P9_TC1-COD(2023)0271

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. március 12-én került elfogadásra a vasúti infrastruktúra-kapacitás egységes európai vasúti térségben történő használatáról, a 2012/34/EU irányelv módosításáról és a 913/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az „európai zöld megállapodás” című bizottsági közlemény (3) célul tűzte ki az Unió elé a klímasemlegesség 2050-re történő elérését, valamint meghatározta azt az egyértelmű célt is, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A Bizottság a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90 %-os csökkentését szorgalmazza, miközben törekszik azon szennyezőanyag-mentességi célkitűzés (4) megvalósítására, hogy 2030-ra több mint 55 %-kal csökkentse a légszennyezőanyag-kibocsátás egészségügyi hatásait, valamint 30 %-kal a közlekedési zajártalomnak tartósan kitett emberek arányát. A közlekedés az Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 25 %-át teszi ki, és ez az arány az elmúlt években nőtt. Az európai zöld megállapodás kiemelten fontosnak tartja a jelenleg 75 %-ban közutakon lebonyolított szárazföldi áruszállítás jelentős részének a vasútra és a belvízi utakra történő átterelését. Mivel a vasút javarészt villamosított és energiahatékony közlekedési mód, a vasúti szolgáltatások fokozottabb igénybevételének hozzá kell járulnia a közlekedés károsanyag-kibocsátásának és energiafelhasználásának csökkentéséhez.

(2)

A fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáról szóló közlemény (5) mérföldköveket határoz meg, amelyek kijelölik az utat az uniós közlekedési rendszer számára a fenntartható, intelligens és reziliens mobilitásra vonatkozó célkitűzések eléréséhez. Előirányozza, hogy a vasúti árufuvarozás forgalma 2030-ig 50 % 50 % -kal, 2050-ig pedig kétszeresére nőjön. A nagy sebességű vasúti forgalomnak 2030-ra meg kell kétszereződnie, 2050-re pedig meg kell háromszorozódnia, ezenfelül az 500 km-nél rövidebb távú, menetrend szerinti közösségi közlekedésnek 2030-ig karbonsemlegessé kell válnia az Unión belül. E célok eléréséhez a vasúti közlekedésnek vonzóbbá kell válnia a megfizethetőség, a megbízhatóság és az akadálymentesség tekintetében, a szolgáltatásoknak pedig jobban kell igazodniuk , valamint az utazók és az árufuvaroztatók igényeihez jobban igazodó szolgáltatások tekintetében. [Mód. 1].

(2a)

Az e rendelet alapját képező cél a vasúti infrastruktúra kihasználásának növelése, valamint ily módon a vasút modális arányának növelése. E rendelet azonban önmagában nem képes megoldást adni az Unió dekarbonizációra és modális váltásra vonatkozó céljaira. A tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt folytatniuk kell a munkát számos egyéb olyan elemen, amely hozzájárulhat mind a vasúti infrastrukturális kapacitás, mind a szállítási kapacitás további növeléséhez, mint amilyen például a menetvonalak összekapcsolása, a sebességharmonizáció, hatékony átszállás az utasok számára, a hosszabb vonatok használata nagyobb tengelyterheléssel, a harmonizált ERTMS európai szintű bevezetése, valamint az automatizált vonatvezető rendszerek. [Mód. 2].

(2b)

A vasút hatékonyságának a különböző közlekedési módok közötti multimodális verseny érdekében történő kezelése fontos a jelentős mértékű modális váltás elősegítése és a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában kitűzött célértékek elérése érdekében. Ezért további intézkedéseket kell mérlegelni a vasút versenyképességének növelése érdekében, beleértve a pályahasználati díjak csökkentését is. Mivel a vasúti kapacitás iránti igény mind a személyszállítási, mind az árufuvarozási szolgáltatások részéről megnövekedett, az említett kapacitásnövelő intézkedések megvalósításához beruházásokra is szükség lesz. [Mód. 3].

(2c)	A vasúti átállás uniós szintű célkitűzései nemzeti célokat követelnek meg, amelyek a tagállamok által alulról építkező megközelítést követve kidolgozott konkrét nemzeti terveken alapulnak. [Mód. 4].

(3)	A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) megállapítja a vasúti infrastruktúra irányítására és működtetésére vonatkozó szabályokat, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás belföldi és nemzetközi vasúti szolgáltatások számára történő elosztására vonatkozó elveket és eljárásokat.

(4)	A 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) előírja a vasúti árufuvarozási folyosók és az egyablakos ügyintézési rendszer létrehozását, hogy megkönnyítse az infrastruktúra-kapacitások nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatások számára történő kérelmezését.

(5)

A vasúti infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodás és a vasúti forgalomirányítás kulcsfontosságúak a vasúti ágazat megfelelő működéséhez. A vasúti szállítási szolgáltatások működését körültekintően meg kell tervezni és össze kell hangolni ahhoz, hogy a nagyon eltérő jellemzőkkel (például sebességgel és féktávolsággal) rendelkező vonatok biztonságosan osztozhassanak ugyanazon a vágányon. A kapacitással való optimális gazdálkodás több lehetőséget teremt a vasúti szolgáltatások számára, és növeli azok megbízhatóságát , ami különösen fontos követelmény az éjszakai vonatok növekvő piaca, valamint azon törekvés szempontjából, hogy az áruszállítást a vasúti árufuvarozásra tereljék át . A szabályozásnak kellő rugalmasságot kell biztosítania a pályahálózat-működtetők számára a kapacitással való hatékony gazdálkodáshoz, miközben gondoskodik arról, hogy valamennyi vállalkozó vasúti társaságot megkülönböztetés nélkül kezeljenek a hálózathoz való hozzáférés során. [Mód. 5].

(6)

A 2012/34/EU irányelv elismeri a tagállamok azon jogát, hogy ne alkalmazzák a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztására vonatkozó szabályokat a vasúti hálózat bizonyos részeire vagy bizonyos vasúti szolgáltatásokra, amennyiben az uniós jog hatálya alóli ilyen kivétel nem érinti az egységes európai vasúti térség működését. Ezek a kivételek – miközben szigorúan korlátozottak – továbbra is alkalmazandók, és a tagállamok fenntartják annak jogát, hogy a jövőben e rendelettel kapcsolatban is kérelmezzenek ilyen kivételeket. [Mód. 6].

(7)

A vasúti infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodásra vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak jobban tükrözniük kell megkülönböztetéstől mentes módon figyelembe kell venniük az összes vasúti piaci szegmens igényeit , és ki kell elégíteniük azokat . Különösen figyelembe kell venniük, hogy szükség van a személyszállítási szolgáltatások rendelkezésére álló kapacitás hosszú távú stabilitására, valamint az árufuvarozás rövid távú rugalmasságára a piaci kereslet kielégítése érdekében. Ezért a kapacitásgazdálkodási folyamatnak már túlnyomórészt nem az egyéves időtávra kell összpontosítania, hanem azt három egymást követő szakaszban kell szervezni: stratégiai kapacitástervezés; a vasúti szolgáltatások ütemezése és a kapcsolódó kapacitáselosztás; valamint a kapacitás kiigazítása és átütemezése. A kapacitásgazdálkodás terén a hosszú távú tervezés és a rövid távú kiigazítás lehetőségét biztosító, jobban meghatározott és strukturált szakaszok bevezetése különösen előnyös lenne a kevésbé könnyen előre tervezhető vagy bonyolultabb szervezést igénylő szolgáltatások számára, úgymint áruszállító vonatok és a határon átnyúló személyszállító vonatok , köztük az éjszakai vonatok . [Mód. 7].

(8)

Az uniós vasúthálózat egyre nagyobb része túlterhelt vagy a túlterheltség határán áll, és nem képes kielégíteni az összes kérelmező vasúti infrastruktúra-kapacitás iránti igényét, illetve támogatni a vasúti szállítás volumenének további növekedését. Az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján kidolgozott átjárhatósági műszaki előírásokkal összhangban történő infrastruktúra-fejlesztés és -digitalizálás – különösen az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) – várhatóan közép- és hosszú távon a rendelkezésre álló kapacitás növekedését eredményezi. Mindazonáltal a pályahálózat-működtetőknek prioritásokat kell meghatározniuk a túlterhelt szakaszok használata kapcsán. A tagállamok által az infrastruktúra-kapacitás elosztása keretében meghatározott elsőbbségi elvek sérelme nélkül, a pályahálózat-működtetőknek átlátható és harmonizált módszerek alkalmazásával kell döntéseket hozniuk a prioritásokról, amelyek egyértelműen tisztázzák, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőket hogyan vették figyelembe és azok miként befolyásolják a döntésüket. Ezeknek a társadalmi-gazdasági kritériumoknak elfogadott módszereken és a rendelkezésre álló legjobb ismereteken kell alapulniuk. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az eljárásokat, kritériumokat és módszereket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során a Bizottságnak együtt kell működnie a pályahálózat-működtetők európai hálózatával (ENIM) és az (EU) 2016/796 rendelettel (8) létrehozott Európai Unió Vasúti Ügynökségével (ERA). [Mód. 8].

(8a)

A meglévő vasúti infrastruktúra-kapacitás nem elegendő az Unió vasúti átállással kapcsolatos 2030-as és 2050-es célkitűzéseinek eléréséhez. 1990 és 2021 között az uniós vasúthálózat több mint 12 000 km-rel zsugorodott. Az Unió modális váltásra vonatkozó célkitűzéseinek elérése elsősorban a vasút hatékonyságának növelésén és a vasúti kapacitás megerősítésén múlik, ez utóbbi pedig a vasúti infrastruktúra karbantartására, felújítására és új építésére irányuló beruházásokat tesz szükségessé. Ez magában foglalja azt is, hogy a fontos hiányzó összeköttetések kezelése és a szűk keresztmetszetek mérséklése érdekében felhasználják a nemzeti költségvetéseket, az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és a magánberuházásokat, valamint megfelelő szintű finanszírozást szereznek a karbantartásra. A tagállamoknak különösen a vasúti infrastruktúra leromlását kell megakadályozniuk, és minimalizálniuk kell az esetleges kapacitáskorlátozások hatását hatását azáltal, hogy a tagállamok és a pályahálózat-működtető között legalább ötéves időtartamra megkötendő többéves teljesítménymegállapodások révén megfelelő, stabil és időben történő hosszú távú finanszírozást biztosítanak. [Mód. 9].

(9)

A kapacitás stratégiai tervezése javítja a vasúti infrastruktúra kihasználtságát azáltal, hogy előrejelzi a vasúti szolgáltatások iránti keresletet, figyelembe véve a tervezett infrastruktúra-fejlesztést, -felújítást és -karbantartást. Biztosítania kell, hogy a vasúti infrastruktúra-kapacitást olyan módon osszák el, amely maximalizálja a vasúti szolgáltatások értékét a társadalom számára , figyelembe véve a társadalmi-gazdasági és környezeti hatásokat . A pályahálózat-működtetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a stratégiai tervezés fokozatosan egyre részletesebb információkkal szolgáljon a rendelkezésre álló kapacitásról, és ez legyen a kapacitáselosztás alapja. A stratégiai tervezés során konzultálni kell a pályázókkal, az európai vasúti platformmal (ERP), a vasúti szállítási szolgáltatások ügyfeleivel és szövetségeikkel, valamint az uniós és nemzeti hatóságokkal, és lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy információkkal szolgáljanak „A szállítási piac várható fejleményeinek a 15. cikkben említett elemzése” című tanulmányhoz, és független észrevételeket tegyenek a megállapításokra vonatkozóan. [Mód. 10].

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezésre álljon a különböző vasúti piaci szegmensek – különösen az árufuvarozás és a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások – között elosztható kapacitás, a pályahálózat-működtetők számára lehetővé kell tenni, hogy előre megtervezzék a kapacitás felhasználását a vasúti hálózat túlterhelt vagy magas kihasználtságú szakaszain, és szükség esetén a hálózat más szakaszait is bevonják az ilyen tervezésbe. Ennek az előzetes kapacitástervezésnek figyelembe kell vennie a különféle kapacitáselosztási módszereket és a különböző vasúti piaci szegmensek jellemzőit. Lehetővé kell tennie a vasúti infrastruktúra jobb kihasználását azáltal, hogy a kapacitáselosztási szakaszban egy csoportba sorolja a hasonló teljesítményjellemzőkkel rendelkező vonatokat.

(11)

A kapacitáselosztás során a pályahálózat-működtetőknek be kell tartaniuk a kapacitáskínálatra vonatkozó stratégiai terveket, és ezzel egyidejűleg biztosítaniuk kell, hogy a kapacitást a piaci keresletnek megfelelően, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes módon osszák el. Ebből a célból egyes kapacitáskérelmek alternatív kapacitással szolgálhatók ki vagy – ha nincs más lehetőség – elutasíthatók, és a kapacitáskínálati tervet rendszeresen frissíteni kell, hogy tükrözze a tényleges keresletet. [Mód. 11].

(11a)

Számos nemzeti vasúti piacon a pályahálózat-működtető egy vagy több személyszállító és árufuvarozó szolgáltatóval rendelkező vertikálisan integrált holdingtársaság része. Miközben kapacitásokat osztanak ki ezeknek a vállalkozó vasúti társaságoknak, a piac megfelelő működése szempontjából rendkívül fontos, hogy a kapacitás elosztása tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes módon történjen. Különösen a pályahálózat-működtetővel a kapacitáselosztási folyamat részeként megosztott érzékeny információkat kell bizalmas információnak tekinteni. [Mód. 12].

(12)

A különböző vasúti piaci szegmensek eltérő mértékben képesek előre jelezni a vasúti infrastruktúra kapacitásszükségleteiket. Előfordulhat, hogy egyes árufuvarozási szolgáltatók nem tudják időben felismerni kapacitásigényüket, hogy az bekerülhessen az üzemi menetrendbe (vagyis a vonatok és a gördülőállomány mozgásának éves tervébe), és azok nem férnek bele az éves menetrendjükbe. Ezért a pályahálózat-működtetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű kapacitást kínáljanak az ingadozó keresletet támasztó, viszonylag rövid határidővel megszervezett, egynél több járatot magában foglaló vasúti szolgáltatások számára is, amelyeknél előfordulhat, hogy többször közlekednek egy adott időszak alatt, nem esik egybe az üzemi menetrendi időszakkal. Az ilyen típusú kapacitáskínálatot egy előkalkulált, minimális számú nem fenntartott menetvonalból álló csomagban is fel lehetne kínálni, amelyeket aztán rövid határidővel ki lehetne osztani. [Mód. 13].

(12a)

A menetrendtervezés tekintetében a tagállamok különböző gyakorlatokat alkalmaznak, és a stratégiai kapacitástervezés során ezeket a koncepciókat is figyelembe kell venni. Ezek a gyakorlatok fokozott határokon átnyúló koordinációt tesznek szükségessé a pályahálózat-működtetők között, különösen akkor, ha a pályahálózat-működtető integrált ütemes menetrendek alkalmazásával előre megtervezi a kapacitást. [Mód. 14].

(13)

A vasúti infrastruktúra-kapacitást kérelmezőknek képesnek kell lenniük a vasúti infrastruktúra-kapacitás éves szintű tervezésére és kérelmezésére az üzemi menetrend útján. A kérelmezők számára azt is lehetővé kell tenni, hogy keretmegállapodások révén időben jóval hamarabb kérelmezzenek vasúti infrastruktúra-kapacitást az állandó jellegű, többéves vasúti szolgáltatások esetén. Végül a kérelmezők számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy akkor is igényelhessenek kapacitást, amikor már közel van egyes vonatok indulási ideje eseti kapacitáskérelmek útján, vagy ismétlődő vasúti szolgáltatás esetén gördülő tervezési kérelmek révén.

(14)

A vasúti árufuvarozás jelentős hányada távolsági, és a pályahálózat-működtetők határokon átnyúló koordinációját igényli. A vasúti forgalom növelésére irányuló szakpolitikai célkitűzést a határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatások bővülése is alátámasztja. Az egységes európai vasúti térségben a határokon átnyúló forgalom növekedésének elősegítése és előmozdítása érdekében biztosítani kell a vasúti infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodásra vonatkozó szabályok és eljárások nagyobb összhangját és harmonizációját. Ennek megfelelően meg kell erősíteni a pályahálózat-működtetők európai hálózatának szerepét a célból, hogy a hálózatot meg lehessen bízni a vasúti infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodásra vonatkozó eljárásokról és módszertanokról szóló jelen rendelet harmonizált végrehajtásával kapcsolatos iránymutatások kidolgozásával, valamint a határokon átnyúló kapacitás és forgalom aktív koordinációjával. A pályahálózat-működtetők európai hálózatának különösen ki kell dolgoznia a kapacitásgazdálkodás, a határokon átnyúló forgalomirányítás, zavarkezelés és válságkezelés koordinálása, valamint a teljesítményértékelés európai keretét. Ezen európai keretek kidolgozása során konzultálni kell a vasúti társaságokkal, a kérelmezőkkel és az egyéb operatív érdekelt felekkel is. [Mód. 15].

(15)

A pályahálózat-működtetők európai hálózata által kidolgozott európai kereteknek olyan iránymutatásokkal kell szolgálniuk, amelyek betartása érdekében a pályahálózat-működtetőknek minden erőfeszítést meg kell tenniük, ugyanakkor felelősséget kell vállalniuk operatív döntéseikért. A pályahálózat-működtetőknek meg kell indokolniuk a pályahálózat-működtetők európai hálózata által kidolgozott keretektől való bármilyen eltérést , ami csak kivételes esetekben és a nemzeti vasúti igazgatási szervezetek jóváhagyásával megengedett . Úgy tekinthető, hogy ez a megközelítés egyensúlyt teremt annak szükségessége között, hogy az egységes európai vasúti térségben koordinációra kerüljön sor és harmonizált megközelítéseket alkalmazzanak, valamint annak szükségessége között, hogy az eljárásokat és módszertanokat az egyes földrajzi területek sajátos körülményeihez igazítsák. E rendelet alkalmazásának első öt évét követően a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy az eljárások és módszerek konvergenciájának állapota, a pályahálózat-működtetők közötti koordinációs folyamat hatékonysága, valamint az egységes európai vasúti térség létrehozása felé tett általános előrehaladás indokolttá teszik-e olyan másodlagos jogszabályok bevezetését, amelyek a pályahálózat-működtetők európai hálózata által kidolgozott európai keret bizonyos elemeinek helyébe lépnek. [Mód. 16].

(15a)

A zökkenőmentes európai vasúthálózat biztosítása, valamint mind az áru-, mind a személyszállítás tekintetében a határokon átnyúló és több hálózatot érintő vasúti forgalom fokozása érdekében új feladatokkal meg megbízni az ERA-t. Az ERA-nak új feladatainak ellátása során szorosan együtt kell működnie az ENIM-mel és a hálózati koordinátorral. [Mód. 17].

(15b)

Az ERA forrásai elégtelenek, tekintettel az Ügynökség által ellátandó feladatok javasolt növelésének mértékére és az e rendeletben foglalt uniós törekvések léptékére. Ezért az ERA e rendelet szerinti feladatainak teljesítésére szánt pénzügyi források összegét a többéves pénzügyi keret felső határain belül le nem kötött mozgástérből vagy a többéves pénzügyi keret nem tematikus speciális eszközein keresztül kell igénybe venni. Mivel a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat nem erősítette meg az ERA költségvetését, az ERA előirányzatainak növelése nem ellensúlyozható az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ága keretében programozott kiadások kompenzációs csökkentésével, és nem vezethet más uniós programok finanszírozásának csökkenéséhez. [Mód. 18].

(16)

A határokon átnyúló vasúti forgalom rendes körülmények között és zavarok esetén történő irányítására vonatkozó szabályoknak elő kell segíteniük a vasúti személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások zavartalan, rugalmas és zökkenőmentes működését. Biztosítaniuk kell strukturált rendszert a pályahálózat-működtetők és más érdekelt felek közötti koordinációra.

(17)

A vasúti infrastruktúra működtetése nemcsak a pályahálózat-működtetők közötti szoros együttműködést követeli meg, hanem a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint a vasúti és multimodális szállításban, fuvarozásban és a logisztikai műveletekben közvetlenül érintett egyéb érdekelt felekkel való szoros együttműködést is. Ezért lehetőséget kell biztosítani a strukturált koordinációra a pályahálózat-működtetők és más érdekelt felek között. A vasúti társaságok és a kérelmezők szerepének erősítése érdekében létre kell hozni az ERP-t mint az ENIM tanácsadó testületét. A kiszolgáló létesítmények és a terminálok üzemeltetői, a multimodális kapacitások, például a tengeri és belvízi kikötők érdekelt felei, valamint a vasúthoz kapcsolódó egyéb kiszolgáló létesítmények tulajdonosai szintén részt vehetnek az ERP-ben. Az ENIM a kapacitásgazdálkodásra, a forgalomirányításra és a teljesítményirányításra vonatkozó európai keret elfogadásának előkészítése előtt konzultál az ERP-vel. Az ERP továbbá közelebbi képet adhatna az ENIM számára a piaci fejleményekről, és saját kezdeményezésű véleményeket adhatna ki az ENIM és az ERA javaslataira vagy döntéseire vonatkozóan. [Mód. 19].

(18)

A vasúti szolgáltatások megbízhatósága a vasúti ügyfelek által leginkább értékelt szempont , és nem utolsósorban kritikus követelmény az éjszakai vonatok újra felemelkedő piacán, ahol a vasúti ügyfeleknek és a kérelmezőknek jó előre tudniuk kell, hogy szolgáltatásaik hogyan működhetnek . A menetrendek megbízhatósága szintén kritikus szempont a vasúti rendszer zavartalan működése szempontjából, ahol a szolgáltatások és a hálózati externáliák között szoros kölcsönhatások állnak fenn. Emiatt az ütemtervtől való eltéréseket a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Ezenkívül megfelelő ösztönzőrendszert kell bevezetni a pályahálózat-működtetők, a vállalkozó vasúti társaságok , a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői és más érintett felek kötelezettségvállalásai teljesítésének előmozdítása érdekében. Ezeknek az ösztönzőknek mind gazdasági, mind nem gazdasági jellegűeknek kell lenniük. [Mód. 20].

(19)

A vasúti infrastruktúra és a személyszállítási, illetve árufuvarozási szolgáltatások minőségének folyamatos ellenőrzése az előfeltétele annak, hogy javítani lehessen e szolgáltatások teljesítményét. Ezért a pályahálózat-működtetőknek nyomon kell követniük és értékelniük kell a vasúti infrastruktúra-szolgáltatások és a vasúti szállítási szolgáltatások teljesítményét. A pályahálózat-működtetőknek a tervben szereplő saját teljesítménycéljaik meghatározásakor konzultálniuk kell a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a nemzeti minisztériumokkal és a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy e célok összhangban legyenek az uniós teljesítménycélokkal. Ezért egyszersmind egy átlátható és objektív mutatórendszert kell létrehozni, amely visszajelzést ad a teljesítmény azon szempontjairól, amelyek lényegesek a különböző operatív érdekelt felek és a vasúti személyszállítási, illetve árufuvarozási szolgáltatások végfelhasználói számára. Ennek a rendszernek a fő funkciója az operatív érdekelt felek által vállalt kötelezettségek teljesítésének és a teljesítmény terén az idő múlásával elért előrehaladásnak a nyomon követésére kell, hogy összpontosítson, figyelembe véve a vasúti ágazaton belüli eltérő körülményeket és jellemzőket. Egy ilyen rendszer létrehozásához és az általa szolgáltatott kimeneti adatok elemzéséhez a Bizottság és az ERA számára biztosítani kell, hogy – egy teljesítmény-felülvizsgálati szerv formájában – a vasúti ágazatra vonatkozóan alapos ismeretekkel rendelkező független szakértőkre támaszkodhasson. E szerv feladata, hogy független szakértői tanácsadással szolgáljon a Bizottság és az ERA részére minden olyan területen, amely befolyással bír a vasúti szolgálatok és az infrastruktúra-működtetés teljesítményére. [Mód. 21].

(20)

A vasúti infrastruktúra-szolgáltatások teljesítményének az egységes európai vasúti térségben történő javítása érdekében a pályahálózat-működtetőknek – a Bizottsággal, az ERA-val, a teljesítmény-felülvizsgálati szervvel és az érintett felekkel szoros együttműködésben – kell létrehozniuk és végrehajtaniuk egy közös keretet a teljesítmény felülvizsgálatára. Ez a keret hivatott biztosítani, hogy valamennyi uniós pályahálózat-működtető közös elveket és módszereket alkalmazzon a teljesítmény elfogadott mutatókon keresztül történő mérésére. A keretnek lehetővé kell tennie az uniós vasúthálózat teljesítménybeli hiányosságainak megállapítását. Biztosítania kell, hogy a pályahálózat-működtetők úgy tűzzék ki a teljesítménycélokat, hogy figyelembe vegyék az általuk működtetett hálózat sajátosságait, ugyanakkor biztosítsák az összhangot a legrelevánsabb teljesítménybeli hiányosságok megállapítása során. A keretnek lehetővé kell tennie a pályahálózat-működtetők számára, hogy uniós szinten – az ERA keretében is – együttműködjenek a teljesítménybeli hiányosságok kezelésére irányuló intézkedések meghatározása és azok hatásának nyomon követése során. A pályahálózat-működtetők európai hálózatának keretében az ERA-val együttműködve, valamint figyelembe véve a teljesítmény-felülvizsgálati szerv és a Bizottság véleményét, a pályahálózat-működtetőknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk ezt a keretet a célravezetőségének biztosítása érdekében. [Mód. 22].

(21)

A vasúti pályahálózat-működtetők közötti koordináció hatékony uniós keretének biztosítása érdekében a 2012/34/EU irányelvvel létrehozott pályahálózat-működtetők európai hálózatának a jelenleginél működőképessé kell válnia. E hálózatnak részét kell képezzék olyan döntéshozatali mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik az uniós vasúti pályahálózat-működtetők számára, hogy hatékonyan koordinálják a vasúti infrastruktúra kapacitásának stratégiai tervezését.

(22)

A vasúti szabályozó szervezeteknek uniós szinten együtt kell működniük annak érdekében, hogy biztosítsák a szabályozási keret koherens alkalmazását és a kérelmezőkkel szembeni következetes bánásmódot az egységes európai vasúti térségben. Ezt a vasúti igazgatási szervezetek európai hálózatán (ENRRB) keresztül kell megvalósítaniuk annak érdekében, hogy közös elveket és gyakorlatokat dolgozzanak azon döntések meghozatalára vonatkozóan, amelyekre ezen rendelet alapján jogosultak. E célból a vasúti igazgatási szervezetek európai hálózatának az ENRRB-nek koordinációs feladatokat kell ellátnia, és nem kötelező erejű ajánlásokat és véleményeket kell elfogadnia, amelyek nem érinthetik a vasúti szabályozó szervezetek vagy a pályahálózat-működtetők hatáskörét. Az ENRRB-nek meg kell győződnie arról, hogy az európai keretek összeegyeztethetők-e a rendelet szabályozási célkitűzéseivel. A szabályozási felügyeletet oly módon kell kialakítani, hogy az megakadályozza, hogy a nemzeti döntések aláássák az európai keretekben leírt harmonizált eljárásokat, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik. [Mód. 23].

(23)

A hatékony vasúti kapacitásgazdálkodás és forgalomirányítás megköveteli a pályahálózat-működtetők, a kérelmezők és az egyéb operatív érdekelt felek közötti adat- és információcserét. Ez az adat- és információcsere lényegesen hatékonyabb és hatásosabb lehet, ha azt átjárható digitális eszközökkel és – lehetőség szerint – automatizálással támogatják. Az átjárhatósági előírások végrehajtása ezért elsőbbséget kell, hogy élvezzen, és azokat tovább kell fejleszteni, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel és az e rendeletben javasolt új folyamatokkal. A gyors fejlesztés és végrehajtás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az integrált digitális európai vasúti forgalomirányítás végrehajtására és irányítására vonatkozóan. Mivel az ERA az európai telematikai alkalmazások rendszerhatósága, szorosan be kell vonni az e rendelet 62. cikkében említett digitális eszközök fejlesztésébe és bevezetésébe annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az (EU) 2016/797 irányelvben és az (EU) 2016/796 rendelet 23. cikkében meghatározott telematikai alkalmazásokra vonatkozó ÁME-nak. [Mód. 24].

(23a)

A munkavállalóknak döntő szerepe van a vasúti ágazat hatékony működésében. A szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában alapvető fontosságú a digitalizáció. A vasúti kapacitás és a forgalomirányítás digitalizálását és automatizálását az ágazatban dolgozók digitális készségfejlesztésének kell kísérnie. Az új digitális követelményekkel kapcsolatos további képzések és a digitális kompetenciák bővítésére irányuló beruházások lehetővé teszik a munkavállalók számára az alkalmazkodást, és a jobb kommunikáción és a váratlan események kezelésének képességén keresztül pozitívan hozzájárulnak az ágazat megfelelő működéséhez. [Mód. 25].

(24)

A pályahálózat-működtetőknek az (EU) 2021/2085 rendelet 97. cikkében említett kiépítési csoporton keresztül biztosítaniuk kell az összhangot – különösen a digitalizációt illetően – az (EU) 2021/2085 tanácsi rendelet IV. címével létrehozott Európai Vasút Közös Vállalkozás munkájával, tekintettel a 86. cikk (5) bekezdésében említett főtervre és a 85. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett rendszerpillérre.

(25)

Biztosítani kell a pályahálózat-működtetők számára és a szabályozási felügyelet területén a kapacitásgazdálkodással, a vasúti érdekelt felek közötti együttműködéssel és az uniós szintű koordinációval kapcsolatos kritériumok, elvek és eljárások meghatározását szolgáló mechanizmust. Ez a mechanizmus megköveteli, hogy a pályahálózat-működtetők és a vasúti szabályozó szervezetek az érintett érdekelt felekkel együttműködve dolgozzanak ki és hajtsanak végre európai kereteket és iránymutatásokat. Az európai keretek kidolgozásának és végrehajtásának értékelését követően, és amennyiben az ágazati iránymutatások önkéntes alkalmazása nem éri el a szabályozási koherencia szükséges szintjét, a Bizottságnak rendelkeznie kell arra alkalmas eszközökkel, hogy adott esetben végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén orvosolja az ilyen szabályozási hiányosságokat.

(26)

A nemzetközi vasúti szolgáltatások esetében a zökkenőmentes kapacitásgazdálkodási és forgalomirányítási folyamat biztosítása érdekében, az elosztott kapacitások törlésének és a vasút működésében a vasúti hálózat zavarai miatt bekövetkező fennakadásoknak a lehető legkisebbre csökkentése érdekében, valamint a pályahálózat-működtetők gyakorlatában bekövetkező változások figyelembevétele, továbbá az új kapacitáselosztási módszerek és információs és kommunikációs technológiák alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. E felhatalmazásnak a következőkre kell kiterjednie: az infrastruktúra-kapacitás stratégiai tervezése során összeállítandó anyagok; a stratégiai kapacitástervezési és a kapacitáselosztási folyamat ütemezése; az elosztott kapacitás módosításának határideje és a kérelmezők számára alternatív megoldások kidolgozása; az infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozások összehangolásának, az azokkal kapcsolatos koordinációnak és azok közzétételének ütemterve; a magas kihasználtságú és túlterhelt infrastruktúra meghatározása, valamint a kapacitáskihasználás mértékének kiszámítására szolgáló eljárások és módszerek; a hálózati zavarok megállapításának és bejelentésének kritériumai; az operatív érdekelt feleknek nyújtandó tájékoztatás; valamint azok a területek, amelyeket illetően a pályahálózat-működtetőknek koordinációt kell folytatniuk, továbbá az ilyen koordinációra vonatkozó konkrét rendelkezések. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (10) foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein.

