1.

A Bizottság 2020. március 19-én elfogadta az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleményt (1) (a továbbiakban: ideiglenes keret). 2020. április 3-án elfogadta a keret első módosítását azzal a céllal, hogy támogatást lehessen nyújtani a Covid19-járvány szempontjából releváns termékek kutatásának, tesztelésének és gyártásának felgyorsításához, a munkahelyek védelméhez és a gazdaság további támogatásához a jelenlegi válság közepette (2). A Bizottság 2020. május 8-án elfogadta a második módosítást annak érdekében, hogy a válság által sújtott vállalkozások még könnyebben jussanak tőkéhez és likviditáshoz (3). 2020. június 29-én elfogadta a harmadik módosítást, hogy további támogatást nyújtson a mikro-, kis- és induló vállalkozásoknak és ösztönözze a magánberuházásokat (4). 2020. október 13-án elfogadta a negyedik módosítást, hogy meghosszabbítsa az ideiglenes keretet, és lehetővé tegye a tagállamoknak, hogy részben átvállalják a válság által érintett vállalatok fedezetlen állandó költségeit (5). 2021. január 28-án elfogadta az ötödik módosítást az ideiglenes keret további meghosszabbítása, az abban meghatározott maximális támogatási intenzitás kiigazítása, valamint a visszafizetendő eszközök közvetlen támogatássá alakításának feltételes engedélyezése érdekében (6).

2.

Az ideiglenes keret megfelelő egyensúlyra törekszik a vállalkozásoknak nyújtott támogatási intézkedések pozitív hatásai és a belső piaci versenyre és kereskedelemre gyakorolt esetleges negatív hatások között. Az állami támogatások ellenőrzésének célzott és arányos alkalmazása biztosítja, hogy a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan, ugyanakkor a belső piac indokolatlan torzulásainak korlátozása, integritásának megőrzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett segítsék az érintett vállalkozásokat a Covid19-világjárvány idején. A Covid19-világjárvány alatt ez hozzájárul majd a gazdasági tevékenység folytonosságához, és szilárd alapot biztosít a gazdaság válságból való kilábaláshoz, továbbá az uniós joggal és célkitűzésekkel összhangban felgyorsítja a szükséges zöld és digitális átállást.

3.

Szükség van az ideiglenes keret szerinti intézkedések 2022. június 30-ig történő meghosszabbítására; a jelenlegi válság elhúzódó gazdasági hatásainak kezelése érdekében a fedezetlen állandó költségek támogatására irányuló intézkedés maximális támogatási intenzitásának kiigazítására; a fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatás és a fizetőképesség-támogatás lehetővé tételére; valamint egyes olyan ideiglenes állami támogatási intézkedések egyértelműsítésére és feltételeinek módosítására, amelyeket a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében – a Covid19-világjárvány miatt valamennyi tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarokra való tekintettel – a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekint. Továbbá meg kell hosszabbítani az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (a továbbiakban: rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény) (7) mellékletében szereplő, piacképes kockázatú országokat felsoroló jegyzék törlésének hatályát.

4.

Először is a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes keret 2021. december 31-én járt volna le. Az ideiglenes keret azt is előirányozta, hogy a Bizottság fontos versenyjogi vagy gazdasági megfontolások alapján 2021. december 31. előtt felülvizsgálja ezt a keretet.

5.

Ennek megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy továbbra is fennáll-e az ideiglenes keret alapján nyújtott támogatások szükségessége, annak eldöntése érdekében, hogy az ideiglenes keretet 2021. december 31. után is fenn kell-e tartani. A Bizottság különösen a következő tényezőket vizsgálta: egyrészt a gazdasági helyzet alakulása a Covid19-világjárvány által előidézett kivételes körülmények között; másrészt, hogy az ideiglenes keret megfelelő eszköz-e annak biztosítására, hogy a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan segítsék az érintett vállalkozásokat a járvány idején, és egyidejűleg korlátozzák-e a belső piac indokolatlan torzulásait, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak-e.

6.

A 2021. évi őszi gazdasági előrejelzés (8) szerint a GDP 2021-ben várhatóan 5,0 %-kal, 2022-ben pedig 4,3 %-kal fog nőni az Unióban és az euróövezetben egyaránt. A kibocsátási volumen várhatóan 2021 végén tér vissza a válság előtti szintre (2019 4. negyedéve). A növekedési kilátásokat övező bizonytalanság és kockázatok azonban továbbra is magasak, tekintettel a Covid19-fertőzések számának újabb növekedésére egyes tagállamokban, az ellátási láncok tekintetében jelentkező fokozódó feszültségekre, valamint az energiaárak növekedésére.

