ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 354
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

47. évfolyam
2004. november 30.

Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

A Tanács 2041/2004/EK rendelete (2004. november 15.) az Orosz Föderációból származó egyes acéltermékek behozataláról

1

 

 

A Bizottság 2042/2004/EK rendelete (2004. november 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

12

 

*

A Bizottság 2043/2004/EK rendelete (2004. november 26.) az Írország lobogója alatt közlekedő hajóknak az aranylazacra vonatkozó halászati tilalmáról

14

 

*

A Bizottság 2044/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a banánbehozatal A/B és C vámkontingensei keretében minden egyes hagyományos piaci szereplő referenciamennyiségére alkalmazandó kiigazítási együttható megállapításáról a 2004. évre

15

 

*

A Bizottság 2045/2004/EK rendelete (2004. november 29.) az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló 2131/93/EGK rendelet módosításáról

17

 

 

A Bizottság 2046/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

19

 

 

A Bizottság 2047/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

21

 

 

A Bizottság 2048/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről

23

 

 

A Bizottság 2049/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

25

 

 

A Bizottság 2050/2004/EK rendelete (2004. november 29.) a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

27

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

Tájékoztatás az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság közötti, vámügyi együttműködésről és vámügyekben nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodás hatálybalépéséről

29

 

 

Bizottság

 

*

2004/806/EK: A Bizottság határozata (2004. november 19.) a borokra vonatkozó egyes földrajzi jelzésekkel kapcsolatosan Kanada által folytatott kereskedelmi gyakorlatokban megvalósuló kereskedelmi akadályokra vonatkozó vizsgálati eljárás lezárásáról (az értesítés a B(2004) 4388. számú dokumentummal történt)

30

 

*

2004/807/EK: A Bizottság határozata (2004. november 29.) az oroszországi létesítményeknek a tagállamok által emberi fogyasztásra szánt tej és tejalapú termékek behozatala vonatkozásában engedélyezett harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékére való felvétele tekintetében a 97/252/EK határozat módosításáról (az értesítés a B(2004) 4445. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

32

 

 

Európai Központi Bank

 

*

2004/808/EK: Az Európai Központi Bank iránymutatása (2004. július 16.) a fizetésimérleg- és a nemzetközi befektetési pozíciók statisztikái, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése terén az Európai Központi Bank adatszolgáltatási követelményeiről (EKB/2004/15)

34

 

 

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

 

*

A Tanács 2004/809/KKBP határozata (2004. július 5.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről

77

 

*

A Tanács 2004/810/KKBP határozata (2004. július 5.) az Európai Unió és Ukrajna közötti, Ukrajnának a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről

81

 

*

A Tanács 2004/811/KKBP határozata (2004. július 5.) az Európai Unió és a Norvég Királyság közötti, a Norvég Királyságnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről

85

Megállapodás az Európai unió és a Norvég Királyság között a Norvég Királyságnak az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételéről

86

 

*

A Tanács 2004/812/KKBP határozata (2004. július 19.) az Európai Unió és a Török Köztársaság közötti, a Török Köztársaságnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről

89

Megállapodás az Európai Unió és a Török Köztársaság között a Török Köztársaságnak az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójában (EUPOL Proxima) való részvételéről

90

 

 

 

*

2004. november 1. Az EUR-Lex új változata! (Lásd a hátsó borító belső oldalán)

s3

 

 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/1

A TANÁCS 2041/2004/EK RENDELETE

(2004. november 15.)

az Orosz Föderációból származó egyes acéltermékek behozataláról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) és az Orosz Föderáció Kormánya 2002. július 9-én megállapodást kötött egyes acéltermékek kereskedelméről (a továbbiakban: megállapodás) (1). A szükséges végrehajtási intézkedéseket az Orosz Föderációból származó egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó korlátozások igazgatásáról szóló, 2002. július 8-i 2002/602/ESZAK bizottsági határozattal fogadták el (2). Az ESZAK-Szerződés lejártát követően az Európai Közösségre szállt át a megállapodás alapján fennálló valamennyi jog és kötelezettség.

(2)

A 2002/602/ESZAK bizottsági határozat keretmennyiséget állapít meg a Közösségbe történő behozatalra.

(3)

Figyelemmel a világszerte tapasztalható megnövekedett igényre bizonyos acéltermékek iránt, és az ezzel járó jelentős nehézségekre egyes közösségi felhasználók számára ezen acéltermékeknek a Közösség piacán való beszerzésére tekintettel szükséges, hogy a megállapodásban eredetileg rögzítettnél több behozatalt engedélyezzenek a Közösségbe. A szóban forgó acéltermékek (melegen hengerelt tekercsek újrahengerelésre) TARIC-kódjai: 7208370010, 7208380010 és 7208390010.

(4)

Fontos, hogy a további mennyiségek a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. A megállapodás újratárgyalása és a módosítások ezt követő végrehajtása túl sok időt venne igénybe. Ezért célravezetőbb egy autonóm intézkedés meghozatala.

(5)

A belső piac kialakítása azt igényli, hogy a közösségi importőrök által megteendő alakiságok az áru elvámolásának helyétől függetlenül azonosak legyenek.

(6)

Azokat a termékeket, amelyeket vámszabadterületen helyeztek el vagy behozataluk a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztő eljárással) kapcsolatos szabályok alapján történik, nem kell a kérdéses termékekre megállapított keretmennyiségek keretében elszámolni.

(7)

E rendelet hatékony alkalmazása szükségessé teszi a közösségi behozatali engedély bevezetését a kérdéses termékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása érdekében egy olyan rendszerrel együtt, amely igazgatja az ilyen közösségi behozatali engedélyek kiadását.

(8)

Annak biztosítására, hogy az e rendeletben meghatározott keretmennyiségeket ne lépjék túl, azt az eljárást kell követni, hogy a tagállamok illetékes hatóságai addig nem adnak ki behozatali engedélyeket, amíg nem kapják meg a Bizottság arra vonatkozó előzetes megerősítését, hogy a kérdéses keretmennyiségen belül megfelelő mennyiségek állnak még rendelkezésre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2002/602/EK határozat sérelme nélkül, a második albekezdésben említett, az Orosz Föderációból származó acéltermékek további mennyiségének a Közösségbe történő behozatalát a Tanács 200 000 tonnáig engedélyezi.

Az acéltermékek a 7208370010, 7208380010 és 7208390010 TARIC-kódok alá vannak sorolva. A termékek osztályozásának alapja a Közösség vám- és statisztikai nómenklatúrája (a továbbiakban: kombinált nómenklatúra vagy rövidítve: KN). Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek származását a hatályos közösségi szabályokkal összhangban kell megállapítani.

2. cikk

(1)   Az Orosz Föderációból származó, az 1. cikkben meghatározott acéltermékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátásának feltétele a tagállamok hatóságai által a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban kiadott behozatali engedély bemutatása.

(2)   Annak érdekében, hogy a kibocsátott behozatali engedélyekkel lefedett mennyiségek soha ne lépjék túl a teljes keretmennyiséget, a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt illetékes hatóságai behozatali engedélyeket csak azt követően bocsáthatnak ki, hogy a Bizottság megerősítette, hogy a keretmennyiségeken belül vannak még rendelkezésre álló mennyiségek.

(3)   E rendelet alkalmazásában és alkalmazásának időpontjától kezdődően, a termékek szállítása napjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor azoknak a kiviteli szállítóeszközre való berakodása megtörtént. A szállítást legkésőbb 2004. december 31-ig kell elvégezni.

3. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett keretmennyiségek nem alkalmazandók a vámszabadterületen vagy vámszabad raktárban elhelyezett termékekre, valamint a vámraktárakkal, ideiglenes behozatallal vagy aktív feldolgozással (felfüggesztési eljárások) kapcsolatos szabályok alapján importált termékekre.

(2)   Amikor az (1) bekezdésben említett termékeket a későbbiekben szabad forgalomba bocsátják – akár változatlan állapotukban, akár megmunkálást vagy feldolgozást követően – a 2. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni, és az így szabad forgalomba bocsátott termékeket az I. mellékletben megállapított keretmennyiségek keretében kell elszámolni.

4. cikk

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai a behozatali engedélyek kibocsátását megelőzően értesítik a Bizottságot az általuk kézhez vett behozatali engedélykérelmekben kérelmezett mennyiségekről. Erre válaszul a Bizottság a tagállamok által küldött értesítések kézhezvételének időrendi sorrendjében tájékoztatást ad arról, hogy a kérelmezett mennyiségek behozatalra rendelkezésre állnak-e („érkezési sorrendben történő kiszolgálás módszere”). A behozatali engedélyt a Bizottság általi megerősítést követő öt munkanapon belül adják ki.

(2)   A Bizottságnak küldött értesítésekben foglalt kérelmek akkor tekintendők érvényesnek, ha minden esetben egyértelműen megjelölik az exportáló országot, a behozandó mennyiségeket, a kontingens időtartamát, azt a tagállamot, ahol a termékeket szabad forgalomba kívánják bocsátani és a termékeket azonosító, az 1. cikkben említett egyedi kódot. Az e keretmennyiségek megfelelő igazgatásához szükséges részletes technikai szabályokat az acélipari összekötő bizottság állapítja meg.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett értesítéseket az e célra létrehozott integrált hálózaton belül elektronikus formában kell közölni, kivéve ha kényszerítő technikai okok miatt ideiglenesen egyéb távközlési eszköz használata válik szükségessé.

(4)   Amennyiben lehetséges, a Bizottság a hatóságoknak megerősíti a kérelemben jelzett teljes mennyiséget.

(5)   A behozatali engedélyeket vagy az ennek megfelelő dokumentumokat az I. melléklettel összhangban kell kiadni.

(6)   Az e rendelettel összhangban kiadott behozatali engedélyek a Közösség teljes vámterületén érvényesek. A közösségi importőr bármely illetékes hatóságnál kérelmezheti a behozatali engedély kiadását.

(7)   Az importőrnek legkésőbb 2004. december 31-ig kell benyújtania kérelmét, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

a)

a kérelmező neve és teljes címe (telefon- és telefaxszámmal és az illetékes nemzeti hatóságok által használt esetleges azonosítószámmal), HÉA-nyilvántartási száma, amennyiben HÉA-alany;

b)

adott esetben a kérelmező nyilatkozattevőjének vagy képviselőjének neve és teljes címe (telefon- és telefaxszámokkal együtt);

c)

az exportáló teljes neve és címe;

d)

az áruk pontos leírása, ideértve a következőket:

—

kereskedelmi név,

—

kombinált nómenklatúra (KN) kód(ok),

—

származási ország,

—

feladási ország;

e)

kombináltnómenklatúra-számonként a nettó súly, kilogrammban kifejezve és a mennyiség az előírt mértékegységben kifejezve, ha az eltér a nettó súlytól;

f)

a termékek közösségi CIF-határparitása kombináltnómenklatúra-szám szerint;

g)

az érintett termékek másodosztályúak vagy csökkent minőségűek-e (3);

h)

a vámkezelés javasolt időtartama és helye;

i)

a kérelem egy ugyanazon szerződés szerinti korábbi kérelem megismétlése-e;

j)

az adásvételi vagy a szállítási szerződés és a proforma számla másolata;

k)

az alábbi nyilatkozat, keltezéssel és a kérelmező aláírásával valamint nevének nyomtatott betűvel való megjelölésével:

„Alulírott igazolom, hogy az e kérelemben foglalt adatok megfelelnek a valóságnak, és azokat jóhiszeműen szolgáltattam, továbbá, hogy a Közösségben letelepedett vagyok.”

(8)   A behozatali engedély érvényességi időtartama négy hónap. Az importőr megfelelően indokolt kérelmére a tagállam illetékes hatóságai az érvényességi időt két hónappal meghosszabbíthatják.

(9)   Az illetékes nemzeti hatóságok az általuk meghatározott feltételek szerint engedélyezhetik a nyilatkozatok vagy kérelmek elektronikus úton történő továbbítását vagy kinyomtatását. Mindazonáltal valamennyi iratnak és bizonyítéknak az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére kell állnia.

(10)   A behozatali engedély akkor bocsátható ki elektronikus úton, ha az érintett vámhivatalok számítógépes hálózaton hozzáférnek a dokumentumhoz.

(11)   Az importőrök nem kötelesek a behozatali engedélyben szereplő teljes mennyiséget egyetlen szállítmányban importálni.

5. cikk

(1)   Nem akadályozza az áruk szabad forgalomba bocsátását, ha megállapítják, hogy az ügylet tényleges egységára legfeljebb 5%-kal bármely irányban eltér a behozatali engedélyben megadottól, vagy ha az importálandó termékek összmennyisége a behozatali engedélyben megjelölt mennyiséget legfeljebb 5%-kal meghaladja.

(2)   A behozatali engedély iránti kérelmek és maguk a dokumentumok bizalmasak. Ezekhez csak az illetékes nemzeti hatóságok és a kérelmező férhet hozzá.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. december 31-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 15-én.

a Tanács nevében

az elnökasszony

M. VAN DER HOEVEN

(1)  HL L 195., 2002.7.24., 55. o. A legutóbb az EK és az Orosz Föderáció Kormánya között létrejött megállapodással (HL L 255., 2004.7.31., 33. o.) módosított megállapodás.

(2)  HL L 195., 2002.7.24., 38. o. A legutóbb az 1386/2004/EK tanácsi rendelettel módosított határozat (HL L 255., 2004.7.31., 1. o.).

(3)  A HL C 180., 1991.7.11., 4. o. szerinti feltételek alapján.

I. MELLÉKLET

Image

Image

Image

Image

II. MELLÉKLET

LISTA DE LAS AUTORIDADES NACIONALES COMPETENTES

SEZNAM PŘÍSLUŠNÝCH VNITROSTÁTNÍCH ORGÁNŮ

LISTE OVER KOMPETENTE NATIONALE MYNDIGHEDER

LISTE DER ZUSTÄNDIGEN BEHÖRDEN DER MITGLIEDSTAATEN

PÄDEVATE RIIKLIKE ASUTUSTE NIMEKIRI

ΔΙΕΥΘΥΝΣΕΙΣ ΤΩΝ ΑΡΧΩΝ ΕΚΔΟΣΗΣ ΑΔΕΙΩΝ ΤΩΝ ΚΡΑΤΩΝ ΜΕΛΩΝ

LIST OF THE COMPETENT NATIONAL AUTHORITIES

LISTE DES AUTORITÉS NATIONALES COMPÉTENTES

ELENCO DELLE AUTORITÀ NAZIONALI COMPETENTI

VALSTU KOMPETENTO IESTĀŽU SARAKSTS

KOMPETENTINGŲ NACIONALINIŲ INSTITUCIJŲ SĄRAŠAS

AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK LISTÁJA

LISTA TA' L-AWTORITAJIET KOMPETENTI NAZZJONALI

LIJST VAN BEVOEGDE NATIONALE INSTANTIES

LISTA WŁAŚCIWYCH ORGANÓW KRAJOWYCH

LISTA DAS AUTORIDADES NACIONAIS COMPETENTES

ZOZNAM PRÍSLUŠNÝCH VNÚTROŠTÁTNYCH ORGÁNOV

SEZNAM PRISTOJNIH NACIONALNIH ORGANOV

LUETTELO TOIMIVALTAISISTA KANSALLISISTA VIRANOMAISISTA

FÖRTECKNING ÖVER BEHÖRIGA NATIONELLA MYNDIGHETER

 

BELGIQUE/BELGIË

Service public fédéral économie, PME, Classes moyennes et énergie

Administration du potentiel économique

Politiques d'accès aux marchés, Services Licences

Rue Général Leman 60

B-1040 Bruxelles

Télécopieur: (32-2) 230 83 22

Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand & Energie

Bestuur Economisch Potentieel

Markttoegangsbeleid, Dienst Vergunningen

Generaal Lemanstraat 60

B-1040 Brussel

Fax (32-2) 230 83 22

 

ČESKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Licenční správa

Na Františku 32

CZ-110 15 Praha 1

Fax: + 420-22421 21 33

 

DANMARK

Erhvervs- og Boligstyrelsen

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Vejlsøvej 29

DK-8600 Silkeborg

Fax (45) 35 46 64 01

 

DEUTSCHLAND

Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle

(BAFA)

Frankfurter Straße 29-35

D-65760 Eschborn 1

Fax: + 49-61-969 42 26

 

EESTI

Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

Harju 11

EE-15072 Tallinn

Fax: + 372-6313 660

 

ΕΛΛΑΔΑ

Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών

Διεύθυνση Διεθνών Οικονομικών Ροών

Κορνάρου 1

GR-105 63 Αθήνα

Φαξ: (30-210) 32 86 094

 

ESPAÑA

Ministerio de Economía

Secretaría General de Comercio Exterior

Subdirección General de Productos Industriales

Paseo de la Castellana, 162

E-28046 Madrid

Fax (34) 913 49 38 31

 

FRANCE

SETICE

8, rue de la Tour-des-Dames

F-75436 Paris Cedex 09

Télécopieur (33-1) 55 07 46 69

 

IRELAND

Department of Enterprise, Trade and Employment

Import/Export Licensing, Block C

Earlsfort Centre

Hatch Street

Dublin 2

Ireland

Fax: (353-1) 631 25 62

 

ITALIA

Ministero delle Attività produttive

Direzione generale per la Politica commerciale e per la gestione del regime degli scambi

Viale America 341

I-00144 Roma

Fax (39-06) 59 93 22 35/59 93 26 36

 

ΚΥΠΡΟΣ

Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

Υπηρεσία Εμπορίου

Μονάδα Έκδοσης Αδειών Εισαγωγής/Εξαγωγής

Οδός Ανδρέα Αραούζου αρ.6

CY-1421 Λευκωσία

Φαξ: (357-22) 37 51 20

 

LATVIJA

Latvijas Republikas Ekonomikas ministrija

Brīvības iela 55

LV-1519 Rīga

Fakss: + 371-728 08 82

 

LIETUVA

Lietuvos Respublikos ūkio ministerija

Prekybos departamentas

Gedimino pr. 38/2

LT-01104 Vilnius

Faks. (370-5) 262 39 74

 

LUXEMBOURG

Ministère des affaires étrangères

Office des licences

BP 113

L-2011 Luxembourg

Télécopieur (352) 46 61 38

 

MAGYARORSZÁG

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Margit krt. 85.

H-1024 Budapest

Fax: (36-1) 336 73 02

 

MALTA

Diviżjoni għall-Kummerċ

Servizzi Kummerċjali

Lascaris

MT-Valletta CMR02

Fax: + 356 2569 0299

 

NEDERLAND

Belastingdienst/Douane centrale dienst voor in- en uitvoer

Postbus 30003, Engelse Kamp 2

9700 RD Groningen

Nederland

Fax (31-50) 523 23 41

 

ÖSTERREICH

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Außenwirtschaftsadministration

Abteilung C2/2

Stubenring 1

A-1011 Wien

Fax: + 43-1-711 00/83 86

 

POLSKA

Ministerstwo Gospodarki, Pracy i Polityki

Społecznej

pl. Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Fax: (48-22) 693 40 21/693 40 22

 

PORTUGAL

Ministério das Finanças

Direcção-Geral das Alfândegas e dos Impostos

Especiais sobre o Consumo

Rua Terreiro do Trigo

Edifício da Alfândega de Lisboa

P-1140-060 Lisboa

Fax: (351-21) 881 42 61

 

SLOVENIJA

Ministrstvo za gospodarstvo

Področje za ekonomske odnose s tujino

Kotnikova 5

SI-1000 Ljubljana

Fax: + 386-1-478 36 11

 

SLOVENSKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo hospodárstva SR

Odbor licencií

Mierová 19

SK-827 15 Bratislava 212

Fax: + 421-2-43 42 39 19

 

SVERIGE

Kommerskollegium

Box 6803

S-113 86 Stockholm

Fax (46-8) 30 67 59

 

SUOMI/FINLAND

Tullihallitus

PL 512

FIN-00101 Helsinki

Faksi (358) 20 492 28 52

Tullstyrelsen

PB 512

FIN-00101 Helsingfors

Fax (358) 20 492 28 52

 

UNITED KINGDOM

Department of Trade and Industry

Import Licensing Branch

Queensway House - West Precinct

Billingham TS23 2NF

United Kingdom

Fax: (44-1642) 36 42 69

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/12

A BIZOTTSÁG 2042/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. november 30-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2004. november 29-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

85,9

070

81,3

204

103,0

999

90,1

0707 00 05

052

107,6

204

32,5

999

70,1

0709 90 70

052

96,7

204

66,0

999

81,4

0805 20 10

052

59,1

204

54,2

999

56,7

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

052

66,4

624

93,9

999

80,2

0805 50 10

052

50,7

388

41,4

528

21,3

999

37,8

0808 10 20, 0808 10 50, 0808 10 90

052

90,5

388

137,1

400

83,2

404

95,7

512

104,5

720

67,6

800

194,0

804

107,6

999

110,0

0808 20 50

052

120,9

400

96,5

720

52,0

999

89,8

(1)  Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/14

A BIZOTTSÁG 2043/2004/EK RENDELETE

(2004. november 26.)

az Írország lobogója alatt közlekedő hajóknak az aranylazacra vonatkozó halászati tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mélytengeri halállományokra vonatkozó 2003-as és 2004-es halászati lehetőségek rögzítéséről szóló, 2002. december 16-i 2340/2004/EK tanácsi rendelet (2) kvótát ír elő az aranylazacra a 2004. évre.

(2)

A célból, hogy biztosítani lehessen a kvóta alá eső állomány mennyiségi korlátozására vonatkozó rendelkezések betartását, szükséges, hogy a Bizottság kitűzze azt a dátumot, amely időpontra egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajókról való fogások úgy tekinthetők, hogy a megengedett kvótát kimerítették.

(3)

A Bizottsághoz eljuttatott információk szerint az aranylazacnak a III., IV. ICES statisztikai alterület (közösségi vizek és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) vizein Írország lobogója alatt közlekedő hajókról vagy Írországban bejegyzett hajókról történő fogásai elérték a 2004. évre kitűzött kvótát. Írország 2004. augusztus 1-jei kezdettel megtiltotta ezen állomány halászatát. Ebből kifolyólag szükséges ezen dátum elfogadása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az aranylazacnak a III., IV. ICES statisztikai alterület (közösségi vizek és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) vizein Írország lobogója alatt közlekedő hajókról vagy Írországban bejegyzett hajókról történő fogásai kimerítették a 2004. évre Írország részére kitűzött kvótát.

E rendelet alkalmazásának időpontjától kezdve tilos az aranylazacnak a III., IV. ICES statisztikai alterület (közösségi vizek és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) vizein Írország lobogója alatt közlekedő vagy Írországban bejegyzett hajókról történő halászata csakúgy, mint a kifogott állomány fedélzeten való tartósítása, egyik hajóról a másikra történő átrakodása vagy a partra való kiszállítása.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 26-án.

a Bizottság részéről

Jörgen HOLMQUIST

halászati főigazgató

(1)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 356., 2002.12.31., 1. o.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/15

A BIZOTTSÁG 2044/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a banánbehozatal A/B és C vámkontingensei keretében minden egyes hagyományos piaci szereplő referenciamennyiségére alkalmazandó kiigazítási együttható megállapításáról a 2004. évre

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a banánpiac közös szervezéséről szóló 1993. február 13-i 404/93/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a 404/93/EGK tanácsi rendeletnek a banán Közösségbe történő behozatala tekintetében való végrehajtása szabályainak megállapításáról szóló 2001. május 7-i 896/2001/EK bizottsági rendeletre (2), és különösen annak 5. cikk (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 404/93/EGK tanácsi rendeletnek a banán Közösségbe történő behozatala tekintetében való végrehajtása szabályainak megállapításáról szóló 2001. május 7-i 896/2001/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése megállapítja az A/B illetve C hagyományos piaci szereplők referenciamennyisége kiszámításának módját 2004-re és 2005-re, az ezen piaci szereplők részére kiadott behozatali engedélyeknek egy referenciaév során történt felhasználása alapján.

(2)

A tagállamok 896/2001/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdés szerinti jelentései alapján a 2004-re ily módon megállapított referenciamennyiségek összege 2 197 147,342 tonna valamennyi A/B hagyományos piaci szereplő részére és 630 713,105 tonna valamennyi C hagyományos piaci szereplő részére.

(3)

Eltérve a 896/2001/EK rendelet 5. cikk (3) bekezdésében foglaltaktól, a 2003. november 19-i 2036/2003/EK bizottsági rendelet (3) átmeneti jelleggel nem állapította meg a hagyományos piaci szereplők referenciamennyiségeire az A/B és C kontingensek vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási együtthatókat a 2004. évre, annak érdekében, hogy lehetővé váljék a különleges nehézségek kezelésére tekintettel indokolt megfelelő intézkedések megtétele, illetve a folyamatban lévő bírósági eljárások figyelembe vétele érdekében.

