AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2022.10.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 385/1

A bizottság közleménye Az uniós taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekre és eszközökre vonatkozó beszámolással kapcsolatos egyes jogi rendelkezéseinek értelmezése

(2022/C 385/01)

E gyakran feltett kérdéseket tartalmazó dokumentum célja, hogy tisztázza az uniós taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus (1) tartalmát, segítse ezzel annak végrehajtását.

Az e dokumentumban szereplő gyakran feltett kérdések az alkalmazandó jogszabályokban már megtalálható rendelkezéseket teszik egyértelművé. Semmilyen módon nem terjesztik ki az említett jogszabályokból fakadó jogokat és kötelezettségeket, és nem vezetnek be további követelményeket az érintett vállalkozók és az illetékes hatóságok számára. A gyakran feltett kérdések csupán arra szolgálnak, hogy segítsék a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokat a vonatkozó jogi rendelkezések végrehajtásában. Az uniós jog hitelt érdemlő értelmezése az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az e közleményben kifejezésre juttatott vélemények nem előlegezhetik meg az Európai Bizottságnak az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok előtt esetleg képviselendő álláspontját.

A Bizottság 2021. december 20-án 22 gyakran feltett kérdést tett közzé arról, hogy a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásoknak a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban hogyan kell jelenteniük a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeket és eszközöket. Ez a dokumentum az említett gyakran feltett kérdéseket egészíti ki.

TARTALOM

ÁLTALÁNOS GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

Mely vállalkozásokra vonatkozik a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti jelentéstételi kötelezettség?

Hogyan határozza meg a „gazdasági tevékenység” fogalmát a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus?

Mi minősül taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységnek?

Melyek a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás körébe tartozó „támogató” és „átállási” gazdasági tevékenységek?

Hogyan kell azonosítani és jelenteni a taxonómiához igazíthatóságot az alkalmazkodási gazdasági tevékenységekkel összefüggésben?

Hogyan kell a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében a NACE-kódok használatával azonosítani a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeket?

Jelenthetnek-e a vállalkozások önként információkat a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében?

NEM PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK

A vállalkozásoknak milyen mértékben kell értékelniük és jelenteniük az értékláncuk felsőbb és alsóbb szintjeihez tartozó, taxonómiához igazítható tevékenységeket?

Hogyan azonosíthatók a taxonómiához igazítható azon tevékenységek, amelyek leírása olyan minősítőket tartalmaz, mint például az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” és az „éghajlattal kapcsolatos veszélyek”?

10.

A vállalkozásoknak közölniük kell-e a taxonómiához igazítható tevékenységeik környezetvédelmi célkitűzések szerinti bontását?

11.

Hogyan definiálható a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás körébe tartozó árbevétel, tőkekiadás és működési kiadás?

12.

Mire utal az „egyéb közvetlen kiadások” kifejezés a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletében?

13.

Hogyan vehetik figyelembe a vállalkozások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás során a negatív árbevételt?

14.

A vállalkozásoknak kerülniük kell-e a taxonómiához igazítható tevékenységek kettős jelentését?

15.

Be kell-e számolnia a gazdálkodó egységnek a taxonómiához igazítható tevékenység árbevételéről, ha a gazdasági tevékenységet nem saját maga, hanem valamelyik alvállalkozója végezte?

16.

Hogyan kell a nem pénzügyi vállalkozásnak jelentést tennie a belső fogyasztás és külső értékesítés útján egyaránt felhasznált termékekről és szolgáltatásokról?

17.

Hogyan kezeljék a nem pénzügyi vállalkozások az immateriális javakat a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében?

18.

A nem pénzügyi vállalkozásoknak be kell-e számolniuk a nem uniós tevékenységeik taxonómiához igazíthatóságáról?

19.

Hogyan kell kezelniük a nem pénzügyi vállalkozásoknak a pénzügyi év során dekonszolidált taxonómiához igazítható tevékenységek árbevételét?

PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK

20.

Mit kell jelenteniük a pénzügyi vállalkozásoknak, ha a mögöttes szervezetek információk nem nyilvánosak?

21.

A taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás tekintetében mi a különbség a lefedett eszközállomány és a teljes eszközállomány között?

22.

Figyelembe kell-e venni a készpénzt és a pénzeszköz-egyenértékes eszközöket a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében?

ESZKÖZKEZELŐK

23.

Hogyan súlyozhatják az eszközkezelők a portfólióban lévő részesedéseiket a taxonómiához igazítható eszközökről szóló beszámoláshoz?

24.

Taxonómiához igazíthatóság szempontjából a jelzáloghitelek figyelembe vehetők-e az eszközkezelőnél (befektetésként) vagy csak a hitelt eredetileg nyújtó bank veheti figyelembe?

BIZTOSÍTÓK

25.

Milyen tevékenységeket kell figyelembe vennie a biztosítónak és a viszontbiztosítónak, amikor a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében beszámol az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítási tevékenységeiről?

HITELINTÉZETEK

26.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti beszámolási kötelezettségek vonatkoznak-e olyan nagy szervezetekre, amelyek a tőkekövetelmény-rendelet 4. cikke értelmében nem hitelintézetek, de a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv 19a. és 29a. cikke értelmében pénzügyi vállalkozásnak minősülnek?

27.

Hogyan kapcsolható össze a tőkekiadás az általános célú hitelezéssel a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében?

28.

Hogyan kell jelentenie a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MifiD) szerinti befektetési vállalkozási engedéllyel rendelkező hitelintézetnek a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeit?

ADÓSSÁGPIAC

29.

Hogyan kell értékelni és jelenteni, hogy egy hitelviszonyt megtestesítő eszköz, például kötvény vagy kölcsön taxonómiához igazítható-e?

30.

Szükség van-e a taxonómiához igazíthatóként bejelentett hitelviszonyt megtestesítő termékek bevételei felhasználásának független ellenőrzésére?

31.

A nem uniós szervezetek zöld adósságinstrumentumai bejelenthetők-e taxonómiához igazítható eszközként?

32.

A zöld államadósság megjeleníthető-e taxonómiához igazítható tételként a beszámolóban?

Kölcsönhatás más szabályozásokkal

33.

Hogyan függ össze a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus a vállalati fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan javasolt követelményekkel?

ÁLTALÁNOS GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

1. Mely vállalkozásokra vonatkozik a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti jelentéstételi kötelezettség?

A taxonómiai rendelet 8. cikkét kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktus ((EU) 2021/2178 rendelet) (a továbbiakban: a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus) egyedi követelményeket határoz meg a 2014/95/EU irányelv (a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv) hatálya alá tartozó vállalkozások taxonómiával kapcsolatos jelentéstételére vonatkozóan (2).

Konkrétan az (EU) 2020/852 rendelet (3) (taxonómiai rendelet) 8. cikkének (1) bekezdése kereszthivatkozást tartalmaz a 2013/34/EU irányelv (4) (számviteli irányelv) 19a. és 29a. cikkére, amelyeket a 2014/95/EU irányelv (a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv) vezetett be. Konkrétabban, a taxonómiai rendelet előírja, hogy „bármely vállalkozás, amely a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikke alapján nem pénzügyi információkat köteles közzétenni, a nem pénzügyi kimutatásában vagy összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásában tájékoztatást ad arról, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez e rendelet 3. és 9. cikke szerint”. Más szóval azok a vállalkozások, amelyekre a számviteli irányelv értelmében kötelező beszámolási kötelezettség vonatkozik, a taxonómiai rendelet értelmében is beszámolási kötelezettség alá tartoznak.

A számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkével összhangban a következő vállalkozások kötelesek nem pénzügyi információkat közzétenni: az említett irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott nagyvállalkozás, amely az említett irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősül, és a pénzügyi év során átlagosan több mint 500 alkalmazottat foglalkoztat; valamint olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, amely az említett irányelv 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott nagy méretű csoport anyavállalata, és a pénzügyi év során összevont alapon átlagosan több mint 500 alkalmazottat foglalkoztat. A taxonómiai rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján az ilyen vállalkozásokra a taxonómiai rendelethez kapcsolódó közzétételi kötelezettségek is vonatkoznak.

A taxonómiai rendelet 8. cikkének (1) bekezdése nem hivatkozik kifejezetten a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet átültető olyan nemzeti intézkedésekre, amelyek potenciálisan kiterjesztik az irányelv hatályát a kisebb vállalkozások más kategóriáira is. Ezért a taxonómiai rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti beszámolási követelmények közvetlenül a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkoznak. Nem alkalmazandók azokra a vállalkozásokra, amelyek csak a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet átültető nemzeti jog hatálya alá tartoznak. A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus értelmében azonban a kizárólag a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet átültető nemzeti jog alá tartozó vállalkozások önkéntesen jelenthetik a taxonómiához igazodó tevékenységeiket is.

2. Hogyan határozza meg a „gazdasági tevékenység” fogalmát a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus?

A taxonómiai rendelet meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozását. Ez az osztályozás nagyrészt a gazdasági tevékenységek nómenklatúráján (NACE), vagyis a gazdasági tevékenységek uniós statisztikai osztályozásán alapul.

Gazdasági tevékenységre akkor kerül sor, amikor erőforrásokat, például tőkét, árukat, munkaerőt, gyártási technikákat vagy köztes termékeket egyesítenek bizonyos áruk vagy szolgáltatások előállítása céljából. Jellemzője az erőforrás-ráfordítás, a termelési folyamat, továbbá termékek (áruk vagy szolgáltatások) kibocsátása.

Az (EU) 2021/2139 rendelet (az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus) (5) a kritériumok magas szintű leírását és hozzárendelését tartalmazza. Nemcsak egy konkrét gazdasági tevékenységre, hanem a gazdasági tevékenységek kategóriáira vonatkozik. Például a „cementgyártás” általános kategóriájára vonatkozóan határoz meg kritériumokat, nem pedig egy adott üzemben egyetlen konkrét gazdasági szereplő által történő cement-előállításra.

Az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a NACE-ágazatokra való hivatkozás csak tájékoztató jellegű, és nem feltétlenül teljes körű. Ezért egy gazdasági tevékenység akkor is megfelelhet a tevékenység leírásának és az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban (annak I. és II. melléklete) meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, ha a vállalat NACE-ágazata nem szerepel az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus vonatkozó szakaszában.

3. Mi minősül taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységnek?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. cikkének (5) bekezdése a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeket a taxonómiai rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban leírt tevékenységekként határozza meg. A 2022-ben végződő jelentéstételi időszakra (és a 2021-ben végzett tevékenységekre), ez a fogalommeghatározás a 2021. június 4-én elfogadott, az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban leírt gazdasági tevékenységekre vonatkozik.

Konkrétabban, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. cikkének (5) bekezdése szerint egy gazdasági tevékenység taxonómiához igazíthatónak minősül attól függetlenül, hogy megfelel-e az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban (és a későbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban) meghatározott technikai vizsgálati kritériumok bármelyikének vagy mindegyikének. Ezért az a tény, hogy egy gazdasági tevékenység taxonómiához igazítható, nem utal e tevékenység környezeti teljesítményére és fenntarthatóságára.

Elvben, ha egy vállalkozás olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan termel árbevételt, illetve eszközöl tőkekiadást (CAPEX) vagy működési kiadást (OPEX), amely gazdasági tevékenység leírása szerepel az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban, akkor a tevékenység a taxonómiához igazíthatóságról szóló közzétételben taxonómiához igazíthatóként vehető figyelembe. Ugyanakkor, ha egy tevékenység még nem szerepel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban, akkor nem tekinthető taxonómiához igazíthatónak. Ezenkívül a taxonómia dinamikus keret, amelynek tevékenységi körét idővel ki kell terjeszteni, különösen más környezetvédelmi célkitűzések bevonásával, amelyek révén ennek megfelelően bővülni kell a taxonómiához igazítható tevékenységek körének is.

A gyakorlatban a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek azonosítása az első lépés annak értékelése felé, hogy a gazdasági tevékenységek igazodnak-e a taxonómiai technikai vizsgálati kritériumokhoz. A taxonómiához igazítható tevékenységek azon alapvető tevékenységeket jelentik, amelyek alkalmasak arra, hogy megfeleljenek a technikai vizsgálati kritériumoknak, beleértve az átállási vagy támogató tevékenységeket is.

Általános elvként a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkével összhangban a taxonómiához igazíthatóságról szóló közzétételnek segítenie kell a vállalkozásokat abban, hogy fel tudjanak készülni a taxonómiához igazodó tevékenységek jövőbeli közzétételére (6).

