31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/1

(1)

A 2003-as csatlakozási okmány nem igazította ki a mélytengeri halállományokra vonatkozó 2003-as és 2004-es halászati lehetőségek rögzítéséről szóló, 2002. december 16-i 2340/2002/EK tanácsi rendeletet (2) annak érdekében, hogy a mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása az új tagállamokra is kiterjedjen. Ennélfogva — a 2002. évihez hasonló halászati gyakorlatot figyelembe véve — szükséges a 2004-ben csatlakozott tagállamok között is elosztani ilyen halászati lehetőségeket, annak érdekében, hogy ezen tagállamok halászai folytathassák tevékenységüket.

(2)

A halászati lehetőségek elosztása nem vezethet oda, hogy a 2004. május 1-jét megelőzően jogszerűen kifogott halzsákmányok esetében a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (3) 23. cikkének (1) bekezdése, a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelet (4) 5. cikke, illetve a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK (5) rendelet 26. cikke értelmében kvótalevonás kerülne sor.

(3)

A mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelet (6) megállapítja a jelentős mennyiségű mélytengeri fajt kirakodó halászflották teljesítmény- és kapacitásmaximumait, és meghatározza e maximumértékek megállapításának referencia időszakát, amely a hatálybalépést megelőző három év. Szükséges, hogy ezen maximumértékek megállapításához használt referencia időszak figyelembe vegye az utóbbi éveket, hogy az új tagállamok halászai folytathassák tevékenységüket.

(4)

A 2340/2002/EK és a 2347/2002/EK rendeletnek a 2004-ben csatlakozott tagállamokra, a csatlakozás időpontjától történő alkalmazása érdekében rendkívül fontos, hogy ezen rendelet 2004. május 1-jén hatályba lépjen.

(5)

A 2340/2002/EK és a 2347/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

(1)   A 2004-ben csatlakozott tagállamok hajói által 2004. január 1-je és május 1-je között kifogott halzsákmányokat az I. mellékletben megállapított kvóták alapján számolják.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tagállamok legkésőbb 15 nappal e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően értesítik a Bizottságot az általuk 2004. január 1-je és május 1-je között kifogott mennyiségekről.”

2.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

A 2847/93/EGK rendelet 23. cikkének (1) bekezdését, a 847/96/EK rendelet 5. cikkét és a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2371/2002/EK rendelet 26. cikkét nem kell alkalmazni a 2004-ben csatlakozott tagállamok hajói által 2004. május 1-jét (7) megelőzően kifogott azon halzsákmányokra, amelyek túllépik az e rendelet I. mellékletében meghatározott kvótát.”

(7)  HL. L 358., 2002.12.31., 59. o."

3.

Az I. melléklet az e rendelet melléklete szerint módosul.

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/4

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke értelmében és, többek között, a rendelkezésre álló tudományos szakvélemény figyelembevételével a Tanács a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzájutás és a halászati tevékenységek fenntarthatóságának biztosításához szükséges intézkedéseket állapít meg.

(2)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács az előírt feltételeknek megfelelően halászokra vagy halászok csoportjára lebontva megállapítja a halászati lehetőségeket és azok elosztását.

(3)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól (a továbbiakban: ICES) kapott, egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó legutóbbi tudományos szakvélemény rámutat, hogy ezen állományok halászata nem fenntartható módon folyik, és hogy az ezekre az állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket fenntarthatóságuk biztosítása érdekében csökkenteni kell.

(4)

Ezenkívül az ICES arra is felhívta a figyelmet, hogy az atlanti tükörhal lehalászásának aránya a VII. ICES statisztikai alterületen rendkívül magas. A tudományos szakvélemény arra is rámutat, hogy a VI. ICES statisztikai alterületen az atlantitükörhal-állomány jelentősen csökkent, és olyan területek kerültek azonosításra, ahol e fajok könnyen sebezhető csoportosulásai találhatók. Ebből kifolyólag ezeken a területeken szükséges az atlanti tükörhal halászatának megtiltása.

(5)

A Közösség szerződő fele az Északkelet-atlanti Halászati Egyezménynek, amelyben egyes mélytengeri halfajokra irányuló halászati erőkifejtés korlátozására történt javaslat. Ebből következően a Közösségnek végre kell hajtania azt a javaslatot.

(6)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a kvóták hatékony kezelése, a halászati műveleteket szabályozó különleges feltételek meghatározására van szükség.

(7)

A teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelet (2) 2. cikkének megfelelően szükséges megjelölni, mely állományok tartoznak az abban rögzített intézkedések körébe.

(8)

Az ICES-től kapott, a mélytengeri fajok többségére vonatkozó tudományos szakvélemény rámutat, hogy szükséges a halászati erőkifejtés csökkentése. A mélytengeri fajokat halászó hajók tevékenységét korlátozó különleges intézkedések hiányában szükséges a tudományos szakvéleménnyel összhangban a rendelkezésre álló erőkifejtés kiigazítása a halászflották teljesítményének és kapacitásának kiigazítása révén.

(9)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendeletben (3) meghatározott ICES-területekre történő hivatkozással, valamint az Atlanti-óceán északi körzetén kívüli egyes területeken halászó tagállamok által szolgáltatandó névleges fogási statisztikákról szóló, 1995. október 23-i 2597/95/EK tanácsi rendeletben (4) meghatározott CECAF-területekre (Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) történő hivatkozással kerülnek rögzítésre.

(10)

A halászati lehetőségek az idevágó közösségi jogszabályokkal összhangban kerülnek alkalmazásra, nevezetesen a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelettel (5), a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK tanácsi rendelettel (6), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelettel (7), a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 88/98/EK tanácsi rendelettel (8), a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelettel (9) és a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendelettel (10) összhangban.

(11)

A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy ezeket a halászterületeket 2005. január 1-jén megnyissák. Az ügy sürgősségére tekintettel a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyv I. cikke 3. bekezdésében említett hathetes időszak alól mentességet kell biztosítani,

a)

a 2371/2002/EGK rendelet 20. cikke (5) bekezdésének a) pontja szerinti kvótacseréket;

b)

a 2847/93/EGK rendelet 21. cikke (4) bekezdése és 32. cikke (2) bekezdése, valamint a 2371/2002/EK rendelet 23. cikke (4) bekezdése szerinti újrafelosztásokat;

c)

a 847/96/EK rendelet 3. cikke alapján megengedett további fogásokat;

d)

a 847/96/EK rendelet 4. cikkének megfelelően visszatartott mennyiségeket;

e)

a 847/96/EK rendelet 5. cikke, valamint a 2371/2002/EK rendelet 23. cikke (4) bekezdése szerinti levonásokat.

a)

az alábbi pontokat szekvenciálisan összekötő loxodroma vonalak által behatárolt tengerszakasz:

b)

az alábbi pontokat szekvenciálisan összekötő loxodroma vonalak által behatárolt tengerszakasz:

c)

az alábbi pontokat szekvenciálisan összekötő loxodroma vonalak által behatárolt tengerszakasz:

Az említett pozíciók, valamint a megfelelő loxodroma vonalak és hajópontok a WGS84 szabványnak megfelelően kerülnek kiszámításra.

