ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 54

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. február 28.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

A Bizottság 302/2005/Euratom rendelete (2005. február 8.) az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról

1

A Tanács/Bizottság nyilatkozata

71

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

28.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 54/1


A BIZOTTSÁG 302/2005/Euratom RENDELETE

(2005. február 8.)

az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról

TARTALOMJEGYZÉK

A Bizottság 302/2005/Euratom rendelete az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról

I. fejezet

Alkalmazási terület és meghatározások

II. fejezet

Alapvető műszaki jellemzők és különleges biztosítéki rendelkezések

III. fejezet

Nukleáris anyagok nyilvántartási rendszere

IV. fejezet

Államok közötti átadások

V. fejezet

Különös rendelkezések

VI. fejezet

Nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamok területén alkalmazandó különös rendelkezések

VII. fejezet

Záró rendelkezések

I. MELLÉKLET

KÉRDŐÍV A LÉTESÍTMÉNYEK ALAPVETŐ MŰSZAKI JELLEMZŐINEK MEGADÁSÁHOZ

I-A

REAKTOROK

I-B

KRITIKUS ÉS ZÉRUS ENERGIÁJÚ LÉTESÍTMÉNYEK

I-C

ÁTALAKÍTÓ, GYÁRTÓ ÉS ÚJRAFELDOLGOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK

I-D

TÁROLÁSI LÉTESÍTMÉNYEK

I-E

IZOTÓPSZÉTVÁLASZTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

I-F

EGY EFFEKTÍV KILOGRAMMNÁL TÖBB NUKLEÁRIS ANYAGOT FELHASZNÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

I-G

ÖSSZESÍTETT ANYAGMÉRLEG-KÖRZET (CAM) JELÖLT LÉTESÍTMÉNYEK

I-H

HULLADÉKKEZELŐ VAGY HULLADÉKTÁROLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

I-J

EGYÉB LÉTESÍTMÉNYEK

II. MELLÉKLET

A TELEPHELY ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA

III. MELLÉKLET

KÉSZLETVÁLTOZÁSI JELENTÉS (ICR)

IV. MELLÉKLET

ANYAGMÉRLEG-JELENTÉS (MBR)

V. MELLÉKLET

TÉNYLEGES LELTÁRKÉSZLETI JEGYZÉK (PIL)

VI. MELLÉKLET

ELŐZETES ÉRTESÍTÉS NUKLEÁRIS ANYAGOK KIVITELÉRŐL/ÁTADÁSÁRÓL

VII. MELLÉKLET

ELŐZETES ÉRTESÍTÉS NUKLEÁRIS ANYAGOK BEHOZATALÁRÓL/ÁTVÉTELÉRŐL

VIII. MELLÉKLET

NYILATKOZAT ÉRCKIVITELRŐL/ÉRCÁTADÁSRÓL

IX. MELLÉKLET

KÉRELEM, HOGY A LÉTESÍTMÉNY ELTÉRHESSEN A JELENTÉSEK FORMÁJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKTÓL

X. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉS VAGY ELTÉRÉS ALÁ TARTOZÓ NUKLEÁRIS ANYAGOKRÓL SZÓLÓ KIVITELI JELENTÉS

XI. MELLÉKLET

VÁZLATOS TEVÉKENYSÉGI PROGRAM

XII. MELLÉKLET

ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TOVÁBBI HULLADÉKFELDOLGOZÁSI TEVÉKENYSÉGEKRŐL

XIII. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉS KONDICIONÁLT HULLADÉKOK KIVITELEIRŐL/ÁTADÁSAIRÓL

XIV. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉS KONDICIONÁLT HULLADÉKOK BEHOZATALAIRÓL/ÁTVÉTELEIRŐL

XV. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉS KONDICIONÁLT HULLADÉKOK ÁTHELYEZÉSÉRŐL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 77., 78., 79. és 81. cikkére,

tekintettel a Tanács jóváhagyására,

mivel:

(1)

Az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló, 1976. október 19-i 3227/76/Euratom bizottsági rendelet (1) meghatározza a Szerződés 78. és 79. cikkében említett követelmények jellegét és mértékét.

(2)

A Közösségben előállított, felhasznált, szállított és újrahasznosított nukleáris anyagok mennyiségének növekedésére és ezen anyagok kereskedelmének a fejlődésére, valamint az Európai Unió további bővítésére tekintettel szükséges a biztosítéki rendelkezések hatékonyságának biztosítása. A Szerződés 79. cikkében említett és a 3227/76/Euratom rendeletben foglalt követelmények jellegét és mértékét ezért a tapasztalatokra tekintettel naprakésszé kell tenni, különösen a nukleáris és információtechnika terén.

(3)

Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország és az Európai Atomenergia-közösség megkötötték a 78/164/Euratom megállapodást (2) a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtása során. A 78/164/Euratom megállapodás 1977. február 21-én lépett hatályba és az 1999/188/Euratom kiegészítő jegyzőkönyv (3) egészíti ki, amely 2004. április 30-án lépett hatályba.

(4)

A 78/164/Euratom megállapodás tartalmaz egy, a Közösség által vállalt sajátos kötelezettséget, amely a Közösség azon tagállamainak területén lévő nukleáris alapanyagokkal és különleges hasadóanyagokkal kapcsolatos biztosítéki rendelkezések alkalmazására vonatkozik, amely tagállamok nem rendelkeznek saját nukleáris fegyverekkel, és amelyek részes felei a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek.

(5)

A 78/164/Euratom megállapodásban előírt eljárások a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikke (1) és (4) bekezdésének alkalmazásáról folytatott széleskörű nemzetközi tárgyalások eredményét képezik. Ezeket az eljárásokat jóváhagyta az említett Ügynökség kormányzótanácsa.

(6)

A Közösség, Nagy-Britannia és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség részes felek egy megállapodásban (4), mely a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéssel kapcsolatosan a biztosítéki rendelkezések Egyesült Királyságban történő alkalmazásáról szól. Ez a megállapodás 1978. augusztus 14-én lépett hatályba, és egy kiegészítő jegyzőkönyv egészíti ki, amely 2004. április 30-án lépett hatályba.

(7)

A Közösség, Franciaország és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség részes felek egy, a biztosítéki rendelkezések Franciaországban történő alkalmazásáról szóló megállapodásban (5). Ez a megállapodás 1981. szeptember 12-én lépett hatályba, és egy kiegészítő jegyzőkönyv egészíti ki, amely 2004. április 30-án lépett hatályba.

(8)

Franciaország és az Egyesült Királyság területén egyes létesítmények, illetve azok részei valamint bizonyos anyagok a védelmi igényeket kielégítő termelés részét képezik. Ezért e körülmények figyelembevétele érdekében különleges biztosítéki eljárásokat kell alkalmazni.

(9)

Az Európai Tanács 2000. március 23-24-én Lisszabonban tartott ülésén a fejlesztés szükségességét hangsúlyozta a korszerű információ-technika és egyéb távközlési hálózatok, valamint e hálózatok tartalma terén.

(10)

Az 1999/188/Euratom kiegészítő jegyzőkönyvre reagálva a tagállamoknak egyes információkat közölniük kellene a Bizottsággal, beleértve a telephelyek általános leírását, előzetes értesítést hulladékfeldolgozásról, valamint jelentéseket egyes kezelt hulladékok helyének megváltozásáról.

(11)

Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos iránymutatások elfogadásakor teljes mértékben tiszteletben kell tartani a Közösség erre a területre vonatkozó – nevezetesen az 1999/188/Euratom kiegészítő jegyzőkönyveiből és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéssel kapcsolatosan a biztosítéki rendelkezések Egyesült Királyságban, illetve az ennek megfelelő Franciaországban történő alkalmazásáról szóló megállapodásokból eredő – kötelezettségvállalásait.

(12)

A biztonságról szóló rendelkezések, amelyeket a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (6) illesztett a Bizottság eljárási szabályzatába (7), a részes felek által megszerzett információkra, ismeretekre és dokumentumokra vonatkoznak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 24. cikkének végrehajtásáról szóló, 1958. július 31-i 3. sz. tanácsi rendelet (8) sérelme nélkül.

(13)

Az érthetőség érdekében a 3227/76/Euratom rendeletet ezzel a rendelettel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI TERÜLET ÉS MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Alkalmazási terület

Ez a rendelet alkalmazandó minden olyan személyre vagy vállalkozásra, aki vagy amely nukleáris alapanyagok vagy különleges hasadóanyagok gyártására, szétválasztására, újrafeldolgozására, tárolására vagy egyéb felhasználására szolgáló létesítményt állít fel vagy üzemeltet.

Nem alkalmazandó olyan nem nukleáris célokra felhasznált végtermékek birtoklóira, amelyek gyakorlatilag visszanyerhetetlen nukleáris anyagokat tartalmaznak.

2. cikk

Meghatározások

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában az alábbi meghatározások érvényesek:

(1)

„nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállam”: Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Írország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, és Svédország;

(2)

„nukleáris fegyverrel rendelkező tagállam”: Franciaország és az Egyesült Királyság;

(3)

„harmadik ország”: minden olyan ország, amely nem tagja az Európai Atomenergia-közösségnek;

(4)

„nukleáris anyag”: a Szerződés 197. cikkében meghatározott ércek, nukleáris alapanyagok vagy különleges hasadóanyagok;

(5)

„hulladék”: olyan nukleáris anyag, mely gyakorlatilag vagy gazdaságilag visszanyerhetetlennek tekintett koncentrációkban vagy formában van, és amely lerakható;

(6)

„visszatartott hulladék”: olyan, feldolgozásból vagy üzemi balesetből keletkezett hulladék, amelynek mennyiségét mérések alapján vagy becsléssel határozták meg, és amelyet az anyagmérleg-körzeten belül egy adott területen helyeztek el, ahonnan az vissza is hozható;

(7)

„kezelt hulladék” olyan hulladék, amelynek mennyiségét mérések alapján vagy becsléssel határozták meg, és amelyet olyan módon kezeltek (például üvegbe, cementbe, betonba vagy bitumenbe való ágyazással), hogy az nem alkalmas további nukleáris hasznosításra;

(8)

„környezetbe eltávolított hulladék”: olyan hulladék, amelynek mennyiségét mérések alapján vagy becsléssel határozták meg, és amelyet egy tervezett ártalmatlanítás eredményeként véglegesen eltávolítottak a környezetbe;

(9)

„kategória” (nukleáris anyagé): természetes urán, szegényített urán; urán-235-ben vagy urán-233-ban dúsított urán; tórium; plutónium; és bármely olyan anyag, amelyeket a Bizottság javaslatának minősített többséggel történő elfogadásával a Tanács meghatároz;

(10)

„tétel”: azonosítható egység, mint pl. egy üzemanyag-köteg vagy egy üzemanyag-pálca;

(11)

„adag”: a nukleáris anyag egy része, amelyet egy egységként kezelnek nyilvántartási szempontból valamely mérési kulcsponton, és amelynek összetételét és mennyiségét listák vagy mérések egyetlen halmaza határozza meg. A nukleáris anyag lehet ömlesztett formában, vagy állhat több azonosítható résztételből;

(12)

„adag-adatok” a nukleáris anyag egyes kategóriáinak összes tömege, továbbá plutónium és urán esetében az izotóp-összetétel is. Jelentési célból az adagban lévő egyedi tételek tömegét össze kell adni, mielőtt azt a legközelebbi értékre kerekítik;

(13)

„effektív kilogramm”: különleges egység, amelyet a nukleáris anyagra vonatkozó biztosítéki intézkedéseknél használnak. Az effektív kilogrammokban kifejezett mennyiség a következő:

a)

plutónium esetén annak tömege kilogrammban;

b)

≥ 0,01 (1 %) dúsítású urán esetében annak tömege kilogrammban, szorozva a dúsítás négyzetével;

c)

> 0,005 (0,5 %) és ≤ 0,01 (1 %) dúsítású urán esetében annak tömege kilogrammban, szorozva 0,0001-gyel; és

d)

≤ 0,005 (0,5 %) dúsítású szegényített urán esetében annak tömege kilogrammban, szorozva 0,00005-tel;

(14)

„anyagmérleg-körzet”: olyan terület, ahol:

a)

meghatározható az egyik anyagmérleg-körzetből a másikba átszállított nukleáris anyagok mennyisége;

és

b)

szükség esetén minden anyagmérleg-körzetben meghatározható a nukleáris anyagok tényleges leltárkészlete az előírt eljárásoknak megfelelően, az zal a céllal, hogy az anyagmérleg megállapítható legyen;

(15)

„mérési kulcspont” az a hely, ahol nukleáris anyag olyan formában jelenik meg, hogy az anyagáramlás és a készlet meghatározása érdekében mérhető, beleértve többek közt azokat a helyeket, ahol az anyagmérleg-körzetekben nukleáris anyag belépése, kilépés, illetve tárolása történik;

(16)

az anyagmérleg-körzet „könyv szerinti készlete”: az adott anyagmérleg-körzetnél legutóbb felvett tényleges leltárkészlet, és a tényleges készletfelvétel óta bekövetkezett valamennyi készletváltozás algebrai összege;

(17)

„tényleges leltárkészlet”: a rendelkezésre álló nukleáris anyag adagjainak az előírt eljárásoknak megfelelően mért vagy becsléssel kapott teljes mennyisége egy adott időpontban az anyagmérleg-körzeten belül;

(18)

„leltárkülönbözet”: a könyv szerinti készlet és a tényleges leltárkészlet közötti különbség;

(19)

„feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözet”: az adagban levő nukleáris anyagnak a feladó anyagmérleg-körzet és a fogadó anyagmérleg-körzetben mért mennyisége között mutatkozó eltérés;

(20)

„forrásadatok”: azok a mérés vagy kalibrálás során rögzített, vagy tapasztalati összefüggések levezetésénél használatos adatok, amelyek azonosítják a nukleáris anyagot és megadják az adag adatait. A forrásadatok közé tartoznak a következők: a vegyületek súlya, az elemek tömegének meghatározásához szükséges átszámítási tényezők, a fajsúly, az elemek koncentrációja, az izotóparányok, a térfogat és a manométer-leolvasások viszonya, valamint a termelt plutónium és az előállított energia közötti összefüggés;

(21)

„telephely”: a Közösség és a tagállam által kijelölt terület, amely egy vagy több létesítményt – a bezárt létesítményeket is beleértve – tartalmaz a rájuk vonatkozó alapvető műszaki jellemzőkben meghatározottak szerint, hogy

a)

a hulladékkezelő, illetve hulladéktároló létesítmények önmagukban nem képeznek telephelyet;

b)

olyan bezárt létesítmények esetében, ahol egy kilogrammnál kisebb mennyiségben használtak szokásosan nukleáris alapanyagot vagy különleges hasadóanyagot, ez a kifejezés a melegcellás helyekre, illetve azokra a helyekre korlátozódik, ahol átalakítási, dúsítási, üzemanyag-gyártási vagy újrafeldolgozási tevékenységet végeztek;

c)

a „telephely” fogalmába beletartozik az összes olyan üzem is, amely olyan létesítményekkel található egy helyen, amelyek nukleáris anyagot nem tartalmazó kiégett anyagok feldolgozásához biztosítanak, vagy használnak fel alapvető szolgáltatásokat, melegcellákat is beleértve; a hulladékkezelésre, hulladéktárolásra és hulladékártalmatlanításra szolgáló üzemek; továbbá az 1999/188/Euratom kiegészítő jegyzőkönyv 1. mellékletében meghatározott és az érintett állam által azonosított tevékenységekhez kapcsolódó épületek;

(22)

„telephelyi képviselő”: a 3. cikk (2) bekezdésében említett bejelentésekért a tagállam által felelősnek kijelölt személy, vállalkozás vagy szervezet;

(23)

„létesítmény”: reaktor, kritikus létesítmény, átalakító üzem, gyártó üzem, újrafeldolgozó üzem, izotópszétválasztó üzem, különálló tárolási létesítmény, hulladékkezelő vagy hulladéktároló létesítmény, vagy bármely más hely, ahol szokásosan nukleáris alapanyagot vagy különleges hasadóanyagot használnak fel;

(24)

„leállított létesítmény”: olyan létesítmény, melyről beigazolódott, hogy a használatához alapvetően szükséges szerkezeteket és berendezéseket eltávolították vagy üzemképtelenné tették olyan mértékben, hogy nem használatos nukleáris alapanyag vagy különleges hasadóanyag tárolására és már nem is használható fel ezek kezelésére, feldolgozására vagy hasznosítására;

(25)

„bezárt létesítmény” olyan létesítmény, melyről beigazolódott, hogy működését beszüntették és a nukleáris anyagot eltávolították, de amelyet nem állítottak véglegesen le.

II. FEJEZET

ALAPVETŐ MŰSZAKI JELLEMZŐK ÉS KÜLÖNLEGES BIZTOSÍTÉKI RENDELKEZÉSEK

3. cikk

Az alapvető műszaki jellemzők bejelentése

(1)   Bármely személy vagy vállalkozás, aki vagy amely nukleáris alapanyagok vagy különleges hasadóanyagok gyártására, szétválasztására vagy egyéb felhasználására, vagy kiégett nukleáris üzemanyagok feldolgozására szolgáló létesítményt állít fel vagy üzemeltet, bejelenti a Bizottságnak a berendezés alapvető műszaki jellemzőit az I. melléklet szerinti kérdőív használatával.

Az első albekezdés alkalmazásában a nukleáris anyagok „felhasználásába” beleértendők többek közt a következők: reaktorokban történő energiatermelés, kritikus és zérusenergiájú létesítményekben történő kutatás, átalakítás, gyártás, újrafeldolgozás, tárolás, izotóp-szétválasztás és ércdúsítás, valamint hulladékok kezelése és tárolása.

Az érctermelésre a 24. és 25. cikk rendelkezései vonatkoznak.

(2)   Az 1999/188/Euratom kiegészítő jegyzőkönyv minden részes fél tagállama kijelöl egy-egy telephelyi képviselőt a területén lévő telephelyekre, aki a II. mellékletben szereplő kérdőív használatával a telephely általános ismertetését tartalmazó bejelentést tesz a Bizottság felé.

A bejelentést az 1999/188/Euratom kiegészítő jegyzőkönyvnek az érintett tagállamban történő hatályba lépésétől számított 120 napon belül kell benyújtani, s frissítéseit minden év április 1-jéig kell megküldeni.

A bejelentésnek ki kell elégítenie az 1999/188/Euratom kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikk a) pont iii. alpontjának követelményeit, és az e cikk (1) bekezdése alapján előírt bejelentéstől elkülönítve kell készülnie.

(3)   Míg a vonatkozó adatok időben történő begyűjtéséért és a telephely általános ismertetésének a Bizottság felé történő benyújtásáért a telephelyi képviselő a felelős, a bejelentések helyességéért és teljességéért a felelősség a létesítményt építő vagy üzemeltető személyt vagy vállalkozást, a telephelyen lévő, nukleáris anyagot nem tartalmazó épületek tekintetében pedig az érintett tagállamot terheli. Amennyiben lehetséges, az (1) és (2) bekezdésben előírt bejelentéseket elektronikus formában kell benyújtani, ha azok ilyen formában vannak a személy vagy vállalkozás birtokában. Amennyiben a tájékoztatást mind elektronikusan, mind nyomtatásban megküldik a Bizottságnak, úgy a kinyomtatott forma a mérvadó.

4. cikk

Határidők

Az új létesítmények alapvető műszaki jellemzőit a nukleáris anyag első szállítmányának várható megérkezése előtt legalább 200 nappal be kell a jelenteni a Bizottságnak a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

Továbbá, a több mint egy effektív kilogramm nukleárisanyag-leltárral vagy éves forgalommal rendelkező új létesítmény esetén a tulajdonost, az üzemeltetőt, a rendeltetést, a helyszínt, típust, kapacitást és az üzembe helyezés várható időpontját az építkezés megkezdése előtt legalább 200 nappal be kell jelenteni Bizottságnak.

Olyan változásokról, amelyekről a 6. cikkben szereplő különleges biztosítéki rendelkezések szerint nem szükséges előzetes értesítést adni, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell a Bizottságot értesíteni.

Az Európai Unióhoz csatlakozó államok területén lévő létesítményeknek az e rendeletnek az adott országban történő hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül kell alapvető műszaki jellemzőiket a Bizottság felé közölni, a hulladékkezelő vagy hulladéktároló létesítmények kivételével, amelyeknek az e rendeletnek az adott országban történő hatályba lépésének napjától számított 120 napon belül kell alapvető műszaki jellemzőiket a Bizottság felé közölni.

A meglévő hulladékkezelő vagy hulladéktároló létesítményeknek e rendelet hatályba lépésének napjától számított 120 napon belül kell alapvető műszaki jellemzőiket a Bizottság felé közölni az I. mellékletben található kérdőív felhasználásával.

Az egyéb meglévő létesítményeknek az I. mellékletben található kérdőívben előírt kiegészítő adatokat e rendelet hatályba lépésének napjától számított 120 napon belül kell szolgáltatniuk.

5. cikk

Tevékenységi programok

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások megadják a Bizottságnak a biztosítéki tevékenységének tervezéséhez szükséges következő információkat:

a)

évente, egy tevékenységi keretprogram a XI. melléklet alapján, feltüntetve a tényleges készletfelvételek ideiglenes dátumát;

b)

a tényleges készletfelvétel kezdete előtt legalább 40 nappal az e célból tervezett program.

A tevékenységi keretprogramot és különösen a tényleges készletfelvételeket érintő bármely változást haladéktalanul közölni kell a Bizottsággal.

6. cikk

Különleges biztosítéki rendelkezések

(1)   Az alapvető műszaki jellemzőkre vonatkozó bejelentések és a 3. cikk (1) bekezdés és a 4. cikknek megfelelően megadott alapvető műszaki jellemzők alapján a Bizottság különleges biztosítéki rendelkezéseket fogad el az e cikk (2) bekezdésében szereplő ügyekkel kapcsolatosan. A különleges biztosítéki rendelkezéseket a Bizottság az érintett személyre vagy vállalkozásra szóló határozatával kell kialakítani, figyelembe véve az üzemeltetési és műszaki korlátokat, továbbá az érintett személlyel vagy vállalkozással és az érintett tagállammal folytatott szoros konzultációk útján.

