8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/1

---

A BIZOTTSÁG 380/2005/EK RENDELETE

(2005. március 7.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. március 8-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/3

---

A BIZOTTSÁG 381/2005/EK RENDELETE

(2005. március 7.)

a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések légi alkalmassági és környezetvédelmi bizonyítványához továbbá a formatervezés és termelő szervezetek hitelesítéséhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat meghatározó 1702/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére és 6. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1592/2002/EK rendeletet a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések légi alkalmassági és környezetvédelmi bizonyítványához, továbbá a formatervezés és termelő szervezetek hitelesítéséhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat meghatározó 1702/2003/EK bizottsági rendelet (2) alapján hajtották végre.

(2)

Az 1702/2003/EK rendelet mellékletének 21.A.163(c) pontjának jelenlegi szövege, a jóváhagyott gyártó szervezet kiváltságának tekintetében, miszerint kibocsáthat forgalomba hozatali bizonyítványt („1. számú EASA űrlap”) termékekre vonatkozóan, eltérő értelmezésekhez vezethet, és nem tükrözi azt az eredeti szándékot, amely szerint ez a kitétel a jóváhagyott termékek gyártó szervezeteire vonatkozik.

(3)	Ezért az 1702/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az ebben a rendeletben szereplő rendelkezések az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által kiadott véleményen (3) alapulnak az 1592/2002/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdése b) pontjának és 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az 1592/2002/EK rendelet 54. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELET:

1. cikk

Az 1702/2003/EK rendelet mellékletének 21A.163(c) pontjában „a 21A.307 pont szerint” szavakat el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba.

---

(1)  HL L 240., 2002.9.7., 1. o. A legutóbb az 1701/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 243., 2003.9.27., 5. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 243., 2003.9.27., 6. o.

(3)  1/2004 sz. vélemény, 2004.2.24.

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/4

---

A BIZOTTSÁG 382/2005/EK RENDELETE

(2005. március 7.)

a szárított takarmány piacának közös szervezéséről szóló 1786/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szárított takarmány piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1786/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 71. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1786/2003/EK rendelet a 603/95/EK tanácsi rendelet helyébe lépett (3), új alkalmazási szabályokat kell tehát megállapítani. Ennélfogva indokolt hatályon kívül helyezni a szárított takarmány piacának közös szervezéséről szóló 603/95/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1995. április 6-i 785/95/EK bizottsági rendeletet (4).

(2)	Az egyértelműség kedvéért néhány fogalommeghatározást meg kell fogalmazni.

(3)

Az 1786/2003/EK rendelet 9. cikkében meghatározott feltételekre tekintettel, a szóban forgó termékek vonatkozásában meg kell állapítani azok nedvességtartalomban és proteinekben kifejezett minimális minőségét. A gazdasági felhasználásra tekintettel, az egyes előállítási eljárások szerint indokolt különbséget tenni a nedvességtartalomban.

(4)	Az 1786/2003/EK rendeletben előírt támogatásokból ki kell zárni azokat a takarmányokat, amelyek az 1782/2003/EK rendelet IV. fejezetében előírt támogatásokban már részesült vetésterületekről származnak.

(5)

Az 1786/2003/EK rendelet 13. cikke előírja, hogy a tagállamok egy olyan ellenőrző rendszert állítsanak fel, amely minden egyes vállalkozás vagy szárítandó takarmány minden egyes felvásárlója esetében lehetővé teszi az említett rendeletben meghatározott feltételek betartásának az ellenőrzését. Ennek az ellenőrzésnek a megkönnyítése és a támogatási jogosultságot megnyitó feltételek betartásának biztosítása érdekében elő kell irányozni, hogy a szárítandó takarmányt feldolgozóüzemek és az azt felvásárlók engedélyezési eljárásnak legyenek alávetve. Ugyanezzel a céllal meg kell határozni azokat a szükséges információkat, amelyeket a feldolgozóüzemek támogatási kérelmeinek, anyagkönyvelésének és szállítási dokumentumainak tartalmazniuk kell. Végül meg kell állapítani, hogy milyen más bizonylatok benyújtása szükséges.

(6)	A szárított takarmány minőségére vonatkozó követelmények betartását szigorúan ellenőrizni kell, az üzemből távozó végtermékekből rendszeresen vett minták alapján. Ha e termékeket más anyagokkal keverik, a mintavételnek a keverést megelőzően kell megtörténnie.

(7)	Az üzemeknek leszállított nyersanyagmennyiségek és a szárított takarmány ezekből az üzemekből kikerülő mennyisége egyezésének az ellenőrzésére szükséges, hogy ezek a vállalkozások rendszeresen mérjék a feldolgozandó takarmány súlyát, és meghatározzák annak nedvességtartalmát.

(8)

A feldolgozandó takarmány értékesítésének a megkönnyítésére és annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok elvégezhessék a támogatási jogosultság megállapításához szükséges ellenőrzéseket, arra van szükség, hogy a vállalkozások és a termelők közötti szerződéseket a nyersanyagok leszállítása előtt kössék meg, és hogy egy meghatározott időpontig letétbe helyezzék azokat az illetékes hatóságoknál, hogy azok így tájékozottak legyenek a várható termelési volumenről. Ebből a célból elengedhetetlen, hogy a szerződéseket írásban kössék meg, és hogy abban szerepeljen megkötésének dátuma, az érintett gazdasági év, a szerződő felek neve és címe, a feldolgozandó termékek jellege és annak a mezőgazdasági parcellának az azonosítása, amelyen a feldolgozandó takarmányt termelték.

(9)	Egyes esetekben nem alkalmaznak szerződéseket, és a szerződéses feltételeknek megfelelő szállítási dokumentumokat a feldolgozó vállalatoknak kell kiállítania.

(10)	A támogatási rendszer egységes alkalmazása érdekében meg kell határozni a támogatások kifizetésének módozatait.

(11)

Az 1786/2003/EK rendelet a termelési folyamat minden egyes szakaszában elvégzendő ellenőrzések sorát írta elő, beleértve az 1782/2003/EK rendeletben előírt integrált vezetési és ellenőrzési rendszerben történő cseréket. Ennek alapján indokolt összekapcsolni a szóban forgó mezőgazdasági parcellák azonosítására vonatkozó ellenőrzéseket az e rendszer keretében végzett ellenőrzésekkel.

(12)

Mivel az 1782/2003/EK rendelet V. mellékletének tárgyát képező rendszerről van szó, indokolt, hogy az illetékes hatóságok keresztellenőrzéseket végezzenek a szerződésben és/vagy a szállítási dokumentumokban említett, továbbá a termelők részéről támogatási igényeikben megjelölt mezőgazdasági parcellákon, hogy ezáltal elejét vegyék bármiféle jogosulatlan támogatás kifizetésének.

(13)

Az 1786/2003/EK rendeletben és az ebben a rendeletben előírt feltételek teljesítésének a biztosítására, különösen ami a támogatásra való jogosultságot illeti, a visszaélések visszaszorítására elő kell irányozni bizonyos támogatási csökkentéseket és kizárásokat, figyelembe véve ugyanakkor az arányosság elvét és a vis maior helyzetekből adódó specifikus problémákat, továbbá a rendkívüli körülményeket. Indokolt a csökkentéseket és a kizárásokat az elkövetett szabálytalanság súlyosságának megfelelően súlyozni, és egy meghatározott időtartamra akár a támogatás igénybevételének teljes kizárását előirányozni.

(14)	A szárított takarmány piaca megfelelő irányításának a biztosítása érdekében szükséges bizonyos információkat rendszeresen eljuttatni a Bizottsághoz.

(15)	Az 1786/2003/EK rendelet 23. cikke szerint a 2008-ban esedékes, a szektorra vonatkozó jelentés elkészítése érdekében tájékoztatási rendszert kell bevezetni a takarmánytermesztési vetésterületek és a szárított takarmány előállításának energiafelhasználása vonatkozásában.

(16)	Az 1786/2003/EK rendelet 21. cikke szerint a 2005. március 31-én meglévő készletekre vonatkozóan átmeneti intézkedést kell előirányozni.

(17)	Az 1782/2003/EK rendelet 71. cikkében előírt átmeneti időszak alkalmazása esetén indokolt meghatározni az említett cikkben hivatkozott támogatás feltételeit.

(18)	Az 1786/2003/EK rendelet 2005. április 1-jétől lép hatályba, amely a 2005/2006-os gazdasági év kezdetének időpontja. E rendeletet tehát ugyanettől az időponttól kell alkalmazni.

(19)	Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a gabonapiaci és a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó közös irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

A TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG TÁRGYA, MEGHATÁROZÁSAI ÉS FELTÉTELEI

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a szárított takarmány piacának közös szervezéséről szóló 1786/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„szárított takarmány”: az 1786/2003/EK rendelet 1. cikkében hivatkozott termékek, megkülönböztetve az alábbi kategóriákat: a) „dehidratált takarmány”: az említett cikk a) pontjának első és harmadik albekezdésében említett, hőkezeléssel mesterségesen szárított termékek, ezen belül az „egyéb hasonló takarmánytermékek”, azaz a 1214 90 90 KN kód alá tartozó, hőkezeléssel mesterségesen szárított fűnemű takarmánytermékek és különösen: — a fűnemű hüvelyesek, — a fűnemű pázsitfűfélék, — az 1782/2003/EK rendelet IX. melléklet, I. pontjában hivatkozott, zölden, egész növényzetben, éretlen magokkal betakarított gabonafélék; b) „napon szárított takarmány”: azok a termékek, amelyeket nem mesterséges hőkezeléssel szárítottak és őröltek, és amelyek az 1786/2003/EK rendelet 1. cikke, a) pontja második és negyedik albekezdésének tárgyát képezik; c) „proteinkoncentrátumok”: az 1786/2003/EK rendelet 1. cikke b) pontjának első albekezdésében hivatkozott termékek; d) „dehidratált termékek”: az 1786/2003/EK rendelet 1. cikke b) pontjának második albekezdésében hivatkozott termékek;

2.

„feldolgozóüzem”: az 1786/2003/EK rendelet 7. cikkében hivatkozott, szárított takarmányt feldolgozó vállalkozás, amely rendelkezik az illetősége szerinti tagállam engedélyével, és amely az alábbi tevékenységek valamelyikét végzi: a) friss takarmány dehidratálása, az alábbi feltételeknek megfelelő szárítóberendezéssel: — a belépő levegő hőmérséklete nem lehet 250 oC alatt; azonban azok a szalagos szárítók, ahol a belépő levegő hőmérséklete 110 oC feletti, és a 1999/2000-es gazdasági év kezdete előtt rendelkeztek engedéllyel, mentesülnek az ennek a feltételnek való megfelelés alól, — a dehidratálandó takarmány áthaladásának időtartama nem lehet több, mint három óra, — ha a szárítás takarmány rétegenként történik, egy réteg vastagsága nem lehet több, mint 1 méter; b) a napon szárított takarmány őrlése; c) proteinkoncentrátumok gyártása;

3.

„szárítandó és/vagy összezúzandó takarmány felvásárlója”, az 1786/2003/EK rendelet 10. cikke c) pontjának iii. alpontja szerinti, az illetősége szerinti tagállam által engedélyezett olyan természetes vagy jogi személy, aki a termelőktől friss takarmányt vásárol, hogy azt a feldolgozóüzemekhez továbbítsa;

4.	„tétel”: egy meghatározott, az összetételét, a nedvességtartalmát és a proteintartalmát illetően azonos minőségű takarmánymennyiség, amely egyetlen tételben került ki a feldolgozóüzemből;

5.

