ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 23

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

64. évfolyam
2021. január 21.


Tartalom

Oldal

 

 

EURÓPAI PARLAMENT
ÜLÉSSZAK: 2018–2019
2019. március 11-i ülés
Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 420., 2020.12.4 .
ÜLÉSSZAK: 2019–2020
2019. március 12–14-i ülések
Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 420., 2020.12.4 .
ELFOGADOTT SZÖVEGEK

1


 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Európai Parlament

 

2019. március 12., kedd

2021/C 23/01

Az Európai Parlament 2019. március 12-i állásfoglalása a kínai technológia fokozódó EU-beli jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekről és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésről (2019/2575(RSP))

2

2021/C 23/02

Az Európai Parlament 2019. március 12-i állásfoglalása az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok állásáról (2018/2158(INI))

7

2021/C 23/03

Az Európai Parlament 2019. március 12-i állásfoglalása a konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel kapcsolatos uniós képesség erősítéséről (2018/2159(INI))

16

 

2019. március 13., szerda

2021/C 23/04

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a védelmet nyújtó Európáról: tiszta levegőt mindenkinek! (2018/2792(RSP))

23

2021/C 23/05

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III., és IV. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található klotianidin, cikloxidim, epoxikonazol, flonikamid, haloxifop, mandesztrobin, mepikvát, Metschnikowia fructicola NRRL Y-27328 törzs és prohexadion megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről (D059754/02 – 2019/2520(RPS))

33

2021/C 23/06

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 4114 (DP-ØØ4114-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060242/03 – 2019/2551(RSP))

36

2021/C 23/07

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87411 (MON-87411-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060243/03 – 2019/2552(RSP))

42

2021/C 23/08

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060244/03 – 2019/2553(RSP))

48

2021/C 23/09

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az abamektin, a Bacillus subtilis (Cohn 1872) QST 713 törzse, a Bacillus thuringiensis subsp. Aizawai, a Bacillus thuringiensis subsp. israeliensis, a Bacillus thuringiensis subsp. kurstaki, a Beauveria bassiana, a benfluralin, a klodinafop, a klopriralid, a Cydia pomonella Granulovirus (CpGV), a ciprodinil, a diklórprop-P, az epoxikonazol, a fenpiroximát, a fluazinam, a flutolanil, a foszetil, a Lecanicillium muscarium, a mepanipirim, a mepikvát, a Metarhizium anisopliae var. Anisopliae, a metkonazol, a metrafenon, a Phlebiopsis gigantea, a pirimikarb, a Pseudomonas chlororaphis MA 342 törzse, a pirimetanil, a Pythium oligandrum, a rimszulfuron, a spinozad, a Streptomyces K61, a tiakloprid, a tolklofosz-metil, a Trichoderma asperellum, a Trichoderma atroviride, a Trichoderma gamsii, a Trichoderma harzianum, a triklopir, a trinexapak, a tritikonazol, a Verticillium albo-atrum és a ziram hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet tervezetéről (D060042/02 – 2019/2541(RSP))

54

2021/C 23/10

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a Bizottság Törökországról szóló, 2018. évi jelentéséről (2018/2150(INI))

58

2021/C 23/11

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2019. évi éves növekedési jelentés (2018/2119(INI))

67

2021/C 23/12

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2019. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai (2018/2120(INI))

73

 

2019. március 14., csütörtök

2021/C 23/13

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a kazahsztáni emberi jogi helyzetről (2019/2610(RSP))

83

2021/C 23/14

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása Iránról, különösen az emberijog-védők ügyéről (2019/2611(RSP))

88

2021/C 23/15

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a guatemalai emberi jogi helyzetről (2019/2618(RSP))

92

2021/C 23/16

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a 978/2012/EU GSP-rendelet végrehajtásáról (2018/2107(INI))

98

2021/C 23/17

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról (2019/2614(RSP))

105

2021/C 23/18

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók európai rendszeréről (2019/2580(RSP))

108

2021/C 23/19

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a harmadik országok pénzmosási irányelvvel összhangban elkészítendő uniós feketelistája elfogadásának sürgősségéről (2019/2612(RSP))

113

2021/C 23/20

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az éghajlatváltozásról: európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról a Párizsi Megállapodással összhangban (2019/2582(RSP))

116

2021/C 23/21

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a nicaraguai helyzetről (2019/2615(RSP))

126

2021/C 23/22

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása Éves stratégiai jelentés a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról és teljesítéséről (2018/2279(INI))

130

 

AJÁNLÁSOK

 

Európai Parlament

 

2019. március 13., szerda

2021/C 23/23

Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU különleges képviselőinek hatásköréről és megbízatásáról szóló ajánlásáról (2018/2116(INI))

146

2021/C 23/24

Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló európai parlamenti jelentést két évvel követő, EKSZ általi nyomon követés mérlegéről (2018/2115(INI))

152

2021/C 23/25

Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Unió külügyi és biztonságpolitikai alelnökéhez/főképviselőjéhez intézett, az EU és Monaco, Andorra és San Marino közötti társulási megállapodásról (2018/2246(INI))

159


 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Parlament

 

2019. március 12., kedd

2021/C 23/26

Az Európai Parlament 2019. március 12-i határozata a Monika Hohlmeier mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2019/2002(IMM))

164

2021/C 23/27

Az Európai Parlament 2019. március 12-i határozata a Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2247(IMM))

166

2021/C 23/28

Az Európai Parlament 2019. március 12-i határozata a Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2267(IMM))

168

 

2019. március 13., szerda

2021/C 23/29

Az Európai Parlament 2019. március 13-i határozata a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzéséről (az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése) (2019/2011(REG))

170


 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

Európai Parlament

 

2019. március 12., kedd

2021/C 23/30

Az Európai Parlament 2019. március 12-i határozata a Parlament eljárási szabályzata 159. cikke alkalmazásának kiterjesztése a kilencedik parlamenti ciklus végéig (2019/2545(RSO))

171

2021/C 23/31

P8_TA(2019)0139
Elektronikus áruszállítási információk ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikus áruszállítási információkról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0279 – C8-0191/2018 – 2018/0140(COD))
P8_TC1-COD(2018)0140
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)

173

2021/C 23/32

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről az Európai Unió és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (10861/2018 – C8-0445/2018 – 2018/0272(NLE))

200

2021/C 23/33

Az Európai Parlament 2019. március 12-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelmére vonatkozó önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (10861/2018 – C8-0445/2018 – 2018/0272M(NLE))

201

2021/C 23/34

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményét módosító jegyzőkönyvnek az Európai Unió érdekében történő megerősítésére a tagállamoknak adott felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10923/2018 – C8-0440/2018 – 2018/0238(NLE))

207

2021/C 23/35

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamoknak az Európa Tanácsnak a labdarúgó-mérkőzéseken és egyéb sporteseményeken megvalósítandó integrált biztonsági, védelmi és szolgáltatási megközelítésről szóló egyezményéhez (CETS 218 sz.) az Európai Unió érdekében történő csatlakozásra való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről (12527/2018 – C8-0436/2018 – 2018/0116(NLE))

208

2021/C 23/36

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a tengeri közlekedésről szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya között létrejött megállapodást a Horvát Köztársaság európai uniós csatlakozásának figyelembevétele céljából módosító jegyzőkönyvnek az Európai Unió és a tagállamok nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (05083/2015 – C8-0022/2019 – 2014/0327(NLE))

209

2021/C 23/37

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10219/2016 – C8-0135/2017 – 2016/0121(NLE))

210

2021/C 23/38

Az Európai Parlament 2019. március 12-i állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség általi megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló tervezetről (12183/1/2011 – C8-0059/2015 – 1998/0031R(NLE))

211

2021/C 23/39

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a DNS-adatokra vonatkozó, az Egyesült Királysággal való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13123/2018 – C8-0474/2018 – 2018/0812(CNS))

215

2021/C 23/40

P8_TA(2019)0148
A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0007 – C8-0012/2016 – 2016/0002(COD))
P8_TC1-COD(2016)0002
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

216

2021/C 23/41

P8_TA(2019)0149
A harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0344 – C8-0217/2017 – 2017/0144(COD))
P8_TC1-COD(2017)0144
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

217

2021/C 23/42

P8_TA(2019)0150
Az Európai Szolidaritási Testület programja ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szolidaritási Testület programjának létrehozásáról, valamint az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0440 – C8-0264/2018 – 2018/0230(COD))
P8_TC1-COD(2018)0230
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az Európai Szolidaritási Testület programjának létrehozásáról, valamint az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)

218

2021/C 23/43

P8_TA(2019)0151
Uniós kiberbiztonsági jogszabály ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az ENISA-ról, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről, az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kiberbiztonsági jogszabály) irányuló javaslatról (COM(2017)0477 – C8-0310/2017 – 2017/0225(COD))
P8_TC1-COD(2017)0225
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (kiberbiztonsági jogszabály) elfogadására tekintettel

252

2021/C 23/44

P8_TA(2019)0152
Az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD))
P8_TC1-COD(2018)0082
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

254

2021/C 23/45

P8_TA(2019)0153
Az európai polgári kezdeményezés ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az európai polgári kezdeményezésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0482 – C8-0308/2017 – 2017/0220(COD))
P8_TC1-COD(2017)0220
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

257

2021/C 23/46

P8_TA(2019)0154
Kulturális javak behozatala ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a kulturális javak behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0375 – C8-0227/2017 – 2017/0158(COD))
P8_TC1-COD(2017)0158
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

258

2021/C 23/47

P8_TA(2019)0155
A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal összefüggésben ***I
Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak az európai parlamenti választásokkal összefüggésben történő megsértésével kapcsolatos ellenőrzési eljárás tekintetében az 1141/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0636 – C8-0413/2018 – 2018/0336(COD))
P8_TC1-COD(2018)0336
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak az európai parlamenti választásokkal összefüggésben történő megsértésével kapcsolatos ellenőrzési eljárás tekintetében az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU, Euratom) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

259

 

2019. március 13., szerda

2021/C 23/48

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00793 – 2019/2546(DEA))

260

2021/C 23/49

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00794 – 2019/2547(DEA))

261

2021/C 23/50

Az Európai Parlament határozata az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00791 – 2019/2549(DEA))

262

2021/C 23/51

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (United Kingdom Debt Management Office) az (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00792 – 2019/2550(DEA))

263

2021/C 23/52

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló rendeletet egy az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége tekintetében módosító, 2019. február 13-i (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00904 – 2019/2579(DEA))

264

2021/C 23/53

P8_TA(2019)0165
Az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0891 – C8-0513/2018 – 2018/0435(COD))
P8_TC1-COD(2018)0435
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból az Egyesült Királyságba kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

266

2021/C 23/54

P8_TA(2019)0166
A szeszes italok meghatározása, kiszerelése és címkézése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0892 – C8-0512/2018 – 2018/0432(COD))
P8_TC1-COD(2018)0432
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

267

2021/C 23/55

P8_TA(2019)0167
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (Egyesült Királyság) az Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0065 – C8-0040/2019 – 2019/0030(COD))
P8_TC1-COD(2019)0030
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel az 1288/2013/EU rendelettel létrehozott Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

268

2021/C 23/56

P8_TA(2019)0168
Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben a légi közlekedés biztonsága ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a légi közlekedés biztonságának egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0894 – C8-0514/2018 – 2018/0434(COD))
P8_TC1-COD(2018)0434
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a légi közlekedés biztonságának egyes, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

269

2021/C 23/57

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302(NLE))

270

2021/C 23/58

Az Európai Parlament 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302M(NLE))

271

2021/C 23/59

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (15832/2018 – C8-0035/2019 – 2018/0316(NLE))

284

2021/C 23/60

P8_TA(2019)0173
A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0615 – C8-0387/2015 – 2015/0278(COD))
P8_TC1-COD(2015)0278
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

285

2021/C 23/61

P8_TA(2019)0174
Vízuminformációs Rendszer ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0302 – C8-0185/2018 – 2018/0152(COD))
P8_TC1-COD(2018)0152
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Vízuminformációs Rendszernek a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], módosításával történő megreformálásáról, valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

286

2021/C 23/62

P8_TA(2019)0175
Menekültügyi és Migrációs Alap ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0471 – C8-0271/2018 – 2018/0248(COD))
P8_TC1-COD(2018)0248
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

356

2021/C 23/63

P8_TA(2019)0176
A határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0473 – C8-0272/2018 – 2018/0249(COD))
P8_TC1-COD(2018)0249
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

406

2021/C 23/64

P8_TA(2019)0177
Belső Biztonsági Alap ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0472 – C8-0267/2018 – 2018/0250(COD))
P8_TC1-COD(2018)0250
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

451

2021/C 23/65

P8_TA(2019)0178
A szeszes italok meghatározása, megjelenítése és jelölése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a szeszes italok meghatározásáról, kiszereléséről és címkézéséről, a szeszes italok elnevezésének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetéséről, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0750 – C8-0496/2016 – 2016/0392(COD))
P8_TC1-COD(2016)0392
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

492

2021/C 23/66

P8_TA(2019)0179
Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv javasolt módosításai ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről (02360/2018 – C8-0132/2018 – 2018/0900(COD))
P8_TC1-COD(2018)0900
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló (EU, Euratom) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

494

2021/C 23/67

P8_TA(2019)0180
A szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetése ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0053 – C8-0039/2019 – 2019/0019(COD))
P8_TC1-COD(2019)0019
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

495

2021/C 23/68

P8_TA(2019)0181
Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti árufuvarozási összeköttetést biztosító közös szabályok ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti árufuvarozási összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0895 – C8-0511/2018 – 2018/0436(COD))
P8_TC1-COD(2018)0436
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti teher- és személyszállítási összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

497

2021/C 23/69

P8_TA(2019)0182
Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályok ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0893 – C8-0510/2018 – 2018/0433(COD))
P8_TC1-COD(2018)0433
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

498

2021/C 23/70

P8_TA(2019)0183
Az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében történő módosítása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az 508/2014/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2019)0048 – C8-0037/2019 – 2019/0009(COD))
P8_TC1-COD(2019)0009
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az 508/2014/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

499

2021/C 23/71

P8_TA(2019)0184
Az uniós halászhajókra vonatkozó halászati engedélyek és az Egyesült Királyság halászhajói által az uniós vizeken végzett halászati műveletek ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2017/2403 rendeletnek az Egyesült Királyság vizein tevékenységet folytató uniós halászhajókra vonatkozó halászati engedélyek és az Egyesült Királyság halászhajói által az uniós vizeken végzett halászati műveletek tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2019)0049 – C8-0036/2019 – 2019/0010(COD))
P8_TC1-COD(2019)0010
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az (EU) 2017/2403 rendeletnek az Egyesült Királyság vizein tevékenységet folytató uniós halászhajókra vonatkozó halászati engedélyek és az Egyesült Királyság halászhajói által az uniós vizeken végzett halászati műveletek tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

500

2021/C 23/72

P8_TA(2019)0185
A vasútbiztonság és a vasúti összeköttetés egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásai ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a vasútbiztonság és a vasúti összeköttetés egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2019)0088 – C8-0046/2019 – 2019/0040(COD))
P8_TC1-COD(2019)0040
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a vasútbiztonság és a vasúti összeköttetés egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

501

2021/C 23/73

Az Európai Parlament 2019. március 13-án elfogadott módosításai az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0630 – C8-0404/2018 – 2018/0328(COD))

502

2021/C 23/74

P8_TA(2019)0190
A 391/2009/EK rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosítása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 391/2009/EK rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0567 – C8-0384/2018 – 2018/0298(COD))
P8_TC1-COD(2018)0298
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 391/2009/EK rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

570

2021/C 23/75

P8_TA(2019)0191
Az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosítása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0568 – C8-0385/2018 – 2018/0299(COD))
P8_TC1-COD(2018)0299
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

571

2021/C 23/76

P8_TA(2019)0192
A hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítmények ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítményekről, a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv és a 2010/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0033 – C8-0014/2018 – 2018/0012(COD))
P8_TC1-COD(2018)0012
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

572

2021/C 23/77

P8_TA(2019)0193
Az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módszerek átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0085 – C8-0097/2018 – 2018/0040(COD))
P8_TC1-COD(2018)0040
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

573

2021/C 23/78

P8_TA(2019)0194
A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelem ***I
Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről és a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0489 – C8-0311/2017 – 2017/0226(COD))
P8_TC1-COD(2017)0226
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

575

 

2019. március 14., csütörtök

2021/C 23/79

Az Európai Parlament 2019. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló tanácsi rendeletre irányuló tervezetről (átdolgozás) (15401/2018 – C8-0023/2019 – 2016/0190(CNS))

576

2021/C 23/80

P8_TA(2019)0208
A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet ***I
Az Európai Parlament 2019. március 14-i jogalkotási állásfoglalása az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0134 – C8-0117/2018 – 2018/0060(COD))
P8_TC1-COD(2018)0060
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 14-én került elfogadásra az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

577

2021/C 23/81

P8_TA(2019)0209
A légi közlekedés területén zajló verseny védelme ***I
Az Európai Parlament 2019. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0289 – C8-0183/2017 – 2017/0116(COD))
P8_TC1-COD(2017)0116
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 14-én került elfogadásra a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

578

2021/C 23/82

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a 2020. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság (2019/2001(BUD))

579

2021/C 23/83

Az Európai Parlament 2019. március 14-i határozata az Egységes Szanálási Testület egy tagjának kinevezéséről szóló bizottsági javaslatról (N8-0021/2019 – C8-0042/2019 – 2019/0901(NLE))

585

2021/C 23/84

Az Európai Parlament 2019. március 14-i határozata a Tanácsnak az Európai Központi Bank igazgatósági tagságára történő jelölésre vonatkozó ajánlásáról (05940/2019 – C8-0050/2019 – 2019/0801(NLE))

587

2021/C 23/85

Az Európai Parlament 2019. március 14-i határozata az Európai Bankhatóság elnökének kinevezéséről (N8-0028/2019 – C8-0052/2019 – 2019/0902(NLE))

588

2021/C 23/86

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az Európai Valutaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0827 – 2017/0333R(APP))

590


Jelmagyarázat

*

Konzultációs eljárás

***

Egyetértési eljárás

***I

Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat

***II

Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat

***III

Rendes jogalkotási eljárás: harmadik olvasat

(Az eljárás típusát a tervezet által javasolt jogalap határozza meg.)

A Parlament módosításai:

Az új szövegrészeket félkövér és dőlt betűtípus mutatja. A törléseket a ▌jel vagy áthúzás jelöli. A módosított szövegrészeknél az új szöveget félkövér és dőlt betűtípus, a törléseket pedig törlés vagy áthúzás jelöli.

HU

 


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/1


EURÓPAI PARLAMENT

ÜLÉSSZAK: 2018–2019

2019. március 11-i ülés

Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 420., 2020.12.4.

ÜLÉSSZAK: 2019–2020

2019. március 12–14-i ülések

Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 420., 2020.12.4.

ELFOGADOTT SZÖVEGEK

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Európai Parlament

2019. március 12., kedd

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/2


P8_TA(2019)0156

A kínai technológia fokozódó uniós jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetések és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépések

Az Európai Parlament 2019. március 12-i állásfoglalása a kínai technológia fokozódó EU-beli jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekről és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésről (2019/2575(RSP))

(2021/C 23/01)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

tekintettel az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

tekintettel az ENISA-ról, az „Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről”, az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre („kiberbiztonsági jogszabályra”) irányuló, 2017. szeptember 13-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0477),

tekintettel az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0630),

tekintettel az új nemzeti hírszerzési törvény Kínai Nemzeti Népi Kongresszus általi 2017. június 28-i elfogadására,

tekintettel a Tanács és a Bizottság által a kínai technológia fokozódó EU-beli jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetésekről és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésről tett 2019. február 13-i nyilatkozatokra,

tekintettel arra, hogy az ausztrál kormány elfogadta a kormányzati távközlési ágazat biztonsági reformját, amely 2018. szeptember 18-án hatályba lépett,

tekintettel az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. február 14-én első olvasatban elfogadott álláspontjára (4),

tekintettel az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2018. szeptember 12-i állásfoglalására (5),

tekintettel az „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i bizottsági közleményre (COM(2016)0588),

tekintettel „A növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G” című, 2017. június 1-i állásfoglalására (6),

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) (általános adatvédelmi rendelet),

tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

tekintettel a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. június 6-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0434),

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel az EU-nak elő kell mozdítania a kiberbiztonsági menetrendjét, hogy kihasználja képességét a kiberbiztonság terén a vezető szerep megszerzésére, és ezt saját iparának előnyére fordítsa;

B.

mivel az 5G hálózatok sebezhetősége kihasználható az informatikai rendszerek meggyengítésére, ami rendkívül súlyos károkat okozhat mind az európai és a nemzeti gazdaságoknak; mivel a kockázatok minimálisra csökkentése érdekében a teljes értékláncban kockázatelemzésen alapuló megközelítésre van szükség;

C.

mivel az 5G hálózat digitális infrastruktúránk gerincét fogja képezni, bővítve a különböző eszközök hálózathoz csatlakoztatásának (dolgok internete stb.) módjait, és új előnyökkel jár, illetve a társadalom és a vállalkozások számára lehetőségeket teremt számos területen, többek között a gazdaság kritikus fontosságú ágazataiban, például a közlekedési, energetikai, egészségügyi, pénzügyi, távközlési, védelmi, űrtechnológiai és biztonsági ágazatban;

D.

mivel a biztonsági kihívások kezelésére szolgáló mechanizmus létrehozása lehetővé tenné az EU számára, hogy aktívan lépéseket tegyen az 5G-re vonatkozó normák meghatározása terén;

E.

mivel aggodalmak merültek fel harmadik országbeli berendezésforgalmazókkal kapcsolatban, amelyek származási országuk jogszabályai miatt biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára, különösen – a nemzetbiztonság fogalmának meglehetősen tág értelmezésével összefüggésben valamennyi polgárt, vállalatot és egyéb szervet az állambiztonság megőrzése érdekében az állammal való együttműködésre kötelező – kínai állambiztonsági törvények hatálybaléptetése után; mivel nincs garancia arra, hogy e kötelezettségeket nem alkalmazzák az ország területén kívül, és mivel a kínai törvényekre a különböző országok eltérően reagáltak – a biztonsági értékelésektől a teljes körű tilalmak bevezetéséig;

F.

mivel 2018 decemberében a kiberbiztonságért felelős cseh nemzeti hatóság figyelmeztetett a Huawei és a ZTE kínai vállalatok által nyújtott technológiák jelentette biztonsági fenyegetésekre; mivel ezt követően, 2019 januárjában a cseh adóhatóság kizárta a Huaweit egy, az adózási portál létrehozására irányuló pályázatból;

G.

mivel alapos vizsgálatra van szükség annak tisztázásához, hogy akár az érintett eszközök, akár más eszközök vagy szolgáltatók jelentenek-e biztonsági kockázatot olyan jellemzők miatt, mint például a rendszerekhez vezető hátsó ajtók;

H.

mivel a megoldásokat európai uniós szinten kell koordinálni és kezelni, a különféle biztonsági fokozatok kialakításának és az esetleges kiberbiztonsági hiányosságoknak az elkerülése érdekében, a határozott reakcióhoz pedig globális szintű koordináció szükséges;

I.

mivel az egységes piac előnyei az európai uniós normáknak és az uniós jogi keretnek való megfelelés kötelezettségével járnak együtt, és mivel a beszállítókat nem szabad származási országuk alapján megkülönböztetett módon kezelni;

J.

mivel a közvetlen külföldi beruházások átvilágításáról szóló, 2020 végén hatályba lépő rendelet erősíti a tagállamok azon képességét, hogy biztonsági és közrendi kritériumok alapján átvilágítsák a külföldi befektetéseket, továbbá kialakít egy olyan együttműködési mechanizmust, amelynek köszönhetően a Bizottság és a tagállamok együtt dolgozhatnak a külföldi beruházások jelentette biztonsági – ezen belül kiberbiztonsági – kockázatok felmérésén, és amely olyan, EU-s érdeknek minősülő projektekre és programokra is kiterjed, mint például a transzeurópai távközlési hálózatok és a Horizont 2020;

1.

úgy véli, hogy az Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a kiberbiztonság terén az európai uniós, tagállami és ipari szakértelem hatékony és eredményes kihasználásán alapuló közös megközelítés révén, minthogy az egymástól eltérő nemzeti határozatok sokfélesége ártana a digitális egységes piacnak;

2.

mélységes aggodalmának ad hangot azon közelmúltbeli állítások miatt, amelyek szerint a kínai vállalatok által kifejlesztett 5G berendezésekben beépített hátsó ajtók vannak, amelyek lehetővé teszik a gyártók és a hatóságok számára az európai uniós magán- és személyes adatokhoz, illetve a távközléshez való jogtalan hozzáférést;

3.

hasonlóképpen aggodalmát fejezi ki az említett gyártók által kifejlesztett 5G berendezések esetleges komoly hiányosságai miatt, amennyiben e berendezéseket az elkövetkező években az 5G hálózatok kiépítésekor üzembe helyezik;

4.

hangsúlyozza, hogy a hálózatok és berendezések biztonságával kapcsolatos következmények világszerte hasonlóak, és kéri az Uniót, hogy vonja le a rendelkezésre álló tapasztalatok tanulságait annak érdekében, hogy a legmagasabb színvonalú kiberbiztonságot tudja biztosítani; felhívja a Bizottságot egy olyan stratégia kidolgozására, amely vezető pozícióba helyezi Európát a kiberbiztonsági technológiák terén, és amely Európa külső technológiáktól való függőségének mérséklését tűzi ki célul a kiberbiztonság területén; úgy véli, hogy megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a biztonsági követelményeknek való megfelelés nem garantálható;

5.

felhívja a tagállamokat, hogy a legmagasabb színvonalú kiberbiztonság egész Unióban történő biztosítása céljából, az Unió válaszlépéseinek koordinálása érdekében tájékoztassák a Bizottságot minden olyan nemzeti intézkedésről, amelyet elfogadni szándékoznak, és ismételten hangsúlyozza, hogy fontos tartózkodni az aránytalan, egyoldalú, az egységes piac széttagoltságát eredményező lépésektől;

6.

megismétli, hogy minden, az Unióban berendezéseket vagy szolgáltatásokat nyújtó szervezet származási helyétől függetlenül eleget kell tennie az alapvető jogokkal összefüggő kötelezettségeknek, valamint az Unió és a tagállamok jogszabályainak, ezen belül a magánélet védelmére, az adatvédelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó jogi keretnek;

7.

felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az Unió jogi keretrendszerének értékelését a stratégiai ágazatokban és a gerinchálózati infrastruktúrában található sebezhető berendezésekkel kapcsolatos aggályok kezelése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő kezdeményezéseket, adott esetben jogalkotási javaslatokat is, az észlelt hiányosságok időben történő megválaszolása érdekében, miután a kiberbiztonsági kihívások számbavétele és megválaszolásuk, valamint az EU kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének erősítése soha véget nem érő folyamat az Unió számára;

8.

sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem ültették át teljes mértékben a kiberbiztonsági irányelvet, hogy késedelem nélkül tegyék ezt meg, és felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az átültetést annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv rendelkezései megfelelő módon alkalmazhatók legyenek és érvényre jussanak, és az európai polgárok nagyobb védelemben részesüljenek a külső és belső biztonsági fenyegetésekkel szemben;

9.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a kiberbiztonsági irányelvben bevezetett jelentéstételi mechanizmusok megfelelő alkalmazásáról; megállapítja, hogy az észlelt rések kezelése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak szorosan nyomon kell követniük minden biztonsági incidenst vagy a szolgáltatók minden nem megfelelő reagálását;

10.

felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az irányelv hatálya más, ágazatspecifikus jogszabály hatálya alá nem tartozó kritikus ágazatokra és szolgáltatásokra való további kiterjesztésének szükségességét;

11.

üdvözli és támogatja kiberbiztonsági jogszabállyal kapcsolatban elért megállapodást, valamint az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumának megerősítését a kiberbiztonsági fenyegetések és támadások elhárítása terén a tagállamoknak nyújtott támogatás javítása érdekében;

12.

sürgeti a Bizottságot, hogy bízza meg az ENISA-t az 5G-berendezésekre vonatkozó tanúsítási rendszer prioritásként történő kidolgozásával annak biztosítása érdekében, hogy az 5G Unióban történő bevezetése megfeleljen a legszigorúbb biztonsági normáknak, és ellenálló legyen a hátsó ajtókkal vagy nagyobb sebezhetőségekkel szemben, amelyek veszélyeztetnék az Unió távközlési hálózatainak és arra támaszkodó szolgáltatásainak biztonságát; javasolja, hogy fordítsanak külön figyelmet a széles körben használt folyamatokra, termékekre és szoftverekre, amelyek pusztán nagyságrendjük miatt jelentős hatást gyakorolnak az állampolgárok és a gazdaság mindennapi életére;

13.

melegen üdvözli a kiberbiztonsági kompetenciaközpontok és a digitális egységes piac biztonságához szükséges uniós kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitások megőrzésének és fejlesztésének elősegítése céljából kialakított nemzeti koordinációs központok létrehozására irányuló javaslatokat; emlékeztet azonban arra, hogy a tanúsítás nem zárja ki, hogy az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők ellenőrizzék az ellátási láncot annak érdekében, hogy biztosítsák a kritikus környezetben és a távközlési hálózatokon működő eszközeik sértetlenségét és biztonságát;

14.

emlékeztet arra, hogy az eredményes kiberbiztonság szigorú biztonsági normákat követel; kéri egy alapértelmezetten és beépítetten biztonságos hálózat létrehozását; sürgeti a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttesen tárják fel mindazon eszközöket, amelyek rendelkezésre állnak a magas szintű biztonság szavatolása érdekében;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy az ENISA-val együttműködésben adjon iránymutatást arra vonatkozóan, hogy miként lehet kezelni a kiberfenyegetéseket és -sebezhetőségeket az 5G berendezések beszerzése során pl. a különböző forgalmazók berendezéseinek diverzifikálása vagy a többfázisú közbeszerzési eljárások kialakítása révén;

16.

megerősíti álláspontját a Digitális Európa programmal kapcsolatban, amely biztonsági követelményeket vezet be, és előírja az Unióban székhellyel rendelkező, de harmadik országokból irányított szervezetek Bizottság általi felügyeletét, különösen a kiberbiztonsággal összefüggő tevékenységekkel kapcsolatban;

17.

felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kritikus hálózati infrastruktúrák – például távközlés, energia, egészségügyi és szociális rendszerek – megfelelő működésének biztosításában részt vevő állami intézmények és magánvállalatok végezzenek megfelelő kockázatelemzési értékelést, figyelembe véve az adott rendszer műszaki jellemzőihez vagy a hardver- vagy szoftvertechnológiák külső szállítóitól való függőséghez kapcsolódó sajátos biztonsági fenyegetéseket;

18.

emlékeztet arra, hogy a telekommunikáció jelenlegi jogi kerete a tagállamokra bízza annak biztosítását, hogy a távközlési szolgáltatók tiszteletben tartsák a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok integritását és rendelkezésre állását, beleértve adott esteben a végponttól végpontig terjedő titkosítást; kiemeli, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexnek megfelelően a tagállamok kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek a vizsgálatok lefolytatására és jogorvoslati lehetőségek széles körének alkalmazására az EU piacán található termékek meg nem felelése esetén;

19.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy uniós és nemzeti szinten egyaránt tegyék kötelező szemponttá a biztonságot minden érintett infrastruktúrára vonatkozó közbeszerzési eljárásban;

20.

emlékezteti a tagállamokat az uniós jogi keret – az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013/40/EU irányelv – értelmében fennálló azon kötelezettségükre, hogy szankciókat szabjanak ki azokra a jogi személyekre, amelyek bűncselekményt, például ilyen rendszerek elleni támadást követtek el; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak élniük kell azzal a lehetőségükkel, hogy más szankciókat – például a kereskedelmi tevékenységek folytatásától való ideiglenes vagy állandó eltiltást – is alkalmazzanak e jogi személyekkel szemben;

21.

felhívja a tagállamokat, a kiberbiztonsági ügynökségeket, a távközlési szolgáltatókat, a kritikus infrastruktúra-szolgáltatások gyártóit és szolgáltatóit, hogy jelentsék be a Bizottságnak és az ENISA-nak a távközlési hálózatok integritását és biztonságát veszélyeztető, illetve az uniós jogot és az alapvető jogokat sértő hátsó ajtók vagy más jelentős sebezhetőségek bizonyítékait; elvárja a nemzeti adatvédelmi hatóságoktól, valamint az európai adatvédelmi biztostól a külső szolgáltatók által elkövetett, személyes adatokkal kapcsolatos adatvédelmi incidensek alapos kivizsgálását és a megfelelő szankciók európai adatvédelmi jogszabályokkal összhangban történő kiszabását;

22.

a biztonság és a közrend szempontjából üdvözli a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló rendelet közelgő hatálybalépését, és hangsúlyozza, hogy ez a rendelet az első, amely felsorolja a biztonság és a közrend szempontjából uniós szinten lényeges területeket és tényezőket, többek között a távközlést és a kiberbiztonságot;

23.

felhívja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a javasolt elektronikus adatvédelmi rendelettel kapcsolatos munkáját;

24.

ismételten hangsúlyozza, hogy az EU-nak támogatnia kell a kiberbiztonság magasabb szintre emelését a teljes értéklánc mentén, a kutatástól a kulcsfontosságú technológiák bevezetéséig és elterjesztéséig, terjesztenie kell a vonatkozó információkat, és elő kell mozdítania a kiberhigiéniát és a kiberbiztonságot is magukban foglaló tanterveket, továbbá úgy véli, hogy a Digitális Európa program ennek hatékony eszköze lesz;

25.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket – többek között erőteljes beruházási rendszerek révén – egy olyan innovációbarát környezet kialakítására az Unión belül, amely az EU digitális gazdaságának valamennyi vállalkozása, többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is hozzáférhető; szorgalmazza továbbá, hogy ez a környezet tegye lehetővé az európai szolgáltatók számára a versenyképességüket elősegítő új termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését;

26.

felkéri a Bizottságot, hogy az EU–Kína stratégiával kapcsolatos soron következő megbeszélések során tartsa szem előtt a fenti kéréseket mint annak előfeltételeit, hogy az EU versenyképes maradjon, és szavatolva legyen digitális infrastruktúrájának biztonsága;

27.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 321., 2018.12.17., 36. o.

(2)  HL L 194., 2016.7.19., 1. o.

(3)  HL L 218., 2013.8.14., 8. o.

(4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0121.

(5)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0343.

(6)  HL C 307., 2018.8.30., 144. o.

(7)  HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(8)  HL L 348., 2013.12.20., 129. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/7


P8_TA(2019)0157

Az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok állása

Az Európai Parlament 2019. március 12-i állásfoglalása az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok állásáról (2018/2158(INI))

(2021/C 23/02)

Az Európai Parlament,

tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatok helyzetéről szóló, 2015. június 10-i állásfoglalására (1),

tekintettel a 2014. szeptember 5-én és 19-én, valamint 2015. február 12-én Minszkben elért megállapodásokra (2),

tekintettel a korábbi állásfoglalásaira, különösen a „Grúzia megszállt területei az orosz invázió után 10 évvel” című (3), 2018. június 14-i, valamint a krími, és különösen a krími tatárok emberi jogi helyzetéről szóló (4), 2016. február 4-i állásfoglalására,

tekintettel a Tanácshoz intézett, a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, 2014. április 2-i ajánlására (5),

tekintettel a Külügyek Tanácsának Oroszországról szóló, 2016. március 14-i következtetéseire,

tekintettel a 2018-ban Oleg Szencov ukrán filmrendezőnek odaítélt, gondolatszabadságért járó Szaharov-díjra,

tekintettel az Oroszországról, különösen Oleg Szencov ukrán politikai fogoly ügyéről szóló, 2018. június 14-i állásfoglalására (6),

tekintettel az Azovi-tengeren kialakult helyzetről szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására (7),

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) Oroszországi Föderációban zajló elnökválasztásokról szóló, 2018. március 18-i végleges jelentésére,

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0073/2019),

A.

mivel az EU a közös értékeken – köztük a békén, a szabadságon, a demokrácián, a jogállamiságon, valamint az alapvető jogok és az emberi jogok tiszteletben tartásán – alapuló közösség;

B.

mivel tudomásul veszi, hogy az ENSZ Alapokmányában, a 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az EBESZ 1990. évi Párizsi Chartájában foglalt elvek az európai kontinens békéjének sarokkövei;

C.

mivel ezek az értékek képezik az EU harmadik felekkel fenntartott kapcsolatainak alapját;

D.

mivel az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak a nemzetközi jog, az emberi jogok, a demokrácia és a békés konfliktusrendezés elveinek tiszteletben tartásán kell alapulniuk, és ennélfogva – mivel Oroszország semmibe veszi ezen elveket – az EU Oroszországgal fennálló jelenlegi kapcsolatai a Külügyek Tanácsának 2016. március 14-i következtetéseiben meghatározott, közös érdeklődésre számot tartó kiválasztott területeken folytatott együttműködésen alapulnak;

E.

mivel az EU továbbra is nyitott egy ilyen, szorosabb kapcsolatra és az ahhoz vezető párbeszédre, továbbá vissza kíván térni az Oroszországgal folytatott együttműködéshez, amennyiben az orosz hatóságok eleget tesznek vállalt nemzetközi és jogi kötelezettségeiknek és bizonyítják, hogy Oroszország valóban elkötelezett a megingott bizalom helyreállítása mellett; mivel a konstruktív és kiszámítható kapcsolat kölcsönösen előnyös lenne és ideális esetben mindként fél érdekét szolgálná;

F.

mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel a jogállamiság folyamatos, súlyos megsértése és a korlátozó jogszabályok elmúlt évek alatti elfogadása egyre inkább kérdésessé teszi, hogy Oroszország eleget tesz-e nemzetközi és nemzeti kötelezettségeinek; mivel Oroszország az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek közül több mint ezret nem hajtott végre;

G.

mivel számos kormányzati jelentésből az derül ki, hogy az elmúlt években jelentősen, a hidegháború óta nem látott mértékűre növekedett az ellenséges orosz kémtevékenység;

H.

mivel a minszki megállapodás végrehajtása és a nemzetközi jog széles körű tiszteletben tartása továbbra is kulcsfontosságú előfeltétele az Oroszországgal való szorosabb együttműködésnek; mivel a Krím-félsziget jogellenes annektálására és az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott hibrid háborúra válaszul az EU elfogadott egy sor korlátozó intézkedést, amelyeknek mindaddig érvényben kell maradniuk, amíg nem teljesítik a minszki megállapodást;

I.

mivel az EU és Oroszország között 2015 óta újabb feszültségek alakultak ki, többek között az alábbiak miatt: orosz beavatkozás Szíriában, valamint más országokban, például Líbiában és a Közép-afrikai Köztársaságban történt beavatkozások; nagy léptékű katonai gyakorlatok (Zapad 2017); az európai társadalmakban a választások és a népszavazás befolyásolását és feszültségkeltést célzó orosz beavatkozás; EU-ellenes pártok és szélső jobboldali mozgalmak Kreml általi támogatása; az alapvető szabadságjogok korlátozása és az emberi jogok kiterjedt megsértése Oroszországban, az LMBTI-ellenes hangulat terjedése; a politikai ellenzék elleni erőszakos fellépés; az emberi jogok védelmezői, az újságírók és a civil társadalom rendszerszintű üldözése Oroszországban, ideértve Ojub Tyityijev, a Memorial Emberi Jogi Központ csecsenföldi irodája vezetőjének önkényes fogva tartását vagy a karéliai Memorialt képviselő Jurij Dmitrijev esetét; a civil társadalom megbélyegzése azzal, hogy „külföldi ügynököknek” tüntetik fel őket; az emberi jogok durva megsértése az Észak-Kaukázusban, különösen a Csecsen Köztársaságban (emberrablások, kínzások, tárgyalás nélküli kivégzések, bűncselekményekkel kapcsolatos koholmányok stb.); a megszállt Krím félszigeten élő őslakos krími tatár kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés, valamint a politikai indíttatású üldözés és gyilkosságok – a legismertebb esetek közé tartozik Borisz Nyemcov és Szergej Magnyickij meggyilkolása; számítógépes és hibrid támadások, vegyi fegyverekkel rendelkező orosz hírszerző ügynökök által elkövetett gyilkosságok Európában; külföldi állampolgárok megfélemlítése, letartóztatása és bebörtönzése Oroszországban a nemzetközi jogot megsértve, beleértve Oleg Szencovot, a 2018-as Szaharov-díj díjazottját és sok más állampolgárt; illegális és illegitim választások szervezése a Donyec-medencében; az érdemi döntést nélkülöző és az alapvető szabadságokat korlátozó, nem demokratikus elnökválasztás; félretájékoztatási kampányok, a Kercsi-híd jogellenes megépítése; a jogellenesen megszállt és elcsatolt Krím-félsziget, valamint a Fekete-tenger egyes részeinek és az Azovi-tenger nagyszabású militarizálása; az Azovi-tengeren és a Kercsi-szoroson keresztül zajló nemzetközi hajózás korlátozása, beleértve az uniós tagállamok lobogója alatt hajózó hajókat is; az ukrán hadiflotta jogellenes megtámadása és elfoglalása, valamint az ukrán katonák letartóztatása a Kercsi-szorosban; a fegyverkorlátozási megállapodások megsértését; az újságírókat és a független médiát elnyomó légkört, amelyhez az újságírók és a bloggerek folyamatos letartóztatása társul; valamint a sajtószabadság-indexet, amelynek médiaszabadsággal kapcsolatos besorolása alapján Oroszország 2018-ban a 180 országból a 148. helyen állt;

J.

mivel 2018. március 1-je óta a Memorial Emberi Jogi Központ 143 politikai fogoly esetét jegyezte fel, akik közül 97-et vallási okokból üldöztek; mivel a Memorial Emberi Jogi Központ által feljegyzett politikai foglyok listájának elemzése szerint 2017-ben 23 esetben állítottak bíróság elé embereket nyilvános rendezvényeken elkövetett bűncselekmények vádjával (tömeges lázadások, hatósággal szembeni erőszakos fellépések), valamint 21 esetben – amelyek főként az interneten megjelent posztokhoz kapcsolódtak – indítottak büntetőeljárást a büntetőtörvénykönyv szélsőségesség elleni cikkei alapján;

K.

mivel Oroszország a közösen szomszédos térség számos hosszúra nyúló konfliktusának – akár közvetve, akár közvetlenül – részese, például a Dnyeszter-melléken, Dél-Oszétiában, Abháziában, a Donyec-medencében és Hegyi-Karabahban, és mindez jelentősen gátolja az érintett szomszédos országok fejlődését és stabilitását, továbbá veszélyezteti függetlenségüket és korlátozza szabad szuverén választásukat;

L.

mivel a kelet-ukrajnai konfliktus már több mint négy éve húzódik és több mint 10 000 ember életét követelte, akiknek egyharmada civil személy volt, valamint a konfliktusokban több ezer civil sérült meg;

M.

mivel az EU és Oroszország közötti jelenlegi fennálló feszültség és konfrontáció egyik félnek sem érdeke; mivel az elkeserítő eredmények ellenére a kommunikációs csatornáknak továbbra is nyitva kell maradniuk; mivel a kontinens új felosztása az EU és Oroszország biztonságát egyaránt veszélyezteti;

N.

mivel Oroszország jelenleg az EU legfontosabb külső földgázforrása; mivel az energia továbbra is központi és stratégiai szerepet játszik az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban; mivel Oroszország az energiát saját külpolitikai érdekei védelmének és előmozdításának eszközként használja; mivel az EU orosz gázellátástól való függősége 2015 óta nőtt; mivel az EU a külső nyomásnak való ellenálló képessége az energiaellátás diverzifikációja és az Oroszországtól való függés csökkentése révén valósítható meg; mivel az EU-nak egységes hangon kell megszólalnia és erős belső szolidaritást kell tanúsítania az energiaellátás biztonságával összefüggésben; mivel az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függősége gátolja a kiegyensúlyozott, koherens és értékeken alapuló európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban; mivel az EU, a tagállamok és a keleti partnerség országai részéről megbízhatóbb és stratégiaibb energia-infrastruktúrára van szükség az orosz hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében;

O.

mivel az orosz vadászrepülők által az EU és a NATO tagállamainak légtere közelségében végrehajtott felelőtlen műveletek veszélyeztetik a polgári repülés biztonságát, és veszélyeztethetik az európai légtér biztonságát; mivel Oroszország nagyszabású provokatív katonai műveleteket hajtott végre az EU közvetlen szomszédságában;

P.

mivel Oroszország továbbra is semmibe veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, valamint Naftogaz esetéhez hasonló esetekben a nemzetközi döntőbíróság által hozott kötelező érvényű döntéseket, ami aláássa a nemzetközi kereskedelmi vitarendezési mechanizmust;

Q.

mivel a hatalom koncentrációjáról alkotott orosz elképzelés ellentmond az EU multilateralizmus és szabályokon alapuló nemzetközi rend iránti meggyőződésének; mivel Oroszország többoldalú, szabályokon alapuló rendhez való ragaszkodása, illetve annak Oroszország általi támogatása megteremtené a feltételeket ahhoz, hogy az EU-val szorosabbra fűzze a kapcsolatait;

R.

mivel az orosz hatóságok a jogellenesen megszállt régiókat továbbra is az orosz terület belső részeként kezelik, lehetővé téve ezáltal e területek képviselőinek az Oroszországi Föderáció jogalkotó és végrehajtó szerveiben való részvételét, ami a nemzetközi jog megsértését jelenti;

S.

mivel a Tanács 2018. december 21-én, miután értékelte a minszki megállapodások végrehajtását, 2019. július 31-ig meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat;

T.

mivel Oroszország fellépései a nemzetközi jogba és a nemzetközi kötelezettségvállalásokba ütköznek, és sértik a jószomszédi viszonyt;

U.

mivel az Oroszországi Föderáció stratégiai dokumentumaiban az EU-t és a NATO-t Oroszország elsődleges ellenségeiként ábrázolják;

Kihívások és közös érdekek

1.

hangsúlyozza, hogy a Krím-félsziget, Ukrajna régiójának Oroszország általi jogellenes megszállása és annektálása, Oroszország fegyveres konfliktusokban való közvetlen és közvetett részvétele Ukrajna keleti részén, valamint Grúzia és Moldova területi integritásának folyamatos megsértése a nemzetközi jog, a demokratikus elvek és alapvető értékek szándékos megsértésének minősül; mélységesen elítéli, hogy az orosz képviselők megsértik az emberi jogokat a megszállt területeken;

2.

hangsúlyozza, hogy az EU mindaddig nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna, amíg Oroszország nem hajtja végre teljes körűen a minszki megállapodásokat és fokozatosan vissza nem állítja Ukrajna területi integritását; e tekintetben kéri, hogy az EU kritikusan és átfogóan vizsgálja meg újra az Oroszországi Föderációval fennálló kapcsolatait;

3.

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi körülmények között Oroszországot többé már nem lehet „stratégiai partnerként” kezelni, illetve ekként tekinteni rá; úgy véli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. cikkében foglalt elvek már nem teljesülnek, ezért a partnerségi és együttműködési megállapodást újra kell gondolni; úgy véli, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok keretének a nemzetközi jog, a Helsinki EBESZ elvek, a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartásán kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a globális kihívások kezeléséről, a globális kormányzás megerősítéséről és a nemzetközi szabályok végrehajtásának biztosításáról folytatott párbeszédet, különös az EU szomszédságában a biztonság garantálása, valamint az európai béke megteremtése érdekében;

4.

úgy véli, hogy a minszki megállapodások végrehajtása igazolná Oroszország azzal kapcsolatos jóhiszeműségét, hogy hozzájárul a kelet-ukrajnai konfliktusok megoldásához és kapacitásaival segíti az európai biztonság garantálását; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a normandiai formátumok mellett és erősebb uniós bevonással folytassák a konzultációkat; újból megerősíti, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását;

5.

úgy véli, hogy enyhíteni kell a jelenlegi feszültségeket és konzultációkat kell folytatni Oroszországgal a félreértések, a félreértelmezés és a félremagyarázás kockázatának csökkentése érdekében; elismeri azonban, hogy az Uniónak szilárdnak kell lennie az Oroszországgal kapcsolatos elvárásait illetően; a vitás kérdésekre és a válságokra tekintettel hangsúlyozza az EU és Oroszország által a nemzetközi szabályokon alapuló rend terén folytatott együttműködés, valamint különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében az olyan nemzetközi és multilaterális szervezeteken belüli pozitív szerepvállalásuk fontosságát, amelynek Oroszország is a tagja;

6.

mélységesen elítéli, hogy Oroszország részt vesz a Skripal-ügyben, valamint az orosz hírszerző szolgálatok által végrehajtott félretájékoztatási kampányokban és számítógépes támadásokban, amelyek célja a köz- és a magánszféra kommunikációs infrastruktúrájának destabilizálása, valamint az EU-n és tagállamain belüli feszültségek fokozása;

7.

komolyan aggódik az orosz kormány és az uniós szélsőjobboldali és populista nacionalista pártok és kormányok közötti kapcsolatok miatt, amelyek veszélyt jelentenek az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt és az Európai Unió Alapjogi Chartájában tükröződő alapvető uniós értékekre nézve, ideértve a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását is;

8.

sajnálatosnak tartja továbbá Oroszországnak az uniós tagjelölt országok destabilizálására irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel például a Moszkva által a Prespa-megállapodást ellenző szervezeteknek és politikai erőknek nyújtott támogatásra, amely megállapodás a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország között régóta húzódó, névadással kapcsolatos vitának hivatott véget vetni;

9.

úgy véli, hogy orosz állami szereplők beavatkoztak a brexit-népszavazással kapcsolatos kampányba, nyílt és rejtett eszközöket használva – beleértve a közösségi médiát és az esetleges jogellenes pénzügyi támogatást is –, amit jelenleg a brit hatóságok vizsgálnak;

10.

hangsúlyozza, hogy a további feszültségek elkerülése érdekében fontos a katonai és határvédelmi tevékenységek fokozott kölcsönös átláthatósága; határozottan elítéli az uniós tagállamok légterének Oroszország általi megsértését; felszólít a katonai és polgári repülőgépek által használt légtérre vonatkozó egyértelmű magatartási kódex kidolgozására; e tekintetben mélységesen elítéli, hogy Oroszország ismételten megsértette a balti-tengeri régió országainak felségvizeit és légterét; elítéli az Oroszországi Föderációt, mivel – ahogy azt egy nemzetközi vizsgálócsoport is bizonyította – az felelős az MH17-es járat 2014-ben történt, Kelet-Ukrajna feletti lelövésében, és kéri a felelősök bíróság elé állítását;

11.

sajnálja, hogy Oroszországban jelentősen romlott az emberi jogi helyzet, általánosságban és indokolatlanul korlátozzák a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogot, valamint mélységes aggodalmának ad hangot az emberijog-védőkkel, a tiltakozó aktivistákkal és más kritikusokkal szembeni folyamatos kemény fellépések, valamint zaklatásuk és üldöztetésük miatt;

12.

komolyan aggódik amiatt, hogy Oroszország ilyen nyilvánvalóan fitogtatja katonai erejét, fenyeget más országokat és valós fellépésekben nyilvánul meg arra irányuló akarata és elszántsága, hogy katonai erőket vessen be más népekkel szemben, beleértve a fejlett nukleáris fegyvereket is, ahogy azt Putyin elnök 2018-ban számos alkalommal kijelentette;

13.

elítéli a kormányt az ellenvéleményekkel és a sajtószabadsággal szembeni kemény fellépése, valamint az aktivisták, a politikai ellenfelek és a kormányellenes véleményüknek nyíltan hangot adók elnyomása miatt;

14.

aggodalmát fejezi ki az arról szóló beszámolók miatt, hogy Csecsenföldön önkényesen fogva tartottak és megkínoztak melegnek vélt férfiakat, továbbá elítéli a csecsen kormány nyilatkozatait, amelyben országukra vonatkozóan elutasítják a homoszexuális személyek létezését és erőszakra buzdítanak az LMBTI-személyekkel szemben;

15.

kiemeli, hogy az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, az energiabiztonság, a digitalizáció – az algoritmikus döntéshozatallal és a mesterséges intelligenciával együtt –, a kül- és biztonságpolitikai kérdések, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve az érzékeny sarkvidéki környezet globális kihívásai globális kihívásai miatt szelektív együttműködésre van szükség Oroszországgal;

16.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korrupcióból származó bevételeket legitimmé tenni szándékozó orosz vállalkozások és magánszemélyek évente több száz milliárd eurót moshattak át az EU-n keresztül, és e bűncselekmények kivizsgálását szorgalmazza;

17.

hangsúlyozza, hogy Oroszország a pénzmosást és a szervezett bűnözés keretében folyatott pénzügyi tevékenységeket felforgató politikai célokból használja, ami veszélyt jelent Európa biztonságára és stabilitására nézve; úgy véli, hogy az ellenséges tevékenységek részét képező ilyen pénzmosás célja – annak nagyságrendjéből kiindulva – a rombolás, a félretájékoztatás és a destabilizálás, emellett pedig a bűncselekmények és a korrupció előmozdítása; megjegyzi, hogy az Unión belül végzett orosz pénzmosási tevékenységek veszélyt jelentenek minden olyan tagállam szuverenitására és jogállamiságára nézve, ahol Oroszország ilyen tevékenységeket végez; megállapítja, hogy ez veszélyt jelent Európa biztonságára és stabilitására nézve, valamint az egyik legfőbb kihívás az Európai Unió kül- és biztonsági politikája számára;

18.

elítéli Oroszország pénzmosási tevékenységeit, jogellenes pénzügyi tevékenységeit és a gazdasági hadviselés során használt egyéb eszközeit; kéri az uniós illetékes pénzügyi hatóságokat, hogy fokozzák az egymás közötti és az illetékes hírszerzési és biztonsági szolgálatokkal folytatott együttműködést az orosz pénzmosási tevékenységek elleni fellépés érdekében;

19.

.megismétli, hogy miközben az EU álláspontja szilárd, következetes és összehangolt, valamint az Oroszországgal kapcsolatos uniós szankciókat mindaddig meghosszabbítják, amíg Oroszország továbbra is megsérti a nemzetközi jogot, az uniós kül- és biztonságpolitika terén Oroszországgal kapcsolatban további koordinációra és koherenciára van szükség; ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy vessenek véget a „aranyvízum/útlevél” programoknak, amely a gyakran a Kremlt támogató orosz oligarcháknak kedvez és alááshatja a nemzetközi szankciók hatékonyságát; megismétli az európai Magnyickij-törvény (az átfogó uniós emberi jogi szankciórendszer) megalkotására vonatkozó korábbi felhívásait, és felhívja a Tanácsot, hogy indokolatlan késedelem nélkül folytassa az üggyel kapcsolatos munkáját; kéri a tagállamokat, hogy európai szinten teljes mértékben működjenek együtt az Oroszországgal kapcsolatos politikáik tekintetében;

20.

hangsúlyozza, hogy a Kelet-Ukrajnához és a megszállt Krím-félszigethez kapcsolódó célzott korlátozó intézkedések nem közvetlenül az orosz emberek ellen irányulnak, hanem az orosz vezetéssel kapcsolatban álló bizonyos személyek és vállalkozások ellen;

21.

hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a belső és külső politikák közötti koherencia fokozása, illetve ezen utóbbi jobb koordinálása kulcsfontosságú az EU kül- és biztonságpolitikájának koherenciája, eredményessége és sikere szempontjából, Oroszország vonatkozásában is; hangsúlyozza, hogy ez különösen az olyan szakpolitikai területekre vonatkozik, mint az európai védelmi unió, az európai energiaunió, a kibervédelem és a stratégiai kommunikációs eszközök;

22.

elítéli a szomszédos országok területi integritásának Oroszország általi megsértését, többek között azt, hogy törvénytelen módon mindkét országban állampolgárokat raboltak el azzal a céllal, hogy orosz bíróság elé állítsák őket; elítéli továbbá, hogy Oroszország visszaélt az Interpollal, amikor „körözött személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést” – úgynevezett „vörös riasztást” – adott ki politikai ellenfelei üldözése érdekében;

23.

elítéli Oroszország Azovi-tengeri fellépéseit, amennyiben azok sértik a nemzetközi tengerjogot és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait, valamint a Krím-félsziget jogellenes annektálása céljából a Kercsi-híd megépítését és víz alatti kábelfektetéseket, amelyek Ukrajna beleegyezése nélkül mentek végbe; továbbra is mély aggodalommal tölti el az Azovi-tenger, a fekete-tengeri régió és a kalinyingrádi körzet orosz militarizálódása, valamint az európai országok balti-tengeri felségvizei megsértésének visszatérő gyakorlata;

24.

megerősíti, hogy határozottan támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását; követeli, hogy Oroszországi Föderáció vessen véget az Abházia és a Csinvali/Dél-Oszétia grúz területei megszállásának, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi integritását; hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderációnak feltétel nélkül teljesítenie kell a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást, különösen az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy valamennyi katonai erejét kivonja Grúzia területéről;

25.

hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szabályok Oroszország általi figyelmen kívül hagyása – jelen esetben a tengerek szabadsága, a kétoldalú megállapodások és a Krím-félsziget jogellenes annektálása esetében – Európa minden részén – nemcsak a fekete-tengeri régióban, hanem a balti-tengeri régióban és a földközi-tengeri térségben egyaránt – fenyegetést jelent Oroszország szomszédjaira nézve; minden tekintetben kiemeli az Oroszországgal szembeni határozott politika kidolgozásának fontosságát;

26.

megjegyzi, hogy a 2018. március 18-i elnökválasztásokat a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának nemzetközi választási megfigyelő missziója és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése felügyelte; megjegyzi, hogy a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő missziója által készített jelentés szerint a választásokra egy túlságosan szabályozott jogi és politikai környezetben került sor, amelyet a kritikus hangokra gyakorolt nyomás, az alapvető szabadságjogok, azaz a gyülekezési, az egyesülési és a véleménynyilvánítási szabadság, valamint a jelöltek nyilvántartásba vételének korlátozása jellemzett, következésképpen nélkülözte a valódi versenyt;

27.

aggodalmát fejezi ki az önkényuralmi rendszerek és országok – például Észak-Korea, Irán, Venezuela, Szíria, Kuba, Nicaragua stb. – folyamatos orosz támogatása, valamint Oroszország arra irányuló folyamatos gyakorlata miatt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogával élve megakadályozzon minden nemzetközi fellépést;

Közös érdekű területek

28.

megismétli, hogy támogatja az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját irányító öt elvet, és felszólít a szelektív szerepvállalásra vonatkozó elv további meghatározására; javasolja, hogy a hangsúlyt a közel-keleti és észak-afrikai régióval, az északi és sarkvidéki régióval, a terrorizmussal, az erőszakos szélsőségességgel, a nonproliferációval, a fegyverzetellenőrzéssel, a kibertér stratégiai stabilitásával. a szervezett bűnözéssel, a migrációval és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre – többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) biztosítására és a szíriai háború befejezésére irányuló közös erőfeszítésekre – összpontosítsák; megismétli, hogy miközben folytatni kell az EU és Oroszország közötti, a kiberterrorizmusról és a szervezett bűnözésről szóló konzultációkat, Oroszország szisztematikus, számos forrásból érkező fenyegetéseivel szemben erőteljes elrettentésre van szükség; ezzel összefüggésben kéri, hogy az EU, Oroszország, Kína és Közép-Ázsia folytassanak párbeszédet az összekapcsoltságról;

29.

hangsúlyozza, hogy az EU jelenleg Oroszország legjelentősebb kereskedelmi partnere, és a belátható jövőben is kulcsfontosságú gazdasági partnerek maradnak, de az Északi Áramlat 2 fokozza az EU orosz gázellátástól való függőségét, veszélyezteti az EU belső piacát, és nem áll összhangban az uniós energiapolitikával, illetve az EU stratégiai érdekeivel, ezért azt le kell állítani; hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is elkötelezett marad az európai energiaunió kiteljesítése és az energiaforrásainak diverzifikálása mellett; hangsúlyozza, hogy egyetlen új projekt sem hajható végre anélkül, hogy előzetesen jogilag ne értékelték volna az uniós jognak és az elfogadott politikai prioritásoknak való megfelelést; helyteleníti Oroszország arra irányuló politikáját, hogy energiaforrásait politikai eszközként használja politikai befolyásának fenntartására, növelésére és gyakorlására, valamint arra, hogy nyomást gyakoroljon befolyási övezetére és a végső fogyasztókra;

30.

hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszország közötti határokon átnyúló együttműködési programok, valamint az északi dimenzió partnerség és a Barents Euro-Sarkvidéki Tanács keretében folyatott konstruktív együttműködés kézzelfogható előnyökkel járnak a határokon átnyúló területek polgárai számára, és támogatják e területek fenntartható fejlődését; e tekintetben javasolja, hogy mozdítsák elő e konstruktív együttműködés valamennyi pozitív területét;

31.

rámutat az emberek közötti kapcsolatok jelentőségére, például az oktatás és a kultúra keretében;

32.

kéri a Bizottság alelnökét / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy fokozzák a keleti szomszédságban az úgynevezett „befagyasztott konfliktusok” megoldására irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az Unió keleti partnerországai számára nagyobb biztonságot és stabilitást lehessen biztosítani;

Ajánlások

33.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folyamatos politikai és pénzügyi támogatást nyújtsanak általánosságban az emberek közötti kapcsolatok tekintetében és különösen a civil társadalmi aktivisták, az emberi jogi jogvédők, a bloggerek, a független média, az oknyomozó újságírók, az akadémikusok, a közéleti személyiségek és a nem kormányzati szervezetek számára; arra kéri a Bizottságot, hogy vegyen tervbe ambiciózusabb és hosszú távú pénzügyi, intézményi és kapacitásépítési támogatást az orosz civil társadalom számára a meglévő külső pénzügyi eszközökből, továbbá kéri az uniós tagállamokat, hogy továbbra is járuljanak hozzá e támogatáshoz; ösztönzi a tagállamokat, hogy tevékenyen hajtsák végre az emberijog-védőkről szóló uniós iránymutatásokat: nyújtsanak hatékony és időszerű támogatást és védelmet az emberijog-védőknek, az újságíróknak és más aktivistáknak; ösztönzi különösen a tagállamokat, hogy a veszélyben lévő emberijog-védők és családtagjaik számára adjanak ki hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot; támogatja az újságírók képzése és európai újságírókkal való cseréje, valamint az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására irányuló eszközök, például a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze és a Demokráciáért Európai Alapítvány finanszírozásának növelését;

34.

felszólít az emberek közötti kapcsolatok erősítésére, hangsúlyt helyezve az ifjúságra, az uniós és az orosz szakértők, kutatók, civil társadalmak és helyi önkormányzatok közötti fokozott párbeszédre és együttműködésre, valamint szorgalmazza a diákcserék, a szakképzésben résztvevő gyakornokok cseréjének és az ifjúsági cserék fokozását, különösen az Erasmus+ keretében; e tekintetben támogatja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új Erasmus+ programok finanszírozásának növelését; megjegyzi, hogy más nemzetközi partnerországokhoz képest az EU nyújtja Oroszország számára a legtöbb tanulmányi mobilitási lehetőséget;

35.

szorgalmazza valamennyi emberijog-védő és a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési szabadsággal kapcsolatos jogaikat békésen gyakorló más személyek feltétel nélküli szabadon bocsátását, ideértve a Csecsen Köztársaságban működő Memorial Emberi Jogi Központ igazgatóját, Ojub Tyityijevet, akit kábítószer-birtoklás koholt vádjával bíróság elé állítottak; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák emberi és törvényes jogaik teljes körű tiszteletben tartását, beleértve az ügyvédhez és az orvosi ellátáshoz való jogot, a testi épséghez és méltósághoz való jogot, és a jogi zaklatástól, a kriminalizálástól és az önkényes letartóztatástól való védelemhez való jogot;

36.

megjegyzi, hogy Oroszországban a civil társadalmi szervezetek gyakran túl gyengék ahhoz, hogy jelentőst hatást érjenek el a korrupció elleni küzdelemben, ugyanakkor a nem kormányzati szervezeteket módszeresen eltántorítják attól, hogy tevékenyen részt vegyenek a korrupcióellenes erőfeszítésekben vagy az állami integritás javításában; hangsúlyozza, hogy a civil társadalmat be kell vonni a korrupcióellenes politikák hatékonyságának független nyomon követésébe; felszólítja Oroszországot, hogy megfelelően hajtsa végre a nemzetközi korrupcióellenes normákat, amelyeket például az ENSZ korrupció elleni egyezménye és a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD-egyezmény (a megvesztegetés elleni egyezmény) keretében fogalmaztak meg;

37.

hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és a jogállamiság előmozdításának az EU Oroszországgal folytatott együttműködésében központi helyet kell elfoglalnia; kéri ezért az Uniót és a tagállamokat, hogy az orosz tisztviselőkkel való minden kapcsolatfelvétel során továbbra is vessék fel az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket; ösztönzi az Uniót, hogy Oroszországot folyamatosan arra kérje, hogy helyezze hatályon kívül vagy módosítsa minden olyan törvényét vagy rendeletét, amely összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, ideértve a véleménynyilvánítási, a gyülekezési és az egyesülési szabadáshoz való jogot korlátozó rendelkezéseket is;

38.

meggyőződése, hogy Oroszország tagsága az Európa Tanácsban fontos eleme az európai intézményi kapcsolatok jelenlegi helyzetének; reméli, hogy módot találnak arra, hogy meggyőzzék Oroszországot arról, hogy ne adja fel tagságát az Európa Tanácsban;

39.

elítéli az orosz kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy blokkolja az internetes üzenetküldő szolgáltatásokat és a weboldalakat; sürgeti az orosz kormányt, hogy az interneten és azon kívül egyaránt biztosítsa az véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódó alapvető jogokat és a magánélet védelmét;

40.

felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a védelmi képességek erősítése érdekében, különösen a kiber- és médiaterületeken, ideértve a választásokba való beavatkozás felderítését és leküzdését célzó mechanizmust is; kéri, hogy fokozzák a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU az orosz propagandakampányra és erőteljes, közvetlen félretájékoztatási támadásokra rendkívül erélytelenül reagált és válaszolt, és ez sürgős megerősítésre szorul, különösen a közelgő, 2019. májusi európai választások előtt; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport számára biztosított uniós forrásokat és emberi erőforrásokat jelentősen növelni kell; felszólít az európai kiberbiztonsági ágazat uniós szintű támogatására, továbbá egy működőképes digitális belső piacot és a kutatásban határozottabb szerepvállalást szorgalmaz; ezzel összefüggésben ösztönzi az európai értékek előmozdítását Oroszországban a keleti stratégiai kommunikáció révén; üdvözli a félretájékoztatás elleni uniós cselekvési terv elfogadását, továbbá kéri a tagállamokat és az összes érintett uniós szereplőt, hogy hajtsák végre az abban foglalt fellépéseket és intézkedéseket, különösen a közelgő, 2019. májusi európai választásokra készülve;

41.

kéri az EU-t, hogy mérlegelje egy uniós és nemzetközi szintű, a hibrid hadviselés kezelésére vonatkozó kötelező jogi keretrendszer létrehozását, amely lehetővé tenné, hogy az Unió határozott választ tudjon adni a demokráciát vagy a jogállamiságot fenyegető kampányokra, ideértve az említett kampányok szervezéséért és végrehajtásáért felelős személyekkel szembeni célzott szankciókat is;

42.

úgy véli, hogy az értelmes párbeszédhez uniós oldalról a tagállamok között szilárdabb egységre, a határvonalakkal kapcsolatban pedig egyértelműbb kommunikációra van szükség; hangsúlyozza, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy ha Oroszország továbbra is megsérti a nemzetközi jogi előírásokat, további szankciókat – köztük célzott személyi szankciókat, valamint a finanszírozáshoz és a technológiákhoz való hozzáférés korlátozását – fogadjon el; hangsúlyozza azonban, hogy e szankciók nem az orosz nép, hanem egyes személyek ellen irányulnak; kéri a Tanácsot, hogy mélyrehatóan vizsgálja meg az érvényben lévő szankciórendszer hatékonyságát és alkalmasságát; üdvözli a Tanács azon határozatát, hogy a Kercsi-híd jogellenes megépítésében részt vevő európai vállalkozásokra korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak; ismételten aggodalmának ad hangolt e vállalkozások részvétele miatt, amelyek e részvételen keresztül tudatosan vagy tudtukon kívül aláássák az uniós szankciórendszert; e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy értékelje és ellenőrizze a hatályos uniós korlátozó intézkedések alkalmazását, a tagállamokat pedig arra kéri, hogy osszák meg egymással a lehetséges jogsértések eseteire vonatkozó nemzeti vámügyi vagy bűnügyi nyomozásokkal kapcsolatos információkat;

43.

egy olyan uniós szintű mechanizmust szorgalmaz, amely lehetővé teszi a pártok finanszírozásának átvilágítását, valamint kéri, hogy hozzanak következetes intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy egyes pártokat és mozgalmakat az európai projekt belülről való megingatására használják;

44.

elítéli, hogy növekszik az orosz hadgyakorlatok hatóköre és száma, ahol az orosz erők nukleáris fegyverek használatával támadást gyakorolnak;

45.

sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy jogalkotási javaslatot az uniós szintű Magnyickij-törvény vonatkozásában, ami vízumtilalmak és célzott szankciók alkalmazását teszi lehetővé – ideértve például az EU joghatóságán belüli ingatlanok és tulajdoni részesedések zár alá vételét – egyes, hivatalos minőségükben eljáró, korrupciós cselekményekért vagy súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős tisztviselőkkel vagy személyekkel szemben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai Magnyickij-törvény hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében haladéktalanul létrehozzanak egy szankciós listát;

46.

kéri az EU-t, hogy ellenőrizze a hatályos uniós korlátozó intézkedések alkalmazását, valamint a tagállamok közötti információmegosztást annak biztosítása érdekében, hogy ne ássák alá az Oroszország fellépései ellen irányuló uniós szankciórendszert, hanem azt az Oroszország által jelentett fenyegetésekkel arányos mértékben alkalmazzák; hangsúlyozza, hogy veszélyes mérsékelni a szankciókat anélkül, hogy Oroszország nem bizonyította egyértelmű tettekkel – nem csak szavakkal –, hogy tiszteletben tartja Európa határait, a szomszédos országok és más népek szuverenitását, valamint a nemzetközi szabályokat és megállapodásokat; megismétli, hogy a szokásos eljárásra csak akkor van lehetőség, ha Oroszország maradéktalanul tiszteletben tartja a szabályokat és kizárólag a békés fellépésekre szorítkozik;

47.

megismétli, hogy Oroszország nem rendelkezik vétójoggal az európai nemzetek euroatlanti törekvései felett;

48.

kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a gazdasági szereplőkre kivetett orosz ellenszankciók következményeit, és szükség esetén mérlegelje kompenzációs intézkedések bevezetését;

49.

hangsúlyozza, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusok esetében kizárólag politikai megoldás létezik; ösztönzi a Donyec-régióba irányuló bizalomépítő intézkedéseket; támogatja az ENSZ békefenntartó erők kelet-ukrajnai régióba való telepítésére irányuló megbízatást; megismétli arra irányuló kérését, hogy nevezzenek ki egy Krím-félszigetért és Donyec-régióért felelős uniós különmegbízottat;

50.

elítéli az uniós politikusok – köztük az Európai Parlament jelenlegi és volt képviselői –, valamint az uniós tisztviselők orosz területre való bejutásának megtiltását célzó önkényes intézkedést; követeli ennek azonnali és feltételek nélküli megszüntetését;

51.

kéri Oroszországot, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon a politikai foglyokat, köztük külföldi állampolgárokat és újságírókat;

52.

felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben működjön együtt az MH17-es járat lelövésének nemzetközi vizsgálatával kapcsolatban, amely háborús bűncselekménynek minősülhet; elítél minden arra irányuló próbálkozást vagy döntést, hogy az elkövetőket amnesztiában részesítsék, vagy hogy késleltessék a felelősök bíróság elé állítását, mivel az elkövetőket felelősségre kell vonni;

53.

kéri az orosz kormányt, hogy tartózkodjon az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott, Szíria helyzetéről szóló határozat végrehajtásának akadályozásától, amely kezelni kívánja a polgári személyek ellen irányuló folyamatos erőszakot, ideértve a vegyi fegyverek használatát, a genfi egyezmény súlyos megsértését és az egyetemes emberi jogok megsértését is;

54.

támogatja az integrált európai energiaunió gyors kiteljesítését, amely a jövőben kiterjedne a keleti partnerekre is; hangsúlyozza, hogy az ambiciózus energiahatékonysági és megújulóenergia-politika milyen szerepet játszhat e tekintetben; határozottan elítéli az orosz nyomást Fehéroroszországra, amely arra irányul, hogy az lényegében lemondjon függetlenségéről; hangsúlyozza, hogy EU–Oroszország stratégia előrehaladásától függetlenül az EU-nak meg kell erősítenie a keleti partnerországaival kapcsolatos kötelezettségvállalásait és támogatását és támogatnia kell a biztonság és a stabilitás, valamint a demokratikus kormányzás és a jogállamiság megerősítését célzó reformokat;

55.

támogatja a Demokráciáért Európai Alapítvány, a Russian Language News Exchange (RLNE) és más, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítására irányuló egyéb eszközök finanszírozásának növelését Oroszországban és máshol;

56.

felszólítja az orosz hatóságokat, hogy ítéljék el a kommunizmust és a szovjet rezsimet, és büntessék meg az e rendszer keretében elkövetett bűncselekményeket és azok elkövetőit;

o

o o

57.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(1)  HL C 407., 2016.11.4., 35. o.

(2)  A háromoldalú kapcsolattartó csoport által folytatott konzultációk eredményeiről szóló, 2014. szeptember 5-én aláírt jegyzőkönyvre, továbbá a 2015. február 12-én elfogadott, „A minszki megállapodások végrehajtására szolgáló intézkedéscsomag” című dokumentum.

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0266.

(4)  HL C 35., 2018.1.31., 38. o.

(5)  HL C 408., 2017.11.30., 43. o.

(6)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0259.

(7)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0435.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/16


P8_TA(2019)0158

A konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel kapcsolatos uniós képesség erősítése

Az Európai Parlament 2019. március 12-i állásfoglalása a konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel kapcsolatos uniós képesség erősítéséről (2018/2159(INI))

(2021/C 23/03)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és jogi eszközeire,

tekintettel az ENSZ Alapokmányának elveire és céljaira,

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Helsinki Záróokmányára – mint az európai és a tágabb regionális biztonsági rend sarkalatos dokumentumára – és annak valamennyi elvére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre,

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktusmegelőzésről és közvetítésről, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozataira,

tekintettel az EU közvetítéssel és párbeszéddel kapcsolatos kapacitásának megerősítésére vonatkozó, 2009. november 10-i tanácsi koncepcióra (15779/09),

tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án előterjesztett globális stratégiára, valamint e stratégia végrehajtásáról szóló, „A közös jövőképtől a közös fellépésig: az EU globális stratégiájának végrehajtása” című, 2017. június 18-án közzétett első jelentésre,

tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására (1),

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2018. július 5-i ajánlására (2),

tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2306 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2018. június 13-i javaslatára (HR(2018)94),

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0075/2019),

A.

mivel a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása az EU egyik alapvető célja, amelyet a 2012. évi Nobel-békedíjjal is elismertek, és amely a Lisszaboni Szerződés központi eleme;

B.

mivel az EU elkötelezett a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása mellett, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. sz. határozatával és annak későbbi frissítéseivel, valamint elkötelezett a fiatalokkal, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása mellett, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2250. sz. határozatával és annak későbbi frissítéseivel;

C.

mivel külső támogatási eszközeinek alkalmazása révén az Unió a legnagyobb donorok közé tartozik a konfliktusmegelőzés és a béketeremtés támogatása terén;

D.

mivel az EU-nak – mint a nemzetközi szervezetek egyik fontos támogatójának, kiemelt segélyező szervnek és a világ legnagyobb kereskedelmi partnerének – vezető szerepet kell vállalnia a globális béketeremtésben, a konfliktusmegelőzésben és a nemzetközi biztonság megszilárdításában; mivel a konfliktusmegelőzést és közvetítést a biztonságot, diplomáciát és fejlesztést egyesítő átfogó megközelítés részeként kell kialakítani;

E.

mivel szükséges együttműködni a regionális szervezetekkel, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és annak 1975. évi Helsinki Záróokmányával, amely meghatározza többek között az erőszak alkalmazása tilalmának, az államok területi integritásának, a népek jogegyenlőségének és önrendelkezési jogának elvét, mivel e szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszik a konfliktusmegelőzésben és a közvetítésben;

F.

mivel az erőszakos konfliktusok megelőzése alapvető fontosságú az Európa és a szomszédsága előtt álló biztonsági kihívások kezelésében, valamint a politikai és társadalmi előrelépéshez; mivel ez a hatékony multilateralizmus és a fenntartható fejlesztési célok (SDG) eléréséhez is alapvetően fontos, különösen a 16. cél eléréséhez: „békés és befogadó társadalmak ösztönzése a fenntartható fejlődés céljait követve, az igazságszolgáltatáshoz való általános jog biztosítása, valamint hatékony, elszámoltatható és inkluzív intézmények létrehozása”;

G.

mivel a harmadik országbeli polgári és katonai szereplők folyamatos uniós támogatása fontos tényező az ismétlődő erőszakos konfliktusok megelőzése szempontjából; mivel a fenntartható és tartós béke és biztonság elválaszthatatlan a fenntartható fejlődéstől;

H.

mivel a konfliktusmegelőzésnek és a közvetítésnek biztosítania kell a stabilitás és a fejlődés fenntartását azon államokban és földrajzi térségekben, amelyek helyzete közvetlen biztonsági problémát jelent az Unió számára;

I.

mivel a megelőzés olyan stratégiai feladat, amely a válságokat megelőző hatékony fellépésre irányul; mivel a diplomáciai szolgálatban a közvetítés is olyan eszköz, amely felhasználható a konfliktusok megelőzésére, leküzdésére vagy megoldására;

J.

mivel a belső és a külső biztonság egyre inkább összefonódik, és a globális kihívások összetett jellege a külső konfliktusok és válságok átfogó és integrált uniós megközelítését teszi szükségessé;

K.

mivel határozottabb intézményközi megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU képes legyen képességeit teljes mértékben kifejleszteni és kiaknázni;

L.

mivel az EU globális stratégiája, politikai nyilatkozatai és intézményi fejleményei kedvező képet adnak az alelnök/főképviselő a konfliktusmegelőzés és a közvetítés előtérbe helyezése iránti elkötelezettségéről;

M.

mivel a külső finanszírozási eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak a konfliktusmegelőzés és a békeépítés támogatásához;

N.

mivel az átmeneti igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatási és bíróságon kívüli mechanizmusok fontos elegyét alkotja, a múltbeli erőszakos cselekményekért való elszámoltathatóságra, valamint a fenntartható, igazságos és békés jövő megteremtésére helyezi a hangsúlyt;

O.

mivel a Parlament a párbeszéd és a konszenzusépítés kultúrájára támaszkodva kiemelt szerepet vállalt a parlamenti diplomáciában, többek között a közvetítés és a párbeszéd folyamatában;

P.

mivel az erőszakos konfliktusok és a háborúk aránytalanul sújtják a civileket, és különösen a nőket és a gyermekeket, továbbá nagyobb kockázatnak teszik ki a nőket, mint a férfiakat a gazdasági és szexuális kizsákmányolás, a kényszermunka, a kényszerű lakóhelyelhagyás és a fogva tatás, valamint a szexuális erőszak, például a nemi erőszak mint háborús taktika alkalmazása tekintetében; mivel a nők és a fiatalok aktív részvétele kulcsfontosságú a konfliktusmegelőzés és a békeépítés, valamint az erőszak valamennyi formájának – többek között a szexuális és a nemi alapú erőszak – megelőzése szempontjából;

Q.

mivel a kapacitás- és a bizalomépítés előmozdítása és elősegítése során alapvető fontosságú a civil társadalom és a polgári és katonai helyi szereplők – köztük a nők, a kisebbségek, az őslakos népek és az ifjúság – aktív és érdemi részvételének támogatása és bevonása a közvetítésbe, a párbeszédbe és a megbékélésbe;

R.

mivel az uniós szintű politikai kötelezettségvállalások ellenére a konfliktusmegelőzés, a békeépítés és a békefenntartás terén tett erőfeszítések gyakran alulfinanszírozottak, ami dominóhatást gyakorol az e területeken való fellépés előmozdítására és megkönnyítésére;

1.

ösztönzi az Uniót, hogy kezelje méginkább prioritásként a konfliktusok megelőzését és a közvetítést a létező, kölcsönösen megállapított tárgyalási formációk és elvek keretében vagy azokat támogatva; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés magas fokú uniós hozzáadott értéket képvisel a globális politikai, társadalmi, gazdasági és a humánbiztonság terén; emlékeztet arra, hogy a konfliktusmegelőzési és közvetítési intézkedések hozzájárulnak az Unió jelenlétének erősítéséhez és hitelességének növeléséhez a nemzetközi színtéren;

2.

elismeri a közös biztonság- és védelempolitika keretében végrehajtott polgári és katonai missziók szerepét a békefenntartásban, a konfliktusok elkerülésében és a nemzetközi biztonság megerősítésében;

3.

felhívja az alelnököt/főképviselőt, a Bizottság elnökét és az Európai Parlament elnökét, hogy határozzanak meg közös, hosszú távú prioritásokat a konfliktusmegelőzés és a közvetítés területén, és ezeket tegyék a mindenkori stratégiai programozás részévé;

4.

felszólít a konfliktusok alapvető okait kezelő hosszú távú békeépítésre;

5.

felszólít a jelenlegi architektúra fejlesztésére, hogy az az alábbiak szerint támogassa az EU prioritásait;

6.

felhív konfliktusérzékeny és emberközpontú megközelítések alkalmazására, amelyek a humánbiztonságot helyezik az uniós szerepvállalás középpontjába a kedvező és fenntartható helyszíni eredmények elérése érdekében;

7.

felkéri az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a külső tevékenységekkel foglalkozó bizottsági szolgálatokat, hogy nyújtsanak be éves jelentést a Parlamentnek a konfliktusmegelőzésre és közvetítésre vonatkozó uniós szakpolitikai kötelezettségvállalások végrehajtása,

A konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel kapcsolatos uniós képesség erősítése terén elért eredményekről

8.

támogatja az EU koherensebb és holisztikusabb szerepvállalását a külső konfliktusuk és válságok tekintetében, és úgy gondolja, hogy a külső konfliktusuk és válságok kezelésére irányuló átfogó megközelítés alkotja az Unió külső tevékenységének hozzáadott értékét, és hogy minden eszközt a lehető leggyorsabban be kell vetni annak érdekében, hogy a konfliktusok minden szakaszában egyértelművé tegyék az uniós válaszokat, és az integrált megközelítést operatívabbá és hatékonyabbá tegyék; ezzel összefüggésben emlékeztet a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának normáira és elveire, és támogatja a meglévő tárgyalási kereteket, megközelítéseket és elveket; megismétli, hogy minden egyes konfliktust külön-külön kell vizsgálni;

9.

hangsúlyozza, hogy e kapacitásépítésnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy azonosítsák a konfliktusmegelőzési és közvetítési intézkedések szempontjából kiemelt földrajzi térségeket, és segítsék elő az európai országok közötti kétoldalú együttműködést;

10.

kéri, hogy az alelnök/főképviselő felügyelete alatt hozzanak létre magas szintű uniós tanácsadó testületet a konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel foglalkozó, magas rangú, tapasztalt politikai mediátorok átfogó csoportjának létrehozása céljából, hogy a politikai és technikai szakértelem rövid időn belül rendelkezésre álljon; úgy véli, hogy szükség van a megbékéléssel és az átmeneti igazságszolgáltatással foglalkozó szakértői bázisra is; kéri, hogy a múltbeli bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása, valamint a jövőbeni megelőzés és elrettentés érdekében minden konfliktus utáni helyzetben következetesen ösztönözzék a megbékélési és elszámoltathatósági mechanizmusok létrehozását;

11.

az intézmények közötti koherencia és koordináció – többek között a civil társadalommal folytatott együttműködés – előmozdítása, az információcsere javítása, valamint a fokozott és időszerűbb fellépéshez való hozzájárulás érdekében felszólít a magas uniós szintű tanácsadó testület elnöki tisztét betöltő, a békéért felelős uniós különmegbízott kinevezésére;

12.

kéri, hogy hozzanak létre más intézményközi mechanizmusokat, például konkrét esetekben válságmegelőzési munkacsoportokat;

13.

felszólít egy konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel foglalkozó, e célra létrehozott tanácsi munkacsoport létrehozására, hangsúlyozva az EU szilárd elkötelezettségét a szomszédos régiók békéje és stabilitása iránt;

Az Európai Külügyi Szolgálatot illetően

14.

üdvözli az EKSZ konfliktusmegelőzési, békeépítési és közvetítési eszközökkel foglalkozó külön osztályának létrehozását, valamint a korai előrejelző rendszerhez és az eseménykövetéshez hasonló eszközöket; kéri, hogy ezeket az eszközöket fejlesszék tovább;

15.

kéri a releváns ismeretek rendszeresebb gyűjtését, kezelését és terjesztését olyan formátumban, amely hozzáférhető, praktikus, és operatív szempontból releváns az uniós intézmények személyzete számára;

16.

további kapacitásfejlesztésre szólít fel a nemek közötti egyenlőséget is figyelembe vevő konfliktuselemzés, valamint a konfliktusok megelőzése terén a házon belüli személyzet, a közvetítők, valamint harmadik felek számára, együttműködve az EKSZ-szel és bevonva a civil társadalmi szervezeteket;

Az Európai Bizottságot illetően

17.

emlékeztet arra, hogy egyre nagyobb szükség van a konfliktusmegelőzésre a konfliktusok alapvető okainak kezelése és a fenntartható fejlesztési célok elérése tekintetében, különös tekintettel a demokráciára és az emberi jogokra, a jogállamiságra, az igazságügyi reformra, valamint a civil társadalom támogatására;

18.

kiemeli, hogy az erőszak és konfliktus sújtotta térségekbe irányuló valamennyi uniós beavatkozásnak figyelemmel kell lennie a nemi szempontokra; azonnali fellépésre szólít fel e szempontok valamennyi vonatkozó politikába, stratégiába, fellépésbe és műveletbe való beépítésére annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzés, ugyanakkor maximálni lehessen az EU hozzájárulását a hosszú távú konfliktusmegelőzési és békeépítési célok eléréséhez;

Az Európai Parlamentet illetően

19.

hangsúlyozza a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport, valamint annak vezető európai parlamenti képviselőinek szerepét a közvetítés és a párbeszéd terén tett kezdeményezések koordinálásában, és üdvözli az olyan új kezdeményezéseket, mint a békére és a demokráciára irányuló Jean Monnet párbeszéd (amelyet a franciaországi Bazoches településen található történelmi jelentőségű Jean Monnet kastélyban tartanak), a választásokhoz köthető erőszakkal kapcsolatos tevékenységek, a pártok közötti párbeszéd és konszenzus kialakítása, valamint a fiatal politikai vezetők programja, és javasolja, hogy ezeket fejlesszék tovább mint az Európai Parlament kulcsfontosságú eszközeit a közvetítés, és a párbeszéd elősegítése terén; üdvözli a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport döntését, miszerint a macedón parlamenttel (Sobranie) folytatott Jean Monnet-párbeszéd sikere alapján kiterjeszti a Jean Monnet-párbeszéd módszerét a nyugat-balkáni országokra;

20.

üdvözli az ukrán Verhovna Radával a Jean Monnet-párbeszédek formájában azon céllal létrejött partnerséget, hogy konszenzus alakuljon ki a Radában a frakciók és pártok között, és ami még fontosabb, a politikai kultúra demokratikus párbeszéden és konszenzus kialakításán alapuló modern európai parlamenti szemléletmódot kövessen;

21.

üdvözli a 2018. október 11. és 13. között megtartott ötödik Jean Monnet-párbeszéd következtetéseit, ahol lépéseket történtek a társulási megállapodás végrehajtásának támogatását illetően; elismeri az Európai Parlamenthez intézett kérést, hogy működjön együtt az Európai Bizottsággal, hogy segítsék elő a Verhovna Rada és az ukrán kormány legfontosabb érdekelt feleivel arról folytatandó párbeszédet, hogy a Verhovna Rada hatékonyabb szerepet tölthessen be a társulási megállapodás végrehajtásában;

22.

üdvözli az ukrán, a moldovai és a grúz parlament elnökeinek új háromoldalú kezdeményezését, hogy jöjjön létre regionális parlamenti közgyűlés, amely fontos platformot biztosít a stratégiai kérdésekről, többek között a társulási megállapodás végrehajtásáról szóló regionális párbeszédhez és foglalkozik a legfontosabb biztonsági kihívásokkal, többek között a hibrid háború és a félretájékoztatás problémájával; e regionális parlamenti párbeszéd Európai Parlament általi támogatását a régió iránti kötelezettségvállalás jelének tekinti a közös regionális biztonsági kihívások idején;

23.

elismeri, hogy egyre nagyobb szerepet tölt be a politikai közvetítési folyamatokban; kiemeli ezzel kapcsolatban az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos és az Európai Parlament három közvetítője, Eduard Kukan, Ivo Vajgl és Knut Fleckenstein arra irányuló közös kezdeményezését, hogy támogatják a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság pártvezetőit, hogy a politikai válságon a 2015. évi Przino egyezmény elfogadása révén kerekedjenek felül; megerősíti, hogy az Európai Parlament e példa alapján kész szoros intézményközi együttműködést kialakítani az európai Bizottsággal és az EKSZ-szel, fokozva szerepvállalását a politikai párbeszédek megerősítésében és a megbékélés folyamatában az egész Nyugat-Balkánon és a tágabb szomszédságban;

24.

kéri a fiatal politikai vezetők programjának az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2250. sz. határozatán alapuló, a fiatalokkal, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend keretében történő továbbfejlesztését, valamint a főképviselő/alelnök mediterrán térségre vonatkozó regionális kezdeményezésével való kiváló együttműködés folytatását a „Young Med Voices” program keretében;

25.

úgy gondolja, hogy „A szakadék áthidalása” magas szintű ifjúsági párbeszéd lehetőséget biztosít a fiatalok képviselői és a nyugat-balkáni fiatal parlamenti képviselők közötti párbeszédre, amely fontos a pártközi párbeszéd és megbékélés kultúrájának támogatásához, valamint előmozdítja a régió országai európai perspektívájának biztosítását;

26.

javasolja, hogy fejlesszék tovább az európai parlamenti képviselők – különösen a közvetítőnek vagy főmegfigyelőnek kinevezettek – számára rendelkezésre álló parlamenti képzési és felkészítési programokat, valamint a harmadik országbeli parlamenti képviselők, politikai pártok és alkalmazottak számára szervezett képzési programokat, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel és a fiatalokkal foglalkozó képzést is, azon tagállami struktúrákkal összhangban, amelyek szakértelemre tettek szert ezen a területen;

27.

úgy véli, hogy a Parlament kapacitásait tovább lehetne fejleszteni azzal, ha a közvetítés koordinálásáért és a párbeszéd elősegítéséért felelős alelnököt neveznének ki, aki a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoporttal szoros együttműködésben járna el; felszólít az Európai Parlament jelenlegi és volt képviselőiből álló csoport létrehozására;

28.

kiemeli az Európai Parlament Szaharov-díjának szerepét a világban zajló konfliktusokra való figyelemfelkeltésben; kéri, hogy a következő parlamenti ciklusban emeljék meg a díjjal járó összeget;

29.

tudatában van, hogy a Parlamentnek – az általános uniós erőfeszítések támogatása érdekében – intézményesítenie kell a közvetítésre vonatkozó eljárásait; felszólít a parlamenti diplomácia és a cserekapcsolati tevékenységek parlamenti küldöttségeken keresztül is történő megerősítésére;

30.

hangsúlyozza, hogy a Parlament és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) régóta szoros együttműködést folytat a választások és a demokrácia támogatása terén; és kéri, hogy ezt az együttműködést terjesszék ki a közvetítés és a párbeszéd területére is;

A nőket, a békét és a biztonságot illetően – a nemi képességek javítása az uniós konfliktusmegelőzésben és közvetítésben

31.

felszólítja az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatainak végrehajtásában, és építse bele az abban foglalt elveket az uniós konfliktusmegelőzési és közvetítési tevékenységek valamennyi szakaszába;

32.

felszólít a nemek közötti teljes körű egyenlőség megvalósítására, valamint annak biztosítására, hogy a konfliktusmegelőzéstől kezdve a konfliktus utáni újjáépítésig biztosítsák a nők, lányok és fiatalok részvételét és védelmét, valamint a nők jogainak tiszteletben tartását az uniós konfliktusmegelőzési és közvetítési tevékenységek valamennyi szakaszában;

33.

felszólít arra, hogy az együttműködés, a képzés és az intervenciók keretében minden alkalommal vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőséget; üdvözli az ezzel kapcsolatos uniós kezdeményezéseket, valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó következő cselekvési tervhez és a nők, a béke és a biztonság új uniós stratégiai megközelítéséhez való aktív uniós hozzájárulást;

34.

felszólít a nemekkel, többek között a nemi alapú és a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszakkal kapcsolatos szakértelem bevonására a konfliktusmegelőzés, a közvetítési folyamat és a békeépítés valamennyi szakaszában;

35.

felszólítja az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet az ENSZ Biztonsági Tanácsának a fiatalokról, a békéről és a biztonságról szóló határozatainak végrehajtásában, és építse bele az abban foglalt elveket az uniós konfliktusmegelőzési és közvetítési tevékenységekbe;

36.

kéri, hogy minden együttműködés, képzés és beavatkozás legyen tudatában a fiatal nők és a fiatal férfiak szükségleteinek és törekvéseinek, és vegye figyelembe azokat, szem előtt tartva, hogy az erőszakos konfliktusok eltérő hatással vannak a fiatal nők és férfiak életére és jövőjére, akik jelentősen hozzájárulhatnak az erőszakos konfliktusok megelőzéséhez és megoldásához;

A civil társadalmi szervezetek szerepének és képességeinek a konfliktusmegelőzéssel és -közvetítéssel kapcsolatos uniós megközelítés terén történő fokozását illetően

37.

úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek szerepét figyelembe kell venni az EU átfogó megközelítésében és a kapacitások fejlesztésére vonatkozó prioritásaiban;

38.

kiemeli a bizalomépítő intézkedések és az emberek közötti kapcsolatok jelentőségét a konfliktusok megelőzésében és megoldásában;

39.

kéri, hogy a békére, a biztonságra és a közvetítésre vonatkozó uniós programok és politikák kidolgozása és végrehajtása során folytassanak konzultációkat a civil társadalmi szervezetekkel, és különösen a nők jogaival és a kisebbségek emberi jogaival foglalkozó szervezetekkel;

Az uniós konfliktusmegelőzéshez és -közvetítéshez rendelkezésre álló pénzügyi és költségvetési forrásokat illetően

40.

úgy véli, hogy a növekvő kihívások miatt több előirányzatra van szükség a konfliktusmegelőzésre és a célzott személyzeti kapacitások rendelkezésre bocsátására;

41.

hangsúlyozza, hogy a következő (2021–2027-es) többéves pénzügyi keretben megfelelő címzett pénzügyi forrásokat kell biztosítani az EU konfliktusmegelőzési és közvetítési intézkedései számára;

42.

felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy nyújtson tájékoztatást a Parlament számára a konfliktuselemzésre és konfliktusérzékenységre, a korai előrejelzésre, a közvetítés támogatására előirányzott EKSZ költségvetési tételről, és e terület jövőbeli prioritásairól;

o

o o

43.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság és a Tanács elnökének, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, az EKSZ-nek, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a Bizottságnak, az EBESZ-nek, az ENSZ főtitkárának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL C 356., 2018.10.4., 130. o.

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0312.

(3)  HL L 335., 2017.12.15., 6. o.


2019. március 13., szerda

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/23


P8_TA(2019)0186

Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a védelmet nyújtó Európáról: tiszta levegőt mindenkinek! (2018/2792(RSP))

(2021/C 23/04)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkére;

tekintettel az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

tekintettel az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2018/844 irányelvre (3), és az egészséges beltéri környezet megteremtésére vonatkozó követelményeire,

tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, 2017. április 4-i ajánlására (4),

tekintettel a fenntarthatóságot célzó uniós fellépésről szóló, 2017. július 6-i állásfoglalására (5),

tekintettel az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiáról szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására (6),

tekintettel a fenntartható városi mobilitásról szóló, 2015. december 2-i állásfoglalására (7),

tekintettel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásáról szóló, 2018. április 17-i állásfoglalására (8),

tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „A levegő minősége Európában” című, 2017. évi jelentésére,

tekintettel az Európai Számvevőszék „Légszennyezés: egészségünk védelme még mindig nem elégséges” című, 2018. szeptember 11-én közzétett különjelentésére (9),

tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális levegőminőségi adatbázisának 2018. évi frissítésére,

tekintettel a WHO beltéri levegőminőségre vonatkozó irányelveire;

tekintettel „A levegőminőség és a városi közlekedés az EU-ban: bevált gyakorlatok és lehetséges megoldások” című, 2018. szeptemberi tanulmányra (10);

tekintettel az Európai Unió Törvényszékének T-339/16. (Ville de Paris kontra Bizottság), T-352/16 sz. (Ville de Bruxelles kontra Bizottság) és T-391/16 sz. (Ville de Madrid kontra Bizottság) ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletére;

tekintettel az Európai Számvevőszéknek az ún. dízelbotrányt követően tett uniós válaszlépésekről szóló, 2019. február 7-i tájékoztató dokumentumára (11);

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

tekintettel a „Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!” című közleményről Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000138/2018 – B8-0009/2019),

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a jogszabályban előírt uniós kibocsátási határértékek még mindig a WHO által javasolt értékek felett vannak, és mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint az EU-ban évente több mint 400 000, a légszennyezésnek tulajdonítható korai haláleset történt; mivel az EU városi lakosságának 98 %-a van kitéve a WHO iránymutatásait meghaladó ózonszintnek;

B.

mivel Európában az elmúlt évtizedek során a levegő minősége lassan, de folyamatosan javult, és e kedvező tendencia fő hajtóereje az európai jogalkotás volt;

C.

mivel az EEA légszennyezésnek tulajdonítható egészségügyi hatásokra vonatkozó legutóbbi becslései szerint az EU-28-ban 2014-ben körülbelül 399 000 volt azoknak a száma, akik a finomrészecske (PM2,5) koncentrációinak való hosszú távú kitettség miatt idő előtt elhaláloztak; mivel az NO2 és az O3 koncentrációknak való kitettség 2014-ben becsült hatása az EU-ban évente kb. 75 000 és 13 600 személy idő előtti elhalálozásához vezet;

D.

mivel a rossz levegőminőség rendkívüli módon befolyásolja az egészséget, és mivel annak a terhes nők, a gyermekek és az idősek különösen ki vannak téve;

E.

mivel a városokban élő európai polgárok 90 %-a olyan mértékű légszennyezésnek van kitéve, amelyet az emberi egészségre károsnak tartanak;

F.

mivel az EU-ban a közúti közlekedés számlájára írható a nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) kb. 40 %-a, és a közlekedésből származó összes NOx körülbelül 80 %-át a dízelüzemű járművek bocsátják ki; mivel a dízelüzemű személygépkocsik uniós közúti szennyezési határértékeket meghaladó kibocsátása 2015-ben 6 800 európai polgár korai halálát okozta;

G.

mivel a rossz levegőminőség miatti egészségügyi hatások gazdasági következményei miatt a becslések szerint az uniós GDP 3–9 %-át elveszítjük;

H.

mivel a levegőminőségre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának és a beltéri levegőminőség kezelésének elmulasztása különösen aggasztó a városi területeken, és hátráltatja a 7. környezetvédelmi cselekvési program 3. célkitűzésének teljesítését, amely szerint az Unió polgárait meg kell védeni a környezettel összefüggő terheléstől, valamint az egészséget és a jóllétet érintő kockázatoktól;

I.

mivel a jelenlegi élelmiszer- és gazdálkodási rendszerek számlájára írhatók a túlzott mértékű ammónia-, dinitrogén-oxid- és metánkibocsátásokért; mivel az ammóniakibocsátás 94 %-a és a metánkibocsátás 40 % mezőgazdasági tevékenységekből származik; mivel az intenzív állattenyésztés globális szinten több üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoz, mint a közlekedés;

J.

mivel a rossz levegőminőség egyre nagyobb kihívást jelent a fenntartható fejlődéssel összefüggésében, és mivel a légszennyezés elleni küzdelem kulcsfontosságú az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési céljai Európában és másutt történő végrehajtásának biztosítása tekintetében;

K.

mivel a WHO 2000-ben elfogadta az egészséges beltéri levegőhöz való jogot meghatározó elveket, és ennek során megállapította, hogy „az egészséghez való emberi jog elvei alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészséges beltéri levegőt lélegezzen be”;

L.

mivel az Uniónak törekednie kell a légszennyezés csökkentésére irányuló globális szintű fellépés előmozdítására;

M.

mivel a korom, amely a szerves szén elégtelen égetésének eredményeként keletkezik, és amely a közlekedésből, a fosszilis üzemanyagok és a biomassza égetéséből, valamint az iparból származó kibocsátás során kerül a levegőbe, a finom lebegő részecskék egyik alkotóeleme, és hozzájárul a globális felmelegedéshez;

Általános észrevételek

1.

megjegyzi, hogy 2018-ban hat tagállammal szemben indítottak keresetet az Európai Unió Bíróságán, amiért nem tartották be az uniós levegőminőségi előírásokat; megjegyzi továbbá, hogy jelenleg 20 tagállammal szemben 29 kötelezettségszegési ügyben folyik eljárás a levegőminőségi határértékek túllépéséért, és jelenleg a tagállamok kb. kétharmada nem tartja be a PM10-re és NO2-re vonatkozóan megállapított határértékeket, és egyötödük túllépi a PM2,5-re vonatkozóan megállapított határértéket;

2.

sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul járjon el a PM2,5 ügyében és javasolja, hogy a WHO javaslatának megfelelően e részecskékre vonatkozóan vezessenek be szigorúbb megfelelőségi határértékeket az uniós levegőminőségi jogszabályokban;

3.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy csak megbízható, naprakész, független és szakértői értékelésnek alávetett tudományos bizonyítékok alapján értékeljék és vizsgálják felül a levegőminőségi politikákat;

4.

sürgeti a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a városok és városi területek levegőminőségének javítására irányuló összehangolt fellépések és politikák végrehajtását minden szinten és minden ágazatban az uniós levegőminőségi célok elérése érdekében, figyelembe véve a szennyező anyagok éghajlatra és ökoszisztémákra gyakorolt hatását; emlékeztet arra, hogy a légszennyezés és az ahhoz kapcsolódó betegségek és elhalálozások jelentős társadalmi és egészségügyi költségeket okoznak, és súlyos terhet jelentenek az állami költségvetésre az egész Unióban; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a városi területek levegőminőségének javítását célzó intézkedések ne járjanak kedvezőtlen hatással a levegő minőségére a környező területeken, például az elővárosi területeken és a szélesebb agglomerációkban;

5.

ismét hangsúlyozza, hogy a légszennyezés helyi, regionális, nemzeti és határokon átnyúló dimenzióval egyaránt rendelkezik, és a kormányzás minden szintjén fel kell lépni ellene; kéri ezért a többszintű kormányzáson alapuló megközelítés megerősítését, amelynek keretében valamennyi szereplő felelősséget vállal a saját szintjén meghozható és meghozandó intézkedésekért; hasonlóképpen úgy véli, hogy a Bizottságon belüli politikai döntéshozatalt jobban össze kell hangolni, valamennyi érintett főigazgatóság bevonásával; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy a légszennyezés a Környezetvédelmi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, célkitűzéseit gyakran aláássák más szervezeti egységek szakpolitikái és érdekei;

6.

felkéri a tagállami hatóságokat, hogy alakítsanak ki átfogó és mindenre kiterjedő megközelítést a levegőszennyezés, többek között a beltéri levegőszennyezés tekintetében, figyelembe véve a különböző érintett területeket, például a gazdálkodási és élelmiszertermelési rendszereket, a természetvédelmet, az éghajlatváltozást, az energiahatékonyságot, a mobilitást és a várostervezést, és részesítsék előnyben a szennyezés mérséklését célzó megközelítéseket, amelyek más területeken is járulékos előnyökkel járnak; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy dolgozzanak ki a levegőszennyezés valamennyi forrására és a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjedő, hitelt érdemlő intézkedéseket tartalmazó „tiszta levegő cselekvési terveket”; arra ösztönzi a városokat és az illetékes hatóságokat, hogy minden szinten kezdjék meg egy olyan szövetség létrehozását, amely a mindenkit megillető tiszta levegőért dolgozik;

7.

támogatja a Bizottság és a tagállamok közötti, úgynevezett „tiszta levegő párbeszédek” folytatását, amelyeknek a holisztikus megközelítés alapján minden végrehajtási hiányosságot fel kell fedniük;

8.

hangsúlyozza, hogy a szennyező anyagoknak az uniós szinten meghatározott határértékeket tartósan meghaladó szintjei miatt rossz levegőminőségű zónákra és agglomerációkra vonatkozó levegőminőségi tervek segítségével mielőbb fel kell számolni a határérték-túllépéseket, amint azt a 2008/50/EK irányelv jogilag előírja és a Bíróság ítélkezési gyakorlata egyértelműen megerősíti (12) (13);

9.

rámutat, hogy az európai városok légszennyezésével kapcsolatban olyan holisztikus megközelítés szükséges, amely figyelembe veszi a légszennyezés különböző forrásait; felszólítja a Bizottságot, hogy végezze el a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv ambiciózus frissítését a WHO által a PM, az SO2 és az O3 esetében megszabott határértékhez és célértékhez való igazodás és a PM2,5 rövid távú értékének meghatározása érdekében, hogy javasoljon olyan hatékony intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy megfeleljenek a 2008/50/EK irányelvnek, hogy prioritásként kezelje a tagállamok által a kötelezettségszegési eljárás keretében a levegőminőség javítása céljából elfogadott intézkedések értékelését, és fokozza a tagállami szintű megfelelés ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseit, ideértve a személygépjárművek típusjóváhagyásáról szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet szerinti valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó előírásoknak való megfelelést is (14);

10.

helyteleníti az (EU) 2016/2284 irányelv 5. cikke alapján bevezetett rugalmassági mechanizmust; hangsúlyozza, hogy 2018-ban tizenegy tagállam kérte kibocsátási határértékei kiigazítását; felhívja a Bizottságot, hogy korlátozza a minimumra az emissziókataszter kiigazításának alkalmazását, és mérlegelje, hogy a tagállamok hoztak-e intézkedéseket a valamely ágazatból származó esetleges előre nem látott kibocsátások ellensúlyozására, mielőtt kérelmeznék az emissziókataszter kiigazítását;

11.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szennyező anyagok mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezésének 2008/50/EK irányelv szerinti kritériumai bizonyos mozgásteret hagynak a tagállamok számára, és veszélyeztetik a reprezentativitás céljának elérését; felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze, mindez milyen hatással van az intézkedések összehasonlíthatóságára és melyek a közvetlen következményei;

12.

felszólítja a Bizottságot, hogy a külső határokon a harmadik országokkal folytatott együttműködési politikáiban és programjaiban vegye figyelembe az ezen országokból származó határokon átnyúló légszennyezést, valamint azt a tényt, hogy az ezen országokkal folytatott uniós együttműködési politikák és programok befolyásolhatják a levegőminőséget, és összpontosítson elsősorban a támogatási programjaira az ilyen problémák okainak kezelése érdekében;

13.

hangsúlyozza, hogy a WHO szerint a rossz levegőminőség hatással van az egészséget befolyásoló társadalmi és környezeti tényezőkre, például az ivóvízre és az elegendő táplálékra;

14.

emlékeztet a levegőszennyezés és az egyenlőtlenség közötti összefüggésre, mivel a társadalom sérülékenyebb rétegeinek kitettsége általában magasabb; ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a környezeti, társadalmi-demográfiai és gazdasági hátrányok felhalmozódásának megelőzése érdekében, többek között olyan intézkedések meghozatalával, amelyek korlátozzák a szennyezést az érzékeny területeken, például az egészségügyi, az oktatási és szociális létesítmények, a belvárosok ás a kisebb városok közelében;

15.

aggodalommal tölti el a közlekedéssel összefüggő légszennyezésnek a gyermekek, valamint a népesség más szegmensei kognitív fejlődésére és teljesítményére gyakorolt hatásával kapcsolatos tudományos bizonyítékok egyre növekvő száma;

16.

emlékeztet arra, hogy a légköri szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozását szolgáló elérhető legjobb technológiák egységes alkalmazása és frissítése alapvető fontosságú az EU egészében a megfelelő szintű környezetvédelem fenntartásához;

17.

hangsúlyozza a magas szintű és egységes fogyasztóvédelem biztosításának fontosságát az egységes piacon a jövőbeli kibocsátási botrányokkal szemben, és felszólítja a társjogalkotókat, hogy a Bizottság által 2018 áprilisában javasolt „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” alapján dolgozzanak ki kollektív jogorvoslati eljárásokat;

Közlekedés

18.

emlékeztet arra, hogy a légszennyezés és a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése egymással összefüggő kihívások a városi területeken, hogy a zéró és alacsony kibocsátású gépkocsik, teherautók és buszok alapvető fontosságúak a minden polgárt megillető tiszta, energiahatékony és megfizethető mobilitás biztosításához, továbbá hogy e járművek tömegpiaca fejlődésének felgyorsítása az Unión belüli kínálatuk bővítése révén alapvető fontosságú ahhoz, hogy az árak a fogyasztók, a flották üzemeltetői, a közbeszerzési hatóságok és az európai társadalom egészének érdekében csökkenjenek;

19.

hangsúlyozza, hogy létfontosságú az elektromos járművek piacának ösztönzése, és a tagállamok számára olyan iránymutatások kidolgozása, amelyek arra ösztönzik őket, hogy adókedvezményeket vezessenek be a nulla és az alacsony kibocsátású járművek esetében; hangsúlyozza, hogy az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra rendelkezésre állása és hozzáférhetősége – többek között az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (15) szerinti magán- és középületekben –, valamint az elektromos járművek versenyképessége elengedhetetlen ahhoz, hogy nőjön a fogyasztók körében e járművek elfogadottsága; kiemeli, hogy fontos annak biztosítása, hogy az elektromos járművek által használt villamos áram fenntartható energiaforrásokból származzon; ebben az összefüggésben a következő generációs akkumulátorokra vonatkozó hosszú távú európai kezdeményezésre szólít fel;

20.

emlékeztet a tagállamokban végrehajtott különböző intézkedések beszámolók szerinti pozitív eredményeire, amely intézkedések célja, hogy csökkentsék a magángépjárművek számát a városközpontokban, valamint, hogy a tömegközlekedésbe való beruházásokat valósítsanak meg, és megkönnyítsék a közlekedés egyéb formáihoz, például a kerékpárokhoz való hozzáférést;

21.

hangsúlyozza, hogy az aktív közlekedési módok – például a kerékpározás és a gyaloglás – előmozdítása kulcsfontosságú a levegőminőség javítása tekintetében, mivel csökkenti a magángépjárművek nagyfokú igénybevételét a városokban és a városi területeken; úgy véli, hogy az aktív közlekedési módokat egy kiterjedt és magas színvonalú infrastruktúrával kell támogatni, amelyet megbízható városi és regionális szintű tömegközlekedéssel kell kiegészíteni, és területfejlesztéssel kell ösztönözni;

22.

megállapítja továbbá, hogy mivel a napi utazások általában nagyon rövid távolságot tesznek ki, nagyon fontos a környezetbarát mobilitás (gyaloglás, kerékpározás stb.) infrastruktúrájának kialakítása annak érdekében, hogy az emberek számára rendelkezésre álljon a közúti közlekedés alternatív módja;

23.

emlékeztet arra, hogy a légszennyezés csökkentése érdekében elengedhetetlen az alacsony és zéró kibocsátású kamionok ösztönzése, valamit a piac és a használatuk előmozdítása;

24.

ismételten hangsúlyozza a hosszú távú fenntartható városi mobilitási tervek fontosságát, és ösztönzi a tagállamokat, hogy a légszennyezés, az üvegházhatású gázok kibocsátása és az energiafogyasztás csökkentése érdekében olyan fenntartható városi mobilitási terveket dolgozzanak ki, amelyek a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású közlekedési módokat részesítik előnyben; támogatja olyan közlekedési övezetek és intermodális platformok létrehozását, amelyek a tömegközlekedést részesítik előnyben; hangsúlyozza, hogy világos és könnyen hozzáférhető információkra van szükség a járműbehajtásra vonatkozó városi és regionális szabályozási rendszerekre vonatkozóan, és felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa egy európai digitális információs eszköz kifejlesztését;

25.

felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamokkal és az európai városokkal folytatott, többszintű együttműködést az uniós városfejlesztési menetrenddel összefüggésben, hogy véglegesítse 2018-as városi mobilitási cselekvési tervét (16), amelynek világosan meg kell határoznia a légszennyezés önkormányzati szintű kezelésére szolgáló megoldásokat, és hogy továbbra is támogassa a városi mobilitási megfigyelőközpontot (ELTIS) (17), amely hasznos információkkal szolgál a levegőminőség jobb városi mobilitási megoldások elfogadása révén történő javításával kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről, esettanulmányokról és bevált gyakorlatokról;

26.

támogatja, hogy a „szennyező fizet” elv alkalmazása során fokozottabban használják a digitális technológiákat, például a járművek környezeti teljesítményén alapuló elektronikus útdíjrendszert és elektronikus jegyértékesítést; hangsúlyozza, hogy az útdíjrendszerek harmonizált keretrendszerének a környezeti teljesítmény tekintetében figyelembe kell vennie mind az üvegházhatást okozó gázok, mind a szennyező anyagok kibocsátását, hogy egyértelmű és kiegyensúlyozott támpontokat adhasson új járművek kifejlesztéséhez; hangsúlyozza azonban, hogy ezeknek a szabályoknak egyértelműeknek és átláthatóaknak kell lenniük a közúthasználók számára; hangsúlyozza a városi területeken alkalmazott, hálózatba kapcsolt és automatizált mobilitási megoldások kedvező környezeti és biztonsági hatásait, például az optimalizált forgalmi áramlást és a parkolóhelyet kereső gépkocsik miatt keletkező forgalom csökkenését; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a városokat az ezekhez szükséges technológia átvételében;

27.

hangsúlyozza, hogy a zöld közbeszerzés, amely keretében a hatóságok kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveket vásárolnak saját flottáik számára vagy (részben) nyilvános autómegosztási programok számára, kulcsfontosságú eleme a közúti közlekedés szén-dioxid-mentesítésének, valamint a levegőminőség javításának Európában;

28.

üdvözli, hogy Európa-szerte számos város ígéretet tett tömegközlekedési flottájának oly módon történő „megtisztítására”, hogy követelményeket ír elő az elektromos buszok beszerzésére vonatkozóan, és szorgalmazza, hogy több város is kövesse a „C40 cities” hálózat bizonyos európai tagjainak (18) példáját, melyek aláírták a fosszilis üzemanyagoktól mentes utcák kialakítására vonatkozó nyilatkozatot (19), vállalva azt, hogy 2025-öt követően kizárólag elektromos buszokat szereznek be, és hogy 2030-ig nagy méretű, kibocsátásmentes városi területeket alakítanak ki;

29.

hangsúlyozza, hogy elsősorban a hivatalos típusjóváhagyási kibocsátási adatok és az az Euro 3–6 személygépkocsikból származó NOx-kibocsátások valós szintje közötti eltérések indokolják a városok és városi területek levegőminőségének javulása terén tapasztalt késedelmeket, súlyosan aláásva a leginkább szennyező járműveket korlátozó helyi rendszereket és intézkedéseket;

30.

megállapítja, hogy léteznek olyan technológiák, amelyek megfelelnek a dízelüzemű járművekre vonatkozó, Euro 6 szerinti NOx-normáknak, valós vezetési feltételek mellett is, és nincsenek negatív hatással a CO2-kibocsátásra;

31.

felhívja a tagállamokat és a gépjárműgyártókat, hogy hangolják össze a nem megfelelő dízelüzemű járműveken kötelezően elvégzendő utólagos átalakításokat, beleértve a szelektív katalitikus redukciós (SCR) átalakításokat, amelyek célja a nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátásának csökkentése és a meglévő járműállomány megtisztítása, a dízelüzemű gépjárművek betiltásának elkerülése érdekében; úgy véli, hogy ezeknek az utólagos átalakításoknak a költségét a felelős gépjárműgyártónak kell viselnie;

32.

felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a gépjárműpark NOx-kibocsátásának oly módon történő csökkentését, hogy a második RDE-csomag által előírtak szerint évente és a technológiai fejlődéssel összhangban felülvizsgálja a megfelelőségi tényezőt, hogy azt a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2021-ig 1-re csökkentse;

33.

felszólítja a Bizottságot, hogy a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozó 2014/45/EU irányelv (20) értelmében ráruházott hatáskörök segítségével korszerűsítse a vizsgálati eljárást, hogy minden tagállamnak időszakos műszaki ellenőrzések keretében meg kelljen vizsgálnia a használatban lévő járművek megfelelőségét az NOx-kibocsátási normák tekintetében;

34.

felszólítja a Bizottságot, hogy a személygépkocsik tekintetében tegyen javaslatot egy olyan Euro 6 utáni normára, amely üzemanyag, technológia és alkalmazás szempontjából semleges, és megfelel legalább a kaliforniai/egyesült államokbeli (Tier 3 és LEV III) NOx-normáknak, valamint a használatban lévő megfelelőségre és élettartamra vonatkozó követelményeknek;

35.

felszólítja a Bizottságot, hogy pontosságuk javítása és hibaarányuk csökkentése érdekében folytassa a hordozható kibocsátásmérő rendszerek (PEMS) teljesítményének javítását célzó munkáját; úgy véli, hogy ami a lebegő részecskéket illeti, a PEMS-technológiának képesnek kell lennie arra, hogy figyelembe vegye azokat a részecskéket, amelyek mérete 23 nanométernél kisebb, és amelyek a legveszélyesebbek a közegészségügy szempontjából;

36.

határozottan elítéli a közlekedési ágazat környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport (EUGT) által megrendelt és 2014 és 2015 között embereken és majmokon végzett kísérleteteket, melyek célja annak bizonyítása volt, hogy az új járművek dízelmotorjaiból származó kipufogógázok nem jelentenek veszélyt az egészségre;

37.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy ilyen jellegű kísérleteket – amelyek etikai szempontból minden tekintetben elítélendők és indokolhatatlanok – soha többé ne végezzenek újra az Unió területén;

38.

felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg szabványok bevezetését a járművek nem kipufogógáz-eredetű kibocsátásainak kezelésére;

39.

felszólítja a Bizottságot, hogy a nem közúti mozgó gépekre vonatkozó rendeleten (21) kívül is foglalkozzon az építőipari gépek kibocsátásával oly módon, hogy hatásvizsgálatot végez arról, milyen lehetőségek rejlenek a kibocsátásmentes építőipari gépekben a levegő- és zajszennyezés szintjének csökkentése tekintetében, és e hatásvizsgálatot esetleg a vonatkozó uniós jogszabályok jövőbeli felülvizsgálatának részévé teszi;

40.

úgy véli, hogy a kibocsátásellenőrzési területek elősegíthetik a levegő minőségének javítását azokban a part menti városokban és településeken, ahol a hajózás fokozott kén- és nitrogén-oxid-szennyezést okoz; ezért arra ösztönzi az érintett tagállamokat, hogy a kibocsátásellenőrzési területek uniós vizeken való megvalósításának előmozdítása érdekében működjenek együtt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO), és felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az erre irányuló erőfeszítéseket;

Mezőgazdaság

41.

elismeri, hogy a jelenlegi élelmezési és gazdálkodási rendszerek felelősek az ammónia (NH3), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) túlzott kibocsátásáért, valamint hogy az ammóniakibocsátás 94 %-a és a metánkibocsátás 40 %-a mezőgazdasági tevékenységekből származik;

42.

kiemeli, hogy a mezőgazdaság az Unió elsődleges PM10-kibocsátásának harmadik legjelentősebb forrása, ahogyan azt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség is hangsúlyozza;

43.

emlékeztet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es megállapításaira, amelyek szerint az NH3 mezőgazdaságból származó kibocsátása hozzájárul az Európában minden tavasszal tapasztalható nagy PM-koncentrációkhoz, és arra a következtetésre jut, hogy az NH3-kibocsátás hozzájárul mind rövid, mind a hosszú távú negatív egészségügyi hatásokhoz;

44.

kiemeli, hogy a városi területeken az ammóniakibocsátás a levegőszennyezés egészségügyi hatásainak mintegy 50 %-áért felelős, mivel az ammónia a szálló por egyik legfontosabb prekurzora; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják ki a közös uniós agrárpolitika (KAP) reformjából adódó lehetőséget a mezőgazdasági ágazatból származó légszennyezés leküzdésére;

45.

hangsúlyozza, hogy léteznek technológiai intézkedések az ammónia-kibocsátás korlátozására, azonban ezeket eddig csak néhány tagállam alkalmazta; emlékeztet arra, hogy ezek a következőket foglalják magukban: nitrogéngazdálkodás a teljes nitrogénciklus figyelembevételével; a szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány nitrogénkiválasztásának csökkentésére irányuló takarmányozási stratégiák; trágyák és műtrágyák alacsony kibocsátású felhasználása a földterületeken; alacsony kibocsátású trágyatárolási rendszerek; alacsony kibocsátású trágyafeldolgozási és komposztáló rendszerek; alacsony kibocsátású állattartási rendszerek; alacsony kibocsátású megközelítések az ásványi trágyák alkalmazásához;

46.

felszólítja a társjogalkotókat, hogy a jövőbeli KAP-ba foglaljanak bele olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára, hogy csökkentsék a mezőgazdasági ágazat összes légszennyezőanyag-kibocsátását az Unió valamennyi polgára javára;

47.

hangsúlyozza, hogy rengeteg tudományos bizonyíték támasztja alá az intenzív állattenyésztés káros egészségügyi és környezeti hatásait Európában és világszerte egyaránt;

48.

emlékeztet arra, hogy a mezőgazdaságból származó metánkibocsátás a talajközeli ózon fontos prekurzora, amely káros hatást gyakorol az emberi egészségre, továbbá arra, hogy az Unió városi lakosságának 98 %-a a WHO iránymutatásait meghaladó ózonszintnek van kitéve;

49.

kiemeli, hogy a metánkibocsátást a levegőszennyezésre vonatkozó uniós jogszabályok nem szabályozzák, és az uniós éghajlatpolitika sem foglalkozik vele kifejezetten;

50.

kiemeli a metánkibocsátás kezelésének különböző költséghatékony módjait, amelyek nem befolyásolják a hús- és tejfogyasztást; úgy véli, hogy a trágyakezelésben kibocsátáscsökkentési lehetőségek rejlenek olyan egyszerű és költséghatékony intézkedések bevezetése révén, amelyek a tárolástól egészen a szórási technikákig terjednek; úgy véli továbbá, hogy a változó takarmányozási stratégiák (pl. olyan hüvelyesek hozzáadása, mint a takarmánylucerna és a len) jelentősen csökkentenék az emésztőszervi eredetű metánkibocsátást; emlékeztet arra, hogy az anaerob lebontás után – amelynek során a szerves hulladékot mikroorganizmusok bontják le és alakítják át biogázzá – visszamaradt anyag tápanyagokban gazdag, és természetes műtrágyaként használható fel;

51.

rámutat arra, hogy Európában a légszennyezés szabályozásának költségei a mezőgazdasági ágazatban sokkal alacsonyabbak, mint azokban az egyéb ágazatokban, amelyekben már végrehajtották a szigorúbb kibocsátásszabályozási intézkedéseket;

52.

úgy véli, hogy a KAP keretében nyújtott finanszírozást a jövőben a légszennyezés megfékezésére irányuló kötelező intézkedésekhez kell kötni;

Energiaipar

53.

emlékeztet arra, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 33 tagországában a kén-oxid-kibocsátás (SOx) több mint feléért és a nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) egyötödéért az energiatermelő és -elosztó ágazat felelős;

54.

kiemeli, hogy a szén- és lignittüzelésű erőművek jelentős mértékben hozzájárulnak az Unión belüli higanykibocsátáshoz, és hogy az uniós ipar higanykibocsátásának 62 %-a széntüzelésű erőművekből származik;

55.

emlékeztet arra, hogy a higany veszélyes neurotoxin, amely viszonylag alacsony szintű kitettség mellett is károsítja az idegrendszert;

56.

üdvözli, hogy legalább tíz uniós tagállam elkötelezte magán a szén kivezetése mellett; felszólítja az többi uniós tagállamot, hogy legkésőbb 2030-ig vonják ki a szenet az energiaforrások közül;

57.

elismeri a távfűtés fontos szerepét a kibocsátások csökkentésében, és hangsúlyozza, hogy a fejlett távfűtési berendezések a levegőszennyezést korlátozó legfontosabb tényezők közé sorolhatók; ösztönzi a távfűtés nélküli tagállamokat, hogy fontolják meg az ilyen rendszer bevezetésének előnyeit;

58.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a megújuló energián alapuló, hatékony háztartási fűtési megoldások elterjedését annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a háztartások szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentéséhez az egész Unióban;

Beltéri levegőszennyezés

59.

hangsúlyozza, hogy az emberek idejük közel 90 %-át beltérben töltik, ahol a levegő jelentősen szennyezettebb lehet, mint a kültéri levegő;

60.

emlékeztet arra, hogy a beltéri levegő rossz minősége világszinten a nem fertőző betegségek 10 %-áért felelős, és hogy az irodák levegőjének rossz minősége a termelékenység csökkenését is okozza; sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg harmonizált vizsgálati szabványokat a beltéri környezetben keletkező kibocsátások kiszámításához;

61.

úgy véli, hogy a beltéri levegő minőségére vonatkozó tanúsítványra vonatkozó kötelező rendelkezésnek valamennyi új és felújított épületre vonatkoznia kell az Unióban, és figyelembe kell vennie az EN 16798-1 szabványon alapuló, meglévő teljesítménymutatókat és vizsgálati módszereket, valamint a WHO beltéri levegőminőségre vonatkozó iránymutatásait;

62.

sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fogadjanak el hajtsanak végre olyan intézkedéseket, amelyek a légszennyezéssel azok forrásánál veszik fel a küzdelmet, figyelembe véve a beltéri és a kültéri levegőszennyezés forrásai közötti különbségeket;

A légszennyezés tudománya, nyomon követése és kutatása

63.

elismeri a légszennyezés tudományának összetettségét és a benne rejlő bizonytalanságokat, és ezért előmozdítja a különböző tudásformák, többek között a közösségi tudomány (22) használatát is a levegőminőség ellenőrzése és a szakpolitikai értékelés terén; hangsúlyozza, hogy javítani kell a nyilvánosság tudatosságát és a nekik nyújtott tájékoztatást azáltal, hogy bevonják a polgárokat a levegőminőségi kérdésekbe;

64.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a mind a beltéri, mind a kültéri levegő minőségének ellenőrzésére szolgáló innovatív, intelligens, többérzékelős rendszerekre vonatkozó, uniós szintű kutatást, fejlesztést és tanúsítást; hangsúlyozza, hogy a levegőminőséget ellenőrző intelligens rendszerek a civil tudomány használható eszközei lehetnek, és az asztmában és a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők számára is különleges előnyökkel járhatnak;

65.

felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a levegőminőség megfelelő, reprezentatív, pontos és folyamatos mérését és nyomon követését; emlékeztet arra, hogy a levegőminőségi problémákkal küzdő, főbb városi agglomerációk esetében fontos, hogy hol helyezik el a mérőállomásokat, szem előtt tartva, hogy a rossz elhelyezés nem teszi lehetővé a felmerülő közegészségügyi kockázatok megfelelő nyomon követését;

66.

felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre független levegőminőségi testületeket, amelyek feladata a levegőminőségi teljesítmény elemzése és az elfogadott intézkedések megfelelőségének értékelése; úgy véli, hogy ezeket az elemzéseket helyi szinten, havi rendszerességgel kell elkészíteni, és közzé kell tenni;

67.

úgy véli, hogy több kutatásra van szükség a kisebb részecskék, többek közt a PM1 és az ultrafinom részecskék egészségügyi hatásaival kapcsolatban;

Pénzügyi szempontok

68.

sürgeti a tagállamokat, hogy az egyenlő versenyfeltételek elvének megfelelően szüntessék meg azokat az adóügyi ösztönzőket, adókedvezményeket, illetve költségvetési átcsoportosításokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve előnyben részesítik a nagy kibocsátású közlekedési eszközöket;

69.

emlékeztet „a bevételek felhasználásának” elvére az úthasználati díjak tekintetében, és kéri, hogy a közúti infrastruktúra használatából származó bevételek egy részét lehetőség szerint fordítsák a városok levegőminőségének javítását célzó intézkedések támogatására;

70.

felhívja a figyelmet arra, hogy támogatni kell az energiaátalakítás által érintett régiókat, különösen a bányászati régiókat, mivel ezek általában szegény, gyakran a levegőben lévő káros anyagok magas szintjével jellemezhető régiók;

71.

felszólít a fosszilis üzemanyagok támogatásának fokozatos kivonására;

72.

felkéri a tagállamokat, hogy növeljék a levegő minőségének a közegészségre, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt hatására vonatkozó kutatások támogatását, ideértve a kapcsolódó externáliák felmérését is, valamint az olyan átfogóbb mérési stratégiákra vonatkozó kutatások támogatását, amelyek fel tudják mérni a légszennyezésnek való kitettséget, figyelembe véve az egyének időben és térben megtett útvonalait; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő eszközt a városoknak és önkormányzatoknak a levegőszennyezés elleni küzdelemhez;

o

o o

73.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 344., 2016.12.17., 1. o.

(2)  HL L 152., 2008.6.11., 1. o.

(3)  HL L 156., 2018.6.19., 75. o.

(4)  HL C 298., 2018.8.23., 140. o.

(5)  HL C 334., 2018.9.19., 151. o.

(6)  HL C 369., 2018.10.11., 114. o.

(7)  HL C 399., 2017.11.24., 10. o.

(8)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0100.

(9)  Az Európai Számvevőszék 23/2018. sz. különjelentése, https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR18_23/SR_AIR_QUALITY_HU.pdf

(10)  https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2018/604988/IPOL_STU(2018)604988_EN.pdf

(11)  https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/BRP_Vehicle_emissions/BRP_Vehicle_emissions_HU.pdf

(12)  2017. április 5-i ítélet, Franciaország kontra Bizottság, C-488/15, ECLI:EU:C:2017:267.

(13)  2018. február 22-i ítélet, Lengyelország kontra Bizottság, C-336/16, ECLI:EU:C:2018:94.

(14)  A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanács rendelet kiegészítéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

(16)  https://ec.europa.eu/futurium/en/system/files/ged/pum_draft_action_plan.pdf

(17)  http://www.eltis.org

(18)  Párizs, London, Barcelona, Heidelberg, Milánó, Róma, Rotterdam, Varsó, Birmingham, Oxford és Manchester (a 2018. október 8-i adatok szerint).

(19)  https://c40-production-images.s3.amazonaws.com/other_uploads/images/1579_3_FFFS_declaration_FINAL.original.pdf?1535129747

(20)  HL L 127., 2014.4.29., 51. o.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről (HL L 252., 2016.9.16., 53. o.).

(22)  http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/multimedia/ citizen_science_en.htm


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/33


P8_TA(2019)0195

Végrehajtási jogi aktussal szembeni kifogás: Megengedett szermaradékanyag-határértékek, többek között a klotianidin tekintetében

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III., és IV. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található klotianidin, cikloxidim, epoxikonazol, flonikamid, haloxifop, mandesztrobin, mepikvát, Metschnikowia fructicola NRRL Y-27328 törzs és prohexadion megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről (D059754/02 – 2019/2520(RPS))

(2021/C 23/05)

Az Európai Parlament,

tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III., és IV. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található klotianidin, cikloxidim, epoxikonazol, flonikamid, haloxifop, mandesztrobin, mepikvát, Metschnikowia fructicola NRRL Y-27328 törzs és prohexadion megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetére,

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára (2),

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a klotianidin és a tiametoxam maradékanyag-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról szóló, 2014. november 25-i, indokolással ellátott véleményére (3), amelyet 2014. december 4-én tettek közzé,

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a klotianidin burgonyában előforduló maradékanyag-határértékeinek módosításáról szóló, 2018. augusztus 30-i, indokolással ellátott véleményére (4), amelyet 2018. szeptember 20-án tettek közzé,

tekintettel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának 2018. november 27-i véleményére,

tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (5) 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára és 5a. cikkének (5) bekezdésére,

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésre és (4) bekezdésének c) pontjára,

A.

mivel a klotianidin egy neonikotinoid alapú rovarölő szer és egyben egy másik neonikotinoid, a tiametoxam metabolitja, amely számos rovarfajtát céloz meg, köztük a beporzó rovarokat is;

B.

mivel az EFSA 2017. szeptember 21-én véleményt fogadott el a neonikotinoidok toxicitásáról;

C.

mivel az EFSA 2018. február 28-án közzétette három neonikotinoid – a klotianidin, az imidakloprid és a tiametoxam – frissített kockázatértékelését, amely megerősíti, hogy a neonikotinoid növényvédő szerek legtöbb felhasználása veszélyt jelent a vadméhekre és a mézelő méhekre (6);

D.

mivel a klotianidin az Unióban betiltott három neonikotinoid egyike;

E.

mivel számos tanulmány utal arra, hogy a klotianidin hatással van a májra és a veseanyagcserére, illetve immunotoxikus hatása van az emlősökre (7);

F.

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdése az Unió egyik alapvető elveként határozza meg az elővigyázatosság elvét;

G.

mivel az EUMSZ 168. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”;

H.

mivel a 2009/128/EK irányelv célja a peszticidek fenntartható használatának elérése az Unióban a peszticidek emberi és állati egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentése által, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technikák, például a peszticidek nem vegyi alternatíváinak előmozdítása révén;

I.

mivel az Egyesült Államokban a burgonyára használt klotianidinra vonatkozó behozatali tűréshatárokat illető kérelmek alapján a Bizottsági rendelettervezet úgy ítéli meg, hogy az ilyen termények behozatala elé gördíthető kereskedelmi akadályok megelőzése érdekében magasabb maradékanyag-határértékekkel (MRL) kell számolni;

J.

mivel a Bizottságnak a klotianidin tekintetében az MRL növelésére irányuló javaslata kétségeket vetett fel az elővigyázatosság elve alapján, tekintettel az adatok közötti eltérésekre, valamint a klotianidinnak a közegészségre, fiatal emlősökre és a környezetre gyakorolt hatásait illetően továbbra is fennálló bizonytalanságra;

K.

mivel az EFSA az MRL-ek emelésére irányuló kérelemmel kapcsolatban megállapítja, hogy a tagállamoknak legkésőbb 2018. szeptember 19-ig módosítaniuk kell vagy hatályon kívül kell helyezniük a klotianidint hatóanyagként tartalmazó növényvédő szerekre az (EU) 2018/784 bizottsági végrehajtási rendelet (8) értelmében kiadott eddigi engedélyeket; mivel az ilyen, a klotianidin jóváhagyásának feltételeire alkalmazandó korlátozások nem relevánsak, minthogy az MRL alkalmazásai az importált terményekre vonatkoznak;

L.

