22.9.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/6

A BIZOTTSÁG 1653/2004/EK RENDELETE

(2004. szeptember 21.)

a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel a Tanács véleményére,

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

mivel:

(1)	Az 58/2003/EK rendelet megállapította a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabályt, amelyek felállítására a Bizottság kapott megbízást.

(2)

Ezeknek a végrehajtó hivataloknak (a továbbiakban: hivatalok) jogi személyiséggel, illetve saját működési költségvetéssel, amely végrehajtását az 58/2003/EK rendelet 15. cikkével összhangban e pénzügyi rendelet szabályoz, kell rendelkezniük. Ezzel szemben, amikor a Bizottság a hivatalokat a közösségi programok működtetési előirányzatainak költségvetési végrehajtásával bízza meg, ezeket az előirányzatokat továbbra is az általános költségvetésben kell szerepeltetni, és azokat az Európai Közösségek általános költségvetése esetében alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: általános pénzügyi rendelet) szabályozza.

(3)	Összhangban az 58/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikkével, a végrehajtó hivatalok működési költségvetése a végrehajtó hivatal pénzügyi évre vonatkozó működési kiadásait fedezi.

(4)

Összhangban az 58/2003/EK rendelettel, helyénvaló egy olyan pénzügyi rendelet megállapítása, amelyet a hivataloknak a működési előirányzataik végrehajtása során alkalmazniuk kell, és amelynek tartalmában a lehető legkevésbé szabad csak eltérnie az általános pénzügyi rendelettől. Amennyiben a szóban forgó pénzügyi rendelet adott szabályokról konkrétan nem rendelkezik, úgy az általános pénzügyi rendelet, illetve az Európai Közösségek általános költségvetése esetében alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet részletes végrehajtásáról szóló 2342/2002/EK bizottsági rendelet (3) rendelkezései az irányadók.

(5)	Helyénvaló megerősíteni azt, hogy a költségvetési alapelveket (egységesség elve, teljesség elve, egyediség elve és évenkéntiség elve), valamint a teljesség, az egyensúly, az elszámolási egység, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvét be kell tartani.

(6)

A személyi állományt tekintve a hivataloknak a költségvetési hatóság által jóváhagyott létszámtervben szereplő időszakos álláshelyeket elkülönítve kell kezelniük azoktól az előirányzatoktól, amelyek más osztályba sorolt, alkalmazottak vagy megújítható szerződéses alkalmazottak bérének kifizetését teszik lehetővé.

(7)

A pénzügyi szereplőket illetően, szükséges meghatározni a hivatal számvitelért felelős tisztviselőjének és engedélyezésre jogosult tisztviselőjének hatáskörét és felelősségét, akik az Európai Közösségek személyzeti szabályzata alá rendelt köztisztviselők, valamint azokat a feltételeket, amelyeket követve az engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési végrehajtással kapcsolatos hatáskörét átruházhatja.

(8)	Helyénvaló a hivatal engedélyezésre jogosult tisztviselőjének nagy önállóságot biztosítani. Az átcsoportosítások tekintetében teljes önállóságot kell kapnia, fenntartva tájékoztatási kötelezettségét az operatív bizottság felé, amely egy hónapon belül vétójoggal élhet.

(9)

Az 58/2003/EK rendelet 20. cikke (2) bekezdésével összhangban, a végrehajtó hivatalokban a belső ellenőr feladatát a Bizottság belső ellenőre látja el. Ennélfogva, a Bizottság belső ellenőrének ugyanazon feladatokat kell ellátnia a végrehajtó hivatalok tekintetében, mint amelyeket számára az általános pénzügyi rendelet a Bizottság hivatalai tekintetében meghatároz. Ugyanakkor, mint ahogy a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselőjének is, a hivatal engedélyezésre jogosult tisztviselőjének is lehetősége van arra, hogy a kockázatkezeléssel kapcsolatos tanácsadásra vonatkozóan saját belső ellenőri posztot létesítsen.

(10)

Minden egyes végrehajtó hivatalnak kötelessége betartani az 58/2003/EK rendeletnek és az általános pénzügyi rendeletnek a működési költségvetés megállapítása menetrendjére, a beszámolók bemutatására és a mentesítésre vonatkozó rendelkezéseit. A végrehajtó hivatalok működési költségvetését illetően a mentesítési hatóságnak ugyanannak a hatóságnak kell lennie, mint az általános költségvetés esetében.

(11)

A hivatalok által alkalmazott számviteli szabályoknak lehetővé kell tenniük a Bizottság elszámolásaival történő összevonást. Ezeket a szabályokat a Bizottság Könyvelőjének kell meghatároznia az általános pénzügyi rendelet 133. cikkének megfelelően. A hivatal elszámolásainak ellenőrzését a Számvevőszék végzi.

(12)	Helyénvaló, hogy az általános pénzügyi rendelet 66. cikke (4) bekezdésében említett és a szabálytalanságok vizsgálatára a Bizottság által felállított testület legyen az, amelyhez minden egyes hivatal folyamodhat, annak érdekében, hogy azonos esetekben egyforma döntés szülessen.

(13)	A működési költségvetés tekintetében a hivataloknak azonos követelményeknek kell megfelelniük, mint a Bizottságnak a saját számlájára alkalmazott közbeszerzések esetében. E tekintettben elegendő utalni az általános pénzügyi rendeletre.

(14)	A pénzügyi támogatási engedélyezéssel kapcsolatban nem kell külön rendelkezéseket megállapítani, mivel a hivatalok működési költségvetésük terhére, amely kizárólag az adminisztrációs működési kiadások fedezésére használható fel, nem engedélyezhetnek támogatásokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY

1. cikk

E rendelet meghatározza az 58/2003/EK rendeletben említett hivatalok (a továbbiakban: hivatalok, vagy hivatal) működési költségvetésének megállapítása és végrehajtása során alkalmazandó alapvető szabályokat.

2. cikk

Minden olyan, a végrehajtó hivatalok működését illető szempont esetében, amelyek e rendeletben nem kerültek konkrét meghatározásra, az 1605/2002/EK, Euratom (a továbbiakban: általános pénzügyi rendelet) és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

3. cikk

E rendelet rendelkezéseinek megfelelően, a költségvetést az egységesség és teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvének betartásával kell megállapítani és végrehajtani.

1. FEJEZET

Az egységesség és teljesség elve

4. cikk

A költségvetés az a jogszabály, amely minden pénzügyi évre előrejelzi és engedélyezi a hivatal számára szükségesnek ítélt összes bevételt és kiadást.

5. cikk

A hivatal bevételei a Bizottság támogatásából és más lehetséges bevételekből, – beleértve a 15. cikk értemében a célhoz kötött bevételeket – állnak.

A kiadások a hivatal működési kiadásaiból, valamint, adott esetben, az első bekezdéssel összhangban a célhoz kötött bevételekből fedezett kiadásokból állnak.

6. cikk

Egyetlen bevétel és kiadás sem teljesíthető másként, csakis a költségvetés egy tételére való lekönyveléssel.

Egyetlen olyan előirányzat sem szerepelhet a költségvetésben, amely nem tartozik egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez.

Egyetlen olyan kiadás sem teljesíthető és engedélyezhető, amely a költségvetésben engedélyezett előirányzatokat meghaladja.

2. FEJEZET

Évenkéntiség elve

7. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

A költségvetésben szereplő előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

Az olyan ingatlanhasználatról vagy berendezések beszerzéséről szóló szerződések esetében, amelyek a pénzügyi évet meghaladó működési kiadásokat eredményeznek, a működési kiadások abban a pénzügyi évben kerülnek elszámolásra, amely pénzügyi évben teljesítésükre sor kerül.

8. cikk

A hivatal adott pénzügyi évre vonatkozó bevételeit a pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre. A hivatal bevételei a következő pénzügyi év nyitásának előirányzata.

Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évre vállalt és kifizetett kiadásokat és az előző pénzügyi évek kötelezettségvállalásaival szemben esedékes összegeket fedezzék.

9. cikk

Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették, meg kell szüntetni.

A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségek előirányzatait kizárólag a következő pénzügyi évre lehet átvinni. Az ily módon áthozott és az N + 1. pénzügyi év március 31-ig fel nem használt előirányzatokat automatikusan meg kell szüntetni. A könyvvezetés lehetővé teszi az áthozott előirányzatok elkülönítését.

A személyzeti kiadások előirányzatait nem lehet átvinni.

A december 31-én rendelkezésre álló, a 15. cikkben említett célhoz kötött bevételek címen feltüntetett előirányzatok átvihetők. Az átvitt, rendelkezésre álló célhoz kötött bevételeket kell először felhasználni.

10. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatok január 1-jével kezdődő hatállyal használhatók fel, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták.

Azonban, az igazgatási költségekre minden év november 15-től előzetes kötelezettségvállalást lehet tenni a következő pénzügyi évre tervezett előirányzatok terhére. Ezek a kötelezettségek nem haladhatják meg a folyó pénzügyi év megfelelő fejezetében lévő előirányzatok egynegyedét. Ezek a kötelezettségek olyan új kiadásokra nem terhelhetők, amelyek forrását a legutolsó szabályszerűen elkészített költségvetésben még nem állapították meg.

Azonkívül, az olyan kiadások, mint bérleti díj, amelyeket előre teljesíteni kell, december 1-jétől kifizethetők a következő költségvetési évre meghatározott előirányzatok terhére.

Amennyiben a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el, úgy az általános pénzügyi rendeletben meghatározott ideiglenes tizenkettedek rendszerét kell értelemszerűen alkalmazni.

3. FEJEZET

Az egyensúly elve

11. cikk

A költségvetési bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük. A hivatal nem vehet fel kölcsönöket.

Az előirányzatok nem haladhatják meg a célhoz kötött bevételekkel, valamint egyéb, az 5. cikkben meghatározott eseti bevételekkel megemelt, az 5. cikkben meghatározott pénzügyi támogatás összegét.

12. cikk

Amennyiben az 56. cikk értelmében az eredménykimutatás egyenlege pozitív, azt vissza kell fizetni a Bizottságnak a pénzügyi év folyamán átruházott pénzügyi támogatás erejéig.

Az 5. cikkben meghatározott pénzügyi támogatás és a hivatal részére ténylegesen folyósított támogatás közti különbséget meg kell szüntetni.

4. FEJEZET

Az elszámolási egység elve

13. cikk

A költségvetést euróban kell kidolgozni, végrehajtani és az elszámolás is euróban történik.

