1.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/1

(1)

Az 1975. február 10-i , az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló 337/75/EGK tanácsi rendelet (3) rendelkezéseket tartalmaz a központ szervezetére és különösen annak igazgatóságára vonatkozóan. E rendelkezések számos alkalommal, valamennyi új tagállam csatlakozásakor módosításra kerültek, amikor is az igazgatóság új tagokkal egészült ki.

(2)

2001-ben sor került az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (a továbbiakban: a Központ) külső értékelésére. A Bizottság válasza és az e válasz alapján az igazgatóság által létrehozott cselekvési terv aláhúzza, hogy a 337/75/EGK rendelet rendelkezéseit ki kell igazítani a Központ és annak igazgatási struktúrája eredményességének és hatékonyságának fenntartása érdekében.

(3)

Az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ügynökségek igazgatóságainak összetételét és munkamódszereit, és terjesszen elő megfelelő javaslatokat.

(4)

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, a Központ és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért megfelelő igazgatósága vagy igazgatási tanácsa benyújtotta a Bizottságnak a tanácsok jövőbeli irányítására és működésére vonatkozó együttes véleményét.

(5)

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, a Központ és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért háromoldalú, a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői általi irányítása alapvető fontossággal bír e szervek sikere szempontjából.

(6)

A szociális partnerek részvétele e három közösségi szerv irányításában egy olyan sajátosságot eredményez, amely megköveteli, hogy e három szerv közös szabályok szerint működjék.

(7)

A háromoldalú igazgatótanácson belül lényegesnek bizonyult a kormányokból, munkáltatókból és munkavállalókból összeállított három csoport megléte, illetve egy koordinátor kijelölése a munkáltatói és munkavállalói csoport élére. Következésképpen ezt a felosztást formálissá kell tenni, és ki kell terjeszteni a kormánycsoportra is.

(8)

A tagállamok háromoldalú képviseletének fenntartása biztosítja valamennyi fő érdekelt fél részvételét, valamint azt, hogy a szakképzési kérdésekre jellemző változatos rendszereket és megközelítéseket figyelembe veszik.

(9)

Az Unió közelgő bővítésének a Központra gyakorolt gyakorlati hatását szükséges előrevetíteni. A Központ igazgatóságának összetételét és működését úgy kell kiigazítani, hogy az figyelembe vegye az új tagállamok csatlakozását.

(10)

Annak érdekében, hogy a Központ működésének folyamatossága, valamint döntéshozatalának hatékonysága biztosítható legyen, az igazgatóság eljárási szabályzatában meghatározott vezetőséget meg kell erősíteni. A vezetőség összetétele továbbra is tükrözi az igazgatótanács hármas felépítését.

(11)

A Szerződés 3. cikke szerint a Közösség törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért helyénvaló olyan rendelkezések elfogadása, amelyek ösztönzik az igazgatótanács és a vezetőség összetételében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

(12)

A 337/75/EGK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

E rendelet elfogadása vonatkozásában a Szerződés nem rendelkezik a 308. cikk szerintiektől eltérő hatáskörökről,

1.

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Központ a feladatai végrehajtása során megfelelő kapcsolatokat épít ki különösen szakmai testületekkel – függetlenül attól, hogy azok az állami vagy a magánszférához tartoznak, nemzetiek vagy nemzetköziek –, hatóságokkal és oktatási intézményekkel, valamint munkavállalói és munkáltatói szervezetekkel. A Központ – saját célkitűzéseinek sérelme nélkül – biztosítja különösen az Európai Képzési Alapítvánnyal való megfelelő együttműködést.”

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1)   A Központ összetétele:

(2)   Az igazgatótanács összetétele:

Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a Tanács nevezi ki a tagállamok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek által benyújtott jelöltlista alapján.

A képviseletében eljáró tagokat a Bizottság nevezi ki.

Az igazgatótanács tagjainak listáját a Tanács közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Központ internetes honlapján.

(3)   A tagok hivatali ideje három év. A hivatali idő megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

(4)   Az igazgatótanács az elnökét és három alelnökét az (5) bekezdésben említett három csoportból és a Bizottságból kétéves, megújítható időtartamra választja meg.

(5)   Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek mindegyike külön csoportot alkot. Minden csoport kinevez egy koordinátort. A munkavállalói és a munkáltatói csoport koordinátorai szervezeteik európai szintű képviselői, akik az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül részt vesznek.

(6)   Az igazgatótanácsot az elnöke évente egyszer hívja össze. Az elnök az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére további üléseket hív össze.

(7)   Az igazgatótanács a tagok szavazatainak abszolút többségével hozza döntéseit.

(8)   Az igazgatótanács létrehoz egy vezetőséget. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, az (5) bekezdésben említett három csoport egy-egy koordinátorából és a Bizottság szolgálatainak egy további képviselőjéből áll.

(9)   A tagállamok, a (2) bekezdésben említett szervezetek, a Tanács, a Bizottság és az igazgatótanács hatáskörüknek megfelelően törekednek arra, hogy a (2) bekezdésben említett jelöltállítások és kinevezések, a (4) bekezdésben említett választás, valamint a (8) bekezdésben említett kinevezések során biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

(10)   Az igazgató 7. és 8. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül az igazgatótanács átruházása alapján a vezetőség figyelemmel kíséri az igazgatótanács határozatainak végrehajtását, és az igazgatótanács ülései közötti időszakokban – a 6. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében említettek kivételével – minden szükséges intézkedést megtesz a Központ irányítása érdekében.