Végezetül a taxonómiai rendelet, az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus és a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem tesz különbséget az alapvető és a nem alapvető gazdasági vagy üzleti tevékenységek között. Ezért a vállalkozásoknak a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. cikkének 5. pontja szerinti, a taxonómiához igazíthatóság meghatározásával összhangban lévő valamennyi gazdasági tevékenységüket jelenteniük kell, a fentiekben kifejtettek szerint.

A taxonómiához igazíthatóságról szóló közzététel és a taxonómiához igazodó tevékenységek közzétételének ütemezését a 2021. december 20-án közzétett Gyakran feltett kérdések 2. kérdése tartalmazza.

4. Melyek a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás körébe tartozó „támogató” és „átállási” gazdasági tevékenységek?

A taxonómiai rendelet 16. cikke és 10. cikkének (2) bekezdése meghatározza a támogató és átállást támogató gazdasági tevékenységeket (7). Átállási tevékenységek azok, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbon-intenzitású alternatívák, üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintjük megfelel az ágazat vagy az ipar legjobb teljesítményének, és megfelelnek az alábbi két feltételnek: i. nem akadályozzák az alacsony karbon-intenzitású alternatívák kidolgozását és bevezetését, és ii. nem vezetnek a karbonintenzív technológiákhoz kapcsolódó eszközökbe való bezáródáshoz, figyelembe véve az érintett eszközök gazdasági élettartamát. Másrészt a támogató tevékenységek azok, amelyek közvetlenül lehetővé teszik, hogy más tevékenységek lényegesen hozzájáruljanak valamely környezetvédelmi célkitűzéshez.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikke szerinti, a taxonómiához igazíthatóságról szóló közzététel során a támogató vagy átállási tevékenységként meghatározott gazdasági tevékenységeket nem szabad más tevékenységektől eltérően kezelni. Amennyiben az adott leírás hatálya alá tartoznak, taxonómiához igazíthatóként kell őket azonosítani.

Meg kell azonban jegyezni, hogy egy gazdasági tevékenység az uniós taxonómia értelmében csak akkor átállási vagy támogató, ha megfelel az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. és II. mellékletének megfelelő szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak. Ezért, és különösen a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikke szerinti, a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első éve(i)ben ezek a tevékenységek csak önkéntes alapon minősíthetők és jelenthetők taxonómiához igazítható átállási vagy támogató tevékenységként. Ez nem különbözik az egyéb tevékenységekkel kapcsolatos, taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolástól, amelyek esetében a taxonómiához igazíthatóság nem jelzi a tevékenység környezeti teljesítményét.

5. Hogyan kell azonosítani és jelenteni a taxonómiához igazíthatóságot az alkalmazkodási gazdasági tevékenységekkel összefüggésben?

Az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletében két különböző olyan tevékenységtípus szerepel, amelyek lényegesen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz:

—	alkalmazkodási tevékenységek, azaz a taxonómiai rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti alkalmazkodást célzó megoldásokat is magában foglaló tevékenységek (8);

—	támogató gazdasági tevékenységek, azaz olyan tevékenységek, amelyek a taxonómiai rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban lévő, alkalmazkodást célzó megoldásokat nyújtanak (9).

A taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás követelményei eltérőek attól függően, hogy a gazdasági tevékenység az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. melléklete értelmében támogató tevékenységnek vagy alkalmazkodási tevékenységnek minősül-e. Az előbbi kategória (támogató tevékenységek) esetében a tevékenység az árbevétel és a kapcsolódó CAPEX és OPEX alapján minősülhet taxonómiához igazíthatónak (10).

Az utóbbi kategória (alkalmazkodási tevékenységek) esetében az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek bizonyítania kell, hogy elvégezték az éghajlati kockázat és sebezhetőség értékelését, valamint hogy kiadási tervet készítettek a tevékenység II. melléklet A. függelékében meghatározott legjelentősebb fizikai éghajlati kockázatait csökkentő alkalmazkodási megoldások végrehajtására. Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet csak e követelmények teljesülése esetén veheti figyelembe az alkalmazkodási tevékenység miatti tőkekiadást és működési költséget taxonómiához igazítható tevékenység miatti kiadásként.

Itt fontos megjegyezni, hogy az alkalmazkodási tevékenységhez kapcsolódó termékekből és szolgáltatásokból származó árbevétel nem tekinthető taxonómiához igazítható tevékenységből származónak. Ennek az az oka, hogy miután egy tevékenység jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (azaz ha a tevékenység esetében már fennáll az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia), úgy az adott tevékenységhez kapcsolódó árbevétel nem minősül taxonómiához igazíthatónak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kiigazított tevékenység járhat környezeti előnyökkel, de nem feltétlenül.

6. Hogyan kell a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében a NACE-kódok használatával azonosítani a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeket?

A NACE a termékek és gazdasági tevékenységek osztályozási rendszere. A NACE-kódok a gazdasági tevékenység alapján határozzák meg számos gazdasági statisztika összegyűjtésének és bemutatásának keretét.

A NACE négyszintű rendszer. A NACE-kódok nemzeti átültetése néha több mint négy szintet foglal magában, de az első négy szint minden tagállam esetében azonos.

Az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. és II. mellékletében szereplő valamennyi gazdasági tevékenység leírásában szerepel, hogy az adott kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek egy vagy több konkrét NACE-kódnak felelhetnek meg.

Ezenkívül az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus (6) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy a NACE-kódokra való hivatkozások indikatív jellegűek. A taxonómiához igazíthatóságot az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékleteiben szereplő konkrét tevékenységi leírás figyelembevételével kell értékelni.

Konkrétabban, a NACE-kódoknak segíteniük kell a felhasználókat a taxonómia szerinti navigációban, különös tekintettel azokra a felhasználókra, akik már rendelkeznek NACE-kódokkal. A NACE-kódok segíthetnek a taxonómiához igazítható (ténylegesen nem igazodó) tevékenységek azonosításában. Azonban csak az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban szereplő konkrét tevékenységi leírás határozza meg a jogi aktusban foglalt tevékenységek pontos körét.

A gyakorlatban ez a következőket jelenti:

—	ha a NACE-kód tágabb, mint a tevékenységi leírás, úgy a leírás elsőbbséget élvez a NACE-kód alkalmazási körével szemben;

—	ha egy gazdasági tevékenység nem rendelkezik NACE-kóddal, de megfelel a tevékenységi leírásnak, akkor taxonómiához igazíthatónak minősülhet;

—	ha a tevékenységi leírás nem felel meg teljes mértékben a vállalkozás tevékenységének, szükség lehet a vállalkozás tevékenységeinek szegmentálására annak érdekében, hogy az egyes részek a tevékenységi leírás vagy több külön leírt tevékenység alá tartozzanak;

—	ha egy gazdasági tevékenység NACE-kódját az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem említi, de a gazdasági tevékenység megfelel a tevékenységi leírásnak, akkor taxonómiához igazíthatónak minősülhet.

7. Jelenthetnek-e a vállalkozások önként információkat a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében?

Általános szabályként a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem zárja ki a vállalkozások tevékenységeinek önkéntes közzétételét. Éppen ellenkezőleg, a beszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozást arra ösztönzik, hogy önkéntesen jelentsenek minden releváns kiegészítő információt, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ez lényeges a befektetők számára annak jobb megértéséhez, hogy a gazdálkodó egység tevékenységei milyen mértékben állnak taxonómiához igazítható tevékenységekből.

Mindazonáltal – és valamennyi vállalkozásra vonatkozó általános elvként – az önkéntes közzétételek nem képezik a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti kötelező közzétételek részét, és a szervezeteknek mindig indokolniuk kell az ilyen közzétételeket.

Ezen túlmenően az önkéntes közzétételek nem mondhatnak ellent a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező információknak, és nem hamisíthatják meg azokat. Az önkéntes közzétételek nem lehetnek jelentősebbek sem, mint a kötelező közzétételek. Ha egy vállalkozás önkéntes közzétételt alkalmaz, úgy azt ki kell egészítenie olyan igazoló adatokkal, amelyek (11):

—	megalapozzák az adott közzétételt;

—	meghatározzák a kidolgozásának módszereit; valamint

—	egyértelmű magyarázatot adnak a kötelező beszámolástól való eltérésére.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (12) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól, valamint a beszámoláshoz használandó táblák önkéntes használatáról.

NEM PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK

8. A vállalkozásoknak milyen mértékben kell értékelniük és jelenteniük az értékláncuk felsőbb és alsóbb szintjeihez tartozó, taxonómiához igazítható tevékenységeket?

A taxonómiához igazítható tevékenységekre vonatkozó beszámolás általában nem vonja maga után a vállalkozás értékláncának értékelését, mivel az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban szereplő tevékenységi leírások a legtöbb esetben nem tartalmaznak az értékláncra vonatkozó hivatkozásokat. Hasonlóképpen, a vállalatoktól nem várható el, hogy értékeljék beszállítóik fenntarthatóságát, különösen a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás szakaszában.

A taxonómia ágazatonként és tevékenységenként határozza meg a kritériumokat, nem pedig termékvonalanként vagy vállalatonként. Azoknak a vállalatoknak, amelyek egy termék értékláncán belül több ágazatban termelnek árbevételt, közzé kell tenniük az adott ágazatokhoz és tevékenységekhez tartozó értéklánc különböző folyamatait és részeit. Ez azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyeket a beszámolót készítő gazdálkodó egység végez, nem pedig annak beszállítói. Azok a gazdasági szereplők, amelyek egy termék vagy technológia értékláncán belül több ágazatban is tevékenykednek, de e termékből csak egy tevékenység keretében termelnek árbevételt, csak az adott árbevételtermelő tevékenység keretében kötelesek a közzétételre.

Az árbevétel jelentése tekintetében egy tevékenység értékláncának eszközei és folyamatai csak akkor minősülnek taxonómiához igazítható tevékenységnek, ha kifejezetten szerepelnek a tevékenységi leírásban. Ha például a leírás csak végtermékek gyártására vonatkozik, az értékláncon belüli közvetítői tevékenységek automatikusan nem minősülnek taxonómiához igazíthatónak. Ennek megfelelően az egyes gépjárművek és járműalkatrészek gyártása automatikusan nem minősül taxonómiához igazíthatónak az „Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára” szakasz alapján. A szállító szempontjából ez azt jelenti, hogy egy taxonómiához igazítható tevékenységhez beszállító vállalat tevékenysége a meghatározásánál fogva nem taxonómiához igazítható, és az autókhoz szükséges különleges alkatrészek gyártása alapértelmezés szerint nem tartozik ebbe a körbe az „Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára” tevékenység keretében. Ennek oka, hogy az uniós taxonómia nem alkalmaz általános megközelítést az upstream tevékenységek tekintetében. Ehelyett minden egyes érintett tevékenységre vonatkozóan konkrét kritériumokat határoz meg, ideértve a „jelentős károkozás elkerülése” elvhez kapcsolódó releváns kritériumokat is.

Egyes – külön szakaszokban (a 3.2. és 3.4. szakaszban) részletezett – kulcsfontosságú összetevők, például az akkumulátorok vagy a hidrogén azonban a taxonómiához igazítható tevékenységek között figyelembe vehető. Ezenkívül az alkatrészek gyártása akkor minősülhet támogathatónak az „Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása” szakasz (az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 3.6. szakasza) alapján, ha nem tartozik más szakaszok hatálya alá, és amennyiben megfelel a tevékenységi leírásnak. Mivel a 3.6. szakaszban szereplő tevékenységi leírás nagyon tág, a C22, C25, C26, C27 és C28 NACE-kódokat e tevékenység hatóköre tekintetében ajánlásnak kell tekinteni. E tevékenység esetében a NACE-kódok hatálya különösen a gumiabroncsokra és a félvezetőkre terjed ki, amennyiben ezek a termékek megfelelnek a tevékenységi leírásnak (lásd még a 19. kérdést). Ezzel szemben a bányászatra nem terjedne ki a leírás.

A tőkekiadások és a működési kiadások jelentése esetében egy taxonómiához igazítható tevékenység elvégzéséhez elengedhetetlen eszközök és folyamatok vagy szolgáltatások beszerzése is taxonómiához igazítható tevékenység. Azok az alkatrészbeszerzések is taxonómiához igazítható tevékenységek, amelyekre az autógyártók részéről alacsony szén-dioxid-kibocsátású autók gyártásához kapcsolódóan kerül sor. A taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében a gépjármű- vagy járműgyártóknak nem kell ellenőrizniük beszállítóikat és egyedi beszerzéseiket. Csak azt kell meghatározniuk, hogy saját gyártási eljárásuk taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység-e. Ha a saját tevékenység taxonómiához igazítható, úgy az adott tevékenységnek megfelelő alapvető eszközökbe vagy összetevőkbe történő beruházások miatti tőkekiadás taxonómiához igazíthatónak minősül. Egy másik példa az éghajlatváltozás mérséklését szolgáló IKT-megoldások kifejlesztéséhez vagy használatához elengedhetetlen szoftverek beszerzése, amennyiben ezek a megoldások a 8.2. tevékenység keretében taxonómiához igazíthatónak minősülnek.