(4)

Mint végül megállapításra került, 2004-re 5 731,658 tonna, illetve 5 642,248 tonna áll rendelkezésre értelemszerűen az A/B, illetve C vámkontingensek tekintetében. A 896/2001/EK rendelet 5. cikk (3) bekezdése értelmében szükségesnek mutatkozik megállapítani egy, az A/B és C piaci szereplők mindkét kategóriájában, minden hagyományos piaci szereplő referenciamennyiségére alkalmazandó kiigazítási együtthatót, és hatályon kívül helyezni a 2036/2003/EK rendeletet.

(5)

Szükségesnek mutatkozik előírni, hogy a behozatali engedélyek kibocsátása a rendelkezésre álló mennyiségek erejéig történjék.

(6)

A jelen rendelet rendelkezéseinek haladéktalanul hatályba kell lépniük, hogy a behozatali engedélyeket a lehető legrövidebb határidőn belül ki lehessen bocsátani.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Banánpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 404/93/EGK rendelet 18. cikkében szabályozott A/B és C vámkontingens tekintetében a 896/2001/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kiigazítási együttható a 2004. évre a következő:

—

minden hagyományos A/B piaci szereplő tekintetében: 1,00261,

—

minden hagyományos C piaci szereplő tekintetében: 1,00894.

A tagállamok illetékes hatóságai legkésőbb 2004. december 3-ig értesítik az érdekelt feleket az e cikknek megfelelően kiigazított referenciamennyiségről.

2. cikk

A piaci szereplők 2004. december 7-én és 8-án nyújthatnak be behozatali engedély iránti kérelmet.

Elfogadhatósága érdekében a hagyományos piaci szereplő által benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek nem vonatkozhatnak az 1. cikknek megfelelően közölt referenciamennyiség és a részére 2004. folyamán kibocsátott behozatali engedélyek által lefedett összmennyiség közötti különbséget meghaladó mennyiségre.

A nemzeti hatóságoknak a lehető legrövidebb határidőn belül ki kell állítaniuk a behozatali engedélyeket.

3. cikk

A 2036/2003/EK rendelet hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1)  HL L 47., 1993.02.25., 1. o. A legutóbb a 2003. évi Csatlakozási Okmánnyal módosított rendelet.

(2)  HL L 126., 2001.05.08., 6. o. A legutóbb a 838/2004/EK rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 52. o.)

(3)  HL L 302, 2003.11.20., 7. o.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/17

A BIZOTTSÁG 2045/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló 2131/93/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)

A 2131/93/EGK bizottsági rendelet (2) megállapítja az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárását és feltételeit.

(2)

A kommunikáció új, korszerű eszközeinek segítségével a Közösség területén valamennyi érdekelt felet tájékoztatni kell az intervenciós értékesítési eljárásokról. Ezzel az intervenciós hivatalok a Bizottság előzetes határozata nélkül felhatalmazást kapnak pályázati ajánlatok útján magasabb mennyiségek értékesítésére, illetve saját tagállamaikban a piaci helyzet figyelembevételére. Az exportra történő értékesítés egyszerűsítése érdekében a tárolóhely elhelyezkedésének megemlítése nem kötelező a pályázati felhívást előíró határozatban.

(3)

A tengeri kikötővel nem rendelkező tagállamokban az értékesítésre szánt gabona vonatkozásában érintett ajánlattevőket magasabb szállítási költségekkel terhelik. E járulékos költségek eredményeként a gabonafélék exportja a szóban forgó tagállamokból nehezebb, melynek következtében különösen hosszabb az intervenciós tárolási idő, és a közösségi költségvetésre is további terhek hárulnak. Ennek megfelelően rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy a tárolási hely és a kiléptetési hely közötti alacsonyabb szállítási költségeket egyes esetekben finanszírozni lehessen a pályázatok összehasonlíthatóságának érdekében. A romániai Constanţa kikötője a közép-európai országok nagy múltú kiléptetési kikötője volt ezen országoknak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt. Ezért szükséges a rendeletbe belefoglalni Constanţa kikötőjét, mint az export esetében visszatéríthető szállítási költségek kiszámításához tekintetbe vehető helyet.

(4)

A gabonafélék értékesítési eljárásának egyszerűsítése érdekében az exportra, valamint a közösségi piacra történő értékesítéssel kapcsolatos pályázatokat kísérő biztosítékot egységesíteni kell.

(5)

A 2131/93/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2131/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (2) bekezdésben a „2 000 tonna” helyébe az „5 000 tonna” lép.

2.

A 3. cikk (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:

„Az intervenciós hivatalok a 12. cikknek megfelelően elkészítik a pályázati felhívásra vonatkozó közleményeket, és azokat nyilvánosságra hozzák, különösen székhelyükön történő kifüggesztéssel, valamint weboldalukon vagy az illetékes minisztérium weboldalán való megjelentetéssel.”

3.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben a b) pontot el kell hagyni;

b)

a (2a) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„E bekezdés alkalmazásában a romániai Constanţa kikötője kiléptetési helynek tekintendő.”

4.

A 13. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A pályázatok kizárólag akkor érvényesek, ha azokhoz igazolást mellékelnek arról, hogy az ajánlattevő 5 euro/tonna biztosítékot helyezett letétbe.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 191., 1993.7.31., 76. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/19

A BIZOTTSÁG 2046/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkének a), b) és c) pontjában említett, változatlan állapotú termékek – a maláta kivételével – export-visszatérítései a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2004. november 29., a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló rendeletéhez

A termékek kódja

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

1001 10 00 9200

—

EUR/t

—

1001 10 00 9400

A00

EUR/t

0

1001 90 91 9000

—

EUR/t

—

1001 90 99 9000

A00

EUR/t

0

1002 00 00 9000

A00

EUR/t

0

1003 00 10 9000

—

EUR/t

—

1003 00 90 9000

A00

EUR/t

0

1004 00 00 9200

—

EUR/t

—

1004 00 00 9400

A00

EUR/t

0

1005 10 90 9000

—

EUR/t

—

1005 90 00 9000

—

EUR/t

—

1007 00 90 9000

—

EUR/t

—

1008 20 00 9000

—

EUR/t

—

1101 00 11 9000

—

EUR/t

—

1101 00 15 9100

A00

EUR/t

0

1101 00 15 9130

A00

EUR/t

0

1101 00 15 9150

A00

EUR/t

0

1101 00 15 9170

A00

EUR/t

0

1101 00 15 9180

A00

EUR/t

0

1101 00 15 9190

—

EUR/t

—

1101 00 90 9000

—

EUR/t

—

1102 10 00 9500

A00

EUR/t

0

1102 10 00 9700

A00

EUR/t

0

1102 10 00 9900

—

EUR/t

—

1103 11 10 9200

A00

EUR/t

0

1103 11 10 9400

A00

EUR/t

0

1103 11 10 9900

—

EUR/t

—

1103 11 90 9200

A00

EUR/t

0

1103 11 90 9800

—

EUR/t

—

Megj: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a Bizottság módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelete (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/21

A BIZOTTSÁG 2047/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-én 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikk (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)

A korrekciós tényezőt ugyanakkor kell rögzíteni, amikor a visszatérítést, és ugyanazon eljárás szerint. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)

A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett termékek – a maláta kivételével – előzetesen rögzített mértékű export-visszatérítéseire alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2004. november 29-i rendeletéhez, a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

(EUR/t)

Termékóód

Viszonylat

Jelenleg

12

1. időszak

1

2. időszak

2

3. időszak

3

4. időszakí

4

5. időszak

5

6. időszak

6

1001 10 00 9200

—

—

—

—

—

—

—

—

1001 10 00 9400

A00

0

0

0

0

0

—

—

1001 90 91 9000

—

—

—

—

—

—

—

—

1001 90 99 9000

A00

0

0

0

0

0

—

—

1002 00 00 9000

A00

0

0

0

0

0

—

—

1003 00 10 9000

—

—

—

—

—

—

—

—

1003 00 90 9000

A00

0

0

0

0

0

—

—

1004 00 00 9200

—

—

—

—

—

—

—

—

1004 00 00 9400

A00

0

0

0

0

0

—

—

1005 10 90 9000

—

—

—

—

—

—

—

—

1005 90 00 9000

—

—

—

—

—

—

—

—

1007 00 90 9000

—

—

—

—

—

—

—

—

1008 20 00 9000

—

—

—

—

—

—

—

—

1101 00 11 9000

—

—

—

—

—

—

—

—

1101 00 15 9100

A00

0

0

0

0

0

—

—

1101 00 15 9130

A00

0

0

0

0

0

—

—

1101 00 15 9150

A00

0

0

0

0

0

—

—

1101 00 15 9170

A00

0

0

0

0

0

—

—

1101 00 15 9180

A00

0

0

0

0

0

—

—

1101 00 15 9190

—

—

—

—

—

—

—

—

1101 00 90 9000

—

—

—

—

—

—

—

—

1102 10 00 9500

A00

0

0

0

0

0

—

—

1102 10 00 9700

A00

0

0

0

0

0

—

—

1102 10 00 9900

—

—

—

—

—

—

—

—

1103 11 10 9200

A00

0

0

0

0

0

—

—

1103 11 10 9400

A00

0

0

0

0

0

—

—

1103 11 10 9900

—

—

—

—

—

—

—

—

1103 11 90 9200

A00

0

0

0

0

0

—

—

1103 11 90 9800

—

—

—

—

—

—

—

—

MEGJEGYZÉS.: A termékkódokat valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/23

A BIZOTTSÁG 2048/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséröl szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai, illetve árfolyamjegyzései és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke említ.

(3)

A malátára vonatkozó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

E szabályok alkalmazása a gabonaágazat piacainak jelenlegi helyzetére és különösen e termékeknek a Közösségen belüli és a világpiaci jegyzéseire, illetve áraira, a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A malátára irányadó, az 1784/2003/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett export-visszatérítések a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

a Bizottság 2004. november 29. rendeletéhez, a maláta exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

A termékek kódja

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

1107 10 19 9000

A00

EUR/t

0,00

1107 10 99 9000

A00

EUR/t

0,00

1107 20 00 9000

A00

EUR/t

0,00

MEGJ: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/25

A BIZOTTSÁG 2049/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK (1) tanácsi rendeletre és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem beadásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK (2) tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1766/92/EGK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott maláta vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A fentiekben hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy a korrekciós tényezőt e rendelet mellékletének megfelelően kell rögzíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett, a maláta exportjára vonatkozó, előzetesen rögzített visszatérítésekre alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A Bizottság 2004. november 29-i rendeletéhez a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

(EUR/t)

A termékek kódja

Viszonylat

Folyó

12

1. időszak

1

2. időszak

2

3. időszak

3

4. időszak

5

5. időszak

5

1107 10 11 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 19 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 91 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 99 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 20 00 9000

A00

0

0

0

0

0

0


(EUR/t)

A termékek kódja

Viszonylat

6. időszak

6

7. időszak

7

8. időszak

8

9. időszak

9

10. időszak

10

11. időszak

11

1107 10 11 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 19 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 91 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 99 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 20 00 9000

A00

0

0

0

0

0

0

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/27

A BIZOTTSÁG 2050/2004/EK RENDELETE

(2004. november 29.)

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1995. december 22-i 3072/95/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 13. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)

A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 3072/95/EK rendelet 13. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nemzetközi egyezmények és más kiegészítő programok keretében megvalósuló közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók, valamint egyéb, ingyenes ellátást jelentő közösségi akciók keretében a gabonaágazat termékei, valamint a rizs tekintetében alkalmazandó visszatérítések a mellékletnek megfelelően kerültek rögzítésre.

2. cikk

E rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 329., 1995.12.30., 18. o.. A legutóbb a 411/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 27. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 288., 1974.10.25., 1. o.

MELLÉKLET

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló 2004. november 29-i bizottsági rendelethez

(EUR/t-ban)

Termékkód

A visszatérítés összege

1001 10 00 9400

0,00

1001 90 99 9000

0,00

1002 00 00 9000

0,00

1003 00 90 9000

0,00

1005 90 00 9000

0,00

1006 30 92 9100

0,00

1006 30 92 9900

0,00

1006 30 94 9100

0,00

1006 30 94 9900

0,00

1006 30 96 9100

0,00

1006 30 96 9900

0,00

1006 30 98 9100

0,00

1006 30 98 9900

0,00

1006 30 65 9900

0,00

1007 00 90 9000

0,00

1101 00 15 9100

0,00

1101 00 15 9130

0,00

1102 10 00 9500

0,00

1102 20 10 9200

54,39

1102 20 10 9400

46,62

1103 11 10 9200

0,00

1103 13 10 9100

69,93

1104 12 90 9100

0,00

Megj.: A termékkódokat a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o).

II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/29

Tájékoztatás az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság közötti, vámügyi együttműködésről és vámügyekben nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodás hatálybalépéséről

Az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság közötti, vámügyi együttműködésről és vámügyekben nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodás (1)2004. november 1-jén lépett hatályba, miután az egyezmény 22. cikke által meghatározott eljárások 2004. október 29-én befejeződtek.

(1)  HL L 304., 2004.9.30., 25. o.

Bizottság

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/30

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. november 19.)

a borokra vonatkozó egyes földrajzi jelzésekkel kapcsolatosan Kanada által folytatott kereskedelmi gyakorlatokban megvalósuló kereskedelmi akadályokra vonatkozó vizsgálati eljárás lezárásáról

(az értesítés a B(2004) 4388. számú dokumentummal történt)

(2004/806/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

2001. december 6-án a Conseil Interprofessionnel du vin de Bordeaux (CIVB) panaszt nyújtott be a 3286/94/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 4. cikkének megfelelően.

(2)

A CIVB panasza arra vonatkozott, hogy a Bordeaux-ból és Médocból származó közösségi értékesítéseket Kanadában a rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében különböző kereskedelmi akadályok korlátozzák, vagyis egy „olyan, harmadik ország által bevezetett vagy fenntartott kereskedelmi gyakorlat, amelynek vonatkozásában nemzetközi kereskedelmi szabályok fellépési jogot írnak elő”.

(3)

Az állítólagos kereskedelmi akadály a kereskedelmi nevekről szóló kanadai törvény C-57-es módosításából eredt, amely a bordeaux-i és a médoci földrajzi jelzéseknek nem biztosította azt a védelmet, amely megfelelt volna a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás (TRIPS) által a borokra vonatkozó földrajzi jelzések tekintetében felállított követelményeknek.

(4)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékokat tartalmaz a vizsgálati eljárás megindításához. Az erre vonatkozó értesítés (2) az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétételre került.

(5)

A vizsgálat megerősítette a panaszos állítását, amely szerint a kereskedelmi nevekről szóló kanadai törvény C-57-es módosítása megsértette a TRIPS 23. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 24. cikkének (3) bekezdését (úgynevezett standstill záradék), és e jogsértések nem igazolhatóak a TRIPS 24. cikkének (6) bekezdésében foglalt kivétel alapján.

(6)

A vizsgálati eljárás megállapította azt is, hogy a C-57-es módosítás a panaszos számára hátrányos kereskedelmi hatások előidézésével fenyeget a rendelet 2. cikkének (4) bekezdése és 10. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(7)

2003. február 12-én a rendelettel felállított tanácsadó bizottság megvizsgálta a vizsgálati eljárásról szóló végleges jelentést.

(8)

2003. április 24-én a Bizottság a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló kétoldalú megállapodást írt alá Kanadával, amely a megállapodás hatálybalépésével előírja a „Bordeaux”, a „Médoc” és a „Medoc” neveknek a kanadai köznevek listájából való véglegesen törlését.

(9)

2003. július 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy a vizsgálati eljárást felfüggeszti (3), és kilátásba helyezte annak lezárását, amint Kanada ezeket a neveket ténylegesen törli a C-57-es módosítással bevezetett köznevek listájából.

(10)

2003. július 30-án a Tanács az Európai Közösség nevében jóváhagyta a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló, Kanadával kötött kétoldalú megállapodást (4). 2004. június 1-jén a kétoldalú megállapodás hatályba lépett (5).

(11)

A kereskedelmi törvény 11. cikke (18) bekezdése harmadik és negyedik albekezdésének módosításáról szóló rendelettel (6) Kanada törölte a „Bordeaux”, a „Médoc” és a „Medoc” neveket a C-57-es módosítással felállított köznevek listájából. from the list of generic names provided by the C-57 Amendment.

(12)

Következésképpen a vizsgálati eljárást le kell zárni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A borokra vonatkozó egyes földrajzi jelzésekkel kapcsolatosan Kanada által folytatott kereskedelmi gyakorlatokban megvalósuló kereskedelmi akadályokra vonatkozó vizsgálati eljárás lezárult.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 19-én.

a Bizottság részéről

Pascal LAMY

a Bizottság tagja

(1)  HL L 349., 1994.12.31., 71. o. A 356/95/EK rendelettel (HL L 41., 1995.2.23., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 124., 2002.5.25, 6. o.

(3)  HL L 170., 2003.7.9., 29. o.

(4)  HL L 35., 2004.2.6., 1. o.

(5)  A kétoldalú megállapodás 41. cikke kimondja, hogy: „Ez a megállapodás azon napot követő második hónap első napján lép hatályba, amely napon a szerződő felek kicserélik az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezését megerősítő diplomáciai iratokat.” Az EK diplomáciai irata 2003. szeptember 16-án, Kanada válasza pedig 2004. április 26-án került átadásra.

(6)  A kanadai Department of Industry a kereskedelmi törvény 11. cikke (18) bekezdése harmadik és negyedik albekezdésének módosításáról szóló rendeletet a 2004. május 5-i Canada Gazette II. részében tette közzé. A rendelet a regisztrálásának napjától, vagyis 2004. április 22-től hatályos.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/32

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. november 29.)

az oroszországi létesítményeknek a tagállamok által emberi fogyasztásra szánt tej és tejalapú termékek behozatala vonatkozásában engedélyezett harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékére való felvétele tekintetében a 97/252/EK határozat módosításáról

(az értesítés a B(2004) 4445. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2004/807/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes állati eredetű termékek, halászati termékek és élő kéthéjú kagylók tagállamokba történő behozatalára feljogosított harmadik országbeli létesítmények átmeneti időszakra szóló, ideiglenes jegyzékei összeállításának feltételeiről szóló, 1995. június 22-i 95/408/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A tagállamok által emberi fogyasztásra szánt tej és tejalapú termékek behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékének összeállításáról szóló, 1997. március 25-i 97/252/EK bizottsági határozat (2) meghatározza azon harmadik országbeli létesítmények ideiglenes jegyzékét, amelyekből a tagállamok emberi fogyasztásra szánt tejet és tejalapú termékeket importálhatnak.

(2)

Oroszország rendelkezésre bocsátotta azon emberi fogyasztásra szánt tejet és tejalapú termékeket előállító létesítmények jegyzékét, amelyek esetében az illetékes hatóságok igazolják azt, hogy a létesítmények megfelelnek a közösségi szabályoknak.

(3)

Ennek megfelelően ezeket a létesítményeket fel kell venni a 97/252/EK határozatban meghatározott listákra.

(4)

Az ezen létesítményekből származó importok esetében nem megfelelőek a harmadik országokból a Közösségbe érkező termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (3) szerinti egyszerűsített fizikai vizsgálatok.

(5)

Ezért a 97/252/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 97/252/EK határozat melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ezt a határozatot 2004. december 3-tól kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 29-én.

a Bizottság részéről

David BYRNE

a Bizottság tagja

(1)  HL L 243., 1995.10.11., 17. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított határozat.

(2)  HL L 101., 1997.4.18., 46. o. A legutóbb a 2003/59/EK határozattal (HL L 23., 2003.1.28., 28. o.) módosított határozat.

(3)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o. A legutóbb a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

A melléklet az ISO-kód ábécésorrendje szerint a következő szöveggel egészül ki:

„País: Rusia / Země: Rusko / Land: Rusland / Land: Russland / Riik: Venemaa / Χώρα: Ρωσία / Country: Russia / Pays: Russie / Paese: Russia / Valsts: Krievija / Šalis: Rusija / Ország: Oroszország / Pajjiż: Russja / Land: Risland / Państwo: Rosja / País: Rússia / Krajina: Rusko / Država: Rusija / Maa: Venäjä / Land: Ryssland

1

2

3

4

5

6

1PM-77/2

PJSC »Lianozovo Dairy«

Moszkva

Moszkva

 

 

1PM-22/1

»Altayholod« Ltd

Barnaul

Altajszkij vidék

 

 

1PM-48/3

PJSC »Lipetskiy hladokombinat«

Lipetszk

Lipetszkij körzet”

 

 

Európai Központi Bank

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2004. július 16.)

a fizetésimérleg- és a nemzetközi befektetési pozíciók statisztikái, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése terén az Európai Központi Bank adatszolgáltatási követelményeiről

(EKB/2004/15)

(2004/808/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

mivel:

(1)

Feladatai elvégzéséhez a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) átfogó és megbízható fizetésimérleg- és nemzetközi befektetési pozíció statisztikára, valamint a nemzetközi tartalékok jelentésére van szüksége, amelyek megmutatják az euroövezet monetáris feltételeit és devizapiacait befolyásoló fő tényezőket.

(2)

Az Alapokmány 5.1. cikkének első mondata előírja a nemzeti központi bankok (NKB-k) által támogatott Európai Központi Bank (EKB) számára, hogy vagy az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságoktól, vagy pedig közvetlenül a gazdasági szereplőktől gyűjtse be az ahhoz szükséges statisztikai adatokat, hogy elláthassa a KBER feladatait. Az 5.1. cikk második mondata arról rendelkezik, hogy e célból működjön együtt a közösségi intézményekkel vagy testületekkel és a tagállamok vagy harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, valamint a nemzetközi szervezetekkel. Az 5.2. cikk előírja, hogy amennyire lehetséges az NKB-k látják el az 5.1. cikkben meghatározott feladatokat.

(3)

Az EKB fizetésimérleg- és nemzetközi befektetési pozíció statisztikák terén támasztott igényeinek kielégítéséhez szükséges adatokat az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságok is összegyűjthetik és/vagy összeállíthatják. Ezért az ezen iránymutatás alapján elvégzendő feladatok némelyike megkívánja az EKB vagy az NKB-k és az ilyen hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti együttműködést az Alapokmány 5.1. cikkével összhangban. Az Európai Központi Bank (1) által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/1998/EK tanácsi rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok maguk szervezzék meg a statisztikai adatszolgáltatást, és teljes körűen együttműködjenek a KBER-ével az Alapokmány 5. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

(4)

A szükséges statisztikai adatok egy része a fizetési mérleg pénzügyi mérlegére és a kapcsolódó jövedelmekre, valamint a nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozik, amelyért elsődlegesen az eurorendszer felelős. Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják az EKB e területen való segítésére vonatkozó kötelezettségüket, az NKB-knak megfelelő statisztikai tapasztalattal kell rendelkezniük, különösen a fogalmak, módszerek és adatgyűjtés, valamint az adatok összeállítása, elemzése és továbbítása terén. Írországban a Központi Statisztikai Hivatal (CSO) gyűjti és állítja össze a vonatkozó statisztikai adatokat. Az EKB statisztikai elvárásainak kielégítése érdekében a Central Bank and Financial Services Authority of Ireland és a CSO együttműködik az Európai Központi Bank a fizetésimérleg- és nemzetközi befektetési pozíció statisztikákra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről, valamint a nemzetközi tartalékok jelentéséről szóló EKB/2004/16 ajánlásban (2) megállapított módon. Az EKB/2004/16 ajánlásnak címzettje az Uffico Italiano dei Cambi is, amely a Banca D’Italia-val együttesen felel a vonatkozó statisztikai adatok Olaszországban történő összegyűjtéséért és összeállításáért.

(5)

A fizetésimérleg- és a nemzetközi befektetési pozíciók statisztikái, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése terén az Európai Központi Bank adatszolgáltatási követelményeiről szóló, 2003. május 2-i EKB/2003/7 iránymutatás (3) elfogadása óta kézzelfogható előrehaladás történt az euroövezeten belül új követelményekkel, adatgyűjtési és -összeállítási módszerekkel. Ezért szükséges az EKB/2003/7 iránymutatást ezen iránymutatással felváltani.