2018. augusztus 30-i véleményében az EFSA megállapította, hogy „a 396/2005/EK rendelet 6. cikkének megfelelően a Bayer CropScience AG kérelmet nyújtott be Németország (értékelő tagállam, EMS) illetékes nemzeti hatóságához annak érdekében, hogy megállapítsa a Kanadából importált burgonyában előforduló klotianidin behozatali tűréshatárát. Az értékelő tagállam a 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően értékelő jelentést készített, amelyet 2018. április 26-án az Európai Bizottság elé terjesztett és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) továbbított. Az értékelő tagállam a Kanadából behozott burgonyára vonatkozó importtolerancia határát 0,3 mg/kg szinten állapította meg”;

M.

mivel az EFSA által 2018. augusztus 30-i véleményében levont következtetések csak a kanadai normatív értékeknek való megfelelés szükségességével indokolják a klotianidin-MRL növelését, és teljesen elmulasztják a neonikotinoidok és használatuk kumulatív környezeti hatásának elemzését;

N.

mivel az EFSA következtetéseit elméleti megfontolások alapján fogalmazták meg, különösen a rövid távú kockázatok vonatkozásában megengedhető maximális napi bevitel becslése tekintetében; mivel az EFSA elemzésében foglalt egyes szempontok elméleti jellege kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az EFSA képes-e empirikus tényekre támaszkodni, és ebből adódóan eredményeiben a valós helyzetet leképezni;

O.

mivel az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a klotianidin maximális MRL-jének növelése „valószínűleg nem” jelent kockázatot a fogyasztók egészségére nézve; mivel ez a megállapítás ugyanakkor némi bizonytalanságot foglal magában, és így maradnak bizonyos kétségek az új MRL-értékek tényleges biztonságosságát illetően;

1.

ellenzi a Bizottság rendelettervezetének elfogadását;

2.

úgy véli, hogy e bizottsági rendelet tervezete túllépi a 396/2005/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

3.

úgy véli, hogy az 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával;

4.

megjegyzi, hogy a rendelettervezet értelmében a klotianidin jelenlegi MRL-szintje 0,03 mg/kg-ról 0,3 mg/kg-ra növekedne;

5.

ajánlja, hogy a klotianidin MRL-je maradjon 0,03 mg/kg;

6.

úgy véli, hogy a klotianidin regisztrálására vonatkozó határozat nem indokolható, mivel nincs elég bizonyíték, amely arra engedne következtetni, hogy az állatokat, az élelmiszer-biztonságot és a beporzókat érintő elfogadhatatlan kockázatok megelőzhetők;

7.

megjegyzi, hogy még ha az eljárás a peszticidekről szóló, hatályos 2009/128/EK irányelvet követné is, maga a tény, hogy egy német kérelmező vállalat a német illetékes hatóságot választotta értékelő tagállamként tükrözi a több érintett fél által a növényvédő szerek kiértékelésével kapcsolatosan hangoztatott aggodalmat, miként azt a Parlamentnek a növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárásáról szóló, 2019. január 16-i állásfoglalásában (9) az AJ. és az AK. preambulumbekezdés megemlíti;

8.

emlékeztet, hogy a klotianidin peszticidként történő alkalmazása globális szinten sújtja a beporzó rovarokat (10);

9.

úgy véli, hogy az EFSA véleménye nem vette figyelembe az emberi egészséget és a méheket érintő kockázatot; meggyőződése, hogy a beporzókra és a környezetre gyakorolt hatást figyelembe kell venni az MRL-ek értékelésekor; felhívja a tagállamokat és az EFSA-t, hogy az MRL-ekre vonatkozó kérelmek elbírálásakor fokozott elővigyázatossággal védjék a lakosság egészségét és a beporzóállományt;

10.

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a bizottsági rendelet tervezetét;

11.

felkéri a Bizottságot, hogy az elővigyázatosság elvét tiszteletben tartó EUMSZ alapján nyújtson be új jogalkotási javaslatot;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 309., 2009.11.24., 71. o.

(2)  HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(3)  DOI: 10.2903/j.efsa.2014.3918, EFSA Journal 2014; 12(12):3918.

(4)  DOI: 10.2903/j.efsa.2018.5413, EFSA Journal 2018; 16(9):5413.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6)  DOI: 10.2903/sp.efsa.2018.EN-1378.

(7)  Bal R. és tsa: ‘Effects of clothianidin exposure on sperm quality, testicular apoptosis and fatty acid composition in developing male rats’, Cell Biol Toxicol, Vol. 28, No 3, 2012, 187-200. o.; Tokumoto J. és tsa: ‘Effects of exposure to clothianidin on the reproductive system of male quails’, J. Vet. Med. Sci., Vol. 75, No 6, 2013, 755–760. o.; Wang Y. és tsa: ‘Metabolism distribution and effect of thiamethoxam after oral exposure in Mongolian racerunner (Eremias argus)’, J. Agric. Food Chem., Vol. 66, No 28, 2018, 7376–7383. o.; Wang X. és tsa:‘Mechanism of neonicotinoid toxicity: Impact on oxidative stress and metabolism’, Annu. Rev. Pharmacol. Toxicol., Vol. 58, No 1, 2018, 471-507. o.

(8)  A Bizottság (EU) 2018/784 végrehajtási rendelete (2018. május 29.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a klotianidin hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2018.5.30., 35. o.).

(9)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0023.

(10)  El Hassani, A. K., Dacher, M., Gary, V., Lambin, M., Gauthier, M., Armengaud, C., ‘Effets sublétaux de l’Acétamipride et du Thiamethoxam sur le comportement de l’abeille (Apis mellifera)’, 2014. május 23., https://www.researchgate.net/publication/255636607_Effets_subletaux_de_l%27Acetamipride_et_du_Thiamethoxam_sur_le_comportement_de_l%27abeille_Apis_mellifera


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/36


P8_TA(2019)0196

Géntechnológiával módosított 4114 (DP-ØØ4114-3) kukorica

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 4114 (DP-ØØ4114-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060242/03 – 2019/2551(RSP))

(2021/C 23/06)

Az Európai Parlament,

tekintettel a géntechnológiával módosított 4114 (DP-ØØ4114-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060242/03,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. április 19-én elfogadott, 2018. május 24-én közzétett és 2018. július 5-én módosított véleményre (3),

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel 2014. november 27-én a Pioneer Overseas Corporation a Pioneer Hi-Bred International Inc. vállalat nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet (a továbbiakban: „a kérelem”) nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított 4114 fajtájú kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan, és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított 4114 fajtájú kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel 2018. április 19-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban;

C.

mivel a géntechnológiával módosított 4114 fajtájú kukoricát úgy fejlesztették ki, hogy a Lepidoptera és a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelem érdekében három rovarirtó fehérjét (Cry1F, Cry34Ab1 és Cry35Ab1), valamint a glufozinát-ammónium-alapú gyomirtó szereknek való ellenállást biztosító PAT fehérjét expresszáljon;

A kiegészítő gyomirtó szerek maradékai és összetevői

D.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében a kiegészítő gyomirtó szerek – ebben az esetben a glufozinát – alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi, és ezért e növények várhatóan nagyobb és többszörös dózisnak vannak kitéve, ami nemcsak a betakarított növényekben és így az importált termékekben található maradékanyagok mennyiségének emelkedéséhez vezet, hanem a géntechnológiával módosított növény összetételét és agronómiai tulajdonságait is befolyásolhatja;

E.

mivel a glufozinát használata 2018. augusztus 1. óta nem engedélyezett az Unióban, mivel reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített kizárási kritériumok közé tartozik (5);

F.

mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén kívül esnek; mivel a géntechnológiával módosított kukorica gyomirtó szerekkel való permetezésének hatását nem mérték fel;

G.

mivel az Unió 2019., 2020. és 2021. évi többéves összehangolt ellenőrzési programja keretében a tagállamok nem kötelesek mérni a glufozinát-maradványok mennyiségét a behozatalra kerülő kukoricákban azzal a céllal, hogy biztosítsák a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelést (6); mivel így nem garantálható, hogy a géntechnológiával módosított 4114 kukorica glufozinátmaradványai megfelelnek a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek;

Bt-toxinok

H.

mivel a 4114 fajtájú kukorica három Bt-toxint expresszál (Cry1F, Cry34Ab1 és Cry35Ab1), amelyek védelmet biztosítanak a Lepidoptera és a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben;

I.

mivel annak ellenére, hogy a Cry1-fehérjék elismerten adjuváns tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz erősíthetik más élelmiszerek allergén tulajdonságait, ezt az EFSA nem vizsgálta; mivel ez problémás, miután a Bt-toxinok az élelmiszerekben és takarmányokban, például a szójababban lévő allergénekkel keveredhetnek;

J.

mivel az egyik, a Bt-toxinoknak és a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezés maradékanyagainak lehetséges egészségügyi hatásairól szóló 2017. évi tudományos tanulmány megállapítja, hogy különös figyelmet kell fordítani a gyomirtó szerek maradékanyagaira és ezek Bt-toxinokkal való kölcsönhatására (7); mivel ezt az EFSA nem vizsgálta;

A demokratikus legitimáció hiánya

K.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

L.

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (8);

M.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (9), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.

felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szernek – ebben az esetben a glufozinátnak – ellenállóvá tettek;

5.

felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezésből, a metabolitokból és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekből származó maradékanyagok teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényt;

6.

felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

7.

ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

8.

felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

9.

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(3)  Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított 4114 kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználására vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről (EFSA-GMO-NL-2014-123 számú kérelem), EFSA Journal 2018; 16(5):5280, 25. o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2018.5280

(4)  

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).

2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).

2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított SYN-Ø53Ø7-1 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2018/555 végrehajtási rendelete (2018. április 9.) (HL L 92., 2018.4.10., 6. o.).

(7)  https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5236067/

(8)  Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).

(9)  HL C 355., 2017.10.20., 165. o.

(10)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/42


P8_TA(2019)0197

Géntechnológiával módosított MON 87411 (MON-87411-9) kukorica

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87411 (MON-87411-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060243/03 – 2019/2552(RSP))

(2021/C 23/07)

Az Európai Parlament,

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87411 (MON-87411-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060243/03,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. május 31-én elfogadott és 2018. június 28-án közzétett véleményre (3),

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel 2015. február 5-én a „Monsanto Europe N.V.” vállalat az egyesült államokbeli „Monsanto Company” cég nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Belgium illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87411 (GM) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan, és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított MON 87411 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2018. május 31-én kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban;

C.

mivel a MON 87411 GM kukoricát úgy fejlesztették ki, hogy a Bt-Cry3Bb1 és a DvSnf7 dsRNS gén módosított változatának köszönhetően ellenálló képességet biztosítson az amerikai kukoricabogárral szemben, és tolerálja a glifozátot tartalmazó gyomirtó szereket;

D.

mivel az amerikai kukoricabogár a Bt-fehérjékkel, így a Cry3Bb1 rovarölő fehérjével szemben az Egyesült Államok egyre több térségében ellenállóvá vált, kifejlesztették a géntechnológiával módosított MON 87411 kukoricát, amely a kártevők ellen hatékony kétszálú DNS-sel és RNS-sel rendelkezik;

E.

mivel a kétszálú RNS rendeltetése, hogy a célszervezet belében, a szóban forgó esetben az amerikai kukoricabogár lárvájában megzavarja az alapvető biológiai folyamatok génszabályozását, és ezáltal elpusztítsa a kukoricabogarat;

F.

mivel az 503/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) előírja, hogy a genetikailag módosított növényekben poszttranszkripciós génelcsendesítést alkalmazó eljárás folyamán a potenciálisan „nem célzott” gének azonosítása érdekében bioinformatikai elemzésre van szükség; mivel ebben az összefüggésben alapos elemzés szükséges ahhoz, hogy a kétszálú RNS szerkezetét össze lehessen hasonlítani genomikus régiókkal olyan szervezetekben, amelyek érintkezésbe kerülhetnek a molekulákkal, ideértve a nem célszervezeteket is;

G.

mivel azonban az EFSA a figyelmét és kockázatelemzését a növényekben jelentkező potenciális nem célzott hatásokra korlátozta, és nem foglalkozott az élelmiszer- és takarmányláncon keresztül a kukoricának kitett humán és állati szervezetekre és azok bélrendszeri mikrobiomáira gyakorolt hatásokkal; mivel egy független intézet elkészítette EFSA-vélemény értékelését, és azt a „nem nézem, így nem látom” stratégia mintapéldájának minősítette, amely összeegyeztethetetlen a hatályos szabályozással (6);

H.

mivel ez az értékelés többek között arra a következtetésre jut, hogy az EFSA által a molekuláris jellemzőkre vonatkozóan végzett kockázatértékelés a fenti okokból kifolyólag nem meggyőző, és nem elegendő az élelmiszer- és takarmánybiztonság megállapításához;

I.

mivel a kérelmező által benyújtott 90 napos toxicitási vizsgálat a géntechnológiával módosított MON 87411 kukoricával táplált patkányok esetében statisztikailag szignifikáns testtömeg-csökkenést mutatott; mivel – jóllehet ezt a megállapítást az EFSA nem vette figyelembe, mert nem kísérte az étrenddel összefüggő klinikai tünetekre és az emésztőtraktus kórszövettani elváltozására vonatkozó teszt – valószínűsíthető, hogy a géntechnológiával módosított MON 87411 kukoricában jelen levő kétszálú RNS közvetlen kölcsönhatásba léphet a bél mikrobiómával, és hogy ez magyarázhatja az állati takarmányozási vizsgálatokból származó, a patológiás hatások nélküli testtömeg-különbségeket kimutató megállapításokat; mivel ezt az EFSA-nak ezt a vonatkozást alaposabban meg kellett volna vizsgálnia;

A kiegészítő gyomirtó szerekre és azok maradványaira vonatkozó értékelés és ellenőrzések hiánya

J.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében a kiegészítő gyomirtó szerek – ebben az esetben a glifozát – alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi, és ezért e növények várhatóan nagyobb és többszörös dózisnak vannak kitéve, ami nemcsak a betakarított növényekben és így az importált termékekben található maradékanyagok mennyiségének emelkedéséhez vezet, hanem a géntechnológiával módosított növény összetételét és agronómiai tulajdonságait is befolyásolhatja;

K.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;

L.

mivel az EFSA növényvédő szerekkel és azok maradványaival foglalkozó tudományos testülete szerint általában nem vonhatók le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátkészítménnyel való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban (7); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozáttal való permetezésre használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga (8);

M.

mivel az Unió a toxicitásával kapcsolatos aggályok miatt már kivonta a forgalomból a polietoxilált faggyúamin elnevezésű glifozátos adalékanyagot; mivel azonban továbbra is előfordulhat, hogy azokban az országokban, ahol a géntechnológiával módosított kukoricát termesztik (jelenleg Argentínában, Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban), aggályos adalékanyagokat és keverékeket engedélyeznek;

N.

mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén kívül esnek; mivel a géntechnológiával módosított MON 87411 kukorica gyomirtó szerekkel való permetezésének hatását nem mérték fel;

O.

mivel az Unió 2019., 2020. és 2021. évi többéves összehangolt ellenőrzési programja keretében a tagállamok nem kötelesek mérni a glifozát-maradványok mennyiségét a behozatalra kerülő kukoricákban azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelést (9); mivel így nem garantálható, hogy a géntechnológiával módosított MON 87411 kukorica glifozátmaradványai megfelelnek a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek;

A demokratikus legitimitás hiánya

P.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

Q.

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (10);

R.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (11), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezésből, a metabolitokból és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekből származó maradékanyagok teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényt;

5.

felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

6.

ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

7.

felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

8.

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

9.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(3)  Tudományos szakvélemény a EFSA-GMO-NL-2015-124 számú, a géntechnológiával módosított MON 87411 fajtájú kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára, behozatalára és feldolgozására vonatkozó, 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelméről, EFSA Journal 2018; 16(6):5310, 29. o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2018.5310

(4)  

2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).

2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).

2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított SYN-Ø53Ø7-1 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060).

(5)  A Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 157., 2013.6.8., 1. o.).

(6)  https://www.testbiotech.org/sites/default/files/Testbiotech_Comment_Maize% 20Mon87411.pdf

(7)  Az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés, EFSA Journal 2015; 13(11):4302, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4302/epdf

(8)  https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3955666

(9)  HL L 92., 2018.4.10., 6. o.

(10)  Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).

(11)  HL C 355., 2017.10.20., 165. o.

(12)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/48


P8_TA(2019)0198

Géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica, valamint Bt11 × MIR162 × 1507, MIR162 × 1507 × GA21 és MIR162 × 1507 alkombináció

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D060244/03 – 2019/2553(RSP))

(2021/C 23/08)

Az Európai Parlament,

tekintettel a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D060244/03,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. május 31-én elfogadott és 2018. július 11-én közzétett véleményre (3),

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.

mivel 2010. augusztus 10-én a Syngenta Crop Protection AG vállalat a Syngenta Crop Protection NV/SA kapcsolt vállalkozásán keresztül az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Németország illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan, és mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.

mivel a kérelem hatályát, amely a benyújtás időpontjában a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica valamennyi alkombinációjára kiterjedt, utóbb származásuktól függetlenül a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 három alkombinációra korlátozták élelmiszerként és takarmányként való felhasználásukra, behozatalukra és feldolgozásukra vonatkozóan;

C.

mivel a négyszeres genetikai eseménnyel létrehozott Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukoricát négy egyszeres genetikai esemény hagyományos keresztezés útján történő kombinációjával állították elő, ami többek között a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelmet szolgáló két különböző (Bt-fehérjeként is ismert) Cry fehérje, valamint a glifozáttal és glufozináttal szembeni toleranciát lehetővé tévő fehérjék kifejeződéséhez vezet;

D.

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt fogadott el a kérelemmel kapcsolatban; mivel azonban az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (az EFSA GMO-testülete) egy tagja kisebbségi véleményt fogalmazott meg;

A három alkombinációra vonatkozó adatok hiánya

E.

mivel a kérelmező nem szolgáltatott adatokat a három alkombináció egyikére vonatkozóan sem, és nem indokolta, hogy miért nem tartja szükségesnek a kockázatértékelés szempontjából az adatszolgáltatást; mivel az EFSA nem kért adatokat a három alkombinációról; mivel nem lehet tudni, hogy ezeket az alkombinációkat egyáltalán létrehozták-e már;

EFSA kisebbségi vélemény

F.

mivel az EFSA GMO-testülete egy tagjának kisebbségi véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a géntechnológiával módosított növények (azaz a három alkombináció) „értékelése”, amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be adatokat, ugyanolyan súllyal esik a latba és ugyanolyan a megbízhatósága, mint azon géntechnológiával módosított növények értékelése, amelyekre vonatkozóan adatokat szolgáltattak és értékeltek;

G.

mivel – a kisebbségi vélemény szerint – a vizsgálatok azt mutatják, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció bizonyos körülményei következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

H.

mivel a kisebbségi vélemény megállapítja, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a jelenleg javasolt és az EFSA-nál a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére irányuló […] toxikológiai vizsgálatok nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket” (5);

I.

mivel a kisebbségi vélemény azt is megállapítja, hogy a három alkombinációval kapcsolatos adatok hiánya miatt „nem zárható ki az újonnan expresszált Bt-fehérjék fokozott kifejeződésének és együttes hatásának az immunrendszerre gyakorolt lehetséges együttes hatása (pl. adjuváns tevékenység végzése)”, és hogy nem lehet tisztázni a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) szerepét az allergén kockázat növelésében, és ezért nem lehet teljes mértékben megvédeni azokat a fogyasztókat, akik esetleg veszélyeztetettek;

A kiegészítő gyomirtó szerekre és azok maradványaira vonatkozó értékelés és ellenőrzések hiánya

J.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében a kiegészítő gyomirtó szerek – ebben az esetben a glufozinát és a glifozát – alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi, és ezért e növények várhatóan nagyobb és többszörös dózisnak vannak kitéve, ami nemcsak a betakarított növényekben és így az importált termékekben található maradékanyagok mennyiségének emelkedéséhez vezet, hanem a géntechnológiával módosított növény összetételét és agronómiai tulajdonságait is befolyásolhatja;

K.

mivel a glufozinát használata nem engedélyezett az Unióban, mivel reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) rögzített kizárási kritériumok alá tartozik;

L.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;

M.

mivel az EFSA növényvédő szerekkel és azok maradványaival foglalkozó tudományos testülete szerint általában nem vonhatók le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátkészítménnyel való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban (7); mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozáttal való permetezésre használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga (8);

N.

mivel az Unió a toxicitásával kapcsolatos aggályok miatt már kivonta a forgalomból a polietoxilált faggyúamin elnevezésű glifozátos adalékanyagot; mivel azonban továbbra is előfordulhat, hogy aggályos adalékanyagokat és keverékeket engedélyeznek azokban az országokban, ahol ezt a géntechnológiával módosított kukoricát termesztik (jelenleg Argentína, Kanada és Japán);

O.

mivel a gyomirtó szerek és azok metabolitjainak maradékanyag-szintjére vonatkozó információk alapvető fontosságúak a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növények alapos kockázatelemzéséhez; mivel a gyomirtó szerekkel való permetezésből származó maradékanyagok az EFSA GMO-testületének hatáskörén kívül esnek; mivel nem vizsgálták a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica vagy a három alkombináció gyomirtó szerrel való permetezéséből származó maradványokat;

P.

mivel továbbá a kiegészítő gyomirtó szerek több transzgént tartalmazó növényeken lévő metabolitjai eltérhetnek a szülői növényen lévőktől, amit az EFSA az értékelésében nem vett figyelembe;

Q.

mivel egy független tanulmány (9) szerint az EFSA-nak kérnie kellett volna, hogy a kérelmező nyújtson be olyan szabadföldi kísérletekből származó adatokat, amelyek esetében a növények által tolerált legnagyobb dózisú gyomirtókat alkalmaztak; mivel értékelni kellett volna az említett növényekből származó anyagokat a szervi toxicitás, az immunrendszer reakciói és a reprodukciós toxicitás szempontjából, figyelembe véve a más növényi keverékekkel és Bt-toxinokkal együttesen fellépő hatásokat is;

R.

mivel az Unió 2019., 2020. és 2021. évi többéves összehangolt ellenőrzési programja keretében a tagállamok nem kötelesek mérni a glufozinát- vagy glifozát-maradványok mennyiségét a behozatalra kerülő kukoricákban azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelést (10); mivel így nem garantálható, hogy a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica vagy a három alkombináció glifozát- és glufozinátmaradványai megfelelnek a maradékanyag-határértékekre vonatkozó uniós követelményeknek;

A demokratikus legitimáció hiánya

S.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. január 14-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta;

T.

mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyezésre vonatkozó határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok támogató véleménye nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről való határozathozatal tekintetében teljesen bevett gyakorlattá vált a dosszié visszaküldése a Bizottsághoz a jogerős határozat meghozatala céljából, noha ez egyébként csupán a kivétel lehetne az eljárás egésze szempontjából; mivel Juncker elnök úr is több alkalommal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (11);

U.

mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította (12), továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;

1.

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.

felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szernek – ebben az esetben a glufozinátnak – ellenállóvá tettek;

5.

felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezésből, a metabolitokból és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményekből származó maradékanyagok teljes körű értékelése nélkül ne engedélyezzen semmilyen, a gyomirtó szereknek ellenálló géntechnológiával módosított növényt;

6.

felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

7.

felhívja a Bizottságot, hogy a többszörös genetikai események alkombinációit csak abban az esetben engedélyezze, ha azokat a kérelmező által benyújtott összes adat alapján az EFSA alaposan megvizsgálta;

8.

felhívja az EFSA-t, hogy fejlessze tovább és módszeresen alkalmazzon olyan módszereket, amelyek lehetővé teszik a többszörös genetikai események ismert és várható nem kívánt hatásainak azonosítását, például a Bt-toxinok adjuváns tulajdonságaival kapcsolatban;

9.

ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

10.

felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;

11.

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére irányuló javaslatokat – függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, takarmányozásra vagy termesztésre irányulnak-e –, amennyiben azokról az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(3)  Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica, valamint a Bt11 × MIR162 × 1507, a MIR162 × 1507 × GA21 és a MIR162 × 1507 alkombináció élelmiszerként és takarmányként való felhasználásra vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről (EFSA-GMO-DE-2010-86. sz. kérelem), EFSA Journal 2018; 16(7):5309, https://doi.org/10.2903/j.efsa.2018.5310

(4)  2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.).

2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 399., 2017.11.24., 71. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 19. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 17. o.).

2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 35., 2018.1.31., 15. o.).

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 108. o.).

2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 86., 2018.3.6., 111. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 76. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 80. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 70. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 73. o.).

2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 215., 2018.6.19., 83. o.).

2017. április 5-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 298., 2018.8.23., 34. o.).

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-40278-9 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 71. o.).

2017. május 17-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB119 gyapotot (BCS-GHØØ5-8) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 307., 2018.8.30., 67. o.).

2017. szeptember 13-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-68416-4 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 337., 2018.9.20., 54. o.).

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 55. o.).

2017. október 4-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 60. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 122. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 127. o.).

2017. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 88302 × Ms8 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8 × ACS-BNØØ3-6), MON 88302 × Ms8 (MON-883Ø2-9 × ACSBNØØ5-8) és MON 88302 × Rf3 (MON-883Ø2-9 × ACS-BNØØ3-6) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 346., 2018.9.27., 133. o.).

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0051).

2018. március 1-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × NK603 (MON-87427-7 × MON-89Ø34-3 × MON-ØØ6Ø3-6 kukoricát, valamint MON 87427, MON 89034 és NK603 genetikai eseményekből kettőt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2010/420/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0052).

2018. május 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított H7-1 cukorrépából (KM-ØØØH71-4) előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0197).

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GA21 (MON-ØØØ21-9) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0221).

2018. május 30-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a 1507, 59122, MON 810 és az NK603 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0222).

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × MON 810 ((MON-ØØ6Ø3-6 × MON-ØØ81Ø-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0416).

2018. október 24-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, 1507, MON 88017 és 59122 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, és a 2011/366/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0417).

2019. január 31-i állásfoglalás a 2013/327/EU végrehajtási határozatnak a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló takarmány forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése megújításának tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0057).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított SYN-Ø53Ø7-1 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0058).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87403 kukoricát (MON-874Ø3-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0059).

2019. január 31-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított GHB614 gyapotot (LLCotton × 25 MON 15985) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0060).

(5)  https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2018.5309, 34. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(7)  Az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés. EFSA Journal 2015; 13(11):4302, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4302/epdf

(8)  https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3955666

(9)  https://www.testbiotech.org/sites/default/files/Testbiotech_Comment_Maize% 20Bt11xMIR162x1507xGA21_fin.pdf, 6. o.

(10)  A Bizottság (EU) 2018/555 végrehajtási rendelete (2018. április 9.) (HL L 92., 2018.4.10., 6. o.).

(11)  Például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).

(12)  HL C 355., 2017.10.20., 165. o.

(13)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/54


P8_TA(2019)0199

Hatóanyagok, többek között a tiakloprid

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az abamektin, a Bacillus subtilis (Cohn 1872) QST 713 törzse, a Bacillus thuringiensis subsp. Aizawai, a Bacillus thuringiensis subsp. israeliensis, a Bacillus thuringiensis subsp. kurstaki, a Beauveria bassiana, a benfluralin, a klodinafop, a klopriralid, a Cydia pomonella Granulovirus (CpGV), a ciprodinil, a diklórprop-P, az epoxikonazol, a fenpiroximát, a fluazinam, a flutolanil, a foszetil, a Lecanicillium muscarium, a mepanipirim, a mepikvát, a Metarhizium anisopliae var. Anisopliae, a metkonazol, a metrafenon, a Phlebiopsis gigantea, a pirimikarb, a Pseudomonas chlororaphis MA 342 törzse, a pirimetanil, a Pythium oligandrum, a rimszulfuron, a spinozad, a Streptomyces K61, a tiakloprid, a tolklofosz-metil, a Trichoderma asperellum, a Trichoderma atroviride, a Trichoderma gamsii, a Trichoderma harzianum, a triklopir, a trinexapak, a tritikonazol, a Verticillium albo-atrum és a ziram hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet tervezetéről (D060042/02 – 2019/2541(RSP))

(2021/C 23/09)

Az Európai Parlament,

tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az abamektin, a Bacillus subtilis (Cohn 1872) QST 713 törzse, a Bacillus thuringiensis subsp. Aizawai, a Bacillus thuringiensis subsp. israeliensis, a Bacillus thuringiensis subsp. kurstaki, a Beauveria bassiana, a benfluralin, a klodinafop, a klopriralid, a Cydia pomonella Granulovirus (CpGV), a ciprodinil, a diklórprop-P, az epoxikonazol, a fenpiroximát, a fluazinam, a flutolanil, a foszetil, a Lecanicillium muscarium, a mepanipirim, a mepikvát, a Metarhizium anisopliae var. Anisopliae, a metkonazol, a metrafenon, a Phlebiopsis gigantea, a pirimikarb, a Pseudomonas chlororaphis MA 342 törzse, a pirimetanil, a Pythium oligandrum, a rimszulfuron, a spinozad, a Streptomyces K61, a tiakloprid, a tolklofosz-metil, a Trichoderma asperellum, a Trichoderma atroviride, a Trichoderma gamsii, a Trichoderma harzianum, a triklopir, a trinexapak, a tritikonazol, a Verticillium albo-atrum és a ziram hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet tervezetére (D060042/02,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 17. cikke első bekezdésére,

tekintettel a tiaklopridról az 1107/2009/EK bizottsági rendeletnek megfelelően elkészített, 2017. októberi megújításértékelő jelentést (3),

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 11. és 13. cikkére,

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A kontextus ismertetése

A.

mivel a tiakloprid rovarölő szerként való felhasználás céljából 2005. január 1. óta jóváhagyással rendelkezik;

B.

mivel a tiakloprid jóváhagyásának megújítására irányuló, a 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) szerinti eljárás 2015 óta folyik, és magában foglalja az előírt hároméves határidőt; mivel a jelenlegi jóváhagyási időszak 2019. április 30-án lejár;

C.

mivel a tiakloprid hatóanyag jóváhagyási időtartamát az (EU) 2018/524 bizottsági végrehajtási rendelet (6) már meghosszabbította;

D.

mivel a Bizottság nem fejti ki a második meghosszabbítás okait annak megállapításán túl, hogy: „mivel az anyagok [többek között a tiakloprid] értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, a szóban forgó hatóanyagok jóváhagyása valószínűleg még azelőtt lejár, hogy meghosszabbításukról döntés születne”;

E.

mivel az 1107/2009/EK rendelet célja, hogy biztosítsa mind az emberi és állati egészség, mind a környezet magas szintű védelmét, és ezzel egyidejűleg megőrizze az uniós mezőgazdaság versenyképességét; mivel külön figyelmet kell fordítani a népesség sérülékenyebb csoportjainak, például a várandós nőknek, a csecsemőknek és a gyermekeknek a védelmére;

F.

mivel az elővigyázatosság elvének érvényesülnie kell, és mivel az 1107/2009/EK rendelet kimondja, hogy a növényvédő szerek csak olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyekről kimutatták, hogy egyértelműen előnyösek a növénytermesztés szempontjából, és várhatóan nem hatnak károsan az emberek és állatok egészségére, illetve nem terhelik elfogadhatatlan mértékben a környezetet;

G.

mivel az 1107/2009/EK rendelet kimondja, hogy a hatóanyagok jóváhagyásának meggyorsítása érdekében szigorú határidőket kell megállapítani az eljárás különböző szakaszaira, ami egyértelműen nem történt meg;

H.

mivel az 1107/2009/EK rendelet előírja, hogy a biztonság érdekében a hatóanyagok jóváhagyási időtartamát korlátozni kell; mivel a jóváhagyás időtartamának arányban kell állnia az adott hatóanyag használatával járó esetleges kockázatokkal, de ilyen arányosság nyilvánvalóan nem áll fenn;

I.

mive a tiakloprid hatóanya egy cián-helyettesített neonikotinoid, amelyet széles körben alkalmaznak az Unióban – az üvegházakban való felhasználás kivételével – betiltott klotianidin, imidakloprid és tiametoxam helyettesítésére;

J.

mivel a tiakloprid alapú készítményeket a földeken a korábban használt klotianidin, imidakloprid és tiametoxam hatóanyagoknál sokkal nagyobb mennyiségben permetezik szét;

K.

mivel a tiaklopridkészítmények használata a virágzás ideje alatt megengedett, mivel a beporzók várhatóan kevésbé károsodnak;

Endokrin károsító tulajdonságok

L.

mivel több közelmúltbeli tanulmány arra utal, hogy a tiakloprid endokrin károsító hatásokkal (7), genotoxikus és citotoxikus hatásokkal (8)(9), valamint az idegrendszer fejlődését befolyásoló hatással bír, továbbá neurotoxikus (10) és immunotoxikus (11) anyag;

M.

mivel a tiakloprid hatóanyag az uniós növényvédőszer-adatbázis (12) szerint „endokrin károsító tulajdonságokkal” rendelkezik, és helyettesítésre jelölt anyag;

N.

mivel az Európai Vegyianyag-ügynökség a tiakloprid hatóanyagra az alábbi besorolást és címkézést állapította meg: „az emberre feltehetőleg rákkeltő hatású és az emberi reprodukciót vélelmezetten károsító anyag”;

O.

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a tiaklopridról szóló, nyilvános konzultációra (13) bocsátott, 2017. októberi megújításértékelő jelentésben riasztó és visszavonhatatlan következtetéseket vont le a tiakloprid emberi egészségre való veszélyességét illetően;

P.

mivel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2016. június 16-i ülésén Andriukaitis biztos kifejtette, hogy az elővigyázatosság elve érvényesül, amennyiben az endokrin károsító anyagokra vonatkozó kritériumokkal kapcsolatban kétségek merülnek fel;

Q.

mivel az ANSES francia környezetvédelmi ügynökség a neonikotinoidokról szóló 2018. májusi jelentésében kedvezőtlen véleményt nyilvánított a tiakloprid hatóanyagról (14)(15)(16);

R.

mivel Franciaország 2018 szeptembere óta tiltja a tiakloprid használatát annak feltételezett rákkeltő hatása miatt;

Fenyegetés a biológiai sokféleségre nézve

S.

mivel a tiakloprid ugyanolyan mérgező lehet a mézelő méhek számára, mint az imidakloprid és a tiametoxam (17);

T.

mivel a tiakloprid befolyásolhatja a mézelő méhek tanulási és memóriateljesítményét, ezáltal pedig a méhcsaládok életképességét is (18); mivel friss tudományos adatok (19) azt mutatják, hogy a földeken a mézelő méhek tiakloprid hatóanyagnak való krónikus, alacsony koncentrációjú expozíciója jelentős szubletális hatásokat vált ki, például romlik az állatok élelemszerző magatartása, kommunikációja és navigációs képessége, és ennek megfelelően felmerül a kérdés, hogy a tiakloprid hatóanyag használata megfelel-e a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20);

U.

mivel a neonikotinoidok beporzókra kifejtett, már ismert mellékhatásai mellett közelmúltbeli tudományos publikációk (21) kimutatták, hogy a tiakloprid hatóanyag hatással van a mézelő méhek már most is jelentősen meggyengült immunkompetenciájára;

V.

mivel a beporzókat érintő toxicitás növekedése a sokféle növényvédő és rovarölő szer, köztük a tiakloprid használatából eredő koktélhatás (22) következménye;

1.

úgy véli, hogy a Bizottság végrehajtásirendelet-tervezete túllépi a 1107/2009/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.

úgy véli, hogy a tiakloprid regisztrálására vonatkozó határozat nem indokolható, mivel nincs elég bizonyíték, amely arra engedne következtetni, hogy az állatokat, az élelmiszer-biztonságot és a beporzókat érintő elfogadhatatlan kockázatok megelőzhetők;

3.

úgy ítéli meg, hogy a Bizottság végrehajtásirendelet-tervezete nem a tiakloprid hatóanyag uniós mezőgazdasági célok tekintetében meglévő, sürgető szükségességen alapul;

4.

úgy véli, hogy a Bizottság végrehajtásirendelet-tervezete nem tartja tiszteletben az elővigyázatosság elvét;

5.

azt tartja helyénvalónak, hogy a Bizottság ehelyett javasolja különleges státusz bevezetését a mézelő méhekre vonatkozóan, figyelembe véve, hogy a beporzók elengedhetetlenek a fenntartható mezőgazdaság, a növénytermesztés, illetve más vadon élő és élelmiszer-termelő állatok szempontjából, továbbá ennek fényében tegyen javaslatot a vonatkozó rendeletek módosítására, harmonizálására és egységességük fokozására, a mézelő méhek és más beporzók magas szintű védelmének biztosítása érdekében;

6.

felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtásirendelet-tervezetét, és nyújtson be a bizottságnak új tervezetet, amely figyelembe veszi a tiakloprid hatóanyag mézelő méhekre, az emberek és az állatok egészségére és a környezetre gyakorolt krónikus hatását;

7.

felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tiltsa be a neonikotinoid osztályba tartozó és hasonló hatásmechanizmusú hatóanyagokat, a tiaklopridot is beleértve;

8.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 309., 2009.11.24., 71. o.

(2)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(3)  Az 1107/2009/EK bizottsági rendeletnek megfelelően elkészített megújításértékelő jelentés, Tiakloprid, 1. kötet, 2017. október, https://www.efsa.europa.eu/en/consultations/call/180123

(4)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(5)  A Bizottság 844/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 18.) a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2018/524 végrehajtási rendelete (2018. március 28.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a Bacillus subtilis (Cohn 1872) AQ 713 törzzsel azonos QST 713 törzse, a klodinafop, a klopiralid, a ciprodinil, a diklórprop-P, a foszetil, a mepanipirim, a metkonazol, a metrafenon, a primikarb, a Pseudomonas chlororaphis MA 342 törzse, a pirimetanil, a kinoxifen, a rimszulfuron, a spinozad, a tiakloprid, a tiametoxam, a tiram, a tolklofosz-metil, a triklopir, a trinexapak, a tritikonazol és a ziram hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 88., 2018.4.4., 4. o.).

(7)  A kereskedelemben kapható deltametrin- és/vagy tieklopridkészítmények hatásai a patkányszérum pajzsmirigyhormon-szintjére. Sekeroglu, V., 2014, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22677783

(8)  A tiakloprid genotoxikus és citotoxikus hatásának in vitro vizsgálata tenyésztett emberi periferiális vérlimfocitákban. Kocaman, A.Y., 2014, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22730181

(9)  A széles körben használt neonikotinoid alapú rovarirtó szerek genotoxikus és citotoxikus hatásainak vizsgálata HepG2 és SH-SY5Y sejtekben. Şenyildiz, M., 2018, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29591886

(10)  A neonikotinoid alapú rovarirtó szerek kritikus vizsgálata a fejlődési neurotoxicitás tekintetében. Sheets, L.P., 2015, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4732412/

(11)  A tiakloprid, a deltametrin és kombinációjuk hatásai a patkányok nyirokszerveiben, polimorfonukleáris leukocitáiban és vérplazmájában bekövetkező oxidatív stresszre. Birsen Aydin, 2011, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0048357511000617

(12)  https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/active-substances/?event=as.details&as_id=841

(13)  https://www.efsa.europa.eu/en/consultations/call/180123

(14)  Risques et bénéfices relatifs des alternatives aux produits phytopharmaceutiques comportant des néonicotinoïdes, Tome 1 – Rapport du groupe de travail Identification des alternatives aux usages autorisés des néonicotinoïdes. Rapport d’expertise collective, Mai 2018, https://www.anses.fr/fr/system/files/PHYTO2016SA0057Ra-Tome1.pdf

(15)  Risques et bénéfices relatifs des alternatives aux produits phytopharmaceutiques comportant des néonicotinoïdes, Tome 2 – Rapport sur les indicateurs de risque. Rapport d’expertise collective, Mai 2018, https://www.anses.fr/fr/system/files/PHYTO2016SA0057Ra-Tome2.pdf

(16)  Risques et bénéfices relatifs des alternatives aux produits phytopharmaceutiques comportant des néonicotinoïdes, Tome 3 – Rapport d’appui scientifique et technique sur l’impact agricole. Rapport d’expertise collective, Mai 2018, https://www.anses.fr/fr/system/files/PHYTO2016SA0057Ra-Tome3.pdf

(17)  https://www.farmlandbirds.net/en/content/acetamiprid-and-thiacloprid-can-be-toxic-honey-bees-imidacloprid-and-thiamethoxam?page=1

(18)  https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28819056

(19)  https://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/acs.est.6b02658?journalCode=esthag

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(21)  https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022191016300014

(22)  Traynor, K.S., Pettis, J.S., Tarpy, D.R., Mullin, C.A., Frazier, J.L., Frazier, M., van Engeldsorp, D., „A növényvédő szerek kaptáron belüli expozómája: a költöző mézelő méheket érintő, a kaptáron belüli növényvédőszer-fertőzésekből eredő kockázatok értékelése az Egyesült Államok keleti államaiban”, Scientific Reports 6., 2016. szeptember 15., http://www.nature.com/articles/srep33207


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/58


P8_TA(2019)0200

ATörökországról szóló, 2018. évi jelentés

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a Bizottság Törökországról szóló, 2018. évi jelentéséről (2018/2150(INI))

(2021/C 23/10)

Az Európai Parlament,

tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU és Törökország közötti kapcsolatokról szóló 2016. november 24-i (1), az újságírók törökországi helyzetéről szóló 2016. október 27-i (2) és a jelenlegi törökországi emberi jogi helyzetről szóló 2018. február 8-i (3) állásfoglalására,

tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az EU bővítési politikájáról szóló 2018. április 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0450), a Törökországról szóló 2018. évi jelentésre (SWD(2018)0153) és a Törökországgal kapcsolatos, 2018. augusztusban elfogadott átdolgozott indikatív stratégiai dokumentumra (2014–2020),

tekintettel a 2016. december 13-i elnökségi következtetésekre és a 2018. június 26-i tanácsi következtetésekre, valamint a korábbi ide vonatkozó tanácsi és európai tanácsi következtetésekre,

tekintettel a Törökországgal kapcsolatos, 2005. október 3-i tárgyalási keretre, valamint arra, hogy Törökország EU-hoz való csatlakozásának feltétele a koppenhágai kritériumok teljes körű tiszteletben tartása,

tekintettel a Török Köztársasággal létrejött csatlakozási partnerség elveiről, prioritásairól és feltételeiről szóló, 2008. február 18-i 2008/157/EK tanácsi határozatra („csatlakozási partnerség”) (4), valamint a csatlakozási partnerségről szóló korábbi, 2001., 2003. és 2006. évi tanácsi határozatokra,

tekintettel az EU és Törökország közötti 2015. november 29-i csúcstalálkozót követő közös nyilatkozatra és az EU–Törökország cselekvési tervre,

tekintettel az Európai Közösség és tagállamai által 2005. szeptember 21-én kiadott nyilatkozatra, többek között arra a kikötésre, hogy a tárgyalási folyamathoz az összes tagállam elismerésére szükség van, valamint hogy Törökországnak az áruk szabad mozgása előtti akadályok előítélet- és megkülönböztetésmentes felszámolása révén maradéktalanul végre kell hajtania az Ankarai Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

tekintettel az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 46. cikkére, melynek értelmében „a szerződő felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) végleges ítéletét minden olyan ügyben, amelyben félként szerepelnek”, és tekintettel arra, hogy a 46. cikkel összhangban Törökország kötelezettséget vállalt az EJEB valamennyi ítéletének végrehajtására vonatkozóan,

tekintettel arra, hogy a Riporterek Határok Nélkül szervezet által közzétett, a sajtószabadsággal kapcsolatos rangsorban Törökország 2018-ban 180 ország között a 151. helyen áll,

tekintettel az Európa Tanácsnak a görög ortodox népesség tulajdon- és öröklési jogairól, illetve a Gökçeada (Imbrosz) és Bozcaada (Tenedosz) szigetén található alapítványairól szóló 2008. évi 1625. számú állásfoglalására,

tekintettel a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében feszültséget keltő török lépésekről szóló 2014. november 13-i (5) és az örmény népirtás századik évfordulójáról szóló, 2015. április 15-i (6) állásfoglalására,

tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleményeire, különösen az országos népszavazásra bocsátandó alkotmánymódosításokról, a legutóbbi sürgősségi törvényerejű rendeletekben foglalt, a médiaszabadságra vonatkozó intézkedésekről, valamint a büntetőjogot alkalmazó békebíróságok feladatairól, hatásköreiről és működéséről szóló 2017. március 10–11-i, a helyi demokrácia gyakorlásáról szóló 674. számú törvényerejű rendelet rendelkezéseiről szóló 2017. október 6–7-i, a 2016. július 15-i államcsíny bukását követően elfogadott 667–676. számú sürgősségi törvényerejű rendeletekről szóló 2016. december 9–10-i és az alkotmány 83. cikke második bekezdésének (parlamenti sérthetetlenség) felfüggesztéséről szóló 2016. október 14–15-i véleményekre,

tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának a törökországi szükségállapot során hozott intézkedésekről szóló, 2016. július 26-i nyilatkozatára,

tekintettel az EBESZ/ODIHR igényfelmérő küldöttségének a korai elnökválasztáson és a 2018. június 24-i parlamenti választásokon tett megállapításaira és következtetéseire,

tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) 2017. április 25-i, „A demokratikus intézmények működése Törökországban” című 2156. számú határozatára, amelynek következtében újraindították az ellenőrzési eljárást,

tekintettel a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozatra,

tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a törökországi menekülteket támogató eszközről szóló első éves jelentésről szóló 2017. március 2-i bizottsági közleményre (COM(2017)0130), az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a törökországi menekülteket támogató eszközről szóló 2018. március 14-i második éves jelentésről szóló bizottsági közleményre (COM(2018)0091), valamint az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz intézett, az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról szóló eredményjelentésről szóló 2017. március 2-i ötödik bizottsági jelentésre (COM(2017)0204),

tekintettel a kétoldalú preferenciális kereskedelmi kapcsolatok hatályának kiterjesztéséről és a vámunió korszerűsítéséről szóló, Törökországgal zajló tárgyalások elindítására felhatalmazó tanácsi határozatra irányuló, 2016. december 21-i bizottsági ajánlásra, valamint a 2018. június 26-i tanácsi következtetésekre, amely szerint az EU és Törökország közötti vámunió modernizálására irányuló munka folytatása sincs beütemezve,

tekintettel az Európai Számvevőszék „A Törökországnak nyújtott uniós előcsatlakozási támogatás egyelőre csak korlátozottan eredményes” című 2018. március 14-i különjelentésére,

tekintettel a 2019. évi költségvetésre, amelyben a Törökországnak nyújtott IPA II alapokra szánt összeg 146,7 millió euróval csökkent az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság törökországi helyzete miatt,

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának 2018. márciusi, a törökországi emberi jogi szükségállapot hatásáról szóló, az ország délkeleti részének helyzetéről szóló frissítést is tartalmazó jelentésére,

tekintettel az EU–Törökország visszafogadási nyilatkozatra,

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0091/2019),

A.

mivel az EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottság régóta várt 77. ülésére 2018. április 28-én, Brüsszelben, a parlamentközi kapcsolatok három évig tartó stagnálása után sor került;

B.

mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint Törökország a világ legnagyobb menekültnépességének ad otthont, és több mint 3 millió regisztrált menekültet fogadott Szíriából, Irakból és Afganisztánból;

C.

mivel a tárgyalási folyamat középpontjában a jogállamiság és az alapvető jogok – ideértve a hatalmi ágak szétválasztását, a demokráciát, a véleménynyilvánítás szabadságát, az emberi jogokat, a kisebbségek jogait és a vallásszabadságot, valamint az egyesülés és a békés tüntetés szabadságát, a korrupció elleni küzdelmet, a rasszizmus és a sérülékeny csoportokkal szembeni megkülönböztetés elleni küzdelmet – tiszteletben tartása áll;

D.

mivel a Parlament 2016 novemberében felszólította a Bizottságot és a tagállamokat a Törökországgal zajló csatlakozási tárgyalások átmeneti befagyasztására, és elkötelezte magát, hogy amint véget vetnek a törökországi szükségállapot során hozott aránytalan intézkedéseknek, álláspontját felülvizsgálja;

E.

mivel a Parlament 2017 júliusában a tárgyalási kerettel összhangban felszólította a Bizottságot és a tagállamokat a Törökországgal zajló csatlakozási tárgyalások mielőbbi hivatalos felfüggesztésére abban az esetben, ha a az alkotmányos csomagot változatlanul hajtják végre;

1.

megállapítja, hogy a 2016. évi puccskísérlet után bevezetett szükségállapotot hét alkalommal meghosszabbították; üdvözli a szükségállapot megszüntetéséről szóló 2018. július 19-i határozatot; sajnálja ugyanakkor, hogy a 2018 júliusában bevezetett új jogszabályok – különösen a 7145. számú törvény – fenntartják a szükségállapot idején az elnök és a végrehajtó hatalom számára juttatott hatásköröket, ily módon alapvetően fenntartva a szükségállapotot is a maga valamennyi – a szabadságok és az alapvető emberi jogok elé állított – korlátjával; hangsúlyozza, hogy következésképpen a szükségállapot megszüntetésének pozitív hatásai alig érződnek; megállapítja, hogy a hosszan tartó szükségállapot a jogállamiság és az emberi jogi helyzet romlásához vezetett Törökországban, aminek hosszú távú hatásai lehetnek az ország intézményi és társadalmi-gazdasági berendezkedésére; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szükségállapot alatt hozott számos eljárást továbbra is alkalmazza a rendőrség és a helyi közigazgatás; aggodalmát fejezi ki továbbá a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság, valamint az eljárási és tulajdonjogok területén bekövetkezett súlyos visszaesés miatt;

2.

mélyen aggasztja, hogy a puccskísérlet utáni erőszakos fellépés során több mint 150 000 személyt vettek őrizetbe, és 78 000 személyt tartóztattak le a terrorizmus vádja alapján, míg több mint 50 000 személy még mindig – meggyőző bizonyítékok hiányában is – börtönben van; aggodalmának ad hangot az előzetes letartóztatások és a bírósági eljárások túlságosan hosszú ideje, a számos esetben egyelőre elmaradt vádemelés és a fogva tartási körülmények szigorúsága miatt; ugyancsak aggasztja, hogy a fogva tartott és meggyanúsított személyek rokonainak útlevelét széles körben érvénytelenítik, és hangsúlyozza, hogy a nem kellően indokolt érvénytelenítések esetében megfelelő eljárás útján közigazgatási jogorvoslatot kell biztosítani; különös aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a letartóztatások a jelek szerint az eltérő véleményen levők, az emberijog-védők, az újságírók, illetve az ellenzékiek hangjának elfojtását is szolgálják; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy – az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és több emberi jogi szervezet szerint – a bebörtönzötteket állítólag bántalmazzák és kínozzák; súlyos aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint széles körben alkalmazzák a magánzárkát, amely további büntetést jelent a fogva tartottak számára; óva int attól, hogy az emberi jogok háttérbe szorítását a terrorizmus elleni intézkedésekkel visszaélve legitimálják; sürgeti Törökországot, hogy tartsa be az arányosság elvét a terrorizmus elleni küzdelem során alkalmazott eszközei tekintetében, valamint hogy igazítsa a terrorizmusellenes jogszabályait a nemzetközi emberi jogi normákhoz;

3.

sajnálatát fejezi ki a török kormány török állampolgárokkal szemben harmadik országokban végrehajtott akciók, többek között zaklatások és emberrablások, fedett megfigyelések, valamint azon forróvonalak miatt, amelyeken keresztül a többi állampolgár török kormánynál való feljelentésére buzdítják az embereket; mélységesen aggasztja, hogy 101 török állampolgárt 18 országban jogellenesen elfogtak és kiadtak, ahogyan ezt a török hatóságok 2018. július 16-i nyilatkozatukban megerősítették; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy a török hatóságok kiadatási kérelmeit átlátható módon kezeljék, és a bírósági eljárásokat teljes mértékben a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban folytassák le; megismétli, hogy az Interpol elfogatóparancsaival nem lehet visszaélni a másként gondolkodó törökök, az emberijog-védők, az újságírók és a kormányt bíráló személyek – például a Szaharov-díj korábbi várományosa, Can Dündar – elleni fellépés céljából;

4.

megállapítja, hogy a szükségállapot bevezetése óta több mint 152 000 közalkalmazottat – köztük tanárokat, orvosokat, (békés) tudományos szakembereket, jogászokat, bírákat és ügyészeket – bocsátottak el; megállapítja, hogy 125 000 ember fordult a szükségállapoti intézkedésekkel foglalkozó vizsgálóbizottsághoz (COSEM), amelynek az a feladata, hogy két éven belül felülvizsgálja és döntsön a szükségállapot idején hozott intézkedések és a kapcsolódó rendeletek elleni panaszokról, és 81 000 panasz esetében még mindig nem született határozat; rámutat a kedvező kimenetelű – a kérelmező korábbi állásába való visszahelyezését eredményező – eljárások nagyon alacsony számára (7 %); aggodalmát fejezi ki a vizsgálóbizottság megbízatásának szűk hatálya, függetlenségének hiánya és amiatt, hogy az ügyek kivizsgálása kizárólag a hivatalos iratok alapján történik, az érintett személy részvétele nélkül; szóvá teszi, hogy az elbocsátások nagyon súlyos hatást gyakoroltak az érintett személyekre és azok családjára, többek között gazdasági értelemben, és hogy az elbocsátások tartós társadalmi és szakmai megbélyegzéssel jártak; felszólítja a török kormányt annak biztosítására, hogy valamennyi személynek joga legyen arra, hogy a nemzetközi normáknak megfelelően ügyét független bíróság vizsgálja felül, amely kártérítést ítélhet oda az önkényes elbocsátásuk által okozott anyagi és erkölcsi károk miatt; felszólítja Törökországot, hogy biztosítsa a Nemzeti Emberi Jogi és Egyenlőségi Intézmény és az ombudsmani intézmény operatív, strukturális és pénzügyi függetlenségét annak érdekében, hogy képesek legyenek valós felülvizsgálatok és jogorvoslatok biztosítására;

5.

mély aggodalmát fejezi ki az arra irányuló jelek miatt, hogy a Vallási Ügyek Igazgatóságát (Diyanet) a török titkosszolgálat felhasználja a Gülen-mozgalom ellenzéki vezetőinek vagy bármely más ellenzéki levadászására, és sürgeti az európai és tagállami szintű biztonsági intézményeket a szuverenitás és a közrend e súlyos megsértésének kivizsgálására;

6.

elítéli a bírák és ügyészek munkájának fokozott ellenőrzését a végrehajtó hatalom részéről; hangsúlyozza, hogy a jogalkotási és igazságszolgáltatási hatalmi ágak komoly reformjára van szükség Törökországban ahhoz, hogy javuljon az igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés, növekedjen a hatékonysága, és fokozott védelmet élvezzen az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog; hangsúlyozza, hogy ezek a reformok ahhoz is szükségesek, hogy Törökország eleget tegyen a nemzetközi emberi jogi normák szerinti kötelezettségeinek; aggasztja, hogy a több mint 4 000 bíró és ügyész állásából való felfüggesztése fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát; úgy véli továbbá, hogy a több mint 570 ügyvéd letartóztatása akadályt jelent a védelemhez való jog érvényesülése előtt és sérti a tisztességes tárgyaláshoz való jogot; ugyancsak elítéli az emberi jogokkal foglalkozó ügyvédek fogva tartását és bírósági zaklatását; felszólítja a reform akciócsoportot az igazságszolgáltatási reformokra vonatkozó stratégia felülvizsgálatára, és hogy hozza azt összhangba az EU és az Európa Tanács által megkívánt normákkal; felhívja Törökországot, hogy a reformfolyamat egésze során biztosítsa az összes érdekelt fél, és nevezetesen a civil társadalmi szervezetek részvételét; felkéri a Bizottságot az igazságügyben és a bűnüldözésben dolgozó tisztviselők képzésére szolgáló uniós finanszírozás megfelelő felhasználásának vizsgálatára, mert az nem szolgálhatja elnyomó intézkedések legitimálását;

7.

aggodalommal állapítja meg, hogy a szükségállapot bevezetését követően drámai módon nőtt a török állampolgárok menedékjog iránti kérelmeinek száma, aminek eredményeképpen az uniós tagállamokban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal szerint Törökország az ötödik származási ország a menedékjog iránti kérelmek tekintetében; kiemeli, hogy 2018 szeptemberében több mint 16 000 kérelem még mindig az első fokú határozatra várt;

8.

ismételten hangsúlyozza a tömegtájékoztatás szabadságának és függetlenségének jelentőségét, mely egyben az Unió egyik alapértéke és minden demokrácia sarokköve; súlyos aggodalmának ad hangot az aránytalan és önkényes intézkedések miatt, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, a média szabadságát és az információhoz való hozzáférést; elítéli, hogy a puccskísérletet követően több mint 160 médiaorgánumot bezártak, nagyszámú újságírót és médiában dolgozót letartóztattak, megalapozatlan és aránytalan ítélethozatalokra került sor, a tavalyi évig pedig több mint 114 000 internetes honlapot – köztük a Wikipédiát – felfüggesztettek Törökországban; felhívja a figyelmet a kurd kérdéssel foglalkozó újságírókat és emberijog-védőket megillető jogok szűkítésére; sürgeti Törökországot, hogy első helyen garantálja a média szabadságát, továbbá haladéktalanul bocsássa szabadon valamennyi törvénytelenül fogva tartott újságírót, illetve mentsék fel őket a vádak alól; felszólítja a török hatóságokat, hogy tanúsítsanak zéró toleranciát az újságírókat érő testi vagy szóbeli erőszak vagy fenyegetések valamennyi esetével szemben, és engedélyezzék az önkényesen bezárt médiaorgánumok újbóli működését;

9.

mély aggodalmát fejezi ki a civil társadalom visszaszorítása, illetve az alapvető jogok és szabadságok szűkítése miatt; hangsúlyozza, hogy a szükségállapot idején nagyszámú aktivistát – köztük emberijog-védőket – letartóztattak, a tüntetéseket pedig ismétlődően betiltották; felszólítja Törökországot valamennyi bebörtönzött emberijog-védő, újságíró és más olyan személy szabadon bocsátására, akiket megalapozatlan vádakkal őrizetbe vettek, valamint e vádak ejtésére és annak lehetővé tételére, hogy az említettek fenyegetettség és akadályoztatás nélkül folytathassák munkájukat; felszólítja Törökországot valamennyi polgára – köztük az etnikai, vallási és szexuális értelemben vett kisebbségek – alapvető jogainak védelmére; emlékeztet rá, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó török jogszabályok nincsenek összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával; sürgeti Törökország kormányát és parlamentjét, hogy fogadjon el a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó törvényt, amely védelemben részesíti a kisebbségek valamennyi tagját a testi és szóbeli támadásokkal szemben, valamint megfelel a tagjelölt országokra vonatkozó koppenhágai kritériumoknak, garantálva a kisebbségek tiszteletét és védelmét; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a Törökországban veszélyben lévő emberijog-védők védelmét és támogatását, többek között sürgősségi segélyek révén;

10.

elítéli Osman Kavala, e kiemelkedő és tiszteletben álló török civil társadalmi személyiség önkényes fogva tartását, akit a mai napig – több mint másfél éve – őrizetben tartanak; megdöbbentőnek tartja, hogy a közelmúltban Osman Kavalával, valamint 15 további személlyel szemben vádat emeltek, akikre „a kormány megdöntésére tett kísérlet” miatt életfogytig tartó, súlyosbított börtönbüntetés vár, mivel a 2013-as Gezi parki tüntetésekben állítólag szerepet játszottak; felszólít azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra, és kéri az EU törökországi küldöttségét, hogy ügyük alakulását igen szoros figyelemmel kísérje; felszólít továbbá arra, hogy az Európai Parlament egyik küldöttsége vegyen részt az eljárás tárgyalásán; elítéli 13 tudós és aktivista Osman Kavala ügyével kapcsolatban történt 2018. november 16-i őrizetbe vételét; megállapítja, hogy közülük tizenkettőt vallomástétel után szabadon bocsátottak, egyikük azonban még őrizetben van; kéri az utóbbi személlyel szemben folyó eljárás megszüntetését és a többiek esetében elrendelt foglalkoztatási tilalom visszavonását;

11.

kifejezi mély aggodalmát a vallásszabadság tiszteletben tartásának hiánya, a vallási kisebbségeket – köztük a keresztényeket és az alavitákat – sújtó megkülönböztetés és a vallási alapon elkövetett erőszakos cselekmények miatt; hangsúlyozza, hogy a törökországi egyházak továbbra is komoly problémákkal szembesülnek a vallásgyakorlást szolgáló helyiségek létrehozása vagy további használata során; felszólítja a török hatóságokat, hogy ösztönözzék a pozitív és hatékony reformokat a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság terén annak lehetővé tételé révén, hogy a vallási közösségek jogi személyiséggé alakulhassanak, a karitatív alapítványok maguk választhassák meg irányító szerveiket, elháruljanak a papok képzése, kinevezése és utódlása előtti akadályok, eleget téve az EJEB vonatkozó ítéleteinek és a Velencei Bizottság idevágó ajánlásainak, valamint hogy felszámolják a vallási alapú megkülönböztetés vagy akadályoztatás minden formáját; felszólítja Törökországot, hogy tartsa tiszteletben az ökumenikus patriarchátus sajátos jellegét és fontosságát, és ismerje el annak jogi személyiségét; megismétli, hogy lehetővé kell tenni a halki szeminárium újranyitását, és meg kell szüntetni a megfelelő működése előtt álló valamennyi akadályt; felszólít a nem muzulmán alapítványokra vonatkozó választási szabályzatok nyilvánosságra hozatalára; üdvözli, hogy a török kormány visszaszolgáltatott 50 arámi templomot, kolostort és temetőt Mardinban, és felszólítja a török hatóságokat, hogy a hozzájuk kapcsolódó földterületeket is szolgáltassák vissza jogos tulajdonosaiknak; felhívja a figyelmet a Tur Abdin lakosságát sújtó biztonsági intézkedések következményeire, és felszólítja Törökországot annak biztosítására, hogy a lakosok hozzáférhessenek az oktatáshoz, a gazdasági tevékenységekhez és a vallási színhelyekhez; sürgeti Törökországot, hogy minden lehetőt tegyen meg annak érdekében, hogy az ilisiui gátépítési projekt most folyó előkészítési munkálatai során megelőzzék az arámi kulturális örökség lerombolását; felszólítja a török hatóságokat, hogy határozottan küzdjenek az antiszemitizmus összes társadalmi megnyilvánulása ellen;

12.

aggodalmát fejezi ki az LMBTI-személyek emberi jogainak megsértése miatt, különösen ami a Pride felvonulások és az LMBTI-rendezvények egész országra kiterjedő ismételt betiltását illeti, amelyet a szükségállapot feloldása ellenére még mindig alkalmaznak, és felszólít ezen diszkriminatív tilalmak azonnali visszavonására; felszólítja Törökországot, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket a hátrányos helyzetű csoportok – így a romák és a szír menekültek és menedékkérők – ellen irányuló gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények megelőzése és büntetése érdekében, és felszólít a helyzetük javítását célzó további erőfeszítésekre; felszólítja Törökországot, hogy teljes körűen hajtsa végre a 2016–2021-es romaintegrációs stratégiai tervet, külön figyelmet fordítva a cigányellenesség leküzdésére, biztosítsa a romák számára a megfizethető minőségi lakhatáshoz való hozzáférést, gondoskodjon az oktatáshoz való hozzáférésükről és hozzon intézkedéseket a korai iskolaelhagyás megelőzése céljából, küzdjön a szegregáció ellen és növelje a romák foglalkoztatási arányát; aggodalommal állapítja meg, hogy növekszik az úgynevezett „becsületgyilkosságok” száma; kéri Törökországot, hogy hangolja össze belső jogszabályait az Európa Tanács nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményével; felhívja Törökországot, hogy biztosítsa valamennyi polgár teljes körű egyenlőségét, és foglalkozzon a kisebbségek tagjai által különösen az oktatással és tulajdonjogaik kapcsolatban tapasztalt problémákkal; emlékeztet annak fontosságára, hogy végre kell hajtani az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Imbroszról és Tenedoszról szóló határozatát, és felszólítja Törökországot, hogy segítse a szigetekre visszatérni kívánó kisebbségi családok hazatérését; üdvözli, hogy Imbrosz szigetén görög kisebbségi iskola nyílt, amit pozitív lépésként értékel;

13.

aggodalmát fejezi ki a nők elleni erőszak – többek között a becsületgyilkosságok, a nem legális gyermekházasságok és a szexuális visszaélések – török társadalomban való előfordulása és súlyossága miatt, valamint amiatt, hogy a török hatóságok vonakodnak szankcionálni a nemi alapú erőszak elkövetőit; hangsúlyozza, hogy a családon belüli erőszak következtében 2018-ban 440 nő halt meg – ami a korábbi évekhez képest növekedést jelent –, és hogy a büntetőeljárások gyakran hosszadalmasak és késedelmesek; felszólítja a török kormányt, hogy ebben a kérdésben a zéró tolerancia politikáját alkalmazza és hajtsa végre;

14.

felszólítja a török kormányt, hogy tartsa tiszteletben és teljeskörűen hajtsa végre a kulturális örökség védelmével kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségeit, és különösen, hogy állítson össze jóhiszeműen integrált leltárt az elmúlt évszázad során elpusztított vagy tönkretett görög, örmény, szír és egyéb kulturális örökségekről; ezzel összefüggésben ellenez minden olyan extrém nézetet, amely a Hagia Sophia történelmi-vallási műemlék homlokzatának megváltoztatását és mecsetté való átalakítását ösztönzi; felszólítja Törökországot, hogy ratifikálja a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005-ös UNESCO-egyezményt; felszólítja Törökországot, hogy működjön együtt az érintett nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal a kulturális örökséggel való tiltott kereskedelemnek és a kulturális örökség szándékos lerombolásának megelőzése és leküzdése terén;

15.

mélységesen aggasztja a Délkelet-Törökországban tapasztalható helyzet és az emberi jogok megsértéséről, az erőszak túlzott alkalmazásáról, kínzásokról, valamint a vélemény- és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jog és a délkelet-törökországi politikai életben való részvétel jelentős megkurtításáról szóló súlyos tartalmú híradások, különösen a kurd megbékélési folyamat 2015. évi összeomlását követően, amint azt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és törökországi emberijog-védők dokumentálták; ismételten elítéli, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK), amely 2002 óta szerepel a terrorista szervezetek uniós jegyzékében, visszatért az erőszak alkalmazásához; hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell kezdeni egy olyan hiteles politikai folyamatot, amely a kurd kérdés békés rendezéséhez vezet; felszólítja Törökországot, hogy sürgősen vizsgálja ki az emberi jogi visszaélésekkel és gyilkosságokkal kapcsolatos súlyos állításokat, és tegye lehetővé a nemzetközi megfigyelők számára a független ellenőrzést; aggasztónak tartja a történelmi örökség részét képező helyszínek lerombolását a délkeleti országrészben, többek között az UNESCO világörökség-jegyzékében is szereplő Sur esetében Diyarbakir tartományban, ezzel veszélyeztetve a kurd identitás és kultúra megőrzését Törökországban;

16.

aggodalommal állapítja meg, hogy a szükségállapot idején a délkeleti országrészben igen nagyszámú polgármestert és helyettes polgármestert lemondattak és/vagy letartóztattak, és hogy a kormány saját megbízható embereit nevezte ki a helyükre; hangsúlyozza, hogy ennek eredményeként Törökország lakosságának nagy része helyi szinten nem rendelkezik demokratikus képviselettel; úgy véli, hogy a 2019. márciusi helyhatósági választások fontos lehetőséget kell hogy biztosítsanak a közvetlen demokratikus megbízatás elvének teljes körű visszaállításához;

17.

aggodalommal állapítja meg, hogy a szükségállapot és az alkotmányos reformcsomag egyes rendelkezései tovább korlátozták a Nagy Nemzetgyűlést abban, hogy elláthassa a demokratikus ellenőrzéssel és az elszámoltathatósággal kapcsolatos alapvető szerepét; mély aggodalommal veszi tudomásul a Köztársasági Néppárt (CHP) két parlamenti tagjának letartóztatását, valamint a Népi Demokratikus Párt (HDP) nagyfokú marginalizálását, lévén hogy a HDP számos jogalkotóját terrorcselekmények állítólagos támogatása címén letartóztatták; felszólít a Nagy Nemzetgyűlés valamennyi, parlamenti tevékenységük során elmondott beszédeik, illetve tetteik miatt fogva tartott tagjának szabadon bocsátására; hangsúlyozza, hogy a Nagy Nemzetgyűlésnek a török demokrácia központi intézményének kell lennie és minden állampolgárt egyformán képviselnie kell; sajnálja, hogy a magas választási küszöb nem teszi lehetővé a valós politikai képviseletet és nem tükrözi Törökország plurális társadalmát;

18.

elítéli Selahattin Demirtaș ellenzéki vezető és elnökjelölt folytatódó fogva tartását; üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ebben az ügyben hozott ítéletét, amely a török hatóságokat felszólítja Demirtaș azonnali szabadon bocsátására; hangsúlyozza, hogy az EJEB kimondta továbbá, hogy Demirtaș fogva tartásának mindenek felett álló, mögöttes célja a pluralizmus elfojtása és a politikai vita szabadságának korlátozása volt; elítéli a török hatóságoknak az EJEB-ítélet ellenében elfoglalt álláspontját; elvárja, hogy az EU és tagállamai továbbra is igen szoros figyelemmel kísérjék Demirtaș ügyének alakulását, és felszólít azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására;

19.

hangsúlyozza a korrupció elleni küzdelem fontosságát, és emlékeztet a Törökországról szóló 2018. évi jelentés megállapítására, miszerint a korrupció továbbra is számos területen elterjedt és súlyos problémát jelent; aggódik amiatt, hogy a korrupciós ügyeket – különösen a magas szinten elkövetett korrupciót – érintő hatékony vizsgálat, bíróság elé állítás és jogerős elítélések terén azonban továbbra is korlátozottak az eredmények;

20.

emlékeztet rá, hogy a Velencei Bizottság úgy értékelte az elnöki rendszer bevezetéséhez kapcsolódó alkotmánymódosításokat, hogy azok nem tartalmaznak elegendő fékeket és egyensúlyokat, valamint veszélyeztetik a hatáskörök szétválasztását a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás között; emlékeztet továbbá arra, hogy az Európai Parlament felszólította a török kormányt, hogy a Velencei Bizottsággal együttműködve hajtsa végre az alkotmányos és bírósági módosításokat és reformokat, és tavaly is kérte a csatlakozási tárgyalások hivatalos felfüggesztését, amennyiben az alkotmányos reformot változatlanul hajtják végre, mivel ez összeegyeztethetetlen lenne a koppenhágai kritériumokkal;

21.

a fentiek teljes körű figyelembevételével javasolja, hogy a Bizottság és az Európai Unió Tanácsa a Törökországgal zajló csatlakozási tárgyalásokat hivatalosan – a tárgyalási kerettel összhangban – függessze fel; egyidejűleg kijelenti, hogy elkötelezett a Törökországgal folytatott demokratikus és politikai párbeszéd iránt; kéri a Bizottságot, hogy használja fel az IPA II és a jövőbeli IPA III keretében rendelkezésre álló forrásokat egy, az EU által közvetlenül kezelt külön keret révén a török civil társadalom, az emberijog-védők és az újságírók támogatására, valamint arra, hogy növelje az emberek közötti kapcsolatok, a tudományos párbeszéd, a török diákok számára az európai egyetemekre való eljutás, az újságírók számára pedig a médiaplatformok elérésének lehetőségeit azzal a céllal, hogy előmozdítsák a demokratikus értékeket és elveket, az emberi jogokat és a jogállamiságot; az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkének sérelme nélkül, arra számít, hogy Törökország és az EU kapcsolatai valós partneri viszony keretében kapnak új értelmet; hangsúlyozza, hogy az EU és Törökország közötti politikai kapcsolatoknak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó feltételeken kell alapulniuk;

22.

megállapítja, hogy bár az uniós csatlakozási folyamat kezdetben erős motivációt jelentett a törökországi reformok számára, az utóbbi években erőteljes visszalépés történt a jogállamiság és az emberi jogok terén;

23.

hangsúlyozza, hogy a vámunió korszerűsítése tovább fogja erősíteni a már erős gazdasági kapcsolatokat Törökország és az EU között, és Törökországot gazdaságilag továbbra is az EU-hoz köti; úgy véli ezért, hogy nyitva kell hagyni az utat az EU és Törökország közötti 1995. évi vámunió korszerűsítése és naprakésszé tétele előtt olyan fontos, jelenleg nem lefedett területek bevonása érdekében, mint a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a közbeszerzés; megismétli, hogy Törökország az EU ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere, az EU pedig Törökország legnagyobb partnere, valamint hogy a törökországi közvetlen külföldi befektetések kétharmada az uniós tagállamokból származik és hogy az Unió számára Törökország piaca jelentős növekedési lehetőséget képvisel; úgy véli, hogy ez a korszerűsítés értékes lehetőséget nyújtana a demokratikus feltételesség, a pozitív hatás és egy olyan ütemterv kialakítása számára, amelynek keretében a vámunió korszerűsítése együtt járna Törökország által a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság terén érvényesülő demokratikus reformokkal kapcsolatban tett konkrét kötelezettségvállalásokkal, valós, nyitott teret biztosítva a civil társadalom és a pluralizmus számára; úgy véli továbbá, hogy a vámunió korszerűsítése fontos lehetőséget biztosítana a társadalmi és környezeti értelemben fenntartható gazdasági fejlődéssel, az éghajlatváltozással és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos politikai párbeszédre Törökországban; felhívja a Bizottságot, hogy kezdje meg a vámunió korszerűsítésére irányuló előkészítő munkát, mihelyt a török kormány bizonyítja, hogy kész komoly reformok végrehajtására; felszólítja a Bizottságot, hogy a korszerűsített vámunióba építsen be az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó záradékot, amely kulcsfontosságú feltételekként határozza meg az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat; emlékeztet arra, hogy a vámunió csak akkor tudja teljes mértékben kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, ha Törökország maradéktalanul végrehajtja a kiegészítő jegyzőkönyvet minden tagállam vonatkozásában;

24.

rámutat, hogy a szakszervezeti szabadság és a szociális párbeszéd létfontosságú a pluralista társadalom fejlődéséhez; sajnálatát fejezi ki a munkaügyi és szakszervezeti jogokkal kapcsolatos jogalkotás hiányosságai miatt, és hangsúlyozza, hogy a szervezkedési jog, a kollektív tárgyaláshoz és a sztrájkhoz való jog a munkavállalók alapvető jogai; végtelenül sajnálja, hogy a szakszervezeti tagság a bíróságok előtt gyakran bűnügyi bizonyítékként szolgál; véleménye szerint ez a megítélés még tovább súlyosbítja a szakszervezetek helyzetét az országban; súlyos aggodalmát fejezi ki a munkavállalók munkafeltételei miatt az új isztambuli repülőtér építése során, mivel a jelentések szerint a 2015. májusi munkakezdés óta óta 38 munkavállaló vesztette életét munkahelyi balesetben, és jelenleg 31 embert, köztük egy szakszervezeti vezetőt tartanak fogva a rossz munkakörülmények, valamint az alacsony és rendszertelenül kifizetett bérek elleni tiltakozásuk miatt; felszólítja a török hatóságokat, hogy folytassanak szoros egyeztetést az érintett szakszervezetekkel a helyszínen dolgozó munkavállalók számára szükséges biztosítékok kérdéséről, végezzenek alapos vizsgálatot a halálesetek és sérülések ügyében, és tegyék lehetővé, hogy a szakszervezetek teljes körű kapcsolatot tarthassanak a munkavállalókkal; aggodalmát fejezi ki a – különösen a mezőgazdaságban és a szezonális munkavégzés területén alkalmazott – gyermekmunka miatt; megállapítja, hogy a török kormány törekszik rá, hogy lehetővé tegye az átmeneti védelemben részesülő személyek számára a megfelelő engedéllyel történő törökországi munkavállalást; megjegyzi, hogy több mint 20 000 munkavállalási engedélyt bocsátottak ki szíriaiak számára, amelyek bizonyos feltételeket is tartalmaznak a minimálbérre és a társadalombiztosításra vonatkozóan; rámutat, hogy ezen erőfeszítések ellenére sok szíriai továbbra is engedély nélkül dolgozik számos ágazatban és tartományban; hangsúlyozza, hogy továbbra is a nyelv jelenti az egyik legnagyobb akadályt a szíriai munkavállalók számára;

25.

felszólítja a török kormányt, hogy halassza el az akkuyui atomerőmű megépítésére irányuló terveit; felszólítja Törökországot, hogy csatlakozzon az Espooi Egyezményhez; kéri a török kormányt, hogy az akkuyui atomerőmű létrehozására irányuló projekt minden további lépésébe vonja be a szomszédos országok, így Görögország és Ciprus kormányát, vagy legalább konzultáljon velük;

26.

megállapítja, hogy a vízumliberalizáció nagy jelentőséggel bír a török polgárok számára, különösen a diákok, a tudósok, az üzleti élet képviselői és az uniós tagállamokban családi kötelékekkel rendelkező emberek számára; bátorítja a török kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget a vízumliberalizációs ütemtervben meghatározott 72 kritériumnak; hangsúlyozza, hogy Törökország terrorizmusellenes jogszabályainak felülvizsgálata kulcsfontosságú feltétele az alapvető jogok és szabadságok biztosításának; ösztönzi Törökországot a fennmaradó referenciamutatók teljesítéséhez szükséges erőfeszítések megtételére; hangsúlyozza, hogy a vízumliberalizáció akkor válik lehetségessé, ha valamennyi kritérium maradéktalanul és ténylegesen, valamint megkülönböztetésmentesen teljesül;

27.

emlékeztet rá, hogy Törökország fontos szerepet tölt be a szíriai háború következtében kialakult migrációs válság kezelésében; úgy véli, hogy Törökország és lakossága nagy vendégszeretetet tanúsított azáltal, hogy menedéket nyújtott több mint 3,5 millió szíriai menekültnek; hangsúlyozza, hogy a Törökországban tartózkodó körülbelül 1 millió iskolaköteles korú szíriai gyermek 60 %-a iratkozott be török iskolákba; tudomásul veszi a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozatot; sürgeti Törökországot, hogy tartsa tiszteletben a visszaküldés tilalmának elvét; sajnálatosnak tartja, hogy a 2011–2012-es IPA program keretében az EU Cobra II típusú páncélozott megfigyelő járművek beszerzését finanszírozta, és felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel az uniós programok keretében (társ)finanszírozott felszerelések tényleges használatát, illetve a visszaküldés tilalma elvének tényleges végrehajtását, különösen a szíriai határon; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tartsák be ígéretüket a nagyarányú áttelepítés tekintetében, és biztosítsanak megfelelő pénzügyi forrásokat a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hosszú távú támogatására; tudomásul veszi az Európai Számvevőszék 2018. évi különjelentését, amely szorgalmazza a finanszírozás odaítélése és elosztása hatékonyságának javítását; rámutat a szíriai menekültek egyre bizonytalanabb helyzetére törökországi ideiglenes védelmük tekintetében, és kéri Törökországot, hogy dolgozzon ki stratégiákat a nagyszámú szíriai menekült által alkotott közösségek fokozott társadalmi beilleszkedése érdekében az érintett területeken, illetve a hosszú távú társadalmi-gazdasági és kulturális beilleszkedés, valamint az oktatáshoz és a szakképzéshez való megfelelő és tényleges hozzáférés támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel és biztosítsa, hogy az uniós pénzeszközök felhasználásának területén a menekültek jogait kellően tiszteletben tartják, és fellépnek a gyerekmunka, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és más emberi jogi visszaélések megelőzése érdekében;

28.

rámutat, hogy az EU és a tagállamok kormányai számára egyaránt fontos, hogy fenntartsák a szoros együttműködést és párbeszédet Törökországgal a külpolitikát és a biztonságot érintő kérdésekben; ösztönzi az együttműködést és a további összehangolást a külpolitikával, a védelemmel és a biztonsággal – így a terrorizmus elleni együttműködéssel – összefüggő kérdésekben; emlékeztet rá, hogy Törökország régóta a NATO-szövetség tagja, és a regionális és európai biztonság fenntartása szempontjából kulcsfontosságú geostratégiai helyen fekszik; megállapítja, hogy az EU és Törökország a NATO keretén belül folytatja az együttműködést a (katonai) stratégiai fontosságú kérdésekben; felhívja ezért Törökországot, hogy az Unión kívüli országokkal folytatott együttműködés gördülő NATO-programja keretében folytassa az együttműködést az uniós tagállamokkal;

29.

elismerését fejezi ki Törökországnak az Idlibre vonatkozó egyetértési megállapodást eredményező tárgyalások miatt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a „Szabad Szíriai Hadsereg” Törökország által támogatott fegyveres csoportjai beszámolók szerint eltulajdonították, elrabolták vagy tönkretették kurd polgári személyek vagyontárgyait a Szíria északi részén található Afrín körzetben; hangsúlyozza, hogy Törökországnak és a Szabad Szíriai Hadsereg afríni csoportjainak kártalanítaniuk kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosokat, akiknek vagyontárgyait eltulajdonították, tönkretették vagy elrabolták, és a lakosokat nem foszthatják meg tartósan vagyontárgyaiktól; aggasztónak tartja az Afrínban számos formában megnyilvánuló jogsértésekről szóló beszámolókat, amelyeket főként a Törökország által felszerelt és felfegyverzett szíriai fegyveres csoportok és maguk a török fegyveres erők követnek el, akik állítólag számos iskolát lefoglaltak, ami zavart okoz a gyermekek oktatásában; aggasztónak tartja, hogy Törökország az afríni körzet demográfiai összetételét is igyekszik megváltoztatni azzal, hogy szíriai arab szunnita menekülteket telepít át Törökországból a kurdok által lakott régióba; kéri a török kormányt, hogy ejtse a vádakat mindazon polgárokkal szemben, akik bírálták a török katonai fellépést Szíriában, ekképpen tiszteletben tartva a szólásszabadsághoz való jogukat;

30.

emlékeztet a jószomszédi kapcsolatok fontosságára; ezzel összefüggésben felhívja Törökországot, hogy – az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseivel és a nemzetközi joggal összhangban – fokozza a még nyitott kétoldalú kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseit, ideértve a rendezetlen jogi kötelezettségeket, továbbá a szomszédos országokkal meglévő szárazföldi és tengeri határokkal, valamint légtérrel kapcsolatosan fennálló vitákat is; ismételten felhívja a török kormányt, hogy írja alá és ratifikálja az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét (UNCLOS); felszólítja a török kormányt, hogy vessen véget a görög légtér és felségvizek sorozatos megsértésének, valamint hogy tartsa tiszteletben valamennyi szomszédja területi integritását és szuverenitását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a török Nagy Nemzetgyűlés még nem vonta vissza a Görögország felé tett casus belli fenyegetést;

31.

üdvözli az ENSZ főtitkára nevében tett arra irányuló erőfeszítéseket, hogy újrakezdjék a Ciprus újraegyesítéséről szóló tárgyalásokat; megismétli, hogy támogatja a tisztességes, átfogó és életképes rendezést, amely politikailag egyenlő két közösségből és két zónából álló föderáción alapul, amely egységes nemzetközi jogi személyiséggel, egységes szuverenitással és egységes állampolgársággal rendelkezik, ahol a két közösség politikailag egyenlő, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival, a nemzetközi joggal, az uniós vívmányokkal, tiszteletben tartva az Unió alapját képező elveket; felhívja a figyelmet az ENSZ főtitkára által javasolt keretre, valamint a tárgyalások újraindítására vonatkozó felhívására, alapozva a 2017. évi crans-montanai folyamatban már elért megállapodásokra; felhívja az EU -t és tagállamait, hogy játsszanak aktívabb szerepet a tárgyalások sikeres lezárása érdekében; megismétli felhívását valamennyi fél és különösen Törökország irányában, hogy kötelezzék el magukat az átfogó rendezés mellett és járuljanak is hozzá; felhívja Törökországot, hogy kezdje meg csapatainak kivonását Ciprusról, adja át Famagusta lezárt körzetét az ENSZ-nek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 550. számú határozatának megfelelően, továbbá tartózkodjon minden olyan fellépéstől, amely a jogellenes telepekkel kapcsolatos politikája révén megbontja a sziget demográfiai egyensúlyát; hangsúlyozza, hogy a sziget teljes területén végre kell hajtani az uniós vívmányokat; elismeri e tekintetben, hogy az uniós integráció előkészítéséért felelős, két közösségen alapuló eseti bizottságnak folytatnia kell munkáját; kötelezettséget vállal arra, hogy fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a ciprusi probléma megoldása után bevonja a ciprusi török közösséget teljes uniós integrációjuk előkészítésébe, és erre kéri a Bizottságot is; elismerését fejezi ki az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság (CMP) mind a török ciprusi, mind a görög ciprusi eltűnt személyek felkutatására irányuló tevékenysége tekintetében, és elégedettségének ad hangot amiatt, hogy biztosították a fokozott hozzáférést valamennyi érintett helyszínhez, a katonai területeket is beleértve; felszólítja Törökországot, hogy a katonai irattáraiból származó információk átadásával segítse a CMP-t; elismeri a Ciprusi Köztársaság azon jogát, hogy kétoldalú megállapodásokat kössön kizárólagos gazdasági övezetére vonatkozóan; ismételten felszólítja Törökországot, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben valamennyi tagállam szuverén jogait, beleértve a természeti erőforrások uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal összhangban való feltárásához és kiaknázásához kapcsolódó jogot; nyomatékosan felszólítja Törökországot, hogy vegyen részt a jogviták békés rendezésében, és tartózkodjon minden olyan fenyegetéstől vagy fellépéstől, amely a jószomszédi kapcsolatokra hátrányos hatást gyakorolhat;

32.

felhívja Törökországot és Örményországot, hogy törekedjenek kapcsolataik normalizálására; hangsúlyozza, hogy a török–örmény határ megnyitása a kapcsolatok javulását eredményezheti, különös tekintettel a határokon átnyúló együttműködésre és a gazdasági integrációra;

33.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak, valamint Törökország kormányának és Nagy Nemzetgyűlésének, és intézkedjen a jelentés török nyelvre való lefordításáról.

(1)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0450.

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0423.

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0040.

(4)  HL L 51., 2008.2.26., 4. o.

(5)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0052.

(6)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0094.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/67


P8_TA(2019)0201

A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2019. évi éves növekedési jelentés

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2019. évi éves növekedési jelentés (2018/2119(INI))

(2021/C 23/11)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen 121. cikke (2) bekezdésére, 126. és 136. cikkére, valamint 12. jegyzőkönyvére,

tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre (2),

tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsítására és pontosítására vonatkozó 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre (4),

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7)

tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

tekintettel a Bizottság „2019. évi éves növekedési jelentés – Egy erősebb Európáért, amely képes szembenézni a globális bizonytalansággal” című, 2018. november 21-i közleményére (COM(2018)0770), és a riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentésre (COM(2018)0758),

tekintettel az Európai Költségvetési Tanács 2018. október 10-i éves jelentésére,

tekintettel a Bizottság európai gazdasági előrejelzésére (2018. ősz és 2019. tél),

tekintettel a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9),

tekintettel a Bizottság által 2018. május 25-én közzétett, az idősödésről szóló 2018. évi jelentésre,

tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2018. november 21-i bizottsági ajánlásra (COM(2018)0759),

tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására (10),

tekintettel az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló 2015. június 22-i jelentésére, a Bizottságnak az Európa jövőjéről szóló, 2017. március 1-jei fehér könyvére, valamint a Bizottságnak a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i vitaanyagára,

tekintettel az eurócsoport 2018. december 4-i jelentésére az uniós vezetők részére a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítéséről,

tekintettel a 2018. december 14-i euróövezeti csúcstalálkozó nyilatkozatára,

tekintettel a Régiók Bizottságának az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló és a 2019. évi éves növekedési jelentésre előretekintő, 2018. október 10-i állásfoglalására (11),

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0159/2019),

A.

mivel Európa gazdasága immár a folyamatos növekedés hetedik évébe lép; mivel az euróövezet és az EU GDP-növekedési rátáit lefelé igazították ki, a növekedés így 2019-ben 1,3 % és 1,5 % lesz, 2020-ban pedig 1,6 % és 1,8 % (EU27); mivel a növekedés üteme várhatóan tovább mérséklődik, részben a globális növekedési kilátásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt; mivel a gazdasági és foglalkoztatási teljesítmény tekintetében továbbra is jelentős eltérések vannak a tagállamok között;

B.

mivel az euróövezetben és az EU-ban a munkanélküliség 2018. decemberben 7,9 %, illetve 6,6 % volt; mivel számos tagállamban a munkanélküliségi ráta továbbra is meghaladja a válság előtti szintet, különösen a tartós munkanélküliség esetében, továbbá az ifjúsági munkanélküliség több tagállamban továbbra is magas;

C.

mivel az EU-ban a foglalkoztatási arány növekszik, bár a tagállamok között egyenlőtlen módon; mivel a foglalkoztatottak száma az euróövezetben elérte a valaha mért legmagasabb szintet, 2018 harmadik negyedévében 146 millió főt tett ki; mivel az újonnan létrehozott munkahelyek többsége részmunkaidős;

D.

mivel a gazdasági növekedés továbbra is sérülékeny, és eltérést mutat a tagállamok között, többek közt a nem szűnő geopolitikai feszültségek miatt, amelyek kihatnak a globális kereskedelemre, valamint az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok bizonytalansága miatt;

E.

mivel Európa még mindig beruházási hiánnyal szembesül annak ellenére, hogy a kamatok évek óta rendkívül alacsonyak, és a finanszírozási feltételek továbbra is kedvezőek;

F.

mivel az Eurostat szerint az időskorú eltartottak aránya az EU-ban szakpolitikai változások nélkül az előrejelzések szerint a 2016-os 29,3 %-ról 2080-ig 52,3 %-ra fog emelkedni, ami azt jelenti, hogy minden idős személyre kevesebb mint két munkaképes korú személy fog jutni; mivel ebben a tekintetben jelentős különbségek vannak a tagállamok között;

G.

mivel az elmúlt két évtizedben az euróövezet teljes tényezőtermelékenysége elmaradt a legnagyobb globális gazdaságokétól;

H.

mivel az előrejelzések szerint az euroövezetben a GDP-arányos államadósság továbbra is az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendenciát fogja követni, és a 2018-as körülbelül 87 %-ról 2019-re körülbelül 85 %-ra fog mérséklődni; mivel azonban a Bizottság előrejelzése szerint 2019-ben tíz tagállam esetében várható, hogy a GDP-arányos államadósság meghaladja a 60 %-ot, hét tagállam esetében pedig ez az arány várhatóan 90 % felett marad; mivel az adósságcsökkentő intézkedések végrehajtásának üteme több tagállamban is lassú; mivel az előrejelzések szerint 2019-ben a magas GDP-arányos államadóssággal rendelkező euróövezeti tagállamok közül öt esetében jelentős mértékű lesz a strukturális hiány;

I.

mivel az előrejelzések szerint 2019-ben egyik euróövezeti tagállam államháztartási hiánya sem fogja meghaladni a GDP 3 %-ának megfelelő küszöbértéket, és az aggregált euróövezeti államháztartási hiány 2018-ban a számítások szerint a GDP 0,6 %-ára esett vissza, 2019-ben pedig enyhe emelkedéssel a GDP 0,8 %-ának megfelelő szintet fogja elérni;

J.

mivel az uniós tagállamok államháztartásainak hosszú távú fenntarthatósága a generációk közötti méltányosság szempontjából aggodalomra ad okot;

K.

mivel a folyó fizetési mérleg többlete 2017-ben érte el a csúcspontját, és 2019-ben és 2020-ban az előrejelzések szerint az euróövezetben némileg csökkenve a GDP 3,6 %-a körül fog megállapodni, az EU-ban pedig a GDP 2,3 %-án, és így a világon a legmagasabbak között van;

1.

üdvözli a Bizottság 2019. évi éves növekedési jelentését, amely megerősíti a következők fontosságát:

a)

magas minőségű beruházások növelése;

b)

olyan reformok, amelyek növelik a termelékenységet, az inkluzivitást és az intézmények minőségét; és

c)

a makropénzügyi stabilitás és a rendezett államháztartás;

2.

sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott és összehangolt lépéseket annak érdekében, hogy teljesítsék az inkluzív és fenntartható növekedés célját, vállaljanak felelősséget a jövő nemzedékekért azáltal, hogy biztosítják az államháztartás és a szociális biztonsági rendszereink megfelelőségét és fenntarthatóságát, és ezáltal jóléti államaink jövőjét;

3.

megjegyzi, hogy a Bizottság az idősödésről szóló 2018-as jelentése szerint abban az esetben, ha a szakpolitikában nem történik változás, a nyugdíjakhoz, az egészségügyi ellátáshoz és a hosszú távú gondozáshoz kapcsolódó költségvetési kiadások várhatóan nőni fognak az elkövetkező évtizedekben, ahogy Európa népessége továbbra is jelentős mértékben idősödik;

4.

sürgeti a tagállamokat, hogy készüljenek fel a fenti demográfiai változásokra a következők révén:

a)

szociális szempontból kiegyensúlyozott strukturális reformok végrehajtása e költségek csökkentése érdekében;

b)

a termelékenység növelése, ami elengedhetetlen a számottevő és fenntartható gazdasági növekedés jövőbeni biztosításához; és

c)

megfelelő költségvetési tartalékok kialakítása a növekvő költségvetési kiadások ellensúlyozására;

5.

üdvözli, hogy az EU-ban a foglalkoztatási arány növekszik, bár a tagállamok között egyenlőtlen módon; megjegyzi, hogy néhány tagállamban továbbra is magas a tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség, ami további reformokat és beruházásokat tesz szükségessé a fiatalok és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése érdekében;

6.

sürgeti a Bizottságot, hogy a megállapodás szerinti ütemtervnek megfelelően továbbra is mozdítsa elő a gazdasági és monetáris unió elmélyítését;

7.

felszólítja a Bizottságot, hogy napirendjében kiemelten foglalkozzon az egységes piaccal;

Magas színvonalú beruházások megvalósítása

8.

hangsúlyozza, hogy a generációk közötti méltányosság hosszú távú biztosítása érdekében a tagállamoknak növelniük kell termelékenységüket termelőberuházások, például a növekedést elősegítő, fentartható, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban lévő infrastrukturális projektek révén, az olyannyira szükséges potenciális gazdasági növekedés ösztönzése érdekében;

9.

üdvözli az európai beruházási terv pozitív hozzájárulását a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez; hangsúlyozza, hogy a Parlament már elfogadta tárgyalási pozícióját az InvestEU programmal kapcsolatban, és sürgeti az intézményközi politikai megállapodás mielőbbi elérését; tudomásul veszi az Európai Számvevőszék javaslatát az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott beruházások földrajzi eloszlásának javítására;

10.

megjegyzi, hogy az európai beruházási terv pozitív eredményei ellenére még mindig beruházási hiány tapasztalható az euróövezetben; rámutat arra, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a gazdasági lassulás és a külső kockázatok és kihívások növekedésének jelei mutatkoznak, az állami és magánberuházások fontos szerepet játszanak az európai szintű növekedés és konvergencia előmozdításában;

11.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok különbséget tegyenek a hosszú távú termelő közberuházások és a folyó kiadások között a költségvetési mozgástér kihasználása során;

12.

hangsúlyozza, hogy a termelékenység növeléséhez beruházásokra van szükség a készségek, az innováció, az automatizálás, a kutatás és fejlesztés, a fenntartható mobilitás és infrastruktúra terén, összhangban az Európa 2020 stratégia céljaival; hangsúlyozza, hogy mind a fizikai, mind a humán tőkébe be kell fektetni, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyenlő hozzáférést az egész életen át tartó tanuláshoz, a készségfejlesztéshez és az átképzéshez;

13.

úgy véli, hogy a beruházásokkal kapcsolatos aránytalan bürokráciát felszámoló reformok haszna kettős: elősegítik a gazdasági tevékenységet és megteremtik a hosszú távú növekedéshez vezető feltételeket;

14.

hangsúlyozza, hogy az Európán belüli közvetlen külföldi befektetések a befektető vállalkozás és a befogadó régiók helyi vállalkozásai számára egyaránt termelékenységnövekedést eredményeznek, valamint elősegítik a gazdasági konvergenciát Európában; úgy véli, hogy az előre kiszámítható és érvényesíthető szabályok, a tisztességes feltételek és az alacsonyabb megfelelési költségek kulcsfontosságú tényezők a befektetők vonzásához;

15.

hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a teljes körű tőkepiaci unióra, mivel a jobban integrált pénzügyi piacok további magán kockázatmegosztási és kockázatcsökkentési mechanizmusokat hozhatnak létre, valamint megkönnyítik a határon átnyúló finanszírozást a reálgazdaság számára, és előmozdítják a fenntartható magánberuházásokat;

A reformtörekvések középpontjában a termelékenység növekedése, az inkluzivitás és az intézményi minőség

16.

emlékeztet arra, hogy minden más tényező egyezése esetén az elkövetkező évtizedekben a munkaerő idősödése valószínűleg jelentős mértékben visszahúzza majd az európai termelékenység növekedését; továbbra is aggódik az EU alacsony versenyképessége és a termelékenység alacsony növekedése miatt, és ezért sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a termelékenységet fokozó és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott strukturális reformokat;

17.

hangsúlyozza, hogy sürgősen felül kell vizsgálni az állami nyugdíjrendszerek megfelelőségét és hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát egyaránt; hangsúlyozza, hogy a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében az érintett tagállamok nyugdíjrendszerének reformjára van szükség;

18.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy a termelékenység növekedésének és az inkluzivitásnak a nemzeti reformok központi célkitűzésének kell lennie;

19.

hangsúlyozza a munkaerőpiaci részvételi arány növelésének fontosságát többek között a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságának megőrzése érdekében, különösen az eltartottak növekvő arányával összefüggésében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok és a menekültek munkaerőpiaci integrációját;

20.

megjegyzi, hogy a túladóztatás akadályozza a beruházásokat és a munkahelyteremtést; szorgalmazza az adóknak a munkát terhelő magas adóteherről más adónemekre történő átcsoportosítását Európában; úgy véli továbbá, hogy az alacsony és közepes jövedelmek adóterhének csökkentése növeli a keresletet és fellendíti a növekedést; hangsúlyozza, hogy javítani kell az adóbehajtást, és jobban össze kell hangolni az adózás területén alkalmazott közigazgatási gyakorlatokat, és üdvözli az ilyen reformokat végrehajtó tagállamok erőfeszítéseit;

21.

hangsúlyozza, hogy a digitalizáció, a globalizáció, a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a technológiai változás hatalmas növekedési potenciált hordoz, gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacokat, és kihat az európai gazdaságok növekedési dinamikájára;

22.

kiemeli, hogy a csökkenő munkaképes korú népesség mobilizálása több sokoldalú és szakképzett alkalmazottat és dinamikusabb munkaerőpiacot igényel, valamint aktív munkaerőpiaci politikákat, a munkaerő egész életen át tartó tanulását és képzését, továbbképzését és átképzését, az oktatási és képzési rendszerek szorosabb kapcsolatát a vállalkozásokkal, mindezt hozzáférhető szociális biztonsági rendszerekkel ötvözve; kitart amellett, hogy ezeket az elveket megfelelően figyelembe kell venni az inkluzív és jól működő munkaerőpiacok támogatása és a munkahelyek minőségének előmozdítása érdekében, a szociális jogok európai pillérében foglaltaknak megfelelően;

23.

kiemeli, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek a foglalkoztatás fontos motorjai, nem tudják teljes mértékben kiaknázni az európai egységes piacban rejlő lehetőségeket a jogalkotási és adminisztratív akadályok miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy csökkentse ezeket az akadályokat; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy lépjen fel a kkv-k és a multinacionális vállalatok közti tisztességtelen verseny és méltánytalanul megoszló adóterhek ellen; hangsúlyozza az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem folytatásának fontosságát;

24.

emlékeztet a vállalkozásoknak kedvező közigazgatási és szabályozási környezet fontosságára, figyelembe véve a megfelelő fogyasztóvédelmet is, amely megkönnyíti a vállalatok számára a finanszírozáshoz való határokon átnyúló hozzájutást és a források határokon átnyúló megteremtését; üdvözli, hogy az éves növekedési jelentés hangsúlyozza, hogy szükség van a közigazgatás hatékonyságának a kormányzás minden szintjére kiterjedő javítására; sürgeti, hogy a tagállamok számolják fel a helyi és regionális szinten a magán- és állami beruházások útjában álló szükségtelen akadályokat;

25.

hangsúlyozza, hogy az esetleges jövőbeli sokkhatások elhárításához előrelépés szükséges a GMU elmélyítése terén; emlékeztet, hogy a GMU kiteljesítéséhez erős politikai elkötelezettségre, hatékony kormányzásra és demokratikus elszámoltathatóságra van szükség; emlékeztet az ellenállóképes, a pénzügyi stabilitást garantáló banki ágazat, és ennek hatékony és megfelelő szabályozása fontosságára; üdvözli a bankunió fokozatos kiteljesítésére irányuló felhívásokat, egy hiteles európai betétbiztosítási rendszer és a nemteljesítő hitelek csökkentését célzó folyamatos erőfeszítések révén; tudomásul veszi az euróövezeti csúcstalálkozó által az eurócsoportnak adott megbízatást a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz kidolgozására;

A makrogazdasági stabilitás és a rendezett államháztartás biztosítása

26.

kiemeli, hogy a makropénzügyi stabilitás és a rendezett államháztartás továbbra is a fenntartható növekedés előfeltételei;

27.

megjegyzi, hogy az idősek nagyobb aránya nagyobb kiadásokat jelent az egészségügyi ellátás, az idősgondozás és a nyugdíjak terén; megjegyzi továbbá, hogy az idősödő társadalomban – minden más tényező egyezése esetén – csökken a munkaképes korú emberek aránya az idősek arányához képest, ami azt jelenti, hogy kevesebb munkaképes korú járulékfizető jut egy idős emberre; hangsúlyozza, hogy ez jelentős terhet ró azon tagállamok államháztartására, amelyek nem hajtották végre a szükséges reformokat, ami megnehezíti az államháztartás fenntarthatóságát;

28.

felszólít arra, hogy a magas költségvetési hiánnyal és államadóssággal rendelkező tagállamok tegyenek folyamatos erőfeszítéseket ezek csökkentésére; elismeri, hogy számos tagállam erőfeszítéseket tett államháztartása konszolidálása érdekében, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhányan elszalasztották a szükséges reformok megvalósításának lehetőségét; rámutat, hogy egyes, nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok további lépéseket tettek a konszolidáció terén, ezáltal hozzájárulva az euróövezet folyófizetésimérleg-többletéhez;

29.

üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a folyófizetésimérleg-hiánnyal vagy magas külső adósságállománnyal rendelkező tagállamokat versenyképességük növelésére, továbbá a nagy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamokat arra, hogy növeljék a keresletet a bérek – a termelékenység növekedésével összhangban lévő – emelése révén, valamint lendítsék fel a termelékenység növekedését a beruházások előmozdítása révén;

30.

sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki megfelelő költségvetési tartalékokat a jelenlegi és a jövő nemzedékek számára; felszólít a Stabilitási és Növekedési Paktum következetes végrehajtására és betartására, ideértve annak rugalmassági záradékait is, a felelősségteljes államháztartás biztosítása érdekében; emlékeztet a költségvetési szabályok következetes betartásának jelentőségére a pénzügyi piacok bizalmának visszanyerése szempontjából, ami alapvető jelentőségű a beruházások vonzásához;

31.

üdvözli az Európai Költségvetési Tanács javaslatát a költségvetési szabályok radikális egyszerűsítésére a fiskális politikák jelenlegi uniós keretrendszere továbbfejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaiba beépített rugalmasság lehetővé teszi a tagállamok számára a megfelelő egyensúlyt megteremtését a prudens költségvetési politika biztosításának célkitűzése és a termelő beruházások lehetővé tétele között; felhívja a Bizottságot, hogy az adósság fenntarthatóságára vonatkozó elemzései során vegyen figyelembe minden országspecifikus tényezőt;

Nemzeti felelősség

32.

emlékeztet arra, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtásának jelenlegi szintje túl alacsony; úgy véli, hogy az európai szemeszter középpontjában a nemzeti felelősségvállalásnak kell állnia; sürgeti a nemzeti és regionális parlamenteket, hogy vitassák meg az országjelentéseket és az országspecifikus ajánlásokat, és folytassanak párbeszédet az érintett szereplőkkel; kiemeli, hogy egy egyszerűbb és célzottabb európai szemeszterrel növelhető lenne a felelősségvállalás;

o

o o

33.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 306., 2011.11.23., 12. o.

(2)  HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(3)  HL L 306., 2011.11.23., 8. o.

(4)  HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(5)  HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(6)  HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(7)  HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

(8)  HL L 140., 2013.5.27., 1. o.

(9)  HL L 129., 2017.5.19., 1. o.

(10)  HL C 252., 2018.7.18., 215. o.

(11)  HL C 461., 2018.12.21., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/73


P8_TA(2019)0202

A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2019. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

Az Európai Parlament 2019. március 13-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2019. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai (2018/2120(INI))

(2021/C 23/12)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Bizottság „2019. évi éves növekedési jelentés: Egy erősebb Európáért, amely képes szembenézni a globális bizonytalansággal” című, 2018. november 21-i közleményére (COM(2018)0770),

tekintettel a világ vezetői által 2015 szeptemberében elfogadott fenntartható fejlődési célokra, melyeket a Tanács is támogatott, és amelyek végrehajtása iránt kifejezte elkötelezettségét,

tekintettel a szociális jogok európai pillérére, amelyet az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2017 novemberében hirdetett ki,

tekintettel az Európai Bizottság és a Tanács együttes foglalkoztatási jelentésének a 2019. évi éves növekedési jelentésről szóló, 2018. november 21-i bizottsági közleményt kísérő tervezetére (COM(2018)0761),

tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2018. november 21-i európai bizottsági ajánlásra (COM(2018)0759),

tekintettel a Bizottság „A riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentés” című, 2018. november 21-i jelentésére (COM(2018)0758),

tekintettel a Bizottság „2019. évi költségvetésiterv-javaslatok: Átfogó értékelés” című, 2018. november 21-i közleményére (COM(2018)0807),

tekintettel a fogyatékossággal élő nők helyzetéről szóló, 2018. november 29-i állásfoglalására (1);

tekintettel a nemek közötti egyenlőség jobb megvalósulása érdekében az Unión belüli gondozási szolgáltatásokról szóló (2), 2018. november 15-i állásfoglalására;

tekintettel az euróövezet foglalkoztatási és szociális politikájáról szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására (3),

tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2018. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló, 2018. március 14-i állásfoglalására (4),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a nemek közötti digitális szakadékról szóló véleményére,

tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel a 2018. évi európai szemeszter prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0162/2019),

A.

mivel a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája 2017-ben 73,2 % volt, jelezve, hogy az Európai Unió jó úton halad az Európa 2020 stratégiában meghatározott 75 %-os foglalkoztatási arány elérésre felé;

B.

mivel a foglakoztatási biztonságot nyújtó tisztességes munkahelyek fontos tényezőt jelentenek a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, és azokat támogatni kell, hogy Unió-szerte segítsenek a munkanélküliség leküzdésében, valamint a hazai kereslet fellendítésében és a növekedés ösztönzésében; mivel a részmunkaidős munkavállalók aránya a 2008 és 2017 közötti időszakban az összes foglalkoztatott körében 16,8 %-ról 18,7 %-ra nőtt, és a fiatalok esetében magasabb ez az arány és a növekedés is nagyobb mértékű;

C.

mivel Európa-szerte jelentős különbségek mutatkoznak a foglalkoztatási arányok tekintetében a tagállamok között és a tagállamokon belül is, valamint különbségek figyelhetők meg a foglalkoztatás minősége tekintetében is;

D.

mivel – bár a hosszú távú munkanélküliségi ráta és a fiatalok munkanélküliségi rátája uniós szinten csökkenést mutat – néhány tagállamban még mindig magasak ezek a számok;

E.

mivel a fiatalok körében a munkanélküliség aránya uniós szinten 18,6 %, és továbbra is magasabb, mint 2008-ban volt; mivel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) szerint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) a becslések szerint évente 153 milliárd EUR-ba kerülnek az EU-nak, míg az ifjúsági garancia létrehozásának teljes becsült költsége 21 milliárd EUR; mivel jelenleg 2 milliárd EUR van elkülönítve az ifjúsági garanciára a 2017–2020 közötti időszakra;

F.

mivel az új munkaformák megjelenésével és elterjedésével – beleértve a platformalapú munkavégzést és az önfoglalkoztatást is – szükségessé válik a hagyományosan a teljes munkaidőben és határozatlan idejű szerződéssel dolgozók fedezésére kialakított szociális védelem korszerűsítése és kiigazítása;

G.

mivel a tagállamokban a növekvő foglalkoztatási ráta a foglalkoztatás atipikus, bizonytalan és nem formális típusainak szélesebb körű elterjedésével párosult, többek között nulla órás szerződésekkel, a társadalmi párbeszéd gyengülésével, valamint egyes tagállamokban a kollektív tárgyalások decentralizálódásával, amely negatív hatást gyakorolt a munkavállalói jogokra;

H.

mivel a legbizonytalanabb munkahelyek azok, ahol a munkavállalók nem tudják érvényesíteni jogaikat, ahol hiányzik a társadalombiztosítási védelem, veszélyben van egészségük és biztonságuk, és a munka nem biztosít számukra elegendő jövedelmet a tisztességes megélhetéshez; mivel a bizonytalanságérzés a bizonytalan foglalkoztatás másik kulcsfontosságú eleme és magában foglalja a munkahely bizonytalanságát, az elégtelen jövedelmet, az elbocsátás elleni védelem hiányát, az ismeretlen időtartamú foglalkoztatást és a jövőbeni foglalkoztatás bizonytalanságát;

I.

mivel – habár a jövedelmi egyenlőtlenség 2017-ben enyhén csökkent az Európai Unióban – az aktív keresők szegénysége még mindig elfogadhatatlanul magas, és a munkaviszonnyal rendelkezők 9,6 %-át érinti, köztük főleg a nőket;

J.

mivel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 22,5 %, és bár ez a válság előtti idők szintje alatt van, még távolról sem értük el az Európa 2020 azon kiemelt célját, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek száma 20 millió alá csökkenjen; mivel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett gyermekek aránya tovább csökken, de még mindig elfogadhatatlanul magas; mivel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya az egyedülálló szülők által nevelt gyermekek körében az összes gyermek körében mért átlag kétszerese; mivel az egyenlőtlenség magas szintje csökkenti a gazdaság teljesítményét és a fenntartható növekedés potenciálját;

K.

mivel a globalizáció a gazdasági növekedés motorja, ám a haszna egyenlőtlenül oszlik meg mind a tagállamok között, mind a tagállamokon belül; mivel az európai növekedési modell befogadó jellegét felül kell vizsgálni és meg kell erősíteni, különösen a társadalmi és környezeti fenntarthatóság tekintetében;

L.

mivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése hangsúlyozza, hogy sürgősen fel kell lépni az éghajlatváltozás ellen, amely folyamat három éven belül visszafordíthatatlanná válhat; mivel ehhez költségvetést kell rendelkezésre bocsátani a kormányzás valamennyi szintjén (mind az állami, mind a magánberuházások tekintetében) az ipar, a közlekedés és az energiaágazat korszerűsítése és széntelenítése céljából;

M.

mivel az Európai Unió gazdasága most kezdi a folyamatos növekedés, a beruházások élénkülése, a fogyasztói kereslet növekedése és a megnövekedett munkahelyteremtés hatodik évét, és miközben a növekedési ráták euróövezeten belüli szórása most a legkisebb a gazdasági és monetáris unió történetében; mivel mindazonáltal sajnálatos, hogy a növekedés előnyei nem egyenlően oszlanak meg;

N.

mivel a háztartások jövedelme a GDP-nél lassabban emelkedett, és ez kérdéseket vet fel az elmúlt időszak növekedésének befogadó jellegével kapcsolatban;

O.

mivel a demográfiai változás és a várható élettartam növekedése igen jelentős fenntarthatósági és megfelelőségi kihívások elé állítja a nyugdíj-, az egészségügyi és a tartós ápolási-gondozási rendszereket;

P.

mivel egy jól működő szociális párbeszéd az európai szociális piacgazdaság kulcseleme, amely erősíti a társadalmi kohéziót és csökkenti a társadalmi konfliktusokat, a munkavállalók, a munkáltatók és a kormányok érdekeit egyaránt szolgálva;

Q.

mivel az, hogy 2018-tól a szociális jogok európai pillérét is belefoglalták az európai szemeszterbe, segített előmozdítani a befogadó növekedést és foglalkoztatást, valamint csökkenteni a makrogazdasági egyensúlyhiányokat;

R.

mivel az európai szemeszternek hozzá kell járulnia a szociális jogok európai pillérének teljes megvalósításához annak érdekében, hogy biztosítsa a nők és a férfiak számára az egyenlő bánásmódot és az egyenlő esélyeket, valamint védje a nők és férfiak által végzett egyenlő munkáért járó egyenlő bérhez való jogot és a jó minőségű, megfizethető egészségügyi ellátáshoz való jogot;

S.

mivel a 80 millió fogyatékossággal élő európai, valamint számos csoport, többek között a marginalizált fiatalok és közösségek, a krónikus betegségben szenvedők és a kisebbségi közösségekben élők sajátos akadályokkal szembesülnek a foglalkoztatáshoz való hozzáférés tekintetében, és nagyobb mértékben fenyegeti őket a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata; mivel a civil társadalmi szervezetek elengedhetetlenül hozzájárulnak a társadalmi befogadás érdekében nyújtott szolgáltatásokhoz, valamint a szakpolitikai döntéshozatalban való képviselet biztosításához;

T.

mivel a tartósan fennálló egészségügyi egyenlőtlenségek és a krónikus betegségek növekvő terhe Unió-szerte a korai halálozás magas arányához vezet, miközben hatással van a munkaerőre, a termelékenységre és a jóléti rendszerekre is;

U.

mivel a nemek közötti egyenlőség elve az EU egyik alapértéke, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 19. cikke is rögzít, amelyek megállapítják az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nemi alapon történő megkülönböztetés leküzdésére, valamint a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós politikába és tevékenységbe való beépítésének biztosítására vonatkozó kötelezettséget;

V.

mivel a nők foglalkoztatási rátája 2017-ben 66,5 % volt, a nemek közötti foglalkoztatási különbség 12 %-kal mégis jelentős maradt, ahogyan a nemek közötti bérkülönbség is, és ennek következtében a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség is; mivel több nő szenved szegénységben, mint férfi, és a nők nagyobb mértékben ki vannak téve a társadalmi kirekesztettség kockázatának idős korukban, a nemek közötti egyenlőtlenségek egész életük során történő felhalmozódása miatt csaknem 40 %-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, és ez kihívást jelent sok nő és a társadalom számára; mivel a férfiak és a nők munkaerőpiacon való egyenlő részvételét megkönnyítheti a megfizethető és jó minőségű gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

W.

mivel a nők döntéshozatali pozíciókban való nagyobb arányú jelenléte fokozná a nemek közötti egyenlőséget;

X.

mivel a házi vagy családtag gondozók a szegénység kockázatának jobban kitett személyek közé tartoznak mind a gondozás időszaka alatt, mind pedig a nyugdíjjogosultságuk érvényesítése idején; mivel a családtagjukat gondozók főként nők; mivel az EU-szerte nyújtott összes gondozás 80 %-át nem fizetett házi gondozók végzik, akiknek 75 %-a nő;

Y.

mivel a gondozói szolgáltatások minősége nagyon eltérő a tagállamokon belül és a tagállamok között, a magán- és az állami létesítmények, a vidéki és a városi területek és különböző korcsoportok között; mivel a közszolgáltatások – többek között az egészségügy, az oktatás és a lakhatás – terén végrehajtott csökkentések érintik a nőket, egyrészt közvetlenül mint felhasználókat és munkavállalókat, másrészt közvetetten, az alapvető közszolgáltatásoktól függő családtagoknak általuk nyújtott támogatáson keresztül;

Z.

mivel a nők nagyobb valószínűséggel szakítják meg szakmai pályafutásukat a családban rájuk váró feladatok miatt, és mivel gyakrabban fordul elő, hogy a nő szakítja meg karrierjét, hogy gondozhassa gyermekét vagy egy beteg hozzátartozót; mivel a nőkre háruló feladatok akadályozhatják szakmai pályafutásukat; mivel jelenleg is tart a vita a munka és a magánélet közötti egyensúlyról;

AA.

mivel jelentős előrehaladás történt a korai iskolaelhagyók arányának 10 %-ra szorítására irányuló 2020-as kiemelt cél felé, valamint a 40 %-os felsőoktatási részvételi arány elérésének célja tekintetében, azonban az egyes tagállamok között még mindig nagy eltérések mutatkoznak; mivel a tagállamokat ösztönözni kell a szakképzés hozzáférhetőségének és társadalmi elfogadottságának növelésére, biztosítva ugyanakkor, hogy a felsőfokú oktatás minősége továbbra is elsődleges szempont maradjon a 2020-ra kitűzött kiemelt célok elérésében;

AB.

mivel a digitális korban a digitális készségek elengedhetetlenek valamennyi személyes vagy szakmai feladat ellátásához, és az EU-ban a felnőttek több mint 40 %-a mégsem rendelkezik alapvető digitális készségekkel; mivel 60 millió felnőtt nem rendelkezik alapvető írás-olvasási és számolási készségekkel; mivel 12,9 %-os különbség figyelhető meg a nemek között az alapvető készségeket meghaladó készségek mérésekor;

AC.

mivel az alacsonyan képzett és az idősebb munkavállalók sokkal kisebb valószínűséggel vesznek részt átképzési és képzési programokban; mivel a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) gyakran nem rendelkeznek elég erőforrással ahhoz, hogy alkalmazottaik számára képzéseket és átképzéseket szervezzenek;

AD.

mivel a lakhatásból való kirekesztettség, a hajléktalanság és a megfizethető lakhatás sok tagállamban jelentős kihívást jelent, közülük nem kevesebb mint tízben az európai átlag fölötti zsúfoltsági rátát regisztráltak; mivel az európaiak számára a lakhatás jelenti a legnagyobb kiadást, és mivel a lakhatás ára a legtöbb tagállamban gyorsabban nő, mint a jövedelem; mivel az egyenlőtlenség és a lakhatásból való kirekesztettség kölcsönösen erősítik egymást, és különösen a nők, a gyermekek és a migráns hátterű személyek kiszolgáltatottabbak a lakhatásból való kirekesztettségnek és a hajléktalanságnak;

AE.

mivel a hosszú távú kihívások – így a népesség elöregedése, a digitalizáció és annak a munka világára gyakorolt hatásai, az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások fenntarthatatlan használata – továbbra is sürgetőek;

1.

elismeri a szociális eredménytáblával kapcsolatos előrelépéseket, de megjegyzi, hogy a legtöbb tagállam legalább egy teljesítménymutató tekintetében kihívásokkal küzd, és hogy az értékelések 10 %-a „kritikus helyzetre” utal;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió szociális céljai és kötelezettségvállalásai ugyanolyan fontosak, mint a gazdasági céljai; hangsúlyozza, hogy nemcsak a gazdasági növekedés és konvergencia biztosítása érdekében kell beruházni a társadalmi fejlődésbe, hanem önmagukban is célkitűzésként kell kezelni az ilyen irányú beruházásokat; üdvözli a szociális pillér jelentőségének és annak elismerését, hogy meg kell erősíteni az EU szociális dimenzióját, valamint választ kell adni a régiókon belül és a régiók között kialakult egyenlőtlenségekre; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szociális jogokat a szociális jogok európai pillérének (EPSR) oly módon történő végrehajtása révén, hogy az az EU számára valódi szociális dimenziót hozzon létre, többek között a közelmúltbeli tanulmányok (5) tudomásulvétele és a kulcsfontosságú foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblája politikai láthatóságának és hatásának javítása révén, teljesítve ugyanakkor valamennyi országspecifikus ajánlást, beleértve azokat is, amelyek egy olyan unióvá való átalakulást szolgáló fellépésekre irányulnak, amely társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntarthatóbb; felhívja a Bizottságot, hogy használja a szociális jogok európai pillérének 20 elvét eredményjelzőként az országok a tekintetben elért sikerének értékeléséhez, hogy mennyire tudták beépíteni gazdaságpolitikájukba a szociális pillér iránti elkötelezettségüket, valamint erősítse meg a szociális helyzet figyelemmel kísérésére szolgáló kapacitását;

3.

felszólít arra, hogy az európai szemeszter teljes mértékben kötelezze el magát a szociális jogok európai pillére mellett, hangsúlyozva a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget, az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazáshoz való jogot, valamint a magas színvonalú, megfizethető gondozási szolgáltatásokhoz való jogot;

4.

rámutat, hogy egyes tagállamok olyan strukturális problémákkal néznek szembe a munkaerőpiacon, mint az alacsony részvételi arány, a munkaerőpiac szegmentációja, valamint a készségek és a képesítések terén a kereslet és a kínálat közötti eltérés (strukturális munkaerőhiány); megállapítja, hogy egyre nagyobb szükség van az inaktív munkaerő, többek között a migránsok munkaerőpiaci beilleszkedését vagy visszailleszkedését célzó eredményes intézkedésekre;

5.

nagyobb következetességet szorgalmaz az európai szemeszteren belül, többek között az együttes foglalkoztatási jelentésben szereplő kiemelt kérdések éves növekedési jelentésben és az országspecifikus ajánlásokban való megfelelő figyelembevételének, valamint a prioritások egyik évről a másikra való fenntartásának biztosítását, kivéve, ha azokat megoldottnak tekintik;

6.

megjegyzi, hogy az előrejelzések szerint a tagállamok gazdaságainak növekedése lassuló ütemben, de folytatódik; kiemeli az infrastrukturális befektetési szakadék áthidalásának szükségességét a kutatás és az innováció terén, többek között a szociális, az egészségügyi és a gondozási szolgáltatásokat illetően, valamint az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés, továbbá a méltányos, energiahatékony lakhatás és az emberi tőke vonatkozásában; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maximalizálják erőfeszítéseiket a megfizethető, hozzáférhető és célzott magas színvonalú oktatás és képzés megteremtésére, a továbbképzési és az átképzési intézkedések megerősítésére – beleértve a digitális és transzverzális készségek oktatását is –, valamint az egész életen át tartó tanulás és készségfejlesztés támogatására; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy külön intézkedéseket vezessenek be a nőkre és a lányokra vonatkozóan, akik még mindig alulreprezentáltak a digitális ágazatban, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területén, továbbá hogy erősítsék meg a tanárok és oktatók kezdeti képzését és folyamatos szakmai fejlődését; felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék a szakoktatási és szakképzési rendszereiket, a tanulószerződéses gyakorlati képzést, a valóságalapú tanulást, valamint igazítsák azokat nagyobb mértékben a munkaerőpiac jelenlegi és várható igényeihez; rámutat továbbá az informális tanulási környezetekben szerzett készségek és kompetenciák fontosságára, és felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre különösen az önkéntes tevékenységek keretében szerzett informális készségekre vonatkozó jóváhagyási rendszereket;

7.

osztja a Bizottság azon véleményét, miszerint a jelenlegi gazdasági növekedésnek az európai ipar, közlekedés és energiarendszerek széntelenítésére irányuló beruházások előrehozását kell eredményeznie; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy megfelelő és hozzáférhető képzést biztosítsanak a megfelelő készségekre vonatkozóan, ideértve többek között a vállalkozások számára a munkaerő képzésére, átképzésére és szakmai készségeinek fejlesztésére nyújtott támogatást, valamint az oktatási és képzési rendszerek kiigazítását;

8.

megjegyzi, hogy a növekedés hiánya és a strukturális hiányosságok miatt – amelyek nagymértékben az eredménytelen és sok esetben merev munkaerőpiaci szabályozási keretekből származnak – egyes tagállamokban továbbra is nagyarányú a munkanélküliség;

9.

megjegyzi, hogy a javulás ellenére jelentős különbségek vannak a tagállamok és a régiók között a gazdasági fellendülés és fejlődés tekintetében a számos tagállamban már korábban fennálló strukturális hiányosságok miatt, többek között a foglalkoztatás és a termelékenység területén; e tekintetben úgy véli, hogy az Unió-szerte megvalósítandó fokozatos konvergenciának kezelnie kell a tagállamokon belüli eltéréseket is, mert a regionális egyenlőtlenségek hatással vannak az európai növekedési lehetőségekre, mivel sok szakpolitika és szolgáltatás regionális szinten valósul meg;

10.

úgy ítéli meg, hogy amellett, hogy iránymutatásként használják a szakpolitikai ajánlásokhoz, a szociális pillérhez csatolt eredménytáblát mintaként kell használni az egyes országok teljesítményének hasonló elemzéséhez a környezetvédelmi és az éghajlatváltozási szakpolitikát illetően, hogy azokat hasonlóan szigorúan lehessen értékelni;

11.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alaposan vizsgálják meg az aktív keresők szegénységének problémáját, és mind uniós, mind pedig tagállami szinten javasoljanak megoldásokat ennek a kifejezetten alattomos problémának az elhárítására; véleménye szerint azonnali és koordinált intézkedést kell tenni e tendencia megfordítása érdekében, amely azzal fenyeget, hogy megbontja a társadalmi kohéziót és a generációk közötti szolidaritást; a csökkenő tendencia ellenére ismételten hangot ad aggodalmának a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek magas számával kapcsolatban; különösen aggódik a gyermekszegénység, a vidéki szegénység és az időskori szegénység magas aránya miatt, melyek sokkal több nőt érintenek, mint férfit; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok fogadjanak el minden szükséges intézkedést a szegénység – különösen a gyermekszegénység – jelentős mértékű csökkentésére; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el jobban a nem kormányzati szervezetek, a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás területén tevékenykedő szervezetek és maguk a szegénységben élő emberek munkáját és szakértelmét, ösztönözve őket a bevált gyakorlatok megosztásában való részvételre; rámutat, hogy a nagyfokú egyenlőtlenségek csökkentik a gazdaság teljesítményét, valamint a fenntartható és befogadó növekedés lehetőségeit;

12.

emlékeztet arra, hogy a méltányos bérezés nemcsak a társadalmi kohézió, hanem az erős gazdaság és a termelékeny munkaerő szempontjából is fontos; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a munkahelyek minőségének javítása és a bérszóródás csökkentése érdekében, többek között a bérszínvonal emelésével adott esetben a minimálbér tisztességes mértékűre növelése révén; ezzel összefüggésben olyan szakpolitikai intézkedéseket szorgalmaz, amelyek tiszteletben tartják, előmozdítják és megerősítik a kollektív tárgyalásokat és a munkavállalók pozícióját a bérmegállapítási rendszerekben, mivel ez fontos szerepet játszik a munkakörülmények magas szintű normájának elérésében; úgy véli, hogy mindezt meg kell tenni az aggregált kereslet és a gazdasági fellendülés támogatása, a bérezésben megnyilvánuló egyenlőtlenségek csökkentése és az aktív keresők szegénysége elleni küzdelem érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályoknak és szakpolitikáknak tiszteletben kell tartaniuk a szakszervezetek jogait és szabadságát, meg kell felelniük a kollektív szerződéseknek, és biztosítaniuk kell a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmódot;

13.

hangsúlyozza, hogy míg az uniós munkanélküliségi ráták hosszú idő óta a legalacsonyabb mértékűek, az Unióban 2018-ban 2,2 %-os volt a betöltendő álláshelyek aránya, ami növekedést jelent a 2017. évi 1,9 %-hoz képest; aggodalommal jegyzi meg, hogy jelentős strukturális munkaerőhiány mutatkozik; emlékeztet arra, hogy a tagállamok szerepe a minőségi oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés garantálása; felkéri a tagállamokat, hogy helyezzék előtérbe a közberuházásokat annak biztosítása érdekében, hogy mindenki élvezhesse a színvonalas és befogadó oktatáshoz és képzéshez való jogát; úgy véli, hogy a pályaorientációba és képzésbe való beruházás a fenntartható és befogadó növekedés motorja lehet; hangsúlyozza, hogy a versenyképes uniós munkaerőpiac létrehozásának előfeltétele a készségek és képesítések hozzáigazítása a munkalehetőségekhez, és ezt az oktatási rendszerek és a vállalkozások és szakszervezetek közötti szorosabb együttműködés révén kell megvalósítani, például a duális képzés, a tanulószerződéses gyakorlati képzés, valamint a munkaalapú és a valóságalapú tanulás előmozdításával az oktatás valamennyi formájában és szintjén, többek között a felsőoktatásban is;

14.

felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a foglalkoztatási mobilitás portálját, az EURES-t és más olyan programokat, amelyek elősegítik a tanulmányi és képzési mobilitást; megjegyzi, hogy a képesítések kölcsönös elismerése növeli a foglalkoztatási lehetőségeket, különösen azokban az országokban, ahol magas a betöltetlen álláshelyek aránya;

15.

kiemeli, hogy az egyenlőtlenségek, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy a tartósan munkanélkülieket személyre szabott intézkedések révén integrálják, ami végül hozzájárul a nemzeti szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságához; ezzel összefüggésben a munkaerőpiacon szükséges készségek fejlesztésére, valamint a foglalkoztathatósági cél elérése érdekében a gyakorlatorientált képzés arányának jelentős növelésére irányuló erőfeszítések fokozását kéri; úgy véli, hogy figyelembe kell venni ezeknek a polgároknak a szociális helyzetét és különösen az elegendő jövedelemmel, megfelelő lakhatással, tömegközlekedéssel, egészségügyi ellátással és gyermekgondozással kapcsolatos igényeiket, valamint hogy szorosabban figyelemmel kell kísérni európai szinten a nemzeti szinten végrehajtott szakpolitikákat;

16.

felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a NEET-fiatalok, ideértve a fogyatékossággal élőket és az összetett szükségletekkel rendelkezőket is, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ajánlásaival összhangban élhessenek az ifjúsági garancia lehetőségével, és az hasznukra váljon; hangsúlyozza, hogy orvosolni kell az ajánlatok minőségével és a program hatókörével kapcsolatos jelenlegi hiányosságokat; úgy véli, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a minőségi előírások meghatározására, folyamatos és megnövelt pénzügyi támogatás nyújtására az uniós finanszírozási eszközök és a nemzeti költségvetések révén, valamint biztosítani kell a fiatalok és az ifjúsági szervezetek érdemi bevonását az ifjúsági garancia keretébe tartozó intézkedések kialakításába, végrehajtásába és nyomon követésébe; hangsúlyozza, hogy el kell ismerni, hogy az életkori kritériumok miatt azok közül, akik fiatalon munkanélküliek voltak vagy akiket alacsonyabb szintű beosztásban foglalkoztattak, sokan nem vehetnek részt azokban az intézkedésekben, amelyek kifejezetten a fiatal munkavállalókra irányulnak, ezért készségeik naprakésszé tételéhez megfelelő lehetőségekre van szükségük; hangsúlyozza, hogy a szegénység elkerülésének kulcsa az oktatás; úgy véli, hogy alapvető fontosságú, hogy az oktatási intézményekben fokozott mértékben oktassák az alapvető digitális készségeket, például a digitális média használatát és a programozási alapismereteket; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza az oktatási intézmények megfelelő digitális infrastruktúrával való műszaki felszereltségének szükségességét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy további késedelem nélkül határozottan vezessék be a duális képzési rendszert, amely az EU-ban vezető modellként szolgál, miközben elismeri, hogy azt a tagállamok saját rendszereihez kell igazítani;

17.

hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni a teljes népességen belül a 15 és 24 év közötti NEET-fiatalok arányát, valamint más kiegészítő mutatókat, és elsősorban a fiatal nőkre és lányokra kell összpontosítani, mivel nagy különbség van a nemek között, ami a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok arányát illeti;

18.

megjegyzi, hogy az EU változatlanul strukturális problémákkal küzd, amelyeket meg kell oldani; hangsúlyozza, hogy alapvetően szükséges a belföldi keresletet fellendítése az állami és magánberuházások, az egyenlőtlenségeket csökkentő, társadalmilag és gazdaságilag kiegyensúlyozott strukturális reformok, a színvonalas és befogadó munkahelyek, a fenntartható fejlődés, a szociális beruházások és a felelős költségvetési konszolidáció előmozdításával, ezzel hozzájárulva a nagyobb kohézió és felfelé irányuló szociális konvergencia felé mutató kedvező pálya biztosításához a vállalkozások és az állami szolgálatok számára, több színvonalas munkahely létrehozása, és emellett a társadalmi és gazdasági dimenziók egyensúlyba hozása céljából; hangsúlyozza, hogy e prioritások csak úgy érhetők el, ha közös stratégiaként kiemelt figyelmet kap a humán tőkébe való beruházás;

19.

kiemeli, hogy a szociálisan felelős reformoknak a szolidaritásra, az integrációra, a társadalmi igazságosságra és a javak igazságos elosztására kell épülniük, így egy olyan modellt létrehozva, amely gondoskodik az egyenlőségről és a szociális védelemről, óvja a kiszolgáltatott csoportokat és javítja az összes polgár életszínvonalát; hangsúlyozza továbbá azt is, hogy az Unió gazdaságpolitikájának újra a szociális piacgazdaságot kell előtérbe helyeznie;

20.

felszólítja a Bizottságot, hogy végezze el a strukturális reformok nemi szempontú hatásvizsgálatát;

21.

felkéri a Bizottságot és az összes tagállamot, hogy kezdeményezzék és/vagy erősítsék az új munkaformák szabályozását; ezzel összefüggésben aggodalmát fejezi ki az atipikus munkavállalók és önfoglalkoztatottak társadalombiztosítási fedezettségével kapcsolatban, akik gyakran nem rendelkeznek teljes hozzáféréssel a szociális védelmi rendszerekhez; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és támogassanak olyan intézkedéseket, amelyek bizonyítottan hatékonyan csökkentik a be nem jelentett munkavégzést, lehetővé téve a háztartási alkalmazottak és gondozók munkavállalói jogainak elismerését és javítva a munkakörülményeket; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tiltsák be a nulla órás szerződéseket;

22.

felkéri a tagállamokat, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatokkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel – többek között adott esetben a civil társadalommal – folytatott szoros együttműködés keretében növeljék az aktív munkaerőpiaci politikák hatókörét és hatékonyságát, többek között eredményorientáltabbá téve őket;

23.

hangsúlyozza a jóléti rendszerek automatikus stabilizációs képességének jelentőségét, mellyel felfoghatják a külső tényezők, például a recesszió okozta társadalmi lökéshullámokat; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy vezessenek be szakpolitikai intézkedéseket a foglalkoztatás biztonságának helyreállítására megelőző védelem biztosításával, többek között elbocsátások esetén; továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy – az ILO szociális védelmi minimumot meghatározó 202. számú ajánlásának megfelelően – biztosítsák és növeljék a szociális védelmi rendszerekbe való beruházásokat, hogy garantálják azok teljesítőképességét a szegénység és az egyenlőtlenségek leküzdése és megelőzése terén, biztosítva eközben e rendszerek fenntarthatóságát;

24.

felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan módon fokozzák a fogyatékossággal élők jobb munkaerőpiaci befogadására irányuló erőfeszítéseiket, hogy megszüntetik a jogi akadályokat, ösztönzőket teremtenek a foglalkoztatásukhoz és akadálymentessé teszik a munkahelyeket, az új segítő technológiák használatának fokozásával, például a kommunikáció és a mobilitás fogyatékossággal élő személyek számára való lehetővé tétele érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a munkaerőpiacról leginkább kiszorult csoportok – például a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a házi gondozók, a tartós betegséggel, fogyatékossággal, egészségi problémákkal vagy összetett krónikus betegségekkel küzdő személyek, a migránsok és a menekültek, valamint az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyek – további munkaerőpiaci befogadására irányuló erőfeszítéseiket; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a munkavállalók képzettségének növelésére és a színvonalas foglalkoztatáshoz vezető tisztességes munkahelyek előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket;

25.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a romák integrációjával kapcsolatos valamennyi intézkedés legyen összhangban az elfogadott nemzeti romaintegrációs stratégiák általános elveivel;

26.

megállapítja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) rendkívül fontosak Európában a fenntartható és befogadó fejlődés, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából; további támogatást kér az mkkv-k számára, hogy megfelelő képzéseket tudjanak szervezni munkavállalóik számára; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a politikai döntéshozatal során nagyobb mértékben és jobban vegyék figyelembe az mkkv-k érdekeit azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében megfelelő szabályozási keretet hoznak létre a vállalkozások, így a kis- és mikrovállalkozások számára, például intelligens szabályozás végrehajtása révén;

27.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a – többek között a digitális gazdaságban is érvényesülő – igazságosabb adózás biztosítása érdekében, mivel ez a kedvezőbb befogadás előmozdításának előfeltétele;

28.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az éves növekedési jelentésben ilyen kevés figyelmet kapott a munka és a magánélet közötti egyensúly; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a nemek közötti egyenlőség támogatása érdekében; felhív a hozzáférhető és megfizethető, magas színvonalú, az élet minden szakaszára vonatkozó gondozási, a gyermekgondozási és a kisgyermekkori nevelési szolgáltatások fejlesztésére, továbbra is törekedve a 2002-es barcelonai gyermekgondozási célok elérésére, valamint olyan jogszabályok biztosítására, amelyek előmozdítják a rugalmas munkafeltételeket; kéri a házi gondozók elismerését, valamint munkakörülményeik javítását, továbbá a családtag gondozók fontos munkájának megfelelő támogatását és elismerését, akik az EU-ban a gondozási feladatok nagyobb részét ellátják, azáltal, hogy például nyugdíjat és szociális biztonsági fedezettséget nyújtanak számukra, valamint elismerik képzésüket és készségeiket; felszólít a rugalmas munkafeltételek előmozdítására és kedvező anyasági, apasági, szülői és gondozói szabadság alkalmazására; felismeri, hogy ez a probléma sokrétű válaszintézkedést igényel, és felkéri a tagállamokat, hogy sürgős problémaként kezeljék ezt a kérdést; határozottan az a véleménye, hogy a szülők és az ápolást-gondozást végzők vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelv elfogadása szükséges lépés a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében;

29.

felszólítja a tagállamokat, hogy a megfelelő ágazatokban és vállalkozásokban javítsák a nemek közötti egyenlőséget, egyúttal fordítsanak külön figyelmet a fogyatékossággal élő nőkre, mivel ők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkaerőpiacon.

