23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/1

(1)

Kleinwalsertal (Mittelberg település) és Jungholz település földrajzi fekvésük miatt, mivel osztrák területen találhatók, és közúton csak Németország felől közelíthetők meg, a termelőik által előállított tejet német vevőknek szállították.

(2)

Miután a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló 1968. június 27-i 804/68/EGK tanácsi rendelet (2)1984. március 31-i, 856/84/EGK rendelettel (3) történő módosítása bevezette a közösségi tejkvóta-rendszert, az e termelők által értékesített tejet a német referenciamennyiségek megállapításánál vették számításba.

(3)

A 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (4) közvetlen kifizetést vezetett be a tejágazat számára a 2004-es naptári évtől kezdődően. Ezek a kifizetések az érintett termelők egyéni referenciamennyiségein alapulnak, amelyeket Németország kezel, míg az említett rendelet értelmében a tejtámogatásra vonatkozó kifizetéseket az osztrák hatóságoknak kell teljesíteniük a tej- és tejtermékágazatban kiegészítő illeték megállapításáról szóló, 1992. szeptember 28-i 3950/92/EGK tanácsi rendelet (5) I. melléklete által 1999/2000 12 hónapos időszakára meghatározott saját nemzeti referenciamennyiségük, valamint az 1782/2003/EK rendelet 96. cikkének (2) bekezdésében előírt költségvetési felső határ korlátain belül. Mind a referenciamennyiséget, mind a felső határt Ausztria számára Kleinwalsertal (Mittelberg település) és Jungholz település egyéni referenciamennyiségeinek figyelmen kívül hagyásával számították ki.

(4)

Az 1782/2003/EK rendelet 47. cikkének (2) bekezdése előírja a tejkifizetések bevonását az említett rendelet által előírt egységes kifizetési rendszerbe 2007-ben. Ugyanennek a rendeletnek a 62. cikke azonban felhatalmazza a tagállamokat, hogy megfontolják az ilyen kifizetések 2005-től kezdődő bevonását. A tejtámogatás bevonása Németországban 2005-től várható, míg Ausztriában ez egy későbbi szakaszban történik meg.

(5)

Abból a célból, hogy lehetővé váljon a tejtámogatás helyes adminisztrálása és bevonása az egységes kifizetési rendszerbe, az 1782/2003/EK rendeletet úgy kell módosítani, hogy Németország és Ausztria esetében a 95. cikk (4) bekezdésében és a 96. cikk (2) bekezdésében hivatkozott referenciamennyiségek és felső költségvetési határok figyelembe vegyék az érintett régiók termelőinek tej-referenciamennyiségeit. Ennek következtében célszerű módosítani az 1788/2003/EK rendelet I. mellékletét abból a célból, hogy az érintett termelők referenciamennyiségeit osztrák referenciamennyiségekké alakítsák át a 2004/05-ös tejkvóta évtől kezdődően.

(6)

A 2004-ben esedékes kifizetésekre vonatkozóan figyelembe kell venni, hogy a kérelmek benyújtásának határideje már lejárt, ezért célszerű eltérést biztosítani az 1782/2003/EK rendelet 2. cikke b) pontjától, engedélyezve Németország számára, hogy támogatást fizessen az ausztriai Kleinwalsertal (Mittelberg település) és Jungholz település területén lévő gazdák számára,

1.

A 95. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Németország és Ausztria számára azonban az 1999/2000. évi 12 hónapos időszakra vonatkozó referenciamennyiségek alapján rögzített felső határ 27 863 827,288 ill. 2 750 389,712 tonna”.

2.

A 96. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az 1. cikket 2005. január 1-jétől kell alkalmazni;

b)

a 2. cikket 2004. április 1-jétől kell alkalmazni;

c)

a 3. cikket 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/4

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/6

(1)

2033/2004/EK bizottsági rendelet (3) pályázatot hirdetett meg a rizs Réunionba történő szállítása után járó támogatásra.

(2)

A 2692/89/EGK rendelet 9. cikke értelmében a benyújtott ajánlatok alapján a Bizottság az 1785/2003/EK rendelet 26. cikke (2) bekezdésében említett eljárás szerint olyan határozatot is hozhat, hogy nem hirdet győztest az adott pályázat vonatkozásában.