A személyt vagy vállalkozást, akire, vagy amelyre a Bizottság határozata vonatkozik, erről értesíteni kell, s az értesítés egy példányát továbbítani kell az érintett tagállamnak.

A Bizottságnak a különleges biztosítéki rendelkezésekről szóló határozatának az elfogadásáig, az érintett személynek vagy vállalkozásnak e rendelet általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)   A különleges biztosítéki rendelkezések az alábbiakat tartalmazzák:

a)

az anyagmérleg-körzetek megnevezése és a stratégiai pontoknak a kiválasztása, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai;

b)

azon alapvető műszaki jellemzők, amelyek változásáról előzetes értesítést kell adni;

c)

valamennyi anyagmérleg-körzetre a nukleáris anyagok adatainak nyilvántartási eljárásai és a jelentések elkészítésének módja;

d)

a biztosítéki intézkedések keretében a nyilvántartási célú tényleges készletfelvételek gyakorisága és eljárásai;

e)

a létesítmény körülzárásával és a felügyeletével kapcsolatos intézkedések azoknak a módoknak megfelelően, amelyekben az érintett személlyel vagy vállalkozással megegyeztek;

f)

az érintett személy vagy vállalkozás által kizárólag biztosítéki célokból végzendő mintavételezésekre vonatkozó megállapodások.

(3)   A különleges biztosítéki rendelkezések meghatározzák az 5. cikk alapján előírt további bejelentések tartalmát, valamint, hogy milyen feltételek esetén szükséges a nukleáris anyagok szállításának és átvételének előzetes bejelentése.

(4)   A Bizottság elfogadott költségvetés alapján visszatéríti az érintett személyeknek vagy vállalkozásoknak azoknak a sajátos szolgáltatásoknak a költségét, amelyek a különleges biztosítéki rendelkezések teljesítése során, vagy amelyek a Bizottság vagy az ellenőrök egyedi kérésének teljesítésével kapcsolatban merülnek fel. A költségvisszatérítés mértékét és módját az érintett felek rögzítik, és ha szükséges, időszakonként felülvizsgálják.

III. FEJEZET

NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERE

7. cikk

Nyilvántartási rendszer

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások a nukleáris anyagokra vonatkozóan nyilvántartási és ellenőrzési rendszert tartanak fenn. A rendszernek tartalmaznia kell a könyvelési és üzemeltetési nyilvántartásokat, valamint különösen ezen anyagok mennyiségére, kategóriájára, formájára és összetételére vonatkozó információkat a 18. cikk előírásainak megfelelően, továbbá ezek tényleges helyét és a 17. cikkben előírt különleges biztosítéki kötelezettséget, továbbá nukleáris anyagok átvitele esetén a címzett és a feladó adatait.

Annak a mérési rendszernek, amelyen a nyilvántartás alapul, meg kell felelnie a legújabb vagy minőségi szempontból azokkal egyenértékű nemzetközi szabványoknak. E kimutatások alapján, melyeket legalább öt évig meg kell őrizni, biztosítható a Bizottság felé tett bejelentések összeállítása és megalapozása. A nyilvántartási és üzemeltetési kimutatásokat a Bizottság ellenőreinek elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani, ha a létesítmény ilyen formában tárolja azokat. További részleteket lehet megadni az egyes létesítményekre vonatkozó, a 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezésekben.

8. cikk

Üzemeltetési kimutatások

Az üzemeltetési kimutatások minden egyes anyagmérleg-körzetre vonatkozóan, szükség esetén, a következőket tartalmazzák:

a)

a nukleáris anyagok mennyiségében és összetételében bekövetkezett változások meghatározására alkalmazott üzemeltetési adatok;

b)

a leltári tételek jegyzéke, a lehető legfrissebb változatban, és azok találási helye;

c)

a tartályok és a műszerek kalibrálásából, a mintavételezésekből és elemzésekből kapott adatok, beleértve a véletlenszerű és szisztematikus hibákra vonatkozó származtatott becsléseket is;

d)

a minőségellenőrzési mérésekből kapott adatok, beleértve a véletlenszerű és szisztematikus hibákra vonatkozó származtatott becsléseket is, a nukleáris anyag nyilvántartási rendszerre alkalmazva;

e)

annak a műveletsornak a leírása, amelyet a tényleges leltározás előkészítéséhez és felvételéhez végeztek annak érdekében, hogy biztosítsák a leltár helyességét és teljességét;

f)

azoknak az intézkedéseknek a leírása, amelyeket az esetlegesen előforduló véletlen vagy nem mért veszteség okának és nagyságrendjének meghatározása érdekében hoztak;

g)

plutónium izotóp-összetétel, a bomlási izotópokat is beleértve, továbbá referencia-adatok, ha azokat a létesítményben üzemelési okokból rögzítették.

A rendelkezésre álló, g) pontban hivatkozott adatokat kérésre közölni kell a Bizottsággal.

9. cikk

Nyilvántartási kimutatások

Az egyes anyagmérleg-körzetekre vonatkozóan a nyilvántartási kimutatásoknak a következőket kell megjeleníteni:

a)

az összes készletváltozás, hogy a könyv szerinti leltár bármikor megállapítható legyen;

b)

a tényleges leltárkészlet elkészítéséhez felhasznált valamennyi mérési és számítási eredmény;

c)

a készletváltozásokkal, a könyv szerinti leltárral és a tényleges leltárkészlettel kapcsolatban elvégzett valamennyi helyesbítés.

Minden készletváltozással és tényleges leltárkészlettel kapcsolatos nyilvántartási kimutatásban minden egyes adagra vonatkozóan szerepelnie kell az anyagok azonosítási adatainak, az adag-adatoknak és a forrásadatoknak. A kimutatásokban külön nyilván kell tartani az urán, a tórium és a plutónium mennyiségét a 18. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározottaknak megfelelően. Ezen kívül, minden készletváltozást illetően fel kell tüntetni a készletváltozás időpontját, és adott esetben, a feladó és fogadó anyagmérleg-körzetet vagy a címzettet.

10. cikk

Nyilvántartási jelentések

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások nyilvántartási jelentéseket szolgáltatnak a Bizottságnak.

A nyilvántartási jelentések az elkészítésük időpontjában rendelkezésre álló információkat tartalmazzák, amelyeket később, szükség esetén helyesbíteni kell. A nyilvántartási jelentéseket elektronikus formában kell a Bizottság felé továbbítani, kivéve, ha a Bizottság ez alól írásbeli felmentést adott, vagy ha a 39. cikkben szereplő átmeneti rendelkezések érvényesek.

A Bizottság indokolt kérésére további részleteket vagy magyarázatokat kell megadni az eredeti jelentésekkel kapcsolatban, általában az ilyen kérést követő három héten belül.

11. cikk

Könyv szerinti nyitóleltár

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások e rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül egy könyv szerinti nyitóleltárt nyújtanak be a Bizottsághoz az V. mellékletben szereplő minta használatával, amely minden olyan nukleáris anyagot tartalmaz, amely bármilyen címen birtokukban van. Ez a cikk nem vonatkozik azokra a személyekre és vállalkozásokra, amelyek már szolgáltattak könyv szerinti nyitóleltárt a 3227/76/Euratomrendelet szerint, illetve a hulladékkezelő vagy hulladéktároló létesítményekre.

12. cikk

Készletváltozási jelentés

(1)   A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások az egyes anyagmérleg-körzetekre vonatkozóan készletváltozási jelentést nyújtanak be a Bizottságnak minden nukleáris anyagra, a III. mellékletben megadott mintának megfelelően.

A 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezésekben foglalt eltérő rendelkezés hiányában e jelentéseket havonta, legkésőbb annak a hónapnak a végétől számított 15 napon belül kell benyújtani, amikor a készletváltozás bekövetkezett, vagy ismertté vált, és e készletváltozásokat tartalmaznia kell.

(2)   Azokra a hónapokra, amikor tényleges készletfelvétel történt, és a készletfelvétel napja nem a hónap utolsó napja, két külön készletváltozási jelentést kell leadni:

a)

Az első készletváltozási jelentés a tényleges készletfelvétel napjáig bekövetkezett összes készletváltozást tartalmazza és legkésőbb a második készletváltozási jelentéssel együtt, vagy pedig a tényleges készletjegyzékkel és az anyagmérleg-jelentéssel együtt kell megküldeni, amennyiben az utóbbit a második készletváltozási jelentés előtt küldték el;

b)

A második készletváltozási jelentés a tényleges készletfelvétel napja utáni első naptól a hónap végéig bekövetkezett összes készletváltozást tartalmazza, és a hónap végétől számított 15 napon belül kell megküldeni.

(3)   Azokra a hónapokra, amelyekben nem fordult elő készletváltozás, az érintett személyek vagy vállalkozások a készletváltozási jelentést az előző havi könyv szerinti zárókészlet átvitelével küldik meg.

(4)   A kis készletváltozásokat, mint pl. minták elemzési célú átadása – annak érdekében, hogy egyetlen készletváltozásként lehessen ezeket jelenteni –, össze lehet vonni a 6. cikkben említett, az érintett létesítményre megállapított különleges biztosítéki rendelkezéseknek megfelelően.

(5)   A készletváltozási jelentésekhez a készletváltozásokat magyarázó kommentárokat lehet csatolni.

13. cikk

Az anyagmérleg-jelentés és a tényleges leltárkészleti jegyzék

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások minden anyagmérleg-körzetre megküldik a Bizottságnak:

a)

A IV. mellékletben szereplő mintának megfelelő anyagmérleg-jelentést, amely kimutatja:

i.

a tényleges nyitókészletet;

ii.

a készletváltozásokat (először a növekedéseket, aztán a csökkenéseket);

iii.

a könyv szerinti zárókészletet;

iv.

a tényleges zárókészletet;

v.

a leltárkülönbözetet.

b)

Az V. mellékletben szereplő minta szerinti tényleges leltárkészleti jegyzéket, külön kimutatva az összes adagot.

Ezeket a jelentéseket a lehető leghamarabb, de legkésőbb a tényleges leltár felvételének dátumától számított 30 napon belül kell benyújtani.

Az adott létesítményre vonatkozó, 6. cikkben hivatkozott eltérő különleges biztosítéki rendelkezések hiányában tényleges készletfelvételt kell végrehajtani minden naptári évben, és két egymást követő tényleges készletfelvétel közötti időszak nem lehet 14 hónapnál hosszabb.

14. cikk

Külön jelentések

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások külön jelentést nyújtanak be a Bizottság részére mindazon esetekben, amikor a 15. vagy 22. cikkben említett körülmények felmerülnek.

Az ilyen jelentésekben feltüntetendő információk típusa a 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezésekben van megadva.

A külön jelentéseket és azokat a további részleteket vagy magyarázatokat, amelyeket a Bizottság ezekkel a jelentésekkel kapcsolatban esetlegesen kér, haladéktalanul be kell nyújtani.

15. cikk

Rendkívüli események

Külön jelentést kell készíteni a következő esetekben:

a)

ha rendkívüli eseményből vagy körülményekből eredően úgy vélhető, hogy a 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezésekben az ezen esetekre meghatározott határértékeket meghaladó növekedés vagy csökkenés következett vagy következhetett be a nukleáris anyagok mennyiségében;

b)

ha az anyag körülhatárolása váratlanul olyan mértékben változott meg, amely a 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezésekben meghatározottól olyan mértékig eltér, hogy lehetővé válhat a nukleáris anyagok illetéktelen eltávolítása.

Ezeket a jelentéseket az érintett személyeknek és vállalkozásoknak haladéktalanul be kell nyújtani, amint tudomásukra jut bármilyen ilyen csökkenés vagy növekedés vagy az anyag körülhatárolásában bekövetkezett hirtelen változás, vagy bármely olyan tény, amelynek alapján úgy vélhető, hogy ilyen esemény bekövetkezhet. Az okokat is haladéktalanul jelenteni kell, amint ismertté válnak.

16. cikk

Nukleáris átalakulások bejelentése

A reaktorok vonatkozásában a nukleáris átalakulások számított adatait legkésőbb akkor kell bejelenteni, amikor a kiégett üzemanyagot elszállítják a reaktor anyagmérleg-körzetéből. Ezen kívül a nukleáris átalakulások nyilvántartásának és bejelentésének egyéb eljárásait is meg lehet határozni a 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezésekben.

17. cikk

Különleges biztosítéki kötelezettségek

(1)   Valamely harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött megállapodásban a Bizottság által vállalt különleges biztosítéki kötelezettségeket, hacsak az adott megállapodás másként nem rendeli, külön-külön fel kell tüntetni az alábbi értesítésekben:

a)

a 11. cikkben előírt könyv szerinti nyitóleltár;

b)

a 12. cikkben előírt készletváltozási jelentések, beleértve a könyv szerinti zárókészleteket is;

c)

a 13. cikkben előírt anyagmérleg-jelentések és tényleges leltárkészleti jegyzékek;

d)

a 20. és 21. cikkben előírt tervezett behozatalok és kivitelek.

Az ilyen elkülönített feltüntetés, kivéve, ha ezen megállapodások kifejezetten megtiltják, nem zárja ki eleve az anyagok fizikai keverését.

(2)   Az (1) bekezdés nem érvényes a Közösségnek és a tagállamoknak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel kötött megállapodásaira.

18. cikk

Nukleáris anyagok tömegegységei és kategóriái

(1)   Az ebben a rendeletben említett értesítésekben a rendelet alá tartozó anyagok mennyiségét grammban kell kifejezni.

A vonatkozó anyagnyilvántartásokat grammban, vagy pedig kisebb egységekben kell vezetni. E nyilvántartásokat hitelt érdemlően és különösen a tagállamok jelenlegi gyakorlatának megfelelően kell vezetni.

Az értesítésekben a mennyiségeket a legközelebbi egységre lefelé lehet kerekíteni, amennyiben az első tizedes 0 és 4 között van, és felfelé lehet kerekíteni, amennyiben az első tizedes 5 és 9 között van.

(2)   Amennyiben a 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezések nem írnak elő mást, az értesítéseknek az alábbiakat kell tartalmazni:

a)

az urán, tórium, illetve plutónium elemek teljes tömegét, továbbá dúsított uránium esetén a hasadó izotópok teljes tömegét;

b)

a külön anyagmérleg-jelentéseket, valamint külön a soron hozott tételeket a készletváltozási jelentésekben és tényleges készletfelvételi jegyzékekben a nukleáris anyagok következő kategóriáira:

i.

szegényített urán;

ii.

természetes urán;

iii.

20 %-nál kisebb mértékben dúsított urán;

iv.

20 % vagy annál nagyobb mértékben dúsított urán;

v.

plutónium;

vi.

tórium.

19. cikk

Eltérések

(1)   A különleges körülmények figyelembevétele érdekében, amelyek között a biztosítéki egyezmény hatálya alá tartozó anyagokat használnak fel vagy állítanak elő, a Bizottság írásban eltérést engedélyezhet a nukleáris anyagok gyártóinak és felhasználóinak a 10–18. cikkben előírt bejelentések formájára és gyakoriságára vonatkozó szabályoktól.

Az eltérés az érintett személyeknek vagy vállalkozásoknak a IX. mellékletben foglalt formanyomtatvány felhasználásával benyújtott kérésére adható meg.

Az eltérés csak olyan teljes anyagmérleg-körzetekre adható meg, amelyekben nem történik olyan nukleáris anyaggal együttes feldolgozás vagy tárolás, amelyre nem adható ki eltérés.

(2)   A Bizottság olyan anyagmérleg-körzetre adhat meg eltérést, amely:

a)

az I–G. mellékletben megadottakkal összemérhető mennyiségű nukleáris anyaggal rendelkezik, és azt változatlan állapotban tartják hosszú időn keresztül;

b)

olyan szegényített uránnal, természetes uránnal vagy tóriummal rendelkezik, amelyet kizárólag nem-nukleáris tevékenységekhez használnak fel;

c)

olyan különleges hasadóanyagokkal rendelkezik, amelyeket grammnyi vagy kisebb mennyiségekben, beépített érzékelő komponensként használnak fel műszerekben;

d)

olyan plutóniummal rendelkezik, amelyben a Pu-238 izotóp koncentrációja meghaladja a 80 %-ot.

(3)   Az eltérésben részesült személyek és vállalkozások minden év január 31-ig éves jelentést kötelesek küldeni a Bizottságnak a X. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával. E jelentésben az előző naptári év végi helyzetet kell ismertetni.

(4)   Nukleáris anyag harmadik országba történő kivitele esetén az eltérésben részesült személyek és vállalkozások jelentést adnak a Bizottságnak legkésőbb 15 nappal annak a hónapnak a végétől számítva, amelyben a kivitelre sor került, a X. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával. E jelentésben fel kell tüntetni a kivitt nukleáris anyag mennyiségét, továbbá azt a megmaradt nukleáris anyagkészletet, amelyre az eltérés vonatkozik.

(5)   Nukleáris anyag harmadik országból történő behozatala esetén az eltérésben részesült személyek és vállalkozások kérelmet intéznek a Bizottsághoz, hogy egészítse ki azon anyagok jegyzékét, amelyre az eltérés vonatkozik. A kérelmet azonnal, de legkésőbb 15 napon belül kell benyújtani a Bizottságnak azt követően, hogy a személynek vagy vállalkozásnak tudomására jutott a szállítás dátuma, a IX. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával.

(6)   A Bizottság a 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezésekben a jelentések formáját és gyakoriságát illetően egyéb külön kikötéseket is meghatározhat.

(7)   Amennyiben az eltérés feltételei már nem teljesülnek, a Bizottság az eltérést visszavonja, azon érintett személy vagy vállalkozás tájékoztatásának kézhezvétele alapján, aki az eltérést kapta.

IV. FEJEZET

ÁLLAMOK KÖZÖTTI ÁTADÁSOK

20. cikk

Kivitelek és szállítások

(1)   A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások előzetes értesítést küldenek a Bizottságnak, ha bármely nukleáris alapanyagot vagy különleges hasadóanyagot:

a)

ki akarnak vinni egy harmadik országba;

b)

szállítani akarnak egy nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállamból egy nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamba;

c)

szállítani akarnak egy nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamból egy nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállamba.

(2)   Az előzetes értesítésre csak akkor van szükség:

a)

ha a szállítmány meghaladja az egy effektív kilogrammot;

vagy

b)

ha az adott létesítmény által ugyanabba az államba szállított teljes anyagmennyiség bármely összefüggő tizenkét hónap alatt meghaladhatja az egy effektív kilogrammot, még akkor is, ha egyetlen szállítmány tömege sem haladja meg az egy effektív kilogrammot.

(3)   Ezt az értesítést a VI. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával a szállításról szóló szerződés aláírása után kell megtenni, de minden esetben kellő időben ahhoz, hogy legalább nyolc munkanappal az anyag szállításra való előkészítése előtt beérkezzen a Bizottsághoz.

(4)   Ha ez a fizikai védelem szempontjából szükséges, az értesítés formájáról és benyújtásának módjáról külön meg lehet állapodni a Bizottsággal.

(5)   A hulladékokban vagy ércekben lévő nukleáris anyagok kivitelére és feladására nem vonatkoznak az (1)–(4) bekezdés rendelkezései.

21. cikk

Behozatalok és átvételek

(1)   A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások előzetes értesítést küldenek a Bizottságnak, ha bármely nukleáris alapanyagot vagy különleges hasadóanyagot:

a)

be akarnak hozni egy harmadik országból;

b)

fogadni akarnak egy nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállamban egy nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamból;

c)

fogadni akarnak egy nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamban egy nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállamból.

(2)   Az előzetes értesítésre csak akkor van szükség:

a)

ha a szállítmány nagysága meghaladja az egy effektív kilogrammot;

vagy

b)

ha az adott létesítmény által ugyanabból az államból behozott összes anyagmennyiség bármely összefüggő tizenkét hónap alatt meghaladhatja az egy effektív kilogrammot, még akkor is, ha egyetlen szállítmány tömege sem haladja meg az egy effektív kilogrammot.

(3)   Az értesítést a VII. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával az anyag várható beérkezését annyival megelőzően, de legkésőbb az átvétel időpontjában kell megtenni, hogy legalább öt munkanappal az anyag kicsomagolása előtt beérkezzen a Bizottsághoz.

(4)   Ha ez a fizikai védelem szempontjából szükséges, az értesítés formájáról és benyújtásának módjáról külön meg lehet állapodni a Bizottsággal.

(5)   A hulladékokban vagy ércekben lévő nukleáris anyagok kivitelére és feladására nem vonatkoznak az (1)–(4) bekezdés rendelkezései.

22. cikk

Elveszés vagy késedelem a szállítás alatt

A 20. és 21. cikk szerint értesítést adó személyek vagy vállalkozások egy a 14. cikkben előírtak szerinti külön jelentést nyújtanak be, amennyiben arról értesültek, hogy – kivételes körülmények vagy esemény folytán – a nukleáris anyag elveszett vagy vélhetően elveszett, vagy ha jelentős késedelem következett be a szállítás során.

23. cikk

Időpontváltozás közlése

Amennyiben a nukleáris anyagnak a 20. és 21. cikkben előírt értesítésekben megadott szállítás előtti becsomagolási, szállítási vagy kicsomagolási időpontjában változás állott be – de nem olyan, amely külön jelentés adását indokolná – ezt haladéktalanul közölni kell, megadva a módosított időpontokat, amennyiben azok ismeretesek.

