1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/3

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)

Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)

A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)

Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/5

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet értelmében a feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét és különösen az említett rendelet 28. cikkében felsorolt ár- és költségtényezőket. A fenti cikk szerint figyelembe kell venni a tervezett kivitelek gazdasági szempontját is.

(3)

A nyerscukorra vonatkozó visszatérítést a szabványminőségre kell megállapítani. E szabványminőséget az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének II. pontja határozza meg. Egyebekben ezt a visszatérítést az 1260/2001/EK rendelet 28. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A kandiscukor meghatározását az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. A visszatérítés ilyen módon kiszámított összegét az ízesített vagy színezett cukor esetében e cukrok szacharóztartalmára kell alkalmazni, és azt a szacharóztartalom 1 %-ára vonatkoztatva kell meghatározni.

(4)

Különleges esetekben a visszatérítés összege más jogi aktusok útján is megállapítható.

(5)

A visszatérítéseket kéthetente rögzítik. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(7)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001 eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösségnek ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jellegűnek tűnik.

(8)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(9)

Figyelembe véve e tényezőket, valamint a cukorpiac jelenlegi helyzetét, különösen a cukornak a közösségi és a világpiacon jegyzett árfolyamait és árait, a visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/7

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikk 1) bekezdés d) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi áraik közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke értelmében az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek 100 kilogrammjára vetített export-visszatérítésnek meg kell egyeznie az alapösszeg és a szóban forgó termék szacharóz-tartalmának a szorzatával, mely utóbbi adott esetben növelendő a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalommal. A szóban forgó termékre vonatkozó szacharóz-tartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (3) bekezdése értelmében a feldolgozatlanul exportált szorbóz esetében a visszatérítés alapösszege egyenlő a visszatérítés alapösszegének a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (3) által meghatározott, az ezen utóbbi rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó hatályos termelési visszatérítés egy századával csökkentett összegével.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (1) bekezdése értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt egyéb, feldolgozás nélkül exportált termékek esetében a visszatérítés alapösszege megegyezik egy, az alábbiak figyelembevételével megállapított összeg egy századával: egyrészt a fehércukornak a Közösség nem deficites területeire vonatkozó, arra a hónapra érvényes intervenciós ára, amelyre az alapösszeget rögzítik, valamint a fehércukor világpiaci árfolyamai illetve árai közötti különbség, másrészt a közösségi alaptermékek harmadik országokba exportálandó feldolgozott áruk gyártása során történő felhasználása, valamint az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó megállapodások keretében behozott harmadik országbeli termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége.

(5)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében a visszatérítés alapösszegének alkalmazása korlátozható csupán egyes termékekre az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek közül.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés f), g) és h) pontjában felsorolt, feldolgozatlan állapotban exportált termékek kivitelére visszatérítés nyújtható. A visszatérítés mértékét a szárazanyag-tartalom 100 kilogrammjára vetítve kell meghatározni, figyelembe véve különösen az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, valamint a tervezett export gazdasági vonatkozásait. Az említett (1) bekezdés f) és g) pontjában felsorolt termékek esetében csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek eleget tesznek a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételeknek; a h) pontban felsorolt termékek esetében pedig csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek megfelelnek a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében előírt feltételeknek.

(7)

A fent említett visszatérítéseket havonta kell rögzíteni. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(8)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikk (5) bekezdés első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(9)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001. eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösség ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jelleget mutat.

(10)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(11)

Figyelembe véve ezeket a tényezőket, a szóban forgó termékek után járó visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/10

(1)

A 2004/2005-ös gazdasági évben a fehér cukorra vonatkozó exportlefölözés és/vagy -visszatérítés meghatározására irányuló folyamatos pályázati eljárásról szóló, 2004. július 19-i 1327/2004/EK bizottsági rendelet (2) értelmében e cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan részleges pályázati eljárásokat kell kiírni.

(2)

Az 1327/2004/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben, a szóban forgó részleges pályázati eljárás tekintetében maximális export-visszatérítés állapítandó meg, aminek során különösképpen figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/11

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint határozat születhet termelési visszatérítések nyújtásáról az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában felsorolt termékekre, az említett bekezdés d) pontjában felsorolt szirupokra, valamint az 1702 50 00 KN-kód alá tartozó vegytiszta fruktózra (levulózra) mint közbenső termékre abban az esetben, ha azok a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében találhatók, és amennyiben azokat bizonyos vegyipari termékek gyártására használják fel.