„keverék”: állati takarmányozásra szánt termék, amely a feldolgozóüzem által szárított és/vagy összezúzott szárított takarmányt és adalékokat tartalmaz. Az „adalékok” a szárított takarmánytól eltérő jellegű termékek, mint a kötőanyagok és a tömörítő anyagok, vagy azonos jellegű termékek, de amelyeket másutt szárítottak ki és/vagy zúztak össze. Ugyanakkor a végtermék súlyában a 3 % maximális határértéknél több adalékot nem tartalmazó szárított takarmány nem tekintendő keveréknek, feltéve hogy az adalék szárazanyag-tartalmához viszonyított összes nitrogénanyag-tartalom nem haladja meg a 2,4 %-ot;

6.	„mezőgazdasági parcella”, az 1782/2003/EK rendelet 18. és 20. cikkében és a 796/2004/EK bizottsági rendelet 6. cikkében hivatkozott, az egységes irányítási és ellenőrzései rendszernek megfelelően azonosított parcellák (5);

7.	„egyetlen támogatási kérelem”, az 1782/2003/EK rendelet 22. cikkében, és a 796/2004/EK rendelet 12. és 14. cikkében hivatkozott támogatási kérelem;

8.	„a szárított takarmány tétel végfelhasználója”, az utolsó személy, aki ezt a tételt, a szárított takarmány feldolgozása vagy állati takarmányozás céljából, ugyanabban a formában kapta meg, mint ahogy az a feldolgozóüzemből kikerült.

3. cikk

Támogatásra jogosult termékek

E rendelet alkalmazásában az 1786/2003/EK rendelet 4. cikkében előírt támogatás igénybevételére az a szárított takarmány jogosult, amely megfelel az állati takarmányozás céljára történő piacra viteli feltételeknek, azaz:

a)	saját állapotában vagy mint keverék a feldolgozóüzemből vagy, ha ott nem tárolható, bármely olyan ezen kívüli raktárból kerül ki, amely megfelelő garanciákat nyújt a beraktározott takarmány ellenőrzésére és amelyet az illetékes hatóság előzetesen engedélyezett;

b)

a feldolgozóüzemből való kikerülésekor az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: i. maximális nedvességtartalom: — a napon szárított takarmány, a dehidratált és őrlési eljárásnak alávetett takarmány, a proteinkoncentrátumok és a dehidratált termékek esetében 12 %, — az egyéb dehidratált takarmányok esetében 14 %; ii. a szárazanyaghoz viszonyított minimális bruttó proteintartalma: — a dehidratált takarmányok, a napon szárított takarmány és a dehidratált termékek esetében 15 %, — a proteinkoncentrátumok esetében 45 %.

A támogatás igénybevételének a jogosultsága az 1782/2003/EK rendelet 51. cikke szerinti mezőgazdasági célra használt parcellákon termelt takarmányok szárításával előállított termékmennyiségekre korlátozódik.

4. cikk

Kizárás

Az 1786/2003/EK rendelet 4. cikkében előírt támogatásból kizárásra kerülnek azok a vetésterületek, amelyek az 1782/2003/EK rendelet IV. fejezete szerinti támogatási rendszerben részesülnek.

Ugyanakkor az 1782/2003/EK rendelet IV. címe, 9. fejezete szerinti vetőmagra vonatkozó támogatásban részesülő vetésterületek esetében a szárított takarmány feldolgozásához nyújtott támogatásból csupán azokat a takarmányültetvényeket zárják ki, amelyek esetében a magokat betakarították.

Másrészt az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10. fejezete szerinti szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásban részesülő vetésterületek, amennyiben azokat a helyi feltételeknek megfelelően szántóföldi növényekkel teljesen bevetették, részesülhetnek a szárított takarmány feldolgozásához nyújtott támogatásban.

2. FEJEZET

FELDOLGOZÓÜZEMEK ÉS SZÁRÍTANDÓ ÉS/VAGY ÖSSZEZÚZANDÓ TAKARMÁNYOK FELVÁSÁRLÓI

5. cikk

A feldolgozóüzemek engedélyezése

A 2. cikk 2. pontjában hivatkozott engedélyezés céljából a feldolgozóüzem:

a)

átad az illetékes hatóságnak egy dokumentációt, amely az alábbiakat tartalmazza: i. a feldolgozóüzem területének leírását, megjelölve elsősorban a feldolgozandó termék beérkeztetési helyeit és a szárított takarmány kiléptetési helyeit, a tárolóhelyiségeket, a feldolgozásra használt termékeket és a végtermékeket, valamint a feldolgozóműhelyek elhelyezését; ii. a műszaki berendezések leírását, elsősorban a dehidratáló kemencéket és a zúzóberendezéseket, megjelölve az óránkénti párologtatási kapacitást és az üzemi hőmérsékletet, valamint a súlymérő berendezéseket; iii. a dehidratálás folyamata előtt vagy az alatt beadagolt adalékok listáját, valamint az előállítás során használt egyéb termékek és a végtermékek indikatív listáját; iv. az anyagkönyvelési minták 12. cikkben hivatkozott nyilvántartásait;

b)	az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja saját anyag- és pénzügyi könyvelését, naprakész állapotban;

c)	elősegíti az ellenőrzések elvégzését;

d)	be kell tartania az 1786/2003/EK rendeletben és az ebben a rendeletben előírt feltételeket.

Az első bekezdés a) pontjában hivatkozott egy vagy több elem módosulása esetén a feldolgozóüzem tíz napon belül tájékoztatja az illetékes hatóságot, hogy megkapja az engedélyezés megerősítését.

6. cikk

Szárítandó és/vagy összezúzandó takarmányok felvásárlóinak engedélyezése

A 2. cikk 3. pontjában hivatkozott engedélyezés céljából a szárítandó és/vagy összezúzandó takarmány felvásárlója:

a)

nyilvántartást vezet a kérdéses termékekről, mely tartalmazza legalább a termékenkénti napi vásárlásokat és értékesítéseket, minden egyes tételnél megjelölve annak mennyiségét, a terméket leszállító termelővel kötött szerződésre való hivatkozást és adott esetben a rendeltetési hely szerinti feldolgozóüzemet;

b)	az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja saját anyag- és pénzügyi könyvelését, naprakész állapotban;

c)	elősegíti az ellenőrzések elvégzését;

d)	be kell tartania az 1786/2003/EK rendeletben és az ebben a rendeletben előírt feltételeket.

7. cikk

Az engedélyek megadása és visszavonása

A 2. cikk 2. és 3. pontja szerinti engedélyeket az érdekeltek kérelmezik, a gazdasági év kezdete előtt.

Az engedélyeket minden tagállam illetékes hatósága a gazdasági év kezdete előtt adja meg. Kivételes esetekben az illetékes hatóság ideiglenes engedélyt adhat a gazdasági év kezdete utáni maximum két hónapos időszakon belül. Ebben az esetben az üzemet az illetékes hatóság által kiadott végleges engedélyig engedélyezettnek kell tekinteni.

A 30. cikk sérelme nélkül, ha az 5. vagy a 6. cikkben előírt egy vagy több feltétel nem teljesülne, az illetékes hatóság visszavonja az engedélyt, hacsak a feldolgozóüzem vagy a szárítandó és/vagy összezúzandó takarmány felvásárlója a probléma súlyossága szerint meghatározott határidőn belül meg nem teszi a szükséges intézkedéseket, hogy ismételten megfeleljen a fent említett feltételeknek.

8. cikk

A takarmány előállítására vonatkozó kötelezettségek

Abban az esetben, ha egy feldolgozóüzem egyrészt dehidratált takarmány és/vagy proteinkoncentrátum, és másrészt napon szárított takarmány előállítását végzi:

a)	a dehidratált takarmány előállítását olyan helységekben és helyszíneken kell végezni, amelyek elkülönülnek azoktól, ahol a napon szárított takarmány előállítása történik;

b)	a kétféle előállításból származó termékeket külön helyeken kell raktározni;

c)	tilos a vállalatnál összekeverni az egyik csoportba tartozó termékeket a másik csoportba tartozó termékekkel.

9. cikk

A termékek beérkeztetésével és kiléptetésével kapcsolatos kötelezettségek

Mielőtt keverékek előállítása érdekében a szárítandó és/vagy összezúzandó takarmánytól eltérő egyéb termékeket beengedne, a feldolgozóüzem tájékoztatja arról a tagállam illetékes hatóságát, megjelölve a beérkeztetett termékek jellegét és minőségét.

Ha ez a beérkeztetés olyan takarmányra vonatkozik, amelyet egy másik feldolgozóüzem szárított ki és/vagy zúzott össze, a vállalat megjelöli ezenkívül az illetékes hatóság számára annak eredetét és rendeltetési helyét. Ebben az esetben a beérkeztetés csak az illetékes hatóság ellenőrzése alatt, az általa meghatározott feltételek betartásával történhet.

A valamely feldolgozóüzemből kiszállított szárított takarmány ugyanoda csak újrafeldolgozás céljából, az illetékes hatóság ellenőrzése alatt, az általa meghatározott feltételek betartásával léptethető be újra.

Az e cikkel összhangban a feldolgozóüzembe beléptetett vagy újra beléptetett termékek nem raktározhatók a kérdéses üzem által szárított és/vagy összezúzott takarmányokkal együtt. Ezeket egyszersmind, a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban, fel kell venni a vállalat könyvelésébe.

10. cikk

A szárított takarmány súlymeghatározása, mintavétele és elemzése

(1)   A szárított takarmánynak az 1786/2003/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdése szerinti mintavételét és súlymérését a feldolgozóüzem végzi el akkor, amikor a szárított takarmány elhagyja az üzemet.

Ugyanakkor, ha a szárított takarmányt a feldolgozóüzemben keverik, a mintavételt és a súlymérést a keverési művelet megtörténte előtt kell elvégezni.

Abban az esetben, ha a keverést a szárítás előtt vagy alatt végzik, mintát kell venni a szárítás után; ezt egy feljegyzés kíséri, amely tartalmazza, hogy keverékről van szó, és megjelöli az adalék jellegét, annak nevét, a szárazanyaghoz viszonyított teljes nitrogéntartalmát és annak a végtermékbe történő bedolgozási arányát.

(2)   Az illetékes hatóság kérheti, hogy a szükséges ellenőrzések elvégzésének lehetővé tételére minden egyes feldolgozóüzem legalább két munkanappal megelőzően értesítse azt minden keverék- vagy szárított takarmány kiszállításáról, megjelölve a dátumokat és a mennyiségeket.

Az illetékes hatóság rendszeresen mintákat vesz és súlymérést végez az üzemből kiléptetett szárított takarmány legalább súly szerinti 5 %-án, és a gazdasági évenként kevert szárított takarmány legalább súly szerinti 5 %-án.

(3)   A 3. cikkben hivatkozott nedvességtartalom és bruttó összes proteintartalom meghatározása a feldolgozóüzemből kiléptetett vagy általa kevert szárított takarmányból mennyiség szerint vett mintákkal történik egy-egy tételnél maximum 110 tonna mennyiségre, a 76/371/EGK (6), a 71/393/EGK (7) és a 72/199/EGK (8) bizottsági irányelvben meghatározott módszer szerint.