—

minden, a fedélzeten tárolt halászfelszerelés le van szíjazva, illetve fel van csévélve az áthaladás alatt, összhangban a 2847/93/EGK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal;

—

az áthaladás során az átlagsebesség legalább 8 csomó.

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/13

(1)

A Közösség érdekében áll egy sor, az egyes ipari, mezőgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló, 1996. június 27-i 1255/96/EK tanácsi rendelet (1) mellékletében nem szereplő új termék esetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek teljes vagy részleges felfüggesztése.

(2)

Azokat a termékeket, amelyek esetében a Közösségnek már nem áll érdekében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztésének fenntartása, vagy amelyek esetében a technikai fejlődésre való tekintettel szükségszerű az árumegnevezés módosítása, törölni kell az említett rendelet mellékletében szereplő listáról.

(3)

Helyénvaló azokat a termékeket, amelyek esetében szükségszerű az árumegnevezés módosítása, új termékeknek tekinteni.

(4)

Ezért az 1255/96/EK rendeletet módosítani kell.

(5)

Mivel ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni, annak haladéktalanul hatályba kell lépnie,

1.

az említett melléklet kiegészül az e rendelet I. mellékletében felsorolt termékekkel;

2.

azokat a termékeket, amelyeknek a kódja szerepel e rendelet II. mellékletében, törölni kell az 1255/96/EK rendelet mellékletéből.

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/18

(1)

Egy lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács a 769/2002/EK rendelettel (2) (az eredeti rendelet) tonnánként 3 479 EUR összegű végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó, az ex 2932 21 00 KN-kód alá tartozó kumarin behozatalára.

(2)

2004. február 24-én a Bizottsághoz az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kérelem érkezett a KNK-ból származó kumarin behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedések állítólagos megkerülésének kivizsgálására (a kérelem). A kérelmet az egyetlen közösségi termelő nevében az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) (a kérelmező) nyújtotta be.

(3)

A kérelem azt állította, hogy a KNK-ból származó kumarin behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetését követően változás történt a kereskedelmi mintában, amit ugyanezen termék Indiából és Thaiföldről származó behozatalának jelentős növekedése mutatott.

(4)

A kereskedelmi minta e változásáról azt állították, hogy a KNK-ból származó kumarin Indián és Thaiföldön keresztül történő átszállításából ered. Azt is állították, hogy e gyakorlatokat a KNK-ból származó kumarin behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések meglétén kívül semmilyen más megfelelő ok vagy gazdasági indoklás nem támasztja alá.

(5)

A kérelmező végül azt állította, hogy ezáltal a KNK-ból származó kumarinra vonatkozó fennálló dömpingellenes intézkedések korrekciós hatását mind mennyiségek, mind árak terén aláásták. A KNK-ból érkező kumarinbehozatalt látszólag az Indiából és Thaiföldről érkező kumarinbehozatal jelentős mennyiségei váltották fel. Ezen túlmenően elegendő bizonyíték állt rendelkezésre arról, hogy a behozatalok növekedése olyan árak mellett történt, amelyek jóval alatta maradtak a jelenlegi intézkedésekhez vezető vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó árnak, és a KNK-ból származó kumarin esetében korábban megállapított rendes értékekhez viszonyítva dömping történt.

(6)

A Bizottság a 661/2004/EK rendelettel (3) („a kezdeményező rendelet”) a KNK-ból származó kumarin behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek az Indiából vagy Thaiföldről szállított kumarin behozatala által – függetlenül attól, hogy Indiából vagy Thaiföldről származóként jelentik-e be – történő állítólagos megkerülésére irányuló vizsgálatot indított az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján, és utasította a vámhatóságokat az Indiából vagy Thaiföldről szállított, az ex 2932 21 00 KN-kód (2932210011 és 2932210015 TARIC-kód) alá tartozó kumarin behozatalainak 2004. április 9-től kezdődő nyilvántartásba vételére, függetlenül attól, hogy azokat Indiából vagy Thaiföldről származóként jelentik-e be. A Bizottság értesítette a KNK, India és Thaiföld hatóságait a vizsgálat megkezdéséről.

(7)

A Bizottság a vizsgálat megkezdéséről hivatalosan értesítette a KNK, India és Thaiföld hatóságait, a termelőket/exportőröket, az ismerten érintett közösségi importőröket és a kérelmezőt. Kérdőíveket küldtek a KNK és India termelőinek/exportőreinek (Thaiföldön nem volt ismert termelő), valamint a kérelemben megnevezett, illetve a Bizottság számára a jelenlegi intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatból ismert közösségi importőröknek. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és a kezdeményező rendeletben megjelölt határidőn belül meghallgatást kérjenek. A felek mindegyikét tájékoztatták arról, hogy az együttműködés elmaradása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásához és a rendelkezésre álló tényeken alapuló megállapításokhoz vezethet.

(8)

A KNK-ból és Thaiföldről egy termelő vagy exportőr sem adott választ a kérdőívre. A kitűzött határidőn belül egy indiai exportáló termelőtől és egy független közösségi importőrtől érkezett válasz. A Bizottság ellenőrző látogatást tett a következő indiai exportáló termelő telephelyein:

(9)

A vizsgálati időszak a 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig tartó időszakot foglalta magában (VI). A 2000-től a VI végéig tartó időszakról adatokat gyűjtöttek a kereskedelmi minta változásának vizsgálatához.

(10)

Thaiföldről a kumarin egy termelője vagy exportőre sem jelentkezett, illetve működött együtt a vizsgálatban. A Thaiföldről a Közösségbe szállított kumarinkivitelre vonatkozó megállapításokat ennek megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján kellett megtenni, az alaprendelet 18. cikke szerint. A vizsgálat megkezdésekor Thaiföld hatóságait tájékoztatták az együttműködés elmulasztásának az alaprendelet 18. cikke (6) bekezdésében meghatározott következményeiről.

(11)

Indiában egy exportáló termelő, az Atlas Fine Chemicals Pvt. Ltd, India („Atlas”), működött együtt, amely az Indiából a VI során behozott kumarin teljes mennyiségét és értékét tekintve több mint 90 %-ot képviselt.

(12)

Az Atlas a kérdőívre adott válaszában azt állította, hogy a vele kapcsolatban álló vállalkozások közül egy sem vesz részt – sem közvetve, sem közvetlenül – a kumarin forgalmazásában és gyártásában. Az ellenőrző látogatás azonban azt tárta fel, hogy az Atlas két kapcsolatban álló vállalkozása – az indiai Monolith Chemicals Pvt. Ltd. és Aims Impex Pvt. Ltd. a KNK-ból származó kumarint importált Indiába, majd az importált termékeket eladta az Atlasnak.

