A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők munkaerőpiachoz, szakképzéshez és felnőttképzéshez való hozzáféréséről

(2022/C 233/01)

1.   BEVEZETÉS

Oroszroszág Ukrajna elleni agresszív háborújának kezdete óta több mint 6,5 millió ember menekült el Ukrajnából és érkezett az EU-ba és mintegy 3 millióan kértek átmeneti védelmet, többségükben gyermekes nők (1). Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a munkaképes korúak közül csak viszonylag kevesen léptek be az uniós munkaerőpiacra vagy regisztráltak az állami foglalkoztatási szolgálatoknál. Ennek okai többek között fizikai és pszichológiai traumák, a fogadó tagállamokban való akklimatizáció, a rendelkezésre álló lehetőségekkel kapcsolatos információk hiánya vagy más akadályok (például a nyelvi problémák vagy gyermekgondozási feladatok) lehetnek.

Jóllehet az EU-ban maradni és az Ukrajnába visszatérni tervező személyek számát egyelőre nehéz megbecsüli, a tagállamok munkaerőpiacaira belépni kívánók száma várhatóan növekedni fog.

A gyors és hatékony munkaerőpiaci integráció fontos mind a befogadó közösségek számára, mind az Ukrajna ellen folytatott agresszív háború elől menekülők életének újraindítása és készségeik továbbfejlesztése tekintetében, ami az érintett személyek, az EU és végső soron Ukrajna újjáépítése szempontjából is hasznos lesz.

Ez a közlemény szakpolitikai iránymutatást nyújt az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők munkaerőpiachoz, szakképzéshez és felnőttképzéshez való hozzáférésével kapcsolatos tagállami intézkedésekhez.

Az iránymutatás kiegészíti az EU-ba érkezők támogatását célzó, uniós szinten már végrehajtott intézkedéseket, és azokra épül. A Tanács 2022. március 4-én elfogadta az (EU) 2022/382 végrehajtási határozatot (2) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv (a továbbiakban: az átmeneti védelemről szóló irányelv) (3) 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről. A Bizottság e határozat végrehajtásáról március 21-én operatív iránymutatásokat (4) (a továbbiakban: operatív iránymutatások), március 23-án az ukrajnai háború elől menekülők fogadásáról szóló közleményt (5) (a továbbiakban: a március 23-i közlemény), valamint április 5-én az Ukrajna elleni orosz invázió elől menekülők képesítéseinek elismeréséről szóló bizottsági ajánlást (6) (a továbbiakban: a képesítések elismeréséről szóló ajánlás) terjesztett elő. A Bel- és Igazságügyi Tanács március 28-i rendkívüli ülésén a Bizottság a Tanács francia elnökségével együttműködve egy 10 pontból álló tervet terjesztett elő az Ukrajna elleni háború elől menekülők befogadására irányuló szorosabb európai koordinációról (7). E kulcsfontosságú dokumentumok szükség szerint, a változó körülmények tükrében, illetve kiegészítő iránymutatásokkal frissülnek.

Az átmeneti védelem kedvezményezettjei jogosultak hozzáférni az uniós munkaerőpiachoz, a szakképzéshez és a felnőttoktatáshoz. Március 23-i közleményében a Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy biztosítsák a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és terjesszék ki az átmeneti védelemről szóló irányelv 12. cikkének rendelkezéseit az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (2) bekezdésében előírt, a nemzeti jog alapján járó megfelelő védelemben (a továbbiakban: a nemzeti jog szerinti megfelelő védelem) részesülő személyekre is. Hasonlóképpen, e közleménnyel a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben terjesszék ki az átmeneti védelemről szóló irányelv 14. cikke szerinti, a szakoktatásra és -képzésre, valamint felnőttkori tanulásra vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti jog alapján megfelelő védelemben részesülő személyekre is. Ez a közlemény ezért azokra a személyekre vonatkozik, akik Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülnek, és akik az átmeneti védelemről szóló irányelv értelmében átmeneti védelemre jogosultak, továbbá azokra is vonatkozik, akik a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemre jogosultak.

A Bizottság számos csatornán keresztül eszmecserét folytat azokkal a nemzeti hatóságokkal, szociális és gazdasági partnerekkel, magánszektorbeli szereplőkkel és civil társadalmi szervezetekkel, amelyek részt vesznek az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők fogadásában és integrációjában. A szolidaritási platform (8) koordinálja a tagállamok közötti együttműködést, például a szükségletek, erőforrások, befogadási kapacitások és transzferek feltérképezése terén, kiemelt figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabbak, különösen a gyermekek szükségleteire. A Bizottság többnyelvű honlapot hozott létre, amely tájékoztatást nyújt az Ororszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő emberek jogairól, lehetőségeiről és a követendő eljárásokról az EU-ba érkezésüket követően (9). Emellett egy sor uniós szintű kezdeményezés biztosítja, hogy a tagállamok teljes mértékben kihasználhassák a rendelkezésre álló uniós forrásokat, különösen „Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés”(CARE-kezdeményezés) (10) keretében.

A menekülők érkezésének nagyságrendje és sebessége példa nélküli, és minden szinten hatékony választ igényel. E dokumentum célja, hogy szakpolitikai iránymutatást nyújtson a tagállamoknak az Ukrajnából érkezők munkaerőpiaci integrációjának elősegítéséhez. Felvázolja azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a tagállamok az elmúlt hónapokban és a 2015–2016-os migrációs válság óta levont tanulságok és összegyűjtött bevált gyakorlatok alapján hozhatnak. A sikeres munkaerőpiaci integráció olyan egyéb területeken hozott intézkedésektől is függ, mint például a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz (beleértve a mentális és reproduktív egészségügyi ellátást), a szociális védelemhez és szolgáltatásokhoz, valamint – a szülők szempontjából – a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz és az iskolai oktatáshoz való hozzáférés. A Bizottság által mindezen területeken tett intézkedések (11) kiegészítik egymást.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az e közleményben foglalt iránymutatást a szociális jogok európai pillérének elveivel (12) összhangban hajtsák végre, amelyek betartása elengedhetetlen a méltányos és jól működő munkaerőpiacokhoz és szociális védelmi rendszerekhez Európában. Az integrációról és a befogadásról szóló 2021–27-es bizottsági cselekvési tervben (13) szereplő számos intézkedés különösen fontos az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő emberek számára. Figyelmet kell fordítani továbbá a megkülönböztetésmentességre és a megkülönböztetés nagyobb kockázatának kitett egyes csoportok – többek között a romák és más faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó, vagy fogyatékossággal élő személyek és az LMBTIQ+ közösség – sajátos sebezhetőségére.

Az EU továbbra is együtt fog működni az ukrán hatóságokkal azon intézkedések támogatása érdekében, amelyek biztosítják, hogy az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők gyakorolhassák jogaikat. Az EU-ban élő ukrán diaszpóra különleges szerepet játszik az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők támogatásában.

2.   A MUNKAERŐPIACRA VALÓ BELÉPÉS ÉS A KÉPZÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

2.1.   Munkavállalás és önálló vállalkozás

Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők számára, akik képesek és szeretnének dolgozni, döntő fontosságú a munkaerőpiacra való gyors és hatékony belépés és beilleszkedés. Ők olyan munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytathatnak, amely lehetővé teszi hogy pénzügyileg függetlenek legyenek, újjáépítsék életüket, és az EU-ban való tartózkodásuk alatt hozzájáruljanak a helyi közösség életéhez és integrálódjanak abba, ami az érintett személyek, az EU és végső soron Ukrajna újjáépítése szempontjából is hasznos lesz.

Az átmeneti védelemben részesülő személyek – a szakmára alkalmazandó szabályoktól függően – jogosultak munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatni. Munkaerőpiac-politikai megfontolásokból a tagállamok előnyben részesíthetik az EU-állampolgárokat, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró államok állampolgárait, valamint a jogszerű tartózkodási engedéllyel rendelkező, munkanélküli segélyben részesülő, harmadik országbeli állampolgárokat. A tagállamokban a díjazásra, a munkavállalói jogviszonyban vagy önálló vállalkozóként végzett tevékenységek esetén a társadalombiztosítási rendszerhez való hozzáférésre, illetve a munkavállalás egyéb feltételeire vonatkozó hatályos általános jogszabályokat kell alkalmazni.

A március 23-i közleményben a Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy a lehető legtágabban értelmezzék az átmeneti védelemről szóló irányelv által biztosított uniós munkavállalási jogokat, és csak kellően indokolt esetekben tegyenek kivételt a belső piacon való szabad mozgás lehetősége alól. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülők számára is biztosítsanak ilyen hozzáférést munkaerőpiacukhoz. A képesítések elismeréséről szóló ajánlásban a Bizottság azt is ajánlotta, hogy a tagállamok ne vezessenek be, és ne is tartsanak fenn olyan követelményeket, amelyek alapján a vállalkozásoknak az átmeneti védelemben részesülő személy felvétele előtt bizonyítaniuk kell, hogy egy adott állást nem tudnak uniós polgárral betölteni.

Fontos továbbá a munkaerő-kizsákmányolás és a be nem jelentett munkavégzés elkerülése. Az Európai Munkaügyi Hatóság a be nem jelentett munkavégzés kezelésével foglalkozó platformján (14) keresztül támogatja a bevált gyakorlatok cseréjét az esetleges visszaélések és a munkaerő-kizsákmányolás elleni küzdelem érdekében. Az elmúlt években a platform olyan átfogó megközelítést szorgalmazott, amely ötvözi a megelőző intézkedéseket (például a figyelemfelkeltést és a tájékoztatást) és a munkahelyi ellenőrzéseket követő szankciókat (15).

Az állami foglalkoztatási szolgálatok kulcsszerepet játszanak az emberek munkaerőpiaci integrációjában, az érkezők tájékoztatásában, valamint az álláskeresők és a munkáltatók közötti kapcsolatteremtésben. E szolgálatok együttműködnek és tevékenységeiket koordinálják más érdekelt felekkel, például egyéb nemzeti közigazgatási szervekkel, önkormányzatokkal, szociális partnerekkel és civil társadalmi szervezetekkel, többek között a migráns, illetve ukrán diaszpóraszervezetekkel az időben történő és célzott támogatás biztosítása érdekében. Az állami foglalkoztatási szolgálatok az EURES-szolgáltatások (16) kulcsfontosságú szolgáltatói is, amelyek közül néhányat az Ukrajna elleni agresszív háború elől menekülők is igénybe vehetnek. A Bizottság készen áll arra, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatán keresztül még jobban megkönnyítse az e kérdésekkel kapcsolatos információcserét és együttműködést.

Az állami foglalkoztatási szolgálatok körében végzett felmérés : 2022 márciusában a Bizottság felmérést indított az állami foglalkoztatási szolgálatok körében, amelynek eredménye azt mutatta, hogy a releváns eljárásokat – több nyelven (egyes esetekben ukránul is) elérhető online információk és célzott tanácsadók révén – gyorsan kiigazították. Egyes országokban az állami foglalkoztatási szolgálatok külön fiókirodákat hoztak létre az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő álláskeresők számára, és egyes esetekben kifejezetten nekik szóló állásajánlatokat hirdetnek. Egyes állami foglalkoztatási szolgálatok már jelen vannak a fogadóközpontokban és -szolgálatokban, mások pedig részt vesznek az Ukrajna elleni agresszív háború elől menekülő emberek közös veszélyhelyzet-reagálási csoportjaiban vagy munkacsoportjaiban. Az elmúlt években számos állami foglalkoztatási szolgálat jelentős tapasztalatra tett szert a menedékkérők és menekültek profilalkotása, nyilvántartásba vétele és munkaerőpiaci integrációjának támogatása terén, ezért a Bizottság arra ösztönzi őket, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatán keresztül működjenek együtt és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat.

A Bizottság az európai integrációs partnerség (17) keretében a szociális és gazdasági partnerekkel is együttműködik az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők munkaerőpiaci integrációjának előmozdítása érdekében. A tagállamokat arra is ösztönzi, hogy nemzeti szinten alakítsanak ki több érdekelt fél részvételén alapuló közös megközelítést a gazdasági és szociális partnerekkel, mivel e szereplők – megfelelő támogatás mellet – kulcsszerepet tölthetnek be a foglalkoztatási és önfoglalkoztatási lehetőségek megteremtésében és biztosításában.

A Bizottság a következőkre kéri a tagállamokat a munkavállalásra és az önfoglalkoztatásra vonatkozó intézkedések meghozatalakor: — Tegyenek elérhetővé tájékoztatást: — Tájékoztassák az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülőket a rendelkezésre álló támogatásokról. Ez túlmutat azon a törvényi kötelezettségen, hogy tájékoztassák őket jogaikról, és a támogatással – például a pályaorientációval, a tanácsadással, a mentorálással, a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemmel (különösen a terhesség és a kora gyermekvállalás során), valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedésekkel – kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozik. Az ilyen jellegű információkat az átmeneti védelemről szóló irányelv 9. cikke alapján benyújtandó dokumentumba lehet foglalni, ideális esetben a címzett nyelvén, és külön erre a célra létrehozott weboldalakon, alkalmazásokon vagy hirdetéseken keresztül is elérhetővé lehet tenni. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hasonló dokumentumokat és információkat bocsássanak a nemzeti jog alapján megfelelő védelemre jogosult személyek rendelkezésére is. — Tájékoztassák a nemzeti jog szerinti átmeneti és megfelelő védelemben részesülő személyek jogairól az integrációs szolgálatokat, a helyi hatóságokat, a szociális biztonsági intézményeket, a potenciális munkáltatókat és a szociális partnereket. Ez történhet tájékoztatással és képzéssel, valamint az olyan uniós szintű kezdeményezésekben való részvételre való ösztönzésükkel, mint a készségfejlesztési paktum (18). — Segítsék elő az átmeneti védelemben és adott esetben a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülő személyek munkaerőpiaci integrációját az alábbiak révén: — Az EU-ba érkezőket ösztönözni kell arra, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a helyi állami foglalkoztatási szolgálatoknál, például érkezéskor vagy fogadóközpontokon és -szolgálatokon keresztül. — Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők szükségleteit figyelembe kell venni a nemzeti hatóságok és az állami foglalkoztatási szolgálatok munkája során, az alábbiak révén: — Első fokon különös figyelmet kell fordítani azokra a foglalkozásokra, amelyek keretében az átmeneti védelemben és a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülő személyek segíthetnek másokat, akik az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülnek (pl. orvosok, ápolók, tanárok és oktatók, kisgyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók, munkaerőpiaci tanácsadók, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatoknál elhelyezkedők). Ezt az ilyen szakmákhoz való hozzáférés akadályainak csökkentése, valamint az ukrán hatóságokkal és diaszpórával való együttműködés révén lehetne biztosítani.: — Különös figyelmet kell fordítani a nők munkaerőpiaci hozzáférésére, és prioritásként kell kezelni a gyermekes nők szükségleteit, többek között a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz, valamint az iskolai oktatáshoz való hozzáférési joguk tekintetében, mivel ez segítheti őket a foglalkoztatási lehetőségek kihasználásában.: — Ösztönözni kell a szakmai gyakorlatokat olyan ágazatokban és szakmákban, ahol munkaerőhiány van a fogadó tagállamban. A Cedefop elemzése az Európa-szerte betöltetlen állásokról (19) segítheti a tagállamokat annak felmérésében, hogy hol és milyen készségekre van szükség, regionális szinten is. Ezen túlmenően az Európai Munkaügyi Hatóság hiány- és többletszakmákról szóló jelentése (20) segítheti a tagállamokat a szükségletek azonosításában.: — Szükség van a munkahelyi sokszínűséggel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint olyan állampolgári/szociális-kulturális orientációs tanfolyamokra, amelyek tükrözik az egyes csoportok (pl. nők, fogyatékossággal élő személyek, kisebbségek stb.) igényeit, és tájékoztatnak a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogokról és a teendőkről jogsértés esetén.: — A foglalkoztatáshoz és az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférést lehetővé tevő keret megerősítése az alábbiak révén:: — Támogatást kell nyújtani az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülőket foglalkoztató munkáltatóknak, valamint juttatásokat kell biztosítani induló vállalkozások létrehozásához. A szociális gazdaság vállalkozásai és hálózatai szintén támogathatják az integrációs erőfeszítéseket.: — Meg kell nyitni a vállalkozástámogató programokat az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők előtt, például képzés, mentorálás, tanácsadás és hálózatépítési támogatás, valamint mikrofinanszírozás, illetve pénzügyi és nem pénzügyi támogatási intézkedések kombinációja révén. Erre a célra a vállalkozói tevékenységet elősegítő szakpolitikai eszköz (21) is használható;: — Népszerűsíteni kell az európai vállalkozástámogató programokat, például az Erasmus fiatal vállalkozóknak (22) és az Enterprise Europe Network (23) programot.: — Biztosítsák a lehető legszélesebb körű munkaerőpiaci hozzáférést a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatók számára a következők révén:: — A kizsákmányolás és a be nem jelentett munkavégzés kockázatának kezelése (24) a különböző szereplők – köztük a bűnüldözési szervek és munkaügyi felügyelőségek – közötti együttműködés biztosítása révén, összhangban az elmúlt években a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform, az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia (2021–2025) (25) és az emberkereskedelem elleni közös terv által támogatott holisztikus megközelítéssel, amelynek célja az emberkereskedelem kockázatainak kezelése és a potenciális áldozatok támogatása az ukrajnai háború elől menekülők körében (26). — Az ideiglenes védelemről szóló irányelv 12. cikke szerinti azon lehetőség mellőzése, hogy elsőbbséget biztosítsanak az uniós állampolgároknak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás hatálya alá tartozó államok állampolgárainak, illetve a munkanélküli ellátásban részesülő, tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak. — Annak biztosítása, hogy a munkaerőpiaci intézkedések mindig figyelembe vegyék a fogyatékossággal élő személyek szempontjait, biztosítva az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, összhangban a szociális jogok európai pillérének 17. elvével és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmények (UNCRPD) szerinti kötelezettségvállalásokkal.

