7.7.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/3

A BIZOTTSÁG 1243/2004/EK RENDELETE

(2004. július 6.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. július 7-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 6-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2004. július 6-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	57,9
0702 00 00	999	57,9
0707 00 05	052	92,6
0707 00 05	999	92,6
0709 90 70	052	83,4
0709 90 70	999	83,4
0805 50 10	388	62,4
	508	48,1
	524	59,2
	528	54,6
	999	56,1
0808 10 20, 0808 10 50, 0808 10 90	388	88,7
	400	105,7
	404	105,9
	508	69,7
	512	87,5
	528	74,5
	720	67,8
	804	92,8
	999	86,6
0808 20 50	388	105,3
	512	89,1
	528	76,7
	999	90,4
0809 10 00	052	234,0
	092	165,3
	624	203,7
	999	201,0
0809 20 95	052	294,3
	068	127,8
	400	335,9
	999	252,7
0809 30 10, 0809 30 90	052	121,3
	624	75,6
	999	98,5
0809 40 05	052	107,2
	512	91,6
	624	193,7
	999	130,8

(1) Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

7.7.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/5

A BIZOTTSÁG 1244/2004/EK RENDELETE

(2004. július 6.)

az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának módosításáról, a közösségi támogatás odaítéléséről egyes sajtok magánraktározásához a 2004/2005. évi raktározási időszak alatt

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közösségi szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak (10) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 9. cikke szerint a magánraktározásra támogatás nyújtható legalább 6 hónapos érlelési időszakot igénylő érlelt sajtok, illetve juhtejből és/vagy kecsketejből készült sajtok esetén, amennyiben az árak és e sajtok raktárkészleteinek változása súlyos piaci egyenlőtlenséget mutat, és ezeket a szezonális raktározás megszüntetheti vagy csökkentheti.

(2)

Egyes érlelt sajtok, a pecorino romano, a kefalotyri és a kasseri sajtok termelésének időszaki jellegét növelheti a fogyasztás ellentétes időszakossága. Egyébként e sajtok termelésének szakaszossága fokozhatja az említett időszakos jelleg következményeit. Ezért az időszakos tárolás ellensúlyozhatja a nyári és téli termelési hónapok közötti mennyiségi különbséget.

(3)

Az új tagállamok számára is pontosítandó a támogatásban részesíthető sajtok típusa, maximális mennyisége, illetve a szerződés időtartama a piac valóságos szükségleteinek és az érintett sajtók eltarthatóságának függvényében. Pontosan meg kell határozni a támogatásban részesíthető írországi sajtokat, amelyek esetlegesen piaci egyensúlyzavarokhoz vezethetnek.

(4)	A pecorino romano sajt piaci helyzete, többletei, jelentős áresése indokolja a támogatásban részesíthető sajtok mennyiségének növelését a múltbelihez képest.

(5)

Meg kell határozni a raktározási szerződés tartalmát, illetve azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a szerződés alá tartozó sajtok azonosítását és ellenőrzését. A támogatás összegét a raktározási költségek szerint, illetve a támogatásban részesülő és egyéb sajtok között fenntartandó egyensúly függvényében kell meghatározni. Ennek megfelelően az állandó költségekhez nyújtott összeget csökkenteni kell, illetve a pénzügyi költségekhez nyújtandó összeget 2 %-os kamatláb alapján kell kiszámolni.

(6)	Célszerű pontosítani az adminisztráció és a könyvelés részletes feltételeit, illetve az ellenőrzés gyakoriságát és módját. E tekintetben megjegyzendő, hogy a tagállamok a szerződéskötő félre háríthatják az ellenőrzés költségeinek egy részét vagy teljes egészét.

(7)	A raktározáshoz nyújtandó támogatás végrehajtásának nyomon követése érdekében célszerű a támogatás tárgyát képező sajtok mennyiségéről rendszeres információt nyújtani a Bizottság részére.

(8)	A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által meghatározott határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya

A rendelet az 1255/1999/EK rendelet 9. cikkének megfelelően egyes sajtok magángazdasági raktározására vonatkozó közösségi támogatás (a következőkben: támogatás) odaítélésének módját határozza meg a 2004/2005. évi raktározási időszakra.