V. FEJEZET

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Érctermelők

(1)   Minden személynek vagy vállalkozásnak, aki, illetve amely egy tagállam területén érckitermelést végez, be kell jelentenie az érckitermelés alapvető műszaki jellemzőit a Bizottságnak az I–J. mellékletben található kérdőív felhasználásával e rendelet hatályba lépésének napjától számított 120 napon belül, és közölnie kell tevékenységi programját az 5. cikkel összhangban.

(2)   A 7., 8. és 9. cikkben foglaltaktól eltérően, minden érckitermelést végző személy vagy vállalkozás nyilvántartást vezet, feltüntetve abban többek közt a kitermelt érc mennyiségét, annak átlagos urán és tórium tartalmát, valamint a bányában lévő kitermelhető érckészletet. A kimutatásoknak tartalmazniuk kell a szállítmányok adatait, minden esetben megadva a nevet, címzettet és a mennyiséget.

Ezeket a kimutatásokat legalább öt évig meg kell őrizni.

25. cikk

Ércszállítási/érckiviteli jelentések

A 10–18. cikkben foglaltaktól eltérően, az a személy vagy vállalat, aki, illetve amely harmadik országba ércet exportál, erről a VIII. mellékletben szereplő formanyomtatványnak megfelelően tájékoztatja a Bizottságot:

a)

az egyes bányákból feladott anyag mennyiségéről, az előző naptári évre vonatkozóan minden év január 31-ig;

és

b)

a harmadik országokba irányuló kivitelekről, legkésőbb a feladás napján.

26. cikk

Fuvarozók és átmeneti tárolási ügynökök

Minden személy vagy vállalkozás, aki vagy amely nukleáris alapanyagot vagy különleges hasadóanyagokat szállít, vagy szállítás közben ideiglenesen tárol a tagállamok területén, csak megfelelően aláírt és keltezett elismervény ellenében veheti át, illetve adhatja át ezeket. Ez az elismervény tartalmazza az anyagokat átadó és fogadó fél nevét, a szállított anyagok mennyiségét, valamint fajtáját, formáját és összetételét.

Amennyiben ez a fizikai védelem érdekében szükséges, a szállított anyagok leírása helyettesíthető a szállítmány alkalmas azonosítóival. Az ilyen azonosítóknak nyomon követhetőknek kell lenniük a 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek és vállalkozások által vezetett nyilvántartások számára.

Ezeket a nyilvántartásokat a szerződő feleknek legalább öt évig meg kell őrizniük.

27. cikk

Helyettesítő nyilvántartások fuvarozók és átmeneti tárolási ügynökök számára

Az említett személyek vagy vállalkozások által azon jogszabályoknak megfelelően készített nyilvántartásai, amelyek azoknak a tagállamoknak a területén vonatkoznak rájuk, ahol működnek, helyettesíthetik a 26. cikkben említett nyilvántartásokat, feltéve, hogy ezek tartalmazzák az említett cikkben előírt összes információt.

28. cikk

Közvetítők

Nukleáris anyagokkal való ellátásra irányuló szerződés megkötésében részt vevő közvetítőknek, mint pl. meghatalmazott ügynököknek, közvetítőknek vagy bizományosoknak, a szerződés lejárta után még legalább öt évig meg kell őrizni az általuk vagy nevükben bonyolított ügylettel kapcsolatos valamennyi dokumentumot. Ezeknek a dokumentumoknak tartalmazniuk kell a szerződő felek nevét, a szerződés keltét, az anyagok mennyiségét, kategóriáját, formáját és összetételét, valamint származási és rendeltetési helyét.

29. cikk

Információk és adatok továbbítása

A Bizottság az e rendelet alapján szerzett információkat és adatokat továbbíthatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek.

30. cikk

Nyitó hulladékkészlet-jegyzék és nyilvántartások

(1)   A 11. cikkben foglaltaktól eltérően, minden személy vagy vállalkozás, aki, vagy amely olyan nukleáris anyagot kezel vagy tárol, amely korábban visszatartott vagy kondicionált hulladékként került bejelentésre, egy kategóriánkénti nyitó készletjegyzéket nyújt be a Bizottságnak az összes nukleáris anyagról e rendelet hatályba lépésétől számított 120 napon belül.

(2)   Minden személy vagy vállalkozás, aki, vagy amely olyan nukleáris anyagot kezel vagy tárol, amely korábban visszatartott vagy kondicionált hulladékként került bejelentésre, nyilvántartást vezet erről.

A korábban visszatartott hulladékként bejelentett anyagok vonatkozásában a 7-11., 13. és 17. cikk (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a korábban kondicionált hulladékként bejelentett anyagok vonatkozásában pedig a 7–13. és 17. cikkben foglaltaktól eltérően, ezeknek a kimutatásoknak az alábbiakat kell tartalmazni:

a)

a nukleáris anyag mennyiségében és összetételében bekövetkező változások meghatározásához használt üzemeltetési adatok;

b)

egy készletjegyzék, amelyet évente, a tényleges készletfelvételt követően aktualizálni kell;

c)

annak a műveletsornak a leírása, amelyet a tényleges leltározás előkészítéséhez és felvételéhez végeztek annak érdekében, hogy biztosítsák a leltár helyességét és teljességét;

d)

azoknak az intézkedéseknek a leírása, amelyeket az esetlegesen előforduló véletlen vagy nem mért veszteség okának és nagyságrendjének meghatározása érdekében hoztak;

e)

valamennyi készletváltozás, hogy kérelem esetén meg lehessen állapítani a könyv szerinti készletet.

A visszatartott hulladék feldolgozásával kapcsolatos jelentési követelményeket a 6. cikkben hivatkozott különleges biztosítéki rendelkezésekben kell megadni.

31. cikk

Hulladékok feldolgozása

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások előzetes értesítést adnak a Bizottságnak minden olyan anyag feldolgozási kampányáról, amely korábban visszatartott vagy kondicionált hulladékként került bejelentésre, kivéve az elem-szétválasztás nélküli újracsomagolást vagy további kondicionálást.

Ennek a XII. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával készülő értesítésnek a következőkről kell információkat tartalmaznia: plutónium, erősen dúsított urán és urán-233 adagonkénti mennyisége, a forma (üveg, erősen aktív folyadék stb.), a kampány várható időtartama, továbbá az anyag feltalálási helye a kampány előtt és után. Ezt az értesítést a kampány megkezdését legalább 200 nappal megelőzően kell megküldeni a Bizottságnak.

32. cikk

Kondicionált hulladékok átszállítása

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy vállalkozások legkésőbb minden év január 31-ig a következő éves jelentéseket nyújtják be:

a)

a tagállamok területén lévő vagy azon kívüli létesítménybe irányuló kondicionált hulladékszállítmányok vagy kivitelek, a XIII. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával;

b)

anyagmérleg-körzet kóddal nem rendelkező vagy a tagállamok területén kívüli létesítményből érkezett szállítmányok vagy behozatalok, a XIV. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával;

c)

a plutóniumot, erősen dúsított uránt vagy urán-233-at tartalmazó kondicionált hulladékok helyében bekövetkezett változások, a XV. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával.

33. cikk

Nemzetközi kötelezettségek

Az ebben a rendeletben és különösen ennek 3. cikke (2) bekezdésében, 31. cikkében és 32. cikk c) pontjában foglalt rendelkezéseket a Közösségnek és a nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállamok kötelezettségeivel összehangolva kell alkalmazni, az 1999/188/Euratom kiegészítő jegyzőkönyv értelmében.

VI. FEJEZET

NUKLEÁRIS FEGYVERREL RENDELKEZŐ TAGÁLLAMOK TERÜLETÉN ALKALMAZANDÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamokra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem vonatkozik:

a)

olyan létesítményekre, illetve létesítmény-részekre, amelyek védelmi igények kielégítésére szolgálnak, és amelyek egy nukleáris fegyverrel rendelkező tagállam területén találhatók;

vagy

b)

olyan nukleáris anyagokra, amelyek az adott nukleáris fegyverrel rendelkező tagállam védelmi igényeinek kielégítésére szolgálnak.

(2)   Olyan nukleáris anyagok, létesítmények, illetve létesítmény-részek vonatkozásában, amelyek alkalmasak lehetnek védelmi igények kielégítésére, és egy nukleáris fegyverrel rendelkező tagállam területén találhatók, e rendelet alkalmazásának mértékét és az e rendelet által előírt eljárásokat a Bizottság határozza meg az érintett tagállamokkal folytatott konzultációval és azokkal egyetértésben, figyelembe véve a Szerződés 84. cikkének második bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenére:

a)

a 3. cikk (1) bekezdésében, a 4. cikkben és a 6. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazandók azokra a létesítményekre, illetve létesítmény-részekre, amelyek bizonyos időszakokban kizárólag védelmi célokra is alkalmas nukleáris anyagokkal üzemelnek, de más időszakokban kizárólag polgári célú nukleáris anyagokkal üzemelnek;

b)

a 3. cikk (1) bekezdésében, a 4. cikkben és a 6. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazandók – a nemzetbiztonsági okokból indokolt kivételekkel – azokra a létesítményekre vagy létesítmény-részekre, amelyekbe a bejutást ilyen okok miatt korlátozhatják, de amelyekben egymással párhuzamosan folyik polgári célú, illetve védelmi célokra is alkalmas nukleáris anyagok termelése, kezelése, szétválasztása, újrafeldolgozása, vagy egyéb módon történő felhasználása;

c)

a 2. és 5. cikk, 7–32. cikk, e cikk (1) és (2) bekezdésében és a 35., 36., 37. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazandók minden olyan polgári célú nukleáris anyagra, amely e bekezdés a) és b) pontjában említett létesítményekben vagy létesítmény-részekben található;

d)

a 3. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikkben és a 32. cikk c) pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamok területén.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Az adatok bizalmas kezelése

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozatban szereplő biztonságról szóló bizottsági rendelkezések érvényesek – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 24. cikkének végrehajtásáról szóló 3. sz. rendelet sérelme nélkül – a Bizottság által e rendelet értelmében megszerzett adatokra, ismeretekre és dokumentumokra.

Az adatszolgáltatás biztonságáról a Bizottság és az érintett személy, vállalkozás vagy szervezet közösen állapodnak meg, és annak összhangban kell lennie a tagállamnak az ilyen adatszolgáltatás biztonságára vonatkozó követelményeivel.

36. cikk

A Közösségen kívülről ellenőrzött létesítmények

Olyan létesítményeknél, amelyeket egy Közösségen kívül letelepedett személy vagy vállalkozás irányít, az e rendelet által előírt kötelezettségeket a létesítmény helyi vezetésének kell teljesítenie.

37. cikk

Iránymutatások

E rendelet alkalmazásával kapcsolatosan a Bizottság ajánlás formájában iránymutatásokat fogad el és tesz közzé, és ezeket a szerzett tapasztalatokra figyelemmel aktualizálja, a tagállamokkal folytatott szoros konzultációk útján és az érdekelt felek észrevételeinek figyelembevételével.

38. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3227/76/Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozások az e rendeletre való hivatkozásoknak értendők.

39. cikk

Átmeneti időszak

A Bizottság felmentést adhat a III., IV. és V. mellékletben szereplő jelentési formanyomtatványok használatának kötelezettsége alól. A felmentés az olyan személyekre vagy vállalkozásokra alkalmazható, akik vagy amelyek a 3227/76/Euratom rendelet II., III. és IV. melléklete szerinti formanyomtatványokat használják e rendelet hatályba lépésének napján. A felmentés legfeljebb öt évre terjedhet ki ettől a naptól számítva.

A 3. cikk (1) bekezdés első albekezdésében hivatkozott személyek vagy vállalkozások e rendelet hatályba lépésének napjától számított három éven belül értesítik a Bizottságot arról, hogy mely naptól kezdődően kívánják a III., IV., és V. mellékletben szereplő jelentési formanyomtatványokat alkalmazni. Megfelelően indokolt kérelem és egy végrehajtási program bemutatása alapján a Bizottság, esetenkénti elbírálással, ezt az időszakot legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja.

40. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészben kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. február 8-án.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 363., 1976.12.31, 1. o. A legutóbb a 2130/93/Euratom rendelettel (HL L 191., 1993.7.31, 75. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 51., 1978.2.22, 1. o.

(3)  HL L 67., 1999.3.13, 1. o.

(4)  INFCIRC/263 1978. októberi keltű NAÜ dokumentum.

(5)  INFCIRC/290 1981. decemberi keltű NAÜ dokumentum.

(6)  HL L 317., 2001.12.3, 1. o.

(7)  HL L 308., 2000.12.8, 26. o. A legutóbb a 2004/563/EK, Euratom határozattal (HL L 251., 2004.7.27, 9. o.) módosított eljárási szabályzat.

(8)  HL 17., 1958.10.6, 406/58. o.


I. MELLÉKLET

KÉRDŐÍV A LÉTESÍTMÉNYEK ALAPVETŐ MŰSZAKI JELLEMZŐINEK MEGADÁSÁHOZ

I-A.   REAKTOROK

Dátum: …………

Megjegyzés:

1.

A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján.

2.

A „nem alkalmazható” válasz olyan kérdésekre adható, amelyek nem értelmezhetők az adott létesítményre. A Bizottság jogosult bármely további információ bekérésére, amelyet szükségesnek tart az adott kérdőívvel kapcsolatban.

3.

Ezt a kérdőívet megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.

A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI

1.

Neve.

2.

Helye, pontos címe, telefon- és telefaxszámmal és e-mail címmel együtt.

3.

Tulajdonosa (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

4.

Üzemeltetője (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

5.

Jelenlegi állapota (pl. építés alatt, üzemelő vagy bezárt).

6.

Célja és típusa.

7.

Üzemeltetési módja, mely befolyásolja termelését (alkalmazott műszakrendszer, az éves üzemelési időszakok hozzávetőleges időpont-adatai stb.).

8.

A terület helyszínrajza (térkép, amely mutatja a létesítményt, határvonalait, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb.).

9.

A létesítmény elrendezése:

a)

a létesítmény körülzárása, kerítések és elérési útvonalak;

b)

bejövő anyag tárolási terület;

c)

reaktorterület;

d)

vizsgálati és kísérleti terület, laboratóriumok;

e)

kimenő anyag tárolási terület;

f)

nukleáris hulladék tároló terület.

10.

További adatok reaktoronként:

a)

névleges hőteljesítmény;

b)

nukleáris alapanyag, illetve különleges hasadóanyag;

c)

a reaktorzóna induló dúsítása;

d)

moderátor;

e)

hűtőközeg.

A LÉTESÍTMÉNYBEN ÉRVÉNYES ELŐÍRÁSOK, BELEÉRTVE AZ ANYAGNYILVÁNTARTÁSRA, A KÖRÜLHATÁROLÁSRA ÉS MEGFIGYELÉSRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyag leírása (1)

11.

A nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés).

12.

A fűtőelemek, üzemanyag-rudak/pálcák üzemanyag-lapok stb. vázlatos rajza az általános szerkezet és a főbb méretek jelzéséhez szükséges részletességgel (Ha szükséges, be kell mutatni a fűtőelemek cseréjére vonatkozó rendelkezéseket, és jelezni kell, hogy ez rutineljárás-e).

13.

Üzemanyag (beleértve, adott esetben, a szabályozó rudak vagy kompenzáló kötegek anyagát):

a)

vegyi összetétel vagy az ötvözet főbb alkotóelemei;

b)

a kötegenkénti átlagos dúsítási arány;

c)

az üzemanyag kötegenkénti névleges tömege a tervezett tűréshatárokkal.

14.

A fűtőelem-burkolat anyaga.

15.

Az egyes fűtőelemek, üzemanyag-rudak/pálcák, üzemanyag-lapok stb. azonosításának módszere, adott esetben.

16.

A létesítményben felhasznált egyéb nukleáris anyagok (írja le röviden az anyagot, a felhasználása célját és módját, pl. reaktivitásszabályozó rudak).

A nukleáris anyagok forgalma

17.

Folyamatábra, amely bemutatja azokat a pontokat, ahol a nukleáris anyagokat azonosítják vagy mérik, az anyagmérleg-körzeteket és a leltárfelvételi helyeket, ahol az anyagokkal való nyilvántartás vagy a nukleáris anyagok mennyiségének becslése történik normál üzemi körülmények között.

18.

Várható névleges üzemanyag-ciklus adatok, beleértve:

a)

a reaktorzóna töltete;

b)

várható kiégés;

c)

az évenkénti átrakás mértéke;

d)

az átrakás gyakorisága (üzem közben vagy üzemszünetben);

e)

az anyagforgalom és az anyagleltár hozzávetőleges előrejelzése, valamint a bejövő és kimenő szállítmányok adatai.

A nukleáris anyag kezelése

19.

A friss üzemanyag tárolási területek elrendezési rajza, a friss üzemanyag tároló helyek rajzai, valamint a csomagolás leírása.

20.

A friss üzemanyag előkészítésének, és/vagy a vizsgáló helyiségnek, valamint a reaktor betöltő területének rajzai.

21.

A üzemanyag átrakó-berendezés rajzai mind a friss, mind a kiégett fűtőanyagra vonatkozóan, beleértve az üzemanyag-újratöltő gépeket vagy berendezéseket.

22.

A reaktortartály, a zóna helyének és a tartályon lévő nyílások rajzai, valamint a tartályon belüli üzemanyag-kezelés módjának leírása.

23.

A zóna rajza, amely bemutatja az általános elrendezést, zónarácsot, az elrendezési formát, a rácsosztást és a zónaméreteket, a reflektort, a szabályozó elemek elhelyezését, alakját és méreteit, valamint a kísérleti és/vagy besugárzási pozíciókat.

24.

A fűtőelemek vagy fűtőkötegek és szabályozó elemek elhelyezésére szolgáló csatornák száma és mérete a zónában.

25.

A kiégett fűtőelemek tárolási területe:

a)

a tárolási terület rajza;

b)

a tárolás módja;

c)

a tároló tervezett befogadóképessége;

d)

a kiégett üzemanyag kezelésére szolgáló berendezés rajza;

e)

a kiégett üzemanyag elszállítása előtti minimális hűtési idő;

f)

a kiégett üzemanyag szállítására szolgáló szállítókonténer rajza és leírása (pl. van-e lehetőség a leplombálásra).

26.

A nukleáris anyagok vizsgálatának helye (adott esetben):

a)

a végzett tevékenységek rövid leírása;

b)

a főbb berendezések leírása (pl. melegkamrák, fűtőelemek burkolatának eltávolítására és azok feloldására szolgáló berendezés);

c)

a nukleáris anyagok szállítására szolgáló konténerek és a hulladékok csomagolási módjának leírása (pl. van-e lehetőség a leplombálásra);

d)

a besugárzott és a nem besugárzott nukleáris anyagok tároló helyének leírása;

e)

a fentiek rajzai, ha másutt még nem szerepeltek.

A hűtőközeg adatai

27.

A hűtőközeg áramlási diagramjai, a hőegyensúly-számításokhoz szükséges módon (jelezve a nyomást, hőmérsékleteket és a tömegáramokat a főbb pontokon).

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

28.

A nukleáris anyag ellenőrzésének és nyilvántartásának rendszere (írja le az anyagtételek és/vagy az anyagtömegek nyilvántartási rendszerét, beleértve a vonatkozó vizsgálati módszereket és becsült pontosságukat, csatolja az ellenőrzési és nyilvántartási eljárásoknál használt formanyomtatványokat). Meg kell adni a nyilvántartások megőrzésének időtartamát is.

Tényleges készletfelvétel

29.

Az alábbiak ismertetése: az üzemeltető tényleges készletfelvételének tervezett gyakorisága és módszerei (az egyes tételekre és/vagy tömegekre vonatkozó nyilvántartás, beleértve a főbb vizsgálati módszereket és a várható pontosságot); a nukleáris anyaghoz való hozzáférés a zónában, a kiégett nukleáris anyaghoz való hozzáférés a zónán kívül, valamint a várható sugárzási szintek.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

30.

Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

31.

A létesítménynél betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek kell alkalmazkodniuk.

I-B.   KRITIKUS ÉS ZÉRUS ENERGIÁJÚ LÉTESÍTMÉNYEK

Dátum: …………

A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI

1.

Neve.

2.

Helye, pontos címe, telefon- és telefaxszámmal és e-mail címmel együtt.

3.

Tulajdonosa (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

4.

Üzemeltetője (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

5.

Jelenlegi állapota (pl. építés alatt, üzemelő vagy bezárt).

6.

Célja és típusa.

7.

Üzemeltetési módja, mely befolyásolja termelését (alkalmazott műszakrendszer, az éves üzemelési időszakok hozzávetőleges időpont-adatai stb.).

8.

A terület helyszínrajza (térkép, amely mutatja a létesítményt, határvonalait, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb.).

9.

A létesítmény elrendezése:

a)

a létesítmény körülzárása, kerítések és elérési útvonalak;

b)

nukleáris anyag tároló terület(ek);

c)

fűtőelem összeállítási terület, laboratóriumok stb.;

d)

a kritikus töltetnek megfelelő mennyiség (2).

10.

További adatok (2):

a)

a várható legnagyobb üzemelési teljesítmény és/vagy neutronfluxus;

b)

a nukleáris anyag főbb típusa(i) és dúsítása;

c)

a moderátor;

d)

a reflektor és a burkolat;

e)

a hűtőközeg.

A LÉTESÍTMÉNYNÉL ÉRVÉNYES ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSOK, BELEÉRTVE AZ ANYAGNYILVÁNTARTÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyag leírása

11.

A nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés).

12.

A fűtőelemek, üzemanyag-rudak/pálcák üzemanyag-lapok stb. vázlatos rajza az általános szerkezet és a főbb méretek jelzéséhez szükséges részletességgel.

13.

Üzemanyag (beleértve, adott esetben, a szabályozó-rudak vagy kompenzáló kötegek anyagát).

a)

vegyi összetétel vagy az ötvözet főbb alkotóelemei;

b)

alak és méretek;

c)

az üzemanyag rudak/pálcák, üzemanyag-lapok stb. dúsítása;

d)

a nukleáris anyag névleges tömege a tervezett tűréshatárokkal;

14.

