ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 326

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

47. évfolyam
2004. október 29.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

 

A Bizottság 1866/2004/EK rendelete (2004. október 28.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

 

A Bizottság 1867/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a cukorágazatban 2004. október 29-től a melaszra alkalmazandó irányadó árak és kiegészítő importvámok rögzítéséről

3

 

 

A Bizottság 1868/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a feldolgozatlan fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítések rögzítéséről

5

 

 

A Bizottság 1869/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a feldolgozatlan szirupokra és a cukorágazat egyes más, feldolgozatlan állapotban exportált termékeire vonatkozó export-visszatérítések meghatározásáról

7

 

 

A Bizottság 1870/2004/EK rendelete (2004. október 28.) az 1327/2004/EK rendeletben meghatározott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott, a fehér cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére kiírt 11. részleges pályázati eljárásra vonatkozó maximális export-visszatérítések megállapításáról

10

 

 

A Bizottság 1871/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a vajra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről az 581/2004/EK rendelet által szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében

11

 

 

A Bizottság 1872/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a sovány tejporra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről az 582/2004/EK rendelet által szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében

13

 

 

A Bizottság 1873/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

14

 

*

A Bizottság 1874/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárások értékhatárai tekintetében történő módosításáról ( 1 )

17

 

*

A Bizottság 1875/2004/EK rendelete (2004. október 28.) az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet II. és III. mellékleteinek módosításáról a nátrium-szalicilát és a fenvalerát tekintetében ( 1 )

19

 

*

A Bizottság 1876/2004/EK rendelete (2004. október 28.) az egyes alapvető gyógyszerek kereskedelmének az Európai Unióba történő elterelésének elkerüléséről szóló 953/2003/EK rendelet módosításáról

22

 

*

A Bizottság 1877/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a Szerbia és Montenegrót érintő kvóták vonatkozásában az 517/94/EK rendelet III. B. mellékletének módosításáról

25

 

*

A Bizottság 1878/2004/EK rendelete (2004. október 28.) Ciprus, Málta és Szlovénia esetében az olajbogyó-terméshozamok és olívaolaj-hozamok rögzítésének vonatkozásában az 136/66/EGK és 2261/84/EGK tanácsi rendeletektől való eltérésről

27

 

 

A Bizottság 1879/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

28

 

 

A Bizottság 1880/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a rizs és a törmelékrizs kivitele után járó visszatérítések rögzítéséről és a kiviteli engedélyek kibocsátásának felfüggesztéséről

31

 

 

A Bizottság 1881/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a gabonaalapú keveréktakarmányok export-visszatérítéseinek rögzítéséről

34

 

 

A Bizottság 1882/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról

36

 

 

A Bizottság 1883/2004/EK rendelete (2004. október 28.) a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

40

 

 

A Bizottság 1884/2004/EK rendelete (2004. október 28.) az 1757/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében az árpa exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

43

 

 

A Bizottság 1885/2004/EK rendelete (2004. október 28.) az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a zab exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

44

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

2004/740/EK:A Tanács határozata (2004. október 4.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról

45

 

*

2004/741/EK:A Tanács ajánlása (2004. október 14.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak végrehajtásáról

47

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/1


A BIZOTTSÁG 1866/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2004. október 28-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

53,1

204

48,2

999

50,7

0707 00 05

052

129,6

999

129,6

0709 90 70

052

97,2

204

41,2

388

34,1

628

48,8

999

55,3

0805 50 10

052

56,4

388

48,3

524

67,5

528

53,4

999

56,4

0806 10 10

052

89,0

400

197,7

999

143,4

0808 10 20, 0808 10 50, 0808 10 90

388

109,3

400

100,7

404

80,1

442

61,0

512

106,6

720

99,6

800

205,7

804

106,5

999

108,7

0808 20 50

052

103,7

720

75,4

999

89,6


(1)  Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/3


A BIZOTTSÁG 1867/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a cukorágazatban 2004. október 29-től a melaszra alkalmazandó irányadó árak és kiegészítő importvámok rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 24. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)

Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)

A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)

Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)

Az e rendeletben előirt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1422/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott termékek behozatalára alkalmazandó irányadó árakat és a kiegészítő vámokat a melléklet állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági főigazgató


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK módosított rendelet. (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.).

(2)  HL L 141., 1995.6.24., 12. o. A rendeletet legutóbb a 79/2003/EK rendelet módosította (HL L 13., 2003.1.18., 4. o.).

(3)  HL L 145., 1968.6.27., 12. o. A legutóbb az 1422/1995/EK rendelettel (HL L 141., 1995.6.24., 12. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A cukorágazatban 2004. október 29-től a melaszra alkalmazandó irányadó árak és kiegészítő importvámok

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

Az 1422/95/EK rendelet 5. cikkében említett felfüggesztés miatt az adott termék nettó 100 kg-jára alkalmazandó importvám összege (1)

1703 10 00 (2)

8,52

0

1703 90 00 (2)

9,77

0


(1)  Az 1422/95/EK rendelet 5. cikkével összhangban ez az összeg lép a közös vámtarifában e termékekre meghatározott vámtétel helyébe.

(2)  A módosított 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre vonatkozik.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/5


A BIZOTTSÁG 1868/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a feldolgozatlan fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdése második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet értelmében a feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét és különösen az említett rendelet 28. cikkében felsorolt ár- és költségtényezőket. A fenti cikk szerint figyelembe kell venni a tervezett kivitelek gazdasági szempontját is.

(3)

A nyerscukorra vonatkozó visszatérítést a szabványminőségre kell megállapítani. E szabványminőséget az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének II. pontja határozza meg. Egyebekben ezt a visszatérítést az 1260/2001/EK rendelet 28. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A kandiscukor meghatározását az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. A visszatérítés ilyen módon kiszámított összegét az ízesített vagy színezett cukor esetében e cukrok szacharóztartalmára kell alkalmazni, és azt a szacharóztartalom 1 %-ára vonatkoztatva kell meghatározni.

(4)

Különleges esetekben a visszatérítés összege más jogi aktusok útján is megállapítható.

(5)

A visszatérítéseket kéthetente rögzítik. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(7)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001 eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösségnek ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jellegűnek tűnik.

(8)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(9)

Figyelembe véve e tényezőket, valamint a cukorpiac jelenlegi helyzetét, különösen a cukornak a közösségi és a világpiacon jegyzett árfolyamait és árait, a visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1260/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek feldolgozatlan és nem denaturált állapotban történő kivitelére nyújtható visszatérítéseket e rendelet melléklete állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 214., 1995.9.8., 16. o.


MELLÉKLET

A 2004. OKTÓBER 29-TÓL FELDOLGOZATLAN FEHÉRCUKOR ÉS NYERS CUKOR UTÁN JÁRÓ EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1701 11 90 9100

S00

EUR/100 kg

39,56 (1)

1701 11 90 9910

S00

EUR/100 kg

39,56 (1)

1701 12 90 9100

S00

EUR/100 kg

39,56 (1)

1701 12 90 9910

S00

EUR/100 kg

39,56 (1)

1701 91 00 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,4300

1701 99 10 9100

S00

EUR/100 kg

43,00

1701 99 10 9910

S00

EUR/100 kg

43,00

1701 99 10 9950

S00

EUR/100 kg

43,00

1701 99 90 9100

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,4300

NB: A termékkódok és az „A” sorozatú rendeltetési hely kódok a 3846/87/EGK bizottsági rendeletben (HL L 366, 1987.12.24., 1. o.) kerültek meghatározásra.

A numerikus rendeltetési hely kódok az 2081/2003/EK bizottsági rendeletben (HL L 313, 2003.11.28, 11. o.) kerültek meghatározásra.

Az egyéb rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

:

minden rendeltetési hely (harmadik országok, egyéb területek, az élelmiszer-ellátás és a Közösségből történő kivitelként kezelt más rendeltetési helyek) Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró (beleértve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata alapján meghatározott Koszovót) és Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság kivételével, kivéve a 2201/96/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés b) pontjában említett termékekbe bedolgozott cukor vonatkozásában (HL L 297., 1996.11.21., 29. o.).


(1)  Ezt az összeget a 92 %-os hozamú nyers cukorra kell alkalmazni. Ha az exportált nyers cukor hozama eltér a 92 %-tól, akkor az alkalmazandó visszatérítés összegét az 1260/2001/EK rendelet 28. cikk (4) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kell kiszámítani.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/7


A BIZOTTSÁG 1869/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a feldolgozatlan szirupokra és a cukorágazat egyes más, feldolgozatlan állapotban exportált termékeire vonatkozó export-visszatérítések meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 27. cikk (5) bekezdés 2. albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikk 1) bekezdés d) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi áraik közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke értelmében az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek 100 kilogrammjára vetített export-visszatérítésnek meg kell egyeznie az alapösszeg és a szóban forgó termék szacharóz-tartalmának a szorzatával, mely utóbbi adott esetben növelendő a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalommal. A szóban forgó termékre vonatkozó szacharóz-tartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (3) bekezdése értelmében a feldolgozatlanul exportált szorbóz esetében a visszatérítés alapösszege egyenlő a visszatérítés alapösszegének a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (3) által meghatározott, az ezen utóbbi rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó hatályos termelési visszatérítés egy századával csökkentett összegével.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (1) bekezdése értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt egyéb, feldolgozás nélkül exportált termékek esetében a visszatérítés alapösszege megegyezik egy, az alábbiak figyelembevételével megállapított összeg egy századával: egyrészt a fehércukornak a Közösség nem deficites területeire vonatkozó, arra a hónapra érvényes intervenciós ára, amelyre az alapösszeget rögzítik, valamint a fehércukor világpiaci árfolyamai illetve árai közötti különbség, másrészt a közösségi alaptermékek harmadik országokba exportálandó feldolgozott áruk gyártása során történő felhasználása, valamint az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó megállapodások keretében behozott harmadik országbeli termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége.

(5)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében a visszatérítés alapösszegének alkalmazása korlátozható csupán egyes termékekre az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek közül.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés f), g) és h) pontjában felsorolt, feldolgozatlan állapotban exportált termékek kivitelére visszatérítés nyújtható. A visszatérítés mértékét a szárazanyag-tartalom 100 kilogrammjára vetítve kell meghatározni, figyelembe véve különösen az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, valamint a tervezett export gazdasági vonatkozásait. Az említett (1) bekezdés f) és g) pontjában felsorolt termékek esetében csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek eleget tesznek a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételeknek; a h) pontban felsorolt termékek esetében pedig csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek megfelelnek a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében előírt feltételeknek.

(7)

A fent említett visszatérítéseket havonta kell rögzíteni. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(8)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikk (5) bekezdés első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(9)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001. eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösség ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jelleget mutat.

(10)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(11)

Figyelembe véve ezeket a tényezőket, a szóban forgó termékek után járó visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének d), f), g) és h) pontjaiban említett termékek feldolgozatlan állapotban való kivitelére nyújtható visszatérítéseket a melléklet állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. szeptember 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb az 39/2004/EK rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 214., 1995.9.8., 16. o.

(3)  HL L 178., 2001.6.30., 63. o.


MELLÉKLET

A FELDOLGOZATLAN SZIRUPOKRA ÉS A CUKORÁGAZAT EGYES MÁS, FELDOLGOZATLAN ÁLLAPOTBAN EXPORTÁLT TERMÉKEIRE 2004. OKTÓBER 29 TÓL VONATKOZÓ EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1702 40 10 9100

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

43,00 (1)

1702 60 10 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

43,00 (1)

1702 60 80 9100

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

81,71 (2)

1702 60 95 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,4300 (3)

1702 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

43,00 (1)

1702 90 60 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,4300 (3)

1702 90 71 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,4300 (3)

1702 90 99 9900

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,4300 (3)  (4)

2106 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

43,00 (1)

2106 90 59 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × a termék nettó 100 kg-ja

0,4300 (3)

NB: A termékkódokat és az „A” sorozatú rendeltetési helyek kódjait a 3846/87/EGK bizottsági rendelet rögzíti (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A numerikus rendeltetési hely–kódokat az 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28, 11. o.).

Az egyéb rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

:

minden rendeltetési hely (harmadik országok, egyéb területek, az élelmiszer-ellátás és a Közösségből történő kivitelként kezelt más rendeltetési helyek) Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró (beleértve Koszovót az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozatában történő meghatározása alapján) és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kivételével, kivéve a 2201/96/EK tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett termékekbe bedolgozott cukor vonatkozásában (HL L 297., 1996.11.21., 29. o.).


(1)  Kizárólag a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében említett termékekre alkalmazandó.

(2)  Kizárólag a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében említett termékekre alkalmazandó.

(3)  Az alapösszeg nem alkalmazandó a 85 %-nál alacsonyabb tisztasági fokú szirupok esetén (2135/95/EK rendelet). A szacharóztartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(4)  Az összeg nem alkalmazandó a 3513/92/EGK rendelet mellékletének 2. pontjában meghatározott termékre (HL L 355., 1992.12.5., 12. o.).


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/10


A BIZOTTSÁG 1870/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

az 1327/2004/EK rendeletben meghatározott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott, a fehér cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére kiírt 11. részleges pályázati eljárásra vonatkozó maximális export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2004/2005-ös gazdasági évben a fehér cukorra vonatkozó exportlefölözés és/vagy -visszatérítés meghatározására irányuló folyamatos pályázati eljárásról szóló, 2004. július 19-i 1327/2004/EK bizottsági rendelet (2) értelmében e cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan részleges pályázati eljárásokat kell kiírni.

(2)

Az 1327/2004/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben, a szóban forgó részleges pályázati eljárás tekintetében maximális export-visszatérítés állapítandó meg, aminek során különösképpen figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1327/2004/EK rendelet alapján lefolytatott, fehér cukor kivitelére vonatkozó 11. részleges pályázati eljárás esetében alkalmazandó maximális export-visszatérítés 46,144 EUR/100 kg-ban kerül meghatározásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 246., 2004.7.20., 23. o. Az 1685/2004/EK rendelettel (HL L 303., 2004.9.30., 21. o.) módosított rendelet.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/11


A BIZOTTSÁG 1871/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a vajra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről az 581/2004/EK rendelet által szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2004. október 27-én záruló pályázati időszakra.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 581/2004/EK rendelettel megnyitott állandó pályázat 2004. október 27-én záruló pályázati időszakára a visszatérítés maximális összegét az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre u ezen rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 90., 2004.3.27., 64. o.

(3)  HL L 90., 2004.3.27., 58. o.


MELLÉKLET

(EUR/100 kg)

Termék

Export-visszatérítés nómenklatúrakód

Az export-visszatérítés maximális összege

Az 581/2004/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett célállomású export esetén

Az 581/2004/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében említett célállomású export esetén

Vaj

ex ex 0405 10 19 9500

Vaj

ex ex 0405 10 19 9700

132,00

139,00

Vajolaj

ex ex 0405 90 10 9000

170,00


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/13


A BIZOTTSÁG 1872/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a sovány tejporra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről az 582/2004/EK rendelet által szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A sovány tejporra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 582/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2004. október 27-én záruló pályázati időszakra.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 582/2004/EK rendelet által megnyitott állandó pályázat 2004. október 27-én záruló pályázati időszakára a visszatérítés maximális összege az említett 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre és célállomásokra 31,00 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező érvényű és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 90., 2004.3.27., 67. o.

(3)  HL L 90., 2004.3.27., 58. o.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/14


A BIZOTTSÁG 1873/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej és tejtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 15-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e rendelet 1. cikkének a), b), c), d), e), és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség export-visszatérítésből fedezhető.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Mindazonáltal a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékek esetében magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni a veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráták rögzítése az ezen termékekkel kapcsolatos visszatérítések előzetes megállapítására módot ad e két cél teljesítésére.

(5)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően, a rendelet A. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(6)

Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelel bizonyos feltételeknek.

