25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/3

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e rendelet 1. cikkének a), b), c), d), e), és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség export-visszatérítésből fedezhető.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Mindazonáltal a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékek esetében magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni a veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráták rögzítése az ezen termékekkel kapcsolatos visszatérítések előzetes megállapítására módot ad e két cél teljesítésére.

(5)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően, a rendelet A. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(6)

Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelel bizonyos feltételeknek.

(7)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza, hogy a csökkentett árú vajat és tejszínt a bizonyos termékek előállításával foglalkozó iparágak számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/6

(1)

A 312/2003/EK rendelet végrehajtja a Közösség részéről az egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulást létrehozó megállapodásban (2) meghatározott vámtarifa-rendelkezéseket.

(2)

A 2005/106/EK tanácsi határozattal (3) a Tanács jóváhagyta az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodás jegyzőkönyvét, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából (a továbbiakban: „jegyzőkönyv”). A jegyzőkönyv új közösségi tarifális engedményeket tartalmaz, közülük néhányat vámkontingensekkel korlátoznak. E vámkontingensek végrehajtásához a 312/2003/EK rendelet módosítása szükséges.

(3)

A fokhagymára (tételszám: 09.1925), az étkezési szőlőre (tételszám: 09.1929) és a kivire (tételszám: 09.1939) vonatkozó vámkontingensek mennyiségét évente az eredeti mennyiség 5 százalékával kell növelni.

(4)

2004-re korlátozni kell az új közösségi vámkontingensek mennyiségét, az új vámkontingensek érvényességi időtartamának arányában.

(5)

Mivel a jegyzőkönyv előírja, hogy az új közösségi tarifális engedményeket 2004. május 1-jétől kell alkalmazni, e rendeletnek ugyanettől az időponttól kell érvényesnek lennie, és a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/9

(1)

A 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete megadja a közösségi mezőgazdasági számlarendszer módszertanát (a továbbiakban: „EAA-módszertan”). A melléklet 3.056. és 3.064. pontjai példákat mutatnak be a terméktámogatásokra, illetve a termelési támogatásokra vonatkozóan a megfelelő költségvetési tételekre való hivatkozásokkal együtt. A hivatkozások némelyike már nem érvényes, ezért szükséges a két pont frissítése.

(2)

Az EAA-módszertan frissítésének feladatát a Bizottságra bízták.

(3)

Ezért a 138/2004/EK rendeletet ennek megfelelően kell módosítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 72/279/EGK tanácsi határozat (2) által létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/11

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 2001/2002-től 2005/2006-ig tartó gazdasági évre, valamint a közösségi finomítók megfelelő utánpótlására különleges, csökkentett vámtarifa van érvényben az azon országokból származó nyers nádcukor importjára vonatkozóan, amelyekkel a Közösség kedvezményes feltételekkel kötött szállítási megállapodást. A 2001/870/EK tanácsi határozat (2) alapján jelenleg ilyen megállapodások kerültek megkötésre egyrészről az AKCS-EK Partnerségi Megállapodás (3) V. mellékletéhez csatolt, az AKCS cukorra vonatkozó 3. sz. jegyzőkönyvben említett afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCs-országok) államokkal, másrészről az Indiai Köztársasággal.

(2)

A levélváltás formájában létrejött és a 2001/870/EK határozat által megkötött megállapodások előírják, hogy az érintett finomítóknak a nyerscukor garantált árával azonos, a vonatkozó gazdasági évre megállapított kiigazítási támogatással csökkentett mimimum beszerzési árat kell fizetniük. A 2004/2005 gazdasági évre alkalmazható elemek figyelembe vételével meg kell tehát határozni ezt a mimimum árat.

(3)

Az importra szánt kedvezményes cukor mennyiségét egy előzetes éves közösségi mérleg alapján az 1260/2001/EK rendelet 39. cikkének megfelelően kell meghatározni.

(4)

Ez a mérleg nyilvánvalóvá teszi a nyerscukor importjának szükségességét és a 2004/2005-ös gazdasági évre a vámkontingensek megnyitását mostantól kezdve, a fent említett megállapodásokban foglalt csökkentett különleges vámtétel mellett, annak érdekében, hogy e gazdasági év egy részében biztosítva legyenek a közösségi finomítóüzemek szükségletei. Az 1213/2004/EK bizottsági rendelet (4) alapján a vámkontingensek tehát megnyitásra kerültek a 2004. július 1-től 2005. február 28-ig terjedő időszakra.