Ha keverék vagy több tétel kiléptetése történik, amelynek az összetétele fajta szerint, nedvességtartalomban és proteintartalomban azonos minőségű, és amelynek az összsúlya kevesebb mint 110 tonna vagy egyenlő azzal, minden egyes tételből mintát vesznek. Ugyanakkor az elemzést e minták reprezentatív keveréke alapján végzik el.

11. cikk

A takarmány súlymérése és a dehidratálandó takarmány nedvességtartalmának mérése

(1)   A feldolgozóüzemek rendszeres súlymérésekkel határozzák meg a részükre feldolgozás céljára leszállított dehidratálandó takarmány és napon szárított takarmány pontos mennyiségét.

(2)   A rendszeres súlymérési kötelezettséget nem kell betartani, ha az érintett feldolgozóüzem gazdasági évenkénti kapacitása nem haladja meg az 1 000 tonnát, és ha ez az üzem a tagállam illetékes hatósága számára kielégítően bizonyítja, hogy nincs lehetősége öt kilométeres zónán belül nyilvános mérlegelőhelyet igénybe vennie. Ebben az esetben a leszállított mennyiségek meghatározása bármely más, az említett illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott módszerrel elvégezhető.

(3)   A dehidratálandó takarmánymennyiségek átlagos nedvességtartalmát a feldolgozóüzem méri, összehasonlítva a feldolgozásra kerülő mennyiségeket a kapott szárított takarmány mennyiségével.

(4)   Minden negyedév első hónapjának vége előtt a feldolgozóüzemek tájékoztatják az illetékes hatóságot a (3) bekezdés szerinti, az általuk az előző negyedévben feldolgozott dehidratálandó takarmány átlagos nedvességtartalmáról.

12. cikk

A feldolgozóüzemek anyagkönyvelése

(1)   A feldolgozóüzemeknek az 1786/2003/EK rendelet 10. cikkének a) pontja szerinti anyagkönyvelését a pénzügyi könyveléssel összekapcsolva kell kialakítani, amely lehetővé teszi az alábbiak napi nyomon követését:

a)

a dehidratálás vagy zúzás céljából beléptetett termékek mennyiségét, minden beléptetés esetében az alábbi adatokkal: — a beléptetés dátuma, — a beléptetett mennyiség, — a dehidratálásra szánt, és adott esetben a napon szárított takarmánynál az 1786/2003/EK rendelet 1. cikkében hivatkozott fajta vagy fajták, — a dehidratálandó takarmány nedvességtartalma, — az e rendelet 14. vagy 15. cikke szerinti szerződésre és/vagy szállítási dokumentumra való utalás;

b)	a termelt mennyiségeket, valamint az összes, az előállítás során esetlegesen felhasznált adalékanyag mennyiségét;

c)	a kiléptetett mennyiségeket, minden egyes tételnél megadva a kiléptetés dátumát, a megállapított nedvességtartalmat és proteintartalmat;

d)	azokat a takarmánymennyiségeket, amelyek után egy feldolgozóüzem már támogatásban részesült, és amelyeket az üzembe beléptetnek vagy újra beléptetnek;

e)	az egyes gazdasági évek végén meglévő takarmánykészletet;

f)	azokat a termékeket, amelyeket az üzem által kiszárított és/vagy összezúzott takarmányhoz kevertek vagy adtak hozzá, megjelölve azok jellegét, nevét, a szárazanyaghoz viszonyított összes nitrogénanyag-tartalmát, és annak a végtermékbe történő bedolgozási arányát.

(2)   A feldolgozóüzemek külön anyagkönyvelést vezetnek a dehidratált takarmányra, a napon szárított takarmányra, a proteinkoncentrátumokra és a dehidratált termékekre.

(3)   Abban az esetben, ha az üzem a szárított takarmánytól eltérő termékeket is dehidratál vagy kezel, külön anyagkönyvelést vezet ezekre a dehidratálási vagy kezelési munkákra.

13. cikk

Az anyagkönyvelés bizonylatai

(1)   A feldolgozóüzemek az illetékes hatóság kérésére elsősorban az alábbi bizonylatokat bocsátják annak rendelkezésére:

a)	az üzem termelési kapacitásának meghatározását lehetővé tevő adatokat;

b)	az üzemben a termelés kezdetén és végén rendelkezésre álló tüzelőanyag-készletről szóló információt;

c)	a tüzelőanyag-vásárlások számláit és a termelés során fogyasztott elektromosenergia-mennyiséget;

d)	a szárítók, továbbá és a napon szárított takarmánynál a zúzóberendezések működési idejét;

e)	az energiafogyasztás teljes elszámolását, az I. melléklet szerint;

f)	a szállítási szerződéseket és/vagy dokumentumokat.

(2)   A termékeiket értékesítő feldolgozóüzemek az (1) bekezdésben hivatkozott bizonylatokon túl az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a szárítandó és/vagy összezúzandó takarmányok beszerzési számláit, valamint a szárított takarmányra vonatkozó értékesítési számlákat, megjelölve elsősorban az értékesített termék mennyiségét és összetételét, valamint a vevő nevét és címét.

A tagjaik számára feldolgozást végző és részükre szárított takarmányt szállító vállalkozások az (1) bekezdésben hivatkozott bizonylatokon túl az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a szállítóleveleket vagy bármely más könyvelési dokumentumot, amelyet az illetékes hatóság jóváhagy, megjelölve elsősorban a leszállított termék mennyiségét és összetételét, valamint az átvevők neveit.

A gazdálkodó számára szárított takarmányt előállító, és részére azt leszállító vállalkozások az (1) bekezdésben hivatkozott bizonylatokon túl az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a termelési költségszámlákat, megjelölve elsősorban az előállított szárított takarmány mennyiségét és összetételét, valamint a gazdálkodó nevét.

3. FEJEZET

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS DOKUMENTUMOK

14. cikk

Szerződések

(1)   Minden, az 1786/2003/EK rendelet 10. cikke c) pontjának i. és iii. alpontja szerinti szerződésnek, az említett rendelet 12. cikkében előírt információkon kívül, tartalmaznia kell elsősorban az alábbiakat:

a)	a szerződő felek vezetékneve, utóneve és címe;

b)	a szerződés megkötésének dátuma;

c)	az érintett gazdasági év;

d)	a feldolgozandó takarmány fajtája vagy fajtái, és várható mennyisége;

e)

azoknak a mezőgazdasági parcelláknak az azonosítása, amelyeken a feldolgozandó takarmányt termesztették, hivatkozással az egyetlen támogatási kérelemre, amelyben ezeket a parcellákat a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentették, továbbá abban az esetben, ha az egyetlen kérelem benyújtását megelőzően szerződést kötöttek vagy szállítási dokumentumot készítettek, kötelezettségvállalás az egyetlen kérelemben az adott parcellák bejelentésére.

(2)   Ha egy feldolgozóüzem az 1786/2003/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerinti módon egy független gazdálkodóval vagy saját tagjával vagy tagjaival kötött feldolgozási szerződést hajt végre, ebben a szerződésben meg kell jelölni továbbá:

a)	a leszállítandó végterméket;

b)	a termelő által fizetendő költségeket.

15. cikk

Szállítási dokumentumok

(1)   A saját termelését feldolgozó vállalkozás vagy egy, a tagjainak a termelését feldolgozó vállalkozáscsoport szállítási dokumentumot állít ki, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	a szállítás dátuma, vagy adott esetben, ha a szállításra a szállítási dokumentumnak az illetékes hatósághoz való benyújtását követően kerül sor, a szállítás várható időpontja;

b)	az átvett vagy a beérkezendő takarmánymennyiségek;

c)	a feldolgozandó takarmány fajtája vagy fajtái;

d)	adott esetben a szállítást végző vállalkozáscsoport tagjának a neve és címe;

e)

azoknak a mezőgazdasági parcelláknak az azonosítása, amelyeken a feldolgozandó takarmányt termesztették, hivatkozással az egyetlen támogatási kérelemre, amelyben ezeket a parcellákat a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentették, továbbá abban az esetben, ha az egyetlen kérelem benyújtását megelőzően szerződést kötöttek vagy szállítási dokumentumot készítettek, kötelezettségvállalás az egyetlen kérelemben az adott parcellák bejelentésére.

(2)   Amennyiben a vállalatnak egy engedélyezett felvásárló szállított, szállítási dokumentumot állítanak ki, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	az engedélyezett felvásárló azonosítása;

b)	a szállítás dátuma, vagy adott esetben, ha a szállításra a szállítási dokumentumnak az illetékes hatósághoz való benyújtását követően kerül sor, a szállítás várható időpontja;

c)	az átvett vagy a beérkezendő takarmánymennyiségek, a felvásárló és a termelők közötti szerződések szerinti bontásban, feltüntetve az adott szerződések hivatkozási adatait;

d)	a feldolgozandó takarmány fajtája vagy fajtái;

e)

azoknak a mezőgazdasági parcelláknak az azonosítása, amelyeken a feldolgozandó takarmányt termesztették, hivatkozással az egyetlen támogatási kérelemre, amelyben ezeket a parcellákat a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentették, továbbá abban az esetben, ha az egyetlen kérelem benyújtását megelőzően szerződést kötöttek vagy szállítási dokumentumot készítettek, kötelezettségvállalás az egyetlen kérelemben az adott parcellák bejelentésére.

16. cikk

A szerződés vagy a dokumentum dátuma

A 14. és 15. cikkben előírt szerződéseket, valamint szállítási dokumentumokat írásban készítik el, legalább két munkanappal a szállítás dátuma előtt.

Ugyanakkor a tagállamok a szállítás előtti kettő és nyolc munkanap közötti határidőt is előírhatnak.

17. cikk

Tájékoztatás

A szárítandó és/vagy összezúzandó takarmányt feldolgozó üzemek és azok felvásárlói legkésőbb minden hónap 15. napjáig átadják az illetékes hatóságnak az előző hónapban megkötött szerződések és az előző hónapban kiállított szállítási dokumentumok összesített listáját.

A lista elsősorban az alábbiakat tartalmazza:

a)	a feldolgozóüzem vagy az engedélyezett felvásárló szerződő partnerének, vagy saját termelését feldolgozó vállalkozás, vagy tagjainak a termelését feldolgozó vállalkozáscsoport esetében a bejelentő azonosító adatai;

b)	a szerződés vagy a szállítási dokumentum dátuma;

c)	a mezőgazdasági parcellák azonosító adatai;

d)	az érintett egyetlen támogatási kérelem hivatkozási adatai.

Az illetékes hatóság kérheti, hogy a listát elektronikus úton kapja meg.

4. FEJEZET

TÁMOGATÁSI KÉRELMEK ÉS A TÁMOGATÁS KIFIZETÉSE

18. cikk

A támogatási kérelmek benyújtásának dátuma

(1)   Ahhoz, hogy az 1786/2003/EK rendelet 4. cikke szerinti támogatásban részesüljön, a feldolgozóüzem, az adott vállalkozástól egy adott hónapban kibocsátott termékek vonatkozásában legkésőbb negyvenöt naptári nappal e hónap vége után támogatási kérelmet nyújt be.

(2)   Vis maior vagy rendkívüli körülmények kivételével:

a)	az (1) bekezdésben hivatkozott határidő letelte után benyújtott kérelem esetében munkanaponként 1 %-kal csökkentik azt az összeget, amire a vállalkozás akkor tarthatott volna igényt, ha kérelmét az előírt határidőn belül nyújtotta volna be;

b)	ha a késés meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet nem elfogadhatónak minősítik.