A fűtőelem-burkolat anyaga.

15.

Az egyes fűtőelemek, üzemanyag-rudak/pálcák üzemanyag-lapok stb. azonosításának módszere, adott esetben.

16.

A létesítményben felhasznált egyéb nukleáris anyagok (írja le röviden az anyagot, a felhasználása célját és módját, pl. reaktivitásszabályozó rudak).

A nukleáris anyag helye és kezelése

17.

Az alábbiak ismertetése, elrendezési rajzokkal is:

a)

a nukleáris anyag tárolásának és összeszerelésének helyszínei és a kritikus rendszer(ek) helyszínei (készlethelyek);

b)

a nukleáris anyagok mennyiségének becsült tartománya ezeken a helyeken;

c)

a nukleáris anyagok összeszerelésére, vizsgálatára és mérésére használt berendezések fizikai elrendezése;

és

d)

a nukleáris anyagok szállítási útvonalai.

18.

A kritikus rendszer zónájának vázlata, a zóna tartórendszerével, az árnyékolással és a hőelvezető rendszer elrendezésével és leírásával (minden kritikus rendszerre külön meg kell adni, ha egy létesítményben egynél több van).

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

19.

A nukleáris anyag ellenőrzésének és nyilvántartásának rendszere (írja le az anyagtételek és/vagy az anyagtömegek nyilvántartási rendszerét, beleértve a vonatkozó vizsgálati módszereket és becsült pontosságukat, csatolja az ellenőrzési és nyilvántartási eljárásoknál használt formanyomtatványokat). Meg kell adni a nyilvántartások megőrzésének időtartamát is.

Tényleges készletfelvétel

20.

Az alábbiak ismertetése: az üzemeltető tényleges készletfelvételének tervezett gyakorisága és módszerei (az egyes tételekre és/vagy tömegekre vonatkozó nyilvántartás, beleértve a főbb vizsgálati módszereket és a várható pontosságot); a nukleáris anyaghoz való hozzáférés a zónában, a kiégett nukleáris anyaghoz való hozzáférés a zónán kívül, valamint a várható sugárzási szintek.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

21.

Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

22.

A létesítménynél betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek kell alkalmazkodniuk.

I-C.   ÁTALAKÍTÓ, GYÁRTÓ ÉS ÚJRAFELDOLGOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK

Dátum: …………

A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI

1.

Neve.

2.

Helye, pontos címe, telefon- és telefaxszámmal és e-mail címmel együtt.

3.

Tulajdonosa (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

4.

Üzemeltetője (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

5.

Jelenlegi állapota (pl. építés alatt, üzemelő vagy bezárt).

6.

Célja és típusa.

7.

Üzemeltetési módja, mely befolyásolja termelését (alkalmazott műszakrendszer, az éves üzemelési időszakok hozzávetőleges időpont-adatai stb.).

8.

A terület helyszínrajza (térkép, amely mutatja a létesítményt, határvonalait, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb.).

9.

A létesítmény elrendezése:

a)

a létesítmény körülzárása, kerítések és elérési útvonalak;

b)

a nukleáris anyagok szállítási útvonalai;

c)

bejövő nukleáris anyag tároló terület;

d)

az egyes főbb feldolgozó területek és feldolgozó laboratóriumok;

e)

vizsgálati és kísérleti célú területek;

f)

kimenő nukleáris anyag tárolóterület;

g)

nukleáris hulladék tároló terület;

h)

analitikai laboratórium.

A LÉTESÍTMÉNYNÉL ÉRVÉNYES ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSOK, BELEÉRTVE AZ ANYAGNYILVÁNTARTÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyagok forgalma, helye és kezelése

10.

Folyamatábra, amely bemutatja azokat a pontokat, ahol a nukleáris anyagokat azonosítják vagy mérik, az anyagmérleg-körzeteket és a leltárfelvételi helyeket, ahol az anyagokkal való nyilvántartás vagy a nukleáris anyagok mennyiségének becslése történik normál üzemi körülmények között. A leírásnak, (adott esetben), az alábbiakat tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)

az adag mennyisége vagy forgalma;

b)

a tárolás vagy csomagolás módszere;

c)

tárolási kapacitás;

d)

az anyagforgalom és anyagkészletek, valamint a bejövő és kimenő szállítmányok általános előrejelzési adatai.

11.

A fenti 10. pontban foglaltakon kívül az újrafeldolgozó üzemeknél elrendezési tervekkel ismertetni kell a betáplálandó anyagok tárolási területeit, feltüntetve az alábbiakat:

a)

a fűtőelemek és kezelő-berendezéseik elhelyezkedését;

b)

a fűtőelemek típusát, beleértve a nukleárisanyag-tartalmat és a dúsítást.

12.

A fenti 10. pontban foglaltakon kívül a folyamat újrafeldolgozási fázisát illetően, a következőket kell megadni, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak:

a)

az átmeneti tárolás időtartama;

b)

az esetleges külső újrafeldolgozás ütemezése.

13.

A fenti 10. pontban foglaltakon kívül a folyamat osztályozási szakasza leírásának tartalmaznia kell az osztályozás módszerét is (hulladékként történő elhelyezés vagy további tárolás).

14.

Egyensúlyi körülmények között a 10. és a 17. pontban említett valamennyi folyamatábrára vonatkozóan, valamint a 7. pontban foglalt üzemelési módok figyelembevételével, a következők megállapítása:

a)

az éves névleges termelés;

b)

a tervezett kapacitáson alapuló folyamatközbeni anyagleltár.

15.

Írja le az üzem teljes vagy részleges tisztítására elfogadott általános eljárásokat. Adja meg a tisztítási eljárással kapcsolatos és az azt követő tényleges leltárkészítésre vonatkozó sajátos mintavételi és mérési pontokat, ha még nem szerepelnek a fenti 10. pontban.

A nukleáris anyag leírása

16.

A nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés).

17.

Folyamatábrákkal vagy más módon adja meg minden nukleáris anyagra vonatkozóan a becsült forgalmat és készletet a tárolás és feldolgozás területeire. A leírásnak a következőket kell tartalmaznia:

a)

fizikai és kémiai forma;

b)

a szilárd és folyékony hulladék valamennyi kategóriájára koncentráció-tartomány vagy várható felső határérték;

c)

dúsítási tartomány.

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

18.

A nyilvántartási adatok rögzítésénél és jelentésénél, valamint az anyagmérlegek elkészítésénél alkalmazott számviteli módszerek leírása; csatolja az eljárásoknál használt formanyomtatványokat. Meg kell adni a nyilvántartások megőrzésének időtartamát is.

19.

Jelezze, hogy mikor és milyen gyakran vesznek fel anyagmérlegeket, beleértve a kampány alattiakat is. Írja le a tényleges leltár felvétele utáni nyilvántartás-helyesbítés módszerét és eljárását.

20.

Írja le a feladott/fogadott anyagmennyiségek különbözeteinek kezelési eljárását és a nyilvántartások helyesbítésének módszerét.

21.

Írja le a nyilvántartásoknál az eljárási vagy elírási hibákra, és adott esetben, a feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözetekre alkalmazott korrekciók módszerét.

Tényleges készletfelvétel

22.

Lásd a 15. pontot. A 10. és 17. pontban foglalt folyamatábrákon jelölje be azokat a berendezéseket, amelyeket a tényleges készletfelvétel során nukleáris anyag számára szolgáló konténernek tekintendők. Adja meg a kampány alatti tényleges készletfelvétel ütemezését.

Mérési, mintavételi és elemzési módszerek

23.

Le kell írni a jelzett pontokban szereplő minden egyes méréshez alkalmazott módszert; meg kell adni a tényleges tömegek és térfogatok meghatározására végzett számításokat, a felhasznált egyenleteket és táblázatokat. Meg kell adni, hogy az adatokat automatikusan vagy kézzel rögzítették-e. Le kell írni minden pontra vonatkozóan a mintavételi eljárás módját és gyakorlatát.

24.

Le kell írni a nyilvántartási célokra szolgáló analitikai módszereket. Ha lehetséges, utaljon a megfelelő kezelési utasításra vagy jelentésre.

A mérési pontosság ellenőrzése

25.

Ismertesse a következőket: az anyagnyilvántartáshoz szükséges mérések minőségének ellenőrzési programja, beleértve az analitikai módszereknek, a tömegmérés, térfogatmérés és mintavételezés pontosságának, az eltérések becslésének, valamint az ezekkel kapcsolatos berendezések kalibrálásának folyamatos értékelésére vonatkozó programok (a pontossági adatokkal együtt); a 24. pontban említett mérőberendezés kalibrálásának módszere; a 24. pontban említett analitikai módszereknél használt szabványminták típusa és minősége; az alkalmazott analitikai berendezések típusa, valamint kalibrálásuk módszere és gyakorisága.

Statisztikai értékelés

26.

Írja le a mérések pontosságának és megbízhatóságának értékelésére szolgáló mérésellenőrző programokban összegyűjtött adatok statisztikai értékelésére szolgáló, valamint a mérések bizonytalanságának becslésére (azaz a mérések véletlen és rendszeres hibájának és az ezzel kapcsolatos hibahatároknak a meghatározását) szolgáló módszereket. Ismertesse továbbá azokat az egyedi hibabecslések kombinálásához használt statisztikai eljárásokat, amelyek a feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözetek, a könyv szerinti készletek, a tényleges készletek és a leltárkülönbözet teljes hibája standard eltérésének meghatározását célozták.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

27.

Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

28.

A létesítménynél betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek kell alkalmazkodniuk.

I-D.   TÁROLÁSI LÉTESÍTMÉNYEK (3)

Dátum: …………

A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI

1.

Neve.

2.

Hely, pontos cím telefon- és telefaxszámokkal és e-mail címekkel együtt.

3.

Tulajdonosa (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

4.

Üzemeltetője (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

5.

Jelenlegi állapota (pl. építés alatt, üzemelő vagy bezárt).

6.

Célja és típusa.

7.

A terület helyszínrajza (térkép, amely mutatja a létesítményt, határvonalait, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb.).

8.

A létesítmény helyszínrajza, mely bemutatja a körülzárást, kerítéseket és hozzávezető utakat.

A LÉTESÍTMÉNYNÉL ÉRVÉNYES ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSOK, BELEÉRTVE AZ ANYAGNYILVÁNTARTÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyag leírása

9.

A nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés).

10.

A létesítményben lévő valamennyi nukleáris anyag bemutatása rajzokkal vagy más eszközökkel, jelezve a következőket:

a)

az összes egység típusa, beleértve a normál kezelési egységeket;

b)

vegyi összetétel vagy az ötvözet főbb alkotóelemei;

c)

alak és méretek;

d)

dúsítás;

e)

a nukleáris anyagok névleges tömege a tervezett tűrésekkel együtt;

f)

a fűtőelem-burkolatok anyagai;

g)

az egységek azonosítására szolgáló módszerek.

A nukleáris anyag helye és kezelése

11.

Az alábbiak ismertetése elrendezési rajzokkal vagy egyéb módon:

a)

nukleáris anyag tároló területek (készletezési helyek);

b)

a nukleáris anyagkészletek becsült nagysága ezeken a helyeken;

c)

nukleáris anyagok tárolására vagy szállítására szolgáló konténerek;

d)

adott esetben, a nukleáris anyagok mozgatásának útvonali és az erre szolgáló berendezések.

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

12.

A nukleáris anyag ellenőrzésének és nyilvántartásának rendszere (írja le az anyagtételek és/vagy az anyagtömegek nyilvántartási rendszerét, beleértve a vonatkozó vizsgálati módszereket és becsült pontosságukat, csatolja az ellenőrzési és nyilvántartási eljárásoknál használt formanyomtatványokat). Meg kell adni a nyilvántartások megőrzésének időtartamát is.

Tényleges készletfelvétel

13.

Az üzemeltető által a tényleges készletfelvételhez alkalmazott eljárások leírása, tervezett gyakorisága és módszerei (tételekre és/vagy a tömegekre vonatkozó nyilvántartás, beleértve a főbb vizsgálati módszereket), és a várható pontosság.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

14.

Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

15.

A létesítménynél betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek kell alkalmazkodniuk.

I-E.   IZOTÓPSZÉTVÁLASZTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

Dátum: …………

A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI

1.

Neve.

2.

Helye, pontos címe, telefon- és telefaxszámmal és e-mail címmel együtt.

3.

Tulajdonosa (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

4.

Üzemeltetője (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

5.

Jelenlegi állapota (pl. építés alatt, üzemelő vagy bezárt).

6.

Építési idő ütemezése (ha még nem üzemel):

a)

az építkezés kezdetének időpontja;

b)

a létesítmény átadásának időpontja;

c)

az üzembe helyezés időpontja.

7.

Célja és típusa (névleges szétválasztási kapacitás, dúsító üzemek stb.).

8.

A létesítmény üzemelési módja, amely befolyásolja teljesítményét (elfogadott műszakrendszer, az éves üzemelési periódusok hozzávetőleges adatai stb.)

9.

A terület helyszínrajza (a létesítményt, határvonalakat, épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb. bemutató térkép).

10.

A létesítmény elrendezése:

a)

a létesítmény körülzárása, kerítések és elérési útvonalak;

b)

a létesítmény bizonyos részeinek körülzárása;

c)

a nukleáris anyagok szállítási útvonalai;

d)

bejövő nukleáris anyag tároló terület;

e)

az egyes főbb feldolgozó területek és feldolgozó laboratóriumok, beleértve a tömegmérésre és mintavételre szolgáló területet, a dekontaminálásra, tisztításra és betöltésre stb. használt területeket;

f)

vizsgálati és kísérleti célú területek;

g)

kimenő nukleáris anyag tároló terület;

h)

nukleáris hulladék tároló terület;

i)

analitikai laboratórium.

A LÉTESÍTMÉNYNÉL ÉRVÉNYES ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSOK, BELEÉRTVE AZ ANYAGNYILVÁNTARTÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyag leírása

11.

A nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés).

12.

Folyamatábrákkal vagy másképpen adja meg minden nukleáris anyagra vonatkozóan a becsült forgalmat és készletet a tárolás és feldolgozás területeire. A leírásnak a következőket kell tartalmaznia:

a)

fizikai és kémiai forma;

b)

dúsítási tartomány a betáplált anyagra, a termékre és a meddőre vonatkozóan;

c)

a szilárd és folyékony hulladék valamennyi kategóriájára koncentráció-tartomány vagy várható felső határérték.

A nukleáris anyagok forgalma, helye és kezelése

13.

A tárolásra és feldolgozásra használt területek bemutatása ábrák segítségével vagy más módon. A leírásnak a következőket kell tartalmaznia (adott esetben):

a)

mintavételi és mérési pontok;

b)

egy adag mennyisége és/vagy áramlási sebessége;

c)

a tárolás vagy csomagolás módszere;

d)

tárolási kapacitások.

14.

A fenti 13. pontban foglaltakon kívül a létesítmény leírásának a következőket kell még tartalmaznia

a)

a szétválasztási kapacitás;

b)

a dúsítás technikája és módszerei;

c)

a betöltésre, a végtermék és a meddő eltávolítására szolgáló helyek;

d)

újrafeldolgozó létesítmények;

e)

a felhasznált UF6 palackok típusa és mérete, valamint a töltési és az ürítési módszerek.

15.

Az energiafogyasztást is meg kell adni, ahol szükséges.

16.

Minden diagramnak be kell mutatnia egyensúlyi körülmények között a következőket:

a)

az éves névleges teljesítmény;

b)

a feldolgozás alatt levő anyagok tényleges leltára;

c)

az elszivárgás, lebomlás, kiülepedés stb. következtében beálló anyag-veszteségek;

d)

a rendszeres üzemi karbantartásra vonatkozó intézkedések (időszakos leállások vagy folyamatos üzem közbeni alkatrészcsere stb.)

17.

Adja meg a folyamatban részt nem vevő, karbantartásra vagy alkatrészcserére használt berendezések dekontaminálására szolgáló sajátos mintavételi és mérési pontokat.

18.

Adja meg a feldolgozási folyamat hulladékkezelési pontjait, beleértve a hulladék-elhelyezés módszerét, a tárolási időtartamot, a hulladék-elhelyezés típusát stb.

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

19.

A nyilvántartási adatok rögzítésénél és jelentésénél, valamint az anyagmérlegek elkészítésénél alkalmazott számviteli módszerek leírása; csatolja az eljárásoknál használt formanyomtatvány-mintákat. Meg kell adni, hogy mennyi ideig kell a nyilvántartásokat megőrizni.

20.

Jelezze, mikor és milyen gyakran vesznek fel anyagmérlegeket, beleértve a kampányok alattiakat is. Írja le a tényleges készletfelvétel utáni nyilvántartás-helyesbítés módszerét és eljárását.

21.

Dúsítási tartomány.

22.

Ismertesse a nyilvántartások felvételi módszerbeli, illetve ügyintézői hibák miatti helyesbítésének módszerét és esetleges hatását a feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözetekre.

Tényleges készletfelvétel

23.

A 13. és 18. pontban foglalt folyamatábrák alapján határozza meg azokat a berendezéseket, amelyek a tényleges készletfelvétel körülményei között nukleáris anyag tárolóeszköznek tekintendők. Adja meg a tényleges készletfelvétel ütemezését.

Mérési, mintavételi és elemzési módszerek

24.

A mintavételi és mérési pontok helyét illetően lásd a 13. és 17. pontban közölt adatokat.

25.

Le kell írni a jelzett pontokban szereplő minden egyes méréshez alkalmazott módszert; meg kell adni a tényleges tömegek és térfogatok meghatározására végzett számításokat, a felhasznált egyenleteket és táblázatokat. Meg kell adni, hogy az adatokat automatikusan vagy kézzel rögzítették-e. Le kell írni minden pontra vonatkozóan a mintavételi eljárás módját és gyakorlatát. Meg kell adni a kivett minták számát és az elvetési kritériumokat.

26.

Le kell írni a nyilvántartási célokra szolgáló analitikai módszereket. Ha lehetséges, utaljon a megfelelő kezelési utasításra vagy jelentésre.

A mérési pontosság ellenőrzése

27.

Ismeresse a tömegmérés, térfogatmérés és mintavételek pontosságának és az eltéréseknek, valamint a mérésekre használt berendezések kalibrálásának folyamatos értékelésére vonatkozó programokat.

28.

Ismertesse a 26. pontban említett analitikai módszerekhez használt szabványminták típusát és minőségét, a használt analitikai készüléket, módszert és kalibrálási gyakoriságot.

Statisztikai értékelés

29.

Írja le a mérések pontosságának és megbízhatóságának értékelésére szolgáló mérésellenőrző programokban összegyűjtött adatok statisztikai értékelésére szolgáló, valamint a mérések bizonytalanságának becslésére (azaz a mérések véletlen és rendszeres hibájának és az ezzel kapcsolatos hibahatároknak a meghatározását) szolgáló módszereket. Ismertesse továbbá azokat az egyedi hibabecslések kombinálásához használt statisztikai eljárásokat, amelyek a feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözetek, a könyv szerinti készletek, a tényleges készletek és a leltárkülönbözet teljes hibája standard eltérésének meghatározását célozták.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

30.

Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

31.

A létesítménynél betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek kell alkalmazkodniuk.

I-F.   EGY EFFEKTÍV KILOGRAMMNÁL TÖBB NUKLEÁRIS ANYAGOT FELHASZNÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

Dátum: …………

Az A–E. szakaszban nem említett, egy effektív kilogrammnál több nukleáris anyagot felhasználó létesítményre vonatkozó kérdőívnek a következőket kell tartalmaznia:

a létesítmény azonosító adatai,

a létesítménynél érvényes általános megoldások, beleértve az anyagnyilvántartásra, a létesítmény körülhatárolására és megfigyelésére vonatkozó adatokat is,

a nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés),

a nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszere, beleértve a tényleges készletfelvétel módszereit,

a biztosítéki rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos egyéb információk.

A fenti pontokban kért adatok adott esetben megegyeznek ugyanezen melléklet C., D. és E. szakasza alá tartozó létesítménytípusokra vonatkozó kérdőívekben kért adatokkal.

I-G.   ÖSSZESÍTETT ANYAGMÉRLEG-KÖRZET (CAM) JELÖLT LÉTESÍTMÉNYEK

Dátum: …………

Ezen nukleárisanyag-birtokosok esetében a teljes készlet kiszámítása az egyes nukleárisanyag-kategóriákban birtokolt – az alábbi határértékek százalékában kifejezett – készleteinek összegeként történik:

szegényített urán

350 000 g vagy

tórium

200 000 g vagy

természetes urán

100 000 g vagy

gyengén dúsított urán

1 000 g vagy

erősen dúsított urán

5 g vagy

plutónium

5 g

Például:

a)

egy olyan birtokos, akinek 4 g plutóniuma van, az 80 %-os (4/5) készlettel rendelkezik;

b)

egy olyan birtokos, akinek 1 g erősen dúsított uránja plusz 20 000 g természetes uránja van, az 40 %-os (1/5 + 20 000/100 000) készlettel rendelkezik.

A LÉTESÍTMÉNY ÉS A NUKLEÁRIS ANYAG AZONOSÍTÓ ADATAI

1.

Név.

2.

Tulajdonos és/vagy üzemeltető.

3.

Hely, pontos címe, telefon- és telefaxszámmal és e-mail címmel együtt.

4.

A nukleáris anyag típusa.

5.

A tároláshoz és kezeléshez használt konténerek ismertetése.

6.

A nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés).

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

A birtokos kötelezettségei az alábbiak szerint leegyszerűsödnek:

A.

A birtokolt mennyiségre és változására vonatkozó korlátok

Amennyiben bármely egyedi beérkező nukleárisanyag-szállítmány nagysága meghaladja a fent feltüntetett mennyiségeket, vagy ha a létesítmény „százalékos készlete” bármely időpontban meghaladja a 100 %-ot, azonnal értesíteni kell a Bizottságot.

