Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2022/C 51/01)

Utolsó kiadvány

HL C 37., 2022.1.24.

Korábbi közzétételek

HL C 24., 2022.1.17.

HL C 11., 2022.1.10.

HL C 2., 2022.1.3.

HL C 513., 2021.12.20.

HL C 502., 2021.12.13.

HL C 490., 2021.12.6.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (harmadik tanács) 2021. november 25-i ítélete (a Cour administrative [Luxemburg] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – État luxembourgeois kontra L

(C-437/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés - 2011/16/EU irányelv - Az 1. cikk (1) bekezdése, az 5. cikk és a 20. cikk (2) bekezdése - Információ iránti megkeresés - Információközlésre kötelező határozat - A kötelező határozat teljesítésének megtagadása - Szankció - A kért információk „előreláthatólag releváns” jellege - Az érintett adózók név szerinti és egyedi azonosításának hiánya - A „vizsgálat vagy nyomozás alatt álló személy személyazonosságának” fogalma - Az információkérés indokolása - Terjedelem - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 47. cikk - Információközlésre kötelező határozattal szembeni hatékony jogorvoslathoz való jog - Az 52. cikk (1) bekezdése - Korlátozás - A jog lényeges tartalmának tiszteletben tartására)

(2022/C 51/02)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour administrative

Az alapeljárás felei

Felperes: État luxembourgeois

Alperes: L

Rendelkező rész

1)

Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 1. cikkének (1) bekezdését, 5. cikkét és 20. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben valamely információ iránti megkeresés nem azonosítja név szerint és egyedileg az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett ellenőrzés vagy vizsgálat alatt álló személyeket, ugyanakkor a megkereső hatóság világos és megfelelő magyarázattal alátámasztva bizonyítja, hogy személyek korlátozott csoportjára vonatkozó, célzott vizsgálatot folytat, amelyet egy konkrét jogi kötelezettség be nem tartására vonatkozó alapos gyanú igazol, e megkeresést úgy kell tekinteni, hogy az olyan információkra vonatkozik, amelyek nem nélkülöznek nyilvánvalóan minden előrelátható relevanciát.

2)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az információk birtokában lévő azon személy számára: — akivel szemben a 2011/16 irányelv szerinti, nemzeti adóhatóságok közötti információcsere keretében hozott olyan információszolgáltatásra kötelező határozat megsértése miatt, amellyel szemben a megkeresett tagállam belső joga szerint nincs helye bírósági jogorvoslatnak, közigazgatási pénzbírságot szabtak ki, és — aki járulékosan vitatta e határozat jogszerűségét az ezen információszolgáltatásra kötelező határozatban foglaltak be nem tartása miatt kiszabott szankciót megállapító határozattal szemben indított jogorvoslati eljárás keretében, és ily módon szerzett tudomást az e keresetével kapcsolatos bírósági eljárás során az ezen irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerinti minimális információkról,

a vele szemben hozott említett határozatok jogszerűségének jogerős elismerését követően biztosítani kell, hogy anélkül tehessen eleget a nemzeti jog által e célból eredetileg előírt határidőn belül az információszolgáltatásra kötelező határozatban foglaltaknak, hogy ez azon szankció fenntartásával járna, amelyet a hatékony jogorvoslathoz való joga gyakorlása érdekében viselnie kellett. A kiszabott szankció jogszerűen csak akkor követelhető, ha e személy e határidőn belül nem tesz eleget az e határozatban foglaltaknak.

---

(1)  HL C 270., 2019.8.12.

A Bíróság (nagytanács) 2021. november 23-i ítélete (a Pesti Központi Kerületi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – IS elleni büntetőeljárás

(C-564/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2010/64/EU irányelv - 5. cikk - A tolmácsolás és a fordítás minősége - 2012/13/EU irányelv - Tájékoztatáshoz való jog a büntetőeljárás során - A 4. cikk (5) bekezdése és a 6. cikk (1) bekezdése - A váddal kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog - Tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog - 2016/343/EU irányelv - Hatékony jogorvoslathoz és pártatlan bírósághoz való jog - Az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (2) bekezdése - EUMSZ 267. cikk - Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése - Elfogadhatóság - Az előzetes döntéshozatalra utaló határozattal szemben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat - Fegyelmi eljárás - A felsőbb szintű bíróság arra vonatkozó hatásköre, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet törvénysértőnek minősítse)

(2022/C 51/03)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Pesti Központi Kerületi Bíróság

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

IS

Rendelkező rész

1)

Az EUMSZ 267. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha valamely tagállam legfelsőbb bírósága a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján a valamely alsóbb fokú bíróság által az említett rendelkezés értelmében a Bírósághoz benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet – az e kérelmet magában foglaló határozat jogi hatályát nem érintően – azon az alapon törvénysértőnek minősíti, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából. Az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi ezen alsóbb fokú bíróságot, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzeti legfelsőbb bíróság ilyen határozatát.

2)	Az EUMSZ 267. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy e rendelkezés alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz.

3)

A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az arra kötelezi a tagállamokat, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak annak biztosítása érdekében, hogy a tolmácsolás és fordítás minősége elégséges legyen ahhoz, hogy a gyanúsított vagy a vádlott megértse a vele szemben felhozott vádat, illetve annak biztosítására, hogy a tolmácsolás a nemzeti bíróságok által ellenőrizhető legyen. A 2010/64 irányelv 2. cikkének (5) bekezdését, a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (5) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az, hogy valamely személlyel szemben távollétében folytatják le az eljárást, jóllehet a nem megfelelő minőségű tolmácsolás miatt nem tájékoztatták az általa értett nyelven az ellene felhozott vádról, vagy amennyiben nem állapítható meg a biztosított tolmácsolás minősége, ezáltal pedig az sem, hogy az általa értett nyelven tájékoztatták-e az ellene felhozott vádról.

---

(1)  HL C 95., 2020.3.23.

A Bíróság (nagytanács) 2021. november 23-i ítélete – az Európai Unió Tanácsa kontra Hamász

(C-833/19. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közös kül- és biztonságpolitika - Terrorizmus elleni küzdelem - Bizonyos személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - 2001/931/KKBP közös álláspont - 2580/2001/EK rendelet - Valamely szervezetnek a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek jegyzékén való további szerepeltetése - A szervezettel közölt, az általános indokolást tartalmazó jogi aktustól elkülönülő dokumentumban szereplő egyedi indokolás - Az egyedi indokolás hitelesítése - Az EUMSZ 297. cikk (2) bekezdése)

(2022/C 51/04)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: B. Driessen és S. Van Overmeire meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Hamász (képviselő: L. Glock avocate)

Rendelkező rész

1)

A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2019. szeptember 4-i Hamász kontra Tanács ítéletét (T-308/18, EU:T:2019:557) hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben az helyt adott az elsőfokú eljárásban felhozott nyolcadik jogalapnak, és a Hamas-Izz al-Din al-Qassemet is magában foglaló Hamász szervezetre vonatkozó részeiben megsemmisítette a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2017/1426 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 21-i (KKBP) 2018/475 tanácsi határozatot, a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2017/1420 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 21-i (EU) 2018/468 tanácsi végrehajtási rendeletet, a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2018/475 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 30-i (KKBP) 2018/1084 tanácsi határozatot, valamint a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2018/468 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 30-i (EU) 2018/1071 tanácsi végrehajtási rendeletet.

2)	A Bíróság a Hamász által a T-308/18. sz. ügyben benyújtott keresetet elutasítja.

3)	A Bíróság a Hamászt kötelezi a saját költségein felül az Európai Unió Tanácsa részéről a jelen fellebbezés, valamint az elsőfokú eljárás során felmerült költségek viselésére.

---

(1)  HL C 10., 2020.1.13.

A Bíróság (negyedik tanács) 2021. december 2-i ítélete – Európai Bizottság kontra Xinyi PV Products (Anhui) Holdings Ltd, GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH (C-884/19 P), GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH kontra Xinyi PV Products (Anhui) Holdings Ltd, Európai Bizottság (C-888/19 P)

(C-884/19. P. és C-888/19. P. sz. egyesített ügyek) (1)

(Fellebbezés - Dömping - A Kínából származó szolárüveg behozatalai - 1225/2009/EK rendelet - A 2. cikk (7) bekezdésének b) és c) pontja - A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállása - Megtagadás - A „korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulás” 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett fogalma - Adókedvezmények)

(2022/C 51/05)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben par L. Flynn, T. Maxian Rusche és A. Demeneix, később L. Flynn és T. Maxian Rusche meghatalmazottak) (C-884/19 P), GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH (képviselő: R. MacLean solicitor) (C-888/19 P)

A többi fél az eljárásban: Xinyi PV Products (képviselők: Y. Melin és B. Vigneron ügyvédek), (C-884/19 P és C-888/19 P) GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH (képviselő: R. MacLean solicitor) (C-884/19 P), Európai Bizottság (képviselők: kezdetben L. Flynn, T. Maxian Rusche és A. Demeneix, később L. Flynn és T. Maxian Rusche meghatalmazottak) (C-888/19 P)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2019. szeptember 24-i Xinyi PV Products (Anhui) Holdings kontra Bizottság ítéletét (T-586/14 RENV, EU:T:2019:668) hatályon kívül helyezi.

2)	A Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Unió Törvényszéke elé, hogy ez utóbbi határozzon az előtte felhozott második, harmadik és negyedik jogalapról.

3)	A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

---

(1)  HL C 54., 2020.2.17.

HL C 45., 2020.2.10.

A Bíróság (nagytanács) 2021. november 30-i ítélete (a Rīgas rajona tiesa [Lettország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – az AB, CE, „MM investīcijas” SIA elleni büntetőeljárás

(C-3/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv - Az Európai Központi Bank szervének tagja - Tagállam nemzeti központi bankjának elnöke - A büntetőbírósági eljárások alóli mentesség - A tagállamban betöltött tisztség keretében folytatott tevékenységekhez kapcsolódó vádemelés)

(2022/C 51/06)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Rīgas rajona tiesa

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

AB, CE, „MM investīcijas” SIA

LR Ģenerālprokuratūras Krimināltiesiskā departamenta Sevišķi svarīgu lietu izmeklēšanas nodaļa

Rendelkező rész

1)

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyvnek az EUMSZ 130. cikkel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (4.) jegyzőkönyv 7. cikkével összefüggésben értelmezett 22. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam központi bankjának elnöke részesülhet az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárás alóli mentességben azon cselekmények tekintetében, amelyeket az Európai Központi Bank szervének tagjaként fennálló hivatalos minőségében hajtott végre.

2)

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének az e jegyzőkönyv 22. cikkével összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam központi bankjának elnöke a hivatalos minőségében végrehajtott cselekmények tekintetében a hivatalának megszűnését követően továbbra is részesül az említett jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában előírt, bírósági eljárások alóli mentességben.

3)

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének az e jegyzőkönyv 17. és 22. cikkével összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a büntetőeljárásért felelős nemzeti hatóság, azaz az eljárás szakaszától függően az illetékes bűnüldöző hatóság vagy büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik annak első értékelésére, hogy a nemzeti központi bank elnöke által az Európai Központi Bank szervének tagja minőségében elkövetett esetleges bűncselekmény ezen elnök olyan cselekményének minősül-e, amelyet az e szervben betöltendő feladatai keretében hajtott végre, de kétely esetén e hatóság köteles arra, hogy a lojális együttműködés elve alapján kikérje az Európai Központi Bank véleményét, és annak megfeleljen. Ezzel szemben kizárólag az Európai Központi Bank feladata, hogy az ezen elnök mentességének a visszavonására irányuló kérelem esetén értékelje, hogy a mentesség ilyen visszavonása ellentétes-e az Európai Unió érdekeivel, amely értékelés adott esetben a Bíróság által felülvizsgálható.

