14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/1

---

A TANÁCS 560/2005/EK RENDELETE

(2005. április 12.)

az elefántcsontparti helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 60., 301. és 308. cikkére,

tekintettel az Elefántcsontparttal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. december 13-i 2004/852/KKBP tanácsi közös álláspontra (1),

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa az Egyesült Nemzetek Alapokmányának VII. fejezete alapján eljárva, és elítélve az elefántcsontparti háborús cselekmények folytatását és a 2003. május 3-i tűzszüneti megállapodás többszöri megsértését, a 2004. november 15-i 1572 (2004) határozatában egyes, az Elefántcsontparttal szembeni korlátozó intézkedések bevezetéséről határozott.

(2)

A 2004/852/KKBP közös álláspont az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1572 (2004) határozatában meghatározott intézkedések végrehajtását írja elő, beleértve az Egyesült Nemzetek hatáskörrel rendelkező szankcióbizottsága által megjelölt olyan személyek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztását, akik az elefántcsontparti békére és a nemzeti megegyezés elérésére irányuló folyamatra fenyegető veszélyt jelentenek, és különösen, akik a Linas-Marcoussis- és az Accra III-megállapodás végrehajtását akadályozzák, illetve bármely más, a vonatkozó információ alapján az Elefántcsontparton az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelősként meghatározott személy, bármely más személy, aki nyilvánosan gyűlöletet és erőszakot kelt, és bármely más, a szintén az 1572 (2004) határozattal bevezetett, fegyverekre vonatkozó embargót megsértőként a bizottság által meghatározott személy.

(3)

Ezen intézkedések a Szerződés alkalmazási körének hatálya alá tartoznak, és ezért – a versenyhelyzet bármely torzulásának elkerülése érdekében – közösségi jogszabályokra van szükség azok végrehajtása érdekében oly mértékben, amennyire ez a Közösséget érinti. E rendelet alkalmazásában a Közösség területe azon tagállamok területére terjed ki, amelyekre – a Szerződésben megállapított feltételek szerint – a Szerződést alkalmazni kell.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.	„szankcióbizottság”: az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának bizottsága, amelyet az 1572 (2004) ENSZ biztonsági tanácsi határozat (14) bekezdése értelmében hoztak létre;

2.

„pénzeszközök”: bármilyen befektetett pénzügyi eszközök és ellátások, beleértve, de nem kizárólag a következők: a) készpénz, csekk, pénzre vonatkozó követelés, váltó, pénzesutalvány, és más fizetőeszközök; b) pénzügyi intézményeknél és más intézményekben elhelyezett betétek, számlaegyenlegek, követelések és adóskötelezvények; c) nyilvánosan és zárt körben forgalmazott értékpapírok és adósságinstrumentumok, beleértve a részvényeket, értékpapírokat megtestesítő igazolásokat, kötvényeket, váltókat, opciós utalványokat, zálogleveleket és a származtatott ügyleteket; d) vagyoni eszközök után járó kamat, osztalékok vagy egyéb bevételek, illetve a vagyoni eszközökből származó vagy azokból képzett értéktöbblet; e) hitel, beszámítási jog, garancia, teljesítési biztosítékok vagy egyéb pénzügyi kötelezettségek; f) akkreditív, hajórakjegy, adásvételi szerződések; g) pénzeszközökben és pénzforrásokban érdekeltséget igazoló okmányok; h) bármely más exportfinanszírozási eszköz;

3.

„pénzeszközök befagyasztása”: a pénzeszközök mozgásának, átutalásának, módosításának, felhasználásának, az ahhoz való hozzáférésnek, vagy bármiféle olyan kezelésének a megakadályozása, amely bármilyen változást vagy olyan módosulást eredményezne azok volumene, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, rendeltetése tekintetében, amely lehetővé tenné a vagyoni értékek felhasználását, beleértve a portfoliókezelést is;

4.	„gazdasági források”: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan eszközök, amelyek nem pénzeszközök, de amelyek pénzeszközök, termékek vagy szolgáltatások megszerzésére használhatók;

5.	„gazdasági források befagyasztása”: a gazdasági források pénzeszközök, termékek vagy szolgáltatások megszerzésére történő felhasználásának bármilyen módon való megakadályozása, beleértve, de nem kizárólag azok eladását, bérbeadását, vagy jelzáloggal való megterhelését.

2. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek vagy szervezetek tulajdonában lévő, vagy ezek által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

(2)   Semmiféle pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás sem közvetlenül, sem közvetve nem bocsátható a I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek vagy szervezetek rendelkezésére vagy javára.

(3)   Tilos a tudatos és szándékos részvétel olyan tevékenységben, amelynek közvetlen vagy közvetett célja vagy hatása az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések kijátszása.

3. cikk

(1)   A 2. cikktől eltérve – és feltéve hogy a II. mellékletben felsorolt tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a szankcióbizottságnak bejelentették az arra irányuló szándékukat, hogy engedélyezzék az ilyen pénzeszközökhöz és gazdasági forrásokhoz való hozzáférést, és nem kaptak az ilyen értesítést követő két munkanapon belül a szankcióbizottságtól erre vonatkozó elutasító határozatot –, az általuk megfelelőnek tartott feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását vagy azok rendelkezésre bocsátását, annak megállapítása után, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági források:

a)	alapvető kiadásokhoz szükségesek, beleértve az élelmiszerrel kapcsolatos kifizetéseket, bérlettel vagy jelzáloggal, gyógyszerekkel és egészségügyi ellátással, illetékekkel, biztosítással, közüzemi díjakkal kapcsolatos kifizetéseket;

b)	kizárólag az ésszerű szakmai díjak megfizetését, és a jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült kiadások megtérítését szolgálják;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források rutinfenntartásával és -kezelésével kapcsolatos díjak vagy szolgáltatási díjak kifizetését szolgálják.

(2)   A 2. cikktől eltérve, a II. mellékletben felsorolt tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását vagy azok rendelkezésre bocsátását, annak megállapítása után, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági források rendkívüli kiadásokhoz szükségesek, és feltéve hogy ennek megállapításáról értesítették a szankcióbizottságot, és hogy e megállapítást a bizottság jóváhagyta az 1572 (2004) ENSZ biztonsági tanácsi határozat (14e) bekezdésében megjelölt feltételek értelmében.

4. cikk

A 2. cikktől eltérve, a II. mellékletben felsorolt tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását a következő feltételek teljesülése esetén:

a)	a pénzeszközök vagy gazdasági források 2004. november 15-e előtt keletkezett bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági zálogjog, vagy ezen időpont előtt hozott bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági ítélet hatálya alá tartoznak;

b)

a pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat kizárólag ilyen zálogjoggal biztosított vagy ilyen ítéletben érvényesként elismert követelések kielégítésére fogják használni, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogait szabályozó hatályos törvényekben és rendelkezésekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a zálogjog vagy az ítélet nem az I. mellékletben szereplő valamely személy vagy szervezet javára szól;

d)	annak elismerése, hogy a zálogjog vagy az ítélet nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével;

e)	a hatáskörrel rendelkező hatóságok értesítették a szankcióbizottságot a zálogjogról vagy az ítéletről.

5. cikk

Az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatja a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot a 3. vagy a 4. cikk szerint kiadott bármely engedélyről.

6. cikk

A 2. cikk (2) bekezdése nem vonatkozik a befagyasztott számlák alábbi növekményeire:

a)	kamat vagy ezen számlákból származó egyéb jövedelem; vagy

b)	ezen számlák e rendelet hatálya alá kerülésének dátuma előtt megkötött szerződésekből, megállapodásokból vagy kötelezettségekből eredő vagy felmerült kifizetések,

feltéve hogy bármely ilyen kamat, egyéb jövedelem vagy kifizetés a 2. cikk (1) bekezdésével összhangban befagyasztásra kerül.

7. cikk

A 2. cikk (2) bekezdése nem akadályozza a befagyasztott számlák olyan pénzügyi intézmények által történő jóváírását, amelyekhez harmadik felektől az I. mellékletben felsorolt személyek vagy szervezetek számláira érkeznek átutalt pénzeszközök, feltéve hogy az ilyen számlák bármely ilyen növekményeit szintén befagyasztják. A pénzügyi intézmény haladéktalanul tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat az ilyen ügyletekről.

8. cikk

(1)   A jelentéstételre, titoktartásra és a szakmai titoktartásra vonatkozó alkalmazandó szabályok és a Szerződés 284. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, valamint szervezetek vagy szervek:

a)

megadnak minden olyan információt, amely megkönnyítené e rendelet betartását – úgymint a 2. cikkel összhangban befagyasztott számlák és összegek – a II. mellékletben szereplő olyan tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, ahol letelepedtek, lakóhellyel rendelkeznek vagy tartózkodnak, és továbbítanak minden ilyen információt közvetlenül vagy e hatáskörrel rendelkező hatóságokon keresztül a Bizottságnak;

b)	együttműködnek a II. mellékletben szereplő hatáskörrel rendelkező hatóságokkal ezen információk igazolásában.

(2)   Bármely más, a Bizottság által közvetlenül kapott információt az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai rendelkezésére kell bocsátani.

(3)   Az e cikkel összhangban nyújtott vagy kapott bármely információ csak olyan céllal használható fel, amelyre azt nyújtották vagy kapták.

9. cikk

A pénzeszközök vagy gazdasági források olyan befagyasztása vagy a pénzeszközök és gazdasági források rendelkezésre bocsátásának olyan elutasítása, amelyet jóhiszeműen azon az alapon hajtottak végre, hogy az ilyen cselekmény e rendelettel összhangban van, semmilyen felelősséget nem ró az azt végrehajtó természetes vagy jogi személyre, illetve szervezetre, sem annak igazgatóira vagy alkalmazottaira, kivéve ha bebizonyosodik, hogy a pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat gondatlanság miatt fagyasztották be.

10. cikk

A Bizottság és a tagállamok azonnal tájékoztatják egymást az e rendelet szerint megtett intézkedésekről, és ellátják egymást a rendelkezésükre álló minden más, az e rendelettel kapcsolatos vonatkozó információval, különös tekintettel az ennek megsértésével és végrehajtásával kapcsolatos problémákkal és a nemzeti bíróságok által meghozott ítéletekkel kapcsolatos információkra.

11. cikk

A Tanács felhatalmazza a Bizottságot:

a)	az I. mellékletnek a szankcióbizottság által tett megállapítások alapján történő módosítására; és

b)	a II. mellékletnek a tagállamok által nyújtott információk alapján történő módosítására.

12. cikk

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelet hatálybalépése után haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról, valamint bármely azt követő módosításról.

13. cikk

Ezt a rendeletet alkalmazni kell:

a)	a Közösség területén, annak légterét is beleértve;

b)	bármely tagállam fennhatósága alá tartozó légi jármű vagy hajó fedélzetén;

c)	bármely olyan, a Közösség területén vagy azon kívül tartózkodó személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d)	bármely tagállam joga szerint beiktatott vagy létesített jogi személyre, csoportra vagy szervezetre;

e)	a Közösségen belül üzleti tevékenységet folytató jogi személyre, csoportra vagy szervezetre.

14. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 368., 2004.12.15., 50. o.

(2)  2005. február 24-én elfogadott vélemény (a Hivatalos Lapban még nem hirdették ki).

---

---

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/9

---

A BIZOTTSÁG 561/2005/EK RENDELETE

(2005. április 13.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. április 14-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

---

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/11

---

A BIZOTTSÁG 562/2005/EK RENDELETE

(2005. április 5.)

az 1255/1999/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermékágazatban a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 40. cikkére,

mivel:

(1)

A 804/68/EGK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermékágazatban a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1999. július 8-i 1498/1999/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították. Az 1255/1999/EK rendelet és az annak végrehajtási szabályait magállapító valamennyi rendelet számos módosítást vezetett be. Az egyértelműség érdekében az 1498/1999/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni és annak helyébe új rendeletnek kell lépnie.

(2)

A tej- és tejtermékágazatban a termelés és a piaci helyzet értékelése szükségessé teszi az 1255/1999/EK rendeletben előírt intervenciós intézkedések érvényesülésére vonatkozó rendszeres információcserét, különös tekintettel az intervenciós hivatalok birtokában és a magántárolásban lévő érintett termékek készleteiben történő változásokra.

(3)	A kazeinné feldolgozott fölözött tejre vonatkozó támogatás, illetve a visszatérítések kizárólag a belső piaci és a nemzetközi kereskedelmi árváltozásokra vonatkozó információ alapján rögzíthetők.

(4)	A visszatérítések hatásának megállapítása érdekében a kereskedelmi forgalom pontos és rendszeres nyomon követéséhez szükségesek azon termékek exportjára vonatkozó információk, amelyekre visszatérítést rögzítettek, különösen a pályázati eljárások alapján odaítélt mennyiségekre vonatkozóan.

