ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 62

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. március 9.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

 

A Bizottság 385/2005/EK rendelete (2005. március 8.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 386/2005/EK rendelete (2005. március 8.) egyes gyümölcs- és zöldségfélék, valamint egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódja tekintetében több rendelet módosításáról

3

 

*

A Bizottság 387/2005/EK rendelete (2005. március 8.) az avokádó forgalmazási minőségszabványának megállapításáról szóló 831/97/EK rendelet módosításáról

5

 

*

A Bizottság 388/2005/EK rendelete (2005. március 8.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munkából a nyugdíjba történő átmenetre vonatkozó 2006. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról és a 246/2003/EK rendelet módosításáról

7

 

*

A Bizottság 389/2005/EK rendelete (2005. március 8.) a Svájctól vagy Liechtensteintől eltérő harmadik országokba exportált egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekben használt egyes cukorfajták tekintetében a 2201/96/EK és a 800/1999/EK tanácsi rendelettől való eltérések megállapításáról

12

 

*

A Bizottság 2005/23/EK irányelve (2005. március 8.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )

14

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

2005/182/EK:A Tanács határozata (2004. július 5.) a Szlovákiában fennálló túlzott hiányról

16

 

*

2005/183/EK:A Tanács határozata (2004. július 5.) a lengyelországi túlzott költségvetési hiányról

18

 

*

2005/184/EK:A Tanács határozata (2004. július 5.) a ciprusi túlzott költségvetési hiányról

19

 

*

2005/185/EK:A Tanács határozata (2004. július 5.) a cseh köztársasági túlzott költségvetési hiányról

20

 

*

2005/186/EK:A Tanács határozata (2004. július 5.) Málta túlzott költségvetési hiányának fennállásáról

21

 

 

Bizottság

 

*

2005/187/EK:A Bizottság ajánlása (2005. március 2.) a 95/53/EK tanácsi rendelettel összhangban a takarmányozás 2005. évi hatósági ellenőrzésére irányuló koordinált programról ( 1 )

22

 

*

2005/188/EK:A Bizottság határozata (2004. július 19.) az összefonódás közös piaccal, valamint az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének kinyilvánításáról (COMP/M.3333 sz. ügy – SONY/BMG) (az értesítés a B(2004) 2815. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

30

 

*

2005/189/EK:A Bizottság határozata (2005. március 7.) egyes szlovákiai húságazati létesítményekre vonatkozóan a 2003-as csatlakozási okmány XIV. melléklete függelékének módosításáról (az értesítés a B(2005) 512. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

34

 

 

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

 

*

A Tanács 2005/190/KKBP együttes fellépése (2005. március 7.) az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX)

37

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/1


A BIZOTTSÁG 385/2005/EK RENDELETE

(2005. március 8.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. március 9-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 8-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. március 8-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

122,8

204

97,9

212

143,7

624

163,4

999

132,0

0707 00 05

052

144,5

068

159,6

096

128,5

204

130,8

999

140,9

0709 10 00

220

21,9

999

21,9

0709 90 70

052

160,4

204

147,1

999

153,8

0805 10 20

052

57,9

204

49,4

212

54,3

220

50,9

421

39,1

624

61,1

999

52,1

0805 50 10

052

59,4

220

22,0

624

51,0

999

44,1

0808 10 80

388

93,2

400

109,1

404

70,8

508

65,9

512

68,4

528

64,0

720

65,0

999

76,6

0808 20 50

052

196,3

388

68,7

400

93,4

512

56,2

528

55,0

999

93,9


(1)  Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/3


A BIZOTTSÁG 386/2005/EK RENDELETE

(2005. március 8.)

egyes gyümölcs- és zöldségfélék, valamint egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódja tekintetében több rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló, 1979. február 5-i 234/79/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2004. szeptember 7-i 2004/1810/EK bizottsági rendelet (2) egyes gyümölcs- és zöldségfélék, valamint egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódjának módosításáról rendelkezik.

(2)

Az elmúlt évek során a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (3) I. mellékletét módosító rendeletek változásokat vezettek be a Kombinált Nómenklatúrába is egyes gyümölcs- és zöldségfélék, valamint egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek esetében, és e módosítások közül nem mindegyik tükröződik a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló következő rendeletekben: a fejes- és kelkáposztára, a bimbóskelre, a halványító zellerre, a parajra és a szilvára vonatkozó minőségi előírások megállapításáról szóló, 1987. június 5-i 1591/87/EGK bizottsági rendeletben (4), az uborkára vonatkozó minőségi előírások megállapításáról szóló, 1988. június 15-i 1677/88/EGK bizottsági rendeletben (5); a szárított szőlőre vonatkozó egyedi intézkedésekről szóló, 1994. február 21-i 399/94/EK tanácsi rendeletben (6); a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK bizottsági rendeletben (7); a zöldség- és gyümölcsfélékre kivetett kiegészítő importvámok alkalmazási szabályairól szóló, 1996. július 30-i 1555/96/EK bizottsági rendeletben (8), valamint a 2200/96/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldségféléket érintő export-visszatérítések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. október 8-i 1961/2001/EK bizottsági rendeletben (9).

(3)

Ezért az 1591/87/EGK, az 1677/88/EGK, a 399/94/EK, a 3223/94/EK, az 1555/96/EK és az 1961/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Ezeket a módosításokat ugyanattól a naptól kell alkalmazni, mint az 1810/2004/EK rendeletet.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság, valamint a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1591/87/EGK rendelet 1. cikke első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A következő termékekre vonatkozó minőségi előírásokat az I., II., III. és IV. melléklet állapítja meg:

a 0704 90 KN-kód alá tartozó káposzta,

a 0704 20 00 KN-kód alá tartozó kelbimbó,

a 0709 40 00 KN-kód alá tartozó halványító zeller,

a 0709 70 00 KN-kód alá tartozó spenót.”

2. cikk

Az 1677/88/EGK rendelet 1. cikke első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 0707 00 05 KN-kód alá tartozó uborkára vonatkozó minőségi előírások a mellékletben foglaltak szerinti minőségi előírások.”

3. cikk

A 399/94/EK rendelet 1. cikke első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Közösségben termelt, a 0806 20 10 és a 0806 20 30 KN-kódok alá tartozó szárított szőlő minőségére vonatkozó egyedi intézkedéseket a 4. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.”

4. cikk

A 3223/94/EK rendelet mellékletének A. része a következőképpen módosul:

1.

A táblázat ötödik sorában a friss, édes narancsnál az „ex 0805 10 10, ex 0805 10 30 és ex 0805 10 50” KN-kódok helyébe az „ex 0805 10 20” KN-kód lép.

2.

A táblázat tizedik sorában az almánál az „ex 0808 10 20, ex 0808 10 50 és ex 0808 10 90” KN-kódok helyébe az „ex 0808 10 80” KN-kód lép.

5. cikk

Az 1555/96/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A táblázat ötödik sorában a narancsnál az „ex 0805 10 10, ex 0805 10 30 és ex 0805 10 50” KN-kódok helyébe az „ex 0805 10 20” KN-kód lép.

2.

A táblázat tizedik sorában az almánál az „ex 0808 10 20, ex 0808 10 50 és ex 0808 10 90” KN-kódok helyébe az „ex 0808 10 80” KN-kód lép.

6. cikk

Az 1961/2001/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése a következőképpen módosul:

1.

A második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

a 0805 10 20 KN-kód alá tartozó narancs,”;

2.

A tizenegyedik és tizenkettedik francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

a 0805 50 10 KN-kód alá tartozó citrom (Citrus limon, Citrus limonum),

a 0805 50 90 KN-kód alá tartozó lime (Citrus aurantifolia)”;

3.

A negyedik francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

a 0808 10 10 és a 0808 10 80 KN-kód alá tartozó alma,”

7. cikk

Ez a rendelet azEurópai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 8-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 34., 1979.2.9., 2. o. A legutóbb a 3290/94/EK rendelettel (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 327., 2004.10.30., 1. o.

(3)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1989/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 344., 2004.11.20., 5. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 146., 1987.6.6., 36. o. A legutóbb a 907/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 50. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 150., 1988.6.16., 21. o. A legutóbb a 907/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(6)  HL L 54., 1994.2.25., 3. o. A legutóbb a 2826/2000/EK rendelettel (HL L 328., 2000.12.23., 2. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 537/2004/EK rendelettel (HL L 86., 2004.3.24., 9. o.) módosított rendelet.

(8)  HL L 193., 1996.8.3., 1. o. A legutóbb az 1844/2004/EK rendelettel (HL L 322., 2004.10.23., 12. o.) módosított rendelet.

(9)  HL L 268., 2001.10.9., 8. o. A legutóbb az 537/2004/EK rendelettel módosított rendelet.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/5


A BIZOTTSÁG 387/2005/EK RENDELETE

(2005. március 8.)

az avokádó forgalmazási minőségszabványának megállapításáról szóló 831/97/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a romlandó termények szabványosításával és a minőség fejlesztésével foglalkozó munkacsoportja (ENSZ-EGB) a közelmúltban módosította az avokádó forgalmazására és kereskedelmi minőségellenőrzésére vonatkozó FFV-42 szabványt. Az egyértelműség és a nemzetközi átláthatóság végett az ilyen módosításokat figyelembe kell venni a 831/97/EK bizottsági rendeletben (2).

(2)

Az avokádó érettsége és fejlettsége szárazanyag-tartalma alapján határozható meg. A beérésre alkalmatlan gyümölcsök kiszűrése végett be kell vezetni a szárazanyag-tartalomra vonatkozó minimumkövetelményt.

(3)

A kisméretű Hass-avokádó kereskedelme növekszik és megfelel egyes fogyasztók igényeinek. Ezért szükséges az erre az avokádófajtára vonatkozó legkisebb méret csökkentése.

(4)

A 831/1997/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 831/1997/EK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. május 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 8-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 119., 1997.5.8., 13. o. A legutóbb a 907/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 50. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A 831/1997/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A II. cím (A minőségre vonatkozó előírások) a következőképpen módosul:

a)

az A. pontban (Minimumkövetelmények) a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az avokádó legyen kemény és gondosan szedett.”

b)

a következő Aa. ponttal egészül ki:

„Aa.   Érettség

Az avokádó legyen olyan fejlettségű, amelyben már elérte azt a fiziológiai állapotot, amely lehetővé teszi, hogy az érési folyamat a befejezéséig folytatódjon.

A gyümölcs állandó tömegig történő szárítással mért minimális szárazanyag-tartalma a következő legyen:

21 % a Hass fajta esetében,

20 % a Fuerte, a Pinkerton, a Reed és az Edranol fajták esetében,

19 % az egyéb fajták esetében, kivéve az Antillákról származó fajtákat, amelyek szárazanyag-tartalma alacsonyabb lehet.

Az érett gyümölcs nem lehet keserű ízű.”

2.

A III. cím (A méretre vonatkozó előírások) a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdésben található táblázat a következő sorral egészül ki:

„80–125 (csak a Hass fajta esetében)

S (1)

b)

A második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az avokádó legkisebb tömege nem lehet 125 grammnál kevesebb, kivéve a Hass fajtát, amely nem lehet 80 grammnál kevesebb.”


(1)  Azonos csomagolási egységen belül a legnagyobb és a legkisebb avokádó közti különbség nem haladhatja meg a 25 grammot.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/7


A BIZOTTSÁG 388/2005/EK RENDELETE

(2005. március 8.)

az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munkából a nyugdíjba történő átmenetre vonatkozó 2006. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról és a 246/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló, 1998. március 9-i 577/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2003. február 10-i 246/2003/EK rendelete a munkaerőnek az 577/98/EK tanácsi rendelettel (2) előírt mintavételes felmérésére szolgáló, a 2004–2006-os időszakra vonatkozó ad hoc modulokból álló programja elfogadásáról magában foglal egy ad hoc modult a munkából a nyugdíjba való átmenetről.

(2)

A munkából a nyugdíjba való átmenet vonatkozásában közérthető és összehasonlítható adatokra van szükség a Közösség foglalkoztatási stratégiája és a nyugdíjak területén a 2001 decemberében a laekeni Európai Tanács által elindított nyílt koordinációs módszer közös célkitűzései felé való előrehaladás megfigyelése végett. Mindkét eljárás azonosítja az aktív öregkor elősegítését és a munkában töltött évek meghosszabbítását mint cselekvési prioritásokat, különösen 2003. július 22-én a Tanács által elfogadott 2003. évi foglalkoztatási iránymutatások 5. iránymutatása révén, amely szerint „növelni kell a munkaerő utánpótlását és az aktív öregkor elősegítését” (3), valamint a laekeni Tanács által 2001. december 14–15-én jóváhagyott, a nyugdíj témakörének célkitűzéseiről és munkamódszereiről szóló közös jelentés által kifejlesztett nyugdíjeljárás 5. célkitűzése által, továbbá a brüsszeli Tanács által 2003. március 20–21-én elfogadott, az adekvát és fenntartható nyugdíjakról szóló bizottsági és tanácsi közös jelentésben.

