A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2022. december 8.)

a kisgyermekkori nevelésről és gondozásról: a 2030-ra vonatkozó barcelonai célok

(2022/C 484/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, összefüggésben annak 153. cikke (1) bekezdésének i) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A nők munkaerőpiaci részvétele ellen ható tényezők felszámolása érdekében az Európai Tanács 2002-ben Barcelonában meghatározott gyermekgondozásra vonatkozó, 2010-ig megvalósítandó célokat: nevezetesen azt, hogy a három év alatti gyermekek legalább 33 %-ának, valamint a három éves kor és a tanköteles kor közötti gyermekek legalább 90 %-ának biztosítsanak kisgyermekkori nevelést és gondozást (1). Míg az európai uniós átlagot tekintve sikerült elérni az említett célokat, jelentős különbségek állnak fenn továbbra is a tagállamok között és a tagállamokon belül, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokból származó gyermekek és a legfiatalabb gyermekek csoportja esetében.

(2)

Ezen ajánlás célja a tagállamokat arra ösztönözni, hogy növeljék a hozzáférhető, megfizethető és magas színvonalú kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételt – figyelembe véve ugyanakkor a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások iránti keresletet, valamint összhangban a nemzeti ellátási mintázatokkal – a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése, valamint valamennyi gyermek – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy hátrányos helyzetű gyermekek – szociális és kognitív fejlődésének az előmozdítása érdekében.

(3)

A gyermekgondozási feladatok ellátása – különösen a nagyon fiatal gyermekek esetében – jelentősen akadályozza a nők munkaerőpiaci részvételét. A 2021. évi munkaerő-felmérés szerint a gazdaságilag aktív népességbe nem tartozó nők 27,9 %-a jelezte, hogy gyermek vagy gondozásra szoruló felnőtt gondozása a fő oka annak, hogy nem próbál elhelyezkedni, míg a férfiak körében ez az arány csak 8,0 % volt. Az említett arány 2019-ben – a világjárvány előtt – 32,6 %, illetve 7,6 % volt (2). Ugyanakkor a hat év alatti gyermeket nevelők foglalkoztatási rátája 90,1 % volt a férfiaknál, szemben a nők esetében mért 67,2 %-kal. Európában mintegy 7,7 millió nő nem tud részt venni a munkaerőpiacon nem fizetett gondozási feladatok miatt szemben 450 000 férfival. Az, hogy a nők aránytalan mértékben végeznek gondozási munkát, a nemek közötti bérszakadéknak is az egyik fő oka (3).

(4)

A nők szintén gyakrabban igazítják hozzá munkarendjüket gondozási feladataikhoz. Ez tartós hatással van a karrierjükre, és hozzájárul a nemek közötti bérszakadékhoz és a nyugdíjszakadékhoz. A foglalkoztatott nők naponta átlagosan 90 perccel többet töltenek házimunkával és közvetlen gondozási tevékenységekkel, mint a foglalkoztatott férfiak. A foglalkoztatás terén a nemek között fennálló egyenlőtlenségek csökkentése egyértelműen indokolt, mivel hozzájárul a növekedéshez, és várhatóan pozitív hatást gyakorol a termelékenységre. Ráadásul a nemek közötti egyenlőtlenségek mérséklése bizonyítottan pozitív hatást gyakorol a szegénység csökkentésére és a társadalmi befogadásra, továbbá a csökkenő munkaerő problémájára való reagálásra is módot kínál.

(5)

A megfizethető és magas színvonalú gondozási szolgáltatások rendelkezésre állása jelentős pozitív hatást gyakorol a gondozók – különösen a nők – foglalkoztatási helyzetére. Amint az Unió egész területén nőtt a kisgyermekkori nevelés és gondozás nyújtása, a nemek közötti foglalkoztatási különbség a 2002-es 17,7 százalékpontról 2021-re 10,8 százalékpontra csökkent. Az elmúlt években azonban megtorpant a haladás.

(6)

A szociális jogok európai pillére (a továbbiakban: a pillér) hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint a kisgyermekkori nevelés és gondozás az Unió kulcsfontosságú célkitűzéseiként fontos szerepet töltenek be. A pillér rögzíti, hogy a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot és a nemek közötti esélyegyenlőséget minden területen biztosítani és ösztönözni kell, így a munkaerőpiaci részvétel, a foglalkoztatási feltételek és a szakmai előmenetel tekintetében is. A pillér szintén elismeri a gyermekek jogát a megfizethető, színvonalas kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, a gyermekek jogát a szegénység elleni védelemhez, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek jogát az esélyegyenlőség fokozására irányuló különös intézkedésekhez.

(7)

A pillérre vonatkozó cselekvési terv azt javasolja, hogy 2030-ra a 20 és 64 év közötti lakosság legalább 78 %-ának foglalkoztatottnak kell lennie. E cél elérése érdekében a cselekvési terv célként tűzi ki, hogy 2019-hez viszonyítva legalább a felére csökkentsék a nemek közötti foglalkoztatási különbséget, többek között az intézményes kisgyermekkori nevelés és gondozás megnövekedett biztosítása révén. A cselekvési terv elismeri, hogy az intézményes kisgyermekkori nevelés és gondozás biztosításának növelése támogatná a nők erősebb munkaerőpiaci részvételét, valamint a munka, a család és a magánélet jobb összeegyeztetését.

(8)

A tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak a szülőknek nyújtott támogatás módjait illetően. Egyes tagállamokban nagyobb hangsúlyt fektetnek a megfelelően fizetett vagy kompenzált – legalább a gyermek életének első 12 hónapjára kiterjedő – szülői szabadságra, ami a szülői szabadság igénybevételének nagyon magas arányát eredményezi. Más tagállamok inkább arra összpontosítanak, hogy nagyon fiatal kortól biztosítsanak kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokat a gyermekek számára. A tagállamok utóbbi csoportjában a gyermekek jellemzően már az első életévükben kisgyermekkori nevelésben és gondozásban vesznek részt, és a fizetett vagy kompenzált szülői szabadság nem haladja meg az uniós jog által előírt minimumot. A három éven aluli gyermekekre vonatkozó, ezen ajánlásban meghatározott új célérték egyensúlyt hivatott teremteni az említett eltérő megközelítések között. Az említett megfontolások fényében a három év alatti gyermekek csoportja esetében az általános célérték a 45 %-os részvételi arány, amelynek elérésére valamennyi tagállamnak törekednie kell.

(9)

Mindazonáltal azon tagállamok esetében, amelyek még nem érték el a korábbi, 33 %-os célértéket, nem feltétlenül elvárás a korábbi vagy az új célérték 2030-ig való elérése. Ehelyett ajánlott, hogy e tagállamok legalább egy olyan meghatározott százalékos aránnyal növeljék az őket jellemző részvételi arányt, amely tükrözi az adott tagállam kiindulási helyzetét és a szülői szabadság igénybevételének az adott tagállamra jellemző mintázatát. Ennek ténylegesen lehetővé kell tennie az említett tagállamok számára a 45 %-os célértékhez való közeledést. Azon tagállamok esetében, amelyek távolabb vannak a célérték elérésétől, elvárás, hogy nagyobb erőfeszítést tegyenek a felzárkózás érdekében.

(10)

Tekintettel a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel évről évre történő jelentős ingadozására, valamint arra, hogy a 2021. évi adatok egyes tagállamokban még mindig a Covid19-világjárvány hatását tükrözik, a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételnek az ezen ajánlás elfogadását megelőző öt évben mért (az EU SILC adatai szerinti) átlagos részvételi aránya került kiválasztásra kiindulási alapként a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel minimális növelésének azon tagállamok esetében való meghatározásához, amelyek még nem érték el az előző célértéket.

(11)

Uniós szinten több, a nemek közötti egyenlőség és a munkakörülmények területére vonatkozó ajánlás és irányelv is foglalkozik bizonyos, a barcelonai célok szempontjából releváns kérdésekkel. Az (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) például megteremti a szülői szabadságok és a rugalmas munkafeltételek, valamint a gondozói szabadságok nemi szempontból kiegyensúlyozott igénybevételének keretét.

(12)

Több uniós kezdeményezés is hangsúlyozta a gyermekek kisgyermekkori nevelésének és gondozásának fontosságát. Ezen ajánlás épít az említett szakpolitikai kezdeményezésekre, nevezetesen a következőkre: az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló állásfoglalás (5), amely uniós szintű célértéket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a három éves kor és a kötelező alapfokú oktatásba lépési életkor közötti gyermekek legalább 96 %-a vegyen részt kisgyermekkori nevelésben és gondozásban; a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló, 2019. május 22-i tanácsi ajánlás (6), amely segíti a tagállamokat a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások javítása terén, és kiemeli, hogy az ilyen szolgáltatásoknak befogadónak, hozzáférhetőnek, megfizethetőnek és magas színvonalúnak kell lenniük; az EU gyermekjogi stratégiájáról szóló bizottsági közlemény (7), amely egy sor, a Bizottság által teendő fő intézkedést határoz meg a gyermekjogok eredményesebb előmozdítása és védelme céljából, és elismeri a kisgyermekkori nevelés és gondozás jótékony szerepét a gyermekek kognitív és szociális fejlődésére nézve; és az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló, 2021. június 14-i tanácsi ajánlás (8), amelynek célja annak biztosítása, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek minden régióban – így a távoli és a vidéki területeken is – ingyenesen és ténylegesen hozzáférjenek kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, ideértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást is.

(13)

A kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokba való beruházás során a tagállamoknak a férőhelyek pusztán rendelkezésre állásán túl, figyelembe kell venniük több dimenziót is, így például a részvétel időráfordítását, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett, kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő gyermekek arányát, valamint a nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségét, megfizethetőségét és színvonalát. Ezen ajánlás ezért az említett szempontokat érintő intézkedéseket határoz meg.

(14)

Az elsődleges gondozók – főként a nők – munkaerőpiaci részvételének elősegítése érdekében a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel óraszámának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a szülők érdemben végezhessenek fizetett munkát. A gyermek mindenek felett álló érdekére tekintettel ösztönözni kell a részvételt, miközben lehetővé kell tenni a nemek közötti egyenlőségen alapuló szülői választást a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások igénybevétele tekintetében. Amennyiben a gyermekek még nem teljes időben vesznek részt kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, a gondozási feladatok egyenlő megosztása érdekében mindkét szülőnek élnie kell az (EU) 2019/1158 irányelvben biztosított szülői szabadsághoz és rugalmas munkafeltételekhez – így például a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, a rugalmas munkaidőhöz és a távmunkához – való jogokkal, és a részvételnek a gyermek életkorának előrehaladtával fokozatosan növekednie kell. Tekintve az említett dimenzió jelentőségét, fontos nyomon követni a gyermekek kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételének időráfordítását, a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való általában vett részvétellel együtt.

(15)

Továbbá az alacsony szintű szakmai készségekkel rendelkező nők, a migráns nők, az alacsony jövedelmű háztartásban élő, gyermeket nevelő nők, valamint a gyermeket nevelő egyedülálló nők több akadályba ütköznek a képzés és az elhelyezkedés során, és több, a munkába állásuk vagy újbóli munkába állásuk ellen ható tényezővel szembesülnek gyermekük kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételének pénzügyi és nem pénzügyi jellegű korlátai miatt. A kiszolgáltatott helyzetben lévő és a hátrányos helyzetű gyermekek befogadó kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való, magasabb részvételének ösztönzése kedvezően hatna az anyjuk munkába való visszatérésének esélyeire. Segítené a nőket abban is, hogy jobban összeegyeztessék a munkájukat, a családjukat és a magánéletüket.

(16)

A fogyatékossággal élő szülők és a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők különös akadályokkal és kihívásokkal szembesülnek a munkaerőpiachoz való hozzáférés terén. A fogyatékossággal élő gyermekeknek a többségi kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételének elősegítése – adott esetben figyelembe véve a fogyatékosság típusát és fokát, a szakértői értékelést és a gyermek mindenek felett álló érdekét – segítheti szüleiket a munka, a család és a magánélet jobb összeegyeztetésében.

