18.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

18.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/3

18.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/5

(1)

2003. augusztus 19-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésében (3), (továbbiakban: „kezdeményezésről szóló értesítés”) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (továbbiakban: „KNK”) származó okoumé rétegelt falemez Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezését.

(2)

A dömpingellenes eljárás kezdeményezésére a Rétegelt Falemez Európai Szövetsége (FEIC) (továbbiakban: „a panaszos”) által, a Közösség okoumé rétegelt falemez előállítóinak nagy része, jelen esetben több mint 50 %-a nevében 2003. július 7-én benyújtott panasz következtében került sor. A panasz az említett termék dömpingjére és az ebből származó vagyoni kárra vonatkozó bizonyítékot tartalmazott, ami elegendő volt az eljárás kezdeményezéséhez.

(3)

A Bizottság hivatalosan tájékozódott a KNK exportáló gyártóinál, az importőröknél/kereskedőknél és társulásaiknál, a beszállítóknál és az érintettnek tekintett felhasználóknál, az érintett exportáló ország képviselőinél, valamint az eljárást kezdeményező panaszos közösségi gyártóknál. Az érintett felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(4)

Tekintettel a panaszban felsorolt kínai exportáló gyártók nagy számára, valamint a nagyszámú hasonló terméket előállító közösségi gyártókra a kezdeményezésről szóló értesítésben a mintavétel oly módon lett meghatározva, hogy a dömping és a kár az alaprendelet 17. cikkének értelmében meghatározható legyen.

(5)

Annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen eldönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, lehetősége legyen egy minta kiválasztására, minden exportáló gyártót és közösségi gyártót arra kértek, hogy a Bizottság előtt nevezzék meg magukat, és a kezdeményezésről szóló értesítésnek megfelelően adjon alapvető tájékoztatást a vizsgálati időszak (2002. július 1. és 2003. június 30. között) során, az érintett termékekkel kapcsolatos tevékenységeiről.

(6)

Az exportáló gyártók által beterjesztett információk megvizsgálását követően és a mintavétellel kapcsolatos kérdésekre érkezett válaszok alacsony száma miatt, az a döntés született, hogy a mintavétel az exportőrök tekintetében nem szükséges.

(7)

A közösségi gyártók tekintetében a Bizottság által az alaprendelet 17. cikkével összhangban kiválasztott minta a közösségi ipar termelési és értékesítési mennyiségének legnagyobb olyan reprezentatív mintája, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A közösségi gyártóktól kapott válaszok alapján a Bizottság három tagállamban öt vállalatot választott ki. A kiválasztás egyaránt alapult a termelési és értékesítési mennyiségen. A fent említett kritériumok alapján kiválasztott minta a földrajzi megoszlás szempontjából is reprezentatív.

(8)

Annak érdekében, hogy a KNK-beli exportáló gyártóknak, amennyiben olyan szándékuk lenne, lehetőségük legyen piacgazdasági bánásmódra (továbbiakban: „PB”), vagy egyéni bánásmódra (továbbiakban: „EB”) irányuló kérelem benyújtására, a Bizottság az érintettnek tekinthető kínai exportáló gyártóknak megküldte a kérelem formanyomtatványát. Nyolc exportáló gyártótól érkezett olyan PB-re vagy EB-re irányuló kérelem, amelyek esetében a vizsgálat megállapította, hogy nem felelnek meg a PB feltételeinek.

(9)

A Bizottság kérdőíveket küldött minden érintettnek tekinthető félnek és minden olyan vállalatnak, amelyek a kezdeményezésről szóló értesítésben megállapított határidőn belül a Bizottság előtt megnevezték magukat. Hat kínai exportáló gyártótól, az öt mintavételezésre kiválasztott közösségi gyártótól és egy hasonló helyzetű országból, Marokkóból származó gyártótól érkezett válasz.

(10)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az okozott kár, illetve a közösségi érdek előzetes meghatározásához. Az alábbi cégek telephelyein folytattunk ellenőrző látogatásokat:

(11)

Tekintettel arra, hogy meg kell határozni a szokásos értéket azon KNK beli gyártók esetében, amelyek számára a PB nem biztosítható, egy hasonló helyzetű országból, Marokkóból származó adatok alapján a szokásos érték meghatározására az alábbi vállalatnál tett ellenőrző látogatás keretében került sor:

(12)

A dömping és a kár vizsgálata az 2002. július 1. és 2003. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a „vizsgálati időszak”) vonatkozott. A kárelemzéssel kapcsolatos tendenciák vizsgálata az 1999. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra terjedt ki (továbbiakban: a „figyelembevett időszak”).

(13)

A rétegelt falemez olyan fatábla, amely nagy mechanikai szilárdságú és kis súlyú. Összeragasztott fafurnérlemezekből (rétegekből) áll. Páratlan számú réteg, kötőanyaggal történő összepréselésével hozzák létre. A külső rétegek rendszerint a fatábla hosszanti irányával párhuzamos rostirányúak. Ez a szerkezet biztosítja a rétegelt falemez szilárdságát és stabilitását.

(14)

A rétegelt falemez többféle fából is készülhet. Az európai rétegelt falemez gyártásához használt főbb fafajták a bükk, a nyír, a lucfenyő, a nyár és az okoumé.

(15)

Az okoumé fa csak Gabonban, Egyenlítői Guineában és Kamerunban honos, ezért azt az európai és a kínai rétegelt falemez gyártók is importálják. Az okoumé a rétegelt falemeznek egyenletes felületminőséget és jó mechanikai tulajdonságokat biztosít, ami elsősorban csomómentességének köszönhető. Ezért az okoumé rétegelt falemez megjelenésének és mechanikai tulajdonságainak köszönhetően sajátos jellemzőkkel bír, ami azt jelenti, hogy a termék megkülönböztethető a többi rétegelt falemeztípustól.

(16)

Az okoumé rétegelt falemez végfelhasználása széles körben történik. Az építőiparban a külső asztalos és ácsmunkák során burkolásra, ablaktáblákhoz, külső alapozáshoz és korlátokhoz, valamint vízparton faburkolatokhoz használják. Emellett dekoratívabb célra is használják, többek között a közúti közlekedésben (pl. autók, autóbuszok, lakókocsik, kempingautók), a tengeri közlekedésben (jachtok), bútor és ajtógyártás során.

(17)

Két típusú okoumé rétegelt falemez van: a kizárólag okouméból készült (továbbiakban: „teljes okoumé”) rétegelt falemez, valamint az olyan rétegelt falemez, amelynek legalább az egyik külső oldala okouméból (továbbiakban: „okoumé borítású”), a többi része pedig másfajta fából készült. Mind a két típusú okoumé rétegelt falemez külső megjelenése ugyanolyan. A mechanikai tulajdonságokon belüli eltérések ellenére ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvetően ugyanazokra a célokra használják azokat.

(18)

Az érintett termék a kizárólag falapokból álló, rétegenként a 6 mm-t nem meghaladó vastagságú rétegekből álló rétegelt falemez, amely legalább egy külső okoumé rétegből áll, a KNK-ból származik, és az osztályozása jelenleg a korábbi 4412 13 10 KN-kód alatt történik. Ez a meghatározás a fentiekben meghatározott teljes okoumé és okoumé borítású rétegelt falemezt is takarja.

(19)

Az ellenőrző látogatás során megállapítást nyert, hogy az egyik vállalat a vizsgálati időszak során filmréteggel bevont okoumé rétegelt falemezt exportált a Közösségbe. Ez okoumé felülettel rendelkező műanyag filmmel bevont termék (belül más típusú fából készült rétegekkel). Az a megállapítás született, hogy ez a termék nem az érintett termék, mivel nem csak falapokból áll, és a külső megjelenése sem olyan, mint a többi okoumé rétegelt falemezé. Ezért nem ugyanazokkal a fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik. Következésképpen a jelen eljárás nem vonatkozik rá.

