ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 35

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. február 8.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 184/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról

23

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

8.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 183/2005/EK RENDELETE

(2005. január 12.)

a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 37. cikke (2) bekezdésére és 152. cikke (4) bekezdésének (b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Az élőállattartás igen fontos szerepet tölt be a Közösség mezőgazdasági ágazatában. E tevékenység eredményessége nagymértékben függ a biztonságos és jó minőségű takarmány felhasználásától.

(2)

Az emberi egészség és az állatok egészségének magas szintű védelmére irányuló törekvés az élelmiszerjog egyik alapvető célkitűzése, amint azt a 2002. január 28-i, az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) rögzíti. Az említett rendelet meghatároz más közös alapelveket és fogalommeghatározásokat a nemzeti és a közösségi élelmiszerjog számára, beleértve a takarmány Közösségen belüli szabad áramlása megvalósításának célját is.

(3)

Az 1995. december 22-i 95/69/EK tanácsi irányelv (4) megállapította az állatitakarmány-szektorban működő létesítmények és közvetítők bizonyos kategóriáira alkalmazandó feltételeket és módozatokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra tevékenységeik gyakorlását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a feltételek és módozatok megfelelő alapot képeznek a takarmánybiztonság biztosításához. Az említett irányelv ugyancsak megállapította az 1982. június 30-i, a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről szóló 82/471/EGK tanácsi irányelvben (5) felsorolt bizonyos anyagokat előállító létesítmények jóváhagyásának feltételeit.

(4)

Az 1998. július 9-i, a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról szóló 95/69/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó egyes intézkedések megállapításáról szóló 98/51/EK bizottsági irányelvben (6) megállapított bizonyos intézkedések kiterjedtek harmadik országokból származó importra vonatkozó intézkedésekre is.

(5)

A tapasztalatok azt is bizonyították, hogy szükséges annak biztosítása, hogy valamennyi takarmánytermelő vállalkozás, beleértve az akvakultúrát is, a harmonizált biztonsági követelményeknek megfelelően működjön, továbbá szükséges elvégezni egy általános felülvizsgálatot az emberi egészség és az állatok egészsége, valamint a környezet magasabb szintű védelme biztosítása szükségességének figyelembevétele érdekében.

(6)

Az ezen rendeletben megállapított új higiéniás szabályok fő célkitűzése az, hogy magas szintű védelmet biztosítsanak a fogyasztók számára az élelmiszerbiztonság és a takarmánybiztonság szempontjából, különösen a következő alapelvek figyelembevételével:

a)

a takarmánybiztonságért való elsődleges felelősség a takarmányipari vállalkozót terheli;

b)

a takarmánybiztonságot az élelmiszerlánc egészében biztosítani szükséges, az elsődleges takarmány-előállítástól kezdve egészen az élelmiszer-termelő állatok etetéséig;

c)

a veszélyelemzésen és kritikus ellenőrző pontokon (HACCP) alapuló eljárások általános megvalósítása a jó higiéniás gyakorlat alkalmazásával együtt fokozza a takarmányipari vállalkozók felelősségét;

d)

a helyes gyakorlatról szóló útmutatók hasznos eszközként segítik a takarmányipari vállalkozókat a takarmányláncolat minden szintjén abban, hogy betartsák a takarmányhigiéniai szabályokat és alkalmazzák a HACCP alapelveket;

e)

mikrobiológiai kritériumoknak a tudományos kockázati kritériumok alapján történő meghatározása;

f)

biztosítani szükséges, hogy az importált takarmány legalább olyan minőséget érjen el, mint a Közösségen belül termelt takarmány.

(7)

A regisztrációs és engedélyezési rendszernek a takarmányiparra történő teljes alkalmazása, és ebből következően a teljes nyomon követhetőség garantálása érdekében ajánlott biztosítani, hogy a takarmányipari vállalkozók kizárólag az ezen rendelettel összhangban nyilvántartásba vett és/vagy engedélyezett létesítményekből szerezzenek be és használjanak fel takarmányt.

(8)

A takarmánybiztonság biztosításához a takarmány elsődleges előállításától a takarmány piacra viteléig vagy exportjáig integrált megközelítés szükséges. A takarmány elsődleges előállítása olyan termékeket foglal magában, amelyek csak egyszerű külső kezelésen mennek keresztül, mint például a tisztítás, a csomagolás, a tárolás, a természetes szárítás vagy a silózás.

(9)

Az arányosság és a szubszidiaritás alapelveivel összhangban a közösségi szabályok nem vonatkozhatnak a takarmány belföldi magántermelésének és bizonyos állatok etetésének bizonyos eseteire, sem az elsődlegesen előállított takarmány kis mennyiségeinek helyi szinten történő közvetlen szállítására, vagy a kedvtelésből tartott állatok számára készülő eledelek kiskereskedelmére.

(10)

A takarmányok elsődleges előállításának szintjén jelenlévő veszélyeket azonosítani és megfelelően ellenőrizni kell annak érdekében, hogy az e rendeletben kitűzött célkitűzések teljesüljenek. Az e rendeletben lefektetett alapelveket ezért alkalmazni kell azon gazdaságokra, amelyek kizárólag saját termelésük szükségleteire állítanak elő takarmányt és azokra is, amelyek a takarmányt piaci forgalomba hozzák. Figyelembe kell venni azt, hogy a kockázat kisebb abban az esetben, ha a takarmányt kizárólag olyan állatok élelmezésére termelik és használják fel, amelyek az otthoni fogyasztást szolgálják, vagy olyan állatok esetében használják fel, amelyeket nem használnak fel élelmiszertermelésre. A takarmánytermékek kis mennyiségben és helyi szinten történő kereskedelme, valamint a kedvtelésből tartott állatok eledelének kiskereskedelme különleges elbánásban részesül e rendelet keretében.

(11)

A HACCP alapelveinek a takarmány elsődleges előállítására történő alkalmazása az európai higiénés jogszabályok középtávú célkitűzése. Ugyanakkor a helyes gyakorlatról kiadott útmutatóknak már most ösztönözniük kell a megfelelő higiéniás követelmények alkalmazását.

(12)

A takarmánybiztonság számos tényezőtől függ. A higiéniai minimumkövetelményeket jogszabályban kell rögzíteni. Hatósági ellenőrzések során kell vizsgálni, hogy a takarmányipari vállalkozók betartják-e ezeket a követelményeket. Továbbá, a takarmányipari vállalkozóknak intézkedéseket kell hozniuk vagy eljárásokat elfogadniuk magas szintű takarmánybiztonság elérése érdekében.

(13)

A HACCP segítheti a takarmányipari vállalkozókat abban, hogy magasabb minőségi szinten valósítsák meg a takarmánybiztonságot. A HACCP-t nem szabad az önszabályozás módszerének tekinteni és nem helyettesítheti a hatósági ellenőrzéseket.

(14)

A HACCP-alapelvek megvalósítása a takarmányipari vállalkozások munkavállalóitól teljes együttműködést és elkötelezettséget kíván.

(15)

A HACCP-alapelveknek a takarmánytermelésben figyelembe kell vennie a Codex Alimetariusban foglalt alapelveket, de kellő rugalmasságot kell biztosítania minden helyzetben. Bizonyos takarmányipari vállalkozásoknál a kritikus ellenőrzési pontok nem határozhatók meg, és bizonyos esetekben a helyes gyakorlatok helyettesíthetik a kritikus ellenőrzési pontok megfigyelését. Hasonlóképpen, az a követelmény, hogy a Codex Alimetariusban foglaltaknak megfelelően „kritikus határértékeket” kell megállapítani, nem minden esetben követeli meg számszerűsített határérték rögzítését. A dokumentumoknak a Codex Alimetariusban foglaltak szerinti megőrzése követelményének is rugalmasnak kell lennie annak érdekében, hogy ne terheljék ésszerűtlenül a nagyon kis vállalkozásokat. Biztosítani kell, hogy a takarmányipari vállalkozásoknak, a kizárólag a saját tulajdonban lévő vállalkozás szükségleteinek kielégítése érdekében, az elsődleges takarmánytermelés szintjén végzett munkafolyamatai során, beleértve a kapcsolódó munkafolyamatokat is, valamint a takarmánynak a kiegészítő takarmányfélékkel való keverése során, ne legyen kötelező a HACCP-alapelvek követése.

(16)

Rugalmasság szükséges azon takarmányelőállító vállalkozások szükségleteinek kielégítése esetében is, amelyeknek különleges földrajzi korlátokkal, vagy strukturális követelményekkel kell megküzdeniük. Ez a rugalmasság azonban nem válhat a takarmányhigiéniai célkitűzések hátrányára. Gondoskodni kell arról, hogy az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság szükség esetén megtárgyalja ezt a kérdést.

(17)

Az egyes tagállamok illetékes hatósága által valamennyi takarmányipari vállalkozás nyilvántartásba vételének és engedélyezésének rendszere megfelelő eszköz a gyártótól a végső felhasználóig történő nyomon követhetőség biztosításához és a hatékony hatósági ellenőrzések végrehajtásának megkönnyítéséhez. A takarmányipari vállalkozásokra vonatkozó adatgyűjtés meglévő rendszereit a tagállamok illetékes hatóságai felhasználhatják az ezen rendeletben meghatározott rendszer beindításához és alkalmazásához.

(18)

Azon takarmányipari vállalkozások esetében, amelyek tevékenységei a takarmányelőállítás során magasabb kockázatot képviselhetnek, egy engedélyezési rendszer fenntartása indokolt. Gondoskodni kell olyan eljárásokról, amelyek kiterjesztik az engedélyezésnek a 95/69/EK irányelvben maghatározott hatályát.

(19)

Ahhoz, hogy a takarmányipari vállalkozásokat engedélyezzék és nyilvántartásba vegyék, számos, a működésükre vonatkozó feltételnek kell eleget tenniük a létesítmények, berendezések, személyzet, termelés, minőségellenőrzés, tárolás és dokumentáció tekintetében, annak érdekében, hogy mind a takarmánybiztonság, mind a termék nyomon követhetősége biztosított legyen. Gondoskodni kell arról, hogy ezek a feltételek változatosak legyenek, hogy megfelelőek legyenek a takarmányipari vállalkozások különböző típusai esetében. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy feltételesen jóváhagyjanak létesítményeket, ha a helyszíni bejárás során úgy tűnik, hogy a létesítmény az infrastruktúra és a berendezések szempontjából megfelel valamennyi követelménynek. Ugyanakkor az is helyénvaló, hogy az ilyen feltételes engedély maximális időtartamát meghatározzák.

(20)

Rendelkezni kell az engedély vagy a regisztráció időleges felfüggesztéséről, módosításáról vagy visszavonásáról azokban az esetekben, amikor a létesítmények megváltoztatják, vagy megszüntetik tevékenységeiket, vagy már nem tesznek eleget a tevékenységükre alkalmazandó feltételeknek.

(21)

A takarmánynak és takarmányösszetevőknek a takarmánylánc egészében történő nyomon követhetősége alapvető eleme a takarmánybiztonság biztosításának. A 178/2002/EK rendelet tartalmazza a takarmány és takarmányösszetevők nyomon követhetőségének biztosítására vonatkozó szabályokat, és meghatározza az egyes ágazatokra alkalmazandó végrehajtási szabályok elfogadásának rendjét.

(22)

Az egymást követő takarmányválságok bizonyították, hogy a takarmánylánc bármely szakaszának nem kielégítő működése jelentős gazdasági következményekkel járhat. A takarmánytermelés sajátosságai és a takarmányértékesítési lánc komplexitása a takarmány piacról történő kivonásának nehézségét jelenti. A gazdasági károk költségeinek a takarmány- és élelmiszer- előállítási lánc szintjein keletkező gazdasági károk rendezése gyakran közpénzekből történik. A gazdasági károk a társadalom számára alacsony költségen lennének orvosolhatók, ha a vállalkozót, akinek tevékenysége a takarmányipari szektorban kárt okoz, pénzügyileg felelőssé tennék. Ugyanakkor a valamennyi takarmányipari vállalkozásra vonatkozó pénzügyi felelősség és pénzügyi garanciák általánosan kötelező rendszerének (pl. biztosítás) létrehozása nem biztos, hogy kivihető és megfelelő. Ezért a Bizottságnak alaposabban mérlegelnie kell ezt a kérdést, figyelembe véve a meglévő jogszabályokban más területeken érvényesülő, anyagi felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a tagállamokban meglévő rendszereket és gyakorlatokat. A Bizottságnak ebből a célból jelentést kell készítenie, adott esetben jogalkotási javaslatokkal együtt.

(23)

A Közösségbe behozott takarmányoknak eleget kell tenniük a 178/2002/EK rendeletben megállapított általános követelményeknek, valamint a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott behozatali feltételeknek. A kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében a végrehajtási intézkedések elfogadásának befejezéséig a behozatal továbbra is a 98/51/EK irányelvben meghatározott feltételek szerint kerül engedélyezésre.

(24)

A harmadik országokba exportált közösségi termékeknek a 178/2002/EK rendeletben meghatározott általános követelményeknek kell eleget tenniük.

(25)

Helyénvaló az Élelmiszerekre és Takarmányokra vonatkozó Sürgősségi Riasztó Rendszer 178/2002 rendelet által megállapított hatályának kiszélesítése oly módon, hogy az kiterjedjen a nem élelmiszer-termelő állatok élelmezésére használt takarmányokból az állatok egészségét és a környezetet veszélyeztető kockázatokra is.

(26)

A takarmányhigiéniáról szóló közösségi jogalkotást tudományos eredményeknek kell alátámasztaniuk. Ebből a célból az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét minden szükséges esetben ki kell kérni.

(27)

A műszaki és tudományos előrehaladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak szorosan és hatékonyan együtt kell működniük az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon belül.

(28)

E rendelet figyelembe veszi a WTO Egészségügyi és Növény-egészségügyi Egyezményében rögzített nemzetközi kötelezettségeket, valamint a Codex Alimentariusban foglalt nemzetközi élelmiszerbiztonsági szabványokat.

(29)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére alkalmazandó büntetésekről, és biztosítaniuk kell e büntetések érvényesítését. E büntetéseknek hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(30)

Az ezen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 1999. június 28-i, a Bizottságra ruházott végrehajtási jogok gyakorlásának eljárásairól szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell meghozni.

(31)

A rendelet hatálybalépését egy későbbi időpontban kell meghatározni, hogy a rendelet által érintett takarmányipari vállalkozásoknak legyen idejük jogszabályi követelményekhez való alkalmazkodásra.

(32)

A fentieknek megfelelően a 95/69/EK és a 98/51/EK irányelv hatályát veszti.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY, ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

A rendelet tárgya

Ez a rendelet megállapítja:

a)

a takarmányhigiénia általános szabályait;

b)

a takarmányok nyomon követhetőségét biztosító feltételeket és módozatokat;

c)

a nyilvántartásba vétel és engedélyezés feltételeit és módjait.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet alkalmazandó:

a)

a takarmányipari vállalkozók tevékenységére, valamennyi fázisban a takarmány elsődleges előállításától a takarmány piaci forgalomba hozataláig;

b)

az élelmiszer-termelő állatok etetésére;

c)

takarmányok harmadik országokból történő behozatalára és harmadik országokba történő kivitelére.

(2)   Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni:

a)

takarmány magánjellegű házi előállítására:

i)

belföldi magánfogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatok etetése esetén

és

ii)

nem élelmiszertermelés céljából tartott állatok etetése esetén;

b)

a magánfogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatok élelmezésére és a 2004. április 29-i, az élelmiszerhigiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet (9) 1. cikke (2) bekezdésének (c) pontjában említett tevékenységekre;

c)

a nem élelmiszertermelés céljából tartott állatok élelmezésére;

d)

a termelő által elsődlegesen előállított takarmány kis mennyiségeinek helyi szinten, ottani felhasználásra a helyi mezőgazdasági létesítmények részére történő közvetlen szállítására;

e)

a kedvtelésből tartott állatok eledelének kiskereskedelmére.

(3)   A tagállamok megállapíthatnak a 2. bekezdésben említett tevékenységekre irányadó szabályokat és útmutatást. Az ilyen nemzeti szabályoknak és útmutatásnak biztosítaniuk kell e rendelet célkitűzéseinek megvalósulását.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet értelmezésében a 178/2002/EK rendeletben meghatározott fogalmak alkalmazandók, az alábbi egyedi fogalommeghatározásokkal:

a)

„takarmányhigiénia”: a veszélyek ellenőrzéséhez, valamint egy takarmány állati fogyasztásra való alkalmasságának biztosításához szükséges intézkedések és feltételek, figyelembe véve a takarmány felhasználásának szándékát;

b)

„takarmányipari vállalkozó”: az a természetes vagy jogi személy, aki felelős az e rendeletben megállapított követelmények teljesítésének biztosításáért az általa irányított takarmányipari vállalkozásban;

c)

„takarmány-adalékanyagok”: a 2003. szeptember 22-i, a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet (10) értelmében engedélyezett anyagok vagy mikroorganizmusok;

d)

„létesítmény”: egy takarmányipari vállalkozás bármely egysége;

e)

„illetékes hatóság”: egy tagállam vagy egy harmadik ország hatósági ellenőrzések végrehajtására kijelölt hatósága;

f)

„takarmány elsődleges előállítása”: mezőgazdasági termékek előállítása, beleértve különösen a növénytermesztést, a betakarítást, a fejést és az állatok tenyésztését (levágásuk előtt), vagy a halászatát, amely kizárólag olyan termékeket eredményez, amelyek betakarításuk, begyűjtésük, vagy kifogásuk után az egyszerű fizikai feldolgozáson kívül nem mennek keresztül semmilyen egyéb más műveleten.

II. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

Általános kötelezettségek

(1)   A takarmányipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az irányításuk alatt álló termelés, feldolgozás és forgalmazás valamennyi szakaszát a közösségi jogszabályokkal, a közösségi jogszabályokkal kompatibilis nemzeti törvényekkel és a helyes gyakorlattal összhangban hajtsák végre. Biztosítaniuk kell különösen, hogy eleget tesznek az e rendeletben meghatározott, vonatkozó higiéniai követelményeknek.

(2)   Az élelmiszer-termelő állatok etetése során a mezőgazdasági termelőknek olyan intézkedéseket kell hozniuk, és olyan eljárásokat kell alkalmazniuk, amelyekkel a takarmány, az állatok és az állati termékek biológiai, kémiai és fizikai fertőződésének veszélyét az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tarthatják.

5. cikk

Sajátos kötelezettségek

(1)   Az elsődleges takarmánytermelés és az utána következő kapcsolódó tevékenységek szintjén kifejtett tevékenységek:

a)

az elsődleges termékek termelés helyén történő szállítása, raktározása és kezelése;

b)

az elsődleges termékeknek a termelés helyétől egy létesítménybe történő szállítási műveletek;

c)

a kizárólag a saját tulajdonba tartozó vállalkozás szükségletére történő takarmánykeverés tekintetében, a silózási adalékanyagok kivételével adalékanyagok vagy előre összekevert adalékanyagok felhasználása nélkül,

tekintetében a takarmányipari vállalkozóknak be kell tartaniuk az I. melléklet rendelkezéseit – amennyiben ezek a rendelkezések vonatkoznak végzett műveletekre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett műveleteken kívüli egyéb műveletek tekintetében, beleértve a saját tulajdonba tartozó vállalkozás kizárólagos szükségletére történő takarmánykeverést is, ha a silózási adalékanyagokon kívül adalékanyagok, vagy előre kevert adalékanyagok felhasználásával történik, a takarmányipari vállalkozóknak be kell tartaniuk a II. melléklet rendelkezéseit – amennyiben ezek a rendelkezések vonatkoznak a végzett műveletekre.

(3)   A takarmányipari vállalkozóknak:

a)

be kell tartaniuk bizonyos egyedi mikrobiológiai kritériumokat;

b)

meghatározott célértékek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket kell hozniuk, és eljárásokat kell alkalmazniuk.