30.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a munkaerőpiac EU-szerte függőleges és vízszintes irányban is szegregált, hogy a férfiak és a nők között különbségek tapasztalhatók a bérek és a nyugdíjak terén, és hogy kevés nő vesz részt a döntéshozatalban; hangsúlyozza, hogy a nők foglalkoztatási aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké; hangsúlyozza továbbá, hogy a foglalkoztatási arányon belüli fenti eltérés különösen érzékelhető az ápolási feladatokat ellátó anyák és nők körében;

31.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemek közötti tartós különbségek kezelésére vonatkozó minőségi célok és intézkedések bevezetése révén biztosítsák a nemek közötti egyenlőség szempontjának fokozott érvényesítését az országspecifikus ajánlások, a stabilitási és konvergencia programok és a nemzeti reformprogramok kidolgozásakor, és módszeresen alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés elvét;

32.

felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti reformprogramjaikban állapítsanak meg konkrét mennyiségi célokat általában a nők foglalkoztatására;

33.

felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2020-as stratégiába illesszék be a nemek közötti egyenlőség pillérét, valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó átfogó célkitűzést;

34.

felszólítja a Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatót építse be az európai szemeszternek a foglalkoztatási és szociális célok terén tett előrehaladás nyomon követésére szolgáló eszközei közé;

35.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a nők munkaerőpiaci részvételét; kéri továbbá a tagállamokat, hogy hárítsák el a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv útjában álló akadályokat;

36.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy minden akadályt hárítsanak el a nők munkaerőpiaci részvétele elől, és számolják fel az adóügyi rendelkezések minden nemi alapú részrehajlását és más olyan ösztönzőket, amelyek állandósítják az egyenlőtlen nemi szerepeket;

37.

olyan politikákat kér, amelyek a nők körében támogatják a vállalkozást, hozzáférést biztosítanak számukra a finanszírozási és üzleti lehetőségekhez azáltal, hogy személyre szabott képzést kínálnak számukra, és a munka és a magánélet közötti méltányos egyensúlyt biztosító intézkedéseket vezetnek be;

38.

kiemeli, hogy a nemek közötti megkülönböztetés problémája továbbra is fennáll, amire bizonyíték a nemek közötti bérkülönbség (a férfi munkavállalók egy órára jutó átlagos bruttó keresete körülbelül 16 %-kal magasabb, mint a női munkavállalóké), valamint a 37 %-os nyugdíjkülönbség; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség legfontosabb mutatója, a nyugdíjak közötti különbség a nők jól fizetett ágazatokban való alulreprezentáltságából, a munkaerőpiaci megkülönböztetésből, a részmunkaidős foglalkoztatásban alkalmazott nők magas arányából, továbbá abból adódik, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mechanizmus a családi és a munkával kapcsolatos kötelezettségek férfiak és nők közötti összeegyeztetésére;

39.

emlékeztet arra, hogy a népesség korösszetételének változása és a várható élettartam növekedése a fenntartható és megfelelő összegű nyugdíjak biztosítása érdekében szükségessé teszi a nyugdíjrendszerek kiigazítását és egyes tagállamokban megfelelő reformok végrehajtását; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a nyugdíjrendszeren belüli gondozási jóváírásokkal kompenzálják a nők és a férfiak gyermekgondozási és hosszú távú gondozási kötelezettségek miatt elveszített járulékait, ezáltal csökkentve a nyugdíjak terén a nemek között tapasztalható különbséget és biztosítva a nemzedékek közötti méltányosságot; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szervezetekkel együttműködve határozzanak meg és hajtsanak végre olyan politikákat, amelyek megszüntetik a nemek között a bérek és nyugdíjak terén fennálló egyenlőtlenséget; felszólítja a tagállamokat, hogy ezen erőfeszítéseket kiegészítendő rendszeresen végezzék el a fizetések felmérését; emlékezteti az Európai Tanácsot, hogy fontolja meg a nemek közötti egyenlőségről szóló éves jelentések felhasználását a nemek közötti egyenlőség jobb érvényesítésére az európai szemeszterrel összefüggésében;

40.

rámutat, hogy a szolidaritáson alapuló és megfelelő állami és öregségi nyugdíjhoz való egyetemes hozzáférést mindenki számára biztosítani kell; elismeri azokat a kihívásokat, amelyekkel a tagállamoknak szembe kell nézniük a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának erősítése terén, de hangsúlyozza e rendszerekben a szolidaritás védelmének fontosságát; úgy véli, hogy a fenntartható, biztonságos és megfelelő nyugdíjak férfiak és nők számára történő biztosításának legjobb módja az általános foglalkoztatási ráta növelése és több színvonalas munkahely létrehozása minden életkorban a munka- és foglalkoztatási feltételek javításával, és a szükséges kiegészítő állami kiadások engedélyezése; úgy véli, hogy a nyugdíjrendszerek reformjának többek között a tényleges nyugdíjkorhatárra kellene összpontosítania, és tükröznie kellene a munkaerőpiaci tendenciákat, a születési rátákat, az egészségügy helyzetét és a jólét mértékét, a munkafeltételeket és a gazdasági függőségi rátát is; úgy véli, hogy e reformoknak figyelembe kell venniük a munkavállalók millióinak – különösen a nők, a fiatalok, az önálló vállalkozók – helyzetét Európában, akik a bizonytalan és atipikus foglalkoztatás, az önhibán kívüli munkanélküliség és a csökkenő munkaidő következményeitől szenvednek;

41.

megjegyzi, hogy a szociális és egészségügyi szolgáltatások elengedhetetlenek a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem támogatásához, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak beruházási és költségvetési mozgásteret e szolgáltatások fejlesztéséhez, annak biztosítása érdekében, hogy azok megfizethetők, hozzáférhetők és magas színvonalúak legyenek;

42.

sajnálatosnak tartja, hogy a lakhatási válságot nem sikerült a 2019. év legfontosabb politikai prioritásai közé emelni, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban használják fel a szemesztert annak érdekében, hogy nyomon kövessék és támogassák a lakhatás megfizethetőségével és a hajléktalansággal mint alapvető problémákkal kapcsolatos előrelépéseket; felhívja a Bizottságot, hogy a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztika (EU-SILC) lakhatási költségekkel kapcsolatos túlterheltséget szemléltető mutatója első lépésként a szociális jogok európai pillérének 19. elvével összhangban kerüljön bele a szociális eredménytáblába; hangsúlyozza, hogy a fiatalok (15–29 évesek) zsúfoltsági rátája negatívan hat az oktatásra, a személyes és szakmai fejlődésre és az életminőségre; úgy véli, hogy elsőbbséget kell biztosítani a nem méltányos körülmények között élő fiatalok számára nyújtandó állami támogatásoknak;

43.

úgy véli, hogy a kohéziós politika – mint az Európai Unió egyik fő beruházási politikája – megmutatta hatékonyságát a társadalmi kohézió növelése és az egyenlőtlenségek csökkentése területén; ösztönzi a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a szociális jogok európai pillérének megvalósítására rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat;

44.

ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat abban, hogy nagyobb mértékben használják fel a strukturális alapokat a gyermekeket, az időseket és más eltartottakat érintő gondozási struktúrákba és szolgáltatásokba való beruházásokhoz annak érdekében, hogy megkönnyítsék a nők munkaerőpiacra való visszatérését és biztosítsák a munka és a magánélet közötti egyensúlyt;

45.

emlékeztet arra, hogy az éves növekedési jelentés számos szociális beruházási területet részesít előnyben, többek között az egészségügyet, a tartós ápolási-gondozási rendszereket és az állami lakásokat; hangsúlyozza, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság amellett érvel, hogy a jól megtervezett, hatékony és eredményes, jövőorientált szociális beruházások számos pozitív hatást fejtenek ki;

46.

felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy ismerjék el jobban a nem kormányzati szervezetek szakértelmét a szociális területen és a szemeszter folyamata keretében törekedjenek az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkével összhangban párbeszéd folytatására a civil társadalommal;

47.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0484.

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0464.

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0432.

(4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0078.

(5)  Lásd az OECD („Összességében: Miért előnyös mindenkinek a kisebb egyenlőtlenség”, 2015) és az IMF („A jövedelmi egyenlőtlenség okai és következményei”, 2015. június) jelentéseit.


2019. március 14., csütörtök

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/83


P8_TA(2019)0203

A kazahsztáni emberi jogi helyzet

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a kazahsztáni emberi jogi helyzetről (2019/2610(RSP))

(2021/C 23/13)

Az Európai Parlament,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló 2017. december 12-i állásfoglalására (1), valamint a véleménynyilvánítás szabadságának kazahsztáni helyzetéről szóló 2016. március 10-i állásfoglalására (2),

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló 2017. december 12-i jogalkotási állásfoglalási indítványára (3),

tekintettel a Kazahsztánról szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a 2013. április 18-i (4), a 2012. március 15-i (5) és a „Jevgenyij Zsovtisz ügyéről Kazahsztánban” című, 2009. szeptember 17-i állásfoglalást (6),

tekintettel a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra, amelyet 2015. december 21-én írtak alá Astanában,

tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására (7) és az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására (8),

tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2015. június 22-i és 2017. június 19-i tanácsi következtetésekre,

tekintettel az EU és Kazahsztán közötti éves emberi jogi párbeszédre,

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel 2015. december 21-én az Európai Unió és Kazahsztán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá, melynek célja, hogy átfogó keretet biztosítson a politikai párbeszéd és együttműködés számára a bel- és igazságügy területén, valamint és számos egyéb területen; mivel ez a megállapodás határozott hangsúlyt fektet a demokráciára és a jogállamiságra, az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra, a piacgazdaság elveire és a fenntartható fejlődésre, valamint a civil társadalommal folytatott együttműködésre, többek között a civil társadalom közpolitikai döntéshozatalba történő bevonására;

B.

mivel Kazahsztán 2012 márciusában csatlakozott a Jog a Demokráciáért Európai Bizottsághoz (Velencei Bizottság);

C.

mivel úgy tűnik, hogy a kazah kormány nem tett semmilyen lépést a büntető törvénykönyv 174. cikkének tágan megfogalmazott rendelkezéseinek felülvizsgálatára, amelyek megtiltják a szociális, nemzeti és más ellentétek „szítását”, valamint 274. cikkének felülvizsgálatára, amely tiltja „olyan információk terjesztését, amelyekről tudott, hogy hamisak”, hanem továbbra is ezeket a rendelkezéseket használja fel a civil társadalom aktivistái és az újságírók elleni vádemelések és szabadságvesztések alapjául;

D.

mivel a politikai foglyok száma Kazahsztánban megemelkedett; mivel 2016-ban Kazahsztán különböző régióiban a tartományi kódex megváltoztatása elleni békés felvonulásokra került sor, amelyek során több mint 1 000 résztvevőt (köztük 55 újságírót) vettek őrizetbe, akik közül több mint 30 személyt tartóztattak le; mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja megállapította a fogva tartások önkényes jellegét, a tisztességes eljárás hiányát és néhány esetben a jogok súlyos megsértését; mivel Maks Bokayev civil társadalmi aktivista börtönbüntetését tölti e békés tömeggyűlésen való legitim részvétele miatt;

E.

mivel a kazah kormány együttműködött a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) magas szintű küldöttségével, és kötelezettséget vállalt arra, hogy az ILO aggodalmaira válaszul ütemtervet hajt végre, azonban nem tett érdemi lépéseket az ütemterv rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, például a szakszervezeti törvény módosításának vonatkozásában; mivel hasonlóképpen nem hajtotta végre az ILO normák alkalmazásával foglalkozó bizottságának korábbi, a szakszervezeti törvénynek és a munka törvénykönyvének felülvizsgálatára, valamint arra vonatkozó ajánlásait, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a Kazahsztáni Független Szakszervezetek Szövetsége (CITUK) és annak tagszervezetei teljes körűen gyakorolhassák szakszervezeti jogaikat;

F.

mivel Nurbek Kusakbajev és Amin Eleuzinov szakszervezeti képviselőket 2018 májusában feltételesen szabadságra bocsátották, ám továbbra is el vannak tiltva a szakszervezeti tevékenységek gyakorlásától; mivel Larisa Kharkova aktivista hasonló korlátozásokkal és folyamatos bírósági zaklatással szembesül, és Erlan Baltabay, a Stymkent szakszervezet aktivistája ellen bűnügyi nyomozást folytatnak megkérdőjelezhető vádak alapján;

G.

mivel a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó új jogi szabályozás szűkítette a civil társadalmi szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat; mivel az emberi jogi szervezetekre a nemzetközi adományozóktól kapott támogatásokkal kapcsolatban adónyomást gyakorolnak;

H.

mivel a vallás és a meggyőződés szabadságát súlyosan aláásták; mivel a hatóságok a vallási meggyőződéseket ürügyként használják az önkényes fogva tartásokhoz; mivel Saken Tulbajevet „vallási gyűlölet szításának” vádjával bebörtönözték;

I.

mivel 2018. március 13-án a hatóságok betiltották a „Kazahsztán demokratikus választása” (DCK) elnevezésű békés ellenzéki mozgalmat, és mivel több mint 500 személy különböző formában támogatásáról biztosította a DCK-t; mivel Almat Zhumagulov civil aktivista és Kenzhebek Abishev költő a kazah hatóságok által a DCK ellen folytatott harc áldozatául esett, és őket 8, illetve 7 év börtönbüntetésre ítélték; mivel Ablovas Dzhumayevet 3 év, Aset Abishevet pedig 4 év börtönbüntetésre ítélték, amiért az interneten bírálták a hatóságokat és támogatták a DCK-t;

J.

mivel bár az egyesülés szabadságához fűződő jogot a kazah alkotmány védi, az az országban nagyrészt korlátozott, és a közjogi társulásra vonatkozó törvény továbbra is előírja az egyesületek számára az igazságügyi minisztériumnál történő regisztrációt; mivel e törvény 2015 decemberében végrehajtott módosításai nehézkes jelentéstételi kötelezettségeket és a finanszírozás kormány által kijelölt szerven keresztül történő állami szabályozását írták elő; mivel a nem regisztrált szervezetek tevékenységeiben részt vevő személyek közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókkal szembesülhetnek;

K.

mivel a civil társadalmi és emberi jogi aktivisták tevékenységeik során továbbra is megtorlással és korlátozásokkal szembesülnek, mint például Elena Semenova, aki utazási tilalom alatt van „tudottan hamis információk terjesztése” miatt, és Ardak Ashim a Stymkent szakszervezet aktivistája, akit „ellentétek szításával” vádoltak meg és pszichiátriai kényszerfogvatartásra kényszerítenek, amiért kritikus észrevételeket posztolt a közösségi médián; mivel 2018. május 10-én az Európai Parlament küldöttségének Kazahsztánban tett látogatása során a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott a békés tüntetők ellen, akik az Európai Parlament képviselőivel próbáltak találkozni; mivel a rendőrség több mint 150 személyt letartóztatott és több mint 30 tüntetőt bírósági eljárás nélküli fogva tartásba vett; mivel 2018. szeptember 17-én és 18-án a kazah rendőrség számos tüntetőt letartóztatott, akik az Európai Parlament küldöttségének tagjaival próbáltak találkozni;

L.

mivel a média- és tájékoztatási törvény új megszorító módosításai 2018 áprilisában léptek hatályba, mivel a közösségi médiával kapcsolatos információkat továbbra is blokkolják, és mivel a Forbes Kazakhstan és a Ratel.kz ellen bűnügyi nyomozást folytatnak „tudottan hamis információk terjesztése” miatt; mivel a közösségi hálózatok használatát a hatóságok ellenőrzik és korlátozzák; mivel blogírókat és közösségihálózat-felhasználókat – többek között Ruslan Ginatullint, Igor Chupinát és Igor Sychevet – börtönbüntetésre ítéltek; mivel Muratbek Tungishbayev blogírót a törvény súlyos megsértésével Kirgizisztán kiadta Kazahsztánnak, ahol bántalmazásnak volt kitéve;

M.

mivel a foglyok és a gyanúsítottak megkínzása és bántalmazása jellemzően büntetlenül marad annak ellenére, hogy a kormány elkötelezte magát a kínzással szembeni zéró tolerancia mellett; mivel a hatóságok nem tudták hitelt érdemlően kivizsgálni az olajágazat hosszan tartó 2011-es zsanaozeni sztrájkja során elkövetett kínzásokra vonatkozó állításokat;

N.

mivel az almatyi ügyészség nem talált hiteles bizonyítékot az arra vonatkozó állítások alátámasztására, hogy Iszkander Jerimbetov üzletembert – akit 2018 októberében hét év börtönbüntetésre ítéltek nagy léptékű csalás miatt – megkínozták; mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja miután 2018-ban arra a következtetésre jutott, hogy Jerimbetov letartóztatása és fogva tartása önkényes, felszólított szabadon bocsátására, és aggodalmának adott hangot az előzetes fogva tartása során elkövetett állítólagos kínzások miatt;

O.

mivel a nők elleni erőszak magas szintje és a hagyományos patriarchális normák és sztereotípiák jelentősen akadályozzák a nemek közötti egyenlőséget Kazahsztánban; mivel a nem kormányzati szervezetek szerint alacsony a nők elleni erőszak bejelentési aránya, és alacsony a nők ellen elkövetett erőszak és szexuális zaklatás eseteinek kivizsgálási aránya;

P.

mivel Kazahsztánban az LMBTI-személyek jogi kihívásokkal és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek; mivel Kazahsztánban mind a férfiak, mind a nők tekintetében legális az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat, ugyanakkor az azonos nemű párok, illetve az azonos nemű párok vezette háztartások nem jogosultak az ellenkező nemű párokat megillető jogi védelemre;

Q.

mivel a World Democracy Index (a világ demokráciaindexe) Kazahsztánt 167 ország közül a 135. helyre sorolja, ezért az ország tekintélyuralmi rendszernek minősül;

1.

sürgeti Kazahsztánt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, és tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat; felszólítja a kazah hatóságokat, hogy vessenek véget az emberi jogi visszaéléseknek és a politikai elnyomás valamennyi formájának, a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás 1., 4., 5. és 235. cikkében foglalt elveknek megfelelően;

2.

hangsúlyozza, hogy az EU és Kazahsztán közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok javításának az egyetemes értékek – különösen a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása – iránti közös elkötelezettségen kell alapulnia; elvárja, hogy az MPEM előmozdítsa a jogállamiság és minden polgár demokratikus részvételének megerősítését, a politikai színtér sokféleségét, az igazságszolgáltatás jobb működését, függetlenségét és pártatlanságát, a kormány fokozott átláthatóságát és elszámoltathatóságát és a munkaügyi törvények javítását;

3.

üdvözli a következő politikai foglyok szabadon bocsátását: Vlagyimir Kozlov, Gjuzjal Bajdalinova, Szejtkazi Matajev, Edige Batyrov, Jerzsan Orazalinov, Szajat Ibrajev, Aszet Matajev, Zinaida Muhortova, Talgat Ajan és a zsanaozeni olajipari munkások, valamint Amin Eleuzinov és Nurbek Kusakbajev szakszervezeti képviselők, akiknek szabadságára korlátozó intézkedések vonatkoznak, üdvözli a döntést, hogy Ardak Asimet kiengedik a pszichiátriai klinikáról; elítéli a pszichiátriai kezelés büntetésként alkalmazott kegyetlen intézkedését, és felszólít az Asummal szemben alkalmazott kötelező ambuláns pszichiátriai kezelés, valamint a Natalia Ulaszik aktivistával szembeni valamennyi kötelező orvosi intézkedés visszavonására;

4.

felszólít a jelenleg börtönben lévő összes aktivista és politikai fogoly – különösen Muktár Dzsakisev, Maksz Bokajev, Iszkander Jerimbetov, Aron Atabek, Szanat Bukenov és Mahambet Abzsan és Szaken Tulbajev – teljes körű rehabilitációjára és azonnali szabadon bocsátására, valamint a mások szabad mozgására vonatkozó korlátozások feloldására;

5.

sürgeti a kazah kormányt, hogy úgy módosítsa a büntető törvénykönyv 174. cikkét, amely tiltja „a társadalmi, nemzeti, nemzetségi, faji, osztálybeli vagy vallási ellentétek szítását”, hogy a rendelkezéseket leszűkíti az emberi jogi normákat sértő önkényes büntetőeljárások megelőzésére, valamint módosítsa a 274. cikket is, amely tiltja a „tudottan hamis információk terjesztését” , valamint hogy bocsássa szabadon az e cikkek alapján jelenleg fogva tartott aktivistákat, újságírókat és kritikát megfogalmazó más személyeket;

6.

sürgeti a kazah kormányt, hogy vessen véget a független szakszervezetek elnyomásának, oldja fel a tevékenységükre vonatkozó korlátozásokat, hagyjon fel a szakszervezeti vezetők politikai indíttatású büntetőjogi üldözésével, és érvénytelenítse a Larissa Harkovával, Nurbek Kusakbajevvel és az Amin Eleusinovval szemben hozott elmarasztaló ítéleteket, és tegye lehetővé számukra, hogy beavatkozás vagy zaklatás nélkül folytathassák szakszervezeti tevékenységüket; sürgeti továbbá a kormányt, hogy foglalkozzon az Erlan Baltabaj ellen indított bűnügyi nyomozással kapcsolatos európai parlamenti aggályokkal, és vizsgálja felül a 2014. évi szakszervezeti törvényt és a 2015. évi munka törvénykönyvét annak érdekében, hogy összhangba hozza azokat az ILO normáival;

7.

sürgeti a kazah kormányt, hogy hajtsa végre a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó ajánlásait, továbbá vizsgálja felül a közjogi társulásra vonatkozó törvényt és a finanszírozáshoz való hozzáférés feltételeit;

8.

sürgeti a kazah kormányt, hogy vessen véget az emberi jogi aktivistákkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a politikai ellenzéki mozgalmakkal – többek között a DVK (Kazahsztán Demokratikus Választása) tényleges vagy vélt támogatóival – szembeni önkényes fogva tartás, megtorlás és zaklatás valamennyi formájának;

9.

sürgeti a kazah kormányt, hogy vizsgálja felül az idén hatályba lépett média- és tájékoztatási törvény módosításait, vezessen be moratóriumot a rágalmazásra vonatkozóan, tegye meg a szükséges lépéseket az új büntető törvénykönyv rágalmazásra vonatkozó cikkeinek hatályon kívül helyezésére, állapítsa meg a polgári becsületsértési ügyekben hozott ítéletek felső határát, vessen véget a kormányt bíráló újságírókkal szembeni zaklatásnak és megtorlásoknak, és hagyjon fel az online és offline információkhoz való hozzáférés akadályozásával;

10.

felszólít az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának, az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának és az ENSZ kínzás elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadója közleményeinek nyomon követésére; felszólít a kínzás áldozatainak védelmére, arra, hogy biztosítsák számukra a megfelelő orvosi ellátást, valamint a kínzás eseteit vizsgálják ki megfelelően; szorgalmazza, hogy vessenek véget az Interpol kiadatási eljárásaival való visszaélésnek, valamint a politikai ellenzék zaklatásának; sürgeti a kazah kormányt, hogy tegyen eleget a kínzással szembeni zéró toleranciára vonatkozó vállalásainak, és biztosítsa, hogy a kínzásokra vonatkozó állításokat – beleértve a zsanaozeni események keretében történteket – teljes mértékben kivizsgálják; sürgeti a kormányt, hogy az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja következtetéseinek fényében vizsgálja felül Iszkander Jerimbetov ügyét, és biztosítsa, hogy megfelelően kivizsgálják a kínzásokra vonatkozó állításokat;

11.

rámutat Kazahsztán etnikai és vallási sokszínűségére, és hangsúlyozza a kisebbségek és a kisebbségi jogok védelmének szükségességét, különösen, ami a nyelvhasználatot, a vallás vagy meggyőződés szabadságát, a megkülönböztetésmentességet és az esélyegyenlőséget illeti; üdvözli Kazahsztán különböző közösségeinek békés egymás mellett élését; sürgeti Kazahsztánt, hogy hagyjon fel az embereknek a lelkiismereti és vallásszabadság jogszerű gyakorlása miatti üldözésével; követeli a meggyőződésük miatt elítélt személyek azonnali szabadon bocsátását;

12.

felszólítja a hatóságokat, hogy küzdjenek a nőkkel szembeni erőszak minden formája ellen; felhív továbbá olyan hatékony és hozzáférhető jelentéstételi csatornák és védelmi intézkedések biztosítására, amelyek érzékenyek az áldozatok szükségleteire és a titoktartásra; sürgeti a büntetlenség megszüntetését és az elkövetőkkel szembeni megfelelő büntetőjogi szankciók biztosítását;

13.

kitart amellett, hogy az LMBTI-közösség jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák; felszólítja a kazah kormányt, hogy garantálja, hogy az LMBTI-közösség nem fog semmilyen megkülönböztetéssel szembesülni;

14.

felszólítja Kazahsztánt, hogy teljes körűen hajtsa végre a 2016. március 20-i választások kapcsán az EBESZ és Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala nemzetközi megfigyelő missziója által tett ajánlásokat, amelyek szerint az országnak még mindig sok a teendője a demokratikus választásokra vonatkozó EBESZ-kötelezettségvállalások teljesítése terén; sürgeti a kazah hatóságokat, hogy ne korlátozzák a független jelöltek tevékenységét; továbbá felszólít a polgárok választójogának tiszteletben tartására;

15.

ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és az EBESZ együttműködjön a demokratikus kormányzás helyes gyakorlatainak javításában az országban, különösen az emberi jogok és a jogállamiság területén; ezért sürgeti a kazah hatóságokat, hogy terjesszék ki az EBESZ megbízatását az országban, és különösen azt, hogy állítsák vissza az EBESZ Asztanában betöltött megbízatását, mivel ez fontos feltétele az EU és Kazahsztán közötti további együttműködésnek;

16.

felkéri az EU-t, és különösen az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy szorosan kísérjék figyelemmel a kazahsztáni fejleményeket, szükség esetén tájékoztassák aggályaikról a kazah hatóságokat, ajánlják fel segítségüket, és rendszeresen tegyenek jelentést a Parlamentnek; kéri az EU asztanai delegációját, hogy továbbra is játsszon aktív szerepet a helyzet nyomon követésében, és az összes vonatkozó kétoldalú megbeszélésen vesse fel a véleménynyilvánítás szabadságának kérdését; sürgeti az EKSZ-t, hogy proaktív módon vegyen részt a bírósági tárgyalásokat megfigyelő küldöttségekben annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje a politikai szempontból érzékeny tárgyalásokat és a politikai indíttatású büntetőeljárásokat, és ellenőrizze, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog mindenkire vonatkozik-e;

17.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU közép-ázsiai különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Kazahsztán kormányának és parlamentjének.

(1)  HL C 369., 2018.10.11., 2. o.

(2)  HL C 50., 2018.2.9., 38. o.

(3)  HL C 369., 2018.10.11., 179. o.

(4)  HL C 45., 2016.2.5., 85. o.

(5)  HL C 251. E, 2013.8.31., 93. o.

(6)  HL C 224. E, 2010.8.19., 30. o.

(7)  HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o.

(8)  HL C 58., 2018.2.15., 119. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/88


P8_TA(2019)0204

Irán, nevezetesen az emberijog-védők ügye

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása Iránról, különösen az emberijog-védők ügyéről (2019/2611(RSP))

(2021/C 23/14)

Az Európai Parlament,

tekintettel Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel az Iránról, különösen Naszrín Szotúdeh ügyéről szóló 2018. december 13-i (1), valamint a nukleáris megállapodást követően az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló 2016. október 25-i (2) állásfoglalásokra,

tekintettel a Tanács Iránra vonatkozó, 2019. február 4-i következtetéseire,

tekintettel a különleges előadó 2019. január 30-i jelentésére az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről, valamint az Iránról szóló, 2018. november 29-i nyilatkozatára;

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről szóló, 2018. december 17-i határozatára,

tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966), amelynek Irán is részes fele,

tekintettel az iráni elnök polgári jogokról szóló chartájára,

tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa „Iránnak meg kell védenie a nőjogi jogvédőket” című, 2018. november 29-i nyilatkozatára,

tekintettel a halálbüntetésről szóló uniós iránymutatásokra, a kínzásról és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódokról vagy büntetésekről szóló uniós iránymutatásokra, valamint az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós emberi jogi iránymutatásokra,

tekintettel a Tanács 2018. április 12-i határozatára a korlátozó intézkedések további 12 hónappal történő meghosszabbításáról az Iránban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések nyomán;

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének Naszrín Szotúdeh iráni emberi jogi ügyvéd elítéléséről szóló, 2019. március 12-i nyilatkozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az emberijog-védők, újságírók, ügyvédek és online aktivisták továbbra is zaklatásnak, önkényes letartóztatásnak, fogva tartásnak és büntetőeljárás alá vonásnak vannak kitéve munkájuk során; mivel az elmúlt hónapokban az iráni hírszerzési minisztérium és egyéb erők keményen felléptek a civil társadalommal szemben;

B.

mivel a nukleáris megállapodást követően az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló 2016. október 25-i állásfoglalás hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és Irán közötti kapcsolatok keretében tiszteletben kell tartani az emberi jogokra vonatkozó – többek között az emberi jogok védelmezőivel kapcsolatos – uniós iránymutatásokat;

C.

mivel Naszrín Szotúdeh közismert emberi jogi ügyvédet a közelmúltban legalább hét év börtönbüntetésre ítélték; mivel a beszámolók szerint a két tárgyalás során kiszabott összbüntetés ennél még sokkal hosszabb is lehet, bár a börtönbüntetésének pontos hossza nem tisztázott; mivel bebörtönzésének valódi oka minden bizonnyal az iráni emberi jogok békés védelme volt; mivel a tárgyalásokat nem a jogszerű eljárásra vonatkozó alapvető nemzetközi normák alapelveivel összhangban folytatták le;

D.

mivel Reza Khandant – Naszrín Szotúdeh férjét – is fogva tartották azzal kapcsolatban, hogy támogatta a hidzsáb viselése ellen és felesége börtönből való kiszabadítása mellett békés kampányt folytató nőket; mivel 2019. januárban a Teheráni Forradalmi Bíróság hat év börtönbüntetésre ítélte Reza Khandant;

E.

mivel a Perzsa Vadvilági Örökség Alapítványt képviselő Taher Ghadirian, Niloufar Bayani, Amirhossein Khaleghi, Houman Jokar, Sam Rajabi, Sepideh Kashani, Abdolreza Kouhpayeh és Morad Tahbaz környezetvédelmi aktivistákat 2018 januárjában és februárjában ügyvédi segítség igénybevételét mellőzve letartóztatták, és az elmúlt hetekben tárgyalást folytattak le ellenük olyan eljárásokban, amelyek nem felelnek meg a tisztességes eljárás biztosítására vonatkozó előírásoknak; mivel a csoport egy másik tagja, Kavous Seyed-Emalmi iráni-kanadai egyetemi tanár rejtélyes körülmények között hunyt el a múlt évben;

F.

mivel Esmaeil Bakhshi, Sepideh Gholian és Mohammad Haibi szakszervezeti aktivistákat a munkavállalók és a tanárok jogai melletti vezető tiltakozást követően 2018-ban és 2019-ben is letartóztatták; mivel Maryam Akbari Monfared emberi jogvédőt 2010-ben „Istenellenesség” miatt 15 év börtönbüntetésre ítélték, és megtagadták tőle az orvosi ellátást, annak ellenére, hogy különféle betegségekben szenvedett;

G.

mivel Arash Sadeghi, Narges Mohammadi és Farhad Meysami aktivistákra hosszú börtönbüntetést szabtak ki a nők jogaiért, a halálbüntetés eltörléséért és az emberi jogokért folytatott kampányuk miatt;

H.

mivel az iráni bíróságok rendszeresen nem biztosítanak tisztességes tárgyalásokat, és kínzással kicsikart vallomásokat használnak fel bizonyítékként a bíróságokon; mivel a hatóságok továbbra is kriminalizálják az emberi jogi aktivizmust, és az iráni büntetőeljárási törvény 48. cikkét alkalmazzák a fogvatartottak jogi tanácsadóhoz való hozzáférésének korlátozására; mivel nincsenek független mechanizmusok az igazságszolgáltatáson belüli elszámoltathatóság biztosítására;

I.

mivel a letartóztatott EU–iráni kettős állampolgárságú személyek – köztük a brit-iráni Nazanin Zaghari-Ratcliffe –esetében továbbra is az a gyakorlat, hogy hosszú ideig magánzárkában tartják, illetve vallatják őket, esetükben mellőzik a jogszerű eljárást, hosszú börtönbüntetéseket szabnak ki rájuk homályos vagy pontatlan „nemzetbiztonsági” és „kémkedési” vádak alapján, továbbá a bebörtönzöttek ellen államilag támogatott rágalmazó kampányt folytatnak;

J.

mivel számos esetben jelentették be az iráni börtönökben uralkodó embertelen és megalázó körülményeket, illetve a fogva tartás során az orvosi ellátáshoz való megfelelő hozzáférés hiányát, megsértve az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályait;

K.

mivel egy, az iráni emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezet jelentésében szereplő becslések szerint 2018-ban 273 embert végeztek ki 2018-ban, ami abban az évben a világon a második legtöbb kivégzést jelenti;

L.

mivel 2018-ban több ezer ember vett részt békés tüntetéseken és sztrájkon a kifizetetlen munkabérek, a rossz munkakörülmények, a korrupció, a politikai elnyomás és más sérelmek ellen tiltakozva; mivel a hatóságok több száz embert letartóztattak, és sokukat börtönbüntetésre és korbácsolásra ítélték;

M.

mivel az iráni bírói testület továbbra is szigorúan bünteti a nőjogi jogvédők békés ellenállását, akik a hidzsáb kötelező viselése ellen tiltakoznak; mivel 2018-ban a tüntetésekkel kapcsolatban legalább 39 nőt letartóztattak, és további 55 nőt tartottak fogva a nők jogaival kapcsolatos munkájukért;

N.

mivel a sajtószabadságot – online és offline egyaránt –, az egyesülési szabadságot és a gondolatszabadságot elnyomják Iránban;

O.

mivel az iráni hatóságok – bűnügyi nyomozások, eszközök befagyasztása, önkényes letartóztatás, fogva tartás, megfigyelés, zaklatás, illetve hamis, rosszindulatú és rágalmazó híresztelések révén – módszeresen és célzottan fellépnek az újságírókkal, köztük a BBC perzsa adásában dolgozókkal és családtagjaikkal szemben; mivel Iránban jelenleg legalább nyolc újságírót tartanak fogva;

P.

mivel Hassan Rouhani iráni elnök 2016 decemberében meghirdette a polgárok jogairól szóló chartát; mivel ez a charta jogilag nem kötelező érvényű;

Q.

mivel a vallási és etnikai kisebbségek tagjai – beleértve a bahá’í vallás híveit és az azeri, a kurd, az arab és a balok közösségeket, a szunnita muzulmánokat, a keresztényeket és az egyetlen felekezethez sem tartozókat – hátrányos megkülönböztetést szenvednek a foglalkoztatás, az oktatás, a szabad vallásgyakorlás és a politikai tevékenységek terén Iránban;

1.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedjék szabadon a csupán a véleményszabadsághoz és a békés célú gyülekezéshez való joguk gyakorlása miatt fogva tartott és elítélt összes emberijog-védőt, lelkiismereti foglyot és újságírót; hangsúlyozza, hogy az iráni hatóságoknak minden körülmények között biztosítaniuk kell, hogy az emberi jogok védelmezői, az ügyvédek és az újságírók fenyegetés, megfélemlítés és akadályoztatás nélkül végezhessék munkájukat;

2.

ismételten felszólítja az iráni kormányt, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon a Szaharov-díjjal kitüntetett Naszrin Szotúdehet, és elismerését fejezi ki az emberi jogokért és az iráni nők jogaiért tanúsított bátorsága és elkötelezettsége mellett; az igazságszolgáltatás súlyos tévedésének tartja Szotúdeh rendkívül tisztességtelen bírósági tárgyalását és ítéletét, és üdvözli az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének 2019. március 12-i nyilatkozatát ebben a kérdésben;

3.

felhívja az iráni hatóságokat, hogy módosítsák az ország büntető eljárásjogának 48. cikkét annak biztosítása érdekében, hogy minden alperesnek joga legyen arra, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával kapcsolatos iránti kötelezettségvállalásokkal összhangban az általa választott ügyvéd képviselje és tisztességes tárgyalást folytassanak ügyében;

4.

sürgeti az iráni hatóságokat, hogy biztosítsák az összes fogvatartott biztonságát és jóllétét, beleértve a megfelelő orvosi ellátáshoz való hozzáférést; kéri továbbá, hogy folytassanak független vizsgálatot Kavous Seyed-Emami fogva tartás során bekövetkezett haláláról, valamint további fogva tartott aktivisták kínzására vonatkozó állításokról, továbbá elítéli, hogy szándékosan megtagadják a politikai foglyoktól az orvosi ellátást;

5.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy sürgősen szüntessék meg az újságírók, az online aktivisták és családjaik megfigyelését, letartóztatását, zaklatását és büntetőeljárás alá vonását, és szüntessék meg az online cenzúrát, továbbá olyan feltételek kialakítását szorgalmazza, amelyek tolerálják a szólásszabadságot, valamint az online és offline média szabadságát;

6.

felszólítja Irán kormányát, hogy működjön együtt az iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges ENSZ-előadóval, beleértve azt is, hogy engedélyezi az országba való belépését;

7.

felszólítja az uniós tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy iráni partnereikkel való kapcsolataikban, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa következő genfi ülésén továbbra is vessék fel a letartóztatott emberijog-védők ügyeit;

8.

felhívja az EKSZ-t, hogy az EU és Irán közötti magas szintű párbeszéd keretében továbbra is vegye figyelembe az emberi jogokat, különösen az emberijog-védők helyzetét; felszólítja továbbá a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnököt/főképviselőt) arra, hogy nyilvánosan erősítse meg, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és Irán közötti kapcsolatok alakulásának alapvető elemét képezi;

9.

sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédekkel kapcsolatos uniós iránymutatásokkal összhangban hivatalos emberi jogi párbeszédet kezdeményeznek Iránnal;

10.

sürgeti az uniós tisztviselőket, hogy szólítsák fel az iráni hatóságokat fogva tartásuk során az emberi jogi aktivisták biztonságának és jóllétének biztosítására, valamint a kínzásról szóló jelentések teljes körű kivizsgálására;

11.

sürgeti a Teheránban diplomáciai jelenléttel rendelkező valamennyi tagállamot, hogy éljenek az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokban ezen személyek támogatásával és védelmezésével kapcsolatban előírt mechanizmusokkal, beleértve a nyilvános közleményeket, a diplomáciai demarsokat, a tárgyalások nyomon követését és a börtönök látogatását;

12.

sürgeti Iránt, hogy hagyjon fel a nőjogi jogvédők munkájának kriminalizálásával – beleértve mindazokat, akik békésen tiltakoznak a hidzsáb kötelező viselése ellen –, és kéri, hogy töröljék el ezt a megkülönböztető és megalázó gyakorlatot;

13.

felszólítja az iráni kormányt, hogy védje meg a vallási és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és foglalkozzon a velük szembeni megkülönböztetés minden formájával;

14.

üdvözli a kábítószer-kereskedelemről szóló törvény módosítását, amely csökkentette a halálbüntetés alkalmazását, és felszólít az összes halálbüntetés felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a kapcsolódó tárgyalások megfeleljenek a nemzetközi normáknak; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;

15.

javasolja, hogy az Emberi Jogi Albizottság a jelenlegi megbízatásának lejárta előtt indítson eseti küldöttséget Iránba, hogy meglátogassa a bebörtönzött emberijog- védőket, és tartsa meg a szükséges találkozókat az iráni hatóságokkal;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetőjének, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökének és az iráni Madzslisz tagjainak.

(1)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0525.

(2)  HL C 215., 2018.6.19., 86. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/92


P8_TA(2019)0205

Az emberi jogok helyzete Guatemalában

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a guatemalai emberi jogi helyzetről (2019/2618(RSP))

(2021/C 23/15)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Guatemaláról szóló 2007. március 15-i állásfoglalására (1), az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására (2), valamint a Guatemaláról, különösen az emberijog-védők helyzetéről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására (3),

tekintettel Emberi Jogi Albizottságának Mexikóban és Guatemalában tett, 2016. februári látogatására és arról szóló zárójelentésére,

tekintettel a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség Guatemalában és Hondurasban tett, 2015. február 16–20-i látogatásáról készült jelentésére,

tekintettel a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség Guatemalában tett, 2018. október 28. és november 1. közötti látogatására,

tekintettel a vállalatok harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására (4),

tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra szóló, Guatemalára vonatkozó többéves indikatív programra és az annak keretében a konfliktusok rendezése, a béke és a biztonság előmozdítására tett kötelezettségvállalására,

tekintettel a guatemalai igazságszolgáltatás számára nyújtott európai uniós támogatási programokra, különösen a SEJUST-ra,

tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra és az emberi jogokra vonatkozó uniós stratégiai keretre, amely kötelezettséget vállal az emberijog-védőkkel való együttműködésre,

tekintettel az Unió 2018. évi, Guatemalára irányuló éves cselekvési programjára, amely Guatemala szomszédsági övezetében a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést, valamint a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottság (CICIG) megbízatásának meghosszabbítását támogatja,

tekintettel a CICIG és a Guatemalai Legfelsőbb Bíróság által 2017 augusztusában aláírt tanácsadási megállapodásra,

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének 2018. szeptember 2-i nyilatkozatára a guatemalai kormány azon határozatáról, hogy nem újítja meg a CICIG megbízatását,

tekintettel az erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó ENSZ-munkacsoport elnökének és az igazság, az igazságosság és a kártérítés előmozdításával, valamint a meg nem ismétlődés garanciáival foglalkozó különleges ENSZ-előadónak Guatemala elnökéhez intézett, 2018. április 6-i közös levelére,

tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2018. szeptember 10-i nyilatkozatára a guatemalai kormány azon határozatáról, hogy nem újítja meg a CICIG megbízatását,

tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2019. március 6-i nyilatkozatára a fejlesztési célú nem kormányzati szervezetekről szóló guatemalai törvényről,

tekintettel a Human Rights Watch Guatemaláról szóló legutóbbi jelentésére,

tekintettel Guatemala alkotmányára,

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel Guatemala – nagyrészt a guatemalai főügyészség és az ENSZ-támogatással működő, a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottság (CICIG) közötti, 2007-ben a szervezett bűnözés kivizsgálása és a jogállamiság megerősítését szolgáló helyi erőfeszítések fokozása céljából indult együttműködésnek köszönhetően – továbbra is ér el eredményeket az emberi jogi és korrupciós ügyekkel kapcsolatos bűnvádi eljárásokban;

B.

mivel Guatemalában az elmúlt években megszaporodtak a gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi jogokért küzdő jogvédők, szervezetek és közösségek ellen elkövetett gyilkosságok és támadások; mivel a guatemalai emberijog-védők védelmével foglalkozó osztály (UDEFEGUA) jelentése szerint 2018-ban az emberijog-védők és az őslakos népesség, különösen pedig a föld- és területi jogokért küzdők elleni támadások teljes száma 391 volt, ebből 147 a büntetőjog körébe tartozó eset és 26 merénylet, ami 2017-hez képest 136 %-os emelkedést jelent;

C.

mivel az emberijog-védők magánszereplők és a guatemalai hatóságok részéről is fenyegetésekkel, megfélemlítéssel, megbélyegzéssel, rágalomhadjáratokkal és bírósági eljárásokkal szembesülnek; mivel továbbra is aggodalomra ad okot, hogy visszaélnek a büntetőeljárásokkal az emberijog-védők munkájának akadályozása vagy szankcionálása céljából;

D.

mivel az újságírók elleni támadások száma szintén igen aggasztó, 2017-ben ugyanis 93 ilyen támadást, köztük négy gyilkosságot regisztráltak; mivel miután a média egyre inkább néhány társaság kezében összpontosul, a független médiaorgánumok és újságírók továbbra is támadásoknak és fenyegetéseknek vannak kitéve;

E.

mivel Guatemalában a nőkkel szembeni erőszak továbbra is súlyos probléma, amit az is bizonyít, hogy a nők erőszakos haláleseteinek száma 8 %-kal 662 esetre emelkedett; mivel 2017-ben, a nemzetközi nőnapon 41 lány halt meg azt követően, hogy egy állami fenntartású gyermekotthonban az őrök által elkövetett visszaélések elleni tiltakozás nyomán bezárták őket, és tűz ütött ki; mivel Guatemalában a bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenség aránya 97 %;

F.

mivel a CICIG a guatemalai kormány felkérésére és az ország nemzeti intézményeivel szorosan együttműködve 2007 óta küzd a korrupció és a büntetlenség ellen a félállami intézmények feltárása és felszámolása érdekében, és hozzájárult az ország igazságszolgáltatási és biztonsági intézményei képességének megerősítéséhez;

G.

mivel a CICIG kétéves megbízatásának négyszeri meghosszabbítása után a guatemalai kormány arra kérte az ENSZ főtitkárát, hogy 2009 szeptemberéig ismét újítsa meg a testület megbízatását, a CICIG jelentős hatású vizsgálatai révén tovább erősítve a kormányzást és támogatva a guatemalai jogállamiságot, megszilárdítva azokat az eredményeket, amelyeket a korrupció nagyarányú visszaszorítása és az államhoz kötődő nem állami tevékenységek büntetlensége elleni fellépés (CIACS) terén ért el;

H.

mivel 2018 áprilisában a CICIG és a Közügyek Minisztériuma ismertette a kormányon lévő FCN pártnak a választási kampány során nyújtott jogellenes finanszírozással kapcsolatos új vizsgálatok eredményét; mivel 2018 júliusában a Legfelsőbb Bíróság vizsgálatot tervezett lefolytatni Jimmy Morales elnök tevékenységeire vonatkozóan, választási kampányának jogellenes finanszírozása kapcsán;

I.

mivel 2018. augusztus végén a guatemalai kormány bejelentette, hogy 2019. szeptemberi hatállyal megszünteti a CICIG megbízatását; mivel röviddel ezt követően a kormány megtiltotta, hogy Iván Velásquez, a CICIG igazgatója visszatérjen az országba, majd visszavonta 11 olyan CICIG-alkalmazott vízumát, akik magas szintű korrupciós eseteket vizsgáltak; mivel 2019 januárjában a kormány egyoldalúan és azonnali hatállyal felmondta az ENSZ-szel a CICIG-ről kötött megállapodást, és felszólította a CICIG-et, hogy hagyja el az országot; mivel Iván Velásquezzel szemben vádakat is felhoztak, és személye folyamatos lejáratókampány tárgya;

J.

mivel Guatemala Alkotmánybírósága megtámadta és megsemmisítette ezeket az intézkedéseket; mivel az Alkotmánybíróság egyhangú szavazással arra kötelezte a kormányt, hogy engedélyezze Iván Velásqueznek az országba való belépést; mivel a kormány ezeket az ítéleteket figyelmen kívül hagyta; mivel a Kongresszus jogi eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróság és annak tagjai ellen, ezzel egyértelműen ellentétes a jogállamisággal;

K.

mivel a nemzeti megbékélésről szóló törvény módosítására irányuló, 5377. reformtörvény-javaslat, amelyet a Kongresszus a három olvasat közül a másodikban, 2019. március elején elfogadott, az amnesztiát kiterjesztené a hazai biztonsági erők és a kormány nevében eljáró személyek által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ideértve az emberiesség elleni bűncselekményeket, például a kínzást, az erőszakos eltüntetést és a népirtást is; mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) aggodalmát fejezte ki a törvényjavaslat miatt, és kérte, hogy a hatályos törvényt ne módosítsák;

L.

mivel az IACHR szerint az 5377. számú reformtörvény-javaslat nem felel meg a Guatemala által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, állítólag sérti a nemzetközi jogot, valamint a guatemalai alkotmány 171. cikkének g) pontját, minthogy valamennyi olyan börtönben lévő személy, akit politikai bűncselekményekben és a fegyveres konfliktus során elkövetett, az emberiesség elleni bűncselekményekben bűnösnek találtak és elítéltek, órákon belül kiszabadulna;

M.

mivel a guatemalai lakosságnak rendkívüli mértékű bizonytalanságban kell élnie, és mivel a Nemzeti Polgári Rendőrséget (PNC) az elmúlt években súlyosan meggyengítették; mivel állítások szerint igazságszolgáltatási tisztviselőket, bírákat, ügyészeket és a CICIG-gel együttműködő igazságszolgáltatási szereplőket is megfélemlítenek és megfenyegetnek;

N.

mivel továbbra is súlyos aggodalmakra ad okot az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés helyzete, a börtönkörülmények, a rendőrség magatartása és a kínzásokkal kapcsolatos állítások, amely problémákhoz korrupció, összejátszás és büntetlenség is társul;

O.

mivel a csökkentett költségvetéssel rendelkező guatemalai emberi jogi ombudsman, a Közügyi Minisztérium és az igazságszolgáltatás jelentős lépéseket tett a büntetlenség ellen és az emberi jogok elismerése érdekében; mivel a guatemalai hatóságok egyértelműen igyekeznek akadályozni a korrupció és a büntetlenség elleni küzdelmet és a jogállamiságot;

P.

mivel az UDEFEGUA szerint a támadások áldozatai „többnyire őslakos vezetők, akik a földhöz és területhez való jogot védelmezik”; mivel az ENSZ különleges előadója aggodalmának adott hangot az őslakosok jogait illetően vízerőmű-, bányászati és agráripari projektek kapcsán, amelyek engedélyei és műveletei az őslakos népek jogainak sérelmével jártak; mivel az ENSZ különleges előadója azt is kijelentette, hogy aggodalmakra ad okot, ha az állam és az érintett harmadik felek a közösségek békés tiltakozását a közbiztonságot érintő, bűnügyi konfliktushelyzetként kezeli; mivel Aura Lolita Chávez guatemalai őslakos környezetvédelmi jogvédő, a 2017. évi Szaharov-díj döntőse súlyos támadásokat, halálos fenyegetéseket és rágalmazásokat követően elhagyta hazáját, és amennyiben visszatér, különböző bírósági eljárásokkal kell számolnia;

Q.

mivel 2018. október 9-én többek között az Ixquisis Mikrorégió Békés Ellenállása elnevezésű mozgalom tagjait támadták meg a PNC rohamrendőrei, hat tüntetőt megsebesítve;

R.

mivel Svédország guatemalai nagykövetét persona non gratának nyilvánították (jóllehet e határozatot az Alkotmánybíróság később megsemmisítette), azért, mert állítólag támogatta a CICIG működését az országban;

S.

mivel 2019. június 16-ára és augusztus 11-ére általános választásokat és elnökválasztásokat terveznek Guatemalában;

T.

mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődésének és megszilárdulásának, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának az EU külső politikáinak szerves részét kell képeznie, beleértve az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodást is; mivel ez a megállapodás egy demokratikus záradékot is tartalmaz, amely a megállapodás lényeges eleme; mivel Guatemala az uniós kétoldalú fejlesztési támogatások harmadik legnagyobb kedvezményezettje Közép-Amerikában, és ezeknek az élelmezésbiztonságot, a konfliktusok rendezését, a békét, a biztonságot és a versenyképességet középpontba állító támogatásoknak az összege a 2014–2020 közötti időszakban eléri a 167 millió EUR-t;

1.

mélységes aggodalmát fejezi ki a gyilkosságok és az erőszakos cselekmények számának növekedése, valamint a polgárok, különösen a nők és az emberijog-védők biztonságának hiánya miatt; emlékeztet a független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer fontosságára, valamint arra, hogy véget kell vetni a büntetlenségnek; sajnálja, hogy a guatemalai kormány továbbra is megsérti a jogállamiságot és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét; emlékeztet arra, hogy a liberális demokráciák egyik alapelve a hatalmak szétválasztása és a jogállamiság tiszteletben tartása;

2.

felhívja a guatemalai hatóságokat, hogy szüntessék be a guatemalai társadalom, és különösen az emberi jogi szervezetek elleni megfélemlítés minden formáját, tartsák tiszteletben az alkotmányos rendet és garantálják valamennyi guatemalai állampolgár alapvető jogait; hangsúlyozza, hogy egy élénk civil társadalom elengedhetetlen ahhoz, hogy az állam minden szinten elszámoltathatóbb, érzékenyebb, befogadóbb és hatékonyabb legyen, ennélfogva pedig nagyobb legitimitással rendelkezzen; kitart amellett, hogy támogatni és erősíteni kell a guatemalai alkotmányos demokráciát és az emberi jogokat védelmező intézményeket; emlékeztet arra, hogy alapvető fontosságú a független igazságszolgáltatás garantálása és függetlenségének tiszteletben tartása, valamint a pártatlan jogrendszer biztosítása; hangsúlyozza, hogy ezek kulcsfontosságúak a korrupció és a büntetlenség elleni küzdelem megerősítéséhez; úgy véli, hogy az igazságszolgáltatási tisztviselőkkel, bírákkal és ügyészekkel szembeni megfélemlítéssel és fenyegetésekkel kapcsolatos állításoknak azonnali lépésekhez kell vezetniük az ország igazságügyi intézményeinek és azok képviselőinek védelme érdekében; sürgeti a guatemalai végrehajtó hatalmat, hogy haladéktalanul biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét és garantálja a sajtó és a média szabadságát;

3.

abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a CICIG alapvető szerepet játszott Guatemalában, és hogy a büntetlenség és a korrupció elleni küzdelemben, valamint a guatemalai intézmények által lefolytatandó perekhez szükséges vizsgálatok előkészítésében végzett munkája elengedhetetlen a jogállamiság fenntartásához; mélységes aggodalmát fejezi ki a CICIG jelenlegi helyzetével kapcsolatban, és kéri a guatemalai kormányt, hogy vessen véget a CICIG és annak nemzeti és nemzetközi személyzete elleni valamennyi jogellenes támadásnak;

4.

ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság 2018. szeptemberi végrehajtási határozatát arról, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszközből további 5 millió euróval támogatja a CICIG kibővített megbízatását a 2018. évi guatemalai cselekvési program érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen folyósítsa a megállapodás szerinti 5 millió eurót, és folytassa a CICIG összes jóváhagyott programját; kéri a Bizottságot, hogy álljon készen a CICIG-gel való együttműködés folytatására és annak finanszírozására 2019 szeptembere után is, és támogassa aktívan ezt a hosszabbítást;

5.

meggyőződése, hogy a nemzeti megbékélésről szóló törvény javasolt módosítása súlyos fenyegetést jelent a guatemalai jogállamiságra nézve, és komolyan veszélyeztetné a nemzeti bíróságok büntetlenség elleni küzdelmében elért jelentős eredményeket; osztja az ENSZ főbiztosának azon nézetét, miszerint az emberi jogok megsértői, az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői és a háborús bűnösök törvény által előírt amnesztiája még több erőszakot fog táplálni az országban; megjegyzi, hogy az ilyen intézkedés magában foglalhatja a szabadon bocsátott rabok általi megtorlást, ami társadalmi destabilizációhoz vezethet; ezért nyomatékosan felszólítja a guatemalai Kongresszust, hogy ne fogadja el a törvényt;

6.

kéri egy független tanulmány elkészítését az ENSZ égisze alatt, amelynek tükröznie kell a CICIG guatemalai igazságszolgáltatási rendszerre kifejtett végső hatását és az ország politikai stabilitásához való hozzájárulását, valamint a CICIG és a Legfelsőbb Választási Bíróság közötti megállapodás eredményét;

7.

aggodalmának ad hangot a fejlesztési célú nem kormányzati szervezetekről szóló törvényjavaslat miatt; kéri a guatemalai kongresszust, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által nyújtott technikai tanácsadással összhangban ne fogadja el ezt a törvényt, amely – elfogadása esetén – csorbíthatja a véleménynyilvánítás szabadságát és a nem kormányzati szervezetek gyülekezési szabadságát, korlátozhatja a finanszírozáshoz való hozzáférésüket és szűkítheti azok meghatározását, ezáltal szűkítve hatáskörüket és akadályozva tevékenységeiket, valamint megnyithatja az utat önkényes betiltásuk előtt; emlékezteti Guatemala hatóságait és intézményeit arra, hogy biztonságos és kedvező környezetet kell kialakítani és fenntartani ahhoz, hogy a nem kormányzati szervezetek szabadon kifejezhessék véleményüket, és munkájuk a társadalom egészének javát szolgálhassa;

8.

aggodalmát fejezi ki a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló konzultációk hiányával kapcsolatban tett panaszok miatt (169. sz. ILO-egyezmény); emlékeztet az ENSZ különleges előadójának azon ajánlására, hogy az őslakos népek jogait teljes mértékben tiszteletben kell tartani a nemzetközi normákkal összhangban, amelyek magukban foglalják a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló konzultáció jogát; emlékeztet arra, hogy a nemzeti és nemzetközi vállalatokat közvetlenül kötik az emberi jogokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatos szerződések és egyéb nemzeti és nemzetközi szabályok az értékláncok teljes hosszában, és amennyiben megállapítást nyer, hogy a vállalatok kárt okoztak, vagy hozzájárultak a károkozáshoz, hatékony jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk az érintett személyek és közösségek számára; megjegyzi, hogy ez magában foglalja a visszaszolgáltatást, a kártérítést, a helyreállítást és a meg nem ismétlődés garanciáit; emlékeztet arra, hogy a kormányok feladata az emberi jogok védelme és az e jogokat megsértők bíróság elé állítása;

9.

megismétli az emberijog-védők, különösen a női emberijog-védők védelmére vonatkozó kérését; üdvözli és támogatja az európai nagykövetségek és az EU guatemalai küldöttsége által eddig tett lépéseket; kéri, hogy az Európai Unió tartsa fenn, és szükség esetén gyorsítsa fel a nemzeti és nemzetközi szervezetek Guatemalában végzett munkájának támogatására irányuló projekteket;

10.

kitart amellett, hogy a guatemalai hatóságoknak ki kell nyilvánítaniuk Lolita Chávez (a Szaharov-díj döntőse) jogi és fizikai biztonságát, és azt biztosítaniuk kell, amennyiben úgy dönt, hogy visszatér hazájába;

11.

nyomatékosan kéri, hogy a guatemalai választásokra békés és átlátható módon kerüljön sor, és hogy valamennyi jelölt számára garantálják a biztonságot; hangsúlyozza, hogy a Legfelsőbb Választási Bíróságnak függetlenül, az állami intézmények és szereplők beavatkozástól függetlenül kell eljárnia; felajánlja, hogy európai uniós választási szakértői bizottságot küld az országba;

12.

fájlalja, hogy több mint 20 év után a guatemalai békemegállapodásokat még nem hajtották végre, és fennáll a veszélye annak, hogy felmondják azokat; határozottan arra bátorít valamennyi nemzeti és nemzetközi szereplőt, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a megállapodások teljes körű végrehajtásának felgyorsítása érdekében; felhívja a guatemalai kormányt, hogy e célból biztosítsa a PNC és más intézmények – például a CONRED vagy a katasztrófakezelés nemzeti koordinátora – demokratikus és politikai ellenőrzését és professzionalizálását, annak érdekében, hogy megakadályozza militarizálódásukat és a humanitárius források hadseregen való átáramoltatását, mivel ez nem áll összhangban a békemegállapodások céljaival;

13.

emlékezteti a guatemalai kormányt arra, hogy az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás alapvető fontosságú elemét képezi az emberi jogi záradék, és hogy az egyezmény megsértése esetén a tagság felfüggeszthető; felszólítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy alkalmazzák a társulási megállapodásban, a politikai párbeszédben és az együttműködési megállapodásban meghatározott mechanizmusokat, határozottan ösztönözve Guatemalát arra, hogy ambiciózus emberi jogi menetrendet hajtson végre és folytassa a büntetlenség elleni küzdelmet;

14.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Guatemalai Köztársaság kormányának és parlamentjének, a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottságnak (CICIG), a Közép-amerikai Gazdasági Integráció titkárának (SIECA), a Közép-amerikai Parlamentnek, valamint az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek.

(1)  HL C 301. E, 2007.12.13., 257. o.

(2)  HL C 434., 2015.12.23., 181. o.

(3)  HL C 252., 2018.7.18., 196. o.

(4)  HL C 215., 2018.6.19., 125. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/98


P8_TA(2019)0207

Az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról szóló rendelet (GSP-rendelet) végrehajtása

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a 978/2012/EU GSP-rendelet végrehajtásáról (2018/2107(INI))

(2021/C 23/16)

Az Európai Parlament,

tekintettel az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a Mianmar/Burmától az általános tarifális preferenciák ideiglenes megvonásáról szóló 552/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 607/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), valamint az általános tarifális preferenciák Mianmar/Burma számára történő visszaállításáról szóló, 2013. május 23-i európai parlamenti állásfoglalásra (3),

tekintettel a jelenlegi GSP-rendelet 2018. júliusi félidős értékelésére (4), és a 2018. október 4-i bizottsági szolgálati munkadokumentum (5) által kísért, a 978/2012/EU rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésre (6),

tekintettel az általános vámkedvezmény-rendszerről szóló, a 2014–2015-ös (7) és a 2016–2017-es (8) időszakra vonatkozó 2016. január 28-i és 2018. január 19-i bizottsági jelentésekre, amelyekben a Bizottság értékelte a GSP hatásait, különös tekintettel a GSP+-kedvezményezettek teljesítményére,

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) által 2016. február 16-án megrendezett, a GSP-ről szóló nyilvános meghallgatásra, a GSP+ Srí Lanka részére történő megadásáról folytatott, 2017. március 21-i eszmecserére és a GSP-rendelet végrehajtásáról folytatott, 2018. február 19-i eszmecserére,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. és 21. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság által az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás előzetes emberi jogi hatásvizsgálatának elmulasztásáról szóló 1409/2014/MHZ sz. ügyben az európai ombudsman által hozott határozatra (9),

tekintettel a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2010. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására (10),

tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2017. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására (11),

tekintettel a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (12),

tekintettel „A fenntarthatósági paktum végrehajtásának aktuális állásáról Bangladesben” című, 2017. június 14-i állásfoglalására (13),

tekintettel az országspecifikus partnerségekre, például a bangladesi fenntarthatósági paktumra és a munkavállalói jogokra vonatkozó mianmari kezdeményezésre,

tekintettel az EU és tagállamai által 2007-ben elfogadott, „A kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó uniós stratégia: a fejlődő országok kereskedelemmel kapcsolatos szükségleteire irányuló uniós támogatás növelése” című közös stratégiára,

tekintettel az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlesztési céljaira,

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gyermekmunkáról, kényszermunkáról, hátrányos megkülönböztetésről, egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásokról szóló alapvető egyezményeire,

tekintettel a Tanács EU-ról és felelős globális értékláncokról szóló, 2016. május 12-i következtetéseire,

tekintettel a nemzetközi kereskedelem és az uniós kereskedelmi politikák globális értékláncokra gyakorolt hatásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására (14),

tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére (15),

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0090/2019),

A.

mivel 1971-ben az EU elsőként vezetett be GSP-rendszert az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) ajánlását követve, amely szerint az ipari országok általános, nem kölcsönös és nem diszkriminatív kedvezményeket nyújtanának a fejlődő országoknak, ezzel segítve őket abban, hogy a nemzetközi kereskedelemben való részvétellel nagyobb jövedelemre tegyenek szert, és ezáltal csökkenteni tudják a szegénységet, valamint elő tudják mozdítani a jó kormányzást és a fenntartható fejlődést;

B.

mivel az EUMSZ 207. cikke előírja, hogy az Unió kereskedelempolitikájának az Unió külpolitikájának elveire és célkitűzéseire kell épülnie, valamint hozzá kell járulnia az Unió által képviselt és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében meghatározott értékek előmozdításához, valamint a 21. cikkben foglalt célok, többek között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és jogok, az egyenlőség, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint a környezet és a szociális jogok védelme megvalósításához;

C.

mivel az európai ombudsman következtetéseiben a következőket állapította meg: a jó közigazgatás az alapvető jogok betartását és tiszteletben tartását jelenti; ahol nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat, ott nem lehet megfelelő a közigazgatás; az uniós intézményeknek és szerveknek mindig figyelembe kell venniük fellépéseik alapvető jogokkal való összhangját, és arra is törekedniük kell, hogy a partnerországokban előmozdítsák az emberi jogok ügyét;

D.

mivel a jelenlegi GSP-rendszert a 978/2012/EU rendelet hozta létre, amelyet az EUMSZ 207. cikke alapján, rendes jogalkotási eljárás keretében fogadtak el, amelynek során az Európai Parlament első ízben szerepelt társjogalkotóként GSP-rendelet elfogadásában;

E.

mivel a GSP-rendelet 40. cikke alapján a Bizottságnak a rendelet elfogadása után öt évvel jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a GSP-rendelet alkalmazásáról, amely kihat a 2022-ben elfogadandó, új GSP-rendelet kidolgozására; mivel ez a rendelet 2014. január 1-je óta van ténylegesen hatályban; mivel a jelenlegi rendelet működésének alapos, független értékelésére került sor a Bizottság által végzett felülvizsgálat tájékoztatása érdekében, és amely értékelés konkrét ajánlások listájával állt elő;

F.

mivel a rendszer három előírást tartalmaz: az általános GSP-rendszert, a GSP+ ösztönző rendszert és a „fegyvereken kívül mindent” elven (EBA) alapuló rendszert; mivel a standard-GSP-kedvezményezettek – jelenleg 18 ország – termékeire csökkentett vámtételek alkalmazandóak az összes uniós termékkategória 66 %-ában; mivel a nyolc GSP+-kedvezményezett az összes termékkategória körülbelül 66 %-ában vámmentesen exportálhat cserébe azért, hogy kötelezettséget vállal az emberi és a munkához kapcsolódó jogokra, a jó kormányzásra és a környezetvédelemre vonatkozó 27 alapvető nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtására; mivel a GSP-rendszer EBA-előírásának hatálya alá tartozó 49 legkevésbé fejlett ország vámmentesen exportálhat az EU-ba minden termékkategóriában, a fegyverek és a lőszerek kivételével; mivel valamennyi kedvezményezett ország köteles betartani a GSP-rendelet szerinti, az emberi jogok és a munkavállalói jogok területén született nemzetközi egyezményeket, míg a GSP+-országok a nemzetközi környezetvédelmi és jó kormányzásra vonatkozó egyezményeket is kötelesek betartani; mivel csak a GSP+-rendszer írja elő a strukturált párbeszédet, amely az egyezmények kedvezményezett országok általi hatékony végrehajtását vizsgálja; mivel továbbá a GSP-kedvezményezett országoknak képesnek kell lenniük arra is, hogy végrehajtsák a nemzetközi szabványokat és normákat, ideértve a vonatkozó jogszabályok kidolgozását, végrehajtását és érvényre juttatását, különösen a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén;

G.

mivel a GSP 2012. évi reformjának fő célkitűzései azok voltak, hogy a GSP jobban koncentráljon a szükséget szenvedő országokra, a legkevésbé fejlett országokra, valamint az egyéb alacsony és alacsonyabb jövedelemmel rendelkező országokra, még inkább előmozdítsa a fenntartható fejlődést és a jó kormányzást mint alapelveket, és növelje a stabilitást és a kiszámíthatóságot, valamint biztonságot a vállalatok számára;

H.

mivel számos nemzetközi megállapodás, iránymutatás és szabály célozza az emberi jogi visszaélések megakadályozását; mivel különösen a GSP-kedvezményezett országoknak kötelességük teljesíteni ezen iránymutatásokat, és megfelelő jogi és gazdasági feltételeket kell teremteniük a vállalkozások számára ahhoz, hogy működhessenek és megtalálják a helyüket a globális ellátási láncban;

I.

mivel az EU-nak hatékonyabban kell reagálnia a szociális és környezeti dömpingre és a tisztességtelen versenyre és kereskedelmi gyakorlatokra, azon túl, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosít;

J.

mivel számos országban az exportfeldolgozó övezetek mentesülnek a nemzeti munkaügyi jogszabályok alól, ezáltal akadályozzák a szakszervezeti tevékenységhez vagy a jogorvoslathoz való jog teljes körű gyakorlását; mivel a fenti gyakorlat az ILO alapvető normáinak megsértését jelenti, és az emberi jogokra gyakorolt további negatív hatásokhoz vezethet;

K.

mivel az EUMSZ 8. cikke egyértelműen kimondja, hogy az összes uniós politikában érvényesülnie kell a nemek közötti egyenlőségnek; mivel a kereskedelmi és beruházási megállapodások a nemek közötti egyenlőtlenség strukturális problémája miatt másféle hatást gyakorolnak a nőkre és a férfiakra; mivel az ILO szerint 2012-ben világszerte 21 millió ember (akik 55 %-a nő és lány) lett kényszermunka áldozata, akik 90 %-át a magángazdaságban zsákmányolták ki;

L.

mivel a GSP-rendelet 19. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak „minden releváns információt” figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy a GSP-kedvezményezett országok megfelelően eleget tettek-e az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeiknek, beleértve a civil társadalom által rendelkezésre bocsátott információt; mivel a civil társadalom és a szociális partnereknek a GSP-rendszer végrehajtásába való bevonása erősítheti a közös uniós kereskedelempolitika legitimitását és eredményességét;

M.

mivel a GSP kereskedelmi kedvezményei lehetővé teszik az EU számára, hogy az emberi jogok megsértésének legsúlyosabb eseteiben felfüggessze a GSP szerinti kedvezményeket a GSP-rendelet V. fejezete 19. cikkének (1) bekezdésének a) pontja alapján, amely szerint a preferenciális elbánás bizonyos okok alapján ideiglenesen visszavonható – többek között a VIII. melléklet A. részében felsorolt egyezményekben megállapított alapelvek súlyos és rendszeres megsértése esetén;

N.

mivel a Bizottság Kambodzsa esetében elindította az eljárást, továbbá jelenleg indít vizsgálatot Mianmar esetében az emberi jogok megsértésével kapcsolatban, a „fegyver kivételével mindent” megállapodásoktól való potenciális visszalépés keretében;

Főbb következtetések és ajánlások

1.

üdvözli a jelenlegi GSP-rendelet alkalmazásáról szóló félidős értékelést, amely azt vizsgálja, hogy a jelentésben meghatározott célkitűzések valószínűleg teljesülnek-e; üdvözli, hogy az új rendelet a „fegyver kivételével mindent (Everything But Arms – EBA)” és a GSP+ megállapodások kedvezményezettjeitől származó kivitel növekedésével járt, ami fontos hozzájárulás a szegénység felszámolásához;

2.

megelégedéssel nyugtázza, hogy 2016-ban 62,6 milliárd EUR értékű import lépett be az az EU-ba GSP-kedvezményekkel (növekvő tendenciát mutatva), a következő bontásban: 31,6 milliárd EUR a standard GSP-kedvezményezett országokból, körülbelül 7,5 milliárd EUR a GSP+ kedvezményezettjeitől és 23,5 milliárd EUR az EBA-kedvezményezettektől (az Eurostat 2017. szeptemberi adatai);

3.

emlékeztet arra, hogy a GSP segítséget nyújt a fejlődő országok számára a kezdeti költségekkel összefüggésben az exportpiacokon tapasztalt nehézségek leküzdésében; emlékeztet arra, hogy az UNCTAD célkitűzéseinek megfelelően a GSP arra irányul, hogy növelje az exportbevételeket, elősegítse a fejlődő országok és így a legkevésbé fejlett országok iparosodását, valamint felgyorsítsa növekedésüket, a szegénység felszámolása érdekében;

4.

kiemeli, hogy a GSP+ kulcsfontosságú uniós kereskedelempolitikai eszköz, amely jobb piaci hozzáférést biztosít az emberi és munkavállalói jogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás kiszolgáltatott fejlődő országokban való előmozdítását célzó, szigorú nyomon követési mechanizmusok révén;

5.

megjegyzi, hogy a jelenlegi GSP-rendelet három éve volt hatályban a félidős értékelési folyamat kezdetekor, amely folyamat már azonosította a következő GSP-rendeletben megreformálandó elemeket; üdvözli a végleges félidős értékelő jelentésben foglalt ajánlásokat;

6.

hangsúlyozza, hogy a GSP-nek az EU kereskedelempolitikája részeként az uniós külpolitika alapelveire (hatékonyság, átláthatóság és értékek) kell építeni, az EUSZ 21. cikkének megfelelően; mivel az EUMSZ 208. cikke rögzíti a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét, és a szegénység felszámolását tűzi ki fő céljául; hangsúlyozza, hogy a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló bizottsági közlemény megerősíti ezeket az alapelveket;

7.

elismeri, hogy a GSP+ fontos szerepet játszik a munkához kapcsolódó jogokra, az emberi jogokra, a jó kormányzásra és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi normák előmozdításában a kedvezményezett országokban, nemcsak azáltal, hogy ösztönzőket nyújt az e normáknak való megfeleléshez, hanem azáltal is, hogy fórumot teremt az egyezmények keretébe tartozó területekkel kapcsolatos rendszeres párbeszédre, és előmozdítja az érdemi reformok iránti elkötelezettséget;

8.

elismeri, hogy a GSP-rendszer gazdasági előnyökkel jár a kedvezményezett országok és az EU számára is, mivel az EBA- és GSP+-kedvezményezettek esetében nőtt az EU-ba irányuló export és a kedvezmények kihasználtsági aránya; sürgeti az EU-t, hogy a rendszer még jobb kihasználása érdekében a kedvezményezett országokban tegye még ismertebbé a GSP-szabályokat; kéri a Bizottságot, hogy értékelje a nyereségek elosztását a GSP-rendszer tekintetében, amennyiben lehetséges, az adatok rendelkezésre állása alapján; megjegyzi, hogy egyes esetekben a megnövekedett export és a gazdasági lehetőségek az alapvető jogokra és a társadalmi fejlődésre gyakorolt, nem szándékolt negatív közvetett hatással is jártak, például a nagyarányú földszerzések vagy a munkavállalói jogok megszegése miatt; hangsúlyozza, hogy amennyiben a kereskedelmi preferenciákat reformoknak és a nemzetközi egyezmények végrehajtásának kell követnie annak megelőzése érdekében, hogy a GSP-programok esetleg magasabb szintű környezetvédelmi és társadalmi dömpinghez vezessenek;

9.

üdvözli az egyszerűsített GSP+ belépési mechanizmust, amely vonzóbbá teszi a GSP+-t a standard GSP-kedvezményezett országok számára; hangsúlyozza, hogy a GSP+ tagjelölt országai közül sokan ratifikáltak több olyan nemzetközi egyezményt, amely a GSP+-ba történő belépéshez szükséges; hangsúlyozza, hogy kiemelkedő fontosságú a végrehajtási folyamat jobb, állandó és módszeres nyomon követése, amely a szereplők közötti együttműködés fokozásával érhető el, mivel ezáltal javul az információgyűjtés és a részletes elemzés, a rendelkezésre álló valamennyi információ és forrás – például a nemzetközi ellenőrző szervek (köztük az ENSZ, az ILO, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)) jelentései – felhasználásának köszönhetően, valamint a civil társadalom és a szociális partnerek folyamatba való közvetlen bevonásával; emlékeztet arra, hogy a GSP+ rendszer a munkavállalói jogok helyzetének javítására, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a gyermekmunka és a kényszermunka eltörlésére irányuló teljes potenciáljának biztosítása érdekében hatékony módon végre kell hajtani a 27 egyezményt;

10.

sürgeti a Bizottságot, hogy foglalkozzon a civil társadalom szűkülő mozgásterével és az emberi jogok veszélynek kitett védői védelmével a GSP+ kedvezményezett országokkal folytatott párbeszédek során, valamint a „fegyvereken kívül mindent” elv szerinti fokozottabb szerepvállalás során, mivel ezek a kérdések közvetlenül kapcsolódnak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti kötelezettségekhez és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeinek vonatkozó rendelkezéseihez, a mindenki számára előnyös kereskedelemről szóló bizottsági közleménnyel összhangban; kéri továbbá a Bizottságot, hogy tárjon fel további lehetőségeket a civil társadalom, a szakszervezetek képviselői és a magánszektor strukturált, formális és független részvételére, amelyek a nyomon követési folyamat megerősítésének lehetséges irányai lehetnek;

11.

kiemeli, hogy általában véve úgy tűnik, hogy a GSP+-rendszer ösztönöz a nemzetközi egyezmények megerősítésére, és ezért jobb keretet biztosít az előrelépéshez; hangsúlyozza az olyan alapos intézkedések bevezetésének fontosságát, amelyekkel biztosítható, hogy a GSP előmozdítsa a pozitív környezeti fejlődést; javasolja, hogy a GSP+-kedvezményezett országok által betartandó 27 nemzetközi alapegyezményt tartalmazó listát egészítsék ki a párizsi megállapodással; hangsúlyozza, hogy sokat kell tenni a kedvezményezett országokban a fenntartható fejlődési modell eléréséhez;

12.

elismeri a hatékony végrehajtás terén elért eredményeket, amelyek az EU és a kedvezményezett országok közötti intenzívebb ellenőrzésnek és párbeszédnek köszönhetők, különösen a 27 alapegyezmény végrehajtásának ellenőrzése során; hangsúlyozza a szorosabb koordináció szükségességét az EKSZ, az uniós küldöttségek, a tagállamok külképviseletei, a kedvezményezett országok kormányai, a nemzetközi szervezetek, a vállalkozások, a szociális partnerek és a civil társadalom között annak érdekében, hogy javuljon az információgyűjtés, és a nyomon követésről mélyrehatóbb elemzések szülessenek; amennyiben lehetséges, nagyobb átláthatóságot és a társjogalkotókkal és az érdekelt felekkel folytatott fokozott kommunikációt javasol a GSP visszavonási eljárásának keretében, nevezetesen a Bizottság vizsgálati eljárása során;

13.

elismeri, hogy a vonatkozó egyezmények ratifikálása és a hatékony végrehajtásuk terén elért eredmények fontos referenciamutatók a GPS-rendszerben szükséges előrehaladás eléréséhez; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzetközi egyezményeknek a kedvezményezett országok általi hatékony végrehajtásának ellenőrzésére tett lépések teljes mértékben összhangban legyenek az országstratégiai dokumentumokkal, a szakpolitikai koherencia és következetesség, valamint az emberi jogok kereskedelmi politikába való beépítésének biztosítása érdekében;

14.

hangsúlyozza, hogy folyamatos elkötelezettségre és az átláthatóság további javítására van szükség a GSP+-rendszer nyomon követése terén, miközben biztosítani kell, hogy az EU megőrizhesse befolyását a kedvezményezett országokkal folytatott párbeszéd során, különösen az eseménytáblák vonatkozásában; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg további lépések megtételét ezen a területen és a kedvezményezett országokkal folytatott párbeszéd terén a rendszer átláthatóságának, felügyeletének és hatékonyságának növelése érdekében;

15.

úgy véli, hogy a preferenciák felfüggesztésére vonatkozó bármely döntésnek teljes mértékben összhangban kell állnia a szegénység csökkentésére irányuló átfogó célkitűzéssel, és hangsúlyozza, hogy a másodlagos uniós jogi aktusokat az elsődleges uniós joggal és az uniós jog e tekintetben megfogalmazott általános elveivel összhangban kell kialakítani és értelmezni; ezért hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a preferenciák visszavonása terén a jelenlegi célzott megközelítést, és biztosítani kell, hogy a visszavonás meghatározott ágazatokra korlátozódjon, és úgy legyen megtervezve, hogy a lehető legkisebb legyen a helyi lakosságra gyakorolt negatív hatás; felszólítja a Bizottságot, hogy a megfelelő esetekben alkalmazza a kereskedelmi preferenciák fokozatos visszavonását vagy az egyéb, időhöz kötött visszavonási intézkedéseket; végül hangsúlyozza, hogy utolsó lehetőségként a kedvezményeket akkor kell visszavonni, ha az EBA-kedvezményezett nem tanúsít konkrét hajlandóságot és kellő elkötelezettséget a GSP-egyezmények tényleges végrehajtása terén tapasztalt súlyos hiányosságok kezelésére; hangsúlyozza ugyanakkor a rendszerek feltételekhez kötött jellegét, valamint azt, hogy a feltételességet az egyes rendszerek hitelességének megőrzésére kell felhasználni, és biztosítani kell a válaszlépéseket az egyezmények súlyos és rendszeres megsértése esetén;

16.

üdvözli a Bizottság közelmúltbeli határozatát, hogy elindítja a Kambodzsának nyújtott, a „fegyvereken kívül mindent” elv szerinti kedvezmények visszavonásának folyamatát, és sürgősségi, magas szintű uniós küldöttséget küld Mianmarba, válaszul a két országban tapasztalható emberi jogi helyzetre; elvárja, hogy a Bizottság folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet, és bevonja a következő, többek között a kedvezmények felfüggesztésével kapcsolatos lépésekbe;

17.

megállapítja, hogy a részvételre való jogosultság kritériumainak megreformálása óta a kedvezményezett országok száma jelentősen csökkent, ami a termékek átsorolásával együtt ahhoz vezetett, hogy a GSP-országokból származó uniós import mennyisége alapvetően csökkent; elismeri, hogy e reformoknak köszönhetően a kedvezmények a leginkább rászoruló országokat célozzák; felkéri a Bizottságot, hogy a következő rendelet hatásvizsgálatában biztosítsa a GSP- és az FTA-rendszerek közötti koherenciát és konzisztenciát annak érdekében, hogy teljes mértékben meg lehessen őrizni a GSP fejlődő országok esetén játszott központi szerepét az EU kereskedelempolitikájában; e tekintetben megjegyzi, hogy az EBA-kedvezményezett országok a verseny egyre nagyobb nyomásával néznek szembe azon országok részéről, amelyek szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek az EU-val; megjegyzi továbbá, hogy néhány korábban a GSP + rendszer felügyelete alá tartozó ország jelenleg szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozik, amelyek kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket foglalnak magukban, amelyeknek hatékonynak és végrehajthatónak kell lenniük;

18.

sajnálja, hogy a GSP-rendszer – különösen a 29 EBA-ország esetében – nem vezetett semmilyen változáshoz, és egyes esetekben az exportdiverzifikációs profiljuk romlását eredményezte a termékek szintjén; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a GSP-rendszer nem járult hozzá elegendő mértékben a gazdasági diverzifikációhoz; további intézkedések meghozatalára szólít fel a GSP-országokból származó kivitel diverzifikációjának fokozása céljából; sajnálatosnak tartja, hogy a kedvezményezettek közötti diverzifikációt a jelek szerint gátolja az, hogy a GSP-rendszerben való részvételre már nem jogosult országokkal nem lehetséges a kumuláció, mivel ez utóbbiakra már nem alkalmazhatóak a GSP-kedvezményezettek esetében alkalmazott származási szabályok; határozottan kéri, hogy ezt a kumulációs lehetőséget ismét vezessék be, különösen a leginkább sebezhető országok esetében; megállapítja, hogy a standard-GSP-kedvezményezettek körében az export diverzifikációja valamennyi ágazati szinten jelentősen csökkent; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a rendelet által lefedendő termékek listájának további reformját és bővítését, tekintettel a félkész- és késztermékekre, valamint szükség esetén a leginkább veszélyeztetett országok esetében a származási szabályok enyhítését; ösztönzi továbbá a GSP-kedvezményezett országokat, hogy vezessenek be a termékek diverzifikációjára irányuló hatékony intézkedéseket; e tekintetben hangsúlyozza a tudáshoz és technológiához való hozzáférés szükségességét a termékek diverzifikációja érdekében, hogy az export képes legyen fennmaradni a globális versenyben, különösen Európában;

19.

felszólítja a GSP-kedvezményezett országokat, hogy vezessék be és hatékonyan hajtsák végre a szellemi tulajdon védelmére irányuló jogi intézkedéseket;

20.

üdvözli, hogy az EBA-kedvezményezettek esetében magas a kedvezmény kihasználtsági aránya; hangsúlyozza a kapacitásépítés fontosságát a kedvezményezett országokban, mert ezáltal támogathatók abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek a rendszerből; felszólít arra, hogy a kereskedelemösztönző támogatás keretében alkalmazott intézkedéseket hatékonyabban használják fel erre a célra; úgy véli, hogy a diverzifikáció erőteljesebb előmozdítása érdekében mérlegelni kell a következő GSP-rendeletnek a szolgáltatásokra való kiterjesztését; Hangsúlyozza továbbá e tekintetben a vállalatközi megközelítés jelentőségét; felszólít az ágazati, több érintett felet magában foglaló platformok és online rendszerek létrehozására, amelyek összehozzák a GSP-kedvezményezett országok exportáló vállalatait, az EU-n belüli importáló vállalatokat és a két oldalon az újonnan belépésre alkalmas vállalatokat, amelyek jelenleg nem exportálnak vagy importálnak, annak érdekében, hogy megosszák egymással a helyes gyakorlatokat, és felhívják a figyelmet a GSP szabályaira, feltételeire és az általa kínált gazdasági lehetőségekre;

21.

támogatja a rendelet alapján indított első védintézkedési vizsgálat lezárását, és úgy véli, hogy e rendelkezés valószínűleg biztosítja azt, hogy az EU meg tudja védeni pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi érdekeit; hangsúlyozza, hogy az érzékeny termékek preferenciáinak felkínálása esetén lehetővé kell tenni, hogy azok különleges bánásmódban részesülhessenek annak érdekében, hogy bizonyos ágazatok ne kerüljenek veszélybe;

22.

hangsúlyozza, hogy a kedvezményezett országok területének minden részére, beleértve az exportfeldolgozó övezeteket is, kiterjed a rendszer hatálya és a vonatkozó egyezmények ratifikálásából eredő kötelezettségek; felhívja a kedvezményezett országokat, hogy hatékonyan hajtsák végre a munkaügyi normákat, és sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen fel az ILO-normák megsértésének eseteivel szemben, többek között a kollektív szerződésnek és az egyesülési szabadságnak a jelenlegi és a potenciális kedvezményezett országokban lévő exportfeldolgozó övezetekben előforduló megsértésével szemben, és gondoskodjon a kivételek megszüntetéséről; felszólítja a Bizottságot, hogy zárja ki az exportfeldolgozó övezeteket a GSP-rendszer kedvezményei alól, amennyiben felmentést kaptak a nemzeti jogszabályok alól, és megszegik a vonatkozó nemzetközi egyezményeket;

23.

kiemeli, hogy a GSP dinamikusabbá tette a vállalati szektort, bizonyos mértékben hozzájárult a nők gazdasági helyzetének megerősítéséhez, és elősegítette a munkaerőpiaci részvételüket, különösen az EU-val kereskedő országok exportágazataiban; hangsúlyozza e tekintetben, hogy fontos megfelelő üzleti környezetet teremteni a nők számára ahhoz, hogy megfelelően kiaknázzák ezeket az új készségeket és tapasztalatokat annak érdekében, hogy képesek legyenek feljebb lépni a vállalatok hierarchiájában, vagy létrehozni saját vállalkozásaikat; megjegyzi azonban, hogy a nőket továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri, és aggódik a nők munkakörülményei miatt, különösen a textil- és ruházati ágazatban; emlékeztet a 2017. április 27-i állásfoglalására és felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a kérdést;

24.

üdvözli a GSP-nek a tisztább és biztonságosabb technológiák bevezetésére és az önkéntes vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kezdeményezésekre gyakorolt hatását, amelyek közvetlen pozitív hatást gyakoroltak a munkavállalókra és a környezetre; úgy véli, hogy ki kell dolgozni olyan intézkedéseket, amelyekkel ez a fejlődés tovább ösztönözhető és megbízhatóan elemezhető; elismeri, hogy e tekintetben meg kell találni a vállalati kellő gondosságra vonatkozó megfelelő egyensúlyt a szabályozási és önkéntes fellépése között, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek megállapításának módjait;

25.

úgy véli, hogy az EU-nak az uniós a politikák koherenciájának jegyében arra kell ösztönöznie az egyéb nemzetközi szereplőket, így például a multinacionális vállalatokat, hogy teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogi, szociális jogi és környezetvédelmi normák világszerte történő javításában, többek között a gazdasági szereplők arra történő kötelezése által, hogy az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekkel összhangban vezessenek be átvilágítási gyakorlatokat; felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet annak érdekében, hogy elérje az emberi jogok és a munkához kapcsolódó jogok teljes körű tiszteletben tartását a globális értékláncokban, és hogy készítsen jelentést a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2016. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról, ideértve azt a felhívását is, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalást építse be a GSP-rendeletbe, és dolgozza át a WTO-szabályok reformját az ellátási lánc átvilágítására és az átláthatóságra vonatkozó – az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelveken nyugvó – követelmények tekintetében;

26.

emlékeztet arra, hogy a szakpolitikai koherencia nevében az EU-nak arra kell ösztönöznie más nemzetközi szereplőket, például a multinacionális vállalkozásokat, hogy a világon mindenhol teljes mértékben vegyenek részt az emberi jogok, a gyermekek jogai, a szociális jogok, a környezetvédelmi jogok tiszteletben tartása és a közegészségügyi kívánalmak javításában; felszólítja az EU-t, hogy a globális értékláncokban – azaz a teljes ellátási láncban – biztosítsa a munkajoggal kapcsolatos emberi jogok tiszteletben tartását;

27.

felhívja a Bizottságot, hogy a következő GSP-rendeletet illetően vizsgálja meg további vámtarifa-kedvezmények bevezetésének lehetőségét azon termékekre vonatkozóan, amelyek előállítása bizonyíthatóan fenntartható módon történik; úgy véli, hogy az árukat önkéntes alapon kellene a termelés fenntartható módjának igazolása érdekében előterjeszteni, és hogy erre vonatkozóan az EU-ba történő behozataluk során bizonyítékot is kellene szolgáltatni;

o

o o

28.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 303., 2012.10.31., 1. o.

(2)  HL L 181., 2013.6.29., 13. o.

(3)  HL C 55., 2016.2.12., 112. o.

(4)  http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2018/october/tradoc_157434.pdf

(5)  SWD(2018)0430.

(6)  COM(2018)0665.

(7)  COM(2016)0029.

(8)  COM(2018)0036.

(9)  https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/en/64308

(10)  HL C 101., 2018.3.16., 19. o.

(11)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0515.

(12)  HL C 298., 2018.8.23., 100. o.

(13)  HL C 331., 2018.9.18., 100. o.

(14)  HL C 337., 2018.9.20., 33. o.

(15)  http://www.europarl.europa.eu/RegData/organes/conf_pres_groupes/proces_verbal/2002/12-12/CPG_PV(2002)12-12(ANN01)_EN.doc


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/105


P8_TA(2019)0211

A nemek egyensúlya a gazdasági és monetáris terület álláshelyeire való uniós jelölések vonatkozásában

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról (2019/2614(RSP))

(2021/C 23/17)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című munkadokumentumára,

tekintettel a Tanácsnak az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagságára történő jelölésre vonatkozó 2019. február 11-i ajánlására,

tekintettel az EUMSZ 283. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, amely alapján az Európai Tanács konzultált a Parlamenttel,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyvre és különösen annak 11.2 cikkére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0144/2019),

tekintettel arra, hogy az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsa 2019. február 19-én José Manuel Campát választotta az Európai Bankhatóság elnökévé,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikkének (2) bekezdésére (1),

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0146/2019),

tekintettel Sebastiano Laviolának az Egységes Szanálási Testület tagjává történő kinevezéséről szóló 2019. január 30-i bizottsági javaslatra,

tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikkének (6) bekezdésére (2),

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0148/2019),

tekintettel az Európai Parlament elnöke által a Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának soros elnökéhez címzett, 2019. március 5-i levelekre,

tekintettel az Európai Parlament elnöke által a Bizottság elnökéhez címzett, 2019. március 5-i levélre, és a Bizottság elnökének 2019. március 11-i válaszára,

tekintettel az Európai Parlament elnöke által a Tanács elnökéhez címzett, 2018. március 23-i levélre,

tekintettel az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának elnöke által az eurócsoport elnökéhez címzett, 2018. március 8-i levélre,

tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2017. évi mutatójára,

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére, valamint 228a. cikkére,

A.

mivel az EUMSZ 8. cikke horizontális elvként rögzíti a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, az EUSZ 2. cikke pedig kimondja, hogy a nemek közötti egyenlőség az Unió értékei közé tartozik;

B.

mivel a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés és a megkülönböztetésmentesség az Európai Unió alapvető értékei;

C.

mivel a Tanács 2011. március 7-én a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan elfogadta a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumot;

D.

mivel a Parlament sajnálatosnak tartja, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a banki és pénzügyi szolgáltatások terén betöltött vezetői pozíciókban; mivel valamennyi uniós és nemzeti intézménynek és szervnek konkrét intézkedéseket kell tennie a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében;

E.

mivel a Gazdasági és Monetáris Bizottság elnökei a képviselőcsoportok nevében az elmúlt évek során több alkalommal tájékoztatták a Tanács, az eurócsoport és a Bizottság elnökét, valamint a Tanács soros elnökeit arról, hogy az Európai Központi Banknál (EKB) csakúgy, mint az EU egyéb gazdasági, pénzügyi és monetáris intézményeiben nem érvényesül a nemi sokszínűség;

F.

mivel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, az EIGE által előállított 2017. évi mutató rámutatott arra, hogy továbbra is a gazdasági döntéshozatal az a terület, ahol a nemek közötti egyenlőség és a női részvétel tekintetében az EU a legszerényebb eredményekkel rendelkezik;

G.

mivel az EKB Igazgatóságának hat tagja közül csupán egy nő; mivel az EKB Kormányzótanácsának 25 tagja közül csupán kettő nő;

H.

mivel az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) elnökei férfiak;

I.

mivel az egységes felügyeleti mechanizmus elnökének helyébe nemrég egy férfi lépett, így az Egységes Szanálási Testület maradt az egyetlen uniós szerv a pénzügyi és gazdasági intézmények tágabb területén, ahol nő tölti be az elnöki tisztséget;

J.

mivel annak ellenére, hogy a Parlament számos kérelmet nyújtott be a Tanácshoz a nemek közötti egyensúly EKB Igazgatóságában tapasztalható hiányának orvoslása érdekében, az Európai Tanács nem vette komolyan ezt a kérést;

K.

mivel annak ellenére, hogy a Parlament a korábbi kinevezések során a jelöltek listáinak benyújtásakor számos felhívást tett közzé a nemek közötti egyensúly tiszteletben tartására vonatkozóan, az EBH elnöki tisztjére pályázó minden jelölt férfi volt;

L.

mivel bár az Egységes Szanálási Testület elnökének, alelnökének és tagjainak kiválasztására irányuló eljárások során eddig általában véve figyelembe vették a nemek közötti egyensúly elvét, ebben az esetben a 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (4) bekezdésében rögzített kötelezettségek dacára a Parlamentnek bemutatott szűkített listán csak férfiak szerepelnek;

M.

mivel bár nem zárható ki, hogy egy adott, egyéni jelentkezéseken alapuló kiválasztási eljárás során nincsen mindkét nemből képzett jelölt, tiszteletben kell tartani a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó általános alapelvet az EKB és a felügyelő hatóságok vezetőtestületeinek összetétele tekintetében;

N.

mivel a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága tapasztaltnak és képzettnek találta az EKB vezető közgazdászi és az EBH elnöki pozícióját betölteni kívánó, valamint az Egységes Szanálási Testület tagjának jelentkező jelenlegi pályázókat, és titkos szavazás során jelentős többséggel támogatták pályázatukat;

O.

mivel a nemek közötti egyenlőség elérése nem csupán a nőkre, hanem az egész társadalomra vonatkozó ügy;

1.

hangsúlyozza, hogy az igazgatótanácsokban és a kormányokban megvalósuló, nemek közötti egyensúly révén bővül a kompetenciák köre és szélesebb perspektíva tárul fel, és hogy a nemek közötti egyensúly hiánya azzal a kockázattal jár, hogy esetleg kiemelkedő jelöltek maradnak észrevétlenül;

2.

sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság és az uniós kormányok nagy többsége ez idáig nem támogatta aktívan, hogy az uniós intézményekben és testületekben jobban érvényesüljön a nemek közötti egyensúly, különös tekintettel a gazdasági, pénzügyi és monetáris ügyeket érintő magas szintű kinevezésekre; elvárja a tagállamoktól és az uniós intézményektől, hogy mihamarabb gondoskodjanak arról, hogy a vezető beosztásokban jobban érvényesüljön a nemek közötti egyensúly;

3.

felhívja a tagállamok kormányait, az Európai Tanácsot, a Tanácsot, az eurócsoportot és a Bizottságot, hogy az előválogatott jelöltlistákra és kinevezésekre vonatkozó, soron következő javaslataikban aktívan törekedjenek a nemek közötti egyensúly biztosítására és arra, hogy jelölési eljárásonként legalább egy nő és egy férfi jelölt legyen a listákon;

4.

hangsúlyozza, hogy a jövőben a Parlament kötelezettséget vállal arra, hogy nem veszi figyelembe azon jelöltek listáit, amelyeknél a kiválasztási folyamat során a képesítésekre és a tapasztalatra vonatkozó követelmények mellett nem tartották tiszteletben a nemek közötti egyensúly elvét;

5.

javasolja, hogy a Parlament jövőbeli, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terve tartalmazzon olyan követelményt, amelyet eljárási szabályzatának 228a. cikke irányoz elő, és ne hagyja jóvá az uniós ügynökségek vezetőtestületeibe és egyéb szerveibe való kinevezéseket, amennyiben az érintett intézmény vagy szerv által javasolt jelöltek listája nem tartja tiszteletben a nemek közötti egyensúlyt;

6.

elismeri, hogy maga a Parlament nem felelt meg ezeknek a normáknak, és ígéretet tesz arra, hogy a gazdasági és monetáris ügyek terén javítja a nemek közötti egyensúly előmozdítására vonatkozó saját eredményeit;

7.

elismeri, hogy a nemek közötti egyensúly érvényesüléséhez az uniós intézmények és szervek vezetői szintjén a tagállamok részéről megfelelően képzett jelöltekre van szükség; felhívja ezért a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a nemzeti intézményekben a nemek közötti egyensúly javítása érdekében, és ezáltal készítsék elő a terepet a banki és pénzügyi szolgáltatások terén az uniós szintű vezetői pozíciókhoz szükséges, magasan képzett férfi és női jelöltek számára;

8.

felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegye átláthatóbbá az uniós ügynökségek ügyvezető igazgatóinak felvételi és kinevezési eljárásait azáltal, hogy közzéteszi a pályázók és az előválogatott jelöltek listáját, valamint az előválogatott jelöltek listájára való felkerülés indokait, hogy lehetővé tegye ezen eljárások nyitottságának, versenyelvűségének és a nemek közötti egyenlőség figyelembevételének nyilvános ellenőrzését;

9.

felszólít az uniós intézmények közötti szorosabb együttműködésre annak biztosítása érdekében, hogy ezek az intézkedések eredményesek legyenek;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, az Európai Központi Banknak, az egységes felügyeleti mechanizmusnak, az Egységes Szanálási Testületnek, az Európai Bankhatóságnak, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságnak, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak és a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak.

(1)  HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(2)  HL L 225., 2014.7.30., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/108


P8_TA(2019)0215

Emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók európai rendszere

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók európai rendszeréről (2019/2580(RSP))

(2021/C 23/18)

Az Európai Parlament,

tekintettel korábbi állásfoglalásaira, amelyekben az egész Unióra kiterjedő mechanizmust sürgetett, amely célzott szankciókat vezet be olyan személyekkel szemben, akik súlyosan megsértik az emberi jogokat, többek között „Az emberi jogok helyzete a világban” című, 2009. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2010. december 16-i állásfoglalására (1) és 2014. március 11-i állásfoglalására (2) a kínzás felszámolásáról a világban,

tekintettel az emberi jogok súlyos megsértésében érintett személyekkel szembeni célzott szankciók kiszabását kérő, az eljárási szabályzata 135. cikke szerinti korábbi állásfoglalásaira, így a burundi helyzetről szóló, 2017. január 19-i (3), a Burundiról szóló, 2018. július 5-i (4), a Dél-Szudánról szóló, 2017. május 18-i (5), a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről szóló, 2017. június 14-i (6), a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló, 2018. január 18-i (7), a gaboni ellenzék elnyomásáról szóló, 2017. szeptember 14-i (8), a maldív-szigeteki helyzetről szóló, 2017. október 5-i (9), Ahtem Csijgoz, Ilmi Umerov krími tatár vezetők és Mikola Szemena újságíró ügyéről szóló, 2017. október 5-i (10), a jemeni helyzetről szóló 2017. november 30-i (11) és 2018. október 4-i (12), Kambodzsáról: nevezetesen a CNRP párt feloszlatásáról szóló, 2017. december 14-i (13), a rohindzsák helyzetéről szóló, 2017. december 14-i (14), a szíriai helyzetről szóló 2018. Március 15-i (15), a venezuelai helyzetről szóló, 2018. október 25-i (16), Mianmarról, különösen Va Lon és Kjav Szo O újságírók ügyéről szóló, 2018. szeptember 13-i (17), az Azovi-tengeren kialakult helyzetről szóló, 2018. október 25-i (18), a Dzsamál Hasogdzsi újságíró Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán történt meggyilkolásáról szóló, 2018. október 25-i (19) és a csecsenföldi helyzetről és Ojub Tyityijev ügyéről szóló, 2019. február 14-i (20) állásfoglalásaira,

tekintettel a Tanácshoz intézett, a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, 2014. április 2-án elfogadott ajánlására (21),

tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről szóló 2017. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2018. december 12-i állásfoglalására (22),

tekintettel a harmadik országokban a korrupció és az emberi jogok helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i állásfoglalására (23),

tekintettel az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok állásáról szóló, 2019. március 12-i állásfoglalására (24),

tekintettel a vallási kisebbségekhez tartozóknak az úgynevezett „ISIS/Dáis” általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról szóló, 2016. február 4-i állásfoglalására (25),

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében alkalmazott szankciók elfogadásáról szóló 2. fejezetére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a harmadik országokkal, valamint egyénekkel, csoportokkal és nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szembeni szankciók elfogadásáról szóló 215. cikkére,

tekintettel a Lisszaboni Szerződésnek az uniós korlátozó intézkedésekkel vagy a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló uniós intézkedésekkel érintett magánszemélyek vagy más jogalanyok tisztességes eljáráshoz való jogának biztosításáról szóló 25. nyilatkozatára,

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,

tekintettel az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre (2015–2019),

tekintettel a Jean-Claude Juncker elnök által a 2018. szeptember 12-i, Unió helyzetéről szóló beszédében tett nyilatkozatra, amelyben azt javasolja, hogy a tagállamok alkalmazzák a meglévő uniós szabályokat az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérésre az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának bizonyos területein, mint például az emberi jogok megsértésére való együttes válaszadás és a hatékony szankciók alkalmazása területén,

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a Külügyek Tanácsa 2018. december 10-i ülését követő nyilatkozatára,

tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Szergej Magnyickij ügye és azon túl – küzdelem a büntetlenség ellen és célzott szankciók” című, 2019. január 22-i határozatára,

tekintettel a „Magánszemélyekkel szembeni célzott szankciók az emberi jogok súlyos megsértése miatt: uniós szintű hatások, tendenciák és kilátások” című, 2018. áprilisi tanulmányára,

tekintettel az emberi jogi beutazási tilalommal foglalkozó európai bizottságról szóló, 2018. november 14-i javaslatra,

tekintettel az emberi jogi szankciók átfogó uniós rendszeréről tartott, 2018. november 20-i hollandiai megbeszélésre,

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel az EUSZ 21. cikke kimondja, hogy az Unió fellépése a következő elvekre épül: „a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása”;

B.

mivel az EU elkötelezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján meghozott szankciók következetes végrehajtása iránt, valamint ezzel egyidejűleg az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazásának hiányában önálló szankciókat vet ki azokban az esetekben, amelyekben az ENSZ Biztonsági Tanácsa hatáskör vagy a tagjai közötti megegyezés hiányában nem tud intézkedni;

C.

mivel a (korlátozó intézkedésekként is ismert) uniós szankciók az elmúlt két évtizedben az Unió külkapcsolati eszköztárának szerves részévé váltak és jelenleg 34 országgal szemben több mint 40 korlátozó intézkedés van érvényben; mivel a becslések szerint az EU országspecifikus szankcióinak kétharmada az emberi jogi és a demokráciával kapcsolatos célkitűzések támogatására került bevezetésre;

D.

mivel a személyeket célzó szankciók célja az, hogy minimálisra csökkentsék a hátrányos következményeket azok számára, akik nem felelősek az elfogadásukat kiváltó politikákért vagy fellépésekért, különös tekintettel a helyi polgári lakosságra, valamint az érintett országban vagy azzal folytatott jogszerű tevékenységekre; mivel ezek közvetlenül a jogsértésekért felelős személyeket sújtják és visszatartó erővel bírnak;

E.

mivel az Unió által elfogadott minden szankciónak maradéktalanul meg kell felelnie az EU nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, így az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozóknak is; mivel a szankciókat rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak a kitűzött célokhoz;

F.

mivel az államok viselkedésének megváltoztatását célzó országspecifikus szankciók mellett az Unió a közelmúltban korlátozó intézkedéseket vezetett be a vegyi fegyverek elterjedése és használata és a kibertámadások ellen, és különleges intézkedéseket fogadott el a terrorizmussal szembeni küzdelem érdekében;

G.

mivel a hatályos uniós szankciók egyaránt vonatkoznak állami és nem állami szereplőkre, mint például terroristákra és terrorista csoportokra;

H.

mivel az elmúlt néhány hónapban számos alkalommal előfordult, hogy európai vállalatok, sőt uniós tagállamok is megsértettek uniós szankciókat; mivel ezek a példák azt mutatják, hogy tovább kell pontosítani a jelenleg hatályban lévő szankciók terjedelmét és hatókörét, valamint tisztázni kell, hogy az országok és a vállalatok milyen mértékben felelősek annak biztosításáért, hogy áruik és szolgáltatásaik végső felhasználását vagy rendeltetését ne érintsék szankciók;

I.

mivel az uniós tagállamok illetékes hatóságai felelősek a szankciók végrehajtásáért, míg az ilyen intézkedésekről európai szinten döntenek;

J.

mivel az Egyesült Államok kongresszusa 2016-ban fogadta a globális Magnyickij-törvényt, amely a Szergej Magnyickij nevéhez kapcsolódó 2012. évi, jogállamisággal kapcsolatos elszámoltathatóságról szóló törvényt követte, amelynek célja az volt, hogy szankciókkal sújtsa Szergej Magnyickij orosz börtönben való előzetes fogva tartás során tartós embertelen körülmények, szándékos elhanyagolás és kínzás után bekövetkező haláláért felelős személyeket;

K.

mivel Észtország, Lettország, Litvánia, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok a Magnyickij-törvényhez hasonló, az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankcionálási rendszerről szóló törvényt fogadott el; mivel a Parlament ismételten kérte az emberi jogok megsértésére vonatkozó szankciók olyan hasonló átfogó uniós rendszerének létrehozását, amely biztosítaná az egyénekre és szervezetekre a tagállamok által és uniós szinten bevezetett egyes vagyonbefagyasztások, vízumtilalmak és egyéb szankciók egységességét és hatékonyságát;

L.

mivel a holland kormány 2018 novemberében megbeszéléseket kezdeményezett az uniós tagállamokkal az emberi jogok megsértésére vonatkozó szankciók uniós szintű rendszerének politikai megvalósíthatóságáról; mivel a Tanácsban munkacsoporti szinten folytatódnak az előzetes megbeszélések;

1.

határozottan elítéli az emberi jogok mindenfajta megsértését az egész világon; felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul hozza létre az emberi jogok megsértésére vonatkozó szankciók önálló, rugalmas és reagáló jellegű uniós szintű rendszerét, amely lehetővé teszi az emberi jogok súlyos megsértésért felelős vagy abban részt vevő magánszemélyek, állami és nem állami szereplők megcélzását;

2.

hangsúlyozza, hogy az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók uniós rendszerének továbbá a korábbi állásfoglalásokban foglalt javaslatokra kell épülnie, amelyek uniós szintű mechanizmust kértek célzott szankciók kivetésére; véleménye szerint az emberi jogi jogsértésekre vonatkozó szankciók uniós rendszerének, amely az emberi jogi visszaélésekben az egész világon érintett személyeket célozza, jelképesen Szergej Magnyickij nevét kell viselnie; üdvözli, hogy hasonló, az emberi jogok megsértőit világszerte célzó jogszabályokat fogadtak el számos országban; hangsúlyozza, hogy transzatlanti együttműködésre van szükség az emberi jogok megsértőinek felelősségre vonásához; hasonló eszközök kialakítására buzdítja a többi államot is;

3.

határozottan úgy véli, hogy egy ilyen rendszer az Unió meglévő emberi jogi és külpolitikai eszköztárának lényeges része, és erősítené az Unió mint globális emberi jogi szereplő fellépését, különösen a büntetlenség elleni küzdelemben és a visszaélések áldozatainak és az emberi jogok védelmezőinek világszerte nyújtott támogatása terén;

4.

hangsúlyozza, hogy ennek a rendszernek lehetővé kell tennie korlátozó intézkedések bevezetését, nevezetesen a vagyonbefagyasztást és uniós beutazási tilalmakat olyan személyekkel vagy szervezetekkel szemben, akik vagy amelyek felelősek az emberi jogok súlyos megsértése, az azokkal való visszaélések vagy a súlyos emberi jogi jogsértésekhez kapcsolódó rendszerszerű korrupció tervezéséért, irányításáért vagy elkövetéséért, részt vesznek e tevékenységekben vagy támogatják, finanszírozzák azokat vagy hozzájárulnak azokhoz; hangsúlyozza, hogy egyértelműen meg kell határozni a jogsértések körét, valamint hogy megfelelő jogi lehetőségeket kell teremteni, amelyeken keresztül a jegyzékbe vétel megtámadható;

5.

meg van győződve arról, hogy ez az új rendszer pozitív hatással lesz az érintett személyek és szervezetek magatartására, valamint elrettentő ereje lesz; e célból hangsúlyozza, hogy a szankciók alkalmazását minden tagállamnak ugyanolyan egységesen kell értelmeznie, magyaráznia és végrehajtania; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák együttműködésüket és az információk megosztását, és alakítsanak ki európai felügyeleti és végrehajtási mechanizmust;

6.

üdvözli a Bizottság elnökének arra irányuló javaslatát, hogy a közös kül- és biztonságpolitika keretében a tanácsi döntéshozatal során túl kell lépni az egyhangúságon, és sürgeti a Tanácsot, hogy fogadja el ezt az új szankciós eszközt úgy, hogy az emberi jogi szankciók kiszabását a Tanácsban minősített többséggel lehessen elfogadni;

7.

támogatja az ilyen szankciós eszköz létrehozásáról folytatott tanácsi szintű előzetes megbeszéléseket; sürgeti az alelnököt/főképviselőt és az alá tartozó szervezeti egységeket, hogy tanúsítsanak építő jellegű és proaktív megközelítést e megbeszéléseknek a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtti sikeres lezárása érdekében, és elvárja, hogy erről számoljon be a Parlamentnek; hangsúlyozza, hogy a Parlament fontos szerepet játszik e jövőbeli rendszer felügyeletében, nevezetesen a jegyzékbe vételre vonatkozó szempontok, valamint a bírósági jogorvoslat terjedelme és meghatározása vonatkozásában;

8.

felhívja az összes tagállamot annak biztosítására, hogy hatóságaik, valamint a területükön bejegyzett vállalatok és egyéb szereplők teljes mértékben betartsák a személyek és szervezetek elleni korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatokat, és különösen a jegyzékbe vett személyek vagyonának befagyasztását és az emberi jogok megsértése miatt a területükre történő belépésre vonatkozó korlátozásokat; aggodalmának ad hangot az e határozatok megsértéséről szóló közelmúltbeli jelentések miatt, és emlékezteti a tagállamokat a nemzetközi jog szerinti azon kötelezettségükre, hogy biztosítsák a területükön tartózkodó, atrocitásokkal járó bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek letartóztatását és igazságszolgáltatás elé állítását;

9.

hangsúlyozza, hogy az e hatóságok közötti fokozott együttműködés és információmegosztás, valamint egy európai végrehajtási mechanizmus alapvető fontosságú a hatályos uniós korlátozó intézkedések egységes végrehajtásának és értelmezésének, valamint annak biztosításához, hogy az európai vállalatok egyenlő feltételek mellett működhessenek;

10.

ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok megsértésére vonatkozó szankciók jövőbeli uniós rendszerének összhangban kell lennie a meglévő uniós politikákkal, valamint a meglévő országspecifikus és átfogó korlátozó intézkedésekkel, és ki kell egészítenie azokat; e tekintetben kitart amellett, hogy az új rendszer nem válthatja fel a jelenlegi országspecifikus intézkedések emberi jogi vonatkozásait; továbbá úgy ítéli meg, hogy bármely jövőbeli rendszernek teljes mértékben ki kell egészítenie a szankciók jelenlegi nemzetközi keretét, és azzal maradéktalanul összhangban kell állnia, különösen az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vonatkozásában;

11.

hangsúlyozza, hogy a rendszer hitelességének és legitimitásának feltétele az, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a lehető legmagasabb szintű normákat az érintett magánszemélyek vagy szervezetek megfelelő eljárási jogainak védelme és tiszteletben tartása tekintetében; e tekintetben kitart amellett, hogy az egyének vagy szervezetek jegyzékbe vételére és onnan való törlésére vonatkozó döntéseknek egyértelmű, átlátható és határozott kritériumokon kell alapulniuk, és közvetlenül kapcsolódniuk kell az elkövetett bűncselekményhez, az alapos bírósági felülvizsgálat és a jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében; kéri egyértelmű és konkrét referenciaértékek, valamint a szankciók megszüntetésére és a jegyzékből való törlésre vonatkozó módszertan beépítését a rendszerbe;

12.

hangsúlyozza, hogy a büntetlenség elleni küzdelem érdekében az EU és tagállamai által tett valamennyi erőfeszítés elsődleges céljának továbbra is annak kell lennie, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések és atrocitással járó bűncselekmények elkövetői a hazai vagy nemzetközi igazságszolgáltatás keretében büntetőjogi felelősségre vonásra kerüljenek; e tekintetben megismétli az egyetemes joghatóság elvét; felhívja a Tanácsot, hogy a határokon átnyúló jogsértéseket vonja be e rendszer alkalmazási körébe; hangsúlyozza, hogy összehangolt többoldalú együttműködésre van szükség a szankciók megkerülésének megakadályozása érdekében;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy fordítson megfelelő forrásokat és szakértelmet e rendszer végrehajtására és nyomon követésére, miután működésbe lép, valamint fordítson különös figyelmet a jegyzékekkel kapcsolatos nyilvános kommunikációra mind az Unióban, mind az érintett országokban;

14.

elismeréssel adózik a civil társadalmi aktivisták ilyen rendszer bevezetését támogató fáradhatatlan erőfeszítései iránt; ösztönzi egy uniós szintű tanácsadó bizottság létrehozását;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, valamint az Európa Tanács főtitkárának.

(1)  HL C 169. E, 2012.6.15., 81. o.

(2)  HL C 378., 2017.11.9., 52. o.

(3)  HL C 242., 2018.7.10., 10. o.

(4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0305.

(5)  HL C 307., 2018.8.30., 92. o.

(6)  HL C 331., 2018.9.18., 97. o.

(7)  HL C 458., 2018.12.19., 52. o.

(8)  HL C 337., 2018.9.20., 102. o.

(9)  HL C 346., 2018.9.27., 90. o.

(10)  HL C 346., 2018.9.27., 86. o.

(11)  HL C 356., 2018.10.4., 104. o.

(12)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0383.

(13)  HL C 369., 2018.10.11., 76. o.

(14)  HL C 369., 2018.10.11., 91. o.

(15)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0090.

(16)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0436.

(17)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0345.

(18)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0435.

(19)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0434.

(20)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0115.

(21)  HL C 408., 2017.11.30., 43. o.

(22)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0515.

(23)  HL C 337., 2018.9.20., 82. o.

(24)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0157.

(25)  HL C 35., 2018.1.31., 77. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/113


P8_TA(2019)0216

Harmadik országok feketelistájának sürgőssége a pénzmosási irányelvvel összhangban

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a harmadik országok pénzmosási irányelvvel összhangban elkészítendő uniós feketelistája elfogadásának sürgősségéről (2019/2612(RSP))

(2021/C 23/19)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 13-i (EU) …/… felhatalmazáson alapuló rendeletére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (negyedik pénzmosási irányelv), különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére és 64. cikke (5) bekezdésére (1), valamint annak a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (ötödik pénzmosási irányelv) általi módosítására, különösen annak 1. cikke (5) bekezdésére (2),

tekintettel „A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv szerint kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós értékelésének új módszertana felé” című bizottsági ütemtervre (3),

tekintettel a 2018. június 22-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra – „Az (EU) 2015/849 irányelv szerinti magas kockázatú harmadik országok azonosítására szolgáló módszertan” (SWD(2018)0362), amely többek között meghatároz 1. prioritású és 2. prioritású harmadik országokat,

tekintettel a Pénzügyi bűncselekmények, adókijátszási és adókikerülési ügyek különbizottsága (TAX3) elnökének Jourova biztoshoz címzett 2019. február 25-i levelére, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról,

tekintettel a TAX3 különbizottság elnökének 2019. március 5-i levelére a Bizottság azon kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat tartalmazó jegyzékére vonatkozó tanácsi álláspontról, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében stratégiai hiányosságokat mutatnak,

tekintettel a 2019. március 6-án Jourova biztos és a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON), valamint Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) között tartott eszmecserére,

tekintettel a Bizottság az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 13-i (EU) …/… felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2019)1326) vonatkozó 6964/1/19 tanácsi nyilatkozatra,

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a felhatalmazáson alapuló rendelet, annak melléklete és az azt módosító felhatalmazáson alapuló rendeletek célja, hogy azonosítsák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő azon harmadik országokat, amelyek az uniós pénzügyi rendszerre veszélyt jelentenek, és amelyeknél a negyedik pénzmosási irányelv szerinti kötelezett uniós szolgáltatók esetében fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések szükségesek;

B.

mivel a negyedik pénzmosási irányelv 9. cikke értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni;

C.

mivel a Parlament a felhatalmazáson alapuló rendeletek módosítására irányuló öt javaslat közül kettőt (C(2016)07495 és C(2017)01951) elutasított azon az alapon, hogy a Bizottságnak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására irányuló eljárása nem volt kellően autonóm;

D.

mivel a Parlament támogatja olyan új módszertan Bizottság általi kialakítását, amely a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben stratégiai hiányosságokkal rendelkező joghatóságok megállapításához nem kizárólag külső információforrásokra támaszkodik;

E.

mivel e jegyzék célja, hogy megvédje az Unió pénzügyi rendszerének és belső piacának integritását; mivel valamely országnak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok listájára való felvétele nem von maga után semmilyen gazdasági vagy diplomáciai szankciót, hanem arra kötelezi a kötelezett szolgáltatókat, így a bankokat, kaszinókat és ingatlanügynökségeket, hogy alkalmazzanak fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket azon ügyletekre vonatkozóan, amelyekben ezek az országok érintettek, valamint hogy gondoskodjanak arról, hogy az uniós pénzügyi rendszer felkészült legyen arra, hogy megelőzze a harmadik országokból származó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat;

F.

mivel az országokat el lehet távolítani a listáról, amennyiben orvosolják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében fennálló hiányosságait;

G.

mivel 2019. február 13-án a Bizottság elfogadta felhatalmazáson alapuló jogi aktusát, amely egy 23 országot és területet felsoroló listát tartalmaz: Afganisztán, Amerikai Szamoa, Bahama-szigetek, Botswana, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guam, Irán, Irak, Líbia, Nigéria, Panama, Pakisztán, Puerto Rico, Szamoa, Szaúd-Arábia, Srí Lanka, Szíria, Trinidad és Tobago, Tunézia, Amerikai Virgin-szigetek és Jemen;

H.

mivel a Tanács 2019. március 7-i nyilatkozatában kijelentette, hogy kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, mivel a javaslat nem olyan átlátható és támadhatatlan eljárás keretében jött létre, amely az érintett országokat úgy ösztönözte volna aktívan határozott intézkedések meghozatalára, hogy egyúttal a meghallgatáshoz való jogukat is tiszteletben tartja;

I.

mivel 2018. június 22-én közzétették egy bizottsági szolgálati munkadokumentumban az új módszertant, amely alkalmazza a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására szolgáló felülvizsgált kritériumokat;

J.

mivel a Bizottság 2019. január 23-án megkezdte a konzultációkat a felhatalmazáson alapuló jogi aktus listáján felsorolt harmadik országokkal, és találkozott az összes olyan országgal, amely további információkat kért a listára vételének okairól;

K.

mivel 2019. március 7-én a Tanács a Bel- és Igazságügyi Tanácsban elutasította a felhatalmazáson alapuló jogi aktust;

1.

üdvözli, hogy a Bizottság 2019. február 13-án elfogadta azon harmadik országok új, 23 országot tartalmazó listáját, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkeznek;

2.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács kifogást emelt a Bizottság által javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben;

3.

sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az összes kifejezett aggodalmat, és mihamarabb terjesszen elő új felhatalmazáson alapuló jogi aktust;

4.

üdvözli a Bizottság által annak érdekében végzett munkát, hogy elfogadjon egy különálló listát a társjogalkotók által elfogadott szigorú kritériumok alapján; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió rendelkezzen egy különálló listával azon kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében hiányosságokat mutatnak, és üdvözli a Bizottság új módszertanát, amely a negyedik és az ötödik pénzmosási irányelv szerint kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítására szolgál;

5.

emlékeztet arra, hogy az ötödik pénzmosási irányelv által módosított (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése kötelezi a Bizottságot, hogy függetlenül értékelje a stratégiai hiányosságokat számos területen;

6.

úgy véli, hogy annak érdekében, hogy megőrizzük a kiemelt kockázatot jelentő országok listájának integritását, a vizsgálati és a döntéshozatali eljárást önmagában a módszertan alapján kell elvégezni, és arra nem szabad hatással lennie olyan megfontolásoknak, amelyek túlmennek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében fennálló hiányosságok területén;

7.

megjegyzi, hogy a listára felvett országok által folytatott lobbitevékenység és diplomáciai nyomásgyakorlás része volt és mindig is része lesz a kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítási folyamatának; hangsúlyozza, hogy az ilyen nyomás nem áshatja alá az uniós intézmények arra vonatkozó képességét, hogy hatékonyan és autonóm módon kezeljék az Unióhoz kapcsolódó pénzmosás kérdését és küzdelmet folytassanak a terrorizmus finanszírozásával szemben;

8.

felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a listára felvett országokról szóló értékeléseit, ezáltal biztosítva a nyilvános ellenőrzést, hogy azokkal ne lehessen visszaélni;

9.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson átlátható folyamatot, egyértelmű és konkrét referenciaértékekkel azon országokra vonatkozóan, amelyek vállalják, hogy reformokat hajtanak végre annak érdekében, hogy ne szerepeljenek a listán;

10.

megjegyzi, hogy az Oroszországi Föderáció értékelése továbbra is folyamatban van; elvárja a Bizottságtól, hogy értékelésébe foglalja bele a legfrissebb „Troika Laundromat”-leleplezéseket; emlékeztet arra, hogy az ECON, LIBE és a TAX3 bizottság jelen jogalkotási ciklusban végzett munkája aggodalmakat vetett fel az Oroszországi Föderáció pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerével kapcsolatban;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet a tagállamokkal annak érdekében, hogy növeljék a Tanács felelősségvállalását a Bizottság által javasolt módszertant illetően;

12.

felhívja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy ültessék át a negyedik és az ötödik pénzmosási irányelvet nemzeti jogukba;

13.

felszólít arra, hogy több emberi és pénzügyi erőforrást különítsenek el a Bizottság illetékes főigazgatósága, azaz a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (DG JUST) megfelelő osztálya számára;

14.

felszólítja a Bizottságot, hogy érjen el jelentős előrelépést a 2. prioritású harmadik országok értékelési szakaszát illetően;

15.

emlékeztet arra, hogy az uniós felhatalmazáson alapuló jogi aktus a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) jegyzékétől különálló folyamat, és kizárólag az Unió ügyének kell maradnia;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 141., 2015.6.5., 73. o.

(2)  HL L 156., 2018.6.19., 43. o.

(3)  Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11189-2017-INIT/en/pdf


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/116


P8_TA(2019)0217

Éghajlatváltozás

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az éghajlatváltozásról: európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról a Párizsi Megállapodással összhangban (2019/2582(RSP))

(2021/C 23/20)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című, 2018. november 28-i közleményére (COM(2018)0773),

tekintettel a Bizottság közleményét alátámasztó részletes elemzésre (1),

tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre,

tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban (Franciaország) megrendezett 11. konferenciájára (CMP 11),

tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 24. Konferenciájára (COP 24) és a Kiotói Jegyzőkönyv Feleinek 14. találkozójára (CMP 14), valamint a feleknek a Párizsi Megállapodás feleinek találkozójaként szolgáló, 2018. december 2. és december 14. között Katowicében (Lengyelország) megrendezett konferenciája első ülésének harmadik részére (CMA 1.3),

tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és a fenntartható fejlesztési célokra,

tekintettel az ENSZ 2018-as katowicei (Lengyelország) éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 24) szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására (2),

tekintettel a Tanács 2018. március 22-i következtetéseire,

tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) „1,5 oC-os globális felmelegedés” című különjelentésére, 5. értékelő jelentésére (AR 5) és összefoglaló jelentésére,

tekintettel az ENSZ környezetvédelmi kibocsátási szakadékról szóló jelentésének 2018. november 27-én elfogadott, 9. kiadására,

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

1.

üdvözli a „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című bizottsági közleményt, amely kiemeli azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyeket az európai polgárok és az európai gazdaság számára jelent a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való átállás, és meghatározza az uniós intézmények, a nemzeti parlamentek, az üzleti szektor, a nem kormányzati szervezetek, a városok és közösségek, valamint a polgárok részvételével folytatandó széles körű vita alapját; támogatja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2050-re nulla nettó szintre csökkentő célkitűzést, és kéri a tagállamokat, hogy az Európa jövőjéről szóló vita részeként a 2019 májusában, Nagyszebenben tartandó különleges uniós csúcstalálkozón tegyék ugyanezt; felhívja a tagállamokat, hogy e cél elérése érdekében vállaljanak kötelezettséget;

2.

elismeri, hogy az éghajlatváltozás súlyos kockázatai központi szerepet töltenek be polgáraink aggályaiban; üdvözli, hogy az emberek, különösen a fiatalabb nemzedékek Európa-szerte egyre aktívabban vesznek részt az éghajlati igazságosságért folytatott demonstrációkon; üdvözli ezen aktivistáknak az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések fokozására és az 1,5 oC-os éghajlati korlát túllépésének elkerülését célzó konkrét és gyors intézkedésekre irányuló felhívásait; úgy véli, hogy ezekre a felhívásokra felelnie kell a nemzeti, regionális és helyi kormányzatoknak, valamint az EU-nak is;

3.

kiemeli, hogy az európai polgároknak már most is szembe kell nézniük az éghajlatváltozás közvetlen hatásaival; hangsúlyozza, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az időjárási és éghajlati szélsőségek okozta átlagos éves veszteségek az Unióban 2010 és 2016 között mintegy 12,8 milliárd EUR-t tettek ki, és hogy amennyiben nem kerül sor további fellépésre, az Európai Unióban az éghajlati károk 2080-ig elérhetik a legalább 190 milliárd EUR-t, ami a jelenlegi GDP 1,8 %-át kitevő nettó jóléti veszteségnek felel meg; hangsúlyozza, hogy magas kibocsátások esetén az árvizekhez köthető éves költségek az EU-ban akár az 1 billió EUR összeget is elérhetik 2100-ra, az időjáráshoz köthető katasztrófák pedig az európai polgárok körülbelül kétharmadát érinthetik 2100-ra, szemben a jelenlegi 5 %-kal; hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU lakott területeinek 50 %-a 2030-ra súlyos vízhiánytól fog szenvedni;

4.

hangsúlyozza, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1,5 oC-os globális felmelegedésre vonatkozó különjelentése tekinthető a legátfogóbb és legfrissebb tudományos értékelésnek a Párizsi Megállapodással összhangban álló éghajlatváltozás-enyhítési módozatok tekintetében;

5.

hangsúlyozza, hogy az IPCC 1,5 oC-os globális felmelegedésre vonatkozó különjelentése szerint a globális felmelegedés 1,5 oC-ra való korlátozása, ha a felmelegedés nem vagy csak korlátozottan lépi túl ezt a küszöböt, azt jelenti, hogy legkésőbb 2067-re világszinten el kell érni az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának nulla nettó szintjét, és 2030-ra évente 27,4 Gt CO2-egyenértékre kell korlátozni a világszintű ÜHG-kibocsátást; hangsúlyozza, hogy ennek fényében annak biztosításához, hogy a globális felmelegedés 2100-ra 1,5 oC-ra korlátozódjon, az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re elérje az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nulla nettó szintjét;

6.

aggodalmát fejezi ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának a kibocsátási szakadékról szóló 2018. évi jelentése miatt, amely megállapítja, hogy a jelenlegi feltétel nélküli nemzetileg meghatározott hozzájárulások messze túllépik a Párizsi Megállapodás 2 oC-os felmelegedési határértékét, és helyette 3,2 oC-os (3) melegedéshez vezetnek 2100-ra; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van arra, hogy 2020-ig az UNFCCC valamennyi részes fele aktualizálja az éghajlatváltozással kapcsolatos ambícióit;

Az évszázad közepére szóló, európai nulla kibocsátásra irányuló stratégia módozatai

7.

úgy véli, hogy Európa vezető szerepet játszhat az éghajlat-semlegesség kezelésében azáltal, hogy beruház innovatív technológiai megoldásokba, elősegíti a polgárok szerepvállalását, és összehangolja a fellépéseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint az energia, az iparpolitika és a kutatás, miközben biztosítja a társadalmilag méltányos és igazságos átmenetet;

8.

megjegyzi, hogy a stratégia nyolc módozatot ismertet a gazdasági, technológiai és társadalmi átalakulás számára, amely ahhoz szükséges, hogy az Unió megfeleljen a Párizsi Megállapodás hőmérsékletre vonatkozó hosszú távú céljának; megállapítja, hogy a fenti módozatok közül csak kettő teszi lehetővé az Unió számára, hogy legkésőbb 2050-ig elérje a nulla nettó ÜHG-kibocsátást; kiemeli, hogy ez gyors intézkedést és jelentős erőfeszítéseket igényel helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten, bevonva valamennyi nem állami szereplőt is; emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségére, hogy az irányítási rendeletben meghatározott hosszú távú nemzeti stratégiákat kell elfogadniuk; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egyértelmű, rövid és hosszú távú célokat és politikákat, amelyek összhangban állnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel, és nyújtsanak beruházási támogatást a nulla nettó kibocsátást megvalósító módozatok számára;

9.

kiemeli, hogy a stratégiában felvázolt módozatok első lehetséges kategóriája az 1990-es szinthez képest mindössze 80 %-kal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2050-ig; aggodalommal veszi tudomásul, hogy e törekvés a globális felmelegedés 2 oC alatt tartásának alsó tartományát jelenti, ezért nincs összhangban azzal a párizsi célkitűzéssel, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 oC alatt maradjon, és végképp nem felel meg annak a további célnak, hogy azt 1,5 oC alatt tartsák;

10.

rámutat arra, hogy az Európai Bizottság becslései szerint az EU GDP-je a nulla nettó kibocsátást célzó forgatókönyvek alkalmazása mellett várhatóan jobban fog növekedni, mint a kisebb kibocsátáscsökkentést eredményező forgatókönyvek esetében, és a tagállamok közötti különbségek miatt az eredmények többek között az egy főre jutó GDP és az energiaszerkezet szén-dioxid-intenzitása tekintetében az EU egészében mindkét esetben egyenlőtlenül fognak eloszlani; úgy véli, hogy a „cselekvés elmaradása” messze a legköltségesebb forgatókönyv lenne, és nemcsak jelentős GDP-csökkenést eredményezne Európában, hanem tovább növelné a tagállamok és régiók közötti és az azokon belüli gazdasági egyenlőtlenségeket is, mivel a cselekvés elmaradásának következményei egyes tagállamokat várhatóan jobban sújtanának, mint másokat;

11.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az Európai Unió jelenlegi energiabehozatali függősége körülbelül 55 %; hangsúlyozza, hogy egy nulla nettó kibocsátásos forgatókönyv esetén ez 2050-re 20 %-ra esne vissza, ami pozitívan befolyásolná az Európai Unió külkereskedelmi egyenlegét és geopolitikai helyzetét; megjegyzi, hogy a fosszilis üzemanyagok importálási költségein nyert összmegtakarítás 2031 és 2050 között körülbelül 2–3 billió EUR lenne, amelyet az Unió polgárainak egyéb prioritásaira lehetne költeni;

12.

üdvözli azon két módozat stratégiába való belefoglalását, amelyek célja 2050-ig a nulla nettó ÜHG-kibocsátás elérése, valamint azt, hogy ezeket támogatja a Bizottság, és úgy véli, hogy ez a század közepére kitűzött cél az egyetlen olyan cél, amely összeegyeztethető az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival; sajnálja, hogy a stratégiában nem mérlegeltek olyan módozatot, amely 2050 előtt érné el a nulla nettó ÜHG-kibocsátást;

13.

megjegyzi, hogy a stratégiában javasolt módozatok számos szén-dioxid-kivonási technológián, többek között a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) vagy a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (CCU), valamint a levegőből történő közvetlen felvétel technológiáján alapulnak, amelyek széles körű alkalmazására még várni kell; úgy véli azonban, hogy az EU nulla nettó stratégiájának előnyben kell részesítenie a közvetlen kibocsátáscsökkentést és az EU természetes elnyelőit és tározóit megőrző és erősítő intézkedéseket, és csak akkor kell törekednie a szén-dioxid-kivonási technológiák alkalmazására, ha nem állnak rendelkezésre közvetlen kibocsátáscsökkentési lehetőségek; úgy véli, hogy 2030-ig további fellépésre van szükség, ha az Unió el akarja kerülni, hogy olyan szén-dioxid-kivonási technológiákra támaszkodjon, amelyek jelentős kockázatot jelentenek az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és az élelmezésbiztonságra nézve, amint azt az IPCC 1,5 oC-os globális felmelegedésre vonatkozó különjelentése is megerősíti;

Az éghajlatváltozás szociális vonatkozásai és az igazságos átmenet

14.

