ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 25

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. január 28.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

 

A Bizottság 122/2005/EK rendelete (2005. január 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 123/2005/EK rendelete (2005. január 26.) a 466/2001/EK rendeletnek az ochratoxin A tekintetében történő módosításáról ( 1 )

3

 

 

A Bizottság 124/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a 327/98/EK rendelet értelmében 2005 januárjának első tíz munkanapja során benyújtott, rizsre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek kibocsátásáról

6

 

 

A Bizottság 125/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a rizs és a törmelékrizs kivitele után járó visszatérítések rögzítéséről és a kiviteli engedélyek kibocsátásának felfüggesztéséről

8

 

*

A Bizottság 126/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a 2005/2006-os termelési ciklusban az olívaolaj-termelés minőségét javító intézkedések finanszírozásának felső határai rögzítéséről és az 528/1999/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésétől való eltérésről

11

 

*

A Bizottság 127/2005/EK rendelete (2005. január 27.) az 1452/2001/EK, az 1453/2001/EK és az 1454/2001/EK tanácsi rendelettel bevezetett, a legkülső régiók ellátására vonatkozó egyedi intézkedések részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 20/2002/EK rendelet módosításáról

12

 

*

A Bizottság 128/2005/EK rendelete (2005. január 27.) ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára

16

 

*

A Bizottság 129/2005/EK rendelete (2005. január 20.) bizonyos áruknak a Kombinált Nómenklatúrában történő osztályozásáról és a 955/98/EK rendeletének módosításáról

37

 

 

A Bizottság 130/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról

41

 

 

A Bizottság 131/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

45

 

 

A Bizottság 132/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a cukorágazat egyes termékeire az 1210/2004/EK rendelet által a 2004/2005-ös gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

48

 

 

A Bizottság 133/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

50

 

 

A Bizottság 134/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a gabonaalapú keveréktakarmányok export-visszatérítéseinek rögzítéséről

53

 

 

A Bizottság 135/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a gabona- és rizságazatban alkalmazandó termelési visszatérítések rögzítéséről

55

 

 

A Bizottság 136/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a vajra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről az 581/2004/EK rendelet által szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében

56

 

 

A Bizottság 137/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a sovány tejporra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről az 582/2004/EK rendelet által szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében

58

 

 

A Bizottság 138/2005/EK rendelete (2005. január 27.) az 1757/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében az árpa exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

59

 

 

A Bizottság 139/2005/EK rendelete (2005. január 27.) az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a zab exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

60

 

 

A Bizottság 140/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a cirok importjára a 2275/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról

61

 

 

A Bizottság 141/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a kukoricára az 2277/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében adható maximális behozatali vámkedvezmény rögzítéséről

62

 

 

A Bizottság 142/2005/EK rendelete (2005. január 27.) a kukoricára a 2276/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében adható maximális behozatali vámkedvezmény rögzítéséről

63

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Bizottság

 

*

2005/60/EK:A Bizottság határozata (2005. január 20.) a háziméhek (Apis mellifera és Bombus spp.) egyes harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről és az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállításáról szóló 2003/881/EK bizottsági határozatnak az Amerikai Egyesült Államok tekintetében történő módosításáról (az értesítés a B(2004) 5567. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

64

 

*

2005/61/EK:A Bizottság határozata (2005. január 27.) a bulgáriai Newcastle-betegség elleni védekezési intézkedésekről és a 2004/908/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a B(2005) 145. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

69

 

*

2005/62/EK:A Bizottság határozata (2005. január 27.) a Ciprus által az állati melléktermékek helyszíni elégetése vagy elföldelése vonatkozásában alkalmazandó, az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet követő átmeneti rendelkezések meghatározásáról (az értesítés a B(2005) 133. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

71

 

*

2005/63/EK:A Bizottság határozata (2005. január 24.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról (az értesítés a B(2004) 2735. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

73

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/1


A BIZOTTSÁG 122/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. január 27-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

125,1

204

74,5

212

176,1

608

118,9

624

163,5

999

131,6

0707 00 05

052

157,0

999

157,0

0709 90 70

052

181,5

204

179,4

999

180,5

0805 10 20

052

57,9

204

35,8

212

51,1

220

36,8

421

38,1

448

35,9

624

71,7

999

46,8

0805 20 10

204

63,6

999

63,6

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

052

61,0

204

88,1

400

79,4

464

138,7

624

68,0

662

40,0

999

79,2

0805 50 10

052

60,2

999

60,2

0808 10 80

400

101,8

404

83,5

720

68,7

999

84,7

0808 20 50

388

72,4

400

85,3

720

36,6

999

64,8


(1)  Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/3


A BIZOTTSÁG 123/2005/EK RENDELETE

(2005. január 26.)

a 466/2001/EK rendeletnek az ochratoxin A tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2) meghatározza az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékét.

(2)

A 466/2001/EK rendelet értelmében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a szárított szőlőben található ochratoxin A-ra vonatkozó rendelkezéseket, tekintettel a zöld és a pörkölt kávéban, a kávékészítményekben, a borban, a sörben, a szőlőlében, a kakaóban és a kakaókészítményekben, valamint a fűszerekben előforduló ochratoxin A legmagasabb értékeinek rögzítésére, figyelembe véve az elvégzett vizsgálatokat és az ochratoxin A-nak e termékekben való előfordulása csökkentése érdekében elfogadott megelőzési intézkedéseket.

(3)

Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) az ochratoxin A-ról szóló, 1998. szeptember 17-i állásfoglalásában megállapította, hogy az ochratoxin A olyan mikotoxin, amely karcinogén, nephrotoxikus, teratogén, immunotoxikus és esetleg neurotoxikus hatású. A bizottság említést tett arról is, hogy további vizsgálatok vannak folyamatban, amelyek az ochratoxin A rákkeltő hatását kiváltó mechanizmusok tisztázására vonatkoznak. Az ochratoxin A rákkeltő hatását kiváltó mechanizmusokra vonatkozó európai kutatási projekt előreláthatólag 2004. végéig befejeződik. Amint rendelkezésre állnak az összesített kutatási eredmények, a Bizottság felkéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot arra, hogy tegye naprakésszé az ÉTB tudományos állásfoglalását az új kutatási eredmények figyelembevételével.

(4)

Az ochratoxin A-nak a Közösség lakossága által a táplálékkal bevitt mennyiségét az élelmiszerekre vonatkozó kérdések tudományos vizsgálatában a tagállamok által a Bizottságnak nyújtott támogatásról és a tagállamok együttműködéséről szóló, 1993. február 25-i 1993/5/EGK tanácsi irányelv (3) keretében értékelték (SCOOP). Az ochratoxin A-nak való kitettséghez leginkább a gabonafélék és a gabonafélékből készült termékek járulnak hozzá. A bor, a kávé és a sör jelentős mértékben hozzájárulnak az ember ochratoxin A-nak való kitettségéhez. A szárított szőlő és a szőlőlé jelentős mértékben hozzájárultak meghatározott veszélyeztetett fogyasztói csoportok, például gyerekek ochratoxin A-nak való kitettségéhez.

(5)

A 466/2001/EK rendelet meghatározta az ochratoxin A-tartalom legmagasabb szintjét a gabonafélék, gabonafélékből készült termékek és a szárított szőlő esetében. A sör ochratoxin A-tartalmának ellenőrzése közvetett módon történik, mivel a sörben található ochratoxin A a malátában lévő ochratoxin A-ból származik, amelyre legmagasabb értéket állapítottak meg. A sör legmagasabb ochratoxin A-tartalmát ennélfogva nem szükséges azonnal megállapítani a közegészség védelme érdekében, de a tervezett felülvizsgálat keretében figyelembe kell venni.

(6)

Tekintettel arra, hogy a bor, a pörkölt kávé és az oldódó kávé jelentős mértékben hozzájárul az emberek ochratoxin A-nak való kitettségéhez, valamint hogy a szőlőlé a gyerekek ochratoxin A-nak való kitettségéhez járul hozzá jelentős mértékben, ezen élelmiszerek esetében célszerű már most legmagasabb értéket megállapítani a közegészség védelme érdekében, elkerülve az elfogadhatatlanul erős mértékben fertőzött élelmiszerek forgalomba hozatalát.

(7)

Az ochratoxin A előfordulását a szárított szőlőtől eltérő szárított gyümölcsben, a kakaóban, a kakaókészítményekben, fűszerekben és az édesgyökérben is megállapították. Ezen élelmiszerek esetében – a zöld kávét is beleértve – a legmagasabb ochratoxin A-tartalom megállapításának, valamint a meglévő legmagasabb tartalmak felülvizsgálatának helyénvalóságát azután vizsgálják, miután elérhetővé vált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ochratoxin A-ra vonatkozó toxikológiai kutatási eredményeinek értékelése.

(8)

Ezért a 466/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 466/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában az „és 2.2.2.” helyébe a „, 2.2.2., 2.2.3., 2.2.4. és 2.2.5.” szövegrész lép.

2.

Az 5. cikk (2a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2a)   Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ochratoxin A-ra vonatkozó naprakésszé tett kockázatértékelése alapján, és az ochratoxin A-tartalom csökkentése érdekében hozott megelőzési intézkedések figyelembevételével, a Bizottság legkésőbb 2006. június 30-ig felülvizsgálja az I. melléklet 2. szakaszának 2.2. pontjában meghatározott rendelkezéseket. A felülvizsgálat különösen a szárított szőlő és a szőlőlé legmagasabb ochratoxin A-tartalmára, valamint a zöld kávé, a szárított szőlőtől eltérő szárított gyümölcsök, a sör, a kakaó, a kakaókészítmények, a likőrborok, a hús és húskészítmények, a fűszerek, valamint az édesgyökér legmagasabb ochratoxin A-tartalmának rögzítésére vonatkoznak. A Bizottság ezeket az eredményeket elérhetővé teszi a tagállamok számára.

E célból a tagállamok és az érdekelt felek minden évben tájékoztatják a Bizottságot a vizsgálatok eredményeiről, valamint az ochratoxin A-val történő fertőződés elkerülése érdekében hozott megelőzési intézkedések alkalmazása terén tapasztalt előrelépésről.”

3.

Az I. melléklet e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. április 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet nem alkalmazható a 2005. április 1-je előtt forgalomba hozott termékekre, az alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban. A termékek forgalomba hozatalának időpontjára vonatkozó bizonyítás terhét az élelmiszeripari vállalkozó viseli.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 26-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 37, 1993.2.13., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 77., 2001.3.16., 1. o. A 684/2004/EK rendelettel (HL L 106., 2004.4.15., 6. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 52., 1993.3.4., 18. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv.


MELLÉKLET

Az I. melléklet „Mikotoxinok” című 2. szakaszának 2.2. pontja Ochratoxin A helyébe a következő szöveg lép:

Termékek

Legmagasabb ochratoxin A-tartalom

(μg/kg vagy ppb)

Mintavételi módszer

Analizálási referenciamódszer

„2.2.   

OCHRATOXIN A

2.2.1.   

Gabonafélék (beleértve a rizst és a hajdinát is) és gabonafélékből készült termékek

2.2.1.1.

Nyers gabonamagvak (beleértve a nyers rizst és a hajdinát is)

5,0

2002/26/EK bizottsági irányelv (1)

2002/26/EK irányelv

2.2.1.2.

Minden gabonatermék (beleértve a feldolgozott gabonatermékeket és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt gabonamagvakat)

3,0

2002/26/EK irányelv

2002/26/EK irányelv

2.2.2.

Szárított szőlő (mazsola, mazsolaszőlő és malagaszőlő)

10,0

2002/26/EK irányelv

2002/26/EK irányelv

2.2.3.

Pörkölt kávébab és őrölt pörkölt kávé, az oldódó kávé kivételével

5,0

2002/26/EK irányelv

2002/26/EK irányelv

Oldódó kávé (instant kávé)

10,0

2.2.4.

Bor (vörös, fehér és rozébor) (2) és más bor és/vagy szőlőmust alapú italok (3)

2,0 (4)

2002/26/EK irányelv

2002/26/EK irányelv

2.2.5.

Szőlőlé, szőlőlé-összetevők más italokban, beleértve a szőlőnektárt és a sűrített vagy vízzel hígított szőlőlét (5)

2,0 (4)

2002/26/EK irányelv

2002/26/EK irányelv

Közvetlen emberi fogyasztásra szánt szőlőmust és más sűrített vagy vízzel hígított szőlőmust (5)

2,0 (4)

2002/26/EK irányelv

2002/26/EK irányelv

2.2.6.

Bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek csecsemők és kisgyermekek számára (6)

0,50

2002/26/EK irányelv

2002/26/EK irányelv

2.2.7.

Speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek (7) kifejezetten csecsemők számára

0,50

2002/26/EK irányelv

2002/26/EK irányelv

2.2.8.

Zöld kávé, szárított szőlőtől eltérő szárított gyümölcs, sör, kakaó és kakaókészítmények, likőrborok, húskészítmények, fűszerek és édesgyökér.

 


(1)  HL L 75., 2002.3.16., 38. o. A legutóbb a 2004/43/EK irányelvvel (HL L 113., 2004.4.20., 14 o.) módosított irányelv.

(2)  Az 1493/1999/EK tanácsi rendeletben (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.) meghatározott borok, beleértve a habzóborokat, de kivéve a likőrborokat és a legalább 15 térfogatszázalék alkoholtartalmú borokat, továbbá gyümölcsborok.

(3)  Ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok az 1601/91/EGK tanácsi rendeletben (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.). meghatározottak szerint. Az ezekre az italokra alkalmazott legmagasabb ochratoxin A-tartalom a végtermékben lévő bor és/vagy szőlőmust arányának függvénye.

(4)  A legmagasabb érték a 2005. évi szürettől kezdve előállított termékekre vonatkozik.

(5)  A gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározottak szerinti (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.) gyümölcslevek, beleértve a sűrítményből, sűrített gyümölcsléből és gyümölcsnektárból készült gyümölcsleveket is, valamint a szőlőből készülteket.

(6)  A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.) 1. cikkében meghatározott bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek.

A csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek esetében a legmagasabb értékek a szárazanyagra vonatkoznak. A szárazanyag meghatározása a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseivel összhangban történik.

(7)  A speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló, 1999. március 25-i 1999/21/EK bizottsági irányelv (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek.

A kifejezetten csecsemők számára készült speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek esetében a legmagasabb értékek a következőkre vonatkoznak:

tej és tejtermékek esetében a fogyasztásra kész termékekre (amelyeket ilyenként hoznak forgalomba vagy hígítva a gyártó utasításai szerint).

a tejtől és tejtermékektől eltérő termékek esetében a szárazanyagra. A szárazanyag meghatározása a 2002/26/EK bizottsági irányelv rendelkezéseivel összhangban történik.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/6


A BIZOTTSÁG 124/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a 327/98/EK rendelet értelmében 2005 januárjának első tíz munkanapja során benyújtott, rizsre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékben meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a GATT XXIII. cikkének megfelelően Thaifölddel folytatott konzultációk eredményéről szóló, 1996. május 13-i 96/317/EK tanácsi határozatra (2),

tekintettel a rizs és a tört rizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és igazgatásának szabályozásáról szóló, 1998. február 10-i 327/98/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 327/98/EK rendelet alapján 2005 januárjának első tíz munkanapja során benyújtott és a Bizottságnak bejelentett, rizsre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek alapján az engedélyeket a kérelmekben megjelölt, az e rendelet mellékletében foglalt százalékos arányban csökkentett – mennyiségekre kell kiadni.

(2)   A következő részletre átvitt mennyiségeket a melléklet rögzíti.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(2)  HL L 122., 1996.5.22., 15. o.

(3)  HL L 37., 1998.2.11., 5. o. A legutóbb a 2296/2003/EK rendelettel (HL L 340., 2003.12.24., 35. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A 2005. januári részlet keretében igényelt mennyiségekre alkalmazandó százalékos csökkentési arányok és a következő részletre átvitt mennyiségek:

a)   Az 1006 30 KN-kód alá tartozó hántolt vagy félig hántolt rizs

Származási országok

Százalékos csökkentési arány a 2005. januári részletre

A 2005. áprilisi részletre átvitt mennyiség (tonna)

Amerikai Egyesült Államok

0 (1)

3 469

Thaiföld

0 (1)

6 937,826

Ausztrália

Egyéb származási országok


b)   Az 1006 20 KN-kód alá tartozó előhántolt rizs

Származási országok

Százalékos csökkentési arány a 2005. januári részletre

A 2005. áprilisi részletre átvitt mennyiség (tonna)

Amerikai Egyesült Államok

0 (1)

1 911

Thaiföld

Ausztrália

0 (1)

2 608

Egyéb származási országok


c)   Az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törtrizs

Származási országok

Százalékos csökkentési arány a 2005. januári részletre

A 2005. júliusi részletre átvitt mennyiség (tonna)

Thaiföld

0 (1)

20 278,60

Ausztrália

0 (1)

6 456

Guayana

0 (1)

4 251

Amerikai Egyesült Államok

97,7778 (1)

Egyéb származási országok

0 (1)

3 851


(1)  A kérelemben feltüntetett mennyiségre kiadott engedély.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/8


A BIZOTTSÁG 125/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a rizs és a törmelékrizs kivitele után járó visszatérítések rögzítéséről és a kiviteli engedélyek kibocsátásának felfüggesztéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, valamint 19. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének értelmében a rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világpiacon érvényes árai vagy árfolyamjegyzései és a közösségi piaci árai közötti különbséget export-visszatérítés útján fedezni lehet.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 14. cikke értelmében a visszatérítéseket egyfelől a rizs és a törmelékrizs közösségi piacon érvényes árai és kínálata, másfelől a világpiaci árai tekintetében fennálló aktuális helyzet és a várható fejlemények figyelembevételével kell megállapítani. Ugyanezen cikk értelmében fontos biztosítani továbbá a rizs piacának egyensúlyát, valamint az árak és a kereskedelem természetes fejlődését, illetve figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösségen belüli piaci zavarok elkerülésének szükségességét, valamint a Szerződés 300. cikke alapján kötött megállapodásokból származó korlátokat.

(3)

Az 1361/76/EGK bizottsági rendelet (2) rögzítette azt, hogy maximálisan mekkora törmelékrizs-mennyiséget tartalmazhat az a rizs, amely után export-visszatérítés jár, valamint meghatározta a visszatérítés csökkentésének százalékos arányát arra az esetre, amennyiben az exportált rizsben található törmelékrizs aránya meghaladja ezt a maximális mennyiséget.

(4)

A rövid szemű, félgömbölyű és hosszú szemű A rizs export-visszatérítésére vonatkozó pàlyàztra beérkezett ajànlatok nem kerültek elfogadásra. Következésképpen jelenleg nem indokotlt általános jog szerinti visszatérítést megállapítani a rizs tekintetében.

(5)

Az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (5) bekezdése meghatározta azokat a különleges szempontokat, amelyeket a rizs és a törmelékrizs után járó export-visszatérítések megállapításakor figyelembe kell venni.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges követelményei miatt szükségessé válhat az egyes termékek után járó visszatérítések differenciálása a rendeltetési országtól függően.

