ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 19

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. január 21.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

A Tanács 83/2005/EK rendelete (2005. január 18.) a többek között a Koreai Köztársaságból és Tajvanból származó polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó 2604/2000/EK rendelet módosításáról

1

 

*

A Tanács 84/2005/EK rendelete (2005. január 18.) a Japánból származó televíziós kamerarendszerekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 2042/2000/EK rendelet mellékletének módosításáról

9

 

 

A Bizottság 85/2005/EK rendelete (2005. január 20.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

15

 

 

A Bizottság 86/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a cukorágazatban 2005. január 21-től a melaszra alkalmazandó irányadó árak és kiegészítő importvámok rögzítéséről

17

 

 

A Bizottság 87/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a feldolgozatlan fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítések rögzítéséről

19

 

 

A Bizottság 88/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a feldolgozatlan szirupokra és a cukorágazat egyes más, feldolgozatlan állapotban exportált termékeire vonatkozó export-visszatérítések meghatározásáról

21

 

 

A Bizottság 89/2005/EK rendelete (2005. január 20.) az 1327/2004/EK rendeletben meghatározott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott, a fehér cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére kiírt 17. részleges pályázati eljárásra vonatkozó maximális export-visszatérítések megállapításáról

24

 

 

A Bizottság 90/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a tisztítatlan gyapot világpiaci árának megállapításáról

25

 

 

A Bizottság 91/2005/EK rendelete (2005. január 20.) az 1520/2000/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében meghatározottak szerint a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árukra szóló visszatérítési igazolásra vonatkozóan csökkentési együttható alkalmazásáról

26

 

*

A Bizottság 92/2005/EK rendelete (2005. január 19.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állati melléktermékek ártalmatlanítása és felhasználásai tekintetében történő végrehajtásáról, valamint VI. mellékletének a kiolvasztott zsírok biogázzá történő átalakítása és feldolgozása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

27

 

*

A Bizottság 93/2005/EK rendelete (2005. január 19.) 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halakból származó állati melléktermékek feldolgozása és az állati melléktermékek szállítását kísérő kereskedelmi okmányok tekintetében történő módosításáról ( 1 )

34

 

 

A Bizottság 94/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a behozatali engedélyek kibocsátásáról a 638/2003/EK rendelet alapján az AKCS-országokból és a tengerentúli országokból és területekről származó rizsre 2005. januárjának első öt munkanapja során benyújtott kérelmek tekintetében

40

 

 

A Bizottság 95/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

42

 

 

A Bizottság 96/2005/EK rendelete (2005. január 20.) az 1757/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében az árpa exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

45

 

 

A Bizottság 97/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a zab exportjára az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról

46

 

 

A Bizottság 98/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a cirok importjára a 2275/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról

47

 

 

A Bizottság 99/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a kukoricára az 2277/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében adható maximális behozatali vámkedvezmény rögzítéséről

48

 

 

A Bizottság 100/2005/EK rendelete (2005. január 20.) a kukoricára a 2276/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében adható maximális behozatali vámkedvezmény rögzítéséről

49

 

*

A Bizottság 2005/4/EK irányelve (2005. január 19.) az élelmiszerek ólom-, kadmium,- higany- és 3-MCPD- tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek meghatározásáról szóló, 2001/22/EK irányelv módosításáról ( 1 )

50

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

2005/35/EK:A Tanács határozata (2004. december 7.) az Európai Közösség és a Monacói Hercegség között a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelv szabályaival egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás aláírásáról és az ahhoz fűzött szándéknyilatkozat jóváhagyásáról és aláírásáról

53

Megállapodás az Európai Közösség és a Monacói Hercegség között a 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról

55

 

 

Bizottság

 

*

2005/36/EK:A Bizottság határozata (2004. szeptember 8.) a Franciaország által tervezett, a Société Nationale Maritime Corse-Méditerranée (SNCM) hajózási társaság szerkezetátalakításához nyújtandó támogatásról szóló, 2003. július 9-i bizottsági határozat módosításáról (az értesítés a B(2004) 3359. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

70

 

*

2005/37/EK:A Bizottság határozata (2004. október 29.) az Európai Műszaki és Tudományos Központ (CTSE) létrehozásáról és az euro-érmék hamisítás elleni védelme érdekében tett technikai intézkedések összehangolásáról

73

 

*

2005/38/EK:A Bizottság határozata (2004. december 27.) a 2287/2003/EK tanácsi rendelet V. mellékletével összhangban a kikötőtől való távolmaradásra vonatkozó többletnapok Hollandia számára történő kiosztásáról (az értesítés a B(2004) 5269. számú dokumentummal történt)

75

 

*

2005/39/EK:A Bizottság határozata (2004. december 30.) a közösségi állat-egészségügyi politika külső értékelésének és az állatállomány járványveszélyének EU finanszírozási pénzügyi eszközével kapcsolatos költségeket és feltételeket elemző tanulmány finanszírozásáról

76

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/1


A TANÁCS 83/2005/EK RENDELETE

(2005. január 18.)

a többek között a Koreai Köztársaságból és Tajvanból származó polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó 2604/2000/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

kintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: „alaprendelet”) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A Tanács a 2604/2000/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: „végleges rendelet”) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából, Indonéziából, Malajziából, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó polietilén-tereftalátokra (a továbbiakban: „PET”).

2.   Jelenlegi vizsgálat

(2)

2003. május 22-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette értesítését (3), miszerint közbenső felülvizsgálatot indít a Koreai Köztársaságból és Tajvanból (a továbbiakban: „érintett országok”) származó, és a Közösségbe irányuló PET importjára vonatkozó dömpingellenes intézkedések vonatkozásában.

(3)

A közbenső felülvizsgálatot az Európai Műanyaggyártók Szövetsége (a továbbiakban: „kérelmező”) által 2003. áprilisban benyújtott kérelemre indították, amely szövetség a többséget, jelen esetben a teljes közösségi PET-gyártás 80 %-át képviseli. A kérelem elegendő egyértelmű, első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot tartalmazott azt illetően, hogy dömping és kár következett be, illetve, hogy a meglévő intézkedések nem elégségesek a károkozó dömping megakadályozására. A benyújtott bizonyítékokat elegendőnek ítélték az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, a meglévő intézkedéseket érintő teljes közbenső felülvizsgálat kezdeményezéséhez.

(4)

2004. június 30-án a kérelmező visszavonta a közbenső felülvizsgálat iránti kérelmét.

(5)

Mindemellett úgy ítélték meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok és a vizsgálat során szerzett előzetes eredmények fényében a vizsgálat csak a dömpingre vonatkozó részének ex officio folytatása indokolt. A felülvizsgálat egyéb részeinek tekintetében úgy találták, hogy a közbenső felülvizsgálatot a kérelem visszavonását követően be kell fejezni. Erről az érintett feleket értesítették, de egyiküktől sem érkezett észrevétel.

3.   Egyéb eljárások

(6)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4) közzétett értesítés útján a Bizottság 2003. május 22-én bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást kezdeményez az Ausztráliából, a Kínai Népköztársaságból és Pakisztánból származó PET-fólia Közösségbe irányuló importjára vonatkozóan.

(7)

A Bizottság a 306/2004/EK rendelettel (5) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Ausztráliából, a Kínai Népköztársaságból és Pakisztánból származó PET behozatalára. Az 1467/2004/EK rendelettel (6) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Ausztráliából és a Kínai Népköztársaságból származó PET importjára, továbbá eltörölte a Pakisztánból származó PET behozatalára vonatkozó eljárást.

4.   A vizsgálat érintett felei

(8)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, a panaszban szereplő közösségi gyártókat, a többi közösségi gyártót, az exportáló gyártókat, importőröket, beszállítókat és felhasználókat, illetve az érintett társaságokat, a Koreai Köztársaság és Tajvan képviselőit. Az érintett feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy véleményüket írásban közöljék, valamint meghallgatást kérelmezzenek a kezdeményezés indításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(9)

A kérelmező által képviselt gyártók, egyéb együttműködő közösségi gyártók, exportáló gyártók, importőrök, beszállítók, felhasználók és felhasználói társaságok kifejezték álláspontjukat. Az érdekelt feleket, kérelemre, meghallgatták.

(10)

Kérdőíveket küldtek minden ismert érintett félnek és minden olyan egyéb vállalkozásnak, amely a kezdeményezésről szóló értesítésben megjelölt határidőn belül jelezte erre vonatkozó igényét. Válasz érkezett a kérelmező által képviselt hét közösségi gyártótól; négy más közösségi gyártótól; három exportáló gyártótól a Koreai Köztársaságból, köztük egy vállalkozástól, amelyre jelenleg nem alkalmaznak egyedi vámtételt; négy tajvani exportáló gyártótól, köztük egy vállalkozástól, amelyre jelenleg nem alkalmaznak egyedi vámtételt; két beszállítótól, két kapcsolódó importőrtől, négy független importőrtől és négy közösségi független felhasználótól.

(11)

A kezdeményezésről szóló értesítésben jelezték, hogy a vizsgálat során mintavétel alkalmazható. Mivel azonban az érintett országokban az együttműködésre hajlandó exportáló gyártók száma a vártnál alacsonyabb volt, úgy döntöttek, hogy a mintavételre nincs szükség.

(12)

A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping és az abból eredő kár megállapításához szükségesnek ítélt, és ellenőrző látogatást tett az érintett vállalkozás üzemeiben.

a)

Közösségi gyártóku:

Aussapol SpA, San Giorgio Di Nogaro (UD), Olaszország

Brilen SA, Zaragoza, Spanyolország

Catalana di Polimers, Barcelona, Spanyolország

Dupont Sabanci SA, Middlesbrough, Egyesült Királyság

INCA International, Milánó, Olaszország

KoSa, Frankfurt am Main, Németország

M & G Finanziaria Industriale, Milánó, Olaszország

Tergal Fibres, Gauchy, Franciaország

VPI SA, Athén, Görögország

Voridian, Rotterdam, Hollandia

Wellman PET Resins, Arnhem, Hollandia;

b)

Koreai exportáló gyártók/exportőrök:

Daehan Synthetic Fiber Co. Ltd, Szöul

SK Chemicals Co. Ltd, Szöul

KP Chemical Corp., Szöul;

c)

Tajvani exportáló gyártók:

Far Eastern Textile Ltd, Taipei

Shinkong Synthetic Fibers Corp., Taipei

Hualon Corp., Taipei;

d)

Nem független importőrök:

SK Networks, Szöul, Koreai Köztársaság

SK Global (Belgium) N.V., Antwerpen, Belgium;

e)

Független importőrök:

Mitsubishi Chemicals, Düsseldorf, Németország

Helm AG, Hamburg, Németország

Global Services International, Milánó, Olaszország

SABIC Italia, Milánó, Olaszország;

f)

Közösségi beszállítók:

Interquisa SA, Madrid, Spanyolország

BP Chemicals, Sunbury-on-Thames, Egyesült Királyság;

g)

Közösségi felhasználók:

Danone Waters Group, Párizs, Franciaország

Aqua Minerale San Benedetto, Scorze (VE), Olaszország

RBC Cobelplast Mononate, Varese, Olaszország

Nestlé Espana SA, Barcelona, Spanyolország.

5.   Vizsgálati időszak

(13)

A dömping vizsgálata a 2002. április 1-jétől 2003. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki.

6.   Az érintett termékek és a hasonló termékek

6.1.   Az érintett termék

(14)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel, azaz polietilén-tereftalát („PET”), amelynek viszkozitási együtthatója legalább 78 ml/g, az 1628-5 ISO-szabvány szerint a Koreai Köztársaságból és Tajvanból származik, és a 3907 60 20 KN-kód alá sorolható be.

6.2.   Hasonló termék

(15)

Csakúgy, mint az eredeti vizsgálat során, most is megállapították, hogy a Koreai Köztársaság és Tajvan hazai piacán előállított és értékesített PET, valamint az ott előállított és a Közösségbe exportált PET megegyezik alapvető fizikai és kémiai jellemzőiben, illetve felhasználásában. Ezért megállapítják, hogy a 78 mg/l vagy magasabb viszkozitási együtthatóval rendelkező PET-típusok az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint hasonlóak.

B.   DÖMPING

1.   Általános módszer

(16)

Az alább megfogalmazott általános módszert alkalmazták az összes, Koreai Köztársaságban és Tajvanban működő exportáló gyártóra, továbbá megegyezik az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszerrel. Ezért a dömpinggel kapcsolatos eredmények országonkénti bemutatása csak az egyes exportáló országokra sajátos jellemzőket írja le.

1.1.   Rendes érték

(17)

A rendes érték megállapítását illetően a Bizottság első lépésben minden egyes gyártónál felmérte, mennyiben tekinthető reprezentatívnak az adott vállalkozás összes hazai polietilén-tereftalát-értékesítése a Közösségbe irányuló összes exportértékesítéshez képest. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a hazai értékesítés reprezentatívnak tekinthető, mivel az exportáló gyártó összes hazai értékesítése elérte a Közösségbe irányuló összes exportértékesítés legalább 5 %-át.

(18)

Ezután meghatározásra kerültek azok a reprezentatív hazai értékesítést végző vállalkozások által a hazai piacon eladott PET-típusok, amelyek hasonlóak vagy közvetlenül összehasonlíthatóak voltak a Közösségbe irányuló export céljára értékesített típusokkal.

(19)

Az exportáló gyártók által a hazai piacon értékesített valamennyi típusnál, amelyet közvetlenül össze lehetett hasonlítani a Közösségbe irányuló PET-exportértékesítéssel, felmérték, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az adott típus hazai értékesítése reprezentatívnak tekinthető-e. Az adott PET-típus hazai értékesítését abban az esetben találták kellően reprezentatívnak, ha az adott termék összes hazai értékesítése a VI során elérte a Közösségbe irányuló összes exportértékesítés legalább 5 %-át.

(20)

A független ügyfelek számára történő jövedelmező értékesítés arányának meghatározásával valamennyi PET-típusnál azt is megvizsgálták, hogy azok hazai értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban valósult-e meg. Azokban az esetekben, amikor valamely PET-típusnak a kiszámított termelési költséggel azonos vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített mennyisége meghaladta az adott típus összes értékesítésének 80 %-át, illetve annak súlyozott átlagára meghaladta a termelési költséget, a rendes érték alapja a tényleges hazai ár volt, amelyet az adott típus vizsgálati időszakban megvalósult összes hazai értékesítésének súlyozott átlagára alapján számítottak ki, függetlenül ezen értékesítések jövedelmező voltától. Azokban az esetekben, ahol a PET-típus jövedelmező értékesítése a típus összes értékesítési mennyiségének 80 %-át vagy annál kevesebbet tett ki, vagy ahol a termék súlyozott átlagára a termelési költségnél alacsonyabb volt, a rendes érték alapja kizárólag az adott típus jövedelmező értékesítésének súlyozott átlagára alapján kiszámított tényleges hazai ár volt, feltéve hogy ezek az értékesítések meghaladták a termék összes értékesítésének több mint 10 %-át.

(21)

Megállapították, hogy az összes PET-típus jövedelmező értékesítése a teljes értékesítés mennyiségének legalább 10 %-át képviselte.

1.2.   Exportár

(22)

Minden olyan esetben, amikor a Közösségbe irányuló exportértékesítés független kereskedők részére történt, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportárak alapján határozták meg.

(23)

Azokban az esetekben, amikor az értékesítés nem független importőrön keresztül történt, az exportárat a nem független importőrnek a független fogyasztó felé alkalmazott viszonteladási ára alapján határozták meg. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban kiigazítottak minden, importálással és az importőr általi viszonteladással kapcsolatban felmerült költséget, beleértve az értékesítést, általános és eljárási költségeket, a méltányos profitrést. A megfelelő profitrést a Közösségi piacon működő független, együttműködő kereskedők/importőrök által biztosított információk alapján állapították meg.

1.3.   Összehasonlítás

(24)

A rendes érték és az exportárak ex works paritáson kerültek összehasonlításra. A rendes érték és az exportőr tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az ár összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségekre kiigazítás formájában megfelelő támogatásokat nyújtottak. Megfelelő kiigazítás történt az összes olyan esetben, ahol az ésszerűnek, pontosnak bizonyult, és amelyet igazolt bizonyíték támasztott alá.

1.4.   Dömpingkülönbözet

(25)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet minden együttműködő exportáló gyártó esetében a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján határozták meg.

(26)

Azokban az országokban, ahol az együttműködés szintjét magasnak ítélték meg (80 % felett), és ahol nem volt ok azt feltételezni, hogy bármelyik exportáló gyártó tartózkodna az együttműködéstől, az intézkedések hatékonyságának biztosítása végett a maradvány dömpingkülönbözetet a legmagasabb dömpingkülönbözetű együttműködő vállalkozás szintjén állapították meg.

(27)

Azon országok esetében, ahol az együttműködés szintje alacsony, a maradvány dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkének alapján határozták meg, azaz a rendelkezésre álló tények alapján.

2.   Koreai Köztársaság

(28)

A kérdőívekre három exportáló gyártótól érkezett válasz, közülük az egyik a VI alatt nem exportált PET-et a Közösségbe, két importőr pedig az egyik exportáló gyártóhoz kapcsolódott. Megállapították, hogy az együttműködő exportőrök az érintett termék koreai exportjának 100 %-át képviselték a VI alatt.

2.1.   Rendes érték

(29)

A koreai exportáló gyártók által exportált összes típusú PET esetében az alaprendelkezés 2. cikkének (1) bekezdése szerint a hazai piacon a független fogyasztók által a rendes kereskedelemben ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján meg lehetett állapítani a rendes értéket.

2.2.   Exportár

(30)

Az egyik koreai exportáló gyártó mind közvetlenül független vásárlóknak, mind pedig nem független koreai és közösségi importőrökön keresztül exportált a Közösségbe. Következésképpen az utóbbi helyzetben az exportárat az alaprendelkezés 2. cikkének (9) bekezdése szerint állapították meg.

2.3.   Összehasonlítás

(31)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árakat és az ár összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezőket. Ezen az alapon támogatásokat nyújtottak a szállítási, biztosítási, kezelési költségek, jutalékok, hitelek, csomagolás, vámköltségek és banki költségek különbségeire.

2.4.   Dömpingkülönbözet

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban az érintett termék valamennyi Közösségbe exportált típusa esetében a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlag exportárával.

(33)

A három együttműködő gyártó tekintetében az összehasonlítás nem mutatta a dömping vagy de minimis dömping meglétét. A dömpingkülönbözet a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

Daehan Synthetic Fiber Co. Ltd: 1,2 %

SK Chemicals Co. Ltd: 0,0 %

KP Chemical Corp.: 0,1 %.

(34)

Két ismert koreai PET exportáló-gyártó, amelyre jelenleg egyedi vámtételt alkalmaznak, bebizonyította, hogy a VI alatt nem exportált. Ezek az exportőrök nem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely dömpingkülönbözetük újraértékelését indokolná.

(35)

A koreai vállalkozások magas szintű együttműködésének fényében (lásd a (28) preambulumbekezdést), a maradványvámot a (26) preambulumbekezdésben megfogalmazottakkal összhangban a legmagasabb dömpingkülönbözetű vállalkozás szintjén szabták meg. Ez a szint megegyezik az eredeti vizsgálat során megállapított szinttel.

3.   Tajvan

(36)

A kérdőívre négy exportáló gyártótól érkezett válasz, amelyek közül az egyik a VI során nem exportált PET-et a Közösségbe. Megállapították, hogy az együttműködő exportőrök az érintett termék tajvani exportjának kevesebb, mint 60 %-át képviselték a VI során.

3.1.   Rendes érték

(37)

A tajvani exportáló gyártók által exportált összes típusú PET esetében a rendes értéket a hazai piacon a független fogyasztók által a rendes kereskedelemben ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg az alaprendelkezés 2. cikkének (1) bekezdése szerint.

3.2.   Exportár

(38)

Az exportárakat az alaprendelkezés 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban állapították meg, azaz a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportárak alapján.

3.3.   Összehasonlítás

(39)

Rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árakat és az ár összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezőket. Ezen az alapon támogatásokat nyújtottak a szállítási, biztosítási, kezelési költségek, jutalékok, hitelek, csomagolás, vámköltségek és banki költségek különbségeire.

3.4.   Dömpingkülönbözet

(40)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban az érintett termék valamennyi Közösségbe exportált típusa esetében a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlag exportárával.

(41)

Az összehasonlítás a együttműködő exportáló gyártók közül kettőnél mutatta a dömpingkülönbözet meglétét. A dömpingkülönbözet a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

Far Eastern Textile Ltd: 0,0 %

Shinkong Synthetic Fibers Corp.: 3,1 %

Hualon Corp.: 9,6 %.

(42)

Egy exportáló gyártó, amelyre jelenleg egyedi vámot alkalmaznak, úgy működött együtt az eljárásban, hogy a VI során nem is folytatott értékesítési célú exportot a Közösségbe. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a vállalkozás jelenlegi dömpingkülönbözetét változatlanul hagyják, mert nem nyújtottak be olyan információt, amely indokolná a dömpingkülönbözet felülvizsgálatát.

(43)

Egy olyan tajvani PET-exportáló ismert, amelyre jelenleg egyedi vámot alkalmaznak, de nem működött együtt ebben az eljárásban. Ezen exportőr esetében úgy ítélték helyesnek, ha nem állapítanak meg számára egyedi vámot, ezzel elkerülve az együttműködés hiányának jutalmazását. Még fontosabb, hogy nem állt rendelkezésre olyan adat, amely lehetővé tette volna az egyedi vám meghatározását.