(5)

Mivel a nyersnádcukor-termelésre vonatkozó előrejelzések a 2004/2005. gazdasági évre rendelkezésre állnak, szükséges a kontingens megnyitása a gazdasági év második részére.

(6)

Pontosítani kell, hogy a 2003/2004., 2004/2005. és 2005/2006. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti nádcukor-behozatalra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról, valamint az 1464/95/EK és a 779/96/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. június 30-i 1159/2003/EK bizottsági rendeletet (5) az új kontingensnek megfelelően kell alkalmazni.

(7)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/13

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2005. február 22. záruló pályázati időszakra.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/15

(1)

A sovány tejporra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 582/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2005. február 22-én záruló pályázati időszakra.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/16

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdése és a 1785/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; ezt akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy a 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése első albekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, az érkezési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (3) és (5) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően, a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződése 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/20

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A 3072/95/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/23

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai és e termékeknek a Közösségen belüli jegyzései vagy árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1784/2003/EK rendeletnek a gabonaalapú keveréktakarmányokra vonatkozó import- és exportszabályozásra való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint az import- és exportengedélyek rendszerének a gabona- és rizságazatban való alkalmazása sajátos szabályairól szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról szóló, 1995. június 29-i 1517/95/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikke meghatározta azokat a sajátos kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámítása során.

(3)

E számítás során figyelembe kell venni a gabonatermék-tartalmat is. Az egyszerűsítés érdekében a visszatérítés a „gabonakészítmények” két kategóriájára fizetendő, nevezetesen egyfelől a kukoricára, amely a legáltalánosabban használt gabonaféle az exportált keveréktakarmányok előállítása során, valamint a kukoricaalapú termékekre, másfelől az „egyéb gabonafélékre”, amely utóbbi kategóriába tartozik a kukorica, illetve kukoricaalapú termékek kivételével valamennyi egyéb, visszatérítésben részesíthető gabonakészítmény. Visszatérítés a keveréktakarmányban lévő gabonatermék mennyiségére jár.

(4)

Ezen túlmenően a visszatérítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni ezeknek a termékeknek a világpiaci értékesítési lehetőségeit és feltételeit, a közösségi piacon jelentkező zavarok elkerülésének szükségességét és az export gazdasági vonatkozásait is.

(5)

A gabonapiac jelenlegi helyzete és különösen az ellátás biztosításának kilátásai miatt az export-visszatérítéseket be kell szüntetni.

(6)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/25

(1)

Az 1766/92/EGK, illetőleg az 1418/79/EGK tanácsi rendeletnek a gabona-, illetőleg rizságazatban alkalmazott termelési visszatérítésekre való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. június 30-i 1722/93/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározta a termelési visszatérítések engedélyezésének feltételeit. A kiszámítás alapját ugyanezen rendelet 3. cikke határozta meg. Az így kiszámított visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni, és módosítható, ha a kukorica és/vagy a búza árai jelentősen megváltoznak.

(2)

A pontos fizetendő összeg megállapítása érdekében az e rendelet által rögzítendő termelési visszatérítéseket súlyozni szükséges az 1722/93/EGK rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatókkal.

(3)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

a)

0,00 EUR/t a kukoricában, a búzában, az árpában és a zabban lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva;

b)

8,75 EUR/t a burgonyában lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva.

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/26

(1)

Az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének értelmében a rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világpiacon érvényes árai vagy árfolyamjegyzései és a közösségi piaci árai közötti különbséget export-visszatérítés útján fedezni lehet.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 14. cikke értelmében a visszatérítéseket egyfelől a rizs és a törmelékrizs közösségi piacon érvényes árai és kínálata, másfelől a világpiaci árai tekintetében fennálló aktuális helyzet és a várható fejlemények figyelembevételével kell megállapítani. Ugyanezen cikk értelmében fontos biztosítani továbbá a rizs piacának egyensúlyát, valamint az árak és a kereskedelem természetes fejlődését, illetve figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösségen belüli piaci zavarok elkerülésének szükségességét, valamint a Szerződés 300. cikke alapján kötött megállapodásokból származó korlátokat.