B.

Vezetendő nyilvántartási/üzemelési kimutatások

A nyilvántartási/üzemelési kimutatásokat úgy kell vezetni, hogy a Bizottságnak adott jelentések kellően igazolhatóak és helyesbíthetőek legyenek.

C.

Készletváltozási jelentések (ICR)

Csak akkor kell ilyet benyújtani, ha készletváltozás történik.

Szokatlan készletváltozások és helyesbítések, vagy a jelentésben szereplő egyéb információk esetében magyarázó jegyzetet kell becsatolni. Ebben meg kell adni annak a gazdasági szervezetnek a nevét és címét, amelynek anyagot szállítottak (exportáltak) vagy amelytől anyagot fogadtak (importáltak).

Még ha semmilyen készletváltozás sem történt az év folyamán, december 31-i fordulónappal meg kell adni a kategóriánkénti könyv szerinti zárókészletet. Ezt a bevallást minden év január 31-ig kell az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.

D.

Jelentési űrlap

A fenti C. pont szerinti jelentéshez nem kell különleges formanyomtatványt használni. A jelentés történhet levélben.

I-H.   HULLADÉKKEZELŐ VAGY HULLADÉKTÁROLÓ LÉTESÍTMÉNYEK (4)

Dátum: …………

A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI

1.

Neve.

2.

Hely, pontos cím telefon- és telefaxszámokkal és e-mail címekkel együtt.

3.

Tulajdonosa (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

4.

Üzemeltetője (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

5.

Jelenlegi állapota (pl. építés alatt, üzemelő vagy bezárt).

6.

Célja és típusa.

7.

A terület helyszínrajza (a létesítményt, határvonalakat, épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb. bemutató térkép).

8.

A létesítmény elrendezése:

a)

a létesítmény körülzárása, kerítések és elérési útvonalak;

b)

a nukleáris anyagok szállítási útvonalai;

c)

nukleáris hulladéktároló területek;

d)

az egyes főbb feldolgozó területek és feldolgozó laboratóriumok;

e)

vizsgálati és kísérleti célú területek;

f)

analitikai laboratórium.

A LÉTESÍTMÉNYNÉL ÉRVÉNYES ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSOK, BELEÉRTVE AZ ANYAGNYILVÁNTARTÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyagok helyei és kezelése

9.

A nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés).

10.

Ismertesse, rajzok vagy egyéb eszközök segítségével az alábbiakat:

a)

nukleáris anyag tároló területek (készlet-feltalálási helyek);

b)

a nukleáris anyagkészletek becsült nagysága ezeken a helyeken;

c)

nukleáris anyagok tárolására vagy szállítására szolgáló konténerek;

d)

adott esetben, a nukleáris anyagok mozgatásának útvonali és az erre szolgáló berendezések.

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

11.

Ismertesse a nukleáris anyag nyilvántartási és ellenőrzési rendszert, mellékelve a nyilvántartási és ellenőrzési eljárásokhoz használt összes űrlap üres mintáját. Meg kell adni, hogy mennyi ideig kell a nyilvántartásokat megőrizni.

Tényleges készletfelvétel

12.

Az üzemeltető által a tényleges készletfelvételhez alkalmazott eljárások leírása, tervezett gyakorisága és módszerei (tételekre és/vagy a tömegekre vonatkozó nyilvántartás, beleértve a főbb vizsgálati módszereket), és a várható pontosság.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

13.

Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

14.

A létesítménynél betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek kell alkalmazkodniuk.

I-J.   EGYÉB LÉTESÍTMÉNYEK (5)

Dátum: …………

A LÉTESÍTMÉNY ÉS A NUKLEÁRIS ANYAG AZONOSÍTÓ ADATAI

1.

Neve.

2.

Hely, pontos cím telefon- és telefaxszámokkal és e-mail címekkel együtt.

3.

Tulajdonosa (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

4.

Üzemeltetője (jogilag felelős szervezet vagy egyén).

5.

A nukleáris anyag típusai.

6.

A tárolásra szolgáló konténerek leírása és kezelése (pl. van-e lehetőség a leplombálásra).

7.

A nukleáris anyag felhasználásának ismertetése (3. cikk (1) bekezdés).

8.

Érctermelők esetén, a létesítmény lehetséges éves termelése.

9.

Jelenlegi állapota (pl. építés alatt, üzemel vagy bezárt).

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

10.

A nukleáris anyag nyilvántartásra és ellenőrzésre szolgáló eljárások, a tényleges készletfelvételi eljárásokat is beleértve.

11.

Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.


(1)  A 12–15 pontokat a létesítményben található összes szerkezet-típusra meg kell válaszolni, ennek során a 12. pontnak megfelelő terminológiát kell használni.

(2)  Minden egyes kritikus rendszerre megadandó, ha egynél több van a létesítményben.

(3)  Dúsítással, konverzióval, gyártással, reaktorokkal és kémiai újrafeldolgozó és visszanyerő létesítményekkel általában nem kapcsolatos külön létesítmények.

(4)  Kizárólag hulladék anyagok kezelésével, tárolásával vagy feldolgozásával foglalkozó létesítmények (melyek nem képezik dúsító, átalakító, gyártó, kémiai újrafeldolgozó és visszanyerő létesítmények vagy reaktorok részét).

(5)  Az „egyéb” kifejezés mindazokat a létesítményeket jelenti, amelyek nem szerepelnek az A–H szakaszokban, és ahol a kérdéses nukleáris anyag szokásosan használt mennyisége nem haladja meg az egy effektív kilogrammot. Ugyancsak beletartoznak az érctermelők (fenti 8. pont).


II. MELLÉKLET

A TELEPHELY ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA (1)

Telephelyazonosító adatok

A bejelentés száma (2)

A bejelentés dátuma

Jelentési időszak (3)

Megjegyzések (4)


Bejegyzés (5)

Lásd (6)

MBA-kód (7)

Épület (8)

Általános leírás, beleértve a tartalmak hasznosítását (9)

Megjegyzések (10)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A telephelyi képviselő neve és aláírása: …………

Magyarázó megjegyzések

(1)

Az indító bejelentésbe fel kell venni minden nukleáris létesítményt és a telephelyükön lévő összes egyéb épületet a 2. cikk (21) bekezdésében foglaltak szerint. A telephelyen található összes épületről külön-külön bejegyzést kell készíteni. Az ezt követő éves aktualizáló bejelentésekben csak azokat a telephelyeket és épületeket kell feltüntetni, amelyeknél változás történt az előző bejelentés óta. Az indító bejelentéshez térképet kell csatolni és azt szükség esetén aktualizálni kell.

(2)

A „Bejelentés száma” egy sorszám minden egyes telephelynél, az indító telephelyi bejelentéshez tartozik az „1” sorszám.

(3)

A „Jelentési időszak” az indító bejelentés esetében egy „fordulónapi” dátum, míg az összes rákövetkező éves jelentéseknél a helyes bejegyzés az időszak kezdő és záró dátuma. A megadott adatok a záró dátum időpontjára tekintendők érvényesnek. Az összes dátumot az NNHHÉÉÉÉ formátum segítségével kell megadni.

(4)

Megjegyzések fűzhetők a telephely egészéhez.

(5)

Az összes bejelentésben minden egyes „bejegyzést” sorszámozni kell, „1”-gyel kezdődően.

(6)

A „Lásd” rovat egy másik bejegyzésre való hivatkozásra szolgál. A „Lásd” rovat tartalma a vonatkozó bejelentés- és bejegyzés-számot tartalmazza (pl. a 10–20 a 10-es számú bejelentés 20. bejegyzésére vonatkozik). A hivatkozás azt jelzi, hogy a legújabb bejegyzés kiegészíti vagy aktualizálja a korábban lejelentett adatokat. Szükség esetén több hivatkozás is beírható.

(7)

Az „MBA-kód” rovatnak annak az anyagmérleg-körzetnek a kódjára kell utalnia, amelyhez az adott bejegyzésben szereplő épület tartozik.

(8)

Az „Épület” rovatban az épület számának vagy olyan megjelölésnek kell szerepelnie, amely egyértelműen azonosítja az épületet a telephely sematikus térképén.

(9)

Az „Általános leírásnak” minden egyes épületre tartalmaznia kell a következőket:

a)

az épület közelítő nagyságát az emeletek számának és az összesített szintterületnek a megadásával;

b)

az épület hasznosítását, beleértve minden olyan korábbi hasznosítást, amely valamely egyéb információ értelmezése szempontjából mérvadó lehet, mint pl. a Bizottságnak rendelkezésre álló környezeti mintavételek eredményei;

és

c)

az épületben található főbb dolgok, ha ez nem derül ki világosan a megadott használatból.

Az alapvető műszaki jellemzők kérdőíven már korábban megadott tevékenységi leírásokat azonban nem kell megismételni.

(10)

Megjegyzések fűzhetők minden egyes bejegyzéshez.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, vagy egyenértékű elektronikus változatát, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


III. MELLÉKLET

KÉSZLETVÁLTOZÁSI JELENTÉS (ICR)

Rovatcímke/fül

Tartalom

Megjegyzések

#

MBA

Karakter (4)

A jelentő anyagmérleg-körzet MBA-kódja

1

Report type

Karakter (1)

Készletváltozási jelentés esetén ez: I

2

Report date

NNHHÉÉÉÉ

A jelentés elkészülésének dátuma

3

Report number

Számjegy (8)

Sorszám, hézagok nélküli

4

Line count

Számjegy (8)

A jelentett sorok teljes száma

5

Start report

NNHHÉÉÉÉ

A jelentési időszak első napja

6

End report

NNHHÉÉÉÉ

A jelentési időszak utolsó napja

7

Reporting person

Karakter (30)

A jelentésért felelős személy neve

8

Transaction ID

Számjegy (8)

Sorszám

9

IC code

Karakter (2)

A készletváltozás típusa

10

Batch

Karakter (20)

Az adott nukleárisanyag-adag egyedi azonosítója

11

KMP

Karakter (1)

Mérési kulcspont

12

Measurement

Karakter (1)

Mérés-kód

13

Material form

Karakter (2)

Anyagforma-kód

14

Material container

Karakter (1)

Anyagtartály-kód

15

Material state

Karakter (1)

Anyagállapot-kód

16

MBA from

Karakter (4)

A feladó anyagmérleg-körzet MBA-kódja (csak RD és RF IC-kódok esetén)

17

MBA to

Karakter (4)

Az átvevő anyagmérleg-körzet MBA-kódja (csak SD és SF IC-kódok esetén)

18

Previous batch

Karakter (20)

Az előző adag neve (csak RB IC-kód esetén)

19

Original date

NNHHÉÉÉÉ

A helyesbítendő sor elszámolási dátuma (mindig a láncban első soré)

20

PIT date

NNHHÉÉÉÉ

A tényleges készletfelvétel dátuma, amelyre a leltárkülönbözet-helyesbítés vonatkozik (csak MF IC-kóddal használatos)

21

Line number

Számjegy (8)

Sorszám, hézagok nélküli

22

Accounting date

NNHHÉÉÉÉ

Dátum, amikor a készletváltozás bekövetkezett vagy ismertté vált

23

Items

Számjegy (6)

A tételek darabszáma

24

Element category

Karakter (1)

A nukleáris anyag kategóriája

25

Element weight

Számjegy (24.3)

Az elem tömege

26

Isotope

Karakter (1)

U-235 esetén G, U-233 esetén K, U-235 és U-233 keverék esetén J

27

Fissile weight

Számjegy (24.3)

A hasadó izotóp tömege

28

Isotopic Composition

Karakter (130)

U, Pu izotóp-tömeg (csak ha szerepel a különleges biztosítéki rendelkezésekben)

29

Obligation

Karakter (2)

Biztosítéki kötelezettség

30

Previous category

Karakter (1)

A nukleáris anyag korábbi kategóriája (csak a CB, CC és CE IC-kódokkal használandó)

31

Previous obligation

Karakter (2)

Korábbi kötelezettség (csak a BR, CR, PR és SR IC-kódokkal használandó)

32

CAM code from

Karakter (8)

Kód a feladó kismennyiség-birtokos azonosítására

33

CAM code to

Karakter (8)

Kód az átvevő kismennyiség-birtokos azonosítására

34

Document

Karakter (70)

Üzemeltetői hivatkozás alátámasztó dokumentumokra

35

Container ID

Karakter (20)

A tároló tartály üzemeltető által adott azonosítója

36

Correction

Karakter (1)

Törlés/hozzáadás párok részét képező törlés esetén = D, hozzáadás esetén = A, későbbi sorok (különálló hozzáadás) esetén pedig L

37

Previous report

Számjegy (8)

A helyesbítendő sor jelentés-száma

38

Previous line

Számjegy (8)

A helyesbítendő sor sorszáma

39

Comment

Karakter (256)

Üzemeltetői kommentár

40

Burn-up

Számjegy (6)

Kiégés MWnap/tonna-ban (csak az NL és NP IC-kódokal használandó atomreaktoroknál)

41

CRC

Számjegy (20)

A sor ellenőrző kódja minőségellenőrzési célokra

42

Previous CRC

Számjegy (20)

A helyesbítendő sor ellenőrző kódja

43

Advance notification

Karakter (8)

Hivatkozás az Euratomnak küldött előzetes értesítésre (csak az RD, RF, SD és SF IC-kódok esetén használandó)

44

Campaign

Karakter (12)

Kampányazonosító újrafeldolgozó létesítményeknél

45

Reactor

Karakter (12)

Reaktorkód újrafeldolgozási kampányokhoz

46

Error path

Karakter (8)

Különleges kód kiértékelési célokra

47

Magyarázó megjegyzések

1.

MBA:

A jelentést készítő anyagmérleg-körzet kódja. Ezt a kódot a Bizottság közli az létesítménnyel.

2.

JELENTÉS TÍPUSA:

Készletváltozási jelentések esetében ez: I.

3.

JELENTÉS DÁTUMA:

A jelentés elkészítésének dátuma.

4.

JELENTÉS SZÁMA:

Sorszám, hézagok nélküli.

5.

SOROK SZÁMA:

A jelentésben szereplő sorok teljes száma.

6.

JELENTÉS KEZDETE:

A jelentési időszak első napjának dátuma.

7.

JELENTÉS VÉGE:

A jelentési időszak utolsó napjának dátuma.

8.

JELENTÉST TEVŐ SZEMÉLY:

A jelentésért felelős személy neve.

9.

ÜGYLETAZONOSÍTÓ:

Sorszám. Az ugyanazon fizikai ügyletre vonatkozó összes készletváltozási sor azonosítására használatos.

10.

IC-KÓD:

Az alábbi kódok egyikét kötelező feltüntetni:

Kulcsszó

Kód

Magyarázat

Átvétel

RD

Nukleáris anyag átvétel Európai Unión belüli anyagmérleg-körzetből.

Behozatal

RF

Nukleáris anyag behozatala harmadik országból.

Átvétel biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységtől

RN

Nukleáris anyag átvétele biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységtől (34. cikk).

Szállítás

SD

Nukleáris anyag átadása Európai Unión belüli anyagmérleg-körzetnek.

Export

SF

Nukleáris anyag kivitele harmadik országba

Szállítás biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységnek

SN

Nukleáris anyag átadása biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységnek (34. cikk).

Áthelyezés a kondicionált hulladékok közé

TC

A hulladékokban lévő olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét méréssel vagy becsléssel határozták meg mérések alapján, és amelyet úgy kondicionáltak (pl. üvegben, cementben, betonban vagy bitumenben), hogy már nem alkalmas további nukleáris használatra. A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérleg-körzet leltárából. Az ilyen típusú anyagokról külön nyilvántartásokat kell vezetni.

Eltávolítás a környezetbe

TE

A hulladékokban lévő olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét méréssel vagy becsléssel határozták meg mérések alapján, és amelyet tervezett kibocsátás eredményeképpen véglegesen eltávolítottak a környezetbe. A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérleg-körzet készletéből.

Áthelyezés a visszatartott hulladékok közé

TW

A hulladékokban lévő feldolgozásból vagy üzemi balesetből keletkezett olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét méréssel vagy becsléssel határozták meg mérések alapján, és amelyet vagy egyéb az anyagmérleg-körzeten belül egy más területre helyeztek el, ahonnan az vissza is hozható. A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérleg-körzet készletéből. Az ilyen típusú anyagokról külön nyilvántartásokat kell vezetni.

Visszasorolás a kondicionált hulladékok közül

FC

Kondicionált hulladékok visszasorolása az anyagmérleg-körzet készletébe. Ez akkor alkalmazandó, ha a kondicionált hulladék feldolgozásra kerül.

Visszasorolás a visszatartott hulladékok közül

FW

Visszatartott hulladék visszavétele az anyagmérleg-körzet készletébe. Ez akkor alkalmazandó, amikor a visszatartott hulladékot kiveszik az anyagmérleg-körzeten belüli adott helyről, akár az elemek anyagmérleg-körzeten belüli feldolgozás céljából, akár az anyagmérleg-körzetből történő elszállítás céljából.

Véletlen csökkenés

LA

Ismert mennyiségű nukleáris anyag visszanyerhetetlen és gondatlanságból eredő elveszése, amely üzemzavar következménye. E kód használatához külön jelentést kell küldeni a Bizottságnak.

Véletlen növekedés

GA

Váratlanul fellelt nukleáris anyag, kivéve, ha ezt a tényleges készletfelvétel során észlelik. E kód használatához külön jelentést kell küldeni a Bizottságnak.

Kategória-változtatás

CE

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik nyilvántartási kategóriából (18. cikk) egy másikba egy dúsítási folyamat eredményeképpen (kategória-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Kategória-változtatás

CB

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik nyilvántartási kategóriából (18. cikk) egy másikba egy keverési folyamat eredményeképpen (kategória-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Kategória-változtatás

CC

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik nyilvántartási kategóriából (18. cikk) egy másikba mindenféle kategóriaváltás-típusra, kivéve a CE és CB kódúakat (kategória-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Adag-átsorolás

RB

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik adagból egy másikba (adag-átsorolásonként csak egy sort kell jelenteni).

Egyedi kötelezettség változás

BR

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik különleges biztosítéki kötelezettségből egy másikba (17. cikk (1) bekezdés), a teljes uránkészlet valamely keverési műveletet követő kiegyenlítéséhez (kötelezettség-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Egyedi kötelezettség változás

PR

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik különleges biztosítéki kötelezettségből egy másikba (17. cikk (1) bekezdés), akkor használatos, amikor egy nukleáris anyag be- vagy kikerül egy adott nyilvántartási körből (kötelezettség-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Egyedi kötelezettség változás

SR

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik különleges biztosítéki kötelezettségből egy másikba (17. cikk (1) bekezdés), egy kötelezettség-cserét vagy helyettesítést követően (kötelezettség-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Egyedi kötelezettség változás

CR

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik különleges biztosítéki kötelezettségből egy másikba (17. cikk (1) bekezdés), a BR, PR vagy SR kódolásúakat kivéve az összes többi esetben (kötelezettség-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Nukleáris termelés

NP

A nukleáris anyagok mennyiségében a nukleáris átalakulás folytán beállott növekedés.

Nukleáris veszteség

NL

A nukleáris anyagok mennyiségében a nukleáris átalakulás folytán beállott csökkenés.

Feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözet

DI

A feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözet (lásd 2. cikk (19)).

Új mérés

NM

Egy adott adagban lévő, a nukleáris anyagmérleg-körzetben kimutatott nukleáris anyag újonnan mért mennyisége és korábban kimutatott mennyisége közötti különbség, amely se nem feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözet, se nem korrekció.

Mérleg-kiigazítás

BJ

Az az anyagmérleg-körzetben kimutatott nukleáris anyagmennyiség, amely az üzemeltető által (anélkül, hogy erről tényleges leltárkészleti jegyzéket küldött volna a Bizottságnak) saját céljaira végzett tényleges készletfelvétel eredménye és az ugyanaznap készült könyv szerinti készlet közötti különbség.

Leltárkülönbözet

MF

Könyvelési helyesbítés a ki nem mutatott anyagokra. A tényleges zárókészlet (PE) és az anyagmérleg-jelentésben (IV. melléklet) közölt könyv szerinti zárókészlet (BA) közötti különbséggel kell egyenlőnek lennie. Az eredeti dátum a tényleges készletfelvétel dátuma kell legyen, az elszámolási dátumnak pedig a tényleges készletfelvétel dátumánál későbbinek kell lennie.

Kerekítések

RA

Kerekítés abból a célból, hogy az adott időszakra jelentett anyagmennyiségek egybevágjanak az anyagmérleg-körzet könyv szerinti zárókészletével.

Izotóp-helyesbítés

R5

Helyesbítés, melynek célja, hogy a lejelentett izotópmennyiségek összege egybevágjon az anyagmérleg-körzet könyv szerinti U-235 zárókészletével.

Nukleáris anyag előállítása

MP

Olyan – eredetileg a biztosítéki intézkedések hatálya alá nem tartozó anyagokból nyert – nukleáris anyag mennyisége, mely azért került a biztosítéki intézkedések hatálya alá, mert koncentrációja most meghaladja a minimális szinteket.

Felhasználás vége

TU

Olyan gyakorlati és gazdasági okokból visszanyerhetetlennek tekintett nukleáris anyag:

i.

amely nem nukleáris célokra használt végtermékekbe van beépülve;

vagy

ii.

amelyet igen kicsi mért vagy mérések alapján becsült koncentrációkban hulladékok tartalmaznak, még akkor is, ha ezek az anyagok nincsenek is a környezetbe eltávolítva.

A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérleg-körzet készletéből.

Könyv szerinti zárókészlet

BA

Könyv szerinti készlet a jelentési időszak végén és a PIT-dátumkor, minden nukleáris anyag-kategóriára és minden különleges biztosítéki kötelezettségre külön-külön.

11.