Példák a releváns uniós finanszírozású projektekre Az uniós finanszírozású projektek (27) inspirációként szolgálhatnak, és szemléltethetik a bevált gyakorlatokat. Például a gyors integrációs programok, amelyek a nyelvtanulásra és a munkahelyi képzésre helyeznek hangsúlyt, különösen hatékonynak bizonyultak a menedékkérők és a menekültek integrációja terén. A menekült munkavállalók lehetőségeit támogató program (FORWORK) (28) az EaSI által finanszírozott kísérleti projekt, amely a piemonti (Olaszország) és albániai befogadóállomásokon található menedékkérők és menekültek munkaerőpiaci integrációját célozza. A projekt készségfelméréseket és az érintettek neméhez igazított mentorálási szolgáltatásokat, valamint nyelvi és szakmai képzést kínál az egyénre szabott integrációs terv kidolgozásához. Egy másik, az EaSI által finanszírozott kísérleti projekt a gyorsított eljárású intézkedések ösztönzése (FAB) (29), amely a menekültek és családjaik munkaerőpiaci beilleszkedésének felgyorsítására irányuló városspecifikus koncepcióra összpontosít, különös tekintettel a női menekültekre. A projektben Belgrád, Berlin, Madrid, Milánó, Stockholm és Bécs vett részt. A több érdekelt felet tömörítő partnerségek sikeres példája a Labour INT (30) projekt, amely – a vállalkozások, az iparkamarák, a kereskedelmi kamarák, a szakszervezetek és a migránsszövetségek érdeklődésére és kapacitásaira építve – a menedékkérők és menekültek integrációját több szinten támogatja (az érkezéstől a munkahelyig, beleértve az oktatást, a képzést és a munkaközvetítést). Az ESZA által finanszírozott, a migráns nők munkaerőpiaci integrációjára összpontosító projektek közé tartozik például a Stark im Beruf (31) (Németországban) a migráns hátterű anyák esetében, a Mirjam (32) a Svédországba érkező nők esetében, a CIAO (33) (Luxemburgban) pedig a migráns hátterű nők esetében.

2.2.   A készségek feltérképezése és a képesítések gyors elismerése

Az ideiglenes védelemben és a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülőknek bizonyítaniuk kell, hogy megfelelő készségekkel és képesítésekkel rendelkeznek ahhoz, hogy gyorsan beilleszkedjenek a munkaerőpiacra. Több tagállam eljárásokat vezet be a tanulmányok és képesítések egyenértékűségének értékelésére, amennyiben a dokumentáció rendelkezésre áll, ellenkező esetben a készségek, valamint a korábbi tanulás és tapasztalat validálására (pl. tesztek, a készségek gyakorlati felmérése vagy bemutatása, interjúk vagy online önértékelés újtán). Fontos, hogy ezek az intézkedések ne teremtsenek szükségtelen akadályokat a munkaerőpiachoz való tényleges hozzáférés tekintetében, ideértve például a nyelvi követelményeket is.

A szabályozott szakmákhoz, például az egészségügyi és tanári szakmák különböző csoportjaihoz való hozzáféréshez általában szükség van a külföldi képesítés értékelésére és hivatalos elismerésére. A képesítések elismeréséről szóló ajánlás iránymutatást és gyakorlati tanácsadást nyújt a gyors, tisztességes és rugalmas elismerési folyamat biztosításához, és kiemeli a felsőoktatási diplomák elismerése megkönnyítésének fontosságát, például az egyetemi diplomák esetében. A legtöbb tanulási program azonban – beleértve a munkaerőpiaci és a munkáltatói alapú tanulást vagy bizonyítványokat– nem szabályozott szakmákhoz kapcsolódik. Sokan rendelkezhetnek a munka, a vállalkozás vezetése vagy egyéb, például önkéntes munka keretében szerzett készségekkel is. Ezek a készségek nagyon értékesek lehetnek a munkaerőpiacon, de fennáll annak a kockázata, hogy nem ismerik el és alulértékelik őket.

A Bizottság számos, készségekkel kapcsolatos eszközt kínál a végfelhasználók és a közvetítők számára, például a harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő eszközét (34), amely már Ukrajnában is elérhető. Az eszköz támogathatja az ukrán nyelvű álláskeresőket, valamint azokat, akik folytatni kívánják képzésüket és tanulmányaikat. Az eszköz strukturált interjú keretében térképezi fel a készségeket, és gyűjti össze a képesítéseket és tapasztalatokat igazoló dokumentumokat. A készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása (ESCO) (35) júniusban szintén elérhető lesz Ukrajnában, hogy megkönnyítse a készségprofil-készítő eszköz és a magánszektor által kínált hasonló eszközök használatát. Az Europass e-Portfoliója (36) 2022. április végén vált elérhetővé Ukrajnában. A Bizottság jelenleg indítja el az uniós tehetségbázis kísérleti kezdeményezést (37) egy uniós internetes portál kialakításának kísérleti projektje keretében, amely lehetővé teszi az Ukrajnából menekült emberek számára, hogy regisztrálják készségeiket és jelezzék munkavállalási szándékukat, megkönnyítve ezáltal a közösségben rendelkezésre álló készségek feltérképezését és a munkáltatókkal való egymásra találást. A kísérleti projekt kidolgozása a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megbeszélések mentén halad előre.

Annak biztosítása érdekében, hogy az ukrán képesítéseket a különböző tagállamok munkáltatói, illetve oktatási és képzési szolgáltatói könnyebben megérthessék, a Bizottság az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF), az ukrán hatóságokkal (38) és az uniós tagállamokkal együttműködve összevetette az ukrán nemzeti képesítési keretrendszert és az európai képesítési keretrendszert (EKKR). Az ETF forrásközpontot (39) hozott létre, hogy segítséget nyújtson egyrészt az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülőknek azzal kapcsolatban, hogy miként folytassák az oktatást és a képzést, és hogyan keressenek támogatást képesítéseik elismeréséhez, másrészt azoknak, akiknek e képesítéseket értelmezniük kell. A Bizottság azt is vizsgálja, hogy milyen lehetőségek rejlenek a tanulmányokkal kapcsolatos európai digitális tanúsítványokban a diplomák digitális újrakibocsátása szempontjából azok számára, akik a háború elől menekülve nincsenek a szükséges dokumentumok birtokában.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a készségek és képesítések feltérképezésére és elismerésére vonatkozó intézkedések meghozatalakor: — Biztosítsák, hogy az egyének készségei és képesítései szükség szerint értékelhetők, felmérhetők és gyorsan elismerhetők legyenek, függetlenül attól, hogy rendelkezésre áll-e dokumentáció vagy sem, például az önéletrajzok elkészítésének, a készségek tesztelésének és a hiányzó képesítések visszakeresésének támogatásával. Az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek, a képesítések érvényesítéséért és elismeréséért felelős intézmények, például a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (40), valamint az ukrán hatóságok közötti együttműködés elengedhetetlen a készségek és képesítések gyors, költségmentes és egyszerű feltérképezéséhez és elismeréséhez, valamint annak biztosításához, hogy az e lehetőségekkel kapcsolatos információk ténylegesen elérhetők legyenek az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők számára. — Ösztönözzék a korábbi tapasztalatok és tanulás – többek között a nem formális és az informális tanulás – értékeléséért és elismeréséért felelős szolgálatokat, hogy proaktív módon működjenek együtt az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőkkel és az őket támogató szervezetekkel annak biztosítása érdekében, hogy támogatást lehessen nyújtani a különböző képzettségi háttérrel rendelkező embereknek készségeik azonosításához és feltérképezéséhez.

Példák a releváns uniós finanszírozású projektekre Belgiumban (Vallónia) az ESZA által támogatott „készségérvényesítő központok” (41) segíthetik az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő, szakmai tapasztalattal rendelkező egyéneket készségeik hivatalos és ingyenes érvényesítésében. A hivatalos elismerés segít igazolni a munkáltató felé a készségeket, soron kívül bekapcsolódni a képzésekbe, vagy megkezdeni egy szakma gyakorlását.

2.3.   Szakmai alapképzés

A Bizottság együttműködik az Európai Képzési Alapítvánnyal annak érdekében, hogy a szakoktatásban és -képzésben részt vevő hallgatók online eszközökkel folytathassák a tanulást. Az Európai Képzési Alapítvány különösen azon munkálkodik az ukrán hatóságokkal és más partnerekkel együtt, hogy azonosítsa és összegyűjtse az online tanulási tartalmakat és képzési forrásokat, például a tagállamokból és a partnerországokból származó mikrotanfolyamokat és rövid szakmai modulokat, amelyeket széles körben terjeszteni lehet, konkrét szakképzési kompetenciákhoz és mikrotanúsítványokhoz vezető tanulási lehetőségeket biztosítva a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán tanulók számára.

Felmérés a szakképzéssel kapcsolatos intézkedésekről A tagállamokban eddig hozott, szakképzéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információk összegyűjtése és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása érdekében a Bizottság 2022 márciusában felmérést indított a Szakképzési Tanácsadó Bizottság tagjai, a szakképzéssel foglalkozó főigazgatók, a szakképzési szolgáltatók európai szövetségei és a készségfejlesztési paktum tagjai (vállalkozások, egyesületek, kereskedelmi kamarák, képzési szolgáltatók és mások) körében. Az előzetes eredmények (42) áttekintést nyújtanak a tagállamok eddigi intézkedéseiről, és példákkal szolgálnak olyan bevált gyakorlatokra, amelyek mások számára inspirációként szolgálhatnak. Ezek közé tartoznak a gyorsított eljárások, a tanulmányok egyenértékűsítése és az érvényesítési eljárások, az egyéni tervek, a mentorálás és tanácsadás, valamint a munkaalapú tanulás és az előkészítő órák, beleértve a nyelvi és interperszonális készségeket.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy: — Biztosítsanak gyors hozzáférést a szakmai alapképzéshez, beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzést is, és a szociális és gazdasági partnerekkel együttműködve bővítsék ki a minőségi munkaalapú tanulási és tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségeket a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerének (43) elveivel összhangban, beleértve a javadalmazást is. — Támogassák a szakképzési szolgáltatókat további forrásokat biztosítva számukra, nagyobb rugalmasságot alkalmazva a képzési programoknak az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülő tanulók szükségleteihez való hozzáigazítása terén, valamint azáltal, hogy fontolóra veszik az átmeneti védelemben vagy a nemzeti jog szerinti megfelelő védelemben részesülő szakoktatók és képzési szakemberek foglalkoztatását. — Ismerjék el a korábbi tanulási tapasztalatokat és képesítéseket, a meglévő érvényesítési eljárások alkalmazása révén határozva meg a megfelelő konkrét tanulási pályákat, valamint vonják be a szociális és gazdasági partnereket abba, hogy a fiatal ukrajnai tanulók szakmai vizsgákat tehessenek le és kompetenciaalapú szakmai bizonyítványokat szerezhessenek. — Vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak az olyan, szakképzésben részt vevő ukrán tanulók folyamatban lévő Erasmus+ mobilitási tartózkodásának meghosszabbítására, akik nem tudnak hazatérni, és akik átmeneti védelemre szorulhatnak.

Példák a releváns uniós finanszírozású projektekre Az ESZA által társfinanszírozott, bukaresti székhelyű „First Room” projekt és a Concordia szakképző iskola (44) képzési és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a közelmúltban állami gyermekvédelmi rendszerekbe került gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának támogatása érdekében. A szakképző iskola igazolja kompetenciáikat, valamint foglalkoztatási és pályaorientációt nyújt számukra. Az integrált szolgáltatások keretében a rendszerből kilépő fiatalokat is támogatják azáltal, hogy lakásokat és szobákat bérelhetnek a Concordia tranzitközpontban. Jelenleg az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőket is támogatják.

2.4.   Felnőttek továbbképzési és átképzési lehetőségei a munkaerőpiacra való belépés megkönnyítése érdekében

Az átmeneti védelemben részesülők számára lehetővé kell tenni, hogy felnőttoktatásban, szakképzésben, illetve gyakorlati munkahelyi képzésben vegyenek részt. A gyakorlati munkahelyi képzés nagyon hatékonynak bizonyul a migránsok és menekültek integrációjában. Emellett a humán és a szakmai készségek fejlesztése (ideértve a vállalkozói készségeket, az önfejlesztést és a számítógépes jártasságot), különösen pedig a nyelvi képzés (többek között a munkaalapú tevékenységek révén) alapvető eleme a sikeres munkaerőpiaci és társadalmi részvételnek (többek között a migránsok tudatossága és joggyakorlása szempontjából is). Emellett azáltal, hogy beruháznak az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők készségeibe, a tagállamok jelentős mértékben hozzájárulhatnak Ukrajna jövőbeli újjáépítéséhez.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a felnőttek oktatására és képzésére vonatkozó intézkedések meghozatalakor: — Mielőbb biztosítsanak célzott továbbképzési és átképzési lehetőségeket, szakoktatást és -képzést és/vagy gyakorlati munkahelyi képzést a kedvezményezettek számára, figyelembe véve bizonyos csoportok (pl. nők, fogyatékossággal élő személyek, kisebbségek) szükségleteit, és támogassák őket e lehetőségek hatékony kihasználásában. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a szociális és gazdasági partnerekkel, valamint a magánszektorral annak érdekében, hogy ezek a lehetőségek összhangban legyenek a munkaerőpiaci igényekkel és a készséghiányokkal. — Biztosítsanak támogató intézkedéseket és nyújtsanak tájékoztatást a továbbképzési és átképzési lehetőségek igénybevételének megkönnyítése érdekében, többek között a megfelelő programok azonosításának elősegítése és pénzügyi támogatás (például tanulmányi utalványok és egyéni tanulási számlák) formájában.

Példák a releváns uniós finanszírozású projektekre Az ERASMUS+ által támogatott Omnia Készségközpont (45) (Finnország) szolgáltatásokat nyújt az Espoo-ba érkező bevándorlóknak szakmai készségeik fejlesztése és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében. Többek között képzéseket, coachingot, tanácsadást és finn nyelvtanfolyamokat szervez. Az ESZA által finanszírozott Bremen Integration Qualification (46) (Németország) projekt a tanuláshoz való hozzáférésre és a 18 és 26 év közötti bevándorlók munkavállalási lehetőségeinek megteremtésére összpontosít, többek között intenzív nyelvtanfolyamok révén. A Vöröskereszt által irányított projekt már most is támogatást nyújt az ukrajnai háború elől menekülő fiataloknak.

2.5.   Lehetőségek biztosítása felnőttek számára tanulmányaik befejezésére

A tagállamok az átmeneti védelemben részesülő felnőtt kedvezményezettek részére engedélyezhetik az általános oktatási rendszerben történő részvételt. Ez hasznos lehet azok számára, akik nem tudták befejezni formális alapképzésüket és felső-középfokú képesítést szerezni, vagy akik felsőoktatási tanulmányaikat az invázió miatt kénytelenek voltak megszakítani, illetve azok számára is, akiknek nem volt lehetőségük a felsőoktatásba bekerülni. Ezek az erőfeszítések nemcsak az érintett személyek, hanem az EU és végül Ukrajna számára is előnyösek lesznek.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a felnőttek tanulmányainak befejezésére vonatkozó nemzeti intézkedések meghozatalakor: — Biztosítsanak lehetőségeket az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülő felnőttek számára az általános oktatáshoz való hozzáféréshez, többek között második esélyt kínáló oktatás révén. Ezeknek a lehetőségeknek rugalmasnak és célzottnak kell lenniük, figyelembe véve az átmeneti védelemben és a nemzeti jog szerinti megfelelő részesülő személyek szükségleteit. E tekintetben a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy működjenek együtt az érdekelt felekkel, többek között a civil társadalommal és a közösségi alapú szerveződésekkel annak érdekében, hogy támogassák az ilyen lehetőségek hatékony kihasználását. — Biztosítsanak lehetőségeket az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő felnőttek számára, akik felsőoktatási intézményekbe kívánnak beiratkozni, hogy befejezzék a már megkezdett tanulmányaikat, vagy új programokba kapcsolódjanak be. Ennek érdekében a tagállamok ösztönözhetik és támogathatják a felsőoktatási intézményeket abban, hogy felvegyék ezeket a hallgatókat vagy lehetővé tegyék számukra, hogy távképzésben folytassák tanulmányaikat, többek között az uniós és ukrán felsőoktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása révén, adott esetben az ukrán rendszerbe való visszailleszkedés megkönnyítése érdekében is. — Biztosítsanak hozzáférést az infrastruktúrához, például vizsgaközpontokhoz és informatikai berendezésekhez, valamint működjenek együtt az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek az ukrán felsőoktatási intézményekbe való felvétel céljából vizsgákat tehessenek.

3.   UNIÓS ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS

Az e közleményben felvázolt intézkedéseket különböző uniós alapok és kezdeményezések támogathatják. A hatályos rendeletek közelmúltbeli módosításai a 2014–2020-as programozási időszak el nem költött forrásaira összpontosítottak, nevezetesen az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) forrásaira.

A CARE-kezdeményezés („Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés”) az alapok kezelésére vonatkozó rendeletek (47) módosítása révén arra összpontosított, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a tagállamok számára az uniós kohéziós alapok gyors mozgósításához, azok hatókörének megváltoztatása nélkül.