2. cikk

Meghatározások

A rendeletben előforduló következő kifejezések jelentései:

a)	„raktározási egység”: olyan sajtmennyiség, amely legalább 2 tonna, ugyanolyan fajtájú, és amely ugyanabban a raktárban ugyanazon a napon került raktározásra;

b)	„szerződéses raktározási időszak kezdőnapja”: a beraktározási napot követő nap;

c)	„szerződéses raktározási időszak utolsó napja”: a raktárból való kiszállítást megelőző nap;

d)	„raktározási időszak”: az időszak, amelyben a sajt a magángazdasági raktárban tartható, amint azt a melléklet minden sajtra meghatározza.

3. cikk

Támogatásban részesíthető sajtok

(1) Támogatásban részesíthetők egyes érlelt sajtok, a pecorino romano sajtok, a kefalotyri és a kasseri sajtok a mellékletben szereplő feltételek szerint.

(2) A sajtokat a Közösség területén kell előállítani, illetve a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	kitörölhetetlen jegyekkel fel kell vinni az előállító cég jelét, a gyártás napját és hónapját, ezek az adatok kód formájában is megjeleníthetők;

b)	minőségi vizsgálatnak kell megfelelniük, amely szerint a sajt minősége elegendő garanciát nyújt arra, hogy az érlelés után a mellékletben meghatározott valamely kategóriába besorolható lesz.

4. cikk

Raktározási szerződés

(1) A sajtok magángazdasági raktározásáról szóló szerződés szerződéskötő felei a tagállam beavatkozást végző azon szerve, amelynek területén a sajtok raktározása történik, illetve természetes vagy jogi személyek, a továbbiakban „szerződéskötő fél”.

(2) A raktározási szerződést írásos formában kell megkötni, szerződéskötési kérelem alapján.

A kérelmet a beavatkozást végző szervhez kell intézni, maximum 30 nappal a beraktározást követően, s csak azokra a raktározási egységekre vonatkozhat, amelyek esetében a beraktározási műveletek már befejeződtek. A beavatkozást végző szerv regisztrálja a kérelem átvételének napját.

Amennyiben a kérelem a szervhez a végső határidő után, de attól számítva tíz napon belül érkezik, a raktározási szerződés megköthető, de a támogatás összege 30 %-kal csökken.

(3) A raktározási szerződés – amely egy vagy több raktározási egységre köthető – kötelezően rendelkezik a következőkről:

a)	a szerződés alá tartozó sajtmennyiség;

b)	a szerződés teljesítésére vonatkozó határidők;

c)	a támogatás összege;

d)	a raktár azonosítói.

(4) A raktározási szerződést legkésőbb a kérelem regisztrálásától számított 30 napon belül meg kell kötni.

(5) Az ellenőrzést, különösképpen a 7. cikkben meghatározott intézkedéseket a beavatkozást végző szerv dokumentációban rögzíti. A raktározási szerződés a dokumentációra hivatkozik.

5. cikk

Beraktározás és a raktárból való kiszállítás

(1) A beraktározási és készletfelszabadítási műveletek időszakait a melléklet határozza meg.

(2) A készletfelszabadítás raktározási egységenként történik.

(3) Amennyiben a szerződéses raktározás első 60 napja alatt a sajt minőségromlása meghaladja a tárolásból fakadó rendes minőségromlást, a szerződéskötő fél raktározási egységenként egyszer kicserélheti a hibás mennyiséget a saját költségére.

Amennyiben a hibára a raktározás alatti ellenőrzés folyamán vagy készletfelszabadításkor derül fény, az adott mennyiség támogatásban nem részesülhet. A támogatásban részesíthető maradék mennyiség két tonnánál kevesebb nem lehet.

A (2) bekezdés a raktározási egység egy részének (1) bekezdésben megjelölt készletfelszabadítás időpontja előtti, vagy a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott minimális raktározási időszak lejárta előtti kiszállítása esetén alkalmazandó.