(17)

A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel több szempontból is előnyös a gyermekek számára. A tények azt mutatják, hogy a színvonalas kisgyermekkori nevelés és gondozás nyújtása már korai életkortól meghatározó szerepet játszik a gyermekek kognitív, szociális és tanulmányi fejlődésének javítása terén. A magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló tanácsi ajánlás szerint a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel hatékony eszköz lehet az oktatási méltányosság megvalósításához a hátrányos helyzetű gyermekek számára, így például a fogyatékossággal élő vagy a sajátos nevelési igényű, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett – például egyszülős – háztartásban élő, a migráns hátterű, a menekült, a roma vagy egyéb kisebbségi csoportokhoz tartozó, a megfelelő gondozási infrastruktúrával nem rendelkező vidéki vagy távoli területeken élő, valamint az alternatív gondozásban részesülő gyermekek számára.

(18)

Az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás, valamint a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló tanácsi ajánlás (9) kiemeli, hogy a jó minőségű és befogadó kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való egyenlő hozzáférésnek központi szerepe van a társadalmi kirekesztődés öröklődésének megszakításában és a hátrányos helyzetű gyermekek számára az egyenlő esélyek biztosításában. Az európai gyermekgaranciáról szóló ajánlás azt ajánlja, hogy a tagállamok az ajánlás elfogadását követő kilenc hónapon belül nyújtsanak be az ajánlás végrehajtására vonatkozó nemzeti terveket. Mindazonáltal a hátrányos helyzetű gyermekek részvételi arányai továbbra is jelentősen alacsonyabbak, különösen a legfiatalabb gyermekek körében, ami később rosszabb oktatási eredményekhez és nagyobb arányú iskolai lemorzsolódáshoz vezethet, különösen a roma vagy a migráns hátterű, valamint a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek esetében. Fontos ezért felszámolni a szakadékot az említett gyermekek kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétele és a gyermekek teljes sokaságának kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétele között. Figyelmet kell fordítani a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmi kvintilisek közötti részvételi különbség csökkentésére is. A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel az ukrajnai háború elől menekülő gyermekek és az Unióban védelemért folyamodó vagy védelemben részesülő egyéb gyermekek számára is releváns. Az említett valamennyi, potenciálisan kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermek számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a többségi, inkluzív és nem szegregált kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz.

(19)

Hasonlóképpen, a fogyatékossággal élő gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy másokkal azonos alapon vegyenek részt a többségi kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. A fogyatékossággal élő gyermekek felét kizárólag a szüleik gondozzák. Ezért fontos biztosítani, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás hozzáférhető, befogadó legyen, és olyan célzott intézkedésekkel kombinálják, amelyek segítik a sajátos igények kielégítését, többek között az akadályok és a szegregáció felszámolására, a pedagógusoknak a szükséges kompetenciákkal való felvértezésére vagy egyedi igényekkel foglalkozó pedagógusok felvételére irányuló intézkedések, és szükség esetén személyre szabott nevelési programok révén.

(20)

Különös figyelmet kell fordítani a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekeknek, valamint a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekeknek a kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekben való részvétele terén fennálló hiányosságok felszámolására azon országokban, ahol a nemzeti szociális, egészségügyi és oktatási igazgatások külön-külön felelősek a kisgyermekkori nevelés és gondozás különböző szegmenseiért.

(21)

A kisgyermekkori nevelés és gondozás magas színvonala elengedhetetlen ahhoz, hogy a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel a gyermekek számára előnyös legyen. Míg nincs egységes mód a színvonal fogalmának meghatározására és mérésére a kisgyermekkori nevelés és gondozás tekintetében, annak lényege a felnőttek és a gyermekek közötti együttműködés minőségében rejlik, függetlenül a fennálló kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszer jellegétől. A tagállamoknak magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás nyújtását kell biztosítaniuk, figyelembe véve a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló ajánlásban meghatározott különféle dimenziókat, ideértve a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a pedagógusok képesítéseit és munkafeltételeit, a pedagógiai programot, a nyomon követést és az értékelést, valamint a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások irányítását és finanszírozását. Különösen fontosak az olyan elemek, mint például a pedagógus–gyermek arány, a személyzet képesítései és a szakmai továbbképzések.

(22)	A kisgyermekkori nevelés és gondozás biztosításának színvonala fontos tényező a szülők és a nevelést és gondozást nyújtó intézmények közötti bizalom megteremtése, és ezáltal a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való fokozott részvétel előmozdítása szempontjából is.

(23)

A hozzáférhetőség egy másik fontos dimenzióját képezi a kisgyermekkori nevelés és gondozás biztosításának. Ez magában foglalja a megfelelő infrastruktúrát és az elegendő befogadókapacitást, a nyitvatartási időt, valamint a szülők sajátos igényeihez való alkalmazkodást és az összetett adminisztratív eljárások leküzdéséhez nyújtott segítséget. Az adminisztratív eljárásokban való eligazodáshoz különféle módokon kell támogatást nyújtani, ideértve a nyelvi és digitális támogatást is, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy hátrányos helyzetű csoportok esetében, amelyek tagjai például nem képesek digitális eszközöket használni, vagy nem férnek hozzá ilyen eszközökhöz. Ez magában foglalja az akadálymentes hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek – ideértve a gyermekeket, a szülőket és a szakembereket – számára is, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel és az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) meghatározott akadálymentességi követelményekkel.

(24)

Továbbá a hozzáférhetőség körébe tartozik az eljárások egyszerűsítése, valamint a pedagógusok és a szakemberek szakmai felkészítése a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekeknek, valamint az egyéb, kiszolgáltatott helyzetű csoportoknak a nem szegregált többségi intézményekben való megfelelő támogatására. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások igénybevételének akadályait felszámolják és megelőzzék – többek között a fogyatékossággal élő személyek tekintetében –, és hogy a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások valóban befogadó jellegűek legyenek.

(25)

A hozzáférhetőség megoldása során figyelembe kell venni a területi egyenlőtlenségeket. A távolság miatt hosszú ingázási idő, a közlekedési összeköttetések hiánya vagy korlátozott volta, valamint a forgalmi torlódások egyaránt akadályozhatják a részvételt, különösen a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. A távoli és vidéki területek helyzete különösen hátrányos az elégséges kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások helyi meglétének hiánya miatt. Az ilyen területi egyensúlyhiányok súlyosbíthatják a megfizethetőségi problémákat. Fontos ezért figyelembe venni a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokat igénybe vevők különböző profiljait a mobilitási tervekben, valamint az értékelési és nyomonkövetési célokból végzett adatgyűjtésbe belefoglalni a területi lefedettséget.

(26)

A kisgyermekkori nevelés és gondozás magas költsége számos tagállamban még mindig nagymértékben akadályozza a részvételt. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a költségtényező számos országban jelentős szerepet játszik az intézményes gyermekgondozási szolgáltatások igénybevételéről való lemondásban, különösen a szegénység kockázatának kitett háztartások esetében. Az Unió jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó, 2016. évi statisztikája szerint a szülők 13 %-a a költségek miatt nem vesz igénybe gyermekgondozást, és 11 % számára közepes vagy nagy nehézséget okoz a költségek megfizetése. A szegénység kockázatának kitett háztartások esetében az említett arányok több mint duplára nőnek: 28 %-ra, illetve 27 %-ra. A tudományos kutatások kimutatják a magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás jelentős gazdasági, társadalmi, oktatási és fejlődési előnyeit. A megfizethető kisgyermekkori nevelés és gondozás biztosítása kedvező a nők továbbképzési és átképzési igényeinek a kielégítése és a munkaerőpiaci részvételük elősegítése szempontjából; ez pozitív hosszú távú hatást gyakorol a korai életkortól kezdődő intézményes nevelésre is, megalapozva a tanuláshoz való, egész életen át tartó pozitív hozzáállást, ami túlmutat a részt vevő gyermekeken, és az egész társadalomra kiterjed. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás költségei arányosak legyenek a háztartások jövedelmével, és ne akadályozzák a kisgyermekkori nevelés és gondozás igénybevételét. Emellett a tagállamoknak a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétellel járó egyéb költségeket is célszerű figyelembe venniük, így például a gondozás esetén szükséges közlekedés, ruházkodás és felszerelés költségeit.

(27)

A hozzáférhető, megfizethető és magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás megfelelő biztosításának egyik módja a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra való jogosultság jogszabályban való rögzítése, aminek révén a hatóságok minden olyan gyermek számára biztosítanak férőhelyet, akinek a szülei erre igényt tartanak, függetlenül a szülők foglalkoztatási és szociális-gazdasági helyzetétől vagy családi állásától. A legtöbb tagállamban már létezik ilyen, jogszabályban rögzített jogosultság, de a jogosultságot keletkeztető életkor nagymértékben eltér a tagállamok között. Ideális esetben nem szabad szünetnek lennie a megfelelően fizetett vagy kompenzált szülési, apasági és szülői szabadság vége és a kisgyermekkori nevelési és gondozási férőhelyre való, jogszabályban rögzített jogosultság kezdete között.

(28)

A magas színvonalú, hozzáférhető és megfizethető kisgyermekkori nevelés és gondozás hozzáférhetőségének növelése a családok számára, valamint a munkafeltételek és a keresetek javítása a kisgyermekkori nevelési és gondozási ágazatban várhatóan gazdasági előnyökkel jár. Ugyanakkor optimalizálható a kisgyermekkori nevelésbe és gondozásba való beruházás költségvetési fenntarthatósága az államháztartásra gyakorolt hatás értékelésével, valamint a költséghatékonyság rendszeres nyomon követésével és folyamatos javításával, a bevált gyakorlatokra építve, különös tekintettel az államháztartás általános fenntarthatóságával összhangban lévő finanszírozási mechanizmusok hatékony kialakítására.

(29)

A kisgyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó megfelelő online és offline információkhoz való könnyű és egyenlő, megkülönböztetés nélküli hozzáférés minden szülő számára kulcsfontosságú, függetlenül a család összetételétől és a családi állástól, beleértve az elismert élettársi kapcsolatot is, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri. Ez vonatkozik a megfelelő szolgáltatásokra való jogosultsággal és azok rendelkezésre állásával, a hozzáférés módozataival, valamint adott esetben a támogatásra való jogosultsággal kapcsolatos információkra.

(30)

Amennyiben az érintettek nincsenek tisztában a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz fűződő szülői és gyermekjogokkal, valamint a kisgyermekkori nevelésnek és gondozásnak a későbbi oktatási eredmények szempontjából való jelentőségével, ez további akadályt gördít e szolgáltatások igénybevétele elé, ami kihatással van a nők munkaerőpiaci részvételére. A szülők helyes és alapos tájékoztatása esetén jól átgondolt és megalapozott döntések születhetnek a gondozási lehetőségekről.

(31)

A kisgyermekkori nevelés és gondozás ágazatát számos országban munkaerőhiány jellemzi. Ez többféle stratégia mentén is kezelhető, például a munkafeltételek, a karrierlehetőségek és a javadalmazás javításával, rendszeres tovább- és átképzési lehetőségek biztosításával, kreatív munkaerő-felvételi stratégiák kidolgozásával, valamint különböző alulreprezentált csoportok – például a férfiak vagy a különféle kulturális hátterű személyek, például a migránsok és a menekültek – arra való ösztönzésével, hogy vállaljanak munkát a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén. Egy egyszerűen és gyorsan működő képesítéselismerési mechanizmus is segítséget jelentene a munkaerőhiány orvoslásában. Az (EU) 2022/554 bizottsági ajánlás (11) például az ukrajnai háború elől menekülőknek a szabályozott szakmák gyakorlásához való jogosultságáról rendelkezik.