4)

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben előírt, bírósági eljárások alóli mentességgel nem a teljes büntetőeljárás ellentétes, így többek között a nyomozati intézkedések, a bizonyítékok beszerzése és a vádirat közlése sem. Ha azonban a nemzeti hatóságok által folytatott nyomozás szakaszában, a bírósági szakaszt megelőzően megállapítják, hogy a nyomozás által érintett személy a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények tekintetében mentességben részesülhet a bírósági eljárások alól, e hatóságoknak kérniük kell a mentesség visszavonását az érintett európai uniós intézménytől. E mentességgel nem ellentétes, ha a nyomozás során begyűjtött bizonyítékokat más bírósági eljárásokban felhasználják.

5)

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontját és 17. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a bírósági eljárások alóli mentesség nem alkalmazható, ha az e mentességben részesülő személlyel szemben olyan cselekmények miatt indul büntetőeljárás, amelyeket nem a valamely európai uniós intézmény nevében általa ellátott feladatok keretében hajtott végre.

---

(1)  HL C 77., 2020.3.9.

A Bíróság (kilencedik tanács) 2021. november 25-i ítélete (a Višje sodišče v Ljubljani [Szlovénia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – NK (az Alpine BAU GmbH felszámolója) által indított eljárás

(C-25/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Fizetésképtelenségi eljárás - 1346/2000/EK rendelet - 4. és 28. cikk - A 32. cikk (2) bekezdése - Fizetésképtelenségi eljárásban a követelések bejelentésére előírt határidő - Követeléseknek valamely tagállamban folyamatban lévő másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban egy másik tagállamban folyamatban lévő főeljárás felszámolója által történő bejelentése - A másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításának helye szerinti állam jogában előírt jogvesztő határidő)

(2022/C 51/07)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Višje sodišče v Ljubljani

Az alapeljárás felei

Felperes: NK, az Alpine BAU GmbH felszámolója

Az eljárásban részt vesz: Alpine BAU GmbH, Salzburg – celjei fióktelep, felszámolás alatt

Rendelkező rész

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 32. cikkének (2) bekezdését e rendelet 4. és 28. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy a fizetésképtelenségi főeljárásban az ezen eljárás felszámolója által már bejelentett követeléseknek a másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban történő bejelentésére alkalmazni kell az ezen másodlagos eljárás megindításának helye szerinti állam jogszabályai által a követelések bejelentésének határidejére és az elkésett bejelentés jogkövetkezményeire vonatkozóan előírt rendelkezéseket.

---

(1)  HL C 103., 2020.9.30.

A Bíróság (harmadik tanács) 2021. november 25-i ítélete (a Bundesgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – StWL Städtische Werke Lauf a.d. Pegnitz GmbH kontra eprimo GmbH

(C-102/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - 2002/58/EK irányelv - Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelése és a magánélet védelme - A 2. cikk második bekezdésének h) pontja - Az „elektronikus levél” fogalma - A 13. cikk (1) bekezdése - Az „elektronikus levél közvetlen üzletszerzés céljából való használatának” fogalma - 2005/29/EK irányelv - Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok - Az I. melléklet 26. pontja - Az „elektronikus levél útján történő tartós és nem kívánt megkeresés” fogalma - Reklámüzenetek - Inbox advertising)

(2022/C 51/08)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: StWL Städtische Werke Lauf a.d. Pegnitz GmbH

Alperes: eprimo GmbH

Az eljárásban részt vesz: Interactive Media CCSP GmbH

Rendelkező rész

1)

A 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 13. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett „elektronikus levelek közvetlen üzletszerzési célból történő használatának” minősül reklámüzeneteknek az e-mail-szolgáltatás felhasználójának inboxában az e-mailekhez hasonló formában és azokkal azonos helyen történő megjelenítése, azzal, hogy ebből a szempontból irreleváns az említett üzenetek címzettjeinek véletlenszerűen történő meghatározása, valamint annak megállapítása, hogy ez az említett felhasználó számára milyen mértékű terhet jelent, mivel e használat csak azzal a feltétellel engedélyezett, hogy az említett felhasználót egyértelműen és pontosan tájékoztatták-e az ilyen reklám közlésének módjairól, különösen a kapott magán e-mailek listájában történő közléséről, és konkrétan, a tények ismeretében kifejezte az ilyen reklámüzenetek fogadásához való hozzájárulását.

2)

A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) I. mellékletének 26. pontját úgy kell értelmezni, hogy az a tevékenység, amely reklámüzeneteknek az e-mail-szolgáltatás felhasználójának inboxában, a valódi elektronikus levelekhez hasonló formában és azokkal azonos helyen történő megjelenítésében áll, az e-mail-szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók „tartós és nem kívánt megkeresésének” a fenti rendelkezés értelmében vett fogalma alá tartozik, amennyiben e reklámüzenetek megjelenítése egyrészt kellően gyakori és rendszeres volt ahhoz, hogy azt „tartós megkeresésnek” lehessen minősíteni, másrészt pedig azt az említett felhasználó e megjelenítést megelőzően adott hozzájárulásának hiányában „nem kívánt megkeresésnek” lehet minősíteni.

---

(1)  HL C 209., 2020.6.22.

A Bíróság (hetedik tanács) 2021. november 25-i ítélete (az Oberster Gerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – WD kontra job-medium GmbH, felszámolás alatt

(C-233/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2003/88/EK irányelv - A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme - A 7. cikk (1) bekezdése - A munkaviszony megszűnése előtt ki nem vett fizetett éves szabadság helyett járó pénzbeli megváltáshoz való jog - A munkaviszony munkavállaló általi, a szerződés lejártát megelőző megszüntetése)

(2022/C 51/09)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: WD

Alperes: job-medium GmbH, felszámolás alatt

Rendelkező rész

1)

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikke (2) bekezdésére tekintettel úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezés, amelynek értelmében a munkavállaló nem jogosult a ki nem vett fizetett éves szabadság pénzbeli megváltására a folyó utolsó munkaév tekintetében, ha munkaviszonyát a szerződésének lejártát megelőzően nyomós ok nélkül, egyoldalúan szünteti meg.

2)	A nemzeti bíróságnak nem kell megvizsgálnia, hogy a munkavállaló számára nem volt-e lehetetlen felhasználni a fizetett szabadság azon napjait, amelyekre jogosult volt.

---

(1)  HL C 297., 2020.9.7.

A Bíróság (tizedik tanács) 2021. november 25-i ítélete – Európai Bizottság kontra UG

(C-249/20. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Szerződéses alkalmazott - Határozott időre szóló szerződés - Felmondás - Az elbocsátás indokai - Elferdítés - Nem vagyoni kár - Elfogadhatóság - A kereseti kérelem valamely részéről való határozathozatal elmulasztása)

(2022/C 51/10)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: B. Mongin és L. Radu Bouyon meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: UG (képviselők: kezdetben M. Richard és P. Junqueira de Oliveira, később M. Richard ügyvédek)

Rendelkező rész

1)

A Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszék 2020. április 2-i, UG kontra Bizottság ítéletének (T-571/17, nem tették közzé, EU:T:2020:141) azon részét, amelyben megsemmisítette az Európai Bizottság 2016. október 17-i, UG határozatlan időre szóló szerződését megszüntető határozatát, megállapította az ezen intézmény felelősségét megállapító jogsértés fennállását és mint elfogadhatatlant elutasította UG nem vagyoni károk megtérítése iránti kérelmét.

2)	A Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Unió Törvényszéke elé.

3)	A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

---

(1)  HL C 348., 2020.10.19.

A Bíróság (ötödik tanács) 2021. november 25-i ítélete (a Verwaltungsgericht Berlin [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Aurubis AG kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-271/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - Kibocsátási egységek ingyenes kiosztására vonatkozó rendszer - 2011/278/EU határozat - A 3. cikk d) pontja - Tüzelőanyag-referenciaértékkel rendelkező létesítményrész - Az „égetés” és a „tüzelőanyag” fogalma - Primer réz előállítása flash kemencében - Kiosztás iránti kérelem - A kért és a kereskedési időszak végén még ki nem osztott kibocsátási egységek - E kibocsátási egységek kiadásának lehetősége a következő kereskedési időszakban, az ezen időpontot követően hozott bírósági határozat végrehajtásaként)

(2022/C 51/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Berlin

Az alapeljárás felei

Felperes: Aurubis AG

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Rendelkező rész

1)

A kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikkének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy a „tüzelőanyag-referenciaértékkel rendelkező létesítményrész” fogalma egy primerréz-előállító létesítményen belül, amelynek tevékenysége a 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozik, magában foglalja a flash olvasztókemencés öntödét, amely biztosítja a felhasznált, rézkoncentrátumból álló nyersanyagban jelen lévő kén oxidálását.

2)

A 2011/278 határozatot úgy kell értelmezni, hogy azon ingyenes kibocsátási egységek, amelyekre valamely létesítmény üzemeltetője a harmadik kereskedési időszak tekintetében (2013–2020) jogosult, 2020. december 31. után is kioszthatók ez utóbbi részére az ezen időpontot követően hozott bírósági határozat végrehajtásaként.

---

(1)  HL C 287., 2020.8.31.

A Bíróság (harmadik tanács) 2021. november 25-i ítélete (a Cour d'appel de Paris [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – IB kontra FA

(C-289/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2201/2003/EK rendelet - Házasság felbontása iránti kérelemre vonatkozó joghatóság - A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja - A kérelmező „szokásos tartózkodási helyének” fogalma)

(2022/C 51/12)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d'appel de Paris

Az alapeljárás felei

Felperes: IB

Alperes: FA

Rendelkező rész

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan házastárs, aki az életét két tagállam között osztja meg, e tagállamok közül csak egyben rendelkezhet szokásos tartózkodási hellyel, és így csupán azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal a házassági kötelék felbontása iránti kérelem elbírálására, amelynek területén e szokásos tartózkodási hely található.

---

(1)  HL C 297., 2020.9.7.

A Bíróság (hetedik tanács) 2021. november 25-i ítélete (a Veszprémi Törvényszék [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Amper Metal Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-334/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere - 2006/112/EK irányelv - 2. cikk - Héaköteles ügylet - Fogalom - A 168. cikk a) pontja és a 176. cikk - Az előzetesen felszámított héa levonásához való jog - Megtagadás - Az adóhatóság által túlzottan drágának és feleslegesnek minősített reklámszolgáltatások - Az adóalanynál keletkező árbevétel hiánya)

(2022/C 51/13)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Veszprémi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: Amper Metal Kft.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 168. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az adóalany levonhatja a reklámszolgáltatások után előzetesen felszámított hozzáadottérték-adót (héát), amennyiben az ilyen szolgáltatásnyújtás a 2006/112 irányelv 2. cikke értelmében vett héaköteles ügyletnek minősül, és amennyiben az közvetlen és azonnali kapcsolatban áll egy vagy több adóköteles értékesítési ügylettel, illetve az adóalany gazdasági tevékenységének általános költségei címén e gazdasági tevékenység egészével, anélkül hogy figyelembe kellene venni azt a körülményt, hogy az ilyen szolgáltatásokért felszámított ár a nemzeti adóhatóság által meghatározott referenciaértékhez képest túlzott mértékű, vagy hogy e szolgáltatások nem eredményeznek árbevétel-növekedést ezen adóalanynál.

---

(1)  HL C 423., 2020.12.7.

