18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/3

(1)

A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk osztályozásáról szóló intézkedések elfogadása.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezéséről szóló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más nómenklatúrára vonatkozóan, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt adott esetben további bontással egészíti ki, és amelyet valamely különös közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazásának céljából.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett okok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kód(ok) alá kell osztályozni.

(4)

Szükséges kikötni, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet( ) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, és az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrában történő osztályozására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult egy három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja. (2).

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/6

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdése gondoskodik arról, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt termékek világpiaci árai és a közösségi árak közötti különbség fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják. A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos áru által tartalmazott termékre vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(4)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket meg lehet állapítani előre, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(5)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/8

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)

Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)

A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)

Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/10

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet értelmében a feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét és különösen az említett rendelet 28. cikkében felsorolt ár- és költségtényezőket. A fenti cikk szerint figyelembe kell venni a tervezett kivitelek gazdasági szempontját is.

(3)

A nyerscukorra vonatkozó visszatérítést a szabványminőségre kell megállapítani. E szabványminőséget az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének II. pontja határozza meg. Egyebekben ezt a visszatérítést az 1260/2001/EK rendelet 28. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A kandiscukor meghatározását az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. A visszatérítés ilyen módon kiszámított összegét az ízesített vagy színezett cukor esetében e cukrok szacharóztartalmára kell alkalmazni, és azt a szacharóztartalom 1 %-ára vonatkoztatva kell meghatározni.

(4)

Különleges esetekben a visszatérítés összege más jogi aktusok útján is megállapítható.

(5)

A visszatérítéseket kéthetente rögzítik. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(7)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001 eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösségnek ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jellegűnek tűnik.

(8)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(9)

Figyelembe véve e tényezőket, valamint a cukorpiac jelenlegi helyzetét, különösen a cukornak a közösségi és a világpiacon jegyzett árfolyamait és árait, a visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/12

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikk 1) bekezdés d) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi áraik közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke értelmében az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek 100 kilogrammjára vetített export-visszatérítésnek meg kell egyeznie az alapösszeg és a szóban forgó termék szacharóz-tartalmának a szorzatával, mely utóbbi adott esetben növelendő a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalommal. A szóban forgó termékre vonatkozó szacharóz-tartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (3) bekezdése értelmében a feldolgozatlanul exportált szorbóz esetében a visszatérítés alapösszege egyenlő a visszatérítés alapösszegének a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (3) által meghatározott, az ezen utóbbi rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó hatályos termelési visszatérítés egy századával csökkentett összegével.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (1) bekezdése értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt egyéb, feldolgozás nélkül exportált termékek esetében a visszatérítés alapösszege megegyezik egy, az alábbiak figyelembevételével megállapított összeg egy századával: egyrészt a fehércukornak a Közösség nem deficites területeire vonatkozó, arra a hónapra érvényes intervenciós ára, amelyre az alapösszeget rögzítik, valamint a fehércukor világpiaci árfolyamai illetve árai közötti különbség, másrészt a közösségi alaptermékek harmadik országokba exportálandó feldolgozott áruk gyártása során történő felhasználása, valamint az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó megállapodások keretében behozott harmadik országbeli termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége.

(5)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében a visszatérítés alapösszegének alkalmazása korlátozható csupán egyes termékekre az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek közül.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés f), g) és h) pontjában felsorolt, feldolgozatlan állapotban exportált termékek kivitelére visszatérítés nyújtható. A visszatérítés mértékét a szárazanyag-tartalom 100 kilogrammjára vetítve kell meghatározni, figyelembe véve különösen az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, valamint a tervezett export gazdasági vonatkozásait. Az említett (1) bekezdés f) és g) pontjában felsorolt termékek esetében csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek eleget tesznek a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételeknek; a h) pontban felsorolt termékek esetében pedig csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek megfelelnek a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében előírt feltételeknek.

(7)

A fent említett visszatérítéseket havonta kell rögzíteni. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(8)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikk (5) bekezdés első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(9)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001. eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösség ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jelleget mutat.

(10)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(11)

Figyelembe véve ezeket a tényezőket, a szóban forgó termékek után járó visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/15

(1)

A 2004/2005-ös gazdasági évben a fehér cukorra vonatkozó exportlefölözés és/vagy -visszatérítés meghatározására irányuló folyamatos pályázati eljárásról szóló, 2004. július 19-i 1327/2004/EK bizottsági rendelet (2) értelmében e cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan részleges pályázati eljárásokat kell kiírni.

(2)

Az 1327/2004/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben, a szóban forgó részleges pályázati eljárás tekintetében maximális export-visszatérítés állapítandó meg, aminek során különösképpen figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/16

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/18

(1)

Az 1757/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/19

(1)

Az 1565/2004/EK rendelet pályázatot hirdetett meg a Finnországban és Svédországban termelt és a Finnországból és Svédországból – Bulgária, Norvégia, Románia és Svájc kivételével – valamennyi harmadik országba exportálandó zabra szóló export-visszatérítésekre.

(2)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése indokolt.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/20

(1)

Az 115/2005/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg közönséges búza exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel, illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/21

(1)

A 2275/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a cirok harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A Bizottság 1839/95/EK rendeletének (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/22

(1)

A 2277/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/23

(1)

A 2276/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/24

(1)

A Bizottság ajánlása alapján, a 104. cikk (6) bekezdésével összhangban a Tanács 2002/923/EK határozatában (1) megállapította, hogy Portugáliában túlzott hiány áll fenn.

(2)

A Szerződés 104. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Tanács ajánlást (2) tett Portugália számára a túlzott hiány megszüntetése érdekében. Az ajánlás az 1997. július 7-i, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelete (3) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban határidőt tűzött ki a túlzott hiány kiigazítására, amelyet a helyzet feltárása utáni évben, azaz legkésőbb 2003-ig el kell végezni.

(3)

A Szerződés 104. cikkének (12) bekezdésével összhangban a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, amennyiben a Tanács megítélése szerint az érintett tagállamban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása.

(4)

A „költségvetési” és a „hiány” fogalmát a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvben határozták meg az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerére (ESA) – második kiadás – való hivatkozással. A túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozó adatokat a Bizottság bocsátja rendelkezésre.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendeletnek (4) megfelelően Portugália által 2004. március 1-jét megelőzően küldött jelentést követően a Bizottság által szolgáltatott adatok, valamint a Bizottság 2004 tavaszi előrejelzése alapján az alábbi következtetések indokoltak:

(6)

Ezért a 2002/923/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. Ugyanakkor a Bizottság tavaszi előrejelzésében kiemelt, a költségvetési helyzettel kapcsolatos kockázatok ismeretében a legfontosabb, hogy a portugál hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a költségvetési hiány 2004-ben, illetve azt követően a GDP 3 %-a alatt maradjon. A 2005-ig előrejelzett folyamatos, mérhető negatív teljesítményrés miatt, illetve a költségvetési konszolidáció növekedésének fenntartása érdekében rövid távon elfogadható további ideiglenes intézkedések igénybevétele. E tekintetben a portugál hatóságoknak nyilvánosan meg kell erősíteniük a tervezett intézkedéseket és az azokkal kapcsolatos összegeket, mindaddig, amíg a strukturálisabb jellegű intézkedések teljes mértékben kifejtik az államháztartásra gyakorolt mentesítő hatásukat.

(7)

A konszolidáció fenntarthatósága érdekében, és abból a célból, hogy középtávon valóban elérhető legyen a költségvetési egyensúlyhoz közeli állapot vagy a költségvetési többlet, a széles körű gazdaságpolitikai iránymutatásokkal összhangban minden egyszeri rendkívüli intézkedést fokozatosan állandóbb jellegű intézkedésekkel kell felváltani, és a ciklikusan kiigazított költségvetési helyzetnek évente legalább a GDP 0,5 százalékpontjával javulnia kell,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/26

(1)

A Szerződés 104. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A stabilitási és növekedési paktum a költségvetési egyensúly célkitűzésén alapul, mint olyan eszközön, amely a munkahelyteremtést eredményező árstabilitás és az erőteljes fenntartható növekedés feltételeit erősíti.