üdvözli, hogy a Bizottság értékelése szerint a nulla nettó kibocsátást el lehet érni nettó munkahelyveszteségek nélkül, és pozitívan fogadja az energiaintenzív iparágakban zajló átmenetre vonatkozó részletes felmérést; kiemeli azt a megállapítást, hogy megvan az esély arra, hogy a nulla nettó ÜHG-kibocsátásra való igazságos átállás, ha jól kezelik, a legkiszolgáltatottabb régiók, ágazatok és polgárok számára nyújtott megfelelő támogatással, az Unióban a munkahelyek nettó növekedését eredményezheti – a nulla nettó kibocsátást célzó forgatókönyv esetében a foglalkoztatás a gazdaság egészében 2050-ig 2,1 millió új munkahellyel fog bővülni, szemben a 80 %-os kibocsátáscsökkentést célzó forgatókönyv szerinti 1,3 millió új munkahellyel; úgy véli ezért, hogy a Bizottságnak az uniós „készségkörkép” keretén belül egy megújított készségfelmérést kell létrehoznia, amely regionális adatokkal szolgál a klímasemleges Európa ahhoz szükséges készségeiről, hogy támogassa a legkiszolgáltatottabb régiókat, ágazatokat és embereket a jövőbiztos, minőségi munkákra való átállásban ugyanezekben a régiókban;

15.

hangsúlyozza, hogy a klímasemleges társadalom számos járulékos előnyt eredményez egyrészt a közegészségügyben az ellátási költségek tekintetében elért megtakarítások és a biztosítási és közegészségügyi rendszerekre jelentett terhek enyhítése révén, másrészt a nagyobb biológiai sokféleségnek, a légszennyezés csökkenésének és a szennyező anyagoknak való kitettség enyhítésének köszönhetően az európai polgárok általános jóléte terén; megjegyzi, hogy ilyen forgatókönyv esetén az egészségkárosodás miatti költségek évente körülbelül 200 milliárd EUR összeggel csökkennének;

16.

hangsúlyozza egy méltányos átmenetet biztosító alap létrehozásának fontosságát, különösen a dekarbonizáció által leginkább érintett régiók, mint például a szénbányászattal foglalkozó régiók számára, a meglévő éghajlat-politikai finanszírozások társadalmi hatásainak általános figyelembevételével együtt; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a hosszú távú stratégiát széles körben el kell fogadnia a nyilvánosságnak, tekintettel arra, hogy mekkora átalakításokra van szükség bizonyos ágazatokban;

17.

hangsúlyozza, hogy egyes uniós régiókban – például a széntermelő régiókban – több cselekvésre és nagyobb erőfeszítésekre lenne szükség a tiszta energiára való átállás érdekében; ezzel összefüggésben ismételten kéri, hogy a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretbe vezessenek be egy 4,8 milliárd eurós külön előirányzatot egy új, igazságos átmenetet támogató alap számára, amelynek célja, hogy támogassa a munkavállalókat és a közösségeket az átmenet által hátrányosan érintett régiókban;

18.

hangsúlyozza, hogy előretekintő megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára igazságos átmenetet biztosítsanak, valamint hogy támogassák a dekarbonizáció által leginkább érintett régiókat; úgy véli, hogy Európa éghajlatvédelmi átállásának ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatónak kell lennie; hangsúlyozza, hogy a politikai elfogadottság valamennyi polgár körében történő biztosítása érdekében fontos figyelembe venni az éghajlatváltozási és dekarbonizációs politikák elosztási hatásait, különösen az alacsony jövedelmű emberek esetében; úgy véli ezért, hogy valamennyi uniós és nemzeti éghajlat-politikának figyelembe kell vennie a szociális hatásokat az európai szociális és gazdasági átalakulás biztosítása érdekében; hangsúlyozza ebben az értelemben, hogy a testreszabott és kellően finanszírozott stratégiákat minden szinten átfogó folyamatok, valamint a helyi és regionális hatóságokkal, a szakszervezetekkel, az oktatási intézményekkel, a civil társadalmi szervezetekkel és a magánszektorral fenntartott szoros együttműködés alapján kell kialakítani annak érdekében, hogy ebben az átmenetben valamennyi európai polgár számára egyenlő esélyek adódjanak;

19.

emlékeztet arra, hogy körülbelül 50–125 millió európai polgárt érint jelenleg az energiaszegénység kockázata (4); kiemeli, hogy az energetikai átállás aránytalan hatással lehet az alacsony jövedelmű személyekre, és tovább növelheti az energiaszegénységet; felhívja a tagállamokat, hogy integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben mérjék fel az energiaszegény háztartások számát, és szükség esetén hozzanak nyomonkövetési intézkedéseket, amint azt az energiaunió irányításáról szóló rendelet előírja; felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek előremutató lépéseket az igazságos energetikai átállás biztosítása érdekében, valamint azzal a céllal, hogy valamennyi uniós polgár hozzáférjen az energiához;

20.

úgy véli, hogy a fiatalok egyre növekvő, erős társadalmi és környezeti tudatossággal rendelkeznek, ami lehetővé teszi társadalmaink átalakulását egy éghajlat szempontjából rugalmas jövő felé, és hogy a fiatalok oktatása az egyik leghatékonyabb eszköze az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a fiatalabb generációk részt vegyenek olyan nemzetközi, kultúrák és generációk közötti kapcsolatok kialakításában, amelyek alapul szolgálnak ahhoz a kulturális szemléletváltáshoz, amely támogatni fogja a fenntarthatóbb jövőre irányuló globális erőfeszítéseket;

Részidős célok

21.

tudomásul veszi, hogy a 2020-tól 2030-ig tartó évtized döntő fontosságú lesz az EU számára a nulla nettó kibocsátás 2050-re történő elérése szempontjából; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a 2030-as stabil középtávú célkitűzést, mivel ez szükséges ahhoz, hogy megfelelő stabilitást lehessen biztosítani a piaci beruházások számára, és hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a technológiai innovációban rejlő lehetőségeket, továbbá hogy meg lehessen erősíteni az európai vállalkozások arra vonatkozó lehetőségeit, hogy globális piacvezető vállalatokká váljanak az alacsony kibocsátású termelésben;

22.

hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy 2050-ig a leginkább költséghatékony módon elérjük a nulla nettó ÜHG-kibocsátást, növelni kell a 2030-ra vonatkozó célokat, és azokat össze kell hangolni a nulla nettó kibocsátás 2050-re való megvalósítását célzó forgatókönyvekkel; rendkívül fontosnak tartja, hogy az Unió legkésőbb az ENSZ 2019. szeptemberi New York-i éghajlatváltozási csúcstalálkozóján egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg arról, hogy készen áll a Párizsi Megállapodáshoz való hozzájárulásának felülvizsgálatára;

23.

támogatja az uniós nemzetileg meghatározott hozzájárulás aktualizálását egy a gazdaság egészére vonatkozó cél kitűzésével, amely szerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra legalább 55 %-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest; ezért felszólítja az uniós vezetőket, hogy tekintettel az ENSZ 2019. szeptemberi éghajlat-változási csúcstalálkozójára, a 2019 májusában Nagyszebenben megtartandó különleges uniós csúcstalálkozón ennek megfelelően növeljék az uniós nemzetileg meghatározott hozzájárulások szintjét;

24.

úgy véli ezért, hogy a Bizottságnak legkésőbb a 2030-as éghajlatváltozási csomag és más vonatkozó jogszabályok 2022–2024-es felülvizsgálata során olyan jogalkotási javaslatokat kell előterjesztenie, amelyek az aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulással és a nulla nettó kibocsátási célkitűzéssel összhangban növelik a megfogalmazott célok szintjét; úgy véli, hogy a 2030-as célkitűzés nem elégséges szintje korlátozná a jövőbeli lehetőségeket, többek között adott esetben a költséghatékony dekarbonizációra vonatkozó egyes lehetőségek rendelkezésre állását is; úgy véli, hogy ezek a felülvizsgálatok fontos mérföldköveket jelentenek az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások biztosítása szempontjából;

25.

úgy véli, hogy a piacok fokozottabb stabilitásának további biztosítása érdekében hasznos lenne, ha az EU további, 2040-ig szóló közbülső kibocsátáscsökkentési célt is kitűzne, ami nagyobb stabilitást biztosítana, és elősegítené a 2050-es hosszú távú célkitűzés elérését;

26.

úgy véli, hogy a nulla nettó kibocsátást célzó uniós stratégiának a Párizsi Megállapodásban meghatározott ötévente elvégzett globális helyzetfelmérésen kell alapulnia, és figyelembe kell venni a technológiai és társadalmi fejleményeket, valamint a nem állami szereplők és az Európai Parlament hozzájárulását;

Ágazati hozzájárulások

27.

hangsúlyozza, hogy a nettó kibocsátást nullához közeli szintre kell csökkenteni a gazdaság valamennyi ágazatában, amelyek mindegyikének hozzá kell járulnia a kibocsátások csökkentésére irányuló közös erőfeszítésekhez; ezért kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan módozatokat, amelyek valamennyi ágazat klímasemlegességéhez vezetnek; e tekintetben hangsúlyozza „a szennyező fizet” elv fontosságát;

28.

hangsúlyozza a különféle éghajlat-politikai intézkedések és a különböző szakpolitikai területeken hozott jogszabályok fontosságát, figyelmeztet azonban arra, hogy a széttöredezett megközelítés következetlenségekhez vezethet, és így azt eredményezheti, hogy az EU 2050-ig nem valósítja meg a nulla nettó kibocsátású gazdaságot; úgy véli, hogy átfogó megközelítésre van szükség;

29.

kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szén-dioxid- és energiaárazás uniós harmonizálásának lehetőségét a nulla nettó kibocsátású gazdaságra történő átállás támogatása érdekében, különösen azokban az ágazatokban, amelyek nem tartoznak az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nehézségek elkerülésének lehető legjobb módját, és ragaszkodik ahhoz, hogy a polgárokra háruló terhek összességében ne növekedjenek;

30.

elismeri az IPCC 1,5 oC-os különjelentésében szereplő legtöbb 1,5 oC-os forgatókönyvben a szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak tulajdonított szerepet; hangsúlyozza, hogy az EU-nak ambiciózusabbnak kell lennie e téren; megjegyzi továbbá, hogy a tagállamok az európai stratégiai energiatechnológiai terv keretében célokat tűztek ki, amelyek szerint a 2020-as években az európai energia- és ipari ágazatban kereskedelmi nagyságrendű szén-dioxid-leválasztást és -tárolást (CCS) valósítanak meg; úgy véli, hogy növelni kell a környezeti szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (CCU), valamint a CCS ipari folyamatokban történő alkalmazását, a nettó kibocsátás csökkenését eredményezve a kibocsátások elkerülése vagy a CO2 tartós tárolása révén; aggodalommal állapítja meg, hogy számos CCU technológia jelenleg nem eredményez tartós kibocsátáscsökkenést; felhívja ezért a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan technikai kritériumokat, amelyek csak az igazolható eredményeket hozó technológiák támogatását biztosítják;

31.

rámutat arra, hogy a stratégia megerősíti, hogy a közlekedési ágazatból származó ÜHG-kibocsátás továbbra is nő, és hogy a jelenlegi szakpolitikák nem lesznek elegendők a közlekedési ágazat 2050-ig történő szén-dioxid-mentesítéséhez; hangsúlyozza a légiről a vasúti közlekedésre való modális átállás biztosításának fontosságát, többek között az Európai Unión belüli interoperábilis vasúti hálózat gyors megvalósítása és a fokozott beruházások mozgósítása révén, valamint a tömegközlekedés és a megosztott mobilitás irányában; megjegyzi, hogy a közúti közlekedés az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy egyötödét teszi ki; felhívja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek határozott lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban elérhetővé tegyék a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveket a fogyasztók számára, elkerülve ugyanakkor a régi, rendkívül szennyező járművek fokozott bevitelét az alacsonyabb jövedelmű tagállamokba; hangsúlyozza továbbá az intelligens technológiák, például az elektromos járművek töltésére szolgáló intelligens infrastruktúrák szerepét a közlekedés elektromossá tétele és a megújuló energiaforrások elterjedése közötti szinergiák létrejöttében;

32.

hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az Unió teljes gazdasága elérje a klímasemlegességet, minden ágazat – többek között a nemzetközi légi közlekedés és szállítás – hozzájárulása is szükséges; megjegyzi, hogy a Bizottság elemzése azt mutatja, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által tervezett jelenlegi globális célkitűzések és intézkedések még teljes végrehajtásuk esetén sem elégségesek a szükséges kibocsátáscsökkentéshez, és hogy olyan további jelentős intézkedésekre van szükség, amelyek összhangban állnak a teljes gazdaságra kiterjedő, a nulla nettó kibocsátásra vonatkozó célkitűzéssel; hangsúlyozza a nulla és alacsony kibocsátású technológiákba és tüzelőanyagokba való beruházások szükségességét ezekben az ágazatokban; felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon „a szennyező fizet” elvének alkalmazásáról ezekben az ágazatokban; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi szállításból eredő ÜHG-kibocsátások várhatóan akár 250 %-kal is növekedhetnek 2050-re; üdvözli, hogy a nemzetközi szállítási ágazat meghatározott magának egy, az ÜHG-kibocsátásokra vonatkozó abszolút csökkentési célt; aggodalommal jegyzi meg, hogy nem történt előrelépés ennek a célnak rövid és középtávú intézkedésekre és egyéb konkrét lépésekre való lebontásában; megjegyzi, hogy a különböző közlekedési módok esetében a teher eltérő mértékű; azt kéri, hogy a megnövekedett ETS-bevételeket olyan környezetbarát közlekedési módok támogatására használják fel, mint az autóbusz vagy a vasút;

33.

megjegyzi, hogy a világ metánkibocsátásának körülbelül 60 %-a olyan forrásokból származik, mint a mezőgazdaság, a hulladéklerakók és a szennyvíz, valamint a fosszilis tüzelőanyagok termelése és csővezetékes szállítása; emlékeztet arra, hogy a metán erős üvegházhatást okozó gáz, amelynek 100 éves felmelegedési potenciálja 28-szorosa a szén-dioxidénak (5), ismételten felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tárja fel a metánkibocsátás elleni gyors fellépést szolgáló szakpolitikai lehetőségeket az Unió metánra vonatkozó stratégiai tervének részeként, és e célból terjesszen jogalkotási javaslatokat a Parlament és a Tanács elé;

34.

hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság 2050-re az Unió ÜHG-kibocsátásának egyik fő forrása marad, különösen a metán- és a dinitrogén-oxid-kibocsátás miatt; hangsúlyozza a mezőgazdasági ágazat lehetséges szerepét az éghajlatváltozás kihívásaira való válaszadásban, például ökológiai és technológiai innovációk révén, valamint a szén-dioxid talajban történő megkötésével; olyan közös agrárpolitikát kér, amely hozzájárul az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez a klímasemleges gazdaságra történő átállással összhangban; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági politikák, különösen az uniós és nemzeti alapok összhangban álljanak a Párizsi Megállapodás céljaival és célkitűzéseivel;

35.

hangsúlyozza, hogy az éghajlati célokat valamennyi uniós szakpolitikában, többek között a kereskedelempolitikában is érvényesíteni kell; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU által aláírt valamennyi kereskedelmi megállapodás legyen teljes mértékben összeegyeztethető a Párizsi Megállapodással, mivel ez nemcsak az éghajlatváltozással kapcsolatos globális intézkedéseket fokozhatja, hanem az érintett ágazatok egyenlő versenyfeltételeit is garantálja;

36.

támogatja a nemzeti szintű aktív és fenntartható erdőgazdálkodást, a hatékony és fenntartható uniós biogazdaság ösztönzésének konkrét eszközeivel együtt, tekintettel az erdők azon jelentős potenciáljára, hogy hozzájárulnak Európa éghajlati erőfeszítéseinek megerősítéséhez (a megkötés, tárolás és helyettesítés révén), valamint a nulla kibocsátás 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzés megvalósításához; elismeri, hogy alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz, 2020-ig meg kell állítani az EU-n belül a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását, és olyan, tényeken alapuló szakpolitikákat kell kialakítani, amelyek segítik a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló uniós intézkedések végrehajtását és finanszírozását;

37.

hangsúlyozza, hogy a talaj több szén-dioxidot köt meg, mint a bioszféra és az atmoszféra együttvéve; hangsúlyozza ezért a talajromlás megállításának fontosságát az Unióban, valamint a talaj minőségének és szén-dioxid-tároló kapacitásának megőrzésére és javítására irányuló közös uniós fellépés biztosításának fontosságát;

Energiapolitika

38.

kiemeli az energiahatékonyság hozzájárulását az ellátás biztonságához, a gazdasági versenyképességhez, a környezetvédelemhez, az energiára fordított kiadások csökkenéséhez és az otthonok minőségének javításához; megerősíti az energiahatékonyságnak az üzleti lehetőségek és a foglalkoztatás megteremtésében játszott fontos szerepét, valamint globális és regionális előnyeit; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az energiaunió irányításáról szóló rendelet bevezeti az energiahatékonyság elsődlegességének elvét, és hogy annak alkalmazását költséghatékony módon teljes mértékben ki kell használni az egész ellátási láncban, és a 2050-es nulla nettó szén-dioxid-kibocsátási célkitűzés felé vezető minden módozat alapjaként kell kezelni;

39.

kiemeli az energia központi szerepét a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság felé való átmenetben; emlékeztet arra, hogy az Unió az elmúlt évtizedekben sikeresen függetlenítette a gazdasági növekedést az ÜHG-kibocsátástól, és csökkentette a kibocsátást, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjedése révén; hangsúlyozza, hogy a tiszta energiára való átállásnak továbbra is ösztönöznie kell az európai gazdaság modernizációját, a fenntartható gazdasági növekedést, valamint társadalmi és környezeti előnyöket kell teremtenie az európai polgárok számára;

40.

úgy véli, hogy az EU-nak a megújuló energia és az energiahatékonyság terén betöltött vezető szerepe azt bizonyítja a világ más részei számára, hogy a tiszta energiára való átállás megvalósítható és előnyös az éghajlatváltozás elleni küzdelmen túl is;

41.

rámutat arra, hogy a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság eléréséhez a jelenlegi kiindulási szinthez képest az EU energiarendszerébe és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrába történő további jelentős – évi 175–290 milliárd EUR értékű – beruházásra lesz szükség;

42.

hangsúlyozza, hogy tekintettel arra, hogy az energetikai átállást illetően eltérőek a kiindulópontok, az uniós szintű klímasemlegesség elérése érdekében teendő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési erőfeszítések is Unió-szerte eltérőek lehetnek;

43.

felszólítja a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre a tiszta energiára vonatkozó jogalkotási csomag rendelkezéseit; emlékeztet arra, hogy az uniós éghajlat- és energiapolitikai kereten belül a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy saját energiaszerkezetükről döntsenek;

44.

kéri egy rendkívül energiahatékony és megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszer kialakítását, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést e tekintetben, mivel ennek továbbgyűrűző hatásai lesznek valamennyi gazdasági ágazatban; kiemeli, hogy a Bizottság által felvázolt valamennyi megvalósítási módozat a fosszilis tüzelőanyagok drasztikus mértékű csökkentését, valamint a megújuló energiák használatának erőteljes növelését feltételezi;

45.

hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv (6) jelentősen hozzájárult az Unió éghajlati célkitűzéseihez az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásnak évi 320 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkentésével, valamint hogy becslések szerint 2020-ra az EU fogyasztói akár 112 milliárd EUR-t vagy háztartásonként körülbelül évi 490 EUR-t is megtakaríthatnak az irányelvnek köszönhetően; további termékek, többek között a táblagépek és okostelefonok szabályozását kéri a környezettudatos tervezésről szóló irányelv keretében, valamint a meglévő szabványok naprakészen tartását, hogy azok tükrözzék a technológiai fejlődést;

46.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az európai energiapiac további integrációját az energiaipar lehető leghatékonyabb dekarbonizációja és a beruházások segítése érdekében azokban az esetekben, ahol a megújuló energián alapuló termelés leginkább megvalósítható, és ösztönözni kell a polgárok aktív részvételét azzal a céllal, hogy felgyorsuljon a szén-dioxid-semleges és fenntartható gazdaságra való energetikai átállás; alapvetően fontosnak tartja a tagállamok közötti összekapcsoltság szintjének több határokon átnyúló támogatási rendszer létrejöttének ösztönzése révén történő fokozását;

47.

megjegyzi, hogy az építőipari ágazat felelős Európa végsőenergia-fogyasztásának körülbelül 40 %-áért, és a szén-dioxid-kibocsátások 36 %-áért (7); felszólít az ágazatban rejlő energiamegtakarítási és szénlábnyomcsökkentési lehetőségek felszabadítására az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben (8) foglalt, a magas energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállomány 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzéssel összhangban; hangsúlyozza, hogy az épületek energiafogyasztásának hatékonyabbá tétele komoly lehetőséget jelent Európa ÜHG-kibocsátásának további csökkentésére; úgy véli továbbá, hogy a teljes mértékben megújulóenergia-ellátású, alacsony energiaigényű épületek a Párizsi Megállapodás, valamint a növekedést, helyi munkahelyeket és a minden európai polgár számára jobb életkörülményeket biztosító uniós menetrend elengedhetetlen feltételét jelentik;

48.

felszólítja az összes nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzatot, hogy vezessenek be intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözzék a polgárok energetikai átállásban való részvételét, valamint a bevált gyakorlatok megosztását; hangsúlyozza, hogy a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra való áttérés során kulcsfontosságú lesz az állampolgárok bevonása az energiaszolgáltatási rendszerbe a saját célra történő, decentralizált megújulóenergia-termelés, villamosáram-tárolás, valamint az igény-visszajelzési és energiahatékonysági rendszerekben való részvétel révén; felhív ezért arra, hogy az aktív polgári részvételt teljes mértékben integrálják ezekbe a pályákba, különösen a keresleti oldalon;

Iparpolitika

49.

úgy véli, hogy a gazdasági jólét, a globális ipari versenyképesség és az éghajlat-politika kölcsönösen erősítik egymást; megismétli, hogy a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaságra való átállás kihívásokat és lehetőségeket jelent az EU számára, és hogy az ipari innovációba, többek között a digitális technológiákba és a tiszta technológiákba történő beruházásokra lesz szükség a növekedés ösztönzéséhez és a versenyképesség fokozásához, valamint a jövőbeli készségek előmozdításához és több millió munkahely létrehozásához, például a növekvő körforgásos gazdaság és biogazdaság terén;

50.

hangsúlyozza, hogy egy stabil és kiszámítható energia- és éghajlat-politikai keret kulcsfontosságú a szükséges befektetői bizalom megteremtéséhez és ahhoz, hogy lehetővé tegye az európai vállalkozások számára, hogy hosszú távú beruházási döntéseket hozhassanak Európában, mivel a legtöbb ipari létesítmény élettartama több mint 20 év;

51.

kiemeli az energiaintenzív iparágak által az EU ÜHG-kibocsátásának hosszú távú uniós csökkentésében játszott szerepet; úgy véli, hogy intelligens és célzott szakpolitikai keretekre van szükség ahhoz, hogy az EU továbbra is vezető szerepet tölthessen be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipar és ipari termelés terén és meg lehessen őrizni az európai iparágak versenyképességét, hogy minimálisra csökkenjen a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség, ezáltal a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó és növekvő árainak való kitettség, valamint el lehessen kerülni a kibocsátásáthelyezés kockázatát; arra kéri a Bizottságot, hogy mutasson be egy új és integrált uniós éghajlatváltozási iparstratégiát az energiaigényes iparágak számára, amely támogatja a versenyképes, nulla nettó kibocsátású nehéziparra történő átállást;

52.

felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan ipari stratégiát, amelynek intézkedései lehetővé teszik, hogy az európai ipar globális szinten egyenlő feltételek mellett vegyen részt a piaci versenyben; úgy véli, hogy a Bizottságnak e politika részeként meg kell vizsgálnia a termékek importja révén a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett iparágak védelmére szolgáló, a kibocsátásáthelyezéssel kapcsolatos jelenlegi intézkedések helyébe lépő, azokat kiigazító vagy kiegészítő intézkedések hatékonyságát és a WTO szabályaival való összhangját;

53.

megjegyzi, hogy számos feltörekvő piac már úgy pozicionálja magát, hogy fontos szerepet játsszon a globális piac szükségleteinek kielégítésében a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállás idején, például a nulla kibocsátású közlekedés és a megújuló energiaforrások tekintetében; hangsúlyozza, hogy az Unió gazdaságának meg kell tartania vezető szerepét a zöld innováció és a zöld technológiákba való beruházás területén;

54.

megjegyzi, hogy a Bizottság energiaárakról és -költségekről szóló 2018-as jelentése (COM(2019)0001) (9) felhívja a figyelmet arra, hogy az Unió folyamatosan nagy mértékben ki van szolgáltatva a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó és növekvő árainak, és hogy a jövőben várhatóan növekedni fog a fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamos energia előállítási költsége, míg a megújuló energiaforrások esetén ennek csökkenése várható; hangsúlyozza, hogy az Unió energiaimportálási költségei 2017-ben 26 %-kal, 266 milliárd EUR-ra nőttek, főként a növekvő olajárak miatt; megjegyzi továbbá, hogy a jelentés becslése szerint az olajár-emelkedés negatív hatással volt az Unió növekedésére (a GDP -0,4 %-a 2017-ben) és inflációjára (+0,6 %);

Kutatás és innováció

55.

hangsúlyozza, hogy az uniós és a nemzeti kutatási és innovációs programok kulcsfontosságúak az EU éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepének támogatása szempontjából, és úgy véli, hogy az éghajlati szempontok érvényesítését megfelelően be kell építeni a kutatási és innovációs programok előkészítésébe és végrehajtásába;

56.

úgy véli, hogy a következő két évtizedben jelentős kutatási és innovációs erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású megoldások mindenki számára elérhetőek, valamint társadalmilag és gazdaságilag életképesek legyenek, és hogy új megoldásokat találjanak a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság elérésére;

57.

hangsúlyozza az Európai horizont keretprogramra vonatkozó álláspontját, miszerint adott esetben a keretprogram kiadásainak legalább 35 %-át az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre kell fordítani, az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések általános érvényesítésére irányuló átfogó uniós célkitűzés részeként;

Finanszírozás

58.

az EU ETS innovációs alap gyors végrehajtására és a 2019. évi első pályázati felhívás elindítására szólít fel annak érdekében, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, ipari áttörést jelentő technológiák demonstrációjára irányuló beruházások lendületet kapjanak az ágazatok széles körében, nem csak a villamosenergia-termelésben, hanem a távfűtés és az ipari folyamatok területén is; kéri, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és programjai teljes mértékben feleljenek meg a Párizsi Megállapodásnak;

59.

úgy véli, hogy jelentős magánberuházásokat kell mozgósítani annak érdekében, hogy az Unió legkésőbb 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást; úgy véli, hogy ez hosszú távú tervezést, valamint szabályozási stabilitást és kiszámíthatóságot igényel a befektetők számára, és hogy ezt a jövőbeni uniós szabályozásoknak megfelelően figyelembe kell venniük; ezért hangsúlyozza, hogy a 2018 márciusában elfogadott fenntartható pénzügyi cselekvési terv végrehajtását kiemelten kell kezelni;

60.

úgy véli, hogy a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretet annak elfogadása előtt meg kell vizsgálni a klímasemleges gazdaság 2050-re történő elérésére irányuló célkitűzés szempontjából, és hogy ki kell dolgozni egy szabványos tesztet, amely az uniós költségvetés kiadásainak éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességét vizsgálja;

61.

sajnálja, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatások továbbra is növekednek, és évente körülbelül 55 milliárd EUR-t tesznek ki (10); felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy azonnal szüntessék be a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott összes európai és nemzeti támogatást;

62.

hangsúlyozza a karbonsemleges gazdaságra való méltányos átmenet fontosságát, és kéri a tagállamokat, hogy vezessenek be megfelelő szakpolitikákat és finanszírozást ezzel kapcsolatban; kiemeli, hogy a megfelelő alapokból származó uniós kiadások adott esetben szintén támogatást jelenthetnek;

A fogyasztók szerepe és a körforgásos gazdaság

63.

kiemeli a viselkedésbeli változások jelentős hatását üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére; felhívja a Bizottságot, hogy a viselkedésbeli változások ösztönzése érdekében a lehető leghamarabb vizsgálja meg a szakpolitikai lehetőségeket, beleértve a környezetvédelmi adózást is; hangsúlyozza az alulról felfelé építkező kezdeményezések – például a Polgármesterek Szövetsége – fontosságát a viselkedésbeli változás előmozdítása terén;

64.

hangsúlyozza, hogy az energia-felhasználás – és így az ÜHG-kibocsátások – rendkívül nagy része közvetlenül az erőforrások beszerzéséhez, feldolgozásához, szállításához, átalakításához, felhasználásához és ártalmatlanításához kötődik; hangsúlyozza, hogy rendkívül jelentős megtakarítások érhetők el az erőforrás-kezelési lánc minden szakaszában; hangsúlyozza ezért, hogy az erőforrás-termelékenység nagyobb hatékonyság révén való növelése, valamint az erőforrás-pazarlás különféle intézkedések – például újrafelhasználás, újrahasznosítás és utángyártás – révén való csökkentése jelentősen csökkentheti mind az erőforrás-fogyasztást, mind az ÜHG-kibocsátásokat, miközben javítja a versenyképességet, valamint üzleti lehetőségeket és munkahelyeket teremt; kiemeli a körforgásos gazdaságra vonatkozó intézkedések költséghatékonyságát; hangsúlyozza, hogy a jobb forráshatékonyság és a körforgásos gazdaságon alapuló megközelítések, valamint a körforgásos termékek kialakítása hozzájárul a termelési és fogyasztási szokások megváltozásához, és csökkenti a hulladék mennyiségét;

65.

hangsúlyozza a termékpolitikák, például a környezetbarát közbeszerzés és az ökodizájn fontosságát, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az energia-megtakarításokhoz és a termékek szénlábnyomának csökkentéséhez, egyúttal javítva a felhasznált anyagok szénlábnyomát és az általános környezeti hatást; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó követelményeket az uniós környezettudatos tervezési előírások részeként dolgozzák ki, és hogy a jelenlegi környezettudatos tervezési módszertant az energiával kapcsolatos termékeken kívül más termékkategóriákra is kiterjesszék;

66.

úgy véli, hogy folytatni kell egy megbízható modell kidolgozását a fogyasztáson alapuló éghajlati hatások mérésére; tudomásul veszi, hogy a Bizottság mélyreható elemzése kimutatta, hogy a termelésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket némileg aláássa a nagyobb szénlábnyomú országokból származó árucikkek importja, azonban azt is, hogy az EU már jelentősen hozzájárult más országok kibocsátásának csökkentéséhez a megnövekedett kereskedelmi forgalom, valamint exportjának jobb karbonhatékonysága révén;

Az EU és a globális éghajlat-politika

67.

hangsúlyozza a növekvő számú kezdeményezések és a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott folyamatos párbeszéd, valamint a hatékony klímadiplomácia fontosságát azzal a céllal, hogy ösztönözzék a hasonló szakpolitikai döntéseket, amelyek megerősítik más régiók és harmadik országok éghajlatváltozással kapcsolatos törekvéseit; felszólítja az Unió, hogy növelje az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordított saját pénzügyi támogatását, és aktívan törekedjen arra, hogy a tagállamokat is ösztönözze az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására fordított támogatásuk növelésére harmadik országokban (hitelek helyett fejlesztési támogatás formájában), amelyet a hivatalos fejlesztési támogatáson felül kell nyújtani, nem pedig kétszeresen elszámolni fejlesztési és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására fordított támogatásként is;

68.

hangsúlyozza, hogy az ENSZ 2019. szeptemberi éghajlat-változási csúcstalálkozója ideális pillanat lesz a vezetők azon bejelentésére, hogy növelik a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat; úgy véli, hogy az Uniónak jó előre el kell fogadnia a nemzetileg meghatározott hozzájárulások naprakésszé tételére vonatkozó álláspontját annak érdekében, hogy a csúcstalálkozóra megfelelően felkészülve érkezzen, és a felek nemzetközi koalíciójával szoros együttműködésben támogatva a megerősített éghajlat-politikai törekvéseket;

69.

kiemeli az uniós szakpolitikai eszközök és a harmadik országok vonatkozó eszközei – többek között a szén-dioxid-árazási mechanizmusok – közötti interoperabilitás fokozásának előnyeit; kéri a Bizottságot, hogy folytassa és fokozza az együttműködést és a támogatást a szén-dioxid-árazási mechanizmusok Európán kívüli fejlesztése terén annak érdekében, hogy elősegítse a fokozott kibocsátáscsökkentések elérését és a globálisan azonos feltételek megteremtését; hangsúlyozza a környezetvédelmi védintézkedések létrehozásának fontosságát annak érdekében, hogy tényleges és további ÜHG-kibocsátáscsökkentést lehessen elérni; felhívja ezért a Bizottságot, hogy ösztönözze szigorú és megbízható nemzetközi szabályok kidolgozását, megelőzendő a kibocsátáscsökkentések elszámolásának és kettős számításának kiskapuit;

o

o o

70.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/docs/pages/com_2018_733_ analysis_in_support_en_0.pdf

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0430.

(3)  Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: „The Emissions Gap Report 2018” (A kibocsátási szakadékról szóló jelentés,), 10. o.

(4)  http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2015/563472/IPOL_ STU(2015)563472_EN.pdf

(5)  R. Van Dingenen, M. Crippa, G. Maenhout, D. Guizzardi és F. Dentener: Globális metánkibocsátási trendek és azok ózonkoncentrációkra gyakorolt hatásai (Global trends of methane emissions and their impacts on ozone concentrations), EUR 29394 EN, Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2018, ISBN 978-92-79-96550-0, doi:10.2760/820175, JRC113210.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(7)  https://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/buildings

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 75. o.).

(9)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1548155579433&uri=CELEX%3A52019DC0001

(10)  Energiaárak és -költségek Európában, 10–11. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/126


P8_TA(2019)0219

A nicaraguai helyzet

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a nicaraguai helyzetről (2019/2615(RSP))

(2021/C 23/21)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen 2008. december 18-i (1), a 2009. november 26-i (2), a 2017. február 16-i (3) és a 2018. május 31-i (4) állásfoglalására,

tekintettel az EU és Közép-Amerika között létrejött, 2012. évi társulási megállapodásra,

tekintettel az EU Nicaraguáról szóló országstratégiai dokumentumára és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív programjára,

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, 2004. júniusi uniós iránymutatásokra,

tekintettel Nicaragua alkotmányára,

tekintettel a Külügyek Tanácsának Nicaraguáról szóló, 2019. január 21-i következtetéseire,

tekintettel a főképviselő által az EU nevében tett, a nicaraguai helyzetről szóló 2018. október 2-i, 2018. május 15-i, 2018. április 22-i és 2018. december 15-i, valamint a nemzeti párbeszéd folytatásáról szóló 2019. március 1-jei nyilatkozatára,

tekintettel az ENSZ emberi jogi fórumain 2019-ben képviselendő uniós prioritásokról szóló, 2019. február 18-i tanácsi következtetésekre,

tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága által 2018. június 21-én jóváhagyott, „A nicaraguai társadalmi tiltakozásokkal összefüggésben elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések” című jelentésre,

tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentésére az emberi jogok megsértéséről és a visszaélésekről, amelyekre a nicaraguai tüntetések során, 2018. április 18. és augusztus 18. között került sor,

tekintettel a független szakértők interdiszciplináris csoportja (GIEI) által a 2018. április 18. és május 30. között Nicaraguában történt erőszakos eseményekről készített, 2018. december 20-i jelentésre,

tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2019. február 22-i nyilatkozatára az eltérő vélemény büntetendővé nyilvánításáról Nicaraguában,

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel az Európai Parlament 2018. május 31-én állásfoglalást fogadott el a nicaraguai válságról, amelyben határozottan elítéli a helyzetet; mivel ezen állásfoglalás nyomon követéseként egy 11 európai parlamenti képviselőből álló küldöttség 2019. január 23. és 26. között látogatást tett az országban, hogy a helyszínen értékelje a helyzetet;

B.

mivel a küldöttség követni tudta programját, a nicaraguai kormány pedig az európai parlamenti képviselők kérésének megfelelően, hozzáférést biztosított valamennyi létesítményhez, köztük két börtönhöz is; mivel a nicaraguai kormány garanciákat adott arra vonatkozóan, hogy nem indítanak megtorlást azokkal szemben, akik elítélték a jelenlegi helyzetet; mivel a küldöttség szemtanúja volt az azokat az emberi jogi jogvédőket és civil társadalmi szervezeteket célzó zaklatási, lejárató és megfélemlítő kampánynak, akikkel korábban eszmecserét folytatott; mivel számos szervezet elutasította a küldöttség találkozóra szóló meghívását a kormány által irányított megfélemlítések és fenyegetések miatt; mivel az elnyomás intenzívebbé vált amióta a küldöttség látogatást tett az országban;

C.

mivel a küldöttség nyilvánosan elutasította a nicaraguai kormány hivatalos álláspontját, miszerint az ország az Egyesült Államok által vezetett államcsíny és félrevezető kampányok áldozata volt; mivel a tüntetések fő oka a súlyos demokratikus, intézményi és politikai válság, amely az elmúlt évtizedben kihatott a jogállamiságra és korlátozta az olyan alapvető szabadságokat, mint az egyesülés, a tüntetés és a gyülekezés szabadsága;

D.

mivel a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a tüntetés szabadsága, beleértve a nemzeti himnusz használatát is, sok ember számára erősen korlátozott; mivel jelentős számú politikai foglyot csak a jogaik gyakorlása miatt börtönöznek be; mivel számos aggasztó jelentés született a fogvatartottak helyzetének rosszabbodásáról, beleértve az embertelen bánásmódot;

E.

mivel az e fogvatartottakkal szemben indított bírósági eljárások sértik a nemzetközi normákat, különösen a tisztességes eljáráshoz való jog eljárásjogi és büntetőjogi garanciáit; mivel a börtönkörülmények szintén nem felelnek meg a nemzetközi normáknak; mivel Nicaraguában egyértelműen hiányzik a hatalmi ágak szétválasztása;

F.

mivel az információhoz való jog súlyosan veszélyeztetett; mivel az újságírókat őrizetbe veszik, száműzik és megfenyegetik; mivel az audiovizuális médiaorgánumokat bezárják vagy előzetes bírósági engedély nélkül átkutatják; mivel az újságok megjelenését veszélyezteti a papír és nyomdafesték hiánya, amelyet a nicaraguai kormány lefoglalt;

G.

mivel a nicaraguai kormány kiutasította az olyan nemzetközi szervezeteket, mint a GIEI és a Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmus (MESENI), amely a konfliktus békés megoldását és a nemzeti megbékélést szorgalmazta; mivel a civil társadalmi szervezetek elnyomása felerősödött azáltal, hogy megfosztották őket jogi státuszuktól egy rossz intézményi kerettel rendelkező országban, kétszeresen szankcionálva az elnyomás áldozatait;

H.

mivel a tudományos élet szabadsága is veszélyben van; mivel közel 200 egyetemi hallgatót zártak ki az egyetemekről a demokrácia, valamint a nagyobb szabadság és az emberi jogok melletti demonstrációkban való részvételük miatt;

I.

mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődése és megszilárdulása, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az EU külső politikáinak szerves részét kell hogy képezze, beleértve az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodást is; mivel ez a megállapodás egy demokratikus záradékot is tartalmaz, amely a megállapodás lényeges eleme;

J.

mivel az Ortega elnök és a nicaraguai ellenzék, illetve civil csoportok közötti, a katolikus egyház közvetítésével folytatott, 2018. május 16-án indított nemzeti párbeszéd során nem sikerült megoldást találni a válságra; mivel 2019. február 27-én újrakezdődtek a tájékozódási célú megbeszélések a nicaraguai kormány és az Alianza Cívica között; mivel az Alianza Cívica a következő három, a tárgyalások során elérendő fő célkitűzést határozta meg: a politikai foglyok szabadon bocsátása, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása és a szükséges választási reformok, amelyeknek választásokhoz és igazságszolgáltatáshoz kell vezetniük; mivel a nicaraguai kormány 100 politikai foglyot bocsátott szabadon, elfogadva, hogy börtönbüntetésüket házi őrizetben töltik le; mivel legtöbbjük zaklatásnak van kitéve, és a letartóztatások folytatódnak; mivel továbbra is igen magas a fogvatartottak száma (több mint 600); mivel 2019. március 10-én, miután az Alianza Cívica visszalépett a tárgyalásoktól, a nemzeti párbeszéd megakadt;

1.

hangsúlyozza, hogy a 2018. április és május között történt események következtében Nicaraguában súlyosan sérült a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság; megismétli a 2018. május 31-én elfogadott állásfoglalása fontosságát;

2.

elítéli a nicaraguai kormány minden elnyomó intézkedését; kijelenti, hogy a küldöttség által tett látogatás célja az volt, hogy valódi képet kapjon a jelenlegi helyzetről; megállapítja továbbá, hogy kétség sem férhet ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban – és különösen a látogatást követően – nőtt az ellenzék elnyomása és az alapvető szabadságok korlátozása; e tekintetben elítéli a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a tüntetés szabadságának általános elnyomását és korlátozását, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom betiltását, a nemzetközi szervezetek az országból való kiutasítását, a média felszámolását és az ellene való támadásokat, a tájékoztatáshoz való jog korlátozását, az egyetemi hallgatók egyetemről való kizárását, valamint a börtönökben uralkodó helyzet romlását és az embertelen bánásmód alkalmazását;

3.

úgy véli, hogy a kormány, annak intézményei és politikai szervei által hozott ilyen intézkedések a tavalyi tüntetéseket vezető politikai ellenzék megsemmisítésére irányuló tervezett stratégiára utalnak; úgy véli, hogy ezt a stratégiát módszeresen és szelektíven alkalmazzák minden olyan vezetővel, nem kormányzati szervezettel, médiával és társadalmi mozgalommal szemben, amely a szabadság és a demokrácia iránti jogos igényét kívánja kifejezni;

4.

aggodalmát fejezi ki azon hatalmas demokratikus, politikai és gazdasági kockázatok miatt, amelyekkel az emberek és az ország szembesül, és amelyek – a jelenlegi belső konfrontációkat, a társadalmi szakadást és a gazdasági hanyatlást figyelembe véve – növekedni fognak, ha nem kerül sor sürgős fellépésre; sürgősen érdemi belső párbeszédre szólít fel a fenntartható és békés megoldás elérése érdekében, amely lehetővé tenné a társadalom valamennyi szereplője számára, hogy szabadon működhessen és szabadon kifejezhesse magát, és amely helyreállítaná polgári jogaikat, például a békés tiltakozáshoz való jogukat; ismételten hangsúlyozza, hogy bármi legyen is a megoldás, a jogsértések felelőseit el kell számoltatni; kéri az összes politikai pártot, társadalmi mozgalmat, vezetőt, diákot és civil társadalmi szervezetet, hogy tartsák fenn és ismételjék meg rendíthetetlen elkötelezettségüket a válság megoldása mellett; megismétli, hogy teljes mértékben támogatja az igazságszolgáltatási rendszer és a választási törvény reformját, és kéri, hogy az alelnök/főképviselő ennek megfelelően járjon el; kéri az alelnököt/főképviselőt és az EU küldöttségét, hogy szorosan kövessék nyomon az országban folyó, a kormány és az Alianza Cívica közötti tárgyalásokat, és folytassák az országban kialakult helyzetből fakadó, a foglyokkal, hallgatókkal, tüntetőkkel, újságírókkal stb. kapcsolatban felmerülő emberi problémák kezelését;

5.

helyteleníti a MESENI felfüggesztését és az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága független szakértői interdiszciplináris csoportja megbízatásának megszüntetését; határozottan elítéli az ENSZ-szel és más nemzetközi szervekkel együttműködő személyek üldözését, letartóztatását és megfélemlítését;

6.

felhívja a nicaraguai kormányt, hogy hajtson végre három sürgős intézkedést a folyamatban lévő párbeszéd iránti elkötelezettsége jeleként: a politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátása, a nicaraguai polgárokkal szembeni elnyomás valamennyi formájának azonnali beszüntetése, beleértve az ellenzéki vezetők zaklatását, megfélemlítését, üldözését és az ellenük aló kémkedést, a korábban említett szabadságokra vonatkozó korlátozások eltörlését, az emberi jogi szervezetek jogi személyiségének visszaállítását és javainak visszaszolgáltatását, valamint a nemzetközi szervezetek visszatérését az országba;

7.

rámutat arra, hogy e feltételek mellett a folyamatnak a politikai foglyok elleni jogi eljárások megszüntetéséhez, valamint a testi és erkölcsi sérthetetlenségükre, magánélethez való jogukra és a jogszerű eljárásra vonatkozó garanciák biztosításához, a száműzött személyek – többek között újságírók és diákok – visszatéréséhez, az utcák demilitarizálásához és a félkatonai csoportok lefegyverzéséhez, valamint a szabad, tisztességes és átlátható – nemzetközi megfigyelők jelenlétében a közeljövőben sorra kerülő –választásokra vonatkozó egyértelmű ütemterv létrehozásához kell vezetnie;

8.

kéri Alessio Casimirri Olaszországnak való azonnali kiadatását, aki jelenleg a nicaraguai kormány védelme alatt, Managuában él, és akit Olaszországban jogerősen hatszoros életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek Aldo Moro, a Kereszténydemokrata Párt egykori elnöke, valamint a Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács elnöke 1978. március 16-i, római elrablásának, valamint testőrei meggyilkolásának vádjával;

9.

kéri, hogy az Európai Külügyi Szolgálat és a tagállamok – anélkül, hogy kárt okoznának a lakosságnak – hajtsanak végre célzott és egyedi, szakaszosan bevezetett szankciókat, például vízumtilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását a nicaraguai kormány és az emberi jogok megsértéséért felelős személyek ellen, összhangban a Tanács 2019. január 21-i következtetéseivel, amíg az országban meg nem valósul az emberi jogok és alapvető szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartása és helyreállítása, a párbeszéd során megállapodottaknak megfelelően; ezért és e körülmények között sürgeti, hogy az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás – amelynek Nicaragua is aláíró fele – demokratikus záradékát hozzák működésbe és függesszék fel Nicaraguát a megállapodásból;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, a Lima-csoportnak és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1)  HL C 45. E, 2010.2.23., 89. o.

(2)  HL C 285. E, 2010.10.21., 74. o.

(3)  HL C 252., 2018.7.18., 189. o.

(4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0238.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/130


P8_TA(2019)0220

Éves stratégiai jelentés a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásáról és teljesítéséről

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása Éves stratégiai jelentés a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról és teljesítéséről (2018/2279(INI))

(2021/C 23/22)

Az Európai Parlament,

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló New York-i csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25-én elfogadott, a „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című határozatra,

tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC), a keretegyezmény részes feleinek 21., párizsi konferenciáján (COP 21) 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodásra, továbbá tekintettel arra, hogy Lettország és az Európai Bizottság 2015. március 6-án benyújtotta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez az EU és tagállamai tervezett nemzeti vállalásait,

tekintettel a 2015. július 13–16-án Addisz-Abebában megtartott harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferenciára,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkére,

tekintettel az EUMSZ 7. cikkére, amely újólag megerősíti, hogy az EU „valamennyi célkitűzését figyelembe véve […] biztosítja különböző politikái és tevékenységei összhangját”,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról – A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című, 2017. június 7-i közös nyilatkozatára (1),

tekintettel „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című 2016. november 22-i, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményre (COM(2016)0739),

tekintettel a Bizottság „Fenntartható Európa 2030-ra” című, 2019. január 30-án közzétett vitaanyagára,

tekintettel a fenntartható fejlődési célok végrehajtásával foglalkozó magas szintű, többszereplős platformra és annak 2018. október 11-i együttes hozzájárulására, amely javasolja, hogy az Unió átfogó és átalakító erejű stratégiát dolgozzon ki és hajtson végre a fenntartható Európa 2030-ra történő elérésére vonatkozóan, amely iránymutatásként szolgál valamennyi uniós politikához és programhoz, továbbá amely egyaránt tartalmaz köztes és hosszú távú célkitűzéseket, és rögzíti Európa jövőképét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend utáni fenntartható Európával kapcsolatban,

tekintettel a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló 2019. évi, 2019. január 28-án közzétett bizottsági jelentésre,

tekintettel a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programra (2),

tekintettel a fejlesztésfinanszírozásról szóló, 2015. május 19-i állásfoglalására (3),

tekintettel a 2030-ig szóló menetrend nyomon követéséről és felülvizsgálatáról szóló, 2016. május 12-i állásfoglalására (4),

tekintettel a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló 2015. évi uniós jelentésről szóló, 2016. június 7-i állásfoglalására (5),

tekintettel a fejlesztési együttműködés hatékonyságának fokozásáról szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására (6),

tekintettel a fenntarthatóságot célzó uniós fellépésről szóló, 2017. július 6-i állásfoglalására (7),

tekintettel a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalására: a 2018. évi éves növekedési jelentés (8),

tekintettel „A világban az őslakos népeket érő jogsértések, beleértve a nagyarányú földszerzést” című, 2018. július 3-i állásfoglalására (9),

tekintettel „Az EU válasza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre” című, 2017. június 20-i tanácsi következtetésekre (10502/17),

tekintettel az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 30-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0382),

tekintettel a szociális jogok európai pillérére,

tekintettel az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Parlament 2018. november 20-i közös nyilatkozatára, amelynek címe „Egyesülve az egészséggel összefüggő fenntartható fejlődési célok gyorsabb elérése felé – senkit sem hagyunk hátra”,

tekintettel az Eurostat 2018. évi, a fenntartható fejlesztési célok felé történő uniós szintű előrehaladásról szóló nyomon követési jelentésére,

tekintettel az Európa 2020 stratégiára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A fenntartható fejlesztési célok értékelésére jobban megfelelő mutatók a civil társadalom szemszögéből” című, 2018. szeptember 19-i véleményére,

tekintettel az Európai Tanács 2018. október 18-i következtetéseire (EUCO13/18), amely kimondja, hogy az EU és tagállamai teljes mértékben elkötelezettek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak végrehajtása mellett, és amelyben az Európai Tanács üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy 2018-ban közzétegye az ezzel kapcsolatos vitaanyagot, amelynek alapján 2019-re létrejöhetne egy átfogó végrehajtási stratégia,

tekintettel a Tanács által 2018. június 25-én elfogadott, az ENSZ-ben és az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszakán képviselendő uniós prioritásokra (2018. szeptember – 2019. szeptember),

tekintettel a fenntartható fejlődéssel foglalkozó többszereplős platform 2018. október 12-én közzétett hozzájárulására a Bizottság „A 2030-ig megvalósuló fenntartható Európa felé” című vitaanyagához,

tekintettel a migrációról szóló globális megállapodásra és a menekültekről szóló, 2018. évi globális megállapodásra,

tekintettel az ENSZ tagállamai által az ENSZ harmadik katasztrófakockázat-csökkentési világkonferenciáján 2015. március 18-án elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretre,

tekintettel az Európai Unió és az ENSZ „Megújított fejlesztési partnerség” című, 2018. szeptember 27-én kiadott közös közleményére (10),

tekintettel az Afrikai Unió, az Európai Unió és az ENSZ 2018. szeptember 23-án New Yorkban tartott harmadik háromoldalú találkozójának közös közleményére (11),

tekintettel az EU és az ENSZ 2018. szeptember 23-i közös sajtóközleményére (12),

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

tekintettel a Fejlesztési Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

tekintettel a Külügyi Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0160/2019),

A.

mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend átalakító potenciállal bír, valamint egyetemes, nagyratörő, átfogó, oszthatatlan és egymáshoz kapcsolódó célokat fogalmaz meg, amelyek célja a szegénység felszámolása, a növekvő egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés elleni küzdelem, a jólét, a fenntarthatóság, a környezetért való felelősségvállalás, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása, a gazdasági, szociális és területi kohézió biztosítása, valamint a béke és a biztonság megerősítése; mivel a fenntartható fejlődési célok eléréséhez alapvető fontosságú a minden szintre kiterjedő, azonnali fellépés, valamint egy hatékony európai végrehajtási stratégia, nyomon követés és felülvizsgálati mechanizmus;

B.

mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlődési célok ambiciózus jövőképet képviselnek egy virágzóbb, inkluzív és a káros hatásoknak ellenállóbb világért; mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend a demokrácia és a részvétel, a jó kormányzás, a társadalmi igazságosság, a szolidaritás és a fenntarthatóság, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának alapvető uniós értékein alapul, mind Európán és a tagállamokon belül, mind világszerte; mivel a fenntartható fejlődési célok felé törekvés ezért természetes módon követi az Európai Unió azon terveit, hogy jobb, egészségesebb és fenntarthatóbb jövőt teremtsen Európa számára, amelyeknek az Unió stratégiai prioritásai közé kell tartozniuk;

C.

mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlődési célok elérése kihívást jelent; mivel e 17 cél és a 169 célkitűzés megkívánják az Unió és tagállamai, az Európai Parlament, valamint a nemzeti parlamentek és a regionális és helyi hatóságok közötti koordinációt és a többszintű irányítási megközelítést, többek között a közvélemény, a civil társadalom és a magánszektor aktív és széles körű bevonására építve;

D.

mivel a szociális partnerek bevonása kezdettől fogva fontos szerepet játszott a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlődési célok tekintetében, hogy ezáltal prioritásként jelenjen meg például a tisztességes munka, az egyenlőtlenségekkel szembeni küzdelem, valamint a civil társadalom részvétele; mivel kulcsfontosságú, hogy a szociális partnerek tevékenyen részt vegyenek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend előrehaladás felülvizsgálatának folyamatában és a végrehajtásában;

E.

mivel a Bizottság még nem alkotott átfogó stratégiát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtására irányulóan, amely felöleli az EU belső és külső politikáinak területeit, és részletes, 2030-ig meghatározott ütemtervet, célkitűzéseket és konkrét intézkedéseket tartalmaz, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Tanács kéréseinek megfelelően, továbbá nem foglalta bele a fenntartható fejlődési célokat mint átfogó keretrendszert a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2017-ben közzétett felülvizsgált iránymutatásaiba; mivel közös mutatókra és referenciaértékekre van szükség az ilyen stratégia végrehajtásának ellenőrzéséhez és rendszeres nyomon követéséhez, valamint a jelenlegi és a jövőbeli hiányosságok azonosításához;

F.

mivel a fenntarthatóság, valamint az éghajlatsemleges, körforgásos és társadalmilag befogadó gazdaságra való áttérés kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítani lehessen az EU hosszú távú növekedését és versenyképességét, és csak úgy lehetséges, ha maradéktalanul tiszteletben tartjuk bolygónk tűrőképességének határait;

G.

mivel a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus elismeri, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia a fenntartható fejlődési célok eléréséhez nyújtott uniós hozzájárulás alapvető része, valamint hogy a fenntartható fejlődéshez holisztikus és horizontális szakpolitikai megközelítésmódra van szükség, ami végső soron a valamennyi szinten valamennyi érdekelt féllel partnerségben végzett kormányzás kérdése; mivel a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend teljesítéséhez elengedhetetlen a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia hathatós megvalósítása;

H.

mivel az Európai Unió szakpolitikai és kormányzati keretrendszere már tartalmaz bizonyos számú kötelező és nem kötelező szakpolitikai célt, referenciaértéket és mutatót, például a költségvetés, a szociális politika, az energia és az éghajlat területén, de ez nem áll össze átfogó, koherens és együttes szakpolitikai stratégiává;

I.

mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásához szükséges a polgárok tudatosabbá válása;

J.

mivel az előzetes vizsgálatok és az utólagos értékelések nélkülözhetetlen eszközök ahhoz, hogy el lehessen kerülni az uniós politikák fenntartható fejlődésre és különösen a fejlődő országokra gyakorolt negatív hatásait, és biztosítani lehessen kedvező hatásuk maximalizálását; mivel a teljes körű átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében a vizsgálatokat és az értékeléseket közzé kell tenni;

K.

mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend egyetemes menetrend, amelyet valamennyi országban végre kell hajtani; mivel az egyetemesség elve megkívánja, hogy minden ország mérlegelje, milyen hatással van fellépése a többiekhez viszonyítva, biztosítva ezáltal a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát, amely – tekintettel az uniós politikák komplex voltára és széttagoltságára – komoly kihívást jelent az Unió számára;

L.

mivel a Bizottság a hetedik környezetvédelmi cselekvési program értelmében köteles értékelni az élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű árucikkek uniós fogyasztásának globális környezeti hatását;

M.

mivel a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség (GPEDC) jelentős szerepet játszhat a fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges hatékonyság elveit illető nyomon követés és elszámoltathatóság bizonyítékokon alapuló aspektusai tekintetében, valamint annak támogatásában, hogy azokat nemzeti szinten valamennyi szereplő teljesebb körűen végrehajtsa; mivel a GPEDC-nek gondoskodnia kell egyértelműen meghatározott csatornákról az OECD adományozóin kívüli egyes fejlesztési szereplők közötti együttműködéshez, ide számítva az új adományozókat, a civil társadalmi szervezeteket, jótékony magánszemélyeket, a pénzintézeteket és a magánszektor vállalatait is;

N.

mivel a fenntartható fejlődési célok finanszírozása rendkívüli kihívást jelent, amely amellett, hogy erőteljes politikai elköteleződést kíván meg az Uniótól és tagállamaitól, erős és globális partnerséget igényel, és a finanszírozás valamennyi formájának (belföldi, nemzetközi, köz- és magánfinanszírozás és innovatív források) igénybevételét teszi szükségessé; mivel a magánfinanszírozás alapvető fontosságú, de nem helyettesítheti a közfinanszírozást;

O.

mivel – amint azt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend elismeri – a fenntartható fejlődési célok megvalósítása nemcsak az elegendő mértékű finanszírozáson múlik, hanem a nem pénzügyi jellegű fellépéseken is;

P.

mivel a belföldi források hatékony mozgósítása elengedhetetlen tényező a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend célkitűzéseinek elérése szempontjából; mivel a fejlődő országokat különösen érinti a társaságiadó-kijátszás és az adókikerülés;

Q.

mivel az EUMSZ 208. cikke kimondja, hogy az Unió fejlesztési együttműködési politikája elsődleges célként a szegénység mérséklésére, idővel pedig annak felszámolására irányul;

R.

mivel az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fóruma (HLPF) 2019 szeptemberében csúcstalálkozói szinten, az ENSZ Közgyűlésének égisze alatt ül össze, hogy számba vegye a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend általános végrehajtását, valamennyi fenntartható fejlődési cél vonatkozásában átfogóan áttekintve az előrehaladást, 2019 júliusában pedig miniszteri szinten, hogy felülvizsgálja a 4. (minőségi oktatás), 8. (tisztességes munka és gazdasági növekedés), 10. (csökkent egyenlőtlenségek), 13. (csökkenő egyenlőtlenségek), 16. (béke, jogérvényesülés és erős intézmények) és 17. (a célokkal kapcsolatos partnerségek) fenntartható fejlődési cél terén elért eredményeket, majd ezt követően évenkénti találkozókra kerül sor a 2019. évi tematikus felülvizsgálat során nem vizsgált eredmények felülvizsgálata érdekében;

S.

mivel az ENSZ-közgyűlés fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó csúcstalálkozója lehetőséget biztosít az EU és tagállamai számára, hogy átfogóan rámutassanak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlődési célok terén elért haladásukra;

T.

mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend ENSZ keretében végzett nyomon követése és felülvizsgálata során az EU nem mindig szavazott egységesen, különösen ami a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat illeti;

U.

mivel a fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórum megfelelő teret biztosít az EU és tagállamai számára, hogy az önkéntes nemzeti felülvizsgálatok révén felülvizsgálják a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend terén elért haladásukat, és vezető szerepet töltsenek be a hivatalos fejlesztési támogatás legnagyobb befizetőjeként, valamint a fenntarthatósági és környezetvédelmi politikák éllovasaként; mivel ezek az elvégzett önkéntes nemzeti felülvizsgálatok a fenntartható fejlődési célok terén elért haladás értékelésére és a meglévő hiányosságok és kihívások jelzésére szolgálnak;

V.

mivel az ODA kritikus szerepet játszik a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló menetrendjének végrehajtásában, különösen az alacsony jövedelmű országokban és azon országokban, amelyek szélsőséges szegénységgel és egyenlőtlenséggel küzdenek, feltéve, ha tiszteletben tartja a hatékony fejlesztés alapelveit, nevezetesen az egyes országok felelősségvállalását, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, az eredményorientáltságot és a társadalmi befogadást;

W.

mivel a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend központi elve, hogy senkit nem szabad magára hagyni; mivel 2017-ben az EU népességének mintegy 22,5 %-a ki volt téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, és az európaiak 6,9 %-a még mindig súlyos anyagi nélkülözésben él (13); mivel az egyenlőtlenségek számos társadalmi következménnyel járnak, jelentős különbségeket eredményezve a jólét és az életminőség tekintetében, többek között a szakmai lehetőségek és az egészségügyi ellátás területén;

X.

mivel az Unióban továbbra is magas a gyermekek körében a szegénység és a társadalmi kirekesztés (2017-ben 26,4 %); mivel a szociális jogok európai pillére kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy védelmezzék őket a szegénységgel szemben, valamint hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy célzott intézkedésekben részesüljenek az esélyegyenlőség javítása érdekében; mivel a gyermekek képzésébe való korai befektetés jelentős mértékben megtérül e gyermekek és a társadalom egésze számára, és kulcsfontosságú ahhoz, hogy a korai években meg lehessen törni a hátrányos helyzet ördögi körét;

Y.

mivel az elmúlt öt év során az EU haladást ért el szinte valamennyi fenntartható fejlődési cél tekintetében, és az EU-27 tagállamok közül hét szerepel a fenntartható fejlődési célok globális indexének rangsorában az első 10 között, és mivel az EU-27 tagállamok mindegyike az első 50 ország között van (156-ből) (14); mivel néhány tagállam már élen jár a fenntartható fejlődési célok végrehajtásában; mivel az EU azonban továbbra sem rendelkezik végrehajtási stratégiával a fenntartható fejlődési célokra vonatkozóan;

Z.

mivel az országok közötti és az országokon belüli nagymértékű és egyre fokozódó egyenlőtlenség jelentős társadalmi és gazdasági költségekkel jár; mivel az egyenlőtlenség egyértelműen ellentétes a fenntartható fejlődés célkitűzésével;

AA.

mivel egy bizottsági közlemény kifejezetten megemlítette, hogy a jogalkotás minőségének javítását eszközként fel kell használni a fenntartható fejlődési célok valamennyi szakpolitikai területen történő érvényesítéséhez (15);

AB.

mivel a HIV/AIDS, a vírushepatitis és a tuberkulózis az Európai Unióban és a szomszédos országokban való leküzdéséről szóló 2018. július 19-i bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2018)0387) rámutat a vírushepatitisszel kapcsolatos felügyeleti adatok hiányosságaira és korlátaira, amelyek miatt nehéz értékelni, milyen messze vannak az uniós tagállamok a fenntartható fejlődési célokban szereplő célkitűzés megvalósításától;

AC.

mivel a Bizottság Európa jövőjéről szóló, 2017. március 1-i fehér könyve (COM(2017)2025) nem tartalmazta a fenntartható fejlődést vagy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet mint a jövőbeni Unió egyik vízióját vagy narratíváját;

AD.

mivel a „Minden gyermek részesüljön a fejlődésben a fenntartható fejlődési célok korszakában” című, 2018. márciusban közzétett UNICEF-jelentés megállapította, hogy 64 országban aggasztó módon hiányoznak az adatok, másik 37 ország pedig nem halad előre megfelelően a fenntartható fejlődési célok felé; mivel több mint félmilliárd gyermek él olyan országokban, amelyek nem képesek mérni a fenntartható fejlődési célok tekintetében elért haladást;

AE.

mivel a tisztes munka a méltányos és inkluzív növekedés alapja, valamint a fejlődés és a társadalmi előrelépés mozgatórugója; mivel az állást nem találók és a munkaképtelenek számára nyújtott szociális védelem mellett a tisztes munka kezeli az egyenlőtlenséget, és a társadalmi és gazdasági fejlődés jelentős hajtóereje;

Európa vezető szerepe az egyetemes értékek előmozdításának többoldalú együttműködési keretében az emberek, a bolygó és a jólét érdekében

1.

hangsúlyozza, hogy a világ előtt álló összetett globális kihívások olyan holisztikus és integrált választ tesznek szükségessé, amelyet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend képes megvalósítani;

2.

kiemeli, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend célja a mindenki számára elérhető jólét növelése, a bolygó és a méltányosság által szabott keretek között, amely alól senki se lehet kivétel, továbbá, hogy a fenntartható fejlődés négy alapvető pillérét (társadalmi, környezeti és gazdasági fejlődés és kormányzás), átfogóan kell kezelni a fenntartható fejlődési célok eléréséhez; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott egyik alapvető célkitűzése, és annak központi szerepet kell játszania az Európa jövőjéről folyó vitában és a vonatkozó narratívában; hangsúlyozza továbbá, hogy a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának paradigmaváltáshoz kell vezetnie, és az EU átfogó hosszú távú gazdasági modelljévé kell válnia, amely felváltja a jelenlegi Európa 2020 stratégiát;

3.

hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása szorosan kapcsolódik az európai értékekhez és érdekekhez, és jelentős innovációt képvisel egy multilateralizmuson és nemzetközi együttműködésen alapuló világrend fellendítéséhez;

4.

rámutat arra, hogy valamennyi cél és célkitűzés esetében nemek és más jellemzők szerint szisztematikusan le kell bontani a releváns mutatókra vonatkozó adatokat;

5.

hangsúlyozza, hogy az Uniónak tagállamaival, valamint azok helyi és regionális önkormányzataival együtt meg kell újítania azt a kötelezettségvállalását, hogy globális vezető szerepet töltsön be a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlődési célok végrehajtásában, összhangban a szubszidiaritás elvével és a nemzetközi partnereivel szoros együttműködésben; emlékeztet arra, hogy az EU politikai kötelezettségvállalását tükrözni kell a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben; hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendnek még jobban elő kell mozdítania a koordinált megközelítést az EU belső és külső fellépése és egyéb szakpolitikái között, valamint a globális fellépés uniós finanszírozási eszközei, illetve a fenntartható növekedés és fejlesztés iránti elkötelezettség közötti koherenciát;

6.

kitart amellett, hogy a fenntartható fejlődési célok végrehajtásához hatékony együttműködésre van szükség uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az arányosság elvét; hangsúlyozza a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó tanácsadó testületek jelentőségét ezen együttműködés vonatkozásában, és véleménye szerint valamennyi kormányzati szinten meg kell erősíteni ezek bevonását;

7.

üdvözli, hogy számos tagállam és az EU-n kívüli partnerország jelentős erőfeszítéseket tett a fenntartható fejlődési i célok végrehajtására irányuló mechanizmusok és stratégiák kialakítása érdekében, továbbá azért, hogy integrálja őket szakpolitikáiba és irányítási kereteibe; sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem dolgoztak ki ilyen mechanizmusokat, hogy tegyék ezt meg; hangsúlyozza, hogy az EU azáltal, hogy segíti és ösztönzi a harmadik országokat, hogy hasonló intézkedéseket hozzanak, hozzájárul a mindenki számára egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez; elismeri, hogy uniós szinten még mindig szükség van további javulásra;

8.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a fenntartható fejlődési célok szakpolitikáikon belüli horizontális megközelítéséről;

9.

elismeri, hogy 2015-ben az összes európai uniós és nem uniós ország elkötelezte magát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend mellett; úgy véli, hogy az Európa jövőjéről folyó vitával összefüggésben mérlegelni kell egy, a fenntartható fejlődési célok elérésére vonatkozó páneurópai keret kialakítását az EU tagállamai, az EGT-országok, az uniós társulási megállapodások aláírói, az uniós tagjelölt országok és a kilépését követően az Egyesült Királyság között; rámutat a parlamenti viták valamennyi szinten történő előmozdításának fontosságára;

10.

üdvözli a „Fenntartható Európa 2030-ra” című bizottsági vitaanyag közzétételét, amely három forgatókönyvet vázol fel arra vonatkozóan, hogy miként mozdíthatja elő az EU a fenntartható fejlődési célokat; támogatja az abban foglalt első forgatókönyvet, amely javaslatot tesz egy átfogó stratégiára a fenntartható fejlődési célok EU és tagállamok általi végrehajtása érdekében; meggyőződése, hogy Európa jövőjének összefüggésében egy ténylegesen fenntartható Európa a helyes út az uniós polgárok és a bolygó boldogulásához és jólétéhez;

11.

sajnálja, hogy a Bizottság még nem dolgozott ki integrált és holisztikus végrehajtási stratégiát a fenntartható fejlődési célok tekintetében;

12.

hangsúlyozza az ODA mint a szegénység felszámolásának kulcsfontosságú eszköze fontosságát, és emlékeztet az EU és a tagállamok által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásokra, többek között arra a célkitűzésre, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7 % -át az ODA-ra fordítják, és a legkevésbé fejlett országoknak juttatják az ODA/GNI 0,15–0,20 % -át; kéri az Uniót és tagállamait, hogy haladéktalanul erősítsék meg elkötelezettségüket arra, hogy bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 %-ával részt vesznek a hivatalos fejlesztési támogatásban, valamint fokozatosan növeljék az ODA-t, hogy egy egyértelműen kijelölt határidőn belül elérjék ezt a célt; kéri a tagállamokat, hogy készítsenek ellenőrizhető éves cselekvési terveket a hivatalos fejlesztési támogatással kapcsolatos egyes célkitűzések megvalósításához; rámutat arra, hogy mivel az EU és a tagállamok kölcsönös felelőssége azon cél elérése, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás a GNI 0,7 %-a legyen, a tagállamoknak a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament felé egyaránt elszámolási kötelezettséggel kell tartozniuk;

13.

elismeri, hogy meg kell védeni az egészségügyi eredményeket, és fel kell gyorsítani az előrehaladást a fenntartható fejlődési célok elérése felé; rámutat arra, hogy miközben a világ több fronton is figyelemreméltó eredményeket ért el az egészségügy terén, továbbra is számos kihívás áll fenn, ideértve azt, hogy kezelni kell a stabil országokban élők egészségi állapota és az instabil és ingatag körülmények között élők egészségi állapota tekintetében fennálló különbségeket, valamint az országokon belüli egészségügyi szakadékokat;

14.

elismeri, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend megerősítette, hogy a globális egészségügy politikai prioritás; véleménye szerint az egészséges lakosság elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a szegénység felszámolásához, a békés és befogadó társadalmak előmozdításához, valamint a környezet védelméhez; rámutat arra, hogy az egészségügy egyszersmind az előrehaladás egyik eredménye és jelzője, amely tükrözi számos cél és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend egészének sikeres megvalósítását;

15.

hangsúlyozza, hogy összességében az Uniónak sikerült csökkentenie saját üvegházhatásúgáz-kibocsátását és leválasztani azt a gazdasági növekedésről, jelentősen hozzájárulva ezáltal a globális erőfeszítésekhez, figyelembe véve az uniós import és export kapcsán keletkező kibocsátást is (16); megjegyzi ugyanakkor, hogy uniós és világszinten egyaránt több erőfeszítésre van szükség;

A globális célok elérésére irányuló stratégiai és összehangolt uniós fellépés bővítése

16.

felhívja a Bizottságot, hogy mélyrehatóan elemezze, milyen hiányosságok tapasztalhatók a meglévő politikák és azok végrehajtása terén, a szinergiák és következetlenségek kritikus területeinek azonosítása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul és világosan azonosítsa, milyen lépéseket kell megtenni 2030-ig a politikák, a jogszabályok, a statisztikák és a kategóriák szerinti adatgyűjtés, az irányítás és a végrehajtás tekintetében annak érdekében, hogy 2019 végére kialakuljon egy átfogó stratégia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósítására irányulóan;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus, átfogó és mindent felölelő stratégiát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásához, teljes körűen integrálva a fenntartható fejlődési célokat az Unió politikáiba és irányításába, iránymutatással szolgálva az uniós intézmények és a tagállamok számára ahhoz, hogy végrehajtsák, nyomon kövessék és felülvizsgálják a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet, és világos ütemtervet határozva meg célkitűzésekkel és határidőkkel; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez a stratégia foglalkozzon a fenntartható fejlődési célok közötti kapcsolatokkal;

18.

kéri Bizottságot, hogy fűzze szorosabbra az ENSZ-szel folytatott együttműködését, és felhívja az uniós tagállamokat, hogy támogassák az ENSZ jelenleg zajló reformját, hogy ezáltal az ENSZ alkalmassá váljon a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtására;

19.

emlékeztet arra, hogy valamennyi fenntartható fejlődési cél releváns a gyermekek jogainak teljesülése szempontjából; rámutat annak fontosságára, hogy az Unió külső kapcsolatainak vonatkozásában teljesüljenek a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások; kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az Unió külső programjain belül a gyermekjogok tekintetében elért haladást, és készítsen róla jelentést;

20.

kéri a Bizottságot, amely a fenntartható Európa kiépítésének egyik alapvető eleme, hogy álljon élére egy olyan fenntartható élelmiszertermelési és -fogyasztási modell kialakításának, amely védelmet nyújt és megszünteti az élelmiszerrendszerek által az egészségre és környezetre gyakorolt nyomást, és gazdasági előnyökkel jár a mezőgazdasági termelők, a vállalatok és a polgárok számára;

21.

kéri a Bizottságot, hogy – a legfontosabb érdekelt felekkel minden szinten együttműködve – munkálkodjon az egészséges élet biztosításán és a jólét előmozdításán valamennyi életkorban, különösen annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás hozzáférhetőbb, megfizethetőbb, eredményesebb és fenntarthatóbb legyen, holisztikusabb módon kezelve a nem fertőző betegségek rizikófaktorait, megosztva a bevált gyakorlatokat, és erősítve az antimikrobiális rezisztenciához hasonló globális egészségügyi fenyegetések megelőzésére és kezelésére való képességet;

22.

kéri a Bizottságot, hogy amennyiben az fokozhatja a hatékonyságot és az eredményességet, hangolja össze az ENSZ-szel és partnereivel a programozási, finanszírozási és operatív politikákat, megközelítéseket és módszertanokat, javítva ezáltal a hatékonyságot számos közös prioritás vonatkozásában, ideértve a nemek közötti egyenlőséget, a reproduktív egészséget, az anyák, az újszülöttek, a gyermekek és a serdülők egészségét, az éghajlatváltozást és a környezetvédelmet, valamint az egyenlőtlenségek és a szegénység kezelését;

23.

hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend finanszírozásához kulcsfontosságú a méltányos adózás és az átláthatóság biztosítása, az adókikerüléssel és az adókijátszással szembeni küzdelem, a jogellenes pénzmozgások és az adóparadicsomok felszámolása, valamint a belföldi források mozgósításának fokozása; ismételten kéri annak vizsgálatát, hogy milyen továbbgyűrűző hatásokkal járnak a fejlődő országokra a nemzeti és az uniós adópolitikák, biztosítandó a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát;

24.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül és világszerte kezelni kell a társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségeket, és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget; emlékeztet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend alapelvére, miszerint „senkit nem hagyunk hátra”; ezért kéri a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a leginkább marginalizálódott és legkiszolgáltatottabb társadalmi kategóriákra, biztosítva a teljes körű inkluzivitást;

25.

kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a fenntartható globális értékláncokat azáltal, hogy a vállalatok ellátási láncának egészére összpontosítva bevezeti a kellő gondosság rendszerét, ami ösztönözné a vállalkozásokat a felelősségteljesebb beruházásokra, és előmozdítaná a szabadkereskedelmi megállapodások fenntarthatósági fejezeteinek hatékonyabb végrehajtását, ideértve a korrupció elleni intézkedéseket, az átláthatóságot, az adókikerülés elleni fellépést és a felelősségteljes vállalati magatartást;

26.

úgy véli, hogy a fenntartható fejlődési céloknak a fenntartható fejlődésre és az inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia középpontjában kell állniuk; hangsúlyozza, hogy egyértelműen meg kell határozni közös mutatókat, referenciaértékeket és célkitűzéseket, valamint a célkitűzésektől és céloktól való távolság elemzését, továbbá a szükséges intézkedéseket és végrehajtási eszközöket; hangsúlyozza, hogy az EU 2030-ig tartó stratégiájának fel kell vázolnia azt is, hogy mikor és hogyan fog az Unió fenntarthatósági hatásvizsgálatokat végezni a meglévő hiányosságok orvoslása, a meglévő politikák kiigazítása és új jogalkotási javaslatok kidolgozása, illetve a meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálata érdekében, egyidejűleg európai és tagállami szinten egyaránt biztosítva a fellépések közötti koherenciát és a fellépések koordinálását; ezért kéri a Bizottságot és a Tanácsot – üléseik keretétől függetlenül –, hogy haladéktalanul folytassák ezt a munkát;

27.

úgy véli, hogy az európai szemeszterre irányuló munkába be kell vonni a Parlamentet, és azt hozzá kell igazítani a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendhez, és hogy a folyamatba fel kell venni egy fenntarthatósági ellenőrzést; ezért kéri a Bizottságot az európai szemeszter jelenlegi folyamatának további kiigazítására; hangsúlyozza, hogy ehhez különösen az lenne szükséges, hogy az európai szemeszter átfogóan figyelembe vegye a fenntartható fejlődési célok valamennyi dimenzióját;

28.

sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a környezeti fenntarthatóságot javító beruházások támogatására, és biztosítsa a fenntartható fejlesztési célok és az európai szemeszter közötti megfelelő kapcsolatot;

29.

hangsúlyozza, hogy szükséges azonosítani a célok és a célkitűzések megvalósítása érdekében az egyes kormányzási szinteken megteendő lépéseket, ugyanakkor betartva a szubszidiaritás elvét; szorgalmazza az egyértelmű és koherens fenntartható fejlődési pályák kialakítását a megfelelő szinteken (nemzeti, szubnacionális, helyi) azon tagállamok tekintetében, amelyek ezt még nem tették meg; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a koherens megközelítés biztosítása érdekében iránymutatást kell nyújtania e folyamathoz; többszintű megközelítést kér a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának jobb megértése, az abban való magas fokú részvétel, valamint a megosztott felelősségvállalás érdekében;

30.

üdvözli az Eurostat második nyomonkövetési jelentésének közzétételét az Unión belüli fenntartható fejlődés témakörében, ami előrelépést jelent egy teljes értékű uniós nyomonkövetési mechanizmus létrehozása felé;

31.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak integrált, eredményes és részvételen alapuló nyomonkövetési, elszámoltathatósági és felülvizsgálati keretet kell kialakítania a fenntartható fejlődési célok és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása és általános érvényesítése érdekében, amely a mutatók ENSZ által kialakított globális keretrendszerével összhangban információkat és releváns lebontott adatokat gyűjt nemzeti és szubnacionális szinten, miközben elismeri, hogy az Eurostat önmagában nem képes átfogóan meghatározni a fenntartható fejlődési célok terén elért előrelépés valamennyi dimenzióját; rámutat arra, hogy figyelembe kell venni a továbbgyűrűző hatásokat, valamint a célok egymáshoz kapcsolódó és egymástól elválaszthatatlan jellegét, és kéri, hogy az Eurostat kapjon megbízást arra is, hogy egyforma mutatókészlet alapján minden egyes tagállam vonatkozásában szisztematikusan készítsen jelentést a fenntartható fejlődési célok tekintetében elért teljesítményről;

32.

hangsúlyozza, hogy számos különféle mutatóra van szükség, amelyek nem pusztán gazdasági jellegűek, és amelyek megragadják a fenntartható fejlődési célok átalakító jellegét, különös tekintettel a szegénység kezelésére, annak valamennyi formáját illetően, továbbá amelyeket a fenntartható fejlődési célok elérése szempontjából releváns, lebontott adatok alapján kell mérni; hangsúlyozza, hogy az Eurostatnak ki kell alakítania külön mutatókészletet az előrehaladás mérésére a fenntartható fejlődési célok Unión belüli belső alkalmazására vonatkozóan a megfelelő kormányzati szinteken;

33.

rámutat arra, hogy az EU kulcsszerepet játszik a globális értékláncok átláthatóságára, elszámoltathatóságára és fenntarthatóságára vonatkozó normák erősítésében; hangsúlyozza, hogy az EU normatív és gazdasági hatalom, és ezért élen kell járnia a helyes gyakorlatok, valamint a világszintű szabályok kialakítása terén; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák egy kötelező erejű ENSZ-egyezmény megtárgyalását a transznacionális vállalatok emberi jogi felelősségéről;

34.

kéri az uniós tagállamokat, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által meghatározott mutatókkal összhangban szolgáljanak adatokkal a vírushepatitis hathatós nyomon követéséhez, és kéri a Bizottságot, hogy „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. novemberi közleményében tett kötelezettségvállalásnak megfelelően szorosan kísérje figyelemmel ezt a folyamatot;

35.

rámutat arra, hogy fel kell hívni a figyelmet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és az abban foglalt célok átalakító potenciáljára; emlékeztet arra, hogy a végrehajtási és a nyomonkövetési folyamatok során mindvégig be kell vonni a polgárokat és a civil társadalmi szervezeteket; kiemeli az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek fontos szerepét;

36.

kiemeli az átláthatóság és demokratikus elszámoltathatóság fontosságát a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend tekintetében elért uniós előrelépés nyomon követése során, és emiatt hangsúlyozza a társjogalkotók szerepét ebben a folyamatban; úgy véli, hogy egy, az EUMSZ 295. cikke szerinti kötelező érvényű intézményközi megállapodás megkötése megfelelő keretet teremtene az együttműködés számára ebben a tekintetben;

37.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák tovább a tájékoztatást és a polgárok tudatosságának növelését a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend teljes kibontakoztatásának szükségességével kapcsolatban;

38.

hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretet úgy kell orientálni, hogy illeszkedjen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendhez, és biztosítsa a fenntartható fejlődés általános érvényesítésének javítását valamennyi finanszírozási mechanizmusban és költségvetési tételben; kéri ezért a Bizottságot az elszámoltathatóság javítására annak érdekében, hogy a többéves pénzügyi keret révén kollektív eredményeket érjen el; megismétli a jövőbeli többéves pénzügyi keretre vonatkozó álláspontját, amely kötelező félidős felülvizsgálatot szorgalmaz, amelyet a többéves pénzügyi keret működésének értékelése követ, figyelembe véve a fenntartható fejlődési célok tekintetében elért előrelépés értékelését; hangsúlyozza, hogy ellenőrizni kell a meglévő politikákra szánt tervezett pénzügyi keretösszegeket, biztosítandó a fenntartható fejlődéssel való összhangot;

39.

úgy véli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend időben történő és sikeres végrehajtásához lényegesen fel kell gyorsítani az Unión belüli zöld beruházást, innovációt és növekedést, és rámutat az innovatív és meglévő finanszírozási eszközök, köztük a zöld közbeszerzés szélesebb körű igénybevételének fontosságára, valamint a jelenlegi beruházási politika eltérő megközelítésének sürgető szükségességére, ideértve különösen a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését;

40.

üdvözli, hogy egyre nagyobb összegű intézményi és magántőkét fordítanak a fenntartható fejlődési célok finanszírozására, és rámutat egy szilárd fenntartható finanszírozási keretrendszer fontosságára, beleértve a bankok tőkekövetelményeinek kalibrálását és a magas szén-dioxid-kibocsátású eszközök prudenciális kezelését, a biztosítótársaságokra vonatkozó prudenciális szabályokat, valamint az intézményi befektetők és az eszközkezelők kötelezettségeinek aktualizálását;

A fenntartható fejlődési célok szakpolitikai koherenciája, koordinációja és általános érvényesítése

41.

hangsúlyozza a döntéshozó szerveken, a különböző szervezeteken és az érdekelt feleken, többek között a helyi önkormányzatokon és a civil társadalmi szervezeteken belüli és az ezek közötti jobb koordináció és együttműködés fontosságát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtása és a fenntartható fejlődést szolgáló nagyobb szakpolitikai koherencia elérése érdekében;

42.

üdvözli a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló 2019. évi bizottsági jelentés elfogadását és az arra irányuló törekvést, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia jobban beépüljön a fenntartható fejlődési célok megvalósításával kapcsolatos uniós megközelítésbe; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét rögzíti az EUMSZ 208. cikke, emellett alapvető fontosságú a fenntartható fejlődési célok megvalósításához is;

43.

elismeri a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia eszközei által az uniós döntéshozatal befolyásolása tekintetében elért előrelépést; további erőfeszítésekre szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy a nem fejlesztési politikák vegyék figyelembe a fejlesztési célkitűzéseket a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia mechanizmusainak eredményeképpen;

44.

hangsúlyozza, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia egyik alapvető eleme és előmozdítója; határozottan javasolja, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával kapcsolatos bevált gyakorlatokat és tanulságokat alkalmazzák a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia továbbfejlesztésénél és operatív szintű érvényesítésénél;

45.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy újból erősítsék meg a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránti elkötelezettségüket, amely jelentős hozzájárulás a fenntartható fejlődést szolgáló szélesebb körű szakpolitikai koherencia eléréséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtására irányuló fellépéseik során; hangsúlyozza, hogy a szakpolitikai koherenciára irányuló mechanizmusokat valamennyi uniós intézményben és szakpolitikai döntéshozatalban meg kell erősíteni, továbbá biztosítani kell, hogy az elvet megfelelően tiszteletben tartsák a rendszeres előzetes hatásvizsgálatokban, valamint az elszámoltathatóságra és a hatásmérséklésre szolgáló megfelelő mechanizmusok bevezetése révén;

46.

véleménye szerint a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia azt jelenti, hogy a jövőben valamennyi vonatkozó politikát és valamennyi európai szintű pénzügyi és nem pénzügyi eszközt a fenntartható fejlődési célok elérését szem előtt tartva kell kialakítani, végrehajtani és nyomon követni, és ezért a Bizottságnak valamennyi szinten mihamarabb ki kell alakítania a szükséges szakpolitikai képességeket;

47.

sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el a nyomon követésre irányuló cselekvési tervet, összhangban a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia külső értékelésének ajánlásaival, amelyek világos szabályok elfogadására hívnak fel a koncepció megvalósítása érdekében; ismételten kéri, hogy külön-külön kerüljenek meghatározásra az egyes uniós intézmények felelősségi körei a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése tekintetében;

48.

ismételten kéri, hogy az Európai Tanács szintjén vitassák meg a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát annak érdekében, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend céljainak elérése érdekében lendületet kapjon mechanizmusainak végrehajtása; úgy véli, hogy – amint arra a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia külső értékelése is rámutatott – csak az EU politikai szándékával lehet jelentős hatást gyakorolni a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia megközelítésének előmozdítására és eredményességére;

49.

hangsúlyozza, hogy – tekintettel a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia előmozdításával kapcsolatos, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkében rögzített jogi kötelezettségvállalásra – az Uniónak proaktívan párbeszédet kell kezdenie a fejlődő országokkal és régiókkal az őket esetlegesen érintő jelentős szakpolitikai kezdeményezések megvitatása és mérlegelése céljából;

50.

hangsúlyozza, hogy több területen is az Unióban alkalmazzák a világ legmagasabb szintű környezeti szabványait, és hogy az uniós vállalkozások egy lépéssel globális versenytársaik előtt járnak, ami miatt az Uniót egyúttal a szabadság és a demokrácia egyik bástyájának tekintik, amely stabil, a jogállamiságon alapuló intézményekkel és élénk civil társadalommal rendelkezik; véleménye szerint az Unió ezért határozhatna arról, hogy erőteljesebben népszerűsíti jelenlegi környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szabványait;

51.

üdvözli az Általános Ügyek Tanácsa keretében a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel foglalkozó munkacsoport létrehozását; a szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében kéri a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó koordinációs és együttműködési mechanizmusok létrehozását a Parlamentben, a Tanácsnál és a Bizottságnál, valamint az intézmények között; hangsúlyozza, hogy ezeket a mechanizmusokat a fenntartható Európa 2030-ra történő megteremtésére irányuló intézményközi megállapodással világos keretbe kell foglalni és meg kell határozni, mivel a három intézmény közötti koherens politikai folyamatok kritikus jelentőségűek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend sikeres végrehajtása szempontjából; felszólít arra, hogy mindhárom intézményt vonják be a fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform jövőbeli munkájába és kiemeli annak fontosságát, hogy valamennyi érintett felet vonják be ebbe a platformba, ideértve a civil társadalmi szervezeteket is;

52.

úgy véli, hogy az ENSZ partnerségekkel kapcsolatos 17. fenntartható fejlődési céljával összhangban fejleszteni kell a fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó meglévő, több érdekelt felet tömörítő platform szerepét, és be kell illeszteni egy hivatalos és intézményközi konzultációs keretrendszerbe;

53.

hangsúlyozza a fejlesztési együttműködés szerepét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend fejlődő országokon belüli végrehajtásának támogatásában; üdvözli a fenntartható fejlődési célok általános érvényesítését a fejlesztéspolitikáról szóló új európai konszenzusban; emlékeztet arra, hogy továbbra is a szegénység felszámolásának (1. cél) kell lennie az uniós fejlesztési együttműködés elsődleges célkitűzésének; rámutat arra, hogy az 1. és a 2. fenntartható fejlődési cél elválaszthatatlanul összekapcsolódik egymással; ismételten hangsúlyozza, hogy a végrehajtás jelenlegi üteme és köre az előrelépések ellenére valószínűsíthetően nem fogja előmozdítani a 2. cél megvalósításához szükséges átalakító erejű változást; fokozott erőfeszítésekre hív fel a 2. fenntartható fejlődési célnak a 2017. évi magas szintű politikai fórum általi tematikus felülvizsgálatában foglalt ajánlások nyomon követése érdekében;

54.

ismételten szorgalmazza a fenntartható fejlődési célok megvalósításának valamennyi szakpolitikai területen történő általános érvényesítését; üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a fenntartható fejlődési célokat érvényesítse a minőségi jogalkotási programjában, és hangsúlyozza az abban rejlő lehetőségeket, hogy a minőségi jogalkotás eszközeit stratégiai módon használják fel az uniós szakpolitikák 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel való koherenciájának a Bizottság általi független értékeléséhez és a Bizottság fejlesztési együttműködési politikájához; felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a minőségi jogalkotási programra vonatkozó iránymutatásokat, valamint erősítse tovább és kövesse nyomon a rendszeres előzetes értékeléseit, hogy ezáltal a fenntartható fejlődési célok végrehajtása során biztosítsa a szakpolitikai intézkedések teljes koherenciáját, miközben előmozdítja a szinergiákat, a járulékos előnyök szerzését és a kompromisszumok elkerülését, uniós és tagállami szinten egyaránt;

55.

felszólít a bizottságok közötti koordinációra a Parlamentben, annak érdekében, hogy ellenőrizzék és kövessék nyomon a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben meghatározott kötelezettségvállalások EU általi végrehajtását;

56.

kéri az európai parlamenti Elnökök Értekezletét és Bizottsági Elnökök Értekezletét, hogy értékeljék a Parlament jelenlegi struktúrájának megfelelőségét, biztosítandó, hogy az képes legyen valamennyi szakpolitikai területen átívelően hatékonyan és átfogóan nyomon követni a fenntartható fejlődési céloknak az EU belső és külső politikáiban történő megvalósítása érdekében végzett munkát;

57.

kéri a Parlamentet, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzanak egy fenntarthatóságról szóló közös nyilatkozaton, amely a következő jogalkotási ciklus többéves intézményközi prioritásai között rögzíti a fenntartható fejlődési célokat;

58.

a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend jobb általános érvényesítése és az eredmények biztosítása szempontjából hangsúlyozza a rendszeres és megfelelő előzetes hatásvizsgálatok, valamint az utólagos értékelések jelentőségét; rámutat annak fontosságára, hogy értékeljék a politikák rövid és hosszú távú következményeit, valamint a fenntartható fejlődéshez való potenciális hozzájárulásukat; emlékeztet a Szerződésben foglalt azon kötelezettségre, hogy minden olyan szakpolitikában, amely hatással lehet a fejlődő országokra, figyelembe kell venni a fejlesztési együttműködés céljait;

59.

rámutat a hazai források mozgósításának alapvető jelentőségére a fejlődő országok tekintetében annak érdekében, hogy meg lehessen valósítani a fenntartható fejlődési célokat; hangsúlyozza, hogy az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) „World Investment Report 2015 – Reforming International Investment Governance” (Az UNCTAD 2015-ös globális befektetési jelentése – A nemzetközi beruházások szabályozásának reformja) című jelentésének (17) becslései szerint a fejlődő országok évente legalább 100 milliárd USD összegű társaságiadó-bevételtől esnek el a nagyvállalatok általi adókikerülés miatt; ezzel összefüggésben üdvözli a „Collect More – Spend Better: Achieving Development in an Inclusive and Sustainable Way” (Gyűjtsünk többet, költsük okosabban: az inkluzív és fenntartható fejlesztés felé) című, 2015. október 15-i bizottsági szolgálati munkadokumentumot (SWD(2015)0198), amelynek célja e probléma kezelése; ugyanakkor sajnálja, hogy nem történtek konkrét intézkedések az említett bizottsági stratégia végrehajtásának biztosítására; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy, a hazai források mozgósítását célzó vezérprogramra, amely biztosítja, hogy több adóbevételt lehessen begyűjteni, és hogy lehetővé váljon a fenntartható fejlődési célok finanszírozása;

60.

kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a helyi szereplőket mint a fenntartható fejlődés előmozdítóit, és kéri a nemzeti parlamentek, valamint a regionális és helyi önkormányzatok erőteljesebb részvételét a fenntartható fejlődési célok megvalósításának valamennyi szakaszában, a tervezéstől kezdve a programozáson át az értékelésig és a nyomon követésig; kéri továbbá a Bizottságot, hogy fokozza a fenntartható fejlődési célok megvalósítására szolgáló hatékony szakpolitikai kezdeményezések és stratégiák kidolgozásához, végrehajtásához és nyomon követéséhez a városoknak és a helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatását;

61.

üdvözli a magánszektor fokozódó bevonását annak érdekében, hogy segítse a fenntartható fejlődési célok megvalósítását; hangsúlyozza egy olyan környezet megteremtésének fontosságát, amely elősegíti az állami és a magánszektor közötti új kezdeményezéseket és partnerségeket, és amely ösztönzi a vállalatokat arra, hogy üzleti stratégiáikat összehangolják a fenntartható fejlődési célkitűzésekkel;

62.

emlékeztet arra, hogy az ENSZ becslései szerint évente 5–7 billió USD-t kitevő beruházásra van szükség a fenntartható fejlődési célok megvalósításához; ezért rámutat a beruházások mozgósításának szükségességére, és üdvözli az e tekintetben az EU külső beruházási tervében rejlő potenciált;

Önkéntes nemzeti felülvizsgálatok és a 2019. évi uniós jelentéstétel az ENSZ-közgyűlés magas szintű politikai fóruma számára

63.

ösztönzi a tagállamokat az előrelépés rendszeres és átfogó felülvizsgálatára, és ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek még nem vállalták az önkéntes nemzeti felülvizsgálatot, hogy a 2030-as menetrenddel összhangban tegyék ezt meg, azok a tagállamok pedig, amelyek már előterjesztettek egy önkéntes nemzeti felülvizsgálatot, határozzanak meg ütemtervet a jövőbeni rendszeres önkéntes nemzeti felülvizsgálatokhoz;

64.

felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen elemezze a tagállamok önkéntes nemzeti felülvizsgálatát a haladás és a bevált gyakorlatok értékelése érdekében; felszólít továbbá arra, hogy elemezzék a legkevésbé fejlett országok önkéntes nemzeti felülvizsgálatait a szükségletek azonosítása, a hiányosságok orvoslása, valamint a támogatás és az együttműködés fokozása érdekében, és szorosan működjenek együtt az OECD-n belül a fenntartható fejlődési célok sikeres végrehajtási stratégiáira és a belső és külső politikai fellépésekre vonatkozó kölcsönös szakértői felülvizsgálati mechanizmusok kidolgozása, valamint a bevált gyakorlatok jobb cseréje és a negatív külső továbbgyűrűző hatások jobb nyomon követése érdekében;

65.

ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatban a partnerországokkal folytatott szakpolitikai párbeszédek, a nemzeti fejlesztési tervek és az önkéntes nemzeti felülvizsgálatok alapján terjesszék ki a fejlesztési együttműködés közös tervezését és közös végrehajtását, kellően figyelembe véve az országok felelősségvállalását és a többi fejlesztéshatékonysági alapelvet;

66.

kiemeli a magas szintű politikai fórum szerepét a fenntartható fejlődési célok nyomon követésében és felülvizsgálatában; határozottan támogatja az Unió azon kötelezettségvállalását, hogy önkéntes felülvizsgálatot hajt végre a magas szintű politikai fórumon; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa fenn az EU vezető szerepét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend kidolgozása és végrehajtása tekintetében, és terjesszen elő átfogó integrált jelentést az összes fenntartható fejlődési célról; hangsúlyozza, hogy az uniós jelentéseknek, köztük a fejlődő országoknak nyújtott uniós támogatásról szóló soron következő közös összefoglaló jelentésnek ki kell térnie a jelenlegi helyzet és a hiányosságok elemzésére is;

67.

kéri a Bizottságot, hogy a magas szintű politikai fórum folyamatában állítsa magát példaként a többiek elé; kéri a Bizottságot, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósítása felé vezető úton működjön együtt harmadik országokkal, többek között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságán keresztül;

68.

évenkénti európai fórum megszervezését szorgalmazza a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatban, a magas szintű politikai fórum előkészítéseként, lehetővé téve a külső érdekelt felek és a civil társadalmi szervezetek, valamint a parlamenti képviselők részvételét és a közöttük folytatott párbeszédet a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról;

69.

üdvözli a magas szintű politikai fórum csúcstalálkozói szintű ülését, amelyre az ENSZ-közgyűlés égisze alatt kerül sor 2019 szeptemberében és azt követően későbbi csúcstalálkozókon annak céljából, hogy számba vegyék valamennyi fenntartható fejlődési cél végrehajtását a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend egészének vonatkozásában, és elvárja, hogy az Unió játsszon vezető szerepet a csúcstalálkozón; megjegyzi, hogy a tagállamok által elért eredmények – többek között az adott fenntartható fejlődési céltól, valamint a nemzeti kiemelt céloktól és célkitűzésektől függően – eltérőek; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődési célok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, valamint hogy végrehajtásukat illetően integrált és átfogó rendszerszintű megközelítést kell követni;

A közelgő mélyreható felülvizsgálat tárgyát képező fenntartható fejlődési célokra való összpontosítás a 2019. évi magas szintű politikai fórumon

70.

üdvözli a 4. (minőségi oktatás), 8. (tisztességes munka és gazdasági növekedés), 10. (csökkenő egyenlőtlenségek), 13. (éghajlatváltozás elleni fellépés), 16. (béke, jogérvényesülés és erős intézmények) és 17. (a célokkal kapcsolatos partnerségek) fenntartható fejlődési célok közelgő mélyreható felülvizsgálatát, és elvárja, hogy az Unió teljes mértékben és átfogóan járuljon hozzá a felülvizsgálathoz; várakozással tekint a többi fenntartható fejlődési cél jövőbeli mélyreható felülvizsgálatai elé, melyekre az elkövetkező években kerül majd sor, ugyanakkor hangsúlyozza a 2030-ig tartó menetrend oszthatatlan voltát és a célok összekapcsoltságát;

71.

ismételten kiemeli, hogy a minőségi oktatás és az alapfokú oktatáshoz való egyetemes hozzáférés (4. fenntartható fejlődési cél) elengedhetetlen a fenntartható fejlődés és az önfenntartó társadalmak megvalósításához, valamint a fiatalok szerepvállalásának és foglalkoztathatóságának biztosításához; elismeri, hogy a minőségi oktatás sok tagállamban magas prioritást élvező terület, és hangsúlyozza, hogy a műszaki képzés és a szakképzés alapvető fontosságú a fiatalok foglalkoztathatósága és a szakképzettséget igénylő munkahelyekhez való hozzáférés szempontjából; sajnálja ugyanakkor, hogy az Unión belül és kívül továbbra is egyenlőtlenségek állnak fenn az oktatás területén a város és a vidék, valamint a nemek vonatkozásában; ezért további beruházásokat szorgalmaz az oktatás és a kapcsolódó infrastruktúra minőségének javítására, különös tekintettel az Unión belül a legkevésbé fejlett régiókra, illetve az Unión kívül a legkevésbé fejlett országokra;

72.

ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesztési együttműködési politikáikban és (közös) programozásukban szisztematikusabban foglalkozzanak a 8. fenntartható fejlődési cél (fenntartható növekedés és foglalkoztatás) alá tartozó célkitűzésekkel; további hozzájárulásokra szólít fel a 8. fenntartható fejlődési cél elérése érdekében, a termelési kapacitások fejlesztésétől kezdve a jövedelemtermelésen, az iparosításon, a fenntartható fogyasztási és termelési szerkezeten át a kereskedelemig, a magánszektor fejlesztéséig, az üzleti környezetig, az infrastruktúráig és az idegenforgalomig;

73.

elismeri a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, szövetkezeteknek, inkluzív üzleti modelleknek és kutatóintézeteknek a növekedés, a foglalkoztatás és a helyi innováció előmozdításában betöltött szerepét; felszólít az egyenlő versenyfeltételek előmozdítására, ami kedvez a fenntartható beruházásnak, az iparosításnak, az üzleti tevékenységeknek, többek között a felelősségteljes vállalati magatartásnak, a pénzügyeknek és az adózásnak, a tudománynak, a technológiának, a kutatásnak és az innovációnak, hogy ezáltal ösztönözni lehessen és fel lehessen gyorsítani a belföldi gazdasági és humán fejlődést, valamint hogy ezáltal járuljanak hozzá a hosszú távú fenntartható növekedéshez a fenntartható fejlődési célokkal és a Párizsi Megállapodással összhangban; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék új üzleti modellek megjelenését, és hogy használják ki az új technológiákat, köztük a mesterséges intelligenciát;

74.

rámutat arra, hogy a magánszektor kulcsszerepet tölt be a fenntartható fejlődési célok felé történő előrehaladásban, különösen az inkluzív növekedést erősítő felelős és fenntartható beruházások révén, valamint azáltal, hogy előmozdítja a felelős üzleti magatartást, és elkötelezi magát mellette; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a beruházásbarát szakpolitikai keretek szükségességét, többek között a fenntarthatósági teljesítménymutatók és követelmények fontosságát annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntéshozatalban való figyelembevételét és a jogállamiság érvényesülését;

75.

elismeri, hogy az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs központok és inkubátorok fontosak a fenntartható fejlődés struktúráinak támogatásához; ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kutatók és az üzleti világ közötti kapcsolatok erősítését, hogy megoszthassák egymással bevált gyakorlataikat, és elősegíthessék az innovációt; hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció támogatásának ki kell egészülnie a beruházás stratégiai megközelítésével, amely lehetővé teszi, hogy az innovatív megoldások eljussanak a piacra, mivel ezekhez gyakran tőkeintenzív és nagy kockázatú beruházásokra van szükség;

76.

kéri a Tanácsot, hogy a jövőbeni ESZA+-ra és a szükséges pénzügyi előirányzatok elkülönítésére vonatkozó álláspontjának kialakításánál tartsa szem előtt a fenntartható fejlődési célokat; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődési célok Unión belüli sikeres megvalósítása a megfelelő forrásokkal alátámasztott ambiciózus politikákon múlik;

77.

sajnálja, hogy még mindig jelentős különbségek vannak az uniós tagállamok között a 10. fenntartható fejlődési cél elérése tekintetében, ami a jövedelmi egyenlőtlenségek, valamint az életkoron, nemen, fogyatékosságon, etnikai hovatartozáson, származáson, valláson és gazdasági helyzeten alapuló egyenlőtlenségek csökkentését illeti, valamint más olyan tényezők tekintetében, amelyek javíthatják a társadalmi kohéziót, továbbá hogy az országokon belül és az országok között, valamint az Unión belül és kívül továbbra is fennállnak és növekednek az egyenlőtlenségek; gyorsabb előrehaladásra szólít fel a növekvő különbségek csökkentése és a mindenkit megillető esélyegyenlőség előmozdítása tekintetében, közvetlenül segítve a veszélyeztetett csoportokat és a leginkább rászorulókat az inkluzívabb és fenntarthatóbb növekedés és a humán fejlődés érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a 10. fenntartható fejlődési célra vonatkozó felülvizsgálatába foglaljon bele többek között jobb kritériumokat a gazdasági egyenlőtlenségeket illetően;

78.

tudomásul veszi, hogy az EU és az összes tagállam aláírta és ratifikálta a Párizsi Megállapodást, és hogy a legtöbb tagállam – a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend mellett – nemzetközi együttműködésének kulcsfontosságú pilléreként említi a Párizsi Megállapodást, egyes tagállamok pedig prioritásnak tekintik az éghajlatváltozással és annak hatásaival szembeni küzdelmet (13. fenntartható fejlődési cél); kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak kommunikációs stratégiákat és fellépéseket annak érdekében, hogy növeljék az éghajlatváltozással szembeni fellépés iránti lakossági és politikai támogatást, és tudatosítsák az éghajlatváltozással szembeni küzdelem járulékos előnyeit, ideértve a javuló levegőminőséget és közegészséget, a természeti erőforrások megőrzését, a gazdasági növekedést és a magasabb foglalkoztatottságot, a jobb energiabiztonságot, valamint az energiaimport költségeinek csökkenését;

79.

kéri a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend egészének az éghajlatváltozásra vonatkozó Párizsi Megállapodással összehangoltan és koherens módon történő végrehajtását, ideértve azt, hogy sürgősen pótolni kell a globális felmelegedés korlátozásához hiányzó forrásokat, és fokozni kell az alkalmazkodásra irányuló fellépéseket és finanszírozást; emlékeztet az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy 2014–2020-as költségvetése legalább 20 %-át (azaz mintegy 180 milliárd EUR-t) az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordít, többek között a külső és a fejlesztési együttműködési politikái révén;

80.

sajnálja, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által a 1,5 oC-os globális hőmérséklet-növekedés káros hatásairól és a 2 oC-os növekedéshez kapcsolódó hatások súlyosságának jelentős különbségéről szóló különjelentésben bemutatott egyértelmű és átfogó tudományos bizonyítékok ellenére a Párizsi Megállapodás részes felei mindeddig nem fokozták az éghajlatváltozással kapcsolatos ambíciójukat; üdvözli a kibocsátáskereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködést, valamint a harmadik országok szén-dioxid-piacainak és a regionális szén-dioxid-piacoknak az összekapcsolását; kéri az Uniót, hogy ösztönözze piaci alapú kibocsátáscsökkentési rendszerek bevezetését a feltörekvő gazdaságokban és a fejlődő országokban; megjegyzi, hogy ez a globális kibocsátások csökkentését szolgálja, költségmegtakarítást és működési hatékonyságot eredményez, és korlátozza a kibocsátásáthelyezés kockázatát azáltal, hogy világszinten egyenlő versenyfeltételeket teremt;

81.

hangsúlyozza, hogy globális szinten kell enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait és globális szinten kell alkalmazkodni hozzájuk, rámutat arra, hogy a fejlődő országok alapvető szerepet játszanak a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és az addisz-abebai cselekvési program megvalósításában, és hogy sürgősen segíteni kell ezeket az országokat abban, hogy teljesítsék nemzetileg meghatározott hozzájárulásaikat; ennek vonatkozásában üdvözli, hogy a nemrégiben létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) keretében prioritás az éghajlatváltozás elleni küzdelem, és az alap célja az állami és a magánszektor beruházásainak mozgósítása az afrikai partnerországokban és az EU szomszédságában;

82.

hangsúlyozza, hogy az Uniónak tovább kell haladnia azon az úton, amely elvezet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, klímasemleges, erőforrás-hatékony és biológiailag sokféle gazdasághoz, teljes mértékben megfelelve az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és a 17 fenntartható fejlődési célnak, annak érdekében, hogy csökkentse a természeti erőforrások túlzott kiaknázására támaszkodó fenntarthatatlan tendenciákat, valamint a biológiai sokféleségnek a fenntarthatatlan fogyasztási és termelési módokból adódó csökkenését; kiemeli annak fontosságát, hogy az Unió gyorsítsa fel azon kezdeményezéseit, amelyek célja a felelősségteljes és fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása, miközben vezető szerepet tölt be a körforgásos gazdaságra való átállás terén;

83.

ismételten rámutat a demokrácia, a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok egyetemes értékeire mint a fenntartható fejlődés előfeltételeire, a 16. fenntartható fejlődési célban (békés és befogadó társadalmak) megfogalmazottak szerint; mélyen sajnálja ugyanakkor, hogy világszinten továbbra is elterjedtek a fegyveres konfliktusok és az erőszak; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos országban nincs előrelépés a jogállamiság erősítése és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén; emlékeztet arra, hogy az Unió és tagállamai a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzusban elkötelezték magukat amellett, hogy átfogó megközelítést alkalmaznak a konfliktusok és a válságok vonatkozásában, az instabilitásra és a humánbiztonságra összpontosítva, egyidejűleg elismerve, hogy kapcsolat áll fenn a fenntartható fejlődés, a humanitárius fellépés, a béke és a biztonság, valamint az instabil és konfliktusok sújtotta államokra való különös odafigyelés között; hangsúlyozza, hogy a békés és befogadó, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára hozzáférést biztosító társadalmakra vonatkozó célnak olyan uniós külső fellépésben kellene testet öltenie, amely – a helyi szereplők támogatása révén – fokozza az ellenálló képességet, előmozdítja a humánbiztonságot, erősíti a jogállamiságot és kezeli a biztonság hiányából, az instabilitásból és a demokratikus átmenetből adódó összetett kihívásokat;

84.

hangsúlyozza, hogy az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés leküzdése, a béke előmozdítása, a részvételi demokrácia, a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok célkitűzéseinek az uniós fejlesztési politika minden területén érvényesülniük kell;

85.

üdvözli az EU arra irányuló törekvéseit, hogy maximalizálja a koherenciát és szinergiát alakítson ki a különböző politikák között annak érdekében, hogy erősítse a végrehajtás eszközeit, és lendületet adjon a fenntartható fejlődést célzó globális partnerségnek;

86.

hangsúlyozza, hogy az inkluzív és méltányos oktatás, a tudomány, a technológia és az innováció a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának rendkívül fontos eszközei, és elismeri, hogy javítani kell az irányítást ebben az ágazatban; sajnálja, hogy a tudományos közösség potenciális hozzájárulását mindeddig nem mozdították elő maradéktalanul; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés fogalmát és a társadalmi kihívásokat jobban be kell építeni a Horizont 2020-ba és a jövőbeli kutatási keretprogramokba; emlékeztet arra, hogy elő kell segíteni a fejlődő országokba irányuló érdemi technológiatranszfer mechanizmusait,

87.

kéri a Bizottságot, hogy a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információiról szóló irányelvben meghatározott nagy értékű adatkészletek körébe vegye fel a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos adatokat, és ösztönözze a tagállamokat, hogy a fenntartható fejlődési célokról szóló valamennyi jelentést szabad licenccel tegyék közzé;

88.

rámutat az energia, az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés területén a harmadik országok részvételét lehetővé tevő meglévő és jövendő uniós programok és eszközök, köztük a Horizont és a LIFE programok teljes körű kihasználásának jelentőségére;

89.

olyan uniós költségvetést szorgalmaz, amely elsődleges célnak tekinti a fenntartható fejlődést; emlékeztet arra, hogy az adócsalással és az adókijátszással szembeni küzdelem a szolidaritásra épülő fejlesztés körébe tartozó kérdés;

90.

hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődési céloknak az élelmezés, a mezőgazdaság, az energia, az anyagok, a városok, valamint az egészségügy és a jólét területén történő elérése több mint 10 billió EUR összegű piaci lehetőségeket nyithatna meg (18); ugyanakkor rámutat arra, hogy az erőforrás-hatékony gazdaság megteremtésére irányuló uniós törekvések megvalósításához az Uniónak és tagállamainak élen kell járnia a tudomány, a technológia és a korszerű infrastruktúra tekintetében;

91.

rámutat arra, hogy az ellátási láncok egyre összetettebbé válására és globalizálódására tekintettel harmadik országokban is fontos előmozdítani a magas szintű fenntarthatósági előírások alkalmazását;

o

o o

92.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az OECD-nek és az ENSZ-nek.

(1)  HL C 210., 2017.6.30., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).

(3)  HL C 353., 2016.9.27., 2. o.

(4)  HL C 76., 2018.2.28., 45. o.

(5)  HL C 86., 2018.3.6., 2. o.

(6)  HL C 224., 2018.6.27., 36. o.

(7)  HL C 334., 2018.9.19., 151. o.

(8)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0077.

(9)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0279.

(10)  http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-18-5927_en.htm

(11)  http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-18-5882_en.htm

(12)  http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-18-5870_en.htm

(13)  Az Eurostat 2017. évi, 2018. október 16-i adatai.

(14)  „Fenntartható Európa 2030-ra” című vitaanyag, 7. oldal (https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/rp_sustainable_europe_hu_v2_web.pdf).

(15)  Az Európai Bizottság közleménye „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért: Európai fellépés a fenntarthatóságért (COM(2016)0739).

(16)  A Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című közleményét támogató mélyreható elemzés (COM(2018)0773).

(17)  http://unctad.org/en/PublicationChapters/wir2015ch0_KeyMessage_en.pdf

(18)  A Business and Sustainable Development Commission (Vállalatfejlesztéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság) „Better Business Better World” című jelentése, 2017. január.


AJÁNLÁSOK

Európai Parlament

2019. március 13., szerda

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/146


P8_TA(2019)0172

Az EU különleges képviselőinek hatásköre és megbízatása

Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU különleges képviselőinek hatásköréről és megbízatásáról szóló ajánlásáról (2018/2116(INI))

(2021/C 23/23)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3., 6., 21., 33. és 36. cikkére,

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i tanácsi határozatra (1),

tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által a politikai elszámoltathatóságról tett nyilatkozatra (2),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez címzett, a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló 2009. évi éves jelentésére,

tekintettel az EU éves jelentéseire az emberi jogokról és a demokrácia helyzetéről a világban,

tekintettel az Európai Parlamentnek a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos minősített tanácsi információkhoz való hozzáféréséről 2002. november 20-án, az Európai Parlament és a Tanács között létrejött intézményközi megállapodásra,

tekintettel az EU különleges képviselőinek kinevezésére, megbízatására és finanszírozására vonatkozó, 2007. július 9-i iránymutatásokra, valamint a Tanács 2014. március 11-i 7510/14 sz. feljegyzésére;

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének meghatározásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2010. július 8-i állásfoglalására (3),

tekintettel az alelnök/főképviselő által 2016. június 28-án előterjesztett, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiára és az azt követő végrehajtási jelentésekre,

tekintettel a Tanács által 2013-ban elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokra,

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1975. évi Helsinki Záróokmányára – mint az európai és a tágabb regionális biztonsági rend sarkalatos dokumentumára – és annak valamennyi elvére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez címzett, a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentéseiről szóló állásfoglalásaira,

tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről szóló éves uniós jelentésekről szóló állásfoglalásaira,

tekintettel a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására (4),

tekintettel az emberi jogoknak a háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények, többek között népirtás során elkövetett megsértése elleni fellépésről szóló, 2017. július 4-i állásfoglalására (5);

tekintettel az Ukrajnáról szóló állásfoglalásaira, amelyek a Krímmel és a Donyec-medencével foglalkozó uniós különleges képviselő kinevezésére szólítanak fel,

tekintettel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjével kapcsolatban a Tanácsnak tett, 2012. június 13-i ajánlására (6),

tekintettel eljárási szabályzata 110. és 113. cikkére,

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0171/2019),

A.

mivel az EU törekszik arra, hogy erősebb globális szereplővé váljon nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is, arra törekedve, hogy fellépései és politikái hozzájáruljanak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, valamint a szabályokon alapuló világrend fenntartásához;

B.

mivel az EU különleges képviselőit (EUKK-k) a Tanács nevezi ki az alelnök/főképviselő javaslata alapján, és megbízatásuk egyes tematikus vagy földrajzilag meghatározott politikai vagy biztonsági jellegű célok előmozdítására vonatkozik; mivel bizonyították, hogy az uniós diplomáciában értékes és rugalmas eszközként szolgálnak azáltal, hogy kulcsfontosságú helyzetekben az EU-t minden tagállam támogatásával megszemélyesítik és képviselik; mivel az Európai Unió különleges képviselői megbízatásuk rugalmassága révén olyan operatív eszközt jelentenek, amely gyorsan bevethető, ha bizonyos országokban vagy bizonyos témákban aggályok merülnek fel;

C.

mivel a gyakori helyszíni jelenlétüknek köszönhetően az EUKK-k kiváltságos helyzetben vannak a tekintetben, hogy párbeszédet alakítsanak ki a civil társadalommal és a helyi szereplőkkel, valamint hogy kutatásokat végezzenek a helyszínen; mivel ez a közvetlen tapasztalat lehetővé teszi számukra, hogy konstruktívan hozzájáruljanak a szakpolitikák és a stratégiák kialakításához;

D.

mivel jelenleg öt regionális uniós különleges képviselő (az Afrika szarváért felelős, a Száhel-övezetért felelős, a Közép-Ázsiáért felelős, a közel-keleti békefolyamathoz rendelt és a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselők), két országspecifikus uniós különleges képviselő (a koszovói és a bosznia-hercegovinai különleges képviselő), valamint egy, az emberi jogokért felelős tematikus uniós különleges képviselő létezik;

E.

mivel jelenleg a különleges képviselők közül csak kettő nő;

F.

mivel a meghatározott országokra vonatkozó megbízatásokkal rendelkező különleges képviselők esetében az, hogy ők az ottani uniós küldöttségek vezetői is egyben, hozzájárult az EU külföldi jelenlétének koherenciájához és hatékonyságához; mivel további országspecifikus különleges képviselők alkalmazásának összhangban kell állnia a külső fellépésre vonatkozó uniós stratégiákkal, mivel a Lisszaboni Szerződés megerősítette az uniós küldöttségeket, amely révén az ő felelősségükké vált az összes helyszíni uniós fellépés – köztük a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos politikák – összehangolása;

G.

mivel vannak más olyan prioritást képező területek és konfliktusok – többek között az EU közvetlen szomszédságában –, amelyekre különleges figyelmet kell fordítani, és amelyek tekintetében nagyobb mértékű részvételre és az EU jobb láthatóságára van szükség, mint például az ukrajnai orosz agresszió és a Krím illegális elfoglalása esetében;

H.

mivel a különleges képviselők hasznosnak bizonyultak, különösen a magas szintű politikai párbeszédek folytatása és a magas szintű partnerek nagyon érzékeny politikai környezetben való elérése terén;

I.

mivel az EU különleges képviselőit a Parlament által közösen meghatározott KKBP-költségvetésből finanszírozzák, és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban elszámoltathatók a Bizottsággal szemben;

J.

mivel az alelnök/főképviselő elkötelezte magát amellett, hogy pozitív választ ad az Európai Parlament arra irányuló kéréseire, hogy az újonnan kinevezett különleges képviselőket a hivatalba lépésüket megelőzően meghallgathassa, és hogy a különleges képviselők által a Parlamenthez intézett rendszeres tájékoztatásokat megkönnyítse;

K.

mivel a különleges képviselőket az országukban vagy nemzetközi szervezetekben korábban vezető beosztású diplomáciai vagy politikai tisztséget betöltő személyek közül választják ki; mivel jelentős mértékű rugalmassággal és mérlegelési jogkörrel rendelkeznek megbízatásuk végrehajtásával kapcsolatban, ami elősegítheti a kitűzött célok elérését és a stratégiák végrehajtását, továbbá hozzáadott értéket biztosít az EU számára;

L.

mivel az EUKK-k kulcsfontosságú szerepe az, hogy hozzájáruljanak az EU külső tevékenységének és képviseletének egységességéhez, összhangjához, koherenciájához és hatékonyságához; mivel kifejezésre juttatják az EU érdeklődését egy adott ország, régió vagy tematikus terület iránt, és erősítik ennek láthatóságát, valamint hozzájárulnak egy adott uniós stratégia vagy politika végrehajtásához a megbízatásuk szerinti ország, régió vagy tematikus kérdés tekintetében;

1.

a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

a)

mutassanak be stratégiai elképzeléseket a különleges képviselők alkalmazásáról, szerepéről, megbízatásáról és hozzájárulásáról az uniós globális stratégia végrehajtása szempontjából;

b)

biztosítsák, hogy uniós különleges képviselő csak akkor kerüljön kinevezésre, ha ez az eszköz egyértelműen hozzáadott értéket képvisel, azaz ha feladataik az EKSZ már meglévő struktúráin, így például az uniós küldöttségeken vagy a Bizottságon belül hatékonyan nem láthatók el;

c)

biztosítsák, hogy az uniós különleges képviselőket elsősorban az EU konfliktusmegelőzéssel és -rendezéssel, továbbá az uniós stratégiák végrehajtásával kapcsolatos, különösen közvetítésre vagy a párbeszéd elősegítésére irányuló erőfeszítéseinek fokozására vagy a külkapcsolatok területéhez tartozó konkrét tematikus területekre vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzések előmozdítására és a nemzetközi jog betartatására használják fel;

d)

kerüljék el továbbá az uniós különleges képviselők számának túlzott növekedését és megbízatásaik elaprózódását, ami a többi uniós intézménnyel való átfedéseket és a koordinációs költségek növekedését eredményezné;

e)

biztosítsák, hogy az uniós különleges képviselők megbízatása és az általuk a regionális biztonság, illetve a konfliktusok megelőzése, a közvetítés és konfliktusok rendezése kapcsán tett lépések kövessék a nemzetközi jognak az 1975. évi Helsinki Záróokmány és más alapvető nemzetközi jogi normák szerinti elveit, valamint az európai biztonsági rend kulcsfontosságú elemét jelentő és az EU globális stratégiájában hangsúlyozott békés vitarendezés elvét; biztosítsák továbbá, hogy az uniós különleges képviselők megfeleljenek a megbízatásuk szerinti régió vagy konfliktus tekintetében elfogadott valamennyi uniós szabálynak és politikának;

f)

fontolják meg minden lehetséges módját annak, hogy megerősítsék a hatékony külpolitikai eszközt jelentő uniós különleges képviselők szerepét, akik képesek az uniós külpolitikai kezdeményezések fejlesztésére és előmozdítására, valamint a szinergiák elősegítésére, többek között annak biztosítása révén, hogy a különleges képviselők a feladataik hatékony ellátása érdekében szabadon utazhatnak a megbízatásuk körébe tartozó területen, akár a konfliktusövezetekben is;

g)

biztosítsák az EUKK-k munkájának átláthatóbbá és láthatóbbá tételét, többek között az országlátogatásokról, a munkaprogramokról és a prioritásokról szóló nyilvános jelentéstétel, valamint egyedi weboldalak létrehozása útján, hogy lehetővé váljon tevékenységük nyilvános ellenőrzése;

h)

erősítsék meg azokat az előnyös tulajdonságokat, amelyekben az uniós különleges képviselők hozzáadott értéke rejlik – az alelnök/főképviselő és a tagállamok támogatásán alapuló legitimitást, a valamely országgal/régióval/témával kapcsolatos feladatokat, a politikai súlyt, a rugalmasságot és azt, hogy arcot adnak az uniós diplomáciai fellépéseknek, valamint hogy fokozzák az EU jelenlétét és láthatóságát a partnerországokban, ezáltal erősítve az EU mint hatékony nemzetközi szereplő profilját;

A mandátumról

i)

engedjenek meg egy olyan perspektívát kínáló, megfelelő hosszúságú megbízatást, amely lehetővé teszi képzett vezető személyzet felvételét és a megbízatás végrehajtását, valamint a partnerek közötti bizalomépítést, hálózatok kiépítését és a folyamatok befolyásolását; biztosítsanak rendszeres felülvizsgálatot az érintett ország/régió vagy téma fejleményeinek megfelelően, lehetővé téve a megbízás meghosszabbítását is, amennyiben azt a körülmények megkövetelik;

j)

járuljanak hozzá az uniós szakpolitika vagy stratégia végrehajtásához a megbízatás szerinti területen, továbbá a stratégiák és politikák kialakításához vagy felülvizsgálatához;

k)

biztosítsák, hogy a konfliktusmegelőzés és -megoldás, a közvetítés és a párbeszéd megkönnyítése, valamint az alapvető jogok, az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a nemek közötti egyenlőség kérdése horizontális prioritást jelentsenek, és ezért a különleges képviselők megbízatásának központi elemeit képezzék, valamint biztosítsák az e területeken tett lépésekről szóló megfelelő jelentéstételt;

l)

írjanak elő értékelési és nyomon követési eljárásokat az elért eredmények, a felmerült akadályok, a legfontosabb kihívások jelzése, a szakpolitikák kialakításához való hozzájárulás, valamint a különleges képviselő és a más uniós szereplők tevékenysége közötti összhang értékelése, a bevált gyakorlatok különleges képviselők közötti megosztása, továbbá a különleges képviselő teljesítményének értékelése, illetve megbízatásának megújítása és felülvizsgálata tekintetében;

m)

biztosítsák a közép-ázsiai megbízatás összhangját a a Közép-Ázsiára vonatkozó 2007. évi uniós stratégiával, amelyet 2015-ben felülvizsgáltak annak érdekében, hogy növeljék az Unió hatékonyságát és láthatóságát a régióban;

n)

vezessenek be az Európai Unió különleges képviselőire vonatkozóan egy hosszabb „gondolkodási időt”, hogy az összeférhetetlenség eseteit illetően a lehető legmagasabb szintű etikai normák érvényesülését lehessen biztosítani;

o)

biztosítsák, hogy az Európai Parlament Külügyi Bizottsága részt vegyen a különleges képviselők új és kibővített megbízatásának kidolgozásában;

Az eszközökről

p)

tartsák fenn azt a rugalmasságot és autonómiát, amelyet a különleges képviselők jelenleg külön finanszírozási forrással rendelkező és a Tanáccsal kiváltságos kapcsolatot fenntartó KKBP-eszközként élveznek; ugyanakkor azonban erősítsék meg a koordinációs és jelentéstételi kapcsolatokat az EKSZ kapcsolódó (regionális, tematikus, KBVP- és válságreagálási) igazgatóságaival és a Bizottság kapcsolódó főigazgatóságaival; biztosítsák a jelölési és megerősítési eljárás gyorsaságát és átláthatóságát;

q)

foglalkozzanak azokkal a hiányosságokkal, amelyek az intézményi tudásállomány fenntartása és a távozó és az érkező EUKK-k közötti folytonosság terén jelentkeznek, azáltal, hogy megerősítik az EKSZ-től kapott logisztikai és adminisztratív támogatást, beleértve az archiválást, továbbá azáltal, hogy elsősorban az EKSZ-től és más uniós intézményektől rendelnek ki megfelelő szakpolitikai tanácsadókat a különleges képviselők alá tartozó csoportokba;

A személyi profilról

r)

különleges képviselővé olyan személyek kerüljenek kinevezésre, akik kiterjedt diplomáciai és politikai szakértelemmel és megfelelő profillal rendelkeznek, biztosítva különösen azt, hogy rendelkezzenek az ahhoz szükséges politikai erővel, hogy kapcsolatokat és kölcsönös bizalmat alakítsanak ki a magas szintű partnerekkel; e tekintetben használják ki a politikai és diplomáciai tapasztalattal rendelkező személyek meglévő állományát az Unió egészében; tartsák tiszteletben a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyt; biztosítsák, hogy a valamely adott személy kijelölésére vonatkozó döntést átlátható módon hozzák meg, és csak azt követően, hogy megerősítették a jelölt alkalmasságát, különös tekintettel az esetleges összeférhetetlenségekre, továbbá hogy a jelölt megfelel az etikai normáknak;

s)

biztosítsák, hogy bármely EUKK kinevezését csak az Európai Parlament Külügyi Bizottságának pozitív értékelését követően erősítsék meg;

t)

biztosítsanak szabadabban hozzáférhető információkat és indokolást a kiválasztott jelöltekkel kapcsolatban;

Az érintett területekről

u)

az EU különleges képviselőinek megbízatását összpontosítsák a regionális biztonság megerősítésére, valamint a konfliktusmegelőzésre és -megoldásra, különösen a párbeszéd elősegítése és közvetítés révén, amelyek tekintetében az uniós szerepvállalás hozzáadott értéket teremthet; biztosítsák, hogy tematikus fókusz esetében az EUKK kinevezése ne kettőzze meg vagy ássa alá a Bizottság és az EKSZ szerepét;

v)

az EU külső fellépésének sajátos diplomáciai eszközeiként az uniós különleges képviselők által betöltött szerepet figyelembe véve, továbbá felismerve az európai szomszédságpolitika stabilitásának fontosságát, ösztönözzék az uniós különleges képviselőket szorosabb kapcsolatos kialakítására az elhúzódó konfliktusok által érintett országokkal, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az uniós különleges képviselők hozzájáruljanak a konfliktusok békés rendezéséhez az EU szomszédságában;

w)

üdvözöljék új emberi jogi uniós különleges képviselő kinevezését, és ismerjék el a korábbi különleges képviselő munkáját, aki sikeresen betöltötte azon szerepét, hogy növelje az EU emberi jogi politikájának hatékonyságát és láthatóságát; megjegyzi, hogy a kiterjesztették a feladatkört, amely immár magában foglalja a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás támogatásának előmozdítását is;

x)

erősítsék meg az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője kapacitását és szerepét, szem előtt tartva, hogy ez a szerep az egész világra kiterjedő megbízatással jár, amely ezért a harmadik országokkal, az érintett partnerekkel, a vállalkozásokkal, a civil társadalommal, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott politikai párbeszédet, valamint a vonatkozó nemzetközi fórumokon való fellépést követel meg és foglal magában;

y)

ügyelve arra, hogy ne növekedjen jelentősen az EU különleges képviselőinek száma, hogy ne sérüljön e tisztség különleges jellege, fokozatosan szüntessék meg a meglévő országspecifikus különleges képviselők megbízatását, és a következő Bizottság és az EKSZ közötti felelősségmegosztás függvényében fontolják meg regionális különleges képviselők kinevezését; fontolják meg az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi koordinációjáért, a nemzetközi humanitárius jogért és a nemzetközi igazságszolgáltatásért, továbbá a leszerelésért és a nonproliferációért felelős tematikus különleges képviselők kinevezését, az utóbbi esetében a kérdéskörrel foglalkozó jelenlegi uniós különmegbízott feladatainak átvételével;

z)

nevezzenek ki egy új ukrajnai EUKK-t, aki elsősorban a Krímre és a Donyec-medencére összpontosítana, és a megszállt területeken fennálló emberi jogi helyzet nyomon követéséért, a minszki megállapodások végrehajtásáért, az Azovi-tengeren a helyzet enyhítésért és a belső menekültek jogaiért lenne felelős, amint azt az Európai Parlament már korábban is kérte állásfoglalásaiban;

A kapcsolatokról és az együttműködésről

aa)

erősítsék meg a különleges képviselők kapcsolatait és együttműködését a különböző intézményekkel, civil szervezetekkel és a tagállamokkal a lehető legnagyobb mértékű szinergia és minden szereplő koherens elköteleződésének biztosítása érdekében; fokozottabban vonják be az Európai Unió különleges képviselőit az EU korai konfliktus-előrejelző rendszerébe; biztosítsák, hogy ne legyenek átfedések más magas szintű diplomáciai szereplőkkel, például az uniós különmegbízottakkal; biztosítsák az együttműködést más hasonlóan gondolkodó partnerekkel és követekkel, köztük az ENSZ, a NATO és az USA által kinevezett szereplőkkel;

ab)

mivel az Európai Parlament a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI) által kezelt KKBP-költségvetés civil részét érintően társjogalkotóként jár el, erősítsék meg az Európai Parlament által az EUKK-k tevékenysége felett gyakorolt felügyeletet, valamint fokozzák elszámoltathatóságuk mértékét és munkájuk átláthatóságát, emlékeztetve arra, hogy ez a cél azáltal érhető el, hogy rendszeresen megosztják az információkat a különleges képviselők megbízatásának végrehajtásáról, munkájukról, eredményeikről és az előttük álló kihívásokról, az EUKK-k és az Európai Parlament szervei – különösen a Külügyi Bizottság és annak Emberi Jogi Albizottsága és Biztonság- és Védelempolitikai Albizottsága – közötti rendszeres, legalább évenkénti gyakoriságú találkozók és eszmecserék, valamint az Európai Unió különleges képviselői által a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) és az EKSZ-nek küldött jelentések és országstratégiák EP-vel való szisztematikus megosztása révén; ennek érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a dokumentumok szerepeljenek a KKBP területére vonatkozó intézményközi megállapodásban;

ac)

a preventív diplomácia és a közvetítési folyamatok részeként, valamint az EU láthatóságának érdekében is ösztönözzék az interakciót, illetve segítsék elő a párbeszédet a civil társadalommal és a polgárokkal az EUKK által lefedett régióban; biztosítsák különösen azt, hogy az EU különleges képviselői proaktív módon elkötelezzék magukat a helyi hatóságok által esetlegesen fenyegetett vagy célba vett civil társadalmi szereplők, emberi jogi jogvédők vagy eltérő véleményeknek hangot adó személyek mellett;

2.

javasolja, hogy a következő Európai Parlament kérjen az új alelnök/főképviselőtől kötelezettségvállalást arra, hogy megbízatásának első hat hónapjában kidolgoz egy stratégiai elgondolást az Európai Unió különleges képviselőinek alkalmazásáról a globális stratégia végrehajtásával összefüggésben és a fent említett elvek és ajánlások mentén;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EU különleges képviselőinek.

(1)  HL L 201., 2010.8.3., 30. o.

(2)  HL C 210., 2010.8.3., 1. o.

(3)  HL C 351. E, 2011.12.2., 454. o.

(4)  HL C 356., 2018.10.4., 130. o.

(5)  HL C 334., 2018.9.19., 69. o.