Az a) és b) pontokban említett kritériumokat és célértékeket a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   A takarmányipari vállalkozók a III. fejezetben meghatározott útmutatókat felhasználhatják, hogy azok segítsék őket az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeik teljesítésében.

(5)   A mezőgazdasági termelőknek be kell tartaniuk a III. mellékletben leírt rendelkezéseket az élelmiszer-termelő állatok etetése során.

(6)   A takarmányipari vállalkozók és a mezőgazdasági termelők csak olyan létesítményekből szerezhetnek be és használhatnak fel takarmányt, amelyeket e rendelet értelmében nyilvántartásba vettek és/vagy engedélyeztek.

6. cikk

A veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) rendszere

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeken kívüli tevékenységeket végző takarmányipari vállalkozók kötelesek a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvein alapuló állandó írásos eljárást, vagy eljárásokat bevezetni, megvalósítani és fenntartani.

(2)   Az (1) bekezdésben említett HACCP alapelvek a következők:

a)

bármely veszély azonosítása, amelyet meg kell előzni, meg kell szüntetni, vagy elfogadható szintre kell csökkenteni;

b)

azon szakaszon vagy szakaszoknál, ahol az ellenőrzés alapvető fontosságú, kritikus ellenőrzési pontok azonosítása veszély megelőzése vagy megszüntetése, vagy elfogadható szintre csökkentése érdekében;

c)

kritikus határértékek megállapítása a kritikus ellenőrzési pontoknál, amely elválasztja az elfogadhatóságot az elfogadhatatlanságtól az azonosított veszélyek megelőzése, megszüntetése vagy csökkentése szempontjából;

d)

hatékony megfigyelési eljárások létrehozása és alkalmazása a kritikus ellenőrzési pontoknál;

e)

kiigazító intézkedés meghatározása, ha a megfigyelés azt mutatja, hogy egy kritikus ellenőrzési pont nincs ellenőrzés alatt;

f)

eljárások létrehozása annak ellenőrzésére, hogy az a)–e) pontokban vázolt intézkedéseket megtették-e és hatékonyan működnek-e. Rendszeres ellenőrzést kell végezni;

g)

a takarmányipari vállalkozások természetéhez és méretéhez igazodó dokumentumok és nyilvántartások létrehozása annak igazolására, hogy az a)–f) pontokban megállapított intézkedéseket hatékonyan alkalmazzák.

(3)   Ha a termékben, a folyamatban vagy az előállítás bármely szakaszában, a feldolgozásban, tárolásban vagy forgalmazásban bármely módosítást eszközölnek, a takarmányipari vállalkozóknak felül kell vizsgálniuk eljárásukat, és azon el kell végezniük a szükséges változtatásokat.

(4)   Az (1) bekezdésben említett eljárások részeként a takarmányipari vállalkozók a HACCP alkalmazásával kapcsolatban a 20. cikkel összhangban kidolgozott, a jó gyakorlatot bemutató útmutatókat használhatnak fel.

(5)   E cikk megvalósítását megkönnyítő intézkedéseket – beleértve a kisvállalkozásokra vonatkozó intézkedéseket – a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

7. cikk

A HACCP-rendszerre vonatkozó dokumentumok

(1)   A takarmányipari vállalkozók kötelesek:

a)

az illetékes hatóságnak tanúsítani az illetékes hatóság által kért formában, hogy eleget tesznek a 6. cikkben leírt rendelkezéseknek;

b)

biztosítani, hogy a 6. cikknek megfelelően kidolgozott eljárásokat leíró dokumentumok mindenkor napra készek legyenek.

(2)   Az illetékes hatóság figyelembe veszi a takarmányipari vállalkozás természetét és méretét, amikor meghatározza az (1) bekezdés (a) pontjában említett formára vonatkozó követelményeket.

(3)   Az e cikk megvalósítására irányuló részletes feltételeket a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. Az ilyen feltételek megkönnyíthetik a III. fejezettel összhangban kidolgozott HACCP-alapelvek bizonyos takarmányipari vállalkozók általi megvalósítását a 6. cikk (1) bekezdésben megfogalmazott követelmények betartása céljából.

8. cikk

Pénzügyi garanciák

(1)   A takarmányipari vállalkozások részére bevezetendő pénzügyi garanciák hatékony rendszerére való felkészülés jegyében a Bizottság 2006. februárig 8-ig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére, és azon túlmenően, hogy megvizsgálja a takarmány szektorra és a kapcsolódó ágazatokra vonatkozó anyagi felelősségre jelenleg érvényben lévő nemzeti jogszabályokat, rendszereket és gyakorlatokat, ahol szükséges, a Bizottság a jelentéssel együtt jogalkotási javaslatokat nyújt be egy ilyen, közösségi szinten megvalósítható és a gyakorlatban alkalmazható garancia-rendszerre. Ezen garanciáknak fedezetet kell nyújtaniuk mindazon költségekre, amelyek tekintetében a takarmányipari vállalkozók anyagilag felelősségre vonhatók bármilyen takarmány, állat és ezekből készített élelmiszerek piacról való kivonásának, kezelésének és/vagy megsemmisítésének közvetlen következményeként.

(2)   A takarmányipari vállalkozók anyagi felelősséggel tartoznak a takarmánybiztonságra vonatkozó jogszabályok bármely megszegéséért és a vállalkozóknak tanúsítaniuk kell, hogy rendelkeznek az (1) bekezdésben említett, közösségi jogszabályok által előírt pénzügyi garanciákkal.

9. cikk

Hatósági ellenőrzések, értesítés és nyilvántartásba vétel

(1)   A takarmányipari vállalkozóknak a vonatkozó közösségi jogszabályokkal és az azzal kompatibilis nemzeti törvényekkel összhangban kell együttműködniük az illetékes hatóságokkal.

(2)   A takarmányipari vállalkozók kötelesek:

a)

bejelenteni a megfelelő illetékes hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából, az illetékes hatóság által előírt formában, az irányításuk alatt álló bármely olyan létesítményt, amelyben aktív tevékenységet folytat takarmány előállításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának vagy forgalmazásának bármely szakaszában;

b)

az illetékes hatóság számára naprakész információt szolgáltatni az irányításuk alatt álló, a) pontban említett bármely létesítményről, beleértve az illetékes hatóság értesítését egy meglévő létesítmény tevékenységében bekövetkező bármilyen lényeges változásról, vagy egy meglévő létesítmény bezárásáról.

(3)   Az illetékes hatóság egy vagy több jegyzéket vezet a létesítményekről.

10. cikk

Takarmányipari létesítmények engedélyezése

A takarmányipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzésük alatt álló létesítményeket, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak, az illetékes hatóság engedélyezi abban az esetben, ha:

1.

az ilyen létesítmények az alábbi tevékenységek egyikét végzik:

a)

az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó takarmány adalékanyagok, vagy a 82/471/EGK irányelv hatálya alá tartozó és az e rendelet IV. melléklet 1. fejezetében említett termékek gyártása és/vagy piaci forgalomba hozatala;

b)

az e rendelet IV. melléklet 2. fejezetében említett takarmány-adalékanyagok felhasználásával készülő előkevert takarmány gyártása és/vagy piaci forgalomba hozatala;

c)

takarmány adalékanyagok, vagy az e rendelet IV. melléklet 3. fejezetében említett, takarmány adalékanyagokat tartalmazó előkevert takarmány felhasználásával piaci forgalomba hozatal céljára, vagy a saját tulajdonában lévő létesítmények kizárólagos szükségleteire összetett takarmány előállítása;

2.

engedély szükséges azon tagállam nemzeti törvényei szerint, ahol a létesítmény található;

vagy

3.

engedély szükséges a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott rendelet értelmében.

11. cikk

Követelmények

A takarmányipari vállalkozók nem működhetnek:

a)

a 9. cikkben rendelkezett nyilvántartásba vétel nélkül;

vagy

b)

a 10. cikkben előírt esetekben, engedélyezés nélkül.

12. cikk

Információnyújtás az engedélyezésre vonatkozó nemzeti szabályokról

Bármely tagállam, amely a területén található bizonyos létesítmények engedélyezését kéri, köteles tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot a vonatkozó nemzeti szabályokról.

13. cikk

Létesítmények engedélyezése

(1)   Az illetékes hatóság csak abban az esetben hagyhatja jóvá a létesítményeket, ha bármely tevékenység megkezdése előtt egy helyszíni vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a létesítmények megfelelnek ezen rendelet vonatkozó követelményeinek.

(2)   Az illetékes hatóság feltételes engedélyt adhat a helyszíni vizsgálat alapján, hogy a létesítmény megfelel valamennyi, az infrastruktúrával és a felszereltséggel kapcsolatos követelménynek. Az illetékes hatóság a teljes körű engedélyt akkor adhatja meg, ha a feltételes engedély megadásától számított három hónapon belül elvégzett újabb helyszíni vizsgálat alkalmával úgy tűnik, hogy a létesítmény eleget tesz az első bekezdésben említett többi követelménynek. Ha egyértelmű előrehaladás történt, de a létesítmény még mindig nem felel meg az összes követelménynek, az illetékes hatóság meghosszabbíthatja a feltételes engedélyt. A feltételes engedély teljes időtartama azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

14. cikk

A nyilvántartásba vétel vagy engedély felfüggesztése

Az illetékes hatóság átmenetileg felfüggeszti a létesítmény egy, több, vagy összes tevékenysége tekintetében a nyilvántartásba vételt, vagy az engedélyt abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a létesítmény többé már nem felel meg az adott tevékenységekre alkalmazandó feltételeknek.

Az ilyen felfüggesztés addig tart, amíg a létesítmény ismét nem teljesíti a vonatkozó feltételeket. Abban az esetben, ha a feltételek egy éven belül nem teljesülnek, a 15. cikk alkalmazandó.

15. cikk

A nyilvántartásba vétel vagy az engedély visszavonása

Az illetékes hatóság visszavonja egy létesítmény egy vagy több tevékenysége tekintetében a nyilvántartásba vételt, vagy az engedélyt abban az esetben, ha:

a)

a létesítmény felhagy egy vagy több tevékenységével;

b)

bebizonyosodik, hogy a létesítmény egy éven keresztül nem teljesítette a tevékenységeire vonatkozó feltételeket;

c)

ha súlyos hiányosságokat állapít meg, vagy ismételten arra kényszerült, hogy leállítsa a termelést egy létesítménynél, és a takarmányipari vállalkozó még mindig nem képes megfelelő garanciákat nyújtani a jövőbeli termelésre vonatkozóan.

16. cikk

A létesítmény nyilvántartásba vételének az engedélyének módosítása

Az illetékes hatóság kérésre módosítja egy létesítmény nyilvántartásba vételét vagy az engedélyét, ha a létesítmény bizonyította, hogy képes a nyilvántartásba vett és engedélyezett tevékenységein túlmenően további, vagy ezek helyett más tevékenységekbe kezdeni.

17. cikk

Felmentés a helyszíni vizsgálat alól

(1)   A tagállamok mentesülnek a 13. cikkben szabályozott helyszíni vizsgálatelvégzésének kötelezettsége alól olyan takarmányipari vállalkozások esetében, amelyek kizárólag kereskedőként járnak el, anélkül hogy létesítményeik területén termékeket raktároznának.

(2)   Az ilyen takarmányipari vállalkozásoknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk az illetékes hatóságnak, melynek formájáról az illetékes hatóság dönt arról, hogy az általuk piaci forgalomba hozott takarmányok megfelelnek az e rendeletben előírt feltételeknek.

18. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   A 95/69/EK irányelvvel összhangban engedélyezett és/vagy nyilvántartásba vett létesítmények és közvetítők azzal a feltétellel folytathatják tevékenységüket, hogy erről legkésőbb 2006. január 1-ig értesítik azon illetékes hatóságot, amelynek területén a létesítményeik találhatók.

(2)   Azon létesítmények és közvetítők, amelyek számára nem kötelező a 95/69/EK irányelvvel összhangban a nyilvántartásba vétel, sem az engedélyezés, de amelyek számára e rendelet nyilvántartásba vételt ír elő, azzal a feltétellel folytathatják tevékenységeiket, hogy legkésőbb 2006. január 1-ig nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtanak be azon illetékes hatósághoz, amelynek területén létesítményeik találhatók.

(3)   2008. január 8-ig a kérelmezőnek az illetékes hatóság által meghatározott formában nyilatkozatot kell tennie, hogy az e rendeletben megállapított feltételeknek eleget tesz.

(4)   Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a már meglévő adatgyűjtési rendszereket, és a nyilatkozót, illetve a kérelmezőt felkérik, hogy csak olyan pótlólagos információt szolgáltasson, amely garantálja az e rendelet feltételeinek való megfelelést. Az illetékes hatóságok a (2) bekezdés értelmében benyújtott kérelemnek tekinthetik különösen a 852/2004/EK rendelet 6. cikke értelmében adott értesítést.

19. cikk

A nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítmények listája

(1)   Az illetékes hatóság a 9. cikkel összhangban általa nyilvántartásba vett létesítményeket minden egyes tevékenység tekintetében egy vagy több nemzeti nyilvántartásba jegyzi be.

(2)   Az illetékes hatóság által a 13. cikkel összhangban engedélyezett létesítményeket egyéni azonosító számon kell nemzeti nyilvántartásba bejegyezni.

(3)   A tagállamok kötelesek naprakészen tartani az (1) és (2) bekezdésekben említett nyilvántartásokat úgy, hogy azok a nyilvántartásba vétel vagy engedélyezés felfüggesztésére, visszavonására, vagy módosítására vonatkozó, a 14., 15. és 16. cikkekben említett határozatoknak megfeleljenek.

(4)   A (2) bekezdésben említett nyilvántartást az V. melléklet I. fejezetében szereplő minta szerint kell vezetni.

(5)   A (2) bekezdésben említett azonosító számot az V. melléklet II. fejezetében meghatározott formában kell összeállítani.

(6)   A Bizottság a tagállamok nyilvántartásainak azt a részét, amely a (2) bekezdésben említett létesítményeket tartalmazza, összegyűjti, és első alkalommal 2007 novemberében teszi a nagyközönség számára hozzáférhetővé, majd azt követően minden évben legkésőbb november 30-ig. Az összeállított nyilvántartás figyelembe veszi mindazon módosításokat, amelyeket az adott évben eszközöltek.

(7)   A tagállamoknak nyilvánosságra hozzák az (1) bekezdésben említett létesítmények nyilvántartásait.

III. FEJEZET

ÚTMUTATÓK A HELYES GYAKORLATHOZ

20. cikk

Útmutatók kidolgozása, terjesztése és használata

(1)   A Bizottság ösztönzi a takarmányágazatban a helyes gyakorlatról, valamint a HACCP- alapelvek alkalmazásáról szóló útmutatók kidolgozását, a 22. cikkel összhangban.

Szükség esetén a tagállamok ösztönzik nemzeti útmutatók kidolgozását, a 21. cikkel összhangban.

(2)   Az illetékes hatóságok ösztönzik, mind a közösségi, mind a nemzeti útmutatók terjesztését és használatát.

(3)   Mindazonáltal a takarmányipari vállalkozók önkéntes alapon használhatják fel ezeket az útmutatókat.

21. cikk

Nemzeti útmutatók

(1)   Azokban az esetekben, amikor a helyes gyakorlatról nemzeti útmutatók kidolgozására kerül sor, ezeket az útmutatókat a takarmányipari ágazatoknak:

a)

azon felekkel – például az illetékes hatóságokkal és a felhasználói csoportokkal – konzultálva kell kidolgozniuk és terjeszteniük, akiknek az érdekeit azok lényegesen érintik;

b)

a Codex Alimentarius vonatkozó magatartási szabályzatainak figyelembe kell venniük,

és

c)

azokban az esetekben, amikor az útmutatók a takarmány elsődleges előállítását érintik, az I. mellékletben leírt követelményekre is tekintettel kell lenniük.

(2)   A tagállamoknak értékelniük kell a nemzeti útmutatókat annak biztosítása érdekében, hogy:

a)

azok az (1) bekezdéssel összhangban kerültek-e kidolgozásra;

b)

az ilyen útmutatók tartalma gyakorlatban megvalósítható legyen azon ágazatok számára, amelyekre vonatkoznak,

és

c)

útmutatóként alkalmasak legyenek arra, hogy az érintett ágazatokban és/vagy az érintett takarmányok esetében a 4., 5. és 6. cikkeket megfelelően alkalmazzák.

(3)   A tagállamok megküldik a nemzeti útmutatókat a Bizottságnak.

(4)   A Bizottság nyilvántartási rendszert hoz létre és működtet ezen útmutatókra vonatkozóan, és a tagállamok rendelkezésére bocsátja ezt a rendszert.

22. cikk

Közösségi útmutatók

(1)   A higiéniára és a HACCP-alapelvek alkalmazására vonatkozó közösségi útmutatók kidolgozása előtt a Bizottságnak konzultálnia kell a 31. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal az ilyen útmutatók hatályáról és tárgyáról. A konzultáció célja az ilyen útmutatók, illetve azok hatályának és tárgyának a megvitatása.

(2)   Abban az esetben, ha közösségi útmutatók kidolgozására kerül sor, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az útmutatókat:

a)

az európai takarmányipari ágazatok megfelelő képviselőivel és egyéb érdekelt felekkel, így fogyasztói csoportokkal konzultálva;

b)

azon felekkel való együttműködésben dolgozzák ki és terjesszék, amelyek lényeges érdekeit az útmutatók érinthetik, beleértve az illetékes hatóságokat.

(3)   A közösségi útmutatókat az alábbiak figyelembevételével kell kidolgozni és terjeszteni:

a)

a Codex Alimentarius vonatkozó magatartási szabályzatait,

és

b)

amennyiben az útmutatók a takarmány elsődleges előállítására vonatkoznak, az I. mellékletben megállapított követelményeket.

(4)   A 31. cikk (1) bekezdésében említett bizottság értékeli a közösségi útmutatók tervezeteit annak biztosítása érdekében, hogy:

a)

azok a (2) és (3) bekezdésekkel összhangban kerültek-e kidolgozásra;

b)

az ilyen útmutatók tartalma a gyakorlatban megvalósítható legyen a Közösség egészében azon ágazatok számára, amelyekre vonatkoznak,

és

c)

útmutatóként alkalmasak legyenek arra, hogy az érintett ágazatokban és/vagy az érintett takarmányok esetében a 4., 5. és 6. cikkeket megfelelően alkalmazzák.

(5)   A Bizottság időről időre felkéri a 31. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot, hogy az e cikkel összhangban elkészített bármely közösségi útmutatót az ezen cikk (2) bekezdésben említett jogalanyokkal együttműködve felülvizsgálja. E felülvizsgálat célja annak biztosítása, hogy az útmutatók gyakorlatban megvalósíthatók maradjanak, és a technológiai, valamint tudományos fejlődést figyelembe vegyék.

(6)   Az e cikkel összhangban elkészített közösségi útmutatók címét és referenciaadatait az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kell közzétenni.

IV. FEJEZET

BEHOZATAL ÉS KIVITEL

23. cikk

Behozatal

(1)   A takarmányt harmadik országokból importáló takarmányipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a behozatalra kizárólag az alábbi feltételekkel összhangban kerüljön sor:

a)

a feladási harmadik ország jelen legyen azon harmadik országokról a 882/2004/EK rendelet 48. cikke szerint vezetett listán, amelyekből takarmány behozatala megengedett;

b)

a feladási létesítmény jelen legyen azon a harmadik ország által a 882/2004/EK rendelet 48. cikke szerint azokról a létesítményekről vezetett és napra készen tartott listán, amelyekből takarmány behozatala megengedett;

c)

a takarmányt a feladási létesítményben vagy egy olyan másik létesítményben állították elő, amely megjelenik a (b) pontban említett listán, vagy a Közösségben állították elő;

és

d)

a takarmány eleget tesz:

i)

az e rendeletben meghatározott követelményeknek, és a takarmányokra vonatkozó bármely más közösségi jogszabálynak,

vagy

ii)

a Közösség által ezen szabályokkal legalább egyenértékűnek elismert követelményeknek,

vagy

iii)

azokban az esetekben, amikor a Közösség és az exportáló ország között egyedi megállapodás van érvényben, az abban foglalt követelményeknek.

