21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/1

(1)

1999. január 1-jén az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet (2) követelményeinek megfelelően az euro vált a részt vevő tagállamok és azon harmadik országok – nevezetesen Monaco, San Marino és a Vatikáni Városállam – hivatalos pénznemévé, amelyek a Közösséggel megállapodást írtak alá az euro bevezetéséről.

(2)

A forgalomba hozatalra szánt euro-érmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló, 1998. május 3-i 975/98/EK tanácsi rendelet (3) meghatározta az euro-érmék alapvető jellemzőit. A 2002. januári bevezetését követően az euro-érme az egyetlen fémpénz formában megjelenő, törvényes fizetőeszköz az euro-övezetben.

(3)

Az euro-érmékhez hasonló emlékérmekről és érmékről szóló, 2002. augusztus 19-i 2002/664/EK bizottsági ajánlás (4) javasolta, hogy bizonyos vizuális jellemzőket az euro-érmékhez méretben közel álló emlékérmek és érmék árusítása, előállítása, raktározása, behozatala, valamint értékesítési vagy egyéb kereskedelmi célú forgalmazása során el kell kerülni.

(4)

Az euro-jel használatáról szóló, 1997. július 23-i bizottsági közlemény létrehozta az euro-jelet (€) és a fizetőeszköz minden használóját felhívta arra, hogy az euróban meghatározott monetáris összegek jelölésére az euro-jelet használja.

(5)

Az euro-érmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogi védelemről szóló, 2001. október 22-i bizottsági közlemény (5) megállapította az euro-érmék közös oldala formatervezési mintájának megjelenítésére alkalmazandó részletes szabályokat.

(6)

Az euro-érmék vizuális jellemzőit a Bizottság 2001. december 28-án tette közzé (6).

(7)

A polgárok tévesen úgy gondolhatják, hogy az „euro”, illetve az „euro-cent” kifejezéseket, az euro-jelet, vagy az euro-érme közös oldalán vagy bármely nemzeti oldalán találhatóhoz hasonló formatervezési mintát tartalmazó emlékérmek és érmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek minden – az eurót elfogadó – tagállam vagy részt vevő harmadik ország területén.

(8)

Egyre növekszik annak a kockázata, hogy az euro-érmékhez méretben és fémtulajdonságokban hasonló emlékérmek és érmék jogellenesen kerülnek felhasználásra az euro-érmék helyett.

(9)

Ezért helyénvaló, hogy ne árusítsanak, ne állítsanak elő, ne importáljanak, valamint értékesítési vagy egyéb kereskedelmi célból ne forgalmazzanak az euro-érmékhez vizuális jellemzőkben, méretben vagy fémtulajdonságokban hasonlatos emlékérmeket és érméket.

(10)

A tagállamok feladata, hogy a jogsértésekre alkalmazandó szankciókat vezessenek be az eurónak a hasonló emlékérmekkel és érmékkel szembeni, az egész Közösségre kiterjedő, azonos mértékű védelme érdekében,

a)

„euro”: a 974/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott részt vevő tagállamok, valamint azon részt vevő harmadik országok hivatalos pénzneme, amelyek az Európai Közösséggel megállapodást írtak alá az euro bevezetéséről (a továbbiakban: „részt vevő harmadik országok”);

b)

„euro-jel”: az eurót az I. mellékletben megjelenített módon ábrázoló jel (€);

c)

„emlékérmek és érmék”: az érmeverésre szolgáló féltermékeket kivéve azok a fémtárgyak, amelyek megjelenése és/vagy technikai jellemzői megegyeznek egy pénzérméével, de amelyeket nem a nemzeti vagy a részt vevő harmadik országok jogszabályainak, illetve egyéb külföldi jogszabályoknak megfelelően bocsátottak ki, és amelyek ennek következtében nem minősülnek sem törvényes fizetési módnak, sem pedig törvényes fizetőeszköznek;

d)

„arany”, „ezüst” és „platina”: az aranyat, ezüstöt és platinát tartalmazó ötvözet, amelynek finomsági foka ezrelékben kifejezve az arany esetében 375, az ezüst esetében 500 és a platina esetében 850. Ez a fogalommeghatározás nem érinti a tagállamokban alkalmazandó fémjelzésekre vonatkozó egyezményeket;

e)

„Európai Műszaki és Tudományos Központ” (a továbbiakban: „CTSE”) a Bizottság 2004. október 29-i határozatával létrehozott szervezet;

f)

„referenciasáv”: jelentését a II. melléklet 1. szakasza határozza meg.

a)

amennyiben a felületükön megjelenik az „euro” vagy„euro-cent” felirat vagy az euro-jel; vagy

b)

amennyiben méretük a referenciasávon belül van; vagy

c)

amennyiben az emlékérmek vagy érmék felületén található formatervezési minta hasonlít az euro-érmék bármely nemzeti előlapi formatervezési mintájához vagy a közös hátlaphoz, illetve azonos vagy hasonló a kéteurós érme peremén található formatervezési mintához.

a)

a középpontjukban 6 millimétert meghaladó átmérőjű lyukasztás található, vagy formájukat tekintve hat peremszegélyt nem meghaladóan többszögletűek feltéve, hogy megfelelnek a c) pont ii. alpontjában foglalt követelményeknek; vagy

b)

anyaguk arany, ezüst, illetve platina; vagy

c)

megfelelnek az alábbi követelményeknek:

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/7

(1)

A 2182/2004/EK rendelet (2) elfogadásakor a Tanács jelezte, hogy azt az euró bevezetéséről szóló, 974/98/EK 1998. május 3-i tanácsi rendeletben (3) meghatározott részt vevő tagállamokban kell alkalmazni.