(5)

A 94/800/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott, a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguayi Fordulója során megkötött mezőgazdasági megállapodás (a továbbiakban: mezőgazdasági megállapodás) végrehajtása a behozatalra és kivitelre vonatkozóan széles körű és részletes információszolgáltatást ír elő, különös tekintettel az engedély iránti kérelmekre és az engedélyek felhasználásának módjára a mezőgazdasági megállapodás szerinti kötelezettségvállalások betartásának biztosítása érdekében. A kiviteli tendenciákra vonatkozóan gyors információszolgáltatás szükséges az említett kötelezettségvállalások megfelelő teljesítése érdekében. A megállapodás értelmében élelmiszersegélynek szánt export nem esik a támogatott exportra alkalmazandó kényszerítő intézkedések hatálya alá. Rendelkezni kell arról, hogy a kiviteli engedély iránti kérelmekre vonatkozó információcsere során megfelelően pontosítani kell, hogy melyik engedély iránti kérelem vonatkozik élelmiszersegélyre.

(6)

A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében a 804/68/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. január 26-i 174/1999/EK bizottsági rendelet (4) megállapítja egyes tejtermékek Kanadába, az Egyesült Államokba és a Dominikai Köztársaságba történő kivitelére vonatkozó különös szabályokat. Rendelkezni kell a vonatkozó információk cseréjéről.

(7)	A 174/1999/EK rendelet különös szabályokat vezet be az aktív feldolgozási szabályok szerint gyártott ömlesztett sajtok közösségi eredetű összetevőire vonatkozó visszatérítések nyújtására. Rendelkezni kell a vonatkozó információk cseréjéről.

(8)	A 174/1999/EK rendelet 5. cikke értelmében egyes esetekben a kiviteli engedélyek érvényesek lehetnek olyan termék kivitele esetén is, amelynek a kódja eltér az engedély 16. rovatában feltüntetett kódtól. Rendelkezni kell a vonatkozó információk cseréjéről.

(9)

A tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. december 14-i 2535/2001/EK bizottsági rendelet (5) rendelkezik a harmadik országok hatóságai által kiállított IMA 1 bizonyítvány segítségével kezelendő egyes behozatali kontingensekről. A tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a termékmennyiségekről, amelyekre az IMA 1 bizonyítvány alapján behozatali engedélyeket állítanak ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen értesítések nem elégségesek az említett behozatalok valamennyi szakaszban történő szigorú nyomon követéséhez. Rendelkezni kell kiegészítő információk cseréjéről.

(10)	A Bizottsághoz beérkezett információk feldolgozásában az évek során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az információcsere olykor rendkívül gyakori. Ezért az egyes információcserék gyakoriságát csökkentették.

(11)	Elengedhetetlen, hogy a termékek árfolyamait össze lehessen hasonlítani, különösen a visszatérítések és a támogatások összegének kiszámítása érdekében. Azt is szükséges megtudni, hogy ezen árfolyamok mennyire valósak, az adatok súlyozása segítségével.

(12)	Az elmúlt évek során meglehetősen sokat fejlődtek az információcsere eszközei. Figyelembe kell venni ezt a fejlődést az információcsere felgyorsításának, hatékonnyá és megbízhatóvá tételének érdekében.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Készletek és intervenció

1. cikk

(1)   Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében meghozott intervenciós intézkedések esetén a tagállamok közlik a Bizottsággal legkésőbb minden hónap 10. napjáig az előző hónapra vonatkozó következő információkat:

a)	a tárgyhó végén tárolásban lévő vaj mennyisége, valamint a tárgyhó során be- és kitárolt mennyiségek, az e rendelet I. mellékletének A. részében található minta felhasználásával;

b)	a tárgyhó során kitárolt vaj mennyiségi bontása aszerint a rendelet szerint, amelynek a hatálya alá tartoznak, az e rendelet I. mellékletének B. részében található minta felhasználásával;

c)	a tárgyhó végén tárolásban lévő vaj mennyisége kor szerinti bontásban, az e rendelet I. mellékletének C. részében található minta felhasználásával.

(2)   Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése értelmében meghozott intervenciós intézkedések esetén a tagállamok közlik a Bizottsággal legkésőbb minden hónap 10. napjáig az előző hónapra vonatkozó következő információkat, az e rendelet II. mellékletében található minta felhasználásával:

a)	a tárgyhó során be- és kitárolt vaj és tejszín mennyisége, vajegyenértékké átszámítva;

b)	a tárgyhó végén tárolásban lévő vaj és tejszín teljes mennyisége, vajegyenértékké átszámítva.

2. cikk

Az 1255/1999/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében meghozott intervenciós intézkedések esetén a tagállamok közlik a Bizottsággal legkésőbb minden hónap 10. napjáig az előző hónapra vonatkozó következő információkat:

a)	a tárgyhó végén tárolásban lévő sovány tejpor mennyisége, valamint a tárgyhó során be- és kitárolt mennyiségek, az e rendelet III. mellékletének A. részében található minta felhasználásával;

b)	a tárgyhó során kitárolt sovány tejpor mennyiségi bontása, az e rendelet III. mellékletének B. részében található minta felhasználásával;

c)	a tárgyhó végén tárolásban lévő sovány tejpor mennyisége kor szerinti bontásban, az e rendelet III. mellékletének C. részében található minta felhasználásával.

3. cikk

Az 1255/1999/EK rendelet 8. cikke és 9. cikke értelmében meghozott intervenciós intézkedések esetén a tagállamok közlik a Bizottsággal legkésőbb minden hónap 10. napjáig az előző hónapra vonatkozó következő információkat, az e rendelet IV. mellékletében található minta felhasználásával:

a)	a tárgyhó során be- és kitárolt sajtmennyiségek sajttípusok szerinti bontásban;

b)	a tárgyhó végén tárolásban lévő sajtmennyiségek sajttípusok szerinti bontásban.

4. cikk

E fejezet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)	„betárolt mennyiségek” azok a mennyiségek, amelyeket fizikailag elhelyeztek raktárban függetlenül attól, hogy azokat az intervenciós hivatal átvette-e vagy sem;

b)	„kitárolt mennyiségek” azok a mennyiségek, amelyeket a raktárból elszállítottak, vagy amennyiben a felvásárló az elszállítást megelőzően átvette azokat, az átvett mennyiségek.

II. FEJEZET

A fölözött tej és a sovány tejpor után járó támogatásra vonatkozó intézkedések

5. cikk

(1)   Az 1255/1999/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a takarmánycélú hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás esetén a tagállamok legkésőbb minden hónap 20. napjáig az előző hónapra vonatkozó következő információkat közlik a Bizottsággal az e rendelet V. mellékletében található minta felhasználásával:

a)	a tárgyhó során benyújtott támogatás iránti kérelmekben szereplő, összetett takarmány gyártására használt fölözött tej mennyisége;

b)	a tárgyhó során benyújtott támogatás iránti kérelmekben szereplő denaturált sovány tejpor mennyisége;

c)	a tárgyhó során benyújtott támogatás iránti kérelmekben szereplő, összetett takarmány gyártására használt sovány tejpor mennyisége.

(2)   Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikke értelmében a kazeinné feldolgozott fölözött tejre nyújtott támogatás esetén a tagállamok legkésőbb minden hónap 20. napjáig az e rendelet V. mellékletében található minta felhasználásával közlik a Bizottsággal az előző hónapban benyújtott támogatás iránti kérelemben szereplő fölözött tej mennyiségét. Ezeket a mennyiségeket az előállított kazein és kazeinát minősége szerinti bontásban kell közölni.

III. FEJEZET

Árak

6. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb minden szerdán 11.00 óráig (brüsszeli idő szerint) közlik a Bizottsággal a VI. mellékletben felsorolt termékeknek a területükön alkalmazott és a megelőző hétre vonatkozó gyártelepi árait. A tagállamok közlik a Bizottsággal – a sajt kivételével – a tejtermékeknek a gazdasági szereplők által jelentett árait, amennyiben a nemzeti termelés a közösségi termelés 2 %-a vagy annál magasabb, vagy amennyiben az illetékes nemzeti hatóság annak termelését nemzeti szinten reprezentatívnak tartja. A sajtok tekintetében a tagállamok az árakat az össznemzeti sajtgyártás 8 vagy annál magasabb %-át kitevő sajttípusok szerint jelentik.

(2)   A tagállamok legkésőbb egy hónappal a megelőző hónap végét követően közlik a Bizottsággal a területükön lévő tejtermelőknek kifizetett nyerstej árát.

Az árakat a tagállam hatósága által végzett mintavételes felmérések alapján megállapított súlyozott átlagárban kell kifejezni.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Közösségben alkalmazott árakra vonatkozó közléseik reprezentatívak, pontosak és teljesek. E célból a tagállamok évente legkésőbb május 31-ig megküldik a Bizottság részére a XII. mellékletben szereplő szabványkérdőív alapján készített jelentést.

(4)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplők a meghatározott határidőkön belül a tagállamok rendelkezésére bocsássák az előírt információkat.

(5)   E cikk alkalmazásában a gyártelepi ár az az ár, amelyért a terméket a vállalattól felvásárolták, és amely nem tartalmazza az adókat (HÉA) és az egyéb költségeket (szállítás, rakodás, kezelés, tárolás, raklapok, biztosítás, stb.). Az árat a tagállam hatósága által végzett mintavételes felmérések alapján megállapított súlyozott átlagárban kell kifejezni.

IV. FEJEZET

Kereskedelem

1. SZAKASZ

Behozatal

7. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal a következő információkat:

1.	legkésőbb egy hónappal a kontingensév végét követően a megelőző kontingensévre vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelet 5. cikkében említett kontingensek alapján kiadott behozatali engedélyek által érintett termékmennyiségek KN-kód és származási ország szerinti bontásban;

2.	legkésőbb január 10-ig, illetve július 10-ig a megelőző hat hónapra vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelet 24. cikkében említett kontingensek alapján kiadott behozatali engedélyek által érintett termékmennyiségek KN-kód és származási ország szerinti bontásban;

3.	legkésőbb minden hónap 10. napjáig a megelőző hónapra vonatkozóan a Közös Vámtarifában említett nem preferenciális vámtételek alkalmazásának hatálya alá eső behozatali engedélyek által érintett termékmennyiségek KN-kód és származási ország szerinti bontásban;

4.

legkésőbb minden hónap 10. napjáig a megelőző hónapra vonatkozóan a 2007/2000/EK tanácsi rendelet (6) 1. cikke, valamint a 2002/761/EK tanácsi határozattal (7) jóváhagyott, a Közösség és Libanon között megkötött ideiglenes megállapodás 10. cikke szerinti behozatalokra kiadott behozatali engedélyek által érintett termékmennyiségek KN-kód és származási ország szerinti bontásban;

5.	legkésőbb minden hónap 10. napjáig a megelőző hónapra vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelet 20. cikkében említett kontingensek alapján kiadott behozatali engedélyek által érintett termékmennyiségek KN-kód és származási ország szerinti bontásban;

6.	évente egyszer legkésőbb három hónappal valamennyi kontingensidőszak végét követően a 2535/2001/EK rendeletben említett behozatali kontingensek keretében kiadott engedélyek fel nem használt mennyiségei KN-kód és származási ország szerinti bontásban.

Adott esetben a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy a vonatkozó referencia-időszakra nem adtak ki engedélyeket.

8. cikk

A megelőző évre vonatkozóan a tagállamok legkésőbb március 31-ig közlik a Bizottsággal – a VII. mellékletben található minta felhasználásával és a 2535/2001/EK rendelet 2. címének III. fejezetével összhangban – az IMA 1 bizonyítvány bemutatásakor kiadott behozatali engedélyekre vonatkozó következő adatokat, KN-kód szerinti bontásban és az IMA 1 bizonyítványok számának megadásával:

a)	a bizonyítványban szereplő termékmennyiségek és a behozatali engedélyek kiadásának időpontja;

b)	azoknak a termékeknek a mennyisége, amelyek tekintetében a biztosítékot felszabadították.