(2)   A 31. cikk (2) bekezdésével összhangban egy importbizonyítvány-mintát lehet elfogadni.

24. cikk

Ideiglenes intézkedések

A 33. cikktől eltérve, illetve a 23. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott listák elkészültéig a behozatalt továbbra is a 98/51/EK irányelv 6. cikkében meghatározott feltételek szerint kell engedélyezni.

25. cikk

Kivitel

A Közösségben harmadik országok piacán való forgalomba hozatal céljából előállított takarmánynak, beleértve a nem élelmiszer-termelő állatok számára előállított takarmányt is, meg kell felelnie a 178/2002/EK rendelet 12. cikke rendelkezéseinek.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Végrehajtási intézkedések

Végrehajtási intézkedéseket a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet meghatározni.

27. cikk

Az I., II. és III. mellékletek módosítása

Az I., II. és III. mellékletek a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók az alábbiak figyelembevétele érdekében:

a)

a helyes gyakorlatról szóló útmutatók fejlesztése;

b)

a HACCP-n alapuló rendszerek 6. cikk szerinti megvalósítása során nyert tapasztalatok;

c)

a technológiai fejlődés;

d)

a tudományos ismeretek, különösen az új kockázatértékelési módszerek, és

e)

takarmánybiztonsági célértékek megállapítása,

valamint

f)

az egyes tevékenységekre vonatkozó követelmények fejlődése.

28. cikk

Eltérések az I., II. és III. mellékletek rendelkezéseitől

Az I., II. és III. mellékletektől meghatározott indokkal eltérés engedélyezhető a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, feltéve hogy az ilyen eltérések nem érintik e rendelet célkitűzéseinek megvalósulását.

29. cikk

Sürgősségi riasztórendszer

Ha egy adott takarmány, beleértve a nem élelmiszer-termelő állatok számára előállított takarmányt is, komoly veszélyt jelent az emberek vagy állatok egészségére, vagy a környezetre, akkor a 178/2002/EK rendelet 50. cikke megfelelően alkalmazandó.

30. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen szankciók végrehajtásra kerüljenek. A meghozott szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamoknak e szankciókról legkésőbb 2007. februárig 8-ig értesíteniük kell a Bizottságot, majd a szankciókat érintő bármely jövőbeli módosítás esetén haladéktalanul kötelesek értesíteni a Bizottságot.

31. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot munkájában az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti, amelyet a 178/2002/EK rendelet állított fel (a továbbiakban megnevezése: „a bizottság”).

(2)   Azokban az esetekben, amikor erre a bekezdésre hivatkozás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkei alkalmazandók, tekintettel azon határozat 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikk (6) bekezdésében megállapított időszak hossza három hónap lesz.

(3)   A bizottság maga fogadja el eljárási szabályait.

32. cikk

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal történő konzultáció

A Bizottságnak konzultálnia kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal az e rendelet hatálya alá tartozó bármely olyan kérdésben, amelynek jelentős hatása lehet a közegészségügyre, és különösen mielőtt az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban javaslatot tenne kritériumokra és célértékekre.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az alábbi irányelvek 2006. január 1-től, a tagállamok nemzeti jogba ültetésre vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül hatályukat vesztik:

a)

95/69/EK tanácsi irányelv;

b)

98/51/EK bizottsági irányelv.

34. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. január 1-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2005. január 12-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. P. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT


(1)  HL C 32., 2004.2.5.,  97. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. március 31-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. december 21-i határozata.

(3)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o. Az 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 4. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 332., 1995.12.30., 15. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 213., 1982.7.21., 8. o., A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(6)  HL L 208., 1998.7.24., 43. o.

(7)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o. (Helyesbítés: HL L 191, 2004.5.28., 1. o.)

(8)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(9)  HL L 139., 2004.4.30., 1. o. (Helyesbítés: HL L 226, 2004.6.25., 3. o.)

(10)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.


I. MELLÉKLET

ELSŐDLEGES TERMELÉS

A. RÉSZ

A takarmányipari vállalkozásokra vonatkozó követelmények a takarmány 5. cikk (1) bekezdésében említett elsődleges előállításának szintjén

I.   Higiéniai előírások

(1)

A takarmány elsődleges előállításáért felelős takarmányipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkafolyamatokat oly módon irányítsák és végezzék, hogy megelőzzék, megszüntessék vagy minimálisra csökkentsék a takarmánybiztonságot befolyásoló veszélyeket.

(2)

A takarmányipari vállalkozóknak a lehetőségek szerint biztosítaniuk kell a felelősségük körében előállított, elkészített, tisztított, csomagolt, tárolt és szállított elsődleges termékek szennyeződés és állagromlás elleni védelmét.

(3)

A takarmányipari vállalkozóknak az (1) és (2) pontokban meghatározott kötelezettségeknek a veszélyek ellenőrzésére vonatkozó megfelelő közösségi és nemzeti jogszabályok betartásával kell eleget tenniük, beleértve:

i.

a veszélyes fertőzések, így a levegőből, a talajból, a vízből, a műtrágyákból, a növényvédelmi szerekből, a biocidekből, az állatgyógyászati termékekből, valamint a hulladékkezelésből és -ártalmatlanításból származó veszélyes fertőzések ellenőrzésére irányuló intézkedéseket,

ii.

a növényegészségügyre, az állatok egészségére és a környezetre vonatkozó intézkedéseket, amelyek hatással vannak a takarmánybiztonságra, beleértve a zoonózisok és a zoonóziskórokozók megfigyelésére és ellenőrzésére irányuló programokat.

(4)

Szükség esetén, a takarmányipari vállalkozóknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, különösen:

a)

a takarmány előállításához, elkészítéséhez, osztályozásához, csomagolásához, tárolásához és szállításához használt létesítmények, berendezések, konténerek, ládák és járművek tisztántartására, és ha szükséges, a tisztítás után megfelelő módon történő fertőtlenítésére;

b)

szükség esetén a higiénikus termelési, szállítási és tárolási feltételek biztosítására, valamint a takarmány tisztaságának biztosítására;

c)

minden szükséges esetben tiszta víz felhasználását a veszélyes fertőzések elkerülése érdekében;

d)

amennyire lehetséges, annak megakadályozására, hogy állatok, vagy kártevők veszélyes fertőzést okozzanak;

e)

a hulladékok és veszélyes anyagok elkülönített és biztonságos tárolására és kezelésére a veszélyes fertőzés megelőzése érdekében;

f)

annak biztosítására, hogy a csomagolóanyagok ne jelentsék a takarmány veszélyes fertőződésének forrását;

g)

a bármely, az elsődleges termékekből vett mintán vagy a takarmánybiztonság szempontjából mértékadó más mintán végzett elemzések eredményeinek figyelembevételére.

II.   A nyilvántartások vezetése

(1)

A takarmányipari vállalkozóknak a takarmányipari vállalkozás természetével és méretével arányos nyilvántartásokat kell vezetniük, megfelelő módon és megfelelő időszakon keresztül azon intézkedésekről, amelyeket a veszélyek ellenőrzése érdekében vezettek be. A takarmányipari vállalkozóknak az e nyilvántartásokban foglalt vonatkozó információkat az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(2)

A takarmányipari vállalkozóknak különösen az alábbiakról kell nyilvántartást vezetniük:

a)

növényvédelmi termékek és biocidek bármely felhasználása;

b)

genetikailag módosított vetőmagok felhasználása;

c)

kártevők vagy betegségek bármely előfordulása, amely befolyásolhatja az elsődleges termékek biztonságát;

d)

az elsődleges termékekből vett mintán, vagy diagnosztikai célból vett más mintán elvégzett bármely elemzés eredményei, amelynek jelentősége van a takarmánybiztonság szempontjából;

e)

minden beérkező takarmány származási helyéről és mennyiségéről, valamint minden kimenő takarmány rendeltetési helyéről és mennyiségéről.

(3)

A takarmányipari vállalkozók számára más személyek, így állatorvosok, agronómusok és mezőgazdasági technikusok segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági létesítményekben végzett tevékenységekre vonatkozó nyilvántartások vezetésében.

B. RÉSZ

Ajánlások a helyes gyakorlatról szóló útmutatókhoz

(1)

Ha III. fejezetben említett nemzeti és közösségi útmutatók elkészítésére kerül sor, azoknak útmutatást kell tartalmazniuk a takarmányok elsődleges előállításában jelentkező veszélyek ellenőrzésére vonatkozó helyes gyakorlatokról.

(2)

A helyes gyakorlatról szóló útmutatóknak megfelelő információkat kell tartalmazniuk a takarmány elsődleges előállítása során felmerülő veszélyekről és a veszélyek ellenőrzésére meghozandó intézkedésekről, beleértve a közösségi és nemzeti jogszabályokban, vagy a közösségi és nemzeti programokban meghatározott vonatkozó intézkedéseket, így például az alábbiakról:

(a)

szennyezés-ellenőrzés, csakúgy, mint mikotoxinok, nehézfémek, radioaktív anyagok;

(b)

a víz, szerves hulladék és műtrágyák felhasználása;

(c)

a növényvédelmi termékek és biocidek helyes és megfelelő felhasználása és nyomonkövethetősége;

(d)

az állatgyógyászati készítmények és takarmány-adalékanyagok helyes és megfelelő felhasználása, valamint nyomon követhetősége;

(e)

a takarmányvégtermékek (elkészítése, tárolása és) nyomon követhetősége;

(f)

az elhullott állatok, hulladék és szemét megfelelő ártalmatlanítása;

(g)

az állatokra átterjedő fertőző betegségek takarmányon keresztüli behozatalának megelőzésére irányuló védőintézkedések, valamint az illetékes hatóságnak ezekről való értesítésére vonatkozó kötelezettségek;

(h)

eljárások, gyakorlatok és módszerek annak biztosítására, hogy a takarmány előállítására, elkészítésére, csomagolására, tárolására és szállítására megfelelő higiéniai körülmények között kerüljön sor, beleértve a hatásos tisztítást és a kártevők elleni védekezést;

(i)

a nyilvántartások vezetésére vonatkozó intézkedések.


II. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A TAKARMÁNY ELSŐDLEGES ELŐÁLLÍTÁSÁNAK SZINTJÉN MŰKÖDŐ TAKARMÁNYIPARI VÁLLALKOZÁSOKON KÍVÜLI TAKARMÁNYIPARI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK

(1)

A takarmányfeldolgozó és -tároló létesítményeket, berendezéseket, konténereket, ládákat, járműveket és közvetlen környezetüket tisztán kell tartani, és hatékony kártevő elleni védekező programokat kell megvalósítani.

(2)

A létesítmények és berendezések elrendezésének, tervezésének, megépítésének és méretének:

a)

lehetővé kell tennie a megfelelő tisztítást és/vagy fertőtlenítést;

b)

olyannak kell lennie, hogy minimálisra csökkentse a hibakockázatot, és lehetővé tegye a fertőzés, átfertőződés és általánosságban a termékek biztonságára és minőségére ható hátrányos hatások elkerülését. A takarmánnyal érintkezésbe kerülő gépeket bármilyen nedves tisztítási folyamat után meg kell szárítani.

(3)

A keverési és/vagy előállítási műveletekhez használandó létesítményeket és berendezéseket megfelelő és rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni a termékek gyártója által előre írásban meghatározott eljárásokkal összhangban.

a)

A takarmány-előállítás során használt valamennyi mérlegnek és mérőeszköznek megfelelőnek kell lennie a mérendő súlyok és térfogatok skálájához, és rendszeresen tesztelni kell pontosságukat;

b)

A takarmány-előállításban használt valamennyi keverőnek megfelelőnek kell lennie a keverendő súlyok és térfogatok skálájához, és képesnek kell lennie megfelelően homogén keverékek és homogén oldatok előállítására. A vállalkozóknak bizonyítaniuk kell a keverők hatékonyságát a homogenitás tekintetében.

(4)

A létesítményeknek megfelelő természetes és/vagy mesterséges világítással kell rendelkezniük.

(5)

A víz- és csatornahálózatnak a célnak megfelelőnek kell lennie, és oly módon kell megtervezni és megépíteni őket, hogy elkerülhető legyen a takarmányok fertőződésének veszélye.

(6)

A takarmány-előállítás során használt víznek az állatok számára megfelelő minőségűnek kell lennie; a vízvezetékeknek semleges kémhatásúnak kell lenniük.

(7)

A szennyvizet, a hulladékot és az esővizet oly módon kell kezelni, hogy az biztosítsa, hogy az ártalmatlanítás nem érinti a berendezések, valamint a takarmány biztonságát és minőségét. A szemétképződést és a porfelhalmozódást ellenőrizni kell a kártevők behatolásának megelőzése érdekében.

(8)

Az ablakokat és egyéb nyílásokat, ahol szükséges, a kártevők ellen biztonságossá kell tenni. Az ajtóknak szorosan kell záródniuk és zárt állapotban nem ereszthetik át a kártevőket.

(9)

Amennyiben szükséges, a plafonokat és a plafonra rögzített szerelvényeket úgy kell megtervezni, megépíteni és kivitelezni, hogy elkerülhető legyen a szemét felhalmozódása, csökkenjen a páralecsapódás, a nemkívánatos penészfoltok kialakulása és a vakolatleválás, amely befolyásolhatja a takarmány biztonságát és minőségét.

SZEMÉLYZET

A takarmányipari vállalkozásoknak elegendő számú, és az érintett termékek előállításához szükséges ismeretek és végzettség birtokában lévő személyzettel kell rendelkezniük. A vezetők képzettségéről (pl. diplomák, szakmai tapasztalat) és felelősségi köréről szervezeti ábrát kell készíteni, és azt a felügyeletért felelős illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A személyzet minden tagját írásban egyértelműen tájékoztatni kell feladataikról, felelősségi és hatásköréről – különösen bármely változtatás esetén – oly módon, hogy a kívánt termékminőséget elérjék.

ELŐÁLLÍTÁS

(1)

A termelés felelősének megfelelő képzettségű személyt kell kinevezni.

(2)

A takarmányipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a termelés különböző szakaszait az előre írásban megállapított eljárásokkal és utasításokkal összhangban végezzék, hogy ezáltal az előállítási folyamaton belül a kritikus pontokat meghatározzák, ellenőrizzék, és ellenőrzés alatt tartsák.

(3)

Technikai és szervezeti intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy elkerüljék vagy szükség szerint minimálisra csökkentsék bármilyen átfertőződés vagy hiba lehetőségét. Elegendő és megfelelő eszköznek kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a termelés során ellenőrzéseket végezhessenek.

(4)

A tiltott takarmányok, nemkívánatos anyagok és egyéb, az emberek vagy az állatok egészségére fertőző anyagok jelenlétét folyamatosan figyelni kell és megfelelő ellenőrzési stratégiát kell bevezetni a kockázat minimálisra csökkentése érdekében.

(5)

A hulladékokat és a takarmány céljára nem alkalmas anyagokat el kell különíteni, és azonosítani kell. Bármely ilyen anyagot, amely állatgyógyászati gyógyszerekből, fertőző anyagokból veszélyes mennyiséget tartalmaz, vagy egyéb veszélyt képvisel, megfelelő módon ártalmatlanítani kell és ez az anyag nem használható fel takarmányként.

(6)

A takarmányipari vállalkozóknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a termékek hatékony nyomon követésének biztosítása érdekében.

MINŐSÉGELLENŐRZÉS

(1)

Szükség esetén a minőségellenőrzés felelősének egy megfelelő képzettségű személyt kell kinevezni.

(2)

A takarmányipari vállalkozásoknak a minőségellenőrzési rendszer részeként kapcsolatban kell állniuk egy megfelelő személyzettel és berendezésekkel ellátott laboratóriummal.

(3)

Egy olyan minőségellenőrzési tervet kell írásban elkészíteni és végrehajtani, amelynek tartalmaznia kell különösen a termelési folyamat kritikus pontjainak ellenőrzését, a mintavételi eljárásokat és azok gyakoriságát, az elemzési módszereket és azok gyakoriságát, a specifikációk betartását – és a rendeltetési helyet abban az esetben, ha a specifikációk nem kerültek betartásra – a feldolgozott anyagoktól a végtermékekig.

(4)

A gyártónak dokumentációt kell vezetnie a végső termékekben felhasznált alapanyagokról a nyomon követhetőség biztosítása érdekében. Az ilyen dokumentáció az illetékes hatóságok rendelkezésére kell, hogy álljon egy olyan időszakon keresztül, amely megfelel annak a használati célnak, amellyel a terméket piaci forgalomba hozták. Ezen túlmenően az összetevőkből, valamint az előállított és piaci forgalomba hozott termékek minden egyes tételéből, vagy (folyamatos termelés esetén) a termelés minden egyes részéből kellő mennyiségben mintát kell venni a gyártó által előre megállapított eljárás alkalmazásával és azt meg kell őrizni a nyomon követhetőség biztosítása érdekében (vagy rendszeresen, ha a termelés kizárólag a gyártó saját szükségleteinek kielégítése céljából történik). A mintákat le kell pecsételni, és címkével kell ellátni a könnyebb azonosíthatóság érdekében; a mintákat olyan körülmények között kell tárolni, amely kizárja a minta összetételében bármilyen normálistól eltérő változás bekövetkezését, vagy bármilyen minőségrontást, más anyag hozzákeverését. A mintáknak az illetékes hatóságok rendelkezésére kell állniuk egy olyan időszakon keresztül, amely megfelel annak a használati célnak, amellyel a takarmányt piaci forgalomba hozzák. A nem élelmiszer-termelő állatok számára termelt takarmányok és esetében a gyártónak csak a késztermékből vett mintákat kell megőriznie.

TÁROLÁS ÉS SZÁLLÍTÁS

(1)

A feldolgozott takarmányt el kell különíteni a feldolgozatlan takarmányanyagoktól és az adalékanyagoktól a feldolgozott takarmány átfertőződésének elkerülése érdekében; továbbá megfelelő csomagolóanyagokat kell használni.

(2)

A takarmányokat megfelelő konténerekben kell tárolni és szállítani. Olyan helyeken kell tárolni őket, amelyeket a megfelelő tárolási feltételek biztosítása érdekében terveztek, alakítottak át és tartanak fenn, és amelyekhez csak a takarmányipari vállalkozók által felhatalmazott személyeknek van hozzáférése.

(3)

A takarmányokat oly módon kell tárolni és szállítani, hogy könnyen azonosíthatók legyenek, hogy ezáltal elkerülhető legyen bármely keveredés vagy átfertőződés, és megelőzhető legyen a minőségromlás.

(4)

A takarmány szállítására, tárolására, a létesítményen belüli továbbítására, kezelésére és mérésére használt konténereket és berendezéseket tisztán kell tartani. Tisztítóprogramokat kell bevezetni, és gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint minimális tisztítószer- és fertőtlenítőszer-nyom maradjon vissza.

(5)

A szennyeződéseket olyan alacsony szinten kell tartani, hogy a kártevők behatolása lehetőség szerint korlátozva legyen.

(6)

Szükség esetén a hőmérsékletet a lehető legalacsonyabban kell tartani a páralecsapódás és a szennyeződések elkerülése érdekében.

DOKUMENTÁCIÓ

(1)

Valamennyi takarmányipari vállalkozónak, beleértve azon vállalkozókat is, akik kizárólag kereskedőként járnak el anélkül, hogy a terméket bármikor saját létesítményeikben tárolnák, nyilvántartást kell vezetniük a vásárlásra, termelésre és értékesítésre vonatkozó adatokról az átvételtől a leszállításig történő hatékony nyomon követés érdekében, beleértve a végső rendeltetési helyre való exportálást is.

