Ez az értesítés az (EU) 2025/27 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

(Az (EU) 2024/1143 rendelet 24. cikke)

„Castaña de Galicia”

EU-szám: PGI-ES-0609-AM02 – 2025.1.29.

1.   A termék elnevezése

„Castaña de Galicia”

2.   A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ TÍPUSA

☐	Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM)

X	Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ)

☐	Földrajzi árujelző

3.   Ágazat

X	Mezőgazdasági termékek

☐

Bor

☐	Szeszes italok

4.   Az a harmadik ország, amelyhez a földrajzi terület tartozik

Spanyolország

5.   Standard módosításként való minősítés

Annak indoklása, hogy a módosítás(ok) miért minősül(nek) az (EU) 2024/1143 rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott standard módosításnak: A módosításokat „standard módosításoknak” kell tekinteni, mivel nem felelnek meg az (EU) 2024/1143 rendeletben az „uniós módosításként” való besorolás egyik kritériumának sem.

6.   A jóváhagyott standard módosítás(ok) ismertetése

1.   Az engedélyezett nedvességtartalomra vonatkozó megfogalmazás módosítása

A módosítás az egységes dokumentum 3.2. szakaszát („A termék leírása”) érinti.

A „Castaña de Galicia” fő megkülönböztető jellemzőit meghatározó bekezdésben a következő mondatrész:

helyébe az alábbi szöveg lép:

Abból a bekezdésből, amely meghatározza a „Castaña de Galicia” OFJ használatához előírt, a betakarított termésre vonatkozó jellemzőket, törölték a következő mondatot, mivel az felesleges:

Indokolás: Ez az információ redundáns, tekintettel a dokumentumban a termés nedvességtartalmára vonatkozóan korábban megadott információkra.

A módosítás az egységes dokumentumot érinti.

2.   Az OFJ logójának hozzáadása

Ez a módosítás az egységes dokumentum 3.6. szakaszát és a termékleírás „A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok” című H. szakaszát érinti.

A szöveg kiegészült a „Castaña de Galicia” OFJ logójával.

Indokolás: Bevezetése óta ezt a terméket egy külön logóval azonosították a piacon, amint azt a termékleírás jelenleg hatályos változata is tartalmazza. A termékleírás azonban eddig nem tartalmazta e logó képét, amely a fogyasztók és a hatósági ellenőrző hatóságok számára fontos, mivel lehetővé teszi számukra, hogy könnyen felismerjék az oltalom alatt álló terméket a piacon.

A módosítás az egységes dokumentumot érinti.

3.   Az előállítás meghatározott földrajzi területét érintő változások

Ez a módosítás az egységes dokumentum 4. szakaszát és a termékleírás „A földrajzi terület tömör meghatározása” című C. szakaszát érinti.

Az egységes dokumentumban:

Az alábbi szöveg:

„A »Castaña de Galicia« oltalom alatt álló földrajzi jelzés földrajzi térsége Galícia autonóm közösség területének azon részét foglalja magában, amelyet nyugaton a Dorsal Gallega, északon pedig a Sierra del Xistral határol.

Közigazgatási szempontból a termesztési terület a következő területeket foglalja magában:

—	Coruña tartományban: Terra de Melide járás; valamint Arzúa és Boimorto települések (Arzúa járás),

—	a teljes Lugo tartomány, O Vicedo, Viveiro, Xove és Cervo (Mariña Occidental járás), Burela és Foz (Mariña Central járás), valamint Barreiros és Ribadeo települések (Mariña Oriental járás) kivételével,

—	Ourense tartomány összes települése,

—	Pontevedra tartományban: Tabeirós-Terra de Montes és Deza járások, Cotobade, A Lama és Campo Lameiro települések (Pontevedra járás), valamint Cuntis település (Caldas járás),

A fentiek szerint körülhatárolt termesztési terület csapadék-, hőmérsékleti, ombrotermikus, magassági és talajviszonyai ideálisak a minőségi gesztenye termesztéséhez.”

helyébe az alábbi szöveg lép:

A termékleírásban:

Az alábbi szöveg:

