AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2022.5.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 210/5

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. február 16.)

a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendelet iránti javaslatról

(CON/2022/4)

(2022/C 210/05)

Bevezetés és jogalap

2021. július 20-án az Európai Bizottság a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (1) (a továbbiakban: AMLAR) fogadott el.

Az Európai Központi Bank (EKB) úgy ítéli meg, hogy a javasolt rendelet a hatáskörébe tartozik, noha a javasolt rendeletről nem konzultáltak vele. Az EKB ezért él az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (4) bekezdésének második mondatában biztosított azon jogával, hogy a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjesszen a megfelelő uniós intézmények elé. Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik az EKB-nak a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó feladatait. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1. Áttekintés és bevezető megjegyzések

1.1.

Az EKB üdvözli a Bizottság által 2021. július 20-án közzétett négy jogalkotási javaslatból, köztük az AMLAR-ból álló csomagot, amelynek célja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok megerősítése. Ez a vélemény az AMLAR-ra összpontosít. Külön EKB-vélemények foglalkoznak a jogalkotási csomag fennmaradó három elemével – a) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal (2) (a továbbiakban: AMLR1); b) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslattal (3) (a továbbiakban: AMLD6); és c) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás) irányuló javaslattal (4).

1.2.

Amint azt az EKB korábban megjegyezte (5), az EKB kifejezetten támogatja az azt biztosító uniós rendszert, hogy a tagállamok, az uniós hatóságok és szervek, valamint az EU-n belüli kötelezett szolgáltatók hatékony eszközökkel rendelkezzenek az uniós pénzügyi rendszerrel pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélések elleni küzdelemhez. Az EKB teljes támogatását fejezte ki a harmonizációs törekvések előző szakaszát illetően (6), amelynek során megerősítették az Európai Bankhatóság (EBH) pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos mandátumát, és üdvözli a folyamatnak a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának (AMLA) létrehozásában megnyilvánuló következő lépését.

1.3.

Az EKB-t nem bízták meg a hitelintézetek pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos felügyeletének feladatával. Ezenkívül a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése nem tenné lehetővé az EKB pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeleti hatáskörrel való felruházását, mivel azon felügyeleti feladatokat, amelyekkel az EKB megbízható, egyértelműen a prudenciális felügyeletre korlátozza. Ugyanakkor a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelet eredményei fontosak az EKB prudenciális felügyeleti feladatainak ellátása szempontjából, mivel az EKB a kapott információkat figyelembe veszi a vonatkozó prudenciális felügyeleti tevékenységek keretében, ideértve a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásokat, az intézmények irányítási rendszerei, eljárásai és mechanizmusai megfelelőségének értékelését, valamint a felügyelt szervezetek vezető testületei tagjai alkalmasságának értékelését. Ezen túlmenően a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban a hitelintézetek és pénzügyi intézmények pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletét ellátó hatóságoknak, a prudenciális felügyeleti hatóságoknak és a tagállamok pénzügyi információs egységeinek szorosan együtt kell működniük egymással saját hatáskörükön belül, és egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk a feladataik szempontjából releváns információkat.

1.4.

Az EKB készen áll arra, hogy együttműködjön az AMLA-val és hozzájáruljon a jogalkotási folyamathoz többek között azáltal, hogy megosztja uniós szintű prudenciális felügyeleti hatóságként szerzett tapasztalatait, amennyiben e tapasztalat releváns lehet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós szintű felügyelet kialakításához.

1.5.

Egy, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóság uniós szinten történő létrehozása fontos lépés a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós követelmények EU egészében történő harmonizáltabb alkalmazása felé. Az EKB tapasztalatai szerint ahhoz, hogy egy uniós szintű prudenciális felügyeleti hatóság elősegítse a felügyeleti gyakorlatok számos tagállam közötti konvergenciáját, megfelelő szintű felelősséget kell biztosítani számára mind a közvetlen felügyeletet, mind a felügyeleti felvigyázást illetően. E felelősséghez megfelelő felügyeleti hatáskörnek kell kapcsolódnia. Az AMLAR előirányozza, hogy a – kezdetben a kötelezett szolgáltatók viszonylag korlátozott csoportja fölött gyakorolt – közvetlen felügyeleti hatáskörök mellett az AMLA rendszeres értékeléseket és partneri felülvizsgálatokat fog végezni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi és nem pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságok vonatkozásában. Ez segíteni fogja az AMLA-t a nemzeti szintű bevált módszerek azonosításában, azzal a céllal, hogy azokat felhasználja saját közvetlen felügyelete során, valamint, hogy figyelembe vegye azokat az egyes, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó – képviselőik révén az AMLA igazgatótanácsában részt vevő – tagállami hatóságokhoz intézett ajánlásokban és más szabályozási termékekben. A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelet magasabb szintű harmonizációja és következetessége a prudenciális felügyelet szempontjából is előnyökkel fog járni.

Különös észrevételek

2. Az AMLA általi közvetlen és közvetett felügyelet hatálya

2.1.

Az AMLA általi közvetlen felügyelet alá tartozó kiválasztott kötelezett szolgáltatók azonosítására vonatkozó kritériumok (8) viszonylag szigorúak, és a Bizottság jogalkotási javaslatát kísérő dokumentumok szerint e kritériumoknak csak körülbelül 12–20 kötelezett szolgáltató fog megfelelni. Nincs arra vonatkozó becslés, hogy ezek közül várhatóan hány szolgáltató lesz olyan intézmény, amely az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (9) alapján az EKB általi közvetlen prudenciális felügyelet hatálya alá tartozik. Az EKB általi közvetlen felügyelet alá tartozó és az e kritériumoknak megfelelő jelentős felügyelt szervezetek (10) tekintetében az AMLA az EKB partnerévé fog válni a mindennapi felügyelettel, a fenntarthatósági értékelésekkel és a – hitelintézeti tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmek értékelését, az ilyen engedélyek visszavonását és a befolyásoló részesedések megszerzésének és elidegenítésének értékelését magukban foglaló – „közös eljárásokkal” (11) kapcsolatos információcsere és együttműködés szempontjából. Amennyiben kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek (12) felelnek meg az AMLAR-ban meghatározott kritériumoknak, az EKB és az AMLA közötti együttműködés a közös eljárások releváns vonatkozásaira fog korlátozódni.

2.2.

Az EKB tudomásul veszi az AMLA általi közvetlen felügyeletnek a javaslat költségvetési korlátaira tekintettel javasolt korlátozott hatályát. Az EKB tapasztalatai szerint előnyös, ha a közvetlen uniós szintű felügyelet tág hatállyal bír, valamint, ha a közvetlen felügyelet alá kerülő intézményeket objektív és átlátható kritériumok alapján választják ki. Az EKB ezért kifejezetten támogatná a kiválasztott kötelezett szolgáltatók azonosítására szolgáló kritériumok oly módon történő módosítását, hogy a folyamat az AMLA közvetlen felügyelete alá tartozó kötelezett szolgáltatók tágabb körét eredményezze, amely magában foglalhatna minden egyes tagállamban székhellyel rendelkező kötelezett szolgáltatókat, és előmozdítaná egy közös felügyeleti kultúra kialakulását és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját. Ez csökkenteni fogja az arbitrázs kockázatát is. Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) esetében e célkitűzést elősegítették a jelentős felügyelt szervezetek kiválasztására szolgáló kritériumok, mivel az 1024/2013/EU rendelet megköveteli, hogy az EKB a mechanizmusban részt vevő tagállamok mindegyikében legalább a három legjelentősebb hitelintézet tekintetében közvetlen felügyeleti feladatokat lásson el, kivéve, ha az ettől való eltérést különleges körülmények indokolják (13). Az AMLAR-ban szereplő viszonylag szigorú és kockázatalapú kiválasztási kritériumokra figyelemmel a kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzékének az AMLAR-ban előirányzott közzététele egyenértékű lenne azzal, hogy közvetetten nyilvánosságra hozzák a kiválasztott felügyelt szervezetek pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási szempontból magas kockázatú státuszát, amely jelenleg kizárólag az érintett hatóságok között a szükséges mértékben megosztott bizalmas információ. Előnyben részesítendőek lehetnének az olyan objektív kockázatalapú kritériumok, amelyek nem eredményezik az ilyen bizalmas jellegű felügyeleti információk közvetett közzétételét, mivel az ilyen kritériumok nem küldenének nem szándékolt jelzéseket a piacoknak vagy teremtenének reputációs kockázatot az AMLA által közvetlenül felügyelt kiválasztott kötelezett szolgáltatók számára. Ezenkívül be kell iktatni egy olyan rendelkezést, amely a kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzékének közzététele előtt, a kötelezett szolgáltatók értékelésének folyamata során biztosítaná az AMLA és az érintett uniós prudenciális felügyeleti hatóságok közötti kommunikációt. Ez lehetővé tenné a prudenciális felügyeleti hatóságok számára, hogy előzetesen elemezzék az e szolgáltatókkal összefüggő kockázatok esetleges prudenciális szempontú következményeit.

2.3.

Az EKB elsődleges partnerei szinte minden jelentős és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vonatkozásában továbbra is a hitelintézetek és pénzügyi intézmények pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletét ellátó nemzeti hatóságok és a pénzügyi információs egységek lesznek. Az EKB azóta, hogy az (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (14) beiktatott jogszabályi változásokat követően 2019-ben megkezdődött a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóságok és az EKB közötti szisztematikus együttműködés, az egyes pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok által az EKB részére szolgáltatott inputot illetően bizonyos fokú heterogenitást figyelt meg. Ez megnehezíti a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti eredményeknek a prudenciális felügyeleti feladatok során történő következetes figyelembevételét. E tekintetben az EKB üdvözli a szerepet, amelyet az AMLA a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási értékelések és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni, a tagállami hatóságok által ellátott más felügyeleti feladatok harmonizációjának növelése terén fog betölteni. Közelebbről, a kötelezett szolgáltatók eredendő kockázati profilja és fennmaradó kockázati profilja besorolásának céljára az AMLA által kidolgozandó módszertant illetően fontos a két módszertan magas szintű harmonizációjának elérése, mivel ezek hatással lesznek a prudenciális felügyelet által kapott és annak keretében figyelembe vett input következetességére.

2.4.

Előretekintve, az AMLAR által előirányzott, a Bizottság általi jövőbeli felülvizsgálatok (15) mellett az EKB üdvözölné az AMLA közvetlen felügyeleti feladatai hatályának bővítését annak érdekében, hogy azok az EKB által közvetlenül felügyelt szervezetek nagyobb csoportjára terjedjenek ki. Ez biztosíthatja az ilyen intézmények pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti értékelésének nagyobb fokú következességét és így segítheti az egyes ilyen értékeléseket inputként felhasználó prudenciális felügyelet további támogatását.

3. Az AMLA és az EKB közötti együttműködés

3.1.

Az AMLAR szabályozza az AMLA és a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal történő együttműködést (16). Az EKB üdvözli, hogy ez a kifejezés négy típusú hatóságot foglal magában, köztük a prudenciális felügyeleti szerepében eljáró EKB-t (17). A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni és a prudenciális felügyeleti hatóságok közötti információcsere elősegítését illetően az AMLA nyújtotta kulcsfontosságú hozzáadott értéket jelenthetne a jelenlegi együttműködés javításának lehetősége ahelyett, hogy a más hatóságok közötti információcsere egy további rétegévé válna. Ebben az értelemben be kell iktatni az AMLA-t terhelő azon általános kötelezettséget, hogy biztosítsa az együttműködési eszközök arányos és hatékony használatát a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal való, számos csatornán – többek között a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumokon, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni adatbázison és együttműködési megállapodásokon – keresztül folyó együttműködésben érintett hatóságok adatszolgáltatási terhének minimalizálása érdekében.

3.2.

Az AMLAR előirányozza, hogy az AMLA-nak együtt kell működnie a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal, amennyiben ez az AMLA feladatainak ellátásához szükséges (18). E rendelkezésnek általánosabbnak kell lennie, és az AMLA feladataira való utalást el kell hagyni. Egy együttműködésnek fogalmilag figyelembe kell vennie valamennyi részt vevő hatóság feladatait. Ezért az 1024/2013/EU rendelet például (19) előírja, hogy az EKB-nak együtt kell működnie a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének részét képező hatóságokkal, a 2013/36/EU irányelv (20) pedig megköveteli, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok és a prudenciális felügyeleti hatóságok megosszák egymással az információt kapó hatóság feladatai szempontjából releváns információkat, tekintet nélkül arra, hogy ez az információmegosztás az információt szolgáltató hatóság feladatainak ellátásához is szükséges-e. Noha e szükségesség számos esetben megállapítható, nem mindig ez a helyzet. Ezért megfelelőbb az AMLA feladataira való utalást felváltani egy általánosabb hivatkozással, amely megkövetelné, hogy az AMLA megbízatása korlátain belül működjön együtt a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal, annak biztosítása érdekében, hogy a többi érintett hatóság csak az együttműködés releváns formáit kérje. Ez különösen igaz és különösen releváns az EKB-hoz hasonló prudenciális felügyeleti hatóságok szempontjából, tekintettel arra az általános kötelezettségükre, hogy prudenciális értékeléseikben vegyék figyelembe a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti inputot.

