az Európai Közösségnek a 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezményhez és az egyezményhez csatolt, a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásáról

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,

(1) A mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezményt (a továbbiakban: a fokvárosi egyezmény) és a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a légi járművekről szóló jegyzőkönyv) – amelyeket 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen fogadtak el – az Európai Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A fokvárosi egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

(2) E határozat alkalmazásában a „tagállam” kifejezés az összes tagállamot jelenti, Dánia kivételével.

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a fokvárosi egyezmény 47. cikkének (4) bekezdésében és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv XXVI. cikkének (4) bekezdésében említett jogi okmányoknak a Közösség nevében történő letétbe helyezésére felhatalmazott személy(eke)t.

(1) A Közösség a fokvárosi egyezményhez való csatlakozáskor az I. és a II. melléklet I. pontjában található nyilatkozatot teszi.

(2) A Közösség a légi járművekről szóló jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor az I. és a II. melléklet II. pontjában található nyilatkozatot teszi.

(1) 2008. december 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

FORDÍTÁS

EGYEZMÉNY

a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről

EZEN EGYEZMÉNY RÉSZES ÁLLAMAI,

TUDATÁBAN annak, hogy szükség van nagy értékű vagy különleges gazdasági jelentőségű mobil berendezések beszerzésére és használatára, és elő kell segíteni az ilyen berendezések beszerzésének és használatának hatékony finanszírozását,

FELISMERVE az eszköz alapú finanszírozás és lízing előnyeit, és azzal a szándékkal, hogy az említett tranzakciók egyértelmű szabályainak meghatározásával előmozdítsák az ilyen típusú tranzakciókat,

SZEM ELŐTT TARTVA annak szükségességét, hogy biztosítsák az említett berendezésekkel kapcsolatos érdekek egyetemes elismerését és védelmét,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy széles körű és kölcsönös gazdasági előnyöket biztosítsanak valamennyi érdekelt fél számára,

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy az említett szabályoknak tükrözniük kell az eszköz alapú finanszírozás és lízing alapjául szolgáló elveket, és elő kell segíteniük a felek önállóságát, amely szükséges ezekhez a tranzakciókhoz,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy az említett berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekek kapcsán jogi keretrendszert kell létrehozni, és ebből a célból nemzetközi nyilvántartási rendszert kell kialakítani az érdekek védelmére,

FIGYELEMMEL az említett berendezésekre vonatkozó meglévő egyezményekben kihirdetett célkitűzésekre és elvekre,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben:

1. FEJEZET

HATÁLY ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Az ezen egyezményben használt alábbi kifejezések jelentése a következő, kivéve, ha a szöveg más jelentést tesz indokolttá:

a) „megállapodás”: hitelbiztosítási megállapodás, tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodás vagy lízingszerződés;

b) „átruházás”: olyan szerződés, amely a járulékos nemzetközi érdek átruházásával vagy anélkül – hitelbiztosítással vagy más módon – kapcsolódó jogokat ruház az engedményesre;

c) „kapcsolódó jogok”: az adós megállapodás alapján fennálló, fizetéshez vagy más teljesítéshez való jogai, amelyeket a szerződéses tárggyal biztosítottak, vagy amelyek ahhoz kapcsolódnak;

d) „a fizetésképtelenségi eljárás kezdete”: az az időpont, amikor a fizetésképtelenségi eljárás az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabály értelmében megindítottnak minősül;

e) „feltételes vevő”: a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő vevő;

f) „feltételes eladó”: a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő eladó;

g) „adásvételi szerződés”: valamely termékre vonatkozó, az eladó és a vevő között létrejött adásvételi megállapodás – a fenti a) pontban említett megállapodások kivételével;

h) „bíróság”: valamely szerződő állam bírósága, illetve közigazgatási bírósága vagy választottbírósága;

i) „hitelező”: a hitelbiztosítási megállapodásban szereplő, fedezettel biztosított hitelező, a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő feltételes eladó, illetve a lízingszerződésben szereplő lízingbe adó;

j) „adós”: a hitelbiztosítási megállapodásban szereplő adós, a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő feltételes vevő, a lízingszerződésben szereplő lízingbe vevő, illetve olyan személy, akinek valamely tárggyal kapcsolatos jogosultsága bejegyeztethető, jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló joggal vagy érdekkel terhelt;

k) „felszámoló”: az átszervezés vagy felszámolás intézésére felhatalmazott – akár ideiglenes felhatalmazással rendelkező – személy, a birtokon belül lévő adóst is beleértve, amennyiben ezt az alkalmazandó csődjogszabály lehetővé teszi;

l) „fizetésképtelenségi eljárás”: csőd-, felszámolási vagy más kollektív bírósági vagy közigazgatási eljárás, az ideiglenes intézkedés iránti eljárást is beleértve, amelynek során a bíróság – az átszervezés vagy felszámolás céljából – ellenőrzése vagy felügyelete alá vonja az adós vagyonát és ügyeit;

m) „érdekeltek”:

az adós;

ii.	az a személy, aki abból a célból, hogy valamely kötelezettségnek a hitelező javára történő teljesítését biztosítsa, kezességet, feltétel nélküli garanciát, készenléti akkreditívet vagy más hitelbiztosítékot vállal, illetve bocsát ki;

iii.	a termékkel kapcsolatos vagy a feletti jogokkal rendelkező más személy;

n) „belső tranzakció”: a 2. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt típusú tranzakció, amelynek esetében a tranzakcióban részt vevő valamennyi fél elsődleges érdekeinek helye és a tranzakció tárgya (a jegyzőkönyvben szereplő meghatározás szerint) a szerződéskötés időpontjában ugyanabban a szerződő államban található, továbbá a tranzakcióval létrehozott érdeket bejegyezték a nemzeti hivatalnál abban a szerződő államban, amely az 50. cikk (1) bekezdése szerint nyilatkozatot tett;

o) „nemzetközi érdek”: a hitelezőnek a 2. cikk hatálya alá tartozó érdeke;

p) „nemzetközi hivatal”: az ezen egyezmény vagy a jegyzőkönyv végrehajtása céljából létrehozott nemzetközi hivatal;

q) „lízingszerződés”: olyan megállapodás, amelyben egy személy (a lízingbe adó) valamely termék birtoklási vagy rendelkezési jogát (vételi opcióval vagy anélkül) bérleti díj vagy egyéb pénzbeli ellentételezés fejében más személynek (a lízingbe vevő) átadja;

r) „nemzeti érdek”: a hitelezőnek valamely termékhez fűződő, belső tranzakció alapján fennálló olyan érdeke, amelyre az 50. cikk (1) bekezdésében foglalt nyilatkozat vonatkozik;

s) „jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek”: olyan szerződő állam joga értelmében szerzett jog vagy érdek, amely megtette a 39. cikkben foglalt, a kötelezettségek – az állammal, valamely állami szervvel, kormányközi vagy magánszervezettel szemben fennálló kötelezettségeket is beleértve – teljesítésének biztosítására vonatkozó nyilatkozatot;

t) „nemzeti érdek közlése”: a nemzetközi hivatal által nyilvántartásba vett, illetve nyilvántartásba veendő közlemény valamely nemzeti érdek létrehozataláról;

u) „termék”: olyan kategóriába sorolt tárgy, amely a 2. cikk hatálya alá tartozik;

v) „korábbi jog vagy érdek”: a termékkel kapcsolatos vagy azon fennálló olyan jog, illetve érdek, amely ezen egyezmény – a 60. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – hatálybalépése előtt keletkezett, vagy az említett időpontnál korábbi időből származik;

w) „kártalanítási jövedelem”: a termék teljes vagy részleges elveszéséből vagy fizikai megsemmisüléséből, teljes vagy részleges lefoglalásából, elkobzásából, illetve kisajátításból származó pénzbeli vagy nem pénzbeli jövedelem;

x) „jövőbeli átruházás”: egy meghatározott esemény bekövetkezését követően a jövőben esedékes átruházás, tekintet nélkül arra, hogy az esemény biztosan bekövetkezik-e vagy sem;

y) „jövőbeli nemzetközi érdek”: egy meghatározott esemény (azt az esetet is beleértve, amikor az adós érdekeltséget szerez a termékben) bekövetkezését követően a terméken a jövőben létrehozni vagy biztosítani kívánt érdek, tekintet nélkül arra, hogy az említett esemény biztosan bekövetkezik-e vagy sem;

z) „jövőbeli értékesítés”: egy meghatározott esemény bekövetkezését követően a jövőben végrehajtani kívánt értékesítés, tekintet nélkül arra, hogy az esemény biztosan bekövetkezik-e vagy sem;

aa) „jegyzőkönyv”: az ezen egyezmény hatálya alá tartozó, különböző kategóriájú termékek és a kapcsolódó jogok esetében az adott kategóriába tartozó termékekre és kapcsolódó jogokra vonatkozó jegyzőkönyv;

bb) „bejegyzett”: az V. fejezet értelmében nemzetközi hivatalnál bejegyzett;

cc) „bejegyzett érdek”: nemzetközi érdek, bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek, illetve az V. fejezet szerint bejegyzett nemzeti érdekről szóló közleményben meghatározott nemzeti érdek;

dd) „bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek”: a 40. cikk szerint letétbe helyezett nyilatkozattal bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek;

ee) „hivatalvezető”: a jegyzőkönyvre vonatkozóan az adott jegyzőkönyv által megnevezett vagy a 17. cikk (2) bekezdésében b) pontja értelmében kijelölt személy vagy szerv;

ff) „előírások”: a felügyelő hatóság által a jegyzőkönyv szerint megállapított vagy jóváhagyott előírások;

gg) „értékesítés”: egy termék tulajdonjogának adásvételi szerződéssel történő átruházása;

hh) „biztosított kötelezettség”: hitelbiztosítékkal biztosított kötelezettség;

ii) „hitelbiztosítási megállapodás”: olyan megállapodás, amelyben az adós – saját vagy harmadik személy fennálló vagy jövőbeli kötelezettsége teljesítésének biztosítása céljából – jogot (a tulajdonjogot is beleértve) biztosít a fedezettel biztosított hitelező részére egy termékre vonatkozóan vagy egy termékben, illetve kötelezettséget vállal ilyen érdekeltség biztosítására;

jj) „hitelbiztosíték”: hitelbiztosítási megállapodással létrehozott érdekeltség;

kk) „felügyelő hatóság”: a jegyzőkönyv vonatkozásában a 17. cikk (1) bekezdésében említett felügyelő hatóság;

ll) „tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodás”: megállapodás egy termék olyan feltétellel történő értékesítéséről, amelynek alapján a megállapodásban rögzített feltétel vagy feltételek teljesítéséig a tulajdonjog nem száll át a vevőre;

mm) „be nem jegyzett érdek”: olyan hallgatólagos megegyezésen alapuló érdek, illetve jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek (ide nem értve a 39. cikk hatálya alá tartozó érdeket), amelyet nem jegyeztettek be – tekintet nélkül arra, hogy ezen egyezmény értelmében bejegyeztethető-e; és

nn) „irat”: kézzelfogható vagy egyéb formátumú, adatokat tartalmazó okirat (a távolsági átvitellel közölt információkat is beleértve), amely kézzelfogható formában a későbbiekben újra előállítható, és amely megfelelő módon jelzi a bejegyzés személy által történt jóváhagyását.

2. cikk

A nemzetközi érdek

(1) Ez az egyezmény a mobil berendezések egyes kategóriáival és a kapcsolódó jogokkal kapcsolatos nemzetközi érdek alapításáról és hatásairól rendelkezik.

(2) Ezen egyezmény alkalmazásában a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdek az a 7. cikk szerint alapított, a (3) bekezdésben felsorolt és a jegyzőkönyvben megnevezett kategóriák valamelyikébe tartozó, egyedileg azonosítható termékhez fűződő érdek, amelyet:

a)	hitelbiztosítási megállapodás alapján az adós biztosít;

b)	arra a személyre ruháznak, aki a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő feltételes eladó; vagy

c)	arra a személyre ruháznak, aki a lízingszerződésben szereplő lízingbe adó. Az a) pont hatálya alá tartozó érdek nem tartozik egyben a b) vagy a c) pont hatálya alá is.

(3) Az előző bekezdésben említett kategóriák a következők:

a)	sárkányszerkezetek, hajtóművek és helikopterek;

b)	sínpályához kötött járművek; és

c)	a világűrbe telepített eszközök.

(4) Az alkalmazandó jog határozza meg, hogy valamely, a (2) bekezdés hatálya alá tartozó érdek az említett bekezdés a), b) vagy c) pontja alá tartozik-e.

(5) Egy termékkel kapcsolatos nemzetközi érdek az adott termékből származó kártalanítási jövedelemre is kiterjed.

3. cikk

Alkalmazási terület

(1) Ez az egyezmény alkalmazandó, ha az adós a nemzetközi érdeket keletkeztető vagy arról rendelkező megállapodás megkötésének időpontjában valamelyik szerződő államban található.

(2) Az a tény, hogy a hitelező olyan államban található, amely nem szerződő állam, nem érinti ezen egyezmény alkalmazhatóságát.

4. cikk

Az adós helyének megállapítása

(1) A 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az adós abban a szerződő államban található,

a)	amelynek joga szerint bejegyezték vagy alapították;

b)	ahol bejegyzett székhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található;

c)	ahol központi ügyvezetése található; vagy

d)	ahol tevékenységi helye található.

(2) Az adós az előző bekezdés d) pontjában említett tevékenységi helye – amennyiben az adósnak több tevékenységi helye van – a fő tevékenységi helyét, illetve – tevékenységi hely hiányában –az adós szokásos tartózkodási helyét jelenti.

5. cikk

Értelmezés és alkalmazandó jog

(1) Ezen egyezmény értelmezése során figyelmet kell fordítani az egyezmény preambulumában meghatározott célokra, az egyezmény nemzetközi jellegére, valamint az egységesség és kiszámíthatóság elősegítésének szükségességére az egyezmény alkalmazása során.

(2) Az egyezmény hatálya alá tartozó, de az egyezményben kifejezetten nem szabályozott ügyekkel kapcsolatos kérdéseket az egyezmény alapját képező általános elveknek, ilyen elvek hiányában pedig az alkalmazandó jognak megfelelően kell rendezni.

(3) Az alkalmazandó jogra való hivatkozások a fórum szerinti állam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében alkalmazandó jog hazai szabályaira utalnak.

(4) Ha az állam több területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik az eldöntendő kérdésben, és nincs utalás az érintett területi egységre, az adott állam joga dönti el, hogy melyik területi egység szabályait kell alkalmazni. Ilyen szabály hiányában azon területi egység joga alkalmazandó, amelyhez az ügy a leginkább kapcsolódik.

6. cikk

Az egyezmény és jegyzőkönyve közötti kapcsolat

(1) Ez az egyezmény és a jegyzőkönyv együttesen egy egységes okmányként olvasandó és értelmezendő.

(2) Amennyiben ezen egyezmény és a jegyzőkönyv között ellentmondás merül fel, a jegyzőkönyv az irányadó.