(13)

Egy kínai termelő vagy exportőr sem működött együtt a vizsgálatban.

(14)

E vállalkozásokat felvilágosították arról, hogy az együttműködés elmulasztása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásához vezethet. Tájékoztatták őket ezenkívül az együttműködés elmaradásának következményeiről is.

(15)

Az intézkedések állítólagos megkerülésében érintett termék az eredeti rendelet meghatározása szerint a jelenleg az ex 2932 21 00 KN-kód alá sorolható kumarin. A kumarin fehéres kristályos por, a frissen kaszált széna jellegzetes illatával. Fő felhasználása szerint aroma vegyszer, valamint tisztítószerek, kozmetikumok és finom parfümök előállításában használt illatösszetevők állandósító anyaga.

(16)

A kumarint két különböző gyártási eljárással lehet előállítani: a Perkin-reakcióval járó fenol útvonalon és a Rasching-reakcióval járó o-krezol útvonalon. A két eljárás végeredményeképpen kapott kumarin azonban azonos fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és a felhasználása is megegyező.

(17)

Az egyetlen együttműködő indiai termelőtől a vizsgálat során nyert információk alapján és a többi indiai exportőr, illetve bármilyen thaiföldi fél együttműködésének hiányában azt kell feltételezni – ellenkező bizonyíték hiányában –, hogy a KNK-ból a Közösségbe exportált kumarin és az Indiából és Thaiföldről szállított kumarin azonos fizikai és kémiai jellemzőkkel és azonos fő felhasználásokkal rendelkezik. Ezeket ezért az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintik.

(18)

A fent megállapítottak szerint a kereskedelmi minta megváltozásának gyökerei állítólag az Indián és Thaiföldön keresztül történő átszállításban keresendők.

(19)

Mivel egy thaiföldi vállalkozás sem működött együtt a vizsgálatban, a Thaiföldről a Közösségbe történő kivitelt az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tények alapján kellett megállapítani. Ezért a Thaiföldről érkező behozatalok exportárainak és mennyiségeinek megállapításához a legmegfelelőbb rendelkezésre álló információt, az Eurostat adatait használták fel.

(20)

A Thaiföldről érkező kumarinbehozatal a 2000. évi 0 tonnáról a VI-ben 211 tonnára nőtt. Ezek a Thaiföldről érkező behozatalok 2001 októberében kezdődtek meg, néhány hónappal a 2002-ben lezárult lejárat előtti felülvizsgálat (az előző vizsgálat) megkezdése után, amikor nem volt kizárt, hogy a Kínai Népköztársaságból származó kumarin behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 1996. március 25-i 600/96/EK tanácsi rendelettel (4) bevezetett intézkedéseket fenn fogják tartani. A Thaiföldről szállított behozatalok részesedése a Közösségbe érkező kumarinbehozatal összmennyiségében a 2000-es 0 %-ról a VI-re 50 %-ra nőtt, miközben a KNK-ból a Közösségbe érkező kumarinbehozatal részesedése ugyanezen időszak során stabilan 7 % körül maradt. Ezenkívül a kínai KN-kód szintű kiviteli statisztika azt mutatja, hogy ugyanebben az időszakban a KNK-ból Thaiföldre történő kumarinkivitel a 2000. évi 1 tonnáról a VI-ben 270 tonnára emelkedett. Azt is megjegyezték, hogy az eredeti intézkedéseknek a 600/96/EK rendelettel történt bevezetése óta a Thaiföldről érkező behozatalok némileg ellensúlyozták a KNK-ból érkező behozatalok csökkenését.

(21)

Együttműködés és ellenkező bizonyíték hiányában azt a következtetést vonták le, hogy a 2000 és a VI közötti időszakban a KNK, Thaiföld és a Közösség közötti kereskedelmi mintában változás történt, amely a KNK-ból származó kumarin Thaiföldön keresztül történő átszállításából eredt.

(22)

Az Indiából szállított behozatalok részesedése a Közösségbe irányuló kumarinbehozatal összmennyiségében a 2000. évi 11 %-ról a VI-ben 35 %-ra nőtt, miközben a KNK-ból a Közösségbe érkező kumarinbehozatal részesedése ugyanezen időszak során stabilan 7 % körül maradt. Ezenkívül a kínai KN-kód szintű kiviteli statisztika azt mutatja, hogy ugyanebben az időszakban a KNK-ból Indiába történő kumarinkivitel a 2000. évi 88 tonnáról a VI-ben 687 tonnára emelkedett. Azt is megjegyezték, hogy az eredeti intézkedéseknek a 600/96/EK rendelettel történt bevezetése óta az Indiából érkező behozatalok némileg ellensúlyozták a KNK-ból érkező behozatalok csökkenését.

(23)

Az Atlas folyamatosan jelentős mértékben növelte a Közösségbe irányuló kiviteleit, a 2000/2001-es pénzügyi évben (5) (PÉ) érvényes 100-ról (6) a VI időszakára 1 957-re. Ugyanezen időszak során a KNK-ból származó kumarin vásárlásai is jelentősen nőttek az Atlasnál, a 2000/2001-es PÉ 100-as értékéről 1 411-re a VI idejére. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az Atlas kínai származású kumarint kívánt importálni, majd kis módosítás után a Közösségbe reexportálni, ezáltal jelentős mértékben növelve az Indiából a Közösségbe szállított behozatalok részesedését.

(24)

A kérelemben megemlítettek egy másik indiai termelőt. Ezt a nem együttműködő vállalkozást, illetve bármely más meglévő, de az együttműködést nem vállaló vállalkozást illetően az exportmennyiséget és az értéket az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tények alapján kellett megállapítani. A nem együttműködő vállalkozások exportárainak és mennyiségeinek megállapításához ezért a legmegfelelőbb rendelkezésre álló információt, az Eurostat adatait használták. Ezek alapján azt állapították meg, hogy a nem együttműködő vállalkozásoktól származó behozatalok kismértékben csökkentek. Meg kell jegyezni ezenkívül, hogy a nem együttműködő vállalkozásoktól származó behozatalok a VI során Indiából érkező teljes kumarinbehozatal mennyiségében és értékében mindössze 4–7 %-ot (7) jelentettek. Az együttműködés elmaradásának és a nem együttműködő vállalkozások kis piaci részesedésének figyelembevételével azt állapították meg, hogy a nem együttműködő vállalkozásokról rendelkezésre álló információ nem cáfolja a kereskedelmi minta megváltozása tekintetében tett megállapítást.

(25)

A fenti megállapítások alapján azt a következtetést vonják le, hogy a 2000 és a VI közötti időszakban az India, a KNK és a Közösség közötti kereskedelmi mintában változás történt, amely az együttműködő termelő részéről a KNK-ból származó kumarin kismértékű módosítás után, Indián keresztül végzett reexportjából és a nem együttműködő vállalkozások által a KNK-ból származó kumarin Indián keresztül történő átszállításából eredt.