(2)

A kizárólag kereskedőként eljáró takarmányipari vállalkozók kivételével, akik nem tárolják a terméket saját létesítményeikben, a takarmányipari vállalkozóknak nyilvántartásban kell megőrizniük:

a)

az előállítási folyamatra és ellenőrzésekre vonatkozó dokumentációt.

A takarmányipari vállalkozásoknak olyan dokumentációs rendszerrel kell rendelkezniük, amely egyrészről meghatározza és biztosítja az előállítási folyamat ellenőrzési pontjai feletti ellenőrzést, másrészről segít egy minőségellenőrzési programot létrehozni és megvalósítani. A vonatkozó ellenőrzések eredményeit meg kell őrizni. Ezeket a dokumentumokat oly módon kell megőrizni, hogy minden egyes forgalomba hozott tétel termelési történetét nyomon lehessen követni, és meg lehessen állapítani a felelősséget panaszok esetén.

b)

a nyomon követhetőségre vonatkozó dokumentációt, különösen:

i.

az adalékanyagokról:

a termelt adalékanyagok természete és mennyisége, a gyártási dátumok, és szükség esetén, a tétel, vagy az adott termelési rész száma, ha folyamatos termelésről van szó,

azon létesítmény neve és címe, ahova az adalékanyagokat leszállították, a leszállított adalékanyagok természete és mennyisége, és szükség esetén a tétel vagy az adott termelési rész száma, ha folyamatos termelésről van szó;

ii.

a 82/471/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékekről:

a termékek természete és a gyártott mennyiség, a gyártási dátumok, és szükség esetén a tétel vagy az adott termelési rész száma, ha folyamatos termelésről van szó,

a létesítmények vagy felhasználók (létesítmények vagy mezőgazdasági termelők) neve és címe, akiknek ezeket a termékeket leszállították, a leszállított termékek természetére és mennyiségére vonatkozó adatokkal együtt, valamint szükség esetén a tétel vagy az adott termelési rész száma, ha folyamatos termelésről van szó;

iii.

az előre összekevert takarmányokról:

az adalékanyagok gyártóinak vagy szállítóinak neve és címe, a felhasznált adalékanyagok természete és mennyisége és szükség esetén a tétel vagy az adott termelési rész száma, ha folyamatos termelésről van szó,

az előre összekevert takarmányok előállításának dátuma, és szükség esetén, a tétel száma,

azon létesítmény neve és címe, ahova az előre összekevert takarmányt leszállítják, a leszállítási dátum, a leszállított előre összekevert takarmány természete és mennyisége, valamint szükség esetén, a tétel száma;

iv.

az összetett takarmányokról/takarmányanyagokról:

az adalékanyag/előre összekevert takarmány gyártóinak és szállítóinak neve és címe, a felhasznált előre összekevert takarmány természete és mennyisége, szükség esetén a tételszámmal együtt,

a takarmányanyagok és kiegészítő takarmányok szállítóinak neve és címe és a leszállítás napja,

az összetett takarmány típusa, mennyisége és összetétele,

az előállított takarmány anyagok és összetett takarmányok természete és mennyisége, a gyártás napjával együtt, valamint a vevő neve és címe (pl. mezőgazdasági termelő, más takarmányipari vállalkozók).

PANASZOK ÉS A TERMÉK VISSZAHÍVÁSA

(1)

A takarmányipari vállalkozóknak a panaszok nyilvántartására és feldolgozására nyilvántartást kell létrehozniuk.

(2)

Szükség esetén a termékek elosztási hálózatból történő azonnali visszahívására alkalmas cselekvési programot kell kidolgozniuk. Írásban rögzíteniük kell a visszahívott termékek tárolási helyét, és mielőtt az ilyen termékeket ismét forgalomba hoznák, azokat újra minőségellenőrzési értékelésnek kell alávetni.


III. MELLÉKLET

A HELYES ÁLLATETETÉSI GYAKORLAT

LEGELTETÉS

A réteken és szántókon való legeltetés során az állati eredetű élelmiszerek fizikai, biológiai vagy kémiai eredetű fertőződését a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

Szükség esetén megfelelő pihentetési időszakot kell tartani, mielőtt az állatállományt legelőre, szántóföldre, vagy learatott szántóföldre engednék ki legelni, valamint a legelői rotációk között is annak érdekében, hogy a trágyából származó biológiai átfertőződés veszélyét – amennyiben egy ilyen probléma felmerülhet – minimálisra csökkentsék, és annak biztosítása érdekében is, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák lebomlási időszakát betartsák.

AZ ISTÁLLÓI ÉS ETETŐBERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az állattenyésztési egységeket úgy kell megtervezni, hogy azok megfelelően tisztíthatók legyenek. Az állattenyésztési egységeket és az etetési berendezéseket alaposan és rendszeresen tisztítani kell bármely veszély kialakulásának elkerülése érdekében. A tisztításhoz és fertőtlenítéshez használt vegyszereket az utasításoknak megfelelően kell alkalmazni, és a takarmánytól illetve etetési területektől távol kell tárolni.

Kártevők elleni cselekvési programot kell bevezetni abból a célból, hogy megakadályozzák a kártevők állattenyésztési egységhez való jutását és, hogy a takarmány és alomanyag, vagy az állatok tartózkodási helye fertőződésének lehetőségét a minimálisra csökkentsék.

Az épületeket és az etetőberendezéseket tisztán kell tartani. Cselekvési programokat kell bevezetni abból a célból, hogy rendszeresen eltávolítsák a trágyát, a hulladékokat, és a takarmány fertőződésének egyéb lehetséges forrásait.

A takarmányt és az állattenyésztési egységben használt alomanyagot gyakran kell cserélni és nem szabad hagyni, hogy penészessé váljon.

ETETÉS

1.   Tárolás

A takarmányt a kemikáliáktól és az állati etetés céljából tiltott egyéb termékektől elkülönítetten kell tárolni. A tárolóhelyeket és konténereket tisztán és szárazon kell tartani és szükség esetén megfelelően fel kell lépni a kártevők ellen. A tárolóhelyeket és konténereket rendszeresen tisztítani kell a szükségtelen átfertőződés elkerülése érdekében.

A vetőmagot rendeltetésszerűen és az állatoktól elzártan kell tárolni.

Az állatok különböző kategóriáinak vagy különböző fajtáinak etetésére szánt gyógyszeres takarmányt és gyógyszernélküli takarmányt oly módon kell tárolni, hogy csökkentsék annak veszélyét, hogy nem azokkal az állatokkal etetik azt meg, amelyeknek a takarmányt szánták.

2.   Elosztás

A mezőgazdasági egységen belüli takarmányelosztási rendszer segítségével kell biztosítani, hogy a megfelelő takarmány a megfelelő rendeltetési helyre eljusson. A takarmányt az elosztás és etetés során oly módon kell kezelni, hogy biztosítani lehessen azt, hogy ne forduljon elő fertőződés fertőzött tárolási helyről és berendezésről. A gyógyszer nélküli takarmányt a gyógyszeres takarmánytól elkülönítetten kell kezelni a fertőzés veszélyének megelőzése érdekében.

A létesítményen belüli takarmányszállító járműveket és etetőberendezéseket rendszeresen tisztítani kell, különösen amikor gyógyszeres takarmány szállítására és elosztására használják őket.

TAKARMÁNY ÉS VÍZ

Az itatáshoz és a haltenyésztéshez használt víznek a tenyésztett állatok számára megfelelő minőségűnek kell lennie. Amikor fennáll annak a veszélye, hogy az állatok vagy az állati termékek a víz által fertőződhetnek, intézkedéseket kell hozni a veszélyek értékelése és minimálisra csökkentése érdekében.

Az etető- és itatóberendezéseket oly módon kell megtervezni, megépíteni és elhelyezni, hogy a takarmány és a víz fertőződésének veszélye minimális legyen. Az itatórendszereket lehetőség szerint rendszeresen kell tisztítani és karbantartani.

SZEMÉLYZET

Az állatok etetéséért és gondozásáért felelős személyeknek rendelkezniük kell a szükséges adottságokkal, tudással és képzettséggel.


IV. MELLÉKLET

1. FEJEZET

Az 1831/2003/EK rendelet értelmében engedélyezett adalékanyagok:

Tápértékkel rendelkező adalékanyagok: a csoportban szereplő valamennyi adalékanyag

Tenyésztéstechnikai adalékanyagok: a csoportban szereplő valamennyi adalékanyag

Technológiai adalékanyagok: az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete 1. b) pontjába tartozó adalékanyagok („antioxidánsok”): csak a rögzített maximális tartalommal rendelkezők

Érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok: az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete 2. a) pontjába tartozó adalékanyagok („színezőanyagok”): karotinoidok és xantophyllek.

A 82/471/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékek:

a baktériumok, élesztők, algák, alsórendű gombák csoportjába tartozó mikroorganizmusokból nyert fehérjék: a csoportba tartozó valamennyi termék (kivéve az 1.2.1. alcsoportot)

az aminosavak erjedéssel történő előállításának melléktermékei: a csoportba tartozó valamennyi termék.

2. FEJEZET

Az 1831/2003/EK rendelet értelmében engedélyezett adalékanyagok:

Tenyésztéstechnikai adalékanyagok: az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete (4) (d) pontjába tartozó adalékanyagok („egyéb tenyésztéstechnikai adalékanyagok”)

antibiotikumok: valamennyi adalékanyag,

kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok: valamennyi adalékanyag,

növekedésserkentők: valamennyi adalékanyag,

Tápértékkel rendelkező adalékanyagok:

az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete (3) (a) pontjába tartozó adalékanyagok („vitaminok, provitaminok, és hasonló hatással bíró, kémiailag jól meghatározott anyagok”): A és D,

az 1831/2003/EK rendelet I. melléklete (3) (b) pontjába tartozó adalékanyagok („nyomelemek vegyületei”): Cu és Se.

3. FEJEZET

Az 1831/2003/EK rendelet értelmében engedélyezett adalékanyagok:

Tenyésztéstechnikai adalékanyagok: az 1831/2003/EK rendelet I. melléklet 4. d) pontjába tartozó adalékanyagok („egyéb tenyésztéstechnikai adalékanyagok”)

antibiotikumok: valamennyi adalékanyag,

aokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok: valamennyi adalékanyag,

növekedésserkentők: valamennyi adalékanyag.


V. MELLÉKLET

I. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZETT TAKARMÁNYIPARI VÁLLALKOZÁSOK LISTÁJA

1

2

3

4

5

Engedélyszáma

Tevékeny-ség

Név vagy üzleti név (1)

Cím (2)

Megjegy-zések

II. FEJEZET

Az engedély számának az alábbi szerkezetben kell felépülnie:

1.

Az „α” betűjelből, ha a takarmányipari vállalkozást engedélyezték;

2.

Azon tagállam vagy harmadik ország ISO-kódjából, ahol a takarmányipari vállalkozás található;

3.

A nemzeti hivatkozási számból, amely legfeljebb nyolc alfanumerikus betű- és számjelből állhat.


(1)  A takarmányipari vállalkozások neve, vagy üzleti neve.

(2)  A takarmányipari vállalkozások címe.


8.2.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/23


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 184/2005/EK RENDELETE

(2005. január 12.)

a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Banknak a Szerződés 105. cikke (4) bekezdésével összhangban adott véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A Szerződés értelmében a Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján figyelemmel kíséri az egyes tagállamok és a Közösség gazdasági fejlődését, valamint hogy a gazdaságpolitikák bizonyos átfogó iránymutatásokkal összeegyeztethetők-e.

(2)

A Szerződés értelmében a Bizottság javaslatokat terjeszt a Tanács elé a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozóan, és a Tanács felhatalmazza a Bizottságot a szükséges tárgyalások megkezdésére.

(3)

A kereskedelmi megállapodások – beleértve az Általános egyezményt a szolgáltatások kereskedelméről (GATS) (3) és a Szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményt (TRIPS) (4) – megvalósítása és áttekintése, valamint a további megállapodásokat célzó jelenlegi és jövőbeli tárgyalások szükségessé teszik, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő statisztikai információk.

(4)

A Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (5) (ESA 95) tartalmazza a közösségi statisztikai követelményeknek megfelelő, a tagállamok számláinak elkészítésére vonatkozó közös szabványok, definíciók, osztályozások és számviteli szabályok követendő felépítését annak érdekében, hogy az egyes tagállamokból kapott eredmények összehasonlíthatóak legyenek.

(5)

Az EMU Statisztikai Követelményeinek Akcióterve, amelyet 2000 szeptemberében terjesztettek a Tanács elé, illetve a Tanács által is támogatott 3., 4. és 5. előmeneteli jelentések, negyedéves, intézményi szektoronkénti, 90 napos határidőn belül közlendő európai számlák készítését írják elő. A negyedéves fizetésimérleg-adatok határidőn belül történő benyújtása előfeltétele annak, hogy ezek a negyedéves európai számlák elkészüljenek.

(6)

A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 1996. december 20-i 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) közös keretet hozott létre a Közösség vállalkozásainak szerkezetére, tevékenységére, versenyképességére és teljesítményére vonatkozó közösségi statisztikák begyűjtésére, összeállítására, továbbítására és kiértékelésére, valamint megállapítja azokat a jellemzőket, amelyeket ezen a területen gyűjteni kell.

(7)

A határokon átnyúló, euróban történő fizetésekről szóló, 2001. december 19-i 2560/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) közvetlen hatást gyakorolt a statisztikák gyűjtésére: az abban a rendeletben meghatározott küszöbérték megemelése jelentős hatást gyakorolna a vállalkozások beszámolási kötelezettségeire és a tagállamok fizetésimérleg-statisztikáinak a minőségére, különösen azokban a tagállamokban, ahol az adatgyűjtési rendszer a fizetéseken alapul.

(8)

A Nemzetközi Valutaalap Fizetésimérleg-kézikönyve, a fizetési mérleg és a nemzetközi befektetési pozíciók statisztikái, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése terén az Európai Központi Bank adatszolgáltatási követelményeiről szóló, 2003. május 2-i európai központi banki (EKB) iránymutatás (8), az Egyesült Nemzetek Kézikönyve a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének statisztikájáról és az OECD Közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó iránymutató meghatározása együttesen határozzák meg a fizetési mérlegekre, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikák összeállításának általános szabályait.

(9)

A fizetésimérleg-statisztikák területén az EKB és a Bizottság koordinálja az összeállítással kapcsolatos munkákat, amennyiben ez célszerű. Ez a rendelet különösen azokat a kiemelt statisztikai információkat határozza meg, amelyekre a Bizottságnak szüksége van a tagállamoktól a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikák elkészítéséhez. E közösségi statisztikák elkészítése és terjesztése céljából a Bizottság és a tagállamok konzultálnak egymással az átadott adatok minőségével és közzétételével kapcsolatban.

(10)

A titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendelet (9) értelmében a statisztikai információk bizalmasságával kapcsolatos nemzeti szabályokra hivatkozva nem lehet megakadályozni a bizalmas statisztikai adatoknak a közösségi hatóságnak (Eurostat) történő továbbítását, ha egy, a közösségi statisztikára vonatkozó közösségi jogszabály írja elő az ilyen adatok továbbítását.

(11)

Az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (10) meghatározta az EKB-nak továbbított bizalmas statisztikai információkra alkalmazandó titkosítási rendszert.

(12)

A specifikus közösségi statisztikák elkészítésére a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (11) foglalt szabályok az irányadóak.

(13)

Nyilvánvaló igény van a közös statisztikai minőségi szabványokhoz igazodó, a fizetési mérlegekre, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó közösségi szintű statisztikákra.

(14)

Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen a fizetési mérlegről, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelméről és a közvetlen külföldi befektetésekről készítendő, összehasonlítható statisztikák összeállításához szükséges közös statisztikai minőségi szabványok létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem haladja meg az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(15)

A e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítésének garantálása érdekében, azoknak a nemzeti intézményeknek, amelyeknek a tagállamokon belüli adatgyűjtés a feladata, szükségük lehet arra, hogy hozzáférjenek az olyan közigazgatási adatforrásokhoz, mint a más közintézmények által kezelt cégjegyzékek és egyéb, a határokon átnyúló ügyletekkel és állományokkal kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázisok, amennyiben ilyen adatokra szükség van a közösségi statisztika előállításához.

(16)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat szerint kell elfogadni (12),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikák rendszeres elkészítésének általános kereteit állapítja meg.

2. cikk

Az adatok benyújtása

(1)   A tagállamok, az I. mellékletnek megfelelően, a fizetési mérlegre, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó adatokat nyújtanak be a Bizottság (Eurostat) számára. Az adatoknak meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározottaknak.

(2)   A tagállamoknak az adatokat az I. mellékletben meghatározott határidők szerint kell benyújtaniuk a Bizottságnak (Eurostat).

3. cikk

Adatforrások

(1)   A tagállamok a rendelet által megkövetelt információk összegyűjtéséhez minden általuk fontosnak és megfelelőnek tartott forrást felhasználnak. Ezek között lehetnek közigazgatási adatforrások is, mint például a cégnyilvántartás.

(2)   Azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik információk szolgáltatására kötelezettek, válaszadásuk során be kell tartaniuk azokat a határidőket és fogalommeghatározásokat, amelyeket a tagállamokon belül az adatgyűjtésért felelős nemzeti intézmények e rendelettel összhangban állapítottak meg.

(3)   Amennyiben a szükséges adat nem szerezhető be ésszerű költségek mellett, becsült értékek is benyújthatók (beleértve a zéróértékeket).

4. cikk

Minőségi kritériumok és jelentések

(1)   A tagállamok megtesznek minden, általuk szükségesnek tartott ésszerű intézkedést az eljuttatott adatok minőségének biztosítása érdekében, a közös minőségi szabványokkal összhangban.

(2)   A tagállamok benyújtott adatok minőségére vonatkozó jelentést terjesztenek be a Bizottsághoz (a továbbiakban: „a minőségről szóló beszámoló”).

(3)   A közös minőségi szabványokat, valamint a minőségről szóló beszámolók tartalmát és a benyújtás gyakoriságát a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni, figyelembe véve az adatok összegyűjtésével és összeállításával kapcsolatos költségeket és az adatgyűjtésben bekövetkező jelentős változások hatásait.

Az eljuttatott adatokat a minőségről szóló beszámolók alapján a Bizottság a 11. cikkben említett fizetésimérleg-bizottság támogatásával értékeli. Ezt a bizottsági értékelést tájékoztatásul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek.

(4)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a főbb módszertani vagy más változásokról, amelyek hatással lehetnek az átadott adatokra, legkésőbb három hónappal azt követően, hogy ezek a változások alkalmazásra kerültek. A Bizottság minden ilyen értesítést az Európai Parlament és a többi tagállam tudomására hoz.

5. cikk

Adatszolgáltatás

Az előállítandó statisztikákat a következő adatforgalmak szerinti csoportosításban kell a Bizottsághoz (Eurostat) eljuttatni:

a)

a fizetési mérleg euró mutatószámai;

b)

a fizetési mérleg negyedéves statisztikái;

c)

a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme;

d)

közvetlen külföldi befektetések (FDI) forgalmai;

e)

FDI-állományok.

Az adatszolgáltatásoknak meg kell felelniük az I. melléklet részletesebb meghatározásainak.

6. cikk

Referenciaidőszak és gyakoriság

A tagállamok az adatszolgáltatásokat az első referenciaidőszaknak és a gyakoriságnak megfelelően állítják össze, az I. mellékletben meghatározottak szerint.

7. cikk

Az adatok átadása

A tagállamok a Bizottság által megadott formátumban és eljárás szerint, a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az e rendeletben előírt adatokat.

