ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 183

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

47. évfolyam
2004. május 20.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

A Tanács 997/2004/EK rendelete (2004. május 17.) a 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszén Kínai Népköztársaságból való behozataláról szóló 2730/2000/ESZAK bizottsági határozat módosításáról, valamint az az által bevezetett dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

1

 

*

A Tanács 998/2004/EK rendelete (2004. május 17.) a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó bizonyos alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 950/2001/EK rendelet módosításáról

4

 

*

A Tanács 999/2004/EK rendelete (2004. május 17.) a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, a Malajziából és a Thaiföldről származó színes televíziókészülékek importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről, valamint a Szingapúrból származó színes televíziókészülékek importjára vonatkozó eljárás megszüntetéséről szóló 1531/2002/EK rendelet alkalmazásáról

7

 

*

A Bizottság 1000/2004/EK rendelete (2004. május 18.) az Orosz Föderációból származó egyes irányított szemcseszerkezetű elektromos lemezek és 500 mm-nél szélesebb szilícium-elektromos acélszalagok behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettségek elfogadásáról és az Orosz Föderációból származó egyes irányított szemcseszerkezetű elektromos lemezek bejegyzésköteles behozataláról

10

 

*

A Bizottság 1001/2004/EK rendelete (2004. május 18.) az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettségek elfogadásáról valamint az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó, bejelentés-köteles ammónium-nitrát behozataláról

13

 

*

A Bizottság 1002/2004/EK rendelete (2004. május 18.) a Fehérorosz Köztársaságból, az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó kálium-klorid behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettségek elfogadásáról, valamint a Fehérorosz Köztársaságból és az Orosz Föderációból származó, bejelentésköteles kálium-klorid behozataláról

16

 

 

A Bizottság 1003/2004/EK rendelete (2004. május 19.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

20

 

*

A Bizottság 1004/2004/EK rendelete (2004. május 18.) egyes romlandó áruk vámértékének meghatározása céljából az egységértékek megállapításáról

22

 

 

A Bizottság 1005/2004/EK rendelete (2004. május 19.) a zabot érintő különleges intervenciós intézkedésről Finnországban és Svédországban

28

 

 

A Bizottság 1006/2004/EK rendelete (2004. május 19.) annak meghatározásáról, hogy milyen mértékben lehet helyt adni a fagyasztott marhahúsoknak a 780/2003/EK rendeletben szabályozott II. alkontingensére benyújtott behozatali engedély iránti kérelmeknek

31

 

 

A Bizottság 1007/2004/EK rendelete (2004. május 19.) a rizsre vonatkozó behozatali vámok módosításáról

32

 

*

A Bizottság 1008/2004/EK rendelete (2004. május 19.) bizonyos Indiából származó grafitelektród-rendszerek importjára vonatkozó ideiglenes szubvencióellenes vám kivetéséről

35

 

*

A Bizottság 1009/2004/EK rendelete (2004. május 19.) bizonyos Indiából származó grafitelektród-rendszer importjára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

61

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

2004/496/EK:Tanácsi Határozat (2004. május 17.) az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, a PNR adatoknak a légi szállítók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának történő továbbításáról szóló megállapodás megkötéséről

83

Megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között a PNR adatoknak a légi szállítók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának való továbbításáról

84

 

 

Bizottság

 

*

2004/497/EK:A Bizottság Határozata (2004. május 17.) az Oroszországból származó irányított szemcsézetű elektrotechnikai lemezeknek a Közösségbe történő importjával kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló 303/96/ESZAK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

86

 

*

2004/498/EK:A Bizottság rendelete (2004. május 18.) a többek között Ukrajnából származó szilikon-karbid behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettség elfogadásáról

88

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/1


A TANÁCS 997/2004/EK RENDELETE

(2004. május 17.)

a 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszén Kínai Népköztársaságból való behozataláról szóló 2730/2000/ESZAK bizottsági határozat módosításáról, valamint az az által bevezetett dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (az alaprendelet), és különösen annak 9. cikkére és 11. cikk (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Korábbi eljárás

(1)

A 2730/2000/ESZAK határozattal (2) a Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy KNK) származó, 80 mm-nél nagyobb átmérőjű, az ex 2704 00 19 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 2704001910) darabos kokszszén behozatalára. A dömpingellenes vám összege megegyezik a száraz, nettó tömeg tonnánként 32,6 EUR-ban rögzített összegével.

(2)

Mivel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 2002. július 23-án lejárt, a Tanács a 963/2002/EK rendelettel (3) úgy határozott, hogy a 2277/96/ESZAK bizottsági határozat (alaphatározat) alapján elfogadott, és 2002. július 23-án még hatályban lévő intézkedéseket folytatni kell, és azokra 2002. július 24-i hatállyal az alaprendelet rendelkezései az irányadók.

2.   A jelenlegi eljárás

(3)

A Bizottság 2002. december 11-i, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (4) , közzétett közleményében bejelentette a KNK-ból származó, 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszén (a továbbiakban: 80+ koksz vagy érintett termék) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések — az alaprendelet 11. cikk (3) bekezdésének megfelelő — időközi felülvizsgálatának megkezdését, és megindította a vizsgálatot.

(4)

Az eljárás a 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszén teljes közösségi termelésének jelentős hányadát képviselő termelők részéről az Eucoke-EEIG (a továbbiakban: „kérelmező”) kérelmére indult. A kérelmező állítása szerint a KNK tekintetében a dömping folytatódott, sőt növekedett, és a létező intézkedések már nem elégségesek a dömping káros hatásainak kivédésére. A felülvizsgálati kérelemben előadott bizonyítékokat elégségesnek ítélték a vizsgálat megindításához.

(5)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az ismert érintett termelőket/exportőröket, importőröket és felhasználókat, az érintett exportáló ország képviselőit, a kérelmező közösségi iparágat és a többi ismert közösségi termelőt az időközi felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatást kérjenek a kezdeményezési értesítésben kitűzött határidőn belül.

3.   Az intézkedések felfüggesztése

(6)

Fel kell idézni, hogy a jelen eljárás vizsgálata során számos érdekelt fél olyan információval szolgált, miszerint a vizsgálati időszak végét követően (2001. október 1-től2002. szeptember 30-ig) a piaci viszonyok változtak, így az alaprendelet 14. cikk (4) bekezdése szerinti feltételek fennállása indokolja a jelenleg hatályban lévő intézkedések felfüggesztését.

(7)

A vizsgálat során beigazolódott, hogy a dömpingellenes intézkedések felfüggesztésére vonatkozó minden követelmény teljesült. Következésképpen a 264/2004/EK bizottsági határozattal (5) a KNK-ból származó, 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszén behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámot kilenc hónapos időtartamra felfüggesztették.

4.   A kérelem visszavonása

(8)

A Bizottságnak címzett 2003. december 15-i levelével az Eucoke-EEIG hivatalosan visszavonta kérelmét.

(9)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat egyetlen olyan tényezőt sem tárt fel, amely azt mutatná, hogy az eljárás megszüntetése ellentétes lenne a közösségi érdekekkel, úgy véljük, hogy a jelen eljárást az alaprendelet 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően meg kell szüntetni.

5.   Az intézkedések formája

(10)

Mindazonáltal a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy tekintettel azokra a nehézségre, amelyekkel a gazdasági szereplők a hatályos intézkedések alkalmazása során szembesülnek, tisztázni kell a létező intézkedések alkalmazási körét. Megállapítást nyert, hogy valamely tagállam vámhatósága dömpingellenes vámokat szedett be a nagyolvasztóbeli felhasználásra szánt kokszszén szállítmányok után, amelyek nem esnek a dömpingellenes intézkedések hatálya alá, és amelyek az érintett terméknek csupán egy kis részét képviselik. Az intézkedések hatékonyabb és egységesebb végrehajtása érdekében a 2730/2000/ESZAK határozatban előírt, az érintett terméknél kisebb méretű darabokból álló kokszszén és a 100 mm-t nem meghaladó méretű darabokból álló kokszszén keverékének kivitelére vonatkozó mentesség helyébe az olyan keverékekre vonatkozó mentesség lép, amely keverékszállítmányokban a 80 mm-t meghaladó méretű koksz aránya nem több, mint 20 %. Továbbá a mérést az ISO szabvány szerint kell elvégezni.

6.   Következtetés

(11)

Az időközi vizsgálatot meg kell szüntetni. A létező intézkedések alkalmazási körét tisztázni kell.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kínai Népköztársaságból származó, 80 mm-nél nagyobb átmérőjű, az ex 2704 00 19 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 2704001910) darabos kokszszén behozatalára vonatkozó 2730/2000/ESZAK határozattal bevezetett dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálata ezennel lezárult.

2. cikk

A 2730/2000/ESZAK határozat 1. cikke helyébe a következő lép:

„1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kivetésére kerül sor a Kínai Népköztársaságból származó, 80 mm-nél nagyobb átmérőjű, az ex 2704 00 19 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 2704001910) darabos kokszszén behozatalára. A darabok átmérőjét az ISO 728:1995 szabvány szerint kell megállapítani.

(2)   A dömpingellenes vám összege megegyezik a száraz nettó tömeg tonnánként 32,6 EUR-ban rögzített összegével.

(3)   A dömpingellenes vám a 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszénre is vonatkozik, amennyiben azt olyan keverékben szállítják, amely 80 mm-nél nagyobb átmérőjű, és annál kisebb átmérőjű darabos kokszszenet egyaránt tartalmaz, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy a 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszén a vegyes szállítmány száraz nettó tömegének kevesebb mint 20 %-át teszi ki. A keverékekben található, 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszén mennyiségét a 2913/92/EGK rendelet (6) 68. és 70. cikkének megfelelő mintavétel alapján lehet megállapítani. Amennyiben keverékekben található, 80 mm-nél nagyobb átmérőjű darabos kokszszén mennyiségét mintavétel alapján állapítják meg, a mintavételt az ISO 2309:1980 szabvány szerint kell elvégezni.

(4)   A tagállamok vámhatóságai az importőrök kellően megalapozott kérelmére a fenti pontosítások fényében újraértékelhetik az érintett termék 2000. december 16. és a 2004. május 21. közötti időszakban történt importjának helyzetét.

3. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 17.

a Tanács részéről

B. COWEN

az elnök


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 316., 2000.12.15., 30. o.

(3)  HL L 149., 2002.6.7., 3. o. A legutóbb a 1310/2002/EK rendelettel (HL L 192., 2002.7.20, 9. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 308., 2002.12.11., 2. o.

(5)  HL L 81., 2004.3.19., 89. o.

(6)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 60/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 9, 2004.1.15., 8. o.) módosított rendelet.”


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/4


A TANÁCS 998/2004/EK RENDELETE

(2004. május 17.)

a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó bizonyos alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 950/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban „az alaprendelet”) (1), és különösen annak 8. cikkére, 11. cikkének (3) bekezdésére, és 22. cikkének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályban lévő intézkedések

(1)

A 950/2001/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki többek között az Oroszországból származó bizonyos alumíniumfóliáknak (a továbbiakban: „az érintett termék”) a Közösségbe történő behozatalára. A 2001. május 16-i 2001/581/EK/ bizottsági határozat (3) elfogadta a „United Company Siberian Aluminium” orosz exportáló gyártó kötelezettségvállalását.

(2)

A 950/2001/EK rendelettel meghatározott termékek közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó árára vonatkozó vám az Oroszországból származó érintett termék importja esetében 14,9 %.

2.   Vizsgálat

(3)

2004. március 20-án a Bizottság közleményt tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4), amelyben bejelentette a Kínai Népköztársaságból, az Orosz Föderációból, Ukrajnából és a Fehérorosz Köztársaságból származó bizonyos termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések részleges, időközi felülvizsgálatának megindítását az alaprendelet 11. cikk (3) bekezdésének és a 22. cikk c) pontjának megfelelően. Az Oroszországból származó bizonyos alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedés azon intézkedések egyike, amelyekre vonatkozólag a felülvizsgálat megindult (a továbbiakban: „intézkedések”).

(4)

A felülvizsgálatra a Bizottság kezdeményezésére került sor annak megvizsgálása érdekében, hogy az Európai Unió 2004. május 1-jén történő kibővítése (a továbbiakban: „bővítés”) következtében szükség van-e az intézkedések kiigazítására.

(5)

Mivel az Oroszországból származó érintett termék behozatalának bizonyos hányada egy meghatározott mennyiséget illetően az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képezi, az intézkedések felülvizsgálatának kezdeményezésére annak megvizsgálása érdekében került sor, hogy szükség van-e a 15 tagállamból álló Közösségre vonatkozó adatok alapján készült kötelezettségvállalás kiigazítására a bővítésre figyelemmel.

3.   A vizsgálatban érintett felek

(6)

A Bizottság az általa ismert összes érdekelt felet – ideértve a közösségi iparágat, a közösségi gyártók vagy felhasználók társulásait, az érintett országok exportőreit/gyártóit, az importőröket és azok társulásait, az érintett országok érintett hatóságait, továbbá az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tíz új tagállam (a továbbiakban „EU10”) érdekelt feleit – értesítette a vizsgálat megindításáról, valamint – a vizsgálat megindításáról szóló közleményben meghatározott határidőn belül – lehetőséget biztosított ezen feleknek észrevételeik írásban történő megtételére, valamint információ és bizonyítékok benyújtására. Valamennyi érdekelt félnek, aki vagy amely ezt kérelmezte és megindokolta meghallgatása szükségességét, engedélyezték a meghallgatását.

(7)

E tekintetben a következő érdekelt felek tették meg észrevételeiket:

a)

Közösségi Gyártók Szövetsége:

Eurometaux, Brüsszel, Belgium

b)

Exportáló gyártók:

JSC „United Company Siberian Aluminium”, Moszkva, Oroszország.

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK

(8)

Az érintett termék a jelenleg az ex 7607 11 10 KN-kód alá sorolt, legalább 0,009 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú alumíniumfólia, alátét nélkül, legfeljebb hengerelve, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekbe kiszerelve. Az érintett termék háztartási alumíniumfóliaként (HAF) ismert.

(9)

A HAF-t alumíniumöntecs vagy fóliahulladék a kívánt vastagságra történő hengerlésével állítják elő. A hengerlés után a fóliát termikus eljárással lágyítják, hogy hajlékony legyen. A hengerlést és lágyítást követően a HAF-t 650 mm-nél nem szélesebb hengerekre tekercselik. A hengerméret a használat szempontjából meghatározó, mivel e termék felhasználói („tekercselők” vagy „áttekercselők”) a HAF-t a kiskereskedelmi értékesítésre szánt kis végső tekercsekre teszik. A kisebb tekercsekbe áttekert HAF-t többcélú rövid távú csomagolásra használják (többnyire háztartásokban, vendéglátóiparban, élelmiszer és virág kiskereskedelemben).

C.   A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

1.   Az érdekelt felek kérelmei

(10)

Az árra vonatkozóan kötelezettséget vállaló orosz exportáló gyártó állítása szerint az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képező behozatal mennyisége az EU15 piacára irányuló eladási adatok alapján került megállapításra, ezért az EU25 piacának figyelembevétele érdekében szükséges a kötelezettségvállalás felülvizsgálata. Az orosz exportáló gyártó azt állította, hogy egy ilyen jellegű felülvizsgálatra feltétlenül szükség van az érintett terméknek – az EU-ba történő behozatalával foglalkozó - egyéb exportőreivel szembeni kedvező elbánás elkerülése érdekében.

2.   A tagállamok észrevételei

(11)

A tagállamok megtették észrevételeiket, és többségük támogatja az intézkedéseknek az Európai Unió kibővítésének figyelembevétele érdekében történő kiigazítását.

3.   Értékelés

(12)

A rendelkezésre álló adatok és információ alapján elvégzett elemzés megerősítette, hogy az érintett termék Oroszországból az EU10 területére behozott mennyisége jelentős. Tekintettel arra, hogy a hatályban lévő, árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képező behozatal mennyisége jelenleg a 15 tagállamból álló Közösségbe való behozatal alapján került megállapításra, úgy az nem veszi figyelembe a Közösség 25 tagállamra való kibővítését követő piacnövekedés hatását.

4.   Következtetés

(13)

A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy a bővítésre tekintettel az EU10 piacának további importmennyiségekkel való ellátása érdekében szükséges az intézkedések kiigazítása.

(14)

Az E15 tekintetében az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képező eredeti importmennyiséget annak az orosz gyártónak a kiindulási vizsgálati időszak alatti, a Közösségbe történő exportjai alapján számították ki, amely gyártótól kötelezettségvállalást elfogadták. Az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képező importmennyiség növekedésének összegét azonos számítási módszer szerint számították.

(15)

Következésképpen helyénvaló, hogy a Bizottság a bővítést követő helyzet tükrében és a (14) preambulumbekezdésben leírt módszer alapján kiigazított kötelezettségvállalásra vonatkozó javaslatot fogadhasson el,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság a módosított kötelezettségvállalás tekintetében olyan javaslatot fogadhat el, amely a 2001. május 16-i, az Oroszországból származó bizonyos alumíniumfóliák behozataláról szóló (2001/381/EK) Bizottsági határozatban megállapított, árra vonatkozó kötelezettségvállalásra figyelemmel növeli az importmennyiséget. A növekedést azzal a számítási módszerrel kell kiszámítani, ahogyan a 15 tagállamból álló Közösség tekintetében az eredeti árra vonatkozó kötelezettségvállalást megállapították, amely annak az orosz gyártónak a Közösségbe irányuló kivitelén alapul, amely gyártó kötelezettségvállalását elfogadták.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 17-én.

a Tanács részéről

B. COWEN

az elnök


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o) módosított rendelett.

(2)  HL L 134., 2001.5.17., 1. o.

(3)  HL L 134., 2001.5.17., 67. o.

(4)  HL C 70., 2004.3.20., 15. o.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/7


A TANÁCS 999/2004/EK RENDELETE

(2004. május 17.)

a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, a Malajziából és a Thaiföldről származó színes televíziókészülékek importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről, valamint a Szingapúrból származó színes televíziókészülékek importjára vonatkozó eljárás megszüntetéséről szóló 1531/2002/EK rendelet alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban „az alaprendelet”), és különösen annak 8. cikkére, 11. cikkének (3) bekezdésére és 22. cikkének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályban lévő intézkedések

(1)

Az 1531/2002/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki — többek között — a Kínai Népköztársaságból származó színes televíziókészülékek (a továbbiakban: „az érintett termék”) a Közösségbe történő behozatalára. A 2002/683/EK bizottsági határozat (3) hét kínai székhelyű exportőr kötelezettségvállalását fogadta el: Haier Electrical Appliances Corporation Ltd, Hisense Import & Export Co., Ltd, Konka Group Co., Ltd, Sichuan Changhong Electric Co. Ltd, Skyworth Multimedia International (Shenzhen) Co., Ltd, TCL King Electrical Appliances (HuiZhou) Co., Ltd. és Xiamen Overseas Chinese Electronic Co, Ltd.

(2)

Az 1531/2002 rendelettel meghatározott, az áru nettó, vámfizetés előtti, költségmentesen a Közösség határára szállított árára kivetendő vám mértéke a Kínából származó érintett termék importja esetében 44,6 %.

2.   Vizsgálat

(3)

2004. március 20-án a Bizottság közleményt tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4), melyben bejelentette a Kínai Népköztársaságból, az Orosz Föderációból, Ukrajnából és a Fehérorosz Köztársaságból származó bizonyos termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések részleges, időközi felülvizsgálatának megkezdését az alaprendelet 11. cikk (3) bekezdésének és a 22. cikk c) pontjának megfelelően. A Kínából származó színes televíziókészülékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedés azon intézkedések egyike, amelyekre vonatkozólag a felülvizsgálat megkezdődött (a továbbiakban: „intézkedések”).

(4)

A felülvizsgálatra a Bizottság javaslatára került sor annak megvizsgálása érdekében, hogy az Európai Unió 2004. május 1-jén történő kibővítése (a továbbiakban: „bővítés”) következtében szükség van-e az intézkedések kiigazítására.

(5)

Mivel a Kínából származó érintett termék behozatalának bizonyos hányada egy meghatározott mennyiséget illetően az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képezi, az intézkedések felülvizsgálatának megkezdésére annak megvizsgálása érdekében került sor, hogy szükség van-e a 15 tagállamból álló Közösségre vonatkozó adatok alapján készült kötelezettségvállalásnak a bővítés figyelembe vétele érdekében történő kiigazítására.

3.   A vizsgálatba bevont felek

(6)

A Bizottság az általa ismert összes érdekelt felet — ideértve a közösségi iparágat, a közösségi gyártók vagy felhasználók társulásait, az érintett országok exportőreit/gyártóit, az importőröket és azok társulásait, az érintett országok érintett hatóságait, továbbá az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tíz új tagállam (a továbbiakban „EU10”) érdekelt feleit — értesítette a vizsgálat megindításáról, valamint — a vizsgálat megkezdéséről szóló közleményben meghatározott határidőn belül — lehetőséget biztosított ezen feleknek álláspontjuk írásban történő kifejtésére, valamint információ benyújtására és bizonyítékok előadására. Valamennyi érdekelt félnek, aki vagy amely ezt kérelmezte és igazolta, hogy meghallgatása szükséges, engedélyezték a meghallgatását.

(7)

Ennek kapcsán a következő érdekelt felek adták elő álláspontjaikat:

a)

Közösségi gyártó:

Royal Philips Electronics, Eindhoven, Hollandia

b)

Exportáló gyártók:

Kínai Kereskedelmi Kamara, Peking, Kínai Népköztársaság; a következő exportáló gyártók nevében eljárva:

Haier Electrical Appliances Corporation Ltd,

Hisense Import & Export Co., Ltd,

Konka Group Co., Ltd,

Sichuan Changhong Electric Co. Ltd,

Skyworth Multimedia International (Shenzhen) Co., Ltd,

TCL King Electrical Appliances (HuiZhou) Co., Ltd,

Xiamen Overseas Chinese Electronic Co, Ltd,

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK

(8)

Az érintett termék a több mint 15,5 cm diagonális képátmérőjű színes televíziókészülék, akár ugyanabban a (készülék)házban rádiókészülékkel, és/vagy órával kombinálva, akár anélkül. Ez a termék jelenleg az ex 8528 12 52, 8528 12 54, 8528 12 56, 8528 12 58, ex 8528 12 62 és a 8528 12 66 KN-kódok alá sorolandó.

C.   A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

1.   Az érdekelt felek kérelmei

(9)

Az azon vállalatok nevében eljáró Kínai Gépipari és Elektronikai Termékeket Exportáló Kamara (CCCME), amelyek esetében a kötelezettségvállalás a CCCME-vel összhangban került elfogadásra, megállapította, hogy az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képező importmennyiség a 15 tagállamból álló EU megjelenő fogyasztásának egy bizonyos hányadát alapul véve került kiszámításra. Ezért érvként hangzott el, hogy a 25 tagállamból álló EU piacának figyelembevétele érdekében szükséges a kötelezettségvállalás felülvizsgálata. Hangsúlyozta továbbá, hogy egy ilyen jellegű felülvizsgálatra feltétlenül szükség van az érintett termék — az EU-ba történő behozatalával foglalkozó — egyéb exportőrei pozitív diszkriminációjának elkerülése érdekében.

2.   A tagállamok megjegyzései

(10)

A tagállamok kifejtették álláspontjukat és többségük támogatja az intézkedéseknek a bővítés figyelembevétele érdekében történő kiigazítását.

3.   Értékelés

(11)

A rendelkezésre álló adatok és információ alapján vizsgálatra került sor, amely megerősítette, hogy az érintett termék Kínából az EU10 területére behozott mennyisége jelentős. Mivel a hatályban lévő, árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képező behozatal mennyisége a 15 tagállamból álló EU-ba történő behozatal adatai alapján került megállapításra, úgy az nem veszi figyelembe a bővítést követő piacnövekedés hatását.

4.   Következtetés

(12)

A fentiekre tekintettel megállapításra került, hogy a bővítést figyelembe véve az EU10 piacának további importmennyiségekkel való ellátása érdekében szükséges az intézkedések kiigazítása.

(13)

A 15 tagállamból álló EU-val kapcsolatos, az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képező eredeti importmennyiség olyan növekvő összegként került kiszámításra, amely a kötelezettségvállalás ötödik évére eléri a megjelenő közösségi fogyasztás adott hányadát. Az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tárgyát képező importmennyiség növekedésének összege azonos számítási módszer szerint számítható ki.

(14)

Ennek megfelelően helyénvaló, hogy a Bizottság a bővítést követő helyzet tükrében és a (13) preambulumbekezdésben leírt módszer alapján kiigazított kötelezettségvállalásra vonatkozó javaslatot fogadhat el.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság a módosított kötelezettségvállalásra vonatkozó olyan javaslatot fogadhat el, amely az árra vonatkozó kötelezettségvállalásra vonatkozóan növeli a Kínai Népköztársaságból származó színes televíziókészülékek behozataláról szóló 2002/683/EK határozat által elfogadott importmennyiséget. A növekedést azzal a számítási módszerrel kell kiszámítani, amellyel a 15 tagállamból álló EU-val kapcsolatos eredeti árra vonatkozó kötelezettségvállalás megállapításra került, tehát növekvő összegként, amely a kötelezettségvállalás ötödik évére eléri a belátható közösségi fogyasztás adott hányadát.

2. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 17-én.

a Tanács részéről

B. COWEN

az elnök


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 231., 2002.8.29., 1. o.

(3)  HL L 231., 2002.8.29., 42. o.

(4)  HL C 70., 2004.3.20., 15. o.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/10


A BIZOTTSÁG 1000/2004/EK RENDELETE

(2004. május 18.)

az Orosz Föderációból származó egyes irányított szemcseszerkezetű elektromos lemezek és 500 mm-nél szélesebb szilícium-elektromos acélszalagok behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettségek elfogadásáról és az Orosz Föderációból származó egyes irányított szemcseszerkezetű elektromos lemezek bejegyzésköteles behozataláról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (1) (alaprendelet) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikkére, 11. cikke (3) bekezdésére, 21. cikkére és 22. cikkének c) pontjára,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A 990/2004/EK rendelettel (3) a Tanács módosította az Orosz Föderációból származó egyes irányított szemcseszerkezetű elektromos lemezek (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekről szóló 151/2003/EK rendeletet (4). Az elvámolás előtt a nettó közösségi határparitásos árra alkalmazott vámtétel a Novolipetsk Iron & Steel Corporation által előállított érintett termékek esetében 40,1 %-on, az OOO Viz Stal által előállított érintett termékek esetében pedig 14,7 %-on lett meghatározva.

2.   A vizsgálat

(2)

A Bizottság 2004. március 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (5) közzétette a hatályos intézkedésekre (a továbbiakban: az intézkedések) vonatkozó, az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése és 22. cikke c) pontja alapján kezdeményezett részleges időközi értékelés indításáról szóló közleményét.

(3)

A Bizottság kezdeményezésére indult értékelés célja annak kiderítése volt, hogy az Európai Unió 2004. május 1-jei bővítése következményeként, és a közösségi érdek szem előtt tartásával, szükség van-e az intézkedések kiigazítására annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek, az érintett feleket, ideértve a felhasználókat, a forgalmazókat és a fogyasztókat érintő, hirtelen és túlzottan negatív hatások.

(4)

A Bizottság előtt ismert minden érintett felet – ideértve a közösségi ipart, a Közösségben található termelői és felhasználói társulásokat, az érintett országok exportőreit/termelőit, az érintett országok, továbbá az Európai Unióhoz 2004. május 1-én csatlakozó tíz új tagállam (a továbbiakban: az EU10-ek) importőreit, azok társulásait és a megfelelő hatóságokat – értesítettek a vizsgálat megindításáról, továbbá lehetőséget kaptak véleményük írásbeli kifejtésére abból a célból, hogy információt és bizonyítékot szolgáltathassanak a felhívásban meghatározott határidőn belül. Minden olyan érdekelt fél, aki kérelmezte és megindokolta a meghallgatásra való igényét, szóbeli meghallgatáson vehetett részt.

3.   A vizsgálat eredménye

(5)

A 990/2004/EK tanácsi rendeletben foglaltak szerint a vizsgálat azzal a megállapítással zárult, hogy a Közösség érdekében áll a hatályos intézkedések megváltoztatása, feltéve hogy az ilyen jellegű változtatás nem mozdítja jelentősen negatív irányba a kereskedelem védelmének megkívánt szintjét.

4.   A kötelezettségvállalások

(6)

A 990/2004/EK rendelet következtetéseivel összhangban a Bizottság az alaprendelet 8. cikk (2) bekezdése értelmében kötelezettségek vállalását javasolta az érintett vállalatoknak. Ennek eredményeképpen kötelezettségek utólagos vállalását ajánlotta fel (i) az érintett termék egyik oroszországi exportáló termelője (Novolipetsk Iron & Steel Corporation) egy svájci vállalattal (Stinol A.G.) közösen; (ii) a másik oroszországi exportáló termelő (OOO Viz Stal) svájci partnervállalatával (Duferco S.A.) közösen.

(7)

Az alaprendelet 22. cikk c) pontja alkalmazásában ezek a kötelezettségek különleges intézkedésnek minősülnek, mivel a 990/2004/EK rendelet következtetéseivel összhangban nem azonosak közvetlenül a dömpingellenes vámmal.

(8)

Mindazonáltal a 990/2004/EK rendelettel összhangban, a vállalt kötelezettségek alapján minden egyes termelő exportőr köteles tiszteletben tartani az importplafonokat, továbbá a kötelezettségvállalások ellenőrzése érdekében az érintett exportáló termelők beleegyezésüket adták, hogy különös figyelmet fordítanak a hagyományos értékesítési rendre az EU10 egyedi fogyasztóinak való értékesítés során. Az exportáló termelők továbbá tisztában vannak azzal, hogy amennyiben ez a hagyományos értékesítési rend jelentősen megváltozik, vagy a kötelezettségvállalás ellenőrzése bármilyen módon nehézkessé vagy lehetetlenné válik, a Bizottságnak jogában áll visszavonni a vállalat kötelezettségvállalásainak elfogadását, ami azzal jár, hogy ehelyett a megfelelő végleges dömpingellenes vám kerül kiszabásra, továbbá módosíthatja az importplafonokat, vagy más, helyreállító intézkedéseket hozhat.

(9)

A kötelezettségvállalások további feltétele, hogy amennyiben bármilyen módon megsértik őket, a Bizottság jogosulttá válik elfogadásuk visszavonására, amelynek eredménye ehelyett a végleges dömpingellenes vám kiszabása.

(10)

A vállalatok a Bizottságot emellett rendszeresen és részletesen tájékoztatják a Közösségbe irányuló exporttevékenységükről, ennek következtében a Bizottság hatékonyan felügyelheti a kötelezettségvállalások teljesítését.

(11)

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse a kötelezettségvállalások teljesítését, amikor a kötelezettségvállalásnak megfelelően a szabad forgalomba bocsátásra irányuló kérelmet beterjesztik az illetékes vámhatósághoz, a vám megfizetése alóli mentesség feltétele egy olyan számla bemutatása, amely legalább a 990/2004/EK tanácsi rendelet mellékletében felsorolt adatokat tartalmazza.

(12)

A fentiek értelmében a kötelezettségvállalások felajánlásai elfogadhatónak tekintendők.

(13)

A kötelezettségvállalások elfogadása egy kezdeti, hat hónapos időszakra korlátozódik, az intézkedések rendes időtartamának sérelme nélkül; ezt az időszakot követően azokat meg kell szüntetni, hacsak a Bizottság nem úgy ítéli meg, hogy a speciális intézkedések alkalmazását további hat hónapra ki kell terjeszteni.

B.   BEHOZATALI NYILVÁNTARTÁS

(14)

A jelen eset szokatlan körülményeit, továbbá a kötelezettségvállalások megszegésének az EU10 és az EU15 közötti árkülönbségei és azok rövid távú jellege miatt fennálló kockázatát figyelembe véve megállapításra került, hogy az alaprendelet 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően az érintett termék bizonyos importszállítmányainak nyilvántartásba vétele egy legfeljebb kilenc hónapos időszakra megalapozott.

(15)

A vámhatóságok ennél fogva kötelesek megtenni a megfelelő lépéseket a Közösségbe érkező, Oroszországból származó érintett termékek azon importszállítmányai nyilvántartásba vételére, amelyeket azok a vállalatok exportáltak, amelyek elfogadható kötelezettségvállalásokat ajánlottak fel, és amelyek esetén a dömpingellenes vám megfizetése alóli mentességet kérelmezték.

(16)

Amennyiben fény derül a kötelezettségvállalások megsértésére, azon áruk esetén, amelyek a kötelezettségvállalás megsértésének időpontja után kerültek szabad forgalomba a Közösség területén, a vámok visszamenőlegesen lefölözésre kerülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az alábbi táblázatban említett exportáló termelők által az Orosz Föderációból származó irányított szemcseszerkezetű hidegen hengerelt lemezek és az 500 mm-nél szélesebb szilícium-elektromos acélszalagok importjára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások ezennel elfogadásra kerülnek:

Ország

Vállalat

Kiegészítő TARIC-kód

Orosz Föderáció

Előállítja a Novolipetsk Iron & Steel Corporation (Lipetsk, Oroszország) és az első független közösségi fogyasztónak importőrként értékesíti a Stinol A.G. (Lugano, Svájc).

A524

Orosz Föderáció

Előállítja a OOO Viz Stal (Jekatyerinburg, Oroszország) és az első független közösségi fogyasztónak importőrként értékesíti a Duferco S.A. (Lugano, Svájc).

A525

2. cikk

A vámhatóságok ezentúl a 384/96/EK rendelet 14. cikk (5) bekezdése értelmében kötelesek megtenni a szükséges lépéseket az Orosz Föderációból származó, a Közösségbe érkező olyan irányított szemcseszerkezetű hidegen hengerelt lemezek és az 500 mm-nél szélesebb szilícium-elektromos acélszalagok importszállítmányok nyilvántartásba vételére, amelyek a következő KN-kóddal vannak ellátva: 7225 11 00 (a 600 mm vagy annál szélesebb lemezek) és ex 7226 11 00 (az 500 mm-nél szélesebb, de 600 mm-nél keskenyebb lemezek) az 1. cikkben felsorolt vállalatok állítottak elő és értékesítettek és amelyek esetén a 990/2004/EK tanácsi rendelet által szabályozott dömpingellenes vám kivetése alóli mentességet kérelmezik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép életbe, és hat hónapon keresztül marad hatályban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 18

A Bizottság részéről

Pascal LAMY

A Bizottság tagja


(1)  HL L 77., 2004.3.13., 12. o.

(2)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(3)  HL L 182., 2004.5.19., 5. o.

(4)  HL L 25., 2003.1.30., 7. o.

(5)  HL C 70., 2004.3.20., 15. o.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/13


A BIZOTTSÁG 1001/2004/EK RENDELETE

(2004. május 18.)

az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettségek elfogadásáról valamint az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó, bejelentés-köteles ammónium-nitrát behozataláról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (1) (alaprendelet) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 8. cikkére, 11. cikke (3) bekezdésére, 21. cikkére és 22. cikke c) pontjára,

a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A határidő leteltével és az időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 658/2002/EK (3) rendeletével végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Orosz Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) származó ammóniumnitrát (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára. A 132/2001/EK (4) rendeletével a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára. A Tanács a 658/2002/EK és a 132/2001/EK rendeletet a 993/2004/EK rendelettel (5) módosította.