2. SZAKASZ

Kivitel

9. cikk

(1)   A tagállamok minden munkanapon 18.00 óráig közlik a Bizottsággal a következő információkat:

a)

az érintett napon benyújtott engedélyek iránti kérelmek által érintett mennyiségek a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja és a rendeltetési hely kódja szerinti bontásban: i. a 174/1999/EK rendelet 1. cikkében említettek szerint, az említett rendelet 17. cikkében meghatározottak kivételével; ii. a 174/1999/EK rendelet 17. cikkében meghatározottak szerint;

b)	adott esetben az a tény, hogy az a) pontban említett kérelmet az érintett napon nem nyújtottak be;

c)

az érintett napon benyújtott, a 174/1999/EK rendelet 8. cikkében említett ideiglenes kiviteli engedély iránti kérelmek által érintett mennyiségek kérelmenként, valamint a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja és a rendeltetési hely kódja szerinti bontásban, a következők megjelölésével: i. az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő utolsó napja, a kérelmezett mennyiségekre vonatkozó ajánlati felhívást megerősítő dokumentum másolatával együtt; ii. az ajánlati felhívás által érintett termékek mennyisége, vagy a 800/1999/EK bizottsági rendelet (8) 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett fegyveres erők ajánlati felhívása esetén, amely nem határozza meg a mennyiséget, a hozzávetőleges mennyiség a meghatározottak szerinti bontásban;

d)

az érintett napon azok a mennyiségek, a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja és a rendeltetési hely kódja szerinti bontásban, amelyek tekintetében a 174/1999/EK rendelet 8. cikkében említett ideiglenes engedélyt végleges engedélyként kiadták vagy törölték, feltüntetve az ajánlati felhívást kiadó szervet, az ideiglenes engedély keltét, valamint azt a mennyiséget, amelyet érint, és az e rendelet VIII. mellékletének A. részében található minta felhasználásával;

e)	adott esetben a c) pontban említett ajánlati felhívás által érintett termékek felülvizsgált mennyiségei az e rendelet VIII. mellékletének A. részében található minta felhasználásával;

f)

a 174/1999/EK rendelet 20. és 20a. cikke alapján kiadott, visszatérítésre jogosító végleges engedély által érintett mennyiségek, az ország és a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja szerinti bontásban, az e rendelet VIII. mellékletének B. részében található minta felhasználásával.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjának i. alpontjában említett közlések tekintetében, amennyiben ugyanarra az ajánlati felhívásra több pályázatot is benyújtottak, tagállamonként egy közlés is elegendő.

(3)   A tagállamoknak nem kell naponta közölniük a 174/1999/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdése, továbbá 18., 20. és 20a. cikke alapján benyújtott kiviteli engedélyek iránti kérelmek által érintett mennyiségeket, amennyiben visszatérítést nem kérelmeztek, vagy amennyiben a mennyiségek az Uruguayi Forduló keretében kötött mezőgazdasági megállapodás 10. cikkének (4) bekezdése értelmében élelmiszersegély-szállítmánynak minősülnek.

10. cikk

A tagállamok minden hét hétfőjén közlik a Bizottsággal a megelőző hétre vonatkozóan a 174/1999/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, visszatérítésre nem jogosító engedély iránti kérelmek által érintett mennyiségeket a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja szerinti bontásban, az e rendelet VIII. mellékletének C. részében található minta felhasználásával.

11. cikk

A tagállamok minden hónap 16. napjáig közlik a Bizottsággal a megelőző hónapra vonatkozóan a következő információkat:

a)

a 174/1999/EK rendelet 10. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján törölt engedély iránti kérelmek által érintett mennyiségek a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja szerinti bontásban, az e rendelet IX. mellékletének A. részében található minta felhasználásával;

b)	a vonatkozó engedélyek érvényességi idejének lejárta után nem exportált mennyiségek a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja szerinti bontásban, valamint a vonatkozó visszatérítési ráta, az e rendelet IX. mellékletének B. részében található minta felhasználásával;

c)

az Uruguayi Forduló alapján kötött mezőgazdasági megállapodás 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az élelmiszersegély-szállítmányokra vonatkozó kiviteli engedély iránti kérelmek által érintett mennyiségek a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja és a rendeltetési hely kódja szerinti bontásban, az e rendelet IX. mellékletének C. részében található minta felhasználásával;

d)

a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett esetek egyikébe sem tartozó azon tejtermékek mennyiségei KN-kód és a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja szerinti bontásban, amelyeket a 0406 30 KN-kód alá tartozó termékek gyártása céljából a 800/1999/EK rendelet 11. cikke (6) bekezdésének harmadik francia bekezdésével összhangban importálnak, és amelyekre vonatkozóan a 174/1999/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említett jóváhagyást megadták, az e rendelet IX. mellékletének D. részében található minta felhasználásával;

e)

azok a mennyiségek, KN-kód és adott esetben a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja szerinti bontásban, amelyekre a 174/1999/EK rendelet 18. és 20. cikkében említettek szerint végleges engedélyt adtak ki, de visszatérítést nem kérelmeztek, az e rendelet IX. mellékletének E. részében található minta felhasználásával.

12. cikk

A tagállamok minden „n” hónap 16. napjáig közlik a Bizottsággal az „n-4” hónapra vonatkozóan a X. melléklet A. részében található minta felhasználásával azokat a mennyiségeket – KN-kód és rendeltetési hely kódja szerinti bontásban –, amelyek tekintetében a visszatérítés alkalmazása nélküli kiviteli alakiságokat elvégezték.

13. cikk

A tagállamok július 16-ig közlik a Bizottsággal a megelőző GATT-évre vonatkozóan a következő információkat:

a)

azok a mennyiségek, amelyek tekintetében a 174/1999/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének alkalmazását elfogadták, és amennyiben az a nyújtott export-visszatérítésre vonatkozóan különbségeket eredményez, feltüntetve a visszatérítési rátát és a kiadott kiviteli engedély 16. rovatában megadott, a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra szerinti kódot, valamint a ténylegesen exportált termékre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra szerinti kódot, az e rendelet X. mellékletének B. részében található minta felhasználásával.

b)

azok a mennyiségek, a tejtermékekre vonatkozó export-visszatérítési nómenklatúra kódja szerinti bontásban, amelyek tekintetében a 800/1999/EK rendelet 18. cikkének (3) bekezdését alkalmazták, amennyiben a ténylegesen alkalmazott visszatérítési ráta különbözik az engedélyen feltüntetett visszatérítési rátától, valamint az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre vonatkozó visszatérítés és a ténylegesen alkalmazott visszatérítés összege, az e rendelet X. mellékletének C. részében található minta felhasználásával.

V. FEJEZET

Általános és záró rendelkezések

14. cikk

A tagállamok az e rendelet által előírt információkat a XI. mellékletben meghatározott kommunikációs eszköz útján közlik a Bizottsággal.

15. cikk

A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja az általuk továbbított adatokat.

16. cikk

Az 1498/1999/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1498/1999/EK rendelet továbbra is alkalmazandó az e rendelet alkalmazását megelőző időszakra vonatkozó adatok továbbítására.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni és a XIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. július 1-jétől kell alkalmazni. A 6. cikk (3) bekezdését azonban 2005. május 31-től kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 174., 1999.7.9., 3. o. A legutóbb az 1681/2001/EK rendelettel (HL L 227., 2001.8.23., 36. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

(4)  HL L 20., 1999.1.27., 8. o. A legutóbb a 2250/2004/EK rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 25. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 341., 2001.12.22., 29. o. A legutóbb a 810/2004/EK rendelettel (HL L 149., 2004.4.30., 138. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 240., 2000.9.23., 1. o.

(7)  HL L 262., 2002.9.30., 1. o.

(8)  HL L 102., 1999.4.17., 11. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/42

---

A BIZOTTSÁG 563/2005/EK RENDELETE

(2005. április 13.)

a baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

a tojáságazat piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2771/75/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére,

a baromfihús-ágazat piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2777/75/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére,

az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről szóló, 1975. október 29-i 2783/75/EGK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 1484/95/EK bizottsági rendelet (4) rögzítette a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítő importvámrendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeres ellenőrzéséből következik, hogy egyes termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat módosítani kell, figyelembe véve az eredet szerinti árkülönbségeket. Következésképpen az irányadó árakat közzé kell tenni.

(3)	A lehető legrövidebb határidőn belül végre kell hajtani ezt a módosítást, figyelembe véve a piac helyzetét.

(4)	Az e rendeletben elöírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. április 14-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 282., 1975.11.1., 77. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(3)  HL L 282., 1975.11.1., 104. o. A legutóbb a 2916/95/EK rendelettel (HL L 305., 1995.12.19., 49. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 145., 1995.6.29., 47. o. A legutóbb a 263/2005/EK rendelettel (HL L 46., 2005.2.16., 38. o.) módosított rendelet.

---

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/44

---

Az AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2005 HATÁROZATA

(2005. március 8.)

az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa eljárási szabályzatának elfogadására vonatkozóan

(2005/297/EK)

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSA,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodásra és különösen annak 15. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az AKCS-EK Nagykövetek Bizottsága 2001. január 30-i 1/2001 határozatával elfogadta az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának eljárási szabályzatát hatáskör-átruházással.

(2)	Bizonyos módosításokra szükség van az új tagállamoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevételéhez.

(3)	Ennek megfelelően az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának a botswanai Gaborone-ban 2004. május 6-án tartott 29. ülésén határozat született az eljárási szabályzat módosítására vonatkozóan,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az ülések ideje és helye

(1)   Amint azt az AKCS-EK partnerségi megállapodás (a továbbiakban: AKCS-EK megállapodás) 15. cikke (1) bekezdése előírja, az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács) rendszerint évente egy alkalommal ülésezik, illetve szükség esetén valamely fél kérésére.

(2)   A Tanácsot az elnöke hívja össze. Az ülések idejét a felek közös megállapodással állapítják meg.

(3)   A Tanács üléseire – a Tanács határozatának megfelelően – vagy az Európai Unió Tanácsa üléseinek szokásos helyszínein, vagy az AKCS-államcsoport Titkárságának székhelyén, vagy valamely AKCS-állam területén fekvő egyik városban kerül sor.

2. cikk

Az ülések napirendje

(1)   Az elnök minden ülés előtt összeállítja az előzetes napirendet. Ezt az ülés előtt legalább 30 nappal a Tanács többi tagjával közölni kell. Az előzetes napirend azon kérdéseket tartalmazza, amelyek tekintetében a napirendre tűzésre vonatkozó kérést az elnök az ülés kezdete előtt legalább 30 nappal megkapja.

Az előzetes napirendben feltüntetendő kérdések azok lehetnek, amelyek vonatkozásában a dokumentációt a Tanács Titkársága időben megkapta ahhoz, hogy továbbíthassa a Tanács tagjainak, valamint az AKCS-EK Nagykövetek Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) tagjainak, az ülés kezdete előtt legalább 21 nappal.

(2)   A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Sürgős esetben a Tanács határozhat úgy – az AKCS-államok vagy a Közösség kérésére –, hogy napirendre tűz olyan kérdéseket is, amelyek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott határidők betartása nem történt meg.

(3)   Az előzetes napirend felosztható „A”, „B”, illetve „C” részre.

Az „A” részbe azon kérdések tartoznak, amelyeket a Tanács vita nélkül jóváhagyhat.

A „B” részbe tartozó kérdéseket jóváhagyásuk előtt a Tanácsnak meg kell vitatnia.

A „C” részbe tartozó kérdések megvitatása informális véleménycsere keretében történik.

3. cikk

Eljárások

(1)   A Miniszterek Tanácsa – az AKCS-EK megállapodás 15. cikke (3) bekezdésével összhangban – a felek közös megállapodásával hozza meg határozatait.

(2)   A Tanács eljárásai kizárólag akkor érvényesek, ha azokban részt vesz az Európai Unió Tanácsa tagjainak legalább a fele, továbbá az Európai Közösségek Bizottságának (a továbbiakban: a Bizottság) egy tagja, valamint az AKCS-államok kormányait képviselő tagok kétharmada.

(3)   Akadályoztatás esetén a Tanács minden tagja képviseltetheti magát az üléseken. Ez esetben az elnököt értesíteniük kell és meg kell nevezniük a képviseletükre felhatalmazott személyt vagy delegációt. A képviselő az akadályoztatott tagot teljes joggal képviseli.

(4)   A Tanács tagjai tanácsadóikkal együtt is részt vehetnek az üléseken.

(5)   Az elnökkel minden egyes ülést megelőzően valamennyi delegáció összetételét ismertetni kell.

(6)   Az Európai Beruházási Bank – a továbbiakban: a bank – képviselője jelen lehet a Tanács ülésein, amennyiben a bankot érintő ügyek szerepelnek a napirenden.

4. cikk

Írásbeli eljárás

A Tanács határozhat úgy, hogy sürgős ügyekben levélváltás útján hoz határozatokat. Ezen eljárás jóváhagyása tanácsi ülés vagy a bizottság keretében történhet.

Ugyanakkor, amikor ezen eljárásról határoznak, ki lehet kötni a határidőt is a válaszok megadására vonatkozóan. A határidő lejártával a Tanács elnöke határoz arról, vajon – a Tanács két titkárának jelentése alapján, az érkezett válaszok figyelembevételével – tekinthető-e úgy, hogy sikerült közös megállapodást elérni.