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2021. november 25-i ítélete (a Bundesfinanzgericht [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – QY kontra Finanzamt Österreich, korábban Finanzamt Wien für den 8., 16. und 17. Bezirk

(C-372/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 45. és EUMSZ 48. cikk - Munkavállalók szabad mozgása - Egyenlő bánásmód - Azon segélymunkások számára nyújtott családi ellátások, akik családtagjaikat magukkal viszik azon harmadik országba, amelybe őket kiküldték - Megszüntetés - Az EUMSZ 288. cikk második bekezdése - Uniós jogi aktusok - A rendeletek hatálya - A rendeletnél szélesebb körű személyi hatállyal rendelkező nemzeti szabályozás - Feltételek - 883/2004/EK rendelet - A 11. cikk (3) bekezdésének a) és e) pontja - Hatály - Valamely tagállam állampolgárságával rendelkező, egy másik tagállamban letelepedett munkáltató által segélymunkásként foglalkoztatott és egy harmadik országba kiküldött női munkavállaló - A 68. cikk (3) bekezdése - A családi ellátások kérelmezőjét megillető azon jog, hogy csak egy kérelmet nyújtson be, vagy az elsőbbségi illetékességgel rendelkező tagállam intézményéhez, vagy a másodsorban illetékes tagállam intézményéhez)

(2022/C 51/14)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: QY

Alperes: Finanzamt Österreich, korábban Finanzamt Wien für den 8., 16. und 17. Bezirk

Rendelkező rész

1)

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (3) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az a női munkavállaló, aki olyan tagállam állampolgára, amelyben ő maga és gyermekei lakóhellyel rendelkeznek, akit egy másik tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató munkaszerződés keretében segélymunkásként alkalmaz, aki e másik tagállam jogszabályai szerint e tagállam kötelező szociális biztonsági rendszerébe tartozik, akit nem közvetlenül felvételét követően, hanem az említett másik tagállamban folytatott képzést követően küldenek ki valamely harmadik országba, és aki e tagállamba ezután egy visszailleszkedési időszakra tér vissza, ott e rendelkezés értelmében munkavállalóként tevékenységet folytatónak tekintendő.

2)

Az EUMSZ 288. cikk második bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás valamely tagállam általi elfogadása, amelynek személyi hatálya szélesebb körű, mint a 883/2004 rendeleté, amennyiben az az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-i megállapodásban részes államok állampolgárait a saját állampolgáraival azonos módon kezeli, feltéve, hogy e szabályozást e rendelettel összhangban kell értelmezni, és ez utóbbi elsőbbségét nem vonják kétségbe.

3)

A 883/2004 rendelet 68. cikke (3) bekezdésének a) pontját és a 883/2004 rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikkének (2) és (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azok kölcsönösen kötik az elsőbbségi illetékességgel rendelkező tagállam intézményét és a másodsorban illetékes tagállam intézményét oly módon, hogy a családi ellátások kérelmezőjének csak egyetlen kérelmet kell benyújtania ezen intézmények valamelyikéhez, és ezt követően az említett kérelmet e két intézménynek együttesen kell kezelnie.

4)

Az EUMSZ 45. és EUMSZ 48. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes, ha valamely tagállam általános jelleggel megszünteti az addig azon segélymunkások számára nyújtott családi ellátásokat, akik családtagjaikat magukkal viszik azon harmadik országba, amelybe őket kiküldték, amennyiben egyfelől az ellátás ezen megszüntetése különbségtétel nélkül alkalmazandó mind e tagállam, mind pedig más tagállamok állampolgárságával rendelkező jogosultakra, másfelől pedig az ellátás említett megszüntetése az érintett segélymunkások között nem az alapján keletkeztet eltérő bánásmódot, hogy gyakorolták-e vagy sem a szabad mozgáshoz való jogukat az ellátás megszüntetése előtt vagy után, hanem az alapján, hogy gyermekeik valamely tagállamban vagy harmadik országban tartózkodnak velük együtt.

---

(1)  HL 433., 2020.12.14.

A Bíróság (kilencedik tanács) 2021. december 2-i ítélete (az Oberlandesgericht München [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Vodafone Kabel Deutschland GmbH kontra Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.

(C-484/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - Az (EU) 2015/2366 irányelv - Pénzforgalmi szolgáltatások - A 62. cikk (4) bekezdése - Felszámítható díjak - A 107. cikk (1) bekezdése - Teljes körű harmonizáció - A 115. cikk (1) és (2) bekezdése - Átültetés és alkalmazás - Kábeltelevízió- és internet-hozzáférési előfizetések - Az ezen irányelv átültetésének időpontját megelőzően kötött, határozatlan időre szóló szerződések - Az ezen időpontot követően kezdeményezett banki beszedés nélküli fizetési műveletek díjai)

(2022/C 51/15)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht München

Az alapeljárás felei

Felperes: Vodafone Kabel Deutschland GmbH

Alperes: Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.

Rendelkező rész

A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 62. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amelynek értelmében a fogyasztókkal kötött határozatlan időre szóló szerződések keretében a díj felszámításának tilalma az e 62. cikk (4) bekezdésében említett fizetési eszközök használata, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások tekintetében csak a 2018. január 13. után megkötött szerződések alapján kezdeményezett fizetési műveletekre alkalmazandó, és ekképpen e díjak alkalmazandók maradnak az ezen időpontot megelőzően kötött, határozatlan idejű szerződések alapján kezdeményezett fizetési műveletekre.

---

(1)  HL C 433., 2020.12.14.

A Bíróság (harmadik tanács) 2021. november 25-i ítélete (a Wojewódzki Sąd Administracyjny w Warszawie [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Delfarma sp. z o.o. kontra Prezes Urzędu Rejestracji Produktów Leczniczych, Wyrobów Medycznych i Produktów Biobójczych

(C-488/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikk - Áruk szabad mozgása - Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés - Emberi felhasználásra szánt gyógyszerek - Gyógyszerek párhuzamos importja - Azt előíró tagállami szabályozás, hogy a párhuzamos importra vonatkozó engedély a referencia-gyógyszer forgalombahozatali engedélyének lejártától számított egy év elteltével a jogszabály erejénél fogva lejár - Az emberek egészségének és életének védelme - Arányosság - 2001/83/EK irányelv - Farmakovigilancia)

(2022/C 51/16)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Wojewódzki Sąd Administracyjny w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: Delfarma sp. z o.o.

Alperes: Prezes Urzędu Rejestracji Produktów Leczniczych, Wyrobów Medycznych i Produktów Biobójczych

Rendelkező rész

Az EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az azt előíró nemzeti szabályozás, hogy a gyógyszerek párhuzamos importjára vonatkozó engedély a forgalomba hozatalra vonatkozó referenciaengedély lejártától számított egy év elteltével az emberi életet és egészséget érintő esetleges kockázatok vizsgálata nélkül, a jogszabály erejénél fogva lejár. Az a tény, hogy a párhuzamos importőrök mentesülnek az időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alól, nem minősül olyan tényezőnek, amely önmagában véve igazolhatja ilyen határozat meghozatalát.

---

(1)  HL C 19., 2021.1.18.

A Bíróság (kilencedik tanács) 2021. október 4-i végzése (Corte dei conti – Sezione regionale di controllo per la Campania [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Comune di Camerota

(C-161/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése - 2011/85/EU irányelv - 2011/7/EU irányelv - Gazdasági és monetáris politika - Pénzügyi nehézségekben lévő helyi közösség - Az egyensúly helyreállítását célzó pénzügyi terv - A COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó egészségügyi válság okán a Számvevőszék vizsgálati hatáskörét felfüggesztő nemzeti szabályozás - EUMSZ 267. cikk - A „nemzeti bíróság” fogalma - Jogvita hiánya a kérdést előterjesztő bíróság előtt - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2022/C 51/17)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte dei conti – Sezione regionale di controllo per la Campania

Az alapeljárás felei

Felperes: Comune di Camerota

Rendelkező rész

A Corte dei conti – Sezione regionale di controllo per la Campania (számvevőszék – Campania tartomány ellenőrzési tanácsa, Olaszország) által a 2021. március 9-i határozatával előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

---

(1)  HL C 217., 2021.6.7.

A Bíróság (kilencedik tanács tanács) 2021. október 6-i végzése (a Landgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – TUIfly GmbH kontra FI, RE

(C-253/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - Légi közlekedés - 261/2004/EK rendelet - 5. cikk - 7. cikk - A 8. cikk (3) bekezdése - Visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy jelentős késése - Az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség - A „törlés” fogalma - A járat olyan repülőtérre való átirányítása, amely nem ugyanazon várost, agglomerációt vagy régiót szolgálja ki, mint az eredetileg tervezett célrepülőtér - Az utasok autóbusszal történő átszállítása)

(2022/C 51/18)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: TUIfly GmbH

Alperesek: FI, RE

Rendelkező rész

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontját, 7. cikkének (1) bekezdését és 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan átirányított légi járat, amely az eredetileg tervezettől eltérő, olyan repülőtéren száll le, amely nem ugyanazt a várost, agglomerációt vagy régiót szolgálja ki, mint az eredetileg tervezett célrepülőtér, a járat törlése címén jogot biztosíthat az utasnak a kártalanításhoz.

---

(1)  HL C 289., 2021. 7. 19.

A Törvényszék (második tanács) T-252/19. sz., Pech kontra Tanács ügyben 2021. április 21-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2021. július 2-án benyújtott fellebbezés

(C-408/21. P. sz. ügy)

(2022/C 51/19)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: A. de Gregorio Merino, E. Dumitriu-Segnana, K. Pavlaki és E. Rebasti meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Laurent Pech, Svéd Királyság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

—	hozzon végleges határozatot a jelen fellebbezés tárgyát képező kérdésekben;

—	a T-252/19. sz. ügy felperesét kötelezze a Tanács részéről az említett üggyel kapcsolatban és a jelen fellebbezéssel összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztására a Tanács három jogalapra hivatkozik:

Első jogalap: az 1049/2001 rendelet (1)

4. cikke (2) bekezdése második franciabekezdésének téves értelmezése és téves alkalmazása

A jogalap első része: a Törvényszék tévedett annak értékelése során, hogy a kért vélemény különösen széles hatályú-e, és ezt az ítélkezési gyakorlat által kialakított kritériumot oly módon értelmezte, ami azt hatástalanná teszi. Továbbá a Törvényszék azáltal, hogy nem foglalkozott a Tanács erre vonatkozó érveivel, megsértette az indokolási kötelezettségét.

A jogalap második része: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vette figyelembe a jogi vélemény érzékeny jellegét, tekintettel azon összefüggés konkrét körülményeire, amelyben azt nyújtották, különösen pedig a döntéshozatali eljárás szempontjából döntő jellegére. A jogi tanácsadás érzékeny jellegének a Törvényszék által javasolt értelmezése, amely a jogi vélemény tartalmát különválasztja az azt övező körülményektől, jogilag téves, és a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése által biztosított védelmet nagymértékben kiüresíti.

A jogalap harmadik része: a Törvényszék tévedett annak értékelése során, hogy a jogi vélemény hozzáférhetővé tétele hátrányosan befolyásolná-e a későbbi bírósági eljárásokat azáltal, hogy veszélyezteti a felek bíróság előtti egyenlőségét és a Tanács védelemhez való jogát.