(2)

Fontos azonban, hogy az euroérmékhez hasonló emlékérmekre és érmékre vonatkozó szabályok a Közösségen belül egységesek legyenek, és ebből a célból megfelelő rendelkezéseket kell hozni,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/8

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/10

(1)

Egyrészről az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás (3) 2. jegyzőkönyve, másrészről az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve (4) megállapítja a Szerződő Felek közti kereskedelmi szabályokat egyes mezőgazdasági, illetve feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan.

(2)

Az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve, amelyet a legutóbb az EGT-Vegyesbizottságnak az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyvét a megállapodás 8. cikke (3) bekezdése b) albekezdésében említett termékek tekintetében módosító 138/2004 határozata (5) módosított, nulla százalékos vámtételt ír elő a 2202 10 00 KN-kód (víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve) és az ex 2202 90 10 KN-kód (más, cukrot [szacharózt vagy invertcukrot] tartalmazó alkoholmentes ital) alá tartozó árucikkekre.

(3)

A 2004/859/EK tanácsi határozattal jóváhagyott, egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Norvég Királyság között az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvéről szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás a nullaszázalékos vámtételt Norvégia számára ideiglenesen felfüggesztette. Az ezen megállapodás IV. pontja értelmében a 2202 10 00 KN-kód (víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve) és az ex 2202 90 10 KN-kód (más, cukrot [szacharózt vagy invertcukrot] tartalmazó alkoholmentes ital) alá tartozó, Norvégiából származó árucikkek vámmentes importja csak a nullaszázalékos vámtételű vámkontingens határain belül engedélyezett.

(4)

Következésképpen szükség van e vámkontingensnek a megnyitására a 2005. évre vonatkozóan.

(5)

A kontingens létrehozásának megkönnyítésére, és – a piaci szereplők érdekében – a kontingens megfelelő kezelésének biztosítása végett a kontingensen belüli vámmentességet ideiglenesen a norvég hatóságok által kiadott igazolás közösségi vámhatóságoknak való bemutatása feltételéhez kell kötni.

(6)

A e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az I. mellékletben fel nem sorolt, feldolgozott termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdések irányítóbizottságának véleményével,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/14

(1)

A 2002. január 1-jétől 2004. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan általános preferenciális rendszer alkalmazásáról szóló, 2001. december 10-i 2501/2001/EK tanácsi rendelettel (3) a Közösség általános tarifális kedvezményeket nyújtott Laosznak.

(2)

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet határozza meg az általános preferenciális rendszer (GSP) keretében használandó származó termék fogalmát. A 2454/93/EGK rendelet azonban eltéréseket tesz lehetővé a GSP-ben kedvezményezett, legkevésbé fejlett országok javára, amennyiben azok e célból megfelelő kérelmet nyújtanak be a Közösséghez.

(3)

Laosz 1997-től bizonyos textiltermékek tekintetében részesült ilyen eltérésben utoljára a bizonyos textiltermékeknek a Közösségbe történő kivitelénél Laosz különleges helyzetének figyelembevétele érdekében a 2454/93/EGK rendeletben foglalt és az általános preferenciális rendszer keretében használt „származó termék” fogalom meghatározásától történő eltérésről szóló, 2000. július 24-i 1613/2000/EK bizottsági rendelet (4) által, amelyet a 291/2002/EK rendelet (5) módosított, és az érvényességét 2004. december 31-ig meghosszabbította. 2004. május 4-én és augusztus 4-én kelt levelében Laosz kérelmezte ezen eltérés érvényességének meghosszabbítását.

(4)

A Laosz által benyújtott kérelmet a Bizottság megvizsgálta, és kellően indokoltnak találta.

(5)

Az 1613/2000/EK rendelet érvényességének meghosszabbításakor úgy ítélték meg, hogy a rendelet érvényességi idejének és a jelenlegi GSP-rendszernek egyszerre kellene lejárnia. A 2211/2003/EK tanácsi rendelet (6) azonban további egy évvel, 2005. december 31-ig kiterjesztette a GSP-rendszer érvényességét.

(6)

2003. december 18-án a Bizottság közzétett egy Zöld Könyvet a származási szabályok jövője a preferenciális rendszerekben (7) címmel, amely e témában széleskörű vitát váltott ki. 2004. július 7-én a Bizottság közzétett egy, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett közleményt „Fejlődő országok, nemzetközi kereskedelem és fenntartható fejlődés: a Közösség általános preferenciális rendszerének (GSP) feladata a 2006-tól 2015-ig terjedő tízéves időszakban” (8) címmel, amelyben elismerte a származási szabályok módosításának szükségességét is. Azonban még nem került sor határozathozatalra, és 2004. december 31. előtt nem fognak új szabályok hatályba lépni.

(7)

Az eltérés meghosszabbításának nem szabad előre meghatároznia vagy befolyásolnia a GSP keretében alkalmazandó esetleges új származási szabályokról folyó tárgyalások kimenetelét. A mind Laoszban, mind a Közösségben szerződéseket kötő gazdasági szereplők érdeke, valamint a laoszi iparnak a folyó befektetések és a foglalkoztatás tekintetében megvalósuló stabilitása és fenntartható fejlődése azonban megköveteli az eltérés megfelelő időszakra történő meghosszabbítását a hosszabb időre szóló szerződések teljesítésének vagy megkötésének lehetővé tétele érdekében, miközben könnyebbé válik a GSP keretében alkalmazandó esetleges új származási szabályokra való áttérés.