(7)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza, hogy a csökkentett árú vajat és tejszínt a bizonyos termékek előállításával foglalkozó iparágak számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)

A 2004. október 1-jétől hatályos, Bulgáriából származó egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára és a Bulgáriába irányuló egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitelére vonatkozóan önálló és átmeneti intézkedéseket elfogadó, 2004. szeptember 24-i 1676/2004/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban a Szerződés I. mellékletébí nem szereplő, feldolgozott, Bulgáriába exportált mezőgazdasági termékek export-visszatéritéssel nem támogathatók.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1520/2000/EK rendelet A. mellékletében és az 1255/1999/EK rendelet 1. cikkében feltüntetett, illetve az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában exportált alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták a jelen melléklet szerint kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Az 1. cikktől eltérve és 2004. október 1-jei hatállyal a mellékletben meghatározott ráták nem alkalmazandók a Szerződés I. mellékletben nem szereplő árukra Bulgáriába történő kivitel esetén.

3. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Olli REHN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 177., 2000.7.15., 1. o. A legutóbb a 886/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 14. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 350., 1997.12.20., 3. o. A legutóbb a 921/2004/EK rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 94. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 301., 2004.9.28., 1. o.


MELLÉKLET

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékekre 2004. október 29-én vonatkozó visszatérítési ráták

(EUR/100 kg)

KN-kód

Leírás

Visszatérítési ráta

A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén

Egyéb

ex 0402 10 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint az 1,5 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 2):

 

 

a)

3501-es KN-kóddal jelölt termékek kivitelekor

b)

Egyéb termékek kivitelekor

29,00

29,00

ex 0402 21 19

Tejpor, tejgranulátum vagy egyéb szilárd állapotú tej, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítő anyagot, súly szerint a 26 % zsírtartalmat meg nem haladva (PG 3):

 

 

a)

A 2571/97/EK rendelet szerint előállított, csökkentett árú, a PG 3-nak megfeleltetett termékek formájában vajat vagy tejszínt tartalmazó áruk kivitelekor

36,05

36,05

b)

Egyéb termékek kivitelekor

70,00

70,00

ex 0405 10

Súly szerint 82 % (PG 6) zsírtartalmú vaj:

 

 

a)

A 2571/97/EK rendeletben meghatározott szabványokkal összhangban előállított, csökkentett árú vajat vagy tejszínt tartalmazó áruk kivitelekor

46,00

46,00

b)

2106 90 98 KN-kóddal jelölt, 40 % vagy nagyobb súlyú tejzsírt tartalmazó termékek kivitelekor

138,25

138,25

c)

Egyéb termékek kivitelekor

131,00

131,00


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/17


A BIZOTTSÁG 1874/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárások értékhatárai tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 69. cikkére,

tekintettel az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 78. cikkére,

a közbeszerzési tanácsadó bizottsággal folytatott konzultáció alapján,

mivel:

(1)

Az Európai Közösség az Uruguayi Forduló többoldalú tárgyalásai (1986–1994) során elért megállapodásoknak az Európai Közösség hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat (3) alapján a Tanács jóváhagyta az említett határozat 4. mellékletében szereplő, a közbeszerzésről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodást). A megállapodás értelmében, az abban meghatározott szabályokat abban az esetben kell alkalmazni, ha az adott beszerzés eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott és különleges lehívási jogokkal megállapított összeget, a továbbiakban: értékhatárt.

(2)

A 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek többek között célul tűzik ki, hogy az ezeket alkalmazó ajánlatkérő szervek egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. Ezért az ezen irányelvekben meghatározott értékhatárokat, amelyekre a megállapodás vonatkozik, a Bizottságnak ellenőriznie kell, és amennyiben szükséges, úgy kell kiigazítania, hogy azok euróban kifejezett, ezres értékre lekerekített összege a megállapodásban rögzített értékhatárokkal egyező legyen. Az irányelvekben meghatározott értékhatárok nem egyeznek meg a megállapodásban a 2004. január 1. és 2005. december 31. közötti időszakra újraszámított értékhatárokkal (4). Ezért helyénvaló azok felülvizsgálata.

(3)

Ugyanakkor, a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvekben, a betartandó értékhatárok számának csökkentése végett, azokat az értékhatárokat, amelyek nem szerepelnek a megállapodásban, hozzáigazították az abban felsoroltakhoz. Ezért szükséges azok felülvizsgálata.

(4)

Ezek a módosítások nem érintik a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek végrehajtására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket azon értékhatárok tekintetében, amelyek az irányelvekben meghatározott értékhatárok alatt maradnak.

(5)

Ezért helyénvaló a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek módosítása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET :

1. cikk

A 2004/17/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

a 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

az a) pontban, a „499 000 EUR” összeg helyébe „473 000 EUR” lép;

b)

a b) pontban, a „6 242 000 EUR” összeg helyébe „5 923 000 EUR” lép;

2.

a 61. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben, a „499 000 EUR” összeg helyébe „473 000 EUR” lép;

b)

a (2) bekezdésben, a „499 000 EUR” összeg helyébe „473 000 EUR” lép.

2. cikk

A 2004/18/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

a 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az a) pontban, a „162 000 EUR” összeg helyébe „154 000 EUR” lép;

b)

a b) pontban, a „249 000 EUR” összeg helyébe „236 000 EUR” lép;

c)

a c) pontban, a „6 242 000 EUR” összeg helyébe „5 923 000 EUR” lép;

2.

a 8. cikk első albekezdése a következőképpen módosul:

a)

az a) pontban, a „6 242 000 EUR” összeg helyébe „5 923 000 EUR” lép;

b)

a b) pontban, a „249 000 EUR” összeg helyébe „154 000 EUR” lép;

3.

az 56. cikkben, a „6 242 000 EUR” összeg helyébe „5 923 000 EUR” lép;

4.

a 63. cikk (1) bekezdése első albekezdésében, a „6 242 000 EUR” összeg helyébe „5 923 000 EUR” lép;

5.

a 67. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az a) pontban, a „162 000 EUR” összeg helyébe „154 000 EUR” lép;

b)

a b) pontban, a „249 000 EUR” összeg helyébe „236 000 EUR” lép;

c)

a c) pontban, a „249 000 EUR” összeg helyébe „236 000 EUR” lép.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án

a Bizottság részéről

Frederik BOLKESTEIN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

(2)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(3)  HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

(4)  HL C 309., 2003.12.19., 14. o.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/19


A BIZOTTSÁG 1875/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet II. és III. mellékleteinek módosításáról a nátrium-szalicilát és a fenvalerát tekintetében

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikkére és 4. cikkének harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség véleményére, amelyet az állatgyógyászati készítmények bizottsága fogalmazott meg,

mivel:

(1)

Minden olyan farmakológiailag aktív hatóanyagot, amelyet a Közösségen belül élelmiszer-előállítás céljából tartott állatoknak történő beadásra szánt állatgyógyászati készítményekben használnak, a 2377/90/EGK rendeletnek megfelelően ki kell értékelni.

(2)

A nátrium-szalicilát hatóanyag már szerepelt a II. mellékletben valamennyi, élelmiszer-előállítás céljából tartott állatfajra, a halak kivételével, de csak a folyamatos adagolást illetően. Ezt a bejegyzést ki kell bővíteni, hogy kiterjedjen a szarvasmarha- és sertésfajoknak történő orális adagolásra, az emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatok kivételével.

(3)

Az ideiglenes maximális maradékanyag-határérték a fenvalerát esetében 2004. július 1-jén lejár. Ajánlatosnak bizonyult, hogy a hatóanyagra vonatkozó tudományos vizsgálatok befejeződhessenek, és az ideiglenes maximális maradékanyag-határérték érvényességét ezért meg kell hosszabbítani 2006. július 1-jéig.

(4)

A 2377/90/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Kellő időtartamot kell biztosítani ennek a rendeletnek az alkalmazhatóságát megelőzően arra, hogy a tagállamok elvégezhessék azokat a kiigazításokat, amelyekre ennek a rendeletnek a fényében szükség lehet az érintett állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalára az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) megfelelően kiadott engedélyeket illetően, ennek a rendeletnek a rendelkezéseit figyelembe véve.

(6)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az állatgyógyászati készítmények állandó bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2377/90/EGK rendelet II. és III. mellékletei ennek a rendeletnek a mellékletével összhangban módosulnak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzététele utáni harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. december 28-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Olli REHN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 1. o. A legutóbb az 1851/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 323., 2004.10.26., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.


MELLÉKLET

A.   A 2377/90/EGK rendelet II. melléklete a következő hatóanyaggal (hatóanyagokkal) egészül ki:

(2)   Szerves vegyületek

Farmakológiailag aktív hatóanyag(ok)

Állatfajok

Nátrium-szalicilát

Szarvasmarha, sertés (1)

B.   A 2377/90/EGK rendelet III. melléklete a következő hatóanyaggal (hatóanyagokkal) egészül ki:

(2)   Élősködők elleni szerek

(2.2)   Az ektoparazitákkal szembeni szerek

(2.2.3)   Piretroidok

Farmakológiailag aktív hatóanyag(ok)

Jelző maradékanyag

Állatfajok

MRL-ek

Célszövetek

Fenvalerát  (2)

Fenvalerát (az RR-, SS-, RS- és SR-izomerek összege)

Szarvasmarha

25 μg/kg

Izom

250 μg/kg

Zsír

25 μg/kg

Máj

25 μg/kg

Vese

40 μg/kg

Tej


(1)  Orális adagoláshoz; nem alkalmazható olyan állatoknál, amelyek emberi fogyasztásra való tejet termelnek.”

(2)  Az ideiglenes MRL-ek 2006.7.1-jén járnak le.”


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/22


A BIZOTTSÁG 1876/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

az egyes alapvető gyógyszerek kereskedelmének az Európai Unióba történő elterelésének elkerüléséről szóló 953/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes alapvető gyógyszerek kereskedelemének az Európai Unióba történő elterelésének elkerüléséről szóló, 2003. május 26-i 953/2003/EK rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkének (8) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottsághoz az egyes gyógyszeripari termékek tekintetében a 953/2003/EK rendelet 4. cikke szerinti kérelmek érkeztek.

(2)

A Bizottság véleménye értelmében a beérkezett kérelmek megfelelnek a 953/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében megfogalmazott eljárás követelményeinek.

(3)

A kérelmezőket a Bizottság tájékoztatta arról, hogy kérelmüket elfogadta.

(4)

Ezért fontos, hogy a 953/2003/EK rendelet 1. melléklete kiegészítésre kerüljön az érintett termékekkel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egyes alapvető gyógyszerek kereskedelmének az Európai Unióba történő elterelésének elkerülése érdekében a jelen rendelet mellékletében feltüntetett termékek és egyéb részletek bekerülnek a 953/2003/EK rendelet 1. mellékletébe.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Pascal LAMY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 135., 2003.6.3., 5. o.


MELLÉKLET

Termék

Gyártó/exportőr

Rendeltetési ország

Megkülönböztető jegyek

Engedélyezés dátuma

KN-/TARIC-kód (1)

TRIZIVIR

750 mg × 60

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Afganisztán

Angola

Örményország

Azerbajdzsán

Banglades

Benin

Bután

Botswana

Burkina Faso

Burundi

Kambodzsa

Kamerun

Cape Verde

Közép-afriaki

Köztársaság

Csád

Comore-szigetek

Kongó

Elefántcsontpart

Dzsibuti

Kongói Dem. Kt.

Kelet Timor

Egyenlítői-

Guinea

Eritrea

Etiópia

Gambia

Ghána

Guinea

Guinea Bissau

Haiti

Honduras

India

Indonézia

Kenya

Kiribati

Korea (Dem. Kt.)

Kirgiz

Köztársaság

Laoszi Népi

Dem.Kt.

Lesotho

Libéria

Madagaszkár

Malawi

Maldív-szigetek

Mali

Mauritiána

Moldova

Mongólia

Mozambik

Myanmar

Namíbia

Nepál

Nicaragua

Megkülönböztető csomagolás – háromnyelvű felirat

2004.4.19.

3004 90 19

EPIVIR

150 mg × 60

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Megkülönböztető csomagolás – háromnyelvű felirat

2004.4.19.

3004 90 19

RETROVIR

250 mg × 40

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Általános exportcsomag (kék), az EU-ban nem használatos

Francia kórházi csomag – Francophone piacok

2004.4.19.

3004 90 19

RETROVIR

300 mg × 60

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Általános exportcsomag (kék), az EU-ban nem használatos

Francia kórházi csomag – Francophone piacok

2004.4.19.

3004 90 19

RETROVIR

100 mg × 100

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Általános exportcsomag (kék), az EU-ban nem használatos

Francia kórházi csomag – Francophone piacok

2004.4.19.

3004 90 19

COMBIVIR

300/150 mg × 60

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Megkülönböztető csomagolás – háromnyelvű felirat

Palack (fóliacsomagolás helyett) »A22« domború jelzett tabletták.

2004.4.19.

3004 90 19

EPIVIR ORAL SOLUTION

10 mg/ml 240 ml

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Megkülönböztető csomagolás – háromnyelvű felirat

2004.4.19.

3004 90 19

ZIAGEN

300 mg × 60

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Niger

Nigéria

Pakisztán

Ruanda

Szamoa

Sao Tome and Principe

Szenegál

Sierra Leone

Salamonszigetek

Szomália

Dél-Afrika

Szudán

Szváziföld

Tadzsikisztán

Tanzánia

Togo

Tuvalu

Uganda

Vanuatu

Jemen

Zambia

Zimbabwe

Általános exportcsomag (kék), az EU-ban nem használatos

Francia kórházi csomag – Francophone országok

2004.9.20.

3004 90 19

RETROVIR ORAL SOLUTION

10 mg/ml

200 ml

GLAXO SMITH KLINE

GSK House

980 Great West Road

BRENTFORD, MIDDX

TW8 9GS

Egyesült Királyság

Megkülönböztető csomagolás Háromnyelvű felirat

2004.9.20.

3004 90 19


(1)  Csak akkor, ha értelmezhető.”


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/25


A BIZOTTSÁG 1877/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a Szerbia és Montenegrót érintő kvóták vonatkozásában az 517/94/EK rendelet III. B. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól szóló, 1994. március 7-i 517/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)

Az 517/94/EK rendelet éves keretmennyiségeket állapít meg bizonyos, Szerbia és Montenegróból (2) származó textiltermékekre.

(2)

A Szerbia és Montenegróban zajló reformfolyamat jelenleg meghatározó szakaszába érkezett. Fontos ebben a stádiumban az országban elkezdett politikai és gazdasági reformok támogatása, valamint az ország előrehaladásának segítése az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamata irányába.

(3)

Elsőrendű fontosságú Szerbia és Montenegró kereskedelmi lehetőségeinek javítása azokon a területeken, amelyeken az ország viszonylagos gazdasági előnyökkel rendelkezik, ily módon segítve elő az ország gazdasági és politikai reformjainak megerősödését és az ország integrálódását az európai struktúrákhoz.

(4)

A javasolt kvótaemelés egy Szerbia és Montenegróval folytatott közelebbi kereskedelmi kapcsolatok előmozdítását célzó átfogó folyamat része, amely textilmegállapodási tárgyalásokat foglal magában Szerbia és Montenegróval a kétoldalú liberalizálás elérése érdekében.

(5)

Ebből kifolyólag fontos elsősorban a textiltermékek piacra jutásának javítása, valamint a Szerbia és Montenegróból származó textiltermékek behozatalára jelenleg alkalmazott kvóták felülvizsgálata. Ez utóbbi javulás kifejezése a textilmegállapodási tárgyaláshoz vezető technikai megbeszélések során elért átfogó előrelépés, valamint a 2004. június 15-én aláírt kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv.

(6)

A textiltermékek egyes kategóriáinak további behozatala az EU-ba jelenleg nem lehetséges, mivel az előírt kvóták kimerültek. Szerbia és Montenegró, valamint a tagállamok is kérelmezték a kvóták megemelését.

(7)

Szükséges Szerbia és Montenegró esetében a kvótaszint megemelése a 6., 7. és 15. kategóriában a várakozó behozatali kérelmek teljesítése érdekében, valamint a 16. kategóriában, amelyben a mennyiségi korlátozások szinte teljesen kimerültek.