5. cikk

Bizottságok és munkacsoportok

A Tanács bizottságokat és munkacsoportokat állíthat fel a szükségesnek vélt munka ellátására, különösen, adott esetben, az együttműködés vagy a partnerség sajátos vonatkozásairól szóló eljárásai előkészítése tekintetében.

Ezen bizottságok és munkacsoportok munkájának felügyelete átruházható a Bizottságra.

6. cikk

Miniszteri alcsoportok

A Tanács – az 5. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – üléseinek folyamán átruházhatja paritásos alapon megalakult miniszteri alcsoportokra az ülések menetének, illetve a napirenden szereplő meghatározott kérdésekre vonatkozó következtetéseinek az előkészítését.

7. cikk

Miniszteri bizottságok

(1)   Az AKCS-EK megállapodás 83. cikkével összhangban létrejön az AKCS-EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság. A Tanács elfogadja ezen bizottság eljárási szabályait.

(2)   A Tanács megvizsgálja az AKCS-EK megállapodás 38. cikke értelmében létrejött AKCS-EK miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság által felvetett kereskedempolitikai kérdéseket és jelentéseket.

8. cikk

Megfigyelői státussal jelen lévő államok

(1)   Az AKCS–EK megállapodás azon aláíró államainak képviselői, melyek a megállapodás hatálybalépésének napjáig még nem teljesítették a 93. cikk (1) és (2) bekezdésében említett eljárásokat, megfigyelőként részt vehetnek a Tanács ülésein. Ez esetben felhatalmazást kaphatnak arra, hogy részt vegyenek a tanácsi vitákban.

(2)   Ugyanezen szabály alkalmazandó az AKCS–EK megállapodás 93. cikke (6) bekezdésében említett országokra.

(3)   A Tanács felhatalmazhatja az AKCS–EK megállapodáshoz csatlakozni kívánó országok képviselőit arra, hogy a Tanács eljárásaiban megfigyelőként részt vegyenek.

9. cikk

Titkosság és hivatalos kiadványok

(1)   Ellenkező határozat hiányában a Tanács a nyilvánosság kizárásával ülésezik. A Tanács ülésein történő részvétel engedélyhez kötött.

(2)   Egyéb vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásaira a szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, amennyiben a Tanács másképp nem határoz.

(3)   Minden fél határozhat arról, hogy a Tanács határozatait, állásfoglalásait, ajánlásait és véleményeit saját vonatkozó hivatalos kiadványaiban kihirdeti.

10. cikk

Nem kormányzati szereplőkkel folytatott párbeszéd

(1)   A Tanács felkérheti az AKCS és az Európai Unió államai civil társadalmának gazdasági és társadalmi képviselőit, hogy vegyenek részt véleménycserében a rendes ülések mellett a célból, hogy tájékoztassa őket, illetve meghallgassa véleményeiket és javaslataikat a napirenden szereplő kérdésekre vonatkozóan.

(2)   A civil társadalom képviselőivel folytatandó véleménycserét a Tanács Titkársága szervezi. E feladatot – a Bizottsággal egyetértésben – átruházhatja a civil társadalmat képviselő szervezetekre. A Tanács Titkársága különösen az AKCS és EK civil társadalom gazdasági és társadalmi képviselőivel folytatandó véleménycserével kapcsolatos munkát átruházhatja az Európai Közösségek Gazdasági és Szociális Bizottságára.

(3)   A nem kormányzati szereplőkkel megvitatandó napirendi kérdéseket az elnök határozza meg, a Tanács Titkárságának javaslata alapján. Ezeket a kérdéseket a Tanács többi tagjával az egyes ülésekre vonatkozó előzetes napirenddel egyidejűleg kell közölni.

11. cikk

Regionális és szubregionális szervezetek

Az AKCS regionális és szubregionális szervezetek – a Tanáccsal kötött előzetes megállapodás függvényében – megfigyelőkként képviseltethetik magukat a Tanács és a bizottság ülésein.

12. cikk

Közlemények és az ülések jegyzőkönyve

(1)   Ezen eljárási szabályzatban előírt valamennyi közleményt továbbítani kell a Tanács Titkárságán keresztül az AKCS-államok képviselőinek, az AKCS-államcsoport titkárságának, a tagállamok állandó képviselőinek, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és a Bizottságnak.

A közleményeket a bank elnökéhez is meg kell küldeni, amennyiben azok a bankot érintik.

(2)   Minden egyes ülésről jegyzőkönyv készül, mely különösen a Tanács által meghozott határozatokat tartalmazza.

A Tanács jóváhagyását követően, a hivatalban lévő elnök, valamint a Tanács két titkára aláírásával ellátja a jegyzőkönyvet, amelyet aztán elhelyeznek a Tanács irattárában. A jegyzőkönyv egy példányát megküldik az (1) bekezdésben említett címzetteknek.

13. cikk

Dokumentálás

Egyéb határozat hiányában a Tanács a felek hivatalos nyelvein készült dokumentumok alapján folytatja tanácskozásait.

14. cikk

Jogi aktusok formája

(1)   Az AKCS-EK megállapodás 15. cikke (3) bekezdése értelmében a határozatok, állásfoglalások, ajánlások és vélemények cikkekre osztandók.

A „kelt …-ban/ben, … (napon)” záróformulát kell befejezésül használni, ahol a keltezés napja a Tanács általi elfogadás napját jelenti.

(2)   Az AKCS-EK megállapodás 15. cikke (3) bekezdése értelmében meghozott határozat címe „Határozat”, melyet a sorszám, az elfogadás időpontja, valamint a tárgy megjelölése követ.

A határozatoknak rögzíteniük kell hatálybalépésük dátumát. Tartalmazniuk kell továbbá a következő mondatot: „Az AKCS-államok, a Közösség és tagállamai tekintetében elvárt, hogy tegyék meg a maguk részéről a szükséges intézkedéseket ezen határozat végrehajtására vonatkozóan.”

(3)   Az AKCS-EK megállapodás 15. cikke (3) bekezdése értelmében az állásfoglalások, nyilatkozatok, ajánlások és vélemények címe „Állásfoglalás”, „Nyilatkozat”, „Ajánlás”, illetve „Vélemény”, melyet a sorszám, az elfogadás időpontja, valamint a tárgy megjelölése követ.

(4)   Az elnök aláírásával ellátja a Tanács által elfogadott jogi aktusokat, amelyeket aztán elhelyeznek a Tanács irattárában.

Ezen jogi aktusok a Tanács két titkárán keresztül továbbítandók a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzetteknek.

15. cikk

Az elnökség

Az elnöki hivatal ellátása felváltva a következőképpen történik:

—	április 1-től szeptember 30-ig valamely AKCS-állam kormányának egy tagja,

—	október 1-től március 31-ig az Európai Unió Tanácsának egy tagja.

16. cikk

A bizottság

(1)   A Tanács – az AKCS-EK megállapodás 15. cikke (4) bekezdésével összhangban – bizonyos hatásköreit átruházhatja a bizottságra.

(2)   A bizottsági ülések feltételeit a bizottsági eljárási szabályok határozzák meg.

(3)   A bizottság felel a Tanács üléseinek előkészítéséért és a Tanács által rábízott feladatok elvégzéséért.

17. cikk

Részvétel a közös parlamenti közgyűlésen

A közös parlamenti közgyűlési üléseken történő tanácsi részvétel esetén a Tanácsot az elnök képviseli.

Az elnök – akadályoztatása esetén – kijelöli a maga helyett részt vevő tagot.

18. cikk

A közösségi politikák összhangja és a végrehajtás hatásaaz AKCS-EK megállapodás tekintetében

(1)   Amennyiben az AKCS-államok az AKCS-EK megállapodás 12. cikkének megfelelően konzultációt kérnek, úgy e konzultációt sürgősen meg kell tartani, rendszerint a kéréstől számított 15 napon belül.

(2)   A felelős testület lehet a Tanács vagy a bizottság, illetve a 7. cikkben említett két miniszteri bizottság egyike, vagy egy ad hoc munkacsoport.

19. cikk

A titkárság

A Tanács és a bizottság titkársága két titkár közös vezetésével működik.

A két titkár – az egyik az AKCS-államok, a másik a bizottság révén történő – kinevezésére közös konzultációt követően kerül sor.

A titkárok feladataik ellátása során teljesen függetlenül járnak el, kizárólag a megállapodás érdekeire tekintettel, és nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat egyetlen kormánytól, szervezettől, illetve hatóságtól sem – a Tanács, illetve a bizottság kivételével.

A Tanácsnak szóló levelezést a Tanács Titkárságának székhelyére, az elnöknek kell megküldeni.

20. cikk

Ezen határozat megsemmisíti és felváltja az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. január 30-i 1/2001 határozatát.

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/48

---

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 2/2005 HATÁROZATA

(2005. március 8.)

az AKCS–EK miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság eljárási szabályzatáról

(2005/298/EK)

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSA,

tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államcsoport országai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: „megállapodás”) és különösen annak 38. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A megállapodás 38. cikkének (1) bekezdése miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság felállításáról rendelkezik.

(2)	Az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága 2001. április 24-i 4/2001 határozatával hatáskör-átruházással elfogadta a vegyes bizottság eljárási szabályzatát.

(3)	Az Európai Unió új tagállamokkal történt bővítése nyomán bizonyos módosításokra van szükség.

(4)	Ennek megfelelően az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának a botswanai Gaborone-ban 2004. május 6-án tartott 29. ülésszakán határozat született az eljárási szabályzat módosításáról,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Összetétel

(1)   A miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság, (a továbbiakban: „kereskedelmi bizottság”), egyrészről az Európai Közösség minden egyes tagállama által delegált egy-egy miniszterből és az Európai Közösségek Bizottsága egy tagjából, másrészről paritásos alapon az AKCS-államok minisztereiből áll.

(2)   A felek közlik képviselőik nevét a kereskedelmi bizottság titkárságával.

(3)   A kereskedelmi bizottság határozhat úgy, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében említett konkrét területekre vonatkozó ajánlások kidolgozása céljából szűkebb összetételű csoportokat állít fel, amelyek a bizottságban részt vevő AKCS-országokat, illetve EK-tagokat – ideértve a Bizottság tagját is – azonos számban képviselő tagokból állnak.

2. cikk

Elnökség

A kereskedelmi bizottság elnöki tisztét hat hónaponként felváltva az Európai Közösségek Bizottságának az Európai Közösséget képviselő tagja, illetve az AKCS-államok egy képviselője látja el. Az első elnök az AKCS-országok egyik képviselője lesz.

3. cikk

Ülésrend

(1)   A kereskedelmi bizottság évente legalább egyszer, vagy bármely fél kérésére ennél gyakrabban ülésezik.

(2)   A kereskedelmi bizottság üléseire – a kereskedelmi bizottság határozatának megfelelően – vagy az Európai Unió Tanácsa üléseinek szokásos helyszínein, vagy az AKCS-államcsoport Titkárságának székhelyén, vagy valamely AKCS-állam területén fekvő egyik városban kerül sor.

(3)   A kereskedelmi bizottság üléseit annak elnöke hívja össze.

(4)   A kereskedelmi bizottság eljárása csak akkor érvényes, ha az Európai Közösség tagállamai képviselőinek többsége, az Európai Közösségek Bizottságának egy tagja, valamint a bizottság AKCS-államai képviselőinek többsége jelen van.

4. cikk

Képviselet

(1)   Amennyiben a kereskedelmi bizottság tagjai akadályoztatás miatt nem tudnak részt venni az ülésen, képviselőjük útján képviseltethetik magukat.

(2)   Amennyiben egy tag képviseltetni kívánja magát, az ülés kezdete előtt köteles képviselője nevét hivatalosan közölni az elnökkel.

(3)   A kereskedelmi bizottság valamely tagjának képviselője a tagot teljes joggal képviseli.

5. cikk

Delegációk

(1)   A kereskedelmi bizottság tagjai kereskedelmi ügyekért felelős tisztviselőkkel együtt vehetnek részt az üléseken.

(2)   Az elnök minden egyes ülés előtt tájékoztatást kap a felek delegációinak tervezett összetételéről.

(3)   A felek megegyezésétől függően, a kereskedelmi bizottság az üléseire nem tagokat is meghívhat.

(4)   Az AKCS-országok gazdasági integrációs folyamatban részt vevő regionális vagy szubregionális szervezeteinek képviselői a kereskedelmi bizottság előzetes jóváhagyásával megfigyelőkként részt vehetnek az üléseken.

6. cikk

Titkárság

A kereskedelmi bizottság titkárságának feladatait az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának Titkársága látja el.