(20)

Megállapítást nyert, hogy az érintett termék és a KNK-ban előállított és a belföldi piacon értékesített okoumé rétegelt falemez, a hasonló helyzetű országban (Marokkóban) gyártott és a belföldi piacon értékesített termék, valamint közösségi ipar által előállított és a Közösségen belül értékesített termék alapvetően ugyanazokkal a fizikai és technikai jellemzőkkel és ugyanazokkal a felhasználási módokkal rendelkezik. Ezért az alaprendelet 1 cikkének (4) bekezdése értelmében ezek a termékek ideiglenesen hasonlónak tekintendők.

(21)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a KNK-ból származó importra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat során a szokásos értéket az említett cikk (1) és (6) bekezdésével összhangban kell meghatározni azon gyártók esetében, amelyeknél megállapítást nyert, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

(22)

Röviden és kizárólag a hivatkozás megkönnyítése érdekében az alábbiakban összegezzük azokat a kritériumok, amelyek teljesítését a kérelmező vállalatoknak igazolniuk kell.

(23)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján nyolc KNK-beli exportáló gyártó kérelmezte a PB-ot, és válaszolt az exportáló gyártók PB-ra irányuló kérelmének formanyomtatványára.

(24)

Egy vállalat kérelme (az alábbi táblázatban a 2. vállalat) a PB-ra irányuló kérelem formanyomtatványának első elemzése alapján elutasításra került, mivel az nem igazolta az összes kritérium teljesítését. Egy másik vállalat kérelme (az alábbi táblázatban a 4. vállalat) pedig azért került elutasításra, mert az az ellenőrző látogatás előtt elállt az együttműködéstől. Ezért nem volt lehetséges annak ellenőrzése, hogy a vállalat teljesítette e az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat.

(25)

A fennmaradó hat vállalat esetében a Bizottság a helyszínen felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amely a PB-ra irányuló kérelemben került benyújtásra, és amelyet szükségesnek tartott.

(26)

A vizsgálat igazolta, hogy a fent említett hat vállalat közül négy minden szükséges kritériumot teljesít, ezért azok számára biztosították a PB-ot. A PB a KNK-ban az alábbi négy exportáló gyártó számára biztosított:

(27)

A fennmaradó két kérelmet el kellett utasítani. Az alábbi táblázat arra a négy vállalatra vonatkozó megállapításokat összegzi, amelyek számára az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott öt feltétel alapján a PB nem biztosított.

(28)

Az érintett vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék a fenti megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiket. Két vállalat arról tájékoztatott, hogy a megállapítások helytelenek, és hogy a PB-ot számukra biztosítani kellene.

(29)

Az első kritériummal kapcsolatban az 1. vállalat arról tájékoztatott, hogy a Bizottság végkövetkeztetésével ellentétben a bevitt tőke forrása tiszta volt, és a belföldi értékesítés piaci áron történt. Ugyanakkor a vállalat a Bizottság végkövetkeztetéseinek cáfolatául nem tudott további bizonyítékokat adni. Ami a belföldi eladásokat illeti bebizonyosodott az, hogy a vállalat árpolitikája nincs összhangban a piacgazdaság elveivel, mivel a jobb minőségű okoumé rétegelt falemezt ugyanolyan áron értékesítették, mint az egyszerű rétegelt falemezt. Ezért ez a két kérelem elutasításra került.

(30)

Ugyanez a vállalat azt állította, hogy a könyvvitel ellenőrzése független módon, a nemzetközi normáknak megfelelően történik. Ugyanakkor az ellenőrző látogatások során bebizonyosodott, hogy a könyvvizsgálók nem tették meg a nemzetközi normák által megkövetelt észrevételeket (elsősorban azonos évben eltérő mérleg-főösszegek minden további magyarázat nélkül, valamint szinte a teljes bevitt tőke elvesztése mindenféle megjegyzés nélkül). Mivel ezek a problémák komolyan megkérdőjelezik a könyvvitel megbízhatóságát, nem állapítható meg, hogy annak ellenőrzése a nemzetközi szabványoknak megfelelően történt. Ezért ez a kérelem is elutasításra került.

(31)

Az 1. vállalat azt is állította, hogy nem történt állami beavatkozás, és nincs a korábbi nem piacgazdasági rendszerből származó jelentős torzulás; Ugyanakkor a helyi hatóságoknak fizetendő földhasználati illeték minden magyarázat nélkül több éve nem lett megfizetve. Ezért a helyi hatóságok beavatkozása nem kizárható, és a vállalat nem tudja igazolni, hogy állami beavatkozástól mentes. Ez a kérelem ezért elutasításra került.

(32)

Végül az 1. vállalat azt állította, hogy a csődtörvény és a tulajdonjog által biztosított jogbiztonságot és stabilitást élvez; Ugyanakkor az ellenőrző látogatás során megállapításra került, hogy egy bizonyos pénzügyi évben a veszteség meghaladta a tőke nagyságát. Ezért megállapítást nyert, hogy a vállalatra ha elméletben ugyan vonatkozik is a csődtörvény, azt de facto nem alkalmazták rá, mivel a fenti körülmények alapján a csődeljárást már meg kellett volna indítani. Érdemes azt is megállapítani, hogy a könyvvizsgálók ebben a vonatkozásban sem tettek semmilyen észrevételt. Ennélfogva a vállalat nem tudta igazolni, hogy olyan jogi keretek között működik, amely garantálja a jogbiztonságot. Ezért ez a kérelem elutasításra került.

(33)

A 3. vállalat azzal érvelt, hogy korábban együttműködött a Bizottsággal. A vállalatnak két kapcsolódó vállalata van, amelyek a vizsgálati időszakban előállították és a Közösségbe exportálták az érintett terméket. Ugyanakkor az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben megállapított határidőn belül a két vállalat közül egyik sem nevezte meg magát. Ezért azok nem együttműködő exportáló gyártóknak tekintették.

(34)

A Bizottság következetes gyakorlata, hogy megvizsgálja azt, hogy a kapcsolódó vállalatcsoport egésze teljesíti-e a PB feltételeit, ami azt jelenti, hogy minden egyes olyan kapcsolódó vállalatnak, amely az érintett termék előállítását és/vagy értékesítését végzi, teljesítenie kell a PB feltételeit. Figyelembe véve, hogy nem volt együttműködés a kapcsolódó vállalatok részéről, nem lehetett megállapítani azt, hogy a csoport egésze teljesíti-e a PB feltételeit, és ezért a 3. vállalat számára nem lehetett biztosítani a PB-ot.

(35)

A közösségi ipar lehetőséget kapott arra, hogy kifejtse észrevételeit, azonban semmilyen ellenvetés nem merült fel. A tanácsadó bizottsággal konzultációt folytattak, amely a Bizottság végkövetkeztetéseivel szemben nem tett ellenvetést.

(36)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése hatálya alá tartozó országok esetében amennyiben bármilyen, akkor országos szintű vám kerül megállapításra, kivéve azokban az esetekben, amikor az alaprendelet 9. cikk (5) bekezdésével összhangban a vállalatok igazolni tudják, hogy kiviteli áraik és azok mennyisége, valamint az értékesítés feltételei és kikötései szabadon lettek meghatározva, hogy a valutaváltás piaci árfolyamon történik, illetve hogy semmilyen jellegű állami beavatkozás nem teszi lehetővé a rendelkezések kijátszását, amennyiben az exportőrök számára különböző vámtételeket biztosítanak.