(2)

Az 1260/2001/EK tanácsi rendeletnek a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy ezek a visszatérítések a fehér cukorra alkalmazandó visszatérítés alapján kerülnek meghatározásra.

(3)

Az 1265/2001/EK rendelet 9. cikke úgy rendelkezik, hogy a fehér cukor utáni termelési visszatérítést havonta kell rögzíteni, az egyes hónapok első napján kezdődő időszakokra.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/12

(1)

Az Európai Unió–Mexikó Vegyes Tanács a 2000. március 23-i 2/2000 vegyes tanácsi határozatot módosító 3/2004 EU–Mexikó vegyes tanácsi határozat (2) helyesbítéséről szóló, 2005. február 21-i 1/2005 határozatával módosította azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a 3/2004 határozatban meghatározott két közösségi vámkontingenst meg kell nyitni.

(2)

Az 1362/2000/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Mivel az az időszak, amelyre vonatkozóan a kérdéses vámkontingenseket meg kell nyitni, 2005. január 1-jén kezdődik, ezt a rendeletet ugyanattól az időponttól kezdve kell alkalmazni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/13

(1)

A Tanács 2005. március 16-i határozatával (2) engedélyt adott az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti euro-mediterrán megállapodás jegyzőkönyvének aláírására, és előírta annak 2004. május 1-jétől történő ideiglenes alkalmazását, figyelembe véve a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását.

(2)

E jegyzőkönyv egyes Marokkóból származó termékek esetében új vámkontingenseket és új referenciamennyiséget, valamint változtatásokat ír elő a 747/2001/EK rendeletben megállapított jelenlegi vámkontingensekre vonatkozóan.

(3)

Az új vámkontingensek és referenciamennyiség alkalmazása, továbbá a jelenlegi vámkontingensek megváltoztatása céljából a 747/2001/EK rendeletet módosítani kell.

(4)

A 2004-es évre vonatkozólag, az új vámkontingensek és referenciamennyiség mértékét, valamint a jelenlegi vámkontingensek mennyiségének növekedését a jegyzőkönyvben megállapított alapmennyiségek részeként kell kiszámítani, a 2004. május 1-je előtt eltelt időszak arányában.

(5)

A 747/2001/EK rendeletben előírt egyes jelenlegi vámkontingensek kezelésének megkönnyítése érdekében, az e kontingensek keretén belül behozott mennyiségeket az e rendelet által módosított 747/2001/EK rendelettel összhangban megnyitott megfelelő vámkontingensekre kell elszámolni.

(6)

Mivel a jegyzőkönyv 2004. május 1-jétől alkalmazandó, e rendeletet ugyanettől az időponttól kezdve kell alkalmazni, és a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(7)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/17

(1)

A 2793/1999/EK rendelet érinti az Európai Közösség és a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött, a kereskedelmi forgalomról, fejlesztésről és együttműködésről szóló megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokat.

(2)

A Tanács 2005/206/EK határozatával (2) jóváhagyott egy kiegészítő jegyzőkönyvet az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött, a kereskedelemről, a fejlesztésről és az együttműködésről szóló megállapodáshoz a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából. A jegyzőkönyv kiigazításokat tartalmaz egyes, vámkedvezményeket korlátozó vámkontingensek vonatkozásában. Ezen vámkontingensek végrehajtásához szükséges a 2793/1999/EK rendelet módosítása.

(3)

Az említett határozatnak megfelelően az összes gyümölcskészítményre (rendelésszám 09.1813) és az összes vegyesgyümölcs-készítményre (rendelésszám 09.1815) vonatkozó vámkontingensek 1 225 tonnával, illetve 340 tonnával emelkednek.

(4)

A 2005/206/EK határozatnak megfelelően a 2004-es évre vonatkozóan a jelenlegi vámkontingensek mennyiségének növekedését az alapmennyiségek arányában kell kiszámítani, a 2004. május 1-je előtt eltelt időszak figyelembevételével.

(5)

Mivel a kiegészítő jegyzőkönyv előírja, hogy az új közösségi vámkedvezményeket 2004. május 1-jétől kell alkalmazni, ezt a rendeletet ugyanattól az időponttól kell alkalmazni és a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

1.

a 09.1813 rendelésszámhoz tartozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„40 000 tonna bruttó tömeg (éves növekedési arány 3 %) 1 225 (3) tonna bruttó tömeg (éna 3 %) többletmennyiséggel (2004.5.1-jétől);”

2.

a 09.1815 rendelésszámhoz tartozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„18 000 tonna bruttó tömeg (éves növekedési arány 3 %) 340 (4) tonna bruttó tömeg (éna 3 %) többletmennyiséggel (2004.5.1-jetől).”