(8)

Ezért az 517/94/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 517/94/EK rendelet 25. cikkében említett textiltermékekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 517/94/EK rendelet III. B. melléklete az e rendelet mellékletében megállapítottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Pascal LAMY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 67., 1994.3.10., 1. o. A legutóbb a 2309/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 342., 2003.12.30., 21. o.) módosított rendelet.

(2)  Korábban Jugoszláv Szövetségi Köztársaság.


MELLÉKLET

„III. B. MELLÉKLET

A 2. cikk (1) bekezdésének negyedik francia bekezdésében említett éves mennyiségi korlátozások

Szerbia és Montenegró

Kategória

Egység

Mennyiség

1

tonna

2 350

2

tonna

2 853

2a

tonna

645

3

tonna

312

5

1 000 darab

1 326

6

1 000 darab

713

7

1 000 darab

386

8

1 000 darab

1 109

9

tonna

292

15

1 000 darab

552

16

1 000 darab

279

67

tonna

244”


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/27


A BIZOTTSÁG 1878/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

Ciprus, Málta és Szlovénia esetében az olajbogyó-terméshozamok és olívaolaj-hozamok rögzítésének vonatkozásában az 136/66/EGK és 2261/84/EGK tanácsi rendeletektől való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási szerződésére,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmányára és különösen annak 41. cikke első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az olívaolaj termelésére nyújtott támogatásra és az olívaolaj termelői szervezeteinek támogatására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1984. július 17-i 2261/84/EGK tanácsi rendelet (1) 18. cikke előírja, hogy az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1966. szeptember 22-i 136/66/EGK tanácsi rendelet (2) 5. cikkének (7) bekezdésében előírt olajbogyó-terméshozamokat és olívaolaj-hozamokat az azonos tulajdonságokkal rendelkező termelési övezetek szerint kell rögzíteni a termelő tagállamok által benyújtott számadatok alapján.

(2)

Ciprus, Málta és Szlovénia esetében, figyelembe véve termelésük alacsony szintjét, a statisztikai eredményeket egyetlen területi övezeten és gyenge minta alapján kellene elérni, ami nem tenné lehetővé elegendő pontosság elérését nemzeti szinten. Az így nyert adatok inkoherensek, és ellenőrzési szempontból használhatatlanok lennének.

(3)

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kifejezetten a 2004/2005-ös gazdasági évre vonatkozó hozamok becslési módszereinek végrehajtásából Ciprusnak, Máltának és Szlovéniának okozott közigazgatási túlterhelés, ami valójában nem is nyújtana megfelelő eredményt, szükséges a 136/66/EGK rendelet 5. cikkének (7) bekezdésétől és a 2261/84/EGK rendelet 18. cikkétől való eltérés, valamint ezen tagállamok esetében az olajbogyó-terméshozamok és olívaolaj-hozamok rögzítésétől való eltekintés a fent említett gazdasági év vonatkozásában.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Olaj- és Zsírpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2004/2005-ös gazdasági év vonatkozásában a 136/66/EGK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése és a 2261/84/EGK rendelet 18. cikke nem vonatkozik Ciprusra, Máltára és Szlovéniára.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 208., 1984.8.3., 3. o. A legutóbb az 1639/1998/EK rendelettel (HL L 210., 1998.7.28., 38. o.) módosított rendelet.

(2)  HL 172., 1966.9.30., 3025/66. o. A legutóbb a 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o.) módosított rendelet.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/28


A BIZOTTSÁG 1879/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1995. december 22-i 3072/95/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének és a 3072/95/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A 3072/95/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a 3072/95/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett és az 1518/95/EK rendelet hatálya alá eső termékek exportjára adott export-visszatérítések e rendelet mellékletének megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 329., 1995.12.30., 18. o. A legutóbb az 411/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 27. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 147., 1995.6.30., 55. o. A legutóbb az 2993/95/EK rendelettel (HL L 312., 1995.12.23., 25. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

a Bizottság 2004. október 28-i rendeletéhez, a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazható visszatérítések rögzítéséről

Termékkód

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

1102 20 10 9200 (1)

C10

EUR/t

43,13

1102 20 10 9400 (1)

C10

EUR/t

36,97

1102 20 90 9200 (1)

C10

EUR/t

36,97

1102 90 10 9100

C11

EUR/t

0,00

1102 90 10 9900

C11

EUR/t

0,00

1102 90 30 9100

C11

EUR/t

0,00

1103 19 40 9100

C10

EUR/t

0,00

1103 13 10 9100 (1)

C10

EUR/t

55,46

1103 13 10 9300 (1)

C10

EUR/t

43,13

1103 13 10 9500 (1)

C10

EUR/t

36,97

1103 13 90 9100 (1)

C10

EUR/t

36,97

1103 19 10 9000

C10

EUR/t

0,00

1103 19 30 9100

C10

EUR/t

0,00

1103 20 60 9000

C12

EUR/t

0,00

1103 20 20 9000

C11

EUR/t

0,00

1104 19 69 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 12 90 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 12 90 9300

C10

EUR/t

0,00

1104 19 10 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 19 50 9110

C10

EUR/t

49,30

1104 19 50 9130

C10

EUR/t

40,05

1104 29 01 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 29 03 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 29 05 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 29 05 9300

C10

EUR/t

0,00

1104 22 20 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 22 30 9100

C10

EUR/t

0,00

1104 23 10 9100

C10

EUR/t

46,22

1104 23 10 9300

C10

EUR/t

35,43

1104 29 11 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 29 51 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 29 55 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 30 10 9000

C10

EUR/t

0,00

1104 30 90 9000

C10

EUR/t

7,70

1107 10 11 9000

C13

EUR/t

0,00

1107 10 91 9000

C13

EUR/t

0,00

1108 11 00 9200

C10

EUR/t

0,00

1108 11 00 9300

C10

EUR/t

0,00

1108 12 00 9200

C10

EUR/t

49,30

1108 12 00 9300

C10

EUR/t

49,30

1108 13 00 9200

C10

EUR/t

49,30

1108 13 00 9300

C10

EUR/t

49,30

1108 19 10 9200

C10

EUR/t

0,00

1108 19 10 9300

C10

EUR/t

0,00

1109 00 00 9100

C10

EUR/t

0,00

1702 30 51 9000 (2)

C10

EUR/t

48,29

1702 30 59 9000 (2)

C10

EUR/t

36,97

1702 30 91 9000

C10

EUR/t

48,29

1702 30 99 9000

C10

EUR/t

36,97

1702 40 90 9000

C10

EUR/t

36,97

1702 90 50 9100

C10

EUR/t

48,29

1702 90 50 9900

C10

EUR/t

36,97

1702 90 75 9000

C10

EUR/t

50,61

1702 90 79 9000

C10

EUR/t

35,12

2106 90 55 9000

C10

EUR/t

36,97

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

A többi viszonylat a következőképpen került meghatározásra:

C10

:

Valamennyi viszonylat.

C11

:

Valamennyi viszonylat, Bulgária kivételével.

C12

:

Valamennyi viszonylat, Románia kivételével.

C13

:

Valamennyi viszonylat, Bulgária és Románia kivételével.


(1)  Semmiféle visszatérítés nem jár az olyan termékekre, amelyeket a keményítő előkocsonyásítását eredményező hőkezelésben részesítettek.

(2)  A visszatérítések megadására a módosított 2730/75/EGK tanácsi rendeletnek megfelelően kerül sor (HL L 281., 1975.11.1., 20. o.).

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

A többi viszonylat a következőképpen került meghatározásra:

C10

:

Valamennyi viszonylat.

C11

:

Valamennyi viszonylat, Bulgária kivételével.

C12

:

Valamennyi viszonylat, Románia kivételével.

C13

:

Valamennyi viszonylat, Bulgária és Románia kivételével.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/31


A BIZOTTSÁG 1880/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a rizs és a törmelékrizs kivitele után járó visszatérítések rögzítéséről és a kiviteli engedélyek kibocsátásának felfüggesztéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésère valamint 19. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének értelmében a rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világpiacon érvényes árai vagy árfolyamjegyzései és a közösségi piaci árai közötti különbséget export-visszatérítés útján fedezni lehet.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 14 értelmében a visszatérítéseket egyfelől a rizs és a törmelékrizs közösségi piacon érvényes árai és kínálata, másfelől a világpiaci árai tekintetében fennálló aktuális helyzet és a várható fejlemények figyelembevételével kell megállapítani. Ugyanezen cikk értelmében fontos biztosítani továbbá a rizs piacának egyensúlyát, valamint az árak és a kereskedelem természetes fejlődését, illetve figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösségen belüli piaci zavarok elkerülésének szükségességét, valamint a Szerződés 300. cikke alapján kötött megállapodásokból származó korlátokat.

(3)

Az 1361/76/EGK bizottsági rendelet (2) rögzítette azt, hogy maximálisan mekkora törmelékrizs-mennyiséget tartalmazhat az a rizs, amely után export-visszatérítés jár, valamint meghatározta a visszatérítés csökkentésének százalékos arányát arra az esetre, amennyiben az exportált rizsben található törmelékrizs aránya meghaladja ezt a maximális mennyiséget.

(4)

Tekintettel arra, hogy a rizs exportjára nyújtható visszatérítésekre szóló folyamatos pályázati eljárások a folyó gazdasági évre véget értek, a továbbiakban nincs helye az általános jog szerinti visszatérítés megállapításának e termékre. A visszatérítések megállapítása során ezt figyelembe kell venni.

(5)

Az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (5) bekezdése meghatározta azokat a különleges szempontokat, amelyeket a rizs és a törmelékrizs után járó export-visszatérítések megállapításakor figyelembe kell venni.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges követelményei miatt szükségessé válhat az egyes termékek után járó visszatérítések differenciálása a rendeltetési országtól függően.

(7)

Az egyes piacokon a csomagolt hosszú szemű rizs iránt fennálló keresletre tekintettel a szóban forgó termékre egy különleges visszatérítés megállapítása szükséges.

(8)

A visszatérítést legalább havonta egyszer kell megállapítani. A visszatérítés összege időközben is módosítható.

(9)

E szabályok alkalmazása a rizspiac jelenlegi helyzetére és különösen a rizs és a törmelékrizs közösségi és világpiaci árára, a visszatérítéseknek az e rendelet mellékletében szereplő összegekben való megállapítását eredményezte.

(10)

A Közösségnek a Kereskedelmi Világszervezettel szembeni kötelezettségvállalásából következő mennyiségi korlátozások kezelése keretében a visszatérítéssel járó kivitelre szóló engedélyek kibocsátását fel kell függeszteni.

(11)

Az e rendeletben előirt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1785/2003/EK rendelet 1. cikkében szereplő, természetes állapotban exportált termékek – az (1) bekezdés c) pontjában említett termékek kivételével – után járó visszatérítések a mellékletben szereplő összegekben kerültek megállapításra.

2. cikk

A visszatérítést előzetesen rögzítő kiviteli engedélyek kibocsátása felfüggesztésre kerül.

3. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

(2)  HL L 154., 1976.6.15., 11. o.


MELLÉKLET

A rizs és a törmelékrizs kivitele után járó visszatérítések rögzítéséről és a kiviteli engedélyek kibocsátásának felfüggesztéséről szóló 2004. október 28-án bizottsági rendelethez

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

A visszatérítés összege (1)

1006 20 11 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 13 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 15 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 17 9000

 

1006 20 92 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 94 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 96 9000

R01

EUR/t

0

1006 20 98 9000

 

1006 30 21 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 23 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 25 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 27 9000

 

1006 30 42 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 44 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 46 9000

R01

EUR/t

0

1006 30 48 9000

 

1006 30 61 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 61 9900

R01

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 63 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 63 9900

R01

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

1006 30 65 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 65 9900

R01

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

1006 30 67 9100

021 és 023

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 67 9900

066

EUR/t

0

1006 30 92 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 92 9900

R01

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 94 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 94 9900

R01

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 96 9100

R01

EUR/t

0

R02

EUR/t

0

R03

EUR/t

0

066

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 96 9900

R01

EUR/t

0

A97

EUR/t

0

066

EUR/t

0

1006 30 98 9100

021 és 023

EUR/t

0

1006 30 98 9900

 

1006 40 00 9000

 

NB.: A termékkódok és az „A” sorozatú rendeltetésihely-kódok a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendeletben (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) kerültek meghatározásra.

A rendeltetési helyek numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

A többi rendeltetési hely meghatározása a következő:

R01

Svájc, Liechtenstein, Livigno és Campione d’Italia községek.

R02

Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Szíria, volt Spanyol Szahara, Jordánia, Irak, Irán, Jemen, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia, Eritrea, Ciszjordánia/Gázai övezet, Norvégia, Feröer-szigetek, Izland, Oroszország, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bulgária, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Moldávia, Ukrajna, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán.

R03

Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia, Chile, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Venezuela, Kanada, Mexikó, Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kuba, Bermuda, Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong SAR, Szingapúr, A40, kivéve: Holland Antillák, Aruba, Turks és Caicos szigetek, A11, kivéve: Suriname, Guyana és Madagaszkár.


(1)  Az 1342/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 189., 2003.7.29., 12. o.) 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás az e rendelet keretében a következő mennyiségekre igényelt engedélyekre vonatkozik, rendeltetési hely szerint:

R01:

0 t;

valamennyi R02 és R03 rendeltetési hely:

0 t;

021 és 023 rendeltetési helyek:

0 t;

066 rendeltetési hely:

0 t;

A97 rendeltetési hely:

0 t.

NB.: A termékkódok és az „A” sorozatú rendeltetésihely-kódok a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendeletben (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) kerültek meghatározásra.

A rendeltetési helyek numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

A többi rendeltetési hely meghatározása a következő:

R01

Svájc, Liechtenstein, Livigno és Campione d’Italia községek.

R02

Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Szíria, volt Spanyol Szahara, Jordánia, Irak, Irán, Jemen, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia, Eritrea, Ciszjordánia/Gázai övezet, Norvégia, Feröer-szigetek, Izland, Oroszország, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bulgária, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Moldávia, Ukrajna, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán.

R03

Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia, Chile, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Venezuela, Kanada, Mexikó, Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kuba, Bermuda, Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong SAR, Szingapúr, A40, kivéve: Holland Antillák, Aruba, Turks és Caicos szigetek, A11, kivéve: Suriname, Guyana és Madagaszkár.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/34


A BIZOTTSÁG 1881/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a gabonaalapú keveréktakarmányok export-visszatérítéseinek rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai és e termékeknek a Közösségen belüli jegyzései vagy árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1784/2003/EK rendeletnek a gabonaalapú keveréktakarmányokra vonatkozó import- és exportszabályozásra való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint az import- és exportengedélyek rendszerének a gabona- és rizságazatban való alkalmazása sajátos szabályairól szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról szóló, 1995. június 29-i 1517/95/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikke meghatározta azokat a sajátos kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámítása során.

(3)

E számítás során figyelembe kell venni a gabonatermék-tartalmat is. Az egyszerűsítés érdekében a visszatérítés a „gabonakészítmények” két kategóriájára fizetendő, nevezetesen egyfelől a kukoricára, amely a legáltalánosabban használt gabonaféle az exportált keveréktakarmányok előállítása során, valamint a kukoricaalapú termékekre, másfelől az „egyéb gabonafélékre”, amely utóbbi kategóriába tartozik a kukorica, illetve kukoricaalapú termékek kivételével valamennyi egyéb, visszatérítésben részesíthető gabonakészítmény. Visszatérítés a keveréktakarmányban lévő gabonatermék mennyiségére jár.

(4)

Ezen túlmenően a visszatérítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni ezeknek a termékeknek a világpiaci értékesítési lehetőségeit és feltételeit, a közösségi piacon jelentkező zavarok elkerülésének szükségességét és az export gazdasági vonatkozásait is.

(5)

A gabonapiac jelenlegi helyzete és különösen az ellátás biztosításának kilátásai miatt az export-visszatérítéseket be kell szüntetni.

(6)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet szerinti és az 1517/95/EK rendelet hatálya alá tartozó keveréktakarmányok exportjára alkalmazandó visszatérítések a jelen rendelet melléklete szerint kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 51. o.