(3)

Különös tekintettel a 2692/89/EGK rendelet 2. és 3. cikkében említett kritériumokra, maximális támogatás megállapítása nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/7

(1)

Az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke rendelkezik az 1701 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű szállítási kötelezettségeinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(2)

Az 1159/2003/EK rendelet 16. cikke rendelkezik az 1701 11 10 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű vámkontingenseinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(3)

Az 1159/2003/EK rendelet 22. cikke tonnánként 98 euró vámtételű vámkontingenst nyit meg az 1701 11 10 KN-kódú termékekre a Brazíliából, Kubából és egyéb harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(4)

A 2004. decembe 13-tól 17-ig tartó hét folyamán az 1159/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően behozatali engedélyek kiállítása iránti kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke értelmében az AKCS-India preferenciális cukorra az egyes érintett országokra vonatkozóan megállapított szállítási kötelezettséget meghaladó összmennyiségre.

(5)

Az adott körülmények között a Bizottságnak csökkentési együtthatót kell megállapítania, ami lehetővé teszi az engedélyek kiállítását a rendelkezésre álló mennyiség arányában, és jeleznie kell, ha a kérdéses határértéket elérték,

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/9

(1)

Az 1847/2004/EK bizottsági rendelet (2) megnyitja az egyes GATT-kontingensek alapján 2005-ben az Amerikai Egyesült Államokba exportálandó sajtokra vonatkozó kiviteli engedélyek odaítélésének eljárását.

(2)

A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében a 804/68/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. január 26-i 174/1999/EK bizottsági rendelet (3) 20. cikkének (3) bekezdése megállapítja az ideiglenes engedélyek odaítélésének abban az esetben alkalmazandó feltételeit, ha az adott évre szóló valamely kontingenst meghaladó termékmennyiségre nyújtanak be ilyen engedély iránti kérelmeket. A Közösség 2004. május 1-jei bővítését követően a 174/1999/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdése ezen kritériumok tekintetében a 2005-ös évre is átmeneti intézkedéseket ír elő.

(3)

Egyes kontingensek és termékcsoportok tekintetében jelentősen megnőtt a kiviteli engedélyek iránti igény, amely időnként messze meghaladja a rendelkezésre álló mennyiségeket. Ez a tény az egy kérelmezőre jutó odaítélt mennyiségek jelentős mértékű csökkenéséhez vezethet, rontva a rendszer hatékonyságát és eredményességét. Továbbá, amennyiben az egyes piaci szereplőknek odaítélt mennyiségek nagyon kicsik, a tapasztalat szerint fennáll annak kockázata, hogy ilyen körülmények között egyes piaci szereplők nem tudják teljesíteni kiviteli kötelezettségüket, és ennek következtében biztosítékuk elvész.

(4)

E helyzet kezelése érdekében indokolt a 174/1999/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett három feltétel együttes alkalmazása az előírt átmeneti intézkedések figyelembevételével. Az említett albekezdés a) és b) pontjával összhangban az engedélyek odaítélése során előnyben kell részesíteni azokat a kérelmezőket, akiknek már korábban is volt gazdasági érdekeltsége az Amerikai Egyesült Államokban, akiknek megjelölt importőre a leányvállalatuk is egyben, és akik már korábban is exportálták az érintett termékeket az adott rendeltetési helyre. Emellett, csökkentő együtthatót kell alkalmazni az említett albekezdés c) pontja szerint.

(5)

Az olyan termékcsoportok és kontingensek esetében, amelyek tekintetében az igényelt mennyiségek nem merítik ki a rendelkezésre álló keretet, indokolt a 174/1999/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdésével összhangban előírni, hogy a fennmaradó mennyiségeket az eredetileg igényelt mennyiségek arányában osszák fel a kérelmezők között. Az említett fennmaradó mennyiségek odaítélésének feltétele, hogy az érdekelt piaci szereplők kérelmet adjanak be és biztosítékot nyújtsanak.

(6)

Figyelembe véve az eljárás végrehajtására az 1847/2004/EK rendeletben előírt határidőt, ezt a rendeletet minél előbb alkalmazni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

—

olyan kérelmező nyújt be, aki a kérdéses termékek tekintetében az előző három év legalább egyikében végzett az Amerikai Egyesült Államokba irányuló exporttevékenységet, és akinek megjelölt importőre a leányvállalatai is egyben, vagy

—

olyan kérelmező nyújt be, akinek megjelölt importőre a 174/1999/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdése második albekezdésének b) pontja szerint a leányvállalata is egyben.

