—

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel az ENISA-ról, az „Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről”, az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre („kiberbiztonsági jogszabályra”) irányuló, 2017. szeptember 13-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0477),

—

tekintettel az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0630),

—

tekintettel az új nemzeti hírszerzési törvény Kínai Nemzeti Népi Kongresszus általi 2017. június 28-i elfogadására,

—

tekintettel a Tanács és a Bizottság által a kínai technológia fokozódó EU-beli jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekről és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésről tett 2019. február 13-i nyilatkozatokra,

—

tekintettel arra, hogy az ausztrál kormány elfogadta a kormányzati távközlési ágazat biztonsági reformját, amely 2018. szeptember 18-án hatályba lépett,

—

tekintettel az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. február 14-én első olvasatban elfogadott álláspontjára (4),

—

tekintettel az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2018. szeptember 12-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i bizottsági közleményre (COM(2016)0588),

—

tekintettel „A növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G” című, 2017. június 1-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) (általános adatvédelmi rendelet),

—

tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

—

tekintettel a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. június 6-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0434),

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel az EU-nak elő kell mozdítania a kiberbiztonsági menetrendjét, hogy kihasználja képességét a kiberbiztonság terén a vezető szerep megszerzésére, és ezt saját iparának előnyére fordítsa;

B.

mivel az 5G hálózatok sebezhetősége kihasználható az informatikai rendszerek meggyengítésére, ami rendkívül súlyos károkat okozhat mind az európai és a nemzeti gazdaságoknak; mivel a kockázatok minimálisra csökkentése érdekében a teljes értékláncban kockázatelemzésen alapuló megközelítésre van szükség;

C.

mivel az 5G hálózat digitális infrastruktúránk gerincét fogja képezni, bővítve a különböző eszközök hálózathoz csatlakoztatásának (dolgok internete stb.) módjait, és új előnyökkel jár, illetve a társadalom és a vállalkozások számára lehetőségeket teremt számos területen, többek között a gazdaság kritikus fontosságú ágazataiban, például a közlekedési, energetikai, egészségügyi, pénzügyi, távközlési, védelmi, űrtechnológiai és biztonsági ágazatban;

D.

mivel a biztonsági kihívások kezelésére szolgáló mechanizmus létrehozása lehetővé tenné az EU számára, hogy aktívan lépéseket tegyen az 5G-re vonatkozó normák meghatározása terén;

E.

mivel aggodalmak merültek fel harmadik országbeli berendezésforgalmazókkal kapcsolatban, amelyek származási országuk jogszabályai miatt biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára, különösen – a nemzetbiztonság fogalmának meglehetősen tág értelmezésével összefüggésben valamennyi polgárt, vállalatot és egyéb szervet az állambiztonság megőrzése érdekében az állammal való együttműködésre kötelező – kínai állambiztonsági törvények hatálybaléptetése után; mivel nincs garancia arra, hogy e kötelezettségeket nem alkalmazzák az ország területén kívül, és mivel a kínai törvényekre a különböző országok eltérően reagáltak – a biztonsági értékelésektől a teljes körű tilalmak bevezetéséig;

F.

mivel 2018 decemberében a kiberbiztonságért felelős cseh nemzeti hatóság figyelmeztetett a Huawei és a ZTE kínai vállalatok által nyújtott technológiák jelentette biztonsági fenyegetésekre; mivel ezt követően, 2019 januárjában a cseh adóhatóság kizárta a Huaweit egy, az adózási portál létrehozására irányuló pályázatból;

G.

mivel alapos vizsgálatra van szükség annak tisztázásához, hogy akár az érintett eszközök, akár más eszközök vagy szolgáltatók jelentenek-e biztonsági kockázatot olyan jellemzők miatt, mint például a rendszerekhez vezető hátsó ajtók;

H.

mivel a megoldásokat európai uniós szinten kell koordinálni és kezelni, a különféle biztonsági fokozatok kialakításának és az esetleges kiberbiztonsági hiányosságoknak az elkerülése érdekében, a határozott reakcióhoz pedig globális szintű koordináció szükséges;

I.

mivel az egységes piac előnyei az európai uniós normáknak és az uniós jogi keretnek való megfelelés kötelezettségével járnak együtt, és mivel a beszállítókat nem szabad származási országuk alapján megkülönböztetett módon kezelni;

J.

mivel a közvetlen külföldi beruházások átvilágításáról szóló, 2020 végén hatályba lépő rendelet erősíti a tagállamok azon képességét, hogy biztonsági és közrendi kritériumok alapján átvilágítsák a külföldi befektetéseket, továbbá kialakít egy olyan együttműködési mechanizmust, amelynek köszönhetően a Bizottság és a tagállamok együtt dolgozhatnak a külföldi beruházások jelentette biztonsági – ezen belül kiberbiztonsági – kockázatok felmérésén, és amely olyan, EU-s érdeknek minősülő projektekre és programokra is kiterjed, mint például a transzeurópai távközlési hálózatok és a Horizont 2020;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

—

tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatok helyzetéről szóló, 2015. június 10-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a 2014. szeptember 5-én és 19-én, valamint 2015. február 12-én Minszkben elért megállapodásokra (2),

—

tekintettel a korábbi állásfoglalásaira, különösen a „Grúzia megszállt területei az orosz invázió után 10 évvel” című (3), 2018. június 14-i, valamint a krími, és különösen a krími tatárok emberi jogi helyzetéről szóló (4), 2016. február 4-i állásfoglalására,

—

tekintettel a Tanácshoz intézett, a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, 2014. április 2-i ajánlására (5),

—

tekintettel a Külügyek Tanácsának Oroszországról szóló, 2016. március 14-i következtetéseire,

—

tekintettel a 2018-ban Oleg Szencov ukrán filmrendezőnek odaítélt, gondolatszabadságért járó Szaharov-díjra,

—

tekintettel az Oroszországról, különösen Oleg Szencov ukrán politikai fogoly ügyéről szóló, 2018. június 14-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az Azovi-tengeren kialakult helyzetről szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) Oroszországi Föderációban zajló elnökválasztásokról szóló, 2018. március 18-i végleges jelentésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0073/2019),