A CARE-kezdeményezés A CARE-rendelettel bevezetett főbb változások a következők: — Az ukrajnai válság kezelésére szolgáló műveletek támogatása 2022. február 24-től, az ezen időpontot követően benyújtott kérelmek esetében is. — A tagállamok az ESZA-t vagy az ERFA-t korlátozás nélkül felhasználhatják a másik alap keretében támogatható intézkedések támogatására. Például az infrastrukturális projektekre elkülönített ERFA-források átcsoportosíthatók a társadalmi befogadásra, a gondozásra és az oktatásra ESZA-típusú intézkedések esetében, és fordítva, az ESZA-források felhasználhatók az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülőknek szánt felszerelések és infrastruktúra finanszírozására. — A tagállamok által a Bizottságnak 2022. június 30-ig bejelentett kiadások 100 %-os visszatérítésben részesülhetnek (48). — A tagállamok a REACT-EU allokációjukat (összesen legfeljebb 10 milliárd EUR) a válság kezelésére is programozhatják. — A tagállamok (különösen azok, amelyek a legnagyobb számban fogadják az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőket (49)) 3,5 milliárd EUR összegű további előfinanszírozásban részesültek a REACT-EU forrásokból. — A tagállamok új, heti 40 EUR/fő egységköltséget alkalmazhatnak, ami elősegíti az azonnali segítségnyújtást, miközben egyszerűsíti a költségnyilatkozatok szabályait (50).

Az április 6-án elfogadott (EU) 2022/585 rendelet (51) egy évvel (2024 júniusáig) meghosszabbítja a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint a határigazgatás és a vízumpolitika, illetve a rendőrségi együttműködés támogatására szolgáló pénzügyi eszköz végrehajtási időszakát, és felszabadítja a korábban konkrét célokra elkülönített 2014–2020-as MMA-forrásokat.

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek és programozási intézkedések optimális kihasználásában, a Bizottság összeállította az ESZA, a FEAD, az ERFA, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap keretében támogatható intézkedések indikatív listáját, és létrehozott egy „Kérdések és válaszok” weboldalt (52), amely elsősorban, de nem kizárólag a programhatóságok számára hozzáférhető, és gyors és összehangolt válaszokat ad a tagállamoknak.

Az ESZA segíthet az előző szakaszokban ismertetett intézkedések legtöbbjének finanszírozásában, ideértve a mentorálást, a pályaorientációt, a továbbképzést és az átképzést, a munkahelyi kiközvetítéseket, a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és a szakmai gyakorlatokat, az állami foglalkoztatási szolgálatok támogatását, valamint a megkülönböztetés elkerülését és az információk hozzáférhetőségének biztosítását célzó intézkedéseket valamennyi munkavállaló számára. Az ESZA finanszírozhatja az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülő személyekkel foglalkozó szervezetek személyzeti kiadásait, akár a határon, akár a tagállamok más részein, továbbá a gyermekek és a felnőttek oktatását, valamint az egészségügyi, lakhatási és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést is.

Emellett az ERFA támogathatja az általános, nem szegregált szolgáltatásokhoz való hozzáférést az oktatás, a foglalkoztatás és a képzés, a lakhatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén, hozzáférhető infrastruktúrafejlesztés (pl. építkezések/felújítás/bővítés) és az ahhoz tartozó eszközök révén. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA), valamint a határigazgatás és a vízumpolitika, illetve a rendőrségi együttműködés támogatására szolgáló pénzügyi eszköz fedezheti az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülők elsődleges fogadási szükségleteit, valamint – az MMA esetében – a befogadó országokba való beilleszkedésüket.

A foglalkoztatási lehetőségek hosszú távú javítására irányuló fő küldetését kiegészítve az ESZA vészhelyzeti intézkedéseket is támogathat, például élelmiszer- és alapvető anyagi támogatást, szállás- vagy szállítási költségeket, feltéve, hogy ezeket a támogatás helye szerinti országban személyre szabott integrációs program keretében nyújtják. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) hatóköre még szélesebb, és a kedvezményezett jogállásától és lakóhelyétől függetlenül felhasználható alapvető anyagi támogatásra, például élelmiszerek, higiéniai termékek, csecsemőknek és gyermekeknek szánt cikkek stb. formájában.

Az InvestEU forrásai, nevezetesen a készség- és oktatásfejlesztési garancia keretében felhasználhatók a készségfejlesztés támogatására, az oktatási és képzési szervezetek kínálatának bővítésére, valamint az önfoglalkoztatásra és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket toborzó és kiképző vállalkozások támogatására is. Emellett a technikai támogatási eszköz (53) kérésre technikai támogatást nyújthat a tagállamoknak a foglalkoztatáshoz és a képzéshez, a társadalmi befogadáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.

A program beépített rugalmasságának köszönhetően az Erasmus+ finanszírozási lehetőségeit is mozgósítani lehetett. Például az Ukrajna elleni agresszió elől menekülő tanárok és oktatók pénzügyi támogatásban részesülhetnek integrációjuk megkönnyítése és az uniós oktatási rendszerekben való munkához szükséges készségek megszerzése érdekében. Ideiglenes jelleggel képzett személyzetet lehet küldeni olyan régiókba, ahol az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőket szállásolják el. A diákokat az Erasmus+ együttműködési projektekben részt vevő oktatási és képzési intézmények is gyorsan fogadhatják. Az Erasmus+ együttműködési projektek projektalapjait rugalmasan lehet felhasználni az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülő gyermekek integrációjának elősegítésére.

Végezetül, az Oroszország Ukrajnai invázója elől menekülők támogatásával kapcsolatos szükségleteket továbbra is figyelembe lehet venni a 2021–2027-es kohéziós programok előkészítésére irányuló, folyamatban lévő munka során. E programokat elfogadásuk után az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőket támogató intézkedések finanszírozására is fel lehet majd használni a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a társadalmi befogadás, a lakhatás, az egészségügy és a szociális ellátás, valamint az élelmiszer- és alapvető anyagi támogatás területén (a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap és az ESZA+ egyesítése következtében) (54). E programok kiadásai 2021. január 1-jétől számolhatók el.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy: — A lehető legjobban használják ki a rendelkezésre álló forrásokat minden olyan intézkedés esetében, amelyre vonatkozóan e közlemény iránymutatást nyújt. — Hangolják össze a különböző illetékes hatóságok, ideértve a regionális és helyi hatóságok munkáját a relevancia és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében. — Egyeztessék munkájukat a Bizottsággal is, és használják a fent említett „Kérdések és válaszok” weboldalt.

4.   KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők támogatása és munkaerőpiaci integrációjuk megkönnyítése érdekében, az e közleményben foglalt iránymutatással és az uniós szinten eddig bemutatott egyéb kezdeményezésekkel összhangban. Emellett arra ösztönzi őket, hogy működjenek együtt az érdekelt felekkel az átfogó és összehangolt reagálás biztosítása érdekében, és használják ki az uniós szinten rendelkezésre álló valamennyi támogatást, köztük a forrásokat is.

A Bizottság készen áll arra, hogy folytassa az együttműködést a nemzeti hatóságokkal és más érdekelt felekkel, és a változó helyzet fényében továbbra is iránymutatást nyújt majd, többek között a szolidaritási platformon és az alapok „Kérdések és válaszok” platformján keresztül. A Bizottság továbbra is támogatja a tagállamok közötti kölcsönös tanulást, információkat gyűjt a tagállamok intézkedéseiről (55), elsősorban az erre a célra létrehozott hálózatokon, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatán és a Szakképzési Tanácsadó Bizottságon keresztül, valamint releváns információkat nyújt az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja elől menekülőknek az e célra létrehozott webes felületen (56) és közösségi médián keresztül. Minden elköltött euró és minden erőfeszítés, amit ma az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja elől menekülők humán fejlődése érdekében teszünk, az EU és Ukrajna jövőjéhez járul hozzá.

---

(1)  A migrációs felkészültségi és válságkezelési mechanizmus uniós hálózatának (Blueprint) legfrissebb adatai.

(2)  HL L 71., 2022.3.4., 1. o.

(3)  Az operatív iránymutatásokban és a március 23-i közleményben foglaltaknak megfelelően az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az ukrán állampolgárok mellett az Ukrajnában nemzetközi védelemben részesülő harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek és családtagjaik számára is átmeneti védelmet kell biztosítani, amennyiben 2022. február 24-én vagy azt megelőzően Ukrajnában tartózkodtak. Azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik február 24-én vagy azt megelőzően állandó tartózkodási engedéllyel tartózkodnak Ukrajnában, és akik nem képesek biztonságosan visszatérni származási országukba, a tagállamok átmeneti védelmet vagy a nemzeti joguk szerinti megfelelő védelmet alkalmaznak (a tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (2) bekezdése). A tagállamok átmeneti védelmet biztosíthatnak más harmadik országbeli állampolgárok számára is, akik jogszerűen tartózkodnak Ukrajnában, és nem képesek visszatérni származási országukba vagy régiójukba (a tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (3) bekezdése). Az operatív iránymutatásokban foglaltaknak megfelelően a tanácsi végrehajtási határozattal bevezetett átmeneti védelem a 2001/55/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a határozat hatálybalépésétől számított egy évig, azaz 2022. március 4-től 2023. március 4-ig tart. Ha ezen időszak alatt a Tanács a Bizottság javaslata alapján nem hoz határozatot az átmeneti védelem megszüntetéséről, az automatikusan meghosszabbodik hat hónappal, azaz 2023. szeptember 4-ig, majd ismét hat hónappal, azaz 2024. március 4-ig.

(4)  A Bizottság közleménye a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat végrehajtására vonatkozó operatív iránymutatásról (HL C 126 I., 2022.3.21., 1. o.).

(5)  COM(2022) 131 final.

(6)  A Bizottság (EU) 2022/554 ajánlása (2022. április 5.) az ukrajnai orosz invázió elől menekülők képesítéseinek elismeréséről (HL L 107 I., 2022.4.6., 1. o.).

(7)  Bel- és Igazságügyi Tanács: Tízpontos terv (europa.eu)

(8)  A Bizottság által az átmeneti védelemről szóló irányelv 24–27. cikke alapján létrehozott kezdeményezés.

(9)  Tudnivalók az ukrajnai háború elől menekülők számára| Európai Bizottság (europa.eu)

(10)  Ukrajna: a CARE |végleges elfogadásaEurópai Szociális Alap Plusz (europa.eu)

(11)  Ezeken a területeken további intézkedések vannak folyamatban – lásd például a 10 pontból álló terv végrehajtására irányuló kezdeményezéseket, beleértve a „Biztonságos otthonok” kezdeményezést is; az oktatással kapcsolatban a Bizottság kidolgozta a szakpolitikai iránymutatás az ukrán menekültek oktatásba való bevonásának támogatásáról:megfontolások, alapelvek és gyakorlatok (schooleducationgateway.eu) c. dokumentumot.

(12)  A szociális jogok európai pillére | Európai Bizottság (europa.eu)

(13)  COM(2020) 758 final.

(14)  A be nem jelentett munkavégzés megakadályozását célzó európai platform | European Labour Authority (europa.eu)

(15)  Az ESZA is finanszírozott ilyen projekteket, lásd pl. Integrazione migranti Progetto PIU’ SUPREME (lavoro.gov.it).

(16)  Az EURES (europa.eu) a foglalkoztatási szolgálatok európai együttműködési hálózata, amelynek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkönnyítése. Lásd különösen az „Élet és munka” szakaszt.

(17)  Európai integrációs partnerség (europa.eu) A partnerség magában foglalja az Európai Bizottságot és az öt szociális és gazdasági partnerszervezetet (Európai Szakszervezetek Szövetsége, Európai Vállalkozói Szövetség, Európai Kézműves-, Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, CEEP, Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége). A partnerség 2017-es elindítása óta a szociális és gazdasági partnerek számos intézkedést hajtottak végre a munkaerőpiaci integráció terén több mint 20 uniós országban. Az Európai Bizottság számos innovatív projektet társfinanszírozott a menekültek és más migránsok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése érdekében. A Bizottság együttműködik a szociális és gazdasági partnerekkel az európai integrációs partnerség megerősítése és az Oroszország ukrajnai inváziója elől menekülők munkaerőpiaci integrációjának biztosítása érdekében.

(18)  A készségfejlesztési paktum közös szerepvállalási modell az európai készségfejlesztés terén. A Bizottság mozgósítja a paktum érdekelt feleit, hogy konkrét képzési és foglalkoztatási lehetőségeket kínáljanak az ukrajnai orosz invázió elől menekülők számára.

(19)  Skills-OVATE | CEDEFOP (europa.eu)

(20)  Hiány- és többletszakmák elemzése, 2021. | European Labour Authority (europa.eu)

(21)  Nyitólap |A vállalkozói tevékenységet elősegítő szakpolitikai eszköz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Bizottság által kifejlesztett online eszköz olyan helyi, regionális és nemzeti szintű politikai döntéshozók és egyéb érdekelt felek számára készült, akik annak a lehetőségeit kutatják, hogy a közpolitika hogyan támogathatja a fiatalokat, a nőket, a migránsokat és a munkanélkülieket a vállalkozásalapításban és az önfoglalkoztatásban, illetve hogyan segítheti a szociális vállalkozások fejlesztését.

(22)  Az Erasmus fiatal vállalkozóknak (erasmus-entrepreneurs.eu) elősegíti, hogy a leendő európai vállalkozók rendelkezzenek az európai kisvállalkozások elindításához és/vagy sikeres működtetéséhez szükséges készségekkel.

(23)  Az Enterprise Europe Network (europa.eu) segíti a vállalkozásokat a nemzetközi szintű innovációban és növekedésben. Ez a világ legnagyobb, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára létesült támogatási hálózata.

(24)  Lásd például: Előzetes figyelmeztető értesítés – ukrjanai háború:Ukrajnából az EU-ba érkező, az emberkereskedelem által kizsákmányolás kockázatának kitett menekültek | Europol (europa.eu)

(25)  COM(2021) 171 final.

(26)  Új emberkereskedelem elleni terv az ukrajnai háború elől menekülők védelme érdekében (europa.eu)

(27)  A projektekre példák a következő internetcímen találhatók: az ESZA honlapja, az ESZA+ honlapja és az európai integrációs honlap. A menekültek és migránsok integrációjával kapcsolatos legújabb bevált gyakorlatokat a 2021., 2020. és 2019. évi kölcsönös tanulási konferenciák végleges és tematikus jelentései foglalják össze.

(28)  Forwork

(29)  FAB

(30)  Labour-INT

(31)  Stark im Beruf

(32)  Mirjam

(33)  CIAO

(34)  A Skills Profile (europa.eu) egy többnyelvű eszköz, amely a harmadik országbeli állampolgároknak segítséget nyújtó szervezetek munkáját segíti. Az eszköz segítségével a szervezetek felmérhetik és rögzíthetik a harmadik országbeli állampolgárok készségeit, képesítéseit és szakmai tapasztalatait, és személyre szabott tanácsokkal láthatják el őket, például ajánlhatják nekik az oklevelek elismertetését, a készségek érvényesítését, a továbbképzést vagy a foglalkoztatást támogató szolgáltatások igénybevételét.

(35)  Homepage (europa.eu) az ESCO a készségek, kompetenciák és foglalkozások többnyelvű európai osztályozási rendszere. Egyfajta szótárként működik, amely leírja, azonosítja és osztályozza az uniós munkaerőpiac, valamint az oktatás és képzés szempontjából releváns szakmai tevékenységeket és készségeket.

(36)  Nyitólap |Az Europass egy online eszköztár, amelynek moduljai segítenek a felhasználóknak önéletrajzuk és motivációs levelük létrehozásában, valamint abban, hogy munkát és tanfolyamokat találjanak az EU-ban.

(37)  A kísérleti projekt elindításának lépéseit „A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása” című, 2022. április 27-i bizottsági közlemény (COM(2022) 657 final) ismerteti.

(38)  Ilyen például az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Képesítési Ügynökség, a Nemzeti Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség, az ENIC NARIC Központ.

(39)  Oktatással és munkával kapcsolatos információk az ukránok és az uniós országok számára | ETF (europa.eu)

(40)  Enic-Naric: Az ENIC-NARIC hálózat (a tanulmányok elismerésével és a mobilitással foglalkozó Nemzeti Információs Központok Európai Hálózata – a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok) az Erasmus+ keretében kidolgozta a Q-entry projektet, amely az uniós tagállamokat és harmadik országokat felölelő adatbázisként tájékoztatást nyújt a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges végzettségekről.

(41)  CVDC |A készségérvényesítő központ weboldala (validationdescompetences.be)

(42)  Előzetes eredményekFelmérés az ukrán menekültek szakképzésbe való integrációjáról – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu)

(43)  A Tanács ajánlása (2018. március 15.) a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (HL C 153., 2018.5.2., 1. o.).

(44)  Schmit biztos látogatást tesz az Ukrajnából érkező menekülteket támogató, az ESZA által finanszírozott romániai projektek helyszínén |Európai Szociális Alap Plusz (europa.eu)

(45)  A bevándorlók támogatása és képzése az Omnia Készségközpontban | Omnia

(46)  Munkavállalási lehetőségek teremtése a bevándorlók számára nyelvtanulás révén |Európai Szociális Alap Plusz (europa.eu)

(47)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK (HL L 347, 2013.12.20., p. 320) tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1303/2013/EU rendelet, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU rendelet (HL L 72, 2014.3.12., p. 1).

(48)  A 2021. július 1-jén kezdődő és 2022. június 30-án végződő elszámolási időszak tekintetében.

(49)  Az eredeti (11 %-os) előfinanszírozás 15 %-ra növekszik a leginkább érintett tagállamok (HU, PL, RO, SK) esetében és 45 %-ra a népességükhöz képest a legnagyobb számú menekültet fogadó tagállamok esetében (AT, BG, CZ, EE, LT: március 23-án népességük 1 %-át meghaladó számú menekültet fogadtak).

(50)  Ukrajna: a kohéziós források menekültek azonnali szükségleteinek fedezésére történő felhasználásának megkönnyítése és felgyorsítása a tagállamok számára | Európai Szociális Alap Plusz (europa.eu). Ez mindazokra vonatkozik, akik az átmeneti védelemről szóló irányelv alapján átmeneti védelemben részesültek, és az érkezésüket követően legfeljebb 13 hétig használható fel.

(51)  A Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU rendelet, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 516/2014/EU rendelet és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/585 rendelet.