(3)   Vis maior vagy rendkívüli körülmények kivételével egyetlen gazdasági évre vonatkozó kérelem sem nyújtható be az adott gazdasági év végét követő április 15. után.

19. cikk

A kérelmek tartalma

(1)   A támogatási kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a kérelmező neve, utóneve, címe és aláírása;

b)	a kérelem tárgyát képező mennyiségek, tételenkénti bontásban;

c)	az a dátum, amikor a tétel az üzem területét elhagyta;

d)	információ arra vonatkozóan, hogy az előállított szárított takarmány üzemből való kiléptetésekor vagy a keverék előállításakor a 10. cikk (3) bekezdésében előírt tételenkénti mintavételek megtörténtek, és minden e minták azonosításához szükséges információ;

e)	információ tételenként minden esetleges adalékról, megjelölve azok jellegét, nevét, a szárazanyaghoz viszonyított teljes nitrogéntartalmát és annak a végtermékbe történő bedolgozási arányát;

f)	keverék esetén, a vállalat által szárított takarmány bruttó proteintartalmának tételenkénti megjelölését, amit a keverék az adalékok által hozzáadott összes nitrogéntartalmú anyag levonása után tartalmaz.

(2)   A feldolgozóüzemnek nyújtott támogatás csak az általa szárított és/vagy összezúzott takarmányra vonatkozik, miután levonták abból az összes adalék súlyát.

20. cikk

Előlegek

(1)   Annak érdekében, hogy részesülhessen az 1786/2003/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti előlegben, a kérelmező egy igazolást csatol a támogatási kérelemhez, mely tanúsítja, hogy rendelkezik az említett bekezdésben előírt garanciával.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül ellenőrizzék, megvan-e a támogatás jogalapja.

21. cikk

A támogatás végső összege

(1)   A Bizottság, az 1786/2003/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint, meghatározza az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott támogatás végső összegét. Ezt az összeget a tagállamok által közölt információk alapján számítják ki, e rendelet 33. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint.

(2)   Abban az esetben, ha utólagos ellenőrzések eredményeképpen egy vagy több tagállam egy, a 33. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelő, kellően indokolt és az első értesítést felfelé módosító második értesítést küldene, ezt a második értesítést csak akkor lehet figyelembe venni, ha a támogatásnak az első értesítés alapján számított végső összegét az nem befolyásolja. Az emiatt figyelmen kívül hagyott szárított takarmányra vonatkozó mennyiségeket ebben az esetben a következő gazdasági évre viszik át.

(3)   Az 1786/2003/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésében előírt maradványösszeget, ha van ilyen, attól az időponttól számított hatvan naptári napon belül utalják át, hogy a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az adott gazdasági évre vonatkozó támogatás végső összegét.

22. cikk

Átváltási árfolyam

Az 1786/2003/EK rendelet 4. cikkében előírt támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamot annak a hónapnak az első napja szerint kell figyelembe venni, amikor egy meghatározott tételre az engedélyezett feldolgozóüzem területéről a szárított takarmányt kiléptetik.

5. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK

23. cikk

Általános elvek és ellenőrzések

(1)   Az e rendelet szerint előírt adminisztratív ellenőrzéseket és helyszíni ellenőrzéseket úgy kell elvégezni, hogy biztosítsák a támogatás nyújtási feltételek betartásának hatékony ellenőrzését.

(2)   Ha a feldolgozóüzem megakadályozza a helyszíni ellenőrzés megtartását, az érintett támogatási kérelmeket elutasítják.

24. cikk

Adminisztratív ellenőrzések

(1)   Az adminisztratív ellenőrzések célja, hogy lehetővé tegyék a szabálytalanságok felderítését, elsősorban keresztellenőrzések segítségével.

Az illetékes hatóságok keresztellenőrzéseket végeznek az egyetlen támogatási kérelemben, a szerződésekben és/vagy a szállítási dokumentumokban bejelentett mezőgazdasági parcellák és a mezőgazdasági parcellák azonosító rendszerében szereplő referenciaparcellák között, hogy így ellenőrizzék maguknak a vetésterületeknek a támogathatóságát és elejét vegyék minden jogosulatlan támogatás nyújtásának.

(2)   A keresztellenőrzésekben feltárt szabálytalanságok közlését bármely más megfelelő igazgatási eljárás, és adott esetben, helyszíni ellenőrzés követi.

25. cikk

Helyszíni ellenőrzés

(1)   A helyszíni ellenőrzéseket váratlanul végzik. A kizárólag a szükséges minimális időszakra korlátozott előzetes értesítés mindenesetre kiküldhető, feltéve hogy az nem sérti az ellenőrzés célját. Az előzetes értesítés kellően indokolt esetek kivételével nem haladhatja meg az ellenőrzést megelőző 48 órát.

(2)   Adott esetben az e rendeletben előírt helyszíni ellenőrzéseket a közösségi jogszabályokban előírt más ellenőrzésekkel együttesen végzik el.

(3)   Ha a helyszíni ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnának fel egy régióban vagy egy feldolgozóüzemben, az illetékes hatóság a tárgyévben és az azt követő évben ezt követően megnöveli az érintett vállalkozásokat érintő helyszíni ellenőrzéseinek a számát, gyakoriságát és mértékét.

(4)   A tagállamok kritériumokat állítanak fel az ellenőrzési mintavételre. Ha a minta ellenőrzése során szabálytalanságokat találnak, a minta méretét és alapját ennek következtében kibővítik.

26. cikk

A feldolgozóüzemek helyszíni ellenőrzése

(1)   Az illetékes hatóságok legalább gazdasági évenként egyszer ellenőrzik minden feldolgozóüzemnek a 12. cikkben hivatkozott anyagkönyvelését, és különösen az anyagkönyvelés és a pénzügyi könyvelés közötti kapcsolódást.

(2)   Az illetékes hatóságok szúrópróbaszerűen ellenőrzik a feldolgozóüzemek anyagkönyvelésének bizonylatait.

Ugyanakkor az újonnan alakult vállalkozások esetében, az ellenőrzés a tevékenységük első évében benyújtott összes kérelemre kiterjed.

27. cikk

Egyéb szereplők helyszíni ellenőrzése

(1)   Az illetékes hatóságok rendszeres pótlólagos ellenőrzéseket végeznek a nyersanyag-beszállítóknál, valamint azoknál a szereplőknél, akiknek a szárított takarmányt leszállítják.

Ezek az ellenőrzések az alábbiakra terjednek ki:

a)	a támogatási kérelmek tárgyát képező tételek legalább 5 %-ára, hogy ellenőrizzék a nyomonkövethetőséget a végfelhasználóig;

b)	a szerződések és a szállítási dokumentumok legalább 5 %-ára, hogy ellenőrizzék a feldolgozóüzemnek leszállított termékek származási parcelláját.

(2)   Az ilyen helyszíni ellenőrzés alá vont szereplőket az illetékes hatóság kockázatelemzés alapján választja ki, mely figyelembe veszi:

a)	a támogatások összegét;

b)	a támogatásoknak az előző évhez viszonyított alakulását;

c)	az előző évek során végzett ellenőrzések eredményeit;

d)	egyéb, a tagállamok által meghatározott paramétereket.

Az illetékes hatóság minden évben elvégzi az előző években használt kockázatelemzési paraméterek hatékonyságának az értékelését.

(3)   Az illetékes hatóság rendszeresen megőrzi azokat az indokokat, amelyek alapján egy gazdálkodót helyszíni ellenőrzésre kijelölt. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásával megbízott ellenőrt az ellenőrzést megkezdése előtt megfelelően tájékoztatják erről.

28. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1)   Minden helyszíni ellenőrzésről ellenőrzési jelentés készül, mely pontosan beszámol az ellenőrzés különböző aspektusairól.

(2)   Az ellenőrzés alá vont személynek lehetősége van a jelentést aláírni, és ahhoz megjegyzéseket fűzni. Az ellenőrzési jelentésből kap egy másolatot.

6. FEJEZET

CSÖKKENTÉSEK ÉS KIZÁRÁSOK

29. cikk

A feldolgozóüzemek túlzott bejelentései esetén alkalmazandó csökkentések és kizárások

Ha az egy vagy több támogatási kérelemben megjelölt szárított takarmány mennyisége több, mint a 3. cikk szerinti támogatható mennyiség, az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a)	ha az egy támogatási kérelemnél tapasztalt különbség nem haladja meg a támogatható mennyiség 20 %-át, a támogatás összegét a támogatható mennyiség alapján számítják ki, levonva abból a megállapított különbség dupláját;

b)	ha az egy támogatási kérelemnél tapasztalt különbség meghaladja a támogatható mennyiség 20 %-át, a támogatási kérelmet elutasítják;

c)	ha az egy támogatási kérelemnél tapasztalt különbség nem haladja meg a támogatható mennyiség 20 %-át, de ugyanabban a gazdasági évben az már egy másik hasonló esetet követ, a támogatási kérelmet elutasítják;

d)	ha az egy támogatási kérelemnél tapasztalt különbség meghaladja a támogatható mennyiség 50 %-át, vagy ha egy 20 % és 50 % közötti különbséget állapítanak meg ugyanabban a gazdasági évben ismételten, abban a gazdasági évben semmilyen támogatást sem nyújtanak.

A visszatérítendő összeget azokból a támogatásként kifizetendő összegekből vonják le, amelyekre az üzem a megállapítást követő gazdasági évek során benyújtott támogatási kérelmei alapján tarthat igényt.

Ha megállapítást nyer, hogy az első bekezdésben meghatározott szabálytalanságokat a feldolgozóüzem szándékosan követte el, a kedvezményezettet a szóban forgó és az azt követő gazdasági évre a támogatásból kizárják.

30. cikk

Az engedélyezett feldolgozóüzemek és felvásárlók által egyes engedélyezési feltételek be nem tartása esetén alkalmazandó csökkentések és kizárások

Ha azt állapítják meg, hogy az anyagkönyvelés nem felel meg a 12. cikk szerinti feltételeknek, vagy ha nem állapítható meg kapcsolódás az anyagkönyvelés, a pénzügyi könyvelés és a bizonylatok között, a 29. cikkben hivatkozott csökkentések és kizárások sérelme nélkül, a folyamatban lévő gazdasági évre vonatkozóan a feldolgozóüzem által igényelt támogatást, a tapasztalt hiányosságok súlyossága szerint, 10 % és 30 % közötti arányban csökkentik.

Ha az első megállapítást követő kétéves perióduson belül ismételten ugyanezeket a szabálytalanságokat állapítják meg, az illetékes hatóság legalább egy és legfeljebb három gazdasági évre visszavonja a feldolgozóüzem engedélyezését.

7. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

A vis maior helyzetet vagy a rendkívüli körülményeket és az azokat alátámasztó, az illetékes hatóság által kielégítőnek talált bizonyítékokat írásban kell részére eljuttatni tíz munkanapos határidőn belül attól a naptól kezdődően, hogy a feldolgozóüzem felelős vezetője képes annak eleget tenni.

32. cikk

Kiegészítő intézkedések és a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A tagállamok meghoznak minden olyan pótlólagos intézkedést, amely a szárított takarmány piaca közös szervezésének jó alkalmazásához szükséges, és kölcsönösen segítik egymást az e rendeletben előírt ellenőrzések végrehajtásában. E tekintetben, ha e rendelet nem ír elő csökkentéseket és kizárásokat, a tagállamok alkalmazhatnak megfelelő nemzeti szintű szankciókat a feldolgozóüzemekkel vagy a kereskedelmi lánc egyéb szereplőivel, mint a gazdálkodókkal vagy a támogatás nyújtásában szerephez jutó felvásárlókkal szemben, hogy így garantálják a támogatásnyújtási feltételek betartását.