MELLÉKLET

a Bizottság 2004. október 28-i rendeletéhez, a gabonaalapú keveréktakarmányok exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

Az export-visszatérítésben részesülő termékek kódja:

 

2309 10 11 9000,

 

2309 10 13 9000,

 

2309 10 31 9000,

 

2309 10 33 9000,

 

2309 10 51 9000,

 

2309 10 53 9000,

 

2309 90 31 9000,

 

2309 90 33 9000,

 

2309 90 41 9000,

 

2309 90 43 9000,

 

2309 90 51 9000,

 

2309 90 53 9000.


Gabonakészítmények

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

Kukorica és kukoricaalapú termékek:

KN 0709 90 60, 0712 90 19, 1005, 1102 20, 1103 13, 1103 29 40, 1104 19 50, 1104 23, 1904 10 10 kódok

C10

EUR/t

0,00

Gabonakészítmények, a kukorica és a kukoricaalapú termékek kivételével

C10

EUR/t

0,00

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

C10

:

Valamennyi viszonylat.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/36


A BIZOTTSÁG 1882/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdése és a 1785/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; ezt akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy a 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése első albekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, az érkezési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (3) és (5) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően, a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződése 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A 2004. október 1-jen hatályba lépő, egyes Bulgáriából származó, feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára és egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek Bulgáriába történő kivitelére vonatkozó autonóm és átmeneti intézkedéseket elfogadó, 2004. szeptember 24-i 1676/2004/EK tanácsi rendelettel (6) összhangban nem jogosultak export-visszatérítésre azok a Bulgáriába exportált, feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyek a Szerződes I. mellékletében nem kerültek említésre.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1520/2000/EK rendelet A. mellékletében és az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkében vagy az 1785/2003/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésében felsorolt és az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében, illetőleg az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott termékek formájában exportált alaptermékekre alkalmazandó visszatérítési ráták e rendelet mellékletében kerülnek meghatározásra.

2. cikk

A mellékletben meghatározott ráták az 1. cikktől eltérve 2004. október 1-jei hatállyal nem alkalmazandók a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott árukra, amennyiben azok Bulgáriába kerülnek kivitelre.

3 cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Olli REHN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

(3)  HL L 177., 2000.7.15., 1. o. A legutóbb az 886/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 163., 2004.5.1., 14. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 275., 1987.9.29., 36. o.

(5)  HL L 159., 1993.7.1., 112. o. A legutóbb a 1548/2004/EK rendelettel (HL L 280., 2004.31.8., 11. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 301.,2004.9.28., 1. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékek esetén 2004. október 29-tól alkalmazandó visszatérítési ráták

(EUR/100 kg)

KN-kód

A termék megnevezése (1)

Az alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési ráta

A visszatérítés előzetes rögzítése esetén

Egyéb

1001 10 00

Durumbúza:

 

 

– az Amerikai Egyesült Államokba szállított, 1902 11 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek exportja esetén

– egyéb esetekben

1001 90 99

Közönséges búza és a kétszeres:

 

 

– az Amerikai Egyesült Államokba szállított, 1902 11 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek exportja esetén

– egyéb esetekben:

 

 

– – amikor az 1520/2000/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdése alkalmazandó

– – amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

– – egyéb esetekben

1002 00 00

Rozs

1003 00 90

Árpa

 

 

– amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

– egyéb esetekben

1004 00 00

Zab

1005 90 00

Kukorica (csemegekukorica) a következő formában felhasználva:

 

 

– keményítő:

 

 

– – amikor az 1520/2000/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdése alkalmazandó

3,081

3,081

– – amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

– – egyéb esetekben

3,081

3,081

– az 1702 30 51, 1702 30 59, 1702 30 91, 1702 30 99, 1702 40 90, 1702 90 50, 1702 90 75, 1702 90 79 és 2106 90 55 KN-kód alá tartozó (4) glükóz, glükózszirup, maltodextrin, maltodextrinszirup

 

 

– – amikor az 1520/2000/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdése alkalmazandó

2,311

2,311

– – amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

– – egyéb esetekben

2,311

2,311

– amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

– egyéb (ideértve a feldolgozatlan kukoricát)

3,081

3,081

Az 1108 13 00 KN-kód alá tartozó burgonyakeményítő, hasonlóan a feldolgozott kukoricából nyerhető termékekhez:

 

 

– amikor az 1520/2000/EK rendelet (2) 4. cikke (5) bekezdése alkalmazandó

3,081

3,081

– amikor a 2208 alszám (3) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra

– egyéb esetekben

3,081

3,081

ex 1006 30

Teljesen hántolt rizs:

 

 

– kerekszemű

– közepesszemű

– hosszúszemű

1006 40 00

Tört rizs

1007 00 90

Nem hibrid, vetésre szánt cirokmag


(1)  Amennyiben az alaptermék és/vagy megfeleltetett termék feldolgozásával nyert mezőgazdasági termékek érintettek, az 1520/2000/EK bizottsági rendelet E mellékletében meghatározott együtthatót kell alkalmazni (HL L 177., 2000.7.15., 1. o.).

(2)  Az érintett termékek a 3505 10 50 KN-kód alá tartoznak.

(3)  Az 1784/2003/EK rendelet III mellékletében felsorolt vagy a 2825/93/EGK rendelet 2. cikkében hivatkozott termékek (HL L 258., 1993.10.16., 6. o.).

(4)  Az NC 1702 30 99, 1702 40 90 és 1702 60 90 KN-kód alá tartozó, glükóz- és fruktózszirup összekeveréséből származó szirupok esetén az export-visszatérítés esetleg csak a glükózszirupra nyújtható.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/40


A BIZOTTSÁG 1883/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorpiac közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdésének a) pontjára és (15) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdése gondoskodik arról, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt termékek világpiaci árai és a közösségi árak közötti különbség fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják. A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos áru által tartalmazott termékre vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(4)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket meg lehet állapítani előre, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(5)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(6)

A 2004. október 1-jén hatályba lépő, Bulgáriából származó, egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára és egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek Bulgáriába történő kivitelére vonatkozó autonóm és átmeneti intézkedéseket elfogadó, 2004. szeptember 24-i 1676/2004/EK tanácsi rendelettel (3) összhangban nem jogosultak export-visszatérítésre azok a Bulgáriába exportált, feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyek a Szerződés I. mellékletében nem kerültek említésre.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1520/2000/EK rendelet A. mellékletében és az 1260/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) és (2) bekezdésében feltüntetett, illetve az 1260/2001/EK rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportált alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták ennek a rendeletnek a melléklete szerint kerülnek rögzítésre.

2. cikk

A mellékletben meghatározott ráták az 1. cikktől eltérve 2004. október 1-jei hatállyal nem alkalmazandók a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott árukra, amennyiben azok Bulgáriába kerülnek kivitelre.

3. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Olli REHN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 177., 2000.7.15., 1. o. A legutóbb a 740/2003/EK rendelettel (HL L 106., 2003.4.29., 12. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 301., 2004.9.28., 1. o.


MELLÉKLET

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre 2004. október 29-i vonatkozó visszatérítési ráták

KN-kód

Leírás

Visszatérítési ráta EUR/100 kg-ban

A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén

Egyéb

1701 99 10

fehér cukor

43,00

43,00


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/43


A BIZOTTSÁG 1884/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

az 1757/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében az árpa exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1757/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg árpa exportjáról szóló export-visszatérítésekre valamennyi harmadik országba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

Az 1501/95/EK rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottság a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK (3) tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályainak megállapításáról benyújtott ajánlatok alapján dönthet úgy, hogy meghatározza az export-visszatérítés maximális mértékét, az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében említett kritériumok figyelembevételével. Ebben az esetben a pályázat alapján azzal az ajánlattevővel illetve azokkal az ajánlattevőkkel kerül sor szerződéskötésre, aki(k)nek az ajánlata a maximális visszatérítéssel azonos vagy annál alacsonyabb mértékű.

(3)

A fent említett szabályok alkalmazása a szóban forgó gabonaféle piacainak jelenlegi helyzete szerinti maximális export-visszatérítés rögzítését eredményezi.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság álláspontjával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2004. október 22-jétől2004. október 28-én meghirdetett pályázatok esetében, az 1757/2004/EK rendeletben közzétett pályázati felhívásnak megfelelően, az árpa maximális export-visszatérítése 18,80 EUR/t.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 313., 2004.10.12., 10. o.

(3)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27. 50. o.) rendelet.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/44


A BIZOTTSÁG 1885/2004/EK RENDELETE

(2004. október 28.)

az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a zab exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a gabonafélékkel kapcsolatos export-visszatérítés nyújtására és a gabonafélék piacán bekövetkező zavarok esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a zabot érintő, Finnországban és Svédországban a 2004/2005-ös gazdasági évre foganatosítandó különleges intervenciós intézkedésről szóló, 2004. szeptember 3-i 1565/2004/EK bizottsági rendeletre (3),

mivel:

(1)

Az 1565/2004/EK rendelet pályázatot hirdetett meg a Finnországban és Svédországban termelt és a Finnországból és Svédországból – Bulgária, Norvégia, Románia és Svájc kivételével – valamennyi harmadik országba exportálandó zabra szóló export-visszatérítésekre.

(2)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése indokolt.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1565/2004/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében 2004. október 22. és 28. között benyújtott ajánlatok tekintetében a zab maximális export-visszatérítése 31,95 EUR/t-ban kerül rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. október 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 28-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1431/2003/EK rendelettel (HL L 203., 2003.8.12., 16. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 285., 2004.9.4., 3. o.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/45


A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. október 4.)

a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról

(2004/740/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 128. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Az európai foglalkoztatási stratégia vezető szerepet játszik a lisszaboni stratégia foglalkoztatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításában. Az európai foglalkoztatási stratégia 2003-as reformja a középtávú iránymutatásra, valamint a foglalkoztatási iránymutatásokban javasolt politikák teljes skálája megvalósításának fontosságára helyezte a hangsúlyt.

(2)

A foglalkoztatási iránymutatásokat csak minden harmadik évben kell teljes egészében felülvizsgálni; a köztes időszakban történő módosításukra szigorúan korlátozott mértékben kerülhet sor. Az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport az iránymutatások további módosításai helyett erőteljesebb ajánlásokat, valamint a szakértői értékelés hatékonyabb alkalmazását javasolta.

(3)

Az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport következtetései és a tagállamok nemzeti foglalkoztatási cselekvési terveinek vizsgálata – amelyeket a 2003–2004-es közös foglalkoztatási jelentés tartalmaz – egyaránt rámutattak arra, hogy a tagállamoknak és a szociális partnereknek kiemelt területként kell kezelniük a munkavállalók és a vállalkozások változó gazdasági feltételekhez és munkaerő-piaci kereslethez való alkalmazkodóképességének javítását, annak vonzóvá tételét, hogy minél több ember lépjen a munkaerőpiacra és maradjon ott, valamint hogy a munka egy valós választási lehetőséggé váljon mindenki számára, ideértve a munkanélküli fiatalok első munkahelyhez jutásának a megkönnyítését, illetve az idős munkavállalók munkaerőpiacon való maradásának ösztönzését, az egyre hatékonyabb befektetéseket a humán tőkébe és az életen át tartó tanulásba, valamint a kutatásba és a fejlesztésbe, illetve a kiválósági platformokba is; valamint felelősségteljesebb kormányzás útján a reformok hatékony végrehajtásának biztosítását, ideértve azon törekvéseket is, amelyek célja a demokratikus részvétel javítása, az állampolgárok meggyőzése a reformok szükségességéről, illetve az EU-támogatások, különösen az Európai Szociális Alap és az európai foglalkoztatási iránymutatás végrehajtása közötti kapcsolat megerősítése is. Ezek a kiemelt területek teljes mértékben megfelelnek a jelenlegi iránymutatásoknak, és megvalósításukra annak összefüggésében kerülhet sor.

(4)

A foglalkoztatási iránymutatásokat az új tagállamokban csatlakozásuktól kezdve kell alkalmazni.

(5)

E foglalkoztatási iránymutatásokon túl a tagállamoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat, és biztosítaniuk kell fellépéseik teljes összhangját a rendezett államháztartás, valamint a makrogazdasági stabilitás fenntartásával,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A tagállamok foglalkoztatási politikája tekintetében továbbra is fenn kell tartani a tagállamok foglalkoztatási politikájára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2003. július 22-i 2003/578/EK tanácsi határozat (3) mellékletében meghatározott iránymutatásokat, és azokat a tagállamoknak a foglalkoztatási politikájukban figyelembe kell venniük.

Kelt Luxembourgban, 2004. október 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. J. DE GEUS


(1)  2004. április 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

(2)  2004. szeptember 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

(3)  HL L 197., 2003.8.5., 13. o.


29.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/47


A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2004. október 14.)

a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak végrehajtásáról

(2004/741/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 128. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Az európai foglalkoztatási stratégia vezető szerepet játszik a lisszaboni stratégia foglalkoztatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításában. A lisszaboni folyamat sikeres végrehajtása érdekében a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának – kiegyensúlyozott módon – erősítenie kell a teljes foglalkoztatottság három egymást kiegészítő és kölcsönösen támogató célkitűzését, a munkavégzés minőségét és termelékenységét, a társadalmi kohéziót és a beilleszkedést. Ezeknek a célkitűzé-seknek a megvalósítása további strukturális reformokat tesz szükségessé tíz kulcsfontosságú, különösen kiemelt területen, és megkívánja a kormányzati munka javítását.

(2)

Az európai foglalkoztatási stratégia 2003-as reformja a hangsúlyt a foglalkoztatási iránymutatásokban ajánlott politikák középtávú jellegére és teljes körű végrehajtásának fontosságára helyezi. A foglalkoztatási iránymutatásokat teljes egészében csak háromévente kell felülvizsgálni, míg a közbenső években frissítésük szigorúan korlátozott keretek között marad.

(3)

A Tanács a 2004/740/EK határozattal (1) módosítás nélkül fogadta el a tagállamok 2004. évi foglalkoztatási iránymutatásait a 2004-es évre vonatkozóan.

(4)

A Tanács 2003. július 22-én ajánlást (2) fogadott el a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak végrehajtásáról. A tagállamok foglalkoztatáspolitikai nemzeti cselekvési tervei, amelyeket a 2003–2004-es közös foglalkoztatási jelentés tartalmaz, a vizsgálat során azt mutatták, hogy a tagállamok és a szociális partnerek korlátozott mértékben adtak választ a Tanácsnak erre az ajánlására.

(5)

Az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport ajánlása szerint az EU-nak erőteljesebb ajánlásokat kellene küldeni a tagállamok részére. Elsőbbséget kell, hogy élvezzen a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása; a munkaerőpiacra történő belépés és ott maradás vonzóbbá tétele mind több ember számára, hogy a munka mindenkinek reális lehetőséggé váljon; a humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés; és a reformok hatékony bevezetésének biztosítása a kormányzati munka javítása révén. A Tanács és a Bizottság osztja ezt az értékelést, és az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport jelentésének politikai üzenetét beépítette a közös foglalkoztatási jelentésbe.

(6)

Az iránymutatások végrehajtásának elemzése és a Tanács 2003-as, a közös foglalkoztatási jelentésben foglalt ajánlásai, továbbá az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport jelentésének általános és az egyes országokra vonatkozó politikai összefoglalói képezik az EU 2004-es nemzeti foglalkoztatáspolitikai ajánlásainak alapját.

