30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/1

A TANÁCS 2041/2004/EK RENDELETE

(2004. november 15.)

az Orosz Föderációból származó egyes acéltermékek behozataláról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) és az Orosz Föderáció Kormánya 2002. július 9-én megállapodást kötött egyes acéltermékek kereskedelméről (a továbbiakban: megállapodás) (1). A szükséges végrehajtási intézkedéseket az Orosz Föderációból származó egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó korlátozások igazgatásáról szóló, 2002. július 8-i 2002/602/ESZAK bizottsági határozattal fogadták el (2). Az ESZAK-Szerződés lejártát követően az Európai Közösségre szállt át a megállapodás alapján fennálló valamennyi jog és kötelezettség.

(2)	A 2002/602/ESZAK bizottsági határozat keretmennyiséget állapít meg a Közösségbe történő behozatalra.

(3)

Figyelemmel a világszerte tapasztalható megnövekedett igényre bizonyos acéltermékek iránt, és az ezzel járó jelentős nehézségekre egyes közösségi felhasználók számára ezen acéltermékeknek a Közösség piacán való beszerzésére tekintettel szükséges, hogy a megállapodásban eredetileg rögzítettnél több behozatalt engedélyezzenek a Közösségbe. A szóban forgó acéltermékek (melegen hengerelt tekercsek újrahengerelésre) TARIC-kódjai: 7208370010, 7208380010 és 7208390010.

(4)	Fontos, hogy a további mennyiségek a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. A megállapodás újratárgyalása és a módosítások ezt követő végrehajtása túl sok időt venne igénybe. Ezért célravezetőbb egy autonóm intézkedés meghozatala.

(5)	A belső piac kialakítása azt igényli, hogy a közösségi importőrök által megteendő alakiságok az áru elvámolásának helyétől függetlenül azonosak legyenek.

(6)	Azokat a termékeket, amelyeket vámszabadterületen helyeztek el vagy behozataluk a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztő eljárással) kapcsolatos szabályok alapján történik, nem kell a kérdéses termékekre megállapított keretmennyiségek keretében elszámolni.

(7)	E rendelet hatékony alkalmazása szükségessé teszi a közösségi behozatali engedély bevezetését a kérdéses termékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása érdekében egy olyan rendszerrel együtt, amely igazgatja az ilyen közösségi behozatali engedélyek kiadását.

(8)

Annak biztosítására, hogy az e rendeletben meghatározott keretmennyiségeket ne lépjék túl, azt az eljárást kell követni, hogy a tagállamok illetékes hatóságai addig nem adnak ki behozatali engedélyeket, amíg nem kapják meg a Bizottság arra vonatkozó előzetes megerősítését, hogy a kérdéses keretmennyiségen belül megfelelő mennyiségek állnak még rendelkezésre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2002/602/EK határozat sérelme nélkül, a második albekezdésben említett, az Orosz Föderációból származó acéltermékek további mennyiségének a Közösségbe történő behozatalát a Tanács 200 000 tonnáig engedélyezi.

Az acéltermékek a 7208370010, 7208380010 és 7208390010 TARIC-kódok alá vannak sorolva. A termékek osztályozásának alapja a Közösség vám- és statisztikai nómenklatúrája (a továbbiakban: kombinált nómenklatúra vagy rövidítve: KN). Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek származását a hatályos közösségi szabályokkal összhangban kell megállapítani.

2. cikk

(1) Az Orosz Föderációból származó, az 1. cikkben meghatározott acéltermékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátásának feltétele a tagállamok hatóságai által a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban kiadott behozatali engedély bemutatása.

(2) Annak érdekében, hogy a kibocsátott behozatali engedélyekkel lefedett mennyiségek soha ne lépjék túl a teljes keretmennyiséget, a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt illetékes hatóságai behozatali engedélyeket csak azt követően bocsáthatnak ki, hogy a Bizottság megerősítette, hogy a keretmennyiségeken belül vannak még rendelkezésre álló mennyiségek.

(3) E rendelet alkalmazásában és alkalmazásának időpontjától kezdődően, a termékek szállítása napjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor azoknak a kiviteli szállítóeszközre való berakodása megtörtént. A szállítást legkésőbb 2004. december 31-ig kell elvégezni.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben említett keretmennyiségek nem alkalmazandók a vámszabadterületen vagy vámszabad raktárban elhelyezett termékekre, valamint a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztési eljárások) kapcsolatos szabályok alapján importált termékekre.

(2) Amikor az (1) bekezdésben említett termékeket a későbbiekben szabad forgalomba bocsátják – akár változatlan állapotukban, akár megmunkálást vagy feldolgozást követően – a 2. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni, és az így szabad forgalomba bocsátott termékeket az I. mellékletben megállapított keretmennyiségek keretében kell elszámolni.

4. cikk

(1) A 2. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai a behozatali engedélyek kibocsátását megelőzően értesítik a Bizottságot az általuk kézhez vett behozatali engedélykérelmekben kérelmezett mennyiségekről. Erre válaszul a Bizottság a tagállamok által küldött értesítések kézhezvételének időrendi sorrendjében tájékoztatást ad arról, hogy a kérelmezett mennyiségek behozatalra rendelkezésre állnak-e („érkezési sorrendben történő kiszolgálás módszere”). A behozatali engedélyt a Bizottság általi megerősítést követő öt munkanapon belül adják ki.

(2) A Bizottságnak küldött értesítésekben foglalt kérelmek akkor tekintendők érvényesnek, ha minden esetben egyértelműen megjelölik az exportáló országot, a behozandó mennyiségeket, a kontingens időtartamát, azt a tagállamot, ahol a termékeket szabad forgalomba kívánják bocsátani és a termékeket azonosító, az 1. cikkben említett egyedi kódot. Az e keretmennyiségek megfelelő igazgatásához szükséges részletes technikai szabályokat az acélipari összekötő bizottság állapítja meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett értesítéseket az e célra létrehozott integrált hálózaton belül elektronikus formában kell közölni, kivéve ha kényszerítő technikai okok miatt ideiglenesen egyéb távközlési eszköz használata válik szükségessé.

(4) Amennyiben lehetséges, a Bizottság a hatóságoknak megerősíti a kérelemben jelzett teljes mennyiséget.

(5) A behozatali engedélyeket vagy az ennek megfelelő dokumentumokat az I. melléklettel összhangban kell kiadni.

(6) Az e rendelettel összhangban kiadott behozatali engedélyek a Közösség teljes vámterületén érvényesek. A közösségi importőr bármely illetékes hatóságnál kérelmezheti a behozatali engedély kiadását.

(7) Az importőrnek legkésőbb 2004. december 31-ig kell benyújtania kérelmét, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a kérelmező neve és teljes címe (telefon- és telefaxszámmal és az illetékes nemzeti hatóságok által használt esetleges azonosítószámmal), HÉA-nyilvántartási száma, amennyiben HÉA-alany;

b)	adott esetben a kérelmező nyilatkozattevőjének vagy képviselőjének neve és teljes címe (telefon- és telefaxszámokkal együtt);

c)	az exportáló teljes neve és címe;

az áruk pontos leírása, ideértve a következőket:

—	kereskedelmi név,

—	kombinált nómenklatúra (KN) kód(ok),

—	származási ország,

—	feladási ország;

e)	kombináltnómenklatúra-számonként a nettó súly, kilogrammban kifejezve és a mennyiség az előírt mértékegységben kifejezve, ha az eltér a nettó súlytól;

f)	a termékek közösségi CIF-határparitása kombináltnómenklatúra-szám szerint;

g)	az érintett termékek másodosztályúak vagy csökkent minőségűek-e (3);

h)	a vámkezelés javasolt időtartama és helye;

i)	a kérelem egy ugyanazon szerződés szerinti korábbi kérelem megismétlése-e;

j)	az adásvételi vagy a szállítási szerződés és a proforma számla másolata;

k)	az alábbi nyilatkozat, keltezéssel és a kérelmező aláírásával valamint nevének nyomtatott betűvel való megjelölésével: „Alulírott igazolom, hogy az e kérelemben foglalt adatok megfelelnek a valóságnak, és azokat jóhiszeműen szolgáltattam, továbbá, hogy a Közösségben letelepedett vagyok.”

(8) A behozatali engedély érvényességi időtartama négy hónap. Az importőr megfelelően indokolt kérelmére a tagállam illetékes hatóságai az érvényességi időt két hónappal meghosszabbíthatják.

(9) Az illetékes nemzeti hatóságok az általuk meghatározott feltételek szerint engedélyezhetik a nyilatkozatok vagy kérelmek elektronikus úton történő továbbítását vagy kinyomtatását. Mindazonáltal valamennyi iratnak és bizonyítéknak az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére kell állnia.

(10) A behozatali engedély akkor bocsátható ki elektronikus úton, ha az érintett vámhivatalok számítógépes hálózaton hozzáférnek a dokumentumhoz.

(11) Az importőrök nem kötelesek a behozatali engedélyben szereplő teljes mennyiséget egyetlen szállítmányban importálni.

5. cikk

(1) Nem akadályozza az áruk szabad forgalomba bocsátását, ha megállapítják, hogy az ügylet tényleges egységára legfeljebb 5%-kal bármely irányban eltér a behozatali engedélyben megadottól, vagy ha az importálandó termékek összmennyisége a behozatali engedélyben megjelölt mennyiséget legfeljebb 5%-kal meghaladja.

(2) A behozatali engedély iránti kérelmek és maguk a dokumentumok bizalmasak. Ezekhez csak az illetékes nemzeti hatóságok és a kérelmező férhet hozzá.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. december 31-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 15-én.

a Tanács nevében

az elnökasszony

M. VAN DER HOEVEN

(1) HL L 195., 2002.7.24., 55. o. A legutóbb az EK és az Orosz Föderáció Kormánya között létrejött megállapodással (HL L 255., 2004.7.31., 33. o.) módosított megállapodás.

(2) HL L 195., 2002.7.24., 38. o. A legutóbb az 1386/2004/EK tanácsi rendelettel módosított határozat (HL L 255., 2004.7.31., 1. o.).

(3) A HL C 180., 1991.7.11., 4. o. szerinti feltételek alapján.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

LISTA DE LAS AUTORIDADES NACIONALES COMPETENTES

SEZNAM PŘÍSLUŠNÝCH VNITROSTÁTNÍCH ORGÁNŮ

LISTE OVER KOMPETENTE NATIONALE MYNDIGHEDER

LISTE DER ZUSTÄNDIGEN BEHÖRDEN DER MITGLIEDSTAATEN

PÄDEVATE RIIKLIKE ASUTUSTE NIMEKIRI

ΔΙΕΥΘΥΝΣΕΙΣ ΤΩΝ ΑΡΧΩΝ ΕΚΔΟΣΗΣ ΑΔΕΙΩΝ ΤΩΝ ΚΡΑΤΩΝ ΜΕΛΩΝ

LIST OF THE COMPETENT NATIONAL AUTHORITIES

LISTE DES AUTORITÉS NATIONALES COMPÉTENTES

ELENCO DELLE AUTORITÀ NAZIONALI COMPETENTI

VALSTU KOMPETENTO IESTĀŽU SARAKSTS

KOMPETENTINGŲ NACIONALINIŲ INSTITUCIJŲ SĄRAŠAS

AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK LISTÁJA

LISTA TA' L-AWTORITAJIET KOMPETENTI NAZZJONALI

LIJST VAN BEVOEGDE NATIONALE INSTANTIES

LISTA WŁAŚCIWYCH ORGANÓW KRAJOWYCH

LISTA DAS AUTORIDADES NACIONAIS COMPETENTES

ZOZNAM PRÍSLUŠNÝCH VNÚTROŠTÁTNYCH ORGÁNOV

SEZNAM PRISTOJNIH NACIONALNIH ORGANOV

LUETTELO TOIMIVALTAISISTA KANSALLISISTA VIRANOMAISISTA

FÖRTECKNING ÖVER BEHÖRIGA NATIONELLA MYNDIGHETER

BELGIQUE/BELGIË

Service public fédéral économie, PME, Classes moyennes et énergie

Administration du potentiel économique

Politiques d'accès aux marchés, Services Licences

Rue Général Leman 60

B-1040 Bruxelles

Télécopieur: (32-2) 230 83 22

Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie

Bestuur Economisch Potentieel

Markttoegangsbeleid, Dienst Vergunningen

Generaal Lemanstraat 60

B-1040 Brussel

Fax (32-2) 230 83 22

ČESKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Licenční správa

Na Františku 32

CZ-110 15 Praha 1

Fax: + 420-22421 21 33

DANMARK

Erhvervs- og Boligstyrelsen

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Vejlsøvej 29

DK-8600 Silkeborg

Fax (45) 35 46 64 01

DEUTSCHLAND

Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle

(BAFA)

Frankfurter Straße 29-35

D-65760 Eschborn 1

Fax: + 49-61-969 42 26

EESTI

Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

Harju 11

EE-15072 Tallinn

Fax: + 372-6313 660

ΕΛΛΑΔΑ

Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών

Διεύθυνση Διεθνών Οικονομικών Ροών

Κορνάρου 1

GR-105 63 Αθήνα

Φαξ: (30-210) 32 86 094

ESPAÑA

Ministerio de Economía

Secretaría General de Comercio Exterior

Subdirección General de Productos Industriales

Paseo de la Castellana, 162

E-28046 Madrid

Fax (34) 913 49 38 31

FRANCE

SETICE

8, rue de la Tour-des-Dames

F-75436 Paris Cedex 09

Télécopieur (33-1) 55 07 46 69

IRELAND

Department of Enterprise, Trade and Employment

Import/Export Licensing, Block C

Earlsfort Centre

Hatch Street

Dublin 2

Ireland

Fax: (353-1) 631 25 62

ITALIA

Ministero delle Attività produttive

Direzione generale per la Politica commerciale e per la gestione del regime degli scambi

Viale America 341

I-00144 Roma

Fax (39-06) 59 93 22 35/59 93 26 36

ΚΥΠΡΟΣ

Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

Υπηρεσία Εμπορίου

Μονάδα Έκδοσης Αδειών Εισαγωγής/Εξαγωγής

Οδός Ανδρέα Αραούζου αρ.6

CY-1421 Λευκωσία

Φαξ: (357-22) 37 51 20

LATVIJA

Latvijas Republikas Ekonomikas ministrija

Brīvības iela 55

LV-1519 Rīga

Fakss: + 371-728 08 82

LIETUVA

Lietuvos Respublikos ūkio ministerija

Prekybos departamentas

Gedimino pr. 38/2

LT-01104 Vilnius

Faks. (370-5) 262 39 74

LUXEMBOURG

Ministère des affaires étrangères

Office des licences

BP 113

L-2011 Luxembourg

Télécopieur (352) 46 61 38

MAGYARORSZÁG

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Margit krt. 85.