(37)

A nyolc exportáló gyártó a PB iránti kérelem mellett egyéni bánásmódra irányuló kérelmet is benyújtott, arra esetre, amennyiben a PB-t nem biztosítják számára. Ugyanakkor az EB egyik olyan vállalat esetében sem biztosítható, amely esetében a PB elutasításra került.

(38)

Továbbá az EB azon két vállalat esetében sem volt biztosítható, amelyek nem működtek együtt, mivel nem volt lehetséges annak ellenőrzése, hogy teljesítették e az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében megállapított kritériumokat.

(39)

A helyszíni vizsgálatok rámutattak arra, hogy az 1. vállalat könyvelési és exportdokumentumai megbízhatatlanok és súlyos hiányosságokat mutatnak. Tekintettel az ezzel a vállalattal kapcsolatos jelentős bizonytalanságra egyéni dömpingkülönbözet meghatározása gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult. Továbbá lévén, hogy az exportértékesítés megbízhatatlan, egyéni árkülönbözet kiszámítása de facto nem lehetséges, mivel a vállalat exportra vonatkozó adatai nem használhatóak. Ezenkívül mivel a vállalat nem tudott semmilyen biztosítékot adni arra vonatkozóan, hogy a rendelkezések kijátszására nem kerül sor, ezen exportőr számára egyéni árkülönbözetet kell biztosítani, ebben az esetben az egyéni árkülönbözet nem biztosított. Ezért az EB ezen vállalat számára nem biztosított.

(40)

Végül a 2. vállalat, amely állami tulajdonban van, nem tudta igazolni, hogy az állami beavatkozás nem fog a rendelkezések kijátszásához vezetni, amennyiben az exportőrök számára különböző vámtételeket biztosítanak.

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először minden együttműködő exportáló gyártó esetében megvizsgálta, hogy az általa folytatott belföldi okoumé rétegelt falemez értékesítés reprezentatív-e, vagyis az ilyen jellegű értékesítés kiteszi-e a gyártó teljes, Közösségbe irányuló exportértékesítésének legalább 5 % át. A vizsgálat kimutatta, hogy a belföldi értékesítés a négy exportáló gyártó közül csak kettő esetében reprezentatív.

(42)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a vállalatok által belföldön értékesített okoumé rétegelt falemeztípusokat, amelyek összességében reprezentatív belföldi értékesítéssel bírnak, és amelyek azonosak azokkal a típusokkal vagy azokhoz közvetlenül hasonlóak, amelyeket a közösségi export során értékesítenek.

(43)

Minden egyes olyan, az exportáló gyártó által saját belföldi piacán értékesített típusnál, amely a közösségi export során értékesített okoumé rétegelt falemeztípushoz közvetlenül hasonló, megállapításra került, hogy a belföldi értékesítés az alaprendelet 2. cikk (2) bekezdéséhez képest megfelelően reprezentatív-e. Egy adott típusú okoumé rétegelt falemez belföldi értékesítése megfelelően reprezentatívnak minősült, amennyiben a vizsgálati időszak során az adott típus teljes belföldi értékesítése a hasonló típusú Közösségbe exportált okoumé rétegelt falemez teljes értékesítésében 5 %-ot vagy annál többet jelentett. A két reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező vállalat közül az egyik esetében négy termék felelt meg ennek a feltételnek, míg a másik vállalat esetében nem volt olyan termék, amely megfelelően reprezentatív lett volna.

(44)

A Bizottság a független vásárlók számára a szóban forgó okoumé rétegelt falemez nyereséges értékesítési arányának meghatározásával megvizsgálta, hogy a fentiekben azonosított négy termék szokványos kereskedelmi forgalomban értékesített terméknek tekinthető-e. Olyan esetekben, amikor az előállítási költségnek megfelelő, vagy annál magasabb nettó árú okoumé rétegelt falemez értékesítési mennyisége az ilyen típusú teljes értékesítési mennyiség 80 % át vagy annál többet jelenti, és amikor ennek a típusnak a súlyozott átlagos ára megegyezik az előállítási költséggel, vagy meghaladja azt, a szokásos érték az aktuális belföldi áron alapul, és a vizsgálati időszak során történt összes belföldi értékesítés súlyozott átlagára alapján kerül kiszámításra, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. Olyan esetekben, amikor az okoumé rétegelt falemez nyereséges értékesítési mennyisége az ilyen típusú teljes értékesítési mennyiség 80 % át vagy annál kevesebbet jelenti, vagy amikor ennek a típusnak a súlyozott átlagos ára az előállítási költség alatt volt, a szokásos érték az aktuális belföldi áron alapul, és a vizsgálati időszak során történt, kizárólag nyereséges belföldi értékesítés súlyozott átlagára alapján kerül kiszámításra, feltéve, hogy ezek az értékesítések ennek a típusnak a teljes értékesítési mennyiségének a 10 % át vagy annál többet jelentették. Kizárólag egy terméktípus esetében használhatóak a belföldi árak a szokásos érték meghatározásához. A fennmaradó három terméktípus esetében a vizsgálati időszak során ezen terméktípusok belföldi értékesítésének kevesebb mint 10 % a volt nyereséges.

(45)

Olyan esetekben, amikor bármely terméktípus nyereséges belföldi értékesítésének mennyisége az adott típus értékesítési mennyiségének kevesebb mint 10 % a, az adott típus értékesítési mennyisége nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a belföldi ár esetében megfelelő alapot biztosítson a szokásos érték meghatározásához. Amennyiben egy exportáló gyártó által értékesített adott terméktípus belföldi ára nem használható a szokásos érték meghatározásához, más módszert kell alkalmazni. E tekintetben a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően megállapított szokásos értéket alkalmazta.

(46)

Az alaprendelet 2 cikke (3) bekezdésének megfelelően a szokásos érték minden egyes gyártó előállítási költsége valamint az értékesítésre, az általános adminisztratív és költségekre (SG&A) és a haszonra meghatározott ésszerű összeg alapján került kialakításra. Két vállalat esetében, amelyeknél a hasonló termékek belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése értelmében reprezentatív volt, a Bizottság a vállalat saját SG&A költségeit tudta alkalmazni. A haszonkulcs tekintetében az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének első mondatának megfelelően mind a két fent említett vállalat esetében a szokásos kereskedelmi forgalomban alkalmazott haszonkulcs került alkalmazásra.

(47)

A reprezentatív belföldi értékesítéssel nem rendelkező két vállalat esetében az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező két vállalat SG&A költségének és haszonkulcsának súlyozott átlaga alkalmazható.

(48)

Az egyik vállalat esetében a Bizottság nem tudta meghatározni ésszerű mértékű bizonyossággal, hogy a kérdőív válaszában szereplő költségmegosztás a termék előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó költséget tükrözi-e. Az ellenőrző látogatás során a vállalatnak lehetősége volt arra, hogy megtegye az ezzel kapcsolatos észrevételeit, azonban a költségmegosztással kapcsolatos ellentmondásokat nem tudta tisztázni. Ezért az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően az előállítási költség meghatározásakor a költségmegosztás a forgalom alapján történt.

(49)

Az egyik vállalat helyi gyártóktól nyárfafurnérlemezt vásárolt. Ezek a gyártók nincsenek áfabefizetőként nyilvántartva, ezért nem fizetnek áfát. Ugyanakkor a vállalat a furnérlemez árát a 13 %-os áfa mértékével csökkentette. Ezt azzal indokolták, hogy az megfelel az áfahatóságoknak. Ugyanakkor mivel a vállalat nem tudta igazolni, hogy az áfa visszatérítésre ténylegesen sor került, az állítólagos áfacsökkentés elutasításra került, mivel az a költség, amelyet figyelembe kellene venni ugyanaz, mint a ténylegesen felmerülő költség.