7.

A tagállamok jelentős mértékben kihasználták az ideiglenes keret nyújtotta lehetőségeket a gazdaságukat sújtó súlyos gazdasági zavarokkal szembeni fellépésre, valamint a Covid19-világjárvány kezeléséhez szükséges egyes gazdasági tevékenységek fejlesztésének megkönnyítésére.

8.

Tekintve, hogy az ideiglenes keret hasznos eszköznek bizonyult a világjárvány gazdasági következményeinek kezelésében, és figyelembe véve az egyes tagállamoktól kapott visszajelzéseket is, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes keretben meghatározott meglévő intézkedések korlátozott, 2022. június 30-ig történő meghosszabbítása helyénvaló lépés annak biztosításához, hogy a járvány idején a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan, ugyanakkor a belső piac integritásának megőrzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett segítsék az érintett vállalkozásokat. A korlátozott meghosszabbítás révén nem azonnal szűnnek meg a válság által érintett vállalkozásokat segítő szükséges támogatások, hanem lehetővé válik a támogatásoknak a gazdasági fellendüléssel összhangban lévő kivezetése hanem lehetővé váljon a támogatás szintjének a megfigyelt gazdasági fellendülés fényében történő fokozatos kivezetése. Az intézkedések fokozatos kivezetésének mérlegelésekor figyelembe kell venni a fellendülés heterogenitását és a különböző tagállamokban egyes ágazatok és régiók esetében továbbra is tapasztalható lemaradást. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság valószínűnek tartja, hogy a 3.1–3.12. szakasz hatálya alá tartozó meglévő intézkedéstípusok további meghosszabbítására 2022. június 30. után már nem lesz szükség. Ez különösen igaz a meglévő likviditási intézkedésekre, amelyek esetében a fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatással és a fizetőképesség-támogatással kapcsolatos új, előretekintő lehetőségek a helyreállítási szakaszban várhatóan alkalmasabbak lesznek az üzleti igények és a szakpolitikai célok, többek között a belső piac indokolatlan torzulásainak elkerülése szempontjából. A Bizottság mindazonáltal továbbra is szorosan nyomon fogja követni a helyzetet, és értékelni fogja, hogy fontos versenyjogi vagy gazdasági megfontolások alapján szükség van-e az intézkedések további meghosszabbítására és/vagy kiigazítására.

9.

A Bizottság továbbá szükségesnek tartja e meghosszabbítással összhangban kiigazítani a 3.1. szakaszban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat.

10.

Másodsorban, figyelembe véve a Covid19-világjárvány tartós hatását és az ideiglenes keret elfogadása óta eltelt időt, a Bizottság úgy véli, hogy növelni kell az említett keretnek a jelentős árbevétel-csökkenéssel szembesülő vállalkozások célzott támogatásáról szóló 3.12. szakaszában meghatározott maximális támogatási intenzitást.

11.

Harmadsorban, több tagállam hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a vállalati fizetésképtelenség kockázatát, további lehetőségeket biztosítva az adósságátalakításra, valamint a visszafizetendő támogatási eszközök más támogatási formákká (például közvetlen támogatássá) való átalakítására (9). Ezen aggályok eloszlatása és a vállalati fizetésképtelenség kockázatának enyhítése érdekében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy 2023. június 30-ig lehetővé kell tenni a visszafizetendő támogatási eszközöknek az ideiglenes keret 3.1. és 3.12. szakasza szerinti más támogatási formákká való átalakítását, feltéve, hogy teljesülnek az alkalmazandó szakaszokban foglalt feltételek (10). A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a 3.1., 3.3. és 3.12. szakasz szerinti visszafizetendő eszközök esetében az érintett pénzügyi közvetítők szokásos prudenciális gyakorlatával összhangban átstrukturálásra lehet szükség. Egy ilyen átstrukturálás akkor tekinthető összeegyeztethetőnek, ha legkésőbb 2023. június 30-ig és az e közleményben meghatározott feltételek mellett lezárul. Az ilyen átstrukturálásnak mindenekelőtt tiszteletben kell tartania az alkalmazandó szakaszokban meghatározott feltételeket, és nem vezethet az eredetileg nyújtott hitelösszegek növekedéséhez (11).

12.