3.3.

Az AMLAR hivatkozik az AMLA által az AMLAR alapján létrehozandó, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni adatbázisba történő információszolgáltatásra (21). Az EKB értelmezése szerint ez az új adatbázis fel fogja váltani az EBH által az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) alapján létrehozott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságokat tartalmazó adatbázist. A két adatbázis több szempontból is különbözik. Míg az EBH-nak az adatbázisból a prudenciális felügyeleti hatóságok számára a saját kezdeményezésére is kellett információkat szolgáltatnia (23), az AMLA erre csak a prudenciális felügyeleti hatóságok kérelmére köteles (24). Az AMLAR-t módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az AMLA saját kezdeményezésére is szolgáltasson információkat mind a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok, mind a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok számára. Ha egy felügyeleti hatóságnak nincs tudomása a vonatkozó információ létezéséről, nem fogja tudni az AMLAR alapján kérni ezt az információt (25).

3.4.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni adatbázist illetően az AMLAR meghatározza azon információk típusait, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoknak továbbítaniuk kell az adatbázisba (26); ezek többsége átfedést mutat azokkal az információkkal, amelyeket e hatóságoknak a 2013/36/EU irányelv 117. cikke (5) bekezdésének megfelelően az érintett prudenciális felügyeleti hatóságokkal is meg kell osztaniuk. A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni központi adatbázisra vonatkozó, az 1093/2010/EU rendelet szerinti jelenlegi rendelkezések szellemével összhangban egy szélesebb körben hozzáférhető adatközpont értékes szolgáltatást nyújthatna a prudenciális felügyeleti hatóságok és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti mechanizmus közötti együttműködés javítása terén, például azáltal, hogy olyan digitális megoldásokra épít, amelyek már az uniós felügyeleti hatóságok rendelkezésére állnak (például az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus közötti együttműködés céljára). Ez a lehetőség minimalizálná azt a megkettőződést és terhet, amely a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok számára jelentkezne, mivel e hatóságoknak egyébként kétszer kellene megosztaniuk ugyanazt az információt, mind az AMLAR szerinti adatbázissal, mind pedig a 2013/36/EU irányelv 117. cikke (5) bekezdésének megfelelően az érintett prudenciális felügyeleti hatóságokkal.

3.5.

Az AMLAR megköveteli, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok továbbítsák az adatbázisba a más „nemzeti” hatóságoknak az engedélyezési eljárásokkal, az engedélyezési eljárások visszavonásával, valamint az egyes kötelezett szolgáltatók részvényesei vagy vezető testülete tagjai szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának értékelésével kapcsolatban nyújtott tanácsokat (27). A „nemzeti” szót el kell hagyni, mivel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok e tekintetben nem csak a nemzeti hatóságok, hanem a 2013/36/EU irányelvnek (28) és az AMLD6-nak (29) megfelelően az EKB részére is fognak információt szolgáltatni.

3.6.

Az AMLAR előírja, hogy az AMLA szükség esetén egyetértési megállapodásokat kössön a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal (30). A „szükség esetén” feltétel hasznos, mivel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok és a prudenciális felügyeleti hatóságok közötti együttműködésnek már számos platformja létezik. Az EKB az Európai Gazdasági Térség tagállamainak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságaival – az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (31) megfelelően – egy, az EKB által 2019. január 10-én aláírt megállapodás (32) (a továbbiakban: pénzmosás elleni megállapodás) alapján is együttműködik. A pénzmosás elleni megállapodásnak több mint 50 aláírója van, mivel a tagállamok általában egynél több, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletét ellátó hatósággal rendelkeznek; a megállapodás továbbá az EKB és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó aláíró hatóságok közötti kétoldalú együttműködést tesz lehetővé. Az ilyen együttműködés kétoldalú jellege miatt, valamint tekintettel arra, hogy az (EU) 2015/849 irányelv szerinti csoportszintű felügyelet más elvek alapján működik, mint a 2013/36/EU irányelv szerinti összevont alapú felügyelet, a pénzmosás elleni megállapodás nem bizonyult olyan időszerűnek és hatékonynak, mint más eszközök, amelyek többoldalú együttműködést tesznek lehetővé, így például a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumok. Noha a pénzmosás elleni megállapodás lehetővé teszi, hogy az AMLA egyszerűen csatlakozzon a megállapodáshoz, és az AMLAR lehetővé teszi az AMLA számára azt is, hogy külön megállapodást kössön az EKB-val, az EKB üdvözli, hogy az AMLAR rugalmasságot biztosít annak vizsgálatához, hogy erre szükség van-e, tekintettel az egyéb együttműködési eszközök elérhetőségére, amelyek hatékonyabb többoldalú együttműködést tesznek lehetővé, figyelemmel arra is, hogy az AMLA ne csupán az EKB-val folytatott információcsere-folyamat egy további szereplője legyen.

3.7.

Az AMLAR megköveteli továbbá, hogy az AMLA biztosítsa az eredményes együttműködést és információcserét valamennyi, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó hatóság és a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó érintett hatóságok között (33). Az EKB üdvözli ezt a rendelkezést, mivel az elmúlt években a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet és a prudenciális felügyeletet ellátó hatóságok közötti információcserére szolgáló számos platform került létrehozásra, és ezek egymáshoz való viszonya nem mindig világos. Például a fent említett felügyeleti hatóságoknak nem csupán közvetlenül egymással kell információt cserélniük, hanem az EBH pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni adatbázisán keresztül is. Az eredményes együttműködés biztosításáról szóló e rendelkezést ki kell terjeszteni oly módon, hogy a pénzügyi információs egységekre és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nem pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságokra is kiterjedjen. A pénzügyi információs egységeknek és a hitelintézetek prudenciális felügyeletét ellátó hatóságoknak már együtt kell működniük a 2013/36/EU irányelvnek megfelelően. Mivel az AMLA igazgatótanácsa valamennyi tagállam pénzügyi információs egységét is magában foglalja, és az AMLA-nak működtetnie kell a pénzügyi információs egységek támogatási és koordinációs mechanizmusát (34), indokoltnak tűnik a pénzügyi információs egységeket bevonni e rendelkezés hatálya alá. Ami a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nem pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságokat illeti, a prudenciális felügyeleti hatóságoknak adott esetben együtt kell működniük azokkal, amennyiben annak a csoportnak, amelyhez hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények tartoznak, nem pénzügyi kötelezett szolgáltatók, például kriptoeszköz-szolgáltatók is részét képezik. A nem pénzügyi felügyeleti hatóságokkal való együttműködés általánosabb összefüggésében, és amint azt az EKB az AMLR1-gyel és az AMLD6-tal foglalkozó külön véleményben javasolja, általános jelleggel bővíteni lehetne a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok információmegosztási jogosultságait annak érdekében, hogy lehetővé váljon számukra, hogy a hatóságok szélesebb körével osszanak meg információkat. Ez az AMLAR-on keresztül (35) automatikusan kiterjedne az AMLA-nak a bizalmas információk más hatóságokkal történő megosztására való jogosultságára.

3.8.

Mivel lehetnek olyan szabályozási termékek, így például iránymutatások vagy technikai standardok, amelyek címzettjei a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok és a prudenciális felügyeleti vagy más hatóságok egyaránt, vagy amelyek mindezeket érintik, fontos, hogy az AMLA együttműködjön az EBH-val, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) e szabályozási termékek kidolgozásában. Módosítani kell az AMLA-ra vonatkozó, az EBH-val való általános együttműködési követelményt (36) oly módon, hogy az az ilyen szabályozási termékek kidolgozására való konkrét hivatkozást tartalmazzon, a Bizottság által javasolt, az AMLA és az Európai Adatvédelmi Testület közötti együttműködéshez (37) hasonlóan.

4. A közvetlen és a közvetett felügyelet során alkalmazott folyamatok

4.1.

Az EKB prudenciális felügyeleti feladatai ellátásához hasonlóan a javaslat szerint az AMLA közös felügyeleti csoportokat fog alkalmazni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni közvetlen felügyeleti feladatai során. Az AMLAR rögzíti, hogy az AMLA közös felügyeleti csoportjai az AMLA személyzetéből és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó nemzeti hatóságok személyzetéből állnak majd, és a közös felügyeleti csoport koordinátorát – az érintett pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó nemzeti hatóságok egyetértésével – az AMLA „delegálja” a kiválasztott kötelezett szolgáltató székhelye szerinti tagállam pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó nemzeti hatóságához (38). A jogalkotási javaslatot kísérő dokumentumok jelzik továbbá, hogy az AMLA személyzetének szinte összes olyan tagja, akik a közös felügyeleti csoportokhoz fognak tartozni, fizikailag a tagállamokban lesznek találhatók. Az EKB értelmezése szerint ebben az összefüggésben a „delegálja” kifejezést (39) úgy kell értelmezni, hogy az azt jelenti, hogy a közös felügyeleti csoport koordinátora az AMLA személyzetének tagja lesz, azonban általános munkavégzési helye nem az AMLA székhelyén lesz, hanem abban a tagállamban, ahol a felügyelt szervezet székhelye található. A „delegálja” kifejezés tehát semmiképpen sem jelenti az AMLA hatásköreinek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó nemzeti hatóságra vagy bármely más tagállami hatóságra történő átruházását. Az EKB megjegyzi továbbá, hogy az AMLAR helyszínen kívüli felügyelet és helyszíni ellenőrzések végzésével egyaránt megbízza a közös felügyeleti csoportokat.

4.2.

Az EKB üdvözli a kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos felügyeleti döntéshozatali hatásköröknek az AMLA ügyvezető testületéhez történő telepítését, mivel ez jelentős előrelépés a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós felügyelet erősítése terén. Ezenkívül, míg az EKB elismeri, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelet a prudenciális felügyelethez képest más struktúrát igényelhet, az EKB meg kívánja osztani a közös felügyeleti csoportok SSM-en belüli kialakításával kapcsolatos tapasztalatait. Az SSM szerinti közös felügyeleti csoportokat szintén a közös felügyeleti csoport koordinátora irányítja, aki mindig az EKB személyzetének tagja. Ugyanakkor a közös felügyeleti csoport koordinátora az EKB székhelyén, Frankfurt am Mainban található, és nem tagállami szinten. Ami a közös felügyeleti csoport többi tagját illeti, azok között vannak az EKB személyzetének tagjai és az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének tagjai. A közös felügyeleti csoport azon tagjai, akik az EKB személyzetéhez tartoznak, szintén az EKB-nál és nem tagállami szinten találhatók. Az EKB tapasztalatai szerint ez megkönnyíti az intézményen belüli kommunikációt és a bevált gyakorlatok megosztását, és pozitív módon járul hozzá a közös felügyeleti kultúra kialakításához. Ezenkívül a közös felügyeleti csoporton belüli, az egyes felügyelt szervezetekre vonatkozó optimális felügyeleti eljárásokkal kapcsolatos párbeszéd ösztönzése érdekében az SSM szerinti közös felügyeleti csoport koordinátora főszabály szerint nem abból az országból származik, ahol a felügyelt bank székhelye található. Végül, a közös felügyeleti csoportok koordinátorait elvben 3–5 év közötti időszakra jelölik ki, és az elvárás az, hogy vonatkozásukban rendszeres rotáció érvényesüljön (szem előtt tartva azt, hogy a rotáció nem érintheti egyidejűleg a közös felügyeleti csoport valamennyi tagját).

4.3.