(3)

A foglalkoztatás területére vonatkozó közösségi ösztönző intézkedésekről szóló, 2002. június 10-i európai parlamenti és tanácsi 1145/2002/EK határozattal (4) összhangban az elemzésre, kutatásra és a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó közösségi tevékenységeket a foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén a 2002. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időszak alatt meg kell valósítani, és ezen tevékenységek célkitűzéseinek egyike az európai foglalkoztatási stratégia határozottan előretekintő hangsúllyal való fejlesztése, nyomon követése és értékelése.

(4)

A 246/2003/EK rendelet melléklete 3. szakaszában közzétett mintára vonatkozó előírásokat szintén aktualizálni kell, az ad hoc modul elemzési kérdéseire szolgáló minta hatékonyságának maximalizálására.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Statisztikai Programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A munkából a nyugdíjba történő átmenetre vonatkozó ad hoc modul révén 2006-ban összegyűjtendő információk részletes listáját a mellékletben kell közzétenni.

2. cikk

A 246/2003/EK rendelet mellékletének 3. szakaszában a „Minta” pont helyébe a következő lép:

„Minta: A minta célzott korcsoportja e modul esetén 50–69 éves személyekből áll. A munkaerő-felmérés változóinak teljes sorozatát az ad hoc modulnál használt alminta céljából kell összeállítani. Ha a minta egysége az egyén, a vele egy háztartásban élő többi személy adataira nincs szükség.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 8-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 77., 1998.3.14., 3. o. A legutóbb a 2257/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 336., 2003.12.23., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 34., 2003.2.11., 3. o.

(3)  HL L 197., 2003.8.5., 13. o.

(4)  HL L 170., 2002.6.29., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.


MELLÉKLET

MUNKAERŐ-FELMÉRÉS

A munkából a nyugdíjba történő átmenetről szóló 2006. évi ad hoc modulra vonatkozó előírások

1.

Érintett tagállamok és régiók: mindegyik.

2.

A változókat a következőképpen kódolják:

A munkaerő-felmérés változóinak számozása a „Szűrő” oszlopban (C11/14, C24 és C67/70) az 1575/2000/EK bizottsági rendeletre utal.


Oszlop

Kód

Leírás

Szűrő

240

 

A teljes nyugdíjazás felé tartó, csökkentett munkaidőben dolgozó személy

Minden 50–69 éves személy és ((C24 = 3, 5 és (C67/70-C11/14) > 49) vagy (C24 = 1, 2))

1

Igen, egy progresszív nyugdíjazási rendszerben/részidős nyugdíjban

2

Igen, de nem egy progresszív nyugdíjazási rendszerben/részidős nyugdíjban

3

Nem, de a következő öt éven belül tervezi

4

Nem, és nem is tervezi a következő öt éven belül/nem tette meg

5

Nem, és nem tervez tudatosan a következő öt évre vagy a tervek nem relevánsak

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

241/242

 

Tervezett életkor a mindennemű fizetett vagy hasznot hozó munka befejezésére

Minden 50–69 éves személy ((C24 = 3, 5 és (C67/70 – C11/14) > 49) vagy (C24 = 1, 2))

50–93

2 számjegy

94

Nincs pontosan tervezett életkor, de a 60. életév előtt lesz

95

Nincs pontosan tervezett életkor, de a 60. és 64. életév között lesz

96

Nincs pontosan tervezett életkor, de a 65. életévnél vagy az után lesz, illetve úgy tervezi, hogy addig dolgozik, amíg csak lehetséges

97

Nincs pontosan tervezett életkor, és nem is tudja, mikor fog bekövetkezni

98

Már befejezett minden, fizetett vagy hasznot hozó munkát

99

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

243

 

Fő munkaerő-piaci helyzet közvetlen az utolsó munkahely vagy vállalkozás elhagyása után

Minden 50–69 éves személy C24 = 3, 5 és (C67/70 – C11/14) > 49

1

Munkanélküli

2

Nyugdíjas vagy korengedményes nyugdíjas

3

Hosszú távon beteg vagy fogyatékos

4

Más

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

244

 

Fő ok a nyugdíjra vagy a korengedményes nyugdíjra

C243 = 2

1

Munkahely elvesztése

2

Elérte a kötelező nyugdíjkorhatárt

3

Saját egészség vagy fogyaték

4

Gondoskodási felelősség

5

Munkahelyhez kapcsolódó problémák

6

Kedvező pénzügyi megállapodások a nyugdíjba vonulás esetén

7

A fenti kódoktól különböző ok a munka abbahagyására

8

Más

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a filterbe)

Üres

Nincs válasz

245

 

Flexibilisebb munkaidő-megállapodások hozzájárultak volna/hozzájárulnának ahhoz, hogy tovább dolgozzon

Minden 50–69 éves személy ((C24 = 3,5 és (C67/70 – C11/14) > 49) vagy (C24 = 1,2))

1

Igen

2

Nem

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a filterbe)

Üres

Nincs válasz

246

 

Több lehetőség a szaktudás aktualizálására hozzájárult volna/hozzájárulna ahhoz, hogy tovább dolgozzon

Minden 50–69 éves személy és ((C24 = 3,5 és (C67/70 – C11/14) > 49) vagy (C24 = 1,2))

1

Igen

2

Nem

9

Nem alkalmazandó (n)

Üres

Nincs válasz

247

 

Az egészségesebb és/vagy biztonságosabb munkahely hozzájárult volna/hozzájárulna ahhoz, hogy tovább dolgozzon

Minden 50–69 éves személy ((C24 = 3,5 és (C67/70 – C11/14) > 49) vagy (C24 = 1,2))

1

Igen

2

Nem

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a filterbe)

Üres

Nincs válasz

248/249

 

Az életkor, amikor elkezdett egyéni öregségi nyugdíjat kapni

Minden 50–69 éves személy ((C24 = 3,5 és (C67/70 – C11/14) > 49) vagy (C24 = 1,2))

 

2 számjegy

97

Nem kap egyéni öregségi nyugdíjat, annak ellenére, hogy jogosult rá

98

Nem/még nem jogosult egyéni öregségi nyugdíjra

99

Nem alkalmazandó (nem tartozik a filterbe)

Üres

Nincs válasz

250

 

Egyéni öregségi nyugdíjban és az öregségi nyugdíjtól vagy a munkanélküli juttatástól különböző egyéni juttatásban, mint a rokkantsági nyugdíj, a táppénz vagy a korengedményes nyugdíjkonstrukció részesül

Minden 50–69 éves személy C24 = 3,5 és (C67/70 – C11/14) > 49

1

Igen, rokkantsági nyugdíj vagy táppénz

2

Igen, korengedményes nyugdíjkonstrukció

3

Igen, más egyéni támogatás, amely nincs máshol osztályozva

4

Igen, az 1, 2 vagy 3 kódok kombinációja

5

Nem

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a filterbe)

Üres

Nincs válasz

251

 

A fő pénzügyi ösztönző a munkában maradásra

Minden 50–69 éves személy C24 = 1,2 és C248/249 < 98

1

Az öregséginyugdíj-részesedés emelkedése

2

Elegendő háztartási bevétel biztosítása

3

Nincs pénzügyi ösztönző

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a filterbe)

Üres

Nincs válasz

252/253

 

Fizetésért vagy egyéb előnyért munkában töltött évek (a munkaképes életkor alatt)

Minden 50–69 éves személy és ((C24 = 3,5 és (C67/70 – C11/14) > 49) vagy (C24 = 1,2))

 

2 számjegy

99

Nem alkalmazandó (nincs)

Üres

Nincs válasz

254/259

 

Súlyozási tényező a MEF 2006 modulra (választható)

Minden 50–69 éves személy és ((C24 = 3,5 és (C67/70 – C11/14) > 49) vagy (C24 = 1,2))

0000–9999

254–257. oszlop tartalmazza az egész számokat

00–99

258–259. oszlop tartalmazza a tizedesjegyeket


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/12


A BIZOTTSÁG 389/2005/EK RENDELETE

(2005. március 8.)

a Svájctól vagy Liechtensteintől eltérő harmadik országokba exportált egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekben használt egyes cukorfajták tekintetében a 2201/96/EK és a 800/1999/EK tanácsi rendelettől való eltérések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 18. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2201/96/EK rendelet 16. és 18. cikke, továbbá a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (2) alkalmazandó az egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekben használt egyes cukorfajták kivitelére.

(2)

A 2201/96/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy differenciált visszatérítés esetén a visszatérítés kifizetésére annak igazolását követően kerül sor, hogy a termékek ténylegesen elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyüket vagy olyan másik rendeltetési helyet, amelyre a visszatérítést megállapították. Azt is előírja, hogy e szabály alól kivételek is tehetők, amennyiben olyan feltételeket szabnak, amelyek ezzel egyenértékű garanciát jelentenek.

(3)

A 800/1999/EK rendelet 3. cikke értelmében egy adott harmadik országba történő importáláskor akkor szerezhető meg az export-visszatérítésre való jogosultság, ha az említett harmadik országra differenciált visszatérítés vonatkozik. Az említett rendelet 14., 15. és 16. cikke meghatározza a differenciált visszatérítés kifizetésének feltételeit, különösen az áru rendeltetési helyre történő megérkezésének igazolásaként bemutatandó dokumentumokat.

(4)

Differenciált visszatérítés esetén a 800/1999/EK rendelet 18. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a legalacsonyabb visszatérítési rátával kiszámított visszatérítés egy részét az exportőr kérelmére kifizetik, miután igazolást nyújtott be arra nézve, hogy a termék elhagyta a Közösség vámterületét.

(5)

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség közötti 1972. július 22-i megállapodásnak a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló megállapodás (3), amelyet 2004 októberében írtak alá, a megállapodás megkötéséről és átmeneti alkalmazásáról szóló 2005/45/EK tanácsi határozat (4) értelmében 2005. február 1-jétől átmenetileg alkalmazandó.

(6)

A 2004/45/EK határozat értelmében az egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek gyártásához használt (1701, 1702 és 1703 HR-vámtarifaszám alá tartozó) cukor 2005. február 1-jétől már nem jogosult export-visszatérítésre.

(7)

A 2005/45/EK határozattal elfogadott megállapodás különleges rendelkezéseket vezet be a vámmal és az export-visszatérítéssel kapcsolatos szabálytalanságok, illetve a csalás elleni küzdelmet célzó igazgatási együttműködésre vonatkozóan.

(8)

Ezen rendelkezések fényében és annak érdekében, hogy a piaci szereplőket harmadik országokkal való kereskedelmük során felesleges költségek ne terheljék, helyénvaló eltérni a 2201/96/EK és a 800/1999/EK rendelet azon követelményétől, hogy differenciált visszatérítések esetén a behozatalt igazolni kell. Amennyiben a szóban forgó rendeltetési országokra vonatkozóan nem rögzítették az export-visszatérítéseket, a legalacsonyabb visszatérítési ráta kiszámításánál helyénvaló ennek figyelmen kívül hagyása.

(9)

Mivel a 2005/45/EK határozattal elfogadott, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás 2005. február 1-jétől alkalmazandó, e rendeletet is ugyanezen időponttól kell alkalmazni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2201/96/EK rendelet 18. cikke (6) bekezdésétől és a 800/1999/EK rendelet 16. cikkétől eltérve, amennyiben a visszatérítés differenciálása Svájc és Liechtenstein esetében kizárólag a visszatérítés rögzítésének elmulasztásából adódik, akkor a 2201/96/EK rendelet hatálya alá tartozó, és az 1972. július 22-i, az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti megállapodás 2. jegyzőkönyvének I. és II. táblázatában felsorolt egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekhez használt cukorfajták utáni visszatérítés kifizetésének nem feltétele a behozatali vámalakiságok meglétének igazolása.

2. cikk

A 800/1999/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdése értelmében a legalacsonyabb visszatérítési ráta meghatározásakor nem kell figyelembe venni, hogy az 2201/96/EK rendelet hatálya alá tartozó, és az 1972. július 22-i, az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti megállapodás 2. jegyzőkönyvének I. és II. táblázatában felsorolt egyes feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekhez használt cukorfajták Svájcba vagy Liechtensteinbe való exportjához nem rögzítettek export-visszatérítést.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. február 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 8-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 386/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 102., 1999.4.17., 11. o. A legutóbb a 671/2004/EK rendelettel (HL L 105., 2004.4.14., 5. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 23., 2005.1.26., 19. o.

(4)  HL L 23., 2005.1.26., 17. o.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/14


A BIZOTTSÁG 2005/23/EK IRÁNYELVE

(2005. március 8.)

a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2001/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2001. április 4-i 2001/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 22. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2001/25/EK irányelv meghatározza a közösségi hajókon szolgáló tengerészek képzésére, képesítésére és az őrszolgálat ellátására vonatkozó minimumszintet. Ezek a követelmények a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezményben (STCW-egyezmény), valamint a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló szabályzatban (STCW-szabályzat) rögzített szabványokon alapulnak.