Második jogalap: az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésének téves értelmezése és téves alkalmazása

A második jogalap első része: a Törvényszék az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivétel alkalmazhatóságának értékelése során tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a megerősítő határozatnak kézzelfogható bizonyítékokat kell szolgáltatnia – ami nem történt meg. Továbbá a Törvényszék az indokolásában olyan általános megállapításokra szorítkozott, amelyek általában véve megtagadják a védelmet, ahelyett hogy konkrétan kitérnének a Tanács által a döntéshozatali eljárás veszélyeztetésével kapcsolatban előadott indokokra.

A második jogalap második része: a Törvényszék továbbá tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a jogalkotási dokumentumok fokozott átláthatóságának alapjául szolgáló demokratikus elszámoltathatóság elve valamennyi, jogalkotási eljárással kapcsolatos dokumentumra egyaránt vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok politikai döntéshozók álláspontját tartalmazzák-e, vagy pedig a belső szolgálatok, köztük a Jogi Szolgálat hozzájárulásait képezik-e.

Harmadik jogalap: a Törvényszék eljárási szabályzata 113. cikkének megsértése és a tények elferdítése

Végezetül, a Törvényszék megtagadta az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, illetve annak figyelembevételét, hogy bírósági eljárást kezdeményeztek a 2020/2092 (2) rendelettel szemben ugyanazon jogi kérdések kapcsán, mint amelyek a véleményben is vizsgálat tárgyát képezték. Ez olyan eljárási szabálytalanságnak minősül, amely miatt a Tanácsnak nem volt lehetősége arra, hogy az ügy egy lényeges elemével kapcsolatban a Törvényszék meghallgassa.

---

(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.

(2)  Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2020. L 433 I., 1. o.; helyesbítések: HL 2021. L 137., 22. o.; HL 2021. L 373., 94. o.).

A Törvényszék (hatodik tanács) T-510/19. sz., Puma kontra EUIPO – Gemma Group (Ugró nagymacska ábrázolása) ügyben 2021. május 19-én hozott ítélete ellen a Puma SE által 2021. július 28-án benyújtott fellebbezés

(C-462/21. P. sz. ügy)

(2022/C 51/20)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Puma SE (képviselő: P. González-Bueno Catalán de Ocón abogado)

A többi fél az eljárásban: Fashion Energy Srl, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2021. december 1-jei végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető, és hogy a Puma SE maga viseli saját költségeit.

A Törvényszék (ötödik tanács) T-328/20. sz., Electrodomésticos Taurus, S. L. kontra EUIPO – Shenzen Aukey E-Business Co. Ltd ügyben 2021. május 17-én hozott ítélete ellen az Electrodomésticos Taurus, S. L. által 2021. július 19-én benyújtott fellebbezés

(C-468/21. P. sz. ügy)

(2022/C 51/21)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Electrodomésticos Taurus, S. L. (képviselő: E. Manresa Medina, abogado)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Shenzen Aukey E-Business Co. Ltd

A Bíróság elnökhelyettese 2021. október 6-i végzésében a fellebbezést elfogadhatatlannak nyilvánította, és úgy határozott, hogy az Electrodomésticos Taurus, S. L. maga viseli saját költségeit.

A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2021. szeptember 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Caixabank S. A. kontra X

(C-565/21. sz. ügy)

(2022/C 51/22)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo

Az alapeljárás felei

Felperes: Caixabank S. A.

Alperes: X

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Ellentétes-e a 93/13/EGK irányelv (1) 3. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 4. és 5. cikkével az a nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely – az olyan különös szabályozásra tekintettel, amely a szerződéskötési díjat olyan díjként szabályozza, amely a jelzálogkölcsön vagy -hitel vizsgálatával, nyújtásával, illetve kezelésével összefüggő, valamint a kölcsönadónak a kölcsön vagy hitel nyújtásából eredő tevékenységéhez kapcsolódó egyéb hasonló szolgáltatások díjazására szolgál, és amelyet egyszer, általában a szerződés megkötésekor kell megfizetni – megállapítja, hogy az ilyen díjat előíró feltétel a szerződés valamely lényeges elemét szabályozza, mivel az az ár egyik fő alkotóelemét képezi, és nem tekinthető tisztességtelennek, ha világos és érthető módon, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata által megállapított tág értelemben van megfogalmazva?

2)

Ellentétes-e a 93/13/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével az a nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely a jelzálogkölcsön- vagy jelzáloghitel-szerződés valamely lényeges elemét szabályozó feltétel világos és érthető jellegének értékelése érdekében olyan elemeket vesz figyelembe, mint az ilyen feltétel széleskörű ismertsége a fogyasztók körében; a kötelező tájékoztatás, amelyet a pénzügyi intézménynek a szabványosított tájékoztatókra vonatkozó szabályozás szerint a potenciális hitelfelvevő részére nyújtania kell; a bankok hirdetései; az átlagfogyasztó által a feltételre arra tekintettel fordított különös figyelem, hogy az az árnak a kölcsön kezdő időpontjában teljes egészében fizetendő elemét képezi, és a kölcsön megszerzésével járó gazdasági áldozatvállalás lényeges elemét jelenti a fogyasztó számára; valamint hogy a feltétel megfogalmazása, helye és szerkezete lehetővé teszi annak mérlegelését, hogy a feltétel a szerződés lényeges elemét képezi-e?

3)

Ellentétes-e a 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével az a nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint egy olyan kölcsön- vagy hitelszerződéssel kapcsolatos szerződéskötési díjra vonatkozó szerződési feltétel, mint amilyen az alapjogvita tárgyát képezi, amely díj célja a kölcsön- vagy hitelkérelem vizsgálatával, tervezésével és személyre szabott feldolgozásával összefüggő szolgáltatások (a kölcsön törleszthetőségének, az adós fizetőképességének, a jelzálogjoggal terhelt dolgokkal kapcsolatos terhek vizsgálata stb.) – mint a kölcsön vagy hitel nyújtásának előfeltételei – díjazása, és amelyet a nemzeti szabályozás kifejezetten a kölcsön vagy hitel nyújtásához kapcsolódó tevékenységek díjazásaként határoz meg, a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit jelentős egyenlőtlenséget keletkeztet a fogyasztó kárára?

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2 kötet 288. o.).

A Juzgado de lo Social no 1 de Madrid (Spanyolország) által 2021. szeptember 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NC kontra BA, DA, DV és CG

(C-583/21. sz. ügy)

(2022/C 51/23)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 1 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: NC

Alperesek: BA, DA, DV és CG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Alkalmazható-e a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, [2001.] március 12-i 2001/23[/EK tanácsi] irányelv (1) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja és ennélfogva az irányelv tartalma olyan esetben, amelyben a közjegyzői iroda vezetője, aki állami tisztviselő és egyúttal az iroda munkavállalóinak magánjogi munkáltatója – amely munkavégzésre irányuló jogviszonyt az általános munkajogi szabályok és az ágazati kollektív szerződés szabályozzák –, továbbá aki – az irattár átvételével – a közjegyzői iroda másik, korábbi közjegyzőjének álláshelyét tölti be, akinek tevékenysége az adott helyen megszűnt, a munkavégzést ugyanazon a működési helyen, ugyanazon eszközökkel folytatja, és aki átveszi azon személyi állományt, amelynek tagjai az álláshelyet korábban betöltő közjegyző számára munkaviszony keretében végeztek munkát?

---

(1)  HL 2001. L 82., 16. o. magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.

A Juzgado de lo Social no 1 de Madrid (Spanyolország) által 2021. szeptember 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JD kontra BA, DA, DV és CG

(C-584/21. sz. ügy)

(2022/C 51/24)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 1 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: JD

Alperesek: BA, DA, DV és CG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Alkalmazható-e a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, [2001.] március 12-i 2001/23[/EK tanácsi] irányelv (1) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja és ennélfogva az irányelv tartalma olyan esetben, amelyben a közjegyzői iroda vezetője, aki állami tisztviselő és egyúttal az iroda munkavállalóinak magánjogi munkáltatója – amely munkavégzésre irányuló jogviszonyt az általános munkajogi szabályok és az ágazati kollektív szerződés szabályozzák –, továbbá aki – az irattár átvételével – a közjegyzői iroda másik, korábbi közjegyzőjének álláshelyét tölti be, akinek tevékenysége az adott helyen megszűnt, a munkavégzést ugyanazon a működési helyen, ugyanazon eszközökkel folytatja, és aki átveszi azon személyi állományt, amelynek tagjai az álláshelyet korábban betöltő közjegyző számára munkaviszony keretében végeztek munkát?

---

(1)  HL 2001. L 82., 16. o. magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.

A Juzgado de lo Social no 1 de Madrid (Spanyolország) által 2021. szeptember 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TA kontra BA, DA, DV és CG

(C-585/21. sz. ügy)

(2022/C 51/25)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 1 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: TA

Alperesek: BA, DA, DV és CG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Alkalmazható-e a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, [2001.] március 12-i 2001/23[/EK tanácsi] irányelv (1) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja és ennélfogva az irányelv tartalma olyan esetben, amelyben a közjegyzői iroda vezetője, aki állami tisztviselő és egyúttal az iroda munkavállalóinak magánjogi munkáltatója – amely munkavégzésre irányuló jogviszonyt az általános munkajogi szabályok és az ágazati kollektív szerződés szabályozzák –, továbbá aki – az irattár átvételével – a közjegyzői iroda másik, korábbi közjegyzőjének álláshelyét tölti be, akinek tevékenysége az adott helyen megszűnt, a munkavégzést ugyanazon a működési helyen, ugyanazon eszközökkel folytatja, és aki átveszi azon személyi állományt, amelynek tagjai az álláshelyet korábban betöltő közjegyző számára munkaviszony keretében végeztek munkát?

---

(1)  HL 2001. L 82., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.

A Juzgado de lo Social no 1 de Madrid (Spanyolország) által 2021. szeptember 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FZ kontra BA, DA, DV és CG

(C-586/21. sz. ügy)

(2022/C 51/26)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 1 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: FZ

Alperesek: BA, DA, DV és CG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Alkalmazható-e a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, [2001.] március 12-i 2001/23[/EK tanácsi] irányelv (1) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja és ennélfogva az irányelv tartalma olyan esetben, amelyben a közjegyzői iroda vezetője, aki állami tisztviselő és egyúttal az iroda munkavállalóinak magánjogi munkáltatója – amely munkavégzésre irányuló jogviszonyt az általános munkajogi szabályok és az ágazati kollektív szerződés szabályozzák –, továbbá aki – az irattár átvételével – a közjegyzői iroda másik, korábbi közjegyzőjének álláshelyét tölti be, akinek tevékenysége az adott helyen megszűnt, a munkavégzést ugyanazon a működési helyen, ugyanazon eszközökkel folytatja, és aki átveszi azon személyi állományt, amelynek tagjai az álláshelyet korábban betöltő közjegyző számára munkaviszony keretében végeztek munkát?

---

(1)  HL 2001. L 82., 16. o. magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.

A Bundesfinanzgericht (Ausztria) által 2021. október 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Climate Corporation Emissions Trading GmbH kontra Finanzamt Österreich

(C-641/21. sz. ügy)

(2022/C 51/27)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Climate Corporation Emissions Trading GmbH

Alperes: Finanzamt Österreich

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2008/8/EK irányelvvel módosított 2006/112/EK irányelvet, (1) hogy a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak valamely szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét, amely formálisan az írott jog alapján a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye szerinti másik tagállamban található, belföldön találhatónak kell tekinteniük, amennyiben a szolgáltatást nyújtó belföldi adóalanynak tudnia kellett volna, hogy a nyújtott szolgáltatással értékesítési lánc keretében elkövetett héacsalásban vesz részt?

---

(1)  A 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/8/EK tanácsi irányelvvel (HL 2008. L 44., 11. o.) módosított, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.).