(8)

Az 1613/2000/EK rendelet rendelkezései, különösen az éves alapon alkalmazandó és a közösségi piacnak a laoszi termékek felvételére vonatkozó kapacitását, Laosz exportkapacitását és a ténylegesen jelzett kereskedelmi áramlatokat tükröző mennyiségi korlátok arra irányultak, hogy megelőzzék a Közösség megfelelő iparágainak károsodását.

(9)

Így tehát az eltérést 2006. december 31-ig meg kell hosszabbítani. Mind a Laosznak, mind a más kevésbé fejlett országoknak biztosítandó méltányos bánásmód érdekében azonban az eltérésre vonatkozó igény fennállását felül kell vizsgálni, mihelyst az új GSP-vel összefüggésben új származási szabályok kerülnek elfogadásra.

(10)

Az 1613/2000/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

—

A 2. cikkben a „2004. december 31.” helyébe a „2006. december 31.” lép, és

—

a következő bekezdéssel egészül ki:

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/16

(1)

A 2002. január 1-jétől 2004. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan általános preferenciális rendszer alkalmazásáról szóló, 2001. december 10-i 2501/2001/EK tanácsi rendelettel (3) a Közösség általános tarifális kedvezményeket nyújtott Kambodzsának.

(2)

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet határozza meg az általános preferenciális rendszer (GSP) keretében használandó származó termék fogalmát. A 2454/93/EGK rendelet azonban eltéréseket tesz lehetővé a GSP-ben kedvezményezett, legkevésbé fejlett országok javára, amennyiben azok e célból megfelelő kérelmet nyújtanak be a Közösséghez.

(3)

Kambodzsa 1997-től bizonyos textiltermékek tekintetében részesült ilyen eltérésben utoljára a bizonyos textiltermékeknek a Közösségbe történő kivitelénél Kambodzsa különleges helyzetének figyelembevétele érdekében a 2454/93/EGK rendeletben foglalt és az általános preferenciális rendszer keretében használt „származó termék” fogalom meghatározásától történő eltérésről szóló, 2000. július 24-i 1614/2000/EK bizottsági rendelet (4) által, amelyet a 292/2002/EK rendelet (5) módosított, és az érvényességét 2004. december 31-ig meghosszabbította. 2004. június 10-én kelt levelében Kambodzsa kérelmezte ezen eltérés érvényességének meghosszabbítását.

(4)

A Kambodzsa által benyújtott kérelmet a Bizottság megvizsgálta és kellően indokoltnak találta.

(5)

Az 1614/2000/EK rendelet érvényességének meghosszabbításakor úgy ítélték meg, hogy a rendelet érvényességi idejének és a jelenlegi GSP-rendszernek egyszerre kellene lejárnia. A 2211/2003/EK tanácsi rendelet (6) azonban további egy évvel, 2005. december 31-ig kiterjesztette a GSP-rendszer érvényességét.

(6)

2003. december 18-án a Bizottság közzétett egy Zöld Könyvet a származási szabályok jövője a preferenciális rendszerekben (7) címmel, amely e témában széleskörű vitát váltott ki. 2004. július 7-én a Bizottság közzétett egy, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett közleményt „Fejlődő országok, nemzetközi kereskedelem és fenntartható fejlődés: a Közösség általános preferenciális rendszerének (GSP) feladata a 2006-tól 2015-ig terjedő tízéves időszakban” (8) címmel, amelyben elismerte a származási szabályok módosításának szükségességét is. Azonban még nem került sor határozathozatalra, és 2004. december 31. előtt nem fognak új szabályok hatályba lépni.

(7)

Az eltérés meghosszabbításának nem szabad előre meghatároznia vagy befolyásolnia a GSP keretében alkalmazandó esetleges új származási szabályokról folyó tárgyalások kimenetelét. A mind Kambodzsában, mind a Közösségben szerződéseket kötő gazdasági szereplők érdeke, valamint a kambodzsai iparnak a folyó befektetések és a foglalkoztatás tekintetében megvalósuló stabilitása és fenntartható fejlődése azonban megköveteli az eltérés megfelelő időszakra történő meghosszabbítását a hosszabb időre szóló szerződések teljesítésének vagy megkötésének lehetővé tétele érdekében, miközben könnyebbé válik a GSP keretében alkalmazandó esetleges új származási szabályokra való áttérés.

(8)

Az 1614/2000/EK rendelet rendelkezései, különösen az éves alapon alkalmazandó és a közösségi piacnak a kambodzsai termékek felvételére vonatkozó kapacitását, Kambodzsa exportkapacitását és a ténylegesen jelzett kereskedelmi áramlatokat tükröző mennyiségi korlátok arra irányultak, hogy megelőzzék a Közösség megfelelő iparágainak károsodását.

(9)

Így tehát az eltérést 2006. december 31-ig meg kell hosszabbítani. Mind a Kambodzsának, mind a más kevésbé fejlett országoknak biztosítandó méltányos bánásmód érdekében azonban az eltérésre vonatkozó igény fennállását felül kell vizsgálni, mihelyt az új általános preferenciális rendszerrel összefüggésben új származási szabályok kerülnek elfogadásra.