Az ügyfél szempontjából a taxonómiához igazítható tevékenységekből származó outputok beszerzése a meghatározás szerint nem minősül taxonómiához igazíthatónak. Például a megújuló energia vásárlása a meghatározás alapján nem minősül taxonómiához igazítható tevékenységnek (13). A taxonómiához igazítható tevékenységekből származó outputok vásárlása csak minősül taxonómiához igazodó tevékenységnek, ha azt a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletében leírt különböző típusú tőkekiadás vagy működési kiadás egyikeként lehet közzétenni, ilyen például különösen a napelemek épületekre telepítése, amely a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 1.1.2.2. szakasza szerinti c) kategóriába tartozó tőkekiadásként jelenthető (lásd még a 11. kérdést).

9. Hogyan azonosíthatók a taxonómiához igazítható azon tevékenységek, amelyek leírása olyan minősítőket tartalmaz, mint például az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” és az „éghajlattal kapcsolatos veszélyek”?

Az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban szereplő tevékenységi leírások referenciapontként szolgálnak a taxonómiához igazítható tevékenységek azonosításához. Egyes leírások azonban olyan „minősítéseket” tartalmaznak, amelyek szubjektív módon értelmezhetők, mint például az „alacsony szén-dioxid-kibocsátás”, ami egyes esetekben hatással lehet a taxonómiához igazíthatóságra.

A taxonómiához igazíthatóság nem függ a technikai vizsgálati kritériumoknak való megfeleléstől, hanem kizárólag a tevékenység leírása alapján kerül értékelésre. Az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. melléklete 3.3. szakaszának alkalmazásában („Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára”) az olyan minősítőket, mint például az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” járműveket vagy az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” hajókat, amelyek nincsenek egyértelműen meghatározva, csak a technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelés meghatározásakor kell figyelembe venni, ezért azok nem relevánsak a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás szempontjából. Például egy autógyártó taxonómiához igazítható tevékenységként jelenthetné valamennyi gépjárműgyártási tevékenységét, beleértve a belső égésű motorral felszerelt gépjárműveket is.

Másrészről az „Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása” tevékenység (3.6. szakasz) esetében a tevékenység leírása a tevékenység céljára utal. A tevékenység olyan gyártott technológiákra terjed ki, amelyek „a gazdaság más ágazataiban jelentős, életciklusra számított ÜHG-kibocsátásmegtakarítást céloznak meg”. Ahhoz, hogy e kategória keretében bármely tevékenységet vagy terméket az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából figyelembe lehessen venni, a tevékenységnek vagy terméknek azt a célt kell szolgálnia, hogy a gazdaság egy másik ágazatában lehetővé tegye az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentését. Ez azt jelenti, hogy ha egy technológia az ágazaton belül a legjobb, de nem célja, hogy egy másik ágazatban jelentős kibocsátáscsökkentést eredményezzen, akkor nem minősíthető taxonómiához igazíthatónak. Például egy olyan csavar nagyon energiahatékony gyártási folyamata, amelynek célja nem az, hogy egy másik ágazatban kibocsátáscsökkentést eredményezzen, nem minősíthető taxonómiához igazíthatónak.

Hasonlóképpen az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletében szereplő 10.1. tevékenység („Nem-életbiztosítás: az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítások”) az „éghajlattal kapcsolatos veszélyekre” utal. Ezeket az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletének A. függeléke („Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása”) határozza meg. A biztosítók csak akkor vehetnek figyelembe egy üzletágat taxonómiához igazíthatóként, ha az üzletági politika az éghajlati veszélyek kezelésére vonatkozó feltételeket fogalmaz meg.

10. A vállalkozásoknak közölniük kell-e a taxonómiához igazítható tevékenységeik környezetvédelmi célkitűzések szerinti bontását?

Az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz egyaránt hozzájáruló tevékenységek az első beszámolási év(ek) hatálya alá tartoznak.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (2) és (3) bekezdése a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámoláshoz nem írja elő a mellékletekben meghatározott adatszolgáltatási táblák használatát. Emellett a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) nem írják elő kifejezetten az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó környezetvédelmi célkitűzések megkülönböztetését.

Ugyanakkor tanácsos, hogy a vállalkozások önkéntes alapon használják a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékleteiben található táblákat, amelyek a taxonómiához igazodó tevékenységek jelentéséhez előírják a környezetvédelmi célkitűzések bontását.

Ezt az ajánlást az indokolja, hogy a taxonómiához igazodást jelző kulcsfontosságú teljesítménymutatóknak (KPI-k) a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti jelentése során a vállalkozásoknak a gazdasági tevékenységeiket a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékleteinek táblázataiban meghatározott környezeti célkitűzésekhez való hozzájárulásuk alapján kell bontaniuk. Így könnyebb lenne a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás és a taxonómiához igazodó tevékenységekről szóló beszámolás összehasonlítása. Emellett e módszer önkéntes alkalmazása a jelentéstétel első éve(i)ben következetesebbé tenné a vállalatok taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolóit, hogy a vállalatok felkészülhessenek a taxonómiához igazodó tevékenységek jelentésére.

Az érintett tevékenységek esetében az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás alkalmazási köre nagyrészt átfedi egymást. A taxonómiához igazodó tevékenységekre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatók jelentése tekintetében azonban meg kell jegyezni, hogy jelentős különbségek vannak az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus két melléklete között, figyelembe véve az egyes célkitűzések sajátosságait. Ezeket a különbségeket a lenti pontok ismertetik.

—

Bizonyos tevékenységek csak az éghajlatváltozás mérséklése (I. melléklet), nem pedig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (II. melléklet) tekintetében vehetők figyelembe, nevezetesen:

—	„Adatközpontú megoldások az ÜHG-kibocsátás csökkentésére” (8.2. szakasz);

—	„A CO2 levegőből való közvetlen leválasztására irányuló kutatás, fejlesztés és innováció” (9.2. szakasz); és

—	„Épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakmai szolgáltatások” (9.3. szakasz).

—

Bizonyos tevékenységek csak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (II. melléklet), nem pedig az éghajlatváltozás mérséklése (I. melléklet) tekintetében vehetők figyelembe, nevezetesen:

—	„Számítógép-programozási, tanácsadási és kapcsolódó szolgáltatás” (8.2. szakasz);

—	„Műsorösszeállítás és műsorszolgáltatás” (8.3. szakasz); valamint

—	„Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és kapcsolódó műszaki tanácsadás” (9.1. szakasz).

—

Emellett a következő ágazatokba tartozó tevékenységek csak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetben vehetők figyelembe:

—	biztosítás;

—

oktatás;

—	humánegészségügy;

—	szociális munka; valamint

—	művészetek, szórakoztatás és szabadidő.

—

Bizonyos tevékenységek az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus mindkét mellékletében szerepelnek, de megnevezésük és leírásuk eltérő. Ez különösen bizonyos szállítási infrastruktúra tevékenységekre (6.15., 6.16. és 6.17. szakasz) és bizonyos gyártási tevékenységekre (például a 3.2. és 3.4. szakasz) vonatkozik. E tevékenységek megnevezése és leírása az adott célkitűzés sajátosságaihoz igazodik.

—

Végezetül az I. és a II. mellékletben szereplő tevékenységek címében és leírásában következetlenségekre derült fény. Például a II. mellékletben a 6.5. „Motorkerékpárok, személygépkocsik és haszongépjárművek által végzett szállítás” tevékenység címében, illetve leírásában hiányoznak a „könnyű” és a „bérlése” szavak. Bármely hasonló következetlenséget a későbbi korrekció céljából jelezni kell a Bizottság felé.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (14) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

11. Hogyan definiálható a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás körébe tartozó árbevétel, tőkekiadás és működési kiadás?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus az I. melléklet 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. szakaszában határozza meg az árbevételre, tőkekiadásokra és a működési kiadásokra vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatókat (KPI-ket).

A nem pénzügyi vállalkozásoknak közzé kell tenniük nettó árbevételüknek azt a részét (a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 1.1.1. szakaszában meghatározottak szerint), amely a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeikből származik.

Ami a taxonómiához igazíthatóság szempontjából figyelembe vehető tőkekiadás-információkat illeti, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 1.1.3.2. szakasza szerint a beszámolás a tőkekiadások három kategóriájára összpontosít:

a)	a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekkel összefüggő eszközökhöz vagy folyamatokhoz kapcsolódó tőkekiadás;

b)	a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek bővítésére vagy a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek taxonómiához igazodóvá alakítására irányuló tőkekiadási terv része.

a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. melléklete 1.1.2.2. szakaszában szereplő c) kategória által említett tőkekiadás, amennyiben a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekből származó outputok megvásárlásához és a megcélzott tevékenységek alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá válását vagy ÜHG-kibocsátásának csökkentését lehetővé tevő egyedi intézkedésekhez, különösen az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.3–7.6. pontjában felsorolt tevékenységekhez, valamint a taxonómiai rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével, 11. cikkének (3) bekezdésével, 12. cikkének (2) bekezdésével, 13. cikkének (2) bekezdésével, 14. cikkének (2) bekezdésével, 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban felsorolt egyéb gazdasági tevékenységekhez kapcsolódik.

A c) kategóriának megfelelő intézkedéseket 18 hónapon belül végre kell hajtani és működtetni kell.

A tőkekiadások c) kategóriája esetében az értékelés a kibocsátásra és az egyedi intézkedésekre összpontosít. Nem azt a megcélzott gazdasági tevékenységet veszi figyelembe, amely miatt a kiadás felmerült. A szervezeteknek értékelniük kell, hogy a kiadás:

—	taxonómiához igazítható tevékenységből származó output megvásárlása; vagy

—	a taxonómiában szereplő, az energiahatékonyság javítását célzó egyedi intézkedés miatt merült-e fel.

Más szóval az ilyen outputokat és intézkedéseket fel kell sorolni az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban. Nem tartoznak a c) kategóriába az olyan eszközökkel vagy eljárásokkal kapcsolatos kiadások, amelyek hasznosak lehetnek ahhoz, hogy a megcélzott tevékenység alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá váljon, de amelyek nem szerepelnek az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban.

Egy taxonómia szempontjából nem figyelembe vehető céltevékenység – például egy étterem napelem-vásárlása és telepítése – esetében az ilyen kiadások a c) kategóriába tartozhatnak. Épületek felújítása esetében a c) kategória csak az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban felsorolt tevékenységek szerinti intézkedéseket foglalja magában (pl. bizonyos energiahatékony ablakok).

A működési kiadásoknak a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus végrehajtásának első évére (éveire) vonatkozó jelentése során ugyanezt a megközelítést kell követni. Az 1.1.3.2. szakaszban említett három kategóriára vonatkozó beszámolásnak azon gazdasági tevékenységek taxonómiához igazíthatóságára kell összpontosítania, amelyek miatt a kiadások felmerülnek. Ezért a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus végrehajtásának első évére/éveire vonatkozóan a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás szempontjából az 1.1.2.2. és 1.1.3.2. szakaszban említett, a tőkekiadások, illetve a működési kiadások számlálójára vonatkozó a), b) és c) kategória releváns.

Például a b) kategória tekintetében a taxonómiához igazítható tevékenységek miatti, 2021-ben végrehajtott (és a 2022-es közzétételekben bejelentett) tőkekiadás taxonómiához igazítható tevékenység miatti kiadásnak minősülne a 2022. évi jelentésben. Ez független attól, hogy az adott tőkekiadási terv szerinti beruházás a megvalósuláskor megfelel-e az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Hasonlóképpen, a 2021-ben végzett (és a 2022-es közzétételekben bejelentett), a taxonómiához igazítható tevékenységek miatti, a b) kategória szerinti működési kiadás a 2022. évi jelentésben taxonómiához igazítható tevékenység miatti kiadásnak minősülne. Ez független attól, hogy az adott gazdasági tevékenység megfelel-e a technikai vizsgálati kritériumoknak. Ennek oka, hogy a gazdálkodó egységeknek a beszámolás első évében nem kell jelentést tenniük a gazdasági tevékenységeik taxonómiához igazodásáról.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (15) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

12. Mire utal az „egyéb közvetlen kiadások” kifejezés a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletében?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. mellékletének 1.1.3.1. szakasza („Nevező”) megállapítja, hogy a taxonómiához igazodó tevékenységekre vonatkozó beszámolókban a KPI nevezője „a kutatáshoz és fejlesztéshez, az épületfelújítási intézkedésekhez, a rövid távú lízinghez, továbbá a karbantartáshoz és a javításhoz kapcsolódó közvetlen, nem tőkésített költségeket tartalmazza, valamint az ingatlanok, gépek és berendezések közé tartozó eszközöknek a vállalkozás vagy – kiszervezés esetén, a tevékenységeket végző – harmadik fél általi napi szervizelésével kapcsolatos minden olyan egyéb közvetlen kiadást, amely az ilyen eszközök folyamatos és tényleges működésének biztosításához szükséges”.