(52)  Ez egy félnyilvános weboldal, amelyhez elsősorban, de nem kizárólag a programhatóságok férhetnek hozzá.

(53)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról.

(54)  A Bizottság közzétette „A migráns háttérrel rendelkező személyek integrációjára szolgáló uniós források felhasználásának eszköztára a 2021–2027-es programozási időszakra” című dokumentumot az ERFA, az ESZA+ és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap kiegészítő jellegű felhasználásának előmozdítására a migráns hátterű személyek beilleszkedése érdekében.

(55)  Felmérések és további nyomonkövetési tevékenységek, például az Eurofound, a Cedefop és az ETF ügynökségek által végzett tevékenységek felhasználása révén.

(56)  Tudnivalók az ukrajnai háború elől menekülők számára:| Európai Bizottság (europa.eu)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. március 24.)

az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosítására vonatkozó javaslatról

(CON/2022/11)

(2022/C 233/02)

Bevezetés és jogalap

2022. január 20-án, illetve 21-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől, illetve az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: a CRR javasolt módosításai).

Az EKB megjegyzi, hogy a CRR javasolt módosításai szorosan kapcsolódnak egy másik javaslathoz, amellyel kapcsolatban az EKB-hoz konzultációs felkérés érkezett, nevezetesen a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslathoz és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (2) (a továbbiakban: a CRD javasolt módosításai).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a CRR javasolt módosításai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek érintik az EKB-nak a Szerződés 127. cikke (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatait, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett azon feladatát, hogy támogassa a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósítását. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az EKB üdvözli a Bizottság javaslatait, amelyek végrehajtják a fennmaradó Bázel III reformokat (3) az EU-ban, megerősítik az uniós egységes szabálykönyvet, és különböző területeken javítják a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális keretet.

Az EKB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bázel III reformok uniós végrehajtását időben, teljes körűen és hűen véglegesítsék. Ezek a reformok a jelenlegi keret azon legfontosabb hiányosságait kezelik, amelyeket európai és nemzetközi szervezetek által az európai bankokkal kapcsolatban is végzett korábbi elemzések tártak fel, ezért ezek a reformok elengedhetetlenek az európai bankszektor stabilitásának biztosításához.

Az ilyen hiányosságok gyors kezelése érdekében fontos a Bázel III reformok időben történő végrehajtása. Az EKB ezért arra ösztönzi az uniós jogalkotó szerveket, hogy haladéktalanul és indokolatlanul hosszú végrehajtási időszakok nélkül zárják le a jogalkotási folyamatot. Ez fontos annak biztosítása érdekében, hogy a bankok ellen tudjanak állni a jövőbeli válságoknak.

Az EKB a Bázel III standardok teljes körű végrehajtását is fontosnak tartja. E tekintetben az EKB értékeli, hogy a Bizottság javaslata a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott és a Jegybanki és Felügyeleti Elnökök Csoportja által 2017 decemberében elfogadott valamennyi elemre kiterjed.

Végül, az EKB erősen elkötelezett a Bázel III reformok hű végrehajtása mellett. Ez fontos a pénzügyi stabilitás, valamint az EU nemzetközi hitelessége szempontjából. E reformok következetes végrehajtása megerősíti az EU nemzetközi pénzügyi együttműködés iránti elkötelezettségét, és ezáltal hozzájárul a globális pénzügyi rendszer működésének és az uniós bankokba vetett bizalomnak a megerősítéséhez. Ugyanakkor a hű végrehajtás kínálja a lehető legjobb garanciát a stabil bankrendszerre, míg a javasolt eltérések és végrehajtási lehetőségek miatt elégtelen maradna egyes kockázatcsoportok kezelése a bankszektorban. Az alábbiakban kifejtettek szerint ezek a kockázatok főként az ingatlankitettségek, a nem minősített vállalatokhoz kapcsolódó hitelkockázat, a partnerkockázat, a részvényjellegű kitettségek és a működési kockázat javasolt prudenciális kezelésében merülnek fel.

A vélemény következő szakaszai részletesen foglalkoznak a javaslat fő elemeivel, valamint azokkal a fennmaradó kockázatokkal, amelyek kezelése elégtelen lenne akkor, ha az EU úgy dönt, hogy eltér a Bázel III standardoktól.

Ugyancsak fontos, hogy a prudenciális keret továbbra is megfeleljen a célnak azáltal, hogy megszünteti az azonosított hiányosságokat és lépést tart az innovációval. Az EKB üdvözli a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a pénzügyi intézmények kulcsfontosságú fogalmaira vonatkozó, a Bizottság által javasolt új fogalommeghatározásokat, mivel ezek egyértelműsítik a szabályozási terület határait. Az EKB üdvözli továbbá, hogy a Bizottság megbízást kapott arra, hogy jelentést készítsen a kriptoeszközök prudenciális kezeléséről szóló új javaslatról.

Az EKB egyetért a Bizottságnak a javaslat indokolásában kifejtett azon álláspontjával is, miszerint nincs szükség arra, hogy az illetékes hatóságokat további felügyeleti hatáskörökkel ruházzák fel annak érdekében, hogy súlyos gazdasági zavar okozta kivételes körülmények között korlátozásokat vezethessenek be a hitelintézetek általi nyereségkifizetések tekintetében. Ugyanakkor az EKB megjegyzi, hogy ilyen gazdasági és pénzügyi nehézségek idején előfordulhat, hogy egyes hitelintézetek nem lesznek hajlandóak arra, hogy felhasználják tőkepuffereiket (4). A jövőre nézve az EKB azon a véleményen van, hogy további megfontolás tárgyává kell tenni a tőkepufferek felhasználását hátráltató tényezők megszüntetését.

1.   A tőkepadló bevezetése

1.1

A tőkepadló a Bázel III reformok fontos eleme. Csökkenti a kockázattal súlyozott eszközök intézmények közötti indokolatlan változékonyságát, ezáltal megerősíti az egyenlő versenyfeltételeket és erősíti a prudenciális keretet. Az EKB határozottan üdvözli, hogy a Bizottság az úgynevezett „egységes struktúrájú” megközelítést választotta a tőkepadló alkalmazása tekintetében, amelynek megfelelően a bankoknak csak egyféleképpen mérhetik a kockázattal súlyozott eszközeiket (5).

1.2

Az EKB mindazonáltal megjegyzi, hogy a javaslat jelentős átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a bázeli standardokban előirányzottaknál alacsonyabb kockázati súlyokat eredményeznek egyes konkrét területeken, nevezetesen i. az alacsony múltbeli veszteséggel jellemezhető lakóingatlannal kapcsolatos kitettségek, ii. a nem minősített vállalatokkal szembeni kitettségek és iii. a származtatott ügyletekhez kapcsolódó partnerkockázat kalibrálása területén. Az EKB úgy véli, hogy a Bázel III standardoktól való ezen eltérések prudenciális és pénzügyi stabilitási szempontból nem indokoltak, és kezeletlenül hagyhatnak egyes kockázatokat.

1.3

Különösen a lakóingatlannal kapcsolatos kitettségek átmeneti kezelése vet fel számos aggályt. Az átmeneti rendelkezés gyengítené a tőkepadló védőháló funkcióját a lakóingatlanokkal kapcsolatos hitelezés tekintetében, amely terület potenciálisan veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, amint azt az ERKT (6) és az EKB (7) közelmúltbeli jelentései is mutatják. Számos uniós tagállamban fokozódik a háztartások eladósodottsága és a lakóingatlanok felülértékelése, és ez súlyosbítja a középtávú sebezhetőségeket és az adósságalapú lakáspiaci buborékkal kapcsolatos aggodalmakat. Mindez egyes bankok esetében olyan szavatolótőkét eredményezhet, amely nem áll arányban az e kockázatok bekövetkezéséből eredő esetleges veszteségekkel. Az átmeneti intézkedés az uniós bankpiac további széttagoltságához is vezethet, amennyiben az intézményekre – a tagállami végrehajtástól függően – hasonló kockázatok tekintetében eltérő tőkekövetelmények vonatkozhatnak. Tekintettel ezekre az aggályokra, az EKB úgy véli, hogy a lakóingatlanokat nem szabad ilyen kedvezőbb elbírálás alá vonni. Fenntartása esetén ennek a mechanizmusnak szigorúan ideiglenesnek és korlátozott jellegűnek kell lennie.

1.4

Az EKB továbbá aggodalmát fejezi ki a nem minősített vállalatokra vonatkozó átmeneti rendelkezések miatt is. A bázeli standardok szerint az ilyen vállalatoknak nyújtott hitelek kockázati súlya magasabb, ami a tényleges kockázatosságukkal kapcsolatos nagyobb bizonytalanságot tükrözi. A kockázati súlynak a bank saját kockázati becslései alapján történő csökkentése gyengíti a tőkepadló azon célját, hogy védelmet nyújtson a kockázatoknak az intézmények saját modelljei általi alábecsülésével szemben, mivel az intézmények a nemteljesítési valószínűségre (PD) vonatkozó saját becsléseikre hagyatkozva alacsonyabb kockázati súlyt rendelhetnek a vállalatokhoz. A Bizottság azt javasolja, hogy a 65 %-os kockázati súly alkalmazását a becsült egyéves nemteljesítési valószínűségtől tegyék függővé, amely akár 0,5 %-os is lehet. Az EKB úgy véli, hogy ez túl tág, mivel magas kockázati profillal rendelkező vállalatokra is kiterjedhet. Tekintettel a kapcsolódó kockázatokra, az EKB ezért úgy véli, hogy a nem minősített vállalatok esetében nem szabad ilyen kivételt tenni. Fenntartása esetén ennek a mechanizmusnak szigorúan ideiglenesnek és korlátozott jellegűnek kell maradnia. Végezetül az EKB teljes mértékben támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek közép- és hosszú távon növelik az európai vállalatok hitelminősítési lefedettségét, ami további jelentős hozzájárulást nyújthat a tőkepiaci unió projekthez.

1.5

Az EKB óva int a származtatott ügyletek kitettségeihez kapcsolódó partnerkockázat kezelésének tőkepadlóval összefüggő – akár ideiglenes, akár állandó – megváltoztatásától. Az EKB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a partnerkockázatra alkalmazandó sztenderd módszer (SA-CCR) kalibrálásában bekövetkező bármely változás kezeletlenül hagyna bizonyos prudenciális kockázatokat és alábecsülné a partnerkockázati kitettségértéket.

1.6

Ami a tőkepadló alkalmazási szintjét illeti, a Bizottság azt javasolta, hogy azt a konszolidáció legmagasabb szintjén alkalmazzák. A bankcsoportokon belül ehhez kapcsolódik a konszolidáció legmagasabb szintjén gyakorolt hatás anyavállalat és leányvállalatok közötti újraelosztásának mechanizmusa (8). Ez a mechanizmus lehetővé teszi a tőkepadlót alkalmazni köteles uniós bankcsoportok számára, hogy az egyedi szintű kérelemhez képest hatékonyabban osszák el a tőkét a csoporton belül, miközben továbbra is tükrözik a csoport egyes tagállamokban való jelenlétének kockázatosságát. A tőkepadló-specifikus követelmények tagállami szubkonszolidált szinten történő bevezetése azonban továbbra is ösztönözheti a bankcsoportokat a tevékenységek olyan átszervezésére, amellyel minimálisra csökkentik a tőkepadlónak a csoport egyes részeire gyakorolt hatását oly módon, hogy az esetleg nem igazodik a kialakult szervezeti struktúrákhoz vagy a megbízható kockázatkezeléshez. Ez továbbá több tőkét is befagyasztana helyi szinten, ami ellentétes lenne a tőke európai bankcsoportokon belüli szabad mozgásának lehetővé tételére irányuló célkitűzéssel, amely a pénzügyi integráció fontos előfeltétele. Alternatív megoldás lenne a tőkepadló elosztási mechanizmus nélküli alkalmazása, mind az EU-ban a legmagasabb konszolidált szinten, mind a tagállamokban szubkonszolidált szinten. Ez már most is egyszerűsítené a bankokra vonatkozó keretet a Bizottság javaslatához képest, és minden tagállamban biztosítaná a megfelelő tőkésítést, jóllehet tőkét is zárolna e szubkonszolidált szinten. Egy másik lehetőség lenne a tőkepadló kizárólag a konszolidáció legmagasabb szintjén való alkalmazása, és ehhez társulna a bankok és az illetékes hatóságok annak biztosítására vonatkozó kötelezettsége, hogy megfelelő legyen az önálló szervezetek tőkésítése (9). Ez a megközelítés nemcsak egyszerűbb lenne és csökkentené az európai bankszektor töredezettségét, hanem megfelelően tükrözné azt a tényt is, hogy a tőkepadlót úgy kalibrálták, hogy az a bankcsoport szintjén, nem pedig az egyes szervezetek szintjén csökkentse a kockázattal súlyozott eszközök indokolatlan változékonyságát. Az EKB ez utóbbi megközelítést részesíti előnyben.

1.7

Végül az EKB megjegyzi, hogy a CRD-re vonatkozó javaslat a tőkepadló, a felügyeleti követelmények és a makroprudenciális tőkepufferek közötti kölcsönhatást érintő rendelkezéseket tartalmaz. Ezekkel a kérdésekkel a CRD javasolt módosításairól szóló külön vélemény foglalkozik (10).

2.   Hitelkockázati keret – sztenderd módszer

2.1

Az EKB üdvözli az új hitelkockázatra vonatkozó sztenderd módszer alkalmazására irányuló javaslatokat, mivel ez ellenállóbbá teszi a nem belső modellekre támaszkodó intézményeket és kockázatérzékenyebbé teszi tőkekövetelményeiket. Az EKB azonban aggodalommal állapítja meg, hogy a javaslat a Bázel III standardoktól való számos új eltérést is tartalmaz, különösen i. a speciális hitelezési kitettségek, ii. a részvényjellegű kitettségek, iii. a lakossági kitettségek és iv. az ingatlannal fedezett kitettségek biztosítékainak értékelésére szolgáló módszertan tekintetében. Fennmaradt továbbá néhány meglévő eltérés (pl. a kis- és középvállalkozások [kkv-k] és az infrastruktúra esetében), amelyeket a társjogalkotóknak újra kellene értékelniük. Az EKB úgy véli, hogy ezek az eltérések összességében csökkenthetik az új sztenderd módszer következetességét és biztonságát, és feltáratlanul hagyhatnak bizonyos kockázatokat. A bankok pedig ezáltal elegendő rendelkezésre álló tőke nélkül maradhatnak abban az esetben, ha e piaci szegmensekben kockázatok merülnek fel. Közelebbről, a Bázel III keretrendszert úgy kalibrálták, hogy az tükrözze a speciális hitelezési kitettségek kockázatosságát, és minden változás – mint például a magas minőségű tárgyieszköz-finanszírozás új kategóriájának létrehozása vagy a magas minőségű projektfinanszírozás kritériumainak módosítása – feltáratlanul hagyhat kockázatokat, különösen a projektek működését megelőző szakaszban, csökkentve ezáltal a bankok védelmét. Ezenkívül a sztenderd kockázati súlyok nem alapulhatnak a modell-jóváhagyás nélküli intézmények kizárólagos, azzal kapcsolatos döntésén, hogy a tárgyieszköz-finanszírozás megfelelhet-e a belső minősítésen alapuló (IRB) slotting módszerhez hasonló „magas minőségre” vonatkozó kritériumoknak.

2.2

A részvényjellegű kitettségek eredendően kockázatosabbak, mivel nemteljesítés esetén jellegüknél fogva alárendeltek az összes többi követeléshez képest. A Bázel III javaslatok ezt azáltal tükrözik, hogy szigorúbb tőkekövetelményeket írnak elő a részvényjellegű kitettségekre. Az EKB ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos területen eltérnek ettől a szilárd elvtől, mivel ez a bankokat nagyobb kockázatoknak teheti ki a mérlegükben. Ez különösen érvényes i. az ugyanazon csoport más tagjaival szembeni részvényjellegű kitettségekre – beleértve azokat a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedéseket is, amelyeket a bankoknak nem kell levonniuk szavatolótőkéjükből –, ii. az intézményvédelmi rendszerekre, valamint iii. a már hat éve vagy régebb óta meglévő hosszú távú részvényjellegű kitettségekre, amelyek szintén befolyásolják a kockázati súlyok megfelelőségét konszolidált szinten. Ez nemcsak azon meglévő nagyon alacsony kockázati súlyokat zárolná, amelyek nem tükrözik a részvényjellegű kitettségek eredendő kockázatosságát, hanem meghosszabbítaná a csoporton belüli arányos veszteségviselő képesség hiányát is. Továbbá iv. az EKB úgy véli, hogy az állami programok keretében felmerülő részvényjellegű kitettségekre vonatkozó alacsonyabb kockázati súlyt kellene alkalmazni, ha azt a befektetési korlátozásokra vonatkozó Bázeli követelmény (11) kíséri, amelyet e programok átfogó értékelése során is figyelembe lehet venni. Ezenkívül v. a részvényjellegű kitettségekre az IRB-modellen alapuló módszer szerint alkalmazandó átmeneti rendelkezés indokolatlan előnyöket teremt, mivel a bankok nemcsak a jelenleg alkalmazandónál alacsonyabb, hanem átmenetileg még a végül előírtnál is alacsonyabb kockázati súlyokat alkalmazhatnak. Az EKB ezért azt javasolja, hogy kerüljék el az IRB-módszer alkalmazására engedéllyel rendelkező intézmények részvényjellegű kitettségeire vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek a jövőben tartósan elvárt szint alá történő, ilyen átmeneti rendkívüli lecsökkenését (12).

2.3

Az EKB úgy véli, hogy a lakossággal szembeni kitettségek alacsonyabb kockázati súlyát azokra a természetes személyekre kell korlátozni, akik esetében a teljes kitettség nem éri el az 1 millió EUR-t, amit az ügyfelek által már törlesztendő pénzösszegek és a le nem hívott hitelkeretek figyelembevételével kell meghatározni. Emellett nem szabad tovább késleltetni a feltétel nélkül felmondható hitelkeretekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények szükséges korrekcióját.