(50)

Az egyik vállalat azt javasolta, hogy a Bizottságnak az előállítási költséget a vizsgálati időszaknál hosszabb időszakon keresztül kellene figyelembe vennie. A vállalat azzal érvelt, hogy ez jobban tükrözné a felmerülő tényleges költségeket, mivel tekintettel a könyvvitelben fennállónak bizonyos korrekciókra, illetve tekintettel a termelési mennyiség alacsony szintjére. Mivel a vállalat nem tudott semmiféle bizonyítékot felmutatni az állítólagos korrekciókkal kapcsolatban, a Bizottság a vállalat által a vizsgálati időszakra vonatkozóan benyújtott adatokat használta.

(51)

Az egyik vállalat egy kapcsolódó vállalattól nyárfafurnérlemezt vásárolt. Mivel ezeknek a tranzakcióknak az összege nem tükrözi a furnérlemez gyártása során felmerülő ésszerű költségeket, azt nem kapcsolódó tranzakciós költséggel kellett helyettesíteni, amely más nem kapcsolódó beszállító egyéb tranzakcióinak ára alapján lett rögzítve.

(52)

Az alaprendelet 2 cikke (7) bekezdésének megfelelően azon exportáló gyártók esetében, amelyek számára a piacgazdasági bánásmód nem lett biztosítva a szokásos értéket a hasonló helyzetben lévő országoknál alkalmazott árak vagy értékek alapján kell meghatározni.

(53)

Az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben Marokkó a szokásos érték KNK számára történő rögzítéséhez Marokkó megfelelő harmadik országbeli piacgazdaságként lett meghatározva, és az érintett feleket felkérték, hogy fejtsék ki az ezzel kapcsolatos álláspontjukat. A határidőn belül három exportáló gyártó vitatta ezt a választást, és hasonló helyzetű országként Brazíliát és Indonéziát javasolta.

(54)

Annak megállapítása érdekében, hogy Marokkó hasonló helyzetű országként történő kiválasztása megfelelő-e, a Bizottság először felvette a kapcsolatot minden ismert okoumé rétegelt falemez gyártóval az Európai Közösségen és a KNK-n kívül, mégpedig Marokkóban, Brazíliában és Indonéziában. Ugyanakkor az eljárás során csak a marokkói vállalat működött együtt, és annak adatai ellenőrzésre kerültek.

(55)

A vizsgálat ezen kívül rámutatott arra is, hogy más országokban, mégpedig Malajziában és Törökországban is lehetnek okoumé rétegelt falemez gyártók. Ezen országok ismert gyártóival megtörtént a kapcsolatfelvétel, és csak a török vállalat mutatott hajlandóságot az eljárásban való együttműködésre. Ugyanakkor tekintettel az ideiglenes döntés meghozatalára vonatkozó a kötelező határidőre, valamint hogy a török gyártótól az adatok egy késői szakaszban érkeztek és az elemzés még nem fejeződött be, a Bizottság úgy határozott, hogy ezen ideiglenes döntés keretében Marokkót tekinti megfelelő hasonló helyzetű országnak.

(56)

Három exportáló gyártó ellenezte ezt a javaslatot, és főként azzal érvelt, hogy a marokkói gyártó költségszerkezete nem azonos a kínai gyártók költségszerkezetével, és a marokkói piacon hiányzik a belső verseny

(57)

E tekintetben a vizsgálat ideiglenesen megállapította, hogy csak egy marokkói gyártó van jelen a belső piacon, és magas vámtarifa van érvényben. Ugyanakkor a marokkói gyártók eladásai jelentősnek, és az érintett termék vizsgálati időszak során a Közösségbe irányuló, a KNK-ból származó exportjával összehasonlítva megfelelően reprezentatívnak tűntek. Ezért az érvek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a Bizottságot egy ésszerű szokásos érték ideiglenes kiszámításában, amely a vámtarifák figyelembevételével megfelelően kiigazításra került. Amennyiben a későbbi vizsgálatok során a török vállalattól kapott adatok folyamatban lévő elemzése alapján megállapításra kerül, hogy Törökország jobban alkalmas arra, hogy hasonló helyzetű országnak tekintsük, ezek az új elemek megfelelő mértékben figyelembe lesznek véve.

(58)

Annak megállapítása érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók által Közösségben értékesítetthez hasonló termékek értékesítése a marokkói piacon a szokásos kereskedelmi forgalomban történt, a belföldi értékesítési árat a termelés teljes költségéhez (vagyis a gyártási plusz SG&A költségekhez) hasonlították. Mivel a belföldi piacon értékesített típusok eladási mennyiségének jelentős többsége veszteségesen lett értékesítve, és mivel a gyártás költségének súlyozott átlaga nagyobb volt, mint az eladási ár, szokásos érték kialakítására volt szükség.

(59)

Az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a szokásos érték minden egyes exportáló gyártó előállítási költsége valamint az értékesítésre, az általános adminisztratív költségekre (SG&A) és a haszonra meghatározott ésszerű összeg alapján került kialakításra. Mivel a hasonló termék eladása reprezentatív volt, lehetséges volt a saját SG&A költségek használatára. A haszonkulcs tekintetében az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében az a döntés született, hogy ideiglenesen olyan haszonkulcsot alkalmaznak, amely a vállalat teljes haszonkulcsának átlagát tükrözi.

(60)

Az együttműködő exportáló gyártók esetében a kiviteli árakat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdéséneke értelmében az érintett termék Közösségen belül az első független vásárlónak történő értékesítésekor fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(61)

A nem együttműködő gyártók esetében a kiviteli árakat az alaprendelet 18. cikke értelmében határozták meg. Az kiviteli árat ezért a PB-ban és EB-ban nem részesülő exportáló gyártó legalacsonyabb ellenőrzött kiviteli ára alapján határozták meg.

(62)

A szokásos ár valamint gyártelepi áron, azonos kereskedelmi szinten a kiviteli ár közötti igazságos összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikk (10) bekezdése értelmében a kérelmezett és igazolt, árakat és ár összehasonlításokat érintő különbségek esetében, kiigazítások formájában jogos engedmények kerültek alkalmazásra. A kiigazításokra, amennyiben azok alkalmazhatóak és igazoltak, a szállítás, a biztosítás és kezelés, a csomagolás és hitelköltségek, a bankköltségek és jutalékok tekintetében került sor.

(63)

Bebizonyosodott, hogy az egyik vállalat az összes exportértékesítését egy kínai kereskedőn keresztül bonyolította. Ez a kereskedő felelt a vevőkkel való kapcsolattartásért, az új megrendelések felvételéért, a végső fogyasztóknak történő számlázásért, és egy második vállalaton keresztül még az áfa visszatérítés gyártónak történő továbbításáért is. Cserébe a kereskedő az eladásokból jutalékot, és bizonyos mennyiségű termék vásárlásakor kedvezményt kapott. Megállapításra került, hogy ez utóbbi kedvezményt csak exportértékesítés esetén biztosították A teljes kedvezmény összege ezért a vizsgálati időszak során az exportforgalom alapján került megállapításra, és az érintett termék EK-ba történt értékesítésének megfelelő összeg a vállalat exportárainak kiszámításakor figyelembe lett véve.