(2)

Az intézkedések Oroszország esetében 47,07 EUR/tonna, Ukrajna esetében pedig 33,25 EUR/tonna mértékű rögzített vámösszeget jelentenek.

2.   A vizsgálat

(3)

A Bizottság 2004. március 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (6) közzétette a hatályos intézkedésekre (a továbbiakban: az intézkedések) vonatkozó, az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése és 22. cikke c) pontja alapján kezdeményezett, részleges belső vizsgálat indításáról szóló közleményét.

(4)

A Bizottság kezdeményezésére indult felülvizsgálat célja annak kiderítése volt, hogy az Európai Unió 2004. május 1-jei kibővítése (a továbbiakban: bővítés) következményeként, és a közösségi érdek szem előtt tartásával, szükség van-e a rendelkezések megváltoztatására annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az érintett feleket, ideértve a felhasználókat, a forgalmazókat és a fogyasztókat érintő, hirtelen és túlzottan negatív hatások.

(5)

A Bizottság előtt ismert minden érintett felet – ideértve a közösségi ipart, a Közösségben található termelői és felhasználói társulásokat, az érintett országok exportőreit/termelőit, az érintett országok, továbbá az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozó tíz új tagállam (a továbbiakban: az EU10) importőreit, azok társulásait és a megfelelő hatóságokat – értesítettek a vizsgálat megindításáról, továbbá lehetőséget kaptak véleményük írásbeli kinyilvánítására abból a célból, hogy információt és bizonyítékot szolgáltathassanak a felhívásban meghatározott határidőn belül. Minden olyan érdekelt fél, aki kérelmezte és megindokolta a meghallgatásra való igényét, szóbeli meghallgatáson vehetett részt.

3.   A vizsgálat eredménye

(6)

A(z) 993/2004/EK tanácsi rendeletben foglaltak szerint a vizsgálat azzal a megállapítással zárult, hogy a Közösség érdekében áll a hatályos intézkedések megváltoztatása, feltéve hogy az ilyen jellegű változtatás nem mozdítja jelentősen negatív irányba a kereskedelem védelmének megkívánt szintjét.

4.   A vállalt kötelezettségek

(7)

A(z) 993/2004/EK rendelet következtetéseivel összhangban a Bizottság az alaprendelet 8. cikke (2) bekezdése értelmében kötelezettségek vállalását javasolta az érintett vállalatoknak. Ennek eredményeképpen kötelezettségek utólagos vállalását indítványozta i. Ukrajnában az érintett termék egy exportáló termelője („Azot” nyílt részvénytársaság); ii. Oroszországban egy exportáló termelő (MCC Eurochem zárt részvénytársaság azon termékek tekintetében, amelyek a Nak Azot Rt. (Oroszország), vállalatnál működtetett saját gyártóberendezésén készültek) közösen a további, oroszországi társult vállalatával (Cumberland Sound Ltd, Brit Virgin-szigetek); iii. két oroszországi társult exportáló termelő (OAO „Kirovo – Chepetsky Chimkombinat” és az Azot Rt.), egymástól függetlenül; és iv. két társult exportáló termelő közösen – az „Acron” Rt. (Oroszország) és a „Dorogobuzh” Rt. (Oroszország).

(8)

Az OAO „Kirovo – Chepetsky Chimkombinat” beadványaiból és az Interneten megtalálható, nyilvános információ alapján a Bizottság előtt ismertté vált, hogy az Azot Rt. és az OAO „Kirovo – Chepetsky Chimkombinat” az Azot Agrokémiai Vállalaton keresztül, amelynek mindkét vállalat alaptőkéjének jóval több mint 5 %-a áll a tulajdonában, társult vállalatnak tekintendő. Ennélfogva az alaprendelet 2. cikkének megfelelően, és az 1993. július 2-i 2454/93/EEK bizottsági rendelet (7) 143. cikkében a társult felek definíciója alapján a Bizottság az Azot Rt-t és az OAO „Kirovo – Chepetsky Chimkombinat”-ot társult vállalatnak tekinti. A két exportáló termelő egyikének (OAO „Kirovo – Chepetsky Chimkombinat”) az EU10 országaiba irányuló exportvolumenének 2004. első hónapjaiban észlelt szokatlan mértékű növekedése meghaladta az EU10 országaiba az Azot Rt. és az OAO „Kirovo – Chepetsky Chimkombinat” együttes hagyományos exportvolumenét. Így a két exportáló termelő által benyújtott kötelezettségvállalási ajánlat elutasításra kerül, ugyanis a két exportáló termelőre együttesen meghatározott kötelezettségvállalási plafon, amelyet úgy határoztak meg, hogy az EU10 országokba 2001-ben és 2002-ben érkező hagyományos exportvolumenből kivonták az EU10 országaiba irányuló exportvolumennek a 2004 első hónapjaiban észlelt szokatlan mértékű növekedését, negatív értéket eredményezett.

(9)

Az alaprendelet 22. cikke c) pontja alkalmazásában a jelen rendeletben elfogadott bármely kötelezettségvállalás különleges intézkedésnek minősül, mivel a(z) 993/2004/EK rendelet következtetéseivel összhangban nem azonos közvetlenül a dömpingellenes vámmal.

(10)

Mindazonáltal a(z) 993/2004/EK rendelettel összhangban, a vállalt kötelezettségek alapján minden egyes termelő exportőr köteles tiszteletben tartani az importplafonok keretein belüli minimális importárakat, továbbá a kötelezettségvállalások ellenőrzése érdekében az érintett exportáló termelők beleegyezésüket adták, hogy különös figyelmet fordítanak a hagyományos értékesítési rendre az EU10 egyedi fogyasztóinak való értékesítés során. Az exportáló termelők továbbá tisztában vannak azzal, hogy amennyiben ez a hagyományos értékesítési rend jelentősen megváltozik, vagy a kötelezettségvállalás ellenőrzése bármilyen módon nehézkessé vagy lehetetlenné válik, a Bizottságnak jogában áll visszavonni a vállalat kötelezettségvállalásának elfogadását, ami azzal jár, hogy ehelyett a megfelelő végleges dömpingellenes vám kerül kiszabásra, továbbá módosíthatja a felső határt, vagy más, helyreállító intézkedéseket hozhat.

(11)

A kötelezettségvállalások további feltétele, hogy amennyiben bármilyen módon megsértik őket, a Bizottság jogosultságot nyer elfogadásuk visszavonására, amelynek eredménye ehelyett a végleges dömpingellenes vám kiszabása.

(12)

A vállalatok a Bizottságot továbbá rendszeresen és részletesen tájékoztatják a Közösségbe irányuló exporttevékenységükről, azaz a Bizottság hatékonyan felügyelheti a kötelezettségvállalások teljesítését.

(13)

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse a kötelezettségvállalások vállalkozások általi teljesítését, amikor a kötelezettségvállalásnak megfelelően a szabad forgalmazásba bocsátásra irányuló kérelmet beterjesztik az illetékes vámhatósághoz, a vám megfizetése alóli mentesség feltétele egy olyan számla bemutatása, amely legalább a(z) 993/2004/EK tanácsi rendelet mellékletében felsorolt adatokat tartalmazza. Ez az információ azért is szükséges, hogy a vámhatóságok kellő pontossággal tudják megállapítani, hogy a szállítás a kereskedelmi dokumentumokban foglaltak szerint zajlik-e. Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, vagy nem felel meg a vámvizsgálatnál bemutatott terméknek, a megfelelő dömpingellenes vámot kell megfizetni.

(14)

A fentiek értelmében a kötelezettségvállalások felajánlásai elfogadhatónak tekintendők az Azot nyílt részvénytársaság részéről, az MCC Eurochem részéről a Nak Azot Rt. (Oroszország) vállalatnál működtetett saját gyártóberendezésén előállított termékeire nézve, és az Acron Rt-nek a Dorogobuzh Rt-vel közösen tett ajánlatára nézve.

(15)

A kötelezettségvállalások elfogadása egy kezdeti, hat hónapos időszakra korlátozódik az intézkedések rendes időtartamának sérelme nélkül. Mindazonáltal a kötelezettségvállalások elfogadását követő hat hónappal folytatólagos elfogadásuk bizottsági értékelés tárgyává válik annak igazolása érdekében, hogy az EU10 végfelhasználóit érintő kivételes és negatív feltételek, amelyek a kötelezettségvállalások elfogadásához vezettek, még mindig fennállnak-e. A kötelezettségvállalások rövid időtartamára és elfogadásuk rendkívüli körülményeire való tekintettel a bizottsági szolgálatok a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően módosíthatják a kötelezettségvállalások egyes feltételeit, amennyiben ésszerű időtartamon belül bebizonyosodik, hogy a kötelezettségvállalások az EU10 országokba irányuló hagyományos exportáramlás folytatásának engedélyezését tekintve nem fognak eredménnyel járni. Mindazonáltal a kötelezettségvállalások módosított felételei továbbra is jelentős hozzájárulást hivatottak biztosítani a jogsérelem megszüntetéséhez.

B.   BEHOZATALI NYILVÁNTARTÁS

(16)

A jelen eset szokatlan körülményeit, továbbá a kötelezettségvállalások megszegésének az EU10 és az EU15 közötti árkülönbségei és azok rövid távú jellege miatt fennálló kockázatát figyelembe véve megállapításra került, hogy az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően az érintett termék bizonyos importszállítmányainak nyilvántartásba vétele egy legfeljebb kilenc hónapos időszakra megalapozott.

(17)

A vámhatóságok ennél fogva kötelesek megtenni a megfelelő lépéseket a Közösségbe érkező, ukrán és orosz eredetű érintett termékek azon importszállítmányai nyilvántartásba vételére, amelyeket azok a vállalatok exportáltak, amelyek elfogadható kötelezettségvállalásokat ajánlottak fel, és amelyek esetén a dömpingellenes vám megfizetése alóli mentességet kérelmezték.

(18)

Amennyiben fény derül a kötelezettségvállalások megsértésére, azon áruk esetén, amelyek a kötelezettségvállalás megsértésének időpontja után kerültek szabad forgalomba a Közösség területén, a vámok visszamenőlegesen lefölözésre kerülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az alábbi táblázatban említett exportáló termelők által az Ukrajnából és az Orosz Föderációból származó ammónium-nitrát importjára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások ezennel elfogadásra kerülnek.

Ország

Vállalat

Kiegészítő TARIC-kód

Ukrajna

Előállítja, exportálja és az első független közösségi fogyasztónak importőrként értékesíti az „Azot” nyílt részvénytársaság (Cherkassy, Ukrajna).

A521

Orosz Föderáció

A Nak Azot Rt. (Novomoskovsk, Oroszország) vállalatnál működtetett saját gyártóberendezésén előállítja az MCC Eurochem nyílt részvénytársaság (Moszkva, Oroszország) és az első független közösségi fogyasztónak importőrként értékesíti a Cumberland Sound Ltd (Tortola, Brit Virgin-szigetek).

A522

Orosz Föderáció

Előállítja, exportálja és az első független közösségi fogyasztónak importőrként értékesíti az „Acron” Rt. (Veliky Novgorod, Oroszország) vagy a „Dorogobuzh” Rt. (Verkhnedneprovsky, Szmolenszk-térség, Oroszország).

A532

2. cikk

A vámhatóságok ezentúl a 384/96/EK rendelet 14. cikke (5) bekezdése értelmében kötelesek megtenni a szükséges lépéseket az Ukrajnából és az Orosz Föderációból származó, a Közösségbe érkező olyan ammónium-nitrát importszállítmányok nyilvántartásba vételére, amelyek a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kóddal vannak ellátva, az 1. cikkben felsorolt vállalatok állítottak elő és értékesítettek, illetve állítottak elő és exportáltak, és amelyek esetén a(z) 993/2004/EK tanácsi rendelet által szabályozott dömpingellenes vám kivetése alóli mentességet kérelmezik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép életbe, és hat hónapon keresztül marad hatályban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 18-án.

A Bizottság részéről

Pascal LAMY

A Bizottság tagja


(1)  HL L 77., 2004.3.13., 12. o.

(2)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(3)  HL L 102., 2002.4.18., 1. o.

(4)  HL L 23., 2001.1.25., 1. o.

(5)  HL L 182., 2004.5.19., 28. o.

(6)  HL C 70., 2004.3.20., 15. o.

(7)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.)


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/16


A BIZOTTSÁG 1002/2004/EK RENDELETE

(2004. május 18.)

a Fehérorosz Köztársaságból, az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó kálium-klorid behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettségek elfogadásáról, valamint a Fehérorosz Köztársaságból és az Orosz Föderációból származó, bejelentésköteles kálium-klorid behozataláról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (1) (alaprendelet) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikkére, 11. cikke (3) bekezdésére, 21. cikkére és 22. cikke c) pontjára,

a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A 969/2000/EK rendelettel (3) a Tanács módosította és kiterjesztette a legutóbb a 643/94/EK (4) és a 449/98/EK (5) rendelettel módosított, a Fehérorosz Köztársaságból (Fehéroroszország), az Orosz Föderációból (Oroszország) és Ukrajnából származó kálium-klorid (a továbbiakban: az érintett termék) a Közösségbe való behozataláról szóló 3068/92/EK rendelet (6) által hozott intézkedéseket. A Tanács a 969/2000/EK rendeletet a 992/2004/EK rendelettel (7) módosította.

(2)

Az intézkedések rögzített vámösszegek, amelyek a termék kategóriája és minősége alapján Fehéroroszország esetében 19,51 EUR/tonna és 48,19 EUR/tonna, Oroszország esetében 19,61 EUR/tonna és 40,63 EUR/tonna, Ukrajna esetében pedig 19,61 EUR/tonna és 48,19 EUR/tonna között kerültek meghatározásra.

2.   A vizsgálat

(3)

A Bizottság 2004. március 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (8) közzétette a hatályos intézkedésekre (a továbbiakban: az intézkedések) vonatkozó, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése és 22. cikkének c) pontja alapján kezdeményezett, részleges belső vizsgálat indításáról szóló közleményét.

(4)

A Bizottság kezdeményezésére indult felülvizsgálat célja annak kiderítése volt, hogy az Európai Unió 2004. május 1-jei kibővítése (a továbbiakban: bővítés) következményeként és a közösségi érdek szem előtt tartásával, szükség van-e a rendelkezések megváltoztatására annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az érintett feleket, ideértve a felhasználókat, a forgalmazókat és a fogyasztókat érintő, hirtelen és túlzottan negatív hatások.

(5)

A Bizottság előtt ismert minden érintett felet – ideértve a közösségi ipart, a Közösségben található termelői és felhasználói társulásokat, az érintett országok exportőreit/termelőit, az érintett országok, továbbá az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozó tíz új tagállam (a továbbiakban: az EU10) importőreit, azok társulásait és a megfelelő hatóságokat – értesítettek a vizsgálat megindításáról, továbbá lehetőséget kaptak véleményük írásbeli kinyilvánítására abból a célból, hogy információt és bizonyítékot szolgáltathassanak a felhívásban meghatározott határidőn belül. Minden olyan érdekelt fél, aki kérelmezte és megindokolta a meghallgatásra való igényét, szóbeli meghallgatáson vehetett részt.

3.   A vizsgálat eredménye

(6)

A 992/2004/EK tanácsi rendeletben foglaltak szerint a vizsgálat azzal a megállapítással zárult, hogy a Közösség érdekében áll a hatályos intézkedések megváltoztatása, feltéve hogy az ilyen jellegű változtatás nem mozdítja jelentősen negatív irányba a kereskedelem védelmének megkívánt szintjét.

4.   A vállalt kötelezettségek

(7)

A 992/2004/EK rendelet következtetéseivel összhangban a Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelezettségek vállalását javasolta az érintett vállalatoknak. Ennek eredményeképpen kötelezettségek utólagos vállalását ajánlotta fel i. Fehéroroszországban az érintett termék egy exportáló termelője (Republican Unitary Enterprise Production Amalgamation Belaruskali), közösen az Oroszországban érintett vállalattal (International Potash Company Rt.), az Ausztriában érintett vállalattal (Belurs Handelsgesellschaft mbH) és a Litvániában érintett vállalattal (UAB Baltkalis); ii. Oroszországban az érintett termék egy exportáló termelője (Silvinit Rt.), közösen oroszországi társult vállalatával (International Potash Company Rt.) és ausztriai társult vállalatával (Belurs Handelsgesellschaft mbH); és iii. Oroszországban az érintett termék további exportáló termelője (Uralkali Rt.), közösen egy ciprusi vállalattal (Fertexim Ltd).

(8)

Az alaprendelet 22. cikkének c) pontja alkalmazásában ezek a kötelezettségek különleges intézkedésnek minősülnek, mivel a 992/2004/EK rendelet következtetéseivel összhangban nem azonosak közvetlenül a dömpingellenes vámmal.

(9)

Mindazonáltal a 992/2004/EK rendelettel összhangban, a vállalt kötelezettségek alapján minden egyes termelő exportőr köteles tiszteletben tartani az importplafonok keretein belüli minimális importárakat, továbbá a kötelezettségvállalások ellenőrzése érdekében az érintett exportáló termelők beleegyezésüket adták, hogy különös figyelmet fordítanak a hagyományos értékesítési rendre az EU10 egyedi fogyasztóinak való értékesítés során. Az exportáló termelők továbbá tisztában vannak azzal, hogy amennyiben ez a hagyományos értékesítési rend jelentősen megváltozik, vagy a kötelezettségvállalás ellenőrzése bármilyen módon nehézkessé vagy lehetetlenné válik, a Bizottságnak jogában áll visszavonni a vállalat kötelezettségvállalásának elfogadását, ami azzal jár, hogy ehelyett a megfelelő végleges dömpingellenes vám kerül kiszabásra, továbbá módosíthatja a felső határt, vagy más, helyreállító intézkedéseket hozhat.

(10)

A kötelezettségvállalások további feltétele, hogy amennyiben bármilyen módon megsértik őket, a Bizottság jogosultságot nyer elfogadásuk visszavonására, aminek eredménye ehelyett a végleges dömpingellenes vám kiszabása.

(11)

A vállalatok a Bizottságot továbbá rendszeresen és részletesen tájékoztatják a Közösségbe irányuló exporttevékenységükről, azaz a Bizottság hatékonyan felügyelheti a kötelezettségvállalások teljesítését.

(12)

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse a kötelezettségvállalások vállalkozások általi teljesítését, amikor a kötelezettségvállalásnak megfelelően a szabad forgalmazásba bocsátásra irányuló kérelmet beterjesztik az illetékes vámhatósághoz, a vám megfizetése alóli mentesség feltétele egy olyan számla bemutatása, amely legalább a 922/2004/EK tanácsi rendelet mellékletében felsorolt adatokat tartalmazza. Ez az információ azért is szükséges, hogy a vámhatóságok kellő pontossággal tudják megállapítani, hogy a szállítás a kereskedelmi dokumentumokban foglaltak szerint zajlik-e. Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, vagy nem felel meg a vámvizsgálatnál bemutatott terméknek, a megfelelő dömpingellenes vámot meg kell fizetni.

(13)

A fentiek értelmében a kötelezettségvállalások felajánlásai elfogadhatónak tekintendők.

(14)

A kötelezettségvállalások elfogadása egy kezdeti, 12 hónapos időszakra korlátozódik, az intézkedések rendes időtartamának sérelme nélkül. Mindazonáltal a kötelezettségvállalások elfogadását követő hat hónappal folytatólagos elfogadásuk bizottsági értékelés tárgyává válik annak igazolása érdekében, hogy az EU10 végfelhasználóit érintő kivételes és negatív feltételek, amelyek a kötelezettségvállalások elfogadásához vezettek, még mindig fennállnak-e.

B.   BEHOZATALI NYILVÁNTARTÁS

(15)

A jelen eset szokatlan körülményeit, továbbá a kötelezettségvállalások megszegésének az EU10 és az EU15 közötti árkülönbségei és azok rövid távú jellege miatt fennálló kockázatát figyelembe véve megállapításra került, hogy az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően az érintett termék bizonyos importszállítmányainak nyilvántartásba vétele egy legfeljebb kilenc hónapos időszakra megalapozott.

(16)

A vámhatóságok ennélfogva kötelesek megtenni a megfelelő lépéseket a Közösségbe érkező, fehérorosz és orosz eredetű érintett termékek azon importszállítmányai nyilvántartásba vételére, amelyeket azok a vállalatok exportáltak, amelyek elfogadható kötelezettségvállalásokat ajánlottak fel, és amelyek esetén a dömpingellenes vám megfizetése alóli mentességet kérelmezték.

(17)

Amennyiben fény derül a kötelezettségvállalások megsértésére, azon áruk esetén, amelyek a kötelezettségvállalás megsértésének időpontja után kerültek szabad forgalomba a Közösség területén, a vámok visszamenőlegesen lefölözésre kerülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az alábbi táblázatban említett exportáló termelők által a Fehérorosz Köztársaságból és az Orosz Föderációból származó kálium-klorid importjára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalások ezennel elfogadásra kerülnek.

Ország

Vállalat

Kiegészítő TARIC-kód

Fehérorosz Köztársaság

Előállítja a Republican Unitary Enterprise Production Amalgamation Belaruskali (Soligorsk, Fehéroroszország) és az első független közösségi fogyasztónak importőrként értékesíti az International Potash Company Rt. (Moszkva, Oroszország) vagy a Belurs Handelsgesellschaft mbH (Bécs, Ausztria) vagy az UAB Baltkalis (Vilnius, Litvánia)

A518

Orosz Föderáció

Előállítja a Silvinit Rt. (Solikamsk, Oroszország) és az első független közösségi fogyasztónak importőrként értékesíti az International Potash Company Rt. (Moszkva, Oroszország) vagy a Belurs Handelsgesellschaft mbH (Bécs, Ausztria)

A519

Orosz Föderáció

Előállítja az Uralkali Rt. (Berezniki, Oroszország) és az első közösségi fogyasztónak importőrként értékesíti a Fertexim Ltd (Limassol, Ciprus)

A520

2. cikk

A vámhatóságok ezentúl a 384/96/EK rendelet 14. cikkének (5) bekezdése értelmében kötelesek megtenni a szükséges lépéseket a Fehérorosz Köztársaságból és az Orosz Föderációból származó, a Közösségbe érkező olyan kálium-klorid importszállítmányok nyilvántartásba vételére, amelyek a következő KN-kóddal vannak ellátva: 3104 20 10 (3104201010 és 3104201090 TARIC-kód), 3104 20 50 (3104205010 és 3104205090 TARIC-kód), 3104 20 90 (3104209000 TARIC-kód), ex 3105 20 10 (3105201010 és 3105201020 TARIC-kód), ex 3105 20 90 (3105209010 és 3105209020 TARIC-kód), ex 3105 60 90 (3105609010 és 3105609020 TARIC-kód), ex 3105 90 91 (3105909110 és 3105909120 TARIC-kód) és ex 3105 90 99 (3105909910 és 3105909920 TARIC-kód), amelyeket az 1. cikkben felsorolt vállalatok állítottak elő és értékesítettek, illetve állítottak elő és exportáltak, és amelyek esetén a 992/2004/EK tanácsi rendelet által szabályozott dömpingellenes vám kivetése alóli mentességet kérelmezik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép életbe, és 12 hónapon keresztül marad hatályban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 18-án.

a Bizottság részéről

Pascal LAMY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 77., 2004.3.13., 12. o.

(2)  HL L 56.,1996.3.6., 1. o.

(3)  HL L 112., 2000.5.11., 4. o.

(4)  HL L 80., 1994.3.24., 1. o.

(5)  HL L 58., 1998.2.27., 15. o.

(6)  HL L 308., 1992.10.24., 41. o.

(7)  HL L 182., 2004.5.19., 23. o.

(8)  HL C 70., 2004.3.20., 15. o.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/20


A BIZOTTSÁG 1003/2004/EK RENDELETE

(2004. május 19.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. május 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 19-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2004. május 19-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

97,3

204

64,3

212

89,5

999

83,7

0707 00 05

052

106,9

096

64,5

999

85,7

0709 90 70

052

93,6

204

54,4

999

74,0

0805 10 10, 0805 10 30, 0805 10 50

052

55,0

204

45,7

220

39,6

388

49,5

400

35,9

624

58,5

999

47,4

0805 50 10

388

73,7

528

51,4

999

62,6

0808 10 20, 0808 10 50, 0808 10 90

388

81,0

400

125,2

404

105,0

508

60,7

512

69,7

524

68,7

528

71,8

720

101,4

804

96,6

999

86,7


(1)  Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/22


A BIZOTTSÁG 1004/2004/EK RENDELETE

(2004. május 18.)

egyes romlandó áruk vámértékének meghatározása céljából az egységértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletre (2), és különösen annak 173. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2454/93/EGK rendelet 173-177 cikke úgy rendelkezik, hogy a rendelet 26. mellékletben említett termékek vámértékének meghatározása céljából a Bizottságnak minden felsorolt vámtarifaszámhoz egységértéket kell megállapítania.

(2)

A fent említett cikkekben előírt szabályoknak és feltételeknek a 2454/1993/EGK rendelet 173. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottsággal közölt tényezőkre való alkalmazásának eredményeként a szóban forgó termékekre vonatkozóan az e rendelet mellékletében megadott egységértékeket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet 173. cikkének (1) bekezdésében előírt egységértékek az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kerülnek megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. május 21-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 18-án.

a Bizottság részéről

Erkki LIIKANEN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 302., 1992.10.19, 1. o. A legutóbb a(z) 2700/2000/EK rendelettl (HL L 311., 2000.12.12, 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 253., 1993.10.11, 1. o. A legutóbb a(z) 2286/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 343., 2003.12.31, 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Jelölés

Leírás

Egységérték összege 100 kg-onként

Faj, fajta, KN-kód

EUR

LTL

SEK

CYP

LVL

GBP

CZK

MTL

DKK

PLN

EEK

SIT

HUF

SKK

1.10

Újburgonya

0701 90 50

49,70

29,13

1 587,72

369,80

777,61

12 745,21

171,61

32,41

21,15

236,92

11 868,03

1 997,64

455,44

33,49

 

 

 

 

1.30

Hagyma (kivéve dughagyma)

0703 10 19

35,83

21,00

1 144,54

266,58

560,56

9 187,63

123,71

23,37

15,25

170,79

8 555,30

1 440,03

328,31

24,14

 

 

 

 

1.40

Fokhagyma

0703 20 00

131,69

77,20

4 207,20

979,90

2 060,55

33 772,70

454,74

85,89

56,05

627,81

31 448,31

5 293,40

1 206,84

88,75

 

 

 

 

1.50

Póréhagyma

ex 0703 90 00

50,52

29,61

1 613,96

375,91

790,47

12 955,85

174,45

32,95

21,50

240,84

12 064,18

2 030,65

462,97

34,05

 

 

 

 

1.60

Karfiol

0704 10 00

1.80

Fejes káposzta és vörös káposzta

0704 90 10

59,17

34,69

1 890,32

440,28

925,82

15 174,30

204,32

38,59

25,18

282,08

14 129,94

2 378,36

542,24

39,88

 

 

 

 

1.90

Bimbós brokkoli vagy spárgakel (Brassica oleracea var. italica)

ex 0704 90 90

61,43

36,01

1 962,50

457,09

961,17

15 753,72

212,12

40,06

26,14

292,85

14 669,48

2 469,18

562,94

41,40

 

 

 

 

1.100

Kínai káposzta

ex 0704 90 90

75,36

44,18

2 407,53

560,74

1 179,13

19 326,07

260,22

49,15

32,07

359,26

17 995,97

3 029,10

690,60

50,79

 

 

 

 

1.110

Fejes saláta

0705 11 00

1.130

Répa

ex 0706 10 00

33,81

19,82

1 080,08

251,56

528,99

8 670,22

116,74

22,05

14,39

161,17

8 073,49

1 358,94

309,82

22,78

 

 

 

 

1.140

Retek

ex 0706 90 90

44,01

25,80

1 405,99

327,47

688,61

11 286,36

151,97

28,70

18,73

209,80

10 509,59

1 768,98

403,31

29,66

 

 

 

 

1.160

Borsó (Pisum sativum)

0708 10 00

438,55

257,08

14 010,49

3 263,19

6 861,88

112 467,20

1 514,33

286,02

186,65

2 090,68

104 726,72

17 627,68

4 018,91

295,54

 

 

 

 

1.170

Bab:

 

 

 

 

 

 

1.170.1

Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.)

ex 0708 20 00

119,25

69,91

3 809,80

887,34

1 865,91

30 582,61

411,78

77,78

50,75

568,51

28 477,78

4 793,40

1 092,84

80,37

 

 

 

 

1.170.2

Bab (Phaseolus spp., vulgaris var. Compressus Savi)

ex 0708 20 00

240,35

140,89

7 678,46

1 788,40

3 760,66

61 637,76

829,93

156,76

102,29

1 145,80

57 395,58

9 660,87

2 202,57

161,97

 

 

 

 

1.180

Széles hüvelyű bab

ex 0708 90 00

1.190

Articsóka

0709 10 00

1.200

Spárga:

 

 

 

 

 

 

1.200.1

zöld

ex 0709 20 00

363,83

213,28

11 623,28

2 707,19

5 692,71

93 304,25

1 256,31

237,29

154,85

1 734,45

86 882,65

14 624,15

3 334,14

245,19

 

 

 

 

1.200.2

egyéb

ex 0709 20 00

330,76

193,89

10 566,93

2 461,15

5 175,34

84 824,56

1 142,13

215,72

140,77

1 576,82

78 986,56

13 295,08

3 031,13

222,90

 

 

 

 

1.210

Padlizsán (tojásgyümölcs)

0709 30 00

104,96

61,53

3 353,04

780,96

1 642,21

26 916,04

362,41

68,45

44,67

500,35

25 063,56

4 218,72

961,82

70,73

 

 

 

 

1.220

Zeller, a gumós zeller kivételével (Apium graveolens var. dulce)

ex 0709 40 00

101,77

59,66

3 251,25

757,25

1 592,35

26 098,92

351,41

66,37

43,31

485,16

24 302,68

4 090,65

932,62

68,58

 

 

 

 

1.230

Rókagomba

0709 59 10

994,91

583,22

31 784,39

7 402,93

15 566,96

255 144,67

3 435,42

648,88

423,43

4 742,93

237 584,51

39 990,41

9 117,36

670,47

 

 

 

 

1.240

Édes paprika

0709 60 10

203,04

119,02

6 486,66

1 510,81

3 176,95

52 070,71

701,11

132,43

86,42

967,95

48 486,98

8 161,37

1 860,70

136,83

 

 

 

 

1.250

Édeskömény

0709 90 50

1.270

Édes burgonya, egészben, frissen (emberi fogyasztásra)

0714 20 10

111,23

65,20

3 553,45

827,64

1 740,36

28 524,81

384,08

72,54

47,34

530,25

26 561,60

4 470,87

1 019,31

74,96

 

 

 

 

2.10

Gesztenye (Castanea spp.) frissen

ex 0802 40 00

2.30

Ananász frissen

ex 0804 30 00

98,90

57,98

3 159,65

735,92

1 547,50

25 363,67

341,51

64,50

42,09

471,49

23 618,04

3 975,41

906,35

66,65

 

 

 

 

2.40

Avokádó frissen

ex 0804 40 00

133,44

78,22

4 263,04

992,91

2 087,90

34 220,94

460,77

87,03

56,79

636,14

31 865,71

5 363,66

1 222,85

89,93

 

 

 

 

2.50

Guajava és mangó frissen

ex 0804 50

2.60

Édes narancs frissen:

 

 

 

 

 

 

2.60.1

Vörös és félvörös

0805 10 10

48,60

28,49

1 552,62

361,62

760,42

12 463,47

167,82

31,70

20,68

231,69

11 605,68

1 953,48

445,37

32,75

 

 

 

 

2.60.2

Navels, Navelines, Navelates, Salustianas, Vernas, Valencia lates, Maltese, Shamoutis, Ovalis, Trovita és Hamlins

0805 10 30

36,77

21,55

1 174,68

273,60

575,32

9 429,62

126,97

23,98

15,65

175,29

8 780,63

1 477,96

336,96

24,78

 

 

 

 

2.60.3

Egyéb

0805 10 50

48,60

28,49

1 552,62

361,62

760,42

12 463,47

167,82

31,70

20,68

231,69

11 605,68

1 953,48

445,37

32,75

 

 

 

 

2.70

Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is) frissen; klementin, wilking és hasonló citrushibridek frissen:

 

 

 

 

 

 

2.70.1

Klementin

ex 0805 20

86,45

50,68

2 761,82

643,26

1 352,65

22 170,10

298,51

56,38

36,79

412,12

20 644,26

3 474,86

792,23

58,26

 

 

 

 

2.70.2

Monreale és satsuma

ex 0805 20

75,02

43,98

2 396,70

558,22

1 173,82

19 239,14

259,05

48,93

31,93

357,64

17 915,01

3 015,47

687,49

50,56

 

 

 

 

2.70.3

Mandarin és wilking

ex 0805 20 50

71,22

41,75

2 275,27

529,93

1 114,35

18 264,37

245,92

46,45

30,31

339,52

17 007,34

2 862,69

652,66

48,00

 

 

 

 

2.70.4

Tangerine és más

ex 0805 20 70

ex 0805 20 90

34,35

20,13

1 097,29

255,57

537,57

8 808,34

118,60

22,40

14,62

163,74

8 202,11

1 380,59

314,76

23,15

 

 

 

 

2.85

Lime (Citrus aurantifolia) frissen

0805 50 90

109,86

64,40

3 509,70

817,45

1 718,94

28 173,65

379,35

71,65

46,76

523,73

26 234,62

4 415,83

1 006,76

74,03

 

 

 

 

2.90

Grépfrút frissen:

 

 

 

 

 

 

2.90.1

fehér

ex 0805 40 00

58,01

34,01

1 853,23

431,64

907,65

14 876,51

200,31

37,83

24,69

276,54

13 852,64

2 331,69

531,60

39,09

 

 

 

 

2.90.2

rózsaszín

ex 0805 40 00

58,94

34,55

1 882,97

438,56

922,22

15 115,24

203,52

38,44

25,08

280,98

14 074,94

2 369,11

540,13

39,72

 

 

 

 

2.100

Csemegeszőlő

0806 10 10

165,36

96,93

5 282,67

1 230,39

2 587,28

42 405,85

570,80

107,85

70,38

788,29

39 487,30

6 646,53

1 515,33

111,43

 

 

 

 

2.110

Görögdinnye

0807 11 00

50,05

29,34

1 598,95

372,41

783,11

12 835,32

172,82

32,64

21,30

238,60

11 951,94

2 011,76

458,66

33,73

 

 

 

 

2.120

Dinnye a görögdinnye kivételével:

 

 

 

 

 

 

2.120.1

Amarillo, cuper, honey dew (beleértve a cantalene fajtát), onteniente, piel de sapo (beleértve a verde liso fajtát), rochet, tendral, euturo

ex 0807 19 00

49,91

29,26

1 594,56

371,39

780,96

12 800,09

172,35

32,55

21,24

237,94

11 919,13

2 006,24

457,40

33,64

 

 

 

 

2.120.2

Más

ex 0807 19 00

89,70

52,58

2 865,60

667,43

1 403,48

23 003,21

309,73

58,50

38,18

427,61

21 420,03

3 605,44

822,00

60,45

 

 

 

 

2.140

Körte

 

 

 

 

 

 

2.140.1

Körte – Birs (Pyrus pyrifolia)

ex 0808 20 50

54,31

31,84

1 735,11

404,13

849,80

13 928,34

187,54

35,42

23,12

258,92

12 969,73

2 183,07

497,72

36,60

 

 

 

 

2.140.2

Más

ex 0808 20 50

79,81

46,78

2 549,61

593,83

1 248,71

20 466,61

275,57

52,05

33,97

380,46

19 058,01

3 207,86

731,36

53,78

 

 

 

 

2.150

Kajszibarack

0809 10 00

608,11

356,47

19 427,29

4 524,82

9 514,85

155 949,81

2 099,80

396,61

258,81

2 898,98

145 216,67

24 442,98

5 572,72

409,81

 

 

 

 

2.160

Cseresznye

0809 20 95

0809 20 05

338,62

2 519,74

3 097,80

228,13

228,13

228,13

2.170

Őszibarack

0809 30 90

172,94

101,38

5 524,83

1 286,79

2 705,88

44 349,77

597,15

112,79

73,60

824,43

41 297,43

6 951,21

1 584,80

116,54

 

 

 

 

2.180

Nektarin

ex 0809 30 10

209,78

122,97

6 701,93

1 560,95

3 282,39

53 798,82

724,38

136,82

89,28

1 000,08

50 096,16

8 432,22

1 922,45

141,37

 

 

 

 

2.190

Szilva

0809 40 05

129,50

75,91

4 137,02

963,56

2 026,18

33 209,35

447,15

84,46

55,11

617,34

30 923,74

5 205,11

1 186,71

87,27

 

 

 

 

2.200

Földieper

0810 10 00

890,35

521,92

28 444,01

6 624,92

13 930,95

228 330,26

3 074,38

580,69

378,93

4 244,48

212 615,58

35 787,62

8 159,17

600,01

 

 

 

 

2.205

Málna

0810 20 10

304,95

178,76

9 742,24

2 269,07

4 771,43

78 204,43

1 052,99

198,89

129,79

1 453,76

72 822,06

12 257,47

2 794,56

205,51

 

 

 

 

2.210

A Vaccinium myrtillus faj gyümölcse

0810 40 30

1 605,61

941,21

51 294,42

11 947,34

25 122,34

411 758,68

5 544,17

1 047,18

683,35

7 654,26

383 419,67

64 537,49

14 713,81

1 082,02

 

 

 

 

2.220

Kivi (Actinidia chinensis Planch.)