8. cikk

Bizalmas adatok átadása és cseréje

(1)   Az 1588/90/Euratom, EGK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt szabályok sérelme nélkül, a bizalmas adatok átadására az Eurostat és az EKB között akkor kerülhet sor, ha ez az Európai Unió fizetésimérleg-adatai és azoknak a tagállamoknak a gazdasági területére vonatkozó adatok közötti összhang biztosítása érdekében szükséges, amelyek közös valutát fogadtak el.

(2)   Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha az EKB kellő mértékben figyelembe veszi a 322/97/EK rendelet 10. cikkében meghatározott elveket és az ugyanezen rendelet 14. cikkében megállapított rendelkezéseket.

(3)   A bizalmas adatok cseréje, a 322/97/EK rendelet 13. cikkében meghatározottak szerint, akkor engedélyezett a tagállamok között, ha az adatcsere szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió fizetésimérleg-számainak minőségét biztosítsa.

Azok a tagállamok, amelyek más tagállamoktól bizalmas adatokat kapnak, az információkat kötelesek bizalmasan kezelni.

9. cikk

Közzététel

A Bizottság (Eurostat) az e rendelet alapján elkészített közösségi statisztikákat az I. mellékletben megadotthoz hasonló gyakorisággal teszi közzé.

10. cikk

A gazdasági és műszaki változásokhoz való igazodás

Azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdasági és műszaki változások figyelembevételéhez szükségesek, a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

Ezek az intézkedések a következőkre vonatkoznak:

a)

a fogalommeghatározások frissítése (II. melléklet);

b)

az adatigények frissítése, beleértve a benyújtási határidőket és az adatforgalmak felülvizsgálatát, kibővítését és elhagyását (I. melléklet).

11. cikk

A bizottság eljárása

(1)   Az Európai Bizottságot egy fizetésimérleg-bizottság segíti (a továbbiakban: bizottság).

(2)   Amikor erre a bekezdésre hivatkozás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkeit kell alkalmazni, annak 8. cikkének figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(4)   Az EKB megfigyelőként részt vehet a bizottság ülésein.

12. cikk

Jelentés a végrehajtásról

2010 februárjában 28-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.

A jelentés különösen a következőkre terjed ki:

a)

az elkészített statisztikák minőségének rögzítése;

b)

a Közösség, a tagállamok, valamint a statisztikai információk szolgáltatói és felhasználói számára jelentkező, költségekhez viszonyított haszon értékelése.

c)

a kapott eredmények fényében szükségesnek ítélt esetleges javítások és módosítások területeinek meghatározása;

d)

a bizottság működésének áttekintése, és arra vonatkozó ajánlás, hogy át kell-e alakítani a végrehajtási rendelkezések terjedelmét.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2005. január 12-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. P. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT


(1)  HL C 296., 2003.12.6., 5. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. március 30-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. december 13-i határozata.

(3)  HL L 336., 1994.12.23., 191. o.

(4)  HL L 336., 1994.12.23., 214. o.

(5)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb az 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 14., 1997.1.17., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 344., 2001.12.28., 13. o.

(8)  HL L 131., 2003.5.28., 20. o.

(9)  HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(10)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(11)  HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(12)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.


I. MELLÉKLET

ADATFORGALOM

az 5. cikkben említettek szerint

1.   a fizetési mérleg euro-mutatószámai

BOP EUR

Euro-mutatószámok

Határidő: t (1) + 2 hónap

Gyakoriság: Negyedéves

Első referenciaidőszak: 2006. első negyedév

 

Követel

Tartozik

Nettó

Folyó fizetési mérleg

EU-n kívül

EU-n kívül

EU-n kívül

Szolgáltatások

EU-n kívül

EU-n kívül

EU-n kívül

2.   negyedéves fizetésimérleg-statisztikák

BOP Q

Negyedéves adatok

Határidő: t + 3 hónap

Gyakoriság: Negyedéves

Első referenciaidőszak: 2006. első negyedév

 

Követel

Tartozik

Nettó

I.

Folyó fizetési mérleg

1. szint

1. szint

1. szint

 

Áruk

1. szint

1. szint

1. szint

 

Szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Szállítás

1. szint

1. szint

1. szint

 

Idegenforgalom

1. szint

1. szint

1. szint

 

Kommunikációs szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Építési-szerelési szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Biztosítási szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Pénzügyi szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Számítógépes és információs szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Szabadalmi- és licencdíjak

1. szint

1. szint

1. szint

 

Egyéb üzleti szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Máshová nem sorolt kormányzati szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Jövedelem

1. szint

1. szint

1. szint

 

Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása

1. szint

1. szint

1. szint

 

Befektetések jövedelme

 

 

 

 

Közvetlen befektetés

1. szint

1. szint

1. szint

 

Portfolióbefektetés

EU-n kívül

 

Világ

 

Egyéb befektetés

EU-n kívül

EU-n kívül

EU-n kívül

 

Viszonzatlan folyó átutalások

1. szint

1. szint

1. szint

 

Államháztartás

EU-n kívül

EU-n kívül

EU-n kívül

 

Egyéb szektorok

EU-n kívül

EU-n kívül

EU-n kívül

II.

Tőkemérleg

EU-n kívül

EU-n kívül

EU-n kívül

 

 

Nettó követelések

Nettó tartozások

Nettó

III.

Pénzügyi mérleg

 

 

 

 

Közvetlen befektetés

 

 

1. szint

 

Külföldön

 

 

1. szint

 

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés

 

 

1. szint

 

Újrabefektetett jövedelem

 

 

1. szint

 

Egyéb tőkék

 

 

1. szint

 

A jelentést készítő gazdaságban

 

 

1. szint

 

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés

 

 

1. szint

 

Újrabefektetett jövedelem

 

 

1. szint

 

Egyéb tőke

 

 

1. szint

 

Portfolióbefektetés

EU-n kívül

Világ

 

 

Pénzügyi derivatívák

 

 

Világ

 

Egyéb befektetés

EU-n kívül

EU-n kívül

EU-n kívül

3.   a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme

BOP ITS

A szolgáltatások nemzetközi kereskedelme

Határidő: t + 9 hónap

Gyakoriság: Éves

Első referenciaidőszak: 2006

 

Követel

Tartozik

Nettó

Szolgáltatások összesen

3. szint

3. szint

3. szint

Szállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Tengeri szállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Személyszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Áruszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Légi szállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Személyszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Áruszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb szállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Személyszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Áruszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Az egyéb szállítás kibővített osztályozása

 

 

 

Űrszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Vasúti szállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Személyszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Áruszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Közúti szállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Személyszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Áruszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Belföldi vízi szállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Személyszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Áruszállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Csővezetékes szállítás és villamosenergia-szállítás

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb kiegészítő és járulékos szállítási szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Idegenforgalom

2. szint

2. szint

2. szint

Üzleti idegenforgalom

2. szint

2. szint

2. szint

Idénymunkások és határmenti munkavállalók költségei

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Magán idegenforgalom

2. szint

2. szint

2. szint

Gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások

2. szint

2. szint

2. szint

Tanulmányokkal kapcsolatos kiadások

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Kommunikációs szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Postai és futárpostai szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Távközlési szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Építési-szerelési szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Építés külföldön

2. szint

2. szint

2. szint

Építés a jelentést készítő gazdaságban

2. szint

2. szint

2. szint

Biztosítási szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Életbiztosítás és nyugdíjalapok

2. szint

2. szint

2. szint

Szállítmánybiztosítás

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb közvetlen biztosítás

2. szint

2. szint

2. szint

Viszontbiztosítás

2. szint

2. szint

2. szint

Kiegészítő szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Pénzügyi szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Számítástechnikai és információs szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Számítástechnikai szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Információs szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Hírügynökségi szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb információnyújtási szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Jogdíjak és licencdíjak

2. szint

2. szint

2. szint

Franchise és hasonló jogok

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb jogdíjak és licencdíjak

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb üzleti szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Közvetítői kereskedelem és egyéb, kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Közvetítői kereskedelem

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb, kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Operatív lízing

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb üzleti, professzionális és technikai szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadás és PR-szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Jogi szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Üzleti, vezetési tanácsadás és PR-szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Hirdetés, piackutatás és közvélemény-kutatás

2. szint

2. szint

2. szint

Kutatás és fejlesztés

2. szint

2. szint

2. szint

Építészeti, tervezési és egyéb műszaki szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Mezőgazdasági, bányászati és egyéb helyszíni feldolgozással kapcsolatos szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Hulladékkezelés és a környezetszennyezés megszüntetése

2. szint

2. szint

2. szint

Mezőgazdasági, bányászati és egyéb helyszíni feldolgozással kapcsolatos szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb üzleti szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Vállalatcsoporton belüli, máshová nem sorolt szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Oktatási szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Egészségügyi szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb

2. szint

2. szint

2. szint

Máshova nem sorolt kormányzati szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Követségek és konzulátusok

2. szint

2. szint

2. szint

Katonai egységek és ügynökségek

2. szint

2. szint

2. szint

Egyéb kormányzati szolgáltatások

2. szint

2. szint

2. szint

Kiegészítő tételek

 

 

 

Audiovizuális tranzakciók

1. szint

1. szint

1. szint

Postai szolgáltatások

1. szint

1. szint

1. szint

Futárpostai szolgálatok

1. szint

1. szint

1. szint

4.   közvetlen tőkebefektetések („fdi”) forgalma

BOP FDI

Közvetlen befektetések forgalma (2)

Határidő: t + 9 hónap

Gyakoriság: Év

Első referenciaidőszak: 2006

A

Földrajzi megoszlás

 

 

 

 

Tétel

Adattípus

Földrajzi megoszlás

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

 

Közvetlen befektetés külföldön

 

 

 

510

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés

Nettó

2. szint

Nem követelmény

525

Újrabefektetett jövedelem

Nettó

2. szint

Nem követelmény

530

Egyéb tőke

Nettó

2. szint

Nem követelmény

505

Közvetlen befektetés külföldön: Összesen

Nettó

3. szint

Nem követelmény

 

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban

 

 

 

560

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés

Nettó

2. szint

Nem követelmény

575

Újrabefektetett jövedelem

Nettó

2. szint

Nem követelmény

580

Egyéb tőke

Nettó

2. szint

Nem követelmény

555

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban: Összesen

Nettó

3. szint

Nem követelmény

 

A közvetlen befektetés jövedelme

 

 

 

332

Osztalékok

Követel, tartozik, nettó

2. szint

Nem követelmény

333

Újrabefektetett jövedelem és fel nem osztott fióktelepi eredmény

Követel, tartozik, nettó

2. szint

Nem követelmény

334

Egyéb tőke jövedelme

Követel, tartozik, nettó

2. szint

Nem követelmény

330

A közvetlen befektetés jövedelme: Összesen

Követel, tartozik, nettó

3. szint

Nem követelmény


BOP FDI

Közvetlen befektetések forgalma

Határidő: t + 21 hónap

Gyakoriság: Év

Első referenciaidőszak: 2006

A

Földrajzi megoszlás

 

 

 

 

Tétel

Adattípus

Földrajzi megoszlás

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

 

Közvetlen befektetés külföldön

 

 

 

510

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés

Nettó

2. szint

Nem követelmény

525

Újrabefektetett jövedelem

Nettó

2. szint

Nem követelmény

530

Egyéb tőke

Nettó

2. szint

Nem követelmény

505

Közvetlen befektetés külföldön: Összesen

Nettó

3. szint

Nem követelmény

 

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban

 

 

 

560

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés

Nettó

2. szint

Nem követelmény

575

Újrabefektetett jövedelem

Nettó

2. szint

Nem követelmény

580

Egyéb tőke

Nettó

2. szint

Nem követelmény

555

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban: Összesen

Nettó

3. szint

Nem követelmény

 

A közvetlen befektetés jövedelme

 

 

 

332

Osztalékok

Követel, tartozik, nettó

2. szint

Nem követelmény

333

Újrabefektetett jövedelem és a fel nem osztott fióktelepi eredmény

Követel, tartozik, nettó

2. szint

Nem követelmény

334

Egyéb tőke jövedelme

Követel, tartozik, nettó

2. szint

Nem követelmény

330

A közvetlen befektetés jövedelme: Összesen

Követel, tartozik, nettó

3. szint

Nem követelmény

B

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

 

 

 

 

Tétel

Adattípus

Földrajzi megoszlás

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

505

Közvetlen befektetés külföldön: Összesen

Nettó

Nettó

1. szint

2. szint

2. szint

1. szint

555

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban: Összesen

Nettó

Nettó

1. szint

2. szint

2. szint

1. szint

330

A közvetlen befektetés jövedelme: Összesen

Követel, tartozik, nettó

Követel, tartozik, nettó

1. szint

2. szint

2. szint

1. szint

5.   közvetlen tőkebefektetések („fdi”) állományairól

BOP POS

Közvetlen befektetési állományok (3)  (4)

Határidő: t + 9 hónap

Gyakoriság: Év

Első referenciaidőszak: 2006

A

Földrajzi megoszlás

 

 

 

 

Tétel

Adattípus

Földrajzi megoszlás

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

 

Közvetlen befektetések, követelések

 

 

 

506

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés és Újrabefektetett jövedelem

Nettó állományok

1. szint

Nem követelmény

530

Egyéb tőke

Nettó állományok

1. szint

Nem követelmény

505

Közvetlen befektetés külföldön: Nettó követelések összesen

Nettó állományok

2. szint

Nem követelmény

 

Közvetlen befektetések, tartozások

 

 

 

556

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés és Újrabefektetett jövedelem

Nettó állományok

1. szint

Nem követelmény

580

Egyéb tőke

Nettó állományok

1. szint

Nem követelmény

555

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban: Nettó tartozások összesen

Nettó állományok

2. szint

Nem követelmény


BOP POS

Közvetlen befektetési állományok (5)

Határidő: T + 21 hónap

Gyakoriság: Év

Első hivatkozási időszak: 2006

A

Földrajzi megoszlás

 

 

 

 

Tétel

Adattípus

Földrajzi megoszlás

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

 

Közvetlen befektetések, követelések

 

 

 

506

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés és Újrabefektetett jövedelem

Nettó állományok

2. szint

Nem követelmény

530

Egyéb tőke

Nettó állományok

2. szint

Nem követelmény

505

Közvetlen befektetés külföldön: Nettó követelések összesen

Nettó állományok

3. szint

Nem követelmény

 

Közvetlen befektetések, tartozások

 

 

 

556

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés és Újrabefektetett jövedelem

Nettó állományok

2. szint

Nem követelmény

580

Egyéb tőke

Nettó állományok

2. szint

Nem követelmény

555

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban: Nettó tartozások összesen

Nettó állományok

3. szint

Nem követelmény

B

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

 

 

 

 

Tétel

Adattípus

Földrajzi megoszlás

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

505

Közvetlen befektetés külföldön: Nettó követelések összesen

Nettó állományok

1. szint

2. szint

2. szint

1. szint

555

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban: Nettó tartozások összesen

Nettó állományok

1. szint

2. szint

2. szint

1. szint

6.   a földrajzi megoszlás szintjei

1. szint

2. szint

A1

Világ (minden egység)

A1

Világ (minden egység)

D3

EU-25 (az EU-25-ön belül)

D3

EU-25 (az EU-25-ön belül)

U4

Euroövezeten kívül

U4

Euroövezeten kívül

4A

az Európai Unió intézményei

4A

az Európai Unió intézményei

D5

az EU-25-ön kívül

D5

az EU-25-ön kívül

 

 

IS

Izland

 

 

LI

Liechtenstein

 

 

NO

Norvégia

CH

Svájc

CH

Svájc

 

 

BG

Bulgária

 

 

HR

Horvátország

 

 

RO

Románia

 

 

RU

Orosz Föderáció

 

 

TR

Törökország

 

 

EG

Egyiptom

 

 

MA

Marokkó

 

 

NG

Nigéria

 

 

ZA

Dél-Afrika

CA

Kanada

CA

Kanada

US

Amerikai Egyesült Államok

US

Amerikai Egyesült Államok

 

 

MX

Mexikó

 

 

AR

Argentína

 

 

BR

Brazília

 

 

CL

Chile

 

 

UY

Uruguay

 

 

VE

Venezuela

 

 

IL

Izrael

 

 

CN

Kína

 

 

HK

Hongkong

 

 

IN

India

 

 

ID

Indonézia

JP

Japán

JP

Japán

 

 

KR

Dél-Korea

 

 

MY

Malajzia

 

 

PH

Fülöp-szigetek

 

 

SG

Szingapúr

 

 

TW

Tajvan

 

 

TH

Thaiföld

 

 

AU

Ausztrália

 

 

NZ

Új-Zéland

Z8

Az EU-15-ön kívül, nem besorolt

Z8

Az EU-15-ön kívül, nem besorolt

C4

Offshore pénzügyi központok (6)

C4

Offshore pénzügyi központok


3. szint

7Z

Nemzetközi szervezetek az Európai Unió intézményei nélkül

AD

Andorra

AE

Egyesült Arab Emírségek

AF

Afganisztán

AG

Antigua és Barbuda

AI

Anguilla

AL

Albánia

AM

Örményország

AN

Holland Antillák

AO

Angola

AQ

Antarktisz

AR

Argentína

AS

Amerikai Szamoa

AT

Ausztria

AU

Ausztrália

AW

Aruba

AZ

Azerbajdzsán

BA

Bosznia és Hercegovina

BB

Barbados

BD

Banglades

BE

Belgium

BF

Burkina Faso

BG

Bulgária

BH

Bahrein

BI

Burundi

BJ

Benin

BM

Bermuda-szigetek

BN

Brunei Szultánság

BO

Bolívia

BR

Brazília

BS

Bahama-szigetek

BT

Bhután

BV

Bouvet-sziget

BW

Botswana

BY

Belarusz Köztársaság

BZ

Belize

CA

Kanada

CC

Kókusz-szigetek

CD

Kongói Demokratikus Köztársaság

CF

Közép-afrikai Köztársaság

CG

Kongó

CH

Svájc

CI

Elefántcsontpart

CK

Cook-szigetek

CL

Chile

CM

Kamerun

CN

Kína

CO

Kolumbia

CR

Costa Rica

CS

Szerbia és Montenegró

CU

Kuba

CV

Zöld-foki szigetek

CX

Karácsony-sziget

CY

Ciprus

CZ

Cseh Köztársaság

DE

Németország

DJ

Dzsibuti

DK

Dánia

DM

Dominika

DO

Dominikai Köztársaság

DZ

Algéria

EC

Ecuador

EE

Észtország

EG

Egyiptom

ER

Eritrea

ES

Spanyolország

ET

Etiópia

FI

Finnország

FJ

Fidzsi-szigetek

FK

Falkland-szigetek

FM

Mikronéziai Szövetséges Államok

FO

Feröer-szigetek

FR

Franciaország

GA

Gabon

GB

Nagy-Britannia

GD

Grenada

GE

Grúzia

GG

Guernsey (Nincs hivatalos ISO 3166-1 országkód, csak a kivételképpen kiadott kódelemek)

GH

Ghána

GI

Gibraltár

GL

Grönland

GM

Gambia

GN

Guinea

GQ

Egyenlítői Guinea

GR

Görögország

GS

Déli Georgia-sz. és Déli Sandwich-sz.