(11)   A vezetőség üléseinek éves ütemtervéről az igazgatótanács határoz. Az elnök a vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

(12)   A vezetőség egyhangúlag hozza meg határozatait. Amennyiben az egyhangúság nem érhető el, a vezetőség a kérdést határozathozatalra az igazgatótanács elé terjeszti.”

3.

A 7. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő lép:

„(1)   Az igazgató felel a Központ irányításáért, és végrehajtja az igazgatótanács és a vezetőség döntéseit. Az igazgató a Központ jogi képviselője.

(2)   Az igazgató készíti elő és szervezi meg az igazgatótanács és a vezetőség munkáját, és üléseiken gondoskodik a titkári teendők ellátásáról.”

4.

A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az igazgatótanács az igazgató által benyújtott tervezet alapján, a Bizottság szolgálatainak egyetértésével elfogadja a középtávú prioritásokat és az éves munkaprogramot. A program figyelembe veszi a Közösség intézményei által jelzett, prioritást élvező igényeket.”

5.

Az egyes cikkekben az„igazgatóság” kifejezés helyébe minden esetben az „igazgatótanács” kifejezés lép.

1.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/4

(1)

Felülvizsgálati eljárást követően, a 964/2003/EK rendelet (2) értelmében („az alaprendelet”), a Tanács többek között 58,6 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó, az ex 7307 93 11 (7307931199 TARIC-kód), ex 7307 93 19 (7307931999 TARIC-kód), ex 7307 99 30 (7307993098 TARIC-kód) és az ex 7307 99 90 (7307999098 TARIC-kód) KN-kód alá sorolt, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára (az öntöttvas szerelvények, karmantyúk és menetes csőcsatlakozások kivételével), amelyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel.

(2)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arról, hogy a Kínából származó bizonyos csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára kivetett dömpingellenes vámot átrakodással és hamis származási bizonyítvánnyal Indonézián keresztül kívánják kijátszani. A bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy a Bizottság, egy tagállam vámhatóságával közösen Indonézia tárgyában megindított vizsgálat keretében kimutassa, hogy a kérdéses árucikkek nem Indonéziából származnak. Ennélfogva a Bizottság saját hatáskörében vizsgálatot indított az alaprendelet 13. cikkének megfelelően.

(3)

A 2003-ban az egyik tagállam vámhatóságaival együtt lefolytatott vizsgálatok nyilvánvalóan bebizonyították, hogy – különösképpen az ebbe a tagállamba irányuló behozatal tekintetében – míg a bejelentett szállítási eredethely Indonézia volt, addig valójában a származási és szállítási kiindulópont tulajdonképpen Kína. Az Eurostat adatai szerint az ebbe a tagállamba Indonéziából irányuló behozatal kétharmada a Közösségbe 2003-ban Indonéziából érkező behozatalnak. A Kínából származó bizonyos csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára kivetett dömpingellenes vám bevezetését követően jelentősen megnövekedett behozatal olyan kereskedelmi változásokat feltételez, melynek gazdasági oka csakis a Kínából származó bizonyos csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára kivetett dömpingellenes vám lehet.

(4)

Végül is kitűnt, hogy ez a Kínából származó bizonyos csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára kivetett dömpingellenes vám jótékony hatását aláásta mind mennyiség, mind ár szempontjából, és a dömping a Kínából származó bizonyos csőszerelvények vagy -illesztések előzőleg meghatározott rendes értékének helyébe lépett.

(5)

Ennélfogva a Bizottság saját hatáskörében a 396/2004/EK rendeletnek (3) („az alaprendelet”) megfelelően vizsgálatot indított a Kínából származó bizonyos csőszerelvények vagy -illesztések behozatalával szemben hozott dömpingellenes intézkedéseknek az Indonéziában feladott (függetlenül attól, hogy indonéziai származásúnak nyilvánították-e), vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalával való állítólagos kijátszásával kapcsolatban az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően, utasította a vámhatóságokat, hogy kísérjék figyelemmel az Indonéziában feladott (függetlenül attól, hogy indonéziai származásúnak nyilvánították-e), az ex 7307 93 11 (7307931193 TARIC-kód), ex 7307 93 19 (7307931993 TARIC-kód), ex 7307 99 30 (7307993093 TARIC-kód) és az ex 7307 99 90 (7307999093 TARIC-kód) KN-kód alá sorolt, vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések behozatalát 2004. március 4-től kezdődően. A Bizottság tájékoztatta a kínai és indonéziai hatóságokat a vizsgálat megkezdéséről.

(6)

A Bizottság kérdőíveket küldött a kínai termelőknek és exportőröknek (Indonéziában ilyen termelő nem volt ismert), valamint a Közösségbe importálókat értesítette arról a vizsgálatról, amely a Kínából származó bizonyos csőszerelvények vagy -illesztések behozatalával szemben hozott, érvényben lévő dömpingellenes intézkedésekhez vezetett („az előző vizsgálat”). A Bizottság a közvetlenül érintett feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatást kérjenek a vizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben megállapított határidőn belül.

(7)

Egyetlen kínai termelő vagy exportőr sem válaszolt a kérdőívre, és egyetlen indonéz termelő vagy exportőr sem jelentkezett vagy válaszolt a kérdőívre. A kérdőívre három olyan közösségi importőr válaszolt, akiknek nincs közük a kérdéses ügyhöz. Az egyik importőr nem kívánt együttműködni a Bizottsággal.