(26)

A Thaiföldről érkező behozatalokat illetően, az együttműködés és ellenkező értelmű bizonyítékok hiányában azt a következtetést vonják le, hogy mivel a behozatalok néhány hónappal az előző vizsgálat megkezdését követően kezdődtek meg, feltételezhetően a fennálló dömpingellenes intézkedések újabb bevezetésére készülve, a kereskedelmi minta változása a dömpingellenes intézkedések meglétéből, és nem más, az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének értelmében vett elégséges okból vagy gazdasági indokokból eredt.

(27)

Az együttműködő indiai exportáló termelő, az Atlas esetében azt állapították meg, hogy két, kapcsolatban álló indiai vállalkozáson keresztül importált az o-krezol útvonalon előállított kumarint a KNK-ból. Az importált terméket az Atlas tovább tisztította, majd ezt a tovább tisztított kumarint reexportálta a Közösségbe. Az ebben a termelési eljárásban érintett kumarin mennyisége a VI-ben az Atlas teljes termelési mennyiségének 75 %-át (8) tette ki. A fennmaradó 25 %-nyi (8) mennyiség valódi, a fenol útvonallal előállított indiai termelést jelentett. Mivel a KNK-ból importált kumarinhoz bejelentett KN-kód és az Atlas által a Közösségbe újraexportált, tovább tisztított kumarin bejelentéséhez használt KN-kód azonos, azt a következtetést vonták le, hogy a két termék azonos, ezért a Közösségbe reexportált termék megtartja kínai származását.

(28)

Az Atlas azt állította, hogy a KN-kód csak egy indikatív elem a termék származásának megállapításában, és a kumarin további tisztítását úgy kell tekinteni, hogy az az utolsó lényeges feldolgozás, amelyet egy erre a célra felszerelt vállalkozás végez, és amelynek eredményeképpen egy új termék jön létre. Az Atlas véleménye szerint ezért a vállalkozás által tovább tisztított kumarin indiai származást nyer.

(29)

Azt állapították meg, hogy a kozmetikai ipar számára már alkalmassá tett kumarin további finomítása nem változtatja meg az említett kumarin származását.

(30)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a kumarin további finomításának költsége nem magas, ezért azt a következtetést vonták le, hogy ez az eljárás csak a kumarin tisztasági fokának javítását célzó kismértékű módosítását jelentette, nem pedig egy új termék előállítását. A tovább finomított kumarin változatlanul az érintett termék meghatározása alá esik. Az Atlas ezt a megállapítást nem kifogásolta.

(31)

Az Atlas azt állította, hogy annak mérlegelésekor, hogy a feldolgozás jelentősnek minősül-e, a KNK-ból importált kumarin azon részének értékét, amely a további finomítási eljárás során elvész, a tisztítási eljárással képződő költségként kell kezelni. A tisztítási eljárással elvesztett kumarin értéke azonban az ilyen kumarin megvásárlásának pillanatában merül fel. Ezért nem lehet úgy tekinteni, hogy ezt a költséget maga a tisztítási eljárás idézi elő.

(32)

A vállalkozás azzal is érvelt, hogy a KNK-ból származó kumarin kivitelének fő oka az indiai sztrájkveszély keltette bizonytalanság volt. Ha azonban a sztrájk veszélye elfogadható lenne a vállalkozás döntéseinek lehetséges indokaként, a sztrájknak az Atlas által alkalmazott mindkét termelési eljárást – azaz a fenol útvonalon előállított indiai kumarin termelését és az o-krezol úton előállított, a KNK-ból származó kumarin finomítását – egyformán kellene érintenie. A sztrájk ezért nem ad megfelelő magyarázatot arra a tényre, hogy az Atlas által a gyártási folyamatban felhasznált, a KNK-ból származó kumarin aránya a 2000. évi 25 % körüli mennyiségről a VI-ben 70 % (8) fölé emelkedett.

(33)

Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a kereskedelmi mintában bekövetkezett változás sokkal inkább a dömpingellenes intézkedések hatásának tulajdonítható, semmint az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének értelmében vett bármely más megfelelő oknak vagy gazdasági alapú magyarázatnak.

(34)

A nem együttműködő indiai vállalkozásokról azt állapították meg, hogy kiviteleik a 2001/2002 pénzügyi évtől csökkentek az Atlas piaci részesedésének határozott növekedésével párhuzamosan, de az érintett mennyiségek csekélységére tekintettel ez nem befolyásolta a kereskedelmi minta változásáról tett megállapítást.

(35)

A kereskedelmi forgalom fent végzett elemzése alapján azt állapították meg, hogy a közösségi behozatalok mintájában bekövetkezett változás összefügg azzal a ténnyel, hogy dömpingellenes intézkedések vannak hatályban. Miközben a Thaiföldről származóként bejelentett behozatalok a Közösség piacán 2001 októberéig egyáltalán nem jelentek meg, a VI során 211 tonnát tettek ki. Ez a mennyiség az előző vizsgálat VI-je során megállapított teljes közösségi fogyasztás 30,7 %-ának felel meg.

(36)

A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a Thaiföldről érkező behozatalok átlagárai még alacsonyabbak voltak, mint az előző vizsgálatban a KNK-ból érkező behozatalok árai, ilyenformán a közösségi iparág árainál is alacsonyabbak voltak. A Thaiföldről érkező behozatalok átlagárai a jelenlegi vizsgálat VI-je során megállapított kínai exportáraknál is 20 %-kal alacsonyabbak voltak.

(37)

A fentiek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a kereskedelmi áramlatok megváltozása, a Thaiföldről érkező kivitelek természetellenesen alacsony árával párosulva a dömpingellenes intézkedések korrekciós hatásait mind a hasonló termékek árai, mind azok mennyiségei terén aláásta.

(38)

A kereskedelmi forgalom fent végzett elemzése alapján azt állapították meg, hogy a közösségi behozatalok mintájában bekövetkezett változás összefügg azzal a ténnyel, hogy dömpingellenes intézkedések vannak hatályban. Miközben az Indiából szállított behozatalok 2000-ben a Közösségbe történő kumarinbehozatalnak mindössze 11 %-át képviselték, a VI során már 35 %-ot tettek ki. Ez a mennyiség az előző vizsgálat VI-je során megállapított teljes közösségi fogyasztás 18–22 %-ának (9) felel meg.

(39)

A vizsgálat azt mutatta ki, hogy az Indiából érkező behozatalok átlagárai még alacsonyabbak voltak, mint az előző vizsgálatban a KNK-ból érkező behozatalok árai, ilyenformán a közösségi iparág árainál is alacsonyabbak voltak. Az Indiából érkező behozatalok átlagárai a jelenlegi vizsgálat VI-je során megállapított kínai exportáraknál is 14 %-kal alacsonyabbak voltak.

(40)

A fentiek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a kereskedelmi áramlatok megváltozása, az Indiából érkező kivitelek természetellenesen alacsony árával párosulva a dömpingellenes intézkedések korrekciós hatásait mind a hasonló termékek árai, mind azok mennyiségei terén aláásta.