(2)   A tagállamok kölcsönösen segítik egymást, hogy biztosítsák az ellenőrzések hatékonyságát és lehetővé tegyék a benyújtott dokumentumok hitelességének és/vagy a közölt adatok pontosságának az ellenőrzését.

33. cikk

A tagállamok részéről a Bizottság számára adott tájékoztatás

(1)   A tagállamok minden negyedév kezdetén tájékoztatják a Bizottságot arról a szárított takarmányra vonatkozó mennyiségről, amelyre az előző negyedévben az 1786/2003/EK rendelet 4. cikkében előírt támogatási kérelmet nyújtottak be, a feldolgozóüzemekből való havi kiléptetett mennyiségek szerinti bontásban.

A tagállamok legkésőbb minden év május 31-ig tájékoztatják a Bizottságot arról a szárított takarmányra vonatkozó mennyiségről, amelyre vonatkozóan az előző gazdasági év során a támogatási jogalapot elismerték.

Az első és a második bekezdésben hivatkozott adatokról szóló tájékoztatást a 2. cikk 1. pontja szerinti bontásban kell megadni. Ezeket az adatokat a Bizottság annak megállapítására használja fel, hogy betartották-e a maximális garantált mennyiséget.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a)	legkésőbb minden év április 30-ig a feldolgozóüzemekben az év március 31-én készleten lévő szárított takarmány becsült mennyiségéről;

b)	legkésőbb 2005. április 30-ig, a feldolgozóüzemekben 2005. március 31-én készleten lévő, a 34. cikk rendelkezéseinek igénybevételére jogosult, szárított takarmány becsült mennyiségéről;

c)	legkésőbb minden év május 31-ig, az előző gazdasági évben kiadott új engedélyekről, visszavont engedélyekről és ideiglenes engedélyekről;

d)	legkésőbb minden év május 31-ig, az előző gazdasági évre vonatkozóan, a 23–28. cikk alapján végzett ellenőrzések és a 29–31. cikk alapján eszközölt csökkentések és kizárások statisztikáiról, a III. melléklet szerint;

e)	legkésőbb minden év május 31-ig, az előző gazdasági évre vonatkozóan, a dehidratált takarmányok előállítására felhasznált energia összesítéséről, az I. melléklet szerint, valamint a hüvelyesek és egyéb zöldtakarmány termesztésére használt vetésterületek alakulásáról, a II. melléklet szerint;

f)	minden félév végét követő hónap során az előző félévben a dehidratálásra szánt takarmánynál megállapított átlagos nedvességtartalomról, amelyekről a feldolgozóüzemek a 11. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatást adtak;

g)	legkésőbb 2005. május 1-ig, az 1786/2003/EK rendelet végrehajtásának céljából hozott intézkedésekről, elsősorban az e rendelet 30. cikkében előírt nemzeti szintű szankciókról.

8. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS VÉGLEGES RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Készletek 2005. március 31-én

(1)   A 2004/2005-ös gazdasági évben előállított szárított takarmány, amely 2005. március 31-ig nem hagyta el a feldolgozóüzemet, vagy az e rendelet 3. cikkének a) pontjában hivatkozott valamelyik raktárt, a 2005/2006-os gazdasági év során részesülhet a 603/95/EK rendelet 3. cikkében előírt támogatásban, azzal a feltétellel, hogy:

a)	megfelel az e rendelet 3. cikke feltételeinek;

b)	az e rendelet 10. és 11. cikkében előírtak szerint az illetékes hatóság felügyelete alatt léptetik ki a feldolgozóüzemből;

c)	az érintett tagállam számára a 2004/2005-ös gazdasági évre odaítélt garantált nemzeti mennyiségek keretében figyelembe veszik;

d)	azokat a 2004/2005-ös gazdasági év során bejelentették és igazolták.

(2)   A tagállamok illetékes hatóságai minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy garantálják az (1) bekezdés rendelkezéseinek a betartását.

35. cikk

Fakultatív átmeneti időszak

Azok a tagállamok, amelyekben az 1782/2003/EK rendelet 71. cikke szerinti fakultatív átmeneti időszakot alkalmaznak, a feldolgozóüzemek részére, a gazdálkodóknak való továbbítás céljából, átutalják az 1782/2003/EK rendelet 71. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti támogatást, az 1786/2003/EK rendelet 4. cikkében előírt elismert támogatási mennyiségek alapján, és az 1782/2003/EK rendelet VII. melléklete D. pontjában hivatkozott felső határon belül.

Ha a feldolgozóüzem a feldolgozandó takarmányt egy másik tagállamból kapja, az 1782/2003/EK rendelet 71. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti támogatást a feldolgozóüzemeknek csak akkor utalják át azzal, hogy azok azt a gazdálkodóknak továbbítsák, ha a gazdálkodó olyan tagállamban található, amely a fakultatív átmeneti időszakot alkalmazza.

Ennek a támogatásnak és az 1786/2003/EK rendelet szerinti támogatásnak az összege nem haladhatja meg a 603/95/EK rendeletben a szektorra megállapított maximális támogatást.

Az 1782/2003/EK rendelet 71. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti támogatást az 1786/2003/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően határozzák meg és utalják át a feldolgozóüzemeknek, amelyek azt tizenöt munkanapon belül átutalják a gazdálkodóknak.

36. cikk

A 2004/2005-ös gazdasági évre vonatkozó rendelkezés

A 785/95/EK rendelet hatályát veszti.

Ugyanakkor a 2004/2005-ös gazdasági évben érvényes támogatási rendszer kezelésére alkalmazandó rendelkezései az említett gazdasági év eredményének végleges lezárásáig hatályban maradnak.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. április 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 114. o. Az 583/2004/EK rendelettel (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 118/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 24., 2005.1.27., 15. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 63., 1995.3.21., 1. o.

(4)  HL L 79., 1995.4.7., 5. o. A legutóbb az 1413/2001/EK rendelettel (HL L 191., 2001.7.13., 8. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 141., 2004.4.30., 18. o.

(6)  HL L 102., 1976.4.15., 1. o.

(7)  HL L 279., 1971.12.20., 7. o.

(8)  HL L 123., 1972.5.29., 6. o.

---

---

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/20

---

A BIZOTTSÁG 383/2005/EK RENDELETE

(2005. március 7.)

a borágazat termékeire alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó meghatározó ügyleti tények meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az euró bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. december 22-i 2808/98/EK bizottsági rendelete (2) a 2799/98/EK rendelet 3. cikkében megállapított kritériumok alapján határozza meg az alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó meghatározó ügyleti tényeket, az e kritériumok alapján az érintett szektorokra érvényes sajátos meghatározások vagy mentességek sérelme nélkül.

(2)	A borpiac közös szervezésével kapcsolatos egyes intézkedésekre alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó meghatározó ügyleti tények egyediek, és ezért ezeket egy külön rendeletben kell meghatározni.

(3)

A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (3) 8. cikke úgy rendelkezik, hogy támogatás nyújtható abban az esetben, ha egy meghatározott területen véglegesen felhagynak a szőlőtermesztéssel. A termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. május 31-i 1227/2000/EK bizottsági rendelet (4) 8. cikkének (5) bekezdése megállapítja a hektáronkénti támogatás maximális szintjét. Az igazgatás egyszerűsítése érdekében e támogatási összeg átváltási árfolyama meghatározó ügyleti tényének a borászati év elejére kell esnie.

(4)

Az 1493/1999/EK rendelet 11. cikke létrehozott egy rendszert a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására. Az igazgatás egyszerűsítése érdekében a rendelet 14. cikkében előírt pénzügyi támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamként az Európai Központi Bank által a pénzügyi támogatás megállapításának tárgyévét képező pénzügyi évet megelőző július 1. előtt legutoljára rögzített árfolyamot kell alkalmazni.

(5)

Az 1493/1999/EK rendelet 27. és 28. cikke a termelőknek fizetendő felvásárlási árakat és a lepárló által igénybe vehető támogatást ír elő, ami a borkészítés melléktermékeinek lepárlásáért és a kettős hasznosítású szőlőből előállított bor lepárlásáért adható. Figyelembe véve a tevékenységek gazdasági céljait és a végrehajtásukra irányuló eljárást, az ezekre az összegekre alkalmazandó átváltási árfolyam meghatározó ügyleti tényének a tárgy szerinti borászati év első napjára kell esnie.

(6)

Az 1493/1999/EK rendelet 29. cikke minimális ár kifizetését írja elő a termelők számára, és olyan támogatást, amit a lepárló kaphat a szeszesital-ágazat támogatását célzó lepárlásért. A rendelet 30. cikke szerint krízislepárlási intézkedést lehet bevezetni a jelentős termékfelesleg vagy minőségi gondok következtében kialakult kivételes piaci zavar esetében. Az igazgatás egyszerűsítése érdekében az ezekben az esetekben alkalmazandó árfolyamoknál a meghatározó ügyleti tény havonta esedékes.

(7)

A piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1623/2000/EK bizottsági rendelet (5) a szeszezett bor készítőinek támogatást ír elő. Mivel ennek a támogatásnak az összege a szóban forgó lepárlási intézkedésekkel van kapcsolatban, a meghatározó ügyleti tény meghatározásánál indokolt ugyanazt az elvet alkalmazni.

(8)

Az 1493/1999/EK rendelet 34. és 35. cikke meghatározott célú felhasználásra nyújtott támogatásokat létesít. Ahhoz, hogy a meghatározó ügyleti tényt a gazdasági célkitűzéshez a lehető legközelebb állapítsák meg, továbbá az igazgatás egyszerűsítése érdekében a meghatározó ügyleti ténynek annak a hónapnak az első napjára kell esnie, amikor az e rendelet 34. cikkében előírt támogatással kapcsolatban az első alkoholtartalom-növelési műveletet elvégzik, és minden olyan hónap első napjára, amikor az e rendelet 35. cikkében előírt támogatással kapcsolatban feldolgozási munkát végeznek.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Termelési potenciál

(1)   Az 1493/1999/EK rendelet 8. cikkében előírt végleges kivonási támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény annak a borászati évnek az első napja, amelyben a támogatási kérelmet benyújtották.

(2)   Az 1493/1999/EK rendelet 14. cikkében előírt, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására nyújtott pénzügyi támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamként az Európai Központi Bank által a pénzügyi támogatás megállapításának tárgyévét képező pénzügyi évet megelőző július 1. előtt legutoljára rögzített árfolyamot kell alkalmazni.

2. cikk

Piaci mechanizmusok

(1)   Az 1493/1999/EK rendelet 27. cikkének (9) és (11) bekezdésében előírt, a bortermelés melléktermékeinek a lepárlásakor a felvásárlási árra és a lepárlónak kifizetendő támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény annak a borászati évnek az első napjára esik, amelyre vonatkozóan a felvásárlási árat kifizették.

(2)   Az 1493/1999/EK rendelet 28. cikkének (3) és (5) bekezdésében előírt, a kettős hasznosítású szőlőből nyert bor lepárlásakor a felvásárlási árra és a lepárlónak kifizetendő támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény annak a borászati évnek az első napjára esik, amelyre vonatkozóan a felvásárlási árat kifizették.