(6)

Tekintettel a határokon túlnyúló portfólióbefektetések statisztikáinak összeállításában rejlő nehézségekre, szükséges közös megközelítések meghatározása ezen adatok euroövezeten belüli összegyűjtésére. Az euroövezetben a portfólióbefektetések adatgyűjtési rendszereinek 2008-tól meg kell felelniük valamely közös szabványnak, azaz a VI. táblázatban meghatározott és legalább a negyedéves pozíciókra vonatkozó értékpapíronkénti adatgyűjtést maga után vonó négy modell egyikének. Egy működő Központi Értékpapír Adatbázis (CSDB) rendelkezésre állása alapvető fontosságú ahhoz, hogy az új adatgyűjtési rendszerek működőképessé váljanak. Ezért, amennyiben a CSDB-projekt 1. fázisának „Project Closure Document”-jét (Projektzáró Okmányát) a KBER Statisztikai Bizottságán (a továbbiakban: „statisztikai bizottság”) keresztül 2005 márciusának végéig a Kormányzótanácsnak nem nyújtják be, ezt a határidőt (valamint a portfólióbefektetésekkel kapcsolatos egyéb követelmények határidejét is) meghosszabbítják a benyújtás késedelmének idejével. A KBER is köteles 2006 közepéig megvizsgálni, hogy a CSDB értékpapírokkal kapcsolatos információinak köre és a tagállamokkal az adatcserére kötött megállapodások elegendőek-e ahhoz, hogy képessé tegyék az NKB-kat, illetve adott esetben az illetékes statisztikai hatóságokat az ezen iránymutatásban előírt minőségi szabványoknak való megfelelésre. Az EKB legalább a referencia-időpontokat megelőző tizenöt hónappal az NKB-k rendelkezésére bocsátja a CSDB-információkat, hogy biztosítsa az euroövezet rezidensei által kibocsátott, a kibocsátó szektora szerint lebontott portfólióbefektetési értékpapírokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést a II. melléklet 13. táblázatában meghatározott határidők szerint.

(7)

Az euroövezet rezidensei és az euroövezet tagállamainak más rezidensei közötti követelés és/vagy kötelezettség tranzakciókra és pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatásra az EKB portfólióbefektetés (és vonatkozó jövedelem) területét érintő statisztikai követelményeinek teljesítése céljából van szükség. Az adatokat az euroövezet portfólióbefektetési kötelezettségek összesített tranzakcióinak és pozíciónak, valamint a kapcsolódó jövedelmek összeállítására használják. Ez a nemzeti követelményekkel, illetve megállapított gyakorlatokkal összhangban történik.

(8)

A CSDB, amely a jövőben számos különböző statisztikai (szerkesztési és előállítási) és nem statisztikai (gazdasági, pénzügyi stabilitás és működési elemzések) célt fog szolgálni, hozzáférhető lesz az NKB-k számára. Az adattartalmat az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságok számára is elérhetővé teszik, a jogi megszorításokra is figyelemmel. Ez különösen abban fogja segíteni őket, hogy előállítsák az euroövezet portfólióbefektetési tranzakcióinak és pozícióinak statisztikái összeállításához szükséges adatokat. Különösen a CSDB-től származó információk értékpapíronként gyűjtött adatokkal történő összesítése révén lehetővé válik az euroövezet rezidensei által kibocsátott, és az euroövezet országainak egyéb rezidensei által tartott portfólióbefektetési értékpapírokkal végzett tranzakciók és pozíciók pontos összeállítása. Ez végül lehetővé fogja tenni az euroövezet portfólióbefektetési kötelezettségeire vonatkozó adatok szektoronkénti összeállítását.

(9)

Az euroövezet negyedéves pénzügyi számláinak külföldszámlája összeállításakor az euroövezet fizetési mérlegének és nemzetközi befektetési pozíciók használata szükségessé teszi, hogy nemzetközi befektetési pozíciók adatainak összeállítása negyedéves rendszerességgel történjék. Továbbá az euroövezet pénzügyi számlái és monetáris elemzések esetében szükséges a betéteket a kölcsönöktől elválasztani, és az egyéb befektetéseket is kimutatni. Az euroövezet külföldi közvetlen befektetési részesedéseinek értékelése ezen felül további bontást követel meg a tőzsdén jegyzett, illetve tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett vállalatok között.

(10)

Az euro nemzetközi szerepének éves felülvizsgálatához való hozzájárulásként a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett tranzakciókra és pozíciókra vonatkozó, pénznemek szerint lebontott statisztikai adatok szükségesek az euro mint befektetési valuta szerepének értékeléséhez.

(11)

Meg kell határozni az euroövezet fizetési mérlegére és a nemzetközi befektetési pozíció statisztikára, valamint a nemzetközi tartalékok jelentésére vonatkozó minőségértékelési keretet, lehetőség szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kidolgozott „Adatminőség-értékelési kerettel” összhangban. Az NKB-knak, adott esetben más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködve, értékelniük kell az általuk szolgáltatott adatok minőségét. Az adatminőség (beleértve az időszerűséget, a pontosságot, a hitelességet, a belső és külső következetességet és a megbízhatóságot) értékelésére megfelelő szempontokat állapítanak meg.

(12)

A bizalmas statisztikai adatok NKB-k általi átadása az EKB részére a KBER feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékben és részletességgel történik. Amennyiben a bizalmas jelöléssel ellátott adatok forrásai más hatáskörrel rendelkező hatóságok, nem az NKB-k, az ilyen adatok EKB általi használata a KBER vonatkozású statisztikai feladatainak ellátására korlátozódik.

(13)

Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az ezen iránymutatás mellékleteiben szükséges technikai módosítások hatékony végrehajtását, feltéve hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepciót, és nem érintik a tagállamok adatszolgáltatóinak jelentési terhét. Az eljárás követésekor figyelembe kell venni a statisztikai bizottság álláspontját. Az NKB-k ezen iránymutatás mellékleteinek technikai módosításaira a statisztikai bizottságon keresztül tehetnek javaslatot.

(14)

Az Alapokmány 12.1 és 14.3 cikkének megfelelően az EKB iránymutatásai a közösségi jog szerves részét képezik,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Meghatározások

Ennek az iránymutatásnak az alkalmazásában:

—

„részt vevő tagállam”: tagállam, amely a Szerződésnek megfelelően elfogadta a közös valutát,

—

„rezidens”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott értelemben,

—

„euroövezet”: a részt vevő tagállamok és az EKB gazdasági területe. Az euroövezet tagállamaihoz tartozó területeket, illetve társult országokat a II. melléklet 10. táblázata tartalmazza,

—

„eurorendszer”: a részt vevő tagállamok NKB-i és az EKB,

—

„határokon átnyúló tranzakció”: minden olyan, euroövezetben rezidens és euroövezeten kívüli rezidens közötti tranzakció, amely – részben vagy egészben – követelést vagy tartozást hoz létre vagy egyenlít ki, illetve olyan tranzakció, amely egy dologra vonatkozó jog átadásával jár,

—

„határokon átnyúló pozíciók”: az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követelések és pénzügyi kötelezettségek összessége. A határokon átnyúló pozíciók tartalmazzák a következőket is: i. föld, egyéb nem termelt tárgyi eszközök és más ingatlanok, amelyek fizikailag az euroövezeten kívül helyezkednek el és euroövezet rezidensének tulajdonában vannak és/vagy az euroövezetben találhatók és euroövezeten kívüli rezidens tulajdonában vannak; és ii. az euroövezet rezidensei tulajdonában álló monetáris arany és különleges lehívási jogok (SDR).

Mindazonáltal az euroövezetre vonatkozó fizetésimérleg-statisztikában a portfólióbefektetések és a portfólióbefektetések jövedelmei számla, valamint a nemzetközi befektetési pozíció statisztikán belül a portfólióbefektetések összeállításához szükséges mértékig a „határokon átnyúló pozíciók” és a „határokon átnyúló tranzakciók” számla tartalmazza az euroövezet rezidenseinek az euroövezet más tagállamainak rezidenseivel szemben fennálló követeléseinek és/vagy kötelezettségeinek pozícióit és tranzakcióit is,

—

„tartalékeszközök”: az eurorendszer magas likviditású, piacképes és hitelképes, euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, nem euróban fennálló követelései, valamint az arany, az IMF-beli tartalékpozíciók és az SDR-követelések,

—

„egyéb devizaeszközök”: i. az eurorendszer euroövezet rezidenseivel szemben nem euróban fennálló követelései; és ii. az eurorendszer euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben nem euróban fennálló olyan követelései, amelyek nem felelnek meg a tartalékeszközökre meghatározott likviditási, piacképességi és hitelképességi kritériumoknak,

—

„tartalékkal kapcsolatos kötelezettségek”: az eurorendszerből történő előre látható biztos és feltételes rövid lejáratú nettó kifizetés, amely hasonlít az eurorendszer tartalékeszközeihez és egyéb devizaeszközeihez,

—

„fizetési mérleg”: olyan statisztikai jelentés, amely megfelelő bontásban tartalmazza a vizsgált időszakban végrehajtott, határokon átnyúló tranzakciókat,

—

„nemzetközi tartalékok jelentése”: az a statisztikai jelentés, amely megfelelő bontásban tartalmazza az eurorendszer tartalékeszközei, egyéb devizaeszközei és tartalékkal kapcsolatos kötelezettségei egy referencia-időpontban fennálló összességét,

—

„nemzetközi befektetési pozíció”: a mérleg, amely megfelelő bontásban tartalmazza a határokon átnyúló pénzügyi követelések és kötelezettségek egy referencia-időpontban fennálló összességét,

—

„értékpapíronkénti adatgyűjtés”: az egyes értékpapírokra lebontott adatok gyűjtése.

2. cikk

Az NKB-k statisztikai kötelezettségei

(1)   Az NKB-k kötelesek az EKB rendelkezésére bocsátani az euroövezet összevont fizetési mérlege és nemzetközi befektetési pozíciója, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése összeállításához szükséges, a határokon átnyúló tranzakciókra és pozíciókra, a tartalékeszközökre, egyéb devizaeszközökre, tartalékkal kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó adatokat. Az adatokat a II. melléklet 13. táblázatában feltüntetett határidőkkel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2)   Az adatokhoz mellékelni kell az egyedi, nagy jelentőségű eseményekre és a javítások okára vonatkozó, azonnal rendelkezésre álló adatokat, ha azokban az ilyen egyedi, nagy jelentőségű események és javítások által okozott változás mértéke jelentős, illetve az EKB azt kéri.

(3)   A havi és negyedéves tranzakciók, valamint a negyedéves és éves pozíciók esetében a szükséges adatokat a jelenlegi nemzetközi szabványoknak, konkrétan az IMF Fizetési mérleg kézikönyve (Balance of Payments Manual) ötödik kiadásának megfelelően, az I., II. és III. mellékletben megállapított formában kell az EKB rendelkezésére bocsátani. Különösen az euroövezeti értékpapírban fennálló, portfólióbefektetésekhez kapcsolódó követelésekkel kapcsolatos tranzakciókra és pozíciókra vonatkozó szükséges adatokat kell az I. melléklet 1.1, 1.2 és 3. szakaszaiban, valamint a II. melléklet 1., 2., 4. és 5. táblázatában megállapított, az euroövezetben rezidens kibocsátók szektora szerinti bontásban szolgáltatni.

(4)   A fizetési mérlegre vonatkozó szükséges adatokat havonta és negyedévente kell rendelkezésre bocsátani. A negyedéves fizetésimérleg-adatoknak földrajzi bontást is tartalmazniuk kell a II. melléklet 9. táblázatában meghatározott ügyfelek vonatkozásában. A nemzetközi tartalékok jelentésére vonatkozó adatokat annak a hónapnak a végén kell szolgáltatni, amelyre az adatok vonatkoznak. A nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó adatokat negyedévente és évente kell rendelkezésre bocsátani. Az éves nemzetközi befektetési pozíciókra vonatkozó adatoknak földrajzi bontást is tartalmazniuk kell a II. melléklet 9. táblázatában meghatározott ügyfelek vonatkozásában.

(5)   Az euro mint befektetési valuta nemzetközi szerepének elemzéséhez a pénznemenként lebontott, szükséges adatokat a II. melléklet 6. táblázatában meghatározott módon, félévente kell rendelkezésre bocsátani.

(6)   2008 márciusától, a 2008. januári tranzakcióknak és a 2007. év végi pozícióknak megfelelő adatokkal kezdve, a portfólióbefektetések adatgyűjtési rendszereinek meg kell felelniük a VI. mellékletben meghatározott modellek egyikének.

3. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1)   Az euroövezet havi fizetési mérlegének összeállításához szükséges adatokat a tárgyhónap végét követő 30. munkanap végéig kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(2)   Az euroövezet negyedéves fizetési mérlegének összeállításához szükséges adatokat a tárgynegyedév végétől számított három hónapon belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(3)   Az eurorendszer nemzetközi tartalékai jelentésének összeállításához szükséges adatokat a tárgyhónap végétől számított három héten belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(4)   2005. január 1-jétől kezdve az euroövezet negyedéves nemzetközi befektetési pozícióinak összeállításához szükséges adatokat a tárgynegyedév végétől számított három hónapon belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(5)   Az euroövezet nemzetközi befektetési pozícióinak összeállításához szükséges éves adatokat a tárgyév végétől számított kilenc hónapon belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(6)   A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat és pozíciókat a kibocsátás pénzneme és a kibocsátó szektora szerinti bontásban a tárgyidőszak végétől számított hat hónapon belül kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(7)   Az euroövezet fizetési mérlegére és nemzetközi befektetési pozíciójára vonatkozó módosításokat a IV. mellékletben meghatározott ütemezés szerint kell az EKB rendelkezésére bocsátani.

(8)   Ezen adatok nemzeti szintű gyűjtését úgy kell megszervezni, hogy e határidőket be lehessen tartani.

4. cikk

Együttműködés az NKB-któl eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal

(1)   Amennyiben a 2. cikkben ismertetett valamennyi adat vagy azok egy része az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságoktól származik, az NKB-k kidolgozzák az e hatóságokkal való együttműködés megfelelő módozatait annak érdekében, hogy biztosítsák az adatok továbbításának egy állandó keretét, amely különösen az adatminőség tekintetében eleget tesz az EKB szabványainak, illetve az ezen iránymutatásban meghatározott bármely más követelményének, kivéve ha ugyanezt az eredményt a nemzeti jogszabályok már elérték.

(2)   A pénzügyi mérleg, a kapcsolódó jövedelmek és nemzetközi befektetési pozíció esetében az NKB-k felelnek e területeken a fogalmak és a módszertan, valamint az adatgyűjtés, -összeállítás, -elemzés és -továbbítás fenntartásának és fejlesztésének biztosításáért.

(3)   Amennyiben a bizalmasként megjelölt statisztikai adatok forrásai az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságok, az ilyen adatokat az EKB kizárólag a KBER vonatkozású statisztikai feladatainak ellátásában használja fel, kivéve ha az adatot rendelkezésre bocsátó adatszolgáltató vagy az egyéb jogi vagy természetes személy, létesítmény vagy fiók – amennyiben azonosítható – kifejezetten hozzájárult az adatok más célokra való felhasználásához.

5. cikk

Adattovábbítási szabvány

Az előírt statisztikai adatokat olyan formában kell az EKB rendelkezésére bocsátani, amely megfelel a IV. mellékletben megállapított követelményeknek.

6. cikk

A statisztikai adatok minősége

(1)   Az EKB V. mellékletben megállapított ellenőrzési feladatainak sérelme nélkül, az NKB-k adott esetben az NKB-któl eltérő hatáskörrel rendelkező hatóságokkal a 4. cikkben említett módon együttműködve biztosítják az EKB rendelkezésére bocsátott statisztikai adatok minőségének ellenőrzését és értékelését. Az EKB hasonlóképpen értékeli az euroövezet fizetési mérlegére, a nemzetközi befektetési pozíció statisztikájára és a nemzetközi tartalékokra vonatkozó adatokat. Az értékelést időszerűen kell elvégezni. Az EKB Igazgatósága évente beszámol a Kormányzótanácsnak az adatok minőségéről.

(2)   A portfólióbefektetések tranzakcióira és pozícióira, illetve a kapcsolódó bevételekre vonatkozó adatok minőségértékelésének feltétele a CSDB értékpapír-információinak megfelelő lefedettsége. Az EKB a CSDB üzemeltetőjeként ellenőrizni fogja, hogy 2006 júniusától kezdődően az értékpapír-információk lefedettsége megfelelő-e ahhoz, hogy az NKB-k, illetve adott esetben a hatáskörrel rendelkező egyéb hatóságok teljes mértékben képesek legyenek megfelelni az ezen iránymutatás által előírt minőségi szabványoknak.

(3)   A portfólióbefektetésekhez kapcsolódó, euroövezeti értékpapírban fennálló követelésekkel kapcsolatos tranzakciókra és pozíciókra vonatkozó, az euroövezetben rezidens kibocsátó szektora szerint lebontott adatai szolgáltatásakor becslést lehet alkalmazni mindaddig, amíg a portfólióbefektetések értékpapírokra lebontott adatgyűjtési rendszerei kötelezővé nem válnak.

(4)   A portfólióbefektetési adatokkal kapcsolatban a kibocsátás pénzneméről történő adatszolgáltatás esetén becslést lehet alkalmazni mindaddig, amíg a portfólióbefektetések értékpapírokra lebontott adatgyűjtési rendszerei kötelezővé nem válnak.

(5)   A statisztikai adatok minőségének EKB általi ellenőrzése magában foglalhatja az ezen adatokon végzett módosítások alapos vizsgálatát is: először a statisztikai adatok legutóbbi értékelésének belefoglalására, javítva ezzel a minőséget; másodszor a megfelelő fizetésimérleg-tételek közötti lehetőség szerinti következetesség biztosítására, a különböző gyakoriságok mindegyike vonatkozásában.

7. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Figyelembe véve a statisztikai bizottság véleményét, az EKB Igazgatóságának joga lesz ezen iránymutatás mellékleteiben technikai módosítások végzésére, feltéve hogy az ilyen módosítások nem változtatatják meg a mögöttes koncepciót, és nem érintik a tagállamok adatszolgáltatóinak jelentési terhét.

8. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az EKB/2003/7 iránymutatás hatályát veszti.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez az iránymutatás 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

10. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-i a címzettjei.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2004. július 16-án.

Az EKB Kormányzótanácsa nevében

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 292., 2004.11.30.

(3)  HL L 131., 2003.5.28., 20.o.

I. MELLÉKLET

Az Európai Központi Bank statisztikai követelményei

1.   Fizetésimérleg-statisztika

Az Európai Központi Bank (EKB) kétféle időszakra vonatkozóan ír elő fizetésimérleg-statisztikát: havonta és negyedévente, az ennek megfelelő naptári bázisidőszakokra vonatkozóan. Az éves adatok összeállítására az adott évre a tagállamok által jelentett negyedéves adatok alapján történik. Lehetőség szerint a fizetésimérleg-statisztikáknak konzisztenseknek kell lenniük a monetáris politika folytatására előírt egyéb statisztikákkal.

1.1.   Havi fizetésimérleg-statisztika

Célkitűzés

Az euroövezet havi fizetésimérleg-statisztikájának célja a monetáris feltételeket és devizapiacokat befolyásoló fő tételek bemutatása (lásd II. melléklet, 1. táblázat)

Követelmények

Alapvető elvárás, hogy az adatok megfelelően felhasználhatók legyenek az euroövezet fizetési mérlegének számításához.

Tekintettel a havi fizetésimérleg-adatok benyújtására kitűzött rövid határidőre, azok nagymértékben összesített természetére és a monetáris politikai célokra, valamint azok devizaműveletekben való felhasználására, az EKB – amennyiben ez elkerülhetetlen –, a nemzetközi szabványoktól némi eltérést enged (lásd ezen iránymutatás 2. cikkének (3) bekezdését). Az eredményszemléletű elszámolás nem elvárás. Az EKB-val való megállapodás alapján a nemzeti központi bankok (NKB-k) pénzforgalmi alapon szolgáltathatnak adatokat a folyó- és a pénzügyi mérlegről. Amennyiben az a határidő betartásához szükséges, az EKB becsült vagy előzetes adatokat is elfogad.

A követelmény minden átfogó tranzakció-kategória esetében a követelések és kötelezettségek (vagy a folyó fizetésimérleg-tételek esetében bevételek és kiadások) jelentése. Ez általában a külső tranzakciók tekintetében azt kívánja meg az NKB-któl, hogy megkülönböztessék az euroövezet más tagállamainak rezidenseivel folytatott és az euroövezeten kívüli tranzakciókat. Az NKB-knak ezt következetesen kell végezniük.

Az euroövezet tagságában változás bekövetkezésekor az NKB-k kötelesek változtatást végrehajtani az euroövezet országösszetételének meghatározásában attól a naptól kezdve, amikor a tagságban történő változás hatályba lép. Az euroövezet korábbi összetétele szerinti és az új részt vevő tagállamok NKB-jától bekérik a kibővített euroövezetre vonatkozó korábbi adatok legjobb becslését.

A portfólióbefektetés terén az euroövezetre vonatkozó adatok értelmes havi összesíthetőségének lehetővé tétele érdekében meg kell különböztetni az euroövezet rezidensei által kibocsátott értékpapírokkal és az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott tranzakciókat. Az euroövezet portfólióbefektetések követeléseit érintő nettó tranzakciók statisztikáját az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott lejelentett nettó tranzakciók összesítésével kell összeállítani.

Az euroövezet portfólióbefektetések kötelezettségeit érintő nettó tranzakciók statisztikáját az összesített nemzeti kötelezettségeket érintő nettó tranzakciók és az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírokkal végzett nettó tranzakciók összesítése útján áll össze.

Hasonló jelentési kötelezettség és az összesített adatok összeállításának hasonló módszere vonatkozik a portfólióbefektetésekhez kapcsolódó jövedelmekre.

A fizetési mérleg monetáris bemutatásának összeállítása céljából az NKB-k kötelesek az adatokat intézményi szektoronkénti bontásban benyújtani. A havi fizetési mérlegnél a szektoronkénti bontás a következő:

—

közvetlen befektetés vonatkozásában: i. MPI-k (a központi bankok kivételével); és ii. Egyéb szektorok,

—

portfólióbefektetési eszközök vonatkozásában: i. monetáris hatóságok; ii. MPI-k (a központi bankok kivételével); és iii. nem MPI-k,

—

egyéb befektetések vonatkozásában: i. monetáris hatóságok; ii. MPI-k (központi bankok kivételével); iii. államháztartás; és iv. egyéb szektorok.

A fizetési mérleg szektoronkénti bontásának összeállítása céljából az NKB-k az ezen iránymutatás II. mellékletének 13. táblázatában meghatározott időponttól kezdve kötelesek adatot szolgáltatni az euroövezet rezidensei által kibocsátott portfólióbefektetési értékpapírokkal folytatott nettó tranzakciókról, a kibocsátó intézményi hovatartozása szerinti szektoronkénti bontásban. Ezenkívül a portfólióbefektetések kötelezettségei tartalmazni fogják a belföldi kibocsátó intézményi szektoronkénti bontását.

Az euroövezet portfólióbefektetések kötelezettségeivel folytatott nettó tranzakciók statisztikája ezután szektoronkénti bontásban a megfelelő szektorok nettó összes nemzeti kötelezettségének és az annak megfelelő, az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírokkal folytatott nettó tranzakciók összesítése révén áll össze.

2008 márciusától kezdve a 2008 januárjához kapcsolódó ügyletek vonatkozásában az NKB-k (és adott esetben az egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságok) a VI. melléklet táblázatában előírt modellek egyikének megfelelően gyűjtik a portfólióbefektetési adatokat.

1.2.   Negyedéves fizetésimérleg-statisztika

Célkitűzés

Az euroövezet negyedéves fizetésimérleg-statisztikájának célja részletesebb adatok szolgáltatása, a külső tranzakciók további elemzésének lehetővé tételére. E statisztikák észrevehetően hozzájárulnak az euroövezet előkészítés alatt álló ágazati és pénzügyi számláinak összeállításához és az EU/euroövezet fizetési mérlegének együttes közzétételéhez, az Európai Közösségek Bizottságával (Eurostat) együttműködve.

Követelmények

A negyedéves fizetésimérleg-statisztika a lehető legnagyobb mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak (lásd ezen iránymutatás 2. cikkének (3) bekezdését). A negyedéves fizetésimérleg-statisztika előírt bontását a II. melléklet 2. táblázata tartalmazza. A tőke- és pénzügyi mérlegben használt harmonizált fogalmakat és meghatározásokat a VII. melléklet tartalmazza.

A negyedéves folyó fizetési mérleg bontása hasonló a havi adatokra előírt bontáshoz. A jövedelem vonatkozásában azonban negyedéves alapon részletesebb bontásra van szükség.

A pénzügyi mérlegben az EKB az „egyéb befektetések” tétel vonatkozásában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fizetési mérleg kézikönyve ötödik kiadásában (a továbbiakban: BPM5) megfogalmazott követelményeket alkalmazza. A bontás bemutatása is más (azaz a szektor élvez elsőbbséget). Ez a szektoronkénti bontás azonban összeegyeztethető a BPM5 bontásával, abban ugyanis az eszközöknek van elsőbbségük. A BPM5 bemutatásával egyezően a készpénzt és a betéteket megkülönböztetik a hitelektől és egyéb befektetésektől.