A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2021. november 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A

(C-676/21. sz. ügy)

(2022/C 51/28)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Fellebbező: A

További fél: Veronsaajien oikeudenvalvontayksikkö

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Ellentétesek lehetnek-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének II. címében foglalt, az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekkel vagy az EUMSZ 110. cikkel valamely tagállam olyan jogszabályi rendelkezései, amelyek szerint az alapügyben szereplőhöz hasonló körülmények között nem téríthető vissza a gépjármű tulajdonosa részére az Autoverolaki (1482/1994) (a gépjárműadóról szóló [1482/1994] törvény) értelmében vett, a gépjármű értékében foglalt gépjárműadó, ha a tulajdonos a gépjárművet valamely másik tagállamban történő állandó használat céljából exportálja, és jelentőséggel bír-e ezzel összefüggésben, hogy a gépjárművet túlnyomórészt a gépjárműadót kivető tagállam területén szándékozták-e állandó jelleggel használni, és hogy azt ténylegesen is túlnyomórészt ott használták-e állandó jelleggel?

2)

Ha az első kérdésre adandó válasz szempontjából jelentőséggel bír a gépjármű szándékolt és tényleges használata, hogyan kell bizonyítani a nem állandó használat kérdéses szándékát és a kérdéses nem állandó használatot, amennyiben nem állapítható meg előre a magángépjármű tagállambeli használatának időtartama?

3)

Ha a gépjárműadóról szóló törvény értelmében vett kiviteli visszatérítés megtagadása az alapügyben szereplőhöz hasonló körülmények között az áruk szabad mozgásának korlátozását jelenti, igazolható-e ez a korlátozás a gyakran rossz állapotú és környezetszennyező idős gépjárművek kivitelének korlátozására irányuló célkitűzéssel? A kiviteli visszatérítés tíz évnél fiatalabb gépjárművekre való korlátozását összeegyeztethetetlennek kell-e tekinteni az uniós joggal azért, mert a gépjárműadót az importált használt gépjárművekre használatuk időtartamától függetlenül kivetik?

A Landgericht München (Németország) által 2021. november 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – RSD Reise Service Deutschland GmbH kontra QL

(C-690/21. sz. ügy)

(2022/C 51/29)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht München

Az alapeljárás felei

Fellebbező: RSD Reise Service Deutschland GmbH

A fellebbezési eljárásban ellenérdekű fél: QL

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2015/2302 irányelv (1) 12. cikkének (4) bekezdését az utazásszervező által világjárvány miatt történő felmondás esetén, hogy az utazónak adott esetben utalványt és/vagy halasztást is el kell fogadnia a kért kifizetés helyett?

---

(1)  Az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 326., 1. o.).

A Törvényszék (hetedik tanács) T-107/20. sz., Boshab kontra Tanács ügyben 2021. szeptember 15-én hozott ítélete ellen Évariste Boshab által 2021. november 24-én benyújtott fellebbezés

(C-708/21. P. sz. ügy)

(2022/C 51/30)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Évariste Boshab (képviselők: T. Bontinck, P. De Wolf, T. Payan, A. Guillerme ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által a T-107/20. sz., Boshab kontra Tanács ügyben 2021. szeptember 15-én hozott ítéletet;

—

a keresetet érdemben bírálja el, és semmisítse meg a (KKBP) 2019/2109 határozatot, (1) amennyiben az fenntartja a fellebbezőt a 2010/788/KKBP határozat mellékletének 8. pontjában, valamint az (EU) 2019/2101/EU végrehajtási rendeletet, (2) amennyiben az fenntartja a fellebbezőt az 1183/2005/EK rendelet Ia. mellékletének 8. pontjában;

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze a két eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása céljából a fellebbező két, a védelemhez való jogának megsértésére és nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalapra hivatkozik.

Az első jogalapot illetően a fellebbező előadja, hogy a Törvényszék megsértette a védelemhez való jogát, különösen a meghallgatáshoz való jogát, amennyiben nem vonta le azokat a következtetéseket, amelyeknek abból kellett volna eredniük, hogy a Tanács megfosztotta lényegétől a meghallgatáshoz való jogot, mivel nem végezte el a szükséges vizsgálatokat – többek között meghallgatás megtartásával –, és mivel következésképpen a nevének fenntartását eredményező eljárásnak eltérő kimenetele is lehetett volna.

A második jogalapot illetően a fellebbező előadja, hogy a Törvényszék nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amennyiben nem vette figyelembe, hogy a korlátozó intézkedések biztosítási jellegűek, és per definitionem ideiglenes jellegűek, amelyek érvényessége mindenkor az elfogadásuk alapjául szolgáló ténybeli és jogi körülmények állandóságától, valamint a hozzájuk kapcsolódó célkitűzés megvalósítása céljából a fenntartásuk szükségességétől függ; a Törvényszék nem állapította meg, hogy a Tanács által előadott bizonyítékok egyáltalán nem voltak alkalmasak a vitatott jegyzékekbe való felvétel kritériumával kapcsolatos bármiféle magatartás, azaz az emberi jogok súlyos megsértését képező cselekmények igazolására; valamint a Törvényszék nem bírálta azt a körülményt, hogy a Tanács nem vizsgálta a fellebbező által a felülvizsgálati eljárás keretében a Tanácshoz eljuttatott bizonyítékokat, ezen az alapon pedig nem végezte el saját vizsgálatait.

---

(1)  A Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozat (HL 2019. L 318., 134. o.).

(2)  A Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK rendelet 9. cikkének végrehajtásáról szóló, 2019. december 9-i (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2019. L 318., 1. o.).

A Curtea de Apel Piteşti (Románia) által 2021. november 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MK

(C-709/21. sz. ügy)

(2022/C 51/31)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Piteşti

Az alapeljárás felei

Felperes: MK

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A bírák függetlenségének az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének az EUSZ 2. cikkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdésében megerősített elvével ellentétes-e a román alkotmány 148. cikkének (2) bekezdésében foglalthoz hasonló, a Curtea Constituțională (alkotmánybíróság, Románia) 390/2021. sz. határozatában értelmezett nemzeti rendelkezés, amely határozat szerint a nemzeti bíróságok nem jogosultak arra, hogy megvizsgálják a Curtea Constituțională (alkotmánybíróság) határozatában alkotmányossá nyilvánított nemzeti rendelkezésnek az uniós jog rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségét?

2)

A bírák függetlenségének az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének az EUSZ 2. cikkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdésében megerősített elvével ellentétes-e a bírák és az ügyészek jogállásáról szóló 303/2004. sz. román törvény 99. cikkének ș) pontjában foglalthoz hasonló nemzeti rendelkezés, amely lehetővé teszi a bíróval szembeni fegyelmi eljárás megindítását és fegyelmi büntetések alkalmazását a Curtea Constituțională (alkotmánybíróság) ítélete tiszteletben tartásának elmulasztása miatt abban az esetben, ha e bírótól az uniós jog elsőbbségi alkalmazásának elismerését kérik a Curtea Constituțională (alkotmánybíróság) határozatának preambulumbekezdéseivel szemben, amely nemzeti rendelkezés megfosztja a szóban forgó bírót attól a lehetőségtől, hogy az Európai Unió Bíróságának ítéletét alkalmazza, amelyet elsőbbséget élvezőnek ítél?

3)

A bírák függetlenségének az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének az EUSZ 2. cikkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben értelmezett második albekezdésében megerősített elvével ellentétes-e az a nemzeti bírói gyakorlat, amely a fegyelmi büntetések terhe mellett megtiltja a bíráknak, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát alkalmazzák a büntetőeljárásnak a román büntetőeljárásjogi törvénykönyv 4881. cikkében szabályozott észszerű időtartamára vonatkozó jogvitához hasonló büntetőeljárásokban?

A Törvényszék (ötödik tanács) T-448/18. sz., Ryanair és társai kontra Bizottság ügyben 2021. szeptember 29-én hozott ítélete ellen a Ryanair DAC, az Airport Marketing Services Ltd és az FR Financing (Malta) Ltd által 2021. december 9-én benyújtott fellebbezés

(C-758/21. P. sz. ügy)

(2022/C 51/32)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Ryanair DAC, Airport Marketing Services Ltd, FR Financing (Malta) Ltd (képviselők: E. Vahida avocat, B. Byrne advocaat és S. Rating abogado)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	semmisítse meg az (EU) 2018/628 bizottsági határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) (1) 5. és 6. cikkét, valamint 9., 10. és 11. cikkét, amennyiben azok a fellebbezőkre vonatkoznak, vagy másodlagosan, az ügyet újbóli vizsgálat céljából utalja vissza a Törvényszékhez; mindenesetre pedig

—	a Bizottságot kötelezze a fellebbezők részéről a jelen fellebbezéssel összefüggésben, valamint a Törvényszék előtt a T-448/18. sz. ügyben lefolytatott eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők négy fellebbezési jogalapot hoznak fel.

Először is, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elfogadhatatlanként elutasította, ezáltal pedig a bírósági felülvizsgálata során nem volt hajlandó figyelembe venni olyan kulcsfontosságú bizonyítékokat, amelyeket a fellebbezők a Törvényszék előtti eljárás szóbeli szakaszának lezárása előtt terjesztettek elő. A Törvényszék tévedett, amikor figyelmen kívül hagyta – vagy elmulasztotta megfelelően figyelembe venni – a Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikkének (1)–(3) bekezdésében foglalt szabályok alapjául szolgáló jogelveket; továbbá tévedett, amikor figyelmen kívül hagyta az e rendelkezéseket alkalmazó ítélkezési gyakorlatot.

Másodszor, a Törvényszék tévesen értelmezte az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (2) 17. cikkét, és tévesen alkalmazta az EUMSZ 296. cikket, amikor megállapította, hogy: i. a Bizottság nem sértette meg a támogatások visszatéríttetésére vonatkozó jogvesztő határidőt, és ii. a vitatott határozat e tekintetben elegendő indokolást tartalmazott.

Harmadszor, a Törvényszék elferdítette az elé terjesztett bizonyítékok egyértelmű tartalmát annak értékelésekor, hogy a Bizottság jogszerűen alkalmazta-e az úgynevezett „piacgazdasági szereplő” tesztet annak meghatározása során, hogy a fellebbezők az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett előnyben részesültek-e. A Törvényszék elferdítette a következőkkel kapcsolatos bizonyítékokat: i. a repülőtér és a Ryanair között létrejött, repülőtéri szolgáltatásokról szóló megállapodásban előírt biztonsági díj; ii. azon működési többletkiadások becslése, amelyeket a repülőtér elvárhatott, valamint iii. az a kihasználtsági mutató, amelyre a Bizottság az ex ante jövedelmezőségi értékelés során támaszkodott.

Negyedszer, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a visszatérítendő támogatás ex ante adatok alapján kiszámított összegével kapcsolatos hibákat nem szükséges a vitatott határozat elfogadásakor az iratanyagban szereplő ex post adatok alapján kijavítani.

---

(1)  A klagenfurti repülőtér, a Ryanair és a repülőteret használó egyéb légitársaságok javára Ausztria által nyújtott SA.24221(2011/C) (ex 2011/NN) számú állami támogatásról szóló, 2016. november 11-i (EU) 2018/628 bizottsági határozat (az értesítés a C(2016) 7131. számú dokumentummal történt) (HL 2018. L 107., 1. o.).

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

A Bíróság elnökének 2021. október 6-i végzése (a Veszprémi Törvényszék [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-643/20. sz. ügy) (1)

(2022/C 51/33)

Az eljárás nyelve: magyar

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 98., 2021.3.22.