(8)

A vizsgálat a 2003. január 1-jétől2003. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: „VI”). A 2000-től a VI-ig tartó időszakból származó adatok a kereskedelmi tevékenység változásának összehasonlítására szolgáltak.

(9)

A vizsgálatban nem működött együtt egyetlen indonéziai csőszerelvényeket vagy -illesztéseket előállító vagy exportáló vállalat sem. Az indonéz hatóságok nem tudtak kiegészítő információkkal szolgálni. Az indonéz hatóságokat tájékoztatták arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikke alkalmazását vonhatja maga után. Három, az üggyel kapcsolatba nem hozható importőr visszaküldte a kérdőívet. Az egyik importőr, aki válaszolt a kérdőívre, de amiből a kijátszás tényét bizonyítani képes információ hiányzott, hiánypótló levélben nem pótolta azokat a hiányosságokat, amelyekre a Bizottság felhívta a figyelmét, ezért ezt úgy értékelték, mint az eredeti kérdőívre adott választ és nem együttműködőnek nyilvánították. A két másik importőr behozatala a VI-ban az Indonéziából származó teljes behozatal 5,5 %-át teszi ki. Összességében megállapítható a gyártók együttműködésének hiánya és az importőrök együttműködésének igen alacsony foka.

(10)

A kínai termelők vagy exportőrök nem működtek együtt a vizsgálatban.

(11)

Az együttműködésre nem hajlandó vállalatok tájékoztatást kaptak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikke alkalmazását vonhatja maga után.

(12)

A kijátszás által érintett termékek az ex 7307 93 11 (7307931193 TARIC-kód), ex 7307 93 19 (7307931993 TARIC-kód), ex 7307 99 30 (7307993093 TARIC-kód) és az ex 7307 99 90 (7307999093 TARIC-kód) KN-kód alá sorolt, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőszerelvények vagy -illesztések (az öntöttvas szerelvények, karmantyúk és menetes csőcsatlakozások kivételével), amelyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, s amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel.

(13)

Tekintettel az együttműködés igen alacsony fokára, következtetni kellett arra, hogy a Kínából a Közösségbe szállított csőszerelvények vagy -illesztések és az Indonéziában feladottak ugyanolyan fizikai és kémiai tulajdonságúak és ugyanarra használhatóak. Ezeket tehát az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(14)

A fentebbi nyilvánvaló bizonyítékok azt sugallják, hogy a kereskedelmi szerkezet megváltozása az átrakodással és hamis eredetigazolásokkal magyarázhatók, és az Indonéziai eredetű importáruk bizonyíthatóan Kínából származnak.

(15)

Mivel egyik indonéziai vállalat sem működött együtt a vizsgálatban, az Indonéziából a Közösségbe irányuló behozatal – az alaprendelet 18. cikke értelmében – a rendelkezésre álló tények alapján került megállapításra. Adott esetben az Eurostat adatbázisa a legmegfelelőbb az Indonéziából a Közösségbe irányuló exportárak és mennyiségek megállapítására.

(16)

Az indonéziai eredetű csőszerelvények vagy -illesztések behozatala a 2000-es 0 tonnáról a VI-ban 866 tonnára emelkedett. Ez az indonéz behozatal 2002 januárjában kezdődött, amikor az előző vizsgálat zajlott. A kínai eredetű csőszerelvények vagy -illesztések behozatala a Közösségbe a 2000-es 44 tonnáról a VI-ban 287 tonnára emelkedett. Ez a kínai exportnövekedés mindamellett nem mond feltétlenül ellent az eredeti vizsgálat által figyelembe vett időszak exportszintjének (4). A kínai exportvolumen a VI-ban valóban majdnem 10 %-kal nagyobb volt, mint az eredeti vizsgálat alatt figyelembe vett időszakban. A fentiek figyelembevételével, valamint ellenkező bizonyítékok hiányában megállapítható, hogy az Indonéziában feladott behozatal számos addigi, Kínából érkező behozatal helyébe lépett.

(17)

Mivel egyik indonéz vagy kínai fél sem működött együtt a vizsgálatban, valamint az ellenkező bizonyítékok hiányában, a 13. cikk (1) bekezdése – az alaprendelet második rendelkezése – értelmében megállapítást nyert, hogy tekintettel arra, hogy az előző vizsgálat egybeesett a jelenleg érvényben lévő intézkedések bevezetésével, a kereskedelemben bekövetkezett változásokat sokkal inkább a dömpingellenes vámok váltották ki, mint bármi más ok vagy gazdasági indok.

(18)

Tehát megállapítható, hogy a megfigyelt kereskedelmi folyamatok megváltozásának nincs más ésszerű alapja, mint a Kínából származó csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára kivetett, érvényben lévő dömpingellenes vám kijátszása.

(19)

A fentebb részletezett gazdasági elemzés alapján megállapítható, hogy a Közösségi behozatalban beálló változások a dömpingellenes vámok bevezetéséhez kapcsolódnak. A Közösségi piacon 2002 januárig nem voltak Indonéziából behozott áruk. A nevezett dátum után az Indonéziából származó behozatal jelentősen megnövekedett, és a VI-ban elérte a 866 tonnát. Ez a mennyiség az előző vizsgálat VI-a alatti közösségi fogyasztás 1,7 %-a.