(3)

Az 1361/76/EGK bizottsági rendelet (2) rögzítette azt, hogy maximálisan mekkora törmelékrizs-mennyiséget tartalmazhat az a rizs, amely után export-visszatérítés jár, valamint meghatározta a visszatérítés csökkentésének százalékos arányát arra az esetre, amennyiben az exportált rizsben található törmelékrizs aránya meghaladja ezt a maximális mennyiséget.

(4)

A rövid szemű, félgömbölyű és hosszú szemű A rizs export-visszatérítésére vonatkozó pàlyàztra beérkezett ajànlatok nem kerültek elfogadásra. Következésképpen jelenleg nem indokotlt általános jog szerinti visszatérítést megállapítani a rizs tekintetében.

(5)

Az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (5) bekezdése meghatározta azokat a különleges szempontokat, amelyeket a rizs és a törmelékrizs után járó export-visszatérítések megállapításakor figyelembe kell venni.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges követelményei miatt szükségessé válhat az egyes termékek után járó visszatérítések differenciálása a rendeltetési országtól függően.

(7)

Az egyes piacokon a csomagolt hosszú szemű rizs iránt fennálló keresletre tekintettel a szóban forgó termékre egy különleges visszatérítés megállapítása szükséges.

(8)

A visszatérítést legalább havonta egyszer kell megállapítani. A visszatérítés összege időközben is módosítható.

(9)

E szabályok alkalmazása a rizspiac jelenlegi helyzetére és különösen a rizs és a törmelékrizs közösségi és világpiaci árára, a visszatérítéseknek az e rendelet mellékletében szereplő összegekben való megállapítását eredményezte.

(10)

A Közösségnek a Kereskedelmi Világszervezettel szembeni kötelezettségvállalásából következő mennyiségi korlátozások kezelése keretében a visszatérítéssel járó kivitelre szóló engedélyek kibocsátását fel kell függeszteni.

(11)

Az e rendeletben előirt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/29

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/31

(1)

Az 1757/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/32

(1)

Az 1565/2004/EK rendelet pályázatot hirdetett meg a Finnországban és Svédországban termelt és a Finnországból és Svédországból – Bulgária, Norvégia, Románia, és Svájc kivételével – valamennyi harmadik országba exportálandó zabra szóló export-visszatérítésekre.

(2)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/33

(1)

Az 115/2005/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg közönséges búza exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel, illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/34

(1)

A 2275/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a cirok harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikkével összhangban, a benyújtott ajánlatok alapján a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében meghatározott szempontokat, maximális vámkedvezmény rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/35

(1)

A 2277/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/36

(1)

A 2276/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/37

(1)

A Tanács 2002. január 22-én 2002/60/EK határozatot (1) fogadott el a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak kinevezéséről.

(2)

Barbara RICHSTEIN és Manfred LENZ hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága két teljes jogú tagjának helye betöltetlen maradt és erről a Tanácsot 2005. január 12-én tájékoztatták, Wolfgang KLEIN hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye betöltetlen maradt, és erről a Tanácsot 2004. december 7-én tájékoztatták, valamint Hans-Georg KLUGE lemondását követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye betöltetlen maradt, és erről a Tanácsot 2004. december 21-én tájékoztatták,

a)

teljes jogú tagként:

b)

póttagként:

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/39

(1)

a Tanács 2002. január 22-én elfogadta a 2002/60/EK határozatot (1) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak kinevezéséről,

(2)

Pere ESTEVE i ABAD lemondását követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye betöltetlen maradt, és erről a Tanácsot 2005. január 19-én tájékoztatták,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/40

(1)

A Tanács 2002. január 22-én elfogadta a 2002/60/EK határozatot (1) a Régiók Bizottsága teljes jogú tagjainak és póttagjainak kinevezéséről.

(2)

Frans RAMON teljes jogú tag és Jos BEX póttag lemondását követően a Régiók Bizottsága egy teljes jogú tagjának és egy póttagjának helye betöltetlen maradt és erről a Tanácsot 2004. szeptember 8-án, illetve 2005. február 3-án tájékoztatták, valamint Paul GREMBERGEN (BE), Bart SOMERS (BE), Stefaan PLATTEAU (BE), Xavier DESGAIN (BE), Hervé HASQUIN (BE) teljes jogú tagok és Jacques TIMMERMANS (BE), André DENYS, Josée VERCAMMEN, Serge KUBLA, Rudy DEMOTTE, Jean-Marc NOLLET és Bernd GENTGES póttagok hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága öt teljes jogú tagjának és hét póttagjának helye betöltetlen maradt, és erről a Tanácsot 2005. január 24-én tájékoztatták,

a)

teljes jogú tagként:

b)

póttagként:

