ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
48. évfolyam |
Tartalom |
|
I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok |
Oldal |
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
|
||
|
|
|
|
II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
Tanács |
|
|
* |
||
|
|
Bizottság |
|
|
* |
2005/77/EK:A Bizottság határozata (2004. március 30.) az Egyesült Királyság által a gibraltári kötelezett társaságok javára megvalósított támogatási rendszerről (az értesítés a B(2004) 928. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
||
|
|
|
|
|
(1) EGT vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/1 |
A TANÁCS 172/2005/EK RENDELETE
(2005. január 18.)
az Európai Gazdasági Közösség és a Comore-i Iszlám Szövetségi Köztársaság között létrejött, a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek a 2004. február 28-ától 2004. december 31-ig terjedő időtartamra történő meghosszabbításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére a 300. cikk (2) bekezdésével és a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
mivel:
(1) |
Az Európai Gazdasági Közösség és a Comore-i Iszlám Szövetségi Köztársaság között a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodás (2) értelmében a megállapodáshoz fűzött jegyzőkönyv időbeli hatályának lejártát megelőzően a Szerződő Felek tárgyalásokat folytatnak a következő időszakra szóló jegyzőkönyv tartalmáról és a melléklet esetleges módosításáról vagy kiegészítéséről való megegyezés kialakítása érdekében. |
(2) |
Amíg Tanács az 1439/2001/EK rendelettel (3) jóváhagyott, jelenlegi jegyzőkönyv módosításairól szóló tárgyalásokra sor kerül, a két Szerződő Fél úgy döntött, hogy levélváltás formájában létrejött megállapodás útján 2004. február 28-ától 2004. december 31-ig terjedő időtartamra meghosszabbítja e jegyzőkönyv időbeli hatályát. |
(3) |
A Közösség érdekében áll e meghosszabbítás jóváhagyása. |
(4) |
A meghosszabbított jegyzőkönyvben megállapított halászati lehetőségek tagállamok közötti felosztását meg kell erősíteni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az Európai Gazdasági Közösség és a Comore-i Iszlám Szövetségi Köztársaság között létrejött, a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek a 2004. február 28-ától 2004. december 31-ig terjedő időtartamra történő meghosszabbításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötését a Tanács az Európai Közösség nevében jóváhagyja.
A levélváltás formájában létrejött megállapodás szövegét csatolták e rendelethez (4).
2. cikk
A jegyzőkönyvben megállapított halászati lehetőségek tagállamok közötti felosztása a következő:
a) |
kerítőhálós tonhalhalászó hajók:
|
b) |
felszíni hosszú horogsoros hajók:
|
Amennyiben az e tagállamokból származó engedélykérelmek nem merítik ki teljesen a jegyzőkönyvben megállapított halászati lehetőségeket, a Bizottság figyelembe vehet más tagállamokból származó engedélykérelmeket is.
3. cikk
Azon tagállamok, amelyek hajói e jegyzőkönyv alapján halásznak, a közösségi halászhajók harmadik országok vizein és a nyílt tengereken való fogásainak megfigyelése tekintetében a 2847/93/EGK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. március 14-i 500/2001/EK bizottsági rendeletben (5) meghatározott módon értesítik a Bizottságot az egyes állományokból a Comore-szigetek halászati övezetében kifogott mennyiségekről.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. január 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
J.-C. JUNCKER
(1) 2004. december 16-án kiadott vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) HL L 137., 1988.6.2., 19. o.
(3) HL L 193., 2001.7.17., 1. o.
(4) Lásd e Hivatalos Lap 22 oldalát.
(5) HL L 73., 2001.3.15., 8. o.
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/3 |
A TANÁCS 173/2005/EK RENDELETE
(2005. január 24.)
a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK rendeletnek a PEACE-program időtartamának meghosszabbítása és új kötelezettségvállalási előirányzatok jóváhagyása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) |
A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet 7. cikke (4) bekezdésének megfelelően (3), az 1. célkitűzés keretében, az észak-írországi békefolyamat elősegítésére, valamint Észak-Írország és Írország határmenti területeinek támogatására segélyprogram jött létre PEACE-program néven a 2000-2004. közötti négyéves időszakra. |
(2) |
Az Európai Tanács 2004. június 17-18-i brüsszeli ülésén felkérte a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a PEACE-program és az Írországért Nemzetközi Alap keretén belül megítélt támogatások összehangolhatóak-e a Strukturális Alapok 2006-ban befejeződő más programjainak támogatásaival, ideértve annak pénzügyi következményeit is. |
(3) |
Az észak-írországi békefolyamat megerősítése, amihez a PEACE-program ezidáig lényegesen és eredeti módon járult hozzá, a Közösség által az érintett területeknek nyújtott pénzügyi támogatás fenntartását és a PEACE-program további két évre történő meghosszabbítását igényli. |
(4) |
Az 1260/1999/EK tanácsi rendeletet ezért úgy kell módosítani, hogy a PEACE-program időtartama két évvel meghosszabbodjon, és így egybeessen a Strukturális Alapok meghatározott programidőszakával, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1260/1999/EK rendelet a következőképpen módosul :
1. |
A 7. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az 1. célkitűzés keretében az észak-írországi békefolyamat elősegítésére, valamint Észak-Írország és Írország határmenti területeinek támogatására segélyprogram jött létre PEACE-program néven a 2000–2006. közötti időszakra.” |
2. |
Az I. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. január 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
F. BODEN
(1) Jóváhagyva 2005. január 11-én (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) 2004. december 16-ai vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb az 1105/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 3. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
STRUKTURÁLIS ALAPOK
Kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2000–2006. közötti időszakban
(a 7. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)
(millió EUR, 1999. évi árakon) |
||||||
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
2004 |
2005 |
2006 |
29 430 |
28 840 |
28 250 |
27 670 |
27 080 |
27 120 |
26 660” |
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/5 |
A TANÁCS 174/2005/EK RENDELETE
(2005. január 31.)
az Elefántcsontpartnak nyújtott, katonai tevékenységekkel kapcsolatos segítségre vonatkozó korlátozások bevezetéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 60. és 301. cikkére,
tekintettel az Elefántcsontpart elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. december 13-i 2004/852/KKBP tanácsi közös álláspontra (1),
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa – az Egyesült Nemzetek Alapokmányának VII. fejezete szerint eljárva, és az ellenségeskedés folytatását és a 2003. május 3-i tűzszüneti megállapodás többszöri megsértését helytelenítve – a 2004. november 15-i 1572. (2004) számú határozatában Elefántcsontparttal szemben bizonyos korlátozó intézkedések bevezetését határozta el. |
(2) |
A 2004/852/KKBP közös álláspont az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1572. (2004) számú határozatában megállapított intézkedések végrehajtását írja elő, beleértve a katonai tevékenységekkel kapcsolatos technikai és pénzügyi segítségnyújtásra, valamint a belső elnyomásra használt felszerelésekre vonatkozó tilalmat. |
(3) |
Ez az intézkedés a Szerződés alkalmazási körébe tartozik, és ezért – a verseny bármely torzulásának elkerülése érdekében – a Közösség vonatkozásában közösségi jogszabályokra van szükség annak végrehajtásához. E rendelet alkalmazásában a Közösség területe magában foglalja azon tagállamok területeit, amelyekre – a Szerződésben megállapított feltételek szerint – a Szerződést alkalmazni kell. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„technikai segítségnyújtás”: a javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz, vagy minden egyéb technikai szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai segítség, amely lehet betanítás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy konzultációs szolgáltatások nyújtása; a technikai segítségnyújtás magában foglalja a segítségnyújtás szóbeli formáit is; |
2. |
„szankcióbizottság”: az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának bizottsága, amelyet az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1572. (2004) számú határozatának 14. bekezdése értelmében hoztak létre. |
2. cikk
Tilos:
a) |
katonai tevékenységekkel kapcsolatos technikai segítséget nyújtani, eladni, beszerezni vagy átadni közvetlenül vagy közvetve bármely elefántcsontparti személy, jogalany vagy szervezet számára, vagy elefántcsontparti felhasználásra; |
b) |
katonai tevékenységekkel kapcsolatos finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, beleértve különösen fegyverek vagy ahhoz kapcsolódó anyagok eladásához, beszerzéséhez, átadásához, vagy kiviteléhez támogatást, hitelt és exporthitel-biztosítást nyújtani, vagy a kapcsolódó technikai segítségre és egyéb szolgáltatásokra irányuló támogatást, eladást, beszerzést, vagy átadást közvetlenül vagy közvetve biztosítani bármely elefántcsontparti személy, jogalany vagy szervezet számára, vagy elefántcsontparti felhasználásra; |
c) |
a tudatos és szándékos részvétel olyan tevékenységben, amelynek közvetlen vagy közvetett célja vagy hatása az a) és b) pontban említett ügyletek elősegítése. |
3. cikk
Tilos:
a) |
az I. mellékletben felsorolt, belső elnyomásra felhasználható felszerelések eladása, beszerzése, átadása vagy kivitele közvetlenül vagy közvetve – függetlenül attól, hogy azok a Közösségből származnak-e – bármilyen elefántcsontparti személy, jogalany vagy szervezet részére, vagy elefántcsontparti felhasználásra; |
b) |
az a) pontban említett felszerelésekkel kapcsolatos technikai segítség nyújtása, eladása, beszerzése vagy átadása közvetlenül vagy közvetve bármilyen elefántcsontparti személy, jogalany vagy szervezet részére, vagy elefántcsontparti felhasználásra; |
c) |
az a) pontban említett felszerelés finanszírozása vagy ahhoz kapcsolódó pénzügyi támogatás nyújtása közvetlenül vagy közvetve bármilyen elefántcsontparti személy, jogalany vagy szervezet részére, vagy elefántcsontparti felhasználásra; |
d) |
az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyek célja vagy hatása közvetve vagy közvetlenül az a), b) vagy c) pontban említett tevékenységek előmozdítása. |
4. cikk
(1) A 2. cikktől eltérve, az abban foglalt tilalmak nem alkalmazandók
a) |
az olyan fegyverekre és azokhoz kapcsolódó anyagokra irányuló technikai segítségnyújtásra, finanszírozásra és pénzügyi támogatásra, amelyeket kizárólag az Egyesült Nemzetek elefántcsontparti művelete (UNOCI) és az azt támogató francia erők támogatására vagy az általuk történő felhasználásra szánnak, |
b) |
a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokra szánt, halált nem okozó katonai felszereléshez kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, beleértve az EU, az ENSZ, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) válságkezelési műveleteihez szánt felszereléseket, amennyiben az ilyen tevékenységeket a szankcióbizottság előzetesen jóváhagyta, |
c) |
a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokra szánt, halált nem okozó katonai felszerelés finanszírozására vagy ehhez kapcsolódó pénzügyi támogatásra, beleértve az EU, az ENSZ, az Afrikai Unió és az ECOWAS válságkezelési műveleteihez szánt felszereléseket, |
d) |
kizárólag a linas-marcoussisi megállapodás 3. bekezdésének f) albekezdése szerinti védelmi vagy biztonsági erők szerkezetátalakításának támogatására vagy az abban történő felhasználásra szánt fegyverekre és azokhoz kapcsolódó anyagokra irányuló technikai segítségnyújtásra, amennyiben az ilyen tevékenységeket a szankcióbizottság előzetesen jóváhagyta, |
e) |
kizárólag a linas-marcoussisi megállapodás 3. bekezdésének f) albekezdése szerinti védelmi vagy biztonsági erők szerkezetátalakítási folyamatának támogatására vagy az abban történő felhasználásra szánt fegyverek és azokhoz kapcsolódó anyagok finanszírozására vagy arra irányuló pénzügyi támogatásra, |
f) |
intézkedéseket a nemzetközi jogszabályokkal összhangban végrehajtó állam erői számára ideiglenesen Elefántcsontpartra szállított vagy exportált eladásokra vagy beszerzésekre, amely intézkedések kizárólag és közvetlenül ezen állam állampolgárainak és olyan állampolgároknak az evakuálására irányulnak, akikkel szemben ezen állam Elefántcsontparton konzuli felelősséget visel, amennyiben az ilyen tevékenységekről a szankcióbizottság előzetesen értesítést kapott. |
(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó engedélyeket, beleértve azokat a tevékenységeket, amelyekhez a szankcióbizottság jóváhagyása vagy értesítése szükséges, az exportáló tagállam vagy azon tagállam II. mellékletben felsorolt illetékes hatóságán keresztül kell beszerezni, amelyben a szolgáltatót bejegyezték.
(3) Már végrehajtott tevékenységek nem engedélyezhetőek.
5. cikk
A 2. és 3. cikket nem kell alkalmazni az Egyesült Nemzetek személyzete, az Európai Unió, a Közösség vagy tagállamainak személyzete, a média képviselői, és a humanitárius és fejlesztési szervezetek képviselői és a hozzájuk tartozó személyek által kizárólag a saját személyes használatukra Elefántcsontpartra ideiglenesen kivitt védőruházatra, beleértve a golyóálló mellényt és a katonai sisakot.
6. cikk
A Bizottság és a tagállamok azonnal tájékoztatják egymást az e rendelet szerint meghozott intézkedésekről, valamint a rendelkezésükre álló minden más, az e rendelettel kapcsolatos vonatkozó információról, különösen az ennek megsértésével és végrehajtásával kapcsolatos problémákra és a nemzeti bíróságok által meghozott ítéletekre vonatkozó információkról.
7. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a tagállamok által nyújtott információk alapján módosítsa a II. mellékletet.
8. cikk
A tagállamok meghatározzák az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról, valamint azok minden további módosításáról.
9. cikk
E rendeletet alkalmazni kell:
a) |
a Közösség területén, ideértve annak légterét is; |
b) |
valamely tagállam joghatósága alá eső bármely légi vagy vízi jármű fedélzetén; |
c) |
a Közösség területén vagy azon kívül tartózkodó bármely személyre, aki valamely tagállam állampolgára; |
d) |
valamely tagállam joga szerint alapított vagy létrehozott jogi személyre, szervezetre vagy testületre; |
e) |
a Közösségen belül üzleti tevékenységet folytató bármely jogi személyre, szervezetre vagy testületre. |
10. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. január 31-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) HL L 368., 2004.12.15., 50. o.
I. MELLÉKLET
A belső elnyomás céljaira felhasználható, a 3. cikkben említett felszerelések jegyzéke
Az alábbi jegyzék nem tartalmazza azon cikkeket, amelyeket kifejezetten katonai használatra terveztek vagy alakítottak át.