A Törvényszék 2021. december 8-i ítélete – BZ kontra EKB

(T-500/16. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Az EKB személyi állománya - Betegség foglalkozási eredetének elismerése iránti kérelem - Szerződésen kívüli felelősség - Vagyoni kár - Nem vagyoni kár”)

(2022/C 51/34)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: BZ (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank (képviselők: E. Carlini és F. Feyerbacher meghatalmazottak, segítőjük: B. Wägenbaur ügyvéd)

Az ügy tárgya

Egyrészt az EKB 2011. augusztus 29-i, 2011. december 20-i és 2012. április 25-i határozatainak megsemmisítése, másrészt az EKB cselekményei által okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítése iránt az EUMSZ 270. cikk és az Európai Unió Bírósága alapokmányának 50a. cikke alapján benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék BZ-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  [bizalmas] (eredetileg az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékén [bizalmas] szám alatt nyilvántartásba vett és 2016. szeptember 1-jén az Európai Unió Törvényszékéhez áttett ügy).

A Törvényszék 2021. november 24-i ítélete – Al Zoubi kontra Tanács

(T-257/19. sz. ügy) (1)

(„Közös kül- és biztonságpolitika - Szíriával szembeni korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Mérlegelési hibák”)

(2022/C 51/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Khaldoun Al Zoubi (Damaszkusz, Szíria) (képviselő: L. Cloquet ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Kyriakopoulou és V. Piessevaux meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2019. január 21-i (KKPB) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozatnak (HL 2019. L 18 I., 13. o.), a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. január 21-i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL 2019. L 18 I., 4. o.), a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. május 17-i (KKBP) 2019/806 tanácsi határozatnak (HL 2019. L 132., 36. o.; helyesbítés: HL 2019. L 234., 31. o.), a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. május 17-i (EU) 2019/798 tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL 2019. L 132., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 234., 31. o.), a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. május 28-i (KKBP) 2020/719 tanácsi határozatnak (HL 2020. L 168., 66. o.), valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. május 28-i (EU) 2020/716 tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL 2020. L 168., 1. o.) a felperest érintő részében történő megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a Khaldoun Al Zoubit érintő részében megsemmisíti a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2019. január 21-i (KKPB) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozatot, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. január 21-i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendeletet, a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. május 17-i (KKBP) 2019/806 tanácsi határozatot, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. május 17-i (EU) 2019/798 tanácsi végrehajtási rendeletet, a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. május 28-i (KKBP) 2020/719 tanácsi határozatot, valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. május 28-i (EU) 2020/716 tanácsi végrehajtási rendeletet.

2)	A Törvényszék az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 238., 2019.7.15.

A Törvényszék 2021. december 1-jei ítélete – HC kontra Bizottság

(T-804/19. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Felvétel - Versenyvizsga-felhívás - EPSO/AD/363/18 nyílt versenyvizsga - Az a határozata, amely szerint a felperest nem engedik tovább a versenyvizsga következő szakaszába - Indokolási kötelezettség - Nyilvánvaló értékelési hiba - Jogellenességi kifogás - Egyenlő bánásmód - Arányosság - Meghallgatáshoz való jog - A gondos ügyintézés elve - A versenyvizsgák nyelvhasználati szabályai - A nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés - Felelősség”)

(2022/C 51/36)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: HC (képviselők: G. Pandey, V. Villante és D. Rovetta ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Brauhoff, T. Lilamand és D. Milanowska meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az egyrészről először is a 2018. október 11-i EPSO/AD/363/18 versenyvizsga-felhívás megsemmisítése, amely felhívás célja két olyan tartaléklista összeállítása, amelyekről a Bizottság tisztviselőket (AD 7) vesz fel a vám- és adóügyi területen, másodszor az e versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott azon határozat megsemmisítése, amely szerint a felperes nevét nem veszik fel az értékelőközpontba behívott személyek listájára, harmadszor ugyanezen vizsgabizottság által hozott azon határozat megsemmisítése, amely elutasítja a felperes felülvizsgálati kérelmét, negyedszer a Bizottság azon 2019. augusztus 20-i határozatának megsemmisítése, amely elutasítja az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése alapján a felperes által benyújtott panaszt, ötödször a versenyvizsga következő szakaszába meghívott pályázók listájának megsemmisítése, másrészről pedig a felperes által emiatt elszenvedett kár megtérítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék HC-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 54., 2020.2.17.

A Törvényszék 2021. december 1-jei ítélete – JR kontra Bizottság

(T-265/20. sz. ügy) (1)

(„Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - A versenyvizsga szóbeli vizsgájára vonatkozó dokumentumok - A hozzáférés részleges megtagadása - A pontszámok kerekítési módszere - A szóbeli vizsga különböző részeire és alrészeire alkalmazott súlyozási együtthatók - A vizsgabizottság eljárásának titkossága - (EU) 2018/1725 rendelet - Részleges okafogyottság”)

(2022/C 51/37)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: JR (képviselők: L. Levi és A. Champetier ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Milanowska, C. Ehrbar és H. Kranenborg meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A COM/03/AD/18 (AD 6) – 1 – Tisztviselők belső versenyvizsgára vonatkozó bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférést a felperestől megtagadó, 2020. február 28-i és 2020. április 9-i bizottsági határozatok megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

Az Európai Bizottság 2020. február 28-i és 2020. április 9-i azon határozatai azon részeinek megsemmisítése iránt a felperes által előterjesztett kereseti kérelmekről már nem szükséges határozni, amely részek megtagadták a felperestől a pontszámok kerekítésével kapcsolatban a COM/03/AD/18 (AD 6) – 1 – Tisztviselők belső versenyvizsga vizsgabizottsága által alkalmazott módszerhez való hozzáférést.

2)

A Törvényszék megsemmisíti a Bizottság 2020. április 9-i azon határozatát, amely megtagadja a szóbeli vizsga COM/03/AD/18 (AD 6) – 1 – Tisztviselők belsőversenyvizsga-felhívásban előírt két részének (felvételi beszélgetés és strukturált prezentáció), valamint a szintén az említett versenyvizsga-felhívásban előírt két alrészének (szakmai tapasztalat és motiváció) súlyozására alkalmazott együtthatókat tartalmazó dokumentumhoz való hozzáférést.

3)	A Törvényszék a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 247., 2020.7.27.

A Törvényszék 2021. december 1-jei ítélete – Ruiz-Ruiz kontra Bizottság

(T-293/20. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - Felvétel - EPSO/AD/371/19 nyíltversenyvizsga-felhívás - A vizsgabizottság azon határozata, hogy a felperest nem engedi tovább a versenyvizsga következő szakaszába - A szakmai tapasztalattal kapcsolatos felvételi követelmény - A vizsgabizottság által alkalmazott követelmény versenyvizsga-felhívásnak való megfelelése - Nyilvánvaló értékelési hiba”)

(2022/C 51/38)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Vanesa Ruiz-Ruiz (Alkmaar, Hollandia) (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Gattinara, T. Lilamand és I. Melo Sampaio meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes EPSO/AD/371/19 nyílt versenyvizsga következő szakaszába engedésének megtagadásával kapcsolatos felülvizsgálati kérelmet elutasító, 2019. szeptember 20-i vizsgabizottsági határozat megsemmisítése, másrészről pedig az említett határozattal szemben a felperes által benyújtott panaszt elutasító, a kinevezésre jogosult hatóság által hozott 2020. február 7-i határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék megsemmisíti a Vanesa Ruiz-Ruiz EPSO/AD/371/19 versenyvizsgából való kizárásával kapcsolatos felülvizsgálati kérelmet elutasító 2019. szeptember 20-i vizsgabizottsági határozatot.

2)	A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 222., 2020.7.6.

A Törvényszék 2021. december 1-jei ítélete – Sopra Steria Benelux és Unisys Belgium kontra Bizottság

(T-546/20. sz. ügy) (1)

(„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - Közbeszerzési eljárás - Az »Adóügyi és Vámuniós« Főigazgatóság informatikai platformjainak meghatározására, fejlesztésére, karbantartására és támogatására irányuló szolgáltatások - Az ajánlattevő ajánlatának elutasítása és a szerződés más ajánlattevő részére történő odaítélése - Indokolási kötelezettség - Kirívóan alacsony összegű ajánlat”)

(2022/C 51/39)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Sopra Steria Benelux (Ixelles, Belgium) és Unisys Belgium (Machelen, Belgium) (képviselők: L. Masson és G. Tilman ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. André és M. Ilkova meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az egyrészt az „Adóügyi és Vámuniós” Főigazgatóság informatikai platformjainak meghatározására, fejlesztésére, karbantartására és harmadik szintű támogatására irányuló szolgáltatásokra vonatkozó, TAXUD/2019/OP/0006. sz. közbeszerzési eljárás keretében az „A” tétel vonatkozásában a Sopra Steria Benelux és az Unisys Belgium által közösen benyújtott ajánlat elutasításáról, másrészt a szerződésnek egy másik ajánlattevő konzorcium részére történő odaítéléséről szóló, 2020. július 2-i bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék az egyrészt az „Adóügyi és Vámuniós” Főigazgatóság informatikai platformjainak meghatározására, fejlesztésére, karbantartására és harmadik szintű támogatására irányuló szolgáltatásokra vonatkozó, TAXUD/2019/OP/0006. sz. közbeszerzési eljárás keretében a Sopra Steria Benelux és az Unisys Belgium által közösen benyújtott ajánlat elutasításáról, másrészt a szerződésnek a másik ajánlattevő konzorcium részére történő odaítéléséről szóló, 2020. július 2-i európai bizottsági határozatot az „A” tétel tekintetében megsemmisíti.

2)	A Törvényszék a Bizottságot kötelezi saját költségei, valamint a Sopra Steria Benelux és az Unisys Belgium részéről felmerült költségek viselésére.

---

(1)  HL C 359., 2020.10.26.

A Törvényszék 2021. december 1-i ítélete – Muratbey Gida kontra EUIPO – M. J. Dairies (Hármas fonatú, csavart sajt)

(T-662/20. sz. ügy) (1)

(„Közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési eljárás - Hármas fonatú, csavart sajtot ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta - Korábbi közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési ok - Egyéni jelleg - A korábbi formatervezési minta nyilvánosságra jutása - A 6/2002/EK rendelet 7. cikke - Eltérő összbenyomás - A 6/2002 rendelet 6. cikke”)

(2022/C 51/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Muratbey Gida Sanayí Ve Tícaret AŞ (Isztambul, Törökország) (képviselő: M. Schork ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: M. Capostagno meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: M. J. Dairies EOOD (Szófia, Bulgária) (képviselők: D. Dimitrova és I. Pakidanska ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának az M. J. Dairies és a Muratbey Gida Sanayí ve Tícaret közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2020. augusztus 21-én hozott határozata (R 1925/2019-3. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Muratbey Gida Sanayí ve Tícaret AŞ-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 9., 2021.1.11.