(4) A helyettesített mennyiségekre vonatkozó támogatás kiszámolásánál a (3) bekezdés első albekezdésében az első szerződéses raktározási nap a szerződéses raktározás kezdőnapjának felel meg.

6. cikk

Raktározási feltételek

(1) A tagállam meggyőződik arról, hogy a támogatás nyújtásának összes feltétele teljesült.

(2) A szerződéskötő fél vagy – a tagállam kérésére, illetve engedélyével – a raktár felelőse az ellenőrzést végző illetékes szerv részére olyan dokumentációt tart rendelkezésre, amelynek alapján meg lehet győződni arról, hogy a magánraktározásba helyezett termékek:

a)	kinek a tulajdonában voltak a beraktározáskor;

b)	a sajt eredetéről, előállításának időpontjáról;

c)	a beraktározás időpontjáról;

d)	a raktár címéről és a termékek beraktározott voltáról;

e)	a kiszállítás időpontjáról.

(3) A szerződéskötő fél vagy a raktár felelőse minden raktározási szerződésre vonatkozóan külön anyagnyilvántartást vezet a raktárban fellelhető mennyiségről, amely tartalmazza:

a)	a magánraktározásba helyezett raktározási egység azonosító számát;

b)	a beraktározás és a készletfelszabadítás időpontját;

c)	a sajtok számát és tömegét, raktározási egységenként föltüntetve;

d)	a termékek tárolási helyét a raktárban.

(4) A beraktározott termékek azonosítása legyen egyszerű, könnyen hozzáférhető és szerződéshez rendelhető. Speciális jelzést kell a raktározott sajtokra felhelyezni.

7. cikk

Ellenőrzés

(1) Beraktározásnál az illetékes szerv elvégzi az ellenőrzést, különösképpen arra nézve, hogy a beraktározott termék részesíthető-e támogatásban, illetve a termék szerződéses raktározás alatti helyettesíthetősége minden lehetőségének megelőzése érdekében.

(2) Az ellenőrző szerv a termék beraktározott voltáról szúrópróbaszerű ellenőrzést végez, mintavétellel. A minta legyen reprezentatív, feleljen meg legalább a támogatott teljes szerződéses mennyiség 10 %-ának.

Az ellenőrzés a 6. cikk (3) bekezdésében jelzett nyilvántartás ellenőrzésén túl kiterjed a termékek fizikai azonosítására, tömegének és jellemzőinek ellenőrzésére. A fizikai ellenőrzésnek a minták legalább 5 %-ára ki kell terjednie.

(3) A szerződéses raktározási időszak lejártakor az illetékes szerv ellenőrzi a termék fellelhetőségét a raktárban. Ha a termék a szerződéses időszak lejárta után is a raktárban marad, az illetékes szerv az ellenőrzést a készletfelszabadításkor is megejtheti.

Az első albekezdésben meghatározott ellenőrzés elvégzése érdekében a szerződéskötő fél köteles az illetékes szervet értesíteni a készletfelszabadításról legalább öt munkanappal a szerződéses raktározás lejárta, illetve a kiszállítási műveletek megkezdése előtt, amennyiben erre a raktározási időszak alatt vagy után kerül sor.

A tagállam a második albekezdésben meghatározott öt munkanapnál rövidebb határidőt is elfogadhat.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelő ellenőrzések alapján beszámolót kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a)	az ellenőrzés időpontját;

b)	időtartamát;

c)	az elvégzett műveleteket.

A beszámolót aláírja a felelős ellenőrző, ellenjegyzi a szerződéskötő fél, adott esetben a raktár felelőse, és csatolni kell a támogatáskifizetési dokumentációhoz.

(5) Amennyiben a szabálytalanságok az ellenőrzés alá vont mennyiség 5 %-át vagy annál nagyobb mennyiséget érintenek, az ellenőrzést ki kell terjeszteni szélesebb mintára; e minta nagyságát az illetékes szerv határozza meg.

Ezeket az eseteket a tagállamok négyhetes határidőn belül jelzik a Bizottságnak.

(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ellenőrzés költségét részben vagy egészben a szerződéskötő fél viselje.