Ami a helyszínen kívüli és a helyszíni feladatok ugyanazon csoporton belüli koncentrációját illeti, az EKB tapasztalatai szerint az EKB általi folyamatos felügyelet minőségét gazdagítja a független helyszíni vizsgálati funkció, összekapcsolva a helyszínen kívüli és a helyszíni csoportok közötti rendszeres párbeszéddel. Ez biztosítja különösen, hogy a közös felügyeleti csoport által korábban szerzett információk alapján kialakított nézetek ne befolyásolják a helyszíni vizsgálatok megállapításait. Amint azt az EKB-nak a helyszíni vizsgálatokról és a belső modellek vizsgálatáról szóló útmutatója egyértelművé teszi, a helyszíni vizsgálatok kiegészítik a folyamatos felügyeletet. Az EKB a hitelintézetekre vonatkozó állandó és mélyreható ismereteket tart fenn a folyamatos helyszínen kívüli felügyelet ellátása révén, amely főként a hitelintézet által szolgáltatott információkra támaszkodik, és a helyszíni vizsgálatokon keresztül az EKB többek között ellenőrzi a folyamatos felügyelet ellátásához felhasznált információk pontosságát. A helyszíni vizsgálati csoport, a csoport vezetőjét is beleértve, a közös felügyeleti csoporttól függetlenül, azonban azzal együttműködésben jár el. A vizsgálat lefolytatására vonatkozó felügyeleti határozat elfogadását követően a vizsgálat végrehajtása a vizsgálati csoport vezetőjének kizárólagos felelősségi körébe tartozik, aki a vizsgálati csoport megállapításait tartalmazó jelentés elkészítéséért is felelős. Az SSM-keretrendelet 144. cikke úgy rendelkezik, hogy az EKB felel a vizsgálati csoport illetékes nemzeti hatóságok (40) bevonásával történő létrehozásáért és összetételéért. A vizsgálati csoport állhat az EKB ellenőreiből, a vizsgált jogalany tagállama illetékes nemzeti hatóságának alkalmazásában álló felügyelőkből és más illetékes nemzeti hatóságoktól származó felügyelőkből, valamint a közös felügyeleti csoport tagjaiból vagy az EKB által felhatalmazott más személyekből. Függetlenül attól, hogy honnan érkeznek, a csoport valamennyi tagja az EKB nevében tevékenykedik, a vizsgálati csoport vezetőjének felelőssége mellett. A közös felügyeleti csoport tagja nem nevezhető ki a vizsgálati csoport vezetőjeként. Az EKB tapasztalatai szerint továbbá nehéz lehet hatékonyan erőforrásokat biztosítani egy olyan csapat számára, amely helyszíni felügyeleti feladatokat és helyszínen kívüli vizsgálatokat egyaránt ellát; az, ami a napi szintű működéshez megfelelő erőforrásokkal ellátottságnak tekinthető, létszámhiányhoz vezethet, ha a csoport egyes részei helyszíni vizsgálaton (41) vesznek részt. Ezenkívül a különböző illetékes nemzeti hatóságok felügyelőinek a helyszíni vizsgálati csoportokba történő bevonása kulcsfontosságúnak bizonyult a helyszíni tevékenységek közös megközelítésének az SSM-en belül történő kialakításához.

4.4.

Az AMLAR meghatározza az AMLA-nak a közvetlen felügyelete alatt álló kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal szembeni felügyeleti hatásköreit (42), amelyek hozzáadódnak azokhoz a felügyeleti hatáskörökhöz, amelyek az AMLD6 alapján a pénzmosás a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó valamennyi nemzeti hatóság rendelkezésére fognak állni (43). Az AMLA-nak ezenkívül lehetősége lesz arra, hogy utasítások révén előírja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóságoknak, hogy a nemzeti jogban előírt feltételek mellett és azokkal összhangban gyakorolják hatáskörüket, amennyiben az AMLAR nem ruházza fel az AMLA-t az adott hatáskörrel. E hatáskörök részben átfedést mutatnak az EKB-nak az 1024/2013/EU rendelet szerinti hatásköreivel, és általánosabban, a prudenciális felügyeleti hatóságok 2013/36/EU irányelv szerinti hatásköreivel, például a felügyelt szervezetek üzleti tevékenységének, működésének vagy hálózatának korlátozására (44) vagy a felügyelt szervezet vezető testületét érintő változtatások előírására vonatkozó hatáskört (45) illetően. A felügyeleti hatáskörök között már jelenleg is fennállnak bizonyos átfedések a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok (EU) 2015/849 irányelv és a végrehajtó nemzeti jogszabályok szerinti hatásköreit illetően. A felügyeleti hatásköröket érintő ezen átfedés a prudenciális felügyeletet, illetve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti együttműködést tesz szükségessé az összeütközések és szándékolatlan következmények – többek között az ugyanazon hitelintézethez intézett felügyeleti intézkedések összehangolatlan halmozódásának – elkerülése érdekében. Az EKB készen áll arra, hogy e tekintetben együttműködjön az AMLA-val, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóságokkal. Ezenkívül fontos biztosítani, hogy az AMLA, mielőtt közigazgatási szankciókat és intézkedéseket szabna ki a más hatóságok általi felügyelet alá is tartozó kötelezett szolgáltatókra, felügyeleti intézkedéseit koordinálja a többi releváns hatósággal, különösen a hitelintézetek releváns prudenciális felügyeleti hatóságaival, amennyiben e felügyeleti intézkedések ilyen intézményeket érintenének. Az AMLD6-tal foglalkozó külön véleményében ezért az EKB javasolja az AMLD6 módosítását annak érdekében, hogy korlátozzák a felügyeleti hatáskörök ugyanazon kötelezett szolgáltató vonatkozásában történő, potenciálisan összehangolatlan gyakorlásának nemkívánatos hatásait. Az AMLR1, az AMLD6 és az AMLAR vonatkozó rendelkezéseire (46) figyelemmel az EKB értelmezése szerint az AMLD6-ban foglalt e koordinációs követelmény a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóságokra és az AMLA-ra is vonatkozna.

4.5.

Az AMLA közvetett felügyeleti szerepét illetően az EKB üdvözli az arra vonatkozó javaslatot, hogy az AMLA-t felruházzák a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetett felügyeletének feladatával, mivel ez hozzá fog járulni a felügyeleti konvergenciához, valamint lehetővé fogja tenni az AMLA számára, hogy kivételes körülmények esetén felügyeleti intézkedések meghozatalára kérjen fel valamely pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó nemzeti hatóságot. Az AMLAR pontosan meghatározott esetekben azt is lehetővé teszi az AMLA számára, hogy kérje a Bizottságtól valamely nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóval kapcsolatos felügyeleti hatásköröknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó nemzeti hatóságról az AMLA-ra történő átruházásának engedélyezését (47). Az AMLA ilyen kérelemmel csak akkor fordulhat a Bizottsághoz, ha a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóság nem tesz eleget az AMLA arra vonatkozó megkeresésének, hogy a kötelezett szolgáltatónak címzett határozatot fogadjon el. Noha a gyakorlatban lehetnek olyan esetek, amikor a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóság és az AMLA egyetért a felügyeleti hatáskörök átruházását illetően, az AMLAR nem rendelkezik az ilyen átruházásra irányuló eljárásról a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóság általi fent említett meg nem felelés hiányában. E tekintetben az EKB megjegyzi, hogy az 1024/2013/EU rendelet (az EKB esetében) és a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (48) (az Egységes Szanálási Testület esetében) egyaránt lehetővé teszi a felügyeleti hatásköröknek az adott nemzeti hatóság kérelmére történő átvételét is (49). Ezt a lehetőséget – három évig terjedő időszakra – a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszerben is biztosítani kell. Ha ezt a lehetőség beiktatásra kerül az AMLAR-ba, elemezni kell a Bizottságnak az e folyamatban való megfelelő részvételét, figyelemmel többek között a Meroni-elv (50) által előírt korlátokra.

4.6.

Az EKB üdvözli az AMLA számára a felvigyázási funkciójának teljesítése és a magas színvonalú felügyelet egész Unióban való biztosítása érdekében előirányzott hatáskörök és eszközök széles körét. Az EKB megjegyzi, hogy a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében az információgyűjtés területén az AMLA felvigyázási eszköztárának nem része néhány, a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetekre vonatkozó információgyűjtés tekintetében az EKB rendelkezésére álló eszköz.

4.7.

Az EKB tapasztalata szerint az eredményes felvigyázás megkívánja az egyensúlyt a felügyeleti konvergencia és az intézményspecifikus felvigyázás előmozdítása között. Ez utóbbi hatékony eszköz a különböző tagállamokban működő felügyeleti megközelítések eredményességének értékelése és annak lehetővé tétele tekintetében, hogy a közvetett felügyelet szükség esetén időben fel tudjon lépni. Az EKB megjegyzi, hogy az AMLAR értelmében a pénzügyi felügyeleteknek csupán igen korlátozott esetben kell információt szolgáltatniuk a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókról (51).

4.8.

Az EKB meg kívánja osztani a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek vonatkozásában az SSM keretében kialakított felvigyázás terén szerzett tapasztalatát. A keretrendszer megteremti annak a lehetőségét, hogy az EKB a kockázatosságuk és hatásuk alapján létrehozza a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek kategóriáit, és különböző szintű információt követeljen meg az illetékes nemzeti hatóságoktól (például előzetes értesítést csak a kiemelt kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek esetében ír elő, miközben valamennyi kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetre vonatkozik az éves utólagos adatszolgáltatási és a pénzügyi helyzetben bekövetkező romlásról szóló értesítési kötelezettség). Ez a megközelítés lehetővé teszi azt, hogy a felvigyázási funkció arányos legyen és a legkritikusabb esetekre összpontosítsa a forrásokat. A minimális információk éves szolgáltatása, amely valamennyi kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetre vonatkozik, a felügyeleti kötelezettségek ellátása (például horizontális felülvizsgálatok, intézményspecifikus helyzetek értékelése vagy tájékozott dialógus folytatása az illetékes nemzeti hatóságokkal) szempontjából is hasznos. Felvigyázási funkciója gyakorlásának további támogatása érdekében az EKB részt vesz továbbá számos kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet helyszíni ellenőrzésében.

4.9.

Az AMLAR szerint (52) a pénzügyi felügyeleteknek értesíteniük kell az AMLA-t, ha bármely nem kiválasztott kötelezett szolgáltató helyzete gyorsan és jelentősen romlik. Mivel ezek a jellemzők viszonylag szűkek és egyszerre kell fennállniuk, valamely nem kiválasztott kötelezett szolgáltató helyzetének jelentős, de nem gyors romlása, vagy a gyors és jelentős helyzetromlással nem érintett, azonnali figyelmet igénylő sürgős helyzet (például lényeges hosszútávú jogsértések azonosítása) nem eredményezné az AMLA értesítését.

4.10.

Az AMLA felülvizsgálati testülete az AMLAR-ban (53) hasonlóképpen került kialakításra, mint az 1024/2013 rendelet szerinti felülvizsgálati testület. Az EKB megjegyzi, hogy e modell mellett léteznek egyéb lehetséges megközelítések is, például az EBH, az ESMA, az EIOPA és az Egységes Szanálási Testület esetében alkalmazott modell, amelyben a felülvizsgálati szervek többek között olyan határozatokat fogadnak el, amelyek kötelező erővel rendelkeznek a felülvizsgált, végleges határozatokat később meghozó megfelelő szervek számára. Az AMLA számára leginkább megfelelő megoldás kialakításának ezért előnyére válhatna az ezen modellek mindegyikének működése során összegyűjtött tapasztalatok összehasonlítása.

4.11.

Ahol az AMLA felügyeleti fellépése a nemzeti hatóságokhoz intézett utasításokat vagy felkéréseket foglal magában, ott fontos figyelembe veendő szempontot jelenthet a hatóságok egyes nemzeti jogi keretrendszerek szerinti, többek között a nemzeti közigazgatási jogokból eredő hatásköreinek és kötelezettségeinek eltérő volta. Ezekben a helyzetekben az AMLA számára előnyös lenne az ilyen utasítások eredményessége és korlátai elemzésének nemzeti hatóságok általi támogatása, ideértve a felügyeleti intézkedés meghozatalában érintett hatóságok esetleges szerződésen kívüli felelősségét is. AZ EKB értelmezése szerint az ilyen támogatásról az AMLAR általános együttműködésre vonatkozó rendelkezései (54) gondoskodhatnának.

5. Az AMLA irányítási struktúrája és a folyamatosságra vonatkozó szabályok

5.1.

Az AMLA igazgatótanácsa két összetétellel fog rendelkezni: a felügyeleti és a pénzügyi információs egység összetétellel (55). A felügyeleti összetételű igazgatótanács ülésein megfigyelőként részt vehet az EKB-nak az EKB felügyeleti testülete által kinevezett képviselője és az egyes európai felügyeleti hatóságok egy-egy képviselője, amennyiben a megbízatásuk körébe tartozó ügyeket tárgyalnak.

5.2.