II. FEJEZET

NEMZETKÖZI ÉRDEK ALAPÍTÁSA

7. cikk

Alaki követelmények

Egy érdek ezen egyezmény alapján nemzetközi érdeknek minősül, ha az érdeket keletkeztető vagy arról rendelkező megállapodás(t):

a)	írásba foglalják;

b)	olyan termékre vonatkozik, amellyel az adós, a feltételes eladó vagy a lízingbe adó jogosult rendelkezni;

c)	lehetővé teszi a termék jegyzőkönyvnek megfelelő azonosítását; és

d)	hitelbiztosítéki megállapodás esetében: amely lehetővé teszi a biztosított kötelezettségek megállapítását anélkül, hogy a biztosított összeget vagy a biztosított összeg felső határát meg kellene jelölni.

III. FEJEZET

MULASZTÁSOK ORVOSLÁSA

8. cikk

Az előnyös kielégítésre jogosított hitelező rendelkezésére álló jogorvoslatok

(1) A 11. cikkben említett mulasztás esetén az előnyös kielégítésre jogosított hitelező – az adós beleegyezésének birtokában, továbbá figyelemmel a szerződő állam által az 54. cikk alapján esetlegesen tett nyilatkozatra – az alábbi jogorvoslati lehetőségek bármelyikét, vagy ezek közül többet is igénybe vehet:

a)	birtokba veheti vagy ellenőrzése alá vonhatja a rábízott dolgot;

b)	értékesítheti vagy lízingbe adhatja az említett dolgot;

c)	beszedheti vagy átveheti az említett termék kezeléséből vagy használatából származó jövedelmet vagy hasznot.

(2) Az előnyös kielégítésre jogosított hitelező bírósági végzésért is folyamodhat, amely feljogosítja őt az előző bekezdésben említett cselekményekre, vagy előírja azok megtételét.

(3) Az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában, illetve a 13. cikkben meghatározott jogorvoslatokkal üzleti szempontból ésszerűen kell élni. A jogorvoslat akkor minősül üzleti szempontból ésszerűen igénybe vettnek, ha a hitelbiztosítási megállapodás rendelkezésének megfelelően élnek vele, kivéve, ha a rendelkezés nyilvánvalóan ésszerűtlen.

(4) A termék (1) bekezdés szerinti értékesítését vagy lízingbe adását javasoló előnyös kielégítésre jogosított hitelező köteles ésszerű idővel korábban írásbeli értesítést küldeni a tervezett értékesítésről vagy lízingbe adásról a következőknek:

a)	az 1. cikk m) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott érdekeltek részére;

b)	az 1. cikk m) pontjának iii. alpontjában meghatározott érdekeltek részére, akik megfelelő idővel az értékesítés vagy lízingbe adás előtt értesítésben tájékoztatták az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőt jogaikról.

(5) Az előnyös kielégítésre jogosított hitelező által az (1) vagy (2) bekezdésben rögzített jogorvoslatok igénybevétele következtében beszedett vagy átvett összegeket minden esetben a biztosított kötelezettségek összegének kifizetésére kell fordítani.

(6) Ha az előnyös kielégítésre jogosított hitelező által az (1) vagy (2) bekezdésben rögzített jogorvoslatok igénybevétele következtében beszedett vagy átvett összegek meghaladják a hitelbiztosítékkal biztosított összeget és a jogorvoslat érvényesítése során keletkezett – ésszerű mértékű – költségeket, az előnyös kielégítésre jogosított hitelező – ha a bíróság másként nem rendelkezik – köteles a többletet azon utólag besorolt részesedések tulajdonosai között elsőbbségi sorrendben felosztani, amelyeket bejegyeztettek, illetve amelyekről az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőt értesítették, továbbá köteles a fennmaradó összeget az adósnak kifizetni.

9. cikk

A termék átruházása a kielégítés fejében; visszaváltás

(1) Az előnyös kielégítésre jogosított hitelező és az érdekeltek a 11. cikkben meghatározott mulasztás bekövetkezését követően bármikor megállapodhatnak, hogy a hitelbiztosíték tárgyát képező termék tulajdonjoga (vagy az adósnak a termékben fennálló érdekeltsége) a biztosított kötelezettségek egészben vagy részben történő kielégítése fejében átszáll az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőre.

(2) A bíróság az előnyös kielégítésre jogosított hitelező kérelmére elrendelheti, hogy a hitelbiztosíték tárgyát képező termék tulajdonjoga (vagy az adósnak a termékben fennálló érdekeltsége) a biztosított kötelezettségek egészben vagy részben történő kielégítése fejében szálljon át az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőre.

(3) A bíróság kizárólag akkor ad helyt az előző bekezdésben említett kérelemnek, ha az említett átruházással kielégítendő biztosított kötelezettségek összege arányos a termék értékével, azt követően, hogy az előnyös kielégítésre jogosított hitelező által az érdekeltek részére teljesítendő kifizetéseket is figyelembe vette.

(4) Az adós vagy bármelyik érdekelt a 11. cikkben meghatározott mulasztás bekövetkezését követően, de a megterhelt termék értékesítése előtt bármikor megfizetheti a hitelbiztosítékot, ha teljes egészében kifizeti a biztosított összeget – az előnyös kielégítésre jogosított hitelező által a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében nyújtott, illetve a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elrendelt lízingre is figyelemmel. Ha az említett mulasztást követően a biztosított összeget az adóstól eltérő egyik érdekelt teljes egészében kifizeti, az előnyös kielégítésre jogosított hitelező jogai átszállnak erre a személyre.

(5) Az adós tulajdonjoga vagy más érdekeltsége vonatkozásában, amely a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt értékesítéssel vagy e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint száll át, nem létezik olyan egyéb érdekeltség, amellyel szemben az előnyös kielégítésre jogosított hitelező hitelbiztosítéka a 29. cikk rendelkezései alapján elsőbbséget élvez.

10. cikk

A feltételes eladó vagy lízingbe adó jogorvoslati lehetőségei

Ha a 11. cikkben említett tulajdonjog-fenntartással kötött megállapodás vagy lízingszerződés teljesítése vonatkozásában valamelyik fél mulasztást követ el, a feltételes eladó vagy a lízingbe adó:

a)	a valamelyik szerződő állam által az 54. cikk szerint tett nyilatkozatra is figyelemmel felmondhatja a megállapodást, és birtokba veheti vagy ellenőrzése alá vonhatja a megállapodás tárgyát képező dolgot; vagy

b)	bírósági végzésért folyamodhat, amely felhatalmazza őt az említett cselekményekre, illetve előírja azokat számára.

11. cikk

A mulasztás jelentése

(1) Az adós és a hitelező bármikor, írásban megállapodhatnak egymással azokról az eseményekről, amelyek mulasztásnak minősülnek, vagy másképpen jogosítanak fel a 8–10. és a 13. cikkben meghatározott jogok és jogorvoslatok igénybevételére.

(2) Amennyiben az adós és a hitelező nem kötött ilyen megállapodást, a 8–10. és 13. cikk alkalmazásában a „mulasztás” olyan nemteljesítést jelent, amely alapvetően megfosztja a hitelezőt attól, amit jogosan várhat el a megállapodás alapján.

12. cikk

További jogorvoslatok

Az alkalmazandó jog által engedélyezett további jogorvoslatok – a felek által kialkudott jogorvoslatokat is ideértve – annyiban vehetők igénybe, amennyiben nem ütköznek e fejezet kötelező rendelkezéseivel, amint azt a 15. cikk is megállapítja.

13. cikk

Jogorvoslat a jogerős döntésig

(1) A szerződő állam – az 55. cikk alapján tehető nyilatkozatára is figyelemmel – köteles biztosítani, hogy a hitelező, aki bizonyítékot hoz fel az adós részéről elkövetett mulasztásra, a követeléséről hozott jogerős döntésig, továbbá olyan mértékig, amelybe az adós korábban beleegyezett, bírósághoz fordulhasson gyorsított jogorvoslatért olyan formában, hogy a bíróság a hitelező kérelmének megfelelően az alábbi – egy vagy több – végzést hozza:

a)	a termék és értékének megőrzése;

b)	a termék birtoklása, ellenőrzése vagy őrzése;

c)	a termék lekötése; és

d)	a termék és az abból származó jövedelem lízingbe adása, illetőleg kezelése – az a)–c) pont hatálya alá tartozó termékek kivételével.

(2) A bíróság az előző bekezdésben említett végzés meghozatala során előírhatja az általa szükségesnek ítélt feltételeket az érdekeltek védelmében, ha a hitelező:

a)	a jogorvoslatra feljogosító végzés végrehajtása során nem teljesíti az ezen egyezmény vagy a jegyzőkönyv alapján az adóssal szemben fennálló kötelezettségeit; vagy

b)	követelése jogerős megállapításakor – egészben vagy részben – nem igazolja követelését.

(3) A bíróság az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatala előtt bármely érdekelt értesítését előírhatja.

(4) E cikk egyetlen rendelkezése sem érinti a 8. cikk (3) bekezdésének alkalmazását, illetve nem korlátozza – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az ideiglenes jogorvoslatok igénybevételének lehetőségét.

14. cikk

Eljárási követelmények

Az 54. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az e fejezetben biztosított jogorvoslatokkal a jogorvoslat igénybevételének helye szerinti jog által előírt eljárásnak megfelelően kell élni.

15. cikk

Részleges hatálytalanítás

Az ebben a fejezetben említett egy vagy több fél egymás közötti viszonyában – a 8. cikk (3)–(6) bekezdésében, a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikkben foglaltakat kivéve – írásbeli megállapodással bármikor eltérhet az e fejezetben foglalt előző rendelkezésektől, illetve módosíthatja azok hatását.

IV. FEJEZET

A NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSI RENDSZER

16. cikk

A nemzetközi hivatal

(1) Nemzetközi hivatalt kell létrehozni az alábbiak nyilvántartásba vételére:

a)	nemzetközi érdekek, jövőbeli nemzetközi érdekek és bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok és érdekek;

b)	nemzetközi érdekek átruházása és jövőbeli átruházása;

c)	nemzetközi érdekek törvényi vagy szerződéses engedményezéssel történő megszerzése az alkalmazandó jog szerint;

d)	nemzeti érdekek közlése; és

e)	az előző pontokban említett érdekek hátrasorolása.

(2) A dolgok és kapcsolódó jogok különböző kategóriáira vonatkozóan különböző nemzetközi hivatalok hozhatók létre.

(3) E fejezet és az V. fejezet alkalmazásában a „bejegyzés” fogalmába adott esetben a bejegyzés módosítása, bővítése vagy törlése is beletartozik.

17. cikk

A felügyelő hatóság és a hivatalvezető

(1) A jegyzőkönyv előírja felügyelő hatóság működését.

(2) A felügyelő hatóság:

a)	létrehozza a nemzetközi hivatalt, vagy rendelkezik annak létrehozásáról;

b)	a jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában kinevezi és elbocsátja a hivatalvezetőt;

c)	biztosítja, hogy a nemzetközi hivatal folyamatos hatékony működése érdekében szükséges jogok a hivatalvezető személyében bekövetkező változás esetén az új hivatalvezetőre szálljanak át, illetve azokat az új hivatalvezetőre ruházhassák át;

d)	a szerződő államokkal való megbeszélést követően meghozza vagy jóváhagyja a nemzetközi hivatal működésére vonatkozó előírásokat, és biztosítja azok kihirdetését a jegyzőkönyv szerint;

e)	megállapítja azokat az igazgatási eljárásokat, amelyeken keresztül panaszt lehet tenni a felügyelő hatósághoz a nemzetközi hivatal működésével kapcsolatban;

f)	felügyeli a hivatalvezető munkáját és a nemzetközi hivatal működését;

g)	a hivatalvezető kérésére – saját megítélése szerint – iránymutatást ad a hivatalvezető részére;

h)	megállapítja és időközönként felülvizsgálja a nemzetközi hivatal szolgáltatásaiért és berendezéseinek igénybe vételéért felszámított díjak rendszerét;

i)	mindent megtesz annak érdekében, hogy hatékony, közzétételen alapuló elektronikus bejegyzési rendszer jöjjön létre ezen egyezmény és a jegyzőkönyv célkitűzéseinek megvalósítására; és

j)	időszakonként beszámol a szerződő államoknak az ezen egyezmény és a jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségei teljesítéséről.

(3) A felügyelő hatóság megkötheti a feladatainak teljesítésével együtt járó megállapodásokat, a 27. cikk (3) bekezdésében említett megállapodást is beleértve.

(4) A nemzetközi hivatal adatbázisaihoz és archívumaihoz fűződő valamennyi védett jog a felügyelő hatóságot illeti.

(5) A hivatalvezető köteles biztosítani a nemzetközi hivatal hatékony működését, és köteles elvégezni az ezen egyezményben, a jegyzőkönyvben és az előírásokban számára kijelölt feladatokat.

V. FEJEZET

A BEJEGYZÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSEK

18. cikk

A nyilvántartásba vételre vonatkozó követelmények

(1) A jegyzőkönyv és az előírások meghatározzák a következőkre vonatkozó követelményeket, a termék azonosításának kritériumait is beleértve:

a)	bejegyeztetés (amely magában foglalja azon személy hozzájárulásának elektronikus úton történő előzetes biztosítását, akinek a hozzájárulása a 20. cikk értelmében szükséges);

b)	keresés és keresési igazolások kiadása, valamint ezek tárgya;

c)	a nemzetközi hivatal adatai és okmányai titkos kezelésének biztosítása – a bejegyzéssel kapcsolatos adatok és okmányok kivételével.

(2) A hivatalvezető nem köteles vizsgálni a – 20. cikkben előírt – bejegyzéshez történő hozzájárulás valódiságát és érvényességét.

(3) Ha a jövőbeli nemzetközi érdekként bejegyzett érdek nemzetközi érdekké válik, további bejegyeztetés nem szükséges, feltéve, hogy a bejegyzési adatok elegendőek a nemzetközi érdek bejegyzéséhez.

(4) A hivatalvezető intézkedik arról, hogy a bejegyzéseket felvegyék a nemzetközi hivatal adatbázisába, és azok a beérkezés sorrendjében kereshetőek legyenek; az ügyiratban rögzíteni kell a beérkezés napját és időpontját.

(5) A jegyzőkönyv úgy rendelkezhet, hogy a szerződő állam bejegyzési pont vagy pontok céljára kijelölhet egy vagy több, a területén működő jogalanyt, amelyeken keresztül a bejegyzéshez szükséges adatokat a nemzetközi hivatalhoz kell vagy lehet továbbítani. A kijelölést végző szerződő állam meghatározhatja azokat a követelményeket, amelyeket teljesíteni kell, mielőtt az említett adatokat továbbítják a nemzetközi hivatalhoz.

19. cikk

A bejegyzés érvényessége és időpontja

(1) A bejegyzés kizárólag akkor érvényes, ha a 20. cikk rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2) Ha a bejegyzés érvényes, az előírt adatoknak a nemzetközi hivatal adatbázisába történő felvételével zárul le; ezt követően az adatok kereshetők.