Emellett ez a közlemény egyértelművé teszi, hogy a tagállamok az ideiglenes keret 3.1., 3.2. és 3.12. szakasza alapján nyújtott garanciák időtartamát a keret lejárta után is meghosszabbíthatják, feltéve, hogy teljesülnek az említett szakaszokban és a 3.4. szakaszban foglalt feltételek. E meghosszabbítás feltételeit az állam és a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények közötti eredeti garanciaszerződésekben kell meghatározni. E feltételeknek ki kell zárniuk azt, hogy a tagállami hatóságok mérlegelési jogkörrel rendelkezzenek a garancia időtartamának meghosszabbításakor. A végső kedvezményezetteket a finanszírozás eredeti nyújtásakor tájékoztatni kell arról, hogy kérhetik a finanszírozás futamidejének meghosszabbítását, annak sérelme nélkül, hogy a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények szokásos szabályzatuknak és eljárásaiknak megfelelően elfogadhatják vagy elutasíthatják a kérelmet (12).

13.

Negyedsorban, a Bizottság szerint az uniós gazdaság helyreállítását főként az oltási programok gyorsasága és az esetleges vírusvariánsok terjedése határozza majd meg, ugyanakor más ismeretlen tényezők is befolyásolják, például a nemzetközi gazdaság helyzete, valamint a vállalatok és háztartások pénzköltési és befektetői magatartása.

14.

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az Unióban a 2008-as válságot követő években a magánszektor megnövekedett eladósodottsága miatt ténylegesen bekövetkezett a válság utáni beruházás-visszaesés kockázata. Amikor a jelenlegi válság véget ér, egyes ágazatokban a pénzügyi nehézségek, a kockázatkerülés és a szabad kapacitások hasonlóképpen visszafoghatják a vállalati beruházásokat és ezáltal a hosszú távú növekedést.

15.

A fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatásról szóló új szakasz és a fizetőképesség-támogatásról szóló új szakasz bevezetésével helyénvaló további lehetőségeket biztosítani a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján közvetlenül támogassák az eszközbefektetéseket, illetve helyénvaló biztosítani egy eszközt az európai vállalatok sajáttőke-helyzetének javítására. Ezzel párhuzamosan a Bizottság szükségesnek tartja korlátozott hatállyal rugalmasabb módon alkalmazni az egyedi bejelentési követelményt olyan programok esetében, amelyek a helyreállítás szempontjából különösen jelentőséggel bíró meglévő iránymutatások hatálya alá tartoznak.

16.

Egyfelől a beruházási támogatásnak elő kell segítenie a hosszú távú fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükséges gazdasági tevékenységek fejlesztését, visszafordítva a válság negatív gazdasági hatásait, ideértve a beruházási hiány növekedését is. Emellett támogatnia kell a jövő reziliensebb gazdaságát, a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt esetleges negatív hatások hatékony korlátozása mellett.

17.

Az ilyen jellegű támogatás segítheti a tagállamokat abban is, hogy különös figyelmet fordítsanak a zöld és digitális átállás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges gazdasági tevékenységek fejlesztésére, és támogassák a zöldebb és digitálisabb jövő felé haladó helyreállítást, a reziliencia erősítése és az egyenlő versenyfeltételek fenntartása mellett. Továbbá az azonnali rövid távú válságelhárító intézkedések fokozatos kivezetésével összefüggésben is releváns, elsősorban a likviditási támogatás tekintetében, valamint a gazdaság hosszabb távú helyreállításának előmozdítása felé történő elmozdulás részeként. A szóban forgó intézkedés alkalmazási időszakát a 2022. december 31-ig tartó időszakra kell korlátozni, hogy elérhető legyen a kívánt hatás: a beruházási kiadások felgyorsítása.

18.

A világjárvány és a Covid19-járványt okozó vírus terjedésének megfékezése érdekében hozott tagállami intézkedések a gazdasági tevékenység korábban soha nem látott mértékű azonnali visszaesését idézték elő, különösen ami a beruházásokat illeti. A válság által előidézett kivételes körülményekre való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen módosítással bevezetett 3.13. szakasz rendelkezései a 2020. február 1-je után nyújtott támogatásokra alkalmazhatók, feltéve, hogy minden feltétel teljesül, és különösen ha bizonyítható az ösztönző hatás. Ezeknek az intézkedéseknek ugyanazt a célkitűzést kell követniük, mint amelyet a 3.13. szakasz meghatároz, azaz ösztönözniük kell a gazdaságban a válság miatt felhalmozódott beruházási hiány megszüntetését.

19.