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/19

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/21

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK (3) rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)

A korrekciós tényezőt ugyanakkor kell rögzíteni, amikor a visszatérítést, és ugyanazon eljárás szerint. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)

A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/23

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai, illetve árfolyamjegyzései és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke említ.

(3)

A malátára vonatkozó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

E szabályok alkalmazása a gabonaágazat piacainak jelenlegi helyzetére és különösen e termékeknek a Közösségen belüli és a világpiaci jegyzéseire, illetve áraira, a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/25

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem beadásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK (2) tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK (3) rendelet 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott maláta vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A fentiekben hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy a korrekciós tényezőt e rendelet mellékletének megfelelően kell rögzíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/27

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A 3072/95/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/30

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai és e termékeknek a Közösségen belüli jegyzései vagy árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1784/2003/EK rendeletnek a gabonaalapú keveréktakarmányokra vonatkozó import- és exportszabályozásra való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint az import- és exportengedélyek rendszerének a gabona- és rizságazatban való alkalmazása sajátos szabályairól szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról szóló, 1995. június 29-i 1517/95/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikke meghatározta azokat a sajátos kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámítása során.

(3)

E számítás során figyelembe kell venni a gabonatermék-tartalmat is. Az egyszerűsítés érdekében a visszatérítés a „gabonakészítmények” két kategóriájára fizetendő, nevezetesen egyfelől a kukoricára, amely a legáltalánosabban használt gabonaféle az exportált keveréktakarmányok előállítása során, valamint a kukoricaalapú termékekre, másfelől az „egyéb gabonafélékre”, amely utóbbi kategóriába tartozik a kukorica, illetve kukoricaalapú termékek kivételével valamennyi egyéb, visszatérítésben részesíthető gabonakészítmény. Visszatérítés a keveréktakarmányban lévő gabonatermék mennyiségére jár.

(4)

Ezen túlmenően a visszatérítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni ezeknek a termékeknek a világpiaci értékesítési lehetőségeit és feltételeit, a közösségi piacon jelentkező zavarok elkerülésének szükségességét és az export gazdasági vonatkozásait is.

(5)

A gabonapiac jelenlegi helyzete és különösen az ellátás biztosításának kilátásai miatt az export-visszatérítéseket be kell szüntetni.

(6)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/32

(1)

Az 1766/92/EGK, illetőleg az 1418/79/EGK tanácsi rendeletnek a gabona-, illetőleg rizságazatban alkalmazott termelési visszatérítésekre való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. június 30-i 1722/93/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározta a termelési visszatérítések engedélyezésének feltételeit. A kiszámítás alapját ugyanezen rendelet 3. cikke határozta meg. Az így kiszámított visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni, és módosítható, ha a kukorica és/vagy a búza árai jelentősen megváltoznak.

(2)

A pontos fizetendő összeg megállapítása érdekében az e rendelet által rögzítendő termelési visszatérítéseket súlyozni szükséges az 1722/93/EGK rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatókkal.

(3)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

a)

0,00 EUR/t a kukoricában, a búzában, az árpában és a zabban lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva;

b)

0,00 EUR/t a burgonyában lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva.

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/33

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)

A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/35

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/38

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdése gondoskodik arról, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt termékek világpiaci árai és a közösségi árak közötti különbség fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják. A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos áru által tartalmazott termékre vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(4)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket meg lehet állapítani előre, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(5)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/40

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdése és a 1785/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; ezt akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy a 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése első albekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, az érkezési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (3) és (5) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően, a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződése 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/44

(1)

A cukorágazatban a kvótarendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 20-i 314/2002/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke előírja a cukorgyártók, izoglükózgyártók és inulinszirup-gyártók által az illeték előlegeként fizetendő egységösszegek meghatározását április 1-je előtt az adott év termelésére vonatkozóan.