H-1024 Budapest

Fax: (36-1) 336 73 02

MALTA

Diviżjoni għall-Kummerċ

Servizzi Kummerċjali

Lascaris

MT-Valletta CMR02

Fax: + 356 2569 0299

NEDERLAND

Belastingdienst/Douane centrale dienst voor in- en uitvoer

Postbus 30003, Engelse Kamp 2

9700 RD Groningen

Nederland

Fax (31-50) 523 23 41

ÖSTERREICH

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Außenwirtschaftsadministration

Abteilung C2/2

Stubenring 1

A-1011 Wien

Fax: + 43-1-711 00/83 86

POLSKA

Ministerstwo Gospodarki, Pracy i Polityki

Społecznej

pl. Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Fax: (48-22) 693 40 21/693 40 22

PORTUGAL

Ministério das Finanças

Direcção-Geral das Alfândegas e dos Impostos

Especiais sobre o Consumo

Rua Terreiro do Trigo

Edifício da Alfândega de Lisboa

P-1140-060 Lisboa

Fax: (351-21) 881 42 61

SLOVENIJA

Ministrstvo za gospodarstvo

Področje za ekonomske odnose s tujino

Kotnikova 5

SI-1000 Ljubljana

Fax: + 386-1-478 36 11

SLOVENSKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo hospodárstva SR

Odbor licencií

Mierová 19

SK-827 15 Bratislava 212

Fax: + 421-2-43 42 39 19

SVERIGE

Kommerskollegium

Box 6803

S-113 86 Stockholm

Fax (46-8) 30 67 59

SUOMI/FINLAND

Tullihallitus

PL 512

FIN-00101 Helsinki

Faksi (358) 20 492 28 52

Tullstyrelsen

PB 512

FIN-00101 Helsingfors

Fax (358) 20 492 28 52

UNITED KINGDOM

Department of Trade and Industry

Import Licensing Branch

Queensway House - West Precinct

Billingham TS23 2NF

United Kingdom

Fax: (44-1642) 36 42 69

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/12

A BIZOTTSÁG 2042/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. november 30-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2004. november 29-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	85,9
	070	81,3
	204	103,0
	999	90,1
0707 00 05	052	107,6
	204	32,5
	999	70,1
0709 90 70	052	96,7
	204	66,0
	999	81,4
0805 20 10	052	59,1
	204	54,2
	999	56,7
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	052	66,4
	624	93,9
	999	80,2
0805 50 10	052	50,7
	388	41,4
	528	21,3
	999	37,8
0808 10 20, 0808 10 50, 0808 10 90	052	90,5
	388	137,1
	400	83,2
	404	95,7
	512	104,5
	720	67,6
	800	194,0
	804	107,6
	999	110,0
0808 20 50	052	120,9
	400	96,5
	720	52,0
	999	89,8

(1) Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/14

A BIZOTTSÁG 2043/2004/EK RENDELETE

(2004. november 26.)

az Írország lobogója alatt közlekedő hajóknak az aranylazacra vonatkozó halászati tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A mélytengeri halállományokra vonatkozó 2003-as és 2004-es halászati lehetőségek rögzítéséről szóló, 2002. december 16-i 2340/2004/EK tanácsi rendelet (2) kvótát ír elő az aranylazacra a 2004. évre.

(2)

A célból, hogy biztosítani lehessen a kvóta alá eső állomány mennyiségi korlátozására vonatkozó rendelkezések betartását, szükséges, hogy a Bizottság kitűzze azt a dátumot, amely időpontra egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajókról való fogások úgy tekinthetők, hogy a megengedett kvótát kimerítették.

(3)

A Bizottsághoz eljuttatott információk szerint az aranylazacnak a III., IV. ICES statisztikai alterület (közösségi vizek és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) vizein Írország lobogója alatt közlekedő hajókról vagy Írországban bejegyzett hajókról történő fogásai elérték a 2004. évre kitűzött kvótát. Írország 2004. augusztus 1-jei kezdettel megtiltotta ezen állomány halászatát. Ebből kifolyólag szükséges ezen dátum elfogadása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az aranylazacnak a III., IV. ICES statisztikai alterület (közösségi vizek és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) vizein Írország lobogója alatt közlekedő hajókról vagy Írországban bejegyzett hajókról történő fogásai kimerítették a 2004. évre Írország részére kitűzött kvótát.

E rendelet alkalmazásának időpontjától kezdve tilos az aranylazacnak a III., IV. ICES statisztikai alterület (közösségi vizek és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) vizein Írország lobogója alatt közlekedő vagy Írországban bejegyzett hajókról történő halászata csakúgy, mint a kifogott állomány fedélzeten való tartósítása, egyik hajóról a másikra történő átrakodása vagy a partra való kiszállítása.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 26-án.

a Bizottság részéről

Jörgen HOLMQUIST

halászati főigazgató

(1) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 356., 2002.12.31., 1. o.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/15

A BIZOTTSÁG 2044/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a banánbehozatal A/B és C vámkontingensei keretében minden egyes hagyományos piaci szereplő referenciamennyiségére alkalmazandó kiigazítási együttható megállapításáról a 2004. évre

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a banánpiac közös szervezéséről szóló 1993. február 13-i 404/93/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a 404/93/EGK tanácsi rendeletnek a banán Közösségbe történő behozatala tekintetében való végrehajtása szabályainak megállapításáról szóló 2001. május 7-i 896/2001/EK bizottsági rendeletre (2), és különösen annak 5. cikk (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 404/93/EGK tanácsi rendeletnek a banán Közösségbe történő behozatala tekintetében való végrehajtása szabályainak megállapításáról szóló 2001. május 7-i 896/2001/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése megállapítja az A/B illetve C hagyományos piaci szereplők referenciamennyisége kiszámításának módját 2004-re és 2005-re, az ezen piaci szereplők részére kiadott behozatali engedélyeknek egy referenciaév során történt felhasználása alapján.

(2)	A tagállamok 896/2001/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdés szerinti jelentései alapján a 2004-re ily módon megállapított referenciamennyiségek összege 2 197 147,342 tonna valamennyi A/B hagyományos piaci szereplő részére és 630 713,105 tonna valamennyi C hagyományos piaci szereplő részére.

(3)

Eltérve a 896/2001/EK rendelet 5. cikk (3) bekezdésében foglaltaktól, a 2003. november 19-i 2036/2003/EK bizottsági rendelet (3) átmeneti jelleggel nem állapította meg a hagyományos piaci szereplők referenciamennyiségeire az A/B és C kontingensek vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási együtthatókat a 2004. évre, annak érdekében, hogy lehetővé váljék a különleges nehézségek kezelésére tekintettel indokolt megfelelő intézkedések megtétele, illetve a folyamatban lévő bírósági eljárások figyelembe vétele érdekében.

(4)

Mint végül megállapításra került, 2004-re 5 731,658 tonna, illetve 5 642,248 tonna áll rendelkezésre értelemszerűen az A/B, illetve C vámkontingensek tekintetében. A 896/2001/EK rendelet 5. cikk (3) bekezdése értelmében szükségesnek mutatkozik megállapítani egy, az A/B és C piaci szereplők mindkét kategóriájában, minden hagyományos piaci szereplő referenciamennyiségére alkalmazandó kiigazítási együtthatót, és hatályon kívül helyezni a 2036/2003/EK rendeletet.

(5)	Szükségesnek mutatkozik előírni, hogy a behozatali engedélyek kibocsátása a rendelkezésre álló mennyiségek erejéig történjék.

(6)	A jelen rendelet rendelkezéseinek haladéktalanul hatályba kell lépniük, hogy a behozatali engedélyeket a lehető legrövidebb határidőn belül ki lehessen bocsátani.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Banánpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 404/93/EGK rendelet 18. cikkében szabályozott A/B és C vámkontingens tekintetében a 896/2001/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kiigazítási együttható a 2004. évre a következő:

—	minden hagyományos A/B piaci szereplő tekintetében: 1,00261,

—	minden hagyományos C piaci szereplő tekintetében: 1,00894.

A tagállamok illetékes hatóságai legkésőbb 2004. december 3-ig értesítik az érdekelt feleket az e cikknek megfelelően kiigazított referenciamennyiségről.

2. cikk

A piaci szereplők 2004. december 7-én és 8-án nyújthatnak be behozatali engedély iránti kérelmet.

Elfogadhatósága érdekében a hagyományos piaci szereplő által benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek nem vonatkozhatnak az 1. cikknek megfelelően közölt referenciamennyiség és a részére 2004. folyamán kibocsátott behozatali engedélyek által lefedett összmennyiség közötti különbséget meghaladó mennyiségre.

A nemzeti hatóságoknak a lehető legrövidebb határidőn belül ki kell állítaniuk a behozatali engedélyeket.

3. cikk

A 2036/2003/EK rendelet hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 47., 1993.02.25., 1. o. A legutóbb a 2003. évi Csatlakozási Okmánnyal módosított rendelet.

(2) HL L 126., 2001.05.08., 6. o. A legutóbb a 838/2004/EK rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 52. o.)

(3) HL L 302, 2003.11.20., 7. o.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/17

A BIZOTTSÁG 2045/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló 2131/93/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)	A 2131/93/EGK bizottsági rendelet (2) megállapítja az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárását és feltételeit.

(2)

A kommunikáció új, korszerű eszközeinek segítségével a Közösség területén valamennyi érdekelt felet tájékoztatni kell az intervenciós értékesítési eljárásokról. Ezzel az intervenciós hivatalok a Bizottság előzetes határozata nélkül felhatalmazást kapnak pályázati ajánlatok útján magasabb mennyiségek értékesítésére, illetve saját tagállamaikban a piaci helyzet figyelembevételére. Az exportra történő értékesítés egyszerűsítése érdekében a tárolóhely elhelyezkedésének megemlítése nem kötelező a pályázati felhívást előíró határozatban.

(3)

A tengeri kikötővel nem rendelkező tagállamokban az értékesítésre szánt gabona vonatkozásában érintett ajánlattevőket magasabb szállítási költségekkel terhelik. E járulékos költségek eredményeként a gabonafélék exportja a szóban forgó tagállamokból nehezebb, melynek következtében különösen hosszabb az intervenciós tárolási idő, és a közösségi költségvetésre is további terhek hárulnak. Ennek megfelelően rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy a tárolási hely és a kiléptetési hely közötti alacsonyabb szállítási költségeket egyes esetekben finanszírozni lehessen a pályázatok összehasonlíthatóságának érdekében. A romániai Constanţa kikötője a közép-európai országok nagy múltú kiléptetési kikötője volt ezen országoknak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt. Ezért szükséges a rendeletbe belefoglalni Constanţa kikötőjét, mint az export esetében visszatéríthető szállítási költségek kiszámításához tekintetbe vehető helyet.

(4)	A gabonafélék értékesítési eljárásának egyszerűsítése érdekében az exportra, valamint a közösségi piacra történő értékesítéssel kapcsolatos pályázatokat kísérő biztosítékot egységesíteni kell.

(5)	A 2131/93/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2131/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 2. cikk (2) bekezdésben a „2 000 tonna” helyébe az „5 000 tonna” lép.

A 3. cikk (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:

„Az intervenciós hivatalok a 12. cikknek megfelelően elkészítik a pályázati felhívásra vonatkozó közleményeket, és azokat nyilvánosságra hozzák, különösen székhelyükön történő kifüggesztéssel, valamint weboldalukon vagy az illetékes minisztérium weboldalán való megjelentetéssel.”

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdésben a b) pontot el kell hagyni;

b)	a (2a) bekezdés a következő mondattal egészül ki: „E bekezdés alkalmazásában a romániai Constanţa kikötője kiléptetési helynek tekintendő.”