GT

Guatemala

GU

Guam

GW

Bissau-Guinea

GY

Guyana

HK

Hongkong

HM

Heard-sziget és McDonald-sziget

HN

Honduras

HR

Horvátország

HT

Haiti

HU

Magyarország

ID

Indonézia

IE

Írország

IL

Izrael

IM

Man-sziget (Nincs hivatalos ISO 3166-1 országkód, csak a kivételképpen kiadott kódelemek)

IN

India

IO

Brit Indiai-óceáni terület

IQ

Irak

IR

Iráni Iszlám Köztársaság

IS

Izland

IT

Olaszország

JE

Jersey (Nincs hivatalos ISO 3166-1 országkód, csak a kivételképpen kiadott kódelemek)

JM

Jamaika

JO

Jordánia

JP

Japán

KE

Kenya

KG

Kirgizisztán

KH

Kambodzsa (Kampuchea)

KI

Kiribati

KM

Comore-szigetek

KN

St. Kitts és Nevis

KP

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea)

KR

Koreai Köztársaság (Dél-Korea)

KW

Kuvait

KY

Kajmán-szigetek

KZ

Kazahsztán

LA

Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

LB

Libanon

LC

St. Lucia

LI

Liechtenstein

LK

Srí Lanka

LR

Libéria

LS

Lesotho

LT

Litvánia

LU

Luxemburg

LV

Lettország

LY

Líbiai Arab Dzsamahirija

MA

Marokkó

MD

Moldovai Köztársaság

MG

Madagaszkár

MH

Marshall-szigetek

MK (7)

Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság

ML

Mali

MM

Mianmar

MN

Mongólia

MO

Makaó

MP

Északi Mariana-szigetek

MQ

Martinique

MR

Mauritánia

MS

Montserrat

MT

Málta

MU

Mauritius

MV

Maldív-szigetek

MW

Malawi

MX

Mexikó

MY

Malajzia

MZ

Mozambik

NA

Namíbia

NC

Új-Kaledónia

NE

Niger

NF

Norfolk-sziget

NG

Nigéria

NI

Nicaragua

NL

Hollandia

NO

Norvégia

NP

Nepál

NR

Nauru

NU

Niue

NZ

Új-Zéland

OM

Omán

PA

Panama

PE

Peru

PF

Francia Polinézia

PG

Pápua Új-Guinea

PH

Fülöp-szigetek

PK

Pakisztán

PL

Lengyelország

PN

Pitcairn-szigetek

PR

Puerto Rico

PS

Elfoglalt Palesztin Terület

PT

Portugália

PW

Palau

PY

Paraguay

QA

Katar

RO

Románia

RU

Orosz Föderáció

RW

Ruanda

SA

Szaúd-Arábia

SB

Salamon-szigetek

SC

Seychelle-szigetek

SD

Szudán

SE

Svédország

SG

Szingapúr

SH

Szt. Ilona

SI

Szlovénia

SK

Szlovákia

SL

Sierra Leone

SM

San Marino

SN

Szenegál

SO

Szomália

SR

Suriname

ST

Sao Tomé és Príncipe

SV

Salvador

SY

Szíriai Arab Köztársaság

SZ

Szváziföld

TC

Turks- és Caicos-szigetek

TD

Csád

TG

Togo

TH

Thaiföld

TJ

Tádzsikisztán

TK

Tokelau-szigetek

TM

Türkmenisztán

TL

Kelet-Timor

TN

Tunézia

TO

Tonga

TR

Törökország

TT

Trinidad és Tobago

TV

Tuvalu

TW

Tajvan, Kína tartománya

TZ

Tanzániai Egyesült Köztársaság

UA

Ukrajna

UG

Uganda

UM

Amerikai Egyesült Államok Külső Szigetei

US

Amerikai Egyesült Államok

UY

Uruguay

UZ

Üzbegisztán

VA

Szentszék (Vatikán Városállam)

VC

St. Vincent és a Grenadine-sz.

VE

Venezuela

VG

Brit Virgin-szigetek

VI

Amerikai Virgin-szigetek

VN

Vietnám

VU

Vanuatu

WF

Wallis és Futuna

WS

Szamoa

YE

Jemen

YT

Mayotte

ZA

Dél-Afrika

ZM

Zambia

ZW

Zimbabwe

7.   Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

1. szint

2. szint

 

 

NACE 1. felülv.

 

MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT

A, B ágazat

BÁNYÁSZAT

BÁNYÁSZAT

C ágazat

 

ebből:

 

 

Kőolaj- és földgázkitermelés

11. szakágazat

FELDOLGOZÓIPAR

FELDOLGOZÓIPAR

D ágazat

 

Élelmiszerek

DA alágazat

 

Textil és ruhanemű

DB alágazat

 

Faipar, kiadás és nyomdaipar

DD és DE alágazatok

 

ÖSSZESEN textil- és faipari tevékenységek

 

 

Finomított kőolajtermékek és más eljárások

23. szakágazat

 

Vegyi anyagok és vegyipari termékek gyártása

24. szakágazat

 

Gumi- és műanyagtermékek

25. szakágazat

Kőolaj, vegyipari, gumi- és műanyagtermékek

ÖSSZESEN a kőolaj, vegyipari, gumi- és műanyagtermékek

 

 

Fémfeldolgozási termékek

DJ alágazat

 

Gépészeti termékek

29. szakágazat

 

ÖSSZESEN fém- és gépipari termékek

 

 

Irodagépek és számítógépek

30. szakágazat

 

Rádió, TV, hírközlési berendezések

32. szakágazat

Irodagépek, számítógépek, RTV, hírközlési berendezések

ÖSSZESEN gépek, számítógépek, RTV, hírközlési berendezések

 

 

Gépjárművek

34. szakágazat

 

Egyéb közlekedési berendezések

35. szakágazat

Járművek, egyéb közlekedési berendezések

ÖSSZESEN járművek + egyéb közlekedési berendezések

 

 

Máshová nem sorolt feldolgozóipar

 

VILLAMOSENERGIA, GÁZ ÉS VÍZ

VILLAMOSENERGIA, GÁZ ÉS VÍZ

E ágazat

ÉPÍTÉS

ÉPÍTÉS

F ágazat

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

 

KERESKEDELEM ÉS JAVÍTÁS

KERESKEDELEM ÉS JAVÍTÁS

G ágazat

 

Gépjárművek és motorkerékpárok értékesítése, karbantartása és javítása, gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése

50. szakágazat

 

Nagykereskedelem és ügynöki kereskedelem, a gépjárműveken és a motorkerékpárokon kívül

51. szakágazat

 

Kiskereskedelem, kivéve a gépjárműveket és a motorkerékpárokat; a személyes és háztartási áruk javítása

52. szakágazat

SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÁS

SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÁS

H ágazat

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS ÉS HÍRKÖZLÉS

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS ÉS HÍRKÖZLÉS

I ágazat

 

Szállítás és raktározás

60., 61., 62. és 63. szakágazat

 

Szárazföldi szállítás, csővezetékes szállítás

60. szakágazat

 

Vízi szállítás

61. szakágazat

 

Légiszállítás

62. szakágazat

 

Kiegészítő és kisegítő szállítási tevékenységek, utazási irodák tevékenysége

63. szakágazat

 

Postai és távközlési szolgáltatások

64. szakágazat

 

Postai és futárpostai szolgáltatások

641. csoport

 

Távközlés

642. csoport

PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

J ágazat

 

Pénzügyi közvetítés, kivéve a biztosítást és a nyugdíjalapokat

65. szakágazat

 

Biztosítás és nyugdíjalapok, kivéve a kötelező társadalombiztosítást

66. szakágazat

 

Pénzügyi közvetítés kisegítő tevékenységei

67. szakágazat

 

INGATLANÜGYLETEK

K ágazat, 70. szakágazat

 

Gépek és berendezések bérlése kezelőszemélyzet nélkül, illetve személyes és háztartási áruk bérlése

K ágazat, 71. szakágazat

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK

K ágazat, 72. szakágazat

KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

K ágazat, 73. szakágazat

EGYÉB ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK

EGYÉB ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK

K ágazat, 74. szakágazat

 

Jogi szolgáltatások, számvitel, piackutatás, tanácsadás

741. csoport

 

Jogi tevékenységek

7411. osztály

 

Számvitel, könyvelés és könyvvizsgálat; adószakértői tanácsadás

7412. osztály

 

Piackutatás és közvélemény-kutatás

7413. osztály

 

Üzleti és vezetési tanácsadási szolgáltatások

7414, 7415. osztály

 

Építészeti, mérnöki- és más műszaki szolgáltatások

742. csoport

 

Reklám

744. csoport

 

Máshová nem sorolt üzleti tevékenységek

743., 745., 746., 747., 748. csoport

 

OKTATÁS

M ágazat

 

EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZOCIÁLIS MUNKA

N ágazat

 

CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS

O ágazat, 90. szakágazat

 

TAGSÁGGAL RENDELKEZŐ SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGEI MÁSHOVÁ NEM SOROLT

O ágazat, 91. szakágazat

SZABADIDŐS, KULTURÁLIS, SPORTTEVÉKENYSÉG

SZABADIDŐS, KULTURÁLIS, SPORTTEVÉKENYSÉG

O ágazat, 92. szakágazat

 

Mozgófilm, rádió, televízió, egyéb szórakoztatás

921., 922., 923. csoport

 

Hírügynökségi szolgáltatások

924. csoport

 

Könyvtár, archívumok, múzeumok, egyéb kulturális tevékenységek

925. csoport

 

Sport- és egyéb szabadidős tevékenységek

926., 927. csoport

 

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK

O ágazat, 93. szakágazat

 

Nem besorolt

 


(1)  t = vonatkozási időszak (év vagy negyedév)

(2)  Csak a földrajzi megoszlás.

(3)  Csak a földrajzi megoszlás.

(4)  A 2005.12.31-én fennálló FDI állományi adatokat a meglévő becsületbeli megállapodások alapján 2007 szeptemberében kell benyújtani.

(5)  E rendelet rendelkezései alapján a 2005.12.31.-én fennálló FDI-állományok felülvizsgált adatait 2008 szeptemberében kell benyújtani.

(6)  Csak az FDI-ra.

(7)  Ideiglenes kód, amely nincs hatással az ország végleges megjelölésére, amelyet a jelenleg az Egyesült Nemzetekkel folyó tárgyalások befejezése után adnak meg.


II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

a 10. cikkben említettek szerint

ÁRUK (kód: 100)

A folyó fizetési mérleg áruösszetevője az olyan mozgatható árukat tartalmazza, amelyek esetében tulajdonosváltás történik (rezidensek és nem rezidensek között). Ezeket az árukat piaci értéken, FOB-paritáson kell mérni. A tulajdonosváltás alóli kivételek (az ezekre a tételekre vonatkozó tranzakciókat az áruk között kell nyilvántartani) többek között: pénzügyi lízingbe adott áruk, az anyavállalat és a fióktelep között átadott áruk, valamint bérmunkára kivitt és behozott áruk. EU-n belüli áruforgalom: a partnerországot a konszignációs elv szerint kell meghatározni. Ez tartalmazza: a normál termékforgalmat, a bérmunkaárukat, az áruk javítását, a szállítmányozók által a kikötőkben beszerzett árukat és a nem monetáris aranyat.

SZOLGÁLTATÁSOK (kód: 200)

Szállítás (kód: 205)

Magában foglalja mindazokat a szállítási szolgáltatásokat, amelyeket egy gazdaság rezidensei nyújtanak egy másik ország rezidensei számára és amelyek magukban foglalják a személy- és áruszállítást (fuvarozást), a szállítóeszközök személyzettel együtt történő bérlését (bérbeadását), valamint a kapcsolódó kiegészítő és járulékos szolgáltatásokat.

Tengeri szállítás (kód: 206)

Tartalmaz minden tengeren történő szállítást. A következő bontás alkalmazandó: Tengeri személyszállítás (kód: 207), Tengeri áruszállítás (kód: 208) és Egyéb tengeri szállítás (kód: 209).

Légi szállítás (kód: 210)

Tartalmaz minden légi úton történő szállítási szolgáltatást. A következő bontás alkalmazandó: Légi személyszállítás (kód: 211), Légi áruszállítás (kód: 212) és Egyéb légi szállítás (kód: 213).

Egyéb szállítás (kód: 214)

Tartalmaz minden nem tengeri vagy légi úton történő szállítási szolgáltatást. A következő bontás alkalmazandó: Egyéb személyszállítás (kód: 215), Egyéb áruszállítás (kód: 216) és Egyéb fel nem sorolt szállítás (kód: 217).

Kibővített osztályozás alkalmazandó az Egyéb szállítás (kód: 214) esetében, a következők szerint:

Űrszállítás (kód: 218)

Tartalmazza a kereskedelmi vállalkozások által a műholdak tulajdonosai (mint például a távközlési vállalatok) számára vállalt műholdfellövéseket és más, az űrkutatási berendezések üzemeltetői által végzett szolgáltatásokat, amilyen az áruk és emberek szállítása tudományos kísérletekhez. Tartalmazza továbbá az űrutasok szállítását és az egyik gazdaság által eszközölt fizetéseket annak érdekében, hogy rezidensei egy másik gazdaság űrjárművein utazzanak.

Vasúti szállítás (kód: 219)

Tartalmazza a vonaton történő szállítást. További felosztás szükséges Vasúti személyszállítás (kód: 220), Vasúti áruszállítás (kód: 221) és Egyéb vasúti szállítás (kód 222) bontásban.

Közúti szállítás (kód: 223)

Tartalmazza a tehergépjárművekkel, tehergépkocsikkal, autóbusszal és távolsági busszal történő szállítást. További felosztás szükséges Közúti személyszállítás (kód: 224), Közúti áruszállítás (kód: 225) és Egyéb közúti szállítás (kód 226) bontásban.

Belföldi vízi szállítás (kód: 227)

A folyókon, csatornákon és tavakon történő nemzetközi szállításra vonatkozik. Szerepelnek benne azok a vízi utak, amelyek egy országon belül vannak, illetve azok, amelyek két vagy több ország között oszlanak meg. Belföldi vízi úton történő személyszállítás (kód: 228), Belföldi vízi úton történő áruszállítás (kód: 229) és Egyéb belföldi vízi úton történő szállítás (kód: 230) szerinti további bontása követelmény.

Csővezetékes szállítás és villamosenergiaszállítás (kód: 231)

Az áruk nemzetközi csővezetékes szállítását tartalmazza. Ide tartoznak a villamosenergia továbbításáért felszámított díjak, amennyiben azok a termelési és elosztási folyamattól elkülönülnek. Maga a villamos energia nem szerepel benne, ahogyan a csővezetéken szállított kőolaj és kapcsolódó termékek, víz és más áruk sem. Nem tartalmazza a villamos energia, a víz, a gáz és más kőolajtermékek elosztási szolgáltatásait sem (ezek az Egyéb üzleti szolgáltatások, Egyéb üzleti szolgáltatások (kód: 284) címen szerepelnek).

Egyéb kiegészítő és járulékos szállítási szolgáltatások (kód: 232)

Az egyéb kiegészítő és járulékos szállítási szolgáltatásokba tartoznak mindazok a szállítási szolgáltatások, amelyek a fentiekben leírt szállítási szolgáltatások egyikébe sem sorolhatók be.

Idegenforgalom (kód: 236)

Az idegenforgalom elsősorban azokat az árukat és szolgáltatásokat tartalmazza, amelyeket az utazók egy évnél rövidebb utazásaik során egy nem rezidens gazdaságban szereznek meg. Az árukat és szolgáltatásokat az utazó vásárolja meg, vagy az ő nevében vásárolják meg, vagy ellenérték nélkül (vagyis ajándékként) adják az utazó használatába vagy általa történő elidegenítésre. Nem tartalmazza az utazók szállítását azokon a gazdaságokon belül, amelyeket meglátogatnak, ha ezt a szállítást olyan szállítók biztosítják, amelyek nem rezidensek az adott, meglátogatott gazdaságban, valamint a nemzetközi személyszállítást sem, mivel mindkettőt a személyszállítási szolgáltatások tartalmazzák. Nem tartalmazza azokat az árukat sem, amelyeket az utazó saját gazdaságában vagy egy másik gazdaságban történő viszonteladás céljából vásárol. Az idegenforgalom két összetevőre bomlik: Üzleti idegenforgalom (kód: 237) és Magán idegenforgalom (kód: 240).

Üzleti idegenforgalom (237)

Az üzleti idegenforgalom az áruk és szolgáltatások üzleti utazók által történő megszerzését tartalmazza. Továbbá tartalmazza azokat a személyes célú árukat és szolgáltatásokat, amelyeket az idényjellegű, határmenti munkavállalást végző és más munkavállalók – akik nem rezidensek abban a gazdaságban, amelyben foglalkoztatják őket, és akik munkaadója abban az országban rezidens – szereznek be. Az üzleti idegenforgalom további bontása Idénymunkások és határmenti munkavállalók (kód: 238) és Egyéb üzleti idegenforgalom (kód: 239).

Idénymunkások és határmenti munkavállalók kiadásai (kód: 238)

Tartalmazza azokat a személyes célra vásárolt árukat és szolgáltatásokat, amelyeket az idényjellegű, határmenti munkavállalást végző és más munkavállalók – akik nem rezidensek abban a gazdaságban, amelyben foglalkoztatják őket, és akik munkaadója abban az országban rezidens – szereznek be.

Egyéb üzleti idegenforgalom (kód: 239)

Tartalmazza mindazt az Egyéb üzleti idegenforgalmat (kód: 237), amely nem szerepel az Idénymunkások és határmenti munkavállalók kiadásai (kód 238) tételben.

Magán idegenforgalom (kód: 240)

A magán idegenforgalom tartalmazza azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a külföldre nem üzleti célból – mint például az üdülések, részvétel szórakoztatással kapcsolatos és kulturális tevékenységekben, barátok és rokonok meglátogatása, zarándoklatok, valamint oktatással és egészséggel kapcsolatos célok – utazók szereznek be. A Magán idegenforgalom (kód: 240) három összetevőre bomlik: Gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások (kód: 241), Tanulmányokkal kapcsolatos kiadások (kód: 242) és Egyéb magán idegenforgalom (kód: 243).

Gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások (kód: 241)

Meghatározása szerint ez a gyógykezelési célból utazók összes kiadása.

Tanulmányokkal kapcsolatos kiadások (kód: 242)

Meghatározása szerint ez a diákok összes kiadása.

Egyéb magán idegenforgalom (kód: 243)

Tartalmazza az összes olyan Magán idegenforgalom (kód: 240) tételt, amely nem szerepel a Gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások (kód: 241) vagy a Tanulmányokkal kapcsolatos kiadások (kód: 242) között.

Egyéb szolgáltatások (kód: 981)

Minden Szolgáltatás (kód: 200), amely nem szerepel a Szállítás (kód: 205) vagy az Idegenforgalom (kód: 236) tételei között.

Kommunikációs szolgáltatások (kód: 245)

Magukban foglalják a Postai és futárpostai szolgáltatásokat (kód: 246) és a Távközlési szolgáltatásokat (kód: 247).

Postai és futárpostai szolgáltatások (kód: 246)

Magában foglalja a Postai szolgáltatásokat (958) és a Futárpostai szolgáltatásokat (kód: 959).

Postai szolgáltatások (kód: 958)

Tartalmazza a postán maradó (poste restante) szolgáltatásokat, a távirati szolgáltatásokat és a postahivatali pénzforgalmi szolgáltatásokat, mint pl. a bélyegárusítás, a pénzesutalványok stb. Postai szolgáltatásokat gyakran, de nem kizárólagosan nemzeti postaszolgálatok végeznek. A postai szolgáltatásokra nemzetközi egyezmények vonatkoznak, és a különböző gazdaságok üzemeltetői közötti forgalmakat bruttó alapon kell nyilvántartásba venni.

Futárpostai szolgáltatások (kód: 959)

A futárpostai szolgáltatások a sürgős és a háztól-házig szállításra összpontosítanak. A futárszolgálatok saját tulajdonban lévő, egymás között megosztott vagy köztulajdonban lévő szállítóeszközöket használhatnak ezeknek a szolgáltatásoknak az elvégzéséhez. Ide tartoznak a sürgősségi szállítási szolgáltatások, amelyek tartalmazhatják például a kérésre történő átvételt és a határidős kézbesítést.