(41)

Az Atlas azt állította, hogy ésszerűtlen volt az az összehasonlítás, amelyben a Közösségbe irányuló kínai export 1994-es árait (ugyanis az eredeti intézkedések 1996. évi bevezetését eredményező vizsgálat VI-je ez az év volt) az ugyanezen piacra irányuló jelenlegi indiai export áraival állították szembe, mivel a két VI között tíz év telt el.

(42)

Valójában azonban az indiai exportárakat a 2002-ben lezárt lejárat előtti felülvizsgálat VI-jében megállapított exportárakkal vetették össze.

(43)

Annak meghatározása céljából, hogy a VI során Thaiföldről a Közösségbe exportált érintett termék tekintetében felfedezhető-e a dömping bizonyítéka, az alaprendelet 18. cikke alapján az Eurostat adatokat használták.

(44)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése megköveteli a dömping bizonyítékát az azonos vagy hasonló termékek tekintetében korábban megállapított rendes értékkel kapcsolatban.

(45)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás céljából az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek után kiigazításokat biztosítottak. Ezeket a kiigazításokat a szállítás és a biztosítás tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban végezték el, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló adatok, azaz a kérelemben megadottak alapján.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének és 2. cikke (12) bekezdésének megfelelően, a korábbi vizsgálatban megállapított súlyozott átlag rendes érték és az e vizsgálat VI-je során regisztrált, a közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti CIF-ár százalékában kifejezett súlyozott átlag exportár összehasonlítása kimutatta a dömpinget a Thaiföldről a Közösségbe történő kumarinbehozatal tekintetében. A közösségi határparitáson vett, vámfizetés előtti CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözetet 100 % felett állapították meg.

(47)

Annak meghatározása érdekében, hogy a VI során Indiából a Közösségbe exportált érintett termék tekintetében felfedezhető-e a dömping bizonyítéka, az alaprendelet 18. cikke alapján az indiai együttműködő termelő által megadott exportárakat, a nem együttműködő vállalkozások esetében pedig az Eurostat adatokat használták.

(48)

A rendes érték és az Atlas exportára közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek után kiigazítás formájában megfelelő engedményeket biztosítottak. Ezeket a kiigazításokat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási és járulékos költségek, valamint a csomagolás és az átváltás költségei után biztosították, az Atlas által megadott adatok alapján.

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének és 2. cikke (12) bekezdésének megfelelően, az előző vizsgálatban megállapított súlyozott átlag rendes érték és az e vizsgálat VI-je során a közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti CIF-ár százalékában kifejezett súlyozott átlag exportár összehasonlítása kimutatta a dömpinget az Atlas által szállított kumarinbehozatalok esetében. A közösségi határparitáson vett, vámfizetés előtti CIF-ár százalékában kifejezett, dömpingkülönbözetet 80 % felett állapították meg.

(50)

Az Atlas azt kifogásolta, hogy az előző vizsgálatban megállapított súlyozott átlag rendes értéknek az e vizsgálat VI-je során feljegyzett exportárak súlyozott átlagával való összehasonlítása téves következtetéshez vezetett, mert a két vizsgálat VI-je között eltelt idő tíz év.

(51)

A Bizottság azonban a 2002-ben lezárt lejárat előtti felülvizsgálatban kapott súlyozott átlag rendes értékeket használta, így tehát a két vizsgálat VI-je között csupán két év telt el. Ez pedig összhangban van az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének követelményeivel.

(52)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek után kiigazítás formájában megfelelő engedményeket biztosítottak. Ezeket a kiigazításokat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási és járulékos költségek, valamint a csomagolás és az átváltás költségei után biztosították, az Atlas által megadott adatok alapján.

(53)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének és 2. cikke (12) bekezdésének megfelelően, az előző vizsgálatban megállapított súlyozott átlag rendes érték és az e vizsgálat VI-je során a közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti CIF-ár százalékában kifejezett súlyozott átlag exportár összehasonlítása kimutatta a dömpinget a nem együttműködő indiai vállalkozásoktól a Közösségbe történő kumarinbehozatalok esetében. A közösségi határparitáson vett, vámfizetés előtti CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözetet 60 % felett állapították meg.

(54)

Tekintettel a fenti megállapításokra az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése értelmében vett kijátszásról, az érintett terméknek a KNK-ból származó behozatalaira vonatkozó fennálló dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni az Indiából és Thaiföldről szállított azonos termékre, függetlenül attól, hogy azt Indiából vagy Thaiföldről származóként jelentik-e be.

(55)

A kiterjesztett vámnak az eredeti rendelet 1. cikke (2) bekezdésében megállapított vámnak kell lennie.

(56)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján, amelyek előírják, hogy a kiterjesztett vámot a nyilvántartás napjától kezdődően a nyilvántartott behozatalokkal szemben kell alkalmazni, a dömpingellenes vámot az Indiából és Thaiföldről szállított azon kumarinbehozatalok után kell beszedni, amelyek a Közösségbe a kezdeményező rendelettel bevezetett nyilvántartásba vétel mellett léptek be. Figyelembe véve azonban a termék felcserélhetőségét és az eset sajátos körülményeit, nem lehetett teljes bizonyossággal elkülöníteni a valóban Indiában termelt kumarint érintő tranzakciókat a Kínából importált, tovább tisztított, majd a Közösségbe reexportált kumarinra vonatkozóktól. Következésképpen az Indiából szállított kumarin behozatalaira kiterjesztett dömpingellenes vámot nem lehet visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá tenni az Atlas által a nyilvántartásba vételi időszak során exportált kumarinbehozatalokra.

(57)

Az egyetlen együttműködő exportáló termelő, az Atlas az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel és a kiterjeszteni kívánt dömpingellenes intézkedések alóli mentesség iránti kérelmet nyújtott be.

(58)

A vizsgálat azt tárta fel, hogy az Atlas a KNK-ból származó kumarin kismértékű módosítást követő újrakivitele útján kijátszotta a hatályos dömpingellenes intézkedéseket. Azt is megállapították, hogy az Atlas exportált a Közösségbe valóban Indiában előállított kumarint is, amelyet a fenol útvonal segítségével állítottak elő (lásd a (27) preambulumbekezdést). Az a tény, hogy az Atlas részt vett az intézkedések kijátszását célzó gyakorlatokban, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban kizárja annak lehetőségét, hogy mentességben részesüljön.

(59)

Tekintve azonban a termék felcserélhetőségét és az Atlas az irányú erőfeszítéseit a VI során, hogy megkülönböztesse a fenol útvonalon Indiában gyártott termékeket a tovább finomított és a Közösségbe reexportált kínai származású kumarintól, kivételesen helyénvalónak tekintették, hogy elfogadják az Atlas kötelezettségvállalását, amelynek értelmében a vállalkozás a ténylegesen Indiában előállított kumarint egy mennyiségi plafonértékig adhatja el a Közösségbe, amely érték megfelel a VI során az ilyen termékből a Közösség részére eladott mennyiségnek. A kötelezettségvállalás szerint értékesített kumarinra a kiterjesztett vám megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik.