(64)

Amikor kínai vállalatok az érintett terméket exportálják, FOB alapon a forgalom 13 % a esetében áfa-visszatérítésre jogosultak Ugyanakkor a vállalatoknak a számláikon a forgalom 17 %-át kell áfaként FOB alapon felszámolniuk. Ezért annak érdekében, hogy ez a 4 % os különbség feltüntetésre kerüljön az exportár kiszámításakor engedmény lett figyelembe véve.

(65)

Az alaprendelet 2. cikk (11) bekezdésének és 2. cikk (12) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet a fentiekben meghatározott szokásos érték súlyozott átlaga és a terméktípusonkénti átlagos exportárak közötti összehasonlítás alapján került meghatározásra.

(66)

A CIF arányában meghatározott ideiglenes dömpingkülönbözet a közösségi határparitásos áron meg nem fizetett vám a következő:

(67)

Annak érdekében, hogy a KNK-beli összes többi exportőrre alkalmazandó országos szintű ideiglenes dömpingkülönbözet kiszámításra kerüljön, a Bizottság először meghatározta az együttműködés szintjét. Az elérhető adatok, főként a panasz, valamint a KNK-beli exportőröktől a jelen kérdőívre adott válaszok között összehasonlítás történt. Az összehasonlítás rámutatott arra, hogy az együttműködés szintje rendkívül alacsony (20 %).

(68)

A dömpingkülönbözet a hasonló helyzetű ország esetében meghatározott szokásos érték súlyozott átlaga és a „kiviteli ár” alatt leírt rendelkezésre álló adatok alapján becsült kiviteli ár súlyozott átlagának összehasonlításával került kiszámításra.

(69)

Ezen az alapon az országos szintű dömping ideiglenesen a közösségi határparitásos áron meg nem fizetett vámhoz képest a CIF 48,5 % án került meghatározásra.

(70)

A Közösségen belül az érintett terméket Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban és Németországban gyártják az alábbiak szerint ismert:

(71)

A Bizottság megállapította, hogy az összes fenti vállalat az alap rendelet 4. cikke (1) bekezdése szerint közösségi gyártónak tekinthető. A fenti vállalatok termelése a közösségi termelés részét képezi.

(72)

A panasztevő becslés szerint a Bizottsággal együttműködő tíz közösségi gyártó összesített termelése, beleértve az öt mintavételezésre kiválasztott közösségi gyártót, az okoumé rétegelt falemez teljes termelésének 85 %-át teszi ki. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése szerint valamint az 5. cikke (4) bekezdése szerint ezeket együttesen úgy lehet megítélni, hogy a „közösségi ipart” jelentik.

(73)

Mivel a mintavétel a közösségi iparra tekintettel történet, a sérelmet összegyűlt információ alapján vizsgálták meg. A termelés, termelékenység, értékesítés, piaci részesedés, foglalkoztatás és növekedés tendenciáit a közösségi ipar szintjén értékelték, és a tendenciákat az árakra és a jövedelmezőségre, a pénzáramlásra, a tőkebevonási képességre és a befektetésekre, a raktárkészletekre, a kapacitásra és a kapacitás felhasználására, a befektetések megtérülésére és a munkabérekre a mintául vett közösségi gyártók szintjén gyűjtött információra alapozva lett értékelve.

(74)

A közösségi fogyasztásban figyelembe vettük a közösségi ipar közösségi piacokon való értékesítési mennyiségét, valamint az egyéb közösségi gyártók becsült eladásait, valamint az összes importot a KNK-ból, Marokkóból és Gabonból, és a szóban forgó termék becsült részesedését a 4412 13 10 KN-kód alatti termékek harmadik országokból származó importjából, mivel az előbbi vámkódnak a szóban forgó termék csak egy részét képezi. Ez az arány és az összes import becslése a panasz szerinti módszeren alapult.

(75)

1999 és a vizsgálati időszak között, a látszólagos közösségi fogyasztás 394 663 m3-ről 447 979 m3–re, azaz 14 %-kal növekedett.

(76)

A kérdéses termékek importja a KNK-ból 1999 és a vizsgálati időszak között m3-ről a 83 606 m3-re növekedett. 2001-ig az import nem volt jelentős, de onnantól kezdve hirtelen növekedett a vizsgálati időszak végéig.

(77)

Az ennek megfelelő piaci részesedés az 1999-es 0,3 %-ról a vizsgálati időszak végére 18,7 %-ra növekedett. A növekedés különösen gyors volt 2001 és a vizsgálati időszak között, amikor a piaci részesedés 2,4 %-ról 18,7 %-ra változott.

(78)

A KNK-ból behozott érintett termékek átlagára 1999-ben 469 EUR/m3-ről a vizsgálati időszakban 393 EUR/m3-re csökkent, ami 16,2 % os csökkenés. Tekintve a nagyon alacsony importi mennyiséget 1999-ben és 2000-ben, a kérdéses árakra vonatkozó adatok nem igazán sokatmondóak. Mindamellett egy átfogó csökkenő tendencia jelenik meg a vizsgálati időszakban, a 2000 és 2001 közötti csekély emelkedés ellenére.

(79)

Az alákínálás elemzésének céljából a mintavételezésre kiválasztott közösségi gyártók terméktípusonként súlyozott, közösségi piac kapcsolatban nem álló fogyasztóiknak nyújtott átlagos eladási árat hasonlították össze az ennek megfelelő súlyozott átlag exportárával. Az összehasonlítást az árengedmények és leértékelések levonása után hajtották végre. A közösségi iparág árait a gyártelepi ár alapján arányítják. A kérdéses importárak CIF alapon, és a behozatali és kiviteli vámokra valamint az import utáni költségekre alapozva alakították ki.

(80)

A Bizottságnak rámutattak arra, hogy a közösségi piacon előállított termékek minősége általában magasabb, mint a KNK-ból behozott hasonló termékeké. A rendelkezésre álló tényanyag alapján ez a minőség különbség 10%-os becsült kiigazítást indokol, amelyet hozzáadtak az együttműködő exportáló gyártók határparitásos CIF árához.

(81)

Ez az összehasonlítás megmutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt a KNK-ból származó termékek a közösségben olyan áron kerültek értékesítésre, amely 11 %-52 %-kal a közösségi piac árai alá kínál ez utóbbi árainak százalékában kifejezve.

(82)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében a Bizottság 1999-től a vizsgálati időszakig megvizsgált minden lényeges gazdasági tényezőt és a közösségi piac állapotára vonatkozó mutatót.

(83)

A közösségi ipar termelése 1999 és a vizsgálati időszak között 10 %-kal, 295 915 m3-ről 267 591 m3-re csökkent.

(84)

A foglalkoztatottság 9 %-kal csökkent 1999 és a vizsgálati időszak között. A vizsgálati időszakban ezen felül a vállalatok egyike úgy döntött, hogy 66-tal csökkenti az alkalmazottak számát, habár jogi okokból kifolyólag ez a döntés csak a vizsgálati időszakot követően lép életbe. A termelékenység 1999 és 2001 között növekedett, majd 2001-től a vizsgálati időszak végéig ismét csökkent, az eladás termelés visszaesésének következményeként.

(85)

A vizsgálati időszak alatt, a közösségi ipar EK értékesítési mennyisége 10 %-kal csökkent, 1999-es 283 121 m3-ről a vizsgálati időszak végére 255 943 m3-re. A csökkenés különösen gyors volt 2001 és a vizsgálati időszak vége között (-12 %).

(86)

A közösségi iparág piaci részesedése az 1999-es 71,7 %-ról 57,1 %-ra csökkent a vizsgálati időszakban. Különösen meredeken csökkent a Kínából érkező importhullámot követő 18 hónapban a 2001-es 72,9 %-ról 57,1 %-ra a vizsgálati időszak végére.