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/42

(1)

Az Egyesült Nemzetek Humanitárius ügyekért felelős Koordinációs Hivatalával (UNOCHA) a polgári védelem és a humanitárius ügyek területén kialakított együttműködés az Egyesült Nemzetekkel való szorosabb kapcsolatra és együttműködésre törekvő következetes politika kifejeződése, amint azt a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett „Hatékony együttműködés kiépítése az ENSZ-szel a fejlesztés és a humanitárius ügyek területén” című 2001. május 2-i bizottsági közlemény (1), valamint a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett „Az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek: a multilateralizmus választása” című 2003. szeptember 10-i bizottsági közlemény (2) is hangsúlyozza.

(2)

A korábbi tapasztalatok nagy hangsúlyt fektettek a további együttműködés és koordináció alapelveinek megalapozására az UNOCHA (beleértve a veszélyhelyzeti válaszadási reagálási rendszerét és koordinációs eszközeit) és az Európai Bizottság (a 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat (3) alapján kialakított közösségi polgári védelmi mechanizmus és az ECHO – Közösségi Humanitárius Segélyek Hivatala (4) – keretében folyó tevékenységek) között, amikor a támogatást mindkettő egyidejűleg biztosítja vagy elősegíti a természeti vagy ember okozta katasztrófa által érintett országban, megkísérelve a hatékony együttműködést, valamint a rendelkezésre álló erőforrások maximalizálását és a párhuzamos erőfeszítések elkerülését.

(3)

A Bizottság és az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyekért felelős Koordinációs Hivatala (UNOCHA) megállapodott a katasztrófa segélyezés keretében való együttműködésükkel kapcsolatos levélváltásuk szövegéről (arra az esetre, ha a katasztrófa sújtotta országban egyidejű fellépésre kerül sor) és amelyet jóváhagyásra terjesztenek be,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/49

(1)

A 90/424/EGK határozat úgy rendelkezik, hogy a Közösség a referencialaboratóriumoknak nyújtott pénzügyi támogatás által hozzájárul az állat-egészségügyi vizsgálatok hatékonyságának javításához. A közösségi állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően, bizonyos feltételekkel minden referencialaboratóriumként kijelölt laboratórium részesülhet ilyen támogatásban.

(2)

A 90/424/EGK határozat 28. cikke alapján a közösségi referencialaboratóriumoknak nyújtott közösségi pénzügyi támogatásról szóló, 2004. január 29-i 156/2004/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy a közösségi pénzügyi támogatás abban az esetben ítélhető meg, ha az elfogadott munkaprogramokat hatékonyan végrehajtották és a kedvezményezettek a megadott határidőn belül benyújtanak minden szükséges információt.

(3)

A Bizottság értékelte a munkaprogramokat és az azokhoz tartozó költségvetési tervezeteket, amelyeket az érintett közösségi referencialaboratóriumok nyújtottak be a 2005. évre vonatkozóan.

(4)

Ennek megfelelően a kijelölt közösségi referencialaboratóriumokat közösségi pénzügyi támogatásban kell részesíteni az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelvben (3) előírt feladatok végrehajtására.

(5)

További támogatás adható továbbá a közösségi referencialaboratóiumok felelősségi körébe tartozó workshopok szervezésére is.

(6)

Az eredményes pénzgazdálkodás megkívánja, hogy a közösségi támogatás odaítélésekor számításba vegyék a római közösségi referencialaboratórium működése során felmerült visszatérő nehézségeket. 2004 decemberében az említett laboratóriumban pénzügyi ellenőrzésre került sor annak további igazolására, hogy megfelelt-e a közösségi előírásokban meghatározott feladatoknak, kötelességeknek és jogosultsági feltételeknek.

(7)

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (4) 3. cikkének (2) bekezdése szerint a közösségi szabályok szerint végrehajtott állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege finanszírozza. A pénzügyi ellenőrzésre vonatkozóan az 1258/1999/EK rendelet 8. és 9. cikke alkalmazandó.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

25.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/51

(1)

Egy 2003. május 21-én elfogadott közleményben a Bizottság bemutatta „A vállalati jog korszerűsítése és a vállalatirányítás erősítése az Európai Unióban – terv az előrelépéshez” című cselekvési tervét (1). A cselekvési terv fő célkitűzései: a részvényesi jogok és az alkalmazottak, a hitelezők és más, a vállalatokkal kapcsolatban álló felek védelmének erősítése, a társasági jog és a vállalatirányítási szabályok megfelelő alkalmazásával a különféle vállalatkategóriák esetében, az üzleti vállalkozások hatékonyságának és versenyképességének erősítésére, megkülönböztetett figyelemmel bizonyos sajátos, a határokon átnyúló ügyekre.