A.

mivel az EU a közös értékeken – köztük a békén, a szabadságon, a demokrácián, a jogállamiságon, valamint az alapvető jogok és az emberi jogok tiszteletben tartásán – alapuló közösség;

B.

mivel tudomásul veszi, hogy az ENSZ Alapokmányában, a 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az EBESZ 1990. évi Párizsi Chartájában foglalt elvek az európai kontinens békéjének sarokkövei;

C.

mivel ezek az értékek képezik az EU harmadik felekkel fenntartott kapcsolatainak alapját;

D.

mivel az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak a nemzetközi jog, az emberi jogok, a demokrácia és a békés konfliktusrendezés elveinek tiszteletben tartásán kell alapulniuk, és ennélfogva – mivel Oroszország semmibe veszi ezen elveket – az EU Oroszországgal fennálló jelenlegi kapcsolatai a Külügyek Tanácsának 2016. március 14-i következtetéseiben meghatározott, közös érdeklődésre számot tartó kiválasztott területeken folytatott együttműködésen alapulnak;

E.

mivel az EU továbbra is nyitott egy ilyen, szorosabb kapcsolatra és az ahhoz vezető párbeszédre, továbbá vissza kíván térni az Oroszországgal folytatott együttműködéshez, amennyiben az orosz hatóságok eleget tesznek vállalt nemzetközi és jogi kötelezettségeiknek és bizonyítják, hogy Oroszország valóban elkötelezett a megingott bizalom helyreállítása mellett; mivel a konstruktív és kiszámítható kapcsolat kölcsönösen előnyös lenne és ideális esetben mindként fél érdekét szolgálná;

F.

mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel a jogállamiság folyamatos, súlyos megsértése és a korlátozó jogszabályok elmúlt évek alatti elfogadása egyre inkább kérdésessé teszi, hogy Oroszország eleget tesz-e nemzetközi és nemzeti kötelezettségeinek; mivel Oroszország az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek közül több mint ezret nem hajtott végre;

G.

mivel számos kormányzati jelentésből az derül ki, hogy az elmúlt években jelentősen, a hidegháború óta nem látott mértékűre növekedett az ellenséges orosz kémtevékenység;

H.

mivel a minszki megállapodás végrehajtása és a nemzetközi jog széles körű tiszteletben tartása továbbra is kulcsfontosságú előfeltétele az Oroszországgal való szorosabb együttműködésnek; mivel a Krím-félsziget jogellenes annektálására és az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott hibrid háborúra válaszul az EU elfogadott egy sor korlátozó intézkedést, amelyeknek mindaddig érvényben kell maradniuk, amíg nem teljesítik a minszki megállapodást;

I.

mivel az EU és Oroszország között 2015 óta újabb feszültségek alakultak ki, többek között az alábbiak miatt: orosz beavatkozás Szíriában, valamint más országokban, például Líbiában és a Közép-afrikai Köztársaságban történt beavatkozások; nagy léptékű katonai gyakorlatok (Zapad 2017); az európai társadalmakban a választások és a népszavazás befolyásolását és feszültségkeltést célzó orosz beavatkozás; EU-ellenes pártok és szélső jobboldali mozgalmak Kreml általi támogatása; az alapvető szabadságjogok korlátozása és az emberi jogok kiterjedt megsértése Oroszországban, az LMBTI-ellenes hangulat terjedése; a politikai ellenzék elleni erőszakos fellépés; az emberi jogok védelmezői, az újságírók és a civil társadalom rendszerszintű üldözése Oroszországban, ideértve Ojub Tyityijev, a Memorial Emberi Jogi Központ csecsenföldi irodája vezetőjének önkényes fogva tartását vagy a karéliai Memorialt képviselő Jurij Dmitrijev esetét; a civil társadalom megbélyegzése azzal, hogy „külföldi ügynököknek” tüntetik fel őket; az emberi jogok durva megsértése az Észak-Kaukázusban, különösen a Csecsen Köztársaságban (emberrablások, kínzások, tárgyalás nélküli kivégzések, bűncselekményekkel kapcsolatos koholmányok stb.); a megszállt Krím félszigeten élő őslakos krími tatár kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés, valamint a politikai indíttatású üldözés és gyilkosságok – a legismertebb esetek közé tartozik Borisz Nyemcov és Szergej Magnyickij meggyilkolása; számítógépes és hibrid támadások, vegyi fegyverekkel rendelkező orosz hírszerző ügynökök által elkövetett gyilkosságok Európában; külföldi állampolgárok megfélemlítése, letartóztatása és bebörtönzése Oroszországban a nemzetközi jogot megsértve, beleértve Oleg Szencovot, a 2018-as Szaharov-díj díjazottját és sok más állampolgárt; illegális és illegitim választások szervezése a Donyec-medencében; az érdemi döntést nélkülöző és az alapvető szabadságokat korlátozó, nem demokratikus elnökválasztás; félretájékoztatási kampányok, a Kercsi-híd jogellenes megépítése; a jogellenesen megszállt és elcsatolt Krím-félsziget, valamint a Fekete-tenger egyes részeinek és az Azovi-tenger nagyszabású militarizálása; az Azovi-tengeren és a Kercsi-szoroson keresztül zajló nemzetközi hajózás korlátozása, beleértve az uniós tagállamok lobogója alatt hajózó hajókat is; az ukrán hadiflotta jogellenes megtámadása és elfoglalása, valamint az ukrán katonák letartóztatása a Kercsi-szorosban; a fegyverkorlátozási megállapodások megsértését; az újságírókat és a független médiát elnyomó légkört, amelyhez az újságírók és a bloggerek folyamatos letartóztatása társul; valamint a sajtószabadság-indexet, amelynek médiaszabadsággal kapcsolatos besorolása alapján Oroszország 2018-ban a 180 országból a 148. helyen állt;

J.