4.	A 13. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A pályázatok kizárólag akkor érvényesek, ha azokhoz igazolást mellékelnek arról, hogy az ajánlattevő 5 euro/tonna biztosítékot helyezett letétbe.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 191., 1993.7.31., 76. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/19

A BIZOTTSÁG 2046/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)	A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)	A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)	Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkének a), b) és c) pontjában említett, változatlan állapotú termékek – a maláta kivételével – export-visszatérítései a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2004. november 29., a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló rendeletéhez

A termékek kódja	Viszonylat	Mértékegység	A visszatérítések összege
1001 10 00 9200	—	EUR/t	—
1001 10 00 9400	A00	EUR/t	0
1001 90 91 9000	—	EUR/t	—
1001 90 99 9000	A00	EUR/t	0
1002 00 00 9000	A00	EUR/t	0
1003 00 10 9000	—	EUR/t	—
1003 00 90 9000	A00	EUR/t	0
1004 00 00 9200	—	EUR/t	—
1004 00 00 9400	A00	EUR/t	0
1005 10 90 9000	—	EUR/t	—
1005 90 00 9000	—	EUR/t	—
1007 00 90 9000	—	EUR/t	—
1008 20 00 9000	—	EUR/t	—
1101 00 11 9000	—	EUR/t	—
1101 00 15 9100	A00	EUR/t	0
1101 00 15 9130	A00	EUR/t	0
1101 00 15 9150	A00	EUR/t	0
1101 00 15 9170	A00	EUR/t	0
1101 00 15 9180	A00	EUR/t	0
1101 00 15 9190	—	EUR/t	—
1101 00 90 9000	—	EUR/t	—
1102 10 00 9500	A00	EUR/t	0
1102 10 00 9700	A00	EUR/t	0
1102 10 00 9900	—	EUR/t	—
1103 11 10 9200	A00	EUR/t	0
1103 11 10 9400	A00	EUR/t	0
1103 11 10 9900	—	EUR/t	—
1103 11 90 9200	A00	EUR/t	0
1103 11 90 9800	—	EUR/t	—
Megj: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a Bizottság módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelete (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/21

A BIZOTTSÁG 2047/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-én 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikk (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)	A korrekciós tényezőt ugyanakkor kell rögzíteni, amikor a visszatérítést, és ugyanazon eljárás szerint. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)	A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett termékek – a maláta kivételével – előzetesen rögzített mértékű export-visszatérítéseire alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2004. november 29-i rendeletéhez, a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

(EUR/t)
Termékóód	Viszonylat	Jelenleg 12	1. időszak 1	2. időszak 2	3. időszak 3	4. időszakí 4	5. időszak 5	6. időszak 6
1001 10 00 9200	—	—	—	—	—	—	—	—
1001 10 00 9400	A00	0	0	0	0	0	—	—
1001 90 91 9000	—	—	—	—	—	—	—	—
1001 90 99 9000	A00	0	0	0	0	0	—	—
1002 00 00 9000	A00	0	0	0	0	0	—	—
1003 00 10 9000	—	—	—	—	—	—	—	—
1003 00 90 9000	A00	0	0	0	0	0	—	—
1004 00 00 9200	—	—	—	—	—	—	—	—
1004 00 00 9400	A00	0	0	0	0	0	—	—
1005 10 90 9000	—	—	—	—	—	—	—	—
1005 90 00 9000	—	—	—	—	—	—	—	—
1007 00 90 9000	—	—	—	—	—	—	—	—
1008 20 00 9000	—	—	—	—	—	—	—	—
1101 00 11 9000	—	—	—	—	—	—	—	—
1101 00 15 9100	A00	0	0	0	0	0	—	—
1101 00 15 9130	A00	0	0	0	0	0	—	—
1101 00 15 9150	A00	0	0	0	0	0	—	—
1101 00 15 9170	A00	0	0	0	0	0	—	—
1101 00 15 9180	A00	0	0	0	0	0	—	—
1101 00 15 9190	—	—	—	—	—	—	—	—
1101 00 90 9000	—	—	—	—	—	—	—	—
1102 10 00 9500	A00	0	0	0	0	0	—	—
1102 10 00 9700	A00	0	0	0	0	0	—	—
1102 10 00 9900	—	—	—	—	—	—	—	—
1103 11 10 9200	A00	0	0	0	0	0	—	—
1103 11 10 9400	A00	0	0	0	0	0	—	—
1103 11 10 9900	—	—	—	—	—	—	—	—
1103 11 90 9200	A00	0	0	0	0	0	—	—
1103 11 90 9800	—	—	—	—	—	—	—	—
MEGJEGYZÉS.: A termékkódokat valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg. A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/23

A BIZOTTSÁG 2048/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséröl szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai, illetve árfolyamjegyzései és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke említ.

(3)	A malátára vonatkozó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(5)	A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)	E szabályok alkalmazása a gabonaágazat piacainak jelenlegi helyzetére és különösen e termékeknek a Közösségen belüli és a világpiaci jegyzéseire, illetve áraira, a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A malátára irányadó, az 1784/2003/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett export-visszatérítések a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2004. november 29. rendeletéhez, a maláta exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

A termékek kódja	Viszonylat	Mértékegység	A visszatérítések összege
1107 10 19 9000	A00	EUR/t	0,00
1107 10 99 9000	A00	EUR/t	0,00
1107 20 00 9000	A00	EUR/t	0,00
MEGJ: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg. A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/25

A BIZOTTSÁG 2049/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK (1) tanácsi rendeletre és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem beadásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK (2) tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott maláta vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)	A fentiekben hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy a korrekciós tényezőt e rendelet mellékletének megfelelően kell rögzíteni.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett, a maláta exportjára vonatkozó, előzetesen rögzített visszatérítésekre alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A Bizottság 2004. november 29-i rendeletéhez a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

(EUR/t)
A termékek kódja	Viszonylat	Folyó 12	1. időszak 1	2. időszak 2	3. időszak 3	4. időszak 5	5. időszak 5
1107 10 11 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 19 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 91 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 99 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 20 00 9000	A00	0	0	0	0	0	0

(EUR/t)
A termékek kódja	Viszonylat	6. időszak 6	7. időszak 7	8. időszak 8	9. időszak 9	10. időszak 10	11. időszak 11
1107 10 11 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 19 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 91 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 10 99 9000	A00	0	0	0	0	0	0
1107 20 00 9000	A00	0	0	0	0	0	0

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/27

A BIZOTTSÁG 2050/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1995. december 22-i 3072/95/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 13. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)	A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nemzetközi egyezmények és más kiegészítő programok keretében megvalósuló közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók, valamint egyéb, ingyenes ellátást jelentő közösségi akciók keretében a gabonaágazat termékei, valamint a rizs tekintetében alkalmazandó visszatérítések a mellékletnek megfelelően kerültek rögzítésre.

2. cikk

E rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2) HL L 329., 1995.12.30., 18. o.. A legutóbb a 411/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 27. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 288., 1974.10.25., 1. o.

MELLÉKLET

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló 2004. november 29-i bizottsági rendelethez

(EUR/t-ban)
Termékkód	A visszatérítés összege
1001 10 00 9400	0,00
1001 90 99 9000	0,00
1002 00 00 9000	0,00
1003 00 90 9000	0,00
1005 90 00 9000	0,00
1006 30 92 9100	0,00
1006 30 92 9900	0,00
1006 30 94 9100	0,00
1006 30 94 9900	0,00
1006 30 96 9100	0,00
1006 30 96 9900	0,00
1006 30 98 9100	0,00
1006 30 98 9900	0,00
1006 30 65 9900	0,00
1007 00 90 9000	0,00
1101 00 15 9100	0,00
1101 00 15 9130	0,00
1102 10 00 9500	0,00
1102 20 10 9200	54,39
1102 20 10 9400	46,62
1103 11 10 9200	0,00
1103 13 10 9100	69,93
1104 12 90 9100	0,00
Megj.: A termékkódokat a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o).

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/29

Tájékoztatás az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság közötti, vámügyi együttműködésről és vámügyekben nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodás hatálybalépéséről

Az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság közötti, vámügyi együttműködésről és vámügyekben nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodás (1)2004. november 1-jén lépett hatályba, miután az egyezmény 22. cikke által meghatározott eljárások 2004. október 29-én befejeződtek.

(1) HL L 304., 2004.9.30., 25. o.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/30

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. november 19.)

a borokra vonatkozó egyes földrajzi jelzésekkel kapcsolatosan Kanada által folytatott kereskedelmi gyakorlatokban megvalósuló kereskedelmi akadályokra vonatkozó vizsgálati eljárás lezárásáról

(az értesítés a B(2004) 4388. számú dokumentummal történt)

(2004/806/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	2001. december 6-án a Conseil Interprofessionnel du vin de Bordeaux (CIVB) panaszt nyújtott be a 3286/94/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 4. cikkének megfelelően.

(2)

A CIVB panasza arra vonatkozott, hogy a Bordeaux-ból és Médocból származó közösségi értékesítéseket Kanadában a rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében különböző kereskedelmi akadályok korlátozzák, vagyis egy „olyan, harmadik ország által bevezetett vagy fenntartott kereskedelmi gyakorlat, amelynek vonatkozásában nemzetközi kereskedelmi szabályok fellépési jogot írnak elő”.

(3)

Az állítólagos kereskedelmi akadály a kereskedelmi nevekről szóló kanadai törvény C-57-es módosításából eredt, amely a bordeaux-i és a médoci földrajzi jelzéseknek nem biztosította azt a védelmet, amely megfelelt volna a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás (TRIPS) által a borokra vonatkozó földrajzi jelzések tekintetében felállított követelményeknek.

(4)	A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékokat tartalmaz a vizsgálati eljárás megindításához. Az erre vonatkozó értesítés (2) az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétételre került.

(5)

A vizsgálat megerősítette a panaszos állítását, amely szerint a kereskedelmi nevekről szóló kanadai törvény C-57-es módosítása megsértette a TRIPS 23. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 24. cikkének (3) bekezdését (úgynevezett standstill záradék), és e jogsértések nem igazolhatóak a TRIPS 24. cikkének (6) bekezdésében foglalt kivétel alapján.

(6)	A vizsgálati eljárás megállapította azt is, hogy a C-57-es módosítás a panaszos számára hátrányos kereskedelmi hatások előidézésével fenyeget a rendelet 2. cikkének (4) bekezdése és 10. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(7)	2003. február 12-én a rendelettel felállított tanácsadó bizottság megvizsgálta a vizsgálati eljárásról szóló végleges jelentést.

(8)	2003. április 24-én a Bizottság a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodást írt alá Kanadával, amely a megállapodás hatálybalépésével előírja a „Bordeaux”, a „Médoc” és a „Medoc” neveknek a kanadai köznevek listájából való véglegesen törlését.

(9)	2003. július 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy a vizsgálati eljárást felfüggeszti (3), és kilátásba helyezte annak lezárását, amint Kanada ezeket a neveket ténylegesen törli a C-57-es módosítással bevezetett köznevek listájából.

(10)	2003. július 30-án a Tanács az Európai Közösség nevében jóváhagyta a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló, Kanadával kötött kétoldalú megállapodást (4). 2004. június 1-jén a kétoldalú megállapodás hatályba lépett (5).

(11)	A kereskedelmi törvény 11. cikke (18) bekezdése harmadik és negyedik albekezdésének módosításáról szóló rendelettel (6) Kanada törölte a „Bordeaux”, a „Médoc” és a „Medoc” neveket a C-57-es módosítással felállított köznevek listájából. from the list of generic names provided by the C-57 Amendment.

(12)	Következésképpen a vizsgálati eljárást le kell zárni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A borokra vonatkozó egyes földrajzi jelzésekkel kapcsolatosan Kanada által folytatott kereskedelmi gyakorlatokban megvalósuló kereskedelmi akadályokra vonatkozó vizsgálati eljárás lezárult.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 19-én.

a Bizottság részéről

Pascal LAMY

a Bizottság tagja

(1) HL L 349., 1994.12.31., 71. o. A 356/95/EK rendelettel (HL L 41., 1995.2.23., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 124., 2002.5.25, 6. o.

(3) HL L 170., 2003.7.9., 29. o.

(4) HL L 35., 2004.2.6., 1. o.

(5) A kétoldalú megállapodás 41. cikke kimondja, hogy: „Ez a megállapodás azon napot követő második hónap első napján lép hatályba, amely napon a szerződő felek kicserélik az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezését megerősítő diplomáciai iratokat.” Az EK diplomáciai irata 2003. szeptember 16-án, Kanada válasza pedig 2004. április 26-án került átadásra.

(6) A kanadai Department of Industry a kereskedelmi törvény 11. cikke (18) bekezdése harmadik és negyedik albekezdésének módosításáról szóló rendeletet a 2004. május 5-i Canada Gazette II. részében tette közzé. A rendelet a regisztrálásának napjától, vagyis 2004. április 22-től hatályos.

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/32

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. november 29.)

az oroszországi létesítményeknek a tagállamok által emberi fogyasztásra szánt tej és tejalapú termékek behozatala vonatkozásában engedélyezett harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékére való felvétele tekintetében a 97/252/EK határozat módosításáról

(az értesítés a B(2004) 4445. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2004/807/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes állati eredetű termékek, halászati termékek és élő kéthéjú kagylók tagállamokba történő behozatalára feljogosított harmadik országbeli létesítmények átmeneti időszakra szóló, ideiglenes jegyzékei összeállításának feltételeiről szóló, 1995. június 22-i 95/408/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A tagállamok által emberi fogyasztásra szánt tej és tejalapú termékek behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékének összeállításáról szóló, 1997. március 25-i 97/252/EK bizottsági határozat (2) meghatározza azon harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékét, amelyekből a tagállamok emberi fogyasztásra szánt tejet és tejalapú termékeket importálhatnak.

(2)	Oroszország rendelkezésre bocsátotta azon emberi fogyasztásra szánt tejet és tejalapú termékeket előállító létesítmények jegyzékét, amelyek esetében az illetékes hatóságok igazolják azt, hogy a létesítmények megfelelnek a közösségi szabályoknak.

(3)	Ennek megfelelően ezeket a létesítményeket fel kell venni a 97/252/EK határozatban meghatározott listákra.

(4)

Az ezen létesítményekből származó importok esetében nem megfelelőek a harmadik országokból a Közösségbe érkező termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (3) szerinti egyszerűsített fizikai vizsgálatok.