ADAG:

Az adag megnevezését az üzemeltető is megválaszthatja, azonban:

a)

„Átvétel (RD)” miatti készletváltozás esetén az adag szállító által választott megnevezését kell alkalmazni;

b)

ezt az adagmegnevezést nem szabad ugyanazon az anyagmérleg-körzeten belül egy másik adagra használni.

12.

KMP:

Mérési kulcspont. A kódokat a különleges biztosítéki rendelkezésekben közlik az érintett létesítménnyel. Ha nincs kód megadva, „&” jelet kell használni.

13.

MÉRÉS:

Azt kell feltüntetni, aminek alapján a bejelentett nukleáris anyag mennyiségét megállapították. Az alábbi kódok egyikét kötelező feltüntetni:

Mért

Becsült

Magyarázat

M

E

A jelentésben szereplő anyagmérleg-körzetben

N

F

Egy másik anyagmérleg-körzetben

T

G

A jelentésben szereplő anyagmérleg-körzetben, ha a tömegek már szerepeltek egy előző készletváltozási jelentésben vagy tényleges leltárkészleti jegyzékben.

L

H

Egy másik anyagmérleg-körzetben, ha a tömegek már szerepeltek egy olyan készletváltozási jelentésben vagy tényleges leltárkészleti jegyzékben, amely erre az anyagmérleg-körzetre vonatkozott.

14.

ANYAGFORMA:

Az alábbi kódokat kell használni:

Fő anyagforma-típusok

Altípus

Kód

Ércek

 

OR

Koncentrátumok

 

YC

Urán hexafluorid (UF6)

 

U6

Urán tetrafluorid (UF4)

 

U4

Urán dioxid (UO2)

 

U2

Urán trioxid (UO3)

 

U3

Urán oxid (U3O8)

 

U8

Tórium oxid (ThO2)

 

T2

Oldatok

Nitrát

LN

Fluorid

LF

Egyéb

LO

Por

Homogén

PH

Heterogén

PN

Kerámia

Lapkák

CP

Golyók

CS

Egyéb

CO

Fém

Tiszta

MP

Ötvözetek

MA

Üzemanyag

Rudak, pálcák

ER

Lapok

EP

Kötegek

EB

Kazetták

EA

Egyéb

EO


Fő anyagforma-típusok

Altípus

Kód

Leplombált sugárforrások

 

QS

Kis mennyiségek/minták

 

SS

Selejt

Homogén

SH

Heterogén (tisztítási maradék, salak, üledék, törmelék, egyéb)

SN

Szilárd hulladék

Üres tokok, burkolatok

AH

Vegyes (műanyagok, védőkesztyűk, papírok stb.)

AM

Szennyezett felszerelések

AC

Egyéb

AO

Folyékony hulladék

Kis aktivitású

WL

Közepes aktivitású

WM

Nagy aktivitású

WH

Kondicionált hulladék

Üveg

NG

Bitumen

NB

Beton

NC

Egyéb

NO

 

 

15.

ANYAGTÁROLÓ TARTÁLY:

Az alábbi kódokat kell használni:

A konténer típusa

Kód

Hengeres

C

Csomag

P

Hordó

D

Megszámlálható fűtőelem

S

Kalitkás tartó

B

Palack

F

Tartály vagy egyéb konténer

T

Egyéb

O

16.

ANYAGÁLLAPOT:

Az alábbi kódokat kell használni:

Állapot

Kód

Friss üzemanyag

F

Besugárzott üzemanyag

I

Tárolt hulladék

W

Visszanyerhetetlen anyag

N

17.

MBA-TÓL:

Csak az RD és RF készletváltozási kódokhoz szabad használni. RD készletváltozási kód esetén a feladó anyagmérleg-körzet kódját kell feltüntetni. Ha ez ismeretlen, rendre az „F”, „Q”, illetve „W” kódot kell (a franciaországi, egyesült-királyságbeli, illetve nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállambeli feladó MBA esetén) feltüntetni, és a kommentár mezőbe (40) be kell írni a feladó teljes nevét és címét. RF készletváltozási kód esetében az exportáló ország kódját vagy az exportáló létesítmény MBA-kódját kell feltüntetni, ha ez ismert, és a kommentár mezőbe (40) be kell írni a feladó teljes nevét és címét.

18.

MBA-NAK:

Csak az SD és SF készletváltozási kódokhoz szabad használni. SD készletváltozási kód esetén a fogadó anyagmérleg-körzet kódját kell feltüntetni. Ha ez ismeretlen, rendre az „F”, „Q”, illetve „W” kódot kell (a franciaországi, egyesült-királyságbeli, illetve nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállambeli fogadó MBA esetén) feltüntetni, és a kommentár mezőbe (40) be kell írni a címzett teljes nevét és címét. SF készletváltozási kód esetében az importáló ország kódját vagy az importáló létesítmény MBA-kódját kell feltüntetni, ha ez ismert, és a kommentár mezőbe (40) be kell írni a címzett teljes nevét és címét.

19.

ELŐZŐ ADAG:

Az adag-átsorolás előtti adag-megnevezés. Az adag-átsorolás utáni adag-megnevezést a 11. mezőben kell feltüntetni.

20.

EREDETI DÁTUM:

Helyesbítés esetén azt az évet, hónapot és napot kell megjelölni, amikor a helyesbítendő sort eredetileg készítették. Helyesbítés-láncok esetén az eredeti dátum mindig a láncban első sor elszámolási dátuma. Elkésett sorok (egyedülálló kiegészítések) esetén az eredeti dátum az, amikor a készletváltozás bekövetkezett.

21.

PIT-DÁTUM:

Annak tényleges készletfelvételnek az anyagmérleg-jelentésben feltüntetett időpontja, amelyen a MUF (leltárkülönbözet) könyv szerinti helyesbítése alapul. Csak az MF készletváltozási kóddal együtt használható.

22.

SOR SZÁMA:

1-gyel kezdődő sorszám minden egyes jelentésben, üres helyek nélkül.

23.

ELSZÁMOLÁSI DÁTUM:

Nap, hó, év, amikor a készletváltozás bekövetkezett vagy ismertté vált.

24.

TÉTELEK SZÁMA:

Az adagot alkotó tételek darabszámát kell megadni. Amennyiben egy ügylet több sorból áll, a lejelentett tételek számának meg kell egyezni az ugyanahhoz az ügylet-azonosítóhoz tartozó tételek darabszámának összegével. Amennyiben egy ügyletben egynél több elem szerepel, úgy a tételek darabszámát csak a legnagyobb stratégiai értékű (csökkenő sorrendben: P, H, L, N, D, T) elemkategória sorában/soraiban kell feltüntetni.

25.

ELEM-KATEGÓRIA:

Az alábbi kódokat kell használni:

A nukleáris anyag kategóriája

Kód

Plutónium

P

Erősen dúsított urán

(dúsítás ≥ 20 %)

H

Gyengén dúsított urán

(dúsítás nagyobb, mint a természetes, de < 20 %)

L

Természetes urán

N

Szegényített urán

D

Tórium

T

26.

ELEM-TÖMEG:

A 25-ös mezőben szereplő elem-kategória tömegét kell feltüntetni. Minden tömeget grammokban kell megadni. A sorokban a számértékek maximum három tizedes jegyig adhatók meg.

27.

IZOTÓP:

Ez a kód a hasadó izotópokat jelzi, és akkor kell használni, amikor a hasadó izotópok tömegét jelentik (28). U-235 esetén G, U-233 esetén K, U-235 és U-233 keverék esetén J kód használandó.

28.

HASADÓ TÖMEG:

Ha nem szerepel más a különleges biztosítéki rendelkezésekben, a hasadó izotópok tömegét csak dúsított urán és dúsított uránt érintő kategória-változtatások esetén kell jelenteni. Minden tömeget grammokban kell megadni. A sorokban a számértékek maximum három tizedes jegyig adhatók meg.

29.

IZOTÓP-ÖSSZETÉTEL:

Amennyiben a különleges biztosítéki rendelkezések ebben állapodtak meg, az U és/vagy Pu izotóp összetételét egy pontosvesszőkkel elválasztott tömeg-felsorolási jegyzék [számjegy(18,3)] formájában kell jelenteni az U-233, U-234, U-235, U-236, U-238, illetve Pu-238, Pu-239, Pu-240, Pu-241, Pu-242 tömegének megadására. A sorokban a számértékek maximum három tizedes jegyig adhatók meg.

30.

KÖTELEZETTSÉG:

Annak – a Bizottság által egy harmadik országgal kötött megállapodás keretében vállalt – különleges biztosítéki kötelezettségnek a feltüntetése, amely az adott anyagra vonatkozik (17. cikk). A megfelelő kódot a Bizottság fogja közölni a létesítményekkel.

31.

KORÁBBI KATEGÓRIA:

A nukleáris anyag kategóriájának a kategória-változtatás előtti kódja. A változtatás utáni megfelelő kódot a 25-ös mezőben kell feltüntetni. Csak a CE, CB és CC készletváltozási kódokkal használatos.

32.

KORÁBBI KÖTELEZETTSÉG:

Annak a különleges biztosítéki kötelezettségnek a kódja, amely a változtatás előtt a nukleáris anyagra vonatkozott. A változtatás utáni megfelelő kötelezettség-kódot a 30-as mezőben kell feltüntetni. Csak a BR, CR, PR és SR készletváltozási kódokkal használatos

33.

CAM-KÓD-TÓL:

Az anyagot feladó I–G. melléklet szerinti létesítmény kódja. A Bizottság fogja közölni a megfelelő kódot az üzemeltetővel vagy gazdasági szervezettel. Ezekre az üzemeltetőkre egyszerűsített jelentési eljárások érvényesek.

34.

CAM-KÓD-NAK:

Az anyagot fogadó I–G. melléklet szerinti létesítmény kódja. A Bizottság fogja közölni a megfelelő kódot az üzemeltetővel vagy gazdasági szervezettel. Ezekre az üzemeltetőkre egyszerűsített jelentési eljárások érvényesek.

35.

DOKUMENTUM:

Üzemeltetői hivatkozás az alátámasztó dokumentum(ok)ra.

36.

KONTÉNER-AZONOSÍTÓ:

Üzemeltető által adott tárolótartály-szám. Opcionális adatelem, melyet akkor lehet alkalmazni, ha a konténerszám nem jelenik meg az adag-megnevezésben.

37.

HELYESBÍTÉS:

A helyesbítést úgy kell végezni, hogy törölni kell a téves bejegyzési sor(oka)t, és be kell illeszteni a helyes bejegyzési sor(oka)t. Az alábbi kódokat kell használni:

Kód

Magyarázat

D

Törlés. A törlendő sor azonosításához a 38. mezőben a jelentés számát (4), a 4. mezőben a sor számát (39), a 22. mezőben pedig az eredeti sorra megadott CRC-t (43) kell feltüntetni. Egyéb mezőket nem szükséges megadni.

A

Hozzáadás (egy törlés/hozzáadás-pár részeként). A helyes sort valamennyi adatmezőjével kitöltve kell jelenteni beleértve a „Korábbi jelentés” mezőt (38) és a „Korábbi sor” mezőt (39) is. A „Korábbi sor” mezőnek (39) meg kell ismételnie annak a sornak a számát (22), amely a törlés/hozzáadás folytán kicserélődött.

L

Elkésett sor (egyedülálló hozzáadás). Az elkésett sort valamennyi adatmezőjével kitöltve kell hozzáadni, beleértve a „Korábbi jelentés” mezőt (38) is. A „Korábbi jelentés” mezőben (38) kell feltüntetni annak a jelentésnek a jelentés-számát (4), amelynek az elkésett sort tartalmaznia kellett volna.

38.

KORÁBBI JELENTÉS:

A helyesbítendő sor jelentés-számát (4) adja meg.

39.

KORÁBBI SOR:

Törlések, vagy törlés/hozzáadás-párok részét képező hozzáadások esetén a helyesbítendő sor sor-számát (22) adja meg.

40.

KOMMENTÁR:

Szabadon megfogalmazható kommentár-mező az üzemeltető rövid megjegyzései számára (a külön összefoglaló megjegyzés helyettesítésére).

41.

KIÉGÉS:

NP vagy NL típusú készletváltozások esetén atomreaktoroknál, kiégés MWnap/tonna mértékegységben megadva.

42.

CRC:

A sor ellenőrző kódja minőségellenőrzési célokra. A Bizottság fogja megadni az üzemeltetőnek az alkalmazandó algoritmust.

43.

KORÁBBI CRC:

A helyesbítendő sor ellenőrző kódja.

44.

ELŐZETES ÉRTESÍTÉS:

Hivatkozási kód az előzetes értesítésre (20 és 21. cikk). Olyan SF és RF készletváltozások és olyan SD és RD típusú készletváltozások esetén használatos, amikor a feladó és fogadó fél olyan államokban honos, amelyek nem részes felei ugyanannak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Euratom közötti biztosítéki egyezménynek.

45.

KAMPÁNY:

Az újrafeldolgozási kampány egyedi azonosítója. Csak elhasznált üzemanyag újrafeldolgozó létesítmények technológiai anyagmérleg-körzete(i) esetén használatos.

46.

REAKTOR:

Annak a reaktornak az egyedi azonosítója, amelyből származó kimerült üzemanyagot tárolnak vagy újrafeldolgoznak. Csak kimerült üzemanyag tárolási vagy újrafeldolgozási létesítmények esetén használatos.

47.

HIBA-ÚTVONAL:

Anyagmérleg értékelési célokra szolgáló különleges kód, mely a mérési hibákat és azok továbbgyűrűzését írja le. A kódban a létesítmény és a Bizottság állapodik meg.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSEK KITÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

1.

Nukleáris anyagok átadása esetén a feladónak kell megadnia a fogadó fél részére a készletváltozási jelentéshez szükséges információkat.

2.

Ha a számadatok törtrészeket is tartalmaznak, pontot kell használni a tizedes jegyek elválasztására.

3.

Az alábbi 55 írásjel használható: a 26 nagybetű A-tól Z-ig, számjegyek 0-tól 9-ig és a következő jelek „plusz”, „mínusz”, „ferde törtvonal”, „csillag”, „szóköz”, „egyenlőségjel”, „nagyobb mint”, „kisebb mint”, „pont”, „vessző”, „nyitó zárójel”, „záró zárójel”, „kettőspont”, „dollár”, „százalék”, „idézőjel”, „pontosvessző”, „kérdőjel” és „& (és) jel”

4.

A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

5.

A jelentéseket a Bizottság és az üzemeltetők között egyeztetett, világszerte elfogadott címkézett jelentés-formátumban kell elkészíteni.

6.

A megfelelően kitöltött és digitális aláírással ellátott jelentéseket az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


IV. MELLÉKLET

ANYAGMÉRLEG-JELENTÉS (MBR)

Rovatcímke/fül

Tartalom

Megjegyzések

#

MBA

Karakter (4)

A jelentő anyagmérleg-körzet MBA-kódja

1

Report type

Karakter (1)

Anyagmérleg-jelentés esetén: M

2

Report date

NNHHÉÉÉÉ

A jelentés elkészülésének dátuma

3

Start report

NNHHÉÉÉÉ

Az MBR kezdőnapja (legutolsó PIT napja +1 nap)

4

End report

NNHHÉÉÉÉ

Az MBR zárónapja (az aktuális PIT dátuma)

5

Report number

Számjegy (8)

Sorszám, hézagok nélküli

6

Element category

Karakter (1)

A nukleáris anyag kategóriája

7

Line count

Számjegy (8)

A jelentett sorok teljes száma

8

Reporting person

Karakter (30)

A jelentésért felelős személy neve

9

IC code

Karakter (2)

A készletváltozás típusa

10

Line number

Számjegy (8)

Sorszám, hézagok nélküli

11

Element weight

Számjegy (24.3)

Az elem tömege

12

Isotope

Karakter (1)

U-235 esetén G, U-233 esetén K, U-235 és U-233 keverék esetén J

13

Fissile weight

Számjegy (24.3)

A hasadó izotóp tömege

14

Obligation

Karakter (2)

Biztosítéki kötelezettség

15

Correction

Karakter (1)

Törlés/hozzáadás párok részét képező törlés esetén = D, hozzáadás esetén = A, későbbi sorok (különálló hozzáadás) esetén pedig L

16

Previous report

Számjegy (8)

A helyesbítendő sor jelentés-száma

17

Previous line

Számjegy (8)

A helyesbítendő sor sor-száma

18

Comment

Karakter (256)

Üzemeltetői kommentár

19

CRC

Számjegy (20)

A sor ellenőrző kódja minőségellenőrzési célokra

20

Previous CRC

Számjegy (20)

A helyesbítendő sor ellenőrző kódja

21

Magyarázó megjegyzések

1.

MBA:

A jelentést készítő anyagmérleg-körzet kódja. Ezt a kódot a Bizottság közli az létesítménnyel.

2.

JELENTÉS TÍPUSA:

Anyagmérleg-jelentések esetén: M.

3.

JELENTÉS DÁTUMA:

A jelentés elkészülésének dátuma.

4.

JELENTÉS KEZDETE:

Az MBR kezdőnapja, az előző tényleges készletfelvétel napját közvetlenül követő nap.

5.

JELENTÉS VÉGE:

Az MBR záró dátuma, az aktuális tényleges készletfelvétel napja.

6.

JELENTÉS SZÁMA:

Sorszám, hézagok nélküli.

7.

ELEM-KATEGÓRIA:

A nukleárisanyag-kategóriákra az alábbi kódokat kell használni:

A nukleáris anyag kategóriája

Kód

Plutónium

P

Erősen dúsított urán

(dúsítás ≥ 20 %)

H

Gyengén dúsított urán

(dúsítás nagyobb, mint a természetes, de < 20 %)

L

Természetes urán

N

Szegényített urán

D

Tórium

T

8.

SOROK SZÁMA:

A jelentett sorok teljes száma.

9.

JELENTÉST TEVŐ SZEMÉLY:

A jelentésért felelős személy neve.

10.

IC-KÓD:

A különböző készlet- és készletváltozási adatokat az alábbi sorrendben kell beírni. Az alábbi kódokat kell használni:

Kulcsszó

Kód

Magyarázat

Tényleges nyitókészlet

PB

Tényleges készlet a jelentési időszak kezdetén (meg kell egyezzen az előző jelentési időszak végi tényleges készlettel).

Tényleges leltárkészleti jegyzékek esetén: P-k

(csak az alábbi listában szereplő kódok)

 

Minden egyes készletváltozás-típusra egyetlen összesített sort kell beírni a teljes jelentési időszakra (először a növekedések, aztán a csökkenések).

Könyv szerinti zárókészlet

BA

Könyv szerinti készlet a jelentési időszak végén. Meg kell egyeznie a fenti anyagmérleg-jelentés (MBR) bejegyzéseinek számtani összegével.

Tényleges zárókészlet

PE

Tényleges készlet a jelentési időszak végén.

Leltárkülönbözet

MF

Leltárkülönbözet. Úgy kell kiszámítani, hogy

„tényleges zárókészlet (PE)”

mínusz

„könyv szerinti zárókészlet (BA)”.

Készletváltozások esetén az alábbi kódok egyikét kötelező feltüntetni:

Kulcsszó

Kód

Magyarázat

Átvétel

RD

Nukleáris anyag átvétel Európai Unión belüli anyagmérleg-körzetből.

Behozatal

RF

Nukleáris anyag behozatala harmadik országból

Átvétel biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységtől

RN

Nukleáris anyag átvétele biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységtől (34. cikk).

Szállítás

SD

Nukleáris anyag átadása Európai Unión belüli anyagmérleg-körzetnek.

Export

SF

Nukleáris anyag kivitele harmadik országba.

Szállítás biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységnek

SN

Nukleáris anyag átadása biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységnek (34. cikk).

Áthelyezés a kondicionált hulladékok közé

TC

A hulladékokban lévő olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét méréssel vagy becsléssel határozták meg mérések alapján, és amelyet úgy kondicionáltak (pl. üvegben, cementben, betonban vagy bitumenben), hogy már nem alkalmas további nukleáris használatra. A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérleg-körzet leltárából. Az ilyen típusú anyagokról külön nyilvántartásokat kell vezetni.

Eltávolítás a környezetbe

TE

A hulladékokban lévő olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét méréssel vagy becsléssel határozták meg mérések alapján, és amelyet tervezett kibocsátás eredményeképpen véglegesen eltávolítottak a környezetbe. A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérleg-körzet készletéből.

Áthelyezés a visszatartott hulladékok közé

TW

A hulladékokban lévő feldolgozásból vagy üzemi balesetből keletkezett olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét méréssel vagy becsléssel határozták meg mérések alapján, és amelyet vagy egyéb az anyagmérleg-körzeten belül egy más területre helyeztek el, ahonnan az vissza is hozható. A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérleg-körzet készletéből. Az ilyen típusú anyagokról külön nyilvántartásokat kell vezetni.

Visszasorolás a kondicionált hulladékok közül

FC

Kondicionált hulladékok visszasorolása az anyagmérleg-körzet készletébe. Ez akkor alkalmazandó, ha a kondicionált hulladék feldolgozásra kerül.

Visszasorolás a visszatartott hulladékok közül

FW

Visszatartott hulladék visszavétele az anyagmérleg-körzet készletébe. Ez akkor alkalmazandó, amikor a visszatartott hulladékot kiveszik az anyagmérleg-körzeten belüli adott helyről, akár az elemek anyagmérleg-körzeten belüli feldolgozás céljából, akár az anyagmérleg-körzetből történő elszállítás céljából.

Véletlen csökkenés

LA

Ismert mennyiségű nukleáris anyag visszanyerhetetlen és gondatlanságból eredő elveszése, amely üzemzavar következménye. E kód használatához külön jelentést kell küldeni a Bizottságnak.

Véletlen növekedés

GA

Váratlanul fellelt nukleáris anyag, kivéve, ha ezt a tényleges készletfelvétel során észlelik. E kód használatához külön jelentést kell küldeni a Bizottságnak.