„A »Castaña de Galicia« oltalom alatt álló földrajzi jelzés földrajzi térsége Galícia autonóm közösség területének azon részét foglalja magában, amelyet nyugaton a Dorsal Gallega, északon pedig a Sierra del Xistral határol. Közigazgatási szempontból a termesztési és betakarítási terület a következő területeket foglalja magában:

—	Coruña tartományban: Terra de Melide járás; valamint Arzúa és Boimorto települések (Arzúa járás),

—	a teljes Lugo tartomány, O Vicedo, Viveiro, Xove és Cervo (Mariña Occidental járás), Burela és Foz (Mariña Central járás), valamint Barreiros és Ribadeo települések (Mariña Oriental járás) kivételével,

—	Ourense tartomány összes települése,

—	Pontevedra tartományban: Tabeirós-Terra de Montes és Deza járások, Cotobade, A Lama és Campo Lameiro települések (Pontevedra járás), valamint Cuntis település (Caldas járás).”

helyébe az alábbi szöveg lép:

Az alábbi szöveg:

helyébe az alábbi szöveg lép:

A földrajzi területet azonosító mellékletek is törlésre kerültek, mivel a javasolt módosítás miatt feleslegessé váltak.

A módosítás az egységes dokumentumot érinti.

4.   Változtatások annak érdekében, hogy a szöveg összhangba kerüljön a javasolt módosításokkal

Ez a módosítás az egységes dokumentum 5. szakaszát és a termékleírásnak a kapcsolatról szóló F. szakaszát érinti.

Az egységes dokumentumban:

„A földrajzi terület sajátosságai” című 5.1. szakaszban:

A szövegnek a leírt új földrajzi területtel való összehangolása érdekében a következő változtatásokra került sor:

—	csapadékmennyiség:

Az alábbi mondatot el kell hagyni:

—	ombrotermikus viszonyok:

A következő bekezdés:

helyébe az alábbi szöveg lép:

—	tengerszint feletti magasság:

A következő bekezdés:

helyébe az alábbi szöveg lép:

Ezenkívül az 5.1. szakasz végén a következő bekezdés:

helyébe az alábbi szöveg lép:

A termékleírásban:

Történelmi tényezők

A 10. bekezdést törölték:

A 4.4. szakasz új bekezdéssel egészült ki:

Természeti tényezők

a)   Csapadékmennyiség

Az utolsó mondatot törölték:

b)   Hőmérséklet

A következő bekezdés:

helyébe az alábbi szöveg lép:

c)   Ombrotermikus viszonyok

az alábbi mondat:

helyébe az alábbi szöveg lép:

d)   Tengerszint feletti magasság

az alábbi mondat:

helyébe az alábbi szöveg lép:

Indokolás: A kapcsolatról szóló (F.) szakasz szövegének valamennyi változtatását az indokolja, hogy azt a jelenlegi meghatározásának megfelelően hozzá kell igazítani a termesztés földrajzi területéhez.

A módosítás az egységes dokumentumot érinti.

5.   Felesleges információk törlése

A módosítás a termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszát érinti.

A „Gesztenyeültetvények ritkítása” címet és az alatta lévő szöveget a (megtartott) „Betakarítás” alszakaszig törölték, mivel értelmezésünk szerint ez a szöveg nem szerepelhet a termékleírásban, mert nem tartalmaz olyan információt, amely megkülönböztetné a terméket az eredetmegjelöléssel nem rendelkező termékektől. Ennek megfelelően a következő szöveget törölték:

Talajművelés:

A talajművelést (boronálást) általában évente egyszer vagy kétszer végzik olyan ültetvényeken, ahol a tájkép elemek és az ültetési elrendezések ezt lehetővé teszik. Ezt nagyon sekély (4–8 cm) mélységben végzik, hogy ne károsítsák a fa felső gyökereit, ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a törzs körül 1 méteres teret hagyjanak a gyökérnyak védelme érdekében, amely e faj rendkívül érzékeny része.