(5)	Ezért a 97/252/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 97/252/EK határozat melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ezt a határozatot 2004. december 3-tól kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

David BYRNE

a Bizottság tagja

(1) HL L 243., 1995.10.11., 17. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított határozat.

(2) HL L 101., 1997.4.18., 46. o. A legutóbb a 2003/59/EK határozattal (HL L 23., 2003.1.28., 28. o.) módosított határozat.

(3) HL L 24., 1998.1.30., 9. o. A legutóbb a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

A melléklet az ISO-kód ábécésorrendje szerint a következő szöveggel egészül ki:

„País: Rusia / Země: Rusko / Land: Rusland / Land: Russland / Riik: Venemaa / Χώρα: Ρωσία / Country: Russia / Pays: Russie / Paese: Russia / Valsts: Krievija / Šalis: Rusija / Ország: Oroszország / Pajjiż: Russja / Land: Risland / Państwo: Rosja / País: Rússia / Krajina: Rusko / Država: Rusija / Maa: Venäjä / Land: Ryssland

1	2	3	4	5	6
1PM-77/2	PJSC »Lianozovo Dairy«	Moszkva	Moszkva
1PM-22/1	»Altayholod« Ltd	Barnaul	Altajszkij vidék
1PM-48/3	PJSC »Lipetskiy hladokombinat«	Lipetszk	Lipetszkij körzet”

30.11.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2004. július 16.)

a fizetésimérleg- és a nemzetközi befektetési pozíciók statisztikái, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése terén az Európai Központi Bank adatszolgáltatási követelményeiről

(EKB/2004/15)

(2004/808/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

mivel:

(1)

Feladatai elvégzéséhez a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) átfogó és megbízható fizetésimérleg- és nemzetközi befektetési pozíció statisztikára, valamint a nemzetközi tartalékok jelentésére van szüksége, amelyek megmutatják az euroövezet monetáris feltételeit és devizapiacait befolyásoló fő tényezőket.

(2)

Az Alapokmány 5.1. cikkének első mondata előírja a nemzeti központi bankok (NKB-k) által támogatott Európai Központi Bank (EKB) számára, hogy vagy az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságoktól, vagy pedig közvetlenül a gazdasági szereplőktől gyűjtse be az ahhoz szükséges statisztikai adatokat, hogy elláthassa a KBER feladatait. Az 5.1. cikk második mondata arról rendelkezik, hogy e célból működjön együtt a közösségi intézményekkel vagy testületekkel és a tagállamok vagy harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, valamint a nemzetközi szervezetekkel. Az 5.2. cikk előírja, hogy amennyire lehetséges az NKB-k látják el az 5.1. cikkben meghatározott feladatokat.

(3)

Az EKB fizetésimérleg- és nemzetközi befektetési pozíció statisztikák terén támasztott igényeinek kielégítéséhez szükséges adatokat az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságok is összegyűjthetik és/vagy összeállíthatják. Ezért az ezen iránymutatás alapján elvégzendő feladatok némelyike megkívánja az EKB vagy az NKB-k és az ilyen hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti együttműködést az Alapokmány 5.1. cikkével összhangban. Az Európai Központi Bank (1) által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/1998/EK tanácsi rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok maguk szervezzék meg a statisztikai adatszolgáltatást, és teljes körűen együttműködjenek a KBER-ével az Alapokmány 5. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

(4)

A szükséges statisztikai adatok egy része a fizetési mérleg pénzügyi mérlegére és a kapcsolódó jövedelmekre, valamint a nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozik, amelyért elsődlegesen az eurorendszer felelős. Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják az EKB e területen való segítésére vonatkozó kötelezettségüket, az NKB-knak megfelelő statisztikai tapasztalattal kell rendelkezniük, különösen a fogalmak, módszerek és adatgyűjtés, valamint az adatok összeállítása, elemzése és továbbítása terén. Írországban a Központi Statisztikai Hivatal (CSO) gyűjti és állítja össze a vonatkozó statisztikai adatokat. Az EKB statisztikai elvárásainak kielégítése érdekében a Central Bank and Financial Services Authority of Ireland és a CSO együttműködik az Európai Központi Bank a fizetésimérleg- és nemzetközi befektetési pozíció statisztikákra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről, valamint a nemzetközi tartalékok jelentéséről szóló EKB/2004/16 ajánlásban (2) megállapított módon. Az EKB/2004/16 ajánlásnak címzettje az Uffico Italiano dei Cambi is, amely a Banca D’Italia-val együttesen felel a vonatkozó statisztikai adatok Olaszországban történő összegyűjtéséért és összeállításáért.

(5)

A fizetésimérleg- és a nemzetközi befektetési pozíciók statisztikái, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése terén az Európai Központi Bank adatszolgáltatási követelményeiről szóló, 2003. május 2-i EKB/2003/7 iránymutatás (3) elfogadása óta kézzelfogható előrehaladás történt az euroövezeten belül új követelményekkel, adatgyűjtési és -összeállítási módszerekkel. Ezért szükséges az EKB/2003/7 iránymutatást ezen iránymutatással felváltani.

(6)

Tekintettel a határokon túlnyúló portfólióbefektetések statisztikáinak összeállításában rejlő nehézségekre, szükséges közös megközelítések meghatározása ezen adatok euroövezeten belüli összegyűjtésére. Az euroövezetben a portfólióbefektetések adatgyűjtési rendszereinek 2008-tól meg kell felelniük valamely közös szabványnak, azaz a VI. táblázatban meghatározott és legalább a negyedéves pozíciókra vonatkozó értékpapíronkénti adatgyűjtést maga után vonó négy modell egyikének. Egy működő Központi Értékpapír Adatbázis (CSDB) rendelkezésre állása alapvető fontosságú ahhoz, hogy az új adatgyűjtési rendszerek működőképessé váljanak. Ezért, amennyiben a CSDB-projekt 1. fázisának „Project Closure Document”-jét (Projektzáró Okmányát) a KBER Statisztikai Bizottságán (a továbbiakban: „statisztikai bizottság”) keresztül 2005 márciusának végéig a Kormányzótanácsnak nem nyújtják be, ezt a határidőt (valamint a portfólióbefektetésekkel kapcsolatos egyéb követelmények határidejét is) meghosszabbítják a benyújtás késedelmének idejével. A KBER is köteles 2006 közepéig megvizsgálni, hogy a CSDB értékpapírokkal kapcsolatos információinak köre és a tagállamokkal az adatcserére kötött megállapodások elegendőek-e ahhoz, hogy képessé tegyék az NKB-kat, illetve adott esetben az illetékes statisztikai hatóságokat az ezen iránymutatásban előírt minőségi szabványoknak való megfelelésre. Az EKB legalább a referencia-időpontokat megelőző tizenöt hónappal az NKB-k rendelkezésére bocsátja a CSDB-információkat, hogy biztosítsa az euroövezet rezidensei által kibocsátott, a kibocsátó szektora szerint lebontott portfólióbefektetési értékpapírokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést a II. melléklet 13. táblázatában meghatározott határidők szerint.

(7)

Az euroövezet rezidensei és az euroövezet tagállamainak más rezidensei közötti követelés és/vagy kötelezettség tranzakciókra és pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatásra az EKB portfólióbefektetés (és vonatkozó jövedelem) területét érintő statisztikai követelményeinek teljesítése céljából van szükség. Az adatokat az euroövezet portfólióbefektetési kötelezettségek összesített tranzakcióinak és pozíciónak, valamint a kapcsolódó jövedelmek összeállítására használják. Ez a nemzeti követelményekkel, illetve megállapított gyakorlatokkal összhangban történik.

(8)

A CSDB, amely a jövőben számos különböző statisztikai (szerkesztési és előállítási) és nem statisztikai (gazdasági, pénzügyi stabilitás és működési elemzések) célt fog szolgálni, hozzáférhető lesz az NKB-k számára. Az adattartalmat az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságok számára is elérhetővé teszik, a jogi megszorításokra is figyelemmel. Ez különösen abban fogja segíteni őket, hogy előállítsák az euroövezet portfólióbefektetési tranzakcióinak és pozícióinak statisztikái összeállításához szükséges adatokat. Különösen a CSDB-től származó információk értékpapíronként gyűjtött adatokkal történő összesítése révén lehetővé válik az euroövezet rezidensei által kibocsátott, és az euroövezet országainak egyéb rezidensei által tartott portfólióbefektetési értékpapírokkal végzett tranzakciók és pozíciók pontos összeállítása. Ez végül lehetővé fogja tenni az euroövezet portfólióbefektetési kötelezettségeire vonatkozó adatok szektoronkénti összeállítását.

(9)

Az euroövezet negyedéves pénzügyi számláinak külföldszámlája összeállításakor az euroövezet fizetési mérlegének és nemzetközi befektetési pozíciók használata szükségessé teszi, hogy nemzetközi befektetési pozíciók adatainak összeállítása negyedéves rendszerességgel történjék. Továbbá az euroövezet pénzügyi számlái és monetáris elemzések esetében szükséges a betéteket a kölcsönöktől elválasztani, és az egyéb befektetéseket is kimutatni. Az euroövezet külföldi közvetlen befektetési részesedéseinek értékelése ezen felül további bontást követel meg a tőzsdén jegyzett, illetve tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett vállalatok között.

(10)	Az euro nemzetközi szerepének éves felülvizsgálatához való hozzájárulásként a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett tranzakciókra és pozíciókra vonatkozó, pénznemek szerint lebontott statisztikai adatok szükségesek az euro mint befektetési valuta szerepének értékeléséhez.

(11)

Meg kell határozni az euroövezet fizetési mérlegére és a nemzetközi befektetési pozíció statisztikára, valamint a nemzetközi tartalékok jelentésére vonatkozó minőségértékelési keretet, lehetőség szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kidolgozott „Adatminőség-értékelési kerettel” összhangban. Az NKB-knak, adott esetben más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködve, értékelniük kell az általuk szolgáltatott adatok minőségét. Az adatminőség (beleértve az időszerűséget, a pontosságot, a hitelességet, a belső és külső következetességet és a megbízhatóságot) értékelésére megfelelő szempontokat állapítanak meg.

(12)

A bizalmas statisztikai adatok NKB-k általi átadása az EKB részére a KBER feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékben és részletességgel történik. Amennyiben a bizalmas jelöléssel ellátott adatok forrásai más hatáskörrel rendelkező hatóságok, nem az NKB-k, az ilyen adatok EKB általi használata a KBER vonatkozású statisztikai feladatainak ellátására korlátozódik.

(13)

Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az ezen iránymutatás mellékleteiben szükséges technikai módosítások hatékony végrehajtását, feltéve hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepciót, és nem érintik a tagállamok adatszolgáltatóinak jelentési terhét. Az eljárás követésekor figyelembe kell venni a statisztikai bizottság álláspontját. Az NKB-k ezen iránymutatás mellékleteinek technikai módosításaira a statisztikai bizottságon keresztül tehetnek javaslatot.

(14)	Az Alapokmány 12.1 és 14.3 cikkének megfelelően az EKB iránymutatásai a közösségi jog szerves részét képezik,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Meghatározások

Ennek az iránymutatásnak az alkalmazásában:

—	„részt vevő tagállam”: tagállam, amely a Szerződésnek megfelelően elfogadta a közös valutát,

—	„rezidens”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott értelemben,

—	„euroövezet”: a részt vevő tagállamok és az EKB gazdasági területe. Az euroövezet tagállamaihoz tartozó területeket, illetve társult országokat a II. melléklet 10. táblázata tartalmazza,

—	„eurorendszer”: a részt vevő tagállamok NKB-i és az EKB,

—	„határokon átnyúló tranzakció”: minden olyan, euroövezetben rezidens és euroövezeten kívüli rezidens közötti tranzakció, amely – részben vagy egészben – követelést vagy tartozást hoz létre vagy egyenlít ki, illetve olyan tranzakció, amely egy dologra vonatkozó jog átadásával jár,

—

„határokon átnyúló pozíciók”: az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követelések és pénzügyi kötelezettségek összessége. A határokon átnyúló pozíciók tartalmazzák a következőket is: i. föld, egyéb nem termelt tárgyi eszközök és más ingatlanok, amelyek fizikailag az euroövezeten kívül helyezkednek el és euroövezet rezidensének tulajdonában vannak és/vagy az euroövezetben találhatók és euroövezeten kívüli rezidens tulajdonában vannak; és ii. az euroövezet rezidensei tulajdonában álló monetáris arany és különleges lehívási jogok (SDR).

Mindazonáltal az euroövezetre vonatkozó fizetésimérleg-statisztikában a portfólióbefektetések és a portfólióbefektetések jövedelmei számla, valamint a nemzetközi befektetési pozíció statisztikán belül a portfólióbefektetések összeállításához szükséges mértékig a „határokon átnyúló pozíciók” és a „határokon átnyúló tranzakciók” számla tartalmazza az euroövezet rezidenseinek az euroövezet más tagállamainak rezidenseivel szemben fennálló követeléseinek és/vagy kötelezettségeinek pozícióit és tranzakcióit is,

—	„tartalékeszközök”: az eurorendszer magas likviditású, piacképes és hitelképes, euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, nem euróban fennálló követelései, valamint az arany, az IMF-beli tartalékpozíciók és az SDR-követelések,

—

„egyéb devizaeszközök”: i. az eurorendszer euroövezet rezidenseivel szemben nem euróban fennálló követelései; és ii. az eurorendszer euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben nem euróban fennálló olyan követelései, amelyek nem felelnek meg a tartalékeszközökre meghatározott likviditási, piacképességi és hitelképességi kritériumoknak,

—	„tartalékkal kapcsolatos kötelezettségek”: az eurorendszerből történő előre látható biztos és feltételes rövid lejáratú nettó kifizetés, amely hasonlít az eurorendszer tartalékeszközeihez és egyéb devizaeszközeihez,

—	„fizetési mérleg”: olyan statisztikai jelentés, amely megfelelő bontásban tartalmazza a vizsgált időszakban végrehajtott, határokon átnyúló tranzakciókat,

—	„nemzetközi tartalékok jelentése”: az a statisztikai jelentés, amely megfelelő bontásban tartalmazza az eurorendszer tartalékeszközei, egyéb devizaeszközei és tartalékkal kapcsolatos kötelezettségei egy referencia-időpontban fennálló összességét,

—	„nemzetközi befektetési pozíció”: a mérleg, amely megfelelő bontásban tartalmazza a határokon átnyúló pénzügyi követelések és kötelezettségek egy referencia-időpontban fennálló összességét,

—	„értékpapíronkénti adatgyűjtés”: az egyes értékpapírokra lebontott adatok gyűjtése.