7. cikk

Dokumentáció

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának Titkársága felelős a kereskedelmi bizottság üléseihez szükséges összes dokumentáció elkészítéséért.

Amikor a kereskedelmi bizottság tanácskozásai írásos dokumentumokra támaszkodnak, ezeket titkársága a kereskedelmi bizottság dokumentumaiként számozza és küldi meg.

8. cikk

Levelezés

(1)   A kereskedelmi bizottsághoz vagy annak elnökéhez intézett összes levelezést a kereskedelmi bizottság titkárságának kell megküldeni.

(2)   A titkárság feladata a levelek továbbítása a címzettekhez, illetve a 7. cikkben említett dokumentumok esetében a kereskedelmi bizottság más tagjaihoz. A megküldött leveleket el kell juttatni az Európai Közösségek Bizottsága Főtitkárságához, az Európai Unió tagállamainak állandó képviseleteihez, valamint az AKCS-államok képviselőinek diplomáciai képviseleteihez.

9. cikk

Nyilvánosság

Ellenkező határozat hiányában a kereskedelmi bizottság a nyilvánosság kizárásával ülésezik.

10. cikk

Az ülések napirendje

(1)   Az elnök minden ülésre előzetes napirendet készít. A kereskedelmi bizottság titkársága az ülés kezdete előtt legkevesebb 15 nappal továbbítja azt a címzettekhez.

(2)   Az előzetes napirend azon napirendi kérdéseket tartalmazza, amelyek napirendre tűzését valamely fél legalább 21 nappal az ülés kezdete előtt kérte az elnöktől. Az AKCS–EK kereskedelmi együttműködési albizottság szintén kérheti valamely kérdés napirendre tűzését. Ebben az esetben a fenti albizottság társelnökei meghívást kapnak az ülésre.

(3)   Amennyiben ezt különleges eset indokolja, a felek megegyezésétől függően a meghatározott határidők lerövidíthetők.

(4)   A kereskedelmi bizottság az ülés elején elfogadja a napirendet.

11. cikk

Jegyzőkönyv

(1)   A titkársággal közösen minden ülésről a lehető legrövidebb időn belül jegyzőkönyvtervezet készül.

(2)   A jegyzőkönyv általánosságban minden egyes napirendi kérdés tekintetében a következőket tartalmazza:

a)	a kereskedelmi bizottsághoz benyújtott dokumentáció;

b)	azon nyilatkozatok, melyek jegyzőkönyvbevételét a kereskedelmi bizottság valamely tagja kérte;

c)	az egyes napirendi kérdésekkel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások, valamint elfogadott nyilatkozatok és következtetések.

(3)   A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen részt vett kereskedelmi bizottsági tagok vagy képviselőik jegyzékét.

(4)   A jegyzőkönyvtervezetet a kereskedelmi bizottság következő ülésén jóváhagyásra előterjesztik. A jegyzőkönyvtervezetet a két fél írásban is jóváhagyhatja. A jegyzőkönyv jóváhagyását követően a jegyzőkönyv két, egyaránt hiteles példányát a titkárság aláírja és megőrzésre átadja a feleknek. A jegyzőkönyv egy példányát a 8. cikkben említett valamennyi címzettnek megküldik.

12. cikk

Ajánlások

(1)   A felek közötti kölcsönös megegyezés értelmében a kereskedelmi bizottság az összes kereskedelmi témáról szóló ajánlásokat fogalmaz meg, ideértve a többoldalú kereskedelmi tárgyalásokra, gazdasági partnerségi megállapodásokra, nemzetközi fórumokon való együttműködésre, valamint termékekre vonatkozó kérdéseket.

(2)   Mindkét fél ilyen értelmű megállapodása esetén a kereskedelmi bizottság az ülések között írásos eljárásban is megfogalmazhat ajánlásokat. Az írásos eljárás a titkárság két társtitkára közti, a felek jóváhagyásával történő jegyzékváltásból áll.

(3)   A kereskedelmi bizottság ajánlásainak a címe „Ajánlás”, melyet a sorszám, az elfogadás időpontja, valamint a tárgy megjelölése követ.

(4)   A kereskedelmi bizottság ajánlásait a titkárság és az elnök hitelesíti.

(5)   Az ajánlásokat a kereskedelmi bizottság dokumentumaiként a 8. cikkben említett valamennyi címzettnek megküldik.

(6)   A kereskedelmi bizottság megfelelő időszakos jelentéseket készít az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa számára.

13. cikk

Nyelvek

Ellenkező döntés hiányában a kereskedelmi bizottság a felek hivatalos nyelvein készült dokumentumok alapján tanácskozik.

14. cikk

Költségek

A megállapodás 1. jegyzőkönyvének a közös intézmények működési kiadásairól szóló (1) bekezdése a kereskedelmi bizottság működésével kapcsolatos költségekre is alkalmazandó.

15. cikk

Ezen határozat megsemmisíti és felváltja az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának az AKCS–EK miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. április 24-i 4/2001 határozatát.

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/51

---

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 3/2005 HATÁROZATA

(2005. március 8.)

az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága eljárási szabályzatának elfogadásáról

(2005/299/EK)

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSA,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodásra, és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésére,

mivel

(1)	Az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága 2001. január 30-i 2/2001 határozatával elfogadta eljárási szabályzatát.

(2)	Bizonyos módosításokra szükség van az új tagállamoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevételéhez.

(3)	Ennek megfelelően az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának a botswanai Gaborone-ban 2004. május 6-án tartott 29. ülésén határozat született az eljárási szabályzat módosítására vonatkozóan,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az ülések ideje és helye

(1)   Amint azt az AKCS-EK partnerségi megállapodás (a továbbiakban: AKCS-EK megállapodás) 16. cikkének (2) bekezdése előírja, az AKCS-EK Nagykövetek Bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) rendszeresen ülésezik, különösen az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa (a továbbiakban: a tanács) üléseinek előkészítése céljából, illetve szükség esetén valamely fél kérésére.

(2)   A bizottságot az elnök hívja össze. Az ülések idejét a felek közös megállapodással állapítják meg.

(3)   A bizottság üléseire vagy az Európai Unió Tanácsának, vagy az AKCS-államcsoport Titkárságának székhelyén kerül sor. Az ülésre sor kerülhet az AKCS-államok területén fekvő valamely városban is, amennyiben erre vonatkozóan különleges döntés születik.

2. cikk

A bizottság feladatai

(1)   Az AKCS-EK megállapodás 16. cikke (2) bekezdésének értelmében a bizottság segíti a tanácsot feladatai ellátásában és végrehajt minden olyan megbízást, melyre a tanács felkéri. Ebben az összefüggésben figyelemmel kíséri az AKCS-EK megállapodás végrehajtását, valamint az abban foglalt célok elérése terén történt előrehaladást.

(2)   A bizottság jelentést tesz a tanácsnak, különösen azokban az ügyekben, melyeket a tanács az ő hatáskörébe utalt.

(3)   A tanácsnak benyújt továbbá minden olyan állásfoglalást, ajánlást vagy véleményt, melyet szükségesnek vagy helyénvalónak ítél.

3. cikk

Az ülések napirendje

(1)   Az előzetes napirendet minden ülés előtt az elnök állítja össze. Ezt az ülés előtt legalább nyolc nappal a bizottság többi tagjával közölni kell.

Az előzetes napirend tartalmazza azokat a napirendi pontokat, amelyek napirendre vételét tíz nappal az ülést megelőzően az elnöktől kérelmezték. Az előzetes napirend csak azokat a napirendi pontokat tartalmazza, amelyeknek a dokumentációját időben benyújtották a tanács titkárságának ahhoz, hogy azt a bizottság tagjainak az ülés előtt legalább nyolc nappal továbbítani tudják.

(2)   A napirendet a bizottság az egyes ülések kezdetén fogadja el. Sürgős esetekben a bizottság határozhat úgy – az AKCS-államok vagy a Közösség kérésére –, hogy olyan napirendi pontokat is napirendre tűz, amelyek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott határidőt nem tartották be.

4. cikk

Eljárások

(1)   A bizottság egyrészről a Közösség, másrészről az AKCS-államok közös megegyezésével határoz.

(2)   A bizottság eljárásai kizárólag akkor érvényesek, ha a Közösség tagállamai állandó képviselőinek legalább fele, az Európai Közösségek Bizottságának (a továbbiakban: a Bizottság) egy képviselője, valamint az AKCS Nagykövetek Bizottsága tagjainak fele jelen van.

(3)   Akadályoztatás esetén a bizottság tagjai képviseltethetik magukat az üléseken. Ez esetben értesíteniük kell az elnököt és meg kell nevezniük a képviseletükre felhatalmazott személyt vagy delegációt. A képviselő az akadályoztatott tag valamennyi jogát gyakorolja.

(4)   A bizottság tagjait tanácsadók kísérhetik el az ülésekre.

(5)   Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: a bank) egy képviselőjének jelen kell lennie a bizottság ülésein, amennyiben a bankot érintő ügyek szerepelnek a napirenden.

5. cikk

Írásbeli eljárások, hivatalos közzétételek és a jogi aktusok formája

Az AKCS–EK tanács eljárási szabályzatának 4. cikke, 9. cikkének (3) bekezdése és 14. cikke vonatkozik a bizottság által elfogadott jogi aktusokra.

6. cikk

Megfigyelői státusszal jelen lévő államok

(1)   Az AKCS-EK megállapodás azon aláíró államainak képviselői, melyek a megállapodás hatálybalépéséig még nem teljesítették annak 93. cikke (1) és (2) bekezdésében említett eljárásokat, megfigyelőként részt vehetnek a bizottság ülésein. Ez esetben engedélyt kaphatnak arra, hogy részt vegyenek a bizottság vitáiban.

(2)   Ugyanezen szabály alkalmazandó az AKCS-EK megállapodás 93. cikkének (6) bekezdésében említett országokra.

(3)   A bizottság felhatalmazhatja az AKCS-EK megállapodáshoz csatlakozni kívánó országok képviselőit arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek a bizottság eljárásaiban.

7. cikk

Titoktartási szabályok

(1)   Egyéb határozat hiányában a bizottság ülései nem nyilvánosak.

(2)   Az egyéb vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a bizottság tanácskozásaira a szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, amennyiben a bizottság másképp nem határoz.

8. cikk

Közlemények és az ülések jegyzőkönyvei

(1)   Az ezen eljárási szabályzatban előírt valamennyi közleményt továbbítani kell a tanács titkárságán keresztül az AKCS-államok képviselőinek, az AKCS-államcsoport Titkárságának, a tagállamok állandó képviselőinek, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és a Bizottságnak.

Ezeket a közleményeket a bank elnökéhez is meg kell küldeni, amennyiben azok a bankot érintik.

(2)   Minden ülésről jegyzőkönyv készül, mely különösen a bizottság által hozott határozatokat tartalmazza.

A bizottság általi jóváhagyása után a bizottság elnöke és a tanács titkárai aláírják a jegyzőkönyvet, melyet a tanács levéltárában helyeznek el. A jegyzőkönyv másolatait el kell küldeni az (1) bekezdésben felsorolt címzetteknek.

9. cikk

Az elnök

A bizottság elnöki tisztét váltakozva, hat-hat hónapig valamely tagországnak a Közösség által kinevezett állandó képviselője, és az AKCS-államok által kinevezett, valamely AKCS-államot képviselő misszióvezető tölti be.

10. cikk

Levelezés és dokumentáció

(1)   A bizottságnak szóló levelezést az elnökhöz kell eljuttatni a tanács titkárságának székhelyére.

(2)   Egyéb határozat hiányában a bizottság a felek hivatalos nyelvén készült dokumentumok alapján folytatja tanácskozásait.

11. cikk

Bizottságok, albizottságok és munkacsoportok

(1)   A bizottság munkáját segítik:

i.	az AKCS-EK megállapodás V. melléklete 1. jegyzőkönyvének 37. cikkében létrehozott vámegyüttműködési bizottság;

ii.	az AKCS-EK megállapodás V. melléklete 5. jegyzőkönyvének 3. cikkében meghatározott, banánnal foglalkozó állandó közös csoport;

iii.	a kereskedelmi együttműködési albizottság;

iv.	a cukorral foglalkozó albizottság;

v.	az AKCS-EK megállapodás záróokmánya XXIV. nyilatkozatának 5. bekezdésében említett, rizzsel foglalkozó vegyes munkacsoport;

vi.	az AKCS-EK megállapodás záróokmánya XXV. nyilatkozatának 6. bekezdésében említett, rummal foglalkozó vegyes munkacsoport.

(2)   A bizottság további megfelelő bizottságokat, albizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre azon munkák elvégzésére, melyeket az AKCS-EK megállapodás 16. cikkének (2) bekezdésében foglalt feladatok teljesítése érdekében szükségesnek ítél.