1. |
Ballisztikai védelmet nyújtó biztonsági sisakok, tömegoszlatásnál használatos sisakok és védőpajzsok, valamint ballisztikai védőpajzsok és különleges kialakítású részegységeik. |
2. |
Különleges ujjlenyomat-azonosító berendezés. |
3. |
Teljesítményszabályozott fényszórók. |
4. |
Ballisztikai védelemmel ellátott építőipari berendezések. |
5. |
Vadászkések. |
6. |
Vadászpuskák előállítására tervezett különleges gyártóberendezések. |
7. |
Lőszer kézi rakodására szolgáló eszközök. |
8. |
Kommunikációk lehallgatására előállított készülékek. |
9. |
Optikai szilárdtest-detektorok. |
10. |
Képerősítő csövek. |
11. |
Fegyverek teleszkópos távcsövei. |
12. |
Sima csövű fegyverek és lőszereik, kivéve a kifejezetten katonai célra kifejlesztett fegyverek, és ezek különleges kialakítású tartozékai; kivéve:
|
13. |
Lőfegyverek használatának elsajátítására szolgáló szimulátorok és kifejezetten ezekhez tervezett vagy átalakított alkatrészek és tartozékok. |
14. |
Nem kifejezetten katonai célra kifejlesztett bombák és gránátok, illetve azok különleges kialakítású alkatrészei. |
15. |
Golyóálló mellények és különleges kialakítású tartozékaik, kivéve a kifejezetten katonai követelmények és szabványok alapján kifejlesztett mellényeket. |
16. |
Ballisztikai védelemmel gyártott vagy ellátott négykerék-meghajtású terepjáró haszonjárművek, és ilyen járművekre szánt idompáncélzat. |
17. |
Vízágyúk és azok különleges kialakítású vagy átalakított alkatrészei. |
18. |
Vízágyúval felszerelt járművek. |
19. |
Elektromos vagy elektromossá átalakított, útakadályok eltávolítására alkalmas különleges kialakítású járművek és e célból tervezett vagy átalakított különleges kialakítású alkatrészek. |
20. |
A gyártó vagy szállító szerint tömegoszlatásra alkalmas akusztikai eszközök és azok különleges kialakítású alkatrészei. |
21. |
Kifejezetten emberek fogva tartására kifejlesztett lábsínek, rabláncok, béklyók és elektromos sokkolók; kivéve:
|
22. |
Cselekvőképességet korlátozó anyag (könnygáz vagy bors-spray) szórásával működtethető, tömegoszlatási vagy önvédelmi célokra tervezett vagy átalakított hordozható készülékek, illetve erre a célra kifejlesztett különleges kialakítású alkatrészek. |
23. |
Elektromos sokkhatás kiváltásával működő, tömegoszlatási vagy önvédelmi célokra tervezett vagy átalakított hordozható készülékek és eszközök (többek között elektromos sokkoló botok, elektromos sokkoló pajzsok, kábító fegyverek és elektromos sokkoló lőfegyverek (tasers)), illetve ezek kifejezetten ilyen célokra kifejlesztett vagy átalakított alkatrészei. |
24. |
Elrejtett robbanóanyagok felderítésére képes elektronikus felszerelés és azok különleges kialakítású alkatrészei; kivéve a TV- vagy röntgenkészülékeket. |
25. |
Rögtönzött készülékeknél a rádióval működtetett távirányítás által okozott detonáció kiszűrésére kifejlesztetett elektronikus zavaró eszközök és ezek különleges kialakítású alkatrészei. |
26. |
Elektronikus vagy nem elektronikus eszközökkel robbanások kiváltására kifejlesztett berendezések és készülékek, ideértve a gyújtószerkezeteket, a detonátorokat, az indítókat, a detonációs zsinórokat, és ezek különleges kialakítású tartozékai; kivéve:
|
27. |
Robbanóeszközök és lőszerek elhelyezésére szolgáló berendezések és eszközök; kivéve:
|
28. |
Éjjellátó eszközök és termográfiai berendezések, valamint ezek képerősítő csövei vagy szilárdtest-érzékelői. |
29. |
Betörésre alkalmas robbanótöltetek. |
30. |
Robbanóanyagok és kapcsolódó vegyi anyagok, mint:
|
31. |
Kifejezetten a felsorolt cikkekre tervezett szoftverek és a hozzájuk szükséges technológia. |
II. MELLÉKLET
A 3. ÉS 4. CIKKBEN EMLÍTETT ILLETÉKES HATÓSÁGOK JEGYZÉKE
(a tagállamok töltik ki)
BELGIUM
Service public fédéral de l'économie, des PME, des classes moyennes et de l'énergie |
Potentiel économique, E4, Service des licences |
Avenue du Général Leman 60 |
B-1040 Bruxelles |
Téléphone: (32-2) 206 58 16/27 |
Fax: (32-2) 230 83 22 |
Federale overheidsdienst Economie, KMO's, Middenstand en Economie |
Economisch Potentieel, E4, Dienst vergunningen |
Generaal Lemanstraat 60 |
B-1040 Brussel |
Telefoon (32-2) 206 58 16/27 |
Fax: (32-2) 230 83 22 |
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Ministerstvo průmyslu a obchodu |
Licenční správa |
Na Františku 32 |
110 15 Praha 1 |
Tel. (420-2) 24 06 27 20 |
Tel. (420-2) 24 22 18 11 |
Ministerstvo zahraničních věcí |
Odbor Společné zahraniční a bezpečnostní politiky EU |
Loretánské nám. 5 |
118 00 Praha 1 |
Tel. (420) 2 2418 2987 |
Fax (420) 2 2418 4080 |
DÁNIA
Erhvervs- og Byggestyrelsen |
Langelinie Allé 17 |
DK-2100 København Ø |
Tlf. (45) 35 46 62 81 |
Fax (45) 35 46 62 03 |
Udenrigsministeriet |
Asiatisk Plads 2 |
DK-1448 København K |
Tlf. (45) 33 92 00 00 |
Fax (45) 32 54 05 33 |
Justitsministeriet |
Slotholmsgade 10 |
DK-1216 København K |
Tlf. (45) 33 92 33 40 |
Fax (45) 33 93 35 10 |
NÉMETORSZÁG
Finanszírozással és pénzügyi támogatással kapcsolatban:
Deutsche Bundesbank |
Servicezentrum Finanzsanktionen |
Postfach |
D-80281 München |
Tel.: (49) 89 28 89 38 00 |
Fax: (49) 89 35 01 63 38 00 |
Technikai segítségnyújtással kapcsolatban:
Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle (BAFA) |
Frankfurter Straße 29–35 |
D-65760 Eschborn |
Tel: (49) 61 96 908-0 |
Fax: (49) 61 96 908-800 |
ÉSZTORSZÁG
Eesti Välisministeerium |
Islandi väljak 1 |
15049 Tallinn |
Tel: +372 6317 100 |
Fax: +372 6317 199 |
GÖRÖGORSZÁG
Ministry of Economy and Finance |
General Directorate for Policy Planning and Management |
Address Kornaroy Str., 105 63 Athens |
Tel.: +30 210 3286401-3 |
Fax.: +30 210 3286404 |
Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών |
Γενική Δ/νση Σχεδιασμού και Διαχείρισης Πολιτικής |
Δ/νση : Κορνάρου 1, Τ.Κ. 101 80 |
Αθήνα - Ελλάς |
Τηλ.: +30 210 3286401-3 |
Φαξ: +30 210 3286404 |
SPANYOLORSZÁG
Secretaría General de Comercio Exterior |
Paseo de la Castellana, 162 |
E-28046 Madrid |
Tel. (34) 913 49 38 60 |
Fax (34) 914 57 28 63 |
FRANCIAORSZÁG
Ministère de l'économie, des finances et de l'industrie |
Direction générale des douanes et des droits indirects |
Cellule embargo — Bureau E2 |
Tél.: (33) 1 44 74 48 93 |
Télécopie: (33) 1 44 74 48 97 |
Direction générale du Trésor et de la politique économique |
Service des affaires multilatérales et du développement |
Sous-direction Politique commerciale et investissements |
Service Investissements et propriété intellectuelle |
139, rue du Bercy |
75572 Paris Cedex 12 |
Tél.: (33) 1 44 87 72 85 |
Télécopie: (33) 1 53 18 96 55 |
Ministère des affaires étrangères |
Direction générale des affaires politiques et de sécurité |
Direction des Nations Unies et des organisations internationales |
Sous-direction des affaires politiques |
Tél.: (33) 1 43 17 59 68 |
Télécopie (33) 1 43 17 46 91 |
Service de la Politique Etrangère et de Sécurité Commune |
Tél.: (33) 1 43 17 45 16 |
Télécopie: (33) 1 43 17 45 84 |
ÍRORSZÁG
United Nations Section |
Department of Foreign Affairs, |
Iveagh House |
79-80 Saint Stephen's Green |
Dublin 2. |
Telephone +353 1 478 0822 |
Fax +353 1 408 2165 |
Central Bank and Financial Services Authority of Ireland |
Financial Markets Department |
Dame Street |
Dublin 2. |
Telephone +353 1 671 6666 |
Fax +353 1 679 8882 |
OLASZORSZÁG
Ministero degli Affari Esteri |
Piazzale della Farnesina, I-00194 Roma |
D.G.A.S. — Ufficio I |
Tel. (39) 06 3691 7334 |
Fax (39) 06 3691 5446 |
U.A.M.A. |
Tel. (39) 06 3691 3605 |
Fax (39) 06 3691 8815 |
CIPRUS
Ministry of Commerce, Industry and Tourism |
6 Andrea Araouzou |
1421 Nicosia |
Tel: +357 22 86 71 00 |
Fax: +357 22 31 60 71 |
Central Bank of Cyprus |
80 Kennedy Avenue |
1076 Nicosia |
Tel: +357 22 71 41 00 |
Fax: +357 22 37 81 53 |
Ministry of Finance (Department of Customs) |
M. Karaoli |
1096 Nicosia |
Tel: +357 22 60 11 06 |
Fax: +357 22 60 27 41/47 |
LETTORSZÁG
Latvijas Republikas Ārlietu ministrija |
Brīvības iela 36 |
Rīga LV 1395 |
Tel. nr. (371) 7016 201 |
Fax. nr. (371) 7828 121 |
LITVÁNIA
Ministry of Foreign Affairs |
Security Policy Department |
J.Tumo-Vaizganto 2 |
2600 Vilnius |
Tel.: +370 5 2362516 |
Fax: +370 5 2313090 |
LUXEMBURG
Ministère de l'Économie et du Commerce extérieur |
Office des Licences |
B.P. 113 |
L-2011 Luxembourg |
Tél: (352) 478 23 70 |
Fax: (352) 46 61 38 |
mail: office.licences@mae.etat.lu |
Ministère des Affaires étrangères et de l’Immigration |
Direction des Affaires politiques |
5, rue Notre-Dame |
L-2240 Luxembourg |
Tél: (352) 478 2421 |
Fax: (352) 22 19 89 |
MAGYARORSZÁG
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal |
Margit krt. 85. |
H-1024 Budapest |
Magyarország |
Postafiók: 1537 Pf.: 345 |
Tel.: +36-1-336-7300 |
MÁLTA
Bord ta' Sorveljanza dwar is-Sanzjonijiet |
Direttorat ta' l-Affarijiet Multilaterali |
Ministeru ta' l-Affarijiet Barranin |
Palazzo Parisio |
Triq il-Merkanti |
Valletta CMR 02 |
Tel: +356 21 24 28 53 |
Fax: +356 21 25 15 20 |
HOLLANDIA
Minister van Economische Zaken, |
Namens deze, |
De Belastingdienst/Douane Noord |
De voorzitter van het managementteam |
Postbus 40200 |
8004 DE Zwolle |
AUSZTRIA
Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit |
Abteilung C2/2 (Ausfuhrkontrolle) |
Stubenring 1 |
A-1010 Wien |
Tel (+43-1) 711 00-0 |
FAX (+43-1) 711 00-8386 |
LENGYELORSZÁG
Koordináló hatóság:
Ministry of Foreign Affairs |
Department of Law and Treaties |
Al. J. Ch. Szucha 23 |
00-580 Warsaw |
Lengyelország |
Tel. (+48 22) 523 9427 vagy 9348 |
Fax. (+48 22) 523 8329 |
Együttműködő hatóságok:
Ministry of Defence |
Department of Defence Policy |
ul. Al. Niepodległości 218 |
00-911 Warsaw |
Lengyelország |
Tel. (+48 22) 687 49 17 |
Fax. (+48 22) 682 621 80 |
Ministry of Economy and Labour |
Department of Export Control |
Plac Trzech Krzyży 3/5 |
00-507 Warsaw |
Lengyelország |
Tel. (+48 22) 693 51 71 |
Fax (+48 22) 693 40 33 |
PORTUGÁLIA
Ministério dos Negócios Estrangeiros |
Direcção-Geral dos Assuntos Multilaterais |
Largo do Rilvas |
P-1350-179 Lisboa |
Tel.: (351) 21 394 60 72 |
Fax: (351) 21 394 60 73 |
Ministério das Finanças |
Direcção-Geral dos Assuntos Europeus e Relações Internacionais |
Avenida Infante D. Henrique, n.o 1, C 2.o |
P-1100 Lisboa |
Tel.: (351) 21 882 32 32 40/47 |
Fax.: (351) 21 882 32 49 |
SZLOVÉNIA
Ministry of Foreign Affairs |
Prešernova 25 |
SI-1000 Ljubljana |
Phone: 00386 1 4782000 |
Fax: 00386 1 4782341 |
Ministry of the Economy |
Kotnikova 5 |
SI-1000 Ljubljana |
Phone: 00386 1 4783311 |
Fax: 00386 1 4331031 |
Ministry of Defence |
Kardeljeva pl. 25 |
SI-1000 Ljubljana |
Phone 00386 1 4712211 |
Fax: 00386 1 4318164 |
SZLOVÁKIA
Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky |
Mierová 19 |
827 15 Bratislava 212 |
Tel.: 00421/2/4854 1111 |
Fax: 00421/2/4333 7827 |
Ministerstvo financií Slovenskej republiky |
Štefanovičova 5 |
P. O. BOX 82 |
817 82 BRATISLAVA |
Tel.: 00421/2/5958 1111 |
Fax: 00421/2/5249 8042 |
FINNORSZÁG
Ulkoasiainministeriö/Utrikesministeriet |
PL/PB 176 |
FIN-00161 Helsinki/Helsingfors |
P./Tfn (358-9) 16 00 5 |
Faksi/Fax (358-9) 16 05 57 07 |
Puolustusministeriö/Försvarsministeriet |
Eteläinen Makasiinikatu 8 / Södra Magasinsgatan 8 |
FIN-00131 Helsinki/Helsingfors |
PL/PB 31 |
P./Tfn (358-9) 16 08 81 28 |
Faksi/Fax (358-9) 16 08 81 11 |
SVÉDORSZÁG
Inspektionen för strategiska produkter (ISP) |
Box 70 252 |
107 22 Stockholm |
Tfn (46-8) 406 31 00 |
Fax (46-8) 20 31 00 |
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Sanctions Licensing Unit |
Export Control Organisation |
Department of Trade and Industry |
4 Abbey Orchard Street |
London SW1P 2HT |
Tel. (44) 20 7215 0594 |
Fax. (44) 20 7215 0593 |
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
Európai Közösségek Bizottsága |
Külkapcsolati Főigazgatóság |
KKBP Igazgatóság |
A.2. Egység: A külkapcsolatokkal összefüggő jogi és intézményi ügyek – Szankciók |
CHAR 12/163 |
B-1049 Bruxelles/Brussel |
Tel.: (32-2) 296 25 56 |
Fax (32-2) 296 75 63 |
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/16 |
A BIZOTTSÁG 175/2005/EK RENDELETE
(2005. február 1.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2005. február 2-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. február 1-jén.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. február 1-i bizottsági rendelethez
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
052 |
116,0 |
204 |
78,7 |
|
212 |
152,0 |
|
999 |
115,6 |
|
0707 00 05 |
052 |
154,7 |
999 |
154,7 |
|
0709 90 70 |
052 |
203,3 |
204 |
244,8 |
|
624 |
56,7 |
|
999 |
168,3 |
|
0805 10 20 |
052 |
46,2 |
204 |
48,3 |
|
212 |
47,9 |
|
220 |
49,5 |
|
421 |
38,1 |
|
448 |
35,4 |
|
624 |
44,6 |
|
999 |
44,3 |
|
0805 20 10 |
052 |
49,1 |
204 |
60,6 |
|
624 |
73,4 |
|
999 |
61,0 |
|
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90 |
052 |
61,2 |
204 |
87,5 |
|
400 |
78,4 |
|
464 |
138,7 |
|
624 |
67,4 |
|
662 |
36,0 |
|
999 |
78,2 |
|
0805 50 10 |
052 |
60,0 |
999 |
60,0 |
|
0808 10 80 |
052 |
104,3 |
400 |
91,0 |
|
404 |
83,7 |
|
720 |
52,8 |
|
999 |
83,0 |
|
0808 20 50 |
388 |
78,8 |
400 |
89,3 |
|
528 |
79,2 |
|
720 |
36,8 |
|
999 |
71,0 |
(1) Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/18 |
A BIZOTTSÁG 176/2005/EK RENDELETE
(2005. február 1.)
a szegfűre és a rózsára vonatkozó közösségi termelői árak és közösségi importárak meghatározásáról a Ciprusról, Izraelből, Jordániából, Marokkóból, Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó egyes virágok behozatalára vonatkozó megállapodások alkalmazása céljára
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a Ciprusról, Izraelből, Jordániából, Marokkóból, valamint Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó egyes virágok behozatalára vonatkozó kedvezményes vámok alkalmazására vonatkozó feltételek meghatározásáról szóló, 1987. december 21-i 4088/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 700/88/EGK rendelet 1b. cikkében említett egy virágból álló (virágos) szegfű, több virágból álló (virágos szárú) szegfű, nagyvirágú rózsa és kisvirágú rózsa tekintetében a kéthetes időszakokra vonatkozó közösségi termelői árakat és közösségi importárakat a melléklet rögzíti.
2. cikk
Ez a rendelet 2005. február 2-án lép hatályba.
E rendeletet 2005. február 2. és 15. között kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. február 1-jén.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 382., 1987.12.31., 22. o. A legutóbb az 1300/97/EK rendelettel (HL L 177., 1997.7.5., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 72., 1988.3.18., 16. o. A legutóbb a 2062/97/EK rendelettel (HL L 289., 1997.10.22., 1. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
a szegfűre és a rózsára vonatkozó közösségi termelői áraknak és közösségi importáraknak a Ciprusról, Izraelből, Jordániából, Marokkóból, valamint Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó egyes virágok behozatalára vonatkozó megállapodások alkalmazása céljára történő meghatározásáról szóló, 2005. február 1. bizottsági rendelethez
(EUR/100 db) |
||||
2005. február 2. és 15. között |
||||
Közösségi termelői ár |
Egy virágból álló szegfű (virágos) |
Több virágból álló szegfű (virágos szárú) |
Nagyvirágú rózsa |
Kisvirágú rózsa |
|
16,75 |
12,41 |
41,05 |
17,27 |
Közösségi importár |
Egy virágból álló szegfű (virágos) |
Több virágból álló szegfű (virágos szárú) |
Nagyvirágú rózsa |
Kisvirágú rózsa |
Izrael |
— |
— |
— |
— |
Marokkó |
— |
— |
— |
— |
Ciprus |
— |
— |
— |
— |
Jordánia |
— |
— |
— |
— |
Ciszjordánia és a Gázai övezet |
— |
— |
— |
— |
II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
Tanács
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/20 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2004. november 22.)
az Európai Gazdasági Közösség és a Comore-i Iszlám Szövetségi Köztársaság között létrejött, a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségeket és az azokhoz való pénzügyi hozzájárulást megállapító jegyzőkönyv 2004. február 28. és 2004. december 31. közötti időszakra való ideiglenes alkalmazásáról szóló levélváltás formájában létrejött megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
(2005/76/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére a 300. cikk (2) bekezdésével összefüggésben,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Európai Gazdasági Közösség és a Comore-i Iszlám Szövetségi Köztársaság között a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodás (1) értelmében a megállapodáshoz fűzött jegyzőkönyv időbeli hatályának lejártát megelőzően a Szerződő Felek tárgyalásokat folytatnak a következő időszakra szóló jegyzőkönyv tartalmáról és a melléklet esetleges módosításáról vagy kiegészítéséről való megegyezés kialakítása érdekében. |
(2) |
Amíg az 1439/2001/EK rendelettel (2) jóváhagyott, jelenlegi jegyzőkönyv módosításairól szóló tárgyalásokra sor kerül, a két Szerződő Fél úgy döntött, hogy levélváltás formájában létrejött megállapodás útján 2004. február 28-ától 2004. december 31-ig terjedő időtartamra meghosszabbítja e jegyzőkönyv időbeli hatályát. |
(3) |
A levélváltás a közösségi halászoknak halászati lehetőséget biztosít 2004. február 28. és a 2004. december 31. közötti időszakban azon vizeken, melyek Comoros szuverenitása és joghatósága alá tartoznak. |
(4) |
A közösségi halászhajók halászati tevékenysége megszakításának érdekében lényeges, hogy a meghosszabbítás a lehető legkorábban hatályba lépjen. A levélváltás formájában létrejövő megállapodást ezért – a Tanács általi végleges megkötésre is figyelemmel – alá kell írni. |
(5) |
A halászati lehetőségeknek a meghosszabbított jegyzőkönyvön alapuló tagállamok közötti elosztását meg kell erősíteni, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az Európai Gazdasági Közösség és a Comore-i Iszlám Szövetségi Köztársaság között létrejött, a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek a 2004. február 28-ától 2004. december 31-ig terjedő időtartamra történő meghosszabbításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás aláírását – figyelemmel a megkötésre vonatkozó tanácsi határozatra – a Tanács az Európai Közösség nevében jóváhagyja.
A levélváltás formájában létrejött megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy – figyelemmel a megkötésére – kijelölje a levélváltás útján létrejövő megállapodás aláírására a Közösség nevében jogosult személy(ek)et.
3. cikk
A levélváltás útján létrejövő megállapodást ideiglenesen a Közösség 2004. február 28-tól kezdődő hatállyal alkalmazza.
4. cikk
A jegyzőkönyv 1. cikkében megállapított halászati lehetőségek tagállamok közötti felosztása a következő:
a) |
kerítőhálós tonhalhalászó hajók:
|
b) |
felszíni hosszú horogsoros hajók:
|
Amennyiben az e tagállamokból származó engedélykérelmek nem merítik ki teljesen a jegyzőkönyvben megállapított halászati lehetőségeket, a Bizottság figyelembe vehet más tagállamokból származó engedélykérelmeket is.
5. cikk
Azon tagállamok, amelyek hajói e jegyzőkönyv alapján halásznak, a közösségi halászhajók harmadik országok vizein és a nyílt tengereken való fogásainak megfigyelése tekintetében a 2847/93/EGK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. március 14-i 500/2001/EK bizottsági rendeletben (3) meghatározott módon értesítik a Bizottságot az egyes állományokból az Comore-szigetek halászati övezetében kifogott mennyiségekről.