(2)

A cselekvési tervvel kapcsolatos 2004. április 21-i határozatában, az Európai Parlament üdvözölte a cselekvési tervet és erőteljes támogatásáról biztosította a bejelentett kezdeményezések többségét. Az Európai Parlament felkérte a Bizottságot arra, hogy javasoljon szabályokat az összeférhetetlenség kiküszöbölésére és megelőzésére, és különösen hangsúlyozta, hogy a jegyzett társaságoknál kell lennie egy ellenőrző bizottságnak, amelynek funkciói között szerepelnie kell annak, hogy az a külső könyvvizsgáló függetlenségére, objektivitására és hatékonyságára ügyeljen.

(3)

A nem ügyvezető igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagokat a társaságok különféle célokból toborozzák. Megkülönböztetett jelentőségű a szerepük az ügyvezető igazgatósági és a vezetőségi tagok ellenőrzésében, és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos helyzetek kezelésében. Az utóbbi szerep megerősítése különösen fontos a bizalom helyreállítása érdekében a pénzügyi piacokon. A tagállamokat ezért fel kell hívni arra, hogy intézkedéseket hozzanak a jegyzett társaságok számára, amelyek úgy definiálhatók, mint társaságok, amelyeknek értékpapírjait a Közösségben működő szabályozott piac kereskedésébe bevezették. Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak tekintettel kell lenniük a vállalat típusú kollektív befektetési forma sajátosságaira és meg kell akadályozniuk a különféle típusú kollektív befektetési vállalkozások egyenlőtlen elbánásban való szükségtelen részesítését. A kollektív befektetési vállalkozások tekintetében, ahogyan azt az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv (2) meghatározza, ezen irányelv megállapítja a különleges vállalatirányítási mechanizmusokra vonatkozó rendelkezéseket. A közösségi szintű harmonizáció hatálya alá nem eső vállalat típusú egyéb kollektív befektetési formákkal szemben szükségtelenül alkalmazott egyenlőtlen elbánás elkerülése érdekében a tagállamoknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy ezeket a nem harmonizált kollektív befektetési vállalkozásokat egyenértékű vállalatirányítási mechanizmusok vezérlik-e, és ha igen, milyen mértékben.

(4)

A szóban forgó számos kérdés összetettségére való tekintettel részletes, kötelező érvényű szabályok elfogadása nem feltétlenül a legkívánatosabb és leghatékonyabb mód a követett célkitűzések elérésére. Sok, a tagállamokban elfogadott vállalatirányítási kódex hajlamos arra, hogy a közzétételre támaszkodjon a megfelelőség bátorítása érdekében, a „tartsd be, vagy magyarázd meg” megközelítésben: a társaságokat felkérik, hogy hozzák nyilvánosságra, betartják-e a kódexet és magyarázzák meg az attól való bármiféle lényeges eltéréseket. Ez a megközelítési mód lehetővé teszi a társaságok számára, hogy megmutassák az ágazat- és vállalatspecifikus követelményeket, a piac számára pedig azt, hogy értékelje a megadott magyarázatokat és indoklásokat. A nem ügyvezető igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok szerepének erősítésére való tekintettel ezért helyénvaló valamennyi tagállamot felkérni arra, hogy tegyék meg nemzeti szinten a szükséges lépéseket a „tartsd be, vagy magyarázd meg” megközelítés, vagy jogszabályok alapján.

(5)

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a „tartsd be, vagy magyarázd meg” megközelítést fogja használni (amikor a társaságoknak meg kell magyarázniuk az általuk követett gyakorlatot a kiválasztott, a legjobb gyakorlatra vonatkozó ajánlásokhoz viszonyítva), akkor azt szabadon megteheti a piaci résztvevők által kialakított vonatkozó ajánlások alapján.

