Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó rézcső behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal kárt okoz (2) az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2026. január 26-án az Európai Unió rézcsőipari ágazatának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: a panaszos) nyújtotta be. A panaszt a panaszos a rézcsövekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett gazdasági ágazat nevében nyújtotta be.

A panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók általi támogatottság mértékére vonatkozó elemzést az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék: cső finomított rézből, egyenletesen felgöngyölt tekercsekben, sima vagy belül barázdált is, tovább nem feldolgozva (a továbbiakban: vizsgált termék).

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés közzétételétől (3) számított 10 napon belül kell megtenniük.

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó, jelenleg az ex 7411 10 90 KN-kód (TARIC-kód: 7411 10 90 10) alá tartozó vizsgált termék. Ezeket a KN- és TARIC-kódokat csak tájékoztató jelleggel, a tarifális besorolás esetleges későbbi változásának sérelme nélkül adjuk meg. A vizsgálat hatálya a vizsgált terméknek a 2. pontban található meghatározásához igazodik.

3.1.    Kínai Népköztársaság

A panaszos arra hivatkozott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

A jelentős torzulásokra vonatkozó állításának alátámasztásaképpen a panaszos a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól”  (4) című, 2024. április 10-i dokumentumban található információkra támaszkodott. A panaszos azt állította különösen, hogy a vizsgált termék gyártására és értékesítésére a jelek szerint kihatnak a jelentésnek egyebek mellett általában az állami jelenlétet, a csőd- és tulajdonjogi szabályozást, a földterületet, az energiát, a tőkét, a nyersanyagokat és a munkaerőt érintő torzulásokról szóló fejezeteiben és szakaszaiban említett tényezők.

Konkrétan a rézcső előállítását illetően a panaszos hivatkozott a jelentésben szereplő 14. ötéves tervre a nyersanyagok, többek között a réz és más nemvasfémek ágazatainak fejlesztése és bővítése tekintetében, a kínai rézipari tervre (2025–2027) (5), valamint további bizonyítékokat nyújtott be, mégpedig a Wood Mackenzie által kiadott rézágazati fehér könyvet (6) és a Kínai Népköztársaság Államtanácsi Hivatalának sajtóközleményét (7).

Ennek következtében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjára való tekintettel a dömpingre vonatkozó állítás egy – torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségeken alapuló – számtanilag képzett rendes érték és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán alapul. A panaszos Thaiföldet nevezi meg megfelelő reprezentatív országként a rendes érték kiszámításához.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Kína vonatkozásában jelentősek.

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az érintett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

Az országjelentés megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján (8).

3.2.    Mexikó

Mexikó esetében a dömpingre vonatkozó állítás a belföldi ár és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Mexikó vonatkozásában jelentősek.

3.3.    Vietnám

Vietnám esetében a dömpingre vonatkozó állítás 2 különböző módszertanon alapul. Egyrészről a belföldi ár és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Másrészről Vietnám esetében a szokásos kereskedelmi forgalomban elégséges mennyiségben történő értékesítés hiányában a dömpingre vonatkozó állítás egy számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán is alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Vietnám vonatkozásában jelentősek.

3.4.    Üzbegisztán

Mivel az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében Üzbegisztán nem WTO-tag, és szerepel az (EU) 2015/755 rendelet (9) I. mellékletében, a panaszos az Üzbegisztánból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy megfelelő reprezentatív harmadik ország – nevezetesen Mexikó és Thaiföld – esetében érvényes számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított két rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Üzbegisztán vonatkozásában jelentősek.

4.   A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt gyors ütemben nőtt, ami az import jelentős mértékű megnövekedésének valószínűségét jelzi.

Emellett a panaszos bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan is, hogy az érintett országokban elegendő szabadon igénybe vehető kapacitás áll rendelkezésre, és ez a kapacitás a közeljövőben jelentős mértékben tovább fog nőni, ami a dömpingelt behozatal jelentős, kárt okozó mértékű megnövekedésének valószínűségét jelzi.

A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok továbbá azt mutatják, hogy a vizsgált behozott termék ára – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatott az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, és ezáltal jelentős mértékben rontotta az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét. A benyújtott bizonyítékok tanúsága szerint továbbá az uniós gazdasági ágazat képtelen a nyersanyagköltségek és az energiaárak növekedését követve növelni az árakat. A máshonnan származó behozatalok árainak növekvő tendenciája ellenére az érintett országok képesek voltak alacsony szinten tartani az áraikat, sőt tovább csökkenteni azokat a vizsgálat termék esetében, ezáltal pedig jelentős nyomást gyakoroltak az uniós értékesítésekre. Végezetül a panaszos a készletszintek növekedésére vonatkozóan is szolgáltatott bizonyítékokat.

4.1.    A nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítás

A panaszos elegendő bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termékkel kapcsolatban Kínában és Vietnámban nyersanyagpiaci torzulások állhatnak fenn. A panaszban található bizonyítékok szerint a vizsgált termék előállítási költségének több mint 75 %-át kitevő rézre Kínában és Vietnámban kiviteli vám vonatkozik. A reprezentatív nemzetközi piacokon jegyzett árak – és különösen a rézkatód Londoni Fémtőzsdén jegyzett árai, beleértve a prémiumot –, valamint az érintett országban érvényes árak összehasonlítása alapján a panasz megállapítja, hogy a nyersanyagpiaci torzulások a jelek szerint a mértékadó nemzetközi piacokon jegyzett áraknál jelentősen alacsonyabb árakat eredményeznek az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének második albekezdése értelmében.