(32)

A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók számára a méltányos munkafeltételek előmozdításának hozzá kell járulnia új munkavállalók bevonzásához, és ugyanakkor segítenie kell biztosítani, hogy az említett ágazatban dolgozók hajlandók és képesek legyenek nyugdíjazásig megtartani a munkahelyüket. Ez egyúttal a kisgyermekkori nevelési és gondozási ágazaton belüli nemi szegregáció leküzdéséhez is hozzájárulhat. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a kisgyermekkori nevelésben dolgozók tisztességes munkavégzésének előmozdítására vonatkozó politikai iránymutatása (12) eligazítást nyújt arra vonatkozóan, hogy miként hajthatók végre a szakmai fejlődéssel és előmenetellel, a megfelelő díjazással, így az egyenlő bérrel, a fenntartható foglalkoztatási és munkafeltételekkel, valamint a területen belüli szociális párbeszéd előmozdításával kapcsolatos ajánlások.

(33)

A gyermekek gondozása nem zárul le az alapfokú oktatásba lépésükkel. A gyermekek általános iskolás kortól felmerülő gondozási igényei szintén korlátozhatják az anyák munkaerőpiaci részvételét és munkaidejét, ha nincs megfelelő, színvonalas és megfizethető megoldás az iskolaidő utáni és szünidei gondozásra a nemzeti iskolarendszerek keretében. Ha semmilyen gondozási lehetőség nem áll az idősebb gyermekek rendelkezésére, a fiatalabb testvérek kisgyermekkori nevelésének és gondozásának rendelkezésre állása sem teszi lehetővé a szülők munkaerőpiaci részvételét, ami viszont hatással lehet a fiatalabb testvérek esetében a kisgyermekkori nevelés és gondozás igénybevételére. A tagállamoknak ezért megfelelő, színvonalas és megfizethető iskolán kívüli gondozást kell biztosítaniuk. Ajánlott, hogy a tagállamok által hozott intézkedések között adott esetben szerepeljen a házi feladat elkészítésének felügyeletére és támogatására irányuló ajánlat minden gyermek számára, ideértve a hátrányos helyzetű gyermekeket is.

(34)

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése továbbra is nagy kihívást jelent sok szülőnek, különösen a nőknek. A munka és a gondozási feladatok közötti egyensúly megtalálásának nehézsége jelentős akadály, amely hozzájárul a nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságához. Ezzel összefüggésben a nemi sztereotípiák gyakran befolyásolják a női és férfi szerepeket a gondozás terén. A nők és a férfiak között a gondozásban fennálló egyenlőtlenség tovább erősíti a női és férfi foglalkozásokhoz és szerepkörökhöz kapcsolódó nemi sztereotípiákat.

(35)

A nemek között tartósan fennálló ezen egyenlőtlenséget meg kell oldani, így különösen annak ösztönzésével, hogy az apák adott esetben vegyenek igénybe apasági szabadságot, szülői szabadságot és rugalmas munkaidő-beosztást, kombinálva a gondozási feladatok párokon belüli egyenlőbb megosztásával a fizetett és a nem fizetett munka tekintetében (13). Az (EU) 2019/1158 irányelv végrehajtásával erősíteni kell a gondozási feladatokat ellátó munkavállalók apasági és szülői szabadsághoz, valamint rugalmas munkaidő-beosztás kérelmezéséhez való jogait. A további fellépésnek az említett új jogok megismertetésére és annak nyomon követésére kell összpontosítania, hogy a munkavállalók maradéktalanul tudnak-e élni az említett jogokkal anélkül, hogy kedvezőtlen munkahelyi bánásmódban részesülnének.

(36)

A munka, a család és a magánélet összeegyeztetésére irányuló egyéb intézkedések mellett szükség szerint támogatni kell a kisgyermekkori nevelés és gondozás igénybevételével kapcsolatos rugalmas megoldások alkalmazását is. Például a gondozási feladatokat ellátó munkavállalók számára előnyös volna a hozzáférés olyan kiegészítő gyermekgondozási szolgáltatásokhoz, mint a korai nyitás, az étkezés biztosítása és a késői zárás.

(37)

A gondozási igények és korlátok jobb megértése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő adatok rendelkezésre állását, kellő részletesség, megbízhatóság és összehasonlíthatóság mellett. Mivel az (EU) 2019/1158 irányelv nem tartalmaz különös rendelkezéseket az adatgyűjtésről, az említett adatoknak ki kell terjedniük az apasági és a szülői szabadságok igénybevételére, figyelembe véve a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) által az említett irányelv végrehajtásának megfelelő nyomon követése és értékelése céljából a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozóan kidolgozott mutatórendszerről szóló módszertani kézikönyvben foglaltakat.

(38)

Az ezen ajánlás végrehajtása terén elért haladást rendszeresen nyomon kell követni az európai szemeszter, a nemek közötti egyenlőség Unión belüli alakulásáról szóló éves jelentés és a nemi esélyegyenlőségi stratégia nyomonkövetési portálja keretében. E célból a tagállamoknak támogatniuk kell a Bizottságot a nemek között az ápolás-gondozás terén fennálló egyenlőtlenségnek (vagyis a nők és a férfiak által ápolásra-gondozásra fordított időben kimutatható különbségnek), a nemek közötti bérkülönbségnek, valamint a fizetett és nem fizetett munka időmérlegének mérésére szolgáló mutató lehetséges kidolgozásában és kiszámításában, annak érdekében, hogy jobban meg lehessen érteni az említett elemek közötti kölcsönös függőségeket tényeken alapuló, a nemek közötti egyenlőségre és a szociális ügyekre vonatkozó szakpolitikák kialakításának támogatása céljából. A tagállamoknak emellett további erőfeszítéseket kell tenniük a kisgyermekkori nevelés és gondozás területét érintő reformok kidolgozására és végrehajtására vonatkozóan, messzemenőkig kihasználva a Bizottság által – többek között a technikai támogatási eszközön keresztül – nyújtott támogatást, a bevált gyakorlatok megosztása, megfelelő eljárások és módszerek alkalmazása, adatgyűjtés, az érdekelt felek bevonása, valamint a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén belüli eredményesebb és hatékonyabb intézményközi egyeztetés és emberi erőforrás-tervezés, -elosztás és szakmai továbbképzés révén.

(39)

A „kisgyermekkori nevelés és gondozás” kifejezés a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló tanácsi ajánlásban foglalt meghatározás szerint úgy értendő, hogy az – az intézményi keretektől, a finanszírozástól, a nyitvatartási időtől vagy a program tartalmától függetlenül – minden olyan szabályozott intézkedésre utal, amely nevelést és gondozást biztosít gyermekek számára a születésüktől a tanköteles kor betöltéséig, és magában foglalja az intézményes bölcsődei ellátást, a családi napközit, a magán- és az állami finanszírozású ellátást, valamint a bölcsődei és az óvodai szolgáltatások nyújtását.

(40)	Ezen ajánlás hatásának vizsgálata céljából a Bizottságnak – a tagállamokkal közreműködve – nyomon kell követnie annak előrehaladását, és arról rendszeresen jelentést kell tennie a Tanácsnak,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

1.

Ezen ajánlás célja, hogy arra ösztönözze a tagállamokat, hogy nemzeti körülményeik figyelembevételével növeljék a hozzáférhető, megfizethető és magas színvonalú kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételt abból a célból, hogy megkönnyítsék és ösztönozzék a nők munkaerőpiacon való részvételét, és előmozdítsák a gyermekek szociális és kognitív fejlődését és oktatásban való sikerességét, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy hátrányos helyzetű gyermekek esetében.

2.

Ezen ajánlás a minden gyermeket megillető kisgyermekkori neveléssel és gondozással foglalkozik.

A KISGYERMEKKORI NEVELÉSRE ÉS GONDOZÁSRA VONATKOZÓ CÉLÉRTÉKEK

3.

a) Ajánlott, hogy a tagállamok a nemzeti hatáskörökkel, a szülői szabadság igénybevételének szintjével és a kisgyermekkori nevelés és gondozás ellátási mintázatával összhangban magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokat nyújtsanak, biztosítva, hogy az EU-SILC adatai szerint 2030-ra a három év alatti gyermekek legalább 45 %-a részt vegyen kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. Az első albekezdéstől eltérve, ajánlott, hogy azon tagállamok, amelyek még nem érték el a 2002-ben kitűzött azon célt, hogy a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételi arány ezen korcsoport tekintetében elérje a 33 %-ot, 2030-ig – az e pont i. és ii. alpontjában meghatározott jelenlegi részvételi arányukhoz képest legalább egy meghatározott százalékkal – növeljék a részvételt. A jelenlegi részvételi arányt a három év alatti gyermekek kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való, a 2017–2021 közötti időszakban elért átlagos részvételi arányaként kell kiszámítani az EU-SILC adatai szerint. Ajánlott, hogy a tagállamok a jelenlegi részvételi arányukhoz képest növeljék a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételt a következőképpen: i. legalább 90 %-kal azon tagállamokban, amelyekben a részvételi arány 20 %-nál alacsonyabb; vagy ii. legalább 45 %-kal vagy legalább a 45 %-os részvételi arány eléréséig azon tagállamokban, amelyekben a részvételi arány 20 és 33 % között van. b) Ajánlott, hogy a tagállamok biztosítsanak magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokat a három év feletti gyermekek számára annak érdekében, hogy 2030-ra elérjék az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalásban (14) meghatározott azon célt, amely szerint a három éves kor és a kötelező beiskolázási életkor közötti gyermekek legalább 96 %-ának részt kell vennie kisgyermekkori nevelésben és gondozásban.

A RÉSZVÉTEL IDŐRÁFORDÍTÁSÁNAK MUTATÓJA

4.

Ajánlott, hogy a tagállamok támogassák a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások olyan szintű rendelkezésre állását, amely összeegyeztethető a gyermek jóllétével és fejlődésével, és lehetővé teszi a szülők – különösen az anyák – érdemi munkaerőpiaci részvételét, ugyanakkor megengedi a nemek közötti egyenlőségen alapuló szülői választást a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások igénybevétele során.

5.

Ajánlott, hogy a tagállamok tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokat olyan módon tegyék elérhetővé, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy hetente legalább 25 órában vegyenek részt.

6.

Ajánlott, hogy a tagállamok adott esetben mozdítsák elő a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások vagy kiegészítő szolgáltatások elérhetőségét a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgálatok rendes munkaideje előtt és után, hogy ezáltal időt biztosítanak az utazásra, és hogy a gyermekgondozást teljes mértékben összeegyeztethetővé tegyék a gyermek jóllétével és a szülők munkaidejével, valamint a munka, a család és a magánélet összeegyeztetésére irányuló igényükkel.

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ, KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ VAGY SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK BEVONÁSA

7.

Ajánlott, hogy a tagállamok: a) vezessenek be olyan célzott intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik és növelik a hátrányos helyzetű – köztük a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett vagy migráns hátterű –, továbbá a tanítás nyelvét nem megfelelő szinten ismerő gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő, különleges bánásmódot igénylő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételét; b) tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy megszüntessék a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek és a teljes gyermekkorú népesség között a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételben fennálló különbséget; c) törekedjenek arra, hogy adott esetben növeljék a fogyatékossággal élő, a különleges bánásmódot igénylő vagy a sajátos nevelési igényű gyermekek részvételét a többségi kisgyermekkori nevelésben és gondozásban; és d) támogassák a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozóknak szóló olyan képzési programokat, amelyek célja, hogy támogassák őket abban, hogy magas színvonalú kisgyermekkori nevelést és gondozást kínáljanak a hátrányos helyzetű gyermekeknek, ideértve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekeket, valamint a fogyatékossággal élő, a különleges bánásmódot igénylő vagy a sajátos nevelési igényű gyermekeket is.

SZÍNVONAL

8.