(2)

Az illetékekre vonatkozó becslés az 1260/2001/EK rendelet 15. cikke (3), illetve (5) bekezdésében említett legmagasabb összeg 60 %-ánál nagyobb összeget eredményez a termelési alapilleték, illetve a B termelési illeték tekintetében. A 314/2002/EK rendelet 7. cikke (1) és (2) bekezdésével összhangban a megfelelő legmagasabb összeg 50 %-ában kell meghatározni a cukorra és inulinszirupra vonatkozó alapilleték, illetve B termelési illeték előlegét. Ugyanezen cikk (3) bekezdésének megfelelően az izoglükóz termelési alapilleték-előlegét a cukor becsült termelési alapilletéke egységösszegének 40 %-ában kell megállapítani.

(3)

A Cukorpiaci Irányítóbizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

a)

a termelési alapilleték előlege 6,32 euró minden tonna fehér cukor után az A és a B cukor esetében;

b)

a B termelési illeték előlege 118,48 euró minden tonna fehér cukor után a B cukor esetében;

c)

a termelési alapilleték előlege 5,06 euró minden tonna szárazanyag után az A és a B izoglükóz esetében;

d)

a termelési alapilleték előlege 6,32 euró minden tonna cukor-izoglükóz szárazanyag-egyenérték után az A és a B inulinszirup esetében;

e)

a B termelési illeték előlege 118,48 euró minden tonna cukor-izoglükóz szárazanyag-egyenérték után a B inulinszirup esetében.

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/45

(1)

A 2277/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/46

(1)

Az 1757/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/47

(1)

Az 115/2005/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg közönséges búza exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel, illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/48

(1)

A Tanácsnak az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló, 2002. február 28-i átfogó terve – amely a Bizottság illegális bevándorlás elleni közös politikáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett, 2001. november 15-i közleményén alapul – egy biztonságos, webalapú intranet oldal kifejlesztésére szólított fel annak érdekében, hogy létrejöjjön a tagállamok közötti, a rendszertelen vagy illegális bevándorlási hullámokkal és jelenségekkel kapcsolatos biztonságos és gyors információcsere.

(2)

Helyénvaló, hogy a hálózat fejlesztésére és igazgatására a Bizottságot hatalmazzák fel.

(3)

A webalapú intranet oldalhoz való hozzáférést a jogosult felhasználókra kell korlátozni a meghatározott feltételeknek, eljárásoknak és biztonsági intézkedéseknek megfelelően.

(4)

E határozat célja, nevezetesen a tagállamok közötti biztonságos és gyors információcsere a tagállamok által nem valósítható meg kielégítő módon, és így a tervezett intézkedés hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. A fent említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a határozat nem haladja meg a fenti célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(5)

Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, mint a közösségi jog általános elveit.

(6)

A webalapú intranet oldal összefüggésében figyelembe kell venni a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3).

(7)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (4).

(8)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, és ezért az rá nézve nem kötelező erejű és azt nem köteles alkalmazni. Mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés III. része IV. címének rendelkezései értelmében e határozat a schengeni vívmányokra épül – kivéve annyiban, amennyiben az egy tagállam területén való rövid távú tartózkodás hatályos feltételeinek a schengeni vívmányok rendelkezései értelmében nem, illetve már nem megfelelő személyeken kívüli, harmadik országból származó állampolgárok visszaküldésével összefüggő problémákkal kapcsolatos információcserét hoz létre – az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia e határozat Tanács általi elfogadását követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(9)

Az Izlandi Köztársaságot és a Norvég Királyságot illetően e határozat – kivéve annyiban, amennyiben az egy tagállam területén való rövid távú tartózkodás hatályos feltételeinek a schengeni vívmányok rendelkezései értelmében nem, illetve már nem megfelelő személyeken kívüli, harmadik országból származó állampolgárok visszaküldésével összefüggő problémákkal kapcsolatos információcserét hoz létre – az 1999. május 18-án az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5), értelmében azon schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének A), B), C) és E) pontjában említett területek hatálya alá tartoznak.

(10)

Svájcot illetően e határozat – kivéve annyiban, amennyiben az egy tagállam területén való rövid távú tartózkodás hatályos feltételeinek a schengeni vívmányok rendelkezései értelmében nem, illetve már nem megfelelő személyeken kívüli, harmadik országból származó állampolgárok visszaküldésével összefüggő problémákkal kapcsolatos információcserét hoz létre – az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7), értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2004. október 25-i 2004/849/EK (8) és 2004/860/EK tanácsi határozat (9) 4. cikke (1) bekezdésével összefüggésben, az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A., B., C. és E. pontjában említett területek hatálya alá tartoznak.

(11)

Szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy Izland, Norvégia és Svájc képviselői részt vehessenek a Bizottságot az e határozat szerinti végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottság munkájában a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képező rendelkezéseket illetően.