A működési kiadás kategória ebben az értelemben szorosan kapcsolódik a karbantartási és javítási költségekhez, amelyeket az I. melléklet 1.1.3.1. szakaszában a működési kiadás meghatározása már kifejezetten megemlít.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a taxonómiához igazodó tevékenységekkel kapcsolatos beszámolókban a működési kiadásokra vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutató nevezője tartalmazza/nem tartalmazza az alábbi táblázatban meghatározott költségeket.

Beszámítandó

Kizárandó (16)

—	Karbantartási anyagok

—	Gépjavítást végző alkalmazottak munkabérköltségei

—	Gyártakarítást végző alkalmazottak munkabérköltségei

—	Karbantartáshoz kapcsolódó informatika

—	Általános költségek

—	Nyersanyagok

—	Gépkezelést végző alkalmazottak munkabérköltségei

—	Kutatási és fejlesztési projektek irányításának költségei

—	Az ingatlanok, gépek és berendezések üzemeltetéséhez szükséges villamos energia, folyadékok vagy reagensek

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (17) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

13. Hogyan vehetik figyelembe a vállalkozások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás során a negatív árbevételt?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem határozza meg, hogy a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás során miként kell kezelni a negatív árbevételeket.

A negatív árbevételt a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében 0 %-os értékként lehetne figyelembe venni. A vállalkozások azonban a negatív értéket pénzértékben is megadhatják.

Ha a gazdálkodó egység egy tevékenység során negatív árbevételt ér el, a nevező a többi tevékenységekből származó pozitív árbevétel abszolút értéke lehet. Ez felhasználható a taxonómiához igazítható tevékenységek arányának kiszámításához. Lásd a 2. táblázatban szereplő példát.

2. táblázat

Példa a taxonómiához igazítható tevékenység árbevételének jelentésére negatív árbevétel esetén

Tevékenység	Példa: árbevétel abszolút értékben	Példa: árbevétel aránya
A. tevékenység	50 millió EUR	33 %
B. tevékenység	100 millió EUR	67 %
C. tevékenység	–50 millió EUR	0 %

14. A vállalkozásoknak kerülniük kell-e a taxonómiához igazítható tevékenységek kettős jelentését?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (2) bekezdése értelmében a vállalkozásoknak az I. melléklet 1.2. szakaszát kell figyelembe venniük a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás tekintetében, mivel az a minőségi információk jelentésére vonatkozik. Az I. melléklet 1.2.2.1. szakaszának c) pontja kifejezetten kimondja, hogy a vállalkozásoknak ki kell fejteniük, hogyan kerülték el a kétszeres elszámolást a taxonómiához igazodó tevékenységek miatti árbevétel, tőkekiadások és működési kiadások összegének a vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatók számlálójában való figyelembevételekor. E követelmény mögött a három kulcsfontosságú teljesítménymutató megbízható és következetes jelentésének biztosítása áll.

Javasoljuk, hogy a vállalkozások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámoláskor az I. melléklet 1.2.2.1. szakaszában szereplőhöz hasonló megközelítést alkalmazzanak. A vállalkozásoknak ismertetniük kell, hogy a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekről való beszámolás során hogyan kerülték el az árbevétel és a kiadások vonatkozó összegeinek kétszeres elszámolását.

15. Be kell-e számolnia a gazdálkodó egységnek a taxonómiához igazítható tevékenység árbevételéről, ha a gazdasági tevékenységet nem saját maga, hanem valamelyik alvállalkozója végezte?

Az I. melléklet 1.1.1. szakasza egyértelművé teszi, hogy a taxonómiához igazodó tevékenységek bejelentett árbevételének az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel elfogadott 1. nemzetközi számviteli standard 82. bekezdésének a) pontja szerint megjelenített bevételt kell tartalmaznia (18).

A taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás tekintetében a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkével összhangban a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján beszámoló gazdálkodó egységek a taxonómiához igazítható tevékenységekből származó árbevételként a pénzügyi kimutatásaikban az IFRS-nek megfelelően elszámolt árbevételt tegyék közzé.

A gazdálkodó egységnek először az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. melléklete szerint meg kell határoznia az elsődleges gazdasági tevékenységet annak értékelése céljából, hogy miként kell jelentenie a taxonómiához igazítható tevékenységekből származó árbevételt, noha az árukat vagy szolgáltatásokat alvállalkozó biztosította. Ez összhangban van az IFRS szabályaival. Ezt követően a gazdálkodó egységnek meg kell határoznia, hogy gyakorol-e ellenőrzést az alvállalkozó által végzett gazdasági tevékenység felett. Az „ellenőrzés” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységnek van-e befolyása azokra a körülményekre, amelyek között az alvállalkozó dolgozik.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (19) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

16. Hogyan kell a nem pénzügyi vállalkozásnak jelentést tennie a belső fogyasztás és külső értékesítés útján egyaránt felhasznált termékekről és szolgáltatásokról?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. melléklete egyértelművé teszi, hogy a vállalkozásoknak a taxonómiához igazodó tevékenységekből származó árbevételüket ugyanazon számviteli elvek alkalmazásával kell kiszámítaniuk, mint amelyek a konszolidált éves beszámoló elkészítésére vonatkoznak. Ennek célja a gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi beszámolóiban szereplő árbevétellel való összehasonlíthatóság biztosítása. Ennek eredményeként a konszolidált nem pénzügyi kimutatás elkészítésekor a konszolidáció számviteli elvei kizárnák a vállalatközi értékesítést és a saját fogyasztásból származó árbevételt.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 1.2.3. szakasza azonban úgy rendelkezik, hogy a nem pénzügyi vállalkozásoknak „közé kell tenniük a nem pénzügyi vállalkozások által saját belső fogyasztásuk céljából végzett taxonómiához igazodó tevékenységekhez kapcsolódó összegekre vonatkozó információkat”.

Következésképpen a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében a gazdálkodó egységnek a számlálójában csak a külső értékesítésből származó árbevételt kell feltüntetnie. A „belső értékesítésből” származó árbevételt önkéntes alapon, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező közzétételtől elkülönítve lehet közölni (20).

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (21) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

17. Hogyan kezeljék a nem pénzügyi vállalkozások az immateriális javakat a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus két szakaszban említi az immateriális javakat a taxonómiával kapcsolatos beszámolás összefüggésében:

a)	az 1.1.1. szakasz az árbevételre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatók vonatkozásában; valamint

b)	az 1.1.2.1. szakasz a tőkekiadásokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú teljesítménymutatók nevezőjével kapcsolatban.

Ezért a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (2) bekezdése szerinti, a tőkekiadásokra vonatkozó beszámolónak tartalmaznia kell a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. cikkének 5. pontjában meghatározott, taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekkel összefüggő immateriális javakat.

Ugyanez a megközelítés alkalmazható a taxonómiához igazítható tevékenységekből származó árbevétel közzétételében is. Ez azt jelenti, hogy az immateriális javakból származó nettó árbevételt akkor kell figyelembe venni, ha az a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti, taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekből származik.

Az immateriális javak nem szerepelnek a működési költségek fogalommeghatározásában. A működési kiadásokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú teljesítménymutatók nevezőjének 1.1.3.1. szakasz szerinti meghatározása azonban a közvetlen nem tőkésített költségekre vonatkozik (lásd a fenti 12. kérdést). Ezért azok az immateriális javak, amelyeket a 38. nemzetközi számviteli standard szerint nem tőkésítettek, nem minősülnek eszköznek, így azokat működési kiadásként kell figyelembe venni.

18. A nem pénzügyi vállalkozásoknak be kell-e számolniuk a nem uniós tevékenységeik taxonómiához igazíthatóságáról?

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó nem pénzügyi vállalkozásoknak a nem pénzügyi beszámolóikban az Unión kívül lebonyolított gazdasági tevékenységeikről is be kell számolniuk. Ugyanez a megközelítés vonatkozik a taxonómiai rendelet 8. cikke és a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti beszámolási kötelezettségre is (22).

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (2) bekezdése meghatározza a nem pénzügyi vállalkozások beszámolási kötelezettségeit a beszámolás első évére vonatkozóan. A nem pénzügyi vállalkozásoknak a taxonómiához igazíthatóságról szóló közzététel keretében jelenteniük kell a taxonómiához igazítható nem uniós tevékenységekhez kapcsolódó árbevételt, tőkekiadást és működési kiadást.

A nem pénzügyi vállalkozásoknak az I. melléklet 1.2. szakaszában (A nem pénzügyi vállalkozások kulcsfontosságú teljesítménymutatóit kísérő közzétételekre vonatkozó előírások) előírt szöveges információkban tájékoztatást kell adniuk a nem uniós országokban végzett gazdasági tevékenységek értékeléséről is. Az e szakaszban közzétett információk a gazdasági tevékenységek taxonómiához igazíthatóságára összpontosítanak.

19. Hogyan kell kezelniük a nem pénzügyi vállalkozásoknak a pénzügyi év során dekonszolidált taxonómiához igazítható tevékenységek árbevételét?

Az I. melléklet 1.1.1. szakasza egyértelművé teszi, hogy a taxonómiához igazodó tevékenységek bejelentett árbevételének az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel elfogadott IAS 1 standard 82. bekezdésének a) pontja szerint megjelenített bevételt kell tartalmaznia.

A taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás tekintetében és a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkével összhangban az IFRS alapján beszámoló gazdálkodó egységek a taxonómiához igazítható tevékenységekből származó árbevételként a pénzügyi kimutatásaikban az IFRS-nek megfelelően elszámolt árbevételt tegyék közzé.

A 10. IFRS 25. és B98. bekezdése értelmében, ha az anyavállalat elveszíti ellenőrzését egy leányvállalat felett, akkor az eredménykimutatásában továbbra is meg kell jelenítenie a leányvállalattól származó és a dekonszolidáció időpontjáig (amikortól a leányvállalat már nem része az anyavállalatnak/csoportnak) felmerült bevételeket és ráfordításokat. Ugyanakkor a dekonszolidáció időpontjában az összes kapcsolódó eszközt és kötelezettséget ki kell vezetni a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból.

Például egy leányvállalatot június 30-án értékesítenek, és addig az időpontig taxonómiához igazítható árbevételt termelt. Ezért december 31-én az IFRS szerinti beszámolót készítő anyavállalat az ellenőrzés június 30-i elvesztése miatt nem fogja konszolidálni a leányvállalat eszközeit és kötelezettségeit. Azonban az eredménykimutatásában a korábbi leányvállalattól származó, taxonómiához igazítható árbevételt június 30-ig továbbra is feltünteti. A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti beszámolás esetében ez azt jelenti, hogy a június 30-ig realizált, taxonómiához igazítható értékesítéseket is meg kell jeleníteni.

PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK

20. Mit kell jelenteniük a pénzügyi vállalkozásoknak, ha a mögöttes szervezetek információk nem nyilvánosak?

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az éves beszámolójukkal együtt a nem pénzügyi beszámolójukban a tevékenységeikről a taxonómiához igazíthatóság szempontjából is számot kell adniuk. A különböző vállalkozások az üzleti év során különböző időpontokban készítik el az éves beszámolójukat. Ezért előfordulhat, hogy a pénzügyi vállalkozások az első beszámolási ciklusban (2022-ben) nem rendelkeznek minden olyan, nyilvánosan elérhető információval, amely lehetővé tenné a saját tevékenységeik taxonómiához igazíthatóságáról szóló közzétételt (23).