(7)

Az egyes piacokon a csomagolt hosszú szemű rizs iránt fennálló keresletre tekintettel a szóban forgó termékre egy különleges visszatérítés megállapítása szükséges.

(8)

A visszatérítést legalább havonta egyszer kell megállapítani. A visszatérítés összege időközben is módosítható.

(9)

E szabályok alkalmazása a rizspiac jelenlegi helyzetére és különösen a rizs és a törmelékrizs közösségi és világpiaci árára, a visszatérítéseknek az e rendelet mellékletében szereplő összegekben való megállapítását eredményezte.

(10)

A Közösségnek a Kereskedelmi Világszervezettel szembeni kötelezettségvállalásából következő mennyiségi korlátozások kezelése keretében a visszatérítéssel járó kivitelre szóló engedélyek kibocsátását fel kell függeszteni.

(11)

Az e rendeletben előirt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1785/2003/EK rendelet 1. cikkében szereplő, természetes állapotban exportált termékek – az (1) bekezdés c) pontjában említett termékek kivételével – után járó visszatérítések a mellékletben szereplő összegekben kerültek megállapításra.

2. cikk

A visszatérítést előzetesen rögzítő kiviteli engedélyek kibocsátása felfüggesztésre kerül.

3. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

(2)  HL L 154., 1976.6.15., 11. o.


MELLÉKLET

A rizs és a törmelékrizs kivitele után járó visszatérítések rögzítéséről és a kiviteli engedélyek kibocsátásának felfüggesztéséről szóló 2005. január 27-én bizottsági rendelethez

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

A visszatérítés összege (1)

1006 20 11 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 13 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 15 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 17 9000

 

1006 20 92 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 94 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 96 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 98 9000

 

1006 30 21 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 23 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 25 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 27 9000

 

1006 30 42 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 44 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 46 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 48 9000

 

1006 30 61 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 61 9900

R01

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 63 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 63 9900

R01

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

1006 30 65 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 65 9900

R01

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

1006 30 67 9100

021 és 023

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 67 9900

066

EUR/t

0

1006 30 92 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 92 9900

R01

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 94 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 94 9900

R01

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 96 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 96 9900

R01

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 98 9100

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 98 9900

 

1006 40 00 9000

 

NB.: A termékkódok és az „A” sorozatú rendeltetésihely-kódok a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendeletben (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) kerültek meghatározásra.

A rendeltetési helyek numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

A többi rendeltetési hely meghatározása a következő:

R01

Svájc, Liechtenstein, Livigno és Campione d’Italia községek.

R02

Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Szíria, volt Spanyol Szahara, Jordánia, Irak, Irán, Jemen, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia, Eritrea, Ciszjordánia/Gázai övezet, Norvégia, Feröer-szigetek, Izland, Oroszország, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bulgária, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Moldávia, Ukrajna, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán.

R03

Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia, Chile, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Venezuela, Kanada, Mexikó, Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kuba, Bermuda, Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong SAR, Szingapúr, A40, kivéve: Holland Antillák, Aruba, Turks és Caicos szigetek, A11, kivéve: Suriname, Guyana és Madagaszkár.


(1)  Az 1342/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 189., 2003.7.29., 12. o.) 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás az e rendelet keretében a következő mennyiségekre igényelt engedélyekre vonatkozik, rendeltetési hely szerint:

R01:

0 t;

valamennyi R02 és R03 rendeltetési hely:

0 t;

021 és 023 rendeltetési helyek:

0 t;

066 rendeltetési hely:

0 t;

A97 rendeltetési hely:

0 t.

NB.: A termékkódok és az „A” sorozatú rendeltetésihely-kódok a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendeletben (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) kerültek meghatározásra.

A rendeltetési helyek numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

A többi rendeltetési hely meghatározása a következő:

R01

Svájc, Liechtenstein, Livigno és Campione d’Italia községek.

R02

Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Szíria, volt Spanyol Szahara, Jordánia, Irak, Irán, Jemen, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia, Eritrea, Ciszjordánia/Gázai övezet, Norvégia, Feröer-szigetek, Izland, Oroszország, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bulgária, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Moldávia, Ukrajna, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán.

R03

Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia, Chile, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Venezuela, Kanada, Mexikó, Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kuba, Bermuda, Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong SAR, Szingapúr, A40, kivéve: Holland Antillák, Aruba, Turks és Caicos szigetek, A11, kivéve: Suriname, Guyana és Madagaszkár.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/11


A BIZOTTSÁG 126/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a 2005/2006-os termelési ciklusban az olívaolaj-termelés minőségét javító intézkedések finanszírozásának felső határai rögzítéséről és az 528/1999/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésétől való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1966. szeptember 22-i 136/66/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az olívaolaj termelésének minőségét javító intézkedések megállapításáról szóló, 1999. március 10-i 528/1999/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 528/1999/EK rendelet minden egyes tagállamra és minden, május 1-jén kezdődő 12 hónapos termelési ciklusra vonatkozóan megállapítja olívaolaj-termelés minőségének és környezeti kihatásainak javítását célzó intézkedésekre vonatkozó pénzügyi szabályokat.

(2)

Az 1807/2004/EK bizottsági rendelet (3)2 714 450 tonnában rögzíti a 2003/04. gazdasági évre az olívaolaj, beleértve az olívaolaj-egyenértékben kifejezett étkezési olajbogyó becsült termelését. Ez Görögország esetében 343 356 tonnának, Spanyolország esetében 1 591 330 tonnának, Franciaország esetében 3 335 tonnának, Olaszország esetében 741 956 tonnának és Portugália esetében 34 473 tonnának felel meg. A termelési támogatásból az olívaolajra vonatkozó említett gazdasági évben visszatartott mennyiség szolgál alapul az olívaolaj minőségének a 2004. május 1-jén kezdődő termelési ciklus során történő javítására vonatkozó finanszírozási intézkedésekhez.

(3)

Meg kell állapítani az azon intézkedésekre vonatkozó pénzügyi felső határokat, amelyek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegétől visszatérítésre jogosultak.

(4)

Mivel az intézkedések minimális költségei viszonylag rögzítettek, a teljes finanszírozásra vonatkozóan az 528/1999/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésében megállapított felső határok ezért néhány tagállam esetében túl alacsonynak bizonyulhatnak. Ezekben az esetekben ezért megfelelő korlátokat kell megállapítani.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Olaj- és Zsírpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005. május 1-jétől 2006. április 30-ig tartó termelési ciklusra vonatkozóan az intézkedések finanszírozására az 528/1999/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésében megállapított felső határok a következők:

Görögország

6 331 014 EUR

Spanyolország

11 099 557 EUR

Franciaország

60 804 EUR

Olaszország

0 EUR

Portugália

644 052 EUR

2. cikk

Az 528/1999/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, az olyan tagállamoktól származó kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulás, amelyekre az 1. cikkben megállapított finanszírozási felső határ 100 000 EUR vagy kevesebb, 250 000 EUR összegig nyújtható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL 172., 1966.9.30., 3025/66. o. A legutóbb a 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 62., 1999.3.11., 8. o. A legutóbb a 629/2003/EK rendelettel (HL L 92., 2003.4.9., 3. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 318., 2004.10.19., 13. o.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/12


A BIZOTTSÁG 127/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

az 1452/2001/EK, az 1453/2001/EK és az 1454/2001/EK tanácsi rendelettel bevezetett, a legkülső régiók ellátására vonatkozó egyedi intézkedések részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 20/2002/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében Franciaország tengerentúli megyéinek javára egyedi intézkedések bevezetéséről és a 72/462/EGK irányelv módosításáról, valamint az 525/77/EGK és 3763/91/EGK (Poseidom) (1) rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. június 28-i 1452/2001/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 3. cikke (6) bekezdésére, 22. cikkére és 26. cikke második albekezdésére,

tekintettel az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében az Azori-szigetek és Madeira javára egyedi intézkedések bevezetéséről és az 1600/92/EGK rendelet (Poseima) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. június 28-i 1453/2001/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (6) bekezdésének első és második albekezdésére, 34. cikkére és 38. cikke második albekezdésére,

tekintettel az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében a Kanári-szigetek javára egyedi intézkedések bevezetéséről és az 1601/92/EGK rendelet (Poseican) (3) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. június 28-i 1454/2001/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 3. cikke (6) bekezdésére, 20. cikkére és 24. cikke második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1452/2001/EK, az 1453/2001/EK, valamint az 1454/2001/EK rendeletnek az egyedi ellátási intézkedések hatálya alá tartozó termékek újrakiviteli és újraszállítási feltételei tekintetében történő módosításáról szóló, 2004. szeptember 24-i 1690/2004/EK tanácsi rendelet elfogadását követően meg kell határozni a Tanács ezen új rendelkezéseinek végrehajtási szabályait és következésképpen módosítani kell a Bizottság 20/2002/EK rendeletét (4).

(2)

Az esetlegesen az egyedi ellátási intézkedésekből részesülő mezőgazdasági termékek újrakivitele és újraszállítása tekintetében megállapított szabályok vonatkozásában meglévő összes rendelkezést egyszerűsíteni és csoportosítani kell.

(3)

Egyes mezőgazdasági termékek exportja kiviteli engedély bemutatásához kötött. Az említett termékeket, amelyek igénybe véve az egyedi ellátási intézkedések nyújtotta előnyöket export-visszatérítés nélkül kerülnek újrakivitelre, az igazgatási egyszerűsítés érdekében ki kell vonni a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó kötelezettség hatálya alól.

(4)

Meg kell határozni a nyújtott kedvezmény visszatérítésére vonatkozó szabályokat és a nyilvántartásba vétel vonatkozásában fellépő következményeket arra az esetre, ha a kereskedő nem tartja be az egyedi ellátási intézkedések keretében vállalt kötelezettségeket.

(5)

Az e rendeletben megállapított intézkedések összhangban vannak valamennyi érintett irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 20/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 9. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Annak a kereskedőnek, amelyiknek szándékában áll a 16. cikkben meghatározott feltételekkel feldolgozatlan vagy csomagolt termékeket újraszállítani vagy újrakivinni, a (2) bekezdés első albekezdésében említett nyilvántartásba vétel kérelmezésekor ki kell nyilvánítania e tevékenységben való részvételi szándékát, és adott esetben meg kell jelölnie a csomagoló üzem helyét.

(4)   Annak a feldolgozónak, amelyiknek szándékában áll a 16. vagy a 17. cikkben meghatározott feltételekkel feldolgozott termékeket exportálni és/vagy más térségekbe szállítani, a (2) bekezdés első albekezdésében említett nyilvántartásba vétel kérelmezésekor ki kell nyilvánítania e tevékenységben való részvételi szándékát, és meg kell jelölnie a feldolgozó üzem helyét.”

2.

A VI. fejezet címe és 16., 17., valamint 18. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„VI. FEJEZET

ÚJRAKIVITEL ÉS ÚJRASZÁLLÍTÁS

16. cikk

Újrakivitel és újraszállítás

(1)   Az egyedi ellátási intézkedések hatálya alá tartozó feldolgozatlan termékeknek, illetve olyan csomagolt vagy feldolgozott termékek újrakivitelének és újraszállításának, amelyek előállításához egyedi ellátási intézkedések hatálya alá tartozó termékeket használtak fel, a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)

az e bekezdésben említett újrakivitt termékek esetében a kiviteli nyilatkozat 44. rovata tartalmazza a következő bejegyzések egyikét:

»az 1452/2001/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint exportált termék«,

»az 1453/2001/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint exportált termék«,

»az 1454/2001/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint exportált termék«;

b)

a behozatali vámmentességet élvező, majd újrakivitelre kerülő termékmennyiségeket az előzetes ellátási mérlegben jóvá kell írni; az e pontban említett termékek nem részesülhetnek export-visszatérítésben;

c)

a behozatali vámmentességet élvező majd újraszállításra kerülő termékmennyiségeket az előzetes ellátási mérlegben jóvá kell írni és a behozatal napján érvényes erga omnes behozatali vám összegét a feladó legkésőbb az újraszállításkor fizeti meg; az említett termékek nem képezhetik újraszállítás tárgyát, míg a fenti összeg kifizetésére nem kerül sor; abban az esetben, ha a gyakorlatban nem lehetséges meghatározni a behozatal napját, az újraszállítás napját megelőző hat hónapos időtartam alatt a termékeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket azon a napon hoztak be, amelyen a legmagasabb erga omnes behozatali vám volt érvényben;

d)

a támogatásban részesült, majd újrakivitelre vagy újraszállításra kerülő termékmennyiségeket az előzetes ellátási mérlegben jóvá kell írni és a nyújtott támogatást legkésőbb az újrakivitel vagy az újraszállítás során vissza kell téríteni; az említett termékek nem képezhetik újraszállítás vagy újrakivitel tárgyát, míg a fenti összeg visszatérítésére nem kerül sor; abban az esetben, ha a gyakorlatban nem lehetséges meghatározni a nyújtott támogatás összegét, a termékeket úgy kell tekinteni, mint amelyek a Közösség által e termékekre az újrakiviteli vagy újraszállítási kérelem bemutatását megelőző hat hónap során megállapított legmagasabb támogatásban részesültek; az e pontban említett termékek részesülhetnek export-visszatérítésben, amennyiben megfelelnek az export-visszatérítés megadásához megállapított feltételeknek.

(2)   A következő termékek újrakivitele esetében a kiviteli engedély bemutatása nem kötelező:

a)

az (1) bekezdés b) pontjában említett termékek;

b)

az (1) bekezdés d) pontjában említett olyan termékek, amelyek nem felelnek meg az export-visszatérítés megadásához megállapított feltételeknek.

(3)   Amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az e cikk alá sorolt termékek újrakivitelének számottevő növekedése veszélyeztetheti a legkülső régiók rendszeres ellátását, az illetékes hatóságok korlátozhatják a mennyiségeket oly módon, hogy biztosítják az érintett ágazatok legfontosabb szükségleteinek kielégítését. Az említett mennyiségi korlátozást megkülönböztetéstől mentesen alkalmazzák.

17. cikk

Hagyományos újrakivitel, a regionális kereskedelem keretén belül végzett újrakivitel, és feldolgozott termékek hagyományos újraszállítása

(1)   Azok a feldolgozók, akik az ellátásra vonatkozó egyedi intézkedések által biztosított kedvezményben részesülő nyersanyagot tartalmazó feldolgozott termékekre vonatkozóan a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően kinyilvánították a hagyományos kereskedelmi folyamatok keretében vagy a regionális kereskedelem keretében kiviteli, illetve a hagyományos kereskedelmi folyamatok keretében továbbszállítási szándékukat, ezt az I., III. és V. mellékletben megállapított éves mennyiségi határokon belül tehetik meg. Az illetékes hatóságok kibocsátják a szükséges engedélyeket annak biztosítására, hogy ezek a műveletek a megállapított éves mennyiségeket ne haladják meg.

A regionális kereskedelem keretén belül végzett export esetében az exportőr köteles bemutatni az illetékes hatóságoknak a 800/1999/EK bizottsági rendelet (5) 16. cikkében előírt dokumentumokat a fent említett rendelet 49. cikkében előírt határidőn belül. Az említett dokumentumok meghatározott határidőn belül történő bemutatásának elmaradása esetében az illetékes hatóságok visszatéríttetik az egyedi ellátási intézkedések alapján nyújtott kedvezményt.

Az ellátásra vonatkozó egyedi intézkedések hatálya alatt Franciaország tengeren túli megyéibe, az Azori-szigetekre, Madeirára vagy a Kanári-szigetekre szállított, a hajókon és légi járműveken élelmiszerként felhasználandó termékek helyi fogyasztásra szánt termékeknek minősülnek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett termékektől eltérő feldolgozott termékmennyiségek exportját vagy szállítását az illetékes hatóságok csak abban az esetben engedélyezhetik, ha az érintett termékekkel kapcsolatban igazolták, hogy azok nem tartalmaznak az ellátásra vonatkozó egyedi intézkedések hatálya alatt behozott vagy beléptetett nyersanyagot.

Az első albekezdésben említett igazolás hitelességének biztosítása érdekében az illetékes hatóságok végrehajtják a szükséges ellenőrzéseket, és adott esetben visszatéríttetik az ellátásra vonatkozó egyedi intézkedések hatálya alatt nyújtott kedvezményeket.

(3)   Azoknak a feldolgozási műveleteknek, amelyek az I., III. és V. mellékletben megállapított mennyiségi korlátok erejéig hagyományos exportra vagy regionális kereskedelemre vagy hagyományos áruszállításra alkalmasak, értelemszerűen, a szokásos kezelési módok kivételével, eleget kell tenniük az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedésekben meghatározott feldolgozási feltételeknek és a 2913/92/EGK bizottsági rendeletben (6) és a 2454/93/EGK rendeletben (7) meghatározott vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárásnak.

(4)   Az e cikkben említett termékek újrakivitele esetében a kiviteli engedély bemutatása nem kötelező.

(5)   Az e cikkben említett exportált termékek esetében a kiviteli nyilatkozat 44. rovata tartalmazza a következő bejegyzések egyikét:

»az 1452/2001/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerint exportált termék«,

»az 1453/2001/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerint exportált termék«,

»az 1454/2001/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerint exportált termék«.

18. cikk

Cukor

Az 1260/2001/EK tanácsi rendelet (8) 10. cikkének (1) bekezdésében említett időszak alatt, az említett ren deletre 13. cikkében megjelölt, a 2760/81/EGK bizottsági rendelet (9) vonatkozó előírásaival összhangban exportált,és a Madeirán és a Kanári-szigeteken történő fogyasztásra az 1701 KN-kód alá tartozó fehércukor formájában, illetve az Azori-szigeteken történő fogyasztásra az 1701 12 10 KN-kód alá tartozó nyers cukor formájában behozott »C« cukor, az e rendeletben szereplő előírások értelmében a 3. cikkben említett előzetes ellátási mérleg keretein belül a behozatali vámmentességi rendszer által biztosított kedvezményekben részesül.”

3.

A 22. cikkben:

a d) és az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a 16. cikk alapján esetlegesen újrakivitt vagy újraszállított mennyiségek és a visszanyert támogatások egységnyi és teljes összege;

e)

feldolgozás után a 17. cikk alapján a hagyományos mennyiségek keretén belül esetlegesen újrakivitt vagy újraszállított mennyiségek;

az f) és a g) pontot el kell hagyni.”

4.

A 26. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A vis maior és az éghajlati rendellenesség esetének kivételével, amennyiben valamely kereskedő nem tartja be a 9. cikk alá eső kötelezettségvállalásokat, a nemzeti jog szerinti bármely büntetés sérelme nélkül az illetékes hatóságok:

a)

a nyújtott kedvezményt visszatéríttetik a behozatali engedély, mentességi bizonyítvány vagy támogatási bizonyítvány jogosultjától;

b)

a kötelezettségek megszegésének súlyosságától függően a nyilvántartásba vételt ideiglenesen felfüggesztik vagy visszavonják.

