1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/1

(1)

A Tanács 119/1997/EK rendelete (2) (az „eredeti Rendelet”) végleges dömpingellenes vámokat érvényesített, 32,5 % és 39,4 % közötti mértékben a Kínai Népköztársaságból származó bizonyos gyűrűsfűzős irattartók („GYI”) importjára.

(2)

Az Európai Közösségen kívüli tagországokból származó dömpingelt import elleni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK rendelet (3) (az „alaprendelet”) 12. cikke értelmében lefolytatott vizsgálatot követően a Tanács módosította és megemelte a fenti vámokat, a 2100/2000/EK rendelet (4) révén (az „abszorpció-ellenes vizsgálat”). A módosított végleges dömpingellenes vámok 51,2 % és 78,8 % között voltak.

(3)

2002 januárjában, az alaprendelet 11. (2) cikkének alapján a Bizottság a fenti dömpingellenes intézkedések (5) felülvizsgálatát kezdeményezte (a „lejárati felülvizsgálat”). A felülvizsgálat még folyamatban van.

(4)

2003. augusztus 18-án a Bizottsághoz az alaprendelet 13(3) cikke alapján kérelmet nyújtottak be a Kínai Népköztársaságból származó bizonyos GYI importjára érvényesített dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszásának kivizsgálására. A kérelmet az SX Bürowaren und Ringbuchtechnik Handelsgesellschaft GmbH nyújtotta be azoknak a gyártóknak a nevében, akik bizonyos GYI közösségi gyártásában jelentős részarányt képviselnek (a „kérelmezők”). A kérelem azt állította, hogy bizonyos GYI a Kínai Népköztársaságból származó importjára vonatkozó érvényben lévő dömpingellenes intézkedéseket Vietnamon keresztül történő átrakás révén kerülik meg.

(5)

A kérelem azt állította továbbá, hogy a dömpingellenes intézkedések érvényesítésén kívül nincs ésszerű ok vagy indok a kereskedelem szerkezetének ilyen megváltozására, és a Kínai Népköztársaságból származó bizonyos GYI-k importjára vonatkozóan meglévő dömpingellenes intézkedések ellensúlyozó hatásait mind mennyiségben, mind árban aláássák. Bizonyos GYI Vietnamból történő importjának jelentős volumenei a jelek szerint bizonyos GYI Kínai Népköztársaságból történő importjának a helyébe léptek. Emellett kellő bizonyíték volt arra, hogy az importnak ez a megnövekedése olyan árakon történt, amelyek alacsonyabbak annál a nem-ártalmas árnál, amelyet a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat állapított meg.

(6)

Végül, a kérelmezők azt állították, hogy a Vietnamból szállított bizonyos GYI árai dömpingeltek, az érintett termékre korábban megállapított normál értékhez képest.

(7)

Miután a Tanácsadó Bizottsággal való konzultáció nyomán megállapítást nyert, hogy kellő bizonyíték van az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálat kezdeményezésére, a Bizottság vizsgálatot kezdeményezett az 1733/2003/EK rendelet (6) (a „kezdeményező rendelet”) szerint. Az alaprendelet 13(3), 14(3) és 14(5) cikke alapján a Bizottság, a kezdeményező rendelet révén utasította a vámhatóságokat is, hogy jegyezzék fel bizonyos, Vietnamból szállított GYI importját, akár Vietnamból származóként van feltüntetve, akár nem, 2003. október 2-től.

(8)

A Bizottság a vizsgálat kezdeményezéséről hivatalosan tájékoztatta a Kínai Népköztársaság és Vietnam hatóságait, a gyártókat/ exportőröket, azokat az importőröket a Közösségben, akikről tudott volt, hogy érintettek, valamint a kérelmező közösségi iparágat. Kérdőíveket küldtek a gyártóknak/ exportőröknek a Kínai Népköztársaságban és Vietnamban, valamint a kérelemben megnevezett vagy a Bizottság által az eredeti vizsgálatból ismert közösségi importőröknek. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy véleményüket írásban tudassák, és meghallgatást kérjenek a kezdeményező rendeletben megadott időtartamon belül.

(9)

Egy vietnami gyártó/ exportőr, amely kapcsolatban áll egy kínai exportáló termelővel, küldött választ a kérdőívre, miközben nem jött válasz a kínai gyártóktól/ exportőröktől. A kérdőívekre öt független közösségi importőr is választ adott.

(10)

A következő társaságok voltak együttműködők a vizsgálatban és adtak választ a kérdőívekre:

(11)

Ellenőrző látogatásokra a következő társaságok helyiségeiben került sor:

(12)

A vizsgálati időszak a 2002. július 1. és 2003. június 30. közötti időszakra (a „VI”) terjedt ki. Adatokat 1999-től a VI-ig bezárólag gyűjtöttek a kereskedelem szerkezetének megvizsgálására.

(13)

A GYI exportértékesítési volumene a Közösség felé a VI időszak során, amelyről az egyetlen együttműködő vietnami gyártó/ exportőr, az Office Xpress Manufacturing Company Limited („Office Xpress Manufacturing”) beszámolt, lényegesen (azaz körülbelül 50 %-kal) meghaladta a GYI teljes, az Eurostat által ugyanerre az időszakra feljegyzett, Vietnamból származó importját. Ennek az volt az oka, hogy a bejelentett súly nem a szállítmány tényleges súlyának felelt meg, hanem inkább az alkatrészek egyfajta elméleti, vagyis becsült súlyának. A vizsgálat azt is feltárta, hogy csak egy exportőre volt a GYI-nek Vietnamban, vagyis az Office Xpress Manufacturing. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Eurostatnál Vietnamból származó importként nyilvántartott adatok nagy valószínűséggel kizárólag az Office Xpress Manufacturing exportjára vonatkoznak. Ilyen körülmények között arra a következtetésre jutottak, hogy az Eurostat adatai megbízhatóbbak, mint az Office Xpress Manufacturing által közölt adatok.