(20)

Figyelembe véve az Indonéziában feladott termékek árát, valamint az exportőrök együttműködési készségének és ellenkező bizonyítékok hiányát, az Eurostat adatbázisa szerint a VI-ban az átlagos indonéz exportárak mindig alacsonyabbak voltak, mint az előző vizsgálatban a Kínával kapcsolatban megállapított átlagos exportárak, ennélfogva a Közösség ipari árainál is alacsonyabbak voltak. Megállapítást nyert, hogy a VI-ban az indonéziai export átlagárak mintegy 34 %-kal voltak alacsonyabbak, mint a kínai export átlagárak.

(21)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi folyamatokban beálló változások az Indonéziából származó rendkívül alacsony exportárakkal együtt aláásták a dömpingellenes intézkedések jótékony hatását a hasonló termékek mennyisége és ára vonatkozásában.

(22)

Ahhoz, hogy a VI-ban az Indonéziából a Közösségbe behozott áruk vonatkozásában a nyilvánvaló dömping bizonyítást nyerjen, az alaprendelet 18. cikke értelmében az Eurostat adatbázisa alapján megállapított exportárak szolgáltak alapul.

(23)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése a dömping megállapítását hasonló áruk előzőleg meghatározott rendes értékéhez való arányhoz köti. Az előző vizsgálatban Thaiföld szolgált a kínai piachoz összehasonlítási alapul a rendes érték meghatározásában.

(24)

A rendes érték és az exportár közötti helyes összehasonlítás érdekében az árakat és ár-összehasonlítást befolyásoló támogatások kiigazítás formájában beszámításra kerültek. Ez a kiigazítás az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban történt a szállítmányozás és a biztosítás figyelembevételével. Amennyiben ezekre vonatkozóan nem állt rendelkezésre egyéb információ, a Bizottság az előző vizsgálat során használt adatokat vette alapul.

(25)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban, az előző vizsgálat során megállapításra került rendes érték súlyozott átlagának és a VI súlyozott export átlagárának összehasonlítása a Közösség határán ki nem fizetett vám CIF százalékában került meghatározásra, bizonyítva az Indonéziában feladott csőszerelvények vagy -illesztések behozatalának dömpingjét. A dömpingkülönbözet a Közösség határán le nem rótt vám CIF százalékában kifejezve 60,5 % volt.

(26)

A fentebb részletezett kijátszás miatt az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében az adott termékekre vonatkozó, Kínából származó behozatallal szemben hozott dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni az Indonéziában feladott (függetlenül attól, hogy indonéziai származásúnak nyilvánították-e) ugyanazon termékekre.

(27)

A kiterjesztett vámok megegyeznek az alaprendelet 1. cikkének (2) bekezdésében megállapítottakkal.

(28)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdésével és 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban, amely előírja, hogy minden kiterjesztett intézkedés a regisztrálás időpontjától kezdve a regisztrált behozatallal szemben érvényesítendő, a dömpingellenes vám kirovásra kerül az Indonéziában feladott csőszerelvények vagy -illesztések azon behozatalára, ami a bevezető rendelkezés által előírt regisztrálással lép be a Közösségbe.

(29)

A kijátszás a Közösségen kívül történt. Az alaprendelet 13. cikkének célja úgy küzdeni a kijátszás ellen, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe azokat a piaci szereplőket, akik bebizonyítják, hogy abban nem vettek részt, ugyanakkor nem tartalmaz külön előírásokat arra nézve, hogy miként kell eljárni, hogy a piaci szereplők bizonyítani tudják, hogy nem vettek részt a kijátszásban. Mindamellett lehetőséget kell biztosítani azoknak a termelőknek, akik a VI-ban nem adtak el exportra az adott termékekből, és nincsenek kapcsolatban a kiterjesztett dömpingellenes vámmal sújtott egyik exportőrrel vagy termelővel sem, hogy mentességet kérjenek a behozatalra vonatkozó intézkedések alól. Azok a termelők, akiknek szándékában áll a kiterjesztett dömpingellenes vámok alól mentességi kérvényt benyújtani, kérdőívet kell kitölteniük abból a célból, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy a mentesség megadható-e. Ilyen mentesség adható például az adott termék piaci helyzetének, termeléskapacitásának és a kapacitás kihasználtságának, beszerzésének és értékesítésének, valamint a nem kielégítő indokok és gazdasági okok és a dömping valószínűségének kiértékelése után. A Bizottságnak szándékában áll helyi ellenőrzést is végezni. A kérelmet haladéktalanul meg kell küldeni a Bizottságnak minden szükséges adattal együtt, különös tekintettel a vállalkozás termelő- vagy értékesítési tevékenységében bekövetkezett változásokra.

(30)

Az importőrök a regisztrálás vagy a kiterjesztett intézkedések alól mentességet élveznek akkor, ha a behozataluk mentességet élvező exportőröktől származik, összhangban az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével.

(31)

Amikor a mentességre való jogosultság bebizonyosodik, a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően, javaslatot tesz a jelen rendelet ennek megfelelő módosítására. Következésképp minden megítélt mentességet ellenőrizni fognak abból a szempontból, hogy eleget tesz-e az abban foglalt követelményeknek.

(32)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Tanács ki kívánja terjeszteni a végleges dömpingellenes vámot. A feleknek egy határidőt biztosítottak, amelyen belül e tájékoztatást követően előadhatják észrevételeiket. Nem érkezett olyan észrevétel, amely a fent említett következtetések módosítását tette volna szükségessé. Ennek következtében a Tanács,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate B

J-79 5/16

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 295 65 05

Telex: COMEU B 21877.