(60)

Az Atlas erre vonatkozó kötelezettségvállalását a Bizottság egy bizottsági határozattal fogadhatja el.

(61)

Ebben az összefüggésben az Atlas kötelezettséget vállalt arra, hogy a Közösségbe irányuló kiviteleiről rendszeres és részletes információkat közöl a Bizottsággal, ezáltal lehetővé téve a Bizottság számára a kötelezettségvállalás hatékony ellenőrzését.

(62)

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára a vállalkozás részéről a kötelezettségvállalás betartásának fokozottan hatékony ellenőrzését, amikor a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet benyújtják az illetékes vámhatósághoz, a dömpingellenes vám alóli mentesség feltételéül kell szabni egy legalább a mellékletben felsorolt elemeket tartalmazó kereskedelmi számla bemutatását. Az információ ezen szintje ahhoz is szükséges, hogy lehetővé tegye a vámhatóságok számára, hogy kellő pontossággal megbizonyosodhassanak a szállítmányok megfeleléséről a kereskedelmi okmányoknak. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, illetve az nem felel meg a vámon bemutatott terméknek, a dömpingellenes vám megfelelő tételét meg kell fizetni.

Ennek fényében a kötelezettségvállalás felajánlását elfogadhatónak tekintették, és az érintett vállalkozást tájékoztatták az elfogadás alapjául szolgáló az alapvető tényekről, megfontolásokról és kötelezettségekről.

(63)

Amennyiben az Atlas megsérti a kötelezettségvállalást, illetve az más okból működésképtelennek bizonyul, az elfogadást a Bizottság visszavonhatja,

a)

a szabad forgalomba bocsátási nyilatkozat benyújtásakor a tagállamok vámhatóságainak bemutatnak egy kereskedelmi számlát, amely legalább a mellékletben felsorolt elemeket tartalmazza, és

b)

a bejelentett és a vámon bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kereskedelmi számlán szereplő megnevezésnek.

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate B

Office: J-79 05/17

B - 1049 Brussels

Fax (32 2) 295 65 05

Telex COMEU B 21877.

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/28

(1)

2004. május 1-jén 10 új tagállam csatlakozására került sor.

(2)

Ezen túlmenően további csatlakozások lehetőségével kell számolni.

(3)

A Közösségek a csatlakozásra váró országoknak, illetve az ezen országokban végrehajtott projekteknek hiteleket és garanciális hiteleket nyújtottak. A hiteleket és a garanciákat jelenleg a garanciaalap fedezi, és ezek a csatlakozás időpontja után továbbra is kinnlevőségek, illetve hatályosak maradnak. Ezen időponttól számítva már nem közösségi külső fellépésnek tekintendők, és következésképp már nem a garanciaalap, hanem közvetlenül az Európai Unió általános költségvetésének hatálya alá tartoznak.

(4)

Az Európai Beruházási Bank tájékoztatja a Bizottságot, hogy az új tagállamokban a csatlakozás napján mekkora összegű, közösségi garanciavállalás alá eső kinnlevőség állt fenn.

(5)

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló, 1994. október 31-i 2728/94/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) 9. cikkével összhangban a Bizottság által készített jelentés arra a következtetésre jut, hogy az Európai Unió bővítésére való tekintettel nem szükséges a garanciaalap egyetlen paraméterének a módosítása sem.

(6)

A 2728/94/EK, Euratom rendelet 7. cikke által elrendelt éves jelentéshez szükséges információmennyiségre, valamint a jelentés benyújtása előtt végrehajtandó eljárások összetettségére tekintettel a jelentés elkészítésére rendelkezésre álló időt meg kell hosszabbítani.

(7)

A 2728/94/EK, Euratom rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A Szerződések az EK-Szerződés 308. cikkében illetve az Euratom-Szerződés 203. cikkében foglaltakon kívül nem biztosítanak hatáskört e rendelet elfogadására,

1.

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Harmadik ország érdekében, illetve egy harmadik országbeli projekt finanszírozása céljából végrehajtott minden művelet e rendelet hatályán kívül esik azon időponttól fogva, amikor az adott ország csatlakozik az Európai Unióhoz.”

2.

A 3a. cikk a következővel egészül ki:

„3a. cikk

Egy új tagállamnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően, az előirányzott összeget az 1. cikk harmadik albekezdésében említett műveletek alapján kiszámolt összeggel kell csökkenteni.

A csökkentés összegének kiszámolásához a 3. cikk második albekezdésében említett, a csatlakozás napján alkalmazandó százalékrátát kell az azon a napon kinnlevőséget képező összegre alkalmazni.

A többletet az Európai Unió általános költségvetésében kimutatott bevételek külön tételébe kell visszafizetni.”

3.

A 7. cikkben a „március 31.” Időpont helyébe „május 31.”-e lép.

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/30

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/32

(1)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében megkötött mezőgazdasági megállapodás (2) értelmében a Közösség kötelezettséget vállalt bizonyos mennyiségű cirok Spanyolországba történő behozatalára.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokimport és a Portugáliába történő kukoricaimport vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a pályázati eljárás megnyitásához szükséges különleges szabályokat.

(3)

A spanyolországi piac jelenlegi szükségleteire figyelemmel a cirokra vonatkozóan importvám csökkentésére irányuló pályázatot kell nyitni.

(4)

Az afrikai, karib-térségi és csendes-óceáni államokból (AKCS-államok) származó mezőgazdasági termékek feldolgozásával készült mezőgazdasági termékekre és árukra alkalmazandó szabályokról, valamint az 1706/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. december 10-i 2286/2002/EK tanácsi rendelet (4) a cirok behozatalára naptári évenként 100 000 tonnás kontingensen belül 60 százalékos, és e kontingensen felül 50 százalékos vámcsökkentést állapít meg. A fenti rendelet által biztosított és az importvám csökkentésére irányuló pályázatból származó előnyök halmozódása zavarokat okozhat a spanyol gabonapiacon. Ezt a halmozódást ezért célszerű kizárni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/34

(1)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében megkötött mezőgazdasági megállapodás (2) értelmében a Közösség kötelezettséget vállalt bizonyos mennyiségű kukorica Portugáliába történő behozatalára.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokimport és a Portugáliába történő kukoricaimport vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a pályázati eljárás lebonyolításához szükséges különleges szabályokat.

(3)

A portugál piac jelenlegi szükségleteire figyelemmel a kukoricára vonatkozóan importvám csökkentésére irányuló pályázatot kell nyitni.

(4)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/35

(1)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében megkötött mezőgazdasági megállapodás (2) értelmében a Közösség kötelezettséget vállalt bizonyos mennyiségű kukorica Spanyolországba történő behozatalára.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokimport és a Portugáliába történő kukoricaimport vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a pályázati eljárás megnyitásához szükséges különleges szabályokat.