(14)

Megjegyzendő, hogy az alaprendelet 4(1)(a) cikke előirányozza, hogy azok a közösségi gyártók, amelyek importálják is az állítólag dömpingelt terméket, kizárhatók a közösségi iparág definíciójából. Az is megjegyzendő, hogy az alaprendelet 13(3) cikke nem követeli meg, hogy egy kijátszás-ellenes vizsgálat kezdeményezésére a kérelmet olyan közösségi gyártóknak kell benyújtaniuk, akik annak a terméknek a közösségi gyártásában jelentős részt képviselnek. Következésképpen az a tény, hogy az ilyen vizsgálatot ellenző egyik közösségi gyártó állítólag nagyobb arányt képvisel, mint az a fél, aki azt kezdeményezte, önmagában nem ok az eljárás megszüntetésére. Mindenesetre, és még akkor is, ha ez az importőr valóban a közösségi iparág részének lenne is tekintendő, a vizsgálat feltárta, hogy még az egyik gyártási létesítménynek a VI után történt lezárásával együtt is, a kérelmezők még nagy mennyiségeket gyártottak és még mindig jelentős részt képviseltek a hasonló termék közösségi gyártásában. Következésképpen a folyamatban lévő eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet el kellett utasítani.

(15)

Az érintett termék, ahogyan azt az alaprendelet meghatározza, egy bizonyos GYI, amelynek jelenlegi KN-kódja ex 8305 10 00. Ezek a GYI-k két téglalap-alakú acéllemezből vagy sodronyból állnak, legalább négy, acélból készült félgyűrűvel, amelyek rá vannak erősítve és egy acél fedőlap tartja ezeket össze. Kinyitásuk vagy úgy történik, hogy a félgyűrűket széthúzzuk, vagy egy kis fémből készült kioldó-szerkezetet használunk, amely a termékhez hozzá van erősítve. Általában a GYI alkotórészei a gyűrű, a lap, a fedőlap, a fűzőlyuk és – értelemszerűen – a kioldó.

(16)

A vizsgálat megmutatta, hogy a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe exportált, illetve a Vietnamból a Közösségbe szállított GYI-k ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek és azonos a felhasználásuk. Ezért hasonló termékeknek tekintendők az alaprendelet 1(4) cikkének értelmében.

(17)

A vizsgálat feltárta, hogy a GYI-nek a Kínai Népköztársaságból való importjára vonatkozó végleges intézkedések érvényesítése után, és különösen ezeknek az intézkedéseknek 2000-ben, a (2) beszámolóban említett abszorpció-ellenes vizsgálat nyomán történt lényeges megnövelése után a Kínai Népköztársaságból az import jelentősen, vagyis az 1999. évi 1 684,3 tonnáról 2002-re 301,9 tonnára, a VI-ben pedig 357,1 tonnára csökkent. Ugyanebben az időszakban a GYI importja Vietnamból jelentősen nőtt, vagyis az 1999 és 2001 közötti 0 tonnáról 2002-ben 1 105 tonnára nőtt. A VI során az import Vietnamból tovább nőtt, 1 589,2 tonnára.

(18)

Ilyen szempontból meg kell jegyezni, hogy az együttműködő vietnami gyártó/ exportőr kapcsolt vállalkozása, a Hong Kong Stationery, gyártókapacitásokkal rendelkezik Kínában és gyártó-összeszerelő létesítményt hozott létre Indonéziában, 1998 körül. Az indonéz létesítményt 2002-ben bezárták és nem volt GYI-import Indonéziából a jelen vizsgálat VI idején. Az indonéz létesítmény létrehozása és a későbbi EU-import Indonéziából ahhoz vezetett, hogy a közösségi iparág vizsgálat kezdeményezését kérte, amely aztán dömpingellenes és ellensúlyozó intézkedések érvényesítését eredményezte az érintett termék Indonéziából történő importjára 2002-ben.

(19)

2002 márciusában az Office Xpress Manufacturing összeszerelő tevékenységbe kezdett Vietnamban (lásd lentebb) és az import szintje 0-ról 1 105 tonnára nőtt, hasonlóan az 1999-ben a Kínai Népköztársaság esetében tapasztalt szinthez, a vámok 2000-ben történt jelentős megemelése előtt (a beszámolókat lásd: (1) és (2) fentebb). Ez a növekedés közvetlenül azt megelőzően következett be, hogy a végleges dömpingellenes és ellensúlyozó importvámokat az Indonéziából származó GYI-re 2002-ben bevezették.

(20)

Ezért az a következtetés adódott, hogy változás történt a kereskedelem szerkezetében egyfelől a Közösség és másfelől a Kínai Népköztársaság és Vietnam között, valamint, hogy a Kínai Népköztársaságból származó GYI importját ugyanazon termék Vietnamból történő importja váltotta fel.

(21)

A vietnami exportőr azzal érvelt, hogy nincs kapcsolat a kapcsolt vállalkozás Kínából történő exportja és a tevékenység Vietnamban való megkezdése között, az események közötti időeltérés miatt. Ily módon a kereskedelem szerkezetének megváltozása nem a vietnami létesítmény létrehozásából adódott. A kapcsolt kínai vállalkozás pontos exportadatainak ellenőrzésére azonban nem kerülhetett sor, és így ennek a társaságnak az exportvolumeneit nem lehetett meghatározni. Ezért nem erősíthető meg, hogy a kapcsolt kínai vállalkozás GYI-exportja valóban megszűnt-e a tevékenységnek Vietnamban való megkezdése előtt, ahogyan azt állítják. Mindenesetre maga az a tény, hogy az export Kínából megszűnt, még mielőtt a tevékenység Vietnamban megkezdődött volna, semmiféle kihatással nincs arra a következtetésre, hogy volt-e változás a kereskedelem szerkezetében. A jelenlegi vizsgálatban világosan megállapítást nyert, hogy a GYI Kínából történő importjának helyébe ugyanannak a terméknek Vietnamból történő importja lépett. Ez a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett jelentős változásnak minősült az alaprendelet 13. cikke értelmében, függetlenül attól, hogy a Kínából jövő export azonnal vagy csak bizonyos idő eltelte után került-e behelyettesítésre. A vietnami exportőr érveit ezért el kellett utasítani.