1.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/9

(1)

A felülvizsgálatot követően a 964/2003/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) a Tanács – többek között – 58,6 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki az ex 7307 93 11 (7307931199 TARIC-kód), ex 7307 93 19 (7307931999 TARIC-kód), ex 7307 99 30 (7307993098 TARIC-kód) és ex 7307 99 90 (7307999098 TARIC-kód) KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legfeljebb 609,6 mm külső átmérőjű, tompahegesztésre vagy egyéb célokra szánt csőszerelvények vagy -illesztések (az öntöttvas szerelvények, karmantyúk és menetes csőcsatlakozások kivételével) behozatalára.

(2)

A Bizottsághoz 2004. január 20-án az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be a KNK-ból származó csőszerelvények vagy -illesztések importjára kivetett dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszásának kivizsgálására. A kérelmet négy közösségi termelő nevében az Európai Unió tompahegesztéssel készült acélszerelvények iparával foglalkozó védelmi bizottsága nyújtotta be.

(3)

A kérelemben azt állították, hogy a KNK-ból származó csőszerelvények vagy -illesztések importjára vonatkozó dömpingellenes intézkedések kivetését követően változás állt be a kereskedelem szerkezetében; ezt igazolja, hogy ugyanazon termék Srí Lankáról származó importja jelentősen megnövekedett.

(4)

A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásról kijelentették, hogy az a KNK-ból származó csőszerelvények vagy -illesztések Srí Lankán történő átszállításának a következménye. Továbbá az a véleményük is szerepel a kérelemben, hogy erre a gyakorlatra a KNK-ból származó csőszerelvényekre vagy -illesztésekre kivetett dömpingellenes intézkedések fennállásán kívül nincsen más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok.

(5)

Végezetül a kérelmező azt is hangsúlyozta, hogy a KNK-ból származó csőszerelvényekre vagy -illesztésekre kivetett, fennálló dömpingellenes intézkedések ellensúlyozó hatását mind a mennyiségek, mind az árak tekintetében aláássák, továbbá hogy a dömping a KNK-ból származó csőszerelvényekre vagy -illesztésekre korábban megállapított normál értékek tekintetében fennáll.

(6)

A Bizottság a 395/2004/EK rendelettel (a továbbiakban: a kezdeményező rendelet) (3), az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és a 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően, vizsgálatot kezdeményezett a KNK-ból származó csőszerelvények vagy -illesztések behozatalát érintő intézkedéseknek a Srí Lankáról feladott (függetlenül attól, hogy Srí Lanka-i származásúnak nyilvánították-e) csőszerelvények vagy -illesztések behozatala által állítólagosan megvalósított kijátszására vonatkozóan, és utasította a vámhatóságokat, hogy a Srí Lankáról feladott (függetlenül attól, hogy Srí Lanka-i származásúnak nyilvánították-e), az ex 7307 93 11 (7307931194 TARIC-kód), ex 7307 93 19 (7307931994 TARIC-kód), ex 7307 99 30 (7307993094 TARIC-kód) és ex 7307 99 90 (7307999094 TARIC-kód) KN-kód alá tartozó csőszerelvények vagy -illesztések behozatalát 2004. március 4-től vegyék nyilvántartásba. A Bizottság a vizsgálat kezdeményezéséről hivatalosan tájékoztatta a KNK és Srí Lanka hatóságait.

(7)

Kérdőíveket küldtek a KNK-ban található gyártóknak/exportőröknek (Srí Lankán nem volt ismert termelő), valamint a kérelemben megnevezett vagy a Bizottság által a KNK-ból származó csőszerelvények vagy -illesztések importjára vonatkozó, fennálló intézkedések kivetéséhez vezető vizsgálatból (a továbbiakban: az előzetes vizsgálat) ismert közösségi importőröknek. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy véleményüket írásban tudassák, és meghallgatást kérjenek a kezdeményező rendeletben megadott időtartamon belül.

(8)

Egyetlen KNK-beli gyártó vagy exportőr sem küldött választ a kérdőívre, és nem jött válasz a közösségi importőröktől sem. Egyetlen Srí Lanka-i termelő vagy exportőr sem jelezte kilétét vagy nyújtott be választ a kérdőívre.

(9)

A vizsgálati időszak (a továbbiakban: VI) 2003. január 1-jétől2003. december 31-ig tartott. Az adatgyűjtés 2000-től a VI végéig tartó időszakra vonatkozott, és a kereskedelmi szerkezet megváltozásának vizsgálatára irányult.

(10)

Egyetlen, csőszerelvényekkel vagy - illesztésekkel foglalkozó termelő vagy exportőr sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során. A Srí Lanka-i hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy valójában egyetlen Srí Lanka-i vállalkozás sem lett a kezdeményező rendeletben meghatározottaknak megfelelően csőszerelvényekkel vagy – illesztésekkel foglalkozó termelőként bejelentve. Az importőröktől érkezett egyetlen visszajelzés szerint nem importálnak csőszerelvényeket vagy -illesztéseket Srí Lankáról. Egyértelműen jelezték az importőrök és a Srí Lanka-i hatóságok felé, hogy az együttműködés elmulasztása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásához vezethet. E felek figyelmét felhívták az együttműködés elmulasztásának következményeire is.

(11)

A vizsgálatban egyetlen kínai termelő vagy exportőr sem tanúsított együttműködést.

(12)

Egyértelműen jelezték e vállalkozásoknak, hogy az együttműködés elmulasztása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásához vezethet. E felek figyelmét is felhívták az együttműködés elmulasztásának következményeire is.