(3)

A 104. cikk szerinti, a túlzott hiány esetén követendő eljárás előírja, hogy a túlzott hiány fennállásáról határozatot kell hozni; a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló, a Szerződés mellékletét képező jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozóan. Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (1) állapítja meg a részletes szabályokat és fogalommeghatározásokat az említett jegyzőkönyv rendelkezésének alkalmazásához.

(4)

A Szerződés 104. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Bizottság véleményt juttat el a Tanácshoz, ha az egyik tagállamban túlzott hiány áll vagy állhat fenn. A Bizottság 2004. május 19-én erre vonatkozó véleményt juttatott el a Tanácshoz Hollandiára vonatkozóan. A jelentésében a 104. cikk (3) bekezdésével összhangban figyelembe vett fontos tényezők megvizsgálását követően, és figyelembe véve a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét a 104. cikk (4) bekezdésével összhangban, a Bizottság 2004. május 19-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy Hollandiában túlzott hiány áll fenn.

(5)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése megállapítja, hogy a Tanácsnak figyelembe kell vennie azokat az észrevételeket, amelyeket az érintett tagállam tenni kíván, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozatot hoz arról, hogy fennáll-e túlzott hiány.

(6)

Az átfogó értékelés arra a következtetésre vezet, hogy Hollandiában az államháztartási hiány elérte a GDP 3,2 %-át 2003-ban, és a GDP 3 %-ának megfelelő, a Szerződés szerinti referenciaérték megsértése annak ellenére következett be, hogy a hatóságok jelentős takarékossági intézkedéseket hoztak. A Bizottság szerint a GDP 3 %-át kitevő referenciaérték megsértésére 2003-ban főként a gazdasági lassulás hatása miatt került sor. A GDP 3 %-át kitevő referenciaértéket meghaladó államháztartási hiányt azonban nem valamely szokatlan, a holland hatóságok által nem befolyásolható esemény okozta, és nem is a stabilitási és növekedési paktum értelmében vett súlyos gazdasági visszaesés, amelyet a reál-GDP legalább 2,0 %-os csökkenéseként definiálnak. Még azoknak a kiegészítő intézkedéseknek, amelyekről a hatóságok 2004. április 16-án határoztak – amelyek nem szerepeltek a Bizottság 2004-es tavaszi előrejelzésében – a figyelembevétele mellett is fennáll annak a kockázata, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 %-a felett lehet 2004-ben is. Ez arra utal, hogy a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-át kitevő referenciaérték megsértése talán nem ideiglenes jellegű. Végül az államadósság aránya, amely a Bizottság előrejelzése szerint 2004-ben előreláthatólag eléri majd a GDP 56,3 %-át, továbbra is a Szerződés szerinti, a GDP 60 %-át kitevő referenciaérték alatt marad ebben az évben,

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/28

(1)

2001. október 17-i levelében Belgium tájékoztatta a Bizottságot a vallon régió azon tervéről, hogy érdekeltséget vállal egy új vaskohászati vállalatban, a Carsid SA-ban. A kiegészítő információkat Belgium 2001. november 20-i és 2002. február 14-i leveleiben közölte a Bizottsággal.

(2)

2002. április 3-i levelében a Bizottság tájékoztatta Belgiumot arról a döntéséről, hogy megindítja a vas- és acélipar támogatásának szabályainak megállapításáról szóló, 1996. december 18-i 2496/96/ESZAK bizottsági határozat (3) 6. cikk, (5) bekezdésében előirányzott eljárást.

(3)

A Bizottságnak az eljárás megindítására vonatkozó határozata az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (4) került közzétételre. A Bizottság felhívta az érdekelteket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik benyújtására.

(4)

A Bizottság megkapta az érdekeltek részéről a témában tett észrevételeket. Továbbította ezeket az észrevételeket Belgiumnak, megadva neki a lehetőséget arra, hogy megjegyzéseket fűzzön hozzájuk, és e megjegyzéseket a Bizottság Belgium 2002. június 17-én, szeptember 6-án, október 22-én és november 25-én kelt levelei útján kapta meg.

(5)

A Vallon Igazgatási és Részesedési Vállalat (Sogepa) a vallon régió egyik holding társasága, amely többek között átvette a Vallon Vaskohászati Vállalat (SWS) tevékenységeit. A vaskohászati ágazatban a Sogepa célkitűzése az, hogy az általános vallon gazdaságpolitika keretében elősegítse vállalatok alapítását vagy terjeszkedését, valamint, hogy ösztönözze a közszektorba tartozó ipari kezdeményezést. Az értesítés időpontjában a Sogepa 25 %-os nagyságrendű részesedéssel rendelkezett a belga Cockerill Sambre vaskohászati termelővállalat tőkéjében. A Sogepa tulajdonában volt a Duferco Clabecq (lásd e határozat (9) pontját), a Duferco La Louvière (lásd a (11) pontot) és a Duferco Belgium (lásd a (12) pontot) vállalatok tőkéjének 25 %-a is.

(6)

A Sogepa Cockerill Sambre vállalatban meglévő részesedését 2001. december 17-én lecserélték az Usinor tőkéjében való 8 %-os részesedésre, amely a maga részéről 2002. elején 4,25 %-os részesedéssé vált az Arcelor (lásd a (7) pontot) tőkéjében. A Sogepa Duferco Clabecq vállalatban meglévő részesedését a 2002. augusztus 8-án veszteség-abszorpcióval végrehajtott tőkecsökkentést követően 5,91 %-ra csökkentették, amelyet a Duferco Investment által végrehajtott tőkeemelés követett. Hasonlóképpen, a Sogepa közvetlen részesedése a Duferco La Louvière vállalatban gyakorlatilag eltűnt a 2001. november 8-án veszteség-abszorpcióval végrehajtott tőkecsökkentést követően, amelyet a Duferco Belgium által végrehajtott tőkeemelés követett.

(7)

Az Usinor Belgium SA az Usinor csoport holding társasága Belgiumban. A francia Usinor csoport volt 2001. végéig az egyik legnagyobb európai vaskohászati csoport. 2001-ben árbevétele, világméretekben elérte a 14 523 millió eurót. Az értesítés időpontjában az Usinor birtokában volt a Cockerill Sambre 75 %-a. 2002. elején az Usinor csoport fuzionált a luxembourgi Arbed csoporttal és a spanyol Aceralia csoporttal, ily módon alkotva az Arcelor csoportot, amely világelső az acéltermelésben.

(8)

A Duferco Investment SA (Duferco Investment) a Duferco csoport holding társasága. A Duferco egy olasz-svájci érdekeltségű, magánkézben lévő csoport, amely acélipari termékek kereskedelmére (beleértve a nyersanyagokat is) specializálódott vállalat, de amely hosszú és lapos karbonacél termékeket is előállít. 2001-ben a csoport 3,2 milliárd USD árbevételt realizált világszerte. Belgiumban a Duferco Investment két acéltermelő vállalatot tart ellenőrzése alatt, a Duferco Clabecq-et és a Duferco La Louvière-t. E két vállalat a csoport által a belga vállalatoknak nyújtott szolgáltatásokért éves árbevételük […] (5) részét fizetik a Duferco Investment-nek, amely ([…]) összegű ügynöki jutalékra és ([…]) összegű irányítási jutalékra oszlik.

(9)

A Duferco Clabecq a Duferco csoport és a vallon hatóságok által (az SWS útján) az 1997. január 3. óta csődhelyzetben lévő Forges de Clabecq (6) vállalat megszerzése érdekében alapított vállalat. Az SWS a Duferco Clabecq feltőkésítéséhez kb. 8,6 millió eurós tőke-hozzájárulással, valamint egy kb. 13,6 milliós eurós másodlagos kölcsönnel (amelyet 75 %-ban a Duferco csoport garantált) járult hozzá. A Duferco csoport kb. 25,9 eurós tőke-hozzájárulással járult hozzá a tranzakcióhoz. Az 1997. november 25-i határozatával a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az SWS ezen beavatkozása nem képezett állami támogatást. E határozatában a Bizottság figyelembe vette, hogy a vállalat üzleti terve a működés második évétől pozitív haszonrést és az ötödik évtől nyereség elérését irányozta elő.