Ugyanakkor, pénzforgalmi célokból, a végrehajtó hivatal számvitelért felelős tisztviselője kellőképpen indokolt esetben a tranzakciókat nemzeti valutában vagy, adott esetben, harmadik ország pénznemében is elvégezheti.

5. FEJEZET

Globális fedezet elve

14. cikk

Az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetést, kivéve a meghatározott kiadások finanszírozására szánt célhoz kötött bevételeket. A 16. cikkre figyelemmel minden bevétel és kiadás egymással szembeni kiigazítás nélkül szerepel.

15. cikk

A meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból, valamint tagországokból, harmadik országból, illetve egyéb szervek hozzájárulásaiból származó jövedelem olyan programok végrehajtásához, amelyek finanszírozása más forrásokból, mint az Európai Közösségek általános költségvetése (a továbbiakban: általános költségvetés) történik, alkotják a meghatározott kiadások finanszírozására szánt célhoz kötött bevételeket.

Minden egyes célhoz kötött bevételnek meghatározott tranzakció vagy rendeltetés közvetlen vagy közvetett kiadásait kell fedeznie. A költségvetés meghatározza a célhoz kötött bevételek osztályozási rendszerét, valamint a lehetőségekhez mérten azok összegét.

A Bizottság jóváhagyásával az operatív bizottság dönt mindennemű ajándék, hagyaték és máshonnan, mint a Bizottsági forrásokból, érkező támogatások fogadásáról.

16. cikk

A hivatal számára nyújtott termékek vagy szolgáltatások ára a költségvetést az adó nélküli összeggel terheli meg, amennyiben az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által vagy a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat foglal magában.

A nemzeti adóterheket, amelyeket az első bekezdésben foglaltakat alkalmazva a hivatal időszakosan visel, addig amíg az érintett állam vissza nem téríti, az időbeli elhatárolások között kell nyilvántartani. Egy esetleges negatív eredményt a költségvetésben mint kiadást kell elszámolni.

6. FEJEZET

Az egyediség elve

17. cikk

Az előirányzatok egészét cím és fejezet szerint kell meghatározni; a fejezeteket tételcsoportokra és tételekre kell továbbontani.

18. cikk

A működési költségvetésben az előirányzatok átcsoportosításáról az igazgató dönt. Minderről az igazgatónak előzetesen tájékoztatnia kell a Bizottságot és az operatív bizottságot, akiknek egy hónap áll rendelkezésükre arra, hogy az átcsoportosítást megvétózzák. E határidőn túl az átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat csak akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhoz kötöttségüket.

7. FEJEZET FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

19. cikk

(1) A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban.

(2) A gazdaságosság elve megköveteli, hogy a hivatal által tevékenységei folytatására felhasznált források megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve kimondja, hogy a kitűzött célokat és a tervezett eredményeket el kell érni. Az elért eredményeket értékelni kell.

(3) Az operatív bizottság által jóváhagyott, a végrehajtási hivatalra vonatkozó éves munkaprogramnak tartalmaznia kell a részletesen kidolgozott célkitűzéseket és a teljesítménymutatókat.

8. FEJEZET

Az átláthatóság elve

20. cikk

A költségvetés megállapítása, végrehajtása, valamint az elszámolások benyújtása az átláthatóság elvének megfelelően történik.

A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban a jóváhagyástól számított két hónapon belül az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE

21. cikk

A végrehajtó hivatalok minden év március 31-ig megküldik a Bizottságnak a hivatal igazgatója által készített és az operatív bizottság által elfogadott, a bevételekre és kiadásokra vonatkozó előzetes összefoglaló kimutatást, és az azt megalapozó általános irányvonalakat, valamint a munkaprogramjukat.

A hivatal bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes kimutatásnak tartalmaznia kell:

a)	az időszakos álláshelyek számát tartalmazó létszámtervet, amely besorolási fokozatonként és osztályonként határozza meg az álláshelyek számát a költségvetési előirányzatok keretein belül;

b)	létszámváltozás esetében, az új foglalkoztatotti kérelmet alátámasztó kimutatást;

c)	a pénztár kifizetéseinek és beszedéseinek negyedéves előrejelzését.

22. cikk

A Bizottság az általános költségvetési eljárás keretében megküldi a költségvetési hatóságnak a hivatal előzetes kimutatását, és javaslatot tesz a hivatal számára folyósítandó támogatás összegére, valamint a szükségesnek ítélt létszámra.

Az 58/2003/EK rendelet 13. cikkében meghatározott eljárásrenddel összhangban a hivatal működési költségvetése véglegesen nem fogadható el mindaddig, amíg az Európai Unió általános költségvetése véglegesen elfogadásra nem kerül.

A 24. cikk rendelkezéseit betartva, a költségvetési hatóságnak kell megállapítania egyrészt a hivatalok létszámtervét, másrészt az azzal kapcsolatos utólagos módosításokat.

A költségvetés minden módosítását, beleértve a létszámtervet is, az általános költségvetési eljárással összhangban, költségvetés-módosítás keretében kell elfogadni, figyelemmel a 18. és a 24. cikkekre.

23. cikk

A költségvetés egy bevételi és egy kiadási kimutatásból áll. A költségvetésben az alábbiak szerepelnek:

a bevételi kimutatásban:

a)	a hivatal, adott pénzügyi évre vonatkozó bevételi előirányzatai;

b)	a előző pénzügyi év, valamint az n–2 pénzügyi év bevételei;

c)	megfelelő megjegyzések minden bevételi alfejezet tekintetében;

a kiadási összefoglaló kimutatásban:

a)	az adott pénzügyi évre vonatkozó kifizetési előirányzatok;

b)	a előző pénzügyi év, valamint az n–2 pénzügyi év kifizetett kiadások;

c)	megfelelő megjegyzések minden kiadási alfejezet tekintetében.

24. cikk

(1) A 21. cikkben meghatározott létszámtervnek tartalmaznia kell az adott pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett az előző pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek számát, valamint a valójában betöltött álláshelyek számát. Ez a létszámterv a hivatal számára egy abszolút határt szab; a megállapított határon felül nem történhet kinevezés.

Ugyanakkor, az operatív bizottság módosíthatja a létszámtervet az A3 besorolási osztály alatt jóváhagyott álláshelyek 10 %-áig, úgy, hogy az ne befolyásolja az egy teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzatok mértékét, és ne haladja meg a létszámterv által jóváhagyott álláshelyek teljes számára vonatkozó határt.

(2) Az (1) bekezdés derogációja alapján, a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzat és az Európai Közösségek egyéb tisztviselőivel szemben alkalmazandó szabályozás (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) rendelkezéseivel összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkozás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

25. cikk

Az igazgató tölti be az engedélyezésre jogosult tisztviselő szerepét. Köztisztviselő, akinek jogállását a személyzeti szabályzat állapítja meg. Az igazgató a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

26. cikk

Az igazgató átruházhatja a költségvetés végrehajtási hatásköreit olyan tisztviselőkre, akik jogállásáról a hivatal személyzeti szabályzata rendelkezik. Ezek a tisztviselők kizárólag a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el.

27. cikk

A 2. fejezetben meghatározott minden pénzügyi szereplőnek tilos olyan, a költségvetés végrehajtására vonatkozó intézkedést hoznia, amely révén saját érdekeit a hivatal vagy a Közösségek érdekeivel szembeállíthatja. Ha ilyen eset áll elő, a szóban forgó szereplőnek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyről jelentést kell tennie felettesének. Az igazgató az operatív bizottságnak tesz jelentést.

Összeférhetetlenség áll fönn, ha egy, a költségvetés végrehajtásában részt vevő pénzügyi szereplő vagy egy belső ellenőr funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek miatt veszélyeztetve van.

2. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

28. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek és egymással kölcsönösen összeegyeztethetetlenek.

29. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételek és a kiadások végrehajtásáért a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesüljenek. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a költségvetés végrehajtásáról meghozott határozat időpontjától kezdődően öt évig meg kell őriznie a végrehajtott tranzakciók bizonylatait.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a Bizottság által a saját hivatalaival szemben meghatározott minimumszabványokkal összhangban, és számolva az irányítási környezettel kapcsolatos speciális kockázatokkal, működésbe hozza a szervezeti felépítést, valamint a saját feladatainak teljesítéséhez igazított irányítási és belső ellenőrzési eljárásokat, beleértve – adott esetben – az utólagos ellenőrzéseket.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai természetének és körének függvényében hivatalán belül létrehozhat a tevékenységeihez kapcsolódó kockázatok kezelésében segédkező szakértői és tanácsadói posztot.

A tranzakció engedélyezése előtt a tranzakciót kezdeményező tisztviselőtől független tisztviselőknek ellenőrizniük kell a tranzakció műveleti és pénzügyi aspektusait. Az előzetes és utólagos ellenőrzések, valamint a tranzakciók kezdeményezése elhatárolt funkciók.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a pénzügyi év március 15-ig az 58/2003/EK rendelet 9. cikke (7) bekezdésével összhangban éves beszámoló formájában jelent tevékenységeiről az operatív bizottságnak.

31. cikk

Az operatív bizottság kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, akinek jogállásáról a személyzeti szabályzat rendelkezik, és aki a következőkért felel:

a)	a kifizetések megfelelő teljesítése, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

b)	a VI. címmel összhangban a hivatal beszámolóinak elkészítése;

c)	a VI. címmel összhangban a könyvvezetés;

d)	a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által meghatározott rendelkezésekkel összhangban a számviteli szabályok és módszerek megállapítása és számlatükör elkészítése;

e)	pénztárkezelés.

A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől – aki garantálja azok megbízhatóságát – megkapja az elszámolások elkészítéséhez szükséges minden olyan információt, amely a hivatal vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról hiteles képet ad.

A számvitelért felelős tisztviselő egyedül jogosult a kézpénz és vagyontárgyak kezelésére. Megóvásukért ő felel.

3. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

31. cikk

A személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő tagja, aki úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy az ahhoz való beleegyezését felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, illetve az általa betartandó szakmai szabályokkal, írásban tájékoztatja az igazgatót, és amennyiben ez utóbbi nem jár el egy ésszerű határidőn belül, a 35. cikkben említett operatív bizottságot is írásban tájékoztatja. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.

32. cikk

Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, az engedélyezésre jogosult tisztviselőket az őket kinevező hatóság indoklással ellátott határozattal és a tisztviselők meghallgatása után ideiglenesen vagy véglegesen bármikor felmentheti feladatai ellátása alól. Az igazgató bármikor visszavonhatja átruházott felhatalmazását.

Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, a számvitelért felelős tisztviselőt az operatív bizottság indoklással ellátott határozattal és a tisztviselő meghallgatása után ideiglenesen vagy véglegesen bármikor felfüggesztheti. Az operatív bizottságnak ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt kell kineveznie.

33. cikk

E fejezet rendelkezései nem érintik az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, valamint felhatalmazottjainak az alkalmazandó nemzeti jog és a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a Közösségek tisztviselőit és a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

Minden engedélyezésre jogosult tisztviselő és számvitelért felelős tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.

34. cikk

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Eszerint a tisztviselőtől a feladatai teljesítése folyamán vagy azzal kapcsolatban részéről elkövetett súlyos kötelezettségszegés eredményeképpen a Közösségek által elszenvedett károk teljes jóvátétele követelhető, különösen ha követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat ad ki, kiadásokat vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy azok e rendeletnek megfelelnének.

Ugyanezt kell alkalmazni, ha súlyos kötelezettségszegéssel elmulaszt elkészíteni egy esedékessé váló követelést megállapító dokumentumot, ha elmulasztja egy beszedési utalvány kiállítását vagy ha indokolatlanul késik annak kiállításával, vagy elmulasztja egy olyan kifizetési utalvány kiállítását vagy indokolatlanul késik annak kiállításával, amely által a hivatalnak harmadik féllel szemben polgári jogi felelőssége keletkezhet.

(2) Amennyiben felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja a felhatalmazó hatóságot. Ha a felhatalmazó hatóság azt az írásos, indoklással ellátott utasítást adja a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, hogy hajtsa végre a szóban forgó határozatot, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem vonható felelősségre.

35. cikk

(1) A Bizottság által, az általános pénzügyi rendelet 66. cikke (4) bekezdésével összhangban létrehozott testület, amely feladata, hogy megállapítsa, történt-e pénzügyi szabálytalanság, illetve hogy meghatározza annak esetleges következményeit, ugyanazon kompetenciákkal rendelkezik a hatóságot illetően, mint amilyen kompetenciákat a Bizottság hivatalai esetében részére megállapítottak.

E testület véleménye alapján az igazgató dönti el, hogy kezdeményezzen-e eljárást a fegyelmi vagy az anyagi felelősség megállapítására. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, úgy ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, illetve a Bizottság belső ellenőrének. Amennyiben véleménye az igazgatót is érinti, úgy a testület az ügyet továbbadja az operatív bizottságnak és a Bizottság belső ellenőrének.

(2) Minden alkalmazottól a feladatai teljesítése folyamán vagy azzal kapcsolatban részéről elkövetett súlyos kötelezettségszegés eredményeképpen a hivatal által elszenvedett károk teljes vagy részleges jóvátétele követelhető. Az indoklással ellátott határozatot a kinevezésekért felelős hatóság adja ki a személyzeti szabályzatban lévő fegyelmi eljárással kapcsolatban megállapítottak szerint.

36. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti eljárásban megállapítottak szerint, az alábbi kötelezettségszegésekért:

a)	a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása vagy az ezeket eredményező gondatlansága;

b)	bankszámlák vagy postai elszámolási számlák módosítása az engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes értesítése nélkül;

c)	olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési és kifizetési utalványokkal;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

4. FEJEZET

Bevételi műveletek

37. cikk

Minden olyan intézkedés vagy helyzet esetében, amely előidézhet vagy módosíthat egy, a hivatalnak járó követelést, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először elkészíti a követelésre vonatkozó becslést.

38. cikk

A követelés megállapítása olyan eljárás, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	ellenőrzi azt, hogy az adós tartozása valóban fennáll-e;

b)	meghatározza vagy ellenőrzi a tartozás tényét és összegét;

c)	ellenőrzi a tartozás esedékességének feltételeit.

Bármely nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvány állapítja meg, az adósnak megküldött terhelési értesítéssel együtt. Mindkét okmányt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el és küldi meg.

Az alkalmazandó rendeletek, szerződések és megállapodások rendelkezéseinek sérelme nélkül az olyan követelések, amelyek teljesítésére a terhelési értesítésben rögzített lejárati ideig nem kerül sor, a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban kamatoznak.

39. cikk

A behajtás engedélyezése olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be a megállapított követelést.

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. Kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítása érdekében, hogy a hivatal megkapja bevételeit, ugyanakkor gondoskodnia kell a hivatal jogainak védelméről.

A jogalap nélkül kifizetett összegeket be kell hajtani.

40. cikk

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított, esedékessé váló követelés behajtásáról való lemondását tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályosan és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően történjen. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést tesz az operatív bizottságnak arról, hogy szándékában áll lemondani egy esedékessé váló követelés behajtásáról. Minderről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek indoklással ellátott határozatban kell nyilatkoznia. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt a döntést csak abban az esetben ruházhatja át, amennyiben a követelések összege nem haladja meg az 5 000 eurót. A lemondási határozatban meg kell említeni, hogy körültekintéssel jártak el a behajtás és a határozatban hivatkozott jogi elemek és tények tekintetében.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor törli az esedékes követelést, amikor bizonyítást nyer, hogy a követelés jogszerűtlenül vagy ténybeli tévedéssel került megállapításra. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt a döntést csak abban az esetben ruházhatja át, amennyiben a követelések összege nem haladja meg az 5 000 eurót. A törlésről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek megfelelő indoklással ellátott határozatban kell nyilatkoznia.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ki kell igazítania az esedékes követelés összegének változását, abban az esetben, amikor egy megállapított valós hiba a követelés összegének módosítását eredményezi, amennyiben ez a javítás nem eredményezi a hivatal követelési jogáról való lemondást. Erről a kiigazításról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek megfelelő indoklással ellátott határozatban kell nyilatkoznia.

41. cikk

A beszedéseket a számvitelért felelős tisztviselő úgy hajtja végre, hogy azokat rögzíti az elszámolásokban és tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Minden a számvitelért felelős tisztviselő pénztárában történő készpénzes kifizetés esetén bizonylatot kell kiállítani.

Amennyiben a terhelési értesítésben meghatározott lejáratig a valós beszedésre nem kerül sor, úgy arról a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és késedelem nélkül, valamennyi jogi formában, adott esetben a kártérítést is beleértve – amennyiben ez nem lehetséges, akkor kényszerítéssel – elindítja a behajtási eljárást.

A számvitelért felelős tisztviselő indítja el a kártérítésen keresztül történő beszedést és a hivatal valamennyi adósával szemben fennálló – akik maguk is a hivatallal szemben fennálló nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követelés címzettjei – szabályszerű követeléseket.

42. cikk

A fizetési határidő meghosszabbítását csak abban az esetben engedélyezheti a számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együtt, ha ezt az adós indoklással kellő módon ellátott írásban kérelmezi, és vállalja azt, hogy az eredeti lejárati határidőtől számított halasztás teljes időszakára kamatot fizet, valamint pénzügyi garanciát vállal a hivatal jogainak védelme érdekében az adósság, úgy az alapösszeg, mint a kamatok fedezetére.

5. FEJEZET

Kiadási műveletek

43. cikk

Minden kiadás lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés tárgyát képezi.

44. cikk

Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely költségvetést terhelő kiadást idézhet elő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek először költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettségbe lép harmadik felekkel.

Az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat N. év december 31-ig meg kell kötni. E költségvetési kötelezettségvállalások jogi kötelezettségvállalással nem fedezett egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kötelezettség alól felmenti.

45. cikk

Egy költségvetési kötelezettségvállalás jóváhagyásakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja azt, hogy a kiadást a költségvetés vonatkozó tételére könyvelik, hogy az előirányzatok rendelkezésre állnak, és hogy a kiadás megfelel minden alkalmazandó rendelkezésnek, valamint hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve teljesül.

46. cikk

A kiadások érvényesítése az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét, a követelés esedékességének feltételeit, valamint meghatározza vagy ellenőrzi az igény valódiságát és összegét. Minden egyes kiadási érvényesítést a hitelező jogosultságát igazoló bizonylattal kell alátámasztani.

Az érvényesítési határozatot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő „fizethető” rájegyzéssel látja el. Informatikai rendszer hiányában a „fizethető” rájegyzés nem más, mint az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírásának pecsétje. Informatikai rendszer megléte esetén, a „fizethető” kitétel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyes belépési kódja alatt történő érvényesítés.

47. cikk

A kiadások engedélyezése az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy kifizetési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az általa érvényesített kiadásokat. A kifizetési utalványt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő dátumozza és írja alá, amelyhez adott esetben csatolnak egy igazolást, amely a vagyontárgyak a 64. cikkben meghatározott leltárbavételét bizonyítja.

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.

48. cikk

A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését az általános pénzügyi rendeletben és a végrehajtási szabályokban megállapított határidőkön belül kell végrehajtani.

6. FEJEZET

Belső ellenőrzés

49. cikk

A végrehajtó hivatalokban a belső ellenőr feladatát a Bizottság belső ellenőre látja el.

A Bizottság belső ellenőre összhangban az általános pénzügyi rendelet 85. és 86. cikkeivel a végrehajtó hivatalok tekintetében, ugyanazon hatáskörökkel rendelkezik, mint a Bizottság hivatalai tekintetében. A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az Operatív Bizottságnak és az igazgatónak. Ez utóbbiak biztosítják, hogy az ellenőrzésekből származó ajánlásokra reagálnak, és arról tájékoztatják a Bizottságot. A belső ellenőr a Bizottság tájékoztatása mellett átruház a hivatal számára egy éves jelentést, feltüntetve a végrehajtott ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján tett lépéseket.

A belső ellenőr feladatai teljesítésével kapcsolatos felelősségét az általános pénzügyi rendelet 87. cikkével összhangban kell megállapítani.

A hivatal évente megküldi a mentesítő hatóságnak és a Bizottságnak a hivatal igazgatójának a belső ellenőr által végrehajtott belső ellenőrzések számáról és típusáról, a tett ajánlásokról és az ajánlások alapján tett lépésekről készített jelentését.

V. CÍM

KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE

50. cikk

(1) A hivatal működésének keretén belül a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatban, az általános pénzügyi rendelet és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezései alkalmazandók.

(2) A végrehajtó hivatalok kérvényezhetik, hogy mint ajánlatkérők részt vehessenek a Bizottság vagy az intézményközi beszerzési szerződések odaítélésében.