(22)

A vietnami exportőr arra hivatkozott, hogy mivel a Bizottság nem kért külön tájékoztatást a Vietnamban végzett összeszerelési tevékenység gyártási költségét illetően, nem vonhatók le következtetések az alaprendelet 13(2)(b) cikkében foglalt kritériumokat illetően.

(23)

Először is meg kell jegyezni, hogy meghatározásokra sor került a kérdőívre adott válaszokban szereplő, valamint a helyszíni ellenőrzések során gyűjtött információk alapján. Ezeket az információkat az érintett társaságok önkéntesen adták meg a Bizottság kérésére. Ennek következtében az alaprendelet 13(2)(b) cikkére vonatkozóan levont következtetések kizárólag az érintett társaság által ténylegesen átadott információk alapján történt, beleértve a gyártási költségre vonatkozókat is, a jelenlegi kijátszás-ellenes vizsgálat keretein belül. A fenti érvet ezért el kellett utasítani.

(24)

Az Office Xpress Manufacturing, az egyedüli együttműködő exportőr vietnami gyártó-összeszerelő létesítményét 2002 januárjában jegyezték be és tényleges működését 2002 márciusában kezdte meg.

(25)

Megállapítást nyert, hogy a Vietnamban használt gépeket és berendezéseket olyan, GYI-vel foglalkozó kapcsolt vállalkozásoktól irányították át, amelyek a Kínai Népköztársaság területén vannak vagy korábban Indonéziában voltak. A berendezések átirányítása Indonéziából és a Kínai Népköztársaságból Vietnamba 2002 februárjában kezdődött, közvetlenül az Indonéziából származó GYI importjára vonatkozó végleges intézkedések érvényesítését megelőzően és az érintett termék Kínából történő importjára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések érvényesítését követően.

(26)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a VI alatta vietnami exportőrnek a GYI-összetevők iránti igényeit teljes egészében a Kínai Népköztársaságban, az intézkedések által érintett országban lévő kapcsolt vállalkozások állították elő. Egyes esetekben az összetevőket félig összeszerelt formában importálták, amilyen például a félgyűrű összeszerelve a lappal.

(27)

A Bizottság megvizsgálta a Kínából importált alkatrészek arányát az összeszerelt termék alkatrészeinek összértékén belül, ahogyan azt az alaprendelet 13(2)(b) cikke meghatározza. Ilyen szempontból az alkatrészek értékét, mind az importáltak, mind a teljes összeszerelt termék esetében az összes gyűrűsfűzős irattartó-összetevő – úgymint a gyűrű, a lap, a fedőlap, a fűzőlyuk és a kioldó – beszerzési értékére vonatkoztatva állapították meg.

(28)

Ennek alapján az adódott, hogy az Office Xpress Manufacturing által a Kínai Népköztársaságból importált alkatrészek értéke 60 %-nál lényegesen többet tesz ki az összeszerelt termék alkatrészeinek összértékéhez képest. Valójában az összeszerelt termék alkatrészeinek összességét a VI során az Office Xpress Kínában lévő kapcsolt vállalkozásaitól vásárolta meg.

(29)

A Bizottság megvizsgálta az Office Xpress Manufacturing által hozzáadott értéket is az összeszerelési tevékenységben a VI folyamán. Ez oly módon történt, hogy a nettó árbevételből – a hulladékok értékesítéséből származó bevétel nélkül – levonták a közbenső felhasználás ráfordításait, vagyis a beszállítóknak kifizetett ráfordításokat, illetve azokat, amelyek a vállalat működtetéséhez és az érintett termék előállításához szükségesek (mint például az áruk és szolgáltatások beszerzése). Ilyen szempontból az Office Xpress hozzáadott értéke a VI folyamán behozott alkatrészekhez lényegesen kevesebbnek adódott a társaság gyártási költségének 25 %-ánál.

(30)

Így hát arra a következtetésre kellett jutni, hogy a tevékenységek Vietnamban az alaprendelet 13(2) cikkének értelmében vett összeszerelő tevékenységet valósítottak meg.

(31)

A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett, fent leírt változás egybeesett a GYI összeszerelési tevékenységek Vietnamban való létrehozásával és nem találtak gazdasági indokot a kereskedelem szerkezetének ilyen megváltozására. Valójában a társaság a GYI összetevőit teljesen egészében Kínában lévő kapcsolat vállalkozásaitól vásárolta meg, miközben a hozzáadott érték Vietnamban igen kicsi volt. Mi több, feltételezhető, hogy a termékek Vietnamban történő összeszerelésének állítólagos gazdasági előnyei megmutatkoznának az ilyen termék teljes értékesítésében a csoportnál. Mindazonáltal kiderült, hogy csak a GYI Közösség felé irányuló értékesítése történt Vietnamból, miközben a többi piacokat továbbra is közvetlenül a Kínai Népköztársaságból látták el. A társaság be is ismerte, hogy a Közösségbe irányuló eladások csak azért történnek Vietnamból, mert a Kínai Népköztársaságból származó GYI-re dömpingellenes vámok vannak érvényben.