(6)  HL C 332. E, 2013.11.15., 114. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/152


P8_TA(2019)0187

A harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló parlamenti jelentést követően két évvel az EKSZ által végzett nyomon követés

Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló európai parlamenti jelentést két évvel követő, EKSZ általi nyomon követés mérlegéről (2018/2115(INI))

(2021/C 23/24)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i és október 18-i következtetéseire,

tekintettel a Bizottság „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című, 2018. április 26-i közleményére (COM(2018)0236),

tekintettel a 2018. szeptember 26-án közzétett, a félretájékoztatásról szóló uniós gyakorlati kézikönyvre,

tekintettel a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalására (1),

tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés kerete – európai uniós válasz” című, 2016. április 6-i közös közleményére (JOIN(2016)0018),

tekintettel a Bizottság „Az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében” című, 2016. április 20-i közleményére (COM(2016)0230),

tekintettel a Demokráciáért Európai Alapítvány által a keleti partnerség keretében és azon túl folyó orosz nyelvű médiakezdeményezésekről „Bringing Plurality and Balance to the Russian Language Media Space” (A pluralitás és az egyensúly megteremtése az orosz nyelvű médiatérben) címmel készített megvalósíthatósági tanulmányra,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének „Az Unió szerepe a változó globális környezetben: egy összekapcsoltabb, feszültségekkel teli és összetettebb világban” című, 2015. május 18-i jelentésére, és az EU új globális biztonsági stratégiájáról folyó munkára,

tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására (2),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett „Ellenálló képesség, elrettentés és védelem – erős kiberbiztonság kialakítása az EU-ban” című, 2017. szeptember 13-i közös közleményére (JOIN(2017)0450),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett „Az ellenállóképesség stratégiai megközelítése az EU külső tevékenységeiben” című, 2017. június 7-i közös közleményére (JOIN(2017)0021),

tekintettel Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkére, amely fenntartja a jogot, hogy véleménye miatt senkit ne érjen zaklatás és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési eszközzel,

tekintettel az EU és a NATO közötti együttműködésről szóló, 2018. július 10-i együttes nyilatkozatra,

tekintettel az ENSZ véleményalkotási és -nyilvánítási szabadsághoz való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadójának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó képviselőjének, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadójának, valamint a Népek Jogai Afrikai Bizottsága véleménynyilvánítás szabadságával és az információhoz való hozzáféréssel foglalkozó különleges előadójának a véleménynyilvánítás szabadságáról, valamint az „álhírekről”, a félretájékoztatásról és a propagandáról szóló, 2017. március 3-i együttes nyilatkozatára,

tekintettel az ENSZ lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadójának 2018. április 6-i jelentésére,

tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a tudományos élet szabadságának az Európai Unió külső tevékenysége keretében biztosítandó védelemről szóló, 2018. november 29-i ajánlásáról (3),

tekintettel a legutóbbi, a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló, az Europol által készített 2018-as jelentésre, amely kiemeli a terrorista csoportok növekvő tevékenységét a kibertérben és más bűnözői csoportokkal való lehetséges konvergenciájukat;

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „A félretájékoztatás elleni cselekvési terv” című, 2018. december 5-i közös közleményére (JOIN(2018)0036), valamint a Bizottságnak az „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című közlemény (COM(2018)0794) végrehajtásáról szóló, azonos keltezésű jelentésére,

tekintettel a Választási integritással foglalkozó Transzatlanti Bizottság munkájára,

tekintettel a Santa Clara tartalommoderálási gyakorlatok átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó elveire,

tekintettel a stratégiai kommunikációra vonatkozó, 2015. június 22-i uniós cselekvési tervre

tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0031/2019),

1.

a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, illetve a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

2018. évi helyzet – A hibrid hadviselés kezelése

a)

hangsúlyozzák, hogy a szólás és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a médiapluralizmus az ellenállóképes demokratikus társadalmak középpontjában állnak és a leghatásosabb védőgátat jelentik a félretájékoztatási kampányok és az ellenséges propaganda ellenében; aggodalmát fejezi ki a média szabadságának romlása és az újságírók elleni támadások miatt; megjegyzi, hogy további lépéseket kell tenni az összes érintett érdekelt féllel együtt a médián belüli tulajdonviszonyok és a médiapluralizmus átláthatóságának biztosítása érdekében, anélkül, hogy cenzúrázási rendszert érvényesítenének, és védeni kell a támogató környezetet a széles körű tájékoztatás, az ötletek, a többféle média és a civil társadalom palettája számára, valamint erőfeszítéseket kell tenni a félretájékoztatás és a propaganda felismerése és az ezekkel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében; vonjanak be e folyamatokba minden illetékes érdekeltet, beleértve a fő sajtó „újságíróit” és a médiával foglalkozó szervezeteket; hangsúlyozza a közcélú műsorszolgáltatás működő rendszere biztosításának fontosságát, amely standardot állít a pártatlan és objektív információközlés módjáról, összhangban az újságírás etikai szabályaival és legjobb gyakorlataival;

b)

fontolják meg mind uniós, mind nemzetközi szinten kötelező jogi keret kidolgozását a hibrid hadviselés – beleértve a számítógépes és információs hadviselést is – kezelésére, amely lehetővé tenné, hogy az Unió határozott választ adhasson, beleértve az e kampányok szervezéséért és végrehajtásáért felelősök elleni célzott korlátozó intézkedéseket, és aminek szükségességét jól bizonyította az állami és nem állami szereplők ellenséges fellépése ezeken a területeken;

c)

fontolják meg, hogy a Dáis megváltoztatta a taktikáját és weboldalak használata helyett az iszlamista csoportok körében is népszerű titkosított üzenetküldési szolgáltatásra váltott;

d)

támogassák a propagandát és félretájékoztatást vizsgáló, növekvő számú állami intézményt, szakértői csoportokat és nem kormányzati szervezeteket, illetve a polgárközeli kibertevékenységeket is; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy az új rendeletek – beleértve a általános adatvédelmi rendeletet és a közelgő e-magánéletről szóló rendeletet, ami a közösségi platformok rosszindulatú felhasználása elleni védőintézkedés – alapos értékelésének előkészítése révén foglalkozzanak alaposabban a kérdéssel; biztosítsák, hogy az EU stratégiai kommunikációja az európai napirenden kiemelt fontosságú kérdéssé váljon, és hogy az uniós intézmények és a tagállamok együttműködjenek az ilyen jelenségek megelőzésében, szem előtt tartva, hogy a félretájékoztatás és a propaganda virágzik a polarizált környezetben, ahol egyre csökken a média iránti bizalom;

e)

sürgessék azokat a tagállamokat, amelyek továbbra is tagadják a félretájékoztatás és az ellenséges propaganda, a félretájékoztatás fő forrásai Európában való létezését, valamint a közvéleményre gyakorolt hatásukat, hogy ismerjék el ezeket, és ösztönözzék e tagállamokat, hogy tegyenek proaktív intézkedéseket az ilyen propaganda ellensúlyozása és felszámolása érdekében, beleértve a harmadik országok általi bizonyított kémkedés eseteit is; kérjék fel az összes tagállamot, hogy értékeljék a területükön fennálló helyzetet, és saját hatáskörükben tegyenek megfelelő beruházásokat az ellenséges harmadik felek által folytatott stratégiai kommunikáció ellen, és javítsák a polgárok félretájékoztatást felismerő képességét, valamint ösztönözzék a tagállamokat az erre vonatkozó hatékony információcsere biztosítására; hívják fel az európai vezetőket, akik még mindig nem fordítottak kellő figyelmet erre a fenyegetésre, hogy ismerjék fel az ellenséges információs hadviselés elleni küzdelemre szolgáló stratégiai ébredés sürgető szükségességét;

f)

sürgessék a tagállamokat az oktatási intézkedésekbe történő proaktív befektetésre, amelyek a félretájékoztatás kialakításának és terjesztésének különböző módjairól tartanak képzést annak érdekében, hogy javítsák a polgárok képességét, hogy felismerjék és elhárítsák a félretájékoztatásokat;

g)

ösztönözzék a tagállamokat, hogy a propaganda, a manipuláció és a félretájékoztatás – beleértve a számítógépes és az információs hadviselés – kezelése érdekében biztosítsák a hatékony információcserét minden illetékes hatóságuk között;

h)

növeljék az orosz félretájékoztatási kampánnyal kapcsolatos tudatosságot, ugyanis ez jelenti a félretájékoztatás elsődleges forrását Európában;

Valótlan információk terjesztése, félretájékoztatás és propaganda az EU-val és szomszédaival szemben – típusaik

i)

ismerjék el az EU és szomszédai befolyásolása típusainak és eszközeinek feltárása érdekében számos helyen eddig elvégzett munkát; növeljék a tudatosságot a folyamatos félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatban, illetve fordítsanak fokozott figyelmet ezek hatásának és hatékonyságának alapos elemzésére az ellenintézkedések proaktív és gyors módon történő kidolgozása céljából; ösztönözzék a tagállamokat állandó struktúrák létrehozására a félretájékoztatás azonosítása, megakadályozása és ellensúlyozása céljából; hangsúlyozza, hogy a félretájékoztatási kampányok egy szélesebb stratégia részét képezik, és általában más ellenséges tevékenységek is kísérik, és hogy különösen a katonai offenzívákat kísérő információs hadviselést komolyan kell venni, és eltökéltséggel, egységgel és erővel kell ellene fellépni;

j)

figyelmeztessenek a mesterséges intelligencia hatásával és álhírek terjesztésével kapcsolatos gyors fejlődésével kapcsolatban, és aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan képes lesz önállóan további képességeket fejleszteni önmagának; fordítsanak jelentős forrásokat a mesterséges intelligencia és az informatikai hadviselés kereszteződésében a kutatásra és fejlesztésre, tekintettel a mesterséges intelligencia növekvő képességeire a propaganda és a félretájékoztatás – beleértve a deepfake videók – terjesztésének területén;

k)

összpontosítsanak az önkényuralmi szereplők – például Irán – folyamatos félretájékoztatására, akik álhírterjesztése feszültséget kelt az instabil konfliktusövezetekben, és ugyanakkor az európai lakosságot veszi célba aljas szándékának elrejtése érdekében. sürgessék a tagállamokat az ilyen fellépések ellensúlyozására a fokozott együttműködés és a hasonló országok és nem kormányzati szervezetek tapasztalatainak hasznosítása révén;

l)

összpontosítsanak a félretájékoztatás kialakítására és terjesztésére használt eszközök – ideértve a propaganda terjesztésének új módjait, amelyek többféle alacsony szintű weboldal, üzenetküldő magánalkalmazások, keresőmotor-optimalizálás, manipulált hangok vagy videó, mesterséges intelligencia, online hírportálok és Tv-állomások felhasználásával terjesztik a különösen az önkényuralmi szereplők számára vonzó fő üzeneteket és narratívákat kiadó véleményformálók és állami irányítású vagy államilag finanszírozott intézmények részéről megfogalmazott fő narratívákat – folyamatosan növekvő kifinomultságával kapcsolatos uniós és tagállami válaszokra és adaptálják ezeket; határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea és mások egyre agresszívebb fellépését ebben az összefüggésben, amelynek célja az európai demokráciák normatív alapjainak és elveinek, valamint a keleti partnerség valamennyi országa szuverenitásának aláásása vagy felfüggesztése, valamint a választások befolyásolása és a szélsőséges mozgalmak támogatása, figyelembe véve, hogy a kibertámadások mértéke folyamatosan növekszik;

m)

fordítsanak különös figyelmet az erőszakra, rasszizmusra, öngyilkos merényletekre, „külföldi harcosok” toborzására, különböző bűncselekményekre vagy egy vagy több ilyen tevékenységre való felbujtást célzó üzenetekre és tartalomra;

Ipar és közösségi média

n)

miközben elismeri, hogy a közösségi médiavállalatok új erőfeszítéseket tesznek a félretájékoztatás kezelése érdekében, különös figyelmet fordítanak a félretájékoztatásról szóló uniós magatartási kódex hatékony végrehajtására, ugyanakkor az EU szomszédjait és partnerországait is felhívják arra, hogy csatlakozzanak az EU félretájékoztatásról szóló magatartási kódexéhez, valamint különös figyelmet fordítanak a titkosított üzenetküldő szolgáltatások és a közösségi média használatával kapcsolatos olyan új taktikákra, amelyek – az ellenkező irányú erőfeszítéseik ellenére – a gyűlöletet és az erőszakot szító legáltalánosabb eszközöket jelentik a félretájékoztatás, az ellenséges propaganda és a tartalmak terjesztésében;

o)

a tagállamokkal együtt szabályozzák a közösségi médiát működtető vállalatok, az üzenetküldő szolgáltatások és a keresőmotor-szolgáltatók fellépéseit, és biztosítsák azok teljes átláthatóságát és különösen elszámoltathatóságukat, az egész EU-ra kiterjedő megközelítést alkalmazva, és tegyék lehetővé nemcsak a szerzők, de a benyújtott politikai tartalmak szponzorai személyazonosságának és hollétének azonosítását, valamint vonják felelősségre a vállalatokat a félretájékoztatást elősegítő automatizált ajánlási rendszerek társadalmi hatásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a vállalatok felelősek a rendszeres hamis hírek gyors visszavonásáért; sürgeti a tagállamokat, tagjelölt országokat és társult országokat olyan hatékony és egyértelmű jogszabályok elfogadására, amelyek biztosítják a média-tulajdonviszony átláthatóságát; fordítsanak különös figyelmet az EU-ban és a partnerországokon belül működő, autoritárius államokkal kapcsolatot fenntartó nem kormányzati szervezetek finanszírozására, átláthatóságára és célkitűzéseire;

p)

bizonyosodjanak meg róla, hogy az ipar és az online platformok a félretájékoztatásról szóló gyakorlati kódex kötelezettségeinek megfelelően működik és hatékonyan kezelik a félretájékoztatás problémáját a következők révén: i. a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása a megbízók azonosságának hatékony átvilágítása alapján, ii. határozott fellépés a szolgálataikon tevékenykedő hamis felhasználói fiókok szemben, iii. az automatizált botokkal való visszaélés azonosítása, és iv. hatékony együttműködés a független tényfeltárókkal;

q)

sürgessék a közösségi médiát működtető vállalatokat és az üzenetküldő szolgáltatókat, hogy biztosítsák a teljes mértékű megfelelést az uniós adatvédelmi jogszabályoknak és más rendeleteknek, és szorosan működjenek együtt az állami hatóságokkal valamennyi olyan nyomozásban, amely az ellenséges célokat szolgáló platformok feltételezett használatát vizsgálja, valamint hogy sor kerüljön a hamis információk és propaganda terjesztésében elmarasztalható entitások átlátható átvilágítására; felszólítja a technológiai vállalatokat, hogy fektessenek be többet a propaganda azonosítására szolgáló eszközökbe, az online elszámoltathatóság javításába, és a platformjukon szereplő felhasználók csatlakkozás előtti jobb személyazonosság-ellenőrzésébe, valamint a félretájékoztatásból profitáló pénzügyi ösztönzők csökkentésébe; érjék el, hogy a közösségi médiát működtető vállalatok sürgősen reagáljanak a politikai jellegű gyanús tartalmak terjesztésére, különösen, ha gyűlöletre vagy bűnözésre ösztönöz;

r)

ne hagyják figyelmen kívül, hogy a gyanús felhasználói fiókok letiltása cenzúrának is tekinthető, ezért gondoskodni kell arról, hogy ezek az intézkedések indokoltak legyenek, amennyiben jogszabály írja elő őket, átlátható módon, a tagállamok és a partner országok illetékes hatóságaival és civil társadalmaival együttműködésben, az alapjukat képező okok maradéktalan megvilágításával történjenek, többek között annak ösztönzésével, hogy a közösségi médiát működtető vállalatok egyértelműen tájékoztassák minden felhasználójukat arról, hogy melyek a tiltott tartalmak, és minden érintett felhasználó kapjon egyértelmű tájékoztatást tartalmuk eltávolításának vagy felhasználói fiókjuk felfüggesztésének okáról; felszólítja a közösségi médiavállalatokat, hogy a felhasználóikra vonatkozó belső eszközeiket egyeztessék a működésük országának megfelelő jogi előírásokkal;

Bevált gyakorlatok

s)

folytassák átfogó kormányzati és társadalmi megközelítések alapján a nagyobb ellenálló képesség és a fenyegetésekre való valós idejű válaszadás képességének fejlesztését, dolgozzanak ki megelőző és proaktív intézkedéseket és járjanak mindig egy lépéssel előbb ahelyett, hogy csupán reagálnának a kiber- és informatikai térben már megtörtént támadásokra és elemeznék azokat; hívják fel a figyelmet az e téren elért műszaki fejlődésre, és osszák meg a bevált gyakorlatok példáit az egyes tagállamok által már meghozott intézkedések formájában, beleértve a tagállamok által bevezetett nemzeti megközelítések működésének felülvizsgálatát, miközben létrehozzák az Egyesült Királysággal a brexit után való szoros együttműködés előmozdításának módjait, továbbá működjenek szorosan együtt a hírszerzési közösséggel és az olyan szövetségesekkel, mint az Egyesült Államok és Kanada, a NATO és az Európai Unió Helyzetelemző Központja (INTCEN);

t)

fordítsanak különös figyelmet a harmadik felek folyamatban lévő propaganda-kiszervezésének és az erejük többszörözésére szolgáló eszközkészletük vizsgálati erőfeszítéseinek fokozására, ugyanakkor biztosítsák, hogy ne csupán leleplezzék és felfedjék, hanem egyértelműen azonosítsák is ezeknek a támadásoknak a tetteseit, beleértve az elkövetők és szponzoraik nevének, az általuk elérni kívánt célnak nyilvánosságra hozatalát, továbbá mérjék fel e támadások célközönségükre tett hatását; hozzák nyilvánosságra az ellenséges propaganda összes felfedett esetét egy adatlappal együtt, annak érdekében, hogy a nyilvánosság a célközönséget elérő módon legyen figyelmeztethető az ellenséges propaganda adott esetével kapcsolatban;

u)

támogassák és vonják be a civil társadalmat, a szakértői közösséget, a magánintézményeket, a tudományos köröket, a helyi szintű kiberbiztonsági aktivistákat, az általános sajtót, az újságírókat és a médiaegyesületeket, valamint a növekvő számú azon szereplőket, amelyek célcsoportnak számítanak és érintettek a tényellenőrzésre és a félretájékoztatás feltárására irányuló intézkedések további fejlesztésében, a kutatás mélyítésében, többek között mélyreható tanulmányokban és szociológiai kutatásokban, valamint az információ manipulációjának hatékonyabb elemzésében; támogassák a szakmai újságírást, a tényfeltáró újságírást és az olyan projekteket, amelyek a félretájékoztatás felfedésével kapcsolatos munkát végeznek, valamint az olyan hi-tech induló vállalkozásokat, amelyek a közönséget a félretájékoztatási támadásokkal szemben felfegyverző digitális eszközöket hoznak létre; hangsúlyozzák a finanszírozás és oktatás – többek között a tagállamokkal és a civil társadalommal együttműködésben szervezett szemináriumok és képzések – fontosságát és szükségességét, mint például egy online médiaműveltségi könyvtár és oktatási központ, amelynek célja a figyelemfelkeltés és a félretájékoztatás kezelése, valamint a médiaműveltség növelése;

v)

üdvözöljék az új típusú hibrid fenyegetés elleni küzdelemről szóló NATO intézkedéscsomagot, illetve az EU és a NATO ezzel kapcsolatos közös közleményét; szólítsák fel az EU-t, hogy biztosítsa ezen ajánlások hatékony és gyors végrehajtását, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) szintjén is;

Az európai uniós megközelítés

w)

üdvözöljék a megfelelő nyelvi ismeretekkel és készségekkel rendelkező szakértőkből álló új Európai Külügyi Szolgálat stratégiai kommunikációs munkacsoportjait, nevezetesen az nyugat-balkáni munkacsoportot és a közel-keleti országok, Észak-Afrika és a Perzsa-öböl déli munkacsoportját, amelyek feladata az összehangolt és következetes uniós kommunikáció biztosítása a régiókban, valamint az EU-val szembeni félretájékoztatás és propaganda elleni fellépés;

x)

ismerjék el a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport által elért kézzelfogható eredményeket, beleértve az euvsdisinfo.eu weboldal, illetve az @EUmythbuster Twitter-fiók létrehozását; hangsúlyozza, hogy a munkacsoport létrehozása óta több mint 4 000, számtalan témát érintő félretájékoztatási kampányt fedett fel; támogassák a Bizottság és az EKSZ, valamint a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport – annak erősségei, gyengeségei és a szükséges fejlesztések elemzését követően – együttes erőfeszítéseit, beleértve az EKSZ stratégiai kommunikációs munkacsoportjainak és a szomszédságban lévő uniós küldöttségeknek az új személyzettel, eszközökkel és készségekkel való felruházása révén való felderítésével, elemzésével és felfedésével kapcsolatos képességeit, beleértve az új adatelemző eszközöket, további adattudósok és félretájékoztatási szakértők toborzását, valamint a félretájékoztatás hatókörével és hatásával kapcsolatos források és nyelvek szélesebb körének lefedését;

y)

sürgősen alakítsák a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportot teljes jogú egységgé vagy akár az EKSZ-en belüli nagyobb struktúrává, és – az Európai Parlament jövőbeli finanszírozása révén – támogassák az EKSZ mindhárom stratégiai kommunikációs csapatát azáltal, hogy rendelkezésükre bocsátják a továbbra is szükséges pénzügyi és személyzeti erőforrásokat, amelyek célja a lehetőségeik, a hatékonyságuk, a szakmaiságuk, az intézményi folytonosság és a munkaminőség jelentős növelése, illetve az orosz félretájékoztatást támogató tisztviselők és országok részéről történő beleszólás elleni védelem;

z)

találjanak megoldást a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport jelenlegi hiányosságaira – ideértve a regionális szakértelem hiányát, a személyzet gyakori váltakozását és az intézményi folytonosság hiányát –, valamint gondoskodjanak megfelelő pénzügyi forrásokról és megfelelő szervezeti struktúráról, mivel csak így érhető el a maradéktalan szakmaiság és hatékonyság, illetve az eredmények;

aa)

kérjék fel azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy saját kirendelt nemzeti szakértőiket jelöljék ki a három stratégiával foglalkozó csoportba, és biztosítsák, hogy az EU által megbízott, a félretájékoztatás elleni küzdelemben részt vevő szakértők ne legyenek politikailag elfogultak vagy belső politikai viták aktív résztvevői az adott országon belül; hívják fel a közeli partnerországokat is, hogy lássák el tanácsokkal a munkacsoportot az állami és nem állami ellenfelek gyakori taktikájával kapcsolatban; ismerjék el az EU-n belüli jobb koordináció szükségességét;

ab)

fokozzák a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport és az összes uniós intézmény, a tagállamok és a hasonló gondolkodású partnerek közötti együttműködést; ösztönözzék az Unión belüli uniós képviseleteket és az Unión kívüli uniós küldöttségeket a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport, a déli munkacsoport és a nyugat-balkáni munkacsoport munkájának – többek között nemzetközi tapasztalataik és bevált gyakorlataik megosztása, illetve az általuk kiadott anyagok helyi nyelvekre történő lefordíttatása – révén való támogatására; a stratégiai kommunikációban való munkára még jobban elkötelezett személyzetre van szükség, különösen az Európai Uniós küldöttségeiben, a déli szomszédságban és a Nyugat-Balkánon;

ac)

összpontosítsanak a csatlakozni kívánó országokra és az Unióval szomszédos partnerekre, azáltal, hogy segítséget nyújtanak számukra az ellenséges propaganda és a félretájékoztatási tevékenységek elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseikben, bevonva az EU szomszédságában található harmadik országok olyan szakértőit is, akik azonos fenyegetésekkel szembesülnek, valamint kezeljék prioritásként a hosszú távú stratégiai megközelítés kialakítását és különösen a keleti partnerség országai felé való kapcsolattartást; erősítsék meg a külföldi uniós küldöttségek, a Bizottság képviseletei és az Európai Parlament tagállami összekötő irodái azon képességét, hogy a félretájékoztatás felismerésére és leleplezésére, illetve az uniós értékek és politikák hatékony kommunikációjára, a kampány alapú kommunikáció kibővítésére és az uniós intézmények és a tagállamok egészében való pozitív kommunikációt jobb koordinálására és erősítésére irányuló helyi képességeket legyenek képesek kifejleszteni; mérlegeljék a félretájékoztatás jelenlegi kiterjedését és jövőbeli fenyegetéseit, amelyek a keleti partnerség valamennyi országának függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a saját nemzetközileg elismert határaikon belül fenyegetik; biztosítsanak prioritást különösen egy hosszú távú stratégiai megközelítésnek és a keleti partnerség országai elérésének, különös tekintettel az emberek közötti kapcsolatokra, és a meglévő civil társadalmi hálózatokkal való együttműködésre, amelyek már most is a közösségi alapú ellenállás forrását képviselik;

ad)

részesítsék előnyben a stratégiai kommunikációt, és végezzék el a vonatkozó uniós szakpolitika rendszeres felülvizsgálatát; továbbra is támogassák a Demokráciáért Európai Alapítvány munkáját olyan gyakorlati megoldásokban, amelyek a keleti partnerségek országaiban és azokon túl is támogatják és erősítik a demokratikus, független és változatos orosz nyelvű médiát; kérjék fel az Európai Bizottságot, minden tagállamot és a hasonló gondolkodású országokat, hogy pozitívan vegyenek részt és támogassák ezt a projektet; tartsanak figyelemmel minden hasonlóan viselkedő nemzetközi szereplőt;

ae)

javasolják a Európai Tanácsnak, hogy a félretájékoztatás és az ellenséges propaganda elleni fellépés kapjon prioritást, illetve elegendő erőforrást és eszközöket ahhoz, hogy biztosíthassák az objektív jelentéseket és az információk terjesztését;

af)

kössék össze a hibrid hadviseléssel foglalkozó meglevő nemzeti és helyi szakosított központokat, a hírközlő médiát, a szakértői csoportokat, a nem kormányzati szervezeteket és más szereplőket és intézményeket egy, az egész Unióra kiterjedő hálózatban, amely segítené tevékenységük összehangolását és az eredmények központosítását; különítsenek el elegendő forrásokat e cél elérésére; hangsúlyozza, hogy ennek a hálózatnak nyitva kell állnia az EU hasonlóan gondolkodó partnerei előtt, amelyek megoszthatják arra vonatkozó tapasztalataikat, hogy milyen a félretájékoztatás és az ellenséges propaganda célkeresztjében állni; biztosítsák a hibrid fenyegetések új típusainak leküzdésére vonatkozó EU–NATO ajánlások hatékony és gyors végrehajtását a KBVP szintjén is, és vezessék be a stratégiai propaganda kérdését az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola és hálózata tantervébe;

A választások védelme az ellenséges propagandával szemben

ag)

ítéljék el határozottan bármely harmadik fél – többek között magánvállalkozások – választásokba és népszavazásokba történő beavatkozását, valamint botok, algoritmusok, mesterséges intelligencia, trollok, deepfake videók és hamis felhasználói fiókok rosszindulatú használatát a politikai kampányokban, és szólítsák az érintett tagállamokat, hogy szükség esetén alaposan vizsgálják meg ezeket az ellenséges kampányokat; aggodalmát fejezi ki a főbb közösségi hálózatok algoritmusainak legújabb fejlesztései és az álhíreket és gyűlöletbeszédet tartalmazó tartalmak előtérbe helyezésében betöltött potenciálisan ártalmas szerepük miatt; hangsúlyozzák, hogy a független demokratikus társadalmaknak joguk van és képesek saját szuverén politikai döntések meghozatalára;

ah)

hívják fel a tagállamokat és a hasonló gondolkodású országokat a választási folyamatokba való külföldi beavatkozásokra vonatkozó adatok megosztására és a bevált ellenintézkedések egymással való megismertetésére az ilyen beavatkozásokkal szembeni ellenálló képesség növelése érdekében;

ai)

hívják fel a tagállamokat annak biztosítására, hogy a választásra vonatkozó jogszabályok vegyék figyelembe a félretájékoztatási kampányok, a kibertámadások, a kiberbűnözés és a szavazás általi szabad véleménynyilvánítás megsértése jelentette fenyegetéseket, és hangsúlyozza, hogy ezeket a jogszabályokat megfelelően módosítani szükséges, hogy a tagállamok hatékonyan és proaktív módon kivédhessék az ilyen fenyegetéseket; üdvözli e tekintetben a kezdeményezéseket, például a polgári kontingensekért felelős svéd ügynökséget; támogassák az EU társult országait és a Nyugat-Balkánt bevált gyakorlatokkal, valamint emberi erőforrásokkal és technológiával a választási folyamataik Oroszországból és más ellenséges szereplőktől származó rosszindulatú internetes, félretájékoztatási és propaganda tevékenységekkel szembeni védelme érdekében;

aj)

hívják fel a tagállamokat, hogy módosítsák az online kampányolásra vonatkozó választási szabályaikat, továbbá vizsgálják és értékeljék az online platformok által bevezetett politikai hirdetésközlésekkel kapcsolatban az átláthatóság terén tapasztalható hiányosságokat;

ak)

javasoljanak a választási kampányokban használatos adatok felhasználására vonatkozó jogszabályokat, a 2016-os brit választási kampány során történt Cambridge Analytica adatokkal történő visszaélés fényében, a jövőbeni választási kampányok jogtalan befolyásolásával szembeni védelem érdekében;

al)

vegyék számba az olyan kezdeményezéseket, mint a kétoldalú Választási integritással foglalkozó Transzatlanti Bizottság, amely a politika, a technológia, a média és az üzlet képviselőit tömöríti a választási folyamat külföldi beavatkozás elleni védelmének biztosítása érdekében;

o

o o

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, tájékoztatásul az EKSZ-nek és a NATO-nak, valamint Oroszország elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1)  HL C 224., 2018.6.27., 58. o.

(2)  HL C 356., 2018.10.4., 130. o.

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0483.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/159


P8_TA(2019)0188

Az EU és Monaco, Andorra, valamint San Marino közötti társulási megállapodás

Az Európai Parlament 2019. március 13-i ajánlása az Európai Parlament a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Unió külügyi és biztonságpolitikai alelnökéhez/főképviselőjéhez intézett, az EU és Monaco, Andorra és San Marino közötti társulási megállapodásról (2018/2246(INI))

(2021/C 23/25)

Az Európai Parlament,

tekintettel a 2014. december 22-i 2014/…/EU tanácsi határozatra az Európai Bizottságnak az Andorrai Hercegséggel, a Monacói Hercegséggel és a San Marino Köztársasággal kötendő egy vagy több társulási megállapodás tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseiről a tagállamok nevében folytatandó tárgyalásokra való felhatalmazásáról,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkére,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 8. cikkére, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 8. cikkéről szóló nyilatkozatra, amely kimondja, hogy az Unió figyelemmel lesz azon kis területű országok sajátos helyzetére, amelyek közelségükből adódóan különleges kapcsolatot tartanak fenn vele,

tekintettel „Az Európai Uniónak az Andorrai Hercegséggel, a San Marino Köztársasággal és a Monacói Hercegséggel fennálló kapcsolatai: Lehetőségek az EU-val való szorosabb integrációra” című, 2012. november 20-i bizottsági közleményre (COM(2012)0680),

tekintettel az Andorrának, Monacónak és San Marinónak az európai uniós belső piacra való bejutását nehezítő akadályokkal és a más területeken folytatott együttműködéssel foglalkozó, 2012. november 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0388),

tekintettel „Az Európai Uniónak az Andorrai Hercegséggel, a San Marino Köztársasággal és a Monacói Hercegséggel fennálló kapcsolatai: lehetőségek a belső piaci részvételükre” című, 2013. november 18-i bizottsági jelentésre (COM(2013)0793),

tekintettel a Tanács 2018. december 11-i következtetéseire a homogén kibővített belső piacról és az EU-nak az EU-n kívüli nyugat-európai országokkal fenntartott kapcsolatairól,

tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0074/2019),

A.

mivel az Andorrai Hercegség (Andorra), a Monacói Hercegség (Monaco) és a San Marino Köztársaság (San Marino) az államiság hosszú történetével rendelkeznek; mivel mindig is az európai történelem középpontjában álltak, és mélyreható, hosszú ideje fennálló politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok fűzik őket a közvetlen közelükben, illetve az EU egészében található tagállamokhoz; mivel az EU partnersége ezekkel az országokkal a közös politikai és kulturális értékeken alapul;

B.

mivel Andorra, Monaco és San Marino bizonyították határozott politikai, gazdasági és kulturális elkötelezettségüket Európa iránt, és erős vágyat mutattak arra, hogy szorosabb politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat alakítsanak ki az Európai Unióval; mivel egyrészről Andorra, Monaco és San Marino, másrészről az EU érdekében fontos, hogy időszerű módon pozitív választ adjunk erre az elkötelezettségre, és elősegítsük az új társulási megállapodásról folyó tárgyalások gyors lezárását, amely megállapodás az EU és ezen országok közötti kapcsolatok új keretét adja;

C.

mivel az Andorrához, Monacóhoz és San Marinóhoz hagyományosan szoros történelmi, politikai és gazdasági szálakkal kötődő tagállamoknak is érdeke, hogy elősegítsék ezen államok és az Európai Unió egésze közötti kapcsolatok elmélyítését és konkretizálását; mivel ezért – különösen jogbiztonsági okokból – feltétlenül figyelembe kell venni azokat a különleges kétoldalú kapcsolatokat, amelyeket ezek a tagállamok már most is fenntartanak Andorrával, Monacóval és San Marinóval;

D.

mivel Andorra, Monaco és San Marino hosszú ideje támogatja az Európai Unió politikai álláspontját az ENSZ-ben;

E.

mivel Andorra, Monaco és San Marino külön-külön is fontos gazdasági partnere a közvetlen közelében fekvő tagállamoknak, és jelentős számú uniós polgárnak nyújt munkavállalási lehetőséget; mivel az Andorra, Monaco és San Marino, valamint az EU közötti szorosabb kapcsolat fontos lehetőséget kínálna valamennyi fél államok számára, hogy előmozdítsák gazdasági fejlődésüket, pozitív gazdasági tovagyűrűző hatást gyakorolva – többek között további munkalehetőségek és a nemzetközi szakmai készségek erősítése révén – a közvetlen közelükben fekvő tagállami régiókra;

F.

mivel a társulási megállapodásról folyó tárgyalások lefolytatása során fontos Andorra, Monaco és San Marino mint kis területű államok sajátosságainak maradéktalan figyelembe vétele az Európai Unióról szóló szerződés 8. cikkéről szóló 3. nyilatkozattal összhangban; mivel ezért fontos elismerni Andorra, Monaco és San Marino kis területi kiterjedését és lakosságszámát, valamint ennek az említett államok polgáraira háruló lényeges következményeit a társadalmi-gazdasági hozzáférés és a befogadás megfelelő mértékű megőrzése szempontjából; mivel ez a hozzáférés és befogadás alapvető fontosságú a három közösség sajátos kultúrájának, hagyományainak és értékeinek megőrzése érdekében; mivel ilyen célzott hozzáférési és befogadási mechanizmusok nélkül előfordulhat, hogy egyes polgárok nehezen teremtik elő a származási országukban való megélhetéshez szükséges eszközöket; mivel ezért alapvető fontosságú Andorra, Monaco és San Marino politikai, gazdasági-társadalmi, kulturális szerkezetének és identitásának megőrzése, többek között a társulási megállapodás megfelelő rendelkezései révén, valamint ezeknek az európai uniós integráció realitásaihoz való igazítása;

G.

mivel Andorra, Monaco és San Marino egyaránt hosszú ideje kétoldalú megállapodásokkal rendelkezik a vele szomszédos országokkal, amelyek a közös érdekű kérdésekkel foglalkoznak, figyelembe veszik a három ország sajátosságait és érzékenységeit, és tükrözik ezen államok életképességének megőrzésének szükségességét; mivel ezeket a sajátosságokat és érzékenységeket az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is elismerte;

H.

mivel Andorra, Monaco és San Marino önállóan is törekedett a fontos reformokra és az Unióval való szabályozási konvergenciára, különös tekintettel a banki és pénzügyi ágazat szabályozására;

I.

mivel 2018. december 4-i ülésén a Tanács úgy határozott, hogy törli Andorrát és San Marinót a 2017. december 5-i tanácsi következtetések II. mellékletéből, ezáltal megerősítve, hogy a két ország teljesítette az átláthatósággal, a méltányos adóztatással és az adóalap és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedésekkel kapcsolatos összes fennmaradó kötelezettségvállalást; mivel Monaco soha nem szerepelt ebben a mellékletben, és a Tanács már 2017. december 5-én megállapította, hogy az ország teljes mértékben eleget tesz ezeknek a kötelezettségvállalásoknak; mivel a 2018 áprilisában és júliusában tartott ülésein az OECD adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fóruma Monacót és San Marinót a „megfelel” kategóriába sorolta a megkeresésre történő információcserére vonatkozó nemzetközi standard tekintetében;

J.

mivel el kell ismerni az Andorra által végrehajtott fontos reformokat és a pénzügyi szabályozással összefüggő uniós jogszabályokhoz való fokozatos igazodást; mivel az EU és Andorra fontos megállapodást kötött a dohányágazatról, és mivel Andorra most már tovább fokozhatja a diverzifikáltabb gazdaság irányába történő elmozdulást; mivel ez a hosszú távú folyamat lényeges kihívásokat vet fel, és ezért megfelelő védelmet kell nyújtani az andorrai munkavállalóknak a diverzifikált gazdaságra történő átállás során; mivel a belső piachoz való szélesebb hozzáférés hosszú távon támogatni fogja a gazdasági fejlődést, és új gazdasági és foglalkoztatási lehetőségeket teremt Andorrában;

K.

mivel San Marino jelenleg nehézségekbe ütközik az Olaszországon kívüli tagállamokba történő kivitel során a szükséges kiegészítő héadokumentáció (T2) miatt; mivel a társulási megállapodás várhatóan biztosítja majd az egész EU területére kiterjedő egyenlő versenyfeltételek lehetőségét, ami rendkívül értékes lenne San Marino exportőrei számára; mivel a társulási megállapodás várhatóan lehetővé teszi, hogy Andorra és San Marino bankjai teljes hozzáféréssel rendelkezzenek az Unió bankokra és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra vonatkozó útlevélrendszeréhez;

L.

mivel Monaco polgárai kisebbségben vannak saját országukban, a lakhatási és foglalkoztatási piacok helyzete pedig olyan, hogy a monacói polgárok számára nyújtott aktív támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy továbbra is Monacóban lakhassanak; mivel a foglalkoztatás elősegítésére irányuló rendelkezések Monaco polgáraira és a Monaco területének közvetlen szomszédságában lévő városok lakosaira egyaránt alkalmazandók; mivel Monaco munkavállalóinak 92 %-a uniós állampolgár;

M.

mivel az Unióval kötendő társulási megállapodás megnyitja a lehetőséget a közös érdekű területeken folytatott együttműködés kialakítására, valamint a részvételre egyes horizontális uniós szakpolitikai kérdésekben, például a kutatásban, a környezetvédelemben és az oktatásban (Erasmus+);

N.

mivel a társulási megállapodás hatálybalépéséhez a Parlament hozzájárulása szükséges;

1.

a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

a)

ragadják meg a társulási megállapodásról szóló tárgyalások által kínált lehetőséget arra, hogy bemutassák az Unióval való szorosabb kapcsolatok és integráció értékét – figyelemmel az andorrai, monacói és San Marinó-i közvéleményre –, és újólag erősítsék meg az uniós szervekbe és szakpolitikákba való befogadás hosszú távú fontosságát ezen országok számára;

b)

előzzék meg annak kockázatát, hogy a társulási megállapodás a tárgyalások lezárását követően elutasításra kerüljön, és tegyenek megújuló erőfeszítéseket arra, hogy tájékoztassák a társulási megállapodásról Andorra, Monaco és San Marino közvéleménye azon tagjait, akik sebezhetőbbnek érzik magukat, és a három érintett ország hatóságaival együttműködve teljes átláthatósággal ismertessék számukra a megállapodás hatókörét, értékeit és lehetséges hiányosságait a politikai egység és a közvélemény lehető legszélesebb körű támogatásának megteremtése céljából e három ország mindegyikében; biztassák ugyanerre Andorrát, Monacót és San Marinót, és támogassák őket e törekvéseikben;

c)

vegyék teljes mértékben figyelembe Andorra, Monaco és San Marino kis területi kiterjedését és viszonylag korlátozott közigazgatási erőforrásait, és a tárgyalási folyamat során igazítsák ehhez a közösségi vívmányok szükséges elfogadását és végrehajtását annak érdekében, hogy minimalizálják a túlzott költségvetési nyomást, ami káros következményekkel járna a közvélemény és a rendelkezésre álló költségvetési források szempontjából; szükség esetén nyújtsanak támogatást Andorra, Monaco és San Marino számára a szükséges adminisztratív kapacitás biztosítása terén a közösségi vívmányok gyors, dinamikus és egységes átültetésének garantálása érdekében;

d)

szorgalmazzák egy következetes, hatékony és eredményes intézményi keret létrehozását mindhárom államban a társulási megállapodás végrehajtása céljából a közösségi vívmányok három ország általi dinamikus átültetésének és a megállapodás rendelkezései egyöntetű alkalmazásának és egységes értelmezésének biztosítása érdekében, amelynek konzultációs és vitarendezési fórumot is magában kell foglalnia;

e)

hangsúlyozzák Andorra, Monaco és San Marino számára a belső piac általános integritásának és homogenitásának, valamint a belső piac mind a négy szabadságával összefüggő alapvető szempontok tiszteletben tartásának fontosságát; emlékeztessenek a belső piachoz való – a termékeket és a szolgáltatásokat is érintő – teljes körű hozzáférés érdemeire és gazdasági előnyeire, valamint az egyenlő versenyfeltételek és az erős, rugalmas és hatékony intézményi alapok belső piacon belüli, mindenki érdekét szolgáló megőrzésének szükségességére;

f)

nyújtsanak elegendő uniós támogatást Andorra, Monaco és San Marino számára a közösségi vívmányok hosszabb távon történő teljes körű elfogadásához és végrehajtásához szükséges kapacitásaik tekintetében, többek között a közvetlen közelükben fekvő tagállamokkal folytatott szorosabb intézményi együttműködés révén; biztosítsanak hozzáférést az uniós finanszírozáshoz célzott projektek számára, és nyújtsanak lehetőséget a közösségi vívmányok végrehajtására létrehozott meglévő tagállami adminisztratív szervek igénybevételére;

g)

segítsék elő a közösségi vívmányok megfelelő elfogadásához és végrehajtásához szükséges fokozott kapacitás létrejöttét az Andorra, Monaco és San Marino közigazgatásában dolgozó tisztviselők megfelelő uniós és tagállami intézményekbe történő kiküldetése révén;

h)

a társulási megállapodásban foglalt letelepedési jog és a polgárok társadalmi-gazdasági befogadásának megőrzésére irányuló andorrai, monacói és San Marinó-i nemzeti rendelkezések összeegyeztetésének szükségessége fényében vizsgálják meg a három ország valódi szükségleteire épített, felülvizsgálati záradékok hatálya alá tartozó, a tárgyalásokon részt vevő minden egyes állam sajátos gazdasági-társadalmi realitásaiban gyökerező és a szükséges időkerethez igazított átmeneti eltérések lehetőségét annak érdekében, hogy mindegyik országban – fokozatos megközelítést követve – biztosítsák a valóban egyenlő versenyfeltételeket, valamint a megfelelő dolgozói és vállalati versenyképességet; vegyék tudomásul, hogy ezen országok kis mérete miatt a közösségi vívmányok tekintetében a tárgyalásokon engedélyezett átmeneti eltérések hatása elhanyagolható lenne.

i)

használják ki a társulási megállapodás kínálta lehetőséget a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelv keretében Andorrával, Monacóval és San Marinóval folytatott együttműködés elmélyítésére (1);

j)

a statisztikai adatok szolgáltatásával kapcsolatban a társulási megállapodásban foglalt követelményeket igazítsák hozzá Andorra, Monaco és San Marino méretéhez;

k)

a társulási megállapodásról folyó tárgyalásokkal párhuzamosan vizsgálják meg annak lehetőségét és megvalósíthatóságát, hogy az eurorendszer keretén belül a likviditáshoz való hozzáférést biztosítsanak Andorra és San Marino számára azzal a céllal, hogy előmozdítsák nemzeti banki rendszereik ellenállóképességét és stabilitását belső vagy külső rendszerszintű sokkhatások esetén, biztosítva egyúttal az Európai Központi Bank által végzett megfelelő felügyeletet; ösztönözzék arra Andorrát és Monacót, hogy váljanak a Nemzetközi Valutaalap tagjaivá, és szükség esetén nyújtsanak e három ország számára ezzel kapcsolatos technikai segítséget; bátorítsák Andorrát, Monacót és San Marinót, hogy folytassák a pénzügyi szabályozás, az adóügyi kormányzás és a pénzmosás elleni harc tekintetében az Unióval való konvergenciára irányuló eredményes erőfeszítéseiket;

l)

mozdítsák elő a társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat Andorrával, Monacóval és San Marinóval, és adjanak meg kellő időben minden szükséges intézményi és szakpolitikai támogatást – többek között a Bizottság illetékes főigazgatóságai általi értékeléseket és szakértelmet – a tárgyalófeleknek, hogy a tárgyalások a lehető leghamarabb és mindenképpen a következő két éven belül befejeződhessenek;

m)

a jelenlegi ciklus vége előtt hozzanak létre a társulási megállapodás keretéről szóló közös politikai nyilatkozatot Andorrával, Monacóval és San Marinóval a tárgyalásokon eddig elért eredmények számbavétele és megőrzése érdekében, hogy az új Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat figyelembe vehesse ezt a közös megegyezést, építhessen arra, és tovább folytathassa a tárgyalásokat;

n)

a társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokat tekintsék lehetőségnek a közös érdekeltségű infrastruktúrákba történő közös beruházásokra, valamint az Andorra, Monaco, San Marino és az Unió tagállamai közötti közös tudományos kutatások fellendítésére irányuló intézkedések meghozatalára;

2.

úgy véli, hogy az Európai Parlament következő jogalkotási ciklusa értékes lehetőséget kínálhatna az Andorrával, Monacóval és San Marinóval folytatott parlamentközi párbeszédnek és együttműködésnek szentelt új parlamentközi küldöttség felállítására; úgy véli továbbá, hogy a Parlamentnek törekednie kell a szoros együttműködésre szervezeti egységei és az andorrai, monacói és San Marinó-i parlament megfelelő szolgálatai között, és rendszeresen vendégül kell látnia ezekből az országokból érkező fiatal politikai, üzleti és civil társadalmi vezetőket, hogy megerősítse a társulási megállapodás keretei között az Unióhoz fűződő szorosabb politikai, gazdasági és szakpolitikai kapcsolatok pozitív üzenetét; úgy véli, hogy a Parlamentnek elő kell mozdítania a rendszeres véleménycserét Andorra, Monaco és San Marino nemzeti parlamentjeinek küldöttségeivel a tárgyalás teljes időtartama alatt; úgy véli, hogy az Európai Parlament és Andorra, Monaco és San Marino nemzeti parlamentjeinek küldöttségei között eszmecserét kell folytatni a Parlament által tárgyalt olyan ügyekről is, amelyeknek közvetlen hatása lehet ezen országok gazdaságaira vagy a társulási megállapodás hatékonyságára;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Andorra társfejedelmeinek, kormányának és Általános Tanácsának, Monaco hercegének, államminiszterének és Nemzeti Tanácsának, valamint San Marino régenskapitányainak, Államkongresszusának és Általános Nagytanácsának.

(1)  HL L 141., 2015.6.5., 73. o.


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Parlament

2019. március 12., kedd

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/164


P8_TA(2019)0135

Monika Hohlmeier mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2019. március 12-i határozata a Monika Hohlmeier mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2019/2002(IMM))

(2021/C 23/26)

Az Európai Parlament,

tekintettel a cobourgi ügyészség főügyésze által 2018. november 27-én egy előzetes vizsgálattal összefüggésben eljuttatott és 2019. január 14-én a plenáris ülésen bejelentett, Monika Hohlmeier mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

tekintettel arra, hogy Monika Hohlmeier lemondott az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdése által biztosított, meghallgatáshoz való jogáról,

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1),

tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvényének 46. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0165/2019),

A.

mivel az cobourgi ügyészség főügyésze továbbított egy, a Német Szövetségi Köztársaságban megválasztott európai parlamenti képviselő, Monika Hohlmeier mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet a német büntető törvénykönyv 142. cikkének megsértésének ügyében; mivel az eljárás tárgya cserbenhagyás bűncselekménye;

B.

mivel 2018. szeptember 4-én 15.00 óra körül Monika Hohlmeier járművével parkolni próbált Lichtenfels városában (Németország); mivel a járműve elülső részével nekiütközött egy másik parkoló autónak, és az említett autóban körülbelül 287,84 euró összegűre becsült kárt okozott; mivel Monika Hohlmeier ezután távozott a baleset helyszínéről úgy, hogy nem gondoskodott a károk rendezéséről;

C.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

D.

mivel a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényének 46. cikke szerint egy szankcióval sújtható cselekményért egy képviselőt csak a Bundestag beleegyezésével lehet felelősségre vonni vagy letartóztatni, hacsak nem tettenérésről van szó, vagy az a cselekmény elkövetésének másnapján történik;

E.

mivel kizárólag a Parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntése meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját (2);

F.

mivel a feltételezett bűncselekmény nem áll közvetlen vagy nyilvánvaló összefüggésben Monika Hohlmeier európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával, valamint azok nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében az európai parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett vélemények vagy leadott szavazatok;

G.

mivel a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis-ra, azaz arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az eljárást a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából kezdeményezték volna;

1.

úgy határoz, hogy felfüggeszti Monika Hohlmeier mentelmi jogát;

2.

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Németi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságának és Monika Hohlmeiernek.

(1)  A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.

(2)  A Bíróság: 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Parlament, T-345/05, EU:T:2008:440, 28. pont.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/166


P8_TA(2019)0136

Jean-Marie Le Pen parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2019. március 12-i határozata a Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2247(IMM))

(2021/C 23/27)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Francia Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által 2018. szeptember 5-én továbbított, a vizsgálóbírák által feltételezett hűtlen kezelés, hűtlen kezelés leplezése, bűnszövetség tagjaként elkövetett csalás, hamisítás és hamisított okiratokkal való visszaélés, valamint a parlamenti asszisztensek foglalkoztatási feltételei tekintetében színlelt foglalkoztatással elkövetett be nem jelentett foglalkoztatás vádjával kapcsolatban folytatott vizsgálattal összefüggésben a párizsi fellebbviteli bíróság főügyészének kérelme alapján eljuttatott és 2018. október 22-én a plenáris ülésen bejelentett, Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Jean-François Jalkh-t, aki Jean-Marie Le Pent helyettesítette,

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1),

tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0167/2019),

A.

mivel a párizsi regionális bíróság vizsgálóbírái kérték Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztését, hogy meghallgathassák feltételezett bűncselekményekkel kapcsolatban;

B.

mivel a Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem hűtlen kezelés, hűtlen kezelés leplezése, bűnszövetség tagjaként elkövetett csalás, hamisítás és hamisított okiratokkal való visszaélés, valamint a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők asszisztenseinek foglalkoztatási feltételei tekintetében színlelt foglalkoztatással elkövetett be nem jelentett foglalkoztatás feltételezett bűncselekményeihez kapcsolódik;

C.

mivel 2016. december 5-én bírósági vizsgálat indult az Európai Parlament akkori elnöke által a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők parlamenti asszisztenseinek egy részét illetően 2015. március 9-én tett bejelentés után kezdeményezett előzetes vizsgálatot követően;

D.

mivel a Nemzeti Front székházában folytatott 2016. februári házkutatás során számos dokumentumot lefoglaltak a párt kincstárnokának irodájában, amelyek tanúsítják, hogy a párt részéről fennállt a szándék, hogy „pénzt takarítson meg” azzal, hogy alkalmazottait az Európai Parlamenten keresztül veszi fel parlamenti asszisztensként;

E.

mivel a Nemzeti Front 2015 februárjában közzétett létszámtervében a párt 23 európai parlamenti képviselője és 54 parlamenti asszisztense közül csak 15 EP-képviselő, 21 helyi parlamenti asszisztens és 5 akkreditált parlamenti asszisztens szerepelt; mivel a parlamenti asszisztensek egy része a Nemzeti Front nanterre-i székházát jelölte meg munkahelyeként, olykor teljes munkaidőben, bár lakóhelyük bejelentett munkahelyüktől 120-945 km-es távolságra volt; mivel a vizsgálat jelenlegi szakaszában úgy tűnik, hogy 8 parlamenti asszisztens parlamenti asszisztensi munkát gyakorlatilag nem, vagy csak teljes munkaideje nagyon kis részében végzett;

F.

mivel a nyomozás olyan körülményeket is feltárt, amelyek kétségessé teszik, hogy az érintett parlamenti asszisztensek valóban végeztek-e tevékenységet az Európai Parlamentben, mégpedig a következő körülményeket:

a Nemzeti Fronttal kötött két munkaszerződés közötti időre szóló európai parlamenti asszisztensi munkaszerződések;

az Európai Parlamenttel kötött európai parlamenti asszisztensi munkaszerződés és a Nemzeti Fronttal kötött munkaszerződés egyidejű fennállása;

közvetlenül az európai parlamenti asszisztensi munkaszerződéseket követően a Nemzeti Fronttal kötött munkaszerződés;

G.

mivel a nyomozás feltárta, hogy Jean-Marie Le Pen európai parlamenti képviselőként 2011-ben olyan parlamenti asszisztenst foglalkoztatott, aki azt nyilatkozta a nyomozók előtt, hogy ugyanabban az időszakban egy másik EP-képviselő választási kampányában dolgozott; mivel Jean-Marie Le Pen parlamenti asszisztensi fizetésről gondoskodott három másik személy számára, holott ők gyakorlatilag semmilyen munkát nem végeztek ilyen minőségben;

H.

mivel a vizsgálat során az is megállapításra került, hogy Jean-Marie Le Pen a Nemzeti Front elnökeként a feltételezett jogsértések idején egy olyan, az Európai Parlament által feltárt rendszert épített ki, amelynek keretében a Nemzeti Front alkalmazottainak egy részét uniós forrásokból finanszírozta, a hatályos uniós szabályokat megsértve parlamenti szerződést kötve olyan személyekkel, akik valójában a pártnak dolgoztak;

I.

mivel a vizsgálóbírák szükségesnek tartják Jean-Marie Le Pen meghallgatását;

J.

mivel Jean-Marie Le Pen parlamenti mentelmi jogára hivatkozva nem volt hajlandó megjelenni a nyomozók 2018. június 21-i idézésére és a vizsgálóbírák 2018. júliusi idézésére sem;

K.

mivel az illetékes hatóságok Jean-Marie Le Pent az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban meghallgatásra kívánják beidézni, és ezért kérték mentelmi jogának felfüggesztését;

L.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az európai parlamenti képviselők saját országuk területén az országuk parlamenti képviselőit megillető mentelmi jogot élveznek;

M.

mivel a francia alkotmány 26. cikke szerint „parlamenti képviselőt nem lehet letartóztatni súlyos bűncselekmény vagy más jelentős jogsértés miatt, és nem lehet szabadságelvonással vagy a szabadság korlátozásával járó intézkedés alá vonni a Parlament azon háza elnökségének engedélye nélkül, amelynek tagja. Nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűncselekmény vagy más jelentős jogsértés elkövetésében való tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében”;

N.

mivel nincs olyan bizonyíték, és nem áll fenn olyan ok, amely alapján feltételezni lehetne a parlamenti munka akadályozásának szándékát (fumus persecutionis);

1.

úgy határoz, hogy felfüggeszti Jean-Marie Le Pen mentelmi jogát;

2.

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Francia Köztársaság igazságügyi miniszterének és Jean-Marie Le Pennek.

(1)  A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/168


P8_TA(2019)0137

Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2019. március 12-i határozata a Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2018/2267(IMM))

(2021/C 23/28)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Francia Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által 2018. október 19-én továbbított, a vizsgálóbírák által feltételezett hűtlen kezelés, hűtlen kezelés leplezése, bűnszövetség tagjaként elkövetett csalás, hamisítás és hamisított okiratokkal való visszaélés, valamint az asszisztensek foglalkoztatási feltételei tekintetében színlelt foglalkoztatással elkövetett be nem jelentett foglalkoztatás vádjával kapcsolatban folytatott vizsgálattal összefüggésben a párizsi fellebbviteli bíróság főügyészének kérelme alapján eljuttatott és 2018. november 12-én a plenáris ülésen bejelentett, Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Jean-François Jalkh-t, aki Dominique Bilde-et helyettesítette,

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1),

tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0166/2019),

A.

mivel a párizsi regionális bíróság vizsgálóbírái kérték Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztését, hogy meghallgathassák állítólagos bűncselekményekkel kapcsolatban;

B.

mivel a Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem hűtlen kezelés, hűtlen kezelés leplezése, bűnszövetség tagjaként elkövetett csalás, hamisítás és hamisított okiratokkal való visszaélés, valamint a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők asszisztenseinek foglalkoztatási feltételei tekintetében színlelt foglalkoztatással elkövetett be nem jelentett foglalkoztatás feltételezett bűncselekményeihez kapcsolódik;

C.

mivel 2016. december 5-én bírósági vizsgálat indult az Európai Parlament akkori elnöke által a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők parlamenti asszisztenseinek egy részét illetően 2015. március 9-én tett bejelentés után kezdeményezett előzetes vizsgálatot követően;

D.

mivel a Nemzeti Front székházában folytatott 2016. februári házkutatás során számos dokumentumot lefoglaltak a párt kincstárnokának irodájában, amelyek tanúsítják, hogy a párt részéről fennállt a szándék, hogy „pénzt takarítson meg” azzal, hogy alkalmazottait az Európai Parlamenten keresztül veszi fel parlamenti asszisztensként; mivel a vizsgálat jelenlegi szakaszában úgy tűnik, hogy nyolc parlamenti asszisztens parlamenti asszisztensi munkát gyakorlatilag nem, vagy csak teljes munkaideje nagyon kis részében végzett;

E.

mivel kiderült, hogy Dominique Bilde 2014. október 1. és 2015. július 31. között teljes munkaidőben dolgozó parlamenti asszisztense egyike volt azon asszisztenseknek, akik gyakorlatilag semmilyen parlamenti asszisztensi munkát nem végeztek; mivel a Nemzeti Front 2015. februárban közzétett létszámtervében Dominique Bilde parlamenti asszisztensének munkaköre „nemzeti tervezési tisztviselő” volt, és a Politikai Figyelési és Tervezési Osztályon egy másik európai parlamenti képviselő felügyelete alatt dolgozott; mivel parlamenti asszisztensként kötött szerződését 2015. augusztus és 2016. december 31. között két másik, a Nemzeti Front tevékenységével kapcsolatos munkaszerződés is követte; mivel parlamenti asszisztensi szerződésének időtartama alatt az alábbi feladatokat is ellátta: a Marianne kollektíva főtitkára, a „Mer et Francophonie” (Tenger és francia nyelvű országok) kollektíva főtitkára, valamint 2015. márciusban jelöltként indult a Doubs megyében tartott megyei önkormányzati választásokon;

F.

mivel az Európai Parlament felfüggesztette a Dominique Bilde parlamenti asszisztensének szerződésével kapcsolatos parlamenti asszisztensi költségek kifizetését;

G.

mivel a vizsgálóbírák szükségesnek tartják Dominique Bilde meghallgatását;

H.

mivel Dominique Bilde nem volt hajlandó a nyomozók kérdéseire válaszolni, amikor 2017. augusztusban beidézték, és parlamenti mentelmi jogára hivatkozva megtagadta, hogy 2017. november 24-én megjelenjen a vizsgálóbírák előtt hűtlen kezelés vádja miatt tartandó meghallgatáson;

I.

mivel az illetékes hatóságok Dominique Bilde-et az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban meghallgatásra kívánják beidézni, és ezért kérték mentelmi jogának felfüggesztését;

J.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az európai parlamenti képviselők saját országuk területén a parlamenti képviselőket megillető mentelmi jogot élveznek;

K.

mivel a francia alkotmány 26. cikke szerint „parlamenti képviselőt nem lehet letartóztatni súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény miatt, és nem lehet szabadságelvonással vagy a szabadság korlátozásával járó intézkedés alá vonni a Parlament azon háza elnökségének engedélye nélkül, amelynek tagja. Nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény elkövetésében való tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében”;

L.

mivel nincs olyan bizonyíték, és nem áll fenn olyan ok, amely alapján feltételezni lehetne a parlamenti munka akadályozásának szándékát (fumus persecutionis);

1.

úgy határoz, hogy felfüggeszti Dominique Bilde mentelmi jogát;

2.

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Francia Köztársaság igazságügyi miniszterének és Dominique Bilde-nek.

(1)  A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.


2019. március 13., szerda

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/170


P8_TA(2019)0164

A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzése(az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése)

Az Európai Parlament 2019. március 13-i határozata a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra a bizottságban leadott szavazatok többségének nem megszerzéséről (az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmezése) (2019/2011(REG))

(2021/C 23/29)

Az Európai Parlament,

tekintettel Alkotmányügyi Bizottsága elnökének 2019. március 7-i levelére,

tekintettel eljárási szabályzata 226. cikkére,

1.

úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 171. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjához az alábbi értelmezést csatolja

„Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló, akár módosított, akár nem módosított javaslat nem szerzi meg a bizottságban leadott szavazatok többségét, a bizottság a jogalkotási aktus elutasítását javasolja a Parlamentnek.”

2.

utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

III Előkészítő jogi aktusok

Európai Parlament

2019. március 12., kedd

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/171


P8_TA(2019)0138

A Parlament eljárási szabályzata 159. cikke alkalmazásának kiterjesztése a kilencedik parlamenti ciklus végéig

Az Európai Parlament 2019. március 12-i határozata a Parlament eljárási szabályzata 159. cikke alkalmazásának kiterjesztése a kilencedik parlamenti ciklus végéig (2019/2545(RSO))

(2021/C 23/30)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 342. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 920/2005/EK (2) és az (EU, Euratom) 2015/2264 tanácsi rendeletre (3),

tekintettel az Elnökség által 2014. június 16-án elfogadott többnyelvűségi magatartási kódexre,

tekintettel a Parlament eljárási szabályzata 159. cikke alkalmazhatóságának a nyolcadik parlamenti ciklus végéig történő kiterjesztéséről szóló, 2014. február 26-i határozatára (4) és az Elnökségnek a 158. cikktől való eltérést e ciklus végéig meghosszabbító, ezt követő határozataira,

tekintettel eljárási szabályzata 158. és 159. cikkére,

A.

mivel a 158. cikk értelmében valamennyi parlamenti dokumentumot a hivatalos nyelveken kell elkészíteni, és minden képviselőnek jogában áll a Parlamentben az általa választott hivatalos nyelven felszólalni, a többi hivatalos nyelvre történő tolmácsolás mellett;

B.

mivel a 159. cikk értelmében a 158. cikktől való eltérés a nyolcadik parlamenti ciklus végéig lehetséges, ha és amennyiben valamely hivatalos nyelven a megfelelő intézkedések meghozatala ellenére nem áll rendelkezésre elegendő létszámú tolmács és fordító; mivel minden olyan hivatalos nyelv tekintetében, amelyre az eltérést szükségesnek ítélik, az Elnökségnek a főtitkár javaslatára és a Tanács által a Szerződések alapján a jogi aktusok megszövegezéséről elfogadott ideiglenes különös rendelkezések kellő figyelembevételével meg kell győződnie arról, hogy teljesülnek-e a feltételek, és hathavonta felül kell vizsgálnia határozatát;

C.

mivel a 920/2005/EK és az (EU, Euratom) 2015/2264 tanácsi rendelet az ír nyelvet érintő eltérés fokozatos korlátozását és – másként rendelkező egyéb tanácsi rendelet hiányában – az említett eltérés 2022. január 1-jétől való megszüntetését írja elő;

D.

mivel valamennyi megfelelő óvintézkedés ellenére a horvát, az ír és a máltai nyelvi kapacitás várhatóan nem tesz lehetővé teljes körű tolmácsolási szolgáltatást ezeken a nyelveken a kilencedik parlamenti ciklus kezdetétől;

E.

mivel a kitartó és folyamatos intézményközi erőfeszítések, valamint a jelentős előrelépés ellenére a képzett fordítók száma várhatóan még mindig annyira korlátozott lesz az ír nyelv tekintetében, hogy a belátható jövőben e nyelv tekintetében a 158. cikk szerinti teljes lefedettség nem biztosítható; mivel a 920/2005/EK és az (EU, Euratom) 2015/2264 tanácsi rendelet értelmében egyre több jogi aktust kell ír nyelvre lefordítani, ami csökkenti az egyéb parlamenti dokumentumok ezen nyelvre történő lefordításának lehetőségét;

F.

mivel a 159. cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Elnökség indokolással ellátott ajánlása alapján a Parlament a parlamenti ciklus végén úgy határozhat, hogy kiterjeszti e cikk alkalmazását;

G.

mivel az előbbiek tükrében az Elnökség a 159. cikk alkalmazásának a kilencedik parlamenti ciklus végéig való kiterjesztését javasolta;

1.

úgy határoz, hogy a Parlament eljárási szabályzata 159. cikkének alkalmazását kiterjeszti a kilencedik parlamenti ciklus végéig;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak.

(1)  HL 17., 1958.10.6., 385. o.

(2)  A Tanács 920/2005/EK rendelete (2005. június 13.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet és az Európai Atomenergia-közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet módosításáról, valamint az e rendeletektől való ideiglenes eltérések bevezetéséről (HL L 156., 2005.6.18., 3. o.).

(3)  A Tanács (EU, Euratom) 2015/2264 rendelete (2015. december 3.) a 920/2005/EK rendelet által bevezetett, az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelettől és az Európai Atomenergia-közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelettől való ideiglenes eltérések meghosszabbításáról és fokozatos megszüntetéséről (HL L 322., 2015.12.8., 1. o.).

(4)  HL C 285., 2017.8.29., 164. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/173


P8_TA(2019)0139

Elektronikus áruszállítási információk ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikus áruszállítási információkról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0279 – C8-0191/2018 – 2018/0140(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/31)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0279),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelynek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0191/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0060/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 62., 2019.2.15., 265. o.


P8_TC1-COD(2018)0140

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az áruszállítás és a logisztika hatékonysága létfontosságú az uniós gazdaság növekedése és versenyképessége, a belső piac működése, valamint Európai Unió összes régiójának társadalmi és gazdasági kohéziójának a szempontjából. [Mód. 1]

(1a)

Ennek a rendeletnek a célja, hogy csökkentse a szállítási információk feldolgozásának költségeit a hatóságok és a gazdasági szereplők között, és hogy javítsa a hatóságok jogérvényesítési képességeit, valamint, hogy ösztönözze a teherfuvarozás és a teherfuvarozási logisztika digitalizációját. [Mód. 2]

(2)

Az áruk mozgását nagy mennyiségű információ kíséri, amelyek cseréje még mindig papíralapon folyik az egyes vállalkozások, illetve a vállalkozások és a közigazgatási szervek között. A papíralapú dokumentumok használata jelentős adminisztratív terhet és többletköltséget jelent a logisztikai szolgáltatók és a kapcsolódó ágazatok (például a kereskedelem és a gyártás), különösen a kkv-k számára, számottevő adminisztrációs terhet jelent és negatív hatással van a környezetre . [Mód. 3]

(2a)

A szabályok tényleges és hatékony érvényesítése a belső piacon zajló tisztességes verseny előfeltétele. A végrehajtási eszközök további digitalizációja elengedhetetlen a végrehajtási kapacitások felszabadítása, a nemzetközi fuvarozókra és különösen a kkv-kra háruló szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése, a kockázatos kategóriába tartozó fuvarozókkal való célzottabb foglalkozás és a csalárd gyakorlatok feltárása érdekében. Ehhez a digitális, „okos” végrehajtáshoz az szükséges, hogy minden releváns információ papírmentes és elektronikus formában elérhető legyen az illetékes hatóságok számára. Ezért a jövőben szabályban kell rögzíteni az elektronikus szállítási dokumentumok használatát. Továbbá annak érdekében, hogy a végrehajtásért felelős tisztviselők, beleértve az út menti ellenőrzéseket végzőket, tiszta és átfogó képpel rendelkezzenek az ellenőrzött fuvarozókról, közvetlen és valós idejű eléréssel kell rendelkezniük valamennyi releváns információhoz, hogy gyorsabban és hatékonyabban észlelhessék a szabálysértéseket és rendellenességeket. [Mód. 4]

(3)

Uniós szinten nincs olyan egységes jogi keret, amely a közigazgatási szervektől megkövetelné a jogszabályok által előírt, vonatkozó áruszállítási információk elektronikus formában való elfogadását, és ez tekinthető a fő oknak, amiért nem sikerül haladást elérni a rendelkezésre álló elektronikus eszközök révén egyébként lehetséges egyszerűsítés és nagyobb hatékonyság irányába. A közigazgatási szervek részéről az elektronikus formában lévő információk elfogadásának a hiánya nem csupán az e szervek és a gazdasági szereplők közötti kommunikáció gördülékenységét befolyásolja, hanem Unió-szerte gátolja a vállalkozások közötti egyszerűsített elektronikus kommunikáció fejlődését , és az adminisztratív költségek növekedéséhez fog vezetni, különösen a kkv-k esetében . [Mód. 5]

(4)

A közlekedésre vonatkozó uniós jog egyes területei megkívánják az illetékes hatóságoktól a digitalizált információk elfogadását, de ez messze nem terjed ki az összes kapcsolódó uniós jogszabályra. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében és azért, hogy az ellenőrzések, valamint a jogsértések megakadályozása hatékonyabb legyen, indokolt mindig lehetőséget biztosítani arra, hogy az áruszállításra vonatkozó, jogszabályban előírt információkat az Európai Unió teljes területén, valamint az Európai Unión belül végzett szállítási műveletek minden kapcsolódó fázisa tekintetében elektronikus eszközök alkalmazása útján lehessen a a hatóságok rendelkezésére bocsátani. E lehetőséget továbbá célszerű kiterjeszteni az összes, jogszabályban előírt információra és minden szállítási módra. A tagállamoknak általánosságban el kell fogadniuk az elektronikus szállítási okmányokat, és haladéktalanul meg kell erősíteniük és alkalmazniuk kell az e-CMR protokollt; A hatóságoknak ezért elektronikus úton tájékoztatniuk kell az érintett gazdasági szereplőket a jogszabályban előírt információk tekintetében, és saját adataikat digitális formátumban elérhetővé kell tenniük az alkalmazandó joggal összhangban . [Mód. 6]

(5)

A tagállamok hatóságai számára ezért indokolt előírni az elektronikusan rendelkezésre bocsátott információk elfogadását minden olyan esetben, amikor a gazdasági szereplőknek kötelességük rendelkezésre bocsátani a Szerződés harmadik részének VI. címével összhangban elfogadott uniós jogi aktusokban, illetőleg – a helyzet hasonlóságára való tekintettel – a hulladékszállításra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek való megfelelésüket igazoló információkat. Ugyanezt célszerű alkalmazni azokban az esetekben, amikor valamely tagállamnak a Szerződés harmadik részének VI. címében szabályozott kérdéssel foglalkozó nemzeti jogszabálya előírja olyan, jogszabályban előírt információk benyújtását, melyek részben vagy teljesen azonosak az említett uniós jogszabályokban meghatározott információkkal.

(5a)

Az adminisztratív terhek csökkentése és a korlátozott végrehajtási kapacitás felszabadítása érdekében a gazdasági szereplőket kötelezni kell arra, hogy az illetékes tagállami hatóságok számára elektronikus úton nyújtsák be a jogszabályban előírt információkat, és az az illetékes tagállami hatóságoknak elektronikus úton kell kommunikálniuk az érintett gazdasági szereplőkkel a jogszabályban előírt információk tekintetében. [Mód. 7]

(6)

Mivel e rendelet célja csak az információk kifejezetten elektronikus eszközökkel való benyújtásának nyújtásának a megkönnyítése és elősegítése a gazdasági szereplők és a közigazgatási szervek között , nem szabad, hogy az befolyásolja a jogszabályban előírt információk tartalmát meghatározó uniós rendelkezéseket vagy nemzeti törvényeket, és különösen nem szabad, hogy további követelményeket írjon elő a jogszabályban előírt információkkal kapcsolatban. Noha Mivel e rendelet célja a jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeknek papíralapú dokumentumok helyett elektronikus eszközök révén történő megfelelés lehetővé tétele, elő kell mozdítania európai platformok kialakulását az információk cseréjéhez és könnyű megosztásához. Nem szabad, hogy egyéb módon befolyásolja azokat az idevágó uniós rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a szóban forgó információk strukturált benyújtása céljából használt dokumentumokra vonatkozó követelményeket. A rendelet hasonlóképpen nem érintheti a hulladékszállításra vonatkozó uniós jogszabályoknak a szállításra vonatkozó eljárási követelményeket megállapító rendelkezéseit. E rendelet ezen kívül nem hatna ki a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) rögzített nyilatkozattételi követelményekre vonatkozó rendelkezésekre, sem az annak rendelkezései alapján elfogadott végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. A Bizottságnak azonban értékelnie kell, hogy szükség van-e az Unió területén az áruk szállítására vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények tartalmára vonatkozó rendelkezések kiigazítására az illetékes hatóságok végrehajtási képességeinek javítása érdekében. [Mód. 8]

(7)

Az információk cseréjére használt elektronikus eszközök e rendelettel összhangbantörténő alkalmazását indokolt úgy megszervezni, hogy az biztosítsa az érzékeny üzleti információk védelmét és tiszteletben tartsa azok titkosságát.

(8)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők minden tagállamban ugyanolyan módon tudják a vonatkozó információkat elektronikus formában benyújtani, közös, a Bizottság által elfogadandó előírásokra kell támaszkodni. Helyénvaló, hogy az ilyen előírások biztosítsák a vonatkozó, jogszabályban előírt információk tekintetében a különböző adatkészletek és -alkészletek átjárhatóságát, továbbá indokolt közös eljárásokat és részletes szabályokat meghatározniuk az érintett adatoknak az illetékes hatóságok általi hozzáféréséhez és feldolgozásához.

(9)

Az említett előírások meghatározásakor indokolt megfelelő figyelmet fordítani azokra a vonatkozó, adatcserét érintő előírásokra, amelyeket az uniós jog, a kapcsolódó, a multimodális adatcserét szabályozó európai és nemzetközi szabványok – ideértve az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit – rögzítenek. Ezenkívül figyelembe kell venni a gazdasági szereplők beruházásait és a következésképpen már létező módozatspecifikus adatmodelleket , valamint az európai interoperabilitási keretben (4) – a tagállamok közösen megállapodott megközelítése az európai digitális közszolgáltatások biztosításához – meghatározott elvek elveket és ajánlások rögzítenek ajánlásokat. Fontos továbbá valamennyi érintett fél megfelelő szerepvállalása ezeknek az előírásoknak a létrehozásához és előkészítéséhez . Megfelelő körültekintéssel indokolt eljárni annak érdekében, hogy ezek az előírások technológiasemlegesek, illetve az innovatív technológiákra nyitottak maradjanak. [Mód. 9]

(10)

E rendeletben kell meghatározni az azokra az információs és kommunikációtechnológiai platformokra vonatkozó funkcionális követelményeket, melyeket a gazdasági szereplők használhatnak a jogszabályban előírt áruszállítási információk elektronikus formátumban (eFTI) való rendelkezésre bocsátására az illetékes hatóságok felé (eFTI-platformok). A feltételeket a harmadik félként eljáró eFTI-platformszolgáltatók (eFTI-szolgáltatók) tekintetében is ki kell alakítani.

(11)

Ahhoz, hogy mind a tagállami hatóságokban, mind a gazdasági szereplőkben bizalom alakuljon ki az eFTI-platformoknak és eFTI-szolgáltatóknak az említett követelmények tekintetében való megfelelése terén, a tagállamok illetékes hatóságainak az Európai Parlament és Tanács 765/2008/EK rendeletének (5) megfelelő akkreditációval alátámasztott tanúsítási rendszert indokolt létrehozniuk. A viszonylag hosszú végrehajtási időszak miatt a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy az olyan technológiák, mint a blokklánc, hasonló eredményeket garantálnának-e, mint a tanúsítási rendszer, viszont jelentősen csökkentenék a költségeket a gazdasági szereplők és a tagállamok számára. [Mód. 10]

(12)

Az e rendelet szerinti elektronikus formátumban rendelkezésre bocsátott, jogszabályban előírt információk elfogadására vonatkozó kötelezettség végrehajtásához az egységes feltételek biztosítása érdekében indokolt a Bizottságra végrehajtási hatásköröket ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 11]

(13)

Indokolt különösen azzal a céllal végrehajtási hatásköröket a Bizottságra ruházni, hogy az az e rendeletben érintett, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekkel kapcsolatban meghatározza a közös adatkészleteket és -alkészleteket, valamint az illetékes hatóságok számára a közös eljárásokat és részletes szabályokat az adott információkhoz való hozzáférés és azok elfogadása érdekében akkor, amikor az érintett gazdasági szereplők ezeket az információkat elektronikusan bocsátják rendelkezésre, ideértve a részletes szabályokat és műszaki előírásokat is. [Mód. 12]

(14)

Indokolt továbbá végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra abból a célból is, hogy meghatározza az eFTI-platformokkal és az eFTI-szolgáltatókkal kapcsolatos követelmények teljesítésének részletes szabályait. [Mód. 13]

(15)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet megfelelő alkalmazása érdekében:

az I. melléklet B. részének módosítására azon, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelmények jegyzékeinek a beillesztése érdekében, melyek a tagállamok jogszabályaiban szerepelnek, és arról a tagállamok a Bizottságot e rendelettel összhangban értesítik;

az I. melléklet A. részének módosítására a Bizottság által elfogadott, azon felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok figyelembevétele érdekében, amelyek a jogszabályban előírt információkra vonatkozó új uniós követelményeket határoznak meg az áruk szállításával kapcsolatban;

az I. melléklet B. részének módosítására a vonatkozó nemzeti jogszabályok bármely új rendelkezésének a beillesztésére, amely változásokat vezet be a jogszabályban előírt információkra vonatkozó nemzeti követelmények tekintetében, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó, jogszabályban előírt információkra vonatkozóan új követelményt állapít meg, amelyről a tagállamok a Bizottságot e rendelettel összhangban értesítik;

e rendelet egyes technikai szempontjainak a kiegészítésére, nevezetesen az eFTI-platformok és eFTI-szolgáltatók tanúsítására vonatkozó szabályok tekintetében;

az e rendeletben érintett, információkra vonatkozó követelmények illetékes hatóságok általi hozzáférésére és feldolgozására vonatkozó közös eljárások, műszaki előírások és részletes szabályok meghatározására, valamint az eFTI-platformok és az eFTI-szolgáltatók követelményeinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározására. [Mód. 14]

(16)

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (7) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az elektronikusan rendelkezésre bocsátott áruszállítási információk tagállami hatóságok általi elfogadása terén az egységes megközelítést biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a közös követelmények szükségszerűsége miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

A jogszabályban előírt áruszállítási információk részeként a személyes adatok elektronikus eszközökkel való feldolgozását az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendeletével összhangban szükséges megvalósítani (8).

(19)

A Bizottságnak el kell végeznie a rendelet értékelését. Információkat kell gyűjteni az értékeléshez tájékoztatásként, valamint a jogszabály által elérni kívánt célkitűzések teljesítésének felmérésére.

(20)

E rendelet nem alkalmazható hatékonyan az abban meghatározott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok hatálybalépéséig. E rendeletet ezért … [dátum megadandó]-tól/től kezdődő hatállyal kell alkalmazni annak érdekében, hogy a Bizottságnak legyen ideje az említett jogi aktusok elfogadására.

(20a)

A Bizottságnak azonnal meg kell kezdenie a munkát a szükséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében, hogy elkerülje a további késedelmeket, és hogy elegendő időt biztosítson a gazdasági szereplők és a tagállamok felkészülésére. [Mód. 15]

(21)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, amely … [dátum megadandó]-án/én adott véleményt (10).

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet meghatározza az Európai Unió területén az áruk szállításához kapcsolódó, jogszabályban előírt információk elektronikus úton történő közlésének jogi keretét , ideértve interoperabilitását is . E célból a rendelet: [Mód. 16]

a)

rögzíti azokat a feltételeket, melyek alapján a tagállamok illetékes hatóságai kötelesek elfogadni az érintett gazdasági szereplők által elektronikusan rendelkezésre bocsátott nyújtott , jogszabályban előírt információkat; [Mód. 17]

aa)

rögzíti azokat a feltételeket, amelyek alapján az érintett gazdasági szereplőknek elektronikusan elérhetővé kell tenni a jogszabályban előírt információkat a tagállamok illetékes hatóságai számára; [Mód. 18]

ab)

meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok illetékes hatóságainak a jogszabályban előírt információk nyújtása tekintetében elektronikus úton tájékoztatniuk kell az érintett gazdasági szereplőket. [Mód. 19]

b)

rögzíti a jogszabályban előírt információk érintett gazdasági szereplők általi elektronikus rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat.

(2)   E rendelet a Szerződés harmadik részének VI. címével összhangban az Európai Unió területén az áruszállítás feltételeit meghatározó uniós jogi aktusokban, illetőleg a hulladékszállításra vonatkozó feltételeket rögzítő jogi aktusokban meghatározott, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekre , valamint az Unióban alkalmazandó nemzetközi egyezményekben az áruszállítás feltételeit meghatározó, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekre alkalmazandó. A hulladékszállítás tekintetében e rendelet az alkalmazandó uniós rendelkezéseknek megfelelően nem alkalmazandó a vámhivatali ellenőrzésekre. Azokat az uniós jogszabályokat, amelyekre e rendelet alkalmazandó, valamint a megfelelő, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeket az I. melléklet A. része sorolja fel. [Mód. 20]

E rendelet a Szerződés harmadik részének VI. címében szabályozott kérdésekkel foglalkozó azon tagállami jogszabályokban meghatározott, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekre is alkalmazandó, melyek az első albekezdésben említett, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelmények alapján nyújtott információkkal részben vagy teljes egészében azonos információk szolgáltatását írják elő.

A nemzeti jogszabályokat és a megfelelő, a második albekezdésben említett, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeket az I. melléklet B. része sorolja fel a 2. cikk (b) bekezdésében előírt eljárással összhangban.

(3)   A tagállamoknak legkésőbb … [az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy év]-ig értesíteniük kell a Bizottságot a (2) bekezdés második albekezdésében említett nemzeti jogszabályi rendelkezésekről és az azoknak megfelelő, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekről, és ezeket bele kell foglalni az I. melléklet B. részébe. A tagállamok továbbá az adott rendelkezések elfogadásától számított egy hónapon belül értesítsék a Bizottságot bármely később elfogadott, a (2) bekezdés második albekezdésének hatálya alá tartozó új nemzeti jogszabályi rendelkezésről, a jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeket módosító rendelkezésekről és a jogszabályban előírt információkra vonatkozóan új releváns követelményeket megállapító rendelkezésekről.

2. cikk

Az I. melléklet kiigazítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan a következők valamelyike érdekében:

a)

hivatkozás felvétele a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusra, amely a Szerződés harmadik részének VI. címével összhangban az áruszállítást szabályozó uniós jogi aktusokkal kapcsolatban új, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeket határoz meg;

b)

hivatkozás felvétele az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállamok által bejelentett nemzeti jogszabályokra és jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekre;

ba)

hivatkozik az áruszállítást szabályozó más uniós jogi aktusokra, amelyek jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeket határoznak meg; [Mód. 21]

bb)

hivatkozik az Unióban alkalmazandó olyan nemzetközi egyezményekre, amelyek az áruszállításhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeket határoznak meg. [Mód. 22]

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„jogszabályban előírt információk”: dokumentum formájában vagy másként benyújtott, az Európai Unió területén történő áruszállításhoz – ideértve az árutovábbítást is – kapcsolódó információk, amelyeket az 1. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban valamely érintett gazdasági szereplő bocsát rendelkezésre annak érdekében hogy igazolja a kapcsolódó jogi aktusok vonatkozó követelményeinek való megfelelését;

2.

„jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelmény”: jogszabályban előírt információk nyújtására vonatkozó követelmény;

3.

„elektronikus áruszállítási információk” (eFTI-k): jogszabályban előírt információknak az érintett gazdasági szereplő és az illetékes közigazgatási szerv közötti cseréje céljából elektronikus adathordozón feldolgozott adatelemek;

4.

„feldolgozás”: eFTI-ken végzett művelet vagy műveletsor, függetlenül attól, hogy azt automatikus eszközökkel végzik-e, például gyűjtés, rögzítés, rendezés, strukturálás, tárolás, kiigazítás vagy módosítás, visszakeresés, megtekintés, felhasználás, továbbítás útján történő közlés, terjesztés vagy másképpen történő rendelkezésre bocsátás, egyeztetés vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

5.

„eFTI-platform”: információs és kommunikációs technológia (IKT) alapján működő, eFTI-k feldolgozására szánt megoldás, például operációs rendszer, működési környezet vagy adatbázis;

6.

„eFTI-platformfejlesztő”: természetes vagy jogi személy, aki/amely eFTI-platformot fejlesztett ki vagy szerzett meg saját gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, jogszabályban előírt információk feldolgozása vagy a szóban forgó platform piaci forgalomba helyezése céljából;

7.

„eFTI-szolgáltatás”: eFTI-platform segítségével – önmagában vagy más IKT-megoldással együtt, ideértve más eFTI-platformokat is – eFTI-k feldolgozását nyújtó szolgáltatás;

8.

„eFTI-szolgáltató”: természetes vagy jogi személy, aki/amely szerződés alapján eFTI-szolgáltatást nyújt az érintett gazdasági szereplőknek;

9.

„érintett gazdasági szereplő”: szállítási vagy logisztikai szolgáltató, illetve más természetes vagy jogi személy, aki/amely a jogszabályban előírt információkra vonatkozó megfelelő követelménnyel összhangban köteles jogszabályban előírt információkat az illetékes hatóságok rendelkezésre bocsátani;

10.

„ember által olvasható formátum”: adatok olyan elektronikus megjelenítési módja, amely természetes személyek által további feldolgozás nélkül információként felhasználható;

11.

„géppel olvasható formátum”: adatok olyan elektronikus megjelenítési módja, amely gép általi automatikus feldolgozásra felhasználható;

12.

„megfelelőségértékelő szervezet”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 13. pontja szerinti megfelelőségértékelő szervezet, amelyet az említett rendelettel összhangban akkreditálnak valamely eFTI-platform vagy eFTI-szolgáltató megfelelőségének az értékelésére.

II. FEJEZET

ELEKTRONIKUSAN RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT, JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK

4. cikk

Az érintett gazdasági szereplőkre vonatkozó követelmények

(1)   Amikor Az érintett gazdasági szereplők a jogszabályban előírt információkat elektronikusan bocsátanak bocsátják rendelkezésre,. azt Ezt a 8. cikkel összhangban valamely tanúsított eFTI-platformon, illetve a 9. cikkel összhangban  – ha van ilyen – tanúsított eFTI-szolgáltatók által feldolgozott adatok alapján tehetik meg. A jogszabályban előírt információkat géppel olvasható formátumban, illetve – az illetékes hatóság kérésére – ember számára olvasható formátumban kötelesek rendelkezésre bocsátani. [Mód. 24]

A géppel olvasható formátumban lévő információk rendelkezésre bocsátása valamely eFTI-platformhoz kapcsolódó, hitelesített , interoperábilis és védett kapcsolaton keresztül történik. Az érintett gazdasági szereplőknek közölniük kell az információhoz való hozzáférést biztosító internetes címet, valamint bármely más elemet, amely ahhoz szükséges, hogy az illetékes hatóság egyedileg azonosíthassa a jogszabályban előírt információkat. [Mód. 25]

Az ember számára olvasható formátumban lévő információk rendelkezésre bocsátása helyben, az érintett gazdasági szereplő vagy az illetékes hatóság tulajdonában lévő elektronikus eszközök képernyőjén történik.

(2)   A tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok számára lehetővé tegyék az érintett gazdasági szereplők által géppel olvasható formában, az (1) bekezdés második albekezdése szerint rendelkezésre bocsátott, jogszabályban előírt információk feldolgozását, a Bizottság által a 7. cikkben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.

5. cikk

Az illetékes hatóságok általi elfogadás és a jogszabályban előírt információk nyújtása [Mód. 26]

A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek az érintett gazdasági szereplők által a 4. cikknek megfelelően, elektronikusan rendelkezésre bocsátott, jogszabályban előírt információkat elfogadni.

A tagállamok illetékes hatóságainak a jogszabályban előírt információkat illetően elektronikus formában kell kapcsolatot tartaniuk az érintett gazdasági szereplőkkel. [Mód. 27]

6. cikk

Bizalmas üzleti információk

Az illetékes hatóságok, az eFTI-szolgáltatók és az érintett gazdasági szereplők kötelesek intézkedéseket tenni az e rendelet alapján feldolgozott és cserélt üzleti információk titkosságát biztosítani.

7. cikk

Közös eFTI-adatkészlet, eljárások és hozzáférési szabályok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg a következőket felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása érdekében : [Mód. 28]

a)

közös eFTI-adatkészlet és -alkészlet az adott, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekkel kapcsolatban, ideértve a közös eFTI-adatkészletben és -alkészletben szereplő egyes adatelemek megfelelő meghatározását;

b)

közös eljárások és részletes szabályok, ideértve a közös műszaki előírásokat az illetékes hatóságoknak az eFTI-platformokhoz való hozzáférése tekintetében, ami kiterjed az érintett gazdasági szereplők által elektronikusan rendelkezésre bocsátott, jogszabályban előírt információk feldolgozására.

ba)

közös eljárások és részletes szabályok az ebben az összefüggésben jogilag kötelező érvényű közleményeket kibocsátó természetes személyek vagy jogi személyek identitásának igazolására. [Mód. 29]

Az Unióban alkalmazandó, nemzetközi egyezményekben meghatározott, meglévő, szabványosított adatmodelleket és adatkészleteket referenciaként kell használni a közös eFTI adatok, eljárások és hozzáférési szabályok meghatározása során. [Mód. 30]

E végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 31]

III. FEJEZET

EFTI-PLATFORMOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

1. SZAKASZ

AZ EFTI-PLATFORMOKRA ÉS -SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

8. cikk

Az eFTI-platformokra vonatkozó funkcionális követelmények

(1)    Az eFTI-platformok esetében a technológiai semlegesség és az átjárhatóság általános elvei az irányadók.  A jogszabályban előírt információk feldolgozását végző eFTI-platformok olyan funkcionalitásokkal bírnak, melyek biztosítják, hogy: [Mód. 32]

a)

a személyes adatok adatokat kötelező legyen az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban feldolgozhatók legyenek feldolgozni ; [Mód. 33]

b)

az üzleti adatok adatokat kötelező legyen a 6. cikkel összhangban feldolgozhatók legyenek feldolgozni ; [Mód. 34]

ba)

az eFTI platformok és a bennük tárolt adatok interoperábilisak; [Mód. 35]

c)

egyedi elektronikus azonosító kapcsolat legyen megállapítható a feldolgozott adatok és azon meghatározott áruknak azok származási helye és célállomása között, egyetlen szállítási szerződés vagy fuvarlevél feltételeinek megfelelően történő fizikai szállítása között, amelyekre az adatokvonatkoznak, függetlenül a mennyiségtől, a konténerek, kiszerelési egységek számától, illetve a darabszámtól adatok vonatkoznak ; [Mód. 36]

d)

adatfeldolgozást kizárólag jogosított és hitelesített hozzáférés alapján lehessen végezni;

e)

minden feldolgozási művelet megfelelően rögzítésre kerüljön annak érdekében, hogy – minimálisan – lehetővé váljon az egyes különálló műveleteknek, a műveletet végző természetes vagy jogi személynek, valamint az egyes adatelemeken végzett műveletek sorrendjének az azonosítása; amennyiben valamely művelet meglévő adatelem módosítására vagy törlésére terjed ki, az eredeti adatelemet meg kell őrizni;

ea)

az illetékes hatóságok azonnali hozzáféréssel rendelkezzenek minden releváns információhoz a nemzeti vagy uniós jogszabályok szerint, hogy biztosítsák a közrendet és a Szerződés harmadik részének VI. címével összhangban az áruszállítást szabályozó uniós jogi aktusoknak való megfelelést; [Mód. 37]

f)

az adatok a vonatkozó, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményekkel összhangban megfelelő ideig archiválhatók és hozzáférhetők maradnak;

g)

gondoskodnak az adatok sérüléssel és eltulajdonítással szembeni védelméről;

h)

a feldolgozott adatelemek megfeleljenek az általános eFTI-adatkészleteknek és -alkészleteknek, továbbá az Európai Unió bármelyik hivatalos nyelvén , vagy valamely tagállam hivatalos nyelveinek egyikén feldolgozhatók. [Mód. 38]

(1a)     Szabványosított eFTI-formátumot kell meghatározni, amely tartalmazza az I. melléklet A. részében felsorolt összes jogszabályban előírt információra vonatkozó követelményt és az I. melléklet B. részében felsorolt összes jogszabályban előírt információra vonatkozó követelményt a tagállamok által létrehozott eFTI-formátum egy kijelölt és külön részében. [Mód. 39]

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az (1) bekezdésben rögzített követelményekre vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében. E végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 40]

9. cikk

Az eFTI-szolgáltatókra vonatkozó követelmények

(1)   Az eFTI-szolgáltató biztosítja, hogy

a)

adatokat kizárólag jogosított felhasználók, illetve világosan meghatározott felhasználói szerepeknek és feldolgozási jogoknak megfelelően, az eFTI-platformon belül dolgozzák fel, a vonatkozó, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeknek megfelelően.

aa)

az adatok interoperábilisak; [Mód. 41]

b)

az adatokat megfelelő időtartamon négy éven keresztül tárolják, illetve legyenek hozzáférhetők, a vonatkozó, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeknek megfelelően; [Mód. 42]

c)

a az illetékes hatóságok készen hozzáférjenek az eFTI-platformjaikon feldolgozott áruszállítási műveletekre vonatkozó, jogszabályban előírt információkhoz, amikor a hozzáférést az érintett gazdasági szereplő a az illetékes hatóságok számára biztosítja; [Mód. 43]

d)

az adatok megfelelően védettek legyenek, ideértve a jogosulatlan vagy törvénytelen feldolgozással, valamint a véletlen elvesztéssel, megsemmisüléssel vagy sérülésekkel szembeni védelmet.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az (1) bekezdésben rögzített követelményekre vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében. E végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 44]

3. SZAKASZ

TANÚSÍTÁS

10. cikk

Megfelelőségértékelő szervezetek

(1)   A megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálása a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően történik azzal a céllal, hogy elvégezzék az eFTI-platformok és szolgáltatók tanúsítását az e rendelet 11. és 12. cikkében meghatározottak szerint.

(2)   Az akkreditáció érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a II. mellékletben meghatározott előírásokat.

(3)   A tagállamok kötelesek nyilvántartani az akkreditált megfelelőségértékelő szervezetek, valamint az ezen szervezetek által tanúsított eFTI-platformok és eFTI-szolgáltatók aktualizált listáját a 11. és 12. cikknek megfelelően. A jegyzéket a hivatalos kormányzati internetes webhelyen keresztül teszik nyilvánosan elérhetővé. A jegyzéket rendszeresen minden alkalommal haladéktalanul. amint módosul a benne szereplő információ , de legkésőbb minden év március május 31-ig aktualizálni szükséges frissítik . [Mód. 45]

(4)   Minden év március május 31-ig a tagállam a Bizottság felé benyújtja a (3) bekezdés szerinti jegyzékeket annak a webhelynek a címével együtt, ahol a jegyzékeket közzéteszik. A Bizottság a hivatalos webhelyén ezeknek a webhelyeknek a címére mutató hivatkozásokat tesz közzé. [Mód. 46]

11. cikk

Az eFTI-platformok tanúsítása

(1)   Az adott eFTI-platformfejlesztő kérésére egy megfelelőségértékelő szervezet méri fel az eFTI-platform a 8. cikk (1) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelését. Ha az értékelés pozitív eredménnyel jár, megfelelőségi tanúsítvány kerül kiadásra. Ha az értékelés negatív eredménnyel jár, a megfelelőségértékelő szervezet tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a platform miért nem felel meg a követelményeknek.

(1a)     A verseny torzulásának elkerülése érdekében a tanúsítást független módon kell elvégezni. Biztosítani kell az Unióban alkalmazandó nemzetközi egyezményekben meghatározott, meglévő, szabványosított platformoknak való megfelelést. [Mód. 47]

(1b)     A meglévő informatikai rendszereket, amelyeket jelenleg a közlekedési ágazatban a gazdasági szereplők jogszabályban előírt információk szolgáltatására használnak, és amelyek megfelelnek a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott funkcionális követelményeknek, eFTI-platformokként kell tanúsítani. [Mód. 48]

(2)   A megfelelőségértékelő szervezetek vezetik a tanúsított eFTI-platformok aktualizált jegyzékét, illetve a negatív értékelést kapó szolgáltatókét is. Az aktualizált listát az érintett illetékes hatóságoknak tanúsítvány vagy negatív értékelés kiadásakor minden alkalommal megküldik.

(3)   Az illetékes hatóságok számára tanúsított eFTI-platformon rendelkezésre bocsátott információkhoz tanúsító jelölést mellékelnek.

(4)   Az eFTI-platformfejlesztőnek a tanúsítványa ismételt értékelését kell kérnie, amennyiben a 7. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban elfogadott műszaki előírások módosulnak.

(5)   A Bizottság jogosult a tanúsításra, a tanúsító jelölések használatára és az eFTI-platformok tanúsításának megújítására vonatkozó szabályokat érintően, e rendelet kiegészítéseként, a 13. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.

12. cikk

Az eFTI-szolgáltatók tanúsítása

(1)   Az adott eFTI-szolgáltató kérésére egy megfelelőségértékelő szervezet méri fel az eFTI-szolgáltató a 9. cikk (1) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelését. Ha az értékelés pozitív eredménnyel jár, megfelelőségi tanúsítvány kerül kiadásra. Ha az értékelés negatív eredménnyel jár, a megfelelőségértékelő szervezet tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a szolgáltató miért nem felel meg a követelményeknek.

(2)   A megfelelőségértékelő szervezetek vezetik a tanúsított eFTI-szolgáltatók aktualizált jegyzékét, illetve a negatív értékelést kapó szolgáltatókét is. Az aktualizált listát az érintett illetékes hatóságok tanúsítvány vagy negatív értékelés kiadásakor minden alkalommal megkapják.

(3)   A Bizottság jogosult az eFTI-szolgáltatók tanúsítására vonatkozó szabályokat érintően, e rendelet kiegészítéseként, a 13. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni.

IV. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 2. cikk, a 7. cikk, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (5) bekezdése és a 12. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól … [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. [Mód. 49]

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk, a 7. cikk, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (5) bekezdése és a 12. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 50]

(4)   A 2. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel aktusokat a hatálybalépésüket követő egy év elteltével kell alkalmazni . [Mód. 51]

(4a)     Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság biztosítja az érintett felekkel és képviseleti testületeikkel a megfelelő fórumokon – nevezetesen a 2018. szeptember 13-i C(2018)5921 bizottsági határozattal létrehozott szakértői csoport (digitális közlekedési és logisztikai fórum) révén – folytatott konzultációt. [Mód. 52]

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 2. cikk, a 10. cikk (5) bekezdése és 11. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. [Mód. 53]

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Felülvizsgálat

(1)   „A Bizottság legkésőbb … [az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően öt három évvel]-ig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.” A felülvizsgálat során különösen annak a lehetőségét kell megvizsgálni, hogy lehetséges-e a rendelet hatályát kiterjeszteni bizonyos vállalatok közötti információkra, amelyek szükségesek a Szerződés harmadik részének VI. címével összhangban az áruszállítást szabályozó uniós jogi aktusok releváns követelményeinek való megfelelés bizonyításához. [Mód. 54]

(2)   A tagállamok megküldik a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

16. cikk

Monitoring

A tagállamok kétévente, illetve az első alkalommal legkésőbb … [az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően két évvel]-ig benyújtják a következő információkat a Bizottságnak:

1.

az illetékes hatóságok száma, melyek a 4. cikk (2) bekezdése értelmében végrehajtották az intézkedéseket a gazdasági szereplők által rendelkezésre bocsátott információkhoz való hozzáférés és azok feldolgozása érdekében;

2.

az érintett gazdasági szereplők száma, melyek a 4. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállam illetékes hatóságai rendelkezésére bocsátották a jogszabályban előírt információkat, szállítási mód szerinti bontásban.

Az információk benyújtására a nyilatkozattételi időszak minden évében sor kerül.

17. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet … [OP illessze be: a hatálybalépéstől számított négy e rendelet hatálybalépése után három év]-tól/-től kell alkalmazni. [Mód. 55]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C 62., 2019.2.15., 265. o.

(2)  Az Európai Parlament 2019. március 12-i álláspontja.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(4)  Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (COM(2017)0134).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(10)  HL C …

I. MELLÉKLET

A E RENDELET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ, JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK

Az uniós jogban rögzített, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelmények

Az alábbi táblázat rögzíti a Szerződés harmadik részének VI. címével összhangban az Európai Unió területén az áruszállítás feltételeit meghatározó uniós jogi aktusokban, illetőleg a hulladékszállításra vonatkozó feltételeket rögzítő jogi aktusokban meghatározott, jogszabályban előírt információkra vonatkozó követelményeket:

Európai uniós jogszabályok

Információs tétel

11. tanácsi rendelet a fuvarozási díjakban és feltételekben jelentkező megkülönböztetés megszüntetéséről

HL L 052., 1960.8.16., 1121–1126. o.

A tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 92/106/EGK irányelv

HL L 368., 1992.12.17., 38–42. o.

[COM(2017)0648 végleges – 2017/0290 (COD) hivatkozási számú javaslat a 92/106/EGK irányelv módosításáról]

1072/2009/EK rendelet a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól

HL L 300., 2009.11.14., 72–87. o.

[COM(2017) 0281 végleges – 2017/0123 (COD) hivatkozási számú javaslat a 1071/2009/EK rendelet és a 1072/2009/EK rendelet módosításáról]

A Bizottság (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelete a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról

HL L 299., 2015.11.14., 1–142. o.

2008/68/EK irányelv a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról

HL L 260., 2008.9.30., 13–59. o.

Hivatkozás az ADR-re, RID-re, ADN-re  (1)

1013/2006/EK rendelet a hulladékszállításról

HL L 190., 2006.7.12., 1–98. o.

A feladó neve és címe

6. cikk (1) bekezdés

3. cikk (hivatkozás a 11. tanácsi rendelet 6. cikkére)

 

 

 

 

 

 

Áruk jellege és tömege

6. cikk (1) bekezdés

3. cikk (hivatkozás a 11. tanácsi rendelet 6. cikkére)

 

 

 

 

 

 

Az áruk szállításra való átvételének a helye és napja

6. cikk (1) bekezdés

3. cikk (hivatkozás a 11. tanácsi rendelet 6. cikkére)

 

 

 

 

 

 

Az áruk átadásának a helye

6. cikk (1) bekezdés

3. cikk (hivatkozás a 11. tanácsi rendelet 6. cikkére)

 

 

 

 

 

 

A használandó útvonal vagy a megteendő távolság, amennyiben ezek a tények a szokványosan alkalmazandótól eltérő díjat indokolnak

6. cikk (1) bekezdés

3. cikk (hivatkozás a 11. tanácsi rendelet 6. cikkére)

 

 

 

 

 

 

Határátkelőhely, ha van

6. cikk (1) bekezdés

3. cikk (hivatkozás az 1960. június 27-i11. tanácsi rendelet 6. cikkére)

 

 

 

 

 

 

Vasúti felrakó és kirakodó állomások

 

3. cikk

 

 

 

 

 

 

Belvízi úton lévő felrakó és kirakodó kikötők

 

3. cikk

 

 

 

 

 

 

Tengeri felrakó és kirakodó kikötők

 

3. cikk

 

 

 

 

 

 

Az érintett vasútállomásokon, belvízi úton vagy tengeri kikötőkben a vasúti vagy kikötői hatóságok által adott pecsét, amikor az út adott része vasúton, belvízi úton vagy tengeren teljesült

 

3. cikk

 

 

 

 

 

 

[A feladó neve, címe, kapcsolattartási adatai és aláírása]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés a) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A kombinált szállítási művelet Unión belüli megkezdésének helye és időpontja]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés b) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A címzett neve, címe és kapcsolattartási adatai]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés c) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A kombinált szállítási művelet Unión belüli befejezésének helye és időpontja]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés d) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A kombinált szállítási művelet Unión belüli megkezdésének helye és befejezésének helye között légvonalban mért távolság]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés e) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A kombinált szállítási művelet útvonalának feladó által aláírt leírása, ideértve legalább az egyes szakaszok alábbi adatait, ideértve azokat minden egyes, olyan szállítási mód tekintetében, amelyen az Unión belüli művelet nem közúti szakaszát képezik:

i.

szakaszok sorrendje (azaz első szakasz, nem közúti szakasz vagy végső szakasz);

ii.

a fuvarozó neve, címe és kapcsolattartási adatai;

iii.

szállítási mód és annak sorrendje a műveletben.]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés f) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A szállított intermodális rakodási egység azonosítása]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés g) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A kezdeti közúti szállítási szakasz esetében:

i.

az átrakodás helye nem közúti szakaszra;

ii.

a kezdeti közúti szállítási szakasz távolsága légvonalban a szállítási helye és az első átrakodó terminál között;

iii.

ha a kezdeti közúti szakasz teljesült, a közúti fuvarozó aláírása a közúti szakasz szállítási műveletének az elvégzése igazolásaként]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés h) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A végső közúti szállítási szakasz esetében:

i.

a hely, ahol az áruk átvételre [átrakásra] kerülnek a nem közúti szakaszról (vasúti, belvízi vagy tengeri szállítás);

ii.

a végső közúti szállítási távolsága légvonalban az átrakodás helye és a kombinált szállítási művelet Unión belüli befejezési helye között);]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés i) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

[A nem közúti szakasz esetében:

i.

ha a nem közúti szakasz teljesült, a fuvarozó (illetve fuvarozók, amennyiben a nem közúti szakaszon két vagy több nem közúti művelet zajlik) aláírása a nem közúti szakasz szállítási műveletének az elvégzése igazolásaként;

ii.

ha az elérhető, az érintett vasúti vagy kikötői hatóságok aláírása vagy pecsétje a kapcsolódó (vasúti pályaudvari vagy kikötői) terminálokban a nem közúti szakasz művelete során annak igazolására, hogy a nem közúti szakasz vonatkozó része teljesült.]

 

 

[3. cikk (2) bekezdés j) pont (felváltja a 92/106/EGK tanácsi irányelv 3. cikkét)]

 

 

 

 

 

A feladó neve, címe és aláírása

 

 

 

8. cikk (3) bekezdés a) pontj

[8. cikk (3) bekezdés a) pont (módosításra nincs javaslat)]

 

 

 

A fuvarozó neve, címe és aláírása

 

 

 

8. cikk (3) bekezdés b) pont

[8. cikk (3) bekezdés b) pont (módosításra nincs javaslat)]

 

 

 

A címzett neve és címe, valamint aláírása és a szállítás napja, amennyiben az áruk már megérkeztek

 

 

 

8. cikk (3) bekezdés c) pont

[8. cikk (3) bekezdés c) pont (módosításra nincs javaslat)]

 

 

 

Az áruk átvételének helye és dátuma, illetve a szállításra kijelölt hely

 

 

 

8. cikk (3) bekezdés d) pont

[8. cikk (3) bekezdés d) pont (módosításra nincs javaslat)]

 

 

 

Az áruk természetének és csomagolási módjának közismert megnevezése, illetve veszélyes áruk esetében az általánosan elismert megnevezés, továbbá a csomagok száma és különleges jelzéseik és számozásuk

 

 

 

8. cikk (3) bekezdés e) pont

[8. cikk (3) bekezdés e) pont (módosításra nincs javaslat)]

 

 

 

Az áruk bruttó tömege vagy más módon kifejezett mennyisége

 

 

 

8. cikk (3) bekezdés f) pont

[8. cikk (3) bekezdés f) pont (módosításra nincs javaslat)]

 

 

 

A gépjármű és a pótkocsik rendszáma

 

 

 

8. cikk (3) bekezdés g) pont

[8. cikk (3) bekezdés g) pont (módosításra nincs javaslat)]

 

 

 

A meghatalmazott ügynök felelős hatóságtól kapott egyedi alfanumerikus azonosítója

 

 

 

 

 

A melléklet 6.3.2.6. a) pontja

 

 

A szállítmány egyedi azonosítója, például az (egyedi vagy összevont) légi fuvarlevél száma

 

 

 

 

 

A melléklet 6.3.2.6. b) pontja

 

 

A szállítmány tartalma (**)

 

 

 

 

 

A melléklet 6.3.2.6. c) pontja

 

 

A szállítmány védelmi státusza a következők megadásával:

„SPX”, ami azt jelenti, hogy biztonságos az utasokat, a kizárólag rakományt és kizárólag postai küldeményeket szállító légi járművek számára, vagy

„SCO”, ami azt jelenti, hogy biztonságos a kizárólag rakományt és kizárólag postai küldeményeket szállító légi járművek számára, vagy

„SHR”, ami azt jelenti, hogy biztonságos az utasokat, a kizárólag rakományt és kizárólag postai küldeményeket szállító légi járművek számára a kiemelt kockázatokra vonatkozó előírásoknak megfelelően

 

 

 

 

 

A melléklet 6.3.2.6. d) pontja

 

 

A védelmi státusz megállapításának alapja, vagyis:

„KC”, ami azt jelenti, hogy ismert szállítótól érkezett, vagy

„AC”, ami azt jelenti, hogy listás szállítótól érkezett, vagy

„RA”, ami azt jelenti, hogy azt meghatalmazott ügynök választotta ki, vagy

Az alkalmazott átvilágítás eszköze vagy módja, vagy

A szállítmánynak az átvilágítás alóli mentesítésének alapja

 

 

 

 

 

A melléklet 6.3.2.6. e) pontja

 

 

A védelmi státuszt megállapító személy neve vagy azzal egyenértékű azonosító jele, valamint a megállapítás napja és időpontja

 

 

 

 

 

A melléklet 6.3.2.6. f) pontja

 

 

Azon meghatalmazott ügynök felelős hatóságtól kapott egyedi azonosítója, amely a más meghatalmazott ügynök által a szállítmányra vonatkozóan megállapított védelmi státuszt elfogadta

 

 

 

 

 

A melléklet 6.3.2.6. g) pontja

 

 

A fuvarokmányban feltüntetendő általános információk

 

 

 

 

 

 

5.4.1.1.1. pont

 

Tartályhajóval történő szállítás esetén feltüntetendő általános információk

 

 

 

 

 

 

5.4.1.1.2. pont – csak ADN

 

Az ADR, az RID és az ADN megfelelő mellékleteinek 5.4. pontjában foglalt egyedi rendelkezéseknek megfelelően egyes veszélyesáru-típusok, egyes szállítóeszközök, valamint különböző szállítási módokat tartalmazó szállítási lánc esetén feltüntetendő egyedi információk

 

 

 

 

 

 

5.4.1.1.3. – 5.4.1.1.21. pont – ADR és RID

5.4.1.1.3. – 5.4.1.1.22. pont – ADN

 

Egyes veszélyesáru-osztályok esetén feltüntetendő kiegészítő és különös információk

 

 

 

 

 

 

5.4.1.2. pont

 

Nem veszélyes áruk

 

 

 

 

 

 

5.4.1.5. pont

 

Konténeres csomagolás tanúsítványa

 

 

 

 

 

 

5.4.2. pont

 

Írásos utasítások

 

 

 

 

 

 

5.4.3. pont

 

Az 1013/2006/EK rendelet 4. cikke alapján előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó hulladékszállítmányok esetén a bejelentőlapon feltüntetendő információk

 

 

 

 

 

 

 

IA. melléklet

Az 1013/2006/EK rendelet 4. cikke alapján előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó hulladékszállítmányok esetén a kísérődokumentumban feltüntetendő információk

 

 

 

 

 

 

 

IB. melléklet

Az 1013/2006/EK rendelet 18. cikkében foglalt általános információs követelmények hatálya alá tartozó hulladékszállítmányokat kísérő dokumentumban feltüntetendő információk

 

 

 

 

 

 

 

VII. melléklet

Tagállami jog

Az alábbi táblázat felsorolja a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályait, melyek a Szerződés harmadik része VI. címe alatt szabályozott kérdésekkel foglalkoznak, továbbá – részben vagy teljes egészében – az e melléklet A. részében meghatározott információkkal azonos információk átadását írják elő.

[Tagállam]

Jogszabály

Információs tétel

[Jogszabályi hivatkozás]

[Jogszabályi hivatkozás]

[…]

[Jogszabályi hivatkozás])

[A vonatkozó jogi aktusbeli cikkben meghatározott információs tétel]

[Hivatkozás cikkre]

[Hivatkozás cikkre]

 

[Hivatkozás cikkre]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[A vonatkozó jogi aktusbeli cikkben meghatározott információs tétel]

[Hivatkozás cikkre]

[Hivatkozás cikkre]

[…]

[Hivatkozás cikkre]

[Tagállam]

Jogszabály

Információs tétel

[Jogszabályi hivatkozás]

[Jogszabályi hivatkozás]

[…]

[Jogszabályi hivatkozás])

[A vonatkozó jogi aktusbeli cikkben meghatározott információs tétel]

[Hivatkozás cikkre]

[Hivatkozás cikkre]

 

[Hivatkozás cikkre]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[A vonatkozó jogi aktusbeli cikkben meghatározott információs tétel]

[Hivatkozás cikkre]

[Hivatkozás cikkre]

[…]

[Hivatkozás cikkre]


(1)  Az ADR-re, az RID-re és az ADN-re való hivatkozásokat a 2008/68/EK irányelv 2. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése alapján kell értelmezni. A hivatkozott számok az ADR, az RID és az ADN megfelelő mellékleteire utalnak.

II. MELLÉKLET

A BEJELENTETT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.

A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 2–11. pontban meghatározott követelményeket.

2.

A megfelelőségértékelő szervezetet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint kell létrehozni, és jogi személyiséggel rendelkezik.

3.

A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől, eFTI-platformtól vagy -platformszolgáltatótól.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt eFTI-platform vagy -platformszolgáltató tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

4.

A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzete nem lehet annak az eFTI-platformnak vagy -platformszolgáltatónak a tervezője, gyártója, szállítója, létesítője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és megfelelőségértékelést végző személyzete nem vehet részt közvetlenül ezen eFTI-platform vagy -platformszolgáltató tervezésében, gyártásában/kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhet ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezet biztosítja, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak a tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységei bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

5.

A megfelelőségértékelő szervezet és személyzete a legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és az adott szakterületen elvárható műszaki felkészültséggel végzi megfelelőségértékelési tevékenységeit, és független minden olyan – különösen pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely – különösen a tevékenysége eredményeiben érdekelt személyek vagy azok csoportjai részéről – alkalmas az ítélőképességének vagy megfelelőségértékelési tevékenysége eredményeinek befolyásolására.

6.

A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a 12. és 13. cikkben előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – mindenkor, minden tanúsítási eljárás esetében, amelyre bejelentették – rendelkeznie kell a következőkkel:

a)

olyan személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)

a megfelelőségértékelés során követett eljárások olyan leírása, amely biztosítja ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát. A szervezetnek megfelelő iránymutatásokkal és eljárásokkal kell rendelkeznie a bejelentett szervezetként végzett feladatainak az általa végzett egyéb tevékenységektől történő elkülönítésére;

c)

olyan eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége során kellően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, a kérdéses technológia összetettségi fokát.

A megfelelőségértékelő szervezet rendelkezik a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel.

7.

A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)

alapos műszaki és szakmai szakképzettség az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre kiterjedően, amelyre a megfelelőségértékelő szervezetet bejelentették;

b)

megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör a szóban forgó értékelések elvégzésére;

c)

a 9. cikkben rögzített követelmények megfelelő ismerete és megértése;

d)

az értékelések elvégzését igazoló megfelelőségi tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére való alkalmasság.

8.

Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és megfelelőségértékelést végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és az értékelést végző személyzetnek a javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

9.

A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha közvetlenül maga a tagállam felel a megfelelőségértékelésért.

10.

A megfelelőségértékelő szervezet személyzete a szakmai titoktartás szabályait alkalmazza minden olyan információra, amelyet a 12. és 13. cikk vagy bármely, azt átültető nemzeti jogszabály szerinti feladatkörében szerzett, kivéve azon tagállam illetékes hatóságai irányában, ahol a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogoknak védelmet kell élvezniük.

11.

A megfelelőségértékelő szervezet vegyen részt, illetve biztosítsa, hogy a megfelelőségértékelő feladatok elvégzéséért felelős személyzete tájékoztatást kapjon a vonatkozó szabványosítási tevékenységekről, valamint a kapcsolódó szabályozási tevékenységekről.

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/200


P8_TA(2019)0140

Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló, az EU és Vietnam közötti önkéntes partnerségi megállapodás ***

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről az Európai Unió és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (10861/2018 – C8-0445/2018 – 2018/0272(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/32)

Az Európai Parlament,

tekintettel az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről az Európai Unió és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetére (10861/2018),

tekintettel az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről az Európai Unió és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött önkéntes partnerségi megállapodás tervezetére (10877/2018),

tekintettel a Tanács által, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (3) és (4) bekezdésének első albekezdéseivel összhangban – összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikke (7) bekezdésével – előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0445/2018),

tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. március 12-i nem jogalkotási állásfoglalására (1),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0083/2019),

1.

egyetért a megállapodás megkötésével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0141.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/201


P8_TA(2019)0141

Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló, az EU és Vietnam közötti önkéntes partnerségi megállapodás (állásfoglalás)

Az Európai Parlament 2019. március 12-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelmére vonatkozó önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (10861/2018 – C8-0445/2018 – 2018/0272M(NLE))

(2021/C 23/33)

Az Európai Parlament,

tekintettel az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság között létrejött önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetére (10861/2018),

tekintettel az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás 2018. október 9-i tervezetére (10877/2018),

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (3) bekezdésével és 207. cikkének (4) bekezdésével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0445/2018),

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra (1),

tekintettel az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás tervezetére,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti átfogó beruházásvédelmi megállapodás tervezetére,

tekintettel az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre (2) (FLEGT-rendelet),

tekintettel az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és a fatermékek kereskedelmére irányuló cselekvési tervről szóló bizottsági javaslatra (COM(2003)0251),

tekintettel az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló, 2016. június 28-i tanácsi következtetésekre (10721/2016),

tekintettel a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) (uniós fakitermelési rendelet),

tekintettel a Környezeti Vizsgálati Ügynökség (EIA) „Sorozatban vétkes: Vietnám továbbra is illegális fát importál Kambodzsából” című (4), 2018. május 31-i és „Vietnám vétkes: Fellépés szükséges a rózsafa kereskedelmére vonatkozó hamis CITES-engedélyek ellen” című (5), 2018. szeptember 25-i jelentéseire,

tekintettel az ENSZ 2015–2030-as időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljaira;

tekintettel a 2015. december 12-én elért Párizsi Megállapodásra és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciájára (COP 21),

tekintettel a 2011. évi bonni felhívásra, amely azt a globális célt tűzi ki, hogy 2020-ig helyreállítsanak 150 millió hektár leromlott és kiirtott erdőterületet, 2030-ig pedig 350 millió hektárt,

tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) „Zöld szén, fekete kereskedelem: illegális fakitermelés, adócsalás és pénzmosás a világ trópusi erdeiben” című, 2012-es jelentésére (6),

tekintettel a bűnözés és a korrupció kezelését célzó ENSZ-egyezményekre, többek között a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményre és a korrupció elleni ENSZ-egyezményre,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalására (7),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0093/2019),

A.

mivel Vietnám Indonézia és Malajzia után 2010-ben harmadik ázsiai országként tárgyalásokat kezdett az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről (FLEGT) szóló önkéntes partnerségi megállapodásról; mivel a tárgyalások 2017 májusában lezárultak és a megállapodást 2018. október 19-én aláírták;

B.

mivel az önkéntes partnerségi megállapodás célja jogi keret nyújtása annak biztosításához, hogy a Vietnámból az EU-ba irányuló, az önkéntes partnerségi megállapodás által lefedett fa- és fatermékbehozatal teljes egészében törvényes forrásból származzon; mivel az önkéntes partnerségi megállapodások általában rendszerszintű változtatásokat akarnak véghezvinni az erdészeti ágazaton belül a fenntartható erdőgazdálkodás, az illegális fakitermelés felszámolása, valamint az erdőirtást és erdőpusztulást megakadályozó, az egész világra kiterjedő erőfeszítések támogatása érdekében;

C.

mivel a fakereskedelem terén Vietnám jelentős országnak számít és itt működik a világ negyedik legnagyobb és exportorientált fafeldolgozó ágazata, amelynek célja, hogy első legyen a világon; mivel feldolgozó központként Vietnám nem csak az EU, hanem a régióbeli országok – nevezetesen Kína és Japán – számára is az egyik legfontosabb fatermék-beszállító;

D.

mivel Vietnám jelentős fa- és fatermékimportőr, hiszen üzemeiben 2017-ben mintegy 34 millió köbméter fát és faterméket dolgoztak fel, amely mennyiségnek 25 %-a importból származott, míg 75 %-a hazai – leginkább kistulajdonosok által birtokolt és irányított – ültetvényekről érkezett; mivel 2011 és 2017 között a behozatal értéke 68 %-kal növekedett; mivel az elmúlt években Vietnám jelentős előrelépést tett a belföldi erdőirtás csökkentése terén, valamint a 2005-ös 37 %-ról 2018-ra 41,65 %-ra növelte erdőterületének arányát az ipari ültetvényekkel együtt; mivel Vietnám 2016 óta végrehajtja a belföldi természetes erdők kitermelésére vonatkozó tilalmat;

E.

mivel a rönkfa és a fűrészáru tekintetében 2017-ben a legjelentősebb forrásországok Kamerun, az USA és Kambodzsa voltak, mellettük pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) volt még kiemelkedő szállító; mivel 2015 óta Kambodzsa Vietnám második legfontosabb trópusifa-szállítója annak ellenére is, hogy jelentések szerint a Vietnámba irányuló kivitelre tilalmat (8) hirdettek; mivel a jelentések szerint 2016 és 2017 között az afrikai országokból származó import volumene 43 %-kal, értéke pedig 40 %-kal nőtt; mivel a megfelelő szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy a Kambodzsából és a Kongói Demokratikus Köztársaságból exportált fát „magas kockázatúnak” kell tekinteni, míg a nyersfát gyakran importálják olyan országokból, amelyeket gyenge kormányzás, magas szintű korrupció vagy konfliktus jellemez, és széles körben fennáll a fakitermelés jogellenességének kockázata;

F.

mivel Kambodzsa a világon az 5. helyen áll az erdőirtás tekintetében, és mivel az ENSZ statisztikái szerint Kambodzsa erdőterülete az 1990-es 73 %-ról 2010-re 57 %-ra csökkent;

G.

mivel a 2006. novemberi 28-i, 131. számú miniszteri rendelet 3. cikke alapján Kambodzsa az ültetvényeken termelt rönkfa kivételével tiltja a rönkfa kivitelét, az ültetvényeken termelt nyers fűrészáru kivételével a nyers fűrészáru kivitelét, valamint a négyzet vagy téglalap keresztmetszetű, 25 cm-nél vastagabb és szélesebb faanyag kivitelét (9); mivel elvben a kambodzsai jogszabályok megsértésének minősül a természetes erdőkből származó faanyagból készült termékek kivitele Kambodzsából; mivel az önkéntes partnerségi megállapodás értelmében Vietnám vállalja, hogy csak a forrásország nemzeti joga szerint legálisan kitermelt faanyagot importál;

H.

mivel az önkéntes partnerségi megállapodás keretében egy ország kötelezettséget vállal olyan szabályrendszer megalkotására, amelynek köszönhetően csak bizonyítottan legális faanyag és fatermékek exportálhatók az EU-ba (10); mivel Vietnámnak el kell fogadnia a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert (TLAS) létrehozó jogszabályokat, az önkéntes partnerségi megállapodásban szereplő kötelezettségek végrehajtásához és érvényesítéséhez pedig ki kell építenie a szükséges adminisztrációs struktúrákat és kapacitást; mivel ez az önkéntes partnerségi megállapodás mind a hazai, mind az exportpiacokra szánt faanyagokra és fatermékekre vonatkozik, kivéve a FLEGT engedélyezési rendszer utolsó lépését, amely jelenleg csak az EU-ba irányuló exportot érinti;

I.

mivel Vietnám kötelezte magát olyan jogszabályok elfogadására, amelyek biztosítják, hogy piacára – a faanyagokat és fatermékeket importálókra vonatkozó kellő gondosság kötelezettségének jóvoltából – kizárólag legálisan kitermelt faanyag kerülhessen (11); mivel Vietnám azt is vállalta, hogy a kitermelés helye szerinti országok vonatkozó jogszabályait elismeri a jogszerűség önkéntes partnerségi megállapodásban szereplő meghatározása részeként;

J.

mivel a szóban forgó önkéntes partnerségi megállapodás támogatása a régióban jelentős mértékben elősegítené a gazdasági integrációt és a fenntartható fejlődés tekintetében a nemzetközi célkitűzések tiszteletben tartását; mivel a régióban zajló fakereskedelem és a fából készült termékek kereskedelme jogszerűségének és életképességének tekintetében garanciák biztosítását tenné lehetővé, ha újabb önkéntes partneri megállapodások jönnének létre, különösen Kínával, amely Vietnámmal határos és a feldolgozottfa-ágazat megkerülhetetlen szereplője;

K.

mivel csak miután Vietnám igazolta az önkéntes partnerségi megállapodásból eredő kötelezettségek maradéktalan végrehajtását (12) és kiépítette a vonatkozó nemzeti jogszabályok érvényesítéséhez szükséges kapacitást, akkor léphet be az uniós FLEGT engedélyezési rendszerbe; mivel a FLEGT-engedély alapján importált faanyag úgy tekintendő, mint amely jogszerűség szempontjából megfelel az uniós fakitermelési rendeletnek; mivel Vietnám FLEGT engedélyezési rendszerbe való belépésének jóváhagyása felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén történik;

L.

mivel az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépésekor liberalizálja a faanyag- és fatermék-kereskedelmet, a FLEGT-engedélyezés indulásáig pedig a Vietnámból származó behozatalra kiterjednek az uniós fakitermelési rendeletben előírt kellő gondossághoz fűződő általános kötelezettségek (13);

1.

emlékeztet arra, hogy a fenntartható és inkluzív erdőgazdálkodás és erdészeti irányítás elengedhetetlen a 2030-ig tartó időszakra szóló fejlesztési menetrendben és a Párizsi Megállapodásban rögzített célkitűzések eléréséhez;

2.

felhívja az Uniót, hogy gondoskodjon arról, hogy a megállapodás valamennyi uniós – többek között a fejlesztési, a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és a kereskedelmi – szakpolitikával összhangban álljon;

3.

határozottan támogatja a Vietnámmal való FLEGT-folyamatot, tekintettel az ország szerepére a fafeldolgozó ágazatban; üdvözli az önkéntes partnerségi megállapodás aláírását Vietnámmal, mely megállapodás célja szerint fokozatosan teljes szabályozási reformot eredményez az országban, kiküszöbölve a vietnámi közreműködők ellátási láncából a jogszerűtlen módon előállított faanyagot; üdvözli Vietnám elkötelezettségét és az eddigi előrehaladást és tudatában van annak, hogy az önkéntes partnerségi megállapodás maradéktalan végrehajtása hosszú távú folyamat, amely nem csak egy teljes jogszabálycsomag (TLAS) elfogadását igényli, hanem annak biztosítását is, hogy az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásához és érvényesítéséhez megfelelő adminisztratív kapacitás és szakértelem álljon rendelkezésre; emlékeztet rá, hogy a FLEGT-engedélyezés csak akkor indulhat, ha Vietnám bizonyította TLAS rendszerének erre való alkalmasságát; tudomásul veszi a nemzeti és a tartományi szintek közötti koordinációból eredő kihívásokat, amely koordináció az önkéntes partnerségi megállapodásnak az országban való megfelelő és következetes végrehajtásához szükséges, és felhívja a vietnámi kormányt, hogy biztosítsa ezt a koordinációt;

4.

emlékeztet arra, hogy a megállapodás végrehajtásának ki kell egészítenie az uniós környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat, továbbá biztosítania kell az összhangot a tömeges erdőirtás megelőzése kapcsán vállalt kötelezettségekkel;

5.

felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy rendeljenek megfelelő humánerőforrást ezen önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásához, ideértve a megfelelő forrásokat a hanoi uniós képviselet számára, valamint a jelenlegi és jövőbeni fejlesztési együttműködési eszközök keretében olyan pénzügyi forrásokat Vietnámnak, amelyeket az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtására különítenek el; ösztönzi a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy segítsék a vietnámi hatóságokat és a civil társadalmat többek között úgy, hogy műholdas felvételeket bocsátanak rendelkezésükre; felhívja az Uniót, hogy a meglévő nemzeti és nemzetközi szabályok hatékony végrehajtását és érvényesülését gátló technikai és gazdasági kihívások kezelésével összpontosítsa erőfeszítéseit a vietnámi jogi keret és intézményi kapacitás megerősítésére;

6.

elismeri, hogy Vietnám faipara elkötelezte magát az illegális faanyagok ellátási láncokból való eltávolítása, és e kérdések fontosságának tudatosítása mellett; hangsúlyozza azonban, hogy alapvető fontosságú az iparágon belüli szemléletváltás, valamint a határozott végrehajtás; emlékeztet arra, hogy az illegális faanyag jelenléte az ellátási láncokban a vietnámi feldolgozóipar jó hírének csorbítását kockáztatja;

7.

ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a múltban Vietnám jelentős kihívással szembesült a Laoszból – illetve az elmúlt években Kambodzsából – érkező faanyag jogszerűtlen kereskedelmének kezelése terén; véleménye szerint ezekben az esetekben Vietnám és a szállító országok együttesen felelősek a jogszerűtlen kereskedelem fenntartásáért, mivel a vietnámi hatóságok – elsősorban tartományi szinten – olyan hivatalos határozatokat hoztak, amelyek ellentétesek a kitermelés helye szerinti ország jogszabályaival (például hivatalos behozatali kvótákat szabtak meg);

8.

üdvözli Vietnám olyan jogszabályok elfogadására irányuló kötelezettségvállalását, amelyek biztosítják, hogy – az importőrökre kötelezően vonatkozó kellő gondosság jóvoltából, ami az önkéntes partnerségi megállapodás egyik legfőbb eredménye – csak jogszerűen előállított faanyag juthat piacára; emlékeztet rá, hogy a kellő gondossághoz fűződő kötelezettségek nem merülhetnek ki egy kipipálandó listában, hanem ki kell terjedniük valamennyi szükséges lépésre, így az adatgyűjtésre, a kockázatelemzésre és kiegészítő intézkedések megtételére az azonosított kockázatok enyhítése céljából, a kockázati szint „elhanyagolhatóra” csökkentése érdekében – ennek végrehajtása pedig az illetékes nemzeti hatóságok feladata, amely az egyes vállalatok határozott és rendszeres ellenőrzése révén végezhető el; kiemeli a kellő gondossághoz fűződő kötelezettségek vámhatóságok általi betartatásának kihívásait, amihez megfelelő képzésre lesz szükség; emlékeztet arra, hogy a vietnámi hatóságoknak az uniós fakitermelési rendeletben részletezett átvilágítási rendszerhez hasonlót kell alkalmazniuk, és hangsúlyozza, hogy az átvilágításra vonatkozó nemzeti jogszabályokban rendelkezni kell a független harmadik felek észrevételeiről; ösztönzi a vietnámi hatóságokat annak megfontolására, hogy átvilágítási rendszerük követelményei között szerepeljenek a harmadik fél által végzett ellenőrzés és a vállalatok nyilvános jelentéstétele, valamint hogy nyújtsanak megfelelő támogatást a vállalatoknak kötelezettségeik teljesítéséhez és annak elkerüléséhez, hogy aránytalan terhek háruljanak a háztartások faanyag-beszállítóira, elkerülve eközben a joghézagok kialakulását;

9.

felhívja Vietnám kormányát, hogy állapítson meg megfelelő, elrettentő és arányos szankciókat a TLAS-t végrehajtó jogszabályok megsértéséért, amelyek behozatal esetében magukban foglalják a jogszerűtlen faanyag vietnámi piacra juttatásának teljes tilalmát, az ilyen faanyagok lefoglalása mellett;

10.

üdvözli a független értékelési, panasztételi és nyomonkövetési mechanizmust, és felhívja a vietnámi hatóságokat annak biztosítására, hogy az eredményezzen megfelelő válaszokat, beleértve – szükség esetén – a hatékony és elrettentő büntetőjogi fellépést is; elvárja, hogy e mechanizmusok teljesen átlátható módon működjenek, és segítsék elő az információmegosztást a civil társadalom és a végrehajtó hatóságok között; üdvözli Vietnám azon kötelezettségvállalását, hogy biztosítja az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának civil társadalmi szervezetek, erdészeti társulások, vállalatok, szakszervezetek, helyi közösségek és az erdős területeken élő népesség által végzett független nyomon követését; hangsúlyozza részvételük és azokhoz a releváns és aktualizált információkhoz való hozzáférésük döntő fontosságát, amelyek birtokában betölthetik szerepüket e folyamatban és továbbra is hozzájárulhatnak a TLAS hitelességéhez és folyamatos erősítéséhez; üdvözli Vietnám azon kötelezettségvállalását, hogy lehetővé teszi a civil társadalom számára az erdészeti tárgyú nemzeti adatbázishoz való hozzáférést, és ösztönzi a kormányt, hogy a TLAS-t végrehajtó jogszabályokról folytassanak nyilvános konzultációt, és vegyék figyelembe a visszajelzéseket;

11.

üdvözli a civil társadalmi szervezetek bevonását az önkéntes partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalások folyamán és azokat követően, és sürgeti a vietnámi kormányt, hogy a végrehajtás folyamán biztosítson valódi és teljes részvételt, az önkéntes partnerségi megállapodás teljes hatókörét lefedve, beleértve a behozatal ellenőrzését, a kellő gondosság elvén alapuló kötelezettségeket, a Szervezetek Besorolási Rendszerét és a vállalatok kockázatalapú ellenőrzését, illetve a FLEGT-engedélyeket; hangsúlyozza a helyi közösségek bevonásának fontosságát egyrészt társadalmi-gazdasági szempontok miatt, másrészt az új erdészeti törvény és az önkéntes partnerségi megállapodásban foglalt kötelezettségek megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében;

12.

határozottan elítéli a kambodzsai határon keresztül folytatott jogszerűtlen fakereskedelmet, és felhívja mindkét ország hatóságait, hogy azonnal és véglegesen vessenek véget az illegális áramlásoknak, ami teljességgel nélkülözhetetlen a megállapodással kapcsolatos folyamat sikeres folytatásához; sürgeti a vietnámi hatóságokat, hogy vizsgálják ki, mozdítsák el hivatalukból és állítsák bíróság elé azokat, akik felelősek a Kambodzsából és máshonnan érkező faanyag illegális kereskedelmének engedélyezéséért és irányításért; üdvözli a vietnámi hatóságok legutóbbi határozatát, hogy csak a fő kereskedelmi kapukon keresztül megvalósuló fakereskedelmet engedélyezik, valamint hogy az illegális kereskedelemmel szemben megerősítik a bűnüldözési képességeket; sürgeti a vietnámi hatóságokat, hogy a kambodzsai faanyagokat haladéktalanul sorolják be a „magas kockázatú” kategóriába, továbbá gondoskodjanak arról, hogy – az önkéntes partnerségi megállapodásnak megfelelően – a fakitermelésről és a fakivitelről szóló kambodzsai jogszabályokat tiszteletben tartják; felhívja a két országot, hogy mozdítsák elő és javítsák a párbeszédet, a határokon átnyúló együttműködést, a kereskedelmi adatok cseréjét, az illegális fakereskedelemmel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információkat, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokat, és arra ösztönzi őket, hogy vonják be az EU-t e párbeszéd elősegítésébe; ösztönzi Vietnámot és Kambodzsát, hogy kérjék az Interpol segítségét és közösen dolgozzanak ki a burjánzó illegális fakitermelést és a faanyag határokon keresztül Vietnámba történő csempészését megakadályozó hatékony és hosszú távú intézkedéseket; felhívja a vietnámi hatóságokat, hogy alkalmazzák ugyanezen intézkedéseket más beszállító országokból, nevezetesen afrikai országokból, például a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó behozatal esetén is, amennyiben hasonló aggodalmak merülnek vagy merülhetnek fel;

13.

hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az illegális fakitermelés regionális dimenziójával, illetve az illegális faanyagok szállításával, feldolgozásával és kereskedelmével a teljes ellátási láncban; felszólít e regionális dimenziónak az önkéntes partnerségi megállapodás értékelési folyamatába való beillesztésére a régió más országainak gyengébb végrehajtási mechanizmusai és az ilyen országokból az EU-ba irányuló kivitel növekedése közötti kapcsolat értékelése révén;

14.

hangsúlyozza, hogy az erdészeti ágazatban a gyenge irányítás, valamint a korrupció felgyorsítja az illegális fakitermelés és az erdőpusztulás ütemét, és hangsúlyozza, hogy a FLEGT-kezdeményezés sikere attól is függ, hogy kezelik-e a csalást és a korrupciót a faanyag-ellátási lánc egészében; sürgeti a vietnámi kormányt, hogy – annak konkrét jeleként, hogy Vietnám teljes mértékben elkötelezett az önkéntes partnerségi megállapodás folyamata mellett – törekedjen a széles körben elterjedt korrupció megszüntetésére, illetve a szóban forgó kereskedelmet tápláló más tényezők kiküszöbölésére, különösen a vám- és egyéb hatóságokkal kapcsolatban, amelyek kulcsszerepet játszanak majd az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásában és érvényesítésében; hangsúlyozza, hogy a jogsértések elkövetőinek büntetőeljárás alá vonásával meg kell szüntetni, hogy az erdészeti ágazatban büntetlenek maradjanak az elkövetett jogsértések;

15.