(3)   Az 1493/1999/EK rendelet 29. cikkének 2. és 4. bekezdésében előírt, az asztali borok és az asztali borok készítésére alkalmas boroknak a szeszesital-ágazatot támogató lepárlásásakor az elsődleges támogatásra és a minimumárra alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény annak a hónapnak az első napjára esik, amikor az első szerződéses bor leszállítására sor kerül.

(4)   Az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkében előírt, a krízislepárláskor a minimumárra alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény annak a hónapnak az első napjára esik, amikor az első szerződéses bor leszállítására sor kerül.

(5)   Az 1623/2000/EK rendelet 69. cikke (3) bekezdésének harmadik álbekezdésében előírt, a szeszezett bort előállítók részére fizetett támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény ugyanaz, mint ami az érintett lepárlási intézkedések esetében alkalmazandó.

(6)   Az 1493/1999/EK rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében előírt, az alkoholtartalom növelésére felhasznált sűrített szőlőmustok vagy finomított szőlőmust-készítmények után fizetendő támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény annak a hónapnak az első napjára esik, amikor az első alkoholtartalom-növelési műveletre sor kerül.

(7)   Az 1493/1999/EK rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében előírt, a szőlőmustok és sűrített szőlőmustok használatakor fizetendő támogatásra alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény minden olyan hónapnak az első napjára esik, amikor feldolgozási műveletekre kerül sor.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba

---

(1)  HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(2)  HL L 349., 1998.12.24., 36. o. A legutóbb az 1250/2004/EK rendelettel (HL L 237., 2004.7.8., 13. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1795/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 262., 2003.10.14., 13. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 143., 2000.6.16., 1. o. A legutóbb az 1389/2004/EK rendelettel (HL L 255., 2004.7.31., 7. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 194., 2000.7.31., 45. o. A legutóbb az 1774/2004/EK rendelettel (HL L 316., 2004.10.15., 61. o.) módosított rendelet.

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/23

---

A BIZOTTSÁG 384/2005/EK RENDELETE

(2005. március 7.)

az 577/98/EK tanácsi rendelet által előírt, a munkaerő mintavételes felméréséhez kapcsolódó 2007–2009. évi ad hoc modulprogram elfogadásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösségeket létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló, 1998. március 9-i 577/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 577/98/EK tanácsi rendelettel összhangban meg kell határozni a 2007–2009. évi ad hoc modulprogram elemeit.

(2)

A tagállamok 2002. évre vonatkozó foglalkoztatáspolitikájának iránymutatásairól szóló, 2002. február 18-i 2002/177/EK tanácsi határozat (2) megállapítja, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak szüksége van bizonyos statisztikai adatokra ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket tudjon kidolgozni a munkahelyi balesetek és a munkával kapcsolatos egészségügyi problémák, a migráns munkavállalók és leszármazottaik munkaerő-piaci helyzete, valamint a fiatalok munkaerő-piaci bevonása terén. Az erre vonatkozó statisztikai adatoknak ezért be kell kerülniük a 2007–2009. évi ad hoc modulokba.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a munkaerő mintavételes felmérését kiegészítő 2007–2009. évi ad hoc modulprogram elfogadásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 77., 1998.3.14., 3. o. A legutóbb a 2257/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 336., 2003.12.23., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 60., 2002.3.1., 60. o.

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/25

---

A BIZOTTSÁG 2005/21/EK IRÁNYELVE

(2005. március 7.)

a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 72/306/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1972. augusztus 2-i 72/306/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)	A 72/306/EGK tanácsi irányelv egyike a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (2) által létrehozott EK-típus-jóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó külön irányelveknek.

(2)	Ebből következően a 70/156/EGK irányelvben foglalt, a járműrendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a 72/306/EGK irányelvre.

(3)

A 92/53/EGK irányelvvel (3) módosított 70/156/EGK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a külön irányelvek és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) vonatkozó rendeletei egyenértékűek. Emiatt szükséges a kipufogógázok átlátszatlanságának mérésére szolgáló átlátszatlanságmérő fényforrására vonatkozó műszaki követelményeknek az ENSZ-EGB 24. rendeletéhez, valamint a nemzetközi szabványokhoz való közelítése. Szükséges továbbá a 88/77/EGK tanácsi irányelvben (4) meghatározott, a kipufogógáz átlátszatlanságának méréséhez használatos tüzelőanyag és a kibocsátás mérésére megengedett tüzelőanyag közelítése.

(4)	Az ezen irányelvben megállapított intézkedések megfelelnek a 70/156/EGK irányelv által létrehozott, az irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményének,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 72/306/EGK irányelv mellékletei ezen irányelv mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

2006. március 9-től kezdődően a tagállamok:

—	nem adnak ki a 70/156/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyást, és

—	megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyások kiadását

egy új járműtípusra a dízelmotor szennyezőanyag-kibocsátásával kapcsolatos okokból, amennyiben az nem felel meg az ezzel az irányelvvel módosított 72/306/EGK irányelv előírásainak.

Ezen irányelv nem érvényteleníti a 72/306/EGK irányelv szerint korábban kiadott típusjóváhagyásokat, és nem akadályozza az ilyen jóváhagyások meghosszabbítását sem azon irányelv feltételei szerint, amelynek alapján azokat eredetileg kiadták.

3. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. március 8-i hatállyal megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. A tagállamok ezt az irányelvet 2006. március 9-i hatállyal alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb előírásainak szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 190., 1972.8.20., 1. o. A legutóbb a 97/20/EK bizottsági irányelvvel (HL L 125., 1997.5.16., 21. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/104/EK bizottsági irányelvvel (HL L 337., 2004.11.13., 13. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 225., 1992.8.10., 1. o.

(4)  HL L 36., 1988.2.9., 33. o. A legutóbb a 2001/27/EK bizottsági irányelvvel (HL L 107., 2001.4.18., 10. o.) módosított irányelv.

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/28

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. március 7.)

az élő szarvasmarhaféléknek az Egyesült Királyságon való átszállításáról

(az értesítés a B(2005) 509. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/177/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma elleni sürgős intézkedésekről, a 94/474/EK határozat módosításáról és a 96/239/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 1998. március 16-i 98/256/EK tanácsi határozat (2) előírása szerint az Egyesült Királyságnak biztosítania kell azt, hogy a területéről élő szarvasmarhafélék ne kerüljenek szállításra más tagállamokba vagy harmadik országokba.

(2)	A jelenleg Írországból az európai szárazföldre élő szarvasmarhát szállító komptársaságok szolgáltatásainak küszöbön álló megszüntetése nagymértékben befolyásolja majd az élő szarvasmarhafélék kereskedelmét Írország és más tagállamok között.

(3)

Így rendelkezéseket kell hozni az élő szarvasmarhafélék Írországból az Egyesült Királyságon keresztül történő szállításának a lehetővé tételére. Az efféle átszállítást azonban szigorú feltételekhez és ellenőrzésekhez kell kötni azért, hogy a 98/256/EK határozat hatályban lévő rendelkezései ne sérüljenek.

(4)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 98/256/EK határozat sérelme nélkül az Egyesült Királyságnak engedélyeznie kell az Írországban feladott élő szarvasmarhafélék (a továbbiakban: az állatok) megszakítás nélküli szállítását az Egyesült Királyságon keresztül más tagállamokba, az ezen határozatban előírt feltételek betartása mellett.

2. cikk

A 64/432/EGK tanácsi irányelv (3) által előírt, az Írországból az Egyesült Királyságon keresztül más tagállamokba szállított állatokat kísérő egészségügyi bizonyítványoknak a következő szöveget kell tartalmazniuk:

„Állatok, amelyek megfelelnek a 2005. március 7-i 2005/177/EK bizottsági határozat rendelkezéseinek”

3. cikk

Az állatoknak Írországból az Egyesült Királyságon keresztül más tagállamokba való szállítása az 1. cikk előírásai szerint csak abban az esetben engedélyezhető, ha erről az írországi illetékes hatóság legalább két munkanappal korábban előzetes értesítést küld:

a)	az Egyesült Királyság központi hatóságának;

b)	valamennyi, az állatok szállításában érintett tagállam központi hatóságának; és

c)	a célállomás tagállama központi és helyi illetékes hatóságának.

4. cikk

Írország illetékes hatósága biztosítja azt, hogy az állatokat szállító jármű hivatalosan le legyen pecsételve; a pecsét a helyén marad az Egyesült Királyságon keresztül történő szállítás teljes időtartama alatt, kivéve ha annak eltávolítása az 5. cikkben megjelölt hivatalos vizsgálat céljából vagy állatvédelmi célból történik.

Az illetékes írországi hatóság a 2. cikkben említett egészségügyi bizonyítványon feltünteti a pecsét számát (számait).

5. cikk

Amennyiben az állatokat állatvédelmi célból vagy hivatalos vizsgálat céljából ki kell rakni az Egyesült Királyság területén, a szállító erről haladéktalanul értesíti az adott tagállam illetékes hatóságát.

Az érintett állatok nem folytathatják az útjukat, kivéve ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	a járműre történő visszrakodás az Egyesült Királyság illetékes hatósága felügyelete alatt történik;

b)	a jármű a visszarakodást követően azonnal lepecsételésre kerül ismét; és

c)	a Mellékletben meghatározott kiegészítő bizonyítvány kerül kibocsátásra.

6. cikk

Az Egyesült Királyság illetékes hatósága elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket az e határozat végrehajtásának, és különösen annak a biztosítására, hogy a pecsétek az 5. cikk előírása szerint sértetlenek az Egyesült Királyság területét elhagyó járműveken.

Ez az illetékes hatóság a 2. cikkben említett egészségügyi bizonyítvány hivatalos lepecsételésével vagy a Mellékletben meghatározott kiegészítő bizonyítvány kibocsátásával megerősíti az e határozat rendelkezéseinek való megfelelést.

Az e határozat rendelkezéseitől való eltérés esetén az állatok nem folytathatják útjukat a célállomásra. Ezeket az állatokat vissza lehet tartani, amíg az állat- és közegészségügyi megfontolásoknak megfelelően a következők valamelyikére várnak: levágás, megsemmisítés, illetve a feladó tagállam beleegyezése esetén a származási helyre való visszajuttatás.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1993/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 344., 2004.11.20., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 113., 1998.4.15., 32. o. A legutóbb a 2002/670/EK bizottsági határozattal (HL L 228., 2002.8.24., 22. o.) módosított határozat.

(3)  HL L 121., 1964.7.29., 1977/64 o. A legutóbb a 21/2004/EK rendelettel (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.) módosított irányelv.

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/31

---

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2005. március 1.)

a gabonafélékben és egyes egyéb növényi eredetű termékekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének való megfelelést biztosító 2005. évi összehangolt közösségi megfigyelési programról és a 2006. évi nemzeti megfigyelési programokról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/178/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

tekintettel a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 86/362/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az egyes növényi eredetű termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i 90/642/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

A 86/362/EGK, valamint a 90/642/EGK irányelv úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak fokozatosan egy olyan rendszer kidolgozásán kell munkálkodnia, amely lehetővé teszi a peszticideknek való étrendi kitettség meghatározását. A reális értékek meghatározása céljából ismerni kell a peszticid-szermaradványok megfigyeléséhez kapcsolódó adatokat több olyan élelmiszeripari termékre, amelyek az Európában szokásos étrend fő összetevőit képezik. Általánosan elfogadott nézet, hogy az Európában szokásos étrend fő összetevőit mintegy 20–30 élelmiszeripari termék képezi. Tekintetbe véve a peszticid-szermaradványok megfigyelése céljából rendelkezésre álló nemzeti szintű forrásokat, a tagállamok évente mindössze nyolc termék mintáinak elemzését tudják elvégezni összehangolt megfigyelési program keretében. A peszticidek felhasználása hároméves ciklusonként változik. Ezért általánosságban hároméves ciklusonként valamennyi peszticid megfigyelését el kellene végezni 20–30 élelmiszeripari termék esetében.