(10)

Az 1614/2000/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

—

a 2. cikkben a „2004. december 31.” helyébe a „2006. december 31.” lép, és

—

a következő bekezdéssel egészül ki:

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/18

(1)

A 2002. január 1-jétől 2004. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan általános preferenciális rendszer alkalmazásáról szóló, 2001. december 10-i 2501/2001/EK tanácsi rendelettel (3) a Közösség általános tarifális kedvezményeket nyújtott Nepálnak.

(2)

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet határozza meg az általános preferenciális rendszer (GSP) keretében használandó származó termék fogalmát. A 2454/93/EGK rendelet azonban eltéréseket tesz lehetővé a GSP-ben kedvezményezett, legkevésbé fejlett országok javára, amennyiben azok e célból megfelelő kérelmet nyújtanak be a Közösséghez.

(3)

Nepál 1997-től bizonyos textiltermékek tekintetében részesült ilyen eltérésben utoljára a bizonyos textiltermékeknek a Közösségbe történő kivitelénél Nepál különleges helyzetének figyelembevétele érdekében a 2454/93/EGK rendeletben foglalt és az általános preferenciális rendszer keretében használt „származó termék” fogalom meghatározásától történő eltérésről szóló, 2000. július 24-i 1615/2000/EK bizottsági rendelet (4) által, amelyet a 293/2002/EK rendelet (5) módosított, és az érvényességét 2004. december 31-ig meghosszabbította. 2004. június 14-én kelt levelében Nepál kérelmezte ezen eltérés érvényességének meghosszabbítását.

(4)

A Nepál által benyújtott kérelmet a Bizottság megvizsgálta, és kellően indokoltnak találta.

(5)

Az 1615/2000/EK rendelet érvényességének meghosszabbításakor úgy ítélték meg, hogy a rendelet érvényességi idejének és a jelenlegi GSP-rendszernek egyszerre kellene lejárnia. A 2211/2003/EK tanácsi rendelet (6) azonban további egy évvel, 2005. december 31-ig kiterjesztette a GSP-rendszer érvényességét.

(6)

2003. december 18-án a Bizottság közzétett egy Zöld Könyvet a származási szabályok jövője a preferenciális rendszerekben (7) címmel, amely e témában széleskörű vitát váltott ki. 2004. július 7-én a Bizottság közzétett egy, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett közleményt „Fejlődő országok, nemzetközi kereskedelem és fenntartható fejlődés: a Közösség általános preferenciális rendszerének (GSP) feladata a 2006-tól 2015-ig terjedő tízéves időszakban” (8) címmel, amelyben elismerte a származási szabályok módosításának szükségességét is. Azonban még nem került sor határozathozatalra, és 2004. december 31. előtt nem fognak új szabályok hatályba lépni.

(7)

Az eltérés meghosszabbításának nem szabad előre meghatároznia vagy befolyásolnia a GSP keretében alkalmazandó esetleges új származási szabályokról folyó tárgyalások kimenetelét. A mind Nepálban, mind a Közösségben szerződéseket kötő gazdasági szereplők érdeke, valamint a nepáli iparnak a folyó befektetések és a foglalkoztatás tekintetében megvalósuló stabilitása és fenntartható fejlődése azonban megköveteli az eltérés megfelelő időszakra történő meghosszabbítását a hosszabb időre szóló szerződések teljesítésének vagy megkötésének lehetővé tétele érdekében, miközben könnyebbé válik a GSP keretében alkalmazandó esetleges új származási szabályokra való áttérés.

(8)

Az 1615/2000/EK rendelet rendelkezései, különösen az éves alapon alkalmazandó és a közösségi piacnak a nepáli termékek felvételére vonatkozó kapacitását, Nepál exportkapacitását és a ténylegesen jelzett kereskedelmi áramlatokat tükröző mennyiségi korlátok arra irányultak, hogy megelőzzék a Közösség megfelelő iparágainak károsodását.

(9)

Így tehát az eltérést 2006. december 31-ig meg kell hosszabbítani. Mind a Nepálnak, mind a más kevésbé fejlett országoknak biztosítandó méltányos bánásmód érdekében azonban az eltérésre vonatkozó igény fennállását felül kell vizsgálni, mihelyst az új általános preferenciális rendszerrel összefüggésben új származási szabályok kerülnek elfogadásra.

(10)

Az 1615/2000/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

—

a 2. cikkben a „2004. december 31.” helyébe a „2006. december 31.” lép, és

—

a következő bekezdéssel egészül ki:

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/20

(1)

Az 1915/83/EGK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak egy átalánydíjat kell fizetni a tagállamok részére minden egyes megfelelően kitöltött adatszolgáltatási űrlap után, melyet az adott rendelet 3. cikkében előírt időszakon belül továbbítottak hozzá.

(2)

A 134/2004/EK bizottsági rendelet (3) adatszolgáltatási űrlaponként 140 EUR-ban rögzítette a 2004-es számviteli évre szóló átalánydíj összegét. A költségek tendenciája és ennek hatása az adatszolgáltatási űrlapok kitöltésének költségére igazolják a díj felülvizsgálatát.

(3)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/21

(1)

Az 1433/2003/EK bizottsági rendelet (2) 11. cikke szerint a már elismert termelői szervezetek a működési programjaikat az illetékes nemzeti hatóságához nyújtják be jóváhagyásra.

(2)

Azon termelői szervezetek számára, amelyek a 2200/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében kérik az elismerést, kifejezetten lehetővé kell tenni azt is, hogy ezzel egyidejűleg benyújthassák a működési programjaikat is. E programok csak akkor hagyhatók jóvá, ha a nemzeti hatóság az adott termelői szervezetet legkésőbb az 1433/2003/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében előírt határidőn belül elismerte.

