók (consulenti del lavoro)

—	közjegyzők (notai)

—	vámtisztviselők (spedizionieri doganali)

—	biológusok (biologi)

—	mezőgazdasági technikusok és tudósok (agrotecnici e periti agrari)

—	kereskedelmi ügynökök (agenti e rappresentanti di commercio)

—	újságírók (giornalisti)

—	ipari technikusok (periti industriali)

—	biztosítási matematikusok, vegyészek, agronómusok, erdészek, geológusok (attuari, chimici, dottori agronomi, dottori forestali, geologi)”.

c)	Az „R. Ausztria” pont alatti szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Szabadfoglalkozásúak szakmai szervezetei nyugdíjintézeteinek nyugdíjrendszerei (Kammern der Freien Berufe)”.

A VI. melléklet a következőképpen módosul:

a)	A „C. Dánia” pont alatti 6. b) pontot el kell hagyni.

A „C. DÁNIA” pont alatti szövegrész a következő szöveggel egészül ki:

„11.

A »rugalmas munkák« rendszerében részt vevő munkanélküli személyek ideiglenes ellátására a munkanélküliek támogatásáról szóló, 1997. június 10-i 455. számú törvény III. címének 6. fejezete vonatkozik (Munkanélküliek ellátása). Azon munkanélküli személyekre, akik másik tagállamba mennek, e rendelet 69. és 71. cikke alkalmazandó, amennyiben az érintett tagállam hasonló foglalkoztatási rendszerrel rendelkezik ugyanezen személyek csoportjára vonatkozóan.”

A „D. NÉMETORSZÁG” pont alatt a 3., 11. és 17., pontot el kell hagyni, és a szöveg a következő szövegrésszel egészül ki:

„24.

A rendelet 46. cikkének (2) bekezdése a) pontjában említett elméleti összeg kiszámításánál a szabadfoglalkozásúak nyugdíjrendszerében illetékes intézet a tagsági idő alatti hozzájárulások fizetése révén az érintett intézet tagjaként szerzett éves nyugdíjjogosultságot veszi alapul úgy, hogy figyelembe vesz minden egyes, bármelyik tagállam jogszabályai alapján teljesített biztosítási évet.

25.	E rendelet 79a. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell a szabadfoglalkozásúak nyugdíjrendszeréhez tartozó gyermekeket érintő árvasági nyugdíj, valamint az emelkedések és kiegészítések kiszámítására.”

A „H. Franciaország” pont alatti 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen rendelet 73. és 74. cikke ellenére, a lakhatási és a szülő választása szerinti gyermekgondozási kiegészítő támogatás (kisgyermek után járó ellátás) kizárólag olyan érintett személyeknek és családtagjaiknak nyújtható, akik francia területen élnek.”

e)	Az „I. ÍRORSZÁG” pont alatti 11. pontot el kell hagyni.

Az „R. AUSZTRIA” pont a következő szöveggel egészül ki:

„8.

A rendelet 46 cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint számítandó, kizárólag egy elkülönített rendszer szerint vagy egy nyugdíjszámlarendszer szerint finanszírozott, a szabadfoglalkozásúak szakmai szövetségeinek (Kammern der Freien Berufe) nyugdíjrendszerébe tartozó támogatások, illetve résztámogatások elméleti összegének kiszámításánál az illetékes intézmény figyelembe veszi — bármely tagállam jogszabályai szerint teljesített biztosítás minden egyes hónapjára tekintettel — a tőkének és az érintett nyugdíjrendszerben ténylegesen, illetve a nyugdíjszámlarendszerben vélhetően felhalmozott tőkének az arányát, továbbá az érintett nyugdíjrendszer biztosítási időtartama alatti hónapok számát.

9.	E rendelet 79a. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell a szabadfoglalkozásúak nyugdíjrendszeréhez tartozó gyermekeket érintő árvasági nyugdíj, valamint az emelkedések és kiegészítések kiszámítására.”

Az „Y. Egyesült Királyság” alatti szöveg helyébe a következő lép:

A 2.b) pont alatt az i. és ii. pont helyébe a következő lép:

„i.

házastárs vagy volt házastárs, amennyiben az igénylő:

—	férjezett asszony, vagy

—	az a személy, akinek házassága nem a házastárs halála miatt szűnt meg;

vagy

ii.

volt házastárs, amennyiben az igénylő:

—	özvegyember, aki közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtt nem jogosult a megözvegyült szülőt megillető támogatásra, vagy

—

özvegyasszony, aki közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtt nem jogosult a megözvegyült anyát megillető támogatásra, a megözvegyült szülőt illető támogatásra vagy az özvegyi nyugdíjra, illetve aki csak a rendelet 46. cikke (2) bekezdése szerint számított életkor alapján járó özvegyi nyugdíjra jogosult, és ezen alkalmazásban az »életkor alapján járó özvegyi nyugdíj« olyan özvegyi nyugdíjat jelent, amelyet a szociális biztonsági járulékokról és támogatásokról szóló, 1992. évi törvény 39(4) szakaszával összhangban csökkentett mértékben kell kifizetni.”;

ii.	a 22. pontot el kell hagyni.