0810 50 00

124,51

72,99

3 977,84

926,48

1 948,22

31 931,54

429,95

81,21

52,99

593,58

29 733,87

5 004,83

1 141,04

83,91

 

 

 

 

2.230

Gránátalma

ex 0810 90 95

241,37

141,49

7 711,05

1 795,99

3 776,62

61 899,34

833,45

157,42

102,73

1 150,66

57 639,16

9 701,87

2 211,91

162,66

 

 

 

 

2.240

Khaki (beleértve a Sharon gyümölcsöt)

ex 0810 90 95

246,31

144,38

7 868,74

1 832,74

3 853,85

63 165,22

850,50

160,64

104,83

1 174,19

58 817,92

9 900,28

2 257,15

165,99

 

 

 

 

2.250

Licsi

ex 0810 90


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/28


A BIZOTTSÁG 1005/2004/EK RENDELETE

(2004. május 19.)

a zabot érintő különleges intervenciós intézkedésről Finnországban és Svédországban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)

A zab egyike a gabonafélék piacának közös szervezése alá tartozó termékeknek. Ugyanakkor nem tartozik azok közé az 1766/92/EGK rendelet 4. cikkében említett alapvető gabonafélék közé, amelyekre intervenciós felvásárlás van előírva.

(2)

A zab fontos és hagyományos termény Finnországban és Svédországban, amely jól alkalmazkodik az ott uralkodó éghajlati körülményekhez. Termesztése messze meghaladja ezeknek az országoknak a szükségleteit, minek következtében a többletet kénytelenek harmadik országok piacain értékesíteni. A Közösséghez való csatlakozás semmit nem változtatott a már korábban kialakult helyzeten.

(3)

A zab termesztésének esetleges csökkentése Finnországban és Svédországban más, az intervenciós rendszer alá tartozó gabonafélék, különösen az árpa javára történhetne. Az árpa piacát mind a két említett országban, mind a Közösség egészében túltermelés jellemzi. A zab termesztéséről az árpáéra történő áttérés csak súlyosbítaná ezt a túlkínálati helyzetet. Ebből adódóan célszerű továbbra is biztosítani a zab exportálhatóságát harmadik országok felé.

(4)

A zabra adható az 1766/92/EGK rendelet 13. cikke szerinti visszatérítés. Finnország és Svédország földrajzi helyzete ezeket az országokat az export szempontjából a többi tagállamhoz képest kevésbé kedvező pozícióba hozza. Visszatérítés rögzítése a jelzett 13. cikk alapján elsősorban az ezen többi tagállam területéről induló export számára előnyös. Ennek következtében arra kell számítani, hogy a zab termesztését Finnországban és Svédországban egyre inkább felváltja az árpa termesztése. Várható tehát, hogy a következő gazdasági években Finnországban és Svédországban nagy mennyiségű árpa intervenciós célú felajánlására kerül sor az 1766/92/EGK rendelet 4. cikkének megfelelően, amelynek egyetlen értékesítési lehetősége a harmadik országokba irányuló kivitel. Ezek az intervenciós készletekből történő exportértékesítések költségesebbek a közösségi költségvetés számára, mint a közvetlen export.

(5)

Egy az 1766/92/EGK rendelet 6. cikke szerinti különleges intervenciós intézkedés lehetővé teszi az ilyen többletköltségek elkerülését. Az ilyen intervenció megvalósulhat olyan intézkedések formájában, amelyek a finnországi és svédországi zabpiac helyzetének megkönnyítésére irányulnak. A jelen körülmények között a legalkalmasabb intézkedés a pályázat alapján történő visszatérítés-nyújtás, amely csak az e két országban termesztett és onnan exportált zabra vonatkozik.

(6)

A jelzett intézkedés jellegére és céljára tekintettel helyénvaló alkalmazni – a szükséges változtatásokkal – az 1766/92/EGK rendelet 13. cikkét, valamint az ennek végrehajtására szolgáló rendeleteket, így különösen az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendeletet (2).

(7)

Az 1501/95/EK rendelet egyéb kötelezettségek mellett kötelezővé teszi a pályázat nyertese számára, hogy kiviteli engedélyért folyamodjék, és hogy biztosítékot nyújtson. Meg kell állapítani az említett biztosíték összegét.

(8)

A szóban forgó gabonát ténylegesen azokból a tagállamokból kell exportálni, amelyek tekintetében a különleges intervenciós intézkedés alkalmazására sor került. Erre tekintettel a kiviteli engedélyek használatát korlátozni szükséges egyrészt az azon tagállamokból induló exportra, amelyekben az engedélyt igényelték, másrészt pedig a Finnországban és Svédországban termesztett zabra.

(9)

Annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt egyenlő elbánásban részesüljön, elő kell írni, hogy a kiadott engedélyek érvényességi időtartama azonos legyen.

(10)

Az exportpályáztatási eljárás megfelelő lefolytatása szükségessé teszi egy minimális mennyiség, valamint az illetékes szervekhez benyújtott ajánlatok továbbítására irányadó határidő és forma előírását.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1.   Egy különleges intervenciós intézkedés kerül alkalmazásra, export-visszatérítés formájában, 100 000 tonna Finnországban és Svédországban termesztett és Finnországból illetve Svédországból Bulgária és Románia kivételével valamennyi harmadik országba irányuló exportra szánt zabra.

Az 1766/92/EGK rendelet 13. cikke, valamint az ugyanezen cikk végrehajtására hozott rendelkezések, a szükséges változtatásokkal alkalmazandók erre a visszatérítésre.

2.   Az (1) bekezdésben említett intézkedés megvalósításáért a finn és a svéd intervenciós ügynökség felelős.

2. cikk

1.   Az 1. cikk (1) bekezdésében említett visszatérítés összegének meghatározása céljából pályázatot kell kiírni.

2.   A pályázati felhívás az 1. cikk (1) bekezdésében említett zabmennyiségre vonatkozik, amely harmadik országokba exportálandó, Bulgária és Románia kivételével.

3.   A pályázati eljárás 2004. július 15-ig nyitott. Ezen időtartam alatt heti pályázati felhívások kerülnek közzétételre, amelyek tekintetében az ajánlattételi határidőt az adott pályázati felhívást tartalmazó hirdetmény határozza meg.

Az 1501/95/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ajánlatok benyújtásának határideje az első részleges pályázat esetében 2004. május 27-én jár le.

4.   Az ajánlatokat a finn és a svéd intervenciós ügynökségekhez kell benyújtani, a pályázati felhívásban megjelölt címekre.

5.   A pályázati eljárást a jelen rendelet, valamint az 1501/95/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell lebonyolítani.

3. cikk

Az ajánlat csak akkor érvényes, ha:

a)

legalább 1 000 tonnás mennyiségre vonatkozik;

b)

a pályázó írásos kötelezettségvállalást mellékel hozzá, amelyben leszögezi, hogy az ajánlat kizárólag a Finnországban és Svédországban termesztett zabra vonatkozik, amelyet Finnországból, illetve Svédországból fognak exportálni.

Ha a pályázó a b) pontban említett kötelezettségvállalást nem tartja be, elveszíti az 1342/2003/EK bizottsági rendelet (3) 12. cikkében szabályozott biztosítékot, a vis maior esetét leszámítra.

4. cikk

A 2. cikkben említett pályázat keretében a kérelem és a kiviteli engedély a következő két bejegyzés egyikét tartalmazza a 20-as rovatban:

Asetus (EY) N:o …/2004 – Todistus on voimassa ainoastaan Suomessa ja Ruotsissa,

Förordning (EG) nr …/2004 – Licensen giltig endast i Finland och Sverige.

5. cikk

A visszatérítés csak a Finnországból és Svédországból kiinduló exportértékesítésekre érvényes.

6. cikk

Az 1501/95/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett biztosíték 12 EUR/t.

7. cikk

1.   Az 1291/2000/EK bizottsági rendelet (4) 23. cikkének (1) bekezdésétől eltérően, az 1501/95/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiadott kiviteli engedélyeket, érvényességi időtartamuk meghatározása szempontjából, az ajánlat benyújtásának napján kiadottnak kell tekinteni.

2.   A 2. cikk szerinti pályázati eljárás keretében kiadott kiviteli engedélyek a jelen cikk (1) bekezdése szerint értelmezett kiadásuk dátumától számítva az azt követő negyedik hónap végéig érvényesek.

3.   Az 1291/2000/EK rendelet 11. cikkében foglaltaktól eltérően a jelen rendelet 2. cikke szerinti pályázati eljárás keretében kiadott kiviteli engedélyek csak Finnországban és Svédországban érvényesek.

8. cikk

A finn és svéd intervenciós ügynökségek legkésőbb másfél órával a pályázati hirdetményben meghatározott heti ajánlattételi határidő lejárta után, a mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával továbbítják a benyújtott ajánlatokat a Bizottsághoz.

Amennyiben nem érkeztek be ajánlatok, a finn és a svéd intervenciós ügynökségek erről tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben jelzett határidőn belül.

Az ajánlatok benyújtására megadott határidők a belgiumi időszámítás szerint értendők.

9. cikk

Az 1814/2003/EK rendelet hatályát veszti.

10. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 19-én.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

A Bizottság tagja


(1)  HL L 181., 1992.7.1., 21. o. A legutóbb az 1104/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.

(3)  3 HL L 189., 2003.7.29., 12. o.

(4)  HL L 152., 2000.6.24., 1. o.


MELLÉKLET

Pályázat a Finnországból és Svédországból exportálandó zab export-visszatérítésére

(1005/2004/EK, rendelet (1))

(Az ajánlatok benyújtásának határideje)

1

2

3

A pályázók sorszáma

Mennyiség tonnában

Az export-visszatérítés összege (euró/t)

1

 

 

2

 

 

3

 

 

stb.

 

 


(1)  Az információ a következő e-mail címre továbbítandó: agri-c1-revente-marche-ue@cec.eu.int


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/31


A BIZOTTSÁG 1006/2004/EK RENDELETE

(2004. május 19.)

annak meghatározásáról, hogy milyen mértékben lehet helyt adni a fagyasztott marhahúsoknak a 780/2003/EK rendeletben szabályozott II. alkontingensére benyújtott behozatali engedély iránti kérelmeknek

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a szarvasmarhafélék 0202 KN-kód alá tartozó fagyasztott húsára és a 0206 29 91 (2) KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó vámalkontingens tekintetében a 780/2003/EK bizottsági rendelettől való eltérésről szóló, 2003. december 29-i 2341/2003/EK bizottsági rendeletre2 és különösen annak 1. cikk (3) bekezdésére,

mivel:

A 2341/2003/EK bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjának ii. alpontja 5 742 tonnában rögzítette a II. alkontingens keretébe tartozó azon mennyiséget, amelyre az elfogadott piaci szereplők a 2004. május 3–7-ig terjedő időszakban behozatali engedély iránti kérelmet nyújthatnak be. Ezt a mennyiséget a 385/2004/EK rendelet 1. cikke 5 708,65929 tonnára csökkentette. Mivel a behozatali engedély iránti kérelmekben megjelölt mennyiségek meghaladják a rendelkezésre álló mennyiséget, a 2341/2003/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének rendelkezései értelmében egy csökkentési együtthatót kell rögzíteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 780/2003/EK (3) rendelet 12. cikke (2) bekezdésének első albekezdése rendelkezéseinek megfelelően a 2004. május 3. és 7. közötti időszakban benyújtott valamennyi behozatali engedély iránti kérelem a kérelmezett mennyiség 3,67984 %-ának erejéig elfogadásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet 2004. május 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 19-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1782/2003/EK rendelettel (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 346., 2003.12.31., 33. o. A 385/2004/EK rendelettel (HL L 64., 2004.3.2., 24. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 114., 2003.5.8., 8. o.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/32


A BIZOTTSÁG 1007/2004/EK RENDELETE

(2004. május 19.)

a rizsre vonatkozó behozatali vámok módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a rizs piacainak közös szervezéséről szóló 1995. december 22-i 3072/95/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 3072/95/EK tanácsi rendeletnek a rizs importvámja tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 1996. július 29-i 1503/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A rizsre vonatkozó behozatali vámokat a 963/2004/EK bizottsági rendelet (3) határozta meg.

(2)

Az 1503/96/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a vámtételek alkalmazási időszakában az importvámok számított átlaga tonnánként 10 euróval magasabb vagy alacsonyabb, mint az érvényes vám, akkor a Bizottság gondoskodik a szükséges kiigazításról. Az említett eltérés felmerülése miatt a 963/2004/EK rendeletben rögzített importvámokat ki kell igazítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 963/2004/EK rendelet I. és II. melléklete helyébe e rendelet I. és II. melléklete lép

2. cikk

Ez a rendelet 2004. május 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 19-én.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 329., 1995.12.30., 18. o. A legutóbb az 411/2002/EK rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 27. o) módosított rendelet.

(2)  HL L 189., 1996.7.30., 71. o. A legutóbb az 2294/2003/EK rendelettel (HL L 340., 2003.12.24., 12. o) módosított rendelet.

(3)  HL L 178., 2004.5.13., 8. o.


I. MELLÉKLET

A rizsre és a törmelék rizsre alkalmazandó behozatali vámok

(EUR/t)

KN-kód

Behozatali vám (5)

Harmadik országok (kivéve AKCS-országok és Banglades) (3)

AKCS (1)  (2)  (3)

Banglades (4)

Basmati

India és Pakisztán (6)

Egyiptom (8)

1006 10 21

 (7)

69,51

101,16

 

158,25

1006 10 23

 (7)

69,51

101,16

 

158,25

1006 10 25

 (7)

69,51

101,16

 

158,25

1006 10 27

 (7)

69,51

101,16

 

158,25

1006 10 92

 (7)

69,51

101,16

 

158,25

1006 10 94

 (7)

69,51

101,16

 

158,25

1006 10 96

 (7)

69,51

101,16

 

158,25

1006 10 98

 (7)

69,51

101,16

 

158,25

1006 20 11

247,13

82,16

119,23

 

185,35

1006 20 13

247,13

82,16

119,23

 

185,35

1006 20 15

247,13

82,16

119,23

 

185,35

1006 20 17

203,91

67,03

97,61

0,00

152,93

1006 20 92

247,13

82,16

119,23

 

185,35

1006 20 94

247,13

82,16

119,23

 

185,35

1006 20 96

247,13

82,16

119,23

 

185,35

1006 20 98

203,91

67,03

97,61

0,00

152,93

1006 30 21

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 23

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 25

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 27

 (7)

133,21

193,09

 

312,00

1006 30 42

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 44

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 46

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 48

 (7)

133,21

193,09

 

312,00

1006 30 61

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 63

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 65

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 67

 (7)

133,21

193,09

 

312,00

1006 30 92

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 94

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 96

402,53

128,49

186,36

 

301,90

1006 30 98

 (7)

133,21

193,09

 

312,00

1006 40 00

 (7)

41,18

 (7)

 

96,00


(1)  Az AKCS-országokból származó rizs behozatala esetében a behozatali vám a 2286/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 348., 2002.12.21., 5. o.) és a módosított 638/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 93., 2003.4.10., 3. o.) által meghatározott rendszer keretében alkalmazandó.

(2)  Az 1706/98/EK rendelet értelmében nem kell behozatali vámot fizetni az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból származó és közvetlenül a Réunion francia tengerentúli megyébe importált termékek után.

(3)  A rizsre a Réunion francia tengerentúli megyébe történő behozatal esetén alkalmazandó behozatali vámot a 3072/95/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése határozza meg.

(4)  A Bangladesből származó törmelék rizs kivételével (KN-kód 1006 40 00) a rizsbehozatalra a behozatali vám a 3491/90/EGK tanácsi rendelet (HL L 337., 1990.12.4., 1. o.) és a módosított 862/91/EGK bizottsági rendelet (HL L 88., 1991.4.9., 7. o.) által meghatározott rendszer keretében alkalmazandó.

(5)  A tengerentúli országokból és területekről (TOT) származó termékek behozatala a módosított 91/482/EGK tanácsi határozat (HL L 263., 1991.9.19., 1. o.) 101. cikkének (1) bekezdése értelmében vámmentes.

(6)  Az Indiából és Pakisztánból származó basmati előhántolt rizs esetében az importvámcsökkentés mértéke 250 EUR/t [módosított 1503/96/EK rendelet 4a. cikk].

(7)  A közös vámtarifában megállapított vámtétel.

(8)  Az Egyiptomból származó és onnan érkező rizs behozatala esetén a behozatali vám a 2184/96/EK tanácsi rendelet (HL L 292., 1996.11.15., 1. o.) és a 196/97/EK bizottsági rendelet (HL L 31., 1997.2.1., 53. o.) által meghatározott rendszer keretében alkalmazandó.


II. MELLÉKLET

A rizs vámtételeinek kiszámítása

 

Hántolatlan

Indica rizs

Japonica rizs

Törmelék rizs

előhántolt

hántolt

előhántolt

hántolt

1.

Behozatali vám (EUR/t)

 (1)

203,91

416,00

247,13

402,53

 (1)

2.   

Számítási elem

a)

CIF ARAG (EUR/t)

340,32

227,43

321,29

404,74

b)

Fob ár (EUR/t)

296,25

379,70

c)

Tengeri szállítási költségek (EUR/t)

25,04

25,04

d)

Forrás

USDA és kereskedők

USDA és kereskedők

Kereskedők

Kereskedők


(1)  A közös vámtarifában megállapított vámtétel.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/35


A BIZOTTSÁG 1008/2004/EK RENDELETE

(2004. május 19.)

bizonyos Indiából származó grafitelektród-rendszerek importjára vonatkozó ideiglenes szubvencióellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2004. március 8-i 461/2004/EK rendelettel (1) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletre (2) (továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 12. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

(1)

2003. augusztus 21-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) közzétett értesítés útján (eljárás megindításáról szóló értesítés) a Bizottság bejelentette egy szubvenció-ellenes eljárás megindítását tekintettel bizonyos Indiából származó grafitelektród-rendszerek Közösségbe való importjára.

(2)

Az eljárás a bizonyos grafitelektród-rendszerek teljes közösségi termelésének jelentős hányadát – jelen esetben több mint 50 %-át – képviselő termelők nevében eljáró Európai Szén- és Grafitszövetség (ECGA) által 2003 júliusában benyújtott panaszt követően kezdődött. A panasz egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott az említett termék támogatására és az abból eredő vagyoni kár meglétére, mely tények elegendőnek bizonyultak a szubvenció-ellenes eljárás megindításának jogosságához.

(3)

Az eljárás megindítását megelőzően, valamint az alaprendelet 10. cikke (9) bekezdésének megfelelően, a Bizottság értesítette India kormányát (a továbbiakban: IK) egy megfelelően dokumentált panasz kézhezvételéről, mely arra hivatkozik, hogy bizonyos Indiából származó grafitelektród-rendszerek szubvencionált importja vagyoni kárt okozott a közösségi iparágban. India kormányát felkérték konzultációra a panasz tartalmára vonatkozó helyzet tisztázása, és közös megegyezésen alapuló megoldás elérése érdekében. Miközben konzultáció iránti megkeresés az IK részéről nem történt, az IK írásbeli észrevételeinek kézhezvétele a közösségi iparág által elszenvedett vagyoni kárra és a szubvencionált importra vonatkozó panaszban foglalt állításokról megtörtént.

(4)

Az ugyanazon, Indiából származó terméknek a Közösségbe történő importjára vonatkozó párhuzamos dömpingellenes vámeljárás bevezetését értesítés útján közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjának (4) aznapi számában.

(5)

A Bizottság hivatalosan értesítette a panasz előterjesztőjét és más, az eljárás megindításában köztudottan érdekelt és ismert közösségi termelőket, exportőröket, importőröket, felhasználókat és szállítókat. A közvetlenül érintett feleknek lehetőséget adtak, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatásért folyamodjanak az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(6)

A két indiai exportőr, az IK, valamint a közösségi termelők, felhasználók és importőrök/kereskedők írásban ismertették álláspontjukat. Az összes félnek, akik a megadott határidőn belül meghallgatást kértek, és meg is indokolták azt, lehetőséget adtak a meghallgatásra.

2.   MINTAVÉTEL

(7)

Figyelembe véve a nem kapcsolódó importőrök nagy számát a Közösségen belül, az alaprendelet 27. cikkével összhangban szükséges volt annak megvizsgálása, hogy kell-e mintavételi eljárást alkalmazni. Annak érdekében, hogy a Bizottság dönthessen a mintavételi eljárás alkalmazásának szükségességéről, és amennyiben igen, a minta kiválasztásáról, az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdése értelmében az összes ismert nem kapcsolódó importőrt felkérték arra, hogy az eljárás megindításától számított 15 napon belül nevezzék meg magukat, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat a Bizottság rendelkezésére bocsássák a 2002. április 1. és 2003. március 31. közötti időszakra vonatkozóan. Csak két nem kapcsolódó importőr egyezett bele a mintavételi eljárásban való részvételbe és bocsátotta rendelkezésre a kért alapinformációkat a megadott határidőn belül. Következésképpen a mintavétel alkalmazását nem tekintették szükségesnek ezen eljárás folyamán.

3.   CUESTIONARIOS

(8)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes ismert és érintett félnek, a fentiekben említett két nem kapcsolódó importőrnek és az összes többi vállalatnak, melyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül megnevezték magukat, valamint India kormányának is.

(9)

Két indiai exportáló termelőtől, a két közösségi panasztevőtől, nyolc felhasználó vállalattól és a két, a fentiekben említett nem kapcsolódó importőrtől érkezett válasz. Ezenkívül egy felhasználó vállalat készített néhány mennyiségi információt tartalmazó írásbeli beadványt, és két felhasználói szövetség juttatott el írásbeli beadványt a Bizottságnak.

(10)

A Bizottság a közösségi érdekeket sértő támogatás ideiglenes meghatározásához szükségesnek tartott minden információt felkutatott és ellenőrzött. Ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok helyszínein:

 

Közösségi termelők:

SGL Carbon GmbH, Wiesbaden and Meitingen, Németország,

SGL Carbon SA, La Coruña, Spanyolország,

UCAR SNC, Notre Dame de Briançon, Franciaország (beleértve annak kapcsolódó vállalatát is: UCAR SA, Etoy, Svájc),

UCAR Electrodos Ibérica SL, Pamplona, Spanyolország,

Graftech SpA, Caserta, Olaszország.

 

Nem kapcsolódó importőrök a Közösségben:

Promidesa SA, Madrid, Spanyolország,

AGC-Matov allied graphite & carbon GmbH, Berlin, Németország.

 

Felhasználók:

ISPAT Hamburger Stahlwerke GmbH, Hamburg, Németország,

ThyssenKrupp Nirosta GmbH, Krefeld, Németország,

Lech-Stahlwerke, Meitingen, Németország,

Ferriere Nord, Osoppo, Olaszország.

 

Exporáló termelők Indiában:

Graphite India Limited (GIL), Kolkatta;

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited, Bhopal.

(11)

A támogatás és a kár megállapítására irányuló vizsgálat 2002. április 1. és 2003. március 31. között (a továbbiakban: vizsgálati időszak) zajlott. A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálati ideje 1999 és a vizsgálati időszak vége között (továbbiakban: figyelembevételi időszak) zajlott.

B.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1.   ÉRINTETT TERMÉK

(12)

Az érintett termék a grafitelektródok és/vagy az ilyen elektródok esetében használt elektród-kötőelemek, akár együtt, akár külön-külön importálják ezeket. A grafitelektród kerámiaipari eljárással előállított vagy extrudált grafitrúd. E henger mindkét végére csavarmenetes, kúpos „foglalatot” alakítanak ki oly módon, hogy két vagy több elektród egymáshoz illeszthető, és így egy rúd építhető. Egy szintén grafitból készült kapcsoló elemmel lehet két csatlakozó részt összeilleszteni. Ennek az elemnek elektród-kötőelem a neve. Mind a grafitelektródot, mind az elektród-kötőelemet általában előre összeállított kiszerelésben, grafitelektród-rendszerként értékesítik.

(13)

Az ilyen elektródok esetében használt grafitelektródok és elektród-kötőelemek a kőolajipar egyik melléktermékének, a petrolkoksznak, valamint kőszénkátrány-szuroknak a felhasználásával készülnek. Az előállítási folyamat hat lépésből áll, úgy mint: formázás, égetés, impregnálás, újraégetés, grafitosítás és megmunkálás. A grafitosítási folyamat során a terméket elektromos úton 3 000oC fölé melegítik és fizikailag grafittá alakítják, ami a szén kristályos módosulata: egyedülállóan kis elektromos, de nagy hővezető képességgel rendelkező anyag: magas hőmérsékleten mutatott nagyfokú szilárdsága és teljesítőképessége alkalmassá teszi elektromos ívkemencében való felhasználását. Egy grafitelektród-rendszer gyártási időtartama hozzávetőlegesen két hónap. A grafitelektród-rendszerek esetében nincsenek helyettesítő termékek.

(14)

Grafitelektród-rendszereket acéltermelők használnak a „miniacélművek” néven is emlegetett elektromos ívkemencékben, elektromos áramvezetőként, acél újrafeldolgozni kívánt ócskavasból történő előállításához . Az ilyen elektródokhoz használt grafitelektródok és elektród-kötőelemek közül csak azok tartoznak e vizsgálat körébe, amelyeknek látszólagos térfogatsúlya 1,65 g/cm3 vagy több, és elektromos ellenállása 6,0 μΩ.m vagy kevesebb. Azok a grafitelektród-rendszerek, amelyek megfelelnek ezeknek a műszaki jellemzőknek, rendkívül nagy áramteljesítmény-hasznosításúak.

(15)

Egy indiai exportőr kijelentette, hogy néhány esetben az érintett terméket anélkül állította elő, hogy kiváló minőségű tűkokszot használt volna, amely első osztályú petrolkoksz, és amelyet e társaság szerint, a panasztevők a (12) és (14) bekezdésben említett előírások értelmében elengedhetetlennek tartottak a termék előállításához. Éppen ezért a fenti exportőr azzal a követeléssel lépett fel, hogy az ilyen elektródokhoz használt, kiváló minőségű tűkoksz felhasználása nélkül készült grafitelektródok és elektród-kötőelemek a vizsgálatból legyenek kizárva. Valóban különböző minőségű petrolkokszot lehet felhasználni a grafitelektród-rendszer előállítására. Azonban, a felhasznált nyersanyagoktól függetlenül, a végtermék fizikai és műszaki jellemzői, valamint végső felhasználása az, ami meghatározza a termék pontos leírását. Amennyiben az Indiából származó és a Közösségbe importált elektródokhoz felhasznált grafitelektródok és elektród-kötőelemek a termék pontos leírásában megadott fizikai és műszaki jellemzőknek megfelelnek, azokat érintett terméknek kell tekinteni. Következésképpen a követelést visszautasították.

2.   HASONLÓ TERMÉK

(16)

Az Indiából a Közösségbe exportált termék, az Indiában előállított és forgalmazott hazai termék, valamint a közösségi termelők által a Közösség területén gyártott és forgalmazott termék ugyanolyan fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, valamint ugyanolyan az alkalmazási köre, ennek következtében az alaprendelet 1. cikkének (5) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendő.

C.   TÁMOGATÁS

1.   BEVEZETŐ

(17)

A panaszban leírt információk és a Bizottság kérdőívére adott válaszok alapján a következő öt program, mely exporttámogatást vonhat magával, került kivizsgálásra:

i)

Vámjogosultsági program (DEPB)

ii)

Tőkejavak export-előmozdító programja (EPCG)

iii)

Előzetes engedély-program (ALS)

iv)

Exportfeldolgozó zóna /Exportorientált egység (EPZ/EOU)

v)

Jövedelemadó-mentesség

(18)

A fent meghatározott i., ii., iii., iv., v. programok az 1992-es Külkereskedelmi törvényen alapulnak (Fejlesztés és szabályozás), mely 1992. augusztus 7-én lépett hatályba. A Külkereskedelmi törvény feljogosítja India kormányát az export- és importpolitikára vonatkozó értesítések kibocsátására, melyek a Kereskedelmi Minisztérium által ötévenként kiadott és rendszeresen frissített Export- és importpolitika című dokumentumban kerülnek összefoglalásra. Az ennek az ügynek a vizsgálati időszakára vonatkozó Export- és importpolitika című dokumentum a 2002. április 1-jétől2007. március 31-ig terjedő ötéves tervet tartalmazza. Ezenkívül India kormánya megállapítja az India külkereskedelmi politikáját meghatározó eljárásokat, melyeket a folyamatosan frissített Eljárási kézikönyv – 2002. április 1. – 2003. március 31. (1. kötet) című dokumentumban tesz közzé.

(19)

A 2002. április 1. és 2007. március 31. közötti időszakot felölelő Export- és importpolitika című dokumentumból világosan kitűnik, hogy az ezen politika hatályba lépése előtt kibocsátott licencek/ igazolások/ engedélyek továbbra is, és a vizsgálati időszak alatt is, hacsak másként nem rendelkeznek, érvényben maradnak arra a célra, melyre az ilyen licencet/ igazolást/ engedélyt kibocsátották.

(20)

A 2002. április 1. és 2007. március 31. közötti időszakot felölelő Export- és importpolitika és az Eljárási kézikönyv – 2002. április 1.–2007. március 31. (1. kötet) című dokumentumokkal összefüggésben ebben a szövegben a fent említett i.–iv. vizsgálati programok jogi alapjára vonatkozóan további hivatkozások találhatók.

(21)

Az v. pontban meghatározott jövedelemadó-mentesség a Pénzügyi törvénnyel évenként módosított 1961-es Jövedelemadó törvényen alapul.

(22)

Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének b) pontja előírja, hogy olyan fejlődő országok esetében, melyek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai, és melyeket megemlítenek a Támogatások és Kiegyenlítő Intézkedések egyezményében (ASCM), valamint olyan országok esetében, melyek a Kereskedelmi Világszervezet tagjai, és amelyekben teljesen felszámolták az exporttámogatásokat, az importra alkalmazott 3 %-os de minimis támogatási küszöbérték a WTO-megállapodás hatályba lépésének napjától számított nyolcadik év elteltével érvényét veszti. Mivel a fent említett megállapodás 1995. január 1-jén lépett hatályba, ez a támogatási küszöbérték már nem alkalmazható. A jelenleg a fejlődő országokban az importra alkalmazott de minimis támogatási küszöbérték 2 %, ahogy azt az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének a) pontja meghatározza. Az ASCM VII. mellékletében leírt országok esetében alkalmazott 3 %-os de minimis támogatási küszöbérték alkalmazásával párhuzamosan az EU-gyakorlat az említett országok esetében egyéni támogatási programonként 0,3 %-os de minimis támogatási küszöbértéket is alkalmazott. Mivel az ASCM VII. mellékletében leírt országok esetében a különleges de minimis támogatási küszöbérték már nem alkalmazható, az egyéni támogatási programra vonatkozó küszöbérték sem kerül a továbbiakban alkalmazásra.

2.   VÁMJOGOSULTSÁGI PROGRAM (DEPB-PROGRAM – DUTY ENTITLEMENT PASSBOOK SCHEME)

a)   Jogalap

(23)

A DEPB 1997. április 1-jén lépett hatályba a Vámhatósági értesítés 34/97. számában. A program részletes leírását az Export- és importpolitika 4.3.1–4.3.4 bekezdése, valamint az Eljárások kézikönyve 4.37–4.53 bekezdése tartalmazza. A DEPB az 1997. március 31-én befejezett Passbook-program jogutódja. Kezdetben kétféle DEPB létezett: előexport alapú és utóexport alapú DEPB.

(24)

India kormánya kiemelte, hogy az előexport alapú DEPB 2000. április 1-jén el lett törölve, ezáltal a vizsgálati időszak szempontjából nem lehet releváns. Megállapították, hogy egyik vállalat sem részesült az előexport alapú DEPB-juttatásból, és ezért nem szükséges az előexport alapú DEPB kiegyenlíthetőségének megállapítása. Ebből kifolyólag e program elemzése csak az utóexport alapú DEPB-en alapul.

b)   Jogosultság

(25)

Az utóexport alapú DEPB-t exportra gyártók vagy exportkereskedők (azaz kereskedők) vehetik igénybe.

c)   Az utóexport alapú DEPB gyakorlati megvalósítása

(26)

A program értelmében bármely exportőr folyamodhat hitelért, mely az exportált késztermék értékének a százalékában kerül kiszámításra. Az indiai illetékesek a standard input-output normák (SION) alapján ilyen DEPB-hitelarányt állapítottak meg a legtöbb termékre, az érintett termék tekintetében is. A kiutalt hitel összegét tartalmazó engedély kibocsátására automatikusan sor kerül a kérelem kézhezvételét követően.

(27)

Az utóexport alapú DEPB az ilyen hitelek igénybevétele esetén lehetővé teszi az alkalmazandó vám ellensúlyozását minden rákövetkező import esetében, kivéve az importmegszorítás vagy importtilalom alá eső áruk esetében. Az ilyen hitellel importált áruk azt követően a hazai piacon (értékesítésiadó-köteles) forgalmazhatók vagy más módon felhasználhatók.

(28)

A DEPB-engedélyek szabadon átruházhatók, ezért gyakran eladják őket. A DEPB-engedély, melynek kezelési költsége a kiutalt hitel 0,5 %-a, a kiállítás napjától számított 12 hónapig érvényes. Ennek megfelelően a 2001. április 1. és 2003. március 31. közötti kétéves időszakban kiállított engedélyek a vizsgálati időszakban vagy értékesítésre vagy pedig importvám ellensúlyozására voltak hozzáférhetőek.