(3) A bejegyzés az előző bekezdés alkalmazásában akkor minősül kereshetőnek, amikor:

a)	a nemzetközi hivatal folyamatos sorszámozású ügyiratszámmal látja el; és

b)	a bejegyzési adatokat – az ügyiratszámot is ideértve – tartós formátumban tárolják, és azok a nemzetközi hivatalban hozzáférhetőek.

(4) Ha a jövőbeli nemzetközi érdekként először bejegyzett érdek nemzetközi érdekké válik, ezt a nemzetközi érdeket úgy kell kezelni, mint amely már a jövőbeli nemzetközi érdek bejegyzésének időpontjától be van jegyezve – feltéve, hogy a bejegyzés már közvetlenül a nemzetközi érdek 7. cikk szerinti keletkezése előtt folyamatban volt.

(5) Az előző bekezdés a szükséges módosításokkal a nemzetközi érdek jövőbeli átruházására is alkalmazandó.

(6) A bejegyzés a jegyzőkönyvben előírt kritériumoknak megfelelően kereshető a nemzetközi hivatal adatbázisában.

20. cikk

Hozzájárulás a bejegyzéshez

(1) A nemzetközi érdeket, a jövőbeli nemzetközi érdeket, illetve a nemzetközi érdek átruházását vagy jövőbeli átruházását bármelyik fél bejegyeztetheti a másik fél írásbeli hozzájárulásával, és a bejegyzés annak lejárta előtt ugyanilyen módon módosítható vagy meghosszabbítható.

(2) A nemzetközi érdek egy másik nemzetközi érdekhez képest történő hátrasorolását az a személy, akinek érdekét hátrasorolják, illetve az ő írásbeli hozzájárulásával más személy bármikor bejegyeztetheti.

(3) A bejegyzést az a fél, akinek a javára a bejegyzés szól, illetve az ő írásbeli hozzájárulásával más személy töröltetheti.

(4) A nemzetközi érdek jogi vagy szerződéses engedményezéssel történő megszerzését a jogot szerző személy jegyeztetheti be.

(5) A bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogot vagy érdeket a jog vagy érdek jogosultja jegyeztetheti be.

(6) A nemzeti érdek közlését a nemzeti érdek jogosultja jegyeztetheti be.

21. cikk

Az oltalom időtartama

A nemzetközi érdekre vonatkozó oltalom a bejegyzés töröltetéséig vagy a bejegyzésben meghatározott idő lejártáig marad érvényben.

22. cikk

Keresés

(1) A jegyzőkönyvben és az előírásokban meghatározott módon bármely személy végezhet vagy kérelmezhet keresést elektronikus úton a nemzetközi hivatalnál az ott bejegyzett érdekekkel vagy jövőbeli nemzetközi érdekekkel kapcsolatban.

(2) A keresési kérelem kézhezvételét követően a hivatalvezető – a jegyzőkönyvben és az előírásokban meghatározott módon – elektronikus úton bármely termékre vonatkozóan kiadja a hivatal keresési igazolását,

a)	amelyben a termékkel kapcsolatos valamennyi bejegyzett adat szerepel, valamint egy nyilatkozatot, amely feltünteti az említett adatok bejegyzésének napját és időpontját; illetve

b)	amelyben kijelenti, hogy az adott termékre vonatkozóan nincs adat a nemzetközi hivatalnál.

(3) Az előző bekezdés szerint kiadott keresési igazolásban fel kell tüntetni, hogy a bejegyzési adatok között megnevezett hitelező nemzetközi érdeket szerzett vagy kíván szerezni a termékben, de nem kell feltüntetni, hogy a bejegyzés tárgya nemzetközi érdek vagy jövőbeli nemzetközi érdek-e, még ha ez a vonatkozó bejegyzési adatokból meg is állapítható.

23. cikk

A nyilatkozatok és a bejelentett jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok és érdekek listája

A hivatalvezető köteles listát vezetni a letéteményes által vele közölt nyilatkozatokról, visszavont nyilatkozatokról és a jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek kategóriáiról, amelyeket a szerződő államok a 39. és 40. cikk rendelkezéseinek megfelelően bejelentettek, továbbá az egyes nyilatkozatok vagy visszavont nyilatkozatok időpontjáról. Ezt a listát rögzíteni kell, továbbá a listának a nyilatkozó állam nevében kereshetőnek és a keresést kérő bármely személy számára elérhetőnek kell lennie – a jegyzőkönyv és az előírások rendelkezései szerint.

24. cikk

Az igazolások bizonyító ereje

Az előírásoknak megfelelő formában, a nemzetközi hivatal által kiadott igazolás gyanánt készült dokumentum meggyőző bizonyítéknak minősül a következők vonatkozásában:

a)	hogy azt a fentieknek megfelelően bocsátották ki;

b)	az abban foglalt tényekre vonatkozóan, a bejegyzés napját és időpontját is beleértve.

25. cikk

A bejegyzés töröltetése

(1) Ha a bejegyzett hitelbiztosítékkal biztosított kötelezettségeket vagy a bejegyzett jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogot vagy érdeket keletkeztető kötelezettségeket rendezik, vagy ha a bejegyzett tulajdonjog-fenntartással kötött megállapodásban foglalt tulajdonjog-átruházási feltételek teljesülnek, az érdek jogosultja – az adós írásbeli kérésének kézhezvételét követően, amelyet a jogosultnak a bejegyzésben megadott címére kézbesített vagy küldött – köteles haladéktalanul eljárni a bejegyzés törlése iránt.

(2) Ha jövőbeli nemzetközi érdeket vagy nemzetközi érdek jövőbeli átruházását jegyeztették be, a várható hitelező vagy a várható engedményes – a várható adós vagy engedményező írásbeli kérésének kézhezvételét követően, amelyet az említetteknek a bejegyzésben megadott címére kézbesített vagy küldött – köteles haladéktalanul eljárni a bejegyzés törlése iránt, mielőtt a várható hitelező vagy engedményes meghatározza az értéket, vagy kötelezettséget vállal az érték meghatározására.

(3) Ha a nemzeti érdek bejegyzett közlésében meghatározott nemzeti érdekkel biztosított kötelezettséget rendezik, az érdek jogosultja – az adós írásbeli kérésének kézhezvételét követően, amelyet a jogosultnak a bejegyzésben megadott címére kézbesített vagy küldött – köteles haladéktalanul eljárni a bejegyzés törlése iránt.

(4) Ha a bejegyzés téves vagy hibás, az a személy, akinek javára a bejegyzés szólt – az adós írásbeli kérésének kézhezvételét követően, amelyet az említett személynek a bejegyzésben megadott címére kézbesített vagy küldött –, köteles haladéktalanul eljárni a bejegyzés törlése vagy módosítása iránt.

26. cikk

A bejegyzést végző nemzetközi intézményekbe való belépés

A nemzetközi hivatal bejegyzést és keresést végző intézményeibe való belépés kizárólag azzal az indokkal tagadható meg, hogy az adott személy nem tett eleget az ebben a fejezetben előírt eljárásoknak.

VI. FEJEZET

A FELÜGYELŐ HATÓSÁG ÉS A HIVATALVEZETŐ KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI

27. cikk

Jogi személyiség; mentelmi jog

(1) A felügyelő hatóság nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik ott is, ahol még nem minősül nemzetközi jogi személynek.

(2) A felügyelő hatóság, valamint vezető tisztségviselői és alkalmazottai a jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jogot élveznek a jogi vagy közigazgatási eljárások vonatkozásában.

(3)

a)	A felügyelő hatóság adómentességet és a fogadó állam által megállapodásban biztosított egyéb kiváltságokat élvez.
b)	Ezen bekezdés alkalmazásában a „fogadó állam” az az állam, amelyben a felügyelő hatóság található.

(4) A nemzetközi hivatal vagyona, okmányai, adatbázisai és irattára sérthetetlen, és mentességet élvez a lefoglalással, illetve más jogi vagy közigazgatási eljárással szemben.

(5) A 28. cikk (1) bekezdése vagy a 44. cikk alapján a hivatalvezetővel szemben támasztott követelés szempontjából az igénylő jogosult hozzáférni mindazokhoz az adatokhoz és okmányokhoz, amelyek követelése érvényesítéséhez szükségesek.

(6) A felügyelő hatóság lemondhat a (4) bekezdésben rögzített sérthetetlenségről és mentelmi jogról.

VII. FEJEZET

A HIVATALVEZETŐ FELELŐSSÉGE

28. cikk

Felelősség és pénzügyi biztosítékok

(1) A hivatalvezető felel a közvetlenül a saját, valamint vezető tisztségviselői és alkalmazottai hibájából vagy mulasztásából, illetve a nemzetközi nyilvántartási rendszer hibás működéséből eredő, valamely személy által elszenvedett veszteség miatt fizetendő kártérítésekért, kivéve, ha a hibás működést elkerülhetetlen és megakadályozhatatlan esemény okozta, amelyet az elektronikus nyilvántartások tervezése és működtetése területén jelenleg használt bevált gyakorlat – a biztonsági mentés, rendszerbiztonság és hálózatépítés területén ismert gyakorlatot is beleértve – alkalmazásával sem lehetett volna megelőzni.

(2) A hivatalvezető az előző bekezdés alapján nem felel a hozzá beérkezett vagy általa a beérkezett formában továbbított nyilvántartási adatok ténybeli pontosságáért, továbbá azokért a – nyilvántartási adatoknak a nemzetközi hivatalhoz történő beérkezése előtt felmerülő – cselekményekért vagy körülményekért, amelyekért sem a hivatalvezető, sem vezető tisztségviselői és alkalmazottai nem felelősek.

(3) Az (1) bekezdés alapján járó kártérítés annyiban csökkenthető, amennyiben a kárt szenvedett személy a kárt maga okozta, illetve amennyire ahhoz hozzájárult.

(4) A hivatalvezető köteles az ebben a cikkben említett felelősségre vonatkozóan – a felügyelő hatóság által meghatározott mértékű – biztosítást vagy pénzügyi garanciát fenntartani a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően.

VIII. FEJEZET

A NEMZETKÖZI ÉRDEK HATÁSA HARMADIK FELEKKEL SZEMBEN

29. cikk

A versengő érdekek elsőbbsége

(1) A bejegyzett érdek minden később bejegyzett, valamint be nem jegyzett érdekkel szemben elsőbbséget élvez.

(2) Az előző bekezdésben elsőként említett érdek elsőbbsége alkalmazandó akkor is,

a)	ha az elsőként említett érdeket a másik érdek tényleges ismeretében szerezték vagy jegyeztették be; és

b)	ha az az elsőként említett érdek fenti ismerettel rendelkező jogosultja által meghatározott értékre vonatkozik.

(3) A termék vevője az alábbiak szerint szerez érdekeltséget a termékben:

a)	az érdek megszerzésének időpontjában a bejegyzett érdek fenntartásával; és

b)	a be nem jegyzett érdekektől mentesen még akkor is, ha ténylegesen tudomása van ilyen érdekről.

(4) A feltételes vevő vagy bérlő az alábbiak szerint szerez érdekeltséget a termékben vagy jogot a termék felett:

a)	a feltételes vevő vagy bérlő feltételes eladója vagy bérbeadója által birtokolt nemzetközi érdek bejegyzése előtt bejegyeztetett érdektől függően; és

b)	az említett időpontban be nem jegyzett érdekektől mentesen még akkor is, ha ténylegesen tudomása van ilyen érdekről.

(5) Az ezen cikk szerinti versengő érdekek és jogok elsőbbségétől az említett érdekek jogosultjai egymással kötött megállapodásban eltérhetnek, azonban a hátrasorolt érdek engedményesét a megállapodás kizárólag akkor kötelezi az adott érdek hátrasorolására, ha a hátrasorolást az átruházás időpontjában – a megállapodással összefüggésben – bejegyeztették.

(6) Az e cikk alapján valamely termékhez fűződő érdek számára biztosított elsőbbség a kártalanítási jövedelemre is kiterjed.

(7) Ez az egyezmény:

a)	nem érinti a személynek azokat a jogait, amelyek a terméken kívüli más dologhoz fűződnek, és amelyeket a személy a dolognak a termékbe történő beépítése előtt már birtokolt, ha az alkalmazandó jog szerint az említett jogok a beépítést követően továbbra is fennállnak; és

b)	nem érinti a terméken kívüli más olyan dologhoz fűződő jogok keletkezését, amelyet korábban épített be egy termékbe, ha az alkalmazandó jog szerint az említett jogok keletkeztek.

30. cikk

A fizetésképtelenség hatása

(1) Az adóssal szemben indított fizetésképtelenségi eljárásban a nemzetközi érdek akkor érvényes, ha azt a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt – ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően – bejegyezték.

(2) E cikk egyetlen rendelkezése sem csorbítja a nemzetközi érdek érvényességét a fizetésképtelenségi eljárásban, ha a szóban forgó érdek az alkalmazandó jog szerint érvényes.

(3) Ennek a megállapodásnak semmiféle rendelkezése nem érinti:

a)	a tranzakció elsőbbségi hatályon kívül helyezésével vagy a hitelezői csalással történő átruházással kapcsolatos, a fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó jogi rendelkezéseket; vagy

b)	a felszámoló ellenőrzése vagy felügyelete alatt álló vagyonhoz fűződő jogok érvényesítésével kapcsolatos eljárási szabályokat.

IX. FEJEZET

A KAPCSOLÓDÓ JOGOK ÉS NEMZETKÖZI ÉRDEKEK ÁTRUHÁZÁSA; AZ ENGEDMÉNYEZÉSI JOGOK

31. cikk

Az átruházás hatása

(1) A felek eltérő megállapodása hiányában a kapcsolódó jogoknak a 32. cikk rendelkezéseinek megfelelően történő átruházásával az alábbiak is átszállnak az engedményesre:

a)	a járulékos nemzetközi érdek; és

b)	az átruházónak e megállapodás alapján fennálló valamennyi érdeke és elsőbbsége.

(2) Ennek a megállapodásnak egyetlen rendelkezése sem akadályozza az átruházó kapcsolódó jogainak részleges átruházását. Az említett részleges átruházás esetén az átruházó és az engedményes megállapodhatnak az előző bekezdés szerint átruházott járulékos nemzetközi érdekkel kapcsolatos őket megillető jogokról, azonban megállapodásuk nem érintheti hátrányosan az adóst annak hozzájárulása nélkül.

(3) A (4) bekezdésre is figyelemmel az alkalmazandó jog határozza meg az adós által az engedményessel szembeni ellenkérelem lehetőségeit és a beszámítási jogokat.

(4) Az adós írásbeli megállapodásban bármikor lemondhat az előző bekezdésben említett ellenkérelem lehetőségeiről vagy a beszámítási jogról – az engedményes részéről elkövetett csalárd cselekményekből fakadó ellenkérelem kivételével.

(5) Biztosítékként történő átruházás esetén az átruházott kapcsolódó jogok az átruházással biztosított kötelezettségek teljesítésekor – amilyen mértékben még fennállnak – visszaszállnak az átruházóra.