Az NKB-k a negyedéves fizetésimérleg-statisztikáikban kötelesek megkülönbözetni a részt vevő tagállamokkal folytatott tranzakciókat és az összes többi külső tranzakciót. A havi adatokhoz hasonlóan, az euroövezet rezidensei által és az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott tranzakciók megkülönböztetése a portfólióbefektetések negyedéves adataihoz szükséges. Az euroövezet portfólióbefektetések követeléseit érintő nettó tranzakcióinak statisztikáját a jelentett euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott nettó tranzakciók összesítése útján kell összeállítani. Az euroövezet portfólióbefektetések kötelezettségeit érintő nettó tranzakciók statisztikája az összesített nemzeti kötelezettségeket érintő nettó tranzakciók és az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírokkal végzett nettó tranzakciók összesítéséből áll össze.

Hasonló jelentési kötelezettség és az összesített adatok összeállításának hasonló módszere vonatkozik a portfólióbefektetésekhez kapcsolódó jövedelmekre.

A közvetlen befektetések vonatkozásában az NKB-k kötelesek negyedévente „MPI (kivéve központi bankok)/nem MPI” szektoronkénti bontást benyújtani. A „portfólióbefektetési követelések” és „egyéb befektetések” vonatkozásában a jelentések intézményi szektoronkénti bontása követi az IMF összeállítások szabványos összetevőit, amelyek i. monetáris hatóságok; ii. MPI-k (kivéve központi bankok); iii. államháztartás; és iv. egyéb szektorok.

Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó kötelezettségeit érintő nettó tranzakciókról az euroövezetben rezidens kibocsátók szektora szerinti statisztika összeállításához a negyedéves adatokra vonatkozó követelmények hasonlóak, mint a havi fizetési mérlegre meghatározott követelmények.

Az euroövezet fizetési mérlegéhez negyedévente van szükség a felhalmozott befektetési jövedelemre vonatkozó adatokra. A BMP5, összhangban a Nemzeti Számlák Rendszerével, a kamatok eredményelszámolású kimutatását javasolja. Ez a követelmény a folyó fizetési mérleget (befektetések jövedelme) és pénzügyi mérleget egyaránt érinti.

2.   A nemzetközi tartalékra vonatkozó jelentés

Célkitűzés

A nemzetközi tartalékokra vonatkozó jelentés havi kimutatást nyújt az NKB-k és az EKB tartalékeszközeiről, egyéb devizaeszközeiről és tartalékkal kapcsolatos kötelezettségeiről a közös IMF/Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) „Nemzetközi tartalékok és devizalikviditás” sablon szerint. Ezek az információk kiegészítik a tartalékeszközökre az euroövezet fizetési mérlegre és nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó statisztikáiban található adatokat.

Követelmények

Az euroövezet tartalékeszközei az EKB (összevont tartalékok) és NKB-k (nem összevont tartalékok) euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni magas likviditású, piacképes és hitelképes, devizában (azaz az eurótól különböző pénznemben) felmerülő követelései, az arany, az IMF-beli tartalékpozíciók és az SDR követelések. Pozíciókat tartalmazhatnak a pénzügyi derivatívákkal kapcsolatban is. A tartalékeszközök összeállítása bruttó alapon történik, a tartalékkal kapcsolatos kötelezettségekkel történő nettósítás nélkül. Az NKB-k által benyújtandó adatok bontását a II. melléklet 3. táblázatának I.A szakasza tartalmazza.

A nemzetközi tartalékok jelentésének (II. melléklet, 3. táblázat, I.B szakasz) „egyéb devizaeszközök” tétele tartalmazza az eurorendszer olyan devizaeszközeit, amelyek nem felelnek meg e meghatározásnak, nevezetesen i. az euroövezet rezidenseivel szembeni követeléseket; és ii. az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben fennálló olyan követeléseket, amelyek nem felelnek meg a likviditási, piacképességi és hitelképességi elvárásoknak.

A nem rezidensekkel szemben euróban felmerülő követelések és a részt vevő tagállamok kormányai tulajdonában lévő devizamérleg nem minősül tartalékeszköznek; ezen összegeket az „egyéb befektetések” között kell kimutatni, amennyiben azok euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések.

Ezenkívül az úgynevezett „tartalékkal kapcsolatos kötelezettségekre” vonatkozó adatokat, amely az eurorendszer tartalékeszközeihez és egyéb devizaeszközeihez kapcsolódó, az eurorendszerből történő előre látható biztos és feltételes rövid lejáratú nettó kifizetést jelöli, a II. melléklet 3. táblázatának II–IV. szakaszában kell jelenteni.

3.   Nemzetközi befektetési pozíciókra vonatkozó statisztika

Célkitűzés

A nemzetközi befektetési pozíció az euroövezet egészének külső eszközeinek és forrásainak jelentése, a monetáris politika és devizapiac elemzéséhez. Hozzájárul különösen a tagállamok külső sebezhetőségének értékeléséhez és a külföldi likvid eszközpozíciók alakulásának a pénztartó szektor általi figyelemmel kíséréséhez. E statisztikai információk kulcsfontosságúak a külföld számlák összeállításakor az euroövezet negyedéves pénzügyi számláiban, valamint segítséget nyújthatnak a fizetési mérleg tranzakcióinak összeállításában is.

Követelmények

Az EKB negyedévente és évente kéri be a tárgyidőszak végi pozíciók vonatkozásában a nemzetközi befektetési pozíciókat.

A nemzetközi befektetési pozíció adatai lehetőség szerint megfelelnek a nemzetközi előírásoknak (lásd ezen iránymutatás 2. cikkének (3) bekezdését). Az EKB az euroövezet egészére állítja össze a nemzetközi befektetési pozíciót. Az euroövezet nemzetközi befektetési pozíciójának bontását a II. melléklet 4. táblázata mutatja be.

A nemzetközi befektetési pozíció a bázisidőszak végén fennálló pénzügyi pozíciót mutatja, időszak végi áron értékelve. A pozíciók értékének változása a következő tényezőkből eredhet. Először, az értékben a bázisidőszak során történt változások egy része azon pénzügyi tranzakciók miatt következik be, amelyek a fizetési mérlegben mentek végbe és ott kerültek rögzítésre. Másodszor, a pozíciók adott időszak eleji és végi változásainak egy részét a bemutatott pénzügyi eszközök és források árainak változása okozza. Harmadszor, amennyiben a pozíciók a nemzetközi befektetési pozícióhoz használt elszámolási egységtől eltérő pénznemben merülnek fel, az egyéb pénznemekhez viszonyított árfolyamok változásai szintén hatással vannak az értékre. Végül bármely más olyan változás, amely nem a fenti tényezőknek tudható be, „egyéb kiigazítás” miatti változásnak minősül.

Az euroövezet pénzügyi tranzakcióinak és pozícióinak megfelelő egyeztetése megkívánja, hogy megkülönböztetésre kerüljön az értékben az ár- vagy árfolyamváltozás, illetve egyéb kiigazítások miatt bekövetkezett változások.

A nemzetközi befektetési pozíció körének a lehető legközelebbinek kell lenni a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókhoz. A felhasznált fogalmak, meghatározások és bontások összhangban vannak a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókhoz használtakkal. Lehetőség szerint a nemzetközi befektetési pozíciónak konzisztensnek kell lenni a többi statisztikával, úgymint monetáris- és banki statisztikákkal, valamint a pénzügyi és a nemzeti számlákkal.

A havi és a negyedéves fizetési mérleg esetében az NKB-k a nemzetközi befektetési pozíció statisztikáikban kötelesek megkülönbözetni a részt vevő tagállamokkal szembeni eszközeiket és az összes többi külső pozíciót. A portfólióbefektetések esetében meg kell különbözetni az euroövezet rezidensei és az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapír-befektetéseket. Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó nettó követeléseit bemutató statisztikát az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokban fennálló nettó követelések összesítése útján kell összeállítani. Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó nettó kötelezettségeket bemutató statisztikát az összes nettó nemzeti kötelezettségnek és az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírok nettó pozíciójának összesítésével állítják össze.

Az NKB-k a negyedéves és az éves pozíciókat a „közvetlen befektetés”, „portfólióbefektetésekhez kapcsolódó követelések” és „egyéb befektetések” vonatkozásában ugyanolyan szektoronkénti bontásban kötelesek megadni, mint a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciók vonatkozásában.

Ahhoz, hogy az EKB összeállíthassa az euroövezet portfólióbefektetési nettó kötelezettségeinek szektoronkénti bontását, az NKB-kra a nemzetközi befektetési pozíció adatok tekintetében rótt kötelezettségek ugyanazok, mint a fizetésimérleg-tranzakciók tekintetében, ezen iránymutatás 2. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel.

A nemzetközi befektetési pozíción belül a portfólióbefektetések követeléseinek és kötelezettségeinek összeállítása kizárólag állományi adatokból történik.

2008 márciusának végétől kezdve az NKB-k (és adott esetben a hatáskörrel rendelkező egyéb hatóságok) legalább a negyedéves portfólióbefektetések követeléseit és kötelezettségeit gyűjtik értékpapíronként, a VI. mellékletben szereplő táblázatban előírt modellek egyikének megfelelően.

II. MELLÉKLET

ELŐÍRT BONTÁSOK

1. TÁBLÁZAT

Havi nemzeti hozzájárulás az euróövezet fizetési mérlegéhez (1)

 

Követel

Tartozik

Nettó
I.   

Folyó mérleg

Áruk

külső

külső

külső

Szolgáltatások

külső

külső

külső

Jövedelem

 

 

 

Munkavállalók díjazása

külső

külső

külső

Befektetési jövedelem

 

 

 

—

közvetlen befektetés

külső

külső

külső

—

portfólióbefektetés

külső

 

nemzeti

—

egyéb befektetés

külső

külső

külső

Folyó transzferek

külső

külső

külső

II.

 Tőkemérleg

külső

külső

külső

 

Nettó eszközök

Nettó források

Nettó
III.   

Pénzügyi mérleg

Közvetlen befektetés

 

 

külső

Külföldön

 

 

külső

—

Részesedések

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

—

Visszaforgatott nyereség

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

—

Egyéb tőke

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

Az adatszolgáltató gazdaságban

 

 

külső

—

Részesedések

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

—

Visszaforgatott nyereség

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

—

Egyéb tőke

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

Portfólióbefektetés (2)

külső/belső

nemzeti

 

Részesedések

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

—

 

ii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iii.

Nem MPI-k

külső/belső

nemzeti

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

 

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

—

 

ii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iii.

Nem MPI-k

külső/belső

nemzeti

 

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

—

 

ii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iii.

Nem MPI-k

külső/belső

nemzeti

 

Pénzügyi derivatívák

 

 

nemzeti

Egyéb befektetés

külső

külső

külső

Monetáris hatóságok

külső

külső

 

Államháztartás

külső

külső

 

amiből:

 

 

 

Készpénz és betétek

külső

 

 

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

külső

 

—

Hosszú lejáratú

külső

külső

 

—

Rövid lejáratú

külső

külső

 

Egyéb szektorok

külső

külső

 

amiből:

 

 

 

Készpénz és betétek

külső

 

 

Tartalékeszközök

külső

 

 

2. TÁBLÁZAT

Negyedéves nemzeti hozzájárulás az euróövezet fizetési mérlegéhez (3)

 

Követel

Tartozik

Nettó
I.   

Folyó mérleg

Áruk

külső

külső

külső

Szolgáltatások

külső

külső

külső

Jövedelem

 

 

 

Munkavállalók díjazása

külső

külső

külső

Befektetési jövedelem

 

 

 

—

Közvetlen befektetés

külső

külső

külső

—

Tőkejövedelem

külső

külső

külső

—

Hiteljövedelem (kamat)

külső

külső

külső

—

Portfólióbefektetés

külső

 

nemzeti

—

Tőkejövedelem (osztalék)

külső

 

nemzeti

—

Hiteljövedelem (kamat)

külső

 

nemzeti

—

Kötvények és váltók

külső

 

nemzeti

—

Pénzpiaci eszközök

külső

 

nemzeti

—

Egyéb befektetés

külső

külső

külső

Folyó transzferek

külső

külső

külső

II.

 Tőkemérleg

külső

külső

külső

 

Nettó eszközök

Nettó források

Nettó
III.   

Pénzügyi mérleg

Közvetlen befektetés

 

 

külső

Külföldön

 

 

külső

—

Részesedések

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

—

Visszaforgatott nyereség

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

—

Egyéb tőke

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

Az adatszolgáltató gazdaságban

 

 

külső

—

Részesedések

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

—

Visszaforgatott nyereség

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

—

Egyéb tőke

 

 

külső

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

külső

ii.

Egyéb szektorok

 

 

külső

Portfólióbefektetés (4)

külső/belső

nemzeti

 

Részesedések

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

—

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

—

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

 

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

nemzeti

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

nemzeti

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

Pénzügyi derivatívák

 

 

nemzeti

i.

Monetáris hatóságok

 

 

nemzeti

ii.

Államháztartás

 

 

nemzeti

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

 

nemzeti

iv.

Egyéb szektorok

 

 

nemzeti

Egyéb befektetés

külső

külső

külső

i.

Monetáris hatóságok

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

ii.

Államháztartás

külső

külső

 

—

Kereskedelmi hitelek

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Hitelek

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

iv.

Egyéb szektorok

külső

külső

 

—

Kereskedelmi hitelek

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Hitelek

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

Tartalékeszközök

külső

 

 

Monetáris arany

külső

 

 

SDR-ek

külső

 

 

Tartalékpozíció a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF)

külső

 

 

Deviza

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

Monetáris hatóságoknál

külső

 

 

—

MPI-knél (kivéve központi bankok)

külső

 

 

—

Értékpapírok

külső

 

 

—

Részvények

külső

 

 

—

Kötvények és váltók

külső

 

 

—

Pénzpiaci eszközök

külső

 

 

—

Pénzügyi derivatívák

külső

 

 

Egyéb követelések

külső

 

 

3. TÁBLÁZAT

Az eurórendszer havi nemzetközi tartalékai; az euróövezet tartalékkal kapcsolatos kötelezettségei

I.   Hivatalos tartalékeszközök és egyéb devizaeszközök (hozzávetőleges piaci érték)

A.

Hivatalos tartalékeszközök

(1)

Devizatartalékok (konvertibilis devizában)

a)

Értékpapírok, amelyek

—

kibocsátója székhelye az euróövezetben található

b)

Összes készpénz és betét

i.

más NKB-knál, a Nemzetközi Fizetések Bankjánál (BIS) és az IMF-nél

ii.

az euróövezetben székhellyel rendelkező bankok euróövezeten kívül létesített fióktelepeinél

iii.

az euróövezeten kívül székhellyel rendelkező bankok euróövezeten kívül létesített fióktelepeinél

(2)

IMF tartalékpozíció

(3)

SDR-ek

(4)

arany (ideértve az aranybetéteket és arany swapügyleteket)

(5)

egyéb tartalékeszközök

a)

pénzügyi derivatívák

b)

banknak nem minősülő nem rezidenseknek nyújtott hitelek

c)

egyéb

B.

Egyéb devizaeszközök

a)

a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó értékpapírok

b)

a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó betétek

c)

a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó hitelek

d)

a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó pénzügyi derivatívák

e)

a hivatalos tartalékeszközökbe nem tartozó arany

f)

egyéb

II.   Előre látható, biztos rövid lejáratú nettó kifizetés a devizaeszközökből (névérték)

 

Lejárat szerinti bontás

bontás (hátralévő futamidő, ha alkalmazható)

 

Összesen

1 hónapon belül

1 hónapon túl és 3 hónapon belül

3 hónapon túl és 1 éven belül
1.   

Devizahitelek, értékpapírok és betétek

—

kiáramlás (–)

Tőke

Kamat

—

beáramlás (+)

Tőke

Kamat

 

 

 

 
2.   

Összesített rövid és hosszú pozíciók a deviza határidős és tőzsdei határidős ügyletekben a nemzeti valuta ellenében (ideértve a deviza swapügyletek határidős oldalát)

a)

Rövid pozíciók (–)

 

 

 

 

b)

Hosszú pozíciók (+)

 

 

 

 
3.   

Egyéb (részletezze)

—

repóügyletekhez kapcsolódó kiáramlás (–)

 

 

 

 

—

fordított repóhoz kapcsolódó beáramlás (+)

 

 

 

 

—

kereskedelmi hitelek (–)

 

 

 

 

—

kereskedelmi hitelek (+)

 

 

 

 

—

egyéb tartozások (–)

 

 

 

 

—

egyéb követelések (+)

 

 

 

 

III.   Feltételes rövid lejáratú nettó kifizetés a devizaeszközökből (névérték)

 

Lejárat szerinti bontás

(hátralévő futamidő, ha alkalmazható)

 

Összesen

1 hónapon belül

1 hónapon túl és 3 hónapon belül

3 hónapon túl és 1 éven belül
1.   

Feltételes kötelezettségek devizában

a)

Fedezetgaranciák 1 éven belül esedékes hitelekre

 

 

 

 

b)

Egyéb függő kötelezettségek

 

 

 

 

2.

 Deviza-értékpapírok beágyazott opciókkal (eladási opció)

 

 

 

 
3.1.   

Lehívatlan, feltétel nélküli hitelkeretek, amelyeket a következő szervezetek nyújtottak:

a)

egyéb nemzeti monetáris hatóságok, BIS, IMF és egyéb nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

—

egyéb nemzeti monetáris hatóságok (+)

 

 

 

 

—

BIS (+)

 

 

 

 

—

IMF (+)

 

 

 

 

b)

az adatszolgáltató országban székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (+)

 

 

 

 

c)

az adatszolgáltató országon kívül székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (+)

 

 

 

 
3.2.   

Lehívatlan, feltétel nélküli hitelkeretek, amelyeket a következő szervezeteknek nyújtottak:

a)

egyéb nemzeti monetáris hatóságok, BIS, IMF és egyéb nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

—

egyéb nemzeti monetáris hatóságok (–)

 

 

 

 

—

BIS (–)

 

 

 

 

—

IMF (–)

 

 

 

 

b)

az adatszolgáltató országban székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (–)

 

 

 

 

c)

az adatszolgáltató országon kívül székhellyel rendelkező bankok és más pénzintézetek (–)

 

 

 

 
4.   

Összesített rövid és hosszú deviza opció pozíciók a nemzeti valuta ellenében

a)

Rövid pozíciók

 

 

 

 

i.

Vásárolt eladási opciók

 

 

 

 

ii.

Eladott vételi opciók

 

 

 

 

b)

Hosszú pozíciók

 

 

 

 

i.

vásárolt vételi opciók

 

 

 

 

ii.

eladott eladási opciók

 

 

 

 

PRO MEMORIA: Értékkel bíró opciók:

(1)

Aktuális árfolyamon

 

 

 

 

a)

Rövid pozíció

 

 

 

 

b)

Hosszú pozíció

 

 

 

 

(2)

+ 5 % (5 %-os értékcsökkenés)

 

 

 

 

a)

Rövid pozíció

 

 

 

 

b)

Hosszú pozíció

 

 

 

 

(3)

– 5 % (5 %-os értékcsökkenés)

 

 

 

 

a)

Rövid pozíció

 

 

 

 

b)

Hosszú pozíció

 

 

 

 

(4)

+ 10 % (10 %-os értékcsökkenés)

 

 

 

 

a)

Rövid pozíció

 

 

 

 

b)

Hosszú pozíció

 

 

 

 

(5)

– 10 % (10 %-os értékcsökkenés)

 

 

 

 

a)

Rövid pozíció

 

 

 

 

b)

Hosszú pozíció

 

 

 

 

(6)

Egyéb (részletezze)

 

 

 

 

a)

Rövid pozíció

 

 

 

 

b)

Hosszú pozíció

 

 

 

 

IV.   Tájékoztató adatok

(1)

Rendszeresen és határidőben jelentendők:

(a)

devizaárfolyamokhoz indexált rövid lejáratú nemzetivaluta-hitelek;

(b)

devizában felmerülő, más módon (pl. nemzeti valutában) elszámolt pénzügyi eszközök

—

nem szállítható határidős ügyletek

i.

rövid pozíciók;

ii.

hosszú pozíciók,

—

egyéb eszközök;

(c)

zálogjoggal terhelt eszközök

—

tartalékeszközök között,

—

egyéb devizaeszközök között;

(d)

kölcsönügyletben vagy repóban érintett értékpapírok

—

kölcsönadott vagy repóban eladott és az I. szakasz tartalmazza,

—

kölcsönadott vagy repóban eladott, de az I. szakasz nem tartalmazza,

—

kölcsönvett vagy megvásárolt és az I. szakasz tartalmazza,

—

kölcsönvett vagy megvásárolt, de az I. szakasz nem tartalmazza;

(e)

származtatott pénzügyi eszközök (nettó, piaci árhoz viszonyított)

—

határidős ügyletek,

—

tőzsdei határidős ügyletek,

—

swapügyletek,

—

opciók,

—

egyéb;

(f)

a lejáratig egy évnél hosszabb futamidejű derivatívák (határidős, tőzsdei határidős vagy opciós szerződések), amelyekre pótlólagos fedezet hívható le

—

összesített deviza határidős és tőzsdei határidős ügyletek rövid és hosszú pozíciói a nemzeti valuta ellenében (ideértve a deviza swapügyletek határidős lábát is)

(i)

rövid pozíciók;

(ii)

hosszú pozíciók,

—

összesített deviza opció rövid és hosszú pozíciói a nemzeti valuta ellenében

i.

rövid pozíciók

—

vásárolt eladási opciók,

—

eladott vételi opciók;

ii.

hosszú pozíciók

—

vásárolt vételi opciók,

—

eladott eladási opciók.

(2)

Ritkábban közzéteendők (pl. évente egyszer):

a)

a tartalékok pénznem szerinti összetétele (valutacsoportonként)

—

az SDR-kosár valuták,

—

az SDR-kosárba nem tartozó valuták.

4. TÁBLÁZAT

Negyedéves nemzeti hozzájárulás az euróövezet nemzetközi befektetési pozícióihoz (5)

 

Követelések

Kötelezettségek

Nettó

I.

 Közvetlen befektetés

 

 

külső

Külföldön

külső

 

 

—

Részesedések és visszaforgatott nyereség

külső

 

 

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

 

 

ii.

Egyéb szektorok

külső

 

 

—

Egyéb tőke

külső

 

 

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

 

 

ii.

Egyéb szektorok

külső

 

 

Az adatszolgáltató gazdaságban

 

külső

 

—

Részesedések és visszaforgatott nyereség

 

külső

 

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

külső

 

ii.

Egyéb szektorok

 

külső

 

—

Egyéb tőke

 

külső

 

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

külső

 

ii.

Egyéb szektorok

 

külső

 
II.   

Portfólióbefektetés (6)

Részesedések

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

—

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

—

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

 

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

nemzeti

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

nemzeti

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

III.

 Pénzügyi derivatívák

külső

külső

külső

i.

Monetáris hatóságok

külső

külső

külső

ii.

Államháztartás

külső

külső

külső

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

külső

külső

iv.

Egyéb szektorok

külső

külső

külső

IV.

 Egyéb befektetés

külső

külső

külső

i.

Monetáris hatóságok

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

ii.

Államháztartás

külső

külső

 

—

Kereskedelmi hitelek

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Hitelek

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

iv.

Egyéb szektorok

külső

külső

 

—

Kereskedelmi hitelek

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Hitelek

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

V.

 Tartalékeszközök

külső

 

 

Monetáris arany

külső

 

 

SDR-ek

külső

 

 

Tartalékpozíció az IMF-nél

külső

 

 

Deviza

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

monetáris hatóságoknál

külső

 

 

—

MPI-knél (kivéve központi bankok)

külső

 

 

—

Értékpapírok

külső

 

 

—

Részvények

külső

 

 

—

Kötvények és váltók

külső

 

 

—

Pénzpiaci eszközök

külső

 

 

—

Pénzügyi derivatívák

külső

 

 

Egyéb követelések

külső

 

 

5. TÁBLÁZAT

Éves nemzeti hozzájárulás az euróövezet nemzetközi befektetési pozícióihoz (7)

 

Követelések

Kötelezettségek

Nettó

I.

 Közvetlen befektetés

 

 

külső

Külföldön

külső

 

 

—

Részesedések és visszaforgatott nyereség

külső

 

 

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

 

 

ii.

Egyéb szektorok

külső

 

 

amiből:

 

 

 

Részesedések külföldi, tőzsdén jegyzett vállalatokban (piaci érték)

külső

 

 

Részesedések külföldi, tőzsdén nem jegyzett vállalatokban (könyv szerinti érték)

külső

 

 

Tájékoztató adat:

 

 

 

Részesedések külföldi, tőzsdén jegyzett vállalatokban (könyv szerinti érték)

külső

 

 

—

Egyéb tőke

külső

 

 

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

 

 

ii.