(12)

Az Egyesült Királyság részese e határozatnak, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (10), 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban, annyiban, amennyiben annak intézkedései továbbfejlesztik a schengeni vívmányok olyan, illegális bevándorlás megszervezése elleni rendelkezéseit, amelyekben az Egyesült Királyság részt vesz, valamint összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével, az Egyesült Királyság jelezte, hogy e határozat elfogadásában és alkalmazásában részt kíván venni.

(13)

Írország részese e határozatnak, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével és az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (11) 6 cikkének (2), bekezdésével összhangban, annyiban, amennyiben annak intézkedései továbbfejlesztik a schengeni vívmányok olyan, illegális bevándorlás megszervezése elleni rendelkezéseit, amelyekben Írország részt vesz.

(14)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező erejű és azt nem köteles alkalmazni, annyiban, amennyiben annak intézkedései nem fejlesztik tovább a schengeni vívmányok olyan illegális bevándorlás megszervezése elleni rendelkezéseit, amelyekben Írország részt vesz,

a)

az illegális bevándorlással és az azt segítő hálózatokkal kapcsolatos korai figyelmeztető rendszer;

b)

bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata;

c)

a vízumok, határátlépési és útiokmányok illegális bevándorlással összefüggő használatára vonatkozó információk;

d)

visszaküldéssel kapcsolatos kérdések.

a)

meghatározza a hálózathoz való teljes vagy szelektív hozzáférés feltételeit és eljárásait;

b)

szabályokat és iránymutatásokat állapít meg a rendszer használatának feltételeire vonatkozóan, beleértve az információk titkosságára, átadására, tárolására, rendszerezésére és törlésére, valamint a szabványosított formanyomtatványokra vonatkozó szabályokat.

a)

megelőzzék, hogy jogosulatlan személyek a hálózathoz hozzáférjenek;

b)

biztosítsák, hogy a hálózat használata során a jogosult felhasználók csak a hatáskörükbe tartozó adatokhoz férjenek hozzá;

c)

megelőzzék, hogy a hálózaton megtalálható információt jogosulatlan személyek olvassák, másolják, módosítsák vagy kitöröljék.

1.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/52

(1)

Az új belépőknek (vagy más „engedéllyel rendelkező szolgáltatóknak”) gyakran a már meglévőkre kell hagyatkozniuk, hogy helyi bérelt áramkört biztosítsanak az ügyfél telephelyének egy új belépő hálózatával történő összekapcsolásához („bérelt vonal részáramköre”).

(2)

Az egyetemes szolgáltatásnak és az együttműködési képességnek a nyílt hálózatellátás (ONP) elvei alkalmazása révén történő biztosítását szolgáló távközlési összekapcsolásról szóló, 1997. június 30-i 97/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerint és a nyílt hálózatellátás bérelt vonalakra történő alkalmazásáról szóló, 1992. június 5-i 92/44/EGK tanácsi irányelv (3) szerint, amelyek most hatályukat vesztették (4), a bérelt vonalakat üzemeltető bizonyos szervezetek kötelesek voltak bérelt vonalas szolgáltatásaikat (a bérelt vonali részáramköröket is beleértve) a megkülönböztetésmentesség és a költségalapúság alapelvei szerint nyújtani.

(3)

A keretirányelv 27. cikkével és az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) („egyetemes szolgáltatási irányelv”) 16. cikkének (1) bekezdésével, és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) („hozzáférési irányelv”) 7. cikkével összhangban a korábbi kötelezettségeket ezért addig kell fenntartani, amíg az érintett piacokat felül nem vizsgálták a keretirányelv 16. cikkével és az egyetemes szolgáltatási irányelv 16. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(4)

A keretirányelv 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy egy érintett piacon nem hatékony a verseny, meghatározza az e piacon jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokat, és az ilyen vállalkozások számára megfelelő konkrét szabályozó kötelezettségeket állapít meg, illetve a már létező ilyen kötelezettségeket fenntartja vagy módosítja. Az egyetemes szolgáltatási irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban, amennyiben egy nemzeti szabályozó hatóság azt állapítja meg, hogy a bérelt vonalak minimális készletét nyújtó piacon nincs hatékony verseny, meghatározza azokat a vállalkozásokat, amelyek jelentős piaci erővel rendelkeznek, és megállapítja a bérelt vonalak minimális készletének szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeket és az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket. A továbbiakban a fenti irányelvek szerinti kötelezettségekkel rendelkező vállalkozások, mint „bejelentett szolgáltatók” szerepelnek.