mivel 2018. március 1-je óta a Memorial Emberi Jogi Központ 143 politikai fogoly esetét jegyezte fel, akik közül 97-et vallási okokból üldöztek; mivel a Memorial Emberi Jogi Központ által feljegyzett politikai foglyok listájának elemzése szerint 2017-ben 23 esetben állítottak bíróság elé embereket nyilvános rendezvényeken elkövetett bűncselekmények vádjával (tömeges lázadások, hatósággal szembeni erőszakos fellépések), valamint 21 esetben – amelyek főként az interneten megjelent posztokhoz kapcsolódtak – indítottak büntetőeljárást a büntetőtörvénykönyv szélsőségesség elleni cikkei alapján;

K.

mivel Oroszország a közösen szomszédos térség számos hosszúra nyúló konfliktusának – akár közvetve, akár közvetlenül – részese, például a Dnyeszter-melléken, Dél-Oszétiában, Abháziában, a Donyec-medencében és Hegyi-Karabahban, és mindez jelentősen gátolja az érintett szomszédos országok fejlődését és stabilitását, továbbá veszélyezteti függetlenségüket és korlátozza szabad szuverén választásukat;

L.

mivel a kelet-ukrajnai konfliktus már több mint négy éve húzódik és több mint 10 000 ember életét követelte, akiknek egyharmada civil személy volt, valamint a konfliktusokban több ezer civil sérült meg;

M.

mivel az EU és Oroszország közötti jelenlegi fennálló feszültség és konfrontáció egyik félnek sem érdeke; mivel az elkeserítő eredmények ellenére a kommunikációs csatornáknak továbbra is nyitva kell maradniuk; mivel a kontinens új felosztása az EU és Oroszország biztonságát egyaránt veszélyezteti;

N.

mivel Oroszország jelenleg az EU legfontosabb külső földgázforrása; mivel az energia továbbra is központi és stratégiai szerepet játszik az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban; mivel Oroszország az energiát saját külpolitikai érdekei védelmének és előmozdításának eszközként használja; mivel az EU orosz gázellátástól való függősége 2015 óta nőtt; mivel az EU a külső nyomásnak való ellenálló képessége az energiaellátás diverzifikációja és az Oroszországtól való függés csökkentése révén valósítható meg; mivel az EU-nak egységes hangon kell megszólalnia és erős belső szolidaritást kell tanúsítania az energiaellátás biztonságával összefüggésben; mivel az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függősége gátolja a kiegyensúlyozott, koherens és értékeken alapuló európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban; mivel az EU, a tagállamok és a keleti partnerség országai részéről megbízhatóbb és stratégiaibb energia-infrastruktúrára van szükség az orosz hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében;

O.

mivel az orosz vadászrepülők által az EU és a NATO tagállamainak légtere közelségében végrehajtott felelőtlen műveletek veszélyeztetik a polgári repülés biztonságát, és veszélyeztethetik az európai légtér biztonságát; mivel Oroszország nagyszabású provokatív katonai műveleteket hajtott végre az EU közvetlen szomszédságában;

P.

mivel Oroszország továbbra is semmibe veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, valamint Naftogaz esetéhez hasonló esetekben a nemzetközi döntőbíróság által hozott kötelező érvényű döntéseket, ami aláássa a nemzetközi kereskedelmi vitarendezési mechanizmust;

Q.

mivel a hatalom koncentrációjáról alkotott orosz elképzelés ellentmond az EU multilateralizmus és szabályokon alapuló nemzetközi rend iránti meggyőződésének; mivel Oroszország többoldalú, szabályokon alapuló rendhez való ragaszkodása, illetve annak Oroszország általi támogatása megteremtené a feltételeket ahhoz, hogy az EU-val szorosabbra fűzze a kapcsolatait;

R.

mivel az orosz hatóságok a jogellenesen megszállt régiókat továbbra is az orosz terület belső részeként kezelik, lehetővé téve ezáltal e területek képviselőinek az Oroszországi Föderáció jogalkotó és végrehajtó szerveiben való részvételét, ami a nemzetközi jog megsértését jelenti;

S.

mivel a Tanács 2018. december 21-én, miután értékelte a minszki megállapodások végrehajtását, 2019. július 31-ig meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat;

T.

mivel Oroszország fellépései a nemzetközi jogba és a nemzetközi kötelezettségvállalásokba ütköznek, és sértik a jószomszédi viszonyt;

U.

mivel az Oroszországi Föderáció stratégiai dokumentumaiban az EU-t és a NATO-t Oroszország elsődleges ellenségeiként ábrázolják;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és jogi eszközeire,

—

tekintettel az ENSZ Alapokmányának elveire és céljaira,

—

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

—

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Helsinki Záróokmányára – mint az európai és a tágabb regionális biztonsági rend sarkalatos dokumentumára – és annak valamennyi elvére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktusmegelőzésről és közvetítésről, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozataira,

—

tekintettel az EU közvetítéssel és párbeszéddel kapcsolatos kapacitásának megerősítésére vonatkozó, 2009. november 10-i tanácsi koncepcióra (15779/09),

—

tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án előterjesztett globális stratégiára, valamint e stratégia végrehajtásáról szóló, „A közös jövőképtől a közös fellépésig: az EU globális stratégiájának végrehajtása” című, 2017. június 18-án közzétett első jelentésre,

—

tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására (1),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2018. július 5-i ajánlására (2),

—

tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2306 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2018. június 13-i javaslatára (HR(2018)94),

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0075/2019),

A.

mivel a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása az EU egyik alapvető célja, amelyet a 2012. évi Nobel-békedíjjal is elismertek, és amely a Lisszaboni Szerződés központi eleme;

B.

mivel az EU elkötelezett a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása mellett, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. sz. határozatával és annak későbbi frissítéseivel, valamint elkötelezett a fiatalokkal, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása mellett, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2250. sz. határozatával és annak későbbi frissítéseivel;

C.

mivel külső támogatási eszközeinek alkalmazása révén az Unió a legnagyobb donorok közé tartozik a konfliktusmegelőzés és a béketeremtés támogatása terén;

