A Törvényszék (tizedik tanács) T-499/22. sz., Magyarország kontra Európai Bizottság ügyben 2024. október 9-én hozott ítélete ellen Magyarország által 2024. december 23-án benyújtott fellebbezés

(C-896/24 P. sz. ügy)

(C/2025/1087)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Fellebbező: Magyarország (képviselik: Fehér M. Z. és Koós G., meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

Fellebbezésében Magyarország azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-499/22. sz. ügyben 2024. október 9-én hozott ítéletét,

—

részlegesen semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/908 bizottsági végrehajtási határozatot, valamint

—	kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap - Az 1307/2013 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének az „aktív mezőgazdasági termelő” jogállást illetően történő téves értelmezéséből és alkalmazásából eredő pénzügyi korrekció jogellenessége

A Törvényszék ítéletében helytelen következtetésre jutott az 1307/2013/EU rendelet (1) 9. cikk (2) bekezdésének értelmezését illetően. Nem tulajdonított kellő súlyt sem a vitatott rendelkezés rendszertani, sem teleológia értelmezésének, és a nyelvtani értelmezése hibás következtetését ezek elé helyezi. Önmagában a 9. cikk (2) bekezdése, annak megfogalmazása, illetve nyelvtani értelmezése sem tesz lehetővé olyan messzemenő értelmezést, mint amelyet a Törvényszék tulajdonít ennek a cikknek, a rendszertani értelmezés, a 9. cikk (2) bekezdésének ugyanezen cikk (1) bekezdésével, a rendelet 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával való együttes értelmezése pedig kifejezetten ellentmond annak, hogy a természetes vagy jogi személyek csoportjának fogalma magába foglalja a kapcsolt vállalkozásokat.

A 9. cikk (2) bekezdésének tág értelmezésére a visszaélések elkerülése és a rendelet céljainak elérése végett sincs szükség, valójában az 1306/2013/EU rendelet 60. cikke és annak Bíróság általi értelmezése felülbírálatából, és egy vélt visszaélési helyzetből ered.

A második jogalap - Az 1306/2013 rendelet 59. cikke (5) bekezdésének és a 809/2014 végrehajtási rendelet 35. cikkének a helyszíni ellenőrzések aránya növeléséhez figyelembe veendő minták tekintetében történő téves értelmezésén és alkalmazásán alapuló pénzügyi korrekció jogellenessége

A második jogalapot illetően a Magyar Kormány álláspontja szerint az ítélet nem ad megfelelő indoklást arra vonatkozóan, hogy a helyszíni ellenőrzések aránya növeléséhez figyelembe veendő mintákba a kockázatelemzés alapján kiválasztott elemek körében feltárt hibák miért kell, hogy beszámítsanak. Az ítélet nem ad megfelelő választ a Magyar Kormány ezzel kapcsolatos érveire és egy a vonatkozó uniós szabályozásból nem szükségszerűen következő értelmezést tesz kötelezővé.

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 608. o.).