(2)

Az STCW-egyezményt és az STCW-szabályzatot a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságának 1999. január 1-jén hatályba lépett MSC.66(68) és MSC.67(68) határozata, a 2003. január 1-jén hatályba lépett MSC.78(70) határozata, valamint az 1998. május 20-án, illetve 2000. május 26-án hatályba lépett STCW.6/Circ.3 és STCW.6/Circ.5 körlevele módosította.

(3)

Az STCW-egyezmény új, V/3. szabálya, amely a MSC.66(68) határozatot egészíti ki, előírja a hajóparancsnokok, tisztek, legénység és a ro-ro személyszállító hajók kivételével a személyszállító hajók egyéb személyzetének képzésére és képesítésére vonatkozó, kötelező minimumkövetelményeket.

(4)

A 2001/25/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ezen irányelvben megállapított intézkedések összhangban vannak az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2) által létesített, a tengeri közlekedés biztonságával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2001/25/EK irányelv I. mellékletében az V. fejezet a következőképpen módosul:

1.

Az V/2. szabály (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„… vagy igazolniuk kell, hogy a megelőző öt évben megszerezték a kívánt szintű szakképzettséget.”

2.

A fejezet vége a következő szöveggel egészül ki:

„V/3. szabály

Hajóparancsnokok, tisztek, legénység és a ro-ro személyszállító hajók kivételével a személyszállító hajók egyéb személyzetének képzésére és képesítésére vonatkozó, kötelező minimumkövetelmények

1.

Ezt a rendeletet a ro-ro személyszállító hajók kivételével, nemzetközi útvonalakon közlekedő személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő hajóparancsnokokra, tisztekre, legénységre és egyéb személyzetre kell alkalmazni. A követelményeknek a belföldi útvonalon közlekedő személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő személyzetre való alkalmazhatóságáról az Igazgatások határoznak.

2.

A tengerészeknek, mielőtt személyszállító hajókon fedélzeti feladatokra kerülnének beosztásra, teljesíteniük kell a beosztásuknak, feladataiknak és munkakörüknek megfelelő, a (4)–(8) bekezdésben előírt képzést.

3.

Azoknak a tengerészeknek, akiknek a (4), (7) és (8) bekezdésnek megfelelően kötelező képzést kell teljesíteniük, öt évet nem meghaladó időközönként megfelelő továbbképzésen kell részt venniük, vagy igazolniuk kell, hogy a megelőző öt évben megszerezték a kívánt szintű szakképzettséget.

4.

Az olyan személyzetnek, akiknek a riadójegyzék szerint feladata a személyszállító hajók fedélzetén az utasok számára vészhelyzetben segítséget nyújtani, az STCW-szabályzat A-V/3. szakasza (1) bekezdésében meghatározott tömegirányítási képzést kell végezniük.

5.

Hajóparancsnokoknak, tiszteknek és a személyszállító hajók fedélzetén konkrét feladatokat és munkakört betöltő egyéb személyzetnek az STCW-szabályzat A-V/3. szakasza (2) bekezdésében meghatározott bevezetési képzést kell végezniük.

6.

Az olyan személyzetnek, akik a személyszállító hajók fedélzetén az utasok számára az utasterekben közvetlen szolgáltatást nyújtanak, az STCW-szabályzat A-V/3. szakasza (3) bekezdésében meghatározott biztonsági képzést kell végezniük.

7.

Hajóparancsnokoknak, első tiszteknek és minden olyan személynek, akinek közvetlen felelőssége az utasok beszállása és kiszállása, az STCW-szabályzat A-V/3. szakasza (4) bekezdésében meghatározott, elismert utasbiztonsági képzést kell végezniük.

8.

Hajóparancsnokoknak, első tiszteknek, gépüzemvezetőknek, másodgéptiszteknek és minden olyan személynek, aki személyszállító hajók fedélzetén vészhelyzetben felelősséget visel az utasok biztonságáért, az STCW-szabályzat A-V/3. szakasza (5) bekezdésében meghatározott, elismert válságkezelési és emberi viselkedésről szóló képzést kell végezniük.

9.

Az Igazgatások biztosítják az elvégzett képzést igazoló okmányok kiállítását minden olyan személy részére, akiről megállapítást nyert, hogy ezen rendelet rendelkezései alapján megfelelt.”

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2005. szeptember 29-től kezdődő hatállyal megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal hazai joguknak azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 8-án.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök


(1)  HL L 136., 2001.5.18., 17. o. A legutóbb a 2003/103/EK rendelettel (HL L 326., 2003.12.13., 28. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 324., 2002.11.29., 1. o. A legutóbb a 415/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 68., 2004.3.6., 10. o.) módosított rendelet.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/16


A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. július 5.)

a Szlovákiában fennálló túlzott hiányról

(2005/182/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Szlovákia által tett észrevételekre,

mivel:

(1)

A Szerződés 104. cikke értelmében a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt; ez az eltéréssel rendelkező tagállamokra – vagyis a 2004. május 1-jén csatlakozott valamennyi országra – is vonatkozik.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a költségvetési egyensúly célkitűzésén alapul, mint olyan eszközön, amely a munkahelyteremtést eredményező árstabilitás és az erőteljes fenntartható növekedés feltételeit erősíti.

(3)

A 104. cikk szerinti, a túlzott hiány esetén követendő eljárás előírja, hogy a túlzott hiány fennállásáról határozatot kell hozni és a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló, a Szerződés mellékletét képező jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozóan. A 3605/93/EK tanácsi rendelet (1) állapítja meg az említett jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazásához szükséges részletes szabályokat és fogalommeghatározásokat.

(4)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Bizottság véleményt juttat el a Tanácshoz, ha az egyik tagállamban túlzott hiány áll vagy állhat fenn. A jelentésében a 104. cikk (3) bekezdésével összhangban figyelembe vett fontos tényezők megvizsgálását követően, és figyelembe véve a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét a 104. cikk (4) bekezdésével összhangban, a Bizottság 2004. június 24-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy Szlovákiában túlzott hiány áll fenn.

(5)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése megállapítja, hogy a Tanácsnak figyelembe kell vennie azokat az észrevételeket, amelyeket az érintett tagállam tenni kíván, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozatot hoz arról, hogy fennáll-e túlzott hiány.

(6)

Az átfogó értékelés a következő megállapításokra vezet: az államháztartás hiánya Szlovákiában elérte a GDP 3,6 %-át, vagyis meghaladta a Szerződésben rögzített 3 %-os GDP-küszöbértéket. A szlovák deficit küszöbérték feletti növekedése nem valamilyen rendkívüli, a szlovák kormányzat által nem befolyásolható esemény, és nem a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett súlyos gazdasági visszaesés eredménye. A hiány várhatóan a GDP 3 %-a felett marad 2004-ben. Konkrétabban, a Bizottság 2004. tavaszi előrejelzése a GDP 4,1 %-ára teszi az államháztartás ez évi hiányát, míg Szlovákia a konvergenciaprogramban 4,0 %-os GDP-arányos deficitet vár. Az adóssághányad, mely 42,8 % volt 2003-ban, valószínűleg a GDP 2004. évi 60 % szerződéses referencia érték alatt marad,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelés alapján megállapítást nyert, hogy Szlovákiában túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Szlovák Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

J.-C. JUNCKER


(1)  HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 351/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 55., 2002.2.26., 23. o.) módosított rendelet.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/18


A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. július 5.)

a lengyelországi túlzott költségvetési hiányról

(2005/183/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel Lengyelország észrevételeire,

mivel:

(1)

A Szerződés 104. cikkének megfelelően a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt; ez vonatkozik azon tagállamokra is, amelyek derogációval rendelkeznek, ami az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott minden ország esete.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a stabil állami pénzügyek célkitűzésén, mint olyan eszközön alapul, amely a munkahelyteremtést eredményező árstabilitás és erős fenntartható növekedés feltételeit erősíti.

(3)

A 104. cikk szerinti túlzott hiány esetében követendő eljárás, a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot ír elő, és a Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetében követendő eljárás végrehajtásáról. Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK (1) tanácsi rendelet az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásához részletes szabályokat és fogalommeghatározásokat ír elő.

(4)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld a Tanácsnak. A Bizottság, miután megvizsgálta a 104(3) cikkel összhangban a jelentésében számba vett összes vonatkozó tényezőt, és tekintetbe vette a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét a 104(4) cikkel összhangban, 2004. június 24-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy Lengyelországban túlzott hiány áll fenn.

(5)

A Szerződés 104(6) cikke meghatározza, hogy a Tanácsnak, mielőtt egy átfogó értékelést követően döntést hoz a túlzott hiány fennállásáról, figyelembe kell vennie az érintett tagállam által tett észrevételeket.

(6)

Az átfogó értékelés az alábbi következtetésekhez vezetett: az államháztartási hiány Lengyelországban 2003-ban elérte a GDP 4,1 százalékát, meghaladva a Szerződés szerinti GDP 3 %-os referenciaértéket. A referenciaértéket meghaladó államháztartási hiány nem a lengyel hatóságok által nem befolyásolható rendkívüli esemény, és nem a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett, súlyos gazdasági hanyatlás eredménye. Az államháztartási hiány valószínűleg a GDP 3 %-a fölött marad 2004-ben. Nevezetesen a Bizottság 2004. tavaszi előrejelzése szerint a GDP 6,0 %- át fogja elérni 2004-ben, míg Lengyelország konvergenciaprogramja 2004-ben a GDP 5,7 %-át elérő hiányra számít. Az államadósság aránya, amely 2003-ban 45,4 % volt, valószínűleg a Szerződés szerinti 60 %-os referenciaérték alatt marad 2004-ben. A költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó adatokat felfelé kell kiigazítani, amennyiben az EUROSTAT a tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolásáról szóló határozatának értelmében a nyílt nyugdíjalapokat ki kell vonni a kormányzati szektorból,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Lengyelországban túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

E határozat címzettje a Lengyel Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

J.-C. JUNCKER


(1)  HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 351/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 55., 2002.2.26., 23. o.) módosított rendelet.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/19


A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. július 5.)

a ciprusi túlzott költségvetési hiányról

(2005/184/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel Ciprus észrevételeire,

mivel:

(1)

A Szerződés 104. cikkének megfelelően a tagállamok kötelesek a túlzott államháztartási hiányt elkerülni; ez vonatkozik azon tagállamokra is, amelyek derogációval rendelkeznek, ami az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott minden ország esete.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a stabil állami pénzügyek célkitűzésén, mint olyan eszközön alapul, amely a munkahelyteremtést eredményező árstabilitás és erős fenntartható növekedés feltételeit erősíti.

(3)

A 104. cikk szerinti túlzott hiány esetében követendő eljárás, a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot ír elő, és a Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetében követendő eljárás végrehajtásáról. Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK (1) tanácsi rendelet az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásához részletes szabályokat és fogalommeghatározásokat ír elő.

(4)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld a Tanácsnak. A Bizottság, miután megvizsgálta a 104. cikk (3) bekezdésével összhangban a jelentésében számba vett összes vonatkozó tényezőt, és tekintetbe vette a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét a 104. cikk (4) bekezdésével összhangban, 2004. június 24-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy Cipruson túlzott hiány áll fenn.

(5)

A Szerződés 104. cikk (6) bekezdése meghatározza, hogy a Tanácsnak, mielőtt egy átfogó értékelést követően döntést hoz a túlzott hiány fennállásáról, figyelembe kell vennie az érintett tagállam által tett észrevételeket.

(6)

Az átfogó értékelés az alábbi következtetésekhez vezetett. Az államháztartási hiány Cipruson 2003-ban elérte a GDP 6,3 %-át, meghaladva a Szerződés szerinti GDP 3 %-os referenciaértéket. A referenciaérték feletti államháztartási hiány nem a ciprusi hatóságok által nem befolyásolható rendkívüli esemény, és nem a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett, súlyos gazdasági hanyatlás eredménye. Az államháztartási hiány valószínűleg a GDP 3 %-a fölött marad 2004-ben. Nevezetesen a Bizottság 2004. tavaszi előrejelzése szerint a GDP 4,6 %-át fogja elérni 2004-ben, míg Ciprus konvergenciaprogramja 2004-ben a GDP 5,2 %-át elérő hiányra számít. Az államadósság aránya, amely 2003-ban 72,2 % volt, valószínűleg a Szerződés szerinti 60 %-os referenciaérték alatt marad 2004-ben,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy Cipruson túlzott költségvetési hiány áll fenn.

2. cikk

Ezen határozat címzettje a Ciprusi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Tanács részéről

az Elnök

J.-C. JUNCKER


(1)  HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 351/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 55., 2002.2.26., 23. o.) módosított rendelet.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/20


A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. július 5.)

a cseh köztársasági túlzott költségvetési hiányról

(2005/185/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Cseh Köztársaság észrevételeire,

mivel:

(1)

A Szerződés 104. cikkének megfelelően a tagállamok kötelesek a túlzott államháztartási hiányt elkerülni; ez vonatkozik azon tagállamokra is, amelyek derogációval rendelkeznek, ami az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott minden ország esete.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a stabil állami pénzügyek célkitűzésén, mint olyan eszközön alapul, amely a munkahelyteremtést eredményező árstabilitás és erős fenntartható növekedés feltételeit erősíti.