32. cikk

Az átruházás alaki követelményei

(1) A járulékos nemzetközi érdek kizárólag akkor száll át a kapcsolódó jogok átruházásával, ha:

a)	az átruházást írásba foglalják;

b)	az átruházás lehetővé teszi a kapcsolódó jogok azonosítását az alapul szolgáló szerződésből; és

c)	hitelbiztosítással történő átruházás esetében lehetővé teszi az átruházással biztosított kötelezettségek meghatározását a jegyzőkönyvnek megfelelően anélkül, hogy a biztosított összeget vagy a biztosított összeg felső határát meg kellene jelölni.

(2) A hitelbiztosítási megállapodással keletkezett vagy a megállapodás rendelkezéseinek tárgyát képező nemzetközi érdek kizárólag akkor érvényes, ha a járulékos kapcsolódó jogokat is – teljes egészében vagy részben – átruházzák.

(3) Ez az egyezmény nem vonatkozik a kapcsolódó jogok olyan átruházására, amely nem eredményezi a járulékos nemzetközi érdek átruházását.

33. cikk

Az adósnak az engedményessel szemben fennálló kötelezettsége

(1) Amilyen mértékben a kapcsolódó jogokat és a járulékos nemzetközi érdeket a 31. és 32. cikkben foglaltaknak megfelelően átruházták, olyan mértékben keletkezik az adósnak az átruházással kötelezettsége arra, hogy az említett jogokkal és érdekkel összefüggésben kifizetést teljesítsen vagy más teljesítést nyújtson az engedményes részére, azonban kizárólag akkor, ha:

a)	az adóst az átruházó vagy az átruházó által felhatalmazott személy írásban értesítette az átruházásról; és

b)	az értesítés tartalmazza a kapcsolódó jogok megnevezését.

(2) Függetlenül minden más jogcímtől, amelynek alapján az adós által teljesített fizetés vagy az általa nyújtott más teljesítés miatt az adós mentesül kötelezettsége alól, a fizetés vagy a teljesítés érvényesnek minősül, ha az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően teljesítették.

(3) Ennek a cikknek egyetlen rendelkezése sem érinti a versengő átruházások elsőbbségét.

34. cikk

Mulasztások orvoslása a hitelbiztosítással történő átruházás esetében

Ha az átruházó mulasztást követ el a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek hitelbiztosítással történő átruházása során, az átruházó és az engedményes közötti jogviszonyra a 8., 9. és 11–14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni (a kapcsolódó jogokra vonatkozóan is ezek a rendelkezések érvényesek, amennyire az immateriális javakra alkalmazhatók), mintha:

a)	a biztosított követelésre és a hitelbiztosítékra való hivatkozás a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek, valamint az átruházással keletkezett hitelbiztosíték átruházását jelentené;

b)	az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőre és az adósra való hivatkozás az engedményest és az átruházót jelentené;

c)	a nemzetközi érdek jogosultjára való hivatkozás az engedményest jelentené; és

d)	a termékre való hivatkozás a kapcsolódó jogokat és a járulékos nemzetközi érdeket jelentené.

35. cikk

A versengő átruházások elsőbbsége

(1) Ha a kapcsolódó jogokra vonatkozóan több átruházás verseng egymással, és legalább az egyikben bejegyzett járulékos nemzetközi érdek is szerepel, a 29. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, mintha a bejegyzett érdekre való hivatkozás a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek átruházását jelentené, továbbá mintha a bejegyzett vagy be nem jegyzett érdekre való hivatkozás a bejegyzett vagy be nem jegyzett átruházást jelentené.

(2) A 30. cikk olyan módon alkalmazandó a kapcsolódó jogok átruházására is, mintha a nemzetközi érdekre való hivatkozás a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek átruházását jelentené.

36. cikk

Az engedményes elsőbbsége a kapcsolódó jogokkal kapcsolatban

(1) A kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek engedményese, akinek jogszerzését bejegyezték, a 35. cikk (1) bekezdése szerint kizárólag akkor élvez elsőbbséget a kapcsolódó jogok más engedményesével szemben,

a)	ha a szerződés, amelyből a kapcsolódó jogok származnak, kimondja, hogy ezeket a jogokat a termékkel biztosították vagy ezek a termékhez kapcsolódnak; és

b)	csak olyan mértékben szerez elsőbbséget, amennyire a kapcsolódó jogok a termékhez tartoznak.

(2) Az előző bekezdés b) pontjának alkalmazásában a kapcsolódó jogok kizárólag olyan mértékben tartoznak egy termékhez, amennyiben az alábbiakra vonatkozó fizetési vagy teljesítési joggal állnak összhangban:

a)	a termék megvásárlására megelőlegezett és fordított összeg;

b)	olyan másik termék megvásárlására megelőlegezett és fordított összeg, amelyben az átruházó egy másik nemzetközi érdekkel rendelkezik, ha az átruházó az engedményesre ruházta ezt az érdeket, és az átruházást bejegyezték;

c)	a termékért fizetendő összeg;

d)	a termékkel kapcsolatban fizetendő bérleti díj; vagy

e)	valamelyik előző pontban említett tranzakcióból fakadó egyéb kötelezettség.

(3) A kapcsolódó jogok versengő átruházásának elsőbbségét minden egyéb esetben az alkalmazandó jog határozza meg.

37. cikk

Az átruházó fizetésképtelenségének hatása

A 30. cikk rendelkezései olyan módon alkalmazandók az átruházóval szemben indított fizetésképtelenségi eljárásra is, mintha az adósra való hivatkozás az átruházót jelentené.

38. cikk

Engedményezés

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, ennek az egyezménynek egyetlen rendelkezése sem érinti a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek – az alkalmazandó jog szerinti – törvényi vagy szerződéses engedményezés útján történő megszerzését.

(2) Az előző cikkben említett érdek és valamely versengő érdek közötti elsőbbségtől az említett érdekek jogosultjai egymással kötött írásbeli megállapodásban eltérhetnek, azonban a hátrasorolt érdek engedményesét a megállapodás kizárólag akkor kötelezi az adott érdek hátrasorolására, ha az átruházás időpontjában már hátrasorolás volt bejegyezve a megállapodásra vonatkozólag.

X. FEJEZET

JOGOK VAGY ÉRDEKEK, AMELYEKHEZ A SZERZŐDŐ ÁLLAMOK NYILATKOZATA SZÜKSÉGES

39. cikk

Bejegyzés nélkül is elsőbbséget élvező jogok

(1) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv letéteményesénél letétbe helyezett nyilatkozatban bármikor – általánosságban vagy kifejezetten valamire vonatkozóan – nyilatkozhat:

a jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek azon kategóriáiról (a 40. cikk hatálya alá tartozó jogok vagy érdekek kivételével), amelyek az adott állam joga szerint elsőbbséget élveznek egy termékhez fűződő olyan érdekkel szemben, amely egy bejegyzett nemzetközi érdek jogosultja érdekének felel meg, és amely – fizetésképtelenségi eljárás során és azon kívül egyaránt – kötelezően elsőbbséget élvez a bejegyzett nemzetközi érdekkel szemben; és

arról, hogy ennek a megállapodásnak egyetlen rendelkezése sem érinti egy állam vagy állami jogalany, kormányközi szervezet vagy közszolgáltatást nyújtó egyéb magánszolgáltató ahhoz való jogát, hogy egy terméket az adott állam jogszabályai alapján – az adott termékkel vagy egy másik termékkel kapcsolatos szolgáltatásokkal közvetlenül összefüggő, az említett jogalany, szervezet vagy szolgáltató részére fizetendő összegek kiegyenlítése céljából – zár alá vegyen vagy lefoglaljon.

(2) Az előző bekezdés alapján tett nyilatkozat úgy is szövegezhető, hogy a nyilatkozat letétbe helyezését követően keletkező kategóriákra is vonatkozzon.

(3) A jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek kizárólag akkor élvez elsőbbséget a nemzetközi érdekkel szemben, ha az előbbi olyan kategóriába tartozik, amelyre a nemzetközi érdek bejegyzése előtt letétbe helyezett nyilatkozat vonatkozik.

(4) Az előző bekezdés ellenére a Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésének, elfogadásának, jóváhagyásának időpontjában, illetve a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás időpontjában nyilatkozatot tehet arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja alapján tett nyilatkozat hatálya alá tartozó kategóriába eső jog vagy érdek kötelezően elsőbbséget élvez az említett megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontja előtt bejegyzett valamely nemzetközi érdekkel szemben.

40. cikk

Bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozatonalapuló jogok vagy érdekek

A Szerződő Állam – a jegyzőkönyv letéteményesénél letétbe helyezett nyilatkozatban – bármikor felsorolhatja a jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek azon kategóriáit, amelyek ezen egyezmény alapján valamilyen termékkategóriára vonatkozóan ugyanúgy bejegyeztethetők, mintha a jog vagy érdek nemzetközi érdek volna, és ezeket ennek megfelelően kell szabályozni. A nyilatkozat időről időre módosítható.

XI. FEJEZET

AZ EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSA AZ ÉRTÉKESÍTÉSRE

41. cikk

Értékesítés és jövőbeli értékesítés

Ez az egyezmény a termék értékesítésére vagy jövőbeli értékesítésére is alkalmazandó, ahogyan arról a módosított jegyzőkönyv is rendelkezik.

XII. FEJEZET

HATÁSKÖR

42. cikk

Az eljáró bíróság megválasztása

(1) A 43. és 44. cikkre is figyelemmel, az egyik Szerződő Államnak a felek által egy tranzakcióhoz választott bíróságai hatáskörrel rendelkeznek az egyezmény értelmében támasztott követelések vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a kiválasztott bíróság összefüggésben áll-e a felekkel vagy a tranzakcióval. Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos.

(2) Az ilyen megállapodást írásban, illetve a választott fórum joga szerint előírt alaki követelményeknek megfelelő módon kell rögzíteni.

43. cikk

Hatáskör a 13. cikk alapján

(1) A felek által választott Szerződő Állam bíróságai, valamint a termék helye szerinti Szerződő Állam bíróságai rendelkeznek hatáskörrel a 13. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában és a 13. cikk (4) bekezdésében foglalt mentesség megadására az adott termékre vonatkozóan.

(2) A 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt jogorvoslat, illetve a 13. cikk (4) bekezdése alapján nyújtható ideiglenes jogorvoslat megadására vonatkozó hatáskört az alábbiak gyakorolhatják:

a)	a felek által választott bíróságok; vagy

b)	az adós helye szerinti Szerződő Állam bíróságai – olyan mentesség esetében, amely a mentességet megadó végzés értelmében kizárólag az adott Szerződő Állam területén végrehajtható.

(3) Az előző bekezdések alapján a bíróság akkor is rendelkezik hatáskörrel, ha a 13. cikk (1) bekezdésében említett követelés jogerős megállapítása egy másik Szerződő Állam bíróságán vagy választottbírósági úton történik.

44. cikk

Hatáskör végzés meghozatalára a hivatalvezetővel szemben

(1) A hivatalvezető központi ügyvezetésének helye szerinti bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a hivatalvezetővel szemben kártérítést ítéljen meg vagy végzést hozzon.

(2) Ha egy személy nem válaszol a 25. cikk szerinti kérésre, és a személy már megszűnt vagy nem található meg abból a célból, hogy végzéssel lehetne kötelezni a bejegyzés törlésének ügyében történő eljárásra, az előző bekezdésben említett bíróságok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az adós vagy a várható adós kérésére a hivatalvezetőnek címzett végzést hozzanak, amelyben kötelezik a hivatalvezetőt a bejegyzés törlésére.

(3) Ha a személy nem tesz eleget az ezen egyezmény értelmében hatáskörrel rendelkező bíróság végzésének, vagy – nemzeti érdek esetében – az illetékes bíróság azon végzésének, amely az adott személyt a bejegyzés módosítása vagy törlése ügyében történő eljárásra kötelezi, az (1) bekezdésben említett bíróságok utasíthatják a hivatalvezetőt, hogy tegye meg a végzés végrehajtásához szükséges lépéseket.

(4) Az előző bekezdések eltérő rendelkezése hiányában egyetlen bíróság sem hozhat a hivatalvezetővel szemben hatályos, illetve a hivatalvezető kötelezésére irányuló végzést, ítéletet vagy döntést.

45. cikk

A fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó hatáskör

E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a fizetésképtelenségi eljárásra.

XIII. FEJEZET

KAPCSOLAT MÁS EGYEZMÉNYEKKEL

45a. cikk

Kapcsolat a nemzetközi kereskedelemben a követelésekengedményezéséről szóló ENSZ-egyezménnyel

Ez az egyezmény az irányadó a nemzetközi kereskedelemben a követelések engedményezéséről szóló, 2001. december 12-én New York-ban aláírásra megnyitott ENSZ-egyezménnyel szemben, mivel olyan követelések engedményezésével foglalkozik, amelyek légijármű-termékekben, vasúti járművekben és a világűrbe telepített eszközökben meglévő nemzetközi érdekekkel összefüggő kapcsolódó jogok.

46. cikk

Kapcsolat a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló UNIDROIT-egyezménnyel

A jegyzőkönyv meghatározhatja az ezen egyezmény és a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, 1988. május 28-án Ottawában aláírt UNIDROIT-egyezmény közötti kapcsolatot.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás

(1) Ez az egyezmény Fokvárosban, 2001. november 16-án nyílik meg aláírásra a mobil berendezésekről szóló egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv elfogadása céljából 2001. október 29. és november 16. között Fokvárosban rendezett diplomáciai konferencián részt vevő államok számára. 2001. november 16. után az egyezmény – a 49. cikknek megfelelően történő hatálybalépéséig – valamennyi állam számára nyitva áll aláírásra Rómában, az International Institute for the Unification of Private Law (UNIDROIT) székhelyén.

(2) Ezen egyezményt az azt aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

(3) Az az állam, amelyik ezt az egyezményt nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

(4) A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást egy ilyen célú hivatalos okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésével lehet végrehajtani.

48. cikk

Regionális gazdasági integrációs szervezet

(1) Az a szuverén államok által alapított regionális gazdasági integrációs szervezet, amelynek az ezen egyezményben szabályozott egyes kérdések a hatáskörébe tartoznak, a fentiekhez hasonlóan aláírhatja, elfogadhatja, jóváhagyhatja ezt az egyezményt, illetve csatlakozhat hozzá. A regionális gazdasági integrációs szervezet ilyen esetben olyan mértékben rendelkezik a Szerződő Államot megillető jogokkal és kötelezettségekkel, amilyen mértékben az adott szervezetnek az ezen egyezményben szabályozott kérdések a hatáskörébe tartoznak. Ha ennek az egyezménynek a szempontjából a Szerződő Államok számának jelentősége van, a regionális gazdasági integrációs szervezet nem számít újabb Szerződő Államnak a szervezet azon tagállamain felül, amelyek Szerződő Államok.