(3)

Az 1433/2003/EK rendelet 13. és 14. cikke előírja, hogy az illetékes nemzeti hatóság legkésőbb december 15-ig döntést hoz a termelői szervezetek által az említett rendelet 11. és 14. cikkének megfelelően benyújtott programokra és alapokra, valamint azok módosításaira vonatkozóan. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes tagállamok adminisztratív túlterheltség miatt nem tudják valamennyi programot megvizsgálni, és az azokra vonatkozó döntéseket határidőn belül meghozni.

(4)

Ahelyett, hogy állandóan eltérések megállapítására kerülne sor, valamint annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők sérelme elkerülhető legyen, és a nemzeti hatóságok e kérelmek vizsgálatát folytathassák, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok indokolt esetekben a december 15-i határidőt a kérelem benyújtását követő év január 20-áig meghosszabbítsák. A tagállamok rendelkezéseket hozhatnak annak érdekében, hogy a kiadások a kérelem benyújtását követő év január 1-jétől támogathatóak lehessenek.

(5)

Az 1433/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Azon termelői csoportok, melyek a 2200/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében kérik a termelői szervezetként való elismerésüket, ezzel egyidejűleg benyújthatják jóváhagyásra az első bekezdésben említett működési programokat is. E programok jóváhagyásának feltétele, hogy az elismerést legkésőbb a 13. cikk (2) bekezdésében említett határidőn belül megadják.”

2.

A 13. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Indokolt esetekben azonban a tagállamok a működési programokról és az alapokról legkésőbb a kérelem benyújtását követő január 20-áig dönthetnek. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a kérelem benyújtását követő év január 1-jétől támogathatóak.”

3.

A 14. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Indokolt esetekben azonban a tagállamok a működési programok módosítására irányuló kérelmekről legkésőbb a kérelem benyújtását követő január 20-áig dönthetnek. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a kérelem benyújtását követő év január 1-jétől támogathatóak.”

4.

A 16. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 13. cikk (2) bekezdésének vagy a 14. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén – az első és második albekezdéstől eltérve – az e rendelkezéseknek megfelelően jóváhagyott működési program végrehajtása legkésőbb a jóváhagyását követő január 31-én elkezdődik.”

5.

Az 17. cikkben a harmadik bekezdés helyébe a következő bekezdések lépnek:

„A 13. cikk (2) bekezdésének vagy a 14. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén – a második bekezdéstől eltérve – a tagállamok legkésőbb január 20-áig közlik a támogatás jóváhagyott összegét.

A tagállamok legkésőbb január 31-éig tájékoztatják a Bizottságot valamennyi működési program tekintetében jóváhagyott támogatás teljes összegéről.”

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/23

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/25

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)

A korrekciós tényezőt ugyanakkor kell rögzíteni, amikor a visszatérítést, és ugyanazon eljárás szerint. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)

A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/27

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai, illetve árfolyamjegyzései és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke említ.

(3)

A malátára vonatkozó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

E szabályok alkalmazása a gabonaágazat piacainak jelenlegi helyzetére és különösen e termékeknek a Közösségen belüli és a világpiaci jegyzéseire, illetve áraira, a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/29

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem beadásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK (2) tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott maláta vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A fentiekben hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy a korrekciós tényezőt e rendelet mellékletének megfelelően kell rögzíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/31

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)

A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/33

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/35

(1)

Az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkének megfelelően a tisztítatlan gyapot világpiaci árának meghatározása a tisztított gyapotra megállapított világpiaci ár alapján, a tisztított gyapot ára és a tisztítatlan gyapot kiszámított ára közötti történeti összefüggés figyelembevételével történik, rendszeres időközönként. E történeti összefüggést a gyapot támogatási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 2-i 1591/2001/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése határozta meg. Amennyiben a világpiaci árat nem lehet így meghatározni, a legutóbbi megállapított ár alapján kell azt meghatározni.

(2)

Az 1051/2001/EK rendelet 5. cikke értelmében a tisztítatlan gyapot világpiaci árát egy adott jellemzőkkel rendelkező termékre vonatkozóan és a valós piaci folyamatok szempontjából reprezentatívnak tartott legkedvezőbb világpiaci árajánlatok és árfolyamok felhasználásával határozzák meg. A világpiaci ár meghatározásához a nemzetközi kereskedelem szempontjából leginkább reprezentatívnak tekintett különböző szállító országokból származó és CIF-értéken valamely közösségi kikötőbe szállított termékre vonatkozóan egy vagy több reprezentatív európai tőzsdén jegyzett ajánlatok és árfolyamok átlagát kell figyelembe venni. A vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a tisztított gyapot világpiaci árának meghatározása tekintetében az említett szempontokra nézve kiigazításokat írnak elő a leszállított termék minősége, valamint az ajánlatok és árfolyamjegyzések jellege által indokolt különbségek figyelembevétele érdekében. E kiigazításokat az 1591/2001/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása következtében a tisztítatlan gyapot világpiaci ára az alábbiakban jelzett árszínvonalon került megállapításra,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/36

(1)

A 136/66/EGK rendelet 20a. cikke előírja, hogy az egyes tartósított élelmiszerek előállítása során használt olívaolajra termelési visszatérítés nyújtható. E cikk (6) bekezdése értelmében és a (3) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság kéthavonta rögzíti e visszatérítés összegét.