(13)

Az állítólagos kijátszás által érintett termék a jelenleg az ex 7307 93 11 (7307931194 TARIC-kód), ex 7307 93 19 (7307931994 TARIC-kód), ex 7307 99 30 (7307993094 TARIC-kód) és ex 7307 99 90 (7307999094 TARIC-kód) KN-kód alá tartozó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legfeljebb 609,6 mm külső átmérőjű, tompahegesztésre vagy egyéb célokra szánt csőszerelvény vagy – illesztés (az öntöttvas szerelvények, karmantyúk és menetes csőcsatlakozások kivételével).

(14)

A Srí Lanka-i felek részéről tanúsított együttműködés hiányában, továbbá a következő szakaszban leírt, a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változást tekintve és ellenkező bizonyítékok híján arra a következtetésre jutottak, hogy a KNK-ból a Közösségbe exportált csőszerelvények vagy -illesztések, továbbá a Srí Lankáról feladottak ugyanazokkal a fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, valamint ugyanaz a rendeltetésük. Ezért hasonló termékeknek tekintendők az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(15)

A negyedik preambulumbekezdés szerint, a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásról azt állították, hogy az a Srí Lankán történő átszállítás következménye.

(16)

Mivel egyetlen Srí Lanka-i vállalkozás sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során, a Srí Lankáról a Közösségbe irányuló exportot az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló adatok alapján kellett megvizsgálni. Ennélfogva a legmegfelelőbb rendelkezésre álló információnak minősülő Eurostat-adatokat használták fel a Srí Lankáról a Közösségbe irányuló exportárak és -mennyiségek megállapításához.

(17)

A Srí Lankáról származó csőszerelvények vagy -illesztések importja a 2000. évi 0 tonnáról a VI alatt tapasztalt 302 tonnára emelkedett. Srí Lankáról ezek az importok 2002 júliusában indultak meg; abban az időszakban, amikor az előzetes vizsgálat éppen folyamatban volt. A KNK-ból a Közösségbe szállított csőszerelvények vagy – illesztések importja a 2000. évi 44 tonnáról a VI alatt tapasztalt 287 tonnára emelkedett. Mindazonáltal a KNK-ból induló export ezen növekedését az 548/96/EK rendelet értelmében együttesen kell vizsgálni az eredeti vizsgálat (4) által értékelt időszakban elért exportok szintjével. Valójában a VI alatt a kínai export nagysága az eredeti vizsgálat által átfogott időszakban tapasztalt exportvolumen kevesebb mint 10 %-át érte el. A fentiek fényében, továbbá mindenféle ellenkező bizonyíték hiányában megállapították, hogy a Srí Lankáról érkező importok a KNK-ból korábban érkezett importok egy részét pótolták.

(18)

A fenti adatokból arra a következtetésre jutottak, hogy a kereskedelem szerkezetében egyértelmű változás következett be, amely a KNK-ból származó érintett termék importjára vonatkozóan, fennálló intézkedések kivetéséhez vezető megelőző vizsgálattal kezdődött, majd ezen intézkedéseket követően gyorsan alakult ki.

(19)

A Srí Lanka-i és KNK-beli felek részéről tanúsított együttműködés, valamint bármely ellenkező bizonyíték hiányában arra a következtetésre jutottak, hogy tekintve az időbeli egybeesést a fennálló intézkedések kivetéséhez vezető megelőző vizsgálat idejével, a kereskedelmi szerkezet megváltozása inkább ered a KNK-ból származó érintett termék importjára kivetett dömpingellenes intézkedések létéből, mint bármely más, az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése szerinti megfelelő magyarázatból vagy gazdasági indokból.

(20)

Ennélfogva megállapították tehát, hogy a KNK-ból származó csőszerelvények vagy -illesztések importjára vonatkozóan fennálló dömpingellenes intézkedések kijátszásán kívül nem lehet más, ésszerű okot találni a kereskedelemben tapasztalt változásra.

(21)

A kereskedelmi folyamatok fent elvégzett elemzése alapján úgy találták, hogy a Közösség importjának szerkezetében bekövetkezett változás kapcsolódott ahhoz a tényhez, hogy dömpingellenes intézkedések állnak fenn. A Srí Lankáról származóként bejelentett importok 2002 júniusáig nem jelentek meg a Közösség piacán. Az említett időpontot követően a Srí Lankáról származóként bejelentett importok jelentősen, a VI alatt tapasztalt 302 tonna eléréséig növekedtek. Ez a mennyiség a megelőző vizsgálat VI-a alatt tapasztalt közösségi fogyasztás 0,6 %-át teszi ki. Figyelmet kell fordítani arra a tényre, hogy az érintett termék Közösségbe irányuló importja rendkívül megosztott a számos különböző exportáló ország között. Különösen a VI-ra vonatkozóan, Srí Lanka teljesítette az érintett termék Közösségbe érkező teljes importvolumenének 2,5 %-át, míg az említett év legnagyobb exportáló országa (a Szlovák Köztársaság) 12 %-ot szállított. Ráadásul Srí Lanka az érintett termék Közösségbe szállító tizenkettedik legnagyobb importőre a harminchat exportáló országot tartalmazó listán.

(22)

A Srí Lankáról feladott termékek árára tekintettel, továbbá az együttműködés és bármiféle ellenkező bizonyíték híján az Eurostat-adatok feltárták, hogy a VI alatt a Srí Lankáról érkező importok átlagos exportárai alacsonyabbak voltak, mint i. a megelőző vizsgálat alatt a KNK-ra megállapított átlagos exportárak; és ii. a közösségi ipar árai. Megállapították, hogy a Srí Lankáról érkező import árai több mint 12 %-kal voltak alacsonyabbak a VI alatti kínai exportáraknál.