(27)

E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni műszaki és működési követelmények bevezetésére az egységes európai vasúti térség zökkenőmentes működésének elősegítése érdekében a következők vonatkozásában: a pályahálózat-működtetők által a kérelmezőkkel szemben támasztott követelményekre alkalmazandó egységes kritériumok; a szűkös kapacitásokkal való gazdálkodásra, a vészhelyzeti tervezésre, valamint az üzemi menetrend által lefedett időszakon túli kapacitáselosztásra vonatkozó közös eljárások, kritériumok és módszertanok; az elosztott kapacitás módosításai esetén fizetett ellentételezések közös megközelítése; az átütemezésre alkalmazandó közös kritériumok és eljárások; a vasúti és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítményének nyomon követésére szolgáló rendszer műszaki elemeinek meghatározása, beleértve a módszertanokat és az adatkövetelményeket, valamint azok felülvizsgálatát is. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(28)

A 2012/34/EU irányelvben meghatározott kapacitáselosztási szabályok helyébe az e rendeletben meghatározott szabályok lépnek. Ezért a pályahálózat-működtetők közötti együttműködés szabályai, a vasúti szabályozó szervezetek közötti együttműködés szabályait, a vállalkozó vasúti társaságok rendelkezésére álló vasúti infrastruktúra jellegét leíró hálózati üzletszabályzat elemeire vonatkozó követelményeket, a szóban forgó infrastruktúrához való hozzáférés feltételeit, valamint a kapacitáselosztás elveit és kritériumait ebben a rendeletben kell meghatározni. Az együttműködésre és a koordinációra vonatkozó szabályokat, valamint a hálózati üzletszabályzat azon elemeit, amelyek nem kapcsolódnak a kapacitásgazdálkodáshoz, továbbra is a 2012/34/EU irányelv írja elő.

(29)

A 913/2010/EU rendelet utólagos értékelése (12) arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet hatása túlságosan korlátozott volt ahhoz, hogy hozzájáruljon a közúti szállításról a vasúti szállításra történő átálláshoz. Ezen túlmenően a tagállamok és a pályahálózat-működtetők közötti együttműködés a vasúti infrastruktúra működtetése terén még mindig nem volt hatékony a határokon átnyúló eseteket figyelembe véve. Az értékelés arra is rámutatott, hogy az elkülönített kapacitásgazdálkodás a vasúti árufuvarozási folyosókon és a hálózat többi részén nem hatékony. A vasúti hálózat kapacitásával való gazdálkodásra egységes szabályozási keretet kell alkalmazni, amely egységes szerkezetbe foglalja a 2012/34/EU irányelv és a 913/2010/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit. Ezért a 913/2010/EU rendeletet és a 2012/34/EU irányelv kapacitáselosztással kapcsolatos rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell felváltani. A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló 1315/2013/EU rendelet idevágó cikkeit ennek megfelelően módosítani kell. [Mód. 26].

(29a)

Hasonlóképpen biztosítani kell az összehangolást a következő végrehajtási rendeletekkel, a kiszolgáló létesítményekben érvényes elosztási szabályokkal (az (EU) 2017/2177 végrehajtási rendelet) és a keretmegállapodásokra vonatkozó eljárásokkal és kritériumokkal (az (EU) 2016/545 végrehajtási rendelet). [Mód. 27].

(30)

Az üzemi menetrend összeállításához előkészítő tevékenységeket kell végezni az említett üzemi menetrend hatálybalépését megelőző években. Ezért a 2013/34/EU 2012/34/EU irányelvvel és a 913/2010/EU rendelettel létrehozott keretszabályozásról az e rendelettel létrehozott keretszabályozásra való áttérés azzal jár, hogy az új keret szerinti üzemi menetrendek előkészítését a jelenlegi keret alkalmazásával párhuzamosan meg kell kezdeni. Ennek megfelelően az átmeneti szakaszban kettős rendszert kell alkalmazni, amelynek során egy adott menetrend szükséges előkészítő lépéseinek meg kell felelniük az adott menetrendre vonatkozó jogi keretnek. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jelenlegi keretszabályozással összhangban kötött keretmegállapodások az új rendszerben egy átmeneti időszakban a szerződés végéig továbbra is alkalmazhatók legyenek. [Mód. 28].

(31)

Az új keret szerint az üzemi menetrend előkészítésének lépéseit a kapacitási stratégia közzétételével egyidejűleg kell megkezdeni, öt évvel az adott üzemi menetrend hatálybalépése előtt. Az új keretszabályozás mielőbbi alkalmazása érdekében, és figyelembe véve az ágazatban már megkezdett előkészítő munkát, az első két üzemi menetrend kialakításához vezető tevékenységek ütemezése 38 hónapra csökkenthető a kapacitási stratégia szakaszának lerövidítésével. Ennek megfelelően a [2029. december 9-én] kezdődő üzemi menetrend az új keretszabályozás hatálya alá tartozó első üzemi menetrend. Minden érdekelt félnek haladéktalanul meg kell kezdenie a szükséges előkészületeket az új keretnek való megfelelés érdekében . Azon tagállamok , amelyek bizonyítani tudják, hogy a rendelet elfogadásának időpontja előtt minden szükséges lépést megtettek, korábbi alkalmazási időpontot is fontolóra vehetnek, [Mód. 29],

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet a vasúti infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodásra és a kiszolgáló létesítményekkel való koordinációra, a forgalomirányításra, a válságkezelésre és a teljesítménymenedzsmentre alkalmazandó elveket, szabályokat és eljárásokat állapít meg a belföldi és nemzetközi vasúti szolgáltatások esetében. Emellett szabályokat állapít meg a pályahálózat-működtetők és más érintett felek közötti koordinációra szolgáló európai hálózatra (Európai koordinációs hálózat), valamint a kapacitásgazdálkodás és a forgalomirányítás felügyeletére vonatkozóan.

(1a) Ez a rendelet megállapítja továbbá az integrált digitális európai vasúti forgalomirányítási rendszer megvalósítására vonatkozó szabályokat és eljárásokat. [Mód. 30]

(2) Ez a rendelet az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott uniós vasúti rendszerre, valamint a vasúti infrastruktúra belföldi és nemzetközi vasúti szolgáltatások érdekében történő használatára vonatkozik a 2012/34/EU irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint, beleértve az említett irányelv 3. cikkének 11. pontjában meghatározott kiszolgáló létesítményeket is. [Mód. 31]

(3) A rendelet II–V. fejezete nem alkalmazandó azokra a vasúti infrastruktúrákra vagy vasúti szolgáltatásokra, amelyek kizárásra kerültek a 2012/34/EU irányelv IV. fejezetének hatálya alól az említett irányelv 2. cikkének (3), (3a), (4), (8), (8a) , (9) és (10) bekezdése alapján a vonatkozó kizárások érvényességi ideje alatt. [Mód. 32]

(4) Ez a rendelet mindaddig nem alkalmazandó Ciprusra és Máltára, amíg területükön nem hoznak létre vasúti rendszert.

2. cikk

Általános feladatok és elvek

(1) A 2012/34/EU irányelv 7c. cikkének sérelme nélkül, a pályahálózat-működtetők felelősek a vasúti infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodásért és a vasúti forgalomirányításért.

Az e rendelet vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztására vonatkozó valamennyi rendelkezésében a pályahálózat-működtetőre történő hivatkozásokat a 2012/34/EU irányelv 7a. cikkének (3) bekezdésében említett elosztó szervre történő hivatkozásként kell értelmezni.

(2) Az Unión belüli hatékony és eredményes vasúti infrastruktúrakapacitás-gazdálkodás és forgalomirányítás elősegítése érdekében a pályahálózat-működtetők – e rendelet együttműködésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – együttműködnek a 2012/34/EU irányelv 7f. cikkében említett pályahálózat-működtetők európai hálózata (ENIM) keretében.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítése során a pályahálózat-működtetők:

optimálisan és hatékonyan használják a rendelkezésükre álló infrastruktúra-kapacitást a 2012/34/EU irányelv 26. cikkében előírtak szerint , azzal a céllal, hogy az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseivel összhangban növeljék a vasúti közlekedés arányát mind a személyszállítási, mind az árufuvarozási szolgáltatások területén ; [Mód. 33]

b)	maximalizálják a vasúti infrastruktúra által lehetővé tett vasúti személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások társadalmi, gazdasági és környezeti értékét;

c)	biztosítják az infrastruktúra-kapacitással való megkülönböztetésmentes gazdálkodást és az ahhoz való átlátható hozzáférést (többek között munkálatok idején is), a tisztességes verseny támogatása érdekében;

d)	a szűk keresztmetszetek és működési akadályok megszüntetésére törekedve lehetővé teszik a zökkenőmentes és pontos vasúti forgalmat egynél több hálózaton és határokon átnyúlóan ; [Mód. 34]

e)	biztosítják az átláthatóságot a vasúti infrastruktúra-kapacitás állapotával és rendelkezésre állásával kapcsolatban;

f)	a vasúti ágazat szereplőivel szoros együttműködésben felülvizsgálják és javítják a vasúti infrastruktúra és a szállítási, fuvarozási szolgáltatások teljesítményét , beleértve azokat a kiszolgáló létesítményeket is, amelyek közvetlenül részt vesznek a vasúti szolgáltatásban ; [Mód. 35]

g)	hozzájárulnak az egységes európai vasúti térség megvalósításához és fejlesztéséhez , különösen a közös európai műszaki és üzemeltetési szabályok és szabványok, a műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények, valamint a személyzet tanúsítása révén . [Mód. 36]

3. cikk

A pályahálózat-működtető pártatlansága a forgalomirányítás és a kapacitásgazdálkodás terén, beleértve a karbantartás-tervezést is

(1) A pályahálózat-működtetők átlátható és megkülönböztetésmentes módon látják el a forgalomirányítási és kapacitásgazdálkodás feladatokat (beleérve a karbantartás-tervezést is), és az e funkciókkal kapcsolatos döntésekért felelős személyekkel kapcsolatban nem állhat fenn összeférhetetlenség.

(2) A forgalomirányítás terén a pályahálózat-működtetők gondoskodnak arról, hogy a vállalkozó vasúti társaságok kellő időben és teljeskörűen hozzáférhessenek minden releváns információhoz, amennyiben őket érintő hálózati zavar lép fel. Ha a pályahálózat-működtető további hozzáférést engedélyez a forgalomirányítási eljárásokhoz, ezt átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítania a vállalkozó vasúti társaságok részére.

(3) A kapacitásgazdálkodást, valamint a vasúti infrastruktúra nagyobb karbantartási, felújítási és korszerűsítési munkálatainak hosszú távú tervezését illetően a pályahálózat-működtető e rendelettel összhangban konzultál a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 19. pontja szerinti kérelmezőkkel, és a felmerülő aggályokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2012/34/EU irányelv 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:

„vis maior”: minden olyan előre nem látható , elkerülhetetlen vagy kivételes vagy szokatlan esemény vagy helyzet, amely a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó , a vasúti társaság vagy a kérelmező hatókörén kívül esik, és amely nem oldható meg olyan intézkedésekkel, amelyek műszaki, pénzügyi vagy gazdasági szempontból számukra észszerűen lehetségesek, amely beleértve a határokon átnyúló átirányítást is; ennek az eseménynek ténylegesen megtörtént és meg kellett történnie és azt objektíven ellenőrizhető, és amely ellenőrizni kell, és ideiglenesen vagy véglegesen lehetetlenné teszi kell tennie a pályahálózat-működtető számára az e rendelet vagy a 2012/34/EU irányelv szerinti kötelezettségeinek teljesítését, illetve amely lehetetlenné teszi kell tennie a vállalkozó vasúti társaság számára, hogy teljesítse a pályahálózat-működtetővel vagy -működtetőkkel szemben fennálló szerződéses kötelezettségeit; [Mód. 37]

2.	„átjárhatóság”: az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 2. cikkének 2. pontja szerinti kölcsönös átjárhatóság;

2a.

„kérelmező”: közszolgáltatást nyújtó vagy az infrastruktúra-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró vasúti társaság vagy vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása vagy egyéb természetes vagy jogi személy, például az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 2. cikkének b) pontjában meghatározott illetékes hatóságok, továbbá szállíttatók, szállítmányozók és kombinált fuvarozással foglalkozó szállítók; [Mód. 38]

„operatív érdekelt fél”: kérelmező, vállalkozó vasúti társaság kérelmezők szövetsége , pályahálózat-működtető, vasúti kiszolgáló létesítmény üzemeltetője, vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtója és bármely más jogalany, aki közvetlenül részt vesz valamely vasúti szállítási, illetve fuvarozási szolgáltatás működtetésében; [Mód. 39]

4.	„európai koordinátor”: az (EU) … rendelet [új TEN-T rendelet] 51. cikkében említett koordinátor;

„keretmegállapodás”: az a közjogi vagy magánjogi, jogilag kötelező erejű általános megállapodás, amely rögzíti a kérelmezőnek és a pályahálózat-működtetőnek az egy üzemi menetrend érvényességénél hosszabb időtartamra elosztandó infrastruktúra-kapacitással és a felszámítandó díjakkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

„egyidejű kapacitáselosztás”: olyan folyamat, amelynek keretében a pályahálózat-működtetők egy adott határnapig beérkezett kapacitáskérelmekre válaszul és e kérelmek összehangolásával elosztják a vasúti infrastruktúra-kapacitást, hogy biztosítsák az infrastruktúra lehető legjobb kihasználását és a kérelmek lehető legnagyobb mértékű teljesítését;

7.	„érkezési sorrendben történő kiszolgálás”: a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásának elve, ahol az elosztási folyamatban a kapacitáskérelmek a beérkezésük időrendi sorrendje szerint részesülnek elsőbbségben;

„menetvonal”: egy vonatnak két pont között adott időtartam alatt történő közlekedtetéséhez szükséges infrastruktúra-kapacitás, amely az adott vonat pontos útvonalaként kerül leírásra a kapcsolódó időkkel együtt, beleértve a kiindulási és célállomást, a belépési dátumot és időpontot, valamint a kilépési dátumot és időpontot, beleértve bármely megállóhelyet és a kapcsolódó indulási időpontokat;

„kapacitásra vonatkozó előírás”: olyan kapacitásjog, amely meghatározza az érintett kérelmező számára releváns infrastruktúra-kapacitás kereskedelmi és üzemeltetési jellemzőit, és amely elegendő információval látja el a pályahálózat-működtetőt az e jellemzőket tiszteletben tartó konkrét menetvonalak előkészítéséhez;

10.

„több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatás”: olyan belföldi vagy nemzetközi vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatás, amelyet különböző pályahálózat-működtetők üzemeltetnek legalább két hálózaton. A vonatokat egyesíthetik és/vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve, hogy minden személy- vagy áruszállító kocsi áthalad legalább egy olyan hálózaton, amelyet másik pályahálózat-működtető üzemeltet;

11.	„több hálózatra kiterjedő kapacitásjog”: a több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatás nyújtását lehetővé tevő kapacitásjogok összessége;

12.	„infrastruktúra-kapacitás felosztása”: valamely infrastruktúra-elem teljes rendelkezésre álló kapacitása bizonyos hányadának hozzárendelése különböző típusú vasúti személyszállítási, illetve árufuvarozási szolgáltatásokhoz és az infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozásokhoz;

13.	„üzemi menetrend”: az üzemi menetrendi időszak alatt a kérdéses infrastruktúrán végbemenő összes tervezett vonat- és gördülőállomány-mozgást meghatározó, folyamatosan frissített adatok, amelyek az elosztott kapacitásjogok formájában fejeződnek ki;

14.	„üzemi menetrendi időszak”: az az időszak, amely alatt egy adott menetrend érvényes;

15.	„infrastrukturális munkálat”: a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 2a., 2c., 2d. és 2e. pontjában meghatározott vasúti infrastruktúrán annak fejlesztése, karbantartása, felújítása és korszerűsítése céljából végzett beavatkozások;

16.	„szabályozó szervezet”: a 2012/34/EU irányelv 55. cikkében említett szabályozó szervezet;

17.	„esemény”: minden olyan történés vagy azonos eredetű történések sorozata, amely a vasúti közlekedésben fennakadást okoz.

17a.	„rendszerszerű menetvonalak”: az e rendelet 11. és 20. cikkén alapuló menetvonalak, amelyeket az adott üzemi menetrendi időszakra előre ütemeztek. [Mód. 40]

II. FEJEZET

AZ INFRASTRUKTÚRA-KAPACITÁSSAL VALÓ GAZDÁLKODÁS

1. SZAKASZ

Az infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodás általános elvei

5. cikk

Kapacitásgazdálkodás

(1) A pályahálózat-működtetők a vasúti infrastruktúra-kapacitást három szakaszból álló tervezési és elosztási folyamaton keresztül kezelik:

a)	a 2. pontban említett stratégiai kapacitástervezés;

b)	az infrastruktúra-kapacitás 3. szakaszban említett ütemezése és elosztása;

c)	a kiosztott kapacitás 4. szakaszban említett kiigazítása és átütemezése.

(2) A 2012/34/EU irányelv IV. mellékletében meghatározott tartalmakon túlmenően a pályahálózat-működtetőknek az említett irányelv 27. cikkében említett hálózati üzletszabályzatba bele kell foglalniuk a vállalkozó vasúti társaságok rendelkezésére bocsátott infrastruktúrával kapcsolatos szakaszt; a kapacitásgazdálkodással kapcsolatos szakaszt; az üzemeltetéssel (beleértve a forgalomirányítást, a zavarkezelést és a válságkezelést) kapcsolatos szakaszt; valamint a teljesítménymenedzsmenttel kapcsolatos szakaszt, a IV. melléklettel összhangban.

(3) Az (1) bekezdésben említett kapacitásgazdálkodással kapcsolatos döntéshozatal, beleértve a kapacitásjogok rendelkezésre állásának meghatározását és értékelését, valamint a kapacitásjogok elosztását, a 2012/34/EU irányelv 3. cikke 2f. pontja értelmében vett pályahálózat-működtető alapvető feladata. Az említett irányelv alapvető funkciókra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. cikk

A kapacitásgazdálkodás európai kerete

(1) A pályahálózat-működtetőknek törekedniük kell arra, hogy a vasúti infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodásra vonatkozó közös elvek és eljárások szerint járjanak el. E célból az ENIM ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig a II. fejezet rendelkezéseivel fejezettel összhangban az ERP-vel konzultálva kidolgozza és elfogadja a „kapacitásgazdálkodás európai keretét”. [Mód. 41]

(2) A kapacitásgazdálkodás európai kerete közös elveket és eljárásokat határoz meg a vasúti infrastruktúra-kapacitással való gazdálkodásra, valamint a pályahálózat-működtetők, a vállalkozó vasúti társaság és más kérelmezők, a vasúti kiszolgáló létesítmények üzemeltetői és az egyéb operatív érdekelt felek közötti koordinációra.

(3) A kapacitásgazdálkodás európai keretének tartalmaznia kell legalább a III. mellékletben felsorolt elemeket, és azt szükség esetén frissíteni kell a pályahálózat-működtetők, a vállalkozó vasúti társaságok és más kérelmezők tapasztalatainak figyelembevétele érdekében, valamint az ENIM tevékenységei alapján.

(4) A pályahálózat-működtetők a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a kapacitásgazdálkodás európai keretét a 2012/34/EU irányelv 27. cikkében említett hálózati üzletszabályzat elkészítésekor, különös tekintettel az e rendelet IV. mellékletében meghatározott tartalmi elemekre. A hálózati üzletszabályzatban megindokolják a kapacitásgazdálkodás európai keretében megállapított közös elvektől és eljárásoktól való eltérés okát. Eltérések csak kivételes esetekben és a nemzeti vasúti igazgatási szervezet jóváhagyásával engedélyezhetők. [Mód. 42]

(4a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vasúti infrastruktúra-kapacitás kezelésére vonatkozó közös elvek és eljárások meghatározása, valamint e cikk (2) bekezdésének módosítása céljából. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat... [e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap]-ig kell elfogadni. [Mód. 43]

7. cikk

Kérelmezők

(1) A kérelmezők az infrastruktúra-kapacitásra vonatkozó kérelmeket nyújtanak be. Az infrastruktúra-kapacitás használatához a kérelmezők , amelyek nem vasúti társaságok, kijelölnek egy vállalkozó vasúti társaságot, hogy a 2012/34/EU irányelv 28. cikkével összhangban megállapodást kössön a pályahálózat-működtetővel. Ez nem érinti a kérelmezőnek azon jogát, hogy e rendelet 31. cikke szerint keretmegállapodást kössön a pályahálózat-működtetővel. [Mód. 44]

(2) A pályahálózat-működtetők a kérelmezők számára követelményeket írhatnak írnak elő az infrastruktúra jövőbeli bevételeivel és használatával kapcsolatos jogos elvárásaik védelme érdekében. E követelményeknek megfelelőnek, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. Ezeket a IV. melléklet (1) (2) bekezdésének b) c) pontjában említett hálózati üzletszabályzatban kell meghatározni. A követelmények csak pénzügyi garancia nyújtását tartalmazhatják, amely nem lépheti túl a kérelmező tevékenységének tervezett volumenével arányos mértéket, továbbá biztosítékot arra nézve, hogy a kérelmező az előírásoknak megfelelő ajánlatokat tud készíteni az infrastruktúra-kapacitásra. [Mód. 45]

(3) A Bizottság elfogadhatja azokat a ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben , amelyek részletesen meghatározzák meghatározza a (2) bekezdés alkalmazásában alkalmazása során követendő kritériumokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni , és azok a (2) bekezdésében foglalt hasonló rendelkezés helyébe lépnek . [Mód. 46]

8. cikk

A szűkös infrastruktúra-kapacitásokkal való gazdálkodás

(1) A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy a szűkös infrastruktúra-kapacitásokat a 2012/34/EU irányelv 26. cikkében és e rendelet 2. cikkében meghatározott elvekkel összhangban kezeljék az 5. cikkben említett kapacitásgazdálkodási folyamat minden szakaszában.

(2) A szűkös kapacitással kapcsolatos döntések meghozatalakor a pályahálózat-működtetők figyelembe veszik a tagállamok által az infrastruktúra-kapacitás kihasználására vonatkozóan a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban nyújtott stratégiai iránymutatást.

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a tagállamok adott esetben a bevételkiesésnek megfelelő ellentételezést ítélhetnek ítélnek meg a pályahálózat-működtetőnek – kizárólag a vasúti infrastruktúra-kapacitás használatára vonatkozó stratégiai iránymutatások betartásával kapcsolatos bevételkiesésért. [Mód. 47]

(3) A pályahálózat-működtetők a szűkös kapacitást a lehető legnagyobb mértékben a 36. cikkben említett konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmuson keresztül, az érintett kérelmezők bevonásával tervezik meg és osztják el oly módon, hogy ennek eredményeként konszenzusos megoldás szülessen az egymással ütköző kapacitásigényekre és -kérelmekre.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett mechanizmus segítségével nem sikerül kielégítően rendezni az egymással ütköző kapacitásigényeket és -kérelmeket, a pályahálózat-működtetők objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárások révén gazdálkodnak a szűkös kapacitással vagy oldják meg a konfliktusokat.

Ezen eljárások során – az a kérelmezők által a pályahálózat-működtetők rendelkezésére bocsátott szabványosított adatok rendelkezésre állásától függően – a következő társadalmi-gazdasági és környezeti kritériumok alapján kell értékelni az infrastruktúra-kapacitás használatának alternatív lehetőségeit: A kritériumok többek között a következőkre terjednek ki: [Mód. 48]

a)	a vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatások üzemeltetőinek működési költségei és az e szolgáltatások ügyfeleinek felszámított árakra általuk gyakorolt hatás;

b)	a vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatások ügyfeleinek időhöz köthető költségei;

c)	a vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatások által kiszolgált személyek és régiók összekapcsolhatósága és hozzáférhetősége , mind a teljes hálózatra, mind a hálózati szegmensekre gyakorolt hálózati hatásként ; [Mód. 49]

d)	üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a helyi légszennyező anyagok, zaj, vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatások egyéb külső költségei és azok valószínű alternatívái;

e)	a vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatások biztonsági és közegészségügyi vonatkozásai és lehetséges alternatívái.;

ea)	a vasút felé történő modális váltásban megmutatkozó hatások. [Mód. 50]

(5) Az ENIM az ERP-vel konzultálva elkészíti és elfogadja a (4) bekezdésben említett eljárásokat, és belefoglalja azokat a 6. cikkben említett uniós európai kapacitásgazdálkodási keretbe. Az eljárásoknak magukban kell foglalniuk a következő lépéseket: [Mód. 51]

alternatív forgatókönyvek kidolgozása a az ugyanazon kapacitásra pályázó minden különböző típusú vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatások szolgáltatás esetében rendelkezésre álló kapacitás felosztására, beleértve – ahol lehetséges – alternatív kapacitás más útvonalakon, illetve alternatív ütemterv hasonló jellemzőkkel történő biztosítását , mind a belföldi, mind a határokon átnyúló szolgáltatás esetében ; [Mód. 52]

aa)	alternatív forgatókönyvek megtervezése a két olyan kérelem közötti ütköző kapacitásigény kezelésére, amelyek egyike sem egyeztethető össze a stratégiai kapacitástervezéssel; [Mód. 53]

b)	a forgatókönyvek értékelése és rangsorolása objektív és átlátható módszerek alapján, figyelembe véve a (4) bekezdésben meghatározott társadalmi-gazdasági és környezeti kritériumokat;

c)	a b) pontban említett értékelés alapján az első helyre rangsorolt forgatókönyv kiválasztása, és ennek megfelelően a kapacitási modell meghatározásának és a kapacitáskínálati tervnek a módosítása.

(6) Az ENIM az ERP-vel konzultálva kidolgozza az e cikk (5) bekezdésének (5) bekezdés b) pontjában említett módszereket. E módszerek paramétereinek – elfogadott megközelítések és empirikus bizonyítékok alapján – lehetővé kell tenniük a helyi vagy országos körülmények figyelembevételét. Az ENIM ezeket a módszereket belefoglalja a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 54]

(7) Figyelembe véve a (6) bekezdésben említett keret előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, a Bizottság végrehajtási felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák fogadjon el, hogy meghatározza a szűkös kapacitásokkal való gazdálkodásra alkalmazandó sajátos eljárásokat, kritériumokat és a kritérium tekintetében a különböző piaci szegmenseket tükröző szabványosított adatokat és szabványosított módszereket , valamint hogy módosítsa e cikk (6) bekezdését . Ezeket a végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően ... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 55]

9. cikk

Az infrastruktúra-kapacitással kapcsolatos tájékoztatás

(1) A pályahálózat-működtetők pontos és naprakész információkat biztosítanak az érdekelt feleknek – különösen a kérelmezőknek, a potenciális kérelmezőknek és a szabályozó szervezeteknek – az infrastruktúra-kapacitások rendelkezésre állására vonatkozóan a teljes kapacitásgazdálkodási folyamat során (beleértve az e dokumentum 2. szakaszában említett stratégiai tervezési szakaszt is), a 3. szakaszban meghatározott ütemezési és elosztási folyamatok során, valamint minden alkalommal, amikor a 4. szakaszban említettek szerint módosul az elosztott kapacitás , a közzétett kapacitásstratégia, kapacitásmodell és kapacitáskínálati terv rendelkezésre állásától függően . [Mód. 56]

A pályahálózat-működtetők haladéktalanul közzéteszik a 18. cikkben említett kapacitáskínálati terv és a 30. cikkben említett üzemi menetrend minden frissítését.

(2) A pályahálózat-működtetők a 62. cikk (5) bekezdésével összhangban közzéteszik az (1) bekezdésben említett információkat, és a 62. cikk (3) bekezdésével összhangban hozzájárulnak a vonatkozó előírások kidolgozásához.

(3) A kérelmezők kérésére a pályahálózat-működtetők az e cikk (1) bekezdésében (1) bekezdésben említett információkat a kereskedelmi és operatív igények („megvalósíthatósági értékelések”) konkrét előírásai alapján biztosítják. A határokon átnyúló szolgáltatások esetében a pályahálózat-működtetőknek az ilyen kéréseket egyetlen helyen és egyetlen műveletben vagy a 27. cikk (4) bekezdésével összhangban létrehozott egyetlen felületen keresztül kell fogadniuk és megválaszolniuk. [Mód. 57]

10. cikk

Az infrastrukturális munkálatokból és a rossz állapotban lévő infrastruktúrából eredő kapacitáskorlátozások

(1) A 2012/34/EU irányelv 7., 7c. és 7e. cikkének sérelme nélkül, a pályahálózat-működtetők az üzleti tervvel, valamint a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében említett beruházási és pénzügyi programokkal összhangban tervezik meg az infrastrukturális munkálatokat. Amennyiben az üzleti terv elfogadását követően az említett programokban végrehajtott módosítások hatással vannak vagy várhatóan hatással lesznek az infrastrukturális munkálatok tervezésére, a pályahálózat-működtetőnek a hálózati üzletszabályzatban áttekintést kell adnia az ilyen módosításokról és várható hatásukról. A tagállam a teljesítményre vonatkozó többéves megállapodáson keresztül legalább öt éves gördülő időtartamra kellő időben stabil többéves finanszírozást biztosít a pályahálózat-működtető számára a vasúti infrastruktúra karbantartására, felújítására és újonnan történő kiépítésére, hogy támogassa a pályahálózat-működtetőket a vasúti infrastruktúra leromlásának megelőzésében és az esetleges kapacitáskorlátozásokra gyakorolt hatás minimalizálásában. A pályahálózat-működtetők rendelkezésére álló éves költségvetést átláthatóvá kell tenni a pályahálózat-működtetők számára, és azt megbízhatóan ki kell osztani. [Mód. 58]

(2) Infrastrukturális munkálatok tervezése során a pályahálózat-működtető a 2. cikk (3) bekezdésével és a 3. cikkel összhangban jár el.

A pályahálózat-működtető különösen kiegyensúlyozottan veszi figyelembe az infrastrukturális munkálatok saját vagyonkezelésére és pénzügyi helyzetére gyakorolt hatását, valamint az összes érintett kérelmezőre gyakorolt operatív és pénzügyi hatást.

A tagállam által a pályahálózat-működtetőnek nyújtott finanszírozás célja ezen egyensúly megteremtése. A kérelmezők időben megadják a pályahálózat-működtetőnek az ahhoz szükséges információkat, hogy megfeleljen e rendelkezésnek. [Mód. 59 és 60]

(3) A pályahálózat-működtetők a 2012/34/EU irányelv 7e. cikkében említett koordinációs mechanizmusok keretében konzultálnak a kérelmezőkkel az infrastrukturális munkálatok kapcsán, a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások tekintetében pedig e rendelet 54. cikkével összhangban. [Mód. 61 a magyar változatot nem érinti]

(4) A pályahálózat-működtetők kellő időben megtervezik az infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozásokat, tájékoztatják azokról a kérelmezőket, és konzultálnak velük, figyelembe véve a vállalkozó vasúti társaságokra várhatóan gyakorolt hatást. Ezzel összefüggésben a pályahálózat-működtetőknek be kell tartaniuk az I. melléklet 3. szakaszában meghatározott menetrendet.

Azon kapacitáskorlátozások esetében, amelyek jelentős hatással vannak a kérelmezők rendelkezésére álló kapacitásra, a kérelmezők kérhetik a pályahálózat-működtetőtől, hogy készítsen alternatív tervet a kapacitáskorlátozásra vonatkozóan, beazonosítva és kiválasztva egy olyan lehetőséget, amely kiegyensúlyozottan veszi figyelembe a kérelmezőkre és a pályahálózat-működtetőkre gyakorolt hatásokat. A pályahálózat-működtető az ilyen kérelmezők számára a kapacitáskorlátozás ideje alatt rendelkezésre álló alternatív kapacitásra vonatkozó, indikatív tervet biztosít.