(3)   Ezen bizottságok, albizottságok és munkacsoportok jelentést készítenek munkájukról a bizottság számára.

12. cikk

A bizottságok, albizottságok és munkacsoportok összetétele

(1)   A vámegyüttműködési bizottság kivételével a 11. cikkben említett bizottságok, albizottságok és munkacsoportok AKCS nagykövetekből vagy azok képviselőiből, a Bizottság képviselőiből és a tagállamok képviselőiből állnak.

(2)   A bank egy képviselője is részt vesz a bizottság, albizottság és munkacsoport ülésein, amennyiben napirendjükön a bankot érintő napirendi pontok szerepelnek.

(3)   Ezen bizottságok, albizottságok és munkacsoportok tagjainak munkáját szakértők segíthetik.

13. cikk

A bizottságok, albizottságok és munkacsoportok elnöksége

(1)   A 11. cikkben említett bizottságok, albizottságok és munkacsoportok elnöki tisztét az AKCS-államok részéről egy AKCS nagykövet, a Közösség részéről pedig a Bizottság vagy egy tagállam képviselője együttesen tölti be.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül a társelnökök kivételes esetekben és közös megegyezéssel bármely általuk kijelölt személlyel képviseltethetik magukat.

14. cikk

A bizottságok, albizottságok és munkacsoportok üléseire vonatkozó eljárások

A 11. cikkben említett bizottságok, albizottságok és munkacsoportok az elnökeikkel folytatott konzultációt követően a két fél egyikének kérésére üléseznek, és az ülésekről hét nappal korábban értesítést kell küldeni, a sürgős esetek kivételével.

15. cikk

A bizottságok, albizottságok és munkacsoportok eljárási szabályzata

A 11. cikkben említett bizottságok, albizottságok és munkacsoportok a bizottság beleegyezésével maguk állapítják meg saját eljárási szabályzatukat.

16. cikk

A titkárság

(1)   A bizottság és a 11. cikkben említett bizottságok, albizottságok és munkacsoportok működéséhez szükséges titkársági és egyéb munkákat (napirendek készítése és a vonatkozó dokumentumok megküldése) a tanács titkársága végzi.

(2)   A titkárság a bizottságok, albizottságok és munkacsoportok egyes üléseit követően a lehető leghamarabb elkészíti ezen ülések jegyzőkönyvtervezetét.

A jegyzőkönyvet a tanács titkársága elküldi az AKCS-államok képviselőinek, az AKCS-államcsoport Titkárságának, a tagállamok állandó képviselőinek, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és a Bizottságnak.

17. cikk

Ezen határozat megsemmisíti az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. január 30-i 2/2001 határozatát, és annak helyébe lép.

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/54

---

AZ AKCS–EK NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGÁNAK 2/2005. SZÁMÚ HATÁROZATA

(2005. március 8.)

az AKCS–EK Vám-együttműködési Bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról

(2005/300/EK)

AZ AKCS–EK NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának az AKCS–EK Vám-együttműködési Bizottság tagságáról és működési szabályzatáról szóló, 1995. június 8-i 2/1995. számú határozatára,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodásra (1) („a partnerségi megállapodás”) és különösen annak V. melléklete 1. jegyzőkönyvének 37. cikkére,

tekintettel az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának eljárási szabályzatára és különösen annak a Nagykövetek Bizottságát támogató bizottságok, albizottságok és munkacsoportok eljárási szabályzatának létrehozására vonatkozó 15. cikkére,

azzal az óhajjal, hogy biztosítsák az AKCS-államok és az Európai Közösség által a partnerségi megállapodás harmadik részének II. címében meghatározott célkitűzések elérését,

figyelembe véve, hogy az AKCS-államok és az Európai Közösség közötti hatékony vámegyüttműködés hozzájárulhat az AKCS-államok és az Európai Közösség közötti kereskedelem fejlődéséhez,

figyelembe véve, hogy a bizottság feladatait a partnerségi megállapodás V. melléklete 1. jegyzőkönyvének 37. és 38. cikke határozza meg,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1)   A partnerségi megállapodás V. melléklete 1. jegyzőkönyvének 37. cikkében létrehozott Vám-együttműködési Bizottság (a továbbiakban: a „bizottság”) egyrészről az Európai Közösség tagállamainak szakértőiből és a Bizottság vámügyi kérdésekért felelős tisztviselőiből, másrészről az AKCS-államokat képviselő szakértőkből és az AKCS-államok regionális csoportosulásainak vámügyi kérdésekért felelős tisztviselőiből áll. A bizottság szükség esetén megfelelő szakértői segítséget vehet igénybe.

(2)   A felek értesítik az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának Titkárságát képviselőik, valamint társelnökük nevéről.

2. cikk

A bizottságnak a partnerségi megállapodás V. melléklete 1. jegyzőkönyvének 37. cikke (1)–(6) bekezdésében és 38. cikke (8)–(10) bekezdésében meghatározott feladatai a következők:

a)	közigazgatási együttműködés végrehajtása a partnerségi megállapodás 1. jegyzőkönyvének helyes és egységes alkalmazása céljából, és minden egyéb ráruházott vámügyi feladat ellátása;

b)	a származási szabályok alkalmazásából eredően az AKCS-államokra gyakorolt hatás rendszeres vizsgálata, illetve megfelelő intézkedések ajánlása az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa számára;

c)	a származási szabályoktól való eltérésre vonatkozó határozatok meghozatala, a társulási megállapodás V. melléklete 1. jegyzőkönyvének 38. cikke (9) és (10) bekezdésében megállapított feltételek szerint;

d)	az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa határozatainak előkészítése a partnerségi megállapodás V. melléklete 1. jegyzőkönyve 40. cikkének megfelelően.

3. cikk

(1)   A bizottság évente legalább kétszer ülést tart az AKCS-csoport és az Európai Közösség által közösen megjelölt időpontban, szabály szerint legalább nyolc nappal az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának ülését megelőzően; szükség esetén rendkívüli ülések összehívására kerülhet sor.

(2)   A bizottság a konkrét ügyek megvizsgálása céljából szükség esetén ad hoc munkacsoportokat állíthat fel.

(3)   A bizottság üléseit az elnök hívja össze. Egyéb határozat hiányában a bizottság eljárásai titkosak.

4. cikk

A bizottság elnökségét váltakozva, hat-hat hónapig az AKCS-csoport és az Európai Közösség tölti be:

—	április 1-jétől szeptember 30-ig az AKCS társelnöke elnököl,

—	október 1-jétől március 31-ig az Európai Közösség társelnöke elnököl.

5. cikk

(1)   Az elnök a társelnökkel konzultálva minden ülés előtt előzetes napirendet készít, amelyet a bizottság az ülés megkezdésekor fogad el.

(2)   A bizottság működéséhez szükséges titkársági és egyéb feladatokat az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának Titkársága végzi el.

(3)   A Titkárság legalább két héttel az ülés előtt megküldi a bizottság tagjainak az ülés összehívásáról szóló értesítést, a napirendet, az intézkedéstervezeteket és minden egyéb munkaanyagot.

(4)   A Titkárság minden ülést követően a bizottság következő ülésén elfogadandó összefoglaló jelentést készít.

6. cikk

A bizottság kizárólag akkor határozatképes, ha az AKCS-csoport által kinevezett képviselők többsége és a Bizottság legalább egy képviselője jelen van.

7. cikk

(1)   A bizottság határozatait az egyrészről az AKCS-államok és másrészről az Európai Közösség közötti megállapodás keretében kell elfogadni.

(2)   Amennyiben a bizottság nem tud határozatot hozni, úgy az ügyet az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága elé terjeszti.

(3)   Kivételes esetekben a társelnök úgy dönthet, hogy írásbeli eljárás útján fogad el határozatot, különösen a partnerségi megállapodás V. melléklete 1. jegyzőkönyvének 38. cikke alapján elfogadott határozatok tekintetében.

8. cikk

A bizottság – amennyiben szükségesnek véli – szakértők részvételét veheti igénybe olyan ügyek tárgyalásakor, amelyek különleges szakértelmet igényelnek.

Az 1. cikk rendelkezései ellenére megfigyelőként olyan AKCS-állam is részt vehet a tárgyalásokon, amely nem tagja a bizottságnak, kivéve ha a bizottság zártkörű tanácskozás mellett dönt.

9. cikk

A bizottság jelentéseit az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának nyújtja be.

10. cikk

Az AKCS-államok egyrészről és az Európai Közösség tagállamai másrészről kötelesek – az őket érintő ügyek tekintetében – megtenni az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

11. cikk

Ez a határozat az aláírásakor lép hatályba. A határozat megsemmisíti az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának az AKCS–EK Vám-együttműködési Bizottság tagságáról és működési szabályzatáról szóló, 1995. június 8-i 2/1995. számú határozatát, és annak helyébe lép.

---

(1)  HL L 317., 2000.12.15., 1. o.

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/56

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. szeptember 22.)

az Egyesült Királyság által Peugeot Citroën Automobiles UK Ltd. számára nyújtani tervezett állami támogatásról

(az értesítés a C(2004) 3349. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/301/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdése első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

az érdekelt feleknek a fent idézett rendelkezésekkel kapcsolatos észrevételeik benyújtására történő felszólítását (1) követően,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

2002. december 16-án kelt levelében az Egyesült Királyság értesítette a Bizottságot azon tervéről, hogy regionális támogatást nyújt a Peugeot Citroën Automobiles UK Ltd. (továbbiakban: „PCA UK”) részére. A Bizottság 2003. február 7-én további információt kért, melyet az Egyesült Királyság 2003. március 7-én kelt levelében bocsátott rendelkezésére.

(2)

2003. április 30-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot azon határozatáról, hogy kezdeményezi az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárást, mivel úgy találta, hogy kétségek merültek fel a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében.

(3)	A Bizottság eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására. A Bizottsághoz az érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek.

(4)

Miután az Egyesült Királyság 2003. július 25-én az észrevételek benyújtási határidejének meghosszabbítását kérelmezte, az Egyesült Királyság 2003. szeptember 5-én benyújtotta az eljárás megkezdésével kapcsolatos észrevételeit. 2003. október 17-én sor került a Bizottság, az Egyesült Királyság és a kedvezményezett közötti találkozóra, melyet követően a Bizottság 2003. október 20-án újabb információkérést intézett az Egyesült Királysághoz. Az Egyesült Királyság 2004. február 19-én és május 4-én bocsátotta rendelkezésre az információkat.

II.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA ÉS ANNAK KEDVEZMÉNYEZETTJE

(5)

A tervezett támogatást a PCA UK, a francia PSA Peugeot Citroën (a továbbiakban: „PSA”) egyik leányvállalatának nyújtanák. A PSA gépjárművek tervezésével, eladásával és gyártásával foglalkozik. 2003-ban a PSA világszerte 3 286 100 járművet értékesített, és ezzel 54,238 milliárd euró forgalmat, illetve 2,195 milliárd euró üzemi eredményt ért el.

(6)	A bejelentett projekt a jelenlegi Peugeot 206-ost helyettesítő új modell, valamint a kapcsolódó termékek gyártásához szükséges beruházást érinti.

(7)	A ryton-i üzem jelenlegi kapacitása évi 183 500 jármű. A jelenlegi 206-os modellt 2008-tól fokozatosan megszüntetik, és egy új padlólemezzel kialakított új modellt vezetnek be. Az üzem kapacitása várhatóan továbbra is évi 183 500 jármű marad.

(8)

A bejelentett projekt megkezdését 2005-re tervezik, és annak tervezett befejezése 2010-re várható. Az Egyesült Királyság szerint a projekt magában foglalja az új modell gyártására vonatkozó, új (festőműhely, metálfényezés) vagy átalakított (a karosszériaműhely felszerelése az új padlólemezekhez való új gépekkel, végszerelés) gyártósorok beszerelését. Az infrastruktúramunkálatok kedvezőbb környezeti, munka- és biztonsági körülményekre is kiterjednek, valamint magukban foglalnak egy, a befejezett járműveknek kialakított új gépjárműparkot. Az Egyesült Királyság szerint a teljes szükséges beruházás nominális értékben kifejezve 187 760 millió GBP.

(9)

Az Egyesült Királyság szerint a projekt helyszínhez nem kötött, és a PSA a projekt alternatív helyszíneként a Szlovákiában található Trnava-t fontolgatja. A PSA 2003. januárban bejelentette, hogy a zöldmezős beruházás helyszínéül Trnava-t választották. Az új Trnava üzemben 2008-ban kezdődik a gyártás, és évi mintegy 300 000 kisautót gyártanak a Peugeot 206-ost helyettesítő új modellel azonos típusú autóból. Az Egyesült Királyság szerint a PSA azt fontolgatja, hogy a ryton-i gyártás fokozatos megszüntetésével egy időben növelje-e a tervezett trnava-i kapacitást.