A talajművelés kedvező hatásai közé tartoznak a következők:

—	a talaj tisztábbá tételének elősegítése, ami megkönnyíti a betakarítást,

—	nyáron az evapotranspiráció csökkentése,

—	az előző betakarításból származó levelek és héjak maradványainak, valamint a gyomok félig betemetése, ezáltal felgyorsítva azok bomlását,

—	a Cydia fagiglandana és a Laspeyresia Splendana számos lárvájának elpusztítása, amelyek a biológiai ciklusuk második szakaszát a talajban fejezik be; ez lehetővé teszi a populáció kontroll alatt tartását a következő évben,

—	a talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak javítása,

—	tűz esetén a tűz terjedése kockázatának csökkentése.

Azokon az ültetvényeken, ahol a tájképi elemek, illetve az ültetési elrendezések miatt a talajművelés nem végezhető el, a mezőgazdasági termelők egyszerűen eltávolítják azokat a növényeket, amelyeket méretük vagy invazív jellegük miatt nem szabad hagyni elszaporodni.

Trágyázás:

Az indítótrágyázást az ültetés időpontjában végzik, és az a fa növekedési ütemének növelése érdekében több évig folytatható vagy kiegészíthető.

Az indító-/startertrágyázás mellett tanácsos minden évben kiegészítő trágyázást végezni a termés védelme és a betakarítás minőségének javítása érdekében.

A kiegészítő trágyázás célja a talajban és a fákban található tápanyagok egyensúlyának és szintjének fenntartása. Annak eldöntésekor, hogy mennyi műtrágyát kell kijuttatni, figyelembe kell venni a talaj termékenységét, a várható tápanyagveszteséget és az ültetvény tápanyag-ellátottságát.

A gesztenyefák közé hagyományosan gabonaféléket vetettek be. A felhasznált műtrágya, valamint a visszamaradt tarló fontos szervesanyag-forrást jelentett. E gyakorlatok mellett a külterjes állattenyésztésből származó trágya is fontos tápanyagforrást jelentett. Napjainkban e hagyományos módszerek hanyatlása azzal jár, hogy széles körben használnak termésnövelő anyagokat. A rendelkezésre állástól függően ezek általában szerves trágyák, és különböző forrásokból származnak.

Öntözés:

A termőterület éghajlati és talajviszonyai miatt a fáknak általában nincs szükségük több vízre, kivéve az ültetést követő kezdeti időszakban.

Ha a nyári csapadékmennyiség 150 mm-nél kisebb, a fő növekedési szakaszban öntözést lehet alkalmazni a termés megfelelő fejlődésének biztosítása érdekében.”

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

6.   Az ellenőrző szervre vonatkozó módosítás

A Galíciai Élelmiszerminőségi Intézetre való hivatkozás helyébe a Galiciai Élelmiszerminőségi Ügynökségre való hivatkozás és a megfelelő elérhetőségek léptek.

A módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

Mezőgazdasági termékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései

1.   Elnevezés(ek)

Castaña de Galicia

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM ☐ OFJ X

3.   Az a harmadik ország, amelyhez a földrajzi terület tartozik

Spanyolország

4.   A mezőgazdasági termék leírása

4.1.   A mezőgazdasági termék besorolása a Kombinált Nómenklatúra megfelelő vámtarifaszáma és alszáma szerint, az (EU) 2024/1143 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban

—	07 – ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS ZÖLDSÉGFÉLÉK, ÉS EGYES GYÖKEREK ÉS GUMÓK,

—	08 – ÉLELMEZÉSI CÉLRA ALKALMAS GYÜMÖLCS ÉS DIÓFÉLÉK; CITRUSFÉLÉK VAGY A DINNYEFÉLÉK HÉJA,

—	10 – GABONAFÉLÉK,

—	11 – MALOMIPARI TERMÉKEK; MALÁTA; KEMÉNYÍTŐK; INULIN; BÚZASIKÉR,

—	20 – ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL, GYÜMÖLCSBŐL, DIÓFÉLÉKBŐL VAGY MÁS NÖVÉNYRÉSZEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT KÉSZÍTMÉNYEK.