(10)

Az alábbi táblázat a Duferco Clabecq néhány pénzügyi mutatóját mutatja be 2001. szeptember 30-ig:

(11)

A Duferco La Louvière a Duferco Investment és a vallon hatóság által (az SWS útján) alapított vállalat, amelynek célja a Hoogovens-Usines Gustave Boël (7) vállalat megszerzése volt, amely vállalat 1998 októbere óta csődegyezség helyzetében volt. Az SWS a Duferco La Louvière feltőkésítéséhez mintegy 17,8 millió euró tőke-hozzájárulással, valamint kb. 27,8 millió euró értékű másodlagos kölcsönnel (amelyet 75 %-ban a Duferco csoport garantált) járult hozzá. A Duferco csoport a tranzakcióhoz mintegy 53,5 millió euró tőke-hozzájárulással járult hozzá. 1999. július 1-jei határozatával a Bizottság úgy vélte, hogy az SWS e beavatkozása nem képezett állami támogatást. A Bizottság e határozatában figyelembe vette, hogy a vállalat üzleti terve 2000. évtől kezdve nyereséget irányzott elő.

(12)

Ezen túlmenően azzal a szándékkal, hogy hozzájáruljanak a Duferco La Louvière pótlólagos beruházásainak finanszírozásához, a Duferco Investment és a Sogepa megalapították a Duferco Belgium holding társaságot, amelynek részesedést kellett szereznie a Duferco La Louvière tőkéjében. A Sogepa a Duferco kapitalizációjához állítólag mintegy 15,6 millió euró tőke-hozzájárulással, valamint kb. 24,3 millió euró összegű másodlagos kölcsönnel (amelyet 75 %-ban a Duferco csoport garantált) járult hozzá. A Duferco csoport állítólag kb. 46,8 millió euró összegű tőke-hozzájárulással járult hozzá. 2001. szeptember 30-án a tőke 25 %-át felszabadították (15,6 millió euró) és a Sogepa kifizette a kölcsön teljes összegét. 2001. szeptember 20-án a Duferco Belgium mintegy 36 millió euró összegben engedélyezett kölcsönt a Duferco La Louvière beruházásainak finanszírozására. A 2001. szeptember 30-án lezárt pénzügyi évben a Duferco Belgium 31 209 euró összegű veszteséget könyvelt el.

(13)

Az alábbi táblázat a Duferco La Louvière néhány pénzügyi mutatóját mutatja be 2001. szeptember 30-ig:

(14)

Az Usinor Sacilor csoport elnökének 2001. február hónapjában tett azon bejelentését követően, mely szerint szándéka szerint megszűntetik Charleroi-ban a Cockerill Sambre meleghengersorának tevékenységeit, tárgyalásokat kezdtek az Usinor-Cockerill Sambre, a Duferco csoport és a Sogepa között azzal a fő célkitűzéssel, hogy közös termelővállalatot hozzanak létre lemezbuga gyártására, amelynek termelő-berendezéseit a Cockerill Sambre Charleroi-i meglévő berendezései és a Duferco Clabecq-től származó berendezések (folyamatos öntés) (8) alkotnák. E tárgyalások végeredménye a Carsid megalapításáról szóló és 2001. október 12-én aláírt egyetértési jegyzőkönyv volt.

(15)

A vallon régió beavatkozása abból áll, hogy a Sogepa részesedéssel rendelkezik az új vaskohászati vállalat, a Carsid SA jegyzett tőkéjében. Eredetileg a tervek szerint ez a részesedés 20 millió eurós nagyságrendet ért volna el. Mindazonáltal 2002. május 14-i levelével Belgium tájékoztatta a Bizottságot, hogy fenntartva egyet nem értését a Bizottságnak az eljárás megindítására vonatkozó határozatában tett elemzésével, abból a célból, hogy elősegítse a Bizottság ellenvetéseinek leküzdését, a Sogepa tőke-hozzájárulását 9 millió euróra csökkentik és az eredetileg előirányzott fennmaradó 11 millió eurót a Duferco Investment-nek kell tőke-hozzájárulás (és készpénz) formájában nyújtania.

(16)

A Bizottságtól kedvező döntést várva a Cockerill Sambre 2001. december 27-én nem pénzbeli apportot hajtott végre, amelynek nettó értékét 35 millió euróban határozták meg és a Duferco készpénz-apportot hajtott végre 25 millió euró nagyságrendben. Ennek következtében a Carsid induló tőkéjét 60 millió euró nagyságrendben határozták meg.

(17)

A Cockerill Sambre nem pénzbeli apportja egy termelőágazatból állt, amely nagyjából a Charleroi-i telephely integrált termelési sorának és a Marcinelle-i telephely villamos termelő sorának felel meg. E berendezések 2001. októberében egy független vállalat által elvégzett szakértői felmérés tárgyát képezték, amely hasznossági értéküket […] millió euróban határozta meg. A Cockerill ezen felül apportként bevitt a vállalatba készleteket […] millió euró értékben, és passzívát, amely céltartalékokból ([…] millió euró), bértartozásokból ([…] millió euró) és a szállítók felé fennálló tartozásokból ([…] millió euró) állt.

(18)

A Duferco készpénz-apportját a nagysávú folyamatos öntősor berendezéseinek és a Clabecq egyéb kiegészítő berendezéseinek azonnali megvásárlására fordították E berendezések egy független vállalat által 2001. novemberében elvégzett szakértői felmérés tárgyát képezték, amely hasznosságuk értékét 25 millió euróban határozta meg.

(19)

A megalapítást követően a Cockerill azonnal átruházta a Carsid-ban meglévő részesedésének 40 %-át az Usinor Belgiumra és 18,33 %-át a Duferco-ra ([…] millió eurót kitevő ár ellenében, amely […]-től kezdődően fizetendő). Ennek következtében a Carsid tőkéje jelenleg az Usinor Belgium (40 %) és a Duferco (60 %) között oszlik meg. A Sogepa és a Duferco Investment által tervezett tőke-hozzájárulásokat követően a Sogepa végleges részesedése a Carsid-ban 11,25 % lesz, míg a többi részvényes 58,75 %-ot (Duferco Investment) és 30 %-ot (Usinor Belgium SA) birtokol majd a Carsid tőkéjéből.

(20)

A Carsid két lemezbugát-előállító vertikummal rendelkezik majd, nevezetesen egy integrált öntővertikummal, amelynek éves termelőkapacitása 1,8 millió tonna, amelyet a Duferco felhasználására szánnak, és egy villamos vertikum, amelynek termelése megoszlik majd a Cockerill ([…]) és a Duferco vallon vállalatai ([…]) között. Mindazonáltal egy átmeneti időszakon keresztül […] a Carsid termelésének nagy részét a Cockerill Sambre fogja felhasználni.

(21)

A művelet eredményeképpen a Clabecq nagyolvasztóját véglegesen bezárják, amelynek éves acéltermelő kapacitása megközelítőleg 1,5 millió tonna.

(22)

A Carsid kizárólag a Duferco csoport és az Arcelor vállalatai számára termel majd és nem lesz aktív a nyíltpiacon. Ebből a célból a Cockerill Sambre és a Duferco csoport hosszú távú beszerzési megállapodásokat írt alá a Carsid-dal, amelyek […](Cockerill Sambre) vagy […] (Duferco) végéig érvényesek. Azonban a Cockerill Sambre a szerződést legelőször […] végén szüntetheti meg. Ha a Cockerill Sambre él a Carsid-ban fennálló részvényesi minőségének feladására irányuló jogával, abban az esetben is mind a Cockerill Sambre, mind a Duferco felmondhatja a szerződést […]-án.