Az EKB üdvözli ezt a rendelkezést, mivel az elő fogja segíteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem és a prudenciális szabályozás és felügyelet közötti szükséges interakciót. Az EKB jelenleg prudenciális felügyeleti szempontból hozzájárul az EBH-n belüli pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó állandó bizottság munkájához (56). Az EKB értelmezése szerint az AMLA-ban fennálló megfigyelői szerepe gyakorlatilag fel fogja váltani a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó állandó bizottságban betöltött jelenlegi megfigyelői szerepét, mivel ez utóbbi bizottság meg fog szűnni (57). Ezzel összefüggésben az AMLAR-t (58) módosítani kell oly módon, hogy az az „Európai Központi Bank felügyeleti testülete által kinevezett képviselő” helyett az „EKB képviselőjére” hivatkozzon. Az EKB elismeri, hogy az e rendelkezésben használt megfogalmazás az 1093/2013/EU rendeletben (59) már használt megfogalmazáson alapul. Ugyanakkor az EKB meghatározott szerveinek az EKB képviselőinek kijelölésére vonatkozó eljárásban való részvétele e szerveknek különösen a Szerződések, a KBER és az EKB alapokmánya és az 1024/2013/EU rendelet által meghatározott hatáskörétől függ, és így az EKB belső szervezetével összefüggő kérdés. Nem tűnik helyénvalónak, hogy az AMLAR beavatkozzon az EKB belső szervezetébe annak meghatározásával, hogy az EKB mely szerve legyen felelős az EKB képviselőjének kijelöléséért.

5.3.

Az EKB üdvözli továbbá, hogy az AMLA pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsa magában foglalja majd az Európai Csaláselleni Hivatalt, az Europolt, az Eurojustot és az Európai Ügyészséget is, valamint, hogy az AMLAR az AMLA-ra vonatkozó, az ezen uniós szervekkel való együttműködési követelményt tartalmaz (60). A pénzügyi információs egységek és a büntetőjoghoz kapcsolódó megbízatású uniós szervek közötti, az AMLA által megvalósítandó fokozott együttműködés fontos előrelépést jelent különösen a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. február 16-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) COM (2021) 421 final.

(2) COM (2021) 420 final.

(3) COM (2021) 423 final.

(4) COM (2021) 422 final.

(5) Lásd: az Európai Központi Bank CON/2005/2 véleménye (2005. február 4.) az Európai Unió Tanácsának kérésére a pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (HL C 40., 2005.2.17., 9. o.), az Európai Központi Bank CON/2013/32 véleménye (2013. május 17.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv iránti javaslatról és pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet iránti javaslatról (HL C 166., 2013.6.12., 2. o.), az Európai Központi Bank CON/2016/49 véleménye (2016. október 12.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a 2009/101/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (HL C 459., 2016.12.9., 3. o.) és az Európai Központi Bank CON/2018/55 véleménye (2018. december 7.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet és kapcsolódó jogi aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti módosított javaslatról (HL C 37., 2019.1.30., 1. o.). Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(6) Lásd a CON/2018/55 EKB vélemény 1.1. bekezdését.

(7) Lásd a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.) 117. cikkének (5) bekezdését.

(8) Lásd az AMLAR 12. és 13. cikkét.

(9) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(10) Az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendelet (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.) 2. cikkének 16. pontjában meghatározottak szerint.

(11) Az SSM-keretrendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerint.

(12) Az SSM-keretrendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerint.

(13) Lásd az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdését.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).

(15) Lásd az AMLAR 88. cikkét.

(16) Lásd az AMLAR 78. cikkét.

(17) Lásd az AMLAR 2. cikkét.

(18) Lásd az AMLAR 78. cikkének (1) bekezdését.

(19) Lásd az 1024/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdését.

(20) Lásd a 2013/36/EU irányelv 117. cikkének (5) bekezdését.

(21) Lásd az AMLAR 11. cikkét és 78. cikkének (3) bekezdését.

(22) Lásd az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.) 9a. cikkét.

(23) Lásd az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (3) bekezdését.

(24) Lásd a 11. cikk (1) bekezdését, amely csak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságokra hivatkozik, valamint az AMLAR 11. cikkének (4) bekezdését.

(25) Lásd az AMLAR 11. cikkének (4) bekezdését.

(26) Lásd az AMLAR 11. cikkének (2) bekezdését.

(27) Lásd az AMLAR 11. cikke (2) bekezdésének d) pontját.

(28) Lásd a 2013/36/EU irányelv 117. cikkének (5) bekezdését.

(29) Lásd az AMLD6 48. cikkének (1) bekezdését.

(30) Lásd az AMLAR 78. cikkének (2) bekezdését.

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(32) Lásd az (EU) 2015/849 irányelv 57a. cikkének (2) bekezdése szerinti, az információcsere gyakorlati feltételeiről szóló többoldalú megállapodást.

(33) Lásd az AMLAR 78. cikkének (3) bekezdését.

(34) Lásd az AMLAR 33–37. cikkét.

(35) Lásd az AMLAR 75. cikkét.

(36) Lásd az AMLAR 77. cikkének (1) bekezdését.

(37) Lásd az AMLAR 77. cikkének (2) bekezdését.

(38) Lásd az AMLAR 15. cikkét.

(39) Lásd az AMLAR 15. cikkének (2) bekezdését.

(40) Az „illetékes nemzeti hatóság” fogalmát az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkének 2. pontja határozza meg.

(41) Az SSM összefüggésében a helyszíni felügyelet (vagyis a vizsgálatok) egy olyan meghatározott funkció, amely az EKB-nál és az illetékes nemzeti hatóságoknál fennálló, e célt szolgáló struktúrákon keresztül működik, ideértve az egyes vizsgálatokhoz kapcsolódó eseti küldetéseket, amelyekhez a személyzet meghatározott készségeire és elérhetőségére (az irodától/otthontól távol töltött hosszú időszakok) van szükség. Ha nagyságrendet kívánnánk megjelölni, a jelentős intézmények esetében az SSM mint egész a helyszíni felügyelethez (a közös felügyeleti csoportokon keresztül) rendelt teljes munkaidős egyenértéknek körülbelül 40 %-át fordítja e konkrét helyszíni funkcióra.

(42) Lásd az AMLAR 20. cikkét.

(43) Lásd az AMLD6 41. cikkét.

(44) Lásd az AMLAR 20. cikke (2) bekezdésének d) pontját.

(45) Lásd az AMLD6 41. cikke (1) bekezdésének f) pontját.

(46) Lásd különösen az AMLAR 20. cikkének (3) bekezdését, amely úgy rendelkezik, hogy az AMLA rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel is, amelyekkel a felügyeleti hatóságok a vonatkozó uniós jog alapján rendelkeznek.

(47) Lásd az AMLAR 30. cikkét.

(48) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(49) Lásd az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontját és a 806/2014/EU rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontját.

(50) A Bíróság 1958. június 13-i Meroni kontra Főhatóság ítélete, C-9/56, ECLI:EU:C:1958:7; 1981. május 14-i Romano ítélete, C-98/80, ECLI:EU:C:1981:104; 2005. július 12-i Alliance for Natural Health és társai ítélete, C-154/04 és C-155/04, ECLI:EU:C:2005:449; 2014. január 22-i Egyesült Királyság kontra Parlament és Tanács ítélete, C-270/12, ECLI:EU:C:2014:18.

(51) Lásd az AMLAR 29. és 30. cikkét.

(52) Lásd az AMLAR 30. cikkének (1) bekezdését.

(53) Lásd az AMLAR 60–63. cikkét.

(54) Lásd a 7. cikk (2) bekezdését valamennyi helyzet vonatkozásában, és a 14. cikk (2) bekezdését a kiválasztott kötelezett szolgáltatók felügyeletét illetően.

(55) Lásd az AMLAR 46. cikkét.

(56) Lásd az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (7) bekezdését.

(57) Lásd az AMLAR 86. cikkét (amely hatályon kívül helyezi az 1093/2010/EU rendelet 9a. és 9b. cikkét, valamint számos más rendelkezését).

(58) Lásd az AMLAR 46. cikkének (4) bekezdését.

(59) Lásd az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (8) bekezdését.

(60) Lásd az AMLAR 80. cikkét.

2022.5.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 210/15

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. február 16.)

a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvre és rendeletre irányuló javaslatról

(CON/2022/5)

(2022/C 210/06)

Bevezetés és jogalap

2021. október 8-án, 14-én és 20-án az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől és a Tanácstól azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (1) (a továbbiakban: AMLR1), valamint a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (2) (a továbbiakban: AMLD6).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet és irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése szerinti, az Unió monetáris politikájának végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát, a KBER-nek a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdése szerinti, a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására vonatkozó alapvető feladatát, az EKB-nak a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó feladatait, az eurobankjegyek Szerződés 128. cikkének (1) bekezdése szerinti törvényes fizetőeszköz minőségét, valamint a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti, a pénzügyi rendszer stabilitása előmozdításának a KBER által történő támogatását. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1. Áttekintés és bevezető megjegyzések

1.1.

Ez a vélemény az Európai Bizottság által 2021. július 20-án közzétett négy jogalkotási javaslatból álló csomag részét képező AMLR1 és AMLD6 javaslatokkal foglalkozik, amelynek célja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok megerősítése. Külön EKB vélemények foglalkoznak a másik két jogalkotási javaslattal: a) a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal (3) (a továbbiakban: AMLAR), és b) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás) irányuló javaslattal (4).

1.2.

Az EKB üdvözli ezt a kezdeményezést. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogalkotási javaslatokról szóló korábbi EKB véleményekkel (5) összhangban az EKB kifejezetten támogatja az azt biztosító uniós rendszert, hogy a tagállamok, az uniós hatóságok és szervek, valamint az Unión belüli kötelezett szolgáltatók hatékony eszközökkel rendelkezzenek az uniós pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználása elleni küzdelemhez.

1.3.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret érinti az EKB által a hitelintézetek prudenciális felügyelete terén a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése és az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (6) alapján végzett feladatokat, valamint a Szerződés 127. cikkének (2) bekezdése szerinti, a központi banki megbízatása körébe tartozó feladatokat. Intézményi szempontból is érinti az EKB-t.

1.4.

Először, az EKB-t nem bízták meg a hitelintézetek pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos felügyeletének feladatával. Ezt kizárja a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése, amely egyértelműen a prudenciális felügyeleti feladatokra korlátozza az EKB-ra ruházható feladatokat. Mindazonáltal az EKB prudenciális felügyeleti feladatainak ellátásával összefüggésben fontos figyelembe venni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelet eredményeit. Különösen a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának kockázata bír jelentőséggel az EKB-nak a felügyelt szervezetekben való befolyásoló részesedés megszerzésére, a hitelintézetek engedélyezésére és engedélyének visszavonására, valamint a felügyelt szervezetek meglévő vagy leendő vezetői alkalmasságának értékelésére vonatkozó prudenciális felügyeleti döntései, továbbá a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárással összefüggő mindennapi felügyelet tekintetében. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények súlyos megsértése hátrányosan érintheti a hitelintézetek jó hírnevét, és ezáltal veszélyeztetheti életképességüket. Az ilyen jogsértések jelentős közigazgatási vagy büntetőjogi szankciók kiszabásához is vezethetnek a felügyelt szervezetekkel és személyzetükkel szemben. Bizonyos esetekben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények súlyos megsértése közvetlenül kiválthatja a hitelintézet engedélye visszavonásának szükségességét. Ezért elengedhetetlen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni eredményes felügyelet, valamint a prudenciális és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti információcsere (7). Az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) az elmúlt években történt módosításai, valamint az európai felügyeleti hatóságok által végzett munka eredményeként olyan eljárások jöttek létre, amelyek megkönnyítik ezt az információcserét, amely szerves részévé vált az EKB hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos munkájának.

1.5.

Az EKB továbbá abban a helyzetben van, hogy a központi banki megbízatása keretében végzett piaci műveletek során számos kötelezett szolgáltató partnereként jár el. Az EKB-ra ezért vonatkoznak az ügyfél-átvilágítási eljárások, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó alkalmazandó kerettel összhangban el kell végezniük ügyfeleik vonatkozásában.

Különös észrevételek

2. A kötelezett szolgáltatók meghatározása

2.1.

Az AMLR1 (10) tartalmazza az AMLR1, az AMLD6 és az AMLAR alkalmazásában kötelezett szolgáltatók felsorolását. A korábbi pénzmosás elleni irányelvekkel (11) összhangban a kötelezett szolgáltatók felsorolásában a központi bankok nem szerepelnek. Az EKB megjegyzi, hogy a központi bankok nem tartoznak az AMLR1 szerinti kötelezett szolgáltatók egyik kategóriájába sem, mint például a hitelintézetek vagy a pénzügyi intézmények, mivel ezeket a kifejezéseket a Szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) a központi bankoktól elkülönítve használják. Továbbá a hitelintézeteknek és a pénzügyi piac más szereplőinek tevékenységét szabályozó uniós jogalkotási aktusok, például az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12), a 2013/36/EU irányelv, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) és az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) olyan kifejezett rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek egyértelművé teszik, hogy a központi bankok nem tartoznak a hatályuk alá. Mivel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret az AMLR1 révén egy rendelet irányába mozdul el, amely közvetlenül alkalmazandó lesz a tagállamokban, hasznos lehet, ha a társjogalkotók megerősítik a KBER központi bankjainak jogállására vonatkozó ezen értelmezést, különösen a KBER központi bankjai által a Szerződések alapján végzett feladatok tekintetében. Ami a KBER egyes nemzeti központi bankjai (NKB-k) által végezhető további tevékenységeket illeti, az EKB úgy értelmezi, hogy amennyiben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az egyes NKB-k által végzett konkrét tevékenységekre, például a személyzetük tagjai részére folyószámlák biztosítására az AMLR1-ben foglaltakkal azonos követelményeknek vagy azok valamely releváns részének kell vonatkoznia, úgy továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy ezt nemzeti jogszabályok útján valósítsák meg.