(44)

Ennek a ténynek, és a tajvani vállalkozások alacsony együttműködési szintjének fényében (lásd a fenti (36) preambulumbekezdést) a maradvány dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a (26) preambulumbekezdésben megfogalmazottak szerint állapították meg.

(45)

A maradvány dömpingkülönbözet, amelyet a Eurostatnál rendelkezésre álló adatok, illetve az együttműködő exportáló gyártók adatai alapján számítottak ki, a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

Tajvan: 20,1 %.

C.   A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓSSÁGA

(46)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálták, hogy az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülményeket a dömping tekintetében indokolt-e tartósnak tekinteni.

1.   Koreai Köztársaság

(47)

Azon vállalkozások esetében, amelyek a VI alatt exportáltak és a vizsgálatban együttműködtek, jelen felülvizsgálat azt mutatta, hogy dömpingkülönbözetük vagy változatlan maradt, vagy pedig de minimis szintre csökkent. Ennek fő oka az, hogy míg a rendes értékek és a hazai eladási árak ezen vállalkozások esetében az eredeti vizsgálat adataihoz képest emelkedtek, a közösségi piacon az eladási árak a jelen vizsgálat VI-je során átlagban 53 %-kal voltak magasabbak az eredeti vizsgálat VI-je alatt tapasztalt exportárakhoz képest. Nem találtak arra utaló jelet, hogy ezek a változások ne lennének tartósak. Meg kell említeni azt is, hogy ezek a vállalkozások a VI során magas, 80 %-ot meghaladó kapacitáskihasználtsággal működtek. Ezenkívül ezek a vállalkozások nem tervezik a meglevő kapacitás növelését, ami csökkenti a körülményekben beálló jövőbeni változások lehetséges körét. A fentiekre tekintettel tehát az a következtetés vonható le, hogy az exportár és a mennyiség vonatkozásában nem valószínű a jelenlegi helyzet változása.

(48)

Ebben a vizsgálatban egy olyan vállalkozás is részt vett, amelyik az eredeti vizsgálat során nem exportált a Közösségbe, ezen vizsgálat alatt viszont együttműködött és az érintett terméket exportálta a Közösségbe. Ennek a vállalkozásnak a dömpingkülönbözete is de minimis volt. A vállalkozás rendes értéke, valamint belföldi és exportárai ugyanabban a tartományban mozogtak, mint a két másik együttműködő exportőrnél.

(49)

A két másik együttműködő exportáló gyártó esetében, akik a VI alatt nem exportáltak a Közösségbe, nem találtak olyan bizonyítékot, amely a (34) preambulumbekezdés szerint indokolná a vámjukban történt változást. Emlékezni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat során igen változó dömpingkülönbözeteket mutattak ki (1,4 %-től 55,8 %-ig), ami jelzi, hogy a koreai vállalkozások jelentősen eltérő magatartást tanúsítottak. Ezen okok miatt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a VI során a Közösségbe importáló gyártók de minimis dömpingkülönbözetei reprezentatívak lennének azokra az exportőrökre nézve, akik nem exportáltak. Ennélfogva, ezen vállalkozások esetében nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely indokolná a rájuk vonatkozó jelenlegi dömpingellenes vám felülvizsgálatát, és olyan adat sem áll rendelkezésre, amely lehetővé tenné számukra egy felülvizsgált egyéni különbözet kiszámítását. Ezeket a következtetéseket közölték az érintett felekkel, akik erre vonatkozóan nem tettek észrevételt, és további kiegészítő információt sem nyújtottak be.

2.   Tajvan

(50)

A négy tajvani vállalkozás közül három, amelyre jelenleg egyedi vámot alkalmaznak, együttműködött a jelenlegi vizsgálatban. Ezek közül az egyiknél a vizsgálat kimutatta, hogy dömpingkülönbözete de minimis szintre esett vissza. A második vállalkozás esetében a dömpingkülönbözet az eredeti vizsgálat 7,8 %-áról a jelenlegi vizsgálat során 4,6 %-ra csökkent. Ennek az volt a fő oka – figyelembe véve a Koreai Köztársaságban kialakult helyzetet –, hogy miközben a rendes értékek és a hazai értékesítési árak ezen vállalkozások esetében az eredeti vizsgálathoz képest emelkedtek, a közösségi piac értékesítési árai nagyobb mértékben nőttek. Tajvan esetében kimutatták, hogy a közösségi exportárak átlagosan 42 %-kal voltak magasabbak a jelen vizsgálat VI-je alatt, mint az eredeti vizsgálat VI-je alatt tapasztalt exportárak. Ezen vállalkozások vonatkozásában az is megállapítást nyert, hogy kapacitáskihasználásuk mértéke hasonló a koreai vállalkozásokéhoz. Ezek a vállalkozások sem tervezik jelenleg rendelkezésre álló kapacitásuk növelését.

(51)

A harmadik együttműködő vállalkozás, amelyre jelenleg egyedi vámot alkalmaznak, bizonyítékkal szolgált azt illetően, hogy az érintett termékből a jelen vizsgálat VI-je alatt nem exportált az EU-ba.

(52)

Továbbá egy tajvani vállalkozás, amely az eredeti vizsgálat során nem exportált a Közösségbe, szintén közreműködött jelen vizsgálatban. Ennek a vállalkozásnak a dömpingkülönbözete 10,7 %.

(53)

A jelen vizsgálat VI-je alatt a Közösségben exportáló három együttműködő gyártó esetében nincs ok azt feltételezni, hogy a jelenlegi és az eredeti vizsgálatok közti változások, különös tekintettel a közösségi exportárak emelkedésére, ne lennének tartósak. Ennek megfelelően úgy vélik, hogy a jelen vizsgálatban rendelkezésre bocsátott adatok alapján számítva ezen vállalkozások dömpingkülönbözetei megbízhatóak.

(54)

Annak a gyártónak az esetében, amely együttműködött, de a jelen vizsgálat VI-je alatt nem exportált a Közösségbe, nincs bizonyíték arra nézve, hogy jelenlegi dömpingellenes vámjának felülvizsgálata indokolt lenne. Ezért úgy ítélik meg, hogy ezt a különbözetet nem kell megváltoztatni. Koreához hasonlóan ebben az esetben sem áll rendelkezésre olyan adat, amely lehetővé tenné ezen vállalkozás számára egy felülvizsgált egyéni különbözet kiszámítását. Ezen következtetések közlését követően az érintett fél nem tett észrevételt, és további információt sem nyújtott be.

D.   JAVASLAT A DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEKRE

(55)

A dömping és a megváltozott körülmények tartóssága tekintetében hozott következtetésének fényében szükséges a Koreai Köztársaságból és Tajvanból származó érintett termékek behozatala ellen bevezetett jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az újonnan megállapított dömpingkülönbözetek szerinti módosítása.

(56)

Annak a ténynek, hogy a PET-árak követhetik a nyersolaj árának ingadozását, nem kell magasabb vámot eredményeznie. Ezért a módosított vámokat tonnánkénti fajlagos mennyiségben kell kifejezni. Az eredeti vizsgálatban is ezt a megközelítést alkalmazták.

(57)

Az egyes vállalkozásokra vonatkozó dömpingellenes vámtételek a jelenlegi vizsgálat eredményein alapulnak. Következésképpen, ezen vállalkozások esetében a vámtételek a jelen felülvizsgálat során tapasztalt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek, szemben a „minden egyéb vállalkozásra” vonatkozó vámokkal, tehát kizárólag az e rendelet rendelkező részében külön kiemelt vállalkozások által az érintett országokban gyártott és onnan származó termékek importjára vonatkoznak. Bármely más, a rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalkozás által gyártott importált terméknek, beleértve azokat az entitásokat, amelyek kapcsolódnak a külön kiemelt vállalkozásokhoz, nem származhat haszna ezekből a vámtételekből, így rájuk a „minden egyéb vállalkozásra” vonatkozó vámtétel alkalmazandó.

(58)

A VI során a Közösségbe importáló vállalkozások javasolt dömpingellenes vámjai a következők:

Ország

Vállalkozás

Dömpingkülönbözet

Dömpingellenes vámtétel

Javasolt vám

(EUR/t)

Koreai Köztársaság

Daehan Synthetic Fiber Co. Ltd

1,2 %

0,0 %

0

SK Chemicals Co. Ltd

0,0 %

0,0 %

0

KP Chemical Corp.

0,1 %

0,0 %

0

Tajvan

Far Eastern Textile Ltd

0,0 %

0,0 %

0

Shinkong Synthetic Fibers Corp.

3,1 %

3,1 %

24,5

Hualon Corp.

9,6 %

9,6 %

81,9

(59)

A (45) preambulumbekezdésben megfogalmazott, felülvizsgált maradvány dömpingkülönbözetnek megfelelően Tajvan maradvány dömpingellenes vámját 143,4 eurá/tonnára kell emelni.

E.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(60)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról a tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a jelenleg hatályos rendelet módosítását szándékoznak javasolni. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 2604/2000/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében szereplő táblázat helyébe az alábbi táblázat lép:

„Ország

Dömpingellenes vám

(EUR/t)

Kiegészítő TARIC-kód

India

181,7

A999

Indonézia

187,7

A999

Malajzia

160,1

A999

Korea

148,3

A999

Tajvan

143,4

A999

Thaiföld

83,2

A999.”

(2)   A 2. cikk (3) bekezdésében levő táblázat helyébe az alábbi táblázat lép:

„Ország

Vállalkozás

Dömpingellenes vám

(EUR/t)

Kiegészítő TARIC-kód

India

Pearl Engineering Polymers Ltd

130,8

A182

India

Reliance Industries Ltd

181,7

A181

India

Elque Polyesters Ltd

200,9

A183

India

Futura Polymers Ltd

161,2

A184

Indonézia

P.T. Bakrie Kasei Corp.

187,7

A191

Indonézia

P.T. Indorama Synthetics Tbk

92,1

A192

Indonézia

P.T. Polypet Karyapersada

178,9

A193

Malajzia

Hualon Corp. (M) Sdn. Bhd.

36,0

A186

Malajzia

MpI Polyester Industries Sdn. Bhd.

160,1

A185

Koreai Köztársaság

Daehan Synthetic Fiber Co., Ltd

0

A194

Koreai Köztársaság

Honam Petrochemical Corp.

101,4

A195

Koreai Köztársaság

SK Chemicals Co., Ltd

0

A196

Koreai Köztársaság

Tongkong Corp.

148,3

A197

Koreai Köztársaság

KP Chemical Corp.

0

A577

Tajvan

Far Eastern Textile Ltd

0

A188

Tajvan

Tuntex Distinct Corp.

69,5

A198

Tajvan

Shingkong Synthetic Fibers Corp.

24,5

A189

Tajvan

Hualon Corp.

81,9

A578

Thaiföld

Thai Shingkong Industry Corp. Ltd

83,2

A190

Thaiföld

Indo Pet (Thailand) Ltd

83,2

A468.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 18-án.

a Tanács részéről

J.-C. JUNCKER

az elnök


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 301., 2000.11.30., 21. o. A legutóbb a 823/2004/EK rendelettel (HL 127., 2004.4.29., 7. o.) módosított rendelet.

(3)  HL C 120., 2003.05.22., 13. o.

(4)  HL C 120., 2003.5.22., 9. o.

(5)  HL L 52., 2004.2.21., 5. o.

(6)  HL L 271., 2004.8.19., 1. o.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/9


A TANÁCS 84/2005/EK RENDELETE

(2005. január 18.)

a Japánból származó televíziós kamerarendszerekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 2042/2000/EK rendelet mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet),

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság által benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   KORÁBBI ELJÁRÁSOK

(1)

A Tanács az 1015/94/EK (2) rendelettel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Japánból származó televíziós kamerarendszerek („TKR”) behozatalára.

(2)

A Tanács az 1015/94/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában a dömpingellenes vám hatálya alól kifejezetten kivette a rendelet mellékletében (a továbbiakban: a melléklet) felsorolt, felső kategóriába tartozó professzionális kamerarendszereket, amelyek műszakilag az 1015/94/EK rendelet termékmeghatározásába tartoznak, de nem tekinthetők televíziós kamerarendszereknek.

(3)

1995 októberében a Tanács a 2474/95/EK (3) rendelettel módosította az 1015/94/EK tanácsi rendeletet, különösen a hasonló termék és egyes professzionális kamerarendszer-típusok meghatározása vonatkozásában, amelyeket kifejezetten mentesített a végleges dömpingellenes vám hatálya alól.

(4)

1997 októberében a Tanács az 1952/97/EK (4) rendelettel két érintett vállalat, nevezetesen a Sony Corporation és az Ikegami Tsushinki Co. Ltd. vonatkozásában az alaprendelet 12. cikke alapján módosította a végleges dömpingellenes vámtételt. Továbbá a Tanács egyes új professzionális kamerarendszer-típusokat a mellékletbe történő felvétellel kifejezetten kivett a dömpingellenes vám hatálya alól.

(5)

1999 januárjában és 2000 januárjában a Tanács a 193/1999/EK (5) és a 176/2000/EK (6) rendelettel egyes professzionális kamerarendszereket felváltó típusokat a mellékletbe felvéve, és ezáltal azokat a végleges dömpingellenes vám alkalmazásának hatálya alól kivéve módosította az 1015/94/EK rendeletet. 2004 októberében a Tanács az 1754/2004/EK rendelettel (7) módosította a 176/2000/EK rendeletet.

(6)

2000 szeptemberében a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a 2042/2000/EK rendelettel (8) megerősítette az 1015/94/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokat.

(7)

2001 januárjában és 2001 májusában a Tanács a 198/2001/EK (9) és a 951/2001/EK (10) rendelettel egyes professzionális kamerarendszereket felváltó típusokat a 2042/2000/EK rendelet mellékletébe felvéve, és ezáltal azokat a végleges dömpingellenes vám alkalmazásának hatálya alól kivéve módosította a 2042/2000/EK rendeletet.

(8)

2001 szeptemberében az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján egy időközi felülvizsgálat után a Tanács az 1900/2001/EK rendelettel (11) megerősítette a 2042/2000/EK rendelettel a Hitachi Denshi Ltd. exportőr gyártótól behozott TKR-re kivetett végleges dömpingellenes vám szintjét.

(9)

2002 szeptemberében a Tanács az 1696/2002/EK (12) rendelettel egyes professzionális kamerarendszereket felváltó típusokat a 2042/2000/EK rendelet mellékletébe felvéve, és ezáltal azokat a végleges dömpingellenes vám alkalmazásának hatálya alól kivéve módosította a 2042/2000/EK rendeletet.

(10)

2004 áprilisában a Tanács a 825/2004/EK rendelettel egyes professzionális kamerarendszereket felváltó típusokat a 2042/2000/EK rendelet mellékletébe felvéve, és ezáltal azokat a végleges dömpingellenes vám alkalmazásának hatálya alól kivéve módosította a 2042/2000/EK rendeletet.

B.   ÚJ PROFESSZIONÁLIS KAMERARENDSZER-TÍPUSOKAT ÉRINTŐ VIZSGÁLAT

1.   Eljárás

(11)

Két japán exportőr gyártó, nevezetesen a Sony Corporation („Sony”) és a Victor Company of Japan Limited („JVC”) arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a közösségi piacon új professzionális kamerarendszer-típusokat szándékozik bevezetni, és azt kérte, hogy a Bizottság vegye fel ezeket az új professzionális kamerarendszer-típusokat tartozékaikkal együtt a 2042/2000/EK rendelet mellékletébe, és ezáltal mentesítse őket a dömpingellenes vámok hatálya alól.

(12)

A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta a közösségi iparágat, és egy vizsgálatot kezdeményezett kizárólag annak megállapítására, hogy vajon a vizsgált termékek a dömpingellenes vámok hatálya alá tartoznak-e, és ennek megfelelően a 2042/2000/EK rendelet rendelkező részét kell-e módosítani.

2.   Vizsgált típusok

(13)

Mentesség iránti kérelem a következő kamerarendszer-típusokra érkezett a megfelelő műszaki információkkal ellátva:

i.

Sony:

HDVF-C30W típusú képkereső;

ii.

JVC:

KY-F560E típusú kamerafej.

A Sony képkeresőt olyan típusnak mutatták be, amelyet csak kézi videokamerákkal, a 2042/2000/EK rendelet hatályán kívül eső kamerákkal lehet használni. A JVC típust a hatályos dömpingellenes intézkedésekből már kivett professzionális kamerát felváltó típusként mutatták be.

3.   Megállapítások

i.   HDVF-C30W típusú képkereső

(14)

A HDVF-C30W típusú képkeresőt illetően megállapítást nyert, hogy az a 2042/2000/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő termékmegnevezésbe tartozik. Ugyanakkor azt csak az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő termékmegnevezésbe nem tartozó kamerafejekkel lehet használni. A kamerafejek jel-zaj hányadosa konkrétan 54 dB, míg a 2042/2000/EK rendelet leírása a kamerafejeknél előírja, hogy „normál erősítési szinten az 55 dB-t eléri vagy meghaladja”. Ezért ezt a képkeresőt a 2042/2000/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában szereplő meghatározásba tartozó professzionális kamerarendszernek kell tekinteni. Következésképpen a képkeresőt a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatálya alól ki kell venni és a 2042/2000/EK rendelet mellékletébe fel kell venni.

(15)

A közösségi intézmények bevett gyakorlatának megfelelően ezt a típust ki kell venni a vámtétel hatálya alól attól a naptól, amikor a Bizottság szolgálatai az érintett mentesség iránti kérelmet kézhez kapták. Ezért minden 2003. április 1-jén vagy a később behozott Sony–HDVF-C30W típusú képkeresőt az említett naptól a vámtétel hatálya alól mentesíteni kell.

ii.   KY-F560E típusú kamerafej

(16)

A KY-F560E típusú kamerafej vonatkozásában megállapítást nyert, hogy bár az a 2042/2000/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének termékmeghatározásába tartozik, ezt a típust főleg műszaki és orvosi alkalmazásokban használják. Ezért ez a típus a 2042/2000/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában szereplő meghatározásba tartozó professzionális kamerarendszernek tekintendő. Így azt a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatálya alól ki kell venni és a 2042/2000/EK rendelet mellékletébe fel kell venni.

(17)

A közösségi intézmények bevett gyakorlatának megfelelően ezt a típust ki kell venni a vámtétel hatálya alól attól a naptól, amikor a Bizottság szolgálatai az érintett mentesség iránti kérelmet kézhez kapták. Ezért minden 2004. április 15-én vagy azután behozott JVC-KY-F560E típusú kamerafejet az említett naptól a vámtétel hatálya alól mentesíteni kell.

4.   Az érintett felek tájékoztatása és következtetések

(18)

A Bizottság a közösségi iparágat és a TKR exportőröket tájékoztatta megállapításairól, és biztosította számukra a véleménykifejtés lehetőségét. A Bizottság megállapításaival szemben egyik fél sem emelt kifogást.

(19)

A fentiek alapján a 2042/2000/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2042/2000/EK rendelet mellékletének helyébe ezen rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet az alábbi exportőr termelők által gyártott és a Közösségbe exportált típusok behozatalára kell alkalmazni:

a)

Sony 2003. április 1-jétől:

HDVF-C30W típusú képkereső;

b)

JVC 2004. április 15-től:

KY-F560E típusú kamerafej.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

J.-C. JUNCKER


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13, 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 111., 1994.4.30., 106. o. A legutóbb a 176/2000/EK rendelettel (HL L 22., 2000.1.27, 29. o.) módosított rendelet

(3)  HL L 255., 1995.10.25., 11. o.

(4)  HL L 276., 1997.10.9., 20. o.

(5)  HL L 22., 1999.1.29., 10. o.

(6)  HL L 22., 2000.1.27., 29. o.

(7)  HL L 313., 2004.10.12., 1. o.

(8)  HL L 244., 2000.9.29., 38. o. A legutóbb a 825/2004/EK rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 12. o) módosított rendelet.

(9)  HL L 30., 2001.2.1., 1. o.

(10)  HL L 134., 2001.5.17., 18. o.

(11)  HL L 261., 2001.9.29., 3. o.