(23)

A már említett termelő-berendezéseken túlmenően (lásd a (20) pontot), a Carsid arra számít, hogy új berendezést […] is megvásárol a termékek minőségének javítása érdekében, és karbantartási beruházásokat hajt végre a többi berendezésen, valamint környezetvédelmi beruházásokat eszközöl. A folyamatos öntés berendezéseinek a Duferco Clabecq-től Charleroi-ba történő áthelyezésének költségét […] millió euróra becsülik. Az Usinor Belgium a Carsid hitelszükségletéhez […] összegű kölcsönnel és ugyanilyen összegű hitelkerettel járul majd hozzá, amely évi […] százalékos kamattal kamatozik.

(24)

A nyersanyagok beszerzését az Arcelor és a Duferco csoport illetékes osztályaira bízzák majd, anyagi ellenszolgáltatás ellenében. Ily módon, a hulladékvas beszerzése a […] csoport illetékességébe tartozik majd, míg, az ércek, a szén és a koksz beszerzése a […] csoport illetékességébe tartozik majd.

(25)

A Carsid részvényesei megállapodtak abban, hogy azon vállalatok fogják az adott vertikum termelési költségeit fedezni, amelyek felhasználási céljára szánják az előállított lemezbugákat. Ezenkívül a lemezbugákat a gyártási költség + 1 %-os áron szállítják majd, ily módon biztosítják, hogy a vállalat ne legyen veszteséges. Az […] évtől kezdődően a részvényesek megállapodtak abban is, hogy a nyereség […] részét osztalékként felosztják.

(26)

Az öntővertikum állandó költségeit a Duferco viseli, míg a villamos vertikum költségeit a Cockerill Sambre viseli majd […] tonna kapacitás erejéig. Ha a villamos vertikum kapacitását 1 millió tonnára növelik, csak […]-ot kell fedeznie a Cockerill-nek, a fennmaradó részt pedig a Duferco-nak kell viselnie. Azonban, az a partner, aki a másik félhez rendelt kapacitás egészét vagy egy részét használja, a felhasználással arányosan viseli az állandó költségeket. A változó költségeket mindkét fél a hozzá rendelt termelésnek megfelelően viseli. A felek a szerződésben rögzítették, hogy a villamos vertikumban foglalkoztatott munkaerő alapvetően változó, a technikai munkanélküliség alkalmazása, és a lehetőségek által adott mértékben a személyzetnek az öntővertikumban való felhasználása miatt.

(27)

Miután a 2000. év igen jó év volt a közösségi vaskohászati ágazat számára 163,2 millió tonna rekord acéltermeléssel, 2001 eleje óta e termelés csökkenésének tendenciája volt tapasztalható, ami azt követően felerősödött. Általánosabb nézőpontból a növekedés a világ minden régiójában tapasztalható lassulásához hozzájárult a gazdaság fejlődésével kapcsolatos bizonytalanság, amelyet az Egyesült Államokban a 2001. szeptember 11-én bekövetkező események keltettek.

(28)

Ami sajátosan a karbonacél hengerelt termékeket illeti, amelyek a Duferco Clabecq és a Duferco La Louvière fő termékeit alkotják, a Közösségen belül a piac helyzete 2001-ben igen aggasztó volt elsősorban az import miatt (lásd ebben az értelemben a 2001. évre vonatkozó adatokat, amelyeket a bizonyos vaskohászati termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes óvintézkedések bevezetéséről szóló, 2002. március 27-i 560/2002/EK bizottsági rendelet (9) tartalmaz). Világszinten a helyzet alig volt jobb, ahogy azt az OECD 2001. szeptember 17-18-án megtartott magas szintű találkozójának résztvevői megjegyezték. Ezen kívül, az Egyesült Államok által 2001 januárjában és júliusában az acél tekintetében indított vizsgálatok további bizonytalanságot teremtettek a vaskohászati termékek nemzetközi kereskedelme fejlődésének perspektíváit illetően.

(29)

Belgium a vaskohászati termékek nettó exportőre. 2001-ben termelésének több, mint 70 %-a irányult a Közösség egyéb részeibe.

(30)

A Bizottság kétségeit fejezte ki azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a Sogepa magatartása, még múltbeli befektetéseinek általános összefüggéseiben vizsgálva is, megfelel-e egy magánbefektető magatartásának, mégpedig kétfajta okból:

(31)

A Corus vaskohászati termelővállalat úgy véli, hogy a vallon régiónak a Sogepa közvetítésével a Carsid-ba eszközölt befektetése állami támogatást képez. E vállalat véleményét arra a tényre alapozza, hogy egy nyereséges befektetést megvalósítani kívánó magánbefektető nem szerzett volna részesedést a Carsid-ban a Sogepa által elfogadott feltételek mellett.

(32)

Először is, a Corus úgy véli, hogy a Carsid nem versenyképes és nem is lesz az a jövőben sem. A Corus szerint a Carsid belső földrajzi elhelyezkedésének következtében bizonyos versenyhátrányokat jelent az „inputok” költségét illetően: így a munkaerő, a szén és a vasérc, a hulladékvas és a villamos áram tekintetében. Egyébként mérete kicsi ahhoz, hogy méretgazdaságossági megtakarításokat (10) tudjon elérni. Ezzel szemben a Carsid nem rendelkezik sajátos előnyökkel: szokványos féltermékeket fog értékesíteni, amelyek tekintetében többletkapacitás van, míg más termelők jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy exportáljanak. Charleroi-ban a termelési költség jelenleg 15 %-kal magasabb, mint egy átlagos versenytársnál. Tonnánkénti 219 USD költségével Charleroi az a termelő, amelynek költségei a legmagasabbak Európában (kivéve a görög kistermelő Halyvourgiki vállalatot). A World Steel Dynamics által elemzett 300 termelő közül a 207. helyen áll.

(33)

Ha ehhez hozzászámítjuk azt a tényt, hogy a Carsid az általa gyártott lemezbugákat a költség + 1 % áron fogja eladni, a Carsid-ban részvényrészesedést megszerezni kívánó magánbefektető tartana attól, hogy ennek következtében e rendszer további folytatása nem vonja-e magával a Duferco és az Arcelor Carsid-től való vásárlásainak jelentős csökkenését, vagy az átadási ár újratárgyalását. E félelem arra késztetné a magánbefektetőt, hogy megemelje a kockázati felárat, amelyet befektetési döntésébe beépít, és a szokásosnál magasabb hozadékrátát követeljen.

(34)

A Corus szerint kevés a remény arra, hogy a Carsid életképes szintű nyereséget érjen el. Éppen ebből az okból kifolyólag jelentette be nyilvánosan februárban az Usinor, hogy az acéltermelésnek nincsen semmilyen jövője Charleroi-ban. Ebből következően, a Sogepa által eszközölt befektetés nem tekinthető egy szokásos befektető által eszközölt cselekménynek. A többi részvényesnek mások a motivációi – az Usinor úgy kívánja elhagyni Charleroi-t, hogy újratárgyalná azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket a Cockerill felvásárlásakor megkötött, és ez a művelet lehetővé teszi számára, hogy mindezt a legkisebb költséggel, sőt költség nélkül tegye meg; a Duferco a maga részéről talán többet tud visszanyerni a végterméken realizált nyereségnek köszönhetően, mint amit veszített azon, hogy a lemezbugák belga gyárai részére történő gyártását a Carsid-ra bízta. A Duferco ezt a műveletet olyannak is tekinti, amely által elkerülhető a Clabecq nagyolvasztójának javítása és a termelés áthelyezhető Charleroi-ba, ahol a Duferco azt reméli, hogy kevesebb pénzt veszít, mint Clabecq-ben. Mindazonáltal ez a művelet nem hoz majd nyereséget. Tehát a Sogepa csak a munkahelyek védelme érdekében fektet be.