Ajánlott, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy: a) a minden gyermeket megillető kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások magas színvonalúak legyenek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a gyermekek egészséges testi, szociális, érzelmi, kognitív és tanulmányi fejlődéséhez és jóllétéhez, valamint annak érdekében, hogy növeljék a szülők bizalmát a szolgáltatások iránt; és b) a tagállamok számára a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló tanácsi ajánlással összhangban kialakítani javasolt nemzeti vagy regionális minőségi keretrendszerek kiterjedjenek a szolgáltatások nyújtására a gyermekek ezen ajánlás hatálya alá tartozó mindkét korcsoportja számára; a minőségi keretrendszereknek különösen a következőket kell biztosítaniuk: — megfelelő pedagógus–gyermek arány és csoportméret – figyelemmel a gyermekek életkorára és esetleges fogyatékosságukra vagy sajátos nevelési igényeikre – különösen a bontott kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekben, a gondozási hézagok elkerülése érdekében, — a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók szakmai felkészítésének támogatása, többek között az alapképzés elvárt szintjének emelése és a folyamatos szakmai fejlődés – ideértve a gyermekek jogainak ismeretét – megfelelő, egész életen át tartó képzési lehetőségekkel történő biztosítása révén, és — biztonságos, a fejlődést elősegítő és gondoskodó környezet, minőségi nevelési program és tanulási lehetőségek, amelyek megfelelnek a gyermekek egyes kategóriái és korcsoportjai sajátos igényeinek, valamint olyan szociális, kulturális és fizikai tér, amely számos lehetőséget kínál a gyermekek számára képességeik kibontakoztatására.

TERÜLETI ELOSZLÁS

9.

Ajánlott, hogy a tagállamok a kisgyermekkori nevelés és gondozás nyújtása elégséges területi lefedettségének biztosításával kezeljék a gyermekek és családjaik számára a megfelelő nevelési és oktatási intézményhez való hozzáférés terén jelentkező kihívásokat. E célból ajánlott, hogy a tagállamok különösen: a) a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások nyújtását úgy szervezzék meg, hogy az megfelelően lefedje a városi és a vidéki területeket, valamint a jómódú és hátrányos helyzetű városrészeket, régiókat és legkülső régiókat, figyelembe véve a nemzeti struktúrákat, valamint a területek sajátosságait – ideértve a gyermekkorú népesség sűrűségét és a gyermekek életkor szerint megoszlását –, olyan módon, amely teljes mértékben összhangban áll a szegregáció leküzdésére és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvekkel, valamint a helyi és regionális hatóságokkal szoros együttműködésben; és b) a kisgyermekkori nevelés és gondozás megszervezésekor vagy a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások nyújtásának helyével kapcsolatos szakpolitikák kidolgozása során kellőképpen tartsák szem előtt az észszerű ingázási idő biztosításának szükségességét, többek között az aktív mobilitást gyakorló és a tömegközlekedést igénybe vevő szülők esetében.

MEGFIZETHETŐSÉG

10.

Az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás hatályán kívül eső azon gyermekek esetében, akik számára az említett ajánlásban meghatározottaknak megfelelően ingyenes oktatást és megfizethető, magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokat kell ténylegesen biztosítani, ajánlott, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás nettó költsége észszerűen arányos legyen az adott háztartás többi kiadásával és rendelkezésre álló jövedelmével, különös figyelmet fordítva az alacsony jövedelmű – köztük az alacsony jövedelmű, egyszülős – háztartásokra. Így különösen, a tagállamok számára javasolt, hogy: a) korlátozzák a szülők önerőből fizetendő kiadásait; és b) adott esetben vezessenek be a családok jövedelmével arányos mozgó díjszabást vagy maximálják a kisgyermekkori nevelés és gondozás díját.

HOZZÁFÉRHETŐSÉG

11.

Ajánlott, hogy a tagállamok folyamatosan számolják fel a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférés akadályait. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre: a) megoldások ajánlása az atipikus munkaidőben dolgozó szülők számára a munka, a család és a magánélet jobb összeegyeztetése érdekében, miközben a gyermek jóllétét is biztosítják; b) az egyedülálló szülők – többnyire nők – sajátos szükségleteinek kezelése; c) a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítása a szülők munkaerőpiaci helyzetétől függetlenül, a munkavállalásra való ösztönzéssel összhangban; d) az épületek, az infrastruktúra, a közösségi támogató szolgálatok és a közlekedés, valamint a tananyagok és a digitális eszközök akadálymentesítése a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű szülők és gyermekek számára; e) tényleges nevelési és gondozási támogatás, valamint megfelelő tájékoztatás és kommunikáció biztosítása a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek és szülők számára, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára, továbbá a nyelvi és kulturális – többek között a migráns hátterű gyermekek előtt álló – akadályok elhárítása annak érdekében, hogy a gyermekek befogadó, nem szegregált többségi intézményekben biztosított kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesülhessenek; f) proaktív módon nyújtott támogatás és egyértelmű tájékoztatás a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel előnyeiről, valamint a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások igénybevételének mindenkori lehetőségeiről, jogosultsági szabályairól és adminisztratív eljárásairól megkülönböztetéstől mentesen valamennyi szülő számára, a család összetételétől és a családi állástól függetlenül; és g) adminisztratív támogatás nyújtása a beiratkozáshoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy hátrányos helyzetű szülők számára.

12.

Ajánlott, hogy a tagállamok mérlegeljék a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra való jogosultság jogszabályban való rögzítését. Ajánlott, hogy az e jogosultságot keletkeztető életkor megállapításakor a tagállamok vegyék figyelembe a megfelelően fizetett vagy kompenzált szülési, apasági és szülői szabadság rendelkezésre állását és időtartamát, valamint törekedjenek elkerülni az ilyen szabadság vége és a kisgyermekkori nevelés és gondozás kezdete közötti szünetet.

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ISKOLÁN KÍVÜLI GONDOZÁS

13.

A kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások nyújtása mellett ajánlott, hogy a tagállamok átfogó megközelítést biztosítsanak a gyermekgondozásra vonatkozóan, figyelembe véve a különböző életkorú – többek között általános iskolás korú – gyermekek gondozási igényeit, azzal, hogy elősegítik megfizethető, hozzáférhető és magas színvonalú, iskolán kívüli (iskolaidő utáni és szünidei) gondozás biztosítását az általános iskolás gyermekek számára, ideértve a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekeket is, figyelembe véve az iskolaidő és a szünidő nemzeti szervezését. Ajánlott, hogy a tagállamok adott esetben építsék be az említett szolgáltatásokba a házi feladat elkészítésének támogatását minden gyermek számára, ideértve különösen a hátrányos helyzetű vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket.

A JOGOK ISMERETE

14.

Ajánlott, hogy a tagállamok mozdítsák elő a szülők körében a jogaikkal – így adott esetben a kisgyermekkori nevelési és gondozási férőhelyre való jogosultsággal – kapcsolatos tudatosságot, figyelemmel arra, hogy a különböző hagyományok és hátterek befolyásolhatják a kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszer ismeretét, megítélését és az iránta való bizalmat.

15.

A tagállamok számára javasolt, hogy proaktív módon tájékoztassák a szülőket a kisgyermekkori nevelés és gondozás igénybevételének lehetőségeiről, előnyeiről és költségeiről, valamint adott esetben az elérhető pénzügyi támogatásról. A következőket kell mérlegelni: a) a szülők kisgyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos tájékoztatás iránti igénye, figyelembe véve a készségeik, a képességeik és a társadalmi-gazdasági hátterük sokféleségét, valamint esetleges fogyatékosságukat; és b) az információk könnyen hozzáférhetővé tétele online és offline egyaránt, figyelembe véve a különböző nyelvi igényeket és a digitális eszközök rendelkezésre állását.

16.

Ajánlott, hogy a tagállamok eredményes, pártatlan és hozzáférhető panasztételi eljárásokat vezessenek be a problémák vagy incidensek illetékes hatóságoknak való bejelentéséhez.

A MUNKAVÁLLALÓK MUNKAFELTÉTELEI ÉS KÉSZSÉGEI

17.

Ajánlott, hogy a tagállamok támogassák a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók minőségi foglalkoztatását és a tisztességes munkafeltételek számukra történő biztosítását, különösen a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások előmozdítása, valamint a vonzó bérek, a megfelelő munkafeltételek, a magas szintű munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági normák, valamint az ágazaton belüli egyenlőség és megkülönböztetésmentesség fejlesztésének elősegítése révén, a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása mellett.

18.

Ajánlott, hogy a tagállamok kezeljék a készségigényeket és a munkaerőhiányt a kisgyermekkori nevelés és gondozás terén, különösen a következők révén: a) az alap- és továbbképzés javítása a jelenleg és a jövőben a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók szükséges készségekkel és kompetenciákkal való felvértezése érdekében; b) szakmai pályafutás kialakítása a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén, többek között továbbképzés, átképzés, valamint tájékozási és pályaorientációs szolgáltatások útján; c) vonzó foglalkozási státusz és karrierlehetőségek kínálása a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók számára; d) a nemi sztereotípiák és a nemi szegregáció elleni küzdelemre, valamint a foglalkozás vonzóbbá tételére irányuló végrehajtási intézkedések; és e) adott esetben szakmai hálózatok kialakítása a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén foglalkoztatott személyek számára.

A NEMEK KÖZÖTT AZ ÁPOLÁS-GONDOZÁS TERÉN FENNÁLLÓ EGYENLŐTLENSÉG KEZELÉSE

19.

Ajánlott, hogy a tagállamok ösztönözzék a gyermekgondozás egyenlő megosztását a szülők között a következők révén: a) küzdelem a nemi sztereotípiák ellen, valamint annak ösztönzése, hogy mindkét szülő egyenrangú félként, kiegyensúlyozott módon vegyen részt a gondozási feladatokban, többek között kommunikációs kampányok útján; és b) a családbarát munkaidő-beosztás elérhetőségének és nemek közötti egyenlő igénybevételének, valamint a szülői szabadság mindkét szülő – különösen a férfiak – általi igénybevételének az egész életre kiterjedő előmozdítása és támogatása.

IRÁNYÍTÁS ÉS ADATGYŰJTÉS

20.

Ajánlott, hogy a tagállamok biztosítsanak megbízható és eredményes szakpolitikai irányítást a kisgyermekkori nevelés és gondozás terén, különösen a következők révén: a) szoros együttműködés biztosítása a különböző szakpolitikai döntéshozó intézmények és a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgálatok között, támogatva a kisgyermekkori fejlesztésért és neveléséért felelős egyéb szakpolitikai döntéshozó intézményekkel és szolgálatokkal való együttműködést; és b) a kisgyermekkori nevelés és gondozás megfelelő és fenntartható finanszírozásának mozgósítása és költséghatékony igénybevétele többek között uniós források és eszközök felhasználásával, valamint a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások fenntartható finanszírozását elősegítő, az államháztartás általános fenntarthatóságával összhangban lévő szakpolitikák alkalmazásával.

21.

Ajánlott, hogy a tagállamok adott esetben fejlesszék vagy javítsák az adatgyűjtést a következőkre vonatkozóan: a) a gyermekek kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétele, rendszeresen és megfelelő mintanagyságú felmérésekkel, amennyiben felméréseket alkalmaznak, életkor és – ahol ez lehetséges – nem szerinti bontásban, hivatkozással a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy hátrányos helyzetű gyermekekre; b) a gondozási feladatokat ellátó nők és férfiak között a fizetett és nem fizetett munka időmérlegében mutatkozó különbségek, lehetőség szerint a harmonizált európai időmérleg-felmérések szerinti szabvány alapján végzett időmérleg-felmérések felhasználásával; c) a szülői szabadság igénybevétele nemek szerinti bontásban, uniós szinten harmonizált közigazgatási adatok alapján, a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság közös alcsoportja által a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozóan kidolgozott mutatórendszer alkalmazásával; d) a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók munkafeltételei, különösen a 17. és a 18. ajánlásban említett szempontokra kiterjedően; és e) a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban tapasztalható munkaerőhiány, valamint a kisgyermekkori nevelés és gondozás hozzáférhetősége, megfizethetősége és színvonala, rendszeres adatgyűjtéssel; valamint a kisgyermekkori nevelés és gondozás területi eloszlása, különösen a területi egyenlőtlenségek értékelése céljából, többek között a távoli és vidéki területeket illetően.