3. A prudenciális felügyelettel kapcsolatos aspektusok

3.1. Fogalommeghatározások

3.1.1.

Az AMLR1 meghatározása szerint „felügyelet” az annak biztosításával megbízott szerv, hogy a kötelezett szolgáltatók teljesítsék az AMLR1-ben foglalt követelményeket (15). Meghatározza továbbá az „illetékes hatóság” fogalmát, amely magában foglalja többek között a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságot (16). Egyes prudenciális felügyeleti feladatok magukban foglalnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos elemeket, amelyek esetében azonban a prudenciális felügyeleti hatóságoknak, köztük az EKB-nak, a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatértékelésekre, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények megsértésének azonosítására vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok egyéb információira kell támaszkodniuk. Ennek megfelelően az AMLAR szerint (17) a „nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság” fogalmához tartoznak mind a 2013/36/EU irányelv szerinti prudenciális felügyeletért felelős hatóságok, mind az EKB az 1024/2013/EU tanácsi rendelet által ráruházott feladatok ellátása során. Az EKB értelmezése szerint ezért az AMLR1-ben sem a „felügyelet”, sem az „illetékes hatóság” kifejezésbe nem értendő bele az EKB vagy más prudenciális felügyeleti hatóság.

3.2 A kötelezett szolgáltatókon belüli megfelelési funkció

3.2.1.

Az AMLR1 meghatározása szerint (18) a felső vezetők két kategóriája felelős a kötelezett szolgáltatók pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos megfeleléséért: a „megfelelési vezető” és a „megfelelési tisztviselő”. A megfelelési vezetőnek a kötelezett szolgáltató igazgatótanácsa (vagy megfelelő irányító szerve) ügyvezető tagjának kell lennie, és felelős a kötelezett szolgáltató AMLR1-nek való megfelelését biztosító politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak végrehajtásáért, valamint e politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások jelentős vagy lényeges hiányosságaira vonatkozó információk fogadásáért. Ez a rendelkezés a jelenleg az (EU) 2015/849 irányelvben (19) foglalt rendelkezést fejti ki, amely tartalmazza az „irányító testület” fogalmát. Az új rendelkezést az AMLR1 javasolja, amely rendeletként nem kerül átültetésre a nemzeti jogba az említett jogszabályokban meglévő megfelelő kifejezések használatával. Ennek megfelelően javasolt az „igazgatótanács – ha nincs, az annak megfelelő irányító szerv” kifejezés helyett az általánosabb „vezető testület” kifejezés használata. A „vezető testület” kifejezés számos, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények tevékenységét szabályozó uniós jogi aktusban használatos, így például a 2013/36/EU irányelvben, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20) (amely az „igazgatási, irányító vagy felügyelő testület” kifejezést tartalmazza), a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben (21), valamint az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22) (amely leggyakrabban az „ügyviteli vagy ügyvezető szerv” kifejezést használja). Az AMLR1-t ezért akként lehetne módosítani, hogy azt mondja ki, hogy a megfelelési vezető a „vezető testület” ügyvezető tagja.

3.2.2.

Az AMLR1 előírja, hogy a megfelelési vezető rendszeresen beszámol az igazgatótanácsnak vagy az azzal egyenértékű irányító szervnek. Az anyavállalatokban ugyanez a személy látja el a csoportszintű politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások felvigyázását is. Ami a hitelintézeteket illeti, a vezető testület kollektíven hoz döntéseket, és felelős többek között az azon kockázatok vállalására, kezelésére, felügyeletére és csökkentésére szolgáló stratégiák és politikák jóváhagyásáért és felülvizsgálatáért, amelyeknek az intézmény ki van vagy ki lehet téve (23). Az AMLR1-nek ezért egyértelművé kell tennie, hogy a megfelelési vezető kijelölése nem érinti a vezető testület más uniós jogi aktusok szerinti kollektív felelősségét.

3.2.3.

Az AMLR1 előírja (24), hogy a megfelelési tisztviselőt a felügyelt szervezet igazgatótanácsa vagy irányító szerve nevezi ki, és ő felelős a kötelezett szolgáltató pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikáinak napi működéséért, valamint a gyanús ügyleteknek a pénzügyi információs egység felé történő bejelentéséért is. A megfelelési tisztviselő a kötelezett szolgáltató felső vezetésének (25) tagja lesz. Az EKB értelmezése szerint a hitelintézeteken belül a megfelelési tisztviselő és a megfelelési vezető azon belső ellenőrzési funkciók részét fogja képezni, amelyeket az Európai Bankhatóság (EBH) alkalmazandó iránymutatásaira (26) figyelemmel értelmezett 2013/36/EU irányelvvel összhangban kell gyakorolni. Ez többek között magában foglalja a megfelelési vezető és a megfelelési tisztviselő függetlenségét, a feladataik és a hitelintézeten belüli egyéb funkciók kombinációjának korlátozását, a feladataik ellátásához szükséges elegendő erőforrást, valamint a vezető testülethez való hozzáférést.

3.2.4.

Az AMLR1 kimondja továbbá, hogy a más uniós jogi aktusok alapján a felső vezetésük tekintetében ellenőrzés alá vont kötelezett szolgáltatók tekintetében ellenőrizni kell, hogy a megfelelési tisztviselők teljesítik-e ezeket a követelményeket. Az EKB értelmezése szerint ez a rendelkezés csak az egyéb uniós jogi aktusokban meghatározott követelményekre vonatkozik, és nem állapít meg a megfelelési tisztviselő vagy megfelelési vezető alkalmasságának ellenőrzésére vonatkozó további követelményt. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzést csak akkor kell elvégezni, ha más uniós jogi aktusok már előírják, hogy a megfelelési tisztviselőt vagy a megfelelési vezetőt az említett egyéb uniós jogi aktusokkal összhangban alkalmassági ellenőrzésnek kell alávetni. Tanácsos lenne több gyakorlati szabályt tisztázni azokra a helyzetekre vonatkozóan, amikor a megfelelési tisztviselő vagy a megfelelési vezető alkalmasságának ellenőrzését a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságtól eltérő hatóság végzi. Először is biztosítani kell, hogy ilyen helyzetben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok felügyeleti hatáskörükön belül és szükség szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó más hatóságokkal együttműködve biztosítsák az említett hatóság számára a szükséges inputot. Például, ha a prudenciális felügyeleti hatóságokat bízzák meg a megfelelési tisztviselő vagy a megfelelési vezető alkalmassági értékelésének elvégzésével, azok jellemzően képesek lesznek értékelni egyes alkalmassági kritériumokat, például az érintett személy jó hírnevét, tisztességességét és feddhetetlenségét. Ami azonban az egyéb kritériumokat illeti, például azt, hogy az egyén rendelkezik-e a megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal ahhoz, hogy a megfelelési tisztviselő vagy a megfelelési vezető feladatait ellássa, ezek tekintetében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok rendelkeznének a szükséges szakértelemmel és információkkal. Másodszor, figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok hozzájárulásának jelentőségét az alkalmassági ellenőrzés során, valamint a megfelelési vezetők és megfelelési tisztviselők jelentőségét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoknak az AMLR1 által meghatározott (27) megbízatása szempontjából, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok számára lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy akkor is megakadályozzák, hogy azok a személyek, akik megítélésük szerint nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal, betöltsék a megfelelési vezetői vagy megfelelési tisztviselői funkciót, ha az átfogó alkalmassági ellenőrzést egy másik hatóság végzi el. Mivel azonban a kijelölt személyek a kötelezett szolgáltatón belül több feladat ellátására is kinevezhetők, biztosítani kell, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságnak a megfelelési vezetői vagy megfelelési tisztviselői feladatokkal kapcsolatos negatív álláspontja ne befolyásolja az átfogó alkalmassági ellenőrzésért felelős hatóság azon lehetőségét, hogy a kijelölt személyek bármely más feladataira tekintetében kedvező határozatot hozzon. E célból azt is egyértelművé kell tenni, hogy az AMLR1-ben említett (28) megfelelési vezető feladatai csak az AMLR1-nek való megfelelés biztosítását érintik. Harmadszor, mivel az alkalmassági értékelésekre szigorú határidők vonatkoznak, rögzíteni kell, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságnak megfelelő időn belül rendelkezésre kell bocsátania az átfogó alkalmassági ellenőrzéshez való hozzájárulását. E tekintetben javasolt az olyan helyzetek kezelése is, amikor a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság a határidőn belül nem ad értékelést. Negyedszer, mivel az átfogó alkalmassági ellenőrzésért felelős hatóság teljes mértékben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság hozzájárulására fog támaszkodni a kijelölt személy ismeretei, készségei és tapasztalata tekintetében, javasolt, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok értékelése az átfogó alkalmassági ellenőrzést végző hatóság határozatának részévé váljon. Ötödször, ajánlott továbbá, hogy az AMLD6-ban (29) előirányzott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködésre vonatkozó iránymutatások tartalmazzanak azzal kapcsolatos gyakorlati szabályokat, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok hogyan fognak együttműködni az EKB-val és az 1024/2013/EU rendeletben meghatározott illetékes nemzeti hatóságokkal a megfelelési vezetők és a megfelelési tisztviselők alkalmassági ellenőrzésének folyamatában, továbbá határozzanak meg konkrét határidőket, amelyeken belül a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk az alkalmassági ellenőrzésekhez való hozzájárulásukat.

3.3. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közigazgatási szankciók és intézkedések kiszabására vonatkozó hatásköre

3.3.1.

Az AMLD6 a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok rendelkezésére álló közigazgatási szankciók és intézkedések széles körét határozza meg (30), amelyek bizonyos helyzetekben egybeeshetnek más felügyeleti hatóságok, többek között az 1024/2013/EU rendelet szerinti feladatainak ellátása során az EKB által kiszabott szankciókkal és intézkedésekkel vagy befolyásolhatják azokat. Ezért javasolt, hogy kerüljön létrehozásra a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok és a többi érintett hatóság, köztük a prudenciális felügyeleti hatóságok közötti megfelelő koordinációs mechanizmus. Az ilyen megoldások támogathatnák a hatóságokat a szankciók és intézkedések megtervezésében és végrehajtásában, és elkerülhetnék a hatásaikat érintő nem kívánt összeütközéseket. Hosszabb távon fontos lesz a koordinációs folyamatok gyakorlati szempontjainak további pontosítása iránymutatások (vagy más szabályozási dokumentumok) révén annak biztosítása érdekében, hogy az érintett hatóságok meg tudják hozni a szükséges intézkedéseket a gyakran rövid és a jogszabályokban egyértelműen meghatározott határidőkön belül. Ez az alkalmassági értékelésekkel kapcsolatos együttműködés szempontjából is releváns (lásd a 3.2.4. bekezdést). Továbbá, amennyiben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokat és a prudenciális hatóságokat azonos vagy hasonló felügyeleti hatáskörökkel ruházzák fel, az iránymutatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatásköröket minden esetben az a hatóság gyakorolja, amely a konkrét esetben a legjobb helyzetben van azok alkalmazására. Mivel ezen iránymutatások kidolgozásához szükség lehet a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága és az EBH (és esetleg az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) közötti együttműködésre, az EKB az AMLAR-ról szóló külön véleményében olyan konkrét rendelkezéseket javasolt, amelyek elősegítik az említett hatóságok közötti együttműködést a szabályozási termékek fejlesztése terén.