(10)

A project a jelenlegi ryton-i PSA üzemben valósul meg, a West Midlands régióban. A Ryton-on-Dunsmore a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti területek közé tartozik, melynek a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó regionális felső határát 10 %-os nettó támogatási egyenértékben határozták meg.

(11)	A bejelentett támogatást a jóváhagyott Regional Selective Assistance támogatási program  (3) keretében nyújtják, melynek jogalapja az 1982-es iparfejlesztési törvény 7. szakasza.

(12)

A javasolt támogatás közvetlen támogatás formájában történik, melynek kifizetését a 2005 és 2010 közötti időszakra ütemeznék. Ennek összege 19,100 millió GBP nominális bruttó támogatástartalom, melynek aktualizált értéke 14,411 millió GBP bruttó támogatástartalom (alapév 2002, 6,01 %-os leszámítolási kamatláb). A támogatható beruházások összege 187,760 millió GBP nominális értékben kifejezve és 146,837 GBP aktualizált értékben kifejezve. Ezért az Egyesült Királyság által bejelentett támogatásintenzitás 9,81 % bruttó támogatási egyenértéket jelent.

(13)	A projektet semmilyen egyéb közösségi támogatásban vagy finanszírozásban nem részesítették.

III.   AZ ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK ALAPJAI

(14)

A Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás kezdeményezéséről szóló, 2003. április 30-i határozatában (4) a Bizottság kételyeket támasztott a javasolt támogatás szükségességéről és arányosságáról. Ezen kételyek eloszlatása érdekében a Bizottság további tisztázást és dokumentumokat kért.

(15)

A támogatás szükségessége tekintetében a Bizottság kétségbe vonta, hogy Trnava a szóban forgó projekt életképes alternatívájának tekinthető. A helyi körülményekkel kapcsolatban további bizonyítékot kért, például a helyszínről készített tanulmányt, annak igazolására, hogy a gépjármű-keretrendszer jelentésén belül a projekt valóban nem helyszínhez kötött.

(16)

A támogatás arányossága tekintetében a Bizottság az alábbiakkal kapcsolatban támasztott kételyeket: — a támogatható költségek pontos kiszámítása; — a beszállítók szerszámokkal történő ellátásával kapcsolatos beruházásoknak a támogatható költségekbe történő belefoglalása; — a ryton-i földterület, épületek, gépezetek és felszerelés magasabb beruházási költségeinek indoklása Trnava tekintetében; — a trnava-i alkatrészek és anyagok alacsonyabb üzemeltetési költségeinek indoklása; — a ryton-i létszámleépítési költségek pontos kiszámítása.

(17)	Végül a Bizottság kétségeket támasztott a regionális kiigazítás („top-up”) megállapításának összefüggésében az Egyesült Királyság által előterjesztett kapacitásvariációk kiszámításával kapcsolatban.

IV.   AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉSZREVÉTELEI

(18)	Az Egyesült Királyság 2003. szeptember 5-én nyújtotta be az eljárás megkezdésével kapcsolatos észrevételeit, valamint 2004. február 19-én és május 4-én további információkat.

(19)	A támogatás szükségessége tekintetében az Egyesült Királyság újonnan megerősítette, hogy a projekt helyszínhez nem kötött. E célból az Egyesült Királyság okirati bizonyítást mutatott fel arra, hogy a projekt tekintetében Trnava a ryton-i üzem életképes műszaki alternatívája.

(20)	Az Egyesült Királyság további információkat is rendelkezésre bocsátott a Bizottság által az eljárás megkezdésekor a támogatás arányosságával kapcsolatban támasztott kételyeket illetően.

(21)

2003. szeptember 5-én kelt levelében az Egyesült Királyság egy új költség-haszon elemzést nyújtott be, mely számos fontos szempontból – többek között Trnava-ban a gépekre és berendezésekre fordított magasabb beruházási költségek, viszont alacsonyabb laborüzemeltetési költségek Ryton-ban, illetve Trnava esetében alacsonyabb üzemeltetési költségek energia és víz, valamint a be és ki irányuló szállítás tekintetében – különbözött a kezdetben bejelentettől. Bizonyos változtatások olyan kérdéseket érintettek, melyekkel kapcsolatban a Bizottság nem támasztott kételyeket.

(22)

2004. február 19-én kelt levelében az Egyesült Királyság a költség-haszon elemzés új változatát nyújtotta be, mely – bizonyos különbségektől eltekintve (például a ryton-i laborköltségekre vonatkozó számadatok, valamint Trnava estében a szállítási költségeket visszaállították a kezdetben bejelentettekre) – nagyjából megegyezett a 2003. szeptemberivel. Az Egyesült Királyság tisztázta azokat a kérdéseket, melyekkel kapcsolatban Bizottság az eljárás megkezdésekor kételyeket támasztott, valamint azokat a pontokat, melyeket az eljárás megkezdése után módosítottak. 2004. május 4-én kelt levelében az Egyesült Királyság közölte a Bizottsággal, hogy a projekt 2004 legvégéig vagy 2005 elejéig esetleg nem kezdődik el. A 2004. februári költség-haszon elemzést ennek megfelelően módosították, és a beruházás első éveként 2005-öt jelölték meg.

(23)

A trnava-i földköltségek tekintetében az Egyesült Királyság állítása szerint ilyen költségek nem merülnek fel, mivel a projekt a telephely jelenlegi határain belül végrehajtható. A projekthez hozzávetőlegesen 30 hektárnyi földre lenne szükség, melynek aktualizált értékben kifejezett költsége 0,512 millió GBP.

(24)

Az épületek, gépek és berendezések beruházási költségei tekintetében az Egyesült Királyság a Bizottság észrevételeinek figyelembevétele céljából kiigazította a 2004. februári költség-haszon elemzést. Míg az eredetileg bejelentett költség-haszon elemzés csak a projekt Trnava-ban történő elhelyezéséhez szigorúan szükséges költségeket vette figyelembe, a módosított változat figyelembe veszi a projekt számlájára írható állandó és általános költségek részesedését is. Következésképpen a Trnava-ra vonatkozó alternatív eredmények költségesebbek, mint a Ryton üzem átalakítása.

(25)

A beszállító szerszámokkal történő ellátásával kapcsolatos beruházási költségek tekintetében az Egyesült Királyság megerősítette, hogy azokat nem tekintették támogatható költségeknek, és azokat a 2004. februári költség-haszon elemzés nem tartalmazza; mivel e költségek mindkét forgatókönyv szükséges részét képezik, így a ryton-i hátrányt nem befolyásolják.

(26)

Az alkatrészekkel és anyagokkal kapcsolatos működési költségek tekintetében az Egyesült Királyság rendelkezésre bocsátotta a 2003. májusi PSA belső tervezési dokumentum másolatait, melyek szerint az alkatrészköltség a csoport gyártóhelyeitől függően változik. A ryton-i és trnava-i alkatrészköltségek közötti legfőbb különbség a jelentősen alacsonyabb trnava-i óradíjakból fakad, amely alacsonyabb költségeket jelent a helyszínen előállított nagyobb méretű alkatrészek, mint például lökhárítók, műszerfalak, ülések, ajtóelemek és műszerfalpanelek esetében.

(27)

Az Egyesült Királyság dokumentumokat bocsátott továbbá rendelkezésre az energia és víz, illetve beszállítás tekintetében előreláthatóan alacsonyabb trnava-i működési költségek alátámasztására. A beszállítási költségek tekintetében az Egyesült Királyság rendelkezésre bocsátotta a trnava-i telephelyre vonatkozó belső tervezési dokumentumok naprakésszé tett, 2003. novemberi változatának másolatát, melyben a kezdetben becsült költségeket a helyileg ellátott alkatrészek magasabbra becsült költséghányadának kiegyenlítése érdekében csökkentették.

(28)

Az létszámleépítési költségek tekintetében az Egyesült Királyság pontosította, hogy azokat – a ryton-i üzem lezárásával kapcsolatos költségekhez hasonlóan – a trnava-i megoldás többletköltségeiként figyelembe vették a 2004. februári költség-haszon elemzéshez. Az Egyesült Királyság további részleteket is rendelkezésre bocsátott e költségek kiszámításával kapcsolatban. Ezzel szemben viszont az Egyesült Királyság a költség-haszon elemzésben a ryton-i telephellyel kapcsolatban semmiféle fenntartási beruházást nem tüntetett fel, mivel mindkét forgatókönyv esetében szükség lenne fenntartási beruházásokra.

(29)	Végül pedig, a „top-up” tekintetében az Egyesült Királyság újra megerősítette, hogy a + 2 %-os tényező alkalmazandó a 2004. februári költség-haszon elemzés eredményeként megállapított regionális hátrányra, mivel a támogatott projekt következményeként nem növelik a gyártást.

V.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

(30)

Az Egyesült Királyság által bejelentett, a PCA UK részére történő intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. Az intézkedést az állam finanszírozná, vagy annak finanszírozása állami forrásokon keresztül történne. Továbbá, mivel a támogatás a projekt finanszírozásának jelentős hányadát képezi, az a közösségi verseny torzulásával fenyeget, hiszen a támogatásban nem részesülő versenyzőkkel szemben előnyben részesíti a PCA UK-t. Végül pedig, a tagállamok között a gépjárműpiacon kiterjedt a kereskedelem, és abban a PSA kiemelkedő szerepet játszik.

(31)

A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdése bizonyos, a Szerződéssel összeférhetetlen támogatástípusokat sorol fel. A támogatás jellegének és céljának fényében, illetve a vállalat földrajzi elhelyezkedése tekintetében, a cikk a), b) és c) albekezdései nem alkalmazandóak a szóban forgó tervre. A Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése a támogatás egyéb, a közös piaccal összeférhetőnek tekinthető formáit határozza meg. A Bizottság megjegyzi, hogy a projekt a Ryton-on-Dunsmore térségben helyezkedik el, mely a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján – 10 %-os nettó támogatástartalomban megállapított regionális támogatási felső határértékkel – támogathatónak minősül.

(32)	A szóban forgó támogatás tervezett kedvezményezettje a gépjárművek gyártásával és összeállításával foglalkozó PCA UK. Ezért a vállalat a gépjárműipar részére nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszere (5) (a továbbiakban: „a gépjármű-keretrendszer”) szerinti gépjárműipar részét képezi.

(33)

A gépjármű-keretrendszer 2.2. a) bekezdése szerint valamennyi olyan támogatást, melyet a közhatóságok – a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésével összhangban – a gépjárműiparban működő vállalat számára engedélyezett valamely támogatási program keretében egy egyedi projektnek terveznek nyújtani, a támogatás nyújtása előtt be kell jelenteni, amennyiben azok elérik az alábbi két küszöb egyikét: i. a projekt teljes költsége eléri az 50 millió eurót, ii. a projekt számára nyújtott teljes bruttó támogatás – legyen az állami vagy közösségi támogatás – eléri az 5 millió eurót. Mind a projekt teljes költsége, mint a támogatás összege meghaladja a bejelentési küszöböket. Ezért a PCA UK részére javasolt regionális támogatás bejelentésekor az Egyesült Királyság megfelelt a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(34)

A gépjármű-keretrendszer szerint a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a nyújtott támogatás egyrészt szükséges a projekt megvalósításához, másrészt arányos az általa megoldani kívánt problémák súlyosságával. Ahhoz, hogy a Bizottság állami támogatást engedélyezhessen a gépjárműiparban, a fenti két feltétel, vagyis a szükségesség és arányosság, közül mindkettőt teljesíteni kell.

(35)

A gépjármű-keretrendszer 3.2 bekezdésének a) pontja szerint a regionális támogatás szükségességének igazolásához a támogatás kedvezményezettjének világosan igazolnia kell, hogy projektjéhez gazdaságilag életképes alternatív helyszínt tud felmutatni. Amennyiben a csoporton belül nincs más olyan – akár új, akár már meglévő – ipari terület, mely képes a szóban forgó beruházás befogadására, a vállalkozás – akár támogatás hiányában is – kénytelen lenne projektjét az egyetlen elérhető telephelyen végrehajtani. Ezért regionális támogatás nem engedélyezhető olyan projektre, mely helyszínhez kötött.