A Törvényszék 2021. december 1-jei ítélete – Schmid kontra EUIPO – Landeskammer für Land- und Forstwirtschaft in Steiermark (Steirisches Kürbiskernöl g.g.A)

(T-700/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - Steirisches Kürbiskernöl g. g. A GESCHÜTZTE GEOGRAFISCHE ANGABE európai uniós ábrás védjegy - Feltétlen kizáró ok - Jelképet, emblémát vagy címert tartalmazó védjegy - Az Unió egyik tevékenységi területének emblémája - Oltalom alatt álló földrajzi árujelzők - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja)”)

(2022/C 51/41)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Gabriele Schmid (Halbenrain, Ausztria) (képviselő: A. Ginzburg ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselők: D. Hanf és M. Eberl meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, a Törvényszék előtti eljárásban beavatkozó fél: Landeskammer für Land- und Forstwirtschaft in Steiermark (Graz, Ausztria) (képviselő: I. Hödl, avocate)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Landeskammer für Land- und Forstwirtschaft in Steiermark és G. Schmid közötti törlési eljárással kapcsolatban 2020. szeptember 23-án hozott határozata (R 2186/2019-4. sz. ügy) ellen benyújtott keresete.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának 2020. szeptember 23-i határozatát (R 2186/2019-4. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	Az EUIPO viseli a saját költségeit, valamint a Gabriele Schmid részéről felmerült költségeket.

3)	A Landeskammer für Land- und Forstwirtschaft in Steiermark maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 28., 2021.1.25.

A Törvényszék 2021. december 8-i ítélete – QB kontra Bizottság

(T-71/21. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazottak - Díjazás - Külföldi munkavégzési támogatás - A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja - A külföldi munkavégzési támogatást megtagadó határozat - Főfoglalkozás - Másik állam részére végzett tevékenység”)

(2022/C 51/42)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: QB (képviselő: R. Wardyn ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: T. Bohr és A.-C. Simon meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatala (PMO) által 2020. április 6-án hozott, a külföldi munkavégzési támogatást a felperestől megtagadó határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék QB-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 148., 2021.4.26.

A Törvényszék 2021. december 1-jei ítélete – Jieyang Defa Industry kontra EUIPO – Mattel (Játékbaba-fej)

(T-84/21. sz. ügy) (1)

(„Közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési eljárás - Egy játékbaba-fejet ábrázoló lajstromozott közösségi formatervezési minta - Korábbi formatervezési minta - Megsemmisítési ok - Egyéni jelleg hiánya - Az alkotói szabadság foka - Eltérő összbenyomás hiánya - A 6/2002/EK rendelet 6. cikke és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2022/C 51/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Jieyang Defa Industry Co. Ltd (Jieyang, Kína) (képviselők: C. Bercial Arias és F. Codevelle ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: A. Folliard-Monguiral, meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Mattel, Inc. (El Segundo, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) (képviselők: A. Pompe-Ciszewska ést P. Mleczak ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának a Mattel és a Jieyang Defa Industry Co. közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2020. december 14-én hozott határozata (R 2021/2019-3. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Jieyang Defa Industry Co. Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 110., 2021.3.29.

A Törvényszék 2021. december 1-jei ítélete – Union syndicale Solidaires des SDIS de France et DOM/TOM kontra Bizottság

(T-152/21. sz. ügy) (1)

(„Szerződésen kívüli felelősség - Az uniós jog alkalmazása tárgyában a Bizottsághoz benyújtott panasz - Válaszadási határidő - A megfelelő ügyintézéshez való jog - Gondossági kötelezettség - Észszerű határidő - Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértésének hiánya”)

(2022/C 51/44)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Union syndicale Solidaires des services départementaux d’incendie et de secours (SDIS) de France et DOM/TOM (Nîmes, Franciaország) (képviselő: O. Coudray ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Ehrbar és A. Spina meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 268. cikk alapján azon kár megtérítése iránt benyújtott kérelem, amely a felperest az uniós jog Francia Köztársaság által való feltételezett megsértése miatt benyújtott, CHAP(2019)01840 számon 2019. június 27-én nyilvántartásba vett panasz elbírálása tekintetében a Bizottság felróható tétlensége folytán érte.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Union syndicale Solidaires des services départementaux d’incendie et de secours (SDIS) de France et DOM/TOM-ot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 182., 2021.5.10.

A Törvényszék 2021. december 1-jei ítélete – Jalkh kontra Parlament

(T-230/21. sz. ügy) (1)

(„Intézményi jog - A Parlament tagja - Kiváltságok és mentességek - A parlamenti mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat - Az Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 8. és 9. cikke - A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás - Nyilvánvaló értékelési hiba”)

(2022/C 51/45)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Jean-François Jalkh (Gretz-Armainvilliers, Franciaország) (képviselő: F. Wagner ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: N. Lorenz és A.-M. Dumbrăvan meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelemről (2020/2110(IMM)) szóló, 2021. március 25-i P9_TA(2021)0092. sz. parlamenti határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Jean-François Jalkhot kötelezi a költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárással kapcsolatban felmerült költségeket is.

---

(1)  HL C 242., 2021.6.21.

2021. november 4-én benyújtott kereset – AL kontra Bizottság

(T-714/21. sz. ügy)

(2022/C 51/46)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: AL (képviselő: R. Rata ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

elsődlegesen semmisítse meg az alperesnek a felperes által a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal 2021. január 11-i határozatával szemben a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2021. április 9-én benyújtott panasza nyomán meghozott, 2021. augusztus 4-i (Ares (2021) 4962656) határozatát; (1)

—

kötelezze az alperest arra, hogy tegye hozzáférhetővé és mutassa be i. a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal 2019. november 21-i határozatának alapját képező számítással kapcsolatos okirati bizonyítékokat ii. a „Humánerőforrásügyi Főigazgatóság másik panaszra adott válaszát”, amelynek részletét a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal a 2020. október 8-i e-mailjében idézte;

—	kötelezze az alperest arra, hogy a felperes édesanyjának belgiumi lakóhelye határozza meg a 2020. november 1. és 2021. szeptember 30. közötti időszakra becsült eltartási költséget, továbbá

—	kötelezze az alperest, hogy fizesse ki a 2020. november 1. és 2021. szeptember 30. közötti időszakra a felperes gyermeknek minősülő édesanyja utáni támogatást;

—	az alperest kötelezze saját költségeinek, valamint a felperes részéről felmerült költségek megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap a személyzeti szabályzat VII. Melléklete 2. cikke (4) bekezdésének és az eltartott gyermeknek minősülő személyekre vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekről szóló 2014. április 15-i bizottsági határozat megsértésén alapul, mivel a felperes édesanyja eltartási költségeinek számítása során az alperes helytelenül vélte úgy, hogy a felperes édesanyjának lakóhelye Romániában és nem Belgiumban található. Ezen túlmenően a Bizottság tévesen határozta meg a felperes édesanyjának eltartási költségét az AST 1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába tartozó tisztviselőnek járó, a Romániára vonatkozó együtthatóval korrigált alapilletményének 50 %-ában, mivel a felperes édesanyja állandó jelleggel a felperes háztartásában lakott, így a korrekció nélküli alapilletmény 40 %-át kellett volna figyelembe venni.

2.

A második jogalap a személyzeti szabályzat 85. cikkének megsértésén alapul, mivel a felperes nem volt tudatában annak, hogy a 2019. november 1. és 2021. október 31. közötti időszakra nem volt indokolt a gyermekek után járó támogatás folyósítása, másrészt a túlfizetés nem volt annyira szembeötlő, hogy az feltűnjön a felperesnek.

---

(1)  Megjegyzés: a megtámadott határozat az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata VII. Melléklete 2. cikkének (4) bekezdése szerinti családi támogatások kifizetésére vonatkozik.

2021. november 26-án benyújtott kereset – Beauty Biosciences kontra EUIPO – Société de Recherche Cosmétique (BIO-BEAUTÉ)

(T-750/21. sz. ügy)

(2022/C 51/47)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Beauty Biosciences LLC (Dallas, Texas, Egyesült Államok) (képviselő: D. Mărginean ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Société de Recherche Cosmétique SARL (Luxembourg, Luxemburg)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: BIO-BEAUTÉ európai uniós szóvédjegy – 13 609 631. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. szeptember 28-án hozott határozata (R 1871/2020-4. és R 1891/2020-4. sz. egyesített ügyek)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze részben hatályon kívül a megtámadott határozatot abban az értelemben, hogy rendelje el a vitatott védjegy törlését a 3. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában: „Fogkrémek; Esszenciális olajok; Parfümök, piperevizek, kölnivíz; füstölő; Parfümvizek”;

—

helyezze részben hatályon kívül a megtámadott határozatot abban az értelemben, hogy rendelje el a vitatott védjegy törlését a 3. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában: „Illatszerek; Testdezodorok; Növényi kivonatok kozmetikai célokra; Szappanok, piperetejek; Krémek, zselék, tejek, lemosószerek, pakolások, kenőcsök, púderek, szérumok és kozmetikai készítmények bőrápolásra; Ránc elleni kozmetikai készítmények; Kozmetikai cikkek ajakápoláshoz; Kozmetikai készítmények bőrbarnításhoz, napozás utáni kozmetikai termékek; Kozmetikai készítmények fogyáshoz; Szőrtelenítők; Hajápolási termékek (készítmények a haj és hajas fejbőr ápolásához); Kozmetikai készítmények fürdőkhöz; Arcfestékek és sminkeltávolító készítmények; Készítmények borotválkozáshoz és borotválkozás utánra való készítmények”;

—	változtassa meg a megtámadott határozatot abban az értelemben, hogy rendelje el a vitatott védjegy törlését a 3. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában: „Fogkrémek; Esszenciális olajok; Parfümök, piperevizek, kölnivíz; füstölő; Parfümvizek”;

—

változtassa meg a megtámadott határozatot abban az értelemben, hogy rendelje el a vitatott védjegy törlését a 3. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában: „Illatszerek; Testdezodorok; Növényi kivonatok kozmetikai célokra; Szappanok, piperetejek; Krémek, zselék, tejek, lemosószerek, pakolások, kenőcsök, púderek, szérumok és kozmetikai készítmények bőrápolásra; Ránc elleni kozmetikai készítmények; Kozmetikai cikkek ajakápoláshoz; Kozmetikai készítmények bőrbarnításhoz, napozás utáni kozmetikai termékek; Kozmetikai készítmények fogyáshoz; Szőrtelenítők; Hajápolási termékek (készítmények a haj és hajas fejbőr ápolásához); Kozmetikai készítmények fürdőkhöz; Arcfestékek és sminkeltávolító készítmények; Készítmények borotválkozáshoz és borotválkozás utánra való készítmények”;

—	a Société de Recherche Cosmétique S.A.R.L-t kötelezze a Beauty Biosciences LLC-nél a jelen eljárásban, a fellebbezési tanács előtti eljárásban és a törlési osztály előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

—

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben értelmezett 59. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy a 13 609 631. sz. BIO-BEAUTÉ európai uniós védjegy nem leíró jellegű a 3. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában: „Fogkrémek; Esszenciális olajok; Parfümök, piperevizek, kölnivíz; füstölő; Parfümvizek”;

—

az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 59. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy a 13 609 631. sz. BIO-BEAUTÉ európai uniós védjegy nem rendelkezik leíró jelleggel a 3. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában: „Fogkrémek; Esszenciális olajok; Parfümök, piperevizek, kölnivíz; füstölő; Parfümvizek”;

—

az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével és 59. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 59. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy a 13 609 631. sz. BIO-BEAUTÉ európai uniós védjegy megkülönböztető képességet szerzett a 3. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában: „Illatszerek; Testdezodorok; Növényi kivonatok kozmetikai célokra; Szappanok, piperetejek; Krémek, zselék, tejek, lemosószerek, pakolások, kenőcsök, púderek, szérumok és kozmetikai készítmények bőrápolásra; Ránc elleni kozmetikai készítmények; Kozmetikai cikkek ajakápoláshoz; Kozmetikai készítmények bőrbarnításhoz, napozás utáni kozmetikai termékek; Kozmetikai készítmények fogyáshoz; Szőrtelenítők; Hajápolási termékek (készítmények a haj és hajas fejbőr ápolásához); Kozmetikai készítmények fürdőkhöz; Arcfestékek és sminkeltávolító készítmények; Készítmények borotválkozáshoz és borotválkozás utánra való készítmények”.