3.3.2.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok számára az AMLD6-ban javasolt hatáskörök magukban foglalják a kötelezett szolgáltatók engedélyének visszavonására vagy felfüggesztésére vonatkozó hatáskört, valamint az arra vonatkozó hatáskört, hogy a kötelezett szolgáltató vezető testületének valamely tagját átmenetileg eltiltsák a vezető funkciójának kötelezett szolgáltatókban történő gyakorlásától (31). Ugyanakkor a kötelezett szolgáltatók különböző típusai számára az engedélyek megadására és visszavonására, illetve a vezető testületeik tagjainak vagy a kulcsfontosságú feladatot ellátó személyeknek az alkalmasságára vonatkozó döntések tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság számos esetben eltér a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságtól. Ezen túlmenően az engedélyek megadására és visszavonására, illetve az alkalmasságról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szóló jogszabályoktól eltérő jogalkotási aktusok szabályozhatják. Például az engedélyek Unión belüli hitelintézetek részére történő megadását elsősorban a 2013/36/EU irányelv szabályozza, az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező hitelintézetek esetében pedig az EKB-t ruházták fel az engedélyek megadására és visszavonására vonatkozó kizárólagos hatáskörrel. Előfordulhat továbbá, hogy ezek a jogalkotási aktusok nem ismerik el az engedély felfüggesztésének lehetőségét: ez a helyzet például a 2013/36/EU irányelv esetében. Az EKB megjegyzi, hogy ezeket a rendelkezéseket jelenleg az (EU) 2015/849 irányelv tartalmazza, és egyes kötelezett szolgáltatók tekintetében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok rendelkezhetnek hatáskörrel az engedélyek megadására és visszavonására. Ugyanakkor annak figyelembevétele érdekében, hogy bizonyos helyzetekben a kötelezett szolgáltatók engedélyének visszavonására vonatkozó kizárólagos hatáskört a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoktól eltérő hatóságok gyakorolják, valamint a felügyeleti hatáskörök más helyzetekben való megkettőzésének elkerülése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az engedély visszavonására vagy a kötelezett szolgáltató engedélyezésével kapcsolatos más intézkedés meghozatalára vonatkozó hatáskörrel egy másik hatóság rendelkezik, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoknak csak arra van lehetőségük, hogy visszavonást vagy más intézkedést javasoljanak az ilyen intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkező hatóságnak. Hasonlóképpen, amennyiben a vezető testületi tagok vagy kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságára vonatkozó döntések egy másik hatóság hatáskörébe tartoznak, az AMLD6-nak rögzítenie kell, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy javaslatot tegyenek az ilyen intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkező hatóságnak a határozat elfogadására. Ez a megfogalmazás nagyobb mértékben összhangban állna a Bizottság által az AMLAR-ban javasolt megfogalmazással (32) is.

3.3.3.

Az AMLD6 kimondja, hogy szankcióktól eltérő közigazgatási intézkedések is kiszabhatók olyan megállapított jogsértések esetében, amelyek nem minősülnek kellően súlyosnak ahhoz, hogy közigazgatási szankcióval sújtsák őket (33). Az AMLD6-ban felsorolt egyes közigazgatási intézkedések azonban súlyosabb hatást gyakorolhatnak a kötelezett szolgáltatókra, mint a közigazgatási szankciók. A szankcióktól eltérő közigazgatási intézkedéseknek a kevésbé súlyos jogsértésekre való korlátozása korlátozhatja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságokat az AMLR1 követelményeinek megsértésére adott legmegfelelőbb felügyeleti válasz megválasztásában. Ezért javasolt e megfogalmazásnak az AMLD6-ból való törlése. Megfontolható továbbá az AMLD6 41. cikkének (1) bekezdésében és az AMLAR 20. cikkének (1) bekezdésében szereplő megfogalmazások összehangolása. Míg az előbbi rendelkezés kimondja, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoknak az AMLR1 megsértése eseteinek azonosítása során rendelkezniük kell az ott felsorolt hatáskörökkel, az utóbbi rendelkezés szélesebb körű, és azt irányozza elő, hogy az AMLA felügyeleti hatáskörrel fog rendelkezni az AMLR1 valószínű megsértésének eseteiben is, valamint olyan helyzetekben, amikor a kiválasztott kötelezett szolgáltató által bevezetett rendszerek nem biztosítják a kockázatai megfelelő kezelését. E rendelkezések összehangolásakor azt is biztosítani kell, hogy ahol az AMLD6 és az AMLAR a felügyeleti hatásköröket a kötelezett szolgáltatók általi kockázatkezelés hiányosságaival köti össze, a prudenciális jogszabályokkal való potenciális összeütközés minimalizálása érdekében pontosításra kerüljön, hogy ez csak a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással összefüggő kockázatokra vonatkozik, az egyéb kockázatokra nem.

3.4. A hatóságok közötti együttműködés és információcsere

3.4.1.

Az AMLD6 meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi intézmények pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletét ellátó hatóságok (a továbbiakban együttesen: a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságok) szakmai titoktartási kötelezettségeit, és mentességeket vezet be, amelyek esetében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságokat feljogosítják arra, hogy bizalmas információkat adjanak át más hatóságoknak (34). Úgy tűnik, hogy ezek a rendelkezések több típusú hatóság tekintetében nem teszik lehetővé a bizalmas információk cseréjét, noha erre a gyakorlatban szükség lehet. Így például, míg az AMLD6 előírja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok számára, hogy működjenek együtt az illetékes hatóságokkal (35) és az adóhatóságokkal (36), úgy tűnik, hogy a bizalmas információk e hatóságok részére történő átadásának engedélyezése attól függ, hogy a tagállamok úgy döntenek-e, hogy megengedik az ilyen információcserét (37). Az általános szakmai titoktartási kötelezettség alóli, az AMLD6 szerinti mentességek (38) listájának átfogóbbá tétele érdekében felmérést lehetne végezni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok körében annak feltérképezése céljából, hogy a gyakorlatban mely hatóságokkal osztanak meg bizalmas információkat (illetve melyek tekintetében van szükség az információmegosztásra). Emellett fontolóra lehetne venni a kriptoeszközök piacairól szóló javasolt rendelet (39) (a továbbiakban: javasolt MiCA rendelet) keretében más hatóságokkal folytatott lehetséges interakciókat is. Úgy tűnik továbbá, hogy az AMLD6 nem ír elő szakmai titoktartási követelményt a hitelintézetektől vagy pénzügyi intézményektől eltérő kötelezett szolgáltatók pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletét ellátó hatóságok (a továbbiakban együttesen: a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nem pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságok) számára. Nem világos, hogy ilyen helyzetben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi, illetve nem pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságok hatékonyan együtt tudnak-e működni egymással és más hatóságokkal.

3.4.2.

Az AMLD6 előírja, hogy a prudenciális felügyeleti hatóságok és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságok közötti információcserére az AMLD6-ban előírt szakmai titoktartási követelmények vonatkozzanak (40). Mivel a prudenciális felügyeleti hatóságokra vonatkozó szakmai titoktartási rendszert más uniós jogi aktusok szabályozzák, így például a hitelintézetek prudenciális felügyelete tekintetében a 2013/36/EU irányelv, javasolt az AMLD6 vonatkozó rendelkezéseinek akként történő módosítása, hogy azok az egyenértékű szakmai titoktartási követelményekre is kiterjedjenek. Javasolt továbbá, hogy ez a követelmény az AMLD6-ban felsorolt más hatóságokkal folytatott információcserére is vonatkozzon (41) a megosztott információk következetes kezelésének biztosítása érdekében, függetlenül attól, hogy mely hatóságok vesznek részt az információcserében. Ezek a módosítások összeegyeztethetőek lennének az AMLD6 egyéb rendelkezéseiben (42) javasolt és a jogalkotók által a 2013/36/EU irányelvben (43) elfogadott megoldással.

3.4.3.

Úgy tűnik, hogy az AMLD6 nem jogosítja fel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokat arra, hogy információkat osszanak meg a központi bankokkal (44). Az arra vonatkozó információ, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság jelentős közigazgatási szankciót kíván kiszabni egy hitelintézetre (45), vagy javaslatot kíván tenni az engedélynek az AMLD6-tal összhangban történő visszavonására (46), fontos információ lehet a központi bank számára. Javasolt, hogy az AMLD6-ba kerüljön beiktatásra az információcsere megfelelő engedélyezése legalább a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságok tekintetében. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy a központi bankok a kapott információkat felhasználhatják feladataik ellátásához.

3.4.4.

Úgy tűnik, hogy az AMLD6 nem teszi lehetővé a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nem pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságok számára, hogy bizalmas információkat osszanak meg a hitelintézetek és pénzügyi intézmények prudenciális felügyeleti hatóságaival. Az ilyen információcsere indokolt lehet, ha a hitelintézetektől vagy pénzügyi intézményektől eltérő kötelezett szolgáltatók, például jelzáloghitelt vagy fogyasztói hitelt nyújtók (47) olyan csoport részét képezik, amely hitelintézeteket vagy pénzügyi intézményeket is magában foglal. Ezért javasolt az ilyen engedély beiktatása.

3.5. Ügyfél-átvilágítás elvégzése olyan helyzetekben, amikor megállapítást nyer, hogy egy intézmény fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik

3.5.1.

Az AMLR1 előírja, hogy a hitelintézetek tekintetében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok felvigyázása mellett ügyfél-átvilágításra kell, hogy sor kerüljön, amint a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (48) alapján megállapítást nyer, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy valószínűleg azzá válik, vagy amikor a betéteket a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (49) összhangban befagyasztották. Ilyen esetekben a felügyeleti hatóságok az ilyen ügyfél-átvilágítás intenzitásáról és terjedelméről a hitelintézet sajátos körülményeinek figyelembevételével döntenek (50). Ezen átvilágításnak az intézmény valamennyi ügyfele vagy ügyfeleinek jelentős része tekintetében történő elvégzése viszonylag megterhelő lehet és jelentős időt vehet igénybe, különösen akkor, ha a hitelintézet nem gyűjtötte össze a vonatkozó információkat ügyfeleitől. Ezért javasolt annak rögzítése, hogy az ilyen ügyfél-átvilágítást csak szükség esetén kell elvégezni.

4. A készpénzfizetésekre vonatkozó korlátozás

4.1.

Az AMLR1 az árukkal kereskedő és szolgáltatást nyújtó személyek számára arra vonatkozó tilalmat vezet be, hogy 10 000 EUR-t vagy azzal egyenértékű, más pénznemben kifejezett összeget meghaladó készpénzfizetést fogadjanak el vagy teljesítsenek. Lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy alacsonyabb értékhatárokat tartsanak fenn, vagy az EKB-val folytatott konzultációt követően alacsonyabb értékhatárokat fogadjanak el (51). E rendelkezés elfogadása ki fogja zárni az eurobankjegyeknek a fogyasztók és vállalkozások közötti ügyletekben, valamint a vállalkozások közötti ügyletekben a megjelölt értékhatár fölött történő használatát.

4.2.

A Szerződés alapján az Unión belül kizárólag az EKB jogosult eurobankjegyek kibocsátásának engedélyezésére (52). Az euroövezeten belül kizárólag az EKB és az euroövezeti NKB-k által kibocsátott eurobankjegyek minősülnek törvényes fizetőeszköznek (53). Így a tervezett tilalom miatt az elsődleges jogban rögzített egyetlen, törvényes fizetőeszköznek minősülő fizetőeszköz használata a megjelölt értékhatár fölött jogellenessé válna. Az uniós jogalkotónak kell meggyőződnie arról, hogy ez a tilalom nem befolyásolja indokolatlanul az Európai Unió Alapjogi Chartájának (54) 17. cikkében rögzített, tulajdonhoz való alapvető jogot. Ebben az összefüggésben az EKB megjegyzi, hogy a tulajdonhoz való jog nem korlátlan jog, hanem közérdekből, a jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek mellett korlátozható. Korábbi véleményeiben az EKB elismerte, hogy a pénzmosás elleni küzdelem közérdeket szolgál (55). Fontos, hogy az ilyen korlátozások tényeken alapuljanak és megfeleljenek az arányosság elvének, azaz alkalmasak legyenek a jogszerű cél elérésére, és ne lépjék túl a szükséges mértéket (56).

4.3.

Az Európai Unió Bírósága vizsgálta a „törvényes fizetőeszköz” fogalmát. A Bíróság tisztázta különösen, hogy a valamely pénzegységben denominált fizetőeszköz esetében a „törvényes fizetőeszköz” fogalom azt jelenti, hogy ezt a fizetőeszközt általában nem lehet megtagadni az ugyanazon pénzegységben, annak névértékén kifejezett tartozás – mentesítő hatályú – kiegyenlítése során (57). A „törvényes fizetőeszköz” uniós jog szerinti fogalmának tisztázása során a Bíróság figyelembe vette a 2010/191/EU bizottsági ajánlást (58), amely hasznos iránymutatást nyújt az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek értelmezéséhez. A 2010/191/EU ajánlás 1. pontja kimondja, hogy fizetési kötelezettség fennállása esetén az eurobankjegyek és az euroérmék törvényes fizetőeszközként való alkalmazása maga után vonja a) e bankjegyek és érmék kötelező elfogadását; b) azok teljes névértéken történő elfogadását; és c) a fizetési kötelezettség alóli feloldást. A Bíróság szerint ez azt tanúsítja, hogy a „törvényes fizetőeszköz” fogalma magában foglalja többek között az euróban denominált bankjegyek és pénzérmék fizetési célból történő elfogadásának főszabály szerinti kötelezettségét (59).