(2)

A fenti rendelet 20a. cikkének (2) bekezdése szerint a visszatérítés összegét a világpiacon és a közösségi piacon érvényes árak közti különbség alapján kell meghatározni, figyelembe véve az 1509 90 00 KN-kód alá tartozó olívaolajra a referencia-időszak alatt alkalmazott importterhet, valamint az erre az olívaolajra a referencia-időszak alatt alkalmazott export-visszatérítések meghatározása során figyelembe vett tényezőket. Referencia-időszakként a termelési visszatérítés érvényességének kezdetét megelőző két hónapot célszerű figyelembe venni.

(3)

A fenti kritériumok alkalmazásából következően a visszatérítés az alábbiak szerint kerül rögzítésre,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/37

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkével összhangban az Európai Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban, továbbá az Európai Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat úgy, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, illetve ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.

(2)

Minden ember törvény előtti egyenlőséghez és megkülönböztetés elleni védelemhez való joga egyetemes emberi jog, amelyet elismer az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Egyesült Nemzeteknek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménye, a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény, az Egyesült Nemzeteknek a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmánya, továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, amelyeket valamennyi tagállam aláírt.

(3)

A megkülönböztetés tiltása mellett fontos tiszteletben tartani más alapvető jogokat és szabadságokat, ideértve a magánélet és a családi élet védelmét, illetve az ezekhez kapcsolódó műveleteket, valamint a vallásszabadságot.

(4)

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikke értelmében tilos a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés, és a nők és férfiak közötti egyenlőség minden téren biztosítandó.

(5)

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 2. cikke megállapítja, hogy ezen egyenlőség előmozdítása a Közösség egyik legfontosabb feladata. Hasonlóképpen, a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Közösségnek minden tevékenysége során törekednie kell az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására.

(6)

A Bizottság a szociálpolitikai agendáról szóló közleményében kinyilvánította a munkaerőpiacon kívüli, a nemi alapú megkülönböztetésről szóló irányelv javaslatára vonatkozó szándékát. Egy ilyen javaslat teljes mértékben megfelel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégiához kapcsolódó cselekvési program létrehozásáról (2001–2005) (4) szóló, 2000. december 20-i 2001/51/EK tanácsi határozatnak, amely program kiterjed minden közösségi politikára és célul tűzi ki a nők és férfiak közötti egyenlőséget azáltal, hogy a politikák egymáshoz igazítása és a gyakorlati intézkedések végrehajtása révén javítja a nők és férfiak társadalmi helyzetét.

(7)

Az Európai Tanács 2000. december 7-9-i nizzai ülésén felszólította a Bizottságot, hogy egy, a nemek közötti egyenlőséget a foglalkoztatáson és a szakmai életen kívül eső területeken is előmozdító javaslat elfogadásával erősítse meg az egyenlőséghez kapcsolódó jogokat.

(8)

A Közösség számos jogi eszközt elfogadott a nemek közötti munkaerőpiaci megkülönböztetés megakadályozása és leküzdése érdekében. Ezek a jogi eszközök bizonyították a jogszabályok értékét a megkülönböztetés elleni harcban.

(9)

A nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés, ideértve a zaklatást és a szexuális zaklatást is, a munkaerőpiacon kívüli területeken is előfordul. Az ilyen megkülönböztetés egyaránt ártalmas lehet, és akadályozza a nők és férfiak teljes és sikeres beilleszkedését a gazdasági, illetve társadalmi életbe.

(10)

A probléma különösen az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén nyilvánvaló. Ily módon a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés e téren megakadályozandó és kiküszöbölendő. Ez a cél jobban elérhető a közösségi jogszabályok révén, úgy ahogy azt a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (5) esete is mutatja.

(11)

A vonatkozó jogszabálynak meg kellene akadályoznia a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetést az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén. Áruk alatt az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezései értelmében meghatározottak értendők. Szolgáltatások alatt az e szerződés 50. cikke értelmében meghatározottak értendők.

(12)

A nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés megakadályozása érdekében ez az irányelv vonatkoznia kell mind a közvetlen, mind a közvetett megkülönböztetésre. Közvetlen megkülönböztetés csak az, amikor nemi hovatartozása miatt egy személy kevésbé kedvező bánásmódban részesül, mint egy hasonló helyzetben lévő másik személy. Ennek megfelelően, például, a nők és férfiak közötti, a nők és férfiak elétérő fizikai adottságaiból adódó különbségtétel az egészségügyi szolgáltatások nyújtása terén nem minősül hasonló helyzetnek, így megkülönböztetésnek.

(13)

A megkülönböztetés tilalma olyan személyekre vonatkozik, akik a nyilvánosság számára hozzáférhető és a magán, illetve családi életen kívül eső területeken kínált árukat és szolgáltatásokat biztosítanak, valamint az ilyen vonatkozású ügyletekre. Nem vonatkozik azonban médiatartalomra és hirdetésekre, valamint nyilvános vagy magánoktatásra sem.

(14)

Minden személy szerződéses szabadsággal rendelkezik, beleértve az ügyletben részt vevő szerződéses fél megválasztásának szabadságát is. Az árut vagy szolgáltatást biztosító személy szerződéses partnerének megválasztását számos szubjektív tényező indokolhatja. Amennyiben a szerződéses fél kiválasztása nem a nemi hovatartozáson alapul, úgy ezen irányelv nem érinti a személyes szabadságot a szerződéses fél megválasztásának tekintetében.

