European flag

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

HU

Sorozat C


C/2024/2096

2024.3.26.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Új európai stratégia a belső piac számára: vállalkozásaink segítése a technológiai, társadalmi, környezeti és versenyjogi kihívások kezelésében

(feltáró vélemény)

(C/2024/2096)

Előadó:

Sandra PARTHIE

Társelőadó:

Alain COHEUR

Felkérés:

az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége, 2023. 07. 10.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2023.12.20.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2024.1.17.

Plenáris ülésszak száma:

584.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

228/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

A belső piac jövőjére vonatkozó stratégiának több szempontra is összpontosítania kell: egy európai iparstratégiára, a vállalkozásoknak, a kkv-knak és a szociális gazdasági vállalkozásoknak kedvező keretre, az európai projekt számára nyújtandó köztámogatásra, jól szervezett, hatékony általános érdekű szolgáltatásokra, és a szociális modellünk megóvását és fejlesztését célzó lépésekre.

Az új iparstratégiának:

lehetővé kell tennie egy zöld és digitális, fenntartható és méltányos, erős ipargazdaság fejlődését, korlátoznia kell a túl erős függőségeket és biztosítania kell a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható forrásaihoz való hozzáférést, meg kell szilárdítania az európai szociális modellt és garantálnia kell az alapvető emberi jogokat,

elő kell mozdítania a modern, interoperábilis és stratégiai európai digitális infrastruktúrák – köztük a mesterséges intelligencia – fejlesztését, amelyre az intelligens, versenyképes, környezetbarát és reziliens ipar érdekében van szükség,

küzdenie kell az éghajlatváltozás ellen azáltal, hogy az energiahatékonyság, a megújuló energia felhasználása, a körforgásos gazdaság, a hosszabb élettartamú termékek stb. révén karbonsemlegességet biztosít,

egyértelmű szabályokat tartalmazó, stabil gazdaságpolitikát kell kidolgoznia, amely garantálja a jogbiztonságot, és elegendő államháztartási kapacitást biztosít az innováció számára,

az európai ipar gerincét alkotó energiaigényes iparágak támogatása érdekében biztosítania kell a dekarbonizált energiához való, stabil és versenyképes árakon történő biztonságos hozzáférést,

a demográfiai kihívások kezelése érdekében az iparban meg kell erősítenie a munkaerő készségeit és alkalmazkodóképességét, valamint a jó munkakörülményeket.

1.2.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) új elemzési keretet szorgalmaz, amely iránymutatásul szolgál a politikai döntéshozatalhoz ebben az új geopolitikai kihívásokat támasztó, megváltozott világban. Számos egymással ellentétes célkitűzés létezik (támogatási kérelmek kontra az állami támogatások korlátozására irányuló kérelmek; helyi termelésre vonatkozó követelmények kontra piacnyitási törekvések; az elengedhetetlen nyersanyagokhoz való hozzáférés kontra beszállítási feltételek). A legjobb megoldások megtalálásához új együttműködési rendszerre van szükség, a valódi európai identitástudat kialakításához pedig elengedhetetlen a tagállamok közötti együttműködési szellem megújítása. Egy páneurópai polgári és szociális szolgálat bevezetése minden európai fiatal számára lehetőséget kínálhat arra, hogy jobban megértsük más népek, országok és kultúrák szükségleteit.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a belső piac megerősítése során előnyben kell részesíteni azokat a politikákat, amelyek keretet biztosítanak a magánvállalkozások által végzett innováció számára, és előmozdítják az innovációt egyrészt a kockázati tőkéhez való hozzáférés révén – különösen az új vállalkozók számára –, másrészt az ipar és a tudományos szféra, különösen az egyetemek közötti kapcsolatok fejlesztése révén.

1.4.

A belső piacnak lehetővé kell tennie, hogy a kkv-k és alkalmazottaik fejlődjenek. A kkv-k számára a belső piac értéke abban rejlik, hogy közös szabványokat hoz létre a szolgáltatásaikra és a termékeikre vonatkozóan, ami lehetővé teszi számukra a határokon átnyúló működést, és emellett biztosítja a bürokrácia csökkentését és az eljárások egyszerűsítését, valamint a korrupció valamennyi formája elleni küzdelmet.