(3)

A spanyolországi piac jelenlegi szükségleteire figyelemmel a kukoricára vonatkozóan importvám csökkentésére irányuló pályázatot kell nyitni.

(4)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/36

(1)

Az 1783/2003/EK rendelettel (2) módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (3) 26. cikkének (1) bekezdésében foglalt egyes rendelkezések nem alkalmazandók közvetlenül az 1268/1999/EK rendelet szerinti kedvezményezett országokra. Így a 2759/1999/EK bizottsági rendelet (4) 3. cikkében már nem lehet az említett 26. cikkre hivatkozni. Ezért a 2759/1999/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésébe különös rendelkezéseket kell felvenni a helyzetnek a csatlakozni kívánó országok tekintetében való figyelembevétele érdekében.

(2)

Az 1268/1999/EK rendelet 8. cikke a közösségi hozzájárulás mértékére és a támogatásintenzitásokra vonatkozik. E cikk (2) bekezdése meghatározza a mezőgazdasági üzemekben, többek között fiatal mezőgazdasági termelők által és/vagy hegyvidéki térségekben megvalósított beruházások esetén nyújtott állami támogatás felső határát. E fogalmakat a tagállamokra alkalmazandó elvekkel összhangban kell meghatározni.

(3)

A 2759/1999/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság véleményével,

1.

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Támogatás nyújtható az 1257/1999/EK rendelet 25. cikkében szereplő beruházásokra, amelyek a Szerződés I. mellékletében található mezőgazdasági termékek – beleértve a halászati termékeket is – feldolgozásának és értékesítésének javítására vonatkoznak. A mezőgazdasági termékeknek – kivéve a halászati termékeket – a tagjelölt országokból vagy a Közösségből kell származniuk. A kiskereskedelmi szinten történő beruházások a támogatásból ki vannak zárva.

Támogatás nyújtható azon személyeknek, akik az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének első és második francia bekezdésében előírt feltételeket teljesítő vállalkozásokban megvalósuló beruházások finanszírozásáért végső felelősséggel tartoznak.

Azonban, amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában a környezettel, higiéniával és állatjóléttel kapcsolatos, új közösségi minimumszabványok kerültek bevezetésre, a támogatás nyújtására vonatkozó döntés attól függ, hogy a vállalkozás a beruházás megvalósulásának végén teljesíti-e ezen új követelményeket.”

2.

A 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az 1268/1999/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a következő fogalmak alkalmazandók:

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/38

(1)

A Tanács a 2004. december 22-i határozatával (2) levélváltás formájában megállapodást kötött az Európai Közösség, valamint Ciszjordánia és a Gázai övezet Palesztin Nemzeti Hatósága nevében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) között a kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, valamint az EK és a Palesztin Nemzeti Hatóság közötti ideiglenes társulási megállapodás 1. és 2. jegyzőkönyvének helyettesítéséről. Ezt az új megállapodást 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)

A Ciszjordániából és a Gázai övezetből származó mezőgazdasági termékek Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó rendelkezéseket érintő 1. jegyzőkönyv (továbbiakban: „új 1. jegyzőkönyv”) rendelkezik az új tarifális kedvezményekről és a 747/2001/EK rendeletben megállapított meglévő kedvezmények módosításáról, amelyek közül néhány a közösségi vámkontingensek és referenciamennyiségek hatálya alá tartozik.

(3)

Az új 1. jegyzőkönyvben említett vámkedvezmények végrehajtása érdekében a 747/2001/EK rendeletet módosítani kell.

(4)

Az alkalmazás első évében a vámkontingensek és referenciamennyiségek számítása során rendelkezni kell arról, hogy amennyiben a kontingensre vagy a referenciamennyiségre vonatkozó időszak az új megállapodás alkalmazásának időpontja előtt kezdődik, a vámkontingens mennyiségét és a referenciamennyiséget olyan arányban kell csökkenteni, mint amekkora rész ebből az időszakból ezen időpont előtt már eltelt.

(5)

A 747/2001/EK rendeletben előírt egyes meglévő vámkontingensek és referenciamennyiségek kezelésének megkönnyítése érdekében az e kontingensek és referenciamennyiségek keretében behozott mennyiségeket figyelembe kell venni az e rendelettel módosított 747/2001/EK rendelettel összhangban hozott intézkedések alkalmazása során.

(6)

Az új 1. jegyzőkönyvvel összhangban az egyes termékekre vonatkozó vámkontingens mennyiségét a kétszeresére kell növelni.

(7)

Mivel az e rendeletben előírt rendelkezéseket az új megállapodás alkalmazása kezdetének időpontjától kell alkalmazni, szükséges, hogy e rendelet a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(8)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/42

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/45

(1)

Az Amszterdami Szerződéssel az Európai Közösség felhatalmazást nyert a vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák területére vonatkozó intézkedések elfogadására, az Európai Közösséget létrehozó szerződés – továbbiakban „Szerződés” – harmadik részének IV. címében meghatározottak szerint.

(2)

A Szerződés 67. cikke értelmében, az Amszterdami Szerződésben bevezetettek szerint, a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz ezen intézkedések többségének elfogadásáról.

(3)

A 67. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdése értelmében a Tanács az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves átmeneti időszak letelte után az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz arról, hogy a Szerződés IV. címe alá tartozó valamennyi területre vagy egyes területekre a 251. cikkben említett eljárást alkalmazzák.

(4)

A Nizza Szerződéssel beillesztett, a Szerződés 67. cikkének (5) bekezdése értelmében a Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el a 63. cikk 1. pontjában és a 2. pont a) alpontjában foglalt, menekültügyre vonatkozó intézkedéseket, feltéve, hogy a Tanács – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – egyhangúlag elfogadta az ezen ügyekben irányadó közös szabályokat és alapelveket meghatározó közösségi jogszabályokat, valamint a 65. cikkben meghatározott, a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket, kivéve azokat, amelyek családjogi vonatkozásúak; e határozat nem érinti azokat a rendelkezéseket.

(5)

Ezen túlmenően, a Nizzai Szerződés által Szerződéshez csatolt, a Szerződés 67. cikkéről szóló jegyzőkönyv értelmében, 2004. május 1-étől a Tanács a Szerződés 66. cikkében említett intézkedések elfogadásakor a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel határoz; e határozat nem érinti ezt a jegyzőkönyvet.

(6)

A Nizzai Szerződésből következőkön túlmenően, az Európai Tanács 2004. november 4-5-i ülésén a „Hágai program”: „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban” jóváhagyáskor felkérte a Tanácsot, hogy legkésőbb 2005. április 1-ig fogadjon el a Szerződés 67. cikke (2) bekezdésén alapuló határozatot arra vonatkozóan, hogy a Tanácsnak a 251. cikkben meghatározott eljárás szerint kell határoznia a Szerződés 62. cikke 1. pontjában, a 2. pontja a) alpontjában és 3. pontjában, valamint 63. cikke 2. pontja b) alpontjában és 3. pontja b) alpontjában említett intézkedések elfogadásakor, a Bíróságnak a közösségi jogi aktusok jogalapjának megválasztásával kapcsolatos esetjogával összhangban.