Egyéb szektorok

külső

 

 

Az adatszolgáltató gazdaságban

 

külső

 

—

Részesedések és visszaforgatott nyereség

 

külső

 

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

külső

 

ii.

Egyéb szektorok

 

külső

 

amiből:

 

 

 

Részesedések az euróövezeten belüli, tőzsdén jegyzett vállalatokban (piaci érték)

 

külső

 

Részesedések az euróövezeten belüli, tőzsdén nem jegyzett vállalatokban (könyv szerinti érték)

 

külső

 

Tájékoztató adat:

 

 

 

Részesedések euróövezeten belüli, tőzsdén jegyzett vállalatokban (könyv szerinti érték)

 

külső

 

—

Egyéb tőke

 

külső

 

i.

MPI-k (kivéve központi bankok)

 

külső

 

ii.

Egyéb szektorok

 

külső

 
II.   

Portfólióbefektetés (8)

Részesedések

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

—

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

—

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

 

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

nemzeti

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

 

i.

Monetáris hatóságok

külső/belső

nemzeti

 

ii.

Államháztartás

külső/belső

nemzeti

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső/belső

nemzeti

 

iv.

Egyéb szektorok

külső/belső

nemzeti

 

III.

 Pénzügyi derivatívák

külső

külső

külső

i.

Monetáris hatóságok

külső

külső

külső

ii.

Államháztartás

külső

külső

külső

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

külső

külső

iv.

Egyéb szektorok

külső

külső

külső

IV.

 Egyéb befektetés

külső

külső

külső

i.

Monetáris hatóságok

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

ii.

Államháztartás

külső

külső

 

—

Kereskedelmi hitelek

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Hitelek

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

iv.

Egyéb szektorok

külső

külső

 

—

Kereskedelmi hitelek

külső

külső

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

külső

külső

 

—

Hitelek

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

Egyéb eszközök/források

külső

külső

 

V.

 Tartalékeszközök

külső

 

 

Monetáris arany

külső

 

 

SDR-ek

külső

 

 

Tartalékpozíció az IMF-nél

külső

 

 

Deviza

külső

 

 

—

Készpénz és betétek

külső

 

 

—

monetáris hatóságoknál

külső

 

 

—

MPI-knél (kivéve központi bankok)

külső

 

 

—

Értékpapírok

külső

 

 

—

Részvények

külső

 

 

—

Kötvények és váltók

külső

 

 

—

Pénzpiaci eszközök

külső

 

 

—

Pénzügyi derivatívák

külső

 

 

Egyéb követelések

külső

 

 

6. TÁBLÁZAT

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok statisztikái az euró mint befektetési valuta nemzetközi szerepének elemzéséhez (9)

 

Az év első/utolsó hat hónapjában lebonyolított tranzakciók

 

Követelések

Kötelezettségek

Euró

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

Június/december végi pozíciók

 

Követelések

Kötelezettségek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti


 

Az év első/utolsó hat hónapjában lebonyolított tranzakciók

 

Követelések

Kötelezettségek

US dollár

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

Június/december végi pozíciók

 

Követelések

Kötelezettségek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti


 

Az év első/utolsó hat hónapjában lebonyolított tranzakciók

 

Követelések

Kötelezettségek

Egyéb valuták

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

Június/december végi pozíciók

 

Követelések

Kötelezettségek

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

külső/belső

nemzeti

—

Kötvények és váltók

külső/belső

nemzeti

—

Pénzpiaci eszközök

külső/belső

nemzeti

7. TÁBLÁZAT

Negyedéves nemzeti hozzájárulás az euróövezet fizetési mérlegéhez földrajzi bontásban (10)

 

Követel

Tartozik

Nettó
I.   

Folyó mérleg

Áruk

3. lépés

3. lépés

3. lépés

Szolgáltatások

3. lépés

3. lépés

3. lépés

Jövedelem

 

 

 

Munkavállalók díjazása

3. lépés

3. lépés

3. lépés

Befektetési jövedelem

3. lépés

3. lépés

3. lépés

—

Közvetlen befektetés

3. lépés

3. lépés

3. lépés

—

Portfólióbefektetés

3. lépés

 

 

—

Egyéb befektetés

3. lépés

3. lépés

3. lépés

Folyó transzferek

3. lépés

3. lépés

3. lépés

II.

 Tőkemérleg

3. lépés

3. lépés

3. lépés

 

Nettó eszközök

Nettó források

Nettó
III.   

Pénzügyi mérleg

Közvetlen befektetés

 

 

3. lépés

Külföldön

 

 

3. lépés

—

Részesedések

 

 

3. lépés

—

Visszaforgatott nyereség

 

 

3. lépés

—

Egyéb tőke

 

 

3. lépés

Az adatszolgáltató gazdaságban

 

 

3. lépés

—

Részesedések

 

 

3. lépés

—

Visszaforgatott nyereség

 

 

3. lépés

—

Egyéb tőke

 

 

3. lépés

Portfólióbefektetés

3. lépés

 

 

Részesedések

3. lépés

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3. lépés

 

 

—

Kötvények és váltók

3. lépés

 

 

—

Pénzpiaci eszközök

3. lépés

 

 

Pénzügyi derivatívák

 

 

 

Egyéb befektetés

3. lépés

3. lépés

3. lépés

i.

Monetáris hatóságok

3. lépés

3. lépés

 

ii.

Államháztartás

3. lépés

3. lépés

 

—

Kereskedelmi hitelek

3. lépés

3. lépés

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

3. lépés

3. lépés

 

—

Hitelek

3. lépés

 

 

—

Készpénz és betétek

3. lépés

 

 

—

Egyéb eszközök/források

3. lépés

3. lépés

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

3. lépés

3. lépés

 

iv.

Egyéb szektorok

3. lépés

3. lépés

 

—

Kereskedelmi hitelek

3. lépés

3. lépés

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

3. lépés

3. lépés

 

—

Hitelek

3. lépés

 

 

—

Készpénz és betétek

3. lépés

 

 

—

Egyéb eszközök/források

3. lépés

3. lépés

 

Tartalékeszközök

 

 

 

8. TÁBLÁZAT

Éves nemzeti hozzájárulás az euróövezet nemzetközi befektetési pozícióihoz földrajzi bontásban (11)

 

Követelések

Kötelezettségek

Nettó
I.   

Közvetlen befektetés

Külföldön

3. lépés

 

 

—

Részesedések és visszaforgatott nyereség

3. lépés

 

 

—

Egyéb tőke

3. lépés

 

 

Az adatszolgáltató gazdaságban

 

3. lépés

 

—

Részesedések és visszaforgatott nyereség

 

3. lépés

 

—

Egyéb tőke

 

3. lépés

 
II.   

Portfólióbefektetés

Részesedések

3. lépés

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3. lépés

 

 

—

Kötvények és váltók

3. lépés

 

 

—

Pénzpiaci eszközök

3. lépés

 

 

III.

 Pénzügyi derivatívák

 

 

 

IV.

 Egyéb befektetés

3. lépés

3. lépés

3. lépés

i.

Monetáris hatóságok

3. lépés

3. lépés

 

ii.

Államháztartás

3. lépés

3. lépés

 

—

Kereskedelmi hitelek

3. lépés

 

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

3. lépés

 

 

—

Hitelek

3. lépés

 

 

—

Készpénz és betétek

3. lépés

 

 

—

Egyéb eszközök/források

3. lépés

3. lépés

 

iii.

MPI-k (kivéve központi bankok)

3. lépés

3. lépés

 

iv.

Egyéb szektorok

3. lépés

3. lépés

 

—

Kereskedelmi hitelek

3. lépés

 

 

—

Hitelek/készpénz és betétek

3. lépés

 

 

—

Hitelek

3. lépés

 

 

—

Készpénz és betétek

3. lépés

 

 

—

Egyéb eszközök/források

3. lépés

 

 

V.

 Tartalékeszközök

 

 

 

9. TÁBLÁZAT

Az EKB földrajzi bontása a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókhoz és az éves nemzetközi befektetési pozíció adataihoz

—

Dánia

—

Svédország

—

Egyesült Királyság

—

EU-intézmények (12)

—

Egyéb EU-tagállamok (azaz a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia) (13)

—

Svájc

—

Kanada

—

Amerikai Egyesült Államok

—

Japán

—

Offshore pénzpiacok (14)

—

Nemzetközi szervezetek az EU-intézmények kivételével (15)

—

Egyéb (16)

10. TÁBLÁZAT

Az euróövezet tagállamaihoz tartozó területek vagy azokkal társult országok

 

Az euróövezet részét képező területek:

—

Helgoland: Németország

—

Kanári-szigetek, Ceuta és Melilla: Spanyolország,

—

Monaco, Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, Mayotte: Franciaország,

—

Madeira, Azori-szigetek: Portugália,

—

Åland-szigetek: Finnország.

 

A külföld (RoW) keretében feltüntetendő, az euróövezet tagállamaival társult területek:

—

Büsingen (nem Németország),

—

Andorra (nem Spanyolország, és nem Franciaország),

—

Holland Antillák és Aruba (nem Hollandia),

—

Francia Polinézia, Új-Kaledónia és a Wallis- és Futuna-szigetek (nem Franciaország),

—

San Marino és Vatikánváros (nem Olaszország).

11. TÁBLÁZAT

Az offshore pénzpiacok jegyzéke az EKB negyedéves fizetésimérleg-tranzakciók és az éves nemzetközi befektetési pozíció adatok földrajzi bontásához

ISO-kódok

Eurostat + OECD

Offshore pénzpiacok

AD

Andorra

AG

Antigua és Barbuda

AI

Anguilla

AN

Holland Antillák

BB

Barbados

BH

Bahrein

BM

Bermuda

BS

Bahama-szigetek

BZ

Belize

CK

Cook-szigetek

DM

Dominika

GD

Grenada

GG

Guernsey

GI

Gibraltár

HK

Hongkong

IM

Man-sziget

JE

Jersey

JM

Jamaica

KN

Saint Kitts és Nevis

KY

Kajmán-szigetek

LB

Libanon

LC

Saint Lucia

LI

Liechtenstein

LR

Libéria

MH

Marshall-szigetek

MS

Montserrat

MV

Maldív-szigetek

NR

Nauru

NU

Niue

PA

Panama

PH

Fülöp-szigetek

SG

Szingapúr

TC

Turks- és Caicos-szigetek

VC

Saint Vincent és Grenadine-szigetek

VG

Brit Virgin-szigetek

VI

Amerikai Virgin-szigetek

VU

Vanuatu

WS

Szamoa

12. TÁBLÁZAT

A nemzetközi szervezetek (17) jegyzéke az EKB negyedéves fizetésimérleg-tranzakciók és az éves nemzetközi befektetési pozíció adatok földrajzi bontásához

1.   Az Európai Unió intézményei

1.1.   Az Európai Unió legfőbb intézményei, szervei és szervezetei (az EKB kivételével)

 

EBB (Európai Beruházási Bank)

 

EB (Európai Bizottság)

 

EFA (Európai Fejlesztési Alap)

 

EBA (Európai Beruházási Alap)

1.2.   Az Európai Unió általános költségvetésébe tartozó egyéb intézményei, szervei és szervezetei

 

Európai Parlament

 

Az Európai Unió Tanácsa

 

Bíróság

 

Számvevőszék

 

Gazdasági és Szociális Bizottság

 

Régiók Bizottsága

 

Az Európai Unió egyéb intézményei, szervei és szervezetei

2.   Nemzetközi szervezetek

2.1.   Nemzetközi monetáris szervezetek

 

IMF (Nemzetközi Valutaalap)

 

BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja)

2.2.   Nemzetközi nem monetáris szervezetek

2.2.1.   Az Egyesült Nemzetek legfőbb szervei

 

WTO (Kereskedelmi Világszervezet)

 

IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank)

 

IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társulás)

2.2.2.   Az Egyesült Nemzetek egyéb szervei

 

UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete)

 

FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet)

 

WHO (Egészségügyi Világszervezet)

 

IFAD (Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap)

 

IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság)

 

MIGA (Multilaterális Beruházásgarancia Ügynökség)

 

UNICEF (az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja)

 

UNHCR (az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága)

 

UNRWA (az Egyesült Nemzetek Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala)

 

IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség)

 

ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet)

 

ITU (Nemzetközi Távközlési Unió)

2.2.3.   Egyéb főbb nemzetközi intézmények, szervek és szervezetek (az EKB nélkül)

 

OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)

 

IADB (Amerikaközi Fejlesztési Bank)

 

AfDB (Afrikai Fejlesztési Bank)

 

AsDB (Ázsiai Fejlesztési Bank)

 

EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank)

 

IIC (Amerikaközi Befektetési Társaság)

 

NIB (Skandináv Befektetési Bank)

 

IBEC (Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank)

 

IIB (Nemzetközi Befektetési Bank)

 

CDB (Karibi Fejlesztési Bank)

 

AMF (Arab Pénzügyi Alap)

 

BADEA (Banque arabe pour le développement économique en Afrique)

 

CASD (Közép-afrikai Államok Fejlesztési Bankja)

 

Afrikai Fejlesztési Alap

 

Ázsiai Fejlesztési Alap

 

Fonds spécial unifié de développement

 

CABEI (Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank)

 

ADC (Andesi Fejlesztési Társaság)

2.2.4.   Egyéb nemzetközi szervezetek

 

NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete)

 

Európa Tanács

 

ICRC (a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága)

 

ESA (Európai Űrügynökség)

 

EPO (Európai Szabadalmi Hivatal)

 

EUROCONTROL (Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért)

 

EUTELSAT (Európai Műholdas Távközlési Szervezet)

 

INTELSAT (Nemzetközi Műholdas Távközlési Szervezet)

 

EBU/UER (Európai Műsorszóró Szövetség/Union européenne de radio-télévision)

 

EUMETSAT (Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete)

 

ESO (Európai Déli Obszervatórium)

 

ECMWF (Európai Középtávú Előrejelző Központ)

 

EMBL (Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium)

 

CERN (Európai Nukleáris Kutatóintézet)

 

IOM (Nemzetközi Migrációs Szervezet)

13. TÁBLÁZAT

A követelmények és határidők összefoglalása

Tétel

1. bázisidőszak

1. adattovábbítás/határidő

Az iránymutatás vonatkozó rendelkezése(i)

Földrajzi bontás (az egyéb befektetési eszközök nélkül)

 

 

2. cikk (4) bekezdés, III. melléklet 2. szakasz

Negyedéves fizetésimérleg-adatok

2003. I. negyedév–2004. I. negyedév

2004. június vége

II. melléklet 7. táblázat

Éves nemzetközi befektetési pozíció adatok

2002. és 2003.

2004. szeptember vége

II. melléklet 8. táblázat

Földrajzi bontás az egyéb befektetési eszközökhöz

 

 

2. cikk (4) bekezdés, III. melléklet 2. szakasz

Negyedéves fizetésimérleg-adatok

2004. I. negyedév–2005. II. negyedév

2005. szeptember vége

II. melléklet 7. táblázat

Éves nemzetközi befektetési pozíció adatok

2003. és 2004.

2005. szeptember vége

II. melléklet 8. táblázat

Negyedéves nemzetközi befektetési pozíció adatok:

2003. IV. negyedév–2004. III. negyedév

2004. december vége

3. cikk (4) bekezdés

Portfólióbefektetés értékpapíronként

 

 

 

Negyedéves nemzetközi befektetési pozíció adatok:

2007. IV. negyedév pozíciója

2008. március vége

2. cikk (6) bekezdés

Éves nemzetközi befektetési pozíció adatok

2007

2008. szeptember vége

2. cikk (6) bekezdés

Portfólióbefektetési (belső) eszközök a kibocsátó szektora szerinti bontásban

 

 

2. cikk (3) bekezdés

Havi fizetésimérleg-adatok

2006. január–április

2006. június

II. melléklet 1. táblázat

Negyedéves fizetésimérleg-adatok

2006. I. negyedév

2006. június vége

II. melléklet 2. táblázat

Negyedéves nemzetközi befektetési pozíció adatok:

2005. IV. negyedév és 2006 I. negyedév

2006. június vége

II. melléklet 4-5. táblázat

Éves nemzetközi befektetési pozíció adatok

2005

2006. szeptember vége

II. melléklet 4-5. táblázat

Külföldi közvetlen befektetés kiegészítő bontások a részesedések értékelése alapján

 

 

III. melléklet 1.3. szakasz

Éves nemzetközi befektetési pozíció adatok

2004 és 2005

2006. szeptember vége

II. melléklet 5. táblázat és III. melléklet 1. táblázat

Megosztott kölcsönök/betétek

 

 

 

Havi fizetésimérleg-adatok

2004. január és február

2004. április

II. melléklet 1. táblázat

Negyedéves fizetésimérleg-adatok

2004 I. negyedév

2004. június vége

II. melléklet 2. táblázat

Negyedéves nemzetközi befektetési pozíció adatok

2003 IV. negyedév–2004 III. negyedév

2004. december vége

II. melléklet 4. táblázat

Éves nemzetközi befektetési pozíció adatok

2003

2004. szeptember vége

II. melléklet 5. táblázat

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pénznemek szerinti bontása (euró/nem euró)

 

 

3. cikk (6) bekezdés

Hathónapos tranzakciók

2004. július–december

2005. június vége

II. melléklet 6. táblázat

Június/december végi pozíciók

2004

2005. június vége

II. melléklet 6. táblázat

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pénznemek szerinti bontása (euró/USD/egyéb valuták)

 

 

3. cikk (6) bekezdés

Hathónapos tranzakciók

2007. július–december

2008. június vége

II. melléklet 6. táblázat

Június/december végi pozíciók

2007

2008. június vége

II. melléklet 6. táblázat

(1)  

„külső”

:

az euróövezeten kívüli rezidensekkel folytatott tranzakciók (portfólióbefektetési eszközök és a kapcsolódó jövedelem esetében a kibocsátó illetőségére utal)

„belső”

:

az euróövezet különböző tagállamai közötti tranzakciók

„nemzeti”

:

valamennyi, a részt vevő tagállamok rezidensei által folytatott, külföldi tranzakció (csak a portfólióbefektetési számlák forrásaival és a pénzügyi derivatívák számláinak nettó egyenlegével kapcsolatban használatos)

(2)  A szektoronkénti bontás i. az euróövezeten kívüli portfólióbefektetési eszközök esetében az euróövezeti birtokosok; és ii. az euróövezeten belüli portfólióbefektetési eszközök és portólióbefektetési források esetében az euróövezeti kibocsátók alapján történik.

(3)  

„külső”

:

az euróövezeten kívüli rezidensekkel folytatott tranzakciók (portfólióbefektetési eszközök és a kapcsolódó jövedelem esetében a kibocsátó illetőségére utal)

„belső”

:

az euróövezet különböző tagállamai közötti tranzakciók

„nemzeti”

:

valamennyi, a részt vevő tagállamok rezidensei által folytatott, külföldi tranzakció (csak a portfólióbefektetési számlák forrásaival és a pénzügyi derivatívák számláinak nettó egyenlegével kapcsolatban használatos

(4)  A szektoronkénti bontás i. az euróövezeten kívüli portfólióbefektetési eszközök esetében az euróövezeti birtokosok; és ii. az euróövezeten belüli portfólióbefektetési eszközök és portólióbefektetési források esetében az euróövezeti kibocsátók alapján történik.

(5)  

„külső”

:

az euróövezeten kívüli rezidensekkel folytatott tranzakciók (portfólióbefektetési eszközök és a kapcsolódó jövedelem esetében a kibocsátó illetőségére utal)

„belső”

:

az euróövezet különböző tagállamai közötti tranzakciók

„nemzeti”

:

valamennyi, a részt vevő tagállamok rezidensei által folytatott, külföldi tranzakció (csak a portfólióbefektetési számlák forrásaival és a pénzügyi derivatívák számláinak nettó egyenlegével kapcsolatban használatos)

(6)  A szektoronkénti bontás i. az euróövezeten kívüli portfólióbefektetési eszközök esetében az euróövezeti birtokosok; és ii. az euróövezeten belüli portfólióbefektetési eszközök és portólióbefektetési források esetében az euróövezeti kibocsátók alapján történik.

(7)  

„külső”

:

az euróövezeten kívüli rezidensekkel folytatott tranzakciók (portfólióbefektetési eszközök és a kapcsolódó jövedelem esetében a kibocsátó illetőségére utal)

„belső”

:

az euróövezet különböző tagállamai közötti tranzakciók

„nemzeti”

:

valamennyi, a részt vevő tagállamok rezidensei által folytatott, külföldi tranzakció (csak a portfólióbefektetési számlák forrásaival és a pénzügyi derivatívák számláinak nettó egyenlegével kapcsolatban használatos)

(8)  A szektoronkénti bontás i. az euróövezeten kívüli portfólióbefektetési eszközök esetében az euróövezeti birtokosok; és ii. az euróövezeten belüli portfólióbefektetési eszközök és portólióbefektetési források esetében az euróövezeti kibocsátók alapján történik.

(9)  

„külső”

:

az euróövezeten kívüli rezidensekkel folytatott tranzakciók (portfólióbefektetési eszközök és a kapcsolódó jövedelem esetében a kibocsátó illetőségére utal)

„belső”

:

az euróövezet különböző tagállamai közötti tranzakciók

„nemzeti”

:

valamennyi, a részt vevő tagállamok rezidensei által folytatott, külföldi tranzakció (csak a portfólióbefektetési számlák forrásaival és a pénzügyi derivatívák számláinak nettó egyenlegével kapcsolatban használatos)

(10)  A 3. lépés a 9. táblázatban részletezett földrajzi bontásra utal.

(11)  A 3. lépés a 9. táblázatban részletezett földrajzi bontásra utal.

(12)  Lásd a 12. táblázat összeállítását. Egyedi bontásra nincs szükség.

(13)  Egyedi bontásra nincs szükség.

(14)  Csak a fizetési mérleg pénzügyi számlája, a kapcsolódó jövedelmek számlája és a nemzetközi befektetési pozícióra kötelező. Az offshore pénzpiacokkal végzett folyó mérleg (a jövedelem kivételével) tranzakciókat külön-külön vagy megkülönböztethetően kell jelenteni a maradványtétel kategóriájában. Lásd a 11. táblázat összetételét. Egyedi bontás nem szükséges.

(15)  Lásd a 12. táblázat összeállítását. Egyedi bontásra nincs szükség.

(16)  Kiszámítása maradványértékként történik (az euróövezet fizetési mérlege/nemzetközi befektetési pozíció teljes tagállami hozzájárulása és a fent felsorolt ügyfeleknek megfelelő összegek közötti különbség).

(17)  Az Európai Bizottság (Eurostat) BoP Vademecum alapján.

III. MELLÉKLET

A fizetési mérlegben, a nemzetközi befektetési pozíció statisztikában és a nemzetközi tartalékok jelentésében használatos fogalmak és meghatározások

Annak érdekében, hogy az euroövezetre egyértelmű, összesített külső statisztikák készülhessenek, a fizetésimérleg-statisztika (jövedelem, tőke- és pénzügyi mérleg), a nemzetközi befektetési pozíció statisztika és a nemzetközi tartalékok jelentése területén fogalmak és meghatározások kerültek kidolgozásra. E fogalmak és meghatározások az úgynevezett végrehajtási csomagon (1996. július) és az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa által jóváhagyott egyéb dokumentumokon alapulnak. E fogalmak és meghatározások kidolgozásakor hivatkozásként sor került olyan jelenlegi nemzetközi szabványok felhasználására, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fizetési mérleg kézikönyvének ötödik kiadása (a továbbiakban: „BPM5”) és az IMF/Nemzetközi Fizetések Bankjának nemzetközi tartalékokra és devizalikviditásra vonatkozó jelentése. A legfontosabb harmonizációs javaslatok felsorolása lentebb történik, összhangban az EKB http://www.ecb.int weboldalán közzétett, „Az euroövezet fizetési mérlege és nemzetközi befektetési pozíciója (a tartalékokat is beleértve)” módszertani megjegyzéseivel. További útmutatás található az EKB Az Európai Unió fizetési mérlegének/befektetési pozíciójának statisztikai módszerei (a továbbiakban: „BoP Book)” kiadványának 2. és 3. fejezetében, amely kiadvány évente átdolgozásra kerül, és egyaránt elérhető a weboldalon illetve nyomtatott formában.

1.   Egyes tételek fogalmai és meghatározásai

1.1.   Befektetések jövedelme (lásd a BoP Book 3.4. szakaszát)

A befektetési jövedelem tartalmazza az euroövezet rezidensei tulajdonában lévő, euroövezeten kívüli pénzügyi eszközökből (bevételek) származtatott jövedelmet és az euroövezet euroövezeten kívüli rezidensek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeiből (kiadások) származtatott jövedelmet. Ha külön azonosítható, a (tőke) pozíciókon realizált nyereség és veszteség nem befektetési jövedelemnek minősül, hanem a befektetés értékében a piaci árfejlemények miatt bekövetkező változásnak.