(2)	Az ezen ajánlás hatálya alá tartozó peszticid-szermaradványokat megfigyelés alá kell vonni 2005 folyamán, mivel ez lehetővé teszi ezen adatok felhasználását a tényleges étrendi kitettség meghatározására.

(3)

A mintavételek számát illetően szisztematikus statisztikai megközelítésre van szükség az összehangolt megfigyelés során. Ilyen megközelítést dolgozott ki a Codex Alimentarius Bizottság (3). A binomiális valószínűségi eloszlás alapján kiszámítható, hogy 613 minta vizsgálata 99 % feletti valószínűséggel teszi lehetővé az olyan minták azonosítását, amelyek a kimutathatósági határt (LOD) meghaladó mértékben tartalmaznak peszticid-szermaradványokat, feltéve hogy a növényi eredetű termékek kevesebb mint 1 %-a tartalmaz szermaradványokat a határt túllépő mértékben. Ezen minták begyűjtését a tagállamok között a népesség és a fogyasztók száma alapján arányosan kell felosztani, évenként és termékenként legkevesebb 12 mintával számolva.

(4)

A „Peszticid-szermaradványok analízisére vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárások” című dokumentumhoz kapcsolódó iránymutatásokat a Bizottság weboldalán (4) teszik közzé. Megállapodás született arról, hogy ezeket az iránymutatásokat a tagállamok analitikai laboratóriumainak a lehető legteljesebb mértékben alkalmazniuk kell, valamint hogy ezeket a megfigyelési programok során szerzett tapasztalatok ismeretében folyamatosan felül kell vizsgálni.

(5)

A 86/362/EGK és a 90/642/EGK irányelvek kötelezik a tagállamokat a nemzeti ellenőrzési programjaik kidolgozásakor alkalmazott kritériumok pontos megadására. Ezen információknak tartalmazniuk kell a mintavételek számát és a lefolytatandó vizsgálatokat illetően alkalmazott kritériumokat, az alkalmazott jelentési szinteket, a jelentési szintek megállapításának kritériumait és az élelmiszerek hatósági ellenőrzésével kapcsolatos további intézkedésekről szóló, 1993. október 29-i 93/99/EGK tanácsi irányelv (5) alapján az analízist lefolytató laboratóriumok akkreditálásának részletes adatait. A jogsértések számát és jellegét, valamint a megtett intézkedéseket szintén jelezni kell.

(6)

A bébiételek vonatkozásában a szermaradványok megengedett legmagasabb mértékét az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelv (6) 6. cikkének és a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK, Euratom bizottsági irányelv (7) 6. cikkének megfelelően határozták meg.

(7)

A megfigyelési programok eredményeihez kapcsolódó információk kezelésére, tárolására és továbbítására különösen alkalmasak az elektronikus/informatikai módszerek. Annak érdekében, hogy a tagállamok elektronikus levelezés útján szolgáltathassanak adatokat a Bizottság számára, adatformátumokat fejlesztettek ki. Ezért a tagállamok képesek a jelentéseket egységes formátumban eljuttatni a Bizottsághoz. Ezen egységes formátum további fejlesztését leghatékonyabban a Bizottság végzi iránymutatások kialakításával.

(8)	Az ezen ajánlásban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

AJÁNLJA:

1.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a 2005. év folyamán mintavételt és analízist végezzenek az I. mellékletben meghatározott termék/peszticid-szermaradvány kombinációkra vonatkozóan, a II. mellékletben termékenként hozzájuk rendelt mintavételszám alapján, értelemszerűen tükrözve a tagállam piacán a nemzeti, közösségi és harmadik országbeli termékek részesedését. A súlyos kockázatot jelentő peszticidek – pl. az OP-észterek, az endoszulfán és az N-metilkarbamátok – esetében a körtén, a burgonyán, a narancson vagy a mandarinon és az uborkán vett ésszerű számú minta felhasználásával lehetőség szerint el kell végezni a második laboratóriumi minta egyes egységeinek egyedi analízisét is abban az esetben, ha ilyen peszticideket mutatnak ki, és különösen ha a termény egyetlen termelőtől származik. Az egységek számának összhangban kell lennie a 2002/63/EK bizottsági irányelvvel (8). Két mintát kell venni. Amennyiben az első laboratóriumi minta kimutathatóan tartalmazza valamelyik vizsgált peszticidet, a második minta egységeit különállóan kell elemezni. A főként zöldség-, gyümölcs- és gabonaalapú bébiételekből tagállamonként legalább 10 mintát kell venni. Mintát kell venni az ökológiai gazdálkodásból származó terményekből is. A minták számának arányosnak kell lennie az ökológiai gazdálkodásból származó termények tagállami piaci részesedésével, de legalább egy mintát venni kell.

2.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy az I. mellékletben meghatározott termék/peszticid-szermaradvány kombinációk szempontjából vizsgált minták analízisének eredményeit legkésőbb 2006. augusztus 31-ig jelentsék, feltüntetve: a) a használt vizsgálati módszereket és az elért jelentési szinteket, a „Peszticid-szermaradványok analízisére vonatkozó minőségellenőrzési eljárások” című dokumentumban meghatározott minőség-ellenőrzési eljárásokkal összhangban; b) a jogsértések számát és jellegét, valamint a megtett intézkedéseket. A jelentést olyan formátumban kell elkészíteni – beleértve az elektronikus adatformátumot is –, amely megfelel az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által kidolgozott, az összehangolt közösségi megfigyelési programokra vonatkozó bizottsági ajánlások végrehajtásáról szóló, a tagállamoknak címzett útmutatónak. Az ökológiai gazdálkodásból származó terményekből vett minták eredményeit külön adatlapon kell jelenteni.

3.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a 2004. évben végzett megfigyelésről a 86/362/EGK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és a 90/642/EGK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján megkövetelt információkat legkésőbb 2005. augusztus 31-ig eljuttassák a Bizottság, valamint a többi tagállam számára, a peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének való megfelelés legalább mintavételezéses ellenőrzés által való biztosítása érdekében. Az információknak tartalmazniuk kell: a) a peszticid-szermaradványokra vonatkozó nemzeti programok eredményeit; b) a laboratóriumok minőség-ellenőrzési eljárásaira vonatkozó információkat, különösen a „Peszticid-szermaradványok analízisére vonatkozó minőség-ellenőrzési eljárások” című dokumentumhoz kapcsolódó iránymutatások azon szempontjaira vonatkozó információkat, amelyeknek alkalmazása nem állt módjukban vagy nehézségekbe ütközött; c) az analízist lefolytató laboratóriumok akkreditációjával kapcsolatos információkat (beleértve az akkreditáció típusát, az akkreditációs testületet és az akkreditációs tanúsítvány másolatát) a 93/99/EGK irányelv 3. cikkének rendelkezéseivel összhangban; d) azon jártassági vizsgálatokkal és körtesztekkel kapcsolatos információkat, amelyekben a laboratórium részt vett.

4.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a 90/642/EGK és a 86/362/EGK irányelvek által a 2006. évre meghatározott peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének megfigyelését célzó nemzeti program tervezetét legkésőbb 2005. szeptember 30-ig eljuttassák a Bizottság számára, amelynek tartalmaznia kell az alábbi információkat: a) a mintavételek száma és a lefolytatandó analízis meghatározására alkalmazott kritériumokat; b) az alkalmazott jelentési szinteket, valamint a jelentési szintek megállapításának kritériumait; továbbá c) a 93/99/EGK tanácsi irányelv alapján a vizsgálatokat lefolytató laboratóriumok akkreditációjának pontos adatait.

---

(1)  HL L 221., 1986.8.7., 37. o. A legutóbb a 2004/61/EK bizottsági irányelvvel (HL L 127., 2004.4.29., 81. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 350., 1990.12.14., 71. o. A legutóbb a 2004/115/EK bizottsági irányelvvel (HL L 374., 2004.12.22., 64. o.) módosított irányelv.

(3)  Codex Alimentarius, Peszticid-szermaradványok az élelmiszerekben, Róma, 1994, ISBN 92-5-203271-1; 2. kötet, 372. o.

(4)  Dokumentum száma: SANCO/10476/2003, http://europa.eu.int/comm/food/plant/protection/resources/ qualcontrol_en.pdf

(5)  HL L 290., 1993.11.24., 14. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(6)  HL L 175., 1991.7.4., 35. o. A legutóbb a 2003/14/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 37. o.) módosított irányelv.

(7)  HL L 49., 1996.2.28., 17. o. A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított irányelv.

(8)  HL L 187., 2002.7.16., 30. o.

---

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/37

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. március 4.)

a 93/52/EGK és a 2003/467/EK határozatnak Szlovénia brucellózistól (B. melitensis) és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentes státusúnak nyilvánítása, valamint Szlovákia szarvasmarha-tuberkulózistól és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentes státusúnak nyilvánítása tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a B(2005) 483. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/179/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak A. melléklete I. része 4. pontjára, II. része 7. pontjára és D. melléklete I. része E. pontjára,

tekintettel a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak A. melléklete 1. fejezete II. pontjára,

mivel:

(1)

Az egyes tagállamok vagy régiók brucellózisra (B. melitensis) vonatkozó követelményeknek való megfelelősége rögzítéséről és hivatalosan brucellózismentes tagállammá, illetve régióvá nyilvánításáról szóló, 1992. december 21-i 93/52/EGK bizottsági határozat (3) felsorolja a tagállamok azon régióit, amelyek hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentesnek minősülnek a 91/68/EGK irányelvnek megfelelően.

(2)

Szlovéniában a juh- és kecskefélék brucellózisa legalább öt éve bejelentési kötelezettség alá tartozik, és e betegség előfordulását hivatalosan nem erősítették meg az adott időszakban. A tagállam legalább három éve betiltotta e betegség elleni vakcinázást is. Szlovénia ezenkívül vállalta, hogy megfelel a 91/68/EGK irányelvben meghatározott egyes más feltételeknek a tagállam brucellózismentesnek minősítését követően elvégzendő szúrópróbaszerű ellenőrzéseket illetően. Ezért Szlovéniát hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentesnek kell minősíteni a juh- vagy kecskeféléket tartó gazdaságok tekintetében.

(3)

A 64/432/EGK irányelv előírja, hogy a tagállamok vagy azok részei vagy régiói szarvasmarha-állományai hivatalosan tuberkulózismentesnek, brucellózismentesnek és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilváníthatók, az irányelvben megállapított bizonyos feltételeknek való megfelelésre is figyelemmel.

(4)

A szarvasmarha-tuberkulózistól, a szarvasmarha-brucellózistól és a szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilvánított tagállamok jegyzékét az egyes tagállamok vagy a tagállamok egyes régiói szarvasmarha-állományainak hivatalosan tuberkulózismentes, brucellózismentes és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentes státusa megállapításáról szóló, 2003. június 23-i 2003/467/EK bizottsági határozat (4) melléklete tartalmazza.