(23)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kereskedelmi folyamatok változása együttesen a Srí Lankáról érkező exportok különösen alacsony áraival aláássa a dömpingellenes intézkedések ellensúlyozó hatásait a hasonló termékek mennyiségei és árai tekintetében.

(24)

Annak megállapítása érdekében, hogy található-e bizonyíték a dömping fennállására a VI alatt Srí Lankáról a Közösségbe szállított érintett termék tekintetében, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az Eurostat adataira alapozott exportárakat alkalmazták.

(25)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy bizonyítani kell a dömpinget az ugyanolyan vagy hasonló termékekre előzőleg megállapított normál értékhez viszonyítva. A megelőző vizsgálat során a normál érték megállapítása céljából Thaiföldet találták a KNK-nak megfelelő analóg piacgazdaságú országnak.

(26)

A normál érték és az exportár megfelelő összehasonlítása érdekében kiigazítások formájában megfelelő ráhagyással számoltak azon eltéréseknél, amelyek hatással vannak az árakra és az árak összehasonlíthatóságára. Ezeket a kiigazításokat a szállítás és biztosítás tekintetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban számították ki. Egyéb információ hiányában ezekre a tényezőkre vonatkozóan a kérelemben szereplő adatokat használták fel.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően összehasonlították a megelőző vizsgálatban megállapított súlyozott átlagú normál értéket az ennek a vizsgálatnak a VI-a folyamán tapasztalható exportárak súlyozott átlagával – amelyet a Közösség határa szerinti CIF-ár százalékában fejeztek ki, vám nélkül –, amely összehasonlítás dömpinget mutatott ki a Srí Lankáról feladott csőszerelvények vagy -illesztések behozatala esetén. A Közösség határa szerinti CIF-ár százalékában kifejezett, vám megfizetése nélküli dömpingkülönbözet 34,3 % volt.

(28)

Figyelembe véve az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a kijátszásra vonatkozó fenti megállapításokat, a KNK-ból származó érintett termékek importjára vonatkozóan fennálló dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni ugyanezen termék Srí Lankáról való importjára (függetlenül attól, hogy Srí Lanka-i származásúnak nyilvánították-e).

(29)

A kiterjesztett vám megegyezik az eredeti rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében megállapítottal.

(30)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdésével és 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban – amely előírja, hogy a nyilvántartásba vétel napjától kezdődően alkalmazhatók a kiterjesztett intézkedések a nyilvántartott import esetén – a dömpingellenes vámot be kell szedni a Srí Lankáról feladott csőszerelvények vagy -illesztések azon importja esetén, amely a kezdeményező rendelet 2. cikke által kötelezővé tett nyilvántartás ideje alatt érkezett a Közösségbe.

(31)

A kijátszás a Közösségen kívül valósul meg. Az alaprendelet 13. cikkének célja, hogy a szabályozást kijátszó gyakorlatokat anélkül vegye számba, hogy érintené azokat a piaci szereplőket, akik bizonyítani tudják, hogy ilyen kijátszásban nem vettek részt, ugyanakkor nem tartalmaz különleges rendelkezést az azon termelőket érintő eljárást illetően, akik bizonyítani tudnák, hogy ilyen kijátszásban nem vettek részt. Ezért szükségesnek tűnik, hogy azon termelők számára, akik a VI alatt exportra szánt terméket még nem értékesítették, és nem állnak kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy termelővel sem, akik a kiterjesztett dömpingellenes vám hatálya alá tartoznak, bevezessék annak a lehetőségét, hogy az importokra kivetett intézkedések alóli mentességüket kérelmezhessék. Az érintett termelőket, akik a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentességre vonatkozó kérelmet kívánnak benyújtani, egy kérdőív kitöltésére fogják felkérni, amely alapján a Bizottság el tudja dönteni, hogy a mentesség jogos lenne-e. Az ilyen mentességet például az érintett termék piaci helyzetének, a termelési kapacitásnak és a kapacitás hasznosításának, a beszerzésnek és értékesítésnek, a megfelelő magyarázatot vagy gazdasági indokot nélkülöző gyakorlatok valószínűségének, valamint a dömpingre vonatkozó bizonyítékoknak az értékelését követően adhatják meg. A Bizottság rendszerint helyszíni ellenőrző vizsgálatot is lefolytat. A kérelmet a Bizottságnak kell benyújtani, az összes lényeges adat megadásával, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett változásokra, amelyek a termeléshez és az értékesítéshez kapcsolódnak.

(32)

Az importőrök továbbá részesülhetnek a nyilvántartásba vétel és az intézkedések alóli mentességben, amennyiben importjaik azoktól az exportőröktől származnak, akik ilyen mentességet kaptak, és megfelelnek az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak.

(33)

A mentesség megadása esetén a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja a rendelet megfelelő módosítását. Következésképpen minden engedélyezett mentességet felül fognak vizsgálni, hogy biztosítsák az abban meghatározott feltéteknek való megfelelőségét.

(34)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon lényeges tényekről és megállapításokról, amelyek alapján a Tanács a hatályos végleges dömpingellenes vámot ki kívánta terjeszteni, továbbá lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. Nem érkezett az említett következtetések megváltoztatására vonatkozó észrevétel,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate B

J-79 5/16

B-1049 Brussels

Fax (32-2) 295 65 05

Telex COMEU B 21877.