II. MELLÉKLET

Az 574/72/EGK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

A 2. mellékletben, az „X. Svédország” pont alatti 2. pont helyébe a következő lép:

„2.	Munkanélküli-ellátások tekintetében: Inspektionen för arbetslöshetsförsäkringen (Svéd Munkanélkülieket Biztosító Tanács)”.

A 4. mellékletben, a „D. NÉMETORSZÁG” pont a következő ponttal egészül ki:

„9.	Szakmai szervezetek nyugdíjrendszerei: Arbeitsgemeinschaft Berufsständischer Versorgungseinrichtungen, Köln”.

A 10. mellékletben, a „C. Dánia” pont alatti 1. pont első francia bekezdése helyébe a következő lép:

„1.	A végrehajtó rendelet 10c. cikke, 11. cikkének (1) bekezdése, 11a. cikkének (1) bekezdése, 12a. cikke, 13. cikkének (2) és (3) bekezdése, 14. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése alkalmazásának céljából: Den Sociale Sikringsstyrelse, København”.

A 10. mellékletben, az „R. AUSZTRIA” pont alatti 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 14a. cikke (1) bekezdése b) pontja, valamint 17. cikke alkalmazásának céljából:

Bundesminister für soziale Sicherheit, Generationen und Konsumentenschutz (A szociális biztonság, a nemzedékek és a fogyasztóvédelem ügyeinek szövetségi minisztere), egyetértésben a vonatkozó közigazgatással a köztisztviselők tekintetében, illetve egyetértésben a vonatkozó nyugdíjintézetekkel a szabadfoglalkozásúak szakmai szervezeteinek (Kammern der Freien Berufe) nyugdíjrendszere tekintetében.”

5.	A 11. mellékletet el kell hagyni.

4.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 117/13

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 648/2005/EK RENDELETE

(2005. április 13.)

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 26., 95., 133. és 135. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	A 2913/92/EGK rendelet (3) meghatározza a behozott, illetve kivitelre kerülő áruk vámkezelésére vonatkozó szabályokat.

(2)

A Közösség vámterületére beszállított, illetve onnan kiszállításra kerülő áruk vámellenőrzésében azonos szintű védelmet kell létrehozni. E cél elérése érdekében azonos szintű vámellenőrzéseket kell létrehozni a Közösségben, valamint biztosítani kell az ezen ellenőrzések végrehajtásáért elsődlegesen felelős tagállamok vámellenőrzéseinek összehangolt alkalmazását. Ezeket az ellenőrzéseket közösen megállapított szabályokra, valamint az áruk és a gazdasági szereplők kiválasztására alkalmas kockázati kritériumokra kell alapítani, hogy minimalizálni lehessen a Közösségnek és polgárainak, továbbá a Közösség kereskedelmi partnereinek kockázatát. A tagállamoknak és a Bizottságnak ezért egy közösségi szintű kockázatkezelési keretrendszert kell bevezetniük egy olyan közös megközelítés fényében, amely értelmében a prioritásokat eredményesen határozzák meg, és az erőforrásokat hatékonyan osztják el abból a célból, hogy lehetővé váljon a megfelelő egyensúly fenntartása a vámellenőrzések és a jogszerű kereskedelem megkönnyítése között. Ebben a keretrendszerben egyben közös feltételeket és összehangolt követelményeket kell meghatározni az engedélyezett gazdálkodók számára, és biztosítani kell ezen feltételek és követelmények összehangolt alkalmazását. Az összes tagállamra vonatkozó közös kockázatkezelési keretrendszer létrehozása nem akadályozhatja a tagállamokat az áruk szúrópróbaszerű ellenőrzésében.