(5)

2003. február 11-én a Bizottság elfogadott egy, az elektronikus hírközlési szektoron belül az érintett piacokat meghatározó ajánlást az érintett termékek és szolgáltatások piacairól (7), amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezni kell a keretirányelv 15. cikkének rendelkezései szerint. A jegyzék tartalmazza a nagykereskedelmi bérelt vonalak végződtetési szegmenseit és a nagykereskedelmi bérelt vonalak trönkszegmenseit.

(6)

A bérelt vonali részáramkörök szolgáltatása beletartozik a Bizottság 2003. február 11-i ajánlásában szereplő nagykereskedelmi bérelt vonalak végződtetési szegmenseinek piacába, valamint megfelelő vonalhosszúságok esetén a nagykereskedelmi bérelt vonalak trönkszegmenseinek piacába is. A nemzeti szabályozó hatóságoknak kell eldöntenie a nemzeti piacukra jellemző hálózati topológiától függően, hogy mi tekintendő végződtetési szegmensnek.

(7)

A nemzeti szabályozó hatóságoknak a keretirányelv 15. és 16. cikke szerint és az egyetemes szolgáltatási irányelv 16. cikke (3) bekezdése szerint végzett piaci felülvizsgálatainak és piaci erő felméréseinek fenntartása mellett a tagállamok által nyújtott információ a rosszabbodó problémák tartós sémáját tárja fel a bejelentett szolgáltatók által adott bérelt vonali részáramkörök árszintjével kapcsolatban, és megerősíti az ilyen árak eltéréseivel kapcsolatos problémákat.

(8)

Amennyiben a hozzáférési irányelv 13. cikkével vagy az egyetemes szolgáltatási irányelv 18. cikkével összhangban egy nemzeti szabályozó hatóság kötelezettségeket állapít meg az áralapúságra a bérelt vonali részáramkörök tekintetében, számításba veheti azt a tényt, hogy az érintett szolgáltatótól kapott költséginformáció esetleg nem tükrözi teljes mértékben egy korszerű technológiákat alkalmazó hatékony szolgáltató költségeit. Szintén számításba veheti az összevethető versenypiacokon rendelkezésre álló árakat az előírt költségmegtérülési mechanizmusokra vagy árazási módszertanokra való tekintettel.

(9)

Ilyen körülmények között az ajánlott ármaximumok közzétételének a bérelt vonali részáramkörökre vonatkozóan tájékoztatást és útmutatást kell nyújtania a nemzeti szabályozó hatóságoknak, hogy miként alkalmazzák a bérelt vonalak szolgáltatásának jelenlegi legjobban bevált gyakorlatát, amikor szabályozási intézkedéseket gondolnak ki azon bérelt vonali piacok számára, amelyek területén a verseny nem kellően hatékony. Ily módon hozzájárulna a belső piac fejlesztéséhez azáltal, hogy javítaná az egész EU-ra kiterjedő következetességet a szabályozási keretrendszer alkalmazásában, és így elősegítené a versenyképesebb és költséghatékonyabb bérelt vonali piac létrehozását.

(10)

Ezen ajánlásban az ármaximumok képzése figyelembe veszi az átlagárakat azokban a tagállamokban, amelyek lehetővé teszik a bejelentett szolgáltatóknak az árrugalmasságot a különböző földrajzi térségekben.

(11)

Amint azt a hozzáférési irányelv 13. cikkének (3) bekezdése meghatározza, a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik egy JPE-ként kijelölt vállalkozástól, hogy árait teljeskörűen indokolja, és szükség szerint megkövetelhetik az árak kiigazítását is.

(12)

A Bizottság legkésőbb 2006. július 31-ig megfontolja, hogy szükséges-e felülvizsgálni ezen ajánlást a változó technológiák és piacok figyelembevétele miatt.

(13)

A hírközlési bizottsággal konzultáció folyt a keretirányelv 22. cikke (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően,

1.

Az ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

2.

Amikor a nemzeti szabályozó hatóság az árak költségalapúságára vonatkozó kötelezettséget állapít meg vagy tart fenn a 2002/19/EK irányelv („hozzáférési irányelv”) 13. cikke (1) bekezdése szerint a bérelt vonali részáramköröket nyújtó szolgáltatók tekintetében, akkor a nemzeti hatóságoknak:

3.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.