8. cikk

Raktározási támogatás

(1) A támogatás összege a következőképpen határozandó meg:

a)	10 euró/tonna az állandó költségekre;

b)	0,25 euró/tonna szerződéses raktározási naponként a raktározási költségekre;

pénzügyi költségekre szerződéses raktározási naponként:

i.	0,23 euró/tonna az érlelt sajtokra;

ii.	0,28 euró/tonna a pecorino romano sajtokra;

iii.	0,39 euró/tonna a kefalotyri és a kasseri sajtokra.

(2) Nem jár támogatás, ha a raktározási időszak kevesebb, mint 60 nap. A támogatás maximális összege nem haladhatja meg a 180 napos szerződéses raktározási időszaknak megfelelő összeget.

Amennyiben a 7. cikk (3) bekezdése második vagy, adott esetben, harmadik albekezdésében meghatározott határidőt nem teljesíti a szerződéskötő fél, a támogatás összege 15 %-kal csökken, és csak arra az időszakra fizetendő, amelyre nézve a szerződéskötő fél bizonyítja, hogy a sajtok szerződéses raktározás alatt álltak, feltéve hogy a bizonyítást az illetékes szerv elfogadja.

(3) A támogatás a szerződéskötő fél kérelmére fizetendő, a szerződéses raktározási időszak után, 120 napos határidővel a kérelem átvételét követően, amennyiben a 7. cikk (3) bekezdésének ellenőrzéseit elvégezték és a fizetés feltételeit tiszteletben tartották.

Ha azonban közigazgatási eljárás van folyamatban a jogosultságra vonatkozóan, a fizetésre csak a támogatásra való jogosultság elismerése után kerülhet sor.

9. cikk

Értesítések

A tagállamok legkésőbb minden hó 10-én az előző hóra vonatkozólag közlik:

a tárgyhónap kezdetekor szerződés hatálya alatt álló sajtmennyiséget:

—	érlelt sajtok,

—	pecorino romano,

—	kefalotyri és kasseri;

b)	az a) pontban meghatározott felosztás szerinti sajtmennyiséget, amelyre a tárgyhónap során szerződést kötöttek;

c)	az a) pontban meghatározott felosztás szerinti sajtmennyiséget, amelyre a tárgyhónap során szerződéses időszak járt le;

d)	az a) pontban meghatározott felosztás szerinti sajtmennyiséget, amely a tárgyhónap végén szerződés hatálya alatt állt.

10. cikk

A rendelet hatálya

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenést követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 6-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja

(1) HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Sajtósztályok

Támogatásban részesíthető mennyiség

A sajt kora legalább

Beraktározási időszak

Kiszállítási időszak

Francia érlelt sajtok:

—	„beaufort” vagy „comté” garantált eredet jelzéssel

—	„emmental grand cru” piros jelzéssel

—	„emmental” vagy „gruyère” A vagy B osztály

16 000 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Német érlelt sajtok:

„Markenkäse” vagy „Klasse fein Emmentaler/Bergkäse”

1 000 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Ír érlelt sajtok:

„Irish long keeping cheese. Emmental, special grade”

900 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Osztrák érlelt sajtok:

„1.	Güteklasse Emmentaler/Bergkäse/Alpkäse”

1 700 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Finn érlelt sajtok:

„I luokka”

1 700 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Svéd érlelt sajtok:

„Västerbotten/Prästost/Svecia/Grevé”

1 700 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Lengyel érlelt sajtok:

„Podlaski/Piwny/Ementalski/Ser Corregio”

3 000 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Szlovén érlelt sajtok:

„Ementalec/Zbrinc”

200 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Litván érlelt sajtok:

„Goja/Džiugas”

700 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Lett érlelt sajtok:

„Rigamond, Itālijas, Ementāles tipa un Ekstra klases siers”

500 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Magyar érlelt sajtok:

„Hajdú”

300 t

10 nap

2004. július 8.– szeptember 30.

2004. október 1.– 2005. március 31.

Pecorino Romano

19 000 t

90 nap és 2003. október 1. után előállított

2004. július. 8.– december 31.