1.5.

Elengedhetetlen feltétel, hogy összhang legyen az uniós jogszabályok, illetve ezek tagállami szintű végrehajtása és érvényre juttatása között. Az új iparstratégia végrehajtása rá fog világítani, hogy a tisztán normatív megközelítés helyett inkább az ösztönzés/kísérletezés/értékelés dinamikájára kell helyezni a hangsúlyt.

1.6.

Az EGSZB kéri, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából értékeljék az általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjának következményeit, vizsgálják meg, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások ágazataiban adott esetben szükség van-e az állami intervencióra vonatkozó európai eszközökre és/vagy hozzanak létre működőképes európai közszolgáltatásokat. Emellett ambiciózus európai korszerűsítési programot és keretfeltételeket sürget az általános gazdasági érdekű szolgáltatások stratégiai ágazataiban: energia és kulcsfontosságú nyersanyagok; mobilitás és tömegközlekedés; víz, szennyvízelvezetés és vízkészletek; távközlés és digitális hozzáférhetőség stb.

1.7.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen értelmező közleményt az EUMSZ 54. cikkéről, valamint a szerződés versenyjogról szóló cikkeiről annak érdekében, hogy egyértelműsítse a „nonprofit” fogalmát az uniós jogban. Az EGSZB úgy véli, hogy a 26. számú, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyv mintájára csatolni kellene az EUMSZ-hez egy jegyzőkönyvet a vállalkozási formák sokféleségéről, valamint kéri a tagállamokat, hogy illesszék bele ezt a felülvizsgálatot a jövőbeli reformok menetrendjébe.

1.8.

Az európai szabványok kulcsszerepet játszottak a belső piac kezdeti kialakításában. A szabványok nemcsak a vállalkozások belső piachoz való hozzáférésének megkönnyítését célozzák, hanem a fogyasztók szempontjából is fontos szerepet töltenek be. E szabványok célja az európai fogyasztók egészségének és biztonságának, valamint gazdasági és jogi érdekeinek védelme, függetlenül attól, hogy hol élnek, utaznak és vásárolnak az EU-ban. Létrehozásuk következtében az 1985-ben meglévő mintegy 150 000 nemzeti szabvány 2007-re mintegy 13 000 harmonizált európai szabványra szűkült. Erre a dinamikára van szükség az egységes piac továbbfejlesztéséhez.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Az EU valódi ellenálló képességet mutatott, köszönhetően a 450 millió lakost számláló aktív belső piac kiépítésében elért eredményeknek, a – közös vakcinabeszerzések, a szociális partnerek részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos közös fellépései, a közös hitelfelvételek, a közös helyreállítási tervek és az Ukrajnával való szolidaritás révén – váratlan reakcióképességről tanúbizonyságot tevő intézményeknek, valamint az aktív civil társadalomnak. Emellett jelentős és egymást kiegészítő vállalatok alkotta álló üzleti szerkezetre is támaszkodik, melyek között tőkésvállalatok, állami vállalatok és szociális gazdasági vállalkozások is találhatók.

2.2.

Az EU számos területen más országoktól függ, például a fosszilis tüzelőanyagok és a nyersanyagok terén. Nem rendelkezik olyan közös iparpolitikával, amely képes szembenézni a külföldi versennyel, a költségvetési és monetáris unió pedig korlátozott – ezek mindegyike veszélyezteti a belső piac működését és hosszú távú fennmaradását. Ezért elengedhetetlenné vált a belső piac korszerűsítése.

2.3.

Közelmúltbeli javaslataival (1) összhangban az EGSZB olyan új, aktív európai iparstratégiát szorgalmaz, amely biztosítja Európa ipari bázisát, és nemcsak ösztönzi az üzleti – különösen a kkv-k által indított – kezdeményezéseket, hanem olyan közpolitikákat is előír, amelyek ösztönzik a vállalkozásokat és az innovációt. Emellett hatékony és magas színvonalú általános érdekű szolgáltatásokat is elő kell irányoznia, amelyek valóban megfelelnek az egyéni és kollektív igényeknek, és mindenki számára garantálják az egyetemes hozzáférést, az alapvető és szociális jogokat, a szociális és szolidáris gazdaság és a civil társadalom különböző formáinak mozgósítását, a stabil, inkluzív és fenntartható munkahelyek előmozdítását, valamint a társadalom összes tagjának demokratikus részvételét.