Az indikatív tervnek egyaránt ki kell terjednie az érintett vonalra és az alternatív vonalakra, és szerepelnie kell a 17. cikkben említett kapacitási modellben, valamint a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervben.

(5) A pályahálózat-működtetők figyelembe veszik és mérsékelik az infrastrukturális munkálatok határokon átnyúló forgalomra gyakorolt hatását. A pályahálózat-működtetők az 53. cikkel összhangban koordinálják az 53. cikk (3) bekezdésében említett vonalakon végzett összes infrastrukturális munkálatot, valamint minden egyéb, jelentős határokon átnyúló hatással járó infrastrukturális munkálatot.

A koordinációnak különösen az infrastrukturális munkálatok ütemtervének optimalizálására, valamint az érintett vonalon és az alternatív útvonalakon alternatív kapacitás biztosítására kell irányulnia, figyelembe véve a különböző kérelmezők operatív , infrastrukturális és kereskedelmi igényeit. [Mód. 62]

Az árufuvarozási irányítás a (4) bekezdésben meghatározott időszak előtt három hónappal ajánlást nyújt be a munkálatok összehangolásáról a megfelelő pályahálózat-működtetőknek. [Mód. 63]

(6) Szintén kapacitáskorlátozásnak kell tekinteni, ha az infrastruktúra kapacitása vagy teljesítménye (például a megengedett legnagyobb sebesség vagy tengelyterhelés) a tervezési értéke alá csökken az eszközök állagromlása miatt. Az ilyen korlátozásokra a 9. cikkben meghatározott tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak.

(7) A pályahálózat-működtetők a lehető leghamarabb információkat tesznek közzé a tervezett ideiglenes kapacitáskorlátozásokról és azoknak a kereskedelmi célra rendelkezésre álló kapacitásra és az alternatív kapacitásra gyakorolt hatásáról, továbbá konzultálnak a kérelmezőkkel.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 3. szakaszának módosítására az infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozások vasúti forgalomra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében, az érintett érdekelt felek tervezési, üzemeltetési, műszaki és kereskedelmi szempontjainak szem előtt tartásával.

2. SZAKASZ

STRATÉGIAI KAPACITÁSTERVEZÉS

11. cikk

Stratégiai kapacitástervezés

(1) A stratégiai kapacitástervezésnek ki kell terjednie a 12–25. cikkben meghatározott valamennyi tevékenységre.

(2) A stratégiai kapacitástervezésnek a következő tervezési dokumentumok sorozatát kell eredményeznie, amelyek fokozatosan egyre részletesebb információkkal szolgálnak a rendelkezésre álló kapacitásról:

a)	a 16. cikkben említett kapacitási stratégia;

b)	a 17. cikkben említett kapacitási modell;

c)	a 18. cikkben említett kapacitáskínálati terv.

Ezen összeállítandó anyagok tartalmát és elkészítésének ütemezését az I. melléklet 1. és 2. szakasza tartalmazza. A pályahálózat-működtetőnek minden tartalmat a tagállam hivatalos nyelvén és angolul kell rendelkezésre bocsátania. [Mód. 64]

A pályahálózat-működtetőknek el kell fogadniuk a tervezési dokumentumokat, amelyet a tervezési folyamat következő szakaszának alapjául szolgálnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 1. és 2. szakaszának módosítására, hogy biztosítsa a hatékony stratégiai tervezési folyamatot, és tükrözze a pályahálózat-működtetők és a kérelmezők működéssel kapcsolatos aggályait, e szakasz végrehajtása során figyelembe véve az ERA ajánlását és az ENIM, a pályahálózat-működtetők, a kérelmezők és egyéb operatív érdekelt felek, szabályozó testületek és az ENRB ENRRB tapasztalatait. [Mód. 65]

(3) A 2012/34/EU irányelv 4. cikkében meghatározott működtetési függetlenség elvére is figyelemmel a tagállamok stratégiai iránymutatást nyújthatnak a pályahálózat-működtetők számára a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó irányadó stratégiák alapján. Az iránymutatást a tagállamoknak kellő időben kell rendelkezésre bocsátaniuk ahhoz, hogy a pályahálózat-működtetők és az operatív érdekelt felek tartani tudják az I. mellékletben meghatározott határidőket. Ez az iránymutatás különösen a következőkre terjedhet ki, illetve a következőket tartalmazhatja: [Mód. 66]

a)	az e rendelet hatálya alá tartozó stratégiai kapacitástervezés szempontjából releváns nemzeti vasúti politika általános célkitűzései;

a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó kilátások, figyelembe véve a vonatkozó nemzeti vagy regionális szintű terveket (köztük a stratégiai infrastruktúrára vonatkozó hosszú távú terveket) és stratégiákat, valamint az (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) [új TEN-T rendelet] 53 54 . cikkében említett európai közlekedési folyosók munkaterveit; [Mód. 67]

c)	a vasúti infrastruktúra-kapacitás használatára vonatkozó általános követelmények és iránymutatások, amelyeket a pályahálózat-működtetőnek figyelembe kell vennie a stratégiai kapacitástervezés során, különösen a 21. cikkben említett, magas kihasználtságú és túlterhelt infrastruktúrát illetően;

d)	a közszolgáltatási kötelezettségek keretében üzemeltetett vasúti szolgáltatások tervezett fejlesztésére vonatkozó kilátások, szükség esetén figyelembe véve az érintett regionális vagy helyi hatóságok véleményét.

A tagállamok a nemzetközi személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások fejlesztésének támogatása érdekében összehangolják tevékenységüket az útmutatások kellő időben történő biztosítását, és biztosítják az e bekezdéssel összhangban nyújtott stratégiai iránymutatások összhangjának biztosítása érdekében összhangját. A 2012/34/EU irányelv 8 . cikkét szem előtt tartva a tagállamok biztosítják, hogy a pályahálózat-működtetők számára előzetesen elkülönítsék az infrastruktúra rendszeres karbantartására szánt pénzügyi forrásokat, valamint az e rendelet 16. cikkében említett kapacitási stratégiában leírt infrastruktúra-fejlesztésre szánt pénzügyi forrásokat. A tagállamok összehangolják hosszú távú stratégiai infrastruktúra- és menetrendi terveiket, az e terveken alapuló infrastruktúra-fejlesztést, és összehangolják ezek megvalósításának menetrendjét. [Mód. 68]

(4) A stratégiai kapacitástervezésnek nem képezheti részét a kapacitásjogok egyes kérelmezőknek a 26. cikk szerint történő biztosítása.

(4a) Figyelembe véve a (3) bekezdésben említett stratégiai iránymutatások elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, a Bizottság a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy meghatározza a nemzeti stratégiai iránymutatások elfogadásához alkalmazandó különleges jogállást, sablont, eljárásokat, kritériumokat és módszereket, hogy támogassa a tagállamok által kiadott stratégiai iránymutatások közötti összhangot, amelyek szükségesek nemzetközi vasúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások fejlesztésének támogatásához. [Mód. 69]

12. cikk

A stratégiai kapacitásgazdálkodásra vonatkozó általános követelmények

(1) A pályahálózat-működtetők kiegyensúlyozott, méltányos és megkülönböztetésmentes módon figyelembe vesznek minden olyan típusú vasúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatást, amelyre hozzájuk kapacitáskérelmet nyújthatnak be, függetlenül azok mennyiségétől, a downstream piac méretétől, az egymást követő menetrendek közötti stabilitástól, a rendszerességtől vagy egy adott üzemi menetrendi időszakon belüli gyakoriságtól.

(2) A stratégiai kapacitástervezés során – különösen a 17. cikkben említett kapacitási modellben és a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervben – a pályahálózat-működtetőknek különbséget kell tenniük legalább a következő típusú vasúti szállítási szolgáltatások között:

a)	áruszállítási szolgáltatások;

b)	városközi (távolsági) személyszállítási szolgáltatások;

c)	városi és regionális személyszállítási szolgáltatások.

Szükség esetén, az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében, az ENIM az ERP-vel együttműködve részletesebb listát készíthet, amely további különbséget tesz a vasúti szállítási szolgáltatások típusai között. A stratégiai tervezési folyamat határokon átnyúló egységességének támogatása érdekében egy harmonizált jegyzéket kell beépíteni a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 70]

(3) A stratégiai kapacitástervezés során – különösen a 17. cikkben említett kapacitási modellben és a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervben – a pályahálózat-működtetők megjelölik a több hálózaton üzemelő szállítási szolgáltatások nyújtására alkalmas, előre tervezett kapacitást.

(4) A stratégiai kapacitástervezés során figyelembe kell venni a következőket is:

a)	az infrastruktúra-kapacitás iránti kereslet megfigyelt szerkezete és alakulása, a korábbi üzemi menetrendi időszakokban a kapacitáselosztás és a 2012/34/EU irányelv 15. cikkében említett piaci nyomon követés során azonosítottak alapján;

b)	a szállítási igények és az ebből eredő, vasúti szállítási szolgáltatások és infrastruktúra-kapacitás iránti kereslet várható alakulása, az e rendelet 15. cikkében említett elemzés során azonosítottak alapján;

c)	az operatív érdekelt felek által bejelentett kapacitásigények és a jelenlegi és potenciális kérelmezőkkel a 13. cikkel összhangban folytatott konzultáció során kapott hozzájárulások; [Mód. 71]

az infrastruktúra-kapacitás várható vagy tervezett fejlesztése, különösen a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó irányadó stratégiában és a pályahálózat-működtetőnek a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében említett üzleti tervében meghatározottak szerint;

e)	a tervezett infrastrukturális munkálatok, amelyek várhatóan hatással lesznek a hálózatra;

a különböző vasúti szállítási piacok jellemzői, különös tekintettel a következőkre:

sebesség;

ii.	gyakoriság;

iii.	a kijelölt menetvonaltól való eltérések tűréshatára;

iv.	lehetőség a szolgáltatások átirányítására, átütemezésére vagy más szállítási módokkal való helyettesítésére hálózati zavarok esetén;

v.	a vasúti szállítás iránti kereslet ingadozása, és a vasúti szolgáltatások más időtávon történő tervezésének ebből eredő szükségessége.;

fa)	amennyire lehetséges, az infrastruktúrakapacitás használatának társadalmi-gazdasági és környezeti hatásai. [Mód. 72]

(5) A stratégiai kapacitástervezésnek tükröznie kell a keretmegállapodások és a gördülő tervezés révén elosztott kapacitást.

(6) A stratégiai kapacitástervezésnek ki kell terjednie a TEN-T törzshálózatának és kiterjesztett törzshálózatának részét képező és az [új TEN-T rendelet] 6 az európai vasúti térségre . cikkében és I. mellékletében említett vasútvonalakra. A pályahálózat-működtetők belevonhatják a tervezésbe az általuk kezelt hálózat más vonalait és csomópontjait. [Mód. 73]

A stratégiai kapacitástervezést olyan szinten kell elvégezni, amely kellően részletes ahhoz, hogy lehetővé tegye a hálózat meghatározott szakaszaival kapcsolatos kapacitástervezést. Ebből a célból a hálózatot olyan csomópontok és szakaszok halmazaként kell ábrázolni, amelyek lehetővé teszik a kapacitás iránti kereslet és a kapacitáskínálat vonatkozó jellemzőinek figyelembevételét.

Ezeket a csomópontokat és szakaszokat fel kell tüntetni az (EU) 2016/797 irányelv 49. cikkében említett infrastruktúra-nyilvántartásban.

(7) A stratégia kapacitástervezésnek egy legalább ötéves jövőbeli időszakra kell vonatkoznia. A pályahálózat-működtetők az időtartamot öt évet meghaladóan is meghosszabbíthatják, különösen a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó irányadó stratégia keretében történő infrastruktúra-fejlesztés támogatása érdekében.

(8) A pályahálózat-működtetők rendszeresen felülvizsgálják és frissítik a stratégiai kapacitástervezés eredményeit, különös tekintettel a következőkre:

a)	a vasúti infrastruktúra fejlesztése;

b)	az infrastruktúra-kapacitás iránti piaci kereslet alakulása , figyelembe véve az új vagy átalakított szolgáltatásokhoz a kérelmezők által bejelentett igényeket ; [Mód. 74]

c)	a korábbi üzemi menetrendi időszakokban végzett és a 3. és 4. pontban meghatározott kapacitáselosztási folyamatok eredményei, beleértve az infrastruktúra-kapacitás kérelmezők általi kihasználtságának mértékét is;

d)	a III. fejezettel összhangban végzett forgalomirányításból származó információk;

e)	a III. fejezettel összhangban végzett zavar- és válságkezelés eredménye;

f)	a IV. fejezettel összhangban végzett teljesítményértékelés eredményei.

(9) Az ENIM ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek meghatározzák a stratégiai kapacitástervezés közös elveit, eljárásait és módszereit. Ezeket az iránymutatásokat belefoglalja az e rendelet 6. cikkében említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. A szóban forgó iránymutatásoknak tartalmazniuk kell legalább az e rendelet III. mellékletében felsorolt elemeket. A pályahálózat-működtetőknek a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venniük ezeket az iránymutatásokat a 2012/34/EU irányelv 27. cikkében említett hálózati üzletszabályzatban. A hálózati üzletszabályzatban meg kell indokolniuk az iránymutatásokban meghatározott közös elvektől, eljárásoktól és módszerektől való bármely eltérést. [Mód. 75]

(9a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a stratégiai kapacitástervezésre vonatkozó közös elvek, eljárások és módszerek meghatározása, valamint e cikk (9) bekezdésének módosítása céljából. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 76]

13. cikk

Az érdekelt felekkel a stratégiai kapacitástervezésről folytatott konzultáció

(1) A pályahálózat-működtetők a 2012/34/EU irányelv 7e. cikkével összhangban konzultálnak valamennyi operatív érdekelt féllel a stratégiai kapacitástervezésről.

(2) A pályahálózat-működtetők a stratégiai kapacitástervezés szakaszában végig, de legalább az I. mellékletben meghatározott mérföldköveknek megfelelően az 53. és 54. cikkel összhangban konzultálnak a több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatásokat nyújtó valamennyi operatív érdekelt féllel a stratégiai kapacitástervezésről. [Mód. 77]

(2a) A pályahálózat-működtetők lehetővé teszik a kérelmezők számára, hogy a kapacitáskezelési folyamat során strukturált formában jelentsék be kapacitásigényeiket, amelyre vonatkozóan az ENIM határozza meg a megfelelő határidőket. A pályahálózat-működtetők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kérelmező bejelentett igényeit beépítsék a 11. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai kapacitástervezési dokumentumokba. Ha nem áll rendelkezésre valamennyi bejelentett kapacitásigény tekintetében alternatíva, a pályahálózat-működtetők a 36. cikkben említett konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmuson keresztül mindent megtesznek, hogy rendezzék a lehetséges konfliktusokat. [Mód. 78]

(2b) Az igazgatási szervezet a 63. cikkel összhangban figyelemmel kíséri a pályahálózat-működtető stratégiai kapacitástervezéssel kapcsolatos tevékenységét. [Mód. 79]

14. cikk

A stratégiai kapacitástervezés pályahálózat-működtetők közötti koordinációja

(1) A pályahálózat-működtetők az 53. cikkel összhangban koordinálják a stratégiai kapacitástervezéssel kapcsolatos tevékenységeiket.

A koordináció biztosítja különösen a következőket:

a)	a stratégiai tervezés következetessége az érintett hálózatokon, különös tekintettel a kapacitási stratégiára, a kapacitási modellre és a kapacitáskínálati tervre, az infrastrukturális munkálatok tervezésére és a vészhelyzeti tervezésre;

b)	a több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatások kapacitásigényének megfelelő figyelembevétele a kapacitási stratégiában, a kapacitási modellben és a kapacitáskínálati tervben;

c)	a stratégiai kapacitástervezés teljesítményének és eredményeinek a IV. fejezettel összhangban történő felülvizsgálata;

d)	az összes operatív érdekelt fél és az ERP, a szabályozó szervezet szervezetek , a vasúti igazgatási szervezetek európai hálózata (a továbbiakban: ENRRB), az európai koordinátorok és szükség esetén a tagállami hatóságok és más érdekelt felek bevonása. [Mód. 80]

(2) Az ENIM figyelembe vesz a kérelmezők vagy potenciális kérelmezők által a 11. cikk (2) bekezdésében említett tervezési dokumentumokkal kapcsolatosan tett minden releváns panaszt, és további tájékoztatást kér az 53. cikkel összhangban a koordinációban részt vevő szervezetektől, valamint azoktól az operatív érdekelt felektől, akikkel az 54. cikkel összhangban konzultáltak, mielőtt véleményt vagy ajánlást fogadna el e tervezési dokumentumok következetességének javítása érdekében. Az ENIM megosztja az ENRRB-vel a tervezési dokumentumok tervezetére vonatkozó véleményét, illetve tájékoztatja az utóbbit a vélemény elfogadásának elmaradásáról. Az ENRRB a 65. cikk (3) bekezdésével összhangban jár el.

(3) A pályahálózat-működtetőknek figyelembe kell venniük az ENIM által a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott ajánlásokat. Ha a pályahálózat-működtetők nem követik az ajánlást, a tervezési dokumentumokban ezt indokolniuk kell. Az ENRRB figyelemmel kíséri a koordinációs folyamatot és annak végrehajtását. Tájékoztatja továbbá a Bizottságot azzal kapcsolatos véleményéről, hogy szükség van-e a koordinációs folyamat bármely hiányosságának orvoslására.

(3a) A vasúti árufuvarozási irányítás a 10. cikk (4) bekezdésében meghatározott időszak előtt három hónappal ajánlást nyújt be az összehangolt kapacitási stratégiáról a megfelelő pályahálózat-működtetőknek. [Mód. 81]

15. cikk

A szállítási piac várható fejleményeinek elemzése

(1) A pályahálózat-működtetőknek és az ENIM-nek az ENRRB-vel és az ERP-vel konzultálva rendszeresen nyomon kell követnie és elemeznie kell a szállítási piacokat és a vasút esetében releváns multimodális szempontokat annak érdekében, hogy tájékozódjon az e piacokon alkalmazott általános üzleti stratégiákról, kapacitásgazdálkodásról, vészhelyzetkezelésről és beruházási döntésekről. A pályahálózat-működtetők ezen elemzés eredményeit hasonló célból közlik más érdekeltekkel, beleértve az európai koordinátorokat is. [Mód. 82]

(2) E rendelet alkalmazásában a szállítási piac (1) bekezdésben említett elemzése különösen a 11. cikkben említett stratégiai kapacitástervezéshez, az infrastruktúra-kapacitás 25. cikkben említett felosztásához és a 37. cikkben említett formális konfliktusrendezési mechanizmus alapján történő kapacitáselosztáshoz járul hozzá információkkal.

(3) Az ENIM legkésőbb [2028. december 31-ig] elkészít egy, az európai személyszállítási és árufuvarozási piacról szóló tanulmányt (multimodális kontextusban). E tanulmány különösen a következőket tárgyalja:

a)	az Unióban előforduló valamennyi személyszállítási és árufuvarozási mód iránti keresletre vonatkozó előrejelzések;

b)	a vasúti személyszállítás és árufuvarozás volumene növelésének lehetőségére vonatkozó becslések, valamint a növekedés eléréséhez szükséges feltételek;

c)	lehetőség szerint a tervezett személy- és áruforgalom-áramlás földrajzi megoszlása, amely információval szolgál a stratégiai kapacitástervezéshez.;

ca)	ha lehetséges, az éghajlatváltozás előre jelzett hatásai mind az infrastruktúrára, mind a nyújtott szolgáltatásokra. [Mód. 83]

(4) Az ENIM konzultál a kérelmezőkkel , az ERP-vel , a vasúti szállítási szolgáltatások ügyfeleivel és szövetségeikkel, valamint a nemzeti és uniós közigazgatási szervekkel a tanulmány feladatmeghatározásáról, különös tekintettel a tanulmány céljára és az érdekelt felek bevonásának folyamatára. [Mód. 84]

(5) Az ENIM szükség szerint, de minden esetben legalább ötévente felülvizsgálja és frissíti a tanulmányt.

(5a) A tanulmányra vonatkozó valamennyi adatot és magát a tanulmányt is közzé kell tenni és szabadon hozzáférhetővé kell tenni. Az adatoknak géppel olvashatónak kell lenniük. [Mód. 85]

16. cikk

Kapacitási stratégia

(1) A pályahálózat-működtető kapacitási stratégiát fogad el, amelyben meghatározza a vasúti infrastruktúra-kapacitás keresletének és kínálatának jövőbeli alakulásával kapcsolatos elvárásait, valamint azzal kapcsolatos elképzeléseit, hogy miként veszi figyelembe ezek alakulását.

A kapacitási stratégia az operatív érdekelt felek közötti kommunikáció, konzultáció és koordináció eszközeként szolgál.

(2) A kapacitási stratégiának tartalmaznia kell a vasúti infrastruktúra jövőbeli fejlesztésére vonatkozó információkat, a különböző vasúti szállítási szolgáltatások iránti kereslet alakulásának kilátásait, valamint a vasúti infrastruktúra rendelkezésre állásával és kihasználtságával kapcsolatos egyéb releváns információkat.

(3) A kapacitási stratégiában szerepelnie kell egy stratégiai útvonaltérképnek, amely a következőket határozza meg:

a)	a 16. cikkben említett kapacitási stratégia, a 17. cikkben említett kapacitási modell és a 18. cikkben említett kapacitáskínálati terv földrajzi hatálya;

b)	a 10. cikkben említett kapacitáskorlátozások esetén és a 19. cikkben említett vészhelyzeti tervezéssel összefüggésben mérlegelt alternatív vonalak.

A stratégiai útvonaltérképet fel kell venni az (EU) 2016/797 irányelv 49. cikkében említett infrastruktúra-nyilvántartásba.

(4) A pályahálózat-működtető az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott ütemtervnek és tartalmi elemeknek megfelelően elkészíti, közzéteszi és rendszeresen szükség esetén frissíti a kapacitási stratégiát. [Mód. 86]

(5) A pályahálózat-működtetők a 13. cikkel összhangban konzultálnak a kérelmezőkkel és az érintett kiszolgáló létesítményekkel a kapacitási stratégiáról, és a 14. cikknek megfelelően egyeztetik a kapacitási stratégiáikat más érintett pályahálózat-működtetőkkel. [Mód. 87]

(5a) A pályahálózat-működtető a kapacitási stratégiát benyújtja az igazgatási szervezetnek. Az igazgatási szervezet hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a közzétételt követő három hónapon belül az elemzést követően előírja a pályahálózat-működtető számára annak módosítását. [Mód. 88]

17. cikk

Kapacitási modell

(1) A pályahálózat-működtető kidolgoz egy kapacitási modellt, amely a 13. és 14. cikkben említett konzultációs és koordinációs tevékenységek eredménye alapján finomítja a kapacitási stratégiát.

A kapacitási modellnek támogatnia kell a vasúti szállítási szolgáltatások különböző szegmensei által támasztott kapacitásigények, valamint a pályahálózat-működtetőknek a vasúti infrastruktúra fenntartása, megújítása és fejlesztése (a meglévő infrastruktúra korszerűsítése és új építése) iránti igényének kiegyensúlyozott figyelembevételét. A modell az operatív érdekelt felek közötti kommunikáció és konzultáció, valamint a stratégiai kapacitástervezés koordinálásának eszközeként szolgál.

(2) A kapacitási modellnek tájékoztatást kell adnia legalább a hálózati szakaszonként rendelkezésre álló kapacitás teljes volumenéről, a vasúti szállítási szolgáltatások különböző szegmensei számára fenntartott kapacitási hányadokról és az infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozásokról. Tartalmaznia kell a 29. cikk (1) bekezdésében említett kiszolgáló létesítmények kapacitására vonatkozó információkat is. A pályahálózat-működtetők minden üzemi menetrendi időszakra elkészítik és közzéteszik és az I. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott tartalmi elemekkel és ütemezéssel összhangban rendszeresen szükség esetén frissítik a kapacitási modellt. [Mód. 89]

(3) A pályahálózat-működtetők dokumentálják, és adott esetben megindokolják az ugyanazon üzemi menetrendi időszakra vonatkozó kapacitási modell és kapacitási stratégia közötti eltéréseket. Szükség esetén A kapacitási stratégiát felül kell vizsgálni az annak elfogadása vagy legutóbbi frissítése óta bekövetkezett fejlemények fényében nem kell napra késszé tenni, ha a kapacitásmodellt ugyanazon menetrendi időszakra már közzétették . [Mód. 90]

(4) A pályahálózat-működtetők a 13. cikkel összhangban konzultálnak a kérelmezőkkel és az igazgatási szervezettel a kapacitási modellről, és a 14. cikknek megfelelően egyeztetik a kapacitási stratégiáikat más pályahálózat-működtetőkkel a többi érintett pályahálózat-működtetővel . [Mód. 91]

(4a) A pályahálózat-működtető a kapacitásmodellt a közzététel előtt két hónappal ellenőrzés céljából benyújtja az igazgatási szervezetnek. Az igazgatási szervezet a közzététel előtt legkésőbb egy hónappal határozatot hozhat, amelyben kötelezi a pályahálózat-működtetőt, hogy a közzététel előtt módosítsa a kapacitásmodellt. A kapacitásmodellek határokon átnyúló következetességének biztosítása érdekében az igazgatási szervezet határozatában adott esetben figyelembe veszi az ENIM, az ERA vagy más igazgatási szervezetek véleményét vagy ajánlását. [Mód. 92]

18. cikk

Kapacitáskínálati terv

(1) A pályahálózat-működtető kapacitáskínálati tervet dolgoz ki azzal a céllal, hogy átfogó tájékoztatást nyújtson a következőkről:

a)	a kérelmezők számára az üzemi menetrendben kiosztható és a 33. cikk szerinti későbbi kérelmekre fenntartott infrastruktúra-kapacitás , beleértve a kiszolgáló létesítményeket is ; [Mód. 93]

b)	a ki nem osztható infrastruktúra-kapacitás.

A kapacitáskínálati terv képezi a kapacitáselosztás alapját.

(2) A pályahálózat-működtetők legkésőbb az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott határidőig közzéteszik az egyes üzemi menetrendi időszakokra vonatkozó kapacitáskínálati tervet, és azt folyamatosan frissítik azon üzemi menetrendi időszak végéig, amelyre a terv vonatkozik. A kapacitáskínálati tervet az érintett üzemi menetrendi időszak minden egyes napjára vonatkozóan közzé kell tenni.

(3) A pályahálózat-működtetők a 11–17. cikkben és az I. melléklet 1. és 2. szakaszában említett stratégiai kapacitástervezési folyamat eredményei alapján készítik el a kapacitáskínálati tervet.

A pályahálózat-működtetők dokumentálják és adott esetben megindokolják az egyazon üzemi menetrendi időszakra vonatkozó kapacitáskínálati terv és kapacitásmodell közötti eltéréseket.

(4) A kapacitáskínálati tervben a pályahálózat-működtetők az infrastruktúra-kapacitást és a 29. cikk (1) bekezdésében említett kiszolgáló létesítményekben meglévő kapacitást megjelölhetik előzetesen tervezettként. Az „előzetesen tervezett kapacitás” az a kapacitás, amelyre vonatkozóan a pályahálózat-működtető meghatározza a kérelmezők által igényelhető kapacitás jellemzőit és mennyiségét, megállapítja az ilyen kapacitás kiosztására vonatkozó szabályokat, és meghatározza azt a folyamatot, amelyen keresztül az ilyen kapacitás a 20. cikkel összhangban igényelhető. Az előzetesen tervezett kapacitás elosztásakor figyelembe kell venni a meghatározott jellemzőket, szabályokat és elosztási folyamatokat. [Mód. 94]

(5) A kapacitáskínálati tervben az előzetesen tervezett kapacitást a 20. cikkben említettek szerinti kapacitáscélok formájában kell feltüntetni, amelyek meghatározzák a kapacitás mennyiségét és jellemzőit, és amelyek kapcsolódnak a kapacitáselosztási szabályokhoz és folyamatokhoz, amelyeken keresztül a kapacitást rendelkezésre bocsátják.

(6) A (7) bekezdésre is figyelemmel a kapacitáskínálati tervnek tartalmaznia kell a következő elemeket:

a kérelmezők számára kiosztható kapacitás arra az üzemi menetrendi időszakra, amelyre a kapacitáskínálati terv vonatkozik:

i.	a pályahálózat-működtető által előzetesen nem tervezett kapacitás;

ii.	a pályahálózat-működtető által előzetesen tervezett kapacitás;

a kérelmezők számára ki nem osztható kapacitás:

i.	az I. melléklet 3. szakaszában említett, a kérelmezőkre és a vasúti társaságokra jelentős kereskedelmi és üzemeltetési hatást gyakorló infrastrukturális munkálatokra fenntartott kapacitás;

ii.	a rendes időablakok számára fenntartott kapacitás, amely lehetővé teszi a korlátozott hatású infrastrukturális munkálatok későbbi beütemezését;

iii.	a 31. cikk szerinti keretmegállapodások vagy a 33. cikk szerinti többéves gördülő tervezési eljárás keretében már elosztott kapacitás;

iv.	az i., ii. és iii. pontban meghatározottaktól eltérő célokra fenntartott kapacitás, amelyet a pályahálózat-működtetőnek egyértelműen meg kell jelölnie.

A kapacitáskínálati tervben fel kell tüntetni a 24. cikkben említett speciális infrastruktúra használatára alkalmazandó korlátozásokat.

(7) A pályahálózat-működtetők a kapacitáskínálati tervbe belefoglalják az általuk kezelt vasúti infrastruktúra vonatkozásában a (6) bekezdés b) pontjában felsorolt elemeket.

A pályahálózat-működtetők az [új TEN-T rendeletben] meghatározott TEN-T törzshálózatba és kiterjesztett törzshálózatba tartozó valamennyi vonal és csomópont vonatkozásában belefoglalják a kapacitáskínálati tervbe a (6) bekezdésben felsorolt valamennyi elemet , és biztosítják a kapacitási stratégiával való összhangot . [Mód. 95]

A pályahálózat-működtetők az általuk kezelt hálózat más vonalainak és csomópontjainak vonatkozásában belefoglalhatják a kapacitáskínálati tervbe a (6) bekezdésben említett elemeket.

(8) A (6) bekezdés a) pontjának ii. alpontja szerinti előzetes kapacitástervezéskor a pályahálózat-működtetőknek a 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott elveket kell követniük.

A pályahálózat-működtetők a kapacitást a 11. cikk (3) bekezdése szerinti tagállami stratégiai iránymutatás, a kérelmezőkkel a 13. cikkel összhangban folytatott konzultáció eredményei, valamint a pályahálózat-működtetők közötti, a 14. cikk szerinti koordináció alapján tervezik meg előzetesen.

(9) A pályahálózat-működtető a kapacitáskínálati tervet ellenőrzés céljából a közzététel előtt két hónappal benyújtja az igazgatási szervezetnek. Az igazgatási szervezet elemzi a kapacitáskínálati e tervet, és legkésőbb egy hónappal a közzététel előtt határozatot hozhat, amelyben kötelezi a pályahálózat-működtetőt a kapacitáskínálati terv módosítására. Az igazgatási szervezet határozatának figyelembe kell vennie az ENIM véleményét vagy ajánlását, amennyiben kiadtak ilyet. [Mód. 96]

(9a) A kapacitáskínálati tervek határokon átnyúló következetességének biztosítása érdekében az igazgatási szervezet határozatában adott esetben figyelembe veszi az ENRRB, az ERA vagy más igazgatási szervezetek véleményét vagy ajánlását. [Mód. 97]

(10) Az ENIM az ERP-vel konzultálva... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig iránymutatásokat fogad el, és azokat belefoglalja a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe, meghatározva a következőket: [Mód. 98]

a)	a kapacitáskínálati terv közzétételének eszközei, beleértve a digitális szolgáltatásokat, eszközöket, funkciókat és interfészeket;

b)	a kapacitáskínálati terv tárgyában a kérelmezőkkel folytatandó konzultáció folyamata.