(2) A regionális gazdasági integrációs szervezet az aláírás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontjában köteles nyilatkozatot tenni a letéteményes felé, amelyben megjelöli azokat az ezen egyezményben szabályozott kérdéseket, amelyek vonatkozásában a szervezet tagállamai hatáskört ruháztak a szervezetre. A regionális gazdasági integrációs szervezet köteles haladéktalanul értesíteni a letéteményest, ha a hatáskör megosztásával kapcsolatban változás áll be, újabb hatáskörök átruházását is beleértve, amelyről az ebben a bekezdésben említett nyilatkozat rendelkezik.

(3) Ha ez az egyezmény a „Szerződő Államot” vagy „Szerződő Államokat”, illetve „Részes Államot” vagy „Részes Államokat” említ, az – amennyiben a szövegösszefüggés úgy kívánja – a regionális gazdasági integrációs szervezetre is ugyanúgy vonatkozik.

49. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez az egyezmény a harmadik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő harmadik hónapot követő hónap első napján lép hatályba, azonban kizárólag azon termékkategóriára vonatkozólag, amelyre a jegyzőkönyv alkalmazandó:

a)	az adott jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától kezdődően;

b)	az adott jegyzőkönyvben foglalt feltételekkel; és

c)	ezen egyezmény és az adott jegyzőkönyv Részes Államai között.

(2) Más államok számára ez az egyezmény a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napjától számított harmadik hónapot követő hónap első napján lép hatályba, azonban kizárólag azon termékkategóriára vonatkozólag, amelyre a jegyzőkönyv alkalmazandó, továbbá – az említett jegyzőkönyv vonatkozásában – az előző bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott követelményektől függően.

50. cikk

Belső tranzakciók

(1) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, illetve a jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor nyilatkozatot tehet, hogy ez az egyezmény nem alkalmazandó olyan tranzakcióra, amely az adott állam vonatkozásában– valamennyi típusú vagy egyes termékek esetében – belső tranzakció.

(2) Az előző bekezdés ellenére a 8. cikk (4) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a 16. cikk, az V. fejezet, a 29. cikk és ezen egyezménynek a bejegyzett érdekekkel kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók a belső tranzakciókra.

(3) Ha a nemzeti érdekről szóló közleményt bejegyezték a nemzetközi hivatalnál, a szóban forgó érdek jogosultjának a 29. cikk alapján fennálló elsőbbségét nem érinti az a tény, hogy az említett érdek az alkalmazandó jog szerinti átruházással vagy engedményezéssel más személyre szállt át.

51. cikk

Jövőbeli jegyzőkönyvek

(1) A letéteményes – az általa megfelelőnek ítélt nem kormányzati szervezetekkel együttműködve – munkacsoportokat hozhat létre abból a célból, hogy értékelje, mennyire lenne megvalósítható ezen egyezmény alkalmazását – egy vagy több jegyzőkönyvvel – a 2. cikk (3) bekezdésében említett kategóriákon kívül a nagy értékű mobil berendezések más kategóriáiba tartozó, egyedileg azonosítható termékekre, valamint a termékekre vonatkozó kapcsolódó jogokra is kiterjeszteni.

(2) A letéteményes köteles közölni az említett munkacsoport által valamely termékkategóriára kidolgozott előzetes jegyzőkönyvtervezet szövegét az ezen egyezményhez csatlakozott valamennyi Részes Állammal, a letéteményes valamennyi tagállamával, az Egyesült Nemzetek azon tagállamaival, amelyek a letéteményesnek nem tagállamai, valamint az érintett kormányközi szervezetekkel, és köteles meghívni ezeket az államokat és szervezeteket, hogy vegyenek részt a jegyzőkönyvtervezet – az említett előzetes jegyzőkönyvtervezet alapján lefolytatandó – véglegesítésére irányuló kormányközi tárgyalásokon.

(3) A letéteményes a munkacsoport által kidolgozott előzetes jegyzőkönyvtervezet szövegét az általa megfelelőnek ítélt érintett nem kormányzati szervezetekkel is köteles közölni. Ezeket a nem kormányzati szervezeteket haladéktalanul fel kell hívni arra, hogy a letéteményeshez nyújtsák be észrevételeiket az előzetes jegyzőkönyvtervezet szövegével kapcsolatban, és megfigyelőként vegyenek részt a jegyzőkönyvtervezet kidolgozásában.

(4) Ha a letéteményes illetékes szervei úgy ítélik meg, hogy a jegyzőkönyvtervezet megérett az elfogadásra, a letéteményes az elfogadás céljából diplomáciai konferenciát hív össze.

(5) A jegyzőkönyv elfogadását követően ez az egyezmény – a (6) bekezdés rendelkezésére is figyelemmel – a jegyzőkönyvben tárgyalt termékkategóriákra alkalmazandó.

(6) Ezen egyezmény 45a. cikke kizárólag akkor alkalmazandó az említett jegyzőkönyvre, ha arról a jegyzőkönyv kifejezetten rendelkezik.

52. cikk

Földrajzi egység

(1) Ha egy Szerződő Államban olyan területi egységek vannak, amelyekben különböző jogrendszerek alkalmazandók az ebben az egyezményben szabályozott kérdésekre, a Szerződő Állam az aláíráskor, ratifikáláskor, elfogadáskor, jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy ez az egyezmény valamennyi területi egységére kiterjed, vagy azok közül csak egyre vagy néhányra, és ezt a nyilatkozatot bármikor módosíthatja egy másik nyilatkozat benyújtásával.

(2) Az említett nyilatkozatnak kifejezetten meg kell neveznie azokat a területi egységeket, amelyekre ez az egyezmény alkalmazandó.

(3) Ha a Szerződő Állam nem tett az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot, ez az egyezmény az adott állam valamennyi területi egységére alkalmazandó.

(4) Ha a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjeszti ezen egyezmény alkalmazhatóságát, az egyezményben lehetővé tett nyilatkozatok egyes területi egységenként is megtehetők, és az egyik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatok eltérhetnek a másik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatoktól.

(5) Ha ez az egyezmény az (1) bekezdés alapján tett nyilatkozat erejénél fogva a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjed,

az adós kizárólag akkor minősül egy Szerződő Állam területén lévőnek, ha olyan területi egységben jegyezték be vagy létesítették a területi egység hatályos joga szerint, amelyre ez az egyezmény alkalmazandó, vagy ha bejegyzett székhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy szokásos tartózkodási helye olyan területi egységben található, amelyre ez az egyezmény alkalmazandó;

b)	a termék – a Szerződő Államban lévő – helyének említése a terméknek olyan területi egységben található helyére is vonatkozik, amelyre ez az egyezmény alkalmazandó; és

c)	az adott Szerződő Állam közigazgatási hatóságainak említése úgy értelmezendő, hogy az abban a területi egységben hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságokra is vonatkozik, amelyre ez az egyezmény alkalmazandó.

53. cikk

A bíróságok meghatározása

A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor nyilatkozatban megnevezheti az ezen egyezmény 1. cikke és XII. fejezete alkalmazásában érintett „bíróságot” vagy „bíróságokat”.

54. cikk

A jogorvoslatokra vonatkozó nyilatkozatok

(1) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, illetve a jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor nyilatkozatot tehet, hogy amíg a megterhelt termék az adott Szerződő Állam területén található vagy azt erről a területről irányítják, az előnyös kielégítésre jogosított hitelező nem adhatja lízingbe a terméket az adott területen.

(2) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy az ezen egyezmény valamely rendelkezése alapján a hitelező rendelkezésére álló olyan jogorvoslat, amelyre vonatkozóan az egyezmény kifejezetten nem teszi kötelezővé a bírósághoz fordulást, kizárólag bírósági engedéllyel vehető igénybe.

55. cikk

Jogorvoslatokra vonatkozó nyilatkozatok a jogerős döntésig

A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy egészben vagy részben nem alkalmazza a 13. vagy 43. cikk rendelkezéseit, illetve e kettő közül egyik cikk rendelkezéseit sem. Amennyiben az érintett cikket részben alkalmazzák, a nyilatkozatban meg kell határozni, hogy a cikk milyen feltételekkel alkalmazandó, vagy egyébként milyen ideiglenes jogorvoslatokat alkalmaznak.

56. cikk

Fenntartások és nyilatkozatok

(1) Ezen egyezménnyel szemben nem lehet fenntartásokkal élni, azonban a 39., 40., 50., 52., 53., 54., 55., 57., 58. és 60. cikkben engedélyezett nyilatkozatokat lehet tenni – e rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Az ezen egyezmény alapján tett nyilatkozatokról, későbbi nyilatkozatokról, valamint a nyilatkozat visszavonásáról írásban értesíteni kell a letéteményest.

57. cikk

Későbbi nyilatkozatok

(1) A Részes Állam – a 60. cikkben engedélyezett nyilatkozaton kívül – ezen egyezmény hatálybalépésének napját követően bármikor – a letéteményes értesítésével – későbbi nyilatkozatot is tehet.

(2) A későbbi nyilatkozat az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. Ha az értesítésben hosszabb hatálybalépési időszak szerepel az adott nyilatkozatra vonatkozólag, a nyilatkozat az említett hosszabb időszak lejártát követően, az értesítés letéteményes által történő kézhezvétele után lép hatályba.

(3) Az előző bekezdések ellenére ez az egyezmény a későbbi nyilatkozat hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem tettek volna későbbi nyilatkozatokat.

58. cikk

A nyilatkozatok visszavonása

(1) Az ezen egyezmény alapján nyilatkozatot tett Részes Állam a letéteményes értesítésével bármikor visszavonhatja nyilatkozatát – a 60. cikkben engedélyezett nyilatkozat kivételével. A visszavonás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

(2) Az előző bekezdés ellenére ez az egyezmény a visszavonás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha a nyilatkozatot nem vonták volna vissza.

59. cikk

Felmondási eljárás

(1) Ezt az egyezményt bármely Részes Állam felmondhatja a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján.

(2) A felmondás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított tizenkét hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

(3) Az előző bekezdések ellenére ez az egyezmény a felmondás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem történt volna felmondás.

60. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) A Szerződő Állam bármikor tett eltérő nyilatkozata hiányában az egyezmény nem alkalmazandó olyan, korábban már fennálló jogra vagy érdekre, amely fenntartja a jog vagy érdek által az alkalmazandó jog szerint ezen egyezmény hatálybalépésének napja előtt élvezett elsőbbséget.

(2) Az 1. cikk v) pontjának alkalmazásában, továbbá az elsőbbség ezen egyezmény szerint történő meghatározása szempontjából:

a)	„e megállapodás hatálybalépésének napja”: az adós vonatkozásában az az időpont, amikor ez az egyezmény hatályba lép, vagy amikor az adós helye szerinti állam Szerződő Állammá válik – a két időpont közül a későbbi az irányadó; és

b)	az adós helye abban az államban van, ahol az adós központi ügyvezetése, ennek hiányában üzletviteli helye, vagy ha az adós egynél több üzletviteli hellyel rendelkezik, gazdasági tevékenységének székhelye, illetve ennek hiányában az adós szokásos tartózkodási helye található.

(3) A Szerződő Állam az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatában meghatározhat egy napot, amely legalább három évvel a nyilatkozat hatálybalépésének napja utáni időpont lehet, amikor ez az egyezmény és a jegyzőkönyv az elsőbbség meghatározása vonatkozásában – kizárólag a Szerződő Állam nyilatkozatában meghatározott mértékben és módon – alkalmazandóvá válik, a meglévő elsőbbség, valamint az olyan időpontban kötött megállapodás alapján korábban már fennálló jogok vagy érdekek védelmét is beleértve, amikor az adós az előző bekezdés b) pontjában említett államban volt található.

61. cikk

Felülvizsgálati konferenciák, módosítások és kapcsolódó kérdések

(1) A letéteményes köteles évente vagy a körülmények szerint indokolt időközönként jelentést készíteni a Részes Államok számára az ezen egyezményben létrehozott nemzetközi rendszer gyakorlati működéséről. A jelentés készítése során a letéteményes köteles figyelembe venni a nemzetközi bejegyzési rendszer működésével kapcsolatban a felügyelő hatóság által készített jelentéseket.

(2) A Részes Államok legalább huszonöt százalékának kérésére a letéteményes – a felügyelő hatósággal egyeztetve – időről időre köteles összehívni a Részes Államok felülvizsgálati konferenciáját az alábbiak megvitatása céljából:

a)	ezen egyezmény gyakorlati működése és hatékonysága az egyezményben tárgyalt termékek eszköz alapú finanszírozásának és lízingelésének előmozdítása szempontjából;

b)	az ezen egyezményben foglalt szerződéses feltételek és az előírások bírósági értelmezése és alkalmazása;

c)	a nemzetközi bejegyzési rendszer működése, a hivatalvezető teljesítménye és a felügyelő hatóság által felette gyakorolt felügyelet, a felügyelő hatóság jelentéseit is figyelembe véve; és

d)	hogy kívánatos-e az egyezmény vagy a nemzetközi hivatallal kapcsolatos szabályok módosítása.

(3) A (4) bekezdésre is figyelemmel, ezen egyezmény módosítását az előző bekezdésben említett konferencián részt vevő Részes Államok legalább kétharmadának jóvá kell hagynia, és a módosítás ezt követően az azt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó államok vonatkozásában akkor lép hatályba, amikor három állam a 49. cikk módosítás hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseinek megfelelően megerősítette, elfogadta vagy jóváhagyta.

(4) Ha az egyezmény tervezett módosítását egynél több berendezéskategóriára kívánják alkalmazni, a módosítást az egyes jegyzőkönyvekhez csatlakozott, a (2) bekezdésben említett konferencián részt vevő Részes Államok legalább kétharmadának is jóvá kell hagynia.

62. cikk

A letéteményes és feladatai

(1) A ratifikálással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással kapcsolatos okiratokat a letéteményesként kijelölt International Institute for the Unification of Private Law (UNIDROIT) szervezetnél kell letétbe helyezni.

(2) A letéteményes:

köteles tájékoztatni az összes Szerződő Államot az alábbiakról:

i.	minden ratifikálással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással kapcsolatos okirat új aláírásáról vagy letétbe helyezéséről és annak időpontjáról;

ii.	ennek az egyezménynek a hatálybalépéséről;

iii.	az ezen egyezménynek megfelelően tett nyilatkozatokról és azok időpontjáról;

iv.	valamely nyilatkozat visszavonásáról vagy módosításáról és annak időpontjáról; és

v.	az ezen egyezményt felmondó értesítésről és annak időpontjáról, valamint hatálybalépésének napjáról;

b)	köteles továbbítani ezen egyezmény hitelesített másolatait az összes Szerződő Állam részére;

köteles minden nyilatkozat, nyilatkozat visszavonása vagy módosítása megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának másolatát a letétbe helyezés napjának megadásával együtt, illetve a felmondásról szóló értesítés másolatát az értesítés napjának megadásával együtt megküldeni a felügyelő hatóság és a hivatalvezető részére az említett okmányokban található információkhoz való egyszerű és teljes körű hozzáférés biztosítása céljából; és

d)	köteles elvégezni a letéteményesek egyéb szokásos feladatait.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak ezt az egyezményt alább kézjegyükkel látták el.