2.4.

Elengedhetetlen, hogy valamennyi érdekelt fél (fogyasztók, vállalkozások, munkavállalók, hatóságok és civil társadalom) az átalakulás érdekében szervezetten és közösen, azonos irányba tartson. Alapvetően fontos továbbá, hogy elősegítsék az EU versenyképességének kulcsát jelentő tudományos, technológiai, vezetői és szociális innováció fejlesztését és irányítását.

2.5.

Az átalakulás dinamikája gyors reakció- és alkalmazkodóképességet igényel nemcsak a vállalkozások, de a hatóságok részéről is. Az iparpolitika tartós sikerének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a strukturális változás e különleges szakaszában folyamatos párbeszéd folyjon az átalakulásban érintett szereplőkkel a kihívásokról és az akadályokról. A folyamatos párbeszéd lehetővé teszi, hogy az átalakulást állandó kutatási és innovációs folyamatnak tekintsék, amelynek sem az eredményét, sem a sikerét nem lehet magától értetődőnek tekinteni.

3.   Részletes megjegyzések

3.1.    Az EU belső piacának megerősítése

3.1.1.

A belső piac még mindig nem hozta ki magából a benne rejlő teljes potenciált és nem teljesen tölti be az uniós gazdaságok rezilienciájának javításában játszott szerepét. A belső piac egyre inkább digitális piac. Ezért pozitívnak kell tekinteni minden olyan reformot, amely hozzájárul a tisztességesebb versenyhez a digitális egységes piacon.

3.1.2.

Az uniós tőkepiac kiteljesítése elengedhetetlen az egységes piac elmélyítéséhez. A tőkepiacnak a termékek és szolgáltatások előállításának, beszerzésének és áramlásának finanszírozására kell összpontosítania, különösen a vállalkozások K+F+I-tevékenységei és az általános érdekű szolgáltatások támogatása, valamint a vállalkozói szellem ösztönzése révén.

3.1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a belső piac megerősítése során előnyben kell részesíteni azokat a politikákat, amelyek keretet biztosítanak a magánvállalkozások által végzett innováció számára, és előmozdítják az innovációt egyrészt a kockázati tőkéhez való hozzáférés révén – különösen az új vállalkozók számára –, másrészt az ipar és a tudományos szféra, különösen az egyetemek közötti kapcsolatok fejlesztése révén.

3.1.4.

A termelékenység szintje alapvető tényező a versenyképesség meghatározásában. A – például az új technológiák révén elérhető – magasabb termelékenység növeli a kínálatot, csökkenti az árakat és növeli a reálbéreket. A termelékenység növelésére irányuló beruházások ezért elengedhetetlenek a gazdaság növekedéséhez.

3.1.5.

A jogállamiságot tiszteletben kell tartani. Az EU egy átfogó szabályrendszeren (a „közösségi vívmányokon”) alapul, és csak akkor fog működni, ha a szabályokat minden tagállamban egyformán átültetik és érvényesítik. Valójában e szabályok közül sokat nem ültetnek át nemzeti szinten, vagy azokat nagyon eltérő módon hajtják végre, vagy nagyon eltérő mértékben alkalmazzák. Ez komoly és jelentős akadályt jelent a belső piac megfelelő működése és a polgárok belső piacba vetett bizalma szempontjából. Ezért az uniós vívmányok alkalmazását prioritásként kell kezelni az egységes piac és az általa keltett bizalom megerősítése érdekében.

3.1.6.

Fontos, hogy az EU a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködve és a nemzetközi szervezeteken belül egyértelműen állást foglaljon a protekcionista tendenciákkal és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az Európai Bizottságnak gyorsan és hatékonyan alkalmaznia kell a piacvédelmi eszközöket, hogy megvizsgálja a nem uniós tagállamok hatóságai által a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat, és adott esetben megakadályozza, hogy az ilyen vállalkozások és termékeik igazságtalanul kedvezményes elbánásban részesüljenek az EU belső piacára való belépéshez.