A befektetési jövedelem magában foglalja a közvetlen tőkebefektetésből, a portfólióbefektetésből és egyéb befektetésekből, valamint az eurorendszer tartalékeszközeiből származó jövedelmet. A kamatderivatívákkal kapcsolatos nettó tranzakciókat azonban a „pénzügyi derivatívák” között tartják nyilván a pénzügyi mérlegben. A visszaforgatott jövedelmek a „közvetlen befektetésből származó jövedelmek” között kerülnek feltüntetésre. Ezek meghatározása úgy történik, mint a közvetlen befektető részesedése az adott bázisidőszakban a közvetlen befektetéssel érintett társaság által megkeresett összes összevont nyereségből (adózás, kamatfizetés és értékcsökkenés elszámolása után ), csökkentve az adott bázisidőszakban esedékes osztalékokkal, akkor is, ha ezek az osztalékok korábbi időszakokban megkeresett nyereséghez kapcsolódnak.

A havi és negyedéves fizetésimérleg-adatokra vonatkozó követelmények megközelítőleg megegyeznek az IMF-nek a BPM5-ben meghatározott szabványos összetevőivel. A fő különbség az, hogy az EKB nem követeli meg a részesedés közvetlen befektetésből származó jövedelmének lebontását felosztott és fel nem osztott nyereségre.

A kamatjövedelem kimutatása eredményelszámolási alapon történik (ez a havi adatokra nem elvárás). Az osztalék nyilvántartása azzal a nappal történik, amikor kifizetése esedékessé válik. A visszaforgatott nyereséget arra az időszakra kell elkönyvelni, amikor az képződött.

1.2.   Tőkemérleg (lásd a BoP Book 3.6. szakaszát)

A tőkemérleg a tőketranszfereket és a nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzését/eladását fedi le. A folyó transzfereket a folyó mérlegben kell nyilvántartani. A tőketranszferek a következőkből állnak: i. a tárgyi eszközök tulajdonjogának transzfere; ii. a tárgyi eszközök beszerzéséhez vagy eladásához kapcsolódó, vagy azoktól függő pénzeszközök transzfere; és iii. a hitelezők által a kötelezettségek ellenszolgáltatás nélküli elengedése. A tőketranszferek történhetnek pénzben vagy természetben (a tartozáselengedéshez hasonlóan). A folyó transzferek és a tőketranszferek közötti különbség a gyakorlatban a fogadó ország általi felhasználásban mutatkozik meg. A nem termelt, nem pénzügyi eszközök beszerzése/eladása általában olyan immateriális javakra vonatkozik, mint a szabadalmak, lízingszerződések vagy más átruházható szerződések. A tőkemérleg e tétele alatt csak az ilyen eszközök vételét/eladását – de nem a használatát – kell nyilvántartani.

Míg az IMF tőkemérleg összetevőire vonatkozó előírásai tartalmazzák a szektor szerinti bontást „államháztartás” és „egyéb szektorok” tételekre (további bontással ezt követően), az EKB csak egyösszegű tőkeszámlát állít össze, bontás nélkül.

1.3.   Közvetlen tőkebefektetés (lásd a BoP Book 3.7. szakaszát)

A közvetlen tőkebefektetés a nemzetközi befektetésnek egy olyan kategóriája, amely tükrözi az egyik gazdaságban rezidens jogalany azon célkitűzését, hogy tartós érdekeltséget szerezzen egy másik gazdaságban rezidens vállalkozásban. Összhangban a nemzetközi szabványokkal (IMF) a „10 %-os tulajdoni részesedés ismérvet” alkalmazzák a közvetlen befektetési viszony – azaz tartós érdekeltség – létezésére következtetéshez, az euroövezet fizetésimérleg-/nemzetközi befektetési pozíciója esetén. E feltétel alapján közvetlen befektetési kapcsolat létezhet több kapcsolt vállalkozás között, függetlenül attól, hogy a kapcsolat egy láncot vagy láncok sorozatát foglalja magában. A kapcsolat kiterjedhet a közvetlen befektetéssel érintett vállalkozás leányvállalataira, leányvállalatok leányvállalataira és kapcsolt vállalkozásaira. A közvetlen befektetés megvalósulását követően minden azt követő pénzügyi folyamatot/pozíciót a kapcsolt vállalkozások között/azok vonatkozásában a közvetlen befektetési tranzakciók/pozíciók között kell nyilvántartani (1).

Az IMF előírásokat és az Eurostat/OECD iránymutatásokat követve, az euroövezet közvetlen befektetési kapcsolatait az irány szerinti alapelv alkalmazásával kell nyilvántartani, ami azt jelenti, hogy az euroövezetben rezidens közvetlen befektető és az euroövezeten kívüli közvetlen befektetéssel érintett vállalkozás közötti pénzügyi tranzakciók „külföldi közvetlen befektetésnek” minősülnek. Ezzel szimmetrikusan a rezidens közvetlen befektetéssel érintett vállalkozás és az euroövezeten kívüli közvetlen befektetők közötti pénzügyi tranzakciók az euroövezet fizetési mérlegében a „közvetlen befektetés az adatszolgáltató gazdaságban” tételbe tartoznak.

A közvetlen befektetés összetevői a saját tőke, visszaforgatott nyereség és a különböző vállalatközi hitelműveletekhez kapcsolódó „egyéb tőke”. A saját tőke tartalmazza a fióktelepekbe fektetett tőkét, valamint a leányvállalatokban és kapcsolt vállalkozásokban való részesedést. A visszaforgatott nyereség magában foglalja a közvetlen befektető részesedésének ellentételezését a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások nyereségének osztalékként fel nem osztott részéből, valamint a fióktelepek közvetlen befektetőnek át nem utalt, „befektetési jövedelemként” nyilvántartott nyereségét. Az „egyéb tőke” magában foglalja a kapcsolt vállalkozások közötti összes pénzügyi műveletet (pénzeszközök kölcsönzése és kölcsönadása) – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és szállítói hiteleket (azaz a kereskedelmi hiteleket) – a közvetlen befektetők és leányvállalatok, fióktelepek és kapcsolt vállalkozások között.

A közvetlen befektetési pozíció értékelését illetően a nemzetközileg ajánlott megközelítés a piaci árak használata. A tőzsdén jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságok ezt a megközelítést alkalmazzák a részesedések értékelésekor. Ezzel szemben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságok esetében a részesedések értékelése a könyv szerinti érték alapján történik, a következő könyvelési tételeket tartalmazó általános meghatározás használatával:

i.

befizetett tőke (saját részvények nélkül és a névértéken felüli befizetéssel együtt);

ii.

a tartalék minden fajtája (ideértve a beruházási támogatásokat, amennyiben a számviteli alapelvek azt a társaság tartalékának minősítik); és

iii.

nettó eredménytartalék veszteség nélkül (a folyó év eredményeivel együtt).

Tájékoztató adatként a tőzsdén jegyzett, közvetlen befektetéssel érintett társaságokban lévő részesedések könyv szerinti értékét szintén fel kell tüntetni ugyanazon közös meghatározás alkalmazásával.

Az EKB és a Bizottság (Eurostat) külföldi közvetlen befektetésekkel foglalkozó közös munkacsoportja munkája a módszertan és gyakorlatok tagállamok között harmonizálását célzó ajánlások elfogadásához vezetett.

1.4.   Portfólióbefektetések (lásd a BoP Book 3.8. szakaszát)

Az euroövezet portfólióbefektetései tartalmazzák i. részesedések; és ii. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kötvények, váltók és pénzpiaci eszközök formájában, amennyiben azok nem minősülnek közvetlen befektetésnek vagy tartalékeszköznek. A pénzügyi derivatívák csakúgy, mint a visszavásárlási megállapodások és az értékpapír-kölcsönügylet a portfólióbefektetés köréből kizárt.

A „részesedések” tétel magában foglalja az összes olyan eszközt, amely megtestesíti egy bejegyzett vállalkozás – valamennyi hitelezői igénye kielégítése utáni – maradványértékére való követeléseket. A részvények, elsőbbségi részvények, tulajdonjegyek vagy hasonló dokumentumok tulajdonosi részesedést fejeznek ki. A kollektív befektetési intézményekben való tranzakciók/részesedések – pl. befektetési alapok – szintén ide tartoznak.

A kötvények és váltók olyan értékpapírok, amelyek eredeti futamideje egy évnél hosszabb, és tulajdonosának általában: i. feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített monetáris jövedelemre vagy szerződésben meghatározott változó monetáris jövedelemre (az adós nyereségétől független kamatfizetés); és ii. feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített összegű tőketörlesztésre meghatározott napon vagy napokon.

A kötvényekkel és váltókkal ellentétben, a pénzpiaci eszközök egyéves vagy annál rövidebb eredeti futamidővel kibocsátott értékpapírok. Általában feltétlen jogot biztosítanak tulajdonosuknak egy előre rögzített összegre egy meghatározott napon. Ezekkel az eszközökkel általában diszkontáron, szervezett piacokon kereskednek; a diszkont mértéke a kamatlábtól és a lejáratig fennmaradó futamidőtől függ.

A portfólióbefektetési adatgyűjtési rendszerek munkacsoportjának jelentését nemzeti megvalósíthatósági tanulmányok követték az euroövezetben az értékpapíronkénti adatgyűjtés lehetőségét illetően. E vizsgálatok az Európai Unió akkori 15 tagállamában folytak, és azzal a megállapodással zárultak, hogy legalább az euroövezet negyedéves portfólióbefektetési pozícióira vonatkozó adatok gyűjtését értékpapíronként kell végezni. Ez a megállapodás meghatározta a portfólióbefektetési statisztikák összeállításának négy elfogadott modelljét, amelyeket a VI. melléklet táblázata tartalmaz.

Az euroövezet portfólióbefektetési nettó kötelezettségeinek ágazati bontása esetében a nemzetközi befektetési pozíciók adataira ugyanazon követelmények vonatkoznak, mint a fizetési mérleg tranzakcióira.

A portfólióbefektetési tranzakciók nyilvántartására az euroövezet fizetési mérlegében akkor kerül sor, amikor az euroövezeti hitelezők vagy adósok lekönyvelik követelésüket vagy tartozásukat. A tranzakciók nyilvántartása a kapott vagy fizetett tényleges áron történik, csökkentve a jutalékokkal és költségekkel. Így a kamatozó értékpapírok esetében magukban foglalják az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamatot, míg a névérték alatt kibocsátott értékpapírok esetében a kibocsátás óta felhalmozott kamatot is. A felhalmozott kamat figyelembevétele szükséges a negyedéves fizetési mérleg pénzügyi mérlegében és a nemzetközi befektetési pozícióban; a havi fizetési mérlegben hasonló eljárás javasolt; a negyedéves (és havi) pénzügyi mérlegben e tételeinek ellentételezését a megfelelő jövedelem sorában kell kimutatni.

1.5.   Pénzügyi derivatívák (lásd a BoP Book 3.9. szakaszát is)

A pénzügyi derivatívák olyan pénzügyi eszközök, amelyek egy adott pénzügyi eszközhöz, mutatóhoz vagy áruhoz kapcsolódnak, és amelyeken keresztül bizonyos pénzügyi kockázatokkal a pénzpiacokon azok saját jogán lehet kereskedni. A pénzügyi származtatott termékek tranzakciót külön tranzakcióként kezelik, nem pedig azon mögöttes tranzakció értékének szerves részeként, amelyhez esetlegesen kapcsolódnak.

Az opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős devizaügyletek, hitelderivatívák és beágyazott derivatívák tranzakcióit és pozícióit a fizetési mérlegben a nemzetközi tartalékok között és a nemzetközi befektetési pozícióban tüntetik fel. Gyakorlati okokból a beágyazott derivatívákat nem különböztetik meg azon mögöttes eszköztől, amelyhez kapcsolódnak.

A kamatderivatívákhoz kapcsolódó nettó tranzakciókat pénzügyi derivatívaként kell nyilvántartani, nem pedig befektetési jövedelemként, egy újabb keletű nemzetközi megállapodással összhangban. A hitelderivatívák sajátos instrumentumainak osztályozását esetenként kell elvégezni.

A kezdeti letétbe történő befizetések a betétekben való változásnak minősülnek, és azokat – ha azonosíthatóak – az „egyéb befektetés” alatt kell nyilvántartani. A változó letétre történő befizetések kezelése a letét formájától függ: az opciós típusú változó letétek elvben a betétek változásának minősülnek, és azokat – ha azonosítható – az „egyéb befektetés” alatt kell nyilvántartani. A tőzsdei határidős típusú változó letétek elvben származtatott ügylet tranzakciójának minősülnek, és ezért azokat a „pénzügyi derivatívák” között kell nyilvántartani.

Az opciók esetében a teljes díjat (azaz az opció vételi/eladási árát és a felmerülő szolgáltatási költséget) kell kimutatni.

A pénzügyi derivatívák értékelését a piaci érték elve alapján kell elvégezni.

A pénzügyi származatott ügyletek tranzakcióinak nyilvántartására akkor kerül sor, amikor az euroövezeti hitelezők vagy adósok lekönyvelik követelésüket vagy tartozásukat. Bizonyos pénzügyi derivatívák esetén az eszközök és források tranzakcióinak elkülönítésében felmerülő gyakorlati problémák miatt az euroövezet fizetési mérlegében minden, pénzügyi származtatott termékre vonatkozó tranzakció nettó módon kerül feltüntetésre. A nemzetközi befektetési pozíció statisztikában a pénzügyi derivatívákból fakadó követelés- és kötelezettségpozíciók bruttó alapon szerepelnek, a tartalékeszköz kategóriába tartozó pénzügyi derivatívák kivételével, amelyek nyilvántartása nettó alapon történik.

1.6.   Egyéb befektetés (lásd a BoP Book 3.10. szakaszát)

Az egyéb befektetés egy maradványkategória, amely tartalmazza az összes olyan pénzügyi tranzakciót, amely nem tartozik a közvetlen befektetések, portfólióbefektetés, pénzügyi derivatívák vagy tartalékeszközök kategóriába.

Az egyéb befektetés tartalmazza a kereskedelmi hiteleket, kölcsönöket, készpénzt és betéteket és az egyéb eszközöket/egyéb forrásokat. Magában foglalja továbbá az egyéb befektetésnek minősített eszközökre elszámolt felhalmozott jövedelem ellentételező könyvelését.

A kereskedelmi hitelek olyan követelések vagy kötelezettségek, amelyek az euroövezet szállítói vagy vevői által nyújtott – termék és szolgáltatási ügyletekhez vagy az ilyen ügyletekkel összefüggő befejezetlen (vagy elvégzendő) termelésre kifizetett előleghez kapcsolódó – közvetlen hitelezésből eredően merülnek fel.

A kölcsönök/készpénz és betétek a következő pénzügyi eszközök tranzakcióit/egyenlegeit tartalmazzák: hitelek, azaz oly módon létrehozott pénzügyi eszközök, hogy a hitelező (kölcsönadó) közvetlenül hitelez forrásokat az adósnak (kölcsönvevőnek) egy olyan megállapodás alapján, amelyben a hitelező vagy nem kap biztosítékot, vagy egy nem forgatható okmányt vagy eszközt kap, repó típusú műveletek, készpénz és betétek. Ez többek között magában foglalja a kereskedelemfinanszírozási és egyéb hiteleket és előlegeket (ideértve a jelzálogot) és a pénzügyi lízinget. A „hitelek” és „készpénz és betétek” között a kölcsönvevő jellege alapján tesznek különbséget. A különbségtétel azt vonja maga után, hogy a követelés oldalon az euroövezet pénztartó szektora által az euroövezeten kívüli bankoknak átadott pénzt „betét”-ként kell besorolni, illetve az euroövezet pénztartó szektora által az euroövezeten kívüli banknak nem minősülő intézeteknek (azaz bankokon kívüli szervezeti egységnek) átadott pénzt „hitel”-ként kell besorolni. Ez végül maga után vonja azt is, hogy az euroövezeti MPI-kre és a külföldi bankokra kiterjedő valamennyi ügyletet „betét”-ként kell besorolni.

Az euroövezet fizetési mérlegében/nemzetközi befektetési pozíciójában minden repótípusú műveletet, azaz visszavásárlási megállapodásokat, sell/buy-back műveleteket és az értékpapír-kölcsönzést (fedezetként készpénz cseréjével) biztosított hitelként kell kezelni, nem értékpapírok egyszeri vétele/eladásaként, és azt az „egyéb befektetés” alatt kell feltüntetni abban az euroövezet rezidens szektorban, amelyik a műveletet végzi. A bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások gyakorlatával is összhangban álló ezen eljárás célja, hogy jobban tükrözze e pénzügyi eszközök gazdasági értelmét.

Az egyéb eszközök/egyéb források tartalmaznak minden egyéb tételt a kereskedelmi hitel, kölcsönök, készpénz és betétek kivételével.

Az „egyéb befektetés” alatt található euroövezeti „eurorendszer” szektor tartalmazza a nem részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjaival (NKB-k) a TARGET rendszer működéséhez kapcsolódóan az eurorendszer nettó pozícióit. Ezek a Központi Bankok Európán belüli Rendszerének (KBER) euróban vezetett egyenlegei/számlái, és hasonlóak a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) nostro-/vostroszámláinak tranzakcióihoz, és ezért azokat az EKB-nak nettó alapon, a források között jelentik.

A „tulajdonjog átadása”, „elszámolás ideje” és a „fizetés ideje” alapelvek mind megfelelnek az IMF szabványoknak.

A BPM5 szabványos összetevőivel összevetve a bontás szerinti bemutatásban is különbség van (azaz a szektor az elsődleges). Ez a szektor szerinti bontás azonban összeegyeztethető a BPM5 bontásával, mivel ott az eszköztípusok élveznek elsőbbséget. A havi fizetésimérleg-adatoknál az MPI szektorban elvárás a rövid lejáratú és a hosszú lejáratú tranzakciók megkülönböztetése. A BPM5 bemutatáshoz hasonlóan a készpénzt és a betéteket megkülönböztetik a hitelektől és egyéb befektetésektől.

1.7.   Tartalékeszközök (lásd a BoP Book 3.11. szakaszát)

Az euroövezet tartalékeszközei az eurorendszer, azaz az EKB és az NKB-k tartalékeszközeiből állnak.

A tartalékeszközöknek i. az eurorendszer hatáskörrel rendelkező monetáris hatósága vagy egy NKB hatékony ellenőrzése alatt kell állniuk; és ii. az eurorendszer euroövezeten kívüli rezidenseivel szembeni magas likviditású, piacképes és hitelképes követeléseinek kell lenniük, amelyek nem euróban denomináltak, illetve lehet még arany, IMF tartalékpozíció vagy különleges lehívási jogok (SDR).

Ez a meghatározás kifejezetten kizárja az euroövezet rezidenseivel szemben devizában fennálló követeléseknek és az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben euróban fennálló követeléseknek akár nemzeti, akár euroövezeti szinten tartalékeszközként történő kezelését. Hasonlóképpen a központi kormányzat és/vagy államkincstár devizapozícióira nem terjed ki az euroövezet tartalékeszközeinek meghatározása, az Európai Közösséget létrehozó szerződés intézményi szabályaival összhangban.

Az EKB tartalékeszközei azok az eszközök, amelyeket a KBER alapokmánya 30. cikkének megfelelően összevontak, és ily módon az EKB közvetlen és hatékony ellenőrzése alatt állónak minősülnek. Mindaddig, amíg nem történik további tulajdonátadás, az NKB-knál maradó tartalékeszközök azok közvetlen és hatékony ellenőrzése alatt maradnak, és az egyes NKB-k saját tartalékeszközeinek minősülnek.

Az eurorendszer nemzetközi tartalék-tranzakcióinak bemutatása a havi tranzakciók összesített értékét mutatja. További részletek az eurorendszer arany-, deviza-, SDR-követelés és IMF-tartalékpozíció tranzakcióiról negyedévente állnak rendelkezésre, a BPM5 szabványos összetevőit követve. A pénzügyi derivatívákra külön kategória jelenik meg, összhangban az IMF közelmúltban e területen tett ajánlásával.

Az eurorendszer tartalékainak összeállítása bruttó módon történik, a tartalékkal kapcsolatos kötelezettségek levonása nélkül (azon tartalékeszközök kivételével, amelyek a „pénzügyi derivatívák” alkategóriába tartoznak, amelyek nyilvántartása nettó alapon történik).

Az értékelés a piaci árakon alapul, i. tranzakciók esetében a tranzakció idején érvényes piaci árakon; ii. egyenlegeknél a megfelelő időszakvégi záró középárfolyamon. A devizában felmerülő tranzakciók és egyenlegek euróra való átváltásához értelemszerűen kell használni a tranzakció idején érvényes piaci árfolyamot, illetve a megfelelő időszak végi záró középárfolyamot.

A tartalékeszközökön realizált jövedelmet megkülönböztetés nélkül a befektetések jövedelme között az „egyéb befektetés” tétele alatt kell nyilvántartani, ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló tartalékpozíción felmerülő kamatbevételt is, eredményelszámolási alapon, legalább negyedévente.

Egyre inkább elterjedőben van az a szemlélet, hogy a felhasználható tartalék fontosabb mutatója egy ország devizakötelezettségek teljesítésére irányuló képességének, mint a fizetési mérlegben és a nemzetközi befektetési pozíció statisztikában kimutatott bruttó tartalék, és ezt a szemléletet az IMF Különleges Adatszolgáltatási Rendszere (Special Data Dissemination Standard) is átvette. A felhasználható tartalékok kiszámításához a bruttó tartalékokra vonatkozó adatokat ki kell egészíteni az egyéb devizaeszközökről és a tartalékkal kapcsolatos kötelezettségekről szóló adatokkal. Ennek megfelelően az eurorendszer (bruttó) tartalékeszközeire vonatkozó havi adatokat kiegészítik az egyéb devizaeszközökre és a bruttó tartalékeszközökből előre látható biztos, illetve feltételes rövid lejáratú nettó kifizetésekre vonatkozó adatokkal, a hátralévő futamidő szerinti bontásban. Ezen túlmenően szükség van a bruttó tartalékeszközök pénznem szerinti megkülönböztetésére, SDR pénznemek (összesen) és egyéb pénznemek (összesen) bontásban, negyedéves késéssel.

Egyes meghatározott tételeket illetően a monetáris arany pozícióknak változatlanoknak kell maradniuk minden fordított aranytranzakció (arany swapügyletek, repók, hitelek és betétek) esetében. A devizában kibocsátott értékpapírokkal folytatott visszavásárlási ügyletek a kölcsönt felvevő NKB-k összes tartalékeszközének növekedését eredményezik, mivel a visszavásárlási megállapodás által érintett értékpapírok továbbra is a mérlegben maradnak; a fordított repók esetében a hitelező monetáris hatóság nem könyvel el semmiféle változást az összes tartalékeszközben, ha a nem rezidens ügyfél egy másik monetáris hatóság vagy pénzintézet, mivel a hitelfelvevővel szembeni követelés ilyenkor tartalékeszköznek minősül.

2.   A földrajzi felosztás alkalmazási módszerei

A földrajzi szempontból bontott fizetésimérleg- és nemzetközi befektetési pozíció statisztikák összeállításakor fokozatos megközelítést alkalmaztak. Ez a megközelítés három lépésben felelt meg az adatkövetelményeknek, amelyek egyre több adatot követeltek:

1. lépés

:

Összeállítási módszer az euroövezet szintjén: a nemzeti összes nettó tranzakció/pozíció hozzáadása.

2. lépés

:

Összeállítási módszer az euroövezet szintjén: a nem rezidensekkel folytatott tranzakciók/pozíciók külön hozzáadása a bevételekhez és kiadásokhoz vagy a nettó eszközökhöz és a nettó forrásokhoz (fizetési mérleg)/követelésekhez és kötelezettségekhez (nemzetközi befektetési pozíció).

Adatkövetelmények NKB szinten: az euroövezetben és euroövezeten kívül rezidensek közötti tranzakciók/pozíciók külön azonosítása a II. mellékletben (1., 2., 4. és 5. táblázatok) meghatározott módon.

3. lépés

:

Összeállítási módszer az euroövezet szintjén és adatkövetelmények NKB szinten: a 2. lépéshez hasonlóan az euroövezeten kívüli tranzakciók/pozíciók földrajzi bontásával kiegészítve. A 3. lépés csak a negyedéves fizetési mérleghez és a nemzetközi befektetési pozíció statisztikához szükséges, a II. mellékletben (7. és 8. táblázatok) meghatározott módon.

Adatkövetelmény NKB szinten: az euroövezet rezidensei és a II. mellékletben (9. és 12. táblázat) felsorolt, megállapodásban rögzített partnerországok/régiók rezidensei közötti tranzakciók/pozíciók külön azonosítása.