(7)

A foglalkoztatási iránymutatások a csatlakozás időpontjától kötelezik az új tagállamokat. Az elmúlt néhány évben minden új tagállam jelentést készített a közös értékelési dokumentumok (JAP) végrehajtásáról, melyek hivatkozást tartalmaznak a foglalkoztatási iránymutatásokra vonatkozóan. Gazdaságuk folyamatban levő szerkezetátalakításának sikeres folytatása érdekében, a legtöbb új tagállamnak, a szociális partnerekkel közösen további erőfeszítéseket kell tennie foglalkoztatáspolitikájának modernizálása érdekében. Ugyanolyan alapvető jelentőségű az új egyensúlyi állapot kialakítása a rugalmasság és biztonság között, a megnövekedett foglalkoztatáspolitikai részvétel és a befektetés a humán tőkébe az élethosszig tartó tanulás révén, mint a munkaerő egészségi állapotának javítására irányuló szükséglet. A szociális partnerség és a hatóságok adminisztratív kapacitásának jelentős javítása még mindig kulcsfontosságú kérdés a legtöbb tagállamban annak érdekében, hogy teljes mértékben végre lehessen hajtani, és hatékonyan fel lehessen használni az Európai Szociális Alap támogatását, a humán tőkébe való befektetés és az élethosszig tartó tanulás fő anyagi eszközét.

(8)

Az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport jelentésének az egyes országokra vonatkozó összefoglalói teljes mértékben megegyeznek a JAP végrehajtási jelentés vizsgálati eredményeivel, és útmutatóként használhatók a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásához az új tagállamokban,

AJÁNLJA, hogy a tagállamok cselekedjenek a mellékletben kifejezetten rájuk meghatározottaknak megfelelően. Ez az ajánlás a 2003. július 22-i tanácsi ajánlás helyébe lép.

Kelt Luxembourgban, 2004. október 14-én.

a Tanács Nevében

az Elnök

P. VAN GEEL


(1)  Lásd ennek a Hivatalos Lapnak a(z) 45 oldalát.

(2)  HL L 197., 2003.8.5., 22. o.


MELLÉKLET

AZ EGYES ORSZÁGOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK ÉS KIEMELT TERÜLETEK

A legfontosabb, megoldásra váró kérdés a több és jobb munkahely megteremtése. Az átfogó foglalkoztatási stratégia tükrében, az Európai Tanács tavaszi ülése során kiemelte, hogy a tagállamoknak sürgősen oda kell figyelniük négy meghatározott kihívásra: alkalmazkodóképesség, több munkavállaló vonzása a munkaerőpiacra, a foglalkoztatás minőségének javítása és a befektetés a humán tőkébe. Az Európai Tanács azt is hangsúlyozta, hogy a változások támogatásának és elősegítésének a kormányokon túl kell nyúlnia. A támogatás megteremtéséhez az Európai Tanács felszólította a tagállamokat, hogy építsenek ki reformpartnerségeket, amelybe bevonják a szociális partnereket, a civil társadalmat és a hatóságokat, a nemzeti jogszabályokkal és hagyományokkal összhangban.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelését és a közös foglalkoztatási jelentésben foglalt iránymutatások és 2003-as tanácsi ajánlások végrehajtását jóváhagyó Foglalkoztatási, Szociális Politikai, Egészség- és Fogyasztói Ügyi Tanács alapvető üzeneteiből kiderül, hogy a tagállamoknak és a szociális partnereknek haladéktalanul biztosítaniuk kell az alábbi területek elsőbbségét:

a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, többek között a munkaerőpiacon a rugalmassággal kombinált biztonság elősegítésével; a munkahely biztonsága fogalmának modernizálásával és kiszélesítésével; a munkahelyteremtés maximalizálásával és a termelékenység növelésével,

mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára, többek között az aktív időskorra vonatkozó átfogó stratégiák kidolgozásával; a munkaerő-piaci részvétel növelését célzó politikák továbbfejlesztésével; az aktív munkaerőpiacra vonatkozó politikák megerősítésével, személyre szabott szolgáltatásokkal a munkát keresők részére; „legyen a munkavállalás jó üzlet” politikai irányvonalak követése mind pénzügyi, mind nem pénzügyi ösztönzőkkel,

a humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés, többek között a költségeknek és a felelősségnek a hatóságok, vállalatok és egyének közti megosztásával; a képzési kínálat kiszélesítésével, különösen a leginkább rászorultak, így az alacsony képzettségű és az idősebb munkavállalók számára, és

a reformok hatékony bevezetésének biztosítása a kormányzati munka javítása révén, többek között reformpartnerségek létrehozásával a szociális partnerek és a különböző befektetők támogatásának és részvételének mozgósítása érdekében; adott esetben olyan célok meghatározásával, amelyek az európai szinten kitűzötteket tükrözik, és biztosítják a közpénzek hatékony felhasználását; a nemzeti cselekvési tervek szerepének erősítésével, átláthatóságuk növelésével; az országspecifikus ajánlások szerepének megerősítésével, az egymástól tanulás hatékonyabbá tételével.

E keretek között, az egyes országokra vonatkozó ajánlások és a kiemelt területek az alábbiak szerint kerülnek megállapításra:

AZ EGYES ORSZÁGOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

BELGIUM

Az 1997 óta tartó pozitív trendek ellenére, Belgiumban a foglalkoztatás szintje jelentősen elmarad az EU átlagától, és messze van a lisszaboni célkitűzések teljesítésétől. Az idős munkavállalók foglalkoztatási rátája a 25 EU-tagállam között egyike a legalacsonyabbaknak. A nem állampolgárok foglalkoztatási szintje rendkívül alacsony. A munkanélküliség, a néhány év óta tartó folyamatos csökkenés után, újra elkezdett emelkedni. Stagnál a felnőttek részvétele az alap- és továbbképzésben.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Belgiumban kiemelt területként kell kezelni az alábbiakat:

 

A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a vállalkozások szerkezetátalakításának nagyobb előrelátással történő megvalósítása és figyelemmel kísérése, különösen a csoportos létszámcsökkentések esetében,

tovább kell csökkenteni a munkaerő nem bérjellegű költségeit, különösen az alulfizetett munkavállalók esetében, egyben ügyelni kell a költségvetési konszolidáció megőrzésére,

javítani kell az együttműködést a regionális munkaügyi hivatalok között a régiók közti mobilitás támogatása érdekében.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

felül kell vizsgálni az adózási és ellátási rendszereket, el kell távolítani belőlük a fennálló munkanélküliségi csapdákat, és az ellátási rendszer feltételeinek újragondolásával megfelelő ösztönzésről kell gondoskodni az aktív munkakeresést illetően,

növelni kell a munkanélküli felnőttek, a hátrányos helyzetű fiatalok és bevándorlók lefedettségét a munkaügyi hivatalok által foganatosított intézkedésekben,

átfogó stratégiát kell meghatározni az aktív időskorra vonatkozóan, hozzáférést kell biztosítani a folyamatos képzési eszközökhöz, elő kell segíteni a rugalmas munkahelyi környezetet és a hatékony munkakeresést az idősebb munkanélküliek számára, beleértve a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerek csökkentésének elrendelését is.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

csökkenteni kell az iskolából való korai kimaradások számát,

az újonnan megkötött, A munkavállalók képzésben való részvételének növelését célzó szakmák közötti megállapodások nyomon követése, különös tekintettel az alacsony képzettségű munkavállalókra.

DÁNIA

Dánia foglalkoztatási szintje jóval a lisszaboni foglalkoztatási célkitűzések felett van, mind a nők, mind az idősek esetében. A nemrég észlelt növekedés ellenére, amely különösen az egyetemi végzettségűeket érintette és rontotta a tartós munkanélküliség terén fennálló helyzetet, a munkanélküliség viszonylag alacsony szinten van. Mivel a magas foglalkoztatottsági szint adott, Dánia számára kulcskérdés, hogy a munkaerő megfelelő utánpótlását hosszabb távon is biztosítani tudja.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Dániában kiemelt területként kell kezelni az alábbiakat:

 

A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

tovább kell csökkenteni az adóprés általános nyomását a munkaerő megőrzését célzó költségvetési konszolidációra.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

az aktív időskor érdekében átfogó stratégiát kell folytatni, beleértve adott esetben a korkedvezményes nyugdíj ösztönzésének megszüntetését is,

az adózási és ellátási rendszert felül kell vizsgálni a szélsőséges adókulcsok csökkentése és az alacsonyabb jövedelmű csoportok, köztük a munkanélküliek és az inaktívak megfelelőbb ösztönzése érdekében,

nyomon kell követni a nemrég keresztülvitt reformok kihatásait a bevándorlóknak a munkaerőpiacra történő bevonása érdekében, különösen azokét az erőfeszítésekét, amelyek a munkakövetelményeknek való megfeleléshez szükséges alapvető ismereteket növelik.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

nyomon kell követni a szakképzési trendeket a képzési költségek nemrég történt emelkedése fényében.

NÉMETORSZÁG

A németországi foglalkoztatási ráta az EU-átlag felett van, de még mindig messze elmaradva a lisszaboni célkitűzésektől. Az idős munkavállalók foglalkoztatási rátája is alacsony. A nők foglalkoztatási rátája meghaladja az EU-átlagot, de stagnál. Míg a teljesítmény régióról régióra változik, átlagosan a német munkaerőpiacra kedvezően hatott az EU gazdasági növekedése 1997 és 2000 között. Az azt követő években a foglalkoztatottság csökkent és megnőtt a munkanélküliség. A munkanélküliség és különösen a tartós munkanélküliség változatlanul az egyik legmagasabb az EU-ban. Változatlanul jelentős regionális különbségek vannak az ország keleti és nyugati részei között.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Németországban kiemelt területként kell kezelni az alábbiakat:

 

A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a szociális védelmi rendszerek finanszírozását felül kell vizsgálni a munkaerő nem bérjellegű költségeinek csökkentése érdekében, ugyanakkor ügyelni kell a költségvetési konszolidáció megőrzésére,

a szociális partnereket arra kell ösztönözni, hogy lépjenek fel a bérszintekben szüntelenül tükröződő, a termelékenységben és a munkaerő-piaci feltételekben meglevő helyi, regionális és szektoronkénti különbségek eltörléséért, és igyekezzenek további haladást elérni a rugalmas munkaidő bevezetése és a képzési lehetőségek rendelkezésre bocsátása területén, például képzési kimutatások révén (lásd az Átfogó iránymutatások a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikáiról – a továbbiakban: „BEPG” iránymutatások – 5. pontját),

támogatni kell a KKV-k fejlődését, különösen a finanszírozáshoz való hozzájutás megkönnyítésével és a szabályok egyszerűsítésével; a vállalkozói kultúra megerősítésével, különösen az ország keleti részén.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

folytatni kell az adó- és a szociális ellátási rendszer reformját, ezzel biztosítva a munkavállalást elősegítő elegendő ösztönzést; a Hartz és egyéb munkaerő-piaci reformok pontos nyomon követésével és értékelésével, a munkaügyi hivatalok munkanélküliek támogatását célzó szolgáltatásainak folyamatos javításával,

a munkaerőpiacon a nők részvételét meggátló esetleges adóügyi intézkedéseket felül kell vizsgálni; a gyermekgondozási segélyeket növelni kell, különösen a nyugati államokban, a tantervi időbeosztást és a munkaidőt jobban össze kell hangolni; a szociális partnereket arra kell ösztönözni, hogy lépjenek fel a nemek közti fizetésbeli különbségek jelentős csökkentése érdekében,

tovább kell fejleszteni az aktív időskorra vonatkozó átfogó stratégiát annak biztosítására, hogy az emberek tovább dolgozzanak, különösen 60 éves kor felett; tovább kell támogatni a férfiak részmunkaidős munkavállalását az idősebb munkavállalók átképzési lehetőségeinek megkönnyítésével,

erőfeszítéseket kell tenni a bevándorlók beilleszkedésének elősegítésére.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

javítani kell a munkavállalók iskolai végzettségi színvonalát az élethosszig tartó tanulásban való részvételük további ösztönzésével, különösen az alacsony képzettségűek, a KKV-alkalmazottak és az idősebb munkavállalók esetében,

a kettős rendszert tovább kell modernizálni; csökkenteni kell a korai iskolaelhagyást.

GÖRÖGORSZÁG

Bár a munkahelyteremtés az utóbbi időben kissé növekedett, Görögországban a foglalkoztatási ráta még mindig az egyik legalacsonyabb az EU-ban, különösen a nők esetében, a munkanélküliség viszont csökkent, de még mindig nagyarányú. Jelentős a feketemunka. A munka termelékenysége igen megnőtt, ezzel együtt azonban alacsony szinten maradt. A felnőttképzésben való részvétel is különösen alacsony szinten maradt, főleg azért, mert az aktív korú népesség iskolai végzettségi szintje alacsony. Az utóbbi években a megnövekedett bevándorlás szolgáltatta a munkaerő-utánpótlás forrását.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Görögországban kiemelt területként kell kezelni az alábbiakat:

 

A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a megállapodás szerinti munkaerő-piaci reformcsomagot általánosan be kell vezetni; a részmunkaidős munkavállalás vonzerejét tovább kell növelni az idénymunka-ügynökségek felfejlesztésével a munkaszerződések diverzifikálása érdekében,

a munkaerő nem bérjellegű költségeit csökkenteni kell a költségvetési konszolidáció megőrzése érdekében; a feketemunka bejelentett munkává alakításával a munkaadók és munkavállalók közti szabvány- és egyéni munkaszerződések vonzerejét javítani kell a jogi végrehajtás kapacitásának erősítése révén,

sokkal alkalmazottbarátabb üzleti környezet létrehozását kell elősegíteni.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

határozottabb intézkedéseket kell hozni az aktív munkaerő-piaci politika színvonalának és hatékonyságának javítására, hogy nagyobb részt kapjanak benne az inaktívak és a munkanélküliek,

fel kell gyorsítani az egész országon belül a megelőző és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtó, hatékony munkaügyi hivatalok felfejlesztését; frissíteni kell a statisztikai nyomonkövetési rendszereket,

tovább kell ösztönözni a nők munkaerő-piaci részvételét, a részmunkaidős foglalkoztatás révén is; növelni kell a gyermek- és egyéb gondozási lehetőségek kínálatát és elérhetőségét,

átfogó stratégiát kell bevezetni az aktív időskorúak számára a rugalmas munkavégzési szabályok, az időseknek nyújtott továbbképzési támogatás, valamint az idősek továbbfoglalkoztatásának ösztönzése útján.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

csökkenteni kell az iskolából való korai kimaradások számát, és erősíteni kell a felsőoktatás munkaerő-piaci súlyát,

ösztönözni kell az élethosszig tartó tanulást és növelni kell az átképzésben való részvételt, különösen az alacsony képzettségű munkavállalók és a bevándorlók esetében.

SPANYOLORSZÁG

1997 és 2002 között Spanyolországban nőtt a legnagyobb mértékben a tagállamok között a foglalkoztatási ráta és csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliségi ráta. Mindazonáltal, a munkanélküliség magasan az EU-átlag felett van, egyidejűleg a foglalkoztatási ráta jócskán alatta marad. Mivel az egyes régiók között nagyok a teljesítménykülönbségek, elsőbbséget élveznek a regionális egyenlőtlenségek megszüntetését célzó intézkedések. A női munkavállalás és az idősebb munkavállalók aránya különösen alacsony szinten mozog. Ezenfelül a népesség rendkívül magas hányada (kb. az összes munkavállaló egyharmada) határozott időre szóló munkaszerződéssel áll alkalmazásban. A munka termelékenysége alacsony szinten marad. Az iskolai végzettség általános szintje és az idősek részvétele az átképzésben rendkívül alacsony. Újabban a megnövekedett bevándorlás járul hozzá a munkaerő-utánpótláshoz.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolországban kiemelt területként kell kezelni az alábbiakat:

 

A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a munkaszervezet modernizálásával erősíteni kell a munka termelékenységét és minőségét,

módosítani kell a szabályozási rendszert, hogy az vonzóbbá tegye a határozatlan időre szóló munkaszerződéseket és a határozott időtartamú szerződések ellenzésével szorítsa vissza a munkaerőpiac szegmentálódását; vonzóbbá kell tenni az idénymunka-ügynökségeket a munkavállalók számára; meg kell szüntetni a részmunkaidőben történő foglalkoztatás előtt álló akadályokat,

ki kell használni a bérek differenciálásának lehetőségeit a termelékenység növekedése függvényében a helyi, regionális és szektorszinteken (lásd a BEPG irányelv 5. pontját).