Kelt Brüsszelben, 2004. november 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
C. VEERMAN
(1) HL L 137., 1988.6.2., 19. o.
(2) HL L 193., 2001.7.17., 1. o.
(3) HL L 73., 2001.3.15., 8. o.
LEVÉLVÁLTÁS
útján létrejött megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Comore Iszlám Szövetségi Köztársaság közötti, a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek a 2004. február 28-ától 2004. december 31-ig terjedő időtartamra történő meghosszabbításáról
Uram!
Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem, hogy amíg a megállapodáshoz mellékelt jegyzőkönyv módosításairól szóló tárgyalásokra sor kerül, az Európai Gazdasági Közösség és a Comore-i Iszlám Szövetségi Köztársaság között létrejött, a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jelenleg (2001. február 28-tól 2004. február 27-ig) hatályos jegyzőkönyv meghosszabbításának biztosítására a következő átmeneti szabályokban állapodtunk meg:
1. |
Az elmúlt három évben alkalmazott szabályok időbeli hatálya a 2004. február 28-tól 2004. december 31-ig tartó időszakra meghosszabbodik. A Közösség által az átmeneti időszakra fizetendő pénzügyi hozzájárulás, azaz 291 875 EUR, időarányosan megfelel a jelenleg hatályos jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított összegnek. E pénzügyi hozzájárulás kifizetését legkésőbb 2004. december 1-jén teljesíteni kell. A kifizetésre a jegyzőkönyv 3. cikkében megállapított összeg kifizetési feltételei vonatkoznak. |
2. |
A halászati engedélyeket az átmeneti időszakban a jelenleg hatályos jegyzőkönyv 1. cikkében megállapított korlátokon belül, a jegyzőkönyvhöz csatolt melléklet 1. pontjában megállapított díjak vagy előlegek ellenében adják meg. |
Lekötelezne, ha igazolná levelem kézhezvételét és megerősítené egyetértését annak tartalmával.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
Az Európai Unió Tanácsa részéről
Uram,
Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom mai levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:
„Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem, hogy amíg a megállapodáshoz mellékelt jegyzőkönyv módosításairól szóló tárgyalásokra sor kerül, az Európai Gazdasági Közösség és a Comore-i Iszlám Szövetségi Köztársaság között létrejött, a Comore-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jelenleg (2001. február 28-tól 2004. február 27-ig) hatályos jegyzőkönyv meghosszabbításának biztosítására a következő átmeneti szabályokban állapodtunk meg:
1. |
Az elmúlt három évben alkalmazott szabályok időbeli hatálya a 2004. február 28-tól 2004. december 31-ig tartó időszakra meghosszabbodik. A Közösség által az átmeneti időszakra fizetendő pénzügyi hozzájárulás, azaz 291 875 EUR, időarányosan megfelel a jelenleg hatályos jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított összegnek. E pénzügyi hozzájárulás kifizetését legkésőbb 2004. december 1-jén teljesíteni kell. A kifizetésre a jegyzőkönyv 3. cikkében megállapított összeg kifizetési feltételei vonatkoznak. |
2. |
A halászati engedélyeket az átmeneti időszakban a jelenleg hatályos jegyzőkönyv 1. cikkében megállapított korlátokon belül, a jegyzőkönyvhöz csatolt melléklet 1. pontjában megállapított díjak vagy előlegek ellenében adják meg. |
Lekötelezne, ha igazolná levelem kézhezvételét és megerősítené egyetértését annak tartalmával.”
Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem: levelének tartalma elfogadható a Comore-i Unió Kormánya számára, így az Ön levele és ez a levél együtt megállapodást hoz létre, összhangban az Ön javaslatával.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
a Comore-i Unió Kormánya részéről
Bizottság
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/24 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2004. március 30.)
az Egyesült Királyság által a gibraltári kötelezett társaságok javára megvalósított támogatási rendszerről
(az értesítés a B(2004) 928. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol szöveg hiteles)
(EGT vonatkozású szöveg)
(2005/77/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikkének (2) bekezdésében az első albekezdésre,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
miután az érdekelt feleket felszólította, hogy nyújtsák be megjegyzéseiket a fent idézett rendelkezések alapján (1), és miután figyelembe vette megjegyzéseiket,
mivel:
I. ELJÁRÁS
(1) |
1999. február 12-i keltezésű (D/50716) levelében a Bizottság felkérte az Egyesült Királyságot, hogy adjon tájékoztatást néhány adóintézkedésről, beleértve a gibraltári kötelezett társaságok rendszerét. Az Egyesült Királyság 1999. július 22-i keltezésű levélben válaszolt. A Bizottság további tájékoztatást kért 2000. május 23-án, és egy emlékeztetőt küldött 2000. június 28-án. Az Egyesült Királyság 2000. július 3-án válaszolt. 2000. szeptember 12-i keltezésű levelében az Egyesült Királyság tájékoztatást adott a mentesített társaságok rendszeréről (A/37430). Megbeszélés volt az Egyesült Királyság és Gibraltár hatóságaival 2000. október 19-én, Gibraltár offshore adórendszereinek, a kötelezett társaságok rendszerének és a mentesített társaságok rendszerének megvitatására. További információkat, a megbeszélésen felvetett kérdésekre reagálva az Egyesült Királyság 2001. január 8-án küldött (A/30254). |
(2) |
2001. július 11-i keltezésű levelében (D/289757) a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot arról, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében rögzített eljárás kezdeményezéséről határozott a gibraltári kötelezett társaságok rendszerével kapcsolatban. Az egy hónapos határidő meghosszabbítását követően az Egyesült Királyság 2001. szeptember 21-i keltezésű levélben válaszolt (A/37407). |
(3) |
Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához 2001. szeptember 7-én beadott kérelmével, a gibraltári kormány keresetet indított a gibraltári kötelezett társaságok rendszerének hivatalos vizsgálatáról szóló SG(2001) D/289755 határozat semmissé nyilvánítására, a pert T-207/01 ügyként vették nyilvántartásba. Ugyanazon a napon a gibraltári kormány egy további kérelmet nyújtott be átmeneti intézkedések elfogadására, a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló SG(2001) D/289755 határozat felfüggesztésére és annak elrendelésére, hogy a Bizottságot szólítsák fel a kihirdetéstől való tartózkodásra (T-207/01 R ügy). 2001. december 19-i keltezésű rendelkezésében az Elsőfokú Bíróság elnöke elutasította az átmeneti intézkedések iránti kérelmet (2). 2002. április 30-i ítéletében az Elsőfokú Bíróság elutasította a határozat semmissé nyilvánítására vonatkozó kérelmet (3). |
(4) |
2001. november 21-én a Bizottság tájékoztatást kért a kötelezett társaságokra vonatkozó adókulcsról. Válasz hiányában a Bizottság hivatalos emlékeztetőt bocsátott ki 2002. március 21-én (D/51275). Az Egyesült Királyság 2002. április 10-én válaszolt (A/32681). A Bizottság további tisztázást kért 2002. október 28-án (D/56088). Az Egyesült Királyság 2002. november 11-én válaszolt (A/38454), és további megjegyzéseket fűzött ahhoz 2002. december 13-án (A/39209). |
(5) |
A hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló bizottsági határozat kihirdetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt, felkérve az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására (4). 2002. február 27-i (A/31518) és 2002. február 28-i (A/31557) keltezésű levelekben megjegyzések érkeztek be Charles A. Gomez & Co Barristers and Acting Solicitors-tól és a gibraltári kormánytól. Ezek a megjegyzések továbbításra kerültek az Egyesült Királyságnak, amely 2002. április 25-i levélben válaszolt (A/33257). |
II. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA
(6) |
A kötelezett társaság fogalommeghatározása Gibraltár 1983. július 14-i (módosított) jövedelemadó-szabályozásában szerepel. A kötelezett társaság rendszer megvalósításának részletes szabályait az 1983. szeptember 22-i Jövedelemadó (kötelezett társaságok) szabályzattal fogadták el, amely szabályokra együttesen ez a határozat a „kötelezett társaságok jogszabályai”-ként hivatkozik. |
(7) |
Ahhoz, hogy a kötelezett társaság státusát megszerezze, a társaságnak többek között a következő feltételeket kell teljesítenie:
|
(8) |
Az a társaság, amely teljesíti a fenti feltételeket, megkapja a kötelezett társaság tanúsítványt. Kibocsátást követően a tanúsítvány 25 évig érvényben marad. |
(9) |
A kötelezett társaságnak adót kell fizetnie eredménye után, olyan adókulcs szerint, amely mindig alacsonyabb, mint a normál társasági adókulcs, amely jelenleg 35 %. Az alkalmazott adókulcs tárgyalás alapját képezi az érintett társaság és a Pénzügyi Központi Részleg között, amely a gibraltári kormány Kereskedelmi, Ipari és Távközlési Egységének része (Department of Trade, Industry and Telecommunications). Nincs törvényi előírás ezeknek a tárgyalásoknak a lefolytatásához. A kötelezett társaságok túlnyomó része 2 % és 10 % közötti adót fizet, és újabban a gibraltári hatóságok politikája annak biztosítása, hogy minden kötelezett társaság 2 % és 10 % között fizessen. Ezeken a paramétereken belül az adókulcs meghatározása során figyelembe veszik, hogy az ugyanabban az ágazatban működő társaságok között meglegyen az összhang (5). Az adókulcsok:
|
(10) |
További előnyök a kötelezett státusból a következők:
|
(11) |
Az Egyesült Királyság által megadott információk szerint olyankor, amikor a tervezett művelet „kézzelfogható” jelenlétet követel meg Gibraltárban, az ilyen tevékenységre vállalkozó társaság rendszerint a kötelezett társaság státusát kapja meg, nem pedig a mentesített társaság (6) státusát. A kötelezett társaságok is különleges hasznot húznak az olyan helyzetekben, amikor egy leányvállalatnak jövedelmet kell eljuttatnia a külföldi anyavállalatnak, és ehhez az szükséges, hogy egy bizonyos szintű adót kifizessen, ami lehetővé teszi, hogy az anyaországban fizetendő adó csökkenjen. |
III. AZ ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK INDOKAI
(12) |
Az Egyesült Királyság által benyújtott információk értékelésekor, az előzetes vizsgálat során, a Bizottság úgy vélekedett, hogy a társasági adó teljes összegének megfizetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés feltehetőleg előnyhöz juttatja a kötelezett társaságokat. Úgy vélekedett, hogy ennek az előnynek a juttatása állami erőforrásokon keresztül történik, kihat a tagállamok közötti kereskedelemre, és kivételező. A Bizottság továbbá úgy vélte, hogy az állami támogatás általános tiltása alóli, a Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésében megállapított kivételek egyike sem alkalmazható. Ezeknek az indokoknak az alapján a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a közös piaccal, és ezért úgy döntött, megkezdi a hivatalos vizsgálati eljárást. |
IV. A GIBRALTÁRI KORMÁNY MEGJEGYZÉSEI
(13) |
A gibraltári kormány megjegyzéseit négy címszó alatt tette meg:
|
(14) |
Ezek a megjegyzések a következőkben foglalhatók össze. |
(15) |
A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható az olyan adómegoldásokra, mint a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy nemzetközi összefüggésben működjenek. Ezen belül, mivel a kötelezett társasági státus megadására akkor kerül sor, ha az ilyen társaságok nem folytatnak üzleti tevékenységet Gibraltárban, nincs előny a szokásosan alkalmazandó adókulcsok alóli mentesítés formájában, mivel Gibraltár nem rendelkezik olyan hatáskörrel, hogy más joghatósággal kapcsolatos előnyt adományozzon. |
(16) |
Bár a gibraltári kormány elfogadja, hogy a kötelezett társaság rendszere által adományozott előnyök elkülönülnek a hazai piactól az Üzleti adózás magatartási kódexének B. bekezdése (7) értelmében – amelyet a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanácson belül 1997. december 1-jén tartott találkozójának állásfoglalása fogadott el –, állami erőforrások bevonására nem kerül sor. Az intézkedés nem rak pénzügyi terhet a gibraltári kormány költségvetésére. |
(17) |
Az intézkedés nem kivételező, mivel kötelezett társaságot bármely természetes vagy jogi személy létrehozhat, függetlenül nemzeti hovatartozásától vagy gazdasági tevékenységétől. A gibraltári kormány elfogadja, hogy a kötelezett társaság státusa nem áll rendelkezésre az olyan társaságok számára, amelyek Gibraltárban kereskedelmet folytatnak, vagy amelyekben gibraltáriak vagy gibraltári rezidensek haszonhúzó érdekeltséggel bírnak. Ez azonban legfeljebb a fordított diszkrimináció esete, ami nem hat ki a versenyre. |
(18) |
Az intézkedés kívül esik a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatókörén, mivel néhány kötelezett társaságot magánszemélyek hoztak létre, adótervezési okokból, eszközök vagy ingatlan birtoklására vagy személyes vagyonuk kezelésére. Az ilyen társaságok nem kereskednek, termelnek vagy versenyeznek a piacon. |
(19) |
Gibraltár nem képezi részét a Közösség közös vámterületének, és harmadik országnak minősül az áruforgalom céljára. A Szerződés 87. cikke ezért nem alkalmazható az áruk kereskedelmével foglalkozó vállalkozásoknak adományozott, feltételezett támogatásra, mivel a Gibraltárban termelt áruk nem forognak szabadon a közös piacon, hanem vámalakiságok vonatkoznak rájuk. A tagállamok közötti kereskedelemre ilyen körülmények nem lehetnek kihatással. |
(20) |
A 30/1997. és 206/1995. számú törvények alapján, a társadalombiztosítási hozzájárulástól való mentesítés formájában Velencében és Chioggiában lévő cégeknek nyújtott támogatásról szóló, 1999. november 25-i 2000/394/EK bizottsági határozatban (8) használt okfejtés – amely szerint az egyes cégeknek megadott előny nem valósít meg állami támogatást a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében – vonatkozik az adótervezési célokra létrehozott kötelezett társaságokra és azokra, amelyek árukereskedelmet folytatnak. |
(21) |
A kötelezetti státust élvező társaságok nagy száma húzna hasznot a jelenleg alkalmazott, az elhanyagolhatóságra vonatkozó szabályokból. |
(22) |
A kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok 1983 óta léteznek, amikor még messze nem volt világos a Bizottság, a tagállamok vagy a gazdasági szereplők számára, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályokat rendszerszerűen kell-e alkalmazni a társaságok adózásáról szóló nemzeti jogszabályokban, és milyen mértékben. Kevés példa van – ha ugyan van – arra, hogy a 90-es évek előtt a Bizottság állami támogatással kapcsolatos lépést tett volna általános társasági adóintézkedésekkel szemben. A jogszabályok 10 évvel megelőzik a tőkemozgások liberalizálását és 15 évvel az állami támogatás koncepciójának tisztázását, amelyet a Bizottság az állami támogatás szabályainak a közvetlen üzleti adóztatásra vonatkozó intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló közleményében (9) végzett el (a továbbiakban: „a közlemény”). A kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat a mentesített társaságokról szóló 1967. évi jogszabályok mintájára készítették el, amely megelőzi Gibraltárnak az Európai Unióhoz való, 1973-ban történt csatlakozását. |
(23) |
A mentesített társaságokra vonatkozó jogszabályokról értesítést kapott az úgynevezett „Primarolo” csoport, amely az Egyesült Királyság kormánya által elkészített Üzleti adózási magatartási kódex H. bekezdésének megfelelően jött létre, még azelőtt, hogy a közlemény kihirdetése 1998-ban megtörtént volna. Akkor nem volt olyan jelzés, hogy az Üzleti adóztatás magatartási kódexe értelmében károsnak minősített intézkedéseket a Bizottság új, nem bejelentett támogatási intézkedésekként fogja majd kezelni. |
(24) |
A közlemény tartalmazza az első átfogó – ha nem is teljes körű – meghatározást az „adóügyi állami támogatásra”. Ez egy igazgatási újítás, és inkább tekinthető egy szabályozási nyilatkozatnak a Bizottság jövőbeli cselekvését illetően ezen a területen, mint egy meglévő jogi szabályozás „tisztázásának”. |
(25) |
Az EK szerződés 93. cikkének alkalmazásához a részletes szabályokat meghatározó, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (10) 1. cikkének b) bekezdésének v) pontja úgy rendelkezik, hogy intézkedések támogatássá válhatnak a közös piac fejlődésének eredményeként és egyes tevékenységek liberalizációja révén. A kötelezett társaságokra vonatkozó jogi szabályozás olyan intézkedést képvisel, amely – ahogyan a rendelkezés utal erre – csak ezt követően vált támogatássá. Mivel a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat nem tekinti meglévő támogatásnak, a Bizottság visszamenőleges hatállyal viszonylag kifinomult, 2001. évi állami támogatási kritériumokat alkalmaz egy eltérő, 1983-ban uralkodó jogi és gazdasági helyzetre. Ilyen szempontból az ír társaságiadó-rendszer kezdetben nem minősült támogatásnak, annak ellenére, hogy a Bizottság nézete a későbbiekben megváltozott (11), és tükrözte a Közösségen belüli fegyelem fokozatos szigorodását az ilyen ösztönző adórendszerek tekintetében. |
(26) |
Amikor úgy ítélkezik, hogy a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat új, illegális támogatásként kezeli, a Bizottság megsérti az arányosság elvét. Az ilyen bánásmód drámai gazdasági következményekkel járhat. Az a jelentékeny kár, amelyet okoz majd, nem áll arányban egyetlen közösségi érdekkel sem, amelyeket az illegális támogatásra vonatkozó eljárás kezdeményezése szolgálhatna, különös tekintettel arra, hogy Gibraltár gazdaságának mérete igen kicsi, és a jogszabályoknak hatása a versenyre és a nemzetközi kereskedelemre szükségképpen jelentéktelen. A Bizottságnak pártatlanabb megközelítést alkalmazott volna, ha a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat akár az Üzleti adózás magatartási kódexe, akár a Szerződés 96. és 97. cikkei vagy a meglévő támogatásra alkalmazandó eljárás szerint vette volna fontolóra. |
(27) |
Végül, a Bizottság megsértette a jogbiztonság és a jogos várakozások elveit, amikor 18 évig várt, mielőtt a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat megtámadta volna, illetve amikor nem folytatott vizsgálatot a jogszabályokról, ésszerű időn belül. A jogszabályoknak a közösségi joggal való összhangját 1999 februárja előtt soha nem vonta kétségbe a Bizottság. A Defrenne-ügyhöz (12) hasonlóan, az hogy a Bizottság ilyen hosszú ideig nem cselekedett, jogos várakozásokra teremtett talajt Gibraltár részéről. |
(28) |