(32)

Kiderült, hogy a közösségi ügyfelektől a megrendeléseket a kapcsolt kereskedelmi vállalkozás, a Hong Kong Stationery kapta. Ez a társaság tájékoztatta az Office Xpress Manufacturinget Vietnamban és annak kapcsolt vállalkozásait Kínában azokról a szükséges összetevőkről és összeszerelési tevékenységekről, amelyek a kért megrendelések teljesítéséhez szükségesek. Az összetevőket aztán Vietnamba szállították, ahol a végtermék összeszerelése történt. Ez az eljárás különbözik attól, amelyet a Közösségen kívüli harmadik országokba irányuló értékesítésnél használnak, amikor is a végterméket teljes egészében kínai gyártók állítják elő.

(33)

Minden, Vietnamban összeszerelt termék a Közösség piacára készül és a hongkongi kapcsolt kereskedelmi vállalkozás révén exportálják, amely a közösségi ügyfelek számára a kiszámlázást végzi. Ahogyan a fentiekben arról említés történik, a harmadik országokba exportált GYI gyártása a Kínai Népköztársaságban történt és onnan közvetlenül szállították.

(34)

A vietnami exportőr úgy érvelt, hogy a tevékenységnek Vietnamban való megkezdésére az ok az volt, hogy a vietnami kormány kedvező környezetet teremtett a külföldi beruházások számára és fejlesztette az infrastruktúrát. Továbbá a munkaerő költségei állítólag jelentősen alacsonyabbak, mint más távol-keleti országokban. Végül azt állították, hogy a Vietnamban összeszerelt GYI-t azért szállították kizárólag a Közösségbe, mert az ottani piaci helyzet különleges a kereslet, a terméktípusok és az árak tekintetében más harmadik országok piacaival való összehasonlításban.

(35)

Ami a külföldi beruházás vonzerejét illeti Vietnamban, nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot, amely megerősítette volna, hogy ezeket a tényezőket valóban figyelembe vették annak a döntésnek az idején, hogy a tevékenységet ebben az országban kezdik meg. A jelen eset konkrét körülményei, különösen a tevékenység megkezdésének időzítése és a tevékenység típusa inkább azt jelzi, hogy a Vietnamba történő áttelepítés a Kínából jövő importra vonatkozó dömpingellenes intézkedések létének volt köszönhető.

(36)

A munkaerő-költségeket illetően meg kell jegyezni, hogy nem adtak le olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná ezt az érvet, vagy azt, hogy ez a tényező döntő lett volna a társaság azon döntése során, hogy Vietnamba végez el áttelepítést. Még akkor is, ha a munkaerő költségei Vietnamban lényegesen alacsonyabbak lennének, mint Kínában, a vizsgálat kiderítette, hogy a munkaerő-költségek a GYI költségének csak kisebb részét alkotják (átlagban a gyártási költségnek mintegy 3 %-át) és ez nem tekinthető önmagában elégséges ésszerű oknak az alaprendelet 13. cikkének értelmezésében.

(37)

A Közösség és más harmadik országok piaci helyzetének eltéréseit illetően nem szolgáltattak bizonyítékot és ezt az érvet ezért el kell utasítani.

(38)

Következésképpen megállapítást nyert, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása az érintett exportáló országok és a Közösség között a kínai alkatrészek Vietnamban történő összeszerelésének folyamatából eredt, amelyre nem találtak más gazdasági indokot, mint a GYI Kínai Népköztársaságból való importálására érvényesített vámot.

(39)

Elemzésre került, hogy az importált termékek az árak és/vagy a mennyiségek szempontjából aláásták-e a Kínai Népköztársaságból importált GYI-re érvényben lévő intézkedések ellensúlyozó hatását.

(40)

A kereskedelmi folyamatok elemzése azt mutatja, hogy a Közösség importjának szerkezetében a Kínából és Indonéziából származó importra szóló végleges intézkedések érvényesítése óta bekövetkezett változás aláásta a dömpingellenes intézkedések ellensúlyozó hatását a Közösség piacára importált mennyiségek tekintetében. Valójában a vietnami társaság lényegesen többet exportált a Közösségnek ennek a vizsgálatnak a VI-je folyamán, mint amennyit kapcsolt vállalkozása a Kínai Népköztársaságból az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában.

(41)

Ami a Vietnamból szállított termék árait illeti, megállapítást nyert, hogy a Közösségbeli független ügyfeleknek felszámított árak összesített átlaga alacsonyabb volt, mint a dömpingelt exportárak voltak a Kínai Népköztársaságban lévő kapcsolt vállalkozástól az eredeti vizsgálat VI-je folyamán. Emellett a vietnami export árai alacsonyabbak annál a kármegszüntetési szintnél, amelyet a közösségi gyártók számára az eredeti vizsgálatban megállapítottak.

(42)

A normál érték és az exportár közötti valós összehasonlítás érdekében kellő engedmény biztosítására került sor, korrekciók formájában, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségekre. Ezek a korrekciók összhangban vannak az alaprendelet 2(10) cikkével a szállítás, a biztosítás és a jóváírás tekintetében.

(43)

Az alaprendelet 2(11) és 2(12) cikkeivel összhangban, az eredeti vizsgálatban megállapított súlyozott átlagos normál érték összehasonlítása az exportárak súlyozott átlagával ennek a vizsgálatnak a VI-je folyamán, ami a Közösség határa szerinti CIF-ár volt, vám nélkül, jelentős dömpinget mutatott ki.

(44)

Az egyik független importőr úgy érvelt, hogy a Bizottságnak nem szabadna dömpinghatárt megszabnia az eredeti vizsgálat szerint megállapított normál értékre való hivatkozással, hanem inkább a folyamatban lévő lejárati felülvizsgálat során megállapított normál értéket kellene használnia. Hasonlóképpen, a vietnami exportőr úgy érvelt, hogy a Bizottságnak a normál értéket a Vietnamban felmerült költségek alapján kellene meghatároznia.

(45)

Meg kell jegyezni, hogy a 13. cikk szerint a dömpingre vonatkozó bizonyítékot a korábban meghatározott normál értékekhez képest kell megvizsgálni. Ami a folyamatban lévő lejárati felülvizsgálatot illeti, még nem került sor olyan következtetések levonására, amelyek potenciálisan felhasználhatók a jelenlegi vizsgálatban. Ezek a felvetések ezért elvetésre kerültek.