(6)

A tagállamok által elfogadott ezen ajánlásnak megfelelő intézkedéseknek alapvetően a jegyzett társaságok vállalatirányításának javítására kell irányulnia. Mivel ez a célkitűzés releváns a tényleges, vagy potenciális befektetők védelme szempontjából valamennyi jegyzett társaságnál a Közösségben, akár be vannak jegyezve az egyik tagállamban, akár nem, ezek a rendelkezések a harmadik országokban letelepedett, de a Közösségben jegyzett társaságokra is vonatkozzanak.

(7)

Azt, hogy legyenek független képviselők a vezető szervekben, akik képesek arra, hogy követelményeket támasszanak a vezetés döntéseivel kapcsolatban, széles körben a részvényesek és más érdekeltek érdekeinek védelmét szolgáló eszköznek tekintik. Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosi struktúra szétaprózott, az elsődleges gond az, hogyan tehetők a vezetők beszámoltathatóvá a gyenge részvényesekkel szemben. Azoknál a társaságoknál, ahol ellenőrző befolyással rendelkező részvényesek jellemzők, a figyelem inkább azon van, hogy miként működtethető a társaság a kisebbségi részvényesek érdekeit kellő mértékben figyelembe vevő módon. A harmadik felek megfelelő védelmének biztosítása mindkét esetben fontos. Függetlenül attól, hogy milyen a vezető szervek hivatalos struktúrája az adott vállalatnál, a vezetési funkciónak hatékony és kellően független felügyelet alatt kell állnia. Függetlenségen a lényeges összeférhetetlenség hiánya értendő; ebben az összefüggésben figyelmet kell fordítani különösen bármely abból a tényből fakadó veszélynek, hogy egy vezetőségi tagnak szoros kapcsolata van a vállalat konkurensével.

(8)

Annak biztosítására, hogy a vezetési funkció hatékony és kellően független felügyeleti funkció alatt álljon, az igazgatóságnak (felügyelő bizottságnak) elegendő számú elkötelezett, nem ügyvezető taggal vagy felügyelő bizottsági taggal kell rendelkeznie, akik nem játszanak szerepet a vállalat vagy annak csoportja vezetésében és akik függetlenek, vagyis nem áll fenn náluk semmiféle lényeges összeférhetetlenség. A tagállamokban fennálló különféle jogrendszerekre való tekintettel azt, hogy mekkora legyen a független tagok aránya az igazgatóságban (felügyelő bizottságban), nem kell közösségi szinten pontosan előírni.

(9)

A nem ügyvezető igazgatósági vagy a felügyelő bizottsági tagok felügyeleti szerepét általában döntő fontosságúnak tekintik három olyan területen, ahol a vezetési összeférhetetlenség lehetősége különösen nagy, különösen, amikor ezek nem közvetlenül a részvényesek felelősségébe tartoznak: a vezetőségi tagok nevezése, a vezetőségi tagok díjazása és a könyvvizsgálat. Ezért meg kell erősíteni a nem ügyvezető igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagokat ezeken a területeken, és szorgalmazni kell az igazgatóságon (felügyelő bizottságon) belül a nevezésekért, a díjazásért és a könyvvizsgálatért felelős bizottságok létrehozását.

(10)

Elviekben, és a közgyűlés jogosítványainak sérelme nélkül, csak az igazgatóság (felügyelő bizottság) egésze rendelkezik önálló, alapszabályban megállapított határozathozatali hatáskörrel, illetve, kollegiális testületként együttesen felel kötelességeinek ellátásáért. Az igazgatóság (felügyelő bizottság) rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy meghatározza azon bizottságok számát és felépítését, amelyeket szükségesnek tart saját munkájának megkönnyítéséhez, de ezek a bizottságok elvben nem helyettesíthetik az igazgatóságot (felügyelő bizottságot). Ezért általános szabályként a nevezési, díjazási és könyvvizsgáló bizottságoknak ajánlásokat kell megfogalmazniuk az igazgatóság (felügyelő bizottság) által meghozandó határozatok előkészítése érdekében. Az igazgatóság (felügyelő bizottság) azonban nem akadályozható meg abban, hogy határozathozatali jogosítványainak egy részét bizottságoknak adja át, amennyiben ezt helyénvalónak tartja és amikor ezt a nemzeti jog megengedi, még akkor is, ha az igazgatóság (felügyelő bizottság) marad teljes mértékben felelős azokért a határozatokért, amelyeket ezeken a hatásköri területeken hoztak.