2. cikk

Az NKB-k statisztikai kötelezettségei

(1) Az NKB-k kötelesek az EKB rendelkezésére bocsátani az euroövezet összevont fizetési mérlege és nemzetközi befektetési pozíciója, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése összeállításához szükséges, a határokon átnyúló tranzakciókra és pozíciókra, a tartalékeszközökre, egyéb devizaeszközökre, tartalékkal kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó adatokat. Az adatokat a II. melléklet 13. táblázatában feltüntetett határidőkkel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2) Az adatokhoz mellékelni kell az egyedi, nagy jelentőségű eseményekre és a javítások okára vonatkozó, azonnal rendelkezésre álló adatokat, ha azokban az ilyen egyedi, nagy jelentőségű események és javítások által okozott változás mértéke jelentős, illetve az EKB azt kéri.

(3) A havi és negyedéves tranzakciók, valamint a negyedéves és éves pozíciók esetében a szükséges adatokat a jelenlegi nemzetközi szabványoknak, konkrétan az IMF Fizetési mérleg kézikönyve (Balance of Payments Manual) ötödik kiadásának megfelelően, az I., II. és III. mellékletben megállapított formában kell az EKB rendelkezésére bocsátani. Különösen az euroövezeti értékpapírban fennálló, portfólióbefektetésekhez kapcsolódó követelésekkel kapcsolatos tranzakciókra és pozíciókra vonatkozó szükséges adatokat kell az I. melléklet 1.1, 1.2 és 3. szakaszaiban, valamint a II. melléklet 1., 2., 4. és 5. táblázatában megállapított, az euroövezetben rezidens kibocsátók szektora szerinti bontásban szolgáltatni.

(4) A fizetési mérlegre vonatkozó szükséges adatokat havonta és negyedévente kell rendelkezésre bocsátani. A negyedéves fizetésimérleg-adatoknak földrajzi bontást is tartalmazniuk kell a II. melléklet 9. táblázatában meghatározott ügyfelek vonatkozásában. A nemzetközi tartalékok jelentésére vonatkozó adatokat annak a hónapnak a végén kell szolgáltatni, amelyre az adatok vonatkoznak. A nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó adatokat negyedévente és évente kell rendelkezésre bocsátani. Az éves nemzetközi befektetési pozíciókra vonatkozó adatoknak földrajzi bontást is tartalmazniuk kell a II. melléklet 9. táblázatában meghatározott ügyfelek vonatkozásában.

(5) Az euro mint befektetési valuta nemzetközi szerepének elemzéséhez a pénznemenként lebontott, szükséges adatokat a II. melléklet 6. táblázatában meghatározott módon, félévente kell rendelkezésre bocsátani.

(6) 2008 márciusától, a 2008. januári tranzakcióknak és a 2007. év végi pozícióknak megfelelő adatokkal kezdve, a portfólióbefektetések adatgyűjtési rendszereinek meg kell felelniük a VI. mellékletben meghatározott modellek egyikének.

3. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1) Az euroövezet havi fizetési mérlegének összeállításához szükséges adatokat a tárgyhónap végét követő 30. munkanap végéig kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(2) Az euroövezet negyedéves fizetési mérlegének összeállításához szükséges adatokat a tárgynegyedév végétől számított három hónapon belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(3) Az eurorendszer nemzetközi tartalékai jelentésének összeállításához szükséges adatokat a tárgyhónap végétől számított három héten belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(4) 2005. január 1-jétől kezdve az euroövezet negyedéves nemzetközi befektetési pozícióinak összeállításához szükséges adatokat a tárgynegyedév végétől számított három hónapon belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(5) Az euroövezet nemzetközi befektetési pozícióinak összeállításához szükséges éves adatokat a tárgyév végétől számított kilenc hónapon belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat és pozíciókat a kibocsátás pénzneme és a kibocsátó szektora szerinti bontásban a tárgyidőszak végétől számított hat hónapon belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(7) Az euroövezet fizetési mérlegére és nemzetközi befektetési pozíciójára vonatkozó módosításokat a IV. mellékletben meghatározott ütemezés szerint kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(8) Ezen adatok nemzeti szintű gyűjtését úgy kell megszervezni, hogy e határidőket be lehessen tartani.

4. cikk

Együttműködés az NKB-któl eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal

(1) Amennyiben a 2. cikkben ismertetett valamennyi adat vagy azok egy része az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságoktól származik, az NKB-k kidolgozzák az e hatóságokkal való együttműködés megfelelő módozatait annak érdekében, hogy biztosítsák az adatok továbbításának egy állandó keretét, amely különösen az adatminőség tekintetében eleget tesz az EKB szabványainak, illetve az ezen iránymutatásban meghatározott bármely más követelményének, kivéve ha ugyanezt az eredményt a nemzeti jogszabályok már elérték.

(2) A pénzügyi mérleg, a kapcsolódó jövedelmek és nemzetközi befektetési pozíció esetében az NKB-k felelnek e területeken a fogalmak és a módszertan, valamint az adatgyűjtés, -összeállítás, -elemzés és -továbbítás fenntartásának és fejlesztésének biztosításáért.

(3) Amennyiben a bizalmasként megjelölt statisztikai adatok forrásai az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságok, az ilyen adatokat az EKB kizárólag a KBER vonatkozású statisztikai feladatainak ellátásában használja fel, kivéve ha az adatot rendelkezésre bocsátó adatszolgáltató vagy az egyéb jogi vagy természetes személy, létesítmény vagy fiók – amennyiben azonosítható – kifejezetten hozzájárult az adatok más célokra való felhasználásához.

5. cikk

Adattovábbítási szabvány

Az előírt statisztikai adatokat olyan formában kell az EKB rendelkezésére bocsátani, amely megfelel a IV. mellékletben megállapított követelményeknek.

6. cikk

A statisztikai adatok minősége

(1) Az EKB V. mellékletben megállapított ellenőrzési feladatainak sérelme nélkül, az NKB-k adott esetben az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságokkal a 4. cikkben említett módon együttműködve biztosítják az EKB rendelkezésére bocsátott statisztikai adatok minőségének ellenőrzését és értékelését. Az EKB hasonlóképpen értékeli az euroövezet fizetési mérlegére, a nemzetközi befektetési pozíció statisztikájára és a nemzetközi tartalékokra vonatkozó adatokat. Az értékelést időszerűen kell elvégezni. Az EKB Igazgatósága évente beszámol a Kormányzótanácsnak az adatok minőségéről.

(2) A portfólióbefektetések tranzakcióira és pozícióira, illetve a kapcsolódó bevételekre vonatkozó adatok minőségértékelésének feltétele a CSDB értékpapír-információinak megfelelő lefedettsége. Az EKB a CSDB üzemeltetőjeként ellenőrizni fogja, hogy 2006 júniusától kezdődően az értékpapír-információk lefedettsége megfelelő-e ahhoz, hogy az NKB-k, illetve adott esetben a hatáskörrel rendelkező egyéb hatóságok teljes mértékben képesek legyenek megfelelni az ezen iránymutatás által előírt minőségi szabványoknak.

(3) A portfólióbefektetésekhez kapcsolódó, euroövezeti értékpapírban fennálló követelésekkel kapcsolatos tranzakciókra és pozíciókra vonatkozó, az euroövezetben rezidens kibocsátó szektora szerint lebontott adatai szolgáltatásakor becslést lehet alkalmazni mindaddig, amíg a portfólióbefektetések értékpapírokra lebontott adatgyűjtési rendszerei kötelezővé nem válnak.

(4) A portfólióbefektetési adatokkal kapcsolatban a kibocsátás pénzneméről történő adatszolgáltatás esetén becslést lehet alkalmazni mindaddig, amíg a portfólióbefektetések értékpapírokra lebontott adatgyűjtési rendszerei kötelezővé nem válnak.

(5) A statisztikai adatok minőségének EKB általi ellenőrzése magában foglalhatja az ezen adatokon végzett módosítások alapos vizsgálatát is: először a statisztikai adatok legutóbbi értékelésének belefoglalására, javítva ezzel a minőséget; másodszor a megfelelő fizetésimérleg-tételek közötti lehetőség szerinti következetesség biztosítására, a különböző gyakoriságok mindegyike vonatkozásában.

7. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Figyelembe véve a statisztikai bizottság véleményét, az EKB Igazgatóságának joga lesz ezen iránymutatás mellékleteiben technikai módosítások végzésére, feltéve hogy az ilyen módosítások nem változtatatják meg a mögöttes koncepciót, és nem érintik a tagállamok adatszolgáltatóinak jelentési terhét.

8. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az EKB/2003/7 iránymutatás hatályát veszti.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez az iránymutatás 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

10. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-i a címzettjei.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2004. július 16-án.

Az EKB Kormányzótanácsa nevében

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2) HL L 292., 2004.11.30.

(3) HL L 131., 2003.5.28., 20.o.

I. MELLÉKLET

Az Európai Központi Bank statisztikai követelményei

1. Fizetésimérleg-statisztika

Az Európai Központi Bank (EKB) kétféle időszakra vonatkozóan ír elő fizetésimérleg-statisztikát: havonta és negyedévente, az ennek megfelelő naptári bázisidőszakokra vonatkozóan. Az éves adatok összeállítására az adott évre a tagállamok által jelentett negyedéves adatok alapján történik. Lehetőség szerint a fizetésimérleg-statisztikáknak konzisztenseknek kell lenniük a monetáris politika folytatására előírt egyéb statisztikákkal.

1.1. Havi fizetésimérleg-statisztika

Célkitűzés

Az euroövezet havi fizetésimérleg-statisztikájának célja a monetáris feltételeket és devizapiacokat befolyásoló fő tételek bemutatása (lásd II. melléklet, 1. táblázat)

Követelmények

Alapvető elvárás, hogy az adatok megfelelően felhasználhatók legyenek az euroövezet fizetési mérlegének számításához.

Tekintettel a havi fizetésimérleg-adatok benyújtására kitűzött rövid határidőre, azok nagymértékben összesített természetére és a monetáris politikai célokra, valamint azok devizaműveletekben való felhasználására, az EKB – amennyiben ez elkerülhetetlen –, a nemzetközi szabványoktól némi eltérést enged (lásd ezen iránymutatás 2. cikkének (3) bekezdését). Az eredményszemléletű elszámolás nem elvárás. Az EKB-val való megállapodás alapján a nemzeti központi bankok (NKB-k) pénzforgalmi alapon szolgáltathatnak adatokat a folyó- és a pénzügyi mérlegről. Amennyiben az a határidő betartásához szükséges, az EKB becsült vagy előzetes adatokat is elfogad.

A követelmény minden átfogó tranzakció-kategória esetében a követelések és kötelezettségek (vagy a folyó fizetésimérleg-tételek esetében bevételek és kiadások) jelentése. Ez általában a külső tranzakciók tekintetében azt kívánja meg az NKB-któl, hogy megkülönböztessék az euroövezet más tagállamainak rezidenseivel folytatott és az euroövezeten kívüli tranzakciókat. Az NKB-knak ezt következetesen kell végezniük.

Az euroövezet tagságában változás bekövetkezésekor az NKB-k kötelesek változtatást végrehajtani az euroövezet országösszetételének meghatározásában attól a naptól kezdve, amikor a tagságban történő változás hatályba lép. Az euroövezet korábbi összetétele szerinti és az új részt vevő tagállamok NKB-jától bekérik a kibővített euroövezetre vonatkozó korábbi adatok legjobb becslését.

A portfólióbefektetés terén az euroövezetre vonatkozó adatok értelmes havi összesíthetőségének lehetővé tétele érdekében meg kell különböztetni az euroövezet rezidensei által kibocsátott értékpapírokkal és az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott tranzakciókat. Az euroövezet portfólióbefektetések követeléseit érintő nettó tranzakciók statisztikáját az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott lejelentett nettó tranzakciók összesítésével kell összeállítani.

Az euroövezet portfólióbefektetések kötelezettségeit érintő nettó tranzakciók statisztikáját az összesített nemzeti kötelezettségeket érintő nettó tranzakciók és az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírokkal végzett nettó tranzakciók összesítése útján áll össze.

Hasonló jelentési kötelezettség és az összesített adatok összeállításának hasonló módszere vonatkozik a portfólióbefektetésekhez kapcsolódó jövedelmekre.

A fizetési mérleg monetáris bemutatásának összeállítása céljából az NKB-k kötelesek az adatokat intézményi szektoronkénti bontásban benyújtani. A havi fizetési mérlegnél a szektoronkénti bontás a következő:

—	közvetlen befektetés vonatkozásában: i. MPI-k (a központi bankok kivételével); és ii. Egyéb szektorok,

—	portfólióbefektetési eszközök vonatkozásában: i. monetáris hatóságok; ii. MPI-k (a központi bankok kivételével); és iii. nem MPI-k,

—	egyéb befektetések vonatkozásában: i. monetáris hatóságok; ii. MPI-k (központi bankok kivételével); iii. államháztartás; és iv. egyéb szektorok.