D.

mivel az EU-nak – mint a nemzetközi szervezetek egyik fontos támogatójának, kiemelt segélyező szervnek és a világ legnagyobb kereskedelmi partnerének – vezető szerepet kell vállalnia a globális béketeremtésben, a konfliktusmegelőzésben és a nemzetközi biztonság megszilárdításában; mivel a konfliktusmegelőzést és közvetítést a biztonságot, diplomáciát és fejlesztést egyesítő átfogó megközelítés részeként kell kialakítani;

E.

mivel szükséges együttműködni a regionális szervezetekkel, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és annak 1975. évi Helsinki Záróokmányával, amely meghatározza többek között az erőszak alkalmazása tilalmának, az államok területi integritásának, a népek jogegyenlőségének és önrendelkezési jogának elvét, mivel e szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszik a konfliktusmegelőzésben és a közvetítésben;

F.

mivel az erőszakos konfliktusok megelőzése alapvető fontosságú az Európa és a szomszédsága előtt álló biztonsági kihívások kezelésében, valamint a politikai és társadalmi előrelépéshez; mivel ez a hatékony multilateralizmus és a fenntartható fejlesztési célok (SDG) eléréséhez is alapvetően fontos, különösen a 16. cél eléréséhez: „békés és befogadó társadalmak ösztönzése a fenntartható fejlődés céljait követve, az igazságszolgáltatáshoz való általános jog biztosítása, valamint hatékony, elszámoltatható és inkluzív intézmények létrehozása”;

G.

mivel a harmadik országbeli polgári és katonai szereplők folyamatos uniós támogatása fontos tényező az ismétlődő erőszakos konfliktusok megelőzése szempontjából; mivel a fenntartható és tartós béke és biztonság elválaszthatatlan a fenntartható fejlődéstől;

H.

mivel a konfliktusmegelőzésnek és a közvetítésnek biztosítania kell a stabilitás és a fejlődés fenntartását azon államokban és földrajzi térségekben, amelyek helyzete közvetlen biztonsági problémát jelent az Unió számára;

I.

mivel a megelőzés olyan stratégiai feladat, amely a válságokat megelőző hatékony fellépésre irányul; mivel a diplomáciai szolgálatban a közvetítés is olyan eszköz, amely felhasználható a konfliktusok megelőzésére, leküzdésére vagy megoldására;

J.

mivel a belső és a külső biztonság egyre inkább összefonódik, és a globális kihívások összetett jellege a külső konfliktusok és válságok átfogó és integrált uniós megközelítését teszi szükségessé;

K.

mivel határozottabb intézményközi megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU képes legyen képességeit teljes mértékben kifejleszteni és kiaknázni;

L.

mivel az EU globális stratégiája, politikai nyilatkozatai és intézményi fejleményei kedvező képet adnak az alelnök/főképviselő a konfliktusmegelőzés és a közvetítés előtérbe helyezése iránti elkötelezettségéről;

M.

mivel a külső finanszírozási eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak a konfliktusmegelőzés és a békeépítés támogatásához;

N.

mivel az átmeneti igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatási és bíróságon kívüli mechanizmusok fontos elegyét alkotja, a múltbeli erőszakos cselekményekért való elszámoltathatóságra, valamint a fenntartható, igazságos és békés jövő megteremtésére helyezi a hangsúlyt;

O.

mivel a Parlament a párbeszéd és a konszenzusépítés kultúrájára támaszkodva kiemelt szerepet vállalt a parlamenti diplomáciában, többek között a közvetítés és a párbeszéd folyamatában;

P.

mivel az erőszakos konfliktusok és a háborúk aránytalanul sújtják a civileket, és különösen a nőket és a gyermekeket, továbbá nagyobb kockázatnak teszik ki a nőket, mint a férfiakat a gazdasági és szexuális kizsákmányolás, a kényszermunka, a kényszerű lakóhelyelhagyás és a fogva tatás, valamint a szexuális erőszak, például a nemi erőszak mint háborús taktika alkalmazása tekintetében; mivel a nők és a fiatalok aktív részvétele kulcsfontosságú a konfliktusmegelőzés és a békeépítés, valamint az erőszak valamennyi formájának – többek között a szexuális és a nemi alapú erőszak – megelőzése szempontjából;

Q.

mivel a kapacitás- és a bizalomépítés előmozdítása és elősegítése során alapvető fontosságú a civil társadalom és a polgári és katonai helyi szereplők – köztük a nők, a kisebbségek, az őslakos népek és az ifjúság – aktív és érdemi részvételének támogatása és bevonása a közvetítésbe, a párbeszédbe és a megbékélésbe;

R.

mivel az uniós szintű politikai kötelezettségvállalások ellenére a konfliktusmegelőzés, a békeépítés és a békefenntartás terén tett erőfeszítések gyakran alulfinanszírozottak, ami dominóhatást gyakorol az e területeken való fellépés előmozdítására és megkönnyítésére;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkére;

—

tekintettel az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2018/844 irányelvre (3), és az egészséges beltéri környezet megteremtésére vonatkozó követelményeire,

—

tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, 2017. április 4-i ajánlására (4),

—

tekintettel a fenntarthatóságot célzó uniós fellépésről szóló, 2017. július 6-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiáról szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a fenntartható városi mobilitásról szóló, 2015. december 2-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásáról szóló, 2018. április 17-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „A levegő minősége Európában” című, 2017. évi jelentésére,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Légszennyezés: egészségünk védelme még mindig nem elégséges” című, 2018. szeptember 11-én közzétett különjelentésére (9),

—

tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális levegőminőségi adatbázisának 2018. évi frissítésére,

—

tekintettel a WHO beltéri levegőminőségre vonatkozó irányelveire;

—

tekintettel „A levegőminőség és a városi közlekedés az EU-ban: bevált gyakorlatok és lehetséges megoldások” című, 2018. szeptemberi tanulmányra (10);