(12)  HL L 259., 2002.9.27., 1. o.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Az intézkedések hatálya alól mentesített, televíziós (műsorközvetítésre alkalmas) kamerarendszernek nem minősülő professzionális kamerarendszerek

Gyártó

Kamerafej

Képkereső

Kamera vezérlőegység

Üzemi vezérlő-egység

Fő vezérlőegység (1)

Kameraadapter

Sony

DXC-M7PK

DXC-M7P

DXC-M7PH

DXC-M7PK/1

DXC-M7P/1

DXC-M7PH/1

DXC-327PK

DXC-327PL

DXC-327PH

DXC-327APK

DXC-327APL

DXC-327AH

DXC-537PK

DXC-537PL

DXC-537PH

DXC-537APK

DXC-537APL

DXC-537APH

EVW-537PK

EVW-327PK

DXC-637P

DXC-637PK

DXC-637PL

DXC-637PH

PVW-637PK

PVW-637PL

DXC-D30PF

DXC-D30PK

DXC-D30PL

DXC-D30PH

DSR-130PF

DSR-130PK

DSR-130PL

PVW-D30PF

PVW-D30PK

PVW-D30PL

DXC-327BPF

DXC-327BPK

DXC-327BPL

DXC-327BPH

DXC-D30WSP (2)

DXC-D35PH (2)

DXC-D35PL (2)

DXC-D35PK (2)

DXC-D35WSPL (2)

DSR-135PL (2)

DXF-3000CE

DXF-325CE

DXF-501CE

DXF-M3CE

DXF-M7CE

DXF-40CE

DXF-40ACE

DXF-50CE

DXF-601CE

DXF-40BCE

DXF-50BCE

DXF-701CE

DXF-WSCE (2)

DXF-801CE (2)

HDVF-C30W (2)

CCU-M3P

CCU-M5P

CCU-M7P

CUU-M5AP (2)

RM-M7G

RM-M7E (2)

–—

CA-325P

CA-325AP

CA-325B

CA-327P

CA-537P

CA-511

CA-512P

CA-513

VCT-U14 (2)

Ikegami

HC-340

HC-300

HC-230

HC-240

HC-210

HC-390

LK-33

HDL-30MA

HDL-37

HC-400 (2)

HC-400W (2)

HDL-37E

HDL-10

HDL-40

VF15-21/22

VF-4523

VF15-39

VF15-46 (2)

VF5040 (2)

VF5040W (2)

MA-200/230

MA-200A (2)

MA-400 (2)

CCU-37

CCU-10

RCU-240

RCU-390 (2)

RCU-400 (2)

RCU-240A

CA-340

CA-300

CA-230

CA-390

CA-400 (2)

CA-450 (2)

Hitachi

HV-C10F

Z-ONE (L)

Z-ONE (H)

Z-ONE

Z-ONE A (L)

Z-ONE A (H)

Z-ONE A (F)

Z-ONE A

Z-ONE B (L)

GM-51 (2)

RC-C1

RC-C10

RU-C10

RU-Z1 (B)

RU-Z1 (C)

RU-Z1

RC-C11

RU-Z2

RC-Z1

CA-Z1HB

CA-C10

CA-C10SP

CA-C10SJA

CA-C10M

CA-C10B

CA-Z1A (2)

CA-Z31 (2)

CA-Z32 (2)

CA-ZD1 (2)

Z-ONE B (H)

Z-ONE B (F)

Z-ONE B

Z-ONE B (M)

Z-ONE B (R)

FP-C10 (B)

FP-C10 (C)

FP-C10 (D)

FP-C10 (G)

FP-C10 (L)

FP-C10 (R)

FP-C10 (S)

FP-C10 (V)

FP-C10 (F)

FP-C10

FP-C10 A

FP-C10 A (A)

FP-C10 A (B)

FP-C10 A (C)

FP-C10 A (D)

FP-C10 A (F)

FP-C10 A (G)

FP-C10 A (H)

FP-C10 A (L)

FP-C10 A (R)

FP-C10 A (S)

FP-C10 A (T)

FP-C10 A (V)

FP-C10 A (W)

Z-ONE C (M)

Z-ONE C (R)

Z-ONE C (F)

Z-ONE C

HV-C20

HV-C20M

Z-ONE-D

Z-ONE-D (A)

Z-ONE-D (B)

Z-ONE-D (C)

Z-ONE.DA (2)

V-21 (2)

V-21W (2)

 

RC-Z11

RC-Z2

RC-Z21

RC-Z2A (2)

RC-Z21A (2)

RU-Z3 (2)

RC-Z3 (2)

 

 

 

Matsushita

WV-F700

WV-F700A

WV-F700SHE

WV-F700ASHE

WV-F700BHE

WV-F700ABHE

WV-F700MHE

WV-F350

WV-VF65BE

WV-VF40E

WV-VF39E

WV-VF65BE (1)

WV-VF40E (1)

WV-VF42E

WV-VF65B

AW-VF80

WV-RC700/B

WV-RC700/G

WV-RC700A/B

WV-RC700A/G

WV-RC36/B

WV-RC36/G

WV-RC37/B

WV-RC37/G

WV-AD700SE

WV-AD700ASE

WV-AD700ME

WV-AD250E

WV-AD500E (1)

AW-AD500AE

AW-AD700BSE

WV-F350HE

WV-F350E

WV-F350AE

WV-F350DE

WV-F350ADE

WV-F500HE (1)

WV-F-565HE

AW-F575HE

AW-E600

AW-E800

AW-E800A

AW-E650

AW-E655

AW-E750

 

WV-CB700E

WV-CB700AE

WV-CB700E (1)

WV-CB700AE (1)

WV-RC700/B (1)

WV-RC700/G (1)

WV-RC700A/B (1)

WV-RC700A/G (1)

WV-RC550/G

WV-RC550/B

WV-RC700A

WV-CB700A

WV-RC550

WV-CB550

AW-RP501

AW-RP505

 

 

 

JVC

KY-35E

KY-27ECH

KY-19ECH

KY-17FITECH

KY-17BECH

KY-F30FITE

KY-F30BE

KY-F560E

KY-27CECH

KH-100U

KY-D29ECH

KY-D29WECH (2)

VF-P315E

VF-P550E

VF-P10E

VP-P115E

VF-P400E

VP-P550BE

VF-P116

VF-P116WE (2)

VF-P550WE (2)

RM-P350EG

RM-P200EG

RM-P300EG

RM-LP80E

RM-LP821E

RM-LP35U

RM-LP37U

RM-P270EG

RM-P210E

KA-35E

KA-B35U

KA-M35U

KA-P35U

KA-27E

KA-20E

KA-P27U

KA-P20U

KA-B27E

KA-B20E

KA-M20E

KA-M27E

Olympus

MAJ-387N

MAJ-387I

 

OTV-SX 2

OTV-S5

OTV-S6

 

 

 

Camera OTV-SX”


(1)  Más néven: fő beállító egység (master set up unit; MSU) vagy fő vezérlőpanel (master control panel, MCP).

(2)  A típus felmentésének feltétele, hogy a hozzá tartozó triax rendszer vagy triax-adapter nincs forgalomban a közösségi piacon.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/15


A BIZOTTSÁG 85/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. január 20-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

125,5

204

91,6

212

169,4

248

157,0

999

135,9

0707 00 05

052

137,0

220

229,0

999

183,0

0709 90 70

052

156,5

204

158,2

999

157,4

0805 10 20

052

54,8

204

47,4

212

51,1

220

48,0

448

35,9

999

47,4

0805 20 10

204

64,5

999

64,5

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

052

66,6

204

84,7

400

77,7

464

149,6

624

76,6

999

91,0

0805 50 10

052

54,1

999

54,1

0808 10 80

400

104,1

404

78,6

720

61,3

999

81,3

0808 20 50

388

100,7

400

88,5

720

59,5

999

82,9


(1)  Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/17


A BIZOTTSÁG 86/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a cukorágazatban 2005. január 21-től a melaszra alkalmazandó irányadó árak és kiegészítő importvámok rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 24. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)

Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)

A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)

Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)

Az e rendeletben előirt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1422/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott termékek behozatalára alkalmazandó irányadó árakat és a kiegészítő vámokat a melléklet állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK módosított rendelet. (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.).

(2)  HL L 141., 1995.6.24., 12. o. A rendeletet legutóbb a 79/2003/EK rendelet módosította (HL L 13., 2003.1.18., 4. o.).

(3)  HL 145., 1968.6.27., 12. o. A legutóbb az 1422/1995/EK rendelettel.


MELLÉKLET

A cukorágazatban 2005. január 21-tól a melaszra alkalmazandó irányadó árak és kiegészítő importvámok

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

Az 1422/95/EK rendelet 5. cikkében említett felfüggesztés miatt az adott termék nettó 100 kg-jára alkalmazandó importvám összege (1)

1703 10 00 (2)

10,32

0

1703 90 00 (2)

10,70

0


(1)  Az 1422/95/EK rendelet 5. cikkével összhangban ez az összeg lép a közös vámtarifában e termékekre meghatározott vámtétel helyébe.

(2)  A módosított 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre vonatkozik.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/19


A BIZOTTSÁG 87/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a feldolgozatlan fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdése második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet értelmében a feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét és különösen az említett rendelet 28. cikkében felsorolt ár- és költségtényezőket. A fenti cikk szerint figyelembe kell venni a tervezett kivitelek gazdasági szempontját is.

(3)

A nyerscukorra vonatkozó visszatérítést a szabványminőségre kell megállapítani. E szabványminőséget az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének II. pontja határozza meg. Egyebekben ezt a visszatérítést az 1260/2001/EK rendelet 28. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A kandiscukor meghatározását az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. A visszatérítés ilyen módon kiszámított összegét az ízesített vagy színezett cukor esetében e cukrok szacharóztartalmára kell alkalmazni, és azt a szacharóztartalom 1 %-ára vonatkoztatva kell meghatározni.

(4)

Különleges esetekben a visszatérítés összege más jogi aktusok útján is megállapítható.

(5)

A visszatérítéseket kéthetente rögzítik. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(7)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001 eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösségnek ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jellegűnek tűnik.

(8)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(9)

Figyelembe véve e tényezőket, valamint a cukorpiac jelenlegi helyzetét, különösen a cukornak a közösségi és a világpiacon jegyzett árfolyamait és árait, a visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1260/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek feldolgozatlan és nem denaturált állapotban történő kivitelére nyújtható visszatérítéseket e rendelet melléklete állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 214., 1995.9.8., 16. o.


MELLÉKLET

A 2005. JANUÁR 21-TŐL FELDOLGOZATLAN FEHÉRCUKOR ÉS NYERS CUKOR UTÁN JÁRÓ EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1701 11 90 9100

S00

EUR/100 kg

36,57 (1)

1701 11 90 9910

S00

EUR/100 kg

36,57 (1)

1701 12 90 9100

S00

EUR/100 kg

36,57 (1)

1701 12 90 9910

S00

EUR/100 kg

36,57 (1)

1701 91 00 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,3976

1701 99 10 9100

S00

EUR/100 kg

39,76

1701 99 10 9910

S00

EUR/100 kg

39,76

1701 99 10 9950

S00

EUR/100 kg

39,76

1701 99 90 9100

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,3976

NB: A termékkódok és az „A” sorozatú rendeltetési hely kódok a 3846/87/EGK bizottsági rendeletben (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) kerültek meghatározásra.

A numerikus rendeltetési hely kódok a 2081/2003/EK bizottsági rendeletben (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) kerültek meghatározásra.

Az egyéb rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

:

minden rendeltetési hely (harmadik országok, egyéb területek, az élelmiszer-ellátás és a Közösségből történő kivitelként kezelt más rendeltetési helyek) Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró (beleértve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata alapján meghatározott Koszovót) és Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság kivételével, kivéve a 2201/96/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés b) pontjában említett termékekbe bedolgozott cukor vonatkozásában (HL L 297., 1996.11.21., 29. o.).


(1)  Ezt az összeget a 92 %-os hozamú nyers cukorra kell alkalmazni. Ha az exportált nyers cukor hozama eltér a 92 %-tól, akkor az alkalmazandó visszatérítés összegét az 1260/2001/EK rendelet 28. cikk (4) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kell kiszámítani.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/21


A BIZOTTSÁG 88/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a feldolgozatlan szirupokra és a cukorágazat egyes más, feldolgozatlan állapotban exportált termékeire vonatkozó export-visszatérítések meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 27. cikk (5) bekezdés 2. albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikk 1) bekezdés d) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi áraik közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke értelmében az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek 100 kilogrammjára vetített export-visszatérítésnek meg kell egyeznie az alapösszeg és a szóban forgó termék szacharóz-tartalmának a szorzatával, mely utóbbi adott esetben növelendő a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalommal. A szóban forgó termékre vonatkozó szacharóz-tartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (3) bekezdése értelmében a feldolgozatlanul exportált szorbóz esetében a visszatérítés alapösszege egyenlő a visszatérítés alapösszegének a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (3) által meghatározott, az ezen utóbbi rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó hatályos termelési visszatérítés egy századával csökkentett összegével.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (1) bekezdése értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt egyéb, feldolgozás nélkül exportált termékek esetében a visszatérítés alapösszege megegyezik egy, az alábbiak figyelembevételével megállapított összeg egy századával: egyrészt a fehércukornak a Közösség nem deficites területeire vonatkozó, arra a hónapra érvényes intervenciós ára, amelyre az alapösszeget rögzítik, valamint a fehércukor világpiaci árfolyamai illetve árai közötti különbség, másrészt a közösségi alaptermékek harmadik országokba exportálandó feldolgozott áruk gyártása során történő felhasználása, valamint az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó megállapodások keretében behozott harmadik országbeli termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége.

(5)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében a visszatérítés alapösszegének alkalmazása korlátozható csupán egyes termékekre az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek közül.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés f), g) és h) pontjában felsorolt, feldolgozatlan állapotban exportált termékek kivitelére visszatérítés nyújtható. A visszatérítés mértékét a szárazanyag-tartalom 100 kilogrammjára vetítve kell meghatározni, figyelembe véve különösen az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, valamint a tervezett export gazdasági vonatkozásait. Az említett (1) bekezdés f) és g) pontjában felsorolt termékek esetében csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek eleget tesznek a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételeknek; a h) pontban felsorolt termékek esetében pedig csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek megfelelnek a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében előírt feltételeknek.

(7)

A fent említett visszatérítéseket havonta kell rögzíteni. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(8)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikk (5) bekezdés első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(9)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001. eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösség ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jelleget mutat.

(10)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(11)

Figyelembe véve ezeket a tényezőket, a szóban forgó termékek után járó visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének d), f), g) és h) pontjaiban említett termékek feldolgozatlan állapotban való kivitelére nyújtható visszatérítéseket a melléklet állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb az 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 214., 1995.9.8., 16. o.

(3)  HL L 178., 2001.6.30., 63. o.


MELLÉKLET

A FELDOLGOZATLAN SZIRUPOKRA ÉS A CUKORÁGAZAT EGYES MÁS, FELDOLGOZATLAN ÁLLAPOTBAN EXPORTÁLT TERMÉKEIRE 2005. JANUÁR 21-TŐL VONATKOZÓ EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1702 40 10 9100

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

39,76 (1)

1702 60 10 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

39,76 (1)

1702 60 80 9100

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

75,54 (2)

1702 60 95 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,3976 (3)

1702 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

39,76 (1)

1702 90 60 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,3976 (3)

1702 90 71 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,3976 (3)

1702 90 99 9900

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,3976 (3)  (4)

2106 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

39,76 (1)

2106 90 59 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,3976 (3)

NB: A termékkódokat és az „A” sorozatú rendeltetési helyek kódjait a 3846/87/EGK bizottsági rendelet rögzíti (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A numerikus rendeltetési helykódokat az 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28, 11. o.).

Az egyéb rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

:

minden rendeltetési hely (harmadik országok, egyéb területek, az élelmiszer-ellátás és a Közösségből történő kivitelként kezelt más rendeltetési helyek) Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró (beleértve Koszovót az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozatában történő meghatározása alapján) és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kivételével, kivéve a 2201/96/EK tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett termékekbe bedolgozott cukor vonatkozásában (HL L 297., 1996.11.21., 29. o.).


(1)  Kizárólag a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében említett termékekre alkalmazandó.

(2)  Kizárólag a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében említett termékekre alkalmazandó.

(3)  Az alapösszeg nem alkalmazandó a 85 %-nál alacsonyabb tisztasági fokú szirupok esetén (2135/95/EK rendelet). A szacharóztartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(4)  Az összeg nem alkalmazandó a 3513/92/EGK rendelet mellékletének 2. pontjában meghatározott termékre (HL L 355., 1992.12.5., 12. o.).


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/24


A BIZOTTSÁG 89/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

az 1327/2004/EK rendeletben meghatározott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott, a fehér cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére kiírt 17. részleges pályázati eljárásra vonatkozó maximális export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2004/2005-ös gazdasági évben a fehér cukorra vonatkozó exportlefölözés és/vagy -visszatérítés meghatározására irányuló folyamatos pályázati eljárásról szóló, 2004. július 19-i 1327/2004/EK bizottsági rendelet (2) értelmében e cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan részleges pályázati eljárásokat kell kiírni.

(2)

Az 1327/2004/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben, a szóban forgó részleges pályázati eljárás tekintetében maximális export-visszatérítés állapítandó meg, aminek során különösképpen figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1327/2004/EK rendelet alapján lefolytatott, fehér cukor kivitelére vonatkozó 17. részleges pályázati eljárás esetében alkalmazandó maximális export-visszatérítés 42,899 EUR/100 kg-ban kerül meghatározásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 246., 2004.7.20., 23. o. Az 1685/2004/EK rendelettel (HL L 303., 2004.9.30., 21. o.) módosított rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/25


A BIZOTTSÁG 90/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a tisztítatlan gyapot világpiaci árának megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb az 1050/2001/EK tanácsi rendelettel (1) módosított, Görögország csatlakozási okmányához csatolt, a gyapotról szóló 4. jegyzőkönyvre,

a gyapotra vonatkozó termelési támogatásról szóló, 2001. május 22-i 1051/2001/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkének megfelelően a tisztítatlan gyapot világpiaci árának meghatározása a tisztított gyapotra megállapított világpiaci ár alapján, a tisztított gyapot ára és a tisztítatlan gyapot kiszámított ára közötti történeti összefüggés figyelembevételével történik, rendszeres időközönként. E történeti összefüggést a gyapot támogatási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 2-i 1591/2001/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése határozta meg. Amennyiben a világpiaci árat nem lehet így meghatározni, a legutóbbi megállapított ár alapján kell azt meghatározni.

(2)

Az 1051/2001/EK rendelet 5. cikke értelmében a tisztítatlan gyapot világpiaci árát egy adott jellemzőkkel rendelkező termékre vonatkozóan és a valós piaci folyamatok szempontjából reprezentatívnak tartott legkedvezőbb világpiaci árajánlatok és árfolyamok felhasználásával határozzák meg. A világpiaci ár meghatározásához a nemzetközi kereskedelem szempontjából leginkább reprezentatívnak tekintett különböző szállító országokból származó és CIF-értéken valamely közösségi kikötőbe szállított termékre vonatkozóan egy vagy több reprezentatív európai tőzsdén jegyzett ajánlatok és árfolyamok átlagát kell figyelembe venni. A vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a tisztított gyapot világpiaci árának meghatározása tekintetében az említett szempontokra nézve kiigazításokat írnak elő a leszállított termék minősége, valamint az ajánlatok és árfolyamjegyzések jellege által indokolt különbségek figyelembevétele érdekében. E kiigazításokat az 1591/2001/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása következtében a tisztítatlan gyapot világpiaci ára az alábbiakban jelzett árszínvonalon került megállapításra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A tisztítatlan gyapotnak az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkében feltüntetett világpiaci ára 18,242 EUR/100 kg kerül meghatározásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 148., 2001.6.1., 1. o.

(2)  HL L 148., 2001.6.1., 3. o.

(3)  HL L 210., 2001.8.3., 10. o. Az 1486/2002/EK rendelet (HL L 223., 2002.8.20., 3. o.) módosított rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/26


A BIZOTTSÁG 91/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

az 1520/2000/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében meghatározottak szerint a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árukra szóló visszatérítési igazolásra vonatkozóan csökkentési együttható alkalmazásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes árukra alkalmazandó kereskedelmi szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének a megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1520/2000/EK bizottsági rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti tagállami értesítések azt jelzik, hogy a beérkezett kérelmek teljes összege eléri a 220 145 448 EUR-t, ezzel szemben az 1520/2000/EK bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerint a visszatérítési igazolásokra rendelkezésre álló összeg 71 047 745 EUR.

(2)

Csökkentési együtthatót kell kiszámítani az 1520/2000/EK bizottsági rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján. Ezt a csökkentési együtthatót kell tehát alkalmazni az 1520/2000/EK bizottsági rendelet 8. cikkének (6) bekezdésében meghatározottak szerint a visszatérítési igazolások formájában kérelmezett, 2005. február 1-jétől felhasználandó összegekre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A visszatérítési igazolások iránti kérelmekben szereplő, 2005. február 1-jétől felhasználandó összegekre 0,678-es csökkentési együtthatót kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 177., 2000.7.15., 1. o. A legutóbb a 886/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 14. o.) módosított rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/27


A BIZOTTSÁG 92/2005/EK RENDELETE

(2005. január 19.)

az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állati melléktermékek ártalmatlanítása és felhasználásai tekintetében történő végrehajtásáról, valamint VI. mellékletének a kiolvasztott zsírok biogázzá történő átalakítása és feldolgozása tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének e), 5. cikke (2) bekezdésének g), 6. cikke (2) bekezdésének i) pontjára és 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1774/2002/EK rendelet szabályokat ír elő az állati melléktermékek ártalmatlanításának és felhasználásainak eszközeiről. Rendelkezik továbbá az állati melléktermékek további ártalmatlanítási vagy felhasználási lehetőségeiről, amelyeket a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően engedélyeznek.

(2)

A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) 2003. április 10-én és 2003. április 11-én véleményt adott ki az állati melléktermékek biztonságos kezelésének és ártalmatlanításának hat alternatív feldolgozási módszeréről. E vélemény szerint öt folyamat tekinthető biztonságosnak a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok bizonyos körülmények között történő ártalmatlanítása és/vagy felhasználása tekintetében.