—

az első albekezdésben említetteken kívül olyan egyéb kérelmező nyújt be, aki a kérdéses termékek tekintetében az előző három év mindegyikében végzett az Amerikai Egyesült Államokba irányuló exporttevékenységet, vagy

—

olyan kérelmező nyújt be, akinél a 174/1999/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmében nem feltétel a korábbi vonatkozó tevékenység végzése.

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/12

(1)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából a Szerződés rendelkezik a menekültügy, a bevándorlás és a harmadik országok állampolgárai jogainak védelme terén elfogadandó intézkedésekről.

(2)

A Szerződés előírja, hogy a Tanácsnak a belépés és a tartózkodás feltételeire, valamint a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok és huzamos tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozóan bevándorláspolitikai intézkedéseket kell elfogadnia.

(3)

Az 1999. október 15-16-i tamperei különleges ülésén az Európai Tanács elismerte a harmadik országok állampolgárai beutazásának és tartózkodásának feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályok közelítésének szükségességét, és felkérte a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadjon el a Bizottság javaslatain alapuló határozatokat.

(4)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(5)

A tagállamoknak a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül kell végrehajtaniuk ennek az irányelvnek a rendelkezéseit.

(6)

A Közösség oktatás terén végzett tevékenységének egyik célja annak elősegítése, hogy Európa egésze a tanulmányok és a szakképzés legkiemelkedőbb központjává váljon a világon. A harmadik országok állampolgárainak a Közösség felé irányuló, tanulmányi célú mobilitása e stratégia kulcsfontosságú eleme. A belépés és tartózkodás feltételeire vonatkozó tagállami nemzeti jogszabályok közelítése szintén e stratégia részét képezi.

(7)

A migráció ezen irányelv alkalmazásában, amely meghatározása szerint átmeneti jellegű és nem függ a befogadó tagállam munkaerőpiacától, az érintett migránsok származási országuk és a befogadó ország számára a kölcsönös gyarapodás egy formáját jelenti, és elősegíti, hogy a különböző kultúrák közelebb kerüljenek egymáshoz.

(8)

A „beutazás” kifejezés harmadik országok állampolgárainak az ezen irányelv által meghatározott célból történő belépését és tartózkodását jelenti.

(9)

Az új közösségi szabályok a „diák”, „gyakornok”, „oktatási intézmény” és „önkéntes” fogalmak európai jogszabályoknak — különösen az érintettek mobilitásának előmozdítását célzó különböző közösségi programokban (Socrates, Európai Önkéntes Szolgálat stb.) — már használt meghatározásain alapulnak.

(10)

Az ezen irányelv rendelkezései alá tartozó diákok előkészítő tanfolyamainak időtartamát és egyéb feltételeit nemzeti jogszabályaikkal összhangban a tagállamoknak kell meghatározniuk.

(11)

Ezen irányelv hatálya nem terjed ki a harmadik országok azon állampolgáraira, akik a fizetés nélküli gyakornokok, és a tevékenységük vagy a kapott jövedelem vagy díjazás alapján, nemzeti jogszabályaik értelmében munkavállalónak minősülő önkéntesek csoportjába tartoznak. A szakorvosi képzésben részt venni kívánó, harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról a tagállamok határoznak.

(12)

Egy diák felsőoktatási intézménybe való felvételének bizonyítéka — egyebek között — a beiratkozást megerősítő igazolás lehet.

(13)

Az egyetemi ösztöndíj figyelembe vehető annak értékelésekor, hogy elegendő anyagi fedezet áll-e rendelkezésre.

(14)

Az ezen irányelvben meghatározott céllal kért beutazás kellően indokolt okok alapján megtagadható. Különösen abban az esetben kerülhet sor a beutazás elutasítására, ha a tagállam tényekre alapozott értékelés alapján úgy véli, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár lehetséges veszélyt jelent a közrendre vagy a közbiztonságra. A közrend fogalmába beletartozhat az, ha valakit valamely súlyos bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a közrend és közbiztonság fogalma magában foglalja azokat az eseteket is, amikor egy harmadik országbeli állampolgár egy, a terrorizmust támogató csoport tagja vagy tagja volt, ilyen csoportot támogat vagy támogatott, illetve szélsőséges törekvései vannak vagy voltak.