(5)

Miután a Bizottság értékelte a Szlovénia által benyújtott azon dokumentumokat, amelyek bizonyítják a 64/432/EGK irányelvben előírt feltételeknek való megfelelést a szarvasmarhák enzootikus leukózisától való mentesség tekintetében, a tagállam egészét hivatalosan a szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek kell nyilvánítani.

(6)

Miután a Bizottság értékelte a Szlovákia által benyújtott azon dokumentumokat, amelyek bizonyítják a 64/432/EGK irányelvben előírt feltételeknek való megfelelést a szarvasmarha-tuberkulózistól és a szarvasmarha-brucellózistól való mentesség tekintetében, a tagállam egészét hivatalosan a szarvasmarha-tuberkulózistól és a szarvasmarha-brucellózistól mentesnek kell nyilvánítani.

(7)	A 93/52/EGK és a 2003/467/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 93/52/EGK határozat I. melléklete e határozat I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2003/467/EK határozat I., II. és III. melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o. A legutóbb az 1/2005/EK rendelettel (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 46., 1991.2.19., 19. o. A legutóbb a 2004/554/EK bizottsági irányelvvel (HL L 248., 2004.7.9., 1. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 13., 1993.1.21., 14. o. A legutóbb a 2005/28/EK határozattal (HL L 15., 2005.1.19., 30. o.) módosított határozat.

(4)  HL L 156., 2003.6.25., 74. o. A legutóbb a 2005/28/EK határozattal módosított határozat.

---

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/41

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. március 4.)

a tagállamok számára a veszélyes áruk vasúti fuvarozásával kapcsolatos egyes eltérések elfogadásának a 96/49/EK tanácsi irányelv alapján történő engedélyezéséről

(az értesítés a B(2005) 443. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/180/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1996. július 23-i 96/49/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (9), (11) és (14) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 96/49/EK irányelv 6. cikkének (9) bekezdése szerint a tagállamoknak előzetesen értesíteniük kell a Bizottságot eltéréseikről, először 2002. december 31-ig, vagy két éven belül az irányelv mellékletének módosított változatainak utolsó alkalmazási időpontja után.

(2)

Egyes tagállamok arról a kívánságukról értesítették a Bizottságot 2002. december 31-ig, hogy eltéréseket fogadnának el a 96/49/EK irányelvtől. A Bizottság a tagállamok számára a veszélyes áruk vasúti fuvarozásával kapcsolatos egyes eltérések elfogadásának a 96/49/EK irányelv alapján történő engedélyezéséről szóló, 2003. augusztus 20-i 2003/627/EK bizottsági határozatával (2) engedélyezte a határozat I. és II. mellékletében felsorolt eltérések elfogadását ezeknek a tagállamoknak.

(3)

A 2003/29/EK bizottsági irányelv (3) módosította a 96/49/EK irányelv mellékletét. A 2003/29/EK irányelv alapján a tagállamoknak legkésőbb 2003. július 1-jéig a nemzeti jogszabályokat hatályba kellett léptetniük, mivel a 96/49/EK irányelv 6. cikkének (9) bekezdésében meghatározott utolsó időpont az alkalmazásra 2003. június 30.

(4)

Néhány tagállam értesítést küldött, hogy eltéréseket kívánnak elfogadni. A Bizottság megvizsgálta az értesítéseket, hogy megfelelnek-e a 96/49/EK irányelv 6. cikkének (9), (11) és (14) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és jóváhagyta őket. Ezeknek a tagállamoknak tehát engedélyezni kell az eltérések elfogadását.

(5)	Ugyanebből az alkalomból kívánatosnak tartjuk, hogy az eddig engedélyezett összes eltérést összegyűjtsük egyetlen határozatba. A 2003/627/EK határozatot ezért hatályát veszti, és fel kell váltani.

(6)	Ahhoz, hogy az eltérésekkel kapcsolatos helyzet rendszeres frissítéséről gondoskodjon, a Bizottságnak az összes meglévő eltérés átfogó frissítését kell javasolnia legalább ötévenként.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak a Bizottságnak a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos, a 94/55/EK tanácsi irányelv (4) 9. cikkében kinyilvánított véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az I. mellékletben felsorolt tagállamok jogosultak a saját területükön egyes veszélyes áruk kis mennyiségének vasúti fuvarozása tekintetében az I. mellékletben felsorolt eltéréseket elfogadni.

Az eltéréseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

A II. mellékletben felsorolt tagállamok jogosultak először is egy meghatározott ipari folyamat részét képező veszélyes áruknak a területükön kijelölt utakon történő helyi jellegű, és világosan meghatározott feltételek mellett végzett szigorú ellenőrzés alatt álló fuvarozása tekintetében, másodszor a veszélyes áruk kikötők, repülőterek és ipari telephelyek környezetében történő rövid távú helyi fuvarozása tekintetében a II. mellékletben felsorolt eltéréseket elfogadni.

3. cikk

A 2003/627/EK határozat hatályát veszti.

A hatályát vesztett határozatra történő hivatkozásokat az e határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 235., 1996.9.17., 25. o. A legutóbb a 2004/110/EK bizottság irányelvvel (HL L 365., 2004.12.10., 24. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 217., 2003.8.29., 67. o.

(3)  HL L 90., 2003.4.8., 47. o.

(4)  HL L 319., 1994.12.12., 7. o. A legutóbb a 2004/111/EK bizottsági irányelvvel (HL L 365., 2004.12.10., 25. o.) módosított irányelv.

---

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/48

---

AZ AKCS–EK VÁM-EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG 2/2005. SZÁMÚ HATÁROZATA

(2005. március 1.)

az AKCS-államok különleges helyzetének figyelembevételével a tartósított tonhal és tonhalfilé (HR ex 16.04 vámtarifaszám) gyártásának tekintetében a származó termék fogalmától való eltérésről

(2005/181/EK)

AZ AKCS–EK VÁM-EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG,

tekintettel a Cotonou-ban 2000. június 23-án aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodásra és különösen annak V. melléklete 1. jegyzőkönyve 38. cikkére,

mivel:

(1)	Az említett jegyzőkönyv 38. cikke (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a származási szabályoktól el szabad térni, amennyiben azt egy már meglévő iparág fejlődése vagy új iparág létesítése indokolja.

(2)	Az említett jegyzőkönyv 38. cikke (8) bekezdése előírja, hogy tonhalkonzerv esetében 8 000 tonna és tonhalfilé esetében 2 000 tonna éves kontingens erejéig az eltérés biztosítása automatikus.

(3)

Az AKCS-államok különleges helyzetének figyelembevételével a tonhalkonzervek és tonhalfilék (HR ex16.04 vámtarifaszám) gyártásának tekintetében a származó termék fogalmától való eltérésről szóló 2/2002. számú AKCS–EK vám-együttműködési bizottsági határozat 2002. október 28-án került elfogadásra. Az e határozat 1. cikkében előírt eltérés a 2002. október 1-je és 2005. február 28-a közötti időszakban alkalmazandó.

(4)

E rendelkezés lejáratára való tekintettel az AKCS-államok 2004. november 8-án a tonhalkonzervre és tonhalfilére vonatkozóan az összes AKCS-államra érvényes kérelmet nyújtottak be az AKCS–EK partnerségi megállapodásban lévő származási szabályoktól való újabb átfogó eltérésre, mely 2005. március 1-jétől kezdődően magába foglalja a Közösségbe importált – 8 000 tonna tonhalkonzervet és 2 000 tonna tonhalfilét – teljes éves mennyiségeket.

(5)	Az eltérés iránti kérelemre az 1. jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezései értelmében, különösen annak 38. cikke (8) bekezdésére való tekintettel kerül sor, és a kért mennyiségek az éves kontingens határértékei közé esnek, amit az AKCS-államok kérelmére automatikusan biztosítanak.

(6)	E határozat 2005. március 1-jétől 2007. végéig érvényes az új kereskedelmi megállapodások elfogadásáig, melyek az AKCS–EK partnerségi megállapodás 37. cikke értelmében 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

(7)

A 2/2002. számú határozat a tonhalkonzervre vonatkozik, azonban automatikusan a tartósított tonhalra alkalmazzák. A tartósított tonhal fogalom magában foglalja a tonhalkonzervet, a műanyag zacskóba vagy egyéb csomagolóanyagokba vákuumcsomagolt tonhalat. Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrája a tartósított tonhal fogalmat használja, ami magában foglalja a tonhalkonzervet is. E határozatban ugyanezt a terminológiát kell használni.

(8)	Az elfogadott eltéréshez tartozó mennyiségeket a Bizottságnak a tagállamok és az AKCS-államok vámhatóságaival együttműködésben kell kezelnie. Ezért részletes szabályokat kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás V. melléklete 1. jegyzőkönyve II. mellékletében foglalt lista különleges rendelkezéseitől való eltéréssel a HR ex 16.04 vámtarifaszáma alá tartozó, az AKCS-államokban gyártott, nem származó tonhalból készült tartósított tonhal és tonhalfilé az e határozatban foglaltakkal összhangban AKCS-államokból származónak tekintendő.

2. cikk

Az 1. cikkben előírt eltérés azokra a határozat mellékletében szereplő termékekre és mennyiségekre vonatkozik, melyeket 2005. március 1. és 2007. december 31. között importálnak az AKCS-államokból a Közösségbe.

3. cikk

A mellékletben meghatározott mennyiségeket a Bizottság kezeli, amely meghoz a hatékony kezelés érdekében tanácsosnak ítélt minden igazgatási intézkedést. A vámkontingensek kezelésére vonatkozó 2454/93/EGK rendelet (1) 308a., 308b. és 308c. cikke értelemszerűen vonatkozik a mellékletben szereplő mennyiségek kezelésére.

4. cikk

(1)   Az AKCS-államok vámhatóságai megteszik a szükséges lépéseket az 1. cikkben említett termékek kivitelének mennyiségi ellenőrzésére. E célból az e határozat alapján általuk kibocsátott minden bizonyítványon szerepel az arra való utalás.

(2)   Az említett országok illetékes hatóságai az AKCS-csoport titkársága által háromhavonta kimutatást küldenek a Bizottságnak arról, hogy milyen mennyiségekről állítottak ki EUR.1 szállítási bizonyítványokat e határozat alapján, és közlik a bizonyítványok sorszámát.

5. cikk

Az e határozat értelmében kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványok 7. rovatában az alábbi jelzések egyike szerepel:

—	Derogation – Decision No 2/2005;

—	Dérogation – Décision no 2/2005;

6. cikk

Az AKCS-országok, a tagállamok és az Európai Közösség a maga részéről megteszi a határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

7. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Ez a határozat 2005. március 1-jétől alkalmazandó.

---

(1)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

---

---

8.3.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 61/51

---

Helyesbítés az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 345., 2004. november 20. )

A 84. oldalon, a XXIII. mellékletben a 10. és 11. sorban:

a következő szövegrész:

„—	az összes 146. cikk (1) bekezdésében felsorolt mezőgazdasági termék, s az azokból közbenső eljárással előállított, energiatermeléshez üzemanyagként felhasználandó termékek,

—	az összes 146. cikk (1) bekezdésében felsorolt termék, s az azokból származó, energiával kapcsolatos célokra felhasználandó termékek,”,

helyesen:

„—	az összes 145. cikk (1) bekezdésében felsorolt mezőgazdasági termék, s az azokból közbenső eljárással előállított, energiatermeléshez üzemanyagként felhasználandó termékek,

—	az összes XXII. mellékletben felsorolt termék, s az azokból származó, energiával kapcsolatos célokra felhasználandó termékek,”.

---