—

tekintettel az Európai Unió Törvényszékének T-339/16. (Ville de Paris kontra Bizottság), T-352/16 sz. (Ville de Bruxelles kontra Bizottság) és T-391/16 sz. (Ville de Madrid kontra Bizottság) ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletére;

—

tekintettel az Európai Számvevőszéknek az ún. dízelbotrányt követően tett uniós válaszlépésekről szóló, 2019. február 7-i tájékoztató dokumentumára (11);

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel a „Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!” című közleményről Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000138/2018 – B8-0009/2019),

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a jogszabályban előírt uniós kibocsátási határértékek még mindig a WHO által javasolt értékek felett vannak, és mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint az EU-ban évente több mint 400 000, a légszennyezésnek tulajdonítható korai haláleset történt; mivel az EU városi lakosságának 98 %-a van kitéve a WHO iránymutatásait meghaladó ózonszintnek;

B.

mivel Európában az elmúlt évtizedek során a levegő minősége lassan, de folyamatosan javult, és e kedvező tendencia fő hajtóereje az európai jogalkotás volt;

C.

mivel az EEA légszennyezésnek tulajdonítható egészségügyi hatásokra vonatkozó legutóbbi becslései szerint az EU-28-ban 2014-ben körülbelül 399 000 volt azoknak a száma, akik a finomrészecske (PM2,5) koncentrációinak való hosszú távú kitettség miatt idő előtt elhaláloztak; mivel az NO2 és az O3 koncentrációknak való kitettség 2014-ben becsült hatása az EU-ban évente kb. 75 000 és 13 600 személy idő előtti elhalálozásához vezet;

D.

mivel a rossz levegőminőség rendkívüli módon befolyásolja az egészséget, és mivel annak a terhes nők, a gyermekek és az idősek különösen ki vannak téve;

E.

mivel a városokban élő európai polgárok 90 %-a olyan mértékű légszennyezésnek van kitéve, amelyet az emberi egészségre károsnak tartanak;

F.

mivel az EU-ban a közúti közlekedés számlájára írható a nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) kb. 40 %-a, és a közlekedésből származó összes NOx körülbelül 80 %-át a dízelüzemű járművek bocsátják ki; mivel a dízelüzemű személygépkocsik uniós közúti szennyezési határértékeket meghaladó kibocsátása 2015-ben 6 800 európai polgár korai halálát okozta;

G.

mivel a rossz levegőminőség miatti egészségügyi hatások gazdasági következményei miatt a becslések szerint az uniós GDP 3–9 %-át elveszítjük;

H.

mivel a levegőminőségre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának és a beltéri levegőminőség kezelésének elmulasztása különösen aggasztó a városi területeken, és hátráltatja a 7. környezetvédelmi cselekvési program 3. célkitűzésének teljesítését, amely szerint az Unió polgárait meg kell védeni a környezettel összefüggő terheléstől, valamint az egészséget és a jóllétet érintő kockázatoktól;

I.

mivel a jelenlegi élelmiszer- és gazdálkodási rendszerek számlájára írhatók a túlzott mértékű ammónia-, dinitrogén-oxid- és metánkibocsátásokért; mivel az ammóniakibocsátás 94 %-a és a metánkibocsátás 40 % mezőgazdasági tevékenységekből származik; mivel az intenzív állattenyésztés globális szinten több üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoz, mint a közlekedés;

J.

mivel a rossz levegőminőség egyre nagyobb kihívást jelent a fenntartható fejlődéssel összefüggésében, és mivel a légszennyezés elleni küzdelem kulcsfontosságú az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési céljai Európában és másutt történő végrehajtásának biztosítása tekintetében;

K.

mivel a WHO 2000-ben elfogadta az egészséges beltéri levegőhöz való jogot meghatározó elveket, és ennek során megállapította, hogy „az egészséghez való emberi jog elvei alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészséges beltéri levegőt lélegezzen be”;

L.

mivel az Uniónak törekednie kell a légszennyezés csökkentésére irányuló globális szintű fellépés előmozdítására;

M.

mivel a korom, amely a szerves szén elégtelen égetésének eredményeként keletkezik, és amely a közlekedésből, a fosszilis üzemanyagok és a biomassza égetéséből, valamint az iparból származó kibocsátás során kerül a levegőbe, a finom lebegő részecskék egyik alkotóeleme, és hozzájárul a globális felmelegedéshez;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

—

tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III., és IV. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található klotianidin, cikloxidim, epoxikonazol, flonikamid, haloxifop, mandesztrobin, mepikvát, Metschnikowia fructicola NRRL Y-27328 törzs és prohexadion megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetére,

—

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára (2),

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a klotianidin és a tiametoxam maradékanyag-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról szóló, 2014. november 25-i, indokolással ellátott véleményére (3), amelyet 2014. december 4-én tettek közzé,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a klotianidin burgonyában előforduló maradékanyag-határértékeinek módosításáról szóló, 2018. augusztus 30-i, indokolással ellátott véleményére (4), amelyet 2018. szeptember 20-án tettek közzé,

—

tekintettel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának 2018. november 27-i véleményére,

—

tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (5) 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára és 5a. cikkének (5) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésre és (4) bekezdésének c) pontjára,

A.

mivel a klotianidin egy neonikotinoid alapú rovarölő szer és egyben egy másik neonikotinoid, a tiametoxam metabolitja, amely számos rovarfajtát céloz meg, köztük a beporzó rovarokat is;

B.

mivel az EFSA 2017. szeptember 21-én véleményt fogadott el a neonikotinoidok toxicitásáról;

C.

mivel az EFSA 2018. február 28-án közzétette három neonikotinoid – a klotianidin, az imidakloprid és a tiametoxam – frissített kockázatértékelését, amely megerősíti, hogy a neonikotinoid növényvédő szerek legtöbb felhasználása veszélyt jelent a vadméhekre és a mézelő méhekre (6);

D.

mivel a klotianidin az Unióban betiltott három neonikotinoid egyike;

E.

mivel számos tanulmány utal arra, hogy a klotianidin hatással van a májra és a veseanyagcserére, illetve immunotoxikus hatása van az emlősökre (7);

F.