2.4

A bizottsági javaslat néhány olyan változtatást is javasol az ingatlanok újraértékelési módszertanára vonatkozóan, ami nem lenne összhangban a bázeli standardokkal. Az EKB úgy véli, hogy az ilyen újraértékeléseket szilárd alapokon kell elvégezni annak érdekében, hogy megfelelően tükrözzék az ingatlanbiztosíték értékelésében bekövetkezett változásokat. Az ingatlanértékelés (minősített független értékbecslő igénybevétele helyett) statisztikai módszerekkel történő elvégzése téves biztonságérzetet kelthet. Ez nemcsak az egyes ingatlanok, hanem az újraértékelés tárgyát képező teljes portfólió tényleges értékének strukturális felülbecsléséhez vezethet, ez pedig csökkenti a bankok túlfűtött ingatlanpiacokkal szembeni ellenálló képességét. Az ingatlanok értékének a múltbeli átlagértékek alapján történő növelése elővigyázatlan módon azt is lehetővé teheti a bankok számára, hogy továbbra is olyan ingatlanérték-növekedésre támaszkodjanak, amely esetleg nem fenntartható. Ez meglehetősen egyértelműen igaz például a fokozódó felülértékeléssel jellemezhető jelenlegi környezetben. Ezek a változások tovább növelnék a tőkepadlóval összefüggésben az alacsony kockázatú jelzáloghitelezésre vonatkozó átmeneti mechanizmus indokolatlan hatásait (az 1.3. bekezdésben említettek szerint), és tovább növelhetik a bankok sebezhetőségét az ingatlanpiacokon.

2.5

A Bázel III keretrendszer újrakalibrálta a kkv-k és az infrastrukturális befektetések sajátosságainak kezelését azáltal, hogy különböző intézményekre vonatkozó adatokra empirikusan kalibrált kockázati súlyokat alkalmaz. Az EKB ezért úgy véli, hogy az EU-nak ragaszkodnia kell a felülvizsgált kalibráláshoz.

3.   Működési kockázat

3.1

Az EKB üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a Bázel III keretrendszerrel összhangban végrehajtja a működési kockázatra alkalmazandó új sztenderd módszert, amelynek célja a szavatolótőke-követelmények kiszámítása összehasonlíthatóságának és egyszerűségének fokozása.

3.2

Bár az EKB elismeri, hogy a Bázel III keretrendszer lehetővé teszi a múltbeli veszteségek figyelmen kívül hagyását a működési kockázatokra vonatkozó tőkekövetelmények kiszámításakor, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem e veszteségek figyelembevételét választotta. Az EKB úgy véli, hogy az intézmények múltbeli veszteségének figyelembevétele fokozottabb kockázatérzékenységet és tőkekövetelmény-veszteségfedezetet vonna maga után, kezelve az intézmények kockázati profiljai között olyan rendkívül érzékeny kérdésekben meglévő különbségeket, mint a magatartási kockázat, a pénzmosás vagy a kiberbiztonsági események, és erősebben ösztönözné az intézményeket működésikockázat-kezelésük javítására. Az EKB ezért olyan végrehajtást részesítene előnyben, amelynél a belső veszteségre vonatkozó szorzót az intézménynél felmerült múltbeli veszteségek határozzák meg, és amelyet fokozatosan vezetnek be.

3.3

Az EKB megjegyzi, hogy a felügyeleti hatóságoknak már most is figyelembe kell venniük a kockázatkezelés minőségét, beleértve a veszteségtörténetet is, amikor a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) keretében meghatározzák a kockázati profilt és a tőkekövetelményeket. E tekintetben a felügyeleti hatóságok azon javasolt szűk kötelezettségének hasznosságát, hogy legalább háromévente nyomon kövessék a múltbeli veszteségek intézmények általi nyilvántartásának minőségét, e múltbeli veszteségek keretrendszerben való végső felhasználásának fényében kell értékelni, figyelembe véve azt is, hogy az adatminőség csak egyike a működésikockázat-kezelésre vonatkozó számos kulcsfontosságú szempontnak.

4.   Piaci kockázat

4.1

A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmények uniós keretének módosításáról szóló, 2017. november 8-i véleményében (13) (14) az EKB a kereskedési könyv átfogó felülvizsgálatából eredő, piaci kockázatra vonatkozó bázeli standardok kellően hosszú végrehajtási szakasza mellett érvelt, figyelembe véve a bázeli standardok további változásait is. Mivel a nemzetközileg elfogadott szabályok mostanra véglegesítésre kerültek, az EKB üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a meglévő adatszolgáltatási kötelezettséget szavatolótőke-követelményekké alakítsák át.

4.2

Az EKB megjegyzi, hogy a javaslat lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megváltoztassa a tőkekövetelmények kalibrálását az új piaci kockázati keretben, valamint hogy további két évvel elhalassza e keret végrehajtását. Ez lehetővé tenné a tőkekövetelmények enyhítését, ezáltal eltérve a Bázel III standardoktól. Az EKB e hatáskörök jelenlegi javaslatban történő korlátozását részesíti előnyben. Az EKB fontosnak tartja, hogy ezeket a standardokat nemzetközi szinten következetesen alkalmazzák, és kéri, hogy 2025-ig hűen hajtsák végre e nemzetközileg elfogadott standardokat. Ez fontos lenne azért, hogy egyértelműséget nyújtson az intézmények számára, valamint az uniós egységes szabálykönyv megbízhatóságának biztosítása érdekében, elkerülve ugyanakkor az intézmények belső végrehajtási terveire, valamint a belső modellek kérelmezési és jóváhagyási folyamatára gyakorolt negatív hatásokat. A fentiek ellenére megfontolható lehet, hogy a Bizottság 2025-ben jelentést készítsen a kereskedési könyv átfogó felülvizsgálatának más országokban történő végrehajtásáról, amely alapul szolgálhatna az uniós jogalkotók számára ahhoz, hogy előkészítsék a globális szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítását célzó lehetséges utólagos lépéseket.

4.3

Az EKB üdvözli a kollektív befektetési formák belső modellekbe való bevonásakor alkalmazandó közvetlen vizsgálati módszer minimális gyakoriságának a Bizottság javaslata általi egyértelműsítését. Ugyanakkor az EKB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy emiatt egyes kockázatok esetlegesen nem kerülnek be a belső modellbe, ezért javasolja a releváns kockázatok azonosítására, mérésére és nyomon követésére vonatkozó külön követelmény beillesztését, amennyiben nem naponta alkalmazzák a közvetlen vizsgálati módszert.

5.   Hitelértékelési korrekciós kockázat

5.1

Az EKB aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság javaslata nem vizsgálja felül az Unió által elfogadott meglévő mentességeket, és emlékeztet arra, hogy ezeket a mentességeket a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2014-es korábbi, a szabályozás következetességének értékelését végző programja lényeges meg nem felelésként értékelte (15). Az EKB úgy véli, hogy ezek az eltérések prudenciális szempontból nem indokoltak, és a mentesített partnerekkel folytatott származtatott ügyletekből eredő fedezetlen kockázatoknak teszik ki az intézményeket (16).

5.2

Az EKB mindazonáltal elismeri a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kezelje az EU-mentességben részesülő partnerek hitelértékelési korrekciójára vonatkozó nyílt fedezeti ügyletekből eredő problémákat azáltal, hogy lehetővé teszi az intézmények számára, hogy ezeket a partnereket önként belefoglalják a szabályozói hitelértékelési korrekciójukba (17), és új adatszolgáltatási követelményeket állapít meg az EU-mentességben részesülő partnerek számára. Bár ez utóbbi segíthet az intézmények jobb kockázatkezelési gyakorlatainak előmozdításában, nem javítja prudenciális helyzetüket és nem teremt piaci fegyelmet. Ez utóbbi elérése érdekében közzétételi kötelezettséget kell bevezetni. Amennyiben az uniós jogalkotó szervek a meglévő mentességek fenntartása mellett döntenek, ezek a javaslatok hozzájárulnak az ilyen mentességek negatív hatásainak valamilyen szintű enyhítéséhez, jóllehet nem csökkentik lényegesen azokat a kockázatokat, amelyeket e kitettségek a bankok mérlegére nézve jelentenek.

6.   Az IRB-módszer

6.1

Az EKB üdvözli a végleges Bázel III csomaggal (18) összhangban a hitelkockázatra vonatkozó IRB-módszer javasolt módosításait, mivel azok szükségesek a kockázatérzékenység fenntartásához, miközben jelentősen csökkentik a kockázattal súlyozott kitettségértékek indokolatlan változékonyságát. Az EKB támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy ne alkalmazzák i. a belső minősítésen alapuló módszer fejlett változatát (AIRB-módszer) a nagyvállalatokkal szembeni kitettségek, a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, valamint a vállalatként kezelt pénzügyi intézményekkel szembeni kitettségek esetében, és ii. az IRB-módszert a részvényjellegű kitettségek esetében. Hasonlóképpen, az EKB támogatja a kockázati paraméterekre vonatkozó bemenő adatok alsó korlátainak bevezetését, amelyek biztosítják a modellparaméterek minimális szintű védelmét, miközben csökkentik a kockázattal súlyozott kitettségértékek indokolatlan változékonyságát.

6.2

Az EKB támogatja továbbá a PD, a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) és a hitel-egyenértékesítési tényezők (CCF) becslésével kapcsolatos további pontosításokat és fejlesztéseket.

6.3

Az EKB ugyanakkor hangsúlyozni kívánja a javaslat néhány következetlenségét, amelyek akadályozhatják a követelmények általános helyes végrehajtását. Közelebbről, a félreértelmezés kockázatának csökkentése érdekében az EKB azt ajánlja, hogy a módosított CRR különböző cikkeiben jobban hangolják össze a vállalati kötelezettek méretének azonosítására használt kifejezéseket, például az „árbevétel” (turnover), a „bevétel” (revenue) és az „árbevétel” (sales) fogalmát (19).

6.4

Biztosítani kell továbbá a nemteljesítés fogalommeghatározása és a kockázati paraméterek becslése és végrehajtása közötti koherenciát. Különösen az IRB-módszer módosított 148. cikkben bevezetett, kitettségi osztályok szintjén történő alkalmazása tekintetében az EKB hangsúlyozni kívánja, hogy ez a változás a lakossággal szembeni kitettségek esetében lehetővé teszi az IRB-módszer alkalmazását a 147. cikk (2) bekezdése d) pontjának i., ii., iii. és iv. alpontjában említett kitettségi osztályok legalább egyike tekintetében. Ugyanakkor a lakossággal szembeni kitettségek esetében az EKB megjegyzi, hogy a meglévő 178. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi az intézmények számára, hogy a nemteljesítés fogalommeghatározását az egyes ügyletek szintjén alkalmazzák, nem pedig az adott hitelfelvevő teljes kötelezettségállománya tekintetében. E tekintetben, amennyiben a lakossággal szembeni kitettségek esetében a nemteljesítés fogalmát ügyfélszinten határozzák meg, az EKB azt ajánlja, hogy korlátozzák az IRB-módszer alkalmazásának lehetőségét a 147. cikk (2) bekezdése d) pontjának i., ii., iii. és iv. alpontjában említett kitettségi osztályok mindegyikére vagy egyikére sem, az 150. cikkben meghatározott feltételek szerinti tartós mentesítés kérelmezésére vonatkozó lehetőség sérelme nélkül.

6.5

Ezen túlmenően a PD-becslésekre vonatkozó új követelményeket illetően az EKB úgy véli, hogy a minősítési besorolások időhorizontjának a végleges Bázel III standardokban javasolt további pontosítása a kedvezőtlen gazdasági feltételek ellenére biztosítaná a kockázatok közötti megfelelő különbségtételt, és növelné a kockázattal súlyozott eszközállomány összehasonlíthatóságát az intézmények között. Emellett a javaslat a lakossággal szembeni kitettségek PD-becsléseire vonatkozó követelmények, valamint a vállalatokkal és intézményekkel szembeni kitettségek PD-becsléseire vonatkozó követelmények közötti bizonyos különbségeket vezet be, ami akadályozhatja az intézmények általi helyes értelmezést. Ezzel összefüggésben az EKB javasolja az e kitettségtípusokra vonatkozó követelmények további egyszerűsítését.

7.   A 3. pillér szerinti közzététel és jelentéstétel

7.1

Az EKB üdvözli a 3. pillér szerinti, hitelintézetek általi közzététel célját szolgáló, az Európai Bankhatóság (EBH) által kezelt új integrált platform célkitűzését, amelynek célja az intézmények terheinek csökkentése és a 3. pillér szerinti információk valamennyi érdekelt fél általi felhasználásának megkönnyítése. A felügyeleti hatóságok számára előnyös lehet egy központosított közzétételi platform, mivel ez megkönnyítené számukra a 3. pillér szerinti információk minőségének biztosítását. Az EKB azonban megjegyzi, hogy a javaslat eltérő megközelítéseket alkalmaz a kis méretű és nem összetett intézmények, valamint a nagy méretű intézmények általi mennyiségi közzététel tekintetében. A kis méretű és nem összetett intézmények esetében az EBH felügyeleti adatszolgáltatást fog használni a megfelelő mennyiségi közzététel előre meghatározott megfeleltetés alapján történő összeállításához. A nagyobb méretű intézmények esetében új adatszolgáltatási eljárást kellene kidolgozni a közzétételre vonatkozóan, ami az adatpontok kettős benyújtásához vezetne, mivel a 3. pillér adatszolgáltatási követelményei átfedésben vannak a felügyeleti adatszolgáltatással. Az EBH ezt követően „elektronikus formában” megkapja ezeket az új mintákat, és azokat a kézhezvételük napján közzé kell tennie. Az EKB úgy véli, hogy a kis méretű és nem összetett intézmények mennyiségi közzétételre vonatkozó megközelítését mérettől és összetettségtől függetlenül minden intézményre alkalmazni lehetne, valamennyi intézmény adatszolgáltatási terhének csökkentése érdekében. AZ EKB megjegyzi továbbá, hogy a 3. pillér szerinti információk központosított platformon történő közzétételére vonatkozóan az EBH számára megállapított ütemezés nem teszi lehetővé a felügyeleti adatszolgáltatás és a 3. pillér szerinti közzétételi információk összeegyeztetését, ami további munkateherhez vezethet a felügyeleti hatóságok számára, valamint zavart okozhat a befektetők és a 3. pillér szerinti információk egyéb felhasználói számára. Ugyanezen logika szerint, a következetesség biztosítása érdekében az EBH-hoz történő ismételt benyújtás módosított 434a. cikkben előirányzott szabályainak nem szabad a nyilvánosságra hozatalra korlátozódnia, hanem ki kell terjednie a felügyeleti adatszolgáltatásra is.

7.2

Ezenkívül a minőségi közzétételek és egyes mennyiségi közzétételek (20) nem nyerhetők ki a felügyeleti adatszolgáltatásból az előre meghatározott megfeleltetés alapján. Ez a kérdés a kis méretű és nem összetett intézményeket és más intézményeket egyaránt érint. Ezért egyértelművé kell tenni az ilyen közzétételeknek az EBH részére történő benyújtására vonatkozó eljárást. Az EKB továbbá arra számít, hogy a minőségi információk strukturálatlan jellegéből adódóan az EBH nehézségekbe ütközhet azok összesítése és összehasonlítása terén.

7.3

Az EKB megjegyzi, hogy a CRD javasolt módosításai a CRD 106. cikkének módosítását irányozzák elő annak érdekében, hogy felhatalmazzák az illetékes hatóságokat arra, hogy előírják a kis méretű és nem összetett intézményektől eltérő intézmények számára, hogy a nyilvánosságra hozandó információkat nyújtsák be az EBH-nak az EBH központi weboldalán való közzététel céljából. A CRD e módosítása feleslegessé válna, ha a CRR szövegét a 7.1. bekezdésben javasolt irányban módosítanák.

8.   Környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok

8.1

A környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok prudenciális keretbe történő jobb integrálása elengedhetetlen a bankszektor ellenálló képességének növeléséhez. Az EKB a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos átfogó megjegyzéseit a CRD javasolt módosításairól szóló véleményében ismerteti (21). Közelebbről, a CRR javasolt módosításai tekintetében az EKB üdvözli a Bizottságnak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok harmonizált fogalommeghatározásának bevezetésére irányuló javaslatát, és értékeli az arra irányuló erőfeszítést, hogy a fogalommeghatározásokat összhangba hozzák az EBH által a hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat érintő környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok kezeléséről és felügyeletéről szóló jelentésében (22) javasoltakkal. Az EKB azonban úgy látja, hogy a javasolt fogalommeghatározások megfogalmazása bizonyos mértékben eltér az EBH által használt megfogalmazástól. Az EBH fogalommeghatározásai tágabbak, és nemcsak a veszteségekre, hanem bármely negatív hatásra is kiterjednek. Következésképpen hűebben tükrözik a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok jellegét, amelyek többek között stratégiai és hírnévvel kapcsolatos kockázatok formájában jelennek meg. Ezek a kockázatok például csökkenthetik az üzleti volument, és befolyásolhatják az intézmény fenntarthatóságát és életképességét. Az EKB ezért a fogalommeghatározások szövegének finomítását javasolja az EBH által javasoltakkal való jobb összhang biztosítása érdekében.

8.2

Az EKB üdvözli a 430. cikk módosítására irányuló javaslatot, amely előírja az intézmények számára, hogy jelentsék az illetékes hatóságaiknak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettségüket. Mivel a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó minőségi és mennyiségi információk jelentése elősegíti e kockázatok felügyeletét, az EKB felkéri az uniós jogalkotó szerveket és az EBH-t annak biztosítására, hogy a javasolt adatszolgáltatási követelményt a lehető leghamarabb végrehajtsák. Az EKB megjegyzi, hogy az ilyen adatszolgáltatásra a CRR javasolt módosításainak 40 preambulumbekezdésében meghatározottak szerint vonatkozni fog az arányosság elve.