A Bizottság vizsgálataira korlátozó időszaknak kellene vonatkoznia. Ily módon, a 659/1999/EK rendelet 15. cikke alapján, bármely egyedi támogatást, amelyet 10 évvel azelőtt adtak meg, hogy a Bizottság lépéseket tett volna, meglévő támogatásnak kellene tekinteni. Ezt a szabályt alkalmazva, a Bizottságnak a kötelezett társaságokra vonatkozó szabályozást egy meglévő támogatási rendszernek kellett volna tekintenie. Mindenesetre a Bizottság megsértette a jogos várakozások és a jogbiztonság elveit, amikor túlságosan hosszú időszakot engedett elmúlni a jogszabályokra vonatkozó vizsgálatának megnyitását követően. Az előzetes vizsgálat 1999. február 12-én kezdődött, de a hivatalos vizsgálati eljárást csak két és fél évvel később kezdeményezték. Az előzetes vizsgálatot hosszú tétlenségi periódusok szakították meg a Bizottság részéről. Mivel voltak bizonyos kétségek a Bizottságon belül még 2000 novemberében is arról, hogy hasznos-e megnyitni az állami támogatási eljárást a Magatartási Kódexcsoport által beazonosított káros intézkedésekről, indokolt az az igény, hogy a meglévő támogatási eljárást kellett volna felhasználni. |
(29) |
A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavar orvoslására adott támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal. A kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok meghozatala egy évvel a Királyi Tengerészet Hajógyárának (1981-ben bejelentett) bezárása előtt történt, és egy olyan időpontban, amikor a brit katonai jelenlét Gibraltárban csökkenőben volt. A hajógyár volt Gibraltár fő foglalkoztatási és jövedelmi forrása, amely a foglalkoztatás 25 %-át és a bruttó hazai termék (GDP) 35 %-át tette ki. Bezárása súlyos zavarokat okozott a gibraltári gazdaságban, beleértve egy szerkezeti változást és gazdasági problémákat a munkanélküliség, a megnövekedett szociális kiadások és a szakképzett munkaerő kiáramlása miatt. A kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok választ jelentettek ezekre a súlyos zavarokra. |
(30) |
Annak ellenére, hogy a Bizottság és az Európai Közösségek Bírósága a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontját szigorúan úgy értelmezték, hogy a kérdéses zavarnak a tagállam gazdaságának egészére kell kihatnia, és nem csak egyes térségeire vagy területének egy részére (13), van ok a 87. cikk (3) bekezdésének b) pontjában szereplő kivétel alkalmazására Gibraltár esetére. Eltérően a tagállamok régióitól vagy területeitől, Gibraltár minden fontos módon teljes mértékben elkülönül az Egyesült Királyságtól, nevezetesen alkotmányos, politikai, jogi, gazdasági, adóügyi és földrajzi értelemben. Ez az egyetlen olyan terület, amelyre a közösségi jogot a Szerződés 299. cikkének (4) bekezdése értelmében alkalmazzák. Gibraltár és az Egyesült Királyság gazdaságai teljes mértékben elkülönülnek, és különállóak. Gibraltár nem kap pénzügyi támogatást az Egyesült Királyságtól, és jövedelmét saját maga teremti elő kiadási kötelezettségvállalásainak teljesítésére. Ebből következően azok a zavarok, amelyek az egyik gazdaságra hatnak, általában nem hatnak ki a másik gazdaságra, mint ahogy ez a helyzet a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladásával kapcsolatos válsággal, amely az Egyesült Királyság gazdaságát érintő, de Gibraltárt nem érintő, a Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kivételes eseményként kezelt zavar volt. |
(31) |
Lényegében a (22)–(28) preambulumbekezdésekben összefoglalt, a meglévő támogatásokról szólókhoz hasonló okfejtés használható fel a jogos várakozások javára szolgáló érvként a visszafizettetés vonatkozásában. Ezek az érvek nevezetesen bizonytalanságot takarnak az állami támogatás szabályainak terjedelmét, a Bizottság által társasági adó ügyekben tanúsított cselekvés újszerűségét és a közleménynek szabályozási nyilatkozatként értelmezett jelentőségét, az intézkedés korát, a Primarolo csoportnak küldött értesítést, a közös piac és a liberalizáció, az arányosság alakulását, a Bizottság hosszas tétlenségét, valamint az előzetes vizsgálat késlekedését illetően. Az ily módon kialakult jogos várakozások megakadályozzák a visszafizettetés elrendelését. Különösen, hogy a gibraltári kormány és a kedvezményezettek mindvégig jóhiszeműen cselekedtek. |
(32) |
A hivatalos vizsgálati eljárást megnyitó határozat (14) (26) bekezdése tartalmazott egy külön felhívást megjegyzések beadására az esetleges jogos várakozásokat illetően, amelyek akadályt jelenthetnek a támogatás visszafizettetése számára. Védekezésében a T-207/01 és a T-207/01 R ügyekben a Bizottság megerősítette, hogy kételyei vannak a visszafizettetés elrendelését illetően, és hangsúlyozta, hogy szokatlan a konkrét megjegyzések kérése. A Bizottság azt is kijelentette, hogy az a bizonytalanság, amely esetleg létezhetett, és az a lehetőség, hogy az intézkedés esetleg a jogi bizonytalanság „szürke zónájában” leledzett, legfeljebb egy jogos várakozásra és a már kifizetett támogatás visszafizettetéséről szóló vitára adott alapot. 2001. december 19-i végzésében az Elsőfokú Bíróság elnöke megjegyezte, hogy ez a szokatlan kérés meggyőzheti a társaságokat arról, hogy ne hagyják el Gibraltárt, és első pillantásra jelentős mértékű megnyugvást kell hoznia mindazokra az aggályokra, amelyek a kedvezményezettekben felmerülhetnek (15). Ennek megfelelően a Bizottság elérte, hogy a gibraltári kormány és a kedvezményezettek azt higgyék, hogy a visszafizettetés elrendelésére nem kerül sor. |
(33) |
A Szerződés 87. cikkének alkalmazása a klasszikus „offshore” rendszerben újszerű, de mégis, bizonyos koncepcionális nehézségeket okoz annak meghatározásában, hogy mi számít előnynek, mi az állam pénzügyi terhe és mi a kivételezés. |
(34) |
Maga a Bizottság, amikor a hivatalos vizsgálatot megnyitotta, kivételesen nem tudta saját maga eldönteni azt a kérdést, hogy meglévő támogatásról van-e szó. |
(35) |
A visszafizettetés ellentétes lenne az arányosság elvével. A közösségi jog szerint, amikor választási lehetőség van többféle cselekvési mód között, a legkevésbé megterhelőt kell követni. Az okozott hátrányok nem lehetnek aránytalanok a követett célokhoz képest. |
(36) |
Az elmúlt tíz évben adományozott támogatás visszafizettetése aránytalan terhet rakna a gibraltári hatóságokra. Gibraltár kis terület, korlátozott közigazgatási erőforrásokkal – csak mintegy 2 000 társaságnál történik adóellenőrzés évente. A visszafizettetés többek között azt jelentené, hogy be kellene szerezni a megfelelő számviteli adatokat a kötelezett társaságoktól (beleértve azokat is, amelyek már nem aktívak többé), fel kell mérni adókötelezettségüket minden egyes évre, ki kell bocsátani az adókivetéseket, kezelni kell a felszólamlásokat és a fellebbezéseket, és be kell hajtani a fizetendő adót. Az adminisztrációs teher, a Gibraltári Adóhivatal korlátozott vizsgálati hatásköre, a tevékenységüket már beszüntetett társaságok fellelésének lehetetlensége és az, ha a társaság Gibraltárban aktívákkal nem rendelkezik, megbénítaná a kormányzati tevékenységet, miközben nem lenne garancia a visszafizettetés megfelelő elérésére. |
(37) |
A visszafizettetés aránytalan hatással lenne a gibraltári gazdaságra, és aránytalan büntetést jelentene, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyek a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok elfogadásához vezettek, a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt korlátozott hatást és a kedvezményezettek kis méreteit. A pénzügyi szolgáltatások mintegy 30 %-át teszik ki Gibraltár GDP-jének, a kötelezett társaságokhoz közvetlenül kapcsolódó foglalkoztatás pedig 1 400-ra becsülhető (a mintegy 14 000 fős teljes munkaerőn belül). A pénzügyi ágazat jelentős hatást gyakorol lényegében a gazdaság összes többi ágazatára. A visszafizettetés elrendelése a kötelezett társaságok végelszámolásához, csődjéhez vagy kivonulásához, a pénzügyi szolgáltatások ágazatának destabilizálódásához és komoly foglalkoztatási válsághoz vezetne, ami aztán politikai, társadalmi és gazdasági instabilitást okozna. |
(38) |
A kötelezett társaságok nagy száma a gibraltári adózáshoz nem lenne ellenőrizhető, mivel jövedelmük nem Gibraltárból származik, nem ott halmozódik fel, illetve nem onnan kapják meg. A jogosultsági feltételek eredményeként sok esetben a kedvezményezetteknek nem is lennének aktíváik a gibraltári joghatóság hatókörében. Mások, amelyek üzleti tevékenységüket beszüntették, nem lennének fellelhetőek. |
(39) |
A kedvezményezettek nagy számban olyan támogatás élvezői lennének, amely megfelel az elhanyagolhatósági szabálynak. |
V. MEGJEGYZÉSEK A CHARLES A. GOMEZ & CO RÉSZÉRŐL
(40) |
A Charles A. Gomez & Co részéről kapott megjegyzések a következőkben foglalhatók össze. |
(41) |
A gibraltári jogászszakma jelentős mértékben függ a Pénzügyi Központ munkájától, amihez a kötelezett társaságok nagymértékben hozzájárulnak. Mintegy 130 gyakorló jogász többszáz fős személyzetet foglalkoztat, és közvetve jelentős hozzájárulást képviselnek Gibraltár és Spanyolország foglalkoztatásában. |
(42) |
A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjára történő hivatkozás nem korlátozható azokra a területekre, ahol az életszínvonal már alacsony, és ahol máris komoly munkanélküliség van. A 87. cikk (3) bekezdésének a) pontját a munkanélküliség és a szegénység megelőzése érdekében kell alkalmazni. Amikor a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat életbe léptették, Gibraltár Spanyolország részéről 20 éve gazdasági szankciókkal állt szemben, valamint a Királyi Tengerészet Hajógyárának küszöbönálló bezárásával. A szegénység, a munkanélküliség és a kivándorlás lehetőségével szembenézve, Gibraltár talált egy alternatív erőforrást a fellendülésre, a Gibraltári Pénzügy Központ létrehozásával, amelyhez jelentős hozzájárulást képviselnek a kötelezett társaságok. Az európai érdek nem kapcsolhatja a szegénység és a munkanélküliség elfogadását a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjának alkalmazásával ehhez a helyzethez, amikor életképes alternatíva áll rendelkezésre. A többi nagy pénzügyi központtól eltérően a gibraltári központot a szükség hozta létre. Ez a szükség, az önvédelem, illetve a mások által okozott károk mérséklésének kötelessége mind indokolttá teszik a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat. |
(43) |
Az 1973. évi csatlakozás óta a közösségi intézmények nem védelmezték meg az Unió Gibraltárban lakó állampolgárainak jogait és érdekeit. A Bíróság ítélete ellenére, az Unió Gibraltárban lakó állampolgárai nem rendelkeznek képviselettel az Európai Parlamentben. A „gibraltári EU-területen” való bármiféle szerepvállalás hiányában az, hogy a Bizottság ragaszkodik a Gibraltár által elfogadott védelmi intézkedésekről történő értesítéshez, túlzó. |
VI. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG MEGJEGYZÉSEI
(44) |
Az Egyesült Királyság a támogatás visszafizettetésének és a regionális kivételezésnek a kérdéséhez fűzött eredeti megjegyzéseit korlátozta, és további észrevételeket tett a gibraltári kormány megjegyzéseihez. Ezek a következőkben foglalhatók össze. |
(45) |
Ha a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok illegális támogatásnak találtatnak is, amely nem összeegyeztethető a közös piaccal, van egy általános elv a közösségi jogban, a jogos várakozásoké, amely kizárja a már kifizetett támogatás visszafizettetésének elrendelését. Bár a jogos várakozások csak olyan kivételes körülmények között merülnek fel, amikor az, aki kapja, jogosan feltételezhette, hogy a támogatás jogszerű volt (16), ezek a körülmények léteznek ebben az esetben, és helytelen és törvénytelen lenne a Bizottság részéről, ha a visszafizettetést elrendelné. |
(46) |
Ez a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdéséből következő eljárás az Üzleti adózás magatartási kódexének 1997-ben történt elfogadásából következik, amelyben a Bizottság elkötelezte magát az állami támogatásról szóló szabályok szigorú alkalmazása mellett a közvetlen üzleti adózással kapcsolatos intézkedések vonatkozásában. Ebben a kijelentésben benne rejlik, hogy a múltban az állami támogatás szabályait nem alkalmazták nagyon szigorúan az Üzleti adózás magatartási kódexében szereplő típusú adóügyi rendszerekre. |
(47) |
Nagyon valószínűtlen, hogy 1984-ben bármiféle megfontolás tárgyát képezte, akár a gibraltári kormány, akár az Egyesült Királyság kormánya részéről az a lehetőség, hogy a kérdéses szabályok megszegik az Egyesült Királyság állami támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait. Miközben világos volt akkoriban, hogy egy nagyon specifikus vagy ágazati adókedvezmény állami támogatássá válhat, az állami támogatás szabályainak az általánosabb társaságiadó-rendszerekre való alkalmazása – amilyen a kötelezett társaságok rendszere – sem komoly tudományos kommentárnak, sem a Bizottság elítélésének nem képezte tárgyát. Indokolatlan lenne annak feltételezése, hogy a gyakorló üzletemberek kérdéseket tegyenek fel az intézkedésnek az állami támogatás szabályainak való megfelelőségéről. Üzleti terveiket elkészíthették és gazdasági pozícióikat megváltoztathatták a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok alapján, és jogosan feltétezték, hogy az adókedvezmények jogszerűek. |
(48) |
A közlemény 26. pontja konkrétan említi azokat a körülményeket, amelyek között a nem rezidens társaságokat kedvezőbben kezelik, mint a rezidenseket. Ez volt az első eset arra, hogy a rezidens és a nem rezidens társaságok megkülönböztetett adózását a Bizottság olyan szelekcióként vagy „sajátosságként” minősítette, amely az állami támogatás szabályait szerephez juttathatja. A kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok sok évig érvényben voltak ezt az időt megelőzően, anélkül hogy a Bizottság részéről bármiféle kritika vagy megjegyzés érte volna. |
(49) |
Maga az a tény, hogy a kötelezett társaságok rendszere a gibraltári jogszabályok olyan vonása, amely nem kerül alkalmazásra az Egyesült Királyság többi részében, nem eredményezheti a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése által felhozott kivételezést. Gibraltár az Egyesült Királyság többi részétől elkülönülő joghatóság adózási szempontból, amely autonómiával rendelkezik az adóügyek kapcsán. Nem az a helyzet, hogy a Gibraltárban alkalmazandó és az Egyesült Királyság többi részében alkalmazandó adótörvények eltérése automatikusan állami támogatást eredményezne. Egy tagállamon belül egy joghatóság, amely autonómiával rendelkezik az adózási ügyek kapcsán, nem teremthet állami támogatást pusztán azért, mert adózási rendszerének egy bizonyos aspektusa alacsonyabb (vagy magasabb) adózási szintet eredményez, mint az, amely a tagállam többi részében alkalmazandó. Ha egy adóintézkedés általános érvényű a vonatkozó adózási joghatóságon belül, arra nem vonatkoztatható a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése. Ha másképpen döntenének, az felvetné azoknak az adókivetéssel és az adó módosításával kapcsolatos jogkörök kérdését, amelyeket a Közösség egészében a megbízott és decentralizált igazgatások élveznek. Ez súlyos beavatkozást valósítana meg a tagállamok alkotmányos megállapodásaiba. |
(50) |
Az Egyesült Királyság támogatja a gibraltári kormány érvét arról, hogy a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat meglévő támogatásnak kell tekinteni, a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontja v. alpontjának megfelelően. A 70-es és a 80-as években általánosan elfogadott feltételezés volt, hogy a tagállamok szuverenitása az adózási ügyekben nem korlátozódik az állami támogatás szabályaira, amennyiben a társaságiadó-rendszerek egészéről van szó. A Bizottság nem kísérelte meg az állami támogatás szabályait alkalmazni a gibraltári adórendszerre, illetve valójában más adórendszerekre sem a Közösségen belül, ami a társaságok egyes kategóriái számára a többiekénél kedvezőbb adózási bánásmódot kínált. Csak a tőkemozgások és a pénzügyi szolgáltatások teljes liberalizációjáról szóló megállapodás után, a 80-as években és a 90-es évek elején, majd az egységes valuta megteremtésekor a 90-as években, hogy a figyelem komolyan a tagállamok adórendszereiből adódó káros verseny korlátozására összpontosult. A Szerződésnek az állami támogatással kapcsolatos rendelkezéseinek felhasználása arra, hogy ilyen adópolitika érvényesüljön, olyan jelenség, amely csak az elmúlt 4 évben tapasztalható. A közös piac sokat fejlődött az elmúlt három évtizedben és számos mai állami támogatási eszközt nem tekintettek volna állami támogatásnak 30, 20 vagy akár 10 évvel ezelőtt. |
(51) |
Még ha a Bizottságnak igaza van is a közösségi jog jelenlegi állapota szerint, amikor a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokat állami támogatási intézkedésnek tekinti, amely bejelentési kötelezettséggel járna, ha ma fogadnák el, sem a Bizottság, sem a bíróság nem tekintette volna azt bejelentési kötelezettséggel járó állami támogatásnak abban az időben, amikor elfogadásra került. 1984-ben Spanyolország még nem volt tagállam, és sok tagállam olyan banktörvényeket és devizaszabályozást tartott fenn, amelyek megakadályozták az olyan adókedvezmények felhasználását, amilyenek Gibraltárban rendelkezésre álltak. Messze nem világos, hogy a gibraltári intézkedések miért torzíthatták volna a versenyt, és miért hathattak volna ki a tagállamok közötti kereskedelemre abban az időben. |
(52) |
Abban az időben maga a Bizottság is foglalkozott a megkülönböztető adóztatás ügyeivel, lehetőség szerint a Szerződés 95. (jelenleg 90.) cikkét felhasználva, ahelyett, hogy az állami támogatás szabályaira támaszkodott volna. A tudós kommentátorok és a gyakorló jogászok nem gondolták úgy, hogy az állami támogatás elvei más esetekre is vonatkoznának, mint azok a konkrét adómentességek, amelyeket egyes társaságoknak vagy társaságok csoportjainak iparpolitikai okokból adnak. Nem tartható az az érv, hogy az olyan intézkedések, mint a gibraltári kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok, állami támogatást jelenthetnek, mindaddig, amíg az 1998. december 10-i közlemény kihirdetésre nem került. |
(53) |
A visszafizettetés kérdéséről az Egyesült Királyság különösen támogatja a gibraltári kormány érveit arról, hogy a Bizottság elkötelezettsége az állami támogatás szabályainak szisztematikus alkalmazása iránt a közvetlen adózási intézkedésekre újszerű, és lehetetlen lenne bármiféle támogatást visszakövetelni. A visszafizettetés aránytalan terhet rakna a gibraltári hatóságokra, számos kötelezett társaságnak nem lenne társaságiadó-kötelezettsége Gibraltárban, számos esetben lehetetlen lenne a támogatást felmérni és/vagy visszakövetelni, és sok kedvezményezettről derülne ki, hogy elhanyagolható támogatást kapott. |
VII. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE
(54) |