(3)

A 104. cikk szerinti túlzott hiány esetében követendő eljárás, a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot ír elő, és a Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetében követendő eljárás végrehajtásáról. Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK (1) tanácsi rendelet az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásához részletes szabályokat és fogalommeghatározásokat ír elő.

(4)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld a Tanácsnak. A Bizottság, miután megvizsgálta a 104(3) cikkel összhangban a jelentésében számba vett összes vonatkozó tényezőt, és tekintetbe vette a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét a 104(4) cikkel összhangban, 2004. június 24-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a Cseh Köztársaságban túlzott hiány áll fenn.

(5)

A Szerződés 104(6) cikke meghatározza, hogy a Tanácsnak, mielőtt egy átfogó értékelést követően döntést hoz a túlzott hiány fennállásáról, figyelembe kell vennie az érintett tagállam által tett észrevételeket.

(6)

Az átfogó értékelés az alábbi következtetésekhez vezetett. Az államháztartási hiány a Cseh Köztársaságban 2003-ban elérte a GDP 12,9 %-át (GDP 5,9 %-át, eltekintve egy jelentős, imputált állami garanciákkal kapcsolatos egyszeri művelettől), meghaladva a Szerződés szerinti GDP 3 %-os referenciaértéket. A referenciaérték feletti államháztartási hiány nem a cseh hatóságok által nem befolyásolható rendkívüli esemény, és nem a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett, súlyos gazdasági hanyatlás eredménye. Az államháztartási hiány valószínűleg a GDP 3 %-a fölött marad 2004-ben. Nevezetesen a Bizottság 2004. tavaszi előrejelzése szerint a GDP 5,9 %-át fogja elérni 2004-ben, míg a Cseh Köztársaság konvergenciaprogramja 2004-ben a GDP 5,3 %-át elérő hiányra számít. Az államadósság aránya, amely 2003-ban 37,6 % volt, valószínűleg a Szerződés szerinti 60 %-os referenciaérték alatt marad 2004-ben,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből következik, hogy a Cseh Köztársaságban túlzott államháztartási hiány áll fenn.

2. cikk

E határozat címzettje a Cseh Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

J.-C. JUNCKER


(1)  HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 351/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 55., 2002.2.26., 23. o.) módosított rendelet.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/21


A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. július 5.)

Málta túlzott költségvetési hiányának fennállásáról

(2005/186/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel Málta észrevételeire,

mivel:

(1)

A Szerződés 104. cikkének megfelelően a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt; ez az eltéréssel rendelkező tagállamokra is alkalmazandó, így valamennyi, az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott országra is.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén, mint olyan eszközön alapul, amely a munkahelyteremtést eredményező árstabilitás és erős fenntartható növekedés feltételeit erősíti.

(3)

A 104. cikk szerinti túlzott hiány esetén követendő eljárás rendelkezik a túlzott hiány megállapításáról és a Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket határoz meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására nézve. Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (1) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó meghatározásokat és részletes szabályokat.

(4)

A Szerződés 104. cikke (5) bekezdésének értelmében a Bizottságnak véleményt kell küldenie a Tanácsnak, ha úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be. A Bizottság, miután a 104. cikk (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálta a jelentésben figyelembe vett érdemleges tényezőket, a 104. cikk (4) bekezdésének megfelelően tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére, 2004. június 24-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy Máltán túlzott hiány áll fenn.

(5)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése megállapítja, hogy a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy általános értékelést követően határoz arról, hogy fennáll-e a túlzott hiány.

(6)

Az általános értékelésből a következő következtetések vonhatók le. A költségvetési hiány Máltán 2003-ban elérte a GDP 9,7 százalékát (amiből a GDP 3,2 százalékának megfelelő hiány egyszeri művelet eredménye volt), meghaladva a Szerződésben rögzített 3 százalékos referenciaértéket. A referenciaértéket meghaladó költségvetési hiány nem a máltai hatóságok ellenőrzésén kívül álló, rendkívüli esemény következménye volt, ahogy nem volt a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett komoly gazdasági visszaesés eredménye sem. A költségvetési hiány 2004-ben is meghaladja a GDP 3 %-át. A Bizottság 2004-es tavaszi előrejelzése különösen a költségvetési hiányt 2004-ben a GDP 5,9 %-ára teszi, amely meghaladja a máltai hatóságok által a konvergenciaprogramban a GDP 5,2 %-ára prognosztizált hiányt. Az államadósság aránya, amely 2003-ban a GDP 72,0 %-át tette ki, 2004-ben is meghaladhatja a Szerződésben a GDP 60 %-ában rögzített referenciaértéket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az általános értékelésből az a következtetés vonható le, hogy Máltán túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje a Máltai Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

J.-C. JUNCKER


(1)  HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 351/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 55., 2002.2.26., 23. o.) módosított rendelet.


Bizottság

9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/22


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2005. március 2.)

a 95/53/EK tanácsi rendelettel összhangban a takarmányozás 2005. évi hatósági ellenőrzésére irányuló koordinált programról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/187/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmányozás hatósági ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1995. október 25-i 95/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 22. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2004-ben a tagállamok meghatároztak egyes problémákat, amelyek megoldása a 2005-ben végrehajtandó koordinált ellenőrzési program keretében történik.

(2)

Bár a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) meghatározza a takarmányokban maximálisan megengedett aflatoxin B1 tartalmat, nincsen hatályos közösségi szabályozás más mycotoxinok, mint például az ochratoxin A, a zearalenon, a deoxynivalenol és a fumonizinek vonatkozásában. A mycotoxinok jelenlétére utaló információk véletlenszerű mintavételen alapuló összegyűjtése jól hasznosítható adatokat biztosítana a helyzet értékeléséhez és a vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztéséhez. Továbbá egyes takarmány-alapanyagok, mint a gabona és az olajos magvak halmozottan ki vannak téve az aratásból, raktározásból és szállításból eredő mycotoxin-szennyezésnek. Mivel a mycotoxin-koncentráció mértéke évről évre változik, ajánlatos az egymást követő évek adatainak összegyűjtése valamennyi említett mycotoxin vonatkozásában.

(3)

A kokcidiosztatikumon és hisztomonosztatikumokon kívüli antibiotikumok csak 2005. december 31-ig hozhatók forgalomba és használhatók fel takarmány-adalékanyagként. Az antibiotikumok és a kokcidiosztatikumok jelenlétének olyan takarmányokban való kimutatására, amelyekben azok használata nem megengedett, elvégzett korábbi ellenőrzések eredményei bizonyítják, hogy a tilalmat továbbra is megszegik. Az ilyen eredmények gyakorisága és a terület érzékenysége igazolják az ellenőrzések folytatását.

(4)

Fontos az állati eredetű alapanyagok takarmányozási célú felhasználására vonatkozó tilalom hatékony kikényszerítése, összhangban a vonatkozó közösségi szabályozással.

(5)

Ajánlatos biztosítani, hogy a réz és cink nyomelemek szintje a kevert sertéstakarmányokban ne haladja meg a nyomelemek csoportjába tartozó számos takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosításáról szóló, 2003. július 25-i 1334/2003/EK bizottsági rendeletben (3) meghatározott maximális szintet.

(6)

Ennek az ajánlásnak az intézkedései összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

AJÁNLJA:

(1)

Ajánlatos, hogy a tagállamok a 2005. év folyamán végrehajtsák a koordinált ellenőrzési programot azzal a céllal, hogy ellenőrizzék

a)

a mycotoxinok takarmányokban előforduló koncentrációját (aflatoxin B1, ochratoxin A, zearalenon, deoxynivalenol és fumonizinek), feltüntetve az analitikai módszereket; a mintavételnek magában kell foglalnia a véletlenszerű és célirányos mintavételt; célirányos mintavétel esetén a mintának olyan anyagnak kell lennie, amelyben feltételezhető a mycotoxinok magasabb koncentrációja, például gabonamagvak, olajos magvak, olajos gyümölcsök, a belőlük előállított termékek és melléktermékek, valamint a hosszú időn át raktározott vagy nagy távolságon hajón szállított alapanyagok; az aflatoxin B1 esetében különös figyelemmel kell lenni a nem tejelő teheneken kívüli tejelő állatoknak szánt összetett takarmányokra; az ellenőrzések eredményeit az I. mellékletben foglalt modell szerint kell rögzíteni;

b)

az olyan állatgyógyászatilag nem kezelt előkeverékekben és összetett takarmányokban, amelyekben az állatgyógyászati készítmények jelenléte nem engedélyezett, gyakran előforduló antibiotikumok, kokcidiosztatikumok és/vagy hisztomonosztatikumok jelenlétét – függetlenül attól, hogy egyes állatfajok vagy -kategóriák számára azokat adalékanyagként engedélyezték-e vagy sem. Az ellenőrzéseknek az előkeverékekre és az összetett takarmányokra kell kiterjedniük, abban az esetben, ha az illetékes hatóság véleménye szerint fokozottan fennáll a tilalom megszegésének valószínűsége; az ellenőrzések eredményeit az II. mellékletben foglalt modell szerint kell rögzíteni;

c)

az állati eredetű takarmányok előállítására és felhasználására vonatkozó tilalom végrehajtását, megfelelően a III. mellékletben foglaltaknak;

d)

a réz és cink nyomelemek szintjét a sertéseknek szánt összetett takarmányokban, a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően.

(2)

Ajánlatos, hogy a tagállamok a koordinált ellenőrzési program eredményeit az (1) bekezdés értelmében az ellenőrzési tevékenységet bemutató éves jelentés külön fejezetében tegyék közzé, amelyet a 95/53/EK irányelv 22. cikke (2) bekezdése értelmében az egységesített jelentéstételi minta legújabb változata szerint legkésőbb 2006. április 1-jéig kell bemutatni.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 2-án.

a Bizottság részérol

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 265., 1995.11.8., 17. o. A legutóbb a 2001/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 234., 2001.9.1., 55. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 140., 2002.5.30., 10. o. A legutóbb a 2003/100/EK bizottsági irányelvvel (HL L 285., 2003.11.1., 33. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 187., 2003.7.26., 11. o. A 2112/2003/EK rendelettel (HL L 317., 2003.12.2., 22. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

Egyes mycotoxinok takarmányokban előforduló koncentrációja (aflatoxin B1, ochratoxin A, zearalenon, deoxynivalenol, fumonizinek)

Valamennyi vizsgált minta egyedi eredményei; a jelentéstétel modellje az (1) bekezdés a) pontja szerint

Takarmány

Minta (véletlenszerű vagy célirányos)

Mycotoxinok típusa és koncentrációja (μg/kg 12 %-os nedvességtartalmú takarmány vonatkozásában)

Típus

Származási ország

Aflatoxin B1

Ochratoxin A

Zearalenon

Deoxynivalenol

Fumonizinek (1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az illetékes hatóságnak továbbá meg kell határoznia:

az aflatoxin B1 felső határértékének túllépése esetén foganatosított intézkedéseket,

az alkalmazott analitikai módszereket,

a kimutatási határokat.


(1)  A fumonizinek koncentrációja a B1, B2 és B3 fumonizinek összegéből áll.


II. MELLÉKLET

Egyes, takarmány-adalékanyagként nem engedélyezett állatgyógyászati készítmények jelenléte

Egyes antibiotikumok, kokcidiosztatikumok és egyéb állatgyógyászati készítmények előfordulhatnak adalékanyagként egyes állatfajtáknak és -kategóriáknak szánt előkeverékekben és összetett takarmányokban a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 10. cikkében meghatározott követelmények teljesítése esetén.

A nem megengedett állatgyógyászati készítmények takarmányokban való előfordulása a tilalom megszegésének minősül.

Az ellenőrizendő állatgyógyászati készítményeket a következő listából kell kiválasztani:

1.

Csak egyes állatfajokra és -kategóriákra engedélyezett, takarmány-adalékanyagnak minősülő állatgyógyászati készítmények:

 

Avilamicin

 

Decokvinát

 

Diklazuril

 

Flavofoszfolipol

 

Halofuginon-hidrobromid

 

Lasalocid A-nátrium

 

Maduramicin-ammónium-alfa

 

Monensin-nátrium

 

Narasin

 

Narasin – Nicarbazin

 

Robenidin hidroklorid,

 

Salinomycin-nátrium

 

Semduramicin-nátrium

2.

Takarmány-adalékanyagnak már nem minősülő állatgyógyászati készítmények:

 

Amprólium

 

Amprólium/Etopabát

 

Arprinocid

 

Avoparcin

 

Carbadox

 

Dimetridazol

 

Dinitolmid

 

Ipronidazol

 

Metiklórpindol

 

Metiklórpindol/metil-benzokvát

 

Nicarbazin

 

Nifursol

 

Olaquindox

 

Ronidazol

 

Spiramycin

 

Tetracyclinek

 

Tylosin foszfát

 

Virginiamycin

 

Cink-bacitracin

 

egyéb antimikrobiális anyagok

3.