8.3

Az EKB egyetért a CRR javasolt módosításainak 40 preambulumbekezdésével, amely megemlíti, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettség nem feltétlenül arányos az intézmények méretével és összetettségével. Ezért elengedhetetlen, hogy a piacok és a felügyeletek megfelelő adatokat szerezzenek az ilyen kockázatoknak kitett valamennyi szervezettől, függetlenül azok méretétől. Az EKB ezért határozottan támogatja azt a javaslatot, hogy valamennyi intézményre alkalmazzák a 449a. cikk szerinti, a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó közzétételi követelményeket. Az EKB támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az arányosság elvének megfelelő figyelembevétele érdekében a gyakoriság és a részletesség tekintetében az intézmények méretéhez és összetettségéhez igazítsák a közzétételi követelményeket. Az EKB megjegyzi, hogy fontos megfelelő összhangot biztosítani az intézményeket érintő környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó közzétételi követelmények és a közzététel területére vonatkozó egyéb kezdeményezések (például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv) között abban az értelemben, hogy az ilyen kezdeményezéseknek jobb helyzetbe kell hozniuk az intézményeket kockázataik megfelelő felméréséhez és saját közzétételi kötelezettségeik teljesítéséhez.

8.4

Az EKB határozottan támogatja azt a javaslatot is, hogy előrébb hozzák az EBH számára a környezeti és/vagy társadalmi tényezőkkel szembeni kitettségek prudenciális kezeléséről szóló, az 501c. cikk szerinti jelentésének benyújtására vonatkozó határidőt. Az EKB határozottan támogatja ezt a munkát, és úgy véli, hogy e jelentés előrehozatala még inkább támogatja az EU hozzájárulását az e kérdésekről folytatott nemzetközi eszmecseréhez. Abban az esetben, ahol az EKB a CRR javasolt módosításainak módosítására tesz javaslatot, a technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM(2021) 664 final.

(2)  COM(2021) 663 final.

(3)  A Bázel III standardokként is ismert Bázel III reformok a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott standardok. A konszolidált standardok a Nemzetközi Fizetések Bankjának honlapján érhetők el a www.bis.org címen

(4)  Lásd: az Európai Központi Bank CON/2020/16 véleménye (2020. május 20.) az uniós prudenciális keretnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő módosításáról (HL C 180., 2020.5.29., 4. o.). Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EUR-Lexen.

(5)  A kockázatalapú tőkekövetelményekre vonatkozó „egységes struktúrájú” megközelítéssel kapcsolatos további információkért lásd a Bizottság honlapját:Questions and Answers (Kérdések és válaszok).

(6)  Európai Rendszerkockázati Testület: Vulnerabilities in the residential real estate sectors of the EEA countries (Sebezhetőségek az EGT-országok lakóingatlan-ágazataiban), 2022. február.

(7)  Európai Központi Bank, Financial Stability Review, November 2021 (Pénzügyi stabilitási jelentés, 2021. november).

(8)  Lásd a Bizottság indokolását.

(9)  A bázeli keretrendszer SCO 10 fejezetével összhangban.

(10)  Lásd a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatot és a 2014/59/EU irányelv módosításáról.

(11)  Lásd a bázeli keretrendszer CRE 20.59 fejezetét.

(12)  A bankok által vezetett pénzügyi konglomerátumok tőkekövetelményeire is hatással vannak a iii. és v. pontban foglalt rendelkezések az úgynevezett dán kompromisszum miatt, amely szerint az ugyanazon pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítók által kibocsátott tőkeinstrumentumokban lévő banki részesedések a levonás helyett inkább kockázattal súlyozhatók.

(13)  Lásd az SCO30.5 1. lábjegyzetét.

(14)  Az Európai Központi Bank CON/2017/46 véleménye (2017. november 8.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmények uniós keretének módosításairól (HL C 34., 2018.1.31., 5. o.).

(15)  Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (2014) Regulatory Consistency Assessment Programme (RCAP) - Assessment of Basel III regulations - European Union (A szabályozás következetességének értékelését végző program – A Bázel III szabályok értékelése – Európai Unió), elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankja honlapján: www.bis.org

(16)  Ezt ugyancsak kiemelte az Európai Bankhatóság (2019): Policy advice on the Basel III reforms on credit valuation adjustment (CVA) and market risk, Recommendation CVA2: CVA exemptions (Szakpolitikai tanácsok a hitelértékelési korrekciós kockázatra és a piaci kockázatra vonatkozó Bázel III reformokkal összefüggésben; A hitelértékelési korrekcióra vonatkozó 2. ajánlás: a hitelértékelési korrekcióval kapcsolatos mentességek), 9. o., elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu

(17)  Lásd a Bizottság indokolását.

(18)  Lásd különösen: Basel III: Finalising post-crisis reforms (bis.org) (Bázel III: A válságot követő reformok véglegesítése (bis.org)).

(19)  Például a 142. cikk (1) bekezdésének 5a. pontjában a „nagyvállalat” fogalmát az „árbevétel” (sales) mérőszámra, míg az 5. cikk új (8) bekezdésében a „kis- és középvállalkozás” fogalmát az „árbevétel” (turnover) mérőszámra való hivatkozással határozzák meg.

(20)  Például a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokra és a nem kereskedési könyvi kamatlábkockázatra vonatkozó közzétételek tekintetében.

(21)  Lásd a 10. lábjegyzetet.

(22)  Európai Bankhatóság (2021), EBA Report on management and supervision of ESG risks for credit institutions and investment firms (EBA/REP/2021/18) (Az EBH jelentése a hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat érintő ESG-kockázatok kezeléséről és felügyeletéről), elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. április 11.)

az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(CON/2022/14)

(2022/C 233/03)

Bevezetés és jogalap

2020. december 16-án az Európai Bizottság elfogadta az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatot (1) (a továbbiakban: a javasolt irányelv). Az Európai Unió Tanácsa 2021. december 3-án megállapodott a javasolt irányelvre vonatkozó általános megközelítéséről (2). Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (4) bekezdésének második albekezdésén alapul, mivel a javasolt irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az EKB hatáskörébe tartoznak, érintett különösen a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik franciabekezdésében, 127. cikkének (5) bekezdésében, illetve 127. cikkének (6) bekezdésében említett, a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában való támogatása, és az EKB hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatai. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az EKB határozottan támogatja a javasolt irányelv arra irányuló célkitűzéseit, hogy növelje a kiberreziliencia szintjét az összes releváns ágazatban, csökkentse a belső piacon tapasztalható következetlenségeket, valamint az Unión belüli hatékony együttműködés biztosítása révén javítsa a helyzetismeret szintjét és a felkészülés és az elhárítás kollektív képességét.

Az EKB elismeri a javasolt irányelv és a pénzügyi szektor közötti szoros kapcsolat fenntartásának fontosságát, amelynek továbbra is a hálózati és információs rendszerek (NIS) ökoszisztémájának részét kell képeznie annak érdekében, hogy Unió-szerte előmozdítsa az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) kapcsolatos kockázatok következetes értékelését, és előmozdítsa a hatékony ágazatközi információcserét és együttműködést a kiberfenyegetések kezelése során. E célból lehetővé kell tenni a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: DORA-rendelet) iránti javaslat (3) szerinti illetékes hatóságok számára, hogy részt vegyenek a kiberbiztonsági együttműködési csoport stratégiai szakpolitikai megbeszélésein és technikai munkájában, valamint hogy információt cseréljenek és más módon is együttműködjenek a javasolt irányelvben említett egyedüli kapcsolattartó pontokkal és számítógép-biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportokkal (4).

1.   A javasolt irányelv hatálya

1.1

Az EKB értelmezése szerint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tekintetében a DORA-rendeletet olyan ágazatspecifikus jogszabálynak kell tekinteni, amely a kiberbiztonsági kockázatkezelésre és az események bejelentésére vonatkozóan olyan követelményeket vezet be, amelyek legalább egyenértékűek a javasolt irányelvben meghatározottakkal (5). Ezért a javasolt irányelv kiberbiztonsági kockázatkezelésre, jelentéstételi kötelezettségekre, információmegosztásra, felügyeletre és végrehajtásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a DORA-rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetekre (6). Amint azt a javasolt irányelv preambulumbekezdései egyértelművé teszik, a javasolt irányelv rendelkezései helyett a DORA-rendelet azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az IKT-kockázatkezelési intézkedésekre, az IKT-val kapcsolatos események és az események jelentésére, a digitális működési reziliencia tesztekre, az információmegosztási megállapodásokra és a harmadik féllel kapcsolatos IKT-kockázatra vonatkoznak (7).

1.2

Az EKB azt is megjegyzi, hogy a Tanács a javasolt irányelvre vonatkozó általános megközelítésében olyan módosítást javasol (8), amely a javasolt irányelv alkalmazása alól kizárja az „olyan szervezeteket, amelyek az igazságszolgáltatás, a parlamentek és a központi bankok terén folytatnak tevékenységet”. Az EKB értelmezése szerint a javasolt módosítás kiterjedne a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikkének (2) bekezdésében és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 3.1. cikkében meghatározott valamennyi alapvető feladatára és hatáskörére, például a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására. E tekintetben az eurorendszer tulajdonában lévő és általa működtetett pénzügyi piaci infrastruktúrák – például a TARGET2 és a TARGET2-Securities – a központi bankoknak a javasolt irányelv alkalmazásából való kizárására irányuló tanácsi javaslat hatálya alá tartoznak.

2.   A KBER és az eurorendszer felvigyázási hatáskörei

2.1

A KBER-nek az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célja mellett és a Szerződés 127. cikkének (2) bekezdésével összhangban a KBER-en keresztül ellátandó egyik alapvető feladat a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása (9). E feladat ellátása során az EKB és a nemzeti központi bankok megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az Unión belüli és a más államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését (10). Felvigyázási szerepének gyakorlása során az EKB elfogadta a 795/2014/EU európai központi banki rendeletet (EKB/2014/28) (11) (a továbbiakban: SIPS-rendelet), amely a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó CPMI-IOSCO elveket (12) a közvetlenül alkalmazandó jogba ülteti át. A SIPS-rendelet követelményeket határoz meg mind a nagy értékű, mind a rendszerszempontból jelentős kis értékű fizetési rendszerekre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magántulajdonban vannak. A SIPS-rendelet szerinti követelmények már magukban foglalják többek között a működési kockázatok kezelését és kibervédelmi keretrendszer létrehozását (13).

2.2

A rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek mellett az eurorendszer felvigyázási tevékenysége kiterjed a rendszerszempontból nem jelentős fizetési rendszerekre, elektronikus fizetési eszközökre, rendszerekre és mechanizmusokra, valamint egyéb infrastruktúrákra és kritikus szolgáltatókra, az eurorendszer felvigyázási politikai keretrendszerében (14) meghatározottak szerint. A javasolt irányelv hatálya nem terjed ki kifejezetten a fizetési rendszerekre és az eurorendszer felvigyázási tevékenységének hatálya alá tartozó egyéb megállapodásokra (15). Ugyanakkor, mivel a javasolt irányelv a minimális harmonizáció eszköze (16), a tagállamok által elfogadott végrehajtási jogszabályok végső soron átfedésben lehetnek az eurorendszer felvigyázási hatáskörével. Ennek elkerülése érdekében a javasolt irányelv preambulumbekezdéseiben kifejezetten el kellene ismerni a KBER-nek a Szerződés és a KBER Alapokmánya szerinti hatásköreit, valamint az eurorendszernek a SIPS-rendelet és általában az eurorendszer felvigyázási politikai keretrendszere szerinti hatásköreit.

3.   Harmadik féllel kapcsolatos IKT-kockázat, nagyszabású események és válságok kezelése, információmegosztás és nemzeti kiberbiztonsági stratégia

3.1   Harmadik féllel kapcsolatos IKT-kockázatok kezelése

3.1.1

A javasolt irányelv felhatalmazza az illetékes hatóságokat arra, hogy az alapvető szervezetekkel kapcsolatos végrehajtási hatáskörük gyakorlása során kötelező erejű utasításokat vagy végzést adjanak ki, amelyek előírják e szervezetek számára, hogy orvosolják a feltárt hiányosságokat vagy a javasolt irányelvben foglalt kötelezettségek megsértését (17). Ugyanakkor a DORA-rendelet alapján kijelölt „vezető felvigyázó” ajánlásokat fogalmazhat meg a harmadik félnek minősülő kulcsfontosságú IKT-szolgáltatók számára a kiszervezés gyakorlatával és a harmadik félnek minősülő IKT-szolgáltatók koncentrációjával járó potenciális rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében (18).

3.1.2

Tekintettel arra, hogy a javasolt irányelv szerinti alapvető szervezet a DORA-rendelet alapján harmadik félnek minősülő kulcsfontosságú IKT-szolgáltatónak is kijelölhető, az EKB megismétli (19), hogy el kell kerülni az egymásnak ellentmondó ajánlások és kötelező erejű utasítások kiadását. E tekintetben az EKB üdvözli a Tanácsnak a javasolt irányelvre vonatkozó általános megközelítését. E megközelítés szerint az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a DORA-rendelet alapján létrehozott „felvigyázási fórumot”, ha a DORA-rendelet értelmében harmadik félnek minősülő kulcsfontosságú IKT-szolgáltatóként kijelölt alapvető szervezettel kapcsolatban gyakorolják felügyeleti és végrehajtási hatásköreiket (20).

3.2   Nagyszabású események és válságok kezelése

3.2.1

A javasolt irányelvnek megfelelően (21) a tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több, a nagyszabású események és válságok kezeléséért felelős illetékes hatóságot. Amint azt a javasolt irányelv preambulumbekezdései egyértelművé teszik, a nagyszabású esemény olyan eseményt jelent, amelynek legalább két tagállamra jelentős hatása van, vagy amelyből származó zavar meghaladja egy tagállam elhárítási képességét. A nagyszabású események eszkalálódhatnak, és olyan teljes körű válsággá válhatnak, amely akadályozza a belső piac megfelelő működését (22).

3.2.2

Míg a DORA-rendelet keretében kijelölt illetékes hatóságok továbbra is felelősek a pénzügyi szervezeteket érintő kiberbiztonsági események kezeléséért, a javasolt irányelv alapján létrehozott struktúrákkal és hatóságokkal való együttműködés kulcsfontosságú lesz az Unió-szerte összehangolt reagálás biztosításához. E célból az EKB üdvözölné a DORA-rendelet keretében kijelölt illetékes hatóságok – közöttük az EKB – részvételét az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózatában (23) (EU-CyCLONe), amennyiben a nagyszabású kiberbiztonsági események és válságok a pénzügyi szektort érintik.

3.3   Információmegosztás

3.3.1

A fentieknek megfelelően az EKB határozottan támogatja a DORA-rendelet keretében kijelölt illetékes hatóságok és a javasolt irányelv alapján létrehozott struktúrák és hatóságok közötti együttműködést. Közelebbről, a hatóságok közötti információmegosztás lehetővé teheti az ágazatközi tanulást, hozzájárulhat a kibertámadások megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez, valamint Unió-szerte előmozdíthatja az IKT-val kapcsolatos kockázatok következetes értékelését. Mindazonáltal az EKB hangsúlyozza, hogy az információcserének akkor kell történnie, ha világosan meghatározott minősítési és információmegosztási mechanizmusok állnak fenn, a bizalmas jelleg biztosítására szolgáló megfelelő biztosítékokkal együtt (24). Az EKB üdvözli a Tanácsnak a javasolt irányelvre vonatkozó általános megközelítését, amely a releváns információk hatóságok közötti rendszeres cseréjét (25), az információcsere mechanizmusát meghatározó együttműködési megállapodások létrehozását (26), valamint az eseményekre vonatkozó bejelentések automatikus és közvetlen továbbítását javasolja (27). E tekintetben biztosítani kell, hogy a DORA-rendelet szakmai titoktartásra vonatkozó rendelkezései (28) vagy a vonatkozó ágazatspecifikus jogszabályok (29) értelmében bizalmasnak minősülő információkat csak akkor lehet megosztani a javasolt irányelvben említett illetékes hatóságokkal, ha ez az információcsere szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóságok alkalmazni tudják a javasolt irányelv rendelkezéseit (30).

3.4   Nemzeti kiberbiztonsági stratégia

3.4.1

A javasolt irányelv értelmében a tagállamoknak nemzeti kiberbiztonsági stratégiát kell elfogadniuk, amely meghatározza a stratégiai célokat, valamint a megfelelő politikai és szabályozási intézkedéseket a magas szintű kiberbiztonság elérése és fenntartása céljából (31). Amint azt a javasolt irányelv preambulumbekezdései egyértelművé teszik, a tagállamoknak továbbra is be kell vonniuk a pénzügyi ágazatot kiberbiztonsági stratégiájukba (32). Indikatív jelleggel, nemzeti kiberbiztonsági stratégiáik részeként a tagállamoknak olyan szakpolitikákat kell elfogadniuk, amelyek a szervezetek által szolgáltatásaik nyújtásához használt IKT-termékek és -szolgáltatások ellátási láncában a kiberbiztonsággal foglalkoznak. A pénzügyi ágazat tekintetében a nemzeti kiberbiztonsági stratégiáknak összhangban kell lenniük a DORA-rendeletből eredő szabályozási kerettel. E tekintetben az EKB úgy véli, hogy további pontosításokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti kiberbiztonsági stratégiák összhangban legyenek az ágazatspecifikus jogszabályokkal. Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM(2020) 823 final.

(2)  Elérhető a Tanács honlapján: www.consilium.europa.eu.

(3)  COM (2020) 595 final.

(4)  Lásd a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról szóló, 2021. június 4-i CON/2021/20 európai központi banki vélemény 1.5. bekezdését (HL C 343., 2021.8.26., 1. o.). Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EUR-Lexen. A DORA-rendelet 17. cikkének (5) bekezdése és 42. cikke, valamint a javasolt irányelv 11. cikke.