(3)

A TOB 2003. április 10-én és 2003. április 11-én végleges véleményt és jelentést adott ki az állati hulladék magas hőmérsékletű és magas nyomású alkalikus hidrolízissel történő kezeléséről, és útmutatást nyújtott az alkalikus hidrolízis felhasználásának lehetőségeiről, valamint annak kockázatairól az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása tekintetében.

(4)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2003. november 26-án és 2003. november 27-én véleményt adott ki a magas nyomású hidrolízis biogáz (HPHB) folyamatáról, és iránymutatással szolgált e folyamat felhasználásának lehetőségeiről, valamint az 1. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanításának kockázatairól.

(5)

Ennek következtében, a TOB véleményeivel összhangban az állati melléktermékek ártalmatlanításának és/vagy felhasználásának alternatíváiként öt folyamat engedélyezhető, az 1774/2002/EK rendeletben már meghatározott folyamatok mellett. Meg kell állapítani e folyamatok alkalmazásának feltételeit is.

(6)

A Bizottság a folyamatok engedélyezésére jelentkezők közül felkért néhányat, hogy további információt bocsássanak rendelkezésére az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelési és ártalmatlanítási folyamatainak biztonsága tekintetében. A fenti információt – annak rendje és módja szerint – értékelés céljából továbbítják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak.

(7)

A fenti értékelésre várva és a jelenlegi TOB-véleményeket szem előtt tartva – melyek szerint a faggyú a TSE szempontjából biztonságos, különösen, ha azt nyomás alatt főzik és az oldhatatlan szennyeződések eltávolítása céljából szűrik – az állati zsírt biodízelbe feldolgozó folyamatok egyikét szigorú körülmények között engedélyezni kell az 1. kategóriába tartozó anyagok többségének – a legveszélyesebbek kivételével – kezelésére és ártalmatlanítására is. Ez utóbbi esetben tisztázni kell, hogy a kezelés és ártalmatlanítás bioenergia felszabadításával járhat együtt.

(8)

Az ilyen alternatív módszerek engedélyezése és működése nem sértheti az egyéb alkalmazandó EU-jogszabályokat, különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, így az e rendeletben megállapított működési feltételeket, adott esetben a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 6. cikke (4) bekezdése szerint kell végrehajtani.

(9)

Az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek kezelésére engedélyezett folyamatokra és a feldolgozási paraméterek rendszeres ellenőrzését kiegészítő felügyelő intézkedésként, a folyamat hatékonyságát, valamint az állat- és közegészségügy tekintetében való biztonságosságát a folyamat végrehajtását követő első két évben valamennyi érintett tagállamban egy kísérleti üzemben történő teszteléssel kell bebizonyítani az illetékes hatóság előtt.

(10)

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének II. és III. fejezetét az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek feldolgozásának engedélyezése következtében módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelése és ártalmatlanítása

(1)   Az alkalikus hidrolízis I. melléklet szerint meghatározott, illetve a magas nyomású hidrolízis biogáz III. melléklet szerint meghatározott folyamatait jóváhagyják, és azokat az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelése és ártalmatlanítása céljából.

(2)   A biodízel-előállítás IV. mellékletben meghatározott folyamatát jóváhagyják és azt az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelése és ártalmatlanítása céljából, kivéve az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyagok esetében.

A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, állati eredetű anyagokat viszont ezen eljárásra csak akkor lehet felhasználni, ha:

a)

az állatok életkora levágásuk időpontjában még nem érte el a 24 hónapot; vagy

b)

az állatokon fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kimutatása céljából laboratóriumi tesztet végeztek el a 999/2001/EK rendeletnek megfelelően (3), melynek eredménye negatív lett.

Az illetékes hatóság az 1. kategóriába tartozó feldolgozott állati zsír kezelésére és ártalmatlanítására is engedélyezheti e folyamatot.

2. cikk

A 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok kezelése és felhasználása, illetve ártalmatlanítása

Az alkalikus hidrolízis, a magas nyomású, magas hőmérsékletű hidrolízis, magas nyomású hidrolízis biogáz, biodízel-előállítás és Brookes gázosítás sorrendben az I–V. mellékletekben meghatározott folyamatait jóváhagyják, és azokat az illetékes hatóság engedélyezheti a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok kezelésére vagy ártalmatlanítására.

3. cikk

Az I–V. mellékletben meghatározott eljárások végrehajtásának feltételei

Amint a folyamatokat engedélyezik, az illetékes hatóság jóváhagyja az I–V. mellékletben leírt folyamatok egyikét alkalmazó üzemeket, amennyiben azok megfelelnek a vonatkozó mellékletben foglalt technikai kikötéseknek és paramétereknek, valamint az 1774/2002/EK rendeletben megállapított feltételeknek, kivéve az említett rendeletben más folyamatokra megállapított technikai kikötéseket és paramétereket. E célból az üzemért felelős személynek bizonyítania kell az illetékes hatóság előtt, hogy a vonatkozó mellékletben megállapított valamennyi technikai kikötést és paramétert betartják.

4. cikk

A kapott anyag jelölése, valamint további felhasználása vagy ártalmatlanítása

(1)   A kapott anyagokat az 1774/2002/EK rendelet VI. melléklete I. fejezetének 8. pontjával összhangban tartós módon és – amennyiben ez technikailag megoldható – szagosítással kell megjelölni.

Abban az esetben viszont, ha a feldolgozás alatt álló melléktermékek kizárólag a 3. kategóriába tartoznak, és ha a kapott anyagokat nem hulladékként történő ártalmatlanításra szánták, nem szükséges ilyen jelölés.

(2)   Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezeléséből kapott anyagokat hulladékként az alábbi módszerekkel ártalmatlanítják:

a)

égetéssel vagy együtt égetéssel, a hulladékok égetéséről szóló, 2000/76/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően;

b)

elföldeléssel a hulladéklerakókról szóló, 1999/31/EK irányelv (4) alapján engedélyezett hulladéklerakóban; vagy

c)

egy biogázüzemben történő további feldolgozással és az emésztőtraktus-maradványok a) vagy b) pontban említett ártalmatlanításával.

(3)   A 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok kezeléséből kapott anyagokat:

a)

a (2) bekezdésben meghatározottak szerint hulladékként kell ártalmatlanítani;

b)

az 1774/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett felhasználásokra zsírszármazékká kell továbbfeldolgozni az 1–5. feldolgozási módszerek előzetes alkalmazása nélkül; vagy

c)

az 1774/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjai szerint közvetlenül kell felhasználni, feldolgozni vagy ártalmatlanítani, az 1. feldolgozási módszer előzetes alkalmazása nélkül.

(4)   Az előállítási folyamatból származó bármilyen hulladékot, mint például iszap, a szűrőben fennmaradt anyagok, hamu és emésztőtraktus-maradványok, a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell ártalmatlanítani.

5. cikk

A kezdeti végrehajtás megerősített felügyelete

(1)   Az alábbi folyamatok végrehajtásának első két évében valamennyi tagállamban az alábbi rendelkezések alkalmazandóak az 1774/2002/EK rendelet 4. cikkében említett állati melléktermékek kezelésére:

a)

az I. mellékletben meghatározott alkalikus hidrolízis;

b)

a III. mellékletben meghatározott magas nyomású hidrolízis biogáz; és

c)

a IV. mellékletben meghatározott biodízel-előállítás.

(2)   A folyamat üzemeltetőjének vagy ellátójának valamennyi tagállamban ki kell jelölnie egy kísérleti üzemet, ahol legalább évente teszteket végeznek a folyamat állat- és közegészségügy szempontjából való hatékonyságának újbóli megerősítése céljából.

(3)   Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy:

a)

a kísérleti üzemben a kezelési lépések folyamán kapott anyagokat (például folyékony és szilárd maradékanyagok, illetve a folyamat során keletkezett bármilyen gáz) megfelelő tesztek alkalmazásával vizsgálják; és

b)

a kísérleti üzem hivatalos ellenőrzése magában foglalja az üzem havi felülvizsgálatát, illetve az alkalmazott feldolgozási paraméterek és körülmények ellenőrzését.

Mindkét év végén az illetékes hatóság jelentést tesz a Bizottságnak a felügyelet eredményeiről és a gyakorlatban felmerülő bármilyen működési nehézségről.

6. cikk

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének módosítása

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének II. és III. fejezete a következőképpen módosul:

1.

A II. fejezet B. pontjában a 4. alpont az alábbi mondattal egészül ki:

„Az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából kapott anyagokat viszont biogázüzemben alakíthatják át, feltéve hogy a feldolgozást a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban engedélyezett alternatív módszer alapján végezték el, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – a biogáz-előállítás a fenti alternatív módszer része, és a kapott anyagot az alternatív módszerre meghatározott feltéteknek megfelelően ártalmatlanítják.”

2.

A III. fejezet utolsó része az alábbi mondattal egészül ki:

„Egyéb folyamatokat lehet viszont alkalmazni az 1. kategóriába tartozó anyagból származó állati zsírok további feldolgozására, feltéve hogy e folyamatokat a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban alternatív módszerként engedélyezték.”

7. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet legkésőbb 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 19-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 668/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 112., 2004.4.19., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

(3)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(4)  HL L 182., 1999.7.16., 1. o.


I. MELLÉKLET

ALKALIKUS HIDROLÍZIS ELJÁRÁS

1.

Az alkalikus hidrolízis folyamat az állati melléktermék alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a)

Nátrium-hidroxid- (NaOH) vagy kálium-hidroxid- (KOH) oldatot (vagy annak kombinációját) használják olyan mennyiségben, mely biztosítja a lebontásra váró állati melléktermék tömegével, típusával és összetételével megközelítőleg azonos moláris mennyiséget.

Az állati melléktermékeknek az alapot semlegesítő magas zsírtartalma esetén a hozzáadott alapot az anyag adott zsírtartalmához igazítják.

b)

Az állati melléktermékeket és az alkáliaelegyet legalább 150 °C-os alaphőmérsékletre hevítik legalább 4 bar (abszolút) nyomáson és legalább

i.

megszakítás nélkül három órán keresztül;

ii.

az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett állati melléktermékek kezelése esetében megszakítás nélkül hat órán keresztül. A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett állati eredetű anyagokat viszont akkor lehet az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjával összhangban feldolgozni, ha

az állatok életkora levágásuk időpontjában még nem érte el a 24 hónapot, vagy

az állatokon a 999/2001/EK rendeletnek megfelelően fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kimutatása céljából laboratóriumi tesztet végeztek el, melynek eredménye negatív lett; vagy

iii.

a kizárólag halból vagy baromfiból álló állati melléktermékek esetében megszakítás nélkül egy órán keresztül.

c)

A folyamat egy tételben történik és az edényben található anyagot folyamatosan keverik.

d)

Az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

2.

Az állati melléktermékeket ötvözött acél tárolóedénybe helyezik. Az alkália kimért mennyiségét szilárd formában vagy az (1) bekezdés a) pontjában említett oldatként adják hozzá. Az edényt lezárják és tartalmát az (1) bekezdés b) pontja szerint hevítik. Az állandó szivattyúzás által előidézett fizikai energia folyamatosan körforgásba hozza az edényben lévő folyékony anyagot, és ezáltal segíti a lebontási folyamatot addig, míg a szövetek feloszlanak, illetve a csontok és fogak meglágyulnak.

3.

A fent leírt kezelést követően a kapott anyagokat egy biogázüzemben dolgozhatják fel, feltéve hogy

a)

az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett anyag és az abból származó termékek biogázüzemben történő feldolgozása ugyanabban az üzemben és zárt rendszerben történik, mint a fenti 1. és 2. pontban leírt folyamat;

b)

van egy megfelelő gáztisztító rendszer a biogáz fehérjemaradványokkal való kontaminációjának kizárására;

c)

a biogázt minimum 900 °C-on gyorsan elégetik, majd gyorsan lehűtik („kioltás”).


II. MELLÉKLET

A MAGAS NYOMÁSÚ, MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ HIDROLÍZIS FOLYAMATA

1.

A magas nyomású magas hőmérsékletű hidrolízis folyamat az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a)

az állati melléktermékeket legalább 180 °C-os alaphőmérsékletre hevítik megszakítás nélkül legalább 40 percen keresztül legalább 12 bar (abszolút) nyomáson, úgy, hogy közvetett módon gőzt alkalmaznak a biolitikus reaktorban;

b)

a folyamat szakaszosan történik, az edényben található anyagot folyamatosan keverik; és

c)

az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

2.

A technológia alapja egy magas nyomáson és magas hőmérsékleten működő gőzreaktor. E magas nyomáson és hőmérsékleten következik be a hidrolízis jelensége, mely a szerves anyag hosszú láncmolekuláit kisebb egységekre bontja fel.

Az állati melléktermékeket, beleértve az egészben lévő állati tetemeket is, egy tárolóba („biolitikus reaktor”) helyezik. Az edényt lezárják és tartalmát az (1) bekezdés a) pontja szerint hevítik. A víztelenítési ciklusban a gőzvizet összesűrítik, így az egyéb célokra használható vagy félretehető. Egy reaktor esetében valamennyi ciklus körülbelül négy óráig tart.


III. MELLÉKLET

MAGAS NYOMÁSÚ HIDROLÍZIS BIOGÁZ FOLYAMAT

1.

A magas nyomású hidrolízis biogáz folyamat az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a)

az állati melléktermékeket először az 1. feldolgozási folyamat alkalmazásával dolgozzák fel egy, az 1774/2002/EK rendelet szerint engedélyezett feldolgozóüzemben;

b)

a fenti folyamatot követően a zsírtalanított anyagokat legalább 20 percen keresztül legalább 220 °C-on, legalább 25 bar (abszolút) nyomáson kezelik, majd egy kétlépcsős eljárásban hevítik, először közvetlen gőzbefecskendezéssel, majd közvetett módon egy koaxiális hőcserélőben;

c)

a folyamatot egy adagban vagy folyamatos rendszerben végzik el, és az anyagot folyamatosan keverik;

d)

az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek; és

e)

az így kapott anyagot vízzel összekeverik, és egy biogázreaktorban légmentesen erjesztik (biogáz feldolgozás).

2.

Az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek kezelése esetében

a)

a teljes folyamat ugyanazon a helyszínen és zárt rendszerben történik;

b)

a folyamat során előállított biogázt ugyanabban az üzemben minimum 900 °C-on gyorsan elégetik, majd gyorsan lehűtik („kioltás”), és az üzem rendelkezik egy megfelelő gáztisztító rendszerrel az égés során keletkezett biogázból vagy gázokból származó fehérjemaradványok kontaminációjának kizárására.

3.

A folyamatot az 1. feldolgozási módszert alkalmazó hagyományos kiolvasztóból származó anyagok feldolgozására tervezték. Ezt az anyagot az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően kezelik, majd vízzel összekeverik és biogázerjesztésre bocsátják.


IV. MELLÉKLET

BIODÍZEL-ELŐÁLLÍTÁSI ELJÁRÁS

1.

A biodízel-előállítás az állati melléktermékek (állati zsír) zsírfrakció alábbi körülmények között történő kezelése:

a)

Az állati melléktermékek zsírfrakcióját először az alábbiak felhasználásával dolgozzák fel:

i.

az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezetében említett 1. feldolgozási módszer az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok esetében; és

ii.

az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezetében említettek szerint az 1–5. vagy 7. feldolgozási módszerek bármelyike, illetve halból származó anyag esetében a 6. módszer.

b)

A feldolgozott zsírt elválasztják a proteintől és az oldhatatlan szennyeződést úgy távolítják el, hogy annak szintje ne haladja meg a 0,15 tömegszázalékot, majd észterezésre és átészterezésre bocsátják. A 3. kategóriába tartozó feldolgozott zsír esetében viszont nincs szükség észterezésre. Az észterezés esetében a pH értéket kénsav (H2SO4 1,2–2 moláris) vagy azzal egyenértékű sav hozzáadásával 1-nél alacsonyabbra csökkentik, és az elegyet két órára 72 °C-ra hevítik, valamint ez idő alatt folyamatosan keverik. Az átészterezést a pH-érték körülbelül 14-re történő emelésével hajtják végre 15 % kálium-hidroxiddal (KOH; 1–3 moláris) vagy azzal egyenértékű alappal 35 °C és 50 °C között legalább 15–30 percig. Az átészterezést a fenti körülmények között új alapoldat felhasználásával kétszer végzik el. A termékek ezt követő finomítása, mely magában foglalja a 150 °C-on történő vákuumdesztillációt, biodízelt eredményez.

c)

Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezeléséből származó biodízel esetében egy megfelelő gáztisztító rendszer meglétére van szükség a biodízel égetésekor esetleg el nem égett fehérjemaradványok kibocsátásának kizárására.

2.

Az állati zsírt zsírsav-metil-észterekből álló biodízel előállítására dolgozzák fel. Ez a zsír észterezésével vagy átészterezésével érhető el. A termékek ezt követő finomítása, beleértve a vákuumdesztillációt, biodízelt eredményez, melyet tüzelőanyagként használnak.


V. MELLÉKLET

BROOKES GÁZOSÍTÁSI ELJÁRÁS

1.

A Brookes gázosítási eljárás az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a)

Az utánégető kamrát természetes gázzal hevítik.

b)

Az állati melléktermékeket a gázosító elsődleges kamrájába töltik és bezárják az ajtót. Az elsődleges kamrában nincsenek égetők, ehelyett az alatta elhelyezkedő utánégető kamrából átvezetett hővel fűtik. Az elsődleges kamrába – a folyamat hatékonyságának fokozása céljából – csupán a főajtóra felszerelt három szívószelepen át engednek be levegőt.

c)

Az állati melléktermékeket komplex szénhidrogénbe párologtatják, és a keletkező gázok az elsődleges kamrából egy, a hátsó fal tetején található szűk nyíláson keresztül az elegyítő és hőbontó zónába jutnak át, ahol alkotóelemeikre bomlanak. Végül a gázok az utánégető kamrába kerülnek, ahol azokat többletlevegő jelenlétében természetes gázzal fűtött égető lángjában égetik el.

d)

Valamennyi feldolgozási egység két égetőből és két másodlagos ventilátorból áll arra az esetre, ha az egyik égető vagy ventilátor meghibásodna. A másodlagos kamrát úgy tervezték, hogy valamennyi égési körülmény között legalább 950 °C-on minimum két másodpercnyi tartózkodási időt biztosítson.

e)

A másodlagos kamrát elhagyva a kiáramló gázok egy, a kürtő alapzatán elhelyezkedő barometrikus áramlásszabályzón mennek át, mely – az elsődleges és másodlagos kamrákban állandó nyomást fenntartva – lehűti és a környezeti levegővel hígítja azokat.

f)

A folyamatot 24 órás ciklusban végzik el, mely magában foglalja a betöltést, feldolgozást, lehűtést és a hamu eltávolítását. A ciklus végén a visszamaradt hamut vákuumextrahálással zárt zacskókban távolítják el az elsődleges kamrából, melyeket aztán biztonsági zárral látnak el, mielőtt ártalmatlanítás céljából elszállítják a helyszínről.

2.

A folyamat magas hőmérsékletű többletoxigénnel történő égést alkalmaz a szerves anyag CO2-vé, NO2-vé és H2O-vá történő oxidáláshoz. Az állati melléktermékekre körülbelül 24 órás tartózkodási idővel meghosszabbított szakaszos folyamatot alkalmaznak. A hő egy természetes gázzal fűtött, az elsődleges kamra (ahová a feldolgozandó szövetet helyezik) alatt elhelyezkedő másodlagos kamrából érkezik. Az égési folyamat eredményeként keletkezett gázok a másodlagos kamrába érkeznek, ahol tovább oxidálódnak. A gázgőz minimális tartózkodási ideje 950 °C-os ajánlott hőmérsékleten két másodperc. Ezt követően a gázok egy „barometrikus áramlásszabályzón” haladnak át, ahol környező levegővel elegyednek.

3.

Az állati melléktermékektől eltérő termékek gázosítása nem engedélyezett.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/34


A BIZOTTSÁG 93/2005/EK RENDELETE

(2005. január 19.)

1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halakból származó állati melléktermékek feldolgozása és az állati melléktermékek szállítását kísérő kereskedelmi okmányok tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékeket illető egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezete meghatározza az állati melléktermékek feldolgozási módszereit. A halakból származó állati melléktermékekre ebben a fejezetben meghatározott 6. módszer vonatkozik, de a feldolgozási paramétereket nem írják elő.

(2)

A Tudományos Operatív Bizottság számos véleményt bocsátott ki a halakat is magában foglaló állati melléktermékek biztonságára vonatkozóan. E vélemények szerint a halakból származó állati melléktermékekből eredő fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) kockázata elhanyagolható.

(3)

A állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság 2003. február 26-i ülésén jelentést fogadott el a halakból származó melléktermékek akvakultúrában való használatáról.

(4)

E véleményekkel és jelentésekkel összhangban indokolt megállapítani a halakból származó állati melléktermékek feldolgozására vonatkozó követelményeket.

(5)

Indokolt meghatározni a valószínűleg magas vagy kis számban kórokozókat, kivéve baktériumspórákat, tartalmazó anyagok különböző feldolgozási módszereit.

(6)

Az 1774/2002/EK rendelet II. mellékletének III. fejezete az állati melléktermékek és feldolgozott termékek szállítása során kísérő kereskedelmi okmány alkalmazását írja elő. Indokolt mintadokumentumot meghatározni e kereskedelmi okmány tekintetében.