(35)

Másodszor, a Corus úgy gondolja, hogy a befektetéstől várt hozam nem elegendő ahhoz, hogy indokolná azt. A Corus kiszámította azon hozamok nettó aktualizált értékét, amelyet a Sogepa valószínűleg realizál befektetésén. A Corus szerint a legoptimistább feltételezések mellett a Sogepa a legjobb esetben 4,9 %-os belső hozamrátát (TRI) remélhet. Világosan kitűnik, hogy ez nyilvánvalóan alacsonyabb hozamráta, mint amelyet egy magánszektor-béli befektető megkívánna. Gyakorlatilag minden egyéb feltételezés mellett a hozam negatív.

(36)

Harmadszor, a Corus úgy ítéli meg, hogy az apportként bevitt berendezések értéke nagymértékben eltúlzott. Ez a tranzakció elsősorban lehetővé teszi a Cockerill-nek, hogy a bezárás költségeinek megfizetése nélkül elhagyja a Charleroi-i telephelyet. Mivel nem várható, hogy a berendezések bármilyen profitot termeljenek a szóban forgó kontextusban, ezért valódi értékük nulla. Mindenesetre, ha a kérdéses berendezéseket árverésen értékesítenék, az eladásból származó eredmény nem haladná meg a hulladékvas értékét. Márpedig a Corus ezen a területen szerzett tapasztalatai azt mutatták, hogy a hulladékvas értéke a legjobb esetben is a telephely megtisztításával kapcsolatos környezetvédelmi költségeket fedezi.

(37)

Negyedszer, a Corus véleménye szerint, még ha a berendezések értékét helyesen becsülték is volna fel, a Sogepa akkor is nagyobb gazdasági kockázatot vállalna a Carsid magánrészvényeseihez képest, mivel ő az egyetlen részvényes, aki friss tőkét injekcióz egy több mint bizonytalan projektbe. Tekintve, hogy a Carsid két magán-részvényesének hozzájárulása nem pénzbeli hozzájárulás, akár közvetlenül, akár azért, mert hozzájárulását a csoport vállalatai üzemének megvásárlására fordítják, a Corus kétségbe vonja, hogy egy magánrészvényes kész lenne-e arra, hogy egyedül nyújtsa a vállalat új szükségleteihez szükséges készpénz egészét.

(38)

Ötödször, a Corus fenntartja, hogy abból a tényből kifolyólag, hogy az acélágazatot strukturális túlkapacitás jellemzi, fennáll az állami támogatás vélelme egy olyan esetben, amikor a közszféra részesedéssel rendelkezik egy olyan vállalatban, amely ebben az ágazatban működik.

(39)

Hatodszor, a Corus szerint a Carsid-művelet kizárólag egy Charleroi-ra és Clabecq-re vonatkozó speciális előnyugdíj program segítségével lenne megvalósítható. A Corus véleménye szerint a törvényes minimum nyugdíjkorhatártól (58 év) való eltérés egy diszkrecionális közigazgatási döntést tesz szükségessé, amelynek hiányában a Charleroi-ban dolgozó valamennyi munkást a Carsid-nak át kellene vennie, vagy munkáltatójuknak kellene viselnie az előnyugdíjukkal járó terhek egészét. A Corus szerint a közhatóságoknak az előnyugdíj programban való részvétele állami támogatást alkot.

(40)

Hetedszer, a Corus úgy ítéli meg, hogy az általános helyzet nem indokolja a Sogepa befektetését. Ismerve a Sogepa által korábban engedélyezett beavatkozások múltbeli teljesítményeit, semmilyen magánbefektető nem adná hozzájárulását egy pótlólagos befektetéshez. A Sogepa helyzetében lévő magánbefektető megszakított volna mindenféle kapcsolatot a Duferco/Cockerill vállalataival ahelyett, hogy friss tőkét fektetett volna a Carsid-ba.

(41)

Az Egyesült Királyság véleménye szerint, abból a tényből kifolyólag, hogy a vállalat, még ha független is, nem a szabad piacon fejti ki tevékenységeit, nem valószínű, hogy egy befektetés nyereségességére törekvő magánbefektető pénzalapokat injekciózott volna a Carsid-ba a részesedéshez állított feltételek mellett.

(42)

Először is, a belga hatóságok fenntartják, hogy a vallon közhatóságok évtizedek óta folytatnak a vallon vaskohászati iparba történő befektetési politikát, és ebből a tényből következően a Sogepa-t nem lehet független magánbefektetőnek tekinteni, mivel részesedéssel rendelkezik a Duferco Clabecq, Duferco La Louvière és Arcelor vállalatokban. A belga hatóságok a Sogepa-t magánholdingnak, vagy vállalatok magánkézben lévő csoportjának tekintik, amely olyan ágazati politikát folytat, amelyet a hosszabb távú nyereségesség perspektívái vezérelnek, mivel befektetéseit két olyan vállalatcsoport ipari projektjébe eszközli részvényesként, amelyekben részesedéssel rendelkezik (közvetett nyereség) és amelynek nyereségessége biztosított (közvetlen nyereség).

(43)

Egy másik nézőpontból a belga hatóságok vitatják a Bizottság azon állítását, mely szerint a Sogepa az egyedüli részvényes, amely készpénzt vitt be tőke-hozzájárulásként, mivel a Duferco Investment 2001. december 27-én tőkeemelést hajtott végre a Carsid-nál 25 millió euró nagyságrendben. Ha igaz is, hogy a Duferco Clabecq folyamatos öntősorának eladásáról szóló szerződést a Carsid két magánpartnere által végrehajtott tőke-hozzájárulások meghosszabbításában kötötték meg, ezen átruházást az a tény indokolta, hogy a Carsid-nak a Duferco csoport számára kellett speciális méretű lemezbugákat gyártania, amely szükségessé tette ennélfogva egy olyan folyamatos öntősor megvásárlását, amely megfelelt a Clabecq-ben található öntősor kritériumainak.

(44)

Ami a Sogepa által viselt kockázatok egyenértékűségét illeti, a belga hatóságok úgy vélik, hogy a Sogepa tőke-hozzájárulásának függvényében vállal kockázatot. A Carsid valamennyi részvényese, akár berendezésekben, akár készpénzben teljesítettek tőke-hozzájárulást, a belga jog szerint ugyanolyan kockázatot viselnek. A Bizottság nem kötelezheti a Sogepa-t, hogy nem pénzbeli hozzájárulással teljesítsen tőke-hozzájárulást, sem a magánpartnereket, hogy újabb tőkeemelést hajtsanak végre készpénzben, amikor már a realizált tőke-hozzájárulásuk eléri a 60 millió eurós nagyságrendet.

(45)

Ami az apportként bevitt berendezések értékét illeti, a belga hatóságok úgy vélik, hogy azok független szakértői felmérés tárgyát képezték. Ami közelebbről a Cockerill Sambre apportját illeti, a Belga Társasági Törvénykönyv 444. cikke előírja becsüs-ellenőr kijelölését. Ami a Duferco Clabecq-től vásárolt berendezések értékét illeti, azon a tényen kívül, hogy a szakértői szakvéleményben megállapított értéket az Arcelor elfogadta, a Duferco Clabecq folyamatos öntősorához hasonló új öntősor jelenleg 60 millió euróba kerülne, és beszerelése 18–24 hónapot venne igénybe, míg a Duferco Clabecq folyamatos öntősorát 12 hónapon belül át lehet helyezni, és be lehet szerelni.

(46)

Ami a Carsid versenyképességét illeti, a belga hatóságok úgy vélik, hogy a Carsid számos előnyt rejt magában, köztük a költségcsökkentés előnyét (11), az öntővertikum és a villamos vertikum közötti átirányítás rugalmasságát, amely lehetővé teszi a kereslethez való könnyű alkalmazkodást, regionális „kényszerített piac” létrehozását, amely lehetővé teszi a Duferco és az Arcelor hengerműveinek ellátását. Az olyan tengerparti telephelyek előnyei ellenére, mint amelyet a Corus kínál, a Carsid, amely ipari partnerei közelében helyezkedik el, a lemezbugákat tonnánkénti […] euró áron állítja elő, amely sokkal alacsonyabb a Corus által az előbbiekben állított 219 USD-nél.