KÉSZÜLT Fokvárosban, kettőezer-egy november tizenhatodikán, egy-egy eredeti példányban angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; a hitelesség a konferencia közös titkársága által, a konferencia elnökének felügyelete alatt történő vizsgálatot követően lép hatályba, a szövegek egymásnak történő megfelelésével kapcsolatos vizsgálatot ezen egyezmény keltétől számított kilencven napon belül megtartják.

JEGYZŐKÖNYV

a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény légi járművekkel kapcsolatos kérdéseiről

A JEGYZŐKÖNYVET ALÁÍRÓ RÉSZES ÁLLAMOK,

SZÜKSÉGESNEK ÍTÉLVE a mobil berendezésekkel kapcsolatos érdekekről szóló egyezmény (a továbbiakban: az „egyezmény”) átültetését a légi járművek berendezéseire is, figyelemmel az egyezmény preambulumában megállapított célokra,

SZEM ELŐTT TARTVA annak szükségességét, hogy az egyezményt a légi járművek finanszírozásának sajátos követelményeihez igazítsák, és az egyezmény alkalmazási területét a légi járművek berendezéseiről szóló adásvételi szerződésekre is kiterjesszék,

SZEM ELŐTT TARTVA a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban kötött egyezmény elveit és célkitűzéseit,

MEGÁLLAPODTAK a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos következő rendelkezésekben,

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Az ezen jegyzőkönyvben használt kifejezések jelentése megegyezik az egyezményben megállapított jelentéssel, kivéve, ha a szöveg más jelentést tesz indokolttá.

(2) Az ebben a jegyzőkönyvben használt alábbi kifejezések jelentése a következő:

a) „légi jármű”: a Chicagói Egyezményben alkalmazott meghatározás szerinti légi jármű, amely lehet sárkányszerkezet, amelyre hajtóművet szereltek vagy helikopter;

b) „hajtómű”: a légi járművek hajtóműve (a katonai, vámhatósági vagy rendőrségi szolgálatban használt légi járművek hajtóműve kivételével), amely lehet gázturbinás sugárhajtómű, légcsavaros gázturbinás sugárhajtómű és a dugattyús hajtómű, és:

c) „légijármű-termék”: sárkányszerkezetek, hajtóművek és helikopterek;

d) „légijármű-lajstrom”: egy állam vagy egy közös lajstromozó hatóság által a Chicagói Egyezmény végrehajtása céljából vezetett lajstrom;

e) „sárkányszerkezet”: olyan típusú sárkányszerkezet (a katonai, vámhatósági vagy rendőrségi szolgálatban használt légi járművek sárkányszerkezete kivételével), amelyeket az illetékes légiközlekedési hatóság – a megfelelő hajtómű beszerelését követően – az alábbiak szállítására hitelesített:

f) „meghatalmazott fél”: a XIII. cikk (3) bekezdésében említett fél;

g) „Chicagói Egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírt, módosított egyezmény és annak mellékletei;

h) „közös lajstromozó hatóság”: a Chicagói Egyezmény – a Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezet Tanácsa által 1967. december 14-én elfogadott, nemzetközi üzemeltető vállalatok által üzemeltetett légi járművek honosságáról és lajstromozásáról szóló határozattal végrehajtott – 77. cikke szerinti lajstromot vezető hatóság;

i) „a légi jármű lajstromból való törlése”: a légi jármű törlése vagy kivétele a Chicagói Egyezménynek megfelelően vezetett légijármű-lajstromból;

j) „garanciaszerződés”: egy személy, mint kezes által kötött szerződés;

k) „kezes”: az a személy, aki abból a célból, hogy valamely, hitelbiztosítási megállapodással biztosított vagy más megállapodás alapján fennálló kötelezettségnek a hitelező javára történő teljesítését biztosítsa, feltétel nélküli garanciát, készenléti akkreditívet vagy más hitelbiztosítékot vállal, illetve bocsát ki;

l) „helikopterek”: a levegőnél nehezebb gépek (a katonai, vámhatósági vagy rendőrségi szolgálatban használt gépek kivételével), amelyeket elsősorban egy vagy több gépi meghajtású, alapvetően függőleges tengelyű forgórész felhajtóereje segít a repülésben, és amelyek típusát az illetékes légiközlekedési hatóság az alábbiak szállítására hitelesítette:

m) „fizetésképtelenség bekövetkezésével kapcsolatos esemény”:

i.	a fizetésképtelenségi eljárás megindítása; vagy

ii.

az adós kinyilvánított szándéka a fizetések felfüggesztésére, illetve a fizetések tényleges felfüggesztése, amennyiben jogszabály vagy állami intézkedés megakadályozza vagy felfüggeszti a hitelező adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindításához való jogának gyakorlását vagy az egyezmény alapján nyitva álló jogorvoslatok igénybevételét;

n) „elsődleges fizetésképtelenségi hatáskör”: az a Szerződő Állam, amelyben az adós elsődleges érdekeinek helye található, amely ezen egyezmény alkalmazásában – eltérő rendelkezés hiányában – az adós létesítő okirat szerinti székhelye, illetve – ennek hiányában – az a hely, ahol az adóst bejegyezték vagy ahol az adós megalakult;

o) „lajstromozó hatóság”: az a nemzeti hatóság vagy közös lajstromozó hatóság, amely a Szerződő Államban légijármű-lajstromot vezet, és a Chicagói Egyezménynek megfelelően felelős a légi járművek lajstromozásáért és a lajstromból való törléséért; és

p) „lajstromozás szerinti állam”: légi jármű esetében az az állam, amelynek nemzeti lajstromba a légi járművet bevezették, vagy a légijármű-lajstromot vezető közös lajstromozó hatóság helye szerinti állam.

II. cikk

Az egyezmény alkalmazása légijármű-termékekre

(1) Az egyezmény az ebben a jegyzőkönyvben foglalt feltételekkel alkalmazandó légijármű-termékekre.

(2) Az egyezmény és ez a jegyzőkönyv a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény légijármű-termékekre alkalmazandó szabályokat tartalmazza.

III. cikk

Az egyezmény alkalmazása az értékesítésre

Az egyezmény alábbi rendelkezései úgy alkalmazandók, mintha a nemzetközi érdeket keletkeztető vagy arról rendelkező megállapodásra való hivatkozás adásvételi szerződésre való hivatkozást jelentene, továbbá a nemzetközi érdekre, jövőbeli nemzetközi érdekre, az adósra és a hitelezőre való hivatkozás adásvételre, jövőbeli adásvételre, az eladóra, illetve a vevőre való hivatkozást jelentené:

—	a 3. és 4. cikk,

—	a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontja,

—	a 19. cikk (4) bekezdése,

—	a 20. cikk (1) bekezdése (az adásvételi szerződés vagy jövőbeli adásvételi szerződés bejegyzésére vonatkozólag),

—	a 25. cikk (2) bekezdése (a jövőbeli adásvételre vonatkozólag), és

—	a 30. cikk.

Továbbá az 1. cikk, az 5. cikk, a IV–VII. fejezet, a 29. cikk (a 29. cikk (3) bekezdésének kivételével, amelyet a XIV. cikk (1) és (2) bekezdése váltott fel), a X. fejezet, a XII. fejezet (a 43. cikk kivételével), a XIII. fejezet és a XIV. fejezet (a 60. cikk kivételével) általános rendelkezései az adásvételi szerződésekre és a jövőbeli adásvételi szerződésekre is alkalmazandók.

IV. cikk

Alkalmazási terület

(1) Az egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül az egyezmény azon Szerződő Állam légijármű-lajstromában szereplő helikopterre vagy az említett lajstromban szereplő légi járműhöz tartozó sárkányszerkezetre is alkalmazandó, amely a lajstromozás szerinti állam, és ahol a lajstromba vételt a megállapodás időpontjában hatályosnak minősülő légijármű-lajstromozási megállapodás alapján végezték.

(2) Az egyezmény 1. cikkében szereplő „belső tranzakció” fogalmának meghatározása szempontjából:

a)	a sárkányszerkezet azon légi jármű lajstromozás szerinti államában található, amelynek részét képezi;

b)	a légi jármű hajtóműve azon légi jármű lajstromozás szerinti államában található, amelybe beszerelték, vagy – amennyiben nem szerelték légi járműbe – ahol fizikailag található; és

c)	a helikopter az érdeket alapító vagy arról rendelkező megállapodás megkötésének időpontjában a lajstromozás szerinti államában található.

(3) A felek írásbeli megállapodással kizárhatják a XI. cikk alkalmazását, és egymás közötti jogviszonyukban – a IX. cikk (2)–(4) bekezdése kivételével – eltérhetnek e jegyzőkönyv rendelkezéseitől, illetve megváltoztathatják azok hatását.

V. cikk

Az adásvételi szerződések alaki követelményei, hatása és bejegyeztetése

(1) E jegyzőkönyv alkalmazásában az adásvételi szerződés:

a)	írásban készül;

b)	olyan légijármű-termékre vonatkozik, amellyel az eladó jogosult rendelkezni; és

c)	lehetővé teszi a légijármű-termék e jegyzőkönyvnek megfelelő azonosítását.

(2) Az adásvételi szerződés – a szerződésben foglalt feltételekkel – átruházza az eladónak a légijármű-termékben meglévő érdekeltségét a vevőre.

(3) Az adásvételi szerződés bejegyzése határozatlan ideig marad hatályban. A jövőbeli adásvételre vonatkozó oltalom a bejegyzés töröltetéséig vagy a bejegyzésben meghatározott idő lejártáig marad érvényben.

VI. cikk

A képviselő jogosultsága

A személy megbízottként, vagyonkezelőként vagy más képviselői minőségében is köthet adásvételi vagy más megállapodást légijármű-termékre, továbbá bejegyeztethet nemzetközi érdeket a termékre, vagy bejegyeztetheti annak eladását. Ilyen esetben ez a személy jogosult az egyezmény értelmében jogokat és érdekeltséget követelni.

VII. cikk

A légijármű-termékek leírása

A légijármű-termék leírása, amely a gyártó által adott gyártási számot, a gyártó nevét és a modell megnevezését tartalmazza, az egyezmény 7. cikkének c) pontja és ezen jegyzőkönyv V. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában szükséges és elégséges a termék azonosításához.

VIII. cikk

Jogválasztás

(1) Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXX. cikk (1) bekezdése szerint.

(2) A megállapodásban vagy adásvételi szerződésben, illetőleg ezekre vonatkozó garanciaszerződésben vagy hátrasorolási megállapodásban szereplő felek megállapodhatnak arról a jogról, amely szerződéses jogaikat és kötelezettségeiket – teljes egészében vagy részben – szabályozza.

(3) Eltérő megállapodás hiányában az előző bekezdésben foglalt, a felek által választott jogra való hivatkozás a megnevezett állam hazai jogi rendelkezéseit, vagy ha az adott állam több területi egységből áll, a megnevezett területi egység hazai jogát jelenti.

II. FEJEZET

MULASZTÁSOK ORVOSLÁSA, ELSŐBBSÉGEK ÉS ÁTRUHÁZÁSOK

IX. cikk

A mulasztások orvoslására vonatkozórendelkezések módosítása

(1) Az egyezmény III. fejezetében meghatározott jogorvoslatokon kívül a hitelező a következőket teheti – az adós korábbi beleegyezésétől és a III. fejezetben meghatározott körülményektől függően:

a)	töröltetheti a légi járművet a lajstromból; és

b)	exportálhatja a légijármű-terméket arról a területről, ahol a termék található, és fizikailag is átruházhatja azt.

(2) A hitelező a vele szemben elsőbbséget élvező bejegyzett érdek jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem veheti igénybe az előző bekezdésben említett jogorvoslatokat.

(3) Az egyezmény 8. cikkének (3) bekezdése nem alkalmazandó a légijármű-termékekre. Az egyezmény által a légijármű-termékre vonatkozóan nyújtott jogorvoslatot üzleti szempontból ésszerűen kell igénybe venni. A jogorvoslat akkor minősül üzleti szempontból ésszerűen igénybe vettnek, ha a megállapodás rendelkezésének megfelelően élnek vele – kivéve, ha a rendelkezés nyilvánvalóan ésszerűtlen.

(4) Az az előnyös kielégítésre jogosított hitelező, aki legalább tíz nappal előre értesíti az érdekelteket a jövőbeli értékesítésről vagy lízingről, úgy tekintendő, mint aki teljesítette az egyezmény 8. cikkének (4) bekezdésében előírt „ésszerű idővel korábban” történő értesítés követelményét. Nincs azonban akadálya annak, hogy az előnyös kielégítésre jogosított hitelező és az adós vagy a kezes hosszabb értesítési határidőben állapodjanak meg.

(5) A Szerződő Államban működő nyilvántartó hatóság – a vonatkozó biztonsági jogszabályok és előírások betartásával – köteles eleget tenni a nyilvántartásból való törlési és az exportkérelemnek, ha:

a)	a meghatalmazott fél a kérelmet – regisztrált visszavonhatatlan törlési és exportigénylési felhatalmazás alapján – szabályszerűen nyújtotta be; és

a meghatalmazott fél – a nyilvántartó hatóság kérésére – igazolja a nyilvántartó hatóság felé, hogy a meghatalmazás útján feljogosított hitelező érdekeivel szemben elsőbbséget élvező valamennyi bejegyzett érdekeltsége megszűnt, illetve az említett érdekeltségek jogosultjai hozzájárultak a törléshez és az exporthoz.

(6) A légi jármű (1) bekezdés szerinti törlését és exportját nem bírósági végzés alapján javasoló előnyös kielégítésre jogosított hitelező köteles ésszerű idővel korábban írásbeli értesítést küldeni a tervezett törlésről és exportról a következőknek:

a)	az egyezmény 1. cikke m) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott érdekeltek részére; és

b)	az egyezmény 1. cikke m) pontjának iii. alpontjában meghatározott érdekeltek részére, akik a törlés vagy export előtt ésszerű idővel értesítésben tájékoztatták az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőt jogaikról.

X. cikk

A jogerős döntésig igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezések módosítása

(1) Ez a cikk kizárólag akkor – és olyan mértékben, amelyet a felek az alább említett nyilatkozatban meghatároznak – alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXX. cikk (2) bekezdése szerint.

(2) Az egyezmény 13. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a „gyorsított” szó a jogorvoslat megszerzésével kapcsolatban azt jelenti, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtásának napjától számított annyi munkanapon belül, amelyet a Szerződő Állam abban a nyilatkozatban meghatároz, amelyben a kérelmet benyújtotta.

(3) Az egyezmény 13. cikkének (1) bekezdése a közvetlenül a d) pont után beillesztett alábbi kiegészítésekkel alkalmazandó:

„e)	ha az adós és a hitelező bármikor kifejezetten így állapodnak meg, az értékesítés és az abból származó kártalanítási jövedelem felhasználása”, továbbá a 43. cikk (2) bekezdése a „13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában” szavak után az „és e) pontjában” szavakkal egészül ki.