(7)

Az 1774/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1774/2002/EK rendelet V. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 19-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 668/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 112., 2004.4.19., 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Az 1774/2002/EK rendelet II. és V. melléklete a következőképpen módosul:

1)

Az V. melléklet III. fejezetében a 6. módszer helyébe a következő kerül:

„6. módszer

A 3. kategóriába tartozó kizárólag a halakból származó állati melléktermékek esetében

Aprítás

1.

Az állati melléktermékek méretét csökkenteni kell legalább:

a)

50 milliméterre a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő hőkezelés esetén, vagy

b)

30 milliméterre a (2) bekezdés b) pontjának megfelelő hőkezelés esetén.

Ezután hangyasavval kell azokat elkeverni, hogy a pH-érték 4,0-es vagy alacsonyabb értékre csökkenjen, illetve azon megmaradjon. A további kezeléstől függően a keveréket 24 órán át kell állni hagyni.

Időtartam és hőmérséklet

2.

Az aprítást követően, a keveréket fel kell hevíteni:

a)

legalább 60 percig 90 °C-os belső hőmérsékletre, vagy

b)

legalább 60 percig 70 °C-os belső hőmérsékletre.

A folyamatos áramlási rendszer használata esetén a termék alakulását a hőmérséklet-átalakítóban az elmozdulást korlátozó gépi utasításokkal kell szabályozni úgy, hogy a hőkezelési művelet végére a termék egy olyan cikluson menjen keresztül, amely mind az időre, mind a hőmérsékletre vonatkozó követelményeknek megfelel.”

2)

A II. melléklethez a következő fejezetet X. fejezetként csatolták

„X. FEJEZET

Kereskedelmi okmány

1.

Az állati melléktermékeket és feldolgozott termékeket a szállítás során a következő kereskedelmi okmánynak kell kísérnie. Mindazonáltal, a tagállamok dönthetnek másfajta kereskedelmi okmány használatáról az ugyanazon tagállamon belül szállított állati melléktermékek és feldolgozott termékek esetében.

2.

Amennyiben egynél több szállítmányozó is érintett, minden egyes szállítónak ki kell töltenie egy a kereskedelmi okmány 7. pontjában említett nyilatkozatot, amely azután az okmány részét képezi.

KERESKEDELMIOKMÁNY-MINTA AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS FELDOLGOZOTT TERMÉKEK EURÓPAI KÖZÖSSÉGEN BELÜLI SZÁLLÍTÁSÁHOZ

Megjegyzések

a)

A kereskedelmi okmányokat az e mellékletben feltüntetett minta formai követelményeinek megfelelően kell kiállítani. A mintában feltüntetett számozási rendnek megfelelően, annak tartalmaznia kell az állati melléktermékek és az abból származó feldolgozott termékek szállításához szükséges tanúsítványokat.

b)

Az okmányt a származási hely szerinti EU tagállam vagy a rendeltetési hely szerinti EU tagállam egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. Mindazonáltal, más EU nyelven is el lehet készíteni, ha ahhoz hivatalos fordítást csatolnak, vagy ha abba a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága megelőzően beleegyezett.

c)

A kereskedelmi okmányt legalább három (egy eredeti és két másolati) példányban kell kiállítani. Az eredeti példány a végső rendeltetési helyig kíséri a szállítmányt. A címzettnek azt meg kell őriznie. A termelő az egyik, a szállító a másik másolati példányt őrzi meg.

d)

Minden egyes kereskedelmi okmány eredetije egyetlen kétoldalú lapból áll, vagy, ahol több szövegre van szükség, az okmányt olyan formában kell elkészíteni, hogy annak minden szükséges oldala egy egységes és elválaszthatatlan egészt alkosson.

e)

Ha a szállítmány tételeinek azonosítása céljából további oldalakat csatolnak az okmányhoz, akkor ezeket a oldalakat is, a felelős személy aláírásának minden egyes oldalon való alkalmazása révén, az okmány eredetije részének kell tekinteni.

f)

Amennyiben az okmány az e) pontban említett további oldalakkal együtt több mint egy oldalból áll, minden egyes oldal alján fel kell tüntetni a számozást – (oldalszám) (az összes oldalak számá)ból/ből – és a tetején a felelős személy által kijelölt okmány-kódszámot.

g)

A bizonyítvány eredetijét a felelős személy tölti ki és írja alá. Ezáltal a felelős személy biztosítja az 1774/2002/EK rendelet II. mellékletének III. fejezetében meghatározott dokumentációs elvek betartását. A kereskedelmi okmányokon az alábbiaknak kell szerepelnie:

az anyag létesítményből történő elszállításának dátuma,

az anyag megnevezése – az anyag azonosítását is beleértve –, az állatfaj megnevezése a takarmányanyagnak szánt, 3. kategóriába tartozó anyag és az abból származó feldolgozott termékek esetében és adott esetben a füljelző száma,

az anyag mennyisége,

az anyag származási helye,

a fuvarozó neve és címe,

a címzett neve és címe, adott esetben engedélyezési száma, és

adott esetben, a származási üzem engedélyezési száma, valamint a kezelés jellege és módszerei.

h)

A felelős személy aláírásának színe különbözik a nyomtatott szöveg színétől.

i)

A kereskedelmi okmányt legalább kétéves időtartamig meg kell őrizni az illetékes hatóságnak való bemutatásra az 1774/2002/EK rendelet 9. cikkében említett nyilvántartások ellenőrzése céljából.

Image

Image

Image


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/40


A BIZOTTSÁG 94/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a behozatali engedélyek kibocsátásáról a 638/2003/EK rendelet alapján az AKCS-országokból és a tengerentúli országokból és területekről származó rizsre 2005. januárjának első öt munkanapja során benyújtott kérelmek tekintetében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból (AKCS-országok) származó mezőgazdasági termékekre és az ilyen termékek feldolgozásával készült árukra alkalmazandó szabályokról, valamint az 1706/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. december 10-i 2286/2002/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatra („Tengerentúli Társulási Határozat”) (2),

tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból (AKCS-országok) és a tengerentúli országokból és területekről (TOT) származó rizs behozatalára alkalmazandó rendelkezések tekintetében a 2286/2002/EK tanácsi rendelet és a 2001/822/EK tanácsi határozat alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2003. április 9-i 638/2003/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 638/2003/EK rendelet alapján 2005 januárjának első öt munkanapja során benyújtott és a Bizottságnak bejelentett, rizsre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek alapján az engedélyeket a kérelmekben megjelölt – adott esetben a mellékletben feltüntetett százalékos arányban csökkentett – mennyiségekre kell kiadni.

(2)   A következő részletre átvitt mennyiségeket a melléklet rögzíti.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 348., 2002.12.21., 5. o.

(2)  HL L 314., 2001.11.30., 1. o.

(3)  HL L 93., 2003.4.10., 3. o.


MELLÉKLET

A 2005. januári részlet keretében igényelt mennyiségekre alkalmazandó százalékos csökkentési arány és a következő részletre átvitt mennyiségek

Származás/termék

Százalékos csökkentési arány

A 2005. májusi részletre átvitt mennyiség (tonna)

Holland Antillák és Aruba

Elmaradottabb TOT-ok

Holland Antillák és Aruba

Elmaradottabb TOT-ok

TOT (A 638/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja)

1006-os KN-kódok

0

0

3 327,727

3 334


Származás/termék

Százalékos csökkentési arány

A 2005. májusi részletre átvitt mennyiség (tonna)

AKCS (A 638/2003/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése)

KN-kódok: 1006 10 21-től 1006 10 98-ig, 1006 20 és 1006 30

71,4487

AKCS (A 638/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdése)

KN-kódok: 1006 40 00

0

4 810


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/42


A BIZOTTSÁG 95/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorpiac közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdésének a) pontjára és (15) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdése gondoskodik arról, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt termékek világpiaci árai és a közösségi árak közötti különbség fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják. A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos áru által tartalmazott termékre vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(4)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket meg lehet állapítani előre, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(5)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(6)

A 2004. október 1-jén hatályba lépő, Bulgáriából származó, egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára és egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek Bulgáriába történő kivitelére vonatkozó autonóm és átmeneti intézkedéseket elfogadó, 2004. szeptember 24-i 1676/2004/EK tanácsi rendelettel (3) összhangban nem jogosultak export-visszatérítésre azok a Bulgáriába exportált, feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyek a Szerződés I. mellékletében nem kerültek említésre.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1520/2000/EK rendelet A. mellékletében és az 1260/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) és (2) bekezdésében feltüntetett, illetve az 1260/2001/EK rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportált alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták ennek a rendeletnek a melléklete szerint kerülnek rögzítésre.

2. cikk

A mellékletben meghatározott ráták az 1. cikktől eltérve 2004. október 1-jei hatállyal nem alkalmazandók a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott árukra, amennyiben azok Bulgáriába kerülnek kivitelre.

3. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 177., 2000.7.15., 1. o. A legutóbb a 668/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 14. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 301., 2004.9.28., 1. o.


MELLÉKLET

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre 2005. január 21-i vonatkozó visszatérítési ráták

KN-kód

Leírás

Visszatérítési ráta EUR/100 kg-ban

A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén

Egyéb

1701 99 10

fehér cukor

39,76

39,76


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/45


A BIZOTTSÁG 96/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

az 1757/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében az árpa exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1757/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1501/95/EK rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005. január 14-től 20-ig meghirdetett pályázatok esetében, az 1757/2004/EK rendeletben közzétett pályázati felhívásnak megfelelően, az árpa maximális export-visszatérítése 17,97 EUR/t.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 313., 2004.10.12., 10. o.

(3)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/46


A BIZOTTSÁG 97/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a zab exportjára az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a gabonafélékkel kapcsolatos, Finnországban és Svédországban a 2004/2005-ös gazdasági évre foganatosítandó különleges intervenciós intézkedésről szóló, 2004. szeptember 3-i 1565/2004/EK bizottsági rendeletre (3),

mivel:

(1)

Az 1565/2004/EK rendelet pályázatot hirdetett meg a Finnországban és Svédországban termelt és a Finnországból és Svédországból – Bulgária, Norvégia, Románia, és Svájc kivételével – valamennyi harmadik országba exportálandó zabra szóló export-visszatérítésekre.

(2)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(3)

Az e rendeletben előirt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A zab export-visszatérítésére vonatkozóan az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2005. január 14-től 20-ig között benyújtott ajánlatok nem kerülnek elbírálásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 285., 2004.9.4., 3. o.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/47


A BIZOTTSÁG 98/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a cirok importjára a 2275/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikk (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2275/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a cirok harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikkével összhangban, a benyújtott ajánlatok alapján a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében meghatározott szempontokat, maximális vámkedvezmény rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A cirok behozatali vámkedvezménye tekintetében a 2275/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2005. január 14-től 20-ig között benyújtott ajánlatok nem kerülnek elbírálásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 396., 2004.12.31., 32. o.

(3)  HL L 177., 1995.7.28., 4. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/48


A BIZOTTSÁG 99/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a kukoricára az 2277/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében adható maximális behozatali vámkedvezmény rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikk (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 2277/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Spanyolországba történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

Az 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 2277/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2005. január 14-től 20-ig között benyújtott ajánlatok tekintetében a kukoricára adható maximális behozatali vámkedvezmény 32,80 EUR/t-ban került rögzítésre, 83 100 t-ban maximált globális mennyiségre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. január 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 20-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 396., 2004.12.31., 35. o.

(3)  HL L 177., 1995.7.28., 4. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/49


A BIZOTTSÁG 100/2005/EK RENDELETE

(2005. január 20.)

a kukoricára a 2276/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében adható maximális behozatali vámkedvezmény rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2276/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg a kukorica harmadik országokból Portugáliába történő importálásakor igénybe vehető maximális behozatali vámkedvezményre.

(2)

A bizottsági rendelet (3) 7. cikke szerint a Bizottság az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkében szabályozott eljárás szerint dönthet úgy, hogy rögzíti a behozatali vámra adható maximális kedvezményt. Az említett vámkedvezmény rögzítésekor különösen az 1839/95/EK rendelet 6. és 7. cikkében foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A pályázat alapján szerződés kötendő valamennyi olyan ajánlattevővel, akinek az ajánlata a maximális vámkedvezménnyel azonos, vagy annál alacsonyabb összegű.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzetére az 1. cikkben ismertetett összeg szerinti maximális behozatali vámkedvezmény rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben foglalt rendelkezések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság álláspontjával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2276/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2005. január 14. és 20. között benyújtott ajánlatok tekintetében a kukoricára adható maximális behozatali vámkedvezmény 30,90 EUR/t-ban került rögzítésre, 6 450 t-ban maximált globális mennyiségre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. december 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 20-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 396., 2004.12.31., 34. o.

(3)  HL L 177., 1995.7.28., 4. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosíttot rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/50


A BIZOTTSÁG 2005/4/EK IRÁNYELVE

(2005. január 19.)

az élelmiszerek ólom-, kadmium,- higany- és 3-MCPD- tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek meghatározásáról szóló, 2001/22/EK irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi és vizsgálati módszerek bevezetéséről szóló, 1985. december 20-i 85/591/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 1. cikkére,

mivel:

(1)

A 2001. március 8-i 2001/22/EK bizottsági irányelv (2) meghatározza az élelmiszerek ólom-, kadmium,- higany- és 3-MCPD- tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszereket.

(2)

Az élelmiszerekben található szennyező anyagokkal kapcsolatban egységes naprakész információra van szükség, különösen a vizsgálat mérési bizonytalanságának figyelembe vételére.

(3)

Kiemelkedően fontos a vizsgálati eredmények egységes módon történő jelentése és értékelése annak érdekében, hogy a végrehajtás az Európai Unióban összehangolt legyen.

(4)

A 2001/22/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2001/22/EK irányelv I. melléklete az ezen irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint módosul.

A 2001/22/EK irányelv II. melléklete az ezen irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől számított legkésőbb egy éven belül megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal a fenti rendelkezéseket, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. január 19-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL. L 372., 1985.12.31., 50. o.

(2)  HL. L 77., 2001.3.16., 14. o.


I. MELLÉKLET

A 2001/22/EK irányelv I. mellékletében az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.   A TÉTEL VAGY ALTÉTEL KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉSE

Az ellenőrző laboratóriumnak legalább két független vizsgálatot kell végeznie, majd ki kell számítania az eredmények átlagát.

A tétel elfogadható, ha az átlag nem haladja meg a 466/2001/EK rendeletben leírt maximális határértéket, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót (1).

A tételt vissza kell utasítani, ha az átlag minden kétséget kizáróan meghaladja a megadott maximális határértéket, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót.

A jelenlegi értelmezési szabályok érvényesek a hatósági ellenőrzéshez alkalmazandó mintavételből nyert vizsgálati eredményekre. Bírósági vagy egyéb ellenminta vizsgálata esetén a nemzeti szabályokat kell alkalmazni.”


II. MELLÉKLET

A 2001/22/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 3. pont „A laboratórium által alkalmazandó vizsgálati módszerek és a laboratóriumi ellenőrzési követelmények” a 4. táblázat után a következő 3.3.3. ponttal egészül ki:

„3.3.3.   Teljesítmény kritériumok – A bizonytalansági funkció megközelítése

Bizonytalansági megközelítés is használható a laboratórium által alkalmazott vizsgálati módszer alkalmasságának felmérésére. A laboratórium olyan módszert alkalmazhat, amely a legmagasabb standard bizonytalanságon belüli eredményekkel szolgál. A legmagasabb standard bizonytalanságot a következő képlettel lehet kiszámítani:

Formula

ahol:

Uf a legmagasabb standard bizonytalanság

LOD a módszer kimutatási határa

C a mindenkori koncentráció

α egy számítási tényező, melyet a C értékétől függően használnak. A felhasználandó értékeket az alábbi táblázat tartalmazza:

C (μg/kg)

α

≤ 50

0,2

51–500

0,18

501–1 000

0,15

1 001–10 000

0,12

≥ 10 000

0,1

és U a kettes kiterjesztési tényezővel számított kiterjesztett bizonytalanság, ami kb. 95 %-os valószínűségi (konfidencia) szintnek felel meg.

Amennyiben egy vizsgálati módszer a legmagasabb standard bizonytalanságnál kisebb mérési bizonytalanságot eredményez, a módszert ugyanúgy alkalmasnak lehet tekinteni, mint azt a módszert, amely megfelel a fenti hatékonysági követelményeknek.”

2.

a 3.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.   Az analitikai pontosság kiértékelése, visszanyerési számítások, valamint az eredmények megadása

Lehetőség szerint az analitikai pontosságot megfelelő, tanúsított referenciaanyag felhasználásával kell kiértékelni.

A visszanyeréssel korrigált vagy nem korrigált vizsgálati eredményeket kell megadni. A megadás módját és a visszanyerés mértékét szintén meg kell adni.

A vizsgálatot végzőnek figyelembe kell vennie a »European Commission Report on the relationship between analytical results, the measurement of uncertainty, recovery factors and the provisions in EU food legislation« (az Európai Bizottság jelentése a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezők és az EU élelmiszerjogi rendelkezései közötti kapcsolatról) című bizottsági jelentést (1).

A vizsgálati eredményt x +/– U formájában kell jelenteni, ahol x a vizsgálati eredmény, U pedig a mérési bizonytalanság.

FORRÁSOK

(1)

European Commission Report on the relationship between analytical results, the measurement of uncertainty, recovery factors and the provisions in EU food legislation, 2004 (Az Európai Bizottság jelentése a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezők és az EU élelmiszerjogi rendelkezései közötti kapcsolatról, 2004)

(http://europa.eu.int/comm/food/food/chemicalsafety/contaminants/sampling_en.htm).”


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/53


A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. december 7.)

az Európai Közösség és a Monacói Hercegség között a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelv szabályaival egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás aláírásáról és az ahhoz fűzött szándéknyilatkozat jóváhagyásáról és aláírásáról

(2005/35/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 94. cikkére, összefüggésben annak 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2001. október 16-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat a Monacói Hercegséggel egy olyan megállapodásról, amely alkalmas annak biztosítására, hogy ezen állam a megtakarításokból származó kamatjövedelem tényleges megadóztatására a Közösségen belül alkalmazandó szabályokkal egyenértékű rendelkezéseket fogadjon el.

(2)

A tárgyalások eredményeként keletkezett megállapodás szövege összhangban van a Tanács által kiadott tárgyalási irányelvekkel. A megállapodáshoz az Európai Közösség és a Monacói Hercegség között létrejövő szándéknyilatkozatot fűznek.

(3)

A megállapodás megkötéséről szóló, egy későbbi szakaszban elfogadásra kerülő határozatra figyelemmel kívánatos, hogy a 2004. július 1-jén parafált két dokumentum aláírásra kerüljön, és a Tanács a szándéknyilatkozatot megerősítse és jóváhagyja,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Monacói Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben (1) meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás megkötéséről szóló későbbi határozat elfogadására is figyelemmel, a Tanács elnöke felhatalmazást kap a megállapodás és az ahhoz fűzött szándéknyilatkozat, valamint a megállapodás 21. cikkének (2) bekezdése és a szándéknyilatkozat értelmében váltandó levelek aláírására felhatalmazott személyek kijelölésére.

A szándéknyilatkozat szövegét a Tanács jóváhagyta.

A megállapodás és a szándéknyilatkozat szövegét csatolták ehhez a határozathoz.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 7-én.

a Tanács részéről

G. ZALM

az elnök


(1)  HL L 157., 2003.6.26., 38. o.


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és a Monacói Hercegség között a 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

és

A MONACÓI HERCEGSÉG,

a továbbiakban: a Szerződő Fél vagy a Szerződő Felek,

azzal a szándékkal, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv – a továbbiakban: az „irányelv” – által előírt szabályokkal egyenértékű rendelkezéseket vezessenek be,

A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTTÉK:

1. cikk

Tárgy

(1)   Annak érdekében, hogy a megtakarításokból származó, a Monacói Hercegség területén, az Európai Közösség egyik tagállamában illetőséggel bírónak tekintett, a 2. cikk szerinti haszonhúzó természetes személyek számára kifizetett kamatjövedelmet ténylegesen figyelembe lehessen venni az ezen állam joga szerinti kötelező adókivetéskor, forrásadót kell kivetni, amelyet a Monacói Hercegség területén illetőséggel bíró kifizetők vonnak le az ezen megállapodás 7. és 8. cikkében meghatározott feltételek szerint, a 9. cikk szerinti önkéntes adatszolgáltatásra is figyelemmel.

(2)   A Monacói Hercegség meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a területén illetőséggel bíró kifizetők – a kamattal járó követelés kötelezettjének illetőségének sérelme nélkül – teljesítsék az ezen megállapodás végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

2. cikk

A haszonhúzó fogalmának meghatározása

(1)   E megállapodás alkalmazásában „haszonhúzó” bármely természetes személy, aki kamatot szerez, vagy bármely természetes személy, akinek a részére kamatot írnak jóvá, kivéve ha bizonyítja, hogy a kamatot nem az ő javára fizették ki vagy írták jóvá. A természetes személy nem tekinthető haszonhúzónak, amennyiben:

a)

a 4. cikkben meghatározott kifizetőként jár el;

b)

egy jogi személy, a nyereségadó bevezetéséről szóló, 1964. március 19-i 3152. számú uralkodói rendelet rendelkezései alapján adózó szervezet, egy átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) vagy egy ÁÉKBV-vel egyenértékű, a Monacói Hercegség területén illetőséggel bíró és a megtakarítások befektetésével foglalkozó vállalkozás nevében jár el;

c)

más haszonhúzó természetes személy nevében jár el, és a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a kifizetőt a haszonhúzó személyazonosságáról és illetőségéről.