Az Egyesült Királyság hatóságainak, valamint a gibraltári kormány és a Charles A. Gomez & Co észrevételeit megfontolva, a Bizottság fenntartja álláspontját, amelyet az Egyesült Királyság hatóságaihoz intézett, a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezéséről szóló, 2001. július 11-i határozatában (17) fejtett ki, hogy a vizsgált rendszer jogszerűtlen, működési jellegű állami támogatást valósít meg, a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében. |
(55) |
Ahhoz, hogy állami támogatásnak minősüljön a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, egy intézkedésnek a következő négy kritériumot kell teljesítenie. |
(56) |
Először, az intézkedésnek olyan előnyt kell biztosítania a kedvezményezettek számára, amely csökkenti azokat a költségeket, amelyeket szokás szerint viselnének üzletvitelük folyamán. A közlemény 9. pontjának megfelelően az adókedvezmény megadható a társaság terheinek különféle csökkentésein keresztül és különösen az adó összegének csökkentésével. A kötelezett társaságok rendszere nyilvánvalóan teljesíti ezt a kritériumot. Ahelyett, hogy a szokásos, 35 %-os gibraltári társasági adókulcs vonatkozna rájuk, a kötelezett társaságok adókulcsukat a gibraltári hatóságokkal tárgyalással állapítják meg, ahogyan azt a fenti (9) preambulumbekezdés leírja. |
(57) |
Az az észrevétel, hogy a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok olyan adórendszert jelentenek, amelyet a nemzetközi összefüggésekben való működéshez alakítottak ki, nem releváns abból a szempontból, hogy állami támogatási intézkedésnek minősítik-e. Bár a Bizottság elfogadja azt az érvet, hogy Gibraltárnak nincs hatásköre arra, hogy más joghatóságokkal kapcsolatos adóelőnyöket biztosítson, az a tény, hogy a kötelezett társaságok adókulcsukat tárgyalással állapíthatják meg, világosan megmutatja, hogy olyan jövedelemre tesznek szert, amely – speciális kezelésük hiányában – társasági adózás alá esne, a szokásos kulcs szerint. Függetlenül attól, hogy milyen típusú tevékenységeket folytatnak a kötelezett társaságok, kötelezetti státusukat akkor kapják meg, ha olyan társaságok, amelyeket Gibraltárban jegyeztek be, vagy külföldi társaságok bejegyzett leányvállalatai. Ebből következően a kötelezett társaságok egy speciális, és kedvezményesebb adóelbánásban részesülnek Gibraltárban, ha a Gibraltárban bejegyzett más társaságokkal hasonlítjuk össze őket. |
(58) |
Másodszor, az előnyt az államnak vagy állami erőforrásokon keresztül kell juttatni. Az adócsökkentés megadása, mint amilyen a kötelezett társaság és a gibraltári hatóságok között tárgyalás alapján megállapított is, adóbevétel-kiesést von maga után, ami a közlemény 10. pontja szerint egyenértékű az állami erőforrásoknak adóügyi kiadások formájában történő felhasználásával. |
(59) |
A gibraltári kormánynak azt az érvét, hogy az elkülönülés révén az intézkedés nem rak látható terhet költségvetésére, el kell utasítani. A Bizottság úgy vélekedik, hogy az adóelőny megadása – a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének céljaira – állami erőforrásokból történik, mivel az előny abból ered, hogy a tagállam olyan adóbevételről mond le, amelyet egyébként megkapott volna (18). Elkülönült adóelőny hiányában a kötelezett társaságok tevékenységére, amennyiben a gibraltári hatóságok joghatósága alatt kerül rájuk sor, a teljes adókulcs érvényesülne Gibraltárban. Az adókulcsoknak ez az eltérése elengedett adóbevételt képvisel. |
(60) |
Harmadszor, az intézkedésnek hatást kell gyakorolnia a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre. Ez a kritérium annyiban teljesül, hogy a kötelezett társaságok – ténylegesen vagy potenciálisan – más tagállamokban lévő társaságokkal kereskedhetnek vagy tevékenységet folytathatnak olyan harmadik országok piacain, amelyek más tagállamok vállalkozásai számára is nyitottak. Ez különösen igaz azért, mivel a kötelezett társaságok normális körülmények között nem kereskedhetnek vagy folytathatnak üzleti tevékenységet Gibraltárban, gibraltáriakkal vagy gibraltári rezidensekkel. |
(61) |
Még akkor is, ha egyes kötelezett társaságokat magánszemélyek hoznak létre adótervezési okokból, és nem kereskednek, termelnek vagy versenyeznek a piacon, nem tilos számukra, hogy ezt megtegyék. Mindazonáltal az a tény, hogy a kötelezett társaságok többnyire valós („tégla és habarcs”) jelenléttel rendelkeznek Gibraltárban, illetve jövedelmet termelnek, amely társasági adózás tárgyát képezi, még ha csökkentett kulcs szerint is, arra utal, hogy valójában gazdasági tevékenységet folytatnak. Ezt megerősíti azoknak az ágazatoknak a széles választéka, amelyekben a kötelezett társaságok tevékenykednek (lásd a fenti (9) preambulumbekezdést). |
(62) |
A Bizottság megjegyzi, hogy Gibraltár nem képezi részét a Közösség közös vámterületének. Ez azonban nem hat ki az állami támogatás szabályainak alkalmazására azoknál a vállalkozásoknál Gibraltárban, amelyek áruforgalommal foglalkoznak. Ezek a vállalkozások nincsenek kizárva abból, hogy a közös vámterületen lévő vállalkozásokkal kereskedjenek, valamint nincsenek kizárva abból sem, hogy harmadik országok piacain versenyezzenek, ahol más közösségi vállalkozások tevékenykednek, ténylegesen vagy potenciálisan. Ezért amennyiben az áruforgalomban működő kötelezett társaságnak adományozott adóelőny megerősíti pozíciójukat, a kereskedelemre és a versenyre ez hatással van. |
(63) |
Azokat a párhuzamokat, amelyeket a 2000/394/EK határozatban a Bizottság okfejtésével vontak a Velencében és Chioggiában lévő cégeknek nyújtott támogatással kapcsolatban, szintén el kell utasítani. A két eset körülményei meglehetősen különbözőek. Különösen az a következtetés, hogy nem volt hatás a kereskedelemre, és következésképpen nem volt támogatás három adott társaság esetében, többek között a nyújtott szolgáltatások helyi jellegére alapult. Világos, hogy ezek a megfontolások nem alkalmazhatóak a kötelezett társaságokra, amelyek – ahogyan maga a gibraltári kormány is kiemeli – nemzetközi összefüggésekben tevékenykednek. |
(64) |
Az elhanyagolhatóság szabálya nem használható fel arra, hogy a kötelezett társaságok rendszerének alkalmazását megindokolják. Nincs olyan mechanizmus, amely megakadályozná a támogatás megadását az elhanyagolhatósági szabály szerint megengedett mértéken felül, valamint az intézkedés nem zárja ki azokat az ágazatokat, amelyekre az elhanyagolhatósági szabály nem vonatkozik. |
(65) |
Végül, az intézkedésnek sajátosnak vagy kivételezőnek kell lennie, vagyis „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk gyártását” kell előnyben részesítenie. Az intézkedés kedvezményezettjei gibraltári társaságok, amelyeknek részvényeiben gibraltári állampolgár vagy gibraltári rezidens nem rendelkezhet haszonnal járó érdekeltséggel. Ezen kívül, normál körülmények között a kötelezett társaságok nem kereskedhetnek vagy folytathatnak üzleti tevékenységet Gibraltárban, gibraltáriakkal vagy gibraltári rezidensekkel. Az intézkedés ezért kivételező, amennyiben kedvezményes adózási bánásmódot ad meg azoknak a nem gibraltári tulajdonban lévő társaságoknak, amelyek Gibraltárban vagy onnan működnek. |
(66) |
Az észrevétel, hogy az intézkedés nem kivételező, mivel bármely személy létrehozhat egy kötelezett társaságot, és hogy a kötelezett társasági státus rendelkezésre állásával kapcsolatos korlátozások fordított diszkrimináció cselekményét jelentik a gibraltári rezidensekkel szemben, nem bizonyítja, hogy az intézkedés nem kivételező. Amikor egy intézkedést megvizsgálunk, összehasonlítást kell végezni az általánosan elfogadott rendszerrel, ebben az esetben a társasági adó szokásos rendszerével Gibraltárban. Világos, hogy a kötelezett társaság rendszere kivételt jelent az általános rendszer alól. |
(67) |
A Bizottság tudomásul veszi az Egyesült Királyság észrevételeit a regionális sajátosságokról. A Bizottság tudomásul veszi azt is, hogy az Egyesült Királyság nem kísérelt meg azzal érvelni, hogy a kötelezett társasági rendszer általános intézkedést képvisel a gibraltári adózási joghatóságon belül. A Bizottság ennek megfelelően kitart következtetése mellett, hogy az intézkedés lényegesen kivételező Gibraltáron belül. Ezért nem szükséges megvizsgálni ebben az esetben a regionális kivételezés kérdését, amelyről részletes értékelést ad a gibraltári kormány társasági adóreformjáról szóló 2004. március 30-i bizottsági határozat (19). |
(68) |
Ezt a kérdést megfontolás tárgyává tette az Elsőfokú Bíróság, amely elutasította a gibraltári kormány érveit a Bizottság által az illegális támogatásról adott ideiglenes értékeléssel kapcsolatban a kötelezett társasági rendszer tekintetében (20). Tekintet nélkül arra, hogy az 1967. évi mentesített társaság rendszerének mintájára készült-e, a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabály 1983-ban lépett érvénybe, az Egyesült Királyságnak a Közösséghez való csatlakozása után. Ezért nem tekinthető „meglévő támogatásnak” a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontjának i. alpontja értelmében. Maga az Elsőfokú Bíróság is arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő alap a Bizottság számára ahhoz, hogy megnyissa a hivatalos vizsgálati eljárást. |
(69) |
Már 1973-ban az Európai Bíróság kifejezetten megerősítette az állami támogatás szabályának alkalmazhatóságát az adóügyi intézkedésekre (21). Még akkor is, ha volt néhány példa arra, hogy a Bizottság fellépett általános társaságiadó-intézkedésekkel szemben, ez nincs kihatással arra, hogy a támogatási intézkedés meglévő vagy illegális jellegű-e. Ebben az esetben a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabály nem egy általános társaságiadó-intézkedés, hanem terjedelmében meglehetősen specifikus. Mindenesetre a Szerződés rendelkezésének első alkalommal történő alkalmazása egy bizonyos helyzetre nem valósítja meg egy új szabály visszamenőleges alkalmazását. |
(70) |
A kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok bejelentése a Bizottságnak nem történt meg, a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével összhangban. Az a tény, hogy felhívták rá a Primarolo csoport figyelmét, nem kezelhető a Bizottságnak küldött hivatalos értesítésként az állami támogatás szabályai szerint. |
(71) |
Ami az igazgatási újítást vagy szabályozási nyilatkozatot jelentő közleményt illeti, az Elsőfokú Bíróság már megerősítette (22), hogy „a Bizottság sehol [a közleményben] semmiféle változást nem jelent be az adóintézkedéseknek az EK 87. cikkére és az EK 88. cikkére is figyelemmel történő értékelésével kapcsolatos határozatainak gyakorlatában.” Következésképpen, az Egyesült Királyság téved, amikor azt állítja, hogy az olyan intézkedések, mint a kötelezett társaságok rendszere, nem sorolható be állami támogatásként, mindaddig, amíg a közlemény kihirdetése meg nem történt. |
(72) |
Benyújtva azon felvetését, hogy a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontja szerinti értelemben támogatássá csak azután váltak, hogy azt 1983-ban megvalósították, a gibraltári kormány, az Egyesült Királyság támogatásával, úgy érvel, hogy az intézkedés időben 10 évvel megelőzi a tőkemozgások liberalizálását. Ezt az általános észrevételt azonban nem támasztották alá konkrét érvek a kötelezett társaságokkal kapcsolatban, és ezért önmagában nem mondható ki, hogy az intézkedés 1983-ban nem valósított meg támogatást. Világos magából a jogszabályból, hogy nincsenek korlátozások a gazdasági tevékenység ágazataira vonatkozóan, ahol a kötelezett társaságok működhetnek. Annak mértéke, hogy a tőkemozgások nem konkretizált korlátozásai 1983-ban mennyire hatottak az intézkedés révén adományozott adóelőnyökből hasznot húzó társaságokra, ha hatottak egyáltalán, nem látható. |
(73) |
Még akkor is, ha – ahogyan az Egyesült Királyság fenntartja – egyes tagállamok banktörvényei és devizaszabályozása annak idején megakadályozta az ilyen offshore adóelőnyök felhasználását, ennek ellenére az adókedvezmények megléte erősítette a kötelezett társaságok pozícióit olyan piacokon, amelyre nem vonatkoztak ilyen korlátozások, más tagállamokban lévő versenytársaikkal való összehasonlításban. Ilyen tekintetben a gibraltári kormány lényegében ugyanezeket az érveket hozta fel az Elsőfokú Bíróságnak benyújtott beadványaiban. A Bíróság elutasította ezeket az érveket a kötelezett társaságoknak a Bizottság által történt ideiglenes besorolásával szemben, és azt a következtetést vonta le, hogy „az ilyen általános érvek nem alkalmasak annak megállapítására, hogy az 1983-as adórendszert, belső jellegzetességeinek megfelelően, meglévő támogatási rendszerként kell besorolni” (23). A Bíróság is elutasította azokat a párhuzamokat, amelyeket az ír társasági adó (24) esetével vontak, azon az alapon, hogy a ténybeli és a jogi körülmények meglehetősen eltérőek (25). A Bizottság ezért nem lát alapot arra, hogy véleményét megváltoztassa. |
(74) |
Ami az arányosság, a jogi bizonyosság és a jogos várakozások elvének állítólagos megsértését illeti, a gibraltári kormány érvei olyan mértékű mérlegelési jogkört feltételez, amellyel a Bizottság nem rendelkezik. A Piaggio-ügyben (26) a Bíróság úgy rendelkezett, hogy a rendszernek a Bizottság által eredetileg meglévő támogatásként történt besorolása – a gyakorlati hasznosság miatt, amikor annak a rendszernek a bejelentése nem történt meg a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével összhangban – nem elfogadható. Ennek megfelelően, ahogyan az Elsőfokú Bíróság megerősítette (27), egy intézkedésnek új vagy meglévő támogatásként történő besorolását attól függetlenül kell meghatározni, hogy mennyi idő telt el az intézkedés életbe léptetése óta, és függetlenül minden előző igazgatási gyakorlattól, tekintet nélkül arra, hogy milyenek az állítólagos gazdasági következmények. Ezekből az okokból kifolyólag, a Charles A. Gomez & Co, valamint az Egyesült Királyság azon felvetései, hogy a Bizottság túlzott, amikor úgy vélekedett, hogy az intézkedést, amelyet be kellett volna jelenteni, el kell vetni. Hasonlóképpen, a 659/1999/EK rendelet 15. cikkében szereplő korlátozási időszak nem határoz meg egy általános elvet, amely szerint az illegális támogatás meglévő támogatássá válik, hanem csupán kizárja olyan támogatás visszafizettetését, amelyet több mint 10 évvel azt megelőzően hoztak létre, hogy a Bizottság első ízben beavatkozott volna. |
(75) |
A Bizottság megjegyzi, hogy a Szerződés 96. és 97. cikkei szerinti eljárások a tagállamok általános rendelkezései közötti különbségekre vonatkoznak (28). Ezzel szemben a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabály nem egy ilyen általános rendelkezés, hanem szűk terjedelmű, kivételező intézkedés, amely világosan az állami támogatás szabályának terjedelmébe esik. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy cselekvése teljes mértékben konzisztens az Üzleti adózás magatartási kódexének J. bekezdésével. |
(76) |
Mivel a kötelezett társaságok rendszere állami támogatást valósít meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, a közös piaccal való összeegyeztethetőségét a 87. cikk (2) bekezdésében és a 87. cikk (3) bekezdésében előírt eltérések figyelembevételével kell értékelni. |
(77) |
A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében előírt eltérések, amelyek a szociális jellegű, egyéni fogyasztóknak adott támogatásokra, a természeti katasztrófák vagy kivételes események által okozott károk jóvátételére adott támogatásokra, a Német Szövetségi Köztársaság bizonyos körzeteinek adott támogatásokra vonatkoznak, nem alkalmazhatók ebben az esetben. |
(78) |
Különösen a tengerészeti hajógyár bezárása nem tekinthető kivételes eseménynek a Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében. A Bizottság döntéshozatali gyakorlatában az alakult ki, hogy ez az eltérés csak olyan körülmények között alkalmazható, amikor a kivételes esemény megjósolhatatlan, és kívül esik a tagállam hatóságainak ellenőrzési körén. Az Egyesült Királyság hatóságai a hajógyár bezárását 1981-ben jelentették be, három évvel azelőtt, hogy 1984-ben bezárt. |
(79) |
A 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti eltérés előírja a támogatás engedélyezését, ha olyan területek gazdasági fejlődését segíti elő, ahol az életszínvonal abnormálisan alacsony, vagy ahol súlyos alulfoglalkoztatás van. A nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági útmutató (29) meghatározza azt a módszertant, amely szerint elkülönítendők azok a körzetek, amelyek a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti eltérésből hasznot húzhatnak. Ez történeti adatokat használ. Ellentétben a Charles A. Gomez & Co állításával, ez a rendelkezés nem használható előtekintő hatállyal, és csak azokra a körzetekre alkalmazható, ahol az alacsony életszínvonal vagy a súlyos munkanélküliség feltételei már fennállnak. Az ilyen körzeteket meghatározták az Egyesült Királyság regionális támogatási térképében (30). Az Egyesült Királyság hatóságai nem javasolták Gibraltárt, mint támogatandó területet, és elfogadták, hogy nem adható regionális támogatás Gibraltárban a 2000–2006 közötti időszakban. Mivel Gibraltár nem ilyen terület, és soha nem volt az, a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. Mindenesetre nem volt olyan érv, hogy Gibraltár egy főre jutó bruttó hazai terméke a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági útmutatásának 3.5. pontjában szereplő küszöb alatt lenne. A 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja nem használható fel arra, hogy mentegessenek olyan bizonytalan és nem számszerűsíthető hatásokat, amelyek önmagukban nem előzhetők meg, illetve nem mérsékelhetők a nemzeti hatóságok által, más szabályozási eszközök felhasználásával. |
(80) |
A kötelezett társaságok rendszere nem tekinthető sem közös európai érdeket képviselő projektnek, sem egy tagállam gazdaságában bekövetkező súlyos zavar orvoslásának, mint ahogyan azt a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja említi. Ahogyan a gibraltári kormány észrevételezte, a Bizottság és a Bíróság a 87. cikk (3) bekezdésének b) pontját szigorúan úgy értelmezik, hogy a súlyos zavarnak a tagállam gazdaságának egészére kell kihatnia (31). A kérdéses zavar – a tengerészeti hajógyár bezárása – nem zavarta meg az Egyesült Királyság gazdaságának egészét. Miközben a Bizottság tudomásul veszi a gibraltári kormány érvét arról, hogy Gibraltár alkotmányos, politikai, törvényhozási, gazdasági, adóügyi és földrajzi értelemben elkülönül az Egyesült Királyságtól, ez nem változtat azon a tényen, hogy az állami támogatás szabályainak céljaira Gibraltár részét képezi az Egyesült Királyságnak, tekintet nélkül arra, hogy a Szerződés 299. cikke (4) bekezdésének milyen az egyedi hatásköre. Mindenesetre a Közösségnek vannak olyan egyéb területei, amelyek különböző mértékű és típusú függetlenséggel rendelkeznek attól a tagállamtól, amelynek részét képezik. A 87. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében ezen területek egyikét sem kezelik tagállamként saját jogán. Azok a párhuzamok, amelyeket a gibraltári kormány von azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása („BSE”) miatti válságra reagálva hoztak az Egyesült Királyságban, nem relevánsak. A BSE-válság kivételes eseménynek minősült, és ennek megfelelően ezek az intézkedések a Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontjának hatálya alá tartoztak. Nincs olyan követelmény, hogy a 87. cikk (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásához a kivételes eseménynek az érintett tagállam egészére ki kell hatnia. |