4.2.   A bejegyzett elnevezéssel jelölt mezőgazdasági termék leírása

A „Castaña de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kizárólag az európai gesztenye (Castanea sativa Mill.) Galíciában őshonos nemesített fajtáinak emberi fogyasztásra szánt termésére alkalmazható, amelyet frissen vagy fagyasztva forgalmaznak.

Ezeket a nemesített fajtákat a mezőgazdasági termelők által a terméshozam és minőség javítása érdekében évszázadokon keresztül folytatott nemesítési munkák eredményeként létrejött helyi ökotípusok alkotják. Alakjukat és genetikai sajátosságaikat részletesebben leírták és meghatározták, mint a többi spanyol, portugál és francia termesztési területen termesztett szelídgesztenyékét. Ezek a nemesített fajták a biológiai és genetikai sokszínűség megőrzését biztosító növénygenetikai erőforrások szempontjából pótolhatatlan örökségnek minősülnek, és jogi meghatározásukat tekintve a „genetikai anyagok” közé tartoznak.

Így a Galíciában hagyományosan alkalmazott gesztenyetermesztési eljárások megőrzése révén az idők folyamán lehetővé vált az őshonos nemesített fajták olyan homogén együttesének szelekciója, amely megalapozta a galíciai gesztenye mai hírnevét és elismertségét.

A „Castaña de Galicia” gesztenyét jellemző legfontosabb tulajdonságok a következők:

1.	a terméshéj vékony, gesztenyeszínű, fényes;

2.	a maghéj (hártya) vékony, kismértékben hatol be a magba, hámozáskor könnyen leválasztható;

3.	íze édes, állaga tömör, nem lisztes;

4.	betakarításkor a termés nedvességtartalma 50–60 % közötti;

5.	a kupacs általában legfeljebb három termést tartalmaz;

6.	az átlagos szénhidrát-tartalom 59,5 % (a szárazanyagra vetített átlagban), vagyis értéke felülmúlja a többi spanyol termesztési területen elért értékeket;

7.	a repedt gyümölcsök és a benőtt maghéjú gyümölcsök átlagos előfordulási aránya igen alacsony (4,5 %, illetve 2,1 %). A többi spanyol termőhellyel összehasonlítva a két paraméter összesített értéke a galíciai gesztenye esetében a legalacsonyabb.

A galíciai szelídgesztenyére vonatkozóan a fentiekben ismertetett átlagértékek mellett a „Castaña de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termésnek a betakarítást követően a következő jellemzőkkel is rendelkeznie kell:

1.	a benőtt maghéjú termések százalékos aránya legfeljebb: 12 %;

2.	a szénhidráttartalom százalékos aránya legalább: 55 %;

3.	egy kg friss termésben legfeljebb 120, míg egy kg fagyasztott termésben legfeljebb 200 termés lehet.

A „Castaña de Galicia” földrajzi jelzés oltalma alatt álló gesztenye egy-egy csomagja legfeljebb 5 %-ban tartalmazhat olyan termést, amely nem felel meg a követelményeknek.

Mivel a fagyasztási eljárás célja kizárólag a termék eltarthatósági idejének meghosszabbítása és szoros értelemben véve nem minősül feldolgozásnak, a friss és a fagyasztott termések ugyanazokkal a fentiekben ismertetett fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságokkal rendelkeznek.

4.3.   A takarmányok beszerzésére vonatkozó eltérések (kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott állati eredetű termékek esetében) és a nyersanyagok beszerzésére vonatkozó korlátozások (kizárólag oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott feldolgozott termékek esetében)

–

4.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A termesztés kivételével nincsenek olyan sajátos műveletek, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kellene elvégezni.

4.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék csomagolására, szeletelésére, aprítására stb. vonatkozó külön szabályok

A „Castaña de Galicia” földrajzi jelzés oltalma alatt álló gesztenyét friss termékként hálóban, rafia vagy zsákvászon csomagolásban kell értékesíteni. A fagyasztott terméket a vonatkozó jogszabályokban engedélyezett, élelmiszeripari használatra alkalmas, és az élelmiszerekre vonatkozó hatályos jogszabályok által engedélyezett anyagokból álló csomagolásban kell értékesíteni. A megengedett tömegértékek mindkét esetben a következők: 500 g, 1 kg, 2,5 kg, 5 kg, 10 kg, 15 kg, 20 kg és 25 kg. Amennyiben a termék minősége nem károsul, egyéb formátumok alkalmazása is megengedett.