A fizetési mérleg szektoronkénti bontásának összeállítása céljából az NKB-k az ezen iránymutatás II. mellékletének 13. táblázatában meghatározott időponttól kezdve kötelesek adatot szolgáltatni az euroövezet rezidensei által kibocsátott portfólióbefektetési értékpapírokkal folytatott nettó tranzakciókról, a kibocsátó intézményi hovatartozása szerinti szektoronkénti bontásban. Ezenkívül a portfólióbefektetések kötelezettségei tartalmazni fogják a belföldi kibocsátó intézményi szektoronkénti bontását.

Az euroövezet portfólióbefektetések kötelezettségeivel folytatott nettó tranzakciók statisztikája ezután szektoronkénti bontásban a megfelelő szektorok nettó összes nemzeti kötelezettségének és az annak megfelelő, az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírokkal folytatott nettó tranzakciók összesítése révén áll össze.

2008 márciusától kezdve a 2008 januárjához kapcsolódó ügyletek vonatkozásában az NKB-k (és adott esetben az egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságok) a VI. melléklet táblázatában előírt modellek egyikének megfelelően gyűjtik a portfólióbefektetési adatokat.

1.2. Negyedéves fizetésimérleg-statisztika

Célkitűzés

Az euroövezet negyedéves fizetésimérleg-statisztikájának célja részletesebb adatok szolgáltatása, a külső tranzakciók további elemzésének lehetővé tételére. E statisztikák észrevehetően hozzájárulnak az euroövezet előkészítés alatt álló ágazati és pénzügyi számláinak összeállításához és az EU/euroövezet fizetési mérlegének együttes közzétételéhez, az Európai Közösségek Bizottságával (Eurostat) együttműködve.

Követelmények

A negyedéves fizetésimérleg-statisztika a lehető legnagyobb mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak (lásd ezen iránymutatás 2. cikkének (3) bekezdését). A negyedéves fizetésimérleg-statisztika előírt bontását a II. melléklet 2. táblázata tartalmazza. A tőke- és pénzügyi mérlegben használt harmonizált fogalmakat és meghatározásokat a VII. melléklet tartalmazza.

A negyedéves folyó fizetési mérleg bontása hasonló a havi adatokra előírt bontáshoz. A jövedelem vonatkozásában azonban negyedéves alapon részletesebb bontásra van szükség.

A pénzügyi mérlegben az EKB az „egyéb befektetések” tétel vonatkozásában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fizetési mérleg kézikönyve ötödik kiadásában (a továbbiakban: BPM5) megfogalmazott követelményeket alkalmazza. A bontás bemutatása is más (azaz a szektor élvez elsőbbséget). Ez a szektoronkénti bontás azonban összeegyeztethető a BPM5 bontásával, abban ugyanis az eszközöknek van elsőbbségük. A BPM5 bemutatásával egyezően a készpénzt és a betéteket megkülönböztetik a hitelektől és egyéb befektetésektől.

Az NKB-k a negyedéves fizetésimérleg-statisztikáikban kötelesek megkülönbözetni a részt vevő tagállamokkal folytatott tranzakciókat és az összes többi külső tranzakciót. A havi adatokhoz hasonlóan, az euroövezet rezidensei által és az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott tranzakciók megkülönböztetése a portfólióbefektetések negyedéves adataihoz szükséges. Az euroövezet portfólióbefektetések követeléseit érintő nettó tranzakcióinak statisztikáját a jelentett euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott nettó tranzakciók összesítése útján kell összeállítani. Az euroövezet portfólióbefektetések kötelezettségeit érintő nettó tranzakciók statisztikája az összesített nemzeti kötelezettségeket érintő nettó tranzakciók és az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírokkal végzett nettó tranzakciók összesítéséből áll össze.

Hasonló jelentési kötelezettség és az összesített adatok összeállításának hasonló módszere vonatkozik a portfólióbefektetésekhez kapcsolódó jövedelmekre.

A közvetlen befektetések vonatkozásában az NKB-k kötelesek negyedévente „MPI (kivéve központi bankok)/nem MPI” szektoronkénti bontást benyújtani. A „portfólióbefektetési követelések” és „egyéb befektetések” vonatkozásában a jelentések intézményi szektoronkénti bontása követi az IMF összeállítások szabványos összetevőit, amelyek i. monetáris hatóságok; ii. MPI-k (kivéve központi bankok); iii. államháztartás; és iv. egyéb szektorok.

Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó kötelezettségeit érintő nettó tranzakciókról az euroövezetben rezidens kibocsátók szektora szerinti statisztika összeállításához a negyedéves adatokra vonatkozó követelmények hasonlóak, mint a havi fizetési mérlegre meghatározott követelmények.

Az euroövezet fizetési mérlegéhez negyedévente van szükség a felhalmozott befektetési jövedelemre vonatkozó adatokra. A BMP5, összhangban a Nemzeti Számlák Rendszerével, a kamatok eredményelszámolású kimutatását javasolja. Ez a követelmény a folyó fizetési mérleget (befektetések jövedelme) és pénzügyi mérleget egyaránt érinti.

2. A nemzetközi tartalékra vonatkozó jelentés

Célkitűzés

A nemzetközi tartalékokra vonatkozó jelentés havi kimutatást nyújt az NKB-k és az EKB tartalékeszközeiről, egyéb devizaeszközeiről és tartalékkal kapcsolatos kötelezettségeiről a közös IMF/Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) „Nemzetközi tartalékok és devizalikviditás” sablon szerint. Ezek az információk kiegészítik a tartalékeszközökre az euroövezet fizetési mérlegre és nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó statisztikáiban található adatokat.

Követelmények

Az euroövezet tartalékeszközei az EKB (összevont tartalékok) és NKB-k (nem összevont tartalékok) euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni magas likviditású, piacképes és hitelképes, devizában (azaz az eurótól különböző pénznemben) felmerülő követelései, az arany, az IMF-beli tartalékpozíciók és az SDR követelések. Pozíciókat tartalmazhatnak a pénzügyi derivatívákkal kapcsolatban is. A tartalékeszközök összeállítása bruttó alapon történik, a tartalékkal kapcsolatos kötelezettségekkel történő nettósítás nélkül. Az NKB-k által benyújtandó adatok bontását a II. melléklet 3. táblázatának I.A szakasza tartalmazza.

A nemzetközi tartalékok jelentésének (II. melléklet, 3. táblázat, I.B szakasz) „egyéb devizaeszközök” tétele tartalmazza az eurorendszer olyan devizaeszközeit, amelyek nem felelnek meg e meghatározásnak, nevezetesen i. az euroövezet rezidenseivel szembeni követeléseket; és ii. az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben fennálló olyan követeléseket, amelyek nem felelnek meg a likviditási, piacképességi és hitelképességi elvárásoknak.

A nem rezidensekkel szemben euróban felmerülő követelések és a részt vevő tagállamok kormányai tulajdonában lévő devizamérleg nem minősül tartalékeszköznek; ezen összegeket az „egyéb befektetések” között kell kimutatni, amennyiben azok euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések.

Ezenkívül az úgynevezett „tartalékkal kapcsolatos kötelezettségekre” vonatkozó adatokat, amely az eurorendszer tartalékeszközeihez és egyéb devizaeszközeihez kapcsolódó, az eurorendszerből történő előre látható biztos és feltételes rövid lejáratú nettó kifizetést jelöli, a II. melléklet 3. táblázatának II–IV. szakaszában kell jelenteni.

3. Nemzetközi befektetési pozíciókra vonatkozó statisztika

Célkitűzés

A nemzetközi befektetési pozíció az euroövezet egészének külső eszközeinek és forrásainak jelentése, a monetáris politika és devizapiac elemzéséhez. Hozzájárul különösen a tagállamok külső sebezhetőségének értékeléséhez és a külföldi likvid eszközpozíciók alakulásának a pénztartó szektor általi figyelemmel kíséréséhez. E statisztikai információk kulcsfontosságúak a külföld számlák összeállításakor az euroövezet negyedéves pénzügyi számláiban, valamint segítséget nyújthatnak a fizetési mérleg tranzakcióinak összeállításában is.

Követelmények

Az EKB negyedévente és évente kéri be a tárgyidőszak végi pozíciók vonatkozásában a nemzetközi befektetési pozíciókat.

A nemzetközi befektetési pozíció adatai lehetőség szerint megfelelnek a nemzetközi előírásoknak (lásd ezen iránymutatás 2. cikkének (3) bekezdését). Az EKB az euroövezet egészére állítja össze a nemzetközi befektetési pozíciót. Az euroövezet nemzetközi befektetési pozíciójának bontását a II. melléklet 4. táblázata mutatja be.

A nemzetközi befektetési pozíció a bázisidőszak végén fennálló pénzügyi pozíciót mutatja, időszak végi áron értékelve. A pozíciók értékének változása a következő tényezőkből eredhet. Először, az értékben a bázisidőszak során történt változások egy része azon pénzügyi tranzakciók miatt következik be, amelyek a fizetési mérlegben mentek végbe és ott kerültek rögzítésre. Másodszor, a pozíciók adott időszak eleji és végi változásainak egy részét a bemutatott pénzügyi eszközök és források árainak változása okozza. Harmadszor, amennyiben a pozíciók a nemzetközi befektetési pozícióhoz használt elszámolási egységtől eltérő pénznemben merülnek fel, az egyéb pénznemekhez viszonyított árfolyamok változásai szintén hatással vannak az értékre. Végül bármely más olyan változás, amely nem a fenti tényezőknek tudható be, „egyéb kiigazítás” miatti változásnak minősül.

Az euroövezet pénzügyi tranzakcióinak és pozícióinak megfelelő egyeztetése megkívánja, hogy megkülönböztetésre kerüljön az értékben az ár- vagy árfolyamváltozás, illetve egyéb kiigazítások miatt bekövetkezett változások.

A nemzetközi befektetési pozíció körének a lehető legközelebbinek kell lenni a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókhoz. A felhasznált fogalmak, meghatározások és bontások összhangban vannak a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókhoz használtakkal. Lehetőség szerint a nemzetközi befektetési pozíciónak konzisztensnek kell lenni a többi statisztikával, úgymint monetáris- és banki statisztikákkal, valamint a pénzügyi és a nemzeti számlákkal.

A havi és a negyedéves fizetési mérleg esetében az NKB-k a nemzetközi befektetési pozíció statisztikáikban kötelesek megkülönbözetni a részt vevő tagállamokkal szembeni eszközeiket és az összes többi külső pozíciót. A portfólióbefektetések esetében meg kell különbözetni az euroövezet rezidensei és az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapír-befektetéseket. Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó nettó követeléseit bemutató statisztikát az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokban fennálló nettó követelések összesítése útján kell összeállítani. Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó nettó kötelezettségeket bemutató statisztikát az összes nettó nemzeti kötelezettségnek és az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírok nettó pozíciójának összesítésével állítják össze.

Az NKB-k a negyedéves és az éves pozíciókat a „közvetlen befektetés”, „portfólióbefektetésekhez kapcsolódó követelések” és „egyéb befektetések” vonatkozásában ugyanolyan szektoronkénti bontásban kötelesek megadni, mint a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciók vonatkozásában.

Ahhoz, hogy az EKB összeállíthassa az euroövezet portfólióbefektetési nettó kötelezettségeinek szektoronkénti bontását, az NKB-kra a nemzetközi befektetési pozíció adatok tekintetében rótt kötelezettségek ugyanazok, mint a fizetésimérleg-tranzakciók tekintetében, ezen iránymutatás 2. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel.

A nemzetközi befektetési pozíción belül a portfólióbefektetések követeléseinek és kötelezettségeinek összeállítása kizárólag állományi adatokból történik.

2008 márciusának végétől kezdve az NKB-k (és adott esetben a hatáskörrel rendelkező egyéb hatóságok) legalább a negyedéves portfólióbefektetések követeléseit és kötelezettségeit gyűjtik értékpapíronként, a VI. mellékletben szereplő táblázatban előírt modellek egyikének megfelelően.

II. MELLÉKLET

ELŐÍRT BONTÁSOK

1. TÁBLÁZAT

Havi nemzeti hozzájárulás az euróövezet fizetési mérlegéhez (1)

Követel

Tartozik

Nettó

Folyó mérleg

Áruk

külső

Szolgáltatások

külső

Jövedelem

Munkavállalók díjazása

külső

Befektetési jövedelem

—	közvetlen befektetés

külső

—	portfólióbefektetés

külső

nemzeti

—	egyéb befektetés

külső

Folyó transzferek

külső

II.	Tőkemérleg

külső

Nettó eszközök

Nettó források

Nettó

III.

Pénzügyi mérleg

Közvetlen befektetés

külső

Külföldön

külső

—	Részesedések

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Visszaforgatott nyereség

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Egyéb tőke

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

Az adatszolgáltató gazdaságban

külső

—	Részesedések

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Visszaforgatott nyereség

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Egyéb tőke

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

Portfólióbefektetés (2)

külső/belső

nemzeti

Részesedések

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

—

ii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iii.

Nem MPI-k

külső/belső

nemzeti

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

—

ii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iii.

Nem MPI-k

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

—

ii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iii.