Kategória-változtatás

CE

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik nyilvántartási kategóriából (18. cikk) egy másikba egy dúsítási folyamat eredményeképpen (kategória-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Kategória-változtatás

CB

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik nyilvántartási kategóriából (18. cikk) egy másikba egy keverési folyamat eredményeképpen (kategória-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Kategória-változtatás

CC

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik nyilvántartási kategóriából (18. cikk) egy másikba mindenféle kategóriaváltás-típusra, kivéve a CE és CB kódúakat (kategória-változtatásonként csak egy sort kell jelenteni).

Egyedi kötelezettség változás

BR

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik különleges biztosítéki kötelezettségből egy másikba (17. cikk), a teljes uránkészlet valamely keverési műveletet követő kiegyenlítéséhez.

Egyedi kötelezettség változás

PR

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik különleges biztosítéki kötelezettségből egy másikba (17. cikk), akkor használatos, amikor egy nukleáris anyag be- vagy kikerül egy adott nyilvántartási körből.

Egyedi kötelezettség változás

SR

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik különleges biztosítéki kötelezettségből egy másikba (17. cikk (1) bekezdés) egy kötelezettség-cserét vagy helyettesítést követően.

Egyedi kötelezettség változás

CR

Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik különleges biztosítéki kötelezettségből egy másikba (17. cikk (1) bekezdés), a BR, PR vagy SR kódolásúakat kivéve az összes többi esetre.

Nukleáris termelés

NP

A nukleáris anyagok mennyiségében a nukleáris átalakulás folytán beállott növekedés.

Nukleáris veszteség

NL

A nukleáris anyagok mennyiségében a nukleáris átalakulás folytán beállott csökkenés.

Feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözet

DI

Feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözet (Lásd 2. cikk (19) bekezdése.).

Új mérés

NM

A nukleáris anyagmérleg-körzetben kimutatott, egy adott adagban lévő nukleáris anyag újonnan mért mennyisége és korábban kimutatott mennyisége közötti különbség, amely se nem a feladott/fogadott anyagmennyiségek közti különbözet, se nem korrekció.

Mérleg-kiigazítás

BJ

Az az anyagmérleg-körzetben kimutatott nukleáris anyagmennyiség, amely az üzemeltető által (anélkül, hogy erről tényleges leltárkészleti jegyzéket küldött volna a Bizottságnak) saját céljaira végzett tényleges készletfelvétel eredménye és az ugyanaznap készült könyv szerinti készlet közötti különbség.

Kerekítések

RA

Kerekítés abból a célból, hogy az adott időszakra jelentett anyagmennyiségek egybevágjanak az anyagmérleg-körzet könyv szerinti zárókészletével.

Izotóp-helyesbítés

R5

Helyesbítés, melynek célja, hogy a lejelentett izotóp mennyiségek összege egybevágjon az anyagmérleg-körzet könyv szerinti U-235 zárókészletével.

Nukleáris anyag előállítása

MP

Olyan – eredetileg a biztosítéki intézkedések hatálya alá nem tartozó anyagokból nyert – nukleáris anyag mennyisége, mely azért került a biztosítéki intézkedések hatálya alá, mert koncentrációja most meghaladja a minimális szinteket.

Felhasználás vége

TU

Olyan gyakorlati és gazdasági okokból visszanyerhetetlennek tekintett nukleáris anyag:

i.

amely nem nukleáris célokra használt végtermékekbe van beépülve;

vagy

ii.

amelyet igen kicsi mért vagy mérések alapján becsült koncentrációkban tartalmaznak a hulladékok, még akkor is, ha ezek az anyagok nincsenek is a környezetbe eltávolítva.

A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérleg-körzet készletéből.

11.

SOR SZÁMA:

1-gyel kezdődő sorszám, hézagok nélkül.

12.

ELEM-TÖMEG:

A 7-es mezőben szereplő elem-kategória tömegét kell feltüntetni. Minden tömeget grammokban kell megadni. A sorokban a számértékek maximum három tizedes jegyig adhatók meg.

13.

IZOTÓP:

Ez a kód a hasadó izotópok fajtáját jelzi, és akkor kell használni, amikor a hasadó izotópok tömegét jelentik. U-235 esetén G, U-233 esetén K, U-235 és U-233 keverék esetén J kód használandó.

14.

HASADÓ TÖMEG:

Ha nem szerepel más a különleges biztosítéki rendelkezésekben, a hasadó izotópok tömegét csak dúsított urán és dúsított uránt érintő kategória-változtatások esetén kell jelenteni. Minden tömeget grammokban kell megadni. A sorokban a számértékek maximum három tizedes jegyig adhatók meg.

15.

KÖTELEZETTSÉG:

Annak – a Bizottság által egy harmadik országgal kötött megállapodás keretében vállalt – különleges biztosítéki kötelezettségnek a feltüntetése, amely az adott anyagra vonatkozik (17. cikk). A megfelelő kódot a Bizottság fogja közölni a létesítményekkel.

16.

HELYESBÍTÉS:

A helyesbítést úgy kell végezni, hogy törölni kell a téves bejegyzési sor(oka)t, és be kell illeszteni a helyes bejegyzési sor(oka)t. Az alábbi kódokat kell használni:

Kód

Magyarázat

D

Törlés. A törlendő sor azonosításához a 17 mezőben a jelentés számát (6), a 6 mezőben a sor számát (18), a 11 mezőben pedig az eredeti sorra megadott CRC-t (21) kell feltüntetni. Egyéb mezőket nem szükséges megadni.

A

Hozzáadás (egy törlés/hozzáadás-pár részeként). A helyes sort valamennyi adatmezőjével kitöltve kell jelenteni beleértve a „Korábbi jelentés” mezőt (17) és a „Korábbi sor” mezőt (18) is. A „Korábbi sor” mezőnek (18) meg kell ismételnie annak a sornak a számát (11), amely a törlés/hozzáadás folytán kicserélődött.

L

Elkésett sor (egyedülálló hozzáadás). Az elkésett sort valamennyi adatmezőjével kitöltve kell hozzáadni, beleértve a „Korábbi jelentés” mezőt (17) is. A „Korábbi jelentés” mezőben (17) kell feltüntetni annak a jelentésnek a jelentés-számát (6), amelynek az elkésett sort tartalmaznia kellett volna.

17.

KORÁBBI JELENTÉS:

A helyesbítendő sor jelentés-számát (6) adja meg.

18.

KORÁBBI SOR:

Törlések, vagy törlés/hozzáadás-párok részét képező hozzáadások esetén a helyesbítendő sor sor-számát (11) adja meg.

19.

KOMMENTÁR:

Szabadon megfogalmazható kommentár-mező az üzemeltető rövid megjegyzései számára (a külön összefoglaló megjegyzés helyettesítésére).

20.

CRC:

A sor ellenőrző kódja minőségellenőrzési célokra. A Bizottság fogja megadni az üzemeltetőnek az alkalmazandó algoritmust.

21.

KORÁBBI CRC:

A helyesbítendő sor ellenőrző kódja.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSEK KITÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

A III. melléklet végén található 2., 3., 4., 5. és 6 általános megjegyzések érvényesek, értelemszerűen.


V. MELLÉKLET

TÉNYLEGES LELTÁRKÉSZLETI JEGYZÉK (PIL)

Rovatcímke/fül

Tartalom

Megjegyzések

#

MBA

Karakter (4)

A jelentő anyagmérleg-körzet MBA-kódja

1

Report type

Karakter (1)

Tényleges leltárkészleti jegyzékek esetén: P

2

Report date

NNHHÉÉÉÉ

A jelentés elkészülésének dátuma

3

Report number

Számjegy (8)

Sorszám, hézagok nélküli

4

PIT date

NNHHÉÉÉÉ

A tényleges készletfelvétel dátuma

5

Line count

Számjegy (8)

A jelentett sorok teljes száma

6

Reporting person

Karakter (30)

A jelentésért felelős személy neve

7

PIL_ITEM_ID

Számjegy (8)

Sorszám

8

Batch

Karakter (20)

Az adott nukleárisanyag-adag egyedi azonosítója

9

KMP

Karakter (1)

Mérési kulcspont

10

Measurement

Karakter (1)

Mérés-kód

11

Element category

Karakter (1)

A nukleáris anyag kategóriája

12

Material form

Karakter (2)

Anyagforma-kód

13

Material container

Karakter (1)

Anyagtartály-kód

14

Material state

Karakter (1)

Anyagállapot-kód

15

Line number

Számjegy (8)

Sorszám, hézagok nélküli

16

Items

Számjegy (6)

A tételek darabszáma

17

Element weight

Számjegy (24.3)

Az elem tömege

18

Isotope

Karakter (1)

U-235 esetén G, U-233 esetén K, U-235 és U-233 keverék esetén J

19

Fissile weight

Számjegy (24.3)

A hasadó izotóp tömege

20

Obligation

Karakter (2)

Biztosítéki kötelezettség

21

Document

Karakter (70)

Üzemeltetői hivatkozás alátámasztó dokumentumokra

22

Container ID

Karakter (20)

A tároló tartály üzemeltető által adott azonosítója

23

Correction

Karakter (1)

Törlés/hozzáadás párok részét képező törlés esetén = D, hozzáadás esetén = A, későbbi sorok (különálló hozzáadás) esetén pedig = L

24

Previous report

Számjegy (8)

A helyesbítendő sor jelentés-száma

25

Previous line

Számjegy (8)

A helyesbítendő sor sor-száma

26

Comment

Karakter (256)

Üzemeltetői kommentár

27

CRC

Számjegy (20)

A sor ellenőrző kódja minőségellenőrzési célokra

28

Previous CRC

Számjegy (20)

A helyesbítendő sor ellenőrző kódja

29

Magyarázó megjegyzések

1.

MBA:

A jelentést készítő anyagmérleg-körzet kódja. Ezt a kódot a Bizottság közli a létesítménnyel.

2.

JELENTÉS TÍPUSA:

Tényleges leltárkészleti jegyzékek esetén: P.

3.

JELENTÉS DÁTUMA:

A jelentés elkészülésének dátuma.

4.

JELENTÉS SZÁMA:

Sorszám, hézagok nélküli.

5.

PIT-DÁTUM:

A tényleges készletfelvétel napja, hónapja és éve, mely a 24:00 órakor érvényes helyzetet tükrözi.

6.

SOROK SZÁMA:

A jelentett sorok teljes száma.

7.

JELENTÉST TEVŐ SZEMÉLY:

A jelentésért felelős személy neve.

8.

PIL_ITEM_ID:

Sorszám, ugyanazon fizikai tárgyhoz kapcsolódó összes PIL-sornál megegyező.

9.

ADAG:

Amennyiben a különleges biztosítéki rendelkezésekben adag-nyomonkövetés van előírva, akkor azt az adag-megnevezést kell használni, amelyet korábban használtak az adott adagra egy készletváltozási jelentésben vagy egy korábbi tényleges leltárkészleti jegyzékben.

10.

KMP:

Mérési kulcspont. A kódokat a különleges biztosítéki rendelkezésekben közlik az érintett létesítménnyel. Ha nincs kód megadva, „&” jelet kell használni.

11.

MÉRÉS:

Azt kell feltüntetni, aminek alapján a bejelentett nukleáris anyag mennyiségét megállapították. Az alábbi kódok egyikét kötelező feltüntetni:

Mért

Becsült

Magyarázat

M

E

A jelentésben szereplő anyagmérleg-körzetben

N

F

Egy másik anyagmérleg-körzetben

T

G

A jelentésben szereplő anyagmérleg-körzetben, ha a tömegek már szerepeltek egy előző készletváltozási jelentésben vagy tényleges leltárkészleti jegyzékben.

L

H

Egy másik anyagmérleg-körzetben, ha a tömegek már szerepeltek egy olyan készletváltozási jelentésben vagy tényleges leltárkészleti jegyzékben, amely erre az anyagmérleg-körzetre vonatkozott.

12.

ELEM-KATEGÓRIA:

Az alábbi kódokat kell használni:

A nukleáris anyag kategóriája

Kód

Plutónium

P

Erősen dúsított urán

(dúsítás ≥ 20 %)

H

Gyengén dúsított urán

(dúsítás nagyobb mint a természetes, de < 20 %)

L

Természetes urán

N

Szegényített urán

D

Tórium

T

13.

ANYAGFORMA:

Az alábbi kódokat kell használni:

Fő anyagforma-típusok

Altípus

Kód

Ércek

 

OR

Koncentrátumok

 

YC

Urán hexafluorid (UF6)

 

U6

Urán tetrafluorid (UF4)

 

U4

Urán dioxid (UO2)

 

U2

Urán trioxid (UO3)

 

U3

Urán oxid (U3O8)

 

U8

Tórium oxid (ThO2)

 

T2

Oldatok

Nitrát

LN

Fluorid

LF

Egyéb

LO

Por

Homogén

PH

Heterogén

PN

Kerámia

Lapkák

CP

Golyók

CS

Egyéb

CO

Fém

Tiszta

MP

Ötvözetek

MA

Üzemanyag

Rudak, pálcák

ER

Lapok

EP

Kötegek

EB

Kazetták

EA

Egyéb

EO

Leplombált sugárforrások

 

QS

Kis mennyiségek/minták

 

SS

Selejt

Homogén

SH

Heterogén (tisztítási maradék, salak, üledék, törmelék, egyéb)

SN

Szilárd hulladék

Üres tokok, burkolatok

AH

Vegyes (műanyagok, védőkesztyűk, papírok stb.)

AM

Szennyezett felszerelések

AC

Egyéb

AO

Folyékony hulladék

Kis aktivitású

WL

Közepes aktivitású

WM

Nagy aktivitású

WH

Kondicionált hulladék

Üveg

NG

Bitumen

NB

Beton

NC

Egyéb

NO

14.

ANYAGTÁROLÓ TARTÁLY:

Az alábbi kódokat kell használni:

A konténer típusa

Kód

Hengeres

C

Csomag

P

Hordó

D

Megszámlálható fűtőelem

S

Kalitkás tartó

B

Palack

F

Tartály vagy egyéb konténer

T

Egyéb

O

15.

ANYAGÁLLAPOT:

Az alábbi kódokat kell használni:

Állapot

Kód

Friss üzemanyag

F

Besugárzott üzemanyag

I

Tárolt hulladék

W

Visszanyerhetetlen anyag

N

16.

SOR SZÁMA:

1-gyel kezdődő sorszám minden egyes jelentésben, üres helyek nélkül.

17.

TÉTELEK SZÁMA:

Minden tényleges készletsorban a benne foglalt tételek darabszámát kell megadni. Amennyiben egy ugyanabba az adagba tartozó tételeknek egy csoportját több soron mutatják ki, a lejelentett tétel-darabszámok összegének meg kell egyezni a csoportban lévő tételek összes darabszámával. Amennyiben a sorokban egynél több elem-kategória is szerepel, úgy a tételek darabszámát csak a legnagyobb stratégiai értékű (csökkenő sorrendben: P, H, L, N, D, T) elem-kategória sorában/soraiban kell feltüntetni.

18.

ELEM-TÖMEG:

A 12-es mezőben szereplő elem-kategória tömegét kell feltüntetni. Minden tömeget grammokban kell megadni. Az elszámolási sorokban a számértékek maximum három tizedes jegyig adhatók meg.

19.

IZOTÓP:

Ez a kód a hasadó izotópokat jelzi, és akkor kell használni, amikor a hasadó izotópok tömegét jelentik. U-235 esetén G, U-233 esetén K, U-235 és U-233 keverék esetén J kód használandó.

20.

HASADÓ TÖMEG:

Ha nem szerepel más a különleges biztosítéki rendelkezésekben, a hasadó izotópok tömegét csak dúsított urán és dúsított uránt érintő kategória-változtatások esetén kell jelenteni. Minden tömeget grammokban kell megadni. Az elszámolási sorokban a számértékek maximum három tizedes jegyig adhatók meg.

21.

KÖTELEZETTSÉG:

Annak – a Bizottság által egy harmadik országgal kötött megállapodás keretében vállalt – különleges biztosítéki kötelezettségnek a feltüntetése, amely az adott anyagra vonatkozik (17. cikk). A megfelelő kódot a Bizottság fogja közölni a létesítményekkel.

22.

DOKUMENTUM:

Üzemeltetői hivatkozás az alátámasztó dokumentum(ok)ra.

23.

KONTÉNERAZONOSÍTÓ:

Üzemeltető által adott tárolótartály-szám. Opcionális adatelem, melyet akkor lehet alkalmazni, ha a konténer-szám nem jelenik meg az adag-megnevezésben.

24.

HELYESBÍTÉS:

A helyesbítést úgy kell végezni, hogy törölni kell a téves bejegyzési sor(oka)t, és be kell illeszteni a helyes bejegyzési sor(oka)t. Az alábbi kódokat kell használni:

Kód

Magyarázat

D

Törlés. A törlendő sor azonosításához a 25 mezőben a jelentés számát (4), a 4 mezőben a sor számát (26), a 16 mezőben pedig az eredeti sorra megadott CRC-t (29) kell feltüntetni. Egyéb mezőket nem szükséges megadni.

A

Hozzáadás (egy törlés/hozzáadás-pár részeként). A helyes sort valamennyi adatmezőjével kitöltve kell jelenteni beleértve a „Korábbi jelentés” mezőt (25) és a „Korábbi sor” mezőt (26) is. A „Korábbi sor” mezőben (26) kell feltüntetni a törlés/hozzáadás párral kicserélt sor sor-számát (16).

L

Elkésett sor (egyedülálló hozzáadás). Az elkésett sort valamennyi adatmezőjével kitöltve kell hozzáadni, beleértve a „Korábbi jelentés” mezőt (25) is. A „Korábbi jelentés” mezőben (25) kell feltüntetni annak a jelentésnek a jelentés-számát (4), amelynek az elkésett sort tartalmaznia kellett volna.

25.

KORÁBBI JELENTÉS:

A helyesbítendő sor jelentés-számát (4) adja meg.

26.

KORÁBBI SOR:

Törlések, vagy törlés/hozzáadás-párok részét képező hozzáadások esetén a helyesbítendő sor sor-számát (16) adja meg.

27.

KOMMENTÁR:

Szabadon megfogalmazható kommentár-mező az üzemeltető rövid megjegyzései számára (a külön összefoglaló megjegyzés helyettesítésére).

28.

CRC:

A sor ellenőrző kódja minőségellenőrzési célokra. A Bizottság fogja megadni az üzemeltetőnek az alkalmazandó algoritmust.

29.

KORÁBBI CRC:

A helyesbítendő sor ellenőrző kódja.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSEK KITÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

Amennyiben a tényleges készletfelvétel napján semmilyen nukleáris anyag nem volt az anyagmérleg-körzetben, akkor csak a fenti 1–7, 16, 17 és 28 címkéket kell kitölteni a jelentésben.

A III. melléklet végén található 2., 3., 4., 5. és 6 általános megjegyzések érvényesek, értelemszerűen.


VI. MELLÉKLET

ELŐZETES ÉRTESÍTÉS NUKLEÁRIS ANYAGOK KIVITELÉRŐL/ÁTADÁSÁRÓL

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

1.

Hivatkozási kód:

2.

Anyagmérleg-körzet kód:

3.

Létesítmény (feladó):…

Létesítmény (fogadó):

  

4.

Mennyiségek a nukleárisanyag-kategória és különleges biztosítéki kötelezettség szerint részletezve:

5.

Kémiai összetétel:

6.

Dúsítás vagy izotópösszetétel:

7.

Fizikai forma:

8.

Tételek darabszáma:

9.

Konténerek és plombák leírása:

10.

Szállítmány-azonosító adatok:

11.

Szállítóeszközök:

12.

Az a hely, ahol az anyagot tárolni vagy előkészíteni fogják:

13.

Az utolsó dátum, amikor az anyag azonosítható:

14.

Az elküldés hozzávetőleges időpontjai:

A megérkezés várható időpontjai:

15.

Felhasználás:

16.

Az Euratom Ellátási Ügynökség szerződésének hivatkozási adatai:

Az értesítés feladásának kelte és helye:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

Magyarázó megjegyzések

1.

Az előzetes értesítések készletváltozási jelentésben használandó kódja (max. 8 karakter hosszúságú).

2.

A jelentést adó anyagmérleg-körzet kódja, melyet a Bizottság közölt az érintett létesítménnyel.

3.

A nukleáris anyagot feladó létesítmény és fogadó létesítmény neve, címe és országa. A végső rendeltetési helyen átvevőt szintén fel kell tüntetni, adott esetben.

4.

Az elemek összes tömegét grammban kell megadni. Meg kell adni a hasadó izotópok tömegét is, adott esetben. A tömegadatokat nukleárisanyag-kategória és különleges biztosítéki kötelezettség szerint részletezni kell.

5.

A kémiai összetételt meg kell adni.

6.

Adott esetben, meg kell adni a dúsítást vagy az izotópösszetételt.

7.

Az anyagok leírását a rendelet III. melléklet 14. pontjában foglaltak szerint kell megadni.

8.

Meg kell adni a szállítmányban levő tételek számát.

9.

Meg kell adni a konténerek leírását (típusát), beleértve a plombálást lehetővé tevő jellemzőket is.

10.

Meg kell adni a szállítmány azonosító adatait (pl. konténer jelzései vagy számai).

11.

Adott esetben meg kell adni a szállítóeszközöket.

12.

Meg kell adni az anyagmérleg-körzeten belül azt a helyet, ahol a nukleáris anyagot szállításra előkészítik, és ahol az azonosítható, valamint ahol annak mennyisége és összetétele, ha lehetséges, meghatározható.

13.

Az utolsó dátum, amikor az anyag azonosítható, és amikor mennyisége és összetétele, ha lehetséges, meghatározható.

14.

Az elküldés és a rendeltetési helyre való várható megérkezés hozzávetőleges időpontjai.

15.

Meg kell jelölni a nukleáris anyag kijelölt felhasználását.

16.