(47)

A Carsid termelési költségeit illetően a CRU International Limited tanulmánya szerint a Marcinelle-i telephely költségei 176,6 USD-t tettek ki 2000-ben, ami azt jelentené, hogy mindössze 3 %-kal voltak magasabbak az európai átlagnál és 4 %-kal alacsonyabbak a világátlagnál. E tanulmány 1 650 ezer tonna termelési mennyiségen alapult, míg a Carsid jelenlegi termelése eléri az 1 800 kilotonnát. A termelés növekedése, valamint a termelékenység javulása magyarázzák a lemezbugák termelési költségének csökkenését, amely napjainkban tonnánként kb. […] eurót tesz ki, azaz a lemezbugák piaci áránál lényegesebb alacsony költséget, amely piaci ár Európában tonnánként többé-kevésbé 225 euró körül mozog (a szállítási költséget is beleértve).

(48)

A lemezbugák beszerzésének köszönhetően a Duferco Clabecq és a Duferco La Louvière az acéltekercseket és acéllemezeket versenyképesebb áron gyártják, amely az európai átlagár közelében helyezkedik el. A Carsid-tól származó lemezbugák felhasználása elvezethet a Duferco la Louvière-nél a bruttó haszonrés évi kb. […] millió euróval történő javulásához, míg a Duferco Clabecq esetében ugyanezen mutató évi kb. […] millió euróval történő javulásához.

(49)

Egy másik nézőpontból, a belga hatóságok szerint nem kell attól tartani, hogy a Carsid berendezéseit nem használnák ki teljes mértékben, mivel mind az Arcelor, mind a Duferco hosszú távú beszerzési szerződést írtak alá a vállalattal, amelynek érvényessége […]-ben jár le. E szerződésben rendelkezés szól arról, hogy annak a félnek, amely nem él jogaival, viselnie kell a hozzá rendelt berendezésekhez kapcsolódó állandó költségeket.

(50)

Ami a befektetés nyereségességét illeti, a belga hatóságok 2002. május 7-i levelükben úgy becsülték, hogy a Carsid-ba az […] időszakra befektetett saját alapok nyeresége adózás után évente átlagosan […] (adózás előtt pedig évente […]).

(51)

Egyébként, hogy válaszoljanak a Corus által a Carsid-tól elvárt hozamok nettó aktualizált értékéről készített számítására (lásd e határozat (35) pontját), a belga hatóságok ugyanazt a módszert alkalmazták, mint a Corus, de mindazonáltal bizonyos korrekciókat alkalmaztak különösen a Carsid berendezéseinek maradványértékére vonatkozóan és a vállalat tevékenységének folytatását tételezték fel. A Carsid belső megtérülési rátája (TRI) e szerint […] (12) lenne, amely a belga hatóságok szerint elfogadható egy hasonló befektetés esetében (figyelembe véve egy 5 %-os hosszú távú kamatrátát, amelyet 3 %-kal kell növelni a vaskohászati iparban rejlő kockázat miatt). A később benyújtott egyéb számítások szerint a Carsid TRI-je […] lenne, ha figyelembe vesszük azt az elfogadható feltételezést, hogy az üzem […] (13) -tól folyamatosan működni fog, vagy […]-ig működik, ha figyelembe vesszük a vállalat felszámolásának lehetőségét (14).

(52)

Mindenesetre a belga hatóságok úgy gondolják, hogy a nyereségesség bizonyítását kell feltételezni, ha a közszféra befektetését azzal együtt járó és jelentős magánbefektetések kísérik, és hogy a Bizottság nem tudja a befektető döntését befolyásoló gondolkodásba képzelni magát, hanem ésszerű bizonyossággal azt kell megállapítania, hogy az állam által finanszírozott program elfogadható-e a piacgazdaság befektetője számára.

(53)

Ami a vaskohászati ágazat helyzetét illeti, a belga hatóságok úgy vélik, hogy ha igaz az, hogy 2001-ben ez az ágazat eléggé súlyos konjunkturális válságon ment át, ez a vaskohászatra jellemző ciklus részét képezi, de az Egyesült Államokban elfogadott intézkedések következtében Európában és Ázsiában az árak erős emelkedése ment végbe, ami tartósnak tűnik a gazdasági konjunktúra és a meglehetősen gyenge kereslet ellenére. Egyébként a lemezbugák piaca strukturális szempontból nem túlkapacitásos piac Európában. Ellenkezőleg, Európa nettó importőr a lemezbugából, és ez a helyzet valószínűleg nem változik más irányban az eljövendő években.

(54)

Ami a Duferco Clabecq és a Duferco La Louvière múltbeli teljesítményeit illeti, a belga hatóságok fenntartják azt a véleményüket, hogy a Duferco csoporton kívüli okok (a nyersanyagpiac, az átváltási árfolyam, és a termékek piaca), valamint a termeléscsökkenés hatásai és a szerkezetátalakítás szükségessége befolyásolták jelentős mértékben ezen vállalatok eredményeit, és e tényezők tették lehetetlenné, hogy e vállalatok elérjék az eredeti üzleti terveikben előirányzott mutatókat.

(55)

Végezetül, ami az előnyugdíjak programját illeti, a belga hatóságok fenntartják azt a véleményüket, hogy ez a rendszer nem képezi semmilyen módon a közpénzeknek a munkáltató javára történő átadását, és ezen kívül, fenntartják, hogy a belga hatóságok nem rendelkeznek mérlegelési jogkörrel arra vonatkozóan, hogy egy vállalat dolgozói részesülhetnek-e e rendszer által nyújtott előnyökben, mivel ha a törvény által előírt kritériumok teljesülnek, a kérelmező vállalatot nehéz helyzetben lévőnek, vagy szerkezetátalakítás alatt állónak ismerik el, és így a dolgozók részesülhetnek a rendszer előnyeiben.

(56)

Még ha az eljárást az ESZAK-Szerződés címén indították is meg, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban lehetetlen volt végleges határozatot elfogadni 2002. július 23. előtt (Belgium megjegyzései a harmadik felek észrevételeire csak 2002. június 17-én érkeztek meg, és a kiegészítő információkat csak azt követően bocsátották rendelkezésre (lásd ennek a határozatnak a (4) pontját), a Bizottság az ESZAK-Szerződés lejártából adódóan a versenyjogi ügyek kezelésének bizonyos szempontjairól szóló közleményében (15) jelezte, hogy hasonló esetben a végső határozatot az EK-Szerződés 88. cikk, (2) bekezdése értelmében hozná meg (a közlemény 43. pontja).

(57)

Mindenesetre, a Bizottság által az eljárás megnyitásakor kifejezett kétségek a Belgium által tervezett intézkedésnek állami támogatásként való jellemzésére vonatkoztak. Amint azt az ítélkezési gyakorlat is alátámasztotta, az állami támogatás fogalmának az EK-Szerződés 87. cikkében szereplő meghatározásához a közösségi bíró által fűzött pontosítások helyénvalóak az ESZAK-Szerződés megfelelő rendelkezéseinek alkalmazására is, ha azok nem összeegyeztethetetlenek az ESZAK-Szerződéssel (16).

(58)

Az EK-Szerződés 87. cikk, (1) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlenek – annyiban, amennyiben a tagállamok közötti kereskedelmet érintik – az államok által adott támogatások, vagy az állami erőforrások útján adott azon támogatások, bármilyen formát öltsenek is, amelyek csorbítják a versenyt, vagy a verseny csorbításával fenyegetnek azáltal, hogy bizonyos vállalatokat, vagy bizonyos termelést előnyben részesítenek.

(59)

Az nem vitatott, hogy a Sogepa által bevitt pénzeszközök állami erőforrást képeznek, és az sem, hogy küldetése alapján a Sogepa cselekedetei a vallon régiónak tulajdoníthatók.