(11)

Mivel az egy- vagy kétszintű vezetőség megüresedett helyeire a jelöltek megtalálása olyan problémákat vet fel a nem ügyvezető igazgatósági vagy a felügyelő bizottsági tagok kiválasztásával kapcsolatban, hogy a vezetést ellenőrizniük kell vagy a vezetés folyamatosságát biztosítani kell, a nevezési bizottságoknak főként független nem ügyvezető igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagokból kell állnia. Ez teret enged a nevezési bizottságnak, hogy olyan nem ügyvezető igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagok legyenek benne, akik nem felelnek meg a függetlenségi kritériumnak. Ez szintén teret enged az ügyvezető igazgatósági/ vezetőségi tagok számára (olyan vállalatoknál, ahol a nevezési bizottság az osztatlan igazgatóságon belül jön létre és abban az esetben, ha nem ők alkotják a többséget ebben a bizottságban).

(12)

Mivel a tagállamokban eltérő megközelítések jellemzők a vezetőség tagjainak kinevezéséért és visszahívásáért felelős testületek tekintetében, az igazgatóságon (felügyelő bizottságon) belül létrehozott nevezési bizottságnak lényegében arról kell gondoskodnia, hogy amikor az igazgatóság (felügyelő bizottság) szerepet játszik a kinevezési és a visszahívási folyamatban (a nemzeti jog meghatározása szerint vagy a javaslattételi, vagy a határozathozatali jog), ezt a szerepet olyan tárgyszerű és szakszerű módon töltse be, amennyire csak lehetséges. A nevezési bizottságnak ezért lényegében ajánlásokat kell tennie az igazgatóságnak (felügyelő bizottságnak) a vezetőség tagjainak kinevezésére és visszahívására, a nemzeti társasági jog szerint illetékes testület által.

(13)

A díjazás területén a tagállamokban elfogadott vállalatirányítás többnyire elsődlegesen az ügyvezető igazgatósági tagok és a vezetőségi tagok díjazására összpontosít, mivel a visszaélések és az összeférhetetlenség lehetősége lényegében itt van. Számos kódex elismeri azt is, hogy valamennyire a vezetőség szintjén is vizsgálni kell a felső vezetés díjazásának rendjét. Végül, a részvényopciók kérdése megkülönböztetett figyelmet kap. Mivel a tagállamokban eltérő megközelítések jellemzők a vezetőség tagjainak díjazásáért felelős testületek tekintetében, az igazgatóságon (felügyelő bizottságon) belül létrehozott díjazási bizottságnak lényegében arról kell gondoskodnia, hogy amikor az igazgatóság (felügyelő bizottság) szerepet játszik a kinevezési és a visszahívási folyamatban (a nemzeti jog meghatározása szerint vagy a javaslattételi, vagy a határozathozatali jog), ezt a szerepet olyan tárgyszerű és szakszerű módon töltse be, amennyire csak lehetséges. A díjazási bizottságnak ezért lényegében ajánlásokat kell tennie az igazgatóságnak (felügyelő bizottságnak) ezekre a díjazási kérdésekre, hogy a határozatot a nemzeti társasági jog szerint illetékes testület hozza aztán meg.

(14)

Annak biztosítása, hogy a pénzügyi beszámolók és egyéb kapcsolódó, a társaság által kiadott információk pontos és teljes képet adjanak a társaság helyzetéről, és az, hogy a kockázatok értékelésével és kezelésével kapcsolatos eljárásokat felügyeljék, az igazgatóság (felügyelő bizottság) két kulcsfontosságú feladatának számít. Ilyen összefüggésben a legtöbb vállalatirányítási kódex lényegi szerepet ad a könyvvizsgáló bizottságnak abban, hogy segítse az igazgatóságot (felügyelő bizottságot) ezeknek a kötelességeknek az elvégzésében. Egyes tagállamokban az ilyen feladatkört, teljes egészében vagy részben, az igazgatóságon (felügyelő bizottságon) kívüli vállalati testületeknek szokták átadni. Ezért biztosítani kell, hogy az igazgatóság (felügyelő bizottság) keretén belül létrehozott könyvvizsgáló bizottságnak, főszabályként, ajánlásokat kelljen hoznia az igazgatóságnak (felügyelő bizottságnak) a könyvvizsgálati kérdések tekintetében, és azt, hogy ezeket a funkciókat más – az igazgatóságon (felügyelő bizottságon) kívüli – ugyanolyan hatékony szervezetek is elvégezhessék.