(15)

A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének végrehajtására már számos jogi eszköz létezik a szakmai élet és foglalkoztatás terén. Ezért ez az irányelv nem alkalmazandó erre a területen. Ugyanez vonatkozik az önálló vállalkozói tevékenységre annyiban, amennyiben azokat már létező jogi eszközök szabályozzák. Az irányelv csak a magán-, önkéntes és a munkáltatói viszonytól független biztosításra és a nyugdíjakra vonatkozik.

(16)

A bánásmódban megmutatkozó különbözőségek kizárólag azon esetben fogadhatók el, ha azokat törvényes cél igazolja. Törvényes célnak tekintendő például a nemi vonatkozású erőszak áldozatainak védelme (olyan esetekben, mint például a kizárólag azonos neműek számára fenntartott menedékek létesítése), vagy a magánélet, illetve méltóság oka (olyan esetekben, mint például egy személy általi szállásnyújtás saját otthonának egy részében), a nemi egyenlőség, illetve a nők és férfiak érdekeinek előmozdítása (például azonos neműek önkéntes testületei), az egyesülés szabadsága (azonos neműek magánklubjaiban vállalt tagság esetén), valamint sporttevékenységek szervezése (például azonos neműek sporteseményei). Minden korlátozásnak azonban megfelelőnek kellene lennie és szükségszerűen összhangban kellene állnia az Európai Közösségek Bíróságának esetjogából származó követelményekkel.

(17)

Az egyenlő bánásmód elve az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében nem jelenti azt, hogy a létesítményeket a nők és férfiak számára mindig megosztva kellene biztosítani, annyiban, amennyiben azok nyújtása valamelyik nem számára nem kedvezőbb.

(18)

A nemekre vonatkozó biztosításmatematikai tényezők használata széles körben elterjedt a biztosítás és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások terén. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, a nemnek mint biztosításmatematikai tényezőnek a használata nem eredményezhet különbségeket az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban. A piac hirtelen alkalmazkodását elkerülendő, ez a szabály kizárólag az ezen irányelv nemzeti jogba való átültetésének időpontját követően megkötött új szerződések tekintetében alkalmazandó.

(19)

A nemek között előfordulhatnak bizonyos eltérések a kockázati csoportokat illetően. Egyes esetekben a nemi hovatartozás csak az egyik, de nem feltétlenül az egyedüli meghatározó tényező a biztosítandó kockázatok értékelésekor. Az ilyen típusú kockázatok biztosítására vonatkozó szerződések esetére a tagállamok határozhatnak úgy, hogy mentességet engedélyeznek az unisex biztosítási díjak és juttatások szabálya alól, amennyiben biztosítani tudják, hogy a kalkulációk alapjául szolgáló biztosításmatematikai és statisztikai adatok megbízhatóak, rendszeresen frissítettek és a nyilvánosság számára hozzáférhetőek. Mentesség kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a nemzeti jogszabály még nem alkalmazta az unisex szabályt. Öt évvel az ezen irányelv nemzeti jogba való átültetését követően a tagállamok újra megvizsgálják ezeknek a mentességeknek az indokoltságát, a legfrissebb biztosításmatematikai és statisztikai adatoknak, valamint ezen irányelv nemzeti jogba való átültetése után három évvel készített bizottsági jelentésnek a figyelembevételével.

(20)

A nőkkel szembeni kevésbé kedvező bánásmódot terhességük vagy anyaságuk okán a nemi hovatartozáson alapuló közvetlen megkülönböztetésnek kell tekinteni és mint ilyet tiltani kell a biztosítási és ahhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások terén. A terhesség és anyaság kockázataihoz kapcsolódó költségek ily módon nem terhelhetők kizárólag az egyik nem képviselőire.

(21)

Azon személyek számára, akik nemi hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönbözetést szenvedtek el, biztosítani kell a jogi védelem megfelelő eszközeit. A védelem hatékonyabb szintjének biztosításához az egyesületeket, szervezeteket és egyéb jogi személyeket fel kell jogosítani arra, hogy – amennyiben a tagállamok úgy határoznak – részt vehessenek az eljárásokban az áldozat nevében vagy érdekében, a bíróság előtti képviseletre és védelemre vonatkozó eljárás nemzeti szabályainak sérelme nélkül.

(22)

A bizonyítási teher szabályait módosítani kell, amikor valószínűsíthető megkülönböztetés áll fenn, valamint ha az egyenlő bánásmód elvének hatékony alkalmazása megkívánja; a bizonyítási teher visszaszáll az alperesre, ha az ilyen megkülönböztetést bizonyítanak.

(23)

Az egyenlő bánásmód elvének hatékony alkalmazása megkívánja a viktimizációval szembeni megfelelő jogi védelmet.

(24)

Az egyenlő bánásmód elvének előmozdítása céljából a tagállamok ösztönzik a párbeszédet azon érdekeltekkel, amelyeknek törvényes érdekükben áll, hogy — a nemzeti jogrendszerrel és gyakorlattal összhangban — hozzájáruljanak a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemhez az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén.

(25)

A nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetéssel szembeni védelem önmagában azáltal is erősödne, ha az egyes tagállamokban olyan szerv vagy szervek léteznének, amelyek hatásköre kiterjed a megkülönböztetéssel összefüggő problémák elemzésére, a lehetséges megoldások tanulmányozására és az áldozatoknak biztosított konkrét segítségnyújtásra. Ezen szerv vagy szervek az emberi jogok védelmével, illetve az egyén jogainak védelmével, továbbá az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásával nemzeti szinten megbízott intézmények részét képezhetik.