2005. március 31. előtt

Juh- vagy kecsketejből, illetve e kettő keverékéből készített Kefalotyri és Kasseri

2 500 t

90 nap és 2003. november 30. után előállított

2004. július. 8.– november 30.

2005. március 31. előtt

7.7.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/10

A TANÁCS 2004/85/EK IRÁNYELVE

(2004. június 28.)

az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelvének módosításáról egyes rendelkezések Észtországban való alkalmazására tekintettel

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződésre (a továbbiakban: „csatlakozási szerződés”) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmányra és az Európai Unió alapszerződéseinek kiigazítására (a továbbiakban: „csatlakozási okmány”) és különösen annak 57. cikkére,

tekintettel Észtország kérelmére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A csatlakozási tárgyalások során Észtország villamosenergia-ágazatának sajátos jellegére hivatkozva átmeneti időszakot kért a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alkalmazására vonatkozóan.

(2)	A csatlakozási okmány VI. mellékletében Észtország 2008. december 31-ig átmeneti időszakot kapott a 96/92/EK irányelv 19. cikke (2) bekezdésének alkalmazására, a piac fokozatos megnyitására vonatkozóan.

(3)	A csatlakozási okmányhoz csatolt 8. nyilatkozat elismerte továbbá, hogy az észtországi olajpala-ágazat szerkezetátalakításához kapcsolódó sajátos helyzet 2012 végéig különleges erőfeszítéseket igényel.

(4)	A 96/92/EK irányelv helyébe a 2003/54/EK irányelv lépett, amelyet 2004. július 1-jéig végre kell hajtani, és amely 21. cikkének célja, hogy felgyorsítsa a villamosenergia-piac megnyitását.

(5)

2003. szeptember 17-i levelével Észtország arra irányuló kérelmet terjesztett elő, hogy a 2003/54/EK irányelv – a piacnak a nem háztartási fogyasztók számára való megnyitására vonatkozó – 21. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazását 2012. december 31-ig mellőzhesse. Ezt követő, 2003. december 5-i levelében Észtország jelezte, hogy a piacnak az említett rendelet 21. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt teljes megnyitását 2015. december 31-ig tervezi elérni.

(6)	Észtország kérelme az olajpala-ágazat 2012. december 31-ig tartó, hitelt érdemlő szerkezetátalakítási tervén alapul.

(7)

Észtországban az olajpala az egyetlen valódi belföldi energiaforrás, amelynek termelése a világtermelés csaknem 84 %-át teszi ki. Az Észtországban termelt villamos energia 90 %-a ebből a szilárd tüzelőanyagból származik, ezért az az észtországi ellátás biztonságára nézve jelentős stratégiai fontossággal bír.

(8)	A 2009–2012-es időszakra vonatkozó további eltérés engedélyezése biztosítja az erőművekbe való befektetések és az észtországi ellátás biztonságát, ugyanakkor lehetővé teszi az ezen erőművek által okozott komoly környezetvédelmi problémák megoldását.

(9)	Észtország kérelmének helyt kell adni, és a 2003/54/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/54/EK irányelv 26. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Észtországnak 2012. december 31-ig átmeneti eltérést kell engedélyezni a 21. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja alkalmazása tekintetében. Észtország megteszi a villamosenergia-piaca megnyitásának biztosításához szükséges intézkedéseket. A piac megnyitását a referencia-időszak során folyamatosan kell elvégezni, azzal a céllal, hogy a piac teljes megnyitására 2013. január 1-jéig sor kerüljön. 2009. január 1-jén a piac megnyitásának legalább a fogyasztás 35 %-ára kell kiterjednie. Észtország évente tájékoztatja a Bizottságot a fogyasztói küszöbértékekről, a jogosultságot a végső fogyasztókra is kiterjesztve.”

2. cikk

A tagállamok legkésőbb 2004. július 1-jéig hatályba léptetik az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezen intézkedések elfogadásakor a tagállamoknak hivatkozniuk kell erre az irányelvre, illetőleg az ilyen hivatkozást az intézkedések hivatalos közzétételekor kell megtenni. A hivatkozás módjáról a tagállamok rendelkeznek.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. cikk

Ezen irányelv címzettjei a tagállamok.