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

ösztönözni kell a nők részvételét a munkaerőpiacon; növelni kell a gyermekek és egyéb rászorulók gondozási lehetőségeinek kínálatát és elérhetőségét,

a hátrányos helyzetűek, különösen a fiatalkorúak, fogyatékkal élők, bevándorlók és a tartósan munkanélküliek számára hatékonyabb és könnyebben elérhető aktív munkaerő-piaci intézkedéseket kell biztosítani; be kell fejezni az állami munkaügyi hivatalok modernizálását, beleértve a statisztikai nyomonkövetési rendszert is; erősíteni kell a regionális munkaügyi hivatalok közti összehangolást; és le kell küzdeni a földrajzi mobilitás még megmaradt akadályait,

átfogó stratégiát kell kidolgozni az aktív időskorúak számára rugalmas munkavégzési szabályok útján, ösztönözni kell az idősek továbbfoglalkoztatását és továbbképzését.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

csökkenteni kell az iskolából való korai kimaradások számát és erősíteni kell a felsőoktatás minőségét és munkaerő-piaci súlyát,

ösztönözni kell az élethosszig tartó tanulást, és növelni kell az abban való részvételt, különösen az alacsony képzettségű munkavállalók esetében.

FRANCIAORSZÁG

Franciaországban az átlagos foglalkoztatottsági ráta aránya az EU-átlag alatt van. Az idősebb munkavállalók (55–64) foglalkoztatottsági aránya az egyik legalacsonyabb az EU-n belül. A munkanélküliség jelentősen esett 1997 és 2000 között, de újra nőtt a gazdasági recesszióval párhuzamosan. A munkanélküliségi mutató változatlanul az EU-ban a legmagasabbak között van, és különösen magas a fiatalok (15–24) körében. A nem francia állampolgárok foglalkoztatottsági rátája rendkívül alacsony, különösen a nők esetében. A határozott időre szóló munkaszerződések aránya továbbra is meghaladja az EU15-ök átlagát, míg a felnőttek részvétele az alap- és továbbképzésben éppen az átlag alatt marad.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Franciaországban kiemelt területként kell kezelni az alábbiakat:

 

A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

meg kell könnyíteni az alkalmazottak átállítását a határozott idejű munkaszerződésekről a határozatlan időre szólóra a munkaerő-piaci szegmentáció elkerülése, a munkaalkalmak szinten tartása és fejlesztése érdekében,

a szerkezetátalakítás irányításának és távlati tervezésének hatékonyabb rendszerét kell kifejleszteni,

a KKV-k fejlődése számára üzletbarát környezetet kell teremteni, és követni kell a cégalapítások számának növekedését.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

figyelni kell a nyugdíjreform kihatását a nyugdíjbavonulási életkorra, és átfogó stratégiát kell kidolgozni az aktív időskorúak számára a későbbi nyugdíjba vonulás érdekében, a munkafeltételek adaptálása, az átképzéshez való könnyebb hozzájutás és az előnyugdíjazási rendszerek csökkentése útján,

javítani kell a munkaügyi hivatalok közti koordinációt a személyre szabott szolgáltatások színvonalának növelése érdekében; hatékony munkáhozjutási és oktatási lehetőségeket kell kiépíteni a munkanélküli fiatalok és bevándorlók, különösen a nők számára,

a munkanélküliek biztosítási rendszerének nemrég végrehajtott reformját megfelelően ki kell értékelni, és biztosítani kell, hogy megfelelő követelmények mellett hatékony munkahelykeresés kísérje.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

biztosítani kell, hogy a szociális partnerekkel a szakképzésről kötött megállapodás és az aktív életkor tartama alatt tartó tanulásról hozott oktatási törvény növelje a népességnek a képzésben részesülő hányadát, különös tekintettel az alulképzettekre és a KKV-k dolgozóira,

csökkenteni kell a korai iskolaelhagyást; lehetővé kell tenni, és ösztönözni kell az iparitanuló-munkahelyekre a szélesebb körű és könnyebb bejutást.

ÍRORSZÁG

Írország igen figyelemreméltó haladást ért el 1997 óta a foglalkoztatottság és a termelékenység területén. A teljes foglalkoztatottsági mutató 56,1 %-ról 65,3 %-ra nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta majdnem kétharmadával csökkent és a tartós munkanélküliségi ráta 5,6 %-ról 1,3 %-ra zuhant. Javult a nők részesedése a munkaerőpiacon, de még mindig jelentős a szakadék a nők és férfiak foglalkoztatottsági mutatói között, ugyancsak nagyobb a szakadék a fizetések nemek szerinti eloszlása területén is. A munkaerőhiány még mindig probléma, bár enyhült a megnövekedett bevándorlás révén. Írország sikerében szignifikáns elem a nagy vonzereje és felvevőkapacitása a közvetlen külföldi beruházások vonatkozásában. Szociális partnerkapcsolatai, adórendszere, a jó szabályozási környezet és emberitőke-beruházásai tartoznak még a főbb tényezők közé.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Írországban kiemelt területként kell kezelni az alábbiakat:

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

hatékony aktív munkaerő-piaci intézkedésekkel növekvő mértékű hozzáférést kell biztosítani a munkanélküliek és az inaktív népesség egyre nagyobb hányada számára,

növelni kell a gyermekgondozási lehetőségek kínálatát és elérhetőségét, és sürgős intézkedéseket kell hozni a fizetések közötti, nemek szerinti szakadék okainak megszüntetésére.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

következetes, élethosszig tartó tanulási stratégiát kell bevezetni a korai iskolaelhagyás visszaszorítása, a szakképzésben való részvétel növelése érdekében, különösen az alulképzett és az idősebb munkavállalók körében.

OLASZORSZÁG

A gyenge gazdasági teljesítmény ellenére a foglalkoztatottság növekedése továbbra is pozitív, és igazolja az 1997 óta bevezetett jó irányú változtatásokat. Ennek ellenére, a foglalkoztatottsági mutató változatlanul az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A nők részvétele és az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája ugyancsak az egyik legalacsonyabb az EU25-ök között. A munkanélküliség csökkent az elmúlt időszakban, de még mindig az EU15-ök átlaga felett maradt. A munkanélküliség Észak- és Közép-Olaszországban kb. 5 %-os, ugyanakkor délen 18 %, jelezve, hogy a legfontosabb tennivaló a régiók közti aránytalanságok megszüntetése. A feketemunka még mindig rendkívül jelentős mértékű, még akkor is, ha 700 000 bevándorló dolgozik legális körülmények között. Az átlagos iskolai végzettség és az átképzésben való részvétel továbbra is rendkívül alacsony.

A Foglalkoztatási Munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Olaszországban kiemelt területként kell kezelni az alábbiakat:

 

A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

szorosan követni kell a szabályozórendszer reformjait az állandó és határozott idejű munkaszerződések közti aránytalanság és a munkaerőpiac szegmentálódásának csökkentése érdekében; javítani kell a munkanélküli-biztosítás szintjét, fedezetét és hatékonyságát,

tovább kell csökkenteni a munkaerő nem bérjellegű költségeit, különösen a rosszul fizetett munkavállalók esetében, meg kell őrizni a költségvetés konszolidációját; többet kell tenni annak érdekében, hogy a feketemunkát bejelentett munkaszerződésekkel váltsák fel, az ezt fékező adójogszabályok eltörlése és a jogi végrehajtás kapacitásának erősítése révén,

ösztönözni kell a szociális partnereket a bértárgyalási rendszerek felülvizsgálatára és a regionális munkaerő-piaci helyzet számításba vételére (lásd a BEPG irányelv 5. pontját).

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

a regionális hatóságokkal együtt, hatékony munkaügyi hivatalokat kell kialakítani az egész országban, és partnerkapcsolatokat kell létesíteni az állami és magánoperátorok között; lehetővé kell tenni a hatékony, személyre szabott szolgáltatásokhoz és az aktív munkaerő-piaci rendszerekhez jutást, különösen délen; különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, a hátrányos helyzetűekre és az alulképzettekre; haladéktalanul létesíteni kell egy országos számítógépes munkaerő-nyilvántartási adatbázist,

növelni kell a gyermekek és egyéb rászorulók gondozási lehetőségeinek kínálatát és elérhetőségét, különösen a háromévesnél fiatalabb gyermekeket nevelők számára, növelni kell a nők munkaerő-piaci részvételét, különösen a részmunkaidős foglalkoztatás részarányát,

tervezésen alapuló stratégiát kell kidolgozni az aktív időskorúak számára, és alkalmas reformintézkedésekkel kell ösztönözni az idősek továbbfoglalkoztatását és gátolni a korai nyugdíjba vonulást.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

követni kell a nemrég végrehajtott reformok kihatását annak biztosítására, hogy növeljék a munkaerők iskolai végzettségének szintjét, csökkentsék a korai iskolaelhagyást, és a munkába állás érdekében erősítsék a felsőoktatás munkaerő-piaci súlyát,

hatékony ösztönzőket kell bevezetni az élethosszig tartó tanulás érdekében és, a szociális partnerekkel együtt, növelni kell a szakképzésben való részvételt, különösen az alulképzett munkavállalók körében és – inter alia – szakmaközi alapok hatékony kifejlesztésével.

LUXEMBURG

Luxemburgban a munkanélküliségi ráta közel van az EU átlagához, de még mindig alacsonyabb, mint az EU által megcélzott érték. A munkanélküliség továbbra is alacsony, és a tartósan munkanélküliek aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

Mindazonáltal, az 1990-es évek végének gazdasági fellendülése nem növelte meg túlságosan a foglalkoztatottsági mutatókat. Az új munkahelyeket ingázók és nők foglalták el, ugyanakkor az idősebbek foglalkoztatottsága igen alacsony szinten maradt. Az oktatásban és képzésben való részvétel az EU15-ök átlaga alatt marad.

A foglalkoztatási munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Luxemburgnak kiemelt területként kell kezelnie az alábbiakat:

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

támogatni kell a pályakezdőket és az üzleti tréningeket az alternatív munkahelyteremtő források ösztönzése érdekében.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

az aktív időskorra vonatkozóan átfogó stratégiát kell kidolgozni, különösen a magánszektorban, erősíteni kell a nemrég meghozott kezdeményezéseket a továbbfoglalkoztatás érdekében, a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerek visszaszorításának elhatározásával,

munkavégzést elősegítő megoldásokkal kell segíteni a fogyatékkal élőkön, amennyiben munkaképesek,

javítani kell a szolgáltatásokon a munka és a magánélet jobb összehangolása érdekében; a nőket bátorítani kell a munkába való visszatérésre, hosszabb, munkától távol töltött időszakok után is; intézkedéseket kell hozni a nemek között a díjazás tekintetében fennálló különbségek felszámolása érdekében.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

biztosítani kell a továbbképzésre vonatkozó kerettörvény hatékony végrehajtását annak érdekében, hogy ösztönözzék az élethosszig tartó tanulást és a képzéseken való részvételt, különösen az alacsony képzettségűek esetében,

felül kell vizsgálni az átfogó, élethosszig tartó tanulási rendszert, az oktatási és képzési rendszerek közötti megfelelőbb koherencia elérése és az iskolából való korai kimaradások számának csökkenése érdekében.

HOLLANDIA

Miközben a női és férfi foglalkoztatási ráta messze felülmúlta a lisszaboni célkitűzéseket, a bevándorlók foglalkoztatási aránya alacsony maradt. A munkaerőpiacot a részmunkaidős munkavégzés kivételesen magas szintje jellemzi (a munkaerő mintegy 44 %-át érinti), és igen magas a fogyatékossági juttatásokban részesülők száma is. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatási aránya meghaladja az EU-átlagot, de még messze az EU-célkitűzések alatt marad.

A munkanélküliség jelentősen nőtt 2001 óta, bár még mindig az egyik legalacsonyabb az EU-n belül. 2003 őszén a kormány és a szociális partnerek aláírtak egy megállapodást, amely, egyebek között, befagyasztja a béreket 2004–2005-ben.

A foglalkoztatási munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Hollandiának kiemelt területként kell kezelnie az alábbiakat:

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

végre kell hajtani és szigorúan ellenőrizni a bérfejlesztéseket a kormány és a szociális partnerek között megkötött „őszi megállapodással” összhangban (lásd a BEPG iránymutatások 5. pontját).

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

rendszeres munkaképesség-vizsgálatokat kell végezni a fogyatékossági juttatásokban részesülők körében, és a munkavállalásra alkalmas személyeket támogatni kell a munkavállalásra való felkészülésben és a megfelelő munka megtalálásában; különös figyelmet kell fordítani a fogyatékossági rendszerben túlreprezentált csoportokra, így a 40 év alatti nőkre,

a megelőző szemléletmódot erősíteni kell a felnőttkorúakra vonatkozóan; javítani kell a szociális juttatásokra jogosultakat és az inaktivitással a leginkább veszélyeztetetteket érintő aktív intézkedések hatékonyságát és hozzáférhetőségét, meg kell könnyíteni a bevándorlók beilleszkedését,

össze kell kapcsolni a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerek megszüntetését és a munkavállalók továbbfoglalkoztatásra és képzésre ösztönzését, különösen az alacsonyabb képzettségű idősebb munkavállalók esetében,

a részmunkaidősről a teljes munkaidős munkavégzésre való átmenetet meg kell könnyíteni; sürgős intézkedéseket kell hozni a nemek közötti díjazásbeli különbségek felszámolása érdekében; elő kell segíteni a gyermekgondozási támogatás igénybevételi lehetőségeit.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

intézkedéseket kell hozni az iskolából való korai kimaradások számának csökkenése érdekében; hatékony ösztönzőket kell bevezetni az élethosszig tartó tanulás érdekében és növelni kell a képzésben való részvételt, különösen az alacsony képzettségűek és inaktívak körében.

AUSZTRIA

Ausztria magas foglalkoztatási szintet ért el, viszonylag magas női foglalkoztatási szint mellett, összhangban a lisszaboni célkitűzésekkel. A munkanélküliség az EU-n belül a legalacsonyabbak között van. A szociális partnerség fontos szerepet játszik a munkaszervezés modernizálásában, a munkajogi szabályok javításában és a kielégítő bérfejlesztésben. Különösen alacsony azonban az idősebb munkavállalók foglalkoztatási szintje. A foglalkoztatási szint növekedése lelassult, és a munkanélküliség növekedni kezdett. A felnőttkorúak részvétele az oktatásban és a képzésben az EU-átlag alatt marad. A nemek között a díjazás tekintetében fennálló különbségek változatlanul a legnagyobbak közé tartoznak az EU-ban.

A foglalkoztatási munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Ausztriának kiemelt területként kell kezelnie az alábbiakat:

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a végkielégítésre vonatkozó jogszabályok reformját ellenőrizni és adott esetben bővíteni szükséges, és előre kell lépni az önálló vállalkozók munkanélküli-támogatásra jogosultságának tervezett végrehajtása terén is, a foglalkozási mobilitás szintjének növelése érdekében.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

az aktív időskorra vonatkozóan átfogó stratégiát kell kidolgozni, beleértve a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerek megszüntetését; szélesebb körben kell ösztönözni az idősek továbbfoglalkoztatását, különösen a nőkét; figyelemmel kell kísérni a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának hatásait a tényleges nyugdíjbavonulási életkorra, valamint a hazai célok elérése terén történt előrehaladást,

sürgős intézkedéseket kell hozni a nemek között a díjazás tekintetében fennálló különbségek okainak megszüntetésére; növelni kell a rendelkezésre álló gyermekgondozási lehetőségeket és azok elérhetőségét, és vizsgálni kell a jelenlegi gyermekgondozási támogatási rendszer kihatását a nők foglalkoztatásának szintjére és minőségére.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

felül kell vizsgálni a képzésben való részvétel növelésére szolgáló ösztönzőket, különösen az alacsony képzettségű munkavállalók és a bevándorlók körében.

PORTUGÁLIA

Portugália közel áll a teljes foglalkoztatás elérésének lisszaboni célkitűzéséhez, a nők és idősebbek foglalkoztatása terén a célkitűzéseket kissé meg is haladja. A jelenlegi gazdasági recesszió a munkanélküliség növekedéséhez vezetett, bár továbbra is alacsony szinten maradt az EU-hoz viszonyítva. A termelékenység szintje, az általános iskolai végzettség szintje és a képzéshez hozzájutás változatlanul rendkívül alacsony. Ezenkívül, a népesség jelentős hányadát (több mint 20 %-át) határozott időtartamú szerződésekkel foglalkoztatják. Az utóbbi években az erősödő bevándorlás adja a munkaerő-utánpótlás egy részét.