Távközlési szolgáltatások (kód: 247)

Tartalmazza hangok, képek és más információk telefonon, telexen, táviratban, rádiós és televíziós kábelen vagy műsorszórással, műholdon, elektronikus üzenet, faxszolgáltatások formájában történő továbbítását stb., beleértve az üzleti hálózati szolgáltatásokat, a telekonferenciákat és a kiegészítő szolgáltatásokat. Nem tartalmazza a szállított információk értékét. Tartalmazza továbbá a mobiltelefonos szolgáltatásokat, az internetes gerinchálózati szolgáltatásokat és az on-line hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatásokat, beleértve az internethez való hozzáférés biztosítását.

Építési-szerelési szolgáltatások (kód: 249)

Magában foglalja az Építés külföldön (kód: 250) ésaz Építés a jelentést készítő gazdaságban (kód 251) tételeket.

Építés külföldön (kód 250)

Az Építés külföldön magában foglalja a jelentést készítő gazdaság rezidens vállalkozásai által nem rezidenseknek nyújtott építési szolgáltatásokat (követel) és azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a befogadó gazdaságban vásároltak ezek a vállalkozások (tartozik).

Építés a jelentést készítő gazdaságban (kód 251)

Magában foglalja a jelentést készítő gazdaságban nem rezidens építési vállalkozások rezidenseknek nyújtott építési szolgáltatásokat (tartozik) és azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a jelentést készítő gazdaságban vásároltak ezek a nem rezidens vállalkozások (követel).

Biztosítási szolgáltatások (kód: 253)

Tartalmazza a rezidens biztosítótársaságok nem rezidensekkel kötött különféle biztosításait, és viszont. Ezeket a szolgáltatásokat a bruttó díjbevételben szereplő szolgáltatási díjakkal becslik vagy értékelik, nem pedig a bruttó biztosítási díjbevétel alapján. Magában foglalja az Életbiztosítás és nyugdíjalapok (kód: 254), a Szállítmánybiztosítás (kód: 255), az Egyéb közvetlen biztosítás (kód: 256), a Viszontbiztosítás (kód: 257) ésa biztosítási tevékenységhez kapcsolódó Kiegészítő szolgáltatások (kód: 258) tételeket.

Életbiztosítás és nyugdíjalapok (kód: 254)

Mind a nyereséges, mind a nyereség nélküli életbiztosítási kötvények tulajdonosai rendszeres befizetéseket teljesítenek a biztosító számára (lehetséges egyetlen befizetés is), cserében a biztosító garantálja, hogy a kötvény tulajdonosának egy megadott időpontban, vagy a kötvénytulajdonos elhalálozása esetén (amennyiben ez előbb következik be) egy megállapodott minimális összeget vagy járadékot fizet. Kockázati életbiztosítás esetén a biztosítási összeget csak halálozás esetén fizetik ki, más körülmények esetén nem, ezért ez a közvetlen biztosítás egyik formája, amely nem itt szerepel, hanem az egyéb biztosításban.

A nyugdíjalapok elkülönült alapok, amelyeket azért hoznak létre, hogy nyugdíjba vonulás után jövedelmet biztosítsanak a munkavállalók konkrét csoportjai számára. Ezeket magán- és közszférabeli munkaadók vagy a munkaadók és munkavállalóik közösen szervezik és igazgatják. A munkaadó és/vagy a munkavállalók által fizetett hozzájárulásokon és azon a befektetési jövedelmen alapulnak, amelyet az alap eszközeinek befektetésével keresnek meg, valamint saját számlára történő pénzügyi tranzakciókban is részt vesznek. Nem tartalmazza azokat a társadalombiztosítási rendszereket, amelyeket a népesség nagy csoportjai számára szerveznek meg, és amelyeket az államháztartás kötelezővé tesz, irányít és finanszíroz. A nyugdíjpénztárak működési költségei is itt szerepelnek. A nyugdíjpénztárak esetében a „biztosítási díjakat” általában „járulékoknak” nevezik, míg a „kártérítést” általában „juttatásnak” nevezik.

Szállítmánybiztosítás (kód: 255)

A szállítmánybiztosítás szolgáltatásai az exportált és importált árukra kötött biztosításokra vonatkoznak, a számbavétel konzisztens az áruk és áruszállítás FOB paritáson vett elszámolásával.

Egyéb közvetlen biztosítás (kód: 256)

Az egyéb közvetlen biztosítás vonatkozik az eseménybiztosítás minden egyéb formájára. Beletartozik a kockázati életbiztosítás, a baleseti és az egészségügyi biztosítás (kivéve, ha ezeket az állami társadalombiztosítás részeként nyújtják); a tengeri, a légiközlekedési és más közlekedési biztosítások; a tűz és más vagyoni kár elleni biztosítások; a vagyoni hátrány elleni biztosítások; az általános felelősségbiztosítás; valamint az egyéb biztosítások, mint pl. az utasbiztosítás és a hitelekhez és hitelkártyákhoz kapcsolódó biztosítások.

Viszontbiztosítás (kód: 257)

A viszontbiztosítás az a folyamat, amikor a biztosítási kockázat egyes részeit alvállalkozásba adják, gyakran szakosodott üzemeltetőknek, a biztosítási díjbevételből való arányos részesedés fejében. A viszontbiztosítási ügyletek vonatkozhatnak olyan csomagokra, amelyek több kockázattípust is tartalmaznak.

Kiegészítő szolgáltatások (kód: 258)

Magában foglalja azokat a tranzakciókat, amelyek szorosan kapcsolódnak a biztosítók és a nyugdíjalapok műveleteihez. Beletartoznak az ügynöki jutalékok, a biztosítási brókeri és ügynöki szolgáltatások, a biztosítási és nyugdíjalapokkal kapcsolatos tanácsadás, az értékelési és korrekciós szolgáltatások, az aktuáriusi szolgáltatások, a kármentési szolgáltatások, valamint a kártalanítási és a helyreállítási szolgáltatások szabályozásával és felügyeletével kapcsolatos szolgáltatások.

Pénzügyi szolgáltatások (kód: 260)

A pénzügyi szolgáltatások tartalmazzák a pénzügyi közvetítést és a kiegészítő szolgáltatásokat, kivéve az életbiztosítással foglalkozó vállalkozásokat és a nyugdíjalapokat (amelyeket az életbiztosítás és nyugdíjalapok tartalmaznak), valamint az egyéb biztosítási szolgáltatásokat a rezidensek és a nem rezidensek között. Ilyen szolgáltatásokat bankok, értéktőzsdék, faktoringvállalkozások, hitelkártyacégek és más vállalkozások nyújthatnak. Beletartoznak a pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek, valamint más, a pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások során nyújtott szolgáltatások, mint például a tanácsadás, a letétkezelés és a vagyonkezelési szolgáltatások.

Számítástechnikai és információs szolgáltatások (kód: 262)

Tartalmazza a Számítástechnikai szolgáltatásokat (kód: 263) és az Információs szolgáltatásokat (kód: 264).

Számítástechnikai szolgáltatások (kód: 263)

A hardverrel és a szoftverrel kapcsolatos, valamint az adatfeldolgozási szolgáltatásokat tartalmazza. Beletartoznak a hardverrel és a szoftverrel kapcsolatos tanácsadási és kivitelezési szolgáltatások, a számítógépek és perifériáik karbantartása és javítása, a sérült szoftverek helyreállítása, a számítástechnikai erőforrások gazdálkodásával kapcsolatos tanácsadás és segítségnyújtás, használatkész rendszerek elemzése, tervezése, programozása (beleértve a weboldal kialakítását és megtervezését), valamint a szoftverrel kapcsolatos műszaki szaktanácsadás, egyedi szoftverek fejlesztése, előállítása, átadása és dokumentálása, beleértve a megrendelésre készülő operációs rendszereket konkrét felhasználók számára; a rendszerek karbantartása és más kiegészítő szolgáltatások, mint például képzés biztosítása a tanácsadás részeként; adatfeldolgozási szolgáltatások, mint például időmegosztásos alapon adatbevitel, táblázatok készítése és adatfeldolgozás közreműködői alapon; weboldal-üzemeltetési szolgáltatások (azaz szerverhely biztosítása az interneten az ügyfelek weboldalainak elhelyezésére); illetve számítástechnikai létesítmények működtetése.

Információs szolgáltatások (kód: 264)

Tartalmazza a Hírügynökségi szolgáltatásokat (kód: 889) és az Egyéb információnyújtási szolgáltatásokat (kód: 890).

Hírügynökségi szolgáltatások (kód: 889)

A hírügynökségi szolgáltatások tartalmazzák a hírek, fényképek és saját cikkek biztosítását a média számára.

Egyéb információs szolgáltatások (kód: 890)

Tartalmazza az adatbázis-szolgáltatásokat – adatbázisok kialakítása, adattárolás, valamint adatok és adatbázisok közzététele (beleértve az útmutatókat és a postázási listákat), mind on-line formában, mind mágneses, optikai vagy nyomtatott eszköz útján; a kereső portálokat (keresőgép-szolgáltatásokat, amelyek megkeresik az internetes címeket az olyan ügyfelek számára, akik kulcsszavas keresést végeznek). Tartalmaz továbbá közvetlen, nem tömeges jellegű újság- és folyóirat-előfizetéseket, akár postai úton, akár elektronikus vagy más módon.

Jogdíjak és licencdíjak (kód: 266)

Tartalmazza a Franchise és hasonló jogok (kód: 891) és az Egyéb jogdíjak és licencdíjak (kód: 892) tételeket.

Franchise és hasonló jogok (kód: 891)

Magában foglalja a franchisedíjak nemzetközi kifizetéseit és bevételeit, valamint a bejegyzett kereskedelmi védjegyek használatáért fizetett jogdíjakat.

Egyéb jogdíjak és licencdíjak (kód: 892)

Tartalmazza az immateriális, nem termelt, nem pénzügyi eszközök és tulajdoni jogok jogosult használatáért (amilyenek a szabadalmak, a szerzői jogok és az ipari eljárások és tervek), illetve a licencmegállapodások révén a kézzelfogható eredetik vagy prototípusok használatáért (amilyenek a kéziratok, a számítógépes programok, valamint a filmes munkák és a hangfelvételek) fizetett/kapott jogdíjakat és licencdíjakat.

Egyéb üzleti szolgáltatások (kód: 268)

Magában foglalja a Közvetítői kereskedelem és egyéb, kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatásokat (kód: 269), az Operatív lízinget (kód: 272) és az Egyéb üzleti, professzionális és technikai szolgáltatásokat (kód: 273).

Közvetítői kereskedelem és egyéb, kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások (kód: 269)

Magában foglalja a Közvetítői kereskedelem (kód: 270) és az Egyéb, kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások (kód: 271) tételeket.

Közvetítői kereskedelem (re-export) (kód: 270)

A közvetítői kereskedelem meghatározása szerint: a jelentést készítő gazdaság rezidensének áruvásárlása egy nem rezidenstől, majd az áru későbbi újbóli eladása egy másik nem rezidensnek, a folyamat során az áru nem lép be a jelentést készítő országba és nem hagyja azt el.

Egyéb, kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások (kód: 271)

Tartalmazza az olyan áru- és szolgáltatási ügyletek után járó jutalékokat, amelyek (a) rezidens kereskedők, árutőzsdei ügynökök és bizományosi ügynökök, illetve (b) nem rezidensek között jöttek létre.

Operatív lízing (kód 272)

Tartalmazza hajók, repülőgépek és egyéb fuvareszközök mint a vasúti kocsik, konténerek és egyéb berendezések rezidensek és nem rezidensek közötti személyzet nélküli haszonbérletét.

Egyéb üzleti, professzionális és technikai szolgáltatások (kód: 273)

Magában foglalja a Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadás, és PR-szolgáltatásokat (kód: 274), a Hirdetés, piackutatás és közvélemény-kutatást (kód: 278), a Kutatást és fejlesztést (kód: 279), az Építészeti, tervezési és egyéb műszaki szolgáltatásokat (kód: 280), a Mezőgazdasági, bányászati és egyéb helyszíni feldolgozást (kód: 283), az Egyéb üzleti szolgáltatásokat (kód: 284) és a Vállalatcsoporton belüli, máshová nem sorolt szolgáltatásokat (kód: 285).

Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadás és PR-szolgáltatások (kód 274)

Magában foglalja a Jogi szolgáltatásokat (kód: 275), a Számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatásokat (kód: 276) és az Üzleti, vezetési tanácsadás és PR szolgáltatásokat (Kód: 277).

Jogi szolgáltatások (kód: 275)

Tartalmazza a jogi tanácsadási és képviseleti szolgáltatásokat bármely jogi, bírósági és választottbírósági eljárásban; a jogi dokumentáció elkészítésével kapcsolatos szolgáltatásokat; a hitelesítési szaktanácsadást, illetve a vagyon- és hagyatékkezelési szolgáltatásokat.

Számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adószakértői szolgáltatások (kód: 276)

Tartalmazza a kereskedelmi tranzakciók nyilvántartását üzleti vállalkozások és mások számára; a számviteli nyilvántartások és pénzügyi kimutatások megvizsgálását; az üzleti adótervezést és tanácsadást; valamint az adózási dokumentumok elkészítését.

Üzleti, vezetési tanácsadás és PR-szolgáltatások (kód 277)

Tartalmazza a vállalkozások számára üzletpolitikai és az üzleti stratégiai ügyben nyújtott tanácsadási, iránymutatási és operatív segítségnyújtási szolgáltatásokat, illetve egy szervezet átfogó tervezését, szerkezetének kialakítását és irányítását. Beletartozik a vállalatirányítás auditálása; a piacmenedzselés, a humán erőforrásokkal, a termelésirányítással és a projektmenedzsmenttel kapcsolatos konzultáció és tanácsadás; valamint az ügyfelek arculatának, illetve az ügyfelek az intézményekkel és a közvéleménnyel való kapcsolatának javítását célzó tanácsadási, iránymutatási és operatív szolgáltatások.

Hirdetés, piackutatás és közvélemény-kutatás (kód: 278)

A rezidensek és a nem rezidensek közötti szolgáltatások tartalmazzák a reklámügynökségek reklámtervező, -készítő és forgalmazó tevékenységét; a médiaelhelyezést, beleértve a reklámfelületek vásárlását és értékesítését; a kereskedelmi vásárok által nyújtott kiállítási szolgáltatásokat; a termékek külföldi reklámozását; a piackutatást; a telemarketinget; valamint a közvélemény-kutatást különféle kérdésekben.

Kutatás és fejlesztés (kód: 279)

Tartalmazza a rezidensek és nem rezidensek közötti, az alapkutatással, az alkalmazott kutatással, illetve új termékek és eljárások kísérleti fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatásokat.

Építészeti, tervezési és egyéb technikai szolgáltatások (kód: 280)

Tartalmazza a városi és más fejlesztési beruházások építészeti tervezésével, gátak, hidak, repülőterek, kulcsrakész üzemek stb. tervezésével és projektmegvalósításával, illetve felügyeletével; földméréssel; térképészettel; termékek tesztelésével és tanúsításával; valamint műszaki vizsgálatokkal kapcsolatos rezidensek és nem rezidensek közötti szolgáltatásokat.

Mezőgazdasági, bányászati és helyszíni feldolgozással kapcsolatos szolgáltatások (kód: 281)

Tartalmazza a Hulladékkezelés és a környezetszennyezés megszüntetése (kód: 282) és a Mezőgazdasági, bányászati és egyéb helyszíni feldolgozás (kód 283) tételeket.

Hulladékkezelés és a környezetszennyezés megszüntetése (kód: 282)

Tartalmazza a radioaktív és egyéb hulladékok kezelését; a szennyezett talaj eltávolítását; környezetszennyezés, ezen belül olajszennyezés utáni tisztítást; a bányászati telephelyek helyreállítását; valamint a méregtelenítési és a fertőtlenítési szolgáltatásokat. Tartalmaz továbbá minden egyéb szolgáltatást, amely a környezet megtisztításával vagy helyreállításával kapcsolatos.

Mezőgazdasági, bányászati és egyéb helyszíni feldolgozással kapcsolatos szolgáltatások (kód: 283)

Magában foglalja:

a)

Azokat a mezőgazdasági szolgáltatásokat, amelyek a mezőgazdasághoz kapcsolódnak, mint például a mezőgazdasági gépek kezelőszemélyzettel való ellátásával, a betakarítással, a terményfeldolgozással, a kártevőkkel szembeni védekezéssel, az állatok takarmányozásával, gondozásával, illetve tenyésztésével kapcsolatos szolgáltatásokat. A vadászattal, a vadgazdálkodással, az erdőgazdálkodással és a fakitermeléssel, valamint a halászattal kapcsolatos szolgáltatások is itt szerepelnek.

b)

A kőolaj- és földgázmezőkön biztosított bányászati szolgáltatások, beleértve a fúrást, a fúrótornyok építését, a javítási és leszerelési szolgáltatásokat, az olaj- és gázkutak belsejének cementezését. A bányászati kutatásokkal és feltárásokkal kapcsolatos szolgáltatások, valamint a bányamérnöki szolgáltatások és geológiai földmérések szintén itt szerepelnek.

c)

Egyéb helyszíni feldolgozási szolgáltatások, amelyek tartalmazzák az olyan áruk helyszíni feldolgozását vagy megmunkálását, amelyeket tulajdonosváltás nélkül importáltak, feldolgoztak, de nem reexportáltak abba az országba, ahonnan az árut küldték (ellenben vagy a feldolgozó gazdaságban értékesítik, vagy egy harmadik gazdaságnak adják el), vagy fordítva.

Egyéb üzleti szolgáltatások (kód: 284)

Tartalmazza a rezidensek és nem rezidensek közötti, szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciókat, amilyen például munkaerő-kölcsönzés, biztonsági és nyomozási szolgáltatások, fordítás és tolmácsolás, fényképészeti szolgáltatások, épülettakarítás, vállalkozások számára nyújtott ingatlanszolgáltatások és minden olyan egyéb üzleti szolgáltatás, amely nem sorolható be a fenti üzleti szolgáltatások egyikébe sem.

Vállalatcsoporton belüli, máshová nem sorolt szolgáltatások (kód: 285)

Ez egy maradványkategória. A tulajdonosi kapcsolatban lévő vállalkozások közötti olyan kifizetéseket tartalmazza, amelyek nem sorolhatók be más szolgáltatáskategóriába. Tartalmazza a fióktelepek, leányvállalatok és társult vállalkozások olyan fizetéseit anyavállalatuknak vagy egyéb vállalatcsoporton belüli cég felé, amelyekkel hozzájárulnak a fióktelepek, leányvállalatok és társult vállalkozások általános irányítási költségeihez (tervezés, szervezés vagy kontrolling kapcsán), illetve tartalmazza az anyavállalatok által közvetlenül megtérített ráfordításokat. Ide sorolandók azok a tranzakciók is, amelyek az anyavállalatok és fióktelepeik, leányvállalataik és társult vállalkozásaik között a rezsiköltségek fedezésével kapcsolatosak.

Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások (kód: 287)

Tartalmazza az Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatásokat (kód: 288) és az Egyéb személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatásokat (kód: 289).

Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások (kód: 288)

Tartalmazza a mozgófilmek (film és videoszalag), rádiós és televíziós műsorok (élő vagy rögzített), illetve zenei felvételek előállításával kapcsolatos szolgáltatásokat és a kapcsolódó díjakat. Tartalmazza a befolyt vagy kifizetett bérleti díjakat; a rezidens színművészek, producerek stb. külföldi gyártás során kapott (illetve a nem rezidensek a jelentő gazdaságban végzett munkájáért fizetett) díjakat; a médiának értékesített meghatározott földrajzi területen korlátozott bemutatásra szóló terjesztési jogok díját, illetve a kódolt televíziós csatornákhoz való hozzáférés díját (mint például a kábelszolgáltatások). Szerepel benne a színművészeknek, rendezőknek és producereknek a színházi és zenei produkciók, sportesemények, cirkuszi előadások és más hasonló rendezvények kapcsán járó díjazás, valamint a terjesztési jogok díjai (a televízió, a rádió és a film esetében) e tevékenységek tekintetében.