4.4.

A Bíróság ugyanakkor pontosította továbbá, hogy a törvényes fizetőeszközi minőség nem követeli meg az abszolút elfogadást, hanem csupán az euróban denominált bankjegyek fizetőeszközként történő főszabály szerinti elfogadását. Közelebbről, az eurobankjegyek törvényes fizetőeszközi minősége nem akadályozza meg a tagállamot abban, hogy saját hatásköreinek gyakorlása keretében jogos közérdekből az eurobankjegyek fizetési kötelezettségek kiegyenlítése céljára történő elfogadására vonatkozó általános szabálytól való eltérést vezessen be, bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett (60). Noha a Bíróságnak az ezen konkrét ügyben hozott ítélete egy tagállam által bevezetett intézkedésre vonatkozott, az EKB véleménye szerint ugyanez az érvelés vonatkozik azokra az intézkedésekre is, amelyeket hatásköreinek gyakorlása során az Unió vezet be.

4.5.

A Bíróság által az eurobankjegyek törvényes fizetőeszközi minőségére vonatkozó korlátozásokat illetően meghatározott feltételek különösen a következőket követelik meg: a) az intézkedésnek nem célja és nem hatása az eurobankjegyek törvényes fizetőeszközi minőségére vonatkozó jogi szabályozás megállapítása; b) az intézkedés nem vezet de iure vagy de facto az említett bankjegyek eltörléséhez, különösen azáltal, hogy megkérdőjelezi a fizetési kötelezettség – főszabály szerint – ilyen készpénzzel történő teljesítésére vonatkozó lehetőséget; c) azt közérdekű megfontolásokból fogadták el; d) az e szabályozásban foglalt készpénzfizetési korlátozás alkalmas az általa követett közérdekű cél elérésére; és e) nem haladja meg az annak eléréséhez szükséges mértéket (61).

4.6.

Az EKB megjegyzi, hogy az AMLR1 59. cikkének nem célja és nem hatása nem az eurobankjegyek törvényes fizetőeszközi minőségére vonatkozó jogi szabályozás megállapítása. Az EKB üdvözli továbbá, – annak ellenére, hogy úgy tűnik, hiányzik az elemzés vagy hatásvizsgálat –, hogy a fogyasztók és a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások közötti ügyletek tervezett tilalmára vonatkozó értékhatár kellően magasan kerül megállapításra ahhoz, hogy elkerülhető legyen az eurobankjegyek eltörléséhez vezető tényleges hatás. Az eurobankjegyek de facto eltörlése többek között akkor fordulhat elő, ha az értékhatárokat olyan alacsonyan állapítanák meg, hogy azok fenyegetnék a készpénz mint általános és széles körben elfogadott fizetőeszköz gazdasági életképességét és veszélyeztetnék a készpénzciklus működését, végső soron érintve az értékhatár alatti ügyleteket is. Az EKB ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy a készpénz továbbra is fontos szerepet játszik a társadalomban, és az EKB és az euroövezeti NKB-k továbbra is elkötelezettek a készpénz létezésének, széles körű általános elérhetőségének, valamint fizetőeszközkénti és értékőrzőkénti felhasználhatóságának megőrzése mellett. Ezért az eurokészpénzbe mint érvényes, jogszerű és megbízható fizetőeszközbe vetett közbizalom fenntartása érdekében az Uniónak és az illetékes nemzeti hatóságoknak megfelelő kommunikációs intézkedések révén körültekintően meg kell magyarázniuk a nyilvánosságnak az ilyen készpénzfizetési korlátozásokat és azok célkitűzéseit. Ajánlatos, hogy ezek a kommunikációs intézkedések a kevésbé korlátozó intézkedésekkel, így például a bizonyos értékhatárt meghaladó ügyletekre vonatkozó bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos megfontolásokat is tartalmazzanak, valamint azt, hogy ezeket miért tekintették kevésbé hatékonynak.

4.7.

A készpénzben történő fizetés lehetősége továbbra is különösen fontos azok számára, akik különböző jogos indokokból inkább készpénzt használnak, mint más fizetési eszközöket, vagy nem férnek hozzá a bankrendszerhez és az elektronikus fizetőeszközökhöz. A készpénz általában véve amiatt is hasznos és fizetési eszközként amiatt is értékelik, mivel lehetővé teszi a független fizetést, és biztosítja az adatvédelmet és a magánélet védelmét. Emellett széles körben elfogadott, gyors és elősegíti a fizető fél kiadásai fölötti ellenőrzést. Ezen túlmenően jelenleg ez az egyetlen olyan fizetési eszköz, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy központi banki pénzben kiegyenlítsenek valamely ügyletet, amely ezenkívül azonnal (62), közvetítő és külön díj nélkül kerül kiegyenlítésre. A fizetési művelet készpénzben történő kiegyenlítése a fizető féltől a kedvezményezetthez történő értékátvitel teljesítéséhez nem igényli sem egy vagy több harmadik fél szolgáltatásainak igénybevételét, sem pedig technikai eszközök rendelkezésre állását. A készpénz ezért biztonsági funkcióval is rendelkezik abban az esetben, ha az elektronikus fizetési lehetőségek ideiglenesen nem állnak rendelkezésre, például a fizetések engedélyezéséhez és feldolgozásához használt elektronikus rendszerek meghibásodása miatt. Jelenleg minden nem készpénzes fizetés olyan kereskedelmi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra támaszkodik, amelyek díjat számítanak fel az egyes fizetési műveletekért. Ezzel összefüggésben az EKB megjegyzi, hogy az Unió új digitális pénzügyi csomagját 2020-ban fogadták el. Ez a csomag magában foglalja a lakossági pénzforgalmi stratégiát, amelynek célja, hogy biztonságos, gyors és megbízható, belső fejlesztésű páneurópai fizetési megoldásokat biztosítson az uniós polgárok és vállalkozások számára; valamint a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiát, amelynek célja, hogy Európa pénzügyi szolgáltatásait digitális megoldások szempontjából kedvezőbbé tegye, miközben a Bizottság adatstratégiájával összhangban fenntartja a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó rendkívül magas szintű előírásokat. Az uniós jogalkotó feladata, hogy összehangolja a készpénzfizetésre vonatkozó korlátozásokat a magánélet és az adatok magas szintű védelmét garantáló páneurópai fizetési megoldások jövőbeli elérhetőségével annak érdekében, hogy teljesüljön az a feltétel, hogy más törvényes eszközök is rendelkezésre állnak a pénzbeli követelések elszámolására.

4.8.

Az eurobankjegyek törvényes fizetőeszközi minőségére vonatkozó korlátozás arányosságát illetően a Bíróság nemcsak azt követeli meg, hogy az intézkedés alkalmas legyen a követett közérdekű cél elérésére, hanem azt is, hogy ne haladja meg az annak eléréséhez szükséges mértéket. Az EKB korábbi véleményeiben további iránymutatást nyújtott arra vonatkozóan, hogy az eurobankjegyek törvényes fizetőeszközi minőségére vonatkozó nemzeti korlátozások arányosak-e. Az EKB különösen azt állapította meg, hogy minél szélesebb körű és általánosabb a korlátozás, annál szigorúbban kell értelmezni a korlátozásnak az elérni kívánt céllal való arányosságára vonatkozó követelményt. Annak mérlegelése során, hogy egy korlátozás arányos-e, mindig figyelembe kell venni annak kedvezőtlen hatását, valamint azt, hogy el lehet-e fogadni olyan alternatív intézkedéseket, amelyek elérnék a vonatkozó célkitűzést, ugyanakkor kevésbé kedvezőtlen hatást fejtenének ki (63).

4.9.

A jelen összefüggésben az EKB megjegyzi, hogy az AMLR1 által bevezetendő tilalom abszolút jellegű lenne. Nem követi a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretben eddig alkalmazott kockázatalapú megközelítést, hanem az Unió valamennyi polgárára és az Unióba utazókra is hatással van. A Bíróság ugyanakkor kiemelte, hogy szükség van arra, hogy a fizetésre kötelezett valamennyi személy számára könnyen hozzáférhetőek legyenek jogszerű alternatív fizetési eszközök (64), és így utalt arra, hogy amennyiben nem ez a helyzet, kivételekre van szükség. A jogalkotó ebben a szakaszban különösen nem javasolta kivételek szerepeltetését az AMLR1-ben olyan esetekre vonatkozóan, amikor nem áll rendelkezésre alternatív fizetési eszköz, például áramkimaradások vagy az elektronikus fizetési rendszerek egyéb hibái miatt. Az EKB ösztönözni kívánja az ilyen módosítások beiktatását a tervezett intézkedés arányosságának fokozása érdekében, valamint annak érdekében, hogy biztosítsuk az olyan helyzetekben szükséges kivételeket, amikor nem áll rendelkezésre más fizetési eszköz a közvetlen személyközi kifizetések teljesítésére. Az ilyen kivételeket ki lehetne egészíteni annak megkövetelésével, hogy az eurobankjegyekkel végrehajtott fizetési műveletek nyomonkövethetőségéről az alternatív fizetőeszközökhöz hasonló módon kelljen meggyőződni, például egyértelmű dokumentálási és/vagy bejelentési kötelezettségek teljesítése révén.

4.10.

Az AMLR1 előírja a Bizottság számára, hogy az alkalmazásának kezdőnapjától számított három éven belül nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a nagy összegű készpénzfizetések felső határa további csökkentésének szükségességét és arányosságát (65). Először is hasznosnak tűnik összehangolni az AMLR1 62. és 63. cikkében foglalt határidőket, és úgy rendelkezni, hogy az első felülvizsgálatra csak öt évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően kerüljön sor annak érdekében, hogy kellően hosszú időszakot biztosítsunk, amikor a rendelet alkalmazásáról szóló jelentés is rendelkezésre áll. Ebben az összefüggésben az EKB hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak minden tervezett felülvizsgálathoz megbízható kutatásokat és empirikus bizonyítékokat kell szolgáltatnia a készpénzfizetésre vonatkozó korlátok hatásáról és azoknak a kitűzött célok elérése terén fennálló hatékonyságáról. Ezenkívül az ilyen empirikus bizonyítékok nem vezetnének automatikusan a készpénzkorlátok további csökkentésének szükségességéhez. Ezért a Bizottságtól megkövetelt felülvizsgálat hatókörét felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a készpénzkorlátok kiigazításának szükségességét és arányosságát egyaránt értékeljék ahelyett, hogy ezt a felülvizsgálatot kizárólag azok további csökkentése szempontjából végeznék el.

5. Az ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódó kockázati tényezők

5.1.

Az AMLR1 meghatározza azon tényezők és bizonyítéktípusok nem teljes körű listáját, amelyek a kötelezett szolgáltatók által az ügyfeleik tekintetében végzett ügyfél-átvilágítási eljárások céljára potenciálisan alacsonyabb kockázatra utalnak (66). A lista tartalmazza a „közigazgatási hatóságokat és állami vállalatokat” is. Javasolt annak egyértelművé tétele, hogy a „közigazgatási hatóságok” kifejezés a hatóságokra és állami szervekre is kiterjed, és magában foglalja a központi bankokat is. A 2005/60/EK irányelv (67) – a pénzmosás elleni harmadik irányelv – a „hatóságok” kifejezést használta. A pénzmosás elleni harmadik irányelvet végrehajtó 2006/70/EK bizottsági irányelv (68) a „hatóságok és állami szervek” kifejezést használta. Az (EU) 2015/849 irányelv – a pénzmosás elleni negyedik irányelv – a „közigazgatási hatóságok vagy állami vállalatok” kifejezést használta (69). Az EKB tapasztalatai szerint az EKB partnereinek többsége úgy értelmezi ezeket a kifejezéseket, hogy azok magukban foglalják a központi bankokat is. Mindazonáltal a kétségek elkerülése érdekében javasolt a megfogalmazás pontosítása.

6. A kriptoeszközök meghatározása

6.1.

Az AMLR1 a „virtuális fizetőeszközök” kifejezést, amelyet az (EU) 2018/843 irányelv (70) iktatott be az (EU) 2015/849 irányelvbe, a „kriptoeszközök” kifejezéssel váltja fel. Az EKB üdvözli ezt a változást, mivel a „virtuális fizetőeszközök” kifejezés az ilyen típusú – pénznek nem minősülő – eszközök természetével kapcsolatos téves elképzelésekhez vezethet.

6.2.