Nem MPI-k

külső/belső

nemzeti

Pénzügyi derivatívák

nemzeti

Egyéb befektetés

külső

Monetáris hatóságok

külső

Államháztartás

külső

amiből:

Készpénz és betétek

külső

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

—	Hosszú lejáratú

külső

—	Rövid lejáratú

külső

Egyéb szektorok

külső

amiből:

Készpénz és betétek

külső

Tartalékeszközök

külső

2. TÁBLÁZAT

Negyedéves nemzeti hozzájárulás az euróövezet fizetési mérlegéhez (3)

Követel

Tartozik

Nettó

Folyó mérleg

Áruk

külső

Szolgáltatások

külső

Jövedelem

Munkavállalók díjazása

külső

Befektetési jövedelem

—	Közvetlen befektetés

külső

—	Tőkejövedelem

külső

—	Hiteljövedelem (kamat)

külső

—	Portfólióbefektetés

külső

nemzeti

—	Tőkejövedelem (osztalék)

külső

nemzeti

—	Hiteljövedelem (kamat)

külső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső

nemzeti

—	Egyéb befektetés

külső

Folyó transzferek

külső

II.	Tőkemérleg

külső

Nettó eszközök

Nettó források

Nettó

III.

Pénzügyi mérleg

Közvetlen befektetés

külső

Külföldön

külső

—	Részesedések

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Visszaforgatott nyereség

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Egyéb tőke

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

Az adatszolgáltató gazdaságban

külső

—	Részesedések

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Visszaforgatott nyereség

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Egyéb tőke

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

Portfólióbefektetés (4)

külső/belső

nemzeti

Részesedések

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

—

ii.	Államháztartás

külső/belső

—

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

ii.	Államháztartás

külső/belső

nemzeti

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

ii.	Államháztartás

külső/belső

nemzeti

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

Pénzügyi derivatívák

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

nemzeti

ii.	Államháztartás

nemzeti

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

nemzeti

Egyéb befektetés

külső

i.	Monetáris hatóságok

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

ii.	Államháztartás

külső

—	Kereskedelmi hitelek

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—

Hitelek

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

iv.	Egyéb szektorok

külső

—	Kereskedelmi hitelek

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—

Hitelek

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

Tartalékeszközök

külső

Monetáris arany

külső

SDR-ek

külső

Tartalékpozíció a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF)

külső

Deviza

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	Monetáris hatóságoknál

külső

—	MPI-knél (kivéve központi bankok)

külső

—	Értékpapírok

külső

—	Részvények

külső

—	Kötvények és váltók

külső

—	Pénzpiaci eszközök

külső

—	Pénzügyi derivatívák

külső

Egyéb követelések

külső

3. TÁBLÁZAT

Az eurórendszer havi nemzetközi tartalékai; az euróövezet tartalékkal kapcsolatos kötelezettségei

I. Hivatalos tartalékeszközök és egyéb devizaeszközök (hozzávetőleges piaci érték)

Hivatalos tartalékeszközök

(1)

Devizatartalékok (konvertibilis devizában)

Értékpapírok, amelyek

—	kibocsátója székhelye az euróövezetben található

Összes készpénz és betét

i.	más NKB-knál, a Nemzetközi Fizetések Bankjánál (BIS) és az IMF-nél

ii.	az euróövezetben székhellyel rendelkező bankok euróövezeten kívül létesített fióktelepeinél

iii.	az euróövezeten kívül székhellyel rendelkező bankok euróövezeten kívül létesített fióktelepeinél

(2)	IMF tartalékpozíció

(3)

SDR-ek

(4)	arany (ideértve az aranybetéteket és arany swapügyleteket)

(5)

egyéb tartalékeszközök

a)	pénzügyi derivatívák

b)	banknak nem minősülő nem rezidenseknek nyújtott hitelek

egyéb

Egyéb devizaeszközök

a)	a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó értékpapírok

b)	a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó betétek

c)	a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó hitelek

d)	a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó pénzügyi derivatívák

e)	a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó arany

egyéb

II. Előre látható, biztos rövid lejáratú nettó kifizetés a devizaeszközökből (névérték)

Lejárat szerinti bontás

bontás (hátralévő futamidő, ha alkalmazható)

Összesen

1 hónapon belül

1 hónapon túl és 3 hónapon belül

3 hónapon túl és 1 éven belül

Devizahitelek, értékpapírok és betétek

—	kiáramlás (–)

Tőke

Kamat

—	beáramlás (+)

Tőke

Kamat

Összesített rövid és hosszú pozíciók a deviza határidős és tőzsdei határidős ügyletekben a nemzeti valuta ellenében (ideértve a deviza swapügyletek határidős oldalát)

a)	Rövid pozíciók (–)

b)	Hosszú pozíciók (+)

Egyéb (részletezze)

—	repóügyletekhez kapcsolódó kiáramlás (–)

—	fordított repóhoz kapcsolódó beáramlás (+)

—	kereskedelmi hitelek (–)

—	kereskedelmi hitelek (+)

—	egyéb tartozások (–)

—	egyéb követelések (+)

III. Feltételes rövid lejáratú nettó kifizetés a devizaeszközökből (névérték)

Lejárat szerinti bontás

(hátralévő futamidő, ha alkalmazható)

Összesen

1 hónapon belül

1 hónapon túl és 3 hónapon belül

3 hónapon túl és 1 éven belül

Feltételes kötelezettségek devizában

a)	Fedezetgaranciák 1 éven belül esedékes hitelekre

b)	Egyéb függő kötelezettségek

2.	Deviza-értékpapírok beágyazott opciókkal (eladási opció)

3.1.

Lehívatlan, feltétel nélküli hitelkeretek, amelyeket a következő szervezetek nyújtottak:

a)	egyéb nemzeti monetáris hatóságok, BIS, IMF és egyéb nemzetközi szervezetek

—	egyéb nemzeti monetáris hatóságok (+)

—

BIS (+)

—

IMF (+)

b)	az adatszolgáltató országban székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (+)

c)	az adatszolgáltató országon kívül székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (+)

3.2.

Lehívatlan, feltétel nélküli hitelkeretek, amelyeket a következő szervezeteknek nyújtottak:

a)	egyéb nemzeti monetáris hatóságok, BIS, IMF és egyéb nemzetközi szervezetek

—	egyéb nemzeti monetáris hatóságok (–)

—

BIS (–)

—

IMF (–)

b)	az adatszolgáltató országban székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (–)

c)	az adatszolgáltató országon kívül székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (–)

Összesített rövid és hosszú deviza opció pozíciók a nemzeti valuta ellenében

a)	Rövid pozíciók

i.	Vásárolt eladási opciók

ii.	Eladott vételi opciók

b)	Hosszú pozíciók

i.	vásárolt vételi opciók

ii.	eladott eladási opciók

PRO MEMORIA: Értékkel bíró opciók:

(1)	Aktuális árfolyamon

a)	Rövid pozíció

b)	Hosszú pozíció

(2)	+ 5 % (5 %-os értékcsökkenés)

a)	Rövid pozíció

b)	Hosszú pozíció

(3)	– 5 % (5 %-os értékcsökkenés)

a)	Rövid pozíció

b)	Hosszú pozíció

(4)	+ 10 % (10 %-os értékcsökkenés)

a)	Rövid pozíció

b)	Hosszú pozíció

(5)	– 10 % (10 %-os értékcsökkenés)

a)	Rövid pozíció

b)	Hosszú pozíció

(6)	Egyéb (részletezze)

a)	Rövid pozíció

b)	Hosszú pozíció

IV. Tájékoztató adatok

(1)

Rendszeresen és határidőben jelentendők:

(a)	devizaárfolyamokhoz indexált rövid lejáratú nemzetivaluta-hitelek;

(b)

devizában felmerülő, más módon (pl. nemzeti valutában) elszámolt pénzügyi eszközök

—

nem szállítható határidős ügyletek

i.	rövid pozíciók;

ii.	hosszú pozíciók,

—	egyéb eszközök;

(c)

zálogjoggal terhelt eszközök

—	tartalékeszközök között,

—	egyéb devizaeszközök között;

(d)

kölcsönügyletben vagy repóban érintett értékpapírok

—	kölcsönadott vagy repóban eladott és az I. szakasz tartalmazza,

—	kölcsönadott vagy repóban eladott, de az I. szakasz nem tartalmazza,

—	kölcsönvett vagy megvásárolt és az I. szakasz tartalmazza,

—	kölcsönvett vagy megvásárolt, de az I. szakasz nem tartalmazza;

(e)

származtatott pénzügyi eszközök (nettó, piaci árhoz viszonyított)

—	határidős ügyletek,

—	tőzsdei határidős ügyletek,

—	swapügyletek,

—

opciók,

—

egyéb;

(f)

a lejáratig egy évnél hosszabb futamidejű derivatívák (határidős, tőzsdei határidős vagy opciós szerződések), amelyekre pótlólagos fedezet hívható le

—

összesített deviza határidős és tőzsdei határidős ügyletek rövid és hosszú pozíciói a nemzeti valuta ellenében (ideértve a deviza swapügyletek határidős lábát is)

(i)	rövid pozíciók;

(ii)	hosszú pozíciók,

—

összesített deviza opció rövid és hosszú pozíciói a nemzeti valuta ellenében

rövid pozíciók

—	vásárolt eladási opciók,

—	eladott vételi opciók;

ii.

hosszú pozíciók

—	vásárolt vételi opciók,

—	eladott eladási opciók.

(2)

Ritkábban közzéteendők (pl. évente egyszer):

a tartalékok pénznem szerinti összetétele (valutacsoportonként)

—	az SDR-kosár valuták,

—	az SDR-kosárba nem tartozó valuták.

4. TÁBLÁZAT

Negyedéves nemzeti hozzájárulás az euróövezet nemzetközi befektetési pozícióihoz (5)

Követelések

Kötelezettségek

Nettó

I.	Közvetlen befektetés

külső

Külföldön

külső

—	Részesedések és visszaforgatott nyereség

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Egyéb tőke

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

Az adatszolgáltató gazdaságban

külső

—	Részesedések és visszaforgatott nyereség

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

—	Egyéb tőke

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

II.

Portfólióbefektetés (6)

Részesedések

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

—

ii.	Államháztartás

külső/belső

—

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

ii.	Államháztartás

külső/belső

nemzeti

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

ii.	Államháztartás

külső/belső

nemzeti

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

III.	Pénzügyi derivatívák

külső

i.	Monetáris hatóságok

külső

ii.	Államháztartás

külső

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

iv.	Egyéb szektorok

külső

IV.	Egyéb befektetés

külső

i.	Monetáris hatóságok

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

ii.	Államháztartás

külső

—	Kereskedelmi hitelek

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—

Hitelek

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

iv.	Egyéb szektorok

külső

—	Kereskedelmi hitelek

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—

Hitelek

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

V.	Tartalékeszközök

külső

Monetáris arany

külső

SDR-ek

külső

Tartalékpozíció az IMF-nél

külső

Deviza

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	monetáris hatóságoknál

külső

—	MPI-knél (kivéve központi bankok)

külső

—	Értékpapírok

külső

—	Részvények

külső

—	Kötvények és váltók

külső

—	Pénzpiaci eszközök

külső

—	Pénzügyi derivatívák

külső

Egyéb követelések

külső

5. TÁBLÁZAT

Éves nemzeti hozzájárulás az euróövezet nemzetközi befektetési pozícióihoz (7)

Követelések

Kötelezettségek

Nettó

I.	Közvetlen befektetés

külső

Külföldön

külső

—	Részesedések és visszaforgatott nyereség

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

amiből:

Részesedések külföldi, tőzsdén jegyzett vállalatokban (piaci érték)

külső

Részesedések külföldi, tőzsdén nem jegyzett vállalatokban (könyv szerinti érték)

külső

Tájékoztató adat:

Részesedések külföldi, tőzsdén jegyzett vállalatokban (könyv szerinti érték)

külső

—	Egyéb tőke

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

Az adatszolgáltató gazdaságban

külső

—	Részesedések és visszaforgatott nyereség

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

amiből:

Részesedések az euróövezeten belüli, tőzsdén jegyzett vállalatokban (piaci érték)

külső

Részesedések az euróövezeten belüli, tőzsdén nem jegyzett vállalatokban (könyv szerinti érték)

külső

Tájékoztató adat:

Részesedések euróövezeten belüli, tőzsdén jegyzett vállalatokban (könyv szerinti érték)

külső

—	Egyéb tőke

külső

i.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

ii.	Egyéb szektorok

külső

II.