Az a) pontban említett kedvezmény megegyezik a behozatali vámmentesség összegével vagy a 16. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján megállapított támogatás összegével.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet 2005. április 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 198., 2001.7.21., 11. o. A legutóbb az 1690/2004/EK rendelettel (HL L 305., 2004.10.1., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 198., 2001.7.21., 26. o. A legutóbb az 1690/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(3)  HL L 198., 2001.7.21., 45. o. A legutóbb az 1690/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(4)  HL L 8., 2002.1.11., 1. o. A legutóbb az 489/2004/EK rendelettel (HL L 79., 2004.3.17., 18. o.) módosított rendelet.

(5)  HL 102., 1999.4.17., 11. o.

(6)  HL L 302. 1992.10.19., 1. o.

(7)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(8)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o.

(9)  HL L 262., 1981.9.16., 14. o..


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/16


A BIZOTTSÁG 128/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (az „alaprendelet”), és különösen annak 7. cikkére,

miután tanácskozott a Tanácsadó Bizottsággal,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

(1)

2004. április 29-én a Bizottság bejelentette, az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett közlemény (2) révén, egy dömpingellenes eljárás megindítását a Kínai Népköztársaságból („KNK”) származó kézi emelőkocsiknak és alapvető részegységeiknek a Közösségbe történő behozatalát illetően.

(2)

Az eljárás megindítására egy 2004 márciusában négy, a kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, vagyis az alváz és a hidraulika teljes közösségi gyártásában jelentős – ebben az esetben 60 %-nál magasabb – arányt képviselő közösségi gyártó („a kérelmezők”) által beadott panasz eredményeként került sor. A panasz bizonyítékot tartalmazott a mondott termék dömpingjére és az abból származó lényeges sérelemre, ami elegendőnek minősült az eljárás megindítására.

(3)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmező közösségi gyártókat, más közösségi gyártókat, az exportáló gyártókat, azokat az importőröket és felhasználókat, akikről tudott, hogy érintettek, valamint a KNK képviselőit az eljárás megindításáról. Mivelhogy az ismert exportáló gyártók száma a KNK-ban nagy, a dömping meghatározására mintavétel volt tervbe véve a megindításról szóló közleményben, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően. Csak négy kínai exportáló gyártó működött azonban együtt a vizsgálat során, és ezért az a döntés született, hogy mintavételezésre nincs szükség. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy véleményüket írásban tudassák, és meghallgatást kérjenek a megindításról szóló értesítésben megadott időtartamon belül.

(4)

Bizonyos számú exportáló gyártó a KNK-ban, közösségi gyártók, importőrök, felhasználók, valamint az importőrök egy szervezete ismertette nézeteit írásban. Mindazok a felek, akik azt kérték a fent megadott határidőn belül, és jelezték, hogy különleges okai vannak annak, hogy miért kell őket meghallgatni, kaptak meghallgatást.

(5)

A Bizottság információkat kérdőívek, illetve a piacgazdasági státuszt vagy egyedi elbírálást kérelmező nyomtatványok segítségével gyűjtött, amelyeket minden ismert félnek értelemszerűen megküldtek. A kapott információkat ellenőrizték, amennyire lehetséges, és amennyire a dömping, az okozott kár és a Közösség érdekének előzetes meghatározása céljára szükségesnek ítélték. Ilyen tekintetben a Bizottság teljes körű válaszokat kapott a kérdőívekre és – értelemszerűen – az igénylési nyomtatványokra, a következő társaságoktól:

a)

Gyártók a Közösségben

Bolzoni-Auramo SpA, Piacenza, Olaszország

BT Products AB, Mjölby, Svédország

Franz Kahl GmbH, Lauterbach, Németország

Pramac Lifter SpA, Casole d’Elsa, Olaszország

b)

Exportáló gyártók a Kínai Népköztársaságból

Ningbo Liftstar Material Transport Equipment Factory, Ningbo

Ningbo N.F.T.Z. E-P Equipment Co. Ltd, Hangzhou (exportőr, amely a Ningbo Liftstar Material Equipment Factoryhoz kapcsolódik)

Ningbo Ruyi Joint Stock Co. Ltd, Ninghai

Ningbo Tailong Machinery Co. Ltd, Ninghai

Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd, Changxing

c)

Importőrök/forgalmazók a Közösségben

Chadwick Materials Handling Ltd, Corsham, Egyesült Királyság

European Handling Equipment, Halesowen, Egyesült Királyság

Gigant Arbetsplats AB, Alingsås, Svédország

Hu-Lift s.l., Barcelona, Spanyolország

Jungheinrich AG, Hamburg, Németország

Mangrinox S.A., Athén, Görögország

Manutan International S.A., Párizs, Franciaország

Lagertechnik Fischer GmbH, Dinslaken, Németország

Levante S.R.L., Ostiglia, Olaszország

Linde AG, Aschaffenburg, Németország

RAPID Transportgeräte GmbH, Beckum, Németország

Teknion Ltd, Lanchashire, Egyesült Királyság

TVH Handling Equipment N.V., Gullegem, Belgium

d)

Felhasználók

Aldi Einkauf GmdH & Co. OHG, Essen, Németország

M. Uno Trading SpA, Imola, Olaszország.

(6)

Ellenőrző látogatásokat folytattak le minden együttműködő exportáló gyártó helyiségeiben a KNK-ban és valamennyi közösségi gyártónál.

(7)

Figyelembe véve, hogy a KNK-beli exportáló gyártók számára egy normálértéket is meg kell határozni, amelyre a MET-elbírálást nem adták meg, a következő gyártó helyiségeiben, az analóg országnak választott Kanadában végzett ellenőrzésre került sor:

Lift Rite Inc., Brampton, Ontario.

(8)

A dömping és a károkozás vizsgálata a 2003. április 1. és 2004. március 31. közötti időszakra vonatkozott (a „VI”). A károkozás felmérése szempontjából releváns trendek megvizsgálása a 2000. január 1-jéről a vizsgálati időszak (a „megvizsgált időszak”) végéig történt.

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Általános

(9)

A kézi emelőkocsikat a rendszerint raklapokra helyezett áruk és anyagok kezelésére használják. Nem saját meghajtásúak, vagyis emberi erővel tolják és húzzák ezeket. A kézi emelőkocsik négy fő részegységből állnak: alváz (amely acélból készül), hidraulika, fogantyú és kerekek. Az alapvető részegységek az alváz, amelyre a raklapot helyezik, és a hidraulika, amely lehetővé teszi a rakomány irányított megemelését.

2.   Az érintett termék

(10)

Az érintett termék a kézi emelőkocsik, nem önjáróak, amelyeket rendszerint raklapra helyezett anyagok kezelésére használnak, illetve alapvető részegységeik, vagyis az alváz és a hidraulika, amelyek a KNK-ból származnak („az érintett termék”), amelyet rendszerint az ex 8427 90 00 és ex 8431 20 00 KN-kódszámon jelentenek be. Vannak különféle típusai a kézi emelőkocsiknak és alapvető részegységeiknek, főként az emelőkapacitástól, a villák hosszától, az alvázhoz használt acél típusától, a hidraulika típusától, a kerekek típusától és a fék meglététől függően. Az összes különböző típusnak azonban ugyanazok a fizikai alapjellemzőik és felhasználásaik. Ebből következően minden meglévő típus egy terméknek tekintendő ennek a vizsgálatnak a céljára.

(11)

A vizsgálat során néhány érdekelt fél megjegyzéseket fűzött az érintett termék fogalommeghatározásához. Ezek a felek felvetették, hogy az alvázat és a hidraulikát nem szabadna belevenni az érintett termék terjedelmébe, mert a) az alvázak és a hidraulika piacai különböznek a kézi emelőkocsiétól; b) a kézi emelőkocsikat és az alvázat és/vagy a hidraulikát gyártó társaságok különbözőek, különösen a kínai exportáló gyártók nem exportálnak alvázat és hidraulikát a Közösségbe, és c) mind az alvázat, mind a hidraulikát felhasználják a kézi emelőkocsikon kívüli, más termékekhez is.

(12)

Ami azt az érvet illeti, hogy különbözőek a piacai az alváznak és a hidraulikának, megjegyezzük, hogy nem nyújtottak be bizonyítékot a Közösségnek, ami mutatná az elkülönült piacok meglétét ezekre a részegységekre a felhasználók számára. Ezzel ellentétben, az összes felek megjegyzései azt jelzik, hogy a kézi emelőkocsik gyártói az alapvető részegységeket is gyártják, illetve – bizonyos esetekben – ezeket a részegységeket szállítják saját emelőkocsijaikhoz. Nagyon nehéz, ha ugyan nem lehetetlen, egy gyártó alvázát vagy hidraulikáját egy másik gyártó kézi emelőkocsijához illeszteni. A gyártók rendszerint az alapvető részegységeket a termékeiket megvásárló ügyfeleknek szállítják.

(13)

Ami a második érvet illeti, amely az alváz- és hidraulikagyártókat érinti, megjegyezzük, hogy az exportáló gyártóktól kapott ellenőrzött információk azt mutatják, hogy minden, a jelen vizsgálat tárgyát képező exportáló gyártó saját maga gyártja az alvázat és többségük gyártja a hidraulikát is. Annak ellenére, hogy lehetnek független gyártói az ilyen részegységeknek, azok gyártása a kézi emelőkocsik gyártóinak igényeire van szabva, és ez az oka annak, hogy ezeket a részegységeket ritkán értékesítik a nyílt piacon. Továbbmenve, a vizsgálat megmutatta, hogy ilyen részegységeket exportált a Közösségbe néhány együttműködő exportáló gyártó. Ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a második érvet is el kell vetni.

(14)

Ami a harmadik érvet illeti, hogy az alvázat és a hidraulikát más termékekben is felhasználják, megjegyezzük, hogy az érintett felek által példaként megadott termékek világosan különböznek a kézi emelőkocsiktól, nemcsak fizikai jellemzőikben, hanem felhasználásukban is. Még ha ezeknek a termékeknek vannak is hidraulikai rendszereik és acél alvázuk, ezek mérete, formája vagy emelőkapacitása eltér azokétól, amelyeket a kézi emelőkocsiknál használnak, és így nem tartoznak a fentiekben meghatározott érintett termékhez. Ezért, a rendelkezésre álló információk alapján és a fentiekben leírtak szerint, nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy a kézi emelőkocsik hidraulikáját és/vagy alvázát be lehetne építeni az ilyen más termékekbe.

(15)

Ebből következően, az érdekelt felek megjegyzései elemzésre kerültek, de azok nem indokolták az érintett termékkel kapcsolatos, a fenti (10) preambulumbekezdésben ismertetett ideiglenes következtetés megváltoztatását.

3.   Hasonló termék

(16)

Nem találtunk különbséget az érintett termék és a Kanadában – az analóg országban – a belföldi piacra gyártott és értékesített kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik között. Valójában ezek a kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik ugyanazokkal a fizikai alapjellemzőkkel és felhasználásokkal rendelkeznek, mint azok, amelyeket a Közösségbe exportálnak.

(17)

Hasonlóképpen, nem találtunk különbséget az érintett termék és a Közösség piacán a panasztevők által gyártott és értékesített kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik között. Mindkettő ugyanolyan fizikai jellemzőkkel és felhasználásokkal rendelkezik.

(18)

Ebből következően, a kanadai belföldi piacon értékesített kézi emelőkocsikat és alapvető részegységeiket, valamint a Közösségben gyártott és értékesített kézi emelőkocsikat és részegységeiket hasonlónak tekintjük az érintett termékhez, az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében.

C.   DÖMPING

1.   Piacgazdasági kezelés („MET”)

(19)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a normálértéket a mondott cikk (1) – (6) bekezdései szerint kell meghatározni azoknál a gyártóknál, amelyekről úgy találtatott, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában rögzített kritériumoknak, vagyis, ahol kimutatták, hogy a piacgazdasági feltételek túlsúlyban vannak a hasonló termék előállítása és értékesítése tekintetében. Röviden, és csak a könnyebb hivatkozás végett, ezeket a kritériumokat összefoglaló formában alább ismertetjük:

1.

az üzleti döntések és költségek a piaci feltételekre reagálva alakulnak, lényeges állami befolyásolás nélkül;

2.

a számviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgálatnak vetik alá, a nemzetközi számviteli szabványokkal összhangban és minden célra azokat alkalmazzák;

3.

nincsenek lényeges torzítások, amelyeket a korábbi nem-piacgazdasági rendszerből hoztak át;

4.

a jogbiztonságot és a stabilitást garantálják a csőddel és a tulajdonnal kapcsolatos törvények;

5.

a devizák átszámítása piaci árfolyamon történik.

(20)

Négy kínai gyártó kérte a MET-et az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, és megválaszolták a MET-igénylő nyomtatványt az exportáló gyártók számára a megadott határidőkön belül.

(21)

A Bizottság megkereste azokat az információkat, amelyeket szükségesnek tartott a vizsgálat céljaira, és ellenőrizte a MET-kérelmekben szereplő összes információt a kérdéses vállalatok helyiségeiben.

(22)

Mind a négy vállalat esetében megállapítást nyert, hogy összességében az árakkal és a költségekkel kapcsolatos döntéseket lényeges állami beavatkozás nélkül hozták meg, a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontja értelmében, és hogy a költségek és az árak a piaci értékeket tükrözték. Gyártási költségeikre és pénzügyi helyzetükre nem érvényesültek lényeges, a korábbi nem piacgazdasági rendszerből áthozott torzítások, voltak a csőddel és a tulajdonnal kapcsolatos törvények, amelyek garantálták a jogbiztonságot és a stabilitást, illetve a árfolyamok átszámítása a piaci mérték szerint történt. A négy vállalat közül azonban egyik sem teljesítette a 2. kritériumot, a független könyvvizsgálatnak alávetett, a nemzetközi számviteli szabványokkal („IAS”) összhangban lévő beszámoló meglétét. A vállalatokról megállapítást nyert, hogy a következő szabványok egyikét vagy azok közül többet megsértenek: 1. IAS, 2. IAS, 8. IAS, 16. IAS, 21. IAS, 32. IAS és 36. IAS. Ebből következően, annak a következtetésnek a levonására került sor, hogy a következő négy vállalat egyike sem teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeket.

Ningbo Liftstar Material Equipment Factory, Ningbo

Ningbo Ruyi Joint Stock Co. Ltd, Ninghai

Ningbo Tailong Machinery Co. Ltd, Ninghai

Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd, Changxing.

(23)

Az érintett exportáló gyártók és a közösségi iparág lehetőséget kapott arra, hogy a fenti megállapításokhoz megjegyzéseket fűzzenek.

(24)

Mind a négy exportáló gyártó úgy érvelt, hogy a meghatározás hibás, és nekik meg kellene adni a MET-et.

(25)

Az exportáló gyártók egyike úgy érvelt, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésében a végső cél annak megállapítása, hogy a vállalatok reagálnak-e a piaci jelzésekre, az állam beavatkozása nélkül. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja, és különösen a 2. kritérium, amely a számviteli szabványokra vonatkozik, ezért mindig a végső célkitűzésre is figyelemmel értelmezendő. Mivel nem nyert megállapítást állami beavatkozás, a vállalatnak meg kell kapnia a MET-et.

(26)

Megjegyezzük, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában felsorolt öt kritérium egymástól független, és mindegyiküket teljesíteni kell ahhoz, hogy a MET megadása megtörténjen. Az állami beavatkozás, mint olyan, sem független kritériumként nem szerepel, sem úgy, mintha felülírna más kritériumokat. Valójában, ha az állami beavatkozás hiánya, mint olyan, elegendő lenne ahhoz, hogy a MET-et megadják, más kritériumra nem is lenne szükség. Továbbá, az IAS érvényesítésének látható hiánya és a KNK-ban alkalmazandó számviteli szabályok tekinthetők a piacgazdaság normális működésébe való állami beavatkozás egyik formájának.

(27)

Az egyik exportáló gyártó úgy érvelt, hogy a Közösség nem hozta meg döntését a MET-tel kapcsolatban az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt három hónapos határidőn belül. Ez az exportáló gyártó azt is állította, hogy a Bizottság már megkapta és ellenőrizte dömpinggel kapcsolatos kérdőívét, mielőtt érdemben határozott volna a MET-kérelemről, és ez súlyos kétséget vet fel a Közösségnek a MET-igénybejelentés elutasításával kapcsolatos motivációjával kapcsolatban.

(28)

Ami a három hónapos határidővel kapcsolatos érvet illeti, megjegyezzük, hogy a jelen ügy indítási szakaszában a mintavételi rendelkezések felhasználását irányozták elő, az ide tartozó exportáló gyártók nagy száma miatt. Az együttműködés hiánya miatt azonban, amely a legtöbb exportáló gyártó részéről mutatkozott, később az a döntés született, hogy a mintavétel nem volt szükséges, és hogy csak az együttműködő exportáló gyártóknál lesz vizsgálat, mind a MET, mind a dömping ügyében. Ez az eljárás késleltette a vizsgálatot, amit követően, gyakorlati okokból, az a döntés született, hogy a helyszíni ellenőrzést mind a MET-igénybejelentésekre, mind a dömpingellenes kérdőívekre egyidejűleg végzik el. Továbbá, ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ennek a határidőnek a be nem tartása nem von maga után semmiféle jogkövetkezményeket, és hogy a fent említett exportőr nem vetett fel semmiféle negatív hatást a MET meghatározásához szükséges hosszabb időszakból adódóan. Ezenkívül, az összes megkapott MET-igénybejelentések hiányosak voltak, és számos érdemi magyarázatot és kiegészítő információkat követeltek meg, amelyek késleltették a vizsgálatot. Valójában három exportőr, beleértve azt az exportőrt, aki a vita tárgyát képező érvet felhozta, további megjegyzéseket nyújtott be a MET-értékelés elvégzését követően. A fentiekből adódóan annak a következtetésnek a levonására került sor, hogy érvényes MET-meghatározás megadható vagy elfogadható a három hónapos időszak után is, ebben az esetben.

(29)

Ami a kérdőívre adott válaszok ellenőrzésével kapcsolatos érvet illeti, megjegyezzük, hogy az alaprendelet nem mondja ki, hogy a dömpingvizsgálat csak a MET meghatározása után indulhat meg. Tulajdonképpen az alaprendelet 5. cikkének (10) bekezdése és 6. cikkének (2) bekezdése megköveteli, hogy minden fontos információt, beleértve a kérdőívre adott válaszokat, a megindítástól számított 40 napon belül, vagy – ha mintavételt használnak – az esetleges minta kiválasztásától számított 37 napon belül be kell nyújtani. Ez vonatkozik minden esetben, mielőtt a MET meghatározása megtörténne. A Bizottság megvizsgál minden MET-igénybejelentést, azok saját érdemei szerint és az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumok alapján. A dömpinggel kapcsolatos vizsgálatok rendszerint a MET-igénybejelentésekkel párhuzamosan futnak.