Az esettől függően a következőket kell megadni:

az Euratom Ellátási Ügynökségi szerződés hivatkozása, vagy, ha ez nem áll rendelkezésre, a dátum, amikor a szerződést az Euratom Ellátási Ügynökséggel megkötötték vagy megkötöttnek tekintették, valamint egyéb hasznos hivatkozások,

bérfeldolgozási szerződéseknél (a Szerződés 75. cikke) és az olyan szerződéseknél, amelyek kismennyiségű anyagok szállítására vonatkoznak (a Szerződés 74. cikke, valamint a 3137/74/Euratom rendelettel módosított 17/66/Euratom bizottsági rendelet), az Euratom Ellátási Ügynökség felé történt értesítés időpontja és egyéb hasznos hivatkozások.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


VII. MELLÉKLET

ELŐZETES ÉRTESÍTÉS NUKLEÁRIS ANYAGOK BEHOZATALÁRÓL/ÁTVÉTELÉRŐL

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

1.

Hivatkozási kód:

2.

Anyagmérleg-körzet kód:

3.

Létesítmény (fogadó):…

Létesítmény (feladó):

  

4.

Mennyiségek a nukleárisanyag-kategória és különleges biztosítéki kötelezettség szerint részletezve:

5.

Kémiai összetétel:

6.

Dúsítás vagy izotópösszetétel:

7.

Fizikai forma:

8.

Tételek darabszáma:

9.

Konténerek és plombák leírása:

10.

Szállítóeszközök:

11.

Érkezési dátum:

12.

Az a hely, ahol az anyagot ki fogják csomagolni:

13.

Az anyagok kicsomagolásának dátuma(i):

14.

Az Euratom Ellátási Ügynökség szerződésének hivatkozási adatai:

Az értesítés feladásának kelte és helye:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

Magyarázó megjegyzések

1.

Az előzetes értesítések készletváltozási jelentésben használandó kódja (max. 8 karakter hosszúságú).

2.

A jelentést adó anyagmérleg-körzet kódja, melyet a Bizottság közölt az érintett létesítménnyel.

3.

A nukleáris anyagot fogadó létesítmény és a küldő létesítmény neve, címe és országa.

4.

Az elemek összes tömegét grammban kell megadni. Meg kell adni a hasadó izotópok tömegét is, adott esetben. A tömegadatokat nukleárisanyag-kategória és különleges biztosítéki kötelezettség szerint részletezni kell.

5.

A kémiai összetételt meg kell adni.

6.

Adott esetben, meg kell adni a dúsítást vagy az izotópösszetételt.

7.

Az anyagok leírását a rendelet III. melléklet 14. pontjában foglaltak szerint kell megadni.

8.

Meg kell adni a szállítmányban levő tételek számát.

9.

Meg kell adni a konténerek leírását (típusát), beleértve a plombálást lehetővé tevő jellemzőket is.

10.

Adott esetben meg kell adni a szállítóeszközöket.

11.

A jelentéstevő anyagmérleg-körzetébe való megérkezés várható vagy tényleges időpontja.

12.

Meg kell adni az anyagmérleg-körzeten belül azt a helyet, ahol az anyagot kicsomagolják, és ahol azonosítható, valamint ahol annak mennyisége és összetétele meghatározható.

13.

Az anyag kicsomagolásának időpontja(i).

14.

Az esettől függően a következőket kell megadni:

az Euratom Ellátási Ügynökségi szerződés hivatkozása, vagy, ha ez nem áll rendelkezésre, a dátum, amikor a szerződést az Euratom Ellátási Ügynökséggel megkötötték vagy megkötöttnek tekintették, valamint egyéb hasznos hivatkozások,

bérfeldolgozási szerződéseknél (a Szerződés 75. cikke) és az olyan szerződéseknél, amelyek kismennyiségű anyagok szállítására vonatkoznak (a Szerződés 74. cikke, valamint a 3137/74/Euratom rendelettel módosított 17/66/Euratom bizottsági rendelet), az Euratom Ellátási Ügynökség felé történt értesítés időpontja és egyéb hasznos hivatkozások.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


VIII. MELLÉKLET

NYILATKOZAT ÉRCKIVITELRŐL/ÉRCÁTADÁSRÓL (1)

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

Vállalkozás (2):

Bánya (3):

Kód (4):

Év:

Kelt

Címzett

Mennyiség kg-ban

Megjegyzések

urán

tórium

 

 

 

 

 

A jelentés feladásának helye és kelte:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

Magyarázó megjegyzések

(1)

A szállítmányokról legkésőbb minden év januárjának végén kell nyilatkozni az előző évre vonatkozóan, minden címzettről külön-külön bejegyzéssel. A kivitelről szóló jelentést minden egyes exportszállítmányról a feladás napján kell megtenni.

(2)

A nyilatkozatot tevő vállalkozás neve és címe.

(3)

Annak a bányának a neve, amelyre vonatkozóan a jelentést tették.

(4)

A bánya kódja, amelyről a Bizottság értesíti a vállalkozást.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


IX. MELLÉKLET

KÉRELEM, HOGY A LÉTESÍTMÉNY ELTÉRHESSEN A JELENTÉSEK FORMÁJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKTÓL

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

1.

Dátum:

2.

Létesítmény:

3.

Anyagmérleg-körzet kód:

4.

A nukleáris anyag kategóriája:

5.

Dúsítás vagy izotóp-összetétel:

6.

Mennyiségek:

7.

Kémiai összetétel:

8.

Fizikai forma:

9.

Tételek darabszáma:

10.

Eltérés típusa (19. cikk (2) bekezdés):

a)

hosszú ideig változatlan állapotban tartott kis mennyiségek

b)

nem-nukleáris tevékenységek

c)

észlelhető komponensek

d)

80 %-nál nagyobb Pu-238 tartalmú plutónium

11.

Tervezett felhasználás:

12.

Különleges biztosítéki kötelezettség:

13.

Az átszállítás napja:…

Honnan:

A kérelem feladásának helye és kelte:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

 

A fenti eltérést engedélyezem…

Az eltérést engedélyező neve és beosztása:

Aláírás:… (a Bizottság részéről)

Dátum:

Magyarázó megjegyzések

Ezt az űrlapot vagy az értesítések formájára és gyakoriságára vonatkozó szabályoktól való eltérés első kérelmezésénél, vagy akkor kell használni, amikor olyan nukleáris anyagot importálnak egy harmadik országból, melyre eltérés adható.

A 13. pontot csak behozatal esetén kell kitölteni, és a feladó nevét és címét kell megadni.

Minden egyes eltérés-típusra külön kérelmet kell benyújtani (19. cikk (2) bekezdés).

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


X. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉS VAGY ELTÉRÉS ALÁ TARTOZÓ NUKLEÁRIS ANYAGOKRÓL SZÓLÓ KIVITELI JELENTÉS (1)

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

MBA-kód:

A bejelentés dátuma:

A bejelentés száma:

A létesítmény neve:

Jelentési időszak:

kezdete:

vége:


A jelentés típusa (2)

Bejegyzés (3)

Hivatkozás (4)

Készletváltozási adatok (5)

A megfelelő létesítmény MBA-kódja vagy neve és címe

Elem

Dúsítás

Az elem tömege

Felhasználás

A 19. cikk (2) bekezdés szerinti eltérés típusa

Nyilatkozat

Bejegyzés

Nukleáris vagy nem-nukleáris (6)

Leírás (7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A jelentés feladásának helye és kelte:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

Magyarázó megjegyzések

(1)

Ez az űrlap vagy olyan, az anyagmérleg-körzetben található olyan nukleáris anyag készletváltozásainak, valamint jelentési időszaki nyitó- és zárókészletének éves jelentéséhez (19. cikk (3) bekezdés) használható, amelyre eltérést engedélyeztek, vagy pedig harmadik országokba irányuló kivitelének export-jelentéséhez (19. cikk (4) bekezdés).

(2)

A „Jelentés típusa” rovatba „A” írandó, ha az űrlapot éves jelentésként, illetve „EXP” írandó, ha az eltérés alá tartozó anyag MBA-ból történő kiviteléről szóló jelentésként használják fel.

(3)

A „Bejegyzés” rovatba minden egyes nyilatkozatban 1-től kezdődően sorszámokat kell írni.

(4)

A „Hivatkozás” rovat egy másik bejegyzésre való utalásra szolgál. A „Hivatkozás” rovat tartalma a vonatkozó nyilatkozatból és bejegyzés-számokból áll. A hivatkozás azt jelzi, hogy az adott bejegyzés egy korábban jelentett információ kiegészítését vagy aktualizálását képezi.

(5)

A „Készletváltozási adatok” rovat jelentési időszakban bekövetkezett készletváltozás típusának/vagy pedig a jelentési időszak nyitó- és zárókészletének megadására szolgál. Ennek során a III. melléklet IC-kódjait kell alkalmazni. A BB kód a nyitókészlet aktualizálására alkalmazandó.

Minden létesítményre és minden készletváltozás-típusra külön-külön bejegyzést kell készíteni.

(6)

A „Nukleáris vagy nem-nukleáris” rovatba „N” írandó, ha a nukleáris anyagot nukleáris tevékenységekben használják, illetve „NN” írandó, ha azt nem nukleáris tevékenységekben használják.

(7)

A „Leírás” rovatban a nukleáris anyag tényleges vagy tervezett felhasználását kell jelezni.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


XI. MELLÉKLET

VÁZLATOS TEVÉKENYSÉGI PROGRAM

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

A közlésnek, ha lehetséges, a rákövetkező két évet kell átfognia.

A közlésekben különösen a következőket kell jelezni:

a műveletek típusa, pl. javasolt kampányok a gyártandó vagy újrafeldolgozandó fűtőelemek típusának és mennyiségének jelzésével; dúsítási programok; reaktorüzemeltetési programok a tervezett leállásokkal,

a termékekben lévő komponensek mennyisége meghatározásának várható időpontjai és az elküldés időpontjai,

a hulladékfeldolgozási kampányok várható ütemezése (kivéve az átcsomagolásokat, vagy az elem-szétválasztás nélküli további kondicionálásokat), megadva a mennyiséget adagonként, a formát (üveg, nagy aktivitású folyadék stb.), a várható időtartamot és helyet,

a termékekben lévő komponensek mennyisége meghatározásának várható időpontjai; és a feladás időpontjai,

a tényleges készletfelvételek időpontjai és időtartama.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az értesítést, megfelelően elkészítve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


XII. MELLÉKLET

ELŐZETES ÉRTESÍTÉS TOVÁBBI HULLADÉKFELDOLGOZÁSI TEVÉKENYSÉGEKRŐL (1)

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

A létesítmény neve:

A bejelentés dátuma:

Bejelentés száma:


Bejegyzés (2)

Hivatkozás (3)

Hulladék típusa a kondicionálás előtt (4)

Kondicionált forma (5)

Tételek száma (6)

Mennyiség (7)

Helye (8)

Feldolgozási hely (9)

Feldolgozási dátumok (10)

Feldolgozási cél (11)

Pu

HEU

U-233

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A jelentés feladásának helye és kelte:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

Magyarázó megjegyzések

(1)

Ez az űrlap előzetes értesítésre használatos, amikor a hulladék további feldolgozását tervezik a 31. cikk szerint. A feldolgozási adatokban vagy a feldolgozási helyben történő esetleges későbbi változásokat szintén közölni kell. Minden egyes további feldolgozási kampányra külön bejegyzést kell készíteni, kivéve a hulladék átcsomagolását vagy annak elem-szétválasztás nélküli – tárolási vagy lerakási célokból végrehajtott – további kondicionálását.

(2)

A „Bejegyzés” rovatba minden egyes nyilatkozatban „1”-től kezdődően sorszámokat kell írni.

(3)

A „Hivatkozás” rovat egy másik bejegyzésre való utalásra szolgál. A „Hivatkozás” rovat tartalma a vonatkozó nyilatkozatból és bejegyzés-számokból áll (pl. 10–20 a 10-es bejelentés 20-as bejegyzésére utal). A hivatkozás azt jelzi, hogy az adott bejegyzés egy korábban jelentett információ kiegészítését vagy aktualizálását képezi. Több hivatkozást is be lehet iktatni, ha szükséges.

(4)

A „Hulladék típusa a kondicionálás előtt” rovatban a hulladék bármilyen kondicionálás végrehajtása előtti típusát kell megadni, pl. burkolat, betöltési derítési iszap, nagy aktivitású folyadék vagy közepes aktivitású folyadék.

(5)

A „Kondicionált forma” rovatnak a hulladék jelenlegi kondicionált formáját, pl. üveg, kerámia, cement vagy bitumen, kell mutatni.

(6)

A „Tételek száma” rovatban az egyetlen feldolgozási kampánnyal érintett tételek darabszámát, pl. üvegkannák vagy cementblokkok, kell kimutatni.

(7)

A „Mennyiség” rovatban a „Tételek száma” rovatba beírt tételekben lévő plutónium, erősen dúsított urán vagy urán-233 teljes mennyiségét kell grammokban kimutatni, amennyiben lehetséges. A „Mennyiség” rovatban szerepeltetett érték alapulhat a készletváltozási jelentésekben használt mennyiségi adatokon, és nem szükséges hozzá mérés minden egyes tételnél.

(8)

A „Helye” rovatban szerepeltetni kell a létesítmény nevét és címét, és fel kell tüntetni a hulladék fellelési helyét a nyilatkozat időpontjában. A címet kellő részletezettséggel kell megadni ahhoz, hogy jelezze a hely földrajzi helyzetét az ebben vagy más nyilatkozatokban megadott más helyekhez képest, és meg kell adni, hogy miként lehet a helyhez odajutni, amennyiben bejutásra volna szükség. Amennyiben a hely a nukleáris létesítmény telephelyén van, a létesítmény-kódot fel kell tüntetni a hely-rovatban.

(9)

A „Feldolgozási hely” rovatban azt a helyet kell megadni, ahol a tervezett feldolgozásra sor fog kerülni.

(10)

A „Feldolgozási dátumok” rovatban a további feldolgozási kampány várható kezdő és záró dátumát kell megadni.

(11)

A „Feldolgozási cél” rovatban a feldolgozás elérni kívánt eredményét kell megadni, pl. plutónium-visszanyerés vagy egyes hasadási termékek szétválasztása.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


XIII. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉS KONDICIONÁLT HULLADÉKOK KIVITELEIRŐL/ÁTADÁSAIRÓL (1)

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

A feladó létesítmény neve:

A feladó létesítmény MBA-kódja:

A jelentési időszak kezdete:

vége:


Dátum

A fogadó létesítmény MBA-kódja, vagy A fogadó létesítményneve és címe (2):

Kondicionált forma (3)

Mennyiség (4)

Megjegyzések

 

 

 

g P

g U-235

g U

g T

 

 

 

 

g P

g U-235

g U

g T

 

 

 

 

g P

g U-235

g U

g T

 

 

 

 

g P

g U-235

g U

g T

 

A jelentés feladásának helye és kelte:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

Magyarázó megjegyzések

(1)

Ebben a jelentésben fel kell tüntetni az összes olyan, a tagállamok területén belül vagy kívül található létesítménybe irányuló kondicionált hulladék szállítást vagy kivitelt, amely a jelentési időszak folyamán történt.

(2)

Az MBA-kódot kell beírni a tagállamok területén található létesítményekbe irányuló szállítások esetén, a tagállamok területén kívül található létesítményekbe irányuló szállítások esetén pedig, vagy ha az MBA-kód nem ismeretes, a létesítmény teljes nevét és címét.

(3)

A „Kondicionált forma” rovat a hulladék kondicionált formáját mutatja, pl. üveg, kerámia, cement vagy bitumen.

(4)

A mennyiség rovat alapulhat a létesítményben nyilvántartott mennyiségi adatokon és nem szükséges hozzá a kivitt/elszállított tételek mérése.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


XIV. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉS KONDICIONÁLT HULLADÉKOK BEHOZATALAIRÓL/ÁTVÉTELEIRŐL (1)

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

A fogadó létesítmény neve:

A fogadó létesítmény MBA-kódja:

A jelentési időszak kezdete:

vége:


Dátum

A feladó létesítmény neve, címe, s ha ismeretes, MBA-kódja

Kondicionált forma (2)

Mennyiség (3)

Megjegyzések

 

 

 

g P

g U-235

g U

g T

 

 

 

 

g P

g U-235

g U

g T

 

 

 

 

g P

g U-235

g U

g T

 

 

 

 

g P

g U-235

g U

g T

 

A jelentés feladásának helye és kelte:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

Magyarázó megjegyzések

(1)

Erre a jelentésre olyan kondicionált hulladék esetén van szükség, amely MBA-kód nélküli létesítményekből vagy a tagállamok területén kívül található létesítményekből került átvételre.

(2)

A „Kondicionált forma” rovat a hulladék kondicionált formáját mutatja, pl. üveg, kerámia, cement vagy bitumen.

(3)

A mennyiség rovat alapulhat a létesítményben nyilvántartott mennyiségi adatokon és nem szükséges hozzá a behozott/átvett tételek mérése.

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


XV. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉS KONDICIONÁLT HULLADÉKOK ÁTHELYEZÉSÉRŐL (1)

EURÓPAI BIZOTTSÁG – EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

A létesítmény neve:

A bejelentés dátuma:

A bejelentés száma:

Jelentési időszak:


Bejegyzés (2)

Hivatkozás (3)

Hulladék típusa a kondicionálás előtt (4)

Kondicionált forma (5)

Tételek darabszáma (6)

Mennyiség (7)

Korábbi helye (8)

Új helye (9)

Pu

HEU

U-233

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzés: A kondicionált hulladékok áthelyezéseit hulladéktípus (kondicionálás előtt és kondicionálás után) valamint korábbi fellelési hely szerint kell csoportosítani

A jelentés feladásának helye és kelte:

Az aláíró neve és beosztása:

Aláírás:

Magyarázó megjegyzések

(1)

Éves jelentés a 32. cikk c) pontja alá tartozó hulladékok helyében az előző naptári év során bekövetkezett változások bejelentésére. Külön bejegyzést kell készíteni az év során bekövetkezett minden egyes helyváltozásra.

(2)

A „Bejegyzés” rovatba minden egyes nyilatkozatban „1”-től kezdődően sorszámokat kell írni.

(3)

A „Hivatkozás” rovat egy másik bejegyzésre való utalásra szolgál. A „Hivatkozás” rovat tartalma a vonatkozó nyilatkozatból és bejegyzés-számokból áll (pl. 10—20 a 10-es bejelentés 20-as bejegyzésére utal). A hivatkozás azt jelzi, hogy az adott bejegyzés egy korábban jelentett információ kiegészítését vagy aktualizálását képezi. Több hivatkozást is be lehet iktatni, ha szükséges.

(4)

A „Hulladék típusa a kondicionálás előtt” rovatban a hulladék bármilyen kondicionálás végrehajtása előtti típusát kell megadni, pl. burkolat, betöltési derítési iszap, nagy aktivitású folyadék vagy közepes aktivitású folyadék.

(5)

A „Kondicionált forma” rovatnak a hulladék jelenlegi kondicionált formáját kell mutatni, pl. üveg, kerámia, cement vagy bitumen.

(6)

A „Tételek darabszáma” rovatban az egy bizonyos feldolgozási kampánnyal érintett tételek darabszámát, pl. üvegkannák vagy cementblokkok, vagy pedig az ugyanarról a („korábbi”) származási helyről ugyanarra az új helyre átvitt tételek darabszámát kell kimutatni.

(7)

A „Mennyiség” rovatban a „Tételek darabszáma” rovatba beírt tételekben lévő plutónium, erősen dúsított urán vagy urán-233 teljes mennyiségét kell grammokban kimutatni, amennyiben lehetséges. A „Mennyiség” rovatban szerepeltetett érték alapulhat a készletváltozási jelentésekben használt mennyiségi adatokon, és nem szükséges hozzá mérés minden egyes tételnél.

(8)

A „Korábbi hely” rovatban a hulladék áthelyezés előtti helyét kell feltüntetni (lásd a XII. melléklet 8-as számú magyarázó megjegyzését is).

(9)

Az „Új hely” rovatban a változtatás utáni helyet kell feltüntetni (lásd a XII. melléklet 8-as számú magyarázó megjegyzését is).

Megjegyzés: A szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet a szerződés 78. cikke és 79. cikkének első bekezdése alapján megküldenek a Bizottságnak.

Ezt az űrlapot, megfelelően kitöltve és aláírva az Európai Bizottság, Euratom Biztosítéki Igazgatóság, L-2920 Luxemburg címre kell továbbítani.


A Tanács/Bizottság nyilatkozata

1.

A rendelet 37. cikkében előírtaknak megfelelően a Bizottság iránymutatásokat fog elfogadni és közzétenni. Ezek a rendelet alkalmazását megkönnyítő nem kötelező iránymutatásokat és útmutatásokat fognak biztosítani az üzemeltetők számára. Egyetértés született abban, hogy az iránymutatásokból törvényi jogok vagy kötelezettségek származnak, és hogy ez a rendelet marad az a kötelező okmány, amely elsőbbséget élvez a rendelet és az iránymutatások közötti bármely eltérés esetén.

2.

Egyetértés született abban, hogy az iránymutatások követése révén az üzemeltetők biztosítani tudják, hogy megfeleljenek a rendelet rendelkezéseinek, amelyre az iránymutatások vonatkoznak.

3.

A Bizottság figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket a biztosítéki rendelkezések területén és nyomon fogja követni a rendelet alkalmazását. Ennek alapján, szükség esetén, a Bizottság módosíthatja az iránymutatásokat. A módosítások elfogadása előtt a Bizottság konzultálni fog az érdekeltekkel és a tagállamokkal. Az olyan módosítások elfogadása során a Bizottság figyelembe fogja venni a konzultációkon kifejtett álláspontokat.

4.

Egyetértés született abban, hogy – megfelelő összetételben – a nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoport lesz a tagállamokkal folytatott konzultáció fóruma.