Gyógyászati anyagok, amelyek sohasem minősültek takarmány-adalékanyagnak:

 

egyéb anyagok

Egyedi eredmények valamennyi, a határértéket túllépő mintára vonatkozóan; a jelentéstétel modellje az (1) bekezdés b) pontja szerint

Takarmány típusa (állatfajta és -kategória)

Kimutatott anyag

Kimutatott szint

A tilalom megszegésének oka (2)

Foganatosított intézkedés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az illetékes hatóságnak továbbá meg kell határoznia:

az összes tesztelt minta számát,

a vizsgálatnak alávetett anyagok nevét,

az alkalmazott analitikai módszereket,

a kimutatási határokat.


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  Az illetékes hatóság által elvégzett ellenőrzés eredményeként a takarmányban kimutatott nem engedélyezett anyag jelenlétének oka.


III. MELLÉKLET

Az állati eredetű takarmányok előállítására és felhasználására vonatkozó tilalom

A 95/53/EK irányelv 3–13. cikke és 15. cikke sérelme nélkül a tagállamok 2005 folyamán koordinált ellenőrzési programot hajtanak végre annak megállapítására, hogy a tagállamok betartják-e az állati eredetű takarmányok előállítására és felhasználására vonatkozó tilalmat.

Különösen annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az egyes állatok takarmányozásához feldolgozott állati eredetű fehérjék felhasználásának tilalmára vonatkozó, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) foglaltakat hatékonyan alkalmazzák, a tagállamoknak célirányos ellenőrzésre épülő speciális ellenőrzési programot kell végrehajtaniuk. A 95/53/EK irányelv 4. cikkével összhangban az ellenőrzési programnak kockázat alapú stratégiára kell épülnie, amelynek ki kell terjednie a takarmánygyártás valamennyi fázisára, valamint az összes olyan létesítményre, ahol takarmányt állítanak elő, kezelnek és adminisztrálnak. A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk olyan kritériumok meghatározására, amelyek kockázati tényezőkkel állhatnak összefüggésben. Minden egyes kritérium súlyozásának arányosnak kell lennie az adott kockázattal. A telephelyeken elvégzett ellenőrzések gyakoriságának és az ellenőrzött minták számának korrelálnia kell az egyes létesítményeknek adott súlyok összegével.

Az ellenőrzési program felállításakor az alábbi indikatív jellegű létesítményeket és kritériumokat kell figyelembe venni:

Létesítmények

Kritériumok

Súlyozás

Takarmányőrlő-malmok

Kérődző és nem kérődző állatok takarmányozására szánt, szabályozás révén engedélyezett, feldolgozott állati eredetű fehérjét tartalmazó összetett takarmányokat előállító takarmányőrlő-malmok

A tilalmat korábban megszegő, illetve tilalom megszegésével gyanúsítható takarmányőrlő-malmok

Takarmányőrlő-malmok, amelyek nagymértékben importálnak magas fehérjetartalmú takarmányokat, mint pl. halliszt, szójabab-őrlemény, kukoricaglutén őrlemény és fehérjekoncentrátumok.

Takarmányőrlő-malmok, amelyek termelésében az összetett takarmányok nagy hányadot tesznek ki.

Malmok, amelyeknél fennáll az üzemi termelési eljárásokból adódó keresztfertőződés veszélye (pl. silók használata, gyártósorok megfelelő elválasztásának ellenőrzése, az összetevők ellenőrzése, üzemi laboratóriumok, mintavételi eljárások)

 

Határ-ellenőrzési pontok és közösségi beléptető helyek

Nagy/kismértékű takarmánybehozatal

Magas fehérjetartalmú takarmányok

 

Mezőgazdasági üzemek

Szabályozás révén engedélyezett állati eredetű feldolgozott fehérjét tartalmazó saját keveréket előállító mezőgazdasági üzemek

Kérődző állatokat tartó mezőgazdasági üzemek (kérődző és nem kérődző állatoknak szánt takarmány keveredésének veszélye)

Ömlesztett takarmányokat vásárló mezőgazdasági üzemek

 

Forgalmazók

Magas fehérjetartalmú takarmányokat kínáló áruházak és azok közbenső tárolását szolgáló raktárak

Forgalmazott ömlesztett takarmányok mennyisége

Külföldön előállított összetett takarmányok forgalmazói

 

Mobil keverők

Kérődző és nem kérődző állatoknak szánt takarmányokat előállító keverők

Keverők, amelyek esetében korábban fennállt a tilalom megszegése, vagy annak gyanúja

Magas fehérjetartalmú takarmányt előállító keverők

Magas termelékenységű keverők

Kiszolgált mezőgazdasági üzemek nagy száma, beleértve a kérődző állatokat tartó üzemeket is

 

Szállítóeszköz

A feldolgozott állati eredetű fehérjék és takarmány szállítására használt járművek.

Járművek, amelyeknél korábban fennállt a tilalom megszegése, vagy annak gyanúja

 

Az említett indikatív létesítmények és kritériumok alternatívájaként a tagállamok számára lehetőség nyílik arra, hogy 2005. március 31-e előtt benyújtsák a Bizottságnak saját kockázatelemzésüket.

A mintavételnek olyan tételekre vagy folyamatokra kell vonatkoznia, amelyek esetében leginkább feltételezhető a tiltott fehérjékkel való keresztfertőződés (pl. a tiltott fehérjét tartalmazó takarmány szállítását követő első tétel, a gyártósoroknál fellépő műszaki problémák vagy a gyártósorokon végrehajtott változtatások, az ömlesztett takarmányok tárolására szolgáló bunkereken vagy silókon végrehajtott változtatások).

2005-ben a tagállamoknak a cukorrépa-pép és az importált takarmányok elemzésére kell összpontosítaniuk.

Tagállamonként évente legalább 10 ellenőrzésnek kell jutnia 100 000 tonna legyártott összetett takarmányra. Tagállamonként évente legalább 20 hivatalos mintavételnek kell jutnia 100 000 tonna legyártott összetett takarmányra. Az alternatív eljárások engedélyezéséig a minták elemzéséhez a takarmányok hatósági ellenőrzése során az állati eredetű alkotóelemek meghatározására szolgáló analitikai módszer meghatározásáról szóló, 2003. december 23-i 2003/126/EK bizottsági irányelvben (2) foglalt mikroszkopikus meghatározást és becslést kell alkalmazni. A takarmányban kimutatott bármilyen állati eredetű tiltott anyag jelenléte a takarmányozási tilalom megszegésének minősül.

Az ellenőrzési programok eredményéről a Bizottságot tájékoztatni kell, felhasználva az alábbi formanyomtatványokat.

Az állati eredetű takarmányok felhasználására vonatkozó tilalom betartására irányuló ellenőrzések összefoglalása (tiltott feldolgozott állati eredetű fehérjék takarmányozása)

A.   Dokumentált ellenőrzések

Szakasz

A feldolgozott állati eredetű fehérje jelenlétét kimutató vizsgálatok száma

Nem laboratóriumi vizsgálat során feltárt szabálysértések száma, pl. dokumentumok ellenőrzése során

Importált takarmány-alapanyagok

 

 

Takarmány-alapanyagok raktározása

 

 

Takarmányőrlő-malmok

 

 

Üzemi keverők/Mobil keverők

 

 

Takarmányok kereskedelmi közvetítői

 

 

Szállítóeszközök

 

 

Nem kérődző állatokat tartó mezőgazdasági üzemek

 

 

Kérődző állatokat tartó mezőgazdasági üzemek

 

 

Egyéb: …

 

 


B.   Takarmány-alapanyagokban és összetett takarmányokban előforduló feldolgozott állati eredetű fehérjék kimutatására irányuló mintavétel és vizsgálat

Létesítmények

A feldolgozott állati eredetű fehérjék kimutatására irányuló hivatalos vizsgálatnak alávetett minták száma

A határértékeket túllépő minták száma

Szárazföldi állatokból származó feldolgozott fehérje jelenléte

Halakból származó feldolgozott fehérje jelenléte

Takarmány-alapanyagok

Összetett takarmányok

Takarmány-alapanyagok

Összetett takarmányok

Takarmány-alapanyagok

Összetett takarmányok

kérődzőknek szánt

nem kérődzőknek szánt

kérődzőknek szánt

nem kérődzőknek szánt

kérődzőknek szánt

nem kérődzőknek szánt

Behozatalkor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Takarmányőrlő-malmok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közvetítők/raktározás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szállítóeszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Üzemi keverők/Mobil keverők

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőgazdasági üzemek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb: …

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C.   Kérődző állatoknak szánt takarmányokban előforduló tiltott feldolgozott állati eredetű fehérjét tartalmazó minták

 

Mintavétel hónapja

A szennyeződés típusa, foka és eredete

Foganatosított szankciók (vagy egyéb intézkedések)

1

 

 

 

2

 

 

 

3

 

 

 

4

 

 

 

5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


(1)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb a 214/2005/EK rendelettel (HL L 37., 2005.2.10., 9. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 339., 2003.12.24., 78. o.


IV. MELLÉKLET

Valamennyi (határértékeken belüli és azokat túllépő), réz és cink kimutatására irányuló minta egyedi eredményei sertéseknek szánt összetett takarmányokban

Az összetett takarmány típusa (állatkategória szerint)

Nyomelemek (réz vagy cink)

Kimutatott szint (mg/kg teljes értékű takarmányban)

A határérték túllépésének oka (1)

Foganatosított intézkedés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


(1)  Az illetékes hatóság által elvégzett vizsgálat eredményeképpen.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/30


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. július 19.)

az összefonódás közös piaccal, valamint az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének kinyilvánításáról

(COMP/M.3333 sz. ügy – SONY/BMG)

(az értesítés a B(2004) 2815. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/188/EK)

2004. július 19-én a Bizottság a vállalkozások összefonódásainak ellenőrzéséről szóló 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (1) alapján, különös tekintettel e rendelet 8. cikk (2) bekezdésére, határozatot fogadott el egy összefonódási ügyben. A teljes határozat nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, a következő címen található: http://europa.eu.int/comm/ competition/index_en.html

(1)

2004. január 9-én a Bizottság bejelentést kapott a 4064/89/EGK tanácsi rendelet (az „összefonódás-ellenőrzési rendelet”) cikke alapján egy ügyletről, amelyben a Bertelsmann AG („Bertelsmann”) és a Sony csoporthoz tartozó Sony Corporation of America („Sony”), a felek globális zenei hangfelvétel üzleti vállalkozásaival (kivéve a Sony tevékenységeit Japánban) járulnak hozzá közös vállalatukhoz. Ezt az előadók felfedezésével és tehetséggondozásával (az úgynevezett A&R-rel (2)), valamint a zenei hangfelvételek ezt követő marketingjével és értékesítésével foglalkozó közös vállalatot Sony BMG név alatt működtetik. A Sony BMG nem fog kapcsolódó tevékenységeket, mint például zeneműkiadást, gyártást és terjesztést végezni.

(2)

A Bertelsman egy nemzetközi médiavállalat az egész világra kiterjedő tevékenységgel a zenei hangfelvétel készítés és zeneműkiadás, televíziózás, rádiózás, könyv és folyóirat kiadás, nyomdai szolgáltatások, könyv- és zeneklubok terén. A Bertelsman a teljes tulajdonjogú leányvállalata, a Bertelsmann Music Group-on, „BMG”-n keresztül folytatja tevékenységét a zenei hangfelvételek terén. A BMG alkiadói között találhatóak az Arista Records, a Jive Records, a Zomba és az RCA.

(3)

A Sony a zenei hangfelvétel készítés és zeneműkiadás, ipari és fogyasztói elektronika, valamint a szórakoztatóipar terén világszerte aktív. A zenei hangfelvételek terén a Sony Music Entertainment-en keresztül folytatja tevékenységét. A Sony alkiadói közé tartozik a Columbia Records Group, az Epic Records Group és a Sony Classical.

(4)

2004. július 9-i 127. ülésén, az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság kedvező véleményt adott az engedélyt megadó határozattervezetről, amelyet a Bizottság nyújtott be számára.

(5)

2004. július 5-én kelt jelentésében a meghallgatási tisztviselő úgy ítélte meg, hogy a felek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartották.

I.   AZ ÉRINTETT PIACOK

Zenei hangfelvételek

(6)

A Bizottság úgy találta, hogy a zenei hangfelvételek érintett termékpiacát (beleértve az „A&R”-t és a zenei hangfelvételek eladásösztönzését, értékesítését és marketingjét) tovább lehet osztani elkülönült piacokra műfajok (mint például nemzetközi pop, helyi pop, klasszikus zene) vagy válogatások alapján. Ezen ügy esetében azonban nyitott kérdés maradhat, hogy a fent említett műfajok vagy kategóriák különálló piacokat alkotnak-e, mivel az összefonódás a piac bármelyik figyelembe vett meghatározása szerint sem vezetne erőfölény létrehozásához vagy megerősítéséhez.