Az EKB értelmezése szerint továbbá a kriptoeszköz-szolgáltatók kategóriájának a javasolt rendelet hatálya alá vonásának célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keretet összehangolja a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) módosított ajánlásaival. E tekintetben azonban nem világos, hogy a FATF-ajánlásokban meghatározottak szerinti virtuális eszközök valamennyi típusa a kriptoeszközök AMLR1 irányelvben szereplő meghatározásának hatálya alá tartozik-e. A FATF-ajánlások úgy határozzák meg a virtuális eszközt, hogy az „érték digitális megjelenítője, amellyel lehet digitálisan kereskedni, vagy átutalható, és felhasználható fizetési vagy befektetési célokra. A virtuális eszközök nem foglalják magukban a fiat pénzek, értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök digitális megjelenítését, amelyekkel a FATF-ajánlások másutt foglalkoznak” (71). Az AMLR1 átveszi a kriptoeszköz (72) azon fogalommeghatározását, amelyet a javasolt MiCA rendelet vezetett be, és úgy rendelkezik, hogy a „kriptoeszköz” érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható (73). A FATF meghatározása ezért technológiailag semleges, míg az AMLR1 meghatározása a megosztott főkönyvi technológián vagy hasonló technológián alapuló virtuális eszközökre korlátozódik. Legalábbis elméletileg lehetségesnek tűnik, hogy virtuális eszközök más technológián is alapulhatnak, amely esetben úgy tűnik, hogy nem tartoznának az AMLR1 hatálya alá.

6.3.

Amennyiben a társjogalkotók az uniós keret FATF-ajánlásokkal való összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében fontolóra vennének egy szélesebb körű, technológiasemleges meghatározást, szakpolitikai döntéseket kellene hozni a digitális értékmegjelenítésekkel kapcsolatban is, amelyeket adott esetben ki kellene vonni az AMLR1 hatálya alól.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv vagy rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. február 16-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) COM (2021) 420 final.

(2) COM (2021) 423 final.

(3) COM (2021) 421 final.

(4) COM (2021) 422 final.

(5) Lásd: az Európai Központi Bank CON/2005/2 véleménye (2005. február 4.) az Európai Unió Tanácsának kérésére a pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (COM(2004) 448 final) (HL C 40., 2005.2.17., 9. o.), az Európai Központi Bank CON/2013/32 véleménye (2013. május 17.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv iránti javaslatról és pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet iránti javaslatról (HL C 166., 2013.6.12., 2. o.), az Európai Központi Bank CON/2016/49 véleménye (2016. október 12.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a 2009/101/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (HL C 459., 2016.12.9., 3. o.) és az Európai Központi Bank CON/2018/55 véleménye (2018. december 7.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet és kapcsolódó jogi aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti módosított javaslatról (HL C 37., 2019.1.30., 1. o.). Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(6) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(7) Lásd a CON/2018/55 vélemény 1.2. bekezdését.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(10) Lásd az AMLR1 3. cikkét.

(11) A Tanács 91/308/EGK irányelve (1991. június 10.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 166., 1991.6.28., 77. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2001/97/EK irányelve (2001. december 4.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 91/308/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 344., 2001.12.28., 76. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.), az (EU) 2015/849 irányelv és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(15) Lásd az AMLR1 2. cikkének 32. pontját.

(16) Lásd az AMLR1 2. cikkének 31. pontját.

(17) Lásd az AMLAR 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját.

(18) Lásd az AMLR1 9. cikkét.

(19) Lásd az (EU) 2015/849 irányelv 46. cikkének (4) bekezdését.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(22) A társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(23) Lásd a 2013/36/EU irányelv 76. cikkének (1) bekezdését.

(24) Lásd az AMLR1 9. cikkének (3) bekezdését.

(25) Az AMLR1 2. cikkének 28. pontjában meghatározottak szerint.

(26) Lásd különösen az EBH 2013/36/EU irányelv szerinti belső irányításról szóló iránymutatását (EBA/GL/2021/05). Elérhető az EBH honlapján.

(27) Lásd az AMLR1 2. cikkének 32. pontját.

(28) Lásd az AMLR1 9. cikkének (1) és (2) bekezdését.

(29) Lásd az AMLD6 52. cikkének a) pontját.

(30) Lásd az AMLD6 39–41. cikkét.

(31) Lásd az AMLD6 41. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontját.

(32) Lásd az AMLAR 20. cikke (2) bekezdésének i) pontját, amely kimondja, hogy a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy „javaslatot te[gyen] az engedélyt kiadó hatóságnak a kiválasztott kötelezett szolgáltató engedélyének visszavonására”.

(33) Lásd az AMLD6 41. cikkének (1) bekezdését.

(34) Lásd különösen az AMLD6 50. és 51. cikkét.

(35) Az „illetékes hatóság” kifejezést az AMLR1 2. cikkének 31. pontja határozza meg, és az magában foglalja a) a pénzügyi információs egységet; b) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó, közjogi szervnek minősülő hatóságot vagy az önszabályozó testületeket felvigyázó hatóságot; c) azon hatóságot, amely pénzmosással, annak alapcselekményeivel vagy a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos vizsgálatot vagy bűnüldözési tevékenységet folytat, vagy amelynek feladata a bűncselekményből származó vagyoni eszközök felkutatása, lefoglalása vagy befagyasztása és elkobzása; d) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(36) Lásd az AMLD6 45. cikkét.

(37) Lásd az AMLD6 51. cikkének (2) bekezdését.

(38) Lásd az AMLD6 V. fejezetét.

(39) A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2020) 593 final).

(40) Lásd az AMLD6 50. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdését.

(41) Lásd az AMLD6 50. cikkének (2) bekezdését.

(42) Lásd az AMLD6 51. cikkének (1) és (2) bekezdését.

(43) Lásd például a 2013/36/EU irányelv 56. cikkét.

(44) Lásd az AMLD6 50. és 51. cikkét.

(45) Lásd az AMLD6 40. cikkét.

(46) Lásd az AMLD6 41. cikke (1) bekezdésének e) pontját.

(47) Lásd az AMLR1 3. cikke (3) bekezdésének k) pontját.

(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(50) Lásd az AMLR1 15. cikkének (4) bekezdését.

(51) Lásd az AMLR1 59. cikkét.

(52) A Szerződés 128. cikke (1) bekezdésének első mondata és a KBER Alapokmánya 16. cikkének első mondata.

(53) A Szerződés 128. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata és a KBER Alapokmánya 16. cikkének harmadik mondata.

(54) Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

(55) Lásd a CON/2014/37, a CON/2017/18 és a CON/2019/4 véleményt.

(56) Lásd a Bíróság 2021. január 26-i Hessischer Rundfunk ítéletének (C-422/19 és C-423/19, ECLI:EU:C:2021:63) 69–70. pontját.

(57) Lásd a Bíróság 2021. január 26-i Hessischer Rundfunk ítéletének (C-422/19 és C-423/19, ECLI:EU:C:2021:63) 46. pontját.

(58) A Bizottság 2010/191/EU ajánlása (2010. március 22.) az eurobankjegyek és az euroérmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatályáról és joghatásairól (HL L 83., 2010.3.30., 70. o.)

(59) Lásd a Bíróság 2021. január 26-i Hessischer Rundfunk ítéletének (C-422/19 és C-423/19, ECLI:EU:C:2021:63) 46–49. pontját.

(60) Lásd a Bíróság 2021. január 26-i Hessischer Rundfunk ítéletének (C-422/19 és C-423/19, ECLI:EU:C:2021:63) 67. pontját.

(61) Lásd a Bíróság 2021. január 26-i Hessischer Rundfunk ítéletének (C-422/19 és C-423/19, ECLI:EU:C:2021:63) 78. pontját.

(62) Lásd a CON/2017/8 vélemény 2.4. bekezdését, a CON/2019/41 vélemény 2.1. bekezdését, a CON/2020/13 vélemény 9.2.1. bekezdését, a CON/2020/21 vélemény 2.3. bekezdését és a CON/2021/9 vélemény 7.2.1. bekezdését.

(63) Lásd a CON/2017/8 vélemény 2.7. bekezdését.

(64) Lásd a Bíróság 2021. január 26-i Hessischer Rundfunk ítéletének (C-422/19 és C-423/19, ECLI:EU:C:2021:63) 77. pontját.

(65) Lásd az AMLR1 63. cikkének b) pontját.

(66) Lásd az AMLR1 II. mellékletét.

(67) Lásd a 2005/60/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének c) pontját.

(68) Lásd a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv (HL L 214., 2006.8.4., 29. o.) 3. cikkét.

(69) Lásd az (EU) 2015/849 irányelv II. melléklete 1. pontjának b) alpontját.

(70) Lásd az (EU) 2018/843 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontját.

(71) Lásd a FATF-ajánlások 130. oldalát. Elérhető a FATF honlapján: https://www.fatf-gafi.org/

(72) Lásd az AMLR1 2. cikkének (13) bekezdését.

(73) Lásd a javasolt MiCA rendelet 2. cikkének (3) bekezdését.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 210

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	65. évfolyam 2022. május 25.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Európai Központi Bank
2022/C 210/01	Az Európai Központi Bank ajánlása (2022. május 17.) az Európai Unió Tanácsa számára a Banco de Portugal külső könyvvizsgálóiról (EKB/2022/24)	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2022/C 210/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10526 – CHEVRON / NESTE BASE OIL) ( 1 )	2
2022/C 210/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10683 – APPLIED / TEMASEK / JV) ( 1 )	3
2022/C 210/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10692 – SEGRO / PSPIB / TARGET ASSET SOUTH PARIS) ( 1 )	4

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 210/07	Euroátváltási árfolyamok — 2022. május 24.	26
	Számvevőszék
2022/C 210/08	11/2022. sz. különjelentés – Az uniós költségvetés védelme: jobban ki kellene használni a feketelista nyújtotta lehetőségeket	27
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2022/C 210/09	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	28
2022/C 210/10	A Bizottság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség ( 1 )	29
2022/C 210/11	A Bizottság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség ( 1 )	30
2022/C 210/12	A Bizottság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére ( 1 )	31

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	EFTA-Bíróság
2022/C 210/13	A Trygderetten 2022. január 26-i, tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz az A kontra Arbeids- og velferdsdirektoratet ügyben (E-2/22. sz. ügy)	32
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 210/14	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10438 – MOL / OMV SLOVENIJA) ( 1 )	33
2022/C 210/15	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10739 – FORD OTOSAN / FORD ROMANIA) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	35
2022/C 210/16	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10709 – PARTNERS GROUP / FORTERRO) ( 1 )	36
2022/C 210/17	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10724 – ITOCHU / UNDER ARMOUR / DOME) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	37

	III Előkészítő jogi aktusok
	EURÓPAI KÖZPONTI BANK
2022/C 210/05	Az Európai Központi Bank véleménye (2022. február 16.) a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendelet iránti javaslatról (CON/2022/4)	5
2022/C 210/06	Az Európai Központi Bank Véleménye (2022. február 16.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvre és rendeletre irányuló javaslatról (CON/2022/5)	15

	Helyesbítések
	Helyesbítés a következőhöz: Bizottsági közlemény az állami támogatások visszafizettetése esetén 2022. május 1.-jétől alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve az 794/2004/EK bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően) ( HL C 192., 2022.5.11. )	39

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0720
JPY	Japán yen	136,49
DKK	Dán korona	7,4411
GBP	Angol font	0,85750
SEK	Svéd korona	10,5013
CHF	Svájci frank	1,0334
ISK	Izlandi korona	139,30
NOK	Norvég korona	10,2890
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,663
HUF	Magyar forint	383,33
PLN	Lengyel zloty	4,6015
RON	Román lej	4,9446
TRY	Török líra	17,2572
AUD	Ausztrál dollár	1,5152
CAD	Kanadai dollár	1,3714
HKD	Hongkongi dollár	8,4143
NZD	Új-zélandi dollár	1,6656
SGD	Szingapúri dollár	1,4722
KRW	Dél-Koreai won	1 353,65
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,7814
CNY	Kínai renminbi	7,1449
HRK	Horvát kuna	7,5285
IDR	Indonéz rúpia	15 711,88
MYR	Maláj ringgit	4,7076
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,152
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,609
BRL	Brazil real	5,1793
MXN	Mexikói peso	21,2456
INR	Indiai rúpia	83,1850

A tilalom bevezetésének dátuma és időpontja	2022.5.3.
Időtartam	2022.5.3. – 2022.12.31.
Tagállam	Portugália
Állomány vagy állománycsoport	BFT/AVARCH
Faj	Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
Övezet	Bizonyos szigetcsoportok Görögországban (Jón-szigetek), Spanyolországban (Kanári-szigetek) és Portugáliában (Azori-szigetek és Madeira)
Halászhajótípus(ok)	Kisüzemi
Hivatkozási szám	02/TQ109


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.