Ezért – az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban – a vizsgálat keretében a Bizottság áttekinti a panaszos állítása szerinti torzulásokat, és értékeli, hogy a kár megszüntetéséhez adott esetben elegendő-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb szintű vám kivetése. Ha a Bizottság a vizsgálat során további, az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének hatálya alá tartozó torzulásokat azonosít, a vizsgálatot ezekre a torzulásokra is kiterjesztheti.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikkével összhangban vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a Bizottság a vizsgálat keretében az alaprendelet 21. cikkével összhangban megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel. Annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazandó-e a 7. cikk (2a) bekezdése, a vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban az uniós érdeket is megvizsgálja.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országokban működő exportáló gyártóit (10) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országokban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjenek a Bizottságnak információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan. Ezeket az információkat a Tron.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2847. A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.8. pont ad tájékoztatást.

A Bizottság az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett felvette a kapcsolatot az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait, valamint az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába, vagy sem. A mintába felvett exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2847.

A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint az érintett országok hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az 5.3.1. b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát (11).

b)   A mintában nem szereplő exportáló gyártókra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kívánják kérni, ki kell tölteniük a kérdőívet, és a megfelelően kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül vissza kell küldeniük. Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2847. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e egyedi vám a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára.

Ugyanakkor azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérik, tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha a vizsgálat alá vonandó együttműködő exportáló gyártók száma – a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártókat is ideértve – olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet megállapítása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.3.2.   A jelentős torzulásokkal rendelkező érintett országra vonatkozó további eljárás

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság felkéri különösen valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját a panaszban megadott inputokról és Harmonizált Rendszer (HR) szerinti kódokról, javasoljon egy vagy több megfelelő reprezentatív országot, és adja meg, hogy az adott országokban mely vállalatok gyártják a vizsgált terméket. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottság röviddel az eljárás megindítása után feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatást ad a vizsgálatban érintett feleknek arról, hogy milyen forrásokat kíván felhasználni a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő meghatározásához, ideértve adott esetben a megfelelő reprezentatív harmadik ország kiválasztását is. A Bizottság a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban 10 napot fog biztosítani a vizsgálatban érintett felek számára a feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy a harmadik országok gazdasági fejlettségi szintje hasonló-e Kínáéhoz, hogy a harmadik országokban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket, valamint hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők-e. Ha több reprezentatív harmadik ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő. A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján Thaiföld lehetséges megfelelő reprezentatív harmadik ország.

Az eljárás e lépésével összefüggésben a Bizottság felkéri az érintett országban működő valamennyi gyártót, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül küldje meg számára a vizsgált termék gyártása során felhasznált anyagokra (nyers- és feldolgozott anyagokra) és energiára vonatkozó információkat. Ezeket az információkat a Tron.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2847. A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.8. pont ad tájékoztatást.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása keretében a költségek és az árak meghatározásához rendelkezésre bocsátani kívánt tényszerű információkat tartalmazó beadványokat az ezen értesítés közzétételétől számított 65 napon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Az erre a célra felhasznált tényszerű információk kizárólag könnyen hozzáférhető nyilvános forrásokból vehetők.

5.3.3.   A nem WTO-tag és az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében szereplő ország (Üzbegisztán) exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban az azon országokból érkező behozatal esetében, amelyek a vizsgálat megindításának idején nem tagjai a WTO-nak és szerepelnek az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében, a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország ára vagy számtanilag képzett értéke vagy az ilyen harmadik országból más országokba – beleértve az Uniót is – történő kivitel esetén felszámított ár alapján – vagy, ha ez nem lehetséges – bármilyen más észszerű alapon kell képezni, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, amelyet szükség esetén módosítani kell úgy, hogy egy észszerű haszonkulcsot is magában foglaljon.

E célból a Bizottságnak ki kell választania egy megfelelő reprezentatív országot.

A Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének alkalmazásában javasoljon egy vagy több megfelelő reprezentatív országot, és adja meg, hogy az adott országokban mely vállalatok gyártják a vizsgált terméket. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megfelelően figyelembe veszi a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információt és különösen az adott ország legalább egy exportálója és egy gyártója/termelője által folytatott együttműködést. Ha több ilyen ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő. A Bizottság figyelembe veszi a határidőket is. Adott esetben olyan megfelelő reprezentatív országot fog kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik.

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban a Bizottság a vizsgálat megindítása után haladéktalanul feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatja a vizsgálatban érintett feleket a kijelölt megfelelő országról. A Bizottság 10 napot fog biztosítani a vizsgálatban érintett felek számára a feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

5.3.4.   A független importőrökre (12) vonatkozó vizsgálat (13)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés mellékletében kért információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

Miután megkapta a minta kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket az importőrök mintájával kapcsolatos döntéséről. Emellett a Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2847.