(46)

Az egyik független importőr felvetette, hogy – bár az alaprendelet 13. cikke kifejezetten nem említi – a Közösség érdekét részletesen meg kell vizsgálni, figyelembe véve különösképpen a körülmények változását a végleges intézkedések érvényesítése óta.

(47)

Megjegyzendő, hogy az eredeti intézkedések érvényesítéséhez vezető vizsgálat feltárta, hogy azok érvényesítése a Közösségnek érdeke. A 13. cikk nem igényli annak vizsgálatát, hogy a Közösség érdekének megállapításával kapcsolatos körülmények változtak-e az intézkedések érvényesítése óta. Mindazonáltal, függetlenül attól, hogy egy ilyen vizsgálat garantálható-e, meg kell jegyezni, hogy mindenesetre egyik érdekelt fél sem hozakodott elő olyan elemekkel, amelyek arra utalnának, hogy az intézkedések érvényesítése többé már nem lenne érdeke a Közösségnek. Ezért a következtetés az, hogy az intézkedések kiterjesztése Vietnamra, a most folyó kijátszás kivédésére, amely aláássa az eredeti intézkedések ellensúlyozó hatásait, szintén a Közösség érdeke. Következésképpen ezt az érvet el kellett utasítani.

(48)

A mostani vizsgálat kezdeményezése egy kérelem alapján történt, amely a közösségi iparágtól érkezett és kellő bizonyítékot tartalmazott a Kínai Népköztársaságból származó GYI állítólagos átirányítására Vietnamon keresztül. A fenti megállapítások valóban megmutatták, hogy a Kínából való GYI-re kiszabott intézkedések kijátszásáról van szó, Vietnamon keresztül. Az alkatrészeket és összetevőket a Kínai Népköztársaságból Vietnamba szállítják, ahol aztán összeszerelik, mielőtt a készterméket a Közösségbe szállítanák. Figyelembe véve a kijátszás felderítését a javaslat az, hogy az érintett termékeknek a Kínai Népköztársaságból származó importjára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni ugyanezen termék Vietnamból szállított importjára, akár Vietnamból származóként jelölték azt meg, akár nem.

(49)

A kiterjesztendő intézkedéseknek az eredeti, a legutóbb az abszorpció-ellenes eljárással módosított rendelet 1(2) cikkében szereplőknek kell lenniük, amelyek a következők:

(50)

Az alaprendelet 14(5) cikkével összhangban, amely kimondja, hogy a kiterjesztett intézkedéseknek a Közösségbe a kezdeményező rendelet által érvényesített nyilvántartás szerint beléptetett importra kell vonatkoznia, a vámokat be kell szedni bizonyos, Vietnamból szállított GYI-k nyilvántartott importjára vonatkozóan.

(51)

Az egyetlen együttműködő exportőr kérelmet nyújtott be a javasolt kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség ügyében, az alaprendelet 13(4) cikke alapján.

(52)

A vizsgálat feltárta, hogy ennek a társaságnak az exportja kijátszotta az érintett terméknek a Kínai Népköztársaságból származó importjára érvényesített intézkedéseket. Következésképpen, az alaprendelet 13(4) cikkének megfelelően a mentességi kérelmet meg kell tagadni.

(53)

Annak ellenére, hogy ennek a vizsgálatnak a során nem találtak más, a Közösség felé irányuló GYI-exportőrt Vietnamban, azokat a többi exportőröket, akiknek szándékában áll a dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet benyújtani az alaprendelet 13(4) cikke alapján, fel kell kérni egy kérdőív kitöltésére, hogy a Bizottság képes legyen annak meghatározására, hogy a mentesség megadható-e. Ez a mentesség az érintett termék piaci helyzetének, gyártási kapacitásának és kapacitáskihasználásának, a beszerzés és az értékesítés kiértékelése után adható meg, az olyan gyakorlat folytatásának valószínűségét figyelembe véve, amelyekre nincs kellő ésszerű ok vagy gazdasági indok, illetve bizonyított a dömping. A Bizottság rendszerint helyszíni ellenőrző vizsgálatot is lefolytat. A kérelmet mostantól a Bizottságnak kell címezni, valamennyi fontos információt, különösképpen a társaság tevékenységében a kérdéses termék gyártásával és export-értékesítésével kapcsolatos változásokat illetően,

Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

B. Igazgatóság

Iroda: J-79 05/17

B-1049 Brüsszel

Fax (32 2) 295 65 05

Telex COMEU B 21877

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/9

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/11

(1)

A cukorágazatban a melasztól eltérő termékek behozatalára vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 23-i 1423/95/EK bizottsági rendelet (2), előírja, hogy a nyerscukor és a fehér cukor a 784/68/EGK bizottsági rendeletnek (3) megfelelően rögzített CIF-importárai„irányadó áraknak« minősülnek. Ezeket az árakat az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének I. és II. pontjában meghatározott szabványminőségre kell megállapítani

(2)

Ezen irányadó árak rögzítésekor figyelembe kell venni minden, a 784/68/EGK rendelet 2. cikkében meghatározott információt, kivéve a fent említett rendelet 3. cikkében meghatározott eseteket.

(3)

Mivel az ár igazítása a szabványminőségre nem vonatkozik, a fehér cukor esetében a 784/68/EGK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett emelést vagy csökkentést kell alkalmazni az elfogadott ajánlatoknál. A nyerscukor esetében az említett bekezdés b) pontjában meghatározott korrekciós együtthatókat kell alkalmazni.

(4)

Amennyiben eltérés van a vizsgált termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámokat kell meghatározni az 1423/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint.

(5)

Az 1423/95/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének és 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően az érintett termékekre vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat meg kell állapítani.