(10a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (10) bekezdésében említett iránymutatások tekintetében a stratégiai kapacitástervezésre vonatkozó közös elvek, eljárások és módszerek meghatározása, valamint e cikk (10) bekezdésének módosítása céljából. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 99]

19. cikk

Vészhelyzeti tervezés

(1) A pályahálózat-működtetők folyamatos vészhelyzeti tervezési folyamatot vezetnek be és hajtanak végre a hálózati zavarokra és a vasúti forgalmat érintő egyéb válsághelyzetekre való felkészülés érdekében.

A vészhelyzeti tervezésnek a 42. cikkel összhangban alapot kell biztosítania a forgalomirányításhoz, a zavarkezeléshez és a válságkezeléshez annak érdekében, hogy ilyen helyzetekben gyorsan lehessen reagálni, és azok a lehető legkisebb hatást gyakorolják a vasúti forgalomra.

A pályahálózat-működtetők vészhelyzeti tervben dokumentálják a vészhelyzeti tervezés eredményeit.

(2) A vészhelyzeti tervezés különösen a következőket foglalja magában:

a)	alternatív útvonalak kijelölése, amelyek lehetővé teszik a forgalom átirányítását abban az esetben, ha az [új TEN-T rendelet] 6. cikkében és I. mellékletében meghatározott TEN-T törzshálózat és kiterjesztett törzshálózat részét képező a vonalak nem állnak rendelkezésre; [Mód. 100]

az a) ponttal összhangban kijelölt alternatív útvonalakon rendelkezésre álló infrastruktúra-kapacitás indikatív tervezése, biztosítva az átláthatóságot az e vonalakon rendelkezésre álló azon infrastruktúra-kapacitás tekintetében, amely igénybe vehető a váratlan események és különösen a 46. cikk szerinti hálózati zavarok esetén;

a forgalomirányítás és a válságkezelés szabályainak és eljárásainak meghatározása, beleértve a pályahálózat-működtetők, az egyéb operatív érdekelt felek és más érdekelt felek, például a vasútért vagy a biztonságért és a veszélyhelyzet-reagálásért felelős hatóságok közötti információmegosztást, valamint az ezen eljárások aktiválására vonatkozó kritériumokat;

d)	a vonatok mozgását érintő súlyos váratlan események vagy súlyos zavarok esetén értesítendő szervek azonosítása és jegyzékbe vétele;

e)	bármely egyéb előkészület, amely szükséges a 42. cikk szerinti, valamint a forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés határokon átnyúló összehangolásának 44. cikkben említett európai kerete szerinti zavarkezeléshez és válságkezeléshez.

(3) A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy a vészhelyzeti tervezés összhangban legyen a stratégiai kapacitástervezéssel, különösen a kapacitásstratégiával, a kapacitásmodellel, a kapacitáskínálati tervvel és a 10. cikkben említett infrastrukturális munkálatok tervezésével.

(4) A vészhelyzeti tervezés eredményeit, különösen az alternatív vonalaknak a (2) bekezdés a) pontja szerinti kijelölését és az alternatív vonalak (2) bekezdés b) pontja szerinti indikatív kapacitástervezését bele kell foglalni a kapacitásmodellbe és a kapacitáskínálati tervbe.

(5) A Bizottság végrehajtási a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletesen meghatározza a (2) bekezdés az e cikk (2) bekezdésének alkalmazása során követendő eljárást és kritériumokat, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amelyek hatással lehetnek a határokon átnyúló forgalomra. Ezeket a végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően ... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. [Mód. 101]

20. cikk

Az előzetesen tervezett kapacitás kiosztására és a kapacitástervezési célok meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások

(1) A pályahálózat-működtetők átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok és eljárások révén osztják ki a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervben szereplő, előzetesen tervezett kapacitást.

(2) A kapacitástervezési céloknak meg kell határozniuk az előzetesen tervezett kapacitás különböző típusainak jellemzőit és tulajdonságait, beleértve a kérelmezők által kérelmezhető kapacitást, az infrastrukturális munkálatokra fenntartott kapacitást és a már elosztott kapacitást. E jellemzőknek és tulajdonságoknak magukban kell foglalniuk az előzetesen tervezett kapacitás egyes típusai szempontjából releváns valamennyi szempontot, mint például az útvonalat, a menetrendet, a garantált vagy előírt minimális sebességet, a vasúti járművek és az infrastruktúra közötti műszaki kompatibilitást, a paramétereket és a benne foglalt résidők közlekedtetett vonatok számát. [Mód. 102]

(3) Az ENIM az ERP-vel konzultálva... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig közös keretrendszert dolgoz ki az e cikk (1) bekezdésében (1) bekezdésben említett kritériumokhoz és eljárásokhoz, és belefoglalja azt a 6. cikkben említett európai kapacitásgazdálkodási keretbe. Ennek a közös keretrendszernek egyensúlyt kell teremtenie a kapacitás meghatározott típusú vasúti szolgáltatások vagy elosztási folyamatok számára történő fenntartásából származó előnyök és a kapacitáselosztással kapcsolatos piaci igények kielégítéséhez szükséges rugalmasság biztosításának igénye között. E célból a közös keretrendszernek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a 36. cikkben említett konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmus keretében figyelembe vegyék az előzetesen tervezett kapacitással összhangban nem álló kapacitásjogok iránti kérelmeket. [Mód. 103]

(4) Az ENIM hivatalos előírásokat dolgoz ki és fogad el a kapacitástervezési célokra vonatkozóan, ember által olvasható és géppel olvasható formátumban. Az ENIM ezeket az előírásokat belefoglalja a 6. cikkben az e rendelet 6. cikkében említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. Az e cikk alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján az ENIM az ERP-vel folytatott konzultációt követően e rendelet 62. cikke (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a Bizottságot az (EU) 2016/797 irányelvben és az említett irányelv alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban előírt, átjárhatósággal kapcsolatos műszaki előírások lehetséges módosításairól. [Mód. 104]

(4a) A Bizottság a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletesen meghatározza az e cikk (1) bekezdésének alkalmazása során követendő eljárást és kritériumokat, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amelyek hatással lehetnek a határokon átnyúló forgalomra, valamint módosítja e cikk (1) bekezdését. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. [Mód. 105]

21. cikk

Nagy kihasználtságú és túlterhelt infrastruktúra

(1) A pályahálózat-működtetők haladéktalanul nagy kihasználtságúnak vagy túlterheltnek nyilvánítják az infrastruktúra valamely elemét, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

a)	a kapacitáskihasználás a II. melléklet 1. pontjában meghatározott referencia-időszakok során az előző vagy a jelenlegi üzemi menetrendi időszakban meghaladta a nagy kihasználtságú vagy túlterhelt infrastruktúrára vonatkozó küszöbértékeket;

b)	az e szakasszal összhangban elvégzett stratégiai kapacitástervezés eredményei azt mutatják, hogy a stratégiai kapacitástervezési szakaszokban kifejezett kapacitásigények meghaladják az adott üzemi menetrendi időszakban elosztható kapacitást;

c)	a 10. cikkel összhangban tervezett, kapacitáskorlátozásokat eredményező infrastrukturális munkálatok kapacitáshiányhoz vezetnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatban meg kell határozni az üzemi menetrend időszakát és az infrastruktúra azon elemét, valamint azokat a konkrét időtartamokat, amelyekre a nyilatkozat vonatkozik.

(3) Az üzemi menetrend időszaka alatt az elosztásra irányulóan benyújtott, egymással ütköző egyedi kapacitáskérelmek nem szolgálhatnak alapul arra, hogy az infrastruktúra valamely elemét nagy kihasználtságúnak vagy túlterheltnek nyilvánítsák, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek. [Mód. 106 – a magyar változatot nem érinti]

(4) Ha egy infrastruktúrát nagy kihasználtságúnak vagy túlterheltnek nyilvánítottak, a pályahálózat-működtető a 22. cikkel összhangban kapacitáselemzést végez, kivéve, ha a 23. cikkben előírt kapacitásbővítési terv megvalósítása már folyamatban van.

(5) A nagy kihasználtságúnak vagy túlterheltnek nyilvánított infrastruktúra-elemek vonatkozásában a pályahálózat-működtetők kapacitást tartalékolnak a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervben, figyelembe véve a 22. cikkben említett kapacitáselemzés eredményét.

(6) Ha a 2012/34/EU irányelv 31. cikkének (4) bekezdésében előírt díjakat nem vetették ki vagy nem értek el általuk kielégítő eredményt, és az infrastruktúrát túlterheltnek minősítették, a pályahálózat-működtető eljárást alkalmazhat a szűkös infrastruktúra-kapacitás átlátható és objektív kritériumok alapján történő felosztására vagy elosztására. Ezt az eljárást e rendelet 8. cikkével összhangban kell végrehajtani, és az alkalmazandó kritériumokkal együtt rögzíteni kell a hálózati üzletszabályzatban.

(7) A pályahálózat-működtetők az (EU) 2016/797 irányelv 49. cikkében említett infrastruktúra-nyilvántartásban feltüntetik a nagy kihasználtságúnak vagy túlterheltnek nyilvánított infrastruktúrát.

(8) Az infrastruktúra túlterheltsége esetén követendő eljárásokat és alkalmazandó feltételeket rögzíteni kell a hálózati üzletszabályzatban, és azoknak tiszteletben kell tartaniuk a (7) (6) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedéseket és kritériumokat. [Mód. 107]

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsa a nagy kihasználtságú és a túlterhelt infrastruktúra kapacitásaival történő hatékony gazdálkodást, és tükrözze a pályahálózat-működtetők és a kérelmezők üzemeltetési szempontjait, figyelembe véve az ENIM, a pályahálózat-működtetők, a kérelmezők és más operatív érdekelt felek, az igazgatási szervezetek és az ENRRB e cikk végrehajtása során szerzett tapasztalatait. [Mód. 108 – a magyar változatot nem érinti]

22. cikk

Kapacitáselemzés nagy kihasználtságú vagy túlterhelt infrastruktúra esetén

(1) A pályahálózat-működtető az infrastruktúra nagy kihasználtságúnak vagy túlterheltnek nyilvánításától számított hat hónapon belül kapacitáselemzést végez.

A kapacitáselemzés meghatározza az infrastruktúra-kapacitás azon korlátait, amelyek megakadályozzák, hogy a kérelmezők által megfogalmazott kapacitásigények bekerüljenek a kapacitásmodellbe vagy a kapacitáskínálati tervbe, vagy amelyek megakadályozzák az infrastruktúra-kapacitás iránti kérelmek megfelelő teljesítését.

A kapacitáselemzésnek emellett tartalmaznia kell egy első indikatív listát azon lehetséges intézkedésekről, amelyeket rövid, közép- és hosszú távon meg kell hozni a túlterheltség enyhítése és a kapacitás rendelkezésre állásának növelése érdekében. A kapacitáselemzésnek különbséget kell tennie a magas kihasználtságú infrastruktúrára és a túlterhelt infrastruktúrára vonatkozó intézkedések között. [Mód. 109]

(2) A kapacitáselemzés figyelembe veszi az infrastruktúra kapacitással, képességekkel és interoperabilitással kapcsolatos jellemzőit, az üzemeltetési eljárásokat, a különböző nyújtott szolgáltatások jellegét és mindezen tényezőknek az infrastruktúra-kapacitásra gyakorolt hatását. A lehetséges intézkedések közé tartozik mindenekelőtt az útvonal módosítása, adott esetben azt többek között különböző hálózatokon átvezetve , a menetrend és a sebesség módosítása, az üzemeltetési eljárások harmonizálása, továbbá az infrastruktúra fejlesztése. [Mód. 110]

(3) A pályahálózat-működtetők a 2012/34/EU irányelv 7e. cikkével összhangban – és amennyiben az infrastruktúra érintett szakasza egy európai közlekedési folyosó része, az 54. cikkel összhangban – konzultálnak a kérelmezőkkel a kapacitáselemzés tervezetéről.

A pályahálózat-működtető nyilvánosságra hozza a kapacitáselemzés eredményét. Az ENIM gondoskodik arról, hogy ezek a kiadványok könnyen hozzáférhetők legyenek.

(4) A pályahálózat-működtetők az e cikk szerint – többek között más érintett hálózatokon is – elvégzett kapacitáselemzések eredményeit figyelembe veszik a stratégiai kapacitástervezés során, különösen a kapacitásstratégiában, a kapacitásmodellben és a kapacitáskínálati tervben. [Mód. 111]

A kapacitáselemzés eredményeit be kell nyújtani a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó irányadó stratégia elkészítéséért felelős tagállami hatóságoknak és az érintett európai közlekedési folyosóért felelős európai koordinátornak.

23. cikk

Kapacitásbővítési terv

(1) A 22. cikk szerinti kapacitáselemzés elvégzését követő hat hónapon belül a pályahálózat-működtető kapacitásbővítési tervet készít a 21 . cikkel összhangban túlterheltnek nyilvánított infrastruktúra tekintetében. [Mód. 112]

A kapacitásbővítési tervnek meg kell határoznia:

a)	a túlterheltség okait;

b)	a forgalom valószínű jövőbeni fejlődését;

c)	az infrastruktúra-fejlesztés korlátait;

d)	a kapacitásbővítés lehetőségeit és költségeit, beleértve a 22. cikk (2) bekezdésében leírt intézkedéseket és az infrastruktúra-használati díjak valószínű változásait. [Mód. 113]

A kapacitásbővítési tervnek emellett a meghatározott lehetséges intézkedések költség-haszon elemzése alapján rögzítenie kell az infrastruktúra-kapacitás bővítéséhez szükséges lépéseket, az intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemtervvel együtt.

(2) A kapacitásbővítési terv kidolgozására az érintett túlterhelt infrastruktúra felhasználóival folytatott, a 13. cikk szerinti konzultációt követően kerül sor.

A terv a tagállam előzetes jóváhagyásához köthető.

(3) Az érintett tagállam a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett irányadó vasútiinfrastruktúra-fejlesztési stratégia megújításakor figyelembe veszi a kapacitásbővítési terveket.

Az érintett európai közlekedési folyosó európai koordinátora az [új TEN-T rendelet] 53. cikkében említett munkatervében figyelembe veszi a kapacitásbővítési tervet.

A tagállam a kapacitáselemzés alapján megépíti vagy korszerűsíti a szükséges infrastruktúrát. [Mód. 114]

(4) E rendelet 40. cikkének sérelme nélkül, a pályahálózat-működtető a következő esetek egyikének fennállásakor beszünteti a 2012/34/EU irányelv 31. cikkének (4) bekezdése szerinti díjak felszámítását az érintett infrastruktúrára vonatkozóan:

a)	a pályahálózat-működtető nem készít kapacitásbővítési tervet;

b)	a pályahálózat-működtető nem halad előre a kapacitásbővítési tervben meghatározott intézkedések megvalósításával.

(5) A (4) bekezdés ellenére a pályahálózat-működtető az igazgatási szervezet jóváhagyásával továbbra is felszámíthatja ezeket díjakat az alábbi esetek egyikének fennállásakor:

a)	ha a kapacitásbővítési terv a saját hatáskörén kívül eső okok miatt nem valósítható meg;

b)	ha a rendelkezésre álló lehetőségek gazdaságilag vagy pénzügyileg nem életképesek.

24. cikk

Speciális infrastruktúra

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, úgy kell tekinteni, hogy az infrastruktúra-kapacitás minden olyan forgalomtípus számára rendelkezésre áll, amely kompatibilis az (EU) 2016/797 irányelvnek és az annak alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott előírásoknak megfelelő működésre szolgáló útvonallal.

(2) Amennyiben léteznek megfelelő alternatív útvonalak, és amennyiben a 25. cikkben meghatározott eljárással összhangban bizonyítható, hogy az társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból indokolt, a pályahálózat-működtető – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – meghatározott forgalomtípusok általi használatra jelölhet ki egy adott infrastruktúrát. Ebben az esetben a pályahálózat-működtetőnek a 11. cikk (2) bekezdésében említett tervezési dokumentumokban fel kell tüntetnie a kijelölést, a kapacitáskínálati tervben pedig kapacitást kell fenntartania a meghatározott forgalomtípusok számára.

A kijelölés nem gátolja az infrastruktúra más forgalomtípusok általi használatát, ha az infrastruktúra rendelkezik szabad kapacitással.

(3) A (2) bekezdés szerint kijelölt infrastruktúrát fel kell tüntetni a hálózati üzletszabályzatban, az (EU) 2016/797 irányelv 49. cikkében említett infrastruktúra-nyilvántartásban, a kapacitásstratégiában, a kapacitásmodellben és a kapacitáskínálati tervben.

25. cikk

Az infrastruktúra-kapacitás felosztása társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi kritériumok alapján

(1) Amennyiben egy jövőbeli üzemi menetrendi időszakban az infrastruktúra valamely elemét nagy kihasználtságúnak vagy túlterheltnek nyilvánítják, a pályahálózat-működtetőnek az adott üzemi menetrendi időszakra vonatkozó, a 17. cikkben említett kapacitásmodellben és a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervben fel kell osztania az infrastruktúra adott elemére vonatkozó kapacitást.

(2) Az A túlterheltnek minősített infrastruktúra-kapacitás (1) bekezdés szerinti felosztásakor a pályahálózat-működtető a 8. cikkel összhangban jár el. [Mód. 115]

Amennyiben a megosztott infrastruktúra-kapacitást e cikk (1) bekezdése alapján magas kihasználtságúnak nyilvánították, a pályahálózat-működtető... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal] a 8. cikkel összhangban jár el. [Mód. 116]

A pályahálózat-működtető figyelembe veszi a több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatások , különösen a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatások kapacitásigényét. [Mód. 117]

3. SZAKASZ

Menetrendszerkesztés és kapacitáselosztás

26. cikk

Kapacitásjogok

(1) A kérelmezők a közjog vagy a magánjog szerint kérelemmel fordulhatnak a pályahálózat-működtetőhöz vasúti infrastruktúra-használati jogok biztosításáról szóló megállapodás megkötése érdekében, a 2012/34/EU irányelv IV. fejezetének 2. szakaszában előírt díj ellenében.

A pályahálózat-működtető az infrastruktúra-kapacitás használati jogát az alábbiak egyikének formájában osztja ki a kérelmezőknek:

a)	kapacitásra vonatkozó előírások;

b)	menetvonalak.

Az ENIM meghatározza a kapacitásra vonatkozó előírások jellemzőit, és belefoglalja azokat a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe.

(2) A pályahálózat-működtetők a kapacitásra vonatkozó előírások formájában kiosztott kapacitásjogokat az I. melléklet 4., 5. és 6. szakaszában meghatározott határidőknek megfelelően a tényleges vonatközlekedést megelőzően menetvonal formájában biztosított kapacitásjogokká alakítják át.

(3) A menetvonal formájában biztosított kapacitásjogok legfeljebb egy üzemi menetrend érvényességi időszakára adhatók meg a kérelmezőknek. A kapacitásra vonatkozó előírások formájában biztosított kapacitásjogok a 31. és 33. cikkel összhangban kioszthatók egy üzemi menetrendi időszakot meghaladó időtartamra.

(4) Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a pályahálózat-működtetőnek és a kérelmezőnek a kapacitás elosztásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit szerződések vagy tagállami jogszabályok rögzítik.

(5) Amennyiben egy kérelmező személyszállítási szolgáltatás nyújtása céljából infrastruktúra-kapacitást szándékozik kérelmezni egy olyan tagállamban, ahol a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés jogát a 2012/34/EU irányelv 11. cikkével összhangban korlátozták, erről legalább 18 hónappal az adott kapacitáskérelemhez kapcsolódó üzemi menetrend hatálybalépése előtt tájékoztatnia kell az érintett pályahálózat-működtetőket és igazgatási szervezeteket. Annak érdekében, hogy az érintett igazgatási szervezetek értékelni tudják a hatályos közszolgáltatási szerződésekre gyakorolt lehetséges gazdasági hatást, az igazgatási szervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy a közszolgáltatási szerződésben meghatározott vasúti személyszállítási szolgáltatást az adott útvonalra odaítélő bármely illetékes hatóság, valamint a 2012/34/EU irányelv 11. cikke alapján a hozzáférés korlátozására jogosult bármely egyéb érdekelt illetékes hatóság és az adott személyszállítási szolgáltatási útvonalon a közszolgáltatási szerződést teljesítő bármely vállalkozó vasúti társaság haladéktalanul – de legkésőbb 10 napon belül – tájékoztatást kapjon.

(6) A kérelmezőnek már kiutalt kapacitásjogot a jogosult nem ruházhatja át másik vállalkozásra vagy szolgáltatásra.

Az átruházás bármely formája a további kapacitáselosztásból való kizáráshoz vezet.

Nem tekintendő átruházásnak, ha a vasúti társaság a kapacitást olyan kérelmező tevékenységének gyakorlására használja, amely nem minősül vasúti társaságnak.

27. cikk

A kapacitáselosztás módszerei

(1) A pályahálózat-működtetők a 31–34. cikkben említett elosztási eljárások révén biztosítják a kérelmezőknek a kapacitásjogokat.

Az elosztott kapacitás bármely megváltoztatása szintén kapacitáselosztásnak tekintendő.

(2) A kérelmezőknek jogukban áll kérelmezők több hálózatra kiterjedő kapacitásjogokat kérni kérnek , és ezekre a kérelmekre az e cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint egyetlen helyen és egyetlen művelet keretében választ kapni. A pályahálózat-működtetők együttműködnek a több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatások – különösen a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatások és a nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások – számára történő kapacitáselosztásban. [Mód. 118]

A pályahálózat-működtetők a több hálózatra kiterjedő kapacitásjogokat a 28. cikkel összhangban osztják ki és kezelik.

(3) A pályahálózat-működtetők a kapott információkat üzleti titokként kezelik , különösen a vertikálisan integrált vasúttársaságok esetében . Az olyan információk, mint a kérelem tárgyát képező konkrét vonal, azok száma vagy gyakorisága bizalmasnak tekintendők. [Mód. 119]

(4) A pályahálózat-működtetők a 62. cikkel összhangban digitális eszközökön és digitális szolgáltatásokon keresztül osztják el az infrastruktúra-kapacitást.

A több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok vonatkozásában az ENIM a 62. cikkel összhangban egyetlen interfészt vagy közös az ÁME-knek való megfelelés ERA általi jóváhagyását követően... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig egyablakos ügyintézési rendszert hoz létre egyetlen interfészen vagy a 62. cikknek megfelelően kifejlesztett közös rendszerben. A pályahálózat-működtetők ezt az egyetlen interfészt a kapacitáselosztás egyetlen helyen és egyetlen művelet keretében történő kezelése érdekében kezelésére használják . Az összekapcsolt vagy csoportba rendezett vasúti szolgáltatások esetében egy pályahálózat-működtető szolgál egyedüli kapcsolattartó pontként. Az ilyen összekapcsolt vagy csoportba rendezett vasúti szolgáltatásokat a kapacitáskérelemben be kell jelenteni. [Mód. 120]

(5) A kérelmezéskor vagy az elosztott kapacitás módosításakor a kérelmezőknek és a pályahálózat-működtetőknek meg kell felelniük a 39. cikknek.

(6) A pályahálózat-működtető visszavonja azt a kapacitásjogot, amelynek kihasználtsága legalább egy hónapon át a hálózati üzletszabályzatban meghatározandó küszöbérték alatt maradt, kivéve, ha ez a kérelmezőn kívül álló, nem gazdasági okokból történt. Az ENIM konzultál az ERP-vel, és értéktartományokat rendel a küszöbértékhez, és azokat belefoglalja a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 121]

Az igazgatási szervezet figyelemmel kíséri e bekezdés átlátható és megkülönböztetésmentes alkalmazását, és kivizsgálja a beérkezett panaszokat.

(7) Amennyiben a pályahálózat-működtető több hálózatra kiterjedő kapacitásjogokat von vissza a (6) bekezdéssel összhangban, erről tájékoztatja az adott pályahálózat-működtetőért felelős igazgatási szervezetet. Ez az igazgatási szervezet tájékoztatja az érintett igazgatási szervezeteket és az ENRRB-t. [Mód. 122]

(7a) A pályahálózat-működtető számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben egyedi menetrendi megközelítéseket alkalmazzon. Ha a pályahálózat-működtető úgy dönt, hogy a határokon átnyúló vonatkozású rendszerszerű menetvonalak használatával előre megtervezi a kapacitást, a pályahálózat-működtetőnek egyeztetnie kell a szomszédos pályahálózat-működtetőkkel és más érintett pályahálózat-működtetőkkel annak érdekében, hogy kölcsönös megállapodáson alapuló megoldásokat találjanak a határokon átnyúló forgalomra. Függetlenül attól, hogy a tagállamok nemzeti szinten milyen menetrendkészítési módszert választanak, a pályahálózat-működtetők biztosítják a menetvonalak kiegyensúlyozott, tisztességes és megkülönböztetésmentes elosztását. A kapacitásjogok 40. cikkben említett, a rendszerszerű menetvonalakat is érintő módosításai esetén járó kártérítés tekintetében annak értékét a 40. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően a nem rendszerszerű menetvonalak tekintetében meghatározott érték legalább 1,25-szörösében kell megállapítani. [Mód. 123]

(7b) A pályahálózat-működtetők tájékoztatják az igazgatási szervezetet minden olyan beérkezett kapacitáskérelemről, amely nem felelt meg a kapacitáskínálati tervben meghatározottak szerint rendelkezésre álló kapacitás paramétereinek, függetlenül attól, hogy a kérelmeket elfogadták vagy elutasították. Ezen információk alapján az igazgatási szervezet legalább kétévente véleményt ad ki, amelyben ajánlást tehet a pályahálózat-működtetőnek a kapacitásmodell módosítására. [Mód. 124]

28. cikk

A több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok elosztásának koordinálása

(1) Amennyiben a pályahálózat-működtető a 27. cikk (2) bekezdése alapján több hálózatra kiterjedő kapacitásjogokra vonatkozó kérelmet kap, az 53. cikkel összhangban egyeztet a többi érintett pályahálózat-működtetővel.

(2) Az egyeztetés során biztosítani kell különösen a következőket:

a minden egyes több hálózatra kiterjedő kapacitásjog iránti kérelemmel kapcsolatban a kérelmezővel való kommunikációért felelős egyedüli kapcsolattartó pont egyablakos ügyintézési hely kijelölése a 27. cikk (4) bekezdésében említettek szerint , amelyről a kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul értesíteni kell a kérelmezőt . Ez vonatkozik azokra a határokon átnyúlóan közlekedő vonatpárokra is, amelyek egy másik tagállamban található célállomásról induló és oda visszatérő nemzetközi vasúti szolgáltatások ; [Mód. 125]

b)	a több hálózatra kiterjedő kapacitásjog minőségi minimumkövetelményeknek való megfelelősége a hálózatok közötti összhang, valamint olyan szempontok tekintetében, mint az útvonal, a menetrend, a különböző üzemnapokon való rendelkezésre állás és a kiosztás állapota;

c)	a több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok elosztási folyamatának következetes végrehajtása, beleértve különösen a 36. cikkben említett konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmust és a 37. cikkben említett hivatalos konfliktusrendezési mechanizmust;

d)	a már kiosztott, több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok bármely módosításának koordinálása a 4. szakasszal összhangban, a több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok mindenkori integritásának biztosítása érdekében.

Ha a pályahálózat-működtetők nem jelölnek ki egyetlen kapcsolattartó pontot, az a pályahálózat-működtető tartozik egyedüli kapcsolattartó pontként eljárni az adott kapacitáskérelemmel kapcsolatos megkeresések tekintetében, amelynek a hálózatán az első indulási hely található.

(3) A pályahálózat-működtetők nem biztosíthatnak rosszabb minőségű kapacitásjogokat a több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok iránti kérelmek esetében, mint az egyetlen hálózatra vonatkozó kapacitáskérelmek esetében.

(4) A kapacitásjogok 40. cikkben említett módosítása esetén járó kártérítés tekintetében a több hálózatra kiterjedő kapacitásjogot egyetlen kapacitásjognak kell tekinteni. Konkrétan az egyetlen hálózaton előforduló vis maior miatti törlés úgy tekintendő, hogy az a kapacitásjog által lefedett teljes útvonal vonatkozásában előforduló vis maiornak minősül.

(5) Az ENIM az ERP-vel konzultálva,... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig meghatározza az e cikk végrehajtásához szükséges részletes eljárásokat és módszereket, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett minőségi minimumkövetelményeket, és azokat belefoglalja a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 126]

(5a) A Bizottság... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, hogy meghatározza az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes eljárásokat és módszereket, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett minőségi minimumkövetelményeket, továbbá hogy módosítsa e cikk (5) bekezdését. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 127]

29. cikk

Együttműködés a vasúti infrastruktúra-kapacitás és a kiszolgáló létesítmények elosztása során

(1) A kiszolgáló létesítmények azon üzemeltetői, amelyek az (EU) 2017/2177 bizottsági végrehajtási rendelet (16) 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban indikatív információkat szolgáltatnak a kiszolgáló létesítmény rendelkezésre álló kapacitásáról, együttműködnek a pályahálózat-működtetőkkel annak érdekében, hogy ez utóbbiak vasúti kiszolgáló infrastruktúra-kapacitást is magukban foglaló menetvonalakat kínáljanak. A kiszolgáló létesítmények egyéb üzemeltetői megállapodást köthetnek a pályahálózat-működtetőkkel a kapacitás közös rendelkezésre bocsátásáról. [Mód. 128]

(2) A pályahálózat-működtetők a hálózati üzletszabályzatban listát közölnek az (1) bekezdésben említett kiszolgáló létesítményekről.

(3) A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy a kérelmezők egyetlen , a 27. cikk (4) bekezdésével összhangban létesített helyen és műveletben kérelmezhessenek kapacitásjogokat kérelmezhessék a vasúti infrastruktúrára és az (1) bekezdésben említett kiszolgáló létesítményekre vonatkozóan vonatkozó kapacitásjogokat . [Mód. 129]

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a pályahálózat-működtetőknek és a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőinek össze kell hangolniuk a kapacitást, és olyan kapacitásjogokat kell biztosítaniuk – beleértve a vasúti kiszolgáló létesítményen belüli kapacitást is –, amely megfelel a kérelmező követelményeinek, vagy erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy életképes alternatívát biztosítsanak. [Mód. 130]

(5) Az (1) bekezdésben említett érintett kiszolgáló létesítmények üzemeltetői kérésre vagy szükség esetén valós időben tájékoztatást biztosítanak a pályahálózat-működtető számára a rendelkezésre álló kapacitásra vonatkozóan, a 62. cikk szerinti digitális formátumban. [Mód. 131]

(5a) Amikor a kérelmezők kapacitási jogot kérnek egy kiszolgáló létesítményhez való hozzáférésre, dokumentálják, hogy a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa beleegyezett a járműveik fogadásába. [Mód. 132]

(6) E cikk alkalmazásában és a 62. cikkel összhangban , az ERA általi jóváhagyást követően az ENIM ... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig iránymutatásokat biztosít a vasúti létesítmények üzemeltetői és a pályahálózat-működtetők között e cikk alkalmazásában folytatott információcsere funkcionális és műszaki követelményeire vonatkozóan. Az (EU) 2017/2177 végrehajtási rendelet 2. cikkének sérelme nélkül, a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői kérhetik, hogy mentesüljenek e cikk alkalmazása alól. Az ilyen kérelmeket az igazgatási szervezethez kell benyújtani, és alaposan meg kell indokolni. Az igazgatási szervezetek kellően indokolt esetekben dönthetnek a mentesség meghosszabbításáról. [Mód. 133]

(7) Az ENRRB nyomon követi a (7) (6) bekezdés alkalmazását, és ajánlásokat fogalmaz meg a mentességi kérelmek elbírálása során alkalmazandó kritériumokra vonatkozóan. [Mód. 134]

(7a) A pályahálózat-működtetők tájékoztatják az igazgatási szervezetet minden olyan beérkezett kapacitáskérelemről, amely nem felelt meg a kapacitáskínálati tervben meghatározottak szerint rendelkezésre álló kapacitás paramétereinek, és amelyet ezért elutasítottak. Ezen információk alapján az igazgatási szervezet legalább kétévente véleményt ad ki, amelyben ajánlást tehet a pályahálózat-működtetőnek a kapacitásmodell módosítására. [Mód. 135]

(7b) A Bizottság... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, hogy meghatározza a vasúti létesítmények üzemeltetői és a pályahálózat-működtetők között e cikk alkalmazásában folytatott információcsere részletes funkcionális és műszaki követelményeit, valamint hogy módosítsa e cikk (6) bekezdését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 136]

30. cikk

Üzemi menetrend

(1) A pályahálózat-működtetők minden üzemi menetrendi időszak kezdete előtt új üzemi menetrendet dolgoznak ki. Az üzemi menetrend időtartama egy év.