(7)

A piaci vizsgálat megerősített számos tényezőt (pl. az A&R, árképzés, értékesítés és marketing elsősorban nemzeti szinten történik, erős a kereslet a helyi repertoár iránt, valamint korlátozott a független lemezkiadó vállalatok nemzetközi jelenléte), amely alapján a zenei hangfelvételek érintett földrajzi piacai nemzetinek tekinthetőek.

Online zene

(8)

A Bizottság véleménye szerint, amelyet a piaci vizsgálat megállapításai alátámasztanak, az online zene nem része a fizikai zenei hangfelvételek piacának, mégpedig a termék és terjesztésének eltérései miatt. Két elkülönült termékpiacot azonosított az online zene esetében: i. az online zenéhez kapcsolódó szerzői jogi engedélyek nagykereskedelmi piacát és ii. az online zene terjesztését szolgáló kiskereskedelmi piacot.

(9)

Ezen ügy esetében a Bizottság úgy véli, hogy mind az online zenéhez kapcsolódó szerzői jogi engedélyek nagykereskedelmi piaca, mind az online zene terjesztését szolgáló kiskereskedelmi piac kiterjedésében nemzeti jellegű. Ez megváltozhat a jövőben, az online zene szerzői jogi engedélyezésében és a zenei terjesztésben történő további határokon átnyúló fejlemények függvényében.

Zeneműkiadás

(10)

A Bizottság mind a keresleti, mind a kínálati oldalt vizsgálva a zeneműkiadás elkülönült termékpiacainak létezésére utaló jelzéseket talált, a különböző jogi kategóriák hasznosítása szerint (pl. mechanikai – azaz lemezre, kazettára vagy CD-re történő hangfelvétel készítési, előadói, szinkronizálási, nyomtatási, illetve egyéb jogok). Az érintett termékpiac pontos kiterjedésének kérdése azonban nyitva maradhatna, mivel a versenyjogi értékelés a piac bármelyik figyelembe vett meghatározása szerint azonos.

(11)

A piaci vizsgálat megerősítette, hogy a piac földrajzi kiterjedése, néhány határon átnyúló elemtől eltekintve, lényegében nemzeti jellegű, mivel a mechanikai és előadói jogokra szóló szerzői jogdíjakat általában nemzeti alapon veszik fel. Ezen ügy esetében az érintett földrajzi piac pontos kiterjedésének kérdése nyitva maradhatna mivel a versenyjogi értékelés a piac bármelyik figyelembe vett meghatározatása szerint azonos.

II.   ÉRTÉKELÉS

A.   A kollektív erőfölény esetleges megerősödése a zenei hangfelvételek piacain

Bevezetés

(12)

A Bizottság vizsgálata nem nyújtott kellően meggyőző bizonyítékot az öt „nagy kiadó” (Sony, BMG, Universal, EMI és Warner) kollektív erőfölényének létezéséről a zenei hangfelvételek piacain.

(13)

Az európai bíróságok joggyakorlata alapján, különös tekintettel az Airtours ítéletre, a piaci szereplők közötti kollektív erőfölény létezésének előfeltételei a következők: i. közös egyetértés a koordinálás feltételeiről; ii. képesség az ilyen feltételek betartásának nyomon követésére; iii. eltérések esetére elrettentő mechanizmusok megléte; valamint iv. harmadik felek (tényleges és potenciális versenytársak, fogyasztók) nem képesek hatásosan veszélyeztetni a koordinálásból várható hasznot.

(14)

Annak vizsgálata során, hogy létezik-e kollektív erőfölény az öt nagy kiadó között a zenei hangfelvételek piacán, a Bizottság elemezte, hogy az elmúlt három-négy évben megállapítható-e koordinált árpolitika a nagy kiadók között az EGT tagállamokban.

(15)

E célból a Bizottság megvizsgálta az öt nagy kiadó által a nagykereskedőknek és kiskereskedőknek kínált nagykereskedelmi ár alakulását mindegyik tagállamban, az 1998–2003. közötti időszakban. A Bizottság elemzése különösen az átlag nettó nagykereskedelmi árak, PPD-k (terjesztők számára közzétett katalógusár), bruttó és nettó árarányok, valamint számla engedmények és visszamenőleges engedmények alakulására összpontosított.

(16)

A nagy kiadók nagykereskedelmi árainak lehetséges koordinálását vizsgálandó, a Bizottság elemezte az (infláció alapján korrigált) átlag nettó árak alakulásának párhuzamait az öt legnagyobb tagállamban az egyes nagy kiadók első 100 szimpla albuma esetében (ez reprezentatív mintának tekinthető, mivel az első 100 szimpla album a nagy kiadók vonatkozó összes zenei eladásainak körülbelül 70–80 %-át teszik ki). Másodsorban a Bizottság megvizsgálta, hogy bármilyen árkoordinációról megállapodhattak-e a katalógusárak (PPD-k) mint fókuszpontok felhasználásával. Harmadsorban a Bizottság megvizsgálta, hogy a különböző nagy kiadók engedményei összehangoltak és kellően átláthatóak voltak-e a versenymagatartás hatékony nyomon követéséhez.

Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság

(17)

A nettó átlagárak alapján a Bizottság talált némi párhuzamosságot a nagy kiadók áraiban és ezek viszonylag hasonlóan alakultak az öt nagyobb piacon, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. E megfigyelések azonban önmagukban nem elegendőek annak a következtetésnek a levonására, hogy a múltban koordinált árazási magatartás állt fent.

(18)

A Bizottság ezért közelebbről megvizsgálta, hogy további elemek, nevezetesen a katalógusárak és az engedmények vannak-e olyan összehangoltak és kellőképpen átláthatóak, hogy elegendő bizonyítékot nyújtsanak a koordinációra.

(19)

A Bizottság talált némi bizonyítékot arra, hogy a nagy kiadók a PPD-ket felhasználhatták volna fókuszpontként a katalógusáraik összehangolására mind az öt tagállamban. Az engedmények tekintetében a vizsgálat rámutatott az engedmények szintjének valamilyen fokú eltérésére a különböző nagy kiadók között és bizonyos fajtájú engedmények nem kellő átláthatóságára a meglévő összejátszás megállapításához.

(20)

Ezen túlmenően a Bizottság elemezte, hogy a zenei felvételek piacait jellemzik-e olyan sajátosságok, amelyek elősegítik a kollektív erőfölényt, különösen a termék homogenitására, az átláthatóságára és a retorziós mechanizmusokra való tekintettel.

(21)

Ami a termék homogenitását illeti, a Bizottság úgy találta, hogy az egyedi albumok tartalma differenciált, de az árazás és a marketing egy bizonyos fokig szabványosított is. A tartalom különbözősége azonban valamelyest hatással van az árképzésre és csökkenti az átláthatóságot a piacon, valamint nehezebbé teszi a hallgatólagos összejátszást, mivel az egyedi album szintjén kívánja meg a nyomonkövetést.

(22)

Az átláthatóság tekintetében a Bizottság úgy találta, hogy a heti listák közzététele, a közös vevőkör stabilitása és a nagy kiadók részéről a kiskereskedelmi piac heti jelentések alapján való nyomon követése növeli a piac átláthatóságát és elősegíti egy koordinált politika figyelését. A vizsgálat azonban azt is kimutatta, hogy a kampány engedmények nyomon követése album szintű nyomon követést kíván meg, amely csökkenti a piac átláthatóságát és nehezebbé teszi a hallgatólagos összejátszást. Mindent összevetve a Bizottság nem talált elegendő bizonyítékot arra, hogy a nagy kiadók a múltban felülkerekedtek volna ezen az átláthatósági deficiten.

(23)

Ami a retorziót illeti a Bizottság megvizsgálta, hogy a nagy kiadók tudnak-e retorziót alkalmazni bármely „csaló” nagy kiadó ellen, különösen a versenymagatartáshoz való (ideiglenes) visszatéréssel vagy a „deviáns” kizárásával válogatások kiadására létrejött közös vállalatokból és megállapodásokból. A Bizottság azonban nem talált elegendő bizonyítékot az ilyen retorziós mechanizmusok alkalmazására vagy fenyegetésként való felhasználására a múltban.

Hollandia, Svédország, Írország, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Norvégia, Portugália, Görögország

(24)

A kisebb tagállamokban a Bizottság egyaránt jelentős mértékben talált a nagy kiadók PPD-i közötti párhuzamosságokat, amelyeket a nagy kiadók elvileg felhasználhattak fókuszpontokként az árak összehangolására. A vizsgálat azonban a kisebb tagállamokban is kimutatott némi eltérést az engedmények szintjében, illetve átláthatósági deficitet bizonyos engedmények tekintetében.

(25)

A Bizottság megfontolásai a termék homogenitását, a piac átláthatóságát és a retorzió lehetőségét illetően, a nagyobb tagállamokra vonatkozó fenti meghatározás szerint, a kisebb tagállamokra is érvényesek.

Következtetés

(26)

A Bizottság úgy véli, hogy nem talált elegendő bizonyítékot az öt nagy zenei kiadó meglévő kollektív erőfölényéről egyik EGT tagállamban sem a zenei hangfelvételek piacain.

B.   A kollektív erőfölény létrehozásának lehetősége a zenei hangfelvételek piacain

(27)

A Bizottság szintén megvizsgálta, hogy az összeolvadás a nagy zenei kiadók kollektív erőfölényének létrehozásához vezethet-e bármely EGT tagállamban. A fenti megállapítások fényében azonban, különös tekintettel a piaci átláthatóságra, a termékek tartalmi különbözőségére és a retorzióra, a Bizottság úgy véli, hogy az összeolvadást követő ötről négy nagy kiadóra való csökkenés hatása nem elég jelentős a nagy kiadók kollektív erőfölényének létrehozásához a zenei hangfelvételek piacain.

C.   Az egyedi erőfölény létrehozásának lehetősége a zenei hangfelvételek piacain

(28)

Harmadik felek aggodalmukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a közös vállalat egyéni erőfölényt érhet el a zenei hangfelvételek piacain a közös vállalat Bertelsmann média érdekeltségeivel való vertikális kapcsolatainak köszönhetően. Érvelésük szerint a Bertelsman felhasználhatja pozícióját televízió- és rádióállomásoknál a versenytársak kizárására és a Sony BMG előnyben részesítésére, mégpedig preferenciális díjak vagy bánásmód biztosításával, vagy a versenytársak kizárásával előadóik e csatornákon történő promóciójából.

(29)

A Bizottság következtetése szerint nem valószínű, hogy a javasolt közös vállalat egyedi erőfölényt érhetne el a zenei hangfelvételek piacán Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Franciaországban, ahol a Bertelsmann az RTL TV-n és rádióállomásokon keresztül aktív. A BMG 2003. évi piaci részesedése már magába foglalja a Bertelsmann média csoport vertikális integrációjából eredő előnyöket (pl. a Pop Idol formátumon keresztül, amely iparági szakértők szerint már túl van a csúcson). E piaci részesedés alapján a javasolt közös vállalat nem éri el az egyedi erőfölény küszöbértékét. Továbbá a Bizottság nem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy jövedelmező stratégia lenne a Bertelsmann számára, ha kizárná versenytársait a TV csatornáihoz és a rádióállomásaihoz való hozzáférésből.

D.   A kollektív erőfölény lehetősége az online zenéhez kapcsolódó szerzői jogi engedélyek nagykereskedelmi piacán

(30)

A Bizottság megállapítja, hogy a legális online zenei piac jelenleg gyermekcipőben jár, mivel az online zenei oldalak többsége csak nemrégen kezdte működését az EGT-ben. Ezért nehéz határozott következtetéseket levonni a nagy lemezkiadó vállalatok piaci pozícióiról, különösen a nemzeti piacokkal kapcsolatban. Továbbá az információ a ténylegesen letöltött vagy streamelt dalokról úgy tűnik, nem ad egyértelmű képet a különböző szereplők piaci pozícióiról, valamint nyilvános iparági adatok sem állnak rendelkezésre. A Bizottság által kapott információ alapján azonban levonható az a következtetés, hogy a nagy lemezkiadó vállalatok piaci pozíciói az online zenéhez kapcsolódó szerzői jogi engedélyek nagykereskedelmi piacán nagyjából hasonlóak piaci pozícióikhoz a zenei hangfelvételek piacain.

(31)

A piacok kialakuló stádiumban lévő volta és a jelenlegi megállapodások árazási és feltételbeli különbségei folytán a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy nem található elegendő bizonyíték a nagy kiadók meglévő kollektív erőfölényéről az online zenéhez kapcsolódó szerzői jogi engedélyek nemzeti piacain, illetve, hogy az összefonódás nem eredményezné a kollektív erőfölény létrehozását ezeken a piacokon.

E.   Az egyedi erőfölény lehetősége az online zenei terjesztés piacain

(32)

Harmadik felek aggodalmukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy az ügylet eredményeként a Sony egyedi erőfölényre tehet szert az online zenei terjesztés nemzeti piacain a Sony Connect zeneletöltő szolgáltatásán keresztül. Előterjesztették, hogy a Sony a közös vállalat feletti ellenőrzését felhasználhatja a versenytársak kizárására az online zenei terjesztés értékláncának következő szintjein lévő piacokról, nevezetesen megtagadhatja a versengő online platformoktól a közös vállalat könyvtárához való hozzáférést vagy megkülönböztető magatartást folytathat a versenytársaival szemben, pl. használati szabályok, az új dalok forgalomba hozatali ideje és a track formátum segítségével.