(29)

A vizsgálati időszakot megelőzően, azaz 2002. március 31-ig bezárólag, a DEPB-engedély bemutatása lehetővé tette egy általános importvám ellensúlyozását az engedély névértékéig terjedő összegig. Ezenfelül a DEPB-engedély egy másik vám, nevezetesen egy speciális kiegészítő vámtétel (SAD) alóli mentességet is lehetővé teszi. A SAD az Indiába importált legtöbb áru, így az érintett termék esetében is a vámérték ad valorem 4 %-ában került megállapításra. Míg e program értelmében a SAD alóli mentesség a DEPB-engedély bemutatásától függött, a megtakarított SAD-összeg nem került levonásra az engedélyben biztosított hitel összegéből. Ezáltal a DEPB-engedély névértékén túl kiegészítő gazdasági haszon halmozódott fel a DEPB-programban.

(30)

A vizsgálati időszak kezdetétől fogva, 2002. április 1-jétől, India kormánya a DEPB-program értelmében eltörölte a SAD alóli mentességet. Ennélfogva a vizsgálati időszak alatt semmilyen SAD-ellensúlyozást nem vontak le az importőr által bemutatott DEPB-engedélyre kapott hitelből. Figyelembe véve a programban bekövetkező ezen változást, és az előzőleg a SAD-mentességgel elérhető gazdasági előny exportőröknek történő kompenzálását, India kormánya 2002. április 1-jei hatállyal a SION módosításával növelte a DEPB-rátákat az érintett termékre vonatkozóan. Kérésre India kormánya utólagos hiteleket bocsátott ki a 2002. április 1. előtt használatos engedélyekre azért, hogy a felülvizsgált DEPB-ráta szintjére emelje a biztosított hitel mértékét.

d)   Végkövetkeztetés az utóexport alapú DEPB-ről

(31)

Amikor egy vállalat árut exportál, arra hitelt kap, mely különböző áruk jövőbeli importjára kifizetendő jóváhagyott vám kiegyenlítésére használható fel, vagy pedig egyszerűen a nyílt piacon értékesíthető.

(32)

A hitel mértéke a SION-ráták alapján automatikusan kiszámításra kerül függetlenül attól, hogy felhasználandó anyagok importálásra kerültek-e, fizettek-e rá vámot, illetve hogy a felhasználandó anyagokat valóban exporttermelésre használták-e és ha igen, milyen mennyiségben. Valójában egy vállalat a múltbeli exportok alapján követelhet engedélyt függetlenül attól, hogy más forrásokból is importál-e vagy vásárol-e árukat. A DEPB-hitelek támogatások, ezért anyagi hozzájárulásnak tekintendők. Ezen hitelek magukban foglalják a pénzeszközök közvetlen átadását, mert értékesítés útján készpénzzé alakíthatók, illetve a vám ellensúlyozására fordíthatók, így India kormánya arra kényszerül, hogy elengedje a bevételeket, amelyet egyébként meg kellene fizetni.

(33)

Az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja kivételt tesz lehetővé, többek között a vámkedvezmény és a helyettesítő vámkedvezmény-programok alól, melyek megegyeznek az I. melléklet i. pontjában, a II. mellékletben (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai) és a III. mellékletben (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) lefektetett szigorú szabályokkal.

(34)

Ebben az esetben az exportőr nem kötelezhető a vámmentesen importált áruknak a termelési folyamatban történő felhasználására, és a hitel összege nem a jelenleg használt felhasználandó anyagokhoz viszonyítva kerül kiszámításra.

(35)

Ezenkívül nincs olyan program vagy eljárás, amely megerősítené azt, hogy milyen felhasználandó anyagok kerültek felhasználásra az exportált termék előállítása során, valamint hogy előfordult-e importvám-többletfizetés az alaprendelet I. mellékletének i.) pontja, II. és III. melléklete értelmében.

(36)

Végül, az exportőrök jogosultak a DEPB által elérhető gazdasági előnyre függetlenül attól, hogy importálnak-e felhasználandó anyagot vagy sem. Gazdasági előny elérése érdekében elegendő, hogy az exportőr egyszerűen árut exportál felhasználandó anyagot importáltálásának bizonyítása nélkül. Ily módon azok az exportőrök is, akik helyi szinten szerzik be a felhasználandó anyagot és nem importálnak semmilyen árut, melyet felhasználandó anyagként használnának, jogosultak a DEPB által elérhető gazdasági előnyökre. Ebből eredően az utóexport alapú DEPB nem teljesíti az alaprendelet I.–III. mellékletének kritériumait.

(37)

Az i. az importált felhasználandó anyagok az előállítási folyamat során történő felhasználásra kerülése, és ii. az alaprendelet II. melléklete értelmében egy ellenőrző rendszer felállítása követelmények hiányában az utóexport alapú DEPB az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja ii. alpontja értelmében, nem tekinthető vámkedvezmény-, illetve helyettesítő vámkedvezmény-programnak (III. melléklet).

(38)

Mivel a (33) preambulumbekezdésben említett, a vámkedvezmény- és helyettesítő vámkedvezmény-program támogatásának meghatározására vonatkozó kivétel nem alkalmazandó, a többletelengedés kérdése nem merül fel, és a kiegyenlíthető támogatás a rendszerint minden importra köteles összes importvám elengedéseként határozható meg.

(39)

Mivel India kormányának anyagi hozzájárulása gazdasági előnyöket ruház a DEPB-engedély tulajdonosára, és mivel a kormány bevétele, amelyet egyébként meg kellene fizetni, elengedésre kerül, a program támogatást képez. Ez a támogatás az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdése a) pontja értelmében, jogilag az exportteljesítménytől függ, mert, ahogy a fentiekből kitűnik, csak export útján érhető el. A támogatást tehát specifikusnak és kiegyenlíthetőnek kell tekinteni.

e)   A támogatás összegének kiszámítása az utóexport alapú DEPB esetében

(40)

A vállalatok gazdasági előnye az engedélyekben biztosított, a vizsgálati időszak folyamán felhasznált vagy átruházott (értékesített) hitelösszeg alapján került kiszámításra. Annak érdekében, hogy az elengedett bevétel összegének a kiszámítása a lehető legpontosabb legyen, különbséget kell tenni a vizsgálati időszak folyamán kiadott és használt engedélyek, a vizsgálati időszak folyamán kiadott és átruházott engedélyek, a vizsgálati időszak előtt kiadott és a vizsgálati időszak folyamán használt engedélyek, valamint a vizsgálati időszak előtt kiadott és a vizsgálati időszak folyamán átruházott engedélyek között.

(41)

Abban az esetben, ha az együttműködő exportáló termelő a vizsgálati időszak folyamán adta ki, és az alkalmazandó vám (a SAD-ot is beleértve) megfizetése nélkül áruexportra használta a DEPB-engedélyt, a gazdasági előny az elengedett összes importvám alapján, a szóban forgó DEPB-engedély követelésegyenlegéből levonva került kiszámításra.

(42)

Abban az esetben, ha a DEPB-engedély a vizsgálati időszak folyamán került kiadásra és lett átruházva (értékesítve), a gazdasági előny az engedélyben biztosított hitelösszeg alapján (névérték) került kiszámításra, tekintet nélkül az engedély eladási árára, mivel az engedély eladása egy tisztán kereskedelmi döntés következménye, mely nem módosítja a program révén szerzett gazdasági előny összegét (egyenértékű India kormánya pénzeszközeinek átadásával).

(43)

Abban az esetben, ha a DEPB-engedélyt a vizsgálati időszak előtt adták ki, és a vizsgálati időszak folyamán az együttműködő exportáló termelő az alkalmazandó vám megfizetése nélkül áru importálására használta, a gazdasági előny az elengedett összes importvám (a SAD-ot is beleértve) alapján a szóban forgó DEPB-engedély hitelegyenlegéből levonva került kiszámításra. Az vámok ellensúlyozására használt meglévő engedélyek helyébe kiadott kiegészítő engedélyeket, melyek a megnövekedett DEPB-hitelek következtében kerültek kiadásra, szintén figyelembe vették az India kormánya által elengedett bevételek összegének megállapításánál.

(44)

Abban az esetben, ha a DEPB-engedély a vizsgálati időszak előtt került kiadásra, és a vizsgálati időszak folyamán lett átruházva (értékesítve), megállapították, hogy ezen engedélyek a névértéküket meghaladó áron kerültek értékesítésre. Ez a díj az ilyen engedélyek által engedélyezett SAD alóli kiegészítő mentességgel magyarázható, ahogy a fentiekből is kitűnik. Az ezen engedélyek felvásárlói által importált termékek ismerete nélkül nem lehetséges az India kormánya részéről elengedett összes bevétel összegének megállapítása. Azonban óvatos becslések szerint, ennek az összegnek legalább az engedély eladási árával megegyezőnek kell lennie, mivel gazdasági szempontból nincs értelme az engedélyt a valós értékénél többért értékesíteni. Ennek következtében a gazdasági előny az engedély eladási ára alapján került kiszámításra.

(45)

Ahogy a (26) preambulumbekezdésben megállapításra került, a DEPB-programból eredő gazdasági előny az exportált késztermék értékén alapul, és nem a szállított, exportált, termelt vagy előállított mennyiség alapján kerül odaítélésre. Ezért az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdése értelmében a vizsgálati időszak során a támogatás kiszámított összegét a teljes exportárbevétel alapján osztották el. A gazdasági előny kiszámításakor az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontja értelmében a támogatásra való jogosultság megszerzése során szükségszerűen felmerülő díjak levonásra kerültek.

(46)

A vállalatok igényt tartottak arra, hogy a szakemberek számára kifizetett, valamint az értékesítési jutalék kifizetése és egyéb kiadások során felmerülő költségek kerüljenek levonásra a DEPB-programból eredő gazdasági előny kiszámításakor. Ebben a vonatkozásban megjegyzendő, hogy harmadik fél igénybevétele engedélyek vétele és értékesítése céljából tisztán kereskedelmi döntés, mely nem módosítja az engedélyekben biztosított hitel összegét. Mindenesetre az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontja értelmében csak a támogatásra való jogosultság megszerzése során szükségszerűen felmerülő költségek kerülnek levonásra. Mivel a fentiekben említett költségek nem szükségszerűen a támogatásra való jogosultság megszerzése során merülnek fel, az igényt elutasították.

(47)

A vállalatok azt is kijelentették, hogy a DEPB-engedélyükből eredő gazdasági előny egyéb bevételeket eredményezett, és így növekedett az általános adókötelezettségük, különösképpen a vállalati jövedelemadójuk. Ennélfogva igényt tartottak rá, hogy a DEPB-programból eredő gazdasági előnyből levonásra kerüljön a jelenleg fizetendő jövedelemadó összege.

(48)

Az a tény, hogy egy vállalat milyen módon használja fel a támogatási rendszer által ráruházott gazdasági előnyt, jelen esetben vagy olyan engedély felhasználásával, mely lehetővé tette az importvám ellensúlyozását, vagy pedig az engedélyek értékesítésével, különböző kihatással lehet a vállalat adózási helyzetére. Nem a vizsgálatot folytató hatóság feladata, hogy megvizsgálja, milyen hatással lehet egy ilyen gazdasági előny a vállalat adózási helyzetére. Ebből kifolyólag az igényt elutasították.

(49)

Mindkét együttműködő vállalat a vizsgálati időszak folyamán gazdasági előnyt szerzett e program keretében, és 14.5 % és 20.4 % közötti támogatásban részesült.

3.   AZ EXPORTOT ELŐMOZDÍTÓ TŐKEJAVAKPROGRAMJA (EPCG-PROGRAM – EXPORT PROMOTION CAPITAL GOODS SCHEME)

a)   Jogalap

(50)

Az EPCG-programot 1992. április 1-jén jelentették be. A vizsgálati időszak alatt a programot a 28/97. számú és a 1997. április 1-jén hatályba lépő 29/97. számú vámhatósági értesítés szabályozta. A program részleteit a 2002/2007. Export és importpolitika 5. fejezete, valamint az Eljárási kézikönyv 5. fejezete tartalmazza.

b)   Jogosultság

(51)

A programban gyártó-exportőrök (azaz minden olyan indiai gyártó, aki exportál) vagy kereskedő-exportőrök (azaz kereskedők) vehetnek részt, ahol a „megkötés” a gyártók támogatása.

c)   Gyakorlati megvalósítás

(52)

A program gazdasági előnyeinek kihasználása érdekében a vállalatnak be kell nyújtania az illetékes hatóságokhoz az importálandó tőkejavak típusára és értékére vonatkozó részletes adatokat. Attól függően, hogy a vállalat milyen szintű exportkötelezettséget kész vállalni, csökkentett vagy nulla behozatali vámtétel mellett importálhat tőkejavakat. Az exportkötelezettség teljesítése érdekében az importált tőkejavaket az exportálandó áruk előállítására kell használni. Az exportőr kérelmére engedélyt bocsátanak ki, amely preferenciális vámtételek mellett teszi lehetővé az importot. Az engedély megszerzéséhez kérelmezési díjat kell fizetni.

(53)

Az EPCG-engedély tulajdonosa hazailag is hozzájuthat a tőkejavakhoz. Ilyen esetben a tőkejavak hazai gyártója élhet az ilyen tőkejavak gyártásához szükséges alaktrészek vámmentes importja adta gazdasági előnnyel. Másik lehetőségként a hazai gyártó igényelheti a vélhető exportra szóló kedvezményt az EPCG-engedély tulajdonosának tőkejavakkel történő ellátását illetően.

(54)

Az EPCG-programban való részvétel érdekében exportkötelezettséget kell vállalni. Az exportkötelezettséget a tőkejavak felhasználásával gyártott vagy előállított áruk exportálásával kell teljesíteni, és ezen exportok értékének meg kell haladnia ugyanazon terméknek a vállalat által az előző három engedélyezett évben elért átlagos exportszintjét.

(55)

A közemúltban változás következett be a program feltételeiben az exportkötelezettség kiszámítását illetően. Az új szabályok értelmében a vállalatoknak nyolc év áll rendelkezésére az exportkötelezettség teljesítéséhez (az exportok összegének az importált tőkejavak teljes vámmentes értékének legalább hatszorosának kell lennie). Ez a változás azonban nem módosítja a program alapvető működését.

d)   Következtetések az EPCG-programról

(56)

Az exportőr által fizetett csökkentett vagy nulla behozatali vámtétel az indiai kormány pénzügyi hozzájárulása, mivel a máskülöben befolyó bevétel el van engedve, és a rendes körülmények között megfizetendő behozatali vámtételek csökkentésével vagy elengedésével a kedvezményezett gazdasági előnyben részesül. Az engedélyt kizárólag exportáruk iránti kötelezettségvállalással lehet megszerezni. Az EPCG-program olyan támogatás, amely az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében jogliag az exportteljesítménytől függ, és vélhetően specifikus, ezáltal kiegyenlíthető.

e)   A támogatás összegének kiszámítása

(57)

A vállalatok gazdasági előnyét az importált tőkejavakra kiszabott vám kifizetetlen összegei alapján számították ki olyan időszakra, amely az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az érintett termék iparágában az ilyen tőkejavak normális értékcsökkentési időszakát tükrözi. A bevett gyakorlat szerint a vizsgálati időszak alatti gazdasági előny nagyságát kamat hozzáadásával kiigazították a vizsgálati időszak alatt annak érdekében, hogy a gazdasági előny értékét időtállóan tükrözze, és ezáltal meghatározza a program teljes gazdasági előnyét a kedvezményezett számára. Tekintettel a támogatás egyszeri támogatáshoz hasonló természetére, a vizsgálati időszak alatt a vállalatspecifikus kereskedelmi kamatot tartották megfelelőnek. Az (53) preambulumbekezdésben leírtak szerint az EPCG-programból származó gazdasági előny az exportált késztermékek megnövekedett értékétől függ, és nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek szerint ítélik meg. Ebből adódóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a támogatás összegét a vizsgálati időszak alatti teljes exportforgalomhoz mérten osztották el.

(58)

A vizsgálati időszak alatt mindkét együttműködő exportőr részesült az EPCG-program nyújtotta gazdasági előnyből, és 0,1-0,3 %-os támogatást kaptak.

4.   AZ ELŐZETES ENGEDÉLYPROGRAM (ALS-PROGRAM – ADVANCE LICENSE SCHEME)

a)   Jogalap

(59)

Az ALS-program 1977-78 óta működik. A program részleteit a Export és Importpolitika 4.1.1.- 4.1.7. bekezdése, valamint az Eljárási kézikönyv 4. fejezete tartalmazza.

b)   Jogosultság

(60)

Előzetes engedélyeket exportőrök, gyártó-exportőrök vagy kereskedő-exportőrők vehetnek igénybe, ahol a „megkötés” a gyártó(k) támogatása az exportálandó áruk előállításához felhasználandó anyagok vámmentes importja érdekében.

c)   Gyakorlati megvalósítás

(61)

A program által engedélyezett importok mennyiségét az exportált késztermékek mennyiségének százalékaként határozzák meg. Az előzetes engedélyek az engedélyezett importok egységeit mennyiségük és értékük alapján mérik. Mindkét esetben a megengedett vámmentes vásárlások meghatározására használt arányszámokat a SION alapján a legtöbb termékre vonatkozóan megállapítják, beleértve az érintett terméket is. Az előzetes engedélyekben meghatározott felhasználandó anyagok olyan elemek, amelyeket a vonatkozó késztermék előállításához használnak.

(62)

Előzetes engedélyeket a következő esetekben lehet kiadni:

i)

„Fizikai” exportok: előzetes engedélyek exportra gyártónak vagy exportáló kereskedőnek adhatók, ahol kitétel a gyártó(k) támogatása az exportálandó termékek gyártásához szükséges felhasználandó anyagok importjára nézve.

ii)

Közvetett értékesítések: előzetes engedélyek kiadhatók közvetett értékesítésre az áruk gyártásához szükséges, egy másik előzetes engedéllyel rendelkező végső exportőr/vélhető exportőr számára értékesítendő felhasználandó anyagok gyártó-exportőrének. Az előzetes engedély tulajdonosa, aki közvetlen import helyett hazai forrásból kíván hozzájutni a felhasználandó anyagokhoz, közvetett értékesítésre irányuló előzetes engedély ellenében megteheti azt. Ilyen esetekben a hazai piacon vásárolt mennyiségek az előzetes engedélyből leírásra kerülnek, és kiadnak egy köztes előzetes engedélyt a hazai értékesítő hasznára. Az ilyen köztes előzetes engedély tulajdonosa jogosult arra a haszonra, hogy vámmentesen importálja a végső exportőrhöz szállítandó felhasználandó anyagok előállításához szükséges árukat.

iii)

Vélhető exportok: előzetes engedélyek kiadhatók vélhető exportra az Export és importpolitika 8.2 bekezdésében említett kategóriákat helyettesítendő termékek gyártásához szükséges felhasználandó anyagok fő importőrének. Az indiai kormány szerint a vélhető exportok azokra az ügyletekre vonatkoznak, amelyek során az értékesített áruk nem hagyják el az országot. Az értékesítés számos kategóriája vélhető exportnak tekintendő, feltéve hogy az árukat Indiában gyártották, pl. az Exportorientált egységek számára értékesített áruk, vagy az EPCG-engedély tulajdonosának értékesített tőkejavak.

iv)

Előzetes kiadási végzés (ARO — advance release order): Az előzetes engedély tulajdonosa, aki közvetlen import helyett hazai forrásból kíván hozzájutni a felhasználandó anyagokhoz, közvetett értékesítésre irányuló előzetes kiadási végzés ellenében megteheti azt.. Ilyen esetekben az előzetes engedélyek előzetes kiadási végzésként érvényesek, és a benne foglalt tételek értékesítése után az értékesítőre szállnak át. Mindez feljogosítja az értékesítőt a vélhető exportok kedvezményének és a végső fogyasztási adó megtérítésének gazdasági előnyeire. Bizonyos szempontból az ARO-mechanizmus visszatéríti az adókat és vámokat a terméket szállító gyártónak ahelyett, hogy ugyanezt az exportőrnek térítené vissza vámkedvezmény/visszatérítés formájában. Az adók/vámok visszatérítése hazai és importált felhasználandó anyagokra egyaránt alkalmazható.

(63)

Az ellenőrzés folyamán megállapításra került, hogy egy gyártó-exportáló csak a fenti i) pontban említett ALS-eket (fizikai exportok) használta a vizsgálati időszak alatt. Ezért jelen vizsgálat keretein belül nem szükséges a fent említett ii), iii) és iv) kategóriák kiegyenlíthetőségének megállapítása.

d)   Következtetések a programról

(64)

Kizárólag az exportáló vállalatok kapnak olyan engedélyt, amelyek az importokra kiszabott vámok összegeinek kiegyenlítésére használhatók. Ebben a tekintetben a program az exportteljesítménytől függ.

(65)

A fentiek szerint megállapításra került, hogy az ASL-t a „fizikai exportok” tekintetében a vizsgálati időszak alatt egy vizsgált vállalat használta. A vállalat az ASL-t az exportált termékek felhasználandó anyagainak vámmentes importjaira használta.

(66)

Az indiai kormány kijelentette, hogy az ALS mennyiségi alapú program, és az engedély értelmében engedélyezett felhasználandó anyagok az exportok mennyiségeire vonatkoznak. Azt is javasolták, hogy bármilyen felhasználandó anyagot is importálnak az ALS keretén belül, ugyanazokat az felhasználandó anyagokat kell használni az exportálandó termékek gyártásához vagy a már exportált termékekhez használt felhasználandó anyag-készletek utántöltéséhez. Az indiai kormány szerint az importált felhasználandó anyagokat az exportőrnek kell felhasználnia, és ilyen felhasználandó anyagok nem értékesíthetők illetve nem szállíthatók át.

(67)

Megfelelő rendszer vagy eljárás azonban nem volt annak megerősítésére, hogy az exportált áruk előállítási folyamatában felhasználták-e az felhasználandó anyagokat, és ha igen, melyeket. A rendszer csak azt mutatja, hogy a vámmentesen importált árukat felhasználták az előállítási folyamatban függetlenül az áruk rendeltetési helyétől (hazai vagy exportpiac).

(68)

Az alaprendelet 2. cikke (1) bekezése a) pontjának ii) alpontja kivételt említ többek között a vámkedvezmény és helyettesítő vámkedvezmény-rendszerek alól, amelyek igazodnak az alaprendelet I. mellékletének i) tételében, II. mellékletében (vámkedvezmény meghatározása és szabályai) és III. mellékletében (meghatározás és a helyettesítő vámkedvezmény szabályai) meghatározott szigorú szabályokhoz.

(69)

Megfelelő rendszer vagy eljárás hiányában annak megerősítésére, hogy mely felhasználandó anyagokat alkalmazták az exportálandó termék előállítási folyamatában, vagy hogy az alaprendelet I. melléklete i) tételének, II. és III. mellékletének értelmében történt-e importvám-többletfizetés, az ALS nem tekinthető engedélyezett vámkedvezmény vagy helyettesítő vámkedvezmény-rendszernek az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése a) pontjának ii) alpontja értelmében.

(70)

Mivel a fenti kivétel a (67) preambulumbekezdésben hivatkozott vámkedvezmény és helyettesítő vámkedvezmény-rendszerek támogatási meghatározásához nem alkalmazandó, nincs szó többlet-visszautalásról, és a kiegyenlíthető gazdasági előny a rendesen minden importra kivetett teljes vám visszautalása.

e)   A támogatás összegének kiszámítása

(71)

A vállalat gazdasági előnyét a vizsgálati időszak alatt használt engedélyekkel megadott hitel összege alapján számították ki. A (60) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az ALS keretén belüli gazdasági előny egyarát függ az exportált késztermékek mennyiségétől és értékétől. Ebből adódóan az alapszerződés 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a támogatás összegét a vizsgálati időszak alatti teljes exportforgalomhoz mérten osztották el. A gazdasági előny kiszámításakor az alapszerződés 7. cikkének (1) bekezdése a) pontja értelmében a támogatás megszerzéséhez szükséges díjakat levonták. Ilyen alapon a szerzett támogatás 0,2 % volt.

5.   EXPORTFELDOLGOZÓ ZÓNÁK („EPZ”) / EXPORTORIENTÁLT EGYSÉGEK („EOU”)

(72)

Beigazolódott, hogy egyik exportáló termelő sem található sem az EPZ-ben, sem pedig az EOU-ban. Ennek megfelelően a jelen vizsgálat szempontjából nem volt szükség további elemzésre.

6.   JÖVEDELEMADÓ-MENTESSÉG

a)   Jogalap

(73)

A jövedelemadó-mentesség jogi alapja az 1961-es jövedelemadó törvény. A törvény, amelyet a pénzügyi törvény évente módosít, meghatározza az adók beszedésének alapját , valamint a különféle igényelhető mentességeket/levonásokat. A cégek által igényelhető mentességek között szerepelnek a törvény 10A, 10B és 80HHC szakaszában foglaltak, amelyek jövedelemadó-mentességet biztosítanak az exporteladásokból származó haszonra.

b)   Gyakorlati megvalósítás

(74)

Az indiai kormány kijelentette, hogy 2003. március 31-től a jövedelemadó-mentesség eltörlésre került, és ezt bizonyítékokkal támasztotta alá. Amíg a program a vizsgálati időszak alatt gazdasági előnyt jelenthetett volna az érintett exportőrök számára, ez után az időpont után a program nem jár gazdasági előnnyel az exportáló vállalatokra nézve. Ilyen körülmények között, és az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében nem szükséges létrehozni a jövedelemadó-mentesség kiegyenlíthetőségét.

7.   A KIEGYENLÍTHETŐ TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE

(75)

Az alaprendelet rendelkezéseinek megfelelően a kiegyenlíthető támogatások összege ad valorem kifejezve 14,6% és 20,9% a vizsgált exportáló termelőkre vonatkozóan. Mivel Indiával a teljes együttműködés szintje magas volt (az Indiából származó érintett termékek a Közösségbe történő exportjainak 100 %-a), az összes többi vállalatra a maradék támogatási árrést a legnagyobb egyedi árréssel, azaz 20,9 %-kal rendelkező vállalat szintjén határozták meg.

Támogatás típusa

DEPB

EPCGS

ALS

EPZ/EOU

ITE

ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

Graphite India Limited (GIL)

14,5 %

0,1 %

 

 

 

14,6 %

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited

20,4 %

0,3 %

0,2 %

 

 

20,9 %

Minden egyéb

 

 

 

 

 

20,9 %

D.   KÖZÖSSÉGI IPARÁG

1.   TELJES KÖZÖSSÉGI TERMELÉS

(76)

A Közösségen belül a hasonló terméket az SGL AG („SGL”) és az UCAR SA („UCAR”) több leányvállalata, úgy mint az UCAR SNC, az UCAR Electrodos Ibérica SL és a Graftech SpA gyártja, amelyek nevében a panaszt benyújtásra került. Az SGL és az UCAR termelőüzemei Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban találhatók.

(77)

A két panaszos közösségi termelőn, azaz az SGL-en és az UCAR-on túlmenően a hasonló terméket az 1999-es vizsgálati időszak alatt a Közösségben két másik termelő is gyártotta. E két másik termelő egyike fizetésképtelenné vált, és a német csődtörvény értelmében bírósági védelemhez kellett folyamodnia. Ez utóbbi vállalat 2002 novemberétől felfüggesztette a hasonló termék gyártását. Ez a két vállalat a panasszal kapcsolatban kifejezte támogatását, de a Bizottság felkérését a vizsgálatban való aktív közreműködésére vonatkozóan elutasította. A Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a közösségi termelést a fent említett négy termelő biztosítja.

2.   A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(78)

A két panaszos közösségi termelő megfelelően válaszolt a kérdőívre, és a vizsgálat során maximálisan együttműködött. A vizsgálati időszak alatt a közösségi termelés több mint 80 %-át képviselték.

(79)

Az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése és 10. cikkének (8) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi iparágat, és a továbbiakban „közösségi iparág”-ként történik rájuk hivatkozás.

E.   KÁROK

1.   ELŐZETES MEGJEGYZÉS

(80)

Mivel az érintett terméknek csak két indiai exportáló termelője van, és mivel a közösségi iparág szintén csak két gyártóból áll, az Indiából származó érintett termék Közösségbe történő importjaival vagy a közösségi iparággal kapcsolatos adatokat indexálni kellett az alaprendelet 29. cikkében rögzített titoktartási szabályok betartása végett.

2.   KÖZÖSSÉGI FOGYASZTÁS

(81)

A közösségi fogyasztás a közösségi iparág közösségi piacon értékesített mennyiségei, a hozzáférhető legpontosabb bizonyítékok szerint más közösségi gyártók közösségi piacon értékesített mennyiségei, a két együttműködő indiai exportáló termelő közösségi piacon értékesített mennyiségei, az SGL együttműködéséből szerzett, Lengyelországból importált értékesített mennyiségek és a Közösségbe irányuló egyéb importok Eurostat által biztosított, szükség esetén megfelelően hozzáigazított adatai alapján került megállapításra.

(82)

Mindezek alapján az érintett termék közösségi fogyasztása 1999 és a vizsgálati időszak között 9 %-kal növekedett. Pontosabban szemléltetve 1999 és 2000 között 14 %-kal növekedett, 2001-ben 7 százalékponttal csökkent, 2002-ben további 1 százalékponttal csökkent, majd a vizsgálati időszakban 3 százalékponttal emelkedett. Mivel az érintett terméket elsősorban az elektroacél-iparban alkalmazzák, a fogyasztás mértékének alakulását kifejezetten ezen iparág gazdasági tendenciájához kell viszonyítani, amely 2000-ben erőteljesen felgyorsult, majd 2001-től kezdődően csökkenni kezdett.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

EK-fogyasztás összesen (tonna)

119 802

136 418

128 438

126 623

130 615

Index (1999=100)

100

114

107

106

109

3.   AZ ÉRINTETT ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ IMPORTOK

a)   Mennyiség

(83)

Az Indiából származó érintett termék Közösségbe irányuló importjainak mennyisége 1999 és a vizsgálati időszak között 76 %-kal növekedett. Pontosabban szemléltetve 1999 és 2000 között az Indiából származó importok 45 %-kal, majd 2001-ben további 31 %-kal emelkedtek valamint 2002-ben és a vizsgálati időszak alatt ezen a szinten csaknem stagnáltak.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Támogatott importok mennyisége (tonna)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

145

176

176

176

Támogatott importok piaci részesedése

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

127

164

166

161

b)   Piaci részesedés

(84)

Az érintett országban az exportőrök piaci részesedése az érintett időszak alatt 3,4 százalékponttal (61 %-kal) növekedett, hogy a vizsgálati időszak alatt elérje a 8-10 %-os szintet. Először 1999 és 2000 között 1,5 százalékponttal, 2001-ben további 2 százalékponttal emelkedett, valamint 2002-ben és a vizsgálati időszak alatt ezen a szinten viszonylag állandó maradt. 1999-től a vizsgálati időszakig az érintett országból származó importok és piaci részesedések növekedése a fogyasztás 9 %-os növekedésével esett egybe.

c)   Árak

i)   Az árak alakulása

(85)

1999 és a vizsgálati időszak között az Indiából származó érintett termék importjainak átlagos ára 2000-ben 2 %-kal, 2001-ben 8 százalékponttal növekedett, majd 2002-ben 9 százalékponttal csökkent, és ezen a szinten a vizsgálati időszak alatt stagnált. A vizsgálati időszak alatt az Indiából származó érintett termék átlagos importára 1 %-kal magasabb volt, mint 1999-ben.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Támogatott importok árai

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

102

110

101

101

ii)   Árak alákínálása

(86)

Az említett termék összehasonlítható változatait összevetették az exportáló termelők és a közösségi iparág Közösségben használatos átlagos eladási áraira vonatkozóan. Ennek érdekében a közösségi iparág nem kapcsolódó vásárlóknak kiszabott, kedvezményektől és adóktól mentes gyártelepi árait összehasonlították az indiai exportáló termelők CIF közösségi határparitáson számított áraival, amelyeket megfelelően hozzáigazítottak a behozatal utáni költségekhez. Az összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt a Közösségben értékesített Indiából származó érintett termék ára 6,5-12,2 %-kal alacsonyabb volt a közösségi iparág árainál.

(87)

Hangsúlyozni kell, hogy ezek az árkülönbözetek nem adnak teljes képet a támogatott importoknak a közösségi ipar áraira irányuló hatásáról, mivel árleszorítás és árszuppresszió egyaránt tapasztalható volt — mint ahogy látható a vizsgálati időszak alatt a közösségi iparág által elért viszonylag alacsony nyereségen —, miközben támogatás nélkül jóval magasabb nyereséget várhatott volna.

4.   A KÖZÖSSÉGI IPARÁG HELYZETE

(88)

Az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan vonatkozó gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta a közösségi iparág helyzetét.

a)   Előzetes megjegyzések

(89)

Bizonyos kármutatók helyes értékelése érdekében szükség volt az UCAR-ra vonatkozó néhány adat megfelelő összevonására az UCAR közösségi termelési leányvállalatainak adataival (lásd (76) preambulumbekezdést).

(90)

A Bizottság különös figyelmet fordított a két panaszos közösségi termelő korábbi versenyellenes magatartásából adódó kármutatók minden lehetséges következményére. A Bizottság nevezetesen biztosította, hogy a kárfelmérés kiindulópontja (1999) mentes volt minden versenyellenes gyakorlattól (lásd (121), (122), (125) preambulumbekezdést alább). Ezen túlmenően a közösségi iparág költségei és nyereségessége meghatározása során a Bizottság egyértelműen kérte és igazolta, hogy a versenyhatóságok által kirótt büntetésekkel kapcsolatos kifizetések közvetlen költsége, vagy az abból származó bármilyen közvetett költség (beleértve a finanszírozási költségeket) egyértelműen ki volt zárva annak érdekében, hogy a nyereséget úgy állapítsa meg, hogy az ne tartalmazzon semmilyen ilyen jellegű különleges kiadást.

b)   Termelés

(91)

A közösségi iparág termelése 2000-ben 14 %-kal növekedett, 2001-ben 16 százalékponttal, majd 2002-ben további 4 százalékponttal csökkent, és a vizsgálati időszak alatt 5 százalékponttal emelkedett. A 2000-ben tapasztalt ugrásszerű növekedés a jó gazdasági légkörnek volt köszönhető, amely abban az évben egyben növekedő kapacitás-kihasználtsági arányt is eredményezett.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Termelés (tonna)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

114

98

94

99

c)   Kapacitás és kapacitás-kihasználtsági arányok

(92)

2000-ben a termelési kapacitás kb. 2 %-kal csökkent, és 2001-ben ezen a szinten maradt. 2002-ben és a vizsgálati időszak alatt a termelési kapacitás 5 illetve 2 százalékponttal tovább csökkent. A vizsgálati időszak alatt a termelési kapacitás 9 %-kal alacsonyabb volt, mint 1999-ben, elsősorban az egyik közösségi termelőüzem működésének ideiglenes felfüggesztése eredményeként, amely az egész vizsgálati időszak alatt érvényben volt.

(93)

A kapacitás-kihasználtság 1999-ben 70 %-os szintről indult, majd 2000-ben 81 %-ra emelkedett az erős kereslet hatására, különösképpen az elektroacél-iparban. 2001-ben és 2002-ben 70%-os szintre esett vissza, majd a vizsgálati időszak alatt 76 %-ra emelkedett.