(5)  A javasolt irányelv 2. cikkének (6) bekezdése.

(6)  A javasolt irányelv (13) preambulumbekezdése és 2. cikkének (6) bekezdése.

(7)  A javasolt irányelv (13) preambulumbekezdése.

(8)  A javasolt irányelvre vonatkozó tanácsi általános megközelítésben a 2. cikk (3a) bekezdése első albekezdésének b) pontja.

(9)  Az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdése, amint azt a KBER Alapokmányának 3.1. cikke is tükrözi.

(10)  A KBER Alapokmányának 22. cikke.

(11)  Az Európai Központi Bank 795/2014/EU rendelete (2014. július 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről (EKB/2014/28) (HL L 217., 2014.7.23., 16. o.).

(12)  Lásd: Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (CPSS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) Technikai Bizottsága: Principles for Financial Market Infrastructures (A pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelvek), 2012. április, elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának honlapján: www.bis.org. A D. felelősségi kör kimondja, hogy „a CPSS és az IOSCO valamennyi tagjával szemben elvárás, hogy joghatóságukon belül a jogi keret által megengedett legteljesebb mértékben alkalmazzák az elveket az érintett pénzügyi piaci szereplőkre”.

(13)  A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 15. cikke.

(14)  Eurosystem oversight policy framework (Az eurorendszer felvigyázási politikai keretrendszere), felülvizsgált változat (2016. július), elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(15)  A javasolt irányelv 2. cikke és a javasolt irányelv I. és II. melléklete.

(16)  A javasolt irányelv 3. cikke.

(17)  A javasolt irányelv 29. cikkének (4) bekezdése.

(18)  A DORA-rendelet 31. cikke.

(19)  Lásd a CON/2021/20 vélemény 1.2. bekezdését.

(20)  A javasolt irányelvre vonatkozó tanácsi általános megközelítés 29. cikkének (10) bekezdése.

(21)  A javasolt irányelv 7. cikkének (1) bekezdése.

(22)  A javasolt irányelv (27) preambulumbekezdése.

(23)  A javasolt irányelv 14. cikke.

(24)  Lásd a CON/2021/20 vélemény 1.5. bekezdését.

(25)  A javasolt irányelvre vonatkozó tanácsi általános megközelítés 11. cikkének (5) bekezdése.

(26)  A javasolt irányelvre vonatkozó tanácsi általános megközelítés (23a) preambulumbekezdése.

(27)  A javasolt irányelvre vonatkozó tanácsi általános megközelítés (23a) preambulumbekezdése.

(28)  A DORA-rendelet 49. cikke.

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.), 53-62. cikk.

(30)  A javasolt irányelv 2. cikkének (5) bekezdése és 11. cikkének (4) bekezdése.

(31)  A javasolt irányelv 5. cikke.

(32)  A javasolt irányelv (13) preambulumbekezdése.

A TANÁCS HATÁROZATA

(2022. június 13.)

az Európai Gyógyszerügynökség négy igazgatótanácsi tagjának kinevezéséről

(2022/C 233/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 65. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság által 2022. január 27-én a Tanácsnak benyújtott jelöltlistára,

tekintettel az Európai Parlament 2022. május 24-én kelt levelében kifejtett álláspontra,

mivel:

(1)

A 726/2004/EK rendelet 65. cikkének (4) bekezdése értelmében az Európai Gyógyszerügynökség igazgatótanácsa (a továbbiakban: az igazgatótanács) jelenleg hivatalban lévő tagjainak hivatali ideje 2022. június 14-én lejár. A 726/2004/EK rendeletben meghatározott, a jelölésre és kinevezésre vonatkozó eljárással összhangban ki kell nevezni az igazgatótanács 2022. június 15-én hivatalba lépő tagjait.

(2)	A 726/2004/EK rendelet 65. cikke (1) bekezdésének rendelkezése szerint az EMA igazgatótanácsában helyet kap továbbá a betegképviseleti szervezetek két képviselője, az orvosok szervezeteinek egy képviselője, valamint az állatorvosok szervezeteinek egy képviselője.

(3)	Az említett tagokat a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel konzultálva, a Bizottság által összeállított névjegyzék alapján, amely a betöltendő helyek számánál lényegesen több nevet tartalmaz. Hároméves hivatali idejük megújítható.

(4)

2022. január 27-én a Bizottság összeállított és benyújtott a Tanácsnak egy, jelöltek nevét tartalmazó listát. A Bizottság által benyújtott névjegyzékben szereplő jelölteket pályázati felhívást követően választották ki, szakképzettségük, vonatkozó szakértelmük széles skálája, valamint az igazgatás terén szerzett releváns szakértelmük és az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek terén meglévő tapasztalatuk alapján.

(5)

Az igazgatótanács civil társadalmat képviselő négy tagjának kinevezése érdekében a Tanács – a Bizottság által készített dokumentáció alapján és az Európai Parlament által kifejtett álláspont fényében – megvizsgálta a Bizottság által benyújtott névjegyzéket. Az említett tagoknak az e határozat általi kinevezése garantálja továbbá, hogy az igazgatótanácsban biztosított legyen a szakképzettségek legmagasabb szintje, a releváns szakértelem széles skálája és az Európai Unión belüli lehető legszélesebb földrajzi lefedettség, továbbá a megfelelő igazgatási szakértelem és az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek terén szerzett tapasztalat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

---

(1)  HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2022. június 15.

(2022/C 233/05)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0431
JPY	Japán yen	140,49
DKK	Dán korona	7,4392
GBP	Angol font	0,86328
SEK	Svéd korona	10,6278
CHF	Svájci frank	1,0435
ISK	Izlandi korona	137,50
NOK	Norvég korona	10,3868
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,703
HUF	Magyar forint	397,96
PLN	Lengyel zloty	4,6690
RON	Román lej	4,9427
TRY	Török líra	18,0465
AUD	Ausztrál dollár	1,5051
CAD	Kanadai dollár	1,3498
HKD	Hongkongi dollár	8,1883
NZD	Új-zélandi dollár	1,6706
SGD	Szingapúri dollár	1,4519
KRW	Dél-Koreai won	1 346,86
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,7111
CNY	Kínai renminbi	7,0013
HRK	Horvát kuna	7,5245
IDR	Indonéz rúpia	15 361,97
MYR	Maláj ringgit	4,6037
PHP	Fülöp-szigeteki peso	55,627
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,529
BRL	Brazil real	5,3164
MXN	Mexikói peso	21,4763
INR	Indiai rúpia	81,5142

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalója

(Közzétéve az 1907/2006/EK rendelet (1) 64. cikke (9) bekezdésének megfelelően)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 233/06)

Engedély megadásáról szóló határozat

A határozat hivatkozási száma (2)	A határozat kelte	Az anyag neve	Az engedély jogosultja	Engedélyszám	Engedélyezett felhasználás	A felülvizsgálati időszak lejártának időpontja	A határozat indokai
C(2022) 3678	2022. június 9.	Króm-trioxid EK-szám: 215-607-8, CAS-szám: 1333-82-0 Nátrium-dikromát EK-szám: 234-190-3, CAS-szám: 7789-12-0, 10588-01-9	Tata Steel IJmuiden B.V., Wenckebachstraat 1, 1951 JZ Velsen-Noord, Hollandia	REACH/22/24/0	Króm-trioxid használata elektrolit ónozott lemez (ETP) felületi védelméhez	2027. december 31.	Az 1907/2006/EK rendelet 60. cikke (4) bekezdésének megfelelően az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint annak az emberi egészséget érintő kockázatai, továbbá nem állnak rendelkezésre alkalmas alternatív anyagok vagy technológiák.
				REACH/22/24/1	Nátrium-dikromát használata elektrolit ónozott lemez (ETP) felületi védelméhez

---

(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  A határozat az Európai Bizottság következő weboldalán érhető el: Authorisation (europa.eu).

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalója

(Közzétéve az 1907/2006/EK rendelet (1) 64. cikke (9) bekezdésének megfelelően)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 233/07)

Engedély megadásáról szóló határozat

A határozat hivatkozási száma (2)	A határozat kelte	Az anyag neve	Az engedély jogosultja	Engedélyszám	Engedélyezett felhasználás	A felülvizsgálati időszak lejártának időpontja	A határozat indokai
C(2022) 3685	2022. június 9.	Króm-trioxid EK-szám: 215-607-8, CAS-szám: 1333-82-0	Safran Aircraft Engines, 2, boulevard du Général-Martial-Valin, 75724 Paris Cedex 15, Franciaország	REACH/22/25/0	Króm-trioxid-alapú keverékek ipari felhasználása már nem gyártott katonai repülőgépmotorok tartalék alkatrészeinek felületkezelésére, beleértve azokat a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket is, amelyek meghibásodása kockázatot jelent a légialkalmasság szempontjából	2029. december 31.	Az 1907/2006/EK rendelet 60. cikke (4) bekezdésének megfelelően az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint annak az emberi egészséget érintő kockázatai, továbbá nem állnak rendelkezésre alkalmas alternatív anyagok vagy technológiák.

---

(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  A határozat az Európai Bizottság következő weboldalán érhető el: Authorisation (europa.eu).

Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

(2022/C 233/08)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (2) a következőképpen módosul:

A 405. oldalon a szöveg a következő új magyarázattal egészül ki:

---

(1)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(2)  HL C 119., 2019.3.29., 1. o.

Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

(2022/C 233/09)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (2) a következőképpen módosul:

A 394. oldalon a szöveg a következő új magyarázattal egészül ki:

A 352. oldalon a szöveg a következő új magyarázattal egészül ki:

---

(1)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(2)  HL C 119., 2019.3.29., 1. o.

Értesítés a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikke alapján a Sberbank Europe AG (felszámolás alatt álló osztrák hitelintézet) megszüntetéséről és felszámolásáról

(2022/C 233/10)

FELHÍVÁS KÖVETELÉS BENYÚJTÁSÁRA. BETARTANDÓ HATÁRIDŐK

A bécsi székhelyű Sberbank Europe AG hitelintézet (1010 Wien, Schwarzenbergplatz 3; osztrák cégjegyzékszáma FN 161285i.) közgyűlése 2022. április 21-én a részvénytársaságokról szóló szövetségi törvény (Aktiengesetz, AktG) 203. §-a (1) bekezdésének 2. pontja alapján a hitelintézet megszüntetéséről határozott. A „Sberbank Direct” néven is ismert hitelintézet felszámolás alatt áll, az osztrák jog szerint. A hitelintézetnek Németországban is van egy fióktelepe.

Az igazgatótanács korábbi tagjai, Sonja Sarközi, Pavel Barchugov, Alexander Witte és Aleksei Mikhailov a poziciójukat megtartják, a továbbiakban azonban felszámolóként járnak el.

A társaság hitelezői a felszámolóknál (Sonja Sarközi, Pavel Barchugov, Alexander Witte és Aleksei Mikhailov, közös címük 1010 Wien, Schwarzenbergplatz 3) nyújthatják be követeléseiket.

NYÍLT VERSENYVIZSGA-FELHÍVÁS

(2022/C 233/11)

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) az alábbi nyílt versenyvizsgát szervezi:

EPSO/AD/400/22 – Tanácsos (AD 7) és szakértő (AD 9) a védelmi ipar és az űripar területén

A versenyvizsga-felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2022. június 16-i C 233 A. számában jelenik meg 24 nyelven.

További információk az EPSO honlapján találhatók: https://epso.europa.eu/

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10748 – MACQUARIE / BCI / NATIONAL GRID / NATIONAL GRID GAS)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 233/12)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 233/13)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Scalogno di Romagna”

EU-szám: PGI-IT-1539-AM01 – 2021.1.11.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Csoportosulás: Consorzio Scalogno di Romagna [Scalogno di Romagna Oltalmi Egyesület]

Cím: C/o Comune di Riolo Terme, Via Aldo Moro 2, 48025 Riolo Terme – Ravenna, Italy

E-mail: consorzioscalognodiromagna@gmail.com

A „Consorzio Scalogno di Romana” jogosult módosítási kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Szakpolitikai Minisztérium 2013. október 14-i 12511. sz. rendelete 13. cikkének (1) bekezdése alapján.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb [részletezze]

4.   A módosítás(ok) típusa

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.

5.   Módosítás(ok)

A termék leírása

A 2. cikk:

a következőképpen módosul és egészül ki:

Ezek a módosítások pontosabban meghatározzák a Romagna ökotípus által képviselt termék típusát, amely Emilia-Romagna régió integrált termékleírásában is szerepel.

A kiegészítések olyan jellemzőkre vonatkoznak, amelyek könnyen felismerhetővé teszik a „Scalogno di Romagna”-t, és egyértelműen megkülönböztetik a mogyoróhagyma bármely más típusától.

Ezek a tulajdonságok mindig is jellemzőek voltak a termékre, és fényképekkel is dokumentálták őket. Javítottak a leíráson annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben felismerhessék a mogyoróhagymát, és a minőség-ellenőrzésért felelős személyek feladatát is megkönnyítsék.

Ez a módosítás az összefoglaló 5.b) pontját is érinti, és az egységes dokumentum 3.2. pontjára vonatkozik.

Földrajzi terület

A termékleírás a „Forlì-Cesena megyére” átnevezett Forlì megye nevének módosítását tartalmazza; ez a változás nem érinti a termőterületet.

Ez a módosítás az összefoglaló 5.c) pontját is érinti, és az egységes dokumentum 4. pontjára vonatkozik.

A származás igazolása

Az 5. cikk eredeti szövege már nem hatályos jogszabályokat említ; a származási igazolásról szóló cikk helyébe ezért a következő szöveg lép:

Az előállítás módja

—	A tarlóvetés tilalmára vonatkozó feltételek tömörebben vannak meghatározva.

A „Legalább öt évnek kell eltelnie, mielőtt a Scalogno ugyanazon a földterületen újra termeszthető” mondat elegendő e tilalom kifejezésére. „A tarlóvetés nem megengedett” mondat ezért felesleges, így törlésre került.

—

Egyértelműbbé vált a vetésforgó gyakorlatának leírása annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az értelmezésével kapcsolatos kétségeket, így világosabban megfogalmazták a termékleírásban már kimondottakat, azaz hogy a „Scalogno di Romagna” termesztése nem váltakozhat burgonyafélék, cékla és káposzta termesztésével. Az átfogalmazott mondat szövege a következő: „Az is tilos, hogy burgonyafélékkel, céklával és káposztával egymást váltva termesszék.”

—

Ami a vetési módszereket illeti, kötelező az Allium ascalonicum fajhoz tartozó, Romagna ökotípusú hagymák használata, mivel a származási területtel való kapcsolatról szóló részben jelzetteknek megfelelően a „Scalogna di Romagna” termesztése csak a megadott ökotípusú hagymák újratelepítésével lehetséges. „Az ültetésnek novembertől decemberig kell történnie, míg a betakarítást a következő év júniusától kell végezni” mondat ezért a következőképpen egészül ki: „Az ültetésnek novembertől decemberig kell történnie, az Allium ascalonicum fajhoz tartozó, Romagna ökotípusú hagymák felhasználásával, míg a betakarítást a következő év júniusától kell végezni.”

—	Végül az ellenőrzések megkönnyítése érdekében pontosan meghatározták az eddig hektáronként 6–8 tonnában megadott maximális egységnyi termelést (8 tonna/hektár).

Ez a módosítás az összefoglaló 5.e) pontját is érinti.

Kapcsolat a környezettel

A környezettel való kapcsolatra vonatkozó szöveg nem szerepel a jelenlegi, 1997-ből származó termékleírásban. Ezért elkészült egy, a környezettel való kapcsolatot leíró szöveg, amely már szerepel a DOOR-on benyújtott dokumentációban, és amelyet a „Scalogno di Romagna” hírnevére vonatkozó egyéb történeti információk egészítenek ki.

Ezenkívül a termékleírásban és az összefoglalóban már jelzetteken kívül meg kell említeni a „Scalogno di Romagna” sajátos jellemzőjét, azt, hogy nem képez virágfejet.

A termékleírás szövege ezért a következőképpen egészül ki:

A „Scalogno di Romagna” termesztésére alkalmas terület dombos, közepesen agyagos talajú, száraz, káliumban és szerves anyagokban gazdag, napsütötte és jó vízelvezetésű. Ezek a talajok a „La Vena dei Gessi Romagnola” [a romagnai gipszvonulat] néven ismert mészkővonulatra jellemzőek, amely a termőterület nagy részén áthalad, az egész területet jellemzi és befolyásolja, és bizonyos lúgosságot kölcsönöz a talajnak. A termőterület térsége gyógyfürdőhelyként is ismert, ahol jellemzőek a talaj és a víz kéntartalmú összetevői.

Ezeknek a kéntartalmú összetevőknek a környezeti jellemzői tehát befolyásolják a liliomfélék családjának aromás tulajdonságait.

A talaj mikrobiális flórája, valamint a tárolás vagy szárítás során folyamatosan zajló enzimaktivitás eredményezi a „Scalogno di Romagna” jellegzetes édes és finom aromájának kialakulását, de a csípős illat is ezeknek köszönhető.

A „Scalogno di Romagna” különös ismertetőjegye, hogy nem képez virágfejet; a termesztés egyetlen lehetséges és engedélyezett módja ezért a hagymák újratelepítése. Ez a jellemző őrizte meg a genetikai örökségét és az adott ökotípus tulajdonságait az évszázadok során, mivel a virágpor más fajokkal való természetes vagy kényszerű cseréje nem történik meg, ami azt jelenti, hogy nem ment keresztül a piacon kapható többi fajtára jellemző keresztezéseken vagy genetikai beavatkozásokon.

A „Scalogno di Romagna” a természetben soha nem fellelhető, ami azt jelenti, hogy az azt Romagnába behozó kelta népek egy eredeti, autentikus terméket termesztettek, amelyet semmilyen módon nem lehetett felcserélni, összetéveszteni vagy helyettesíteni a liliomfélék családjának egyetlen más hagymájával sem.