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdése az Unió egyik alapvető elveként határozza meg az elővigyázatosság elvét;

G.

mivel az EUMSZ 168. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”;

H.

mivel a 2009/128/EK irányelv célja a peszticidek fenntartható használatának elérése az Unióban a peszticidek emberi és állati egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentése által, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technikák, például a peszticidek nem vegyi alternatíváinak előmozdítása révén;

I.

mivel az Egyesült Államokban a burgonyára használt klotianidinra vonatkozó behozatali tűréshatárokat illető kérelmek alapján a Bizottsági rendelettervezet úgy ítéli meg, hogy az ilyen termények behozatala elé gördíthető kereskedelmi akadályok megelőzése érdekében magasabb maradékanyag-határértékekkel (MRL) kell számolni;

J.

mivel a Bizottságnak a klotianidin tekintetében az MRL növelésére irányuló javaslata kétségeket vetett fel az elővigyázatosság elve alapján, tekintettel az adatok közötti eltérésekre, valamint a klotianidinnak a közegészségre, fiatal emlősökre és a környezetre gyakorolt hatásait illetően továbbra is fennálló bizonytalanságra;

K.

mivel az EFSA az MRL-ek emelésére irányuló kérelemmel kapcsolatban megállapítja, hogy a tagállamoknak legkésőbb 2018. szeptember 19-ig módosítaniuk kell vagy hatályon kívül kell helyezniük a klotianidint hatóanyagként tartalmazó növényvédő szerekre az (EU) 2018/784 bizottsági végrehajtási rendelet (8) értelmében kiadott eddigi engedélyeket; mivel az ilyen, a klotianidin jóváhagyásának feltételeire alkalmazandó korlátozások nem relevánsak, minthogy az MRL alkalmazásai az importált terményekre vonatkoznak;

L.

2018. augusztus 30-i véleményében az EFSA megállapította, hogy „a 396/2005/EK rendelet 6. cikkének megfelelően a Bayer CropScience AG kérelmet nyújtott be Németország (értékelő tagállam, EMS) illetékes nemzeti hatóságához annak érdekében, hogy megállapítsa a Kanadából importált burgonyában előforduló klotianidin behozatali tűréshatárát. Az értékelő tagállam a 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően értékelő jelentést készített, amelyet 2018. április 26-án az Európai Bizottság elé terjesztett és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) továbbított. Az értékelő tagállam a Kanadából behozott burgonyára vonatkozó importtolerancia határát 0,3 mg/kg szinten állapította meg”;

M.

mivel az EFSA által 2018. augusztus 30-i véleményében levont következtetések csak a kanadai normatív értékeknek való megfelelés szükségességével indokolják a klotianidin-MRL növelését, és teljesen elmulasztják a neonikotinoidok és használatuk kumulatív környezeti hatásának elemzését;

N.

mivel az EFSA következtetéseit elméleti megfontolások alapján fogalmazták meg, különösen a rövid távú kockázatok vonatkozásában megengedhető maximális napi bevitel becslése tekintetében; mivel az EFSA elemzésében foglalt egyes szempontok elméleti jellege kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az EFSA képes-e empirikus tényekre támaszkodni, és ebből adódóan eredményeiben a valós helyzetet leképezni;

O.

mivel az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a klotianidin maximális MRL-jének növelése „valószínűleg nem” jelent kockázatot a fogyasztók egészségére nézve; mivel ez a megállapítás ugyanakkor némi bizonytalanságot foglal magában, és így maradnak bizonyos kétségek az új MRL-értékek tényleges biztonságosságát illetően;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

—

tekintettel a géntechnológiával módosított 4114 (DP-ØØ4114-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060242/03,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. április 19-én elfogadott, 2018. május 24-én közzétett és 2018. július 5-én módosított véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel 2014. november 27-én a Pioneer Overseas Corporation a Pioneer Hi-Bred International Inc. vállalat nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet (a továbbiakban: „a kérelem”) nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított 4114 fajtájú kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan, és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított 4114 fajtájú kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel 2018. április 19-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban;

C.

mivel a géntechnológiával módosított 4114 fajtájú kukoricát úgy fejlesztették ki, hogy a Lepidoptera és a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelem érdekében három rovarirtó fehérjét (Cry1F, Cry34Ab1 és Cry35Ab1), valamint a glufozinát-ammónium-alapú gyomirtó szereknek való ellenállást biztosító PAT fehérjét expresszáljon;

D.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében a kiegészítő gyomirtó szerek – ebben az esetben a glufozinát – alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi, és ezért e növények várhatóan nagyobb és többszörös dózisnak vannak kitéve, ami nemcsak a betakarított növényekben és így az importált termékekben található maradékanyagok mennyiségének emelkedéséhez vezet, hanem a géntechnológiával módosított növény összetételét és agronómiai tulajdonságait is befolyásolhatja;

E.

mivel a glufozinát használata 2018. augusztus 1. óta nem engedélyezett az Unióban, mivel reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített kizárási kritériumok közé tartozik (5);

F.

mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén kívül esnek; mivel a géntechnológiával módosított kukorica gyomirtó szerekkel való permetezésének hatását nem mérték fel;

G.

mivel az Unió 2019., 2020. és 2021. évi többéves összehangolt ellenőrzési programja keretében a tagállamok nem kötelesek mérni a glufozinát-maradványok mennyiségét a behozatalra kerülő kukoricákban azzal a céllal, hogy biztosítsák a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelést (6); mivel így nem garantálható, hogy a géntechnológiával módosított 4114 kukorica glufozinátmaradványai megfelelnek a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek;

H.

mivel a 4114 fajtájú kukorica három Bt-toxint expresszál (Cry1F, Cry34Ab1 és Cry35Ab1), amelyek védelmet biztosítanak a Lepidoptera és a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben;

I.

mivel annak ellenére, hogy a Cry1-fehérjék elismerten adjuváns tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz erősíthetik más élelmiszerek allergén tulajdonságait, ezt az EFSA nem vizsgálta; mivel ez problémás, miután a Bt-toxinok az élelmiszerekben és takarmányokban, például a szójababban lévő allergénekkel keveredhetnek;

J.

mivel az egyik, a Bt-toxinoknak és a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezés maradékanyagainak lehetséges egészségügyi hatásairól szóló 2017. évi tudományos tanulmány megállapítja, hogy különös figyelmet kell fordítani a gyomirtó szerek maradékanyagaira és ezek Bt-toxinokkal való kölcsönhatására (7); mivel ezt az EFSA nem vizsgálta;

K.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

L.