(2)   Amennyiben a kifizető olyan információkkal rendelkezik, amelyek arra utalnak, hogy a kamatban részesülő természetes személy vagy akinek részére a kamatot jóváírják, esetleg nem a haszonhúzó, és amennyiben sem az (1) bekezdés a) pontja, sem az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó erre a természetes személyre, a kifizető köteles ésszerű lépéseket tenni a haszonhúzó a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelő személyazonosságának megállapítására. Amennyiben a kifizető nem tudja azonosítani a haszonhúzót, az érintett természetes személyt kell haszonhúzónak tekintenie.

3. cikk

A haszonhúzók személyazonossága és illetősége

(1)   A Monacói Hercegség elfogadja a szükséges eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a kifizető számára a haszonhúzók és azok illetőségének e megállapodás alkalmazásában történő azonosítását.

(2)   E célból ezen eljárások a következőket foglalják magukban:

a)

a 2004. január 1-je előtt létrejött szerződéses jogviszonyok esetében a kifizető a rendelkezésére álló információk alapján, a 2. cikknek megfelelően megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát és illetőségét, amit a hivatalos személyazonossági okmány vagy bármely más, a személyazonosságot igazoló, írásos, a haszonhúzó fényképét magában foglaló hivatalos dokumentum tartalmaz;

b)

a 2004. január 1. után létrejött szerződéses jogviszonyok vagy szerződéses jogalap nélkül végrehajtott ügyletek esetében a kifizető a 2. cikk értelmében vett haszonhúzó személyazonosságát és illetőségét az útlevél vagy a hivatalos személyazonossági okmányban, illetve a haszonhúzó által bemutatott bármely okmány alapján állapítja meg. Azoknál a természetes személyeknél, akik az Európai Közösség egyik tagállama által kiállított útlevelet vagy hivatalos személyazonossági okmányt mutatnak be, és kijelentik, hogy egy, az Európai Közösségen és a Monacói Hercegségen kívüli államban bírnak illetőséggel, az illetőség megállapítása annak az országnak az illetékes hatósága által kiadott illetőségigazolás alapján történik, amelyben a természetes személy magát illetőséggel bírónak vallja. Amennyiben nem tudja bemutatni ezt az illetőségigazolást, úgy kell tekinteni, hogy az Európai Közösség azon tagállamában bír illetőséggel, amely az útlevelet vagy az egyéb hivatalos személyazonossági okmányt kiállította.

4. cikk

A kifizető fogalmának meghatározása

E megállapodás alkalmazásában „kifizetők” a Monacói Hercegségben: a bankok, a természetes és jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és olyan, állandó telephelyű külföldi társaságok, amelyek üzleti tevékenységük során harmadik személyek vagyoni eszközeit, elfogadják, birtokolják, befektetik vagy átruházzák, illetve – akár alkalomszerűen is – kamatot fizetnek vagy kamatot írnak jóvá.

5. cikk

Az illetékes hatóság fogalmának meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a Szerződő Felek „illetékes hatóságai” az I. mellékletben felsorolt hatóságok.

A harmadik országok esetében az illetékes hatóság az, amely adózási célokra illetőségigazolás kiállítására jogosult.

6. cikk

A kamat fogalmának meghatározása

(1)   E megállapodás alkalmazásában a „kamat”:

a)

valamennyi, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz kapcsolódó, vagy az ügyfelek betéteiből származó, számlára kifizetett vagy arra jóváírt kamat, függetlenül attól, hogy az jelzáloggal biztosított-e, vagy jogot ad-e a kötelezett nyereségében való részesedésre, valamint különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy adósságlevelekből származó jövedelem, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és jutalmakat. A késedelmes teljesítéshez kapcsolódó büntetőkamatok nem tekintendők kamatnak. A kereskedelmi vagy üzleti tevékenységen kívül, magánügyben eljáró természetes személyek közötti kölcsönügyletek kamatai azonban nem tartoznak a kamat meghatározásába;

b)

az a) pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat;

c)

a kamatkifizetésekből közvetlenül vagy egy, az irányelv 4. cikke (2) bekezdésében említett, az Európai Közösség egy tagállamában illetőséggel rendelkező közvetítőn keresztül keletkező jövedelmek, amelyeket a következők osztanak ki:

i.

az Európai Közösség egy tagállamában vagy a Monacói Hercegségben illetőséggel bíró kollektív befektetési vállalkozások;

ii.

az Európai Közösség valamely tagállamában illetőséggel bíró azon szervezetek, amelyek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdése szerinti választási lehetőséget gyakorolnak, és arról tájékoztatják a kifizetőt; valamint

iii.

a 19. cikkben említett területen kívüli illetőségű kollektív befektetési vállalkozások;

d)

a következő vállalkozások és szervezetek részvényeinek vagy üzletrészeinek értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor szerzett jövedelmek, amennyiben meglévő eszközeik több mint 40 %-át közvetlenül vagy közvetve más kollektív befektetési vállalkozásokon vagy a következőkben említett szervezeteken keresztül az a) pontban említett követelésekbe fektetik:

i.

az Európai Közösség valamely tagállamában vagy a Monacói Hercegségben illetőséggel bíró kollektív befektetési vállalkozások;

ii.

az Európai Közösség valamely tagállamában illetőséggel bíró azon szervezetek, amelyek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdése szerinti választási lehetőséget gyakorolnak, és arról tájékoztatják a kifizetőt; valamint

iii.

a 19. cikkben említett területen kívüli illetőségű kollektív befektetési vállalkozások.

(2)   Amennyiben a kifizető az (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem teljes összegét kamatnak kell tekinteni.

(3)   Amennyiben a kifizető az (1) bekezdés d) pontja tekintetében nem rendelkezik információval a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos arányt 40 % felettinek kell tekinteni.

Amennyiben a haszonhúzó által szerzett jövedelem összege nem meghatározható, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy visszaváltásából eredő jövedelemnek.

(4)   Nem tekinthető az (1) bekezdés c) és d) pontja értelmében vett kamatnak azon vállalkozások vagy szervezetek jövedelme, amelyek pénzeszközeik 15 %-áig terjedő mértékben az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelésekbe fektettek.

(5)   Az (1) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdésben említett százalékos arány 2011. január 1-jétől 25 %.

(6)   Az (1) bekezdés d) pontjában – valamint az (5) bekezdésben – említett százalékos arányt az érintett vállalkozások vagy szervezetek alapszabályában vagy létesítő dokumentumaiban meghatározott befektetési politikájára, és ilyen szabályok hiányában az érintett vállalkozások vagy szervezetek eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.

7. cikk

Forrásadó

(1)   Az Európai Közösség valamely tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzó esetén a Monacói Hercegség, e megállapodás 14. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, a 17. cikkben említett időpontot követő első három évben 15 %, a következő három évben 20 %, ezt követően pedig 35 % mértékű forrásadót von le.

(2)   A kifizető a forrásadót a következőképpen vonja le:

a)

a 6. cikk 1. bekezdésének a) pontja szerinti kamat esetében: a kifizetett vagy jóváírt kamat összegére;

b)

a 6. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti kamat esetében: az ezekben a bekezdésekben említett kamat vagy jövedelem összegére, vagy a kedvezményezett által viselt azonos hatású fizetési kötelezettség kivetésével az elidegenítésből, visszavásárlásból vagy visszaváltásból eredő jövedelem teljes összegére;

c)

a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamatfizetés esetében: az ebben a bekezdésben említett jövedelmek összegére.

(3)   A (2) bekezdés a), b) és c) pontjainak alkalmazásában a forrásadót a haszonhúzó a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, illetve üzletrész futamidejével, illetve fennállásával arányosan kell kivetni. Ha a kifizető a rendelkezésére bocsátott adatok alapján nem tudja meghatározni ezt az időtartamot, akkor úgy kell tekintenie a haszonhúzót, mintha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény vagy üzletrész teljes futamideje, illetve fennállása alatt rendelkezett volna, kivéve ha a haszonhúzó bizonyítékot szolgáltat ezek megszerzésének időpontjáról.

(4)   Az e megállapodásban megállapított forrásadón felül az ugyanazt a kamatot terhelő adókat és levonásokat az e cikk szerint kiszámított forrásadóból le kell vonni.

(5)   A forrásadó levonása egy Monacóban illetőséggel bíró kifizető részéről nem zárja ki, hogy az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a haszonhúzó adózás szerinti illetősége van, saját nemzeti jogának megfelelően adóztassa meg a jövedelmet. Abban az esetben, ha az adófizető egy, a Monacói Hercegségben illetőséggel bíró kifizető által kifizetett kamatjövedelmet tüntet fel az Európai Közösség azon tagállamának adóhatóságainak benyújtott bevallásában, ahol a lakóhelye van, a kamatot ott ugyanolyan mértékben és ugyanolyan általános feltételek mellett kell megadóztatni, mint az ezen tagállamban szerzett kamatokat.

8. cikk

A forrásadó megosztása

(1)   A Monacói Hercegség a 7. cikkben említett forrásadó levonásából származó bevételének 25 %-át megtartja, és annak 75 %-át az Európai Közösség azon tagállamának utalja át, ahol a kamatok haszonhúzója a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint illetőséggel bír.

(2)   Ezek az átutalások minden naptári évre vonatkozóan tagállamonként egyetlen ügylettel történnek, legkésőbb hat hónappal a Monacói Hercegség adóévének végét követően.

(3)   A Monacói Hercegség meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a bevételmegosztás rendszerének megfelelő működését.

A Monacói Hercegség e célból az érintett tagállamot megillető bevételeket az e megállapodás I. mellékletében megjelölt illetékes hatósághoz utalja át.

9. cikk

Önkéntes közzététel

(1)   A Monacói Hercegség megállapítja a 2. cikk alapján meghatározott haszonhúzó számára a 7. cikk szerinti forrásadó elkerülését lehetővé tévő eljárást, amely alapján a haszonhúzó felhatalmazza a Monacói Hercegségben illetőséggel bíró kifizetőjét, hogy tájékoztassa a kamatkifizetésekről a Monacói Hercegség illetékes hatóságát. Az ilyen felhatalmazás minden, a kifizető által a haszonhúzó részére teljesített kamatkifizetésre vonatkozik.

(2)   A haszonhúzó kifejezett felhatalmazása esetén a kifizető által szolgáltatott adatok legalább a következőket tartalmazzák:

a)

a haszonhúzó e megállapodás 3. cikkének megfelelően megállapított személyazonosságát és illetőségét;

b)

a kifizető nevét és címét;

c)

a haszonhúzó bankszámlaszámát, vagy ennek hiányában a kamatot eredményező hitelviszonyt megtestesítő értékpapír meghatározását; és

d)

a 6. cikknek megfelelően kiszámított kamat összegét.

(3)   Az illetékes hatóság a Monacói Hercegségben a (2) bekezdésben említett adatokat közli a haszonhúzó illetősége szerinti európai közösségi tagállam illetékes hatóságával. Az adott évben teljesített összes kamatkifizetésre vonatkozó adatokat évente legalább egyszer, a Monacói Hercegség adóévének végét követő hat hónapon belül kell közölni.

10. cikk

A kettős adóztatás elkerülése és/vagy a forrásadó visszafizetése

(1)   Az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a haszonhúzó adózás szerinti illetősége van, gondoskodik arról, hogy megszűnjön az ezen cikk (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a 7. cikkben említett forrásadó levonásából adódható kettős adózás.

(2)   Amennyiben a haszonhúzó által kapott kamat 7. cikkben említett forrásadója a Monacói Hercegségben egy kifizető által levonásra kerül, az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a haszonhúzó illetőséggel bír, a saját nemzeti jogának megfelelően a forrásadó összegével megegyező beszámítást biztosít. Amennyiben ez az összeg meghaladja az illetőség szerinti tagállam nemzeti joga szerint a forrásadó hatálya alá tartozó kamat teljes összege után fizetendő adó összegét, az illetőség szerinti tagállam a levont adó többletként jelentkező összegét – minden egyéb elszámolási mechanizmus vagy közigazgatási gyakorlat ellenére – visszatéríti a haszonhúzónak.

(3)   Amennyiben a 7. cikkben említett forrásadón kívül a haszonhúzó által kapott kamatot az e megállapodásban megállapítottakon felül egyéb adók és forrásadók terhelik, és az Európai Közösség illetőség szerinti tagállama a nemzeti jogának vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek megfelelően az ilyen adókra és forrásadókra vonatkozóan beszámítást biztosít, akkor az ilyen egyéb adókat és forrásadókat a (2) bekezdés szerinti eljárás alkalmazását megelőzően be kell számítani.

(4)   Az Európai Közösségnek az a tagállama, ahol a haszonhúzó adózási illetőséggel bír, a (2) és a (3) bekezdésben említett beszámítási rendszert a 7. cikkben említett forrásadó visszatérítésével helyettesítheti.

11. cikk

Hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok

(1)   A 17. cikkben említett időponttól kezdődően, és e megállapodás 14. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, mindaddig, amíg a Monacói Hercegség a 7. cikkben említett forrásadó levonását végzi, illetve az Európai Közösség legalább egy tagállama ilyen levonást alkalmaz, de legkésőbb 2010. december 31-ig, nem tekinthetők a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1-je előtt kerültek kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját az e tekintetben illetékes hatóságok ezen időpont előtt jóváhagyták – feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat.

Mindazonáltal mindaddig, amíg az Európai Közösségnek legalább egy tagállama hasonló rendelkezéseket alkalmaz, ennek a cikknek a rendelkezéseit 2010. december 31. után is alkalmazni kell azoknak a hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapíroknak a tekintetében:

amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és

amelyek esetében a kifizető a Monacói Hercegségben bír illetőséggel, és

amennyiben a kifizető az Európai Közösség egyik tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzó részére közvetlenül kamatot fizet ki vagy közvetlenül annak javára kamatot ír jóvá.

Amennyiben azonban valamennyi tagállam megszünteti a 7. cikkhez hasonló rendelkezések alkalmazását, e cikk rendelkezéseit csak a következő átruházható értékpapírokra vonatkozóan kell továbbra is alkalmazni:

amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és

amelyek esetében a kibocsátó kifizetője a Monacói Hercegségben bír illetőséggel, és

amennyiben ez a kifizető közvetlenül az Európai Közösség egyik tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzó részére kamatot fizet ki vagy közvetlenül annak javára kamatot ír jóvá.

Amennyiben egy kormány vagy ahhoz kapcsolódó, a II. mellékletben felsorolt hatóságként eljáró vagy nemzetközi szerződés által elismert szervezet által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen értékpapír kibocsátásának teljes egészét – amely az eredeti kibocsátásból és bármely további kibocsátásból áll – e megállapodás 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.

Amennyiben a fenti albekezdés által nem szabályozott kibocsátó által kibocsátott, a fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további kibocsátást a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak kell tekinteni.

(2)   Ez a cikk nem akadályozza azonban az Európai Közösség tagállamait és a Monacói Hercegséget abban, hogy az (1) bekezdésben említett, hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból eredő jövedelmeket a nemzeti joguknak megfelelően adóztassák.

12. cikk

Információcsere megkeresésre

(1)   A Monacói Hercegség és az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságai tájékoztatják egymást azokról a magatartásokról, amelyek az e megállapodás hatálya alá tartozó jövedelem tekintetében a megkeresett állam joga szerint adócsalásnak minősülnek.

Amennyiben a Monacói Hercegség a megkeresett állam, a következő cselekmények minősülnek a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatása tekintetében adócsalásnak:

hamis, hamisított vagy tartalmát tekintve pontatlan dokumentum használata azzal a szándékkal, hogy az elkövető kivonja magát, illetve megpróbálja kivonni magát a megtakarításokból származó kamatjövedelmekre kivetett adó teljes vagy részleges kifizetése alól. Az elkövetőt a monacói büntető törvénykönyv 26. cikke 4. pontjában említett, a ki nem fizetett adó összegének akár négyszeresében megállapítható pénzbírsággal és nyolc naptól két évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy e két büntetés egyikével büntetendő,

az a tény, ha bármely személy, akinek a megtakarításokból származó jövedelmére adót kell kivetni, a megfelelő összeget szándékosan nem, vagy annak csak egy részét tartja vissza; ez a cselekmény a monacói büntető törvénykönyv 26. cikke 4. pontjában előírt összegnek megfelelő pénzbírsággal büntetendő,

az a tény, ha bármely személy, akinek a megtakarításokból származó jövedelmeire adót kell kivetni, a beszedett összegeket szándékosan a maga vagy egy harmadik személy javára elsikkasztotta; ez a cselekmény a monacói büntető törvénykönyv 26. cikke 4. pontjában előírt összegnek megfelelő pénzbírsággal büntetendő,

az a tény, ha bármely személy csalárd módon jut a megtakarításokból származó jövedelmek adójának teljes vagy részleges visszatérítéséhez; a monacói büntető törvénykönyv 26. cikke 4. pontja szerinti, a jogtalanul szerzett összeg négyszeresében megállapítható pénzbírsággal és nyolc naptól két hónapig terjedő szabadságvesztéssel, vagy e két büntetés egyikével büntetendő.

Amennyiben valamennyi, a monacói büntető törvénykönyv 13. cikke 3. pontjában meghatározott feltételek ténylegesen teljesülnek, a fentiekben meghatározott megkeresett állam joga szerinti adócsalásokkal egyenértékű és azonos súlyú jogsértő cselekmények esetében is a tájékoztatásra vonatkozó, e cikkben meghatározott elveket kell alkalmazni.

Egy, az alábbi (3) bekezdésnek megfelelően kellően megalapozott megkeresésre a megkeresett állam tájékoztatást nyújt a megkereső állam által kezdeményezett, az adott államban adóköteles megtakarításokból származó jövedelmekkel kapcsolatban folyamatban lévő, közigazgatási, polgári vagy büntetőjogi eljárás tárgyát képező, fent említett cselekményekről.

Az e megállapodás 9. cikkének (2) bekezdésében említett információkat átadható információknak kell tekinteni.

(2)   A tájékoztatásra irányuló megkeresés teljesíthetőségének elbírálásakor nem a megkeresett, hanem a megkereső állam joga szerinti elévülési szabályokat kell alkalmazni. Semmilyen körülmények között nem lehet átadni a 2005. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos információkat.

(3)   A megkeresés megalapozottságának megállapítása céljából a megkereső fél illetékes hatóságának a következő információkat kell a megkeresett állam hivatalos nyelvén szolgáltatnia:

a)

a megkeresést foganatosító hatóság megnevezése;

b)

a tájékoztatás tárgyát képező természetes személy személyazonossága, annak bizonyítéka, hogy a megkereső államban bír adózási illetőséggel, valamint minden olyan dokumentum, az említett természetes személy vallomása és más részletes bizonyítékok, amelyek a megkereséshez alapot szolgáltattak;

c)

azon indokok, amelyek alátámasztják, hogy a kért információk a megkeresett fél vagy egy, a területén tartózkodó személy birtokában vannak, illetve ellenőrzése alatt állnak;

d)

egy nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a megkeresés megfelel a megkereső fél jogszabályainak, és különösen arra vonatkozóan, hogy az elévülési határidők tekintetében a megkeresés megengedhető;

e)

egy nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a megkereső fél az információk megszerzése érdekében valamennyi, a területén rendelkezésre álló és/vagy jogszabályai, illetve szabályozása által előírt eszközt igénybe vette, kivéve azokat, amelyek igénybevétele nehézségbe ütközne;

f)

egy nyilatkozat, amely megállapítja, hogy a megkereső fél tudomására jutott tények e fél joga szerint érdemleges és egybehangzó vélelmeket szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy adócsalás bűncselekményét vagy az (1) bekezdésben meghatározott, azzal egyenértékű jogsértést követtek el.

(4)   Amennyiben e megállapodásnak a megkeresés nem tesz eleget, a megkeresett fél megtagadhatja a kért információk átadását.

Minden, ilyen módon adott tájékoztatást bizalmasnak kell tekinteni, és az nem hozható a tudomására másnak, mint a Szerződő Fél azon illetékes személyeinek vagy hatóságainak, amelyek illetékességgel rendelkeznek az 1. cikkben említett kamatfizetések adóztatására. Ezek a személyek vagy hatóságok az így kapott információkról nyilvános bírósági eljárások vagy olyan bírósági határozatok alkalmával, amelyek tárgya ez az adókivetés – kizárólag a megkereső államban – nyilatkozatot tehetnek.

Az információk nem közölhetők semmilyen más személlyel vagy hatósággal, kivéve ha az információkat közlő Szerződő Fél illetékes hatósága ehhez előzetesen írásos hozzájárulását adta.

13. cikk

Konzultáció és felülvizsgálat

(1)   Amennyiben e megállapodás értelmezését vagy alkalmazását illetően a Monacói Hercegség illetékes hatósága és az Európai Közösség tagállamainak az 5. cikknek megfelelő egy vagy több más hatósága között nézeteltérés merül fel, ezeknek a hatóságoknak törekedniük kell annak kölcsönös egyeztetéssel történő megoldására. Konzultációik eredményeiről haladéktalanul értesítik az Európai Közösségek Bizottságát és a többi tagállam illetékes hatóságait.

Értelmezési kérdésekkel kapcsolatosan a Bizottság, az illetékes hatóságok bármelyikének kérésére, részt vehet a konzultációban.