(94)

A vizsgálat kimutatta, hogy a fent említett üzem működésének felfüggesztése mögött álló gazdasági problémák hátterében számos ok áll, amelyek közül a két legjelentősebb a következő: i) az országban az elektromos áram árával együtt járó magas termelési költségek, és ii) az Indiából származó támogatott importokból adódó verseny. Mivel az egyik okot a másiktól igen nehéz elkülöníteni, a Bizottság megvizsgálta, hogy mi lehetett volna a kapacitás és a kapacitás-kihasználtság tendenciája 2002-ben és a vizsgálati időszakban, ha az üzem működését nem függesztették volna fel. A termelés mértéke változatlan maradt a szimulációban, mivel az adott közösségi termelő más termelőüzemei a hiány pótlása érdekében növelték termelékenységüket. Az alábbi táblázatból látható, hogy ha az üzem működését nem függesztették volna fel, akkor mind a termelési kapacitás, mind a kapacitás-kihasználtság a teljes közösségi iparágban az 1999-es szinthez nagyon közel lett volna a vizsgálati időszakban.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Termelési kapacitás (tonna)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999=100)

100

98

98

93

91

Kapacitás-kihasználtság

70 %

81 %

70 %

70 %

76 %

Index (1999=100)

100

115

99

100

108


 

1999

2000

2001

2002

PI

Termelési kapacitás (tonna) felfüggesztés nélkül

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999=100)

100

98

98

100

101

Kapacitás-kihasználtság felfüggesztés nélkül

70 %

81 %

70 %

65 %

69 %

Index (1999=100)

100

115

99

93

98

d)   Készletek

(95)

A vizsgálati időszak alatt a késztermékek leltárai a közösségi iparág teljes termelési mennyiségének kb. 3 %-át tették ki. A közösségi iparág zárókészleteinek szintje az érintett időszakban általánosan növekedett, és a vizsgálati időszakban az 1999-es érték kb. ötszöröse volt. A vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a leltározott tételek alakulása nem tekinthető a közösségi iparág gazdasági helyzetének különösen releváns mutatójának, mivel a közösségi termelők általában rendelésre termelnek, ezért a készletek rendszerint olyan áruk, amelyek vásárlók részére feladásra várnak.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Zárókészlet (tonna)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

235

700

663

515

e)   Értékesített mennyiség

(96)

A közösségi iparág saját termékeinek eladásai a nem kapcsolódó vásárlók részére a közösségi piacon 1999 és a vizsgálati időszak között 1 %-kal visszaesett. Pontosabban szemléltetve 2000-ben 16 %-kal ugrásszerűen megnőttek, 2001-ben 17 százalékponttal, majd 2002-ben újabb 5 százalékponttal csökkentek, később a vizsgálati időszak alatt újra emelkedtek 5 százalékponttal. Az értékesített mennyiség alakulása jól tükrözi az elektroacél-iparban a gazdasági tendenciát, amely a 2000-es fellendülés után 2001-ben és 2002-ben csökkenő irányba mozdult.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

EK-értékesített mennyiségek nem kapcsolódó vásárlóknak (tonna)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

116

99

94

99

f)   Piaci részesedés

(97)

2000-ben csekély kezdeti 1 százalékpontos növekedés után 2002-ig a közösségi iparág piaci részesedése jelentősen csökkent. A közösségi iparág 2001-ben 6,5 százalékpont piaci részesedést, majd 2002-ben újabb 2,8 százalékpontot veszített, miután a vizsgálati időszak alatt 1,9 százalékpontot visszaszerzett. Az 1999-es értékkel összehasonlítva a vizsgálati időszakban a közösségi iparág piaci részesedése 6,3 százalékponttal, avagy a mutatók tekintetében 9 %-kal alacsonyabb volt.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

A közösségi iparág piaci részesedése

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

102

93

89

91

g)   Növekedés

(98)

1999 és a vizsgálati időszak között, amikor a közösségi fogyasztás 9 %-kal növekedett, a közösségi iparág értékesített mennyisége a közösségi piacon 1 %-kal visszaesett. Fent is látható, hogy a közösségi iparág 6,3 százalékpontot vesztett piaci részesedéséből, miközben ugyanazon időszak alatt a támogatott importok 3,4 százalékponttal növelték piaci részesedésüket.

h)   Foglalkoztatás

(99)

1999 és a vizsgálati időszak között a közösségi iparág foglalkoztatási szintje kb. 17 %-kal csökkent. A munkaerő 2000-ben 1 %-kal, 2001-ben pedig 5 százalékponttal visszaesett. 2002-ben és a vizsgálati időszakban 9, illetve 3 százalékpontos visszaesés következett be, amelynek legfőbb oka az egyik közösségi termelői üzem működésének felfüggesztése, valamint a munkaerő egy részének átcsoportosítása nyereségesebb üzletágakba.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Foglalkoztatás

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

99

95

86

83

i)   Termelékenység

(100)

A közösségi iparág munkaerejének termelékenysége — egy alkalmazott éves termelékenységében mérve — 1999-től 2000-ig először 15 %-kal ugrásszerűen megnőtt, 2001-ben 12 százalékponttal csökkent, 2002-ben 5 százalékponttal újra megnőtt, és a vizsgálati időszak alatt újabb 11 százalékponttal emelkedett. Az érintett időszak végén a termelékenység 19 %-kal magasabb volt az időszak elejéhez képest, ami a közösségi iparág ésszerűsítése érdekében tett erőfeszítéseket tükrözi a versenyképesség megőrzése végett. Összehasonlításképpen az átlagos munkatermelékenységi növekedés a teljes közösségi gazdaságban (minden gazdasági ágazatot beleértve) csak 1,5 %-os volt ugyanabban az időszakban.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

115

103

108

119

j)   Bérek

(101)

1999 és a vizsgált időszak között az alkalmazottankénti átlagos bér 13 %-kal növekedett. Ez a számadat kissé alacsonyabb, mint ugyanabban az időszakban a teljes közösségi gazdaságban (összes ágazat) megállapított alkalmazottankénti átlagos nominális kompenzáció növekedésének mértéke (14 %).

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Éves alkalmazottankénti bérköltség (000 euró)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

104

105

111

113

k)   Eladási árak

(102)

A közösségi iparág saját termeléséhez nem kapcsolódó vásárlóinak szánt közösségi értékesítésben meghatározott egységárak 1999 és 2000 között 6 %-kal csökkent, 2001-ben 9 százalékponttal növekedett, 2002-ben 12 százalékponttal csökkent, és a vizsgálati időszakban 1 százalékponttal újra emelkedett. Mindent egybevéve 1999 és a vizsgálati időszak között az eladási egységárak 8 %-ot estek. Ez a viszonylag egyenlőtlen alakulás a következőkkel magyarázható.

(103)

Az árakat két jelentős erő alakítja: az előállítási költségek valamint a kereslet és kínálat aránya a piacon. Amíg az eladási egységárak 1999 és a vizsgálati időszak között 8%-kal csökkentek, az előállítási költségegységek 2 %-kal emelkedtek. A költségek ezen viszonylag egyenletes alakulása után 2001-ben az érték 10 százalékponttal megugrott a nyersanyagárak 2000-es emelkedésének elhúzódó hatása következtében. A grafitelektróda-rendszerek gyártásához két alapvető nyersanyagra van szükség, petrolkokszra és szurokra, ami a teljes előállítási költség kb. 34 %-át teszi ki. Az enegria, amelynek az ára szintén erősen függ az olajár ingadozásától, az előállítási költségek további 13 %-át jelenti. Ez a három alapvető egységár-tétel összesen — köztük egy olyannal, amelyet közvetlenül befolyásol az olajár ingadozása —a hasonló termék teljes előállítási költségeinek közel 50 %-át teszi ki. Mivel a közösségi iparág árai nem tudtak lépést tartani az előállítási költségek emelkedésével a támogatott importokkal járó árszuppresszió miatt, a közösségi iparág visszaesést tapasztalt a nyereségességben.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Egységár az EK-piacon (euró/tonna)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

94

103

91

92

Előállítási költségegység (euró/tonna)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

101

111

101

102

l)   A közösségi árakat befolyásoló tényezők

(104)

A vizsgálat kimutatta, hogy a támogatott importok árai átlagosan 6-12 %-kal alacsonyabbak voltak a közösségi iparág átlagos leszorított eladási áránál a vizsgálati időszakban (lásd (86) preambulumbekezdést). Típusokat vizsgálva azonban az derült ki, hogy bizonyos esetekben az érintett exportáló termelők által kínált árak jóval alacsonyabbak voltak, mint a közösségi iparág fent említett átlagos alákínált árai. Az inkább egyedi terméktípusokhoz meghatározott ilyen alákínált árak együttesen, hozzáértve a támogatott importok egyre nagyobb piaci részesedését, kétségkívül befolyásolták a közösségi iparág belgazdasági árait.

m)   Nyereségesség és a befektetések megtérülése

(105)

A érintett időszakban a Közösségben a saját termelés nem kapcsolódó vásárlóknak történő értékesítésének nyereségessége az adózás előtti nettó értékesítés hozamának tekintetében 2000-ben 50 %-kal, 2001-ben újabb 3 százalékponttal, majd 2002-ben újabb 18 százalékponttal csökkent, és végül a vizsgálati időszak alatt 4 százalékponttal növekedett. 1999 és a vizsgálati időszak között a nyereségesség visszaesése 66%-ra rúgott, azaz 1999-ben 12-15%-ról a vizsgálati időszakban 3-6 %-ra esett.

(106)

A beruházások megtérülése a befektetések nettó könyv szerinti érték százalékban meghatározott nyereségében kifejezve nagyjából követte a fent említett nyereségességi tendenciát a teljes érintett időszak alatt. 2000-ben 34 %-kal, 2001-ben 23 százalékponttal, 2002-ben 26 százalékponttal és a vizsgálati időszak alatt újabb 8 százalékponttal esett. Az 1999-ben uralkodó helyzethez mérten a befektetések megtérülése (ROI) a vizsgálati időszakban kb. 90 %-kal esett, azaz az 1999-es 45-55 %-ról a vizsgálati időszak alatt 3-10 %-ra.

(107)

A Bizottság elkülönítette a fent említett üzem működésének felfüggesztésének a közösségi iparág összesített nyereségességére tett hatását (lásd (93) preambulumbekezdést) a vizsgálati időszak alatt. Kiderült, hogy a közösségi iparág nyereségessége 2002-ben 0,8 százalékponttal, a vizsgálati időszak alatt pedig 0,5 százalékponttal magasabb lehetett volna, ami azonban nem változtatta volna meg jelentős mértékben az 1999 óta látható nyereségességi tendenciát.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

A nem kapcsolódó vásárlóknak történő EK-eladások nyereségessége (nettó értékesítések %-a)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

51

48

30

34

Befektetések megtérülése (ROI, a befektetések könyv szerinti értékének nyeresége %-ban)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

66

43

17

9

A nem kapcsolódó vásárlóknak történő EK-eladások nyereségessége (nettó értékesítések %-a) az üzem felfüggesztése nélkül

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999=100)

100

51

48

35

39

n)   Pénzforgalom és tőkefelhalmozási képesség

(108)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom 2000-ben 40 %-kal visszaesett, 2001-ben 24 százalékponttal emelkedett, 2002-ben 12 százalékponttal újra visszaesett, és a vizsgálati időszak alatt újabb 7 százalékponttal csökkent. A pénzforgalom 35 %-kal alacsonyabb volt a vizsgálati időszakban, mint az érintett időszak kezdetén.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Pénzforgalom (000 euró)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

60

84

72

65

(109)

A világ különböző nemzeti és regionális hatóságai mindkét panaszos közösségi termelőre büntetést szabtak ki az 1990-es években az árrögzítés és piacfelosztás miatt. Ezeken a büntetéseken túlmenően a panaszos közösségi termelőket további költségek terhelték egyfelől az Egyesült Államokban és Kanadában a vásárlókkal és részvényesekkel való peres eljárások rendezése, másfelől pedig ezen különleges költségek finanszírozása miatt. Ennek eredményeként a két csoport eladósodottsága ugrásszerűen megnőtt, valamint hitelminősítésük és tőkefelhalmozási képességük egyaránt romlott. E helyzet gyakorlati következménye az, hogy a hasonló termék ágazati gyártására és eladására korlátozott tőkefelhalmozási képesség tekintetében nem lehetséges az elhatárolt értékelés a trösztellenes körülmények figyelmen kívül hagyásával. A nyereségességre, a befektetés megtérülésére és a pénzforgalomra vonatkozó fenti, valamint a befektetésekre vonatkozó alábbi bizonyítékok, amelyek kizárólag a hasonló termékre vonatkoznak, és amelyeket gondosan megóvtak a versenyellenes magatartás hatásaitól, minden bizonnyal súlyosbító tényezőnek tekinthetők a már eleve szorult, fent említett pénzügyi helyzetben.

o)   Befektetések

(110)

A közösségi iparág éves befektetései az érintett termékbe 1999 és a vizsgálati időszak között kb. 50 %-kal visszaestek. Pontosabban szemléltetve 2000-ben 2 7%-kal csökkentek, 2001-ben 4 százalékponttal növekedtek, 2002-ben 18 százalékponttal újra csökkentek, és a vizsgálati időszak alatt újabb 8 százalékpontot estek.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Nettó befektetések (000 euró)

nem közölhető (lásd 80) pont)

Index (1999 = 100)

100

73

77

59

51

p)   A kiegyenlítő árrés nagysága

(111)

A közösségi iparág a támogatás valódi árrésének nagyságára való hatását illetően, mivel adott az érintett országból származó importok mennyisége és ára, ezt a hatást nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

q)   A korábbi támogatásból vagy dömpingből való erősödés

(112)

A jelen eljárásban értékelt helyzetet megelőző támogatás vagy dömping meglétéről való információ hiányában ez a kérdés irrelevánsnak tekintendő.

5.   KÖVETKEZTETÉSEK A KÁROKAT ILLETŐEN

(113)

1999 és a vizsgálati időszak között az Indiából származó érintett termék támogatott importjának mennyisége 76 %-kal jelentősen emelkedett, és közösségi piaci részesedése 3,4 százalékponttal növekedett. Az Indiából származó támogatott importok átlagos árai következetesen alacsonyabbak voltak, mint a közösségi iparág árai az érintett időszakban. Mindemellett a vizsgálati időszak alatt az érintett országból származó importok árai alacsonyabbak voltak a közösségi iparág árainál. Súlyozott átlagban mérve a vizsgálati időszak alatt az áralákínálás átlagosan 6-12 % volt, míg az egyedi terméktípusokra vonatkozóan néhány esetben jóval magasabb volt.

(114)

Az érintett időszak alatt a közösségi iparág helyzetében romlást tapasztaltak. 1999 és a vizsgálati időszak alatt gyakorlatilag minden kármutató negatív irányba mozdult: a termelési mennyiség 1 %-kal csökkent, a termelési kapacitás 9 %-kal csökkent, a Közösségben az értékesített mennyiségek 1 %-kal csökkentek, és a közösségi iparág 6,3 százalékpont piaci részesedést veszített. Az eladási egységár 8 %-kal csökkent, miközben az előállítási költségegység 2 %-kal nőtt, a nyereségesség 66%-kal csökkent, a befektetési megtérülés és a működési tevékenységekből származó pénzforgalom pedig ugyanazt a negatív tendenciát követték. A foglalkoztatás 17 %-kal és a beruházás 50 %-kal csökkent.

(115)

Néhány mutató láthatóan pozitív irányban fejlődött: az érintett időszak alatt a bérek 13 %-kal emelkedtek, ami normális emelkedési aránynak tekinthető, és a termelékenység 19 %-kal növekedett. A fent említett foglalkoztatásbeli csökkenéssel együtt ez utóbbi jól mutatja a közösségi iparág versenyképessége megőrzése érdekében az Indiából származó támogatott importokból eredő verseny ellenében tett erőfeszítéseit.

(116)

Az előzőek tekintetében ideiglenesen megállapításra kerül, hogy a közösségi iparág az alaprendelet 8. cikke értelmében jelentős kárt szenvedett.

F.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   BEVEZETÉS

(117)

Az alaprendelet 8. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a támogatott importok okoztak-e olyan mértékű kárt a közösségi iparágnak, amely miatt azt anyagi kárnak minősítheti. Vizsgálat tárgyát képezték a támogatott importoktól eltérő, a közösségi iparágat az importtal egyidejűleg potenciálisan károsító, ismert tényezők is, annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ezen egyéb tényezők által okozott lehetséges kár nem a támogatott importoknak tudható be.

2.   A TÁMOGATOTT IMPORT HATÁSAI

(118)

A támogatott import mennyiségében 1999 és a vizsgálati időszak között bekövetkezett jelentős 76 %-os, illetve az ennek megfelelő közösségi piaci részesedés mértékében bekövetkezett 3,5 százalékpontos növekedés, továbbá a felfedezett alulkínálás (a vizsgálati időszakban átlagosan kb. 6-12 %) együtt járt a közösségi iparág gazdasági helyzetének romlásával. Ugyanezen időszakban a közösségi iparágat veszteség érte az értékesítés mértékében (- 1 %) és a piaci részesedésben (- 6,3 százalékpont), valamint nyereségessége is romlott (- 8,7 százalékpont). Ez a tendencia jelenti a növekvő közösségi piac hátterét 1999-től a vizsgálati időszak végéig. Mindemellett a tekintett időszak alatt a támogatott árak alacsonyabbak voltak a közösségi iparág árainál, és ezáltal nyomást gyakoroltak azokra. A közösségi iparág árainak 8 %-os csökkenése egy olyan időszakban, amikor a termelés költségei csaknem 2 %-kal emelkedtek, a nyereségesség csökkenését vonta maga után. Ennélfogva ideiglenesen megállapításra kerül, hogy a támogatott importok jelentős negatív hatást gyakorolnak a közösségi iparág helyzetére.

3.   AZ EGYÉB TÉNYEZŐK HATÁSAI

a)   A keresletnek az acéltermelés csökkenéséhez kapcsolódó visszaesése

(119)

Két érdekelt fél állítása szerint a közösségi iparágat ért károk a hasonló termék iparában, nevezetesen az acéliparban, 2001-ben és 2002 elején bekövetkezett termelés-csökkenéshez kapcsolódnak.

(120)

Az acéltermelés 2001-ben és 2002-ben bekövetkezett visszaesését igazolja és megerősíti az érintett, illetve hasonló termék fogyasztásának alakulása, amely 2000-ben csúcsosodott ki, azt követően pedig 2001-ben és 2002-ben csökkent.. Eközben a közösségi iparág nyereségessége is folyamatosan csökkent 2000 és 2002 között. Az érv azonban bizonyosan nem vonatkozhat 2000-re, amikor a közösségi iparág nem profitált az acélpiac fellendüléséből az értékesítési árak és a nyereségesség ugyanazon évben bekövetkező csökkenése miatt. Ezzel ellentétben, a kérdéses évben az Indiából érkező importok mértéke 45 %-kal, piaci részesedésük pedig 1, 5 százalékponttal emelkedett. Megfigyelhető az is, hogy a fogyasztás a vizsgálati időszakban 2000-től kezdődően az 1999-es szint felett volt. Így az acéltermelés csökkenése nem vezetett az érintett, illetve hasonló termék iránti kereslet általános visszaeséséhez; ámbár a 2000-es szintet nyilvánvalóan nem érték el a következő években. Ennélfogva ideiglenesen megállapításra kerül, hogy az acéltermelés visszaeséséhez kapcsolódó keresletcsökkenés nem ad kielégítő magyarázatot a közösségi iparágat ért kár keletkezésére, és a közösségi iparágnak okozott kárhoz csak nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem járult hozzá. Következésképpen a hatás nem volt olyan fokú, hogy megváltoztassa azon előzetes megállapításokat, miszerint az érintett országból származó támogatott importok és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi károk között valódi és lényeges okozati összefüggés van.

b)   Visszatérés a rendes versenyfeltételekhez a kartell felbomlását követően

(121)

Számos érdekelt fél állítása szerint a közösségi iparágat ért károk kizárólag a grafitelektród-rendszerek vonatkozásában a közösségi piacon a rendes versenyfeltételekhez való visszatérés következményei. Pontosabban, az említett felek a közösségi iparág árainak és a nyereségességnek 1999 óta tartó folyamatos csökkenését annak a ténynek tulajdonítják, hogy a kezdő árak mesterségesen magasak voltak a kartell létezésének következtében.

(122)

A Bizottság 2001. július 18-i 2002/271/EK (5) határozatában megállapította, hogy a két panasztevő közösségi termelő, egyéb termelőkkel együtt, 1992 májusa és 1998 márciusa között kartell-megállapodást működtetett. A jelen szubvenció-ellenes eljárásban megállapított vizsgálati időszak 2002. április 1-jétől2003. március 31-ig, míg a kárfelmérés szempontjából releváns időszak 1999. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tart. Ennélfogva, mind a vizsgálati, mind a figyelembevételi időszak a kartell működéséhez képest későbbi. A vizsgálat megállapította, hogy a megállapodások és szerződések különbözőségének ellenére az ügyletek többségét tipikusan azon éves szerződések teszik ki, amelyekben az adott évben történő bizonyos számú szállítást egy bizonyos áron garantálják. Az éves szerződésekről szóló tárgyalások rendszerint a szerződés hatálybalépését megelőző év októberében és novemberében zajlanak. A vizsgálat megállapította, hogy az 1998-1999-es időszakban az éves szerződések az ügyletek 40 %-át, a 6 hónapos szerződések az ügyletek 35 %-át, a 3 hónapos szerződések vagy az egyszerű megbízások pedig az ügyletek kb. 25%át tették ki. Hosszú távú szerződések (pl. hároméves szerződések) inkább manapság nyernek teret, az 1997-98-as időszakban ritkán vagy nem is fordultak elő, amint az logikusan várható egy olyan piactól, amelyet a magas árak jellemeznek. Ennélfogva megállapítható, hogy az 1999-ben ténylegesen számlázott és kifizetett ügyletek, valamint az azt követő, a fentebb említett (102) és(103) preambulumbekezdések alatt vizsgált árak az eladók és vevők közötti azon megállapodások eredményei, amelyek a piacfelosztási és árrögzítési időszak után jöttek létre.

(123)

A fenti érvet alátámasztó tény, hogy ugyanezen érdekelt felek hívták fel a Bizottság figyelmét a nagy átmérőjű elektródok (azaz 700 mm feletti átmérő), vagyis egy olyan szegmentum árainak alakulására, amelyre állítólagosan nem szállítanak az indiai exportáló termelők. A vizsgálatok megállapították, hogy bár a két indiai exportáló termelő a vizsgálati időszak alatt nem exportálta ezt a típusú terméket, időközben kifejlesztették a technikai feltételeket azok előállításához. A vizsgálat azt is megállapította, hogy ezen különleges termékskála közösségi iparági árai relatíve nagyobb mértékben csökkentek 1999 és a vizsgálati időszak között, mint a hasonló termék átlagos közösségi iparági árai egészében véve. Ez a termékskála a hasonló termék közösségi piaci összértékesítésében korlátozott, 8 % körüli részesedést képvisel. Ez a különleges piaci szegmentum két további sajátossággal bír. Először is, egy viszonylag új és terjeszkedő piacról van szó, ami azt jelenti, hogy az 1999 és a vizsgálati időszak közötti években piac versenyképessége folyamatosan erősödött. Másodsorban, azt a nagy ügyfelek jelenlétének nagyon kis száma jellemzi, akik kisebb átmérőjű elektródákat is vásárolnak. Mint ahogyan az ésszerűen várható, ezek az átlagosnál nagyobb ügyfelek előnyös helyzetükből adódóan vásárlóerejüket arra használják, hogy egy átlagos ügyfél által elérhető kedvezményeknél nagyobb kedvezményeket érjenek el. Azok dominanciája ennélfogva torzítja az ár alakulását e különleges szegmentumban. Végül, bár az indiai termelők a vizsgálati időszakban ezt a termékskálát nem exportálták rendszeresen, a vizsgálat talált ezen termékskálára vonatkozó indiai árkínálatokat, amelyeket a közösségi ügyfelek a közösségi iparággal folytatott tárgyalásaik során alkueszközként használtak.

(124)

A Bizottság hosszú távú ársorokat (az 1980-as évek közepétől) kért és kapott a közösségi iparágtól a hasonló terméknek a közösségi piacon történő reprezentatív értékesítéshez. Ezek a sorok azt mutatják, hogy az árak a ’90-es években fokozatosan emelkedtek és 1998-ban érték el a csúcsot. 1998 és 1999 között egy 14 %-os, hirtelen árzuhanás volt megfigyelhető, amely világosan tükrözi a piac felosztásának és az árrögzítés időszakának végét.

(125)

Azonkívül, a kartell felbomlását követően a rendes versenyfeltételekhez történő visszatérésre való hivatkozás nem ad magyarázatot a közösségi iparágat a piaci részesedésében 1999 és a vizsgálati időszak között ért veszteségre, amely a támogatott importok piaci részesedése növekedésének szisztematikus ellensúlyozása volt. A fentiekből következik, hogy a kartell felbomlását követően a rendes versenyfeltételekhez történő visszatérés a közösségi iparágat károsító folyamatoknak csak egy korlátozott részére ad magyarázatot, következésképpen annak hatása nem volt olyan fokú, hogy megváltoztassa azon előzetes megállapításokat, miszerint az érintett országból származó támogatott importok és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi károk között valódi és lényeges okozati összefüggés van.

c)   Egyéb közösségi termelők teljesítménye

(126)

Egyéb a közösségi iparághoz nem tarozó közösségi termelő nem működött együtt a vizsgálatokban. Meg kell jegyezni, hogy a két másik ismert közösségi termelő közül az egyik fizetésképtelenné vált és 2002 novemberétől leállította a termelést (lásd fentebb a (77) preambulumbekezdést). Hozzáférhető bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a két másik termelő által az Európai Közösségben értékesített mennyiség 1999-ben 15 000 tonnáról 2002-ben 21 000 tonnára növekedett, mielőtt a vizsgálati időszakban 19 000 tonnára csökkent volna. A piaci részesedésük 1999-ben 12,5 %-ról 2002-ben 16,6 %-ra nőtt, mielőtt a vizsgálati időszakban 14,4 %-ra csökkent volna. Ha a vizsgálat 2003 egészére vonatkozott volna, akkor az egyedül maradt közösségi termelő piaci részesedése 9,7 % lett volna. Amíg igaz, hogy a két másik közösségi termelő piaci részesedése 1999 és a vizsgálati időszak között 1,9 százalékponttal emelkedett, annak a ténye, hogy egy termelő fizetésképtelenné vált, egy károkozási helyzetben jelzésértékű. Ennélfogva ideiglenesen megállapításra kerül, hogy az egyéb közösségi termelők teljesítménye csak nagyon kis mértékben vagy nem járult hozzá a közösségi iparágat ért károkhoz, és hogy, következésképpen annak hatása nem volt olyan fokú, hogy megváltoztassa azon előzetes megállapításokat, miszerint az érintett országból származó támogatott importok és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi károk között valódi és lényeges okozati összefüggés van.

d)   Importok egyéb harmadik országokból

(127)

A rendelkezésre álló információk szerint az Indiától eltérő harmadik országokból származó hasonló termék teljes importmennyisége 20 %-kal emelkedett, 1999-ben 13 000 tonnáról a vizsgálati időszakban kb. 15 000 tonnára, továbbá piaci részesedésük 1999-ben 10,7 %-ról a vizsgálati időszakban 11,85 %-ra. Ezen importok súlyozott átlagú CIF-árai 1999 és a vizsgálati időszak között 8 %-kal csökkentek, 1999-ben 2 400 euró/tonnáról a vizsgálati időszakban 2 200 euró/tonnára. Említésre méltó, hogy az Indiától eltérő harmadik országokból származó importok árai lényegesen magasabbak, mint az érintett országból származó importok árai a vizsgálati időszakban.

(128)

Megállapításra került továbbá, hogy a vizsgálati időszakban csupán az Indiától eltérő három országból származó importoknak volt 1 % feletti közösségi piaci részesedésük, úgymint Japánnak, Lengyelországnak és az Egyesült Államoknak. Megállapításra került, hogy i. Japán piaci részesedése 1999-ben 2,1 %-ról a vizsgálati időszakban 2,6 %-ra emelkedett, ii. Lengyelország piaci részesedése 1999-ben 3,3 %-ról a vizsgálati időszakban 4,4 %-ra emelkedett és iii. az Egyesült Államok piaci részesedése 1999-ben 5,3 %-ról a vizsgálati időszakban 4,7 %-ra csökkent. E három származási ország közül Japán és az Egyesült Államok CIF-import-árai alacsonyabbnak tűnnek a közösségi iparág árainál, míg a Lengyelországból származó importok árai magasabbak voltak a közösségi iparág árainál. Azonkívül, ezen három ország CIF-importárai mindig magasabbak voltak a tekintett ország árainál. Továbbá, nincs olyan hozzáférhető bizonyíték, amely jelezné, hogy ezek az importálások támogatott árakon történtek.

(129)

A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló terméket előállító és azokat a Közösségbe exportáló két lengyelországi létesítmény mindegyike az egyik panasztevő közösségi termelő leányvállalata. Ennélfogva, a Lengyelországból a vizsgálati időszak alatti összes importálás az említett közösségi termelő nevében történt. A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló termék Egyesült Államokból származó importjának 40 %-át az egyéb panasztevő közösségi termelők importálták a Közösségben történő végső értékesítés céljából. Nem volt arra utaló jel, hogy a megfelelő újraértékesítések kárt okoztak volna a többi közösségi termelőnek, vagy hogy ezen importálások a saját közösségi termelés költségén mentek volna végbe. A két panasztevő közösségi termelő birtokában van hasonló terméket előállító egyéb létesítményeknek egyéb harmadik országokban, bár a vizsgálat megállapította, hogy ezek az importált mennyiségek egyedileg és együttesen is elhanyagolhatóak, azaz a közösségi fogyasztás 1 %-át sem teszik ki.

(130)

A két panasztevő közösségi termelő mindegyike globális szinten tevékenykedő nagyvállalat. Tevékenységük nem csak a Közösség területére korlátozódik. Ezen vállalatok nem csak a Közösségen belüli végső értékesítés céljából importálnak hasonló terméket korlátozott mennyiségben, hanem közösségi termelésük jelentős részét exportálják a Közösségen kívülre. Ezen globális szállítások mögött rejlő ésszerű magyarázat az az egyre növekvő tendencia, amely a hasonló termék előállításának különböző dimenzióra és fokozataira specializálódott létesítményeket hoz létre azzal a közvetlen következménnyel, hogy mindkét panasztevő közösségi termelőnek – bizonyos dimenziók és fokozatok tekintetében – nem közösségi létesítményekből származó importokhoz kell folyamodnia annak érdekében, hogy teljessé tegye a közösségi ügyfeleknek kínált termékek skáláját.

(131)

Tekintve az átlagárat, ezen importok alacsony mértékét, korlátozott piaci részesedésüket és a termékskálát illető fenti megfontolásokat, nem lehetne arra utaló jelet találni, hogy ezek a harmadik országból származó importok –akár a panasztevő közösségi termelők létesítményeiből származnak, akár nem – hozzájárultak a közösségi iparágat a piaci részesedés, az értékesítés mennyisége, a foglalkoztatás, a befektetések, a nyereségesség, a befektetések hozama és a készpénzforgalom tekintetében ért károkhoz.

(132)

A felek azt is kifogásolták, hogy ezen eljárások diszkriminánsak, mivel nem vették figyelembe a hasonló termék Kínai Népköztársaságból származó importjainak létezését, ahogyan az állítólagosan nagy importált mennyiséget a 8545 11 00-ös KN-kód kimutatta. Elsőként azt kell hangsúlyozni, hogy a 8545 11 00-ös KN-kód nem csak az érintett és hasonló termékeket fedi le, hanem egyéb termékeket is. Ennélfogva nem helyénvaló a fenti KN-kód alapján következtetéseket levonni. Ezen témának egyébként különös figyelmet szenteltek az együttműködő felhasználók telephelyein tett ellenőrző látogatások alkalmával. Amíg a kérdőívekre adott válaszokban számos felhasználó jelentette a hasonló termék Kínai Népköztársaságból történő importált mennyiségeit, a helyszíni ellenőrzések világossá tették, hogy ezen kínai elektródok egyike sem felelt meg az érintett termék paramétereinek. Továbbá, a felhasználók szövetségeinek egyike egy írásbeli beadványban világosan kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság 1999 és a vizsgálati időszak között nem volt abban a helyzetben, hogy a hasonló terméket előállítsa. illetve exportálja. Az érv ezért elutasításra kerül.

e)   A közösségi iparág exportteljesítménye

(133)

Az egyik érdekelt fél a közösségi iparág exportárainak jelentős csökkenésére rámutatva azt állította, hogy i. ez a támogatott importok és a közösségi iparágat a közösségi piacon ért kár közötti okozati kapcsolat hiányát jelzi, továbbá ii. a kár önmaga által okozott kárnak tekinthető.

(134)

Mint az fentebb kifejtésre került, a két panasztevő közösségi termelő mindegyike globális szinten tevékenykedik. A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi iparág 15 %-kal nagyobb mennyiséget exportál, mint amennyit a Közösségen belül értékesít. 1999-ben egy kb. 100 000 tonnás szintről indulva a közösségi iparág exportforgalma 2000-ben 12 %-kal növekedett, 2001-ben 20 százalékponttal csökkent, 2002-ben 2 százalékponttal, a vizsgálati időszakban pedig további 6 százalékponttal emelkedett. Az exportforgalom mértéke a vizsgálati időszakban közel állt az 1999-ben megfigyelthez, ennélfogva a gazdaságos sorozatnagyság vesztesége nem az exporttevékenységnek tudható be. A vizsgálatok megállapították, hogy az exportforgalom árai 14 %-kal csökkentek 1999 és a vizsgálati időszak között. Azonban a világpiaci szinten szerepet játszó egyéb tényezőktől elszigetelve ennek a megfigyelésnek a jelen eljárás szempontjából nincsen jelentősége, mivel az a közösségi piacra és nem a világpiacra vonatkozik. Megjegyzendő továbbá, hogy a kárfelmérés keretében vizsgált nyereségesség alakulása kizárólag csak a közösségi iparág saját termelésének a Közösségen belüli értékesítéseire utal. Ámbár az exportforgalom nyereségessége jóval kedvezőtlenebbül alakult a Közösségen belüli értékesítések nyereségességénél, ez a tény is irreleváns a jelen eljárás szempontjából. Ennélfogva megállapítható, hogy az exporttevékenység semmilyen módon nem járulhatott hozzá a közösségi iparágat ért kárhoz.

 

1999

2000

2001

2002

VI

Az exportforgalom mennyisége (tonna)

nem közölhető (lásd fent (80) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

112

91

93

99

Az exportforgalom egységára (euró/tonna)

nem közölhető (lásd fent (80) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

96

102

88

86

4.   AZ OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK

(135)

Következésképpen megerősítésre kerül, hogy a közösségi iparágat ért anyagi kárt, amely alapvetően a piaci részesedés 1999 és a vizsgálati időszak közötti csökkenésében; az értékesítési árak 8 %-os csökkenésében; a termelés átlagköltségének 2 %-os növekedésében; a nyereségesség, a befektetések hozamának és a működési tevékenységek készpénzforgalmának azt követő csökkenésében; valamint a befektetések és a foglalkoztatás visszaesésében nyilvánul meg; a támogatott importok okozták.