(3)

A tagállamok minden olyan gazdálkodónak megadják az „engedélyezett gazdálkodó” státuszt, amely megfelel az ellenőrzési rendszerekre, fizetőképességre és a vámszabályok betartására vonatkozó követelményeknek. Az egyik tagállam által megadott „engedélyezett gazdálkodó” státuszt a többi tagállamnak is el kell ismernie, viszont ez nem keletkeztet számára jogosultságot a többi tagállamban a vámszabályok alapján nyújtott egyszerűsítések előnyeiből való automatikus részesülésre. A többi tagállamnak azonban engedélyeznie kell az engedélyezett gazdálkodóknak az egyszerűsítések igénybevételét, amennyiben azok teljesítik az egyes egyszerűsítések igénybevételére vonatkozó minden különös követelményt. Az egyszerűsítések igénybevételére irányuló kérelmek elbírálásakor a többi tagállamnak nem kell megismételnie a gazdálkodó ellenőrzési rendszerének, fizetőképességének és a vámszabályok betartására vonatkozó előéletének azon értékelését, amelyet már elvégzett az a tagállam, amely megadta az „engedélyezett gazdálkodó” státuszt, viszont biztosítania kell, hogy az egyes egyszerűsítések egyéb különös követelményei teljesüljenek. Az egyszerűsítések más tagállamokban történő igénybevételét az érintett vámhatóságok megállapodások útján is összehangolhatják.

(4)

A vámszabályok alapján bevezetett egyszerűsítéseket továbbra sem lehet a Közösségi Vámkódexben meghatározott, különösen a biztonsági szempontokra is kiterjedő vámellenőrzések sérelmére alkalmazni. Az ilyen ellenőrzések elvégzése a vámhatóságok feladata, és annak ellenére, hogy az „engedélyezett gazdálkodó” státuszt ezen hatóságoknak tényezőként el kell ismerniük a kockázatelemzés, valamint a gazdálkodónak a biztonsági ellenőrzések tekintetében nyújtott bármilyen könnyítés megadása során, az ellenőrzés joga továbbra is fennmarad.

(5)

A behozatalra, illetve kivitelre kerülő árukra vonatkozó kockázati információkat meg kell osztani a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság között. E célból létre kell hozni egy közös és biztonságos rendszert, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára megfelelő időben és hatékony módon az ezen információkhoz való hozzáférést, azok átadását és cseréjét. Nemzetközi megállapodás alapján az ilyen információk harmadik országokkal is megoszthatók.

(6)

Meg kell határozni, hogy a gazdasági szereplők által a vámhatóságoknak szolgáltatott információkat mely feltételek mellett lehet ugyanazon tagállamban, más tagállamban, illetve harmadik országban lévő más hatóságok, valamint a Bizottság tudomására hozni. E célból egyértelművé kell tenni, hogy a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (4), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alkalmazandó a személyes adatoknak az illetékes hatóságok, illetve bármely más olyan hatóság által történő feldolgozására, amely a Közösségi Vámkódex értelmében ilyen adatot kap.

(7)

A megfelelő kockázatalapú ellenőrzések lehetővé tétele érdekében szükséges a Közösség vámterületére beszállításra, illetve onnan kiszállításra kerülő valamennyi árura vonatkozóan az érkezés, illetve az indulás előtti információnyújtás követelményének megállapítása, kivéve azon árukat, amelyek vízi vagy légi úton, megállás nélkül haladnak keresztül ezen a területen. Az ilyen információknak az áruknak a Közösség vámterületére történő beszállítása, illetve a Közösség vámterületéről történő kiszállítása előtt kell rendelkezésre állniuk. Különböző határidők és szabályok határozhatók meg az áruk, a szállítás és a gazdasági szereplők típusa szerint, valamint akkor, ha nemzetközi megállapodások különös biztonsági rendelkezéseket határoznak meg. A biztonsági hiányosságok kiküszöbölése érdekében ezt a követelményt a vámszabad területre beszállításra, illetve onnan kiszállításra kerülő árukra is be kell vezetni.

(8)	A 2913/92/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően kell módosítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 2913/92/EGK rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk a következőképpen módosul:

—

a cikk szövege a következő pontokkal egészül ki:

„4a.	»beléptető vámhivatal« a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahova a Közösség vámterületére beszállított árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani, és ahol azokat megfelelő kockázatalapú beléptetési ellenőrzésnek vetik alá;

4b.	»behozatali vámhivatal« a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahol a Közösség vámterületére beszállított áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is;

4c.	»kiviteli vámhivatal« a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahol a Közösség vámterületét elhagyó áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is;

4d.

»kiléptető vámhivatal« a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, amelynek az árukat be kell mutatni, mielőtt azok elhagyják a Közösség vámterületét, és amelynél ezen árukat a kiléptetési alakiságok elvégzésével kapcsolatos vámellenőrzésnek és megfelelő kockázatalapú ellenőrzésnek vetik alá.”;

—

a 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„14.