3.1.7.

A közös európai szabványok üzleti lehetőségeket nyithatnak meg, továbbá az EU-ban és világszerte is megkönnyíthetik a gazdasági együttműködést a partnerekkel és az ügyfelekkel. Az EGSZB-t azonban aggodalommal töltik el a szabványosítás átpolitizálására és a műszaki rendelkezések felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő rögzítésére irányuló nyilvánvaló törekvések. Az így kidolgozott fontos normák és szabványok gyakran késedelmet okoznak, és nem jutnak el az üzleti világhoz. Ez pedig jogbizonytalanságot kelt. Az ebből eredő lemaradást sürgősen be kell hozni, és támogatni kell a vállalkozások részvételét a normák és szabványok kidolgozásában.

3.2.    Új európai iparstratégia

3.2.1.

Az EU-nak olyan iparpolitikára van szüksége, amely legalább annyira foglalkozik a kínálati oldali gazdasági tényezők (pl. infrastruktúra, jogállamiság, oktatási rendszer) minőségével, mint magával a változások kezelésére való képességgel. Az iparpolitikának tehát meg kell teremtenie a versenypiacokon kialakuló strukturális változás feltételeit, ugyanakkor biztosítania kell a versenyképességet az értékteremtés terén. Ez azt jelenti, hogy a hangsúlyt inkább az ösztönzés/kísérletezés/értékelés dinamikájára kell helyezni, mintsem a jogi rendelkezésekre vagy az adminisztratív és bürokratikus intézkedésekre.

3.2.2.

A kettős átállással összefüggésben az EU belső piacának és iparpolitikájának elő kell mozdítania az inkluzív és fenntartható versenyképességet, amely megőrzi a magas szintű szociális védelmet és környezetvédelmet, a minőségi munkahelyeket, valamint a magas szinten versenyképes szociális piacgazdaság modelljét megvédő méltányossági és szolidaritási feltételeket.

3.2.3.

Az, hogy a szereplők innováció és beruházások révén alkalmazkodni tudjanak, kulcsfontosságú a változás sikeréhez. Az ipar különösen pozitív hatást gyakorol a termelékenységre; az átlagosnál nagyobb felelősséget visel a K+F-kiadásokért, a közös K+F-kapacitások révén nagy innovációs potenciállal rendelkezik, és jelentős továbbgyűrűző hatást gyakorol a szolgáltatási ágazatokra.

3.2.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni az egyéni gazdasági függőség, illetve az európai és a nemzeti gazdasági függőség között. A vállalkozások a költségek és a kockázatok gazdasági szempontú értékelését követően alakítják ki ellátási láncaikat, valamint a nyersanyagok és a köztes termékek beszerzését. A beszállítói kapcsolatok megbízhatósága azoktól a szerződéses feltételektől függ, amelyeket a vállalkozás a piaci helyzettől és alkupozíciójától függően el tud érni. Ugyanakkor az európai politikai és gazdasági szereplők együtt lépnek fel a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságának garantálása érdekében. Az EGSZB támogatja az EU és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy aktívabb szerepet játsszanak a fenntartható és hosszú távú nyersanyagellátás biztosításában, legyen szó a körforgásos gazdaság és az újrafeldolgozás kiterjesztéséről, a kritikus fontosságú nyersanyagok helyettesítéséről, a nyersanyagok tárolásáról vagy a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésének előmozdításáról.

3.2.5.

Emellett a hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a gazdaságpolitika elegendő ösztönzőt és lehetőséget biztosít-e a gazdaság számára a kritikus függőségek kellő mértékű csökkentéséhez. Amennyiben nem ez a helyzet, további állami eszközöket kell találni, amelyek arányosak ezzel a célkitűzéssel.

3.2.6.