(3) Az (1) bekezdés derogációja alapján, az olyan árubeszerzés, szolgáltatásnyújtás, vagy építési beruházások esetén, amelyeket a Bizottság vagy intézményközi hivatalok biztosítani képesek, a végrehajtó hivatalok, a közbeszerzési eljárást megelőzően az elsőbbségi jog értelmében, a szóban forgó intézményeknek tesznek ajánlatot.

VI. CÍM

BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS KÖNYVVEZETÉS

1. FEJEZET

A beszámolók bemutatása

51. cikk

A hivatal beszámolói tartalmazzák a pénzügyi kimutatásokat és a költségvetés végrehajtásáról szóló kimutatásokat. A beszámolókhoz csatolni kell a pénzügyi év költségvetésére és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést.

52. cikk

A beszámolóknak szabályszerűeknek, pontosaknak, átfogóaknak kell lenniük, valamint megbízható és valós képet kell mutatniuk:

a)	a pénzügyi kimutatások tekintetében az eszközökről és a forrásokról, a költségekről és bevételekről, az eszközként és forrásként fel nem tüntetett jogokról és kötelezettségekről, valamint a pénzforgalomról;

b)	a költségvetési végrehajtásra vonatkozó jelentések tekintetében a bevételi és kiadási műveletekről.

53. cikk

A pénzügyi kimutatásokat az általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni, amint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet ezt pontosítja, nevezetesen a tevékenység folyamatossága, az óvatosság, a számviteli módszerek stabilitása, az információk összehasonlíthatósága, a részletesség, a bruttó elszámolás, a valódiság, az eredményelszámolás elvei szerint.

54. cikk

Az eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások az adott évi kiadásokat és bevételeket mutatják, a kifizetés vagy beszedés idejétől függetlenül.

Az eszközök és források értékét az 59. cikkben előírt értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.

55. cikk

A pénzügyi kimutatások euróban készülnek, és a következőkből állnak:

a mérleget és a gazdasági eredménykimutatást, amelyek a vagyoni és pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt; a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló tanácsi irányelv által megállapított struktúrával összhangban, ugyanakkor a hivatal tevékenységeinek sajátos természetére is tekintettel kell bemutatni;

b)	a pénzügyi év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető pénzforgalmi jelentés;

c)	a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, amely részletesen bemutatja a tőkeszámlák egyes tételeinek az év folyamán bekövetkezett növekedését és csökkenését.

A pénzügyi kimutatások melléklete kiegészíti és magyarázattal látja el az említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és tartalmazza a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezek a hivatal tevékenységét illetően relevánsak.

56. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló kimutatások euróban készülnek. A következőkből állnak:

a)	az eredményelszámolásból, amely felsorolja az adott pénzügyi év költségvetésének bevételi és kiadási tranzakcióit; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;

b)	az eredményelszámolás mellékletéből, amely kiegészíti, és magyarázattal látja el az elszámolásban megadott információkat.

57. cikk

A hivatal elszámolásait össze kell vonni a Bizottság beszámolóival, az 58/2003/EK rendelet 14. cikkében meghatározott eljárás szerint, és a következő rendelkezésekkel összhangban:

a)	az operatív bizottság legkésőbb a lezárt pénzügyi évet követő március 1-jéig átadja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes elszámolásokat a pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról készült jelentéssel együtt;

b)	a hivatal végső elszámolásait az igazgató által készített tervezet alapján az operatív bizottság jóváhagyja és legkésőbb a lezárt pénzügyi évet követő július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;

c)	a hivatal a Bizottság elszámolásaival összevont végső elszámolásait a lezárt pénzügyi évet követő október 31-ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

d)	legkésőbb szeptember 30-ig az igazgató a Számvevőszék által megfogalmazott esetleges észrevételekkel kapcsolatban az 58/2003/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésben említett jelentést küld a Számvevőszéknek.

2. FEJEZET

Könyvvezetés

58. cikk

(1) A hivatal számviteli rendszere egy olyan, a költségvetési és pénzügyi információk szervezését szolgáló rendszer, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, osztályozását és iktatását.

A számviteli rendszer általános számviteli rendszerből és költségvetési számviteli rendszerből áll. E számviteli rendszereket euróban kell vezetni, naptári éves alapon.

Az általános számviteli rendszerben és a költségvetési számviteli rendszerben szereplő adatokat a pénzügyi év zárásakor kell jóváhagyni annak érdekében, hogy az 1. fejezetben említett beszámolókat el lehessen készíteni.

(2) Az (1) bekezdés nem mond ellent annak, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő analitikus számviteli rendszert vezessen.

59. cikk

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános pénzügyi rendelet 133. cikkével megegyezően elfogadja a hivatal számviteli szabályait és módszereit, valamint harmonizált számlatükrét.

60. cikk

Az általános számviteli rendszer kronológiai sorrendben, a kettős könyvvitel módszere szerint tart nyilván minden olyan eseményt és tranzakciót, amely kihatással van a hivatal gazdasági, pénzügyi és vagyoni helyzetére.

61. cikk

A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a számviteli könyvben jelennek meg.

Minden könyvelési tétel, a számlák kiigazítását is beleértve, bizonylatokon alapul, amelyekre hivatkozás történik. A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.

62. cikk

A pénzügyi év zárása után és a végső beszámolók bemutatásának időpontjáig a hivatal számvitelért felelős tisztviselője bármely olyan, az adott pénzügyi évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazításokat elvégezhet, amelyek szükségesek az elszámolások szabályszerűségéhez, hitelességéhez és ténylegességéhez.

63. cikk

A költségvetési számviteli rendszer részletesen nyilvántartja a költségvetés végrehajtását. A költségvetési számviteli rendszer rögzít minden, a IV. címben előírt költségvetési bevételi és kiadási tranzakciót.

64. cikk

A hivatal számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban, a hivatal vagyonáról leltárt vezet, amely bemutatja minden tárgyi eszköz, immateriális javak és befektetett pénzügyi eszköz mennyiségét és értékét. A hivatal számvitelért felelős tisztviselője ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

Az ingó vagyon értékesítését megfelelő módon ki kell hirdetni.

VII. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

65. cikk

Az EK Szerződés 248. cikkével összhangban a hivatal elszámolásainak ellenőrzését a Számvevőszék végzi.

A Számvevőszék ellenőrzéseit az általános pénzügyi rendelet a 139-től a 144-ig terjedő cikkei szabályozzák.

Az operatív bizottság a Számvevőszék részére megküldi a jóváhagyott végső költségvetést. Az operatív bizottság a legrövidebb időn belül tájékoztatja a Számvevőszéket minden olyan döntéséről és tranzakciójáról, amelyek végrehajtásáról a 15., a 18., a 26., és a 31. cikkek rendelkeznek.

66. cikk

Az Európai Parlament a Tanács javaslata alapján minősített többséggel eljárva legkésőbb az N+2. év április 29-ig mentesíti az igazgatót az N. pénzügyi évi költségvetés végrehajtása alól.

A mentesítő határozat kiterjed a hivatal bevételi és kiadási számláinak egészére, valamint az ebből következő egyenlegre és a hivatalnak a mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira. Ezt a mentesítő határozatot össze kell egyeztetni az Európai Unió költségvetésének végrehajtásáról szóló határozattal.

A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament a Tanács után megvizsgálja a hivatal számláit, pénzügyi kimutatásait és a költségvetési végrehajtásról készített kimutatásait. Az Európai Parlament ugyancsak megvizsgálja a Számvevőszék az 58/2003/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésében említett jelentését az igazgató válaszaival együtt.

Az igazgató az Európai Parlament számára, annak kérésére, benyújt az általános pénzügyi rendelet 146. cikke (3) bekezdésében előírt módon, minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

67. cikk

Az igazgató és a Bizottság megteszi a lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzések követésére.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az igazgató beszámol az ezen észrevételek és megjegyzések alapján hozott intézkedésekről. Miután az igazgató előzetesen megküldi jelentését a Bizottságnak, annak másolatát a Számvevőszéknek is el kell küldenie.

VIII. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

68. cikk

Az 57. cikkben említett határidőket először a 2005-ös pénzügyi év tekintetében kell alkalmazni.

Az ezt megelőző évekre a határidők egyenként a következők:

a)	szeptember 15-e az 57. cikk b) pontja esetében,

b)	november 30-a az 57. cikk c) pontja esetében,

c)	október 31-e az 57. cikk d) pontja esetében.

A VI. cím rendelkezéseit a műszaki lehetőségek függvényében fokozatosan kell alkalmazni, úgy, hogy a 2005-ös pénzügyi évre teljes mértékben hatályban legyenek.

69. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felhatalmazással bír a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos minden szükségesnek ítélt információ és igazolás megszerzésére.

70. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet teljes egészében és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. szeptember 21-én.

a Bizottság részéről

Michaele SCHREYER

a Bizottság tagja

(1) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

22.9.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/19

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. szeptember 13.)

a Horvátországgal létrehozott európai partnerség elveiről, prioritásairól és feltételeiről

(2004/648/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a stabilizációs és társulási folyamat keretében európai partnerségek létrehozásáról szóló, 2004. március 22-i 533/2004/EK tanácsi rendeletre (1) különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. június 19-20-i thesszaloniki-i ülésén jóváhagyta a „Thesszaloniki Cselekvési Program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” elnevezésű programot, amely az európai partnerségek kidolgozását a stabilizációs és társulási folyamat intenzívebbé tételének egyik eszközeként említi.

(2)

Az 533/2004/EK rendelet értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz az európai partnerségekre irányadó elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint azok bármely későbbi kiigazításáról; a rendelet azt is megállapítja, hogy az európai partnerségek végrehajtásának ellenőrzése a stabilizációs és társulási folyamat keretében kialakított mechanizmusok – nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamatról szóló éves jelentések – révén biztosított.

(3)	A Bizottság Horvátország tagfelvételi kérelméről szóló véleménye elemzi Horvátországnak az Európai Unióba történő további integrációja érdekében tett előkészületeit, és megjelöli a további feladatok elsődleges területeit.

(4)	Az Európai Unióba történő további integráció előkészítése érdekében Horvátország részletes ütemtervet dolgoz ki azon intézkedésekről, amelyeket e cél elérése érdekében megtenni szándékozik,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az 533/2004/EK rendelet 1. cikkével összhangban a Horvátországgal létrehozott európai partnerség elveit, prioritásait és feltételeit az e határozat szerves részét képező melléklet határozza meg.