3.   Az euroövezet összesített adatainak intézményi szektor szerinti besorolása (Lásd még a BoP Book 3.1.6. szakaszát)

Az euroövezet összesített adatainak szektor szerinti bontása az euroövezet monetáris hatóságait, államháztartásait, MPI-it és egyéb szektorait foglalja magában.

Monetáris hatóságok

Az euroövezet statisztikáinak „monetáris hatóságok” szektora az eurorendszer.

Államháztartás

Az euroövezet statisztikáinak „államháztartás” szektora megfelel e szektor meghatározásának az SNA 93 és ESA 95 szerint, és ily módon a következő egységeket foglalja magában:

—

központi kormányzat,

—

tartományi/regionális kormányzat,

—

helyi önkormányzat,

—

társadalombiztosítási alapok.

MPI-k, a monetáris hatóságok kivételével

Ez az „MPI-k, a monetáris hatóságok kivételével” szektor egybeesik a monetáris és banki statisztikák MPI szektorával (monetáris hatóságok kivételével). A következőket tartalmazza: a közösségi jog meghatározása szerinti hitelintézetek, azaz olyan vállalkozások, amelyek tevékenysége a betétek vagy más visszafizetendő források befogadása a lakosságtól (ideértve a banki kötvények lakosság felé történő értékesítéséből befolyó bevételt is) és saját számlás hitelnyújtás; és minden egyéb rezidens pénzintézet, amelyek tevékenysége betétek és/vagy azok közeli helyetteseinek befogadása az MPI-től eltérő személyektől, valamint hitelek nyújtása és/vagy értékpapírokba való befektetés saját számlára (legalábbis gazdasági értelemben).

Egyéb szektorok

Az euroövezet statisztikáinak „egyéb szektorok” kategóriája az intézményi egységek sorát tartalmazza, főként a következőket:

i.

az MPI meghatározásába nem tartozó egyéb pénzintézetek, mint a pénzpiaci alapoknak nem minősülő kollektív befektetési intézmények, ingatlanbefektetési intézmények, értékpapír-kereskedők, jelzáloghitel-intézmények, biztosítótársaságok, nyugdíjalapok és pénzügyi kiegészítő tevékenységeket végző vállalatok; és

ii.

nem pénzügyi intézmények, mint az állami és magán nem pénzügyi vállalatok, háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények és háztartások.

Nem MPI-k

Az euroövezet statisztikáinak „nem MPI szektorok” kategóriája az i. „államháztartás”-t; és az ii. „egyéb szektorok”-at tartalmazza.

1. TÁBLÁZAT

A külföldi közvetlen befektetési tranzakciókkal (beleértve a kapcsolódó jövedelmet) és pozíciókkal kapcsolatos ajánlások (2)

Prioritás

Tevékenység

Rövid távú

Magas

—

Valamennyi közvetlen FDI kapcsolatot (3) koncepcionálisan az FDI munkacsoport jelentésének 1. fejezetében meghatározott nemzetközi statisztikai szabványok értelmezésével összhangban kell kezelni.

—

Valamennyi (közvetlen) FDI ügyletet/pozíciót földrajzilag kell felbontani közvetlen kapcsolt vállalkozásra vagy anyavállalatra (3), (4)

—

Valamennyi tagállamnak meg kell kezdenie az FDI részesedések és a visszaforgatott nyereség adatainak összeállítását a (legalább évente gyűjtendő) FDI felmérések eredményei alapján (5), (6)

—

Az FDI részesedés adatokat külön kell gyűjteni a tőzsdén jegyzett (könyvszerinti és piaci értéken) és a tőzsdén nem jegyzett válalatok esetében

Alacsony

—

A közvetlen befektetéssel érintett vállalatok veszteségeinek fedezéséhez való hozzájárulást a pénzügyi mérlegben kell nyilvántartani

Középtávú

Magas

—

Valamennyi tagállamnak alkalmaznia kell a „rendes működési eredmény” fogalmát (Current Operating Performance Concept) a visszaforgatott nyereség nyilvántartásához (7)

—

Egyéb tőkeösszetevőket kell meghatározni az FDI munkacsoport jelentésének ajánlásaival összhangban

Középtávú

Közepes

—

A rendkívüli tőkenyereségből való osztalékfizetést a pénzügyi mérlegben kell nyilvántartani (azaz nem veszik számításba a visszaforgatott nyereség kiszámításánál)

Hosszú távú

Magas

—

A közvetlen FDI kapcsolat magában foglalja (legalább) vagy i. az 50 % feletti közvetett tulajdonosi kapcsolatokat; vagy ii. a 10 % feletti közvetett vagy közvetlen tulajdonosi kapcsolatokat, amit a tulajdonosi láncban az egymást követő kapcsolatok összeadásával számolnak ki

(1)  A kivétel a kapcsolt vállalkozások közötti pénzügyi derivatívák tranzakciói/pozíciói, amelyekről euroövezeti szinten megegyezés született, hogy azokat a „pénzügyi derivatívák” között kell nyilvántartani, és nem a „közvetlen befektetés/egyéb tőke” rovatban.

(2)  2003 végén

(3)  Ezen ajánlás nem utal a közvetett kapcsolatok lefedésének szükségességére, hanem inkább az alkalmazandó módszertanra. Lásd még a gyakorlatban a közvetett FDI kapcsolatok lefedettségéhez kapcsolódó hosszú távú tevékenységet.

(4)  Ezt az ajánlást csak a visszaforgatott nyereségre (tranzakciók) és az FDI részesedésekre kell alkalmazni. A bármely más ismérvvel együtt járó torzulások jobb megértéséhez lásd az FDI munkacsoport jelentésének 2. fejezetét.

(5)  Kivételt képez az első nemzetközi befektetési pozíció értékelése (T+9 alapon szolgálta). A következő nem elfogadható gyakorlatokkal fel kell hagyni: i. az értékelési szempont kiválasztásának az adatszolgáltatókra bízása (piaci érték vagy könyv szerinti érték); és ii. a pozíciók összeállításához a folyamatos leltározás módszerének / a fizetési mérleg tranzakciók összesítésének alkalmazása.

(6)  A kétoldalúan meghatározandó átmeneti időszak során a megállapodásban rögzített határidőn belül az új követelményekre vonatkozó legjobb becslések elfogadásra kerülnek.

(7)  A tagállamok csökkentett számú társaságot is alapul vehetnek (a nagyobbakat és / vagy a holdingtársaságokat) a szokásos és a rendkívüli nyereség/veszteség közötti különbségtételkor.

IV. MELLÉKLET

Az adatok továbbítása az európai központi banknak

A nemzeti központi bankok (NKB-k) a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által rendelkezésükre bocsátott, „KBER-Net” távközlési hálózatra támaszkodó rendszert használják az Európai Központi Bank (EKB) által megkövetelt statisztikai adatok elektronikus továbbítására. A KBER-rel történő minden adatcsere ugyanazt a koncepcionális adatmodellt használja. A statisztikai adatok ilyen elektronikus átadására kifejlesztett statisztikai üzenetforma a „GESMES/TS” formátum. Ez az előírás nem gátolja meg más eszközök használatát a statisztikai adatok EKB-nak történő átadására, elfogadott pótmegoldásként.

Az adatátvitel megfelelő működésének biztosítása érdekében az NKB-k betartják az alább felsorolt ajánlásokat.

—

Teljesség: az NKB-k minden szükséges sorkulcsot jelentenek. A sorkulcsok nem jelentése vagy fel nem sorolt sorkulcsok jelentése hiányos adatszolgáltatásnak minősül. Amennyiben hiányzik egy észrevétel, a hiányt a megfelelő észrevétel státusjelzővel rögzítik. Ezenkívül amikor a sorkulcsoknak csak egy alkészletében történik módosítás, az ellenőrzési szabályokat a teljes fizetési mérlegre alkalmazni kell.

—

Jelkonvenció: az NKB-k adatátvitele egységes jelkonvenciót alkalmaz valamennyi jelentendő adatra az EKB és az Európai Bizottság (Eurostat) felé. E jelkonvenció keretében a folyó fizetési mérlegben és a tőkemérlegben a bevételeket és a kiadásokat plusz előjellel kell jelenteni, míg a nettó egyenlegeket bevételekmínusz kiadások alapon kell kiszámolni és jelenteni. A pénzügyi mérlegben a nettó követelések csökkenését/nettó kötelezettségek növekedését plusz előjellel kell jelenteni, míg a nettó követelések növekedését/nettó kötelezettségek csökkenését mínusz előjellel kell feltüntetni. A nettó egyenlegeket mint a követelések nettó változását plusz a kötelezettségek nettó változását kell kiszámolni és jelenteni.

A nemzetközi befektetési pozíció adatok továbbításakor a nettó pozíciókat mint követelések mínusz kötelezettségek pozíciót kell jelenteni.

—

Az adatok számviteli azonossága: az NKB-k az adatok EKB-nak történő továbbítása előtt a rendelkezésre bocsátott és kérésre elérhető számviteli szabályokat kötelesek érvényesíteni.

Az NKB-k bármely felülvizsgálat alkalmával küldhetnek az EKB-nak egy frissített adatkészletet. A módosításokat a következőképpen kell továbbítani:

—

a havi fizetésimérleg-adatok módosítását i. a következő hónapra vonatkozó adatok; ii. a megfelelő negyedéves adatok; iii. a megfelelő módosított negyedéves adatok benyújtásával együtt kell rendelkezésre bocsátani,

—

a negyedéves fizetésimérleg-adatok módosítását a következő negyedévre vonatkozó adatok benyújtásával együtt kell rendelkezésre bocsátani,

—

a negyedéves nemzetközi befektetési pozíció adatainak módosítását a következő negyedévre vonatkozó adatok benyújtásával együtt kell rendelkezésre bocsátani,

—

az éves nemzetközi befektetési pozíció adatainak módosítását a következő évekre vonatkozó adatok benyújtásakor kell rendelkezésre bocsátani.

Az NKB-k a teljes évekre vonatkozó havi és negyedéves fizetésimérleg-adatok módosításait március végén és szeptember végén az éves nemzetközi befektetési pozíció adataival együtt nyújtják be az EKB-nak. Az NKB-k a teljes évekre vonatkozó negyedéves nemzetközi pozíció adatok módosításait szeptember végén az éves nemzetközi befektetési pozíció adataival együtt nyújtják be az EKB-nak. A nemzetközi tartalékok jelentésének adatait adott esetben folyamatosan lehet módosítani. Az időszakvégi pozíciók és az euroövezet (negyedéves és éves) nemzetközi befektetési pozícióihoz való hozzájárulás releváns tételei közötti konzisztenciát mindazonáltal biztosítani kell.

V. MELLÉKLET

A statisztika-összeállítási módszerek nyomon követése

Az Európai Központi Bank (EKB) figyelemmel kíséri a fizetésimérleg- és a nemzetközi befektetési pozíció statisztikák jelentéséhez használt összeállítási módszereket, valamint a részt vevő tagállamok által rendszeresen használt fogalmakat és meghatározásokat. A felügyelet az EKB Az Európai Unió fizetési mérleg/nemzetközi befektetetési pozíció statisztikai módszerei (BoP Book) kiadványának frissítésével összefüggésben történik. A felügyeleti célon túl a BoP Book célja, hogy az euroövezet fizetési mérlegét összeállítóknak adatokat szolgáltasson az euroövezet többi tagállamában végbemenő fejleményekről.

A BoP Book minden tagállam számára tartalmaz adatokat a fizetésimérleg- és a nemzetközi befektetési pozíció statisztika szerkezetéről. Részletesen leírja az adatok összeállításának módszerét és az alkalmazott fogalmakat és meghatározásokat, valamint a tagállamoknak a fizetésimérleg- és nemzetközi befektetési pozíció statisztika tekintetében elfogadott meghatározásoktól való eltéréseit.

A BOP Book-ot a tagállamokkal szoros együttműködésben évente frissítik.

VI. MELLÉKLET

Adatgyűjtés a portfólióbefektetések területén

A portfólióbefektetési statisztikák összeállításának nehézségeit figyelembe véve, szükségesnek tartották ezen adatok összegyűjtésére vonatkozóan egy általános megközelítés meghatározását az euroövezet egészében.

A III. melléklet 1.4. szakaszában ismertetettek szerint nemzeti megvalósíthatósági tanulmányok készültek, amelyek az euroövezet egészére kiterjedően az értékpapíronkénti adatgyűjtés lehetőségét vizsgálták. Ezen tanulmányok eredménye a következő megállapodás: 2008 márciusának végéig az euroövezet tagállamai legalább negyedévenként értékpapíronként gyűjtik az eszközök és források portfólióbefektetési pozícióira vonatkozó adatokat. Addig az időpontig néhány tagállam csak a lehető legjobb becslések szolgáltatására lesz képes bizonyos egyedi portfólióbefektetési bontások (különösen a kibocsátó szektora és a kibocsátás pénzneme/országa szerinti bontások) esetében.

A működő Központi Értékpapír Adatbázis (CSDB) rendelkezésre állása alapvető fontosságú ahhoz, hogy az új gyűjtőrendszerek működőképesek legyenek. Ezért, amennyiben a CSDB-projekt 1. fázisának „Projektzáró Dokumentumát” nem nyújtják be a Kormányzótanács részére a Központi Bankok Európai Rendszerének statisztikai bizottságán keresztül 2005 márciusának végéig, ezt a határidőt ugyannyi idővel hosszabbítják meg, amennyivel a benyújtást később teljesítették.

A lefedettségi cél az alábbi módon került meghatározásra: a nemzeti összeállító számára összesítetten, azaz szabványkódok (ISIN vagy hasonló kódok) alkalmazása nélkül jelentett értékpapír-pozíciók nem haladhatják meg az eszközök és források teljes portfólióbefektetési pozíciójának 15 %-át. Ez a határérték irányadó a tagállami rendszerek lefedettségi körének értékelésekor. A CSDB-nak megfelelően le kell fednie a portfólióbefektetési értékpapírokat világszerte, hogy lehetővé váljon statisztikák összeállítása értékpapíronkénti adatokból.

A nemzetközi befektetési pozíción belül a követelések és kötelezettségek portfólióbefektetési pozícióit kizárólag az állományadatokból állítják össze.

2008 márciusától (a 2008. januári ügyleteknek és a 2007. év végi pozícióknak megfelelő adatokkal kezdve) az euroövezet portfólióbefektetési gyűjtőrendszereinek meg kell felelniük a következő táblázatban szereplő modellek egyikének:

Érvényes portfólióbefektetési adatgyűjtési módszerek

—

Havi pozíciók [s-b-s] + havi tranzakciók [s-b-s]

—

Negyedéves pozíciók [s-b-s] + havi tranzakciók [s-b-s]

—

Havi pozíciók [s-b-s] + származtatott havi tranzakciók [s-b-s]

—

Negyedéves pozíciók [s-b-s] + havi tranzakciók [agg.]
Megjegyzések:

 

„s-b-s” = értékpapíronkénti adatgyűjtés

 

„derivatívák” = a pozíciók különbsége (helyesbítve az árfolyam- és árváltozások, valamint egyéb meghatározott mennyiségi változás miatt)

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/77

A TANÁCS 2004/809/KKBP HATÁROZATA

(2004. július 5.)

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Uniót létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

2003. szeptember 29-én a Tanács elfogadta az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő rendőri missziójáról (EUPOL „Proxima”) szóló 2003/681/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

Az együttes fellépés 9. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályozásnak – az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkével összhangban – megállapodás tárgyát kell képeznie.

(3)

A 2004. március 2-i tanácsi határozatot követően, amely felhatalmazta az elnökséget a tárgyalások – szükség esetén a főtitkár/ főképviselő közreműködésével történő – megkezdésére, az elnökség megállapodást kötött a Svájci Államszövetséggel a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő európai rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételéről.

(4)

A megállapodást el kell fogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételére vonatkozó megállapodást a Tanács ezennel az Európai Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség kötelezetté tétele érdekében kijelölje a megállapodás aláírására jogosult személyt.

3. cikk

E határozat kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

E határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. ZALM

(1)  HL L 249., 2003.10.1., 66. o.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételéről

Egyrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

és másrészről

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

együttesen a továbbiakban:

„résztvevő felek”,

FIGYELEMBE VÉVE

—

hogy az Európai Unió Tanácsa 2003. szeptember 29-én elfogadta az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójáról (EUPOL „Proxima”) szóló 2003/681/KKBP együttes fellépést (1), amely lefekteti, hogy a csatlakozó államok meghívást kapnak, egyéb harmadik államok pedig meghívást kaphatnak az EUPOL „Proxima”-hoz történő hozzájárulásra,

—

a Svájci Államszövetség meghívását az EUPOL „Proxima”-ban való részvételre,

—

a rendőri erő létrehozásának sikeres befejezését és a rendőri misszióvezető, valamint a Polgári Válságkezelő Bizottságnak a Svájci Államszövetségnek az EUPOL „Proxima”-ban való részvételével kapcsolatos egyetértésére vonatkozó ajánlását,

—

a Politikai és Biztonsági Bizottság 2004. február 10-i, a Svájci Államszövetség az EUPOL „Proxima”-hoz való hozzájárulásának elfogadására vonatkozó határozatát,

—

az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodást (2), ideértve az EUPOL „Proxima” személyi állományának jogállására vonatkozó rendelkezéseket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Keretrendszer

(1)   A Svájci Államszövetség csatlakozik az Európai Unió Tanácsa által 2003. szeptember 29-én elfogadott, az EUPOL „Proxima”-ról szóló 2003/681/KKBP együttes fellépés rendelkezéseihez, és bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelyet az Európai Unió Tanácsa az EUPOL „Proxima” bővítése érdekében hoz meg.

(2)   A Svájci Államszövetségnek az EUPOL „Proxima”-hoz történő hozzájárulása nem érinti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

2. cikk

A személyi állomány jogállása

(1)   Az EUPOL „Proxima”-nak a Svájci Államszövetség által kiküldött személyi állománya jogállására az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodást kell alkalmazni.

(2)   Az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodás sérelme nélkül a Svájci Államszövetség az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő személyi állományát illetően gyakorolja hatáskörét.

(3)   A Svájci Államszövetség felel az EUPOL „Proxima”-ban való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját személyi állományától érkező vagy velük kapcsolatos igény kielégítéséért. A Svájci Államszövetség felel a személyi állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért.

(4)   A Svájci Államszövetség lemond az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő bármely állam ellen irányuló igényről – a Svájci Államszövetség személyi állománya tagjának sérülése, halála vagy az EUPOL „Proxima” tulajdonában lévő és általa használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség okán, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—

EUPOL „Proxima” személyi állományának tagja hivatali kötelessége teljesítése során, a művelettel kapcsolatban okozta, kivéve a súlyos hanyagság vagy szándékos károkozás esetét.

—

az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő államok tulajdonában lévő vagyontárgy használata okozta, amennyiben a vagyontárgyakat a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen vagyontárgyakat használó személyi állomány súlyos hanyagságának vagy szándékos károkozásának esetét.

(5)   Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy a Svájci Államszövetségnek az EUPOL „Proxima”-ban való részvételét illetően nyilatkozatot tesznek az igényekről való lemondásra vonatkozólag.

3. cikk

Titkosított információ

(1)   A Svájci Államszövetség megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információk az Európai Unió Tanácsának 2001/264/EK határozatában (3) foglalt biztonsági szabályoknak és az illetékes hatóságok – ideértve az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa – által kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljenek.

(2)   Amennyiben az EU és a Svájci Államszövetség között megállapodás jött létre a minősített információk cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, az ilyen megállapodás rendelkezéseit az EUPOL „Proxima” összefüggésében is alkalmazni kell.

4. cikk

Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állomány

(1)   A Svájci Államszövetség biztosítja, hogy az EUPOL „Proxima”-hoz kiküldött személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

—

a 2003/681/KKBP együttes fellépés rendelkezései és ezek későbbi – az ezen megállapodás 1. cikk (1) bekezdésében említett – módosításai,

—

a Műveleti Terv,

—

végrehajtási intézkedések.

(2)   A Svájci Államszövetség bármely, az EUPOL „Proxima”-hoz való hozzájárulásában bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjét/rendőrbiztosát és az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

(3)   Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat és védőoltás, és a Svájci Államszövetség illetékes hatósága által kiállított igazolással kell rendelkeznie arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állománynak másolattal kell rendelkeznie erről az igazolásról.

(4)   A kiküldött rendőrségi tisztviselők a megbízatás ellátása alatt saját nemzeti rendőregyenruhájukat viselik. A szolgálati sapkát és a jelvényt az EUPOL „Proxima” biztosítja.

5. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   A Svájci Államszövetség által kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az EUPOL „Proxima” érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2)   A személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatósága parancsnoksága alatt áll.

(3)   A nemzeti hatóságok a műveleti irányítást (OPCON) átruházzák az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjére/rendőrbiztosára, aki a ráruházott parancsnokságot és irányítást a parancsnoklás és az irányítás hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

(4)   A misszióvezető/rendőrbiztos vezeti az EUPOL „Proxima”-t, és felel annak napi működtetéséért.

(5)   A 2003/681/KKBP együttes fellépés 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően a Svájci Államszövetséget a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg, és ugyanolyan kötelességek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben résztvevő tagállamait.

(6)   Az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa fegyelmi felügyeletet gyakorol a műveleti személyi állomány fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(7)   A Svájci Államszövetség saját nemzeti kontingensének képviseletére nemzeti kontingensképviselőt (NKK) nevez ki. A nemzeti kontingensképviselő az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjének/rendőrbiztosának jelentést tesz a nemzeti ügyekről, továbbá felel a kontingens napi fegyelméért.

(8)   A művelet befejezésére vonatkozó határozatot az Európai Unió a Svájci Államszövetséggel folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben ez az állam a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az EUPOL „Proxima”-hoz.

6. cikk

Pénzügyi szempontok

(1)   A Svájci Államszövetség visel minden, a művelethez való hozzájárulásával kapcsolatos költséget, azon költségek kivételével, amelyek – a művelet működési költségvetésében meghatározottaknak megfelelően – közös EU-finanszírozásban részesülnek.

(2)   A Svájci Államszövetség fontolóra veszi az önkéntes jellegű hozzájárulások felajánlását.

(3)   Az ilyen önkéntes jellegű hozzájárulások esetében az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa és a Svájci Államszövetség illetékes hivatala a kifizetés gyakorlati szabályaira vonatkozó egyezséget ír alá a Svájci Államszövetség által az EUPOL „Proxima” működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulásokról. Ez az egyezség többek között az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)

a kérdéses összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos megállapodás;

c)

a számviteli ellenőrzési eljárás.

(4)   Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Svájci Államszövetség – felelőssége megállapítása esetén – kártérítést fizet a megállapodás 2. cikk (1) bekezdésében említett, a misszió jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

7. cikk

Szerződésszegés

Amennyiben valamelyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónapos felmondással felmondhatja.

8. cikk

A jogviták rendezése

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

9. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezen megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amelyben a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2)   Ezen megállapodás az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.

(3)   Ezen megállapodást a felek között létrejött írásos megállapodással lehet módosítani.

(4)   Ezen megállapodást a másik félhez intézett felmondó nyilatkozat útján bármely fél felmondhatja. A felmondás a felmondásról szóló nyilatkozat a másik fél általi kézhezvételét követő hatodik hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 14-én, angol nyelven, négy példányban

Az Európai Unió részéről

A Svájci Államszövetség részéről

(1)  HL L 249., 2003.10.1., 66. o.

(2)  HL L 16., 2004.1.23., 65. o.

(3)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/81

A TANÁCS 2004/810/KKBP HATÁROZATA

(2004. július 5.)

az Európai Unió és Ukrajna közötti, Ukrajnának a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Uniót létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

2003. szeptember 29-én a Tanács elfogadta az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő rendőri missziójáról (EUPOL „Proxima”) szóló 2003/681/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

Az együttes fellépés 9. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályozásnak – az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkével összhangban – megállapodás tárgyát kell képeznie.

(3)

A 2004. március 2-i tanácsi határozatot követően, amely felhatalmazta az elnökséget a tárgyalások – szükség esetén a főtitkár/ főképviselő közreműködésével történő – megkezdésére, az elnökség megállapodást kötött Ukrajnával Ukrajnának az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő európai rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételéről.

(4)

A megállapodást el kell fogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Ukrajna közötti, Ukrajnának az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételére vonatkozó megállapodást a Tanács ezennel az Európai Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség kötelezetté tétele érdekében kijelölje a megállapodás aláírására jogosult személyt.