Uniós adatok alapján 2 950 regionális ipari klaszter működik, amelyek az európai munkahelyek mintegy negyedét adják (61,8 millió, azaz az európai összlétszám 23,4 %-a) (2). Ez a reálgazdaság kulcsfontosságú eleme, ezért egy új európai iparstratégiának optimalizálnia kell e klaszterek és munkavállalóik tevékenységét és a rájuk vonatkozó feltételeket.

3.2.7.

Az innovációhoz szükséges tőke biztosítása érdekében rendkívül fontos a bank- és tőkeunió megvalósítása a kkv-k számára történő tőkebevonás, a határokon átnyúló beruházások megvalósítása és a pénzügyi rendszer ellenállóbbá tétele érdekében. Ezenkívül a fenntartható befektetések osztályozására vonatkozó szabványoknak kezelhetőnek, érthetőnek és következetesnek kell lenniük. Emellett rendkívül fontos, hogy a reálgazdaság finanszírozása prioritást élvezzen, és hogy egyetlen ágazat se maradjon le.

3.2.8.

Az erős belső piachoz fel kell számolni a még fennálló akadályokat, aktívan támogatni kell az innovációt és a kutatást, célzottá kell tenni és orientálni kell a beruházásokat, és ezekhez a célokhoz kell igazítani az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat. Ebben az összefüggésben fontos ellenőrizni, hogy a hatályos versenyjog továbbra is megfelel-e a céljának, és hogy jobban figyelembe kell-e venni az EU és tagállamai közpolitikai céljait. Helyi alapú megközelítésen kell alapulnia, amely a régiókat és az összes helyi hatóságot bevonja. Hozzá kell járulnia az Alapjogi Chartának és a szociális jogok európai pillérének a végrehajtásához, integrálnia kell a humántőke fejlesztését, és elő kell mozdítania a jól fizetett, minőségi munkahelyeket annak érdekében, hogy a munkavállalókat bevonják a szükséges átállásokba.

3.2.9.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (IPCEI) célja, hogy lehetővé tegyék a zöld és digitális átállást az EU-ban. Ezeknek az összetett projekteknek az elindításához jelentős beruházásokra van szükség, amelyeket nem minden tagállam képes finanszírozni. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a beruházások a belső piacon mindenhol kedvező hatást gyakoroljanak, lépéseket kell tenni a tagállamok közötti hatékony koordináció, az eredmények jobb terjesztése, a kkv-k bevonása és a kiegészítő pénzügyi források elosztása érdekében.

3.2.10.

A mesterséges intelligencia fejlesztésének szerepelnie kell mind az iparpolitikának, mind a belső piac megerősítésének a prioritásai között. Olyan elvekre és kritériumokra van szükség, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a mesterséges intelligencia érintett vállalkozások általi használatához, hogy az összhangban legyen az európai értékekkel. Ez különösen fontos mind a mesterséges intelligenciát előállító, azaz az olyan szoftvereket és előrejelző rendszereket készítő vállalkozások számára, amelyek tömegesen használnak fel olyan adatokat, amelyeket a reprezentativitás, a megbízhatóság, az adatvédelem és az átláthatóság kritériumainak megfelelően kell megszerezni és feldolgozni, mind pedig a mesterséges intelligenciát a folyamataik során felhasználó vállalkozások számára, annak biztosítása érdekében, hogy azt helyesen használják, és ne sértse a felhasználók, az ügyfelek és a munkavállalók jogait.

3.2.11.

A mesterséges intelligencia olyan technológiai újításokhoz kínál lehetőséget, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az áruk és szolgáltatások előállítási, marketing- és forgalmazási folyamataira, valamint a vállalkozások belső szervezetére. Ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk a benne rejlő lehetőségeket, fontos előre látni, hogy milyen következményekkel jár majd a társadalom egészére és különösen a munka világára nézve, és ki kell alakítani a szükséges képesítéseket.

3.3.    A vállalkozói kezdeményezések és a kkv-k fejlesztése

3.3.1.

A kkv-k kulcsszerepet játszanak az innovációban, valamint a helyzetek és igények sokféleségéhez igazodó reagálásban. E tekintetben alapvető fontosságú, hogy a pénzügyi rendszer ténylegesen biztosítsa számukra a fenntartható beruházásokhoz szükséges forrásokat.

3.3.2.