4.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Castaña de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel értékesített gesztenyét az egyes termelők/csomagolók saját kereskedelmi címkéjével, valamint az OFJ saját címkéjével kell ellátni, amelyen szerepelnie kell az oltalom alatt álló földrajzi jelzés hivatalos, alább látható logójának:

Mind a kereskedelmi címkén, mind az OFJ címkéjén kötelezően szerepelnie kell az „indicación geográfica protegida »Castaña de Galicia« ” („ »Castaña de Galicia« oltalom alatt álló földrajzi jelzés”) feliratnak.

A feldolgozott termékek (pl. a gesztenyepüré, gesztenyekrém, gesztenyeszirup, gesztenyelikőr, cukrozott gesztenye, cukrozott gesztenye bonbon stb.) címkéin feltüntethető, hogy előállításukhoz a „Castaña de Galicia” földrajzi jelzés oltalma alatt álló gesztenyét használtak, amennyiben a nyersanyag megfelel a termékleírásban meghatározott követelményeknek.

5.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Castaña de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés földrajzi területe Galícia autonóm közösség egész területét foglalja magában.

A fentiek szerint körülhatárolt termesztési terület csapadék-, hőmérsékleti, ombrotermikus, magassági és talajviszonyai általában ideálisak a minőségi gesztenye termesztéséhez, ugyanakkor azt a területet is jelenti, ahol a termesztést hagyományosan végzik.

5.1.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A galíciai gesztenye jó termeszthetősége és kiemelkedő minősége a meghatározott földrajzi terület azon kedvező éghajlati viszonyainak köszönhető, amelyek – mint például a termés növekedése és érési ideje alatti enyhe hőmérséklet és a levegőnek a termés magas nedvességtartalmát biztosító páratartalma – a termék kiváló minőségének zálogai.

A továbbiakban részletesen ismertetjük a meghatározott földrajzi terület azon sajátosságait, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a gesztenyetermesztés szempontjából optimálisnak tekintett paraméterekhez:

—	csapadék: a termesztési területen jelentős mennyiségű eső hull, azonban annak ellenére, hogy az évi csapadékmennyiség körülbelül 1 000 mm, aszályos nyári időszakok is vannak, amelyek szeptemberben véget érnek. Mindkét körülmény kedvező hatással van a gesztenye minőségére,

—	hőmérséklet: a terület 6–14 °C-os éves átlaghőmérséklete a gesztenye számára ajánlott tartományba esik (3–16 °C), a termés érése és növekedése szempontjából kedvező magas nyári hőmérsékletekkel,

—	ombrotermikus viszonyok: Galícia ombrotermikus adottságai kedvezőek a párásabb környezetben jobban fejlődő gesztenye számára, azonban a páratartalom túl magas sem lehet, mert az elősegíti a betegségek, köztük a tintabetegség és a kéregrák kialakulását,

—	tengerszint feletti magasság: Galícia legnagyobb része olyan tengerszint feletti magasságon fekszik, amely a legkedvezőbb a gesztenye számára (400–900 m, de legfeljebb 1 200 m),

—	talaj- és kőzetviszonyok: a felszín legnagyobb részét gránitokon és metamorf (palás) kőzeteken kialakult, jó állagú, szerves anyagokban gazdag, alacsony pH-értékű és kevés aktív meszet tartalmazó talajok fedik, és ezeket tartják a legmegfelelőbbnek a gesztenyetermesztéshez.

A gesztenye termesztése igen magas környezeti értéket képvisel, és tökéletesen alkalmazkodik a Galíciában uralkodó talaj- és éghajlati viszonyokhoz.