(60)

Mivel ezután támogatási elemek létezéséről van szó, azt kell meghatározni, hogy a Carsid rendelkezésére bocsátott állami alapok valódi tőke-hozzájárulásnak tekinthetők-e, amelyhez egy piacgazdaságban működő befektető normális gyakorlata szerinti kockázatvállalás társul.

(61)

Tekintettel arra, hogy a Carsid két magánrészvényese a befektetését természetben, akár közvetlenül, akár a részesedésének közvetlenül a vállalatcsoporttól származó munkaeszközök megvásárlására való fordításával valósította meg, a Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatában kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Carsid egy feltételezett magánrészvényese kész lenne-e elfogadni azt, hogy egyedül ő teljesítse teljes hozzájárulását kézpénzben, hogy a vállalat új szükségleteinek eleget tudjon tenni.

(62)

A Bizottság először is felveti, hogy számviteli vonatkozásban és a belga törvények értelmében a materiális eszközök formájában teljesített tőke-hozzájárulás egyenértékű-e a készpénz formájában teljesített tőke-hozzájárulással. Mindazonáltal ennek nincs következménye arra az elemzésre, amelyet a Bizottság az eljárás megindításakor végzett el, mely szerint a Duferco Investment és az Usinor nem vállaltak új kockázatot.

(63)

Valójában, ami először is a Duferco Investment 25 millió euró értékű apportját illeti, a Bizottság felveti, hogy ezt az összeget azonnal átutalták a Duferco Clabecq-nek a folyamatos öntősor (a Carsid-nak még ezen kívül […] millió eurót kell költenie az öntősor Clabecq-től való átadására) és a járulékos berendezések megvásárlására. Még ha formális szempontból két különálló vállalatról is van szó, különböző részvényesekkel, a Bizottság úgy véli, hogy gazdasági szempontból a Duferco csoport részét képezik, és ebből a tényből kifolyólag, ez a csoport nem vállal új kockázatot. Ez annál is inkább igaz, mert 2002. augusztus 8. óta a Duferco Investment tulajdonában van a Duferco Clabecq tőkéjének 94,09 %-a (lásd a (6) pontot).

(64)

Ami az Usinor apportját illeti, különösen tekintetbe véve az Usinor-nak azt a deklarált döntését, hogy a Carsid-ba bevitt eszközöket kivonja a termelésből, a Bizottság megállapítja, hogy az Usinor nem vállal új kockázatot. Ezzel szemben az Usinor […] millió eurót fog kapni a Duferco Investment-től részesedése egy részének átruházásáért járó árként (lásd a (19) pontot). A Carsid megalapításáról szóló megállapodás feltételei (lásd különösen a (26) pontot) is lecsökkentik annak lehetőségét, hogy az Usinor veszteségeket szenvedjen el, még akkor is, ha ez a vállalat úgy döntene, hogy nem használja a villamos vertikumot.

(65)

Tekintetbe véve azonban a Sogepa tőke-hozzájárulásának lecsökkentését és a Duferco Investment tőke-hozzájárulásának megemelését annak érdekében, hogy fenntartsák az eredetileg előirányzott 20 millió euró készpénz-szintet (lásd a (15) pontot), a Bizottság tudomásul veszi, hogy a magánpartnerek egyike új kockázatot vállal.

(66)

Ami a Sogepa által befektetett tőkétől elvárt jövedelmet illeti, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában kifejezte kétségeit e tőke-hozzájárulásnak a piacgazdaság magánbefektetője alapelvének való megfelelésével kapcsolatban, különös tekintettel a vaskohászati piac helyzetére és a Duferco csoport, sőt a Cockerill Sambre vállalatok helyzetére.

(67)

A belga hatóságok azon érvelése, mely szerint a nyereségesség bizonyítását kell feltételezni, ha a közszféra befektetését azzal együtt járó és jelentős magán-befektetések kísérik, nem elfogadható. Valójában a (64) pontban kifejtett okok miatt nyilvánvaló, hogy az Usinor azon döntése, hogy részesedést szerez a Carsid-ban, nem kapcsolódik közvetlenül a Carsid nyereségességéhez (éppen ellenkezőleg, azt állapíthatnánk meg, hogy a bevitt berendezések nem voltak eléggé nyereségesek az Usinor számára). Ezzel a művelettel ezen túlmenően az Usinor elkerüli egy költséges szociális terv terhét is.

(68)

Másrészről, az a tény, hogy a Duferco csoport kész 11 millió euró nagyságrendben kockázatot vállalni, az alábbiakban kifejtett okok miatt szintén nem meghatározó tényező annak értékeléséhez, hogy a Sogepa a piacgazdaság szokásos befektetőjeként jár-e el.

(69)

Először, a Duferco közvetlen nyereséget húz a Carsid-ból, míg a Sogepa nem húz ilyen hasznot, nevezetesen az integrált vertikumban felhasznált nyersanyagok után járó jutalékot. Ebből a nézőpontból a befektetés közvetlen nyereségessége nagyobb a Duferco számára, mint a Sogepa számára.

(70)

Másodszor, az ügynöki és igazgatási jutalékokból kifolyólag, amelyeket a Duferco a Duferco Clabecq-től és a Duferco La Louvière-től szed be (az árbevétel […] %-a), a befektetés közvetett nyeresége továbbra is magasabb a Duferco számára, mint a Sogepa számára. Még ha ezek a jutalékok összeegyeztethetőek lennének is a piaci gyakorlattal, mint ahogy azt a belga hatóságok fenntartották (17), a Duferco nyereségre tesz szert ezektől a vállalatoktól, míg a Sogepa nem.

(71)

Ami a Carsid-ba fektetett tőke jövedelmét illeti, a Bizottság úgy véli, hogy az nem felel meg egy olyan mértéknek, amelyet egy szokásos piaci feltételek között működő befektető elvárhatna. Valójában a Bizottságnak a Carsid előzetes cash-flow adatai alapján végzett becslései szerint a legoptimistább és a Carsid számára legkedvezőbb esetben (a kapacitás 100 %-os felhasználása, […]-től kezdve konstans költségek, a gyár működése folytatódik […]) után is, a befektetés TRI-mutatója […], amely sokkal alacsonyabb az előírt minimum százaléknál, figyelembe véve a kockázatot, de mindenképpen alacsonyabb a belga hatóságok által a vaskohászati ágazatba történő befektetés esetére jelzett százaléknál […]. Sőt mi több, tekintve, hogy a Carsid eredményei erősen függnek az előállított mennyiségektől, amelyek a maguk részéről a piac helyzetétől függnek, ez a százalék alacsonyabb lesz.

(72)

Valójában a 71. pontban említett […] százalékos arány magasabb annál, amelyet a belga hatóságok az általuk egy ettől különböző módszertan alkalmazásával a 2002. május 7-i levelükben (lásd az (50) pontot) elvégzett számítás eredményeként kaptak. A Bizottság nem tudja elfogadni a belga hatóságok által utólag elvégzett számításokat (lásd az (51) pontot) annyiban, amennyiben azok jelentősen túlértékelik a befektetés végső értékét. Valójában a belga hatóságok által felhasznált végső értékekhez, amelyek eredményeként […] TRI-értékeket kaptak, úgy jutottak el, hogy az amortizációs tételeket, a céltartalékok tételeit, a beruházások, valamint az eszközök maradványérték tételeit (beleértve a készleteket is) kettős számbavétellel vették figyelembe, mivel ezeket már elkönyvelték az előzetes cash-flow adatokban. Mi több, a belga hatóságok számítása nem veszi figyelembe, hogy abban az esetben, ha a vállalat felszámolására kerül sor, a berendezéseket nem lehetne az eredeti számviteli érték […] nagyságrendű mértékén értékesíteni, mint ahogy azt a belga hatóságok becsülik. Valójában a befektetés végső értékét a működés folyamatosságának esetén általában a vállalat jövedelemtermelő képességével (earning-power) mérik, és ennélfogva úgy számítják, hogy megfelelő százalékkal leszámítják belőle az állandóan működő vállalat utolsó előzetes cash-flow adatait.