üdvözli, hogy a vietnámi kormány nemrégiben elfogadta az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtását szolgáló cselekvési tervet, és felhívja a kormányt, hogy alkalmazzon konkrét, ütemezett és mérhető megközelítést; üdvözli az új erdészeti törvény 2019. január 1-jei hatálybalépését, amely többek között tiltja az illegálisan termelt faanyag Vietnámba történő bevitelét, és sürgeti a vietnámi hatóságokat a tiltás haladéktalan végrehajtására, és szükség esetén végrehajtási intézkedések gyors elfogadására a TLAS működőképessé válásáig terjedő időszak áthidalása céljából;

16.

üdvözli a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó, az önkéntes partnerségi megállapodáshoz is kapcsolódó rendelkezések beemelését az EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodásba; felszólítja a Bizottságot, hogy fordítson külön figyelmet a fa- és fatermék-kereskedelemre a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása során, valamint szorosan kövesse nyomon a kereskedelmi forgalmat annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelem liberalizálása ne vonja maga után az illegális kereskedelem további kockázatait;

17.

kéri a Bizottságot, hogy évente számoljon be a Parlamentnek a Vietnám által az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása terén – többek között az ezen állásfoglalásban foglalt kötelezettségek tekintetében – elért eredményekről, valamint a végrehajtással foglalkozó vegyes bizottság tevékenységeiről, egy megalapozott döntés lehetővé tétele érdekében, amint elkészül a javaslat a FLEGT-engedélyek elfogadását engedélyező felhatalmazáson alapuló jogi aktusra; felhívja a Bizottságot, hogy a következő felülvizsgálat alkalmával vegye fontolóra a FLEGT-engedélyekről szóló rendelet javítását annak érdekében, hogy az gyors választ tudjon adni azokban az esetekben, amikor súlyosan megsértik az önkéntes partnerségi megállapodás kötelezettségvállalásait;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a párbeszédet a régió legfontosabb importáló országaival, például Kínával és Japánnal, valamint hogy az említett országokkal fenntartott kétoldalú – többek között kereskedelmi – kapcsolatok keretében továbbra is kiemelt helyen kezelje az illegális fakereskedelem felszámolását célzó konkrét megoldások szükségességét, e probléma globális szinten egyenlő versenyfeltételek melletti kezelése érdekében; támogatja, hogy a Bizottság tárgyalásokat kezdjen önkéntes partnerségi megállapodásról Vietnám szomszédos országaival, amint teljesülnek a szükséges feltételek, és hangsúlyozza a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodások fontosságát a jövőbeli fejlesztési és együttműködési eszközökben; felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan eszközöket, amelyek megkönnyítik a bevált gyakorlatok cseréjét Vietnám és olyan országok között, amelyek már kötöttek önkéntes partnerségi megállapodást az EU-val;

19.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Vietnámi Szocialista Köztársaság és a Kambodzsai Királyság kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 329., 2016.12.3., 8. o.

(2)  HL L 347., 2005.12.30., 1. o.

(3)  HL L 295., 2010.11.12., 23. o.

(4)  https://eia-international.org/wp-content/uploads/eia-serial-offender-web.pdf

(5)  https://eia-international.org/report/vietnam-violation-action-required-fake-cites-permits-rosewood-trade/

(6)  Nellemann, C., INTERPOL, Környezeti Bűncselekmények (szerk.), 2012. „Zöld szén, fekete kereskedelem: illegális fakitermelés, adócsalás és pénzmosás a világ trópusi erdeiben”, Gyorsreagálási vizsgálat. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, GRIDArendal, http://wedocs.unep.org/bitstream/handle/20.500.11822/8030/Green%20carbon%20Black%20Trade_%20Illegal%20logging.pdf?sequence=5&isAllowed=y

(7)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0140.

(8)  https://www.phnompenhpost.com/national/despite-ban-timber-exports-vietnam-nearing-2016-total

(9)  https://eia-international.org/wp-content/uploads/eia-serial-offender-web.pdf, 6. o.

(10)  Az önkéntes partnerségi megállapodás az EU-ba exportált összes fontosabb termékre kiterjed, elsősorban a FLEGT-rendeletben meghatározott öt kötelező fatermékre (rönkfa, fűrészáru, vasúti talpfa, rétegelt lemez és furnér), továbbá számos más fatermékre, így a faforgácsra, a parkettára, a forgácslemezre és a fabútorokra. Az önkéntes partnerségi megállapodás minden harmadik országba irányuló exportra vonatkozik, habár az engedélyezési rendszer kezdetben legalábbis csak az uniós kivitelt érinti.

(11)  Az önkéntes partnerségi megállapodás 2. cikkének j) pontja szerint a „jogszerűen előállított fatermékek” (a továbbiakban „jogszerű fatermék” megnevezéssel is szerepelhet) a II. mellékletben meghatározott vietnámi jogszabályokkal és e megállapodás egyéb vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kitermelt vagy behozott és előállított fatermékek; behozott fatermékek esetében pedig a kitermelés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályaival és az V. mellékletben ismertetett eljárásokkal összhangban kitermelt, előállított és exportált fatermékeket jelent.

(12)  A TLAS rendszer FLEGT-engedélyezésre való alkalmasságának értékelését első alkalommal az EU és Vietnám közösen végzi majd. Az engedélyezés csak akkor indulhat, ha mindkét fél egyetért abban, hogy a rendszer erre megfelelő mértékben alkalmas.

(13)  13.8. cikk, 2a) bekezdés: „[mindkét fél] ösztönzi a fenntarthatóan kezelt erdőkből származó és a kitermelés helye szerinti ország vonatkozó hazai jogszabályaival összhangban előállított erdészeti termékek előtérbe helyezését; ebbe beletartozhat az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) vonatkozó önkéntes partnerségi megállapodás megkötése is”.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/207


P8_TA(2019)0142

A személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv ***

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményét módosító jegyzőkönyvnek az Európai Unió érdekében történő megerősítésére a tagállamoknak adott felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10923/2018 – C8-0440/2018 – 2018/0238(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/34)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (10923/2018),

tekintettel az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményét módosító kiegészítő jegyzőkönyvre (ETS 108. sz.) (CETS 223. sz.),

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0440/2018),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0070/2019),

1.

egyetért a tanácsi határozat tervezetével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európa Tanácsnak.

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/208


P8_TA(2019)0143

Az Európa Tanácsnak a labdarúgó-mérkőzéseken és egyéb sporteseményeken megvalósítandó integrált biztonsági, védelmi és szolgáltatási megközelítésről szóló egyezményéhez történő tagállami csatlakozásra való felhatalmazás ***

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamoknak az Európa Tanácsnak a labdarúgó-mérkőzéseken és egyéb sporteseményeken megvalósítandó integrált biztonsági, védelmi és szolgáltatási megközelítésről szóló egyezményéhez (CETS 218 sz.) az Európai Unió érdekében történő csatlakozásra való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről (12527/2018 – C8-0436/2018 – 2018/0116(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/35)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12527/2018),

tekintettel az Európa Tanácsnak a labdarúgó-mérkőzéseken és egyéb sporteseményeken megvalósítandó integrált biztonsági, védelmi és szolgáltatási megközelítésről szóló (CETS 218 sz.) egyezményére,

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikke (1) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint 218. cikke (8) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0436/2018),

tekintettel a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos biztonságról szóló, 2002. április 25-i 2002/348/IB tanácsi határozatra (1),

tekintettel „A sportpolitika egységes megközelítése: jó kormányzás, hozzáférhetőség és tisztaság” című, 2017. február 2-i állásfoglalására (2),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság ajánlására (A8-0080/2019),

1.

egyetért a tanácsi határozat tervezetével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, továbbá az Európa Tanácsnak.

(1)  HL L 121., 2002.5.8., 1. o.

(2)  HL C 252., 2018.7.18., 2. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/209


P8_TA(2019)0144

Az EU és Kína közötti, a tengeri szállításról szóló megállapodást módosító jegyzőkönyv (Horvátország csatlakozása) ***

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a tengeri közlekedésről szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya között létrejött megállapodást a Horvát Köztársaság európai uniós csatlakozásának figyelembevétele céljából módosító jegyzőkönyvnek az Európai Unió és a tagállamok nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (05083/2015 – C8-0022/2019 – 2014/0327(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/36)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05083/2015),

tekintettel a tengeri közlekedésről szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya között létrejött megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv tervezetére (05880/2015),

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8–0022/2019),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A8-0168/2019),

1.

egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/210


P8_TA(2019)0145

Az EU–Egyiptom euromediterrán megállapodás (Horvátország csatlakozása) ***

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10219/2016 – C8-0135/2017 – 2016/0121(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/37)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (10219/2016),

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv tervezetére (10221/2016),

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0135/2017),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A8-0025/2019),

1.

egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Egyiptomi Arab Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/211


P8_TA(2019)0146

Az EU–Türkmenisztán partnerségi és együttműködési megállapodás

Az Európai Parlament 2019. március 12-i állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség általi megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló tervezetről (12183/1/2011 – C8-0059/2015 – 1998/0031R(NLE))

(2021/C 23/38)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló tervezetre (12183/1/2011),

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás tervezetére (12288/2011),

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 207. cikkével, 209. cikkével és 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, továbbá az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 101. cikkének második bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0059/2015),

tekintettel a közép-ázsiai régióról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájáról szóló 2008. február 20-i állásfoglalására (1), a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására (2), az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló 2016. április 13-i állásfoglalására (3), a Türkmenisztánnal kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodásról szóló 2009. április 22-i állásfoglalására (4), valamint az Európai Unió megállapodásaiban szereplő emberi jogi és demokráciazáradékról szóló, 2006. február 14-i állásfoglalására (5),

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között létrejött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló, 1999. évi ideiglenes megállapodásra (5144/1999), amelyet a Tanács 2009. július 27-én kötött meg, valamint a megállapodás értelmében létrehozott vegyes bizottság rendszeres találkozóira,

tekintettel az Európai Unió és Türkmenisztán között 2008 májusában aláírt, energiaügyről szóló egyetértési megállapodásra,

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyeknek Türkmenisztán részes fele,

tekintettel az EU és Türkmenisztán közötti éves emberi jogi párbeszédre,

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Külügyi Bizottsághoz címzett, 2015. december 16-i levelében megfogalmazott kötelezettségvállalására, amely tartalmazza a (3) bekezdésben megfogalmazott szempontokat,

tekintettel az alelnök/főképviselő a Külügyi Bizottság elnökének címzett, 2018. július 5-i levelére, melyben támogatja a Türkmenisztánnal kötendő partnerségi és együttműködési megállapodást,

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (5) bekezdésére,

tekintettel a Külügyi Bizottság időközi jelentésére (A8-0072/2019),

A.

mivel Közép-Ázsia kapcsolatai egyre szorosabbak az Európai Unióval;

B.

mivel a Türkmenisztánnal kötendő partnerségi és együttműködési megállapodást 1997-ben parafálták, és azt 1998-ban írták alá; mivel a 15 eredeti aláíró közül 14 tagállam azóta megerősítette a partnerségi és együttműködési megállapodást (egyedül az Egyesült Királyság nem tette ezt még meg); mivel Türkmenisztán 2004-ben megerősítette a partnerségi és együttműködési megállapodást; mivel azon tagállamoknak, amelyek a megállapodás aláírása után csatlakoztak az EU-hoz, külön jegyzőkönyv és megerősítési eljárás révén kell csatlakozniuk a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz;

C.

mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás teljes ratifikálását követően tízéves kezdeti időszakra fog vonatkozni, ezt követően pedig évente fogják megújítani, ami lehetővé teszi az EU számára, hogy felmondja a megállapodást, amennyiben súlyos kételyei merülnének fel az emberi jogok tiszteletben tartása tekintetében, vagy egyéb súlyos jogsértéseket követnének el; mivel új fejlemények figyelembevétele érdekében a felek módosíthatják a partnerségi és együttműködési megállapodást;

D.

mivel a Tanács 2009 áprilisában egy választható, jogilag nem kötelező erejű eljárás részeként konzultációt folytatott az Európai Parlamenttel a Türkmenisztánnal kötendő ideiglenes kereskedelmi megállapodásról;

E.

mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megállapította azokat a referenciaértékeket, amelyek szerint mérni kell a Türkmenisztán által elért előrelépést, valamint azokat a kritériumokat, amelyek alapján – a jogállamiságra, a jó kormányzásra és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközileg elismert normákkal összhangban – engedélyezhető az együttműködés folytatása;

F.

mivel a demokrácia, az alapvető jogok és az emberi jogok, valamint a piacgazdaság elvei tiszteletben tartásának – amelyek az ideiglenes kereskedelmi megállapodás alapvető elemeit képezik (ahogyan azt rögzíti mind a megállapodás 1. cikke, mind a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. cikke) – Türkmenisztán hosszú távú céljainak kell maradniuk; mivel az alkalmazás egyoldalú felfüggesztésének lehetősége rendelkezésre áll, amennyiben bármelyik fél megsértené ezeket az elemeket;

G.

mivel a Külügyi Bizottság azt követően, hogy megvitatta az arra irányuló ajánlástervezetet, hogy a Parlament adja egyetértését a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséhez, valamint megvitatta az ajánlástervezetet kísérő, 2015. május 8-i jelentéstervezetet, amely állásfoglalásra irányuló indítványt tartalmazott, 2016. május 24-én úgy határozott, hogy ideiglenesen felfüggeszti az eljárást, amíg úgy nem ítéli meg, hogy elegendő előrelépés történt az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében, úgy határozott továbbá, hogy elindítja a jelenlegi ideiglenes eljárást;

H.

mivel – amint azt a Parlament korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazta – ahhoz, hogy elvi alapokon álló és koherens uniós politikát lehessen folytatni az országgal fenntartott kapcsolatokat illetően, alapvető fontosságú, hogy folyamatosan érvényesek legyenek a Türkmenisztánban az emberi jogok tekintetében elért előrelépésre vonatkozó referenciaértékek;

I.

mivel Türkmenisztán 2015-ben elfogadta a 2016–2020-as időszakra szóló, emberi jogokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervet, amelyet az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának támogatásával 2013-ban készített el;

J.

mivel Türkmenisztán megkötött több nemzetközi megállapodást (például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, és ILO-egyezményeket);

1.

kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy az ENSZ, az EBESZ és az EBRD ajánlásai alapján, és mielőtt a Parlament megadja egyetértését a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséhez, sürgősen határozza meg az alábbi rövid távú referenciaértékeket a türkmenisztáni állami hatóságok által megteendő fenntartható előrelépés mérésére:

Politikai rendszer, jogállamiság és jó kormányzás

i.

a végrehajtó, a jogalkotó és az igazságszolgáltatási ág egyértelmű szétválasztása, és többek között annak lehetővé tétele és garantálása, hogy a lakosság valóban részt vehessen az állami döntéshozatali folyamatokban, többek között olyan nemzetközi szakértőkkel konzultálva, mint az Európa Tanács Velencei Bizottsága, valamint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) a tekintetben, hogy Türkmenisztán alkotmánya megfelel-e ezeknek a demokratikus elveknek, továbbá a hajlandóság bizonyításra Türkmenisztán részéről arra nézve, hogy fontolóra veszik az említett szervezetek által javasolt reformokat;

ii.

a nem kormányzati szervezetek bejegyzésére és működésére vonatkozó korlátozások megszüntetése;

Emberi jogok és alapvető szabadságok

iii.

a türkmén kormány által az emberi jogokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervében (2016–2020) megfogalmazott kötelezettségvállalások végrehajtása;

iv.

vessenek véget a titkos fogva tartásoknak és az erőszakos eltüntetéseknek, a kényszermunkának és a kínzásoknak, valamint tájékoztassák az erőszakosan eltüntetett személyek családját rokonaik sorsáról és hollétéről, és biztosítsák a családtagok számára, hogy az őrizetbe vett személyekkel kapcsolatot tarthassanak; ismerjék el az ország hatóságai, hogy továbbra is vannak politikai foglyok őrizetben, valamint biztosítsanak bejutást az országba nemzetközi szervezetek és független megfigyelők, többek között a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára;

v.

biztosítsanak akadálytalan hozzáférést különböző információforrásokhoz, és különösen tegyék lehetővé, hogy az emberek hozzáférhessenek alternatív információforrásokhoz, ideértve a nemzetközi kommunikációs csatornákat is, valamint hogy rendelkezhessenek olyan távközlési berendezésekkel, mint például a magán parabolaantenna vagy a megfizethető internetes kapcsolat;

vi.

vessenek véget az országban, illetve külföldön dolgozó független újságírók, továbbá civil társadalmi és emberi jogi aktivisták, valamint családtagjaik üldözésének és megfélemlítésének; biztosítsák a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát;

vii.

tegyék lehetővé az ENSZ és más olyan nemzetközi és regionális emberi jogi szervezetek országba látogatását, amelyek kérték az ilyen látogatásokat és továbbra is válaszra várnak;

viii.

vessenek véget az utazási tilalmak informális és önkényes rendszerének és biztosítsák, hogy azok az emberek, akik nem kaptak engedélyt az ország elhagyására, szabadon utazhassanak;

2.

kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy vegyék figyelembe a következő, a fenntartható és hiteles előrehaladásra vonatkozó, hosszú távra szóló ajánlásokat:

Politikai rendszer, jogállamiság és jó kormányzás

i.

a politikai pluralizmus és a demokratikus elszámoltathatóság elvének tiszteletben tartása, megfelelően működő politikai pártokkal és egyéb szervezetekkel, amelyeknek nem avatkoznak bele a működésébe;

ii.

reformok folyamatos végrehajtása a közigazgatás minden szintjén és területén, különösen az igazságszolgáltatásban és a bűnüldözésben, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban;

iii.

erős és hatékony biztosítékok a magas szinten elkövetett korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem ellen;

iv.

a gyermekmunkát tiltó törvény teljes körű végrehajtása;

Emberi jogok és alapvető szabadságok

v.

a véleménynyilvánítás szabadságához, az egyesülés szabadságához, valamint a vallás és meggyőződés szabadságához való jog békés és jogszerű gyakorlásának teljes mértékű tiszteletben tartása;

vi.

a szabad mozgáshoz való általános jog, mind az országon belül, mind külföldön;

3.

hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek szorosan nyomon kell követnie és ellenőriznie kell a türkmenisztáni fejleményeket és a partnerségi és együttműködési megállapodás valamennyi részének végrehajtását, amint az hatályba lép; ezzel összefüggésben felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy hajtsa végre az emberi jogi ellenőrző mechanizmust és nyilvánosan fejezze ki elkötelezettségét mellette, ezáltal lehetővé téve, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) megfelelően tájékoztassa a Parlamentet a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról, amint az hatályba lép, és különösen annak célkitűzéseiről és a 2. cikknek való megfelelőségéről, annak érdekében, hogy reagálhasson a helyszínen bekövetkező fejleményekre, amennyiben dokumentált és bizonyított lenne, hogy súlyosan megsértették az emberi jogokat; kiemeli a partnerségi és együttműködési megállapodás felfüggesztésére irányuló mechanizmus lehetőségét, amennyiben ilyen esetekre sor kerülne, és üdvözli e tekintetben az alelnök/főképviselő 2015. december 16-i, a Külügyi Bizottságnak címzett levelét, amely a következő célkitűzéseket tartalmazza:

i.

annak biztosítása, hogy az Európai Parlamentet megfelelően tájékoztassák a partnerségi és együttműködési megállapodás emberi jogokra és demokratizálódásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról, beleértve az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos helyzet alakulására vonatkozó információkhoz való hozzáférést is, és hogy kérésre – az alkalmazandó titoktartási szabályokra is figyelemmel – az együttműködési tanács ülései előtt és után mielőbb eligazítást adjanak számára;

ii.

szorosabb együttműködés az Európai Parlamenttel és a civil társadalommal az éves emberi jogi párbeszéd előkészítése során és jelentéstétel;

iii.

konzultáció folytatása az Európai Parlamenttel az EU Türkmenisztánra vonatkozó emberi jogi országstratégiai dokumentuma aktualizálásainak előkészítése során;

4.

üdvözli az alelnök/főképviselő 2018. novemberi bejelentését az asgabati teljes jogú uniós küldöttség felállításáról; hangsúlyozza, hogy az új küldöttségnek kölcsönösen előnyös együttműködési stratégiát kell kialakítania, amely igazodik Türkmenisztán fejlesztési feltételeihez és követelményeihez, figyelemmel kell kísérnie az országbeli helyzetet, ideértve az emberi jogok megsértését, valamint az aggodalomra okot adó egyedi eseteket is, párbeszédet kell folytatnia az ország különböző politikai, társadalmi és gazdasági szereplőivel, lehetővé kell tennie a helyszínen folytatott diplomáciai tevékenységet, valamint javítania kell az uniós külső finanszírozási eszközök által finanszírozott projektek irányítását és felügyeletét;

5.

úgy határoz, hogy fontolóra fogja venni egyetértésének megadását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Bizottság, a Tanács, az alelnök/főképviselő, valamint Türkmenisztán állami hatóságai megfelelően figyelembe vették az (1) és a (3) bekezdésben megfogalmazott ajánlásokat;

6.

utasítja elnökét, hogy kérje fel a Tanácsot, a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet a türkmenisztáni helyzetre vonatkozó lényeges információkról;

o

o o

7.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Türkmenisztán kormányának és parlamentjének.

(1)  HL C 184. E, 2009.8.6., 49. o.

(2)  HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o.

(3)  HL C 58., 2018.2.15., 119. o.

(4)  HL C 184. E, 2010.7.8., 20. o.

(5)  HL C 290. E, 2006.11.29., 107. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/215


P8_TA(2019)0147

A DNS-adatokra vonatkozó, az Egyesült Királysággal való automatizált adatcsere megindításáról szóló végrehajtási határozat *

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a DNS-adatokra vonatkozó, az Egyesült Királysággal való automatizált adatcsere megindításáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13123/2018 – C8-0474/2018 – 2018/0812(CNS))

(Konzultáció)

(2021/C 23/39)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Tanács tervezetére (13123/2018),

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0164/2018),

tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 33. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0092/2019),

1.

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/216


P8_TA(2019)0148

A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0007 – C8-0012/2016 – 2016/0002(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/40)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0007),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 82. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0012/2016),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0219/2016),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2016)0002

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/884 irányelvvel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/217


P8_TA(2019)0149

A harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0344 – C8-0217/2017 – 2017/0144(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/41)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0344),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 82. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0217/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0018/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2017)0144

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/816 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/218


P8_TA(2019)0150

Az Európai Szolidaritási Testület programja ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szolidaritási Testület programjának létrehozásáról, valamint az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0440 – C8-0264/2018 – 2018/0230(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/42)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0440),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 165. cikkének (4) bekezdésére, 166. cikkének (4) bekezdésére és 214. cikkének (5) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0264/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére (2),

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Költségvetési Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0079/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 62., 2019.2.15., 201. o.

(2)  HL C 86., 2019.3.7., 282. o.


P8_TC1-COD(2018)0230

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az Európai Szolidaritási Testület programjának létrehozásáról, valamint az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére, 166. cikke (4) bekezdésére és 214. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Unió alapköve az Uniós polgárok és a tagállamok közötti szolidaritás. Ez az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt közös érték vezérli a fellépéseit, biztosítja továbbá a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amelyek megoldását a gyakorlatban is megnyilvánuló szolidaritásukkal a fiatalok is szeretnének elősegíteni. [Mód. 1]

(1a)

Mivel a világban jelentősen nőtt a humanitárius válságok és a szükséghelyzetek száma, elő kell segíteni a tagállamok közötti, valamint az ember okozta válságokkal vagy természeti katasztrófákkal sújtott harmadik országokkal vállalt szolidaritást, és emellett törekedni kell arra, hogy az uniós polgárok körében fokozzuk a szolidaritás népszerűsítését és a humanitárius segítségnyújtás láthatóságát. [Mód. 2]

(1b)

A humanitárius segítségnyújtás a pártatlanság, a semlegesség és a megkülönböztetésmentesség nemzetközi humanitárius törvényekben és uniós jogban foglalt elvein alapul. A humanitárius segítségnyújtás célja szükségleteken alapuló sürgősségi segély nyújtása az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése, továbbá az ember okozta vagy természeti katasztrófák által sújtott sérülékeny csoportok védelme érdekében. A katasztrófakockázat-csökkentés és a felkészültség biztosítása a kapacitásépítés és az ellenálló képesség erősítése révén szintén alapvető elemei a humanitárius segítségnyújtásnak. [Mód. 3]

(2)

Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszédben a Bizottság felhívta a figyelmet a fiatalokba való befektetés szükségességére, továbbá bejelentette az Európai Szolidaritási Testület létrehozását, amelynek célja, hogy az egész Unióban lehetőségeket teremtsen a fiatalok számára a társadalom számára hasznos szerepvállaláshoz, a szolidaritás megnyilvánulásához és képességeik fejlesztéséhez, akik így nemcsak munkához jutnak, de felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokhoz is.

(3)

„Az Európai Szolidaritási Testület” című 2016. december 7-i közleményében (4) a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy egész Európában meg kell erősíteni a szolidaritási munkát, a fiatalok számára több és jobb lehetőséget kell biztosítani a legkülönbözőbb területeket érintő szolidaritási tevékenységek folytatásához, illetve támogatni kell a nemzeti , regionális és helyi szereplők munkáját a különböző kihívások és válsághelyzetek megoldásában. A közlemény elindította az Európai Szolidaritási Testület első fázisát, amely számos különböző uniós programot hívott segítségül ahhoz, hogy önkéntességi, gyakornoki vagy álláslehetőségeket kínáljon a fiataloknak Unió-szerte. [Mód. 4]

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke a szolidaritást az Európai Unió egyik alapvető elveként említi. Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése szerint többek között erre az elvre épül az EU külső tevékenysége is.

(4a)

E rendelet összefüggésében a szolidaritás felelősségérzetként értelmezhető mindenki részéről mindenki irányába, a közjó iránti elkötelezettség érdekében, ami ellenszolgáltatás nélküli konkrét fellépésekben nyilvánul meg. [Mód. 5]

(4b)

A szolidaritás fontos kifejezésének minősül az Unión kívül élő olyan személyeknek és közösségeknek – a semlegesség, az emberiesség, a függetlenség és a pártatlanság alapelvei szellemében – biztosított segítségnyújtás, akiket katasztrófa sújtott, vagy akik különösen kiszolgáltatottak a katasztrófáknak és humanitárius segítségnyújtásra van szükségük. [Mód. 6]

(4c)

A részt vevő önkénteseknek és az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest keretében fellépő szervezeteknek el kell fogadniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban lefektetett alapelveket. [Mód. 7]

(4d)

Tovább kell erősíteni a válságok és katasztrófák sújtotta harmadik országbeli áldozatok iránti szolidaritást, valamint fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást és általában az önkéntességet mint egy egész életen át tartó tevékenységet érintő tudatosságot és láthatóságot az uniós polgárok körében. [Mód. 8]

(4e)

Az Unió és a tagállamok kötelezettséget vállaltak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje és annak fenntartható fejlesztési céljai belső és külső fellépések révén történő végrehajtására. [Mód. 9]

(4f)

A humanitárius és a fejlesztési törekvések gyakorlatban történő összekapcsolásáról szóló, 2017. május 19-i következtetéseiben a Tanács elismerte az ellenálló képességnek a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés jobb összekapcsolása révén történő megerősítésének, valamint a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési együttműködés és a konfliktusmegelőzés egymást kiegészítő szempontjai közötti gyakorlati kapcsolatok további megerősítésének szükségességét. [Mód. 10]

(5)

A fiatalok számára a szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódáshoz könnyen elérhető , inkluzív és érdemi lehetőségeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségek előnyére kifejezésre juttassák elkötelezettségüket, miközben személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük szempontjából is hasznos tapasztalatokra, képességekre és készségekre tesznek szert, ezáltal pedig javítják foglakoztatási lehetőségeiket. E tevékenységek a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkások mobilitását is ösztönzik , valamint támogatják a multikulturális párbeszédet . [Mód. 11]

(6)

A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük,; vagyis választ kezelniük kell adniuk a kielégítetlen társadalmi igényekre igényeket, fokozniuk kell a szolidaritást , és hozzá kell járulniuk a közösségek és a demokratikus részvétel erősítéséhez. Lehetőségeket kell kínálniuk a fiataloknak, hogy értékes tudásra és készségekre tegyenek szert. Anyagilag is megfizethetőnek kell lenniük a fiatalok számára, illetve biztonságos , inkluzív és egészséges körülmények között kell megvalósulniuk. A társadalom kielégítetlen szükségleteinek lehető legjobb meghatározása és a szükségletekre összpontosító program biztosítása érdekében ösztönözni kell a helyi és regionális hatóságokkal és a sürgős szociális problémákra szakosodott európai hálózatokkal folytatott párbeszédet. A szolidaritási tevékenységek nem gyakorolhatnak negatív hatást a meglévő munkahelyekre és szakmai gyakorlatokra, és úgy kell hozzájárulniuk a vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében tett kötelezettségvállalásainak erősítéséhez, hogy azokat nem váltják fel . [Mód. 12]

(7)

Az Európai Szolidaritási Testület egyablakos ügyintézést biztosít az Unión belül és kívül végzett szolidaritási tevékenységek tekintetében. Biztosítani kell a más vonatkozó uniós szakpolitikákkal és programokkal való összhangot és kiegészítő jelleget. Az Európai Szolidaritási Testület programja az elődprogramok és már működő programok, úgymint az európai önkéntes szolgálat (5) és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés (6) erősségeire és szinergikus hatásaira épít. A program kiegészíti a tagállamok arra irányuló munkáját is, hogy olyan programok, mint az ifjúsági garancia keretében támogassák a fiatalokat és megkönnyítsék az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenetüket, ezért a program az adott tagállamban vagy külföldön a szolidaritással kapcsolatos területeken gyakornoki vagy álláslehetőségek formájában további lehetőségeket biztosít számukra a munkaerőpiaci megjelenéshez. Az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó, már létező uniós szintű hálózatokkal, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával, valamint az EURES és az Eurodesk hálózattal és illetékes civil társadalmi szervezetekkel, többek között a szociális partnerekkel és a fiatalokat és az önkénteseket képviselő hálózatokkal biztosított a kiegészítő jelleg. Ezenkívül adott esetben a bevált gyakorlatokra is építve biztosítani kell, hogy kiegészítsék egymást a kapcsolódó, már működő rendszerek is, különösen a fiatalok érdekeit szolgáló nemzeti szolidaritási rendszerek , például az önkéntességi és civil szolgálatok és mobilitási rendszerek, illetve az Európai Szolidaritási Testület , továbbá biztosítani kell, hogy kölcsönösen erősítsék és fokozzák az ilyen rendszerek hatását és minőségét, és építsenek a bevált gyakorlatokra. Az Európai Szolidaritási Testület nem helyettesítheti a nemzeti rendszereket. Biztosítani kell, hogy minden fiatal részt vehessen a nemzeti szolidaritási tevékenységekben. A Bizottságnak gyakorlati iránymutatásokat kell kidolgoznia a program más uniós programokkal és finanszírozási forrásokkal való kiegészítő jellegére, a támogatási forrásokra, valamint a programok között lévő szinergiákra vonatkozóan . [Mód. 13]

(8)

A kapcsolódó jogszabályok uniós szintű értelmezése tekintetében mind az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó határon átnyúló önkéntes tevékenységeket, mind pedig a továbbra is az 1288/2013/EU rendelet alapján támogatandó önkéntes tevékenységeket egyenértékűnek kell tekinteni az európai önkéntes szolgálat keretében folyó munkával.

(8a)

A küldő és a fogadó szervezeteknek a 375/2014/EU rendelettel összhangban elvégzett akkreditációja a program keretében nem kerül megismétlésre, és az akkreditáció egyenértékűségét az e rendelet 2021-től kezdődő végrehajtása során kell elismerni. [Mód. 14]

(9)

Az Európai Szolidaritási Testület új , nem formális és informális tanulási lehetőségeket nyit meg a fiatalok előtt, hogy a szolidaritási tevékenységek különböző területein önkéntes vagy gyakornoki munkát vállaljanak, illetve állásokat töltsenek be, továbbá a saját kezdeményezésük alapján szolidaritási projekteket tervezzenek és dolgozzanak ki. Ezek a lehetőségek hozzájárulnak személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésükhöz. Az Európai Szolidaritási Testület támogatja továbbá az Európai Szolidaritási Testület résztvevői és szervezetei között a hálózatépítési tevékenységeket, illetve a támogatott tevékenységek minőségét biztosító, valamint a megszerzett ismeretek érvényesítését javító intézkedéseket. Ezáltal hozzájárul az európai együttműködés fiatalok számára releváns aspektusaihoz, és felhívja a figyelmet az együttműködés pozitív hatására. Hozzá kell járulnia továbbá a közösségek erősítéséhez, valamint a szolidaritási tevékenységeket végrehajtó, már meglévő szervezetek támogatásához és erősítéséhez is. . [Mód. 15]

(10)

E tevékenységeknek egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük, és a közösségek javát kell szolgálniuk, egyúttal előmozdítva az egyén személyes, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését is . E tevékenységeknek a közösségek javát kell szolgálniuk , és önkéntes munka, szakmai gyakorlatok, állások, projektek és hálózatépítési tevékenységek formáját ölthetik többek között a következő területeken: oktatás és képzés, foglalkoztatás, nemek közötti egyenlőség, vállalkozások (különösen szociális vállalkozások), állampolgárság és demokratikus részvétel, interkulturális és vallásközi párbeszéd, társadalmi befogadás, a fogyatékossággal élő személyek befogadása, környezet- és természetvédelem, az éghajlatváltozással összefüggő tevékenységek, katasztrófavédelmi megelőzés, felkészültség és helyreállítás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek biztosítása, egészség és jóllét, kreativitás és kultúra - többek között kulturális örökség –, kreativitás , testnevelés és sport, szociális segítségnyújtás és ellátás, harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja – összpontosítva a bevándorlókat érintő kihívások leküzdésére – , területi együttműködés és kohézió, határokon átnyúló együttműködés. E tevékenységeknek jelentős tanulmányi és képzési vetülettel is rendelkezniük kell, mivel a résztvevők a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően is részt vehetnek egyéb releváns tevékenységekben. [Mód. 16]

(11)

Az önkéntes tevékenységek – függetlenül attól, hogy az Unión belül vagy harmadik országban zajlanak – bőséges tapasztalatszerzési lehetőségeket jelentenek, amelyekre nem formális és informális tanulmányi környezetben kerül sor; ez javítja a fiatalok személyes, szociális és szakmai fejlődését, tevékeny polgári szerepvállalását , demokratikus részvételét és foglalkoztatási lehetőségeit. Az önkéntességnek írásos önkéntességi megállapodáson kell alapulnia, és az önkéntes tevékenységek nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a potenciális vagy már létező fizetett munkavégzést, és ezek pótlásának sem szabad tekinteni őket. A Bizottságnak és a tagállamoknak a nyitott koordinációs módszer keretében együtt kell működniük az ifjúsági önkéntességre vonatkozó szakpolitikák területén. [Mód. 17]

(12)

Szolidaritással kapcsolatos területeken a gyakornoki vagy álláslehetőségek további lehetőségeket kínálhatnak a fiatalok számára a munkaerőpiaci megjelenéshez, miközben égető társadalmi problémák megoldásához is hozzájárulnak. Elősegíthetik A könnyen elérhető szakmai gyakorlatokat és állásokat mind pénzügyi, mind szervezeti szempontból világosan el kell különíteni az önkéntességtől. A szakmai gyakorlatok soha nem vezethetnek az állások kiváltásához. A fizetett szakmai gyakorlatok és állások ugyanakkor ösztönző hatással lehetnek a hátrányos helyzetű és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára azon szolidaritással összefüggő tevékenységekben való részvétel tekintetében, amelyekhez máskülönben nem lenne hozzáférésük, miközben egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtenek az égető társadalmi problémák megoldásához való hozzájárulás és a helyi közösségek erősítése révén. A szakmai gyakorlatok megkönnyíthetik a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek és termelékenységének javítását, miközben megkönnyíthetik a munkaerőpiaci lehetőségeik javítása szempontjából nagyon fontos átmenetet az oktatási rendszerbőlmunka világába. Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált gyakornoki tevékenységekre a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásban (7) meghatározott minőségi elveknek kell vonatkozniuk számára az oktatásból foglalkoztatásba való belépést, és elősegíthetik a fiatalok foglalkoztathatóságát, ami kulcsfontosságú a fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációja szempontjából . A felkínált szakmai gyakorlatok és állások ugródeszkát jelentenek a fiatalok számára a munkaerőpiacra történő belépéshez ,. ezért a tevékenység lezárultával megfelelő támogatás is kapcsolódik hozzájuk Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált szakmai gyakorlatokat és állásokat minden esetben résztvevőt fogadó vagy foglalkoztató részt vevő szervezetnek kell fizetnie . A szakmai gyakorlatokat és állásokat az érintett munkaerőpiaci szereplők, elsősorbanköz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek éskereskedelmi kamarák közvetítik, és finanszírozásukat a gyakorlatoknak írásbeli gyakornoki megállapodáson kell alapulniuk, adott esetben a szakmai gyakorlat végzésének helye szerinti ország alkalmazandó jogszabályainak megfelelően , és azoknak szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló , 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban meghatározott elveket kell követniük. Az állásoknak a munkavégzés helye szerinti részt vevő ország nemzeti jogával vagy az alkalmazandó kollektív szerződésekkel, vagy mindkettővel összhangban munkaszerződésen kell alapulniuk. A munkahelyeket kínáló részt vevő szervezetek biztosítják pénzügyi támogatásának időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot . A részt vevő szervezetek az Európai Szolidaritási Testület megfelelő végrehajtási szervezetén keresztül finanszírozási forrásokat igényelhetnek a fiatalok és a szolidaritási ágazatban szakmai gyakorlatokat és állásokat kínáló szervezetek közötti közvetítői feladatok ellátására. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat megfelelően elő kell készíteni, azokat munkahelyi képzéssel és az elhelyezést követő támogatással kell kiegészíteni a résztvevő részvételével kapcsolatban. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat az érintett munkaerőpiaci szereplők, elsősorban a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a kereskedelmi kamarák, valamint a határokon átnyúló tevékenységek esetében az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (8) összhangban az EURES tagszervezetei közvetítik. [Mód. 18]

(12a)

Erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szakmai gyakorlatok és álláslehetőségek nyitottak legyenek minden fiatal részvétele előtt, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra, beleértve a fogyatékossággal élőket, a társadalmi vagy kulturális hátrányt szenvedőket, a bevándorlókat és az elszigetelt vidéki területen vagy az Unió legkülső régióiban élőket. [Mód. 19]

(13)

A fiatalok kezdeményező szelleme a társadalom és a munkaerőpiac számára is fontos érték. Az Európai Szolidaritási Testület hozzájárul ahhoz, hogy ezt az aspektust erősítve lehetőséget biztosítson a fiataloknak olyan saját projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek a helyi közösségek előnyére konkrét problémák megoldását célozzák. Ezek a projektek lehetőséget biztosítanak ötletek kipróbálásához, valamint arra, hogy alulról szerveződő megközelítés révén innovatív megoldásokat dolgozzunk ki a közös kihívásokra, illetve támogatják a fiatalokat abban, hogy maguk is szolidaritási tevékenységek kezdeményezőivé váljanak. Emellett kiindulópontot adnak további szolidaritási tevékenységek végzéséhez, és az első ösztönző lépést jelenthetik az Európai Szolidaritási Testületben részt vevők számára önálló vállalkozások létrehozása, , hogy önkéntesként, gyakornokként vagy pedig munkavállalóként továbbra is aktív polgárok legyenek egyesületek, nem kormányzati szervezetek vagy más, a szolidaritási, a nonprofit és az ifjúsági ágazatban működő testületek megalakítása felé keretében. Az Európai Szolidaritási Testületnek alapvetően olyan légkört kell kialakítania, amelyben a fiatalok egyre motiváltabbak a szolidaritási tevékenységekben való részvételre és a közérdek szolgálatára. [Mód. 20]

(13a)

A megfelelően kiválasztott, kiképzett és kiküldésre felkészített önkéntesek hozzájárulhatnak a szükségleteken alapuló és elvek által vezérelt uniós humanitárius segítségnyújtási kapacitás erősítéséhez, valamint a humanitárius ágazat eredményességének fokozásához, amennyiben rendelkeznek azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek a rászorulók leghatékonyabb segítéséhez szükségesek, feltéve, hogy megfelelő támogatásra és felügyeletre számíthatnak az önkéntes tevékenység helyszínén. Ezért a magasan képzett, megfelelően kiképzett és tapasztalt helyszíni segítők vagy mentorok fontos szerepet töltenek be a humanitárius segítségnyújtás hatékonyságához való hozzájárulás és az önkéntesek támogatása szempontjából. [Mód. 21]

(14)

Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő fiataloknak és szervezeteknek érezniük kell, hogy egy olyan közösségéhez tartoznak, amelyben a részt vevő magán- és jogi személyek elkötelezettek az európai szolidaritás erősítése iránt. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor a lehetőségeik fejlesztéséhez támogatásra is szükségük van, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak jó minőségű tevékenységeket kínálni. Az Európai Szolidaritási Testület támogatja a fiatalok és a részt vevő szervezetek közösségi szerepvállalásának erősítésére, az Európai Szolidaritási Testület szellemének előmozdítására, illetve a hasznos módszerek bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjének ösztönzésére irányuló hálózatépítési tevékenységeket. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak továbbá a köz- és magánjogi szereplők körében az Európai Szolidaritási Testület ismertségének fokozásához, illetve a résztvevők és részt vevő szervezetek által az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról megvalósításának egyes szakaszairól adott részletes és érdemi visszajelzések összegyűjtéséhez. A visszajelzéseknek a program célkitűzéseivel kapcsolatos kérdéseket is tartalmazniuk kell annak érdekében, hogy jobban értékelni lehessen azok teljesítését. [Mód. 22]

(14a)

A program sikeres végrehajtása érdekében a láthatóság és a tudatosság fokozása, valamint a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek további támogatása szükséges, ami tájékoztató kampányok (többek között az Európai Szolidaritási Testületről szóló, évente megrendezésre kerülő tájékoztató nap) és dinamikus kommunikációs eszközök révén valósul meg, kiemelt hangsúlyt helyezve a közösségi médiára, amely a célcsoportok körében a lehető legnagyobb mértékű tájékozottságot biztosítja, az egyéneket és a szervezeteket is ideértve. [Mód. 23]

(15)

Különös figyelmet kell fordítani az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek és egyéb lehetőségek minőségének , illetve a befogadás célkitűzése elérésének biztosítására, elsősorban a következők révén: a résztvevőknek nyújtott megfelelő online vagy offline képzések, nyelvi támogatás, észszerű alkalmazkodás biztosítás, egyszerűsített adminisztratív támogatás eljárások és a tevékenységeket megelőző és követő támogatás, illetve az Európai Szolidaritási Testület keretében szerzett ismeretek, képességek és készségek érvényesítése. Az önkéntesek A támogatási intézkedéseket ifjúsági szervezetekkel és más nonprofit és civil társadalmi szervezetekkel együttműködve kell kialakítani és biztosítani a gyakorlatban szerzett szakértelmük kiaknázása érdekében. A résztvevők és a tervezett kedvezményezettek biztonsága és védelme továbbra is elsődleges fontosságú,. ezért az önkéntesek Valamennyi tevékenységnek meg kell felelnie a „ne okozz kárt” elvnek. A résztvevők nem küldhetők ki nemzetközi és belső fegyveres konfliktusok helyszínén folytatott műveletekhez vagy olyan létesítményekhez, amelyek ellentétesek a nemzetközi emberi jogi normákkal. A gyermek mindenek felett álló érdeke elvének kell vezérelniük azokat a tevékenységeket, amelyekhez közvetlenül érintkezni kell a gyermekekkel, és azok végzését adott esetben a résztvevők háttérellenőrzéséhez vagy a gyermek védelmét biztosító egyéb intézkedésekhez kell kötni. [Mód. 24]

(15a)

A gyermekjogok előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokkal (2017) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikkével összhangban az Uniónak és a tagállamoknak elő kell mozdítania és támogatnia kell a veszélyeztetett személyek, például a fogyatékossággal élő személyek és a gyermekek intézményben történő elhelyezése helyett a család- és közösségalapú gondozásukra történő átállást. Ezzel összefüggésben a program nem támogathat olyan intézkedéseket vagy kezdeményezéseket, amelyek akadályozzák az intézményi elhelyezés vagy a gyermekek vagy fogyatékossággal élő személyek számára káros elhelyezés megszüntetése iránti elkötelezettséget. [Mód. 25]

(15b)

A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség uniós elveit maradéktalanul tiszteletben kell tartani a program végrehajtásának minden szakaszában, különösen a résztvevők és szervezetek beazonosításakor és kiválasztásakor. [Mód. 26]

(16)

Annak érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek hatást gyakoroljanak a résztvevők személyes , tanulmányi , szociális , kulturális , állampolgári és szakmai fejlődésére, a tevékenységek tanulási eredményeiként jelentkező ismereteket, képességeket és készségeket a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban (9) szereplő ajánlásokkal összhangban a nemzeti körülmények és sajátosságok figyelembevételével megfelelően fel kell tárni és dokumentálni kell. Annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrált pályázóknak megfelelő szolidaritási tevékenységeket kínáljanak, a szolidaritási tevékenységek tanulási eredményeit hozzáférhetővé kell tenni számukra még azt megelőzően, hogy döntenének a részvételről. Ennek érdekében uniós és nemzeti szinten hatékony eszközöket kell használni a nem formális és informális tanulás elismerésére, például adott esetben ösztönözni kell a Youthpass és az Europass használatát. [Mód. 27]

(16a)

A nemzeti irodáknak ösztönözniük kell a fiatal önkénteseket arra, hogy a tapasztalataiknak az ifjúsági hálózatokon, oktatási intézményeken és workshopokon keresztül történő megosztása érdekében a program nagyköveteivé váljanak. A korábbi önkéntesek vagy nagykövetek szintén hozzájárulhatnak a jövőbeli jelöltek képzéséhez. [Mód. 28]

(17)

Minőségi védjeggyel kell garantálni, hogy jogaik és feladataik , illetve a biztonsági normák tekintetében a részt vevő szervezetek a szolidaritási tevékenység minden szakaszában , a tevékenység előtt és után is megfeleljenek az Unió értékeinek, elveinek és céljainak, továbbá az Európai Szolidaritási Testület alapelveinek és követelményeinek. A minőségi védjegy megszerzése a részvétel előfeltétele, de automatikusan nem eredményezheti az Európai Szolidaritási Testület keretében kapott finanszírozást. A minőségi védjegyeket a szolidaritási tevékenység típusai szerint kell megkülönböztetni. [Mód. 29]

(18)

Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó minden jogalanynak minőségi védjegyet kell kiadni, amennyiben teljesíti a megfelelő feltételeket. Annak biztosítása érdekében, hogy a részt vevő szervezetek jogaik és kötelezettségeik tekintetében hatékonyan megfeleljenek az Európai Szolidaritási Testület elveinek és követelményeinek, külön minőségi védjegyeket kell bevezetni a szolidaritási tevékenységekben végzett önkéntes munka, a humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munka, illetve a szakmai gyakorlatok és az állások tekintetében, amelyek a részt vevő szervezet funkciójától függően eltérőek.  A minőségi védjegy kiadását biztosító eljárást az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó szervezeteinek kell folyamatos jelleggel működtetniük. A kiadott minőségi védjegyet rendszeresen újra kell értékelni, de és vissza is lehet kell vonni, ha az elvégzendő ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a kiadáshoz vezető feltételek már nem teljesülnek. A kisebb szervezetek eltántorításának elkerülése érdekében az adminisztratív terhet minimálisra kell csökkenteni. [Mód. 30]

(19)

Amennyiben egy jogalany az Európai Szolidaritási Testület keretében tevékenységek felkínálásához finanszírozási forrásokat kíván igényelni, először minőségi védjegyet kell szereznie. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a természetes személyekre, akik az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek nem hivatalos csoportját képviselve saját szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást.

(19a)

Főszabályként a támogatás iránti kérelmeket azon ország nemzeti hatóságához kell benyújtani, ahol a részt vevő szervezet székhelye található. Az európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett szolidaritási tevékenységekkel, az önkéntes csoportok európai szinten meghatározott kiemelt területeken végzett szolidaritási tevékenységekkel, valamint a harmadik országokban végzett humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket a 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozattal  (10) létrehozott Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez kell benyújtani. [Mód. 31]

(20)

A részt vevő szervezetek különböző funkciókat tölthetnek be az Európai Szolidaritási Testület keretében. Fogadó szervezetként a résztvevők fogadásával kapcsolatos feladatokat látják el, így szükség szerint a tevékenységek szervezésével, valamint a szolidaritási tevékenységben részt vevők eligazításával és támogatásával kapcsolatos feladatokat végzik , illetve gondoskodnak a tevékenység utáni visszajelzésekről . Támogató funkcióban a szervezetek a résztvevők kiküldésével, valamint a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően nyújtott felkészítésükkel kapcsolatos feladatokat látják el, beleértve a képzéseket és a résztvevők helyi szervezetekhez való átirányítását is egy lezárt tevékenységet követően , hogy fokozhatók legyenek a további szolidaritási tapasztalatokkal kapcsolatos lehetőségek. A nemzeti ügynökségeknek arra is ösztönözniük kell az önkénteseket, hogy a program nagyköveteivé váljanak, és az ifjúsági hálózatok és oktatási intézmények révén megosszák a személyes tapasztalataikat, hozzájárulva ezáltal a program előmozdításához. A nemzeti ügynökségek e célból támogatást nyújtanak az önkénteseknek. [Mód. 32]

(20a)

A fiatalok szolidaritási tevékenységeinek támogatása érdekében a részt vevő szervezeteknek köz- vagy magánszervezeteknek vagy nemzetközi, nonprofit vagy profitorientált szervezeteknek kell lenniük, és lehetnek köztük ifjúsági szervezetek, vallási intézmények és jótékonysági egyesületek, világi humanista szervezetek, nem kormányzati szervezetek vagy a civil társadalom egyéb szereplői. A program csak a részt vevő szervezetek nonprofit tevékenységeihez nyújthat finanszírozást. [Mód. 33]

(21)

Elő kell segíteni az Európai Szolidaritási Testület projektjeinek kiterjesztését. Ugyanakkor ezekről a lehetőségekről pontos és folyamatosan naprakész információkat kell biztosítani a potenciális kedvezményezetteknek. Konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az Európai Szolidaritási Testület projektjeinek gazdái támogatásokra pályázzanak vagy szinergiákat alakítsanak ki az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás, valamint a migrációval, biztonsággal, jogérvényesüléssel és uniós polgársággal, egészségüggyel és kultúrával kapcsolatos programok segítségével. [Mód. 34]

(22)

Az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjainak támogatniuk kell az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő végrehajtó szerveket, szervezeteket és fiatalokat az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek magasabb színvonalú végrehajtása, valamint az ilyen tevékenységekben megszerzett készségek beazonosításának és érvényesítésének többek között a Youthpass tanúsítványok kiállításával történő javítása érdekében.

(23)

Az Európai Szolidaritási Testület portálját folyamatosan fejleszteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület könnyen, akadálymentesen és felhasználóbarát módon elérhető legyen, az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (11) megállapított normákkal összhangban. Az Európai Szolidaritási Testület az érdeklődő magánszemélyek és szervezetek számára egyaránt egyablakos ügyintézést biztosít egyebek mellett a regisztráció, a profilok és lehetőségek felderítése és megtalálása, a hálózatépítés és a virtuális cserekapcsolatok, az online képzés, a nyelvi támogatás és a tevékenységeket megelőző és követő támogatás, visszajelzési és értékelési mechanizmusok, illetve egyéb hasznos, a jövőben adott esetben felmerülő szolgáltatások tekintetében. Bár az egyablakos ügyintézésnek megvan az az előnye, hogy integrált hozzáférést nyújt különféle tevékenységekhez, a magánszemélyek fizikai, társadalmi és egyéb akadályokkal szembesülhetnek az Európai Szolidaritási Testület portáljához való hozzáférésben. A szóban forgó akadályok leküzdése érdekében a részt vevő szervezeteknek támogatást kell nyújtania a résztvevők számára a regisztrációban. [Mód. 35]

(24)

Az Európai Szolidaritási Testület portálját tovább kell fejleszteni, figyelembe véve a tagállamok és az Európai Gazdasági Térség más tagjai által nemzeti interoperabilitási kereteik révén végrehajtott európai interoperabilitási keretet (12), amely különleges iránymutatást nyújt az interoperábilis digitális közszolgáltatások létrehozásának módjáról. Az európai interoperabilitási keret 47 konkrét ajánlást fogalmaz meg a közigazgatási szervek számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet javítani interoperabilitási tevékenységeik irányítását, kapcsolatokat létesíteni az egyes szervezetek között, egyszerűsíteni a végponttól végpontig tartó digitális szolgáltatásokat támogató folyamatokat, valamint biztosítani, hogy a meglévő és az új jogszabályok ne veszélyeztessék az interoperabilitásra irányuló erőfeszítéseket. Emellett a portált az (EU) 2016/2102 irányelvben megállapított normák szerint kell létrehozni. [Mód. 36]

(24a)

A végrehajtási folyamat átláthatóságának fokozása és a program hatékonyságának növelése érdekében a Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, köztük a részt vevő szervezetekkel a program végrehajtásáról. [Mód. 37]

(24b)

A program megfelelő működésének és az intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy olyan mechanizmusokat léptessenek életbe a program munkaprogramjain belül, amelyek biztosítják, hogy a regisztrált pályázók észszerű és viszonylag előre látható időn belül értesüljenek az ajánlatokról. Ezért az elérhető kiközvetítésekre és az aktívan részt vevő szervezetekre vonatkozóan rendszeres és frissített tájékoztatást kell küldeni a regisztrált pályázóknak, arra ösztönözve őket, hogy a regisztráció után aktívan vegyenek részt programban, illetve felkínálva nekik a lehetőséget arra is, hogy közvetlenül lépjenek kapcsolatba a szolidaritás területén mind nemzeti, mind pedig európai szinten tevékenykedő szereplőkkel. [Mód. 38]

(25)

Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (13) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(26)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (15) összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(27)

Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei 18 és 30 év közötti fiataloknak szólnak, akiknek a részvétel előtt regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján.

(27a)

Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség uniós elvei alapján az uniós polgárok és az Unióban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára a hátterüktől és életkoruktól függetlenül lehetővé kell tenni, hogy aktív polgárként szerepet vállaljanak. Figyelembe véve a humanitárius terület sajátos kihívásait, az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés résztvevőinek legalább 18 évesnek kell lenniük és a legkülönfélébb profilokat és nemzedékeket képviselhetik, amelyek készségei hasznosak az ilyen humanitárius műveletek sikerre viteléhez. [Mód. 39]

(28)

A program keretében különös Különös figyelmet kell fordítani arra annak biztosítására , hogy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek minden fiatal, még a leghátrányosabb helyzetűek különösen az Erasmus+ program keretében kidolgozott és alkalmazott befogadásra és sokszínűségre vonatkozó stratégia keretében tovább részletezett, kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára is hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket , például a szolidaritási tevékenységek és a személyre szabott segítségnyújtás megfelelő formáit kell bevezetni a társadalmi befogadásnak és a hátrányos helyzetű kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvételének elősegítése céljából, illetve annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni azokat a korlátokat, amelyeket számos vidéki régiónak, az Unió legtávolabbi régióinak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek a távoli fekvése jelent. E célból a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára – a teljes időben és a lakóhely szerinti országtól eltérő országban való részvétel lehetőségének sérelme nélkül – lehetőséget kell biztosítani a részidős vagy a tartózkodási hely szerinti országban való részvételre is, és részesülniük kell a programban való részvételük megkönnyítését célzó egyéb intézkedésekből.  A részt vevő országoknak törekedniük kell továbbá arra, hogy elfogadják az Európai Szolidaritási Testület megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben – a schengeni vívmányok és a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése, valamint az Európai Unión belüli, határokon átívelő tevékenységek esetében az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátása. [Mód. 40]

(28a)

Külön figyelmet és támogatást kell biztosítani a harmadik országok fogadó szervezeteinek kapacitásépítéséhez, továbbá az önkéntesek tevékenységeinek a helyi körülményekhez való igazításához, valamint az önkéntesek és a helyi humanitárius szervezetek, a fogadó közösség és a civil társadalom között interakció elősegítéséhez. [Mód. 41]

(29)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában összességében az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25 %-a és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében kerül sor. [Mód. 42]

(30)

Ez a rendelet meghatározza a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (18) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(30a)

A költségvetés megfelelő részét a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére és az ifjúsági hálózatok fejlesztésére kell fordítani. [Mód. 43]

(31)

A rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltségek alkalmazását is.

(32)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely az uniós programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek a programban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és a program bizonyos intézkedéseinek decentralizált irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei és természetes személyei a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint vehetnek részt a program bizonyos intézkedéseiben.

(33)

Az Európai Szolidaritási Testület hatásának maximalizálása érdekében rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a részt vevő országok és más uniós programok az Európai Szolidaritási Testület szabályai szerint további finanszírozási forrásokat bocsássanak rendelkezésre.

(34)

A [TOT-ok társulásáról szóló új tanácsi határozat (19) 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(35)

A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel (20) összhangban a programnak tekintetbe kell vennie e régiók sajátos helyzetét. Intézkedésekre fog sor kerülni, hogy a legkülső régiók nagyobb mértékben vehessenek részt valamennyi tevékenységben , többek között a népszerűsítés fokozásában . Ezeket az intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 44]

(36)

A Mivel a programot hétéves időszak során hajtják végre, megfelelő rugalmasságról kell gondoskodni, hogy a program alkalmazkodhasson a változó körülményekhez és politikai prioritásokhoz a szolidaritási tevékenységek végrehajtását illetően. Így a rendelet nem határozza meg részletesen, hogyan tervezik meg a fellépéseket, és nem sérti a következő hét évre szóló politikai prioritásokat vagy kapcsolódó költségvetési rendelettel összhangban a Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia, és erről tájékoztatnia kell prioritásokat. Ehelyett másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat , többek között a különféle tevékenységek keretében végrehajtandó konkrét fellépésekre vonatkozó részleteket az (EU, Euratom) 2018/1046 európai Parlamentet parlamenti és a Tanácsot tanácsi rendelettel  (21) (költségvetési rendelet) összhangban éves munkaprogram útján kell végrehajtani . A munkaprogramban meg kell határozni továbbá a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a program általános és konkrét célkitűzéseinek megfelelően, a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint az előírt összes többi elemet is . A munkaprogramokat és azok módosításait felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni.  A vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni előkészítése és szövegezése során megfelelő konzultációt végez az előkészítő munka folyamán, többek között szakértői szinten is, és gondoskodik a fontos dokumentumok Európai Parlamentnek és Tanácsnak történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról . [Mód. 45]

(37)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. E követelményeknek konkrét, mérhető és valós mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek időszakonként mérhetők, és alapul szolgálnak a program valós hatásainak értékeléséhez.

(38)

Európai, regionális, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell a program által támogatott tevékenységek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A programot dinamikus kommunikációs eszközökkel kell előmozdítani, különös tekintettel a közösségi médiára, annak érdekében, hogy minél több potenciális pályázót el lehessen érni. Külön figyelmet kell fordítani a szociális vállalkozásokra, és ösztönözni kell őket az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeiben való részvételre. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni a program valamennyi végrehajtó szervét a az Unió honlapjain, illetve a már az Európai Szolidaritási Testület keretébe tartozó uniós programok esetében , adott esetben más fontos érdekelt felek támogatásával is. [Mód. 46]

(39)

A program célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nemzeti irodáknak lehetőleg szorosan együtt kell működniük, partnerségben a szolidaritási tevékenységek terén szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetekkel, szociális vállalkozásokkal, ifjúsági szervezetekkel , a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel és helyi érdekeltekkel , többek között az önkéntes hálózatókkal és támogató ügynökségekkel, például az önkéntes központokkal . [Mód. 47]

(40)

A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció akadálymentes módon való biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez. [Mód. 48]

(41)

E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan alkalmaznia kell a már bevezetett irányítási intézkedéseket. A program végrehajtásával ezért már létező struktúrákat, így a Bizottságot és az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységek irányítására kijelölt nemzeti irodákat kell megbízni. A Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a fontos érdekelt felekkel – köztük a részt vevő szervezetekkel – az Európai Szolidaritási Testület programjának végrehajtásáról.

(42)

Annak érdekében, hogy minden részt vevő országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás , a költségoptimalizálás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezet azonos lehet az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységekhez kijelölt szervvel. [Mód. 49]

(43)

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések , valamint a fiatalok programhoz való hozzáférését adott esetben megakadályozó egyéb jogi nehézségek rendezése. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (22) összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított eljárásokat létrehozniuk a beutazás és a tartózkodás engedélyezésére. [Mód. 50]

(44)

A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Ezeket az adatokat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon közölni kell a Bizottsággal.

(45)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 51]

(46)

A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány formájában. A program mobilitási intézkedéseihez nyújtott egyszerűsített támogatásoknak a Bizottság által meghatározottak szerint figyelembe kell venniük a fogadó országban szokványos megélhetési költségeket. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek vonatkoznia kell a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is.

(47)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (24), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. A program teljesítménymutatóinak felülvizsgálata és/vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (25) által elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon , illetve társadalmi-gazdasági háttéren alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének alkalmazását. [Mód. 52]

(49)

A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(50)

Mivel e rendelet célját – amely a fiatalok és a szervezetek elérhető és színvonalas szolidaritási tevékenységekben való részvételének fokozása – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél nagyságrendje és hatása miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(51)

Az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(52)

A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Szolidaritási Testületet (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„szolidaritási tevékenység”: olyan, az Európai Szolidaritási Testület céljainak megvalósításához hozzájáruló, magas színvonalú, ideiglenesen végzett inkluzív és megfelelően támogatott tevékenység, amely a közösség vagy az egész társadalom érdekében fontos társadalmi kihívásokkal foglalkozik, és különféle területeket érintő önkéntes munka, szakmai gyakorlat, állás, szolidaritási projekt vagy hálózatépítési tevékenység formáját öltheti, beleértve a 13. pontban említett tevékenységeket is, amennyiben biztosított európai hozzáadott értékük, valamint az egészségügyi és biztonsági előírásoknak és nemzetközi humanitárius normáknak való megfelelésük; [Mód. 53]

2.

„regisztrált jelölt”: olyan 17 és 30 év közötti magánszemély, aki jogszerűen tartózkodik egy részt vevő országban, és regisztrált az Európai Szolidaritási Testület portálján, hogy kifejezze érdeklődését valamely szolidaritási tevékenységben való részvétel iránt, de még nem vesz részt ilyenben; [Mód. 54]

3.

„résztvevő”: olyan 18 és 30 év közötti magánszemély , aki jogszerűen tartózkodik egy részt vevő országban , regisztrált az Európai Szolidaritási Testület portálján, és az Európai Szolidaritási Testület keretében részt vesz valamely szolidaritási tevékenységben; [Mód. 55]

4.

„kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok”: olyan fiatalok személyek , akiket gazdasági akiknek további támogatásra van szükségük különböző akadályok , társadalmi például fogyatékosság , egészségügyi problémák, tanulási nehézségek, migrációs háttér, kulturális különbségek , gazdasági, szociális és földrajzi vagy egészségügyi okokból, vagy például fogyatékosság helyzetük miatt felmerülő hátrányuk miatt , ide értve a marginalizált közösségekből származó vagy tanulási nehézségek miatt akadályok gátolnak abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program által kínált lehetőségekhez az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében említett tényezők valamelyikén alapuló diszkrimináció kockázatával szembenéző személyeket is ; [Mód. 56]

5.

„részt vevő szervezet”: olyan helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi , nonprofit vagy profitorientált köz- vagy magánjogi jogalany, amely rendelkezik az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyével , fogadó szervezetként lép fel és/vagy támogató szerepet tölt be, ami garancia arra, hogy a szervezet képes a program céljaival összhangban magas színvonalú szolidaritási tevékenységeket lebonyolítani ; [Mód. 57]

6.

„önkéntes munka”: legfeljebb 12 hónapig tartó fakultatív szolidaritási tevékenység , nem fizetett önkéntes ami olyan közhasznú tevékenység formáját öltő szolidaritási tevékenység végzéséből áll, amely hozzájárul a közjólét eléréséhez, és amelyet az érintett résztvevő a szabadidejében saját akaratából végez, javadalmazás való jogosultság nélkül ; [Mód. 58]

7.

„szakmai gyakorlat”: az Európai Szolidaritási Testület résztvevőjét fogadó részt vevő szervezet által kínált és finanszírozott, kettőtől háromtól hat hónapig terjedő időszakra szóló , gyakorlati munkavégzést magában foglaló, fizetett szolidaritási tevékenység, mely amely egy részt vevő szervezeten belül munkagyakorlat formájában valósul meg, amely időszak egy alkalommal és összesen legfeljebb 12 hónapra meghosszabbítható; [Mód. 59]

8.

„állás”: 2–12 hónapig terjedő időszakra szóló, tanulmányi és képzési elemmel rendelkező, írásos megállapodáson alapuló, az Európai Szolidaritási Testület résztvevőjét alkalmazó részt vevő szervezet által kínált és finanszírozott , megfelelően fizetett szolidaritási tevékenység , amely nem helyettesít vagy pótol semmilyen meglévő foglalkoztatási lehetőséget ; [Mód. 60]

9.

„szolidaritási projekt”: olyan, legfeljebb 12 hónapig terjedő időszakra szóló, belföldi vagy határokon átnyúló szolidaritási tevékenység, amelyet az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek legalább ötfős csoportjai hajtanak végre azzal a céllal, hogy megoldják közösségeik legfontosabb problémáit, és egyértelmű uniós hozzáadott értéket hozzanak létre; [Mód. 61]

10.

„minőségi védjegy”: a kínált szolidaritási tevékenység típusától függő különböző konkrét követelmények alapján olyan részt vevő szervezet számára kiállított igazolás, amely fogadó szervezetként és/vagy támogatói funkcióban kész az Európai Szolidaritási Testület keretében szolidaritási tevékenységeket szervezni , amely tanúsítja, hogy a részt vevő szervezet a szolidaritási tevékenység minden szakaszában képes biztosítani a szolidaritási tevékenységek minőségét a program alapelveivel és célkitűzéseivel összhangban ; [Mód. 62]

11.

„az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjai”: az arra kijelölt nemzeti irodák által nyújtott, az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett tevékenységek kialakítását, végrehajtását és minőségét, valamint a résztvevők által a szolidaritási tevékenységek során megszerzett készségek azonosítását támogató kiegészítő szolgáltatások;

12.

„az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök”: olyan eszközök, amelyek Unió-szerte segítenek az érdekelt feleknek a nem formális és az informális tanulási eredmények megértésében, értékelésében és adott esetben elismerésében. Egy tevékenység befejezését követően valamennyi résztvevő igazolást kap – Youthpass vagy Europass formájában – a tevékenység során elért tanulási eredményekről és az elsajátított készségekről;

13.

„humanitárius segítségnyújtás”: harmadik országban végzett olyan tevékenység, amelynek célja a szükségleteken alapuló sürgősségi segély nyújtása az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése az ember okozta válságok vagy természeti katasztrófák esetén, beleértve a humanitárius válságok vagy azok közvetlen hatásai miatt szükséges támogatási, segítségnyújtási és védelmi műveleteket, a rászorulók megközelíthetőségét biztosító és az akadálymentes segítségnyújtást elősegítő támogató intézkedéseket, továbbá az olyan fellépéseket is, amelyek célja a katasztrófákra való felkészülés megerősítése és a katasztrófakockázatok csökkentése, a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása, az ellenálló képesség erősítéséhez való hozzájárulás, valamint a válságkezelés és a válságokból való felépülés képességének javítása;

14.

„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

15.

„a programhoz társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely az Unióval kötött valamely megállapodás részes fele, ami lehetővé teszi a programban való részvételét, és amely teljesíti az e rendeletben a tagállamok tekintetében megállapított valamennyi kötelezettséget;

16.

„a programhoz nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem vesz részt teljes körűen a programban, de amelynek jogalanyai az Unió érdekeit szolgáló, kellően indokolt esetekben kivételesen részesülhetnek a programmal járó előnyökből.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)   A program általános célja, hogy előmozdítsa a szolidaritást mint értéket, főleg az önkéntesség útján, fokozza a fiatalok szolidaritási tevékenységekben nagyobb eséllyel részt vevő fiatal generáció és a különböző szervezetek részvételét az elérhető és színvonalas szolidaritási tevékenységekben, és ezzel hozzájáruljon a  társadalmi kohézió, a szolidaritás és, a demokrácia , az európai identitás és a  tevékeny polgári szerepvállalás erősítéséhez az Unión belül és kívül egyaránt, és elősegítse támogassa a közösségeket a társadalmi és humanitárius kihívások helyszíni kezelését kezelésében , különös figyelmet fordítva a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség előmozdítására. [Mód. 63]

(2)   A program konkrét célkitűzése, hogy könnyen hozzáférhető és befogadó lehetőségeket biztosítson a fiatalok – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok – számára, hogy bekapcsolódjanak a különböző európai és Európán kívül kívüli, pozitív változásokat előidéző szolidaritási tevékenységekbe, és egyúttal javítsa és megfelelően érvényesítse kompetenciáikat személyes, tanulmányi, társadalmi, kulturális, polgári és szakmai fejlődésük szempontjából , továbbá megkönnyítse tevékeny polgári szerepvállalásukat, foglalkoztathatóságukat és a munkaerőpiacra való belépésüket. [Mód. 64]

(2a)     A résztvevők és a részt vevő szervezetek által nyújtott visszajelzés magában foglalja a program célkitűzései teljesítésének értékelését is. [Mód. 65]

(3)   A program célkitűzéseit a következő programágak keretében kell végrehajtani:

a)

a fiatalok részvétele társadalmi kihívások enyhítését célzó szolidaritási tevékenységekben, és a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása a 6. cikknek megfelelően; [Mód. 66]

b)

a fiatalok és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos szolidaritási tevékenységekben már tapasztalatot szerzett személyek (Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest) részvétele a 10. cikknek megfelelően , továbbá a fogadó szervezetek humanitárius segítségnyújtási kapacitásának építésére szolgáló, az Unión belül és kívül folytatott tevékenységekben a 11. cikknek megfelelően . [Mód. 67]

(3a)     Az e cikk (3) bekezdésében említett programágak szerinti tevékenységek útján végrehajtandó intézkedések műveleti célkitűzéseit és megfelelő szakpolitikai prioritásait a 18. cikk szerint elfogadandó éves munkaprogramokban kell részletesen meghatározni. [Mód. 68]

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET INTÉZKEDÉSEI

4. cikk

Az Európai Szolidaritási Testület intézkedései

(1)   A program az alábbi intézkedéstípusokon keresztül valósítja meg a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit:

a)

önkéntes munka, a 7. és a 11. cikkben megállapítottak szerint;

b)

minőségi szakmai gyakorlatok és állások, a 8. cikkben megállapítottak szerint; [Mód. 69]

c)

szolidaritási projektek, a 9. cikkben megállapítottak szerint;

d)

hálózatépítési tevékenységek, az 5. cikkben megállapítottak szerint;

e)

minőségbiztosítási és támogatási intézkedések, az 5. cikkben megállapítottak szerint.

(2)   A program olyan szolidaritási tevékenységeket támogat, amelyek egyértelmű uniós hozzáadott értéket jelentenek, például abból adódóan, hogy

a)

transznacionális jellegűek, különösen a tanulási mobilitás és együttműködés tekintetében;

b)

képesek kiegészíteni más helyi, regionális, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokat és szakpolitikákat;

c)

témáikat, céljaikat, megközelítéseiket, várható eredményeiket vagy más aspektusaikat európai dimenzió jellemzi;

d)

befogadást és különböző hátterű – köztük fogyatékossággal élő – fiatalok bevonására irányuló megközelítést valós képességet alkalmaznak; [Mód. 70]

e)

hozzájárulnak az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához.

(2a)     A 18. cikkel összhangban elfogadott éves munkaprogramok tartalmazzák azon tevékenységek jegyzékét, amelyek káros hatással lehetnek a résztvevőkre, a kedvezményezettekre és a társadalomra, vagy nem megfelelőek a résztvevők számára, amelyek nem végezhetők a program keretében, vagy amelyekhez előzetesen különleges képzésre, háttérellenőrzésekre vagy egyéb intézkedésekre van szükség. [Mód. 71]

(3)   A szolidaritási tevékenységeket a program keretében végzett egyes tevékenységtípusokra megállapított, az 5., 7., 8., 9. és 11. cikk szerinti konkrét követelményeknek, valamint a részt vevő országokban alkalmazandó jogszabályi keretnek megfelelően kell megvalósítani.

(4)   Az uniós jogszabályoknak az európai önkéntes szolgálatra történő hivatkozásait úgy kell értelmezni, hogy azokba mind az 1288/2013/EU rendelet, mind pedig az e rendelet alapján végzett önkéntes tevékenységek beletartoznak.

5. cikk

A mindkét programágban végrehajtott intézkedések

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett hálózatépítési tevékenységek célja a következő:

a)

erősíteni a részt vevő szervezetek azon képességét, hogy színvonalas, könnyen hozzáférhető és megfelelően finanszírozott projekteket kínáljanak az Európai Szolidaritási Testület egyre több résztvevője számára; [Mód. 72]

b)

új potenciális résztvevők – fiatalok, az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés keretében bizonyos tapasztalattal rendelkező személyek és részt vevő szervezetek – érdeklődését felkelteni; [Mód. 73]

ba)

a fogyatékossággal élő személyek számára az összes felkínált tevékenységhez való hozzáférést megkönnyíteni; [Mód. 74]

c)

lehetőséget kínálni a szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatos visszajelzések adására , valamint a program nagykövetként való népszerűsítésére ; és [Mód. 75]

d)

hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő személyek és szervezetek körében erősödjön a közösséghez tartozás érzése, és hogy azok meg tudják osztani egymással tapasztalataikat, elősegítve ezáltal a testület szélesebb körű pozitív hatását.

(2)   A 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett minőségbiztosítási és támogatási intézkedések a következőket foglalják magukban:

a)

az önkéntes munka, a szakmai gyakorlatok és az állások minőségének biztosítására irányuló intézkedések, ideértve a képzéseket, a nyelvi támogatást, a kiegészítő biztosításokat, a szolidaritási tevékenység előtt vagy után történő támogatást, a Youthpass további alkalmazását annak érdekében, hogy azzal igazolhatók és dokumentálhatók legyenek a résztvevők által a szolidaritási tevékenységek során elsajátított kompetenciák, továbbá ideértve a kapacitásépítést és a részt vevő szervezetek számára nyújtott adminisztratív támogatást;

aa)

a szolidaritási tevékenységek kedvezményezettjeinek védelmét szolgáló intézkedések, ideértve a veszélyeztetett csoportok – többek között a gyermekek – javára szolidaritási tevékenységet végző résztvevők célzott képzését, valamint a gyermekekkel foglalkozó résztvevők háttérellenőrzését; [Mód. 76]

ab)

a társadalmi befogadást és esélyegyenlőséget elősegítő intézkedések – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvétele esetében – például a szolidaritási tevékenységek megfelelő formái és a személyre szabott képzés; [Mód. 77]

ac)

a részt vevő szervezetek kapacitásépítését és adminisztratív támogatását célzó intézkedések; [Mód. 78]

b)

minőségi védjegy kialakítása és fenntartása azon szervezetek számára, amelyek készek az Európai Szolidaritási Testület számára szolidaritási tevékenységeket végezni;

c)

az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjainak az Európai Szolidaritási Testület intézkedéseinek végrehajtását támogató és minőségét javító, valamint az eredmények érvényesítését elősegítő tevékenységei;

d)

az Európai Szolidaritási Testület legalább az Unió egy hivatalos nyelvén hozzáférhető portáljának és más kapcsolódó online szolgáltatásoknak, illetve a szükséges informatikai kiszolgáló rendszereknek és webalapú eszközöknek a létrehozása, fenntartása és aktualizálása az (EU) 2016/2102 irányelvben foglalt akadálymentesítési követelményeknek megfelelően; [Mód. 80]

da)

olyan intézkedések, amelyek arra buzdítják a szociális vállalkozásokat, hogy támogassák a program tevékenységeit, vagy lehetővé tegyék az alkalmazottaik számára a program keretében megvalósuló önkéntes tevékenységekben való részvételt; [Mód. 81]

db)

a résztvevőknek és a részt vevő szervezeteknek szóló egyértelmű és részletes eljárás kidolgozása, amely megállapítja a szolidaritási tevékenységek valamennyi szakaszának lépéseit és időkeretét. [Mód. 82]

III. FEJEZET

A FIATALOK RÉSZVÉTELE TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ SZOLIDARITÁSI TEVÉKENYSÉGEKBEN

6. cikk

A tevékenységek célja, tevékenységtípusok

(1)   „A fiatalok részvétele társadalmi kihívások enyhítését célzó szolidaritási tevékenységekben” programág keretében megvalósuló tevékenységek célja, hogy erősítsék a kohéziót, a szolidaritást , a polgárságot és a demokráciát az Unión belül és kívül, mindeközben a társadalmi kihívásokra is reagálva és mindenekelőtt a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség előmozdítására törekedve. [Mód. 83]

(2)   A programág a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjában említett tevékenységeket támogatja az alábbiak szerint:

a)

önkéntes munka, a 7. cikkben megállapítottak szerint;

b)

minőségi szakmai gyakorlatok és állások, a 8. cikkben megállapítottak szerint; [Mód. 84]

c)

szolidaritási projektek, a 9. cikkben megállapítottak szerint;

d)

hálózatépítési tevékenységek az e programágban részt vevő magánszemélyek és szervezetek számára, az 5. cikknek megfelelően;

e)

minőségbiztosítási és támogatási intézkedések, az 5. cikknek megfelelően.

7. cikk

Szolidaritási tevékenységek keretében végzett önkéntes munka

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett önkéntes munkának egy tanulmányi szilárd oktatási és képzési elemet tanulmányi dimenziót és a tevékenység előtt és alatt az adott tevékenységhez igazított online és offline képzést is kell tartalmaznia, a meghatározott közösségi igényekre gyakorolt egyértelmű hatásra kell törekednie, nem helyettesíthet szakmai gyakorlatot vagy állást, nem tekinthető egyenértékűnek munkaviszonnyal, és a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban írásbeli megállapodáson kell alapulnia. A megállapodásnak biztosítania kell a résztvevő megfelelő jogi, társadalmi és pénzügyi védelmét. [Mód. 85]

(2)   Az önkéntes munka helyszíne lehet alapvetően a résztvevő tartózkodási országán kívüli más ország (határokon átnyúló tevékenység). vagy Az önkéntes munka helyszíne lehet résztvevő tartózkodási ország országa (belföldi tevékenység) , de csak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvétele előtt áll nyitva, és magában foglalja a tevékenység helyszínéül szolgáló országtól eltérő országban lakóhellyel rendelkező résztvevők részvételét is . [Mód. 86]

8. cikk

Szakmai gyakorlatok és állások

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szakmai gyakorlatnak egy tanulmányi gyakorlatért fizetés jár, és képzési elemet is kell tartalmaznia, továbbá annak a szakmai gyakorlat kezdetén kötött írásbeli megállapodáson kell alapulnia, adott esetben a gyakorlat végzésének helye szerinti ország alkalmazandó jogszabályi keretével összhangban . A szakmai gyakorlattal kapcsolatos megállapodásnak ki kell térnie az oktatási célokra , a munkakörülményekre, a szakmai gyakorlat időtartamára, a résztvevő javadalmazására és a felek jogaira és kötelezettségeire, és figyelembe véve kell vennie a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének (HL C 88., 2014.3.27., 1. o.) elveit (2014/ C 88 /01 ). A szakmai gyakorlat nem helyettesítheti az állásban történő foglalkoztatást. [Mód. 87]

(2)   A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett Az állásnak tanulmányi és képzési elemet is írásbeli munkaszerződésen kell tartalmaznia, és alapulnia , amely betartja a munkavégzés helye szerinti részt vevő ország országban érvényes nemzeti jogszabályi keretével összhangban álló munkaszerződésen kell alapulnia jogszabályok által megállapított valamennyi foglalkoztatási feltételt, alkalmazandó kollektív szerződést vagy mindkettőt . Amennyiben a munkaszerződés időtartama meghaladja a 12  tizenkét  hónapot, az állást kínáló részt vevő szervezetnek legfeljebb 12 tizenkét  hónapos időszakra nyújtható támogatás. [Mód. 88]

(3)   A szakmai gyakorlatoknak és állásoknak a tevékenység előtt és alatt egy tanulmányi határozott oktatási és képzési tanulmányi elemet is kell tartalmazniuk , hogy segítsék a résztvevőt személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődése szempontjából hasznos kompetenciák fejlesztése céljából releváns tapasztalatok szerzésében . [Mód. 89]

(4)   A szakmai gyakorlatok és állások helyszíne lehet alapvetően a résztvevő tartózkodási országán kívüli más ország (határokon átnyúló tevékenység). vagy A szakmai gyakorlatok és állások helyszíne lehet résztvevő tartózkodási ország országa (belföldi tevékenység) , de csak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvétele előtt áll nyitva, és magában foglalja a tevékenység helyszínéül szolgáló országtól eltérő országban lakóhellyel rendelkező résztvevők részvételét is . [Mód. 90]

(4a)     Megfelelő költségvetést kell elkülöníteni az észszerű alkalmazkodás finanszírozására, lehetővé téve a fogyatékossággal élő személyek hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételét a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezménynek és a 2000/78/EK tanácsi irányelvnek  (26) megfelelően. [Mód. 91]

9. cikk

Szolidaritási projektek

A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szolidaritási projektek nem helyettesíthetnek szakmai gyakorlatot és/vagy állást.

IV. FEJEZET

EURÓPAI ÖNKÉNTES HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI HADTEST

10. cikk

A tevékenységek célja, tevékenységtípusok

(1)   A Az „Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest” programág keretében megvalósuló tevékenységek célja mindenekelőtt, hogy hozzájáruljanak a szükségletalapú humanitárius segítségnyújtási kapacitás megerősítéséhez, amelynek célja az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, az emberi méltóság megőrzése a természeti és az ember által okozott katasztrófákkal összefüggésben , valamint a kiszolgáltatott , sérülékeny vagy katasztrófa a természeti és az ember által okozott katasztrófák sújtotta közösségek lehetőségeinek és ellenálló képességének erősítése , továbbá a humanitárius segítségnyújtás irányából a hosszabb távú, fenntartható és inkluzív fejlődés felé történő átmenet elősegítése . [Mód. 92]

(2)   Az ebbe a fejezetbe tartozó tevékenységeket a humanitárius segítségnyújtásról szóló európai konszenzussal összhangban, az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség alapvető humanitárius segítségnyújtási elveivel összhangban kell végezni , az Unió által a szükségleteken alapuló megkülönböztetés iránt tett szilárd kötelezettségvállalás megerősítésével, az érintett népességek közötti vagy azokon belüli megkülönböztetéstől mentesen, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával . [Mód. 93]

(2a)     Az Unió olyan helyzetekben nyújt humanitárius segítséget, amelyekben a fejlesztési együttműködéshez, a válságkezeléshez és a polgári védelemhez kapcsolódó más eszközök is alkalmazásra kerülhetnek. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest következetes módon és kiegészítő jelleggel végzi tevékenységét, amelynek során elkerüli a releváns uniós szakpolitikákkal és eszközökkel, különösen az Unió humanitárius segítségnyújtási politikájával, a fejlesztési együttműködési politikával és az Unió polgári védelmi mechanizmusával való átfedéseket [Mód. 94]

(2b)     A humanitárius válságokra történő következetes nemzetközi reagálás elősegítése során az e fejezethez tartozó tevékenységeket az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala által koordinált tevékenységekkel összhangban kell végrehajtani. [Mód. 95]

(2c)     Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestnek hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség szempontjának az uniós humanitárius segítségnyújtás során történő érvényesítéséhez, előmozdítva a nők egyedi szükségleteit figyelembe vevő humanitárius segítségnyújtást. Külön figyelmet kell fordítani a nők csoportjaival és hálózataival való együttműködésre annak érdekében, hogy fokozni lehessen a nők részvételét és vezető szerepvállalását a humanitárius segítségnyújtásban, valamint, hogy támaszkodni lehessen képességeikre és szakértelmükre a válság sújtotta közösségek újjáépítése, a béketeremtés, a katasztrófakockázatok csökkentése és az ellenálló képesség erősítése során. [Mód. 96]

(2d)     A kiküldetés konkrét feltételeit a fogadó szervezetekkel alaposan konzultálva, a küldő szervezet és az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest között létrejövő megállapodásban kell meghatározni, amely magában foglalja a jogokat és kötelezettségeket, a kiküldetés időtartamát és helyszínét, valamint az elvégzendő feladatokat. [Mód. 97]

(3)   A programág a 4. cikk (1) bekezdésének a), d) és e) pontjában említett tevékenységeket támogatja az alábbiak szerint:

a)

önkéntes munka, a 11. cikkben megállapítottak szerint;

aa)

szolidaritási projektek; [Mód. 98]

b)

hálózatépítési tevékenységek az e programágban részt vevő magánszemélyek és szervezetek számára, az 5. cikknek megfelelően;

c)

minőségbiztosítási és támogatási intézkedések az 5. cikknek megfelelően, különleges figyelmet fordítva a résztvevők biztonságát és védelmét biztosító intézkedésekre.

(3a)     E rendelet célja, hogy a helyi felkészültség növelése, a humanitárius válságok kezelése és az önkéntesek által a helyszínen végzett munka hatékonyságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében a harmadik országok szükségleteinek előzetes értékelése alapján támogassa a humanitárius segítségnyújtási kapacitások növelésére irányuló intézkedéseket, többek között a következőket:

a)

a katasztrófakockázatok kezelése, a katasztrófákra való felkészülés és válaszadás, coaching, az önkéntesek irányításával, valamint a fogadó szervezetek alkalmazottai és önkéntesei számára releváns más területekkel kapcsolatos képzés;

b)

a legjobban bevált gyakorlatok cseréje, technikai segítségnyújtás, ikerintézményi programok, valamint alkalmazottak és önkéntesek csereprogramjai, hálózatépítés és más megfelelő intézkedések. [Mód. 99]

(3b)     A Bizottság fenntartja, kezeli és naprakésszé teszi az EU segítségnyújtási önkénteseinek adatbázisát, szabályozza az ahhoz való hozzáférést és annak használatát, köztük az EU segítségnyújtási önkéntesek rendelkezésre állására és képességére vonatkozóan is, lehetővé téve a kiküldetésről visszatérő önkéntesek folyamatos részvételét. Az ezen adatbázisban, vagy adatbázis céljaira gyűjtött adatok feldolgozását adott esetben az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének  (27) , valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendeletének  (28) megfelelően kell végezni. [Mód. 100]

11. cikk

A humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munka

(1)   A . cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munkának egy többek között már az elhelyezés előtt megfelelő tanulmányi és képzési elemet szakaszt kell tartalmaznia, olyan projektekhez kell kapcsolódnia, amelyekben a fiatal önkéntesek részt vesznek, kellő hangsúlyt kell tartalmaznia helyeznie a 10. cikk (2) bekezdésében felsorolt humanitárius segítségnyújtási elvekre és a károkozás tilalmának elvére , továbbá nem helyettesíthet szakmai gyakorlatot vagy állást, és írásbeli megállapodáson kell alapulnia. [Mód. 101]

(1a)     Az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezésnek támogatnia kell a harmadik országok helyi önkénteseit. [Mód. 102]

(2)   Az ebbe a programágba tartozó önkéntes munka kizárólag olyan harmadik országban területen végezhető, amelyben [Mód. 103]

a)

humanitárius segítségnyújtási tevékenységeket és műveleteket folytatnak, és

b)

aktuálisan nem zajlanak nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközések.

(2a)     A harmadik országok szükségleteinek a küldő és fogadó szervezetek, és egyéb érintett szereplők által végzett előzetes értékelése alapján az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest az alábbiakra irányuló tevékenységeket támogatja:

a)

a fogadó szervezetek harmadik országokban biztosított humanitárius segítségnyújtásra irányuló kapacitásának megerősítése a humanitárius válságokra való helyi felkészültség és reagálás fokozása, valamint az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest eredményes és fenntartható helyszíni munkájának a katasztrófakockázat-kezelés, a katasztrófákra való felkészültség és reagálás, a humanitárius segítségnyújtásból a fenntartható helyi fejlesztésbe történő átmenet, coaching, valamint az önkéntesek irányításával kapcsolatos képzés révén történő biztosítása érdekében;

b)

a bevált gyakorlatok megosztása, technikai segítségnyújtás, ikerintézményi programok, valamint alkalmazottak és önkéntesek csereprogramjai. [Mód. 104]

(2b)     Az önkéntesek biztonságát és védelmét érintő kockázatértékelés kiemelt fontosságú, különösen az instabil országokban vagy régiókban, vagy ott, ahol közvetlen fenyegetést jelentő veszélyek vannak. [Mód. 105]

(2c)     Az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos kommunikációs kampányokat elsősorban az EU területén kell végrehajtani, amikor azok az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezést érintik, és arra a munkára kell vonatkozniuk, amelyet az önkéntesek és a humanitárius szervezetek a tevékenységeiket vezérlő emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség humanitárius elvei alapján végeznek. [Mód. 106]

(2d)     Az önkéntesség a fogadó szervezetek által helyi szinten feltárt tényleges hiányosságokat és szükségleteket elégít ki. [Mód. 107]

11a. cikk

Az önkéntes jelöltek beazonosítása és kiválasztása

(1)     A Bizottság a harmadik országok szükségleteinek előzetes értékelése alapján a nemzeti irodákkal és a fogadó szervezettekkel együttműködésben azonosítja be és választja ki a képzésben való részvételre hivatott önkéntes jelölteket.

(2)     Az önkéntes jelölteket a 14. cikknek megfelelően kell beazonosítani és kiválasztani a megkülönböztetésmentesség, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség elveinek tiszteletben tartása mellett.

(3)     A 2. és 15. cikkben említett korhatárok nem vonatkoznak az ezen cikk szerinti humanitárius segítségnyújtási műveletek támogatására irányuló önkéntességre. [Mód. 108]

11b. cikk

Az önkéntes jelöltek képzése

(1)     A Bizottság a humanitárius segítségnyújtási intézkedések támogatása és kiegészítése céljából a meglévő programok és eljárások alapján kidolgozza az önkéntes jelöltek felkészítésére szolgáló képzési programot.

(2)     A minősített szervezetek által végrehajtott képzési programokban a jelentkezési eljárással összhangban beazonosított és kiválasztott önkéntes jelöltek vehetnek részt. Az egyes önkéntes jelöltek által elvégzendő képzés időtartamát és tartalmát az akkreditált fogadó szervezettel konzultálva kell meghatározni az igények alapján, az önkéntes jelölt korábbi tapasztalata és a tervezett alkalmazási hely figyelembevételével.

(3)     A képzési program tartalmazza a humanitárius segítségnyújtási intézkedések támogatása és kiegészítése céljából alkalmazott és a helyszíni igények teljesítésére hivatott önkéntes jelöltek felkészültségének értékelését. [Mód. 109]

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Költségvetés

(1)   A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 1 112 988 000 EUR [ folyó áron 1 260 000 000 EUR]. [Mód. 110]

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket. A költségvetés megfelelő részét a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére és az ifjúsági hálózatok fejlesztésére kell fordítani. [Mód. 111]

(2a)     A Bizottság a rugalmasság és a 12a. cikk szerinti tevékenységek szerinti indikatív költségvetési bontás kiigazítása érdekében a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. Az e cikk szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az új politikai prioritásokat a bontás újbóli kiigazításával tükrözik, tiszteletben tartva a legfeljebb 20 %-os különbözetet. [Mód. 112]

(3)   A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedési kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(4)   A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával] összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

12a. cikk

A 7., 8., 9. és 11. cikk szerinti tevékenységekre szánt költségvetés bontása

A 7., 8., 9. és 11. cikk szerinti tevékenységekre szánt költségvetés indikatív bontása a következő:

a)

szolidaritási tevékenységekben és szolidaritási projektekben végzett önkéntes munkára, a 7. és 9. cikkben meghatározottak szerint: 86 %;

b)

szakmai gyakorlatokra és állásokra, a 8. cikkben meghatározottak szerint: 8 %; és

c)

humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munkára, a 11. cikkben meghatározottak szerint: 6 %. [Mód. 113]

13. cikk

Az uniós finanszírozás formái és a végrehajtási módok

(1)   A programot a költségvetési rendelettel összhangban következetes módon, közvetlen irányítással kell végrehajtani, illetve közvetett irányítással a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervekkel.

(2)   A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. A kedvezményezettekre vonatkozó előírások egyszerűsítése érdekében minél nagyobb mértékben kell az egyösszegű átalányt, az egységköltséget és az átalányfinanszírozást alkalmazni. [Mód. 114]

(3)   A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

(4)   Az értékelő bizottság tagjai közvetlen és közvetett irányítás keretében történő kiválasztás esetén is lehetnek külső szakértők.

VI. FEJEZET

RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLETBEN

14. cikk

Részt vevő országok

(1)   Az 5., 7., 8., 9. és 11. cikkben említett önkéntes munka, szakmai gyakorlatok, állások, szolidaritási projektek, hálózatépítési tevékenységek, valamint minőségbiztosítási és támogatási intézkedések a tagállamok, valamint a tengerentúli országok és területek részvétele előtt állnak nyitva.

(2)   Az 5. és 7. cikkben említett önkéntes munka, hálózatépítési tevékenységek, valamint minőségbiztosítási és támogatási intézkedések emellett az alábbiak részvétele előtt is nyitva állnak:

a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)

csatlakozó országok, tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)

az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)

más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz és azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(3)   A (2) bekezdésben említett országok csak akkor vehetnek részt teljes körűen a programban, ha teljesítik az e rendelet által a tagállamok számára előírt kötelezettségeket.

(3a)     A programról szóló éves vagy időközi jelentés részeként a harmadik országok által a programhoz tett és tőlük elvárt pénzügyi hozzájárulásról – miután elegendő információ áll rendelkezésre – jelentést kell tenni a költségvetési hatóság mindkét ága számára. [Mód. 115]

(4)   Az 5. és 7. cikkben említett önkéntes munka és hálózatépítési tevékenységek nyitva állhatnak bármely, a programhoz nem társult harmadik ország előtt, különösen ha az szomszédságpolitikai partnerország.

15. cikk

Magánszemélyek részvétele

(1)    Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó 17 és 30 év közötti fiataloknak regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján. Az önkéntes munka, a szakmai gyakorlat, az állás vagy a szolidaritási projekt megkezdésének időpontjában azonban az érintett fiatalnak legalább 18 évesnek kell lennie, és nem lehet idősebb 30 évnél.

(1a)     A más országba költöző résztvevők számára nemcsak a sürgősségi ellátást, hanem a lakóhelyük szerinti uniós tagállamban őket megillető, teljes körű egészségügyi ellátást is garantálják. Az egészségügyi ellátást a tevékenység végzésének helye szerinti tagállam közegészségügyi szolgálatain keresztül, és ilyen szolgálatok hiányában, vagy ha az adott helyen nem felelnek meg a lakóhely szerinti tagállam minőségi előírásainak, akkor a tevékenység végzésének helye szerinti tagállamban magán egészségügyi szolgálatok révén kell biztosítani. [Mód. 116]

(1b)     A rendelet végrehajtása során a Bizottság, a tagállamok és a többi részt vevő ország biztosítják a társadalmi befogadás és az egyenlő hozzáférési feltételek, többek között a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvételének előmozdítását. [Mód. 117]

16. cikk

Részt vevő szervezetek

(1)   Az Európai Szolidaritási Testületben részt vehet bármely köz- vagy magánjogi vagy nemzetközi nonprofit vagy profitorientált szervezet – ideértve az ifjúsági szervezeteket, vallási intézményeket , jótékonysági egyesületeket, világi humanista szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket és más civil társadalmi szereplőket –, amennyiben szolidaritási tevékenységeket folytat, a bejegyzése szerinti ország jogszabályai értelmében jogi személyiséggel rendelkezik, és amennyiben megkapta az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét. A minőségi védjegy igazolja, hogy a tevékenységek megfelelhetnek a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseknek, és biztosítják a 4. cikk szerinti intézkedéseket. [Mód. 118]

(2)   Azon szervezetek kérelmét, amelyek az Európai Szolidaritási testület részt vevő szervezetévé kívánnak válni, az Európai Szolidaritási Testület illetékes végrehajtó szerve bírálja el a következő kritériumok alapján: egyenlő bánásmód; esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség; az állásban történő foglalkoztatás helyettesítésének elkerülése; színvonalas , könnyen hozzáférhető és inkluzív tevékenységek biztosítása, amelyek a meghatározott közösségi igények tekintetében egyértelmű hozzáadott értékkel bírnak, a személyes, társadalmi-oktatási és szakmai fejlődést ösztönző tanulási dimenzióval rendelkeznek; a képzésre, munkavégzésre és önkéntességre vonatkozó megfelelő feltételek; biztonságos és tisztességes környezet és munkakörülmények; valamint a nyereségszerzés tilalmának elve a költségvetési rendeletnek megfelelően. A fenti elvek alapján bírálható el, hogy a szervezet tevékenységei megfelelnek-e az Európai Szolidaritási Testület követelményeinek és célkitűzéseinek. A minőségi védjegy kizárólag olyan szervezet számára állítható ki, amely kötelezettséget vállal ezen elvek betartására. [Mód. 119]

(3)   Az elbírálás eredményeként a szervezet megkaphatja az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét. A  minőségi védjegy megszerzéséhez teljesítendő egyedi követelmények a szolidaritási tevékenység típusától és a szervezet funkciójától függően változnak. A megszerzett védjegyet rendszeresen újra kell értékelni és vissza is lehet azt a védjeggyel való visszaélés, vagy a (2) bekezdésben előírt elveknek való meg nem felelés esetén vissza kell vonni. Bármely, a tevékenységeit alapvetően megváltoztató szervezet értesíti az illetékes végrehajtó szervet az újbóli értékelés elvégzése érdekében. [Mód. 120]

(4)   Azok a szervezetek, amelyek megkapták az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét, fogadó szervezetként és/vagy támogató funkcióban hozzáférést kapnak az Európai Szolidaritási Testület portáljához, és a regisztrált jelöltek részére szolidaritási tevékenységekre vonatkozó ajánlatokat kínálhatnak fel.

(4a)     A minőségi védjeggyel rendelkező részt vevő szervezetek számára biztosítani kell a hozzáférést egy olyan platformhoz, amelyen felkutathatják az alkalmas jelölteket: ennek köszönhetően mind a résztvevők, mind a részt vevő szervezetek könnyebben vállalkozhatnak szolidaritási tevékenységekre. [Mód. 121]

(4b)     A részt vevő szervezetek elősegítik a program népszerűsítését azzal, hogy a korábbi résztvevők számára lehetőséget biztosítanak – hálózatépítés támogatása révén – tapasztalataik megosztására és nagykövetként való fellépésükre a program újabb lehetséges résztvevőinek körében. [Mód. 122]

(5)   Az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegye nem eredményezi automatikusan az Európai Szolidaritási Testület keretében történő finanszírozást.

(5a)     A részt vevő szervezetek különböző funkciókat töltenek be az Európai Szolidaritási Testület keretében. Fogadó szervezetként a regisztrált résztvevők számára szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatos felhívások közzétételével és a résztvevők fogadásával kapcsolatos feladatokat látják el, így szükség szerint a tevékenységek szervezésével, valamint a szolidaritási tevékenység minden szakaszában a résztvevők eligazításával és támogatásával kapcsolatos feladatokat végzik, biztonságos és kényelmes munkakörnyezetet biztosítanak a résztvevők számára, illetve gondoskodnak a tevékenység után a részvevőknek adott visszajelzésekről. Támogató funkcióban a szervezetek a résztvevők kiküldésével, valamint a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően nyújtott felkészítésükkel és támogatásukkal kapcsolatos feladatokat látják el, beleértve a képzéseket és a résztvevők helyi szervezetekhez való átirányítását is egy lezárt tevékenységet követően. A támogatási feladatokat ellátó szervezetek adminisztratív és logisztikai támogatást is nyújthatnak a szolidaritási projektek résztvevőinek. [Mód. 123]

(6)   A részt vevő szervezetek által kínált szolidaritási tevékenységek és kapcsolódó minőségbiztosítási és támogatási intézkedések finanszírozása történhet az Európai Szolidaritási Testület keretében vagy egyéb, az Unió költségvetésétől nem függő finanszírozási forrásokból.

(7)   A 11. cikkben említett tevékenységek tekintetében részt vevő szervezeteknek elsődleges hangsúlyt kell fektetniük az önkéntesek biztonságára és védelmére.

17. cikk

Hozzáférés az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz

Az Európai Szolidaritási Testülettől a részt vevő országokban létrehozott köz- vagy magánjogi szervezetek, illetve nemzetközi szervezetek igényelhetnek finanszírozási forrásokat. A 7., 8. és 11. cikkben említett tevékenységek esetében az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz való hozzáférés előfeltétele az, hogy a részt vevő szervezet megszerezze a minőségi védjegyet. A 9. cikkben említett szolidaritási projektek esetében az Európai Szolidaritási Testület résztvevőiből álló informális csoportok nevében magánszemélyek is igényelhetnek finanszírozási forrásokat. Főszabályként a támogatás iránti kérelmet azon ország nemzeti hatóságához kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található. Az európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett tevékenységekkel, az önkéntes csoportok európai szinten meghatározott kiemelt területeken végzett tevékenységekkel, valamint a harmadik országokban végzett humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket az EACEA-hoz kell benyújtani. [Mód. 124]

VII. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

18. cikk

Éves munkaprogram [Mód. 125]

A másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat, többek között a 4–11. cikkben meghatározott konkrét intézkedések részleteit a költségvetési rendelet [110.] cikkében említett munkaprogram keretében, évente kell meghatározni. Az éves munkaprogramokban a program végrehajtásának részleteit is meg kell határozni. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, valamint a nemzeti irodák által irányítandó tevékenységek számára a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok között elosztott összegeket. A Bizottság a 29. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, a munkaprogramok elfogadásával. [Mód. 126]

A programot a költségvetési rendelet [110. cikkében] említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, valamint a nemzeti irodák által irányítandó tevékenységek számára a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok között elosztott összegeket. A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)   A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)   Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében történő módosítása, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)   A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az uniós pénzeszközöknek a költségvetési rendelet [2. cikkének 5. pontja] szerinti kedvezményezettjei hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

20. cikk

Értékelés

(1)   Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)   A program időközi értékelését félidős felülvizsgálatát a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában kell elvégezni. , de A Bizottság legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni 2024. június 30-ig benyújtja félidős felülvizsgálatot az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához . Ehhez az elődprogram végleges értékelését is csatolni kell. [Mód. 127]

(3)   A IX. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 23. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2024. április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve a területükön gyakorolt hatásáról.

(3a)     A Bizottság szükség esetén, továbbá a tagállamok által benyújtott félidős felülvizsgálat és végrehajtási jelentések alapján jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a rendelet módosítására. A Bizottság az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt jelentést tesz a félidős felülvizsgálatról, többek között az arra vonatkozó döntéséről, hogy szükség van-e a rendelet módosítására. [Mód. 128]

(4)   A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel a(z) 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(5)   A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

VIII. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TERJESZTÉS

21. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és terjesztés

(1)   Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy időszerű, következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. [Mód. 129]

(2)   A Bizottság a részt vevő országokban és a releváns uniós szintű hálózatokban a nemzeti hatóságokkal és a nemzeti irodákkal együttműködésben tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. [Mód. 130]

(3)   A 23. cikkben említett nemzeti irodák egységes stratégiát dolgoznak ki a program keretében irányított cselekvéseik által támogatott tevékenységek eredményeinek közlése, hatékony terjesztése , a potenciális kedvezményezettekkel való megismertetése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk – köztük a nemzeti és uniós szinten irányított cselekvésekre és tevékenységekre vonatkozó információk – terjesztésében, illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló cselekvésekről. [Mód. 131]

(3a)     A részt vevő szervezetek a programmal kapcsolatos kommunikációs és információterjesztési célokra az „Európai Szolidaritási Testület” védjegyet használják. [Mód. 132]

IX. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

22. cikk

Nemzeti hatóság

Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyes országokban az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységek irányítására kijelölt nemzeti hatóságok az Európai Szolidaritási Testület keretében is nemzeti hatóságként működnek. Az [új Erasmus programról szóló rendelet] 23. cikkének (1), (2), (6), (7), (9), (10), (11), (12), (13) és (14) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Európai Szolidaritási Testületre.

23. cikk

Nemzeti iroda

(1)   Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyes országokban az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységek irányítására kijelölt nemzeti irodák a saját országukban az Európai Szolidaritási Testület keretében is nemzeti irodaként működnek.

Az [új Erasmus programról szóló rendelet] 24. cikkének (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Európai Szolidaritási Testületre.

(2)   Az [új Erasmus programról szóló rendelet] 24. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, a nemzeti iroda felel továbbá az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett, a 18. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokban felsorolt intézkedésekhez kapcsolódó projektek életciklusai valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával].

(3)   Az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett azon országok esetében, ahol még nem jelöltek ki az adott ország tekintetében illetékes nemzeti irodát, az [új Erasmus programról szóló rendelet] 24. cikkének (1), (3), (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban létre kell hozni egy ilyen irodát.

(3a)     A nemzeti iroda rendszeres konzultációt folytat a program kedvezményezettjeivel (egyénekkel és szervezetekkel) a programról alkotott visszajelzésük begyűjtése érdekében, hogy a Bizottság útmutatásai alapján értékelje a tevékenység minőségét és alakulását, és nehézségek esetén, valamint a visszajelzésük és szakértelmük alapján a program nemzeti szintű végrehajtásának javítása érdekében támogatást nyújt a résztvevőknek. [Mód. 133]

24. cikk

Európai Bizottság

(1)   A Bizottság és a nemzeti iroda közötti jogviszonyt – az [új Erasmus programról szóló rendelet] 24. cikkében foglalt szabályoknak megfelelően – írásos dokumentumban kell szabályozni, amely:

a)

meghatározza az érintett nemzeti irodára vonatkozó belső ellenőrzési normákat és a nemzeti iroda által kezelt, támogatási célú uniós pénzeszközökre vonatkozó szabályokat , figyelembe véve az egyszerűsítési követelményeket, és ezáltal nem róva többletterheket a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre ; [Mód. 134]

b)

tartalmazza a nemzeti iroda munkaprogramját, amely magában foglalja a nemzeti iroda azon irányítási feladatait, amelyekhez uniós támogatást kap;

ba)

tartalmazza a rendszeres ülések és képzések szervezésére vonatkozó követelményt a nemzeti irodák hálózatával és a részükre annak érdekében, hogy az összes részt vevő országban biztosítva legyen a program koherens megvalósítása; [Mód. 135]

c)

meghatározza a nemzeti irodára vonatkozó jelentéstételi követelményeket.

(1a)     A Bizottság rendszeres találkozókat szervez a program végrehajtásáról a fiatalokat és önkénteseket számban és típusban megfelelően képviselő hálózatokkal, valamint más érintett civil társadalmi szervezetekkel, többek között a program tevékenységei szempontjából fontos szociális partnerekkel és hálózatokkal. [Mód. 136]

(2)   A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja az alábbi pénzeszközöket:

a)

az Európai Szolidaritási Testület intézkedéseinek az érintett részt vevő országban való pénzügyi támogatására szolgáló pénzeszközök, amelyek kezelésével a nemzeti irodát megbízták;

b)

az [új Erasmus programról szóló rendelet] 25. cikke (3) bekezdésének b) pontjában ismertetett szabályoknak megfelelően meghatározott, a nemzeti iroda irányítási feladatait támogató pénzügyi hozzájárulás.

(3)   A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére az Európai Szolidaritási Testület pénzeszközeit, amíg hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(4)   Az [új Erasmus programról szóló rendelet] 23. cikkének (3) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszereket, a nemzeti iroda vezetői nyilatkozatát és az erről adott, független auditszervezettől származó véleményt, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatosan végzett nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.

(5)   Az éves vezetői nyilatkozatnak és az erről adott, független auditszervezettől származó véleménynek az értékelése után a Bizottság elküldi véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(5a)     Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az arra vonatkozó független auditvéleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem tesz eleget kielégítő mértékben a Bizottság észrevételeinek, a Bizottság bármilyen óvintézkedési és korrekciós intézkedést alkalmazhat, ha az a költségvetési rendelet 131. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges. [Mód. 137]

24a. cikk

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

Uniós szinten az EACEA feladata, hogy kezelje a programnak a 7. cikkben felsorolt, az Európa-szerte működő vagy platformszervezetek által benyújtott, a program projekttevékenységeire irányuló támogatások valamennyi szakaszát az európai szinten meghatározott kiemelt területeken működő önkéntes csoportok tevékenységei, valamint a harmadik országokban végzett humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes tevékenységek tekintetében.

Az EACEA feladata továbbá az Európa-szerte működő vagy platformszervezetek, továbbá a nemzeti rendszereket vagy uniós megosztott irányítás alá tartozó alapok végrehajtásával megbízott szervezetek, illetve a humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes tevékenységeket végezni kívánó szervezetek akkreditálása (minőségi védjegy) és nyomon követése. [Mód. 138]

25. cikk

Ellenőrzések

(1)   A költségvetési rendelet [127.] cikke] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik , amelyeket azonos feltételek szerint kell végrehajtani minden tagállamban . [Mód. 139]

(2)   A nemzeti hatóság kijelöl egy független auditszervezetet. A független auditszervezet ellenőri véleményt bocsát ki a költségvetési rendelet [155. cikkének (1) bekezdésében] említett vezetői nyilatkozatról.

(3)   A független auditszervezet:

a)

rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)

biztosítja, hogy az auditok során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat; és

c)

nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelyhez a 23. cikkben említett nemzeti iroda tartozik, továbbá a feladatait tekintve független attól a jogi személytől, amelyhez a nemzeti iroda tartozik.

(4)   A független auditszervezet teljes hozzáférést ad a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti irodára vonatkozó vezetői nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott ellenőri véleményét.

X. FEJEZET

KONTROLLRENDSZER

26. cikk

A kontrollrendszerre vonatkozó alapelvek

(1)   Az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodák által irányított fellépéseivel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért a Bizottság felel. A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(2)   A nemzeti irodák feladata a támogatások kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzése az Európai Szolidaritási Testület azon intézkedései tekintetében, amelyekért ezek az irodák felelnek. Ezeknek az ellenőrzéseknek arányosaknak és megfelelőknek kell lenniük, és kellő biztosítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel. [Mód. 140]

(3)   A nemzeti irodáknak átadott pénzeszközök tekintetében a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja az ellenőrzéseit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.

27. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

XI. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ JELLEG

28. cikk

Az uniós fellépések kiegészítő jellege

(1)   Az Európai Szolidaritási Testület intézkedéseinek összhangban kell lenniük a releváns uniós szintű szakpolitikákkal, programokkal és eszközökkel, különösen az Erasmus programmal , az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok) és a Jogok és Értékek programmal és az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei szempontjából releváns uniós szintű hálózatokkal, és ki kell egészíteniük azokat. [Mód. 141]

(2)   Az Hasonlóképpen, az Európai Szolidaritási Testület intézkedéseinek összhangban kell állniuk továbbá intézkedései nem helyettesíthetik a részt vevő országok releváns nemzeti , regionális és helyi szintű szakpolitikáival szakpolitikáit , programjaival programjait és eszközeivel eszközeit , hanem összhangban kell állniuk velük és ki kell egészíteniük azokat. Ennek érdekében a Bizottság, a nemzeti hatóságok és a nemzeti irodák megosztják egymással azokat az információkat, amelyek egyrészt a szolidaritáshoz és az ifjúsághoz, másrészt pedig az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó meglévő nemzeti rendszereikre és prioritásaikra vonatkoznak, hogy tevékenységeiket a bevált gyakorlatokra alapozhassák, és a hatékonyság és eredményesség biztosított legyen. [Mód. 142]

(2a)     Az uniós finanszírozás hatékonyságának és a program hatásának maximalizálása érdekében az érintett hatóságok minden szinten törekednek arra, hogy az összes vonatkozó program között koherens módon szinergiákat alakítsanak ki. Az ilyen szinergiák nem eredményezhetik az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célok elérésére szolgáló pénzeszközök felhasználását. A szinergiáknak és a kiegészítő jellegnek végrehajtási szinten egyszerűsített pályázati eljárásokat kell eredményezniük, amelyeket vonatkozó végrehajtási iránymutatások kísérnek. [Mód. 143]

(3)   Az Európai Szolidaritási Testület harmadik országokban végrehajtott, 11. cikkben említett intézkedéseinek összhangban kell állniuk különösen az Unió külső tevékenységeinek egyéb területeivel, elsősorban a humanitárius segítségnyújtási politikával, a fejlesztési együttműködési politikával, a  biztonságpolitikával, a bővítési politikával, a szomszédságpolitikával és az uniós polgári védelmi mechanizmussal, és ki kell egészíteniük azokat. [Mód. 144]

(4)   A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

(5)   Amennyiben a program és a [közös rendelkezésekről szóló (EU)XX rendelet] 1. cikkében említett európai strukturális és beruházási alapok közösen nyújtanak pénzügyi támogatást egy bizonyos intézkedéshez, az érintett intézkedést az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak, többek között a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

(6)   A program keretében támogatásra jogosult azon intézkedések, amelyeket a programra vonatkozó valamely pályázati felhívás során már értékeltek, és amelyek teljesítik az adott pályázati felhívás minimális minőségi követelményeit, de amelyek költségvetési megszorítások miatt nem részesülnek finanszírozásban, támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [65]. cikkének (7) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben ezen intézkedések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. Ebben az esetben a támogatást nyújtó alap szabályai irányadóak.

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a  12., 18. és 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól. [Mód. 145]

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a  12., 18. és 19. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 146]

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 12., 18. és 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 147]

30. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) [az Európai Szolidaritási Testületről szóló] rendelet és a 375/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

32. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] vagy a 375/2014/EU rendelet szerinti intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását. Az említett rendeletek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)   A program pénzügyi keretösszegéből az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] vagy a 375/2014/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)   A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az Európai Szolidaritási Testület programja (2018–2020) keretében végrehajtott és az e program keretében végrehajtandó tevékenységek közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.

33. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C ., ., . o.

(2)  HL C ., ., . o.

(3)  Az Európai Parlament 2019. március 12-i álláspontja.

(4)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Szolidaritási Testület (COM(2016)0942).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 375/2014/EU rendelete (2014. április 3.) az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) (HL L 122., 2014.4.24., 1. o.).

(7)  A Tanács ajánlása (2018. március 15.) a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (HL C 153., 2018.5.2., 1. o.). A Tanács ajánlása (2014. március 10.) a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről (HL C 88., 2014.3.27., 1. o.).

(8)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o.).

(9)  A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.).

(10)   A Bizottság 2013/776/EU végrehajtási határozata (2013. december 18.) az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2013.12.19., 46. o.).

(11)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(12)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia (COM(2017)0134).

(13)  [Hivatkozás a költségvetési rendeletre].

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(15)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(16)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(18)  Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(19)  [Hivatkozás a TOT-ok társulásáról szóló új tanácsi határozatra].

(20)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival (COM(2017)0623).

(21)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(24)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(25)  Az EU Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

(26)   A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

(27)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(28)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

MELLÉKLET

A program működését szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy mérni lehessen a kitűzött általános célkitűzés és a konkrét célkitűzések megvalósításának mértékét, valamint hogy nyomon követéshez lehessen követni a teljesítményét, eredményeit és hatásait. E célból meghatározzák a mutatókra vonatkozó minimumkeretet, amely kiindulópontként szolgál a program teljesítményének, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére szolgáló jövőbeli részletes programhoz, és amely tartalmazza jelentéstételhez kapcsolódó minőségi és mennyiségi mutatók bővített készletét : [Mód. 148]

a)

a szolidaritási tevékenységekben részt vevők száma;

b)

a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők százalékos aránya; és [Mód. 149]

c)

az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyével rendelkező szervezetek száma.; [Mód. 150]

ca)

a (belföldi és határokon átnyúló) állásokat betöltő résztvevők száma ország, életkor, nem, szakmai háttér és iskolai végzettség szerinti bontásban; [Mód. 151]

cb)

a szolidaritási projektek résztvevőinek száma ország, életkor, nem, szakmai háttér és iskolai végzettség szerinti bontásban; [Mód. 152]

cc)

a minőségi védjegyétől megfosztott szervezetek száma; [Mód. 153]

cd)

a minőségi védjeggyel rendelkező szervezetek száma ország és kapott finanszírozás szerinti bontásban; [Mód. 154]

ce)

a kevesebb lehetőséggel rendelkező, részt vevő fiatalok száma; [Mód. 155]

cf)

a pozitív tanulási eredményekről beszámoló résztvevők száma; [Mód. 156]

cg)

az Európai Szolidaritási Testületben való részvételükért oklevélben – például Youthpass – vagy egyéb hivatalos elismerésben részesült résztvevők százalékos aránya; [Mód. 157]

ch)

a tevékenységek minőségével kapcsolatos általános elégedettségi arány a résztvevők körében; és [Mód. 158]

ci)

a szolidaritási tevékenységeken keresztül közvetlenül vagy közvetett módon támogatott személyek száma. [Mód. 159]


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/252


P8_TA(2019)0151

Uniós kiberbiztonsági jogszabály ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az ENISA-ról, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről, az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre („kiberbiztonsági jogszabály”) irányuló javaslatról (COM(2017)0477 – C8-0310/2017 – 2017/0225(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/43)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0477),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0310/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a francia Szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. február 14-i véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. január 31-i véleményére (2),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0264/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 227., 2018.6.28., 86. o.

(2)  HL C 176., 2018.5.23., 29. o.


P8_TC1-COD(2017)0225

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (kiberbiztonsági jogszabály) elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/881 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/254


P8_TA(2019)0152

Az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/44)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0173),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0139/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. július 4-i véleményére (2),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire (A8-0309/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.

jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz mellékelt közös nyilatkozatát;

4.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 440., 2018.12.6., 165. o.

(2)  HL C 387., 2018.10.25., 48. o.


P8_TC1-COD(2018)0082

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/633 irányelvvel.)


MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament nyilatkozata a beszerzési szövetségekről

Az Európai Parlament, miközben elismeri, hogy a beszerzési szövetségek fokozhatják a gazdasági hatékonyságot a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási láncban, hangsúlyozza, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy értékelni lehessen a szövetségeknek az ellátási lánc működésére gyakorolt gazdasági hatását.

Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul készítsen mélyreható elemzést arra vonatkozóan, hogy milyen hatást gyakorolnak e nemzeti és nemzetközi beszerzési szövetségek a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási lánc gazdasági működésére.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a mezőgazdasági és élelmiszerpiac átláthatóságáról

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszerpiac átláthatósága alapvetően fontos a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc megfelelő működéséhez, mivel lehetővé teszi a gazdasági szereplők és a közigazgatási szervek számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak, a piaci szereplők számára pedig könnyebbé teszi a piaci fejlemények megértését. A Bizottságot arra ösztönözzük, hogy folytassa a piacok átláthatóságának növelésére irányuló uniós szintű munkáját. Ennek keretében megerősítheti például az uniós megfigyelőközpontok munkáját és javíthatja azoknak a statisztikai adatoknak a gyűjtését, amelyekre a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc mentén működő árképzési mechanizmusok elemzéséhez van szükség.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/257


P8_TA(2019)0153

Az európai polgári kezdeményezés ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása az európai polgári kezdeményezésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0482 – C8-0308/2017 – 2017/0220(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/45)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0482),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 24. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0308/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. március 14-i véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. március 23-i véleményére (2),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményeire (A8-0226/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 237., 2018.7.6., 74. o.

(2)  HL C 247., 2018.7.13., 62. o.


P8_TC1-COD(2017)0220

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/788 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/258


P8_TA(2019)0154

Kulturális javak behozatala ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a kulturális javak behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0375 – C8-0227/2017 – 2017/0158(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/46)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0375),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0227/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0308/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (1);

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  Ez az álláspont lép a 2018. október 25-én elfogadott módosítások helyébe (P8_TA(2018)0418).


P8_TC1-COD(2017)0158

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/880 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/259


P8_TA(2019)0155

A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal összefüggésben ***I

Az Európai Parlament 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak az európai parlamenti választásokkal összefüggésben történő megsértésével kapcsolatos ellenőrzési eljárás tekintetében az 1141/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0636 – C8-0413/2018 – 2018/0336(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/47)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0636),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 224. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0413/2018),

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 25-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0435/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 110., 2019.3.22., 72. o.


P8_TC1-COD(2018)0336

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 12-én került elfogadásra a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak az európai parlamenti választásokkal összefüggésben történő megsértésével kapcsolatos ellenőrzési eljárás tekintetében az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU, Euratom) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU, Euratom) 2019/493 rendelettel.)


2019. március 13., szerda

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/260


P8_TA(2019)0159

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Bank of England 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00793 – 2019/2546(DEA))

(2021/C 23/48)

Az Európai Parlament,

tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00793),

tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2019. február 21-i levélre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (9) bekezdésére és 50. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.

mivel a felhatalmazáson alapuló módosító jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a Bank of England az Egyesült Királyság jogállásának harmadik országra való minősítését követően továbbra is részesüljön a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdése szerinti mentességből;

B.

mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.

kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 173., 2014.6.12., 84. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/261


P8_TA(2019)0160

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00794 – 2019/2547(DEA))

(2021/C 23/49)

Az Európai Parlament,

tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00794),

tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

tekintettel az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (4) bekezdésére és 30. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.

mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek mentesüljenek az (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikke szerinti bejelentési kötelezettség és 15. cikke szerinti, az újrafelhasználásra vonatkozó átláthatósági követelmények alól;

B.

mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.

kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 337., 2015.12.23., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/262


P8_TA(2019)0161

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosítása

Az Európai Parlament határozata az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mentesített szervezetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00791 – 2019/2549(DEA))

(2021/C 23/50)

Az Európai Parlament,

tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00791),

tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (6) bekezdésére és 82. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.

mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek mentesüljenek a 648/2012/EU rendeletben megállapított elszámolási és jelentéstételi követelmények, valamint a nem elszámolt ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák alkalmazásának kötelezettsége alól;

B.

mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét az Egyesült Királyságnak az Unióból kilépési megállapodás nélküli kilépése esetén;

1.

kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/263


P8_TA(2019)0162

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Bank of England és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja (United Kingdom Debt Management Office) az (EU) 596/2014 rendelet hatálya alóli mentesítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00792 – 2019/2550(DEA))

(2021/C 23/51)

Az Európai Parlament,

tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00792),

tekintettel a Bizottság 2019. január 30-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. február 21-i levélre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére és 35. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.

mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság központi bankja és az Egyesült Királyság Adósságkezelő Központja továbbra is élvezzék a jelenlegi mentességet az (EU) 596/2014 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően azt követően, hogy az Egyesült Királyság tagállamból harmadik országgá válik;

B.

mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépési megállapodás nélkül lép ki az Unióból;

1.

kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 173., 2014.6.12., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/264


P8_TA(2019)0163

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló rendeletet egy az Unión kívüli kereskedési helyszínen legnagyobb forgalmat elért részvény esetében a részvény átlagos napi ügyletszámának kiigazítási lehetősége tekintetében módosító, 2019. február 13-i (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2019)00904 – 2019/2579(DEA))

(2021/C 23/52)

Az Európai Parlament,

tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2019)00904),

tekintettel a Bizottság 2019. február 21-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2019. március 4-i levélre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 49. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikkének (1) bekezdésére, és 13. cikkére,

tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által 2018. november 8-án, a 2014/65/EU irányelv 49. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott, az (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (RTS 11) módosításáról szóló szabályozástechnikai standardtervezetre,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

A.

mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus fontos módosításokat tartalmaz azon uniós kereskedési helyszínek versenyképességének megőrzése érdekében, amelyek lehetővé teszik az Unióban és harmadik országban egyidejűleg forgalmazható vagy forgalmazott részvényekkel való kereskedést, és ahol az adott részvényekkel legnagyobb forgalmat lebonyolító kereskedési helyszín az Unión kívül található;

B.

mivel a Parlament elismeri e jogi aktus gyors elfogadásának fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsa az Európai Unió felkészültségét arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépési megállapodás nélkül lép ki az Unióból;

C.

mivel a Parlament úgy véli, hogy az elfogadott szabályozástechnikai standardok „nem azonosak” az Európai Értékpapírpiaci hatóság által benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekkel, hiszen a Bizottság módosításokat eszközölt a tervezetben, és úgy véli, hogy három hónap (a felülvizsgálati időszak) áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kifogást emeljen a szabályozástechnikai standardokkal szemben; mivel a Parlament arra ösztönzi a Bizottságot, hogy csak azokban az esetekben adjon meg egy hónapos felülvizsgálati időszakot, amikor a Bizottság módosítások nélkül fogadta el az európai felügyeleti hatóságok tervezetét, vagyis ha a szabályozástechnikai standardok tervezete és elfogadott változata „azonos”;

1.

kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/266


P8_TA(2019)0165

Az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságába kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0891 – C8-0513/2018 – 2018/0435(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/53)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0891),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0513/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. március 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0071/2019),

1.

elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2018)0435

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 428/2009/EK tanácsi rendeletnek az Unióból az Egyesült Királyságba kivitt egyes kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós általános exportengedély megadása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/496 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/267


P8_TA(2019)0166

A szeszes italok meghatározása, kiszerelése és címkézése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0892 – C8-0512/2018 – 2018/0432(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/54)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0892),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 178. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0512/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0021/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


P8_TC1-COD(2018)0432

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folyamatosságának lehetővé tételéről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/491 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/268


P8_TA(2019)0167

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatása ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (Egyesült Királyság) az Európai Unióból való kilépésére tekintettel az Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0065 – C8-0040/2019 – 2019/0030(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/55)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0065),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0040/2019),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal 2019. február 20-i véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0082/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


P8_TC1-COD(2019)0030

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére tekintettel az 1288/2013/EU rendelettel létrehozott Erasmus+ program keretében folyamatban lévő tanulási célú mobilitási tevékenységek folytatására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/499 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/269


P8_TA(2019)0168

Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben a légi közlekedés biztonsága ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a légi közlekedés biztonságának egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0894 – C8-0514/2018 – 2018/0434(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/56)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0894),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0514/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 22-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0061/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


P8_TC1-COD(2018)0434

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a légi közlekedés biztonságának egyes, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/494 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/270


P8_TA(2019)0169

Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között ***

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/57)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás tervezetére (05385/2015),

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével, 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

tekintettel a határozattervezetről szóló, 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalására (1),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0026/2019),

1.

egyetért a megállapodás megkötésével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és az Afgán Iszlám Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0170.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/271


P8_TA(2019)0170

Partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás az EU és Afganisztán között (állásfoglalás)

Az Európai Parlament 2019. március 13-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (15093/2016 – C8-0107/2018 – 2015/0302M(NLE))

(2021/C 23/58)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15093/2016),

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről (1) az Afgán Iszlám Köztársaság közötti, a partnerségről és a fejlesztésről szóló, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2017. február 18-én aláírt együttműködési megállapodásra,

tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. és 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának második albekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban 2018. február 6-án előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0107/2018),

tekintettel a tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról szóló, 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalására (2),

tekintettel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) egyes részeinek az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó, 2017. december 1-jei ideiglenes alkalmazására,

tekintettel az Európai Unió és Afganisztán között megkötendő partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására (3),

tekintettel az Afganisztánnal kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen az új afganisztáni stratégiáról szóló 2010. december 16-i állásfoglalására (4), az EU Afganisztánnak nyújtott pénzügyi támogatásának költségvetési ellenőrzéséről szóló 2011. december 15-i állásfoglalására (5), a Pakisztánnak a régióban betöltött szerepére és az Unióhoz fűződő politikai kapcsolatairól szóló 2014. március 12-i (6), a halálbüntetésről szóló 2015. október 8-i állásfoglalására (7), az Afganisztánról, elsősorban a Zábul tartományban elkövetett gyilkosságokról szóló 2015. november 26-i állásfoglalására (8), a kórházak és iskolák elleni, a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülő támadásokról szóló 2016. április 28-i állásfoglalására (9), a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről: az EU külső tevékenységének szerepéről szóló 2017. április 5-i állásfoglalására (10), az EU Indiával fennálló politikai kapcsolatairól szóló 2017. szeptember 13-i állásfoglalására (11), az afganisztáni helyzetről szóló, 2017. december 14-i állásfoglalására (12),

tekintettel a Tanács Afganisztánról szóló, 2018. november 19-i és 2017. október 16-i következtetéseire,

tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az Afganisztánra vonatkozó uniós stratégia elemeiről szóló, 2017. július 24-i közös közleményére (JOIN(2017)0031),

tekintettel az Unió fejlesztési együttműködési eszközének keretében megvalósítandó, az EU Afganisztánra vonatkozó, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív programjára,

tekintettel az afganisztáni civil társadalommal való együttműködésnek a 2018 és 2020 közötti időszakra szóló uniós ütemtervére,

tekintettel az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL Afganisztán) 2016. évi lezárására,

tekintettel az ENSZ főtitkárának az afganisztáni helyzetről és ennek a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos vonatkozásairól szóló, 2018. szeptember 10-i jelentésére,

tekintettel a 2016. október 2-i EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepcióra,

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2210(2015) és 2344(2017) sz. határozatára és az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójára (UNAMA) vonatkozó megbízatásra,

tekintettel az ENSZ belső menekültek emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának afganisztáni kiküldetéséről szóló, 2017. április 12-i jelentésére,

tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2017. november 3-i azon kérésére, hogy indítsanak vizsgálatot az Afganisztánban 2003. május 1-je óta állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében,

tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. november 27–28-i genfi miniszteri konferenciára,

tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó, 2016. október 5-i, az Európai Unió társelnökletével megtartott brüsszeli nemzetközi konferencia eredményeire, valamint az Afganisztánról 2011. december 5-én Bonnban, 2012. július 8-án Tokióban és 2014. december 4-én Londonban tartott nemzetközi konferenciákon tett kölcsönös kötelezettségvállalásokra,

tekintettel az Afganisztánról szóló, 2018. március 26–27-i taskenti konferenciára,

tekintettel a 2011. november 2-án Isztambulban elindított „Ázsia szíve” folyamatra,

tekintettel a jószomszédi viszonyról szóló, 2002. december 22-i kabuli nyilatkozatra,

tekintettel a NATO által vezetett, az ENSZ által megbízott Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőre (ISAF) (2003–2014) és a 2017. május 25–24-én Brüsszelben tartott NATO-csúcstalálkozó következtetéseire, tekintettel a „Határozott támogatás” elnevezésű (2014-től napjainkig tartó) képzési, tanácsadói és segítségnyújtási missziójára,

tekintettel az Afganisztán 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó humanitárius reagálási tervére,

tekintettel az Afganisztánról szóló, 2016. október 4–5-i brüsszeli konferencián elfogadott, a kölcsönös elszámoltathatóságon keresztül megvalósítandó önállóságra vonatkozó keretszerződésre,

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Külügyi Bizottság véleményére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott véleményére (A8-0058/2019),

A.

mivel 2011. november 10-én a Tanács határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Unió és az Afgán Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásról (CAPD) (13); mivel CAPD ideiglenes és részleges alkalmazása 2017. december 1-jén megkezdődött, mielőtt az Európai Parlament ahhoz egyetértését adta volna;

B.

mivel 2016. január 13-án az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság az Európai Unió és Afganisztán közötti („kizárólag uniós”) megállapodás formájában a Tanács elé terjesztette a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányuló együttes javaslatot;

C.

mivel a tagállamok, bár a megállapodás lényegével egyetértettek, jelezték, hogy inkább egy ideiglenes alkalmazású „vegyes” megállapodást részesítenének előnyben, és ezért felkérték a Bizottságot és a főképviselőt/alelnököt, hogy a javaslatokat a vegyes jelleg és az ideiglenes alkalmazás figyelembevétele érdekében vizsgálják felül;

D.

mivel a megállapodást 2017. február 18-án írták alá;

E.

mivel a következő tíz évben az EU és Afganisztán közötti kapcsolatok alapját a CAPD fogja jelenteni, amelyet ötéves időszakokra automatikusan meg lehet hosszabbítani;

F.

mivel a Parlamentet a tárgyalások során nem tájékoztatták teljes körűen, csak részlegesen; mivel a Parlament az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) számára kidolgozott tanácsi tárgyalási irányelveket 2011 novembere helyett csak 2018. március 16-án kapta meg, amikor a Parlamentet tájékoztatták a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatról;

G.

mivel e jogi keret az Afganisztánra vonatkozó jelenlegi uniós stratégiára és az EU kiterjedt külső pénzügyi támogatására épül;

H.

mivel a CAPD lesz az első olyan szerződéses viszony az EU és Afganisztán között, amely megerősíti az EU elkötelezettségét Afganisztán jövőbeli fejlődése iránt az „átalakulás évtizede” (2014–2024) során, szorosabbá fonva a két fél közötti történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

I.

mivel a CAPD (annak I. és II. címe) az EU és Afganisztán közötti jövőbeli kapcsolatok alapját képező elveket és feltételeket tükrözi, beleértve az emberi jogokra és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a megállapodás lényeges elemeit jelentik; mivel a CAPD számos területen biztosítja az együttműködés lehetőségét, például a fejlesztés (III. cím), a kereskedelem és beruházás (IV. cím) és az igazságügy és a jogállamiság (V. cím) területén – beleértve a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a kábítószerek elleni küzdelmet, a migráció kérdésében való együttműködést és egy esetleges jövőbeli visszafogadási megállapodást –, továbbá az ágazati együttműködés területén (VI. cím);

J.

mivel a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodásnak köszönhetően az EU és Afganisztán közösen tud fellépni az olyan globális kihívásokkal szemben, mint a nukleáris védettség, a nonproliferáció és az éghajlatváltozás;

K.

mivel Afganisztán fordulóponthoz ért, azaz amennyiben nem tesznek további erőfeszítéseket, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az Afganisztán fejlődése érdekében tett eddigi összes erőfeszítés, előrelépés és áldozat kárba vész;

L.

mivel a Dáishoz kapcsolódó, Iszlám Állam–Koraszán tartományként (IS-KP) ismert csoport általi terrorfenyegetés megjelenése nagymértékben hozzájárult a biztonsági helyzet további romlásához; mivel 2018 májusában az afgán kormány ellenőrzése az ország körzeteinek 56 %-ára, területének 56 %-ára és lakosságának 65 %-ára terjedt ki, a körzetek 32 %-ának ellenőrzése vitatott volt, 12 %-a pedig a felkelők kezében volt (14) (15);

M.

mivel 2002 óta az Afganisztán és polgárai számára nyújtott adományok legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai együttesen biztosítják, több mint 3,66 milliárd EUR összegű, a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás terére irányuló összeggel; mivel az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves indikatív program szerint a 2014–2020 közötti időszakra 1,4 milliárd EUR-s új fejlesztési alapot különítettek el; mivel Afganisztán GDP-je jelenleg 20 milliárd USD, és 2014 óta a növekedés üteme csökkent; és mivel az afgán gazdaság még mindig számos kihívással küzd, úgymint a korrupció, az állami jövedelmek behajtásának sikertelensége, a gyenge infrastruktúra és az alacsony hatásfokú munkahelyteremtés;

N.

mivel 2001 óta sok uniós tagállam, NATO-partner és szövetséges ország járult hozzá katonai és polgári erőforrásaival Afganisztán stabilizációjához és fejlődéséhez, és ennek során emberéletben és anyagiakban is veszteségeket szenvedtek el; mivel a NATO-nak, az EU-nak és a tagállamoknak még mindig alapvető biztonsági érdeke egy olyan stabil és független Afganisztán megteremtése, amely képes magát fenntartani, és meg tudja óvni magát attól, hogy terrorista csoportok fészkévé váljon; mivel az uniós tagállamok haderejéből még mindig több mint 3 000 fő állomásozik Afganisztánban a NATO „Határozott támogatás” művelete keretében;

O.

mivel 2,5 millió nyilvántartott menekült és 2–3 millió nem nyilvántartott afgán él Iránban és Pakisztánban; mivel több mint 2 millió belső menekült van Afganisztánban, akik közül 300 000 ember 2018-ban kényszerült elhagyni otthonát; mivel e személyek közül sokan szenvednek az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a nem megfelelő szállás, a megfelelő higiénés körülményekhez és az egészségügyi létesítményekhez való elégtelen hozzáférés, valamint a védelem hiánya miatt, és mivel sokan közülük a gyermekmunka, a szexuális erőszak vagy a bűnözői csoportok esetleges toborzása szempontjából különösen veszélyeztetett gyermekek; mivel 2018 eleje óta több mint 450 000 afgán tért vissza Afganisztánba vagy Iránból való kitoloncolása miatt kénytelen volt oda visszatérni; mivel a pakisztáni kormány bejelentette, hogy a Pakisztánban nyilvántartott 1,7 millió afgán menekültnek kötelező visszatérnie Afganisztánba;

P.

mivel az ENSZ szerint az afganisztáni korrupció aláássa az állam legitimitását, mert súlyos fenyegetést jelent a jó kormányzásra és a fenntartható fejlődésre azáltal, hogy megakadályozza „a valódi gazdaság létrejöttét”;

Q.

mivel Afganisztán alacsony jövedelmű, a konfliktus utóhatásaitól szenvedő és tengeri kijárattal nem rendelkező ország, amely különleges kihívást jelent a nemzetközi közösség és intézményei számára;

R.

mivel a globális alkalmazkodási index szerint Afganisztán egyike a világ azon országainak, amelyek a legjobban ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozásnak;

S.

mivel az új fenyegetések és nemzetközi válságok elterelik az emberek figyelmét az afganisztáni helyzetről, így támogatásuk és aggodalmuk más irányba fordul;

T.

mivel becslések szerint az afgán nők 87 %-a szenved el nemi alapú erőszakot; mivel az ENSZ által létrehozott, a nemek közötti egyenlőtlenségeket jelző 2017. évi index szerint Afganisztán 160 ország között a 153. helyen áll;

U.

mivel Afganisztánban az ópiumtermesztés 2017-ben 2016-hoz képest 63 %-kal nőtt, és ezzel rekordszintre emelkedett; mivel az opiátok illegális kereskedelme tovább növeli az instabilitást, táptalajul szolgál a fegyveres felkelésnek, és finanszírozási forrást jelent a terrorista csoportoknak Afganisztánban;

V.

mivel az afgán költségvetés 2018-ban első ízben követi az előrejelzések és az elszámolás tekintetében a nemzetközi standardokat;

W.

mivel az EU afganisztáni rendőrségi missziója 2016-ban kilenc évnyi, előrelépést hozó működés után lezárult;

Politikai és stratégiai szempontok

1.

továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa az afgán kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztonságos és stabil jövőt építsen ki Afganisztán lakossága számára azáltal, hogy kulcsfontosságú reformokat hajt végre a kormányzás és a jogállamiság javítása, a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem, a tartós béke és a fenntartható fejlődés elérése, a legitim, demokratikus intézmények kiépítése, a nemzeti és regionális biztonsági kihívásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, az emberi jogok – köztük a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogai – iránti tisztelet előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, a kábítószer elleni küzdelem, a költségvetési fenntarthatóság javítása, valamint az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a szociális fejlesztés és a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében, jobb jövőt kínálva a fiataloknak, akik a lakosság kétharmadát teszik ki; hangsúlyozza, hogy szükség van az afganisztáni konfliktus békés úton történő rendezésére, és hogy mindent meg kell tenni e rendkívül sürgető cél érdekében;

2.

hangsúlyozza, hogy Afganisztán hosszú távú fejlődése az elszámoltathatóságtól, a jó kormányzástól, az emberi biztonság fenntartható biztosításától függ, beleértve a szegénység csökkentését és a munkahelyteremtést, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az oktatást, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok, köztük a nők és a kisebbségek jogainak védelmét; hangsúlyozza, hogy az inkluzív gazdasági növekedést és az afganisztáni nép javát szolgáló, fenntartható külföldi befektetések kedvező feltételeinek biztosítására kell törekedni, a szociális, környezetvédelmi és munkaügyi normák teljes körű tiszteletben tartása mellett;

3.

aggodalmát fejezi ki az instabil központi kormányzat, illetve amiatt, hogy az ország nagy részére nem terjed ki az ellenőrzése, ami súlyosbítja a konfliktus polgári lakosságra gyakorolt hatását; felszólítja az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy segítse elő a közvetítést többek között a választást követően kialakult megoldatlan kérdésekben;

4.

felszólítja az EU-t, hogy támogassa a hosszú múltra visszatekintő és a központi hatalmat gyengítő etnikai feszültségek felszámolására irányuló törekvéseket, valamint támogassa az afgán társadalom etnikai sokszínűségének fennmaradását;

5.

hangsúlyozza, hogy hosszú távon támogatja a nemzetközi normáknak megfelelő, hiteles, szabad, tisztességes és átlátható választásokat, továbbá támogatja az országban folytatott uniós választási megfigyelő missziókat, beleértve a 2019. évi elnökválasztás megfigyelését is; hangsúlyozza, hogy az állandó politikai viszályok miatt e választások eredménye rendkívül nagy hatással lesz az afgán kormány jövőbeli stabilitására;

6.

hangsúlyozza, hogy Afganisztán földrajzi fekvéséből, valamint emberi és természeti erőforrásaiból fakadóan hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik;

7.

hangsúlyozza, hogy az EU jelentős pénzügyi és politikai támogatást nyújt Afganisztán társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, humanitárius segélyezéséhez és régiós kapcsolatainak fejlesztéséhez; további erőfeszítéseket sürget az EU és a tagállamok közötti közös programozás érdekében;

8.

hangsúlyozza e tekintetben az Unió és az USA közötti fokozott szakpolitikai koordináció és párbeszéd szükségességét Afganisztán és a régió kérdésében;

9.