(33)

A Bizottság úgy véli, hogy Európában a Sony Connect jelenleg csak a bevezetés folyamatában van, miután 2004 májusában bevezették az Egyesült Államokban. Ezért jelenleg nem rendelkezik piaci részesedéssel. Ezenfelül más szereplők már elértek bizonyos pozíciókat a piacon (pl. OD2) és további szereplők jelentek meg nemrég a piacon vagy jelentették be, hogy ezt hamarosan megteszik. Ráadásul a versenytársak kizárásával a javasolt Sony BMG közös vállalat a versenytársak által eladott trackek jelentős szerzői jogdíj jövedelméről mondana le és egy ilyen stratégia jövedelmezősége kétségesnek tűnik.

F.   Lehetséges kihatások a zeneműkiadásra

(34)

Harmadik felek aggodalmukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a közös vállalat létrehozása hatásaként a szorosan kapcsolódó zeneműkiadói piacokon a felek koordinálnák a versenymagatartásukat.

(35)

A Bizottság úgy véli, hogy bármilyen koordináció csak meglehetősen korlátozott mértékben valósulhat meg, mivel a kiadói jogok kezelését közös jogkezelő szervezetek végzik (legalábbis a fontos mechanikai és előadói jogok esetében). A közös jogkezelő szervezetek megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett adják meg a szerzői jogi engedélyeket a mindenkori jogszabályok alapján, valamint megállapodnak a jogdíjakról a kiadókkal, szövegírókkal és zeneszerzőkkel. A Bizottság ugyancsak úgy véli, hogy néhány harmadik fél aggodalmával szemben az összefonódás nem vezetne a közös jogkezelő szervezetek nagy kiadók általi megkerüléséhez, mivel nincs kellően konkrét bizonyíték ilyen stratégiára.

III.   KÖVETKEZTETÉS

(36)

A határozat azt a következtetést vonja le, hogy a javasolt összefonódás nem hoz létre és nem erősít meg olyan egyedi vagy kollektív erőfölényt a zenei felvételek, online zenéhez kapcsolódó szerzői jogi engedélyek, vagy az online zene terjesztés nemzeti piacain, amely a tényleges verseny jelentős akadályozását eredményezné a közös piacon vagy annak jelentős részén. A határozat azt a további következtetést vonja le, hogy az ügyletnek nem célja vagy nem eredményezné a közös vállalat anyavállalatai, a Sony és a Bertelsmann versenymagatartásának koordinációját a zeneműkiadói piacokon. Következésképpen a határozat az összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánítja, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikk (2) és (4) bekezdésével és 8. cikk (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban.


(1)  Az 1310/97/EK rendelet: HL L 180. sz., 1997.7.9., 1. o. által legutóbb módosított HL L 395. sz., 1989.12.30., 1. o.

(2)  A&R = Artist and Repertoire – előadó és repertoár; a kutatás és fejlesztés zeneipari megfelelője.


9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/34


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. március 7.)

egyes szlovákiai húságazati létesítményekre vonatkozóan a 2003-as csatlakozási okmány XIV. melléklete függelékének módosításáról

(az értesítés a B(2005) 512. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/189/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Csatlakozási Okmányára (1) és különösen annak XIV. melléklete 5. fejezete B. szakaszának (d) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2003-as csatlakozási okmány XIV. melléklete 5. fejezete B. szakaszának (a) bekezdése előírja, hogy a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/433/EGK tanácsi irányelvet (2) és a húsipari termékek Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1976. december 21-i 77/99/EGK tanácsi irányelv (3) A. és B. mellékletét 2006. december 31-ig nem kell alkalmazni a csatlakozási okmány XIV. mellékletének függelékében (4) felsorolt szlovákiai létesítményekre bizonyos feltételek megvalósulása esetén.

(2)

A 2003-as Csatlakozási Okmány XIV. mellékletének függelékét a 2004/463/EK tanácsi határozat (5) módosította.

(3)

Az illetékes szlovák hatóság hivatalos nyilatkozata szerint a húsipari létesítmények befejezték a fejlesztési folyamatot és jelenleg teljes mértékben megfelelnek a közösségi jogszabályoknak. Továbbá a jegyzékben szereplő két húsipari létesítmény megszüntette tevékenységét. Ezeket a létesítményeket ezért törölni kell az átalakulóban lévő létesítmények jegyzékéből.

(4)

A jegyzékben szereplő átalakulóban lévő létesítmények közül három húsipari létesítmény jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfeleljen a közösségi jogszabályokban előírt szerkezeti követelményeknek. Mindazonáltal kivételes technikai akadályok miatt ezek a létesítmények nincsenek abban a helyzetben, hogy az előírt határidőig befejezzék a fejlesztési folyamatot. Ezért számukra további időbeli haladék engedélyezése indokolt a fejlesztési folyamat befejezéséhez.

(5)

A 2003-as csatlakozási okmány XIV. mellékletének függelékét ezért ennek megfelelően módosítani kell. Az egyértelműség érdekében a melléklet helyébe egy új mellékletnek kell lépnie.

(6)

Az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság tájékoztatást kapott az e határozatban foglalt intézkedésekről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003-as csatlakozási okmány XIV. mellékletének függeléke helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

E határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 7-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 236., 2003.9.23., 33. o.

(2)  HL 121., 1964.7.29., 2012/64. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o., javított változat:HL L 195., 2004.6.2., 12. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 26., 1977.1.31., 85. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított irányelv.

(4)  HL C 227 E., 2003.9.23., 1654. o.

(5)  HL L 156., 2004.4.30., 138. o., javított változat: HL L 202., 2004.6.7. 95. o.


MELLÉKLET

„FÜGGELÉK

a XIV. melléklet 5. fejezetének B. szakaszában említve (1)

Létesítmények jegyzéke, ami tartalmazza a hiányosságokat, illetve ezen hiányosságok kijavításának határidejét

Állatorvosi engedélyszám

A létesítmény neve

Hiányosságok

Megfelelés időpontja

GA 6-2

Sered'ský MP a.s.,

Bratislavská 385,

Sered'

 

64/433/EGK tanácsi irányelv:

 

I. melléklet, I. fejezet, 1. pont a), b) és g)

 

alpontja I. melléklet, I. fejezet, 11. pont

 

I. melléklet, II. fejezet, 14. pont a) alpontja

 

77/99/EGK tanácsi irányelv:

 

A. melléklet, I. fejezet, 2. pont a), b) és c)

 

alpontja A. melléklet, I. fejezet, 11. pont

2006.12.31.

PB 5-6-1

Slovryb a.s.,

Príbovce Hospodárske

stredisko Považská

Bystrica-Rybníky

Žilinská 776/3, 017 01

91/493/EGK tanácsi irányelv

 

Melléklet, III.I. fejezet, 1. pont

 

Melléklet, III.I. fejezet, 2. pont a), b) c), d), e) és g) alpontja.

 

Melléklet, III.I. fejezet, 9. pont

2006.11.30.


Állatorvosi engedélyszám

Létesítmény neve és címe

Ágazat: húsipari

Megfelelés időpontja

A létesítményekben végzett tevékenység

Friss hús, vágás, darabolás

Húsipari termékek

Hűtőház

PE 6-10

COLAGEN SLOVAKIA, s.r.o.

Kúpeľná 193

958 04 Partizánske

X

X

 

2005.4.30.

MI 6-1

Mäso ZEMPLÍN a.s.

Užhorodská č. 86

071 01 Michalovce

 

X

 

2005.4.30.

MA 6-30

BERTO-Ignác Bertovič

Hlavná 1

900 66 Vysoká pri Morave

X

X

 

2005.4.30.

CA 6-31

K.B.K. spol. s.r.o.

A. Hlinku 27

022 01 Čadca

 

X

 

2005.2.15.”


(1)  a XIV. melléklet szövegét ld.: HL L 236., 2003.9.23., 915. o.


Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

9.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/37


A TANÁCS 2005/190/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2005. március 7.)

az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 14. cikkére, 25. cikke harmadik bekezdésére, 26. cikkére és 28. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió elkötelezett egy biztonságos, stabil, egységes, virágzó és demokratikus Irak mellett, amely pozitívan járul majd hozzá a régió stabilitásához. Az EU támogatja az iraki népnek és az iraki átmeneti kormánynak az Irak gazdasági, társadalmi és politikai újjáépítését célzó erőfeszítéseit az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2004. június 8-i 1546. számú határozatának végrehajtása keretében.

(2)

Az Európai Tanács 2004. november 5-én üdvözölte a lehetséges integrált iraki rendőri, jogállami és polgári igazgatási misszió érdekében létrehozott közös tényfeltáró missziót, valamint tanulmányozta az általa készített jelentést. Az Európai Tanács elismerte a büntető igazságszolgáltatási rendszer megerősítésének fontosságát, amely összhangban áll a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásával. Az Európai Tanács tudomásul vette az iraki hatóságoknak az Unió felé kifejezett azon kívánságát, hogy az EU aktívabban legyen jelen Irakban, továbbá megállapította, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszer megerősítése megfelel Irak szükségleteinek és prioritásainak.

(3)

Az Európai Tanács egyetértett azzal, hogy az EU hasznosan járulhat hozzá egy stabil, biztonságos és demokratikus Irak újjáépítéséhez és létrejöttéhez egy integrált misszió segítségével, amely többek között elősegítheti a szorosabb együttműködést a büntető igazságszolgáltatási rendszer szereplői között, és erősítheti a vezető és magas rangú rendőri, igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási tisztviselők irányítási kapacitását, valamint javíthatja a nyomozási képességeket és eljárásokat a jogállamiság és az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.

(4)

Az Európai Tanács megállapodásának megfelelően, a 2004/909/KKBP (1) együttes fellépéssel a Tanács úgy határozott, hogy szakértői csoportot küld az iraki hatóságokkal megkezdett párbeszéd folytatására, a választásokat követően megindítandó lehetséges integrált rendőri, jogállami és polgári igazgatási misszió tervezésének megkezdésére, és különösen egy ilyen misszió sürgős biztonsági szükségleteinek felmérésére.

(5)

A Tanács február 21-én döntött egy integrált iraki jogállamiság-misszió elindításáról, amelynek – az iraki hatóságok felkérését követően – a lehető legrövidebb időn belül operatívvá kell válnia.

(6)

A misszió sikere a művelet során az európai biztonsági és védelmi politika keretén belül és az Egyesült Nemzetek Szervezetével egymást kiegészítve megvalósítandó, az irakiakkal folytatott hatékony stratégiai és technikai partnerségtől függ.

(7)

Az EU az Irakkal és a vele szomszédos országokkal folytatott párbeszédet arra fogja felhasználni, hogy ösztönözze a biztonság javításának, valamint a befogadásra, a demokratikus elvekre, illetve az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására épülő iraki politikai és újjáépítési folyamatnak az érdekében történő folyamatos regionális kötelezettségvállalást és támogatást, illetve a térség biztonságának és együttműködésének támogatását.

(8)

Az EUJUST LEX a megbízatását olyan helyzetben fogja végrehajtani, amely veszélyezteti a közrendet, az egyének biztonságát, és Irak stabilitását, és veszélyt jelenthet a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 11. cikkében megállapított célkitűzéseire nézve.

(9)

Az Európai Tanács 2000. december 7–9-i nizzai ülése iránymutatásainak megfelelően ez az együttes fellépés meghatározza a főtitkár/főképviselő szerepét, a Szerződés 18. és 26. cikkével összhangban.

(10)

A Szerződés 14. cikkének (1) bekezdése pénzügyi referenciaösszeg megjelölését írja elő az együttes fellépés végrehajtásának teljes időtartamára. A közösségi költségvetésből finanszírozandó összegek megjelölése a jogalkotó hatóság akaratát fejezi ki, és függ az adott költségvetési évre vállalt előirányzatok rendelkezésre állásától. Az EUJUST LEX továbbá természetbeni hozzájárulásokban részesül a tagállamok részéről,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

A misszió

(1)   Az Európai Unió létrehozza az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-misszióját (EUJUST LEX), amely a legkésőbb 2005. március 9-én kezdődő tervezési, és a legkésőbb 2005. július 1-jén kezdődő operatív szakaszból áll.

(2)   Az EUJUST LEX a 2. cikkben meghatározott megbízatásban szereplő céloknak és más rendelkezéseknek megfelelően tevékenykedik.

2. cikk

Megbízatás

(1)   Az EUJUST LEX az iraki büntető igazságszolgáltatási rendszer sürgős szükségleteire irányul, a felsővezetők, valamint a nyomozó szervek felső- és középvezetői részére nyújtott képzés révén. E képzés célja az iraki büntető igazságszolgáltatási rendszer teljesítményének, annak elemei közti koordinálásnak és együttműködésnek a javítása.