Kelt Luxembourgban, 2004. június 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. CULLEN

(1) HL L 27., 1997.1.30., 20. o. A 2003/54/EK irányelvvel (HL L 176., 2003.7.15., 37. o.) hatályon kívül helyezett irányelv.

7.7.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/12

A BIZOTTSÁG 2004/86/EK IRÁNYELVE

(2004. július 5.)

amely a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítja a két- és háromkerekű gépjárművek tömegéről és méreteiről szóló 93/93/EGK tanácsi irányelvet

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az 1993. október 29-i, a két- és háromkerekű gépjárművek tömegéről és méreteiről szóló 93/93/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikkére,

tekintettel a 2002. március 18-i, a két- és háromkerekű gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló és a 92/61/EGK tanácsi irányelvet hatályon kívül helyező 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 17. cikkére,

mivel:

(1)	A 93/93/EGK irányelv egyike a 2002/24/EK irányelv szerinti közösségi típus-jóváhagyási eljárás külön irányelveinek. A 2002/24/EK irányelvnek a járművek rendszereire, alkatrészeire és önálló műszaki egységeire vonatkozó rendelkezéseit ezért alkalmazni kell a 93/93/EGK irányelvre.

(2)	Ahhoz, hogy a teljes típus-jóváhagyási rendszer megfelelően működjön, szükség van a 93/93/EGK irányelvben foglalt egyes követelmények tisztázására és kiegészítésére.

(3)	Ezzel a céllal van szükség annak pontosítására, hogy az L6e és L7e kategóriájú, áruszállítási rendeltetésű négykerekű járművek cserélhető felépítményeinek tömegét a hasznos teher részének kell tekinteni, és nem a terheletlen tömegbe kell beleszámítani.

(4)	A 93/93/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 70/156/EGK tanácsi irányelvnek (3) a 13. cikke szerint létrehozott, a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítással foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 93/93/EGK irányelv melléklete ennek az irányelvnek a mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

(1) 2005. január 1-jétől kezdődően azoknak a két- és háromkerekű gépjárműveknek az esetében, amelyeknek tömege és méretei megfelelnek az ezzel az irányelvvel módosított 93/93/EGK irányelv követelményeinek, a tömeggel és a méretekkel kapcsolatos okok miatt a tagállamok:

a)	nem utasíthatják el egy ilyen jármű tekintetében az EK-típusjóváhagyást vagy a nemzeti típusjóváhagyást; illetve

b)	nem tilthatják meg az ilyen jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy üzembe helyezését.

(2) 2005. július 1-jétől kezdődően, ha az ezzel az irányelvvel módosított 93/93/EGK irányelv követelményei a két- vagy háromkerekű gépjárművek bármely új típusára – azok tömege vagy méretei miatt – nem teljesülnek, a tagállamoknak meg kell tagadniuk az EK-típusjóváhagyás megadását.

3. cikk

(1) A tagállamoknak legkésőbb 2004. december 31-ig hatályba kell léptetniük azokat a törvényeket, szabályozásokat és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az ennek az irányelvnek való megfeleléshez szükségesek. Haladéktalanul át kell adniuk a Bizottságnak a rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és ezen irányelv megfelelési táblázatát.

Amikor a tagállamok ezeket a rendelkezéseket elfogadják, azoknak tartalmazniuk kell egy hivatkozást erre az irányelvre, vagy ilyen hivatkozásnak kell azokat kísérnie hivatalos megjelentetésükkor. A tagállamoknak kell meghatározniuk azt, hogy az ilyen hivatkozásnak hogyan kell megtörténnie.