(15)

A beutazás engedélyezése iránti kérelem okaival kapcsolatos kételyek esetén a tagállam minden olyan bizonyítékot megkövetelhet, amely — különösen a kérelmező által szándékolt tanulmányok alapján — a kérelem megalapozottságának megítéléséhez szükséges, az ezen irányelvben megállapított eljárással való visszaélés vagy az eljárás helytelen alkalmazásának elkerülése érdekében.

(16)

Az ezen irányelvben meghatározott célokból való, a Közösségen belüli vagy a Közösségbe irányuló mobilitás előmozdítása érdekében elő kell segíteni a harmadik országbeli, több tagállamban tanulmányokat folytató diákok mobilitását, valamint a közösségi programokban részt vevő harmadik országbeli állampolgárok beutazását.

(17)

A területükre való első belépés engedélyezése érdekében a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy időben tartózkodási engedélyt vagy — ha kizárólag saját területükön adnak ki tartózkodási engedélyeket — vízumot bocsáthassanak ki.

(18)

Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli diákok számára lehetővé váljék tanulmányi költségeik egy részének fedezése, az ezen irányelvben meghatározott feltételek szerint lehetővé kell tenni számukra a munkaerőpiacra való bejutást. A diákok ezen irányelvben meghatározott feltételek szerinti, munkaerőpiacra való bejutásának általános szabálynak kell lennie; rendkívüli körülmények fennállása esetén azonban lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy figyelemmel legyenek nemzeti munkaerő-piaci helyzetükre.

(19)

Az előzetes engedély fogalmába beletartozik az olyan diákok számára adott munkavállalási engedély is, akik jövedelemszerző tevékenységet kívánnak folytatni.

(20)

Ez az irányelv nem érintheti a részmunkaidő területén hozott nemzeti jogszabályokat.

(21)

Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a tanulmányi célból vagy a tagállamok elismert szervezetei által irányított diákcsereprogramok okán folytatott beutazás-engedélyezési eljárásokat gyorsítani lehessen.

(22)

Valamennyi tagállamnak biztosítania kell, hogy az interneten keresztül a lehető legteljesebb, rendszeresen frissített információ álljon a nyilvánosság rendelkezésére az ezen irányelvben meghatározott olyan intézményekről és tanulmányokról, amelyekre harmadik országbeli állampolgárok jelentkezhetnek, valamint a tagállam területére e célból való belépés és területén való tartózkodással kapcsolatos feltételekről és eljárásokról.

(23)

Ez az irányelv semmilyen körülmények között nem érintheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletet.

(24)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából való beutazása feltételeinek meghatározása, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ennek terjedelme és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, valamint az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül ezek a tagállamok nem vesznek részt ezen irányelv elfogadásában, és az rájuk nézve nem kötelező és azt nem kötelesek alkalmazni.

(26)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és azt nem köteles alkalmazni,

a)

a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területén tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából, három hónapot meghaladó időtartamra történő beutazásának feltételeit;

b)

a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére az említett célokból történő fogadásával kapcsolatos eljárási szabályokat.

a)

„harmadik ország állampolgára”: bármely olyan személy, aki a Szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár;

b)

„hallgató”: harmadik ország azon állampolgára, aki valamely tagállam felsőoktatási intézményébe felvételt nyert, és akinek a tagállam a területén való beutazását abból a célból engedélyezi, hogy fő tevékenységként olyan nappali tagozatos tanulmányokat folytasson, amelyek a tagállam által elismert felsőfokú képesítést adnak — így felsőoktatási intézményben olyan oklevelet, bizonyítványt vagy doktori fokozatot, amely a nemzeti jogszabályokkal összhangban, az említett oktatást megelőző, előkészítő tanfolyamra is kiterjedhet;

c)

„tanuló”: harmadik ország azon állampolgára, akinek valamely tagállam a területére történő beutazását abból a célból engedélyezi, hogy a tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban, a tagállam által e célra elismert szervezet által működtetett csereprogram keretében, elismert középfokú oktatási programban vegyen részt;

d)

„javadalmazásban nem részesülő gyakornok”: harmadik ország azon állampolgára, akinek valamely tagállam a területén való beutazását, a nemzeti jogszabályokkal összhangban, javadalmazás nélküli gyakorlati időre engedélyezi;

e)

„intézmény”: a fogadó tagállam által elismert köz- vagy magánintézmény, és/vagy amelynek képzéseit, e tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban, az ezen irányelvben meghatározott célokra elismer;

f)