2021. november 29-én benyújtott kereset – Peace United kontra EUIPO – 1906 Collins (bâoli)

(T-754/21. sz. ügy)

(2022/C 51/48)

A keresetlevél nyelve: francia

Felek

Felperes: Peace United Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: M. Artzimovitch ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: 1906 Collins LLC (Miami, Florida, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: bâoli európai uniós ábrás védjegy – 6 619 977. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2021. szeptember 14-én hozott határozata (R 275/2020-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben a fellebbezési tanács – különböző ténybeli és jogi értékelési hibák és a megfelelő ügyintézés megsértése folytán – úgy ítélte meg, hogy a 6 619 977. sz. bâoli európai uniós védjegyet a vitatott időszakban nem használták ténylegesen a 41. és 43. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 63. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése, amennyiben a fellebbezési tanács értékelési hibát követett el a megszűnés megállapítása iránti kereset visszaélésszerű jellegét illetően;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése, amennyiben a fellebbezési tanács értékelési hibát követett el a védjegy tényleges használatát illetően.

2021. december 1-jén benyújtott kereset – Dorsum/EUIPO – ID Quantique (Clavis)

(T-758/21. sz. ügy)

(2022/C 51/49)

A keresetlevél nyelve: magyar

Felek

Felperes: Dorsum Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. (Budapest, Magyarország) (képviselő: Hajdu Gy., ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: ID Quantique SA (Carouge, Svájc)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: a Clavis európai uniós szóvédjegy bejelentése – 18 064 876. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2021. szeptember 22-én hozott határozata (R 189/2021-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	elsődlegesen változtassa meg a megtámadott határozatot, és adjon helyt a felperes keresetének;

—	másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozatot az EUIPO 2020. november 27-én meghozott határozatára is kiterjedő hatállyal;

—	rendelje el a felperes eljárási költségeinek megtérítését.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 107. cikkének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikkének megsértése;

—	lényeges eljárási szabályok megsértése.

2021. november 29-én benyújtott kereset – DCM Film Distribution kontra Bizottság

(T-760/21. sz. ügy)

(2022/C 51/50)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: DCM Film Distribution GmbH (Berlin, Németország) (képviselők: A. Huttenlauch, M. Klasse és P. Hesse ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	az EUMSZ 264. cikk (1) bekezdése alapján semmisítse meg az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség egyik aktusa jogszerűségének az 58/2003/EK tanácsi rendeleten (1) alapuló felülvizsgálatáról szóló, 2021. szeptember 28-i C(2021) 7095 final európai bizottsági határozatot, és

—	az Európai Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az „európai részvénytársaság” Bizottság általi értelmezése összeegyeztethetetlen az iránymutatások és a munkaprogram szó szerinti jelentésével. — A felperes állítása szerint a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor az állampolgárság feltételét úgy értelmezte, hogy az kizárólag a felperes részvénytársaság természetes személy tulajdonosaira vonatkozik. Következésképpen a Bizottság tévesen értelmezi a „tulajdonjogot”„végső tulajdonjogként”. A megszövegezés nem teszi lehetővé olyan következtetés levonását, amely szerint a „végső részvényesek”, nem pedig kizárólag a közvetlen részvényesek állampolgársága döntő a felperes európai részvénytársaságként való besorolásakor. E szűkítő bizottsági értelmezés amellett, hogy azt a szöveg nem támasztja alá, nincs összhangban és ellentétes az „állampolgárság”, az „európai részvénytársaság” és az „európai alkotás” uniós jogban rögzített kifejezéseinek közös értelmével.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az „európai részvénytársaság” Bizottság általi értelmezése összeegyeztethetetlen a magasabb szintű uniós joggal. — A felperes érvei szerint a Bizottság határozata azáltal, hogy az ügy tényállásának megfelelő figyelembevétele nélkül e téves értelmezésre támaszkodik, ellentétes az alkalmazandó uniós jog célkitűzéseivel.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság határozata ellentétes a Kreatív Európa MEDIA finanszírozási rendszer alapját képező 1295/2013/EU rendelettel. (2) — A felperes állítása szerint a Kreatív Európa programról szóló rendeletben semmi sem támasztja alá azt, hogy a finanszírozásra való jogosultság előzetes feltételeként a felperes vállalat végső tulajdonosainak állampolgárságát vegyék alapul; ez ugyanis ellentétes a Kreatív Európa MEDIA alprogram általános és különös célkitűzései következetes végrehajtásának fogalmával.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság határozata emellett sérti az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben (3) foglalt követelményeket. — A felperes állítása szerint a jogosultsági feltételek Bizottság általi értelmezése nem felel meg az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elveinek, amelyeket a Bizottságnak a támogatásokról szóló finanszírozási határozatokban figyelembe kell vennie.

5.	Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság határozata sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. cikkét. — A felperes szerint a Bizottság határozata bizonyos társaságok rovására a hasonló esetek objektíve nem indokolt eltérő kezelését eredményezi.

6.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság túllépte a mérlegelési jogkörének határait. — A felperes szerint a Bizottság azzal, hogy az uniós joggal összeegyeztethető számos alternatív értelmezési lehetőség ellenére az uniós jogot figyelmen kívül hagyó és azzal ellentétes értelmezést választott, visszaélt a mérlegelési jogkörével.

7.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság határozata sérti az arányosság elvét. — A felperes érvei szerint a finanszírozás nyújtásának azon fenntartáshoz kötése, hogy akadályozzák meg a nyereség harmadik országokba történő kiáramlását, ugyanolyan hatékony, de enyhébb eszközt képezett volna.

---

(1)  A közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 235. o.).

(2)  A Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 221. o.; helyesbítés: HL 2014. L 189., 260. o.).

(3)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 60., 36. o.).

2021. december 6-án benyújtott kereset – Courtois és társai kontra Bizottság

(T-761/21. sz. ügy)

(2022/C 51/51)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Fabien Courtois (Rueil-Malmaison, Franciaország) és 2088 másik felperes (képviselő: A. Durand ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg, hogy felperesek kérelmei elfogadhatóak és megalapozottak;

—	semmisítse meg a felperesek által 2021. augusztus 13-án benyújtott megerősítő kérelemre adott válasz hiányából eredő 2021. szeptember 24-i hallgatólagos elutasító határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

1.

Első, a kereset elfogadhatóságára alapított jogalap. A felperesek e tekintetben kereshetőségi jogukra hivatkoznak, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: 1049/2001 rendelet) 8. cikkének (3) bekezdése értelmében őket mint kérelmezőket, továbbá mint az EUMSZ 263. cikk (4) bekezdése értelmében vett megtámadott aktus címzettjeit eljárás indítására jogosítja. A felperesek ezenfelül előadják, hogy kereshetőségi joguk fennáll annak alapján is, hogy dokumentumok iránti hozzáférés iránti kérelmüket a Bizottság 2021. szeptember 24-i hallgatólagos határozatával elutasította, és a megtámadott határozat sértette alapvető jogaikat.

2.

Második, a Bizottság határozatának anyagi jogszerűségére alapított jogalap. A felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság, hiányos és téves indokok alapján, megsértette a felperesek dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogát. A felperesek hozzáteszik, hogy a dokumentumokhoz való hozzáféréshez fűződő nyomós közérdekekre hivatkoznak. Végezetül a felperesek úgy vélik, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét, amennyiben túlment azon, ami e célok eléréséhez szükséges volt.

---

(1)  HL 2021. L 145, 43. o.

2021. december 10-én benyújtott kereset – Euranimi kontra Bizottság

(T-769/21. sz. ügy)

(2022/C 51/52)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: European Association of Non-Integrated Metal Importers & distributors (Euranimi) (Brüsszel, Belgium) (képviselők: M. Campa, D. Rovetta, P. Gjørtler, V. Villante ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1483 bizottsági végrehajtási rendeletet;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a saját költségein felül a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1483 bizottsági végrehajtási rendelet (1) megsemmisítése iránti kereset alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, a 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. cikke (2) bekezdésének a megsértésére alapított jogalap – a Bizottság szolgálatai által elkövetett nyilvánvaló értékelési hiba.

2.	A második, a 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének mind a kínai, mind a tajvani termékek esetében a kár és az okozati összefüggés értékelése tekintetében történő megsértésére alapított jogalap – nyilvánvaló értékelési hiba.

3.

A harmadik, a 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (6a) bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amely rendelkezés azon jelentés jogi helyzetére, amellyel az Európai Bizottság megállapítja az adott országban vagy ezen ország egy bizonyos ágazatában fennálló jelentős piaci torzulásokat, valamint az ilyen jelentéseknek a dömping megállapításához való felhasználására vonatkozik.

---

(1)  A Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1483 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2021. L 327., 1. o.).

(2)  Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 21. o.).

2021. december 9-én benyújtott kereset – OC kontra EKSZ

(T-770/21. sz. ügy)

(2022/C 51/53)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: OC (képviselők: L. Levi és N. Flandin ügyvédek)

Alperes: Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg, hogy a jelen kereset elfogadható és megalapozott;

következésképpen:

—	semmisítse meg a 2021. február 11-én közölt, 2020. szeptember 10-i azon határozatot, amellyel a kinevezésre jogosult hatóság elutasította a felperes által az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 24. cikke alapján előterjesztett segítségnyújtás iránti kérelmet;

—	amennyiben ez szükséges, semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2021. augusztus 31-i azon határozatát, amelyben elutasították a felperes által a 2021. szeptember 10-i határozattal szemben 2021. május 6-án előterjesztett panaszt;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap az indokolási kötelezettség és a meghallgatáshoz való jog megsértésére vonatkozik.

2.	A második jogalap a hatalommegosztás keretében alkalmazandó eljárás és hatásköri szabályok megsértésére vonatkozik. A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy az igazgatási eljárás megnyitását elrendelő határozatot az EKSZ főtitkárának kellett volna meghoznia.

3.	A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy az EKSZ nyilvánvaló értékelési hibákat követett el a lelki zaklatás általa alkalmazott meghatározása tekintetében és megsértette az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 12a. cikkét.

4.	A negyedik jogalap a gondoskodási kötelezettség megsértésére vonatkozik.

2021. december 14-én benyújtott kereset – Trend Glass kontra EUIPO (ECO STORAGE)

(T-777/21. sz. ügy)

(2022/C 51/54)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Trend Glass sp. z o.o. (Radom, Lengyelország) (képviselő: J. Gwiazdowska jogtanácsos)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: az ECO STORAGE európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 18 324 347. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. október 11-én hozott határozata (R 1315/2021-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a megtámadott határozatot teljes egészében helyezze hatályon kívül, és a 18 324 347. sz. európai uniós védjegybejelentés lajstromozását engedélyezve hozzon jogerős ítéletet;

—	másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott negyedik határozatot, és utalja vissza az ügyet új határozathozatalra;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére, beleértve a felperesnek a fellebbezési tanács és az EUIPO műveleti osztálya előtt felmerült költségeit is.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (2) bekezdésével összefüggésben a 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megsértése,;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikke (2) és (7) bekezdésének és 42. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének és 95. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 20. cikkének és 41. cikke (1) bekezdésének, továbbá (2) bekezdése a) és c) pontjának megsértése, ideértve a meghallgatáshoz való jognak, a határozat indokolási kötelezettségének, a gondos ügyintézés elvének, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód elvének megsértését is.