A foglalkoztatási munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Portugáliának kiemelt területként kell kezelnie az alábbiakat:

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a munkaszervezés modernizálásával javítani kell a munka termelékenységét és minőségét,

az új munka törvénykönyve alapján a határozatlan idejű munkaszerződéseket vonzóbbá kell tenni mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára, és meg kell akadályozni a munkaerőpiac szegmentálódását,

hatékonyabb rendszert kell kidolgozni a vállalatok szerkezetátalakításának nagyobb előrelátással történő megvalósítása és irányítása érdekében.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

erősíteni kell az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket a munkanélküliek és inaktívak számára, biztosítani kell hatékonyságukat; erősíteni kell az erőfeszítéseket a bevándorlók beilleszkedése érdekében,

sürgős intézkedéseket kell hozni a nemek között a díjazás tekintetében fennálló különbségek okainak megszüntetésére a magánszektorban, és növelni kell a gyermekek és más eltartottak vonatkozásában rendelkezésre álló gondozási lehetőségeket és azok elérhetőségét,

átfogó stratégiát kell kidolgozni az aktív időskorra vonatkozóan, beleértve a korkedvezményes nyugdíjhoz kapcsolódó ösztönzők megszüntetését is, növelni kell a hozzájutást a képzési lehetőségekhez és a megfelelő munkahelyi környezethez.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

biztosítani kell, hogy az élethosszig tartó tanulás nemzeti stratégiája hatékony eredményeket hozzon a teljes munkaerő-állomány iskolai végzettségi szintjének növelésében, az élethosszig tartó tanulás ösztönzőinek megerősítésében és a képzésben való részvétel növelésében, különösen az alacsonyan képzettek körében,

csökkenteni kell az iskolából való korai kimaradások számát, és erősíteni kell a felsőoktatás munkaerő-piaci súlyát.

FINNORSZÁG

Finnország közel áll a teljes foglalkoztatás célkitűzésének eléréséhez, és a nők esetében meg is haladta ezt a célkitűzést. Nagyarányú növekedést ért el az idősebb munkavállalók foglalkoztatásában az elmúlt évtizedben, és az idősebb munkavállalók vonatkozásában megközelítette az EU célkitűzéseit. A munkanélküliségi arány az EU-átlag felett van, és különösen magas a fiatalok körében.

A foglalkoztatási munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Finnországnak kiemelt területként kell kezelnie az alábbiakat:

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

csökkenteni kell a nem bérjellegű költségeket az alulfizetett munkavállalók esetében, egyben ügyelni kell az államháztartási egyensúly fenntartására.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

figyelemmel kell kísérni a strukturális munkanélküliség és a regionális egyenlőtlenségek megszüntetését célzó aktív munkaerő-piaci politika nemrég végrehajtott reformjainak hatását; külön intézkedéseket kell hozni a hátrányos helyzetű fiatalok, a fogyatékkal élő személyek és bevándorlók aktivizálásának és beilleszkedésének megkönnyítésére,

további reformokat kell végrehajtani az adó- és támogatási rendszeren a munkanélküliségi csapdák megszüntetése érdekében,

folytatni kell az aktív időskorra vonatkozó nemzeti stratégiát a munkakörülmények javítása, az alacsony képzettségű és az idősebb munkavállalóknak nyújtott képzések ösztönzése és biztosítása útján.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

intézkedést kell hozni az iskolából való korai kimaradások számának csökkenése érdekében, és növelni kell az alacsony képzettségűek továbbképzését.

SVÉDORSZÁG

Svédország az EU valamennyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzését meghaladta, beleértve a női és idősebb munkavállalók foglalkoztatására vonatkozókat. A teljes munkanélküliségi arány kb. 5 %. Erőfeszítéseket kell tenni a munkaerő-utánpótlási feszültségek elkerülésére. Az időskorú népességre figyelemmel, fenn kell tartani a munkaerő-utánpótlást a bevándorlók, a fiatalok és a tartósan betegek nyújtotta potenciális munkaerőforrások kihasználásával, a munkavállalási ösztönzők javításával.

A foglalkoztatási munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy Svédországnak kiemelt területként kell kezelnie az alábbiakat:

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

segíteni kell a kis- és középvállalkozások fejlődését, elsősorban az adminisztratív terhek csökkentésével.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

meg kell állítani a tartósan betegállományban levők számának folyamatos növekedését munkavállalásra ösztönzéssel és a munkafeltételek javításával,

meg kell szüntetni a még fennálló munkanélküliségi és inaktivitási csapdákat,

szigorúan nyomon kell követni a bevándorlók munkaerő-piaci beilleszkedése érdekében hozott intézkedések eredményeit.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

intézkedést kell hozni az iskolából való korai kimaradások számának csökkenése érdekében, és növelni kell az alacsony képzettségűek és inaktívak képzését; enyhíteni kell a munkaerőpiac nem az igényeknek megfelelő szakmai összetételét, illetve megoldást találni annak szűk keresztmetszetére az alacsony és közepes képzettségű ágazatokban.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Az Egyesült Királyság az EU valamennyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzését meghaladta, beleértve a nők és idősebb munkavállalók foglalkoztatására vonatkozókat is. A globális gazdasági recesszió ellenére, a munkanélküliségi arány meglehetősen stabil maradt, és a munkanélküliség szintje lényegesen az EU-átlag alatt van. Mindazonáltal a gazdasági inaktivitás koncentrációja, kisebb mértékű munkanélküliség változatlanul megmaradt egyes közösségekben és egyes csoportok körében. A termelékenység szintje, különösen a ledolgozott órák számát tekintve, továbbra is viszonylag alacsony. Ez részben az alacsony képzettségűek – beleértve a nem megfelelő alapképzettségűeket – munkaerőn belüli túlsúlyának következménye. A nemek közötti, a díjazás tekintetében fennálló különbség itt a legnagyobb az EU-ban.

A foglalkoztatási munkacsoport értékelése és a közös foglalkoztatási jelentés elemzése az EU-irányelvek és a Tanács 2003-as ajánlásainak végrehajtásáról arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyságnak kiemelt területként kell kezelnie az alábbiakat:

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

biztosítani kell, hogy a bérfejlesztés ne haladja meg a termelékenység fejlődését (lásd a BEPG iránymutatás 3. pontját).

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

biztosítani kell, hogy az aktív munkaerő-piaci politika és a támogatási rendszerek megakadályozzák a szakképzetlen munkaerő alkalmazását és javítsák a munka minőségét a munkavállalási ösztönzők fejlesztésével, valamint az inaktívak és munkanélküliek munkaerőpiacra történő folyamatos beilleszkedésének és létszámbeli növekedésének támogatásával; csökkentsék a betegbiztosítási és fogyatékossági ellátást kérelmezők növekvő számát, és külön figyelmet fordítsanak a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkre és a hátrányos helyzetű térségekben élőkre,

növelni kell a gyermekek és egyéb eltartottak gondozási lehetőségeinek kínálatát és elérhetőségét, növelni kell a nők rosszul fizetett, részmunkaidős foglalkoztatási viszonyai között a képzéshez jutást; sürgős intézkedéseket kell tenni a nemek között a díjazás tekintetében fennálló különbségek okainak megszüntetésére.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

nemzeti és regionális szakképzési stratégiákat kell végrehajtani az élethosszig való tanulás nagyobb ösztönzése, s vele együtt a munka termelékenységének és minőségének javítása céljából; külön hangsúlyt kell fektetni a munkaerő írni, olvasni és számolni tudásának javítására, a 16–19 évesek, a betanított munkások, a különösen rosszul fizetettek megszólítására és részvételére.

AZ ÚJ TAGÁLLAMOK PRIORITÁSAI

CIPRUS

Cipruson a foglalkoztatási ráta messze az EU15-ök átlaga felett van, és a munkanélküliségi arány is alacsony. A külföldi, gyakran csak idénymunkát vállalók aránya jelentősen megnőtt a munkaerő-piaci szükségletek hatására.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

külön kihívás Ciprus számára az innovációs kapacitások növelése és a szolgáltatási szektor diverzifikálása.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

miközben a nők munkavállalási aránya az EU-átlag felett van, többet kell tenni a nemek közti fizetési különbségek áthidalásáért. Intézkedéseket kell hozni a gyermekgondozási lehetőségek javítására, a nők képzésben való részvételi arányának növelésére, a részmunkaidőben történő foglalkoztatás vonzerejének növelésére,

a Ciprusra idénymunkára érkező külföldi munkavállalók képezik a munkavállalók többségét. Ezért fontos politikailag felülvizsgálni a külföldiek munkavállalási feltételrendszerét, szerepüket, mind a munkaerőpiac rugalmasságának alakításában, mind a bevándorlók jogait és lehetőségeit tekintve,

fokozni kell a megelőző és aktív munkaerő-piaci intézkedéseket az egyéni szükségletek kielégítésére, a munkanélküliek és fogyatékkal élők, az idős munkát keresők és a nők nagyobb hányadának lefedése érdekében. Ugyancsak kiemelt terület az állami munkaügyi hivatalok megerősítése és modernizálása.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

2000 óta, a közoktatás folyamatos átszervezésére építve, Ciprusnak ki kell fejleszteni az élethosszig tartó tanulás átfogó nemzeti stratégiáját. Ennek segítségével csökkenteni kell az iskolából kibukások számát, javítani kell a kapcsolatot az alapképzés és a továbbképzés között és nagyobb arányú részvételt kell biztosítani a képzéseken.

CSEH KÖZTÁRSASÁG

A Cseh Köztársaságban a foglalkoztatási arány kissé az EU15-ök átlaga felett van. A munkanélküliség az EU15-ök átlaga körül van, de lassan növekedett az 1990-es évek közepe óta. Az idősebb munkavállalók munkanélküliségi mutatója közel van az EU-átlaghoz, de alacsony, különösen a nők esetében, mivel államilag kötelező korai nyugdíjkorhatárt állapítottak meg. Nagyon jelentősek a regionális különbségek.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedési stratégiáját követve, a Cseh Köztársaságnak biztosítania kell, hogy a bérfejlesztések a termelékenység növekedésével összhangban legyenek,

a munkajövedelmeket terhelő viszonylag magas adótételek és nem bér jellegű költségek gátjai a munkahelyteremtésnek, a bérterhek miatt az alacsony képzettségű munkaerő kiszorul a piacról, és a jótékonysági szervezetek segélyeire és/vagy a feketemunkára szorul. Az adó- és segélyezési rendszer következetes reformjával tovább kell folytatni a segélyektől függés megszüntetését, és biztosítani, hogy a legális munkából meg lehessen élni.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

bár az EU átlaga felett van, elsőbbséget kell kapnia a nők és idősebb munkavállalók számaránya megnövelésének. E tekintetben a részfoglalkoztatás ösztönzése jelentős eredményeket hozhat,

nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a legsérülékenyebb csoportoknak a munkaerő-piaci integrálására. Erre Prágát kivéve minden régióban szükség van, különösen a roma lakosság körében. Ezért van szükség diszkriminációellenes intézkedésekkel párosult megelőző és aktív munkaerő-piaci intézkedésekre, ezért kell igen nagy súlyt helyezni az oktatásra, képzésre, a vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatására. Az állami munkaügyi hivatalok modernizálását is kiemelt területnek kell tekinteni.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

az emberi erőforrások jelenlegi fejlesztési stratégiájára alapozva, a felsőoktatásban és a képzésekben való részvétel létfontosságúnak tűnik mind az általános képzettségű, mind az alacsony képzettségű munkavállalók számára a munkahelyteremtés és a foglalkozás szerinti, illetve földrajzi mobilitás támogatása érdekében.

ÉSZTORSZÁG

Észtországban a foglalkoztatottsági mutató kissé az EU15-ök átlaga alatt marad. A munkanélküliségi ráta csökkent az évek során, de még mindig magasabb, mint az EU-átlag. Ezenfelül a tartósan munkanélküliek száma is nagy. Várhatóan Észtországot érinti a legsúlyosabban a demográfiai változások miatt a munkaképes lakosság létszámának csökkenése.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a munkaalkalmak teremtéséhez csökkenteni kell a munkabér, különösen az alacsonyabb bérek adóterheit, támogatni kell a munkaszerződések és a munkaidő diverzifikálódását. Ennek együtt kell járnia az adórendszerek javítását célzó erőfeszítésekkel és a feketemunka legális munkává alakításával. Az is fontos, hogy a bérfejlesztés a termelékenység alakulásával összhangban maradjon.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

a munkaképes lakosság létszámának gyors csökkenésével egyidejűleg, Észtországnak csökkentenie kell az inaktivitás szintjét, fenn kell tartania, és egyre több ember számára kell vonzóvá tennie a munkaerőpiacot. Létfontosságú marad Észtország számára, hogy tovább növelje a nők, az idősebb munkavállalók és az alacsony képzettségűek részesedését,

a nemrég megjelent munkanélküli-biztosítási törvény kiegészítésére fontosnak látszik az aktív munkaerő-piaci intézkedések megerősítése, az aktív munkahelykeresők támogatása, a munkanélküliek számára a könnyebb hozzájutás a képzéshez, és annak biztosítása, hogy a munkaerőpiac befogadókészsége nagyobb legyen. Az állami munkaügyi hivataloknak is részesedniük kell a megnövekedett forrásokból. A hátrányos helyzetűek, a tartósan munkanélküli, fiatal, fogyatékkal élő, időskorú munkát keresők külön figyelmet érdemelnek. Az etnikai kisebbséghez tartozás, a nemzeti nyelv nem ismerete kiemelt kockázati tényezők.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

a szakképzettség és a tőle idegen munkavállalási követelmények kockázatát szem előtt tartva, Észtországnak bátorítania kell, hogy valamennyi alkalmazott továbbképzési lehetőséghez jusson, különösen az alacsony képzettségűek. Az iskolából való kibukások csökkentésével, az oktatás és továbbképzés minőségének biztosítása, mind különös kihívást jelentenek. Az élethosszig tartó tanulás rendszerének kiépítését napirendre kell tűzni.

MAGYARORSZÁG

Magyarországon a foglalkoztatás szintje alacsony, különösen az alacsony képzettségűek, a hátrányos helyzetűek, a nők és az idősebb munkavállalók tekintetében. Ugyanakkor a munkanélküliség jelentősen az EU15-ök átlaga alatt marad. Ez az alacsony részvételi aránnyal magyarázható, vagyis jelentős a munkaképes korú inaktív népesség. Jelentősek a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek a „korszerű gazdaságot” összpontosító központi és nyugati régiók és az ország többi része között. A térségek és az ágazatok közötti mobilitás alacsony, az egyes szakmákban megnyilvánuló munkaerőhiány a szakképzett munkaerő hiányára, illetőleg az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igények iránti reagálóképességének elégtelenségére utal.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a munkajövedelmeket terhelő magas adókulcsok gátjai a munkahelyteremtésnek, és ez a tényező valószínűleg hozzájárul a be nem jelentett munkavégzéshez. Ezenfelül, tekintettel a gazdasági növekedés lelassulására, további erőfeszítésekre van szükség, hogy a szociális partnerekkel együtt foglalkoztatásbarát bérfejlesztést lehessen bevezetni. Ezt támogatja a gazdaság versenyképesebb része, amely azonban nem vezet szükségszerűen a gyengébb részek munkahelyteremtő kapacitásának növeléséhez.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka valós lehetőséggé tétele mindenki számára

A munkavállalók egészségi állapota aggodalomra ad okot, részben ez magyarázza az aktivitás alacsony szintjét. Emiatt jobb munkafeltételek bevezetését támogató politikára van szükség, javítani kell a megelőző és gyógyító egészségügyet. Folytatni kell a szociális juttatási rendszer, beleértve a betegbiztosítási ellátások reformját is, annak érdekében, hogy a munkából meg lehessen élni és a be nem jelentett munkavégzést csökkenteni lehessen,

mindezt rugalmasabb és családbarátabb munkaszerződésekkel kell kísérni, a részmunkaidős foglalkoztatást vonzóbbá kell tenni, különösen a nők és az idősebb munkavállalók számára. A munkanélküliek és az inaktívak számára a megelőző és aktív munkaerő-piaci intézkedések megerősítése is szükséges, különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban. Ehhez modern állami munkaügyi hivatalokra van szükség, a foglalkozási ágak szerinti és a földrajzi mobilitás támogatása érdekében. Az integrációs stratégia szellemében erőfeszítéseket kell tenni a roma lakosság munkaerő-piaci kilátásainak javítása érdekében.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

erőfeszítéseket kell tenni az élethosszig tartó tanulás stratégiáinak fejlesztésére, amelyeknek intézkedéseket kell tartalmazniuk az iskolából való kimaradások számának csökkenésére, az egyetemi oktatáshoz való hozzáférés egyenlő esélyeinek javítása és a képzésekhez nagyobb hozzáférés érdekében, különösen az alacsony képzettségűek és a hátrányos helyzetűek esetében. Kiemelt feladat az oktatási rendszer hatékonyságának javítása és rugalmasságának növelése, hogy könnyebben alkalmazkodhasson a munkaerőpiacon igényelt szakismeretekhez.