»vámellenőrzés« a vámhatóságok által végrehajtott egyedi intézkedések, amelyeket abból a célból végeznek, hogy biztosítsák a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását; ezen intézkedések körébe tartozhat többek között az áru megvizsgálása, a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatok ellenőrzése, az elektronikus vagy papíralapú írott okmányok meglétének és hitelességének ellenőrzése, a vállalkozások elszámolásának és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása, a szállítóeszközök átvizsgálása, a poggyász, illetve a személyek által szállított vagy rajtuk lévő egyéb áru átvizsgálása, valamint hivatalos vizsgálatok lefolytatása és egyéb hasonló intézkedések megtétele.”;

—

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„25.

»kockázat« a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésével, kiléptetésével, továbbításával, átszállításával és meghatározott célra történő felhasználásával, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétével kapcsolatos olyan esemény bekövetkeztének a valószínűsége, amely

—	megakadályozza a közösségi, illetve a nemzeti intézkedések helyes alkalmazását, vagy

—	sérti a Közösség és tagállamai pénzügyi érdekeit; vagy

—	veszélyezteti a Közösség biztonságát, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat.

26.

»kockázatkezelés« a kockázat rendszeres megállapítása és a kockázat korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés megtétele. Ezen intézkedések közé tartozik adatok és információk gyűjtése, a kockázatelemzés és -értékelés, intézkedések előírása, illetve megtétele, valamint az eljárás és az eljárás eredményeinek figyelemmel kísérése és felülvizsgálata a nemzetközi, közösségi és nemzeti források és stratégiák alapján.”

A rendelet szövege a következő szakasszal és cikkel egészül ki:

„1A. szakasz

Engedélyezett gazdálkodók

5a. cikk

(1) A vámhatóságok — szükség esetén más illetékes hatóságokkal történő konzultációt követően — a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett bármely, a Közösség vámterületén letelepedett gazdasági szereplőnek megadják az »engedélyezett gazdálkodó« státuszt.

Az engedélyezett gazdálkodó a biztonságra vonatkozó vámellenőrzéssel kapcsolatos könnyítésekben és/vagy a vámszabályok alapján nyújtott egyszerűsítésekben részesül.

Az engedélyezett gazdálkodó státuszt — a (2) bekezdésben meghatározott szabályok és feltételek mellett, a vámellenőrzés sérelme nélkül — az összes tagállam vámhatóságai elismerik. A vámhatóságok az engedélyezett gazdálkodó státusz elismerése alapján — feltéve, hogy a Közösségi vámjogszabályokban meghatározott különös egyszerűsítési típusra vonatkozó követelmények teljesülnek — engedélyezik, hogy a gazdálkodó részesüljön az adott egyszerűsítésben.

(2) Az engedélyezett gazdálkodó státusz megadásának feltételei magukban foglalják a következőket:

—	a vámszabályok betartása tekintetében megfelelő előélet igazolása,

—	a kereskedelmi és — adott esetben — szállítási nyilvántartások vezetésének kielégítő színvonalú rendszere, amely lehetővé teszi a megfelelő vámellenőrzést,

—	adott esetben igazolt fizetőképesség; és

—	adott esetben megfelelő biztonsági standardok megléte.

A bizottsági eljárás keretében kell a következőkre vonatkozó szabályokat megállapítani:

—	az engedélyezett gazdálkodói státusz megadása,

—	az egyszerűsítések igénybevételére vonatkozó engedélyek megadása,

—	az ilyen státusz és engedélyek megadására illetékes vámhatóság meghatározása,

—	a biztonsági szempontokra vonatkozó vámellenőrzések tekintetében megadható könnyítések típusa és mértéke, figyelembe véve a közös kockázatkezelés szabályait,

—	a más vámhatóságokkal való konzultáció és a részükre történő információnyújtás,

valamint azon feltételeket, amelyek alapján:

—	valamely engedély egy vagy több tagállamra korlátozható,

—	az engedélyezett gazdálkodó státusz felfüggeszthető vagy visszavonható; és

—	az engedélyezett gazdálkodók egyes kategóriái vonatkozásában — különösen a nemzetközi megállapodások alapján — el lehet tekinteni attól a követelménytől, hogy azok a Közösségben letelepedettek legyenek.”

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

(1) A hatályos rendelkezések által meghatározott feltételek mellett a vámhatóságok elvégezhetnek minden általuk szükségesnek ítélt ellenőrzést annak érdekében, hogy biztosítsák a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. A közösségi jogszabályok helyes alkalmazásának céljából a vámellenőrzéseket harmadik országban is lehet végezni, amennyiben erről nemzetközi megállapodás rendelkezik.

(2) A nem szúrópróbaszerű vámellenőrzés automatizált adatfeldolgozási módszereket alkalmazó kockázatelemzésen alapul annak érdekében, hogy a kockázat megállapítható és számszerűsíthető legyen, és kidolgozásra kerüljenek a kockázatok felmérésére vonatkozó szükséges intézkedések a nemzeti, közösségi és — adott esetben — nemzetközi szinten kialakított kritériumok alapján.