(6)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/13

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint határozat születhet termelési visszatérítések nyújtásáról az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában felsorolt termékekre, az említett bekezdés d) pontjában felsorolt szirupokra, valamint az 1702 50 00 KN-kód alá tartozó vegytiszta fruktózra (levulózra) mint közbenső termékre abban az esetben, ha azok a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében találhatók, és amennyiben azokat bizonyos vegyipari termékek gyártására használják fel.

(2)

Az 1260/2001/EK tanácsi rendeletnek a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy ezek a visszatérítések a fehér cukorra alkalmazandó visszatérítés alapján kerülnek meghatározásra.

(3)

Az 1265/2001/EK rendelet 9. cikke úgy rendelkezik, hogy a fehér cukor utáni termelési visszatérítést havonta kell rögzíteni, az egyes hónapok első napján kezdődő időszakokra.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/14

(1)

Az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke rendelkezik az 1701 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű szállítási kötelezettségeinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(2)

Az 1159/2003/EK rendelet 16. cikke rendelkezik az 1701 11 10 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű vámkontingenseinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(3)

Az 1159/2003/EK rendelet 22. cikke tonnánként 98 euró vámtételű vámkontingenst nyit meg az 1701 11 10 KN-kódú termékekre a Brazíliából, Kubából és egyéb harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(4)

A 2004. június 21-től25-ig tartó hét folyamán az 1159/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően behozatali engedélyek kiállítása iránti kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke értelmében az AKCS-India preferenciális cukorra az egyes érintett országokra vonatkozóan megállapított szállítási kötelezettséget meghaladó összmennyiségre.

(5)

Az adott körülmények között a Bizottságnak csökkentési együtthatót kell megállapítania, ami lehetővé teszi az engedélyek kiállítását a rendelkezésre álló mennyiség arányában, és jeleznie kell, ha a kérdéses határértéket elérték,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/17

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 39. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2001/02-2005/06-os gazdasági években a közösségi finomítók megfelelő ellátása érdekében csökkentett vámtétel alkalmazandó az olyan államokból származó nyers nádcukor behozatalára, amelyekkel a Közösség kedvezményes ellátási megállapodást kötött. Jelenleg ilyen megállapodások megkötésére került sor a 2001/870/EK tanácsi határozattal (2) az AKCS-EK partnerségi megállapodás (3) V. mellékletéhez csatolt, AKCS-cukorra vonatkozó 3. jegyzőkönyvben említett afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal (AKCS-országok) és az Indiai Köztársasággal.

(2)

A 2001/870/EK határozattal megkötött, levélváltás útján létrejött megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az érintett finomítók egy minimális beszerzési árat kötelesek fizetni, amely megegyezik a nyers cukornak a szóban forgó gazdasági évre meghatározott átállási támogatással csökkentett garantált árával. Ebből következően meg kell állapítani ezt a minimális árat a 2004/2005. gazdasági évre alkalmazandó tényezők figyelembevételével.

(3)

Az importálandó különleges kedvezményes cukormennyiségeket egy előzetes éves közösségi mérleg alapján, az 1260/2001/EK rendelet 39. cikkével összhangban kell megállapítani. Egy ilyen mérleg kimutatta a nyers cukor behozatalának és a 2004/2005-ös gazdasági évre vonatkozó, a fenti megállapodásokban előírt különleges csökkentett vámtételű kontingensek megnyitásának szükségességét, lehetővé téve ezáltal a közösségi finomítók ellátását e gazdasági év egy részében.

(4)

Tekintettel a 2004/2005-ös gazdasági év tekintetében jelenleg rendelkezésre álló, a nyers nádcukor termelésére vonatkozó előrejelzésekre és az előzetes mérleg alapján megállapított hiányzó mennyiségekre, megfelelően rendelkezni kell a behozatal engedélyezéséről a 2004. július 1-től2005. február 28-ig tartó időszakra.

(5)

Megjegyzendő, hogy az új kontingensre alkalmazni kell a 2003/2004., 2004/2005. és 2005/2006. gazdasági évre bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti nádcukor-behozatalra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról, valamint a 1464/95/EK és a 779/96/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. június 30-i 1159/2003/EK bizottsági rendeletet (4).

(6)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

egy a 2001/870/EK határozattal megkötött, levélváltás útján létrejött megállapodást aláíró AKCS-országokból származó fehércukorban kifejezett, 138 000 tonnás vámkontingens;

b)

egy Indiából származó fehércukorban kifejezett, 10 000 tonnás vámkontingens.

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/19

(1)

A Bizottság 2424/1999/EK rendelete (3) Svájc számára a szárított kicsontozott marhahús behozatalára vonatkozó vámkontingenst több évre érvényesen évi 700 tonnában határozza meg július 1-jétől a következő év június 30-ig.

(2)

A 2424/1999/EK rendelet hatálybalépése óta a Svájci Konföderáció és az Európai Közösség közötti, mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás végső változata hatályba lépett. A megállapodást az Európai Közösség a maga részéről a 2002/309/EK, Euratom határozattal jóváhagyta.

(3)

A megállapodás rendelkezik az ex 0210 20 90 KN-kód alá tartozó szárított, kicsontozott marhahús évi 1 200 tonna mennyiségben történő behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingensről. A BSE-krízis miatt azonban a felek a húságazatra vonatkozó, a megállapodásnak az utolsó rendelkezésében megtalálható közös nyilatkozatban (4) kijelentették, hogy kivételes módon a Közösség független éves kontingenst nyit meg, melyre ad valorem vámot szab ki, és mentesíti a külön vám alól.

(4)

A kezdetekben úgy volt, hogy ez a kivételezés a megállapodás hatálybalépését követő egy éven keresztül lesz érvényben, de a helyzetet újra kell értékelni, amennyiben egyes tagállamok a Svájcra vonatkozó behozatali korlátozásaikat arra a dátumra nem szüntették meg.