(2) A tagállamoknak át kell adniuk a Bizottságnak a nemzeti jog azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által érintett területen alkalmaznak.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzététele utáni huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 5-én.

a Bizottság részéről

Erkki LIIKANEN

a Bizottság tagja

(1) HL L 311., 1993.12.14., 76. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 285., 2001.10.29., 1. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 124., 2002.5.9., 1. o. A legutóbb a 2003/77/EK bizottsági irányelvvel (HL L 211., 2003.8.21., 24. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 49., 2004.2.19., 36. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

A 93/93/EGK irányelvhez fűzött melléklet 1.5. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

1.5. terheletlen tömeg

a terheletlen tömeg az üzemképes állapotú jármű tömegét jelenti, amelynek felszereltsége a következő:

—	kiegészítő berendezések csak a szóban forgó szokásos használathoz szükséges mértékben,

—	teljes villamossági felszerelés, beleértve a gyártó által szállított világítási és fényjelző készülékeket,

—	műszerek és készülékek, ahogyan azok a jogszabályok követelik meg, amelyek szerint a terheletlen tömeg mérése megtörtént,

—	a kellő folyadékmennyiségek a jármű valamennyi részének megfelelő működtetése érdekében.

1.5.1. Az áruszállításra szánt és cserélhető felépítménnyel való ellátásra tervezett L6e és L7e kategóriájú járművek esetében ezeknek a felépítményeknek a teljes tömegét nem szabad a terheletlen tömeg számításánál figyelembe venni, hanem azt a hasznos teher részének kell tekinteni.

Ebben az esetben a következő kiegészítő feltételeknek kell teljesülniük:

A jármű alaptípusának (vezetőfülkés alvázának), amelyre a fent említett felépítményeket tervezték, teljesítenie kell az áruszállításra használt L6e és L7e négykerekűekre megállapított összes előírást (beleértve a terheletlen tömeg 350 kg-os korlátját az L6e kategóriájú járműveknél és a terheletlen tömeg 550 kg-os korlátját az L7e járműveknél).

b)	Egy felépítményt akkor tekintenek cserélhetőnek, ha a vezetőfülkés alvázról könnyen, szerszámok használata nélkül eltávolítható.

Az adott felépítményt illetően a jármű gyártója köteles megadni a tájékoztató anyagban – amelyre egy minta a 2002/24/EK irányelv II. mellékletében szerepel – az engedélyezett maximális méreteket, a tömeget, a súlypont helyzetére vonatkozó korlátozásokat, illetve egy rajzot a rögzítő készülékek elhelyezéséről.

Megjegyzés: az üzemanyag és az üzemanyag/olaj keverék nem szerepel a mérésben, de az akkumulátorsavnak, a hidraulikus folyadéknak, a hűtőfolyadéknak és a motorolajnak szerepelniük kell.”.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 236

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	47. évfolyam 2004. július 7.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 1242/2004/EK rendelete (2004. június 28.) a halászflották referenciaszintjeire vonatkozó 2371/2002/EK rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérések engedélyezéséről az új tagállamok részére	1
		A Bizottság 1243/2004/EK rendelete (2004. július 6.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	3
	*	A Bizottság 1244/2004/EK rendelete (2004. július 6.) az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának módosításáról, a közösségi támogatás odaítéléséről egyes sajtok magánraktározásához a 2004/2005. évi raktározási időszak alatt	5
	*	A Tanács 2004/85/EK irányelve (2004. június 28.) az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelvének módosításáról egyes rendelkezések Észtországban való alkalmazására tekintettel	10
	*	A Bizottság 2004/86/EK irányelve (2004. július 5.) amely a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítja a két- és háromkerekű gépjárművek tömegéről és méreteiről szóló 93/93/EGK tanácsi irányelvet ( 1 )	12

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	2004/536/EK:Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács határozata (2004. június 29.) azon személy kijelöléséről, akit a Bizottság következő elnökévé kíván kinevezni	15
*	2004/537/EK, Euratom:A Tanács határozata (2004. június 29.) az Európai Unió Tanácsa főtitkárának, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének kinevezéséről	16
*	2004/538/EK, Euratom:A Tanács határozata (2004. június 29.) az Európai Unió Tanácsa főtitkárhelyettesének kinevezéséről	17

		Helyesbítések
	*	A Bizottság egyes elnevezéseknek az Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről szóló 2400/96/EK rendelet mellékletének kiegészítéséről (Anchois de Collioure, Melon du Quercy et Salame d’oca di Mortara) szóló, 2004. június 24-I 1165/2004/EK rendeletének helyesbítése (HL L 224., 2004.6.25.)	18