22.

Ajánlott, hogy a tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítása érdekében, hogy az adatok uniós szinten összehasonlíthatók és kellően részletesek legyenek.

VÉGREHAJTÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

23.

Ajánlott, hogy a tagállamok az ajánlás elfogadásától számított 18 hónapon belül tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás végrehajtása érdekében hozott vagy tervezett intézkedésekről, adott esetben a meglévő nemzeti stratégiákra vagy tervekre építve. Adott esetben hivatkozni lehet a meglévő jelentéstételi mechanizmusok, így például a nyitott koordinációs módszer, az európai szemeszter és az egyéb releváns uniós programozási és jelentéstételi mechanizmusok keretében benyújtott jelentésekre.

ÜDVÖZLI A BIZOTTSÁG ARRA IRÁNYULÓ SZÁNDÉKÁT, HOGY:

24.

a) a tagállamokkal együttműködésben javítsa a rendszeres adatszolgáltatást a következőknek az Eurostat honlapján és a nemi esélyegyenlőségi stratégia nyomonkövetési portálján való közzétételével: i. a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő gyermekek életkor és – adott esetben – a háztartási jövedelemre vonatkozó kvintilis szerinti további bontása, a részvétel időráfordítása, valamint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek részvételi aránya; ii. az EU-SILC („Intézményes gyermekgondozásban vagy nevelésben részesülő gyermekek” fő mutatójának és a részvételi arányok melletti egyéb releváns mutatóknak a konfidencia-intervallumai az évek és az országok közötti összehasonlíthatóság biztosítása céljából; és iii. átfogóbb magyarázó információk a gyűjtött adatokról, különösen a mutatók fogalommeghatározása alá tartozó kisgyermekkori nevelési és gondozási programokat illetően; b) mozgósítson uniós finanszírozást a kisgyermekkori nevelést és gondozást érintő nemzeti reformok és beruházások támogatásához; c) megvizsgálja annak lehetőségét, hogy – a Foglalkoztatási Bizottsággal és a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal együttműködésben, valamint az Oktatási Bizottsággal és az oktatási mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoporttal szorosan együttműködve – további mutatókat dolgozzon ki, és törekedjen a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének és az egymástól való tanulásnak, valamint a technikai kapacitásépítési tevékenységeknek az elősegítésére, továbbá továbbra is támogassa a tagállamokat a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén végrehajtandó reformok megtervezésére és végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben, különösen az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerén és a technikai támogatási eszközön keresztül; d) ösztönözze az uniós ügynökségeket, így például a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét és az Eurofoundot rendszeres adatgyűjtésre, mutatók kidolgozására és elemzések végzésére a nemek között az ápolás-gondozás terén fennálló egyenlőtlenségről, a nemek közötti bérkülönbségről, a fizetett és nem fizetett munka időmérlegéről, a gondozási feladatokat ellátó nők és férfiak egyéni és társas tevékenységeiről, valamint a munkával töltött életszakaszuk során alkalmazott munkafeltételekről; e) kövesse nyomon ezen ajánlás végrehajtását a nemek közötti egyenlőség Unión belüli alakulásáról szóló éves jelentés és az európai szemeszter meglévő mechanizmusai keretében, a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság támogatásával, valamint – a háromévesnél idősebb gyermekek esetében – az Oktatási és Képzési Figyelő keretében;

25.

öt éven belül tegyen jelentést a Tanácsnak az ezen ajánlással kapcsolatban elért haladásról.

---

(1)  Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülése (2002), SN 100/1/02 REV 1.

(2)  Az Eurostat-adatbázis LFSA_IGAR táblázata, „Care of adults with disabilities or children and other family or personal reasons” (Fogyatékossággal élő felnőttek vagy gyermekek gondozása, illetve egyéb családi vagy személyes okok), a gazdaságilag aktív népességbe nem tartozó, munkát kereső, 15 és 64 év közötti személyek aránya.

(3)  A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (European Institute for Gender Equality, EIGE) „Gender inequalities in care and consequences on the labour market” (A nemek közötti egyenlőtlenségek a gondozás terén és azok munkaerőpiaci következményei) című jelentése, 12953/20 ADD 1.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2019.7.12., 79. o.).

(5)  HL C 66., 2021.2.26., 1. o.

(6)  A Tanács ajánlása (2019. május 22.) a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről (HL C 189., 2019.6.5., 4. o.).

(7)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2021. március 24.) az EU gyermekjogi stratégiájáról (COM(2021) 142 final, 1. o.)

(8)  A Tanács (EU) 2021/1004 ajánlása (2021. június 14.) az európai gyermekgarancia létrehozásáról (HL L 223., 2021.6.22., 14. o.).

(9)  A Tanács ajánlása (2021. március 12.) a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről (HL C 93., 2021.3.19., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(11)  A Bizottság (EU) 2022/554 ajánlása (2022. április 5.) az ukrajnai orosz invázió elől menekülők képesítéseinek elismeréséről (HL L 107. I., 2022.4.6., 1. o.).

(12)  Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, „Meeting of Experts on Policy Guidelines on the promotion of decent work for early childhood education personnel” (Szakértői találkozó a kisgyermekkori nevelésben dolgozók tisztességes munkavégzésének előmozdítására vonatkozó politikai iránymutatásról), elérhető itt: https://www.ilo.org/sector/Resources/codes-of-practice-and-guidelines/WCMS_236528/lang--en/index.htm

(13)  Lásd: A Tanács következtetései „A nemek közötti bérszakadék kezelése: a fizetett munka és a nem fizetett ápolási-gondozási munka megbecsülése és megosztása”, 13584/20.

(14)  HL C 66., 2021.2.26., 1. o.

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2022. december 13.)

az Európai Unió Tanácsa számára az Oesterreichische Nationalbank külső könyvvizsgálóiról

(EKB/2022/44)

(2022/C 484/02)

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 27.1. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, nemzeti központi bankjainak beszámolóit az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

(2)

Az Oesterreichische Nationalbankról szóló osztrák szövetségi törvény 37. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Oesterreichische Nationalbank közgyűlése egy külső könyvvizsgálót és egy helyettes külső könyvvizsgálót választ egy – legalább öt évet kitevő – többéves időszakra. A helyettes külső könyvvizsgálót kizárólag abban az esetben bízzák meg, ha a külső könyvvizsgáló nem képes elvégezni az ellenőrzést.

(3)

Az Ernst & Young Wirtschaftsprüfungsgesellschaft m.b.H., az Oesterreichische Nationalbank jelenlegi külső könyvvizsgálójának megbízatása, valamint a Deloitte Audit Wirtschaftsprüfungs GmbH, a jelenlegi helyettes külső könyvvizsgáló megbízatása a 2022-es pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnik. Ezért külső könyvvizsgáló kinevezése szükséges a 2023. pénzügyi évtől.

(4)	Az Oesterreichische Nationalbank a BDO Austria GmbH Wirtschaftsprüfungs- und Steuerberatungsgesellschaftot választotta külső könyvvizsgálójaként a 2023–2027. pénzügyi évekre. Az Oesterreichische Nationalbank egy későbbi időpontban választja ki helyettes külső könyvvizsgálóját,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Ajánlott, hogy a 2023-2027. pénzügyi évekre az Oesterreichische Nationalbank külső könyvvizsgálójaként a BDO Austria GmbH Wirtschaftsprüfungs- und Steuerberatungsgesellschaftot jelöljék ki.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10913 – SADCO / HACP / JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 484/03)

2022. december 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32022M10913 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Következtetések „A Covid19 elleni oltóanyagok uniós beszerzése: Kezdeti nehézségek után sikerült elegendő adagot beszerezni, de a folyamat teljesítményének értékelése nem volt megfelelő” című, 19/2022. sz. európai számvevőszéki különjelentésről

(2022/C 484/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

---

(1)  A Bizottság C(2020) 4192 final határozatának melléklete (2020. június 18.).

(2)  COM/2021/577 final.

(3)  2021/0294 (NLE)

(4)  2022/0162 (COD)

Következtetések a védőoltásról mint a betegségmegelőzés és a népegészség javításának egyik leghatékonyabb eszközéről

(2022/C 484/05)

Bevezetés

A fertőző betegségek megelőzése és legkárosabb hatásaik mérséklése terén a védőoltás tekinthető az egyik leghatékonyabb népegészségügyi eszköznek. A védőoltás nemcsak a gyermekkor, hanem minden életszakasz szempontjából fontos. Az oltóanyagok kifejlesztése változást hozott az orvostudomány történetében, és jelentős hatást gyakorolt a népegészségügyre. A védőoltásokkal számos betegséget sikerült megelőzni, ami csökkentette az egészségügyi rendszerekre nehezedő terheket, és évente mintegy 3,5–5 millió halálesetet tesz elkerülhetővé (1). A himlő esetében a védőoltásnak köszönhetően magát a betegséget is sikerült felszámolni.

A védőoltás azonban napjainkra a saját sikerének áldozatává vált. Vannak olyanok, akik már nem szembesülnek az oltási programoknak köszönhetően megszűnt fertőző betegségek hatásaival, és jelentős azok száma, akik emiatt esetleg akár kétségbe is vonják a védőoltás fontosságát. Az átoltottsági arányok az EU számos régiójában jóval elmaradnak az ajánlott szinttől. Ilyen körülmények között a fertőző betegségek könnyen visszatérhetnek, amint azt az elmúlt években a kanyarójárvány számos európai országban történő újbóli megjelenése is mutatta.

Az elmúlt évtizedekben megingott az embereknek a biztonságos, hatékony, ajánlott és elérhető védőoltásokba vetett bizalma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot a globális egészséget fenyegető 10 legnagyobb veszély közé sorolja. Ez a probléma a kontextustól, az országtól és a kérdéses vakcina típusától függően is változik, és emiatt különösen komoly kihívást jelent. Univerzális megoldás híján a célzott kommunikációs kampányok mellett folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a polgárokkal folytatott párbeszéd javítása, aggályaik megértése és testre szabott oltási stratégiák kidolgozása terén.

A Covid19-világjárvány még inkább rávilágított e kérdés jelentőségére és hatókörére. A Covid19-oltóanyagokkal szembeni bizalmatlanságot jelentősen befolyásolták különböző tényezők, amelyek között meghatározók voltak az oltóanyag vélt biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos aggályok. Bár egyes uniós tagállamokban a Covid19-oltási kampányok nem vezettek nagyon magas átoltottsági arányhoz, az Európai Unió más részein figyelemreméltó eredményeket sikerült elérni.

Pozitív fejlemény, hogy a világjárvány számos fontos megoldás és eszköz kifejlesztését is előremozdította, amelyeket már ma is használhatunk. Komoly előrelépés történt például a digitalizáció terén, az adatok uniós szintű gyűjtésének és megosztásának, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány létrehozásának köszönhetően, amely a világjárvány terjedésének megfékezésére irányuló népegészségügyi intézkedések részeként globális mércét felállító fontos mérföldkőnek tekinthető. A Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégia (2), majd az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) felállítása szintén jelentős előrelépést jelent az uniós szintű egészségügyi ellenintézkedések – így például az oltóanyagok és a terápiás készítmények – kidolgozásának, közbeszerzésének, megvásárlásának és elosztásának biztosítása terén. Ugyanilyen fontos eredmény az európai egészségügyi unió létrehozása, amelynek célja a kulcsfontosságú ügynökségek válsághelyzetekre való felkészültségének és reagálásának megerősítése.

Tanulnunk kell a Covid19-világjárványból, hogy megfelelő felkészültséget tudjunk biztosítani a jövőbeli népegészségügyi válságokhoz. E tekintetben a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek beáramlása az EU-ba népegészségügyi kihívást jelenthet, elsősorban és mindenekelőtt az ilyen személyek csoportjára nézve, de a tagállamok számára is, amelyeknek – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – ki kell terjeszteniük oltási stratégiájukat a hozzájuk érkező összes ilyen személyre. Emellett összpontosítanunk kell az éghajlatváltozásnak a népegészségre gyakorolt hatására is, amely messzemenő lehet, és a fertőző betegségek, különösen a vektorok által terjesztett betegségek – így például a hantavírus, a kullancsencephalitis, a Lyme-kór és a malária – terjedési tartományának lehetséges megváltozásával járhatnak.