(81) |
A kötelezett társaságok rendszerének nem tárgya a kultúra és az örökség megőrzésének előmozdítása, ahogyan azt a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja előírja. |
(82) |
Végül, a kötelezett társaságok rendszerét meg kell vizsgálni a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjára figyelemmel is, amely bizonyos gazdasági tevékenységek vagy bizonyos gazdasági területek fejlődésének előmozdítása érdekében támogatást engedélyez, amikor az ilyen támogatás nem érinti olyan mértékben hátrányosan a kereskedelmi feltételeket, amely ellentétes a közös érdekkel. Azon adóelőnyök, amelyeket a kötelezett társaságok rendszere biztosít, nem kapcsolódnak beruházásokhoz, munkahelyteremtéshez vagy konkrét projektekhez. Ezek egyszerűen azon terhek csökkentését jelentik, amelyeket a vállalkozásoknak üzletvitelük folyamán rendszerint viselniük kellene, ezért működéshez adott állami támogatásnak minősülnek, amely azon nyomban megszűnik, amint a támogatást visszavonják. A Bizottság állandó gyakorlatának megfelelően ezen támogatás nem tekinthető olyannak, amely a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban megkönnyítené bizonyos gazdasági tevékenységek vagy bizonyos gazdasági területek fejlesztését. A működési támogatás – a nemzeti regionális támogatásról szóló bizottsági útmutató 4.15. és 4.16. pontjai szerint – csak kivételes körülmények között vagy speciális feltételekkel adható meg. Emellett Gibraltár nem szerepel a Bizottság által az N 265/00 állami támogatási számon (32) jóváhagyott, a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan az Egyesült Királyság regionális támogatási térképén. |
(83) |
A Bíróság ismételten úgy rendelkezett, hogy amikor az illegálisan adományozott állami támogatásról kiderül, hogy az nem összeegyeztethető a közös piaccal, a természetes következmény az, hogy a támogatást vissza kell követelni a kedvezményezettektől (33). A támogatás visszafizettetése révén a támogatás előtti versenypozíció, amennyire csak lehetséges, helyreáll. Azonban a 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében „a Bizottságnak nem szabad a támogatás visszafizettetését megkövetelnie, ha ez ellentétes lenne a közösségi jog egyik általános elvével”. |
(84) |
A gibraltári kormánynak azon érveit, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazási körének bizonytalansága és az adóintézkedésekkel kapcsolatos bizottsági cselekvések ritka vagy újszerű jellege miatt (akár offshore jellegűek, akár nem) jogos várakozások keletkeztek, el kell utasítani. A jogszerűtlen támogatást kapó személy csak kivételes körülmények között mentesülhet azon kötelezettsége alól, hogy az ilyen támogatást visszafizesse, és ezen egyedi esetek (34) körülményeit egyedül a nemzeti bíróságok mérhetik fel. Hasonlóképpen, mivel a közlemény kihirdetése nem képvisel szabályozási állásfoglalást a Bizottság részéről, sem pedig az állami támogatás szabályainak szigorítását – ahogyan arra az Egyesült Királyság utal –, ezért ez nem hozhatott létre jogos várakozásokat (35). A Szerződés egyik szabályának első ízben történő alkalmazása egy konkrét helyzetre nem hozhat létre jogos várakozást a múlt tekintetében. Mindenesetre, ellentétben azzal, amit az Egyesült Királyság sugall, a rezidens és a nem rezidens társaságok eltérő adózási kezelése fontos szerepet játszott a Bizottság korábbi állami támogatással kapcsolatos határozataiban (36). |
(85) |
A kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályokról a Primarolo csoportnak küldött értesítés messze nem teremtett jogos várakozásokat, de az intézkedést világosan a Bizottság kötelességének hatókörébe helyezte – ahogyan azt az Üzleti adózás magatartási kódexének J. bekezdése említi –, hogy vizsgálja meg a tagállamok meglévő adózási megállapodásait, minden olyan következménnyel együtt, amelyeket az állami támogatással kapcsolatos vizsgálatok magukkal hozhatnak. |
(86) |
Ami a közös piac fejlődését, valamint a tőkemozgások és a pénzügyi szolgáltatások liberalizálását illeti, a gibraltári kormány csak általános érveket szolgáltatott, amelyek elégtelenek a jogos várakozások meglétének megállapítására. Különösen, a Bizottság szerint nem nyújtottak be konkrét okfejtést arról, hogy a közös piac fejlődése hogyan teremtett ilyen várakozásokat, sem pedig arról nem adtak semmilyen érvet, hogy a konkrét liberalizációs intézkedések milyen hatással jártak. Ezen kívül világos, hogy a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok terjedelme szélesebb, mint azoké az ágazatoké, amelyekre a tőkemozgásokra és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások kihathattak. |
(87) |
A gibraltári kormány a Defrenne-ügyet használja fel érvként arra, hogy a késedelmeskedés, mind a kötelezett társaságok rendszerével kapcsolatos vizsgálat előtt, mind azt követően, jogos várakozásokat teremtettek. A ténybeli és jogi helyzet azonban a Defrenne-ügyben egészen más volt. Különösen azért, mivel a Bizottság hosszú ideig nem tett jogsértési lépést egyes tagállamokkal szemben, és az érintett jogsértésekkel kapcsolatos saját vizsgálatai és ismételt figyelmeztetései ellenére, hogy lépéseket készül tenni, csak azt érte el, hogy a tagállamok hite megerősödött a Szerződés 119. cikkének (mostani 141. cikk) hatásával kapcsolatban. Ezzel szemben a Bizottság figyelmét nem hívták fel a kötelezett társaságok rendszerére, és a Bizottság akkor kezdte meg a tagállamok adózási megállapodásainak szisztematikus vizsgálatát, amikor az Üzleti adózás magatartási kódexét elfogadták. |
(88) |
Hasonlóképpen, az állítólagos késedelmek az előzetes vizsgálat során nem hozhatnak létre jogos várakozásokat. Az, hogy az Egyesült Királyság nem teljesítette a tájékoztatáskérésekben megadott határidőket, hozzájárult a késedelmekhez, ha ugyan valóban voltak ilyen késedelmek. Az előzetes vizsgálatot a Bizottságnak az Üzleti adózás magatartási kódexével kapcsolatos nyomon követésének szélesebb összefüggéseibe kell elhelyezni, amelynek során tájékoztatást kért a tagállamoktól, mintegy 50 adóintézkedésről. A kötelezett társaságok rendszere csak egyike ezeknek az intézkedéseknek. A Bizottság nem volt tétlen az előzetes vizsgálat során, mivel párhuzamosan kellett foglalkoznia a kötelezett társaságokkal és más intézkedésekkel kapcsolatosan folytatott előzetes vizsgálataival. |
(89) |
Az idő egy része a mentesített társaságokra vonatkozó jogszabályok vizsgálatára ment el, amelynek mintáját a gibraltári kormány szerint a kötelezett társaságok rendszere szinte „szó szerint” követte. Ebben az esetben maga a gibraltári kormány hivatkozott olyan beadványokra, amelyeket a mentesített társaságokkal kapcsolatban tett (például az az anyag, amelyet az Egyesült Királyság nyújtott be a 2000. szeptember 12-i levelében), azt mondva, hogy a mentesített társaságokkal kapcsolatos észrevételek, a szükséges változtatásokkal, a kötelezett társaságokra is alkalmazandók. Amennyire a Bizottság tudja, az Egyesült Királyság hatóságai folyamatosan tájékoztatták a gibraltári kormányt a vizsgálat lefolytatásáról. A gibraltári kormány is lehetőséget kapott arra, hogy megvitassa az offshore adórendszereivel kapcsolatos vizsgálatokat a 2000. október 19-én tartott megbeszélésen, így minden szakaszban megvolt a lehetősége arra, hogy kérdéseket tegyen fel annak előrehaladásáról, időbeosztásáról és valószínű kimeneteléről. |
(90) |
Igaz, hogy voltak bizonyos kételyek az egyes adóintézkedésekkel kapcsolatos állami támogatási eljárás megnyitásának hasznosságával kapcsolatban, miközben van haladás a káros intézkedések visszaszorításában. Ez azonban részben azokhoz a meglévő támogatási intézkedésekhez kapcsolódott, amelyekre – ha az Üzleti adózás magatartási kódexének megfelelően visszaszorítják – többé nincs értelme állami támogatási vizsgálatnak. A Bizottság ráadásul azt az álláspontot fogadta el, hogy az elbánás egységességének érdekében jobb lenne az eljárásokat számos, a tagállamok széles körét érintő intézkedésekre egyidejűleg kezdeményezni, ahelyett, hogy az egyenkénti megközelítést alkalmaznák. |
(91) |
Ami azt a felvetést illeti, hogy kellene lennie egy korlátozási időszaknak, valójában ilyen időszak létezik, amit a 659/1999/EK rendelet 15. cikke előír. Ez eleve kizárja az olyan támogatás visszafizettetését, amely több mint 10 évvel a Bizottság első beavatkozása előtt jött létre, ebben az esetben 10 évvel a Bizottság 1999. február 12-i levele előtt. |
(92) |
A Bizottság tudomásul veszi a gibraltári kormány megjegyzéseit a Bizottság konkrét, a támogatás visszafizettetésével kapcsolatos észrevételek iránti kérésének jelentőségéről. Miközben a kérés világosan kifejezésre juttatta a Bizottság bizonytalanságait a visszafizettetés kérdésében, ez kifejezett jelzés volt a kedvezményezettek számára is, hogy amennyiben az intézkedés illegális vagy összeegyeztethetetlen támogatást valósít meg, megmarad a visszafizettetés távoli lehetősége, és ez elvben a logikus kimenet. Miközben az Elsőfokú Bíróság elnöke megjegyezte, hogy ennek a „szokatlan kérésnek első pillantásra jelentős mértékű megnyugvást kell hoznia mindazokra az aggályokra, amelyek a kedvezményezettekben felmerülhetnek”, azt a következtetést nem vonta le, hogy az ilyen aggályoknak el kellett volna oszlaniuk (37). Ha így tett volna, a Bizottság abszurd helyzetbe került volna, amikor egy cselekvési módról a vélemények kérése azzal a makacs következménnyel járna, hogy magát a cselekvési módot eleve kizárja. |
(93) |
Hasonlóképpen, mindazok a kételyek, amelyeket a Bizottság nyilvánosan kifejtett a támogatási intézkedés meglévő vagy illegális jellegével kapcsolatban, annak hangsúlyozását voltak hivatva szolgálni, hogy egy illegális támogatás – annak minden következményével együtt – világosan fennálló lehetőség. |
(94) |
Azt a felvetést, hogy a visszafizettetés elrendelése megsértené az arányosság elvét, szintén el kell utasítani. A Bíróság következetesen fenntartotta (38), hogy a jogszerűtlenül adományozott állami támogatás, amely egy korábban létező helyzet visszaállítására törekszik, elvben nem tekinthető aránytalannak. |
(95) |
A Bizottság visszautasítja azt az állítást, hogy a visszafizettetés elrendelése aránytalan adminisztrációs terhet jelentene a gibraltári hatóságok számára. Az Egyesült Királyság szerint mintegy 140 kötelezett társaság van. Ez kevesebb mint 10 %-a az évente adót fizető társaságoknak Gibraltárban. Mivel a legtöbb kötelezett társaság – ha az összes nem is – fizet valamilyen jövedelemadót, még ha csökkentett kulccsal is, és az ilyen társaságok többnyire „tégla és habarcs” jelenléttel rendelkeznek Gibraltárban, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az adminisztrációs teher nem lenne túl nagy. Ami azt a javaslatot illeti, hogy a gibraltári adóhivatal vizsgálati jogkörei korlátozottak, a Bíróság úgy rendelkezett, hogy a nemzeti rendelkezésekre nem lehet hivatkozni olyan módon, hogy azok a visszafizettetést lehetetlenné teszik (39). |
(96) |
A fenti (37) preambulumbekezdésben szereplőkhöz hasonló érveket a visszafizettetésnek a gibraltári gazdaságra gyakorolt következményeiről a gibraltári kormány azért használta fel, hogy megkísérelje megakadályozni a határozat kihirdetését a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról (40). Ezek nem váltak valóra. Messze nem biztos, hogy így cselekedtek volna a visszafizettetés elrendelésének eredményeként ebben az esetben. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a visszafizettetés által a gibraltári gazdaságra gyakorolt hatással kapcsolatos érvek mind a kötelezett társaságok, mind a mentesített társaságok rendszerét magukban foglalták. Azóta azonban, hogy a gibraltári kormány észrevételeit megtette, a visszafizettetés fenyegetése csökkent, amennyiben a Bizottságnak a hivatalos állami támogatási vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló határozatának semmissé nyilvánítása után (41) jelenleg az eredeti 1967-es, a mentesített társaságokra vonatkozó jogszabályok képezik a vizsgálat tárgyát, meglévő támogatási rendszerként. Nem lehetséges a visszafizettetés elrendelése ezeknek a jogszabályoknak a tekintetében, és következésképpen a gibraltári kormány által előrejelzett hatás, ha egyáltalán megvalósul, csökkentett mértékű lesz. Mindenesetre a Bizottság nem engedheti meg, hogy ilyen feltételezett megfontolások akadályozzák meg annak a versenyhelyzetnek a visszaállítását, amennyire csak lehetséges, amely az illegális támogatási intézkedés végrehajtása előtt állt fenn. |
(97) |
A Bizottság tudomásul veszi a gibraltári kormány megjegyzéseit, miszerint egyes kötelezett társaságok nem lennének értékelhetők az adózás szempontjából Gibraltárban, hogy egyeseknek nincsenek aktívái joghatósága alatt, hogy némelyek beszüntették az üzleti tevékenységet, és egyesek az elhanyagolható küszöb alatti támogatást kapták. Az ilyen megfontolások azonban önmagukban nem zárhatják eleve ki a visszafizettetés elrendelését. De nem is menthetik fel a tagállam hatóságait az alól a kötelességük alól, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a visszafizettetés elrendelésének teljes körű érvényesítésére, mivel ezek relevánsakká csak az egyedi esetek megvizsgálásának összefüggéseiben válnak. Ilyen összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a kötelezett társaság státusból származó hasznok nem korlátozódnak az elhanyagolható támogatásra, sem pedig olyan vállalatokra, amelyek adózás szempontjából értékelhetőek Gibraltárban, vagy amelyek aktívákkal rendelkeznek a gibraltári hatóságok joghatóságán belül. |
(98) |
A Bizottság nem tesz észrevételt a gibraltári hatóságok jóhiszeműségéről vagy annak hiányáról. A Bíróság rendelkezéseiből (42) az következik azonban, hogy amikor egy meglévő támogatási intézkedést megváltoztatnak, ahhoz, hogy az intézkedés új támogatássá váljon a megváltoztatás okán, vagy maga a megváltoztatás új támogatást jelent, a megváltoztatásnak az intézkedés terjedelmét szélesítenie kell, és/vagy növelnie kell a rendelkezésre álló előnyt. |
(99) |
A jelen esetben a Bizottság tudomásul veszi az Elsőfokú Bíróság döntését, miszerint Gibraltár 1967-es, a mentesített társaságokra vonatkozó jogszabályát meglévő támogatási intézkedésnek kell tekinteni (43). A Bizottság tudomásul veszi azt is, hogy a kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályt a mentesített társaságokra vonatkozó jogszabályt nagyon szorosan követve készítették el. A jogosultság feltételei nagymértékben azonosak. A lényeges különbségek a fizetendő éves adó meghatározását érintik. Ahelyett, hogy nagyon alacsony, rögzített éves adót fizetnének, a kötelezett társaságok éves nyereségük adott százalékát fizetik be. Ezért ebből az következik, hogy a kötelezett társaságok magasabb kulcsú adót fizetnek nyereségük után, mint a mentesített társaságok. A nagyobb korlátozást jelentő, kötelezett társaságok rendszere ezért úgy tekinthető, hogy csökkentett előnyt biztosít a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, a mentesített társaságok rendszerével összehasonlítva. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy abban a valószínűtlen esetben, amikor a kötelezett társaság által fizetett adó alacsonyabb, mint az ugyanolyan mentesített társaság által fizetett rögzített éves adó, a különbség az elhanyagolhatósági küszöb alatt lenne. A jogszabályok 0 %-os minimális adókulcsot írnak elő a kötelezett társaság számára, miközben a mentesített társaságok rögzített éves adót fizetnek, 225 GBP és 300 GBP között. |
(100) |
A Bíróság következetesen úgy rendelkezett, hogy amikor egy jó üzletember előre látja egy olyan közösségi intézkedés meghozatalát, amely valószínűleg érinti az érdekeit, akkor nem támaszkodhat a jogos várakozások védelmének elvére, ha az intézkedést elfogadják (44). Mivel vannak hasonlóságok a mentesített társaságok és a kötelezett társaságok rendszere között, nehéz belátni, hogy egy jó gazdálkodó hogyan láthatta volna előre, hogy a két rendszer két különböző állami támogatási eljárás tárgyát képezi majd. A két rendszer közti különbségek, ahelyett, hogy kialakításukban természetesek lennének, a gibraltári hatóságoknak azt a gyakorlatát tükrözik, hogy a Gibraltárban fizikai jelenléttel rendelkező offshore társaságoktól adófizetést követelnek meg, ha alacsony szinten is. Ezért ésszerűen feltételezhető, hogy a lelkiismeretes üzletember, aki jóhiszeműen cselekszik, jogosan hihette azt, hogy amikor a kevésbé nagyvonalú, kötelezett társaság rendszerét választja a nyilvánvalóan legális (az állami támogatás szempontjából: meglévő) mentesített társaságok rendszere helyett, akkor egy olyan rendszerbe kerül be, amelynek legalitásához nem fér kétely. Ennek megfelelően a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a visszafizettetés elrendelése ennek az esetnek a kivételes körülményei között ellentétes lenne a közösségi jog általános elvével. |
VIII. KÖVETKEZTETÉSEK
(101) |
A következtetés az, hogy a gibraltári kötelezett társaságok rendszere állami támogatást valósít meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 87. cikk (2) bekezdésében és a 87. cikk (3) bekezdésében szereplő eltérések egyike sem alkalmazható. Következtetés az is, hogy az Egyesült Királyság jogszerűtlenül valósította meg a kérdéses rendszert, a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megsértésével. A rendszer kedvezményezettjeinek azonban jogában állt egy olyan jogos várakozás fenntartása, hogy a rendszer legalitásához nem fűződik kétség. A kötelezett társaságokra vonatkozó jogszabályok szerint megadott támogatás visszafizettetését ezért nem szabad megkövetelni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az az állami támogatás, amelyet az Egyesült Királyság valósított meg, az 1983. július 14-i Gibraltári (módosított) jövedelemadó-szabályozásban és az 1983. szeptember 22-i Gibraltári (kötelezett társaságok) jövedelemadó-szabályozásban foglalt, kötelezett társaságok rendszere révén, összeegyeztethetetlen a közös piaccal.
2. cikk
Az Egyesült Királyságnak vissza kell vonnia az 1. cikkben említett rendszert.
3. cikk
Az Egyesült Királyságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot az erről a határozatról szóló értesítést követő két hónapon belül azokról az intézkedésekről, amelyeket betartásának érdekében hozott.
4. cikk
Ennek a határozatnak a címzettje Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.
Kelt Brüsszelben, 2004. március 30-án.
a Bizottság részéről
Mario MONTI
a Bizottság tagja
(1) HL C 26., 2002.1.30., 9. o.
(2) A T-195/01 R és a T-207/01 R egyesített ügyek, Gibraltár kontra Bizottság R [2001] ECR II-3915.
(3) A T-195/01 és a T-207/01 egyesített ügyek, Gibraltár kontra Bizottság R [2002] ECR II 2309.
(4) Lásd az 1. lábjegyzet.
(5) Mintegy tizenkét társaság van ezen a 2–10 %-os sávon kívül. Az ilyen társaságok adókulcsait tárgyalásos alapon, egyenként határozták meg. Ezek 0,5 és 1,5 %, valamint 21 % és 34 % között vannak. Nincs korreláció az alkalmazott adókulcs és a társaság tevékenységi köre között. A társaságok különböző ágazatokban működnek, beleértve a személyes befektetési holdingokat, üdülők forgalmazását és értékesítését, az offshore banki tevékenységet, a hajójavítást és a tanácsadói szolgáltatások végzését.
(6) A mentesített társaságok nem fizetnek adót az eredményük után, hanem ehelyett egy rögzített éves adót fizetnek 225 és 300 GBP között.
(8) HL L 150., 2000.6.23., 50. o., a 90., 91. és 93. pontok.
(9) HL C 384., 1998.12.10., 3. o.
(10) HL L 83., 1999.3.27., 1. o. A 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.
(11) HL C 395., 1998.12.18., 19. o.
(12) A 43/75. ügy, Defrenne kontra Sabena [1976] ECR 455., (72), (73) és (74) bekezdések.
(13) A T-132/96 és a T-143/96 egyesített ügyek, Freistaat Sachsen és mások kontra Bizottság [1999] ECR II-3663. 167. és az azt követő oldalak.
(14) Lásd az 1. lábjegyzet.
(15) A T-195/01 és a T-207/01 egyesített ügyek, (104) és (113) bekezdések.
(16) A 223/85 ügy Rijn-Schelde-Verolme kontra Bizottság [1987] ECR 4617.
(17) Lásd az 1. lábjegyzet.
(18) Lásd például C-156/98. sz. ügy, Németország kontra Bizottság, [2000] ECR I-6857., (26) bekezdés.
(19) A Bizottság 2004. március 30-i határozata, amelyet még nem tettek közzé.
(20) Lásd a T-195/01 és T-207/01 sz. egyesített ügyek, (117)–(131) bekezdések.
(21) 173/73. sz. ügy, Olaszország kontra Bizottság, [1974] ECR 709., (13) bekezdés.
(22) A T-269/99, T-271/99 és T-272/99 sz. egyesített ügyek, Diputación Foral de Guipúzcoa és mások kontra Bizottság [2002] ECR II-4217., (79) bekezdés.
(23) Lásd a T-195/01 és T-207/01 sz. egyesített ügyek.
(24) HL C 395., 1998.12.18., 14. o.
(25) A T-195/01 és a T-207/01 sz. egyesített ügyek, (120) és (123) bekezdések.
(26) A C-295/97 sz. ügy, Piaggio kontra Ifitalia és mások, [1999] ECR I-3735.
(27) A T-195/01 és T-207/01 egyesített ügyek, (121) bekezdés.
(28) Lásd a közlemény 6. pontját.
(29) HL C 74., 1998.3.10., 9. o.
(30) HL C 272., 2000.9.23., 43. o. és a Bizottság jóváhagyó levele, 2000. augusztus 17-i keltezéssel, SG(2000) D/106293 számon.
(31) Lásd a T-132/96 és a T-143/96 egyesített ügyek, Freistaat Sachsen & mások kontra Bizottság [1999] ECR II-3663 (166), (167) és (168) bekezdések.
(32) A T-132/96 és a T-143/96 egyesített ügyek.
(33) Lásd például a C-169/95 sz. ügy, Spanyolország kontra Bizottság [1997] ECR I-135, (47) bekezdés.
(34) Lásd például a C-5/89 sz. ügyet, Bizottság kontra Németország [1990] ECR I-3437., T-67/94 Ladbroke Racing kontra Bizottság [1998] ECR II-1., T-459/93 Siemens kontra Bizottság ECR [1995] II-1675.
(35) Lásd a 23. lábjegyzet.
(36) Lásd például a trieszti pénzügyi és biztosítási központban működő vállalkozásoknak az 1991. január 9-i 19. sz. olasz törvény alapján adóengedmények formájában nyújtott állami támogatásról szóló, 1995. április 12-i 95/452/EK bizottsági határozatát (HL L 264., 1995.11.7., 30. o., (10) bekezdés).
(37) A T-195/01 és a T-207/01 egyesített ügyek, Gibraltár kontra Bizottság, (113) bekezdés.
(38) Lásd például a C-278/92, C-279/92 és C-280/92 sz. egyesített ügyeket, Spanyolország kontra Bizottság [1994] ECR I-4103.
(39) Lásd például a C-24/95 sz. ügy, Rheinland Pfalz kontra Alcan [1997] ECR I-1591.
(40) A T-195/01 és a T-207/01 egyesített ügyek, Gibraltár kontra Bizottság, (94)–(105) bekezdés.
(41) A T-195/01 és T-207/01 egyesített ügyek, (115) bekezdés.
(42) A T-195/01 és T-207/01 egyesített ügyek, (111) bekezdés.
(43) A T-195/01 és T-207/01 egyesített ügyek, (113) bekezdés.
(44) Lásd például a C-265/85 sz. ügyet, Van den Bergh és Jurgens kontra Bizottság [1987] ECR 1155., (44) bekezdés.
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/39 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2005. február 1.)
a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat módosításáról
(2005/78/EK, Euratom)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 218. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 131. cikkére,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 41. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Bizottság biztonsági rendszere a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (1) megállapított elvekre épül, az Unió döntéshozatali folyamata zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében. |
(2) |
A Bizottság biztonságról szóló rendelkezéseit az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) melléklete tartalmazza. |
(3) |
Az említett rendelkezések mellékletében található biztonsági szabályok 1. függeléke tartalmaz egy, a nemzeti biztonsági minősítéseket bemutató megfelelési táblázatot. |
(4) |
2003. április 16-án a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia aláírta az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést (3). A biztonsági szabályok 1. függelékét az említett államok figyelembevétele céljából módosítani kell. |
(5) |
2003. március 14-én az Európai Unió egy, az információ biztonságáról szóló megállapodást (4) írt alá a NATO-val. Ezért szintén szükséges a biztonsági szabályok 1. függelékében megfelelést felállítani a NATO minősítési szintekkel. |
(6) |
A francia kormány és Hollandia megváltoztatta a minősítésről szóló jogszabályait. |
(7) |
Az átláthatóság céljából a biztonsági szabályok 1. függelékét fel kell váltani, |
(8) |
Ugyanakkor a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletét ki kell javítani annak biztosítása érdekében, hogy a négy minősítési kifejezést egységes módon használják minden nyelvi verzióban, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében található biztonsági szabályok 1. függeléke helyébe az e határozat mellékletében meghatározott szöveg lép.
2. cikk
A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletét ki kell javítani úgy, hogy minden nyelvi verzióban a négy minősítési kifejezés helyébe megfelelően a következő, mindig nyomtatott nagybetűvel írott kifejezések lépnek:
— |
„RESTREINT UE”, |
— |
„CONFIDENTIEL UE”, |
— |
„SECRET UE”, |
— |
„TRES SECRET UE/EU TOP SECRET”. |
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2005. február 1-jén.
a Bizottság részéről
Siim KALLAS
alelnök
(1) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A legutóbb a 2004/194/EK határozattal (HL L 63., 2004.2.28., 48. o.) módosított határozat.
(2) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.
(3) HL L 236., 2003.9.23., 17. o.
(4) HL L 80., 2003.3.27., 36. o.
MELLÉKLET
„1. függelék
A NEMZETI BIZTONSÁGI MINŐSÍTÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
EU-minősítés |
TRES SECRET UE/EU TOP SECRET |
SECRET UE |
CONFIDENTIEL UE |
RESTREINT UE |
NYEU minősítés |
FOCAL TOP SECRET |
WEU SECRET |
WEU CONFIDENTIAL |
WEU RESTRICTED |
Euratom minősítés |
EURA TOP SECRET |
EURA SECRET |
EURA CONFIDENTIAL |
EURA RESTRICTED |
NATO minősítés |
COSMIC TOP SECRET |
NATO SECRET |
NATO CONFIDENTIAL |
NATO RESTRICTED |
Ausztria |
Streng Geheim |
Geheim |
Vertraulich |
Eingeschränkt |
Belgium |
Très Secret |
Secret |
Confidentiel |
Diffusion restreinte |
Zeer Geheim |
Geheim |
Vertrouwelijk |
Beperkte Verspreiding |
|
Ciprus |
Άκρως Απόρρητο |
Απόρρητο |
Εμπιστευτικό |
Περιορισμένης Χρήσης |
Cseh Köztársaság |
Přísně tajné |
Tajné |
Důvěrné |
Vyhrazené |
Dánia |
Yderst hemmeligt |
Hemmeligt |
Fortroligt |
Til tjenestebrug |
Németország |
Streng geheim |
Geheim |
VS (1) — Vertraulich |
VS — Nur für den Dienstgebrauch |
Görögország |
Άκρως Απόρρητο |
Απόρρητο |
Εμπιστευτικό |
Περιορισμένης Χρήσης |
Abr: ΑΑΠ |
Abr: (ΑΠ) |
Αbr: (ΕΜ) |
Abr: (ΠΧ) |
|
Észtország |
Täiesti salajane |
Salajane |
Konfidentsiaalne |
Piiratud |
Finnország |
Erittäin salainen |
Erittäin salainen |
Salainen |
Luottamuksellinen |
Franciaország |
Très Secret Défense (2) |
Secret Défense |
Confidentiel Défense |
|
Írország |
Top Secret |
Secret |
Confidential |
Restricted |
Olaszország |
Segretissimo |
Segreto |
Riservatissimo |
Riservato |
Lettország |
Sevišķi slepeni |
Slepeni |
Konfidenciāli |
Dienesta vajadzībām |
Litvánia |
Visiškai slaptai |
Slaptai |
Konfidencialiai |
Riboto naudojimo |
Luxemburg |
Très Secret |
Secret |
Confidentiel |
Diffusion restreinte |
Magyarország |
Szigorúan titkos ! |
Titkos ! |
Bizalmas ! |
Korlátozott terjesztésű ! |
Maalta |
L-Ghola Segretezza |
Sigriet |
Kunfidenzjali |
Ristrett |
Hollandia |
Stg (3). Zeer Geheim |
Stg. Geheim |
Stg. Confidentieel |
Departementaalvertrouwelijk |
Lengyelország |
Ściśle Tajne |
Tajne |
Poufne |
Zastrzeżone |
Portugália |
Muito Secreto |
Secreto |
Confidencial |
Reservado |
Szlovénia |
Strogo tajno |
Tajno |
Zaupno |
SVN Interno |
Szlovákia |
Prísne tajné |
Tajné |
Dôverné |
Vyhradené |
Spanyolország |
Secreto |
Reservado |
Confidencial |
Difusión Limitada |
Svédország |
Kvalificerat hemlig |
Hemlig |
Hemlig |
Hemlig |
Egyesült Királyság |
Top Secret |
Secret |
Confidential |
Restricted” |
(1) VS = Verschlusssache
(2) A »Très Secret Défense« minősítés, amelybe a kormány által nagy jelentőségűnek ítélt kérdések tartoznak, csak a miniszterelnök engedélyével változtatható meg.
(3) Stg =staatsgeheim
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/42 |
AZ EK-SVÁJC VEGYES BIZOTTSÁG 1/2005 HATÁROZATA
(2005. február 1.)
a 2. jegyzőkönyv III. és IV.b táblázatának kicseréléséről
(2005/79/EK)
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről a Svájci Államszövetség által 1972. július 22-én Brüsszelben aláírt, az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megállapodást a feldolgozott mezőgazdasági termékekre alkalmazandó rendelkezéseket módosító, 2004. október 26-án Luxemburgban aláírt megállapodásra (a továbbiakban: „a megállapodás”), annak 2. jegyzőkönyvére és különösen annak 7. cikkére,
(1) |
mivel a megállapodás 2. jegyzőkönyvének végrehajtásához belső referenciaárakat állapított meg a Vegyes Bizottság a szerződő felek számára, |
(2) |
mivel a nyersanyagokat illetően, amelyekre árkompenzációs intézkedéseket alkalmaznak, változtak a tényleges árak a szerződő felek hazai piacain, |
(3) |
mivel ezért megfelelően frissíteni szükséges a 2. jegyzőkönyv III. és IV.b táblázatában felsorolt referenciaárakat és összegeket, |
(4) |
mivel ez a határozat a 2004. október 26-án aláírt módosító megállapodás ideiglenes alkalmazásának hatályba lépése napján lép hatályba, azaz az aláírást követő negyedik hónap első napján, feltéve hogy ugyanezen a napon elfogadásra kerülnek a 2. jegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott végrehajtási intézkedések, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2. jegyzőkönyv III. táblázata, valamint a IV. táblázat b) pontjában szereplő táblázat helyébe az e határozat I. és II. mellékletében szereplő táblázatok kerülnek.
2. cikk
Ez a határozat 2005. február 1-jén lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2005. február 1-jén.
a Vegyes Bizottság részéről
az elnök
Richard WRIGHT
I. MELLÉKLET
„III. TÁBLÁZAT
EK és svájci hazai referenciaárak
(CHF/100 kg nettó) |
|||
Mezőgazdasági nyersanyag |
Svájci hazai referenciaár |
EK hazai referenciaár |
A svájci és az EK referenciaár különbsége |
Közönséges búza |
58,34 |
16,10 |
42,24 |
Durumbúza |
37,85 |
25,40 |
12,45 |
Rozs |
48,01 |
16,10 |
31,91 |
Árpa |
27,14 |
16,10 |
11,04 |
Kukorica |
31,79 |
16,10 |
15,69 |
Közönséges búzaliszt |
103,38 |
37,20 |
66,18 |
Teljes tejpor |
590,00 |
395,00 |
195,00 |
Sovány tejpor |
468,60 |
333,00 |
135,60 |
Vaj |
917,00 |
468,00 |
449,00 |
Fehércukor |
— |
— |
0,00 |
Tojás (1) |
255,00 |
205,50 |
49,50 |
Friss burgonya |
42,00 |
21,00 |
21,00 |
Növényi zsír (2) |
390,00 |
160,00 |
230,00” |
(1) Folyékony, héj nélküli madártojás árából származó, 0,85-ös szorzóval megszorozva.
(2) 100 %-os zsírtartalmú növényi zsír ára (a sütő- és élelmiszeripar részére).
II. MELLÉKLET
„IV. táblázat
b) |
A mezőgazdasági nyersanyagokra vonatkozó alapösszegek lettek figyelembe véve a mezőgazdasági összetevők kiszámításakor: |
CHF/100 kg nettó |
||
Mezőgazdasági nyersanyag |
Hatálybalépéstől alkalmazott alapösszeg |
Hatálybalépést követő harmadik évtől alkalmazott alapösszeg |
Közönséges búza |
38,00 |
36,00 |
Durumbúza |
11,00 |
10,00 |
Rozs |
29,00 |
27,00 |
Árpa |
10,00 |
9,00 |
Kukorica |
14,00 |
13,00 |
Közönséges búzaliszt |
57,00 |
54,00 |
Teljes tejpor |
176,00 |
166,00 |
Sovány tejpor |
122,00 |
115,00 |
Vaj |
449,00 (1) |
449,00 (1) |
Fehércukor |
Nulla |
Nulla |
Tojás |
36,00 |
36,00 |
Friss burgonya |
19,00 |
18,00 |
Növényi zsír |
207,00 |
196,00” |
(1) Figyelembe véve az 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott, vajra vonatkozó támogatásból származó előnyöket, a vajra vonatkozó alapösszeg nem került csökkentésre, szemben a III. táblázatban szereplő árkülönbséggel.
Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/45 |
A TANÁCS KÖZÖS 2005/80/KKBP ÁLLÁSPONTJA
(2005. január 31.)
a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (MK) szélsőségeseivel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2004/133/KKBP közös álláspont meghosszabbításáról és módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 15. cikkére,
mivel:
(1) |
A Tanács 2004. február 10-én elfogadta a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (MK) szélsőségeseivel szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2001/542/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/133/KKBP közös álláspontot (1). |
(2) |
A 2004/133/KKBP közös álláspontot 12 hónapos időtartamra kell alkalmazni. |
(3) |
A 2004/133/KKBP közös álláspont felülvizsgálatát követően helyénvaló alkalmazásának további 12 hónappal történő meghosszabbítása, valamint a mellékletében található személyek jegyzékének bővítése, |
ELFOGADTA EZT A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT:
1. cikk
A 2004/133/KKBP közös álláspontot 2006. február 9-ig meg kell hosszabbítani.
2. cikk
A 2004/133/KKBP közös állásponthoz csatolt melléklet helyébe az e közös álláspont melléklete lép.
3. cikk
Ez a közös álláspont az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt az álláspontot 2005. február 10-től kell alkalmazni.
4. cikk
Ezt a közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2005. január 31-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) HL L 39., 2004.2.11., 19. o.
MELLÉKLET
„MELLÉKLET
Az 1. cikkben említett személyek jegyzéke
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/48 |
A TANÁCS 2005/81/KKBP HATÁROZATA
(2005. január 31.)
az Európai Unió Rendőri Missziója (EUPM) boszniai és hercegovinai misszióvezetője/rendőrbiztosa megbízatásának meghosszabbításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 23. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió Rendőri Missziójáról (EUPM) szóló, 2002. március 11-i 2002/210/KKBP tanácsi együttes fellépésre (1) és különösen annak 4. cikkére,
tekintettel az EUPM misszióvezetőjének/rendőrbiztosának kinevezéséről szóló, 2004. február 23-i 2004/188/KKBP tanácsi határozatra (2),
mivel:
(1) |
A Tanács 2004. február 23-án elfogadta a 2004/188/KKBP határozatot, amely 2004. március 1-jével, egy év időtartamra Bartholomew Kevin Carty-t nevezte ki az EUPM misszióvezetőjének/rendőrbiztosának. |
(2) |
A 2004/188/KKBP határozat 2005. március 1-én lejár. |
(3) |
A főtitkár/főképviselő javasolta Bartholomew Kevin Carty EUPM misszióvezetői/rendőrbiztosi megbízatásának 2005. december 31-ig történő meghosszabbítását. |
(4) |
Az EUPM misszióvezetőjének megbízatását ezért meg kell hosszabbítani, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Bartholomew Kevin Carty EUPM misszióvezetői/rendőrbiztosi megbízatását a Tanács 2005. december 31-ig meghosszabbítja.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
3. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2005. január 31-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) HL L 70., 2002.3.13., 1. o. A legutóbb a 2003/188/KKBP együttes fellépéssel (HL L 73., 2003.3.19., 9. o.) módosított együttes fellépés.
(2) HL L 58., 2004.2.26., 27. o.
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/49 |
A TANÁCS 2005/82/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA
(2005. január 31.)
a Nigériáról szóló 2004/401/KKBP, az Angoláról szóló 2002/495/KKBP, a Ruandáról szóló 2002/830/KKBP, valamint a lusakai tűzszüneti megállapodásról és a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló békefolyamatról szóló 2003/319/KKBP tanácsi közös álláspont hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 15. cikkére,
mivel:
(1) |
A Tanács 2003. május 17-én Nigériára, 2003. október 13-án Angolára, 2003. december 8-án Ruandára és 2004. június 14-én az afrikai Nagy Tavak régióra vonatkozó EU politikáról szóló következtetéseket fogadott el. Ezek a következtetések meghatározták az ezekre az országokra és erre a régióra vonatkozó szélesebb körű EU-politikát. |
(2) |
Következésképpen hatályon kívül kell helyezni a Tanács által ezekre az országokra vonatkozóan elfogadott közös álláspontokat, amelyek nem határoznak meg hosszabb távon érvényes közös alapelveket, és nem jelentenek jogalapot az EU-politika végrehajtásához, |
ELFOGADTA EZT A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT:
1. cikk
A Nigériáról szóló 2002/401/KKBP (1), az Angoláról szóló 2002/495/KKBP (2), a Ruandáról szóló 2002/803/KKBP (3), valamint a lusakai tűzszüneti megállapodásról és a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló békefolyamatról szóló 2003/319/KKBP tanácsi közös álláspontot (4) hatályon kívül kell helyezni.
2. cikk
Ez a közös álláspont a kihirdetésének napján lép hatályba.
3. cikk
Ezt a közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2005. január 31-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) HL L 139., 2002.5.29., 1. o.
(2) HL L 167., 2002.6.26., 9. o.
(3) HL L 285., 2002.10.23., 3. o.
(4) HL L 115., 2003.5.9., 87. o.
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/50 |
A TANÁCS 2005/83/KKBP HATÁROZATA
(2005. január 31.)
a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) célkitűzései hatékony végrehajtásának támogatására irányuló intézkedések megújításáról szóló 2004/293/KKBP közös álláspont végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel a 2004/293/KKBP közös álláspontra (1) és különösen annak 2. cikkére, összefüggésben az Európai Unióról szóló szerződés 23. cikkének (2) bekezdésével,
mivel:
(1) |
A 2004/293/KKBP közös állásponttal a Tanács intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy megakadályozza az olyan személyeknek a tagállamok területére való belépését, vagy tagállamok területén keresztül való átutazását, akik tevékenységükkel szabadlábon lévő személyeket segítenek az igazságszolgáltatás további elkerülésében olyan bűncselekmények kapcsán, amelyek miatt a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) vádat emelt ellenük, vagy akik tevékenységükkel más módon akadályozhatják az ICTY megbízatásának hatékony végrehajtását. |
(2) |
A Tanács 2004. június 28-án elfogadta a 2004/528/KKBP határozatot, amely módosította a 2004/293/KKBP közös álláspont mellékletében szereplő jegyzéket. |
(3) |
A boszniai és hercegovinai főképviselő hivatalának ajánlásait követően ezekkel az intézkedésekkel további személyeket kell célba venni. |
(4) |
A 2004/293/KKBP közös álláspont mellékletében szereplő jegyzéket megfelelően módosítani kell, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A 2004/293/KKBP közös állásponthoz csatolt mellékletben meghatározott személyek jegyzékének helyébe az e határozathoz csatolt mellékletben meghatározott jegyzék lép.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
3. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2005. január 31-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. ASSELBORN
(1) HL L 94., 2004.3.31., 65. o. A legutóbb a 2004/528/KKBP határozattal (HL L 233., 2004.7.2., 15. o.) módosított közös álláspont.
MELLÉKLET
Az 1. cikkben említett személyek jegyzéke
1. |
BAGIC, Zeljko Josip fia Születési idő/Születési hely: 1960. március 29., Zágráb Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Cicko Lakcím: |
2. |
BILBIJA, Milorad Svetko Bilbija fia Születési idő/Születési hely: 1956. augusztus 13., Sanski Most Útlevélszám: 3715730 Személyi igazolvány száma: 03GCD9986 Személyi szám: 1308956163305 Álnevek: Lakcím: Brace Pantica 7, Banja Luka |
3. |
BJELICA, Milovan Születési idő/Születési hely: 1958. október 19., Rogatica, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám: 0000148, kibocsátás helye és ideje: Srpsko Sarajevo, 1998. július 26., (Érvénytelenítve) Személyi igazolvány száma: 03ETA0150 Személyi szám: 1910958130007 Álnevek: Cicko Lakcím: CENTREK társaság Pale-ban |
4. |
CESIC, Ljubo Jozo fia Születési idő/Születési hely: 1958. február 20., vagy 1966. június 9. (hivatkozási dokumentum a Horvát Igazságügyi Minisztériumból), Batin, Posusje, JSZSZK Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Rojs Lakcím: V Poljanice 26, Dubrava, Zágráb, további lakóhely: Novacka 62c, Zágráb |
5. |
DILBER, Zeljko Drago fia Születési idő/Születési hely: 1955. február 2., Travnik Útlevélszám: Személyi szám: 185581 Személyi szám: Álnevek: Lakcím: 17 Stanka Vraza, Zadar |
6. |
ECIM, Ljuban … fia Születési idő/Születési hely: 1964. január 6., Sviljanac, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám, kibocsátás helye és ideje: Banja Luka, 1998. november 21., (Érvénytelenítve) Személyi igazolvány száma: 03GCE3530 Személyi szám: 0601964100083 Álnevek: Lakcím: Ulica Stevana Mokranjca 26, Banja Luka, Bosznia és Hercegovina |
7. |
JOVICIC, Predrag Desmir Jovicic fia Születési idő/Születési hely: 1963. március 1., Pale Útlevélszám: 4363551 Személyi igazolvány száma: 03DYA0852 Személyi szám: 0103963173133 Álnevek: Lakcím: Milanan Simovica 23, Pale, Pale-RS |
8. |
KARADZIC, Aleksandar … fia Születési idő/Születési hely: 1973. május 14., Szarajevó Centar, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Útlevélszám: 0036395. Érvényessége 1998. október 12-én lejárt Álnevek: Sasa Lakcím: |
9. |
KARADZIC, Ljiljana (leánykori név: ZELEN) Vojo és Anka lánya Születési idő/Születési hely: 1945. november 27., Szarajevó Centar, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Lakcím: |
10. |
KESEROVIC, Dragomir Slavko fia Születési idő/Születési hely: 1957. június 8., Piskavica, Banja Luka Útlevélszám: 4191306 Személyi igazolvány száma: 04GCH5156 Személyi szám: 0806957100028 Álnevek: Lakcím: |
11. |
KIJAC, Dragan … fia Születési idő/Születési hely: 1955. október 6., Szarajevó Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Lakcím: |
12. |
KOJIC, Radomir Milanko és Zlatana fia Születési idő/Születési hely: 1950. november 23., Bijela Voda, Sokolac Canton, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám, kibocsátás helye és ideje: Sarajevo, 2002. Érvényesség ideje: 2007 Személyi igazolvány száma: 03DYA1935, kibocsátás helye és ideje: Szarajevó, 2003. július 7. Személyi szám: 2311950173133 Álnevek: Mineur vagy Ratko Lakcím: 115 Trifka Grabeza, Pale vagy Hotel KRISTAL, Jahorina |
13. |
KOVAC, Tomislav Vaso fia Születési idő/Születési hely: 1959. december 4., Szarajevo, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: 0412959171315 Álnevek: Tomo Lakcím: Bijela, Montenegró és Pale, Bosznia és Hercegovina |
14. |
KRASIC, Petar … fia Születési idő/Születési hely: Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Lakcím: |
15. |
KUJUNDZIC, Predrag Vasilija fia Születési idő/Születési hely: 1961. január 30., Suho Pole, Doboj, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: 03GFB1318 Személyi szám: 3001961120044 Álnevek: Predo Lakcím: Doboj, Bosznia és Hercegovina |
16. |
LUKOVIC, Milorad Ulemek … fia Születési idő/Születési hely: 1968. május 15., Belgrád, Szerbia, JSZSZK Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Legija (Hamis személyi igazolvány IVANIC, Zeljko név alatt) Lakcím: szökésben |
17. |
MAKSAN, Ante Blaz fia Születési idő/Születési hely: 1967. február 7., Pakostane, Zadar mellett Útlevélszám: 1944207 Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Djoni Lakcím: Proloska 15, Pakostane, Zadar |
18. |
MALIS, Milomir Dejan Malis fia Születési idő/Születési hely: 1966. augusztus 3., Bjelice Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: 0308966131572 Álnevek: Lakcím: Vojvode Putnika, Foca/Srbinje |
19. |
MANDIC, Momcilo Son of Születési idő/Születési hely: 1954. május 1., Kalinovik, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám: 0121391, kibocsátás helye és ideje: Sprsko Szarajevo, Bosznia és Hercegovina, 1999. május 12. (Érvénytelenítve) Személyi igazolvány száma: Személyi szám: 0105954171511 Álnevek: Momo Lakcím: GITROS diszkó, Pale |
20. |
MARIC, Milorad Vinko Maric fia Születési idő/Születési hely: 1957. szeptember 9., Visoko Útlevélszám: 4587936 Személyi igazolvány száma: 04GKB5268 Személyi szám: 0909957171778 Álnevek: Lakcím: Vuka Karadzica 148, Zvornik |
21. |
MICEVIC, Jelenko Luka és Desanka (leánykori neve: Simic) fia Születési idő/Születési hely: 1947. augusztus 8., a Konjic melletti Borci, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám: 4166874 Személyi igazolvány száma: 03BIA3452 Személyi szám: 0808947710266 Álnevek: Filaret Lakcím: Milesevo monostora, Szerbia és Montenegró |
22. |
NINKOVIC, Milan Simo fia Születési idő/Születési hely: 1943. június 15., Doboj Útlevélszám: 3944452 Személyi igazolvány száma: 04GFE3783 Személyi szám: 1506943120018 Álnevek: Lakcím: |
23. |
OSTOJIC, Velibor Jozo fia Születési idő/Születési hely: 1945. augusztus 8., Celebici, Foca Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Lakcím: |
24. |
OSTOJIC, Zoran Mico Ostojic fia Születési idő/Születési hely: 1961. március 29., Szarajevó Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: 04BSF6085 Személyi szám: 2903961172656 Álnevek: Lakcím: Malta 25, Szarajevó |
25. |
PAVLOVIC, Petko Milovan Pavlovic fia Születési idő/Születési hely: 1957. június 6., Ratkovici Útlevélszám: 4588517 Személyi igazolvány száma: 03GKA9274 Személyi szám: 0606957183137 Álnevek: Lakcím: Vuka Karadjica 148, Zvornik |
26. |
PETRAC, Hrvoje … fia Születési idő/Születési hely: 1955. augusztus 25., Slavonski Brod Útlevélszám: Horvát útlevél száma: 01190016 Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Lakcím: |
27. |
POPOVIC, Cedomir Radomir Popovic fia Születési idő/Születési hely: 1950. március 24., Petrovici Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: 04FAA3580 Személyi szám: 2403950151018 Álnevek: Lakcím: Crnogorska 36, Bileca |
28. |
PUHALO, Branislav Djuro fia Születési idő/Születési hely: 1963. augusztus 30., Foca Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: 3008963171929 Álnevek: Lakcím: |
29. |
RADOVIC, Nade Milorad Radovic fia Születési idő/Születési hely: 1951. január 26., Foca Útlevélszám: régi 0123256 (érvénytelenítve) Személyi igazolvány száma: 03GJA2918 Személyi szám: 2601951131548 Álnevek: Lakcím: Stepe Stepanovica 12, Foca/Srbinje |
30. |
RATIC, Branko … fia Születési idő/Születési hely: 1957. november 26., MIHALJEVCI SL POZEGA, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám: 0442022, kibocsátás helye és ideje: Banja Luka, 1999. szeptember 17. Személyi igazolvány száma: 03GCA8959 Személyi szám: 2611957173132 Álnevek: Lakcím: Ulica Krfska 42, Banja Luka, Bosznia és Hercegovina |
31. |
ROGULJIC, Slavko … fia Születési idő/Születési hely: 1952. május 15., SRPSKA CRNJA HETIN, Szerbia, JSZSZK Útlevélszám: Érvényes útlevél: 3747158, kibocsátás helye és ideje: Banja Luka, 2002. április 12. Érvényességi ideje: 2007. április 12. Érvénytelen útlevél: 0020222, kibocsátás helye és ideje: Banja Luka, 1988. augusztus 25. Érvényesség ideje: 2003. augusztus 25. Személyi igazolvány száma: 04EFA1053 Személyi szám: 1505952103022. Álnevek: Lakcím: 21 Vojvode Misica, Laktasi, Bosznia és Hercegovina |
32. |
SAROVIC, Mirko … fia Születési idő/Születési hely: 1956. szeptember 16., Rusanovici-Rogatica Útlevélszám: 4363471, kibocsátás helye: Srpsko Szarajevó, érvényességi ideje: 2008. október 8. Személyi igazolvány száma: 04PEA4585 Személyi szám: 1609956172657 Álnevek: Lakcím: Bjelopoljska 42, 71216 Srpsko Szarajevó |
33. |
SKOCAJIC, Mrksa Dejan Skocajic fia Születési idő/Születési hely: 1953. augusztus 5., Blagaj Útlevélszám: 3681597 Személyi igazolvány száma: 04GDB9950 Személyi szám: 0508953150038 Álnevek: Lakcím: Trebinjskih Brigade, Trebinje |
34. |
SPAJIC, Ratomir Krsto fia Születési idő/Születési hely: 1957. április 8., Konjic Útlevélszám: 3667966 Személyi igazolvány száma: 04DYA7675 Személyi szám: 0804957172662 Álnevek: Lakcím: |
35. |
VRACAR, Milenko … fia Születési idő/Születési hely: 1956. május 15., Nisavici, Prijedor, Bosznia és Hercegovina, JSZSZK Útlevélszám: Érvényes útlevél: 3865548, kibocsátás helye és ideje: Banja Luka, 2002. augusztus 29. Érvényesség ideje: 2007. augusztus 29. Érvénytelen útlevelek: 0280280, kibocsátás helye és ideje: Banja Luka, 1999. december 4. (érvényesség ideje: 2004. december 4.); 0062130, kibocsátás helye és ideje: Banja Luka, 1998. szeptember 16. Személyi igazolvány száma: 03GCE6934 Személyi szám: 1505956160012 Álnevek: Lakcím: 14 Save Ljuboje, Banja Luka, Bosznia és Hercegovina. |
36. |
ZOGOVIC, Milan Jovan fia Születési idő/Születési hely: 1939. október 7., Dobrusa Útlevélszám: Személyi igazolvány száma: Személyi szám: Álnevek: Lakcím: |
Helyesbítések
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/57 |
Helyesbítés a görög intervenciós hivatal birtokában lévő hántolatlan nyers rizs belső piacon történő viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2005. január 21-i 103/2005/EK bizottsági irányelvhez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20., 2005. január 22. )
Az 5. oldalon, a 2. cikk (3) bekezdése végén:
a következő szövegrész:
„Telefon: (30-10) 212 47 87 és 212 47 89
Fax: (30-10) 862 9373.”
helyesen:
„Tel. +30 (210) 212 48 46 és +30 (210) 212 47 88
Fax +30 (210) 212 47 91.”
2.2.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/57 |
Helyesbítés a gabonaágazatban 2005. január 31-én alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló, 2005. február 1-i 165/2005/EK bizottsági rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 28., 2005. február 1 .)
A 16. oldalon, az I. mellékletben, az 1001 10 00 KN-kód „gyenge minőségű” árumegnevezés sorában, a behozatali vám (1) (EUR/t) oszlopban
a következő szövegrész:
„6,58”
helyesen:
„6,08”.