5.2.   A termék sajátosságai

A termesztési területnek az előző pontban ismertetett és a termés optimális fejlődését elősegítő, sajátosan kedvező talaj- és éghajlati viszonyai mellett a galíciai gesztenye termesztése során felhasználják a galíciai mezőgazdasági termelők által a soutókban évszázadokon keresztül folytatott intenzív nemesítési tevékenység eredményeit is (soutónak nevezik az azonos vagy hasonló korú fákból álló és azonos módon művelt ültetvényeket). Ily módon a gondosan kialakított hagyományos művelési eljárásokon keresztül megnyilvánuló emberi tényező a folyamatos (a termelékenységi és minőségi jellemzőktől függő) fajtanemesítés motorjaként működött és őshonos ökotípusok egész sorát hozta létre, amelyek a ma ismert minőségi galíciai gesztenyét eredményezték. E tényezők együttes hatásának köszönhető ennek a gesztenyének a jelenlegi hírneve és elismerése.

A soutókra épülő, jelenleg is alkalmazott termesztési modell nemcsak a galíciai gesztenyetermesztés kultúrájához és hagyományához fűződő kapcsolatot bizonyítja, hanem a korszerű termesztési technikákkal művelt új gesztenyefa-ültetvényeken felhasználható növényi szaporítóanyag forrásaként is fontos szerepet játszik.

A más termesztési területekről származó gesztenyékhez képest a galíciai gesztenye a következő említést érdemlő minőségi sajátosságokkal rendelkezik:

—	a termés hámozását nagymértékben megkönnyítő vékony maghéj,

—	a benőtt maghéjú gyümölcsök alacsony aránya, ami az előző pontban megjelölt tulajdonsághoz hasonlóan szintén rendkívüli mértékben megkönnyíti a hámozást,

—	nagy nedvességtartalom, ezt a paramétert mind a gesztenye frissen történő fogyasztása, mind pedig a feldolgozott termékek előállítása szempontjából igen nagyra értékelik,

—	a repedt gyümölcsök alacsony aránya, minek köszönhetően a válogatáskor lényegesen kevesebb selejt keletkezik,

—	nagyon magas keményítőtartalom, amely a cukorrá történő átalakulása (az érés alatt bekövetkező természetes, valamint a termikus folyamatok által előidézett hidrolízis) után édesebbé teszi a gesztenye ízét.

5.3.   A földrajzi terület és a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A vadon termő gesztenye a pleisztocén kor óta megtalálható Galíciában, háziasítása és termesztése azonban a római uralom idején vette kezdetét. Később, a középkorban a papság és a nemesség a szőlőműveléssel szorosan összekapcsolva terjesztette el a gesztenyetermesztést, így az újabb lendületet kapott.

Az általában többféleképpen (faanyagként és gyümölcsként) hasznosítható, kiváló minőségű őshonos gesztenyefajták nemesítése és szaporítása tehát ősrégi tevékenységnek számít. Másrészt a Galíciát történelmileg jellemző, kiterjedt népességeloszlás, amelynek eredményeként gyakorlatilag az egész terület benépesült (tengerparti területek, felföldek, völgyek és hegyek), elősegítette a környezeti szempontból különféle adottságokkal rendelkező, illetve a talaj- és éghajlati viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodó fajták és a csekély maghéjbenövésű, megfelelő méretű, kis arányban repedő stb. termések kiválasztását.

Az, hogy a gesztenye nagyszerűen alkalmazkodik a körülhatárolt terület környezeti feltételeihez (a földrajzi terület sajátosságaihoz), már önmagában is biztosíték a termék kiváló minőségére, hiszen a fafajta megfelelő fejlődéséből logikusan következik a betakarított termés jó minősége is. Továbbá a gesztenye fejlődése és érése idején uralkodó mérsékelt hőmérsékleti viszonyok, valamint a termesztési terület magas páratartalma nagy nedvességtartalmat biztosítanak a termésnek, és ezt a tényezőt mind a frissen fogyasztott gesztenye, mind pedig a feldolgozott termékek előállításához nyersanyagként felhasznált gesztenye esetében igen nagyra értékelik.