(87)

Míg a közösségi fogyasztás 14 %-kal növekedett 1999 és a vizsgálati időszak vége között, a közösségi ipar értékesítési mennyisége 10 %-kal csökkent. Másrészről a KNK-ból származó import meredeken növekedett ugyanezen időszak alatt. Míg a KNK-ból származó import piaci részesedést 16 százalékponttal növekedett, addig a közösségi ipar piaci részesedése 15 százalékponttal visszaesett. Az import növekedése következésképpen azt jelentette, hogy az európai ipar nem részesedett a piaci növekedésből 1999 és a vizsgálati időszak között.

(88)

Ebben az iparágban a készletek szintje nem túlságosan jelentős, mivel a termelés általában rendelésre történik. A teljesség érdekében meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág készlet-szintje csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ez nagyrész az egyik legnagyobb közösségi gyártó ésszerűsítési erőfeszítéseinek köszönhető. Mindenesetre a fenti okokból kifolyólag ebben az esetben a raktárkészletek nem a kár jelentős mutatói.

(89)

A termelőkapacitást a napi két műszakban dolgozó rétegelt falemez présgépek száma és kapacitása alapján határozták meg. A termelőkapacitást becsülni kellett, mivel néhány okoumé rétegelt falemez gyártó ugyanazokat az eszközöket és berendezéseket használja, mint más típusú rétegelt falemezhez. Ezekben az esetekben a szóban forgó termék termelőkapacitását a ténylegesen előállított okoumé rétegelt falemez és az adott gyártó által termelt összes rétegelt falemez aránya alapján becsülték meg, és aztán ezt az arányt alkalmazták a adott gyártóüzem teljes termelőkapacitására.

(90)

A fentieket figyelembe véve a vizsgálati időszak alatt a közösségi iparág termelőkapacitása 5 %-kal csökkent. 2001-ben a csökkenés oka egy termelőegység bezárása. Ugyanezen időszak alatt, a közösségi iparág kapacitáskihasználása 87 %-ról 74 %-ra, vagyis 15 %-kal csökkent.

(91)

A közösségi iparág köbméterenkénti átlagára viszonylag stabil maradt, mintegy 3 %-os nominális növekedéssel 1999 és a vizsgálati időszak között. Az árcsökkenés elmaradása, az alacsony árú kínai termékek által támasztott verseny ellenére a közösségi gyártók termékösszetételt megváltoztató döntésével magyarázható.

(92)

1999 és 2001 között, az iparág jelentős mértékű befektetéseket eszközölt, éves szinten mintegy 6,5-10,4 millió EUR között. 2001 után, amikor a KNK-ból származó import meredeken növekedett, a befektetések hirtelen mintegy 1,3 millió EUR-ra csökkentek a vizsgálati időszakban.

(93)

A közelmúltban, a vizsgálati időszakot magában foglalva, a közösségi okoumé rétegelt falemez gyártók, akik a tágabb értelemben vett fatermékek iparágának is részét képezik, jelentős átalakítási és konszolidációs folyamatokon mentek keresztül. Ezek az átalakítások magukban foglaltak tulajdonosváltást és a vállalatok újracsoportosítását, néha a tágabb ipari csoportokon belül, valamint jelentős modernizációs befektetéseket a fentiek szerint.

(94)

A tőkebevonási képességet illetően sem panasz nem érkezett a közösségi iparág részéről, sem más jelzés, hogy a közösségi iparág tevékenységi körében tőkeemelési nehézségekkel szembesülne. Ez az iparág fent említett konszolidációjának tudható be, amely lehetővé tette, hogy a nagy ipari csoportok pénzügyi erőforrásai egyes közösségi gyártók számára elérhetővé váltak.

(95)

A figyelembe vett időszak alatt, a mintául vett közösségi gyártók jövedelmezősége jelentősen visszaesett 1999-es 3,5 %-ról a vizsgálati időszakra -8,9 %-ra. A befektetések megtérülése ugyan ezt a tendenciát követte, az 1999-es 15,6 %-ról -27,5 %-ra a vizsgálati időszak végére.

(96)

A hasonló termékek által generált pénzáramlás jelentősen csökkent az 1999-es 7,6 millió EUR-ról 0,059 EUR-ra a vizsgálati időszakra. Ugyanezen időszak alatt, lényeges rövid távú pénzáramlás változások figyelhetők meg, melyek az iparág fent említett átszervezéséhez kapcsolódó tartalékkészlet-szint változásnak és nem készpénz kiadásoknak köszönhetők.

(97)

A munkaerőköltségek 7 %-kal csökkentek a figyelembevett időszak alatt, az 1999-es 32,2 millió EUR-ról a vizsgálati időszakban 29,9 millió EUR-ra, az alkalmazottak számának csökkenésének köszönhetően. Az alkalmazottankénti átlagos munkaerő költség valójában 7 %-al növekedett, 26 770 EUR-ról 28 638 EUR-ra, vagyis a fogyasztó árakkal összhangban.

(98)

A dömpingelt import mennyiségét és árát tekintve, a tényleges dömping árkülönbözet hatása, amely szintén jelentős, nem ítélhető elhanyagolhatónak.

(99)

A közösségi iparág nem volt olyan helyzetben, hogy egy múltbéli dömping kárait kelljen helyreállítania.

(100)

1999 és a vizsgálati időszak között a KNK-ból származó érintett termékek dömpingelt importja 1 093 m3-ről 83 606 m3-re növekedett. A megfelelő piaci részesedés 1999-es 0,3 %-ról a vizsgálati időszakra 18,7 %-ra növekedett. A növekedés nagy része 2002 és a vizsgálati időszak között következett be. A dömpingelt importáru átlagára 16,2 %-kal csökkent a vizsgált időszak alatt és következetesen alacsonyabb volt mint a közösségi iparágé, és mintegy 11%-től 52 %-ig terjedő mértékben kínálta alá az utóbbi árát.

(101)

A fenti tényezők vizsgálata megmutatja, hogy 1999 és a vizsgálati időszak között a közösségi iparág helyzete romlott. A figyelembe vett időszak alatt a közösségi ipar értékesített mennyisége 10 %-kal csökkent és a piaci részesedése 14,6 százalékponttal csökkent. 2001-től kezdve a foglalkoztatottság is csökkent. A mintául vett közösségi gyártók befektetései jelentősen visszaestek és a jövedelmezőség, a befektetések megtérülése, valamit a készpénzáramlás drámaian csökkent. A közösségi iparág helyzetének romlása nagyrészt az értékesített mennyiségben mutatkozott meg (amely visszatükröződött a kapacitáskihasználás csökkenésében). Az árszínvonal, 1999-től a vizsgálati időszakig reálszinten csak kismértékben csökkent.

(102)

A fentiek figyelembevételével átmenetileg megállapítható, hogy a közösségi ipar anyagi kárt szenvedett az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdése szerint.

(103)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdése értelmében megvizsgálásra került, hogy a KNK-ból származó dömpingelt import okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi iparágnak, amely anyagi kárnak minősíthető. Ezen felül vizsgálat folyt a dömpingelt importon kívüli más tényezők feltárására is, amelyek egyidejűleg károsíthatták a közösségi iparágat, annak az érdekében, hogy az ezen tényezők által okozott károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt importnak.

(104)

1999 és a vizsgálati időszak között, az érintett termék importjának mennyisége a KNK-ból a közösségbe a jelentéktelen szintről 83 606 m3-re növekedett. A megfelelő piaci részesedése a közösségi piacon 1999 és vizsgálati időszak között 0,3 %-ról 18,7 %-ra emelkedett. A legnagyobb növekedés 2001 és a vizsgálati időszak között volt.