„önkéntes szolgálati rendszer”: közérdekű célokat szolgáló, gyakorlati szolidaritást kifejező tevékenységi program, amely valamely állami vagy közösségi rendszeren alapul;

g)

„tartózkodási engedély”: az 1030/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban, valamely tagállam hatóságai által kibocsátott engedély, amely lehetővé teszi, hogy egy harmadik ország állampolgára jogszerűen tartózkodjon az adott tagállam területén.

a)

harmadik országok azon állampolgáraira, akik valamely tagállamban menedékkérőként, vagy kiegészítő védelem illetve ideiglenes védelem keretében tartózkodnak;

b)

harmadik országok azon állampolgáraira, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették;

c)

harmadik országok azon állampolgáraira, akik olyan uniós polgárok családtagjai, akik a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták;

d)

harmadik országok azon állampolgáraira, akik a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanács irányelvvel (4) összhangban valamely tagállamban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást élvező személyek, és akik tanulmányok folytatása vagy szakképzés végett gyakorolják a valamely másik tagállambeli tartózkodáshoz való jogukat;

e)

harmadik országok azon állampolgáraira, akik az érintett tagállam nemzeti jogszabályai értelmében munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak minősülnek.

a)

a Közösség vagy a Közösség és tagállamai, valamint egy vagy több harmadik ország között létrejött két- vagy többoldalú megállapodások; vagy

b)

az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között létrejött két- vagy többoldalú megállapodások tartalmaznak.

a)

a nemzeti jogszabályok által meghatározott, érvényes úti okmányt kell bemutatnia. A tagállamok megkövetelhetik, hogy az úti okmány érvényességi ideje kiterjedjen legalább a tervezett tartózkodás időtartamára;

b)

amennyiben a fogadó tagállam nemzeti jogszabályai szerint kiskorú, a tervezett tartózkodásra vonatkozó szülői engedélyt kell bemutatni;

c)

valamennyi olyan kockázatra kiterjedő egészségbiztosítással kell rendelkeznie, amely ellen az érintett tagállam állampolgárai általában biztosítottak;

d)

nem lehet olyan személy, aki a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségre veszélyesnek minősül;

e)

a tagállam kérésére igazolnia kell, hogy lerótta az irányelv 22. cikke szerinti kérelem eljárási díját.

(a)

tanulmányok folytatása végett felsőoktatási intézménybe felvételt nyert;

b)

a tagállam által kért módon igazolja, hogy tartózkodása során rendelkezni fog a megélhetésének, tanulmányai folytatásának és visszautazásának költségeihez szükséges anyagi fedezettel. A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e rendelkezés céljából minimálisan megkövetelt anyagi fedezet havi összegét, ami nem érinti az egyes esetek egyedi vizsgálatát;

c)

a tagállam kérésére igazolnia kell, hogy a folytatandó tanulmányokhoz kellő nyelvismerttel rendelkezik;

d)

a tagállam kérésére igazolnia kell, hogy az intézmény által kirótt díjakat befizette.

a)

e tagállam vonatkozásában megfelel a 6. és a 7. cikkben megállapított feltételeknek; és

b)

beutazásának engedélyezése iránti kérelméhez mellékelte az egyetemi tanulmányaival kapcsolatos valamennyi igazoló okiratot, valamint igazolást arra vonatkozóan, hogy az általa folytatni kívánt képzés valóban kiegészíti az eddig elvégzetteket; és

c)

közösségi vagy kétoldalú csereprogramban vesz részt, illetőleg valamely tagállam a hallgatóként történő beutazását legalább kétéves időtartamra engedélyezte.

a)

nem lehet sem fiatalabb, sem idősebb az érintett tagállam által meghatározott legalacsonyabb, illetve legmagasabb életkornál;

b)

igazolnia kell középfokú oktatási intézménybe történő felvételét;

c)

igazolnia kell egy olyan elismert diákcsere-programban történő részvételét, amelyet az érintett tagállam által erre a célra a tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban — elismert szervezet működtet;

d)

igazolnia kell, hogy a diákcsere-szervezet az érintett tagállam területén való tartózkodásának idejére felelősséget vállal érte, különösen a megélhetéséhez, tanulmányai folytatásához, egészségügyi ellátásához és visszautazásához szükséges költségek tekintetében;

e)

tartózkodásának idejére az érintett tagállam által meghatározott feltételeket teljesítő, az adott csereprogram szabályainak megfelelően kiválasztott családnál kerül elszállásolásra.