A bizottsági eljárás keretében kell meghatározni a közös kockázatkezelési keretrendszert, valamint megállapítani a közös kritériumokat és a kiemelt ellenőrzési területeket.

A tagállamok a Bizottsággal együttműködve létrehoznak egy számítógépes rendszert a kockázatkezelés végrehajtására.

(3) Amennyiben az ellenőrzéseket nem a vámhatóságok végzik, az ilyen ellenőrzéseket a vámhatóságokkal szorosan összehangolva kell elvégezni, lehetőség szerint ugyanabban az időpontban és ugyanazon a helyen.

(4) A e cikkben meghatározott ellenőrzés keretében a vám- és egyéb illetékes hatóságok, így az állat-egészségügyi és a rendészeti hatóságok is, a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozóan kapott adatokról tájékoztathatják egymást, a tagállamok vámhatóságait és a Bizottságot, amennyiben ez a kockázat minimalizálásához szükséges.

A bizalmas adatokat harmadik országok vámhatóságaival és egyéb szerveivel (pl. nemzetbiztonsági szolgálatokkal) csak nemzetközi megállapodás keretében lehet közölni, feltéve, hogy a hatályos adatvédelmi rendelkezések — különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (6), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) — tiszteletben tartása biztosított.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Minden információ, amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet titoktartás kikötésével adnak meg, szakmai titoktartási kötelezettség alá tartozik. Ezen információkat az illetékes hatóság nem hozhatja nyilvánosságra az információt szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül. Az információk közlése azonban megengedett, ha arra az illetékes hatóságok a hatályban lévő rendelkezések értelmében kötelezettek, különösen a bírósági eljárással kapcsolatban. Az információk bármely nyilvánosságra hozatala vagy közlése során teljeskörűen eleget kell tenni a hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek, így különösen a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek.”.

5.	A 16. cikkben a „vámhatóság által történő ellenőrzés” helyébe a „vámellenőrzés” szó lép.

A III. cím I. fejezete a következő cikkekkel egészül ki:

„36a. cikk

(1) A Közösség vámterületére beszállított árukra vonatkozóan gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani, kivéve az olyan szállítóeszközzel fuvarozott árut, amely e vámterület felségvizein vagy légterén megállás nélkül halad át.

(2) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a beléptető vámhivatalnál kell benyújtani.

A vámhatóságok engedélyezhetik a gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtását más vámhivatalhoz is, feltéve hogy ez a vámhivatal a szükséges adatokat azonnal közli a beléptető vámhivatallal, vagy azokat annak elektronikus úton a rendelkezésére bocsátja.

A vámhatóságok elfogadhatják a gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása helyett egy értesítés benyújtását és a gazdálkodó számítógépes rendszerében a gyűjtő vámáru-nyilatkozat adataihoz való hozzáférést.

(3) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot az áruknak a Közösség vámterületére történő beszállítását megelőzően kell benyújtani.

(4) Különleges körülményeknek megfelelően, és meghatározott típusú áruforgalom, szállítási mód és gazdálkodók tekintetében, valamint ahol nemzetközi megállapodások különleges biztonsági előírásokat tartalmaznak, a bizottsági eljárás keretében kell megállapítani a következőket:

—	az a határidő, ameddig a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot az áruknak a Közösség vámterületére történő beszállítását megelőzően be kell nyújtani,

—	az első francia bekezdésben említett határidő alóli kivételekre és a határidőtől való eltérésekre vonatkozó szabályok; és

—	azok a feltételek, amelyek mellett a gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásának követelményeitől el lehet tekinteni, illetve azokat módosítani lehet.

36b. cikk

(1) A bizottsági eljárás keretében a gyűjtő vámáru-nyilatkozatra vonatkozóan a kockázatelemzéshez és a vámellenőrzés megfelelő alkalmazásához szükséges, elsősorban biztonsági célú adatokat tartalmazó, közös adatkört és adatformátumot kell megállapítani, adott esetben nemzetközi előírások és kereskedelmi szokások felhasználásával.

(2) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot adatfeldolgozási technológia felhasználásával kell benyújtani. A kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információkat is fel lehet használni, amennyiben azok tartalmazzák a szükséges adatokat.

Kivételes körülmények között a vámhatóságok papíralapú gyűjtő vámáru-nyilatkozatot is elfogadhatnak, amennyiben ugyanazt a kockázatkezelési szintet alkalmazzák, mint az adatfeldolgozási technológia felhasználásával készített gyűjtő vámáru-nyilatkozatok esetében.