Másrészről a fizetőképesség-támogatás a gazdasági tevékenységek fejlesztésének fontos elemét képezi számos ágazatban olyan helyzetekben, amikor a vállalkozások a válság miatt egyre jobban eladósodnak. Tekintettel az eladósodottság általános makrogazdasági növekedésére, a tagállamok elérhetőbbé kívánhatják tenni a vállalkozások számára a saját tőke formájában megvalósuló magántőke-befektetéseket, miközben korlátozzák a belső piacra gyakorolt esetleges negatív hatásokat. Az ilyen támogatás fontos elemét képezheti a gazdasági fellendülés megerősítésének. Egy ilyen típusú fizetőképesség-támogatási intézkedés esetében helyénvaló a hosszabb alkalmazás, tekintettel arra, hogy az ilyen programok összetettek és kialakításuk időigényes. Mindezek alapján indokolt, hogy ezen intézkedéstípus alkalmazási időszaka 2023. december 31-ig tartson.

20.

A Bizottság a technikai támogatási eszközön (13) keresztül támogatja a tagállamokat a beruházási hiány megszüntetésére, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítására irányuló reformok kidolgozásában és végrehajtásában. A tagállamok a technikai támogatási eszközön keresztül támogatást kérhetnek fizetőképesség-támogatási intézkedések kidolgozásához és bevezetéséhez.

21.

Ötödsorban, az ideiglenes keret alkalmazása során kiderült, hogy egyes rendelkezések tekintetében további pontosításokra és módosításokra van szükség, különösen az 1.3., a 3.11. és a 4. szakaszban, valamint új eszközök hozzáadására a 3.13. és 3.14. szakaszban.

22.

Ezért a tagállamok fontolóra vehetik az ideiglenes keretbe tartozó, a Bizottság által jóváhagyott meglévő támogatási intézkedések módosítását annak érdekében, hogy 2022. június 30-ig meghosszabbítsák azok alkalmazási időszakát, 2023. június 30-ig lehetővé tegyék egyes eszközök átstrukturálását és átalakítását, 2022. december 31-ig bevezessék a fenntartható helyreállításra irányuló beruházásokat támogató új intézkedéseket, illetve 2023. december 31-ig bevezessék a fizetőképesség-támogatást biztosító új intézkedéseket. A tagállamok mérlegelhetik továbbá a 3.12. szakasz alapján jóváhagyott meglévő intézkedések költségvetésének növelését vagy más módosítását is, hogy ezeket az intézkedéseket összhangba hozzák az ezzel a közleménnyel módosított ideiglenes kerettel. Ez magában foglalhatja – a módosított keret korlátain belül – a meglévő támogatási intézkedések célzott hozzáigazítását olyan ágazatokhoz, amelyeket egyes tagállamokban különösen sújtott a válság.

23.

A Bizottság felkéri azokat a tagállamokat, amelyek meglévő programok meghosszabbítását vagy módosítását tervezik, hogy egy listán jelentsék be a módosítani kívánt valamennyi támogatási intézkedést az e közlemény mellékletében felsorolt szükséges információkkal együtt. A Bizottságnak így csupán egyetlen határozatot kell hoznia, a bejelentett intézkedéseket tartalmazó listáról.

24.

Végezetül a Bizottság szerint 2021 után is helyénvaló alkalmaznia a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény rendelkezéseit annak érdekében, hogy lehetővé tegye a szokásos piaci gyakorlatra való összehangolt áttérést vagy szükség esetén az alkalmazandó szabályok szerinti egyedi programok elfogadását. Ennek megfelelően 2022. március 31-ig meghosszabbítja az összes ország ideiglenes törlését a piacképes kockázatú országoknak a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében szereplő jegyzékéből.

25.

A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény úgy rendelkezik, hogy a piacképes kockázatok nem fedezhetők a tagállamok által támogatott exporthitel-biztosítással. A Covid19-világjárvány következményeként a Bizottság 2020 márciusában megállapította, hogy általában véve nincs elegendő magánbiztosítási kapacitás a rövid lejáratú exporthitelekre, és úgy ítélte meg, hogy a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázat 2020. december 31-ig ideiglenesen nem piacképes (14). 2020. október 13-i közleményében és 2021. január 28-i közleményében a Bizottság 2021. június 30-ig, illetve 2021. december 31-ig meghosszabbította ezt az ideiglenes kivételt. A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény 2021. december 31-én lejár, és új közlemény váltja fel, amely továbbra is figyelembe fogja venni a nem piacképes kockázat kritériumát.

26.