(73)

Ami a Sogepa által azon vállalatok közvetett hasznának figyelembe vételét illeti, amelyek az ott termelt lemezbugákat fogják felhasználni, a Bizottság úgy véli, hogy a Sogepa ezen vállalatokban meglévő kisebbségi részvényesi pozíciója nem indokolja újabb tőkék lekötését.

(74)

Először is, valójában a Carsid azon termelése, amelyet az Arcelor használna fel, csak igen csekély százalékát képviseli az Arcelor csoport globális termelésének. Ebből a tényből kifolyólag a Carsid megalapítása csak elhanyagolható hatást gyakorolna az Arcelor versenyképességére és így a Sogepa nyereségére is.

(75)

Másodszor, ami a Duferco Clabecq-et és a Duferco La Louvière-t illeti, az e vállalatok bruttó haszonrésének javulásával kapcsolatban az előbbiekben állított számadatokat (lásd a (48) pontot) még korántsem érték el. Valójában ezek a számadatok azon a feltevésen alapulnak, hogy mind a Duferco Clabecq, mind a Duferco La Louvière, valamint a Carsid kapacitásait is maximálisan kihasználják. Márpedig a strukturális túlkapacitással jellemzett piacokon, mint amelyek a hengerelt termékek piacai is, a kapacitások maximális kihasználtsága csak kivételesen fordul elő.

(76)

Ezen kívül, a Sogepa csak kisebbségi részesedéssel rendelkezett a Duferco Clabecq-ben és a Duferco La Louvière-ben, amely vállalatoknak a Carsid megalapításának időpontjában 94 millió euróra rúgó kumulált vesztesége volt (a kettőt együttvéve) és amely vállalatok – tekintve a vaskohászati piac helyzetét (lásd a (28) pontot) – nem is remélhették, legalábbis rövid távon, hogy helyzetük jelentősen javulni fog. A Bizottság megjegyzi, hogy egyébként a Duferco Clabecq-et nehéz helyzetben lévő és szerkezetátalakítás alatt álló vállalatnak minősítették a belga jogszabályok az előnyugdíj céljából (18). Ilyen körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy egy olyan kisebbségi befektető, aki eredeti befektetése értékének nagy részét elveszítette anélkül, hogy a többi partnerhez hasonló előnyökhöz jutott volna, és mindezt a piac válságos helyzetében, nem lenne kész újabb pénzalapokat lekötni.

(77)

A fentiekben elmondottakat figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy a szokásos piaci feltételek között működő kisebbségi befektető nem lenne kész pénzeszközöket bevinni egy olyan tranzakcióba, amelytől nem remélhető megfelelő nyereségesség, és amelynek a többi partner lenne a fő kedvezményezettje. A vallon régió Carsid-ban való részesedése az ebben a határozatban kifejtett feltételek között előnyhöz juttatná a Carsid-ot. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a vaskohászati ipart erős verseny jellemzi, és hogy a vaskohászati ipar termékeinek a Közösségen belüli kereskedelme igen jelentős, erről a támogatásról feltételezhető, hogy torzítja a versenyt és befolyásolja a Közösségen belüli kereskedelmet. Ezért tehát a Szerződés 87. cikkének értelmében állami támogatást képez.

(78)

Ez a támogatás nem összeegyeztethető a közös piaccal a Szerződés 87. cikke (2) bekezdésében előirányzott eltérések értelmében, mivel nem képez az egyéni fogyasztóknak adott szociális jellegű támogatást és célja nem a természeti csapások által vagy rendkívüli események által okozott károk orvoslása. Ugyanígy nem minősülhet a közös piaccal összeegyeztethetőnek a 87. cikk (3) bekezdés b) és d) pontjainak értelmében sem. Valójában célja nem egy közös európai érdekű projekt megvalósításának előmozdítása, sem egy tagállam gazdaságában jelentkező súlyos zavarok orvoslása, sem a kultúra és a nemzeti vagyon megőrzésének előmozdítása. Ennélfogva a Bizottságnak a támogatás összeegyeztethetőségét a 87. cikk (3) bekezdés a) és c) pontjaiban szabályozott eltérés fényében kell vizsgálnia.

(79)

A Carsid, az Arcelor, a Duferco Clabecq és a Duferco La Louvière a regionális célú, a beruházási nagyprojektek javára szóló multiszektoriális keretszabály B mellékletében (19) meghatározottak szerint a vaskohászati ágazat részét képezik. Az említett keretszabály 27. pontja szerint a vaskohászati ágazatnak adott regionális támogatások nem összeegyeztethetőek a közös piaccal. Amennyiben a belga hatóságok fenntartanák, hogy ebben az esetben szerkezetátalakítási támogatásról van szó, a Bizottságnak a megmentési célú és a szerkezetátalakítási támogatásokról, valamint a vaskohászati iparban gyárbezáráshoz kapcsolódó támogatásokról szóló közleményének (20) 1. pontjából következik, hogy a vaskohászati ágazatban nehéz helyzetben lévő vállalatok megmentését és szerkezetátalakítását célzó támogatások összeférhetetlenek a közös piaccal.

(80)

A Bizottság felveti, hogy az ESZAK-Szerződés lejárta nem jár semmilyen hatással annak értékelésére, hogy az értesítés tárgyát képező intézkedés összeegyeztethető-e a közös piaccal, annyiban, amennyiben a lejárat következtében az anyagi jogban végbemenő változások (lásd különösen az (56) pontban hivatkozott közlemény 19. pontját) nem érintették a beruházási regionális támogatások tilalmát.

(81)

Végkövetkeztetésként a Bizottság úgy véli, hogy a Sogepa-nak a Carsid vállalat tőkéjében való részesedése állami támogatást képez, amely összeférhetetlen a közös piaccal.

18.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/38

(1)

A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos védő- és megfigyelési körzetekről szóló, 2003. november 25-i 2003/828/EK bizottsági határozatot (2) a Közösségnek a kéknyelv-betegség által érintett régióiban akkor fennálló helyzet alapján fogadták el. Ez a határozat különböző járványügyi helyzeteknek megfelelő védő- és megfigyelési körzeteket jelöl ki („korlátozás alá vont körzetek”), és megállapítja a 2000/75/EK irányelvben előírt, az állatok, illetve azok spermájának, petesejtjeinek és embrióinak e körzetekből és e körzeteken keresztül történő bizonyos típusú szállítására vonatkozó tilalom alóli mentesség feltételeit.

(2)

A legutóbb a 2004/898/EK határozattal módosított 2003/828/EK határozat a 2004/898/EK határozat elfogadásának időpontjában Spanyolországban és Portugáliában a kéknyelv-betegség tekintetében fennálló helyzet alapján kijelölt egy korlátozás alá vont körzetet („F körzet”).

(3)

Portugália most arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az Idanha-a-Nova-i concelho-ban kitört a kéknyelv-betegség.

(4)

A 2003/828/EK határozat szerinti, a korlátozás alá vont körzetekből való kilépési tilalom alóli mentességeket Portugália érintett területeire is alkalmazni kell.

(5)

Egyidejűleg az F körzetet a Portugália érintett területein fennálló, a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos földrajzi, ökológiai és járványügyi viszonyok figyelembevételével ki kell terjeszteni és újból meg kell határozni.

(6)

Ezért a 2003/828/EK határozatot megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A 3. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az I. mellékletben meghatározott korlátozás alá vont körzetekből az állatok és azok spermájának, petesejtjeinek és embrióinak belföldi szállítása mentesül a kilépési tilalom alól, amennyiben az állatok és azok spermája, petesejtjei és embriói megfelelnek a II. mellékletben meghatározott feltételeknek, illetve Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália esetében megfelelnek a (2) bekezdésnek, valamint Görögország esetében megfelelnek a (3) bekezdésnek.

(2)   Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában az illetékes hatóság akkor is mentesíti a kilépési tilalom alól az (1) bekezdésben előírt belföldi szállításokat, ha:”.

2.

Az I. melléklet e határozat melléklete szerint módosul.