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (3) bekezdése nem zárja ki a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. E cikk értelmében a pénzügyi vállalkozásoknak a befektetést befogadó pénzügyi vagy nem pénzügyi mögöttes szervezete vagy partnere által rendelkezésre bocsátott legfrissebb információkat kell felhasználniuk a saját tevékenységeik taxonómiához igazíthatóságáról szóló beszámoláshoz. Ez elősegíti, hogy a vállalkozások által a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás és a taxonómiához igazodó tevékenységeikről készített jelentések konzisztensek legyenek.

Amennyiben az információk könnyen vagy nyilvánosan nem hozzáférhetők, a Bizottság arra ösztönzi a pénzügyi vállalkozásokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó mögöttes gazdálkodó szervezetekkel. Ezek a szervezetek önkéntes alapon közzé tehetnek, illetve a befektetést befogadó mögöttes szervezetekkel vagy partnerekkel folytatott kétoldalú információcsere keretében biztosíthatnak taxonómiával kapcsolatos információkat.

Emellett a pénzügyi vállalkozások dönthetnek úgy, hogy a tevékenységeik taxonómiához igazíthatóságáról becslés alapján adnak számot, és az információkat önkéntesen, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező közzétételektől elkülönítve jelentik (24).

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (25) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

21. A taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás tekintetében mi a különbség a lefedett eszközállomány és a teljes eszközállomány között?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékletei meghatározzák a taxonómiához igazodó tevékenységekkel kapcsolatos beszámolókban alkalmazandó kulcsfontosságú teljesítménymutatók hatókörét.

Például az V. melléklet 1.1. szakasza („A KPI-k hatóköre”) előírja, hogy hitelintézetek esetében a lefedett eszközállomány a mérlegben szereplő összes eszköz és a zöldeszköz-arány számításából kizárt eszközök különbsége. Ez azt jelenti, hogy a lefedett eszközállományhoz tartozik az eszközkezelő mérlegében vagy portfóliójában szereplő valamennyi eszköz, kivéve – a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint – a központi bankokkal, szupranacionális kibocsátókkal és központi kormányokkal szembeni kitettségeket. A hitelintézetek esetében az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendeletben (26) (FINREP) meghatározott, kereskedési céllal tartott eszközök szintén nem tartoznak a kulcsfontosságú teljesítménymutatók hatálya alá.

A 10. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti kivételekkel összhangban a pénzügyi vállalkozásoknak a taxonómiához igazíthatóságról szóló közzétételekben és a taxonómiához igazodó tevékenységekkel kapcsolatos beszámolókban a lefedett eszközállomány hasonló körét kell figyelembe venniük. Így könnyebb lenne a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás és a taxonómiához igazodó tevékenységekről szóló beszámolás összehasonlítása.

Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi vállalkozásnak egyértelműen ki kell mutatnia:

—	a taxonómiához igazítható eszközök arányának nevezőjéből kizárt eszközöket (pl. központi kormányokkal, központi bankokkal és szupranacionális kibocsátókkal szembeni kitettségek; a hitelintézetek kereskedési portfóliója); valamint

—	a taxonómiához igazítható, lefedett eszközök százalékaránya a teljes eszközállományhoz képest.

22. Figyelembe kell-e venni a készpénzt és a pénzeszköz-egyenértékes eszközöket a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus10. cikkének (3) bekezdését a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni. A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nincsenek kizárva a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett kitettségek köréből.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus és annak I. melléklete értelmében ezek a kitettségek szerepelnek a pénzügyi intézmények taxonómiához igazodó kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak nevezőjében. A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek taxonómiához igazíthatóságának értékelése azonban nem tűnik megvalósíthatónak, mivel azok valójában nem finanszíroznak gazdasági tevékenységet. Az sem egyértelmű, hogy ezeket az eszközöket milyen gazdasági tevékenység végzéséhez fogják felhasználni. Ezeket az eszközöket a beszámolókban csak akkor lehet taxonómiához igazítható tevékenységeket finanszírozó eszközökként feltüntetni, ha a forrásokat adott tevékenységekhez rendelték.

ESZKÖZKEZELŐK

23. Hogyan súlyozhatják az eszközkezelők a portfólióban lévő részesedéseiket a taxonómiához igazítható eszközökről szóló beszámoláshoz?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (3) bekezdése a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámoláshoz nem írja elő a mellékletekben meghatározott adatszolgáltatási táblák használatát. Ugyanakkor ajánlott, hogy a vállalkozások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás során önkéntesen használják a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékleteiben szereplő táblákat.

E tekintetben a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus III. melléklete meghatározza a taxonómiához igazodó, az eszközkezelők által közzéteendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók számlálójának és nevezőjének részleteit.

A III. melléklet 1. szakaszával („Az eszközkezelők által közzéteendő KPI tartalma”) összhangban a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás adatainak megállapítása során nem alkalmazzák a vállalkozás saját tőkéjében, adósságában vagy a vállalkozás készpénzt is magában foglaló értékében való részesedéssel történő súlyozást. A súlyozás az eszközkezelő teljes eszközállományában lévő kitettségek értékével történik (lásd a számláló meghatározását a III. melléklet 1.1. szakaszában).

Például, ha az eszközkezelő kitettségében két eszköz szerepel:

—	100 millió EUR tulajdoni részesedés a 100 %-ban taxonómiához igazítható tevékenységet végző A. vállalatban;

—	100 millió EUR kötvény a 0 %-ban taxonómiához igazítható tevékenységet végző B. vállalatban = 200 millió EUR teljes eszközállomány.

Ez a következőt jelenti: a teljes eszközállomány 50 %-a tekinthető a taxonómiához igazíthatónak ((100 × 100 % + 100 × 0 %) / 200)

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (27) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

24. Taxonómiához igazíthatóság szempontjából a jelzáloghitelek figyelembe vehetők-e az eszközkezelőnél (befektetésként) vagy csak a hitelt eredetileg nyújtó bank veheti figyelembe?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus10. cikkének (3) bekezdését a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni. A jelzáloghitelek nincsenek kizárva a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett kitettségek köréből. Ezért a jelzáloghiteleket a taxonómiához igazíthatóság szempontjából mind az eszközkezelők, mind a hitelintézetek figyelembe vehetik.

BIZTOSÍTÓK

25. Milyen tevékenységeket kell figyelembe vennie a biztosítónak és a viszontbiztosítónak, amikor a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében beszámol az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítási tevékenységeiről?

Az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítási tevékenység hatálya alá tartozó tevékenységeket. Ezek a tevékenységek az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosításokból álló nem-életbiztosítási és viszontbiztosítási tevékenységek.

A taxonómiához igazítható nem-életbiztosítási tevékenységeket az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletének 10.1. szakaszán belül „A tevékenység leírása” alszakasz a)–h) pontja határozza meg. A tevékenység – amint az a nevében is szerepel – csak akkor tekinthető taxonómiához igazíthatónak, ha – függetlenül attól, hogy egy adott üzletághoz tartozik – a biztosítási szerződési feltételekben szerepel az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletének A. függeléke szerinti „éghajlattal kapcsolatos veszélyekhez” kapcsolódó kockázatok fedezése is.

A taxonómiához igazítható biztosítási tevékenységek viszontbiztosítása is taxonómiához igazítható tevékenységként vehető figyelembe.

HITELINTÉZETEK

26. A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti beszámolási kötelezettségek vonatkoznak-e olyan nagy szervezetekre, amelyek a tőkekövetelmény-rendelet 4. cikke értelmében nem hitelintézetek, de a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv 19a. és 29a. cikke értelmében pénzügyi vállalkozásnak minősülnek?

Ez a helyzet akkor fordulhat elő, ha olyan szakosodott pénzügyi vállalkozásokat (pl. faktoringcégek vagy garancianyújtással foglalkozó vállalkozások), amelyek az 575/2013/EU rendelet (28) (tőkekövetelmény-rendelet) 4. cikke értelmében nem minősülnek hitelintézetnek, a nemzeti jog ilyenként kezel. Ha egy szervezet nem felel meg a tőkekövetelmény-rendelet 4. cikke szerinti „hitelintézet” fogalomnak, akkor általában nem tartozik a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá.

Ha viszont ugyanaz a gazdálkodó egység több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásnak minősül, akkor a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv, és így a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozik. Így a taxonómiai rendelet és a kapcsolódó közzétételi kötelezettségek is vonatkoznak rá. Az ilyen vállalkozásoknak célszerű továbbá a VI. melléklet alapján önkéntes közzétételeket végezni, ha úgy ítélik meg, hogy ez a melléklet relevánsabb, és ha az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelettel (29) (FINREP) összhangban felügyeleti adatszolgáltatást teljesítenek az illetékes nemzeti hatóság (NCA) számára.

27. Hogyan kapcsolható össze a tőkekiadás az általános célú hitelezéssel a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (2) és (3) bekezdése a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámoláshoz nem írja elő a mellékletekben meghatározott adatszolgáltatási táblák használatát. Ugyanakkor tanácsos, hogy a vállalkozások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámoláshoz önkéntesen használják a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékleteiben szereplő táblákat.

E tekintetben a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus V. melléklete határozza meg részletesen, hogy a hitelintézeteknek milyen módon kell közzétenniük a taxonómiához igazodó tevékenységekre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatókat:

Ha a bevételek felhasználása ismeretlen i. hitelek és előlegek – általános cél, ii. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – általános cél és iii. tulajdoni részesedések, amelyek mindegyike szerepel a banki könyvben, a taxonómiához igazodó/igazítható kitettségeket kétszer kell figyelembe venni. Ezek összege a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, összes olyan hitel és előleg, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedés bruttó könyv szerinti értékének összege, amelyek esetében a bevételek felhasználási célja ismeretlen. Az összeget súlyozni kell a partner taxonómiához igazodó/igazítható gazdasági tevékenységeinek arányával, az alábbiak alapján:

—	a partner árbevételi kulcsfontosságú teljesítménymutatója (taxonómiához igazodó árbevételhányad); valamint

—	a partner tőkekiadási kulcsfontosságú teljesítménymutatója (taxonómiához igazodó tőkekiadás-hányad).

Ezért a taxonómiához igazodó kulcsfontosságú teljesítménymutatókra vonatkozó adatszolgáltatás során a hitelintézeteknek a mögöttes vállalat által közzétett tőkekiadási kulcsfontosságú teljesítménymutatót hozzá kell rendelniük a megfelelő általános célú hitelhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz vagy tulajdoni részesedéshez, az árbevételi kulcsfontosságú teljesítménymutatóval azonos módon (30).

A taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás céljából a hitelintézetek közzétehetik a taxonómiához igazítható általános célú eszközeik arányát a következők alapján:

—	a mögöttes gazdálkodó szervezet által bejelentett, taxonómiához igazítható árbevétel;

—	valamint a mögöttes gazdálkodó szervezet által bejelentett, taxonómiához igazítható tőkekiadás.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (31) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól és az adatszolgáltatási táblák használatáról.

28. Hogyan kell jelentenie a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MifiD) szerinti befektetési vállalkozási engedéllyel rendelkező hitelintézetnek a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeit?

Ha az anyavállalat (a tőkekövetelmény-rendelet szerint) hitelintézetnek minősül, de befektetési tevékenységet folytat, akkor a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a hitelintézetekre vonatkozóan meghatározott követelményeket kell teljesítenie.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (2) és (3) bekezdése a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámoláshoz nem írja elő a mellékletekben meghatározott adatszolgáltatási táblák használatát. Ugyanakkor ajánlott, hogy a vállalkozások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás során önkéntesen használják a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékleteiben szereplő táblákat.

E tekintetben a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus VI. melléklete határozza meg azokat a táblákat, amelyeken a hitelintézeteknek be kell számolniuk a taxonómiához igazodó befektetési tevékenységekre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatókról. Ezért a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás során a hitelintézetek önkéntes alapon közzétehetik a taxonómiához igazítható befektetési tevékenységeik arányát.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (32) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól és az adatszolgáltatási táblák használatáról.

ADÓSSÁGPIAC

29. Hogyan kell értékelni és jelenteni, hogy egy hitelviszonyt megtestesítő eszköz, például kötvény vagy kölcsön taxonómiához igazítható-e?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (2) és (3) bekezdése a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámoláshoz nem írja elő a mellékletekben meghatározott adatszolgáltatási táblák használatát. Ugyanakkor ajánlott, hogy a vállalkozások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás során önkéntesen használják a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékleteiben szereplő táblákat.

E tekintetben a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus V. melléklete határozza meg részletesen, hogy milyen módon kell értékelni és közzétenni a taxonómiához igazodó tevékenységekkel kapcsolatos hitelekre és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatókat. Az V. melléklet kifejti, hogy az általános célú hitelezés és/vagy adósság magában foglalja a mögöttes szervezet (azaz a befektetést befogadó vagy partner) taxonómiához igazítható tevékenységekből származó árbevételét vagy tőkekiadását.