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (8);

M.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (9), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

—

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

—

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).

—

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).

—

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).

—

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).

—

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).

—

2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).

—

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).

—

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).

—

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).

—

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).

—

2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057).

—

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított SYN-Ø53Ø7-1 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058).

—

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059).

—

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87411 (MON-87411-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060243/03,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. május 31-én elfogadott és 2018. június 28-án közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel 2015. február 5-én a „Monsanto Europe N.V.” vállalat az egyesült államokbeli „Monsanto Company” cég nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Belgium illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87411 (GM) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan, és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87411 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2018. május 31-én kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban;

C.

mivel a MON 87411 GM kukoricát úgy fejlesztették ki, hogy a Bt-Cry3Bb1 és a DvSnf7 dsRNS gén módosított változatának köszönhetően ellenálló képességet biztosítson az amerikai kukoricabogárral szemben, és tolerálja a glifozátot tartalmazó gyomirtó szereket;

D.

mivel az amerikai kukoricabogár a Bt-fehérjékkel, így a Cry3Bb1 rovarölő fehérjével szemben az Egyesült Államok egyre több térségében ellenállóvá vált, kifejlesztették a géntechnológiával módosított MON 87411 kukoricát, amely a kártevők ellen hatékony kétszálú DNS-sel és RNS-sel rendelkezik;

E.

mivel a kétszálú RNS rendeltetése, hogy a célszervezet belében, a szóban forgó esetben az amerikai kukoricabogár lárvájában megzavarja az alapvető biológiai folyamatok génszabályozását, és ezáltal elpusztítsa a kukoricabogarat;

F.

mivel az 503/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) előírja, hogy a genetikailag módosított növényekben poszttranszkripciós génelcsendesítést alkalmazó eljárás folyamán a potenciálisan „nem célzott” gének azonosítása érdekében bioinformatikai elemzésre van szükség; mivel ebben az összefüggésben alapos elemzés szükséges ahhoz, hogy a kétszálú RNS szerkezetét össze lehessen hasonlítani genomikus régiókkal olyan szervezetekben, amelyek érintkezésbe kerülhetnek a molekulákkal, ideértve a nem célszervezeteket is;

G.

mivel azonban az EFSA a figyelmét és kockázatelemzését a növényekben jelentkező potenciális nem célzott hatásokra korlátozta, és nem foglalkozott az élelmiszer- és takarmányláncon keresztül a kukoricának kitett humán és állati szervezetekre és azok bélrendszeri mikrobiomáira gyakorolt hatásokkal; mivel egy független intézet elkészítette EFSA-vélemény értékelését, és azt a „nem nézem, így nem látom” stratégia mintapéldájának minősítette, amely összeegyeztethetetlen a hatályos szabályozással (6);

H.

mivel ez az értékelés többek között arra a következtetésre jut, hogy az EFSA által a molekuláris jellemzőkre vonatkozóan végzett kockázatértékelés a fenti okokból kifolyólag nem meggyőző, és nem elegendő az élelmiszer- és takarmánybiztonság megállapításához;

I.

mivel a kérelmező által benyújtott 90 napos toxicitási vizsgálat a géntechnológiával módosított MON 87411 kukoricával táplált patkányok esetében statisztikailag szignifikáns testtömeg-csökkenést mutatott; mivel – jóllehet ezt a megállapítást az EFSA nem vette figyelembe, mert nem kísérte az étrenddel összefüggő klinikai tünetekre és az emésztőtraktus kórszövettani elváltozására vonatkozó teszt – valószínűsíthető, hogy a géntechnológiával módosított MON 87411 kukoricában jelen levő kétszálú RNS közvetlen kölcsönhatásba léphet a bél mikrobiómával, és hogy ez magyarázhatja az állati takarmányozási vizsgálatokból származó, a patológiás hatások nélküli testtömeg-különbségeket kimutató megállapításokat; mivel ezt az EFSA-nak ezt a vonatkozást alaposabban meg kellett volna vizsgálnia;

J.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében a kiegészítő gyomirtó szerek – ebben az esetben a glifozát – alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi, és ezért e növények várhatóan nagyobb és többszörös dózisnak vannak kitéve, ami nemcsak a betakarított növényekben és így az importált termékekben található maradékanyagok mennyiségének emelkedéséhez vezet, hanem a géntechnológiával módosított növény összetételét és agronómiai tulajdonságait is befolyásolhatja;

K.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;

L.

mivel az EFSA növényvédő szerekkel és azok maradványaival foglalkozó tudományos testülete szerint általában nem vonhatók le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátkészítménnyel való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban (7); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozáttal való permetezésre használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga (8);

M.

mivel az Unió a toxicitásával kapcsolatos aggályok miatt már kivonta a forgalomból a polietoxilált faggyúamin elnevezésű glifozátos adalékanyagot; mivel azonban továbbra is előfordulhat, hogy azokban az országokban, ahol a géntechnológiával módosított kukoricát termesztik (jelenleg Argentínában, Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban), aggályos adalékanyagokat és keverékeket engedélyeznek;

N.

mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén kívül esnek; mivel a géntechnológiával módosított MON 87411 kukorica gyomirtó szerekkel való permetezésének hatását nem mérték fel;

O.

mivel az Unió 2019., 2020. és 2021. évi többéves összehangolt ellenőrzési programja keretében a tagállamok nem kötelesek mérni a glifozát-maradványok mennyiségét a behozatalra kerülő kukoricákban azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelést (9); mivel így nem garantálható, hogy a géntechnológiával módosított MON 87411 kukorica glifozátmaradványai megfelelnek a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek;

P.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

Q.