Portfólióbefektetés (8)

Részesedések

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

—

ii.	Államháztartás

külső/belső

—

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

ii.	Államháztartás

külső/belső

nemzeti

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

i.	Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

ii.	Államháztartás

külső/belső

nemzeti

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

iv.	Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

III.	Pénzügyi derivatívák

külső

i.	Monetáris hatóságok

külső

ii.	Államháztartás

külső

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

iv.	Egyéb szektorok

külső

IV.	Egyéb befektetés

külső

i.	Monetáris hatóságok

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

ii.	Államháztartás

külső

—	Kereskedelmi hitelek

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—

Hitelek

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

iv.	Egyéb szektorok

külső

—	Kereskedelmi hitelek

külső

—	Hitelek/készpénz és betétek

külső

—

Hitelek

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	Egyéb eszközök/források

külső

V.	Tartalékeszközök

külső

Monetáris arany

külső

SDR-ek

külső

Tartalékpozíció az IMF-nél

külső

Deviza

külső

—	Készpénz és betétek

külső

—	monetáris hatóságoknál

külső

—	MPI-knél (kivéve központi bankok)

külső

—	Értékpapírok

külső

—	Részvények

külső

—	Kötvények és váltók

külső

—	Pénzpiaci eszközök

külső

—	Pénzügyi derivatívák

külső

Egyéb követelések

külső

6. TÁBLÁZAT

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok statisztikái az euró mint befektetési valuta nemzetközi szerepének elemzéséhez (9)

Az év első/utolsó hat hónapjában lebonyolított tranzakciók

Követelések

Kötelezettségek

Euró

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

Június/december végi pozíciók

Követelések

Kötelezettségek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

Az év első/utolsó hat hónapjában lebonyolított tranzakciók

Követelések

Kötelezettségek

US dollár

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

Június/december végi pozíciók

Követelések

Kötelezettségek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

Az év első/utolsó hat hónapjában lebonyolított tranzakciók

Követelések

Kötelezettségek

Egyéb valuták

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

Június/december végi pozíciók

Követelések

Kötelezettségek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—	Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—	Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

7. TÁBLÁZAT

Negyedéves nemzeti hozzájárulás az euróövezet fizetési mérlegéhez földrajzi bontásban (10)

Követel

Tartozik

Nettó

Folyó mérleg

Áruk

3. lépés

Szolgáltatások

3. lépés

Jövedelem

Munkavállalók díjazása

3. lépés

Befektetési jövedelem

3. lépés

—	Közvetlen befektetés

3. lépés

—	Portfólióbefektetés

3. lépés

—	Egyéb befektetés

3. lépés

Folyó transzferek

3. lépés

II.	Tőkemérleg

3. lépés

Nettó eszközök

Nettó források

Nettó

III.

Pénzügyi mérleg

Közvetlen befektetés

3. lépés

Külföldön

3. lépés

—	Részesedések

3. lépés

—	Visszaforgatott nyereség

3. lépés

—	Egyéb tőke

3. lépés

Az adatszolgáltató gazdaságban

3. lépés

—	Részesedések

3. lépés

—	Visszaforgatott nyereség

3. lépés

—	Egyéb tőke

3. lépés

Portfólióbefektetés

3. lépés

Részesedések

3. lépés

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3. lépés

—	Kötvények és váltók

3. lépés

—	Pénzpiaci eszközök

3. lépés

Pénzügyi derivatívák

Egyéb befektetés

3. lépés

i.	Monetáris hatóságok

3. lépés

ii.	Államháztartás

3. lépés

—	Kereskedelmi hitelek

3. lépés

—	Hitelek/készpénz és betétek

3. lépés

—

Hitelek

3. lépés

—	Készpénz és betétek

3. lépés

—	Egyéb eszközök/források

3. lépés

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

3. lépés

iv.	Egyéb szektorok

3. lépés

—	Kereskedelmi hitelek

3. lépés

—	Hitelek/készpénz és betétek

3. lépés

—

Hitelek

3. lépés

—	Készpénz és betétek

3. lépés

—	Egyéb eszközök/források

3. lépés

Tartalékeszközök

8. TÁBLÁZAT

Éves nemzeti hozzájárulás az euróövezet nemzetközi befektetési pozícióihoz földrajzi bontásban (11)

Követelések

Kötelezettségek

Nettó

Közvetlen befektetés

Külföldön

3. lépés

—	Részesedések és visszaforgatott nyereség

3. lépés

—	Egyéb tőke

3. lépés

Az adatszolgáltató gazdaságban

3. lépés

—	Részesedések és visszaforgatott nyereség

3. lépés

—	Egyéb tőke

3. lépés

II.

Portfólióbefektetés

Részesedések

3. lépés

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3. lépés

—	Kötvények és váltók

3. lépés

—	Pénzpiaci eszközök

3. lépés

III.	Pénzügyi derivatívák

IV.	Egyéb befektetés

3. lépés

i.	Monetáris hatóságok

3. lépés

ii.	Államháztartás

3. lépés

—	Kereskedelmi hitelek

3. lépés

—	Hitelek/készpénz és betétek

3. lépés

—

Hitelek

3. lépés

—	Készpénz és betétek

3. lépés

—	Egyéb eszközök/források

3. lépés

iii.	MPI-k (kivéve központi bankok)

3. lépés

iv.	Egyéb szektorok

3. lépés

—	Kereskedelmi hitelek

3. lépés

—	Hitelek/készpénz és betétek

3. lépés

—

Hitelek

3. lépés

—	Készpénz és betétek

3. lépés

—	Egyéb eszközök/források

3. lépés

V.	Tartalékeszközök

9. TÁBLÁZAT

Az EKB földrajzi bontása a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókhoz és az éves nemzetközi befektetési pozíció adataihoz

—

Dánia

—	Svédország

—	Egyesült Királyság

—	EU-intézmények (12)

—	Egyéb EU-tagállamok (azaz a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia) (13)

—

Svájc

—

Kanada

—	Amerikai Egyesült Államok

—

Japán

—	Offshore pénzpiacok (14)

—	Nemzetközi szervezetek az EU-intézmények kivételével (15)

—	Egyéb (16)

10. TÁBLÁZAT

Az euróövezet tagállamaihoz tartozó területek vagy azokkal társult országok

Az euróövezet részét képező területek:

—	Helgoland: Németország

—	Kanári-szigetek, Ceuta és Melilla: Spanyolország,

—	Monaco, Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, Mayotte: Franciaország,

—	Madeira, Azori-szigetek: Portugália,

—	Åland-szigetek: Finnország.

A külföld (RoW) keretében feltüntetendő, az euróövezet tagállamaival társult területek:

—	Büsingen (nem Németország),

—	Andorra (nem Spanyolország, és nem Franciaország),

—	Holland Antillák és Aruba (nem Hollandia),

—	Francia Polinézia, Új-Kaledónia és a Wallis- és Futuna-szigetek (nem Franciaország),

—	San Marino és Vatikánváros (nem Olaszország).

11. TÁBLÁZAT

Az offshore pénzpiacok jegyzéke az EKB negyedéves fizetésimérleg-tranzakciók és az éves nemzetközi befektetési pozíció adatok földrajzi bontásához

ISO-kódok	Eurostat + OECD Offshore pénzpiacok
AD	Andorra
AG	Antigua és Barbuda
AI	Anguilla
AN	Holland Antillák
BB	Barbados
BH	Bahrein
BM	Bermuda
BS	Bahama-szigetek
BZ	Belize
CK	Cook-szigetek
DM	Dominika
GD	Grenada
GG	Guernsey
GI	Gibraltár
HK	Hongkong
IM	Man-sziget
JE	Jersey
JM	Jamaica
KN	Saint Kitts és Nevis
KY	Kajmán-szigetek
LB	Libanon
LC	Saint Lucia
LI	Liechtenstein
LR	Libéria
MH	Marshall-szigetek
MS	Montserrat
MV	Maldív-szigetek
NR	Nauru
NU	Niue
PA	Panama
PH	Fülöp-szigetek
SG	Szingapúr
TC	Turks- és Caicos-szigetek
VC	Saint Vincent és Grenadine-szigetek
VG	Brit Virgin-szigetek
VI	Amerikai Virgin-szigetek
VU	Vanuatu
WS	Szamoa

12. TÁBLÁZAT

A nemzetközi szervezetek (17) jegyzéke az EKB negyedéves fizetésimérleg-tranzakciók és az éves nemzetközi befektetési pozíció adatok földrajzi bontásához

1. Az Európai Unió intézményei

1.1. Az Európai Unió legfőbb intézményei, szervei és szervezetei (az EKB kivételével)

EBB (Európai Beruházási Bank)

EB (Európai Bizottság)

EFA (Európai Fejlesztési Alap)

EBA (Európai Beruházási Alap)

1.2. Az Európai Unió általános költségvetésébe tartozó egyéb intézményei, szervei és szervezetei

Európai Parlament

Az Európai Unió Tanácsa

Bíróság

Számvevőszék

Gazdasági és Szociális Bizottság

Régiók Bizottsága

Az Európai Unió egyéb intézményei, szervei és szervezetei

2. Nemzetközi szervezetek

2.1. Nemzetközi monetáris szervezetek

IMF (Nemzetközi Valutaalap)

BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja)

2.2. Nemzetközi nem monetáris szervezetek

2.2.1. Az Egyesült Nemzetek legfőbb szervei

WTO (Kereskedelmi Világszervezet)

IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank)

IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társulás)

2.2.2. Az Egyesült Nemzetek egyéb szervei

UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete)

FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet)

WHO (Egészségügyi Világszervezet)

IFAD (Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap)

IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság)

MIGA (Multilaterális Beruházásgarancia Ügynökség)

UNICEF (az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja)

UNHCR (az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága)

UNRWA (az Egyesült Nemzetek Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala)

IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség)

ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet)

ITU (Nemzetközi Távközlési Unió)

2.2.3. Egyéb főbb nemzetközi intézmények, szervek és szervezetek (az EKB nélkül)

OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)

IADB (Amerikaközi Fejlesztési Bank)

AfDB (Afrikai Fejlesztési Bank)

AsDB (Ázsiai Fejlesztési Bank)

EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank)

IIC (Amerikaközi Befektetési Társaság)

NIB (Skandináv Befektetési Bank)

IBEC (Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank)

IIB (Nemzetközi Befektetési Bank)

CDB (Karibi Fejlesztési Bank)

AMF (Arab Pénzügyi Alap)

BADEA (Banque arabe pour le développement économique en Afrique)

CASD (Közép-afrikai Államok Fejlesztési Bankja)

Afrikai Fejlesztési Alap

Ázsiai Fejlesztési Alap

Fonds spécial unifié de développement

CABEI (Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank)

ADC (Andesi Fejlesztési Társaság)

2.2.4. Egyéb nemzetközi szervezetek

NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete)

Európa Tanács

ICRC (a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága)

ESA (Európai Űrügynökség)

EPO (Európai Szabadalmi Hivatal)

EUROCONTROL (Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért)

EUTELSAT (Európai Műholdas Távközlési Szervezet)

INTELSAT (Nemzetközi Műholdas Távközlési Szervezet)

EBU/UER (Európai Műsorszóró Szövetség/Union européenne de radio-télévision)

EUMETSAT (Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete)

ESO (Európai Déli Obszervatórium)

ECMWF (Európai Középtávú Előrejelző Központ)

EMBL (Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium)

CERN (Európai Nukleáris Kutatóintézet)

IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet)

13. TÁBLÁZAT

A követelmények és határidők összefoglalása

Tétel	1. bázisidőszak	1. adattovábbítás/határidő	Az iránymutatás vonatkozó rendelkezése(i)
Földrajzi bontás (az egyéb befektetési eszközök nélkül)			2. cikk (4) bekezdés, III. melléklet 2. szakasz
Negyedéves fizetésimérleg-adatok	2003. I. negyedév–2004. I. negyedév

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 354

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	47. évfolyam 2004. november 30.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 2041/2004/EK rendelete (2004. november 15.) az Orosz Föderációból származó egyes acéltermékek behozataláról	1
		A Bizottság 2042/2004/EK rendelete (2004. november 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	12
	*	A Bizottság 2043/2004/EK rendelete (2004. november 26.) az Írország lobogója alatt közlekedő hajóknak az aranylazacra vonatkozó halászati tilalmáról	14
	*	A Bizottság 2044/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a banánbehozatal A/B és C vámkontingensei keretében minden egyes hagyományos piaci szereplő referenciamennyiségére alkalmazandó kiigazítási együttható megállapításáról a 2004. évre	15
	*	A Bizottság 2045/2004/EK rendelete (2004. november 29.) az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló 2131/93/EGK rendelet módosításáról	17
		A Bizottság 2046/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről	19
		A Bizottság 2047/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről	21
		A Bizottság 2048/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről	23
		A Bizottság 2049/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről	25
		A Bizottság 2050/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről	27

	Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
*	A Tanács 2004/809/KKBP határozata (2004. július 5.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről	77
*	A Tanács 2004/810/KKBP határozata (2004. július 5.) az Európai Unió és Ukrajna közötti, Ukrajnának a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről	81
*	A Tanács 2004/811/KKBP határozata (2004. július 5.) az Európai Unió és a Norvég Királyság közötti, a Norvég Királyságnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről	85
	Megállapodás az Európai unió és a Norvég Királyság között a Norvég Királyságnak az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételéről	86
*	A Tanács 2004/812/KKBP határozata (2004. július 19.) az Európai Unió és a Török Köztársaság közötti, a Török Köztársaságnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről	89
	Megállapodás az Európai Unió és a Török Köztársaság között a Török Köztársaságnak az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételéről	90

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	Tájékoztatás az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság közötti, vámügyi együttműködésről és vámügyekben nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodás hatálybalépéséről	29
	Bizottság
*	2004/806/EK: A Bizottság határozata (2004. november 19.) a borokra vonatkozó egyes földrajzi jelzésekkel kapcsolatosan Kanada által folytatott kereskedelmi gyakorlatokban megvalósuló kereskedelmi akadályokra vonatkozó vizsgálati eljárás lezárásáról (az értesítés a B(2004) 4388. számú dokumentummal történt)	30
*	2004/807/EK: A Bizottság határozata (2004. november 29.) az oroszországi létesítményeknek a tagállamok által emberi fogyasztásra szánt tej és tejalapú termékek behozatala vonatkozásában engedélyezett harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékére való felvétele tekintetében a 97/252/EK határozat módosításáról (az értesítés a B(2004) 4445. számú dokumentummal történt) ( 1 )	32
	Európai Központi Bank
*	2004/808/EK: Az Európai Központi Bank iránymutatása (2004. július 16.) a fizetésimérleg- és a nemzetközi befektetési pozíciók statisztikái, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése terén az Európai Központi Bank adatszolgáltatási követelményeiről (EKB/2004/15)	34


	*	2004. november 1. Az EUR-Lex új változata! (Lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3