LITVÁNIA

Litvániában a foglalkoztatottsági mutató kissé nőtt az utóbbi években, de még mindig jócskán alatta marad az EU15-ök átlagának. A munkanélküliségi mutató jelentősen csökkent, de még mindig magasan az EU-átlag felett van.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a szolgáltatások területén alkalmazottak számának még mindig viszonylag alacsony szintje jelent kihívást. Bár erőfeszítések történtek az adóterhek enyhítésére, még mindig igen szoros az adóprés a rosszul fizetett réteg esetében, ez gátja a munkahelyteremtésnek. A szociális partnerek különleges szerepet játszanak az előrelátó és párhuzamos szerkezetátalakításban.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

a szociális támogatások reformjára és további erőfeszítésekre építve annak érdekében, hogy a munkából meg lehessen élni, fontosnak tűnik az aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése a munkanélküliek vagy inaktívak újra munkába állítása érdekében. A képzéshez való jobb hozzájutás, a foglalkozások közti mobilitás és az állami munkaügyi hivatalok modernizálása élvezzenek kiemelt elsőbbséget,

bár a nők és idősebb munkavállalók részvételi aránya viszonylag magas az EU átlagához képest, a részmunkaidős foglalkoztatás előtt álló akadályok lebontása növelheti tovább ezeket az arányszámokat.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

komoly erőfeszítésekre van szükség az élethosszig tartó tanulás fejlesztése érdekében, különösen az oktatási rendszert kell tovább modernizálni, csökkenteni kell az iskolából való kibukást, és növelni kell a képzésben való részvételt, különösen az alacsony képzettségűek számára. A munkaadók tréningeken történő részvétele alacsony, beleértve hozzájárulásukat az alkalmazottak folyamatos szakmai képzéséhez is.

LETTORSZÁG

Az erős gazdasági növekedés támogatásával, Lettországban a foglalkoztatottság meglehetősen erős ütemben nőtt az elmúlt két évben. Mindazonáltal, az általános foglalkoztatási arány az EU15-ök átlaga alatt marad. A munkanélküliség az EU15-ök átlaga felett maradt, regionális különbségekkel. Ugyanakkor Rigában munkaerőhiány van, főleg szakképzett munkásokban.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a több munkahely teremtése érdekében fontos a szolgáltatások fejlesztése, különösen a hátrányos helyzetű régiókban, és küzdeni kell a feketemunka ellen. A feketemunka méretei csökkentik a társadalombiztosítási járulékbevételeket, és növelik a munkából származó jövedelmeket terhelő adókat.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

a minimálbér- és az adó-, illetve juttatási rendszerek kombinálását elegendően vonzóvá kell tenni az emberek számára ahhoz, hogy munkát vállaljanak a formális gazdaságban. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a nők megmaradjanak a munkaerőpiacon,

az is nagyobb erőfeszítéseket igényel, hogy kifejlesszék az aktív és megelőző jellegű politikát a munkanélküliek számára, különösen a munkahelykeresés, a vállalkozásindítás, a földrajzi mobilitás és a képzéshez jutás támogatására. A hatósági munkaügyi hivatalok modernizálását kell elsődlegesen szem előtt tartani. Különös figyelmet kell fordítani az igazságosabb és nagyobb befogadókészségű munkaerőpiac biztosítására a fiatalok és az alacsony képzettségűek számára. Az etnikai kisebbséghez tartozás és a nemzeti nyelv ismeretének hiánya különleges kockázati tényezők.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

a szakképzettségi hiányosságok és a szakmák hibás párosításának leküzdése külön kihívást jelent. Több erőfeszítésre van szükség az oktatás elérhetőségének javítására, az iskolából kibukás csökkentésére, a képzés elérhetőségének növelésére, különösen az alacsony képzettségűek számára. Ezeknek kell képezniük az élethosszig tartó tanulás általános stratégiai részeit.

MÁLTA

Máltán a foglalkoztatási arány különösen alacsony az EU15-ök átlagához viszonyítva. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatottságának aránya még sokkal alacsonyabb. A nők foglalkoztatottsági aránya a legalacsonyabb az EU25-ök között: a munkaképes korú nőknek csak egyharmada áll munkaviszonyban. A munkanélküliség kissé nőtt az elmúlt két évben, de az EU15-ök átlaga alatt marad.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

azok a fő kihívások, melyekkel Máltának szembe kell néznie, a privatizációs program végrehajtása, miközben az alkalmazottakat szükség szerint át kell csoportosítani, és progresszíven csökkenteni kell a munkabéreket terhelő adminisztratív költségeket és adóterheket. E tekintetben fontos, hogy a módosított üzletfejlesztési törvény rendelkezéseire építsenek, és figyeljék annak kihatásait.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

Málta elsőrendű fontosságú kihívása, hogy munkaerő-utánpótlását a nők foglalkoztatottságának növelésével bővítse. A módosított munkaerő-alkalmazási szabályzati kódex alapján további intézkedésekre van szükség a formális gazdaságban a nők részesedésének megnövelésére. Ehhez a gyermekgondozás növekvő mértékű lehetőségei nagymértékben hozzá fognak járulni,

az adó- és kedvezményrendszer reformja hasonlóképpen megérdemli, hogy kiemelt területként kezeljék, mivel a minimálbér és a kedvezmények szintje közötti rést túl kicsinek találták ahhoz, hogy elegendően ösztönözzön munka vállalására. Ez a reform is segíteni fog a feketemunka legális munkaviszonnyá alakításában.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

a munkaerők képzésének alacsony szintje és az össze nem illő szakmák aggodalomra adnak okot. Az iskolát korán elhagyók, az írástudatlanok és az alacsony szinten szakképzettek magas hányada különösen riasztó. Az általános oktatási szint növelése, az iskolából kibukás csökkentése és a képzésben való megnövekedett részvétel különösen az alacsony képzettségűek számára kulcsfontosságú. Folytatni kell a szociális partnerek bevonását az oktatás és továbbképzés rendszeresebb megközelítésének kifejlesztésébe.

LENGYELORSZÁG

Lengyelország foglalkoztatottsági mutatója az egyik legalacsonyabb az EU25-ök között. A munkaerőpiac szétzilálódott az elmúlt négy évben. A nők, idős munkavállalók, fiatalok és alacsony képzettségűek foglalkoztatottsági mutatója rendkívül alacsony. Kb. 20 %-os szintjével a munkanélküliségi ráta a gazdasági átalakulás kezdete óta a legmagasabb szinten van, és az EU25-ök között is a legmagasabb.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

különleges fontosságúak az akciók a munkahelybarátabb környezet megteremtésére és az intézkedések a vállalkozások támogatására, különösen a szerkezetátalakítás körülményei között,

az alacsony képzettségűek és a fiatalok munkaerőköltségeinek csökkentésére nemrég meghozott intézkedések alapján fontosnak tűnik az adókedvezmények rendszerének felülvizsgálata a munkaerő magas adóterheinek átfogó csökkentése érdekében, különösen a bérskála alsó végén. Ez is hozzá fog járulni a feketemunka csökkentéséhez,

a szociális partnerek kulcsszerepet játszanak nemcsak a munkahelybarát bérrendezés támogatásában, hanem a vállalati szintű változások aktív elősegítésében és a munkaerő mobilitásának megkönnyítésében.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

azon erőfeszítések részeként, melyek célja hatékony munkahelyteremtő partnerkapcsolatok kiépítése helyi szinten és az aktív munkaerő-piaci politika kifejlesztése, Lengyelországban meg kell gyorsítani új állami munkaügyi hivatalok létesítését, kellően finanszírozott forrásokkal, képzett személyzettel és berendezésekkel,

az is fontos, hogy a különböző kedvezményrendszerek reformja, beleértve a rokkantsági nyugdíjét és a társadalombiztosításét is, továbbra is az aktív munkakeresés és a munkába történő újra beilleszkedés elősegítésére koncentráljon. A hátrányos helyzetű fiatalok különös figyelmet érdemelnek,

részmunkaidős foglalkoztatás útjában álló akadályok lebontására tett erőfeszítések szintén hozzájárulnak munkaalkalmak teremtéséhez nők és idős munkavállalók számára.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

a koherens, élethosszig tartó tanulási stratégia kifejlesztésére tett erőfeszítésekkel kapcsolatosan, fontos azt biztosítani, hogy az oktatási és képzési rendszer új munkaerő-piaci belépőket toborozzon, a szerkezetátalakítással jellemzett munkaerőpiac számára szükséges szakmai megoszlásban. Különös figyelemre lesz szükség ahhoz, hogy mindenki egyenlő eséllyel indulhasson az oktatásban, és hogy az oktatás hatékonyságát és minőségét javítani lehessen. Nagyobb ösztönzők beruházása a képzésbe és a tréningek megkönnyítésére, valamint a szociális partnerek elkötelezettsége, kulcsfontosságú követelményei az élethosszig tartó tanulási stratégiának.

SZLOVÉNIA

Szlovéniában a foglalkoztatottsági mutató kissé alatta van az EU15-ök átlagának, de különösen alacsony az idősebb munkavállalók esetében. A munkanélküliség messze alatta marad az EU-átlagnak.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

a minimálbér és a bérekre kivetett adóteher különböző komponenseinek egymásra hatását ki kell értékelni az aktivitás növelése és a feketemunka csökkentése érdekében. Feltétlenül folytatni kell az erőfeszítéseket a munka rugalmas formáinak fejlesztése érdekében, közben megőrizve a megfelelő egyensúlyt a rugalmasság és a biztonság között.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

az 55 év feletti korosztály foglalkoztatottságának növelése kiemelt elsőbbséget élvez Szlovéniában. További erőfeszítésekre van szükség az előnyugdíjaztatás engedélyezésének csökkentésére, az adó és a juttatási reformok konzisztenciájának biztosítására (pl. a feketemunka csökkentésére és a nyugdíjrendszer reformjára hozott intézkedések), a munkavégzés rugalmas formáinak és az idősebb munkavállalók képzéshez való jutásának elősegítésére,

annak érdekében, hogy a munkából meg lehessen élni, fontos a munkanélküliség, a szociális juttatások és a minimálbér egymásra hatásának felülvizsgálata, hogy növelni lehessen a formális gazdaságban a munkavállalás esélyeit,

az állami munkaügyi hivatalok kifejlesztették a preventív megközelítés bevezetését az átfogó irányítási modellbe, de még szükséges az állami munkaügyi hivatal személyzetének képzésén javítani annak érdekében, hogy hatékonyan tudjanak foglalkozni azokkal, akiket a legnehezebb munkába állítani. A magán és állami munkaügyi hivatalok közti kapcsolatokat intenzívebbé kell tenni.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

az élethosszig tartó tanulási rendszerek kifejlesztésének jelenlegi előrehaladottsága és kezdeményezései alapján, fontosnak tűnik a felnőtt lakosság részarányának növelése a továbbképzésben és tréningeken. A munkavállalók és munkaadók részére megfelelő forrásokkal és ösztönzőkkel kell elősegíteni a képzésbe történő beruházásokat, és világosan meg kell határozni a befektetők szerepét. A kibukási arányok csökkentése is fontos probléma.

SZLOVÁKIA

Szlovákia általános foglalkoztatási mutatója alacsony az EU15-ök átlagához képest. Bár csökken, de még mindig nagyon magas a munkanélküliség, és nagyon nagy benne a tartósan munkanélküliek részaránya. A nők foglalkoztatási mutatója alacsony, és emellett a fiatalok, az alacsony képzettségűek és az idősebb munkavállalók (főleg a nők) foglalkoztatási mutatója különösen alacsony. A regionális különbségek nagyok.

 

A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása

tovább kell csökkenteni a munkabérre kivetett magas közterheket, melyek gyakran a társadalombiztosítási járulékokból tevődnek össze. A szociális partnereket ösztönözni kell arra, hogy segítsék elő a munkaszerződések és a rugalmas munkaidők diverzifikálását (pl. szüntessék meg a részmunkaidős foglalkoztatottság előtt álló akadályokat), hogy ezáltal több munkahely jöjjön létre, és könnyebb legyen a munkaerő mobilitása.

 

Mind több ember bevonása a munkaerőpiacra és a munka reális lehetőséggé tétele mindenki számára

hatékonyan folytatni kell a munkanélküliségi és inaktivitási csapdák eltávolítását és a feketemunka munkaszerződéssé alakítását az adó- és juttatási rendszer folyamatban levő reformja alapján. A reformok bevezetését és kihatását megfelelően nyomon kell követni,

azokon az erőfeszítéseken felül, melyeket a munkából való megélhetésért tesznek, külön figyelmet kell fordítani a foglalkoztatottságban az idősebb munkavállalók részesedési arányának megnövelésére, különösen a munka törvénykönyve és a nyugdíjreform, továbbá a munkavégzés rugalmasabb formáinak bevezetésével, valamint a nagyobb arányú részmunkaidős foglalkoztatással. Ez is hozzájárulhat a nők részesedésének megnöveléséhez,

az aktív munkaerő-piaci politika finanszírozását és az aktív intézkedésekben részt vevő fiatalok részarányát meg kell növelni az alacsony szintről kiindulva. Fontos a befogadókészség növelése a munkaerőpiacon és olyan reformok bevezetése, melyekkel az aktív munkahelykeresés végrehajthatóvá lesz. Ehhez modern, aktív munkaerő-piaci politikára van szükség, a munkanélkülieknek és inaktívaknak a képzéshez való könnyebb hozzájutásra, továbbá modern állami munkaügyi hivatalokra, amelyek a népesség nagyobb részét képesek lefedni. További figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett csoportokra (pl. a tartósan munkanélküliekre, a fiatalokra, a fogyatékkal élőkre, az idősebb munkavállalókra) és a hátrányos helyzetű régiókra. Új prioritást kap a roma népesség szükségleteinek integrálása, melyet gyorsan akciókra kell váltani.

 

A humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba történő mind nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés

a fiatal népesség riasztóan magas munkanélküliségi rátája szükségessé teszi az alapoktatásban megszerzett szakma és a munkaerőpiacon a siker érdekében szükséges szakma közti szakadék áthidalását. A gazdasági szerkezet átalakítása, az össze nem illő regionális és szakmai igények nagyobb támogatást igényelnek a foglalkoztatási és földrajzi mobilitáshoz az ember egész életciklusa alatt,

nagyobb ösztönzők beruházása a képzésbe és a tréningek megkönnyítésére, kulcsfontosságú követelménye az élethosszig tartó tanulási stratégia kifejlesztésének. Elő kell segíteni eszközök beruházását az emberi tőkébe, és támogatni kell az élethosszig tartó tanulást az oktatási rendszer további megreformálása révén, valamint felül kell vizsgálni, hogy milyen forrásokat lehet ehhez begyűjteni magánszemélyektől, vállalatoktól és a társadalom egészétől.