(2)   A fenti (1) bekezdés rendelkezései mellett, a Szerződő Felek bármely Szerződő Fél kérelmére, de legalább háromévente konzultációt folytatnak ezen megállapodás gyakorlati működésének felülvizsgálata és – amennyiben a Szerződő Felek azt szükségesnek ítélik – javítása céljából.

A Szerződő Felek egyetértenek az e megállapodás tárgyát képező területet érintő nemzetközi fejlemények jelentőségében, és amennyiben szükséges, az e bekezdésben előírt konzultációk alkalmával egyeztetnek egymással annak megvizsgálása érdekében, hogy e fejlemények fényében szükség van-e a megállapodás módosítására.

(3)   A tagállamok és a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatása terén a Monacói Hercegséggel azonos kötelezettségek alá eső harmadik országok és a tagállamok közötti kétoldalú megállapodások megkötésére való tekintettel, a Monacói Hercegség megvizsgálja a 12. cikkben meghatározott elvek alkalmazási területét és végrehajtási feltételeit az említett cikkben meghatározott adócsalás bűncselekményével egyenértékű és azonos súlyú jogsértések elkövetése esetén. A Monacói Hercegség e célból konzultációkat kezd az Európai Közösségek Bizottságával.

(4)   A konzultációt a kérelmet követő egy hónapon belül, vagy sürgős esetekben a lehető legkorábbi időpontban tartják meg.

(5)   A fent említett konzultáció céljából, mindkét Szerződő Fél tájékoztatja a másikat azokról a fejleményekről, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják e megállapodás megfelelő működését. Ezek közé tartozhat bármely, a Szerződő Felek egyike és egy harmadik ország között létrejött, vonatkozó megállapodás is.

14. cikk

Alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése

(1)   E megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok – a (Gazdasági és Pénzügyi) Tanács által az Európai Tanács 2000. június 19–20-i, santa maria da feira-i ülésére készített jelentésben említett – függő és társult területei, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Liechtenstein, Svájc és San Marino valamennyien olyan rendelkezéseket fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak vagy egyenértékűek a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben vagy az e megállapodásban foglaltakkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontokat írnak elő.

(2)   A Szerződő Felek legalább hat hónappal a 17. cikkben említett időpontot megelőzően közös megegyezéssel megállapítják, hogy a vonatkozó szabályoknak az érintett harmadik országokban és az érintett függő vagy társult területeken történő hatálybalépésének az (1) bekezdésben meghatározott feltétele teljesült-e. Amennyiben a Szerződő Felek megállapítják, hogy a feltétel nem fog teljesülni, a 17. cikk céljából közös megegyezéssel új időpontot fogadnak el. Az Európai Közösség e célból értesíti a Monacói Hercegséget arról, hogy az Európai Közösség tagállamai, az érintett függő vagy társult területek és harmadik államok az azonos vagy egyenértékű intézkedéseket ténylegesen végrehajtották.

(3)   Intézményi rendelkezéseinek sérelme nélkül, és az előzőekre is figyelemmel, Monaco ezt a megállapodást a 17. cikkben említett időpontig végrehajtja, és erről értesíti az Európai Közösséget.

(4)   Bármely Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett értesítés útján azonnali hatállyal felfüggesztheti e megállapodás vagy a megállapodás bármely részének alkalmazását, amennyiben a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv, vagy az irányelv egy részének alkalmazása a közösségi joggal összhangban átmenetileg szünetel vagy véglegesen megszűnik, illetve ha valamely tagállam az irányelv végrehajtási jogszabályainak alkalmazását felfüggeszti.

(5)   Bármelyik Szerződő Fél szintén felfüggesztheti ezen megállapodás alkalmazását a többi Szerződő Félhez intézett értesítés útján, ha a fent említett öt ország (Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Liechtenstein, Svájc és San Marino) vagy az Európai Közösség tagállamainak a (2) bekezdésben említett függő vagy társult területei egyike a későbbiekben megszünteti a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben említett, azonos vagy egyenértékű intézkedések alkalmazását. Az alkalmazás felfüggesztésére legkorábban az értesítést követő két hónap elteltével kerülhet sor. Ezt a megállapodást újra alkalmazni kell, amint a szabályok ismét hatályossá válnak.

15. cikk

Egyéb helyszínek/ázsiai helyszín

Az Európai Közösség a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben megállapított átmeneti időszak alatt megbeszéléseket kezd más jelentős pénzügyi helyszínekkel, azzal a céllal, hogy az érintett joghatóságok az Európai Közösségen belül alkalmazott szabályokkal egyenértékű rendelkezéseket fogadjanak el és hajtsanak végre.

16. cikk

Aláírás, hatálybalépés és felmondás

(1)   E megállapodás megkötésének feltétele, hogy azt a Szerződő Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítsék vagy jóváhagyják. A Szerződő Felek kölcsönösen értesítik egymást ezen eljárások végrehajtásáról. E megállapodás az utolsó értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

(2)   E megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg azt egy Szerződő Fél fel nem mondja.

(3)   Bármely Szerződő Fél felmondhatja ezt a megállapodást a másik Szerződő Félhez intézett értesítés útján. Ebben az esetben a megállapodás az értesítés kézbesítésének napját követő tizenkét hónap elteltével hatályát veszti.

17. cikk

Alkalmazási rendelkezések

A 14. cikk sérelme nélkül, a Szerződő Felek végrehajtják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek e megállapodás 2005. július 1-jétől kezdődő alkalmazásához.

18. cikk

Követelések és záróelszámolás

(1)   E megállapodás megszűnése, vagy alkalmazásának részleges vagy teljes felfüggesztése a harmadik személyek által a 10. cikknek megfelelően benyújtott követeléseket nem érinti.

(2)   Monaco e megállapodás alkalmazhatóságának végét megelőzően minden esetben záróelszámolást készít, és az Európai Közösség tagállamai részére zárókifizetést teljesít.

19. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről Monaco területén.

20. cikk

Mellékletek

(1)   A két melléklet a megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.

(2)   Az I. mellékletben található illetékes hatóságok listáját az a) pontban említett hatóságokra vonatkozóan Monaco a másik Szerződő Fél értesítésével egyszerűen módosíthatja, a többi hatóságra vonatkozóan a Közösség módosíthatja a listát.

A II. mellékletben felsorolt kapcsolódó szervezetek listája kölcsönös megegyezéssel módosítható.

21. cikk

Nyelvek

(1)   Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2)   A máltai nyelvi változatot a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. E nyelvi változat az (1) bekezdésben említett szövegekkel megegyezően hiteles.

EN FE DE LO CUAL, los plenipotenciarios abajo firmantes suscriben el presente Acuerdo.

NA DŮKAZ ČEHOŽ připojili níže podepsaní zplnomocnění zástupci k této smlouvě své podpisy.

TIL BEKRÆFTELSE HERAF har undertegnede befuldmægtigede underskrevet denne aftale.

ZU URKUND DESSEN haben die unterzeichneten Bevollmächtigten ihre Unterschriften unter dieses Abkommen gesetzt.

SELLE KINNITUSEKS on täievolilised esindajad käesolevale lepingule alla kirjutanud.

ΣΕ ΠΙΣΤΩΣΗ ΤΩΝ ΑΝΩΤΕΡΩ, οι υπογράφοντες πληρεξούσιοι έθεσαν την υπογραφή τους κάτω από την παρούσα συμφωνία.

IN WITNESS WHEREOF, the undersigned Plenipotentiaries have signed the present Agreement.

EN FOI DE QUOI, les plénipotentiaires soussignés ont apposé leurs signatures au bas du présent accord.

IN FEDE DI CHE, i plenipotenziari sottoscritti hanno apposto la propria firma in calce al presente accordo.

TO APLIECINOT, attiecīgi pilnvarotas personas ir parakstījušas šo nolīgumu.

TAI PALIUDYDAMI, šį Susitarimą pasirašė toliau nurodyti įgaliotieji atstovai.

A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e megállapodást alább kézjegyükkel látták el.

B'XIEHDA TA' DAN, il-Plenipotenzjari hawn taħt iffirmati ffirmaw dan il-Ftehim.

TEN BLIJKE WAARVAN de ondergetekende gevolmachtigden hun handtekening onder deze overeenkomst hebben geplaatst.

NA DOWÓD CZEGO niżej podpisani pełnomocnicy podpisali niniejszą Umowę.

EM FÉ DO QUE, os plenipotenciários abaixo assinados apuserem as suas assinaturas no final do presente Acordo.

NA DÔKAZ ČOHO dolupodpísaní splnomocnení zástupcovia podpísali túto dohodu.

V POTRDITEV TEGA so spodaj podpisani pooblaščenci podpisali ta sporazum.

TÄMÄN VAKUUDEKSI allamainitut täysivaltaiset edustajat ovat allekirjoittaneet tämän sopimuksen.

TILL BEVIS HÄRPÅ har undertecknade befullmäktigade undertecknat detta avtal.

Hecho en Bruselas, el siete de diciembre del dos mil cuatro.

V Bruselu dne sedmého prosince dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Bruxelles, den syvende december to tusind og fire.

Geschehen zu Brüssel am siebten Dezember zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta detsembrikuu seitsmendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις εφτά Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Brussels on the seventh day of December in the year two thousand and four.

Fait à Bruxelles, le sept décembre deux mille quatre.

Fatto a Bruxelles, addì sette dicembre duemilaquattro.

Briselē, divi tūkstoši ceturtā gada septītajā decembrī.

Pasirašyta du tūkstančiai ketvirtų metų gruodžio septintą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kettőezer negyedik év december hetedik napján.

Magħmul fi Brussel fis-seba' jum ta' Diċembru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Brussel, de zevende december tweeduizendvier.

Sporządzono w Brukseli dnia siódmego grudnia roku dwutysięcznego czwartego.

Feito em Bruxelas, em sete de Dezembro de dois mil e quatro.

V Bruseli siedmeho decembra dvetisícštyri.

Podpisano v Bruslju, dne sedmega decembra leta dva tisoč štiri.

Tehty Brysselissä seitsemäntenä päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Bryssel den sjunde december tjugohundrafyra.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Image

Pour la Principauté de Monaco

Image

I. MELLÉKLET

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK LISTÁJA

E megállapodás alkalmazásában „illetékes hatóságok” a következők:

a)

a Monacói Hercegségben: a kormány pénzügyi és gazdasági tanácsosa vagy meghatalmazott képviselője;

b)

a Belga Királyságban: De Minister van Financiën/Le Ministre des Finances vagy meghatalmazott képviselője;

c)

a Cseh Köztársaságban: Ministr financí vagy meghatalmazott képviselője;

d)

a Dán Királyságban: Skatteministeren vagy meghatalmazott képviselője;

e)

a Németországi Szövetségi Köztársaságban: Der Bundesminister der Finanzen vagy meghatalmazott képviselője;

f)

az Észt Köztársaságban: Rahandusminister vagy meghatalmazott képviselője;

g)

a Görög Köztársaságban: Ο Υπουργός Οικονομίας και Οικονομικών vagy meghatalmazott képviselője;

h)

a Spanyol Királyságban: El Ministro de Economía y Hacienda vagy meghatalmazott képviselője;

i)

a Francia Köztársaságban: Le Ministre chargé du budget vagy meghatalmazott képviselője;

j)

Írországban: The Revenue Commissioners vagy azok meghatalmazott képviselője;

k)

az Olasz Köztársaságban: Il Capo del Dipartimento per le Politiche Fiscali vagy meghatalmazott képviselője;

l)

Cipruson: Υπουργός Οικονομικών vagy meghatalmazott képviselője;

m)

a Lett Köztársaságban: Finanšu ministrs vagy meghatalmazott képviselője;

n)

a Litván Köztársaságban: Finansų ministras vagy meghatalmazott képviselője;

o)

a Luxemburgi Nagyhercegségben: Le Ministre des Finances vagy meghatalmazott képviselője, a 12. cikk alkalmazásában azonban az illetékes hatóság a „le Procureur Général d’État luxemburgeois”;

p)

a Magyar Köztársaságban: a pénzügyminiszter vagy meghatalmazott képviselője;

q)

a Máltai Köztársaságban: Il-Ministru responsabbli għall-Finanzi vagy meghatalmazott képviselője;

r)

a Holland Királyságban: De Minister van Financiën vagy meghatalmazott képviselője;

s)

az Osztrák Köztársaságban: Der Bundesminister für Finanzen vagy meghatalmazott képviselője;

t)

a Lengyel Köztársaságban: Minister Finansów vagy meghatalmazott képviselője;

u)

a Portugál Köztársaságban: O Ministro das Finanças vagy meghatalmazott képviselője;

v)

a Szlovén Köztársaságban: Minister za finance vagy meghatalmazott képviselője;

w)

a Szlovák Köztársaságban: Minister financií vagy meghatalmazott képviselője;

x)

a Finn Köztársaságban: Valtiovarainministeriö/Finansministeriet vagy meghatalmazott képviselője;

y)

a Svéd Királyságban: Chefen för Finansdepartementet vagy meghatalmazott képviselője;

z)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában és azokon az európai területeken, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős: a Commissioners of Inland Revenue vagy azok meghatalmazott képviselője, valamint az a gibraltári illetékes hatóság, amelyet az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek 2000. április 19-én megküldött értesítésben foglalt, a gibraltári hatóságoknak az EU és EK jogi eszközökkel és a vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos jogköréről elfogadott szabályozással összhangban kijelöl, amely értesítés egy példányát az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága megküldi a Monacói Hercegségnek, és amelyet e megállapodásra alkalmazni kell.

II. MELLÉKLET

A KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK LISTÁJA

E megállapodás 11. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők „kapcsolódó, hatóságként eljáró vagy nemzetközi szerződés által elismert szervezet”-nek:

 

AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI SZERVEZETEK:

 

Belgium

Vlaams Gewest (Flamand régió)

Région wallonne (Vallon régió)

Région de Bruxelles-Capitale/Brussels Hoofstedelijk Gewest (Brüsszel főváros)

Communauté française (Francia Közösség)

Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)

Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)

 

Spanyolország

Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)

Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)

Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)

Junta de Castilla-La Mancha (Castilla-La Mancha regionális kormánya)

Junta de Castilla-León (Castilla-León regionális kormánya)

Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)

Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)

Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)

Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)

Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)

Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)

Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)

Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)

Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi közösség kormánya)

Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)

Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)

Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)

Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)

Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)

Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek szigettanácsa)

Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigettanácsa)

Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)

Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)

Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)

 

Görögország

Оργανισμός Тηλεπικοινωνιών Ελλάδος (Görögország Távközlési Szervezete)

Оργανισμός Σιδηροδρόμων Ελλάδος (Görögország Vasútszervezete)

Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού (Állami Villamosenergia-vállalat)

 

Franciaország

La Caisse d’amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési Pénztár)

Agence française de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)

Réseau ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)

Caisse nationale des autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)

Assistance publique hôpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)

Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)

Entreprise minière et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)

 

Olaszország

régiók

megyék

járások

Cassa Depositi e Prestiti (Betéti és Kölcsönpénztár)

 

Lettország

Pašvaldības (helyi önkormányzatok)

 

Lengyelország

gminy (falvak)

powiaty (kerületek)

województwa (megyék)

związki gmin (falvak társulásai)

związki powiatów (kerületek társulásai)

związki województw (megyék társulásai)

miasto stołeczne Warszawa (Varsó főváros)

Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség)

Agencja Nieruchomości Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)

 

Portugália

Região Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)

Regiăo Autónoma dos Açores (Açores autonóm régiója)

törvényhatóságok

 

Szlovákia

mestá a obce (törvényhatóságok)

Železnice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)

Štátny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)

Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)

Vodohospodárska výstavba (Vízgazdasági Építőtársaság)

 

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK:

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

Európai Beruházási Bank

Ázsiai Fejlesztési Bank

Afrikai Fejlesztési Bank

Világbank/IBRD/IMF

Nemzetközi Pénzügyi Társaság

Amerika-közi Fejlesztési Bank

Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap

Euratom

Európai Közösség

Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)

Eurofirma

A 11. cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.

 

HARMADIK ÁLLAMOKBELI SZERVEZETEK:

 

Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:

1.

a nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervezetnek minősül;

2.

az ilyen közjogi szervezet olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javakat és szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz;

3.

az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó;

4.

az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.


Az Európai Közösség és a Monacói Hercegség közötti

SZÁNDÉKNYILATKOZAT

A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: az irányelv) meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezéseket megállapító megállapodás megkötésekor az Európai Bizottság és a Monacói Hercegség aláírták ezt a megállapodást kiegészítő szándéknyilatkozatot.

Amennyiben az egyik Fél jelentős eltéréseket állapít meg az információcsere teljesítésében, amelyek következtében a megállapodás nyilvánvalóan nem alkalmazható méltányos módon, a Szerződő Felek haladéktalanul konzultálnak egymással annak érdekében, hogy meghatározzák az egyenlő bánásmód biztosításához szükséges részletes feltételeket. Az Európai Közösségek Bizottsága e konzultációkról azonnal jelentést készít a Tanácsnak, és javaslatokat tesz az egyenlő bánásmód visszaállításához szükséges intézkedésekre. Az ehhez szükséges időszak alatt valamennyi, a megállapodás 12. cikkének megfelelően megfogalmazott és az e bekezdés alkalmazásának alapját képezők megkeresésekkel azonos természetű információkérést az említett konzultációk keretében vizsgálnak meg.

Amennyiben jelentős eltérést állapítanak meg a 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv és a megállapodás alkalmazási területe között ez utóbbi 4. és 6. cikkének tekintetében, a Szerződő Felek a megállapodás 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően haladéktalanul konzultálnak egymással az e megállapodásban előírt rendelkezések egyenértékűségének fenntartása érdekében.

E szándéknyilatkozat aláírói kijelentik, hogy az első albekezdésben említett megállapodás és e szándéknyilatkozat egy kiegyensúlyozott és elfogadható megállapodás, amely védi a Felek érdekeit. Ebből következően jóhiszeműen alkalmazni fogják azokat a rendelkezéseket, amelyekről megállapodtak, és tartózkodni fognak az olyan egyoldalú intézkedésektől, amelyek ezt a megállapodás jogos indok nélkül veszélyeztetnék.

Az Európai Közösség a Monacói Hercegség kormányával kész megvizsgálni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik egyes pénzügyi és biztosítási szolgáltatási eszközök területén a Monaco és a Közösség közötti cserék megerősítését, miután megállapítást nyer, hogy az alkalmazandó prudenciális szabályok és az érintett monacói szereplők felügyeleti intézkedései alkalmasak a szóban forgó szektorokban a belső piac megfelelő működésének biztosítására. Ennélfogva és a Közösségnek a korábbi, hasonló megkeresések tekintetében elfogadott külső politikájával összhangban egy esetleges megállapodás előfeltétele, hogy a Monacói Hercegség az érintett tevékenységi szektorokban átvegye és végrehajtsa a meglévő vagy jövőbeni közösségi vívmányokat. Ugyancsak elő kell irányozni, hogy a Monacói Hercegség más, meglévő vagy jövőbeni, a szóban forgó szektorokban a belső piac megfelelő működéséhez szükséges – például a verseny szabályozásával és az adóztatással kapcsolatos – intézkedéseket is végrehajtson.

E szándéknyilatkozat aláírói tudomásul veszik, hogy az adócsalás meghatározása csak a megállapodás keretében a megtakarítások adóztatására vonatkozik.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 7-én, készült két-két eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

A máltai nyelvi változatot az aláírók levélváltás útján hitelesítik. Ez az előző bekezdésben említett nyelvi változatokkal megegyezően hiteles.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Image

Pour la Principauté de Monaco

Image


Bizottság

21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/70


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. szeptember 8.)

a Franciaország által tervezett, a Société Nationale Maritime Corse-Méditerranée (SNCM) hajózási társaság szerkezetátalakításához nyújtandó támogatásról szóló, 2003. július 9-i bizottsági határozat módosításáról

(az értesítés a B(2004) 3359. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/36/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdése első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a 2004/166/EK bizottsági határozatra (1) és különösen annak 2. cikkére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás áttekintése

(1)

A Bizottság 2003. július 9-én határozatot (a továbbiakban „végső határozat”), fogadott el a Franciaország által tervezett, a Société Nationale Maritime Corse-Méditerranée (SNCM) hajózási társaság szerkezetátalakításához nyújtandó támogatásról, mely határozatban a bejelentett támogatás egy részét, bizonyos feltételeknek történő megfelelés mellett, a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősítette. E feltételek részeként a végső határozat 2. cikke feltételként írja elő azt, hogy 2006. december 31-ig az SNCM nem szerezhet be új hajókat, és nem írhat alá építési, megrendelési vagy bérletbe adási szerződéseket új hajókra vagy felújított hajókra. Az SNCM így csak azt a tizenegy hajót működtetheti, melyekkel a vállalat a végső határozat meghozatalakor már rendelkezett, melyek név szerint: Napoléon Bonaparte, Danielle Casanova, Île de Beauté, Corse, Liamone, Aliso, Méditerranée, Pascal Paoli, Paglia Orba, Monte Cinto és Monte d'Oro. E cikk utolsó bekezdése előírja, hogy „amennyiben az SNCM-nek rajta kívül álló okokból 2006. december 31. előtt ki kell cserélnie valamely hajóját, a Bizottság Franciaország által kellőképpen megindokolt értesítés alapján engedélyezhet ilyen cserét.