(4) Az adós tulajdonjoga vagy más érdekeltsége vonatkozásában, amely az előző bekezdés szerinti értékesítéssel száll át, nem létezik olyan egyéb érdekeltség, amellyel szemben az előnyös kielégítésre jogosított hitelező nemzetközi érdeke az egyezmény 29. cikkének rendelkezései alapján elsőbbséget élvez.

(5) A hitelező és az adós vagy más érdekelt személy írásban megállapodhat egymással az egyezmény 13. cikke (2) bekezdése alkalmazásának kizárásáról.

(6) A IX. cikk (1) bekezdésében foglalt jogorvoslatokra vonatkozóan:

a jogorvoslatokat a Szerződő Államban működő nyilvántartó hatóság és más közigazgatási hatóságok legfeljebb öt munkanappal azt követően kötelesek elérhetővé tenni, hogy a hitelező értesíti őket a IX. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslatok megítéléséről, illetőleg – külföldi bíróság által megítélt jogorvoslat esetén – arról, hogy az adott Szerződő Állam bírósága elismerte a jogorvoslatot, és a hitelező jogosult azt az egyezménynek megfelelően igénybe venni; és

b)	a vonatkozó hatóságok kötelesek gyorsan együttműködni a hitelezővel, és a vonatkozó repülésbiztonsági jogszabályokkal és előírásokkal összhangban segítséget nyújtani számára az említett jogorvoslatok igénybevételéhez.

(7) A (2) és (6) bekezdés nem érinti az alkalmazandó repülésbiztonsági jogszabályokat és előírásokat.

XI. cikk

Jogorvoslatok fizetésképtelenség esetén

(1) Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha az a Szerződő Állam, amely az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkezik, nyilatkozatot tett a XXX. cikk (3) bekezdése szerint.

(2) A fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény bekövetkezésekor a felszámoló vagy az adós – figyelemmel a (7) bekezdésre – köteles legkésőbb az alábbi időpontok közül a korábbi időpontban a hitelező birtokába adni a légijármű-terméket:

a)	a fizetési haladék lejártának időpontja; és

b)	az a nap, amikor a hitelező abban az esetben jogosult a légijármű-termék birtokba vételére, ha ez a cikk nem volna alkalmazandó.

(3) E cikk alkalmazásában „fizetési haladék” az az időszak, amelyet az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkező Szerződő Állam nyilatkozatban megjelölt.

(4) Az ebben a cikkben említett „felszámoló” az adott személyre hivatalos minőségében, nem pedig személyében utal.

(5) Ha és amíg a hitelező lehetőséget kap a (2) bekezdésben említett birtokbavételre:

a)	a felszámoló vagy az adós köteles megőrizni a légijármű-terméket, köteles továbbá karbantartani a terméket és megőrizni értékét a megállapodásnak megfelelően; és

b)	a hitelező jogosult az alkalmazandó jog szerint igénybe vehető más ideiglenes jogorvoslatért folyamodni.

(6) Az előző bekezdés a) pontja zárja ki a légijármű-termék olyan megállapodás alapján történő használatát, amely a légijármű-termék megőrzésére, valamint a termék karbantartására és értékének fenntartására irányul.

(7) A felszámoló vagy az adós birtokában tarthatja a légi járművet, ha a (2) bekezdésben meghatározott időre valamennyi mulasztását orvosolta – a fizetésképtelenségi eljárás megindulásához vezető mulasztást kivéve, és a megállapodás alapján fennálló jövőbeli kötelezettségek teljesítésére is kötelezettséget vállalt. Az említett jövőbeli kötelezettségek teljesítése során bekövetkező mulasztásra vonatkozóan második teljesítési haladék nem adható.

(8) A IX. cikk (1) bekezdésében foglalt jogorvoslatokra vonatkozóan:

a)	a jogorvoslatokat a Szerződő Államban működő nyilvántartó hatóság és közigazgatási hatóságok legfeljebb öt munkanappal azt követően kötelesek elérhetővé tenni, hogy a hitelező értesíti őket arról, hogy az egyezménynek megfelelően jogosult az említett jogorvoslatok igénybevételére; és

b)	a vonatkozó hatóságok kötelesek gyorsan együttműködni a hitelezővel, és a vonatkozó repülésbiztonsági jogszabályokkal és előírásokkal összhangban segítséget nyújtani számára az említett jogorvoslatok igénybevételéhez.

(9) Az egyezmény vagy ezen jegyzőkönyv által engedélyezett jogorvoslatok igénybevétele a (2) bekezdésben meghatározott időpontot követően nem akadályozható meg vagy késleltethető.

(10) Az adósnak a megállapodás alapján fennálló kötelezettségei a hitelező hozzájárulása nélkül nem módosíthatók.

(11) Az előző bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti a felszámolónak az alkalmazandó jog értelmében fennálló felhatalmazását a megállapodás megszüntetésére.

(12) A felszámolási eljárásban egyetlen jog vagy érdek – a 39. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban szereplő kategóriába tartozó jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek kivételével – sem élvez elsőbbséget a bejegyzett érdekekkel szemben.

(13) Az ezen jegyzőkönyv IX. cikkével módosított egyezmény alkalmazandó az e cikk alapján rendelkezésre álló jogorvoslatok igénybevételére.

(2) A fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény bekövetkezésekor a felszámoló vagy az adós – a hitelező kérésére – köteles a Szerződő Államnak a XXX. cikk (3) bekezdése szerinti nyilatkozatában meghatározott időn belül értesíteni a hitelezőt, hogy:

a)	orvosolja a mulasztásokat – a fizetésképtelenségi eljárás megindulásához vezető mulasztást kivéve –, és kötelezettséget vállal a megállapodás és az azzal kapcsolatos tranzakciós okmányok alapján fennálló valamennyi jövőbeli kötelezettség teljesítésére; vagy

b)	lehetőséget biztosít a hitelezőnek a légijármű-termék birtokba vételére az alkalmazandó jog szabályainak megfelelően.

(3) Az előző bekezdés b) pontjában említett alkalmazandó jog értelmében a bíróság további lépéseket rendelhet el, illetve elrendelheti kiegészítő garancia nyújtását.

(4) A hitelező köteles igazolni követelését, és bizonyítani, hogy nemzetközi érdekét bejegyezték.

(5) Ha a felszámoló vagy az adós nem küld értesítést a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, vagy ha a felszámoló vagy az adós kinyilvánította, hogy lehetőséget biztosít a hitelezőnek a légijármű-termék birtokba vételére, azonban mégsem így jár el, a bíróság engedélyezheti, hogy a hitelező a bíróság által meghatározott feltételekkel birtokba vegye a légijármű-terméket, és további lépéseket rendelhet el, illetve elrendelheti kiegészítő garancia nyújtását.

(6) A légijármű-termék a követeléssel és a nemzetközi érdekkel kapcsolatban hozott bírósági határozat meghozataláig nem értékesíthető.

XII. cikk

Fizetésképtelenségi segítségnyújtás

(1) Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXX. cikk (1) bekezdése szerint.

(2) Azon Szerződő Állam bíróságai, amelyben a légijármű-termék található, a Szerződő Állam joga szerint kötelesek a lehető legnagyobb mértékben együttműködni a külföldi bíróságokkal és a külföldi felszámolókkal a XI. cikk rendelkezéseinek teljesítésében.

XIII. cikk

Törlési és exportigénylési felhatalmazás

(1) Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXX. cikk (1) bekezdése szerint.

(2) Ha az adós – alapvetően az ezen jegyzőkönyvhöz csatolt formában – visszavonhatatlan törlési és exportigénylési felhatalmazást adott ki, és benyújtotta ezt a bejegyeztetésre vonatkozó felhatalmazást a nyilvántartó hivatalhoz, a felhatalmazást nyilvántartásba kell venni.

(3) Kizárólag az a személy, akinek javára a felhatalmazást kiadták (a „meghatalmazott fél”) vagy az általa hivatalosan megnevezett személy jogosult a IX. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslatok igénybevételére, és kizárólag a felhatalmazásnak és az alkalmazandó repülésbiztonsági jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően élhet az említett jogorvoslatokkal. Az adós a meghatalmazott fél írásbeli hozzájárulása nélkül nem vonhatja vissza az említett felhatalmazást. A nyilvántartó hatóság a meghatalmazott fél kérésére köteles töröltetni a felhatalmazást a hivatalnál.

(4) A nyilvántartó hatóság és a Szerződő Államokban működő egyéb közigazgatási hatóságok kötelesek gyorsan együttműködni a meghatalmazott féllel, és kötelesek segíteni őt a IX. cikkben meghatározott jogorvoslatok igénybevétele során.

XIV. cikk

Az elsőbbségre vonatkozó rendelkezések módosítása

(1) A bejegyzett adásvétel alapján légijármű-terméket vásárló vevő később bejegyzett, illetőleg be nem jegyzett érdekektől mentesen szerez érdekeltséget a termékben még akkor is, ha ténylegesen tudomása van a be nem jegyzett érdekről.

(2) A légijármű-termék vevője az érdek megszerzésének időpontjában bejegyzett érdek fenntartásával szerez érdekeltséget a termékben.

(3) A hajtómű légi járműbe történő beszerelése, illetve a légi járműből történő eltávolítása nem érinti a hajtómű tulajdonjogát vagy a hajtóműhöz fűződő egyéb jogot vagy érdeket.

(4) Az egyezmény 29. cikkének (7) bekezdése a terméken kívüli egyéb olyan elemekre alkalmazandó, amelyet sárkányszerkezetbe, hajtóműbe vagy helikopterbe szereltek.

XV. cikk

Az átruházásra vonatkozó rendelkezések módosítása

Az egyezmény 33. cikkének (1) bekezdése a közvetlenül a b) pont után beillesztett alábbi kiegészítésekkel alkalmazandó:

„és c) az adós írásban hozzájárult – függetlenül attól, hogy a hozzájárulást az átruházás előtt adták-e meg, illetve hogy a hozzájárulásban megnevezik-e az engedményest.”

XVI. cikk

Az adósra vonatkozó rendelkezések

(1) Az egyezmény 11. cikkében meghatározott mulasztás hiányában az adós jogosult a termék – a megállapodásnak megfelelő – csendes birtoklására és használatára az alábbiakkal szemben:

a)	hitelezője és azon érdek jogosultja, amelyből az adós az egyezmény 29. cikkének (4) bekezdése szerint, illetőleg vevői minőségében ezen jegyzőkönyv XIV. cikkének (1) bekezdése szerint szabadon részesedik – az adós eltérő megállapodásának hiányában és e megállapodás mértékéig; és

b)	azon érdek jogosultja, amelytől az adós joga vagy érdeke az egyezmény 29. cikkének (4) bekezdése szerint, illetőleg vevői minőségében ezen jegyzőkönyv XIV. cikkének (2) bekezdése szerint függ, azonban kizárólag az említett jogosult beleegyezésének mértékéig.

(2) Az egyezmény vagy ezen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem érinti a hitelezőnek a megállapodás megszegéséért az alkalmazandó jog szerint fennálló felelősségét, amennyiben az adott megállapodás légijármű-termékkel kapcsolatos.

III. FEJEZET

A LÉGIJÁRMŰ-TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉRDEKEK BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

XVII. cikk

A felügyelő hatóság és a hivatalvezető

(1) A felügyelő hatóság a mobil berendezésekről szóló egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv elfogadása céljából rendezett diplomáciai konferencia által hozott határozatban megnevezett nemzetközi jogalany.

(2) Ha az előző bekezdésben említett nemzetközi jogalany nem képes vagy akar felügyelő hatóságként eljárni, az Aláíró és Szerződő Államok konferenciáját kell összehívni egy másik felügyelő hatóság megbízása céljából.

(3) A felügyelő hatóság, valamint vezető tisztségviselői és alkalmazottai a rájuk mint nemzetközi jogalanyokra vonatkozó szabályok vagy egyéb szabályok értelmében mentelmi jogot élveznek a jogi és közigazgatási eljárások vonatkozásában.

(4) A felügyelő hatóság szakértői bizottságot hozhat létre az Aláíró és Szerződő Államok által kijelölt, a szükséges képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személyekből, és megbízhatja azzal a feladattal, hogy segítse a felügyelő hatóságot feladatainak teljesítésében.

(5) Az első hivatalvezető ezen jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától számított öt évig vezeti a nemzetközi hivatalt. Ezt követően a felügyelő hatóság ötéves időszakokra nevezi ki a hivatalvezetőt, illetve ötévente meghosszabbítja kinevezését.

XVIII. cikk

Első előírások

Az első előírásokat a felügyelő hatóság hozza meg; azok e jegyzőkönyv hatálybalépését követően lépnek életbe.

XIX. cikk

Kijelölt bejegyzési pontok

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a Szerződő Állam bejegyzési pont vagy pontok céljára bármikor kijelölhet egy vagy több, a területén működő jogalanyt, amelyeken keresztül a bejegyzéshez szükséges adatokat – egy másik állam joga szerint fennálló nemzeti érdek, illetve a 40. cikk szerinti jog vagy érdek közlésének bejegyzését kivéve – a nemzetközi hivatalhoz kell vagy lehet továbbítani.

(2) Az előző bekezdés szerinti kijelölés engedélyezheti, de nem teheti kötelezővé a kijelölt bejegyzési pont vagy pontok információszerzésre történő igénybevételét a hajtóművek bejegyeztetéséhez szükséges információk vonatkozásában.

XX. cikk

A bejegyzéssel kapcsolatos rendelkezések további módosításai

(1) Az egyezmény 19. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a légijármű-termék keresési szempontjai a gyártó neve, a gyártó által adott gyártási szám és a modell neve, valamint az egyediség biztosításához szükséges kiegészítő adatok. A kiegészítő adatokat meg kell határozni az előírásokban.

(2) Az egyezmény 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában és az ott leírt körülmények között a bejegyzett jövőbeli érdek vagy bejegyzett jövőbeli érdek bejegyzett jövőbeli átruházásának jogosultja, illetve az a személy, akinek javára a jövőbeli értékesítést bejegyezték, legkésőbb a fenti bekezdésben megjelölt kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles megtenni a hatáskörében engedélyezett lépéseket a bejegyzés törlése iránt.

(3) Az egyezmény 17. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett díjakat úgy kell meghatározni, hogy fedezzék a nemzetközi hivatal megalakításával, működtetésével és szabályozásával kapcsolatos ésszerű mérték költségeket, valamint a felügyelő hatóságnak az egyezmény 17. cikkének (2) bekezdésében foglalt feladatok teljesítésével, jogkörök gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ésszerű mértékű költségeit.

(4) A nemzetközi hivatal centralizált feladatait a hivatalvezető látja el és irányítja éjjel-nappali munkarendben. A különböző területeken működő bejegyzési pontokat legalább a szokásos munkaidőben működtetni kell.

(5) Az egyezmény 28. cikkének (4) bekezdésében említett biztosítás vagy pénzügyi garancia összege eseményenként nem lehet kevesebb, mint a légijármű-terméknek a felügyelő hatóság által meghatározott maximális értéke.