(15)

Ahhoz, hogy a nem ügyvezető igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagok tényleges szerepet játsszanak, rendelkezniük kell a megfelelő háttérrel és elegendő idővel a munka ellátásához. Ezenkívül elegendő számban kell lennie közöttük azoknak, akik megfelelnek a szükséges függetlenségi kritériumoknak. A nem ügyvezető igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagok kinevezését megelőzően megfelelő tájékoztatást kell adni ezekről a kérdésekről, és a tájékoztatást megfelelő gyakorisággal frissíteni kell.

(16)

A vezetőség tagjainak képzettségét illetően a legtöbb vállalatirányítási kódex ragaszkodik ahhoz, hogy a vezetőségben képzett személyek legyenek, de egyúttal elismerik azt is, hogy annak meghatározását, hogy mi jelent megfelelő képzettséget, magára a vállalatra kell bízni, mert az ilyen képzettség többek között függ annak tevékenységétől, méretétől és környezetétől, és mert ezeknek a kritériumoknak a vezetőségnek összességében kell megfelelnie. Van azonban egy olyan probléma, amely rendszerint megkülönböztetett aggodalomra ad okot, nevezetesen annak szükségessége, hogy a könyvvizsgáló bizottságban meglegyen a vonatkozó hozzáértés azokban a kérdésekben, ahol bizonyos konkrét ismeretek elengedhetetlennek minősülnek. Az igazgatóságnak (felügyelő bizottságnak) ezért meg kell határoznia a könyvvizsgáló bizottság kívánatos összetételét és azt időszakonként értékelnie kell, valamint megkülönböztetett figyelmet kell fordítania az e bizottságban szükséges tapasztalatokra.

(17)

A vezetőségi tagok elkötelezettségét illetően a legtöbb vállalatirányítási kódex annak biztosítására törekszik, hogy a vezetőség tagjai elegendő időt fordítsanak kötelességeik teljesítésére. Ezen kódexek közül néhány korlátokat állapít meg azon vezetőségi helyek számára, amelyek más társaságoknál betölthetők. Az elnöki, illetve az ügyvezető igazgatósági vagy vezetőségi pozíciókat rendszerint nagyobb követelményeket támasztóként ismerik el, mint a nem ügyvezető igazgatósági vagy felügyelő bizottsági pozíciókat, de az elfogadható vezetőségi pozíciók számában nagyok a különbségek. Mindazonáltal a vezetőség tagjától elvárt hozzájárulás tág határok között mozoghat, a vállalattól és környezetétől függően, egy ilyen helyzetben minden egyes vezetőségi tagnak magának kell egyensúlyban tartania különféle elkötelezettségeit.

(18)

Általában a tagállamokban elfogadott vállalatirányítási kódexek ismerik azt, hogy a nem ügyvezető igazgatósági vagy a felügyelő bizottsági tagok jelentős részének függetlennek kell lennie, vagyis nem lehet semmiféle lényeges összeférhetetlenség. A függetlenséget a leggyakrabban úgy értelmezik, mint a társaság vezetésével, ellenőrző befolyást gyakorló részvényeseivel vagy magával a társasággal való szoros kapcsolatok hiányát. Közös értelmezés hiányában arról, hogy a függetlenség mit is jelent pontosan, egy általános nyilatkozatot kell előírni. Rendelkezni kell továbbá arról, hogy ismertessenek egy sor olyan szituációt (nem kimerítően), amelyek tükrözik azokat a kapcsolatokat vagy körülményeket, amelyek valószínűleg lényeges összeférhetetlenséghez vezetnek, és amelyeket a tagállamoknak kellőképpen meg kell fontolniuk, amikor nemzeti szinten bevezetik a kritériumokat, amelyeket az igazgatóságnak (felügyelő bizottságnak) használnia kell. Annak meghatározása, hogy mi jelent függetlenséget, alapjában véve az igazgatóság (felügyelő bizottság) saját feladata. Amikor az igazgatóság (felügyelő bizottság) a függetlenségi kritériumokat alkalmazza, akkor elsősorban a tartalmat, és nem a formát kell figyelembe vennie.

(19)

Tekintettel arra a jelentőségre, amely a nem ügyvezető igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagok szerepéhez kapcsolódik a bizalom helyreállítása ügyében, és általánosabban az egészséges vállalatirányítási gyakorlatok fejlesztésében, az ennek az ajánlásnak a megvalósítása érdekében tett lépéseket a tagállamokban szorosan figyelemmel kell kísérni,