A Covid19-világjárvány miatti folyamatos nehézségek összefüggésében és a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény 35. és 36. pontjával összhangban a Bizottság nyilvános konzultációt folytatott a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás rendelkezésre állásának értékelése céljából annak megállapítása érdekében, hogy a jelenlegi piaci helyzet 2021. december 31-ét meghaladó hatállyal is indokolhatja-e valamennyi ország törlését a piacképes kockázatú országoknak a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében szereplő jegyzékéből.

27.

Figyelembe véve a nyilvános konzultáció eredményét, valamint a Covid19 által az Unió egészének gazdaságában okozott, továbbra is fennálló zavar általános jeleit, a Bizottság úgy véli, hogy e törlés hatályának három hónappal való meghosszabbítása megfelelő megoldás a zökkenőmentes átmenet lehetővé tételére, mielőtt 2022. április 1-jétől a mellékletben felsorolt összes ország ismét piacképesnek minősül. A magánbiztosítók és számos tagállam által a konzultáció során ismertetett tények azt jelzik, hogy a magánbiztosítók elkezdtek biztosítást nyújtani az érintett piacok többségén tevékenykedő exportőrök számára. Ugyanakkor olyan visszajelzések is érkeztek, hogy továbbra sincs elegendő magánkapacitás a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében a piacképes kockázatú országokat felsoroló jegyzéken szereplő országokba irányuló export valamennyi gazdaságilag indokolható kockázatának fedezésére. A körülményekre való tekintettel a Bizottság tehát a rendes piaci gyakorlatra való zökkenőmentes áttérés biztosítása, illetve szükség esetén az egyedi programok alkalmazandó szabályok szerinti elfogadásának lehetővé tétele érdekében a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázatot meghosszabbítás révén 2022. március 31-ig továbbra is nem piacképesként kezel.

28.

A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából bevezetett, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alábbi módosításai 2021. november 18-án lépnek hatályba.

29.

A szöveg a következő 14a. ponttal egészül ki:

„A Bizottság elismeri, hogy a Covid19-világjárvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések számos vállalkozás vonatkozásában kivételes körülményeket teremtettek. A Bizottság egyértelműsíti, hogy ebben a különleges helyzetben és az egyedi esettől függően indokolt lehet, hogy a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás (*1) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) 62–64. pontja szerinti saját hozzájárulás nem éri el a szerkezetátalakítási költségek 50 %-át, amennyiben az említett hozzájárulás így is jelentős, és piaci feltételek mellett nyújtott új, kiegészítő finanszírozást tartalmaz. A jelenlegi helyzet kivételes és előre nem látható jellege miatt a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 72. pontjának c) alpontja alapján az »először és utoljára« elvtől is eltérés engedélyezhető, ha a Covid19-világjárvány és a világjárvány okozta gazdasági visszaesés következtében újból nehézségek merülnek fel, vagyis ha az érintett vállalkozás a Covid19-világjárvány és az azt követő gazdasági visszaesés miatt válik nehéz helyzetben lévő vállalkozássá. A kétségek elkerülése érdekében meg kell jegyezni, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás egyéb rendelkezései, különösen a szerkezetátalakítási terv szükségessége, a hosszú távú életképesség helyreállítása és a tehermegosztás továbbra is alkalmazandók.”

(*1)  A Bizottság közleménye (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.)."

30.

A 22. pont a) alpontjához csatolt 19. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

31.

„(*) Az e szakasz alapján jóváhagyott programok alapján nyújtott és az e szakasz szerinti új támogatás nyújtása előtt visszatérített támogatás nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e.”

32.

A 22. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

(*2)  Az e szakasz alapján jóváhagyott programok alapján nyújtott és az új támogatás nyújtása előtt visszatérített támogatás nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e.”"

33.

A 22. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

(*3)  Amennyiben a támogatást adókedvezmény formájában nyújtják, a szóban forgó kedvezmény alapját jelentő adókötelezettség legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezett.”"

34.

A 23. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

(*4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.) 2. cikkének 1. pontjában szereplő meghatározás szerint."

(*5)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikkének (5) pontjában szereplő meghatározás szerint (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.)."

(*6)  Az e szakasz alapján jóváhagyott programok alapján nyújtott és az új támogatás nyújtása előtt visszatérített támogatás nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e.”"

35.

A 23a. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a 22. pont a) alpontja és a 23. pont a) alpontja szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, például számviteli elkülönítéssel biztosítja az említett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként ne haladja meg a 2,3 millió EUR-t. Ha egy vállalkozás a 23. pont a) alpontja szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a 345 000 EUR-t.”