(5)

Az első közös, 2002. december 12-én Brüsszelben tartott mezőgazdasági bizottsági ülésen a felek újra megerősítették a közös nyilatkozatban képviselt álláspontjukat.

(6)

A helyzetet a 2003. június 11-én Bernben tartott közös mezőgazdasági bizottság második ülésén a megállapodás hatálybalépését követő egy évet követően újraértékelték, mely akkor fejeződött be, amikor a helyzet még nem változott, és a hústermékekre vonatkozó, a megállapodások által érintett kedvezményeket még nem tudták érvényesíteni, de a közös nyilatkozatban lefektetett független intézkedéseket végre kellett hajtani.

(7)

A közös mezőgazdasági bizottság 2003. december 4-én Brüsszelben tartott harmadik ülése azzal fejeződött be, hogy az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közös megállapodása keretében felállított közös állat-egészségügyi bizottság a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló, a megállapodás 11. mellékletének 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 11. függelékeit módosító 2003. november 25-i 2/2003. határozatának (5) elfogadását és a tagállamok Svájccal szembeni korlátozó intézkedéseinek feloldását követően a megállapodásban rögzített engedményeket a lehető leghamarabb foganatosítani kell. Azonban az eredetre vonatkozó szabályok változására tekintettel mindkét fél szükségesnek érezte, hogy a szereplőknek elegendő idő álljon rendelkezésre az alkalmazkodásra, és hogy megfelelő lépéseket tegyenek a lehetséges készletekkel kapcsolatosan, miután a végrehajtás kezdete 2005. január 1.

(8)

Ebből következően 2004 hátralevő hónapjaira intézkedéseket kell tenni, mielőtt az engedményekre vonatkozó új rendszer végrehajtása 2005. január 1-jétől megkezdődik.

(9)

Az engedmény évi 700 tonnás mennyiség behozatalának engedélyezéséről rendelkezik. 2004. júliustól december hónapjáig a jogosult mennyiséget ennek az értéknek a felében kellene megállapítani. Abban az esetben, ha a 2004-es évre 700 tonnánál kisebb mennyiségre adnak ki behozatali engedélyt, a különbséget a 2005. évben rendelkezésre álló mennyiséghez kellene hozzáadni. Ezt a helyzetet a 2004. év végét követően újra kell értékelni.

(10)

Ebből következően a 2424/1999/EK rendelet alóli szükséges derogációk bevezetése megfelelő.

(11)

Az ebben a rendeletben található intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/21

(1)

A 2081/92/EGK rendelet 9. cikkével összhangban, a 2081/92/EGK (2) tanácsi rendelet 17. cikkében meghatározott eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredet-megjelölések bejegyzéséről szóló, 1107/96/EK bizottsági rendelet vonatkozásában az Egyesült Királyság hatóságai a védett földrajzi jelzésként bejegyzett „skót marhahús” elnevezés leírásának és termék-előállítási módszerének módosítását kérelmezte.

(2)

A módosítási kérelmek megvizsgálását követően megállapításra került, hogy a kérdéses módosítások nem elhanyagolhatók.

(3)

A 2081/92/EGK rendelet 9. cikkében meghatározott eljárással összhangban és mivel a módosítások nem elhanyagolhatók, a szükséges változtatásokkal a 6. cikkben leírt eljárás alkalmazandó.

(4)

Megállapításra került, hogy a módosítások ebben az esetben eleget tesznek a 2081/92/EGK rendelet előírásainak. A fent említett módosításoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3) való kihirdetését követően a Bizottsághoz nem érkezett a 7. cikk szerinti kifogási nyilatkozat.

(5)

Következésképpen ezeket a módosításokat be kell jegyezni és ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/25

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre a fehércukor intervenciós árát a nem veszteséges területekre tonnánként 631,9 euróban rögzítette.

(2)

A rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a fehércukor-készítmények intervenciós árát a veszteséges területekre évente kell rögzíteni. Az ár rögzítéshez célszerű figyelembe venni a fehércukor regionális árváltozatait, átlagos termés és a cukor szabad mozgása esetén, melyek a természetes körülmények között kialakult piaci ár alapján és a megszerzett tapasztalat és a túltermelő területekről a veszteséges területekre irányuló szállítási költségek figyelembevételével feltételezhetők.

(3)

A terület veszteséges voltának a megállapításához célszerű figyelembe venni a tagállamoknak mind az adott gazdasági évre vonatkozó fogyasztási trendekről, mind pedig az elkövetkező gazdasági év termelésfejlődési kilátásairól szóló adatait az előrejelzés elkészítéséhez. Ennek eredményeként, csak akkor ismerhető el egy terület veszteséges területként, ha az előrejelzések a veszteség bekövetkezését bizonyossággal mutatják.

(4)

Ezen az alapon, Görögország, Spanyolország, Írország és az Egyesült Királyság, Olaszország, Portugália és Finnország termelési területei előreláthatólag veszteséges helyzetben vannak.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

655,30 euró tonnánként az összes görög területre;

b)

648,80 euró tonnánként az összes spanyol területre;

c)

646,50 euró tonnánként az összes írországi és egyesült királyságbeli területre;

d)

655,30 euró tonnánként az összes olasz területre;

e)

646,50 euró tonnánként az összes portugál területre;

f)

646,50 euró tonnánként az összes finn területre.

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/26

(1)

A 2454/93/EGK rendelet 173-177 cikke úgy rendelkezik, hogy a rendelet 26. mellékletben említett termékek vámértékének meghatározása céljából a Bizottságnak minden felsorolt vámtarifaszámhoz egységértéket kell megállapítania.