üdvözli az ENSZ által 2018. november 27–28-án Genfben rendezett, Afganisztánról szóló miniszteri konferencián elfogadott közös közleményt, amelyet az Afganisztánról szóló 2016. évi brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokra figyelemmel fogadtak el;

A regionális szereplők feladata és felelőssége

10.

emlékeztet arra, hogy Afganisztán tenger nélküli ország, amely Ázsia és a Közel-Kelet találkozásánál fekszik, és elismeri, hogy a szomszédos országok és a regionális hatalmak – különösen Kína, Irán, India, Oroszország és Pakisztán – támogatása és pozitív együttműködése elengedhetetlen Afganisztán stabilizálásához, fejlődéséhez és ahhoz, hogy gazdaságilag életképes legyen; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stabil és sikeres Afganisztán nem minden esetben a végső cél e regionális szereplők számára, és hangsúlyozza, hogy ezek az országok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a stabilizációs és békefolyamatban; kéri a szomszédos országokat, hogy a jövőben tartózkodjanak az afgán export akadályozásától, amint az a múltban előfordult;

11.

hangsúlyozza, hogy az Afganisztánban és Pakisztánban működő terrorista hálózatok mobilitása és nem szűnő aktivitása hozzájárul az egész régió helyzetének instabilitásához;

12.

hangsúlyozza, hogy Afganisztán gyakran ki van téve a regionális hatalmak egymással összebékíthetetlen törekvéseinek; sürgeti a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben támogassák az afganisztáni béketörekvéseket; támogatja a regionális együttműködési fórumokat, ugyanakkor aggodalommal tölti el Afganisztán egyes szomszédjainak a konfliktusba való ezzel egyidejű közvetett beavatkozása, ami aláássa a békére irányuló erőfeszítéseket; felszólítja ezeket a szomszédos országokat, hogy tartózkodjanak a konfliktusba való közvetett beavatkozástól, és sürgeti mind a szomszédos országokat, mind pedig a regionális hatalmakat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a tartós és fenntartható afganisztáni béke elérése érdekében;

13.

sürgeti az EU-t, hogy törekedjen jobban a párbeszédre és az együttműködésre a regionális partnerekkel a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az embercsempészet elleni küzdelem érdekében;

14.

hangsúlyozza, hogy a Közép-Ázsia és Dél-Ázsia közötti kereskedelem és összeköttetések fejlesztéséhez, illetve a régió stabilitásához alapvető fontosságú az infrastruktúra és a regionális fejlesztés Afganisztánban;

15.

felszólítja az EU-t, hogy az EU és Afganisztán közötti együttműködéssel kapcsolatos szempontokat vegye fel a Közép- és Dél-Ázsiára vonatkozó stratégiáiba;

Biztonság és békeépítés

16.

továbbra is komoly aggodalommal tölti el az afganisztáni biztonsági helyzet folyamatos romlása, valamint a tálibok és különböző terrorista csoportok, például az IS-KP térnyerése, amelyet a jelek szerint a külföldi harcosok jelenléte erősít; határozottan elítéli az afgán polgári személyek, biztonsági erők, intézmények és a civil társadalom ellen elkövetett támadásokat; megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus minden formája elleni küzdelem mellett, és tisztelettel adózik minden olyan koalíció, afgán erő és civil előtt, akik életükkel fizettek egy demokratikus, inkluzív, virágzó, biztonságos és stabil Afganisztán megteremtéséért; megállapítja, hogy a 2018-ban elkövetett kormányellenes támadások több mint felét az IS-KP-nak tulajdonítják, amely a megbékélés és a békefolyamat megzavarására és zátonyra futtatására törekszik; aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi dzsihádista szervezetek, mint például az IS-KP, az al-Kaida és különböző alcsoportjaik sikeresen alkalmazkodtak és gyökeret eresztettek, és súlyos biztonsági kihívást jelentenek Afganisztán, a régió és Európa számára;

17.

hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is támogatja az inkluzív afgán vezetéssel és szerepvállalással zajló béke- és megbékélési folyamatot, beleértve a Hezb-e-Islami-val (Iszlám Párt) kötött békemegállapodás végrehajtását; kész az összes megfelelő uniós eszköz segítségével támogatni ezt, amint elindul egy érdemi békefolyamat; felszólítja a tálibokat, hogy ítéljék el az erőszakot, csatlakozzanak a békefolyamathoz és fogadják el az afgán alkotmányt; hangsúlyozza, hogy támogatja azt az átfogó békejavaslatot, amelyet a kormány több ízben is felajánlott a táliboknak; felszólítja a civil társadalmat, hogy teljes mértékben vegyen részt ezekben a tárgyalásokban; elismeri, hogy mérlegelni kell a hosszú távú, egyesített nemzetközi biztonsági jelenlét kérdését annak érdekében, hogy támogassák az afgán biztonsági erőket az ország stabilizációjában és annak megakadályozásában, hogy újból terrorista csoportok fészkévé és a régió stabilitását veszélyeztető tényezővé váljon; felszólítja a konfliktusban szemben álló összes felet a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására;

18.

üdvözli a tűzszüneti időszakot, amely az első a 2001. évi Eid al-Fitr ünnep óta, és amely megmutatta az afgán nép széles tömegeinek békevágyát; felszólítja a tálibokat, hogy tegyenek eleget az afgán elnök új tűzszüneti időszakra vonatkozó felhívásainak;

19.

hangsúlyozza, hogy a négy évtizednyi háború és konfliktus – amely Afganisztán 1979-es szovjet inváziójával kezdődött – tehető felelőssé számos olyan megoldatlan problémáért, amellyel ma Afganisztánnak szembesülnie kell; ezzel kapcsolatban elismeri a fiatalok és az afgán diaszpóra szerepét az ország biztonságosabb és jobb jövőjének építésében; felszólítja az EU-t, hogy támogassa az erőszak áldozatainak átmeneti igazságszolgáltatásban való részesülését;

20.

megállapítja, hogy miután 2016 decemberében lezárult az EUPOL Afganisztán közös biztonság- és védelempolitikai misszió, amely speciális képzést és szaktanácsadást nyújtott az afgán nemzeti rendőrségnek és az afgán belügyminisztériumnak, az Unió az Európai Unió külső finanszírozási eszközein – például a megbékélést elősegítő tevékenységeket is magában foglaló, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (IcSP) – keresztül továbbra is együttműködik az afgán rendőrséggel;

21.

megállapítja, hogy a Nemzetközi Biztonsági Támogató Erő missziója (ISAF-misszió) a semmiből hozta létre az ütőképes, 352 000 fős katonákból és rendőrökből álló Afgán Nemzeti Biztonsági Erőket, amely rendelkezik gyalogsággal, katonai rendőrséggel, hírszerzéssel, útfelderítési, harctámogatási, orvosi és logisztikai képességgel, valamint légierővel, melyek révén fel tudja venni a küzdelmet a felkelőkkel az országban;

22.

megállapítja, hogy az ISAF biztonságos környezetet teremtett a kormányzás javításához és a gazdasági fejlődéshez, amelyeknek köszönhetően az alapvető egészségügyi és egyéb fejlődési mutatók terén Afganisztán produkálta a legnagyobb arányú fejlődést; megállapítja, hogy az ISAF sikeres tevékenységének köszönhetően életerős média alakult ki, és ma már afgánok milliói élnek szavazati jogukkal;

23.

továbbra is arra ösztönzi a NATO „Határozott támogatás” misszióját, hogy folytassa az afgán hadsereg képzését és felügyeletét; ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak polgári válságkezelésre irányuló képzést Afganisztán nemzeti és helyi önkormányzatai számára;

24.

arra ösztönzi a NATO-t és az EU-t, hogy működjenek együtt az Afganisztánt fenyegető felkelő csoportokra irányuló hírszerzésben, és közösen hangolják össze az afgán biztonsági erőknek szóló szakpolitikai ajánlásokat;

25.

rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a tálibok és más felkelő csoportok az európai uniós és nemzetközi jelenlétet propagandacélokra használják fel, azt terjesztve, hogy idegen megszállók beavatkoznak Afganisztán működésébe és az afgánok életmódjába; arra ösztönzi az EU-t és Afganisztán kormányát, hogy lépjen fel az ilyen propagandával szemben;

26.

hangsúlyozza, hogy a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés kulcsfontosságú egy olyan környezet létrehozásához, amely elősegíti a biztonság megteremtését Afganisztánban; minden érintett partnert sürget, hogy fokozzák a terrorizmusfinanszírozási hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseiket, így többek között vessenek véget a hawala-hálózatokkal és a nemzetközi adományokkal való visszaélésnek, a radikalizmus, a szélsőségesség és a toborzáshoz használt azon eszközök elleni fellépés érdekében, amelyekre folyamatosan támaszkodnak az afgán terrorista csoportok;

27.

sürgeti az afgán kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szélsőséges ideológiák terjedésének megelőzése és az ellenük való küzdelem a legfontosabb prioritásai között szerepeljen;

28.

támogatja az afgán béke- és újrabeilleszkedési programot, amely reintegrálja a társadalomba azokat a tálibokat, akik megadják magukat és lemondanak az erőszakról; dicséretesnek tartja, hogy az Egyesült Királyság már 9 millió GBP összeggel járult hozzá e programhoz;

29.

felszólítja Afganisztán kormányát, hogy teljes körűen hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatait, és biztosítsa a nők részvételét, védelmét és jogait a konfliktus valamennyi szakaszában, a konfliktusmegelőzéstől kezdve a konfliktus utáni újjáépítésig;

30.

arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy alakítson ki hatékony ellenintézkedéseket a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetéssel szemben; sürgeti az EU-t, hogy nyújtson műveleti, műszaki és pénzügyi támogatást a CBRN-kapacitásépítéshez;

31.

arra ösztönzi az afgán kormányt, hogy fokozza a kézi- és könnyűfegyverek kiterjedt forgalmának – az érvényes nemzetközi normákkal összhangban történő – felszámolását célzó belföldi ellenőrzési rendszerek hatékonyságát;

Államépítés

32.

hangsúlyozza, hogy az afgán kormánynak és a nemzetközi közösségnek fokozniuk kell erőfeszítéseiket az országban tapasztalható korrupció felszámolása érdekében, valamint meg kell erősíteniük az igényekre reagáló és inkluzív intézményeket, és javítaniuk kell a helyi kormányzás hatékonyságát, mert ezek kulcsfontosságú lépések egy stabil és legitim, a konfliktusokat és a felkelést megakadályozni képes állam kiépítésében; felhívja az afgán kormányt, hogy növelje nemzeti kapacitását annak érdekében, hogy visszaszerezze az ellopott javakat, például olyan programok révén, mint a Világbank-csoport és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala által működtetett, az ellopott javak visszaszerzésére irányuló kezdeményezés;

33.

felszólítja Afganisztán kormányát a politikai inkluzivitás és az elszámoltathatóság növelésére, valamint a korrupció elleni aktív küzdelemre;

34.

hangsúlyozza, hogy át kell hidalni az Afganisztánban működő nemzeti, illetve helyi kormányok közötti szakadékot; elismeri, hogy ezt a problémát enyhítheti, ha az afgán kormány gondoskodik a regionális kormányzók saját képviselt területükön való jelenlétéről szóló törvény betartásáról;

35.

felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy az uniós forrásokat olyan projektekbe fektessék be, amelyek segítik az afgán lakosságot, illetve hogy a települések megfelelő támogatásban részesüljenek az alapvető szolgáltatások nyújtása és a helyi kormányzás kialakítása során, a lakosság alapvető életkörülményeinek biztosítása, a központi hatóságok és a helyi önkormányzatok közötti koordináció biztosítása érdekében, a civil társadalom, nevezetesen az emberi jogi jogvédők támogatása és különösen az olyan projektek finanszírozásának előtérbe helyezése érdekében, amelyek támogatják az elszámoltathatóságot, az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket előmozdító szereplőket, és amelyek elősegítik a helyi beágyazottságú párbeszéd- és konfliktusrendezési mechanizmusokat;

36.

felszólítja az EU-t, hogy az EUPOL-misszió lezárását követően folytassa a fokozatos megszüntetésre irányuló tervét, amely magában foglalja a tevékenységeknek az EUPOL helyi és nemzetközi partnereire való fenntartható átruházásának biztosítását; sürgeti a feleket, hogy folytassák az afgán nemzeti rendőrség professzionális rendvédelmi szervvé válását, illetve a bűnüldöző intézmények megerősítését célzó erőfeszítéseiket, különös tekintettel az igazságügyi rendszer függetlenségére, a rendőrségre és az afgán börtönök állapotának javítására, valamint a fogvatartottak jogainak tiszteletben tartására;

37.

sajnálatosnak tartja, hogy az Afganisztánban indított kábítószer-ellenes kampányok rendre kudarcba fulladnak, és nem történtek hathatós lépések a tálib kábítószer-laboratóriumok és a nemzetközi szervezett bűnözői hálózatok felszámolására, amelyek a kábítószer-kereskedelem középpontjában állnak, és finanszírozást biztosítanak a táliboknak, illetve a terrorista akciókhoz; támogatja és jóváhagyja az afgán kormánynak az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) által támogatott új, kábítószer-ellenes stratégiáját; aggodalmának ad hangot az afganisztáni ópiumtermesztés növekedése miatt (16), és felszólítja Afganisztán kormányát, hogy alakítson ki célzott politikákat ennek a tendenciának a megfordítására; megállapítja, hogy kulcsfontosságú feladat valódi és fenntartható alternatívákat teremteni a máktermesztéssel szemben, és ezeket hozzáférhetővé tenni a termelők számára;

38.

kiemeli, hogy a tálibok fő bevételi forrása az illegális bányászat és az ópiumtermesztés; megállapítja, hogy jelenlegi becslések szerint a tálibok évente 200–300 millió euró bevételre tesznek szert illegális bányászati tevékenységekből;

39.

felszólít a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszerének bevezetésére, valamint az átláthatóság növelésére a közigazgatás hatékonyságának biztosítása érdekében, beleértve a pénzgazdálkodást is, valamint a külföldi vagy fejlesztési segélyekkel való visszaélés megelőzését, a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozattal összhangban;

40.

üdvözli, hogy az EU 2016-ban aláírt egy államépítési szerződést Afganisztánnal, amelynek alapján két év során 200 millió EÚR-s költségvetési támogatást különít el a kormányzati intézmények megerősítésére és olyan fejlesztési prioritásokra szánt források növelése céljából, mint például a gazdasági növekedés serkentése, a szegénység csökkentése és a korrupció elleni küzdelem; hangsúlyozza, hogy a forrásokat hatékonyan kell felhasználni;

41.

megjegyzi, hogy a szerződés az Afganisztán által a kulcsfontosságú reformterületeken elért eredmények általában véve pozitív értékelésére támaszkodik; elismeri az államépítési szerződésben megfogalmazott célok és a finanszírozási feltételek körvonalazásának fontosságát; hangsúlyozza továbbá a felügyelet és a rendszeres ellenőrzés fontosságát a visszaélések megelőzése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az afgán kormány a fejlődésre és a stabilitásra összpontosítson; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az államépítési szerződés végrehajtásáról, és hangsúlyozza, hogy az arra vonatkozó megállapításait fel kell használni a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetés-támogatási művelet folytatásának előkészítésére.

Civil társadalom és emberi jogok

42.

üdvözli, hogy az EU és Afganisztán közti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás (CAPD) kiemeli az emberi jogi kérdésekről – különösen a nők, a gyermekek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek jogairól – folytatott párbeszéd fontosságát annak érdekében, hogy biztosítsák az erőforrásokhoz való hozzáférést, és támogassák alapvető jogaik teljes körű gyakorlását, többek között azáltal, hogy több nőt foglalkoztatnak Afganisztán kormányzati struktúráiban, illetve a biztonsági és igazságszolgáltatási rendszerekben; felszólítja Afganisztánt, hogy törekedjen a nők és lányok elleni erőszak és megkülönböztetés minden formájának felszámolására; hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az I. és a II. címben megállapított CAPD rendelkezések végrehajtása terén;

43.

ragaszkodik ahhoz, hogy az EU továbbra is határozott álláspontot képviseljen az emberi jogok érvényesítése vonatkozásában, valamint hangsúlyozza, hogy a demokratikus elvek, az emberi jogok, a nők és kisebbségek jogainak, illetve a jogállamiság tiszteletben tartása a megállapodás lényeges elemeit képezik; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU hozzon konkrét intézkedéseket, amennyiben az afganisztáni kormány megsérti a megállapodás alapvető elemeit;

44.

emlékeztet arra, hogy az EU külön hangsúlyt helyez a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a szegénységben élők körülményeinek javítására, valamint hogy ezek a csoportok különösen segítségre szorulnak, többek között az egészségügy és az oktatás területén;

45.

üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőség és a kapcsolódó szakpolitikák rendkívül kiemelkedő helyet kaptak a megállapodásban, üdvözli továbbá, hogy a megállapodás komoly hangsúlyt helyez a civil társadalom fejlesztésére; felszólítja az EU-t, hogy fejlesztési tevékenységei révén továbbra is mozdítsa elő a nők és férfiak közötti egyenlőséget, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának megerősödését, szem előtt tartva, hogy a nők társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos társadalmi attitűdök megváltoztatásához megfelelő tájékoztatásra, oktatásra és a szabályozási keret reformjára van szükség;

46.

kiemeli a fenyegetésnek vagy támadásnak kitett etnikai és vallási kisebbségek védelmének szükségességét; megállapítja, hogy a síita hazara etnikai csoport gyakrabban lesz a támadások célpontja, mint a többi csoport, ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel;

47.

felszólít az afganisztáni nemzeti és szubnacionális emberi jogi intézmények, társadalmi szervezetek és tudományos körök megerősítésére és támogatására; sürgeti a nemzetközi partnerintézményeket és -szervezeteket, hogy ösztönözzék a szorosabb együttműködést ezen afgán intézményekkel és szervezetekkel;

48.

támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság azon törekvéseit, hogy a 2003 májusa óta elkövetett háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői felelősségre vonhatóak legyenek;

49.

aggodalommal tölti el, hogy egyre több és egyre erőszakosabb, szándékos támadást követnek el az egészségügyi létesítmények és egészségügyi dolgozók ellen, és a polgári infrastruktúrát is célba veszik; sürgeti az összes részt vevő felet, hogy a nemzetközi emberi jogi előírások és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiknek eleget téve akadályozzák meg a polgári személyek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat;

50.

felszólítja az afgán kormányt, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására;

Fejlesztés és kereskedelem

51.

elismeri, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás végső célja, hogy a belső fejlesztés, a regionális együttműködés, valamint a külkereskedelem és beruházások révén segítse az ország kormányát és gazdaságát a szegénység eltörlése, a függetlenség és a növekedés elérésében, annak érdekében, hogy Afganisztán társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésének elősegítése révén csökkenjen a külföldi segélyektől való túlzott függőség;

52.

megjegyzi, hogy Afganisztán a fejlesztési támogatások egyik legfőbb kedvezményezettje, és hogy az uniós intézmények 2002 és 2016 között 3,6 milliárd EUR-t különítettek el az ország megsegítésére; sajnálatosnak tartja, hogy a szegénységben élő afgánok aránya 38 %-ról (2012) 55 %-ra nőtt (2017), és rávilágít arra, hogy az ország 2014 óta lassú növekedést mutat a nemzetközi biztonsági erők kivonása, ebből következően a nemzetközi támogatások csökkentése, valamint a romló biztonsági helyzet miatt;

53.

hangsúlyozza, hogy az ország békéje és stabilitása érdekében kezelni kell a nagyarányú munkanélküliséget, és küzdeni kell a szegénység ellen;

54.

hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelésen és a közigazgatáson kívül más munkalehetőségekre is szükség van annak megelőzése érdekében, hogy a fiatal férfiak a tálibok vagy más felkelők soraihoz csatlakozzanak;

55.

üdvözli a 2016-os afgán nemzeti béke- és fejlesztési keretet és a kölcsönös elszámoltathatóságról szóló keretszerződést, amelyeket az afgán kormány elfogadott; felszólítja az Uniót és a tagállamait, hogy CAPD-on keresztül továbbra is támogassák az afgán felelősségvállalással megvalósítandó fejlesztési prioritásokat a fejlesztéshatékonysági alapelvekkel összhangban;

56.

felszólítja a főképviselőt/alelnököt és az Európai Bizottságot, hogy pontos mennyiségi és minőség mutatók alapján rendszeresen értékelje az Afganisztánban végrehajtott összes uniós intézkedést, különösen a fejlesztési segély, a jó kormányzás – az igazságügyet is beleértve –, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonság tekintetében; ezzel összefüggésben felszólít az uniós intézkedések által az ország általános helyzetére gyakorolt relatív hatások értékelésére, valamint az uniós szereplők és egyéb nemzetközi missziók és intézkedések közötti koordináció szintjének értékelésére, és kéri, hogy az értékelések eredményét és az esetleges ajánlásokat tegyék közzé, és számoljanak be mindezekről a Parlamentnek;

57.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentős külföldi segélyek ellenére a hatás elenyésző maradt; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy dolgozzon ki különjelentést az elmúlt évtizedben Afganisztánnak nyújtott uniós támogatás hatékonyságáról;

58.

arra ösztönzi az EU-t és az Afganisztán fejlesztésében részt vevő többi nemzetközi szervezetet, hogy működjön együtt az afgán médiával annak érdekében, hogy biztosítsa a fejlesztési erőfeszítések, forrásaik, céljuk és hatásuk stratégiai kommunikációját az afgán emberek felé;

59.

emlékeztet arra, hogy jelenleg hiány van polgári szakértőkből Afganisztánban; arra ösztönzi az EU-t és a tagállamait, hogy alkalmazzanak és megfelelően képezzenek ki olyan polgári szakértőket, akik a gazdasági fejlődés és a kábítószerellenes küzdelem szempontjából kulcsfontosságú területeken segítenék az afgán tisztviselőket és a helyieket, és képzést nyújtanának számukra;

60.

hangsúlyozza, hogy támogatni kell az afgán oktatási rendszert, hogy az iskolába járó gyermekek száma minden szinten növekedjen;

61.

üdvözli, hogy az iskolai beiratkozás 2001 óta megtízszereződött, és a tanulók 39 %-a lány;

62.

sürgeti, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalokra, és az Erasmus+, a Horizont 2020 és a hasonló programok teljes körű kiaknázására szólít fel annak érdekében, hogy kapcsolatokat építsenek ki az oktatási intézmények, a tudományos körök, a kutatási ágazatok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) között;

63.

támogatja azokat az uniós és tagállami intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az Afganisztán újjáépítésére létrehozott, a Világbank és az afgán pénzügyminisztérium közös irányítása alatt álló vagyonkezelői alaphoz, amelynek célja az alapvető szolgáltatások biztosítása, különösen az egészségügy és az oktatás terén;

64.

üdvözli, hogy 2016-ban Afganisztán csatlakozott a WTO-hoz, és elismeri, hogy a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések hozzáadott értéket biztosítanak majd Afganisztán számára; elismeri, hogy a WTO-tagság pozitív szerepet játszhat Afganisztán világgazdaságba történő integrálása tekintetében;

65.

megjegyzi, hogy az ország 2016-os WTO-csatlakozását követően, amelynek köszönhetően Afganisztán jobban bekapcsolódott a globális gazdaság vérkeringésébe, az EU vám- és kvótamentes piaci hozzáférést biztosított Afganisztánnak az uniós piachoz, ugyanakkor elismeri, hogy további konkrét intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a magánszektor ki tudja használni e rendszer előnyeit, és felgyorsítsa belső fejlődését;

66.

hangsúlyozza, hogy az afgán hatóságoknak olyan fenntartható gazdasági modellt kell kialakítaniuk, amelynek középpontjában az újraelosztás elve áll; felszólítja az EU-t, hogy támogassa Afganisztánt a környezeti fejlődésben és az energetikai átállásban, mivel a tiszta és fenntartható energiára vonatkozó rendelkezések kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának felgyorsításához;

67.

hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a kormányzati intézmények nagyobb kapacitással rendelkezzenek kereskedelmi stratégiák és politikák kidolgozására és végrehajtására, az áruk határon átnyúló forgalmának javítására, valamint a termékek minőségének javítására, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

68.

szorgalmazza az uniós székhelyű vállalkozások és az afgán magánszektorban működő vállalkozások közötti kapcsolatok erősítését; a kkv-k fejlesztése szempontjából kedvező feltételek bevezetésére ösztönöz;

69.

támogat és üdvözöl egy olyan, az EU, a tagállamok vagy a nemzetközi közösség bármely tagja által indítandó fejlesztési programot, amely segít a kisvállalkozások tulajdonosainak és az vállalkozóknak eligazodni a jogi költségekkel, a szabályozással és a termelés egyéb olyan akadályaival kapcsolatban, amelyek elriaszthatják a vállalkozásokat a piacra lépéstől és/vagy a piaci növekedéstől;

70.

elismeri, hogy Afganisztán ásványkincsei olyan gazdasági lehetőséget jelentenek, amely bevételt és munkahelyeket teremthet az ország számára; megjegyzi, hogy Kína érdeklődést mutat ezen ásványkincsek, különösen a ritkaföldfémek iránt;

Migráció

71.

elismeri, hogy a migráció folyamatos kihívást jelent Afganisztán számára, ami a szomszédos országok és az uniós tagállamok számára problémákat okoz; aggodalmának ad hangot az elsősorban Pakisztánból és Iránból, és kisebb mértékben Európából visszatérő migránsok minden eddiginél nagyobb száma miatt; elismeri, hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel és a menekültekkel kapcsolatos problémák az afganisztáni lázadó csoportok erőszakos fenyegetésének, valamint gazdasági és környezeti tényezőknek tudhatók be; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a nemzetközi közösségnek a tömeges migráció kiváltó okainak megelőzésére kell törekednie; üdvözli a visszatérések kezelésére irányuló afgán nemzeti stratégiát; aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy az afgán hatóságok nem rendelkeznek a jelenlegi visszatérőket segítő állandó integrációs politikákkal; meggyőződése, hogy a visszatérők – különösen a gyermekek, akik számára garantálni kell az alap- és középfokú oktatáshoz való hozzáférést – megfelelő reintegrációja alapvető fontosságú az ország stabilitása érdekében, csakúgy, mint annak biztosítása, hogy a visszatérésre kötelezett személyeket a visszatérési eljárások során ne érje erőszak vagy kényszer;

72.

hangsúlyozza, hogy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint 5,5 millió embernek van szüksége humanitárius segélye Afganisztánban, beleértve a konfliktus vagy aszály következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, és hangsúlyozza, hogy az aszály következtében több mint 250 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására az ország északi és nyugati részén; megjegyzi, hogy a humanitárius reagálási terv csak 33,5 %-os finanszírozásban részesül, és ezért sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a legfontosabb humanitárius kihívások és emberi szükségletek kezelése érdekében, és fordítsanak különös figyelmet a kiszolgáltatott emberekre, köztük a nehezen elérhető területeken élőkre;

73.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás 28. cikkének (4) bekezdése ellenére, amely megállapítja, hogy a feleknek visszafogadási megállapodást kell kötniük, nem sikerült hivatalos megállapodást kötni, csupán egy nem hivatalos megállapodás, a közös migrációügyi koncepció született; fontosnak tartja, hogy a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében minden visszafogadási megállapodást hivatalossá kell tenni; sajnálja, hogy hiányzik a parlamenti felügyelet és a demokratikus ellenőrzés a közös migrációügyi koncepció megkötése tekintetében, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folytassanak folyamatos párbeszédet az érintett szereplőkkel annak érdekében, hogy fenntartható megoldást találjanak az afgán menekültek regionális dimenziójú problémájára;

74.

sajnálatosnak tartja az Afganisztánból Nyugatra irányuló migrációs hullámot, különösen a képzettek és a fiatalok elvándorlását az országban uralkodó kilátástalanság elől; felhívja a figyelmet az EU által az afgán emigránsok részére Pakisztánban és Iránban folyósított támogatásra; felszólítja ezeket az országokat, hogy ne toloncolják ki ezeket a személyeket, mert az súlyos következményekkel járna Afganisztán stabilitására és gazdaságára nézve; felszólít arra, hogy a menekültek otthonukba való visszatérése biztonságosan, rendezetten és önkéntes alapon történjen;

75.

elismeréssel adózik az Európai Bizottságnak azért a 2016-ban létrehozott jelentős projektért, amelynek célja az Afganisztánba, Bangladesbe és Pakisztánba visszatérő migránsok újbóli beilleszkedésének elősegítése, és amelynek keretében 72 millió eurót különítettek el Afganisztán számára a 2016 és 2020 közötti időszakra;

76.

hangsúlyozza, hogy az Afganisztánnak nyújtott uniós fejlesztési támogatást nem szabad kizárólag a migrációs és határigazgatási célok szempontjából nézni, és úgy véli, hogy a fejlesztési támogatásnak hatékonyan kell kezelnie a migráció kiváltó okait;

Ágazati együttműködés

77.

sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be átfogó stratégiákat minden egyes ágazatra vonatkozóan, hogy az Afganisztánnal folytatott együttműködés valamennyi területén biztosítsa a széles körű fejlődést;

78.

kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket a kapacitásépítés, a közigazgatás és a közszolgálat reformja terén szerzett uniós tapasztalatok felhasználása érdekében; hangsúlyozza, hogy az adózás területén sürgősen javítani kell az irányítást; felszólít a civil társadalmi szervezetek támogatására, különböző etnikai, vallási, társadalmi vagy politikai hátterük teljes körű tiszteletben tartása mellett;

79.

hangsúlyozza, hogy az afgán népesség bevételének 50 %-át és a GDP negyedét a mezőgazdaság adja; megállapítja, hogy az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2014 és 2020 között 1,4 milliárd EUR összeget költ a vidéki területeken végrehajtandó fejlesztési projektekre; megállapítja továbbá, hogy ezeknek a projekteknek kulcsszerepük van abban, hogy a mezőgazdasági termelők ne térjenek vissza a feketegazdaságba;

80.

megállapítja, hogy az afgán népesség 80 %-a önellátó mezőgazdasági termelést folytat a mezőgazdaságnak nem kedvező környezetben, és fejletlen öntözési módszereket alkalmaz; támogatja az élelmiszerbiztonság garantálására irányuló erőfeszítések fokozását;

81.

aggodalommal veszi tudomásul az Afganisztánt jelenleg sújtó aszályt, amely évtizedek óta a legsúlyosabb, és az embereket, az állatállományt és a mezőgazdaságot egyaránt fenyegeti; aggodalmának ad hangot továbbá a gyakori természeti katasztrófák, például a villámárvizek, földrengések, földcsuszamlások és a kemény telek miatt;

82.

aggodalommal állapítja meg, hogy a mezőgazdasági termékek, például a búza károsodása a lakóhely elhagyásához, szegénységhez, éhezéshez és egyes esetekben a feketepiac igénybe vételéhez vezethet, valamint hogy hárommillió embert nagyon súlyosan fenyeget az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának és a megélhetésük elvesztésének veszélye;

83.

elismeri, hogy ha az élelmiszergyártási értékláncnak a jelenleginél több fázisa kerülne vissza Afganisztánba, akkor növekedne a családok jövedelme és az élelmezésbiztonság, csökkenne az élelmiszerek költsége, és további munkahelyek jönnének létre;

84.

arra ösztönzi az EU-t, hogy folytassa az afganisztáni egészségügyi ellátás javítására irányuló erőfeszítéseit, és kiemeli annak fontosságát, hogy mindenki hozzájusson a védőoltásokhoz, különösen a betegségekre fogékonyabb csoportok, például a gyermekek;

85.

üdvözli, hogy az elsődleges egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés 9 %-ról több mint 57 %-ra emelkedett, és a várható élettartam 44 évről 60 évre nőtt, valamint hogy ezeket az eredményeket az EU-tól, a tagállamoktól és a nemzetközi közösségtől származó hozzájárulások tették lehetővé; elismeri, hogy mindezen eredmények dacára még többet kell tenni a várható élettartam növelése, illetve a szülő nők és az újszülöttek halálozási arányának csökkentése érdekében;

86.

határozottan elítéli az afgán egészségügyi rendszer korrupt gyakorlatait, például az illegális gyógyszerek behozatalát, és sürgeti az EU-t, hogy továbbra is gyakoroljon nyomást az afgán kormányra abból a célból, hogy lépjen fel határozottabban az ilyen korrupt gyakorlatok megakadályozása érdekében;

87.

ismételten leszögezi, hogy szakképzett egészségügyi dolgozókra van szükség Afganisztánban, és arra ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is küldjenek egészségügyi szakembereket Afganisztánba a helyi orvosok és egészségügyi dolgozók kiképzésére;

88.

megállapítja, hogy az emberkereskedelem és a migránsok csempészése mindkét fél számára, de különösen az afgán társadalom számára káros; felszólít a már meglévő megállapodások gyors végrehajtására, többek között az információcsere tekintetében, az instabilitást és az intézmények gyengeségét kihasználó transznacionális bűnözői hálózatok felszámolása érdekében;

A partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás végrehajtása

89.

üdvözli a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodást mint az EU és Afganisztán közötti első szerződéses kapcsolatot;

90.

megállapítja, hogy CAPD számos területen megteremti az alapot a kapcsolatok fejlesztéséhez, úgymint a jogállamiság, az egészségügy, a vidékfejlesztés, az oktatás, a tudomány és a technológia, a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés és a kábítószerek, a migráció, a nukleáris biztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és az éghajlatváltozás terén;

91.

üdvözli a közös együttműködési szervek végrehajtási szinten történő létrehozását, kiemelve a politikai kérdésekről, többek között az emberi jogokról, különösen a nők és gyermekek jogairól folytatott rendszeres párbeszéd fontosságát, amelyek e megállapodás lényeges elemeit képezik, és amely párbeszéd a kihívások kezelésére és a szorosabb partneri viszony kialakítására is lehetőséget ad;

92.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás nem rendelkezik a végrehajtás közös parlamenti ellenőrzéséről; támogatja az Európai Parlament, a tagállamok parlamentjei és az afgán parlament partnerségi és fejlesztési együttműködési program végrehajtásának nyomon követésében betöltött szerepét;

93.

tudomásul veszi, hogy 2017 szeptemberétől az EU afganisztáni különleges képviselőjét különmegbízott váltotta fel, az EKSZ struktúrájába illeszkedve;

94.

sajnálja, hogy a Tanács úgy határozott, hogy a Parlament jóváhagyását igénylő területeken ideiglenes alkalmazásról szóló határozatot hoz, nevezetesen a kereskedelmi és beruházási ügyekben való együttműködésről szóló fejezetet, amely az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahelyett, hogy még a folyamat korai szakaszában, e lépés meghozatala előtt kérte volna a ratifikációt; úgy ítéli meg, hogy ez a határozat ellentmond az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvének, és aláássa a Parlament jogait és felelősségeit;

o

o o

95.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU afganisztáni különmegbízottjának, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1)  HL L 67., 2017.3.14., 3. o.

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0169.

(3)  HL C 65., 2016.2.19., 133. o.

(4)  HL C 169. E, 2012.6.15., 108. o.

(5)  HL C 168. E, 2013.6.14., 55. o..

(6)  HL C 378., 2017.11.9., 73. o.

(7)  HL C 349., 2017.10.17., 41. o.

(8)  HL C 366., 2017.10.27., 129. o.

(9)  HL C 66., 2018.2.21., 17. o.

(10)  HL C 298., 2018.8.23., 39. o.

(11)  HL C 337., 2018.9.20., 48. o.

(12)  HL C 369., 2018.10.11., 85. o.

(13)  A 2011. november 10-i tanácsi határozatok (16146/11 és 16147/11).

(14)  Az afganisztáni biztonsági helyzettel kapcsolatos, származási országokról szóló EASO-jelentés – Frissítés, 2018. május, https://coi.easo.europa.eu/administration/easo/PLib/Afghanistan-security_situation_2018.pdf

(15)  Az USA Afganisztán újjáépítéséért felelős különleges főfelügyelőjének (SIGAR) az Egyesült Államok Kongresszusához intézett negyedéves jelentése, 2018. október 30., https://www.sigar.mil/pdf/quarterlyreports/2018-10-30qr.pdf

(16)  https://www.unodc.org/unodc/en/frontpage/2018/May/last-years-record-opium-production-in-afghanistan-threatens-sustainable-development--latest-survey-reveals.html


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/284


P8_TA(2019)0171

Norvégiának, Izlandnak, Svájcnak és Liechtensteinnek az eu-LISA-ban való részvétele***

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, másrészről a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, ezen országoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökségben való részvételéről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (15832/2018 – C8-0035/2019 – 2018/0316(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/59)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15832/2018),

tekintettel az Európai Unió, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti megállapodás tervezetére (12367/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 85. cikkének (1) bekezdése, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 88. cikkének (2) bekezdése, valamint 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának v. alpontja értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0035/2018),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A8-0081/2019),

1.

egyetért a megállapodás megkötésével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség kormányainak és parlamentjeinek.

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/285


P8_TA(2019)0173

A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0615 – C8-0387/2015 – 2015/0278(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/60)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0615),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0387/2015),

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. május 25-i véleményére (1),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A8-0188/2017),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 303., 2016.8.19., 103. o.

(2)  Ez az álláspont lép a 2017. szeptember 14-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0347).


P8_TC1-COD(2015)0278

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/882 irányelvvel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/286


P8_TA(2019)0174

Vízuminformációs Rendszer ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0302 – C8-0185/2018 – 2018/0152(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/61)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0302),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0185/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0078/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2018)0152

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Vízuminformációs Rendszernek a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], módosításával történő megreformálásáról, valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkének (2) bekezdésére, 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a tervezet nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A 2004/512/EK tanácsi határozat (4) a Vízuminformációs Rendszert (VIS) a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló technológiai megoldásként hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) meghatározta a VIS célját, működőképességét és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008/633/IB tanácsi határozat (7) pedig lefektette azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében. A VIS 2011. október 11-én  (8) kezdte meg működését, és 2011 októbere és 2016 februárja között fokozatosan vezették be világszerte minden tagállam konzulátusain. [Mód. 2]

(2)

A VIS átfogó célkitűzése, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése; a „vízum-shopping” megakadályozása; a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése; a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése; segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket; a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) végrehajtásának megkönnyítése és hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.

(3)

A Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleménye (10) kiemelte, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell IT-rendszereit, adatstruktúráját és az információcserét a határigazgatás, a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén, és hangsúlyozta az IT-rendszerek interoperabilitása javításának szükségességét. A közlemény emellett rávilágított a többek között hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információs hiányosságok kezelésének szükségességére is , mivel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. A Bizottság ezért két tanulmányt készített: az első megvalósíthatósági tanulmány  (11) megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány  (12) a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos . [Mód. 3]

(4)

2016. június 10-én a Tanács az információcsere és információkezelés javítására szolgáló ütemtervet (13) fogadott el. A harmadik országbeli állampolgárok számára kiállított okmányokkal kapcsolatban fennálló információs hiányosságok kezelése érdekében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyekre és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó, az ezen okmányokra – többek között azok lejárati dátumára és esetleges visszavonására – vonatkozó információk tárolására szolgáló központi adattár létrehozásának lehetőségét. A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke a Megállapodás részes államai által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az ezen államok területén bármely180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. [Mód. 4]

(5)

Az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről szóló, 2017. június 9-i következtetéseiben (14) a Tanács elismerte, hogy új intézkedésekre lehet szükség a határigazgatással és bűnüldözéssel kapcsolatos jelenlegi információs hiányosságok megszüntetése érdekében a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek birtokosainak határátlépésével összefüggésben. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási engedélyekre és a tartózkodási kártyákra vonatkozó információkat tartalmazó központi uniós adattárra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elvégzését. Ez alapján a Bizottság két tanulmányt végzett: az első megvalósíthatósági tanulmány (15) megállapította, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, míg a második tanulmány (16) a szükségességi és arányossági elemzést végezte el, és megállapította, hogy a VIS hatályának fenti dokumentumokra való kiterjesztése szükséges és arányos. [Mód. 5]

(6)

„Az európai migrációs stratégia végrehajtásáról” szóló, 2017. szeptember 27-i bizottsági közlemény (17) megállapította, hogy az EU közös vízumpolitikája nemcsak a turizmus és az üzleti tevékenység előmozdításának nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal az EU-t érintő biztonsági kockázatok és az irreguláris migrációhoz fűződő kockázatok megelőzésében is kulcsszerepet játszik. A közlemény elismerte annak szükségességét, hogy a közös vízumpolitikát még inkább hozzá kell igazítani a jelenlegi kihívásokhoz, figyelembe véve az új informatikai megoldásokat és megfelelő egyensúlyt teremtve egyrészt a könnyített vízumköteles utazás előnyei, másrészt a migráció, a biztonság és a határigazgatás jobb kezelése között. A közlemény emellett megállapította, hogy a Vízuminformációs Rendszer (VIS) jogi keretét felül kell vizsgálni – az adatvédelmi vonatkozásokat és a bűnüldöző hatóságok számára biztosított hozzáférést is beleértve –, hogy a VIS használatát új adatkategóriákra is ki lehessen terjeszteni, új adatfelhasználási módokat lehessen bevezetni, valamint maradéktalanul ki lehessen aknázni az eszközök közötti interoperabilitást.

(7)

A közös uniós vízumpolitika új kihívásokhoz való hozzáigazításáról szóló, 2018. március 14-i bizottsági közlemény (18) megerősítette, hogy a VIS jogi kerete az információs rendszerek interoperabilitását tükröző szélesebb folyamat részeként felülvizsgálatra kerül.

(8)

A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor felismerésre került annak kérdése is, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá – a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján – különösen annak kérdése, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral, amivel egy későbbi időpontban kell foglalkozni. Egy 2013-ban a Közös Kutatóközpont által végzett tanulmány (19) megállapította, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek ujjnyomat-felismerése ujjlenyomat-felismerése bizonyos feltételek mellett megfelelő szintű pontossággal elvégezhető. A második tanulmány (20) 2017 decemberében megerősítette ezeket az eredményeket, és további információkat szolgáltatott az öregedés ujjlenyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezek alapján a Bizottság 2017-ben további tanulmányt végzett, amely a vízumeljárásokban a gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára 6 évre csökkentésének szükségességét és arányosságát vizsgálta. E tanulmány (21) eredményei szerint az ujjlenyomat-vételi korhatár csökkentése hozzájárulna a VIS célkitűzéséinek hatékonyabb megvalósításához, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések elősegítése terén, és a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelem és a jogsértések megelőzésének megerősítése által további előnyökkel is jár, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a schengeni térségben olyan helyzetben megtalált harmadik országbeli állampolgár gyermekek személyazonosságának megállapítását / ellenőrzését, amelyben a jogaik sérülhetnek vagy már megsérültek (pl. az emberkereskedelem gyermek áldozatai, eltűnt gyermekek és a menedékjogot kérelmező kísérő nélküli kiskorúak). Ugyanakkor a gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak, és a különleges adatkategóriák, például az ujjlenyomatok tőlük való begyűjtésére szigorúbb biztosítékokat kell alkalmazni, valamint azokra a helyzetekere kell korlátozni ezen adatok felhasználását, amelyekben az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, többek között az adatok megőrzési idejének korlátozása révén. A második tanulmány rámutatott a 70 év feletti személyek ujjlenyomatainak alacsony minőségére és közepes pontosságára is. A Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a bevált gyakorlatok megosztásában és a hiányosságok orvoslásában. [Mód. 6]

(9)

Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. A VIS különösen fontos olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik.

(10)

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személy által szolgáltatott személyes adatokat a VIS-nek kell kezelnie annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a kérelmező Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban, illetve hogy megvizsgálja a kérelmező irreguláris migrációjának kockázatát. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében ezen ellenőrzéseknek kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének megállapítására, valamint az ahhoz való hozzájárulásra kell kiterjednie, hogy a harmadik országbeli állampolgár Unió területére való belépése veszélyt jelent-e a közbiztonságra vagy a közegészségügyre az Unióban. Ez nem lehet hatással a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó döntésekre. [Mód. 7]

(11)

Az ilyen kockázatok értékelésére nem kerülhet sor a személy személyazonosságára, úti okmányára, illetve adott esetben költségviselőjére vagy, ha a kérelmező kiskorú, az érte felelős személy személyazonosságára vonatkozó személyes adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani az információs rendszerekben (a Schengeni Információs Rendszer Rendszerben (SIS), a Vízuminformációs Rendszer Rendszerben (VIS), az Europol adataiban adatai, az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD), a határregisztrációs rendszer rendszerben (EES), az Eurodacban Eurodac, a terrorista bűncselekmények vagy az egyéb súlyos bűncselekmények tekintetében az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) harmadik ország állampolgáraira vonatkozó adatbázisa, illetve az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (Interpol TDAWN) rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal, vagy az ETIAS a figyelőlistával, illetve az egyedi kockázati mutatókkal. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett információs rendszerekben, a figyelőlistában, illetve az egyedi kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni. [Mód. 8]

(12)

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) XX rendelet] hozta létre, ennek megfelelően az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítik egymást tekintettel a külső határok igazgatásának javítása javítására, hozzájárulnak az illegális migráció megelőzéséhez és az az elleni küzdelemhez való hozzájárulás , valamint magas biztonsági szintet biztosítanak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének uniós térségén belül magas biztonsági szint biztosítása érdekében , beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén. [Mód. 9] E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.]

(13)

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi a rendszerek számára, hogy elősegítsék kiegészítsék egymást a személyek személyazonosságának megállapítását , hozzájáruljanak megállapítása, a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem elősegítése küzdelemhez , javítsák és harmonizálják , a megfelelő uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőséggel kapcsolatos előírások javítása és harmonizálása előírásokat , elősegítsék , a hatályos és jövőbeli uniós információs rendszerek technikai és működési végrehajtásának elősegítése végrehajtását, megerősítsék , harmonizálják és egyszerűsítsék , a megfelelő uniós információs rendszereket vezérlő adatbiztonsági és adatvédelmi biztosítékok megerősítése és egyszerűsítése biztosítékokat , egyszerűsítsék , a bűnüldözésnek az EES, a VIS, az [ETIAS] ETIAS és az Eurodac rendszerekhez való hozzáférésének egyszerűsítése ellenőrzött hozzáférését , valamint támogassák az EES EES-t , a VIS VIS-t ,, az [ETIAS] ETIAS-t , az Eurodac Eurodacot , a SIS SIS-t és az [ECRIS-TCN rendszerek] ECRIS-TCN rendszereket .támogatása terén. [Mód. 10]

(14)

Az interoperabilitási elemek jellemzik az EES, a VIS, az [ETIAS] ETIAS , az Eurodac, a SIS, valamint az [ECRIS-TCN rendszereket] ECRIS-TCN rendszereket és az Europol-adatokat annak érdekében, hogy abban ezekkel az uniós információs rendszerekkel párhuzamosan lehessen kereséseket lefolytatni, ezért indokolt ezen elemek alkalmazása az automatizált ellenőrzések lefolytatása, illetve a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés érdekében. Az európai keresőportált (EKP) kell erre a célra alkalmazni az uniós információs rendszerekhez, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázishoz való gyors, pontos, hatékony, szisztematikus és kontrollált hozzáférés érdekében, a hozzáférési jogosultságoknak megfelelően, a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából. [Mód. 11]

(15)

A többi adatbázissal való összehasonlításnak automatikusnak kell lennie. Amennyiben az összehasonlítás szerint a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és a fenti információs rendszerekben szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve a figyelőlistán szereplő személyes adatok között van kapcsolat („találat”), és a találatot a VIS nem tudja automatikusan megerősíteni, a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell feldolgoznia. A találatot eredményező adat típusától függően a találatot vagy konzulátusnak vagy valamely nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak kell értékelnie, az utóbbi pedig különösen a bűnüldöző hatóságok adatbázisaiban vagy rendszereiben megjelenő találatokért felel . A felelős hatóság által végzett értékelésnek kell megalapoznia a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kérelem elutasítására vonatkozó határozatot. [Mód. 12]

(16)

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem nem alapulhat kizárólag a kérelemben szereplő személyes adatok automatikus feldolgozásán.

(17)

Azok a kérelmezők, akiknek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelme a VIS-feldolgozás során felderített információ alapján került elutasításra, jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A 767/2008/EK rendelet hatályos biztosítékai és jogorvoslatra vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(18)

A korábban azonosított biztonsági, irreguláris migrációs vagy közegészségügyi magas járványügyi kockázatokhoz kapcsolódó egyedi kockázati mutatókat kell alkalmazni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálata során. Az egyedi kockázati mutatók meghatározása során alkalmazott kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán. [Mód. 13]

(19)

A biztonsági fenyegetések kockázatok új formáinak, valamint az irreguláris migráció és a közegészségügyi veszélyek magas járványügyi kockázatok új mintáinak folyamatos megjelenése hatékony válaszokat igényel, és ezek ellen modern eszközök segítségével kell felvenni a harcot. Mivel ezek az eszközök jelentős mennyiségű személyes adat feldolgozásával járnak, megfelelő biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatokhoz való jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos . [Mód. 14]

(20)

Biztosítani kell, hogy legalább ugyanolyan mértékű ellenőrzések vonatkoznak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyekre, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra, mint a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokra. Ennek érdekében kialakításra kerül egy figyelőlista, amely a súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus elkövetésével gyanúsított személyekre, illetve azokra a személyekre vonatkozó információt tartalmazza, akik tekintetében tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapozzák meg azt a feltételezést, hogy súlyos bűncselekményt vagy terrorista cselekményt fognak elkövetni, és e harmadik országbeli állampolgárok tekintetében e figyelőlistát is alkalmazni kell az ellenőrzések során.

(21)

Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény szerinti kötelezettségeiket, a nemzetközi fuvarozóknak képesnek kell lenniük annak ellenőrzésére a VIS-nek küldött lekérdezés útján ellenőrizniük kell , hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e a szükséges érvényes úti okmányokkal. Az ellenőrzést a VIS-adatok külön csak megtekintésre jogosító adatbázisba való napi lehívásával kell lehetővé tenni, amelynek segítségével lehívhatóak az ok/not ok válaszhoz vezető keresést lehetővé tevő minimálisan szükséges adatok. Maga a kérelemfájl nem lehet hozzáférhető a fuvarozók számára. A VIS-hez a fuvarozói portálon keresztül való hozzáférésre vonatkozó műszaki előírásoknak a lehető legkisebbre kell korlátozniuk az utasforgalomra és a fuvarozókra gyakorolt hatást. Ennek érdekében fontolóra kell venni az EES és az ETIAS integrálását. [Mód. 15]

(21a)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozókra minél kisebb hatást gyakoroljanak, felhasználóbarát mobil megoldásokat kell rendelkezésre bocsátani. [Mód. 16]

(21b)

Az e rendelet alkalmazásának megkezdését követő két éven belül a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében említett rendelkezések megfelelnek-e a VIS keretében a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra alkalmazandó rendelkezések céljaira, illetve összeegyeztethetők és összhangban állnak-e velük. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a legutóbbi időkben hogyan alakult a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállítás. Fontolóra kell majd venni, hogy szükséges-e módosítani a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra vonatkozó, említett egyezmény 26. cikkében, illetve az e rendeletben említett rendelkezéseket. [Mód. 17]

(22)

E rendeletnek meg kell határoznia azokat a tagállami hatóságokat, amelyek számára – a VIS konkrét céljai érdekében, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából engedélyezhető a VIS-hez való hozzáférés.

(23)

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A VIS használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nem, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézetek, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

(23a)

A biometrikus adatok – amelyek e rendelet összefüggésében magukban foglalják az ujjlenyomatokat és az arcképmásokat – egyedülállóak és ezért sokkal megbízhatóbbak egy személy azonosítására, mint az alfanumerikus adatok. A biometrikus adatok azonban különleges adatoknak minősülnek. E rendelet ezért meghatározza az ilyen adatok – kizárólag az érintett személyek azonosítása céljából megengedett – kezelésének alapjait és az arra vonatkozó biztosítékokat. [Mód. 18]

(24)

Okvetlenül szükséges, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek a legfrissebb információval, ha a feladataikat a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem érdekében végzik. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak és az Europolnak a VIS-hez való hozzáférését a 2008/633/IB tanácsi határozat alakította ki. E határozat tartalmát integrálni kell a VIS-rendeletbe annak érdekében, hogy azt összhangba lehessen hozni a hatályos szerződéses kerettel.

(25)

Már bebizonyosodott, hogy a VIS-adatokhoz bűnüldözési célokból történő hozzáférés jól használható az erőszakos halált halt személyek személyazonosságának megállapításához, illetve érdemben képes elősegíteni a nyomozók munkáját az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó esetekben. Ezért a VIS-ben tárolt, a hosszú távú tartózkodásra vonatkozó adatokat – az e rendeletben meghatározott feltételek mellett – hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) számára is.

(26)

Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén hozzájárul a bűncselekmények megelőzéséhez, elemzéséhez és kivizsgálásához. Az Europol VIS-hez való, feladatai elvégzéséhez szükséges mértékű jelenlegi hozzáférését kodifikálni és egyszerűsíteni kell, figyelembe véve a jogi keret közelmúltbeli fejleményeit is, amilyen például az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22).

(27)

A VIS-hez való hozzáférés a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, illetve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozásnak minősül az olyan természetes személyek tekintetében, akiknek a személyes adatait a VIS-ben kezelik. E beavatkozásnak összhangban kell állnia a jogszabályoknak, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének számára az alkalmazkodást, védeniük kell az egyéneket az önkényességgel szemben, továbbá megfelelő egyértelműséggel kell megjelölniük, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Egy demokratikus társadalomban bármilyen beavatkozásnak szükségszerű módon jogos és arányos érdek védelmét kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogos céllal.

(28)

[Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] lehetővé teszi az erre nemzeti jogi rendelkezésekkel feljogosított tagállami rendőrségek számára, hogy a személyeket a személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatok alapján azonosítsák. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek esetén a személy azonosítása a személy saját érdekében szükséges. Ilyen eset például, ha a személyt az eltűnését, elrablását követően megtalálják, vagy a személyt emberkereskedelem áldozataként azonosítják. Kizárólag ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személyek gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez bármilyen előfeltételnek vagy további biztosítéknak meg kellene felelni. [Mód. 19]

(29)

A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjnyomat ujjlenyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a VIS-ben, a látens ujjnyomatok ujjlenyomatok és a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a  2008/615/IB tanácsi határozat  (23) szerinti előzetes keresés után a tagállami bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén a látens ujjnyomatokon ujjlenyomatokon kívül nem található más bizonyíték. [Mód. 20]

(30)

Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a központi hozzáférési pontot, amelyen keresztül kérelmezhető a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy kivizsgálásának konkrét céljából kérelmezhetnek ilyen hozzáférést.

(31)

A központi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket a kijelölt hatóságok operatív egységei indokolás kíséretében eljuttatják a központi hozzáférési ponthoz. A kijelölt hatóságokon belül a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés kérelmezésére jogosult operatív egységek nem járnak el ellenőrző hatóságként. A központi hozzáférési pontok a kijelölt hatóságoktól függetlenül járnak el, és feladatuk, hogy független módon biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek szigorú betartását. Rendkívül sürgős esetekben, amikor terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt gyors hozzáférésre van szükség, a központi hozzáférési pontnak képesnek kell lennie a kérelem haladéktalan feldolgozására, és az ellenőrzést csak ezt követően kell elvégeznie.

(32)

A személyes adatok védelme és a bűnüldözés általi szisztematikus keresések kizárása érdekében a VIS adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a VIS-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában és a 2008/615/IB tanácsi határozat szerinti előzetes keresés után . [Mód. 21]

(32a)

A tagállamok végfelhasználóinak főszabály szerint az európai adatbázisokból való lekérdezés előtt vagy azzal párhuzamosan keresést kell végezniük a megfelelő nemzeti adatbázisokban. [Mód. 22]

(33)

A hosszú távú tartózkodásra jogosító dokumentumok vízumok birtokosaira vonatkozó, VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat öt évig indokolt megőrizni annak érdekében, hogy az adatok figyelembe vehetők legyenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelem elbírálásához, illetve hogy felderíthető legyen a tartózkodás túllépése az érvényességi időt követően, valamint annak érdekében, hogy az azokat megszerző harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseket le lehessen folytatni. A dokumentum korábbi alkalmazására vonatkozó adatok elősegíthetik a jövőbeli rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátását. Ennél rövidebb tárolási időszak nem elegendő ezen célok elérésének biztosításához. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt. [Mód. 23]

(34)

Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (24) alkalmazni kell akkor, amikor a tagállamok személyes adatokat kezelnek e rendelet alkalmazása során. A személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelését az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) szabályozza.

(35)

Az európai határ- és partvédelmi (Frontex) csapatok tagjai, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos feladatokat ellátó csapatok tagjai az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a fogadó tagállam hatóságának felügyelete alatt jogosultak hozzáférni az európai adatbázisokhoz, ha arra a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti feladatok teljesítése érdekében szükség van. A konzultáció megkönnyítése és a csapatoknak a VIS-ben szereplő adatokhoz való hatékony hozzáférés érdekében a Frontexnek hozzáférést kell kapni a VIS-hez. Ezt a hozzáférést a VIS-hez való hozzáférésre meghatározott illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hozzáférési feltételek és korlátok szerint lehet megadni. [Mód. 24]

(36)

A tagállamba való, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) szerinti beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeknek meg nem felelő vagy már meg nem felelő harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése alapvető fontosságú eleme az irreguláris migráció elleni átfogó küzdelemnek és fontos alapvető közérdeknek minősül.

(37)

A visszatérőket fogadó harmadik országokra gyakran nem vonatkoznak a Bizottság által az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke szerint vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkének átültetése érdekében elfogadott nemzeti jogszabályok szerint meghozott megfelelőségi határozatok. Emellett az Unió széles körű erőfeszítései a visszatérési kötelezettséggel terhelt jogellenesen tartózkodó Az e rendelet alapján tagállam által megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók, illetve nem tehetők hozzáférhetővé semmilyen harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett, magánjog hatálya alá tartozó szervezet részére. E szabálytól eltérően ugyanakkor, az ilyen személyes adatok harmadik országbeli állampolgár származási országával való együttműködés terén nem tudták biztosítani a ország vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását lehetővé kell tenni , ha az ilyen adatok továbbítása szigorú feltételekhez van kötve és egyedi esetekben szükséges, annak érdekében , hogy harmadik országok saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó, nemzetközi jog által bevezetett kötelezettségeinek szisztematikus teljesítését. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött vagy megkötés alatt álló, a harmadik országok számára az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke vagy országbeli állampolgár visszaküldése kapcsán személyazonosítását elősegítse . Az (EU) 2016/680 irányelv 679 rendelet 37. cikkét átültető nemzeti jogszabály szerinti végrehajtási jogi aktusban meghatározott megfelelőségi határozat vagy az adattovábbításra vonatkozó ugyanazon rendelet szerinti megfelelő garanciák hiányában visszaküldés céljából VIS adatait egy adatátadás megfelelő biztosítékait szabályozó visszafogadási megállapodások csak korlátozott számú harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére kivételesen csak akkor lehet továbbítani , ha ez az ugyanazon rendeletben említett fontos közérdek miatt szükséges .országra alkalmazhatók, és az új megállapodások megkötése továbbra is bizonytalan. Ezekben a helyzetekben a személyes adatokat a harmadik országok hatóságai e rendelet alapján is kezelhetik az Unió visszatérési politikájának végrehajtása céljából, feltéve, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában vagy az (EU) 2016/680 irányelv 38. vagy 39. cikkét átültető nemzeti jogszabályban támasztott feltételek teljesülnek. [Mód. 25]

(38)

A tagállamoknak a VIS-ben kezelt megfelelő személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályok szerint – és amennyiben a konkrét esetben az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben (27) [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] szereplő feladatok ellátásához szükséges, ez egyedi esetekben – az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], valamint a nemzetközi szervezetek – például az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának menekültügyi és letelepedési osztálya – számára elérhetővé kell tennie az általuk az (EU) …/… rendelet [az uniós áttelepítési keretről szóló rendelet] végrehajtása során a tagállamokba küldött harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek vonatkozásában. [Mód. 26]

(39)

A VIS üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére a 45/2001/EK az (EU) 2018 / 1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) alkalmazandó. [Mód. 27]

(40)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak konzultációra került sor, és a biztos […]-án/ 2018. december 12 -én véleményt nyilvánított véleményt. [Mód. 28]

(41)

A harmadik országok irreguláris migránsok visszafogadásával kapcsolatos együttműködésének megerősítése és az olyan illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének megkönnyítése érdekében, akiknek az adatai a VIS-ben szerepelhetnek, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyek úti okmányainak másolatát a VIS-ben kell tárolni. A VIS-ből kinyert információval ellentétben az úti okmányok másolatai a harmadik országok által széles körben elismert igazolásai az állampolgárságnak.

(42)

A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (29) létrehozott listájába való betekintés kötelező eleme a vízum vizsgálatára vonatkozó eljárásnak. A vízumhatóságok kötelesek szisztematikusan végrehajtani e kötelezettséget, ennek megfelelően e listát a VIS részévé kell tenni annak érdekében, hogy automatizálni lehessen a kérelmező úti okmánya elismerésének ellenőrzését.

(43)

A VIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az eu-LISA felel az adatminőség új adatminőség-ellenőrzési eszköz bevezetésével , karbantartásával és folyamatos frissítésével történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért. [Mód. 29]

(44)

Az eu-LISA-nak képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül kapacitást dolgozzon ki a tagállamoknak, a Bizottságnak és a az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a VIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a migrációs nyomással és a határigazgatással kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Ezért központi az eu-LISA-nak bizonyos statisztikai adatbázist adatokat kell létrehozni tárolnia a központi adatbázisban [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló (EU) 2018/XX rendelet]-nek megfelelő jelentéstétel és statisztikák céljából . Az elkészített statisztikák egyike sem tartalmazhat személyes adatot. [Mód. 30]

(45)

Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) alkalmazását.

(46)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok ehelyett – a közös vízumpolitika végrehajtásának, a belső határellenőrzések nélküli térség biztonságának magas szintje és a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos kialakításának biztosítására vonatkozó szükség következtében – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elv szerint intézkedéseket hozhat. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47)

E rendelet szigorú szabályokat állapít meg a VIS-hez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E rendelet további biztosítékokat vezet be annak érdekében, hogy választ adjon az adatok VIS által kezelendő új kategóriáinak különleges igényeire. E rendelet tehát tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat és elveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelmét, a menedékjogot és a visszaküldés tilalmának elvének védelmét, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelmet, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(47a)

Ez a rendelet nem érinti az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i Genfi Egyezményből fakadó kötelezettségeket és az Unió és annak tagállamai által vállalt nemzetközi kötelezettségek egészét. [Mód. 31]

(48)

Azon vízumköteles harmadik országbeli állampolgárokra, akik az 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, illetve akik a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával, külön rendelkezések vonatkoznak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozások és feltételek betartása mellett. A megfelelő korlátok és feltételek a 2004/38/EK irányelvben találhatók.

(49)

Amint az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e családtagok nem csupán arra jogosultak, hogy beutazzanak a tagállam területére, hanem arra is, hogy ebből a célból beutazóvízumot állítsanak ki a számukra. A tagállamoknak minden eszközt biztosítaniuk e személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez, amelyeket ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

(50)

A vízum megszerzésének joga azonban nem feltétlen, mivel annak kiadása elutasítható azon családtagok esetében, akik a 2004/38/EK irányelv értelmében veszélyt jelentenek a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre. Ennek fényében a családtagok személyes adatai kizárólag abban az esetben ellenőrizhetők, ha azok az azonosításukhoz szükségesek és a jogállásukkal kapcsolatosak, de csak amennyiben ezek szükségesek az általuk esetlegesen jelentett biztonsági fenyegetés értékeléséhez. Vízumkérelmeik vizsgálatának valójában kizárólag a biztonsági megfontolásokra és nem a migrációs kockázatokra kell kiterjednie.

(51)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(52)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak (31) megfelelően nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(53)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (32) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(54)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (33) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (34) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(55)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (35) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (36) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat (37) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(56)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok (38) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (39) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat (40) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(57)

Ez a rendelet a 22r. cikk kivételével a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, a Bulgáriára és Romániára vonatkozóan az (EU) 2017/1908 tanácsi határozat (41) által alkalmazni rendelt rendelkezések kivételével a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

-1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra , a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)”[Mód. 32]

1.

az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„Ez a rendelet meghatározza továbbá a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel – ideértve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos egyes határozatokat is – kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozó eljárást.

A VIS azáltal, hogy a 2018/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] 17. cikke által létrehozott közös személyazonosítóadat-tárban (CIR) a személyazonosságra és az úti okmányokra vonatkozó adatokat, valamint biometrikus adatokat tárol, hozzájárul a VIS-ben nyilvántartott személyek helyes azonosításának megkönnyítéséhez és segítéséhez.”

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2018/XX rendelete* [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet] (HL L).”;"

2.

a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A VIS célja

(1)   A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: [Mód. 33]

a)

a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése és felgyorsítása ; [Mód. 34]

b)

annak megelőzése, hogy a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok kikerülhetők legyenek;

c)

a csalás elleni küzdelem megkönnyítése;

d)

a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése;

e)

segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában és visszaküldésében, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;

f)

segítségnyújtás a 22o. cikkben említett az eltűnt személyek azonosításában; [Mód. 35]

g)

a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2), valamint a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*3) végrehajtásának megkönnyítése;

h)

hozzájárulás bármelyik tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez, nevezetesena terrorista bűncselekmények vagy – megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között – egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez megelőzésén , felderítésén és nyomozásához nyomozásán keresztül ; [Mód. 36]

i)

hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez; [Mód. 37]

j)

a személyek helyes személyazonosságának megállapítása;

k)

a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel, bírósági eljárásban való segítségnyújtás céljából keresett személyekkel, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

(2)   A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a VIS célja, hogy megkönnyítse az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjét az alábbiak érdekében:

a)

a biztonság magas szintjének támogatása a kérelmező külső határátkelőhelyre történő megérkezését megelőző azon valamennyi tagállamban az annak értékeléséhez való hozzájárulás révén, hogy a kérelmező vagy a dokumentum birtokosa veszélyt jelent-e a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségre; [Mód. 38]

b)

a határforgalom-ellenőrzések külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végrehajtott ellenőrzések hatékonyságának megkönnyítése és hatékonyságuk növelése; [Mód. 39]

c)

hozzájárulás bármelyik tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez, nevezetesen a terrorista bűncselekmények vagy – megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között – egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésén , felderítésén megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásán keresztül nyomozásához; [Mód. 40]

d)

a személyek helyes személyazonosságának megállapítása;

da)

segítségnyújtás a 22o. cikkben említett eltűnt személyek azonosításában; [Mód. 41]

e)

az 604/2013/EU rendelet és a 2013/32/EU irányelv végrehajtásának megkönnyítése;

f)

a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel, bírósági eljárásban való segítségnyújtás céljából keresett személyekkel, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.)."

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).”;"

2a.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Felépítés

(1)     A VIS egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

a)

[az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár;

b)

központi információs rendszer (»a VIS központi rendszere«);

c)

a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész vagy NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a VIS központi rendszerének a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;

d)

a VIS központi rendszere és a nemzeti egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;

e)

a VIS központi rendszere és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;

f)

a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer;

g)

a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);

h)

egy fuvarozói portál;

i)

egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS központi rendszere és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek közötti kommunikációt;

j)

egy jelentéstételi és statisztikai célokat szolgáló adattár;

k)

egy olyan eszköz, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja vagy visszavonhatja hozzájárulását a kérelemfájl megőrzési időszakának meghosszabbításához.

A VIS központi rendszere, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver- és szoftverelemeit).

(2)     A NI-VIS a következőkből áll:

a)

tagállamonként egy helyi nemzeti interfész (LNI), amely fizikailag összeköti a tagállamot a biztonságos kommunikációs hálózattal, és tartalmazza a VIS számára fenntartott titkosítási eszközöket. Az LNI a tagállamok telephelyén helyezkedik el;

b)

egy tartalék helyi nemzeti interfész (BLNI), amely ugyanazon tartalommal és funkciókkal rendelkezik, mint az LNI.

(3)     Az LNI és a BLNI kizárólag a VIS-re alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott célokra használható.

(4)     A központosított szolgáltatásokat két különböző helyszínen kell párhuzamosan elhelyezni, nevezetesen a franciaországi Strasbourgban, ahol az elsődleges VIS központi rendszert és központi egységet (CU) helyezik el, valamint az ausztriai St. Johann im Pongauban, ahol a tartalék VIS központi rendszert és a tartalék központi egységet (BCU) helyezik el. Az elsődleges VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatnak lehetővé kell tennie a CU és a BCU közötti folyamatos szinkronizálást. A kommunikációs infrastruktúrának támogatnia kell a VIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosítását és ahhoz hozzá kell járulnia. Redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia a VIS központi rendszer és a tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára, továbbá redundáns és különálló útvonalakat kell tartalmaznia az egyes nemzeti interfészek és a VIS központi rendszer és tartalék VIS központi rendszer közötti kapcsolatok számára is. A kommunikációs infrastruktúra titkosított, virtuális magánhálózatot biztosít kizárólag a VIS-adatok, valamint a tagállamok közötti és a tagállamok és a VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásáért felelős hatóság közötti kommunikáció számára.”[Mód. 42]

3.

a 3. cikket el kell hagyni;

4.

a 4. cikk a  következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

3a.

„központi hatóság”: a tagállamok által a 810/2009/EK rendelet alkalmazásában létrehozott hatóság; [Mód. 43]

b)

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

(12)

„VIS-adatok”: a VIS központi rendszerében és a CIR-ben tárolt összes adat, a 9–14. és 22c–22f. cikkel összhangban;

(13)

„személyazonosító adatok”: a 9. cikk (4) bekezdésének a) és aa) pontjában említett adatok;

(14)

„ujjlenyomatadatok”: a VIS-fájlban tárolt, ujjnyomatokra vonatkozó adatok;

(15)

arcképmás „arcképmás” : az arcról készített, az automatizált biometrikus megfeleltetés céljára kielégítő felbontású és minőségű készült digitális felvétel; [Mód. 44]

(16)

„Europol-adatok”: az Europol által az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett célból kezelt személyes adatok;

(17)

„tartózkodási engedély”: a 1030/2002/EK tanácsi rendeletben (*5) megállapított egységes formátum szerint a tagállamok által kiadott valamennyi tartózkodási engedély és az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikke 16. pontjának b) alpontjában említett minden egyéb okmány;

(18)

„hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum”: a tagállamok által a Schengeni Egyezmény 18. cikke szerint kiadott engedély;

(19)

„nemzeti felügyeleti hatóság” „felügyeleti hatóságok”: az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóságok, valamint a bűnüldözési célok tekintetében az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*6) 41. cikkével összhangban létrehozott cikkében említett felügyeleti hatóság hatóságok; [Mód. 45]

19a.

„találat”: olyan egyezőség fennállása, amely egy, a VIS-ben tárolt kérelemfájlban rögzített vonatkozó adatok és a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben, az EES-ben, az ETIAS-ban, az Eurodacban, az Europol adataiban vagy az Interpol SLTD adatbázisában nyilvántartásba vett adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben lévő vonatkozó adatok összehasonlítása eredményeként került megállapításra; [Mód. 46]

(20)

„bűnüldözés”: bűnüldözés” : terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása egy szigorúan meghatározott keretben ; [Mód. 47]

(21)

„terrorista bűncselekmények”: azok terrorista bűncselekmények” : az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv  (*7) 3–14. cikkében említett, a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (*8) említett bűncselekményekkel vagy azon tagállamok esetében, amelyekre nézve ez az irányelv nem kötelező, az említett bűncselekmények egyikével egyenértékű bűncselekmények ; [Mód. 48]

(22)

„súlyos bűncselekmények”: azok a bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (*9) 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekményekkel, amennyiben esetükben a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.)."

(*5)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). [Mód. 49]"

(*6)  A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15. 1. o.)."

(*7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.)."

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.)."

(*9)  A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).”;"

5.

az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Adatkategóriák

(1)   Csak a következő kategóriájú adatokat kell a VIS-ben rögzíteni:

a)

a 9. cikk (1)–(4) bekezdésében és a 10–14. cikkekben említett alfanumerikus adatok a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmezőről, valamint az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumról, a 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett alfanumerikus adatok az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumról és tartózkodási engedélyről, valamint a 9a. és 22b. cikkben említett találatokkal kapcsolatos és a 9c. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzések eredményével kapcsolatos információk;

b)

a 9. cikk (5) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett arcképmások;

c)

a 9. cikk (6) bekezdésében és a 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjában és 22d. cikkének  g) pontjában említett ujjlenyomatadatok; [Mód. 50]

ca)

a 9. cikk (7) bekezdésében említett úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának szkennelt másolata; [Mód. 51]

d)

a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 22a. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódás más kérelmekhez.

(2)   A 16. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a VIS által átvitt üzeneteket nem kell a VIS-ben rögzíteni, a 34. cikk szerinti adatfeldolgozási műveletek rögzítésének sérelme nélkül.

(3)   A CIR a 9. cikk (4) bekezdésének a)–cc) pontjában, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 22c. cikk (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint a 22d. cikk a)–cc) –c ), f) és g) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.”[Mód. 52]

6.

a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az elismert úti okmányok listája

(1)

A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (*10) által létrehozott listáját integrálni kell a VIS-be. [Mód. 53]

(2)

A VIS-nek ellátja az elismert úti okmányok listájának központi igazgatására és az 1105/2011/EU határozat 4. cikke szerinti, a listán szereplő úti okmányok elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítésre vonatkozó funkciót. [Mód. 54]

(3)

A (2) bekezdésben említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 55]

(*10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).”"

7.

a 6. cikk a következőképpen módosul:

-a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 22a. cikk sérelme nélkül az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a VIS-hez az adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférés ezen rendelettel összhangban kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai számára van fenntartva. A hivatalosan meghatalmazott alkalmazottak számát szigorúan korlátozni kell szolgáltatásaik tényleges szükségességének fényében.”; [Mód. 56]

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés kizárólag a tagállamok azon nemzeti hatóságainak és azon uniós szervek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára van fenntartva, amelyek a 15–22. cikkben, a 22c–22f. cikkben, a 22 g–22j l . cikkben, valamint [az interoperabilitásról szóló (határok és vízumok) 2018/XX rendelet] 20. és 21. cikkében meghatározott feladatokra hatáskörrel rendelkeznek.

Az VIS-ből való lekérdezésre és az ahhoz való hozzáférésre a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosult hatóságokat a IIIb. fejezet rendelkezéseivel összhangban kell kijelölni.

A hozzáférésnek olyan mértékűnek kell lennie, amit az említett hatóságok, illetve szervek felhasználási céllal összhangban lévő feladatainak ellátása megkövetel, és ami a kitűzött célokkal arányos.”; [Mód. 57]

aa)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)     Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkeznek. A hatóságok – többek között a 29. cikk (3a) bekezdésében említett hatóságok – listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli az eu-LISA-val. Ez a lista az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le.

Az eu-LISA gondoskodik a lista és a kijelölt hatóságok 22k. cikk (2) bekezdésében említett listájának, valamint a központi hozzáférési pontok 22k. cikk (4) bekezdésében említett listájának évenkénti, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről. Az eu-LISA weboldalán folyamatosan frissíti a listát, amely tartalmazza az éves közzétételek között a tagállamok által küldött változásokat.” [Mód. 58]

b)

a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A VIS látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót.”;

c)

a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el (3) bekezdésben említett lista központi igazgatására vonatkozó funkció ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából .”[Mód. 59]

7a.

A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)     A személyes adatoknak a VIS-ben történő, bármely illetékes hatóság által végzett kezelése nem eredményezhet a kérelmezőkkel, a vízum birtokosaival, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek kérelmezőivel és birtokosaival szembeni, nemi hovatartozás, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetést. A személyes adatok kezelése során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és sérthetetlenséget, valamint az alapvető jogokat, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között a magánélet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogot. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékkal élő és a nemzetközi védelemre szoruló személyekre. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 60]

8.

a 7. cikk a következő (3) bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét minden egyéb megfontolásnál előbbre kell sorolniuk, teljes körűen tiszteletben tartva a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt .szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát –különösen különösen, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik –, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. [Mód. 61]

(3a)     A tagállamok az Európai Unió Alapjogi Chartájával teljes összhangban hajtják végre a rendeletet, különös tekintettel az emberi méltósághoz való jogra, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogra, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelmére, a menedékjogra és a visszaküldés tilalmának elvének védelmére, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelemre, a megkülönböztetésmentességhez való jogra, a gyermekek jogaira, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogra.” [Mód. 62]

8a.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Gyermekek ujjlenyomatadatai

(1)     A 22c. cikk (2) bekezdésének g) pontjából eltérve a 6. életévüket be nem töltött gyermekek ujjlenyomatát nem kell bevinni a VIS-be.

(2)     A hatodik életévüket betöltött kiskorúak biometrikus adatainak felvételét a kifejezetten a kiskorúak biometrikus adatainak gyermekbarát és gyermekek szempontjából érzékeny módon történő rögzítésére kiképzett tisztviselőknek kell végezniük, teljes mértékben tiszteletben tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékokat.

A kiskorút biometrikus adatainak felvételekor valamely felnőtt családjának el kell kísérnie, amennyiben jelen van. A kísérő nélküli kiskorút biometrikus adatainak felvételekor gyámnak, képviselőnek vagy – amennyiben nem jelöltek ki képviselőt – olyan személynek kell kísérnie, aki a kiskorú mindenek felett álló érdekének és általános jólétének biztosítására képesítéssel rendelkezik. E képesítéssel rendelkező személy nem lehet a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselő, függetlenül kell eljárnia, és nem fogadhat el utasítást sem a biometrikus adatok felvételéért felelős tisztviselőtől, sem az azért felelős szolgálattól. A biometrikus adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítésére semmilyen erőszak nem alkalmazható a kiskorúakkal szemben.

(3)     A 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a konzulátusok nem kérhetik, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek személyesen megjelenjenek a konzulátuson a biometrikus azonosítók felvétele céljából, amennyiben ez túlzott terhet és költségeket jelentene a családok számára. Ilyen esetekben a biometrikus azonosítókat a külső határokon kell felvenni, és különös figyelmet kell fordítani a gyermekkereskedelem elkerülésére.

(4)     A II., III., IIIa. és IIIb. fejezetekben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve a gyermekek ujjlenyomatadataihoz kizárólag az alábbi célokból lehet hozzáférni:

a)

a gyermek személyazonosságának ellenőrzése a 15. cikkel összhangban a vízumkérelmezési eljárás során, illetve a 18. cikkel és a 22 g. cikkel összhangban a külső határokon; valamint

b)

a IIIb. fejezet értelmében a gyermekek jogaival való visszaélések megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez való hozzájárulás, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

i.

a hozzáférés szükséges a gyermekkereskedelem megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából;

ii.

a hozzáférés egyedi esetben szükséges;

iii.

az azonosítás a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.” [Mód. 63]

9.

a II. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS HASZNÁLATA”[Mód. 64]

10.

a 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható, a vízumhatóság a 9. cikkben említett adatok bevitelével – amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia – két munkanapon belül nélkül létrehozza a kérelemfájlt a VIS-ben.”;

b)

a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A kérelemfájl létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 9a. cikk szerinti lekérdezést, és közli annak eredményeit.”;

c)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjnyomatok hiányát a »VIS0« szöveg feltüntetésével kell jelezni; ezenkívül a rendszernek meg kell engednie a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (7) bekezdésének a)–d) pontja szerinti esetek megkülönböztetését.”;

11.

a 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 4. pont a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

vezetéknév (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

aa)

születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév [nevek]); születési hely és ország; születéskori állampolgárság;

b)

az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, valamint az úti okmányt vagy okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja;

c)

az úti okmány vagy okmányok érvényességének lejárati dátuma;

cc)

az úti okmányt kiállító hatóság, valamint az úti okmány kiállításának időpontja;”

b)

az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.

a kérelmező arcképmása, a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének cikkének megfelelően;”[Mód. 65]

ba)

a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.

a kérelmező ujjlenyomata a 810/2009/EK rendelet 13. cikke szerint.”; [Mód. 66]

c)

a cikk a következő 7. ponttal egészül ki:

„7.

a személyazonosító adatokat tartalmazó oldal szkennelt másolata.”;

d)

a cikk a következő két bekezdéssel egészül ki:

„8.

A harmadik országbeli állampolgár első bekezdés 5. pontjában említett arcképmásának az automatizált biometrikus összehasonlítás céljára kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie. Amennyiben az arcképmás nem kielégítő minőségű, az nem használható automatikus megfeleltetésre. [Mód. 67]

A második Az első bekezdéstől eltérve, kivételes esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások VIS-be történő regisztrálására meghatározott, a minőségre és a felbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) chipjéről. Ilyen esetekben az arcképmást csak annak az elektronikus ellenőrzését követően kell bevinni az egyéni aktába, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány chipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.”[Mód. 68]

12.

a rendelet a következő 9a–9d. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)   A VIS automatikusan feldolgozza a kérelemfájlokat találatok azonosítása érdekében. A VIS minden egyes kérelemfájlt egyedileg vizsgál meg.

(2)   A kérelem létrehozásakor vagy a vízum kiállításakor a VIS az elismert úti okmányok 5a. cikkben említett listájával való automatikus összevetés révén ellenőrzi, hogy a kérelemhez kapcsolódó úti okmányt elismerik-e az 1105/2011/EU határozat értelmében, és közli az eredményt. [Mód. 69]

(3)   A 810/2009/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében, valamint 21. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) c ) pontjában említett ellenőrzések céljából a VIS [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 9. cikkének 4. pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, az Eurodac-ot, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal. cikke ( 4 ), ( 5 ) és ( 6 ) bekezdésében említett megfelelő adatokat. A VIS ellenőrzi, hogy:

a)

a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;

b)

a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD adatbázisban elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;

c)

a kérelmezőre vonatkozik-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés a SIS-ben;

d)

a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;

e)

a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, illetve visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;

f)

a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet  (*11) 34. cikkében említett figyelőlistán;

g)

a kérelmezőre vonatkozóan rögzítettek-e már adatokat a VIS-ben;

h)

a kérelemben az úti okmány kapcsán megadott adatok egyeznek-e egy másik vízumkérelemmel, amelyhez eltérő személyi azonosító adatok társulnak;

i)

a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;

j)

a kérelmezőt a határregisztrációs rendszerben nyilvántartják-e olyan személyként, akinek belépését korábban megtagadták;

k)

született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;

l)

született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;

m)

szerepelnek-e az Europol nyilvántartásában a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok;

n)

a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum kérelmezőjét nyilvántartják-e az Eurodac-ban;

o)

ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében fennállnak-e a következők:

i.

európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;

ii.

bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be.

iii.

olyan úti okmánnyal rendelkezik, amely szerepel az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán. [Mód. 70]

(3a)     Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival. [Mód. 71]

(4)   A VIS hozzáad a kérelemfájlhoz egy hivatkozást a (3) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi a kérelemfájlban. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni. [Mód. 72]

(5)   A 2. cikk (1) bekezdése k) pontjának alkalmazásában, az e cikk (3) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 15. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt:

a)

átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

b)

eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

c)

bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

d)

személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés , célzott ellenőrzés vagy információkérő célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés. [Mód. 73]

(5a)     A 9a. cikk (3) bekezdésének a), b), c), e), g), h), i), j), k), l) és n) pontja szerinti lekérdezések találatait az a konzulátus értékeli, amelyhez a vízumkérelmet benyújtották, szükség esetén a központi hatóság általi, a 9c. cikk szerinti ellenőrzést követően. [Mód. 74]

(5b)     A 9a. cikk (3) bekezdésének d), f), m) és o) pontja szerinti lekérdezések találatait azon tagállamok egységes kapcsolattartó pontjainak kell szükség esetén ellenőrizniük, illetve azokhoz hozzáférniük, amelyek a 9ca. cikkel összhangban bevitték vagy szolgáltatták a találatokat eredményező adatokat. [Mód. 75]

(5c)     A SIS-ben jelzett találatokat is automatikusan közölni kell annak a tagállamnak a SIRENE-irodájával, amely létrehozta a találatot eredményező figyelmeztető jelzést. [Mód. 76]

(5d)     A tagállam SIRENE-irodájának vagy a figyelmeztető jelzést rögzítő egységes kapcsolattartó pontnak továbbított közlésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)

vezetéknév (vagy vezetéknevek), utónév (vagy utónevek) és adott esetben álnév (vagy álnevek);

b)

születési hely és idő;

c)

nem;

d)

állampolgárság és adott esetben egyéb állampolgárságok;

e)

az első tervezett tartózkodás helye szerinti tagállam, és ha ismert, az első tervezett tartózkodás alatti cím;

f)

a kérelmező lakóhelye, vagy ha ez nem ismert, akkor a tartózkodási helye szerinti város és ország;

g)

a kapott találat(ok)ra való hivatkozás, a találat dátumát és időpontját is feltüntetve. [Mód. 77]

(5e)     E cikk nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozatok további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától. [Mód. 78]

9b. cikk

Az uniós polgárok vagy a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaival kapcsolatos, más rendszerekre vonatkozó lekérdezésekre alkalmazandó különös rendelkezések

(1)   A 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében és az olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai tekintetében, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, a 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált ellenőrzéseket kizárólag annak ellenőrzése céljából lehet elvégezni, hogy nem léteznek olyan tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló megalapozott indokok, melyek alapján megállapítható, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv értelmében biztonsági vagy magas járványügyi kockázatot jelentene. [Mód. 79]

(2)   A VIS nem ellenőrzi, hogy:

a)

a kérelmező jelenleg az engedélyezett tartózkodási idejét túllépő személyként szerepel-e, vagy a múltban az engedélyezett tartózkodási idejét túllépő személyként jelentették-e az EES-ben elvégzett lekérdezés útján;

b)

a kérelmező egyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatai rögzítésre kerültek az Eurodac-ban.

(3)   Amennyiben a kérelem 9a. cikk (3) bekezdésében említett automatizált feldolgozása az 1987/2006/EK rendelet (EU) 2018 / 1861 rendelet 24. cikkében említett, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó találattal járt, a vízumhatóság ellenőrzi az e figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelének alapjául szolgáló határozat indokát. Amennyiben ezen indok az illegális bevándorlás kockázatához kapcsolódik, a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. A vízumhatóság a SIS II az (EU) 2018/1861 rendelet 25. 26 cikkének (2) bekezdése szerint jár el. [Mód. 80]

9c. cikk

A központi hatóságok és a nemzeti egységes kapcsolattartó pont általi ellenőrzés [Mód. 81]

(1)   A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezések lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait , amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a kérelmet feldolgozó nemzeti egységes kapcsolattartó pontnak manuálisan kell ellenőriznie találatait a kérelmet feldolgozó tagállam központi hatósága manuálisan ellenőrzi hatóságát értesíteni kell . [Mód. 82]

(2)    A 9a. cikk (3) bekezdése szerint lefolytatott lekérdezéseknek a 9a. cikk (5b) bekezdésében említett találatait, amelyeket a VIS nem tud automatikusan visszaigazolni, a központi hatóságnak manuálisan kell ellenőriznie.  A találatok manuális ellenőrzése során, a központi hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 9a. cikk (3) ( 5a ) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során előforduló összes találathoz. [Mód. 83]

(3)   A központi hatóság ellenőrzi, hogy a kérelmező kérelemfájlban szereplő személyazonossága megegyezik-e a VIS-ben vagy a vizsgált adatbázisok valamelyikében szereplő adatokkal.

(4)   Amennyiben a személyes adatok nem egyeznek, és a 9a. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás során nem merült fel több találat, a központi hatóság törli a helytelen találatot a kérelemfájlból.

(5)   Amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a kérelmet feldolgozó központi vízumhatóság indokolt esetekben értesíti a találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként azonosított másik tagállam(ok) központi hatóságát. Amennyiben egy vagy több tagállam került azonosításra a találatot kiváltó adatot bevivő vagy szolgáltató tagállamként, a központi hatóság a 16. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban egyeztet a másik tagállam(ok) központi hatóságaival. Kétség esetén a kétely a kérelmezőnek kedvez. [Mód. 84]

(6)   A másik tagállamok központi hatóságai által lefolytatott ellenőrzések eredményét be kell jegyezni a kérelemfájlba.

(7)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a 9a. cikk (5) bekezdése szerinti összehasonlítás találatot vagy találatokat hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának, hogy az meghozhassa a megfelelő további intézkedéseket. [Mód. 85]

(8)   Amennyiben egy találatot a 9a. cikk (3) bekezdése értelmében kiváltó adat szolgáltatójaként az Europol kerül azonosításra, a felelős tagállam központi hatósága egyeztet az Europol nemzeti egységével az (EU) 2016/794 rendelet és különösen annak IV. fejezete szerinti további intézkedések meghozatala érdekében. [Mód. 86]

9ca. cikk

Az egységes kapcsolattartó pont által végzett ellenőrzés és értékelés

(1)     Minden tagállam kijelöl egy, a hét minden napján, a nap 24 órájában működő nemzeti hatóságot (a továbbiakban: egységes kapcsolattartó pont), amely e rendelet alkalmazásában biztosítja a találatok manuális ellenőrzését és értékelését. Az egységes kapcsolattartó pontnak a SIRENE-irodának, az Interpol nemzeti központi irodáinak, az Europol nemzeti központi szervének, az ETIAS nemzeti egységének és minden érintett nemzeti bűnüldöző hatóság összekötő tisztviselőiből kell állnia. A tagállamok gondoskodnak az elégséges személyzetről, hogy az egységes kapcsolattartó pont a 810/2009/EK rendelet 23. cikkében előírt határidőket figyelembe véve ellenőrizni tudja az e rendelet értelmében közölt találatokat.

(2)     Az egységes kapcsolattartó pont manuálisan ellenőrzi a neki küldött találatokat. A 9c. cikk (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazandó.

(3)     Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzés után az adatok egyeznek, és megerősítik a találatot, az egységes kapcsolattartó pont szükség esetén felveszi a kapcsolatot azokkal a felelős hatóságokkal, köztük az Europollal, amelyek továbbították a találatot eredményező adatot. Ezt követően értékeli a találatot. Az egységes kapcsolattartó pont indokolással ellátott véleményt nyilvánít a 810/2009/EK rendelet 23. cikke értelmében a kérelemmel kapcsolatban hozandó határozat céljából. Ezt az indokolással ellátott véleményt csatolni kell a kérelemfájlhoz. [Mód. 87]

9cb. cikk

Kézikönyv

A Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, hogy meghatározza a 9a. cikk (3) bekezdésével összhangban a többi rendszerből való lekérdezések során összehasonlítandó adatokat és a 9a–9ca. cikkben előírt lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges szabályok és eljárások kézikönyvét. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus magában foglalja azon adatkategóriák kombinációját, amelyek alapján a 9a. cikkel összhangban az egyes rendszerekből való lekérdezés történik. [Mód. 88]

9d. cikk

Az Europol felelősségi körei

Az Europol módosítja az információs rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy a 9a. cikk (3) bekezdésében és a 22b. cikk (2) bekezdésében említett lekérdezések automatikusan feldolgozhatók legyenek.”

(*11)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.). "

13.

a 13. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A kérelemfájl (1) és (2) bekezdésnek megfelelő frissülése esetén a VIS értesíti a vízumot kiállító tagállamot a vízum törlésére vagy visszavonására vonatkozó indokolással ellátott határozatról. Ezen értesítést a központi rendszer automatikusan hozza létre, és azt a 16. cikk szerinti mechanizmus útján kell továbbítani.”[Mód. 89]

14.

a 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következő ea) ponttal egészül ki:

„ea)

arcképmás;”

b)

a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A (2) bekezdés ea) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.”

15.

a 16. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A VIS-ben egyes harmadik országok olyan állampolgáraira vagy ilyen állampolgárok bizonyos olyan kategóriáira vonatkozóan létrehozott kérelemfájlok esetében, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a 810/2009/EK rendelet 22. cikke szerint előzetes egyeztetésre van szükség, a VIS automatikusan továbbítja az egyeztetésre irányuló megkeresést a megjelölt tagállamnak vagy tagállamoknak.

Az egyeztetésre felkért tagállam vagy tagállamok a választ a VIS-hez továbbítják, amely a választ a kérelmet létrehozó tagállamhoz továbbítja.

Kizárólag az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából azon tagállamok listáját, amelyek a 810/2009/EK rendelet 22. cikke alapján megkövetelik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott, egységes vízumokra irányuló vízumkérelmek vizsgálatakor, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgárok listáját integrálni kell a VIS-be. [Mód. 90]

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni a következőkre is:

a)

a 810/2009/EK e rendelet 25. cikkének (4) bekezdése szerinti korlátozott területi érvényességű vízumok kiadására, 24. cikkének (2) bekezdése szerinti adatmódosításokra és a 810/2009/EK rendelet 31. cikke szerinti utólagos értesítésekre vonatkozó információ továbbítására; [Mód. 91]

b)

a VIS-ben rögzített vagy azokhoz kapcsolódó személyes adatok továbbításával járó konzuli együttműködéssel összefüggő minden egyéb üzenetre, az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, a 9. cikk 7. pontja szerinti úti okmányok és más, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbítására és e dokumentumok elektronikus másolatainak továbbítására, valamint a 9c. cikk és a 38. cikk (3) bekezdése szerinti megkeresésekre. Az illetékes vízumhatóságok két munkanapon belül válaszolnak az ilyen megkeresésekre.”[Mód. 92]

16.

a 17. cikket el kell hagyni;

17.

a III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„MÁS HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOKHOZ”;

18.

a 18. cikk (6) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a vízumbirtokos ujjlenyomatait a VIS-ben rögzített ujjlenyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Az olyan vízumbirtokosok tekintetében, akiknek az ujjlenyomatai nem használhatók, az (1) bekezdésben említett keresést az (1) bekezdésben foglalt alfanumerikus adatok és az arcképmás alapján kell elvégezni.”;

18a.

A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18a. cikk

A VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából

Kizárólag a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő, az (EU) 2017/2226 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint 16. és 18. cikkének megfelelő létrehozásakor vagy frissítésekor az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy a VIS-ben tárolt, az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 16. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontjában felsorolt adatokat lekérje és azokat az EES-be importálja.” [Mód. 93]

19.

a szöveg a következő 20a. cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A VIS-adatok alkalmazása az eltűnt személyekre vagy az olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések bevitele , akiknek utazását meg kell akadályozni, és az ezen adatokhoz való későbbi hozzáférés érdekében [Mód. 94]

(1)   A VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználhatók az eltűnt személyekre , a gyermekrablás kockázatának kitett gyermekekre vagy olyan kiszolgáltatott személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelére az (EU) … európai parlamenti és tanácsi rendelet* [a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló (EU) rendelet] 32. cikkének (2) bekezdésével cikkével összhangban , akiknek utazását meg kell akadályozni . Ezekben az esetekben az ujjlenyomatadatok és arcképmások cseréjére az adatokkal rendelkező tagállam SIRENE-irodája biztonságos eszközeinek segítségével kell sort keríteni. [Mód. 95]  (*12)

(2)   Amennyiben a SIS figyelmeztetés a VIS-ben tárolt ujjlenyomatadatok és arcképmások felhasználása alapján az (1) bekezdés szerinti találatot jelez, a gyermekvédelmi hatóságok és az (EU) … rendelet [COM(2016)0883 final – SIS LE] 43. (rendőrségi együttműködés)] 44 . cikkében említett, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok, valamint koordinációs hatóságaik valamely, a VIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságtól kérhetik a VIS-ben rögzített adatokhoz feladataik gyakorlása során való hozzáférést. Erre az uniós és nemzeti jogban rögzített feltételek alkalmazandók. A tagállamok biztosítják az adatok továbbításának biztonságosságát. [Mód. 96]

(*12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete a […] (HL L […]. […] o.).”;"

20.

A 22. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)     A 343/2003/EK rendelet 21. cikkével összhangban, kizárólag a menedékjog iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal. Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy b)–cc) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének aa) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető. [Mód. 97]

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a 8. cikk (3) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

a)

a kérelem azonosító száma;

b)

az igénylőlapról átvett, a 9. cikk (4), (5) és (7) bekezdésében említett adatok;

c)

fényképek arcképmások ; [Mód. 98]

d)

a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiállított, törölt, visszavont vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;

e)

a 8. cikk (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájlok 9. cikk (4) és (5) bekezdésében említett adatai.”[Mód. 99]

21.

a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Az adatok megőrzésének ideje

(1)   Minden fájlt kérelemfájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül. [Mód. 100]

Ezen időszak kezdete:

a)

a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha egy vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiadásra került;

b)

az új vízum vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha a vízumot vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt meghosszabbították; [Mód. 101]

c)

a kérelemfájl VIS-ben történő létrehozásának dátuma, ha a kérelmet visszavonták, lezárták vagy megszüntették;

d)

a felelős hatóság határozatának napján, – az esettől függően – a vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítása, törlése, lerövidítése vagy visszavonása esetén.

(2)   Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a fájlt, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (3) és (5) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.”[Mód. 102]

(2a)     Az (1) bekezdéstől eltérően:

a)

a tartózkodási engedélyhez kapcsolódó kérelemfájlokat legfeljebb 10 éves időszak után törölni kell;

b)

a 12. életévét be nem töltött gyermekre vonatkozó kérelemfájlokat a gyermek schengeni térségből való kilépésekor törölni kell. [Mód. 103]

(2b)     Az (1) bekezdéstől eltérve az új kérelem benyújtásának megkönnyítése érdekében az említett kérelemfájlt a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességének lejártától számított legfeljebb további három évig meg lehet őrizni, de csak abban az esetben, ha ahhoz a kérelmező a hozzájárulás iránti kérelem nyomán egy nyilatkozat aláírásával önként és kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás iránti kérelmeket az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének megfelelően az egyéb kérdésektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, valamint világos és egyszerű nyelvezettel. Az (EU) 2016/679 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kérelmező a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. Amennyiben a kérelmező visszavonja a hozzájárulását, a kérelemfájlt automatikusan törölni kell a VIS-ből.

Az eu-LISA-nak létre kell hoznia egy olyan eszközt, amelynek segítségével a kérelmező hozzájárulását adhatja és visszavonhatja.

A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy részletesen meghatározza a kérelmezők által hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához használandó eszközt. [Mód. 104]

22.

a 24. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a VIS-ben feldolgozott adat nem helytálló, vagy az adat a VIS-ben ezen rendelettel ellentétesen került feldolgozásra, azonnal értesíti a felelős tagállamot. Az ilyen üzenetet a 16. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell továbbítani.

Amennyiben a nem helytálló adat a 8. cikk (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 22a. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott kapcsolódó fájlokra mutat, a felelős tagállam elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket, 48 órán belül választ ad, és adott esetben helyesbíti a kapcsolódó fájlt. Amennyiben a meghatározott határidőn belül nem érkezik válasz, a megkereső tagállam helyesbíti a kapcsolódó fájlt, és a VISMail révén értesíti a helyesbítésről a felelős tagállamot.

( 3)     A felelős tagállam a lehető leghamarabb ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal javítja vagy törli azt.” [Mód. 105]

23.

a 25. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, a fájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése, illetve és a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.”; [Mód. 106]

b)

a (2) bekezdésben a „VIS infrastruktúráján” szöveg helyébe a „VISMail-en” szöveg lép;

23a.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)     Az eu-LISA felel a VIS és annak a 2a. cikkben meghatározott elemeinek az üzemeltetési igazgatásáért. A tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy – költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák ezekre az elemekre . [Mód. 107]

(2)    A VIS üzemeltetési igazgatása magában foglalja a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek a VIS kielégítő minőségű, a műszaki előírásoknak megfelelő működéséhez szükségesek, mindenekelőtt VIS központi adatbázisban történő, a konzuli képviseletek és a  határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által elvégzett lekérdezések válaszideje tekintetében. A reagálási időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie.”; [Mód. 108]

b)

a (3)–(8) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 109]

24.

a 26. cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a)   Az eu-LISA számára engedélyezni kell, hogy a VIS-rendszerből származó, anonimizált valódi személyes adatokat használjon fel tesztelés céljából a következő esetekben:

a)

diagnózis és javítás, amennyiben a központi rendszerben hibát fedeznek fel;

b)

a központi rendszer teljesítményének javításához vagy az adatok abba való átviteléhez szükséges új technológiák és technikák tesztelése.

Ezekben az esetekben a tesztelési környezet biztonsági intézkedéseinek, belépési ellenőrzésének és a tevékenységek nyilvántartásának azonosnak kell lenniük a VIS-rendszer jellemzőivel. A tesztelés céljából alkalmazott valódi személyes adatokat olyan módon kell anonimizálni, aminek eredményeképpen az érintett a továbbiakban nem azonosítható.”; [Mód. 110]

c)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(9a)     Amennyiben az eu-LISA a VIS-feladatokat külső vállalkozókkal együttműködésben látja el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa az e rendeletnek való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi területen.

(9b)     A VIS központi rendszerének üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek.” [Mód. 111]

25.

a 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

A központi vízuminformációs rendszer helye

A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó központi VIS Strasbourgban (Franciaország), az elsődleges központi VIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék VIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

Az eu-LISA technikai megoldásokat vezet be a VIS folyamatos rendelkezésre állásának aktív működésének biztosítása érdekében , mégpedig vagy a VIS központi rendszerének folyamatos üzemeltetésén keresztül , mindkét helyszínt párhuzamosan is lehet használni, feltéve, hogy a másodlagos helyszín tartalék VIS központi rendszer képes marad a működés biztosítására a  VIS központi rendszer meghibásodása esetén , vagy pedig a rendszer vagy annak elemeinek megkettőzésén keresztül .”[Mód. 112]

26.

a 29. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az adatok felhasználásáért és minőségéért való felelősség”;

b)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az adat a VIS-be való átvitelkor helyes, naprakész és megfelelő minőségű, valamint megfelelő mértékben teljes.”;

ii.

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a konzulátusok személyzete vagy annak a külső szolgáltatónak a személyzete, amelyekkel a 810/2009/EK rendelet 43. cikkében említettek szerint együttműködnek, rendszeres adatminőségi képzésben részesüljön.”; [Mód. 113]

c)

a (2) bekezdés a) pontjában a „VIS” szöveg helyébe a „VIS vagy CIR” szöveg lép mindkét helyen, ahol előfordul;

d)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a)   Az igazgató hatóság eu-LISA a Bizottsággal közösen az adatminőség ellenőrzésére irányuló automatizált mechanizmusokat és eljárásokat dolgoz ki, tart fenn és frissít folyamatosan a VIS-ben rögzített adatok minőségének ellenőrzése érdekében, és rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az igazgató hatóság eu-LISA biztosítja a szakmailag képzett személyzet megfelelő szintű munkáját az adatminőség-ellenőrzési mechanizmusok működtetéséhez szükséges műszaki innovációk és fejlesztések végrehajtásához. Az eu-LISA rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak és a Bizottságnak az adatminőségre vonatkozó ellenőrzések tekintetében. A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a feltárt adatminőségi problémákról és azok kezelésének módjáról. [Mód. 114]

E mechanizmust, az adatminőségi megfelelés eljárásait és értelmezését a 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelő végrehajtási intézkedés révén kell megállapítani.”;

„(2b)     A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról.”; [Mód. 115]

da)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)     A személyes adatoknak az VIS-ben történő kezelése tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely ennek a tagállamnak az adatkezeléséért központilag felelős. Minden tagállam értesíti a Bizottságot a kijelölésről.” [Mód. 116]

27.

a szöveg a következő 29a. cikkel egészül ki:

„29a. cikk

Az adatok bevitelére vonatkozó különös szabályok

(1)   A 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatok a következő előfeltételek mellett vihetők be a VIS-be:

a)

a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok csak a felelős nemzeti hatóságok által elvégzett minőségellenőrzést minőség-ellenőrzést követően küldhetők meg a a VIS-nek vihetők be VIS-be ; [Mód. 117]

b)

a 9., 22c. és 22d. cikk, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatokat a VIS az általa a (2) bekezdés szerint elvégzett minőségellenőrzést követően dolgozza fel.

(2)   A VIS az alábbiak szerint végzi el a minőségellenőrzést:

a)

a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó kérelemfájlok vagy fájlok VIS-ben való létrehozása során a 9., 22c. és 22d. cikkben említett adatokra vonatkozó minőségellenőrzést kell végezni; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t;

b)

a 9a. cikk (3) bekezdése és a 22b. cikk (2) bekezdése szerinti automatizált eljárásokat a VIS kizárólag az e cikk szerinti, általa lefolytatott minőségellenőrzést követően indíthatja meg; amennyiben ezen ellenőrzések eredményeként megállapításra kerül, hogy az adatok nem felelnek meg a minőségi feltételeknek, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságo(ka)t; [Mód. 118]

c)

arcképmások és daktiloszkópiai adatok minőségellenőrzését a harmadik országbeli állampolgárok kérelemfájljainak VIS-ben való létrehozásakor kell elvégezni a biometrikus megfeleltetést lehetővé tevő minimális adatminőségi előírások teljesülésének biztosítása érdekében; [Mód. 119]

d)

a 6. cikk (4) bekezdése szerinti adatok minőségellenőrzését a kijelölt nemzeti hatóságokra vonatkozó információk VIS-ben való tárolásakor kell elvégezni.

(3)   Meg kell határozni az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok tárolására vonatkozó minőségi előírásokat. Ezen előírások leírását végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”[Mód. 120]

28.

A 31. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül a 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában; a 9. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (7) bekezdésében említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára csak akkor továbbíthatók vagy számukra csak akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, és kizárólag a 2008/115/EK irányelv szerinti visszatérés vagy a … rendelet [az áttelepítési keretről szóló rendelet] szerinti áttelepítés céljából, feltéve, hogy az adatot a VIS-be bevivő tagállam ezt jóváhagyta.”; [Mód. 121]

28a.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) és a (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)     E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok vagy a bevándorlási hatóságok az e rendelet 9. cikk (4) bekezdésének a), aa), b), c), cc), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatokat továbbíthatják az e rendelet mellékletében felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére, amennyiben arra egyedi esetekben, a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának bizonyításához van szükség, kizárólag e személyek visszaküldése céljából, és csak a következő feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

a)

a Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik országban a személyes adatok védelme megfelelő;

b)

az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke szerinti megfelelő garanciákról rendelkeztek például az Unió vagy egy tagállam és az adott harmadik ország közötti, hatályos visszafogadási megállapodás útján; vagy

c)

az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazandó.” [Mód. 122]

(3)     A 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában, valamint (6) és (7) bekezdésében említett adatok e cikk (2) bekezdésének megfelelően csak akkor továbbíthatók, ha a következő feltételek közül valamennyi teljesül:

a)

az adatok továbbítása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen az adatvédelmi rendelkezéseknek – az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetét is ideértve – valamint a visszafogadási megállapodásokban foglaltaknak, és az adatok továbbítását végző tagállam nemzeti jogának megfelelően történik;

b)

az a tagállam, amely az adatokat a VIS-be bevitte, hozzájárulását adta;

c)

a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalta, hogy az adatokat kizárólag olyan célokból kezeli, amelyekre azokat a rendelkezésére bocsátották; valamint

d)

az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a 2008/115/EK irányelv alapján elfogadott kiutasítási határozatot adtak ki, feltéve, hogy annak végrehajtását nem függesztették fel és ellene nem nyújtottak be olyan fellebbezést, amely a kiutasítási határozat végrehajtásának felfüggesztését eredményezheti.”; [Mód. 123]

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)     A személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő, a (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(3b)     A VIS-ből valamely tagállam vagy az Europol által bűnüldözési célból megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára. A tilalmat akkor is alkalmazni kell, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között az (EU) 2016/680 irányelv alapján további adatkezelés tárgyát képezik.” [Mód. 124]

28b.

A 32. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ea)

megakadályozza az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát;” [Mód. 125]

b)

a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„ja)

biztosítsa, hogy üzemzavar esetén helyreállítható legyen a telepített rendszerek normál működése”;

„jb)

garantálja a megbízhatóságot annak biztosításával, hogy a VIS működése során fellépő hibákat minden esetben megfelelően bejelentsék, és életbe léptessék az annak biztosításához szükséges technikai intézkedéseket, hogy a VIS meghibásodása miatti adatsérülés esetén a személyes adatokat helyre lehessen állítani;” [Mód. 126]

28c.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„32a. cikk

Biztonsági incidensek

(1)     Biztonsági incidensnek tekintendő minden olyan esemény, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a VIS biztonságát, vagy kárt vagy veszteséget okozhat a VIS-adatokban, különösen akkor, ha jogszerűtlen hozzáférés történhetett az adatokhoz, vagy az adatok rendelkezésre állása, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)     A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálást biztosító módon kell kezelni.

(3)     Az adatvédelmi incidenseknek az (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, illetve az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség haladéktalanul értesítik a Bizottságot, az eu-LISA-t, az illetékes felügyeleti hatóságot és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. Az eu-LISA haladéktalanul értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a VIS központi rendszerét érintő minden biztonsági incidensről.

(4)     A tagállamok számára haladéktalanul információkat kell adni, és az eu-LISA által biztosított incidens-kezelési tervnek megfelelően be kell számolni azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással voltak vagy lehettek a VIS egy tagállambeli vagy az eu-LISA-n belüli működésére, vagy a többi tagállam által rögzített vagy küldött adatok elérhetőségére, sértetlenségére és bizalmas jellegére.

(5)     A tagállamok és az eu-LISA a biztonsági események bekövetkezte esetén együttműködnek.

(6)     A Bizottság a súlyos incidenseket haladéktalanul jelenti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezeket a jelentéseket az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítéssel kell ellátni.

(7)     Amennyiben egy biztonsági incidens oka adatokkal való visszaélés, a tagállamok, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gondoskodnak arról, hogy az 36. cikkel összhangban szankciók kiszabására kerüljön sor.” [Mód. 127]

28d.

A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

Felelősség

(1)     Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által nyújtandókártérítéshez való jog, valamint az adatkezelő vagy adatfeldolgozó az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1726 rendelet értelmében fennálló felelősségének sérelme nélkül:

a)

minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely jogszerűtlen személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adott tagállamtól kártérítésre jogosult;

b)

minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedéséből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az adott ügynökségtől.

Az érintett tagállam, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vagy az eu-LISA részben vagy egészben mentesül az első albekezdés szerinti felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy nem felelős azért az eseményért, amely a kárt okozta.

(2)     Ha egy tagállam bármely kötelezettsége nem teljesítésével kárt okoz a VIS központi rendszerében, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, hacsak és amennyiben az eu-LISA vagy egy másik, a VIS központi rendszerében részt vevő tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.

(3)     A tagállammal szembeni, az (1) és (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az adott tagállam nemzeti joga az irányadó. Az adatkezelővel, az Europollal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel vagy az eu-LISA-val szemben az (1) és (2) bekezdésben említett károk tekintetében fennálló kártérítési igényekre a Szerződésekben előírt feltételek alkalmazandók .” [Mód. 128]

29.

a 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„34. cikk

Naplóvezetés

(1)   Minden tagállam, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az igazgató hatóság eu-LISA a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezek a naplók mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, a 20a. cikk (1) bekezdésében, a 22k. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben és a 22 g–22j. cikkben említett hozzáférési célokat, a művelet dátumát és az időpontját, a továbbított adatok típusait a 9–14. cikkben és a 22c–22f. cikkben említettek szerint, a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 22 g. cikkben, a 22h. cikkben, a 22i cikkben, a 22j. cikkben, a 45a. cikkben, valamint a 45d. cikkben említettek szerint, továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését. Emellett minden tagállam naplót vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról. [Mód. 129]

(2)   A 45b. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e az említett cikkel és a határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról szóló (EU) 2017/2226 rendelet 41. cikkével 46. cikkével összhangban. A 17a. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről nyilvántartást kell vezetni e cikkel és az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban. [Mód. 130]

(3)   Ezeket a naplókat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát kimutató adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A naplókat a nem engedélyezett hozzáféréstől megfelelő intézkedésekkel kell védeni és a 23. cikk (1) bekezdésében említett visszatartási időszak lejárta után egy évvel törölni kell azokat, ha azok nem szükségesek egy már éppen megkezdett figyelemmel kísérési eljáráshoz.”;

29a.

A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„35. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.” [Mód. 131]

29b.

A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-be bevitt adatokkal való visszaélés vagy ezen adatok e rendelettel ellentétes kezelése szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.” [Mód. 132]

30.

a 37. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1)     Az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikkében, az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikkében és az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkében említett, információhoz való jog sérelme nélkül a harmadik országbeli állampolgárokat és a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésének e) pontjában vagy a 22d. cikk e) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:”; [Mód. 133]

ii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

f)

a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint az európai adatvédelmi biztos és a 41. cikk (1) bekezdésében említett adatok összegyűjtéséért felelős tagállam azon nemzeti felügyeleti hatóságainak elérhetőségét, amelyek fogadják a személyes adatok védelmével kapcsolatos bejelentéseket;” [Mód. 134]

iii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„fa)

az a tény, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhetnek a VIS-hez.”; [Mód. 135]

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjában, a 22c. cikk (2) bekezdésében, valamint a 22d. cikk a)–g) pontjában említett adatok, fényképek arcképmások és ujjlenyomatadatok felvétele során írásban, és szükség esetén szóban egyértelműen , tömören és pontosan, írásban kell megadni a harmadik országbeli állampolgárnak olyan nyelven és módon, hogy az érintett azt megértse, vagy észszerűen feltételezhető, hogy megérti. A gyermekeket az életkoruknak megfelelő módon kell tájékoztatni tájékoztató füzetek és/vagy infografikák és/vagy az ujjnyomatvételi eljárást ismertető bemutatók segítségével.”; [Mód. 136]

c)

a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e személyek által aláírt nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének megfelelően kell megadni.”;

31.

a 38. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha egy tagállamhoz, amely nem a felelős tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hét napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a VIS-ben való jogszerű feldolgozását.”; [Mód. 137]

31a.

A 38. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„38. cikk

A személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez, törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog

(1)     A tájékoztatáshoz való, az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke szerinti jog sérelme nélkül, azokat a kérelmezőket, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek birtokosait, akiknek az adatait a VIS-ben tárolják, az adataik felvételekor tájékoztatni kell az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogaik gyakorlására vonatkozó eljárásokról. Ezzel egyidejűleg ezeknek a személyeknek meg kell adni az európai adatvédelmi biztos elérhetőségét.

(2)     Az (EU) 2018/1725 rendelet 17–20. cikke és az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogok gyakorlása érdekében az (1) bekezdésben említett személyeknek jogukban áll ahhoz a tagállamhoz fordulni, amely bevitte az adataikat a VIS-be. Az ilyen kérelmet kapó tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 napon belül megvizsgálja és megválaszolja azt. Amennyiben valamely kérelem nyomán kiderül, hogy a VIS-ben tárolt adatok ténylegesen pontatlanok vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam haladéktalanul – és az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkének (3) és (4) pontjával összhangban legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül – helyesbíti vagy törli ezeket az adatokat a VIS-ben. Ha a kérelmet a felelős tagállamtól eltérő tagállamhoz nyújtják be, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, hétnapos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok pontosságát, valamint a VIS-ben való feldolgozásuk jogszerűségét. Az a tagállam, amely kapcsolatba lépett a felelős tagállam hatóságával, tájékoztatja az érintett személyeket kérelmük továbbításáról, valamint a további eljárásról.

(3)     Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal az állítással, hogy a VIS-ben rögzített adat ténylegesen pontatlan vagy jogellenesen került rögzítésre, haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, írásban megmagyarázva az érintett személynek, hogy miért nem kívánja helyesbíteni vagy törölni a rá vonatkozó adatot.

(4)     E határozatban tájékoztatni kell az érintett személyt arról is, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem tárgyában hozott határozattal szemben lehetősége van kifogással élni, valamint adott esetben arról, hogyan nyújthat be keresetet vagy panaszt az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, és hogy ehhez – többek között az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságoktól – az adott személy hogyan vehet igénybe segítséget.

(5)     A (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy személyazonosságának megállapításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tételére használhatók fel.

(6)     A felelős tagállam írásos dokumentum formájában feljegyzést készít a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásáról és kezelésének módjáról . Ezt a dokumentumot haladéktalanul , de legkésőbb a (2) bekezdés második albekezdésében említett, az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó határozat , illetve a ( 3 ) bekezdésben említett határozat időpontjától számított hét napon belül az nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja .” [Mód. 138]

31b.

A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk

Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítására

(1)     A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek a 38. cikkben meghatározott jogok betartásában.

(2)     Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság kérésre minden tagállamban segítséget és tanácsot nyújt az érintett számára azon jogának a gyakorlásában, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban helyesbítsék, kiegészítsék vagy töröljék, illetve kezelésüket korlátozzák.

Az első albekezdésben említett célok elérése érdekében az adatokat továbbító felelős tagállam felügyeleti hatósága és annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága, amelyhez a kérelmet intézték, együttműködnek egymással.” [Mód. 139]

31c.

A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk

Szankciók

(1)     Az (EU) 2016/679 rendelet 77. és 79. cikkének sérelme nélkül minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bírósága előtt, amely visszautasította az e rendelet 38. cikkében meghatározott, a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogot vagy az ilyen adatra vonatkozó helyesbítési, kiegészítési, illetve törlési jogot. A keresetindítás vagy panasztétel joga azokban az esetekben is fennáll, amikor a hozzáférés, helyesbítés, kiegészítés vagy törlés iránti kérelemre a 38. cikkben előírt határidőkön belül nem érkezett válasz, illetve amikor az adatkezelő egyáltalán nem foglalkozott a kérelemmel.

(2)     Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság által nyújtott segítség a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.” [Mód. 140]

31d.

A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)     Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje a személyes adatok adott tagállam általi, e rendelet szerinti kezelésének jogszerűségét.

(2)     Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság vagy hatóságok biztosítják a felelős nemzeti hatóságok által végzett adatkezelési műveleteknek a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő, legalább háromévente történő ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére, vagy az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintettek kérelme nyomán végzett helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelés korlátozásainak számát.

(3)     A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóság rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

(4)     A tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják a kért információkat, különösen az e rendeletben meghatározott felelősségi körének megfelelően folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. A tagállamok biztosítják az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti hatóság számára a naplóikhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszik számára az interoperabilitással összefüggésbe hozható létesítményeikbe történő bejutást.” [Mód. 141]

31e.

A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„42. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)     Az európai adatvédelmi biztos felelős az eu-LISA, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az e rendelet alapján végzett személyesadat-kezelési tevékenységek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az ilyen tevékenységeket az (EU) 2018/1725 rendelettel és e rendelettel összhangban végezzék.

(2)     Az európai adatvédelmi biztos biztosítja az eu-LISA által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább háromévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését. Az ellenőrzésről készült jelentést meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, az eu-LISA, a Bizottság és a tagállamok számára. Az eu-LISA a jelentések elfogadása előtt lehetőséget kap észrevételeinek megtételére.

(3)     Az eu-LISA megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és azoknak a 22r., 34. és 45b. cikkben említett naplóihoz, valamint megengedi az európai adatvédelmi biztos számára, hogy bármely időben, valamennyi létesítményébe bejusson.” [Mód. 142]

32.

a 43. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az európai adatvédelmi biztos nemzeti részvételt igénylő sajátos kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti ellenőrző szervekkel, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy egy nemzeti ellenőrző szerv súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az interoperabilitási elemek kommunikációs csatornáin zajló, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel, illetőleg az egy vagy több nemzeti ellenőrző szerv által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) XXXX/2018 rendelet [a felülvizsgált 45/2001/EK rendelet] 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani.”; [Mód. 143]

32a.

A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„43. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)     A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással, hogy biztosítsák az interoperabilitási elemek és az e rendelet egyéb rendelkezéseinek összehangolt felügyeletét.

(2)     Az európai adatvédelmi biztos és a felügyeleti hatóságok egymással megosztják a releváns információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, és szükség szerint terjesztik az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.

(3)     A (2) bekezdés céljából a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer üléseznek az Európai Adatvédelmi Testület keretében. E találkozók költségei és azok megszervezése az Európai Adatvédelmi Testületet terheli. Az első találkozó alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozniuk.

(4)     A tevékenységekről készített együttes jelentést az Európai Adatvédelmi Testületnek kétévente meg kell küldenie az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA számára. A jelentésben valamennyi tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.” [Mód. 144]

32b.

A 44. cikket el kell hagyni. [Mód. 145]

33.

A 45. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a)     A VIS központi rendszere, a tagállamokban megtalálható nemzeti interfészek, valamint a VIS központi rendszere és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges, a következő kérdéseket érintő intézkedéseket az 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

a)

a rendszer fizikai architektúrájának megtervezése, ideértve a kommunikációs hálózatot is;

b)

azok a technikai szempontok, amelyek a személyes adatok védelmével kapcsolatos vonatkozással bírnak;

c)

azok a technikai szempontok, amelyek komoly pénzügyi hatással bírnak a tagállamok költségvetésére, vagy komoly technikai hatással bírnak a tagállamok nemzeti rendszereire;

d)

a biztonsági követelmények kidolgozása, beleértve a biometriai szempontokat is. [Mód. 146]

(3)   A VIS-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó műszaki előírásokat végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

34.

a szöveg a következő 45a. cikkel egészül ki:

„45a. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikákhoz

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az adatok teljes mértékben anonimizált jellege következtében az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak a következő adatokhoz: [Mód. 147]

a)

jogállásra vonatkozó információ;

b)

az illetékes hatóság, beleértve annak székhelyét is;

c)

a kérelmező neme, születési ideje éve és jelenlegi állampolgársága; [Mód. 148]

d)

a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az első beutazás szerinti tagállam;

e)

a kérelem, valamint a kérelemre vonatkozó határozat (kiállítás vagy elutasítás) helye és ideje;

f)

a kiállított dokumentum típusa, vagyis hogy az repülőtéri tranzitvízum, egységes vagy korlátozott területi érvényességű vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély-e;

g)

az úti okmány típusa és a kiállító ország három betűből álló kódja, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;

h)

a dokumentummal vagy a kérelemmel kapcsolatos határozatok rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot elutasító határozat megjelölt indokai, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében; a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelemre vonatkozó határozat (a kérelem elfogadása vagy elutasítása és annak indokai) beleértve lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol és Interpol adataiban, az (EU) 2018/1240 rendelet 29. cikkében említett figyelőlistán vagy az egyedi kockázati mutatókban megjelent találatok megemlítését is ; [Mód. 149]

ha)

egy dokumentumot elutasító határozat megjelölt indokai, beleértve a lekérdezett uniós információs rendszerekben, az Europol és Interpol adataiban, az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán vagy az egyedi kockázati mutatókban megjelent találatok megemlítését is; [Mód. 150]

i)

a kérelmet elutasító illetékes hatóság – beleértve annak székhelyét is – és az elutasítás időpontja, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;

j)

azon esetek, amikor ugyanaz a kérelmező több vízumhatósághoz nyújtott be rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ezen vízumhatóságok, azok székhelye és az elutasítások időpontjai feltüntetésével, kizárólag a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében;

k)

a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében az utazás fő célja(i) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek tekintetében a kérelem célja; [Mód. 151]

l)

a visszavont, törölt vagy meghosszabbított érvényességű tartózkodással vízumdokumentummal kapcsolatosan bevitt adatok, az esettől függően; [Mód. 152]

m)

adott esetben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárati időpontja;

n)

a 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (7) bekezdése értelmében az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól mentesülő személyek száma;

o)

azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem adhatók meg;

p)

azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban jogi okokból nem adhatók meg;

q)

azon esetek, amikor elutasították azon személy vízumát, aki a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem tudta megadni a 9. cikk 6. pontjában említett adatokat.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya lekérdezés céljából hozzáférhet az első albekezdésben szereplő adatokhoz az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikke szerinti kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az eu-LISA az (1) bekezdésben említett adatokat a[z interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 39. cikkében említett, a jelentések és statisztikák központi adattárában tárolja.

(3)   Az eu-LISA által a VIS működésének nyomon követése érdekében bevezetett, az 50. cikk (1) bekezdésében említett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák készítésének lehetőségét is.

(4)   Az eu-LISA negyedévente összeállítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a vízumkérelmek benyújtásának helyszínei szerint mutatják be különösen a következőket:

a)

az összes igényelt repülőtéri tranzitvízum, ideértve a a többszöri beutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumokat;

b)

az összes kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító »A« vízumokat;

c)

az összes kiállított, többszöri beutazásra jogosító vízum;

d)

az összes nem kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító »A« vízumokat;

e)

az összes igényelt egységes vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító egységes vízumokat;

f)

az összes kiállított vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító vízumokat;

g)

az összes kiállított, többszöri beutazásra jogosító vízum, azok érvényességi ideje szerint felosztva (6 hónapnál kevesebb, 1 év, 2 év, 3 év, 4 év, 5 év);

h)

az összes nem kiállított egységes vízum, ideértve a többszöri beutazásra jogosító vízumokat;

i)

az összes kiállított korlátozott területi érvényességű vízum.

A napi statisztikákat a jelentések és statisztikák központi adattárában kell tárolni.

(5)   Az eu-LISA negyedévente összeállítja a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok alapján elkészített statisztikákat, amelyek a helyszínek szerint mutatják be különösen a következőket:

a)

az összes igényelt, kiállított, elutasított, meghosszabbított és visszavont hosszú idejű tartózkodásra jogosító vízum;

b)

az összes igényelt, kiállított, elutasított, meghosszabbított és visszavont tartózkodási engedély.

(6)   A statisztikai adatokból minden év végén összeállítják az adott évre vonatkozó negyedéves statisztikákat éves jelentést . A statisztikáknak tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat. A jelentést közzé kell tenni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. [Mód. 153]

(7)   Az eu-LISA a Bizottság kérésére annak rendelkezésére bocsátja a közös vízumpolitika vagy a migrációs politika végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok – ideértve az 1053/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos szempontokat is – alapján készített statisztikákat.”;

35.

a szöveg a következő 45b., 45c., 45d. és 45e. cikkel egészül ki:

„45b. cikk

A fuvarozók ellenőrzési célú hozzáférése az adatokhoz

(1)   A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a légi fuvarozók, a tengeri fuvarozók és a menetrend szerinti távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók lekérdezést küldenek a VIS-nek annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Ennek érdekében a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok tekintetében a fuvarozóknak – az esettől függően – meg kell adniuk az e rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 22c. cikkben felsorolt adatokat. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, fuvarozónak tájékoztatnia kell erről az utasokat, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket . [Mód. 154]

(2)   Az (1) bekezdés végrehajtásának vagy az annak alkalmazásával összefüggésben felmerülő esetleges viták rendezésének céljára, az eu-LISA a fuvarozók által a fuvarozók által használatos internetes átjárón keresztül végzett minden adatkezelési műveletről naplót vezet. Ezekben a naplókban fel kell tüntetni minden egyes művelet dátumát és időpontját, a lekérdezésre felhasznált adatokat, a fuvarozók által használatos internetes átjáró által továbbított adatokat és a kérdéses fuvarozó nevét.