36.

A 23. ponthoz csatolt 27. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

37.

A 23b. pont helyébe a következő szöveg lép:

38.

A 25. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

39.

A 25. pont d) alpontjának bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

40.

A 25. pont e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

41.

A 27. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

42.

A 27. pont d) alpontjának bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

43.

A 27. pont e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

44.

A szöveg a következő 27b. alponttal egészül ki:

45.

A 33. Pont helyébe a következő szöveg lép:

46.

A 35. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

47.

A 37. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

48.

A 39. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

49.

A 41. pont helyébe a következő szöveg lép:

50.

A 43. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

51.

A 48. pont helyébe a következő szöveg lép:

52.

A szöveg a következő 77a. alponttal egészül ki:

(*7)  E pont alkalmazásában a Covid19 hibrid tőkeinstrumentumok kibocsátását követő hat hónapon belül kibocsátott hibrid tőkeinstrumentumokat kell az említett instrumentumokkal egy időben kibocsátottnak tekinteni."

(*8)  Az ilyen hibrid tőkeinstrumentumokat figyelembe kell venni az 54. pont szerinti értékelés során."

(*9)  A meglévő Covid19 hibrid tőkeinstrumentumok teljes összegéig."

(*10)  Ha a kedvezményezett különböző sorozatba tartozó, különböző kamatozású hibrid tőkeinstrumentumokat vált vissza, akkor ezeket a feltételeket külön-külön minden sorozatra alkalmazni kell.”"

(*11)  A szerződésben megállapított maximális és minimális kamatszelvény-ráta közötti különbség a hibrid instrumentum teljes élettartama alatt."

53.

A 87. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

54.

A 87. pont b) alpontjához csatolt 75. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

55.

A 87. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

(*12)  Az e szakasz alapján jóváhagyott programok alapján nyújtott és az új támogatás nyújtása előtt visszatérített támogatás nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e.”"

56.

A szöveg a következő 87a. alponttal egészül ki:

57.

A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

(*13)  Az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete szerint."

(*14)  Az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete szerint."

(*15)  Az (EU) 2020/852 rendelet (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.) 17. cikke szerint."

(*16)  A Tanács által jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplőkkel azonos intézkedések esetében a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés teljesítettnek tekinthető, mivel ezt már ellenőrizték."

(*17)  Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikkének 18. pontjában foglalt meghatározás szerint."

(*18)  Vagy amennyiben részesültek megmentési támogatásban, az e közlemény szerinti támogatás nyújtásának időpontjában már visszafizették a hitelt vagy megszüntették a garanciát."

(*19)  Vagy amennyiben részesültek szerkezetátalakítási támogatásban, az e közlemény alapján nyújtott támogatás időpontjában már nem tartoznak szerkezetátalakítási terv hatálya alá."

(*20)  Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 200., 2014.6.28., 1. o.)."

(*21)  A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere (HL C 198., 2014.6.27., 1. o.).”"

58.

A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

(*22)  A kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekről szóló iránymutatás (HL C 19., 2014.1.22., 4. o.) 52. pontjának xxvii. alpontjában meghatározottak szerint.”"

59.

A 88–96. pont számozása 103–111. pontra változik.

60.

A 90. pont számozása 105. pontra változik, és helyébe a következő szöveg lép:

61.

A 93. pont számozása 108. pontra változik, és helyébe a következő szöveg lép:

62.

A Bizottság úgy tekinti, hogy az alább felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázat 2022. március 31-ig ideiglenesen nem piacképes.

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10374 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10280 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

—

Egyéni mobilitás az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén

—

Ifjúsági részvételi tevékenységek

—

DiscoverEU – Inklúziós intézkedések

—

Virtuális csereprogramok a felsőoktatás és az ifjúságügy területén

—

Együttműködésre irányuló partnerségek:

—

Kiválósági partnerségek:

—

Innovációs partnerségek:

—

Kapacitásépítés a felsőoktatás, a szakképzés, az ifjúságügy és a sport területén

—

Nonprofit európai sportrendezvények

—

Együtt Európa Ifjúsága

—

Jean Monnet intézkedés a felsőoktatás terén

—

Jean Monnet intézkedés az oktatás és képzés más területein;

—

az Európai Unió 27 tagállama és a tengerentúli országok és területek,

—

a programhoz társult harmadik országok:

A pályázatok beadására vonatkozó részletes utasításokat lásd az Erasmus+ program útmutatójában.