Annak kiszámításához, hogy az általános célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok milyen mértékben tekinthetők taxonómiához igazíthatónak, ajánlott az e tekintetben a mögöttes gazdálkodó egység által meghatározott érték (árbevétel és tőkekiadás) alkalmazása.

Ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó bevételek felhasználási célja részben vagy egészben taxonómiához igazítható, úgy az ezen értékre vonatkozó beszámolás elsőbbséget élvez a taxonómiához igazodó kulcsfontosságú teljesítménymutatókon belül a kibocsátói szintű értékkel szemben. Az ilyen bevételek közvetlenül hozzárendelhetők a taxonómiához igazítható tevékenységekhez, vagy részét képezhetik egy tevékenység vagy eszköz taxonómiához igazodását biztosító tőkekiadási vagy működési kiadási tervnek.

A taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás esetében például figyelembe lehet venni, hogy ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevételeit 50 %-os mértékben taxonómiához igazítható projektekhez vagy programokhoz rendelik, akkor a kötvény taxonómiához igazítható árbevétel és tőkekiadás aránya 50 %.

Ebben az értelemben a hitelviszonyt megtestesítő (zöld) értékpapír bevételeinek felhasználása nem teljes mértékben lenne taxonómiához igazítható. Ugyanakkor taxonómiához igazítható lenne az említett bevételek azon részaránya, amely taxonómiához igazítható tevékenységekhez rendelhető.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (33) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

30. Szükség van-e a taxonómiához igazíthatóként bejelentett hitelviszonyt megtestesítő termékek bevételei felhasználásának független ellenőrzésére?

Nincs arra vonatkozó követelmény, hogy a hitelviszonyt megtestesítő termékek bevételeinek felhasználását a taxonómiához igazíthatóság szempontjából független módon ellenőrizzék. Ez a válasz nem érinti a külső felülvizsgálatra vagy a külső bizonyosságra vonatkozó, az uniós jogszabályok szerinti különös követelményeket.

31. A nem uniós szervezetek zöld adósságinstrumentumai bejelenthetők-e taxonómiához igazítható eszközként?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a pénzügyi vállalkozásoknak a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 7. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell információkat közzétenniük.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá nem tartozó vállalkozások (beleértve a nem uniós vállalkozásokat is) ki vannak zárva a pénzügyi vállalkozások taxonómiához igazodó tevékenységeire vonatkozó beszámolás keretében jelentendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók számlálójából, de szerepelnek annak nevezőjében. Ezt az előírást 2024. június 30-ig felül kell vizsgálni.

Ugyanakkor a 7. cikk (4) bekezdése az alábbiakat mondja ki: „Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a befektetést befogadó vállalkozás által szolgáltatott információk alapján a befektetést befogadó vállalkozás által egyedi, meghatározott tevékenységek finanszírozása céljából kibocsátott, környezeti szempontból fenntartható kötvényeket vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a kulcsfontosságú teljesítménymutatók számlálójában a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek azon értékéig kell figyelembe venni, amelyet az említett kötvények és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevételei finanszíroznak”.

Ezért a pénzügyi vállalkozásoknak a taxonómiához igazíthatóságról szóló közzététel során a számlálóban szerepeltetniük kell az egyedi, meghatározott tevékenységek finanszírozását célzó, környezetvédelmi szempontból fenntartható kötvényekből és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó, taxonómiához igazítható bevételeket.

Az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendeletben (FINREP) foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban a 7. cikk (4) bekezdése szerinti, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé tartozik a kötvények bevételeinek nem uniós kibocsátók általi felhasználása, de nem tartozik ebbe a körbe a hitelek bevételeinek felhasználása (34).

Általános megjegyzésként, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 9. cikkével összhangban 2024-ben felülvizsgálatra kerül, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutató számlálójából való, fent említett kizárás milyen körben érvényesüljön.

Ezen túlmenően a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem akadályozza meg a pénzügyi vállalkozásokat abban, hogy önkéntes tájékoztatást nyújtsanak a nem uniós gazdálkodó egységek befektetéseivel szembeni olyan kitettségeikről, amelyek esetében a bevételek felhasználása taxonómiához igazíthatónak minősül. Ezeket az információkat mindig a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező közzétételektől elkülönítve kell jelenteni (35).

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (36) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

32. A zöld államadósság megjeleníthető-e taxonómiához igazítható tételként a beszámolóban?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a pénzügyi vállalkozásoknak a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell információkat közzétenniük.

A 7. cikk (1) bekezdése kizárja a központi kormányokkal, központi bankokkal és szupranacionális kibocsátókkal szembeni kitettségeket a pénzügyi vállalkozások kulcsfontosságú teljesítménymutatói számlálójának és nevezőjének kiszámításából. Ezért a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkével összhangban a pénzügyi vállalkozások nem szerepeltethetik államadósság-kitettségeiket a taxonómiához igazíthatóság szerinti közzétételeikben.

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tájékoztatója (37) további tanácsokkal szolgál a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás első évében (éveiben) az önkéntes beszámolás bevált gyakorlatairól.

KÖLCSÖNHATÁS MÁS SZABÁLYOZÁSOKKAL

33. Hogyan függ össze a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus a vállalati fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan javasolt követelményekkel?

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv által a számviteli irányelvbe bevezetett, meglévő beszámolási követelményeket módosító, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre irányuló javaslatnak ki kell egészítenie a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely ugyanolyan kötelező hatállyal bír, mint a számviteli irányelv fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó szabályai (38). A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslat kiterjeszti a jelenlegi beszámolási követelmények személyi hatályát a következőkre:

—	valamennyi tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett nagyvállalat; valamint

—	a mikrovállalkozások kivételével valamennyi tőzsdén jegyzett kkv.

A taxonómiával kapcsolatos, jelenleg a taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban részletezett beszámolási követelményeken túlmenően ezeknek a vállalatoknak – a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadandó fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban – fenntarthatósági információkat kell majd közzétenniük a vezetői jelentéseikben.

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslat szerint az érintett vállalatoknak első alkalommal 2024-ben, a 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan kellene közzétenniük az új követelmények szerinti fenntarthatósági információkat. A javaslat értelmében a tőzsdén jegyzett kkv-k számára hároméves átmeneti időszak állna rendelkezésre, és első alkalommal 2027-ben kellene – a 2026-os pénzügyi évre vonatkozóan – közzétenniük az információkat.

Elvben, és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatos jogalkotási folyamat eredményétől függően, az egyes rendeletek szerinti beszámolási követelményeket egyértelműen kell meghatározni, és azoknak a lehető legegyszerűbbeknek és legkoherensebbeknek kell lenniük, hogy a vállalatoknak ugyanazt az információt ne kelljen kétszer jelenteniük.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti információkat vállalati szinten ugyanabban a vezetői jelentésben kell közzétenni, mint a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv javasolt rendelkezéseiben előírt, fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb információkat. Ezekre az információkra ugyanazok a megbízhatósági és digitalizációs követelmények vonatkoznának, mint a többi bejelentett fenntarthatósági információra.

(1) A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 443., 2021.12.10., 9. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13 o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).

(6) Az egyértelműség érdekében meg kell jegyezni, hogy a taxonómiához igazítható tevékenységek nem egyeznek meg a taxonómiához igazodást kifejező kulcsfontosságú teljesítménymutató (KPI) nevezőjével. A nem pénzügyi vállalkozások esetében a teljes tőkekiadás (CAPEX), működési kiadás (OPEX) és árbevétel használandó. A pénzügyi vállalkozások KPI-jébe beszámítandó fedezett eszközök.

(7) Lásd az (EU) 2020/852 taxonómiai rendelet 10. cikkének (2) bekezdését és 16. cikkét.

(8) Az (EU) 2020/852 taxonómiai rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja olyan tevékenységekre vonatkozik, ideértve az alkalmazkodást célzó megoldásokat is, amelyek jelentősen csökkentik a jelenlegi éghajlat és a várható jövőbeli éghajlat által az adott gazdasági tevékenységre gyakorolt kedvezőtlen hatás kockázatát, vagy jelentősen csökkentik e kedvezőtlen hatást anélkül, hogy növelnék a kedvezőtlen hatás kockázatát az emberekre, a természetre vagy az eszközökre nézve.

(9) A taxonómiai rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja olyan alkalmazkodást célzó megoldásokat kínáló tevékenységekre vonatkozik, amelyek a 16. cikkben meghatározott feltételek teljesítésén túl lényegesen hozzájárulnak a jelenlegi éghajlat és a várható jövőbeli éghajlat által az emberekre, a természetre vagy az eszközökre gyakorolt kedvezőtlen hatás kockázatának a megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, anélkül, hogy növelnék a kedvezőtlen hatás kockázatát más emberekre, természetre vagy eszközökre nézve.

(10) Az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus (48) preambulumbekezdése szerint „[…] Ha azonban az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az alkalmazkodást támogató gazdasági tevékenység fő eleme olyan technológia, termékek, szolgáltatások, információk vagy gyakorlat biztosítása, amelyek célja más személyeknek, a természetnek, a kulturális örökségnek, az eszközöknek vagy más gazdasági tevékenységeknek az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni rezilienciája növelése, a tőkekiadások mellett az e gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevételt is a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevétel részeként indokolt tekinteni”.

(11) Lásd még a 2021. december 20-án közzétett Gyakran feltett kérdések 12. kérdését.

(12) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(13) Ezt idővel, az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag, valamint a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott éghajlat-politikai célok fényében felül lehet vizsgálni.

(14) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(15) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(16) Ez a felsorolás nem kimerítő jellegű, és példákat mutat be azokra a költségekre, amelyek nem felelnek meg az I. melléklet 1.1.3.1. szakaszában szereplő „az ingatlanok, gépek és berendezések közé tartozó eszközöknek a vállalkozás vagy – kiszervezés esetén, a tevékenységeket végző – harmadik fél általi napi szervizelésével kapcsolatos minden olyan egyéb közvetlen kiadás, amely az ilyen eszközök folyamatos és tényleges működésének biztosításához szükséges” működési költség fogalomnak. Általános megjegyzésként az általános költségekhez tartozó kiadásokat ki kell zárni annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülhető legyen az ezen általános költségeknek valamely konkrét, érintett ingatlan, gépek és berendezések tételhez való hozzárendelésével járó szubjektivitás.

(17) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(18) A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).

(19) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(20) Az önkéntes beszámolót olyan alapon kell elkészíteni, amely nem mond ellent a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező információknak, illetve nem hamisítja meg azokat, és nem kaphat nagyobb hangsúlyt, mint a kötelező közzétételek. Amennyiben egy vállalkozás önkéntesbeszámolást is végez, úgy ahhoz a közzététel alapját és az elkészítéséhez használt módszereket meghatározó indokló részletezést kell csatolni, valamint egyértelmű magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az önkéntes beszámolás miként tér el a kötelező beszámolástól.

(21) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(22) A pénzügyi vállalkozások tekintetében a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 7. cikke egyértelművé teszi, hogy azokat a kitettségeket, amelyek nem tartoznak a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá (ide tartoznak a nem uniós országokat érintő kitettségek is) – a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 9. cikkével összhangban elvégzendő felülvizsgálat függvényében – nem kell feltüntetni a kulcsfontosságú teljesítménymutató számlálójában.

(23) A jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos további részletekért lásd a közzétett Gyakran Ismételt kérdésekben szereplő 4. kérdést („Hogyan teljesítsék beszámolási kötelezettségeiket a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokból álló, vagy diverzifikált és többféle tevékenységi körrel rendelkező vegyes csoportok?”).

(24) Az önkéntes beszámolók nem mondhatnak ellent a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező információknak, és nem hamisíthatják meg azokat. Továbbá nem lehetnek jelentősebbek sem, mint a kötelező közzétételek. Amennyiben egy vállalkozás önkéntes beszámolást is végez, úgy ahhoz a közzététel alapját és az elkészítéséhez használt módszereket meghatározó indokló részletezést kell csatolni, valamint egyértelmű magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az önkéntes beszámolás miként tér el a kötelező beszámolástól.

(25) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(26) A Bizottság (EU) 2021/451 végrehajtási rendelete (2020. december 17.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és a 680/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2021.3.19., 1. o.).

(27) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(29) (EU) 2021/451 rendelet (2020. december 17.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és a 680/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2021.3.19., 1. o.).