(3) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot annak a személynek kell benyújtania, aki az árut a Közösség vámterületére beszállítja, vagy az áru közösségi vámterületre történő fuvarozásáért felelősséget vállal.

(4) A (3) bekezdésben említett személy kötelezettségétől függetlenül, a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújthatja helyette:

a)	az a személy, akinek a nevében a (3) bekezdésben említett személy eljár; vagy

b)	bármely olyan személy, aki a szóban forgó árukat az illetékes vámhatóság elé tudja állítani vagy állíttatni; vagy

c)	a (3) bekezdésben, illetve az a) vagy b) pontban említett személyek valamelyikének képviselője.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett személy, kérelmére, engedélyt kap arra, hogy a gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtását követően annak egy vagy több adatát módosíthassa. Nem lehetséges a módosítás azonban azt követően, hogy a vámhatóságok

a)	tájékoztatták a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtó személyt arról, hogy meg kívánják vizsgálni az árukat; vagy

b)	megállapították, hogy a szóban forgó adatok nem helytállóak; vagy

c)	engedélyezték az áruk elszállítását.

36c. cikk

(1) A beléptető vámhivatal eltekinthet a gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásától olyan áruk esetében, amelyekről a 36a. cikk (3) vagy (4) bekezdésében említett határidő lejártát megelőzően vámáru-nyilatkozatot nyújtottak be. Ilyen esetben a vámáru-nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a gyűjtő vámáru-nyilatkozathoz szükséges adatokat, és azt mindaddig gyűjtő vámáru-nyilatkozatnak kell tekinteni, amíg a 63. cikk értelmében vámáru-nyilatkozatként el nem fogadják.

A vámhatóságok engedélyezhetik a vámáru-nyilatkozatnak valamely, a beléptető vámhivataltól különböző behozatali vámhivatalnál történő benyújtását is, amennyiben ez a vámhivatal a szükséges adatokat azonnal közli a beléptető vámhivatallal, vagy azokat elektronikus úton a rendelkezésére bocsátja.

(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot nem adatfeldolgozási technika felhasználásával nyújtják be, a vámhatóságnak az adatokat ugyanolyan szintű kockázatkezelésnek kell alávetniük, mint amilyet az adatfeldolgozási technika felhasználásával benyújtott vámáru-nyilatkozatoknál alkalmaznak.”

A 37. cikk (1) bekezdésében „Az árut a vámhatóság a hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően ellenőrizheti” szövegrész helyébe „Az áru a hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően vámellenőrzés alá vonható” szöveg lép, és a 38. cikk (3) bekezdésében a „vámhatóságának ellenőrzése” szövegrész helyébe a „vámellenőrzése” szó lép.

A 38. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az (1)—(4) bekezdés, a 36a—36c. cikk és a 39—53. cikk nem alkalmazandó a Közösség vámterületének két pontja között tengeren vagy légi úton mozgó, és eközben a területet ideiglenesen elhagyó árura, feltéve hogy a fuvarozás közvetlen útvonalon, menetrend szerinti légi járat vagy hajójárat igénybevételével, a Közösség vámterületén kívüli megállás nélkül történik.”

A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk

A Közösség vámterületére belépő árut az a személy állítja vám elé, aki azt erre a területre beszállítja, vagy — adott esetben — aki az áru ilyen beléptetést követő fuvarozásáért felelősséget vállal, az olyan szállítóeszközzel fuvarozott áruk kivételével, amelyek a Közösség vámterületének felségvizein vagy légterén megállás nélkül haladnak át. Az árut vám elé állító személynek hivatkoznia kell az áruval kapcsolatban korábban benyújtott gyűjtő vámáru-nyilatkozatra vagy vámáru-nyilatkozatra.”

10.	A III. címben a 3. fejezet címe „A vám elé állított áru kirakása” címre változik.

11.	A 43—45. cikket el kell hagyni.

12.

A 170. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az árut akkor kell a vámhatóságnak bemutatni, és akkor kell rajta elvégezni az előírt vámalakiságokat, ha:

a)	olyan vámeljárás alá vonták, amely az áru vámszabad területre vagy vámszabad raktárba lépésekor lezárul; ha azonban a szóban forgó vámeljárás lehetővé teszi az áru bemutatásának kötelezettsége alóli mentesítést, az ilyen bemutatást nem lehet megkövetelni;

b)	azt behozatali vámok visszatérítésére vagy elengedésére hozott határozat alapján helyezték el vámszabad területen vagy vámszabad raktárban;

c)	jogosult a 166. cikk b) pontjában említett intézkedésekre;

d)	közvetlenül a Közösség vámterületén kívülről léptetik be vámszabad területre vagy vámszabad raktárba.”

13.