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás, valamint az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapításához, hogy éri-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2847.

5.5.    Az uniós érdek vizsgálata nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítások esetén

Amennyiben a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján nyersanyagpiaci torzulásokat azonosít, az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban megvizsgálja az uniós érdeket.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy szolgáltassanak olyan teljes körű releváns információkat, amelyek alapján a Bizottság eldöntheti, hogy az Uniónak érdekében áll-e az intézkedések szintjének az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján történő meghatározása. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket különösen arra, hogy szolgáltassanak információkat a Kínában és Vietnámban rendelkezésre álló szabad gyártási kapacitásokról, a nyersanyagokért folytatott versenyről, valamint az uniós vállalatok ellátási láncaira kifejtett hatásokról. A Bizottság együttműködés hiányában is dönthet úgy, hogy az Uniónak érdekében áll az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazása.

Mindazonáltal az alaprendelet 21. cikkének megfelelően el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be. A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2847). Az alaprendelet 21. cikke alapján szolgáltatott információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3.1., az 5.3.3. és az 5.4. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Az e szakasz első bekezdésében említett más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni (14).

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

—	Az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni. A meghallgatásra rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

—

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszt követően a meghallgatást az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 5 napon belül kell kérni. A meghallgatásra rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

—

A végleges ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni. A meghallgatásra rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni. A meghallgatásra ez esetben rendesen az érdekelt felek e tájékoztatására vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjanak meghallgatás iránti kérelemnek, sem a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmet. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „ Sensitive ”  (15) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „ Sensitive ” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „ For inspection by interested parties ” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket – ideértve az érdekelt félként való nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmeket is – a Tron.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be. A Tron.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: https://europa.eu/!7tHpY3. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a Tron.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a Tron.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade and Economic Security

Directorate G

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Tron.tdi: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail:

TRADE-AD750-COPPER-TUBES-DUMPING-VIETNAM@ec.europa.eu

TRADE-AD750-COPPER-TUBES-DUMPING-UZB@ec.europa.eu

TRADE-AD750-COPPER-TUBES-DUMPING-PRC@ec.europa.eu

TRADE-AD750-COPPER-TUBES-DUMPING-MEX@ec.europa.eu

TRADE-AD750-COPPER-TUBES-INJURY@ec.europa.eu

5.9.    Nyilvántartásba vétel

A Bizottság fel kívánja kérni az érintett vámhatóságokat arra, hogy e vizsgálat korai szakaszában vegyék nyilvántartásba a Kínai Népköztársaságból, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó rézcső behozatalát. Ez a nyilvántartásba vett behozatal vonatkozásában végleges vámok visszamenőleges hatályú beszedéséhez vezethet. A Kínai Népköztársaságból, Mexikóból, Vietnámból és Üzbegisztánból származó rézcső behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről szóló rendeletet a Bizottság kellő időben közzé fogja tenni.

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítés közzétételétől számított egy éven belül – de legkésőbb 14 hónapon belül – lezárul. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb hét hónapon belül – de legkésőbb nyolc hónapon belül – lehet bevezetni.

Az alaprendelet 19a. cikkének megfelelően a Bizottság 4 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek számára 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások helytállóságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, 4 héttel az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt tájékoztató dokumentumot ad ki, amelyben értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkeretek között szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

—	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

—

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy a tájékoztató dokumentumnak az érdekelt felek részére történő megküldésével kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

—

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

—	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételét követő 75. napon kell megtenni.

—

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt felek végső tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az e tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az e tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben, alapos okkal biztosítható.

A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat.

Az eljárás megindításáról szóló ezen értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló, az ezen értesítés 5.7. pontjában ismertetett időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján találhatók: https://policy.trade.ec.europa.eu/contacts/hearing-officer_hu.

12.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi és Gazdasági Biztonsági Főigazgatóság honlapján: https://europa.eu/!vr4g9W.

---

(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)  Az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős mértékű kárt, a jelentős kár bekövetkezésének lehetőségét, valamint a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(4)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10. (SWD(2024) 91 final/2), megtekinthető a következő internetcímen: a Bizottság dokumentum-nyilvántartása – COM(2024) 91.

(5)   „Implementation Plan for the High-Quality Development of the Copper Industry (2025–27)” (A rézipar magas színvonalú fejlesztésére irányuló végrehajtási terv, 2025–27).

(6)  WoodMackenzie, „Securing copper supply: no China, no energy transition” (A rézellátás biztosítása: Kína nélkül nincs energetikai átállás).

(7)  See the State Council Information Office for the People’s Republic of China: China to promote high-quality development in copper industry” (12 February 2025).

(8)  Indokolt kérelemre a Bizottság az országjelentésben hivatkozott dokumentumokat is rendelkezésre bocsátja.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj).

(10)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(11)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(12)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2447/oj). Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/952/oj).

(13)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(14)  Technikai probléma esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Kereskedelmi Főigazgatóság ügyfélszolgálatával (e-mail: trade-service-desk@ec.europa.eu, telefon: +32 22979797).

(15)  A „ Sensitive ” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).