(30) Ez a megközelítés összhangban van a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvben (NFRD) meghatározott beszámolási szabályokkal. Ha nincs információ a kibocsátóról, úgy a gazdálkodó egység felhasználhatja az anyavállalat által közzétett adatokat is, ha az anyavállalat az NFRD hatálya alá tartozik.

(31) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(32) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(33) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(34) Lásd az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletét, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontját.

(35) Az önkéntes beszámolók nem mondhatnak ellent a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező információknak, és nem hamisíthatják meg azokat. Továbbá nem lehetnek jelentősebbek sem, mint a kötelező közzétételek. Amennyiben egy vállalkozás önkéntes beszámolást végez, úgy ahhoz a közzététel alapját és az elkészítéséhez használt módszereket meghatározó indokló részletezést kell csatolni, valamint egyértelmű magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az önkéntes beszámolás miként tér el a kötelező beszámolástól.

(36) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(37) Platformmegfontolások a taxonómiához igazíthatóságról szóló beszámolás keretében történő önkéntes információközlésről.

(38) A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslat – a javaslattal kapcsolatos tárgyalási folyamat eredményétől függően – várhatóan módosítja a számviteli irányelvnek a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvvel bevezetett rendelkezéseit. Lásd: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról, COM(2021) 189 final.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2022.10.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 385/29

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 385/10)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Kessler”

PDO-FR-A0414-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Kiegészítő megjelölés

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontja a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezésekkel egészült ki: „Sylvaner” és „Pinot noir”, valamint az ezeknek megfelelő egyes szőlőfajtákkal: „sylvaner B” és „pinot noir N”.

A szöveg azért egészült ki a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezéssel, mert az kimaradt a termékleírás első változatából. Az első változat I. fejezete X. szakasza 1. pontjának b) alpontjában az szerepelt, hogy az engedélyezett szőlőfajták „a saját elnevezésük alatt használhatók fel borkészítésre és forgalmazhatók”, de a vonatkozó hétköznapi elnevezés nem szerepelt a lehetséges hétköznapi elnevezések jegyzékében. Egy, a termékleírás első változatának jóváhagyását megelőzően hozott nemzeti határozat – a helyi szokásoknak és e borok hírnevének figyelembevételével – a sylvaner B szőlőfajtát felvette az „Alsace grand cru Zotzenberg” eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására engedélyezett szőlőfajták jegyzékébe.

A hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezés azért került be a termékleírásba, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. Ez a vörösbor elismerésére irányuló kérelem a fent említett „Alsace grand cru” eredetmegjelölések számára körülhatárolt parcellákon termesztett pinot noir N szőlőfajtából készített borok történelmére, hírnevére és jellemzőire hivatkozik. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők.

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontjában a hétköznapi nyelvben használt „Muscat” (muskotály) elnevezéshez tartozó „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) szőlőfajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2. Terméktípusok

A termékleírás I. fejezete III. szakaszának szövege módosult annak jelzése érdekében, hogy a jelenlegi termékleírásban szereplő ellenőrzött eredetmegjelölések már nem kizárólag a csendes fehérborok számára vannak fenntartva.

A csendes fehér- és vörösborok számára fenntartott „Alsace grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések („Alsace grand cru Hengst”, „Alsace grand cru Kirchberg de Barr”) név szerint szerepelnek.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja kiegészült egy bekezdéssel annak érdekében, hogy szerepeljenek benne egyfelől azok a dátumok, amelyeken az INAO illetékes nemzeti bizottsága a földrajzi terület jóváhagyásáról döntött, másfelől a termékleírásban közölt terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alapra, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre vonatkozó utalás. Ezek szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kientzheim és Sigolsheim település említése, mivel a területük már Kaysersberg Vignoble településhez tartozik.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 3. pontjában a termékleírásban szereplő terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alap, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex megjelölése érdekében módosult az egyik bekezdés. E hivatkozási alap szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kaysersberg település neve amelynek helyébe Kaysersberg Vignoble település neve került, azzal a kitétellel, hogy ez a település csak részben, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében tartozik a földrajzi területhez.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6. Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „– fehérborok esetében:” és a „– vörösborok esetében: pinot noir N szőlőfajtából” szövegrészekkel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők. Az „Alsace” eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok szintén kizárólag ebből a szőlőfajtából készíthetők.

Az V. szakasz 1. pontjának a), b) és e) alpontjában, valamint az V. szakasz 2. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7. Ültetési sűrűség

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „Fehérbor előállítása esetében” és a „Vörösbor előállítása esetében” szövegrészekkel egészült ki annak érdekében, hogy borszín szerint megkülönböztessék a minimális ültetési sűrűséget. Ezeket az ültetési sűrűségre vonatkozó adatokat azon elnevezések esetében tüntették fel, amelyekből vörösbor állítható elő.

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontjában pontosították az ültetési sűrűség kivágás útján történő módosításának lehetőségére vonatkozó szabály hatálybalépésének időpontját: az „e termékleírás jóváhagyásának időpontjától” szövegrész helyébe a „2011. október 25-től” dátum lép.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8. A metszésre vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontjában a fehérborszőlő-fajták esetében törölték a termőterület egy négyzetméterére eső rügyek számára vonatkozó előírást, amely szőlőfajtánként eltérő volt, és annak helyébe a tőkénként egységesen 18 rügyre vonatkozó előírás lépett.

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

A mondat eleje azért egészült ki a „Fehérborok esetében” szövegrésszel, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A szöveg kiegészült a vörösborok esetében alkalmazandó metszési szabállyal: tőkénként legfeljebb 14 rügy hagyható meg. Ez a rügyszám alacsonyabb a fehérborszőlő-fajták esetében engedélyezettnél. Ez a szabály biztosítja a terméshozamokkal való összhangot és a minőségi szőlő termelését.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9. A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának c) alpontjából törölték az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó előírást, és módosították a támrendszerre futtatott szőlő lombmagasságának mérési módszerét.

Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a vegetációs időszak alatt megállapítható legyen, hogy betartják-e a lombmagasságra vonatkozó szabályt, ami korábban csak gondossági kötelemmel volt lehetséges.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10. Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának d) alpontjában a fehérborok esetében – az e borokra vonatkozó terméshozam csökkentésével összhangban – hektáronként 10 000 kg-ról 8 500 kg-ra csökkent a parcellánkénti átlagos maximális terhelés értéke.

A vörösborokra vonatkozó terméshozamokkal összhangban megállapításra került az ezekre a borokra vonatkozó érték, amely alacsonyabb a fehérborokra vonatkozóan megállapított értéknél.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11. A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 2. pontjának a) alpontjában módosult a táblázat annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

Az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések alá tartozó vörösborok esetében meghatározták a szőlő szüreteléskori minimális cukortartalmát és térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmát.

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

A fehérborok esetében a szőlő cukortartalmára vonatkozó minimumértékeket egy liter mustra vetítve 2–3 grammal növelték, hogy a termékleírás korábbi változatához hasonlóan megmaradjon a minimális természetes alkoholtartalomra vonatkozó egyes értékekhez viszonyított 1 térfogat-százalékos különbség. Az érdekvédelmi és irányító szervezet úgy döntött, hogy a cukor alkohollá alakulásának számításához a fehérborok esetében a 17 gramm cukor/1 térfogatszázalék alkohol értéket használja, míg a termékleírás eredeti változatában a cukormennyiség vonatkozó értéke 16,83 gramm volt. A termékleírás első változatának kidolgozásakor az INAO illetékes nemzeti bizottsága ezt a 17-es értéket javasolta.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12. Hozamok

A termékleírás I. fejezete VIII. szakaszának 1. és 2. pontjában csökkentek a hozamokra és a hozamkorlátokra vonatkozó értékek, lehetővé téve ezáltal a fehérborok és a „Vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott fehérborok minőségének hatékonyabb, az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban történő ellenőrzését.

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

A megjelölés nélküli borok esetében a szöveg a „Fehérborok” kifejezéssel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A vörösborokra vonatkozó hozamot és a hozamkorlátot az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban állapították meg, tehát e fajborok eredetmegjelölései esetében alacsonyabb értékeket határoztak meg.

Ez utóbbi módosítások nem módosítják az egységes dokumentumot.

13. A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14. A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás összhangban van a szőlőtermő parcellák körülhatárolásával, a minimális ültetési sűrűséggel, a metszési szabályokkal és a hozamra vonatkozó alacsony értékekkel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

15. Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16. A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 2. pontja meghatározza, hogy a vörösborokat legalább a szüretet követő év október 1-jéig kell érlelni. Az ezekről a termőterületekről származó pinot noir N szőlőfajtából készült boroknak szükségük van egy meghatározott minimális időre ahhoz, hogy jellemzőik megfelelően kifejeződjenek.

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17. A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18. A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19. A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

A termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontja b) alpontjának szövege módosult annak figyelembevétele érdekében, hogy az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében elismerték a csendes vörösborokat:

—

Az „Alsace grand cru Hengst” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 500 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

—

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában törölték azt a kitételt, hogy ezt a két eredetmegjelölést fehér szőlőfajtákra ismerték el, és ott, ahol a szöveg megértéséhez arra szükség van, a szöveg a „fehérborok esetében” kifejezéssel egészült ki.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából. Ezek a kiegészítések nem módosítják az egységes dokumentumot.

20. A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21. Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás I. fejezete X. szakaszának 3. pontjában az „Alsace grand cru Hengst” eredetmegjelölés esetében a földrajzi eredet és a borok jellemzői közötti kapcsolatra vonatkozó elemek, amelyek az ezen eredetmegjelölés alá tartozó vörösborokra is vonatkozhatnak, kiegészültek a kifejezetten a vörösborokra vonatkozó információkkal.

Az egységes dokumentum nem módosult.

22. Átmeneti intézkedések

A termékleírás I. fejezete VI. szakaszának módosításaival összhangban az I. fejezet XI. szakaszának 2. pontjában törlésre került az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó érték, és csökkent a tőkénkénti maximális rügyszám.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23. A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A termékleírás I. fejezete XII. szakasza 2. pontjának d) alpontja helyébe új szöveg lép, amely kötelezővé teszi az (EU) 2019/33 európai rendeletben meghatározott cukortartalom feltüntetését, ami jelenleg választható lehetőség.

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Ez az új előírás nem vonatkozik a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezésekkel megjelölt borokra.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24. A parcellahasználat előzetes bejelentése

A termékleírás II. fejezete I. szakaszának 1. pontjában egy pontosítással egészültek ki a gazdasági szereplő által az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések érdekvédelmi és irányító szervezetéhez benyújtott előzetes parcellakiosztási nyilatkozatra vonatkozó szabályok azon eset figyelembevétele érdekében, amikor a gazdasági szereplő lemond az eredetmegjelölés keretében folytatott termelés rá eső részéről.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés

Alsace grand cru Kessler

2. A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 11 %. A gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot, a többi szőlőfajta esetében pedig a 14 %-ot.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Ezek a fehérborok igazi, korral nemesedő borok, amelyeket a szőlő megfelelő érettségéből eredő, domináns borkősavtartalmon alapuló, határozott frissesség jellemez. Az eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezésekkel, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak. A borok rendkívül testesek és összetettek, erős aromájúak, és különféle árnyalatúak. Ízük hosszan tartó, idővel egyre összetettebbé válik.

A következő típusokat különböztetjük meg: – száraz, ásványos borok, – aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott borok gyakran nagyon egzotikus, kandírozott gyümölcsös aromákkal és friss lecsengéssel rendelkeznek. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Konkrét borászati eljárások

1. Művelési módok: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2. Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3. Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4. A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5. Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6. A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2. Maximális hozamok

1. A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2. A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Ammerschwihr, Beblenheim, Bennwihr, Bergheim, Bergholtz, Eguisheim, Gueberschwihr, Guebwiller, Hattstatt, Hunawihr, Ingersheim, Katzenthal, Mittelwihr, Niedermorschwihr, Orschwihr, Pfaffenheim, Ribeauvillé, Riquewihr, Rodern, Rouffach, Saint-Hippolyte, Soultzmatt, Thann, Turckheim, Vieux-Thann, Voegtlinshoffen, Westhalten, Wettolsheim, Wintzenheim, Wuenheim, Zellenberg.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—	Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Riesling B

8. A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Kessler” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

Az altalaj homogenitása lehetővé teszi a különböző szőlőfajták számára, hogy érvényre juttassák valamennyi sajátos jellemzőjüket: a borok szárazak és ásványosak, élénkség, virágos és gyümölcsös aromák jellemzik őket, továbbá hosszú lecsengésűek és harmonikusak.