(2)

A fent említett cikkekben előírt szabályoknak és feltételeknek a 2454/1993/EGK rendelet 173. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottsággal közölt tényezőkre való alkalmazásának eredményeként a szóban forgó termékekre vonatkozóan az e rendelet mellékletében megadott egységértékeket kell megállapítani,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/32

(1)

Az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkének megfelelően a tisztítatlan gyapot világpiaci árának meghatározása a tisztított gyapotra megállapított világpiaci ár alapján, a tisztított gyapot ára és a tisztítatlan gyapot kiszámított ára közötti történeti összefüggés figyelembevételével történik, rendszeres időközönként. E történeti összefüggést a gyapot támogatási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 2-i 1591/2001/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése határozta meg. Amennyiben a világpiaci árat nem lehet így meghatározni, a legutóbbi megállapított ár alapján kell azt meghatározni.

(2)

Az 1051/2001/EK rendelet 5. cikke értelmében a tisztítatlan gyapot világpiaci árát egy adott jellemzőkkel rendelkező termékre vonatkozóan és a valós piaci folyamatok szempontjából reprezentatívnak tartott legkedvezőbb világpiaci árajánlatok és árfolyamok felhasználásával határozzák meg. A világpiaci ár meghatározásához a nemzetközi kereskedelem szempontjából leginkább reprezentatívnak tekintett különböző szállító országokból származó és CIF-értéken valamely közösségi kikötőbe szállított termékre vonatkozóan egy vagy több reprezentatív európai tőzsdén jegyzett ajánlatok és árfolyamok átlagát kell figyelembe venni. A vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a tisztított gyapot világpiaci árának meghatározása tekintetében az említett szempontokra nézve kiigazításokat írnak elő a leszállított termék minősége, valamint az ajánlatok és árfolyamjegyzések jellege által indokolt különbségek figyelembevétele érdekében. E kiigazításokat az 1591/2001/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása következtében a tisztítatlan gyapot világpiaci ára az alábbiakban jelzett árszínvonalon került megállapításra,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/33

(1)

A 136/66/EGK rendelet 20a. cikke előírja, hogy az egyes tartósított élelmiszerek előállítása során használt olívaolajra termelési visszatérítés nyújtható. E cikk (6) bekezdése értelmében és a (3) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság kéthavonta rögzíti e visszatérítés összegét.

(2)

A fenti rendelet 20a. cikkének (2) bekezdése szerint a visszatérítés összegét a világpiacon és a közösségi piacon érvényes árak közti különbség alapján kell meghatározni, figyelembe véve az 1509 90 00 KN-kód alá tartozó olívaolajra a referencia-időszak alatt alkalmazott importterhet, valamint az erre az olívaolajra a referencia-időszak alatt alkalmazott export-visszatérítések meghatározása során figyelembe vett tényezőket. Referencia-időszakként a termelési visszatérítés érvényességének kezdetét megelőző két hónapot célszerű figyelembe venni.

(3)

A fenti kritériumok alkalmazásából következően a visszatérítés az alábbiak szerint kerül rögzítésre,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/34

(1)

A 3072/95/EK rendelet 11. cikke előírja, hogy a fenti rendelet 1. cikkében felsorolt termékek importjára a közös vámtarifában szereplő vámtételeket kell alkalmazni. Az ugyanezen cikk (2) bekezdésében szereplő termékek esetében azonban a behozatali vám mértéke megegyezik az e termékekre a behozatalukkor érvényes intervenciós árnak egy meghatározott százalékos értékkel növelt – attól függően, hogy hántolt vagy előhántolt rizsről van szó –, és a behozatali árral csökkentett összegével, anélkül hogy ez a vám meghaladná a közös vámtarifában megadott vám mértékét.

(2)

A 3072/95/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a CIF-importárat a kérdéses terméknek a világpiacon vagy a Közösség behozatali piacán érvényes irányadó ára alapján kell megállapítani.

(3)

Az 1503/96/EK rendelet rögzítette a 3072/95/EK rendeletnek a rizs importvámja tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(4)

A behozatali vámok mindaddig érvényesek, ameddig egy új vámtételeket megállapító rendelkezés nem lép hatályba. Ugyancsak az előzőleg megállapított importvám marad hatályban, ha a soron következő időszakos vámmegállapítást megelőző két hét folyamán nem áll rendelkezésre az 1503/96/EK rendelet 5. cikkében említett referenciaforrásból származó jegyzési ár.

(5)

A behozatali vámok rendszerének szabályos működése érdekében azok kiszámításához a referenciaperiódus során megállapított piaci árfolyamot kell alapul venni.

(6)

Az 1503/96/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdés második albekezdése alkalmazásának következtében a 1157/2004/EK bizottsági rendelet (3) által megállapított, 2004. június 24-től érvényes vámtételeket a jehen rendelet melléklete sterint kell módosítani,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/37

(1)

Az 1766/92/EGK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1766/92/EGK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1766/92/EGK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referencia-időszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

1.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 232/40

(1)

Az AKCS–EK partnerségi megállapodásnak (1) az AKCS-cukorról szóló 3. jegyzőkönyvéhez csatolt együttes nyilatkozat előírja, hogy meg kell vizsgálni az Egyezményben részes, de a jegyzőkönyvben külön nem említett afrikai, karibi, illetve csendes-óceáni (AKCS) szerződő államoknak a jegyzőkönyv rendelkezéseiben való részvétel iránti kérelmeit.

(2)

Burkina Faso az AKCS–EK partnerségi megállapodásban részes AKCS szerződő állam, és 2000 novemberében kérte az említett jegyzőkönyv rendelkezéseiben való részvételét.

(3)

Az AKCS-államok 2002. szeptember 30-i levelükben jelezték hozzájárulásukat Burkina Fasónak az említett jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásához.

(4)

Burkina Faso kérelmének vizsgálata kimutatta, hogy az ország nem nettó cukorexportőr, és állandó cukorkivitelre nem képes.

(5)

Ezt a következtetést helyénvaló levélben eljuttatni Burkina Faso részére,