1.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/14

(1)

A 998/2003/EK rendelet megállapítja azokat az állat-egészségügyi követelményeket, amelyeket a kedvtelésből tartott államok nem kereskedelmi célú mozgása esetén kell alkalmazni, és az ilyen mozgás ellenőrzésekor alkalmazandó előírásokat. A rendelet II. mellékletének C. része tartalmazza azon harmadik országok jegyzékét, amelyekről úgy találták, hogy a területükről a kedvtelésből tartott állatok mozgása következtében nem nagyobb a veszettség Közösségbe kerülésének kockázata, mint az ilyen állatok tagállamok közötti mozgása esetén.

(2)

A 998/2003/EK rendelet alapján a harmadik országok jegyzéke 2004. július 3. előtt készült. A jegyzékbe történő felvételhez a harmadik országnak igazolnia kell a veszettség tekintetében fennálló helyzetet, és hogy eleget tesz bizonyos a bejelentésre, a folyamatos ellenőrzésre, az állategészségügyi szolgálatokra, a veszettség leküzdésére és megelőzésére, valamint a rendszeres védőoltásra vonatkozó követelményeknek.

(3)

A kedvtelésből tartott állatok mozgásában bekövetkező bármilyen szükségtelen zavar elkerülése, valamint annak érdekében, hogy a harmadik országok számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az esetlegesen szükségessé váló további garanciák megtételére, helyénvaló összeállítani a harmadik országok ideiglenes jegyzékét. A jegyzéket a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE – Állategészségügyi Világszervezet) által szolgáltatott adatok, a Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala által az érintett harmadik országokban végzett vizsgálatok eredményei és a tagállamok által gyűjtött információk alapján kell összeállítani.

(4)

A jegyzéknek továbbá az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a WHO wusterhauseni veszettséget felügyelő és kutató együttműködési központja, valamint a Rabies Bulletin című közlöny által szolgáltatott adatokat is figyelembe kell vennie.

(5)

A harmadik országok ideiglenes jegyzékének olyan országokat kell tartalmaznia, amelyek mentesek a veszettségtől, valamint azon országokat is, amelyeknek a területéről történő mozgás esetén a Közösség területére behurcolt veszettség kockázatáról megállapították, hogy nem nagyobb, mint a tagállamok közötti mozgás esetén.

(6)

Az Orosz Föderáció illetékes hatóságainak kérésére, miszerint a 998/2003/EK rendelet II. mellékletének C. részében közzétett jegyzékbe felvételt kérnek, helyénvalónak tűnik a 10. cikknek megfelelően összeállított ideiglenes jegyzék módosítása.

(7)

A közösségi jog áttekinthetősége érdekében helyénvaló a 998/2003/EK rendelet II. mellékletének teljes egészében való kicserélése.

(8)

A 998/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/18

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

1.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/20

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

1.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/23

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint határozat születhet termelési visszatérítések nyújtásáról az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában felsorolt termékekre, az említett bekezdés d) pontjában felsorolt szirupokra, valamint az 1702 50 00 KN-kód alá tartozó vegytiszta fruktózra (levulózra) mint közbenső termékre abban az esetben, ha azok a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében találhatók, és amennyiben azokat bizonyos vegyipari termékek gyártására használják fel.

(2)

Az 1260/2001/EK tanácsi rendeletnek a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy ezek a visszatérítések a fehér cukorra alkalmazandó visszatérítés alapján kerülnek meghatározásra.

(3)

Az 1265/2001/EK rendelet 9. cikke úgy rendelkezik, hogy a fehér cukor utáni termelési visszatérítést havonta kell rögzíteni, az egyes hónapok első napján kezdődő időszakokra.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 355/24

(1)

Az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkének megfelelően a tisztítatlan gyapot világpiaci árának meghatározása a tisztított gyapotra megállapított világpiaci ár alapján, a tisztított gyapot ára és a tisztítatlan gyapot kiszámított ára közötti történeti összefüggés figyelembevételével történik, rendszeres időközönként. E történeti összefüggést a gyapot támogatási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 2-i 1591/2001/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése határozta meg. Amennyiben a világpiaci árat nem lehet így meghatározni, a legutóbbi megállapított ár alapján kell azt meghatározni.

(2)

Az 1051/2001/EK rendelet 5. cikke értelmében a tisztítatlan gyapot világpiaci árát egy adott jellemzőkkel rendelkező termékre vonatkozóan és a valós piaci folyamatok szempontjából reprezentatívnak tartott legkedvezőbb világpiaci árajánlatok és árfolyamok felhasználásával határozzák meg. A világpiaci ár meghatározásához a nemzetközi kereskedelem szempontjából leginkább reprezentatívnak tekintett különböző szállító országokból származó és CIF-értéken valamely közösségi kikötőbe szállított termékre vonatkozóan egy vagy több reprezentatív európai tőzsdén jegyzett ajánlatok és árfolyamok átlagát kell figyelembe venni. A vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a tisztított gyapot világpiaci árának meghatározása tekintetében az említett szempontokra nézve kiigazításokat írnak elő a leszállított termék minősége, valamint az ajánlatok és árfolyamjegyzések jellege által indokolt különbségek figyelembevétele érdekében. E kiigazításokat az 1591/2001/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása következtében a tisztítatlan gyapot világpiaci ára az alábbiakban jelzett árszínvonalon került megállapításra,