a)

rendelkeznie kell egy aláírt, és szükség szerint az érintett tagállam illetékes hatósága által — a tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban —jóváhagyott gyakornoki szerződéssel, amelynek tárgya egy, a tagállam jogszabályaival vagy közigazgatási gyakorlatával összhangban elismert, köz- vagy magánszektorbeli vállalkozásnál vagy szakképzéssel foglalkozó köz- vagy magánintézménynél javadalmazás nélküli gyakorlat;

b)

a tagállam által kért módon igazolnia kell, hogy tartózkodása folyamán rendelkezni fog a megélhetésének, képzésének és visszautazásának költségeihez szükséges anyagi fedezettel. A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e rendelkezés céljából minimálisan megkövetelt anyagi fedezet havi összegét, ami nem érinti az egyes esetek egyedi vizsgálatát;

c)

amennyiben a tagállam megköveteli, a gyakorlathoz elvégzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását lehetővé tevő nyelvi alapképzésben kell részt vennie.

a)

nem lehet sem fiatalabb, sem idősebb az érintett tagállam által meghatározott legalacsonyabb, illetve legmagasabb életkornál;

b)

be kell mutatnia azt a szerződést, amelyet azzal a szervezettel kötött, amely az érintett tagállamban azt az önkéntes szolgálati rendszert működteti, amelyben ő is részt vesz; a szerződésben fel kell tüntetni a feladatok leírását, a feladatvégzés ellenőrzésének a feltételeit, a munkaidőt, továbbá az önkéntes személy utazása, megélhetése és lakhatása költségeinek, valamint költőpénzének a fedezéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezetet, valamint — adott esetben — a feladata ellátását elősegítő képzést;

c)

igazolnia kell, hogy azon önkéntes szolgálati rendszert működtető szervezet, amelyben ő is részt vesz, megkötötte a harmadik személy javára szóló biztosítást, továbbá érte tartózkodásának egész ideje alatt teljes felelősséget vállal, különösen a megélhetéséhez, az egészségügyi ellátásához, valamint a visszautazásához szükséges költségek tekintetében;

d)

továbbá, ha a fogadó tagállam kifejezetten megköveteli, részt kell vennie az adott tagállam nyelvét, történelmét, politikai és társadalmi berendezkedését ismertető, alapszintű bevezető képzésen.

a)

nem tartja be a jövedelemszerző tevékenység ezen irányelv 17. cikke szerinti folytatására vonatkozó korlátozásokat;

b)

tanulmányai során nem tanúsít elfogadható előmenetelt a nemzeti jogszabályokkal vagy közigazgatási gyakorlattal összhangban.

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/19

(1)

1993 áprilisában a Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Közösség nevében tárgyalásokat folytasson Kanadával, Hongkonggal, Japánnal, Koreával és az Egyesült Államokkal a vámügyekben történő együttműködésről kötendő megállapodásról, melynek hatályát 1997 májusában kiterjesztették a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségére, valamint Kínára.

(2)

Az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság kormánya között a vámügyekben történő együttműködésről és a kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodást jóvá kell hagyni,

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/27

(1)

A Bizottság a Balti-tenger és a Baeltek vizeiben élő erőforrások halászatáról és védelméről szóló egyezmény (2) (a „Gdanski egyezmény”) egyik szerződő fele.

(2)

A Gdanski egyezmény XIX. cikke rendelkezik egy szerződő félnek az egyezményből való kilépéséről.

(3)

Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország köteles megtenni a szükséges lépéseket a Gdanski egyezményből való kilépésre 2004. május 1-jén, vagy ezt követően a lehető legkorábbi időpontban, a 2003-as csatlakozási okmány 6. cikkének (12) bekezdése értelmében.

(4)

Az említett új tagállamok kilépését követően csupán a Közösség és az Orosz Föderáció maradnak a Gdanski egyezmény szerződő felei, és az Egyezmény alá tartozó terület 95 %-a közösségi vízterület lesz.

(5)

Egy olyan nemzetközi halászati szervezet fenntartása, amelynek célja olyan halászat irányítása, amely teljes egészében csak két fél joghatálya alá tartozik, aránytalan és eredménytelen lenne. A Közösségnek ezért ki kell lépnie a Gdanski egyezményből,

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/28

(1)

2001. december 6-án a Conseil Interprofessionnel du vin de Bordeaux (CIVB) panaszt nyújtott be a 3286/94/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 4. cikkének megfelelően.