2. cikk

Az európai partnerség végrehajtását a stabilizációs és társulási folyamat keretében kialakított mechanizmusok révén kell ellenőrizni.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. szeptember 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. R. BOT

(1) HL L 86., 2004.3.24., 1. o.

MELLÉKLET

1. BEVEZETÉS

A Thesszaloniki Cselekvési Program a Nyugat-Balkánért meghatározza a stabilizációs és társulási folyamat intenzívebbé tételének módjait és eszközeit, többek között az európai partnerség bevezetése révén.

A Bizottság Horvátország tagfelvételi kérelméről szóló véleménye alapján a Horvátországgal létrehozott európai partnerség célja, hogy az Európai Unióhoz egy összefüggő rendszer keretében való közeledésre irányuló erőfeszítések támogatása jegyében meghatározzák a cselekvési prioritásokat. A prioritásokat Horvátország sajátos igényeihez és felkészültségének adott szintjéhez kell igazítani, és szükség szerint naprakésszé tenni. Az európai partnerség a Horvátországnak nyújtandó pénzügyi támogatásokhoz is iránymutatásul szolgál.

Az elvárások szerint Horvátországnak egy részletes ütemtervet kell kidolgoznia az európai partnerségi prioritások kezelésére. A tervben jelezni kell a Thesszaloniki Cselekvési Program végrehajtásának módozatait, továbbá a szervezett bűnözés, a korrupció elleni küzdelem és az integrált határellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések 2003. november 28-i brüsszeli, az EU és a nyugat-balkáni országok fóruma keretében tartott igazságügyi- és belügyminiszteri találkozón előadott prioritásainak végrehajtását.

2. ALAPELVEK

A stabilizációs és társulási folyamat keretet nyújt a nyugat-balkáni országok európai felzárkózására egészen eljövendő csatlakozásukig.

A Horvátországra vonatkozóan megállapított fő prioritások Horvátországnak az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésen meghatározott kritériumoknak való megfelelési képességéhez, valamint a stabilizációs és társulási folyamathoz – különösen a Tanács 1997. április 27-i és 1999. június 22-i következtetéseiben – megállapított feltételekhez, a 2000. november 24-i zágrábi csúcstalálkozó zárónyilatkozatának tartalmához, valamint a Thesszaloniki Cselekvési Programhoz kapcsolódnak.

3. PRIORITÁSOK

A Bizottság Horvátország tagfelvételi kérelméről szóló véleménye alapján az európai partnerség megjelöli Horvátországnak az Európai Unióba történő integrálódása tekintetében a fő prioritást igénylő területeket. Az ezen európai partnerségben felsorolt prioritások kiválogatási alapja az volt, hogy reálisan elvárható-e Horvátországtól azoknak az elkövetkezendő években történő teljesítése, vagy az azokkal kapcsolatos jelentős előrehaladás. Meg kell különböztetni a rövid távú prioritásokat, amelyek teljesítése egy-két éven belül, illetve a középtávú prioritásokat, amelyek teljesítése három-négy éven belül várható.

Emlékeztetni kell arra, hogy a jogszabályok közelítése tekintetében az uniós vívmányok nemzeti jogba történő átvétele önmagában nem elegendő; azok teljes végrehajtása szintén szükséges.

3.1. RÖVID TÁVÚ PRIORITÁSOK

Politikai kritériumok

Demokrácia és jogállamiság

Az igazságszolgáltatási rendszer megerősítése

Az igazságügyi reform megvalósítására az érdekelt testületekkel konzultálva átfogó stratégiát kell kidolgozni és végrehajtani, beleértve a szükséges új jogszabályok elfogadását és egy olyan szakmai előmeneteli rendszer felállítását, amely magában foglal egy nyitott, tisztességes és átlátható felvételi, értékelési és mobilitási rendszert is. A bírák és egyéb igazságügyi tisztviselők képzését biztosító intézmények számára megfelelő mértékű állami támogatás nyújtása révén javítani kell a bírói kar szakmai színvonalát, ami lehetővé teszi a bírák, az ügyészek és az igazgatási személyzet kiemelkedő színvonalú képzését. Megfelelő alap- és szakképzési rendszert kell kidolgozni. A bíróságok ügyhátralékából eredő problémákat kezelni kell. Intézkedéseket kell tenni a bírósági határozatok megfelelő és maradéktalan végrehajtása érdekében.

A korrupció elleni küzdelem fokozása

Intézkedéseket kell tenni a korrupció elleni küzdelmet elősegítő jogszabályi keretek végrehajtásának és érvényesítésének a biztosítására. Különösen meg kell erősíteni a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Visszaszorításának Hivatala (USKOK) igazgatási és működési kapacitását. Tovább kell fejleszteni a korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet szolgáló országos stratégiát, és biztosítani kell az illetékes minisztériumok és testületek közötti megkövetelt koordinációt az intézkedések végrehajtása tekintetében. A tisztviselők és választott képviselők számára magatartási és etikai szabályzatokat kell bevezetni. Konkrét intézkedések meghozatala által a korrupciót súlyos bűncselekményként kell tudatosítani.

A közigazgatási rendszer működésének javítása

A kezdeti lépések megtétele a célból, hogy a közigazgatási rendszert alkotó valamennyi szervezetben áttekinthető felvételi és szakmai előmeneteli eljárásokat alkalmazzanak, és javítsák a humánerőforrás-gazdálkodást, amely által biztosítani lehet a közigazgatás számonkérhetőségét, nyitottságát és átláthatóságát.

AZ emberi jogok és a kisebbségek védelme

A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának javítása

Biztosítani kell a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos törvény végrehajtását. Különösen biztosítani kell a kisebbségek arányos képviseletét a törvényekben előírt módon a helyi és regionális önkormányzatokban, a közigazgatásban és a bíróságokon, valamint a közintézményekben. A választott képviselőkből álló kisebbségi tanácsok megfelelő működését a szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásával kell biztosítani, beleértve azok működésének a megfelelő finanszírozását is. Új stratégiát kell végrehajtani a romák védelmének és integrálásának a céljából.

A menekültek visszatelepülésének felgyorsítása

A lakóingatlanok helyreállításával kapcsolatosan már benyújtott kérelmek feldolgozását 2004 áprilisáig be kell fejezni; 2005 áprilisáig be kell fejezni minden olyan ház újjáépítését, amelyekre vonatkozóan jóváhagyó határozatot hoztak; a helyreállítási igények benyújtási határidejének a 2004. április 1-tőlszeptember 30-ig terjedő időszakra történő ismételt kitűzését követően, a lehetséges kedvezményezettek részére megfelelő figyelemfelhívó kampányt kell folytatni. A házakat 2004 júniusáig ismételten birtokba kell bocsátani. A különleges állami gondoskodást igénylő területeken belül és kívül az elvesztett bérlői/birtoklási jogosultságokért járó kártalanítást rendező jogszabályokat végre kell hajtani. Biztosítani kell az illetékes hatóságok közötti együttműködést és koordinációt országos és helyi szinten egyaránt. Megfelelő szociális és gazdasági feltételeket kell teremteni a visszatelepülő menekülőket fogadó hangulat és a befogadó közösségek általi fogadtatás javítása érdekében A menekültek visszatelepülési folyamatának felgyorsítása céljából javítani kell a regionális együttműködést.

A szabad véleménynyilvánítás biztosítása és a média demokratikus működésének biztosítása

A médiajogszabályokat felül kell vizsgálni az Európa Tanács, a Bizottság és az EBESZ képviselőiből álló közös szakértői küldöttség által 2004 februárjában kidolgozott ajánlásokkal összhangban. Az átlátható, kiszámítható és hatékony szabályzói keretek megalkotása érdekében különösen fontos az elektronikus médiumokról szóló törvény felülvizsgálata (beleértve az Európai Tanács határokat átlépő televíziózásról szóló, már megerősített egyezményének a teljes körű végrehajtása által az uniós vívmányokkal történő fokozatos összehangolást); biztosítani kell az elektronikus média felügyeletét ellátó tanács politikai és pénzügyi függetlenségét; biztosítani kell, hogy a Horvát Rádió és Televízió, valamint hogy annak Program Tanácsa a horvát rádiózásról és televíziózásról szóló törvény felülvizsgálata során függetlenül és stabil szervezetként tevékenykedhessen; biztosítani kell, hogy a médiatörvény és a rágalmazásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata során figyelembe vegyék az európai normákat az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény 10. cikkének és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogának megfelelően.

Az együttműködés javítása az ombudsmannal

Az ombudsman ajánlásaiban tett megállapításokat és az éves jelentés tartalmát teljes körűen figyelembe kell venni.

Regionális együttműködés

Teljes körű együttműködés a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY)

A regionális együttműködés elősegítése

Végleges megoldásokat kell kidolgozni a függőben levő kétoldalú kérdések tekintetében, különösen a Szlovéniával, a Szerbiával és Montenegróval, valamint a Boszniával és Hercegovinával közös határok problémáinak rendezése ügyében, egyoldalú kezdeményezések megkísérlése nélkül. Az Adriai-tengeren egyoldalúan védettnek nyilvánított „ökológiai és halászati zóna” vonatkozásában felmerült megoldatlan kérdéseket rendezni kell. Biztosítani kell a regionális szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtását. A szomszédos országokkal a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a határellenőrzés és a visszafogadás területeit érintő megállapodásokat kell kötni és azokat végre kell hajtani. A dél-kelet európai regionális fő közlekedési hálózat fejlesztéséről szóló szándéknyilatkozat végrehajtását meg kell kezdeni és különösen együttműködési mechanizmusokat kell megállapítani, többek között egy irányítóbizottság és a Dél-kelet Európai Közlekedési Megfigyelő Állomás (SEETO) felállításával. Előrehaladást kell elérni a 2002. és 2003. évi athéni memorandumokban rögzített, a dél-kelet európai regionális energiapiacra vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítése terén.

A stabilizációs és társulási egyezmény megfelelő végrehajtásának biztosítása a regionális együttműködés területén

Le kell zárni a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatott regionális együttműködésről szóló kétoldalú egyezmény tárgyalásait.

Gazdasági kritériumok

Körültekintő, a stabilitást célul kitűző makrogazdasági politikát kell folytatni, beleértve a piaci alapú monetáris eszközök fejlesztését a monetáris politika hatékonyságának növelése céljából.