(30)

Három exportáló gyártó úgy érvelt, hogy mivel beszámolójukat egy független könyvvizsgáló cég auditálta, és azok megfelelnek a kínai általános számviteli elveknek, a 2. kritériumnak teljesülnie kell. Azzal is érveltek, hogy az a gyakorlatuk, miszerint nem konvertálják devizájukat renminbire napi rendszerességgel, megfelel a 21. IAS követelményeinek. Úgy érveltek, hogy mivel a kínai renminbi az USA dollárhoz van kötve, nincs különbség aközött, hogy az átszámításokat éves vagy napi alapon végzik-e el. Ezenkívül két exportáló gyártó úgy érvelt, hogy a 21. IAS eltéréseket enged meg a szokásos szabálytól, ha az árfolyamok nem ingadoznak jelentősen.

(31)

Megjegyezzük, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjának kritériumai szerint a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a vállalatok beszámolóit alávetették-e az IAS szerinti könyvvizsgálatnak. A kínai szabványoknak való megfelelés, vagy meg-nem-felelés nem döntő az egyedi MET-értékelések összefüggéseiben. Megjegyezzük azonban, hogy a vizsgált négy vállalat közül kettőnél a könyvvizsgálók megjegyzései az éves jelentéseikben jelezték, hogy a beszámoló a kínai számviteli szabványok megsértésével készült.

(32)

Ami az USA dollárral való összehasonlítást illeti, két kérdés fontos: először, még ha a vizsgált vállalatok tranzakcióinak többsége USA dollárban lenne is, azoknak a vállalatoknak, amelyek nem tartották be a 21. IAS-t, voltak tranzakcióik más pénznemekben is, és ezekben az esetekben az ingadozások jelentősek lehetnek. Emellett megjegyezzük, hogy az érintett vállalatok jelentős exporteladásai a Közösségen kívüli piacokra irányultak, és mivel a vizsgálat csak a közösségi piaccal foglalkozik, ezeket a tranzakciókat nem ellenőriztük. Másodszor, nem fontos az, hogy egy bizonyos időszakra visszatekintve az ember visszamenőleg azt látja, hogy voltak kisebb ingadozások. Ez nem tudható ugyanannak az időszaknak, évnek vagy annál hosszabbnak a kezdetén, amelyre az érintett vállalatok rögzítették a felhasználandó devizaárfolyamokat az exportértékesítés nyilvántartására számláikban. Mivel lehetnek olyan mozgások, amelyeket nem láttak előre, és ezek számottevő hatást gyakorolhatnak a vállalatok árazására és bevételére, az előzetesen rögzített árfolyam nem felelhet meg a piacgazdasági feltételek szerint működő vállalatok gyakorlata számára.

(33)

Ami a 21. IAS követelményeit illeti, megjegyezzük, hogy a 21. IAS a következőképpen rendelkezik: „A külföldi pénznemben elszámolt tranzakciót, a beszámolási pénznemben történő kezdeti megjelenítésekor úgy kell felvenni, hogy a devizaösszegre a beszámolási pénznem és a külföldi pénznem közötti, a tranzakció időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. A következő magyarázat is rendelkezésre áll ezzel a szabvánnyal kapcsolatban: „A tranzakció időpontjának árfolyamára gyakran az azonnali árfolyamként hivatkoznak. Gyakorlati okokból a tranzakció időpontjának tényleges árfolyamát közelítő árfolyamot – például egy heti vagy havi átlagárfolyamot – lehet használni minden tranzakcióra, minden egyes külföldi pénznemre, amely abban az időszakban előfordult. Ha azonban az árfolyamok jelentősen ingadoznak, az átlagárfolyam használata egy időszakra nem megbízható.” Ebből következően, a 21. IAS tisztázza, hogy elvben a napi árfolyamokat kell használni. A heti vagy havi átlagok csak a tranzakció időpontjának tényleges árfolyamát közelítő árfolyamokként megengedettek, ha a devizaárfolyamok nem ingadoznak jelentősen. A jelen esetben azonban a társaságok elszámolási árfolyamukat évente egyszer, vagy ennél is ritkábban frissítették fel. Az ilyen gyakorlat nem tekinthető úgy, mint ami megfelel a 21. IAS-nek. Mi több, még a kínai számviteli szabványok is megkövetelik a napi vagy havi árfolyamokat az ilyen esetben. Ezért az a tény, hogy a könyvvizsgálók nem tettek megjegyzést a fenti devizaügyletekkel kapcsolatos gyakorlatra, azt jelzi, hogy a könyvvizsgálatot nem az IAS-nek megfelelően folytatták le. Ez kétségbe vonja a számviteli adatok megbízhatóságát.

(34)

Ebből adódóan azt a következtetést vontuk le, hogy azok a megjegyzések, amely úgy érvelnek, hogy a MET-et meg kellene adni, nem elfogadhatóak.

2.   Egyedi elbánás

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontját folytatva, országos vám megállapítására, ha van, az annak a cikknek a hatálya alá eső országokra történik, azokat az eseteket kivéve, amikor a vállalatok be tudják mutatni, az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban, hogy az exportáraiknak és –mennyiségeiknek, valamint az értékesítés körülményeinek és feltételeinek meghatározása szabadon történik, hogy az árfolyamokat a piaci árfolyamok szerint használják, és hogy az esetleges állami beavatkozás nem olyan, hogy lehetővé tenné az intézkedések megkerülését, ha az exportőröknek különböző vámtételeket adnak meg.

(36)

A négy exportáló gyártó, amellett, hogy kérték a MET-et, egyedi elbánást (individual treatment, „IT”) is igényeltek, arra az esetre, ha a MET-et nem kapnák meg. A rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert, hogy mind a négy vállalat megfelelt az IT-hez szükséges követelményeknek, ahogyan azokat az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése rögzíti.

(37)

Ezért annak a következtetésnek a levonására került sor, hogy az IT-t meg kell adni a következő négy exportáló gyártónak a KNK-ban:

Ningbo Liftstar Material Equipment Factory, Ningbo

Ningbo Ruyi Joint Stock Co. Ltd, Ninghai

Ningbo Tailong Machinery Co. Ltd, Ninghai

Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd, Changxing.

3.   Normálérték

3.1.   Analóg ország

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a nem piacgazdasági országoknak a számára, amennyiben a MET nem volt megadható, az átmeneti országok számára, a normálértéket egy analóg ország ára vagy számított értéke alapján kell megállapítani.

(39)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy Kanadát használja fel, mint megfelelő analóg országot a normálérték meghatározásához a KNK számára, és felhívta az érdekelt feleket, hogy fűzzenek ehhez megjegyzéseket.

(40)

A vizsgálat megmutatta, hogy Kanadának versenypiaca van a kézi emelőkocsik vonatkozásában, ahol a piac körülbelül 50 %-át a helyi gyártás látja el, a többit pedig a behozatal harmadik országokból. A gyártás volumene Kanadában az érintett termék Közösségbe irányuló kínai exportjának volumenéhez képest több mint 5 %-ot tesz ki. A kanadai piac ezért kellően reprezentatívnak minősült a normálérték meghatározásához a KNK számára.

(41)

Két exportáló gyártó és az importőrök/ forgalmazók egyik egyesülete kifogást emelt az ellen a javaslat ellen, hogy Kanadát használják fel analóg országként. Az érvek Kanada választása ellen a következők voltak: a) a kanadai termékek különböznek, mert azokat tartósabb alkatrészekből gyártják, az USA szabványainak, nem pedig a közösségi szabványoknak megfelelően; b) a kanadai és a kínai piacok nem hasonlíthatók össze, mivel eltérő a fejlettségi szintjük és a méretük, illetve c) az együttműködő kanadai gyártó kapcsolatban áll az egyik közösségi gyártóval. A kérdéses exportáló gyártók Malajziát vagy Indiát javasolták megfelelő analóg országokként.

(42)

Ezeket a megjegyzéseket követően a Bizottság felvette a kapcsolatot a kézi emelőkocsik hét indiai és egy malajziai ismert gyártójával, a vonatkozó kérdőív megküldésével. Ezek közül a gyártók közül azonban egy sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során, és nem bocsátottak a Bizottság rendelkezésére információkat a normálértéket illetően ebből a két országból. Ezért nem volt lehetséges a Bizottság számára, hogy az exportáló gyártók által javasolt országok bármelyikét figyelembe vegye alternatív analóg országként.

(43)

Ami a feleknek a kanadai termékek minőségével és szabványaival kapcsolatos megjegyzéseit illeti, lényegében azt vetették fel, hogy a kanadai kocsik átlagos súlya és villatávolsága nagyobb, mint a kínai kocsiké. A Bizottság azonban nem állapított meg átfogó lényeges különbséget, se a súly, sem a villatávolság tekintetében a kanadai és a kínai termékek között. Mind a kanadai, mind a kínai termékek különböző súlykategóriákkal és villatávolságokkal rendelkeznek, és a termékek nagy számban összehasonlíthatók egymással. Azoknál a termékeknél, amelyek közvetlenül nem voltak összehasonlíthatóak, megfelelő kiigazításokat lehetett eszközölni, amelyeket az alábbi (51) preambulumbekezdés magyaráz el. Egy másik fontos tényező a kocsi emelőkapacitása. Ilyen szempontból nem találtunk nagyobb, átfogó különbségeket a kínai és a kanadai kézi emelőkocsik emelőkapacitása között. Ezért annak a következtetésnek a levonására került sor, hogy nincsenek lényeges különbségek a kanadai és a kínai termékek minőségében.

(44)

Ami az exportáló gyártóknak a kanadai és a kínai piacok fejlettségével és méretével kapcsolatos megjegyzéseit illeti, megjegyezzük, hogy a döntő elem az, hogy a kérdéses piac elegendően nagy-e ahhoz, hogy reprezentatív legyen az érintett terméknek a Közösségbe irányuló exportjának volumenével történő összehasonlításhoz. Ahogyan a fenti (40) preambulumbekezdésben megállapítást nyer, a jelen esetben a kanadai piac elegendően nagynak találtatott arra, hogy reprezentatív legyen ilyen szempontból. Az a tény, hogy a kínai piac összességében nagyobb, mint a kanadai, irreleváns annak megítélése szempontjából, hogy Kanada megfelelő-e, mint lehetséges analóg ország ebben az esetben. Tekintetbe véve azt a tényt, hogy a KNK fejlődő országnak minősül, miközben Kanada nem, megjegyezzük, hogy – amint azt a fenti (43) preambulumbekezdés megállapítja, a kanadai és a kínai termékek minősége összehasonlítható. A mind a kínai, mind a kanadai gyártók helyiségeiben lefolytatott helyszíni ellenőrzések alapján azt a következtetést vontuk le, hogy nincsenek lényeges különbségek a kínai és a kanadai gyártók gyártási létesítményeiben és módszereiben. Ezek miatt az okok miatt a KNK státusza, mint fejlődő ország, nem releváns kérdés ebből a szempontból, és ez nem teszi ésszerűtlenné Kanadának analóg országként történő megválasztását ebben az esetben.

(45)

Tekintettel arra az állításra, hogy a kanadai együttműködő gyártó és egy közösségi gyártó közötti kapcsolat komolyan kétségbe vonja a rendelkezésre bocsátott adatok objektivitását és pontosságát, nem volt fellelhető valamiféle alap erre az állításra a vizsgálat folyamán. A Bizottság ellenőrizte, hogy a kapcsolat nem bír-e valamilyen torzító hatással a kanadai gyártó áraira, a gyártási költségeire és jövedelmezőségére, különösen a vállalat adatainak helyszíni ellenőrzése során. Nem találtunk jelzést semmiféle ilyen torzításra. A Bizottság megállapította, hogy a rendelkezésre bocsátott információ pontos és megbízható volt, és fel lehetett használni ennek a vizsgálatnak a céljaira.

(46)

A fentiekre tekintettel ideiglenesen azt a következtetést vontuk le, hogy Kanada megfelelő analóg országot képvisel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban.

3.2.   A normálérték meghatározása

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján a normálérték meghatározása az együttműködő exportáló gyártók számára az analóg országbeli gyártótól kapott ellenőrzött információk alapján történt, vagyis a kanadai belföldi piacon az összehasonlítható terméktípusokért fizetett és fizetendő árak alapján, mivel ezekről megállapították, hogy a szokásos üzletmenetbe illeszkednek.

(48)

Ennek eredményeként a normálérték meghatározása az együttműködő kanadai gyártó által nem kapcsolt ügyfeleknek történő belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagával történt, típusonként.

4.   Exportárak

(49)

Két exportáló gyártó minden, a Közösségbe irányuló exportértékesítése közvetlenül független ügyfeleknek történt a Közösségben. Az exportárat ezért az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban lehetett megállapítani, a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján. Ami a két másik exportáló gyártót illeti, a Közösségbe irányuló exportértékesítésük egy része olyan importőröknek történt, amelyekkel az exportőröknek szerződéses kompenzációs megállapodása volt, ami az árakat megbízhatatlanná tette. Ezekben az esetekben az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az exportárat a Közösségen belüli független ügyfeleknek történő továbbértékesítés árainak alapján építettük fel. Kiigazítások történtek minden, a behozatal és a továbbértékesítés között felmerült költségre – beleértve az értékesítési, általános és igazgatási ráfordításokat –, valamint a nyereségre. Az erre a célra használt nyereség az érintett termék együttműködő, nem kapcsolt importőrei által elért nyereség átlaga.

5.   Összehasonlítás

(50)

A normálérték és az exportár közötti összehasonlítást gyártelepi alapon és ugyanezen a kereskedelmi szinten végezték el. A fair összehasonlítás érdekében, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették a tényezők olyan különbségeit, amelyek bizonyíthatóan kihatnak az árakra és az árak összehasonlíthatóságára. Ezen az alapon engedmények megadására került sor, ahol az alkalmazható, a szállítási költségek, a biztosítás a kezelési és rakodási költségek, a csomagolási költségek, a finanszírozási költségek és az árengedmények különbségei miatt.

(51)

Ami az analóg országot, Kanadát illeti, a vizsgálat megállapította, hogy a kanadai kézi emelőkocsikban használnak egy kéziféket, ami nem áll a kínai termékek többségére. Ezért elvégeztük a megfelelő kiigazítást az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja szerint a kanadai árakra, hogy kiküszöböljük a kézifék hatását. Ezenkívül egyes kanadai termékeknél a villák alacsonyabban vannak, mint a kínai termékeknél. Ezért elvégeztük a megfelelő kiigazítást az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja szerint a kanadai árakra ezeknél a termékeknél, hogy kiküszöböljük ennek a különbségnek a hatását.

6.   Dömpingkülönbözet

6.1.   Dömpingkülönbözet azoknál az együttműködő exportáló gyártóknál, amelyek megkapták az IT-t

(52)

Annál a négy exportáló gyártónál, amelyek megkapták az IT-t, az analóg országra megállapított normálérték súlyozott átlagát az egyes, a Közösségbe exportált típusokra összevetettük az exportáló gyártók által a Közösségbe exportált megfelelő típus exportárainak súlyozott átlagával, ahogyan arról az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése rendelkezik.

6.2.   Dömpingkülönbözet az összes többi exportáló gyártónál

(53)

Ahhoz, hogy az egész országra kiterjedő dömpingkülönbözetet kiszámítsa a KNK összes többi exportőre számára, a Bizottság először megállapította az együttműködés szintjét. Összehasonlítás történt az érintett terméknek az Eurostat statisztikája szerint a KNK-ból származó teljes behozatala és a négy együttműködő exportáló gyártó által exportált volumenek között. Mivel az együttműködő exportáló gyártók által jelentett teljes exportvolumen lényegesen alacsonyabb volt, mint az Eurostat statisztikájában jelentett importvolumen a vizsgálati időszakban, ideiglenesen olyan következtetés levonására került sor, hogy jelentős az együttműködés hiánya (az érintett terméknek a Közösségbe irányuló behozatalában mintegy 47 %). Annak elkerülésére, hogy az exportáló gyártók hasznot húzzanak abból, hogy nem tanúsítanak együttműködést, és mivel nem voltak olyan jelzések, hogy a nem együttműködő gyártók dömpingkülönbözetei alacsonyabbak lennének, az országos dömpingkülönbözet megállapítása az együttműködő exportáló gyártók legnagyobb mértékben exportált terméktípusaira megállapított dömpingkülönbözetek átlagaként került meghatározásra, ami magasabbnak bizonyult, mint az exportáló gyártóknál megállapított legmagasabb egyedi dömpingkülönbözet.

6.3.   Ideiglenes dömpingkülönbözetek a KNK számára

(54)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek a közösségi CIF-határparitáson, vám előtti ár százalékában kifejezve a következők:

Ningbo Liftstar Material Transport Equipment Factory

37,6 %

Ningbo Ruyi Joint Stock Co. Ltd

29,7 %

Ningbo Tailong Machinery Co. Ltd

40,3 %

Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd

35,9 %

Az összes többi vállalat

49,6 %

D.   KÖZÖSSÉGI IPARÁG

1.   Közösségi gyártás

(55)

A vizsgálat megállapította az együttműködő vállalatok által benyújtott információk alapján, hogy a VI során a kézi emelőkocsikat a következők gyártották:

a négy kérelmező közösségi gyártó,

egy másik gyártó, amely azonban a VI-t követően beszüntette a gyártást és importőrré vált.

Lehetnek további nagyon kis gyártók, jelentéktelen gyártási volumenekkel, amelyek nem működtek közre a vizsgálatban.

(56)

Ebből adódóan az ideiglenes következtetés az, hogy a fenti öt gyártó által előállított kézi emelőkocsik alkotják a közösségi gyártást az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében.

2.   A közösségi iparág meghatározása

(57)

A panaszt négy gyártó, a Bolzoni SpA, a BT Products AB, a Franz Kahl GmbH és a Pramac Lifters SpA nyújtotta be, amelyek együttműködőek voltak a vizsgálat során. Együttesen ezek a gyártók a kézi emelőkocsik teljes közösségi gyártásának több mint 60 %-át képviselik. Ezek tehát úgy tekintendők, hogy ők alkotják a „közösségi iparágat” az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében, és a továbbiakban rájuk ily módon utalunk.

E.   KÁROKOZÁS

1.   Közösségi felhasználás

(58)

A közösségi felhasználás a kézi emelőkocsik teljes, az Eurostat statisztikáin alapuló importjának, a közösségi iparág összes, ellenőrzött értékesítésének és egy másik, a gyártást 2004-ben beszüntető, közösségi gyártó értékesítésének összevont volumenére alapult.

(59)

A kézi emelőkocsik közösségi felhasználása mintegy 493 000 darab volt a VI folyamán. Ez a szám 17 %-kal magasabb, mint a vizsgált időszak elején.

Közösségi felhasználás

2000

2001

2002

2003

VI

Kézi emelőkocsik (darabszámban)

422 008

428 255

413 561

491 648

492 814

Index

100

101

98

117

117

2.   Kézi emelőkocsik behozatala a KNK-ból a Közösségbe

a)   Az import volumene és piaci részaránya

(60)

Az Eurostat adatai alapján a KNK-ból származó behozatal volumene lényegesen, vagyis 138 %-kal megnőtt a vizsgált időszakban. A behozatalban bekövetkezett növekedés különösen markáns volt 2002 és 2003 között, amikor a növekedés 51 % volt.