(2)

A CIVB panasza arra vonatkozott, hogy a Bordeaux-ból és Médocból származó közösségi értékesítéseket Kanadában a rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében különböző kereskedelmi akadályok korlátozzák, vagyis egy „olyan, harmadik ország által bevezetett vagy fenntartott kereskedelmi gyakorlat, amelynek vonatkozásában nemzetközi kereskedelmi szabályok fellépési jogot írnak elő”.

(3)

Az állítólagos kereskedelmi akadály a kereskedelmi nevekről szóló kanadai törvény C-57-es módosításából eredt, amely a bordeaux-i és a médoci földrajzi jelzéseknek nem biztosította azt a védelmet, amely megfelelt volna a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás (TRIPS) által a borokra vonatkozó földrajzi jelzések tekintetében felállított követelményeknek.

(4)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékokat tartalmaz a vizsgálati eljárás megindításához. Az erre vonatkozó értesítés (3) az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétételre került.

(5)

A vizsgálat megerősítette a panaszos állítását, amely szerint a kereskedelmi nevekről szóló kanadai törvény C-57-es módosítása megsértette a TRIPS 23. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 24. cikkének (3) bekezdését (úgynevezett standstill záradék), és e jogsértések nem igazolhatóak a TRIPS 24. cikkének (6) bekezdésében foglalt kivétel alapján.

(6)

A vizsgálati eljárás megállapította azt is, hogy a C-57-es módosítás a panaszos számára hátrányos kereskedelmi hatások előidézésével fenyeget a rendelet 2. cikkének (4) bekezdése és 10. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(7)

2003. február 12-én a rendelettel felállított tanácsadó bizottság megvizsgálta a vizsgálati eljárásról szóló végleges jelentést.

(8)

2003. április 24-én a Bizottság a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodást írt alá Kanadával, amely a megállapodás hatálybalépésével előírja a „Bordeaux”, a „Médoc” és a „Medoc” neveknek a kanadai köznevek listájából való véglegesen törlését.

(9)

2003. július 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy a vizsgálati eljárást felfüggeszti (4), és kilátásba helyezte annak lezárását, amint Kanada ezeket a neveket ténylegesen törli a C-57-es módosítással bevezetett köznevek listájából.

(10)

2003. július 30-án a Tanács az Európai Közösség nevében jóváhagyta a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló, Kanadával kötött kétoldalú megállapodást (5). 2004. június 1-jén a kétoldalú megállapodás hatályba lépett (6).

(11)

A kereskedelmi törvény 11. cikke (18) bekezdése harmadik és negyedik albekezdésének módosításáról szóló rendelettel (7) Kanada törölte a „Bordeaux”, a „Médoc” és a „Medoc” neveket a C-57-es módosítással felállított köznevek listájából. from the list of generic names provided by the C-57 Amendment.

(12)

Következésképpen a vizsgálati eljárást le kell zárni.

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/30

(1)

A dél-afrikai köztársaságbeli madárinfluenza nagy patogenitású formája elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2004. augusztus 24-i 2004/614/EK bizottsági határozattal (3) a Bizottság védekezési intézkedéseket fogadott el a dél-afrikai laposmellűfutómadár-állománnyal kapcsolatos madárinfluenzára vonatkozóan.

(2)

Legalább hat hónapnak kell eltelnie a laposmellű futómadarak elpusztítása és a fertőzött gazdaságok fertőtlenítése után, hogy a laposmellű futómadár húsának és tojásának Dél-Afrikából a Közösségbe irányuló importját ismét engedélyezhessék. A helyzetre való tekintettel a már elfogadott védekezési intézkedéseket meg kell hosszabbítani.

(3)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/31

(1)

Lettországban nem elegendő a nemzeti éghajlati feltételeknek megfelelő, a 66/402/EGK irányelv Claviceps purpurea károsító szervezet jelenlétére vonatkozó követelményeinek eleget tevő téli rozsfajták vetőmagjainak (Secale cereale) mennyisége a fenti tagállam igényeinek kielégítéséhez.

(2)

Nem lehetséges az említett vetőmagfajták iránti igényt más tagállamokból vagy harmadik országokból származó, a 66/402/EGK irányelv összes követelményének eleget tevő vetőmaggal kielégíteni.

(3)

Ezért Lettországot fel kell hatalmazni arra, hogy 2004. november 30-ig engedélyezze az említett, kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő vetőmagfajták forgalmazását.

(4)

Emellett a többi tagállamot, amelyek képesek ellátni Lettországot az említett vetőmagfajtákkal, fel kell hatalmazni arra, hogy engedélyezzék az említett vetőmag forgalmazását, függetlenül attól, hogy a vetőmag egy tagállamban vagy egy olyan harmadik országban került betakarításra, amelyre a harmadik országokban a vetőmagtermesztés során végrehajtott szántóföldi ellenőrzések és a harmadik országokban (2) termesztett vetőmagok egyenértékűségéről szóló, 2002. december 16-i 2003/17/EK tanácsi határozat vonatkozik.

(5)

Indokolt, hogy Lettország koordinátorként működjön annak biztosítására, hogy a határozat alapján engedélyezett vetőmag-összmennyiség ne haladja meg a határozat alapján megállapított maximális mennyiséget.

(6)

A határozatban megállapított intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága véleményével,

a)

a sclerotia vagy a Claviceps purpurea sclerotia darabjainak az „elit vetőmag” vagy a „minősített vetőmag” kategória 500 grammnyi vetőmagmintájában jelen levő maximális száma 15;

b)

a hatósági címke feltünteti a 66/402/EGK irányelv 2. cikk (1) bekezdés E. szakaszának d) pontja szerint végzett hatósági vizsgálat során megállapított sclerotia-számot vagy a Claviceps purpurea sclerotia darabjainak számát;

c)

a vetőmagot először e határozat 2. cikkének értelmében hozták forgalomba.

a)

elegendő bizonyíték vonja kétségbe, hogy a szállító az engedélyezési kérelmében meghatározott vetőmagmennyiséget nem képes forgalomba hozni; vagy

b)

az illető eltérés alapján forgalmazásra engedélyezett összmennyiség meghaladná a mellékletben meghatározott maximális mennyiséget.

23.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 375/33

(1)

Dániában az ország éghajlati feltételeinek megfelelő és a 66/402/EGK irányelv csírázóképességre vonatkozó követelményeit kielégítő őszi búza (Triticum aestivum) fajták vetőmagjából rendelkezésre álló mennyiség elégtelen, és ezért nem megfelelő a tagállam szükségleteinek fedezésére.

(2)

Az e faj vetőmagja iránti igény kielégítő fedezése nem lehetséges más tagállamokból vagy harmadik országokból származó vetőmaggal, amely kielégíti a 66/402/EGK irányelvben megállapított valamennyi követelményt.

(3)

Ennek megfelelően, a 2004. november 30-ig terjedő időszakra Dániának engedélyt kell kapnia arra, hogy engedélyezze e faj kevésbé szigorú elvárásoknak megfelelő vetőmagjának forgalmazását.

(4)

Továbbá, más tagállamoknak – függetlenül attól, hogy a vetőmag egy tagállamban vagy a harmadik országokban vetőmagtermesztés során végrehajtott szántóföldi ellenőrzések és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűségéről szóló, 2002. december 16-i 2003/17/EK tanácsi határozat (2) által érintett harmadik országban került betakarításra –, amelyek olyan helyzetben vannak, hogy Dániát a szóban forgó faj vetőmagjával ellássák, engedélyt kell kapniuk arra, hogy engedélyezzék az ilyen vetőmag forgalmazását.

(5)

Helyénvaló, hogy Dánia koordináló szerepet töltsön be annak biztosítása érdekében, hogy az e határozatnak megfelelően engedélyezett vetőmag teljes mennyisége ne haladja meg az e határozatban megállapított maximális mennyiséget.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága véleményével,

a)

a tiszta vetőmag csírázóképessége legalább 75 %-os;

b)

a hivatalos címkén szerepel, hogy a csírázóképességet ellenőrizték a 66/402/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdése F) pontja d) alpontjának és 2. cikke (1) bekezdése G) pontja d) alpontjának megfelelően elvégzett hivatalos vizsgálattal;

c)

a vetőmagot először e határozat 2. cikkével összhangban hozták forgalomba.

a)

elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kétségbe lehessen vonni, vajon a forgalmazó képes-e fogalomba hozni akkora mennyiségű vetőmagot, amekkorára engedélyt kért; vagy

b)

a szóban forgó eltérésnek megfelelően forgalmazásra engedélyezett teljes mennyiség meghaladná a mellékletben megállapított maximális mennyiséget.