A vállalkozások szerkezetátalakításának és privatizációjának felgyorsítása

A függőben levő jogi szabályozás gyors elfogadásával a bizonytalan helyzetet meg kell szüntetni. A vállalkozások szerkezetátalakítását és a társadalmi tulajdonban álló vállalkozások privatizációját fel kell gyorsítani. A nagy állami vállalkozások szerkezetátalakításának és privatizációjának vagy felszámolásának az elősegítéséhez megfelelő stratégiát kell kidolgozni, különösen az előállító ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az idegenforgalom és a közüzemi szolgáltatások területén. Az acéliparban az EU követelményeivel összhangban levő szerkezetátalakítási programot kell elfogadni, és meg kell kezdeni annak végrehajtását.

A piacra lépés és a piacról való távozás korlátainak mérséklése

A vállalkozások piacra lépésére és piacról való távozására vonatkozó szabályokat egyszerűsíteni kell. Különösen fontos a bejegyeztetési eljárások felgyorsítása és a csődeljárási szabályok végrehajtásának a javítása.

Szükséges a földreform felgyorsítása, különösen a mezőgazdasági hasznosítású földterületek nyilvántartásba vétele és privatizációja, valamint egy korszerű és hatékony telekkönyvi és földnyilvántartási rendszer bevezetése által annak érdekében, hogy megszűnjenek a földterületek és a lakóingatlanok piaca fejlődésének jelenlegi korlátjai.

Középtávú költségvetési politikát kell elfogadni, amely tükrözi a folyamatos költségvetési kiigazításokat és konszolidációt.

Az államháztartás szerkezeti reformjának a folytatása, különösen a kiadások kezelése tekintetében. Átlátható és hatékony adósságkezelési kapacitást kell teremteni.

Képesség a tagsággal járó kötelezettségek vállalására

Belső piac és kereskedelem

Áruk szabad mozgása

A meglévő intézményi kereteket át kell alakítani annak érdekében, hogy megvalósuljon a szabályzói, az akkreditációs, a szabványosítási és a terméktanúsítási funkciók közötti szükséges szétválasztás. A régi megközelítés szerinti és az új megközelítés szerinti irányelvek átültetésével kapcsolatos munkát folytatni kell.

Az EU területéről származó behozatalt sújtó, a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású visszamaradt intézkedéseket meg kell szüntetni.

Megfelelő közigazgatási szerkezetet kell kialakítani, amely biztosítja a teljes élelmiszerláncban az élelmiszer-biztonság javításához szükséges átfogó megközelítést.

Biztosítani kell egy hatékony és átlátható közbeszerzési rendszer működőképességét, és el kell fogadni az ehhez szükséges végrehajtási szabályokat.

Szolgáltatások nyújtásának szabadsága

Meg kell erősíteni a szabályozói és a közigazgatási kereteket a pénzügyi szolgáltatások felügyelete terén, különösen a biztosítási piacon, a befektetési szolgáltatások piacán és az értékpapír piacokon.

Egy független felügyeleti hatóságot kell létrehozni a személyes adatvédelem területén.

A tőke szabad mozgása

A pénzmosás megakadályozását célzó jogszabályokat javítani kell, és egy pénzmosás megakadályozására alkalmas, hatékony rendszert kell létrehozni.

Társasági jog

Folytatni kell a jogszabályok összehangolását a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonnak az EU által biztosított védelemhez hasonló védelmének biztosítása érdekében, és ezen jogok hatékony érvényesíthetősége érdekében meg kell erősíteni a közigazgatási kapacitásokat.

Verseny

Folytatni kell a jogszabályok összehangolását az uniós vívmányokkal, a versenykorlátozó magatartásokra és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályoknak érvényt kell szerezni, és el kell fogadni a vonatkozó végrehajtási rendeleteket. A Piaci Verseny Védelmének Hivatala közigazgatási kapacitását és függetlenségét mind az állami támogatások, mind a versenykorlátozó magatartások területén meg kell erősíteni, többek között a rendszeresen az EU rendelkezésére bocsátott éves jelentés, valamint az állami támogatási rendszerekről készített átfogó felmérés létrehozása segítségével.

Adózás

Meg kell kezdeni a hatályos adózási jogszabályok és a közigazgatási eljárás felülvizsgálatát az adózási jogszabályok hatékony érvényesítése céljából.

Az adó- és vámhatóságok hatásköreit meg kell erősíteni, különösen a beszedési és ellenőrzési feladatkörökben; egy működőképes és megfelelő személyzettel rendelkező jövedéki adószolgálatot kell felállítani; egyszerűsíteni kell az adócsalások elleni eljárásokat a hatékonyság érdekében.

Meg kell kezdeni a szükséges információtechnológiai rendszerek fejlesztését, amelyek lehetővé teszik az elektronikus adatok cseréjét az EU-val és a tagállamokkal.

Vámunió

Meg kell erősíteni a vámhivatalok közigazgatási és működési hatásköreit, tekintettel különösen a preferenciális származási szabályok ellenőrzésére, és folytatni kell a jogszabályok összehangolását az EU vámkódexével.

Az ideiglenes megállapodással összhangban a vámügyi területen tovább kell fejleszteni a közigazgatási együttműködést.

Külkapcsolatok

Az EU kibővítésére figyelemmel, megfelelően kell végrehajtani a stabilizációs és társulási egyezmény/ideiglenes megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyvet.

Ágazati politikák

Mezőgazdaság

Meg kell kezdeni egy megfelelő földterület, valamint állatazonosító rendszer bevezetését az uniós vívmányokkal összhangban. Meg kell erősíteni a mezőgazdasági statisztikai adatoknak az EU szabályaival és módszereivel összehangolt módon történő gyűjtését és feldolgozását.

Az EU követelményeivel és a nemzetközi ellenőrzési szabványokkal összhangban stratégiát kell kidolgozni a mezőgazdasági alapok kezeléséért és ellenőrzéséért felelős hatékony és eredményes kifizető testületek létrehozására.

Meg kell erősíteni a vidékfejlesztési stratégia és politika kidolgozásához, megtervezéséhez, megvalósításához, irányításához, figyelemmel kíséréséhez és kiértékeléséhez szükséges közigazgatási szervezetet.

Folytatni kell az EU-vívmányokkal való összehangolást az állategészségügy és növényegészségügy területén, a vizsgálati intézkedéseket tovább kell fejleszteni, valamint a húsipari és tejipari üzemeket az EU higiéniai és közegészségügyi szabályainak megfelelően korszerűsíteni kell. Az élőállatok és állati termékek importálásával kapcsolatos szabályokat összhangba kell hozni a nemzetközi egészségügyi és növényegészségügyi kötelezettségekkel és az EU vívmányokkal.

Halászat

Meg kell kezdeni megfelelő közigazgatási és vizsgálati szervezetek kiépítését a halászati politika végrehajtására. Horvátországnak a joghatósága Adriai-tengerre való kiterjesztéséről szóló, 2003 októberében tett egyoldalú nyilatkozatát követően a Bizottsággal és az érintett szomszédos országokkal, különösen Szlovéniával és Olaszországgal közösen, értékelnie kell a térségben végzett halászati tevékenységek következményeit annak érdekében, hogy megfelelő megoldásokat találjanak– a Földközi-tengeri halászat fenntartható fejlődéséről szóló velencei konferencia következtetéseinek keretein belül – a közösségi halászati tevékenységek folytonosságának a biztosítása érdekében.

Közlekedés

Folytatni kell a jogszabályok összehangolását és a közigazgatási kapacitás megerősítését a légi közlekedési ágazatban.

Statisztika

Meg kell erősíteni a Horvát Statisztikai Hivatal közigazgatási kapacitását és javítani kell a hivatalos statisztikáik elkészítésében érintett egyéb felekkel az együttműködést Horvátországban. A Bizottság számára új javaslatot kell benyújtani az EU követelményeivel összhangban a statisztikai régiók kijelöléséről.

Távközlés és információtechnológia

Meg kell erősíteni a nemzeti szabályozó hatóságok kapacitását a távközlési és postai szolgáltatások területén és biztosítani kell azok függetlenségét.

Környezetvédelem

Horizontális jogszabályrendszert kell kidolgozni, beleértve a környezetvédelmi hatásvizsgálatot és a nyilvánosság részvételét is.

Meg kell erősíteni a közigazgatási erőforrásokat a tervezés elősegítése céljából országos és regionális szinteken, beleértve a pénzügyi stratégiák elkészítését.

Meg kell erősíteni az országos és regionális hatáskörű vizsgálati szervek kapacitását és lehetővé kell tenni számukra a környezetvédelmi jogszabályok kikényszerítését.

Hulladékgazdálkodási tervet kell elfogadni és meg kell kezdeni annak végrehajtását.

Pénzügyi ellenőrzés

Egy állami pénzügyi belsőellenőrzési rendszert kell létrehozni. Megfelelő személyzet, képzés és felszerelések biztosításával állami belsőellenőrzési feladatköröket – ideértve egy független belső ellenőrzési feladatok ellátását végző egységet is – kell létrehozni vagy meg kell azokat erősíteni.

Hatékony eljárásokat kell kidolgozni a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok felderítéséhez, kezeléséhez, valamint pénzügyi, közigazgatási és igazságügyi következményeinek megállapításához.

Bel- és igazságügyi együttműködés

Határellenőrzés

Meg kell erősíteni a határellenőrzést, különösen a tengeri határok felügyeletét; integrált határellenőrzési stratégiát kell elfogadni és végrehajtani; a műszaki berendezésekbe és infrastruktúrába történő befektetéseket növelni kell; javítani kell a határőrök szakmai képzését.

Az összes érintett hivatallal összehangolva végre kell hajtani az EU – Nyugat-balkáni Országok Fórum keretein belül 2003. november 28-i igazságügyi és belügyminiszteri tanácskozáson bemutatott és a kormány által elfogadott intézkedéseket.

Szervezett bűnözés, kábítószerek, korrupció és terrorizmus

Végre kell hajtani az EU – Nyugat-balkáni Országok Fórum keretein belül 2003. november 28-i igazságügyi és belügyminiszteri tanácskozáson bemutatott és a kormány által elfogadott, cselekvés-központú intézkedéseket.

Javítani kell a jogérvényesítő és az igazságügyi szervek közötti együttműködést, különösen a gazdasági bűncselekményekkel, a szervezett bűnözéssel, a csalásokkal, a pénzmosással és a korrupcióval kapcsolatosan; meg kell erősíteni a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet a kábítószer megelőzést és a kábítószer iránti kereslet csökkentését; erősíteni kell az USKOK közigazgatási kapacitását.

Folytatni kell az Europol-lal kötendő együttműködési megállapodás előkészítését.