(136)

Az acéltermelés visszaeséséhez kapcsolódó keresletcsökkenésnek, a kartell felbomlását követően a rendes versenyfeltételekhez történő visszatérésnek, a többi közösségi termelő teljesítményének, az egyéb harmadik országokból származó importoknak és a közösségi iparág exportteljesítményének a hatása nem létezett vagy csak nagyon korlátozott mértékben, következésképpen nem volt olyan fokú, hogy megváltoztassa azon előzetes megállapításokat, miszerint az érintett országból származó támogatott importok és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi károk között valódi és lényeges okozati összefüggés van.

(137)

Ezért ideiglenesen megállapításra kerül, hogy az Indiából származó támogatott importok az alaprendelet 8. cikke (6) bekezdésének értelmében anyagi kárt okoztak a közösségi iparágnak.

G.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(138)

A Bizottság a szubvencionálásra, a károkozásra és az okozati összefüggésre vonatkozó következtetések ellenére megvizsgálta, hogy léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek ahhoz a következtetéshez vezetnének, hogy ebben a különös esetben nem áll a Közösség érdekében intézkedéseket elfogadni. E célból és az alaprendelet 31. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta az intézkedések várható hatását az összes érdekelt félre.

1.   A KÖZÖSSÉGI IPARÁG ÉRDEKE

(139)

A közösségi iparág a vállalatok két csoportjából áll és összesen kilenc termelőüzemet foglal magában a Közösség különböző országaiban, továbbá 1 800 személy vesz részt közvetlenül a hasonló termék előállításában, értékesítésében és az igazgatásában. Az intézkedések bevezetését követően várhatóan emelkednek a közösségi iparág közösségi piacon értékesített mennyiségei és értékesítési árai. Ugyanakkor, a közösségi iparág árai bizonyosan nem emelkednének egy kiegyenlítő vám szintjéig, mivel a verseny továbbra is a közösségi termelők, az érintett országból származó nem támogatott áron történő importok és egyéb harmadik országból származó importok között folyik.. Következésképpen várható, hogy egyrészről a termelés és értékesítés mennyiségének növekedése, másrészről pedig az átlagár további csökkenése lehetővé teszi a közösségi iparág pénzügyi helyzetének további javulását.

(140)

Ugyanakkor, ha nem kerül bevezetésre szubvencióellenes intézkedés, valószínű, hogy a közösségi iparág helyzete tovább romlik. A közösségi iparág tovább veszít piaci részesedéséből és nyereségessége csökken. Ez minden valószínűség szerint a termelés és a befektetések visszaeséséhez, bizonyos termelési létesítmények bezáráshoz, illetve további létszámleépítéshez fog vezetni a Közösségen belül.

(141)

Következésképpen, egy szubvencióellenes intézkedés bevezetése lehetővé teszi, hogy a közösségi iparág mentesüljön a károsító szubvencionálás hatásai alól.

2.   A NEM KAPCSOLÓDÓ KÖZÖSSÉGI IMPORTŐRÖK ÉS KERESKEDŐK ÉRDEKEI

(142)

A vizsgálati időszakban a két együttműködő importőr az érintett EK-országból származó érintett termékre vonatkozó teljes importmennyiségének kb. 20%-át importálta. A két indiai exportáló termelő együttműködéséből kitűnik, hogy a közösségi importőrök és kereskedők (azaz egyrészről a fentebb említett két együttműködő importőr, másrészről a nem együttműködő kereskedők és importőrök) az EK Indiából származó érintett termékre vonatkozó teljes importmennyiségének kb. 40 %-ában érintettek.

(143)

Amennyiben szubvencióellenes intézkedések kerülnének bevezetésre, lehetséges, hogy az érintett országból származó importmennyiség csökkenne. Nem zárható ki továbbá, hogy szubvencióellenes intézkedések bevezetése az érintett termék vonatkozásában mérsékelt áremelkedést eredményez a Közösségben, kihatva ezzel az importőrök és kereskedők gazdasági helyzetére. A két együttműködő importőr vonatkozásában az Indiából származó érintett termékkel folytatott kereskedés teljes forgalmuk kb. 40 %-át teszi ki. Ez munkaerejükben kifejezve azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló 10 munkavállalóból 4 érintett közvetlenül az Indiából származó érintett termékkel folytatott kereskedésben. Az érintett termék importára növekedésének az importőrökre gyakorolt hatása attól is függ majd, hogy képesek lesznek-e azokat továbbadni ügyfeleiknek. Az érintett termék alacsony aránya a felhasználók termelési költségeiben (lásd fentebb a (146) preambulumbekezdést) megkönnyítheti az importőrök számára, hogy a megemelkedett árakat a felhasználók számlájára írják.

(144)

Mindezek alapján ideiglenesen megállapításra kerül, hogy a szubvencióellenes intézkedések bevezetése valószínűleg nincs súlyos negatív hatással a közösségi importőrök helyzetére.

3.   A FELHASZNÁLÓ IPAR ÉRDEKE

(145)

A legfontosabb felhasználó ipar az elektroacél-ipar, amely az érintett, ill. hasonló termék teljes EK-felhasználásának 80 %-át teszi ki. A vizsgálati időszakban a nyolc együttműködő végső felhasználó az EK-nak az érintett országból származó, közvetlenül a két indiai exportáló termelőtől vagy importőrök/kereskedők útján importált érintett termékre vonatkozó teljes importmennyiségének 27 %-át használta fel. A két indiai exportáló termelő együttműködéséből kitűnik, hogy a közösségi végső felhasználók (azaz egyrészről a fentebb említett nyolc együttműködő felhasználó, másrészről a nem együttműködő felhasználók) az EK Indiából származó érintett termékre vonatkozó teljes közvetlen importmennyiségének kb. 56 %-ában érintettek.. A fennmaradó részt (4%) a közösségi iparág importálta.

(146)

Az együttműködő felhasználók állítják, hogy szubvencióellenes intézkedések bevezetése közvetlenül az indiai származású felhasználásuk megnőtt árai útján, közvetetten pedig a közösségi termelők által megvalósított várható áremelés útján ellentétesen hatna pénzügyi helyzetükre.

(147)

A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett, ill. hasonló termék felhasználása átlagban az együttműködő felhasználók teljes előállítási költségeinek 1 %-át teszi ki. A lehetséges költségek a következőképpen hatnak a felhasználókra: Amennyiben szubvencióellenes intézkedések bevezetésére kerülne sor, a felhasználók előállítási költségei 0,15 % (abban a legkedvezőtlenebb esetben, ha mind az érintett, mind a hasonló termék árai tekintet nélkül származásukra a vám összegével emelkednének), illetve 0,03 % (abban az esetben, ha az Indiából származó felhasználásra kihatással van az áremelkedés) közötti mértékben emelkednének. Mindent összevetve a jelenlegi következmény egy köztes eset, a következők miatt: A közösségi iparág egy bizonyos mértékig felemelheti ugyan az árait, ám az elvesztett piaci részesedések visszanyerése érdekében valószínűleg használni fogja az árakra nehezedő nyomás enyhüléséből származó előnyöket, is versenyezve az indiai árakkal. Tartalékkapacitások léteznek, továbbá a tisztességes és hatékonyabb piaci feltételek visszaállítása bizonyosan növelné a különféle származású, potenciális értékesítések számát, továbbá új beruházásokra ösztönözne. Azonfelül, az EU-ban történő felhasználás kb. 15 %-a különböző értékesítőktől származik (azaz egyéb közösségi termelők és az Indiától különböző harmadik országokból származó importok). Ennélfogva nem valószínű, hogy egy általános áremelkedés következik be.. Végül, a felhasználók termelési költségeire történő, várhatóan korlátozott hatás miatt legalább egy részüket tovább lehet adni másodlagos ügyfeleknek, amely így végül még mérsékeltebben hatna a felhasználók nyereségére.

(148)

Az együttműködő felhasználók is kifogásolják a kiegyenlítő vám kivetését azon az alapon, hogy az akadályt emelne a versenyképes piacon és de facto elősegítené a Bizottság által 2001-ben felfedezett kartell újbóli felállását.

(149)

(Az 1992 és 1998 között kartellt működtető, két panasztevő közösségi termelőre a Bizottság 2001-ben büntetést szabott ki. A vizsgálat megerősítette, hogy a közösségi iparágat alkotó két termelő felhagyott árrögzítő és piacfelosztó tevékenységével, ezt a pontot a felek nem vitatják. A jelen helyzetben helyre kell állítani azokat az azonos feltételeket, amelyeket az indiai exportőrök által folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok eltorzítottak. A szubvencióellenes intézkedések célja nem az, hogy megakadályozza az érintett országból történő importálást a Közösségbe, hanem hogy csökkentse a támogatott importok jelenlétéből adódó torzított piaci feltételek hatását. A tisztességes piaci feltételek visszaállítása nemcsak a közösségi termelőknek, hanem az alternatív értékesítési forrásoknak – mint pl. a nem támogatott importoknak – is hasznára válik majd. Azon tény, hogy a közösségi iparág 1992 és 1998 között egy kartellt működtetett, nem fosztja meg azon jogától, hogy az alaprendelet keretében segítséget kapjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

(150)

Ezen felismerésekre tekintettel ideiglenesen megállapítható, hogy a szubvencióellenes intézkedések bevezetése i. valószínűsíthetően nem lesz komoly hatással a felhasználók pénzügyi helyzetére, . valamint ii. valószínűsíthetően nem lesz negatív hatással a Közösség általános piaci versenyhelyzetére.

4.   A KÖZÖSSÉGI ÉRDEKRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK

(151)

Az intézkedések bevezetése várhatóan olyan hatásokkal jár, amelyek lehetőséget adnak a közösségi iparágnak elvesztett értékesítési és piaci részesedéseik visszanyerésére, továbbá nyereségességük fejlesztésére. Másrészről, a közösségi iparág rosszabbodó helyzetére tekintettel fennáll annak a kockázata, hogy az intézkedések hiányában bizonyos közösségi termelők termelőüzemeket zárnak be, illetve munkaerejük egy részét elbocsátják. Amíg az importálók, kereskedők és felhasználók számára várható néhány negatív hatás az importált mennyiség visszaesése és mérsékelt áremelkedés formájában, ezek mértékét csökkenteni lehet az árnövekedésnek a másodlagos ügyfélre történő áthárításával. A fentiek fényében ideiglenesen megállapításra kerül, hogy jelen esetben nincsen kényszerítő ok az intézkedések bevezetése ellen, illetve az intézkedések alkalmazása nem áll a közösségi érdekkel szemben.

H.   JAVASLAT IDEIGLENES KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSÉRE

(152)

A szubvencionálásra, a kárra, az okozati összefüggésre és a közösségi érdekre figyelemmel levont következtetésekre tekintettel ideiglenes intézkedést kell hozni a közösségi iparágnak a támogatott importok által okozott további kár megelőzése érdekében.

1.   A KÁR FELSZÁMOLÁSÁNAK MÉRTÉKE

(153)

Az ideiglenes kiegyenlítő vám mértékét úgy kell megszabni, hogy az elegendő legyen a támogatott importok által a közösségi iparágágnak okozott kár felszámolásához, összege azonban nem haladhatja meg a megállapított károkozási árrést. A kárt előidéző támogatások hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításánál figyelembe vették, hogy az intézkedésnek lehetővé kell tennie a közösségi iparág adózás előtti olyan nyereséghez jutását, amely rendes versenyfeltételek esetén – azaz a támogatott importok hiányában – ésszerűen elérhető.

(154)

A hozzáférhető információk alapján ideiglenesen megállapításra került, hogy a forgalom 9,4 %-os haszonkulcsa egy olyan megfelelő mértéknek tekinthető, amely a kárt előidéző támogatásának hiányban várhatóan elérhető. A panasztevő közösségi termelők azt állították, hogy ők 10-15 %-os ésszerűen várható haszonkulccsal számolnak a támogatott importok hiányában. A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi iparág 1999-ben, amikor a támogatott importok piaci részesedése a legalacsonyabb szinten volt, 12-15 %-os nyereséget ért el (ezzel kapcsolatban lásd a (105) preambulumbekezdést.) A Bizottság megvizsgálta, hogy az 1999-es piaci feltételek az érintett termék piacának rendes feltételeit reprezentálónak tekinthetők-e. A vizsgálat megállapította, hogy a rendes piaci feltételek visszaállítása a piac felosztása és az árrögzítés időszaka után kihatott az árakra, és hogy, a kulcsfontosságú nyersanyagok árai jelentősen megnövekedtek 1999 és a vizsgálati időszak vége között. Ilyen körülmények között megállapítható, hogy a közösségi iparág a vizsgálati időszakban valószínűleg nem érhetett el 12-15 %-os nyereségességet. Végül, a Bizottság ellenőrizte a németországi, franciaországi, olaszországi, japán és egyesült államokbeli központi bankok által összegyűjtött szektoronkénti vállalatimérleg-statisztikákat. Ezen adatokat összesítő adatbázis a Bizottság birtokában van. A vizsgálat kimutatta, hogy a fent említett legnagyobb ipari országok legközelebbi elérhető szektorhoz tartozó vállalatai 2002-ben átlagosan 9,4 %-os nyereséget értek el. Számításba véve minden körülményt és tényezőt, a Bizottság a 9,4 %-os profitot ésszerű profitnak tekinti, amelyet a közösségi iparág a támogatott importok hiányában elérhet.

(155)

A szükséges áremelés az importárak súlyozott átlagának – ahogyan azt alulkínálás kiszámításánál megállapították – a közösségi iparág által a Közösségen belül értékesített hasonló termék kárt elő nem idéző áraival történő összehasonlítása alapján került meghatározásra. A kárt elő nem idéző árat úgy számították ki, hogy a közösségi iparág értékesítési árait kiigazították annak érdekében, hogy az tükrözze a fent említett haszonkulcsot. Ezt követően ezen összehasonlításból eredő minden különbség a teljes CIF-importmennyiség százalékában került kifejezésre.

(156)

A fent említett ár-összehasonlítás a következő károkozási árrést mutatta ki:

Graphite India Limited (GIL)

20,3 %

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited

12,8 %

2.   IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(157)

Az eddigiek fényében megfontolandó egy ideiglenes, a megállapított árréshez szabott kiegyenlítő vám kivetése, amely az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdése értelmében nem lehet magasabb a fent kiszámított károkozási árrésnél.

3.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(158)

A rendezett igazgatás érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül a magukat az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül megnevező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, vagy meghallgatást kérhetnek. Továbbá, a vámoknak ezen rendelet céljaihoz történő kivetésére vonatkozó megállapítások ideiglenes jellegűek, és azok egy végleges vám kivetésének céljából ismételten megvizsgálhatóak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1.   Ezennel egy ideiglenes kiegyenlítő vám kerül kivetésre az elektromos kemencékhez használt olyan grafitelektródok importjára, amelyek látszólagos sűrűsége 1,65 g/cm3 vagy több, elektromos ellenállása 6,0 μΩ.m vagy kevesebb, a ex 8545 11 00 (TARIC-kód 8545110010) KN-kód alá tartozik, továbbá ezen elektródok olyan kötőelemei importjára, amelyek a ex 8545 90 90 (TARIC-kód 8545909010) KN-kód alá tartoznak, függetlenül attól, hogy együtt vagy külön importálták őket Indiából.

2.   A Közösség határain belül vámmentes, nettó árra alkalmazható ideiglenes kiegyenlítő vám mértéke, a vám kivetése előtt, az alábbi indiai vállalatok által előállított termékekre:

Vállalat

Ideiglenes vám

TARIC kiegészítő kód

Graphite India Limited (GIL), 31 Chowringhee Road, Kolkatta – 700016, West Bengal

14,6 %

A530

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited, Bhilwara Towers, A-12, Sector-1, Noida – 201301, Uttar Pradesh

12,8 %

A531

Minden egyéb

14,6 %

A999

3.   Amennyiben nincsen másképpen meghatározva, a vámra vonatkozó hatályban lévő rendelkezéseket alkalmazni kell.

4.   Az érintett terméknek a Közösségbe történő szabad forgalomba bocsátása egy biztonsági ekvivalens rendelkezései alá esik az ideiglenes vám összegének mértékéig.

2. cikk

A 2026/97/EK tanácsi rendelet 30.cikkének sérelme nélkül, az érdekelt felek kérhetik a lényeges tények és ezen rendelet alapjául szolgáló előírásokra vonatkozó elgondolások közzétételét, álláspontjukat közölhetik írásban, illetve ezen rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül szóbeli meghallgatást kérhetnek

A 2026/97/EK tanácsi rendelet 31. cikke (4) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek észrevételeket tehetnek a rendelet alkalmazásával kapcsolatban annak hatálybalépését követő 1 hónapon belül.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikke 4 hónapig kerül alkalmazásra.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 19-én.

a Bizottság részéről

Pascal LAMY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 77., 2004.3.13., 12. o.

(2)  HL L 288., 1997.10.21., 1. o.

(3)  HL C 197., 2003.8.21., 5. o.

(4)  HL L C 197., 2003.8.21., 2. o.

(5)  HL L 100., 2002.4.16., 1. o.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/61


A BIZOTTSÁG 1009/2004/EK RENDELETE

(2004. május 19.)

bizonyos Indiából származó grafitelektród-rendszer importjára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésére,

tekintettel a legutóbb a 461/2004/EK rendelettel módosított (1), az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (2) (az alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal történő konzultációt követően,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

(1)

2003. augusztus 21-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3) közzétett értesítés útján (eljárás megindításáról szóló értesítés) a Bizottság bejelentette egy dömpingellenes eljárás megindítását tekintettel bizonyos, Indiából származó grafitelektród-rendszereknek a Közösségbe irányuló importjára.

(2)

Az eljárás a bizonyos grafitelektród-rendszer teljes közösségi termelésének jelentős hányadát - jelen esetben több mint 50 %-át - képviselő termelők nevében eljáró Európai Szén- és Grafitszövetség (ECGA) által 2003 júliusában benyújtott panaszt követően kezdődött. A panasz egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott az említett termék dömpingelésére és az abból eredő vagyoni kár meglétére, mely tények elegendőnek bizonyultak a dömpingellenes eljárás megindításának jogosságához.

(3)

Az ugyanazon, Indiából származó terméknek a Közösségbe történő importjára vonatkozó párhuzamos szubvencióellenes vámeljárás bevezetését értesítés útján közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjának (4) aznapi számában.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panasz előterjesztőjét és más, az eljárás megindításában köztudottan érdekelt és ismert közösségi termelőket, exportra termelőket, importőröket, felhasználókat és szállítókat, valamint India képviselőit. A közvetlenül érintett feleknek lehetőséget adtak, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatásért folyamodjanak az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(5)

A két indiai exportáló termelő és az indiai kormány (a továbbiakban: az IK), valamint a közösségi termelők, felhasználók és importőrök/kereskedők írásban ismertették álláspontjukat. Az összes félnek, akik a megadott határidőn belül kérték és megjelölték a különleges okot, amiért meghallgatást kértek, lehetőséget adtak a meghallgatásra.

2.   MINTAVÉTEL

(6)

Tekintetbe véve a nem kapcsolódó importőrök nagy számát a Közösségen belül, az alaprendelet 17. cikkével összhangban szükséges volt annak megvizsgálása, hogy lehetséges-e mintavételi eljárás alkalmazása. Annak érdekében, hogy a Bizottság dönthessen a mintavételi eljárás alkalmazásának szükségességéről, és amennyiben ilyen döntés születik, a minta kiválasztásáról, az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében az összes ismert nem kapcsolódó importőrt felkérték arra, hogy az eljárás megindításától számított két héten belül nevezzék meg magukat, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információt a Bizottság rendelkezésére bocsássák a 2002. április 1. és „2003. március 31.” közötti időszakra vonatkozóan. Csak két nem kapcsolódó importőr egyezett bele a mintába való felvételéről, és bocsátotta rendelkezésre a kért alapinformációt a megadott határidőn belül. Következésképpen a mintavételi eljárás alkalmazását nem tekintették szükségesnek ezen eljárás folyamán.

3.   KÉRDŐÍV

(7)

A Bizottság kérdőívet küldött az összes ismert és érintett félnek, a fentiekben említett két nem kapcsolódó importőrnek és az összes többi vállalatnak, melyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül megnevezték magukat.

(8)

Válasz érkezett két indiai exportáló termelőtől, a két közösségi panasztevőtől, nyolc felhasználó vállalattól és a két, a fentiekben említett nem kapcsolódó importőrtől. Ezenkívül, egy felhasználó vállalat néhány mennyiségi információt tartalmazó írásbeli beadványt készített, és két felhasználói szövetség írásbeli beadványt juttatott el a Bizottságnak.

(9)

A Bizottság minden, a közösségi érdekeket sértő dömping ideiglenes meghatározásához szükségesnek tartott információt felkutatott és ellenőrzött. Ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok helyiségeiben:

 

Közösségi termelők:

SGL Carbon GmbH, Wiesbaden and Meitingen, Németország,

SGL Carbon SA, La Coruńa, Spanyolország,

UCAR SNC, Notre Dame de Briançon, Franciaország és annak kapcsolódó vállalata: UCAR SA, Etoy, Svájc),

UCAR Electrodos Ibérica SL, Pamplona, Spanyolország,

Graftech SpA, Caserta, Olaszország.

 

Nem kapcsolódó importőrök a Közösségben:

Promidesa SA, Madrid, Spanyolország,

AGC-Matov allied graphite & carbon GmbH, Berlin, Németország.

 

Felhasználók:

ISPAT Hamburger Stahlwerke GmbH, Hamburgo, Alemania;ISPAT Hamburger Stahlwerke GmbH, Hamburg, Németország,

ThyssenKrupp Nirosta GmbH, Krefeld, Németország,

Lech-Stahlwerke, Meitingen, Németország,

Ferriere Nord, Osoppo, Olaszország.

 

Exporáló termelők Indiában:

Graphite India Limited (GIL), Kolkatta és Nasik;

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited, Bhopal.

(10)

A dömping és a kár megállapítására irányuló vizsgálat 2002. április 1. és 2003. március 31. között (vizsgálati időszak) zajlott. A kármegállapítás szempontjából lényeges tendenciák vizsgálati ideje 1999 és a vizsgálati isőszak vége között (figyelembevételi időszak) zajlott.

B.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1.   ÉRINTETT TERMÉK

(11)

Az érintett termék a grafitelektródok és/vagy az ilyen elektródok esetében használt elektród-kötőelemek, akár együtt, akár külön-külön importálják ezeket. A grafitelektród kerámiaipari eljárással előállított vagy extrudált grafitrúd. E henger mindkét végére csavarmenetes, kúpos „foglalatot” alakítanak ki oly módon, hogy két vagy több elektród egymáshoz illeszthető, és így egy rúd építhető. Egy szintén grafitból készült kapcsoló elemmel lehet két csatlakozó részt összeilleszteni. Ennek az elemnek elektród-kötőelem a neve. Mind a grafitelektródot, mind az elektród-kötőelemet általában előre összeállított kiszerelésben, grafitelektród-rendszerként értékesítik.

(12)

Az ilyen elektródok esetében használt grafitelektródok és elektród-kötőelemek a kőolajipar egyik melléktermékének, a petrolkoksznak, valamint kőszénkátrány-szuroknak a felhasználásával készülnek. Az előállítási folyamat hat lépésből áll, úgy mint: formázás, égetés, impregnálás, újraégetés, grafitosítás és megmunkálás. A grafitosítási folyamat során a terméket elektromos úton 3 000oC fölé melegítik és fizikailag grafittá alakítják, ami a szén kristályos módosulata: egyedülállóan kis elektromos, de nagy hővezető képességgel rendelkező anyag: magas hőmérsékleten mutatott nagyfokú szilárdsága és teljesítőképessége alkalmassá teszi elektromos ívkemencében való felhasználását. Egy grafitelektród-rendszer gyártási időtartama hozzávetőlegesen két hónap. A grafitelektród-rendszerek esetében nincsenek helyettesítő termékek.

(13)

Grafitelektród-rendszereket acéltermelők használnak a „miniacélművek” néven is emlegetett elektromos ívkemencékben, elektromos áramvezetőként, acél újrafeldolgozni kívánt ócskavasból történő előállításához . Az ilyen elektródokhoz használt grafitelektródok és elektród-kötőelemek közül csak azok tartoznak e vizsgálat körébe, amelyeknek látszólagos térfogatsúlya 1,65 g/cm3 vagy több, és elektromos ellenállása 6.0 μΩ.m vagy kevesebb. Azok a grafitelektród-rendszerek, amelyek megfelelnek ezeknek a műszaki jellemzőknek, rendkívül nagy áramteljesítmény-hasznosításúak.

(14)

Egy indiai exportőr kijelentette, hogy néhány esetben az érintett terméket anélkül állította elő, hogy kiváló minőségű tűkokszot használt volna, amely első osztályú petrolkoksz, és amelyet e társaság szerint, a panasztevők a (11) és (13) preambulumbekezdésben említett előírások értelmében elengedhetetlennek tartottak a termék előállításához. Éppen ezért a fenti exportőr azzal a követeléssel lépett fel, hogy az ilyen elektródokhoz használt, kiváló minőségű tűkoksz felhasználása nélkül készült grafitelektródok és elektród-kötőelemek a vizsgálatból legyenek kizárva. Valóban különböző minőségű petrolkokszot lehet felhasználni a grafitelektród-rendszer előállítására. Azonban, a felhasznált nyersanyagoktól függetlenül, a végtermék fizikai és műszaki jellemzői, valamint végső felhasználása az, ami meghatározza a termék preambulumbekezdésos leírását. Amennyiben az Indiából származó és a Közösségbe importált elektródokhoz felhasznált grafitelektródok és elektród-kötőelemek a termék preambulumbekezdésos leírásában megadott fizikai és műszaki jellemzőknek megfelelnek, azokat érintett terméknek kell tekinteni. Következésképpen a követelést visszautasították.

2.   HASONLÓ TERMÉK

(15)

Az Indiából a Közösségbe exportált termék, az Indiában előállított és forgalmazott hazai termék, valamint a közösségi termelők által a Közösség területén gyártott és forgalmazott termék ugyanolyan fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, valamint ugyanolyan az alkalmazási köre, ennek következtében, az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendő.

C.   DÖMPING

1.   NORMÁL ÉRTÉK

(16)

Ami a normál érték meghatározását illeti, a Bizottság minden egyes exportáló termelőre nézve megállapította, hogy a hasonló termékre vonatkozó összes hazai értékesítése reprezentatív-e összehasonlítva a Közösségbe történő összes exportértékesítésével. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban hazai értékesítés abban az esetben tekinthető reprezentatívnak, ha minden egyes exportáló termelő összes hazai értékesítésének mennyisége a Közösségbe történő összes exportértékesítésnek legalább 5 %-a volt.

(17)

Ezt követően a Bizottság megnevezte azokat a, reprezentatív hazai értékesítéssel rendelkező vállalatok által a hazai piacon értékesített grafitelektród-fajtákat, melyek megegyeznek a Közösségbe történő exportra értékesített fajtákkal, illetve azokkal közvetlenül összehasonlíthatók. A grafitelektród-termékfajták meghatározásánál figyelembe vett adatok: (i.) csőösszekötővel értékesítették-e vagy nem, (ii.) átmérőjük, (iii.) hosszuk. A csőösszekötőknek azok a termékfajtái, melyeket egymagában értékesítettek, átmérőjük és hosszuk alapján lettek meghatározva.

(18)

Megvizsgálásra került az is, hogy minden egyes együttműködő exportáló termelő hazai értékesítése reprezentatív volt-e minden egyes termékfajtára nézve, azaz, hogy minden egyes termékfajta hazai értékesítése képezte-e legalább 5 %-át ugyanazon termékfajta Közösségben történő értékesítési mennyiségének. Ezekre a termékfajtákra vonatkozóan minden egyes exportáló termelőre nézve megállapították, hogy ezek az értékesítések, az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdése értelmében, a kereskedelem rendes menete szerint történtek-e.

(19)

Annak megvizsgálása, hogy vajon a reprezentatív mennyiségben, hazai termékként értékesített minden egyes termékfajta hazai értékesítése tekinthető-e a kereskedelem rendes menete szerint történtnek, a kérdéses termékből független vásárlónak eladott nyereséges értékesítések arányának a megállapításával történt. Mindkét exportáló termelőre nézve megállapították, hogy minden esetben, amikor egy bizonyos termékfajta hazai értékesítése kellő mennyiségű, az összes mennyiség 80 %-a hazai piacon nyereséggel került értékesítésre, és a bizonyos termékfajta súlyozott átlagú értékesítési ára annak súlyozott átlagú termékegységre eső költségénél magasabb volt. Ezért ezen termékfajta esetében a normál értéket az aktuális hazai ár alapján, az érintett termékfajta a vizsgálati időszakban történő összes hazai értékesítése árainak súlyozott átlagaként számították ki.

(20)

A hátramaradt terméktípusok esetében, ahol a hazai értékesítés nem volt jellemző, a normálértéket az alapszerződés 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően határozták meg. A normálértéket úgy állapították meg, hogy az exportált típusok szükség esetén kiigazított gyártási költségéhez hozzáadták az eladás egy jelentős százalékát, az általános és adminisztratív költségeket („SG&A”) és a haszon jelentős részét a hasonló terméknek a vizsgált exportáló termelők általi termelésének és értékesítésének a szokványos kereskedés során keletkezett valódi adatai alapján az alapszerződés 2. cikke (6) bekezdésének első mondata értelmében.

2.   EXPORTÁR

(21)

A vizsgálat kimutatta, hogy mindkét együttműködő indiai exportáló termelő exportértékesítése kizárólag közvetlenül nem kapcsolódó vásárlók felé irányult a Közösségben.

(22)

Ezért az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, a ténylegesen megfizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

3.   ÖSSZEHASONLÍTÁS

(23)

A normálértéket és az exportárakat gyártelepi alapon hasonlították össze. A normálérték és az exportár közti igazságos összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése értelmében az ár-összehasonlíthatóságot érintő különbségekhez kiigazítások formájában megfelelő kedvezményeket tettek.

(24)

Ennek megfelelően a szállítási költségek, tengerentúli szállítási és biztosítási költségek, kezelési, rakodási és kiegészítő költségek, hitelköltségek, jutalékok és engedmények különbségei tekintetében kedvezményeket adtak, amennyiben lehetséges volt, és minderről megfelelő igazolást szolgáltattak.

(25)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében mindkét vállalat vámkedvezmény-kiigazítást kért, mivel az exportáló országban történő felhasználás esetén az importterheket állítólagosan a hasonló termék viselte, de amikor a terméket a Közösségbe irányuló exportra értékesítették, az importterheket megtérítették vagy nem fizették ki. Ezért utóexport alapon a vállalatok igénybe vették a Vámjogosultsági programot (Duty Entitlement Passbook Scheme – DEPB-program). Ennek tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy nem lehetett közvetlen kapcsolatot létrehozni az indiai kormány általa DEPB-program értelmében az exportáló termelőknek adott hitelek és az értékesített nyersanyagok között, mivel a hiteleket felhasználhatták bármilyen importálandó áru kifizetendő vámjára, kivéve a tőkejavakat és az importkorlátozások vagy tilalmak hatálya alá eső árukat. Mindemellett a hiteleket a hazai piacon el is lehetett adni, vagy bármilyen más módon fel lehetett használni, és nem létezett semmiféle korlátozás arra vonatkozóan, hogy azokat az exportált termékekben található nyersanyagok importjára fordítsák. Ennélfogva a kérelmeket elutasították.

(26)

Vagylagosan, a 2. cikk (10) bekezdése k) pontja értelmében mindkét vállalat ugyanolyan kiigazítás iránti igényét nyújtotta be. Azonban, mivel egyik vállalat sem tudta bizonyítani, hogy az utóexport alapú DEPB befolyással van az árak összehasonlíthatóságára, és különösen, hogy a vásárlók következetesen különböző árat fizetnek a hazai piacon a fentiekben vázolt program gazdasági előnyei következtében, a kiigazítás iránti igénynek nem lehetett helyt adni.

(27)

Mindkét vállalat a kereskedelmi szintek eltéréseinek kiigazítása iránti igényét nyújtotta be. Mivel mindkét vállalat kizárólag végfelhasználóknak értékesített a hazai piacon, mivel a Közösségbe történő értékesítéseik során mind végfelhasználóknak, mind kereskedőknek értékesítettek, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése d) pontja ii. alpontja értelmében speciális kiigazítást igényeltek. Az egyik vállalat igényét arra a tényre alapozta, hogy a Közösségben, a forgalmazóknak alkalmazott értékesítési árai alacsonyabbak voltak, mint amit a végfelhasználóknak számolt fel, s ez a tény igazolná a speciális kiigazítást. Ebben a vonatkozásban, megállapításra került, hogy a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy különböző vásárlói kategóriákra különböző eljárásokat alkalmazott. Sőt, megállapításra került az is, hogy a forgalmazóknak alkalmazott árak a végfelhasználóknak alkalmazott árakkal összehasonlítva nem voltak következetesen alacsonyabbak. Ezért ennek a kiigazítás iránti igénynek nem lehetett helyt adni.

(28)

A másik vállalat azzal érvelt, hogy forgalmazói által a közösségi piacon, végfelhasználóknak történő újraértékesítése során alkalmazott árrése igazolja a kereskedelmiszint-kiigazítást. Ebben a vonatkozásban meg kell említeni, hogy a (21) és (22) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően, az exportár a jelenleg fizetett vagy fizetendő exportárak alapján került megállapításra. A Közösségben a forgalmazók állítólagos újraértékesítési árai tehát irrelevánsnak tekinthetők. Ebből kifolyólag az igény elutasításra került.

4.   DÖMPINGKÜLÖNBÖZET

(29)

Az alapszerződés 2. cikke (11) bekezdése értelmében a terméktípusonként kiigazított súlyozott átlagos normálértéket összehasonlították az érintett termék minden egyes megfelelő típusának kiigazított súlyozott átlagos exportárával.

(30)

Ez az összehasonlítás dömping meglétét mutatta ki. A kifizetetlen CIF közösségi határvám százalékában kifejezett ideiglenes dömpingkülönbözetek a következők:

Graphite India Limited (GIL)

34,3 %

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited

24,0 %

(31)

Mivel az együttműködés magas szintű volt (az érintett termék Indiából a Közösségbe történő exportjának 100 %-a), a visszamaradó ideiglenes dömpingkülönbözet egy együttműködő vállalat számára megállapított legmagasabb dömpingkülönbözet szintjén, azaz a Graphite India Limited számára megállapított 34,3 %-os szinten került megállapításra.

D.   KÖZÖSSÉGI IPARÁG

1.   TELJES KÖZÖSSÉGI TERMELÉS

(32)

A Közösségen belül a hasonló terméket az SGL AG („SGL”) és az UCAR SA („UCAR”) több leányvállalata, úgy mint az UCAR SNC, az UCAR Electrodos Ibérica SL és a Graftech SpA gyártja, amelyek nevében a panaszt benyújtásra került. Az SGL és az UCAR termelőüzemei Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban találhatók.

(33)

A két panaszos közösségi termelőn, azaz az SGL-en és az UCAR-on túlmenően a hasonló terméket az 1999-es vizsgálati időszak alatt a Közösségben két másik termelő is gyártotta. E két másik termelő egyike fizetésképtelenné vált, és a német csődtörvény értelmében bírósági védelemhez kellett folyamodnia. Ez utóbbi vállalat 2002 novemberétől felfüggesztette a hasonló termék gyártását. Ez a két vállalat a panasszal kapcsolatban kifejezte támogatását, de a Bizottság felkérését a vizsgálatban való aktív közreműködésére vonatkozóan elutasította. A Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a közösségi termelést a fent említett négy termelő biztosítja.