A fentieket szem előtt tartva a tagállamoknak fokozniuk kell közös erőfeszítéseiket, építve a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló 2018. évi tanácsi ajánlásra (3), valamint a Covid19-világjárvány során az elmúlt években levont tanulságokra.

Bár az oltási szolgáltatások, programok és politikák a tagállamok hatáskörébe tartoznak, tekintettel a fertőző betegségek határokon átnyúló jellegére és a nemzeti immunizációs programok előtt álló közös kihívásokra – különösen a Covid19-világjárvány, a migráció vagy a majomhimlő-járvány fényében –, a tagállamok számára előnyös lehetne, ha a járványok és a védőoltással megelőzhető betegségek terjedésének megelőzésére és korlátozására irányuló uniós megközelítés még összehangoltabbá válna.

A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság elleni küzdelem: a félretájékoztatás és a dezinformáció kockázata, valamint a védőoltásokba vetett közbizalom növelésének szükségessége

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

1.

EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikke kimondja, hogy az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul;

2.

ELISMERI, hogy bár az oltási programok a tagállamok hatáskörébe tartoznak, a jobban összehangolt uniós megközelítés általában hozzáadott értéket képviselhet, tekintettel a védőoltással megelőzhető betegségek határokon átnyúló jellegére;

3.

MEGJEGYZI, hogy a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság különböző kiváltó okokra vezethető vissza. A különböző helyzetek – így például a jól ismert oltóanyagokkal történő rutinszerű oltás vagy például a Covid19-világjárványhoz hasonló egészségügyi válságok idején történő oltás –, amikor újonnan kifejlesztett oltóanyagokat alkalmazására kerül sor, különböző megoldásokat igényelnek;

4.

ELISMERI, hogy a Covid19-világjárvány egyértelműen megmutatta azokat a fenyegetéseket és kihívásokat, amelyeket a félretájékoztatás és a dezinformáció jelent társadalmainkra nézve. Az emberi egészséget, az egészségügyi rendszereket és a hatékony válságkezelést fenyegető kockázatokat növelő egyik kulcsfontosságú tényező az „infodémia” volt, azaz a járvány kitörésekor a digitális és a fizikai környezetben megjelenő túl sok információ, köztük a hamis vagy félrevezető információk (4);

5.

EMLÉKEZTET a Bizottság és a főképviselő által 2018. december 5-én elfogadott, a félretájékoztatással szembeni cselekvési terv elindításáról szóló közös közleményre (5), a 2018. április 26-án elfogadott, az online félretájékoztatás kezeléséről szóló bizottsági közleményre (6), a 2021. május 26-án elfogadott, a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítésére vonatkozó iránymutatásról szóló bizottsági közleményre (7), a 2018. április 26-án elfogadott, a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló bizottsági közleményre (8), valamint a Bizottság és a főképviselő 2020. június 10-én elfogadott, „A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket” című közös közleményére (9);

6.

EMLÉKEZTET a reziliencia megerősítéséről és a Covid19-világjárvány összefüggésében felmerülő hibrid fenyegetések, többek között a dezinformáció elleni küzdelemről szóló tanácsi következtetésekre (10), a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló tanácsi ajánlásra (11), amely kitüntetett figyelmet fordít a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságra és a félretájékoztatásra, amelyek hatására a nagyközönség figyelme a védőoltások előnyei helyett a tudománnyal szembeni bizalmatlanságra és a lehetséges mellékhatásoktól való félelemre irányul, továbbá NYUGTÁZZA az Európai Bizottságnak az ajánlásban szorgalmazott intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemtervét (12), valamint a védőoltásokra vonatkozó együttes fellépés (13) tevékenységeit, amely ütemtervben és fellépésben ajánlások és konkrét eszközök szerepelnek a védőoltásokkal kapcsolatos kihívásokra adandó erőteljesebb válaszlépések tekintetében, beleértve a védőoltások elfogadottságának előmozdítását is;

7.

EMLÉKEZTET a Bizottság számára készített, „A védőoltásokba vetett bizalom helyzete az EU-ban és az Egyesült Királyságban” című, 2020. december 11-én közzétett jelentésre (14);

8.

EMLÉKEZTET az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által 2021. június 29-én közzétett, a védőoltásokkal kapcsolatos online félretájékoztatás ellen az EU-ban folytatott küzdelemről szóló jelentésre (15), amely megvizsgálja a védőoltásokkal kapcsolatos online félretájékoztatás elleni küzdelmet megalapozó tudományos bizonyítékokat, továbbá FELHÍVJA A FIGYELMET az ECDC által működtetett európai vakcinázási információs portálra (16), amely pontos és naprakész bizonyítékokkal szolgál a védőoltásokkal kapcsolatban, valamint áttekintést nyújt a vakcinák biztonságosságát és hatékonyságát biztosító uniós mechanizmusokról;

9.

EMLÉKEZTET az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló 851/2004/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (17), valamint ÜDVÖZLI továbbá az ECDC általános szerepvállalását és hozzájárulását, többek között a védőoltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás és dezinformáció elleni küzdelem elősegítése és a védőoltásokkal kapcsolatos bizalom növelése terén, így például a védőoltásokkal kapcsolatos online félretájékoztatás kezelésének módjáról szóló e-tanulási tanfolyamokon (18) keresztül;

10.

ÜDVÖZLI „az EU az egészségért” programot, amely ambiciózusan ösztönzi az Unió egészére kiterjedő és ágazatközi válságmegelőzést, különös hangsúlyt fektetve a tagállamokban az átoltottsági arány javítására, kifejezetten azáltal, hogy finanszírozást biztosít a lakosságot és meghatározott csoportokat egyaránt célzó figyelemfelkeltő kampányokhoz és kommunikációs tevékenységekhez, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság, a félretájékoztatás és a dezinformáció megelőzése és kezelése céljából;

11.

ÜDVÖZLI a Horizont 2020 azon intézkedéseit, amelyek a védőoltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás kezelésére és az átoltottság javítását célzó eszközök kifejlesztésére irányulnak, valamint a Horizont Európa azon intézkedéseit, amelyek célja, hogy bizonyítékokat szolgáltassanak a félretájékoztatás és a dezinformáció elleni hatékonyabb fellépés érdekében;

12.

ÜDVÖZLI a WHO által 2020. április 1-jén közzétett, a 2030-ig tartó időszakra szóló immunizációs ütemtervet (19), amelynek célja a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság kezelése erőteljes, innovatív stratégiák kidolgozása révén, a védőoltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás mérséklése, valamint e félretájékoztatás terjedésének és negatív hatásainak csökkentése érdekében;

13.

HANGSÚLYOZZA, hogy folyamatosan elemezni és a nyilvánosság számára kommunikálni kell a védőoltások egyéni kockázatait és előnyeit a különböző kockázati csoportokban és azok körében, akik például társadalmi, kulturális vagy nyelvi kihívások miatt nem rendelkeznek megfelelő információforrásokkal;

14.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY: — vegyenek igénybe interdiszciplináris szakértelmet (többek között népegészségügyi szakértőket, digitális egészségügyi szakértőket, kommunikációs szakembereket, közösségimédia- és viselkedéstudományi szakértőket) az oltóanyagokkal kapcsolatos félretájékoztatás és dezinformáció elleni erőfeszítések felerősítése érdekében, továbbá alkalmazzanak erőteljesebb, bizonyítékokon alapuló és stratégiaibb megközelítést az oltóanyagokkal kapcsolatos kommunikációban, az abban részt vevő felek által megfogalmazott üzenetek összehangolásával;

15.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY: — a meglévő kezdeményezésekkel való átfedések elkerülése és a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek minimalizálása mellett hozzon létre a védőoltásokkal szembeni bizalmatlansággal foglalkozó szakértői fórumot annak érdekében, hogy ezen a platformon valamennyi érintett terület szakértői megvitathassák és megoszthassák egymással a legjobb gyakorlatokat, nyomon követhessék a védőoltásokra vonatkozó együttes fellépés tevékenységeit a projekt keretén túl is, valamint különösen annak érdekében, hogy megkönnyítsék és felgyorsítsák az uniós ügynökségekkel az átoltottsági arányok Európai Unió-szerte kívánatos növelésének lehetőségeivel kapcsolatos iránymutatás tárgyában folytatott kommunikációt, — a hatékonyabb holisztikus megközelítés támogatása érdekében adott esetben erősítse meg a védőoltásokkal és a dezinformáció elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós szakpolitikák közötti koordinációt, többek között a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság elleni küzdelemről szóló bizottsági közlemény kiadásával, — felkérés esetén az ECDC-vel közösen – a nemzeti sajátosságok figyelembevételével – lássa el a tagállamokat a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság kezelésére irányuló, nem kötelező erejű, személyre szabott ajánlásokkal és iránymutatásokkal, — a tagállamok kérésére adjon tanácsot a tagállamok nemzeti immunizációs programjaiért felelős személyeknek és szerveknek valamennyi vonatkozó uniós program és eszköz célzott oltási kampányokhoz történő felhasználásáról, valamint e kampányok értékelésének módjáról;

16.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY: — dolgozzanak ki képzési lehetőségeket (kommunikációs és közösségimédia-képzéseket), hogy az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi kommunikációval foglalkozó szakértők jártasabbak legyenek az oltásokkal kapcsolatos – többek között az online térben megjelenő – félretájékoztatás és dezinformáció elleni küzdelmet, valamint kommunikációs stratégiák kialakítását, illetve az egészségügyi szakemberek és a polgárok közötti, a védőoltás előnyeivel kapcsolatos hatékony kommunikációt (közös döntéshozatalt) célzó hatékony technikák és eszközök terén, bevonva a védőoltásokkal foglalkozó koalíciót, továbbá az egészségügyi szakemberek és diákok nemzeti szintű szövetségeit, — mozdítsák elő a védőoltások előnyeivel kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeket, többek között az oktatási ágazattal és a szociális partnerekkel való partnerség, valamint a médiát célzó intézkedések révén, különös hangsúlyt fektetve egyúttal a közösségimédia-platformok felelősségére és szerepére, — támogassák azokat a nemzeti szakpolitikákat, amelyek méltányos, hozzáférhető és vonzó oltási szolgáltatásokat fognak biztosítani minden arra jogosult személy számára, gondoskodva arról, hogy az oltás ne váljon elszalasztott lehetőséggé;

Az uniós együttműködés megerősítése a közelgő kihívásokra való felkészülés érdekében: a legjobb gyakorlatokra és a levont tanulságokra építve

17.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy a Covid19-világjárvány jelentős és korábban soha nem látott módon érintette az európai és a nemzeti szintű oltási politikákat. Bár néhány tagállamban magas szintű volt a Covid19-védőoltások elfogadottsága, de sok tagállamban nem volt elégséges. A világjárvány ugyanakkor felgyorsította olyan új eszközök és megoldások kidolgozását, amelyekre az EU építhet az oltási stratégiákkal és az immunizációs programokkal kapcsolatos együttműködés ösztönzése érdekében;

18.

HANGSÚLYOZZA a megerősített uniós együttműködés előnyeit az oltóanyagokkal szembeni bizalmatlanság leküzdése és az átoltottság ösztönzése tekintetében, elismerve, hogy a jelentősen eltérő megközelítések, bár ugyanazokon a tudományos adatokon alapulnak, bizonyos esetekben kedvezőtlenül befolyásolhatják a védőoltásokba vetett közbizalmat;

19.

EMLÉKEZTET az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletre, amely nagy sikert jelentett az EU számára;

20.