Fokozni kell a részvételt a nemzetközi együttműködésben és biztosítani kell a terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi egyezmények teljes körű végrehajtását; javítani kell az együttműködést és az információcserét a rendőrség és a titkosszolgálatok között az államon belül és más államokkal egyaránt; meg kell erősíteni a terrorcselekmények finanszírozásának és előkészítésének megelőzését.

Migráció és menedékjog

Végre kell hajtani az új menedékjogi jogszabályokat, ideértve az átmeneti fogadóállomások létesítésével kapcsolatos rendelkezéseket is.

3.2. KÖZÉPTÁVÚ PRIORITÁSOK

Politikai kritériumok

Demokrácia és jogállamiság

Az igazságügyi rendszer további megerősítése szükséges

Folytatni kell az igazságügyi reform végrehajtását, és további intézkedéseket kell tenni a bíróságok ügyhátralékának csökkentésére; racionalizálni kell a bírósági szervezetet, beleértve korszerű információtechnológiai rendszerek fejlesztését és megfelelő létszámú igazgatási személyzet foglalkoztatását; biztosítani kell a bírósági határozatok rendszeres és hatékony végrehajtását; biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz és a költségmentességhez való hozzáférést, és ehhez megfelelő költségvetési forrásokat kell rendelkezésre bocsátani; elő kell segíteni az EU jogszabályok terén történő képzést.

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem további javítása

Elő kell mozdítani a korrupció elleni további küzdelmet, és a vonatkozó jogszabályok végrehajtását. Különösen fontos korrupcióellenes szakértői csoportok létesítése az érintett szakszolgálatokon belül, és azok számára megfelelő képzés nyújtása és megfelelő erőforrások biztosítása. Biztosítani kell, hogy a nemzetközi jogi eszközök előírásai teljesülnek a megfelelő jogalkotási és közigazgatási intézkedések megtétele által. Meg kell könnyíteni a szervezett bűnözés elleni küzdelemben érintett állami testületekbe történő, EU-tagállamok által kirendelt összekötő tisztek kihelyezését. Minden hat hónapban jelentést kell benyújtani az EU részére a határokon átnyúló szervezett bűnözésről szóló ENSZ-egyezmény (Palermo-egyezmény) értelmében vett, a szervezett bűnözéshez kapcsolódó tevékenységek elleni igazságügyi fellépés során elért kézzelfogható eredményekről.

A közigazgatási rendszer működésének további javítása

Folytatni kell az EU vívmányokkal közvetlen kapcsolatban álló intézmények kiépítését és általánosságban a közigazgatás hatékonyságának javítását célzó reformokat kell bevezetni. A központosítási eljárást be kell fejezni.

Emberi jogok és a kisebbségek védelme

Biztosítani kell a kisebbségi jogok folytatólagos tiszteletben tartását

Folytatni kell a romák helyzetének javítását a megfelelő stratégia végrehajtásával, beleértve a szükséges pénzügyi támogatások nyújtását mind országos, mind regionális szinteken, a foglalkoztatási lehetőségek serkentése céljából a hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedéseket, az oktatás hozzáférhetővé tételének és a lakhatás feltételeinek javítását.

Be kell fejezni a menekültek visszatelepülési folyamatát a vonatkozó jogszabályok megfelelő és időben történő alkalmazásával. Elő kell segíteni a visszatelepülő menekültek gazdasági és szociális újraintegrálódását az érintett területeken megvalósított regionális fejlesztési programok segítségével.

Regionális együttműködés

Szükséges a regionális együttműködés további javítása

A dél-kelet európai regionális energiapiaccal kapcsolatos athéni folyamat tekintetében elő kell készíteni az integrált regionális energiapiac létrehozását.

Gazdasági kritériumok

Szükséges a magánvállalkozásokat érintő feltételek további javítása

Lényeges mértékű előrehaladást kell elérni a privatizáció folyamatában és folyamatosan kell törekedni a magánvállalkozások létrehozására és fejlesztésére vonatkozó feltételek javítására. Lényeges mértékű előrehaladást kell elérni a nagyvállalkozások szerkezetátalakításában.

Be kell fejezni a földreform végrehajtását, különös tekintettel a mezőgazdasági földterületek nyilvántartásba vételére és privatizációjára.

Folytatni kell a munkaerő-piaci reformot

Folyamatosan kell törekedni a munkaerőpiac válaszadó-képességének fokozására és a munkaerő aktív részvételének növelésére.

A fenntartható középtávú költségvetési keret végrehajtását folytatni kell a GDP arányához viszonyított állami kiadások folyamatos csökkentésével. Az állami kiadások rendszerében forrásokat kell felszabadítani, elsőbbséget biztosítva az EU vívmányokkal kapcsolatos kiadások részére, ideértve az egészségügyi és nyugdíjellátó rendszerek átalakítását is. Folyamatosan csökkenteni kell a nagy és veszteségképző vállalkozások részére nyújtott támogatásokat. Ennek alapján csökkenteni kell az államháztartási hiány mértékét és az állami szektor adósságterheit.

Képesség a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére

Belső piac és kereskedelem

Áruk szabad mozgása

Jelentős mértékű haladást kell elérni a régi és az új megközelítés szerinti irányelvek átültetésében, valamint az EU szabványok elfogadásában.

A horvát élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat folyamatosan össze kell hangolni, és erősíteni kell a szükséges végrehajtási szervezeteket.

Minden lényeges közigazgatási szervezetben közbeszerzési rendszert kell megvalósítani, és jelentős mértékű haladást kell elérni az EU vívmányokkal való összehangolásban.

Személyek szabad mozgása

Folytatni kell a szakmai képesítések és oklevelek kölcsönös elismerése terén az összehangolást, beleértve az oktatással és képzéssel kapcsolatos rendelkezéseket is, és tovább kell fejleszteni a szükséges közigazgatási szerkezetet.

Mindenfajta hátrányos megkülönböztetést fel kell számolni az EU migráns munkavállalókkal és az EU polgáraival szemben; a szociális biztonsági rendszerek összehangolása céljából meg kell erősíteni a közigazgatási szerkezetet.

Szolgáltatások nyújtásának szabadsága

Az EU tagállamaiból származó természetes vagy jogi személyek által a határokon keresztül nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, fennmaradt korlátozásokat fel kell számolni.

Folytatni kell az összehangolást az adatvédelmi jogszabályokkal; a felügyeleti hatóság függetlenségét meg kell erősíteni és biztosítani kell.

A tőke szabad mozgása

Meg kell szüntetni a tőke szabad mozgására vonatkozó, fennmaradt akadályokat; a fizetési rendszerekkel kapcsolatos jogszabályokat folyamatosan össze kell hangolni és azok hatékony végrehajtását biztosítani kell.

A pénzügyi hírszerző egység közigazgatási kapacitását meg kell erősíteni, és javítani kell az együttműködést a pénzmosás elleni küzdelemben érintett egyéb intézményekkel.

Társasági jog

A szellemi és ipari tulajdon tekintetében teljes körű összehangolást kell végrehajtani, és meg kell erősíteni a végrehajtást a szerzői jogi kalózkodás és hamisítás elleni küzdelemben.

Verseny

Meg kell erősíteni a versenykorlátozó magatartások és az állami támogatás elleni hatóságot, és létre kell hozni egy hiteles végrehajtási nyilvántartást. Az állami támogatások átláthatóságát jelentős mértékben növelni kell. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás minden szintjén képzéseket kell szervezni a versenyjogról és a verseny politikáról.

Adózás

Folytatni kell az összehangolást az adózási EU vívmányokkal a HÉA és a jövedéki adó tekintetében, különös figyelemmel a HÉA területi alkalmazásának a vámszabad területekre való kiterjesztésére és a hatályos nulla adókulcsú HÉA és az adásvételi adó eltörlésére.

A társasági adózás területén érvényes magatartási szabályokban előírt alapelveket kell alkalmazni, és biztosítani kell, hogy az új adók összhangban álljanak ezekkel az alapelvekkel.

Erősíteni kell az adóigazgatást – beleértve az információtechnológia területét is –, és biztosítani kell az EU szabványok elérését és az informatikai rendszerek közötti kölcsönös átjárhatóságot. Etikai szabályzatot kell kidolgozni és alkalmazni.

Vámunió

A vámhivatalok közigazgatási és működési kapacitását meg kell erősíteni és össze kell vonni. A személyzet tagjainak képzését ki kell terjeszteni az információtechnológiai eszközök használatára, amelyek kialakításának és használatának összeegyeztethetőnek kell lennie az EU rendszereivel az átjárhatóság biztosítására. Etikai szabályzatot kell kidolgozni és alkalmazni a vámhivatalok részére. Fokozni kell az ellenőrzéseket, a kockázatértékelést és a szelektivitást.

Összehangolást kell megvalósítani a vámszabad területek, a tranzit területek, a díjak, a vámplafonok és az Általános Preferenciális Rendszer tekintetében.

Ágazati politikák

Mezőgazdaság

A piac- és vidékfejlesztéshez szükséges közigazgatási szerkezetet meg kell erősíteni; az EU követelményekkel összhangban szőlőnyilvántartási rendszert kell létrehozni. Folytatni kell egy teljes mértékben működőképes közigazgatási és ellenőrzési rendszer, valamint egy kifizető intézmény felállításának az előkészületeit az EU vívmányokkal összhangban.

Folytatni és lényegesen javítani kell az összehangolást az EU vívmányokkal az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi területeken, beleértve az állatazonosító rendszert, az állati hulladékok kezelését, a húsipari és tejipari üzemek korszerűsítését, az állati betegségek kezelésének a szabályozásával és a növényvédelemmel kapcsolatos programokat; az ellenőrzési módszereket jelentős mértékben kell fejleszteni.

Halászat

Folytatni kell a megfelelő közigazgatási kapacitások és berendezések létesítését a halászati politika hatékony végrehajtásának biztosítása céljából, beleértve az erőforrásokkal való gazdálkodást, a halászati tevékenységek felügyeletét és ellenőrzését, a piacpolitikát, a strukturális programokat, a halászhajók lajstromozását és a flottakapacitás kezelését a rendelkezésre álló halmennyiségnek megfelelően.

Közlekedés

Folytatni kell az összehangolást az EU vívmányokkal és megfelelő közigazgatási kapacitást kell biztosítani a közúti fuvarozás (szociális, műszaki és adózási rendelkezések), a vasúti fuvarozás (különösen együttműködtethetőségi előírások és a kapacitások független elosztásával kapcsolatos rendelkezések), valamint a tengeri fuvarozás (különösen a hajózás biztonsága tekintetében) területén. Teljes körű összehangolást kell megvalósítani az EU vívmányokkal a légi közlekedésben a Horvátországnak az EU közös légi közlekedési piacán való részvételéről szóló megállapodás keretein belül.