Egyéb személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások (kód: 289)

Magában foglalja az Oktatási szolgáltatásokat (kód: 895), az Egészségügyi szolgáltatásokat (kód: 896) és az Egyéb más, személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatásokat (kód: 897).

Oktatási szolgáltatások (kód: 895)

Magában foglalja a rezidensek és nem rezidensek közötti, az oktatással kapcsolatos szolgáltatásokat, mint például levelező tanfolyamokat és televízión vagy az interneten keresztül történő képzést, valamint a képzést olyan tanárok stb. révén, akik közvetlen szolgáltatást nyújtanak a befogadó gazdaságokban.

Egészségügyi szolgáltatások (kód: 896)

Magában foglalja az orvosok, ápolók, illetve mentősök és hasonló tevékenységet végző más személyzet által nyújtott szolgáltatásokat, valamint a laboratóriumi és hasonló szolgáltatásokat akár távkapcsolat útján, akár a helyszínen végzik ezeket. Nem foglalja magában az utazóknak az oktatással és az egészséggel kapcsolatos kiadásait (ezek az idegenforgalomban szerepelnek).

Egyéb más, személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások (kód: 897)

Ez egy maradványkategória, amely magában foglalja azokat az Egyéb személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatásokat (kód: 289), amelyek nem szerepelnek az Oktatási szolgáltatásokban (kód: 895) vagy az Egészségügyi szolgáltatásokban (kód: 896).

Máshová nem sorolt kormányzati szolgáltatások (kód: 291)

Ez egy maradványkategória, amely magában foglalja azokat a kormányzati tranzakciókat (beleértve a nemzetközi szervezetek tranzakcióit is), amelyek nem szerepelnek az EBOPS (a fizetésimérleg teljes körű szolgáltatási beosztása) más összetevőiben. Magában foglalja mindazokat a tranzakciókat (mind az áruk, mind a szolgáltatások tekintetében), amelyek a követségek, konzulátusok, katonai egységek és védelmi ügynökségek, illetve azoknak az országoknak a rezidensei között jöttek létre, amelyekben a követségek, konzulátusok, katonai egységek és védelmi ügynökségek vannak, illetve az összes, harmadik országgal való tranzakciókat. Nem tartalmazza azokat a tranzakciókat, amelyek a követségek, konzulátusok, katonai egységek és védelmi ügynökségek által képviselt országok rezidenseivel jönnek létre, illetve a helyőrségi üzleteken és áruházakon, valamint a követségeken és konzulátusokon belüli tranzakciókat.

Ezt a tételt meg kell bontani a Követségek és konzulátusok szolgáltatásaira (kód: 292), Katonai egységek és ügynökségek szolgáltatásaira (kód: 293) és Egyéb, máshová nem sorolt kormányzati szolgáltatásokra (kód: 294).

JÖVEDELEM (kód: 300)

A jövedelem kétféle tranzakciót takar a rezidensek és a nem rezidensek között: i. azokat, amelyek a munkavállalók javadalmazását jelentik, amelyet a nem rezidens munkavállalóknak fizetnek (pl. határmenti munkavállalók, idénymunkások és más rövidtávú munkavállalók) és ii. azokat, amelyek befektetési jövedelmek bevételezését és kifizetését jelentik a külső pénzügyi eszközökre és tartozásokra.

Munkavállalók jövedelmei (kód: 310)

A munkavállalók javadalmazása tartalmazza azon béreket, fizetéseket és egyéb készpénzben vagy természetben kapott juttatásokat, amelyeket a természetes személyek kerestek – a letelepedési helyüktől különböző gazdaságokban – az adott gazdaságok rezidensei számára elvégzett munkájukkal (és ezért tőlük fizetésben részesültek). Ez magában foglalja a munkaadók által a munkavállalók javára a társadalombiztosítási alapoknak, magánbiztosítóknak vagy magánnyugdíj-alapoknak (akár tőkefedezetiek, akár nem) befizetett járulékokat, amelyekkel ezek szolgáltatásait biztosítják munkavállalóik számára.

Befektetések jövedelmei (kód: 320)

A befektetések jövedelmei a külföldi pénzügyi eszközök tulajdonlásából származó jövedelem, amelyet az egyik gazdaság rezidenseinek kell fizetniük egy másik gazdaság rezidenseinek. A befektetések jövedelmei magukban foglalják a kamatot, az osztalékokat, a fióktelepek nyereségének kivonását, valamint a működőtőke vállalatokba újrabefektetett jövedelmének külföldi befektetőre jutó részét. A befektetések jövedelmeit közvetlen, portfolió és egyéb befektetési összetevők szerint kell osztályozni.

A közvetlen befektetés jövedelme (kód: 330)

A közvetlen befektetési jövedelem, nevezetesen a részvény és egyéb tulajdonosi részesedésből és a hitelviszonyból származó jövedelem azt a jövedelmet mutatja, amely az egyik gazdaság közvetlen befektetője számára adódik közvetlen tőkebefektetési tulajdonából egy másik gazdaság egyik vállalkozásában. A közvetlen befektetésen keletkező jövedelem nettó alapon kerül kimutatásra mind a közvetlen külföldi befektetés, mind a jelentést készítő gazdaságban történt befektetés vonatkozásában (vagyis a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés révén kapott jövedelem és a hitelviszonyból származó jövedelem, mínusz a részvény és egyéb tulajdonosi részesedésből származó jövedelem és a hitelviszonyból származó jövedelem érdekében eszközölt kifizetések, mindkét esetben). A részvény és egyéb tulajdonosi részesedésből származó jövedelem megoszlik (i) felosztott nyereségre (osztalékok és a fióktelepek felosztott nyeresége), valamint (ii) az újrabefektetett jövedelemre és a fel nem osztott fióktelepi nyereségekre. A hitelviszonyból származó jövedelem– a vállalatcsoporton belüli hitelezésre – a közvetlen befektetőknek/a közvetlen befektetőktől a külföldi társult vállalkozásoknak/a külföldi társult vállalkozásoktól kifizetett kamatot foglalja magában. A nem részesedésjellegű elsőbbségi részvényekből származó jövedelem kezelése kamatjövedelemként történik, nem pedig osztalékjövedelemként és a hitelviszonyból származó jövedelemben szerepel.

Osztalékok és felosztott fióktelepi eredmény (kód: 332)

Az osztalékok, a részvények utáni osztalékot is beleértve, a részvényekre és más, bejegyzett magánvállalkozások, szövetkezetek és nyilvános társaságok vagyonában lévő részesedésekre megállapított eredményfelosztást jelenti. A felosztott jövedelem megjelenhet osztalékok formájában, olyan törzsrészvényekre vagy elsőbbségi részvényekre, amelyekkel a közvetlen tőkebefektetők külföldi társult vállalkozásokban rendelkeznek, vagy fordítva.

Újrabefektetett jövedelem és fel nem osztott fióktelepi eredmény (kód: 333)

Az újrabefektetett jövedelem magában foglalja a közvetlen befektetők részesedését – a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés arányában – a (i) külföldi leányvállalatok és társult vállalkozások által osztalékként nem felosztott eredményét és (ii) azt az eredményt, amelyet a fióktelepek és más, nem bejegyzett vállalkozások a közvetlen befektetőknek nem adnak át. (Ha az eredménynek ez a része nem állapítható meg, akkor a szokványok szerint, a fióktelep teljes eredménye felosztottnak tekintendő.)

Hitelviszonyból származó jövedelem (kód: 334)

A hitelviszonyból származó jövedelem magában foglalja a közvetlen befektetőknek/a közvetlen befektetőktől a külföldi társult vállalkozásoknak/a külföldi társult vállalkozásoktól – a vállalatközi hitelezésre – kifizetett kamatot. A nem részesedésjellegű elsőbbségi részvényekből származó jövedelem kamatjövedelemnek minősül, nem pedig osztalékjövedelemnek, és a hitelviszonyból származó jövedelemben szerepel.

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés és újrabefektetett jövedelem külföldön (kód: 506)

A részvény és egyéb tulajdonosi részesedés magában foglalja a fióktelepek saját tőkéjét, valamennyi (akár szavazatra jogosító, akár szavazatra nem jogosító) részvényt a leányvállalatokban és társult vállalkozásokban (kivéve a nem részesedésjellegű, elsőbbségi részvényeket, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősülnek és az egyéb közvetlen tőkebefektetésekben szerepelnek), valamint az egyéb tőke-hozzájárulásokat. Az újrabefektetett jövedelem a közvetlen befektető részesedéséből (a közvetlen részvény és egyéb tulajdonosi részesedés arányában), a leányvállalatok vagy társult vállalkozások osztalékként fel nem osztott eredményéből, valamint a fióktelepek által a közvetlen befektetőnek át nem adott eredményből áll.

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés és újrabefektetett jövedelem, a jelentést készítő gazdaságban (kód: 556)

A részvény és egyéb tulajdonosi részesedés magában foglalja a fióktelepek saját tőkéjét, valamennyi (akár szavazatra jogosító, akár szavazatra nem jogosító) részvényt a leányvállalatokban és társult vállalkozásokban (kivéve a nem részesedésjellegű elsőbbségi részvényeket, amelyeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként kezelnek és amelyek az egyéb közvetlen tőkebefektetésekben szerepelnek), valamint az egyéb tőke-hozzájárulásokat. Az újrabefektetett jövedelem a közvetlen befektető leányvállalatok vagy társult vállalkozások osztalékaként fel nem osztott eredményből, valamint a fióktelepek által a közvetlen befektetőnek át nem adott eredményéből való részesedése (a közvetlen részvény és egyéb tulajdonosi részesedés arányában)

A portfolióbefektetés jövedelme (kód: 339)

A portfolióbefektetés jövedelme magában foglalja a jövedelmi tranzakciókat a rezidensek és a nem rezidensek között, amelyek részvények, hosszú és közepes futamidejű kötvények és pénzpiaci eszközök birtoklásából származnak. Ez a kategória részvény és egyéb tulajdonosi részesedésből származó jövedelemre (osztalékok) és hitelviszonyból származó jövedelemre (kamat) oszlik meg.

Egyéb befektetésből származó jövedelem (kód: 370)

Az egyéb befektetésből származó jövedelem magában foglalja a rezidens nem rezidenssel szembeni összes egyéb követeléséből (eszköz) származó kamatbevételt és a rezidensnek nem rezidenssel szemben fennálló egyéb tartozás után fizetendő kamatokat. Ez a kategória magában foglalja továbbá elviekben a háztartásoknak az életbiztosítási tartalékokból és a nyugdíjalapokból számított jövedelmét. A befektetések utáni kamat magában foglalja a hosszú- és rövidlejáratú hitelek, a betétek, az egyéb kereskedelmi és pénzügyi követelések, valamint a gazdaságnak az IMF-nél meglévő hitelezői pozíciója utáni kamatot. A tartozások utáni kamat magában foglalja a hitelek, a betétek és egyéb követelések kamatát, valamint más, az IMF hitelek és kölcsönök felhasználásáért járó kamatokat. Továbbá magában foglalja az IMF-nek fizetett kamatot is az Alapnak az Általános Tartalékszámlán lévő SDR-készletei után.

Viszonzatlan folyó átutalások (kód: 379)

A folyó átutalások jóváírható tételek az olyan egyoldalú tranzakciókban, amikor az egyik gazdasági egység valós forrást vagy pénzügyi tételt ad át egy másik egységnek, anélkül, hogy bármiféle valós forrást vagy pénzügyi tételt kapna érte cserébe. Ezek a források azonnal fogyasztásra kerülnek vagy fogyasztásuk az átutalást követő rövid időn belül megtörténik. Folyó átutalás minden olyan átutalás, ami nem tőke. A folyó átutalásokat a jelentést készítő gazdaság ágazata szerint államháztartásra és egyéb ágazatokra bontják.

Az államháztartás viszonzatlan folyó átutalásai (kód: 380)

Az államháztartás átutalásai magukban foglalják a folyó nemzetközi együttműködést, amely magában foglalja a folyó átutalásokat – készpénzben vagy természetben – a különféle gazdaságok kormányai között vagy a kormányok és a nemzetközi szervezetek között.

Egyéb ágazatok (kód: 390)

A gazdaság egyéb ágazatai és a nem rezidensek közötti folyó átutalások magukban foglalják azokat, amelyek magánszemélyek, nem kormányzati intézmények vagy szervezetek (vagy a két csoport) között, vagy nem rezidens kormányzati intézmények és magánszemélyek vagy nem kormányzati intézmények között történnek.

Tőkemérleg (kód: 994)

A tőkemérleg magában foglalja mindazokat a tranzakciókat, amelyek kapott vagy fizetett tőkeátutalásokat jelentenek, valamint a nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök megszerzését/elidegenítését.

Pénzügyi mérleg (kód: 995)

A pénzügyi mérleg magában foglalja mindazokat a tranzakciókat, amelyek a gazdaság külföldi pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek tulajdonában bekövetkezett változásával kapcsolatosak. Az ilyen változások között van a világ többi részével szembeni, illetve onnan származó követelések keletkezése és megszűnése. Minden összetevőjét a befektetés típusa vagy funkcionális megosztása (közvetlen befektetés, portfolióbefektetés, pénzügyi derivatívák, egyéb befektetés, tartalékeszközök) szerint osztályozzák.

Közvetlen Befektetés (kód: 500)

A közvetlen külföldi befektetések a nemzetközi befektetéseknek azt a kategóriáját képezik, amely tükrözi az egyik gazdaságban lévő rezidens jogalany (a közvetlen befektető) azon célkitűzését, hogy tartós érdekeltséget szerezzen egy olyan vállalkozásban, amely a befektető gazdaságától különböző gazdaságban rezidens (közvetlen befektetés tárgyát képező vállalkozás). A „tartós érdekeltség” feltételezi a hosszú távú kapcsolatot a közvetlen befektető és a vállalkozás között, valamint a befolyás jelentős mértékét a befektető számára a közvetlen befektetés tárgyát képező vállalkozás irányításában. A közvetlen befektetés magában foglalja a kezdeti tranzakciót a két jogalany között – vagyis azt a tranzakciót, amely létrehozza a közvetlen befektetési viszonyt – valamint minden későbbi tranzakciót közöttük és a társult vállalkozások között, akár bejegyzettek ezek, akár nem.

Közvetlen befektetés külföldön (kód: 505)

A közvetlen befektetés osztályozása elsősorban viszonylati alapon történik – rezidens közvetlen befektetése külföldön és nem rezidens befektetése a jelentést készítő gazdaságban.

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés (kód: 510)

A részvény és egyéb tulajdonosi részesedés magában foglalja a fióktelepekbe történt befektetéseket, valamennyi (akár szavazatra jogosító, akár szavazatra nem jogosító) részvényt a leányvállalatokban és társult vállalkozásokban (kivéve a nem részesedésjellegű, elsőbbségi részvényeket, amelyeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként kezelnek és az egyéb közvetlen tőkebefektetésekben szerepelnek), valamint az egyéb tőke hozzájárulásokat. A részvény és egyéb tulajdonosi részesedés magában foglalja továbbá a közvetlen befektetés tárgyát képező vállalkozás részesedésszerzését a közvetlen befektetőben.

Újrabefektetett jövedelem (kód: 525)

Az újrabefektetett jövedelem a közvetlen befektető részesedéséből áll (a közvetlen részvény és egyéb tulajdonosi részesedés arányában) a leányvállalatok vagy társult vállalkozások osztalékként fel nem osztott eredményéből, valamint a fióktelepek által a közvetlen befektetőnek át nem adott eredményből. Ez az újrabefektetett jövedelem jövedelemként és – ellensúlyozó tételként –pénzügyimérleg-tranzakcióként is elszámolásra kerül.

Egyéb közvetlen tőkebefektetés (kód: 530)

Az egyéb közvetlen tőkebefektetések (vagy vállalatcsoporton belüli hiteltranzakciók) tartalmazzák a pénzeszközök felvételét és nyújtását – beleértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a szállítói hiteleket és a részesedést nem jelentő elsőbbségi részvényeket (amelyeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként kezelnek) – a közvetlen befektetők és a leányvállalatok, fióktelepek és társult vállalkozások között. A közvetlen befektetővel szemben a közvetlen befektetés tárgyát képező vállalkozás által támasztott hitelkövetelések is közvetlen tőkebefektetésként kerülnek a nyilvántartásba.

Közvetlen befektetés a jelentést készítő gazdaságban (kód: 555)

A közvetlen befektetés osztályozása elsősorban viszonylati alapon történik – rezidens közvetlen befektetése külföldön és nem rezidens befektetése a jelentést készítő gazdaságban.

Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés (kód: 560)

A részvény és egyéb tulajdonosi részesedés magában foglalja a fióktelepekbe történt befektetéseket, valamennyi (akár szavazatra jogosító, akár szavazatra nem jogosító) részvényt a leányvállalatokban és társult vállalkozásokban (kivéve a nem részesedésjellegű, elsőbbségi részvényeket, amelyeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként kezelnek és az egyéb közvetlen tőkebefektetésekben szerepelnek), valamint az egyéb tőke hozzájárulásokat. A részvény és egyéb tulajdonosi részesedés magában foglalja továbbá a közvetlen befektetés tárgyát képező vállalkozás részesedés szerzését a közvetlen befektetőben.

Újrabefektetett jövedelem (kód: 575)

Az újrabefektetett jövedelem a közvetlen befektető részesedéséből áll (a közvetlen részvény és egyéb tulajdonosi részesedés arányában) a leányvállalatok vagy társult vállalkozások osztalékként fel nem osztott eredményéből, valamint a fióktelepek által a közvetlen befektetőnek át nem adott eredményből. Ez az újrabefektetett jövedelem jövedelemként és – ellensúlyozó tételként –pénzügyimérleg-tranzakcióként is elszámolásra kerül.

Egyéb közvetlen tőkebefektetés (kód: 580)

Az egyéb közvetlen tőkebefektetések (vagy vállalatcsoporton belüli hiteltranzakciók) tartalmazzák a pénzeszközök felvételét és nyújtását – beleértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a szállítói hiteleket és a részesedést nem jelentő elsőbbségi részvényeket (amelyeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként kezelnek) – a közvetlen befektetők és a leányvállalatok, fióktelepek és társult vállalkozások között. A közvetlen befektetővel szemben a közvetlen befektetés tárgyát képező vállalkozás által támasztott hitelkövetelések is közvetlen tőkebefektetésként kerülnek a nyilvántartásba.

PORTFOLIÓBEFEKTETÉS (kód: 600)

A portfolióbefektetés a részvény és egyéb tulajdonosi részesedéssel és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal való tranzakciókat foglalja magában. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat hosszú és közepes futamidejű kötvényekre, pénzpiaci eszközökre és pénzügyi derivatívákra bontják fel, amennyiben a derivatívák pénzügyi követeléseket és tartozásokat hoznak létre. Kivéve, ha ezeket vagy közvetlen befektetésként, vagy tartalékeszközökként kategorizálják.

Pénzügyi derivatívák (kód: 910)

A pénzügyiderivatíva-szerződés olyan pénzügyi eszköz, amely egy másik, konkrét pénzügyi eszközhöz vagy más mutatószámhoz vagy tőzsdeáruhoz kapcsolódik, és amelyen keresztül a konkrét pénzügyi kockázatokkal (amilyen a kamatlábkockázat, a devizakockázat, a részvény- és tőzsdeáru-árfolyam kockázatai, a hitelkockázatok stb.) önállóan lehet a pénzügyi piacokon kereskedni.

EGYÉB BEFEKTETÉS (kód: 700)

Az egyéb befektetés tétele maradványkategóriaként került meghatározásra, amely magában foglalja mindazokat a pénzügyi tranzakciókat, amelyek nem szerepelnek a közvetlen befektetésben, a portfolióbefektetésben, a pénzügyi derivatívákban vagy a tartalékeszközökben.