(105)

Az érintett országokból származó import mennyiségének alapvető növekedése és a piacrészesedésének növekedése 2002-ben és a vizsgálati időszak között, olyan árakon, amelyek csökkentek és jóval a közösségi iparág árai alatt maradtak, egybeesett a közösségi piac helyzetének romlásával ugyanezen időszak alatt, különösen az értékesített mennyiséget, a piacrészesedését, a jövedelmezőséget, a pénzáramlást és a foglalkoztatást tekintve. A korábban említettek szerint, a KNK-ból származó import jelentős, 11-25 % közötti összeggel változó mértékben kínált a közösségi piac átlag értékesítési ára alá.

(106)

A dömpingelt import hatásairól szóló elemzésben, megállapításra került, hogy az ár fontos tényezője a versenynek, tekintve okoumé rétegelt falemez termékeknek a viszonylag szabványosított jellegét. Továbbá a dömpingelt import ár és minőségbeli különbségeit figyelembe véve azok jóval alatta maradtak mind a közösségi iparág, mind a harmadik országok árainak. Végül az is megállapításra került, hogy a közösségi ipar néhány nagy vásárlója átváltott a kínai rétegelt falemez szállítókra.

(107)

Ezért előzetesen megállapításra került, hogy az import által gyakorolt nyomás, amely 2001-től kezdve jelentősen növelte a mennyiségét és a piaci részesedését, és amelyeket alacsony, dömpingelt áron állítottak elő, meghatározó szerepet játszott a közösségi ipar piaci részesedésvesztésében, és ennek következményeként a pénzügyi helyzetének romlásában.

(108)

Az EUROSTAT szerint, a KNK-tól eltérő harmadik országokból származó import némileg növekedett, 1999 és a vizsgálati időszak között 60 975 m3-ről 62 430 m3-re. Mindamellett a piaci részesedésük csökkent 1999-es 15,4 %-ról 13,9 %-ra a vizsgálati időszak alatt. Az érintett terméket exportáló egyes fő országok Gabon és Marokkó. Gabon fenntartotta a piaci részesedését az 5 %-os állandó szinten, míg Marokkó piaci részesedése 1,1 %-ról 2,4 %-ra növekedett.

(109)

Az EUROSTAT szerint a KNK-tól eltérő országokból származó import átlagára gyakorlatilag változatlan maradt 1999 és a vizsgálati időszak között. Az egész időszak alatt a más országokból származó import ára 50 %-kal volt magasabb mint a KNK-ból származó importé. Ennélfogva a más harmadik országokból származó import nem gyakorolt versenynyomást a közösségi iparágra oly módon, ahogy a KNK-ból származó import tette. Ezenfelül az ebbe a csoportba tartózó egyes országok piaci részesedése nem volt 5 %-nál nagyobb.

(110)

Ezért előzetesen megállapítható, hogy a más harmadik országokból származó import nem lehetet meghatározó ok közösségi iparág sérelmes helyzetére.

(111)

Az állítás szerint a pénzügyi helyzet romlásának egyik kiváltója versenyképesség csökkenésének következményeként mérséklődő ipari export. A mintául vett közösségi gyártók nem EK értékesítései valóban csökkentek az 1999 és a vizsgálati időszak között 9 522 m3-ről 7 374 m3-re. Azonban ennek a csökkenésnek a mértéke, és az a tény, hogy a nem EK-beli értékesítések kevesebb mint 5 %-ot képviselnek az EK értékesítéseiből a vizsgálati időszak alatt, azt jelenti, hogy egy ilyen irányú fejlődés nem lehet meghatározó ok a közösségi iparág sérelmes helyzetére.

(112)

Más közösségi gyártók értékesítési mennyiségét nézve, az 1999-es 49 474 m3-ről 46 000 m3-re csökkent a vizsgálati időszakban. A közösségi piaci részesedésük 12,5 %-ról 10,3 %-ra esett vissza ugyanazon időszak alatt, és nem találtunk arra utaló jelzést, hogy az áraik alacsonyabban lettek volna a közösségi iparággal együttműködőkénél. Így előzetesen megállapítható, hogy a más közösségi gyártók által előállított és eladott termékek nem járultak hozzá a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz.

(113)

Az állítás szerint a közösségi ipar jövedelmezősége az iparág költségnövekedésének, különösen a nyersanyagárak növekedésének tulajdonítható. Mindamellett a helyszíni vizsgálatok során gyűjtött adatok rámutattak, hogy a teljes átlagos árnövekedés 1999 és a vizsgálati időszak között nem volt magasabb mint a közösségi összárnövekedés a Közösségben ugyanazon időszak alatt, vagyis 8 %. A termelési mennyiség csökkenését figyelembe véve, a növekedés egy része az egységenkénti fix árnövekedésének tudható be és a változó költségek valószínűleg még kevésbé növekedtek mint az összes átlagos költség.

(114)

Ezért előzetesen megállapításra került, hogy normál gazdasági körülmények között és az erős árnyomás hiányában, az iparágnak nem lettek volna nehézségei az 1999 és a vizsgálati időszak között megtapasztalt növekedéssel, továbbá ez a növekedés nem töri meg az ok-okozati kapcsolatot a KNK-ból származó dömpingelt import és a közösségi iparág által elszenvedett anyagi kár között.

(115)

A KNK-ból származó import alapvető mennyiségi és piaci részesedés növekedése, különösen 2001 és a vizsgálati időszak között, továbbá a vizsgálati időszak alatt tapasztalható jelentékeny csökkenés az eladási árakban és az alacsonyabb árszint egybeesik a közösségi ipar által elszenvedett anyagi kárral.

(116)

A harmadik országokból származó import, a közösségi iparág exportja, más gyártók teljesítménye és a fejlesztési költségek elemzésre kerültek, de azok nem bizonyultak meghatározó oknak a közösségi iparág által elszenvedett kárban.

(117)

A fenti elemzésre alapozva, amely a közösségi ipar helyzetére ható összes ismert tényezőt pontosan megkülönböztette és elkülönítette, a dömpingelt import káros hatásaiból előzetesen megállapítható, hogy a KNK-ból származó import anyagi kárt okozott a közösségnek az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdése alapján.

(118)

Az alaprendelet 21. cikke értelmében vizsgálatra került, hogy a káros dömping következményein túl, vannak-e más, kényszerítő jellegű okok annak megállapítására, hogy ebben az egyedi esetben nem áll a közösség érdekében intézkedéseket elfogadni. A lehetséges intézkedések minden, az eljárásban résztvevő felekre való hatása, és az intézkedések hiányának következményei egyaránt megfontolásra kerültek.

(119)

Az okoumé rétegelt falemez a közösségi faipari termékek közé tartozik. Néhány a megvizsgált vállalatok közül teljesen vagy részben okoumé termékekre szakosodott, amelynek a gyártási folyamat, minőség, felhasználás, értékesítési csatornák stb. tekintetében megkülönböztető jellegzetességeik vannak. Ezek a vállalatok 1 400 közvetlen állást jelentenek a közösségben.

(120)

Az intézkedések bevezetésétől az elvárás az, hogy a megelőzzék a további torzulásokat és helyreállítsák a tisztséges versenyt a piacon. Ezután a közösségi iparágnak képesnek kéne lennie az értékesítés növelésére, ezáltal előállítani a szükséges nyereség szintet a termelőüzemekbe való tartós befektetés biztosítása érdekében. Ez megnövekedtet termelékenységhez, alacsonyabb egységárakhoz, és a közösségi ipar pénzügyi helyzetének javulásához vezethet.