(36)

Az Egyesült Királyság által benyújtott dokumentációt és információk értékelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a trnava-i üzem tervrajzai, valamint a helyszínválasztás folyamatával, illetve a műszaki tulajdonságokkal kapcsolatos dokumentumok szerint az üzem képes otthont adni a vizsgált projektnek. Az üzemben jelenleg tervezett gyártás 2006-tól kezdődően óránként 55 gépkocsi. Az üzem viszont, az új óránkénti 32 autó gyártására alkalmas gyártósor megvalósításával képes lenne óránként mintegy 87 gépkocsit előállítani. A jelenlegi üzem határain belül van elegendő hely ilyen bővítésre, valamint az infrastrukturális adottságok máris megfelelnek a magasabb előállítási mennyiségeknek.

(37)	Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy a sajtójelentések szerint a vizsgált projekttel kapcsolatban a PSA csoport a ryton-i üzem lehetséges alternatívájaként továbbra is fontolgatja a trnava-i üzemet.

(38)	A 36. és 37. preambulumbekezdésben említett információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált projekt esetében Trnava valóban a Ryton életképes alternatívája.

(39)

A Bizottság azt is ellenőrizte, hogy a projekt tartalmazza a régi gyártósorok teljes leszerelését, valamint egy teljesen új gépezet, illetve berendezések olyan általános gyártási struktúrába történő beszerelését, mely egyértelműen különbözik az előzőtől. A projekt ezért a gépjármű-keretrendszer szerinti átalakításnak minősül.

(40)	A Bizottság megállapítása szerint a projekt helyszínhez nem kötött, így regionális támogatásra jogosultnak tekinthető, mivel a támogatás szükséges ahhoz, hogy felkeltse a beruházók érdeklődését a támogatott régiót illetően.

(41)

A gépjármű-keretrendszer 3.2. b) bekezdése értelmében az érintett támogatott régióban alkalmazandó regionális rendszer alapján állapítják meg a támogatható költségeket. Az Egyesült Királyság által a támogatható költségek kiszámításával, valamint a beszállítók szerszámokkal történő ellátásával kapcsolatos beruházások tekintetében rendelkezésre bocsátott további információk vizsgálatát követően a Bizottság ellenőrizte, hogy a költségek aktualizált értékben kifejezve 146,837 millió GBP összegig tekinthetők támogathatónak.

(42)	A gépjármű-keretrendszer 3.2. bekezdésének c) pontja értelmében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tervezett támogatás arányos az által megoldani kívánt regionális problémákkal. E célból egy költség-haszon elemzést használnak fel.

(43)

A helyszínhez nem kötött elemek tekintetében a költség-haszon elemzés összeveti a projekt szóban forgó régióban történő végrehajtásához a beruházót terhelő költségeket azokkal a költségekkel, melyeket ugyanazon projekt más helyszínen való végrehajtása esetén kellene viselnie. Ezen összehasonlítást a Bizottság a szóban forgó támogatott régió egyedi hátrányainak megállapításához használja fel. A Bizottság e regionális hátrányok korlátain belül engedélyez regionális támogatásokat.

(44)

A gépjármű-keretrendszer 3.2 bekezdésének c) pontjával összhangban a ryton-i régió üzemeltetési hátrányait, a Trnava-val összevetve, a költség-haszon elemzés hároméves időszakra vetítve méri fel, mivel e kérdéses projekt nem zöldmezős beruházás. Az Egyesült Királyság által benyújtott végleges költség-haszon elemzés – a gépjármű-keretrendszer I. melléklete 3.3. bekezdésének megfelelően – a 2008 és 2010 közötti időszakot, vagyis a gyártás kezdetétől számított három évet öleli fel. A referenciaévként tekintett 2002-es év alapján a bejelentett költség-haszon elemzés a ryton-i helyszín esetében 18,772 millió GBP nettó költséghátrányt tüntet fel a trnava-i helyszínnel szemben. A projekt ennek eredményeként kapott regionális hátrány-hányada (6) 12,78 %.

(45)

A Bizottság megvizsgálta az Egyesült Királyság által, a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot követően benyújtott további információkat és dokumentumokat. A telekköltségek tekintetében a Bizottság elutasítja az Egyesült Királyság azon érvét, miszerint nem kell ilyen költségeket belefoglalni a költség-haszon elemzésbe, hiszen a projekt a Trnava telephely jelenlegi határain belül megvalósítható. A szóban forgó földterületet a PSA nemrégiben vásárolta meg azzal a kifejezett szándékkal, hogy otthont adjon a projektnek, amennyiben a végleges választás Ryton helyett Trnava-ra esik. Ezért annak költségét fel kell tüntetni a Trnava-val kapcsolatos költségek között, melyek ennek következtében 0,512 millió GBP-vel emelkednek.

(46)

Az épületekkel, gépekkel és berendezésekkel, valamint a beszállítók szerszámokkal történő ellátásával kapcsolatos beruházási költségek tekintetében a Bizottság elfogadja a 2004. februári költség-haszon elemzésben szereplő adatokat, melyek szerint a ryton-i üzem átalakítása aktualizált értékben kifejezve 4,522 millió GBP-vel kevesebbe kerülne, mint a trnava-i üzem bővítése.

(47)

Az eljárás kezdeményezése után rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján, az alkatrészekkel és anyagokkal kapcsolatos üzemeltetési költségek tekintetében a ryton-i üzem költség szempontjából hátrányos helyzetben van egyes helyben gyártott olyan alkotórészek tekintetében, melyeknél fontos a helyi munkaerő hozzáadott értéke. A költség-haszon elemzés nem tartalmaz viszont költségkülönbségeket az olyan alkatrészek esetében (például motor vagy sebességváltó), melyeknek világszerte ugyanaz a beszállítója. Az új információk vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ezzel kapcsolatos számadatok elfogadhatók a költség-haszon elemzés céljából.

(48)

A fentiekhez hasonlóan, a rendelkezésre bocsátott új információ elegendő annak igazolásához, hogy a 2004-es költség-haszon elemzés energia-, víz-, belső szállítási, valamint létszámleépítési költségekkel kapcsolatos naprakésszé tett adatai dokumentumokkal alátámaszthatóak, és azok elfogadható becsléseket tükröznek a fenti költségeknek a költség-haszon elemzés által felölelt időszak során történő alakulásáról.

(49)

A Bizottság vizsgálatából származó költség-haszon elemzés csupán csekély mértékben tér el az Egyesült Királyság által az eljárás kezdeményezését követően benyújtott elemzéstől, míg sokkal nagyobbak a különbségek a kezdetben bejelentettel elemzéssel összevetve. A Bizottság szerint a költség-haszon elemzés 2002-es értékekben kifejezve 18,260 millió GDP nettó hátrányt (7) tartalmaz a ryton-i üzem esetében (vö. 18,772 millió GBP az Egyesült Királyság szerint). A projekt ebből eredő regionális hátrány-hányada 12,44 % (8) (vö. 12,78 % az Egyesült Királyság szerint).

(50)

Végül a Bizottság elemzésében mérlegeli a regionális kiigazítás („top-up”) kérdését, figyelembe véve a szóban forgó gépjárműgyártó kapacitásának a beruházási időszak alatt történő növelését vagy csökkentését. A költség-haszon elemzés eredményeként kapott regionális hátrány-hányad emelkedése engedélyezett, feltéve hogy a támogatás kedvezményezettje nem nehezíti a gépjárműipart érintő kapacitásproblémákat. A költség-haszon elemzésből származó regionális hátrányhányad viszont csökken, ha a támogatás kedvezményezettje esetleg súlyosbítja az ipar többletkapacitásból származó problémáját.

(51)

A Bizottság elutasítja az Egyesült Királyság azon érvelését, miszerint a kapacitásban történő változást csupán a vizsgált projekt alapján, és nem a PSA európai gyártókapacitása tekintetében kell kiszámítani. A gépjármű-keretrendszer szerint a költség-haszon elemzés azonos projekteket vet össze, ami többek között azonos számú gépjármű gyártásával kapcsolatos projekteket jelent. Ebből következően igaz, de lényegtelen, hogy a vizsgált projekt nem befolyásolná a PSA általános gyártókapacitását. A gépjármű-keretrendszer 3.2. bekezdésének d) pontjában egyértelműen megállapítottak szerint viszont, a „top-up” elemzés célja, hogy – az érintett csoporton belül a gyártáskapacitás eltéréseinek vizsgálatával – felmérje a beruházási projekt versenyre mért hatásait. E célból a Bizottság következetesen összevetette a szóban forgó gépjárműgyártó projekt előtti és utáni teljes európai gyártókapacitását. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján a PSA kapacitása a Kolinban működő új berendezésekkel jelentősen megnő (200 000 gépjármű/év a PSA részére) és Trnava-ban (300 000 egység), míg egyéb európai üzemekben nem terveznek ehhez kapcsolódó kapacitáscsökkentést. Következésképpen a költség-haszon-elemzésből származó regionális hátrányhányadot 2 %-kal csökkentik (versenyre gyakorolt jelentős hatás egy, a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti régióban történő beruházási projekt esetében), melynek eredményeként a végleges hányad 10,44 %.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(52)

A projekt támogatásintenzitása (9,81 % bruttó támogatási egyenérték) alacsonyabb, mint egyrészt a költség-haszon/„top up” elemzés által beazonosított hátrány, másrészt a regionális támogatás felső határa (10 % nettó támogatási egyenérték). Az Egyesült Királyság által a PCA UK számára nyújtott regionális támogatás ezért megfelel a Szerződés 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti közös piaccal történő összeférhetőség kritériumainak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Egyesült Királyság által a ryton-i Peugeot Citroën Automobiles UK Ltd számára végrehajtani tervezett, nominális értékben 19,100 millió GBP bruttó támogatástartalmat, aktualizált értékben pedig 14,411 millió GBP bruttó támogatástartalmat (alapév 2002, leszámítolási kamatláb 6,01 %) kitevő, egy nominális értékben 187,760 GPB (aktualizált értékben 146,837 GBP) összegű támogatható befektetésre nyújtott állami támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

---

(1)  HL C 147., 2003.6.24., 2. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  Az N 731/00. sz. ügy esetében a kifogások emelésétől történő eltekintésről szóló, 2001. április 25-i bizottsági határozat (C 211., 2001.7.28., 48. o.).

(4)  Lásd a 1. lábjegyzetet.

(5)  HL C 279., 1997.9.15., 1. o. A gépjármű keretrendszer érvényessége 2002. december 31-én járt le, de továbbra is alkalmazandó azon állami támogatásokra, melyeket az említett időpontot megelőzően jelentettek be a Bizottságnak. Lásd a Bizottság tagállamokhoz intézett közleményét (HL C 258., 2000.9.9., 6. o.).

(6)  

(7)  Az Egyesült Királyság előterjesztése szerinti eredeti nettó költséghátrány (18,772 millió GBP) – Trnava földköltség (0,512 millió GBP) (lásd a fenti 44. pontot) = 18,260 millió GBP.

(8)  

---

14.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/62

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. március 31.)

a 97/467/EK határozatnak a tagállamok által nyúlhús és tenyésztettvad-hús behozatalára feljogosított harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékeinek egy horvátországi létesítménnyel történő kiegészítése tekintetében való módosításáról

(az értesítés a C(2005) 985. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/302/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére,

tekintettel az egyes állati eredetű termékek, halászati termékek és élő kéthéjú kagylók tagállamokba történő behozatalára feljogosított harmadik országbeli létesítmények átmeneti időszakra szóló, ideiglenes jegyzékei összeállításának feltételeiről szóló, 1995. június 22-i 95/408/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A tagállamok által nyúlhús és tenyésztettvad-hús behozatalára feljogosított harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékeinek megállapításáról szóló, 1997. július 7-i 97/467/EK bizottsági határozat (2) a tagállamok által nyúlhús és tenyésztettvad-hús behozatalára feljogosított harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékeit állapítja meg.

(2)	Horvátország egy olyan, nyúlhús- és tenyésztettvadhús-termeléssel foglalkozó létesítmény nevét nyújtotta be, amelyet illetően a felelős hatóságok igazolják, hogy megfelel a közösségi szabályoknak.

(3)	Ennek megfelelően ezt a létesítményt fel kell venni a 97/467/EK határozatban meghatározott listákra.

(4)

Mivel az érintett létesítményben még nem kerültek végrehajtásra a helyszíni szemlék, az ebből történő behozatal a harmadik országokból a Közösségbe érkező termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/98/EK tanácsi irányelv (3).

(5)	A 97/467/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 97/467/EK határozat II. melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ezt a határozatot 2005. április 21-től kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 243., 1995.10.11., 17. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o. Helyesbítés: HL L 195., 2004.6.2., 12. o.) módosított határozat.

(2)  HL L 199., 1997.7.26., 57. o. A legutóbb a 2004/591/EK határozattal (HL L 263., 2004.8.10., 21. o.) módosított határozat.

(3)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o. A legutóbb a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Helyesbítés: HL L 191., 2004.5.28., 1. o.) módosított irányelv.

---

---