A tőkén végbemenő összetöppedésre és a nemes rothadás kialakulására kedvezően ható, kiváló késő őszi éghajlati viszonyok lehetővé teszik a túlérett szőlőből készült borok előállítását.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

Médard Barth az 1958-ban írt „Der Rebbau des Elsass und die Absatzgebieten seiner Weine” című művében már méltatta ezt a napjainkban nagy elismertségnek örvendő szőlővidéket.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területét foglalja magában:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Bergholtz-Zell, Berrwiller, Buhl, Cernay, Colmar, Gundolsheim, Hartmanswiller, Herrlisheim, Houssen, Husseren-les-Châteaux, Jungholtz, Leimbach, Obermorschwihr, Osenbach, Ostheim, Rorschwihr, Soultz, Steinbach, Uffholtz, Walbach, Wattwiller, Wihr-au-Val, Zimmerbach.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Albé, Avolsheim, Balbronn, Bernardswiller, Bernardvillé, Bischoffsheim, Boersch, Bourgheim, Châtenois, Cleebourg, Dachstein, Dangolsheim, Dieffenthal, Dorlisheim, Epfig, Ergersheim, Ernolsheim-Bruche, Fessenheim-le-Bas, Flexbourg, Furdenheim, Gertwiller, Gimbrett-Berstett, Goxwiller, Heiligenstein, Itterswiller, Kienheim, Kirchheim, Kuttolsheim, Mittelhausen, Mutzig, Nordheim, Oberhoffen-les-Wissenbourg, Obernai, Odratzheim, Orschwiller, Osthoffen, Ottrott, Petersbach, Reichsfeld, Riedseltz, Rosenwiller, Rosheim, Rott, Saint-Nabor, Saint-Pierre, Scherwiller, Seebach, Soultz-les-Bains, Steinseltz, Stotzheim, Strasbourg, Traenheim, Villé, Wangen, Westhoffen, Wissembourg, Zellwiller.

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

A borokat az 1955. május 20-i 55-673. sz. kormányrendelet, az 1959. május 13-i rendelet és az 1963. március 19-i kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackokba palackozzák, és a palackozáshoz semmilyen más palacktípus nem használható.

Az 1972. július 5-i törvény óta a borokat kötelezően Bas-Rhin (Alsó-Rajna) és Haut-Rhin (Felső-Rajna) megyében kell palackozni az 1955-ös rendeletben meghatározott „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackba.

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az évjáratot az eredetmegjelölés nevével együtt kell feltüntetni a szüretelési és készletnyilatkozatokban, a kísérő dokumentumokban, a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken.

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikével, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak.

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikét.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Vendanges Tardives” és a „Sélection de Grains nobles” kifejezéssel ellátott borok kivételével az e termékleírás alapján az 51 „Alsace Grand Cru – [helymegnevezés]” ellenőrzött eredetmegjelölés egyikére számot tartó és az adott megjelöléssel kiszerelt fehérborok nem kínálhatók a vásárlóközönségnek, nem adhatók fel, nem értékesíthetők vagy árusíthatók anélkül, hogy a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken jól látható betűkkel fel lenne tüntetve az uniós szabályozásban meghatározott cukortartalom.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.10.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 385/40

(2022/C 385/11)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Kanzlerberg”

PDO-FR-A0410-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Kiegészítő megjelölés

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2. Terméktípusok

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. Földrajzi terület

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6. Szőlőfajták

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7. Ültetési sűrűség

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8. A metszésre vonatkozó szabályok

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9. A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10. Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11. A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12. Hozamok

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

Ez utóbbi módosítások nem módosítják az egységes dokumentumot.

13. A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14. A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

Az egységes dokumentum nem módosult.

15. Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16. A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17. A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18. A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19. A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

—

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

20. A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21. Kapcsolat a földrajzi területtel

Az egységes dokumentum nem módosult.

22. Átmeneti intézkedések

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23. A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24. A parcellahasználat előzetes bejelentése

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. ELNEVEZÉS

Alsace grand cru Kanzlerberg

2. A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ TÍPUSA:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEK KATEGÓRIÁI

Bor

4. A BOR(OK) LEÍRÁSA

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A következő típusokat különböztetjük meg: – száraz, ásványos borok, – aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. BORKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOK

5.1. Konkrét borászati eljárások

1. Művelési módok: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2. Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3. Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4. A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5. Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6. A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2. Maximális hozamok

1. A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2. A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6. KÖRÜLHATÁROLT FÖLDRAJZI TERÜLET

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—	Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7. BORSZŐLŐFAJTA (BORSZŐLŐFAJTÁK)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Riesling B

8. A KAPCSOLAT(OK) LEÍRÁSA

Az „Alsace grand cru Kanzlerberg” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

Kanzlerberg szőlőültetvényei igazodnak a terület lejtéséhez, így gyümölcseik ki vannak téve a nyári melegnek, amelyet a hűs Bergenbach patak és a völgyfenék enyhe fuvallatai mérsékelnek. A terméshozam évről-évre nagyjából állandó. A szőlők számára nem ütközik nehézségbe a fiziológiai érettség elérése, és rendszeresen képes nagyfokú érettség elérésére.

A kanzlerbergi termőterületen termesztett szőlő későn érő jellege és a termőterület kivételes geológiai adottságai, a sok kristályt tartalmazó, üledékes kőzetű altalajt borító gipszes-márgás felszín igen testes borokat eredményez, amelyek nagy, összetett és ásványos savalappal rendelkeznek. A borok fiatalon diszkrétek és elegánsak, majd néhány évnyi érlelés után felfedik összetettségüket és frissességüket.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Az elzászi borászok szigorú termelési szabályok alkalmazásával, például nagy lombfelület meghagyásával és kézi szüreteléssel őrzik meg az összetettségüknek és hosszú ideig történő eltarthatóságuknak köszönhetően elismert borok határozott karakterét. Ezek a borok, amelyek egyedülállóan nagy eltarthatósági potenciállal rendelkeznek, több évtizeden keresztül képesek egyre jobban kiteljesedni, miközben vitalitásukat és a termőhely energiáját is megőrzik.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. A Kanzlerberg termőterület borai az elzászi szőlőültetvények legértékesebb borai közé tartoznak.

9. TOVÁBBI ALAPVETŐ FELTÉTELEK (CSOMAGOLÁS, CÍMKÉZÉS, EGYÉB KÖVETELMÉNYEK)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

—

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikét.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A TERMÉKLEÍRÁSHOZ VEZETŐ LINK

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.10.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 385/52

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 385/12)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Rangen”

PDO-FR-A0386-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Kiegészítő megjelölés

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2. Terméktípusok

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. Földrajzi terület

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6. Szőlőfajták

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7. Ültetési sűrűség

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8. A metszésre vonatkozó szabályok

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9. A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10. Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11. A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12. Hozamok

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

Ez utóbbi módosítások nem módosítják az egységes dokumentumot.

13. A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14. A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

Az egységes dokumentum nem módosult.

15. Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16. A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17. A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18. A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19. A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

—

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

20. A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21. Kapcsolat a földrajzi területtel

Az egységes dokumentum nem módosult.

22. Átmeneti intézkedések

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23. A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24. A parcellahasználat előzetes bejelentése

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés

Alsace grand cru Rangen

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A következő típusokat különböztetjük meg:

—	száraz, ásványos borok,

—	aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok.

E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig/óaranyig vagy enyhén borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Konkrét borászati eljárások

1. Művelési módok: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2. Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3. Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4. A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5. Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6. A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2. Maximális hozamok

1. A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2. A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—	Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Riesling B

8. A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Rangen” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

A termőterület vulkanikus jellege a különleges földrajzi jellemzőkkel kombinálódva aranyos színt, erőteljes ásványosságot, savasságot és elegánsan kesernyés ízt kölcsönöz a boroknak. Hosszú lecsengésűek, elegáns és érett savassággal.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

Az írásos emlékeket megvizsgálva láthatjuk, hogy a Rangent a XII. századtól kezdve dicsérő szavakkal illetik és számos alkalommal említik különböző művekben és más írásokban. A XVI. században rendeletek útján megtiltották a Rangen borok más borokkal történő házasítását abban az esetben, ha a Rangen elnevezést szerepeltetni akarták a címkéken. Ugyanebben az időszakban Thann városa rendeletben szabályozta a szőlőtelepítést a rangeni termőterületen, az 1548. és 1581. évi rendeletek pedig bizonyos termelési szabályokat meghatározó bekezdéseket tartalmaztak.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

—

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikét.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 385

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	65. évfolyam 2022. október 6.

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 385/02	Euroátváltási árfolyamok — 2022. október 5.	20
	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2022/C 385/03	Állami támogatás – Engedélyező határozat	21
2022/C 385/04	Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye az állami támogatások visszafizettetése esetén 2022. július 1-jétől az EFTA-államokban alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/ leszámítolási kamatlábakról – Az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának VII. részében meghatározott referencia-kamatlábra és leszámítolási kamatlábra vonatkozó szabályoknak és az EFTA Felügyeleti Hatóság 2004. július 14-i 195/04/COL határozata 10. cikkének megfelelően közzétéve	22
2022/C 385/05	Állami támogatás – Engedélyező határozat	23

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	0,9915
JPY	Japán yen	143,18
DKK	Dán korona	7,4388
GBP	Angol font	0,87340
SEK	Svéd korona	10,8376
CHF	Svájci frank	0,9756
ISK	Izlandi korona	141,30
NOK	Norvég korona	10,4858
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,524
HUF	Magyar forint	423,60
PLN	Lengyel zloty	4,7910
RON	Román lej	4,9385
TRY	Török líra	18,4201
AUD	Ausztrál dollár	1,5380
CAD	Kanadai dollár	1,3493
HKD	Hongkongi dollár	7,7831
NZD	Új-zélandi dollár	1,7419
SGD	Szingapúri dollár	1,4124
KRW	Dél-Koreai won	1 406,71
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,6228
CNY	Kínai renminbi	7,0555
HRK	Horvát kuna	7,5255
IDR	Indonéz rúpia	15 061,81
MYR	Maláj ringgit	4,5911
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,212
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,102
BRL	Brazil real	5,1575
MXN	Mexikói peso	19,8625
INR	Indiai rúpia	80,9090

	Izland	Liechtenstein	Norvégia
2022. 7. 1. –	3,90	–0,57	1,17

Zsírfokozat	Szárazanyagtartalom, legalább, % (m/m)	Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)		Savfok (°SH)
zsírdús	40,0	legalább	60,0	60 –100
zsíros	35,0	legalább	45,0
zsíros	35,0	kevesebb, mint	60,0
félzsíros	25,0	legalább	25,0
félzsíros	25,0	kevesebb, mint	45,0
zsírszegény	20,0	legalább	10,0
zsírszegény	20,0	kevesebb, mint	25,0
sovány	15,0	kevesebb, mint	10,0	60 –90

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2022/C 385/01	A bizottság közleménye Az uniós taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekre és eszközökre vonatkozó beszámolással kapcsolatos egyes jogi rendelkezéseinek értelmezése	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 385/06	A Landsréttur 2022. június 9-i tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Verkfræðingafélag Íslands, Stéttarfélag tölvunarfræðinga og Lyfjafræðingafélag Íslands kontra Izlandi Állam ügyben (E-9/22. sz. ügy)	24
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 385/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10904 – CVC / MATICMIND / SIO) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	25
2022/C 385/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10697 – ARAMCO OVERSEAS COMPANY / LOTOS SPV 1) ( 1 )	27
2022/C 385/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10857 – CINVEN / ZURICH SANDER VERMÖGENSVERWALTUNG) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	28
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2022/C 385/10	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	29
2022/C 385/11	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	40
2022/C 385/12	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	52
2022/C 385/13	Kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított termékleírás közzététele az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban	64

	Helyesbítések
	Helyesbítés a következő tájékoztatáshoz: Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: – 0,50 % 2022. október 1. – Euroátváltási árfolyamok (2022/C 381/04) ( HL C 381., 2022.10.4. )	69

Külső	Egyenletesen csontfehér, a zsíros és a zsírdús változat esetén sárgásfehér színű.
Állomány	Laza rögökbe összeálló, kelvirágra emlékeztető, 4 mm – 20 mm méretű halmazok, amelyek mellett kis mennyiségű savó megjelenhet. Gépi úton csomagolt termékek esetén egynemű tömb, amely laza rögökből álló, kelvirágra emlékeztető halmazokra törhető. Szájban jól érzékelhetően rögös állományú, nyeléskor nem fojtós.
Illat	Kellemesen savanyú, aromás, tiszta, idegen szagtól mentes.
Íz	Kellemesen savanyú, üdén friss és aromás, zamatos, tiszta, idegen íztől mentes.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.