(121)

Másrészről, ha a dömpingellenes intézkedések bevezetésére nem kerül sor, valószínű, hogy a közösségi piac romlása folytatódik. A harmadik országokból származó dömpingelt importtal való eredményes versenyhez nem lenne képes véghez vinni a szükséges intézkedéseket. A csökkenő bevételt és az elszenvedett anyagi kárt tekintve, ténylegesen az a legvalószínűbb, hogy a közösségi iparág helyzete intézkedések hiányában tovább romlana. Ez minden valószínűség szerint arra kényszerítene néhány vállalatot, hogy befejezze a gyártást és a közeljövőben elbocsátsa az alkalmazottait.

(122)

Ennek megfelelően előzetesen megállapításra került, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a közösségi ipar számára lehetővé tenné az elszenvedett káros dömpingből utáni helyreállítást és az intézkedések bevezetése a közösségi iparág érdekében áll.

(123)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes ismert importálónak, kereskedőnek és felhasználónak. Összességében 27 kérdőívet küldtek ki az importálóknak és kereskedőknek valamint szervezeteiknek, továbbá 12-t a felhasználóknak. Ezekre a kérdőívekre nem érkezett válasz.

(124)

Az exportáló gyártók előterjesztették, hogy az európai építési és bútor iparág bőséges és olcsó okoumé rétegelt falemez ellátást igényel, hogy versenyképes maradjon az európai és export piacokon. Habár az exportálóknak nincs álláspontjuk a közösségi érdek vizsgálatával kapcsolatban, mindazonáltal az érvelés lényege vizsgálatra került. A felhasználók együttműködésének hiányából és az okoumé rétegelt falemez széles körű elterjedésének tényéből adódóan, nem volt lehetséges megbecsülni a felhasználók költségeihez adódó bármely illeték hatásait.

(125)

Másfelől, fel kell idézni, hogy az intézkedések nem szándékozzák megakadályozni a közösségbe irányuló importot, csak biztosítani, hogy ne károsan, dömpingelt áron kerüljön erre sor. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az öt mintavételezésre kiválasztott közösségi gyártónak még van kihasználatlan gyártási kapacitása. Ezek a harmadik országokból származó exporttal együtt alternatív utánpótlás forrását biztosítják a felhasználók számára.

(126)

Ezen felük egyik felhasználói iparág sem fejtette ki álláspontját az eljárással kapcsolatban. Ezért ideiglenesen megállapítható, hogy versenyhelyzetükre az nem lesz lényeges hatással.

(127)

A fentiek alapján, előzetesen megállapításra került, hogy nem léteznek kényszerítő jellegű okok arra, hogy az intézkedéseket ne vezessék be, továbbá az is, hogy az intézkedések bevezetése a közösség érdekében áll.

(128)

A dömpingelt import által okozott további kár megelőzése érdekében, megfelelőnek ítélik az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadását.

(129)

Az illetékek szintjének meghatározása céljából, a dömping árkülönbözetet és a közösségi iparág által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vám mértékét vettük számításba.

(130)

1999-ben, amely év az iparág szerint az üzleti ciklus jelképes felezőpontja a közösségi iparág egésze által elért nyereségességi szintet figyelembe véve megállapításra került, hogy a forgalom 5 %-ának a haszonkulcsa tekinthető annak a minimális összegnek, amelyet a közösségi iparág bevételként elvárhattott volna a káros dömping hiányában.

(131)

A szükséges áremelés az alacsonyabb ár számítások alapján meghatározott súlyozott átlag import ár, és a közösségi piacon a közösségi iparág által nem hátrányos áron értékesített termékek árának összehasonlításával lett meghatározva. A nem hátrányos ár a mintavételezésre kiválasztott közösségi gyártók eladási árából, a vizsgálati időszak alatti tényleges nyereségből/veszteségből lett meghatározva, hozzáadva a fent említett haszonkulcsot. Az összehasonlításból származó bármely különbség később a teljes CIF import értékben került kifejezésre.

(132)

Mivel a kármegszüntetési szint magasabb volt, mint a megállapított dömpingkülönbözet, az ideiglenes intézkedéseknek az utóbbin kell alapulnia.

(133)

A fentiek figyelembevételével megállapításra került, hogy az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésével összhangban, a KNK-ból származó import tekintetében ideiglenes dömpingellenes vámokat kell bevezetni, a dömping és kár közötti legalacsonyabb különbözet szintjén, összhangban az alacsonyabb vám szabályával. Ebben az esetben, az összes illeték mértéket a dömpingár-különbözet szintjén kell rögzíteni.

(134)

Az egyes vállalatok e rendeletben meghatározott dömpingellenes illeték mértéke a jelenlegi vizsgálat eredményeire alapozva lettek meghatározva. Ezért azok a vállalatok vizsgálati idő alatti helyzetét tükrözik. Ezek az illeték mértékek (szemben a az országos illetékekkel amelyek ’minden más’ vállalatra alkalmazandók) kizárólag a kérdéses országból származó importokra és az említett vállalatok és így adott jogi személyek által előállított termékekre alkalmazandó. A rendelet rendelkező részében kifejezetten névvel és címmel meg nem említett bármely más vállalat által gyártott importált termék, beleérve a megemlített vállalatokhoz kapcsolódó személyiségeket, nem élvezheti ezeket a rátákat és ’minden más vállalatra' alkalmazandó illetékek tárgya.

(135)

Minden olyan igényt, amely ezeknek az egyéni vállalati dömpingellenes rátáknak az alkalmazását kéri (pl. a jogalany nevének megváltoztatását vagy új gyártási vagy értékesítési jogalany felállítását követően) minden lényeges információval együtt a Bizottságnak kell címezni, különösen bármely, a gyártáshoz kapcsolódó tevékenység módosulása esetén, hazai vagy export értékesítéssel kapcsolatban, erre példa a névváltozás vagy a gyártó és értékesítő jogalanyok megváltozása. Bizottság a Tanácsadó Bizottsággal való megfelelő konzultáció után, megfelelően módosítani fogja a rendeletet az egyéni ráták előnyeit élvező vállalatok listájának naprakésszé tételével.

(136)

A biztos ügyintézés érdekében le kell szögezni, hogy az e rendelet érdekében bevezetett illetékek átmenetiek és a végleges intézkedések érdekében újból elbírálásra kerülhetnek. Továbbá azt is le kell szögezni, hogy az illetékkel bevezetésével kapcsolatos tényállások, amelyek ezen rendelet céljainak megfelelően kerültek megállapításra átmenetiek és a végleges intézkedések érdekében újból elbírálásra kerülhetnek,

18.5.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/24

(1)

A Tanács 2002. május 21-én elfogadta az egyes palesztin személyeknek az Európai Unió tagállamaiba történő ideiglenes befogadásáról szóló 2002/400/KKBP közös álláspontot (1), amely e személyek számára 12 hónapig érvényes tartózkodási engedélyt biztosít.

(2)

A Tanács 2003. május 19-én elfogadta a 2002/400/KKBP közös álláspontot módosító 2003/366/KKBP közös álláspontot (2), amely e tartózkodási engedélyek érvényességét 24 hónapra módosítja.

(3)

Ezeknek az engedélyeknek az érvényességét további 6 hónappal meg kell hosszabbítani,

1)

A 3. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 2. cikkben említett valamennyi tagállam az általa befogadott palesztin személyek számára a területére történő belépésre, illetve legfeljebb 30 hónapos tartózkodásra feljogosító tartózkodási engedélyt biztosít.”;

2)

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A Tanács figyelemmel kíséri e közös álláspont alkalmazását, és azt a közös álláspont elfogadásától számított 29 hónapon belül vagy bármely tagja kérésére annál korábbi időpontban értékeli.”