Dömpingelt import összesen (darab)

2000

2001

2002

2003

VI

Behozatal a KNK-ból (darabszámban)

118 392

157 379

183 282

277 304

282 339

Index

100

133

155

234

238

(61)

A dömpingelt behozatal piaci részaránya meredeken, több mint 100 %-kal nőtt a megvizsgált időszakban. Ez a megnövekedett piaci részarány teljes egészében a korábban a közösségi iparág által birtokolt részarányból vett el.

A dömpingelt behozatal piaci részaránya

2000

2001

2002

2003

VI

A KNK-ból származó behozatal piaci részaránya

28 %

37 %

44 %

56 %

57 %

Index

100

131

158

201

204

b)   A dömpingelt behozatal árai

(62)

Az Eurostat adatai szerint a KNK-ból származó dömpingelt behozatal átlagos árai csökkentek 2000 és a VI között, 34 %-kal. Az árak stabilak maradtak 2001-ig, aztán 12 %-kal csökkentek 2002-ben, és még további 25 %-kal csökkentek 2002 és 2003 között.

A dömpingelt behozatal fajlagos ára

2000

2001

2002

2003

VI

Fajlagos ár

127

127

112

84

84

Index

100

100

88

66

66

c)   Alákínálás

(63)

Az alákínálás meghatározásához a Bizottság elemezte a VI időszak áradatait. A közösségi iparág nem kapcsolt ügyfeleknek szóló nettó gyártelepi értékesítési árainak súlyozott átlaga, az árengedmények és a visszatérítések levonása után, összehasonlításra került az együttműködő kínai exportáló gyártók összehasonlítható típusainak ugyanazon a kereskedelmi szinten, vagyis a forgalmazóknak történő eladásban érvényesülő importárainak súlyozott átlagával. Az importárak meghatározása CIF paritáson történt, és elvégezték a megfelelő kiigazítást, hogy azok tartalmazzák a behozatalra szokásosan fizetett vámokat. Két esetben, amikor kiderült, hogy az importőröknek szerződéses kompenzációs megállapodása van a kínai exportáló gyártókkal, ezeknek az importőröknek a nem kapcsolt ügyfeleknek történő továbbértékesítési árait használták fel.

(64)

Ezen az alapon ideiglenesen megállapítást nyert az alákínálás fennállása a KNK-ból származó behozatalban. Az alákínálás szintje – a közösségi iparág értékesítési árainak százalékában kifejezve – valamennyi exportáló gyártó esetében 55 % felettinek adódott.

3.   A közösségi iparág helyzete

a)   Előzetes észrevétel

(65)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a közösségi iparág helyzetének megvizsgálása magában foglalta az összes, az iparág állapotára hatást gyakorló gazdasági tényező és mutató kiértékelését 2000-től (bázisév) a VI-ig.

b)   Gyártás, kapacitás és kapacitáskihasználás

(66)

A megvizsgált időszakban a közösségi iparág termelése 33 %-kal csökkent. Mivel a gyártási kapacitás többé-kevésbé változatlan maradt ugyanebben az időszakban, a kapacitáskihasználás a termeléssel együtt csökkent.

c)   Készletek

(67)

A zuhanó értékesítés eredményeként volt egy kis átfogó növekedés a készletszintekben. Mindazonáltal a vizsgálat megmutatta, hogy a készletek alakulása nem tekinthető különösen releváns jelzőszámnak a közösségi iparág gazdasági helyzetére, mivel a közösségi gyártók általában konkrét megrendelésekre gyártanak, és ezért a készletek rendszerint olyan áruk, amelyek az ügyfeleknek történő szállításra várakoznak.

d)   Értékesítési volumen, értékesítési ár és piaci részarány

(68)

Bár a közösségi felhasználás nőtt 2000 és a VI között, a közösségi iparág értékesítésének volumene számottevően csökkent. Ebből következően piaci részaránya meredeken zuhant, ahogyan azt az előzőekben bemutattuk. Ezt a KNK-ból származó behozatal alakulásával kell szembesíteni, amelynek piaci részaránya jelentősen nőtt a megvizsgált időszakban.

(69)

A közösségi iparág piaci részarányának 34 %-át elveszítette 2000 és a VI között.

(70)

A közösségi iparág saját gyártásának fajlagos árai a nem kapcsolt ügyfeleknek történő Közösségen belüli értékesítésben csökkentek a megvizsgált időszakban. A csökkenés különösen markáns volt 2001 és 2003 között, amikor az értékesítési árak 6 %-kal csökkentek.

(71)

Hagyományosan ezen a piacon az árakat a termék minősége, az értékesítést követő szolgáltatások és a gyártók által kínált garanciák mozgatták. A megvizsgált időszakban azonban ez a helyzet radikálisan megváltozott, és az ár lett a döntő értékesítési tényező a VI folyamán. Miközben a fajlagos értékesítési árak 8 %-kal csökkentek 2000 és a VI között, a gyártás fajlagos költsége növekedett, mert a fő alapanyagnak, az acélnak az ára, amely a gyártási költség jelentős részét teszi ki, növekedett, különösen a VI folyamán.

(72)

Mivel a közösségi iparág árai nem tudtak lépést tartani a gyártási költségek növekedésével, a dömpingelt behozatalhoz kapcsolódó árleszorítás miatt, a közösségi iparágban a jövedelmezőség esése következett be.

e)   A közösségi árakat befolyásoló tényezők

(73)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a dömpingelt behozatal több mint 59 %-kal alákínált a közösségi iparág nyomott értékesítési átlagárainak a VI folyamán (ld. a fenti (64) preambulumbekezdés). Ez az alákínálás jól láthatóan veszteséges árakhoz vezetett a közösségi iparág számára egy olyan időszakban, amikor emelniük kellett volna ahhoz, hogy megnövekedett költségeiket fedezhessék.

f)   Növekedés

(74)

2000 és a VI között, amikor a Közösség felhasználása 17 %-kal nőtt, a közösségi iparág értékesítési volumene a közösségi piacon 24 %-kal csökkent. A közösségi iparág 12 százalékpontos piaci részarányt veszített, miközben – ahogy a fentiekből látható – a dömpingelt behozatal 29 százalékpontos piaci részarányt szerzett ugyanabban az időszakban.

g)   Jövedelmezőség

(75)

A közösségi iparág jövedelmezősége meredeken esett az időszak során, ami veszteségekhez vezetett 2002-ben, amelyek folyamatosan romlottak 2003 és a VI folyamán.

Jövedelmezőség

2000

2001

2002

2003

VI

Az adózás előtti eredmény aránya

0,28 %

0,51 %

– 0,60 %

– 1,89 %

– 2,31 %

Index

100

181

– 212

– 665

– 815

h)   Beruházások, a beruházások megtérülése, cash flow és tőkebevonási képesség

(76)

Komoly beruházások történtek a megvizsgált időszakban, különösen 2001-ben és 2002-ben. Meg kell jegyeznünk, hogy a közösségi gyártók jól bevezetett vállalatok, amelyek sokéves hagyományokkal rendelkeznek a kézi emelőkocsik gyártásában. Ezért a pótló beruházások, amelyek a beruházások javarészét tették ki, szükségesek voltak ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak.

(77)

A piaci feltételek megváltozása és konkrétan az értékesítési árak hanyatlása miatt a VI folyamán az új beruházások nagy részét elhalasztották vagy törölték, a közösségi felhasználás növekvő expanziója ellenére.

(78)

A beruházások megtérülése, a közösségi iparág nettó eredményében és beruházásainak nettó könyv szerinti értékében kifejezve követte a jövedelmezőség tendenciáját, és 1 063 %-kal csökkent a megvizsgált időszakban.

(79)

A közösségi iparág cash-flow-ja 385 %-kal romlott a megvizsgált időszakban, a jövedelmezőségi tendenciának megfelelően.

(80)

A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi iparág számára nehezebbé vált a tőkebevonás a megvizsgált időszakban, különösen az ennek az időszaknak a vége felé és a VI folyamán elszenvedett növekvő veszteségek miatt.

i)   Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(81)

A hasonló termék esetében csökkent a foglalkoztatás a megvizsgált időszakban. Az egy foglalkoztatottra számított termelékenység (amelyet a gyártott darabszámnak a foglalkoztatottak számával történő elosztása alapján határoztak meg) 2000 és 2002 között 11 %-kal csökkent, majd további 3 %-kal 2003 és a VI között. Ez azonban a gyártási volumennek a foglalkoztatásnál lassúbb ütemű csökkenésének tudható be. Az egy foglalkoztatottra számított átlagos foglalkoztatási költség, a béreket tükrözve, még csak nem is nőtt az inflációnak megfelelően, hanem inkább stabil maradt a megvizsgált időszakban.

(82)

A gyártókapacitások racionalizálását célzó erőfeszítések történtek a közösségi gyártóknál, gyárak bezárásával és a foglalkoztatottak számának csökkentésével. A közösségi gyártók csökkenteni tudták az elbocsátások számát oly módon, hogy a munkaerő egy részét jövedelmezőbb tevékenységekre irányították át saját üzletmenetükben.

j)   A dömping nagyságrendje, a korábbi dömping utáni megélénkülés vagy szubvencionálás

(83)

A dömping tényleges mértékének nagyságrendje által a közösségi iparágra gyakorolt hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak, figyelembe véve az érintett behozatal volumenét és árait.

(84)

Továbbá, nem voltak olyan jelzések a VI folyamán, hogy a közösségi iparág kezdene magához térni, egy korábbi dömping vagy szubvencionálás hatásai után.

4.   Következtetés a károkozásról

(85)

A vizsgált időszakban a KNK-ból származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal jelentősen nőtt a Közösség piacán, és a közösségi iparágra vonatkozó összes károkozási mutatók negatív fejleményeket mutattak.

(86)

Egyes mutatók nagyon jelentősen romlottak a megvizsgált időszak során. Ez volt a helyzet a gyártási volumennel, az értékesítési volumennel, a piaci részaránnyal, a jövedelmezőséggel, a beruházások megtérülésével és a pénzáramlással.

(87)

Az összes tényezőt, és különösen a közösségi iparág piaci részarányának a növekvő felhasználás időszakában bekövetkezett esését, valamint a beruházások színvonalának eséséhez vezető jelentős pénzügyi veszteségeket figyelembe véve, ideiglenesen az a vélemény alakult ki, hogy a közösségi iparág lényeges kárt szenvedett el az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése és 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

F.   A KÁROKOZÁS OKSÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI

1.   Bevezető

(88)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével és 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kézi emelőkocsik KNK-ból származó dömpingelt behozatala okozta-e a lényeges kárt, amelyet a közösségi iparág elszenvedett. A dömpingelt behozatalon kívüli, ismert tényezők, amelyek ugyanakkor kárt okozhattak a közösségi iparágnak szintén megvizsgálásra kerültek, annak biztosítására, hogy az ezen más tényezők által okozott lehetséges kárt ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak.

2.   A dömpingelt behozatal hatása

(89)

A KNK-ból származó dömpingelt behozatal 138 %-kal nőtt a megvizsgált időszak során. Ez a növekedés gyorsabban következett be, mint a közösségi felhasználásé, amely 17 %-kal nőtt ugyanebben az időszakban. Ez a megnövekedett behozatal és az emelkedő felhasználás egybeesett az értékesítési volumenek csökkenésével a közösségi iparág számára. A dömpingelt behozatal piaci részaránya több mint 100 %-kal nőtt a megvizsgált időszakban. A behozatal megnövekedett piaci részaránya egybeesett a közösségi iparág piaci részarányának ennek megfelelő esésével a VI során. Ezért világos, hogy a behozatal vette át a közösségi iparág által elveszített piaci részarányt.

(90)

Ez a megnövekedett behozatal alá is kínált a közösségi iparág árainak, nagyon jelentős arányban, így indokoltan elmondható, hogy ez volt a felelős a zuhanó árakért, ami veszteségekhez vezetett a közösségi iparágban. A dömpingelt behozatal alacsony árszínvonala árleszorítást is okozott, és a közösségi iparág nem tudta növelni árait költségnövekményeinek fedezésére. Ezenkívül, a közösségi iparág nem tudta növelni kapacitáskihasználását, ahogyan az egyébként indokoltan történhetett volna, figyelembe véve a felhasználásnak a megvizsgált időszakban megfigyelt növekedését.

(91)

Ezért ideiglenesen az a következtetés került levonásra, hogy – a volumenét és piaci részarányát jelentősen megnövelő, és alacsony, dömpingelt árakon megvalósuló – érintett behozatal által gyakorolt nyomás meghatározó szerepet játszott a közösségi iparág helyzetének romlásában, különösen az elmaradt értékesítés és elvesztett piaci részarány, a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a tőkebevonási képesség vonatkozásában.

3.   Más tényezők hatásai

a)   A közösségi iparág exportteljesítménye

(92)

Megjegyzendő, hogy a közösségi iparág exportteljesítménye csökkent a VI során. A Közösségen kívüli export volumene azonban a megvizsgált időszakban csak 11 %-át tette ki a közösségi iparág teljes értékesítési volumenének. Átlagban az exportárak alacsonyabbnak bizonyultak, mint a Közösségen belüli árak a megvizsgált időszak folyamán. Ez azonban főként az eltérő termékösszetételnek tudható be. Meg kell jegyeznünk, hogy a kínai gyártók jelenléte az exportpiacokon csökkentett nyereséget eredményezett a közösségi iparág exportjában. Mindazonáltal a Közösségen belüli értékesítéssel ellentétben, az exporton még mindig volt egy kisebb nyereség a VI-ig, és ezért az nem járulhatott hozzá jelentősen a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz.

Exportértékesítés az EK-n kívül

2000

2001

2002

2003

VI

Volumen (darabszámban)

28 454

20 996

19 774

16 714

14 736

Index

100

74

69

59

52

Értékesítési ár (euro/darab)

245

232

223

222

226

Index

100

95

91

91

92

(93)

Figyelembe véve az exportértékesítés kismértékű hozzájárulását a közösségi iparág átfogó üzleti tevékenységéhez, ez nem tekinthető olyan tényezőnek, amely lényeges kárt okozott volna az érintett vállalatoknak.

b)   A közösségi iparág beruházásai

(94)

Már megjegyzésre került, hogy nagy és jelentős beruházások történtek a megvizsgált időszakban. A 2001 és 2002 során elvégzett nagy beruházásokat már akár 1999-ben is betervezték, Kínának a Közösség piacára történt nagymértékű belépése előtt, és ezek normális körülmények között józan döntéseknek minősültek volna, dömpingelt behozatal hiányában. Mi több, a beruházások nagyobbik része pótló beruházásokból állt.

c)   Behozatal más harmadik országokból

(95)

A más, harmadik országokból történő behozatalt illetően, ez a behozatal nem eredményezhet semmiféle lényeges károkozást, mivel kevés behozatal jön a KNK-tól különböző forrásokból. A többi behozatal csak 11 %-át képviseli a teljes behozatalnak, és piaci részarányuk, amely 2000 óta csökkent, csak 4 % volt a VI folyamán.

 

2000

2001

2002

2003

VI

Egyéb import (darabszám)

29 442

20 426

13 742

19 804

18 927

Index

100

69

47

67

64

Az egyéb import piaci részaránya

7 %

5 %

3 %

4 %

4 %

Index

100

68

48

58

55

(96)

A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a Közösség kibővítése nem változtatta meg ezeket a „régi” tizenöt tagállam alapján tett megállapításokat. Nincs nagyobb gyártás az új tagállamokban, mivel csak néhány kisebb gyártó van Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Szlovéniában.

d)   Euro/USD árfolyam

(97)

Bizonyos érdekelt felek felvetették, hogy a közösségi iparág által elszenvedett károk a kínai gyártók számára kedvező euro/USD árfolyam következményei.

(98)

Az érintett termék konkrét esetében a KNK-tól különböző országokból származó behozatal szintén hasznot húzott az euro felértékelődéséből. Annak volumene azonban csökkent a megvizsgált időszakban, miközben a KNK-ból származó behozatal ugyanebben az időszakban 138 %-kal nőtt. Bár első pillantásra nem zárható ki, hogy az euro felértékelődése az USD-vel szemben előnyt biztosított az érintett terméknek a KNK-ból származó behozatala számára, az a tény, hogy a devizák ingadozásai nem gyakoroltak hatást a más országokból származó behozatalra, azt jelzi, hogy ez nem tekinthető oksági tényezőnek a KNK-ból származó dömpingelt behozatal felfutására.

e)   Értékesítési viselkedés

(99)

Bizonyos érdekelt felek felvetették azt is, hogy a közösségi iparág egyes legnagyobb ügyfeleiknek a termékeket olyan árakon kínálja, amelyek lényegesen alacsonyabbak, mint a KNK-ból importált kézi emelőkocsik árai. Szerintük ennek az oka az, hogy a kézi emelőkocsikat „értékesítési eszközként” használják a nagyobb és drágább anyagmozgató berendezésekhez. Ez okozhatta azt a kárt, amely a közösségi iparágat állítólag érte.

(100)

Megjegyzendő, hogy a kézi emelőkocsit valóban használják „értékesítési eszközként” annak érdekében, hogy az ügyfeleket meggyőzzék a kézi emelőkocsikból és/vagy drágább anyagmozgató berendezésekből álló csomag megvásárlásáról. Nincs azonban jele annak, hogy ezek jelentős mennyiségek lennének, vagy az árak különösen alacsonyak lennének.

f)   Stratégiai tévedések, amelyeket az EK gyártói követtek el; mint például a gyenge minőségű termékek és a saját részegységgyártás

(101)

A közösségi importőrök azt állították, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kárt többek között gyenge minőségű termékeknek a közösségi piacra történt bevezetése és a részegységek gyártásának kihelyezése okozta.

(102)

Valóban, a vizsgálat azt derítette ki, hogy egyes közösségi gyártók új, gyengébb minőségű modelleket vezettek be, a szabványos modellekkel összehasonlítva alacsonyabb áron. Kitartanak azonban amellett, hogy ez inkább reagálás volt az ilyen termékek dömpingelt behozatalának nagymérvű beáramlására a KNK-ból, mintsem normális piaci fejlemény.

(103)

Ugyanezt az okot adják meg a közösségi gyártók azzal kapcsolatban, hogy miért helyezték ki egyes részegységek gyártását. Úgy érzik, rákényszerültek az eredmény maximalizálására és a veszteségek minimalizálására, mivel a kínai dömping folytatódik.

4.   Következtetés az oksági összefüggésekről

(104)

A vizsgálat megmutatta, hogy a dömpingelt behozatal nagy mennyiségei a közösségi iparág árainak jelentős esését okozták, amikor ez az iparág sikertelenül küzdött a piaci részarány és a kielégítő kapacitáskihasználás fenntartásáért, főként a kínai alákínálás és árleszorítás miatt. Ugyanebben az időszakban a KNK-ból jövő behozatal volumene és annak részaránya folytatta a meredek emelkedést. A Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai behozatal a fő, ha ugyan nem az egyetlen oka a közösségi iparág által elszenvedett kárnak.