(6) Az egyezmény egyetlen rendelkezése sem zárhatja ki, hogy a hivatalvezető biztosítást kössön vagy pénzügyi garanciát szerezzen be olyan eseményekre vonatkozóan, amelyekért a hivatalvezető az egyezmény 28. cikke alapján nem felelős.

IV. FEJEZET

JOGHATÓSÁG

XXI. cikk

A joghatóságra vonatkozó rendelkezések módosítása

Az egyezmény 43. cikke alkalmazásában, továbbá figyelemmel az egyezmény 42. cikkére, a Szerződő Állam bírósága akkor is rendelkezik joghatósággal, ha a termék olyan légi járműhöz tartozó helikopter vagy sárkányszerkezet, amelynek vonatkozásában az adott állam a bejegyzés szerinti állam.

XXII. cikk

A szuverén mentelmi jog megvonása

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a szuverén mentelmi jog kivonása az egyezmény 42. vagy 43. cikkében meghatározott bíróságok joghatósága alól, illetve a légi járművel kapcsolatos, az egyezmény alapján fennálló jogok és érdekek érvényesítéséről való lemondás kötelező erejű, és – az említett joghatóság vagy jogérvényesítés egyéb feltételeinek teljesülése esetén – a joghatóság megállapítása és a jogérvényesítés szempontjából hatályos.

(2) Az előző bekezdésben említett jogról való lemondást írásba kell foglalni; a lemondásnak tartalmaznia kell a légijármű-termék leírását.

V. FEJEZET

KAPCSOLAT MÁS EGYEZMÉNYEKKEL

XXIII. cikk

Kapcsolat a légi járművel kapcsolatos jogoknemzetközi elismeréséről szóló egyezménnyel

Az egyezmény mindazon Szerződő Államok vonatkozásában, amelyek részes felei az 1948. június 19-én Genfben megkötött, a légi járművel kapcsolatos jogok nemzetközi elismeréséről szóló egyezménynek, az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott légi járművekkel és a légijármű-termékekkel kapcsolatban az említett egyezmény helyébe lép. Az ennek az egyezménynek tárgyát nem képező vagy ezzel az egyezménnyel nem érintett jogok vagy érdekek vonatkozásában viszont a Genfi Egyezmény továbbra is hatályban marad.

XXIV. cikk

Kapcsolat a légi jármű elővigyázatosságból történő lefoglalásaegyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménnyel

(1) Az egyezmény mindazon Szerződő Államok vonatkozásában, amelyek részesei az 1933. május 29-én Rómában megkötött, a légi jármű elővigyázatosságból történő lefoglalása egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménynek, az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott légi járművekkel kapcsolatban az említett egyezmény helyébe lép.

(2) Az a Szerződő Állam, amely részese a fenti egyezménynek, ezen jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy nem alkalmazza ezt a cikket.

XXV. cikk

Kapcsolat a nemzetközi pénzügyi lízingről szólóUNIDROIT-egyezménnyel

Az egyezmény – a légijármű-termékekkel kapcsolatban – a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, 1988. május 28-án Ottawában kötött UNIDROIT-egyezmény helyébe lép.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXVI. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás

(1) Ez a jegyzőkönyv Fokvárosban, 2001. november 16-án nyílik meg aláírásra a mobil berendezésekről szóló egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv elfogadása céljából 2001. október 29. és november 16. között Fokvárosban rendezett diplomáciai konferencián részt vevő államok számára. 2001. november 16. után ez a jegyzőkönyv – a XXVIII. cikknek megfelelően történő hatálybalépéséig – valamennyi állam számára nyitva áll aláírásra Rómában, az International Institute for the Unification of Private Law (UNIDROIT) székhelyén.

(2) Ezen egyezményt az azt aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

(3) Az az állam, amelyik ezt a jegyzőkönyvet nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

(4) A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást egy ilyen célú hivatalos okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésével lehet végrehajtani.

(5) Az az állam, amely az egyezménynek nem Részes Állama vagy nem válik Részes Állammá, nem csatlakozhat ehhez a jegyzőkönyvhöz.

XXVII. cikk

Regionális gazdasági integrációs szervezet

(1) Az a szuverén államok által alapított regionális gazdasági integrációs szervezet, amelynek az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott egyes kérdések a hatáskörébe tartoznak, a fentiekhez hasonlóan aláírhatja, elfogadhatja, jóváhagyhatja ezt a jegyzőkönyvet, illetve csatlakozhat hozzá. A regionális gazdasági integrációs szervezet ilyen esetben a Szerződő Államot megillető jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, amilyen mértékben az adott szervezetnek az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdések a hatáskörébe tartoznak. Ha ennek a jegyzőkönyvnek a szempontjából a Szerződő Államok számának jelentősége van, a regionális gazdasági integrációs szervezet nem számít újabb Szerződő Államnak a szervezet azon tagállamain felül, amelyek Szerződő Államok.

(2) A regionális gazdasági integrációs szervezet az aláírás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontjában köteles nyilatkozatot tenni a letéteményes felé, amelyben megjelöli azokat az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdéseket, amelyek vonatkozásában a szervezet tagállamai hatáskört ruháztak a szervezetre. A regionális gazdasági integrációs szervezet köteles haladéktalanul értesíteni a letéteményest, ha a hatáskör megosztásával kapcsolatban változás áll be, újabb hatáskörök átruházását is beleértve, amelyről az ebben a bekezdésben említett nyilatkozat rendelkezik.

(3) Ha ez a jegyzőkönyv a „Szerződő Államot” vagy „Szerződő Államokat”, illetve „Részes Államot” vagy „Részes Államokat” említ, az – amennyiben a szövegösszefüggés úgy kívánja – a regionális gazdasági integrációs szervezetre is ugyanúgy vonatkozik.

XXVIII. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a jegyzőkönyv a nyolcadik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő harmadik hónap utáni hónap első napján lép hatályba azon államok között, amelyek az említett okmányokat letétbe helyezték.

(2) Más államok számára ez a jegyzőkönyv a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő harmadik hónap utáni hónap első napján lép hatályba.

XXIX. cikk

Földrajzi egység

(1) Ha egy Szerződő Államban olyan területi egységek vannak, amelyekben különböző jogrendszerek alkalmazandók az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdésekre, a Szerződő Állam az aláíráskor, ratifikáláskor, elfogadáskor, jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy ez a jegyzőkönyv valamennyi területi egységére kiterjed, vagy azok közül csak egyre vagy néhányra, és ezt a nyilatkozatot bármikor módosíthatja egy másik nyilatkozat benyújtásával.

(2) Az említett nyilatkozatnak kifejezetten meg kell neveznie azokat a területi egységeket, amelyekre ez a jegyzőkönyv alkalmazandó.

(3) Ha a Szerződő Állam nem tett az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot, ez a jegyzőkönyv az adott állam valamennyi területi egységére alkalmazandó.

(4) Ha a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjeszti ezen jegyzőkönyv alkalmazhatóságát, a jegyzőkönyvben lehetővé tett nyilatkozatok egyes területi egységenként is megtehetők, és az egyik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatok eltérhetnek a másik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatoktól.

(5) Ha ez a jegyzőkönyv az (1) bekezdés alapján tett nyilatkozat erejénél fogva a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjed,

az adós kizárólag akkor minősül egy Szerződő Állam területén lévőnek, ha olyan területi egységben jegyezték be vagy alakult a területi egység hatályos joga szerint, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó, vagy ha bejegyzett székhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy szokásos tartózkodási helye olyan területi egységben található, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó;

b)	a termék – a Szerződő Államban lévő – helyének említése a terméknek olyan területi egységben található helyére is vonatkozik, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó; és

az adott Szerződő Állam közigazgatási hatóságainak említése úgy értelmezendő, hogy az abban a területi egységben hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságokra is vonatkozik, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó, továbbá az adott Szerződő Államban működő nemzeti nyilvántartás vagy nyilvántartó hatóság említése úgy értelmezendő, hogy az abban a területi egységben vagy egységekben hatályos légijármű-lajstromra, illetve hatáskörrel rendelkező lajstromozó hatóságra is vonatkozik, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó.

XXX. cikk

Egyes rendelkezésekkel kapcsolatos nyilatkozatok

(1) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy alkalmazni fogja ezen jegyzőkönyv VIII., XII. és XIII. cikkét, illetve a nevezettek közül egy vagy több cikket.

(2) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy teljes egészében vagy részben alkalmazni fogja ezen jegyzőkönyv X. cikkét. Ha a Szerződő Állam a X. cikk (2) bekezdésére vonatkozóan ezt a nyilatkozatot teszi, köteles meghatározni a nevezett cikk által előírt időtartamot.

(3) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy a XI. cikkben foglalt „A” alternatívát vagy „B” alternatívát alkalmazza teljes egészében; ha ilyen nyilatkozatot tesz, köteles meghatározni azokat a fizetésképtelenségieljárás-fajtákat, amelyekre az „A” alternatívát, illetve azokat, amelyekre a „B” alternatívát alkalmazza. Az ezen bekezdés szerint nyilatkozatot tevő Szerződő Állam köteles meghatározni a XI. cikk által előírt időtartamot.

(4) A Szerződő Államok bíróságai annak a Szerződő Államnak a nyilatkozatával összhangban kötelesek alkalmazni a XI. cikket, amely az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkezik.

(5) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy teljes egészében vagy részben nem fogja alkalmazni a XXI. cikk rendelkezéseit. Amennyiben az érintett cikket részben alkalmazzák, a nyilatkozatban meg kell határozni, hogy a cikk milyen feltételekkel alkalmazandó, vagy egyébként milyen ideiglenes jogorvoslatokat alkalmaznak.

XXXI. cikk

Az egyezmény alapján tett nyilatkozatok

Eltérő rendelkezés hiányában az egyezmény alapján tett nyilatkozatok – az egyezmény 39., 40., 50., 53., 54., 55., 57., 58. és 60. cikke alapján tett nyilatkozatokat is beleértve – úgy tekintendők, hogy azokat e jegyzőkönyv alapján is tették.

XXXII. cikk

Fenntartások és nyilatkozatok

(1) E jegyzőkönyvvel szemben nem lehet fenntartásokkal élni, azonban a XXIV., XXIX., XXX., XXXI., XXXIII. és XXXIV. cikkben engedélyezett nyilatkozatokat lehet tenni – e rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Az ezen jegyzőkönyv alapján tett nyilatkozatokról, későbbi nyilatkozatokról, valamint a nyilatkozat visszavonásáról írásban értesíteni kell a letéteményest.

XXXIII. cikk

Későbbi nyilatkozatok

(1) A Részes Állam – az egyezmény 60. cikke alapján, a XXXI. cikk szerint tett nyilatkozaton kívül – ezen jegyzőkönyv hatálybalépésének napját követően bármikor – a letéteményes értesítésével – későbbi nyilatkozatot is tehet.

(2) A későbbi nyilatkozat az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

Ha az értesítésben hosszabb hatálybalépési időszak szerepel az adott nyilatkozatra vonatkozólag, a nyilatkozat az említett hosszabb időszak lejártát követően, az értesítés letéteményes által történő kézhezvétele után lép hatályba.

(3) Az előző bekezdések ellenére ez a jegyzőkönyv a későbbi nyilatkozat hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem tettek volna későbbi nyilatkozatokat.

XXXIV. cikk

A nyilatkozatok visszavonása

(1) Az ezen jegyzőkönyv alapján nyilatkozatot tett Részes Állam az egyezmény 60. cikke alapján a letéteményes értesítésével bármikor visszavonhatja nyilatkozatát, a XXXI. cikk szerint tett nyilatkozat kivételével. A visszavonás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

(2) Az előző bekezdés ellenére ez a jegyzőkönyv a visszavonás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha a nyilatkozatot nem vonták volna vissza.

XXXV. cikk

Felmondási eljárás

(1) Ezt a jegyzőkönyvet bármely Részes Állam felmondhatja a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján.

(2) A felmondás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított tizenkét hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

(3) Az előző bekezdések ellenére ez a jegyzőkönyv a felmondás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem történt volna felmondás.

XXXVI. cikk

Felülvizsgálati konferenciák, módosítások és kapcsolódó kérdések

(1) A letéteményes – a felügyelő hatósággal történő konzultációt követően – köteles évente vagy a körülmények szerint indokolt időközönként jelentést készíteni a Részes Államok számára az egyezményben létrehozott, ebben a jegyzőkönyvben módosított nemzetközi rendszer gyakorlati működéséről. A jelentés készítése során a letéteményes köteles figyelembe venni a nemzetközi bejegyzési rendszer működésével kapcsolatban a felügyelő hatóság által készített jelentéseket.

a)	az ezzel a jegyzőkönyvvel módosított egyezmény gyakorlati működése és hatékonysága az egyezményben tárgyalt termékek eszköz alapú finanszírozásának és lízingelésének előmozdítása szempontjából;

b)	az ebben a jegyzőkönyvben foglalt szerződéses feltételek és az előírások bírósági értelmezése és alkalmazása;

c)	a nemzetközi bejegyzési rendszer működése, a hivatalvezető teljesítménye és a felügyelő hatóság által felette gyakorolt felügyelet, a felügyelő hatóság jelentéseit is figyelembe véve; és

d)	hogy kívánatos-e ezen jegyzőkönyv vagy a nemzetközi hivatallal kapcsolatos szabályok módosítása.

(3) Ezen egyezmény módosítását az előző bekezdésben említett konferencián részt vevő Részes Államok legalább kétharmadának jóvá kell hagynia, és a módosítás ezt követően az azt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó államok vonatkozásában akkor lép hatályba, amikor azt nyolc állam a XXVIII. cikkben foglalt, a módosítás hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően megerősítette, elfogadta vagy jóváhagyta.

XXXVII. cikk

A letéteményes és feladatai

(1) A ratifikálással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással kapcsolatos okiratokat a letéteményesnek kijelölt International Institute for the Unification of Private Law (UNIDROIT) szervezetnél kell letétbe helyezni.

(2) A letéteményes:

köteles tájékoztatni az összes Szerződő Államot az alábbiakról:

i.	minden ratifikálással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással kapcsolatos okirat új aláírásáról vagy letétbe helyezéséről és annak időpontjáról;

ii.	e jegyzőkönyv hatálybalépésének napjáról;

iii.	az e jegyzőkönyvnek megfelelően tett nyilatkozatokról és azok időpontjáról;

iv.	valamely nyilatkozat visszavonásáról vagy módosításáról és annak időpontjáról; és

v.	az ezt a jegyzőkönyvet felmondó értesítésről és annak időpontjáról, valamint hatálybalépésének napjáról;

b)	köteles továbbítani ezen jegyzőkönyv hitelesített másolatait az összes Szerződő Állam részére;

d)	köteles elvégezni a letéteményesek egyéb szokásos feladatait.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak ezt a jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.

MELLÉKLET

VISSZAVONHATATLAN TÖRLÉSI ÉS EXPORTIGÉNYLÉSI MEGHATALMAZÁSRA VONATKOZÓ FORMANYOMTATVÁNY

A XIII. cikkben említett melléklet