Az európai egységes piac szerepe az, hogy biztosítsa a kkv-k számára a jövőbeli piacokhoz és értékláncokhoz való hozzáférést. A bejelentési, dokumentációs és igazolási követelményekből fakadó túlzott bürokrácia egyre inkább megnehezíti a kkv-k alaptevékenységét. Ismét a „Gondolkozz először kicsiben!” elvnek kell érvényesülnie.

3.3.3.

Az adatokhoz való egyenlő hozzáférés az összes ágazat számára szükséges és elengedhetetlen az üzleti modellekhez, például a gépjárművek, a mezőgazdasági gépek vagy az építési infrastruktúra/okos otthonok területén, valamint általában a platformok használatához. Az EGSZB úgy véli, hogy ehhez nemzeti és európai szinten olyan jogi keretre van szükség, amely tisztességes, technikailag megvalósítható és biztonságos hozzáférést biztosít a vállalkozások számára az adatokhoz.

3.3.4.

A kkv-k számára fontosak az egyértelmű szabályok és a gyakorlatias eljárások, különösen akkor, ha külföldön működnek. Ezért a munkavállalók kiküldetésének egyszerű és szabályszerű bejelentésének lehetővé tétele érdekében a bejelentési és ellenőrzési kötelezettségeket a szükséges mértékre kell csökkenteni, egyszerűsíteni kell, valamint átláthatóvá és érthetővé kell tenni. Egy szabványosított digitális bejelentési portál – például az elektronikus bejelentés – megoldást kínál a kiküldetési követelmények gyorsabb és kevésbé bürokratikus kezelésére.

3.3.5.

Egy digitális európai társadalombiztosítási kártya (ESSPASS) bevezetése és kötelező használata segítene csökkenteni a határokon átnyúló üzleti tevékenységek keretében a vállalkozásokra és munkavállalóikra háruló dokumentációs és igazolási kötelezettségeket. Hosszú távon ki kell bővíteni az uniós eID és az európai digitális személyiadat-tárca funkcióit, amelyek elektronikus úton egyesíthetik az adatokat és az okmányokat, és lehetővé tehetik az egyenrangú (peer-to-peer) interakciókat. Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a nemzeti vagy regionális hatóságoknak jobban együtt kell működniük, többek között digitális és interoperábilis közigazgatási eljárások révén.

3.4.    Általános érdekű szolgáltatások

3.4.1.

A vállalkozói kezdeményezések és a közpolitikák kidolgozását kiegészítve vannak olyan általános érdekű szolgáltatások, amelyek célja, hogy minden lakos számára garantálják az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, kölcsönös segítségnyújtást valósítsanak meg, biztosítsák a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és figyelembe vegyék a hosszabb távlatot és a jövő nemzedékeinek érdekeit (3). A belső piacnak az Európai Unió egész területén szüksége van általános érdekű szolgáltatásokra. Ezek az uniós GDP 25 %-át és a teljes foglalkoztatás 20 %-át teszik ki, biztosítva a közlekedési, energetikai, kommunikációs, vízszolgáltatási és szennyvízelvezetési infrastruktúrát, a kutatással kapcsolatban álló oktatási rendszert, a megelőzésen és az ellátáshoz való egyetemes hozzáférésen alapuló egészségügyi rendszert, valamint a biztonságot és az igazságszolgáltatást, illetve megfelelő élet-, lakhatási és megélhetési feltételeket biztosító környezetet.

3.4.2.

Az általános érdekű szolgáltatások elismertek az oktatás, a kultúra, a lakhatás és a hajléktalanok támogatása, a tartós ápolás-gondozás, a fogyatékossággal élők befogadása és az egészségügy területén. A tagállami hatóságok rendelkeznek általános hatáskörrel az általános érdekű szolgáltatások meghatározására, „nyújtására, elvégeztetésére és megszervezésére”. Szabadon választhatják meg a belső vagy az átruházott irányítás módszereit, valamint az ilyen közszolgáltatási feladatokat ellátó vállalkozások jogállását.

3.4.3.