EMLÉKEZTET a Bizottság által 2020. június 17-én előterjesztett, a Covid19 elleni oltóanyagok kifejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának felgyorsítását célzó uniós oltóanyag-stratégiára, amely lehetővé tette a tagállamok számára, hogy közösen szerezzenek be Covid19-oltóanyagokat, és időben biztosítsák az azokhoz való hozzáférést;

21.

ÜDVÖZLI az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) létrehozását, amely az egészségügyi ellenintézkedések területén a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való felkészültség és reagálás javítására hivatott törekedni, szoros együttműködésben a tagállamokkal. Figyelmet kell fordítani az egészségügyi ellenintézkedések kínálatával kapcsolatos kihívások kezelésére;

22.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy a felgyorsult nemzetközi mobilitásra és migrációra tekintettel a védőoltások terén folytatott együttműködést mindig globális dimenzióban kell megvalósítani;

23.

EMLÉKEZTET „az ukrajnai háború elől menekülők fogadása: Európa felkészül a szükségletek kielégítésére” című, 2022. március 23-i bizottsági közleményre, amely hangsúlyozza, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok körében növelni kell az átoltottságot, különös tekintettel a gyermekkori oltási programokra;

24.

EMLÉKEZTET az ECDC 2022. március 8-án közzétett, „Operatív népegészségügyi megfontolások a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése érdekében Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójával összefüggésben” című iránymutatásaira;

25.

RÁMUTAT arra, hogy várhatóan más globális problémák és válságok – különösen az éghajlatváltozás – is hatással lesznek a fertőző betegségek EU-n belüli előfordulására, ami valószínűleg kedvez a kullancsencephalitis és más, vektorok által terjesztett betegségek, így például a nyugat-nílusi láz vagy a dengue-láz terjedésének;

26.

ELISMERI a gyógyszerek minőségét, hatásosságát és biztonságosságát az Európai Unióban biztosító európai gyógyszerszabályozási hálózat által az oltóanyagokkal kapcsolatban végzett munkát. A hálózat munkája magában foglalja a tudományos hálózatépítést, az összehasonlító teljesítményértékelést és az illetékes nemzeti hatóságok közötti szoros együttműködést, ami hozzájárul az oltóanyagokkal kapcsolatos mélyreható tudományos ismeretekhez, és az európai lakosság körében javítja a védőoltások megbízhatóságának megítélését;

27.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY: — mozdítsák elő a felnőttkori oltási kampányokat az olyan, súlyos következményekkel járó fertőző betegségekkel szembeni védelem érdekében, mint például a kanyaró, a diftéria, a tetanusz vagy a gyermekbénulás, — tartsák fenn a gyermekkori oltási kampányokat, és biztosítsanak védelmet a fertőző betegségekkel szemben az oltással még nem védett gyermekek számára, azaz folytassanak felzárkóztató oltási kampányokat, — támogassák az egészségügyi rendszer digitalizálását, és vizsgálják meg, van-e lehetőség az egészségügyi létesítmények arra irányuló kapacitásának fejlesztésére, hogy tárolják a polgárok oltási státuszára vonatkozó elektronikus információkat, — építsenek ki és tartsanak fenn megfelelő egészségügyi ágazati munkaerőt, amely képes gyors és hatékony választ adni az egészségügyi veszélyekre, valamint a lakosság szempontjából üdvös egészségügyi gyakorlatként javítsák az egészségügyi szakemberek körében az átoltottságot, — az egész életre kiterjedő szemléletmód jegyében mozdítsák elő az egészségügyi oktatást és az egészségműveltséget;

28.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY: — az egészségügyi adatok védelmének biztosítása mellett tárja fel, hogy milyen hozzáadott értéket képvisel és milyen lehetőségek vannak a nemzeti vagy szubnacionális immunizációs információs rendszerek interoperabilitásának útjában álló esetleges jogi és technikai akadályoknak a meglévő vagy jövőbeli, határokon átnyúló egészségügyi adatcsere-mechanizmusok kínálta lehetőségekkel való leküzdésére, továbbá az európai digitális infrastruktúrákkal és más meglévő eszközökkel, így például a nemzetközi oltási vagy profilaxist tanúsító igazolással kapcsolatos tapasztalatok figyelembevétele mellett tárja fel, milyen hozzáadott értéket képvisel az oltási bizonyítványok digitális változata, — helyezzen különös hangsúlyt a kutatásra és az innovációra, valamint vizsgálja meg az újonnan, illetve újra megjelenő fertőző veszélyek elleni új vakcinák kifejlesztésének támogatási lehetőségeit, különös tekintettel a vektorok által terjesztett betegségekre, — kérje fel az ECDC-t, hogy a meglévő nemzeti népegészségügyi iránymutatások figyelembevételével frissítse az EU/EGT-be újonnan érkezett migránsok fertőző betegségek tekintetében történő szűrésére és vakcinázására vonatkozó népegészségügyi iránymutatását;

29.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY: — alakítsanak ki a Covid19-vakcinák beszerzését koordináló irányítóbizottság igényeihez kifejlesztett, „Bazár” elnevezésű eszköz alkalmazásából leszűrt legjobb gyakorlatokon és tapasztalatokon alapuló virtuális adatbázist, amely önkéntes alapon megkönnyíti majd az alapvető fontosságú vakcinák esetleges feleslegére és hiányára vonatkozó információk megosztását, lehetővé téve ezáltal a tagállamok közötti esetleges viszonteladást vagy adományozást, — adott esetben használják ki az oltóanyagok közös beszerzésének lehetőségeit, figyelembe véve egyúttal az uniós szinten elismert, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyeket és a tagállamok tényleges szükségleteit, — egy forrásokkal megfelelően ellátott és rugalmas mechanizmus kialakítása révén támogassák az európai gyógyszerszabályozási hálózatot a hálózat munkájának megszilárdítása és a hálózat hosszú távú szerepvállalása fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

---

(1)  https://www.who.int/health-topics/vaccines-and-immunization#tab=tab_

(2)  COM(2020) 245 final.

(3)  COM(2018) 244 final.

(4)  https://www.who.int/health-topics/infodemic#tab=tab_1

(5)  JOIN(2018) 36 final.

(6)  COM(2018) 236 final.

(7)  COM(2021) 262 final.

(8)  COM(2018) 245 final.

(9)  JOIN(2020) 8 final.

(10)  ST 14064/20.

(11)  COM(2018) 244 final.

(12)  https://health.ec.europa.eu/system/files/2022-07/2019-2022_roadmap_en.pdf

(13)  https://eu-jav.com/

(14)  https://health.ec.europa.eu/system/files/2022-11/2020_confidence_rep_en.pdf

(15)  https://www.ecdc.europa.eu/en/news-events/ecdc-launches-report-countering-online-vaccine-misinformation-eueea

(16)  https://vaccination-info.eu/hu

(17)  2020/0320(COD).

(18)  https://www.ecdc.europa.eu/en/news-events/e-learning-how-address-online-vaccination-misinformation

(19)  https://www.who.int/publications/m/item/immunization-agenda-2030-a-global-strategy-to-leave-no-one-behind

Euroátváltási árfolyamok (1)

2022. december 19.

(2022/C 484/06)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0598
JPY	Japán yen	144,65
DKK	Dán korona	7,4382
GBP	Angol font	0,87118
SEK	Svéd korona	11,0063
CHF	Svájci frank	0,9884
ISK	Izlandi korona	151,90
NOK	Norvég korona	10,5025
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,233
HUF	Magyar forint	403,18
PLN	Lengyel zloty	4,6853
RON	Román lej	4,9107
TRY	Török líra	19,7676
AUD	Ausztrál dollár	1,5794
CAD	Kanadai dollár	1,4472
HKD	Hongkongi dollár	8,2428
NZD	Új-zélandi dollár	1,6632
SGD	Szingapúri dollár	1,4378
KRW	Dél-Koreai won	1 377,17
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,3074
CNY	Kínai renminbi	7,3901
HRK	Horvát kuna	7,5395
IDR	Indonéz rúpia	16 506,72
MYR	Maláj ringgit	4,6912
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,649
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,923
BRL	Brazil real	5,6327
MXN	Mexikói peso	20,9743
INR	Indiai rúpia	87,5321

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/07)

A Belgium által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Belgium

A megemlékezés tárgya: A Covid19-világjárvány alatt tanúsított rendkívüli elkötelezettség elismeréseként az egészségügyi ágazat tiszteletére

A rajzolat leírása: A rajzolat az érme belső részén az egészségügyi dolgozókat ábrázolja. A bal oldalon a „Danke – Merci – Dank u” felirat és az egészségügyi ágazatra vonatkozó különböző piktogramok találhatók. Felülről lefelé egy kereszt, egy sztetoszkóp, egy szív, egy fecskendő, egy kerekesszék és egy orvosság látható. A jobb szélen Luc Luycx tervező kezdőbetűi szerepelnek. Mivel a holland királyi pénzverde fogja verni az emlékérmét, alul Utrecht verdejele, egy hírnökbot, valamint a belga verdejel, Herzele város címere, a „BE” országjel és a 2022-es év látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:2 000 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 tavasza

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/08)

A Görögország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Görögország

A megemlékezés tárgya: 200 éve fogadták el az első görög alkotmányt

A rajzolat leírása: A rajzolat Aszklépiosz templomát ábrázolja Epidauroszban, középen az istent ábrázoló szoborral. A téma a fellázadt görögök által Epidauroszban tartott első nemzetgyűlés emlékére kiadott érem hátoldalát idézi, amelyet I. Ottó görög király uralma alatt kaptak a nemzetgyűlés tagjai. A belső szélen a „HELLENIC REPUBLIC” és a „THE FIRST GREEK CONSTITUTION” felirat, valamint az 1822-es és 2022-es évszám, egy palmetta (a Görög Állami Pénzverde verdejele) és a művész (George Stamatopoulos) monogramja látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:750 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. július

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/09)

A Spanyolország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Spanyolország

A megemlékezés tárgya: A Föld első körülhajózásának 500. évfordulója

A rajzolat leírása: Az expedíció 1519-ben indult Sevillából, majd 1522-ben, a Föld körülhajózásával fejeződött be. A rajzolat két ábrát jelenít meg: a háttérben egy földgömb látható, az előtérben pedig Juan Sebastián Elcano portréja. A portré alján nagybetűkkel „JUAN SEBASTIÁN ELCANO” neve és a „PRIMUS CIRCUMDEDISTI ME” (Elsőként hajózott körbe) olvasható, a portré vállán pedig a körülhajózás kezdő és záró időpontja (1519–1522) van feltüntetve. Jobb oldalon nagybetűkkel a kibocsátó ország – „ESPAÑA” – és a pénzverés éve, 2022 szerepel. A bal oldalon a verdejel látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:1 000 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 első negyedéve

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/10)

A Spanyolország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Spanyolország

A megemlékezés tárgya: UNESCO: Garajonay Nemzeti Park

A rajzolat leírása: A Garajonay Nemzeti Park a Kanári-szigetek részét képző La Gomera szigetének közepén helyezkedik el. A nemzeti park kiváló állapotban megőrzött babérlombú erdősége a világörökség része, amely az Európa és Észak-Afrika nagy részén a harmadidőszakban uralkodó régi esőerdők és a meleg mérsékeltövi erdők kivételes ökoszisztémájának egyik máig fennmaradt példája.

Az érme a Roque de Agando sziklaképződményt és a babérlevelű erdő egy részletét ábrázolja. A jobb felső részen nagybetűkkel a kibocsátó ország – „ESPAÑA” – és a pénzverés éve, 2022 szerepel. A jobb felső szélen a verdejel látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:1 000 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 első negyedéve

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/11)

Az Észtország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Észtország

A megemlékezés tárgya: Az Észt Irodalmi Társaság alapításának 150. évfordulója

A rajzolat leírása: A rajzolaton könyvlapok és egy tollhegy látható. Felül félkörben az „EESTI KIRJAMEESTE SELTS” felirat és a 2022-es kibocsátási év szerepel. A könyv oldalain a „KUI ME EI SAA SUUREKS RAHVAARVULT, PEAME SAAMA SUUREKS VAIMULT” felirat szerepel, amelynek jelentése: „Ha számban nem is lehetünk nagy nemzet, szellemben nagynak kell lennünk.”.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:1 000 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 első negyedéve

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/12)

A Portugália által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Portugália

A megemlékezés tárgya: A Dél-Atlanti-óceán átrepülésének 100. évfordulója, amelyet 1922-ben Gago Coutinho és Sacadura Cabral valósított meg.