3. cikk

E határozat kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

E határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. ZALM

(1)  HL L 249., 2003.10.1., 66. o.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Ukrajna között Ukrajnának az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételéről

Egyrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

és másrészről

UKRAJNA

együttesen a továbbiakban: „résztvevő felek”,

FIGYELEMBE VÉVE

—

hogy az Európai Unió Tanácsa 2003. szeptember 29-én elfogadta az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójáról (EUPOL „Proxima”) szóló 2003/681/KKBP együttes fellépést (1), amely lefekteti, hogy a csatlakozó államok meghívást kapnak, egyéb harmadik államok pedig meghívást kaphatnak az EUPOL „Proxima”-hoz történő hozzájárulásra,

—

Ukrajna meghívását az EUPOL „Proxima”-ban való részvételre,

—

a rendőri erő létrehozásának sikeres befejezését és a rendőri misszióvezető, valamint a Polgári Válságkezelő Bizottságnak Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-ban való részvételével kapcsolatos egyetértésére vonatkozó ajánlását,

—

a Politikai és Biztonsági Bizottság 2004. február 10-i, Ukrajna EUPOL „Proxima”-hoz való hozzájárulásának elfogadására vonatkozó határozatát,

—

az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodást (2), ideértve az EUPOL „Proxima” személyi állományának jogállására vonatkozó rendelkezéseket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Keretrendszer

(1)   Ukrajna csatlakozik az Európai Unió Tanácsa által 2003. szeptember 29-én elfogadott, az EUPOL „Proxima”-ról szóló 2003/681/KKBP együttes fellépés rendelkezéseihez, és bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelyet az Európai Unió Tanácsa az EUPOL „Proxima” bővítése érdekében hoz meg.

(2)   Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-hoz történő hozzájárulása nem érinti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

2. cikk

A személyi állomány jogállása

(1)   Az EUPOL „Proxima”-nak Ukrajna által kiküldött személyi állománya jogállására az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodást kell alkalmazni.

(2)   Az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodás sérelme nélkül Ukrajna az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő személyi állományát illetően gyakorolja hatáskörét.

(3)   Ukrajna felel az EUPOL „Proxima”-ban való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját személyi állományától érkező vagy velük kapcsolatos igény kielégítéséért. Ukrajna felel a személyi állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért.

(4)   Ukrajna lemond az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő bármely állam ellen irányuló igényről – Ukrajna személyi állománya tagjának sérülése, halála vagy az EUPOL „Proxima”tulajdonában lévő és általa használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség okán, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—

az EUPOL „Proxima” személyi állományának tagja hivatali kötelessége teljesítése során, a művelettel kapcsolatban okozta, kivéve a súlyos hanyagság vagy szándékos károkozás esetét.

—

az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő államok tulajdonában lévő vagyontárgy használata okozta, amennyiben a vagyontárgyakat a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen vagyontárgyakat használó személyi állomány súlyos hanyagságának vagy szándékos károkozásának esetét.

(5)   Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-ban való részvételét illetően nyilatkozatot tesznek az igényekről való lemondásra vonatkozólag.

3. cikk

Titkosított információ

(1)   Ukrajna megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információk az Európai Unió Tanácsának 2001/264/EK határozatában (3) foglalt biztonsági szabályoknak és az illetékes hatóságok – ideértve az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa – által kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljenek.

(2)   Amennyiben az EU és Ukrajna között megállapodás jött létre a minősített információk cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, az ilyen megállapodás rendelkezéseit az EUPOL „Proxima” összefüggésében is alkalmazni kell.

4. cikk

Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állomány

(1)   Ukrajna biztosítja, hogy az EUPOL „Proxima”-hoz kiküldött személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

—

a 2003/681/KKBP együttes fellépés rendelkezései és ezek későbbi – az ezen megállapodás 1. cikk (1) bekezdésében említett – módosításai,

—

a Műveleti Terv,

—

végrehajtási intézkedések.

(2)   Ukrajna bármely, az EUPOL „Proxima”-hoz való hozzájárulásában bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjét/rendőrbiztosát és az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

(3)   Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat és védőoltás, és Ukrajna illetékes hatósága által kiállított igazolással kell rendelkeznie arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állománynak másolattal kell rendelkeznie erről az igazolásról.

(4)   A kiküldött rendőrségi tisztviselők a megbízatás ellátása alatt saját nemzeti rendőregyenruhájukat viselik. A szolgálati sapkát és a jelvényt az EUPOL „Proxima” biztosítja.

5. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   Az Ukrajna által kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az EUPOL „Proxima” érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2)   A személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatósága parancsnoksága alatt áll.

(3)   A nemzeti hatóságok a műveleti irányítást (OPCON) átruházzák az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjére/rendőrbiztosára, aki a ráruházott parancsnokságot és irányítást a parancsnoklás és az irányítás hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

(4)   A misszióvezető/rendőrbiztos vezeti az EUPOL „Proxima”-t, és felel annak napi működtetéséért.

(5)   A 2003/681/KKBP együttes fellépés 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően Ukrajnát a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg, és ugyanolyan kötelességek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben résztvevő tagállamait.

(6)   Az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa fegyelmi felügyeletet gyakorol a műveleti személyi állomány fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(7)   Ukrajna saját nemzeti kontingensének képviseletére nemzetikontingens-képviselőt (NKK) nevez ki. A nemzetikontingens-képviselő az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjének/rendőrbiztosának jelentést tesz a nemzeti ügyekről, továbbá felel a kontingens napi fegyelméért.

(8)   A művelet befejezésére vonatkozó határozatot az Európai Unió az Ukrajnával folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben ez az állam a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az EUPOL „Proxima”-hoz.

6. cikk

Pénzügyi szempontok

(1)   Ukrajna visel minden, a művelethez való hozzájárulásával kapcsolatos költséget, azon költségek kivételével, amelyek – a művelet működési költségvetésében meghatározottaknak megfelelően – közös EU-finanszírozásban részesülnek.

(2)   Ukrajna fontolóra veszi az önkéntes jellegű hozzájárulások felajánlását.

(3)   Az ilyen önkéntes jellegű hozzájárulások esetében az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa és Ukrajna illetékes hivatala a kifizetés gyakorlati szabályaira vonatkozó egyezséget ír alá Ukrajna által az EUPOL „Proxima” működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulásokról. Ez az egyezség többek között az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)

a kérdéses összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos megállapodás;

c)

a számviteli ellenőrzési eljárás.

(4)   Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Ukrajna – felelőssége megállapítása esetén – kártérítést fizet a megállapodás 2. cikk (1) bekezdésében említett, a misszió jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

7. cikk

Szerződésszegés

Amennyiben valamelyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónapos felmondással felmondhatja.

8. cikk

A jogviták rendezése

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

9. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezen megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amelyben a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2)   Ezen megállapodás az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.

(3)   Ezen megállapodást a felek között létrejött írásos megállapodással lehet módosítani.

(4)   Ezen megállapodást a másik félhez intézett felmondó nyilatkozat útján bármely fél felmondhatja. A felmondás a felmondásról szóló nyilatkozat a másik fél általi kézhezvételét követő hatodik hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 8-án, angol nyelven, négy példányban.

az Európai Unió részéről

Ukrajna részéről

(1)  HL L 249., 2003.10.1., 66. o.

(2)  HL L 16., 2004.1.23., 65. o.

(3)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/85

A TANÁCS 2004/811/KKBP HATÁROZATA

(2004. július 5.)

az Európai Unió és a Norvég Királyság közötti, a Norvég Királyságnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Uniót létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

2003. szeptember 29-én a Tanács elfogadta az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő rendőri missziójáról (EUPOL „Proxima”) szóló 2003/681/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

Az együttes fellépés 9. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályozásnak – az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkével összhangban – megállapodás tárgyát kell képeznie.

(3)

A 2004. március 2-i tanácsi határozatot követően, amely felhatalmazta az elnökséget a tárgyalások – szükség esetén a főtitkár/főképviselő közreműködésével történő – megkezdésére, az elnökség megállapodást kötött Ukrajnával Ukrajnának az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő európai rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételéről.

(4)

A megállapodást el kell fogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Norvég Királyság közötti, a Norvég Királyságnak az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételére vonatkozó megállapodást a Tanács ezennel az Európai Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség kötelezetté tétele érdekében kijelölje a megállapodás aláírására jogosult személyt.

3. cikk

E határozat kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

E határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. ZALM

(1)  HL L 249., 2003.10.1., 66. o.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai unió és a Norvég Királyság között a Norvég Királyságnak az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételéről

Egyrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

és másrészről

A NORVÉG KIRÁLYSÁG

Együttesen a továbbiakban:

„résztvevő felek”,

FIGYELEMBE VÉVE

—

hogy az Európai Unió Tanácsa 2003. szeptember 29-én elfogadta az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójáról (EUPOL „Proxima”) szóló 2003/681/KKBP együttes fellépést (1), amely lefekteti, hogy a csatlakozó államok meghívást kapnak, egyéb harmadik államok pedig meghívást kaphatnak az EUPOL „Proxima”-hoz történő hozzájárulásra,

—

A Norvég Királyság meghívását az EUPOL „Proxima”-ban való részvételre,

—

a rendőri erő létrehozásának sikeres befejezését és a rendőri misszióvezető, valamint a Polgári Válságkezelő Bizottságnak Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-ban való részvételével kapcsolatos egyetértésére vonatkozó ajánlását,

—

a Politikai és Biztonsági Bizottság 2004. február 10-i, Norvégiának az EUPOL „Proxima”-hoz való hozzájárulásának elfogadására vonatkozó határozatát,

—

az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodást (2), ideértve az EUPOL „Proxima” személyi állományának jogállására vonatkozó rendelkezéseket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Keretrendszer

(1)   A Norvég Királyság csatlakozik az Európai Unió Tanácsa által 2003. szeptember 29-én elfogadott, az EUPOL „Proxima”-ról szóló 2003/681/KKBP együttes fellépés rendelkezéseihez, és bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelyet az Európai Unió Tanácsa az EUPOL „Proxima” bővítése érdekében hoz meg.

(2)   Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-hoz történő hozzájárulása nem érinti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

2. cikk

A személyi állomány jogállása

(1)   Az EUPOL „Proxima”-nak a Norvég Királyság által kiküldött személyi állománya jogállására az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodást kell alkalmazni.

(2)   Az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodás sérelme nélkül a Norvég Királyság az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő személyi állományát illetően gyakorolja hatáskörét.

(3)   A Norvég Királyság felel az EUPOL „Proxima”-ban való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját személyi állományától érkező vagy velük kapcsolatos igény kielégítéséért. A Norvég Királyság felel a személyi állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért.

(4)   A Norvég Királyság lemond az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő bármely állam ellen irányuló igényről – a Norvég Királyság személyi állománya tagjának sérülése, halála vagy az EUPOL „Proxima” tulajdonában lévő és általa használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség okán, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—

az EUPOL „Proxima” személyi állományának tagja hivatali kötelessége teljesítése során, a művelettel kapcsolatban okozta, kivéve a súlyos hanyagság vagy szándékos károkozás esetét.

—

az EUPOL „Proxima”-ban résztvevő államok tulajdonában lévő vagyontárgy használata okozta, amennyiben a vagyontárgyakat a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen vagyontárgyakat használó személyi állomány súlyos hanyagságának vagy szándékos károkozásának esetét.

(5)   Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-ban való részvételét illetően nyilatkozatot tesznek az igényekről való lemondásra vonatkozólag.

3. cikk

Titkosított információ

(1)   A Norvég Királyság megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információk az Európai Unió Tanácsának 2001. március 19-i 2001/264/EK határozatában (3) foglalt biztonsági szabályoknak és az illetékes hatóságok – ideértve az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa – által kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljenek.

(2)   Amennyiben az EU és a Norvég Királyság között megállapodás jött létre a minősített információk cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, az ilyen megállapodás rendelkezéseit az EUPOL „Proxima” összefüggésében is alkalmazni kell.

4. cikk

Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állomány

(1)   A Norvég Királyság biztosítja, hogy az EUPOL „Proxima”-hoz kiküldött személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

—

a 2003/681/KKBP együttes fellépés rendelkezései és ezek későbbi – az ezen megállapodás 1. cikk (1) bekezdésében említett – módosításai,

—

a Műveleti Terv,

—

végrehajtási intézkedések.

(2)   A Norvég Királyság bármely, az EUPOL „Proxima”-hoz való hozzájárulásában bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjét/rendőrbiztosát és az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

(3)   Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat és védőoltás, és a Norvég Királyság illetékes hatósága által kiállított igazolással kell rendelkeznie arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állománynak másolattal kell rendelkeznie erről az igazolásról.

(4)   A kiküldött rendőrségi tisztviselők a megbízatás ellátása alatt saját nemzeti rendőregyenruhájukat viselik. A szolgálati sapkát és a jelvényt az EUPOL „Proxima” biztosítja.

5. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   A Norvég Királyság által kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az EUPOL „Proxima” érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2)   A személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatósága parancsnoksága alatt áll.

(3)   A nemzeti hatóságok a műveleti irányítást (OPCON) átruházzák az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjére/rendőrbiztosára, aki a ráruházott parancsnokságot és irányítást a parancsnoklás és az irányítás hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

(4)   A misszióvezető/rendőrbiztos vezeti az EUPOL „Proxima”-t, és felel annak napi működtetéséért.

(5)   A 2003/681/KKBP együttes fellépés 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően Ukrajnát a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg, és ugyanolyan kötelességek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben résztvevő tagállamait.

(6)   Az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa fegyelmi felügyeletet gyakorol a műveleti személyi állomány fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(7)   A Norvég Királyság saját nemzeti kontingensének képviseletére nemzeti kontingens-képviselőt (NKK) nevez ki. A nemzeti kontingens-képviselő az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjének/rendőrbiztosának jelentést tesz a nemzeti ügyekről, továbbá felel a kontingens napi fegyelméért.

(8)   A művelet befejezésére vonatkozó határozatot az Európai Unió az Ukrajnával folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben ez az állam a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az EUPOL „Proxima”-hoz.

6. cikk

Pénzügyi szempontok

(1)   A Norvég Királyság visel minden, a művelethez való hozzájárulásával kapcsolatos költséget, azon költségek kivételével, amelyek – a művelet működési költségvetésében meghatározottaknak megfelelően – közös EU-finanszírozásban részesülnek.

(2)   A Norvég Királyság fontolóra veszi az önkéntes jellegű hozzájárulások felajánlását.

(3)   Az ilyen önkéntes jellegű hozzájárulások esetében az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa és a Norvég Királyság illetékes hivatala a kifizetés gyakorlati szabályaira vonatkozó egyezséget ír alá a Norvég Királyság által az EUPOL „Proxima” működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulásokról. Ez az egyezség többek között az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)

a kérdéses összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos megállapodás;

c)

a számviteli ellenőrzési eljárás.

(4)   Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Norvég Királyság – felelőssége megállapítása esetén – kártérítést fizet a megállapodás 2. cikk (1) bekezdésében említett, a misszió jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

7. cikk

Szerződésszegés

Amennyiben valamelyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónapos felmondással felmondhatja.

8. cikk

A jogviták rendezése

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

9. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezen megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amelyben a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2)   Ezen megállapodás az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.

(3)   Ezen megállapodást a felek között létrejött írásos megállapodással lehet módosítani.

(4)   Ezen megállapodást a másik félhez intézett felmondó nyilatkozat útján bármely fél felmondhatja. A felmondás a felmondásról szóló nyilatkozat a másik fél általi kézhezvételét követő hatodik hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. szeptember 9-én, angol nyelven, négy példányban.

az Európai Unió részéről

a Norvég Királyság részéről

(1)  HL L 249., 2003.10.1., 66. o.

(2)  HL L 16., 2004.1.23., 65. o.

(3)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/89

A TANÁCS 2004/812/KKBP HATÁROZATA

(2004. július 19.)

az Európai Unió és a Török Köztársaság közötti, a Török Köztársaságnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő Európai Unió rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Uniót létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

2003. szeptember 29-én a Tanács elfogadta az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő rendőri missziójáról (EUPOL „Proxima”) szóló 2003/681/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

Az együttes fellépés 9. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályozásnak – az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkével összhangban – megállapodás tárgyát kell képeznie.

(3)

A 2004. március 2-i tanácsi határozatot követően, amely felhatalmazta az elnökséget a tárgyalások – szükség esetén a főtitkár/ főképviselő közreműködésével történő – megkezdésére, az elnökség megállapodást kötött Ukrajnával Ukrajnának az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő európai rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételéről.

(4)

A megállapodást el kell fogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Török Köztársaság közötti, a Török Köztársaságnak az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételére vonatkozó megállapodást a Tanács ezennel az Európai Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség kötelezetté tétele érdekében kijelölje a megállapodás aláírására jogosult személyt.

3. cikk

E határozat kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

E határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. H. DONNER

(1)  HL L 249., 2003.10.1., 66. o.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Török Köztársaság között a Török Köztársaságnak az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójában (EUPOL „Proxima”) való részvételéről

Egyrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

és másrészről

A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG

Együttesen a továbbiakban: „résztvevő felek”,

FIGYELEMBE VÉVE

—

hogy az Európai Unió Tanácsa 2003. szeptember 29-én elfogadta az Európai Unió Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén működő rendőri missziójáról (EUPOL „Proxima”) szóló 2003/681/KKBP együttes fellépést (1), amely megállapítja, hogy a csatlakozó államok meghívást kapnak, egyéb harmadik államok pedig meghívást kaphatnak az EUPOL „Proxima”-hoz történő hozzájárulásra,

—

a Török Köztársaság meghívását az EUPOL „Proxima”-ban való részvételre,

—

a rendőri erő létrehozásának sikeres befejezését és a rendőri misszióvezető, valamint a Polgári Válságkezelő Bizottságnak Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-ban való részvételével kapcsolatos egyetértésére vonatkozó ajánlását,

—

a Politikai és Biztonsági Bizottság 2004. február 10-i, (résztvevő harmadik állam) az EUPOL „Proxima”-hoz való hozzájárulásának elfogadására vonatkozó határozatát,

—

az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodást (2), ideértve az EUPOL „Proxima” személyi állományának jogállására vonatkozó rendelkezéseket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Keretrendszer

(1)   A Török Köztársaság csatlakozik az Európai Unió Tanácsa által 2003. szeptember 29-én elfogadott, az EUPOL „Proxima”-ról szóló 2003/681/KKBP együttes fellépés rendelkezéseihez, és bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelyet az Európai Unió Tanácsa az EUPOL „Proxima” bővítése érdekében hoz meg.

(2)   Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-hoz történő hozzájárulása nem érinti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

2. cikk

A személyi állomány jogállása

(1)   Az EUPOL „Proxima”-nak a Török Köztársaság által kiküldött személyi állománya jogállására az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodást kell alkalmazni.

(2)   Az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között az EUPOL „Proxima” Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén betöltött jogállásáról és tevékenységéről szóló, 2003. december 11-én megkötött megállapodás sérelme nélkül a Török Köztársaság az EUPOL „Proxima”-ban részt vevő személyi állományát illetően gyakorolja hatáskörét.

(3)   A Török Köztársaság felel az EUPOL „Proxima”-ban való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját személyi állományától érkező vagy velük kapcsolatos igény kielégítéséért. A Török Köztársaság felel a személyi állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért.

(4)   A Török Köztársaság lemond az EUPOL „Proxima”-ban részt vevő bármely állam ellen irányuló igényről – a Török Köztársaság személyi állománya tagjának sérülése, halála vagy az EUPOL „Proxima” tulajdonában lévő és általa használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség okán, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—

az EUPOL „Proxima” személyi állományának tagja hivatali kötelessége teljesítése során, a művelettel kapcsolatban okozta, kivéve a súlyos hanyagság vagy szándékos károkozás esetét,

—

az EUPOL „Proxima”-ban részt vevő államok tulajdonában lévő vagyontárgy használata okozta, amennyiben a vagyontárgyakat a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen vagyontárgyakat használó személyi állomány súlyos hanyagságának vagy szándékos károkozásának esetét.

(5)   Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy Ukrajnának az EUPOL „Proxima”-ban való részvételét illetően nyilatkozatot tesznek az igényekről való lemondásra vonatkozólag.

3. cikk

Titkosított információ

(1)   A Török Köztársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információk az Európai Unió Tanácsának 2001/264/EK határozatában (3) foglalt biztonsági szabályoknak és az illetékes hatóságok – ideértve az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa – által kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljenek.

(2)   Amennyiben az EU és a Török Köztársaság között megállapodás jött létre a minősített információk cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, az ilyen megállapodás rendelkezéseit az EUPOL „Proxima” összefüggésében is alkalmazni kell.

4. cikk

Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állomány

(1)   A Török Köztársaság biztosítja, hogy az EUPOL „Proxima”-hoz kiküldött személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

—

a 2003/681/KKBP együttes fellépés rendelkezései és ezek későbbi – az ezen megállapodás 1. cikkének (1) bekezdésében említett – módosításai,

—

a Műveleti Terv,

—

végrehajtási intézkedések.

(2)   A Török Köztársaság bármely, az EUPOL „Proxima”-hoz való hozzájárulásában bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjét/rendőrbiztosát és az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

(3)   Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat és védőoltás, és a Török Köztársaság illetékes hatósága által kiállított igazolással kell rendelkeznie arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az EUPOL „Proxima” rendelkezésére bocsátott személyi állománynak másolattal kell rendelkeznie erről az igazolásról.

(4)   A kiküldött rendőrségi tisztviselők a megbízatás ellátása alatt saját nemzeti rendőregyenruhájukat viselik. A szolgálati sapkát és a jelvényt az EUPOL „Proxima” biztosítja.

5. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   A Török Köztársaság által kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az EUPOL „Proxima” érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2)   A személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatósága parancsnoksága alatt áll.

(3)   A nemzeti hatóságok a műveleti irányítást (OPCON) átruházzák az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjére/rendőrbiztosára, aki a ráruházott parancsnokságot és irányítást a parancsnoklás és az irányítás hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

(4)   A misszióvezető/rendőrbiztos vezeti az EUPOL „Proxima”-t, és felel annak napi működtetéséért.

(5)   A 2003/681/KKBP együttes fellépés 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően Ukrajnát a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg, és ugyanolyan kötelességek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(6)   Az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa fegyelmi felügyeletet gyakorol a műveleti személyi állomány fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(7)   A Török Köztársaság saját nemzeti kontingensének képviseletére nemzeti kontingensképviselőt (NKK) nevez ki. A nemzeti kontingensképviselő az EUPOL „Proxima” misszióvezetőjének/rendőrbiztosának jelentést tesz a nemzeti ügyekről, továbbá felel a kontingens napi fegyelméért.

(8)   A művelet befejezésére vonatkozó határozatot az Európai Unió az Ukrajnával folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben ez az állam a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az EUPOL „Proxima”-hoz.

6. cikk

Pénzügyi szempontok

(1)   A Török Köztársaság visel minden, a művelethez való hozzájárulásával kapcsolatos költséget, azon költségek kivételével, amelyek – a művelet működési költségvetésében meghatározottaknak megfelelően – közös EU-finanszírozásban részesülnek.

(2)   A Török Köztársaság fontolóra veszi az önkéntes jellegű hozzájárulások felajánlását.

(3)   Az ilyen önkéntes jellegű hozzájárulások esetében az EUPOL „Proxima” misszióvezetője/rendőrbiztosa és a Török Köztársaság illetékes hivatala a kifizetés gyakorlati szabályaira vonatkozó egyezséget ír alá a Török Köztársaság által az EUPOL „Proxima” működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulásokról. Ez az egyezség többek között az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)

a kérdéses összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos megállapodás;

c)

a számviteli ellenőrzési eljárás.

(4)   Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Török Köztársaság – felelőssége megállapítása esetén – kártérítést fizet a megállapodás 2. cikk (1) bekezdésében említett, a misszió jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

7. cikk

Szerződésszegés

Amennyiben valamelyik fél nem teljesíti a megállapodásban meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónapos felmondással felmondhatja.

8. cikk

A jogviták rendezése

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

9. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezen megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amelyben a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2)   Ezt a megállapodást a felek kölcsönös megállapodása alapján, írásban lehet módosítani. A módosítások az (1) bekezdésben megállapított eljárással összhangban lépnek hatályba.

(3)   Ezen megállapodást a másik félhez intézett értesítés útján bármely fél felmondhatja. A felmondás az értesítésnek a másik fél általi kézhezvételét követő hatodik hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. szeptember 10-én, angol nyelven, négy példányban

az Európai Unió részéről

a Török Köztársaság részéről

(1)  HL L 249., 2003.10.1., 66. o.

(2)  HL L 16., 2004.1.23., 65. o.

(3)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

30.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/s3

2004. november 1. Az EUR-Lex új változata!

europa.eu.int/eur-lex/lex/

Az új oldal tartalmazza a Celex-szolgáltatást, illetve ingyenes és könnyű hozzáférést biztosít 20 nyelven az EU-jogszabályok legnagyobb dokumentációs adatbázisához.