A 176. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ha az áru vámszabad területen belül kerül átrakásra, a művelettel kapcsolatos okmányokat a vámhatóság részére történő rendelkezésre bocsátás céljából meg kell őrizni. Az árunak az ilyen átrakással kapcsolatos rövid távú tárolása a művelet elválaszthatatlan részének tekintendő.

A vámszabad területre közvetlenül a Közösség vámterületén kívülről beszállított áruról, illetve a Közösség vámterületét közvetlenül a vámszabad területről elhagyó áruról gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani a 36a—36c., illetve adott esetben a 182a—182d. cikknek megfelelően.”

14.

A 181. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„181. cikk

A vámhatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy amikor az áru a Közösség vámterületét vámszabad területről vagy vámszabad raktárból hagyja el, tiszteletben tartják a kivitelre, a passzív feldolgozásra, az újrakivitelre, a felfüggesztő vagy a belső árutovábbítási eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint az V. cím rendelkezéseit.”

15.	A 182. cikk (3) bekezdésének első mondatából „az újrakivitelről vagy” szavakat el kell hagyni.

16.

Az V. cím (A Közösség vámterületét elhagyó áruk) a következő cikkekkel egészül ki:

„182a. cikk

(1) A Közösség vámterületét elhagyó árukra vonatkozóan vámáru-nyilatkozatot vagy — amennyiben nem kötelező a vámáru-nyilatkozat — gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell tenni, kivéve az olyan szállítóeszközzel fuvarozott árukat, amely a vámterület felségvizein vagy légterén megállás nélkül halad át.

(2) Különleges körülményeknek megfelelően, és meghatározott típusú áruforgalom, szállítási mód és gazdasági szereplők tekintetében, valamint amikor nemzetközi megállapodások különleges biztonsági előírásokat tartalmaznak, a bizottsági eljárás keretében kell megállapítani a következőket:

—	az a határidő, ameddig a kiviteli vámhivatalnál a vámáru-nyilatkozatot, illetve a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot be kell nyújtani az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiszállítását megelőzően,

—	a fent említett határidő alóli kivételekre, és a határidőtől való eltérésekre vonatkozó szabályok,

—	azok a feltételek, amelyek mellett a gyűjtő vámáru-nyilatkozat követelményétől el lehet tekinteni, illetve azt módosítani lehet; és

—	azok az esetek és feltételek, amelyekben, illetve amelyek mellett a Közösség vámterületét elhagyó áruk esetében nem kell sem vámáru-nyilatkozatot, sem gyűjtő vámáru-nyilatkozatot tenni.

182b. cikk

(1) Amennyiben a Közösség vámterületét elhagyó áruk számára olyan vámjogi sorsot határoznak meg, amelyhez a vámszabályok értelmében vámáru-nyilatkozat benyújtása kötelező, akkor ezt a vámáru-nyilatkozatot a kiviteli vámhivatalnál kell benyújtani, az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiszállítását megelőzően.

(2) Ahol a kiviteli vámhivatal nem azonos a kiléptető vámhivatallal, a kiviteli vámhivatal a szükséges adatokat azonnal közli a kiléptető vámhivatallal, vagy azokat elektronikus úton a rendelkezésére bocsátja.

(3) A vámáru-nyilatkozatnak legalább a 182d. cikk (1) bekezdésében említett gyűjtő vámáru-nyilatkozathoz szükséges adatokat tartalmaznia kell.

(4) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot nem adatfeldolgozási technológia felhasználásával készítik, a vámhatóságoknak az adatok tekintetében ugyanolyan szintű kockázatkezelést kell alkalmazniuk, mint amilyet az adatfeldolgozási technológia felhasználásával készített vámáru-nyilatkozatoknál alkalmaznak.

182c. cikk

(1) Amennyiben a Közösség vámterületét elhagyó áruk számára olyan vámjogi sorsot határoznak meg, amelyhez nem kötelező vámáru-nyilatkozat benyújtása, a kiléptető vámhivatalhoz gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiszállítását megelőzően.

(2) A vámhatóságok engedélyezhetik a gyűjtő vámáru-nyilatkozat más vámhivatalhoz történő benyújtását is, feltéve hogy ez a vámhivatal a szükséges adatokat azonnal közli a kiléptető vámhivatallal, vagy azokat elektronikus úton a rendelkezésére bocsátja.

(3) A vámhatóságok elfogadhatják a gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása helyett egy értesítés benyújtását és a gazdálkodó számítógépes rendszerében a gyűjtő vámáru-nyilatkozat adataihoz való hozzáférést.