A pályahálózat-működtetők a kapacitás elosztásakor a 32. cikkben említett éves elosztási eljárás keretében kezdeményezik az üzemi menetrend kidolgozását, figyelembe véve a 31. cikkel összhangban a keretmegállapodásokban, valamint a 33. cikkben említett gördülő tervezési folyamat keretében kiosztott kapacitásjogokat.

(2) A pályahálózat-működtetők az üzemi menetrend időszakának végéig folyamatosan rendszeres időközönként frissítik az üzemi menetrendet, figyelembe véve a 33. cikkben említett gördülő tervezési folyamat keretében kiosztott kapacitást, a 34. cikkben említett eseti eljárás keretében kiosztott kapacitást, a kapacitásjogok 39. cikk szerinti változásait, valamint a 41. cikkel összhangban a zavarok kezelésével és a válságkezeléssel összefüggésben történő átütemezést. [Mód. 137]

31. cikk

Keretmegállapodásokon keresztül történő kapacitáselosztás

(1) A kérelmezőnek jogában áll egy üzemi menetrendi időszakot meghaladó időtartamra infrastruktúra-kapacitást igényelni. Az EUMSZ 101., 102. és 106. cikkének sérelme nélkül, a pályahálózat-működtető ezt a kapacitást az adott kérelmezővel kötött keretmegállapodások révén osztja ki, a (3) és a (4) bekezdésre is figyelemmel.

A keretmegállapodásokban meg kell határozni a 26. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, kapacitásra vonatkozó előírások formájában megadott kapacitásjogokat. Ezek nem tartalmazhatnak menetvonal formájában biztosított kapacitásjogokat.

A tagállamok megkövetelhetik a keretmegállapodásoknak az igazgatási szervezet általi előzetes jóváhagyását.

A keretmegállapodásokról értesíteni kell az igazgatási szervezetet, amelyeket annak jóvá kell hagynia. A több hálózatra kiterjedő keretmegállapodások esetében a jóváhagyásnak figyelembe kell vennie az ENRRB véleményét. [Mód. 138]

(2) A valamely keretmegállapodásban részes kérelmező kérelmet nyújt be a keretmegállapodásban foglalt, kapacitásra vonatkozó előírások megfelelő menetvonallá történő átalakítására irányulóan, összhangban az említett megállapodással.

(3) A pályahálózat-működtetők csak akkor köthetnek keretmegállapodásokat, ha a kért kapacitásjog összhangban áll a 11. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai kapacitástervezés tervezési dokumentumaival. A pályahálózat-működtetőknek a szomszédos hálózatokkal folytatott konzultációt követően ezekben a tervezési dokumentumokban fel kell tüntetniük azt a kapacitást, amelyet keretmegállapodások révén történő kiosztásra terveznek fenntartani. [Mód. 139]

(4) A keretmegállapodások nem zárhatják ki a vonatkozó infrastruktúra más kérelmezők vagy szolgáltatások általi használatát. E célból a pályahálózat-működtetők a szabályozó szervvel folytatott konzultációt követően meghatározzák, hogy a teljes kapacitás legfeljebb mekkora hányada osztható el keretmegállapodásokon keresztül, és ezt belefoglalják a hálózati üzletszabályzatba. A szomszédos országok azon pályahálózat-működtetői, amelyek egymással határokon átnyúló keretmegállapodást kötöttek, összehangolják és a lehető leginkább egységessé teszik a teljes kapacitás e maximális hányadait. [Mód. 140]

(5) A keretmegállapodás a vasúti infrastruktúra jobb kihasználása érdekében – a 39. cikk és a 40. cikk sérelme nélkül – módosítható.

(6) A keretmegállapodások keretében kiosztott kapacitásjogok módosítása esetén a 40. cikkel összhangban kártérítés biztosítandó, kivéve az (5) bekezdésben említett helyzetet.

(7) A keretmegállapodások elvben az I. melléklet 5. szakaszában megjelölt időszakra vonatkoznak. A pályahálózat-működtető egyedi esetekben ennél rövidebb vagy hosszabb időtartamban is megállapodhat. Az I. melléklet 5. pontjában szakaszában megjelöltnél hosszabb időszakot az új belépők célzott beruházásainak követelménye vagy a szolgáltatás lényegi újszerűsége kell, hogy indokolja. [Mód. 141]

(8) A 24. cikkben említett speciális infrastruktúrát használó, jelentős és hosszú távú befektetéseket igénylő szolgáltatások esetében – a kérelmező általi megfelelő indokolás esetén – a keretegyezmények tizenöt évre köthetők. 15 évnél hosszabb időtartam csak kivételes esetekben, elsősorban nagy léptékű, hosszú távú beruházások esetében állapítható meg, és akkor, ha a beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat egy többéves amortizációs tervvel együtt szerződésbe foglalták.

(9) A pályahálózat-működtetők a keretmegállapodások révén elosztott kapacitást belefoglalják a 17. cikkben említett kapacitásmodellbe és a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervbe.

(10) Az üzleti titoktartás betartása mellett az egyes keretmegállapodások lényegét minden érdekelt fél számára hozzáférhetővé kell tenni.

(11) A Bizottság – az igazgatási szervezetek, az illetékes hatóságok és a vasúti társaságok tapasztalatai, valamint az ENRRB tevékenysége alapján – legkésőbb... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely fogad el, hogy részletesen meghatározza az e cikk és a 33. cikk egységes alkalmazása érdekében követendő eljárást és kritériumokat , valamint hogy módosítsa e cikket és a 33. cikket . Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 142]

32. cikk

Az éves elosztási folyamat keretében történő kapacitáselosztás

(1) A pályahálózat-működtető a következők alapján készíti el az üzemi menetrend első operatív változatát egy adott üzemi menetrendi időszakra vonatkozóan:

a)	az éves elosztási eljárás során beérkezett, kapacitásjogok iránti kérelmek;

b)	azok az érintett üzemi menetrendi időszakhoz kapcsolódó kapacitásjogok, amelyeket a 31. cikkel összhangban keretmegállapodások révén biztosítanak;

c)	azok az érintett üzemi menetrendi időszakhoz kapcsolódó kapacitásjogok, amelyeket a 33. cikkel összhangban a gördülő tervezési folyamat keretében biztosítanak.

(2) A pályahálózat-működtető egyidejű kapacitáselosztás útján osztja el a kapacitást azzal a céllal, hogy lehetőség szerint eleget tegyen az (1) bekezdésben említett valamennyi, infrastruktúra-kapacitásra irányuló kérelemnek, az (5) és (6) bekezdésre is figyelemmel. A pályahálózat-működtető a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kérelmezők esetében fennálló valamennyi korlátot, beleértve az üzleti tevékenységükre gyakorolt gazdasági hatást is.

(3) Legalább két kapacitáskérelem egymással való ütközése esetén , vagy abban az esetben, ha a kapacitáskérelmek nem felelnek meg a kapacitáskínálati tervnek, a pályahálózat-működtetők először a 36. cikkben említett konszenzusos egyeztetési konfliktusrendezési mechanizmuson keresztül próbálják megoldani a konfliktust. [Mód. 143]

(4) Ha a (3) bekezdésben említett konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmus nem oldotta meg a kapacitások ütközését, a pályahálózat-működtetők a 37. cikkben említett hivatalos konfliktusrendezési mechanizmust alkalmazzák.

(5) A 18. és a 20. cikkel összhangban a pályahálózat-működtető elsőbbséget biztosít azoknak a kérelmeknek, amelyek összhangban állnak a kapacitáskínálati tervben meghatározott, előre tervezett kapacitással. Ennek eredményeként a pályahálózat-működtető elfogadhatja vagy elutasíthatja azokat a kérelmeket, amelyek nincsenek összhangban a kapacitáskínálati tervvel , feltéve, hogy megfelelően konzultáltak az operatív érdekelt felekkel, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vették a kapacitásra vonatkozó bejelentéseiket . [Mód. 144]

A kapacitáskínálati tervvel összhangban nem álló kérelmek elfogadásakor a pályahálózat-működtetőnek törekednie kell arra, hogy fenntartsa az átfogó egyensúlyt a kapacitáskínálati terv 18. cikk (6) bekezdésében felsorolt elemei és maga a kérés között. Ezeket a kérelmeket akkor kell figyelembe venni, ha elegendő szabad kapacitás áll rendelkezésre anélkül, hogy korlátoznák az újabb kérelmek iránti igényeket. [Mód. 145]

Amennyiben a pályahálózat-működtető elutasít olyan kérelmeket Azon kérelmek feldolgozása során , amelyek nem állnak összhangban a kapacitáskínálati tervvel, a pályahálózat-működtetőnek alternatívát kell kínálnia, és amennyiben időben kivitelezhető, ezt megelőzően konzultálnia kell az érintett kérelmezőkkel. Amennyiben nincs megfelelő alternatíva, a pályahálózat-működtető haladéktalanul tájékoztatja az érintett kérelmezőt a kérelem elutasítására irányuló szándékáról. Ez utóbbinak jogában áll panaszt benyújtani az igazgatási szervhez. [Mód. 146]

(6) Az éves elosztási eljárás keretében megadott kapacitásjogok a következőket foglalhatják magukban:

a)	menetvonalak;

b)	kapacitásra vonatkozó előírások.

A pályahálózat-működtetők a kapacitásra vonatkozó előírások formájában megadott kapacitásjogokat az I. melléklet 4. szakaszával összhangban menetvonalakká alakítják át.

(7) A pályahálózat-működtető köteles betartani a kapacitáselosztási folyamatnak az I. melléklet 4. szakaszában meghatározott ütemtervét.

(8) A pályahálózat-működtető köteles figyelembe venni a kezdeti határidő után és az I. melléklet 4. pontjában szakaszában meghatározott végső határidő előtt benyújtott kérelmeket. Ilyen esetekben a pályahálózat-működtetőknek az I. melléklet 4. szakaszának 2. pontjával összhangban kell kiosztaniuk a kapacitásjogokat. [Mód. 147]

(9) Az üzemi menetrendre vonatkozó, a kezdeti határidő után beérkezett azon kérelmek esetében, amelyek sem az üzemi menetrendre fenntartott fennmaradó kapacitással, sem a rendelkezésre álló, be nem tervezett kapacitással nem elégíthetők ki, a pályahálózat-működtető más útvonalon próbál alternatív megoldásokat kínálni.

(10) A pályahálózat-működtető az üzemi menetrend tervezetéről konzultál az érdekelt felekkel. Az érdekelt felek közé tartoznak mindazok, akik infrastruktúra-kapacitást kértek, és azok az egyéb felek, akik észrevételeket kívánnak tenni arra nézve, hogy az üzemi menetrend esetükben hogyan befolyásolja a vasúti szolgáltatások igénybevételére vonatkozó képességüket az üzemi menetrend érvényességének ideje alatt.

(11) A pályahálózat-működtető minden jelzett aggály esetében megteszi a megfelelő intézkedéseket.

33. cikk

A gördülő tervezési folyamat keretében történő kapacitáselosztás

(1) A pályahálózat-működtetők a gördülő tervezési folyamat során az I. melléklet 6. pontjában szakaszában meghatározott határidőknek megfelelően osztják el a kapacitást. A pályahálózat-működtetők a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervben kapacitást tartalékolnak erre a célra. [Mód. 148]

(2) A gördülő tervezési folyamat keretében megadott kapacitásjogok a következőket foglalhatják magukban:

a)	menetvonalak vagy kapacitásra vonatkozó előírások az üzemi menetrendnek a kérelemben szereplő első menetnapot magában foglaló időszaka alatti valamennyi menetnapra vonatkozóan;

b)	a kérelemben szereplő első napot magában foglaló üzemi menetrendi időszakon túli valamennyi menetnapra vonatkozó kapacitással kapcsolatos előírások, az I. melléklet 6. pontjában szakaszában meghatározott maximális időtartamra. [Mód. 149]

A pályahálózat-működtetők a kapacitásra vonatkozó előírások formájában megadott kapacitásjogokat az I. melléklet 6. szakaszával összhangban menetvonalakká alakítják át.

(3) A 18. cikk sérelme nélkül, a pályahálózat-működtetők az I. melléklet 5 6 . szakaszának 2. pontjában meghatározott elosztási elv alapján osztják el a gördülő tervezés elosztási folyamatára fenntartott kapacitást. [Mód. 150]

(4) A 20. cikkben meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban a pályahálózat-működtetők megtagadhatják a kapacitás pályahálózat-működtetőknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy alternatív kapacitást kínáljanak a gördülő tervezési kérelmekre történő kiosztását kérelmekhez , ha a kérelmek nem egyeztethetők össze a 18. cikk szerint elfogadott kapacitáskínálati tervvel. Az elutasításról haladéktalanul tájékoztatni kell a kérelmezőt Ha nem lehetséges alternatívát kínálni, a pályahálózat-működtető megtagadhatja a kapacitás ilyen összeegyeztethetetlen kérelemre való kiosztását . A kérelmezőnek jogában áll panaszt benyújtani az igazgatási szervhez. [Mód. 151]

(5) A pályahálózat-működtetők tájékoztatják az igazgatási szervezetet minden olyan beérkezett kapacitáskérelemről, amely nem felelt meg a kapacitáskínálati tervben meghatározottak szerint rendelkezésre álló kapacitás paramétereinek, függetlenül attól, hogy a kérelmeket elfogadták vagy elutasították. Ezen információk alapján az igazgatási szervezet legalább kétévente véleményt ad ki, amelyben ajánlást tehet a pályahálózat-működtetőnek a kapacitásmodell módosítására. [Mód. 152]

(6) A pályahálózat-működtető az igazgatási szervezetnek küldött értesítést követően vagy az igazgatási szervezet ajánlása nyomán elutasítja a gördülő tervezésre irányuló kérelmeket, amennyiben azok ismétlődő jellegűek, és megfelelnek a rendes körülmények között a 31. cikkel összhangban keretmegállapodások révén elosztott kapacitás jellemzőinek. Az igazgatási szervezet tájékoztatja az ENRRB-t az ilyen határozatokról és ajánlásokról, és az előbbi biztosítja e bekezdés következetes alkalmazását.

34. cikk

Az eseti eljárás keretében történő kapacitáselosztás

(1) A pályahálózat-működtető haladéktalanul, de mindenképpen az I. melléklet 7. szakaszában meghatározott határidőkön belül válaszol az üzemi menetrend érvényességi ideje alatt bármikor benyújtott, infrastruktúra-kapacitásra vonatkozó eseti kérelmekre. A rendelkezésre álló szabad kapacitással kapcsolatos információkat a 9. cikkel összhangban a kapacitást esetlegesen igénybe venni kívánó valamennyi kérelmező rendelkezésére kell bocsátani.

Az eseti eljárás keretében megadott kapacitásjogokat menetvonalak formájában biztosítják.

(2) Az infrastruktúra-kapacitás eseti kérelmekre válaszul történő kiosztása az „érkezési sorrendben történő kiszolgálás” elve alapján történik.

35. cikk

Az infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozások ütemezése

(1) A pályahálózat-működtetők a lehető leghamarabb beütemezik a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervben nem szereplő infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozásokat.

(2) Az infrastrukturális munkálatok ütemezésekor a pályahálózat-működtetők a lehető legkisebbre korlátozzák a kapacitásmodellben vagy a kapacitáskínálati tervben szereplő, előzetesen tervezett kapacitásra gyakorolt hatást.

(3) Amennyiben az infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozás ütemezése szükségessé teszi a 39. cikk szerint kiosztott kapacitásjog módosítását, az érintett kérelmező vagy kérelmezők jogosultak a 40. cikkben említett kártérítésre.

(4) Amennyiben az infrastrukturális munkálatokból eredő kapacitáskorlátozás ütemezése szükségessé teszi a 39. cikk szerint kiosztott kapacitásjog módosítását, a pályahálózat-működtető minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az érintett kérelmezők számára alternatív kapacitást biztosítson.

E célból a pályahálózat-működtető tájékoztatja az összes érintett kérelmezőt az érintett kapacitásjogok tervezett módosításáról. Alternatív kapacitásjogokat ajánl fel az érintett kérelmezőknek, vagy egyeztetést kezdeményez az érintett kérelmezőkkel az alternatív kapacitásjogokról való megállapodás céljából.

(5) Az infrastrukturális munkálatok e cikk szerinti ütemezésekor a pályahálózat-működtetők betartják az I. melléklet 3. szakaszában meghatározott ütemtervet.

(6) A pályahálózat-működtetők az infrastrukturális munkálatokból eredő valamennyi kapacitáskorlátozást belefoglalják a kapacitásmodellbe és a kapacitáskínálati tervbe, függetlenül attól, hogy azok mikor kerültek ütemezésre.

36. cikk

Konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmus és a kérelmek összehangolása

(1) Amennyiben a kapacitások egyidejű kiosztásával összefüggésben a pályahálózat-működtető ütközéseket észlel az infrastruktúra-kapacitásra vonatkozó különböző kérelmek között, a kérelmek összehangolása révén meg kell kísérelnie az összes követelménynek való lehető legjobb megfelelést.

(2) Összehangolást igénylő helyzet kialakulása esetén a pályahálózat-működtetőnek jogában áll észszerű korlátok között a kért infrastruktúra-kapacitástól eltérő ajánlatot tenni. A pályahálózat-működtető a hálózati üzletszabályzatban meghatározza az alkalmazandó korlátokat. Az ENIM iránymutatásokat nyújt e korlátok meghatározásához, és belefoglalja azokat a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe.

(3) A pályahálózat-működtető a megfelelő kérelmezőkkel folytatott konzultáció révén igyekszik rendezni minden felmerülő konfliktust. Ezt a konzultációt az alábbi információk észszerű időn belül, térítésmentesen és elektronikus formában történő rendelkezésre bocsátása alapján kell elvégezni:

a)	az ugyanarra az útvonalra az összes többi kérelmező által igényelt menetvonalak;

b)	az ugyanarra az útvonalra az összes többi kérelmező számára előzetesen kiosztott menetvonalak;

c)	a vonatkozó útvonalakon a (2) bekezdéssel összhangban javasolt alternatív menetvonalak;

d)	a kiosztás során alkalmazott kritériumokra vonatkozó teljes körű és részletes információk.

A 27. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül és valamennyi kérelmező beleegyezésével a pályahálózat-működtető a kérelmek koordinálásának megkönnyítése érdekében kapcsolatba léphet a konfliktus rendezésében potenciálisan részt vevő valamennyi kérelmezővel.

(4) A belföldi vasúti szolgáltatásokra irányuló kapacitáskérelmek összehangolásának eljárását szabályozó elveket a hálózati üzletszabályzatban határozzák meg.

(5) Ha az infrastruktúra-kapacitással kapcsolatos kérelmek nem elégíthetők ki összehangolás nélkül, a pályahálózat-működtetők összehangolás útján megpróbálják az összes kérést teljesíteni.

(6) A meglévő jogorvoslati lehetőségek és a 2012/34/EU irányelv 56. cikkének sérelme nélkül, az infrastruktúra-elosztással kapcsolatban keletkező viták esetén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy békéltető eljárás álljon rendelkezésre a viták gyors megoldására. Ezt a rendszert a belföldi vasúti szolgáltatásokra irányuló kapacitásigényekre vonatkozó hálózati üzletszabályzatban kell meghatározni. Ezen eljárás alkalmazása esetén a határozatot 10 munkanapon belül meg kell hozni.

(7) Több hálózatra kiterjedő kapacitáskérelmek esetében az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmust az 53. cikkel összhangban kell végrehajtani, és abba be kell vonni a hálózati koordinátort.

(8) Az ENIM ENIP az ERP-vel konzultálva legkésőbb... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig iránymutatásokat készít a több hálózatra kiterjedő kapacitáskérelmekre vonatkozó konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmushoz, és belefoglalja azokat a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 153]

(8a) A Bizottság... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, hogy meghatározza a több hálózatra kiterjedő kapacitáskérelmekre vonatkozó konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmus során követendő eljárás és kritériumok részleteit, valamint hogy módosítsa e cikk (8) bekezdését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 154]

37. cikk

Társadalmi-gazdasági és környezeti kritériumokon alapuló hivatalos konfliktusrendezési mechanizmus

(1) Ha a 36. cikkben említett konszenzusos konfliktusrendezési mechanizmus nem oldotta meg a kapacitások ütközését, a pályahálózat-működtetők a 8. cikkben említett hivatalos konfliktusrendezési mechanizmust alkalmazzák.

(2) A hivatalos konfliktusrendezési folyamat mechanizmus keretében a több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok iránti kérelmek teljes egészét figyelembe kell venni. Amennyiben a 8. cikk (6) bekezdésével összhangban különböző nemzeti paraméterek alkalmazandók, ezeket a paramétereket kell használni az érintett szakaszok vonatkozásában. [Mód. 155]

(3) A hasonló jellemzőkkel és társadalmi-gazdasági profillal rendelkező vasúti szolgáltatásokat érintő, egymással ütköző kapacitáskérelmek esetében a pályahálózat-működtető árverés keretében vagy a legtöbb kérelmező számára hozzáférést biztosító módon osztja ki a kapacitást. Ez utóbbi módszer az igazgatási szervezet jóváhagyásával alkalmazandó.

(3a) E tekintetben az ENRRB iránymutatásokat állít össze a 3. cikk harmonizált alkalmazásának megkönnyítése érdekében. [Mód. 156]

38. cikk

A kapacitáselosztási folyamatok ütemterve

(1) A pályahálózat-működtető és a kérelmezők kötelesek betartani a kapacitáselosztási folyamatoknak az I. melléklet 4., 5., 6. és 7. szakaszában meghatározott ütemtervét.

(2) Amennyiben az Unió fő vasúti hálózatától eltérő nyomtávolságú hálózatokon a nemzetközi menetvonalak harmadik országbeli pályahálózat-működtetőkkel együttműködésben történő kialakítása általánosságban jelentős hatással van a kapacitáselosztás ütemtervére, a pályahálózat-működtetők a kapacitáselosztás ütemtervét illetően az e rendeletben és a 2012/34/EU irányelv VI. melléklete 2. pontjának b) alpontjában említettektől eltérő időtartamokat és határidőket is megállapíthatnak.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 4., 5., 6. és 7. szakaszának módosítására vonatkozóan a hatékony elosztási folyamat biztosítása, valamint az érintett érdekelt felek menetrendszerkesztéssel és kapacitáselosztással kapcsolatos tervezési, működési, műszaki és kereskedelmi érdekeinek figyelembevétele érdekében.

4. SZAKASZ

Kiigazítás és átütemezés

39. cikk

A kapacitásjogok módosítása a kiosztást követően

(1) A pályahálózat-működtetők kizárólag e rendelettel összhangban változtathatják meg saját kezdeményezésükre a valamely kérelmezőnek kiosztott kapacitásjogokat. A kérelmezők bármikor kérhetik a kiosztott kapacitás módosítását. A törlést a módosítás egyedi típusának kell tekinteni.

A kiosztott kapacitásjogok módosítása esetén a 40. cikket kell alkalmazni. A pályahálózat-működtetők haladéktalanul frissítik a 30. cikkben említett üzemi menetrendet.

(2) A pályahálózat-működtetőknek és a kérelmezőknek a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzésekkel összhangban a lehető legkisebbre kell korlátozniuk a kapacitásjogok kiosztás utáni módosításait.

(3) A kapacitásjogok módosítása magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a pályahálózat-működtető nem tudja lehetővé tenni a vonat számára, hogy a kiosztott kapacitásjognak megfelelően közlekedjen, és elegendő idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy alternatív kapacitásjogot ajánljon fel a kérelmezőnek, miután tájékoztatta a kérelmezőt a változás szükségességéről.

A pályahálózat-működtetők eltérő határidőket határozhatnak meg az egyetlen hálózaton belüli kapacitásjogok elosztására és a több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok elosztására vonatkozóan. A pályahálózat-működtetők a hálózati üzletszabályzatban tájékoztatást nyújtanak a menetvonal kidolgozásához szükséges időről. Ez az időtartam nem haladhatja meg az I. melléklet 8. szakaszában megjelölt határidőket.

(4) A kapacitásjog módosítása esetén alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak figyelembe kell venniük, hogy üzemeltetési és kereskedelmi szempontból milyen hatást gyakorol a kérelmezőre a kapacitásjog megváltoztatása. E célból a változtatásokat e cikk (8) bekezdésével összhangban kategorizálni kell a hatásaik alapján, és a 40. cikkben említett különböző szintű kártérítést kell maguk után vonniuk.

(4a) Abban az esetben, ha a kapacitást lefoglalják, de nem használják, a 40. cikknek megfelelően kártérítést kell alkalmazni. [Mód. 157]

(5) Több hálózatra kiterjedő kapacitásjog módosítása esetén az érintett pályahálózat-működtetők minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a vonat teljes vonalán biztosítsák a kapacitásjogok közötti összhangot.

A több hálózatra kiterjedő kapacitásjogot megváltoztató pályahálózat-működtető felelős a több hálózatra kiterjedő alternatív kapacitásjog kiosztásának a többi érintett pályahálózat-működtetővel történő koordinálásáért, és tájékoztatja a kérelmezőt és az összes érintett felet a koordináció eredményéről. Ez az eredmény lehet akár egy több hálózatra kiterjedő alternatív kapacitásjog kiosztása, akár az arra vonatkozó információ, hogy nem áll rendelkezésre alternatív kapacitásjog.

(6) E rendelet alkalmazásában a kiosztott kapacitásjog vasúti társaságok általi fel nem használása egyenértékű az érintett vonat közlekedtetésének napján bekövetkező törléssel.

(7) Amennyiben a pályahálózat-működtető megváltoztat egy kiosztott kapacitásjogot, erről haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt és az érintett vasúti társaságot.

A pályahálózat-működtető az I. melléklet 8. szakaszában meghatározott határidőkön belül alternatív kapacitásjogokat kínál a kérelmezőnek. Amennyiben ez nem lehetséges semmilyen alternatív ajánlat nem megvalósítható a 32. cikk (5) bekezdésével és a 33. cikk (4) bekezdésével összhangban , a pályahálózat-működtető a kérelmező rendelkezésére bocsátja azokat a releváns információkat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy új infrastruktúra-kapacitási kérelmet nyújtson be. A tájékoztatásban adott esetben hivatkozni kell a 18. cikkben említett kapacitáskínálati tervre és a 19. cikkben említett vészhelyzeti tervezésre. [Mód. 158]

(8) Az ENIM ... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig harmonizált eljárásokat készít és fogad el a kapacitásjogok kiosztást követő módosításának kezeléséhez, és belefoglalja azokat a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 159]

Ezek a harmonizált eljárások különbséget tesznek a kérelmezőkre és a vasúti társaságokra kereskedelmi és üzemeltetési szempontból jelentős hatást gyakorló változások és a kisebb hatású változások között. A változás jelentőssé minősítéséhez alkalmazandó kritériumoknak figyelembe kell venniük többek között a vasúti társaság szerződéses kötelezettségeinek megfelelő szolgáltatásnyújtásra való képességét, az induláskori késéseket vagy az útvonal olyan változásait, amelyek a távolság, az utazási idő, a pályahasználati díjak vagy más kapcsolódó költségek növekedését eredményezik, valamint az e változásokra vonatkozó küszöbértékeket. A jelentős hatással járó változásokra szigorúbb kritériumokat kell alkalmazni.

(8a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kapacitásjogok kiosztás utáni változásainak kezelésére vonatkozó szabályok és eljárások meghatározása, valamint e cikk (8) bekezdésének módosítása céljából. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 160]

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 8. szakaszának módosítására vonatkozóan a hatékony kiigazítási és átütemezési folyamatok biztosítása érdekében, figyelembe véve az érintett érdekelt felek tervezési, működési, műszaki és kereskedelmi jellegű szempontjait.

40. cikk

A kapacitásjogok módosítása esetén járó kártérítés

(1) Amennyiben a pályahálózat-működtető vagy a kérelmező nem teljesíti a kiosztott kapacitásjoggal kapcsolatos kötelezettségvállalásait, és ez olyan változást eredményez, amely a 39. cikkel összhangban jelentősnek minősül, a változtatást kezdeményező fél kártérítést fizet a másik félnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett kártérítés vis maior esetén nem jár.

(3) Az ENRRB-vel és az ERP-vel folytatott konzultációt követően az ENIM ... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig meghatározza a kártérítés alapjául szolgáló harmonizált feltételeket. E feltételeknek figyelembe kell venniük a 39. cikk (4) és (8) bekezdésében meghatározott szabályokat. Az ENIM ezeket a feltételeket belefoglalja a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. Az ENRRB véleményt tesz közzé az ENIM által meghatározott feltételekről. [Mód. 161]

(4) Az igazgatási szervezet jóváhagyását követően a pályahálózat-működtetők a hálózati üzletszabályzatban meghatározzák a kérelmezők által fizetendő kártérítés mértékét.

A pályahálózat-működtető javaslatára, és a kérelmezőkkel, valamint a potenciális kérelmezőkkel folytatott konzultációt követően az igazgatási szervezet meghatározza a pályahálózat-működtető által fizetendő kártérítés mértékét. A pályahálózat-működtető ezt az információt közzéteszi a hálózati üzletszabályzatban.

A kártérítés mértékének olyannak kell lennie, hogy hatékonyan ösztönözze a pályahálózat-működtetőt és a kérelmezőket a kapacitás tervezett használatának tiszteletben tartására és a zavarok minimalizálására. A kártérítés mértékének arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie.

A pályahálózat-működtetők és az igazgatási szervezetek eltérő kártérítési mértékeket is meghatározhatnak attól függően, hogy mekkora hatással jár módosítás, és hogy sor kerülhet-e a kapacitás újraelosztására és más kérelmező általi felhasználására. A meghatározott mértékeknek figyelembe kell venniük különösen a 39. cikk (4) és (8) bekezdésében foglalt szabályokat, a változtatás kérelmezése vagy végrehajtása után a vonat közlekedtetéséig fennmaradó időt, valamint a kapacitásjogban benne foglalt vasúti infrastruktúra kihasználásának arányát.

(5) Több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok esetében a kérelmezőnek fizetendő kártérítés kötelezettsége arra a pályahálózat-működtetőre vagy pályahálózat-működtetőkre vonatkozik, amely(ek) felelős(ek) a kapacitásjog módosításáért, figyelembe véve a kapacitásjog egészét, és – amennyiben egynél több pályahálózat-működtető felelős – a hálózatuk hosszának a kapacitásjogon belüli arányát. A kapacitásjog egészéért járó kártérítés nem haladhatja meg a pályahálózat-működtető által kiosztott kapacitásjogért járó ellentételezés háromszorosát.

(6) Az igazgatási szervezetek döntenek a kapacitásjog megváltoztatásának okával vagy a késedelmes kártérítéssel kártérítés kifizetésének késedelmével kapcsolatos vitákban, és határozatukat haladéktalanul, a változás okának értékeléséhez szükséges valamennyi információ összegyűjtését követő egy hónapon belül meghozzák. Az igazgatási szervezetek tájékoztatják az ENRRB-t és konzultálhatnak vele ezekről a határozatokról. Az ENRRB biztosítja, hogy ezek a határozatok koherensek legyenek és általánosan elismert elveken alapuljanak. [Mód. 162]

(7) A Bizottság végrehajtási felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben fogadjon el, hogy meghatározza a kártérítések fizetésének feltételeit, a kapacitásjogok módosításainak kategóriáit és a kártérítés mértékének meghatározására szolgáló módszereket , valamint hogy módosítsa e cikk (2) bekezdését . Ezeket a végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően ... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 163]

41. cikk

Átütemezés a zavarok kezelésével és a válságkezeléssel összefüggésben

(1) A 46. cikkben említett hálózati zavar vagy a 47. cikkben említett válsághelyzet esetén az érintett pályahálózat-működtető vagy pályahálózat-működtetők minden lehetséges erőfeszítést megtesz(nek) a zavar által érintett forgalom átütemezése érdekében. E célból a pályahálózat-működtetők a vasúti infrastruktúra-kapacitást a forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés határokon átnyúló összehangolásának a 44. cikkben említett európai keretével összhangban, a 19. cikk szerint elkészített vészhelyzeti tervek alapján és az operatív érdekelt felekkel és adott esetben más érintett érdekelt felekkel szoros együttműködésben osztják el.

(2) Az ENIM ... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig iránymutatásokat dolgoz ki és fogad el az infrastruktúra-kapacitások hálózati zavar esetén történő átlátható és megkülönböztetésmentes kezelésére és elosztására vonatkozóan. Az ENIM iránymutatásokat nyújt különösen az egyidejű kapacitáselosztás eljárásának és az érkezési sorrendben történő kiszolgálás elvének alkalmazására vonatkozóan. [Mód. 164]

Amennyiben egyidejű elosztási eljárás alkalmazandó, az ENIM iránymutatásokat ad az alkalmazandó eljárásokról, adott esetben beleértve a 36. cikkben említett konszenzusos konfliktusrendezési eljárás mechanizmus és a 37. cikkben említett hivatalos konfliktusrendezési eljárás mechanizmus alkalmazását. Az ENIM ezeket az iránymutatásokat belefoglalja a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 165]

(3) Átütemezés esetén a pályahálózat-működtetők nem változtathatják meg egyoldalúan a meglévő kapacitásjogokat, és nem törölhetik azokat a zavarok kezelése céljából. Az igazgatási szervezetek, a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok tapasztalatai, valamint az ENIM és az ENRRB tevékenységei alapján azonban a Bizottság végrehajtási felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el, amelyben fogadjon el, hogy meghatározza az átütemezés kritériumait és eljárásait, ideértve a kiosztott kapacitásjogoknak a hálózati zavarok kezelése céljából történő, a pályahálózat-működtetők általi egyoldalú módosítását is. A végrehajtási jogi aktust a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében , valamint hogy módosítsa e cikk (2) bekezdését. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 166]

(4) A pályahálózat-működtetők és a kérelmezők önkéntes alapon megállapodásokat köthetnek, amelyek hálózati zavar esetére rendelkeznek egyes kapacitásjogok helyettesítéséről. E megállapodásokat a 19. cikkben említett vészhelyzeti tervekben meg kell említeni.

(5) Egynél több hálózat forgalmát érintő hálózati zavar esetén az érintett pályahálózat-működtetők az 53. cikkel, valamint a forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés határokon átnyúló összehangolásának a 44. cikkben említett európai keretével összhangban összehangolják az alternatív kapacitás elosztását.

III. FEJEZET

FORGALOMIRÁNYÍTÁS, ZAVAR- ÉS VÁLSÁGKEZELÉS

42. cikk

Forgalomirányítás, zavarkezelés és válságkezelés

(1) A pályahálózat-működtetők e rendelettel és az (EU) 2016/797 irányelvvel, valamint az említett irányelv alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított előírásokkal összhangban végzik a forgalomirányítást.

E célból a pályahálózat-működtetők elvégzik a következőket:

a)	forgalomirányítás rendes üzemeltetési körülmények között, beleértve az üzemi menetrendtől való korlátozott eltérést eredményező események kezelését;

b)	zavarkezelés a hálózati műveletekben bekövetkező, a 46. cikkel összhangban összehangolt fellépést igénylő jelentős zavarok kezelése érdekében;

c)	forgalomirányítás a 47. cikkben meghatározottak szerinti válsághelyzetekben.

(2) A közlekedési ágazaton belüli és kívüli nagy horderejű válsághelyzetek esetén a tagállamok a 47. cikkel összhangban a szokásos helyzetekben alkalmazandó szabályoktól eltérő intézkedéseket hajthatnak végre. Ilyen esetekben és amennyiben releváns, a pályahálózat-működtetők különleges szabályokat és eljárásokat fogadnak el és alkalmaznak, a 47. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(2a) A pályahálózat-működtetők közzéteszik és szabadon hozzáférhetővé teszik a (2) bekezdésben említett különös szabályokat és eljárásokat. Ezekről értesítik a Bizottságot. [Mód. 167]

(3) A forgalomirányítás során a pályahálózat-működtetők betartják a 2. cikkben meghatározott elveket.

A pályahálózat-működtetők a lehető legkisebbre csökkentik a zavarokat és azoknak a vasúti forgalomra gyakorolt hatását, és:

a)	gondoskodnak a zavarokra történő gyors és összehangolt reagálásról, különösen hálózati zavarok és válsághelyzetek esetén;

b)	stabilizálják és optimalizálják a vasúti forgalmat a hálózati zavarok és a válságok teljes időtartama alatt;

c)	releváns, pontos és naprakész információkat nyújtanak az operatív érdekelt felek és más érdekelt felek, különösen a vasúti ágazaton kívüli válsághelyzetek kezeléséért felelős hatóságok számára. Ezeket az információkat a megfelelő módon kell megadni, beleértve a 62. cikkben említetteket is.

43. cikk

A forgalomirányításra és a zavarok kezelésére vonatkozó szabályok és eljárások

(1) A pályahálózat-működtetők ... [e rendelet hatálybalépését követően 18 hónappal]-ig szabályokat és eljárásokat vezetnek be a vonatmozgások üzemi menetrendtől való eltéréseinek kezelésére. Ezeket a szabályokat és eljárásokat a 2012/34/EU irányelv 27. cikkében említett hálózati üzletszabályzatban közzé kell tenni, és azoknak ki kell terjedniük az e rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott helyzetekben alkalmazott forgalomirányításra. [Mód. 168]

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok és eljárások célja a menetrendtől való eltérések vasúti forgalomra gyakorolt általános hatásának minimalizálása, figyelembe véve a forgalom valamennyi típusának szükségleteit. Az elvek A szabályok és eljárások magukban foglalhatnak a forgalom különböző típusai közötti irányításra vonatkozó elsőbbségi szabályokat, valamint konkrét eljárásokat, kritériumokat és célokat, amelyeket optimalizáláson alapuló megközelítés keretében kell alkalmazni, amely – kifejezett prioritási szabályok helyett – valamely konkrét funkció optimalizálásán alapul, például a késés perceinek vagy a rendes működéshez való visszatéréshez szükséges időnek a minimalizálásán. [Mód. 169]

(3) A vasúti közlekedés műszaki hiba vagy baleset miatti zavara esetén a pályahálózat-működtető köteles késedelem nélkül minden szükséges intézkedést megtenni a rendes állapot visszaállítása érdekében. E célból a 19. cikkel összhangban vészhelyzeti tervet hajt végre. Olyan zavar esetén, amely hatással lehet a határokon átnyúló forgalomra, az érintett pályahálózat-működtetők együttműködnek egymással annak érdekében, hogy a forgalomirányítás, a zavar- és a válságkezelés összehangolásának a 44. cikkben említett európai keretével összhangban helyreállítsák a határokon átnyúló forgalmat. [Mód. 170]

(4) Az (1) bekezdésben említett szabályok és eljárások meghatározásakor a pályahálózat-működtetők a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a forgalomirányítás, a zavar- és a válságkezelés összehangolásának a 44. cikkben említett európai keretét. A hálózati üzletszabályzatban ismertetik a forgalomirányítás, a zavar- és a válságkezelés összehangolására vonatkozó európai keretben meghatározott közös szabályoktól és eljárásoktól való bármely eltérés okát.

(4a) Eltérések csak kellően indokolt esetekben megengedettek, és azokat a nemzeti igazgatási szervezeteknek kell jóváhagyniuk. [Mód. 171]

(5) Vis maior esetén és – amennyiben feltétlenül szükséges – az infrastruktúrát ideiglenesen használhatatlanná tevő váratlan esemény következtében a kiosztott kapacitásjogok a rendszer megjavításához szükséges időre figyelmeztetés nélkül visszavonhatók , ugyanakkor mindent meg kell tenni a lehetséges alternatívák biztosítása érdekében . [Mód. 172]

Ha a pályahálózat-működtető szükségesnek ítéli, megkövetelheti a vasúti társaságoktól, hogy bocsássák rendelkezésére a szokásos állapot legrövidebb időn belüli helyreállításához általa legmegfelelőbbnek ítélt eszközöket.

(5a) A kapacitás visszavonása esetén a pályahálózat-működtetők kellő időben tájékoztatják a vasúti társaságokat az időgazdálkodásukról, a javítások előrehaladásáról és a kiosztott kapacitás lehetséges alternatíváiról. [Mód. 173]

(6) A tagállamok megkövetelhetik, hogy a vasúti társaságok vegyenek részt a biztonsági szabványok és szabályok általuk való betartásának végrehajtásában és ellenőrzésében.

(6a) A Bizottság... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, hogy meghatározza a vonatmozgások üzemi menetrendtől való eltéréseinek kezelésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat, valamint hogy módosítsa e cikk (1) bekezdését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 174]

44. cikk

A határokon átnyúló forgalomirányítás, zavarkezelés és válságkezelés összehangolásának európai kerete

(1) Az ENIM legkésőbb ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig európai keretet dolgoz ki és fogad el a 42. cikk szerinti, határokon átnyúló forgalomirányítás, forgalmizavar-kezelés és válságkezelés összehangolására.

Az ENIM az operatív érdekelt felekkel és az érdekelt felekkel együttműködésben, az 54. cikkben említett konzultációs folyamat keretében, az (EU) 2012/2085 2021/2085 rendelet IV. címe alapján létrehozott Európai Vasút Közös Vállalkozás munkájának figyelembevételével kidolgozza a határokon átnyúló forgalomirányítás, zavarkezelés és válságkezelés összehangolásának európai keretét. [Mód. 175]

(2) A határokon átnyúló forgalomirányítás, zavarkezelés és válságkezelés összehangolásának európai kerete iránymutatást nyújt a pályahálózat-működtetők, a vasúti társaságok és más operatív érdekelt felek , köztük az ENRRB közötti koordinációhoz. [Mód. 176]

(3) A forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés határokon átnyúló összehangolásának európai kerete tartalmazza különösen az V. mellékletben felsorolt elemeket.

(3a) Az ENIM által az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott keret figyelembevételével a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy részletesen meghatározza a határokon átnyúló forgalomirányítást, a fennakadások kezelését és a válságkezelés koordinálását, valamint hogy módosítsa e cikk (2) bekezdését. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal]-ig kell elfogadni. [Mód. 177]

45. cikk

A forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés összehangolása

A pályahálózat-működtetők az 53. cikkel összhangban, valamint a forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés határokon átnyúló összehangolásának 44. cikkben említett európai kerete alapján koordinálják a forgalomirányítást.

A koordináció biztosítja különösen a következőket:

a)	a nemzetközi vasúti szolgáltatások minimális zavarokkal történő üzemelése mind a rendes üzemeltetés alatt, mind fennakadásos helyzetekben;

a határokon átnyúló szakaszokkal kapcsolatos sajátos kihívások megfelelő figyelembevétele, amelyek többek között az infrastruktúra, a műszaki berendezések és a műveletek korlátozott interoperabilitásából, a személyzetre vonatkozó nyelvi és képzési követelményekből, valamint az adminisztratív vagy határátlépési alakiságokból erednek;

c)	a naprakész és releváns információk hatékony cseréje a pályahálózat-működtetők, a kérelmezők, a vasúti társaságok és más operatív érdekelt felek között, valamint adott esetben a releváns uniós szintű válságkezelési irányítási struktúrák között, a 62. cikkel is összhangban.

46. cikk

Hálózati zavarok

(1) Amennyiben egy esemény olyan korlátozásokat eredményez vagy eredményezhet a hálózat üzemeltetésében, amelyek az operatív érdekelt felek összehangolt fellépését teszik szükségessé a forgalomkorlátozások alatti lehető legjobb irányítása érdekében, az érintett pályahálózat-működtetők az összes rendelkezésre álló információ és korábbi tapasztalat alapján értékelik az esemény várható időtartamát és hatását.

Amennyiben a becsült időtartam és hatás megfelel a hálózati zavarok bejelentésére vonatkozóan a VI. mellékletben meghatározott kritériumoknak, az érintett pályahálózat-működtetők hálózati zavart jelentenek be, és végrehajtják a 43. cikkben meghatározott intézkedéseket.

(2) Amennyiben az esemény egynél több hálózatot érint vagy érinthet, azon pályahálózat működtetője, amelyen az esemény bekövetkeztének helye szerinti pályahálózat-működtető bekövetkezett, több hálózatra kiterjedő zavart jelent be, és a 44., 45. és 53. cikkel összhangban összehangolja az intézkedéseket. [Mód. 178]

(3) Az ENIM harmonizált módszert határoz meg a hálózati zavarok várható időtartamának és hatásának becslésére, és azt belefoglalja a 44. cikkben említett, a forgalomirányítás , a zavarkezelés és a válságkezelés összehangolására vonatkozó európai keretbe. [Mód. 179]

(4) A pályahálózat-működtető a lehető legrövidebb időn belül értesíti az érdekelt feleket, ha az infrastruktúra-kapacitás – különösen egy váratlan esemény miatt – nem vehető igénybe.

Az igazgatási szervezet előírhatja a pályahálózat-működtető számára, hogy bocsássa rendelkezésére ezeket az információkat, amennyiben ezt szükségesnek tartja.

(4a) Abban az esetben, ha a vonatüzemeltetés műszaki meghibásodás miatti zavara vagy a valamely határokon átnyúló vonalon bekövetkező esemény vagy baleset miatt a szolgáltatások 15 napot meghaladóan részlegesen vagy teljesen megszakadnak, az érintett pályahálózat-működtetők az eseményt követő 30 napon belül eseményjelentést készítenek. Az eseményjelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	az alternatív útvonalak biztosítása érdekében hozott valamennyi operatív intézkedésre vonatkozó információk;

b)	tájékoztatás a fennakadás által érintett vonalon közlekedő menetrend szerinti járatok helyreállítására irányuló valamennyi intézkedésről.

A jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és az a fennakadás megszüntetéséig rendszeresen frissíteni kell.

Az ERA ajánlásokat adhat ki a baleset által okozott zavarok és a forgalmi kapacitás korlátozásainak kezelésére irányuló jobb intézkedésekre vonatkozóan. [Mód. 180]

(5) A hálózati koordinátor információkat gyűjt a hálózati zavarokról, elemzi a válaszlépéseket, levonja a következtetéseket az ilyen események kezelésének hatékonyságára vonatkozóan, továbbá az 54. cikkel összhangban konzultál az operatív érdekelt felekkel, és jelentést tesz az ENIM-nek és a teljesítmény-felülvizsgálati szervnek.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet módosítására a hálózati zavarok hatékony és eredményes kezelésének biztosítása céljából, figyelembe véve az érintett érdekelt felek tervezési, működési, műszaki és kereskedelmi jellegű megfontolásait.

47. cikk

Válsághelyzetek

(1) A közbiztonsággal, az egészségügyi járványokkal, a természeti katasztrófákkal, a környezeti, védelmi és biztonsági válságokkal kapcsolatos olyan válságok esetén, amelyek kritikus hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak a vasúti szállítási szolgáltatások kínálatára vagy keresletére, a tagállamok számára lehetővé kell tenni vészhelyzeti intézkedések alkalmazását, amelyek e rendelet szabályaitól eltérve magukban foglalják a következőket:

a)	kapacitásjogok kártérítés nélküli törlése;

b)	alternatív kapacitásgazdálkodási elvek, szabályok és eljárások, különös tekintettel a szűkös infrastruktúra-kapacitás elosztására;

c)	alternatív forgalomirányítási eljárások;

d)	alternatív útvonalak használata;

e)	a kapacitáskínálati tervek módosítása.

Az érintett tagállam biztosítja, hogy a vészhelyzeti intézkedések a lehető legnagyobb mértékben kövessék az e rendeletben a kapacitásgazdálkodásra és a forgalomirányításra vonatkozóan meghatározott elveket, és hogy felhasználják a 19. cikkel összhangban elkészített, meglévő terveket. A vészhelyzeti intézkedéseket össze kell hangolni összehangolja a többi tagállammal. [Mód. 181]

(2) Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az ENIM-et a vészhelyzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó döntéséről, megindokolja és leírja ezeket az intézkedéseket, és ismerteti azok alkalmazásának várható időtartamát. Adott esetben a tagállamok az [egységes piaci szükséghelyzeti eszközről szóló rendelet] 8. cikkében előírtaknak megfelelően értesítik a Bizottságot és a központi kapcsolattartó irodákat is.

(3) A pályahálózat-működtető kijelöl egy, a 60. cikk szerinti kapcsolattartó pontot, amely tájékoztatja a Bizottságot, az ENIM-et, a többi pályahálózat-működtetőt és más érdekelt feleket a vészhelyzeti intézkedésekről, és segíti az ilyen intézkedések összehangolását.

(4) Amennyiben a vészhelyzeti intézkedések jelentős hatást gyakorolnak a határokon átnyúló forgalomra, a pályahálózat-működtetők az 53. és 54. cikkel összhangban egyeztetnek egymással. Az 53. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti célzott koordinációs struktúrákon keresztül végzett koordinációba be kell vonni a Bizottságot és az érintett tagállamokat.

(5) A Bizottság kérésére az igazgatási szervezetek és az ENRRB a Bizottság által meghatározott határidőn belül véleményt nyilvánítanak a Bizottságnak a vészhelyzeti intézkedésekről. A Bizottság határozatokat fogadhat el, amelyekben felszólítja a tagállamokat a vészhelyzeti intézkedések hatályon kívül helyezésére, amennyiben azokat szükségtelennek ítéli.

(6) A tagállamok szükség esetén vagy a Bizottság kérésére naprakész információkat szolgáltatnak. A tagállamok a Bizottság által meghatározott határidőn belül rendelkezésre bocsátják a Bizottság által a vészhelyzeti intézkedésekről kért valamennyi információt.

(7) A válsághelyzetek kezeléséért felelős hatóságok – köztük a katonaság, a polgári védelmi hatóságok és mások – az e cikk hatálya alá tartozó válsághelyzeteket szimuláló gyakorlatokat szervezhetnek. Ilyen esetekben a pályahálózat-működtető szükség szerint kapacitást oszt ki, beleértve szükség esetén a kiosztott kapacitásjogok törlését is. Az érintett hatóságok a 40. cikkel összhangban kártalanítják az érintett kérelmezőket.

48. cikk

A forgalomirányítással kapcsolatos információcsere

(1) A valamely vasúti szállítási szolgáltatás üzemeltetésében közvetlenül részt vevő valamennyi operatív érdekelt félnek joga van hozzáférni az adott vasúti szállítási szolgáltatásra vonatkozó, a VIII. mellékletben meghatározott információkhoz.

Az érintett felek ezeket az információkat csak e rendelet, valamint az (EU) 2016/797 irányelv és az említett irányelv alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok céljaira használhatják fel, kivéve, ha szerződéses megállapodások másként rendelkeznek.

(2) Az információkat a 62. cikkel összhangban kell hozzáférhetővé tenni.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosítására vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az tükrözze az (EU) 2016/797 irányelvvel összhangban elfogadott vonatkozó végrehajtási jogi aktusokban meghatározott átjárhatósági műszaki előírások változásait, és figyelembe véve az érintett érdekelt felek tervezési, üzemeltetési, műszaki és kereskedelmi jellegű szempontjait.

IV. FEJEZET

TELJESÍTMÉNY-FELÜLVIZSGÁLAT

49. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálat általános elvei

(1) A Bizottság elfogadja a VII. mellékletben meghatározott teljesítményterületekre vonatkozó uniós teljesítménycélokat. A céloknak összhangban kell lenniük a modális váltással kapcsolatos célokkal, és azokat rendszeresen frissíteni kell. A 2012/34/EU irányelv 7f. cikkének d) pontjával összhangban az ENIM a vasúti pályahálózat-működtetők támogatásával nyomon követi és értékeli a vasúti infrastruktúra-szolgáltatások és a vasúti személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások teljesítményét, figyelembe véve az e rendelet 2. cikkében meghatározott általános célkitűzéseket. A vasúti Unió és a pályahálózat-működtetők szintén nyomon követik a vasúti szállítási szolgáltatások teljesítményét teljesítménycéljait. Az ENIM rendszeresen tájékoztatja a teljesítmény-felülvizsgálati szervet és a Bizottságot . [Mód. 182]

(2) E célból a pályahálózat-működtetők a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében említett tervben meghatározzák megállapítják saját teljesítménycéljaikat, figyelembe véve az említett irányelv 30. cikkében hivatkozott szerződéses megállapodásokban meghatározott célkitűzéseket . A pályahálózat-működtetők konzultálnak az érintett nemzeti és európai szervekkel annak biztosítása érdekében, hogy ezek a célok összhangban legyenek az uniós teljesítménycélokkal . Eljárásokat vezetnek be és hajtanak végre a célok elérése felé tett előrehaladás nyomon követésére és az arról történő jelentéstételre, a teljesítménybeli hiányosságok okainak az operatív érdekelt felekkel való azonosítására, valamint a teljesítmény javítását célzó korrekciós intézkedések megtervezésére és végrehajtására. Ezeknek az eljárásoknak figyelembe kell venniük az e rendelet 50. cikkében említett európai teljesítmény-felülvizsgálati keretet. A pályahálózat-működtetők a hálózati üzletszabályzatban ismertetik az európai teljesítmény-felülvizsgálati keretben meghatározott közös eljárásoktól való bármely eltérés okát. Eltérések csak kellően indokolt esetekben megengedettek, és azokat az igazgatási szervezeteknek kell jóváhagyniuk. [Mód. 183]

(3) Az ENIM az [új TEN-T rendelet] 18. cikkében meghatározott, az európai közlekedési folyosókra vonatkozó működési követelményekkel összhangban együttműködik az európai koordinátorokkal a teljesítmény-felülvizsgálatok terén.

50. cikk

A teljesítmény-felülvizsgálat európai kerete

(1) Az ERA az ENIM támogatásával... [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig létrehozza és végrehajtja a teljesítmény-felülvizsgálat európai keretét. Ez a keret figyelembe veszi különösen a 2. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében és a 42. cikk (3) bekezdésében meghatározott elveket, valamint az (EU) 2024/... rendelet [az új TEN-T rendelet ] 19 18. cikkében] meghatározott működési követelményeket, teljesítménycélokat és célértékeket. [Mód. 184]

(1a) Az ENRRB... [e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap]-ig ajánlást fogad el a teljesítmény-felülvizsgálat európai keretéről. A teljesítmény-felülvizsgálat európai keretének kialakítása és végrehajtása során az ERA figyelembe veszi az ENRRB által kiadott ajánlást. [Mód. 185]

(2) Az európai keret a VII. mellékletben meghatározott teljesítményterületekre terjed ki. Az európai keretnek magában kell foglalnia különösen az alábbiakat:

a)	a VII. mellékletben meghatározott teljesítményterületeken kezelendő, a teljesítménnyel kapcsolatos kiemelt problémák listája;

b)	teljesítménymutatók, amelyek lehetővé teszik a teljesítménnyel kapcsolatos problémák terén elért eredmények nyomon követését, beleértve a mutatók kiszámításához szükséges módszertant és adatszolgáltatási követelményeket;

c)	a teljesítménycélok pályahálózat-működtetők szintjén történő meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások;

d)	az a)–c) pontban említett elemek, valamint a korrekciós intézkedések végrehajtásának és a (4) bekezdésben említett teljesítménycélok elérésének nyomon követésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárások.

(3) A (2) bekezdés d) pontja alapján az ENIM rendszeresen felülvizsgálja a teljesítmény-felülvizsgálat európai keretét és végrehajtásának eredményeit, és javaslatot tesz a keret megfelelő módosításaira.

(4) A pályahálózat-működtetők feladataik ellátása során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a teljesítmény-felülvizsgálat európai keretét. A pályahálózat-működtetőknek az e cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban meghatározott célkitűzéseket bele kell foglalniuk a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében említett üzleti tervbe. E célkitűzések magukban foglalják [az új TEN-T rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában] meghatározott célértékeket.

(5) A Bizottság a 72. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben részletes szabályokat állapít meg fogad el, hogy egységes feltételeket határozzon meg az e cikk (2) bekezdésének b)–d) pontjában szereplő elemek alkalmazására vonatkozóan... [e rendelet hatálybalépésétől számított 36 hónap]-ig, beleértve a (2) bekezdés b)–d) pontjában szereplő elemekre vonatkozóan vonatkozó részletes szabályokat és teljesítménycélokat is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni . Ennek során a Bizottság figyelembe veszi az ENIM által a (3) bekezdéssel összhangban végzett munkát és konzultál az ENIM-mel, az ERP-vel, az ENRRB-vel, a teljesítmény-felülvizsgálati szerv esetleges ajánlásait szervvel, az ERA-val és az Európai Vasút Közös Vállalkozással . [Mód. 186]

51. cikk

Európai teljesítmény-felülvizsgálati jelentés

(1) A 2012/34/EU irányelv 15. cikkének és az (EU) 2015/1100 bizottsági végrehajtási rendelet (17) 3. cikkének sérelme nélkül, az ENIM ... [e rendelet hatálybalépése után 24 hónappal]-ig elkészíti és közzéteszi az európai teljesítmény-felülvizsgálati jelentést készít és tesz közzé jelentés tervezetét az e rendelet 50. cikkében említett európai teljesítmény-felülvizsgálati keret alapján, majd azt évente közzéteszi frissíti . E jelentés alapján az ERA támogatja a Bizottságot az Unió vasúttal kapcsolatos célkitűzéseivel kapcsolatos előrehaladás nyomon követésében és jelentésében, ideértve a vasúti forgalom 2030-ra és 2050-ra előrejelzett növekedését is. Az európai teljesítmény-felülvizsgálati jelentés tervezetét meg kell küldeni a teljesítmény-felülvizsgálati szervnek. [Mód. 187]

(2) A Az európai teljesítmény-felülvizsgálati szerv készíti el a jelentés egyik önálló részét jelentést , amely a vasúti infrastrukturális szolgáltatások és a vasúti szállítási szolgáltatások teljesítményének értékelését, a prioritásként kezelendő felmerült nézeteltéréseket és a teljesítményproblémákra vonatkozó ajánlásokat, valamint , ezen belül a teljesítmény javítását célzó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazza , a teljesítmény-felülvizsgálati szerv készíti el, és a jelentést az 55 . cikk (8) bekezdésével összhangban szerepeltetni kell a soron következő programban. [Mód. 188]

(3) A Az európai teljesítmény-felülvizsgálati jelentésnek ki kell terjednie legalább az [új TEN-T rendelet] rendeletben említett egységes európai közlekedési folyosók vasúti térség részét képező vonalakra, és tartalmaznia kell az említett (EU) 2024/... rendelet [53 új TEN-T rendelet] 54 . cikke (3) bekezdésének g) pontjában] előírt információkat. A benyújtott információknak kellően részletesnek kell lenniük a földrajzi hatály tekintetében, és kellően hosszú időszakot kell lefedniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az érdemi értelmezéseket. [Mód. 189]

(4) A Az európai teljesítmény-felülvizsgálati jelentésnek külön szakaszt kell tartalmaznia a pályahálózat-működtetők közötti, az 53. cikk szerinti koordináció teljesítményéről és az e rendelet 54. cikkében említett konzultációs mechanizmusról. [Mód. 190]

(4a) Az európai teljesítmény-felülvizsgálati jelentésnek külön szakaszt kell tartalmaznia az ENIM által bevezetett folyamatok végrehajtásáról. Tartalmaznia kell továbbá a különböző tagállamokban a végrehajtás terén elért eredmények elemzését, beleértve a nemzeti mentességekről szóló jelentéseket és a további harmonizációra vonatkozó ajánlásokat. [Mód. 191]

52. cikk

Teljesítmény-felülvizsgálati szerv

(1) A 73. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság létrehozhat vagy kijelölhet egy pártatlan és illetékes szervet, amely ... [e rendelet hatálybalépését követően hat hónappal]-ig létre kell hozni egy teljesítmény-felülvizsgálati szervként jár el szervet, amely egy pártatlan, illetékes és önálló testület . Tagjait érdemeik alapján, valamint a vasúti kapacitás irányítása szempontjából releváns készségek és tapasztalatok megfelelő együttesének biztosítása érdekében nevezik ki.

A teljesítmény-felülvizsgálati szerv tagjait a Bizottság szakértői felhívás útján nevezi ki. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza a teljesítmény-felülvizsgálati szerv szervezetének, irányításának és finanszírozásának részleteit. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat … [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig kell elfogadni.

Az e rendelet által ráruházott feladatok ellátása során a teljesítmény-felülvizsgálati szerv független, és nem kérhet vagy fogadhat el utasítást valamely tagállam kormányától, a Bizottságtól, az ERA-tól vagy bármely más állami vagy magánjogi szervezettől. [Mód. 192]

(2) A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottság , az ERA, az ENIM vagy az európai koordinátorok kérésére tanácsot ad a Bizottságnak , az ERA-nak és az európai koordinátoroknak a vasúti infrastrukturális szolgáltatások és a vasúti szállítási szolgáltatások teljesítményével kapcsolatos kérdésekben. [Mód. 193]

(3) A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a következő feladatokat látja el:

ajánlások megfogalmazása a Bizottság és az ENIM számára az 50. cikkben említett európai teljesítmény-felülvizsgálati keret létrehozása és felülvizsgálata tekintetében, többek között a teljesítményterületekre, az egyes teljesítményterületeken kezelendő teljesítményproblémákra, valamint a teljesítményhez és a teljesítménymutatókhoz kapcsolódó adatok gyűjtésére és elemzésére vonatkozó módszertanok, folyamatok, kritériumok és fogalommeghatározások harmonizációjára vonatkozóan; [Mód. 194]

ajánlások megfogalmazása az ENIM , az ERA , az ENRRB, a pályahálózat-működtetők, a kérelmezők, az igazgatási szervezetek, a tagállami hatóságok és adott esetben más érdekelt felek számára a korrekciós intézkedésekre, a kapacitásgazdálkodásra, a forgalomirányításra, a zavarkezelésre és a válságkezelésre vonatkozóan; [Mód. 195]

c)	az európai teljesítményjelentés teljesítmény-felülvizsgálati jelentés tervezetében foglalt eredmények felülvizsgálata és az 51. cikk (2) bekezdésében említett önálló szakasz jelentés elkészítése; [Mód. 196]

a vasúti infrastruktúra-szolgáltatások teljesítményével kapcsolatos vélemények és ajánlások megfogalmazása a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó, a 2012/34/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett irányadó stratégiával, a 8. cikkének (3) bekezdésében említett üzleti tervvel, a 30. cikkének (2) bekezdésében említett szerződéses megállapodásokkal és a 35. cikkében említett teljesítményösztönző rendszerrel kapcsolatban;

e)	tanácsadás biztosítása az európai koordinátorok számára a vasúti infrastrukturális szolgáltatások és a vasúti szállítási szolgáltatások teljesítményével kapcsolatos kérdésekben.

(4) A (3) bekezdésben említett vélemények és ajánlások címzettjei a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által meghatározott határidőn belül választ adnak a teljesítmény-felülvizsgálati szervnek.

(5) Az ENIM, a hálózati koordinátor, a pályahálózat-működtetők, az igazgatási szervezetek, az ENRRB , az ERA és adott esetben más érdekelt felek együttműködnek a teljesítmény-felülvizsgálati szervvel, különösen azáltal, hogy saját kezdeményezésükre vagy a szerv kérésére tájékoztatást nyújtanak a teljesítményről, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vasúti teljesítménymenedzsmenttel kapcsolatos munkájuk során figyelembe vegyék annak ajánlásait. [Mód. 197]

(6) A teljesítmény-felülvizsgálati szerv az érintett érdekelt felek vagy a Bizottság által szolgáltatott információk kezelése során tiszteletben tartja az üzleti titkok bizalmas jellegét.

V. FEJEZET

EURÓPAI KOORDINÁCIÓS HÁLÓZAT

53. cikk

A pályahálózat-működtetők közötti koordináció

(1) Az e cikkre történő hivatkozáskor a pályahálózat-működtetők egyeztetnek egymással és más érdekelt felekkel az e rendeletben rájuk ruházott felelősségi körök és feladatok tekintetében.

(2) A pályahálózat-működtetőknek legalább a IX. mellékletben meghatározott kérdésekben egyeztetniük kell, és meg kell felelniük az ott említett cikkekben meghatározott egyedi koordinációs követelményeknek.

A pályahálózat-működtetők feladatai különösen:

a)	adott esetben szervezeti struktúrákat, eljárásokat és eszközöket hoznak létre, beleértve a 62. cikkben említett digitális eszközöket is;

b)	koordinálnak a legmegfelelőbb földrajzi szinten, bevonva azokat a szervezeteket, amelyek a legalkalmasabbak a tényleges és hatékony eredmények elérésére, a szubszidiaritás elvével összhangban;

c)	együttműködnek más pályahálózat-működtetőkkel a 60. cikkben említett kijelölt kapcsolattartó pontokon keresztül;

adott esetben bevonják az ENIM-et vagy a hálózati koordinátort az uniós jelentőségű ügyekbe. A pályahálózat-működtetők közötti koordináció egynél több szinten is megvalósítható, különösen olyan ügyekben, ahol mind uniós szinten, mind egy konkrétabb földrajzi területen belül koordinációra van szükség;

e)	amennyiben a koordinációs tevékenységek több szereplőt érintenek, kijelölnek egy vezető szervet, amely jelentést tesz az ENIM-nek, és felel az 54. cikk szerinti konzultációs tevékenységek megszervezéséért;

f)	az ENIM-hez utalják azokat az ügyeket, amelyekben első fokon nem érhető el a megállapodás szerinti eredmény;

g)	a IV. fejezettel összhangban felülvizsgálják a koordinációs tevékenységek végrehajtását.

(3) A koordináció kiterjed minden olyan vonalra és csomópontra, amely koordinációt meg kell erősíteni különösen azokon a TEN-T vonalakon és csomópontokon, amelyek az [új TEN-T rendelet] 7. cikkében és III. mellékletében meghatározott európai közlekedési folyosók részét képezi képezik . [Mód. 198]

A pályahálózat-működtetők az összes érintett pályahálózat-működtető közötti megállapodás alapján további vonalakra is kiterjeszthetik a koordinációt.

A tagállamok és a közszolgáltatásokért felelős hatóságok a lefedettséget más vonalakra is kiterjeszthetik. [Mód. 199]

(4) A pályahálózat-működtetők közötti, a több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok 29. cikk szerinti elosztásával kapcsolatos koordinációnak ki kell terjednie az ENIM-ben tagsággal rendelkező pályahálózat-működtetők teljes hálózataira.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet módosítására vonatkozóan a pályahálózat-működtetők közötti hatékony koordináció biztosítása érdekében, figyelembe véve valamennyi érdekelt fél tervezési, üzemeltetési és kereskedelmi szempontjait, valamint az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.

54. cikk

Konzultációs mechanizmus európai és határokon átnyúló ügyekben

(1) Az ENIM ... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig iránymutatásokat dolgoz ki, fogad el és hajt végre az érdekelt felekkel – köztük az ERA és a tagállamok képviselőivel, valamint az (EU) 2016/796 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett képviseleti testületekkel – folytatott megfelelő és rendszeres konzultáció biztosítása érdekében, és azokat belefoglalja a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretébe, a forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés határokon átnyúló összehangolásának a 44. cikkben említett európai keretébe, valamint az 50. cikkben említett európai teljesítmény-felülvizsgálati keretbe. A folyamatot mechanizmust a hálózati koordinátor támogatásával és a pályahálózat-működtetők által kijelölt, 60. cikkben említett kijelölt kapcsolattartó pontjainak pontok bevonásával kell kidolgozni és végrehajtani. [Mód. 200]

(2) Amennyiben az ENIM olyan véleményt vagy ajánlást fogad el, amely valószínűsíthetően hatást gyakorol a vasúti társaságokra, más kérelmezőkre, egyéb operatív érdekelt felekre és érdekelt felekre , köztük az ERA és a tagállamok képviselőire, valamint az (EU) 2016/796 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett képviseleti testületekre , az érintett felekkel történő konzultáció céljából tervezetet tesz közzé. Az érintett felek számára megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy visszajelzést adjanak a határozattervezetről. Szükség esetén be kell vonni a tagállami hatóságokat is. Amikor az ENIM olyan döntést hoz, amely valószínűleg hatással van az ERP-re, az ENIM konzultál a megfelelő tanácsadó csoportokkal. [Mód. 201]

(3) Az ENIM a végleges vélemény vagy ajánlás elfogadásakor figyelembe veszi az érintett felek által a (2) bekezdéssel összhangban adott visszajelzéseket. Amennyiben az ENIM nem veszi figyelembe a kapott visszajelzések lényeges elemeit, ezt akkor meg kell indokolnia adnia ennek jogos indokait . [Mód. 202]

(3a) Amennyiben az ENIM és a konzultatív testületek véleménye eltér egymástól, a konzultatív testületek tájékoztatják az ENRRB-t. Az ENRRB az 51. cikkben említett európai teljesítmény-felülvizsgálati jelentésében figyelembe veszi ezeket az eltérő véleményeket. [Mód. 203]

(3b) A Bizottság... [e rendelet hatálybalépését követően 24 hónappal ]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, hogy egységes feltételeket határozzon meg az érdekelt felekkel folytatott megfelelő és rendszeres konzultáció biztosítása érdekében, valamint hogy módosítsa e cikk (1) bekezdését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 72. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. E jogi aktusokat felveszik a kapacitásgazdálkodás európai keretébe. [Mód. 204]

55. cikk

A pályahálózat-működtetők európai hálózatának megszervezése

(1) E rendelet alkalmazásában a pályahálózat-működtetők 2012/34/EU irányelv 7f. cikkében említett európai hálózatát e cikkel összhangban kell megszervezni.

(2) Minden olyan Az egységes európai vasúti pályahálózat-működtető, amely [az új TEN-T rendelet 6. cikkében és I. mellékletében] említett TEN-T törzshálózat és kiterjesztett törzshálózat részét képező vonalakért felelős, térség minden vasúti pályahálózat-működtetője tagja az ENIM-nek. Ezek a vasúti pályahálózat-működtetők képviselőt és póttagot jelölnek ki. [Mód. 205]

(3) Azok a pályahálózat-működtetők, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott kritériumnak, kinevezhetnek egy nem tag képviselőt az ENIM tanácskozásain való részvételre.

(4) A Bizottsággal folytatott konzultációt és a Bizottság általi jóváhagyást követően az ENIM elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. Tevékenységét az eljárási szabályzatnak megfelelően szervezi meg.

(5) Az ENIM egyszerű többséggel hozza meg határozatait, kivéve, ha az eljárási szabályzat másként rendelkezik. Egy adott tagállam valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. Valamely tag távollétében a póttag jogosult a szavazati jog gyakorlására.

(6) Az ENIM rendszeres időközönként ülésezik. Tagjai közül az ENIM a tagok kétharmados többségével elnököt választ.

(7) A Bizottság és az ERA az ENIM szavazati joggal nem rendelkező tagja. A Bizottság és az ERA támogatja az ENIM működését és elősegíti a koordinációt. [Mód. 206]

(8) Az ENIM meghatározza munkaprogramját. A munkaprogramnak legalább kétéves időszakot kell lefednie. Az ENIM az 54. cikkben említett konzultációs mechanizmuson keresztül konzultál az ERP-vel, az 55a. cikkben létrehozott tanácsadó csoportokkal, a kérelmezőkkel és más operatív érdekelt felekkel a munkaprogram tervezetéről. Emellett konzultál az Európai Bizottsággal, az Európai Unió Vasúti Ügynökségével és az Európai Vasút Közös Vállalkozással, valamint adott esetben más érdekelt felekkel. [Mód. 207]

(8a) A kapacitásgazdálkodás, a forgalomirányítás és a teljesítményirányítás európai kereteinek kidolgozása során az ENIM konzultál az ERP-vel. [Mód. 208]

(8b) A harmadik országok azon vasúti pályahálózat-működtetői és elosztó szervei, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat részét képező vonalakért felelősek, megfigyelőként csatlakozhatnak az ENIM-hez. [Mód. 209]

55a. cikk

Az Európai vasúti platform

(1) Az ENIM tanácsadó szerveként létrejön az európai vasúti platform (ERP).

(2) Az ERP az európai vasúti infrastruktúrát használó vasúttársaságok képviselőiből áll. Az ERP részei lehetnek tagként az európai vasúti infrastruktúrát egyénileg vagy társulásokon keresztül használó kérelmezők, a kiszolgáló létesítmények és terminálok üzemeltetői, a multimodális kapacitás érdekelt felei, így például a tengeri és belvízi kikötők, valamint a vasúthoz kapcsolódó egyéb kiszolgáló létesítmények tulajdonosai. Minden tag egy képviselőt, valamint egy póttagot jelöl. A Bizottságot és az ERA-t az ERP-n belül megfigyelőként is ki kell nevezni. A jobb tájékozódás és felkészültség érdekében a vasúti ágazat felkérhető arra, hogy vegyen részt konzultációs csoportokban és megbeszéléseken.

(3) A Bizottság az ERP működési módozatainak meghatározásával segíti az ERP-t, beleértve a (2) bekezdés szerinti kategóriák képviselőinek platformba történő felvételének feltételeit is.

(4) A Bizottsággal folytatott konzultációt és a Bizottság általi jóváhagyást követően az ERP elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. Tevékenységét az eljárási szabályzatnak megfelelően szervezi meg. Az ERP eljárási szabályzata többek között meghatározza az ülések gyakoriságát és tevékenységeinek megszervezését. Az ERP a tevékenységeit az érdekelt felek típusai és a regionális klaszterek szerint csoportokat kialakítva alcsoportokba szervezheti.

(5) Az ENIM a kapacitásgazdálkodás, a forgalomirányítás és a teljesítményirányítás európai kereteinek kidolgozása és elfogadása előtt konzultál az ERP-vel. Az ERP saját véleményeket adhat ki, amelyeket az ENIM-nek figyelembe kell vennie. Az ERP saját kezdeményezésű véleményeket is kiadhat az ERA-nak és/vagy a Bizottságnak címezve.

(6) Az e cikk szerinti konzultációk nem érintik a kérelmezők azon jogát, hogy fellebbezzenek az ENIM által hozott határozatok ellen.

(7) Az ERP éves jelentést nyújt be az ERA-nak és a Bizottságnak a tevékenységeiről. Ezt a jelentést közzé kell tenni. [Mód. 210]

56. cikk

Az ENIM feladatai

(1) A 2012/34/EU irányelv 7f. cikkében meghatározott feladatokon túlmenően az ENIM felel az e rendeletben rábízott valamennyi feladatért. Így különösen:

a)	elfogadja a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai keretét;

b)	elfogadja a forgalomirányítás és a válságkezelés összehangolásának a 44. cikkben említett európai keretét;

c)	elfogadja a teljesítmény-felülvizsgálat 50. cikkben említett európai keretét;

d)	e rendelet rendelkezéseivel összhangban és saját kezdeményezésére véleményeket és ajánlásokat fogad el a pályahálózat-működtetők számára;

e)	az 53. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett esetekben véleményeket és ajánlásokat fogad el a pályahálózat-működtetők számára;

f)	az 53. cikkel összhangban megszervezi a pályahálózat-működtetők közötti koordinációt.

(2) A külön koordinációs csoportokon keresztül végzett koordináció során a pályahálózat-működtetők kijelölik a csoportban részt vevő jogalanyokat, beleértve a pályahálózat-működtetők által a 60. cikkel összhangban kijelölt kapcsolattartó pontokat, a hálózati koordinátort vagy mindkettőt.

57. cikk

Átláthatóság

(1) Az ENIM gondoskodik arról, hogy tagsága, működési módszerei és a munkájával kapcsolatos valamennyi lényeges információ nyilvánosan hozzáférhető legyen a honlapján. A honlapnak tartalmaznia kell a pályahálózat-működtetők által létrehozott külön koordinációs csoportok elérhetőségét, valamint az 53. cikk szerinti koordinációs eszközökre és eljárásokra való hivatkozásokat.

(2) Az ENIM meghívja üléseire a Bizottságot – beleértve az európai koordinátorokat , az ERP-t és adott esetben az ERA és a tagállamok képviselőit , valamint az (EU) 2016/796 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett képviseleti testületeket is – a vasúti infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatása és az európai koordinátorokkal való együttműködés biztosítása céljából, az [új TEN-T rendeletben] foglaltaknak megfelelően. Az ENIM rendelkezésre bocsátja az [új TEN-T rendelet 53. cikkének harmadik albekezdésében] előírt információkat. [Mód. 211]

57a. cikk

Az ERA feladatai

(1) Az (EU) 2016/796 rendeletben meghatározott feladatokon túlmenően az ERA felel az e rendeletben rábízott valamennyi feladatért. Így különösen:

a)	a Bizottság kérésére támogatást nyújt az e rendeletben előirányzott konkrét végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítéséhez;

b)	rendszerhatóságként az (EU) 2016/796 rendelet 23. cikkének megfelelően koordinálja az e rendelet 62. cikkében meghatározott feladatokat;

c)	ellátja az e rendelet 50. cikkében meghatározott feladatokat;

d)	kérésre támogatást nyújt az igazgatási szervezeteknek az e rendelet hatálya alá tartozó szabályok, eljárások és eszközök azonosításában;

e)	azonosítja a több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatások előtt álló akadályokat.

(2) Az Ügynökség munkája során:

a)	az ENIM és a hálózati koordinátor munkája alapján kidolgozza ajánlásait;

b)	adott esetben figyelembe veszi a műszaki fejlődést és az elismert kutatási munkát;

c)	figyelembe veszi ajánlásainak becsült költségeit és hasznát, és kiemeli a leginkább életképes megoldásokat;

d)	megfelel a nyitottság, konszenzus és átláthatóság az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletében meghatározott kritériumainak.

(3) Az ERA e rendelet szerinti feladatainak teljesítésére szánt pénzügyi források összegét a többéves pénzügyi keret felső határain belül le nem kötött mozgástérből vagy a többéves pénzügyi keret nem tematikus speciális eszközein keresztül kell igénybe venni. [Mód. 212]

58. cikk

Hálózati koordinátor

(1) A pályahálózat-működtetők biztosítják az ENIM számára a feladatai ellátásához szükséges erőforrásokat. E célból [12 hónappal ... [ e rendelet hatálybalépését követően hat hónappal ]-ig kijelölnek a Bizottság a tagállamokkal és az ENIM-mel folytatott konzultációt követően kijelöl egy pártatlan és illetékes szervezetet az 59. cikkben említett feladatok ellátására. Ezt a szervezetet hálózati koordinátornak kell kinevezni. Az ENIM a Bizottság hozzájárulásával dönthet úgy, hogy megváltoztatja a hálózati koordinátornak kijelölt szervezetet. [Mód. 213]

A hálózati koordinátor kinevezése előtt a pályahálózat-működtetők a Bizottság hozzájárulását kérik a szervezet kinevezéséhez és a következő aspektusokhoz:

a)	a hálózati koordinátor kinevezésének feltételei;

b)	a kinevezés visszavonásának feltételei;

c)	a hálózati koordinátor munkájának rendszeres nyomon követésére és az annak értékelésére szolgáló eljárás, hogy eredményesen végezte-e feladatait;

d)	a hálózati koordinátor esetleges további operatív kötelezettségei és feladatai.

(2) A hálózati koordinátor pártatlan és költséghatékony módon látja el feladatait, és az ENIM és a Bizottság nevében jár el. E célból benyújtja az ENIM-hez és a Bizottsághoz az e rendeletben meghatározott feladatokra vonatkozó éves munkaprogramját, valamint a munkaprogram végrehajtásáról szóló éves jelentést. [Mód. 214]

59. cikk

A hálózati koordinátor feladatai és felelősségi körei

A hálózati koordinátor a következő feladatokat látja el az ENIM támogatása érdekében:

a)	titkárságként jár el, és előkészíti az ENIM üléseit, dokumentumait, határozatait és véleményeit;

b)	közreműködik a 6. cikkben említett kapacitásgazdálkodás európai kerete, a forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés határokon átnyúló összehangolásának a 44. cikkben említett európai kerete, valamint az 50. cikkben említett európai teljesítmény-felülvizsgálati keret elkészítésében;

c)	az 53. cikkel összhangban hozzájárul a pályahálózat-működtetők közötti operatív koordinációhoz;

d)	azonosítja az e rendelet hatálya alá tartozó és nemzeti vagy pályahálózat-működtetői szinten elfogadott azon szabályokat, eljárásokat és eszközöket, amelyek akadályokat gördítenek a több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatások elé, az e rendeletben meghatározottak szerint;

kapcsolattartó pontként jár el a pályahálózat-működtetők nevében a kapacitástervezéssel és -elosztással kapcsolatos megkeresések tekintetében, különös tekintettel a potenciális kapacitáskérelmekre, valamint a váratlan vasúti eseményekkel és az ideiglenes kapacitáskorlátozásokkal kapcsolatos információkérésre vagy kapcsolattartó pontokkal kapcsolatos megkeresésekre;

f)	első kapcsolattartó pontként jár el a vasúti ágazaton kívüli, a vasúti szolgáltatások igénybevételében érdekelt felek számára, kapcsolatot teremtve a pályahálózat-működtetők és más operatív érdekelt felek érintett szereplőivel;

kapcsolattartó pontként jár el az ENIM nevében a kérelmezők és más operatív érdekelt felek számára az e rendelet által kifejezetten nem szabályozott kérdésekben, ideértve különösen a határokon átnyúló vasúti szállítási szolgáltatások elindítását vagy megváltoztatását, illetve eseti tevékenységek támogatásának megszervezését, különösen a 47. cikkben említett válsághelyzetek kezelése érdekében.;

ga)	meglévő és új, megosztott B2B-szolgáltatásokat nyújt a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok számára a vasúti szolgáltatások javítása és a transzeurópai vasúti forgalom fellendítése érdekében. [Mód. 215]

60. cikk

A pályahálózat-működtetők koordinációjával foglalkozó kapcsolattartó pontok

(1) A pályahálózat-működtetők közötti, az 53. cikk szerinti koordináció biztosítása érdekében a pályahálózat-működtetők kapcsolattartó pontokat jelölnek ki. A kapcsolattartó pont központi összekötőként működik a pályahálózat-működtető szervezete és a koordinációs tevékenységekben részt vevő egyéb szervezetek között.

(2) A pályahálózat-működtetők haladéktalanul tájékoztatják az ENIM-et a kapcsolattartó pontok tekintetében bekövetkező bármilyen változásról, az 57. cikk (Átláthatóság) (1) bekezdésében említett közzétételekben való feltüntetés céljából.

61. cikk

A hálózati üzletszabályzatok egységes szerkezete, tartalma és ütemterve

(1) Az ENIM ... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig elkészíti és elfogadja a 2012/34/EU irányelv 27. cikkében említett hálózati üzletszabályzat egységes szerkezetét – amely figyelembe veszi az említett irányelv IV. mellékletében és az e rendelet IV. mellékletében felsorolt információkat –, valamint az érdekelt felekkel a hálózati üzletszabályzat tervezetéről folytatandó konzultáció egységes ütemtervét. A pályahálózat-működtetők a hálózati üzletszabályzat elkészítésekor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik ezt a szerkezetet és ütemtervet. [Mód. 216]

(2) A 2012/34/EU irányelv 27. cikkében említett hálózati üzletszabályzat elkészítésekor a pályahálózat-működtető a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az e rendelet 6., 44., illetve 50. cikkében említett kapacitásgazdálkodás európai keretét, a forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés határokon átnyúló összehangolásának európai keretét, valamint a teljesítmény-felülvizsgálat európai keretét.

(3) Amennyiben a pályahálózat-működtető nem tesz eleget az (1) vagy a (2) bekezdésnek, a hálózati üzletszabályzatban indokolást kell adnia, és tájékoztatnia kell az illetékes igazgatási szervezetet és az ENIM-et.

62. cikk

A kapacitásgazdálkodás és a forgalomirányítás digitalizálása

(1) A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó kapacitásgazdálkodási és forgalomirányítási folyamatok digitális eszközök és digitális szolgáltatások révén valósuljanak meg.

(2) Az alkalmazott digitális eszközök és a nyújtott digitális szolgáltatások:

a)	javítják a pályahálózat-működtetők által a kérelmezőknek nyújtott szolgáltatások teljesítményét és minőségét, beleértve a teljes interoperabilitást is;

b)	javítják a vasúti kapacitásgazdálkodás és a forgalomirányítás átláthatóságát azok valamennyi szakaszában , beleértve olyan digitális és valós idejű megoldásokat, amelyeket az érintett érdekelt felek fokozatosan dolgoznak ki ; [Mód. 217]

c)	csökkentik a kérelmezők adminisztratív terheit azáltal, hogy minden egyes információt csak egyszer kérnek be, és egyetlen helyen szolgáltatnak információkat vagy adatokat, többek között a határokon átnyúló szolgáltatások tekintetében is.

A digitális eszközöknek és a digitális szolgáltatásoknak a vonatkozó rendszerek kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében adott esetben meg kell felelniük a személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz használt telematikai alkalmazásokra vonatkozó ÁME-nek és az (EU) 2016/797 irányelv 49. cikkében említett vasúti infrastruktúra-nyilvántartásnak. [Mód. 218]

(2a) A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy a digitális eszközök és digitális szolgáltatások megfeleljenek az e rendelet 3. szakaszában meghatározott kapacitástervezési és -elosztási folyamat követelményeinek. Az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett javítások elérése érdekében a pályahálózat-működtetők az ideiglenes kapacitáskorlátozások digitalizálására és az európai vasúti hálózaton közlekedő vonatok digitális szemléltetésére szolgáló eszközöket is igénybe vesznek. [Mód. 219]

(3) Amennyiben a kapacitásgazdálkodási vagy a forgalomirányítási folyamatok támogatásához szükséges digitális eszközökre vagy digitális szolgáltatásokra átjárhatósági műszaki előírásoknak kell vonatkozniuk, vagy amennyiben módosítani kell az (EU) 2016/797 irányelvben és az említett irányelv alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban előírtak szerint ezen eszközökre kiterjedő vagy részben kiterjedő meglévő előírásokat, az ENIM-nek és a pályahálózat-működtetőknek az ERA-val és az Európai Vasút Közös Vállalkozással együttműködésben és az (EU) 2016/797 irányelv 5. cikkében említett folyamat révén hozzá kell járulniuk ezen előírások kidolgozásához és gondozásához. [Mód. 220]

(4) A pályahálózat-működtetők az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben hozzájárulnak az Európai Vasút Közös Vállalkozás munkájához. E célból az ENIM és a pályahálózat-működtetők megfelelő képviseletre törekednek az (EU) 2021/2085 rendelet 96., illetve 97. cikkében említett, rendszerpillért irányító csoportban és kiépítési csoportban.

(5) A pályahálózat-működtetők, a vasúti társaságok, az egyéb kérelmezők és adott esetben a vasúti kiszolgáló létesítmények üzemeltetői az (EU) 2016/797 irányelvvel és az említett irányelv alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott előírásokkal összhangban harmonizált architektúrán alapuló, és szabványosított interfészeket vagy közös rendszereket magukban foglaló digitális eszközök és digitális szolgáltatások révén osztják meg egymással a kapacitásgazdálkodással és a forgalomirányítással kapcsolatos digitális információkat.

A több hálózaton üzemelő vasúti szolgáltatások esetében a pályahálózat-működtetők a (3) bekezdéssel összhangban az ENIM koordinálása mellett kifejlesztett és bevezetett egységes interfészen vagy közös rendszereken keresztül nyújtanak digitális szolgáltatásokat és digitális információkat.

(5a) A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett digitális eszközök és digitális szolgáltatások az e rendeletben meghatározott határidőkkel összhangban teljes mértékben működőképesek legyenek: A következő digitális európai vasúti kapacitás- és forgalomirányítási rendszereket kell megvalósítani:

az e rendelet II. fejezetében meghatározott kapacitásgazdálkodási folyamatok európai digitális rendszere, amely a következőkből áll:

i.	a 17. cikkben említett kapacitásmodellek digitális kijelzője („európai kapacitásgazdálkodási eszköz”), 2025. július 1-jéig, amelyet a 2027-es menetrendi időszaktól kell használni;

ii.	egy olyan eszköz, amelynek segítségével egyetlen helyen benyújthatók a több hálózatra kiterjedő éves kapacitáskérelmek, és megkaphatók a válaszok (= „menetvonal-koordinációs rendszer”), 2026. január 1-jéig, amelyet a 2027-es menetrendi időszaktól kell alkalmazni;

iii.	a 9. és 18. cikkben említett kapacitáskínálati terv valós idejű digitális megjelenítése („európai kapacitásgazdálkodási eszköz”), 2028. december 1-jéig, amelyet a 2030-as menetrendi időszaktól kell használni;

iv.	a 10. cikkben említett ideiglenes kapacitáskorlátozások összehangolására szolgáló digitális kijelző és eszköz („ideiglenes kapacitáskorlátozási eszköz”), 2027. december 1-jéig, amelyet a 2029-es menetrendi időszaktól kell használni;

v.	kapacitásközvetítő, amelynek segítségével több hálózatra kiterjedő kapacitás igényelhető a 32–34. cikkben leírt eljárások szerint (a továbbiakban: kapacitásközvetítő), 2029. január 1-jéig, amelyet a 2030-as menetrendi időszaktól kell alkalmazni;

az európai forgalomirányítási hálózat koncepcióját támogató európai digitális rendszer az e rendelet III. fejezetében meghatározott forgalomirányítási folyamatokhoz („vonatinformációs rendszer”), amely a következőket biztosítja:

i.	a több hálózaton üzemelő vonatjáratok európai szintű áttekintése a kiindulási állomástól a célállomásig, a rendelet alkalmazásának időpontjától kezdve;

ii.	az érkezés várható időpontjára vonatkozó rendszeres információcsere, 2027 decemberéig;

iii.	a biztonsági események e közös rendszerbe vagy azon keresztül történő bejelentése, 2030 decemberéig;

iv.	a nemzeti forgalomirányítási központok közös kommunikációs és együttműködési platformja, 2030 decemberéig.

Az ERA az ENIM-mel és a hálózati koordinátorral együttműködve az (EU) 2016/796 rendelet 19. cikkével összhangban,... [e rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal]-ig ajánlást fogalmaz meg a Bizottságnak, amelyben meghatározza a digitális európai vasúti kapacitásgazdálkodási és forgalomirányítási rendszer végrehajtásához és irányításához szükséges eszközöket. Az ajánlásnak figyelembe kell vennie a már működő vagy fejlesztés alatt álló eszközöket, a vállalt beruházásokat, valamint az e bekezdésben előírt eszközöket és határidőket. Ezen ajánlás alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, hogy meghatározza a digitális európai vasúti kapacitásgazdálkodási és forgalomirányítási rendszer végrehajtására és irányítására szolgáló ezen eszközöket, valamint hogy azonosítsa az Európai Vasút Közös Vállalkozás, az ERA, a pályahálózat-működtetők, az ENIM, az ENRRB és a hálózati koordinátor e folyamattal kapcsolatos feladatait. [Mód. 221]

(5b) E feladatokat az ERA koordinálja.

Az európai digitális kapacitásgazdálkodási és forgalomirányítási rendszerek központi eszközeit a hálózati koordinátor működteti.

Az ERA biztosítja, hogy az ágazat által kifejlesztett digitális rendszerek megfeleljenek az átjárhatósági műszaki előírásoknak. [Mód. 222]

(5c) A Bizottság és a tagállamok támogatják az e cikkben meghatározott tevékenységek többek között a CEF-ből történő finanszírozását a digitális eszközök és szolgáltatások időben történő, határokon átnyúló, harmonizált és interoperábilis megvalósításának biztosítása érdekében. [Mód. 223]

VI. FEJEZET

A KAPACITÁSGAZDÁLKODÁS ÉS A FORGALOMIRÁNYÍTÁS SZABÁLYOZÁSI FELÜGYELETE

1. SZAKASZ

Igazgatási szervezetek

63. cikk

Az igazgatási szervezetek feladatai

(1) A 2012/34/EU irányelv 56. cikkében meghatározott funkciókat és hatásköröket az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések tekintetében is gyakorolni kell. Az igazgatási szervezet különösen figyelemmel kíséri a pályahálózat-működtetőknek a II–V. fejezetben és az európai hálózati koordinátoroknak az e rendelet II–V. fejezetében meghatározott tevékenységeit, és saját kezdeményezésére és a kérelmezőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében ellenőrzi az e rendeletnek való megfelelést. [Mód. 224]

(1a) Az igazgatási szervezet részt vesz az e rendelet II. szakaszában előírt stratégiai kapacitástervezésben, és felügyeli azt. Az igazgatási szervezet értékeli továbbá az arányosságot, a megkülönböztetésmentességet és az átláthatóságot. Az igazgatási szervezet véleményeket adhat ki, és megoszthatja azokat a pályahálózat-működtetőkkel, az ENIM-mel és az ERP-vel. A pályahálózat-működtetők a stratégiai kapacitástervezés kidolgozása során figyelembe veszik az igazgatási szervezetek javaslatait. [Mód. 225]

(2) A vasúti társaság, a az egyéb kérelmező, a potenciális kérelmező, a közlekedésért felelős nemzeti, regionális vagy helyi hatóság a 2012/34/EU irányelv 56. cikkével összhangban fellebbezést nyújthat be az igazgatási szervezethez, ha úgy véli, hogy a pályahálózat-működtető az e rendelet II., III., IV. és V. fejezetében (Pályahálózat-működtetés; Forgalomirányítás és válságkezelés; Teljesítmény-felülvizsgálat; Európai koordinációs hálózat) meghatározott tevékenységek végzése során tisztességtelen bánásmódban részesítette, hátrányosan megkülönböztette vagy bármely más módon jogaiban sértette. [Mód. 226]

64. cikk

Az igazgatási szervezetek együttműködése a Vasúti Igazgatási Szervezetek Európai Hálózatán (ENRRB) belül

(1) Az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében az igazgatási szervezetek együttműködnek egymással a 2012/34/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében említett ENRRB keretében, többek között közös konzultációk és vizsgálatok lefolytatása, vélemények vagy ajánlások elfogadása, illetve egyéb releváns tevékenységek révén. Az igazgatási szervezetek minden szükséges információt az ENRRB rendelkezésére bocsátanak , és figyelembe veszik az ENRRB által elfogadott véleményeket és ajánlásokat . [Mód. 227]

Amikor az ENRRB e rendelet hatályán belül jár el, az e fejezet 2. szakaszában meghatározott feladatokkal és felelősségi körökkel rendelkezik és aszerint szervezi meg munkáját.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó és egynél több tagállam vasúthálózataihoz való hozzáférést vagy azok használatát érintő ügyben benyújtott panasz vagy saját kezdeményezésű vizsgálat esetén az érintett igazgatási szervezet tájékoztatja az ENRRB-t és a Bizottságot a panaszról vagy a vizsgálatról.

(3) Az igazgatási szervezet bármely releváns ügyet, panaszt vagy vizsgálatot továbbíthat az ENRRB-nek véleménycsere, illetve vélemény vagy ajánlás elfogadása céljából.

(4) Az egynél több tagállamot érintő ügyekben történő döntéshozatalkor az érintett igazgatási szervezetek az ügy megoldása érdekében az ENRRB koordinációja mellett együttműködnek saját határozataik előkészítése során. E célból az érintett igazgatási szervezetek e cikk (1) bekezdésének és a 2012/34/EU irányelv 56. cikkének megfelelően töltik be funkcióikat. Figyelembe veszik az ENRRB által elfogadott vonatkozó véleményeket és ajánlásokat, és az ENRRB rendelkezésére bocsátják az említett határozatokat.

(5) Amennyiben egy igazgatási szervezet olyan határozatot fogad el, amely eltér az ENRRB vonatkozó véleményétől vagy ajánlásától, vagy megtagadja a határozat elfogadását, magyarázatot kell adnia az ENRRB-nek, amelyben ismerteti az eltéréseket, és megindokolja, hogy miért nem követi az ENRRB véleményeit vagy ajánlásait ; a vonatkozó indokolást határozatában szerepelteti . [Mód. 228]

(6) Az ENRRB által megkérdezett igazgatási szervezetek az ENRRB által meghatározott határidőn belül válaszolnak, és az ENRRB kérésére megadnak minden olyan információt, amelyet a nemzeti joguk alapján kikérhetnek. Ezek az információk kizárólag az igazgatási szervezetek által e rendelettel összhangban végzett tevékenységek céljára használhatók fel.

(7) A pályahálózat-működtetők haladéktalanul rendelkezésre bocsátják az e cikkben említett panaszkezeléshez vagy vizsgálathoz szükséges és az érintett pályahálózat-működtető székhelye szerinti tagállam igazgatási szervezete által igényelt információkat. Az igazgatási szervezeteknek jogukban áll tájékoztatást kérni az ENIM-től a hatáskörükbe tartozó vizsgálatokról. Az igazgatási szervezetek jogosultak továbbítani ezeket az információkat az ENRRB-nek.

(8) A vasúti igazgatási szervezetek biztosítják az ENRRB működéséhez szükséges erőforrásokat.

(8a) Az ENRRB gondoskodik arról, hogy felépítése, működési módszerei és a munkájával kapcsolatos valamennyi lényeges információ, köztük vélemények és ajánlások nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a honlapján. Ez kiterjed a munkacsoportok elérhetőségeire is. [Mód. 229]

2. SZAKASZ

A Vasúti Igazgatási Szervezetek Európai Hálózatának feladatai és felelősségi körei

65. cikk

Feladatok és felelősségi körök

(1) A 2012/34/EU irányelv szerinti feladatai mellett az ENRRB az e rendeletben meghatározott feladatokkal és felelősségi körökkel is rendelkezik.

(2) Az ENRRB koordinálja a vasúti igazgatási szervezetek 64. cikkben meghatározott valamennyi együttműködési tevékenységét, és előmozdítja az igazgatási szervezetek nemzetközi vasúti szolgáltatásokkal kapcsolatos határozatainak összehangolását.

(2a) Az ENRRB az elfogadás előtt értékeli a kapacitásgazdálkodás, a forgalomirányítás és a teljesítmény-felülvizsgálat európai keretét, valamint a hálózati üzletszabályzat közös szerkezetét, és véleményt ad ki, majd megosztja azt a nemzeti igazgatási szervezetekkel, amelyek a 2012/34/EU irányelv 56. cikkével összhangban intézkedéseket hozhatnak. Az ENRRB értékelheti az ENIM összes határozatát, és véleményeket adhat ki és oszthat meg az ENIM-mel, az ERP-vel és a pályahálózat-működtetőkkel. [Mód. 230]

(3) A kérelmezők, a pályahálózat-működtetők és más érdekelt felek kérésére az ENRRB véleményeket vagy ajánlásokat fogalmaz meg a vasúti igazgatási szervezetekhez benyújtott panaszokra vonatkozó, függőben lévő vagy elfogadott határozatokról. [Mód. 231]

(4) Az érdekelt felek panaszt nyújthatnak be az ENRRB-hez az e rendelet hatálya alá tartozó vagy az egynél több tagállam vasúti infrastruktúrájához való hozzáférést vagy annak használatát érintő ügyekben. Amennyiben az ENRRB ilyen panaszt kap, azt haladéktalanul továbbítja az illetékes igazgatási szervezethez vagy szervezetekhez.

Ilyen esetekben az ENRRB haladéktalanul tájékoztatja az érintett vasúti igazgatási szervezeteket arról a szándékáról, hogy véleményt vagy ajánlást kíván elfogadni az adott ügyben.

(5) Az ENRRB a panasszal kapcsolatos valamennyi releváns információ kézhezvételétől számított egy hónapon belül benyújtja véleményét vagy ajánlását az érintett vasúti igazgatási szervezeteknek. Különösen összetett ügyekben az ENRRB meghosszabbíthatja a határidőt.

(5a) Az ENRRB ajánlásokat fogalmat meg az ENIM számára az 50. cikkben említett európai teljesítmény-felülvizsgálati keret létrehozása és felülvizsgálata tekintetében, többek között a teljesítményterületekre, az egyes teljesítményterületeken kezelendő teljesítményproblémákra, valamint a teljesítményhez és a teljesítménymutatókhoz kapcsolódó adatok gyűjtésére és elemzésére vonatkozó módszertanok, folyamatok, kritériumok és fogalommeghatározások harmonizációjára vonatkozóan. [Mód. 232]

(6) Az ENRRB közös elveket és gyakorlatokat dolgoz ki azon döntések meghozatalára vonatkozóan, amelyekre az igazgatási szervezetek e rendelet alapján jogosultak.

(6a) Az ENRRB értékeli a kapacitásgazdálkodás, a forgalomirányítás és a teljesítmény-felülvizsgálat európai kereteit, valamint a hálózati üzletszabályzat közös szerkezetét, és véleményt ad ki. Az igazgatási szervezetek a hálózati üzletszabályzatok ellenőrzése során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az ENRRB véleményét. [Mód. 233]

66. cikk

A Vasúti Igazgatási Szervezetek Európai Hálózatának (ENRRB) szerveződése és felépítése

E rendelet alkalmazásában az ENRRB szervezete a következőkből áll:

a)	az igazgatási szervezetek tanácsa;

b)	a titkárság.

Az igazgatási szervezetek biztosítják a titkárság működését.

Az ENRRB gondoskodik arról, hogy működési módszerei és a munkájával kapcsolatos valamennyi lényeges információ nyilvánosan hozzáférhető legyen a honlapján. A honlap tartalmazza a panaszokkal kapcsolatos elérhetőségeket, az erre a célra létrehozott munkacsoportok elérhetőségeit és az eljárásokra vonatkozó információkat. [Mód. 234]

Az ENRRB véleményeit és ajánlásait egy külön weboldalon teszi közzé. [Mód. 235]

67. cikk

Az igazgatási szervezetek tanácsának összetétele

(1) Az igazgatási szervezetek tanácsa a használatban lévő vasúthálózattal rendelkező tagállamok mindegyikének egy szavazati joggal rendelkező tagjából és a Bizottság által kinevezett egy tagból áll. Az ERA szavazati jogokkal nem rendelkező megfigyelőként vesz részt. [Mód. 236]

(2) A 2012/34/EU irányelv 55. cikkében említett igazgatási szervezet vezetője vagy helyettes vezetője a szavazati joggal rendelkező tagok közül kerül ki. A tagoknak egy póttagjuk van, aki a tagot annak távollétében képviseli. A póttagot az igazgatási szervezet nevezi ki az igazgatási szervezet irányításából vagy vezetéséből, vagy ha ez nem lehetséges, annak személyzete közül.

(3) A tanács tagjai és póttagjaik függetlenül és objektíven, az Unió érdekeit szem előtt tartva járnak el, tekintet nélkül bármely sajátos nemzeti vagy személyes érdekre. Semmilyen kormánytól, intézménytől, személytől vagy szervtől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

(4) Az ENRRB titkársága közzéteszi a tanács tagjainak és póttagjainak naprakész jegyzékét, valamint érdekeltségi nyilatkozatukat.

68. cikk

A tanács szerepe és feladatai

(1) A tanács az ENRRB e rendeletben meghatározott valamennyi feladatát ellátja.

(2) A tanács különösen:

a)	véleményeket vagy ajánlásokat fogad el az elnöke vagy valamely igazgatási szervezet vagy szervezetek által a 69. cikkben megállapított szabályokkal összhangban hozzá benyújtott panaszokról vagy vizsgálatokról;

aa)	véleményeket és ajánlásokat fogad el az ENIM által az e rendelet alkalmazási körében a hálózati koordinátorral együttműködve hozott döntésekről; [Mód. 237]

ab)	a vállalkozó vasúti társaságok, a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői és más érdekelt felek panaszait követően elfogadja az ENRRB ajánlásait és döntéseit az 55a. cikkben említett konzultációkkal, valamint a hálózati koordinátorral együttműködő ENIM által hozott döntésekkel kapcsolatban; [Mód. 238]

b)	éves jelentést készít és fogad el az ENRRB tevékenységeiről;

c)	munkacsoportokat hoz létre és kinevezi azok elnökeit.;

ca)	ajánlást fogalmaz meg és fogad el az ENIM számára a teljesítmény-felülvizsgálat európai keretének létrehozására és felülvizsgálatára vonatkozóan. [Mód. 239]

69. cikk

A tanács munkájának megszervezése

(1) A tanács a Bizottság jóváhagyásával elfogadja az eljárási szabályzatát.

(1a) A tanács rendszeres időközönként összeül. Tagjai közül az ENIM a tagok kétharmados többségével elnököt választ, aki egy éven át viseli tisztségét. [Mód. 240]

(2) A tanács ülései A Bizottság elnökletével folynak részt vesz a tanács ülésein, támogatja azokat, és az ülések alatt megkönnyíti a koordinációt . A Bizottság nem rendelkezik szavazati joggal. [Mód. 241]

(3) A titkárság biztosítja a tanács üléseinek és munkájának megszervezéséhez szükséges szolgáltatásokat.

(4) A tanács tagjainak egyszerű többségével hozza meg döntéseit, kivéve, ha az eljárási szabályzat eltérően rendelkezik.

(5) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely tag távollétében a póttag jogosult a szavazati jog gyakorlására.

(6) Az eljárási szabályzat részletesebb szavazási szabályokat állapíthat meg, különös tekintettel a sürgős ügyekben és a vasúti igazgatási szervezetek határozataival kapcsolatos ajánlások ügyében történő szavazás eljárására.

70. cikk

Az ENRRB munkacsoportjai

(1) A tanács saját kezdeményezésére vagy a Bizottság javaslatára és a tanács eljárási szabályzatával összhangban egyszerű többséggel úgy határozhat, hogy munkacsoportokat hoz létre az ENRRB munkájának megszervezésére az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó konkrét témákban.

(2) A tanács meghatározza a munkacsoport megbízatását és kinevezi a munkacsoportok elnökeit, akik lehetőség szerint különböző vasúti igazgatási szervezeteket képviselnek.

(3) A munkacsoportokban meghívás alapján részt vehetnek a vasúti igazgatási szervezetek, a Bizottság, az ERA és adott esetben az operatív érdekelt felek és adott esetben más állami vagy magánszervezetek szakértői. [Mód. 242]

(4) A titkárság adminisztratív támogatást nyújt a munkacsoportoknak.

(5) A tanács vagy a munkacsoportok elnökei szükség szerint, eseti alapon a vasúti igazgatási szervezetek, a Bizottság, az ERA, az operatív érdekelt felek és adott esetben más állami vagy magánszervezetek szakértőit, valamint egy-egy, az adott szakterületen elismert szakértőnek számító személyt is felkérhetnek a munkacsoport ülésein való részvételre. [Mód. 243]

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (4a) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (2) és (4a) bekezdésében, a 12. cikk (9a) bekezdésében, a 18. cikk (10a) bekezdésében, a 19. cikk (5) bekezdésében,, a 20. cikk (4a) bekezdésében, a 21. cikk (9) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 39. cikk (8a) és (9) bekezdésében, a 40. cikk (7) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (3a) (9) bekezdésében, a 46. cikk (6) bekezdésében, a 48. cikk (3) bekezdésében , az 51. cikk (1) bekezdésében, és az 53. cikk (5) bekezdésében és a 62. cikk (5a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, [2026. január 1-jétől] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak lejárta előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 244]

72. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2012/34/EU irányelv 62. cikkében említett bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

73. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

A Bizottság [2030. december 31-ig] értékeli e rendelet vasúti ágazatra gyakorolt hatását, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a rendelet végrehajtásáról.

A jelentés különösen az alábbiakat értékeli:

a)	e rendelet hatása a vasúti infrastruktúra-szolgáltatások teljesítményére;

b)	e rendelet hatása a vasúti szolgáltatások, nevezetesen a nemzetközi szolgáltatások, a távolsági szolgáltatások és az árufuvarozási szolgáltatások fejlődésére;

a pályahálózat-működtetők európai hálózatának, a hálózati koordinátornak, a vasúti igazgatási szervezetek európai hálózatának és a teljesítmény-felülvizsgálati szervnek a munkája általánosságban, valamint a közös kritériumok, módszerek és eljárások kidolgozásával, elfogadásával és végrehajtásával kapcsolatban;

d)	annak szükségessége, hogy a 6. és 44. cikkben említett európai keretek elemeinek kötelező szabályokkal való felváltása révén megerősítsék a koordinációs mechanizmusokat;

e)	a szabályozói felügyelet uniós vasúti igazgatási szervezet létrehozásával történő megerősítésének szükségessége.

74. cikk

A 2012/34/EU irányelv módosításai

(1) A 2012/34/EU irányelv a következőképpen módosul:

az 1. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a vasúti infrastruktúra-használati díjak megállapítására és beszedésére alkalmazandó, a IV. fejezetben meghatározott elveket és eljárásokat;”

b)	a 2. cikkben a (6) bekezdést el kell hagyni;

c)	a 3. cikkben a 20., a 22., a 23., a 27. és a 28. pontot el kell hagyni; [Mód. 245]

d)	a 7b. cikket el kell hagyni;

e)	a 36. cikket el kell hagyni;

f)	a 38–54. cikket el kell hagyni;

g)	a IV. melléklet 1. és 3. pontját el kell hagyni;

h)	a VII. mellékletet el kell hagyni.

(2) A 2012/34/EU irányelv törölt rendelkezéseire történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni és a X. melléklet 1. szakaszában foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

74a. cikk

Az (EU) 2016/796 rendelet módosításai

(1) Az (EU) 2016/796 rendelet a következőképpen módosul:

A 19. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„ m)

„kérésre ajánlásokat ad ki a Bizottság számára az (EU).../... Európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a vasúti infrastruktúra-kapacitás egységes európai vasúti térségben történő használatáról, a 2012/34/EU irányelv módosításáról és a 913/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló rendelet] meghatározott végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szövegezése és frissítése tekintetében.” [Mód. 246]

74b. cikk

Az (EU) 2016/797 irányelv módosításai

(1) Az (EU) 2016/797 irányelv a következőképpen módosul:

A II. melléklet 2. pontja a következő ponttal egészül ki:

„ 2.9.

A vasúti infrastruktúra-kapacitás használata: az (EU).../... európai parlamenti és tanácsi rendeletben [e rendelet] említett struktúrák, szervek és eljárások.” [Mód. 247]

75. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 2012/34/EU irányelv 42. cikkével összhangban 2026. január 1. előtt megkötött keretmegállapodások lejáratuk időpontjáig továbbra is alkalmazandók. [Mód. 248]

(2) A 2012/34/EU irányelv 3. cikkének 20., 22., 23., 27. és 28. pontja, 7b. cikke, 36. és 38–54. cikke, IV. mellékletének 3. pontja és VII. melléklete nem alkalmazandó a [2029. december 8.] után hatályba lépő üzemi menetrenddel kapcsolatban végzett tevékenységekre és feladatokra.

76. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 913/2010/EU rendelet [2029. december 9-én] hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a X. melléklet 2. szakaszában foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

77. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet [2026. január 1-jétől] alkalmazandó. Ugyanakkor:

e rendelet 1., 2. és 3. cikke, II. fejezete – a 9. cikk (1) és (2) bekezdésének és a 26., 27., 28., 31., 39. és 50 27. cikk (4) bekezdésének kivételével –, valamint III. fejezete – a 48. cikk kivételével – csak a [2029 2027 . december 8.] után hatályba lépő üzemi menetrendekkel kapcsolatban végzett tevékenységekre és feladatokra alkalmazandó; [Mód. 249]

b)	a 9. cikk (1) és (2) bekezdését [2028 2027 . január 1-jétől] kell alkalmazni; [Mód. 250]

c)	a 27. cikk (4) bekezdését [2026. március 1-jétől] kell alkalmazni;

ca)	a 35. cikket 2028. december 1-jétől kell alkalmazni; [Mód. 251]

cb)	a 40. cikket 2027. december 1-jétől kell alkalmazni; [Mód. 252]

d)	a 48. és a 62. cikket [2026. december 13-tól] kell alkalmazni;

e)	a 74. cikket [2029 2027 . december 9-től] kell alkalmazni. [Mód. 253]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C […]., […]., […]. o.

(2) HL C […]., […]., […]. o.

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019)0640, 2019. december 11.

(4) Bizottsági közlemény, „Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021)0400, 2021. május 12.

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása, COM(2020) 789 final 0789 , 2020. december 9.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1153 rendelete (2021. július 7.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 249., 2021.7.14., 38. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) SWD(2021) 134 final 0134 , 2021. június 2.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/... rendelete (...) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 rendelet és az (EU) 913/2010 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 1315/2013 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L...).

(16) A Bizottság (EU) 2017/2177 végrehajtási rendelete (2017. november 22.) a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről (HL L 307., 2017.11.23., 1. o.).

(17) A Bizottság (EU) 2015/1100 végrehajtási rendelete (2015. július 7.) a vasúti piac nyomon követése keretében fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettségekről (HL L 181., 2015.7.9., 1. o.).

Kapacitási stratégia (16. cikk)	A stratégia tervezetének közzététele és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció	X – 38
Kapacitási stratégia (16. cikk)	A végső kapacitási stratégia közzététele a pályahálózat-működtetők közötti végső koordinációt követően	X – 36

Időszak	Időtartam
A pályahálózat-működtetők rendelkezésére álló maximális időtartam egyetlen hálózatra kiterjedő kapacitásjogokra vonatkozó ajánlat elkészítésére , ha az eseti kérelmet a végleges üzemi menetrend közzétételének időpontja után nyújtják be	1 nap 24 óra
A pályahálózat-működtetők rendelkezésére álló maximális időtartam több hálózatra kiterjedő kapacitásjogokra vonatkozó ajánlat elkészítésére	5 nap

Mérföldkő vagy időszak	Határidő vagy időtartam
A pályahálózat-működtető rendelkezésére álló maximális időtartam egyetlen hálózatra kiterjedő alternatív kapacitásjog felajánlására , ha a következő két munkanapon belül használják fel	24 óra
A pályahálózat-működtető rendelkezésére álló maximális időtartam több hálózatra kiterjedő , különleges paraméterekkel (pl. rendkívüli szállítmányok, próbajáratok) rendelkező alternatív kapacitásjog felajánlására	5 naptári nap

Felhasználás	Besorolás	Kapacitáskihasználás	Referencia-időszak
Heterogén forgalom	Magas kihasználtságú	az elméleti kapacitás több mint 65 [az értéket az ENIM határozza meg] %-a	Több mint 4 óra évente több mint 200 napon keresztül
Heterogén forgalom	Túlterhelt	az elméleti kapacitás több mint 95 [az értéket az ENIM határozza meg] %-a	Több mint 4 óra évente több mint 250 napon keresztül
Homogén forgalom	Magas kihasználtságú	az elméleti kapacitás több mint 80 [az értéket az ENIM határozza meg] %-a	Több mint 4 óra évente több mint 200 napon keresztül
Homogén forgalom	Túlterhelt	az elméleti kapacitás több mint 95 [az értéket az ENIM határozza meg] %-a	Több mint 4 óra évente több mint 250 napon keresztül

Elem	Hivatkozás(ok)
A szűkös infrastruktúra-kapacitással társadalmi-gazdasági és környezeti kritériumok alapján történő gazdálkodásra és annak elosztására szolgáló eljárások és módszerek.	8. cikk (5) bekezdés, 8. cikk (6) bekezdés
A vasúti infrastruktúra kapacitásának stratégiai tervezése céljából igénybe vehető vasúti szállítási szolgáltatások típusai és leírása.	12. cikk, (2) bekezdés
A stratégiai kapacitás tervezésének közös elvei, eljárásai és módszerei, beleértve a pályahálózat-működtetők közötti koordinációt és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt.	12. cikk, (9) bekezdés, 13. cikk, 14. cikk
A kapacitáskínálati terv közzétételének módja és a kérelmezőkkel való konzultáció folyamata.	18. cikk, (10) bekezdés
A kapacitáskínálati tervben szereplő, előre tervezett kapacitás elosztására vonatkozó szabályok és eljárások.	20. cikk, (3) bekezdés
A kapacitásra vonatkozó előírások jellemzői.	26. cikk, (1) bekezdés
A fel nem használt kapacitásjogok megszüntetésére vonatkozó kihasználtsági küszöbértékek tartományai.	27. cikk, (6) bekezdés
A több hálózatra kiterjedő kapacitásjogok elosztásának koordinálására szolgáló eljárások és módszerek, beleértve a minimális minőségi követelményeket.	28. cikk, (5) bekezdés
Iránymutatások a kérelmezők által benyújtott kapacitáskérelmek és a pályahálózat-működtetők által a konszenzusos konfliktusrendezési eljárás során javasolt infrastruktúra-kapacitás közötti különbségekre vonatkozó korlátokról.	36. cikk, (2) bekezdés
A kapacitásjogok elosztás utáni módosításainak kezelésére szolgáló eljárások.	39. cikk, (8) bekezdés
A kapacitásjogok változásai miatti kompenzációt megalapozó feltételek.	40. cikk, (3) bekezdés
Hálózati zavar esetén az infrastruktúra-kapacitással történő gazdálkodásra és annak elosztására vonatkozó elvek, szabályok és eljárások.	41. cikk, (2) bekezdés

Elem	Hivatkozás(ok)
A pályahálózat-működtetők által a forgalomirányítási szabályok és eljárások meghatározásakor figyelembe veendő közös forgalomirányítási, zavarkezelési és válságkezelési elvek.	43. cikk
A forgalomirányítás, a zavarkezelés és a válságkezelés pályahálózat-működtetők közötti és az operatív érdekelt felekkel történő koordinációjára vonatkozó közös szabályok és eljárások.	42. cikk, 43. cikk, 45. cikk, 46. cikk, 47. cikk, 48. cikk
Hálózati zavarok és válsághelyzetek esetén a kapacitáskezelésre és -elosztásra vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat.	41. cikk, (1) bekezdés
A határon átnyúló forgalom lebonyolításában részt vevő operatív érdekelt felek felelősségének meghatározása előre megállapodott operatív eljárások, mérföldkövek és interfészek alapján.	45. cikk
A kommunikáció és információcsere eljárásai, szabályai, eszközei és felületei, beleértve a pályahálózat-működtetők, az operatív érdekelt felek és más érintett felek (különösen az állami hatóságok) között használatos harmonizált digitális eszközöket és interfészeket.	45. cikk, 48. cikk, 62. cikk
A forgalomirányítással, zavarkezeléssel és válságkezeléssel foglalkozó külön koordinációs csoportok létrehozásának alapelvei.	53. cikk, (2) bekezdés
Szimulációra és képzésre vonatkozó rendelkezések, különösen a hálózati zavarokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatban.	42. cikk, 46. cikk, 47. cikk
A forgalomirányítás, zavarkezelés és válságkezelés teljesítményének – az operatív érdekelt felek közötti koordinációt is beleértve – felülvizsgálatát célzó intézkedések.	50. cikk, 51. cikk

2012/34/EU irányelv	Ez a rendelet
2. cikk, (6) bekezdés	36. cikk, (2) bekezdés
3. cikk, 20. pont	21. cikk
3. cikk, 22. pont	36. cikk
3. cikk 23. pont	31. cikk
3. cikk, 27. pont	4. cikk, 8. pont
3. cikk, 28. pont	4. cikk, 13. pont
7b. cikk, (1) bekezdés	3. cikk, (1) bekezdés
7b. cikk, (2) bekezdés	3. cikk, (2) bekezdés
7b. cikk, (3) bekezdés	3. cikk, (3) bekezdés és 2. cikk, (3) bekezdés, b) pont
36. cikk	40. cikk
38. cikk, (1) bekezdés	26. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés és 26. cikk (6) bekezdés
38. cikk, (2) bekezdés	26. cikk, (3) bekezdés
38. cikk, (3) bekezdés	26. cikk, (4) bekezdés
38. cikk, (4) bekezdés	26. cikk, (5) bekezdés
39. cikk, (1) bekezdés	11. cikk, (3) bekezdés
39. cikk, (2) bekezdés	27. cikk, (3) bekezdés
40. cikk, (1) bekezdés	14. cikk, (2) és (3) bekezdés és 28. cikk
40. cikk, (2) bekezdés	55. cikk, (7) bekezdés, 57. cikk, (2) bekezdés, 63. cikk (1) és (4) bekezdés, valamint 64. cikk (1) és (7) bekezdés
40. cikk, (3) bekezdés	55. cikk, (2), (5) és (7) bekezdés
40. cikk, (4) bekezdés	57. cikk, (1) bekezdés
40. cikk, (5) bekezdés	-
41. cikk, (1) bekezdés	7. cikk, (1) bekezdés
41. cikk, (2) bekezdés	7. cikk, (2) bekezdés
41. cikk, (3) bekezdés	7. cikk, (3) bekezdés
42. cikk, (1) bekezdés	31. cikk, (1) bekezdés
42. cikk, (2) bekezdés	31. cikk, (4) bekezdés
42. cikk, (3) bekezdés	31. cikk, (5) bekezdés
42. cikk, (4) bekezdés	31. cikk, (5) és (6) bekezdés
42. cikk, (5) bekezdés	31. cikk, (7) bekezdés és I. melléklet, 5. szakasz
42. cikk, (6) bekezdés	31. cikk, (8) bekezdés
42. cikk, (7) bekezdés	31. cikk, (10) bekezdés
42. cikk, (8) bekezdés	31. cikk, (11) bekezdés
43. cikk, (1) bekezdés	38. cikk, (1) bekezdés, 32. cikk (6), (7) és (8) bekezdés, valamint 33. cikk (1) és (2) bekezdés
43. cikk, (2) bekezdés	10. cikk (8) bekezdés, 11. cikk (2) bekezdés, 21. cikk (9) bekezdés, 38. cikk (3) bekezdés és 39. cikk (9) bekezdés
43. cikk, (3) bekezdés	N/A
44. cikk, (1) bekezdés	26. cikk, (1) bekezdés
44. cikk, (2) bekezdés	32. cikk, (7) és (8) bekezdés
44. cikk, (3) bekezdés	31. cikk, (2) bekezdés
44. cikk, (4) bekezdés	28. cikk
45. cikk, (1) bekezdés	32. cikk, (2) bekezdés
45. cikk, (2) bekezdés	32. cikk, (4) bekezdés
45. cikk, (3) bekezdés	32. cikk, (10) bekezdés
45. cikk, (4) bekezdés	32. cikk, (11) bekezdés
46. cikk, (1) bekezdés	8. cikk, (3) bekezdés 20. cikk, (3) bekezdés 32. cikk, (3) bekezdés
46. cikk, (2) bekezdés	36. cikk, (2) bekezdés
46. cikk, (3) bekezdés	36. cikk, (3) bekezdés
46. cikk, (4) bekezdés	36. cikk, (4) bekezdés
46. cikk, (5) bekezdés	36. cikk, (5) bekezdés
46. cikk, (6) bekezdés	36. cikk, (6) bekezdés
47. cikk, (1) bekezdés	21. cikk, (1) bekezdés
47. cikk, (2) bekezdés	21. cikk, (4) bekezdés
47. cikk, (3) bekezdés	21. cikk (5) bekezdés, 25. cikk (1) bekezdés
47. cikk, (4) bekezdés	8. cikk (1), (2) és (4) bekezdés, valamint 11. cikk (3) bekezdés
47. cikk, (5) bekezdés	8. cikk (1) és (4) bekezdés
47. cikk, (6) bekezdés	21. cikk, (6) bekezdés
48. cikk, (1) bekezdés	34. cikk, (1) bekezdés
48. cikk, (2) bekezdés	18. cikk, (4) bekezdés
49. cikk, (1) bekezdés	24. cikk, (1) bekezdés
49. cikk, (2) bekezdés	24. cikk, (2) bekezdés
49. cikk, (3) bekezdés	24. cikk, (3) bekezdés
50. cikk, (1) bekezdés	22. cikk, (1) bekezdés
50. cikk, (2) bekezdés	22. cikk, (2) bekezdés
50. cikk, (3) bekezdés	22. cikk, (1) bekezdés
51. cikk, (1) bekezdés	23. cikk, (1) bekezdés
51. cikk, (2) bekezdés	23. cikk (1) és (2) bekezdés
51. cikk, (3) bekezdés	23. cikk, (4) bekezdés
51. cikk, (4) bekezdés	23. cikk, (5) bekezdés
52. cikk, (1) bekezdés	12. cikk, (8) bekezdés
52. cikk, (2) bekezdés	27. cikk, (6) bekezdés
53. cikk, (1) bekezdés	35. cikk, (1) bekezdés
53. cikk, (2) bekezdés	10. cikk (2) és (4) bekezdés, valamint 35. cikk (4) bekezdés
53. cikk, (3) bekezdés	9. cikk, (1) bekezdés
54. cikk, (1) bekezdés	43. cikk, (3) bekezdés
54. cikk, (2) bekezdés	43. cikk, (5) bekezdés
54. cikk, (3) bekezdés	43. cikk, (6) bekezdés

913/2010/EU rendelet	Ez a rendelet
1–7. cikk	-
8. cikk	Az 55. cikk (1)–(4), (6), (7) és (8) bekezdése, valamint 56. cikk (1) bekezdésének a)–c), f) pontja és (2) bekezdése
9. cikk, (1) bekezdés	A 14. cikk (1) bekezdése, a 22. cikk (3) és (4) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése, és 57. cikk
A 9. cikk (1) bekezdésének a), c), d), e) pontja, valamint (2), (3), (4) és (5) bekezdése	-
9. cikk, (1) bekezdés, b) pont	15. cikk és a 22. cikk (3) és (4) bekezdés
10. cikk	-
11. cikk	55. cikk (1)–(4), (6), (7) és (8) bekezdés
12–18. cikk	-
19. cikk	49. cikk és 52. cikk
20–25. cikk	-