(26)

Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, meghagyva ezzel a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. Ezen irányelv végrehajtása nem szolgálhat igazolásul a tagállamokban már meglévő védelmi szint csökkentésének igazolásául.

(27)

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk az irányelvből adódó kötelezettségek megsértése esetére.

(28)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a megkülönböztetéssel szembeni magas szintű közös védelem biztosítása minden tagállamban – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ez a cél a tervezett intézkedés terjedelme miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanebben a cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem haladja meg a fenti cél eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

A jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás (6) 34. bekezdésével összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a maguk, illetve a Közösség érdekében készítsék el és hozzák nyilvánosságra saját táblázataikat, amelyek a lehető legteljesebb mértékben kimutatják a kölcsönhatást az irányelv és az átültető rendelkezések között,

a)

közvetlen megkülönböztetés: ha egy személlyel szemben neme miatt kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy fognak eljárni;

b)

közvetett megkülönböztetés: ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest hátrányosan érint, kivéve ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek;

c)

zaklatás: ha egy személy nemével kapcsolatos nemkívánatos magatartásra kerül sor olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt;

d)

szexuális zaklatás: szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nem szavakkal történő vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és különösen amennyiben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.

a)

nincs nemi hovatartozáson alapuló közvetlen megkülönböztetés, beleértve a nők terhesség és anyaság miatti kevésbé kedvező bánásmódban történő részesítését;

b)

nincs nemi hovatartozáson alapuló közvetett megkülönböztetés.

a)

az áldozatok és a 7. cikk (3) bekezdésében említett egyesületek, szervezetek vagy más jogi személyek jogainak sérelme nélkül önálló segítséget nyújtsanak a megkülönböztetés áldozatainak a megkülönböztetés miatti panaszaik érvényesítése során;

b)

független vizsgálatokat folytassanak a megkülönböztetés tárgyában;

c)

független jelentéseket adjanak ki, és javaslatot tegyenek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel.

a)

az egyenlő bánásmód elvével ellentétes minden törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést hatályon kívül helyezzenek;

b)

az egyenlő bánásmód elvével ellentétes minden szerződéses rendelkezést, vállalkozási belső szabályt, valamint a profitorientált és non-profit egyesületekre vonatkozó szabályt semmissé nyilvánítsanak vagy nyilváníthatnak, illetve módosítsanak.

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/44

(1)

Figyelembe véve a bővítést, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodásban foglalt, a szeszes italok és ízesített italok kereskedelméről szóló megállapodás I. függelékének A. szakaszát módosítani kell az új tagállamok 2004. május 1-én hatályba lépett új szeszipari feltételeinek védelme érdekében.

(2)

Ebből adódóan a Közösség és a Chilei Köztársaság a fent említett megállapodás 16. cikke (2) bekezdése értelmében levélváltás útján megállapodást kötött az I. függelék A. szakaszának módosításáról. Ezt a levélváltást ezért jóvá kell hagyni.

(3)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a szeszes italokkal foglalkozó végrehajtási bizottság véleményével,

21.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 373/52

(1)

A Tanács 1979. december 21-i 79/542/EGK határozata (3) felállít egy jegyzéket a harmadik országokról vagy harmadik országok részeiről, továbbá egyes élő állatok és azok friss húsának a Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan állat- és közegészségügyi, valamint állatorvosi igazolás feltételeket állapít meg.

(2)

Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalom-típusok megelőzése, ellenőrzése és felszámolása szabályainak megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) a vad és tenyésztett szarvasfélék krónikus sorvadásos betegségéhez kapcsolódó kockázat figyelembevétele érdekében nemrégiben módosította az 1471/2004/EK bizottsági rendeletet (5) Az Egyesült Államokból és Kanadából származó friss szarvashús behozatalára vonatkozó előírásokat illesztettek be a rendeletbe, amelyek 2005. január 1-jétől lépnek hatályba.

(3)

A 79/542/EGK határozat II. mellékletében található „RUW” és „RUF” állat-egészségügyi bizonyítványmintákat hozzá kell igazítani a frissített TSE szabályokhoz.

(4)

A krónikus sorvadásos betegség csak egyes állatfajokhoz kapcsolódik. Emiatt az élő kérődzők behozatalának lehetővé tétele érdekében időszerű áttekinteni az „egyéb kérődzők” Kanadából történő behozatalára vonatkozó jelenlegi korlátozásokat a cervidae kivételével.

(5)

A chilei hatóságok hivatalosan felkérték a Bizottságot, hogy Chile-t vegye fel a friss, tenyésztett „vaddisznó” húsának exportjegyzékébe. Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által végzett számos ellenőrzés által felmért, kedvező állategészségügyi helyzete miatt Chile számára engedélyezett a disznófélék (suidae), nem házi disznófélék és a házi disznófélék húsának kivitele, ezért indokolt Chilét felvenni a tenyésztett nem házi disznófélék húsának kiviteli jegyzékébe.

(6)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-i 1244. határozatának teljes mértékű figyelembevétele érdekében át kell tekinteni Szerbia és Montenegró területének meghatározását.

(7)

A 79/542/EGK határozat I. mellékletének 1. részét, valamint II. mellékletének 1. és 2. részét ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével.

1.

A „KG (Kiegészítő garanciák)” helyébe az e határozat III. mellékletében szereplő szöveg lép.

2.

A RUF és RUW egészségügyi bizonyítványminták helyébe az e határozat IV. mellékletében szereplő minták lépnek.