A galíciai gesztenyetermesztés hagyományos modellje egyébként a soutókban alkalmazott művelési technikákból alakult ki. Ez a környezet tette lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelők a termelékenység és a minőség alapján fokozatosan szelektálják és háziasítsák a gesztenyét, és ennek nyomán létrejöhessen a helyi ökotípusok együttese, amelyből a galíciai gesztenye minőségét és hírnevét megalapozó, jelenleg termesztett, őshonos nemesített fajták származnak.

A galíciai gesztenye hírnevét az értékesítési folyamatban betöltött előnyös helyzete is tükrözi: a spanyol piacon gyakran megtörténik, hogy máshonnan származó gesztenyét galíciai jelzéssel látnak el, ami ez utóbbi hírnevének bizonyítéka. A galíciai gesztenye történelmi jó hírét megerősítő számos bibliográfiai hivatkozás közül a következők említhetők meg:

—

a galíciai kolostorokban számtalan olyan dokumentumot őriznek, amelyek azt igazolják, hogy a gesztenye fontos szerepet töltött be a középkori Galíciában.,Az iratokra különféle művekben találhatók utalások, köztük M. Lucas Álvarez és P. Lucas Domínguez „ El priorato benedictino de San Vicenzo de Pombeiro y su colección diplomática en la Edad Media ” (A San Vicenzo de Pombeiro bencés perjelség és okiratgyűjteménye a középkorban) és „ El monasterio de S. Clodio do Ribeiro en la Edad Media: Estudio y Documentos ” (A S. Clodio do Ribeiro kolostor a középkorban: tanulmány és dokumentumok) című művében, valamint M. Romaní Martínez „ Colección Diplomática do mosteiro cisterciense de Sta. María de Oseira ” (A Sta. María de Oseira ciszterci kolostor okiratgyűjteménye) című munkájában,

—	Alexandre Dumas 1847-ben írt „ De Paris à Cadix ” (Párizsból Cádizba) című úti beszámolójában tesz említést a galíciai gesztenye minőségéről,

—

„ La Galice. Essai géographique d’analyse et d’interprétation d’un vieux complexe agraire ” (Galícia: egy régi agrárkomplexum elemzésére és értelmezésére irányuló geográfiai esszé) című művében Abal Bouhier a galíciai mezőgazdasági táj egyik legfontosabb elemeként határozza meg a gesztenyéskerteket,

—	számtalan utalással találkozhatunk a magosto ünnepre (több galíciai településen a gesztenye tiszteletére rendezett népünnepély) vonatkozóan, amelyek közül példaként említjük a Manuel Murguía „ Historia de Galicia ” (Galícia története) (1865) című művében található utalást,

—	a galíciai gesztenye gasztronómiai jelentőségét bizonyítják pl. a Manuel Puga y Parga (1874–1917) „ La Cocina Práctica ” (Praktikus konyha) (1905) című művében vagy Álvaro Cunqueiro „ A cociña galega ” (Galíciai konyha) (1973) című szakácskönyvében szereplő receptek.

A galíciai gesztenye elterjedtségének, hírnevének és elismertségének közvetett bizonyítékát kapjuk, ha megvizsgáljuk a galíciai és az egyéb helyekről származó gesztenyére tett internetes utalások gyakoriságát. Példaként említjük, hogy a 2008. november 20-án a Google-on a „castaña/s gallega/s” kifejezésre (spanyol nyelven) és a „castaña/s galega/s” kifejezésre (galíciai nyelven) elvégzett keresés eredményeként mintegy 5 600 találatot kaptunk, míg a „castaña/s española/s” kulcsszavakra kapott találatok száma nem érte el a 200-at, a máshonnan származó (Asztúria, Andalúzia vagy Extremadura) gesztenyére vonatkozóan pedig 20-nál is kevesebb volt a találatok száma.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://agacal.xunta.gal/sites/default/files/calidade-alimentaria/orixe-vexetal/IGP-Castana-de-Galicia-Pliego-de-condiciones_diciembre_2024_ES.pdf

---

(1)   HL L, 2025/27, 2025.1.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2025/27/oj.