(2)

A francia hatóságok 2004. június 23-án kelt levelükben (2) engedélyt kértek a Bizottságtól, hogy a végső határozat fent említett 2. cikkében szereplő hajólistában az Alisco hajót kicserélhessék az Asco hajóval. Továbbá, mivel az SNCM nehézségekbe ütközött az Asco hajó eladása során, a francia hatóságok arra kérték a Bizottságot, hogy az a szerkezetátalakítási tervben leírtakkal ellentétben (3) engedélyezze, hogy az SNCM vagy az Aliso hajót vagy az Ascot hajót adja el.

1.2.   Az intézkedés megnevezése

(3)

Az intézkedés a „Franciaország által tervezett, a SNCM hajózási társaság szerkezetátalakításához nyújtandó támogatásról szóló, 2003. július 9-i végső határozat módosításai” elnevezést kapja.

1.3.   Az intézkedés kedvezményezettjei

(4)

Emlékeztetőként, a szerkezetátalakítási támogatás kedvezményezettje az SNCM francia hajózási társaság, amely a Franciaország (kontinens) és Korzika illetve Észak-Afrika között biztosítja a szolgáltatást. A javasolt módosítások kedvezményezettje tehát az SNCM lesz.

1.4.   A módosítások célja

(5)

A javasolt módosítások fő célkitűzése egyrészt az, hogy lehetővé tegye az SNCM számára, hogy az Asco helyett használhassa az Aliso-t azon hajólista módosításával, melyen szereplő hajók használatát a végső határozat 2. cikkének megfelelően engedélyezték az SNCM számára, másrészt hogy megkönnyítse a végső határozatban meghatározott negyedik hajó eladását azáltal, hogy a potenciális vevők választhatnak a két azonos hajó az Aliso és az Asco között.

2.   A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETES LEÍRÁSA

2.1.   Javaslat az Aliso-nak az Asco-val történő felcserélésére

(6)

A francia hatóságok 2004. június 23-i levelükben azt javasolták, hogy cseréljék ki az Aliso-t az Asco-val azon hajólistán, melyen szereplő hajók használatára az SNCM a szerkezetátalakítás teljes idejére engedélyt kapott. A listát részletesen a 2003. július 9-i végső határozat 2. cikkének (2) bekezdése írja le. Emlékeztetőként, az Asco nagy sebességű hajót a francia hatóságok kérelmének időpontjában még nem adták el.

(7)

A francia hatóságok által kérvényezett cserét az a szándék vezérli, hogy megkönnyítsék a hajók egyikének eladását, tekintettel azon nehézségekre, melyekkel az SNCM az Asco nagysebességű hajó eladásakor találkozott.

(8)

A francia hatóságok továbbá benyújtották a Marseille-i kikötői hatóságok igazolását arról, hogy az Aliso hajó 2003. november 2-a óta a kikötőben horgonyoz.

2.2.   Javaslat annak engedélyezésére, hogy az SNCM akár az Ascot, akár az Alisot eladhassa

(9)

A francia hatóságok kérvényezték továbbá, hogy a szerkezetátalakítási terv keretében az SNCM eladhassa akár az Asco-t, akár az Aliso-t a potenciális vevők igényei függvényében.

3.   A JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOK ÉRTÉKELÉSE

3.1.   Javaslat az Alison-nak az Asco-val történő felcserélésére

(10)

A Bizottság először is megállapítja, hogy az Asco és az Aliso hajók két ún. „sistership”, azaz olyan testvérhajók, melyeket ugyanaz a hajógyár készített, ugyanazon tervek alapján. A két hajónak azonosak a méreteik, ugyanaz a formájuk és a teljesítményük.

(11)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a két hajó felcserélésének nem célja, hogy az SNCM kapacitását növeljék, továbbá hogy a végső határozat hatálya így nem sérül, különösen az említett határozat 2. cikkében említett azon feltétel tekintetében, mely a támogatott társaság kapacitását korlátozza.

(12)

Továbbá, a Bizottság emlékeztet rá, hogy az engedélyezett flotta összetételén csak az SNCM-en kívül álló okokból lehet módosítani. Adott esetben a Bizottság azon a véleményen van, hogy azon problémák, melyekkel az SNCM az Asco hajó eladása kapcsán szembetalálja magát, függetlenek a támogatott társaság akaratától és a végső határozat elfogadásakor még nem voltak előre láthatóak.

3.2.   Vagy az Asco vagy az Aliso SNCM részéről történő eladását engedélyező javaslat hatásai

(13)

A Bizottság továbbá szintén úgy ítéli meg, hogy amennyiben az SNCM találna vevőt az Aliso-ra az Asco helyett, az Aliso eladásának hatása az SNCM kapacitása tekintetében megegyezne az Asco eladásának hatásával, és hogy a francia hatóságok azon kötelezettségvállalásai, miszerint megfelelnek a szerkezetátalakítási tervnek, teljesítve lennének az SNCM működő flottája négy hajójának eladása tekintetében. Végeredményben, a szerkezetátalakítási tervben előírt négy hajóra vonatkozó eladásból hármat már eladott az SNCM.

(14)

A Bizottság úgy véli, hogy amennyiben az SNCM az Aliso-t adja el az Asco helyett, a szerkezetátalakítási tervben előírtaknak megfelelő négy hajó eladására vonatkozó feltétel teljesítettnek tekintendő.

4.   KÖVETKEZTETÉSEK

(15)

Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a francia hatóságok által kért módosítások nem módosítják a végső határozat rendelkezéseinek hatályát, és hogy a feltőkésítés formájában nyújtott szerkezetátalakítási támogatás, az így módosított feltételeknek történő szigorú megfelelés mellett, összeegyeztethető marad a közös piaccal.

(16)

A Bizottság felkéri Franciaországot, hogy

a lehető leghamarabb, és legkésőbb ennek a határozatnak a kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, pontosítsa azon elemeket, melyekről úgy véli, hogy azokat a 659/1999/EK (4) rendelet 25. cikkének értelmében érinti a szakmai titoktartási kötelezettség,

a lehető legrövidebb határidőn belül értesítse a támogatás kedvezményezettjét e határozatról, titkosítva adott esetben azon elemeket, melyekről úgy véli, hogy azok a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak, és melyeknek a támogatás kedvezményezettje számára történő közlése sértené az érdekelt felek valamelyikét, továbbá hogy a kedvezményezett számára átadott példányban tüntesse fel azon egyéb elemeket, melyekről úgy véli, hogy azok nem tartoznak a szakmai titoktartási kötelezettség alá, és amelyeket nem titkosít.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 2004/166/EK bizottsági határozat 2. cikkének (2) bekezdésében az „Aliso” szó helyébe az „Asco” szó lép.

(2)   Az említett határozat 97. pontjának utolsó bekezdésében az „Asco nagysebességű hajó” szavak helyébe az „akár az Asco nagysebességű hajó, akár annak ikerhajója az Aliso nagysebességű hajó” szavak lépnek.

2. cikk

A határozat címzettje a Francia Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2004. szeptember 8-án.

a Bizottság részéről

Loyola DE PALACIO

alelnök


(1)  HL L 61., 2004.2.27., 13. o.

(2)  A Bizottság szervezeti egységei által TREN(2004) A /26015 referencia alatt bejegyezve.

(3)  Lásd a végső határozat 97. pontját.

(4)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/73


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. október 29.)

az Európai Műszaki és Tudományos Központ (CTSE) létrehozásáról és az euro-érmék hamisítás elleni védelme érdekében tett technikai intézkedések összehangolásáról

(2005/37/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

tekintettel a hamis euro-érmékkel kapcsolatos vizsgálatról és együttműködésről szóló, 2003. december 8-i 2003/861/EK tanácsi határozatra (1) valamint a hamis euro-érmékkel kapcsolatos vizsgálatról és együttműködésről szóló 2003/861/EK határozat hatályának az eurót közös valutaként be nem vezető országokra történő kiterjesztéséről szóló, 2003. december 8-i 2003/862/EK tanácsi határozatra (2),

mivel:

(1)

Az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet (3) és különösen annak 5. cikke előírja, hogy a hamis euro-érméket az egyes tagállamok nemzeti érmeszakértői központjai (CNAC) és a Európai Műszaki és Tudományos Központ (CTSE) elemzi és osztályozza. Az 1339/2001/EK rendelet (4) kiterjeszti az 1338/2001/EK rendelet 1–11. cikkeinek hatályát azon tagállamokra, melyek nem vezették be az eurót közös valutaként.

(2)

A CTSE tevékenységét a Tanács elnöke és a francia pénzügyminiszter közötti, 2000. február 28-i és június 9-i levélváltásnak megfelelően 2001. október óta a Bizottság által nyújtott igazgatási támogatás és irányítás segítségével átmenetileg a Párizsi Pénzverdében végzi.

(3)

Az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program létrehozásáról szóló, 2001. december 17-i 2001/923/EK határozatnak (5) és az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program „a Periklész-program” létrehozásáról szóló határozat hatályának az eurót közös valutaként be nem vezető országokra történő kiterjesztéséről szóló, 2001. december 17-i 2001/924/EK határozatnak (6) megfelelően a CTSE hozzájárul a „Periklész-program” célkitűzéseinek megvalósításához.

(4)

A 2003/861/EK tanácsi határozat 1. cikke előírja, hogy a Bizottság létrehozza az Európai Műszaki és Tudományos Központot, továbbá biztosítja annak működését és az illetékes műszaki hatóságok által az euro-érmék pénzhamisítás elleni védelme érdekében hozott intézkedések összehangolását. A 2003/862/EK tanácsi határozat 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a hamis euro-érmékkel kapcsolatos vizsgálatról és együttműködésről szóló 2003/861/EK tanácsi határozat hatálya kiterjed az eurót közös valutaként be nem vezető országokra is.

(5)

A francia hatóságok a francia pénzügyminiszter 2004. szeptember 6-i levele által elkötelezték magukat, hogy fenntartják a jelenlegi költségmegosztást a Párizsi Pénzverde és a Bizottság között. A Bizottság csalás elleni küzdelemmel megbízott tagja és a francia pénzügyminiszter közötti, a CTSE-nek a hamis euro-érmék elemzésére és osztályozására történő végleges felállításáról szóló levélváltás újrafogalmazza azon működési alapelveket, melyek alapján a CTSE tevékenységét végezte a Párizsi Pénzverdében átmeneti jelleggel történő működése során, a Tanács elnöke és a francia pénzügyminiszter közötti 2000. február 28-i és június 9-i levélváltásnak megfelelően.

(6)

Ezenkívül továbbra is folyamatosan tájékoztatni kell a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, az Európai Központi Bankot, az Europolt, illetve az illetékes nemzei hatóságokat a CTSE tevékenységeiről és az euro-érmék hamisításának helyzetéről.

(7)

Helyénvaló következésképpen a CTSE-t a Bizottságon belül Brüsszelben az Európai Csaláselleni Hivatalhoz (OLAF) csatolva felállítani.

(8)

Az illetékes műszaki hatóságok által az euro-érmék hamisítás elleni védelme érdekében hozott intézkedések Bizottság általi összehangolása magában foglalja a hamis euro-érmék vizsgálati módszereit, a hamis euro-érmék új eseteinek tanulmányozását, a következmények értékelését, a CNAC és a CTSE tevékenységeiről történő kölcsönös tájékoztatást, a hamis pénzérmék tekintetében történő külső kommunikációt, a hamis pénzérmék pénzvizsgáló készülékkel történő kiszűrését, illetve a hamis pénzérmékkel kapcsolatos bármilyen technikai probléma tanulmányozását.

(9)

Ezen összehangolás megköveteli, hogy a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottságon (7) belül folytassák annak a pénzérmék hamisítása területén szakosodott szakértői csoportnak a munkáját, mely a CNAC és a CTSE illetékeseiből áll, és amelyet a Bizottság igazgat és elnököl, biztosítva mindeközben a CEF rendszeres tájékoztatását.

(10)

A 2003/861/EK és a 2003/862/EK tanácsi határozat végrehajtása érdekében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Műszaki és Tudományos Központot (CTSE) létrehozzák a Bizottságon belül Brüsszelben, az OLAF-hoz csatolva.

2. cikk

A CTSE az 1338/2001/EK rendelet 5. cikkének megfelelően elemzi és osztályozza az összes új, hamis érmetípust. Hozzájárul továbbá a „Periklész” közösségi cselekvési program céljainak eléréséhez a 2001. december 17-i 2001/923/EK rendelet 4. cikkének megfelelően. Segítséget nyújt a nemzeti érmeszakértői központoknak (CNAC), illetve a rendőri szerveknek, továbbá együttműködik a megfelelő hatóságokkal a hamis euro-érmék elemzése és a védelem megerősítése érdekében.

3. cikk

Az CTSE működési alapelvei a következők:

az érmék elemzése céljából a Bizottság személyzete tagjait kihelyezheti a Párizsi Pénzverde mellé, annak eszközei használata érdekében,

feladatának teljesítése érdekében, az CTSE igénybe veheti a Pessac-ban található francia nemzeti érmeszakértői központ, továbbá a Párizsi Pénzverde laboratóriumának személyzetét és felszerelését. A francia hatóságok bármikor és azonnal a CTSE rendelkezésére bocsátják a megfelelő személyzetet és felszerelést,

az alkalmazandó pénzügyi szabályoknak megfelelően az CTSE feladatihoz szükséges kiadások az Európai Közösségek általános költségvetését terhelik. Mivel Franciaország rendelkezésre bocsátja a fent említett személyzetet, helységeket és eszközöket, és mivel vállalja azok karbantartását, a Közösségek költségvetése alá tartozik a Bizottság alkalmazásában álló személyzet bérezése, az utazási költségek és a különböző folyó kisebb kiadások.

Az OLAF feladata, hogy a Párizsi Pénzverdével közösen meghatározza a CTSE igazgatási szabályzatát.

4. cikk

A Bizottság a pénzérmék hamisítása területére szakosodott szakértők rendszeres találkozóin keresztül összehangolja azon intézkedéseket, melyeket az euro-érmék hamisítás elleni védelme megkövetel.

A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, az Európai Központi Bankot, az Europolt, valamint az illetékes nemzeti hatóságokat rendszeresen tájékoztatják a CTSE tevékenységeiről és a pénzérmék hamisításának helyzetéről.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 29-én.

a Bizottság részéről

Michaele SCHREYER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 325., 2003.12.12., 44. o.

(2)  HL L 325., 2003.12.12., 45. o.

(3)  HL L 181., 2001.7.4., 6. o.

(4)  HL L 181., 2001.7.4., 11. o.

(5)  HL L 339., 2001.12.21., 50. o.

(6)  HL L 339., 2001.12.21., 55. o.

(7)  A Bizottság 94/140/EK határozata (HL L 61., 1994.3.4., 27. o.).


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/75


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. december 27.)

a 2287/2003/EK tanácsi rendelet V. mellékletével összhangban a kikötőtől való távolmaradásra vonatkozó többletnapok Hollandia számára történő kiosztásáról

(az értesítés a B(2004) 5269. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(2005/38/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2003. december 19-i 2287/2003/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak V. melléklete (6) bekezdése c) pontjára,

mivel:

(1)

A 2287/2003/EK rendelet V. melléklete (6) bekezdésének a) pontja meghatározza azon napok számát, amelyek során egyes közösségi halászhajók az e melléklet (2) bekezdésében felsorolt földrajzi területek kikötőitől 2004. február 1. és 2004. december 31. között távol maradhatnak.

(2)

E melléklet (6) bekezdésének c) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a 2002. január 1-je óta megvalósított, e melléklet rendelkezései hatálya alatt álló halászhajók számára szánt területpihentetési programok eredményei alapján többletnapokat osszon ki, amelyek során a melléklet (4) bekezdésében említett halászfelszerelések valamelyikét szállító halászhajó távol maradhat a kikötőtől.

(3)

Hollandia 2002 és 2003 vonatkozásában adatokat nyújtott be a legalább 80 mm szembőségű merevítőrudas zsákhálóval halászó hajók területpihentetésével kapcsolatosan.

(4)

A benyújtott adatokra való tekintettel Hollandia számára többletnapokat kell kiosztani a 2287/2003/EK rendelet V. melléklete (4) bekezdése b) pontjában meghatározott halászati felszerelésekkel halászó hajókra vonatkozóan,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2287/2003/EK rendelet V. melléklete (6) bekezdése a) pontjában meghatározottakkal összefüggésben Hollandia részére minden naptári hónapban további két többletnap kerül kiosztásra a legalább 80 mm szembőségű merevítőrudas zsákhálóval halászó hajókra vonatkozóan.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 27-én.

a Bizottság részéről

Joe BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 344., 2003.12.31., 1. o. A legutóbb az 1928/2004/EK rendelettel (HL L 332., 2004.11.6., 5. o) módosított rendelet.


21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/76


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. december 30.)

a közösségi állat-egészségügyi politika külső értékelésének és az állatállomány járványveszélyének EU finanszírozási pénzügyi eszközével kapcsolatos költségeket és feltételeket elemző tanulmány finanszírozásáról

(2005/39/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 20. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösségek belső költségvetésének végrehajtásának belső szabályairól szóló, 2004. március 11-i SEC/204/102 bizottsági határozatra és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)

A 90/424/EGK határozat alapján a Közösségnek fel kell vállalnia, hogy segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy felvállalják a közösségi állatorvosi jogszabályok kidolgozásához és az állatorvosi oktatáshoz és képzéshez szükséges műszaki és tudományos intézkedéseket.

(2)

Tekintettel a száj- és körömfájás ellenőrzéséről és megelőzéséről szóló (2001. decemberi) nemzetközi konferencia ajánlásaira, a rendkívül fertőző állatbetegségek ellenőrzésével kapcsolatos új dilemmákra és az ilyen járványok kitörésének következtében esetelegesen szükségessé váló új pénzügyi rendszerekre, szükség van további felülvizsgálatra.

(3)

E felülvizsgálat előmozdítása érdekében két tevékenységet kell végrehajtani egy munkaprogram keretében.

(4)

Először értékelni kell a közösségi ráfordítási programokat az elkülönített alapok kezelésének elszámolási eszközeként és az irányításon belüli tanulságlevonó kultúra előmozdításának módjaként, fokozottan összpontosítva az eredményalapú irányításra.

(5)

A közösségi állat-egészségügyi politika (CAHP) e külső és független, pénzügyi szempontokra épülő értékelésének segítenie kell abban, hogy a bizottsági szolgálatok adekvát és hatásalapú politikai választási lehetőségeket határozzanak meg a jövőre nézve.

(6)

Másodszor egy tanulmánynak (a pénzügyi rendelet 49. cikk (2) bekezdésénekértelmében vett próbaprojektnek) kell elemeznie az állatállomány járványveszélyének EU finanszírozási pénzügyi eszközével kapcsolatos költségeket és feltételeket. E tanulmány célja, hogy megvizsgálja az alternatív kockázatfinanszírozási lehetőségek megvalósíthatóságát, és értékelje azok költségét azzal a céllal, hogy meghatározza a nemzeti és EU költségvetést érő potenciális hatást, valamint a közvetlen veszteségek nemzeti támogatásának fenntartható szintjeit.

(7)

A tanulmány eredményeinek alapot kell szolgáltatnia egyfelől az EU finanszírozási rendszerei összehangolásának megfontolásához, azzal a minimális céllal, hogy a gazdálkodók egyenlő helyzetben legyenek az egész EU-ban, és másfelől a kibővült Közösség állatorvosi alapja jövőjének elemzéséhez.

(8)

A költségvetés végrehajtásáról szóló, 2004. évi belső szabályok 15. cikke szerint fontolóra lehet venni azt is, hogy a finanszírozási döntés egyéves munkaprogram legyen, feltéve ha kellően részletes keretből áll, és ezt a keretet a rendeletben előre jelzett értékelés, felmérés és áttekintés alkotja.

(9)

A pénzügyi rendelet 49. cikk (2) bekezdésével összhangban az alapjogszabály nélkül felhasználható elkülönítésekről mindazonáltal egy, a Bizottság által az egyenlő keretek felkínálásáról meghozott határozatnak kell szabályoznia.

(10)

Ezért ennek a határozatnak kell képeznie azt a keretet, amely egyenértékű a 2002. június 25-i tanácsi ülésen meghozott, az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 75. cikk (2) bekezdésének értelme szerinti pénzügyi határozattal (2).

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Az e határozat mellékeltében ismertetett tevékenységeket jóváhagyták a finanszírozásuk céljára.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 30-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 48. o.) módosított határozat.

(2)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.


MELLÉKLET

1.   A közösségi állat-egészségügyi politika külső értékelése és megfelelő hatásvizsgálatai az e terület jövőbeni politikai választási lehetőseinek meghatározása érdekében

Költségvetési sor: 17.04.02 – egyéb intézkedések

Alapjogszabály: a Tanács 90/424/EGK rendelete

Eljárás és időzítés: Az értékelést és a hatásvizsgálatokat keretszerződés alapján végzik el. A keretszerződéshez tartozó pályázati felhívást a következő nyílt eljárást követően teszik közzé 2004 utolsó negyedévében.

Költség: maximális összeg: 530 000 EUR.

2.   Felmérés „az állatállomány járványveszélyének EU kockázat-finanszírozási pénzügyi eszközével kapcsolatos költségekről és feltételekről”

Költségvetési sor: 17.01.04.04

Kísérleti projekt a PR 49. cikk (2) bekezdése szerint

Eljárás és időzítés: A pályázati felhívást a következő nyílt eljárást követően teszik közzé az idei év utolsó negyedévében;

Költség: maximális összeg: 500 000 EUR.