Ami a kórházi ágazatnak a mindennapi életben és az akut népegészségügyi problémák (Covid19) idején betöltött alapvető szerepét illeti, létfontosságú, hogy a versenypolitika és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása során kellően vegyék figyelembe a tagállamoknak a nemzeti népegészségügyi célkitűzések meghatározására vonatkozó előjogait, valamint a kórházi ágazatot szabályozó társadalmi-gazdasági modellek széles spektrumát, a belső piac megfelelő működésének akadályozása nélkül. Az uniós versenyszabályoknak (különösen az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak) az egészségügyi szolgáltatásokra való alkalmazása során tekintetbe kell venni, hogy ezek a társadalom általános érdekét szolgálják. Kellő figyelmet kell fordítani a kohézió és a szolidaritás elvére, mivel ezek a szolgáltatások fontos szerepet játszanak azok érvényre juttatásában.

3.4.4.

Már 15 év eltelt az új szerződés hatálybalépése óta, de az Európai Bizottság még nem terjesztett elő jogalkotási kezdeményezést az EUMSZ 14. cikke alapján. Ideje tehát, hogy számba vegyük az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatások területén hozott uniós intézkedéseket, és hogy az EUMSZ 14. cikkét és 26. jegyzőkönyvét hatékonyan érvényesítsük.

3.4.5.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezze el az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatások működésének és hatásainak mélyreható vizsgálatát a következőkre összpontosítva:

az általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjának következményei a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából a minőség, a hozzáférhetőség, az alkalmazkodóképesség és a szolgáltatás ára tekintetében,

esetleg szükség van-e az állami intervencióra vonatkozó európai eszközök létrehozására az általános gazdasági érdekű szolgáltatások ágazataiban és/vagy funkcionális európai közszolgáltatások létrehozására (4),

az általános érdekű szociális szolgáltatások önálló kategóriájának lehetséges meghatározása, amely a szolidaritás és a társadalmi igazságosság szempontjából a pozitív jog állapotához képest szélesebb körű rendszerrel rendelkezik.

3.4.6.

A nyitott stratégiai autonómia megteremtéséhez ambiciózus korszerűsítési programot és keretfeltételeket kell életbe léptetni az általános gazdasági érdekű szolgáltatások stratégiai ágazataiban: energia és kulcsfontosságú nyersanyagok; mobilitás és tömegközlekedés; víz, szennyvízelvezetés és vízkészletek; távközlés és digitális hozzáférhetőség stb.

3.4.7.

Részletes ajánlások az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozóan

Az EGSZB a következőket kéri:

az EU nyitott stratégiai autonómiájának megvalósítása keretében indítsanak el egy, a 2024–2029-es időszakra szóló európai tervet az általános gazdasági érdekű szolgáltatások stratégiai ágazataira vonatkozóan,

a következő testületben jelöljenek ki egy biztost, aki a biztonságos, magas színvonalú és fenntartható általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó, 2024–2029-es stratégiai tervért felelős, és bízzanak meg egy európai ügynökséget, amely nyomon követi a közszolgáltatási kötelezettségek és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások egyetemes ellátásának alakulását,

európai üzemeltető az igen nagy feszültségű villamosenergia-átviteli és határon átnyúló összeköttetést biztosító hálózat esetében,

készüljön tanulmány az európai üzemeltetők létrehozásáról a nagy sebességű transzeurópai vasúti hálózatok esetében,

egyértelműen határozzák meg a Galileo közszolgáltatási feladatait és kötelezettségeit,

valamennyi érdekelt fél számára biztosítsanak hozzáférést a közpénzből finanszírozott kutatások eredményeihez.

3.5.    A szociális és szolidáris gazdaság és a civil társadalom

3.5.1.

A szociális gazdaságnak és az általános érdekű szociális szolgáltatásoknak nincs jogi keretük. Pedig ezek az új európai iparstratégia szerves részét képezik, a vállalkozói kezdeményezésekkel, az állami fellépésekkel vagy az általános érdekű szolgáltatásokkal egyenrangúan és azokat kiegészítve. Végrehajtásuk gyakran a civil társadalom mozgósításán, az önkéntességen és a szociális gazdaság számos vállalkozási formáján (szövetkezetek, kölcsönös önsegélyező társaságok, szociális vállalkozások vagy egyesületek) alapul. Céljuk, hogy minden lakos, minden érdekelt fél, minden közösség és minden terület szociális és társadalmi igényeit kielégítsék.