A rajzolat leírása: Az átrepülés kizárólag belső navigációs eszközök használatával valósult meg: egy módosított szextánst és egy útiránykorrigálót használtak. A rajzolat a Lisszabon és Rio de Janeiro közötti repülőút lebonyolításához használt három Fairey III kétfedelű repülőgép egyikét ábrázolja. A peremirat a következő: „TRAVESSIA DO ATLÂNTICO SUL” (magyarul: A DÉL-ATLANTI-ÓCEÁN ÁTREPÜLÉSE). A repülő alatt a „PORTUGAL 1922–2022” felirat látható. A pénzverde portugál neve – „CASA DA MOEDA” – szerepel majd verdejelként.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:1 000 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. március

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/13)

A Szlovákia által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Szlovákia

A megemlékezés tárgya: A kontinentális Európa első, bányák víztelenítését szolgáló kondenzációs gőzgépe megépítésének 300. évfordulója

A rajzolat leírása: A rajzolat azt a bányák víztelenítését szolgáló kondenzációs gőzgépet ábrázolja, amelyet a kontinentális Európa első ilyen célt szolgáló gépeként 1722-ben építettek Újbányán (Nová Baňa). A gőzgépet Isaac Potter angol mérnök tervezte és építette, akinek aláírása a rajzolat bal alsó részén oldalirányban, két sorba szedve szerepel. A gép jobb oldalán, szintén oldalirányban, a kibocsátó ország neve – „SLOVENSKO” –, jobbra pedig az 1722-es és a 2022-es évszám látható, amelyeket egy közbeékelt pont választ el egymástól. Az érme belső részének bal pereme mellett a körmöcbányai pénzverde (Mincovňa Kremnica) verdejele (két érmesajtoló között az „MK” felirat), alatta pedig a nemzeti előlap tervezője, Peter Valach stilizált kezdőbetűi láthatóak.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:1 000 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. október

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/14)

Az Andorra által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Andorra

A megemlékezés tárgya: Nagy Károly legendája

A rajzolat leírása: A legenda szerint Nagy Károly alapította 805-ben Andorrát, és saját jogállással ruházta fel az andorraiakat. Az érme rajzolata ezt az Andorra történelmében és kultúrájában mélyen gyökerező legendát ábrázolja, a háttérben pedig az ország gazdag, hegyekkel és folyókkal szabdalt tája látható a kibocsátó ország – „ANDORRA” – nevével. A rajzolat előterében Nagy Károly Albrecht Dürer által festett híres arcképének egy részlete és a 2022-es kibocsátási év szerepel.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:70 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 utolsó negyedéve

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/15)

Az Andorra által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Andorra

A megemlékezés tárgya: Az Andorra és az Európai Unió közötti monetáris megállapodás hatálybalépésének 10. évfordulója

A rajzolat leírása: A rajzolat alsó részén ábrázolt különféle alakú és méretű kirakódarabok az Andorrai Hercegséget és az Európai Unió tagállamait jelképezik. A rajzolat felső részén a közös európai valuta szimbólumát körülvevő csillagok azt szemléltetik, hogy az előbbiek mindannyian az euró univerzum részei. Mellettük a kibocsátó ország neve –„ANDORRA” –, valamint a 2012-es és 2022-es emlékév szerepel.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:70 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 utolsó negyedéve

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/16)

A Vatikánvárosi Állam által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Vatikánvárosi Állam

A megemlékezés tárgya: VI. Pál pápa születésének 125. évfordulója

A rajzolat leírása: A rajzolaton a pápa képmása szerepel. A bal felső részén félkörben a „CITTÀ DEL VATICANO” felirat, a jobb felső részén pedig a „PAPA PAOLO VI” felirat szerepel. Az arcképtől balra az 1897-es és 2022-es évszám, alatta pedig az „R” verdejel látható. Alul bal oldalon a művész neve, „D. LONGO” olvasható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:84 000

A kibocsátás időpontja: 2022. március

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/17)

A Vatikánvárosi Állam által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Vatikánvárosi Állam

A megemlékezés tárgya: Kalkuttai Szent Teréz halálának 25. évfordulója

A rajzolat leírása: A rajzolat Kalkuttai Szent Terézt ábrázolja, aki egy gyermeket tart. A tetején félkörben a „MADRE TERESA DI CALCUTTA” felirat, alul pedig a kibocsátó ország neve, „CITTÀ DEL VATICANO” szerepel. A képmástól jobbra az „R” verdejel látható, alatta pedig az 1997-es és 2022-es évszám.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:84 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. szeptember

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/18)

Az Észtország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Észtország

A megemlékezés tárgya: Ukrajna és szabadság

A rajzolat leírása: A rajzolat egy madarat tartó nő sziluettjét, mellette pedig egy szál búzát ábrázol. A bal felső részen a „SLAVA UKRAINI” felirat olvasható. Alul bal oldalon a kibocsátó ország neve – „EESTI” – és a 2022-es kibocsátási év látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:2 000 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 negyedik negyedéve

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/19)

A Finnország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Finnország

A megemlékezés tárgya: Éghajlatkutatás Finnországban

A rajzolat leírása: Az érme stilizált szakállzuzmót ábrázol, dombornyomással megjelenítve annak gyökérszerű szerkezetét az érme belső részének közepén. Az érmebelső külső részein a „CLIMATE RESEARCH” felirat szerepel: a bal oldalon finnül, a jobb oldalon pedig svédül. Az érmebelső alján a „2022 FI” felirat szerepel. Az érmebelső tetején a finn pénzverde verdejele látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:400 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. ősz

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/20)

A Finnország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Finnország

A megemlékezés tárgya: 100 éves a Finn Nemzeti Balett

A rajzolat leírása: A rajzolat egy libbenő ruhát viselő táncos erőteljes és szabad mozgását ábrázolja, amellyel a tervező a táncmozdulatok szépségét és könnyedségét hangsúlyozza. Az érmén emellett a 2022-es kibocsátási év, felül pedig a kibocsátó ország – „FI” – és a verdejel szerepel.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:400 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. tavasz

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/21)

A Luxemburg által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Luxemburg

A megemlékezés tárgya: Guillaume örökletes nagyherceg és Stéphanie örökletes nagyhercegné 10. házassági évfordulójának megünneplése

A rajzolat leírása: A rajzolat Guillaume örökletes nagyherceg és Stéphanie örökletes nagyhercegné képét ábrázolja. A képmások közelében a nevek láthatóak félkör alakban, és a 2022-es év bal oldalán két esküvői gyűrű jelenik meg. A rajzolat alján a kibocsátó ország – „LËTZEBUERG” –, valamint a „2012. október 20.” esküvői dátum látható. A monogram (a koronával ellátott „H” betű) Henrik nagyherceget szimbolizálja.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:500 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. április

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/22)

A Málta által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Málta

A megemlékezés tárgya: UNESCO: Ħal Saflieni-i hipogeum

A rajzolat leírása: A rajzolat a prehisztorikus helyszín egy részét ábrázolja. Fent bal oldalon a kibocsátó ország neve – „MALTA” –, alatta pedig a 2022-es kibocsátási év látható. Alul a „ĦAL – SAFLIENI HYPOGEUM”, alatta pedig a „4 000 – 2 500 BC” felirat jelenik meg. Alul jobb oldalon a rajzolat tervezőjének, Noel Galea Basonnak a monogramja – „NGB” – szerepel.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:192 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. május

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/23)

A Málta által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Málta

A megemlékezés tárgya: Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. sz. határozatának 22. évfordulója

A rajzolat leírása: A rajzolat három női arcot ábrázol. Fent lefelé haladva bal oldalon a „WOMEN”, „PEACE”, „SECURITY” feliratok, a 2022-es kibocsátási év és a kibocsátó ország neve – „MALTA” – látható. Az érme közepén az arcok alatt az „UNSCR” és az „1325” felirat szerepel.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:65 500 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. október

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/24)

A Litvánia által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Litvánia

A megemlékezés tárgya: A litvániai kosárlabdasport fennállásának 100. évfordulója

A rajzolat leírása: A rajzolat közepén Litvánia körvonalas térképe látható kosárlabdapályaként ábrázolva, amely annak a szimbóluma, hogy Litvániában már 100 éve kosárlabdáznak. Az érme közepe körül félkörben szerepel még a „LIETUVA” (Litvánia) és az „1922–2022” felirat, valamint a gyártó litván pénzverde jele.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:750 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 második negyedéve

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/25)

A Litvánia által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Litvánia

A megemlékezés tárgya: Litván néprajzi régiók – Suvalkija régió

A rajzolat leírása: A rajzolat egy címerpajzson lévő bikát ábrázol. A pajzs mindkét oldalát ezüstszürke tölgyfaágak és makkok díszítik. Az ágakat alul egy ezüstszalag köti össze, amelyen a „VIENYBĖ TEŽYDI” (VIRÁGOZZON AZ EGYSÉG) felirat szerepel. A tölgyfaágak a régió gazdag történelmét szimbolizálják, amely a litván állam pogány korába nyúlik vissza. Korábban a bika volt a régió legelterjedtebb állata. Az ábrát felül a „LIETUVA” (LITVÁNIA) felirat és a 2022-es kibocsátási év, alul pedig a „SUVALKIJA” felirat és a litván pénzverde verdejele veszi körül.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:500 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022 negyedik negyedéve

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2022/C 484/26)

A Lettország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Lettország

A megemlékezés tárgya: A Latvijas Banka századik évfordulója – pénzügyi műveltség

A rajzolat leírása: A pénzügyi műveltség olyan fontos készség, amely révén megértjük a pénzügyeket, és hatékonyan alkalmazzuk a pénzügyi készségeket többek között a személyes pénzügyek kezelése, költségvetés-tervezés és beruházások során. A pénzügyi műveltség az alapja a pénzzel való kapcsolatunknak, és egy egész életen át tanulni kell. A rajzolat egy fát ábrázol, amely a pénzügyi műveltség és az azzal kapcsolatos ismeretek fontosságát szimbolizálja. Alul a 2022-es kibocsátási év, alatta pedig a kibocsátó ország neve – „LATVIJA” – szerepel.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség:415 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2022. április–május

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás

(2022/C 484/27)

A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (1) 35. cikke (3) bekezdésének megfelelően olyan határozat született, amely halászati tilalmat rendel el az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

A tilalom bevezetésének dátuma és időpontja	2022.10.1.
Időtartam	2022.10.01. – 2022.12.31.
Tagállam	Olaszország
Halászati erőkifejtési csoport kódja	EFF2/MED2_TR3
Állománycsoport	Óriásgarnéla (GFCM 8, 9, 10 és 11)
Halászhajótípus(ok)	18 méter vagy azt meghaladó, de 24 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók
Hivatkozási szám	13/TQ110

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

ÉRTESÍTÉS A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 29. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

Pályázati felhívás főigazgató-helyettesi állás betöltésére az Informatikai Főigazgatóságon (AD 15-ös besorolás), Brüsszel

COM/2022/10422

(2022/C 484/28)

Az Európai Bizottság álláshirdetést tett közzé (hivatkozási szám: COM/2022/10422) az Informatikai Főigazgatóság főigazgató-helyettesi állásának betöltésére (AD 15-ös besorolás).

Az álláshirdetés 24 nyelven készült szövegének megtekintéséhez és a pályázat benyújtásához kérjük, látogasson el az Európai Bizottság honlapján található, idevonatkozó weboldalra: https://europa.eu/!Rqbd8Y

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10560 – SIKA / MBCC GROUP)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 484/29)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 234., 2022.6.17., 5. o.

(3)  HL C 265., 2022.7.11., 8. o.