(7)

Az Európai Tanács azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépéséig a Tanács továbbra is az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határozzon a Szerződés 63. cikke 3. pontja a) alpontjában és 4. pontjában említett, harmadik országok állampolgárainak a tagállamokba és azok között való jogszerű migrációjára vonatkozó intézkedések elfogadásakor.

(8)

A Szerződés 62. cikke 1. pontjában említett intézkedések elfogadása tekintetében az együttdöntési eljárásra való áttérés nem sérti a Tanács azon kötelezettségét, hogy egyhangúlag járjon el a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdésében említett határozatok esetében, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, az utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (1) 15. cikke (1) bekezdésében említett határozatok esetében, az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez és az Európai Unióról szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 4. cikkében, valamint bármely jövőbeni csatlakozási szerződésben említett határozatok esetében.

(9)

A Szerződés 62. cikke 2. pontja a) alpontjában említett intézkedések elfogadása tekintetében az együttdöntési eljárásra való áttérés nem sérti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a nemzetközi joggal összhangban megállapítsák földrajzi határaikat.

(10)

A Szerződésben meghatározott vonatkozó jogalap szerint eljárva, a Tanács ösztönző intézkedéseket fogadhat el azoknak a tagállami intézkedéseknek a támogatására, amelyek a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrálására irányulnak.

(11)

A Szerződés 62. cikke 2. és 3. pontjában említett intézkedések elfogadása tekintetében az együttdöntési eljárásra való áttérés következményeképpen, a vízumkérelmek megvizsgálására, valamint a határellenőrzések és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló rendeleteket úgy kell módosítani, hogy azokban az esetekben a Tanács határozatához minősített többség legyen szükséges.

(12)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, és ezért ez a határozat nem kötelező, illetve nem alkalmazható Dániára.

(13)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy e határozat elfogadásában és alkalmazásában részt kívánnak venni,

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/47

(1)

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei és az Európai Közösségek Bizottsága a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény más résztvevőivel együtt 1999. június 10-én megállapodtak egy Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény (továbbiakban: a „stabilitási egyezmény”) létrehozásában.

(2)

Az 1080/2000/EK rendelet 1a. cikke a stabilitási egyezmény különleges koordinátora évente történő kinevezésére vonatkozó eljárásról rendelkezik.

(3)

A kinevezéskor meg kell határozni a különleges koordinátor megbízatását is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2004-re vonatkozó, a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény különleges koordinátorának kinevezéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/910/EK tanácsi határozatban (2) megállapított megbízatás megfelelő.

(4)

Célszerű világosan meghatározni a különleges koordinátor felelősségi körét, valamint iránymutatásokat adni a koordináció és a jelentések területén,

a)

a stabilitási egyezmény célkitűzései megvalósításának előmozdítása az egyes olyan országokon belül, illetve azok között, amelyekben a stabilitási egyezmény hozzáadott értéket képvisel;

b)

elnökölni a Délkelet-európai regionális kerekasztalnál;

c)

szoros kapcsolatot tartani minden résztvevővel, valamint segíteni a stabilitási egyezmény államait, szervezeteit és intézményeit, továbbá a vonatkozó regionális kezdeményezéseket és szervezeteket a regionális együttműködés előmozdítása és a regionális felelősségvállalás megerősítése érdekében;

d)

szoros együttműködés az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival az EU szerepének a stabilitási egyezményben — a stabilitási egyezmény 18., 19. és 20. pontjával összhangban — történő erősítése érdekében, és a stabilitási egyezmény munkáinak, valamint a stabilizációs és társulási folyamat komplementaritásának biztosítása érdekében;

e)

rendszeres és — adott esetben — közös találkozók a munkacsoportok elnökeivel az átfogó stratégiai koordináció érdekében, valamint a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény regionális kerekasztala titkársága és annak eszközeinek a biztosítása érdekében;

f)

egy előre meghatározott lista alapján és a stabilitási egyezmény résztvevőivel konzultálva meghatározza a 2005 folyamán a stabilitási egyezményben végrehajtandó kiemelt intézkedéseket, valamint felülvizsgálja a stabilitási egyezmény munkamódszereit és szerkezetét a következetesség és a források megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében.

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/49

(1)

A személyzeti szabályzat X. melléklete 13. cikkének első albekezdését alkalmazva az 1785/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) legutóbb, a régi személyzeti szabályzat értelmében meghatározta azokat a szorzókat, amelyeket 2004. január 1-jétől az Európai Közösségek harmadik országba kirendelt tisztviselői részére a kiküldetési célország pénznemében kifizetett javadalmazás vonatkozásában alkalmazni kell.

(2)

Ezek közül egyes korrekciós szorzókat a személyzeti szabályzat X. melléklete 13. cikke második albekezdésének megfelelően 2004. február 1-jétől, március 1-jétől, április 1-jétől, május 1-jétől és június 1-jétől kezdődően ki kell igazítani, mivel a Bizottság rendelkezésére álló statisztikai adatok alapján a korrekciós szorzó és a megfelelő átváltási árfolyam alapján számított megélhetési költségek egyes harmadik országok esetében a legutóbbi megállapításuk vagy kiigazításuk óta eltelt időben 5 %-nál nagyobb mértékben változtak,

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 396/51

(1)

A tagállamok a 2004. január 1. és december 31. közti időszakra vonatkozó halászati ellenőrző programjukat a programok végrehajtása során felmerülő kiadásokhoz nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulás igénylésével együtt a Bizottsághoz eljuttatták.

(2)

A 2004/465/EK tanácsi határozat 4. cikkében felsorolt intézkedések igénylései közösségi finanszírozásban részesíthetők.

(3)

A 2004/465/EK tanácsi határozat 4. cikkében foglalt intézkedések 2004-ben támogatható kiadásaira biztosított közösségi hozzájárulás legmagasabb összegét, a közösségi hozzájárulás mértékét, illetve a nemzeti kiadások közösségi visszatérítésének feltételeit tagállamonként célszerű rögzíteni.

(4)

A tagállamoknak a 2004/465/EK tanácsi határozat 8. cikkének megfelelően azon év végétől számított 12 hónapon belül kötelezettséget kell vállalni, amelyben értesítést kaptak e határozatról. Eleget kell tenniük továbbá a határozat azon rendelkezésének is, amely a projektek megkezdésére és a visszatérítési igények benyújtására vonatkozik.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

—

a 2004. május elsején csatlakozott tagállamok részéről felmerülő támogatható kiadások 50 %-a,

—

a többi tagállam részéről felmerülő támogatható kiadások 25 %-a.