2.   A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(34)

A két panaszos közösségi termelő megfelelően válaszolt a kérdőívre, és a vizsgálat során maximálisan együttműködött. A vizsgálati időszak alatt a közösségi termelés több mint 80 %-át képviselték.

(35)

Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi iparágat, és a továbbiakban „közösségi iparág”-ként történik rájuk hivatkozás.

E.   KÁROK

1.   ELŐZETES MEGJEGYZÉS

(36)

Mivel az érintett terméknek csak két indiai exportáló termelője van, és mivel a közösségi iparág szintén csak két gyártóból áll, az Indiából származó érintett termék Közösségbe történő importjaival vagy a közösségi iparággal kapcsolatos adatokat indexálni kellett az alaprendelet 19. cikkében rögzített titoktartási szabályok betartása végett.

2.   KÖZÖSSÉGI FOGYASZTÁS

(37)

A közösségi fogyasztás a közösségi iparág közösségi piacon értékesített mennyiségei, a hozzáférhető legpontosabb bizonyítékok szerint más közösségi gyártók közösségi piacon értékesített mennyiségei, a két együttműködő indiai exportáló termelő közösségi piacon értékesített mennyiségei, az SGL együttműködéséből szerzett, Lengyelországból importált értékesített mennyiségek és a Közösségbe irányuló egyéb importok Eurostat által biztosított, szükség esetén megfelelően hozzáigazított adatai alapján került megállapításra.

(38)

Mindezek alapján az érintett termék közösségi fogyasztása 1999 és a vizsgálati időszak között 9 %-kal növekedett. Pontosabban szemléltetve 1999 és 2000 között 14 %-kal növekedett, 2001-ben 7 százalékponttal csökkent, 2002-ben további 1 százalékponttal csökkent, majd a vizsgálati időszakban 3 százalékponttal emelkedett. Mivel az érintett terméket elsősorban az elektroacél-iparban alkalmazzák, a fogyasztás mértékének alakulását kifejezetten ezen iparág gazdasági tendenciájához kell viszonyítani, amely 2000-ben erőteljesen felgyorsult, majd 2001-től kezdődően csökkenni kezdett.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

EK-fogyasztás összesen (tonna)

119 802

136 418

128 438

126 623

130 615

Index (1999=100)

100

114

107

106

109

3.   AZ ÉRINTETT ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ IMPORTOK

a)   Mennyiség

(39)

Az Indiából származó érintett termék Közösségbe irányuló importjainak mennyisége 1999 és a vizsgálati időszak között 76 %-kal növekedett. Pontosabban szemléltetve 1999 és 2000 között az Indiából származó importok 45 %-kal, majd 2001-ben további 31 %-kal emelkedtek valamint 2002-ben és a vizsgálati időszak alatt ezen a szinten csaknem stagnáltak.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Dömpingelt importok mennyisége (tonna)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

145

176

176

176

Dömpingelt importok piaci részesedése

nem közölhető (lásd 80) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

127

164

166

161

b)   Piaci részesedés

(40)

Az érintett országban az exportőrök piaci részesedése az érintett időszak alatt 3.4 százalékponttal (61 %-kal) növekedett, hogy a vizsgálati időszak alatt elérje a 8-10 %-os szintet. Először 1999 és 2000 között 1,5 százalékponttal, 2001-ben további 2 százalékponttal emelkedett, valamint 2002-ben és a vizsgálati időszak alatt ezen a szinten viszonylag állandó maradt. 1999-től a vizsgálati időszakig az érintett országból származó importok és piaci részesedések növekedése a fogyasztás 9 %-os növekedésével esett egybe.

c)   Árak

i)   Az árak alakulása

(41)

1999 és a vizsgálati időszak között az Indiából származó érintett termék importjainak átlagos ára 2000-ben 2 %-kal, 2001-ben 8 százalékponttal növekedett, majd 2002-ben 9 százalékponttal csökkent, és ezen a szinten a vizsgálati időszak alatt stagnált. A vizsgálati időszak alatt az Indiából származó érintett termék átlagos importára 1 %-kal magasabb volt, mint 1999-ben.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Dömpingelt importok árai

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

102

110

101

101

ii)   Árak alákínálása

(42)

Az említett termék összehasonlítható változatait összevetették az exportáló termelők és a közösségi iparág Közösségben használatos átlagos eladási áraira vonatkozóan. Ennek érdekében a közösségi iparág nem kapcsolódó vásárlóknak kiszabott, kedvezményektől és adóktól mentes gyártelepi árait összehasonlították az indiai exportáló termelők CIF közösségi határparitáson számított áraival, amelyeket megfelelően hozzáigazítottak a behozatal utáni költségekhez. Az összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt a Közösségben értékesített Indiából származó érintett termék ára 6,5-12,2 %-kal alacsonyabb volt a közösségi iparág árainál.

(43)

Hangsúlyozni kell, hogy ezek az árkülönbözetek nem adnak teljes képet a dömpingelt importoknak a közösségi ipar áraira irányuló hatásáról, mivel árleszorítás és árszuppresszió egyaránt tapasztalható volt — mint ahogy látható a vizsgálati időszak alatt a közösségi iparág által elért viszonylag alacsony nyereségen —, miközben a dömping nélkül jóval magasabb nyereséget várhatott volna.

4.   A KÖZÖSSÉGI IPARÁG HELYZETE

(44)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan vonatkozó gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta a közösségi iparág helyzetét.

a)   Előzetes megjegyzések

(45)

Bizonyos kármutatók helyes értékelése érdekében szükség volt az UCAR-ra vonatkozó néhány adat megfelelő összevonására az UCAR közösségi termelési leányvállalatainak adataival (lásd fentebb a (32) preambulumbekezdést).

(46)

A Bizottság különös figyelmet fordított a két panaszos közösségi termelő korábbi versenyellenes magatartásából adódó kármutatók minden lehetséges következményére. A Bizottság nevezetesen biztosította, hogy a kárfelmérés kiindulópontja (1999) mentes volt minden versenyellenes gyakorlattól (lásd (77), (78), (80), (81) preambulumbekezdést alább). Ezen túlmenően a közösségi iparág költségei és nyereségessége meghatározása során a Bizottság egyértelműen kérte és igazolta, hogy a versenyhatóságok által kirótt büntetésekkel kapcsolatos kifizetések közvetlen költsége, vagy az abból származó bármilyen közvetett költség (beleértve a finanszírozási költségeket) egyértelműen ki volt zárva annak érdekében, hogy a nyereséget úgy állapítsa meg, hogy az ne tartalmazzon semmilyen ilyen jellegű különleges kiadást.

b)   Termelés

(47)

A közösségi iparág termelése 2000-ben 14 %-kal növekedett, 2001-ben 16 százalékpponttal, majd 2002-ben további 4 százalékpponttal csökkent, és a vizsgálati időszak alatt 5 százalékpponttal emelkedett. A 2000-ben tapasztalt ugrásszerű növekedés a jó gazdasági légkörnek volt köszönhető, amely abban az évben egyben növekedő kapacitás-kihasználtsági arányt is eredményezett.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Termelés (tonna)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

114

98

94

99

c)   Kapacitás és kapacitás-kihasználtsági arányok

(48)

2000-ben a termelési kapacitás kb. 2 %-kal csökkent, és 2001-ben ezen a szinten maradt. 2002-ben és a vizsgálati időszak alatt a termelési kapacitás 5 illetve 2 százalékpponttal tovább csökkent. A vizsgálati időszak alatt a termelési kapacitás 9 %-kal alacsonyabb volt, mint 1999-ben, elsősorban az egyik közösségi termelőüzem működésének ideiglenes felfüggesztése eredményeként, amely az egész vizsgálati időszak alatt érvényben volt.

(49)

A kapacitás-kihasználtság 1999-ben 70 %-os szintről indult, majd 2000-ben 81 %-ra emelkedett az erős kereslet hatására, különösképpen az elektroacél-iparban. 2001-ben és 2002-ben 70 %-os szintre esett vissza, majd a vizsgálati időszak alatt 76 %-ra emelkedett.

(50)

A vizsgálat kimutatta, hogy a fent említett üzem működésének felfüggesztése mögött álló gazdasági problémák hátterében számos ok áll, amelyek közül a két legjelentősebb a következő: i) az országban az elektromos áram árával együtt járó magas termelési költségek, és ii) az Indiából származó dömpingelt importokból adódó verseny. Mivel az egyik okot a másiktól igen nehéz elkülöníteni, a Bizottság megvizsgálta, hogy mi lehetett volna a kapacitás és a kapacitás-kihasználtság tendenciája 2002-ben és a vizsgálati időszakban, ha az üzem működését nem függesztették volna fel. A termelés mértéke változatlan maradt a szimulációban, mivel az adott közösségi termelő más termelőüzemei a hiány pótlása érdekében növelték termelékenységüket. Az alábbi táblázatból látható, hogy ha az üzem működését nem függesztették volna fel, akkor mind a termelési kapacitás, mind a kapacitás-kihasználtság a teljes közösségi iparágban az 1999-es szinthez nagyon közel lett volna a vizsgálati időszakban.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Termelési kapacitás (tonna)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999=100)

100

98

98

93

91

Kapacitás-kihasználtság

70 %

81 %

70 %

70 %

76 %

Index (1999=100)

100

115

99

100

108


 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Termelési kapacitás (tonna) felfüggesztés nélkül

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999=100)

100

98

98

100

101

Kapacitás-kihasználtság felfüggesztés nélkül

70 %

81 %

70 %

65 %

69 %

Index (1999=100)

100

115

99

93

98

d)   Készletek

(51)

A vizsgálati időszak alatt a késztermékek leltárai a közösségi iparág teljes termelési mennyiségének kb. 3%-át tették ki. A közösségi iparág zárókészleteinek szintje az érintett időszakban általánosan növekedett, és a vizsgálati időszakban az 1999-es érték kb. ötszöröse volt. A vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a leltározott tételek alakulása nem tekinthető a közösségi iparág gazdasági helyzetének különösen releváns mutatójának, mivel a közösségi termelők általában rendelésre termelnek, ezért a készletek rendszerint olyan áruk, amelyek vásárlók részére feladásra várnak.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Zárókészlet (tonna)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

235

700

663

515

e)   Értékesített mennyiség

(52)

A közösségi iparág saját termékeinek eladásai a nem kapcsolódó vásárlók részére a közösségi piacon 1999 és a vizsgálati időszak között 1 %-kal visszaesett. Pontosabban szemléltetve 2000-ben 16 %-kal ugrásszerűen megnőttek, 2001-ben 17 százalékpponttal, majd 2002-ben újabb 5 százalékpponttal csökkentek, később a vizsgálati időszak alatt újra emelkedtek 5 százalékpponttal. Az értékesített mennyiség alakulása jól tükrözi az elektroacél-iparban a gazdasági tendenciát, amely a 2000-es fellendülés után 2001-ben és 2002-ben csökkenő irányba mozdult.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

EK-értékesített mennyiségek nem kapcsolódó vásárlóknak (tonna)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

116

99

94

99

f)   Piaci részesedés

(53)

2000-ben csekély kezdeti 1 százalékpponttal növekedés után 2002-ig a közösségi iparág piaci részesedése jelentősen csökkent. A közösségi iparág 2001-ben 6,5 százalékpponttal piaci részesedést, majd 2002-ben újabb 2,8 százalékppontot veszített, miután a vizsgálati időszak alatt 1,9 százalékppontot visszaszerzett. Az 1999-es értékkel összehasonlítva a vizsgálati időszakban a közösségi iparág piaci részesedése 6,3 százalékpponttal, avagy a mutatók tekintetében 9 %-kal alacsonyabb volt.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

A közösségi iparág piaci részesedése

nem közölhető (lásd 36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

102

93

89

91

g)   Növekedés

(54)

1999 és a vizsgálati időszak között, amikor a közösségi fogyasztás 9 %-kal növekedett, a közösségi iparág értékesített mennyisége a közösségi piacon 1 %-kal visszaesett. Fent is látható, hogy a közösségi iparág 6,3 százalékppontot vesztett piaci részesedéséből, miközben ugyanazon időszak alatt a dömpingelt importok 3,4 százalékpponttal növelték piaci részesedésüket.

h)   Foglalkoztatás

(55)

1999 és a vizsgálati időszak között a közösségi iparág foglalkoztatási szintje kb. 17 %-kal csökkent. A munkaerő 2000-ben 1 %-kal, 2001-ben pedig 5 százalékpponttal visszaesett. 2002-ben és a vizsgálati időszakban 9, illetve 3 százalékppontos visszaesés következett be, amelynek legfőbb oka az egyik közösségi termelői üzem működésének felfüggesztése, valamint a munkaerő egy részének átcsoportosítása nyereségesebb üzletágakba.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Foglalkoztatás

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

99

95

86

83

i)   Termelékenység

(56)

A közösségi iparág munkaerejének termelékenysége — egy alkalmazott éves termelékenységében mérve — 1999-től 2000-ig először 15 %-kal ugrásszerűen megnőtt, 2001-ben 12 százalékpponttal csökkent, 2002-ben 5 százalékpponttal újra megnőtt, és a vizsgálati időszak alatt újabb 11 százalékpponttal emelkedett. Az érintett időszak végén a termelékenység 19 %-kal magasabb volt az időszak elejéhez képest, ami a közösségi iparág ésszerűsítése érdekében tett erőfeszítéseket tükrözi a versenyképesség megőrzése végett. Összehasonlításképpen az átlagos munkatermelékenységi növekedés a teljes közösségi gazdaságban (minden gazdasági ágazatot beleértve) csak 1,5 %-os volt ugyanabban az időszakban.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

115

103

108

119

j)   Bérek

(57)

1999 és a vizsgált időszak között az alkalmazottankénti átlagos bér 13 %-kal növekedett. Ez a számadat kissé alacsonyabb, mint ugyanabban az időszakban a teljes közösségi gazdaságban (összes ágazat) megállapított alkalmazottankénti átlagos nominális kompenzáció növekedésének mértéke (14 %).

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Éves alkalmazottankénti bérköltség (000 euró)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

104

105

111

113

k)   Eladási árak

(58)

A közösségi iparág saját termeléséhez nem kapcsolódó vásárlóinak szánt közösségi értékesítésben meghatározott egységárak 1999 és 2000 között 6 %-kal csökkent, 2001-ben 9 százalékpponttal növekedett, 2002-ben 12 százalékpponttal csökkent, és a vizsgálati időszakban 1 százalékpponttal újra emelkedett. Mindent egybevéve 1999 és a vizsgálati időszak között az eladási egységárak 8 %-ot estek. Ez a viszonylag egyenlőtlen alakulás a következőkkel magyarázható.

(59)

Az árakat két jelentős erő alakítja: az előállítási költségek valamint a kereslet és kínálat aránya a piacon. Amíg az eladási egységárak 1999 és a vizsgálati időszak között 8 %-kal csökkentek, az előállítási költségegységek 2 %-kal emelkedtek. A költségek ezen viszonylag egyenletes alakulása után 2001-ben az érték 10 százalékpponttal megugrott a nyersanyagárak 2000-es emelkedésének elhúzódó hatása következtében. A grafitelektróda-rendszerek gyártásához két alapvető nyersanyagra van szükség, petrolkokszra és szurokra, ami a teljes előállítási költség kb. 34 %-át teszi ki. Az enegria, amelynek az ára szintén erősen függ az olajár ingadozásától, az előállítási költségek további 13 %-át jelenti. Ez a három alapvető egységár-tétel összesen — köztük egy olyannal, amelyet közvetlenül befolyásol az olajár ingadozása —a hasonló termék teljes előállítási költségeinek közel 50 %-át teszi ki. Mivel a közösségi iparág árai nem tudtak lépést tartani az előállítási költségek emelkedésével a dömpingelt importokkal járó árszuppresszió miatt, a közösségi iparág visszaesést tapasztalt a nyereségességben.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Egységár az EK-piacon (euró/tonna)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

94

103

91

92

Előállítási költségegység (euró/tonna)

nem közölhető (lásd 36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

101

111

101

102

l)   A közösségi árakat befolyásoló tényezők

(60)

A vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingelt importok árai átlagosan 6-12 %-kal alacsonyabbak voltak a közösségi iparág átlagos leszorított eladási áránál a vizsgálati időszakban (lásd (86) preambulumbekezdést). Típusokat vizsgálva azonban az derült ki, hogy bizonyos esetekben az érintett exportáló termelők által kínált árak jóval alacsonyabbak voltak, mint a közösségi iparág fent említett átlagos alákínált árai. Az inkább egyedi terméktípusokhoz meghatározott ilyen alákínált árak együttesen, hozzáértve a dömpingelt importok egyre nagyobb piaci részesedését, kétségkívül befolyásolták a közösségi iparág belgazdasági árait.

m)   Nyereségesség és a befektetések megtérülése

(61)

A érintett időszakban a Közösségben a saját termelés nem kapcsolódó vásárlóknak történő értékesítésének nyereségessége az adózás előtti nettó értékesítés hozamának tekintetében 2000-ben 50 %-kal, 2001-ben újabb 3 százalékpponttal, majd 2002-ben újabb 18 százalékpponttal csökkent, és végül a vizsgálati időszak alatt 4 százalékpponttal növekedett. 1999 és a vizsgálati időszak között a nyereségesség visszaesése 66%-ra rúgott, azaz 1999-ben 12-15%-ról a vizsgálati időszakban 3-6 %-ra esett.

(62)

A beruházások megtérülése a befektetések nettó könyv szerinti érték százalékban meghatározott nyereségében kifejezve nagyjából követte a fent említett nyereségességi tendenciát a teljes érintett időszak alatt. 2000-ben 34 %-kal, 2001-ben 23 százalékpponttal, 2002-ben 26 százalékpreambulumbekezdéstal és a vizsgálati időszak alatt újabb 8 százalékpponttal esett. Az 1999-ben uralkodó helyzethez mérten a befektetések megtérülése (ROI) a vizsgálati időszakban kb. 90%-kal esett, azaz az 1999-es 45-55 %-ról a vizsgálati időszak alatt 3-10 %-ra.

(63)

A Bizottság elkülönítette a fent említett üzem működésének felfüggesztésének a közösségi iparág összesített nyereségességére tett hatását (lásd (93) preambulumbekezdést) a vizsgálati időszak alatt. Kiderült, hogy a közösségi iparág nyereségessége 2002-ben 0,8 százalékpponttal, a vizsgálati időszak alatt pedig 0,5 százalékpponttal magasabb lehetett volna, ami azonban nem változtatta volna meg jelentős mértékben az 1999 óta látható nyereségességi tendenciát.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

A nem kapcsolódó vásárlóknak történő EK-eladások nyereségessége (nettó értékesítések %-a)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

51

48

30

34

Befektetések megtérülése (ROI, a befektetések könyv szerinti értékének nyeresége %-ban)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

66

43

17

9

A nem kapcsolódó vásárlóknak történő EK-eladások nyereségessége (nettó értékesítések %-a) az üzem felfüggesztése nélkül

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999=100)

100

51

48

35

39

n)   Pénzforgalom és tőkefelhalmozási képesség

(64)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom 2000-ben 40 %-kal visszaesett, 2001-ben 24 százalékpponttal emelkedett, 2002-ben 12 százalékpponttal újra visszaesett, és a vizsgálati időszak alatt újabb 7 százalékpponttal csökkent. A pénzforgalom 35 %-kal alacsonyabb volt a vizsgálati időszakban, mint az érintett időszak kezdetén.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Pénzforgalom (000 euró)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

60

84

72

65

(65)

A világ különböző nemzeti és regionális hatóságai mindkét panaszos közösségi termelőre büntetést szabtak ki az 1990-es években az árrögzítés és piacfelosztás miatt. Ezeken a büntetéseken túlmenően a panaszos közösségi termelőket további költségek terhelték egyfelől az Egyesült Államokban és Kanadában a vásárlókkal és részvényesekkel való peres eljárások rendezése, másfelől pedig ezen különleges költségek finanszírozása miatt. Ennek eredményeként a két csoport eladósodottsága ugrásszerűen megnőtt, valamint hitelminősítésük és tőkefelhalmozási képességük egyaránt romlott. E helyzet gyakorlati következménye az, hogy a hasonló termék ágazati gyártására és eladására korlátozott tőkefelhalmozási képesség tekintetében nem lehetséges az elhatárolt értékelés a trösztellenes körülmények figyelmen kívül hagyásával. A nyereségességre, a befektetés megtérülésére és a pénzforgalomra vonatkozó fenti, valamint a befektetésekre vonatkozó alábbi bizonyítékok, amelyek kizárólag a hasonló termékre vonatkoznak, és amelyeket gondosan megóvtak a versenyellenes magatartás hatásaitól, minden bizonnyal súlyosbító tényezőnek tekinthetők a már eleve szorult, fent említett pénzügyi helyzetben.

o)   Befektetések

(66)

A közösségi iparág éves befektetései az érintett termékbe 1999 és a vizsgálati időszak között kb. 50 %-kal visszaestek. Pontosabban szemléltetve 2000-ben 27 %-kal csökkentek, 2001-ben 4 százalékpreambulumbekezdéstal növekedtek, 2002-ben 18 százalékpponttal újra csökkentek, és a vizsgálati időszak alatt újabb 8 százalékppontot estek.

 

1999

2000

2001

2002

vizsgálati időszak

Nettó befektetések (000 euró)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

73

77

59

51

p)   A dömpingkülönbözet nagysága

(67)

A közösségi iparág a dömping valódi árrésének nagyságára való hatását illetően, mivel adott az érintett országból származó importok mennyisége és ára, ezt a hatást nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

q)   A korábbi támogatásból vagy dömpingből való erősödés

(68)

A jelen eljárásban értékelt helyzetet megelőző támogatás vagy dömping meglétéről való információ hiányában ez a kérdés irrelevánsnak tekintendő.

5.   KÖVETKEZTETÉSEK A KÁROKAT ILLETŐEN

(69)

1999 és a vizsgálati időszak között az Indiából származó érintett termék dömpingelt importjának mennyisége 76 %-kal jelentősen emelkedett, és közösségi piaci részesedése 3,4 sszázalékpponttal növekedett. Az Indiából származó dömpingelt importok átlagos árai következetesen alacsonyabbak voltak, mint a közösségi iparág árai az érintett időszakban. Mindemellett a vizsgálati időszak alatt az érintett országból származó importok árai alacsonyabbak voltak a közösségi iparág árainál. Súlyozott átlagban mérve a vizsgálati időszak alatt az áralákínálás átlagosan 6-12 % volt, míg az egyedi terméktípusokra vonatkozóan néhány esetben jóval magasabb volt.

(70)

Az érintett időszak alatt a közösségi iparág helyzetében romlást tapasztaltak. 1999 és a vizsgálati időszak alatt gyakorlatilag minden kármutató negatív irányba mozdult: a termelési mennyiség 1 %-kal csökkent, a termelési kapacitás 9 %-kal csökkent, a Közösségben az értékesített mennyiségek 1 %-kal csökkentek, és a közösségi iparág 6,3 százalékppont piaci részesedést veszített. Az eladási egységár 8 %-kal csökkent, miközben az előállítási költségegység 2 %-kal nőtt, a nyereségesség 66 %-kal csökkent, a befektetési megtérülés és a működési tevékenységekből származó pénzforgalom pedig ugyanazt a negatív tendenciát követték. A foglalkoztatás 17 %-kal és a beruházás 50 %-kal csökkent.

(71)

Néhány mutató láthatóan pozitív irányban fejlődött: az érintett időszak alatt a bérek 13 %-kal emelkedtek, ami normális emelkedési aránynak tekinthető, és a termelékenység 19 %-kal növekedett. A fent említett foglalkoztatásbeli csökkenéssel együtt ez utóbbi jól mutatja a közösségi iparág versenyképessége megőrzése érdekében az Indiából származó dömpingelt importokból eredő verseny ellenében tett erőfeszítéseit.

(72)

Az előzőek tekintetében ideiglenesen megállapításra kerül, hogy a közösségi iparág az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős kárt szenvedett.

F.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   BEVEZETÉS

(73)

Az alaprendelet 8. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingelt importok okoztak-e olyan mértékű kárt a közösségi iparágnak, amely miatt azt anyagi kárnak minősítheti. Vizsgálat tárgyát képezték a dömpingelt importoktól eltérő, a közösségi iparágat az importtal egyidejűleg potenciálisan károsító, ismert tényezők is, annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ezen egyéb tényezők által okozott lehetséges kár nem a dömpingelt importoknak tudható be.

2.   A DÖMPINGELT IMPORT HATÁSAI

(74)

A dömpingelt import mennyiségében 1999 és a vizsgálati időszak között bekövetkezett jelentős 76 %-os, illetve az ennek megfelelő közösségi piaci részesedés mértékében bekövetkezett 3,5 százalékpontos növekedés, továbbá a felfedezett alulkínálás (a vizsgálati időszakban átlagosan kb. 6-12 %) együtt járt a közösségi iparág gazdasági helyzetének romlásával. Ugyanezen időszakban a közösségi iparágat veszteség érte az értékesítés mértékében (- 1 %) és a piaci részesedésben (- 6,3 százalékpont), valamint nyereségessége is romlott (- 8,7 százalékpont). Ez a tendencia jelenti a növekvő közösségi piac hátterét 1999-től a vizsgálati időszak végéig. Mindemellett a tekintett időszak alatt a dömpingelt árak alacsonyabbak voltak a közösségi iparág árainál, és ezáltal nyomást gyakoroltak azokra. A közösségi iparág árainak 8%-os csökkenése egy olyan időszakban, amikor a termelés költségei csaknem 2%-kal emelkedtek, a nyereségesség csökkenését vonta maga után. Ennélfogva ideiglenesen megállapításra kerül, hogy a dömpingelt importok jelentős negatív hatást gyakorolnak a közösségi iparág helyzetére.

3.   AZ EGYÉB TÉNYEZŐK HATÁSAI

a)   A keresletnek az acéltermelés csökkenéséhez kapcsolódó visszaesése

(75)

Két érdekelt fél állítása szerint a közösségi iparágat ért károk a hasonló termék iparában, nevezetesen az acéliparban, 2001-ben és 2002 elején bekövetkezett termelés-csökkenéshez kapcsolódnak.

(76)

Az acéltermelés 2001-ben és 2002-ben bekövetkezett visszaesését igazolja és megerősíti az érintett, illetve hasonló termék fogyasztásának alakulása, amely 2000-ben csúcsosodott ki, azt követően pedig 2001-ben és 2002-ben csökkent. Eközben a közösségi iparág nyereségessége is folyamatosan csökkent 2000 és 2002 között. Az érv azonban bizonyosan nem vonatkozhat 2000-re, amikor a közösségi iparág nem profitált az acélpiac fellendüléséből az értékesítési árak és a nyereségesség ugyanazon évben bekövetkező csökkenése miatt. Ezzel ellentétben, a kérdéses évben az Indiából érkező importok mértéke 45 %-kal, piaci részesedésük pedig 1, 5 százalékponttal emelkedett. Megfigyelhető az is, hogy a fogyasztás a vizsgálati időszakban 2000-től kezdődően az 1999-es szint felett volt. Így az acéltermelés csökkenése nem vezetett az érintett, illetve hasonló termék iránti kereslet általános visszaeséséhez; ámbár a 2000-es szintet nyilvánvalóan nem érték el a következő években. Ennélfogva ideiglenesen megállapításra kerül, hogy az acéltermelés visszaeséséhez kapcsolódó keresletcsökkenés nem ad kielégítő magyarázatot a közösségi iparágat ért kár keletkezésére, és a közösségi iparágnak okozott kárhoz csak nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem járult hozzá. Következésképpen a hatás nem volt olyan fokú, hogy megváltoztassa azon előzetes megállapításokat, miszerint az érintett országból származó dömpingelt importok és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi károk között valódi és lényeges okozati összefüggés van.

b)   Visszatérés a rendes versenyfeltételekhez a kartell felbomlását követően

(77)

Számos érdekelt fél állítása szerint a közösségi iparágat ért károk kizárólag a grafitelektród-rendszerek vonatkozásában a közösségi piacon a rendes versenyfeltételekhez való visszatérés következményei. Pontosabban, az említett felek a közösségi iparág árainak és a nyereségességnek 1999 óta tartó folyamatos csökkenését annak a ténynek tulajdonítják, hogy a kezdő árak mesterségesen magasak voltak a kartell létezésének következtében.

(78)

A Bizottság 2001. július 18-i 2002/271/EK (5) határozatában megállapította, hogy a két panasztevő közösségi termelő, egyéb termelőkkel együtt, 1992 májusa és 1998 márciusa között kartell-megállapodást működtetett. A jelen dömpingellenes eljárásban megállapított vizsgálati időszak 2002. április 1-jétől2003. március 31-ig, míg a kárfelmérés szempontjából releváns időszak 1999. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tart. Ennélfogva, mind a vizsgálati, mind a figyelembevételi időszak a kartell működéséhez képest későbbi. A vizsgálat megállapította, hogy a megállapodások és szerződések különbözőségének ellenére az ügyletek többségét tipikusan azon éves szerződések teszik ki, amelyekben az adott évben történő bizonyos számú szállítást egy bizonyos áron garantálják. Az éves szerződésekről szóló tárgyalások rendszerint a szerződés hatálybalépését megelőző év októberében és novemberében zajlanak. A vizsgálat megállapította, hogy az 1998-1999-es időszakban az éves szerződések az ügyletek 40 %-át, a 6 hónapos szerződések az ügyletek 35 %-át, a 3 hónapos szerződések vagy az egyszerű megbízások pedig az ügyletek kb. 25 %át tették ki. Hosszú távú szerződések (pl. hároméves szerződések) inkább manapság nyernek teret, az 1997-98-as időszakban ritkán vagy nem is fordultak elő, amint az logikusan várható egy olyan piactól, amelyet a magas árak jellemeznek. Ennélfogva megállapítható, hogy az 1999-ben ténylegesen számlázott és kifizetett ügyletek, valamint az azt követő, az (58) és(59) preambulumbekezdések alatt vizsgált árak az eladók és vevők közötti azon megállapodások eredményei, amelyek a piacfelosztási és árrögzítési időszak után jöttek létre.

(79)

A fenti érvet alátámasztó tény, hogy ugyanezen érdekelt felek hívták fel a Bizottság figyelmét a nagy átmérőjű elektródok (azaz 700 mm feletti átmérő), vagyis egy olyan szegmentum árainak alakulására, amelyre állítólagosan nem szállítanak az indiai exportáló termelők. A vizsgálatok megállapították, hogy bár a két indiai exportáló termelő a vizsgálati időszak alatt nem exportálta ezt a típusú terméket, időközben kifejlesztették a technikai feltételeket azok előállításához. A vizsgálat azt is megállapította, hogy ezen különleges termékskála közösségi iparági árai relatíve nagyobb mértékben csökkentek 1999 és a vizsgálati időszak között, mint a hasonló termék átlagos közösségi iparági árai egészében véve. Ez a termékskála a hasonló termék közösségi piaci összértékesítésében korlátozott, 8 % körüli részesedést képvisel. Ez a különleges piaci szegmentum két további sajátossággal bír. Először is, egy viszonylag új és terjeszkedő piacról van szó, ami azt jelenti, hogy az 1999 és a vizsgálati időszak közötti években piac versenyképessége folyamatosan erősödött. Másodsorban, azt a nagy ügyfelek jelenlétének nagyon kis száma jellemzi, akik kisebb átmérőjű elektródákat is vásárolnak. Mint ahogyan az ésszerűen várható, ezek az átlagosnál nagyobb ügyfelek előnyös helyzetükből adódóan vásárlóerejüket arra használják, hogy egy átlagos ügyfél által elérhető kedvezményeknél nagyobb kedvezményeket érjenek el. Azok dominanciája ennélfogva torzítja az ár alakulását e különleges szegmentumban. Végül, bár az indiai termelők a vizsgálati időszakban ezt a termékskálát nem exportálták rendszeresen, a vizsgálat talált ezen termékskálára vonatkozó indiai árkínálatokat, amelyeket a közösségi ügyfelek a közösségi iparággal folytatott tárgyalásaik során alkueszközként használtak.

(80)

A Bizottság hosszú távú ársorokat (az 1980-as évek közepétől) kért és kapott a közösségi iparágtól a hasonló terméknek a közösségi piacon történő reprezentatív értékesítéshez. Ezek a sorok azt mutatják, hogy az árak a ’90-es években fokozatosan emelkedtek és 1998-ban érték el a csúcsot. 1998 és 1999 között egy 14 %-os, hirtelen árzuhanás volt megfigyelhető, amely világosan tükrözi a piac felosztásának és az árrögzítés időszakának végét.

(81)

Azonkívül, a kartell felbomlását követően a rendes versenyfeltételekhez történő visszatérésre való hivatkozás nem ad magyarázatot a közösségi iparágat a piaci részesedésében 1999 és a vizsgálati időszak között ért veszteségre, amely a dömpingelt importok piaci részesedése növekedésének szisztematikus ellensúlyozása volt. A fentiekből következik, hogy a kartell felbomlását követően a rendes versenyfeltételekhez történő visszatérés a közösségi iparágat károsító folyamatoknak csak egy korlátozott részére ad magyarázatot, következésképpen annak hatása nem volt olyan fokú, hogy megváltoztassa azon előzetes megállapításokat, miszerint az érintett országból származó dömpingelt importok és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi károk között valódi és lényeges okozati összefüggés van.

c)   Egyéb közösségi termelők teljesítménye

(82)

Egyéb a közösségi iparághoz nem tarozó közösségi termelő nem működött együtt a vizsgálatokban. Meg kell jegyezni, hogy a két másik ismert közösségi termelő közül az egyik fizetésképtelenné vált és 2002 novemberétől leállította a termelést (lásd fentebb a (77) preambulumbekezdést). Hozzáférhető bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a két másik termelő által az Európai Közösségben értékesített mennyiség 1999-ben 15 000 tonnáról 2002-ben 21 000 tonnára növekedett, mielőtt a vizsgálati időszakban 19 000 tonnára csökkent volna. A piaci részesedésük 1999-ben 12,5 %-ról 2002-ben 16,6 %-ra nőtt, mielőtt a vizsgálati időszakban 14,4 %-ra csökkent volna. Ha a vizsgálat 2003 egészére vonatkozott volna, akkor az egyedül maradt közösségi termelő piaci részesedése 9,7 % lett volna. Amíg igaz, hogy a két másik közösségi termelő piaci részesedése 1999 és a vizsgálati időszak között 1,9 százalékponttal emelkedett, annak a ténye, hogy egy termelő fizetésképtelenné vált, egy károkozási helyzetben jelzésértékű. Ennélfogva ideiglenesen megállapításra kerül, hogy az egyéb közösségi termelők teljesítménye csak nagyon kis mértékben vagy nem járult hozzá a közösségi iparágat ért károkhoz, és hogy, következésképpen annak hatása nem volt olyan fokú, hogy megváltoztassa azon előzetes megállapításokat, miszerint az érintett országból származó dömpingelt importok és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi károk között valódi és lényeges okozati összefüggés van.

d)   Importok egyéb harmadik országokból

(83)

A rendelkezésre álló információk szerint az Indiától eltérő harmadik országokból származó hasonló termék teljes importmennyisége 20 %-kal emelkedett, 1999-ben 13 000 tonnáról a vizsgálati időszakban kb. 15 000 tonnára, továbbá piaci részesedésük 1999-ben 10,7 %-ról a vizsgálati időszakban 11,85 %-ra. Ezen importok súlyozott átlagú CIF-árai 1999 és a vizsgálati időszak között 8 %-kal csökkentek, 1999-ben 2 400 euró/tonnáról a vizsgálati időszakban 2 200 euró/tonnára. Említésre méltó, hogy az Indiától eltérő harmadik országokból származó importok árai lényegesen magasabbak, mint az érintett országból származó importok árai a vizsgálati időszakban.