(105)

A fenti elemzésből következően, amely dömpingelt behozatal által a közösségi iparág helyzetére gyakorolt káros hatások összes ismert tényezőjét, ha vannak ilyenek, meghatározta és elkülönítette, az ideiglenes következtetés az, hogy ezek az egyéb tényezők nem járultak hozzá lényeges mértékben a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz. Ezért az ideiglenes következtetés az, hogy a közösségi iparág által elszenvedett lényeges kárt – ahogyan azt a károkozás mutatóinak romlása, és különösen veszteséges helyzete, az eladásokon és a beruházásokon mutatkozó negatív megtérülése, valamint tőkebevonási képességének romlása mutatja – a KNK-ból származó dömpingelt behozatal okozta.

G.   A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1.   Általános megjegyzések

(106)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a károkozó dömping meglétére vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére, vannak-e kényszerítő okok, amelyek olyan következtetéshez vezetnének, miszerint nem közösségi érdek intézkedések foganatosítása ebben a konkrét esetben. Erre a célra, illetve az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a lehetséges intézkedéseknek az összes, ebbe az eljárásba bevont félre gyakorolt hatását, valamint annak következményei is megfontolás tárgyát képezték, ha nem lesznek intézkedések, a benyújtott bizonyítékok alapján.

2.   A közösségi iparág érdekei

(107)

A közösségi iparág a múltban a kézi emelőkocsik kis és nagy gyártóinak nagy számából állt. A vizsgálat megmutatta, hogy több vállalat is abbahagyta a gyártást a megvizsgált időszak előtt, alatt és közvetlenül azt követően. Ezek közül a korábbi gyártók közül sokan megváltoztatták fő tevékenységüket, és most az érintett termék importőreiként/ forgalmazóiként szerepelnek. A közösségi iparágat alkotó négy gyártónak is drasztikus szerkezetátalakítási lépéseket kellett tennie, mint például gyártóüzemek bezárása és nagymérvű elbocsátási intézkedések 2003-ban és a VI során.

(108)

A dömpingellenes intézkedések bevezetését követően várható, hogy a közösségi iparágnak mind az értékesítési volumenei, mind az értékesítési árai a közösségi piacon növekedni fognak. Ez javítja majd a közösségi iparág jövedelmezőségét, és mérsékli a további bezárások veszélyét. Ezt folytatva, az is tervbe van véve, hogy egyes gyártóüzemeket, amelyeket be kellett zárni, újra kinyithatnak, új foglalkoztatási lehetőségekkel.

(109)

Másfelől viszont, ha semmiféle dömpingellenes intézkedés kivetésére nem kerülne sor, valószínű, hogy a közösségi iparágban a negatív tendencia folytatódna. A közösségi iparág valószínűleg további piaci részarányt veszítene, és a veszteségek tovább emelkednének rövid távon. Hosszabb távon, a gyártás a Közösségben megszűnne.

3.   A közösségi szállítók érdekei

(110)

A kézi emelőkocsik egyetlen közösségi szállítója sem fejtette ki a véleményét ebben a vizsgálatban, a kérdőívre adott válasszal. Világos azonban, hogy amennyiben nem kerülne sor intézkedések kivetésére, több szállító is komolyan érintve lenne, és valószínűleg be kellene zárniuk. Ennek az oka az, hogy a hidraulikagyártáshoz való részegységeknek ezek a kis szállítói, vagy a kerekek szállítói megélhetésükben a részegységeknek a kézi emelőkocsik közösségi gyártói számára történő értékesítésétől függenek.

4.   A nem kapcsolt importőrök/forgalmazók érdeke

(111)

A nem kapcsolt importőrök/forgalmazók nagy számban válaszoltak a kérdőívre a határidőn belül, és közreműködtek a vizsgálatban. Valamennyien ellenezték intézkedések kivetését.

(112)

Azok az importőrök/forgalmazók, akik kifejtették véleményüket ebben az ügyben nagy mértékben különböznek, mind méretüket, mind a kézi emelőkocsik üzletágnak tevékenységükben képviselt fontosságát tekintve. Az igaz, hogy az importőrök/ forgalmazók egy kis száma függ a kézi emelőkocsiüzlettől, ami forgalmuknak akár 95 %-át is kiteheti. Az importőrök/ forgalmazók többségére vonatkozóan azonban a vizsgálat kimutatta, hogy a kézi emelőkocsik értékesítése teljes forgalmuknak csak kevesebb, mint 3 %-át teszi ki. Amennyiben bármiféle dömpingellenes intézkedés kivetésére sor kerülne, nem valószínű, hogy ezek a forgalmazók komolyan érintettek lennének, mivel a kézi emelőkocsik nem fő üzleti tevékenységüket jelentik, és nem nagyon könnyű számukra, hogy átalakítsák termékportfoliójukat. Továbbmenve, ezeknek az importőröknek/forgalmazóknak nagy része a közösségi iparág ügyfele, vagy az volt, és szükség esetén át tudják állítani üzletüket, ha intézkedések kivetésére kerülne sor.

(113)

Az importőrök felhozták azt az érvet is, hogy a közösségi gyártás nem elegendő a kereslet kielégítésére, és hogy a behozatalra ezért szükség van. Azt is felvetették, hogy a közösségi gyártók nem tudják ugyanazt a minőséget és rugalmasságot nyújtani, ha az érintett termék szállítására kerül sor. Világos, hogy a közösségi gyártás nem tudja kielégíteni a felhasználási idényeket a Közösségben, de van egy nagyon jelentős kihasználatlan kapacitás a Közösségben, és vannak már behozatali források, amelyek pótolhatnának valamennyit a kiesésből. Továbbá a dömpingellenes intézkedések célja a dömpingelt behozatal eltávolítása, de nem az, hogy ne lépjenek be a Közösségbe, tisztességes árakon.

(114)

Ezért annak az ideiglenes következtetésnek a levonására került sor, hogy amennyiben megtörténik az intézkedések meghozatala, azok nem lesznek lényeges hatással a kézi emelőkocsik nem kapcsolt importőreire és forgalmazóira a Közösségben.

5.   A felhasználók érdeke

(115)

A kézi emelőkocsik fő felhasználói között vannak raktárak, szupermarketek, szállítási és szállítmányozási cégek. Válaszok a vonatkozó kérdőívre két felhasználótól érkeztek be. Ezek a felhasználók semlegesek voltak az intézkedések kivetésével kapcsolatban. Továbbmenve, nem nyújtottak be szempontokat az esetleges dömpingellenes intézkedéseknek az üzletükre gyakorolt valószínűsíthető hatásáról. Mindenesetre úgy véljük, hogy a kézi emelőkocsik kisebb jelentőségűek üzletük szempontjából.

(116)

A felhasználók további együttműködésének hiánya ebben az ügyben ahhoz az ideiglenes következtetéshez vezet, hogy a dömpingellenes intézkedések nem gyakorolnak semmiféle negatív hatást a felhasználók helyzetére a Közösségben.

6.   Következtetés a közösségi érdekről

(117)

Megjegyzendő, hogy a közösségi iparág veszteségtermelő helyzete abból adódott, hogy nehéz volt számára a tisztességtelenül alacsonyan árazott dömpingelt behozatallal való verseny.

(118)

Úgy véljük, hogy az intézkedések kivetése visszaállítja a tisztességes versenyt a piacon. Akkor a közösségi iparágnak legalább arra képesnek kell lennie, hogy növelje a volument, illetve – talán csak korlátozott mértékben – az értékesítési árakat, ezáltal megteremtve a megtérülés szükséges szintjét, ami már indokolja a folyamatos beruházást gyártási létesítményeibe. Az intézkedések kivetésének elmulasztása komolyan fenyegetné a közösségi iparág életképességét, amelynek eltűnése csökkentené a választékot és a felhasználókért folytatott versenyt.

(119)

A fentiek alapján ideiglenesen az a következtetés, hogy az ideiglenes dömpingellenes intézkedések kivetése nem lenne ellentétes a Közösség érdekeivel.

H.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1.   A károkozást megszüntető szint

(120)

A dömpinggel, a károkozással, az oksági összefüggésekkel és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont ideiglenes következtetésekre való tekintettel, ideiglenes intézkedéseket kell kivetni annak érdekében, hogy dömpingelt behozatal által a közösségi iparágnak okozott további károkat megelőzzék.

(121)

Az ideiglenes intézkedések szintjének megállapítása érdekében figyelembe kell venni mind a megállapított dömpingkülönbözetet, mind a közösségi iparág által elszenvedett károkozás megszüntetéséhez szükséges vám összegét.

(122)

Az ideiglenes intézkedéseket olyan szinten kell kivetni, ami elégséges az ilyen behozatal által okozott kár megszüntetéséhez, anélkül hogy meghaladná a megállapított dömpingkülönbözetet. A kárt okozó dömping hatásainak eltüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámítása során az volt a megfontolás, hogy a hozott intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a közösségi iparág fedezze gyártási költségeit és összességében olyan adózás előtti nyereséget érjen el, ami indokoltan elérhető egy ilyen típusú iparág által a hasonló termékeknek a Közösségben történő értékesítésével, a szokásos versenyfeltételek szerint, vagyis dömpingelt behozatal hiányában. Az ehhez a számításhoz használt adó előtti nyereséghányad a forgalom 5 %-a volt, mivel bebizonyosodott, hogy ez az a jövedelmezőségi szint, amely indokoltan elvárható károkozó dömping hiányában, hiszen ez volt a közösségi iparág jövedelmezőségi szintje, mielőtt a Közösségbe irányuló kínai behozatal elkezdett jelentősen növekedni a megvizsgált időszakban. Ezen az alapon kiszámításra került a közösségi iparág számára a hasonló termékre vonatkozó, kárt nem okozó ár. A kárt nem okozó árat úgy kaptuk meg, hogy a fent említett 5 %-os nyereséghányadot hozzáadtuk a gyártási költséghez.

(123)

A szükséges áremelés megállapítása ezután az importárakra képzett – az alákínálásra vonatkozó számításokban meghatározott – súlyozott átlagnak a közösségi iparág által a közösségi piacon eladott termékek nem károkozó átlagárával történő összehasonlítással történt. Az ebből az összehasonlításból kapott különbség aztán az átlagos CIF-importérték százalékában került kifejezésre. Ezek a különbségek minden esetben a megállapított dömpingkülönbözet felett voltak.

2.   Ideiglenes intézkedések

(124)

Mivel a károkozást megszüntető szint magasabb, mint a megállapított dömpingkülönbözet, az ideiglenes intézkedéseknek az utóbbin kell alapulniuk, az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Az ideiglenes dömpingellenes vámnak a KNK számára a következőnek kell lennie:

Kínai Népköztársacág

AD-vámtétel

Ningbo Liftstar Material Transport Equipment Factory, Zhouyi Village, Zhanqi Town, Yin Zhou kerület, Ningbo város, Zhejiang tartomány, 315144, KNK

37,6 %

Ningbo Ruyi Joint Stock Co. Ltd, 656 North Taoyuan Road, Ninghai, Zhejiang tartomány, 315600, KNK

29,7 %

Ningbo Tailong Machinery Co. Ltd, Gazdaságfejlesztési övezet, Ninghai, Ningbo város, Zhejiang tartomány, 315600, KNK

40,3 %

Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd, 58, Jing Yi Road, Gazdaságfejlesztési övezet, Changxin, Zhejiang tartomány, 313100, KNK

35,9 %

Minden más vállalat

49,6 %

(125)

Az ebben a rendeletben meghatározott egyedi, vállalati dömpingellenes vámtételek meghatározására a jelen vizsgálat megállapításai alapján került sor. Ezért ezek az annak a vizsgálatnak a folyamán talált helyzetet tükrözik ezekkel a vállalatokkal kapcsolatban. Ezek a vámtételek (az országos, „minden más vállalatra” alkalmazandó vámmal ellentétben) kizárólagosan az érintett országból származó és a vállalatok, és ily módon az említett konkrét jogi személyek által gyártott termékek behozatalára vonatkoznak. Azok az importtermékek, amelyeket bármely más, ennek a rendeletnek a rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat gyártott, beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolt viszonyban vannak a konkrétan említettekkel, nem húzhatnak hasznot ezekből a tételekből, és rájuk a „minden egyéb vállalatra” vonatkozó vámtételeket kell alkalmazni.

(126)

Bármely igénnyel, amely ezeknek az egyedi vállalati dömpingellenes vámtételeknek az alkalmazásával kapcsolatos (pl. egy, a jogalany nevében bekövetkezett, vagy új gyártási vagy értékesítési jogalanyok létrehozását követő változás), a Bizottsághoz kell fordulni (3), az összes vonatkozó információval együtt, különös tekintettel a társaság tevékenységében a gyártással, a belföldi vagy az exportértékesítéssel kapcsolatban bekövetkezett bármiféle változásra, mint pl. a névváltozás vagy a gyártási és értékesítési jogalanyok megváltozása. A Bizottság szükség esetén, a Tanácsadó Bizottsággal való megbeszélést követően, megfelelően módosítja a rendeletet oly módon, hogy frissíti az egyedi vámtételekben részesedő vállalatok jegyzékét.

I.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(127)

A megfelelő adminisztráció érdekében meg kell határozni egy olyan időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül felvették a kapcsolatot, írásban ismertethetik véleményüket, vagy meghallgatást kérhetnek. Továbbá ki kell jelenteni, hogy az ennek a rendeletnek a céljára, a vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenesek, és az esetleges végleges vám céljára újbóli megfontolásra kerülhetnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Ezennel egy ideiglenes dömpingellenes vám kivetésére kerül sor a kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, vagyis az alváz és a hidraulika behozatalára, amelyek az ex 8427 90 00 és ex 8431 20 00 KN-kódszámok alá tartoznak (8427900010 és 8431200010 TARIC kódszámok), amelyek a Kínai Népköztársaságból származnak.

(2)   Az ideiglenes dömpingellenes vám mértéke a nettó közösségi határparitású árra, vám előtt, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozóan a következő:

Kínai Népköztársaság

Vámtétel (%)

Kiegészítő TARIC-kód

Ningbo Liftstar Material Transport Equipment Factory, Zhouyi Village, Zhanqi Town, Yin Zhou kerület, Ningbo város, Zhejiang tartomány, 315144, KNK

37,6

A600

Ningbo Ruyi Joint Stock Co. Ltd, 656 North Taoyuan Road, Ninghai, Zhejiang tartomány, 315600, KNK

29,7

A601

Ningbo Tailong Machinery Co. Ltd, Gazdaságfejlesztési övezet, Ninghai, Ningbo város, Zhejiang tartomány, 315600, KNK

40,3

A602

Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd, 58, Jing Yi Road, Gazdaságfejlesztési övezet, Changxin, Zhejiang tartomány, 313100, KNK

35,9

A603

Minden más vállalat

49,6

A999

(3)   Az (1) bekezdésben említett terméknek a Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele egy vámbiztosíték adása, amely egyenlő az ideiglenes vám összegével.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A 384/96/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül, az érdekelt felek kérhetik azoknak az alapvető tényeknek és megfontolásoknak a közzétételét, amelyeken ennek a rendeletnek az elfogadása alapult, ismertethetik véleményüket írásban, vagy kérhetnek szóbeli meghallgatást a Bizottságtól, ennek a rendeletnek a hatálybalépésétől számított 30 napon belül.

A 384/96/EK tanácsi rendelet 21. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az érintett felek véleményt nyilváníthatnak ennek a rendeletnek a végrehajtásáról, a hatálybalépésének napjától számított egy hónapon belül.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzététele utáni napon lép hatályba.

Ennek a rendeletnek az 1. cikke egy hat hónapos időszakra alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.).

(2)  HL C 103., 2004.4.29., 85. o.

(3)  

Európai Bizottság

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B

J-79 5/17

Rue de la Loi/Wetstraat 200

B-1049 Brussels.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/37


A BIZOTTSÁG 129/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

bizonyos áruknak a Kombinált Nómenklatúrában történő osztályozásáról és a 955/98/EK rendeletének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikk (1) bekezdés a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk osztályozásáról szóló intézkedések elfogadása.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezéséről szóló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más nómenklatúrára vonatkozóan, amely teljesen a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt adott esetben további bontással egészíti ki, és amelyet valamely különös közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazásának céljából.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett okok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell osztályozni.

(4)

Szükséges kikötni, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, és az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrában történő osztályozására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult egy három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja.

(5)

A „hangfrekvenciás berendezések” áruosztályozása a bizonyos áruknak a Kombinált Nómenklatúrában (3) történő osztályozásáról szóló, 1998. április 29-i 955/98/EK Bizottsági rendeletben azt eredményezte, hogy az úgynevezett „házimozi rendszereket” a 8543 89 95 KN-kód alá osztályozták. Mivel ez a besorolás nincs összhangban ezen rendelet mellékletében közölt áruosztályozással, azt helytelennek kell tekinteni.

(6)

A 955/98/EK rendeletet tehát módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrán belül a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell osztályozni.

2. cikk

Az 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás egy három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.

3. cikk

A 955/98/EK rendelet 2. pontját törölni kell.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1989/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 344., 2004.11.20., 5. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(3)  HL L 133., 1998.5.7., 12. o.


MELLÉKLET

Az áru leírása

Osztályozás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

1.

A kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készlet, mely az alábbiakból áll:

egy kombinált készülék (erősítő, AM/FM rádióvevő és DVD-/CD-lejátszó),

egy mélyhangsugárzó,

öt hangszóró, és

egy távirányító.

A termék (közismert nevén „házimozi rendszer”) otthoni szórakoztatásra szánt audio- és videokészülék, mely elsősorban DVD-n tárolt hang- és képanyagot jelenít meg.

8521 90 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1., 3. b) és 6. általános alkalmazási szabálya, a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdése, valamint a 8521 és 8521 90 00 KN-kódok szövege határozza meg.

A termék a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készlet, melynek a lényeges jellemzőjét meghatározó elem a kombinált készülék (3b) szabály).

A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdése értelmezésében az az elem, amely a kombinált készülék legfontosabb funkcióját biztosítja a DVD-/CD-lejátszó. A hangerősítés és a rádióműsorok vétele a videolejátszó funkcióval összehasonlítva csak másodlagos funkcióknak minősülnek.

Következésképpen a készüléket a 8521 90 00 KN-kód szerint videolejátszó készülékként kell besorolni.

2.

A kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készlet, amely az alábbiakból áll:

egy AM/FM rádióvevő, erősítővel,

egy DVD-/CD-lejátszó,

egy mélyhangsugárzó,

öt hangszóró, és

egy távirányító.

A termék (közismert nevén „házimozi rendszer”) otthoni szórakoztatásra szánt audio- és videokészülék, mely elsősorban DVD-n tárolt hang- és képanyagot jelenít meg.

8521 90 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1., 3. b) és 6. általános alkalmazási szabálya, a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. bekezdése, valamint a 8521 és 8521 90 00 KN-kódok szövege határozza meg.

A termék a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készlet, melynek lényeges jellemzőjét meghatározó elem a DVD-/CD-lejátszó.

Következésképpen a készüléket a 8521 90 00 KN-kód szerint videolejátszó készülékként kell besorolni.

3.

Közös házban elhelyezett, integrált analizátor modulból, rögzítő memóriából és automatikus adatfeldolgozó géphez tartozó interfészből álló hálózat-analizátor.

Az analizátor rendeltetése, hogy adatokat szolgáltasson a hálózatok teljesítményéről a hálózatok működésének követésével, az összes jelentősebb protokoll dekódolásával és a hálózati forgalom generálásával.

Az analizátort az automatikus adatfeldolgozó gép nélkül hozzák/mutatják be.

9031 80 39

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1. és 6. általános alkalmazási szabálya, a 84. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. E) pontja, a 90. Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzés 1. pontja, valamint a 9031, 9031 80 és a 9031 80 39 KN-kódok szövege határozza meg.

Az integrált analizátor modul segítségével sajátos funkciót betöltő analizátor a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. E) pontja alapján nem osztályozható a 8471 vámtarifaszám alá.

Az analizátor rendeltetése kifejezetten egy hálózat forgalmának analizálása, és nem elektromos mennyiségek mérése vagy ellenőrzése, ezért nem osztályozható a 9030 vámtarifaszám alá.

4.

Közös házban elhelyezett, központi vezérlőbuszból, analizátor modulból, automatikus adatfeldolgozó gépből, monitorból és billentyűzetből álló hálózat-analizátor.

Az analizátor rendeltetése a következő funkciók ellátása:

létező hálózatok és hálózati termékek működési állapotának analizálása,

hálózati forgalom és hibák szimulálása a létező hálózatokban és hálózati termékekben,

hálózati forgalom generálása.

9031 80 39

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1. és 6. általános alkalmazási szabálya, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. E) pontja, a 90. Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzés 1. pontja, valamint a 9031, 9031 80 és a 9031 80 39 KN-kódok szövege határozza meg.

Az integrált analizátor modul segítségével sajátos funkciót betöltő analizátor a 84. árucsoport Megjegyzéseinek 5. E) pontja alapján nem osztályozható a 8471 vámtarifaszám alá.

Az analizátor rendeltetése kifejezetten egy hálózat forgalmának analizálása, és nem elektromos mennyiségek mérése vagy ellenőrzése, ezért nem osztályozható a 9030 vámtarifaszám alá.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/41


A BIZOTTSÁG 130/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdése és a 1785/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; ezt akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy a 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése első albekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, az érkezési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (3) és (5) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően, a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződése 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A 2004. október 1-jen hatályba lépő, egyes Bulgáriából származó, feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára és egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek Bulgáriába történő kivitelére vonatkozó autonóm és átmeneti intézkedéseket elfogadó, 2004. szeptember 24-i 1676/2004/EK tanácsi rendelettel (6) összhangban nem jogosultak export-visszatérítésre azok a Bulgáriába exportált, feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyek a Szerződes I. mellékletében nem kerültek említésre.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1520/2000/EK rendelet A. mellékletében és az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkében vagy az 1785/2003/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésében felsorolt és az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében, illetőleg az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott termékek formájában exportált alaptermékekre alkalmazandó visszatérítési ráták e rendelet mellékletében kerülnek meghatározásra.

2. cikk

A mellékletben meghatározott ráták az 1. cikktől eltérve 2004. október 1-jei hatállyal nem alkalmazandók a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott árukra, amennyiben azok Bulgáriába kerülnek kivitelre.

3 cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-àn lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

(3)  HL L 177., 2000.7.15., 1. o. A legutóbb az 886/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 163., 2004.5.1., 14. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 275., 1987.9.29., 36. o.

(5)  HL L 159., 1993.7.1., 112. o. A legutóbb a 1548/2004/EK rendelettel (HL L 280., 2004.31.8., 11. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 301.,2004.9.28., 1. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékek esetén 2005. január 28-től alkalmazandó visszatérítési ráták

(EUR/100 kg)

KN-kód

A termék megnevezése (1)

Az alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési ráta

A visszatérítés előzetes rögzítése esetén

Egyéb

1001 10 00

Durumbúza:

 

 

– az Amerikai Egyesült Államokba szállított, 1902 11 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek exportja esetén

– egyéb esetekben

1001 90 99

Közönséges búza és a kétszeres:

 

 

– az Amerikai Egyesült Államokba szállított, 1902 11 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek exportja esetén

– egyéb esetekben:

 

 

– – amikor az 1520/2000/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdése alkalmazandó

– – amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

– – egyéb esetekben

1002 00 00

Rozs

1003 00 90

Árpa

 

 

– amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

– egyéb esetekben

1004 00 00

Zab

1005 90 00

Kukorica (csemegekukorica) a következő formában felhasználva:

 

 

– keményítő:

 

 

– – amikor az 1520/2000/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdése alkalmazandó

3,748

3,748

– – amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

0,751

0,751

– – egyéb esetekben

3,748

3,748

– az 1702 30 51, 1702 30 59, 1702 30 91, 1702 30 99, 1702 40 90, 1702 90 50, 1702 90 75, 1702 90 79 és 2106 90 55 KN-kód alá tartozó (4) glükóz, glükózszirup, maltodextrin, maltodextrinszirup

 

 

– – amikor az 1520/2000/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdése alkalmazandó

2,811

2,811

– – amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

0,563

0,563

– – egyéb esetekben

2,811

2,811

– amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

0,751

0,751

– egyéb (ideértve a feldolgozatlan kukoricát)

3,748

3,748

Az 1108 13 00 KN-kód alá tartozó burgonyakeményítő, hasonlóan a feldolgozott kukoricából nyerhető termékekhez:

 

 

– amikor az 1520/2000/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdése alkalmazandó

3,379

3,379

– amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

0,751

0,751

– egyéb esetekben

3,748

3,748

ex 1006 30

Teljesen hántolt rizs:

 

 

– kerekszemű

– közepesszemű

– hosszúszemű

1006 40 00

Tört rizs

1007 00 90

Nem hibrid, vetésre szánt cirokmag


(1)  Amennyiben az alaptermék és/vagy megfeleltetett termék feldolgozásával nyert mezőgazdasági termékek érintettek, az 1520/2000/EK bizottsági rendelet E mellékletében meghatározott együtthatót kell alkalmazni (HL L 177., 2000.7.15., 1. o.).

(2)  Az érintett termékek a 3505 10 50 KN-kód alá tartoznak.

(3)  Az 1784/2003/EK rendelet III mellékletében felsorolt vagy a 2825/93/EGK rendelet 2. cikkében hivatkozott termékek (HL L 258., 1993.10.16., 6. o.).

(4)  Az NC 1702 30 99, 1702 40 90 és 1702 60 90 KN-kód alá tartozó, glükóz- és fruktózszirup összekeveréséből származó szirupok esetén az export-visszatérítés esetleg csak a glükózszirupra nyújtható.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/45


A BIZOTTSÁG 131/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej és tejtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 15-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e rendelet 1. cikkének a), b), c), d), e), és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség export-visszatérítésből fedezhető.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Mindazonáltal a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékek esetében magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni a veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráták rögzítése az ezen termékekkel kapcsolatos visszatérítések előzetes megállapítására módot ad e két cél teljesítésére.

(5)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően, a rendelet A. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(6)

Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelel bizonyos feltételeknek.

(7)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza, hogy a csökkentett árú vajat és tejszínt a bizonyos termékek előállításával foglalkozó iparágak számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)

A 2004. október 1-jétől hatályos, Bulgáriából származó egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára és a Bulgáriába irányuló egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitelére vonatkozóan önálló és átmeneti intézkedéseket elfogadó, 2004. szeptember 24-i 1676/2004/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban a Szerződés I. mellékletébí nem szereplő, feldolgozott, Bulgáriába exportált mezőgazdasági termékek export-visszatéritéssel nem támogathatók.

(9)

Az e rendeletben előirt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1520/2000/EK rendelet A. mellékletében és az 1255/1999/EK rendelet 1. cikkében feltüntetett, illetve az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában exportált alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták a jelen melléklet szerint kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Az 1. cikktől eltérve és 2004. október 1-jei hatállyal a mellékletben meghatározott ráták nem alkalmazandók a Szerződés I. mellékletben nem szereplő árukra Bulgáriába történő kivitel esetén.

3. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 177., 2000.7.15., 1. o. A legutóbb a 886/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 14. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 350., 1997.12.20., 3. o. A legutóbb a 921/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 94. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 301., 2004.9.28., 1. o.


MELLÉKLET

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre 2005. január 28-án vonatkozó visszatérítési ráták

(EUR/100 kg)

KN-kód

Leírás

Visszatérítési ráta

A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén

Egyéb

ex 0402 10 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint az 1,5 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 2):

 

 

a)

3501-es KN-kóddal jelölt termékek kivitelekor

b)

Egyéb termékek kivitelekor

26,53

28,00

ex 0402 21 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint a 26 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 3):

 

 

a)

A 2571/97/EK rendelet szerint előállított, csökkentett árú, a PG 3-nak megfeleltetett termékek formájában vajat vagy tejszínt tartalmazó áruk kivitelekor

33,12

35,31

b)

Egyéb termékek kivitelekor

65,70

70,00

ex 0405 10

Súly szerint 82 % (PG 6) zsírtartalmú vaj:

 

 

a)

A 2571/97/EK rendeletben meghatározott szabványokkal összhangban előállított, csökkentett árú vajat vagy tejszínt tartalmazó áruk kivitelekor

42,55

46,00

b)

2106 90 98 KN-kóddal jelölt, 40 % vagy nagyobb súlyú tejzsírt tartalmazó termékek kivitelekor

128,43

138,25

c)

Egyéb termékek kivitelekor

121,18

131,00


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/48


A BIZOTTSÁG 132/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a cukorágazat egyes termékeire az 1210/2004/EK rendelet által a 2004/2005-ös gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a cukorágazatban a melasztól eltérő termékek behozatalára vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 23-i 1423/95/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára és 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2004/2005-ös gazdasági évre az 1210/2004/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezeket az árakat és vámokat legutóbb az 17/2005/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket az 1423/95/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2004/2005-ös gazdasági évre az 1210/2004/EK rendelet által rögzített, az 1423/95/EK rendelet 1. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-àn lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 141., 1995.6.24., 16. o. A legutóbb a 624/98/EK rendelettel (HL L 85., 1998.3.20., 5. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 232., 2004.7.1., 11. o.

(4)  HL L 5., 2005.1.6., 17. o.


MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2005. január 28-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

21,23

5,69

1701 11 90 (1)

21,23

11,09

1701 12 10 (1)

21,23

5,50

1701 12 90 (1)

21,23

10,57

1701 91 00 (2)

20,40

16,13

1701 99 10 (2)

20,40

10,68

1701 99 90 (2)

20,40

10,68

1702 90 99 (3)

0,20

0,44


(1)  Az 1260/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 178., 2001.6.30., 1. o.).

(2)  Az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének I. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3)  1 %-os szacharóztartalom esetén.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/50


A BIZOTTSÁG 133/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1995. december 22-i 3072/95/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A 3072/95/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a 3072/95/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett és az 1518/95/EK rendelet hatálya alá eső termékek exportjára adott export-visszatérítések e rendelet mellékletének megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 329., 1995.12.30., 18. o. A legutóbb az 411/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 27. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 147., 1995.6.30., 55. o. A legutóbb az 2993/95/EK rendelettel (HL L 312., 1995.12.23., 25. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

a Bizottság 2005. január 27-i rendeletéhez, a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazható visszatérítések rögzítéséről

Termékkód

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

1102 20 10 9200 (1)

C10

EUR/t

52,47

1102 20 10 9400 (1)

C10

EUR/t

44,98

1102 20 90 9200 (1)

C10

EUR/t

44,98

1102 90 10 9100

C11

EUR/t

0,00

1102 90 10 9900

C11

EUR/t

0,00

1102 90 30 9100

C11

EUR/t

0,00

1103 19 40 9100

C10

EUR/t

0,00

1103 13 10 9100 (1)

C10

EUR/t

67,46

1103 13 10 9300 (1)

C10

EUR/t

52,47

1103 13 10 9500 (1)

C10

EUR/t

44,98

1103 13 90 9100 (1)

C10

EUR/t

44,98

1103 19 10 9000

C10

EUR/t

0,00

1103 19 30 9100

C10

EUR/t

0,00

1103 20 60 9000

C12

EUR/t

0,00

1103 20 20 9000

C11

EUR/t

0,00

1104 19 69 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 12 90 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 12 90 9300

C10

EUR/t

0,00

1104 19 10 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 19 50 9110

C10

EUR/t

59,97

1104 19 50 9130

C10

EUR/t

48,72

1104 29 01 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 29 03 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 29 05 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 29 05 9300

C10

EUR/t

0,00

1104 22 20 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 22 30 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 23 10 9100

C10

EUR/t

56,22

1104 23 10 9300

C10

EUR/t

43,10

1104 29 11 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 29 51 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 29 55 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 30 10 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 30 90 9000

C10

EUR/t

9,37

1107 10 11 9000

C13

EUR/t

0,00

1107 10 91 9000

C13

EUR/t

0,00

1108 11 00 9200

C10

EUR/t

0,00

1108 11 00 9300

C10

EUR/t

0,00

1108 12 00 9200

C10

EUR/t

59,97

1108 12 00 9300

C10

EUR/t

59,97

1108 13 00 9200

C10

EUR/t

59,97

1108 13 00 9300

C10

EUR/t

59,97

1108 19 10 9200

C10

EUR/t

0,00

1108 19 10 9300

C10

EUR/t

0,00

1109 00 00 9100

C10

EUR/t

0,00

1702 30 51 9000 (2)

C10

EUR/t

58,75

1702 30 59 9000 (2)

C10

EUR/t

44,98

1702 30 91 9000

C10

EUR/t

58,75

1702 30 99 9000

C10

EUR/t

44,98

1702 40 90 9000

C10

EUR/t

44,98

1702 90 50 9100

C10

EUR/t

58,75

1702 90 50 9900

C10

EUR/t

44,98

1702 90 75 9000

C10

EUR/t

61,56

1702 90 79 9000

C10

EUR/t

42,73

2106 90 55 9000

C10

EUR/t

44,98

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

A többi viszonylat a következőképpen került meghatározásra:

C10

:

Valamennyi viszonylat.

C11

:

Valamennyi viszonylat, Bulgária kivételével.

C12

:

Valamennyi viszonylat, Románia kivételével.

C13

:

Valamennyi viszonylat, Bulgária és Románia kivételével.


(1)  Semmiféle visszatérítés nem jár az olyan termékekre, amelyeket a keményítő előkocsonyásítását eredményező hőkezelésben részesítettek.

(2)  A visszatérítések megadására a módosított 2730/75/EGK tanácsi rendeletnek megfelelően kerül sor (HL L 281., 1975.11.1., 20. o.).

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

A többi viszonylat a következőképpen került meghatározásra:

C10

:

Valamennyi viszonylat.

C11

:

Valamennyi viszonylat, Bulgária kivételével.

C12

:

Valamennyi viszonylat, Románia kivételével.

C13

:

Valamennyi viszonylat, Bulgária és Románia kivételével.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/53


A BIZOTTSÁG 134/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a gabonaalapú keveréktakarmányok export-visszatérítéseinek rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai és e termékeknek a Közösségen belüli jegyzései vagy árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1784/2003/EK rendeletnek a gabonaalapú keveréktakarmányokra vonatkozó import- és exportszabályozásra való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint az import- és exportengedélyek rendszerének a gabona- és rizságazatban való alkalmazása sajátos szabályairól szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról szóló, 1995. június 29-i 1517/95/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikke meghatározta azokat a sajátos kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámítása során.

(3)

E számítás során figyelembe kell venni a gabonatermék-tartalmat is. Az egyszerűsítés érdekében a visszatérítés a „gabonakészítmények” két kategóriájára fizetendő, nevezetesen egyfelől a kukoricára, amely a legáltalánosabban használt gabonaféle az exportált keveréktakarmányok előállítása során, valamint a kukoricaalapú termékekre, másfelől az „egyéb gabonafélékre”, amely utóbbi kategóriába tartozik a kukorica, illetve kukoricaalapú termékek kivételével valamennyi egyéb, visszatérítésben részesíthető gabonakészítmény. Visszatérítés a keveréktakarmányban lévő gabonatermék mennyiségére jár.

(4)

Ezen túlmenően a visszatérítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni ezeknek a termékeknek a világpiaci értékesítési lehetőségeit és feltételeit, a közösségi piacon jelentkező zavarok elkerülésének szükségességét és az export gazdasági vonatkozásait is.

(5)

A gabonapiac jelenlegi helyzete és különösen az ellátás biztosításának kilátásai miatt az export-visszatérítéseket be kell szüntetni.

(6)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet szerinti és az 1517/95/EK rendelet hatálya alá tartozó keveréktakarmányok exportjára alkalmazandó visszatérítések a jelen rendelet melléklete szerint kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-àn lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 51. o.


MELLÉKLET

a Bizottság 2005. január 27-i rendeletéhez, a gabonaalapú keveréktakarmányok exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

Az export-visszatérítésben részesülő termékek kódja:

 

2309 10 11 9000,

 

2309 10 13 9000,

 

2309 10 31 9000,

 

2309 10 33 9000,

 

2309 10 51 9000,

 

2309 10 53 9000,

 

2309 90 31 9000,

 

2309 90 33 9000,

 

2309 90 41 9000,

 

2309 90 43 9000,

 

2309 90 51 9000,

 

2309 90 53 9000.


Gabonakészítmények

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

Kukorica és kukoricaalapú termékek:

KN 0709 90 60, 0712 90 19, 1005, 1102 20, 1103 13, 1103 29 40, 1104 19 50, 1104 23, 1904 10 10 kódok

C10

EUR/t

0,00

Gabonakészítmények, a kukorica és a kukoricaalapú termékek kivételével

C10

EUR/t

0,00

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

C10

:

Valamennyi viszonylat.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/55


A BIZOTTSÁG 135/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a gabona- és rizságazatban alkalmazandó termelési visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1995. december 22-i 3072/95/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikke - e) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1766/92/EGK, illetőleg az 1418/79/EGK tanácsi rendeletnek a gabona-, illetőleg rizságazatban alkalmazott termelési visszatérítésekre való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. június 30-i 1722/93/EGK bizottsági rendelet (3) meghatározta a termelési visszatérítések engedélyezésének feltételeit. A kiszámítás alapját ugyanezen rendelet 3. cikke határozta meg. Az így kiszámított visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni, és módosítható, ha a kukorica és/vagy a búza árai jelentősen megváltoznak.

(2)

A pontos fizetendő összeg megállapítása érdekében az e rendelet által rögzítendő termelési visszatérítéseket súlyozni szükséges az 1722/93/EGK rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatókkal.

(3)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilványított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1722/93/EGK rendelet 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott termelési visszatérítés:

a)

0,00 EUR/t a kukoricában, a búzában, az árpában, a zabban, a rizsben vagy a törtrizsben lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva;

b)

0,00 EUR/t a burgonyában lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 329., 1995.12.30., 18. o. A legutóbb a 411/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 27. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 159., 1993.7.1., 112. o. A legutóbb a 216/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 36., 2004.2.7., 13. o.) módosított rendelet.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/56


A BIZOTTSÁG 136/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a vajra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről az 581/2004/EK rendelet által szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2005. január 25-én záruló pályázati időszakra.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 581/2004/EK rendelettel megnyitott állandó pályázat 2005. január 25-én záruló pályázati időszakára a visszatérítés maximális összegét az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre u ezen rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 90., 2004.3.27., 64. o.

(3)  HL L 90., 2004.3.27., 58. o.


MELLÉKLET

(EUR/100 kg)

Termék

Export-visszatérítés nómenklatúrakód

Az export-visszatérítés maximális összege

Az 581/2004/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett célállomású export esetén

Az 581/2004/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében említett célállomású export esetén

Vaj

ex ex 0405 10 19 9500

135,00

Vaj

ex ex 0405 10 19 9700

131,00

137,50

Vajolaj

ex ex 0405 90 10 9000

167,50


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/58


A BIZOTTSÁG 137/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a sovány tejporra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről az 582/2004/EK rendelet által szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A sovány tejporra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 582/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2005. január 25-én záruló pályázati időszakra.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 582/2004/EK rendelet által megnyitott állandó pályázat 2005. január 25-én záruló pályázati időszakára a visszatérítés maximális összege az említett 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre és célállomásokra 31,00 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező érvényű és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 90., 2004.3.27., 67. o.

(3)  HL L 90., 2004.3.27., 58. o.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/59


A BIZOTTSÁG 138/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

az 1757/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében az árpa exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1757/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1501/95/EK rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005. január 21. és 27. meghirdetett pályázatok esetében, az 1757/2004/EK rendeletben közzétett pályázati felhívásnak megfelelően, az árpa maximális export-visszatérítése 17,74 EUR/t.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 313., 2004.10.12., 10. o.

(3)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) rendelet.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/60


A BIZOTTSÁG 139/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a zab exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a zabot érintő, Finnországban és Svédországban a 2004/2005-ös gazdasági évre foganatosítandó különleges intervenciós intézkedésről szóló, 2004. szeptember 3-i 1565/2004/EK bizottsági rendeletre (3),

mivel:

(1)

Az 1565/2004/EK rendelet pályázatot hirdetett meg a Finnországban és Svédországban termelt és a Finnországból és Svédországból – Bulgária, Norvégia, Románia és Svájc kivételével – valamennyi harmadik országba exportálandó zabra szóló export-visszatérítésekre.

(2)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése indokolt.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2005. január 21. és 27. között benyújtott ajánlatok tekintetében a zab maximális export-visszatérítése 30,90 EUR/t-ban kerül rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 285., 2004.9.4., 3. o.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/61


A BIZOTTSÁG 140/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a cirok importjára a 2275/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikk (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2275/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a cirok harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikkével összhangban, a benyújtott ajánlatok alapján a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében meghatározott szempontokat, maximális vámkedvezmény rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A cirok behozatali vámkedvezménye tekintetében a 2275/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2005. január 21. és 27. között benyújtott ajánlatok nem kerülnek elbírálásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 396., 2004.12.31., 32. o.

(3)  HL L 177., 1995.7.28., 4. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/62


A BIZOTTSÁG 141/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a kukoricára az 2277/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében adható maximális behozatali vámkedvezmény rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikk (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 2277/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 2277/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2005. január 21-től 27-ig között benyújtott ajánlatok tekintetében a kukoricára adható maximális behozatali vámkedvezmény 31,49 EUR/t-ban került rögzítésre, 147 500 t-ban maximált globális mennyiségre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 396., 2004.12.31., 35. o.

(3)  HL L 177., 1995.7.28., 4. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/63


A BIZOTTSÁG 142/2005/EK RENDELETE

(2005. január 27.)

a kukoricára a 2276/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében adható maximális behozatali vámkedvezmény rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2276/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben foglalt rendelkezések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság álláspontjával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2276/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2005. január 21. és 27. között benyújtott ajánlatok tekintetében a kukoricára adható maximális behozatali vámkedvezmény 29,25 EUR/t-ban került rögzítésre, 44 000 t-ban maximált globális mennyiségre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 396., 2004.12.31., 34. o.

(3)  HL L 177., 1995.7.28., 4. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosíttot rendelet.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Bizottság

28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/64


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. január 20.)

a háziméhek (Apis mellifera és Bombus spp.) egyes harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről és az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállításáról szóló 2003/881/EK bizottsági határozatnak az Amerikai Egyesült Államok tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a B(2004) 5567. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/60/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésének b), és (3) bekezdésének a) pontjára, valamint 19. cikkének b) pontjára,

mivel:

(1)

A 2003/881/EK bizottsági határozat (2) megállapítja a háziméhek (Apis mellifera és Bombus spp.) egyes harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi és az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó feltételeket.

(2)

A kis kaptárbogár (Aethina tumida) és a Tropilaelaps atka (Tropilaelaps spp.) a háziméhek egzotikus rovarkártevője, amely számos harmadik országban terjed, ezzel súlyos gondot okozva a méhészeti ágazatnak. E rovarkártevőknek az EU-ba történő behurcolásának megelőzése érdekében a 2003/881/EK határozatban az élő háziméhek behozatalára vonatkozó védekezési intézkedéseket állapítottak meg.

(3)

Tekintve e betegségek jellemzőit és a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalnak (OIE) az e betegségek bejelentésére vonatkozó kötelező előírása hiányában, az élő méhanyák EU-ba történő behozatalára vonatkozó követelmények a kis kaptárbogárra és a Tropilaelaps atkára vonatkozó bejelenthetőségi nyilatkozatot írnak elő az exportáló ország teljes területén. Az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező hatósága (Állat- és Növény-egészségügyi Vizsgálati Szolgálat, APHIS – Animal and Plant Health Inspection Service) tájékoztatta a Bizottság szolgálatait, hogy ez az eset nem áll fenn minden egyesült államokbeli államban. Emiatt megkérték a Bizottságot, hogy az elő méhanyáknak az Unió minden államától földrajzilag elkülönült Hawaiiról – ahol e betegségek bejelentési kötelezettség alá tartoznak – történő kivitelét engedélyező eltérést írjon elő.

(4)

Az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező hatósága továbbított minden, a méhek hawaii állat-egészségügyi helyzetére vonatkozó szükséges információt, hangsúlyozva, hogy 1985 óta nem hoztak be méheket a területére, és hogy rutinszerűen végeznek a méhek betegségeinek – beleértve a kis kaptárbogárt és a Tropilaelaps atkát (Tropilaelaps spp.) – kimutatására vonatkozó felmérési programokat.

(5)

Hawaii különös földrajzi helyzetét és a méhek betegségei tekintetében fennálló állat-egészségügyi helyzetét figyelembe véve, az elszigetelt területek tekintetében megfelelő eltéréseket lehetővé tevő regionalizációs mechanizmust kell létrehozni, és ilyen eltérést kell adni Hawaiinak, az élő méhanyáknak és élő poszméhanyáknak kizárólag az Amerikai Egyesült Államok e részéről történő behozatala engedélyezése érdekében.

(6)

A 2003/881/EK bizottsági határozat 1. cikkét és mellékleteit ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/881/EK bizottsági határozat a következőképp módosul:

1.

Az 1.cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1)   A tagállamok engedélyezik a méhek (Apis mellifera és Bombus spp.) 92/65/EGK irányelvben előrevetített behozatalát, a következő követelmények teljesülésének feltételével:

a III. melléklet 1. részében felsorolt harmadik országokból, vagy azok részeiből érkeznek, és

az I. mellékletben előírt minta szerinti állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri azokat, és eleget tesznek az e mintában megállapított garanciáknak, és

a szállítmányok egy anyazárkában egy méhanyára legfeljebb 20 kísérő dolgozót tartalmaznak.

(2)   A tagállamok csak akkor engedélyezik az (1) bekezdésben említett háziméhek (Apis mellifera és Bombus spp.) harmadik országból történő behozatalát, ha a nyúlós költésrothadás, a kis kaptárbogár (Aethina tumida) és a Tropilaelaps atka (Tropilaelaps spp.) jelenléte bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség/kártevő e harmadik ország teljes területén.

Ettől eltérve egy, a III. melléklet 2. részében szereplő harmadik ország földrajzilag és járványügyileg elszigetelt részéből engedélyezhető a háziméhek behozatala. Amikor ilyen eltérést alkalmaznak, abból a háziméheknek a harmadik ország területének a III. melléklet 2. részében nem szereplő minden más részéből történő behozatalait automatikusan kizárják.

(3)   Azon a kijelölt rendeltetési helyen, ahol a méhkaptárok hivatalos ellenőrzés alá kerülnek, a méhanyákat új anyazárkába kell helyezni, mielőtt a helyi családokba kerülnének.

(4)   Az anyazárkákat, kísérő dolgozókat és egyéb, a méhanyákat a harmadik országból kísérő anyagokat egy laboratóriumba kell küldeni, ahol megvizsgálják azokat, hogy nem tartalmaznak-e kis kaptárbogarat, annak petéit vagy lárváit, és nem mutatják-e a Tropilaelaps atkák jeleit. A laboratóriumi vizsgálatot követően minden anyagot meg kell semmisíteni.”

2.

Az I. melléklet helyébe e határozat I. melléklete lép.

3.

E határozat II. mellékletével a határozat új, III. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ezt a határozatot 2005. február 7-től kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o. A legutóbb a 2004/68/EK irányelvvel (HL L 139., 2004.4.30., 320. o. módosított irányelv. Helyesbítve: HL L 226., 2004.6.25., 128. o.).

(2)  HL L 328., 2003.12.17., 26. o.


I. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

az Európai Közösségbe történő szállításra szánt méhanyák és poszméhanyák (Apis mellifera és Bombus spp.) és kísérő dolgozóik egészségügyi bizonyítványmintája

Az importőr figyelmébe: ez a bizonyítvány kizárólag állat-egészségügyi célokat szolgál, és a szállítmányt az állat-egészségügyi határállomás eléréséig kell kísérnie.

Image

Image


II. MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

1. rész:

A méhanyáknak az EK-ba történő exportjára vonatkozó alapvető állat-egészségügyi feltételeknek elvben megfelelő harmadik országok jegyzéke:

a 79/542/EGK tanácsi határozat II. mellékletének 1. részében szereplő országok (a legutóbbi módosítás szerint)

2. rész:

Harmadik országnak a nyúlós költésrothadás, a kis kaptárbogár és a Tropilaelaps atka tekintetében földrajzilag és járványügyileg elszigetelt és e betegségek/kártevők bejelentési kötelezettségeit teljesítő régiói, amelyek számára a méhanyáknak az EK-ba történő exportja engedélyezett.

Hawaii Állam (Amerikai Egyesült Államok).”


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/69


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. január 27.)

a bulgáriai Newcastle-betegség elleni védekezési intézkedésekről és a 2004/908/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a B(2005) 145. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/61/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, a 90/425/EGK és a 90/675/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 18. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe érkező termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 22. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

2004. december 23-án Bulgária megerősítette a Newcastle-betegség kitörését a bulgáriai Kardzhali közigazgatási körzetben. Annak érdekében, hogy csökkentsék a betegség Közösségbe való behurcolásának kockázatát, a bulgáriai Newcastle-betegség elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2004. december 23-i 2004/908/EK bizottsági határozatot (3) azonnali intézkedésként fogadták el az élő baromfi, a laposmellű futómadarak, vadon élő és tenyésztett vadszárnyasok és e fajok keltetőtojásainak Bulgáriából történő behozatalának felfüggesztése céljából.

(2)

Bulgária további információkat közölt a betegséggel kapcsolatos helyzetről és kérte a régiókba sorolást annak érdekében, hogy a Kardzhali közigazgatási körzet kivételével az ország részére feloldják a behozatal felfüggesztését, mivel az ország többi részében a járványügyi helyzet kielégítőnek tűnik.

(3)

A Bizottság által a Newcastle-betegség bulgáriai kitörésével kapcsolatban elfogadott intézkedéseket ezért ennek megfelelően módosítani kell, a 2004/908/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és helyébe e határozat lép.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok felfüggesztik a bulgáriai Kardzhali közigazgatási körzetből származó élő baromfi, laposmellű futómadarak, tenyésztett és vadon élő vadszárnyasok, valamint e fajok keltetőtojásainak behozatalát.

2. cikk

A tagállamok felfüggesztik a bulgáriai Kardzhali területéről származó alábbi termékek behozatalát:

a)

baromfi, laposmellű futómadarak, tenyésztett és vadon élő vadszárnyasok friss húsa; és

b)

az a) pontban említett fajok húsából készült vagy e fajok húsát tartalmazó előkészített húsok és húskészítmények.

3. cikk

(1)   A 2. cikk a) és b) pontjától eltérve a tagállamok engedélyezik az említett cikkben foglalt, 2004. november 16. előtt levágott vagy leölt, a bulgáriai Kardzhali közigazgatási körzetből származó baromfiból, laposmellű futómadarakból, tenyésztett és vadon élő vadszárnyasokból készült termékek behozatalát.

(2)   Az (1) bekezdésben említett termékek szállítmányához csatolt állat-egészségügyi bizonyítványnak a következő szavakat kell tartalmaznia:

„A 2005/61/EK határozat 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban friss baromfihús/laposmellű futómadár friss húsa/vadon élő vadszárnyas friss húsa/tenyésztett vadszárnyas friss húsa/baromfi, laposmellű futómadarak, illetve tenyésztett vagy vadon élő vadszárnyas húsát tartalmazó vagy abból készült húskészítmény/baromfi, laposmellű futómadarak, illetve tenyésztett vagy vadon élő vadszárnyas húsát tartalmazó vagy abból készült előkészített hús (4).”

(3)   E határozat 2. cikkének b) pontjától eltérve a tagállamok engedélyezik a baromfi, laposmellű futómadár, tenyésztett és vadon élő vadszárnyasok húsából készült vagy húsát tartalmazó húskészítmények behozatalát, amennyiben azokon elvégezték a 97/222/EK bizottsági rendelet (5) melléklete IV. részének B., C. vagy D. pontjában leírt különleges kezeléseket.

4. cikk

A tagállamok módosítják behozatali intézkedéseiket, hogy azok megfeleljenek e határozatnak, és a megfelelő módon haladéktalanul közzéteszik az elfogadott intézkedéseket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

5. cikk

A 2004/908/EK határozat hatályát veszti.

6. cikk

Ezt a határozatot 2005. május 16-ig kell alkalmazni.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o. A 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 381., 2004.12.28., 82. o.

(4)  A nem kívánt rész törlendő.

(5)  HL L 89., 1997.4.4., 39. o. A legutóbb a 857/2004/EK rendelettel (HL L 369., 2004.12.16., 65. o.) módosított határozat.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/71


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. január 27.)

a Ciprus által az állati melléktermékek helyszíni elégetése vagy elföldelése vonatkozásában alkalmazandó, az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet követő átmeneti rendelkezések meghatározásáról

(az értesítés a B(2005) 133. számú dokumentummal történt)

(Csak a görög nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/62/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 24. cikke (6) bekezdésére és 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1774/2002/EK rendelet értelmében bizonyos körülmények között ideiglenes mentesítést lehet adni az állati melléktermékek helyszíni elégetése vagy elföldelése vonatkozásában. Az adott rendelet szintén rendelkezik arról, hogy nem adható ideiglenes mentesítés olyan állatok vonatkozásában, amelyeknél felmerül a TSE-fertőzés gyanúja, vagy amelyek esetében hivatalos megerősítést nyert a TSE jelenléte.

(2)

Az 1774/2002/EK rendeletnek a halakra vonatkozó, fajon belüli újrahasznosítási tilalom, az állati melléktermékek elföldelése és elégetése, valamint egyes átmeneti intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2003. május 12-i 811/2003/EK bizottsági rendelet (2) végrehajtási rendelkezéseket határoz meg az állati melléktermékek helyszíni elégetés vagy elföldelés útján történő ártalmatlanítására vonatkozóan.

(3)

Az állati melléktermékeknek az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő helyszíni elégetése vagy elföldelése tekintetében a Ciprus és Észtország által alkalmazandó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/467/EK bizottsági határozat (3) az ezen szabályok alóli ideiglenes mentesítésről rendelkezik, amely 2005. január 1-jéig alkalmazandó.

(4)

Ciprus arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2005. január 1-jén még nem állnak rendelkezésére működőképes állatimelléktermék-gyűjtőrendszerek. Így szükség van a 2004/467/EK határozatban meghatározott átmeneti rendelkezéseknek egy további időszakra való fenntartására.

(5)

Ciprusnak az átmeneti időszakban meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a 811/2003/EK rendelet előírásai szerint elkerülje az emberi és állati egészségnek és a környezetnek a veszélyeztetését.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Ciprus az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése, 5. cikke (2) bekezdése és 6. cikke (2) bekezdése alóli ideiglenes mentesítés útján, saját területére vonatkozóan, 2005. november 1-jéig engedélyezheti az állati melléktermékek helyszíni elégetés vagy elföldelés útján történő ártalmatlanítását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ideiglenes mentesítés nem vonatkozik az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) és i) pontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagokra.

2. cikk

Amennyiben Ciprus engedélyezi a helyszíni elégetést vagy elföldelést, az e határozat 1. cikke rendelkezései szerint minden szükséges intézkedést megtesz, hogy a 811/2003/EK rendelet 6. és 9. cikkében meghatározott végrehajtási szabályokkal összhangban elkerülje az emberi és állati egészségnek és a környezetnek a veszélyeztetését. Ciprus 2005. június 1-jéig tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a hulladék-ártalmatlanítási rendszer létrehozásában történt előrehaladásról.

3. cikk

Ez a határozat 2005. január 1-jétől 2005. november 1-jéig alkalmazandó.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Ciprusi Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 27-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 668/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 112., 2004.4.19., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 117., 2003.5.13., 14. o.

(3)  HL L 160., 2004.4.30., 1. o.


28.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/73


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. január 24.)

az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról

(az értesítés a B(2004) 2735. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/63/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja az irányelv II. mellékletében felsorolt esetek és feltételek kivételével megtiltja az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm felhasználását a 2003. július 1. után forgalomba hozott járművek anyagaiban és alkatrészeiben.

(2)

Mivel érdemes törekedni a termékek újrafelhasználására, felújítására és élettartamának kiterjesztésére, a 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművek javításához rendelkezésre kell állniuk pótalkatrészeknek. Emiatt el kell fogadni, hogy az ilyen járművek javítása során történő felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek tartalmaznak ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot.

(3)

Ezért a 2000/53/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 75/442/EGK tanácsi irányelv (2) 18. cikke által létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2000/53/EK irányelv II. mellékletében a „Megjegyzések” ötödik francia bekezdése helyére a következő szöveg lép:

„—

a 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek mentesülnek a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alól. (3)

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 24-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 269., 2000.10.21., 34. o. A legutóbb a 2002/525/EK bizottsági határozattal (HL L 170., 2002.6.29., 81. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(3)  Ez a kikötés nem vonatkozik a kerékkiegyensúlyozó súlyokra, az elektromos motorok szénkeféire és a fékbetétekre, mivel ezek az alkatrészek külön bejegyzésekben szerepelnek.