Egyértelmű a kapcsolat a „Scalogno di Romagna” és a helyi terület között: a termelői, köztük azok is, akik a saját konyhakertjükben néhány négyzetméteren mogyoróhagymát termesztenek; nekik is köszönhetően nem veszett el az a lehetőség, hogy ezt az értékes elismerést továbbadják a bőkezű romagnai földnek. A termelők szaktudása szintén nagyon fontos a hagymák kiválasztásához, amit kiváló hozzáértéssel végeznek. A betakarított hagymák egy részét fogyasztásra szánják, és rendes esetben a közepes méretűekből és görbébbekből használnak újraültetésre.

Számos író említi ezt a terméket, köztük például a Lugóban született és élt Corrado Contoli. Az 1963. évi „Guida alla veritiera cucina romagnola” [Útmutató a valódi római konyhához] című könyvében a „Sertésételek” című fejezetben szerepel egy dicshimnusz a mogyoróhagymához, amely egyszerre úttörő és képszerű. Graziano Pozzetto a 2001-ben kiadott, „Lo scalogno di Romagna. Cibo per Venere” [Scalogno di Romagna – Vénusz eledele] című könyvében a termék leírásával és a receptek sokaságában való használatával kapcsolatban más bizonyítékokat is idéz a múlt századból. Több helyi szakács is használta a „Scalogno di Romagna”-t különféle fogások elkészítéséhez, köztük Tarcisio Raccagni az egykori brisighellai „Gigiolè” étteremben; célja az volt, hogy a híres brisighellai középkori fesztiválokon rendezett vacsorákon megidézze a középkori konyhaművészetet.

A Giallo Zafferano, La Gazzetta del Gusto, Buonissimo, Geisha Gourmet és Taccuini Gastrosofici internetes oldalakon is szerepelnek online idézetek, amelyek dokumentálják a „Scalogno di Romagna” hírnevét, valamint fűszerként való használatát a különböző ételek elkészítésekor vagy olajban tartósítva.

A „Scalogno di Romagna” szép és példaértékű története a Proloco di Riolo Terme egyesület vezető szerepének köszönhető: 1993-ban ők hozták létre az első „Fiera dello Scalogno di Romagna” fesztivált, amely azóta is minden évben július végén kerül megrendezésre.”

Ez a módosítás az összefoglaló 5.f) pontját is érinti, és az egységes dokumentum 5. pontjára vonatkozik.

Ellenőrzések

Az ellenőrzésekről szóló szöveg, amely nem szerepel a jelenlegi termékleírásban, a következő:

Ez a módosítás az összefoglaló 5.g) pontját is érinti.

Címkézés

A 7. cikk a következőképpen módosul:

1.

—	Az alábbi mondat:

a következőképpen módosul:

A „contenitore” [tárolóedény] szót (az eredeti olasz változatban) a megfelelőbb „confezione” [csomagolás] szóval helyettesítették.

—	Az alábbi mondat: „A tárolóedényeken szerepelnie kell a »Scalogno di Romagna« feliratnak, amelyet közvetlenül az »Indicazione Geografica Protetta« [oltalom alatt álló földrajzi jelzés] felirat követ, azonos méretű betűkkel.”

a következőképpen módosul:

Mostantól a csomagolás valamennyi típusára érvényes az információkat tartalmazó címke használatára vonatkozó kötelezettség. A címke tartalmazza a szükséges információkat, és könnyen hozzáigazítható a termékleírásban előírt különböző csomagolástípusokhoz.

—	Az alábbi mondat: „Minden csomagolástípust Emilia-Romagna régiónak kell engedélyeznie.”

törlésre került, mivel a hatályos jogszabályokkal nem egyeztethető össze.

—	Az alábbi szövegrész: „Az érintett termelők kérésére grafikus ábra használható. Ennek az ábrának meg kell felelnie az ábrás vagy egyedi és egyértelmű logó grafikus képének, beleértve az esetleges referenciaszíneket is, amely logót mindig a földrajzi árujelzővel együtt kell használni.”

a következőképpen módosul:

Ezért kötelező a grafikus ábra használata, beleértve a jellemzőit leíró műszaki dokumentációt is.

—	Az alábbi mondat: „Ezenkívül az exportra szánt tételek esetében fel kell tüntetni a címkén a »Prodotto in Italia« [Olaszországban előállított termék] feliratot is.”

a következőképpen módosul:

Az „Olaszországban előállított termék” felirat használata a címkéken minden tétel esetében kötelező, nemcsak az exportra szánt tételek esetében, annak érdekében, hogy az olasz fogyasztó felé is hangsúlyozzuk, hogy Olaszországban termesztett termékről van szó.

Ez a módosítás az összefoglaló 5.h) pontját is érinti, és az egységes dokumentum 3.6. pontjára vonatkozik.

Egyéb

Csomagolás

2.

6. cikk: „Forgalomba hozatalkor a »Scalogno di Romagna« terméknek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie: A) friss termék: – kb. 500 grammos fürtök a gallér felett összekötve, a végén raffiával összekötve. B) száraz termék: 1. Körülbelül 500 g tömegű hagymafürtök. A fürtöknek egységesen nagy méretű hagymákból kell állniuk. A hagymagumó tetejénél nagyon szorosan össze kell kötni raffiával, és a leveleket a kötés felett 5 cm-rel le kell vágni. 2. Füzérek. A hagymákat szét kell válogatni, és vagy csak levelekkel, vagy raffia segítségével füzérbe kell fonni. 3. Szárított hagymák, kis méretű, 100 g-os műanyag hálóban.”

a következőképpen módosul:

„Forgalomba hozatalkor a »Scalogno di Romagna« terméknek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

A)	friss termék: — 100 g és 1 kg közötti, raffiával vagy más növényi eredetű rosttal összekötött fürtök.

B)

szárított termék: 1. 100 g és 1 kg közötti, végén raffiával vagy más növényi eredetű rosttal összekötött fürtök. A fürtöknek egyforma hagymákból kell állniuk. A hagymagumó tetejénél nagyon szorosan össze kell kötni őket, és a leveleket a kötés felett 5 cm-rel le kell vágni. 2. Válogatott hagymákból készült, egységes méretű füzérek, vagy csak a levelekkel, vagy raffiával vagy más növényi rosttal összefonva. 3. Lezárt hálók, zacskók vagy rekeszek: a különböző méretű, gyökér nélküli szárított hagymagumók 100 g és 5 kg közötti tömegű lezárt hálókba, zacskókba vagy élelmiszer csomagolására alkalmas anyagból készült rekeszekbe csomagolhatók.

A fent leírt termékek a hatályos jogszabályoknak megfelelően fából, műanyagból, papírból, kartonból vagy természetes növényi anyagokból készült csomagolásban is forgalomba hozhatók.

Az is megengedett, hogy a terméket az értékesítés helyén zárt csomagolásból vagy rekeszekből kivett adagokban értékesítsék, feltéve, hogy a terméket olyan egyedi rekeszekben vagy tárolóedényekben helyezték el, amelyeken jól láthatóan feltüntetik a termékleírásban említett csomagolás esetében előírt információkat.

A feldolgozásra szánt hagyma ömlesztve is szállítható olyan csomagolásban vagy tárolóedényben, amely megfelel a hatályos jogszabályoknak, és amelyen legalább az egyik oldalon olvashatóan és jól láthatóan fel van tüntetve a »feldolgozásra szánt Scalogno di Romagna OFJ« felirat.”

A csomagolásról szóló cikket aktualizálták annak érdekében, hogy megfeleljen a jelenlegi piaci követelményeknek, egyszerűsítse a kiszerelési eljárást, rendelkezzen a 100 g és 1 kg közötti csomagokról, valamint kiegészüljön a hálókba, zacskókba vagy rekeszekbe történő csomagolásra vonatkozó előírással.

Amellett, hogy a csomagoláson tájékoztatást nyújtanak, ami által a fogyasztók számára több csomagolástípus lett hozzáférhető, a kizárólag feldolgozásra szánt termék kezelése is egyszerűsödött. Szokásba jött ugyanis az olajban tartósított termék használata, illetve bizonyos élelmiszeripari termékek vagy készítmények „Scalogno di Romagna” felhasználásával történő gazdagítása. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a feldolgozásra szánt terméket „ömlesztve” csomagolják.

Ez a módosítás az összefoglaló 5.h) pontját is érinti, és az egységes dokumentum 3.5. pontjára vonatkozik.

Szövegezésbeli módosítások

—	Az egyes cikkek tartalmának pontosabb meghatározása érdekében a termékleírás kiegészült a cikkek címeivel.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Scalogno di Romagna”

EU-szám: PGI-IT-1539-AM01 – 2021.1.11.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Scalogno di Romagna”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Scalogno di Romagna” megjelölés kizárólag az Allium ascalonicum faj Romagna ökotípusú hagymagumójára vonatkozik.

A „Scalogno di Romagna” hagymák hosszúkás, palackhoz hasonló alakúak, kemény külső héjjal, amelynek színe a sárgától a sárgásbarnáig, a homokszínűig, a barnáig vagy a szürkéig változhat, míg a húsos belső rész színe a fehértől a csíkos bíborig terjed.

A Romagna ökotípus hosszú, bojtos gyökérzettel és világoszöld, fokozatosan elkeskenyedő levelekkel rendelkezik.

Betakarításkor a hagymákat fürtbe kötik össze, a gyökereiknél fogva változó számú hagymát rögzítenek egymáshoz.

Szaguk erős, csípős. Az ízük édes és finom, a hagymára jobban emlékeztet, mint a fokhagymára. Aromás jellemzőik közel állnak a liliomfélék családjáéhoz, és azokat a talajból jelentős mennyiségben felszívódó kén befolyásolja, amely az ízt és az illatot meghatározó mezoeelem.

Fogyasztásuk frissen vagy szárítva történik, és gyakran olajban tartósítják őket.

Mindezek a jellemzők egyértelműen megkülönböztetik őket a mogyoróhagyma más típusaitól.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Scalogno di Romagna” előállításának valamennyi szakasza egészen a termék betakarításáig kizárólag a 4. pontban meghatározott földrajzi területen történhet.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Forgalomba hozatalkor a „Scalogno di Romagna” terméknek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

A)	friss termék: — 100 g és 1 kg közötti, raffiával vagy más növényi eredetű rosttal összekötött fürtök.

B)

szárított termék: 1. 100 g és 1 kg közötti, végén raffiával vagy más növényi eredetű rosttal összekötött fürtök. A fürtöknek egyforma hagymákból kell állniuk. A hagymagumó tetejénél nagyon szorosan össze kell kötni őket, és a leveleket a kötés felett 5 cm-rel le kell vágni. 2. Válogatott hagymákból készült, egységes méretű füzérek, vagy csak a levelekkel, vagy raffiával vagy más növényi rosttal összefonva. 3. Lezárt hálók, zacskók vagy rekeszek: a különböző méretű, gyökér nélküli szárított hagymagumók 100 g és 5 kg közötti tömegű lezárt hálókba, zacskókba vagy élelmiszer csomagolására alkalmas anyagból készült rekeszekbe csomagolhatók.

A fent leírt termékek a hatályos jogszabályoknak megfelelően fából, műanyagból, papírból, kartonból vagy természetes növényi anyagokból készült csomagolásban is forgalomba hozhatók.

Az is megengedett, hogy a terméket az értékesítés helyén zárt csomagolásból vagy rekeszekből kivett adagokban értékesítsék, feltéve, hogy a terméket olyan egyedi rekeszekben vagy tárolóedényekben helyezték el, amelyeken jól láthatóan feltüntetik a termékleírásban említett csomagolás esetében előírt információkat.

A feldolgozásra szánt hagyma ömlesztve is szállítható olyan csomagolásban vagy tárolóedényben, amely megfelel a hatályos jogszabályoknak, és amelyen legalább az egyik oldalon olvashatóan és jól láthatóan fel van tüntetve a „feldolgozásra szánt Scalogno di Romagna OFJ” felirat.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A fogyasztás céljából történő kereskedelmi forgalomba hozatalkor a „Scalogno di Romagna” terméket úgy kell csomagolni, hogy bármilyen egyedi jelölést el lehessen helyezni rajta. A csomagolást minden esetben úgy kell lezárni, hogy a tartalmat a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen eltávolítani.

A csomagoláson, füzéreken vagy fürtökön szerepelnie kell a „Scalogno di Romagna” feliratnak, amelyet közvetlenül az „Indicazione Geografica Protetta” [oltalom alatt álló földrajzi jelzés] felirat követ, azonos méretű betűkkel.

Ugyanabban a látómezőben szerepelnie kell a csomagolást végző üzem nevének, cégnevének és címének, valamint az eredeti bruttó tömegnek.

Az „Indicazione Geografica Protetta” felirat a tárolóedényen vagy a címkén bárhol megismételhető, beleértve az I.G.P. [OFJ] rövidítést is.

Az alábbi megkülönböztető logót a feltüntetett grafikus képnek megfelelően kell megjeleníteni.

Az „Olaszországban előállított termék” feliratot is fel kell tüntetni.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A termőterület Emilia-Romagna régiónak az Allium ascalonicum termesztésére alkalmas részét jelenti, és a következő településeket foglalja magában:

—	Ravenna megye: Brisighella, Càsola Valsenio, Castelbolognese, Faenza, Riolo Terme és Solarolo,

—	Forlì-Cesena megye: Modigliana és Tredozio,

—	Bologna megye: Borgo Tossignano, Casalfiumanese, Castel del Rio, Castel Guelfo di Bologna, Dozza, Fontanelice, Imola és Mordano.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Scalogno di Romagna” és a földrajzi terület közötti kapcsolat a termék hírnevén alapul. A „Scalogno di Romagna” a mogyoróhagyma sajátos ökotípusa, amely a forgalomban lévő többi típustól eltérő jellemzőkkel rendelkezik.

A „Scalogno di Romagna” termesztésére alkalmas terület dombos, közepesen agyagos talajú, száraz, káliumban és szerves anyagokban gazdag, napsütötte és jó vízelvezetésű. Ezek a talajok a „La Vena dei Gessi Romagnola” [a romagnai gipszvonulat] néven ismert mészkővonulatra jellemzőek, amely a termőterület nagy részén áthalad, az egész területet jellemzi és befolyásolja, és bizonyos lúgosságot kölcsönöz a talajnak. A termőterület térsége gyógyfürdőhelyként is ismert, ahol jellemzőek a talaj és a víz kéntartalmú összetevői.

Ezeknek a kéntartalmú összetevőknek a környezeti jellemzői tehát befolyásolják a liliomfélék családjának aromás tulajdonságait.

A talaj mikrobiális flórája, valamint a tárolás vagy szárítás során folyamatosan zajló enzimaktivitás eredményezi a „Scalogno di Romagna” jellegzetes édes és finom aromájának kialakulását, de a csípős illat is ezeknek köszönhető.

A „Scalogno di Romagna” különös ismertetőjegye, hogy nem képez virágfejet; a termesztés egyetlen lehetséges és engedélyezett módja ezért a hagymák újratelepítése. Ez a jellemző őrizte meg a genetikai örökségét és az adott ökotípus tulajdonságait az évszázadok során, mivel a virágpor más fajokkal való természetes vagy kényszerű cseréje nem történik meg, ami azt jelenti, hogy nem ment keresztül a piacon kapható többi fajtára jellemző keresztezéseken vagy genetikai beavatkozásokon.

A „Scalogno di Romagna” a természetben soha nem fellelhető, ami azt jelenti, hogy az azt Romagnába behozó kelta népek egy eredeti, autentikus terméket termesztettek, amelyet semmilyen módon nem lehetett felcserélni, összetéveszteni vagy helyettesíteni a liliomfélék családjának egyetlen más hagymájával sem.

Egyértelmű a kapcsolat a „Scalogno di Romagna” és a helyi terület között: a termelői, köztük azok is, akik a saját konyhakertjükben néhány négyzetméteren mogyoróhagymát termesztenek; nekik is köszönhetően nem veszett el az a lehetőség, hogy ezt az értékes elismerést továbbadják a bőkezű romagnai földnek. A termelők szaktudása szintén nagyon fontos a hagymák kiválasztásához, amit kiváló hozzáértéssel végeznek. A betakarított hagymák egy részét fogyasztásra szánják, és rendes esetben a közepes méretűekből és görbébbekből használnak újraültetésre.

Számos író említi ezt a terméket, köztük például a Lugóban született és élt Corrado Contoli. Az 1963. évi „Guida alla veritiera cucina romagnola” [Útmutató a valódi római konyhához] című könyvében a „Sertésételek” című fejezetben szerepel egy dicshimnusz a mogyoróhagymához, amely egyszerre úttörő és képszerű. Graziano Pozzetto a 2001-ben kiadott, „Lo scalogno di Romagna. Cibo per Venere” [Scalogno di Romagna – Vénusz eledele] című könyvében a termék leírásával és a receptek sokaságában való használatával kapcsolatban más bizonyítékokat is idéz a múlt századból. Több helyi szakács is használta a „Scalogno di Romagna”-t különféle fogások elkészítéséhez, köztük Tarcisio Raccagni az egykori brisighellai „Gigiolè” étteremben; célja az volt, hogy a híres brisighellai középkori fesztiválokon rendezett vacsorákon megidézze a középkori konyhaművészetet.

A Giallo Zafferano, La Gazzetta del Gusto, Buonissimo, Geisha Gourmet és Taccuini Gastrosofici internetes oldalakon is szerepelnek online idézetek, amelyek dokumentálják a „Scalogno di Romagna” hírnevét, valamint fűszerként való használatát a különböző ételek elkészítésekor vagy olajban tartósítva.

A „Scalogno di Romagna” szép és példaértékű története a Proloco di Riolo Terme egyesület vezető szerepének köszönhető: 1993-ban ők hozták létre az első „Fiera dello Scalogno di Romagna” fesztivált, amely azóta is minden évben július végén kerül megrendezésre.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.