(84)

Megállapításra került továbbá, hogy a vizsgálati időszakban csupán az Indiától eltérő három országból származó importoknak volt 1 % feletti közösségi piaci részesedésük, úgymint Japánnak, Lengyelországnak és az Egyesült Államoknak. Megállapításra került, hogy i. Japán piaci részesedése 1999-ben 2,1 %-ról a vizsgálati időszakban 2,6 %-ra emelkedett, ii. Lengyelország piaci részesedése 1999-ben 3,3 %-ról a vizsgálati időszakban 4,4 %-ra emelkedett és iii. az Egyesült Államok piaci részesedése 1999-ben 5,3 %-ról a vizsgálati időszakban 4,7 %-ra csökkent. E három származási ország közül Japán és az Egyesült Államok CIF-import-árai alacsonyabbnak tűnnek a közösségi iparág árainál, míg a Lengyelországból származó importok árai magasabbak voltak a közösségi iparág árainál. Azonkívül, ezen három ország CIF-importárai mindig magasabbak voltak a tekintett ország árainál. Továbbá, nincs olyan hozzáférhető bizonyíték, amely jelezné, hogy ezek az importálások dömpingelt árakon történtek.

(85)

A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló terméket előállító és azokat a Közösségbe exportáló két lengyelországi létesítmény mindegyike az egyik panasztevő közösségi termelő leányvállalata. Ennélfogva, a Lengyelországból a vizsgálati időszak alatti összes importálás az említett közösségi termelő nevében történt. A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló termék Egyesült Államokból származó importjának 40 %-át az egyéb panasztevő közösségi termelők importálták a Közösségben történő végső értékesítés céljából. Nem volt arra utaló jel, hogy a megfelelő újraértékesítések kárt okoztak volna a többi közösségi termelőnek, vagy hogy ezen importálások a saját közösségi termelés költségén mentek volna végbe. A két panasztevő közösségi termelő birtokában van hasonló terméket előállító egyéb létesítményeknek egyéb harmadik országokban, bár a vizsgálat megállapította, hogy ezek az importált mennyiségek egyedileg és együttesen is elhanyagolhatóak, azaz a közösségi fogyasztás 1 %-át sem teszik ki.

(86)

A két panasztevő közösségi termelő mindegyike globális szinten tevékenykedő nagyvállalat. Tevékenységük nem csak a Közösség területére korlátozódik. Ezen vállalatok nem csak a Közösségen belüli végső értékesítés céljából importálnak hasonló terméket korlátozott mennyiségben, hanem közösségi termelésük jelentős részét exportálják a Közösségen kívülre. Ezen globális szállítások mögött rejlő ésszerű magyarázat az az egyre növekvő tendencia, amely a hasonló termék előállításának különböző dimenzióra és fokozataira specializálódott létesítményeket hoz létre azzal a közvetlen következménnyel, hogy mindkét panasztevő közösségi termelőnek – bizonyos dimenziók és fokozatok tekintetében – nem közösségi létesítményekből származó importokhoz kell folyamodnia annak érdekében, hogy teljessé tegye a közösségi ügyfeleknek kínált termékek skáláját.

(87)

Tekintve az átlagárat, ezen importok alacsony mértékét, korlátozott piaci részesedésüket és a termékskálát illető fenti megfontolásokat, nem lehetne arra utaló jelet találni, hogy ezek a harmadik országból származó importok –akár a panasztevő közösségi termelők létesítményeiből származnak, akár nem – hozzájárultak a közösségi iparágat a piaci részesedés, az értékesítés mennyisége, a foglalkoztatás, a befektetések, a nyereségesség, a befektetések hozama és a készpénzforgalom tekintetében ért károkhoz.

(88)

A felek azt is kifogásolták, hogy ezen eljárások diszkriminánsak, mivel nem vették figyelembe a hasonló termék Kínai Népköztársaságból származó importjainak létezését, ahogyan az állítólagosan nagy importált mennyiséget a 8545 11 00-ös KN-kód kimutatta. Elsőként azt kell hangsúlyozni, hogy a 8545 11 00-ös KN-kód nem csak az érintett és hasonló termékeket fedi le, hanem egyéb termékeket is. Ennélfogva nem helyénvaló a fenti KN-kód alapján következtetéseket levonni. Ezen témának egyébként különös figyelmet szenteltek az együttműködő felhasználók telephelyein tett ellenőrző látogatások alkalmával. Amíg a kérdőívekre adott válaszokban számos felhasználó jelentette a hasonló termék Kínai Népköztársaságból történő importált mennyiségeit, a helyszíni ellenőrzések világossá tették, hogy ezen kínai elektródok egyike sem felelt meg az érintett termék paramétereinek. Továbbá, a felhasználók szövetségeinek egyike egy írásbeli beadványban világosan kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság 1999 és a vizsgálati időszak között nem volt abban a helyzetben, hogy a hasonló terméket előállítsa. illetve exportálja. Az érv ezért elutasításra kerül.

e)   A közösségi iparág exportteljesítménye

(89)

Az egyik érdekelt fél a közösségi iparág exportárainak jelentős csökkenésére rámutatva azt állította, hogy i. ez a dömpingelt importok és a közösségi iparágat a közösségi piacon ért kár közötti okozati kapcsolat hiányát jelzi, továbbá ii. a kár önmaga által okozott kárnak tekinthető.

(90)

Mint az fentebb kifejtésre került, a két panasztevő közösségi termelő mindegyike globális szinten tevékenykedik. A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi iparág 15 %-kal nagyobb mennyiséget exportál, mint amennyit a Közösségen belül értékesít. 1999-ben egy kb. 100 000 tonnás szintről indulva a közösségi iparág exportforgalma 2000-ben 12 %-kal növekedett, 2001-ben 20 százalékponttal csökkent, 2002-ben 2 százalékponttal, a vizsgálati időszakban pedig további 6 százalékponttal emelkedett. Az exportforgalom mértéke a vizsgálati időszakban közel állt az 1999-ben megfigyelthez, ennélfogva a gazdaságos sorozatnagyság vesztesége nem az exporttevékenységnek tudható be. A vizsgálatok megállapították, hogy az exportforgalom árai 14 %-kal csökkentek 1999 és a vizsgálati időszak között. Azonban a világpiaci szinten szerepet játszó egyéb tényezőktől elszigetelve ennek a megfigyelésnek a jelen eljárás szempontjából nincsen jelentősége, mivel az a közösségi piacra és nem a világpiacra vonatkozik. Megjegyzendő továbbá, hogy a kárfelmérés keretében vizsgált nyereségesség alakulása kizárólag csak a közösségi iparág saját termelésének a Közösségen belüli értékesítéseire utal. Ámbár az exportforgalom nyereségessége jóval kedvezőtlenebbül alakult a Közösségen belüli értékesítések nyereségességénél, ez a tény is irreleváns a jelen eljárás szempontjából. Ennélfogva megállapítható, hogy az exporttevékenység semmilyen módon nem járulhatott hozzá a közösségi iparágat ért kárhoz.

 

1999

2000

2001

2002

VI

Az exportforgalom mennyisége (tonna)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

112

91

93

99

Az exportforgalom egységára (euró/tonna)

nem közölhető (lásd (36) preambulumbekezdés)

Index (1999 = 100)

100

96

102

88

86

4.   AZ OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK

(91)

Következésképpen megerősítésre kerül, hogy a közösségi iparágat ért anyagi kárt, amely alapvetően a piaci részesedés 1999 és a vizsgálati időszak közötti csökkenésében; az értékesítési árak 8 %-os csökkenésében; a termelés átlagköltségének 2 %-os növekedésében; a nyereségesség, a befektetések hozamának és a működési tevékenységek készpénzforgalmának azt követő csökkenésében; valamint a befektetések és a foglalkoztatás visszaesésében nyilvánul meg; a dömpingelt importok okozták.

(92)

Az acéltermelés visszaeséséhez kapcsolódó keresletcsökkenésnek, a kartell felbomlását követően a rendes versenyfeltételekhez történő visszatérésnek, a többi közösségi termelő teljesítményének, az egyéb harmadik országokból származó importoknak és a közösségi iparág exportteljesítményének a hatása nem létezett vagy csak nagyon korlátozott mértékben, következésképpen nem volt olyan fokú, hogy megváltoztassa azon előzetes megállapításokat, miszerint az érintett országból származó dömpingelt importok és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi károk között valódi és lényeges okozati összefüggés van.

(93)

Ezért ideiglenesen megállapításra kerül, hogy az Indiából származó dömpingelt importok az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében anyagi kárt okoztak a közösségi iparágnak.

G.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(94)

A Bizottság a dömpingre, a károkozásra és az okozati összefüggésre vonatkozó következtetések ellenére megvizsgálta, hogy léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek ahhoz a következtetéshez vezetnének, hogy ebben a különös esetben nem áll a Közösség érdekében intézkedéseket elfogadni. E célból és az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta az intézkedések várható hatását az összes érdekelt félre.

1.   A KÖZÖSSÉGI IPARÁG ÉRDEKE

(95)

A közösségi iparág a vállalatok két csoportjából áll és összesen kilenc termelőüzemet foglal magában a Közösség különböző országaiban, továbbá 1800 személy vesz részt közvetlenül a hasonló termék előállításában, értékesítésében és az igazgatásában. Az intézkedések bevezetését követően várhatóan emelkednek a közösségi iparág közösségi piacon értékesített mennyiségei és értékesítési árai. Ugyanakkor, a közösségi iparág árai bizonyosan nem emelkednének egy dömpingellenes vám szintjéig, mivel a verseny továbbra is a közösségi termelők, az érintett országból származó nem támogatott áron történő importok és egyéb harmadik országból származó importok között folyik.. Következésképpen várható, hogy egyrészről a termelés és értékesítés mennyiségének növekedése, másrészről pedig az átlagár további csökkenése lehetővé teszi a közösségi iparág pénzügyi helyzetének további javulását.

(96)

Ugyanakkor, ha nem kerül bevezetésre dömpingellenes intézkedés, valószínű, hogy a közösségi iparág helyzete tovább romlik. A közösségi iparág tovább veszít piaci részesedéséből és nyereségessége csökken. Ez minden valószínűség szerint a termelés és a befektetések visszaeséséhez, bizonyos termelési létesítmények bezáráshoz, illetve további létszámleépítéshez fog vezetni a Közösségen belül.

(97)

Következésképpen, egy dömpingellenes intézkedés bevezetése lehetővé teszi, hogy a közösségi iparág mentesüljön a károsító dömping hatásai alól.

2.   A NEM KAPCSOLÓDÓ KÖZÖSSÉGI IMPORTŐRÖK ÉS KERESKEDŐK ÉRDEKEI

(98)

A vizsgálati időszakban a két együttműködő importőr az érintett EK-országból származó érintett termékre vonatkozó teljes importmennyiségének kb. 20 %-át importálta. A két indiai exportáló termelő együttműködéséből kitűnik, hogy a közösségi importőrök és kereskedők (azaz egyrészről a fentebb említett két együttműködő importőr, másrészről a nem együttműködő kereskedők és importőrök) az EK Indiából származó érintett termékre vonatkozó teljes importmennyiségének kb. 40 %-ában érintettek.

(99)

Amennyiben dömpingellenes intézkedések kerülnének bevezetésre, lehetséges, hogy az érintett országból származó importmennyiség csökkenne. Nem zárható ki továbbá, hogy dömpingellenes intézkedések bevezetése az érintett termék vonatkozásában mérsékelt áremelkedést eredményez a Közösségben, kihatva ezzel az importőrök és kereskedők gazdasági helyzetére. A két együttműködő importőr vonatkozásában az Indiából származó érintett termékkel folytatott kereskedés teljes forgalmuk kb. 40 %-át teszi ki. Ez munkaerejükben kifejezve azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló 10 munkavállalóból 4 érintett közvetlenül az Indiából származó érintett termékkel folytatott kereskedésben. Az érintett termék importára növekedésének az importőrökre gyakorolt hatása attól is függ majd, hogy képesek lesznek-e azokat továbbadni ügyfeleiknek. Az érintett termék alacsony aránya a felhasználók termelési költségeiben (lásd fentebb a (146) preambulumbekezdést) megkönnyítheti az importőrök számára, hogy a megemelkedett árakat a felhasználók számlájára írják.

(100)

Mindezek alapján ideiglenesen megállapításra kerül, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése valószínűleg nincs súlyos negatív hatással a közösségi importőrök helyzetére.

3.   A FELHASZNÁLÓ IPAR ÉRDEKE

(101)

A legfontosabb felhasználó ipar az elektroacél-ipar, amely az érintett, ill. hasonló termék teljes EK-felhasználásának 80 %-át teszi ki. A vizsgálati időszakban a nyolc együttműködő végső felhasználó az EK-nak az érintett országból származó, közvetlenül a két indiai exportáló termelőtől vagy importőrök/kereskedők útján importált érintett termékre vonatkozó teljes importmennyiségének 27 %-át használta fel. A két indiai exportáló termelő együttműködéséből kitűnik, hogy a közösségi végső felhasználók (azaz egyrészről a fentebb említett nyolc együttműködő felhasználó, másrészről a nem együttműködő felhasználók) az EK Indiából származó érintett termékre vonatkozó teljes közvetlen importmennyiségének kb. 56 %-ában érintettek.. A fennmaradó részt (4 %) a közösségi iparág importálta.

(102)

Az együttműködő felhasználók állítják, hogy dömpingellenes intézkedések bevezetése közvetlenül az indiai származású felhasználásuk megnőtt árai útján, közvetetten pedig a közösségi termelők által megvalósított várható áremelés útján ellentétesen hatna pénzügyi helyzetükre.

(103)

A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett, ill. hasonló termék felhasználása átlagban az együttműködő felhasználók teljes előállítási költségeinek 1 %-át teszi ki. A lehetséges költségek a következőképpen hatnak a felhasználókra: Amennyiben dömpingellenes intézkedések bevezetésére kerülne sor, a felhasználók előállítási költségei 0,15 % (abban a legkedvezőtlenebb esetben, ha mind az érintett, mind a hasonló termék árai tekintet nélkül származásukra a vám összegével emelkednének), illetve 0,03 % (abban az esetben, ha az Indiából származó felhasználásra kihatással van az áremelkedés) közötti mértékben emelkednének. Mindent összevetve a jelenlegi következmény egy köztes eset, a következők miatt: A közösségi iparág egy bizonyos mértékig felemelheti ugyan az árait, ám az elvesztett piaci részesedések visszanyerése érdekében valószínűleg használni fogja az árakra nehezedő nyomás enyhüléséből származó előnyöket, is versenyezve az indiai árakkal. Tartalékkapacitások léteznek, továbbá a tisztességes és hatékonyabb piaci feltételek visszaállítása bizonyosan növelné a különféle származású, potenciális értékesítések számát, továbbá új beruházásokra ösztönözne. Azonfelül, az EU-ban történő felhasználás kb. 15 %-a különböző értékesítőktől származik (azaz egyéb közösségi termelők és az Indiától különböző harmadik országokból származó importok). Ennélfogva nem valószínű, hogy egy általános áremelkedés következik be.. Végül, a felhasználók termelési költségeire történő, várhatóan korlátozott hatás miatt legalább egy részüket tovább lehet adni másodlagos ügyfeleknek, amely így végül még mérsékeltebben hatna a felhasználók nyereségére.

(104)

Az együttműködő felhasználók is kifogásolják a dömpingellenes vám kivetését azon az alapon, hogy az akadályt emelne a versenyképes piacon és de facto elősegítené a Bizottság által 2001-ben felfedezett kartell újbóli felállását.

(105)

Az 1992 és 1998 között kartellt működtető, két panasztevő közösségi termelőre a Bizottság 2001-ben büntetést szabott ki. A vizsgálat megerősítette, hogy a közösségi iparágat alkotó két termelő felhagyott árrögzítő és piacfelosztó tevékenységével, ezt a pontot a felek nem vitatják. A jelen helyzetben helyre kell állítani azokat az azonos feltételeket, amelyeket az indiai exportőrök által folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok eltorzítottak. A dömpingellenes intézkedések célja nem az, hogy megakadályozza az érintett országból történő importálást a Közösségbe, hanem hogy csökkentse a támogatott importok jelenlétéből adódó torzított piaci feltételek hatását. A tisztességes piaci feltételek visszaállítása nemcsak a közösségi termelőknek, hanem az alternatív értékesítési forrásoknak – mint pl. a nem támogatott importoknak – is hasznára válik majd. Azon tény, hogy a közösségi iparág 1992 és 1998 között egy kartellt működtetett, nem fosztja meg azon jogától, hogy az alaprendelet keretében segítséget kapjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

(106)

Ezen felismerésekre tekintettel ideiglenesen megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése i. valószínűsíthetően nem lesz komoly hatással a felhasználók pénzügyi helyzetére, . valamint ii. valószínűsíthetően nem lesz negatív hatással a Közösség általános piaci versenyhelyzetére.

4.   A KÖZÖSSÉGI ÉRDEKRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK

(107)

Az intézkedések bevezetése várhatóan olyan hatásokkal jár, amelyek lehetőséget adnak a közösségi iparágnak elvesztett értékesítési és piaci részesedéseik visszanyerésére, továbbá nyereségességük fejlesztésére. Másrészről, a közösségi iparág rosszabbodó helyzetére tekintettel fennáll annak a kockázata, hogy az intézkedések hiányában bizonyos közösségi termelők termelőüzemeket zárnak be, illetve munkaerejük egy részét elbocsátják. Amíg az importálók, kereskedők és felhasználók számára várható néhány negatív hatás az importált mennyiség visszaesése és mérsékelt áremelkedés formájában, ezek mértékét csökkenteni lehet az árnövekedésnek a másodlagos ügyfélre történő áthárításával. A fentiek fényében ideiglenesen megállapításra kerül, hogy jelen esetben nincsen kényszerítő ok az intézkedések bevezetése ellen, illetve az intézkedések alkalmazása nem áll a közösségi érdekkel szemben.

H.   JAVASLAT IDEIGLENES KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSÉRE

(108)

A szubvencionálásra, a kárra, az okozati összefüggésre és a közösségi érdekre figyelemmel levont következtetésekre tekintettel ideiglenes intézkedést kell hozni a közösségi iparágnak a dömpingelt importok által okozott további kár megelőzése érdekében.

1.   A KÁR FELSZÁMOLÁSÁNAK MÉRTÉKE

(109)

Az ideiglenes kiegyenlítő vám mértékét úgy kell megszabni, hogy az elegendő legyen a dömpingelt importok által a közösségi iparágágnak okozott kár felszámolásához, összege azonban nem haladhatja meg a megállapított károkozási árrést. A kárt előidéző dömpingek hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításánál figyelembe vették, hogy az intézkedésnek lehetővé kell tennie a közösségi iparág adózás előtti olyan nyereséghez jutását, amely rendes versenyfeltételek esetén – azaz a dömpingelt importok hiányában – ésszerűen elérhető.

(110)

A hozzáférhető információk alapján ideiglenesen megállapításra került, hogy a forgalom 9,4 %-os haszonkulcsa egy olyan megfelelő mértéknek tekinthető, amely a kárt előidéző támogatásának hiányban várhatóan elérhető. A panasztevő közösségi termelők azt állították, hogy ők 10-15 %-os ésszerűen várható haszonkulccsal számolnak a dömpingelt importok hiányában. A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi iparág 1999-ben, amikor a dömpingelt importok piaci részesedése a legalacsonyabb szinten volt, 12-15 %-os nyereséget ért el (ezzel kapcsolatban lásd a (105) preambulumbekezdést.) A Bizottság megvizsgálta, hogy az 1999-es piaci feltételek az érintett termék piacának rendes feltételeit reprezentálónak tekinthetők-e. A vizsgálat megállapította, hogy a rendes piaci feltételek visszaállítása a piac felosztása és az árrögzítés időszaka után kihatott az árakra, és hogy, a kulcsfontosságú nyersanyagok árai jelentősen megnövekedtek 1999 és a vizsgálati időszak vége között. Ilyen körülmények között megállapítható, hogy a közösségi iparág a vizsgálati időszakban valószínűleg nem érhetett el 12-15 %-os nyereségességet. Végül, a Bizottság ellenőrizte a németországi, franciaországi, olaszországi, japán és egyesült államokbeli központi bankok által összegyűjtött szektoronkénti vállalatimérleg-statisztikákat. Ezen adatokat összesítő adatbázis a Bizottság birtokában van. A vizsgálat kimutatta, hogy a fent említett legnagyobb ipari országok legközelebbi elérhető szektorhoz tartozó vállalatai 2002-ben átlagosan 9,4 %-os nyereséget értek el. Számításba véve minden körülményt és tényezőt, a Bizottság a 9,4 %-os profitot ésszerű profitnak tekinti, amelyet a közösségi iparág a dömpingelt importok hiányában elérhet.

(111)

A szükséges áremelés az importárak súlyozott átlagának – ahogyan azt alulkínálás kiszámításánál megállapították – a közösségi iparág által a Közösségen belül értékesített hasonló termék kárt elő nem idéző áraival történő összehasonlítása alapján került meghatározásra. A kárt elő nem idéző árat úgy számították ki, hogy a közösségi iparág értékesítési árait kiigazították annak érdekében, hogy az tükrözze a fent említett haszonkulcsot. Ezt követően ezen összehasonlításból eredő minden különbség a teljes CIF-importmennyiség százalékában került kifejezésre.

(112)

A fent említett ár-összehasonlítás a következő károkozási árrést mutatta ki:

Graphite India Limited (GIL)

20,3 %

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited

12,8 %

2.   IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(113)

Az eddigiek fényében megfontolandó egy ideiglenes, a megállapított árréshez szabott dömpingellenes vám kivetése, amely az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdése értelmében nem lehet magasabb a fent kiszámított károkozási árrésnél

(114)

A párhuzamos szubvenció-ellenes eljárásban kiegyenlítő vámokat is kivetettek az Indiából származó grafitelektród-rendszerekre a 2026/97/EK (6) tanácsi rendelet (a továbbiakban: szubvenció-ellenes alaprendelet) 12. cikke (1) bekezdésének értelmében. Mivel az alaprendelet 14. cikke (1) bekezdésének értelmében egyetlen termékre sem lehet egyszerre dömpingellenes és kiegyenlítő vámot is kivetni a dömping vagy exporttámogatás miatt előálló egy és ugyanazon helyzet kezelése céljából, szükséges megállapítani, hogy a támogatás összegei és a dömpingkülönbözetek ugyanabból a helyzetből adódnak-e, és ha igen, milyen mértékben.

(115)

A szubvenció-ellenes eljárásban megvizsgált és kiegyenlíthetőnek talált támogatási rendszerek a szubvenció-ellenes alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében exporttámogatásnak minősültek. Ezért az indiai exportáló termelők számára meghatározott ideiglenes dömpingkülönbözetek részben a kiegyenlített exporttámogatások meglétének tudhatók be, és ennek következtében az ideiglenes dömpingellenes vámnak kevesebbnek kell lennie, mint az ebben az eljárásban talált dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet mínusz az exporttámogatás hatását ellensúlyozó ideiglenes kiegyenlítő vám.

(116)

Következésképpen, az ideiglenes dömpingellenes vámok az alábbiak szerint alakulnak:

Vállalat

Kárfelszámolási árrés

Dömpingkülönbözet

Ideiglenes kiegyenlítő vám

Javasolt dömpingellenes vám

Graphite India Limited (GIL)

20,3 %

34,3 %

14,6 %

5,7 %

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited

12,8 %

24,0 %

12,8 %

0 %

Minden egyéb

20,3 %

34,3 %

14,6 %

5,7 %

3.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(117)

A rendezett igazgatás érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül a magukat az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül megnevező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, vagy meghallgatást kérhetnek. Továbbá, a vámoknak ezen rendelet céljaihoz történő kivetésére vonatkozó megállapítások ideiglenes jellegűek, és azok egy végleges vám kivetésének céljából ismételten megvizsgálhatóak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1.   Ezennel egy ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre az elektromos kemencékhez használt olyan grafitelektródok importjára, amelyek látszólagos sűrűsége 1,65 g/cm3 vagy több, elektromos ellenállása 6,0 μΩ.m vagy kevesebb, a ex 8545 11 00 (TARIC-kód 8545110010) KN-kód alá tartozik, továbbá ezen elektródok olyan kötőelemei importjára, amelyek a ex 8545 90 90 (TARIC-kód 8545909010) KN-kód alá tartoznak, függetlenül attól, hogy együtt vagy külön importálták őket Indiából.

2.   A Közösség határain belül vámmentes, nettó árra alkalmazható ideiglenes dömpingellenes vám mértéke, a vám kivetése előtt, az alábbi indiai vállalatok által előállított termékekre:

Vállalat

Ideiglenes vám

TARIC kiegészítő kód

Graphite India Limited (GIL), 31 Chowringhee Road, Kolkatta – 700016, West Bengal

5,7 %

A530

Hindustan Electro Graphite (HEG) Limited, Bhilwara Towers, A-12, Sector-1, Noida – 201301, Uttar Pradesh

0 %

A531

Minden egyéb

5,7 %

A999

3.   Amennyiben nincsen másképpen meghatározva, a vámra vonatkozó hatályban lévő rendelkezéseket alkalmazni kell.

4.   Az érintett terméknek a Közösségbe történő szabad forgalomba bocsátása egy biztonsági ekvivalens rendelkezései alá esik az ideiglenes vám összegének mértékéig.

2. cikk

A 384/96/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül, az érdekelt felek kérhetik a lényeges tények és ezen rendelet alapjául szolgáló előírásokra vonatkozó elgondolások közzétételét, álláspontjukat közölhetik írásban, illetve ezen rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül szóbeli meghallgatást kérhetnek

A 384/96/EK tanácsi rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek észrevételeket tehetnek a rendelet alkalmazásával kapcsolatban annak hatálybalépését követő 1 hónapon belül.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikke hat hónapig kerül alkalmazásra.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 19-én.

a Bizottság részéről

Pascal LAMY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2)  HL L 77., 2004.3.13., 12. o.

(3)  HL C 197., 2003.8.21., 2. o.

(4)  HL C 197., 2003.8.21., 5. o.

(5)  HL L 100., 2002.4.16., 1. o.

(6)  HL L 288., 1997.10.21., 1. o.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/83


TANÁCSI HATÁROZAT

(2004. május 17.)

az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, a PNR adatoknak a légi szállítók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának történő továbbításáról szóló megállapodás megkötéséről

(2004/496/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

a Tanács 2004. február 23-án felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy a Közösség nevében tárgyalásokat folytasson az Amerikai Egyesült Államokkal a PNR adatoknak a légi szállítók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának történő továbbításáról szóló megállapodásról;

(2)

A Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerint a Tanács által meghatározott határidőn belül az Európai Parlament nem terjesztett elő véleményt, szem előtt tartva azon bizonytalan helyzet sürgős orvoslásának szükségességét, amelybe a légitársaságok és az utasok kerültek, továbbá mindezen érintettek pénzügyi érdekei védelmének szükségességét.

(3)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Közösség nevében a Tanács jóváhagyja az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a PNR adatoknak a légi szállítók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának történő továbbításáról szóló megállapodást.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) az Európai Közösség nevében a megállapodás aláírására.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 17-én.

a Tanács részéről

B. COWEN

az elnök


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és az Egyesült Államok között a PNR adatoknak a légi szállítók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának való továbbításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK,

ELISMERVE az alapvető jogok és szabadságok, nevezetesen a magánélethez fűződő jog tiszteletben tartásának fontosságát, valamint ezen értékek tiszteletben tartásának fontosságát a terrorizmus és az ehhez kapcsolódó bűncselekmények, valamint a nemzeteken átnyúló, súlyos bűncselekmények — ideértve a szervezett bűnözést is — megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem során,

TEKINTETTEL az Egyesült Államok törvényeire és rendeleteire, amelyek előírják, hogy minden, az Egyesült Államokba érkező vagy onnan induló nemzetközi légiutas-szállítójáratokat működtető légi szállító köteles a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security; a továbbiakban: „DHS”) Vámügyi és Határvédelmi Irodája (Bureau of Customs and Border Protection; a továbbiakban: „CBP”) részére elektronikus hozzáférést biztosítani az utasnyilvántartási adatokhoz (Passenger Name Record; a továbbiakban: „PNR”) ahogyan azokat a légi szállító automatikus helyfoglalás-/indulás-ellenőrzési rendszerében összegyűjti, illetve tárolja,

TEKINTETTEL a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i, 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre, és különösen annak 7. cikke c) pontjára,

TEKINTETTEL a CBP által 2004. május 11-én kiadott kötelezettségvállalásokra, amelyek a szövetségi közlönyben („Federal Register”) tesznek közzé (a továbbiakban: „a kötelezettségvállalások”),

TEKINTETTEL a 95/46/EK rendelet 25. cikkének (6) bekezdése alapján 2004. május 17-én elfogadott, 1799/2004(C) bizottsági határozatra, amely a CBP-t olyan intézményként ismeri el, amely megfelelő szintű védelmet biztosít azoknak az Európai Közösségből (a továbbiakban: „Közösség”) továbbított PNR adatoknak, amelyek a határozathoz csatolt kötelezettségvállalásoknak megfelelően az Egyesült Államokba érkező vagy onnan induló légi járatokra vonatkoznak (a továbbiakban: „a határozat”);

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Európai Közösség tagállamai területén működő, helyfoglalás-/indulás-ellenőrzési rendszerrel rendelkező légi szállítóknak — amint az technikailag kivitelezhető — meg kell szervezniük a PNR adatok továbbítását a CBP-nek, és hogy mindaddig — e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően — az adatokhoz az Egyesült Államok hatóságai számára közvetlen hozzáférést kell biztosítani,

MEGERŐSÍTVE, hogy e megállapodás nem teremt semmiféle jogalapot jövőbeli megbeszélésekre vagy tárgyalásokra az Egyesült Államok és az Európai Közösség között, illetve valamely fél és bármely más állam között bármely más adatforma továbbításáról,

TEKINTETTEL mindkét fél arra irányuló elkötelezettségére, hogy az előzetes utasinformációs (Advance Passenger Information/API) adatoknak a Közösségből az USÁ-ba való feldolgozásával kapcsolatban késlekedés nélkül megfelelő, és kölcsönösen kielégítő eredményre jussanak;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1.

A CBP — szigorúan a határozatnak megfelelően, és mindaddig, amíg az alkalmazandó, illetve kizárólag addig, amíg kielégítő rendszer nem kerül felállításra az ilyen adatok légi szállítók általi továbbítására — elektronikus úton hozzáférhet a légi szállítóknak az Európai Közösség tagállamai területén elhelyezkedő helyfoglalás-/indulás-ellenőrzési rendszereiben (a továbbiakban: „helyfoglalási rendszerek”) tárolt PNR adatokhoz.

2.

Az Egyesült Államokba érkező vagy onnan induló nemzetközi légiutas-szállító járatokat működtető légi szállítók kötelesek az automatikus helyfoglalási rendszerükben szereplő PNR adatokat az Egyesült Államok jogszabályaival összhangban álló CBP előírások szerint, és szigorúan a határozatnak megfelelően feldolgozni, mindaddig, amíg az alkalmazandó.

3.

A CBP tudomásul veszi a határozatot, és kijelenti, hogy végrehajtja az ahhoz csatolt kötelezettségvállalásokat.

4.

A CBP a továbbított PNR adatokat feldogozza, és az ilyen adatfeldolgozással érintett személyeket az Egyesült Államok vonatkozó jogszabályainak és alkotmányos előírásainak megfelelően, jogellenes — különösen állampolgárságon vagy lakóhely szerinti országon alapuló — megkülönböztetés nélkül kezeli.

5.

A CBP és a Bizottság együttesen és rendszeresen felülvizsgálja e megállapodás végrehajtását.

6.

Abban az esetben, ha az Európai Unióban olyan légiutas-azonosító rendszer felállítására kerül sor, amely alapján a légi szállítók kötelesek a hatóságok számára olyan személyek PNR adataihoz hozzáférést biztosítani, akik folyamatban lévő utazási útvonalukhoz igénybe vesznek az Európai Unióba érkező vagy onnan induló járatot, a DHS — a kivitelezhetőség határain belül és szigorúan kölcsönösségi alapon — aktívan elősegíti a joghatóságán belül működő légitársaságok közötti együttműködést.

7.

Ez a megállapodás az aláírásakor lép hatályba. Ezt a megállapodást a felek diplomáciai úton történő értesítéssel bármikor felmondhatják. A felmondás a felmondásról szóló értesítés másik féllel való közlésétől számított kilencvenedik (90.) napon lép hatályba. E megállapodás a felek kölcsönös írásbeli megállapodásával bármikor módosítható.

8.

E megállapodásnak nem célja a felek jogszabályaitól való eltérés vagy azok módosítása; hasonlóképpen, e megállapodás nem hoz létre vagy keletkeztet semmilyen jogot vagy előnyt a magánszemélyek vagy más, magánjogi vagy közjogi jogalanyok részére.

Aláírva … -ban/ben, … -án/én.

Ez a megállapodás másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles. Eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.

Az Európai Közösségek részéről

AZ Amerikai Egyesült Államok részéről

Tom RIDGE

Az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere


Bizottság

20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/86


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. május 17.)

az Oroszországból származó irányított szemcsézetű elektrotechnikai lemezeknek a Közösségbe történő importjával kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló 303/96/ESZAK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

(2004/497/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségen kívüli országokból származó dömpingelt importok elleni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 8. és 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően,

mivel:

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 303/96/ESZAK bizottsági határozat 2. cikke ezennel hatályát veszti.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 17-én.

a Bizottság részéről

Pascal LAMY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 42., 1996.2.20., 7. o.

(3)  HL L 308., 1996.11.29., 11. o. A legutóbb a 435/2001/ESZAK határozattal (HL L 63., 2001.3.3., 14. o.) módosított határozat.

(4)  HL C 53., 2001.2.20., 13. o.

(5)  HL L 149., 2002.6.7., 3. o. Az 1310/2002/EK rendelettel (HL L 192., 2002.7.20., 9. o.) módosított rendelet.

(6)  HL C 186., 2002.8.6., 15. o

(7)  HL C 242., 2002.10.8., 16. o.

(8)  HL L 25., 2003.1.31., 7. o.

(9)  HL L 182., 2004.5.19., 5. o.


20.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/88


A BIZOTTSÁG RENDELETE

(2004. május 18.)

a többek között Ukrajnából származó szilikon-karbid behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettség elfogadásáról

(2004/498/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (1) (alaprendelet) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikkére, 11. cikke (3) bekezdésére, 21. cikkére és 22. cikke c) pontjára,

a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

Az 1100/2000/EK (3) rendelettel a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Ukrajnából származó, a Közösségbe érkező szilikon-karbid (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára. A Tanács az 1100/2000/EK rendeletet a 991/2004/EK rendelettel (4) módosította.

(2)

A vámkezelés előtti nettó, a közösségi határparitásos árhoz alkalmazandó vám az Ukrajnából származó érintett termék esetén 24%-ban került meghatározásra.

2.   A vizsgálat

(3)

A Bizottság 2004. március 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában