P9_TA(2023)0287

Az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzése – 2022. évi éves jelentés

Az Európai Parlament 2023. július 12-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről – 2022. évi éves jelentés (2023/2046(INI))

(C/2024/4007)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) „Secure Europe” (Biztonságos Európa) című, 2023. február 2-i 2022. évi tevékenységi jelentésére,

—

tekintettel az „EIB Group Operational Plan 2022-2024” (Az EBB csoport 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó operatív terve) című, 2022. január 27-i dokumentumra, valamint az „EIB Group Operational Plan 2023-2025” (Az EBB csoport 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó operatív terve) című, 2023. február 2-i dokumentumra,

—	tekintettel az EBB „Resilience and Renewal in Europe” (Reziliencia és megújulás Európában) című, 2023. február 28-án közzétett 2022/2023-as beruházási jelentésére,

—	tekintettel az EBB 2022. november 14-én elfogadott környezetvédelmi keretrendszerére,

—	tekintettel a „Climate action and environmental sustainability overview 2023” (Az éghajlat-politikai fellépés és a környezeti fenntarthatóság 2023. évi áttekintése) című, 2023. február 2-i jelentésre,

—	tekintettel a „European Investment Bank Environmental and Social Standards” (Az Európai Beruházási Bank környezetvédelmi és társadalmi standardjai) című, 2022. február 2-i dokumentumra,

—	tekintettel a „Regional Cohesion in Europe 2021-2022 – Evidence from the EIB Investment Survey” (Regionális kohézió Európában 2021 és 2022 között – az EBB beruházási felmérése révén rendelkezésre álló adatok) című, 2022. július 12-i jelentésre,

—	tekintettel a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló, az EBB igazgatótanácsa által 2020. november 11-én elfogadott klímabanki ütemtervre,

—	tekintettel az EBB 2022–2023. évi éghajlati felmérésére,

—

tekintettel a „The EIB Group PATH Framework – Version 1.1 October 2022 – Supporting counterparties on their pathways to align with the Paris Agreement” (Az EBB csoport PATH-keretrendszere – 2022. októberi 1.1 verzió – A szerződő feleknek a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás folyamatában nyújtott támogatás) című, 2023. február 1-i dokumentumra,

—

tekintettel az „Annual Report of the Procurement Complaints Activity and the Procurement Complaints Committee of the European Investment Bank 2022” (Az Európai Beruházási Bank közbeszerzési panaszokkal kapcsolatos tevékenységéről és közbeszerzési panaszbizottságáról szóló 2022. évi éves jelentés) című, 2023. március 17-i kiadványra,

—	tekintettel az „EIB Global – partnership, people, impact” (EBB Globál – partnerség, emberek, hatás) című, 2023. február 10-i dokumentumra,

—	tekintettel az EBB csoport 2022. április 22-én közzétett, „Rapid assessment of the EIB Group’s operational response to the COVID-19 crisis” (Az EBB csoport Covid19-válságra adott operatív válaszának gyors értékelése) című értékelő jelentésére,

—	tekintettel az EBB „Evaluation of EIB support for urban public transport in the European Union (2007-2019)” (Az európai unióbeli városi tömegközlekedéshez nyújtott EBB-támogatás értékelése (2007–2019)) című, 2022. május 31-i tájékoztatójára,

—	tekintettel az „EIB Group Sustainability Report 2021” (Az EBB csoport 2021. évi fenntarthatósági jelentése) című, 2022. július 6-i kiadványra, valamint az EBB csoport 2022. február 2-án elfogadott környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretére,

—	tekintettel az „EIB Audit Committee Annual Reports for the year 2021” (Az EBB Számvizsgáló Bizottságának 2021. évi éves jelentései) című, 2022. július 21-i kiadványra,

—	tekintettel az EBB „EIB evaluation of the EIB’s special activities” (Az EBB különleges tevékenységeinek értékelése) című, 2022. május 30-i tájékoztatójára,

—	tekintettel az EBB „EIB Group activities in EU cohesion regions in 2021” (Az EBB csoport tevékenységei az EU kohéziós régióiban 2021-ben) című, 2022. július 27-i jelentésére,

—	tekintettel az „EIB Investment Survey 2022 – European Union overview” (Az EBB 2022. évi beruházási felmérése – Európai uniós áttekintés) című, 2022. november 8-i jelentésre,

—	tekintettel az „EIB Diversity and Inclusion – 2021 Progress Report” (Az EBB-nek a sokszínűség és a befogadás terén elért eredményekről szóló 2021. évi jelentése) című, 2022. december 9-i jelentésre,

—	tekintettel az EBB „Health Overview 2023” (2023. évi egészségügyi áttekintés) című, 2023. február 2-i dokumentumára,

—	tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló, 2022. május 18-i közös közleményére (JOIN(2022)0024),

—	tekintettel az EBB szabályszerűségről szóló, 2022. augusztus 25-i 2021. évi tevékenységi jelentésére,

—	tekintettel az EBB csoport 2021. augusztus 5-i csalás elleni politikájára,

—	tekintettel az EBB etikai és megfelelési bizottságának 2022. április 8-án közzétett 2020. évi éves jelentésére és a 2016 januárjában elfogadott működési szabályzatára,

—	tekintettel az EBB csoport személyzetére, Számvizsgáló Bizottságának tagjaira és Igazgatási Bizottságára vonatkozó, 2023. február 3-án közzétett magatartási kódexre,

—	tekintettel az EBB csoport 2022. augusztus 9-én közzétett, a 2021. évi kockázatkezelési adatokról szóló jelentésére,

—	tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára,

—	tekintettel a Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank közötti, 2021 novemberében hatályba lépett háromoldalú megállapodásra („háromoldalú megállapodás”),

—	tekintettel az EBB csoport 2021. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló, 2022. november 7-én közzétett EBB-jelentésre,

—	tekintettel az EBB csoport visszaélések bejelentésére vonatkozó, 2021. november 24-én közzétett politikájára,

—	tekintettel a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című, 2022. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2022)0108),

—	tekintettel az Európai Tanács által a 2022. december 15-i ülésen elfogadott következtetésekre,

—	tekintettel az Európai Unió Bíróságának a T-299/20. számú ügyben hozott ítéletére (1),

—	tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által 2021 augusztusában az EBB csoport környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretének tervezetéről kiadott észrevételekre,

—	tekintettel az EBB-vel kapcsolatos 1065/2020/PB, 1251/2020/PB és 1252/2020/PB ügyekre, amelyekről az európai ombudsman 2022. április 21-én határozott, valamint az 1016/2021/KR ügyre, amelyről az európai ombudsman 2022. július 27-én határozott,

—	tekintettel az európai ombudsmannak az OI/1/2021/KR ügyben 2022. december 6-án készült, azzal kapcsolatos vizsgálati jelentésére, hogy a Bizottság hogyan kezeli a személyzetének (korábbi) tagjait érintő „forgóajtó-jelenség” kihívását,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Fejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0212/2023),

mivel az EBB csoport az Európai Beruházási Bankból és az Európai Beruházási Alapból (EBA) áll, és a világ legnagyobb multilaterális pénzügyi intézménye, amelynek fő feladata, hogy ösztönözze Európa munkahely-teremtési és növekedési potenciálját; mivel az EBB ezzel párhuzamosan az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legnagyobb finanszírozója, amely a nemzetközi tőkepiacokon tevékenykedik és versenyképes feltételeket kínál az ügyfeleknek, valamint kedvező feltételeket biztosít az uniós politikák és projektek támogatásához;

mivel az EBB-t köti az Európai Unió Alapjogi Chartája, és az emberi jogi elveknek be kell épülniük átvilágítási eljárásaiba és normáiba, ideértve a nyilvánosan hozzáférhető, előrejelzéseken alapuló értékeléseket is; mivel az EBB beruházásai képesek támogatni a szociális ágazatot, többek között az egészségügy, a lakhatás és az oktatás, valamint a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni fellépés tekintetében;

mivel az EBB fő prioritásai az európai integrációt ösztönző projektek finanszírozása, valamint az uniós szakpolitikák előmozdítása és támogatása az Unión belül és kívül egyaránt, többek között az éghajlatot és a környezetvédelmet, a fejlesztést, az innovációt és a készségeket, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), az infrastruktúrát és a kohéziót érintő fenntartható beruházások révén;

mivel az EBB az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) egyeztetve szorosan együttműködik más uniós intézményekkel, nemzeti fejlesztési bankokkal és fejlesztésfinanszírozási intézményekkel annak érdekében, hogy megvalósítsa céljait és támogassa az uniós politikákat a világ több mint 140 országában célzott beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén;

mivel az EBB-t szerződés kötelezi arra, hogy hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz, a regionális fejlődéshez, valamint a belső piac kiegyensúlyozott és folyamatos fejlődéséhez, és fellépjen az egyenlőtlenségek ellen azáltal, hogy jobb feltételeket biztosít a munkahelyekhez, az oktatási lehetőségekhez, illetve a nyilvános infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, valamint egészséges és fenntartható környezetet teremt;

mivel az EBB kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás elleni küzdelemben, valamint elkötelezett amellett, hogy az EBB valamennyi tevékenységét összehangolja a Párizsi Megállapodással, és hogy 2025-re a teljes hitelezés több mint 50%-ára növelje az éghajlat-politikai fellépésre és a környezeti fenntarthatóságra nyújtott éves finanszírozást;

G.	mivel az igazságos átmenet mechanizmus az EBB klímabanki ütemtervének részét képezi;

mivel az EBB hozzájárul az EU politikai és gazdasági céljainak megvalósításához, támogatva az Unió külső tevékenységének prioritásait a világ valamennyi régiójában, többek között a keleti és mediterrán szomszédsági régiók, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és Észak-Afrika politikailag érzékeny országaiban;

I.	mivel az EBB a legnagyobb multilaterális hitelező az EU szomszédsági régióiban, és Európai Unión kívüli tevékenységeit az EBB Globál elnevezésű fiókintézményén keresztül folytatja közel 30, Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában található külső iroda hálózata útján;

J.	mivel az EBB jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvány kitörését követően további támogatást nyújtson, létrehozva a Páneurópai Garanciaalapot, hogy tőkét biztosítson a kkv-k számára;

mivel a globális pénzügyi válság óta Európa és az USA között a termelőberuházások terén a GDP 1,5-2 százalékpontjának megfelelő tartós különbség van, amelynek oka főleg az USA által a gépiparba, a berendezésekbe és az innovációba, különösen az infokommunikációs technológiai berendezésekbe (a szolgáltatási ágazatban) és a szellemi tulajdonba (a közigazgatási és védelmi ágazatban) eszközölt jelentősebb beruházás, az EBB-vel szemben pedig elvárás, hogy járuljon hozzá e különbség csökkentéséhez;

L.	mivel, tekintettel az energiaválságra, valamint a világjárvány utóhatásaira és a nemzetközi helyzet egyéb vonatkozásaira, a megfelelő időben célzott intézkedéseket kell kezdeni a beruházások növelése és a gazdaságoknak a monetáris megszorítások lehetséges negatív hatásaitól való megóvása érdekében;

M.	mivel folyamatos figyelmet kell fordítani az EBB teljesítménypolitikájával és -irányításával kapcsolatos bevált gyakorlatok fejlesztésére, valamint a jó irányításra és az átláthatóságra;

N.	mivel az EU nem engedheti meg magának, hogy késlekedjen a hosszú távú, strukturális kihívások, például a munkaképes korú népesség arányának csökkenése, az éghajlatváltozás, a digitalizáció és az innováció kezeléséhez szükséges intézkedésekkel;

mivel az EBB üzleti modellje a legmagasabb szintű integritást, átláthatóságot, elszámoltathatóságot és jó irányítást követeli meg, valamint megfelelő intézkedéseket kell elfogadni és folyamatosan aktualizálni a csalás, a pénzmosás, a terrorizmus és a szervezett bűnözés finanszírozása és a káros adózási gyakorlatok valamennyi formája elleni hatékony és eredményes fellépés, valamint a közelmúltban felülvizsgált csalás elleni politikájában meghatározott tiltott magatartások kezelése érdekében; mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) nyomozást folytathat olyan ügyekben, amelyek az EBB-n belül elkövetett, az EU pénzügyi érdekeit érintő csaláshoz, korrupcióhoz és más bűncselekményekhez kapcsolódnak;

Az EBB pénzügyi műveletei és teljesítménye

megjegyzi, hogy 2022. december 31-én az EBB csoport mérlegfőösszege 547,3 milliárd EUR volt, ami 20,7 milliárd EUR, azaz 3,6% csökkenést mutat 2021. december 31-hez képest, amikor ugyanez a szám 568 milliárd EUR volt;

elismeri az EBB csoport által 2022-ben elért főbb eredmények fontosságát, amelyek összesen 72,5 milliárd EUR finanszírozást jelentenek (beleértve a saját és harmadik felektől származó forrásokat, szemben a 2021. évi 93,6 milliárd EUR-val és a 2020. évi 74,7 milliárd EUR-val), ami mintegy 260 milliárd EUR összegű beruházás megvalósítására fog lehetőséget teremteni a reálgazdaságban; megállapítja, hogy 2023-ra és 2024-re magasabb célértékek vonatkoznak (80,4 milliárd EUR, illetve 82,2 milliárd EUR); megjegyzi, hogy 2022-ben a finanszírozás a következőképpen oszlott meg a fő prioritások között: 17,93 milliárd EUR az innovációra, a digitális és humán tőkére, 20,86 milliárd EUR a fenntartható energiára és természeti erőforrásokra, 17,31 milliárd EUR a fenntartható városokra és régiókra, valamint 16,35 milliárd EUR a kkv-kra és a közepes tőkeértékű vállalatokra;

megállapítja, hogy 2022-ben az EBB általános teljesítményszintje továbbra is magas maradt, és a hitelportfólió továbbra is jól teljesített: az értékcsökkent hitelek aránya 2022 végén csak 0,4%-ot tett ki (szemben a 2021. és 2020. végi 0,3%-kal, illetve 0,4%-kal), és beszámolójában 2022. december 31-én 1,1 milliárd EUR nettó nyereséget mutatott ki (szemben a 2021., 2020. és 2019. évi 2,5 milliárd EUR-val, 1,7 milliárd EUR-val, illetve 2,4 milliárd EUR-val); rámutat arra, hogy mivel a nyereséget az EBB műveleteinek támogatására tartják vissza, a Bank folyamatos nyereségessége az évek során jelentős tartalékok felhalmozódásához vezetett, ami az EBB saját forrásait a 2021. év végi 76,1 milliárd EUR-ról 2022 végére 77,2 milliárd EUR-ra növelte;

megjegyzi, hogy az EBB Gazdasági Főosztálya és a Bizottság Közös Kutatóközpontja által közösen kidolgozott gazdasági modell alapján az EBB csoport által nyújtott támogatás 2026-ig mintegy 950 000 új munkahelyet fog teremteni az EU-27-ben, és a GDP +1,07 százalékpontjának megfelelő hatást fog gyakorolni az EU gazdaságára;

üdvözli a Bank tanácsadó szerepét, különösen azokban a régiókban, ahol a karbonintenzív termelés és a társadalmi-gazdasági sérülékenység egyszerre van jelen, valamint hogy támogatja a kifejezetten azon népességcsoportok igényeire szabott alkalmazkodási intézkedéseket, amelyek a legkiszolgáltatottabbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben;

megjegyzi, hogy 2022-ben a Bank új hitelkihelyezése 65,15 milliárd EUR volt, ami megközelíti az előző évek eredményeit (2021-ben 65,4 milliárd EUR, 2020-ban 66,1 milliárd EUR, 2019-ben pedig 63,3 milliárd EUR);

emlékeztet arra, hogy 2022-ben a finanszírozás legnagyobb részét Olaszország, Franciaország és Spanyolország kapta;

megjegyzi, hogy 2022-ben az EBB 19,9 milliárd EUR értékű éghajlatvédelmi és fenntarthatósági kötvényt bocsátott ki, megerősítve a globális zöld és fenntarthatósági kötvénypiacokon betöltött vezető szerepét, miután 2021-ben és 2020-ban 11,5 milliárd EUR, illetve 10,5 milliárd EUR értékű hasonló kötvényt bocsátott ki fenntarthatósági adósságtermékek formájában; megjegyzi, hogy az EBB 2022-ben 45%-ra növelte a fenntarthatóságra irányuló (éghajlatvédelmi és fenntarthatósági kötvényekből származó) finanszírozás teljes finanszírozásán belüli részarányát, szemben a 2021. és 2020. évi 21%-kal, illetve 15%-kal;

tudomásul veszi, hogy 2021 és 2027 között az InvestEU 26,2 milliárd EUR összegű garanciája a többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU tartalékképzésével együtt várhatóan több mint 372 milliárd EUR további magán- és állami beruházást mozgósít Európában, elsősorban a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, az innováció és digitalizáció, a kkv-k, a szociális beruházások és a készségek terén;

10.

üdvözli az InvestEU megállapodás 2022. március 7-i aláírását a Bizottsággal, amelynek köszönhetően az EBB és az EBA az első olyan végrehajtó partnerek, amelyek garanciamegállapodást írtak alá; emlékeztet arra, hogy az InvestEU program az Európai Stratégiai Beruházási Alapot váltja fel, és az EU 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretében valósul meg, és az EBB fő végrehajtó partnerként a megbízatás teljes költségvetése 75%-ának kezeléséért felel;

11.

üdvözli, hogy az Igazgatótanács jóváhagyta az EBB csoport 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, 2023. február 2-án közzétett operatív tervét, amely megerősíti, hogy az EBB igazodik az EU politikai prioritásaihoz, és elkötelezett a digitális és zöld átállással kapcsolatos törekvéseinek fokozása mellett;

12.

üdvözli, hogy az EBB csoport 2022–2024 közötti operatív tervének elfogadása óta értéknövelt teljesítménymutatók kerültek bevezetésre az új jóváhagyásokra vonatkozóan az addicionalitás- és hatásmérési (AIM) keret 2021-es elindítását követően; tisztában van azzal, hogy az EBA tevékenységei nem képezik részét az AIM-keretnek, de az addicionalitási követelmények vonatkoznak az EBA által kezelt megbízatásokra, beleértve az InvestEU-t és az EBA garanciatermékeit;

13.

nagyra értékeli az EBB csoport értékelési funkciója által végzett munkát, amely előmozdítja az átláthatóságot a csoport teljesítményének és eredményeinek tényeken alapuló értékelése révén, hozzájárul a tudás megosztásához, információt szolgáltat az EBB csoport szakpolitikákat, stratégiákat, termékeket, projekteket és szervezeti kérdéseket érintő döntéseihez, és javítja a teljesítményt; megemlíti a sajáttőkére, a kvázi-sajáttőkére és az adósságtámogatásra vonatkozó értékeléseket és rámutat, hogy az ilyen finanszírozás rendelkezésre állása releváns piaci hiányosságok kezelését teszi lehetővé, és jelentős hozzájárulást képvisel a volumen, a piacfejlesztés és a bevált gyakorlatok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a gazdasági ciklus egészét lefedő stabil és kiszámítható finanszírozás biztosítása kiegyensúlyozó hatással van a piacra, többek között válság idején;

14.

tudomásul veszi, hogy 2022-ben az EBB több mint 1 milliárd EUR-t fordított az űrkutatás és a kiberbiztonság támogatására, ami meghaladja a kitűzött célt; úgy véli, hogy az EBB-nek stratégiai szerepet kell játszania a kettős felhasználású termékek ágazataiban az európai védelmi finanszírozás támogatásában; tudomásul veszi, hogy az EBB európai biztonságra irányuló új stratégiai kezdeményezésével 2027-ig akár 6 milliárd EUR összegű finanszírozás válhat elérhetővé; üdvözli, hogy az EBB tovább szándékozik erősíteni az intézményi partnerséget a Bizottsággal (különösen a Védelmi és Űripari Főigazgatósággal), az Európai Unió Űrprogramügynökségével, az Európai Védelmi Ügynökséggel és a NATO-val;

15.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárványból való kilábalás és az Ukrajna elleni orosz agresszió jelentette kihívások fényében nőtt a tagállamok közötti szakadék gazdasági helyzetük és kapacitásaik tekintetében; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy a leginkább érintett régiók és országok alkalmazkodjanak az új körülményekhez, hogy senki se maradjon le;

16.

felszólítja a Bankot, hogy továbbra is játsszon meghatározó szerepet a beruházási hiányok kezelésében olyan ágazatokban, mint a szociális lakhatás, a kis méretű közművek, a közforgalmú személyszállítás, a fenntartható közlekedés, a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó akadálymentesség és az oktatás, ugyanakkor biztosítsa az addicionalitást és a komplementaritást más közpénzekkel és a kereskedelmi hitelezőkkel;

17.

emlékeztet arra, hogy a kkv-kba, az oktatásba, a kutatásba és fejlesztésbe, a hatékony közigazgatásba és a helyi infrastruktúrába történő beruházások a növekedés előmozdításának leghatékonyabb módjai közé tartoznak;

18.

felszólítja az EBB-t, hogy a technológiai átállás ösztönzése érdekében növelje a finanszírozást, biztosítson forrásokat a kkv-k számára a hosszú távú kutatáshoz és innovációhoz, támogassa a valós munkaerőpiaci igényekhez igazodó készségek fejlesztését, és mozdítsa elő a munkavállalók és a vállalkozók digitális készségeibe, a digitális infrastruktúrába és a digitalizációs kapacitásépítésbe történő beruházásokat;

19.

üdvözli, hogy az EBB „stabil” kilátású AAA-minősítéssel rendelkezik a három fő hitelminősítő intézettől (Fitch, Moody's és S&P); megismétli, hogy a Banknak AAA-minősítésre van szüksége a megfelelő piaci finanszírozási források kedvezményes kamattal történő biztosításához, és azt meg kell őrizni;

Az EBB által a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken – kohézió, infrastruktúra, digitalizáció, kkv-k, innováció és készségek – nyújtott támogatás

20.

megjegyzi, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi uniós kohéziós politika keretében az EBB csoport gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz nyújtott hozzájárulása továbbra is segíti azokat az uniós országokat és régiókat, ahol egyenlőtlen a fejlődés; felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós országok által átélt válságok gazdasági következményei elmélyítették mind a tagállamok közötti, mind a tagállamokon belüli régiók közötti különbségeket, ami még fontosabbá teszi annak biztosítását, hogy a leginkább érintett régiók és országok képesek legyenek alkalmazkodni az új körülményekhez, hogy senki se maradjon le; üdvözli a Bank azon döntését, hogy 2023-tól elkezdi nyomon követni a kevésbé fejlett régióknak történő hitelezésre vonatkozó fő teljesítménymutatót, amelynek célértéke 2023-ban a teljes uniós finanszírozás 21%-a, 2025-ben pedig 23%-a; ismételten kéri a projektek és beruházások méltányos és átlátható földrajzi elosztását, a kevésbé fejlett régiókra koncentrálva, különösen az egészségügyi ágazat, az innováció, a digitalizáció és az infrastruktúra terén, az inkluzív növekedés, valamint a gazdasági, társadalmi és területi konvergencia és kohézió előmozdítása érdekében; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az EBB-nek a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós orientációról szóló dokumentuma szerint az EBB csoport által a kohézióval kapcsolatban nyújtott finanszírozás 2022-ben az EU-n belüli finanszírozás mintegy 40%-ára emelkedik (2025-re pedig 45%-ára), amelyből 20%-ot a kevésbé fejlett régióknak kell juttatni; tudatában van annak, hogy a társadalmi befogadás és fejlődés, az esélyegyenlőség és a méltányos munkafeltételek előmozdítása során a csoport támogatja a vonatkozó uniós szociálpolitikákat és a szociális jogok európai pillérét; megjegyzi, hogy az EBB Európai Unióban nyújtott hiteleinek közel felét (46%-át) a kohéziós régiókban végrehajtott projektekre nyújtották, ami kiemeli, hogy a Bank támogatja a méltányos növekedést és konvergenciát az egész Európai Unióban; kéri az EBB-t, hogy tevékenyebben orvosolja azokat a visszatérő hiányosságokat, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy országok teljes mértékben élvezzék az EBB pénzügyi tevékenységeiből származó előnyöket;

21.

úgy véli, hogy az innováció a versenyképesség, az éghajlatváltozás mérséklése és a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik hajtóereje, és hogy az innovációba és digitalizációba való uniós beruházások terén továbbra is jelentős strukturális hiány áll fenn; ösztönzi az EBB-t, hogy támogassa a digitális transzformációt, őrizze meg a stratégiai autonómiát a digitális területen, a digitális infrastrukturális projekteket pedig mozdítsa elő oly módon, hogy azok beépüljenek azon szabványokba és protokollokba, amelyek támogatják a hálózatbiztonságot és a rezilienciát, az interoperabilitást, valamint a nyílt, plurális és biztonságos internetet; felszólítja a Bankot, hogy segítse elő Európa autonómiáját a kulcsfontosságú technológiák terén, és a digitalizáció felgyorsítása mellett támogassa az európai vállalatok technológiai átalakulását, amely jelentős pozitív hatással lesz a munkahelyteremtésre; továbbá felhívja a Bankot, hogy támogassa az uniós kiberbiztonsági kapacitások megerősítését, hogy Európa reziliensebb legyen és jobban reagálhasson a kiberfenyegetésekre, a meglévő együttműködési mechanizmusok támogatása és a kritikus fontosságú szervezetek és alapvető szolgáltatások, például a kórházak és a közművek védelme mellett;

22.

tudatában van annak, hogy az EBB intézkedései összekapcsolják az éghajlat-politikát, az innovációt és a fejlődést, és elismeri, hogy az innováció és a technológia kulcsfontosságú eszközei a klímasemleges gazdaságra való áttérésnek; úgy véli, hogy az ambiciózus éghajlat-politikai és digitális célok elérése érdekében az EBB-nek fenn kell tartania a tudásalapú és magasabb kockázatú tevékenységek támogatására irányuló stratégiáját, ami nagyobb mértékű addicionalitást fog eredményezni, és hogy a „különleges tevékenységek” révén történő nagyobb kockázatvállalás lehetővé teszi, hogy a Bank új ügyfeleket és ágazatokat érjen el, és olyan termékeket fejlesszen, amelyek megfelelnek a változó piaci dinamikának és igényeknek;

23.

rámutat arra, hogy az igazságos átmenet mechanizmus az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú része, és a klímasemlegesség felé való elmozdulás társadalmi és gazdasági hatásaival foglalkozik; megjegyzi, hogy az EBB csoportnak az igazságos átmenet mechanizmushoz való hozzájárulása fontos hidat épít a csoport két fő horizontális szakpolitikai célkitűzése, az éghajlat-politikai fellépés és a kohézió között; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek szerepet kell játszania az uniós gazdaságnak az igazságos átmenet mechanizmus révén történő támogatásában; hangsúlyozza, hogy az EBB az igazságos átmenet mechanizmus mindhárom pillérét támogatja; tisztában van azzal, hogy az EBB tevékenysége mindhárom pillér esetében keresletvezérelt; üdvözli a Bizottság és az EBB között 2022 szeptemberében aláírt megállapodást, amelynek tárgya az igazságos átmenet mechanizmus harmadik pillére, a közszektor-hitelezési eszköz, amely EBB-hitelek formájában 10 milliárd EUR értékű közberuházást fog finanszírozni az EU zöld átállása által leginkább érintett régiókban; felhívja az EBB-t, hogy a leginkább érintett területeken található potenciális kedvezményezetteknek nyújtson tanácsadási támogatást a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához;

24.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k fontosak az európai gazdaság számára, és rámutat, hogy az Unióban működő 23 millió kkv az összes vállalkozás 99%-át, valamint Európa GDP-jének több mint felét teszi ki, hozzáadott értéke révén kulcsszerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában, és a munkahelyek mintegy kétharmadát biztosítja; úgy véli, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak a klímasemlegességre való inkluzív átállásban, az európai iparágak digitális transzformációjában és az uniós vállalkozók versenyképességében; megjegyzi, hogy el kell kerülni minden olyan túlzott új követelményt, amely nagyobb bürokráciát teremtene a kkv-k számára;

25.

üdvözli, hogy 2022-ben az EBB összesen 16,35 milliárd EUR befektetésnek megfelelő finanszírozást biztosított a kkv-k és a közepes tőkeértékű vállalatok számára; rámutat, hogy 2022-ben az EBB csoport által nyújtott pénzügyi támogatás mintegy 430 000 kkv-hoz és közepes tőkeértékű vállalathoz jutott el, amelyek 5,3 millió munkahelyet biztosítottak;

26.

hangsúlyozza az Európai Garanciaalap szerepét a vállalatok, főként az európai kkv-k támogatásában, és megjegyzi, hogy 2022. december 31-ig az EBB irányító szervei összesen 23,54 milliárd EUR értékben hagytak jóvá projekteket (szemben a 2021. évi 23,2 milliárd EUR-val), amelyből 11,07 milliárd EUR finanszírozás az EBB-től, 12,47 milliárd EUR pedig az EBA-tól származott, és az ennek nyomán aláírt összeg 2022 végén elérte a 20,9 milliárd EUR-t (ebből az EBB részesedése 10,3 milliárd EUR, az EBA-é pedig 10,6 milliárd EUR volt); rámutat, hogy ez a beavatkozás várhatóan összesen 187,3 milliárd EUR összegű beruházást mozgósít (szemben a 2021. december 31-i 174,4 milliárd EUR-val); tisztában van ezen eszköz ideiglenes jellegével és azzal, hogy az Európai Garanciaalap termékeinek allokációs időszakát a Covid19-világjárványt követő uniós helyreállítást támogató intézkedésekkel összefüggésben csak 2022. december 31-ig hosszabbították meg, és méltányolja az Európai Garanciaalap időszerűségét a világjárvány vállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatásának enyhítése terén; megemlíti az Európai Garanciaalap igénybevételével (különösen a döntéshozatali folyamattal, a finanszírozott projektek időben történő közzétételével és a végső kedvezményezettek azonosításával) kapcsolatos átláthatóság hiányát illetően megfogalmazott aggályokat; üdvözli, hogy az Európai Garanciaalap értékelése szerepelt az EBB értékelési osztályának 2024. évi munkaprogramjában, és elvárja, hogy az értékelés kimerítő elemzést nyújtson az Európai Garanciaalap igénybevételének tényleges hozzáadott értékéről és hatásáról;

27.

úgy véli, hogy az EU főbb strukturális beruházási hiányainak kezeléséhez mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi jellegű beruházási akadályokat fel kell számolni, és az erőforrások és kapacitások nagyszabású mozgósítására és koordinálására van szükség a technikai és adminisztratív kapacitások építése, valamint a szabályozási akadályok csökkentése mellett; kéri a helyi és regionális önkormányzatok technikai támogatásának és pénzügyi szakértelmének megerősítését, különösen az alacsony beruházási kapacitással rendelkező régiókban, még a projektek jóváhagyása előtt, az EBB-finanszírozás hozzáférhetőségének javítása érdekében;

28.

elismeri, hogy a transzformatív beruházások céljának meghatározásához és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai révén történő végrehajtásához a technikai és adminisztratív kapacitások javítására van szükség; megjegyzi, hogy az EBB operatív elemzése alapján a beruházási projekteket hátráltató legfontosabb problémák a piacok nemzeti határok mentén történő széttagolódása, a széttagolt szabályozás, a közszférabeli projektgazdák korlátozott kapacitása és a nemzeti költségvetések korlátai; felhívja az EBB csoportot, hogy operatív tapasztalatára építve támogassa az adminisztratív kapacitások fejlesztését;

29.

felhívja az EBB csoportot, hogy járuljon hozzá az egyértelműség biztosításához és az Európa átalakulását segítő ösztönzők fenntartásához, növelje a közberuházások katalizáló hatását a magánszektorbeli beruházók bevonása érdekében, könnyítse meg a kockázatcsökkentő pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést a magánszektor stratégiai beruházásainak védelme céljából, csökkentse a szükségtelen adminisztratív akadályokat és orvosolja a technikai készségek hiányát, különösen a kohéziós régiókban található vállalkozások és önkormányzatok, valamint az összetettebb zöld és digitális célkitűzések esetében;

30.

hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők egyre több kihívással néznek szembe, beleértve a zöld megállapodás célkitűzéseihez való alkalmazkodás szükségességét és az energiaválság, az infláció növekedése és az ukrajnai háború hatásai által okozott zavarokat is; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági, az erdészeti és a halászati ágazat kulcsfontosságú szerepet játszik a vidéki térségek növekedésében és fejlődésében; felhívja az EBB-t, hogy nyújtson több segítséget e fontos ágazatok támogatása érdekében;

31.

ismét felhívja az EBB-t, hogy az emberi jogok és az őslakos népek gondos figyelembevétele és tiszteletben tartása érdekében végezzen átvilágítást az összes projekt előkészítési szakaszában, és dolgozzon ki egyértelmű emberi jogi stratégiát, amely az emberi jogi kockázatokra és hatásokra vonatkozó értékeléseket is magában foglal;

Az EBB, az éghajlat és a környezet

32.

fenntartja, hogy az EBB valamennyi pénzmozgásának teljesen összhangban kell lennie a nulla nettó kibocsátás legkésőbb 2050-ig történő elérésével és az EU 2030-ra kitűzött ambiciózusabb éghajlat-politikai célkitűzésével; emlékeztet arra, hogy az éghajlatvédelmi átállásnak inkluzívnak és igazságosnak, a zöld beruházásoknak pedig életképeseknek kell lenniük, és az EBB-vel szemben elvárás, hogy hiteleket, pénzügyi eszközöket, technikai segítségnyújtást és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson a szén-dioxid-semleges gazdaságra való átállásból eredő társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő személyek és vállalkozások támogatása céljából;

33.

aggódik amiatt, hogy bár az éghajlatváltozás korlátozására irányuló beruházások növekednek, még mindig jóval elmaradnak attól, ami a nulla nettó kibocsátás európai célkitűzésének 2050-ig történő eléréséhez szükséges; megjegyzi, hogy az EBB elemzései szerint bár az EU éghajlatbarát beruházásai a világjárvány alatti visszaesést követően új lendületet vettek, az ilyen kiadások szintjét jelentősen növelni kell ahhoz, hogy az Unió elérhesse céljait, és a 2010 és 2020 közötti időszakhoz képest további évi 356 milliárd EUR-ra van szükség az 1 billió EUR értékű beruházáshoz, valamint 2030-ig meg kell valósítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését;

34.

megjegyzi, hogy az EBB által nyújtott zöld finanszírozás 2022-ben 36,5 milliárd EUR-ra nőtt (a teljes finanszírozás 58%-a), ami jóval 2025 előtt meghaladja azt a célt, hogy a teljes finanszírozás legalább 50%-a az éghajlat-politikai fellépésre és a környezeti fenntarthatóságra irányuljon; megjegyzi, hogy az EBB az elmúlt két évben már 222 milliárd EUR-t fordított ilyen beruházásokra, és ösztönzi az EBB csoportot, hogy még inkább kötelezze el magát azon célkitűzése mellett, hogy 1 billió EUR-val támogatja a zöld finanszírozást ebben az évtizedben;

35.

sajnálja, hogy az Unió ereje csökkent a zöld technológiák területén, ahol korábban vezető szerepre tett szert; úgy véli, hogy az Uniónak növelnie kell az élvonalbeli technológiákba, például a hidrogéntechnológiákba történő beruházásait, és fokoznia kell erőfeszítéseit a fenntartható mobilitás, az intelligens energiahálózatok, a szél- és napenergia, valamint az energiatárolás területén;

36.

megjegyzi, hogy az EBB csoport 2022-ben rekordösszegben írt alá a megújuló energiaforrásokkal, a hatékonysággal, a tárolással és a hálózatokkal kapcsolatos új finanszírozást, és az EU-n belüli, fenntartható energiával kapcsolatos projektekre irányuló teljes EBB-finanszírozás példátlan mértékű, 17,06 milliárd EUR volt;

37.

nagyra értékeli az EBB által az ENSZ 2022. november 6–18. között, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott 27. éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) tett bejelentést, amely szerint a csoport a Bizottság REPowerEU tervét 2027-ig további 30 milliárd EUR összegű kölcsönnel és sajáttőke-finanszírozással fogja támogatni, amely elsősorban a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra, a hálózatokra és a tárolásra, az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájára és az áttörést jelentő technológiákra, például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénre irányul majd;

38.

üdvözli az EBB igazgatótanácsa által 2022. október 26-án jóváhagyott célzott finanszírozási csomagot, amely 2027-ig várhatóan akár 115 milliárd EUR összegű új beruházást mozgósíthat, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulva a REPowerEU azon célkitűzéséhez, hogy megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, az EU energiaágazatának nyújtott folyamatos EBB-támogatás mellett, amely az elmúlt évtizedben évente átlagosan mintegy 10 milliárd EUR finanszírozást biztosított;

39.

hangsúlyozza, hogy az EBB csoport környezetvédelmi és szociális politikája megerősíti a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keret célkitűzéseinek előmozdítása és végrehajtása iránti elkötelezettséget, az EBB környezetvédelmi és szociális normái pedig biztosítják, hogy a finanszírozott projektek ne okozzanak jelentős kárt a biológiai sokféleségben és az ökoszisztémákban; üdvözli a biológiai sokféleség tekintetében a „nulla nettó csökkenés” felől a „nulla csökkenés” irányába történő elmozdulást, amely összhangban van az uniós politikákkal;

Az EBB és az energiabiztonság

40.

hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, indokolatlan és provokáció nélküli inváziója és az energiaválság súlyosbította a meglévő ellátási nehézségeket, és hogy a magasabb energiaárak következményei túlmutatnak a háztartásokat és a vállalkozásokat közvetlenül sújtó hatásokon, gerjesztve az inflációt és csökkentve a keresletet, aminek költségeit az európai háztartások, vállalkozások és kormányok viselik;

41.

háláját fejezi ki amiatt, hogy az EBB elítélte az orosz csapatok Ukrajna elleni katonai invázióját; megjegyzi, hogy az invázió kezdete óta az EBB a Bizottság támogatásával 1,7 milliárd EUR összegű sürgősségi segélyt mozgósított és folyósított Ukrajnának;

42.

tudatában van annak, hogy a világjárvány költségvetést érintő utóhatásai megnehezítik az európai gazdaságoknak az új sokkhatások elnyelésére való képességét; elismeri, hogy a világjárványra válaszul 2020-ban és 2021-ben elfogadott erős költségvetési politika megvédte a háztartásokat és a vállalkozásokat a jelentős bevételkieséstől, és hogy ezek az intézkedések oly módon védték a gazdaság termelési kapacitását, amely lehetővé tette annak gyors fellendülését a Covid19-korlátozások feloldását követően; rámutat arra, hogy a fent említett költségvetési támogatás nyújtásakor a nettó vagyon jelentős részét az állami szektorból a magánszektorba csoportosították át, növelve az államadósságot és a magánmegtakarításokat, és hogy ezeket az intézkedéseket követően a kormányoknak kevesebb költségvetési mozgásterük van a magas energiaárak háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának enyhítésére;

43.

emlékeztet arra, hogy az EBB fontos szerepet játszhat, ösztönözve az EU ipari kapacitásainak fejlesztését azáltal, hogy megfelelő beruházási feltételeket teremt az ellátásbiztonság teljes értékláncban való biztosításához, valamint hozzájárulva Európa jövőbeli ipari vezető szerepéhez, ezáltal növelve az EU geopolitikai súlyát;

44.

megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben az EBB csoport több mint 100 milliárd EUR-t csatornázott az EU energiaágazatába az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra, a hálózatokra és a tárolásra irányuló beruházások révén; megállapítja, hogy a tagállamok jelenleg támogatást kapnak, amely segíti őket az orosz gázellátás hirtelen csökkenése által okozott válságra való reagálásban;

45.

üdvözli az EBB igazgatótanácsának 2022 októberében hozott azon döntését, hogy megemeli a csoport által nyújtott, tiszta energiára irányuló finanszírozás mértékét, ezzel támogatva a REPowerEU terv azon célkitűzését, hogy megszünteti Európa importált orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és ennek értelmében 2027-ig további 30 milliárd EUR beruházására kerül sor; úgy véli, hogy ez a döntés nem vezethet azon éghajlati kritériumok tartós lazításához, amelyeket a vállalatoknak teljesíteniük kell a támogatásra való jogosultsághoz; emlékeztet, hogy a PATH-keretrendszer azt hivatott biztosítani, hogy a finanszírozott projektek összhangban legyenek a Párizsi Megállapodással, és hogy a gazdasági szereplők megfeleljenek annak általános üzleti tevékenységük dekarbonizációja és az éghajlatváltozással szembeni reziliencia megerősítése révén, az EBB klímabanki ütemtervével összhangban; ragaszkodik ahhoz, hogy erősíteni kell az uniós hozzáadott értékkel rendelkező beruházásokat az energiatermeléssel és -infrastruktúrákkal kapcsolatos transznacionális együttműködési projektek támogatása révén;

46.

hangsúlyozza, hogy az energiaválság kezelését célzó valamennyi beruházást, valamint a zöld és digitális átállásra irányuló beruházásokat hatékony és átlátható módon kell végrehajtani;

Az EBA tevékenységei

47.

megjegyzi, hogy az EBA az EBB csoport része, és központi feladata az európai mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) támogatása azáltal, hogy segíti őket a finanszírozáshoz való hozzájutásban; tudatában van annak, hogy az EBA kifejezetten e piaci szegmens számára dolgoz ki és fejleszt kockázati és növekedési tőkén, garanciákon és mikrofinanszírozáson alapuló eszközöket, és ezáltal hozzájárul az olyan kulcsfontosságú uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához, mint a versenyképesség és a növekedés, az innováció és a digitalizáció, a társadalmi hatás, a készségek és a humán tőke, valamint az éghajlat-politikai fellépés és a környezeti fenntarthatóság;

48.

megjegyzi, hogy az EBA legutóbbi finanszírozási programja a 2022. évi 9,2 milliárd EUR-ról 2023-ban 13,0 milliárd EUR-ra, 2024-ben pedig 13,5 milliárd EUR-ra növeli a források összegét; tudomásul veszi, hogy az EBA 2022-ben és 2023-ban az InvestEU előreütemezett megbízatásának teljes kapacitását fel kívánja használni úgy, hogy 2023 végéig jóváhagyja a NextGenerationEU által támogatott InvestEU-költségvetés 60%-át, és 2024 végéig aláírja az ennek megfelelő összegeket;

49.

megállapítja, hogy 2022 folyamán az EBA pénzügyi támogatásának 30%-a a fenntarthatóságra és a zöld átállásra irányult, és az EBB csoport klímabanki ütemtervének törekvésével összhangban annak 21%-át – mintegy 2 milliárd EUR-t – az éghajlat-politika és a környezeti fenntarthatóság horizontális célkitűzéseinek megvalósítására fordították; hangsúlyozza, hogy az EBA támogatta az agrártechnológiával, a kék gazdasággal, a körforgásos jelleggel és a fenntartható mobilitással foglalkozó innovatív vállalkozásokat, és segítséget nyújtott a hagyományos vállalkozások és magánszemélyek számára éghajlatbarát beruházásaik finanszírozásában;

50.

rámutat, hogy 2022-ben az EBA több mint 9 milliárd EUR finanszírozást nyújtott kisvállalkozások, valamint zöld projektek számára azzal a céllal, hogy mintegy 97 milliárd EUR-t mozgósítson a klímasemlegességet, az uniós iparágak digitális átállását és az európai uniós vállalkozók versenyképességét támogató beruházásokra;

51.

megjegyzi, hogy az EBA emellett továbbra is nagy figyelmet fordított a kohézió horizontális célkitűzésére, főként az EBA és a nemzeti fejlesztési bankok sajáttőke-platformjához kapcsolódó közös beruházási programokon keresztül, valamint azáltal, hogy a finanszírozás 39%-át az EU kohéziós régióiban működő szervezeteknek juttatta;

Az EU-n kívüli hatás

52.

tudatában van annak, hogy az EBB csoport az EU-n kívüli tevékenységei során támogatja az EU külső tevékenységeinek célkitűzéseit és prioritásait, és az EU-n kívül is felhasználja szakértelmét és tapasztalatait olyan kiemelt területeken, mint az éghajlat-politika, az egészségügy és a digitalizáció, az uniós értékek és a jó kormányzás elvei;

53.

felhívja az EU-t, hogy továbbra is maximálisan használja ki az EBB-ben mint az EU stratégiai autonómiáját erősítő eszközben rejlő lehetőségeket, különösen az energia és a nyersanyagok tekintetében, és mozdítsa elő külpolitikai prioritásait a nem uniós országokkal fenntartott kapcsolataiban, teljes mértékben betartva a környezetvédelmi és társadalmi átvilágítási folyamatot, a Bizottság, az EKSZ és az uniós küldöttségek közötti szoros koordináció mellett, annak érdekében, hogy előmozdítsa az érintett helyi szereplőkkel folytatott egyeztetéseket és együttműködést a fejlesztéshatékonysági célkitűzéseknek leginkább megfelelő projektek azonosítása érdekében;

54.

nagyra értékeli az EBB Globál létrehozása óta tett fokozott erőfeszítéseket, ugyanakkor arra ösztönzi az EBB-t, hogy legyen proaktívabb az EU általános kommunikációjának és láthatóságának előmozdítása terén, különösen ami a globális dél országaiban végzett munkáját illeti; figyelmeztet azonban arra, hogy a láthatóság érdekében a helyi szintű projekteket nem szabad kiszorítaniuk a nagy projekteknek, és hangsúlyozza, hogy a helyi szereplőket kellő mértékben be kell vonni;

55.

üdvözli, hogy 2022. január 1-jén megkezdi operatív tevékenységét az EBB Globál, amelyet az EBB igazgatótanácsának 2021. szeptemberi döntését követően hoztak létre, és amelynek megbízatása kiterjed az EBB valamennyi, a bővítési régióban, az EU keleti és déli szomszédságának országaiban, szubszaharai Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában, valamint a karibi és csendes-óceáni térségben folytatott tevékenységére; tudomásul veszi, hogy az EBB Globál az „Európa együtt” kezdeményezés fő finanszírozási ágaként hivatott működni, amely az EU-n kívül tevékenykedik, egyesítve az EBB, az uniós tagállamok és az EU-val együttműködő más befektetési intézmények finanszírozási képességét; üdvözli e tekintetben az EBB pretoriai, kijevi és belgrádi irodáinak megnyitását, amelyek segíteni fogják az EBB Globált feladatainak megvalósításában; úgy véli, hogy az EBB Globál jelentős mértékben hozzá fog járulni az EU stratégiai autonómiájának megerősítésével és a többoldalú együttműködés fokozásával kapcsolatos célok eléréséhez;

56.

ismételten kéri, hogy az EBB Globál egy méltányos és fenntartható menetrend köré összpontosuljon a kedvezményezett országokban, ugyanakkor mutasson fel egyértelmű fejlődést;

57.

melegen üdvözli az EBB nyugat-balkáni országokban kifejtett erőfeszítéseit és szerepvállalását, valamint a 2022-ben az EBB Globál révén ott eszközölt 835,2 millió EUR értékű beruházását, amellyel hozzájárult a régióra vonatkozó uniós gazdaságélénkítési és beruházási tervhez; megállapítja, hogy 2022-ben az aláírt beruházások több mint 80%-a környezeti szempontból fenntartható projektekre irányult; üdvözli, hogy a régió helyi gazdaságainak fenntartható zöld és digitális átállását támogató EBB-beruházások 2020 óta összesen 2,5 milliárd EUR-t tettek ki; ösztönzi az EBB Globált, hogy továbbra is kedvező feltételek mellett biztosítson hozzáférést a finanszírozáshoz a digitális transzformáció felgyorsításába és a digitális infrastruktúra bevezetésébe, az 5G távközlési hálózat bővítésébe, a fenntartható városfejlesztésbe, az energetikai átállás felgyorsításába, valamint az energiahatékonyság biztosításába, ezen belül a megújuló energiával kapcsolatos projektekbe és a klímasemleges projektekbe beruházó nyugat-balkáni vállalkozások számára; üdvözli a Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz keretében a kkv-k rezilienciáját célzó garancia elindítását, amelynek célja, hogy a régióban mintegy 4 000 kisvállalkozás számára kedvező feltételek mellett biztosítson hozzáférést a finanszírozáshoz; hangsúlyozza a költségvetés-ellenőrzési eljárás fontosságát, mivel az Európai Számvevőszék szerint a 2014 és 2020 között a jogállamiság nyugat-balkáni országokban történő támogatására nyújtott mintegy 700 millió EUR összegű uniós pénzügyi támogatás csekély hatással volt az alapvető reformokra;

58.

tudomásul veszi az EBB által a műveletei szociális és környezetvédelmi normák szerinti átvilágítására irányuló folyamattal kapcsolatban tett erőfeszítéseket; ösztönzi az EBB-t, hogy erősítse tovább a helyi lakossággal a projektek végrehajtása során folytatott érdemi konzultációt, építsen be szilárd elszámoltathatósági mechanizmusokat az érintett közösségek számára, valamint szorosan kísérje figyelemmel a fejlődő országok helyi lakosságát hátrányosan érintő projektekben való saját részvételével és közvetítőinek szerepével kapcsolatos hiányosságokat, és készítsen jelentést azokról;

59.

elvárja, hogy az EBB Globál és annak más fejlesztésfinanszírozási intézményekkel folytatott koordinációs mechanizmusai teljes mértékben átláthatóak legyenek; ezzel összefüggésben üdvözli az Európai Parlamenttel Brüsszelben és legutóbb Luxembourgban folytatott rendszeres eszmecserét, valamint a Bank által az összes érdekelt féllel, különösen a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi szereplőkkel folytatott folyamatos nyílt párbeszédet;

60.

ösztönzi az EBB-t, hogy az uniós küldöttségekkel, illetve a nemzeti és helyi szereplőkkel együttműködve, valamint a fejlesztésfinanszírozási intézményekkel való társfinanszírozás révén továbbra is aktívan vegyen részt az országos szintű tervezési, nyomonkövetési és értékelési módszerek és gyakorlatok kidolgozásában;

61.

méltányolja az EBB gyors fellépését, amikor közvetlenül az orosz agresszív háború kitörése után támogatta Ukrajnát azzal, hogy 2022-ben nagyon nehéz körülmények között 1,7 milliárd EUR-t folyósított; megjegyzi, hogy a konkrét helyszíni projektek előrehaladásának függvényében még 540 millió EUR folyósítása van hátra; ösztönzi az EBB-t, hogy az Európai Tanácstól 2022. december 15-én kapott megbízatással összhangban „az EU Ukrajnáért” kezdeményezésen keresztül biztosítsa hozzájárulását Ukrajna gazdaságának életben tartásához és az ország újjáépítési erőfeszítéseinek támogatásához;

62.

sürgeti az EBB-t, hogy az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást kösse szigorú feltételekhez, beleértve az újjáépítésre és a humanitárius segítségnyújtásra szánt uniós pénzeszközök felhasználásának egyértelmű és átfogó felügyeletét is; e tekintetben emlékeztet arra, hogy szisztematikus uniós megközelítésre van szükség a pénzeszközök folyósításának jobb koordinálása és felhasználásuk fokozott nyomon követése érdekében;

63.

tudatában van annak, hogy Ukrajna elnökének 64/2022. sz. rendelete értelmében 2022. február 24-től a katonai igazgatási szervek felelősek az illetékes helyi államigazgatási szervek hatásköreinek gyakorlásáért, a visszafoglalt területeken a helyi költségvetés előkészítésével, jóváhagyásával, módosításával és végrehajtásával és az adott területi önkormányzat közösségi tulajdonában lévő vagyon kezelésével kapcsolatos kérdések megoldásáért, valamint rövidebb időszakokra a területfejlesztéssel és a helyi jelentőségű természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatos határozatok elfogadásáért; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben a nemzeti irányító és ellenőrző hatóságok korlátozott erőforrásokkal és hatáskörrel rendelkeznek ahhoz, hogy biztosítsák az előírt szintű átláthatóságot és a felhasznált pénzügyi források megfelelő ellenőrzését; sürgeti az EBB-t, hogy biztosítsa a helyi lakosság és a helyi önkormányzatok demokratikusan megválasztott képviselőinek részvételét, valamint fokozza a végrehajtási tevékenységek felügyeletét, és a juttatott források tekintetében gyakoroljon erős ellenőrző funkciót annak érdekében, hogy megakadályozza a források hűtlen kezelését vagy visszaélésszerű felhasználását; felhívja az EBB-t, hogy hozzon létre saját monitoring- és ellenőrző csoportokat Ukrajnában, amelyek biztosítanák az összes uniós finanszírozású projekttel kapcsolatban az ellenőrzési adatok pontosságát;

64.

felhívja az EBB-t, hogy „az EU Ukrajnáért” kezdeményezés forrásai tekintetében folytasson koordinációt, illetve felügyelje a koordinációt a Bizottsággal, a Világbankkal és a G7-ek Ukrajnát támogató adományozói koordinációs platformján belüli egyéb szereplőkkel, valamint az ukrán regionális és önkormányzati hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítése érdekében együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazzanak;

65.

megjegyzi, hogy Ukrajna támogatásán túlmenően az EBB Globál 2022-ben 9,1 milliárd EUR új finanszírozást nyújtott, így az EBB ezen fiókintézménye – amelyet 2022 januárjában az EU-n kívüli műveletek fokozása céljából hoztak létre – tevékenységének összvolumene 10,8 milliárd EUR-ra emelkedett;

66.

üdvözli az EBB által a Moldovai Köztársaságnak nyújtott pénzügyi és technikai támogatást, figyelembe véve az ország energiafüggőségét és sebezhetőségét a jelenlegi geopolitikai kontextusban; felhívja az EBB-t, hogy továbbra is támogassa Moldovát uniós csatlakozásának, valamint a hosszú távú energetikai autonómia és diverzifikáció felé tett előrehaladásának felgyorsításában;

67.

ösztönzi az EBB Globált, hogy törekedjen erősebb helyi jelenlétre azáltal, hogy a termékeket és az üzleti modelleket a helyi igényekhez igazítja, és szorosabban működjön együtt a partnerintézményekkel annak érdekében, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) keretein belül az EU nagyobb hatást fejthessen ki a fejlődésre az „Európa együtt” kezdeményezés révén;

68.

üdvözli az EBB és az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alapja (IFAD) által aláírt első pénzügyi megállapodást, amely 500 millió EUR-val támogatja az IFAD-nak az élelmezésbiztonság javítására és a vidéki területeken a szegénység csökkentésére irányuló, valamint a mezőgazdasági kistermelőket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban segítő programját;

69.

felhívja a figyelmet a tagállamok eltérő nézeteire azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne biztosítani a szükséges finanszírozást és fedezetet az uniós költségvetésből annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a Bank folyamatos ukrajnai szerepvállalását, amely megszűnéssel fenyeget, amennyiben nem sikerül megoldást találni; üdvözli az EBB „az EU Ukrajnáért” elnevezésű kezdeményezését, amelynek célja az infrastruktúra újjáépítésének segítése, a kiemelt beruházási igények támogatása és az üzleti tevékenység előmozdítása; ösztönzi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az ország továbbra is szilárd támogatást kapjon szükségleteinek megfelelően; kéri az Ukrajna újjáépítésével és fenntartható fejlődésével kapcsolatos pénzügyi igények folyamatos és alapos elemzését, előtérbe helyezve a helyi szükségleteket, beleértve a háború környezetre gyakorolt hatásának értékelését is;

70.

ösztönzi az EBB-t (az EBB Globált), hogy első, kenyai regionális központjának létrehozására építve erősítse tovább jelenlétét a nem uniós országokban, lehetőség szerint ötvözve az erőforrásokat és fokozva az együttműködést más európai és nem európai szereplőkkel, különösen a fejlesztésfinanszírozási intézményekkel; az EBB Globál számára konkrét és határozott fejlesztési megbízatást szorgalmaz, amelynek szilárd alapja az egyenlőtlenségek csökkentése, a szegénység felszámolása, valamint a fenntartható fejlődési célok támogatása; támogatja az uniós költségvetésből az EBB-nek nyújtott garanciák növelését annak érdekében, hogy a Bank kiterjeszthesse tevékenységét a globális dél országaiban;

71.

ösztönzi az EBB és különösen az EBRD munkamódszerei és eszközei közötti további együttműködést és azok kiigazítását az afrikai beruházási igények tekintetében, elősegítve a jövőbeni nagyszabású beruházásokat, ugyanakkor fenntartva a kisebb léptékű helyi projektek uniós támogatását, végső soron pedig hozzájárulva a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend céljainak eléréséhez;

72.

felhívja az EBB-t, hogy szorosabban működjön együtt az Afrikai Fejlesztési Bankkal, és értékelje egy közös leányvállalat létrehozásának lehetséges előnyeit; hangsúlyozza, hogy olyan hosszú távú beruházásokat kell finanszírozni, amelyek előmozdítják a fenntartható fejlődést; ösztönzi közös projekt- és tanácsadó központok létrehozását, amelyek hatékony kapcsolattartó pontot biztosítanak a helyi szereplők számára és erősítik a közös fejlesztési projektek iránti helyi felelősségvállalást, a fejlesztési hatás és hatékonyság maximalizálása érdekében; e tekintetben szorgalmazza a helyi magánszektor fejlesztésének támogatását Afrikában, különösen az afrikai mkkv-k finanszírozása révén; hasonlóképpen ösztönzi a többi regionális fejlesztési bankkal való szorosabb együttműködést;

Az EBB Covid19-világjárvánnyal összefüggő intézkedései

73.

megjegyzi, hogy 2022-ben az EBB folytatta erőfeszítéseit a világjárvány leküzdését célzó intézkedések támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy 2022-ben az EBB 5,1 milliárd EUR-t nyújtott olyan egészségügyi és élettudományi projektekre, amelyek világszerte mintegy 980 millió ember javát szolgálták; nagyra értékeli, hogy az EBB 2022 márciusáig összesen 900 millió EUR-val támogatta a COVAX globális oltóanyag-kezdeményezést, a Covid19-oltóanyagokhoz való méltányos és egyetemes hozzáférést biztosító nemzetközi eszközt, és 2022 áprilisában további 1 milliárd EUR-t ajánlott fel a COVAX támogatására;

74.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány nem volt negatív hatással az EBB hitelportfóliójának minőségére, ami az EBB hitelkockázat-kezelési stratégiájának köszönhető, valamint annak, hogy az EBB továbbra is szilárd likviditási pozíciót tart fenn a globális pénzügyi piacokon uralkodó általános bizonytalanság ellenére;

75.

megállapítja, hogy a világjárvány tekintetében az EBB csoport bizonyította rugalmasságát a válsághelyzetek kezelését célzó pénzügyi megoldások biztosításakor, és képesnek bizonyult arra, hogy kiegészítő jelleggel lépjen fel a NextGenerationEU révén megvalósuló nagyszabású, hosszabb távú uniós válasz és a közberuházások nemzeti támogatása mellett;

Az EBB megfelelése, átláthatósága és elszámoltathatósága

76.

megjegyzi, hogy más nemzetközi pénzügyi szervezetek bevált gyakorlataival összhangban az EBB közbeszerzési panaszbizottsága (PCC) egy szakosodott, független bizottság, amelynek feladata az olyan közbeszerzési panaszok kezelése, amelyek a Banknak az EBB által finanszírozott, EU-n kívüli projektek keretében lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos döntéseit kifogásolják; megjegyzi, hogy 2022-ben 18 közbeszerzési panasz érkezett a PCC-hez, szemben a 2021. évi 23 és a 2020. évi 31 panasszal, és ebből a 18 panaszból 13 a Bank döntése/kifogásról való lemondása előtt benyújtott közbeszerzési panasz volt (szemben a 2021. évi 18 ilyen jellegű panasszal), amelyeket a PCC titkársága további nyomon követés céljából átirányított a Banknak az érintett projektekért felelős szolgálataihoz; a fennmaradó öt közbeszerzési panaszt a Banknak a szerződések odaítélésével kapcsolatos kifogásról való lemondását követően nyújtották be a PCC-hez (ugyanannyi, mint 2021-ben), és azokat megvizsgálták, majd döntöttek róluk; megjegyzi, hogy a PCC a panaszok közül kettő esetében a Bank kifogásról való lemondásának fenntartása mellett, a fennmaradó három esetben pedig a Bank kifogásról való lemondásának visszavonása mellett szavazott;

77.

nagyra értékeli, hogy a PCC, a vizsgálati osztály és a panasztételi mechanizmussal foglalkozó osztály kiegészítő szerepet tölt be a Főfelügyelőségen belül, ami megkönnyíti az együttműködést és a kommunikációt annak érdekében, hogy a tiltott magatartásra, valamint a közbeszerzéssel vagy nem közbeszerzéssel kapcsolatos panaszokra vonatkozó valamennyi lehetséges állítást kivizsgáljanak; megjegyzi, hogy 2022-ben az EBB panasztételi mechanizmusa 54 új ügyet vett nyilvántartásba (szemben a 2021. évi 64 és a 2020. évi 77 üggyel), 97 ügyet dolgozott fel (2021-ben 107-et, 2020-ban 137-et), és 53 ügyet zárt le (2021-ben 64-et, 2020-ban 94-et); megjegyzi, hogy a 2022-ben nyilvántartásba vett panaszok 68%-a környezeti és társadalmi hatásokat érintett, 20%-uk pedig az EBB irányításával és igazgatásával kapcsolatos ügyekre vonatkozott;

78.

felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy a panasztételi mechanizmus hozzáférhető, hatékony és független legyen, hogy képes legyen feltárni és orvosolni az EBB-hez kapcsolódó projektek során esetlegesen elkövetett emberi jogi jogsértéseket; megjegyzi, hogy 2022-ben az EBB vizsgálati osztályához 180 állítás érkezett (szemben a 2021. évi 174 és a 2020. évi 183 üggyel), az osztály 147 ilyen ügyet zárt le (2021-ben 204, 2020-ban pedig 195 ügyet), valamint 36 ajánlást és véleményt bocsátott ki (2021-ben 45-öt, 2020-ban pedig 52-t); kiemeli, hogy 42 esetet jelentettek az OLAF-nak, amelyek közül 11-et az Európai Ügyészséghez is továbbítottak; megállapítja, hogy továbbra is csökken azon esetek száma, amikor a vádak a vizsgálatot követően bizonyítást nyernek (a 2022-ben indított 70 vizsgálatból 17 eset nyert bizonyítást, a 2021-ben indított 67 vizsgálatból 17, a 2020-ban indított 91 vizsgálatból pedig 37);

79.

osztja az EBB Számvizsgáló Bizottságának nézetét a működési és technológiai kockázatok – többek között a kiberkockázatok és egyéb, nem pénzügyi jellegű kockázatok – fokozott nyomon követésének, kezelésének és felügyeletének szükségességét illetően;

80.

megjegyzi, hogy az EBB, a Bizottság és az Európai Számvevőszék 2021. november 11-én megújította a háromoldalú megállapodást; sajnálja, hogy a felülvizsgált megállapodás nem nyújtja azt az átfogó megoldást, amelyet a Parlament kért; üdvözli azonban, hogy az új megállapodás lehetővé teszi az EBB ellenőrzött dokumentumaihoz való jobb hozzáférést és azok racionalizálását, és egyértelművé teszi a szükséges ellenőrzési dokumentumok beérkezésének ütemezését, azok formátumát, valamint a titoktartásra, az adatvédelemre, a bizonyítékgyűjtési módszerekre és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat; megismétli, hogy elvárható, hogy a Számvevőszék teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen valamennyi információhoz az EBB műveleteire vonatkozóan, amelyek egyedüli célja az uniós politikák végrehajtása;

81.

hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament és az EBB között rendszeres és strukturált párbeszédre van szükség, amelyet meg lehetne erősíteni egy, a Parlament és az EBB közötti intézményközi megállapodás révén annak érdekében, hogy javuljon az EBB dokumentumaihoz és adataihoz való hozzáférés, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyek garantálják a titoktartást és szükség esetén a jogi követelményeknek való megfelelést; tudomásul veszi az európai ombudsmannak az EBB környezeti információk közzétételére vonatkozó gyakorlatáról szóló határozatait (az EBB által közvetlenül – pl. az 1065/2020/PB sz. ügyben –, illetve közvetítőkön keresztül – pl. az 1251/2020/PB sz. ügyben – finanszírozott projektekkel kapcsolatban), amely gyakorlatnak meg kell felelnie az Aarhusi Egyezményben a szisztematikus és aktív közzétételre, valamint a kérésre történő tájékoztatásra vonatkozóan meghatározott átláthatósági kötelezettségeknek; megjegyzi, hogy az európai ombudsman változtatásokat javasolt a tartalom átfogó jellege, a közzététel időszerűsége, az információk láthatósága és a titoktartási követelmények tekintetében; tudomásul veszi, hogy az EBB csupán az európai ombudsman néhány javaslatának végrehajtását vállalta; osztja az európai ombudsman azon nézetét, hogy közérdeket szolgálna, ha az EBB a javasolt változtatásokat teljes mértékben végrehajtaná;

82.

felhívja a Számvevőszéket, hogy teljeskörűen ellenőrizze az uniós költségvetésből származó garanciákkal támogatott műveleteket, beleértve az EBB műveleteit, és azokról rendszeresen tegyen jelentést, orvosolva munkamódszereinek esetleges hiányosságait, amelyek jelenleg megakadályozzák ezt;

83.

üdvözli az EBB politikáit és gyakorlatait, valamint az EBB átláthatóságát, és további javításokra szólít fel, különösen az európai ombudsman által megfogalmazott ajánlások végrehajtása révén, amelyek szerint „több átláthatósági lépést kell tenni annak érdekében, hogy a nyilvánosság könnyebben megismerhesse az általa finanszírozott projektek lehetséges környezeti hatásait”;

84.