3.5.2.

Az EUMSZ 54. cikke értelmében az uniós jog kétféle szervezetet ismer el: a nonprofit szervezeteket – ide kizárólag a gazdasági érdekhez nem fűződő tevékenységet végző szervezetek tartoznak –, illetve a vállalkozásokat, amelyek között elsősorban gazdasági társaságok találhatók. Pedig a szociális gazdaság vállalkozásai nem a tőke maximalizálására vagy megtérülésének biztosítására törekednek, hanem társadalmi céljuk van (5). Az EGSZB több alkalommal szólt annak szükségességéről, hogy az uniós szabályozás ténylegesen vegye figyelembe a vállalkozási formák sokféleségét.

3.5.3.

Egyrészt lépéseket kell tenni az általános érdekű szociális szolgáltatások európai jogi keretének formálissá tételére, amely tiszteletben tartja a tagállamok mérlegelési jogkörét az általános érdekű szociális szolgáltatások megszervezése és finanszírozása terén, másrészt pedig olyan egyedi jogi keretet kell kidolgozni, amely elismeri a szociális gazdaság vállalkozásainak szolgáltatóként betöltött szerepét.

3.5.4.

Bár a jól működő általános érdekű szociális szolgáltatások kulcsfontosságúak az emberek kormányuk cselekvőképességébe vetett bizalmának kiépítéséhez, az európai integráció általános támogatottságának növelése érdekében alapvetően fontos a valódi európai identitástudat megteremtése. Egy páneurópai polgári és szociális szolgálat bevezetése minden európai fiatal számára lehetőséget kínálhat arra, hogy jobban megértsük más népek, országok és kultúrák szükségleteit.

3.6.    Az EU bővítésének hatása az egységes piacra

3.6.1.

Az egységes piac jövőjét nagy valószínűséggel befolyásolni fogja az EU bővítése. Ezt a folyamatot megfelelően kell irányítani, anélkül, hogy túlfeszítenénk a tagjelölt országok integrációs kapacitásait és túlzottan szorgalmaznánk a közösségi vívmányokhoz való csatlakozásukat. Az EGSZB egy fokozatos, országonkénti megközelítést javasol, például a gazdasági integrációra és a közös uniós értékekre összpontosítva, ami lehetővé tenné, hogy egységes piacunkat megnyissuk a potenciális új tagállamok előtt.

3.6.2.

Minden érintett fél esetében kezelni kell az elvárásokat, az egyes országok és az EU felé is megfelelően kommunikálni kell a kötelezettségeket és a jogokat. Az országoknak például törekedniük kell arra, hogy hozzájárulást nyújtsanak és az előnyökből is részesüljenek, legyen szó az Európai Gazdasági Térségről (piacra jutás), a polgári (uniós polgárság) vagy a társadalmi dimenzióról (munkavállalói jogok, fogyasztóvédelem).

Kelt Brüsszelben, 2024. január 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Oliver RÖPKE


(1)  Lásd különösen az EGSZB „Versenyképesség és ipar” című véleményét, HL C, C/2024/875, 2024.2.6., http://data.europa.eu/eli/C/2024/875/oj; valamint HL C 349., 2023.9.29., 179. o.; HL C 105., 2022.3.4., 63. o.; HL C 56., 2021.2.16., 10. o.; HL C 282., 2019.8.20., 1. o.

(2)  Európai Bizottság, 2020, European Panorama of Clusters and Industrial Change.

(3)  Az EGSZB számos véleménye és munkája közül lásd: Általános érdekű szolgáltatások közös létrehozása a részvételi demokrácia erősítése érdekében az EU-ban (HL C 486., 2022.12.21., 76. o.).

(4)  Ilyen lehet például egy, bizonyos egészségügyi, energetikai vagy egyéb termékekért felelős európai ellátási ügynökség.

(5)   HL C 282., 2019.8.20., 1. o.


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2096/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)