Gazdasági és monetáris unió

Folytatni kell a központi bank működéséről szóló jogszabályok összehangolását. Javítani kell a monetáris politikákat a piacorientált monetáris eszközök használatának és hatékonyságának a bővítése céljából.

Szociálpolitika és foglalkoztatás

Folytatni kell az összehangolást az EU vívmányokkal a foglalkozás-egészségügy és -biztonság, a munkajog, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, valamint a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépés tekintetében; a vonatkozó közigazgatási, valamint a szociális biztonság összehangolásáért felelős közigazgatási szerkezeteket meg kell erősíteni.

Minden érintett félre kiterjedő, átfogó foglalkoztatási stratégiát kell kidolgozni és végrehajtani az Európai Foglalkoztatási Stratégiában való későbbi részvétel szem előtt tartásával, elemzések elkészítéséhez, a végrehajtáshoz és a kiértékeléshez szükséges erőforrások biztosításával.

A szociális partnerek kapacitásának továbbfejlesztéséhez, különösen a kétoldalú szociális párbeszéd folytatásához, szükséges az EU vívmányok alkalmazása.

Folytatni kell az összehangolást az EU vívmányokkal a közegészségügyi jogszabályok tekintetében és növelni kell az egészségügyi ellátás terén a befektetéseket.

Energia

Folytatni kell az összehangolást az EU vívmányokkal a belső energiapiacon (villamos energia és gáz), fokozni kell az energiahasznosítás hatékonyságát, elő kell mozdítani a megújítható energiaforrások használatát, az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében fel kell tölteni az olajkészleteket, biztosítani kell az atomenergia biztonságos hasznosítását és a sugárzásvédelmet; ezeken a területeken a közigazgatási kapacitásokat meg kell erősíteni.

Kis- és középvállalkozások

A Kisvállalkozások Európai Chartája rendelkezéseinek végrehajtását folytatni kell. A cégbejegyzési eljárásokat tovább kell egyszerűsíteni.

Tudomány és kutatás

A kutatás és technológia területén erősíteni kell a fejlesztési kapacitásokat a Közösség keretprogramjaiban való sikeres részvétel biztosítása céljából.

Oktatás és képzés

Megfelelő ráfordításokkal korszerű oktatási és szakképzési rendszert kell felállítani.

Távközlés és információtechnológia

El kell fogadni a szükséges elsődleges és másodlagos jogszabályokat a szabályozói keretek létrehozásához, és az érintett területeken be kell vezetni a gazdasági versenyt. Összefüggő stratégiát kell elfogadni a tudásalapú gazdaság előmozdítása céljából.

Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása

Biztosítani kell a hatáskörök egyértelmű elosztását és a minisztériumok közötti hatékony együttműködést a regionális fejlesztés területén megvalósuló, átfogó stratégia kidolgozása céljából. Lényeges az érintett felek közötti szoros együttműködést biztosító partnerkapcsolatok létesítése országos és regionális szinten egyaránt.

Biztosítani kell, hogy a kijelölt irányító és kifizető hatóságok progresszív módon építsék fel a kapacitásaikat; regionális fejlesztési terveket kell kidolgozni és végrehajtani; a pénzgazdálkodási és pénzügyi ellenőrzési eljárásokat javítani kell; megfelelő monitoring és értékelési rendszereket kell kiépíteni.

Környezetvédelem

Érvényesíteni kell a környezetvédelmi követelményeket egyéb ágazati politikák meghatározásába és végrehajtásába a fenntartható fejlődés szempontjainak a figyelembe vételével; horizontális jogszabályi szerkezetet kell megvalósítani.

Folytatni kell az EU vívmányok átültetését, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra, a víz- és levegőminőségre, a természetvédelemre, valamint az integrált szennyezésmegelőzésre és -csökkentésre. Az összehangolás becsült költségei alapján környezetvédelmi befektetési stratégiát kell kidolgozni. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére használt befektetések mértékét növelni kell, különös tekintettel a szennyvíz-gyűjtésre és -kezelésre, az ivóvíz ellátásra és a hulladékgazdálkodásra.

Fogyasztó- és egészségvédelem

Folytatni kell az összehangolást az EU vívmányokkal a biztonsági intézkedések tekintetében, és meg kell erősíteni a hatékony piacfelügyelet megvalósításához szükséges közigazgatási kapacitásokat.

Pénzügyi ellenőrzés

Összefüggő jogszabályi keretet és hatékony mechanizmusokat kell kidolgozni a közbevételek és -kiadások figyelemmel kísérése, szabályozása és ellenőrzése céljából.

A Közösség pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokkal kapcsolatban hatékony mechanizmusokat kell kidolgozni a Bizottság tájékoztatására, és meg kell állapítani a szükséges összehangolási módszereket.

Bel és igazságügyi együttműködés

Határellenőrzés

Meg kell erősíteni a határellenőrzéseket, nemzeti adatbázisokat és nyilvántartásokat kell létrehozni, és biztosítani kell az illetékes szolgálatok közötti együttműködést.

Szervezett bűnözés és korrupció

A rendőrségi berendezéseket és infrastruktúrát javítani kell, beleértve egy számítógépes nyomozási rendszer létrehozását is; erősíteni kell a rendőrség és egyéb jogérvényesítő szervek közötti együttműködést; meg kell erősíteni a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés, a gazdasági bűncselekmények (beleértve a pénzmosást és a pénzhamisítást is), a csalás és a korrupció elleni küzdelmet; biztosítani kell a vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolását ezeken a területeken az EU vívmányokkal.

4. PROGRAMOZÁS

A stabilizációs és társulási folyamat részeként a nyugat-balkáni országok számára nyújtandó közösségi támogatásokat a megfelelő pénzügyi eszközök útján, különösen az Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelettel (1) kell megadni; ennek megfelelően e határozatnak nincs pénzügyi vonatkozása. Ezen túlmenően Horvátország részesedni fog a több országra irányuló és a horizontális programok finanszírozásából. A Bizottság együttműködik az Európai Beruházási Bankkal és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és a Világbankkal stabilizációs és társulási folyamathoz kapcsolódó projektek közös finanszírozásának elősegítése érdekében.

5. FELTÉTELRENDSZER

A stabilizációs és társulási folyamat részeként a nyugat-balkáni országok számára nyújtandó közösségi támogatás a koppenhágai politikai kritériumoknak való megfelelésben – különösen az ezen európai partnerség egyes prioritásainak való megfelelésben – elért további előrelépés függvénye. Ezen általános feltételek tiszteletben tartásának elmulasztása esetén a Tanács a 2666/2000/EK rendelet 5. cikke alapján megteheti a megfelelő intézkedéseket.

A közösségi támogatás ugyancsak függ a Tanács 1997. április 29-i következtetéseiben meghatározott feltételektől, különösen a demokratikus, gazdasági és intézményi reformoknak a kedvezményezettek általi lefolytatásától az ebben az európai partnerségben megállapított prioritások figyelembevételével.

6. MONITORING

Ezen európai partnerség figyelemmel kísérése a stabilizációs és társulási folyamat keretében kialakított mechanizmusok – nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamatról szóló éves jelentés – révén biztosított.

(1) HL L 306., 2000.12.7., 1. o. A 2415/2001/EK rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 3. o.) módosított rendelet.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 297

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	47. évfolyam 2004. szeptember 22.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 1650/2004/EK rendelete (2004. szeptember 21.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 1651/2004/EK rendelete (2004. szeptember 21.) a 2921/90/EGK rendeletnek a fölözött tejből származó kazein és kazeinátok előállítására nyújtott támogatás összege tekintetében történő módosításáról	3
	*	A Bizottság 1652/2004/EK rendelete (2004. szeptember 20.) a Pakisztáni Iszlám Köztársaságból származó textil- és ruhaipari termékek keretmennyiségei közötti átcsoportosítások engedélyezéséről	4
	*	A Bizottság 1653/2004/EK rendelete (2004. szeptember 21.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról	6

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	A Tagállamok kormányképviselőinek Konferenciája
*	2004/646/EK, Euratom:Az Európai Unió tagállamai kormányképviselőinek határozata (2004. július 14.) az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága tagjainak kinevezéséről	17
	Tanács
*	2004/647/EK:Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 2/2004 határozata (2004. június 30.) az exportjövedelmek rövid távú ingadozásával kapcsolatos finanszírozási feltételek átdolgozásáról (a Cotonou-ban aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete)	18
*	2004/648/EK:A Tanács határozata (2004. szeptember 13.) a Horvátországgal létrehozott európai partnerség elveiről, prioritásairól és feltételeiről	19

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	67,6
0702 00 00	999	67,6
0707 00 05	052	94,6
	096	12,9
	999	53,8
0709 90 70	052	89,5
0709 90 70	999	89,5
0805 50 10	052	76,3
	388	60,5
	508	37,1
	524	54,4
	528	51,3
	999	55,9
0806 10 10	052	83,2
	220	121,0
	400	170,3
	624	148,4
	999	130,7
0808 10 20, 0808 10 50, 0808 10 90	388	66,3
	400	93,0
	508	68,9
	512	94,0
	528	86,4
	800	177,0
	804	64,5
	999	92,9
0808 20 50	052	92,8
	388	86,0
	999	89,4
0809 30 10, 0809 30 90	052	119,6
0809 30 10, 0809 30 90	999	119,6
0809 40 05	066	53,9
	094	29,3
	624	117,4
	999	66,9

PAKISZTÁN					KIIGAZÍTÁST
Csoport	Kategória	Egység	Korlátozás 2004	Kiigazított munkaszint	Egységben megadott mennyiség	Tonnában megadott mennyiség	%	Rugalmasság	Új, kiigazított munkaszint
IB	4	darab	50 030 000	54 445 723	12 960 000	2 000	25,9 %	28-as kategóriából történő átcsoportosítás	67 405 723
IB	5	darab	14 849 000	15 467 728	2 265 000	500	15,3 %	28-as kategóriából történő átcsoportosítás	17 732 728
IIA	20	kilogramm	59 896 000	61 953 754	1 500 000	1 500	2,5 %	28-as kategóriából történő átcsoportosítás	63 453 754
IIB	28	darab	128 083 000	137 043 630	– 6 440 000	– 4 000	– 5,0 %	4-es, 5-ös és 20-as kategóriából történő átcsoportosítás	130 603 630