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (10);

R.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (11), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

—

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

—

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).

—

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).

—

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).

—

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).

—

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).

—

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).

—

2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).

—

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).

—

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).

—

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).

—

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).

—

2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057).

—

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított SYN-Ø53Ø7-1 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058).

—

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059).

—

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060244/03,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. május 31-én elfogadott és 2018. július 11-én közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel 2010. augusztus 10-én a Syngenta Crop Protection AG vállalat a Syngenta Crop Protection NV/SA kapcsolt vállalkozásán keresztül az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Németország illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan, és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel a kérelem hatályát, amely a benyújtás időpontjában a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica valamennyi alkombinációjára kiterjedt, utóbb származásuktól függetlenül a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 három alkombinációra korlátozták élelmiszerként és takarmányként való felhasználásukra, behozatalukra és feldolgozásukra vonatkozóan;

C.

mivel a négyszeres genetikai eseménnyel létrehozott Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát négy egyszeres genetikai esemény hagyományos keresztezés útján történő kombinációjával állították elő, ami többek között a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelmet szolgáló két különböző (Bt-fehérjeként is ismert) Cry fehérje, valamint a glifozáttal és glufozináttal szembeni toleranciát lehetővé tévő fehérjék kifejeződéséhez vezet;

D.

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban; mivel azonban az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (az EFSA GMO-testülete) egy tagja kisebbségi véleményt fogalmazott meg;

E.

mivel a kérelmező nem szolgáltatott adatokat a három alkombináció egyikére vonatkozóan sem, és nem indokolta, hogy miért nem tartja szükségesnek a kockázatértékelés szempontjából az adatszolgáltatást; mivel az EFSA nem kért adatokat a három alkombinációról; mivel nem lehet tudni, hogy ezeket az alkombinációkat egyáltalán létrehozták-e már;

F.

mivel az EFSA GMO-testülete egy tagjának kisebbségi véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a géntechnológiával módosított növények (azaz a három alkombináció) „értékelése”, amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be adatokat, ugyanolyan súllyal esik a latba és ugyanolyan a megbízhatósága, mint azon géntechnológiával módosított növények értékelése, amelyekre vonatkozóan adatokat szolgáltattak és értékeltek;

G.

mivel – a kisebbségi vélemény szerint – a vizsgálatok azt mutatják, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció bizonyos körülményei következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

H.

mivel a kisebbségi vélemény megállapítja, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a jelenleg javasolt és az EFSA-nál a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére irányuló […] toxikológiai vizsgálatok nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket” (5);

I.

mivel a kisebbségi vélemény azt is megállapítja, hogy a három alkombinációval kapcsolatos adatok hiánya miatt „nem zárható ki az újonnan expresszált Bt-fehérjék fokozott kifejeződésének és együttes hatásának az immunrendszerre gyakorolt lehetséges együttes hatása (pl. adjuváns tevékenység végzése)”, és hogy nem lehet tisztázni a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) szerepét az allergén kockázat növelésében, és ezért nem lehet teljes mértékben megvédeni azokat a fogyasztókat, akik esetleg veszélyeztetettek;

J.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében a kiegészítő gyomirtó szerek – ebben az esetben a glufozinát és a glifozát – alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi, és ezért e növények várhatóan nagyobb és többszörös dózisnak vannak kitéve, ami nemcsak a betakarított növényekben és így az importált termékekben található maradékanyagok mennyiségének emelkedéséhez vezet, hanem a géntechnológiával módosított növény összetételét és agronómiai tulajdonságait is befolyásolhatja;

K.

mivel a glufozinát használata nem engedélyezett az Unióban, mivel reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) rögzített kizárási kritériumok alá tartozik;

L.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;

M.

mivel az EFSA növényvédő szerekkel és azok maradványaival foglalkozó tudományos testülete szerint általában nem vonhatók le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátkészítménnyel való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban (7); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozáttal való permetezésre használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga (8);

N.

mivel az Unió a toxicitásával kapcsolatos aggályok miatt már kivonta a forgalomból a polietoxilált faggyúamin elnevezésű glifozátos adalékanyagot; mivel azonban továbbra is előfordulhat, hogy aggályos adalékanyagokat és keverékeket engedélyeznek azokban az országokban, ahol ezt a géntechnológiával módosított kukoricát termesztik (jelenleg Argentína, Kanada és Japán);

O.

mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA GMO-testületének hatáskörén kívül esnek; mivel nem vizsgálták a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica vagy a három alkombináció gyomirtó szerrel való permetezéséből származó maradványokat;

P.

mivel továbbá a kiegészítő gyomirtó szerek több transzgént tartalmazó növényeken lévő metabolitjai eltérhetnek a szülői növényen lévőktől, amit az EFSA az értékelésében nem vett figyelembe;

Q.

mivel egy független tanulmány (9) szerint az EFSA-nak kérnie kellett volna, hogy a kérelmező nyújtson be olyan szabadföldi kísérletekből származó adatokat, amelyek esetében a növények által tolerált legnagyobb dózisú gyomirtókat alkalmaztak; mivel értékelni kellett volna az említett növényekből származó anyagokat a szervi toxicitás, az immunrendszer reakciói és a reprodukciós toxicitás szempontjából, figyelembe véve a más növényi keverékekkel és Bt-toxinokkal együttesen fellépő hatásokat is;

R.

mivel az Unió 2019., 2020. és 2021. évi többéves összehangolt ellenőrzési programja keretében a tagállamok nem kötelesek mérni a glufozinát- vagy glifozát-maradványok mennyiségét a behozatalra kerülő kukoricákban azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelést (10); mivel így nem garantálható, hogy a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica vagy a három alkombináció glifozát- és glufozinátmaradványai megfelelnek a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek;

S.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

T.

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (11);

U.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (12), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

—

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

—

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).

—

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).

—

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).

—

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).

—

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).

—

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).

—

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).