üdvözli az EBB vizsgálati osztálya által kiadott ajánlások és vélemények nyomon követésére és az azokkal kapcsolatos jelentéstételre szolgáló, 2021-ben bejelentett új rendszer létrehozását; ismételten kéri, hogy az osztály által vizsgált esetek pénzügyi hatásait tüntessék fel az osztály jövőbeli éves jelentéseiben, és hogy azok mutassanak túl az esettanulmányok puszta szöveges leírásán annak érdekében, hogy értékes betekintést nyújtsanak, amely alapján értékelhető, hogy milyen mértékben biztosított a pénzügyi érdekek védelme; emlékeztet annak fontosságára, hogy az EBB egyértelműen értékelje a pénzügyi, működési és reputációs kockázatokat annak eldöntésekor, hogy egy vizsgálat megfelelő-e az említett célra;

85.

ismételten sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az EBB még mindig nem teszi közzé teljeskörűen ügyfelei tényleges tulajdonosainak adatait; ismételten kéri, hogy – a vonatkozó jogszabályi keretek, így az általános adatvédelmi rendelet keretei között – biztosítsák az EBB pénzügyi közvetítőkön, például kereskedelmi bankokon és befektetési alapokon keresztül végzett műveleteinek fokozott átláthatóságát, valamint a megfelelő szintű adatokat és információkat biztosító szabványos jelentéstételi kötelezettségek meghatározását; felhívja az EBB-t, hogy vezessen be szerződéses záradékokat a pénzügyi közvetítők hitelezési tevékenységre vonatkozó közzétételi kötelezettségéről;

86.

felhívja az EBB-t, hogy alkalmazza a korai felismerési és kizárási rendszert, és vegye figyelembe a kizárásra vonatkozó döntéseket az uniós finanszírozást kérelmező, arra kiválasztott vagy abban részesülő személyek vagy szervezetek tekintetében, amikor az uniós költségvetésből származó finanszírozással fedezett beruházásokat hagy jóvá;

87.

tudomásul veszi az EBB Igazgatási Bizottságára, illetve Igazgatótanácsára vonatkozó, 2021. augusztusi aktualizált magatartási kódexeket; üdvözli a hosszabb várakozási időszak bevezetését az Igazgatási Bizottság tagjai (12 hónap helyett 24 hónap) és az Igazgatótanács tagjai számára (6 hónap helyett 12 hónap); sajnálja azonban, hogy nincs olyan rendelkezés, amely kizárná az alelnököket a származási országukban zajló műveletek felügyeletéből és az azokkal kapcsolatos döntéshozatalból, és ragaszkodik ahhoz, hogy a következő felülvizsgálat során foglalkozzanak ezzel a kérdéssel; tudomásul veszi az európai ombudsman 1016/2021/KR sz. ügyben hozott, azzal kapcsolatos következtetéseit és határozatát, hogy az EBB hogyan kezelte egy korábbi alelnök arra irányuló kérelmét, hogy a hivatalból való távozását követő három hónapon belül egy EBB-kölcsönökben részesült energiaszolgáltató és közüzemi vállalatnál helyezkedjen el; aggodalmát fejezi ki az összeférhetetlenség kockázata, valamint az EBB által az adott esetben a kockázat csökkentése érdekében elfogadott intézkedések elégtelensége miatt; üdvözli, hogy az EBB felülvizsgálta az Igazgatási Bizottságának tagjaira vonatkozó magatartási kódexet, és ennek során foglalkozott a tagok, illetve a közelmúltban távozott volt tagok jövőbeli foglalkoztatásával kapcsolatos összeférhetetlenség kockázatát érintő aggályok némelyikével; megismétli arra irányuló felhívását, hogy az Igazgatási Bizottság magatartási kódexének következő felülvizsgálata során foglalkozzanak az összeférhetetlenség elkerülésével kapcsolatos fennmaradó hiányosságokkal; kéri az európai ombudsmant, hogy kövesse nyomon az Igazgatási Bizottság új magatartási kódexének végrehajtását;

88.

tudomásul veszi, hogy az EBB nyomon követi az OLAF azon ajánlásait, amelyeket az EBB alkalmazottainak jogosulatlanul nyújtott iskoláztatási támogatásra összpontosító több vizsgálat lezárásakor tett; elvárja, hogy a jogosulatlan kifizetéseket teljes mértékben téríttessék vissza, és ismételten kéri, hogy az EBB számoljon be a Parlamentnek korrekciós intézkedéseinek eredményéről;

89.

tudomásul veszi az EBB által az elmúlt években annak érdekében tett lépéseket, hogy személyi állományában javítsa a nemek közötti egyensúlyt, különösen a vezetői és vezető tisztviselői szinteken; ösztönzi a Bankot, hogy továbbra is törekedjen arra, hogy szervezetén belül egyértelműbben megvalósuljon a nemek közötti egyensúly; megállapítja, hogy az EBB-nél 2022 végén 44,5% volt a nők aránya a vezetői kategóriában (D/6, E/5, F/4), és e csoporton belül a nők a vezető tisztviselő besorolású személyzet (D/6) 35,6%-át és a tisztviselő besorolású személyzet (E/5) 44,3%-át tették ki, míg az elemzői/kezdő tisztviselői szinten (F/4) 64,4% volt a nők aránya; megjegyzi, hogy 2022 végén a nők a vezetői állomány 33%-át képviselték (az EBB csoport szintjén 30,6%), ami a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó sokszínűségi és befogadási stratégiában kitűzött cél elérését jelenti;

90.

megismétli a Bankhoz intézett azon felhívását, hogy hidalja át az adminisztratív és a szakmai alkalmazotti kategóriák közötti bérkülönbséget; rámutat, hogy a jelenlegi helyzet és a luxemburgi megélhetési költségek emelkedése jelentős nyomást gyakorol az adminisztratív személyzetre, és hosszú távon negatív hatással lehet a személyzet jóllétére és az EBB versenyképességére a legjobb képesítéssel rendelkező munkatársak vonzása terén;

91.

aggodalmát fejezi ki a központban és a külső irodákban dolgozó vezetők átláthatatlan belső kinevezési eljárásairól szóló beszámolók miatt; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy minden munkaerő-felvételi és belső mobilitási eljárást a legmagasabb szintű átláthatósági és etikai normák betartásával hajtsanak végre;

92.

tudomásul veszi, hogy az EBB előrehaladást ért el a sokszínűséggel, méltányossággal, befogadással és összetartozással kapcsolatos új megközelítésről folytatott belső vitában, amely megközelítés a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó stratégia helyébe lép, és ösztönzi a Bankot, hogy azt haladéktalanul fogadja el; ismételten felszólítja az EBB-t, hogy biztosítson megfelelő földrajzi képviseletet, többek között közép- és felsővezetői szinten, és felszólítja, hogy évente tegye közzé a közép- és felsővezetői pozíciók nemek és állampolgárság szerinti megoszlását;

93.

megismétli, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség, amikor a projekteket pénzügyi közvetítőkön keresztül hajtják végre; emlékeztet a belső döntéshozatali eljárásokkal, valamint a projekteknek a teljes megvalósításuk során kifejtett környezeti és emberi jogi hatásaival kapcsolatos átláthatóság fontosságára is;

94.

tudomásul veszi az európai ombudsman által 2023 márciusában indított vizsgálatot az átláthatóságról, az információk időben történő közzétételéről és a nyilvánosságnak az EBB környezeti és társadalmi jellegű döntéshozatalában való részvételéről; emlékeztet arra, hogy az európai ombudsman 2022 áprilisában egyértelmű ajánlásokat adott ki arra vonatkozóan, hogy az EBB fogadjon el ambiciózusabb közzétételi politikát, amivel kapcsolatban még mindig nem tettek lépéseket;

95.

üdvözli az EBB csoport nemek közötti egyenlőségre és a nők gazdasági szerepvállalásának növelésére vonatkozó stratégiáját és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervét; elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség és különösen a nők gazdasági szerepvállalásának növelése az EBB üzleti modelljének részét képezi; felhívja az EBB-t, hogy a nemek közötti egyenlőség és az inkluzív fejlődés előmozdítása érdekében folytassa a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését valamennyi műveletében;

A Parlament ajánlásainak nyomon követése

96.

felszólítja az EBB-t, hogy továbbra is készítsen jelentést a Parlament éves állásfoglalásaiban szereplő korábbi ajánlások végrehajtásának állásáról, különös tekintettel az alábbiakra:

a)	befektetési stratégiájának (gazdasági, környezeti és társadalmi) hatásai és az Unió érdekében a belső piac kiegyensúlyozott és folyamatos fejlődéséhez való hozzájárulás terén elért eredmények;

b)	a kötelességszegés, az összeférhetetlenség, az adókikerülés, a csalás és a korrupció elleni küzdelem erősítése érdekében elfogadott intézkedések;

c)	új intézkedések az átláthatóság és az emberi jogi átvilágítás megerősítésére;

d)	intézkedések a kkv-knak és a támogatható gazdasági szereplőknek az uniós politikák végrehajtása során nyújtott támogatás megerősítésére;

e)	az ezen állásfoglalásban elfogadott felhívások és kérések nyomon követése;

° °

97.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, és kéri a Tanácsot és az EBB igazgatótanácsát, hogy vitassák meg a Parlament itt ismertetett álláspontját.

(1) 2022. március 30-i ítélet, KF kontra Európai Beruházási Bank, T-299/20, ECLI:EU:T:2022:171.