182d. cikk

(1) A bizottsági eljárás keretében gyűjtő vámáru-nyilatkozatra vonatkozóan a kockázatelemzéshez és a vámellenőrzés megfelelő alkalmazásához szükséges, elsősorban biztonsági célú adatokat tartalmazó, közös adatkört és adatformátumot kell megállapítani, adott esetben a nemzetközi előírások és kereskedelmi szokások felhasználásával.

(2) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot adatfeldolgozási technológia felhasználásával kell benyújtani. A kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információkat is lehet használni, amennyiben azok tartalmazzák a szükséges adatokat.

Kivételes körülmények között a vámhatóságok papíralapú gyűjtő vámáru-nyilatkozatot is elfogadhatnak, amennyiben ugyanazt a kockázatkezelési szintet alkalmazzák, mint az adatfeldolgozási technika felhasználásával készített gyűjtő vámáru-nyilatkozatok esetében.

(3) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a következőknek kell benyújtaniuk:

a)	az a személy, aki az árut a Közösség vámterületéről kiszállítja, vagy az árunak a Közösség vámterületéről történő kiszállításánál a fuvarozásért felelősséget vállal; vagy

b)	bármely olyan személy, aki a szóban forgó árut az illetékes vámhatóság elé tudja állítani vagy állíttatni; vagy

c)	az a) vagy b) pontban említett személyek valamelyikének képviselője.

(4) A (3) bekezdésben említett személy, kérelmére, engedélyt kap arra, hogy a gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtását követően annak egy vagy több adatát módosíthassa. Nem lehetséges azonban a módosítás azt követően, hogy a vámhatóságok:

a)	tájékoztatták a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtó személyt arról, hogy meg kívánják vizsgálni az árukat; vagy

b)	megállapították, hogy a szóban forgó adatok nem helytállóak; vagy

c)	engedélyezték az áruk elszállítását.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Az 5a. cikk (2) bekezdését, a 13. cikk (2) bekezdésének második albekezdését, a 36a. cikk (4) bekezdését, a 36b. cikk (1) bekezdését, a 182a. cikk (2) bekezdését és a 182d. cikk (1) bekezdését 2005 május 11-tól kell alkalmazni.

Valamennyi más rendelkezés attól az időponttól alkalmazandó, amikor a második albekezdésben említett cikkeken alapuló végrehajtási rendelkezések hatályba lépnek. A 13., 36a., 36b., 36c., 182b., 182c. és 182d. cikkben meghatározott, a kockázatkezelés elvégzését és a beléptető, behozatali, kiviteli és kiléptető vámhivatalok közötti elektronikus adatcserét szolgáló elektronikus vámáru-nyilatkozatot és automatizált rendszereket e cikkek alkalmazási időpontjától számított 3 éven belül kell megvalósítani.

Az e cikkek alkalmazásától számított legfeljebb 2 éven belül a Bizottság a tagállamoktól beérkező, a kockázatkezelés elvégzését és a vámhivatalok közötti elektronikus adatcserét szolgáló elektronikus vámáru-nyilatkozatra és automatizált rendszerekre vonatkozó, a harmadik albekezdésben említett hároméves időtartam meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket kiértékeli. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben javasolja a harmadik albekezdésben említett hároméves időtartam meghosszabbítását.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2005. április 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. B. BORREL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT

(1) HL C 110., 2004.4.30., 72. o.

(2) Az Európai Parlament 2004. április 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2004. november 29-i közös álláspontja (HL C 38. E., 2005.2.15., 36. o.), és az Európai Parlament 2005. február 23-i állásfoglalása (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(4) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(6) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.”

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 117

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. május 4.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 647/2005/EK rendelete (2005. április 13.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK tanácsi rendelet módosításáról	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 648/2005/EK rendelete (2005. április 13.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról	13
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 649/2005/EK határozata (2005. április 13.) a Kultúra Európai Fővárosa eseménysorozat 2005—2019. évre szóló közösségi cselekvési programjának megállapításáról szóló 1419/1999/EK határozat módosításáról	20

2005	Írország
2006	Görögország (1)
2007	Luxemburg
2008	Egyesült Királyság
2009	Ausztria	Litvánia
2010	Németország	Magyarország
2011	Finnország	Észtország
2012	Portugália	Szlovénia
2013	Franciaország	Szlovákia
2014	Svédország	Lettország
2015	Belgium	Cseh Köztársaság
2016	Spanyolország	Lengyelország
2017	Dánia	Ciprus
2018	Hollandia	Málta
2019	Olaszország

		Helyesbítés
	*	Helyesbítés a mezőgazdasági genetikai források megőrzéséről, jellemzéséről, gyűjtéséről és hasznosításáról, valamint az 1467/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 26-i 1590/2004/EK tanácsi rendelethez (Az HL L 304., 2004.9.30., 1. o..)	22