(2)   Az EUJUST LEX elősegíti a szorosabb együttműködést az iraki büntető igazságszolgáltatási rendszer szereplői között, és erősíti a vezető és magas rangú, elsősorban rendőri, igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási tisztviselők irányítási képességeit, valamint javítja a nyomozási szakértelmet és eljárásokat a jogállamiság és az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.

(3)   A képzés az EU területén vagy a régióban folyik, és az EUJUST LEX összekötő hivatalt tart fenn Bagdadban.

A Tanács, az iraki biztonsági körülmények alakulásától és a megfelelő infrastruktúra hozzáférhetőségétől függően, megvizsgálja az Irakban folytatott képzés lehetőségét, valamint, amennyiben szükséges, ennek megfelelően módosítja az együttes fellépést.

(4)   Hatékony stratégiai és technikai partnerséget kell kialakítani az iraki felekkel a misszió során, különösen a tervezés szakaszában a tananyag kidolgozásában. Koordinációra is szükség lesz a képzésben részt vevő személyi állomány kiválasztásához, ellenőrzéséhez, értékeléséhez, nyomon követéséhez és koordinálásához annak érdekében, hogy az irakiak mihamarabb elsajátítsák a tudnivalókat. A tervezési és az operatív szakaszban az EUJUST LEX és a képzést nyújtó tagállamok közötti szorosabb koordinációra is szükség lesz. Ennek magában kell foglalnia az érintett tagállamok iraki diplomáciai képviseleteinek, valamint az olyan tagállamok összekötőinek bevonását, amelyek a misszió szempontjából releváns képzés nyújtásában friss tapasztalatokkal rendelkeznek.

(5)   Az EUJUST LEX biztonságos, független és jól körülhatárolt, ugyanakkor kiegészíti a folyamatban lévő – különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete által tett – nemzetközi erőfeszítéseket és azokhoz hozzáadott értéket biztosít, valamint szinergiákat alakít ki a folyamatban lévő közösségi és tagállami erőfeszítésekkel. Ebben az összefüggésben az EUJUST LEX-nek kapcsolatot kell tartania azon tagállamokkal, amelyek jelenleg képzési programokat valósítanak meg.

3. cikk

Szervezeti felépítés

Az EUJUST LEX alapvetően az alábbiak szerint épül fel.

a)

a misszió vezetője;

b)

a brüsszeli székhelyű koordinációs hivatal;

c)

a bagdadi összekötő hivatal;

d)

a tagállamok által biztosított és az EUJUST LEX által koordinált képzési létesítmények és oktatók.

A fenti elemek a műveleti koncepcióban (CONOPS) és a műveleti tervben (OPLAN) kerülnek kidolgozásra.

4. cikk

A misszió vezetője

(1)   A misszió vezetője az EUJUST LEX tevékenységeinek mindennapi irányítását, valamint koordinálását végzi, és felel a személyzeti és fegyelmi ügyekért.

(2)   A misszió vezetője szerződést ír alá a Bizottsággal.

5. cikk

A tervezési szakasz

(1)   A misszió előkészítési szakaszában tervezőcsoport alakul, amely a tervezőcsoportot vezető misszióvezetőből és a misszió megállapított szükségleteiből eredő feladatok ellátásához szükséges személyi állományból áll.

(2)   A tervezési folyamat egyik alapvető feladataként átfogó kockázatfelmérés végrehajtására kerül sor, amelyet szükség esetén naprakésszé kell tenni.

(3)   A tervezőcsoport elkészíti a műveleti tervet és kidolgoz minden, a misszió végrehajtásához szükséges technikai eszközt, beleértve az aktuális képzési programot figyelembe vevő közös tantervet is. A műveleti koncepció és a műveleti terv figyelembe veszi az átfogó kockázatfelmérés eredményét. A műveleti terv tartalmazza a tanfolyamok közös uniós tantervét, amelyet a tervezőcsoport az iraki illetékesekkel és a tagállamokkal konzultálva dolgoz ki, beleértve azon tagállamokat is, amelyek a misszió szempontjából releváns képzést nyújtanak. A műveleti koncepciót és a műveleti tervet a Tanács hagyja jóvá.

(4)   A tervezőcsoport szoros együttműködésben dolgozik az érintett nemzetközi szereplőkkel, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével.

6. cikk

Személyzet

(1)   Az EUJUST LEX személyzetének létszáma és hatásköre összhangban van a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekkel és a 3. cikkben meghatározott szervezeti felépítéssel.

(2)   Az EUJUST LEX személyzetét az EU-tagállamok vagy az EU-intézmények rendelik ki. Minden tagállam viseli az általa kirendelt EUJUST LEX-személyzettel kapcsolatos költségeket, ideértve a pénzügyi kimutatásban meghatározott fizetést, az orvosi ellátást, a napidíjon kívüli juttatásokat és az utazás költségeit.

(3)   Az EUJUST LEX szükség szerint szerződéses alapon alkalmaz nemzetközi és helyi személyzetet.

(4)   A teljes személyzet a megfelelő EU-tagállam vagy EU-intézmény fennhatósága alatt marad és a misszió érdekében jár el és végzi feladatát. A misszió alatt és azt követően a legteljesebb titoktartási kötelezettség terheli a személyzetet a misszióhoz kapcsolódó minden adatot, tényt és információt illetően. A személyzet tiszteletben tartja a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (2) megállapított biztonsági alapelveket és minimumszabályokat.

7. cikk

A személyzet jogállása

(1)   Amennyiben szükséges, az EUJUST LEX személyzetének jogállását – beleértve adott esetben az EUJUST LEX lebonyolításához és zavartalan működéséhez szükséges kiváltságokat, mentességeket és további garanciákat – a Szerződés 24. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni. Az elnökség munkáját segítő főtitkár/főképviselő jogosult az elnökség nevében ilyen megállapodásról tárgyalni.

(2)   Az EUJUST LEX-személyzet tagjait kirendelő EU-tagállam vagy EU-intézmény felelős a kirendeléshez kapcsolódó, a személyzet tagja részéről vagy vele összefüggésben felmerülő bármely igény teljesítéséért. A szóban forgó EU-tagállam vagy EU-intézmény felelős a kirendelt személlyel szembeni bármely eljárás megindításáért.

8. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   Az EUJUST LEX szerkezeti felépítése, mint válságkezelő művelet, egységes parancsnoklási renden alapul.

(2)   A Politikai és Biztonsági Bizottság (a továbbiakban: PBB) biztosítja a politikai ellenőrzést és a stratégiai irányítást.

(3)   A misszió vezetője látja el a misszió vezetését és annak koordinálását, valamint napi irányítását.

(4)   A misszió vezetője a főtitkárnak/főképviselőnek tesz jelentést.

(5)   A főtitkár/főképviselő ad iránymutatást a misszió vezetője részére.

9. cikk

Politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás

(1)   A PBB a Tanács felelősségvállalásával gyakorolja a misszió politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását. A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy a Szerződés 25. cikkének megfelelően hozza meg a vonatkozó határozatokat. Ezen felhatalmazás – a főtitkár/főképviselő javaslata alapján – a misszió vezetőjének kinevezésére, valamint az OPLAN és a parancsnoklás rendjének módosítására is vonatkozik. A művelet céljaival és befejezésével kapcsolatos döntéshozatali hatáskör továbbra is a Tanácsot illeti meg, amelynek a főtitkár/főképviselő segítséget nyújt.

(2)   A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.

(3)   A PBB rendszeres időközönként jelentést kap a misszió vezetőjétől a misszió eredményeiről és vezetéséről. A PBB az üléseire szükség szerint meghívhatja a misszió vezetőjét.

10. cikk

Biztonság

(1)   A misszió vezetője felel az EUJUST LEX biztonságáért és – a Tanács Főtitkársága Biztonsági Hivatalával konzultálva – felelős a misszióra vonatkozó biztonsági minimumszabályok betartásának biztosításáért.

(2)   A missziónak a tagállamokban végrehajtásra kerülő elemeivel kapcsolatosan, a fogadó állam tesz meg valamennyi szükséges és megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy területén biztosítsa a résztvevők és az oktatók biztonságát.

(3)   A brüsszeli székhelyű koordinációs hivatalra vonatkozó szükséges és megfelelő intézkedésről a Tanács Főtitkársága Biztonsági Hivatala gondoskodik a fogadó tagállam hatóságaival együttműködve.

(4)   Amennyiben a képzés valamely harmadik államban folyik, az EU – az érintett tagállam bevonásával – felkéri a harmadik állam hatóságait, hogy területén tegye meg a résztvevők és az oktatók biztonságára vonatkozó megfelelő intézkedéseket.

(5)   Az EUJUST LEX-hez biztonsági tisztviselőt jelölnek ki, aki a misszió vezetőjének tesz jelentést.

(6)   A misszió vezetője a misszió felállítását érintő biztonsági kérdésekben konzultál a PBB-vel, a főtitkár/főképviselő utasításainak megfelelően.

(7)   Az EUJUST LEX-személyzet tagjai a Tanács Főtitkársága Biztonsági Hivatala által szervezett kötelező biztonsági képzésen és orvosi ellenőrzésen vesznek részt minden iraki kiküldetés illetve utazás előtt.

(8)   A tagállamok törekednek arra, hogy biztosítsák Irakban az EUJUST LEX, különösen az összekötő hivatal biztonságos elhelyezését és védelmét, valamint ellátják őket golyóálló mellényekkel.

11. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   A misszióval járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 10 000 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszírozott kiadásokat az Európai Közösség általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni, azzal a kivétellel, hogy semmilyen előfinanszírozás nem marad a Közösség tulajdona. Amennyiben a képzés egy része valamely harmadik államban folyik, szerződési ajánlatot harmadik államok állampolgárai is tehetnek. Ilyen esetben az EUJUST LEX részére beszerzett áruk és szolgáltatások is származhatnak harmadik államokból.

(3)   Az iraki különleges biztonsági helyzet miatt a bagdadi szolgáltatások biztosítása az Egyesült Királyság és a mellékletben felsorolt cégek között már meglévő megállapodások alapján történik. Az EUJUST LEX költségvetése 2 340 000 EUR összeghatárig fedezi e kiadásokat. Az Egyesült Királyság, a misszió vezetőjével konzultálva, e kiadásokról rendszeresen – megfelelő adatokat tartalmazó – jelentést tesz a Tanácsnak.

(4)   A misszió vezetője – a szerződésében vállalt tevékenységek tekintetében – teljes körű jelentési kötelezettséggel tartozik az őt ellenőrző Bizottságnak.

(5)   A pénzügyi intézkedések tiszteletben tartják az EUJUST LEX operatív követelményeit, ideértve a felszerelés kompatibilitását.

(6)   A kiadások ezen együttes fellépés hatályba lépésének napjától elszámolhatók.

(7)   A brüsszeli székhelyű koordinációs hivatal felszerelését és ellátását az EU nevében kell megvásárolni és kibérelni.

12. cikk

Közösségi fellépés

(1)   A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy a javasolt művelet bármely szakaszában fellépjen az ezen együttes fellépésben szereplő célok elérése érdekében, beleértve a közösségi programok keretében történő az európai biztonsági és védelmi politika műveletet követő lehetséges fellépések Bizottság általi kidolgozását.

(2)   A Tanács tudomásul veszi továbbá, hogy összehangoló jellegű intézkedésekre van szükség Brüsszelben és – szükség szerint – Bagdadban is.

13. cikk

Minősített információ kiadása

A főtitkár/főképviselő szükség szerint és a misszió operatív igényeinek megfelelően jogosult a fogadó állam és az ENSZ részére átadni a művelet céljára készült, minősített EU információt és dokumentumokat „RESTREINT UE” szintig, a Tanács biztonsági szabályzatával összhangban. E célból helyi rendelkezések kerülnek megállapításra.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez az együttes fellépés 2006. június 30-án hatályát veszti.

15. cikk

Kihirdetés

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. KRECKÉ


(1)  A Tanács 2004. november 26-i, 2004/909/KKBP együttes fellépése egy lehetséges európai uniós integrált rendőri, jogállami és polgári igazgatási misszió Irakba küldése céljából felállított szakértői csoport létrehozásáról (HL L 381., 2004.12.28., 84. o.)

(2)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A 2004/194/EK határozattal (HL L 63., 2004.2.28., 48. o.) módosított határozat.


MELLÉKLET

A 11. cikk (3) bekezdésében említett cégek jegyzéke

Control Risks Group: biztonsági szolgáltatások

Cottons Centre

Cottons Lane

London SE1 2QG

(korlátolt felelősségű társaság)

Frontier Medical: alapvető orvosi szolgáltatások

Mitcheldean

Gloucestershire

GL17 ODD

(az Exploration Logistics Group plc részlege)

Crown Agents for Oversea Governments & Administrations Limited: az élet fenntartásához szükséges szolgáltatások, ideértve az étel- és vízellátás, valamint a mosodai szolgáltatást és takarítást is

St Nicholas House

St Nicholas Road

Sutton

Surrey SM1 1EL

Armorgroup Services Limited: – külső területvédelem

25 Buckingham Gate

London

SW1E 6LD