A naplókat két évig meg kell őrizni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(3)   Az e rendelettel módosított 2004/512/EK határozat 1. cikke (2) bekezdésének A 2a . cikk h) pontjában említett mobil műszaki megoldások használatát is lehetővé tevő – fuvarozói portálhoz , a fuvarozók által használatos internetes átjáróhoz való biztonságos hozzáférés lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy az utas felszállását megelőzően elvégezzék az (1) bekezdés szerinti lekérdezést. E célból a fuvarozók A fuvarozóknak meg kell adniuk az úti okmány géppel olvasható területén szereplő adatok segítségével lekérdezést hajthatnak végre az VIS-ben vizsgálati zónájában található adatokat, és meg kell jelölniük a beutazás helye szerinti tagállamot. Ettől eltérve repülőtéri tranzit esetében a fuvarozó nem köteles ellenőrizni, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e érvényes, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel. [Mód. 155]

(4)   A VIS annak megjelölésével jelzésével válaszol, hogy a személy rendelkezik-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy adott esetben tartózkodási engedéllyel, és OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. Abban az esetben, ha a 810/2009/EK rendelet 25. cikkének megfelelően korlátozott területi érvényességű, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum került kiadásra, a VIS által küldött válasznak egyrészt figyelemmel kell lennie arra, hogy a vízum mely tagállam(ok)ra érvényes, másrészt a fuvarozó által megjelölt, a beutazás helye szerinti tagállamra. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el a fuvarozói portál üzemeltetési feltételeire, valamint az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 156]

(5)   Létre kell hozni egy kizárólag fuvarozók számára elérhető hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy a (2) bekezdés alkalmazásában a fuvarozók kellően felhatalmazott alkalmazottai hozzáférjenek a fuvarozók számára fenntartott internetes átjáróhoz. A hitelesítési rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni az információbiztonsági kockázatkezelésre, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveire.  A hitelesítési rendszer elfogadását a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén végzi, összhangban a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással. [Mód. 157]

(5a)     A fuvarozói portálnak egy olyan különálló, csak olvasható adatbázist kell használnia, amelyet a VIS-ben tárolt adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissítenek. Az eu-LISA felel a fuvarozói portál és az abban található személyes adatok biztonságáért, továbbá azért a folyamatért, amelynek során a személyes adatokat a különálló, csak olvasható adatbázisba lekérik. [Mód. 158]

(5b)     Az e cikk (1) bekezdésében említett fuvarozókra alkalmazni kell a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény) 26. cikkének (2) bekezdésével és a 2001/51/EK tanácsi irányelv 4. cikkével összhangban megállapított szankciókat abban az esetben, amikor olyan harmadik országbeli állampolgárokat fuvaroznak, akik annak ellenére, hogy kötelesek vízumot beszerezni, nem rendelkeznek érvényes vízummal. [Mód. 159]

(5c)     Abban az esetben, ha harmadik országbeli állampolgárok beléptetését megtagadják, az őket légi, tengeri vagy szárazföldi úton a külső határokhoz szállító fuvarozók haladéktalanul kötelesek ismét felelősséget vállalni értük. A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok felszólítására a fuvarozók kötelesek visszaszállítani a harmadik országbeli állampolgárokat vagy abba a harmadik országba, amelyből odaszállították őket, vagy abba a harmadik országba, amely kiállította az utazáshoz használt úti okmányukat vagy bármely más olyan harmadik országba, amelybe biztosan beengedik őket. [Mód. 160]

(5d)     Az (1) bekezdéstől eltérve, a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító fuvarozók számára az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított első három évben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés opcionális, az (5b) bekezdésben említett rendelkezések pedig ebben az időszakban nem alkalmazandók rájuk. [Mód. 161]

45c. cikk

A fuvarozók adatokhoz való hozzáférésének technikai kivitelezhetetlensége esetén alkalmazandó tartalékeljárások

(1)   Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása technikailag lehetetlen a VIS bármely részének meghibásodása vagy egyéb, a fuvarozókon kívül álló okok miatt, a fuvarozók mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a fuvarozók számára fenntartott internetes átjárón fuvarozói portálon keresztül ellenőrizniük kelljen az érvényes vízum vagy úti okmányok rendelkezésre állását. Amennyiben az igazgató hatóság eu-LISA ilyen hibát észlel, értesíti a fuvarozókat. Emellett a hiba elhárításáról is értesíti a fuvarozókat. Amennyiben az ilyen hibát a fuvarozók észlelik, értesíthetik az igazgató hatóságot eu-LISA-t . [Mód. 162]

(1a)     Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 45b. cikk (5b) bekezdésében említett szankciók nem szabhatók ki a fuvarozókra. [Mód. 163]

(1b)     Amennyiben a 45b. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés lefolytatása a VIS bármely részének meghibásodásától eltérő okok miatt hosszabb időn keresztül technikailag lehetetlen a fuvarozó számára, a fuvarozó tájékoztatja az eu-LISA-t. [Mód. 164]

(2)   A tartalékeljárások részleteit végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani, melyet a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

45d. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1)   Az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*13) 40. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében és az ugyanezen rendelet 40. cikkének (8) bekezdésében biztosított hozzáférésen túl az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai megbízatásuk keretei között jogosultak hozzáférni a VIS-ben rögzített adatokhoz és lekérdezni azokat. [Mód. 165]

(2)   Az (1) bekezdésben említett hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek megfelelő felhatalmazással rendelkező európai határ- és partvédelmi tisztviselőkből álló speciális egységet kell kijelölnie központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 45e. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

45e. cikk

Az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek és eljárás

(1)   A 45d. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok a 45d. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési ponttól kérelmezhetik a VIS-ben tárolt összes adathoz vagy adatok egy konkrét csoportjához való hozzáférést. A kérelemben hivatkozni kell a kérelem alapjául szolgáló tagállam határforgalom-ellenőrzésre és határőrizetre és/vagy visszaküldésre vonatkozó műveleti tervére. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a csapatnak. [Mód. 166]

(2)   A hozzáférés megszerzését illetően az alábbi feltételek alkalmazandók:

a)

a fogadó tagállam engedélyezi a csapat tagjai számára a VIS-be való betekintést annak érdekében, hogy teljesíthessék a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti célokat, és [Mód. 167]

b)

a VIS-be való betekintés a fogadó tagállam által a csapatra ruházott konkrét feladatok ellátásához szükséges.

(3)   Az (EU) 2016/1624 rendelet 40. cikkének (3) bekezdése szerint a csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak. [Mód. 168]

(4)   Kétség esetén vagy ha a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának ellenőrzése sikertelen, az európai határ- és partvédelmi csapat tagja átadja a személyt a fogadó tagállam határőrének.

(5)   A csapatok tagjai VIS-adatokba való betekintésének a következőképpen kell történnie:

a)

az (EU) 2016/399 rendelet szerinti határforgalom-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása során a csapatok tagjai e rendelet 18., illetve 22 g. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz a külső határátkelőhelyen való ellenőrzések céljából;

b)

annak ellenőrzése során, hogy a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülnek-e, a csapatok tagjai e rendelet 19., illetve 22h. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz harmadik országbeli állampolgároknak a tagállam területén történő ellenőrzése céljából;

c)

az olyan személyek azonosítása során, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket, a csapatok tagjai e rendelet 20. cikkével összhangban hozzáférhetnek a VIS-adatokhoz személyazonosítás céljából.

(6)   Amennyiben az ilyen hozzáférés és keresés a VIS-ben találatot eredményez, arról értesíteni kell a fogadó tagállamot.

(7)   Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok valamely tagja által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az igazgató hatóság vezet a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően. [Mód. 169]

(8)   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatai által végzett minden egyes hozzáférést és minden lekérdezést naplózni kell a 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint rögzíteni kell minden alkalmat, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfért. [Mód. 170]

(9)   Tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér, kivéve ha az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet alkalmazásában erre a feladatok ellátása céljából van szükség. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősülhet a VIS-adatok jogellenes letöltésének vagy másolásának. [Mód. 171]

(10)   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az adatok biztonságának 32. cikkben előírt biztosítására irányuló intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia.”;

(*13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.)."

35a.

A 46., a 47. és a 48. cikket el kell hagyni. [Mód. 172, 173 és 174]

35b.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)     A Bizottságnak a 9cb. cikk és a 23. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)     Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9cb. és a 23. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)     A 9cb. cikk és a 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 175]

36.

a 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„49. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*14) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(*14)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;"

37.

a szöveg a következő 49a. cikkel egészül ki:

„49a. cikk

Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára a VIS-szel kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.”;

38.

a 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„50. cikk

Az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követés követése és értékelése értékelés [Mód. 176]

(1)   Az igazgató hatóság eu-LISA gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek ellenőrzik a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében ellenőrzik , és amelyek ellenőrzik az alapvető jogoknak, többek között a személyes adatok védelme jogának, a megkülönböztetésmentességhez való jognak, a gyermek jogának és a hatékony jogorvoslathoz való jognak a biztosítását . [Mód. 177]

(2)   A műszaki karbantartás céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik eu-LISA hozzáférést kap a VIS-ben végzett feldolgozási kezelési műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz. [Mód. 178]

(3)   Az eu-LISA kétévente jelentést készít nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát és költségeit is. E jelentés magában foglalja a projekt és a kapcsolódó költségek jelenlegi alakulásának és előrehaladásának áttekintését, a pénzügyi hatások értékelését, valamint a rendszer általános költségeit befolyásoló esetleges technikai problémákkal és kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatást. [Mód. 179]

(3a)     A fejlesztési folyamat késedelme esetén eu-LISA a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a késedelem okairól, valamint időbeli és pénzügyi következményeiről. [Mód. 180]

(4)   A különleges információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett minden tagállam és az Europol éves jelentést készít a VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságáról, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

a)

a lekérdezés pontos célja, beleértve a terrorcselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát , valamint a 12 év alatti gyermekek adataihoz való hozzáféréseket ; [Mód. 181]

b)

azon megalapozott gyanú alapos indokai, miszerint a gyanúsított, az elkövető vagy az áldozat e rendelet hatálya alá tartozik;

c)

a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés iránti kérelmek száma;

ca)

azoknak az eseteknek a száma és típusa, amelyekben az 22m. cikk (2) bekezdésében említett sürgősségi eljárás alkalmazására került sor, beleértve azokat az eseteket is, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást; [Mód. 182]

d)

a sikeres személyazonosítást eredményező esetek száma és típusa.

da)

a gyermekkereskedelemre vonatkozó statisztikák, beleértve a sikeres személyazonosítások eseteit is. [Mód. 183]

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz. A Bizottság egy átfogó jelentésben foglalja össze az éves jelentéseket, amelyet ugyanezen év december 30-ig kell közzétenni. [Mód. 184]

(5)   A Bizottság négyévente kétévente átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések és a viselt költségek fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, valamint azoknak az alapvető jogokra gyakorolt hatását, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések alkalmazását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 185]

(6)   A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)   Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.”;

39.

az 1. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A 31. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája”; [Mód. 186]

40.

a szöveg a 22. cikk után a következő IIIa. és IIIb. fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA ÉS A TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ADATOK BEVITELE ÉS HASZNÁLATA

22a. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat alapján történő adatbeviteli eljárás

(1)   A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemről hozott határozat alapján a határozatot hozó hatóság a 22c. vagy 22d. cikkben említett adatok bevitelével késedelem nélkül létrehozza az egyéni aktát a VIS-ben.

(1a)     A határozat kiadására hatáskörrel rendelkező hatóság a határozat kibocsátása előtt egyéni aktát hoz létre. [Mód. 187]

(2)   Az egyéni akta létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 22b. cikk szerinti lekérdezést.

(3)   Amennyiben a jogosult egy csoport tagjaként vagy családtagjával együtt nyújtotta be kérelmét, a hatóság a csoportba tartozó minden személy tekintetében külön egyéni aktát hoz létre, és összekapcsolja a kérelmet közösen benyújtó, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt szerző személyek aktáit. A szülők vagy a törvényes gondviselők kérelmeit nem szabd különválasztani gyermekeikétől. [Mód. 188]

(4)   Ha egyes adatokat az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a „nem alkalmazható” megjegyzést kell írni. Az ujjlenyomatok esetében a rendszer megengedi, hogy megkülönböztessék azokat az eseteket, amikor az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kell megadni az ujjlenyomatot, valamint azokat, amikor azok tényszerűen nem adhatók meg.

22b. cikk

A más rendszerekre vonatkozó lekérdezések

(1)   Kizárólag annak vizsgálata céljából, hogy az adott személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára vagy közegészségügyére, a VIS automatikusan feldolgozza az aktákat egy vagy több esetleges találat azonosítása érdekében. A VIS minden egyes aktát egyedileg vizsgál meg. [Mód. 189]

(2)   Minden alkalommal, amikor a 22d. 22 c . cikk alapján hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vagy elutasítására vonatkozó engedéllyel kapcsolatos egyéni akta létrehozására kerül sor, a VIS [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai keresőportál segítségével lekérdezést indít annak érdekében, hogy összehasonlítsa az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjában említett megfelelő adatokat a VIS-ben, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) – ideértve az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XX rendelet 29. cikkében említett figyelőlistát, [a terrorista bűncselekményekre és a súlyos bűncselekmények egyéb formáira vonatkozó büntetőítéletek tekintetében az ECRIS-TCN rendszert], az Europol-adatokat, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD), valamint az az Interpol figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (Interpol TDAWN) is – megtalálható nyilvántartásban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő megfelelő adatokkal . A VIS ellenőrzi , hogy:

a)

a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet a SIS-ben elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;

b)

a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amelyet az SLTD adatbázisban elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;

c)

a kérelmező vonatkozásában bevittek-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést a SIS-be;

d)

a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;

e)

a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;

f)

a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán;

g)

a kérelmező adatait ugyanazon személy vonatkozásában már rögzítették-e a VIS-ben;

h)

a kérelemben az úti okmány kapcsán megadott adatok egyeznek-e egy másik hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelemmel, amelyhez eltérő személyi azonosító adatok társulnak;

i)

a kérelmező a határregisztrációs rendszerben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;

j)

a kérelmezőt a határregisztrációs rendszerben nyilvántartják-e olyan személyként, akinek belépését korábban megtagadták;

k)

született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;

l)

született-e valaha a kérelmező vonatkozásában a VIS-ben rögzített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat;

m)

szerepelnek-e az Europol nyilvántartásában a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok;

n)

ha a kérelmező kiskorú, azt, hogy a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy tekintetében fennállnak-e a következők:

i.

európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;

ii.

beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés vonatkozik rá a SIS-ben;

iii.

olyan úti okmánnyal rendelkezik, amely szerepel az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett figyelőlistán.

E bekezdés nem akadályozhatja a menedékjog iránti kérelem bármilyen okból történő benyújtását. Az olyan, a költségviselő által elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozata által benyújtott vízumkérelem esetében, mint a családon belüli erőszak vagy emberkereskedelem, a VIS-hez benyújtott aktát az áldozat további kockázatoktól való védelme érdekében el kell különíteni az költségviselő aktájától.

A hibás találatok kockázatának elkerülése érdekében egy biometrikus adatokkal foglalkozó szakértőnek manuálisan ellenőriznie kell minden olyan, 14 évnél fiatalabb gyermekre vagy 75 évnél idősebb személyre vonatkozó lekérést, amely az egyezést megelőzően több mint öt évvel rögzített biometrikus azonosítókon alapul, illetve amely nem erősíti meg a harmadik ország állampolgárának személyazonosságát. [Mód. 190]

(3)   A VIS hozzáad az egyéni aktához egy hivatkozást a (2) és (5) bekezdés alapján előforduló bármely találat esetén. Emellett a VIS – adott esetben – azonosítja a találato(ka)t kiváltó adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamo(ka)t vagy az Europol-t, és ezt feljegyezi az egyéni aktában. Az esetleges találatra és az adatok kibocsátójára vonatkozó hivatkozáson kívül semmilyen információt nem szabad rögzíteni. [Mód. 191]

(3a)     Az SLTD-adatbázisban végrehajtott keresés során az európai keresőportál felhasználói által indított lekérdezéshez használt adatokat nem szabad megosztani az Interpol adatainak tulajdonosaival. [Mód. 192]

(4)   A 2. cikk (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a hosszú távú tartózkodásra jogosító kiállított vagy meghosszabbított vízumok tekintetében a 22b. a z e cikk (2) bekezdése alapján lefolytatott lekérdezések összehasonlítják a 22c. cikk (2) bekezdésében említett releváns adatokat és a SIS-ben szereplő adatokat, annak megállapítása érdekében, hogy a birtokos nem áll-e az alábbi figyelmeztető jelzések egyikének hatálya alatt: [Mód. 193]

a)

átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

b)

eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

c)

bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;

d)

személyekre és tárgyakra vonatkozóan rejtett ellenőrzés, vagy célzott ellenőrzés vagy információkérő ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés. [Mód. 194]

Amennyiben az e bekezdés szerinti összehasonlítás egy vagy több találatot hoz, a VIS automatizált értesítést küld a lekérdezést elindító tagállam központi hatóságának és meghozza a megfelelő további intézkedéseket. A 9a. cikk (5a), (5b), (5c) és (5d) bekezdését, valamint a 9c., 9ca. és 9cb. cikkeket értelemszerűen kell alkalmazni, az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően. [Mód. 195]

(5)   Az EES-, ETIAS- és VIS-adatok (2) bekezdés szerinti összehasonlítása tekintetében a találatokat az utazási engedély, a beutazás vagy a vízum biztonsági okokból történő elutasítására kell korlátozni.

(6)   Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt egy tagállam konzuli hatósága bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, a 9a. cikket kell alkalmazni. [Mód. 196]

(7)   Amennyiben a tartózkodási engedélyt a tagállam területén lévő hatóság bocsátotta ki vagy hosszabbította meg, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot a tagállam területén lévő hatóság hosszabbította meg, a következőket kell alkalmazni:

a)

e hatóság ellenőrzi, hogy az egyéni aktában szereplő adatok megegyeznek-e a VIS-ben vagy az igénybe vett (2) bekezdés szerinti más uniós információs rendszerben/adatbázisban, az Europol-adatokban vagy az Interpol-adatbázisban található adatokkal;

b)

amennyiben a (2) bekezdés szerinti találat az Europol-adathoz kapcsolódik, további intézkedések céljából értesíteni kell az Europol nemzeti egységét;

c)

amennyiben az adatok nem egyeznek, és a (2) és (3) bekezdés szerinti automatikus feldolgozás nem hozott egyéb találatokat, a hatóságnak törölnie kell a valótlan találatot a kérelemfájlból;

d)

amennyiben a kérelmező személyazonosságára vonatkozó adatok megegyeznek, vagy azzal kapcsolatban továbbra is kétségek állnak fenn, a hatóság a (4) bekezdés szerint az uniós és a nemzeti jogszabályokban meghatározott eljárásoknak, feltételeknek és kritériumoknak megfelelően intézkedik a találatot hozó adatra vonatkozóan. [Mód. 197]

22c. cikk

A kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó egyéni akták elkészítése

A 22a. cikk (1) bekezdése szerinti egyéni aktának az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

(1)

a dokumentumot kiállító hatóság, ideértve annak székhelyét is;

(2)

a birtokosra vonatkozó következő adatok:

a)

vezetéknév (családnév); utónevek; születési idő év ; jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; születési idő, hely és ország; [Mód. 198]

b)

az úti okmány típusa és száma, valamint az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja;

c)

az úti okmány érvényességének lejárati dátuma;

cc)

az úti okmányt kiállító hatóság;

d)

kiskorúak esetén a birtokos szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);

e)

a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe, vagy a kérelem alapjául szolgáló munkáltató vagy egyéb szervezet neve és címe;

f)

a jogosult arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve; [Mód. 199]

g)

a dokumentum birtokosának két ujjlenyomata, a megfelelő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;

(3)

a kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vagy tartózkodási engedélyekre vonatkozó következő adatok:

a)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására vonatkozó státusinformáció;

b)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély kiállításáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje;

c)

a kiállított dokumentum típusa (hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély);

d)

a kiállított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma;

e)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárati időpontja.

22d. cikk

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasításának egyes eseteiben létrehozandó egyéni akták

Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására irányuló határozat meghozatalára azért került sor, mert a kérelmező a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak, a kérelmet elutasító hatóság késedelem nélkül köteles elkészíteni a következő adatokat tartalmazó egyéni aktát: [Mód. 200]

a)

vezetéknév, születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév [nevek]); utónevek; nem; születési idő, hely és ország;

b)

jelenlegi állampolgárság és születéskori állampolgárság;

c)

az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja;

d)

kiskorúak esetén a kérelmező szülői felügyeletet gyakorló személyének vagy törvényes gyámjának vezetékneve és utóneve(i);

e)

a kérelem alapjául szolgáló természetes személy vezetékneve, utóneve és címe;

f)

a kérelmező arcképmása, lehetőleg helyben elkészítve; [Mód. 202]

g)

a kérelmező két ujjlenyomata, a megfelelő uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;

h)

arra vonatkozó információ, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására azért került sor, mert a kérelmező a közrendre vagy a belső biztonságra vagy a közegészségügyre veszélyt jelentő személynek minősül, vagy a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeket csalárd módon szereztek, meghamisítottak vagy megmásítottak; [Mód. 203]

i)

a hatóság, amely elutasította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, beleértve annak székhelyét is;

j)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély elutasításáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje.

22e. cikk

Kiegészítő adatok a visszavont hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

(1)   A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásáról vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

a)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonására vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó státusinformáció;

b)

a hatóság, amely visszavonta a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, vagy lerövidítette a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejét, beleértve annak székhelyét is;

c)

a határozat meghozatalának helye és ideje;

d)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényessége lejáratának új időpontja, ha szükséges;

e)

a vízumbélyeg száma, amennyiben az érvényesség lerövidítése új vízumbélyeg kiadásával jár.

(2)   Az egyéni akta tartalmazza a 22d. cikk h) pontjával összhangban a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély visszavonásának vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje lerövidítésének okát (okait) is.

22f. cikk

Kiegészítő adatok a meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

Amennyiben a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbításáról határoztak, a vízumot meghosszabbító hatóság a következő adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

a)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;

b)

a hatóság, amely meghosszabbította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, beleértve annak székhelyét is;

c)

a határozat meghozatalának helye és ideje;

d)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum esetén a vízumbélyeg száma, ha a vízum meghosszabbítása új vízumbélyeg formájában történik;

e)

a meghosszabbított érvényességi idő lejárata.

22 g. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzéshez

(1)   A dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének, valamint annak ellenőrzésének kizárólagos céljából, hogy a személy az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére vagy belső biztonságára vagy közegészségügyére, a külső határátkelőhelyeken lefolytatott ellenőrzések tekintetében a rendelet szerint illetékes hatóság a dokumentum számának segítségével kereséseket folytathat le az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok között. [Mód. 204]

(2)   Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a dokumentum birtokosáról van a VIS-ben rögzített adat, az illetékes határellenőrző hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból tekinthet bele az egyéni akta következő adataiba:

a)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;

b)

a 22c. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatok;

c)

adott esetben a 22e. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

d)

adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

e)

a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek arcképmások . [Mód. 205]

22h. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)   A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok és –adott esetben – a rendőrség kizárólag a dokumentum birtokosa személyazonosságának és/vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély hitelességének és érvényességének ellenőrzése , valamint annak ellenőrzésének céljából hozzáférnek hogy a személy nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma alapján az e rendelet 22c. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt történő kereséshez férnek hozzá. [Mód. 206]

(2)   Amennyiben a (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a birtokosra vonatkozó adatot, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet az egyéni aktába, valamint – adott esetben – a 22a. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó aktá(k)ba:

a)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiállítására, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó státusinformáció;

b)

a 22c. cikk (3) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett adatok;

c)

adott esetben a 22e. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

d)

adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

e)

a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek arcképmások . [Mód. 207]

22i. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért való felelősség megállapításához

(1)   A 604/2013/EU rendelet 12. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomatával történő kereséshez férnek hozzá.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély szerepel a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a g) pontban felsorolt adatok tekintetében a 22a. cikk (4) bekezdésével összhangban a házastársak és gyermekek kapcsolódó kérelemfájljába (kérelemfájljaiba).

a)

a hatóság, amely kiállította vagy meghosszabbította a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt;

b)

a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok;

c)

a dokumentum típusa;

d)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély érvényességi ideje;

e)

a 22c. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett fényképek;

f)

a házastársra és a gyermekekre vonatkozó kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő, a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok.

(3)   A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*15). 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik

22j. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásához

(1)   A 603/2013/EU rendelet 27. cikkével összhangban, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjlenyomata nem használható vagy az ujjnyomattal való keresés sikertelen, a keresést a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodásra jogosító engedély számának segítségével kell lefolytatni a 22c. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában vagy a 22d. cikk a), b), c) és f) pontjában említett adatokkal együtt.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a nemzetközi védelmet kérelmező személyre vonatkozó adatot, az illetékes menekültügyi hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – betekinthet a kérelmező 22c., 22d., 22e. és 22f. cikkben említett kiállított, elutasított, visszavont vagy meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízuma vagy tartózkodási engedélye tekintetében bejegyzett adatokba, valamint a 22a. cikk (3) bekezdése szerint a kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő adatokba.

(3)   A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 603/2013/EU rendelet 27. cikkében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

IIIb. FEJEZET

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás és feltételek

22k. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

(1)   A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából a 22n. cikkben említett megfelelő és szigorúan meghatározott körülmények között hozzáférhetnek a VIS-ben tárolt adatokhoz. Az említett hatóságoknak kizárólag az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmények áldozatául esett gyermekek védelme céljából szabad betekintenie a 12 év alatti gyermekek adataiba. [Mód. 208]

(2)   Minden tagállam szigorúan korlátozott listát vezet a kijelölt hatóságokról. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a kijelölt hatóságairól, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja. [Mód. 209]

(3)   Minden tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22n. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A kijelölt hatóság és a központi hozzáférési pont tartozhat ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi –, azonban a központi hozzáférési pontnak az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során a kijelölt hatóságoktól teljesen függetlenül kell eljárnia. A központi hozzáférési pontnak a kijelölt hatóságoktól el kell különülnie, és az általa függetlenül elvégzendő ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el tőlük utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy szervezeti és közigazgatási struktúrájukat tükrözzék alkotmányos vagy jogi kötelezettségeik teljesítése során.

(4)   Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t és a Bizottságot a központi hozzáférési pontjáról, és ezt az értesítést bármikor módosíthatja vagy felválthatja.

(5)   Nemzeti szinten valamennyi tagállam jegyzékbe veszi a kijelölt hatóságok azon operatív egységeit, amelyek a központi hozzáférési pont(ok)on keresztül kérelmezhetik a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférést.

(6)   A VIS-hez való hozzáférés kizárólag a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete számára engedélyezhető, a 22m. és a 22n. cikkel összhangban.

22l. cikk

Az Europol

(1)   Az Europol az egyik operatív egységét kijelöli az „Europol kijelölt hatóságaként”, amelyet felhatalmaz arra, hogy a (2) bekezdésben említett, a VIS céljára kijelölt központi hozzáférési ponton keresztül kérelmezze a VIS-hez való hozzáférést a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében.

(2)   Az Europol kellően felhatalmazott Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pontnak ellenőriznie kell, hogy a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 22p. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e.

A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai teljesítése során teljesen függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogad el utasításokat az (1) bekezdésben említett kijelölt Europol-hatóságtól. [Mód. 210]

22m. cikk

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1)   A 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységek a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés céljából indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet nyújtanak be a 22k. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontokhoz. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően a központi hozzáférési pont(ok) ellenőrzi(k), hogy teljesülnek-e a 22n. cikkben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben a hozzáférési feltételek teljesülnek, a központi hozzáférési pont(ok)nak fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmeket. A VIS-ben tárolt azon adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22k. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(2)   Kivételesen sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, természetes személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a központi hozzáférési pont(ok)nak azonnal fel kell dolgoznia (dolgozniuk) a kérelmet, és csak utólagosan kell ellenőriznie (ellenőrizniük), hogy teljesült-e a 22n. cikkben foglalt valamennyi feltétel, ideértve a sürgős eset tényleges fennállását is. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb 7 munkanapon belül el kell végezni.

(3)   Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért ezekhez az adatokhoz, haladéktalanul törli a VIS-ből származó információkat, és értesíti a törlés tényéről a központi hozzáférési pontokat. [Mód. 211]

22n. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

(1)    Az [interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikkének sérelme nélkül a A kijelölt hatóságok a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhetnek hozzá lekérdezés céljából a VIS-hez: [Mód. 212]

a)

a lekérdezés céljából történő hozzáférés terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges és arányos;

b)

a lekérdezés céljából történő hozzáférés egyedi esetben szükséges és arányos;

c)

alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;

(ca)

az ujjlenyomatok alapján végzett keresés esetében – amennyiben az ujjlenyomatok összehasonlítása technikailag lehetséges – a 2008/615/IB határozat szerint előzetes keresést indítottak a többi tagállam automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszerében, és a keresést vagy teljes egészében elvégezték, vagy az indításától számított 24 órán belül nem végezték el teljes egészében. [Mód. 213]

d)

amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló 2018/XX rendelet 22. cikkének] rendelet 22. cikkének (5) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik. [Mód. 214]

(2)   Az (1) bekezdés d) pontjában említett feltételnek nem kell eleget tenni olyan helyzetekben, amelyekben a VIS-hez mint eszközhöz való hozzáférést terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személynek, az ilyen bűncselekmény elkövetőjének, vagy ilyen bűncselekmény feltételezett áldozatának korábbi vízumaira vagy a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatok felderítése céljából szükséges.

(3)   A VIS-be való betekintésre kizárólag a kérelemben vagy az egyéni aktában szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor: [Mód. 215]

a)

vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési év idő; állampolgárság vagy állampolgárságok és/vagy nem; [Mód. 216]

b)

az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, a kiállító ország három betűből álló kódja, az úti okmány érvényességének lejárati ideje;

c)

a vízumbélyeg-száma, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma, valamint adott esetben a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási okmány érvényességének lejárati ideje;

d)

ujjlenyomatok, ideértve a látens ujjlenyomatokat is;

e)

arcképmás.

(3a)     A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az arcképmások személyazonosság megállapítása céljából történő felhasználásához szükséges technológia megvalósíthatóságáról, rendelkezésre állásáról, készenlétéről és megbízhatóságáról. [Mód. 217]

(3b)     A (3) bekezdés e) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium. [Mód. 218]

(4)   Eredményes keresés esetén a VIS-ben végzett lekérdezés nyomán az e bekezdésben cikk (3) bekezdésében felsorolt összes adat, valamint a kérelemben vagy az egyéni aktában rögzített bármely más adat is hozzáférhetővé válik, beleértve bármely dokumentum kiállítására, elutasítására, törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az adatba való betekintés indokolt, azt kifejezett kérelemben kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került. [Mód. 219]

22o. cikk

A VIS-hez való hozzáférés a meghatározott különös helyzetben lévő személyek személyazonosságának megállapítása érdekében

A 22n. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóságoknak nem kell az abban a bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteniük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a VIS-hez az olyan személyek , különösen gyermekek személyazonosságának megállapítása céljából, akik eltűntek, akiket elraboltak, vagy akiket emberkereskedelem áldozataként azonosítottak, illetve az olyan személyek tekintetében, akikre vonatkozóan akik kapcsán alapos okkal feltételezhető ,okok állnak fenn a tekintetben, hogy a VIS adatok megismerése elősegíti a személyazonosságuk megállapítását és/vagy hozzájárul az emberkereskedelem konkrét eseteire vonatkozó nyomozáshoz. Ilyen esetekben a kijelölt hatóságok e személyek ujjlenyomatai segítségével végezhetnek kereséseket a VIS-ben. [Mód. 220]

Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában vagy a 22c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok alapján végzik el. [Mód. 221]

Találat esetén a VIS hozzáférést biztosít valamennyi, a 9. cikkben , a 22c. cikkben vagy a 22d. cikkben felsorolt adathoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, vagy a 22a. cikk (3) bekezdésében említett adatokhoz. [Mód. 222]

22p. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1)   Az Europol az VIS-hez lekérdezés céljából a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhet hozzá:

a)

a lekérdezés az Europol hatáskörébe tartozó terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében szükséges és arányos;

b)

a lekérdezés egyedi esetben szükséges és arányos;

c)

alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárul a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;

d)

amennyiben a CIR-ben való lekérdezés elindítására [az interoperabilitásról ( határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 22. cikke szerint került sor, az említett rendelet 22. cikkének (3) bekezdése szerint megkapott válaszból kiderül, hogy az adat tárolása a VIS-ben történik.

(2)   A 22n. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)   Az Europol kijelölt hatósága a VIS-ben tárolt valamennyi adat vagy egy konkrét adathalmaz lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol 22k. cikk (3) 22l. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) és (2) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 22l. cikk (1) bekezdésében említett operatív egységeknek. [Mód. 223]

(4)   A VIS-ben tárolt adatok lekérdezése során az Europol által megszerzett információk feldolgozásához a származási tagállam engedélyére van szükség. Az ilyen engedélyt az adott tagállam Europol nemzeti egységén keresztül kell beszerezni.

22q. cikk

Naplózás és dokumentáció

(1)   Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a IIIc. IIIb fejezettel összhangban a VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelmekből származó összes adatkezelési műveletet naplózzák nyilvántartásba vegyék vagy dokumentálják a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának, valamint az alapvető jogokra gyakorolt esetleges hatásainak nyomon követése, valamint önellenőrzés céljaiból.

A nyilvántartásokat vagy dokumentációkat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és azokat a létrehozataluk után két évvel törölni kell, kivéve, ha egy már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz szükség van rájuk. [Mód. 224]

(2)   A napló vagy dokumentáció minden esetben tartalmazza:

a)

az VIS adataihoz való hozzáférés iránti kérelem pontos célját – beleértve a vonatkozó terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt –, az Europol tekintetében pedig a hozzáférési kérelem pontos célját;

b)

a nemzeti ügyiratszámot;

c)

a központi hozzáférési pont által az VIS központi rendszerébe továbbított hozzáférési kérelem dátumát és pontos időpontját;

d)

a hatóság megnevezését, amely a hozzáférést lekérdezés céljából kérte;

e)

adott esetben az utólagos ellenőrzés kapcsán hozott határozatot;

f)

a lekérdezéshez használt adatokat;

g)

a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek vagy – adott esetben – az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést elrendelő tisztviselő egyedi felhasználó-azonosítóját. [Mód. 225]

(3)   A napló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, az alapvető jogokra gyakorolt hatás nyomon követésére, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követésére biztosítására használható. Az e rendelet 50. cikkében említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak. Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott, a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság számára feladatai ellátása céljából, saját kérésére ezekhez a naplókhoz hozzáférést kell biztosítani. [Mód. 226]

22r. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

(1)   Azon tagállam kijelölt hatóságai, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, betekintés céljából az alábbi feltételek mellett férhetnek hozzá a VIS-hez:

a)

a hozzáférés a hatáskörükön belül történik;

b)

a 22n. cikk (1) bekezdésében említett feltételeket kell alkalmazni a hozzáférésre;

c)

a hozzáférést egy olyan tagállam kijelölt hatóságához benyújtott, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelemnek kell megelőznie, amelyre e rendelet alkalmazandó; ezután az adott hatóság a nemzeti központi hozzáférési pont(ok)tól kérelmezi a VIS-be való betekintést.

(2)   Az a tagállam, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, megfelelő indokolással ellátott, írásos vagy elektronikus úton továbbított kérelem alapján, a 22n. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése esetén rendelkezésre bocsátja a vízuminformációit azon tagállamok részére, amelyekre e rendelet alkalmazandó.

22ra. cikk

Azon személyes adatok védelme, amelyekhez a IIIb. fejezettel összhangban fértek hozzá

(1)     Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/680 irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok, rendeletek és közigazgatási rendelkezések alkalmazása kiterjedjen nemzeti hatóságaik VIS-hez való, e fejezet szerinti hozzáférésére is, az olyan személyek jogaival összefüggésben is, akiknek az adataihoz ilyen módon fértek hozzá.

(2)     Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatokhoz való, az e fejezettel összhangban történő , tagállamok általi hozzáférés jogszerűségét, ideértve a VIS-be és a VIS-ből való adattovábbítást is. E rendelet 41. cikkének (3) és (4) bekezdése ennek megfelelően alkalmazandó.

(3)     Az Europol a személyes adatoknak az e rendelet alapján végzett kezelését az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően, az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végzi.

(4)     Azon személyes adatok, amelyekhez a VIS-ben e fejezettel összhangban fértek hozzá, kizárólag olyan konkrét eset megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából kezelhetők, amelyek tekintetében valamely tagállam vagy az Europol az adatokat kikérte.

(5)     Az eu-LISA, a kijelölt hatóságok, a központi hozzáférési pontok és az Europol a 22q. cikkben említettek szerint naplót vezetnek a keresésekről, abból a célból, hogy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé tegyék annak nyomon követését, hogy az adatkezelés az uniós és a nemzeti adatvédelmi szabályoknak megfelelően történt-e. Az e célból tárolt adatok kivételével a személyes adatokat és a keresésre vonatkozó bejegyzést 30 nap elteltével valamennyi nemzeti aktából és Europol-aktából törölni kell, kivéve, ha az adatokra és a nyilvántartásra azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozás kapcsán van szükség, amelynek céljából egy tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte. [Mód. 227]

(*15)  Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).”"

2. cikk

A 2004/512/EK határozat módosítása hatályon kívül helyezése [Mód. 228]

A 2004/512/EK határozat 1. cikkének 2. bekezdése helyébe a következő szöveg lép: A 2004/512/EK határozat hatályát veszti. Az erre a határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

„2.   A Vízuminformációs Rendszer egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

a)

[az interoperabilitásról szóló 2018/XX rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában] említett közös személyazonosítóadat-tár;

b)

egy központi információs rendszer (a továbbiakban: központi vízuminformációs rendszer – VIS);

c)

a tagállamok megfelelő illetékes központi nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami interfészek (a továbbiakban: nemzeti interfész – NI-VIS), vagy minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a központi rendszernek a tagállamok nemzeti infrastruktúráival való összekapcsolását;

d)

a VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra;

e)

a VIS és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;

f)

a VIS központi rendszere és [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 6. cikke] által létrehozott európai keresőportál központi infrastruktúrái, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 12. cikke] által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 17. cikke] által létrehozott közös személyazonosítóadat-tár, valamint [az interoperabilitásról szóló 2017/XX rendelet 25. cikke] által létrehozott, többszörös személyazonosságot felismerő rendszer (MID);

g)

a központi vízumhatóságok közötti, a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus (»VISMail«);

h)

egy fuvarozói portál);

i)

egy biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a VIS és a fuvarozói portál, valamint a nemzetközi rendszerek (Interpol-rendszerek/adatbázisok) közötti kommunikációt;

j)

a jelentésekre és statisztikákra vonatkozó adattár.

A központi rendszer, a nemzeti egységes interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál, és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják a határregisztrációs rendszer központi rendszerének, a határregisztrációs rendszer nemzeti egységes interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, a határregisztrációs rendszer webes szolgáltatásának, valamint a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának hardver és szoftver elemeit).”. [Mód. 229]

3. cikk

A 810/2009/EK rendelet módosítása

A 810/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 10. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő vagy az első kérelem benyújtásakor és azt követően 59 havonta lehetővé teszi az e rendelet 13. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő arcképmás elkészítését fényképet nyújt be;.”[Mód. 230]

2.

a 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:.

„—

helyben készített és a kérelem benyújtásakor helyben készített arcképmás digitálisan begyűjtött fénykép;”[Mód. 231]

b)

a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok és megfelelő minőségű helyben készített fénykép első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, ezen [adatokat] ezeket át lehet kell másolni a későbbi kérelembe.”; [Mód. 232]

c)

a (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 6 év alatti gyermekek és a 70 év feletti személyek; [Mód. 253]

d)

a (8) bekezdést el kell hagyni;

3.

a 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Valamennyi kérelem esetében keresést kell végrehajtani a VIS-ben a 767/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével, 15. cikkével és 9a. cikkével összhangban. A téves elutasítások és azonosítások elkerülése érdekében a tagállamok biztosítják az e cikkekben szereplő összes keresési kritérium teljes körű alkalmazását.”;

b)

a cikk a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   A (3) bekezdésben említett beutazási feltételek értékelése céljából a konzulátusnak figyelembe kell vennie a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerinti, következő adatbázisokban végzett ellenőrzések eredményét:

a)

a SIS és az SLTD annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e egy bejelentett elvesztett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmánnyal, illetve hogy a kérelemben használt úti okmány megegyezik-e az Interpol TDAWN rendszerében található fájlban rögzített úti okmánnyal; [Mód. 233]

b)

az ETIAS központi rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelem megegyezik-e egy elutasított, visszavont vagy törölt utazási engedélyre irányuló kérelemmel;

c)

a VIS annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben szereplő, az úti okmányokra vonatkozó adatok megegyeznek-e egy más személyazonosságra vonatkozó adatokat tartalmazó vízum iránti kérelemmel, illetve hogy a kérelmező rövid távú tartózkodásra jogosító vízum elutasítására, visszavonására vagy törlésére irányuló határozat hatálya alatt áll-e;

d)

az EES annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmezőt jelenleg túltartózkodó személyként tartják-e nyilván, őt a múltban túltartózkodó személyként tartották-e nyilván vagy a kérelmezőtől korábban megtagadták-e a beutazást;

e)

az Eurodac annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmét visszavonták vagy elutasították-e;

f)

az Europol-adatok annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelemben benyújtott adatok megegyeznek-e az adatbázisában található adatokkal;

g)

az ECRIS-TCN rendszer annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező megegyezik-e egy olyan személlyel, akinek az adatait a terrorista bűncselekményekre vagy más súlyos bűncselekményekre vonatkozó adatbázisban tárolják; [Mód. 234]

h)

a SIS annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e egy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés.

A konzulátus számára hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlhoz, és az ahhoz kapcsolt egy vagy több kérelemfájlhoz (ha van ilyen), valamint a 767/2008/EK rendelet 9c. cikke szerint lefolytatott ellenőrzések összes eredményéhez.

(3b)   A vízumhatóságnak igénybe kell vennie a többszörös személyazonosságot felismerő rendszert [az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 4. cikkének 37. bekezdésében említett közös személyazonosítóadat-tárral együtt, a SIS-t, vagy mindkettőt annak érdekében, hogy megvizsgálja a kapcsolt személyazonosságok közötti különbségeket, és a kapcsolat státuszára és jellegére, valamint az érintett személy számára a vízum kiállítására vagy elutasítására vonatkozó határozat meghozatalához szükséges további ellenőrzéseket kell lefolytatnia.

[Az interoperabilitásról (határok és vízumok) szóló] 2018/XX rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban ezt a bekezdést csak a többszörös személyazonosságot felismerő rendszer működésének megkezdése után kell alkalmazni.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A konzulátus az EES-ből kinyert információk segítségével meggyőződik arról, hogy a kérelmező nem fog tovább tartózkodni a tagállamok területén a tervezettnél vagy az engedélyezett maximális időtartamnál, függetlenül a más tagállam által kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól.”;

4.

a szöveg a következő 21a. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

Egyedi kockázati mutatók

(-1)     Az egyedi kockázati mutató olyan algoritmus, amely lehetővé teszi az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotást a valamely kérelemben rögzített adatok és a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas járványügyi kockázatokra utaló egyedi kockázati mutatók összehasonlításával. Az egyedi kockázati mutatókat nyilvántartásba kell venni a VIS-ben. [Mód. 235]

(1)   A Bizottság az 51a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a biztonsági, illegális bevándorlási és magas járványügyi kockázatok értékelésére az alábbiak alapján kerül sor: [Mód. 236]

a)

a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, melyek a vízummal rendelkező utazók egy meghatározott csoportja esetében az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek és az elutasított beléptetések rendellenes arányát jelzik;

b)

a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák, melyek az utazók egy meghatározott csoportjához egy adott kérelmezőhöz fűződő irreguláris migrációval kapcsolatos vagy biztonsági vagy közegészségügyi kockázat miatt elutasított vízumkérelmek rendellenes arányát jelzik; [Mód. 237]

c)

a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák és a határregisztrációs rendszer által előállított statisztikák, melyek összefüggést mutatnak az ETIAS kérelmi formanyomtatványon keresztül gyűjtött információk, valamint az engedélyezett tartózkodási idő túllépése vagy a beléptetések elutasítása között;

d)

a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, az egyedi biztonsági kockázati mutatókra vagy a tagállam által azonosított veszélyekre vonatkozó információk;

e)

a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, az adott tagállam tekintetében az utazók egy meghatározott csoportja esetében az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek és az elutasított beléptetések rendellenes arányára vonatkozó információk;

f)

a tagállamok által nyújtott, meghatározott magas járványügyi kockázatokra vonatkozó információk, valamint epidemiológiai adatgyűjtésből származó információk, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által végzett kockázatelemzések és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jelentett járványkitörések.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az (1) bekezdésben említett kockázatokat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 238]

(3)   A (2) bekezdéssel Az ezzel a rendelettel és az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott kockázatok alapján egyedi kockázati mutatókat kell létrehozni, amelyek a következő vagy következők valamelyikét magába foglaló adatkombinációból állnak: [Mód. 239]

a)

korosztály, nem, állampolgárság;

b)

lakóhely szerinti ország és város;

c)

úti cél szerinti tagállam(ok);

d)

az első beutazás tagállama;

e)

az utazás célja;

f)

jelenlegi foglalkozás.

(4)   Az egyedi kockázati mutatók célzottak és arányosak kell, hogy legyenek. Azok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak a személy faján, bőrszínén, etnikai vagy társadalmi származásán, genetikai tulajdonságain, nyelvén, politikai vagy egyéb nézetein, vallásán vagy filozófiai meggyőződésén, szakszervezeti tagságán, nemzeti kisebbséghez való tartozásán, tulajdonán, születésén, fogyatékosságán vagy szexuális irányultságán.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadásával határozza meg az egyedi kockázati mutatókat. Az ilyen végrehajtási jogi aktust az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   Az egyedi kockázati mutatókat a vízumhatóságok annak értékelése során alkalmazzák, hogy a kérelmező jelent-e a 21. cikk (1) bekezdése értelmében illegális bevándorlással vagy bevándorlási kockázatot, a tagállamok biztonságával kapcsolatos kockázatot vagy magas járványügyi kockázatot. [Mód. 240]

(7)   A Bizottság és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége rendszeresen felülvizsgálja az egyedi kockázatokat és az egyedi kockázati mutatókat.”[Mód. 241]

4a.

A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk

A személyzet magatartása és az alapvető jogok tiszteletben tartása

(1)     A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek. Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot.

(2)     Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Valamennyi intézkedés arányos az ilyen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.

(3)     Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat semmilyen megkülönböztetést, például neme, faji vagy etnikai származása, bőrszíne, társadalmi származása, genetikai tulajdonságai, nyelve, politikai vagy más véleménye, nemzeti kisebbséghez való tartozása, tulajdona, születése, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 242]

4b.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„39a. cikk

Alapvető jogok

E rendelet alkalmazásakor a tagállamok a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája, a vonatkozó nemzetközi jog, többek között a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény, a nemzetközi védelem biztosításával kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával járnak el. Az uniós jog általános elveivel összhangban az e rendelet alapján meghozott határozatokat eseti alapon kell meghozni. A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani.” [Mód. 243]

5.

a 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

Statisztikák készítése

A Bizottság legkésőbb minden év március 1-jéig közzéteszi a vízumokra vonatkozó következő statisztikákat konzulátusonként és olyan határátkelőhelyenként, ahol az egyes tagállamok vízumkérelmeket dolgoznak fel:

a)

igényelt, kiállított és elutasított repülőtéri tranzitvízumok száma;

b)

igényelt, kiállított (érvényességi idő hossza szerinti bontásban: 1, 2, 3, 4 és 5 év) és elutasított egységes, egyszeri beutazásra vagy többszöri beutazásra jogosító vízumok száma;

c)

kiállított korlátozott területi érvényességű vízumok száma.

E statisztikákat a 767/2008/EK rendelet 17. cikkével összhangban a VIS-adatok központi adattára által generált jelentések alapján kell elkészíteni.”

5a.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„51a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)     A Bizottságnak a 21a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)     Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)     A 21a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 244]

6.

az 57. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

4. cikk

Az (EU) 2017/2226 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/2226 rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az EES látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót. Az e funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 68. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

2.

a 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozóknak igénybe kell venniük a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum érvényes-e, ideértve azt is, ha a megengedett beutazások száma már felhasználásra került, vagy ha a jogosult elérte az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, vagy – adott esetben – ha a vízum az utazás célországának kikötőjére érvényes. A fuvarozóknak meg kell adniuk az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek. Amennyiben egy VIS-ben elvégzett lekérdezés miatt nem engedik beszállni az utasokat, a fuvarozónak tájékoztatnia kell őket erről, és rendelkezésükre kell bocsátania a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket.” [Mód. 245]

2a.

A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)     Amennyiben egy vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjába adatokat kell bevinni vagy az abban szereplő adatokat frissíteni kell, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok – e rendelet 8. cikkével és a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban – közvetlenül a VIS-ből kérhetik le és az EES-be importálhatják az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 16. cikke (2) bekezdésének c–f) pontjában meghatározott adatokat.” [Mód. 246]

2b.

Az 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)     Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmást, az arcképmást helyben kell rögzíteni.” [Mód. 247]

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)     A 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmás lekérhető a VIS-ből, és az EES-be importálható.” [Mód. 248]

c)

az (5) bekezdést el kell hagyni. [Mód. 249]

3.

a 35. cikk (4) bekezdésében az „a VIS infrastruktúráján keresztül” kifejezést el kell hagyni.

5. cikk

Az (EU) 2016/399 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/399 rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 8. cikk (3) bekezdése a következő ba) ponttal egészül ki:

„ba)

amennyiben a harmadik országbeli állampolgár hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a beutazáskor végzett alapos ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély eredetiségének a 767/2008/EK rendelet 22 g. cikke szerinti, vízuminformációs rendszerben történő vizsgálatát;

amennyiben a dokumentum birtokosának vagy a dokumentumnak az említett rendelet 22 g. cikke szerinti ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a dokumentum birtokosának személyazonosságát, a dokumentum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya elvégzi a dokumentum chipjének ellenőrzését.”;

2.

a 8. cikk (3) bekezdésének c)–f) pontját el kell hagyni.

7. cikk

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] módosítása

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy) szóló (EU) XXX rendelet [interoperabilitási rendelet] a következőképpen módosul:

1.

a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének f) és g) pontjában szereplő adatok;”;

2.

a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) –cc ) pontjában, 9. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 22c. cikke (2) bekezdésének a)–cc), f) és g) pontjában, valamint 22d. cikkének a), b), c), f) és g) pontjában szereplő adatok;”[Mód. 250]

3.

a 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(b)

a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok, amikor a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkével összhangban a VIS-ben létrehozzák vagy frissítik a kérelemfájlt vagy az egyéni aktát;”;

4.

a 27. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikkének megfelelően a VIS-ben kérelemfájlt vagy egyéni aktát hoznak létre vagy frissítenek;”;

b)

a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

vezetéknév (családnév); utónév(nevek) (keresztnév(nevek) születési idő, nem és állampolgárság(ok) a 767/2008/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, 22c. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 22d. cikkének a) pontjában foglaltak szerint;”;

5.

a 29. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő illetékes hatóságok a kérelemfájlnak vagy egyéni aktának a 767/2008/EK rendelet 8. vagy 22a. cikke szerinti létrehozásakor vagy frissítésekor bekövetkezett találatok vonatkozásában;”.

8. cikk

A 2008/633/IB határozat hatályon kívül helyezése

A 2008/633/IB határozat hatályát veszti. A 2008/633/IB határozatra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a 2. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet … [a hatálybalépés időpontja után két évvel]-tól/-től kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk 6., 7., 26., 27., 33. és 35. pontjában, a 3. cikk 4. pontjában és a 4. cikk 1. pontjában említett végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

A Bizottság … [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet teljes körű végrehajtása előkészítésének állásáról. Ennek a jelentésnek ezenkívül részletes információkat kell tartalmaznia a felmerült költségekről, valamint minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az összköltségre. [Mód. 251]

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt

az Európai Parlament részéről

elnök

a Tanács részéről

elnök


(1)  HL C […], […], […] o.

(2)  HL C […], […], […] o.

(3)  Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.

(4)  A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(7)  A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(8)   A Bizottság 2011/636/EU végrehajtási határozata (2011. szeptember 21.) a vízuminformációs rendszer (VIS) működésének az első régióban történő megkezdése tekintetében az időpont meghatározásáról (HL L 249., 2011.9.27., 18. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(10)  COM(2016)0205 végleges.

(11)   „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).

(12)   „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).

(13)  Ütemterv a bel- és igazságügyi területen alkalmazott információcsere és információkezelés javítására, beleértve az interoperabilitást biztosító megoldásokat is (9368/1/16 REV 1).

(14)  A Tanács következtetései az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről (10151/17).

(15)  „Integrált határigazgatás (IBM) – A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a tartózkodási és kishatárforgalmi engedélyekre vonatkozó dokumentumok egy adattárba történő felvételéről szóló megvalósíthatósági tanulmány” (2017).

(16)  „A Vízuminformációs Rendszer (VIS) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre való kiterjesztésének szükségességére és arányosságára vonatkozó jogi elemzés” (2018).

(17)  COM(2017)0558 végleges, 15. o.

(18)  COM(2018)0251 végleges.

(19)  Ujjnyomat-felismerés Ujjlenyomat-felismerés gyermekek esetében (2013 – EUR 26193).

(20)  „Automatizált ujjlenyomat-felismerés ujjnyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” (2018 – JRC).

(21)  „A gyermekek ujjlenyomat-vételi korhatára csökkentésének megvalósíthatóságáról és hatásairól, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolásáról” (2018).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(23)   A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete a […] (HL L […]…,…, […] o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK (EU) 2018 / 1725 rendelete (2000. december 18.) ( 2018 . október 23 .) a személyes adatok közösségi uniós intézmények , szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése szervek által történő feldolgozása tekintetében való az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról , valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 8., 2001.1.12., 1. o. 295 ., 2018 . 11 . 21 ., 39.o. ).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(31)  A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(32)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(33)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(34)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(35)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(36)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(37)  A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(38)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(39)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(40)  A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(41)  A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).

1.   MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2008/633/IB tanácsi határozat

767/2008/EK rendelet

1. cikk

Tárgy és hatály

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

2. cikk

Fogalommeghatározások

4. cikk

Fogalommeghatározások

3. cikk

Kijelölt hatóságok és központi hozzáférési pontok

22k. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

22l. cikk

Az Europol

4. cikk

A VIS-hez való hozzáférésre vonatkozó eljárás

22m. cikk

A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

5. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

22n. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

6. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában a 767/2008/EK rendeletet még nem alkalmazzák

22r. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállam kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

7. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésének feltételei

22p. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

8. cikk

A személyes adatok védelme

VI. fejezet

Az adatvédelemre vonatkozó jogok és azok ellenőrzése

9. cikk

Adatbiztonság

32. cikk

Adatbiztonság

10. cikk

Felelősség

33. cikk

Felelősség

11. cikk

Önellenőrzés

35. cikk

Önellenőrzés

12. cikk

Szankciók

36. cikk

Szankciók

13. cikk

A VIS-adatok nemzeti adatfájlokban való tárolása

30. cikk

A VIS-adatok megőrzése a nemzeti fájlokban

14. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés, azok kijavításának és törlésének joga

38. cikk

Hozzáférési, kijavítási és törlési jog

15. cikk

Költségek

Tárgytalan

16. cikk

A nyilvántartások vezetése

22q. cikk

Naplózás és dokumentáció

17. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

50. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/356


P8_TA(2019)0175

Menekültügyi és Migrációs Alap ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0471 – C8-0271/2018 – 2018/0248(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/62)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0471),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésére, 79. cikke (2) bekezdésére, valamint (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0271/2018),

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0106/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2018)0248

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére, valamint 80. cikkére, [Mód. 2]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (*1),

mivel:

(1)

Azon változó migrációs kihívások összefüggésében, amelyek a tagállamok erős befogadási, menekültügyi, integrációs és migrációs rendszerei támogatásának szükségességéből erednek, a tagállamok menekültügyi kritikus helyzetek megelőzése és megfelelő, szolidáris módon történő kezelése integrációs rendszerei, valamint a szabálytalan és nem biztonságos érkezések felváltása a legális és biztonságos útvonalakkal, a hatékony és összehangolt migrációkezelés az Unióban kulcsfontosságú az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikk (2) bekezdés szerinti, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló uniós célkitűzés megvalósításához. [Mód. 3]

(2)

Az Unió és a tagállamok összehangolt megközelítésének fontosságát a 2015. májusi európai migrációs stratégia tükrözi, amely hangsúlyozta, hogy következetes és világos közös politikára van szükség, amely a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80.cikke értelmében – a migráció kezelésére és a felelősség igazságos megosztására irányuló európai és nemzeti erőfeszítések hatékony európai és nemzeti szintű összefogására irányul, és amelyet a 2017. szeptemberi félidős felülvizsgálat valamint a 2018. májusi és márciusi eredményjelentés is megerősített. [Mód. 4]

(3)

2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy a migrációkezelés terén átfogó, pragmatikus és határozott megközelítést kell követni, amelynek célja a külső határok ellenőrzésének helyreállítása, a szabálytalan érkezések és a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint az összes rendelkezésre álló uniós és tagállami eszköz rugalmas és összehangolt felhasználása. Az Európai Tanács továbbá felkérte a tagállamokat, hogy mind uniós, mind tagállami szinten jelentősen növeljék a visszatérések hatékonyságát, például a hatékony visszafogadási megállapodások és megállapodások révén. Az Európai Tanács továbbá önkéntes áttelepítési programok végrehajtására és kidolgozására szólított fel. [Mód. 5]

(4)

A tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmon, szolidaritáson és felelősségmegosztáson alapuló, a migráció kezelésére vonatkozó átfogó megközelítés biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása érdekében a tagállamokat megfelelő pénzügyi forrásokkal kell segíteni a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: az Alap) formájában. [Mód. 6]

(4a)

Az alapnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, teljesítenie kell a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, az EUMSZ 208. cikkében foglalt fejlesztési politikai koherencia elvét, valamint a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos nemzetközi szintű kötelezettségvállalásokat, nevezetesen a menekültekről szóló globális megállapodást és a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodást. [Mód. 7]

(4b)

Az alap fejlesztési szempontú kezelésekor figyelembe kell venni a migráció alapvető okait, mint a konfliktusok, a szegénység, a mezőgazdasági kapacitás hiánya, az oktatás és az egyenlőtlenség. [Mód. 8]

(5)

Az alapot alap által támogatott fellépéseket az Európai Unió alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, többek között a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az Unió alapvető jogokra irányuló nemzetközi kötelezettségei – köztük a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRC), és a menekültek helyzetére vonatkozó, az 1967. január 31-i jegyzőkönyvvel kiegészített, 1951. július 28-i Genfi Egyezmény – maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. [Mód. 9]

(5a)

Az alap végrehajtása során tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség és a diszkriminációmentesség elveit, amelyek az Unió alapvető értékei. Az alap nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a társadalmi kirekesztés bármely formájához. [Mód. 10]

(5b)

Az alap végrehajtása során előnyben kell részesíteni azokat a fellépéseket, amelyek a korai azonosítás és a regisztráció révén a kísérő nélküli és elválasztott kiskorúak helyzetét kezelik, valamint a gyermekek érdekében végzett fellépéseket. [Mód. 11]

(6)

Helyénvaló, hogy az alap az alábbi jogelődei által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra épüljön: az 573/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott Európai Menekültügyi Alap, a 2007/435/EK tanácsi határozat létrehozott, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Európai Visszatérési Alap, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020-as időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap. Az alapnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az összes vonatkozó új fejleményt.

(7)

Az alapnak támogatnia kell a  tagállamok közötti szolidaritást és a migrációs áramlások hatékony kezelését, többek között a menekültügy területén hozott közös intézkedések előmozdítása révén, ideértve a nemzetközi védelemre szoruló személyek tagállamok általi letelepítését , humanitárius befogadását és a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tagállamok közötti áthelyezését, a kiszolgáltatott menedékkérők, mint a gyermekek védelmének növelését, az integrációs stratégiák támogatásával és a legális migrációs politika hatékonyabbá tételével kapcsolatos erőfeszítéseit, valamint az Unióba vezető biztonságos és jogszerű útvonalak létrehozását, amelyek segítik az Unió hosszú távú versenyképességének és a szociális modell jövőjének biztosítása érdekében biztosítását , valamint a fenntartható migrációs és visszafogadási politika révén az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentését is. A belső uniós politika eszközeként és az egyetlen uniós szintű menekültügyi és migrációs finanszírozási eszközként az alapnak elsősorban az Unión belüli menekültüggyel és migrációval kapcsolatos fellépéseket kell támogatnia. Meghatározott határokon belül és megfelelő garanciák függvényében azonban csökkentése érdekében. Az az alapnak támogatnia kell a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítését a menedékjogot vagy más nemzetközi védelmet kérelmező személyek áramlásának kezelése, a legális migrációra vonatkozó lehetőségek kialakítása , valamint az irreguláris migráció és az embercsempészek és emberkereskedők hálózata elleni küzdelem megerősítése, illetve a harmadik országokba való biztonságos és méltó visszatérések fenntarthatóságának és visszafogadások hatékonyságának az újbóli integráció biztosítása érdekében. [Mód. 12]

(8)

A migrációs válság és az elmúlt években a Földközi-tengeri halálesetek számának növekedése rávilágított arra, hogy szükség van a közös európai menekültügyi rendszer reformjára és méltányosabb és hatékonyabb rendszer létrehozására tagállamok felelősségének meghatározására annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony menekültügyi eljárásokat a másodlagos migrációs mozgások megelőzése, a nemzetközi védelmet kérelmezők esetében, valamint tagállamok általi letelepítést és humanitárius befogadást célzó erőfeszítések keretének kialakítására az áttelepítéshez rendelkezésre álló helyek teljes számának növelése egységes és megfelelő befogadási feltételeinek biztosítása, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírások, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára biztosított megfelelő jogok és előnyök biztosítása érdekében. Ugyanakkor a A reformra ugyanakkor azért volt van szükség, hogy biztosítsák a hatékony méltányosabb és jogszerű hatékonyabb rendszert hozzanak létre a tagállamok menekültügyi eljárások bevezetését és hozzáférhetőségét, és garantálják a és nemzetközi védelmet kérelmezők egységes és megfelelő befogadási feltételeit, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírásokat, a nemzetközi védelemben részesülő személyek megfelelő jogait és előnyeit felelősségének meghatározására, valamint a  hatékony és eredményes visszatérési eljárásokat az irreguláris migránsok esetében .a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseinek uniós keretrendszerére. Ezért helyénvaló az alapnak fokozott támogatást nyújtani a megreformált közös európai menekültügyi rendszer teljes körű és megfelelő végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítésekhez. [Mód. 13]

(9)

Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) Támogatási Hivatal által az (EU) …/… rendelettel létrehozott tevékenységeket. [EUAA rendelet] (3) a közös európai menekültügyi rendszer működésének megkönnyítése és javítása, a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés és információcsere összehangolása erősítése a menekültügy és erősítése különösen a bevált gyakorlatok terén , az uniós és a nemzetközi jog előmozdítása, hozzájárulás és a menekültügyre vonatkozó uniós jogszabályok egységes végrehajtásához releváns iránymutatások , többek között operatív normák révén operatív normák előmozdítása annak érdekében, hogy magas szintű védelmi normákra alapozva védelmet biztosítson a nemzetközi védelem iránti kérelmek, a befogadási feltételek és a védelmi igények értékelése terén az egész Unióban, lehetővé téve a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elosztásának lehetővé tétele tegye a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elősegítse a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, támogassa a nemzetközi védelem iránti kérelmek uniós szintű értékelését, támogassa uniós szintű értékelésében a konvergencia elősegítése, a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseit, erőfeszítéseinek támogatása és operatív és technikai segítségnyújtás érdekében segítséget nyújtson a tagállamoknak menekültügyi és befogadási rendszereik kezeléséhez, különösen azokat azoknak , amelyek rendszerei aránytalan nyomásnak vannak kitéve. [Mód. 14]

(9a)

Az alapnak támogatnia kell az Unió és a tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a menekültügyi politikáik fejlesztésével, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos kapacitását. [Mód. 15]

(10)

Az alapnak támogatnia kell az Unió Uniót és a  tagállamokat tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog végrehajtásában , biztosítva az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását, különös tekintettel szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre  (4) (a befogadási feltételekről szóló irányelv), a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre  (5) (menekültügyi eljárásokról szóló irányelv) , a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre  (6) (elismerési irányelv) politikáik fejlesztésével, nyomonkövetésével és a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre  (7) (visszatérési irányelv), valamint a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre  (8) (dublini rendelet) . értékelésével kapcsolatos kapacitását. [Mód. 16]

(11)

A menedékjogot vagy a nemzetközi védelem más formáját kérelmező személyek beáramlása hatékony kezelésének biztosítása érdekében harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés az uniós menekültügyi politika lényeges összetevője. A nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek jogszerű és biztonságos érkezésével kapcsolatos nem biztonságos és szabálytalan érkezések helyettesítése céljából, szolidaritást fejezve ki azon országok között, ahol a nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy száma az említett országokra nehezedő nyomás enyhítése révén lakóhelyüket elhagyni kényszerült, az Unió migrációs politikai célkitűzéseinek elérése érdekében, valamint a nemzetközi fórumokon és harmadik országokkal folytatott, egységes álláspontot képviselő globális áttelepítési kezdeményezésekhez való hozzájárulás révén, az alapnak pénzügyi ösztönzőket kell biztosítania az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer végrehajtásához. [Mód. 17]

(11a)

Az alapnak támogatnia kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy területükön nemzetközi védelmet és tartós megoldást nyújtsanak a letelepítésre vagy humanitárius befogadásra jogosultnak minősített menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára a nemzeti humanitárius befogadási rendszerek keretében, amelyeknek figyelembe kell venniük a világszintű áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzést. Az ambiciózus és hatékony hozzájárulás érdekében az alapnak pénzügyi ösztönzők formájában célzott segítséget kell nyújtania minden befogadott vagy áttelepített személy számára. [Mód. 18]

(12)

Tekintettel az elmúlt években az Unióba irányuló migrációs áramlások magas szintjére és társadalmaink kohéziójának fontosságára, elengedhetetlen a legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok korai integrációjára vonatkozó tagállami politikák támogatása, ideértve a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésére vonatkozó, a Bizottság által 2016-ban elfogadott cselekvési tervben meghatározott kiemelt területeket is. [Mód. 19]

(13)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a harmadik országok állampolgárai beilleszkedésének az Unió általi következetes kezelése, az alapból finanszírozott tevékenységeknek célirányosnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük az Európai Szociális alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési alap (ERFA) uniós strukturális alapok által finanszírozott tevékenységeket. Az ezen alapból finanszírozott intézkedéseknek olyan intézkedéseket kell támogatniuk, amelyek a harmadik országok állampolgárainak az integráció korai szakaszában szakaszaiban általában végrehajtott igényeihez igazodnak, és a tagállamok beilleszkedési kapacitásait támogató horizontális intézkedéseket, míg kiegészítve a harmadik országbeli állampolgárokra irányuló, hosszabb távú hatást gyakorló beavatkozásokat az ERFA és az ESZA+ állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását előmozdító, a strukturális alapok keretében finanszírozott beavatkozásokkal kell finanszírozni. [Mód. 20]

(13a)

Az integrációs intézkedések alkalmazási körének ki kell terjednie a nemzetközi védelemben részesülő személyekre is, az integráció tekintetében alkalmazott átfogó megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve a célcsoport sajátosságait. Amennyiben a beilleszkedést segítő intézkedéseket fogadással ötvözik, a fellépéseknek adott esetben lehetővé kell tenniük a menedékkérők fogadását is. [Mód. 21]

(14)

Ebben az összefüggésben az alap végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok kötelesek együttműködni és koordinációs mechanizmusokat létrehozni a tagállamok által az ESZA+ és az ERFA a strukturális alapok beavatkozásainak kezelése céljából meghatározott hatóságokkal, valamint szükség esetén az irányító hatóságokkal és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához hozzájáruló egyéb uniós alapok irányító hatóságaival. E koordinációs mechanizmusok révén a Bizottságnak értékelnie kell az alapok közötti koherenciát és kiegészítő jelleget, valamint azt, hogy az egyes alapokból végrehajtott intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához. [Mód. 22]

(15)

Az alap e területen történő végrehajtásának összhangban kell lennie az integráció közös uniós alapelveivel, a közös integrációs programban meghatározottak szerint.

(16)

Ezért helyénvaló engedélyezni az ilyen szándékkal élő tagállamok számára, hogy nemzeti programjukban előírhassák, hogy az integrációs intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok közvetlen hozzátartozóira is kiterjedhetnek, ezáltal támogatva a gyermekek érdekét szolgáló családegyesítést, amennyiben ez a szóban forgó tevékenységek hatékony végrehajtása érdekében szükségesnek bizonyul. A „közvetlen hozzátartozó” kifejezés alatt értendő a házastárs/élettárs, illetve bármely, az integrációs tevékenység által érintett harmadik országbeli állampolgárral felmenő vagy lemenő ágon közvetlen családi kapcsolatban álló személy, aki egyébként nem esne az Alap hatálya alá. [Mód. 23]

(17)

Tekintettel arra, hogy a helyi és regionális hatóságok és képviseleti szervezeteik , valamint a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak az integráció terén, és e szervezetek uniós szintű finanszírozáshoz való közvetlen hozzáférésének megkönnyítése céljából az alapnak elő kell segítenie a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek integrációra irányuló tevékenységének gyakorlását, többek között e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya és a tematikus eszköz erre a célra kijelölt komponensének használata és e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya révén révén, ahol a helyi és regionális hatóságok rendelkeznek az integrációs intézkedések végrehajtásához szükséges hatáskörrel . [Mód. 24]

(18)

Tekintettel az Unió előtt álló hosszú távú gazdasági és demográfiai kihívásokra és a migráció egyre inkább globális jellegére , elengedhetetlen az Unióba vezető jól működő legális migrációs csatornák létrehozása annak érdekében, hogy az Unió továbbra is vonzó célpontként szolgáljon a  jogszerű migráció migránsok számára, a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban, valamint, hogy biztosított legyen a jóléti rendszerek fenntarthatósága és az uniós gazdaság növekedése , ugyanakkor a migráns munkavállalók védelme a munkaerő-kizsákmányolással szemben . [Mód. 25]

(19)

Az alapnak továbbá támogatnia kell a tagállamokat a legális migráció migrációs útvonalak szervezésére és bővítésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárok legális tartózkodására vonatkozó bevándorlási és integrációs stratégiáik, politikáik és intézkedéseik – beleértve az különösen a jogszerű migrációra vonatkozó uniós jogi eszközöket is – kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére irányul. Az alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a közigazgatás különböző területei közötti, illetve a más tagállamokkal folytatott együttműködést. [Mód. 26]

(20)

A hatékony és méltóságteljes visszaküldési politika szerves része az Unió és tagállamai átfogó migrációs megközelítésének. Az alapnak támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamok erőfeszítéseit a visszatérésre vonatkozó közös előírások hatékony végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében, az önkéntes visszatérésre helyezve a hangsúlyt, különösen a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) meghatározottak szerint, valamint a visszaküldések igazgatására irányuló integrált és összehangolt megközelítés végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében. A fenntartható visszaküldési politikák esetében az Az alapnak a harmadik országokban is támogatnia kell a kapcsolódó intézkedéseket, például a visszatérők reintegrációját hogy megkönnyítse és garantálja a biztonságos és méltóságteljes visszatérést és visszafogadást, valamint a fenntartható reintegrációt, menekültekről szóló globális megállapodásban foglaltak szerint . [Mód. 27]

(21)

A tagállamokat a ténylegesen tagállamoknak előnyben kell részesíteniük az önkéntes visszatérést , és biztosítaniuk kell az irreguláris migránsok hatékony, biztonságos és méltóságteljes visszatérését . Ezért az alapnak kiemelten kell támogatnia előnyben részesíteniük. Az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos fellépéseket. Ennek visszatérés előmozdítása érdekében a tagállamoknak olyan ösztönzőket kell előirányozniuk , mint elő kell irányozni az ilyen visszatérők ösztönzését, például a magasabb szintű visszatérési támogatás formájában biztosított kedvezőbb bánásmód és hosszú távú reintegrációs támogatás. Az megteremtésével. A önkéntes visszatérés ilyen formája a visszatérőknek, illetve a költséghatékonyságra tekintettel a hatóságoknak is kedvez. A migráns gyermekeket érintő valamennyi fellépésben vagy határozatban – többek között a visszaküldések során – a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani, teljes mértékben figyelembe véve a gyermek azon jogát, hogy véleményt nyilvánítson. [Mód. 28]

(22)

Az Míg az önkéntes visszatérést előnyben kell részesíteni és a kényszerű visszatéréssel szemben, ezek visszatérés mindazonáltal kölcsönösen erősítik egymást, ezért a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy erősítsék meg a két visszatérési forma egymást kiegészítő jellegét. A kitoloncolás lehetősége fontos eleme a menekültügyi és a legális migrációs rendszerek integritásának. Az alapnak tehát adott esetben támogatnia kell és végre kell hajtania az uniós jogban foglalt előírásoknak megfelelő kitoloncolás megkönnyítésére irányuló tagállami intézkedéseket, a visszatérők alapvető jogainak és méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett. Az alapnak csak akkor szabad támogatnia a gyermekek visszatérésével kapcsolatos fellépéseket, ha a visszatérés a gyermek érdekeinek pozitív értékelésén alapszik. [Mód. 29]

(23)

A tagállamokban és a visszatérési országokban alkalmazott, a visszatérők érdekeit szolgáló , a humanitárius és védelmi igényeikre külön figyelmet fordító különleges támogatási intézkedések javíthatják a visszatérés feltételeit, és felgyorsíthatják a visszailleszkedésüket. Különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportokra. A kiutasítási határozatokat a származási országokban fennálló helyzet, többek között a helyi szintű abszorpciós kapacitás átfogó és körültekintő értékelése alapján kell meghozni. A származási országokat, és különösen a kiszolgáltatott személyeket támogató különleges intézkedések és fellépések hozzájárulnak a visszatérések fenntarthatóságához, biztonságához és hatékonyságához. Az ilyen intézkedéseket a helyi hatóságok, a civil társadalom és a diaszpórák aktív részvételével kell végrehajtani. [Mód. 30]

(24)

A visszafogadási egyezmények és egyéb hivatalos visszafogadási megállapodások szerves és kulcsfontosságú részét képezik az Unió visszatérési politikájának, és központi eszközei a migrációs áramlások hatékony kezelésének, mivel megkönnyítik az illegális migránsok gyors visszatérését. Ezek az egyezmények és a megállapodások az Európai Unió és az illegális migránsok származási vagy tranzitországait képező harmadik országok közötti párbeszéd és együttműködés egyik fontos elemét jelentik, biztonságos és méltóságteljes és a visszatérésre vonatkozó hatékony nemzeti és uniós szakpolitikák érdekében az alapnak a meghatározott korlátok és a megfelelő garanciák függvényében támogatnia támogatni kell ezen megállapodások végrehajtását a harmadik országokban. [Mód. 31]

(25)

A személyek visszatérésének e rendelet szerinti harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tagállami integrációjának támogatása mellett az alapnak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet a migránscsempészés , az irreguláris migrációt ösztönző tényezők visszaszorítását, illetvelegális jogszerű migrációra vonatkozó szabályok hatályos kidolgozásának ösztönzését és elősegítését megkerülése elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedéseket is támogatnia kell, ezáltal őrizve a  származási országokban a tagállamok bevándorlási rendszerének rendszerek integritását , teljes mértékben összhangban a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével . [Mód. 32]

(26)

Az illegális migránsok foglalkoztatása bevándorlásra ösztönző tényezőt jelent az illegális migráció számára, és aláássa a legális migrációs rendszerekre épülő munkavállalói mobilitási szakpolitika kialakítását és veszélyezteti a migráns munkavállalók jogait, ezáltal jogsértések és visszaélések célpontjává téve őket . Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását tiltó 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) végrehajtásában, amely megtiltja a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását, a kizsákmányolt munkavállalók számára panasztételi és bér-visszakövetelési mechanizmust ír elő és szankciókról kell rendelkeznie a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben szembeni szankciókról rendelkezik . [Mód. 33]

(26a)

A tagállamoknak támogatniuk kell a civil társadalom és a munkavállalói szervezetek kéréseit, például a női és férfi munkavállalók európai befogadó hálózatának létrehozását, hogy kapcsolatot teremtsenek azon európai munkvállalók között, akik a migrációs folyamatban az emberhez méltó befogadás elősegítése, a migráció emberi jogokon alapuló megközelítése, valamint a befogadás és munkahelyi integráció jó gyakorlatainak cseréje érdekében tevékenykednek. [Mód. 34]

(27)

Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat az emberkereskedelem áldozatai részére nyújtandó segítségre, támogatásra és védelemre vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) végrehajtásában. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az emberkereskedelem nemi alapú jellegét. Az alap végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy azon személyek, akik arra kényszerülnek, hogy az életükre vagy életkörülményeikre negatív hatással lévő, hirtelen vagy folyamatos éghajlatváltozás miatt hagyják el otthonukat, nagyobb eséllyel esnek az emberkereskedelem áldozataivá. [Mód. 35]

(27a)

Az alapnak támogatnia kell különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérők – például a kísérő nélküli kiskorúak, a kínzás vagy az erőszak más súlyos formáinak áldozatai – beazonosítását és az igényeik kezelését célzó intézkedéseket, az Unió menekültügyi vívmányaiban meghatározottak szerint. [Mód. 36]

(27b)

Az erőforrásoknak az alap célkitűzései közötti tisztességes és átlátható elosztásának megvalósítása érdekében minimális ráfordítási szintet kell biztosítani bizonyos célkitűzések esetében, akár közvetlen, közvetett vagy megosztott kezelés alatt állnak. [Mód. 37]

(28)

Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a visszatérés területén vállalt tevékenységeket, hozzájárulva ezáltal az említett rendelet 4. cikk meghatározott hatékony európai integrált határigazgatás megvalósításához. anélkül, hogy kiegészítő finanszírozási csatornát biztosítana az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára, amely esetében a költségvetési hatóság határozza meg a feladatai ellátásához elegendő éves költségvetést . [Mód. 38]

(29)

Törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra, következetességre , komplementaritásra és a hatékonyságra, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket vagy ellentmondásokat . [Mód. 39]

(30)

Az Ezen alap keretében prioritásként kell kezelni az Unió területén végrehajtott intézkedések finanszírozását. Az alap finanszírozhat révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket , amelyeknek pénzügyi értelemben korlátozottnak kell lenniük, ugyanakkor megfelelőnek az alap e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek eléréséhez, valamint megfelelő biztosítékokhoz kell kötni azokat. Az ilyen intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra és komplementaritásra kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. A külső dimenzió tekintetében az alapnak a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a migrációkezelés kulcselemeinek megerősítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs politika érdekeltségi területein fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus 35. pontjában foglaltaknak megfelelően tiszteletben kell tartani politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét.  A  sürgősségi segély végrehajtása során biztosítani kell humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban megállapított humanitárius elvekkel való összhangot . [Mód. 40]

(31)

Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállamok által egyedül tett intézkedéshez képest. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a  tagállamok között – az EUMSZ 80. cikkével összhangban – a menekültügy és a migráció terén fennálló szolidaritáshoz, valamint a menekültügy és a migráció területére vonatkozó nemzeti és uniós kapacitásokhoz kell hozzájárulnia. [Mód. 41]

(32)

Úgy tekinthető, hogy egy adott tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányoknak, ideértve az ezen Alapból nyújtott működési támogatás felhasználását, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a menekültügy és a visszaküldés területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a menekültügy és a visszaküldés terén alkalmazandó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha a schengeni, vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által alkalmazott értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat tárt fel az érintett területen.

(33)

Az e rendeletben meghatározott szakpolitikai, és a konkrét célok teljesítése érdekében az alapnak figyelembe kell vennie a fokozott rugalmasságra és egyszerűsítésre mutatkozó igényt, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítania kell a források tisztességes és átlátható elosztását. Az alap végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség és a kiadások minősége elvének kell irányítania. Emellett az alap végrehajtásának a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lennie. [Mód. 43]

(34)

E rendelet megállapítja a tagállamok számára biztosított kezdeti összegeket, amelyek egy fix összegből és az I. mellékletben foglalt kritériumok alapján kiszámított összegből tevődnek össze, amelyek tükrözik a különböző tagállamok által a menekültügy, a migráció, az integráció és a visszaküldés területén tapasztalt szükségleteket és nyomást. Különös figyelmet kell szentelni az aránytalan migrációs kihívásokkal szembenéző, elszigetelt társadalmaknak. [Mód. 44]

(35)

Ennek a kezdeti összegnek a tagállamok hosszú távú befektetéseinek alapját kell képeznie. A migrációs áramlások változásainak figyelembevétele, valamint a menekültügyi és befogadási rendszerek igazgatása során felmerülő igények kezelése, valamint a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja , a jogszerű migráció kialakítása és a hatékony, jogszerű és fenntartható visszatérési politika révén az irreguláris migráció elleni fellépés érdekében a tagállamok részére középtávon további összeget kell allokálni, figyelembe véve az abszorpciós rátákat. Ennek az összegnek az I. mellékletben meghatározott legfrissebb statisztikai adatokon kell alapulnia, a tagállamok kiindulási helyzetében bekövetkezett változások tükrözése érdekében. [Mód. 45]

(36)

Az Alap szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy programjaik a tagállamok programjai olyan intézkedéseket tartalmazzanak , amelyek hozzájárulnak e rendelet a jelen rendeletben meghatározott egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Biztosítaniuk kell továbbá , hogy a konkrét célkitűzésekhez rendelt források elosztása a lehető legjobb módon és a legfrissebb igények alapján történjen, hogy a programok tartalmazzák az e célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások minimális szintjét, hogy az erőforrások célkitűzésekhez igazítása arányos legyen a kihívásokkal, célkitűzésekre irányuló intézkedéseket, és hogy a prioritásokat a II. mellékletbe foglalt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések és intézkedések közötti forráselosztás biztosítsa az átfogó szakpolitikai célkitűzés megvalósulását. [Mód. 36]

(37)

Mivel a migráció terén folyamatosan változnak a kihívások, a finanszírozás elosztását hozzá kell igazítani a migrációs áramlásokhoz. A Tematikus Eszközön keresztül a finanszírozás egy részét időszakonként egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre , a helyi és regionális hatóságok intézkedéseire és a szükséghelyzeti támogatásra, áttelepítésre fogják fordítani, hogy reagáljanak a sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira, továbbá hogy az Unió számára magas szintű hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé irányítsák a finanszírozást. [Mód. 47]

(38)

Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy programjaik forrásainak egy részét fordítsák a IV. mellékletben felsorolt, magasabb uniós hozzájárulással támogatott intézkedések finanszírozására.

(38a)

Az alapnak támogatnia kell a tagállamok által az uniós menekültügyi vívmányok teljes körű és megfelelő végrehajtása, beleértve a nemzetközi védelmet kérelmezők és azok kedvezményezettjei számára a megfelelő befogadási feltételek biztosítását, a státusz helyes, a 2011/95/EU irányelv megfelelően történő meghatározása, a tisztességes és hatékony menekültügyi eljárások alkalmazásat erén tett erőfeszítéseket, különösen akkor, ha ezek az erőfeszítések a kísérő nélküli kiskorúakra irányulnak, akik esetében magasabbak a költségek. A tagállamoknak ezért átalányösszegben kell részesülniük minden olyan, kísérő nélküli kiskorú számára, aki nemzetközi védelemben részesül, azonban ezt az átalányösszeget nem szabad az e rendelet szerinti áttelepítési program keretében nyújtott kiegészítő finanszírozásba beszámítani. [Mód. 48]

(39)

Az alap keretében rendelkezésre álló források egy részét a tagállami programok számára is el lehetne osztani, hogy azok kezdeti előirányzaton felül egyedi intézkedéseket hajtsanak végre. Az említett egyedi intézkedéseket uniós szinten kell meg meghatározni, és helyénvaló, hogy olyan intézkedésekre vonatkozzanak, amelyek együttműködési erőfeszítést igényelnek, vagy pedig olyanokra, amelyekre az Unión belüli olyan fejlemények kezeléséhez van szükség, amelyek pótlólagos finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé egy vagy több tagállamban.

(40)

Az alapnak hozzá kell járulnia a menekültüggyel és a visszaküldésekkel bevándorlással kapcsolatos működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Uniós egésze számára végzett szolgáltatáshoz létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás az alap hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó egyedi költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie. [Mód. 49]

(41)

Az alapnak az uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania, hogy kiegészítse ezen alap szakpolitikai célkitűzésének tagállami programok révén történő nemzeti szintű végrehajtását. Az ilyen intézkedések a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerséggel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatos, az alap beavatkozásainak hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat szolgálnak , miközben tiszteletben tartják az alap célkitűzéseinek eléréséhez megfelelő, méltányos és átlátható módon történő finanszírozás szükségességét. Ezen intézkedések révén biztosítani kell az alapvető jogok védelmét az alap végrehajtása során. [Mód. 50]

(42)

Az Unió azon képességének erősítése érdekében, hogy az előre nem látható vagy aránytalan hosszú távú migrációs nyomást azonnal kezelje egy vagy több olyan tagállamban, amelyet a harmadik országok állampolgárainak nagy előre nem látható vagy aránytalan beáramlását beáramlása jellemez, és amely jelentős és sürgős igényeket támaszt az említett tagállamok befogadási és idegenrendészeti létesítményei , menekültügyi és migrációkezelési rendszerei és eljárásai tekintetében , vagy migrációs kihívásokat vagy jelentős letelepítési szükségleteket a harmadik országokban a , a harmadik országokban a harmadik országokban tapasztalható súlyos migrációs nyomás miatt politikai fejlemények, konfliktusok vagy természeti katasztrófák konfliktusok miatt, lehetővé kell tenni sürgősségi segély nyújtását az e rendeletben meghatározott keretnek megfelelően. [Mód. 51]

(43)

E rendeletnek pénzügyi támogatást kell biztosítania a 2008/381/EK tanácsi határozattal (13) létrehozott Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez, annak célkitűzéseivel és feladataival összhangban.

(44)

Ezen alap szakpolitikai célkitűzését az InvestEU szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. [Mód. 52]

(45)

Ez a rendelet meghatározza a Menekültügyi és Migrációs Alap teljes pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást aktualizálni kell az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (14) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(46)

Erre az Alapra az (EU) …/… rendelet [a költségvetési rendelet] alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(47)

Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából, az alap az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) …/2021 rendeletből [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] álló koherens keret részét képezi. Egymásnak ellentmondó rendelkezések esetén az (EU) X rendelettel [CPR] szemben e rendelet élvez elsőbbséget. [Mód. 53]

(48)

Az (EU) …/2021 rendelet [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] keretet biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap + (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét képező határigazgatási és vízumügyi eszköz (HAVE) intézkedései számára, továbbá megállapítja mindenekelőtt a megosztott irányítás szerint végrehajtott uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezért A több uniós alapra – többek között Menekültügyi , Migrációs és Integrációs Alapra ( AMIF ) – vonatkozó pénzügyi szabályok keretrendszerén túl meg kell határozni az AMIF a Menekültügyi és Migrációs Alap célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ezen alapból AMIF által finanszírozható tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezéseket. [Mód. 54]

(49)

Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(50)

A költségvetési rendelettel (15), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (17), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (18) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (19) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak teljeskörűen együtt kell működniük és minden szükséges segítséget meg kell adniuk az uniós intézményeknek, ügynökségeknek és szerveknek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme keretében. Az alappal kapcsolatos szabálytalanságok vagy csalások kivizsgálásának eredményeit az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 55]

(51)

Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(51a)

Abban az esetben, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott véleménye alapján a projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a projektek végrehajtása kétséges, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy e projektekhez ne álljon rendelkezésre finanszírozás. [Mód. 56]

(52)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (21) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(53)

Az EUMSZ 349. cikke értelmében, valamint a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménynek (22) megfelelően, az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti stratégiájuk és programjaik foglalkozzanak a migráció kezelése terén a legkülső régiókat érintő különleges kihívásokkal. Az alap ezeket a tagállamokat megfelelő forrásokkal támogatja annak érdekében, hogy segítse őket a migráció fenntartható kezelésében és az esetleges kritikus helyzetek kezelésében.

(53a)

A tagállamokban és a harmadik országokban az alap programjainak tervezési, végrehajtási és értékelési folyamata során konzultációt kell folytatni a civil társadalom szervezeteivel, a helyi és regionális hatóságokkal, valamint a nemzeti parlamentekkel. [Mód. 57]

(54)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt az alapot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető , minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az alap tényleges hatásai. Az Alap valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. E közös mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottság és a tagállamok figyelemmel kísérik az alap végrehajtását az (EU) …/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Felügyeleti szerepének megfelelő ellátása érdekében a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapítsa az alapból ténylegesen elköltött összegeket egy adott évben. Amikor a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak nemzeti programjuk éves beszámolójáról, különbséget kell tenniük a visszatérítések, a végső kedvezményezettek részére történő előfinanszírozási kifizetések és a ténylegesen felmerült kiadások megtérítései között. Az alap végrehajtása ellenőrzésének és nyomon követésének elősegítése érdekében a Bizottságnak ezeket az összegeket be kell építenie az alap éves végrehajtási jelentésébe, valamint nyomon kell követnie az alap helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű fellépéseinek eredményeit és végrehajtását, beleértve a konkrét projekteket és partnereket is. A Bizottságnak évente összefoglalót kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az elfogadott éves teljesítményjelentésekről. A tagállami és uniós szintű, az alap szerinti intézkedések nyomon követési eredményeit és végrehajtását ismertető jelentéseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és be kell mutatni az Európai Parlamentnek. [Mód. 58]

(55)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez az alap hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakában és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-a . A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. [Mód. 59]

(56)

Az e rendeletben szereplő rendelkezések kiegészítése és egyes, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el a  tematikus eszközre vonatkozó munkaprogramok, a III. mellékletben felsorolt, az eszközből támogatásra jogosult fellépések jegyzéke, a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzéke és a , a VII. mellékletben meghatározott működési támogatás tekintetében, valamint a közös nyomonkövetési és értékelési keret továbbfejlesztése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, valamint civil társadalmi szervezetekkel, beleértve a migráns és a menekültügyi szervezeteket, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. [Mód. 60]

(57)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit és különösen a Bizottság tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusok esetében a vizsgálóbizottsági eljárást, a programozás és a jelentésétel keretében a Bizottság tájékoztatásának módozataira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(58)

Mivel e rendelet célját céljait  – nevezetesen a  tagállamok közötti szolidaritás fokozását, a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika, a kiegészítő védelem, az átmeneti védelem és a közös migrációs politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 61]

(59)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország [nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó / bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában].

(60)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(61)

Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) …/2021 tanácsi rendeletével [a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet].

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet létrehozza a Menekültügyi, és Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap). [Mód. 62]

(2)   E rendelet megállapítja az Alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

„nemzetközi védelmet kérelmező személy”: az (EU)…/… a 2013/32/ EU rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet] (24) 2. cikkének c) [x] pontjában meghatározott kérelmező; [Mód. 63]

b)

„nemzetközi védelemben részesülő személy”: az (EU)…/… rendelet [a kvalifikációs rendelet] (25) [2.] a 2011 / 95/EU irányelv 2. cikkének 2 b ) pontjában meghatározott személy; [Mód. 64]

c)

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.

d)

„családtag”: minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó releváns uniós jogszabályban szereplő fogalommeghatározásnak;

e)

„humanitárius befogadás”: az (EU)…/… rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet] (26) [2.] cikke értelmében; rendszer”: olyan harmadik országbeli állampolgároknak vagy hontalan személyeknek a tagállamok területére olyan harmadik országból történő befogadása – amennyiben egy tagállam azt kéri, az UNHCR vagy más releváns nemzetközi szervezet ajánlása alapján –, ahová menekülni kényszerültek, akik nemzetközi védelemben részesülnek, vagy a 2011/95/EU irányelv 20–32. és 34. cikkében a kiegészítő védelemben részesülők számára biztosított megfelelő jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti jog alapján humanitárius okból megadott védelemben részesülnek; [Mód. 65]

f)

„kitoloncolás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 5) pontjában meghatározott „kitoloncolás”;

g)

„áttelepítés”: az (EU)…/… rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet] [2.] cikkében meghatározott „áttelepítés”; olyan harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek befogadása az ENSZ menekültügyi főbiztosának ( a továbbiakban: UNHCR ) ajánlása alapján a tagállamok területére egy harmadik országból, ahova menekülni kényszerültek, továbbá akiket nemzetközi védelemben részesítenek, és az uniós jog, illetve nemzeti jog értelmében valamilyen tartós megoldást vehetnek igénybe ; [Mód. 66]

h)

„kiutasítás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikk (3) pontjában meghatározott „kiutasítás”;

i)

„harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár. A harmadik országbeli állampolgárokra való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a hontalan személyeket és azon személyeket is, akik állampolgársága nem megállapítható;

j)

„sérülékeny személy”: bármely olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jogszabályok értelmében megfelel a fogalommeghatározásnak;

ja)

„kísérő nélküli kiskorú”: olyan kiskorú, aki jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül; ide tartozik azon kiskorú is, aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt felügyelet nélkül; [Mód. 67]

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)   Az alap szakpolitikai célkitűzése a  közös európai menekültügyi politikának az EUMSZ 78. cikke szerinti és a közös európai migrációs áramlások hatékony kezeléséhez politikának az EUMSZ 79. cikke szerinti végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás a  szolidaritás és a felelősség igazságos megosztása elvének megfelelően, az Unió és a tagállamok nemzetközi jogszabályok vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok és elvek szerinti kötelezettségeinek teljes körű tiszteletben tartása mellett . alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásainak megfelelően. [Mód. 68]

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretei között, az alap elősegíti a következő egyedi célkitűzéseket:

a)

a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is;

b)

a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása és a harmadik országbeli állampolgárok integrációs folyamatára; migrációs politikák európai és nemzeti szinten történő megerősítése és kialakítása tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban ; [Mód. 69]

c)

hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához. a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjához és társadalmi befogadásához való hozzájárulás és ennek elősegítése, egyéb uniós alapokkal kiegészülve; [Mód. 70]

ca)

hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges, biztonságos és méltóságteljes visszaküldés, visszafogadás és visszailleszkedés biztosításához; [Mód. 71]

cb)

a tagállamok közötti szolidaritás és méltányos felelősségmegosztás előmozdítása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen azon tagállamok felé irányulóan, amelyeket a leginkább érintenek a migráció okozta kihívások. [Mód. 72]

(3)   A (2) bekezdésbe foglalt egyedi célkitűzések keretei között, a II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtása révén kell megvalósítani az alapot.

3a. cikk

Partnerség

Ezen alap esetében a partnerségeknek legalább a helyi és regionális hatóságokra vagy az azokat képviselő szervezetekre, az érintett nemzetközi szervezetekre, nem kormányzati szervezetekre, elsősorban a menekült és migráns szervezetekre, a nemzeti emberi jogi intézményekre és az egyenlőséggel foglalkozó szervekre, valamint a szociális partnerekre kell kiterjedniük.

Ezeket a partnereket érdemi módon be kell vonni a programok előkészítésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe. [Mód. 73]

4. cikk

A támogatás köre

(1)   A 3. cikkben említett célkitűzések keretei között, és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően, az alap azokhoz az intézkedésekhez nyújt támogatást, amelyek hozzájárulnak a 3. cikkben említett és különösen a III. mellékletben felsorolt célkitűzések eléréséhez. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt, az alapból támogatható intézkedések módosítására vonatkozóan intézkedésekhez nyújt támogatást. [Mód. 74]

(2)   E Az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzések célkitűzéseinek elérése érdekében az alap kivételes esetekben, meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellett adott esetben harmadik országokban vagy azok tekintetében is támogathatja a III. mellékletben említett uniós prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az 5. és 6. cikkel összhangban. [Mód. 75]

(2a)     A 16. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett támogató intézkedéseknek a 9. cikkel összhangban lévő tematikus eszközön keresztüli finanszírozására szánt teljes összeg nem haladhatja meg a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint a tematikus eszköz számára kiosztott teljes összeg 5 %-át. [Mód. 76]

(2b)     A 16. cikkben szereplő rendelkezések sérelme nélkül a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett támogató intézkedéseknek a 13. cikkel összhangban lévő tagállami programokon keresztüli finanszírozására szánt teljes összeg nem haladhatja meg a 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 11. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet szerint a tagállamok számára kiosztott teljes összeg 5 %-át. [Mód. 77]

(2c)     Az e bekezdés szerint támogatott intézkedéseknek teljes mértékben koherensnek kell lenniük az Unió külső finanszírozási eszközein keresztül támogatott intézkedésekkel, valamint az Unió külső tevékenységének általános elveivel és általános céljaival. [Mód. 78]

(3)   E rendelet célkitűzései az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. és 79. cikkének hatálya alá tartozó egy vagy több célcsoportra összpontosító fellépéseket támogatnak.

4a. cikk

A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a nemek közötti egyenlőség elve és a nemi dimenzió szempontjainak érvényesítése szerves részét képezze az alap végrehajtása egyes szakaszainak, és azt a végrehajtás szakaszai során előmozdítsák. A Bizottság és a tagállamok megtesznek minden megfelelő lépést a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő bárminemű megkülönböztetés megakadályozására az alaphoz való hozzáférés tekintetében és az alap végrehajtásának egyes szakaszai során. [Mód. 79]

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

Az alap nyitva áll a schengeni társult harmadik országok előtt, a harmadik országnak a Menekültügyi és Migrációs alapban való részvételére vonatkozó , az EUMSZ 218. cikkével összhangban bevezetendő, egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás: [Mód. 80]

méltányos egyensúlyt biztosít az Alapban részt vevő harmadik ország hozzájárulása és a részvételből fakadó előnyei között;

meghatározza az alapban való részvétel feltételeit, többek között az alaphoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások és ezek adminisztratív költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az Alapra vonatkozóan;

garantálja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez.

Az e cikkben hivatkozott egyedi megállapodás kialakításakor a Bizottság konzultál az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, különösen a megállapodás alapvető jogokkal kapcsolatos aspektusai tekintetében. [Mód. 81]

6. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)   Az alábbi jogalanyok lehetnek jogosultak a részvételre:

a)

az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

(1)

tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

(2)

az Alaphoz társult harmadik ország;

(3)

a munkaprogramban felsorolt harmadik ország, az abban előírt feltételek szerint , és azzal a feltétellel, hogy a harmadik ország által, a harmadik országban vagy a vele kapcsolatban végrehajtott összes intézkedés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket és az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit ; [Mód. 82]

b)

bármely releváns nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany. [Mód. 83]

(2)   Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(3)   Harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, [Mód. 84]

(4)   Jogosultak a részvételre a legalább két olyan független szervezetből álló konzorcium tagját képező jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy harmadik országokban telepedtek le , ha ez hozzájárul az alap e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához . [Mód. 85]

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Általános elvek

(1)   Az e rendelet szerint nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy uniós hozzáadott értéket nyújtson e rendelet célkitűzéseihez. [Mód. 86]

(2)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió vonatkozó tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítse és összehangolja a nemzeti eszközöket és az egyéb uniós eszközöket az egyéb uniós eszközöket, valamint az egyéb uniós alapokból, elsősorban a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből finanszírozott intézkedéseket . [Mód. 87]

(3)   Az alap végrehajtása a [költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a), b) és c)] pontja értelmében megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján történik.

8. cikk

Költségvetés

(1)   Az alapnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 9 204 957 000 EUR ( folyó áron 10 415 000 000 EUR). [Mód. 88]

(2)   A pénzügyi erőforrások az alábbiak szerint kerülnek felhasználásra:

a)

5 522 974 EUR-t 2018. évi árakon ( folyó áron 6 249 000 000 EUR-t) a megosztott irányítás útján végrehajtott programok számára kell elkülöníteni. [Mód. 89]

b)

3 681 982 800 EUR-t 2018. évi árakon (folyó áron 4 166 000 000 EUR-t) a Tematikus Eszköz számára kell elkülöníteni. [Mód. 90]

(3)   A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,42 %-át kell elkülöníteni a Bizottság kezdeményezésére az alap végrehajtása céljából történő technikai segítségnyújtásra kell fordítani , az EU ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 29. cikkének megfelelően. [Mód. 91]

9. cikk

A Tematikus Eszköz végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi keretösszeget a Tematikus Eszközön keresztül, rugalmasan kell felosztani, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján. A Tematikus Eszközből származó finanszírozást annak alábbi elemeire kell fordítani:

a)

egyedi intézkedések;

b)

uniós intézkedések;

c)

szükséghelyzeti támogatás;

d)

áttelepítés;

e)

a szolidaritási és felelősségvállalási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamoknak , többek között a helyi és regionális hatóságoknak és a nemzetközi és nem kormányzati szervezeteknek nyújtott támogatás; valamint [Mód. 92]

f)

az Európai Migrációs Hálózat.

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatható a Tematikus Eszköz pénzügyi keretösszegéből.

(2)   A Tematikus Eszközből származó finanszírozás az Unió számára nagy hozzáadott értékkel bíró prioritásokat kezeli vagy azt sürgős szükségletekre történő reagálására kell felhasználni a II. mellékletben körvonalazott, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően és a III . mellékletben felsorolt támogatható intézkedések révén.

A Bizottság a munkaprogramok előkészítése, végrehajtása nyomon követése és értékelése során biztosítja a civil társadalmi szervezetekkel történő rendszeres együttműködést.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 20 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni.

A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni. [Mód. 93]

(3)   Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények ne érintsék a kiválasztott projekteket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését nem állhat rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára , amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra , hogy e projektek jogszerűsége, vagy finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége , vagy e projektek teljesítése Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető . [Mód. 94]

(4)   Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikke és 19. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedéseket nem érintik-e biztosítja, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége , vagy finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a műveletek teljesítését vélemény alapján megkérdőjelezhető . [Mód. 95]

(5)   A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a Tematikus Eszköz számára rendelkezésre bocsátott teljes összeget. A Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkében említettek szerint elfogadja a finanszírozási határozatokat 32. cikkel összhangban a munkaprogramok megállapítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a Tematikus Eszköz vonatkozásában, ennek során azonosítja a támogatandó célkitűzéseket és intézkedéseket, valamint az (1) bekezdésben említett elemek mindegyike esetében megállapítja az összegeket. A finanszírozási határozatok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A munkaprogramokat a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 96]

(6)   A Tematikus Eszköz különösen a II. melléklet 2. cikkének b) pontjában említett végrehajtási intézkedés körébe tartozó, a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek által végrehajtott intézkedéseket támogatja. E tekintetben a Tematikus Eszköz pénzügyi keretének legalább 5 %-át kell közvetett vagy közvetlen irányítás keretében az integrációs intézkedéseket végrehajtó helyi és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátani. [Mód. 97]

(7)   Az (5) bekezdésben említett finanszírozási határozatok munkaprogramok elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokat. [Mód. 98]

(8)   Ezek a finanszírozási határozatok munkaprogramok egy vagy több évre, és a Tematikus Eszköz egy vagy több elemére terjedhetnek ki. [Mód. 99]

2. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

10. cikk

Hatály

(1)   Ez a szakasz a pénzügyi keretösszegnek a 8. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett részére vonatkozik, valamint azokra a pótlólagos forrásokra, amelyeket a 9. cikkben említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó bizottsági határozatnak megfelelően megosztott irányítás keretében kell felhasználni.

(2)   Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet [63.] cikkével, és az (EU) ../.. rendelettel [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] a számos uniós alapra vonatkozó, pénzügyi szabályokat létrehozó keretrendszerrel összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani. [Mód. 100]

11. cikk

Költségvetési források

(1)   A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett forrásokat a tagállamok által megosztott irányítás keretében végrehajtott nemzeti programokhoz (a továbbiakban: programok) kell hozzárendelni, indikatív jelleggel az alábbiak szerint:

a)

5 207 500 000 EUR-t a tagállamok részére az I. mellékletnek megfelelően;

b)

1 041 500 000 EUR-t a tagállamok részére a 14. cikk (1) bekezdésében említett programok előirányzatainak kiigazítására.

(2)   Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett összeget nem osztották ki, a fennmaradó összeggel ki lehet egészíteni a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget.

12. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg a projekt összes támogatható kiadásának 75 %-át. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az alapból támogatott tevékenységekhez megfelelő társfinanszírozási forrásokat biztosítsanak. [Mód. 101]

(2)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető hozzájárulást legalább 80 %-kal kell növelni, és az a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető . [Mód. 102]

(4)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a működési támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(5)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(6)   A programokat jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza a társfinanszírozási arányt és az alapból nyújtható támogatás maximális összegét az (1)–(5) bekezdésben említett intézkedéstípusok esetében.

(7)   A Bizottság határozata minden egyes egyedi célkitűzés esetében meghatározza, hogy az egyedi célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány melyikre vonatkozik az alábbiak közül:

a)

a teljes hozzájárulás, a közpénzből és a magánpénzből történő hozzájárulást is beleértve, vagy

b)

kizárólag a közpénzből történő hozzájárulás.

13. cikk

Programok

(1)   Minden tagállam és a Bizottság gondoskodik arról, hogy a programjában nemzeti programban kezelt prioritások összhangban állnak a  menekültügy és a migrációkezelés terén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és reagálnak azokra, valamint hogy teljes mértékben megfelelnek az uniós vívmányoknak, és az elfogadott uniós prioritásoknak valamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi eszközökből – különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményből – eredő nemzetközi kötelezettségeinek, amelyeknek részes felei . Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelően foglalkoznak a II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel. E tekintetben a tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 20 %-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell fordítaniuk.

A tagállamoknak a számukra kiosztott finanszírozás legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell fordítaniuk. [Mód. 103]

(1a)     A tagállamok ezenkívül gondoskodnak arról, hogy programjaik tartalmazzanak az alap valamennyi, a 3. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott egyedi célkitűzésére vonatkozó intézkedéseket, és hogy a források e célkitűzések közötti elosztása biztosítsa, hogy a célkitűzések megvalósíthatók legyenek. A tagállami programok értékelésekor a Bizottság biztosítja, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető. [Mód. 104]

(2)   A Bizottság biztosítja, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Európai Unió Alapjogi Menekültügyi Ügynökségét és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget saját működési területeiken bevonják a programok kialakításába ennek korai szakaszában. A Bizottság konzultál az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel , az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Unó Menekültügyi Támogatási Hivatallal Ügynökségével a programtervezetekről annak érdekében, hogy biztosítsa az ügynökségek és a tagállamok intézkedéseinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét. [Mód. 105]

(3)   A Bizottság bevonhatja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét UNHCR-t az 5. szakaszban említett nyomonkövetési és értékelési feladataiba, mindenekelőtt annak biztosítása céljából, hogy az alap támogatásával végrehajtott intézkedések összhangban álljanak a releváns uniós vívmányokkal és az elfogadott uniós prioritásokkal. [Mód. 106]

(4)   Az (EU) [../..] rendelettel [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] összhangban végzett Bármely nyomonkövetési eljárást, vagy az 1053/2013/EU rendelet szerinti, a jelen rendelet hatálya alá tartozó ajánlások elfogadását követően az érintett tagállam a Bizottsággal és adott esetben az Európai Menekültügyi Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Menekültügyi Ügynökségével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együtt áttekinti a megállapításokra adandó lehetséges válaszintézkedéseket, ideértve a hiányosságok vagy a kapacitásbeli és felkészültségi problémák kezelését, és a programja keretében végrehajtja az ajánlásokat. [Mód. 107]

(5)   Szükség esetén a kérdéses programot módosítani kell, hogy figyelembe vegye a (4) bekezdésben említett ajánlásokat , valamint a részcélok és célértékek elérése terén elért – a 30. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett éves teljesítményjelentésekben értékelt – előrehaladást . A kiigazítás hatásától függően, a Bizottság jóváhagyhatja a felülvizsgált programot. [Mód. 108]

(6)   A (4) bekezdésben említett, pénzügyi vonatkozású ajánlások teljesítése céljából a tagállam a Bizottsággal, és adott esetben a megfelelő ügynökséggel folytatott együttműködés és konzultáció keretében átcsoportosítja a programja keretében előirányzott forrásokat.

(7)   A tagállamok különösen a IV. mellékletben felsorolt uniós stratégiai prioritásokat követik. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt, a magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzékének módosítása céljából.

(7a)     A nemzeti programok lehetővé tehetik, hogy a III. melléklet 3a) pontjában említett intézkedések kiterjedjenek az ugyanazon pontban említett célcsoportba tartozó személyek közvetlen hozzátartozóira is, amennyiben ez az említett intézkedések hatékony végrehajtásához szükséges. [Mód. 109]

(8)   Ha A 4. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy valamely harmadik országban vagy azzal együtt az alap támogatásával hajtanak végre projekteket, az érintett tagállam a projekt megkezdése előtt konzultációt folytat a Bizottsággal. kéri a Bizottság jóváhagyását. A Bizottság biztosítja, hogy a tervezett projektek az érintett harmadik országban vagy azzal kapcsolatban hozott egyéb uniós és tagállami intézkedéseket kiegészítsék és azokkal koherensek legyenek, és ellenőrzi a 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának (3) alpontjában meghatározott feltételek teljesülését. [Mód. 110]

(9)   Az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak a VI. melléklet 1. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Mindegyik programnak meg kell határoznia valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében a VI . melléklet 1. táblázata szerinti beavatkozástípusokat, valamint programozott források beavatkozási típusok vagy támogatási területek szerinti indikatív bontását . [Mód. 111]

(9a)     Az egyes tagállamok jelentéseiket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a weboldal ismerteti a program végrehajtása során támogatott intézkedéseket és a kedvezményezettek listáját. A weboldalt rendszeresen frissíteni kell, azonban legalább a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentés közzétételekor. [Mód. 112]

14. cikk

Félidős felülvizsgálat

(-1)     A programokat e rendelet 29. cikkének megfelelően félidős felülvizsgálatnak és értékelésnek kell alávetni. [Mód. 113]

(1)   2024-ben végéig és az Európai Parlament tájékoztatását követően a Bizottság az I. melléklet (1) b) – (5) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően hozzárendeli az érintett tagállamok programjaihoz a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A finanszírozást a 2025-ös naptári évvel kezdődő időszakra kell biztosítani. [Mód. 114]

(2)   Ha az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [85.] cikkével összhangban benyújtott a kifizetési kérelmek nem fedik le a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett program kezdeti előirányzatának legalább 10 30  %-át, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy kiegészítő előirányzatban részesüljön az (1) bekezdésben említett program tekintetében. [Mód. 115]

(3)   A Tematikus Eszközből 2025-től juttatott forráselosztás adott esetben figyelembe veszi az (EU) …/2021 [közös rendelkezésekről szóló rendelet] [12.] cikkében említett a teljesítménykeret mérföldköveinek megvalósítása terén elért eredményeket és a feltárt végrehajtási hiányosságokat . [Mód. 116]

15. cikk

Egyedi intézkedések

(1)   Az egyedi intézkedések e rendelet célkitűzéseinek megfelelő , uniós hozzáadott értéket nyújtó transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam a programját kiegészítő előirányzatban részesülhet. [Mód. 117]

(2)   A tagállamok – a 11. cikk (1) bekezdése szerint kiszámított előirányzatuk mellett – egyedi intézkedésekre vonatkozó kiegészítő összegben részesülnek, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel és arra fordítják, hogy elősegítse e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását.

(3)   A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

16. cikk

Az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keret forrásai

(1)   A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett a célzott uniós áttelepítési programmal összhangban 10 000 EUR hozzájárulást kapnak minden egyes áttelepített személy után. Ez a hozzájárulás a költségvetési rendelet [125.] cikkével összhangban költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formáját ölti.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeg a tagállamok között a programjaik módosítása útján kerül elosztásra, feltéve, hogy azt a személyt, akire tekintettel a hozzájárulás odaítélésre kerül, az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] kerettel összhangban ténylegesen áttelepítették.

(3)   A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)   A tagállamok megőrzik az áttelepített személyek megfelelő azonosításához, valamint az áttelepítés időpontjának meghatározásához szükséges információkat. [Mód. 118]

16a. cikk

A letelepítésre és a humanitárius befogadásra szolgáló források

(1)     A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kétévente kiegészítő összeget kapnak, melynek átalányösszege áttelepítés révén befogadott személyenként 10 000 EUR.

(2)     A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kétévente kiegészítő összeget kapnak, melynek átalányösszege humanitárius rendszeren keresztül befogadott személyenként 6000 EUR.

(3)     A család egységének biztosítása érdekében adott esetben a tagállamok az (1) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre.

(4)     Az (1) és (2) bekezdés szerinti kiegészítő összeget kétévente a tagállamok részére – első alkalommal a nemzeti programjukat jóváhagyó egyedi finanszírozási határozatok, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében – kell kiutalni.

(5)     Figyelembe véve az infláció aktuális mértékét, az áttelepítés terén bekövetkező releváns fejleményeket, valamint azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy megfelelőnek ítélt esetben az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett átalányösszeget kiigazítsa. [Mód. 119]

17. cikk

A ../.. rendelet [dublini rendelet] végrehajtásához szükséges erőforrások

(1)   A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden nemzetközi védelmet kérelmező személy után, akinek vonatkozásában az adott tagállam válik a felelős tagállammá, attól az időponttól kezdve, amikortól az adott tagállam a(z) …/…/EU rendeletben [dublini rendelet] meghatározott rendkívül nehéz helyzetben van.

(2)   A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [10 000] EUR összegű hozzájárulást kaphatnak minden olyan, az adott tagállamhoz elosztott nemzetközi védelmet kérelmező személy után, aki a kedvezményezett tagállamra méltányosan eső részen felül van.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett tagállamok az integrációs intézkedések végrehajtása érdekében további [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan kérelmező után, aki nemzetközi védelemben részesült.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett tagállamok további [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan személy után, akinek vonatkozásában a tagállam a(z) …/… rendelet [Eurodac-rendelet] 11. cikkének d) pontjában említett adathalmaz naprakésszé tétele alapján bizonyítani tudja, hogy az illető személy kiutasítási határozat vagy kitoloncolási végzés alapján, és annak megfelelően kitoloncolás útján vagy önként, elhagyta a tagállam területét.

(5)   A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [500] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan, nemzetközi védelmet kérelmező személy után, akit egyik tagállamból valamely másikba helyeztek át, minden, a(z) …/…/EU rendelet [dublini rendelet] 34i. cikke első bekezdésének c) pontja alapján áthelyezett személy után, valamint adott esetben a(z) …/…/EU rendelet [dublini rendelet] 34j. cikkének g) pontja alapján áthelyezett személy után.

(6)   A jelen cikkben szereplő összegek a költségvetési rendelet [125.] cikkével összhangban költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formáját öltik.

(7)   Az (1)–(5) bekezdésben említett további összegek a tagállamok részére a programjaik keretében kerülnek kiosztásra, feltéve, hogy az a személy, akire tekintettel a hozzájárulás előirányozták, ténylegesen áthelyezésre került valamely tagállamba, visszaküldése ténylegesen megtörtént, vagy kérelmezőként ténylegesen nyilvántartásba vették a(z) …/…/EU rendelet [dublini rendelet] alapján felelős tagállamban.

(8)   E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén. [Mód. 120]

17a. cikk

A 604/2013/EU rendelet végrehajtásához szükséges erőforrások

(1)     A felelős tagállamot meghatározó tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatán felül visszatérítésként megkapja a nemzetközi védelmet kérelmező személy fogadásával kapcsolatos költségek összegét a kérelem időpontjától kezdve addig az időpontig, amikor a kérelmező személyt áthelyezik a felelős tagállamba, vagy amikor a felelős tagállamot meghatározó tagállam a 604/2013/EU rendeletnek megfelelően felelősséget vállal a kérelmező személyért.

(2)     Az átadó tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatán felül visszatérítésként megkapja a 604/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett kérelmező vagy más személy átadásához szükséges költségeket.

(3)     Minden tagállam az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett 10 000 EUR átalányösszegben részesül minden kísérő nélküli kiskorú után, aki az adott tagállamban nemzetközi védelmet élvez, feltéve, hogy az adott tagállam a 16. cikk (1) bekezdése értelmében nem jogosult az adott kísérő nélküli kiskorú tekintetében átalányösszeg kifizetésére.

(4)     A jelen cikkben szereplő visszatérítés a költségvetési rendelet 125. cikkével összhangban finanszírozás formáját ölti.

(5)     A (2) bekezdésben említett visszatérítés a tagállamok részére a programjaik keretében kerül kifizetésre, feltéve, hogy az a személy, akire tekintettel a visszatérítést előirányozták, a 604/2013/EU rendelet alapján ténylegesen áthelyezésre került valamely tagállamba. [Mód. 121]

17b. cikk

A nemzetközi védelmet kérelmező vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítására szolgáló források

(1)     A szolidaritás és az igazságos felelősségmegosztás elvének érvényesítése céljából a tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kiegészítő összeget kapnak, amelynek átalányösszege más tagállamból átszállított, nemzetközi védelmet kérelmező vagy védelemben részesülő személyenként 10 000 EUR.

(2)     Adott esetben a tagállamok az (1) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre, amennyiben az említett családtagok átszállítására e rendeletnek megfelelően került sor.

(3)     Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő összegeket az érintett tagállamok részére első alkalommal a nemzeti programjukat jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében kell kiutalni. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)     A tagállamok közötti szolidaritással és felelősségmegosztással kapcsolatos, az EUMSZ 80. cikkében említett célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében, és figyelembe véve különösen az infláció aktuális mértékét, a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítása, áttelepítése és más humanitárius befogadási lehetőségek terén bekövetkező releváns fejleményeket, továbbá azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását, valamint a rendelkezésre álló források keretein belül, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy megfelelőnek ítélt esetben az e cikk (1) bekezdésében említett átalányösszeget kiigazítsa. [Mód. 122]

18. cikk

Működési támogatás

(1)   A működési támogatás a tagállami előirányzatnak az a része, amelyet a tagállamok az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok támogatására fordíthatnak;

(2)   Az egyes tagállamok az alap keretében nemzeti programjaik számára elkülönített összeg 10 %-át használhatják fel a 3. cikk (2) bekezdése a) és c) pontja szerinti célok keretében történő ellátásáért felelős hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására. [Mód. 123]

(3)   A működési támogatást használó tagállamoknak meg kell felelniük a menekültügy és a  bevándorlás visszatérés terén érvényben lévő uniós vívmányoknak , és teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat és elveket . [Mód. 124]

(4)   A tagállamoknak programjukban és a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentésben meg kell indokolniuk, hogy miért használnak működési támogatást e rendelet célkitűzéseinek elérésére. A program jóváhagyását megelőzően a Bizottság az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a 13. cikknek megfelelően értékeli az alaphelyzetet azokban a tagállamokban, amelyek jelezték működési támogatás igénybevételére vonatkozó szándékukat. A Bizottság figyelembe veszi az említett tagállamok által szolgáltatott információkat és adott esetben az (EU) ../.. rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Támogatási Hivatal által alkalmazott Ügynökségéről szóló rendelet] és az 1053/2013/EU rendelet szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó nyomonkövetési eljárások fényében rendelkezésre álló információkat. [Mód. 125]

(5)   A működési támogatást a VII. mellékletben megállapított konkrét feladatokra és szolgáltatásokra támogatható intézkedésekre kell fordítani. [Mód. 126]

(6)   Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő konkrét feladatok és szolgáltatások listájának módosítása támogatható intézkedések listájának módosítása céljából. [Mód. 127]

3. SZAKASZ

A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

19. cikk

Hatály

Az e szakasz szerinti támogatás végrehajtása közvetlenül a Bizottság által történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, vagy közvetve az említett cikk c) pontjának megfelelően.

20. cikk

Uniós intézkedések

(1)   Az uniós intézkedések transznacionális projektek vagy az Unió számára különösen fontos projektek, e rendelet célkitűzéseinek megfelelően végrehajtva.

(2)   A Bizottság kezdeményezésére az alap felhasználható e rendeletnek a 3. cikkben említett célkitűzéseire vonatkozó uniós intézkedések finanszírozására, a III. melléklettel összhangban.

(3)   Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthatnak finanszírozást. Finanszírozást biztosíthatnak vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is.

(4)   A közvetlen és közvetett irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor. [Mód. 128]

(4a)     A Bizottság gondoskodik a 3. cikk (2) bekezdésében említett célok közötti rugalmas, tisztességes és átlátható forráselosztásról. [Mód. 129]

(5)   A javaslatokat vizsgáló értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(6)   A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) ../.. rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók. [Mód. 130]

21. cikk

Az Európai Migrációs Hálózat

(1)   Az alap támogatja az Európai Migrációs Hálózatot, és biztosítja a tevékenységéhez, valamint jövőbeli fejlesztéséhez szükséges pénzügyi támogatást.

(2)   Az Európai Migrációs Hálózat részére az alap éves előirányzataiban elérhetővé tett összeget, valamint a tevékenységeinek prioritásait meghatározó munkaprogramot a Bizottság fogadja el azt követően, hogy azt az irányítóbizottság a módosított 2008/381/EK határozat 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban jóváhagyta. A költségvetési rendelet [110.] cikke értelmében a Bizottság határozata finanszírozási határozatnak minősül. Az erőforrások időben történő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság külön finanszírozási határozatban fogadhatja el az Európai Migrációs Hálózat munkaprogramját. [Mód. 131]

(3)   Az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatás a 2008/381/EK határozat 3. cikkében említett nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás és adott esetben közbeszerzési szerződések odaítélése formájában valósul meg, a költségvetési rendelettel összhangban.

21a. cikk

A 2008/381/EK határozat módosítása

A 2008/381/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„da)

kapcsolattartó pontként szolgál a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapról szóló rendelet szerinti finanszírozás potenciális kedvezményezettjei számára, és pártatlan útmutatást, gyakorlati információkat és segítséget nyújt az alap minden vonatkozásában, többek között az érintett nemzeti program vagy a Tematikus Eszköz szerinti finanszírozás iránti kérelmekkel kapcsolatban is.” [Mód. 132]

22. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Ezen Alap alap keretében a  2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEu rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani. [Mód. 133]

23. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az alap támogathatja Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Ezeknek az intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

24. cikk

Ellenőrzések

Az (EU) rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)   Az uniós finanszírozás címzettjei népszerűsítik elismerik az uniós finanszírozás eredetét, intézkedéseket és azok eredményeit azáltal, hogy a megfelelő nyelven következetes, hatékony és érdemi információkat juttatnak el többféle releváns közönségnek , köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjei az intézkedéssel kapcsolatos kommunikáció során hivatkoznak a finanszírozás eredetére. A címzettek e célból gondoskodnak arról , hogy különösen az intézkedések és azok eredményeinek a népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag feltüntesse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Unió pénzügyi támogatását . [Mód. 134]

(2)   A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Nevezetesen, a Bizottságnak információkat kell közzétennie a tematikus eszköz éves és többéves programjainak kidolgozásáról. A Bizottság a Tematikus Eszközből történő támogatásra kiválasztott műveletek listáját is közzéteszi egy nyilvánosan elérhető honlapon, és ezt a listát legalább háromhavonta frissíti. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira prioritásainak végrehajtására vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek e rendelet célkitűzéseihez kapcsolódnak. Nevezetesen a Bizottság támogathatja a legjobb gyakorlatokat és az információk cseréjét az eszköz végrehajtása tekintetében. [Mód. 135]

(2a)     A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat nyílt, géppel olvasható formátumokban közzéteszi a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (1) bekezdésében  (27) foglaltaknak megfelelően, amely lehetővé teszi az adatok sorba rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az adatokat prioritás, egyedi célkitűzés, a műveletek teljes támogatható költsége, a projektek teljes költségvetése, a közbeszerzési eljárások költségei, a kedvezményezettek neve és a szerződő fél neve alapján sorba lehet rendezni. [Mód. 136]

4. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT, KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

26. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1)   Az alap A Bizottság határozhat úgy, hogy sürgős és egyedi szükségletek megoldására nyújt pénzügyi támogatást nyújt az alábbi körülmények valamelyike vagy mindegyike miatt keletkezett szükséghelyzet esetén: [Mód. 137]

a)

súlyos migrációs nyomás egy vagy több tagállamban, amelyet harmadik országbeli állampolgárok harmadik országbeli állampolgárok előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlása egy vagy több tagállamba jellemez, ami jelentős és sürgős igényeket támaszt a befogadásukat és az idegenrendészeti őrizetet szolgáló létesítmények, a gyermekvédelmi rendszerek, valamint a menekültügyi és migrációkezelési rendszerek és eljárások tekintetében; [Mód. 138]

aa)

önkéntes áthelyezés; [Mód. 139]

b)

a 2001/55/EK irányelv (28) értelmében vett átmeneti védelmi mechanizmus végrehajtása;

c)

személyek előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlása súlyos migrációs nyomás harmadik országokba országokban, többek között ahol – politikai fejlemények, vagy konfliktusok vagy természeti katasztrófák miatt – védelemre szoruló személyek rekedhetnek, különösen, ha az hatással lehet ez EU felé irányuló irreguláris migrációs áramlatokra. [Mód. 140]

(1a)     Az e cikknek megfelelően harmadik országokban végrehajtott intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Unió humanitárius politikájával és adott esetben azt ki kell egészíteniük, valamint tiszteletben kell tartaniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos konszenzusban megállapított humanitárius elveket. [Mód. 141]

(1b)     Az e cikk (1) bekezdésének a), aa), b) és c) pontjában említett esetekben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 142]

(2)   A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának és harmadik országbeli állampolgárok előre nem látható jelentős vagy aránytalan beáramlásának kitett helyi és regionális hatóságoknak a decentralizált ügynökségeknek nyújtott vissza nem térítendő támogatása támogatás formáját öltheti , különös tekintettel azokra a helyi és regionális hatóságokra, amelyek felelősségi körébe tartozik a kísérő nélküli kiskorúak befogadása és integrációja . [Mód. 143]

(3)   A szükséghelyzeti támogatás a tagállami programok számára különíthető el, a tagállamok számára a 11. cikk (1) bekezdésének és az I. mellékletnek megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett, feltéve, hogy az a programon belül ilyen címzett előirányzatként szerepel. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)   A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] rendelettel összhangban kerül sor. [Mód. 144]

(4a)     Amennyiben az intézkedés végrehajtása érdekében szükséges, a sürgősségi segéllyel olyan kiadások is fedezhetők, amelyek a támogatás iránti kérelem vagy a segítségnyújtás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően, de legkorábban 2021. január 1-jén merültek fel. [Mód. 145]

27. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)   Az alap keretében hozzájárulásban részesült intézkedés művelet hozzájárulást kaphat bármely bármilyen más uniós programból is , ideértve , így a megosztott irányítású alapokból is, irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A Bizottság által ismertetett programoknak együtt kell működniük egymással, és ki kell egészíteniük egymást, továbbá azokat a megkettőzések elkerülése végett a szükséges mértékű átláthatóság mellett kell kidolgozni. Az egyes uniós programokból a művelethez nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés a művelet elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki a támogatási feltételeket tartalmazó dokumentumoknak megfelelően. [Mód. 146]

(2)   A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések műveletek , illetve az alábbi, kumulatív, összehasonlítható feltételeknek megfelelő intézkedések: [Mód. 147]

a)

az eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)

megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)

a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) ../.. rendelet [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet] [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap+-ból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó alap szabályai irányadóak.

5. szakasz

Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés

1. ALSZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)   A költségvetési rendelet [43. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja] szerinti jelentéstételi követelményeknek megfelelően, a Bizottság az V. mellékletnek megfelelően legalább évente az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a teljesítményre vonatkozó információkat. [Mód. 148]

(2)   A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására abból a célból, hogy elvégezze az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk szükséges kiigazításait.

(3)   Az e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása terén az alap előrelépéseiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott részcélok és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak. Kérésre a Bizottsághoz beérkezett, a teljesítmény- és eredménymutatókra vonatkozó adatokat az Európai Parlament és a Tanács számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 149]

(4)   A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5)   Az alap által a célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében elért előrehaladás hatékony értékelése érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosítása céljából, hogy szükség esetén felülvizsgálja és kiegészítse a mutatókat, valamint hogy a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására, így a tagállamok által a projektekkel kapcsolatosan szolgáltatandó információkra vonatkozó rendelkezésekkel egészítse ki ezt a rendeletet.

29. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság elvégzi e rendelet – így az Alap keretében végrehajtott intézkedések – félidős és visszamenőleges értékelését.

(2)   A félidős és a visszamenőleges értékelést időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. [Mód. 150]

29a. cikk

Értékelés

(1)     A Bizottság 2024. december 31-ig bemutatja a rendelet végrehajtásával kapcsolatos félidős értékelést. A félidős értékelésnek meg kell vizsgálnia az alap hatékonyságát, eredményességét, egyszerűsítését és rugalmasságát. Az értékelésnek konkrétabban az alábbiakra kell kiterjednie:

a)

az e rendelet célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a rendelkezésre álló összes releváns információt, különösen a tagállamok által a 30. cikk szerint benyújtott éves teljesítményjelentéseket és a VIII. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatókat;

b)

az Unió ezen alap keretében végrehajtott fellépéseinek és műveleteinek hozzáadott értékét;

c)

a menekültüggyel és a migrációval kapcsolatos uniós szolidaritáshoz való hozzájárulást;

d)

a II. mellékletben meghatározott végrehajtási intézkedések és a III. mellékletben meghatározott fellépések további relevanciája;

e)

az alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – például a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből – nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg, koordináció és koherencia;

f)

az alap hosszabb távú és fenntarthatósági hatásai.

A középidős értékelés figyelembe veszi a korábbi alap – a 2014–2020 közötti Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap – hosszú távú hatásáról szóló visszamenőleges értékelési eredményeket, és adott esetben az e rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat kíséri.

(2)     2030. január 31-ig a Bizottság visszamenőleges értékelést végez. Ugyanezen dátumig a Bizottság benyújtja az értékelési jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A visszamenőleges értékelés részét képezi az (1) bekezdésben meghatározott elemek értékelése. Az alap hosszabb távú eredményei és hatásainak fenntarthatósága is értékelésre kerül, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen egy későbbi alap esetleges megújításával vagy módosításával kapcsolatos döntés során.

Az első bekezdésben és az e bekezdés első albekezdésében hivatkozott félidős és visszamenőleges értékeléseket a 3a. cikkben foglalt partnerségi elvvel összhangban a szociális partnerek, a civil szervezetek – köztük a migráns- és menekültszervezetek–, az egyenlőséggel foglalkozó szervek, a nemzeti emberi jogi intézmények és más érintett szervezetek érdemi részvétele mellett kell elvégezni.

3.     Félidős és visszamenőleges értékelése során a Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országok által, a harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedéseknek az 5. cikk és a 13. cikk (8) bekezdése alapján végzett értékelésére. [Mód. 151]

2. ALSZAKASZ

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

30. cikk

Éves teljesítményjelentés

(1)   A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-ig bezárólag minden évben ugyaneddig az időpontig benyújtják a Bizottságnak az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 36. cikkének (6) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést. A 2023-ban benyújtandó jelentés a program 2022. június 30-ig történő végrehajtását fedi le. A tagállamok e jelentéseket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 152]

(2)   Az éves teljesítményjelentés különösen az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)

eredmények a program végrehajtása, valamint a mérföldkövek és a célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [37.] cikkében előírt legfrissebb a Bizottsághoz továbbított halmozott adatokat; [Mód. 153]

aa)

a nemzeti program éves pénzügyi kimutatásainak a visszafizetett összegek, a végső kedvezményezettek javára történő előfinanszírozás és a ténylegesen felmerült kiadások szerinti bontása; [Mód. 154]

b)

a program teljesítését érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések, beleértve a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti jogsértési eljárásnak megfelelően kiadott indokolással ellátott véleményeket is; [Mód. 155]

c)

az alapból alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – különösen a harmadik országokban meglévő vagy azokkal kapcsolatos alapokból például a strukturális alapokból és az Unió külső finanszírozási eszközeiből  – nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg , koordináció és koherencia ; [Mód. 156]

d)

a program hozzájárulása a vonatkozó uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához , valamint a menekültügy területén a tagállamok közötti együttműködéshez és szolidaritáshoz; [Mód. 157]

da)

az alapjogi követelmények tiszteletben tartása; [Mód. 158]

e)

a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f)

az előtámogató feltételek teljesítése és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán;

g)

az alap segítségével áttelepített vagy befogadott személyek száma a 16. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti összegekkel összhangban; [Mód. 159]

h)

a nemzetközi védelmet kérelmezett vagy abban részesülő olyan személyek száma, akiket a 17. 17b. cikkel összhangban valamely tagállamból egy másikba szállítottak át. [Mód. 160]

ha)

a programon keresztül segítségnyújtásban részesített, különleges bánásmódot igénylő személyek száma, a gyermekeket és a nemzetközi védelemben részesített személyeket is beleértve; [Mód. 161]

(3)   A Bizottság a teljesítményjelentés benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül megteszi az arra vonatkozó észrevételeit. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni. A Bizottság – az éves teljesítményjelentések összefoglalójának elfogadását követően – azokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja, és egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi. Amennyiben a tagállamok nem továbbítják az (1) bekezdésnek megfelelően az éves teljesítményjelentés teljes szövegét, úgy azt kérésre az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 162]

(4)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)   Az (EU) …/… [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] IV. címe szerinti nyomon követésnek és értékelésnek a VI. melléklet 1., 2. és 3. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a beavatkozási típusoknak a 32. cikkel összhangban történő módosítása céljából.

(2)   E közös mutatókat az (EU) …/2021 [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése, 17. és 37. cikke szerint kell használni.

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a  4., 9., 13., 16., 17b., 18, 28. és 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 163]

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a  4., 9., 13., 16., 17b., 18., 28. és 31. bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 164]

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 4., 9. 13., 16., 17b., 18., 28. és 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 165]

33. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a Menekültügyi és Migrációs Alappal, a Belső Biztonsági Alappal, valamint a határigazgatási és vízumügyi eszközzel foglalkozó koordinációs bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét. Ez nem vonatkozik a 30. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusra.

34. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   E rendelet nem érinti a vonatkozó intézkedések folytatását vagy módosítását az 516/2014/EU rendelettel létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap alapján, amelyet továbbra is alkalmazni kell az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)   Az alap pénzügyi keretösszegéből az alap és annak elődje, az 516/2014/EU rendelet alapján létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

35. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C […]., […]., […]. o.

(2)  HL C […]., […]., […]. o.

(*1)  Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) ../.. rendelete [dátum] [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] (HL L […], […], […] o.).

(4)   Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(5)   Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

(6)   Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(7)   Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(8)   Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(13)  A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).

(14)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.;

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1527150770376&uri=CELEX:32013Q1220(01)

(15)  HL C […]., […]., […]. o.

(16)  HL C […]., […]., […]. o.

(17)  A Tanács 2988/95/Euratom, EK rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(18)  HL C […]., […]., […]. o.

(19)  A Tanács (EU) 2017/1371 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(21)  A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(22)  COM(2017)0623.

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(24)  HL C […]., […]., […]. o.

(25)  HL C […]., […]., […]. o.

(26)  HL C […]., […]., […]. o.

(27)   Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90.o.).

(28)  A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

I. MELLÉKLET

A megosztott irányítás szerinti programok pénzügyi keretösszegének felosztására vonatkozó kritériumok

1.

A 11. cikkben említett, rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)

Kizárólag a programozási időszak kezdetén, mindegyik tagállam 5 000 000 10 000 000  EUR átalányösszeget kap az alapból; [Mód. 166]

b)

A 11. cikkben említett, fennmaradó forrásokat a következő kritériumok alapján kell elosztani:

30 % a menekültügy számára;

30 % a legális migráció és az integráció számára;

40 % az irreguláris migráció elleni küzdelem számára, a visszaküldéseket is ideértve.

2.

Az irreguláris migráció elleni küzdelem területén a következő kritériumokat érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)

30 % azon személyek számának arányában, akik az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a genfi egyezményben meghatározott státuszt kapott;

bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki az átdolgozott 2011/95/EU irányelv (1) szerinti kiegészítő védelmet élvez;

bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a 2001/55/EK irányelv (2) értelmében átmeneti védelmet élvez.

b)

60 % a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában.

c)

10 % azon nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában, akiket áttelepítettek vagy áttelepítenek valamely tagállamba.

3.

A legális migráció területén a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)

40 % a tagállamban legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok teljes számának arányában.

b)

60 % az első tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számának arányában.

c)

A (3) bekezdés b) pontjában szereplő számítás során azonban az alábbi személyek kategóriái nem vehetők figyelembe:

harmadik országbeli állampolgárok, akik munkavállalásra tekintettel kaptak 12 hónapnál rövidebb ideig érvényes első tartózkodási engedélyt;

tanulmányok, diákcsere, fizetés nélküli gyakornoki állás vagy önkéntes szolgálat céljából befogadott harmadik országok állampolgárai a 2004/114/EK tanácsi irányelvvel (3), vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel (4) összhangban;

tudományos kutatás céljából befogadott harmadik országok állampolgárai a 2005/71/EK tanácsi irányelvvel (5), vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel összhangban;

4.

Az illegális migráció elleni küzdelem területén – a visszaküldéseket is ideértve – a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kritérium érvényesül kell súlyozni: [Mód. 167]

a)

50 % azon Azon harmadik országbeli állampolgárok számának arányában száma , akik nem agy már nem teljesítik a tagállamba történő belépés és tartózkodás feltételeit, és akikre nemzeti és/vagy közösségi uniós jog alapján, azaz igazgatási vagy bírósági határozat vagy törvény alapján olyan végleges visszatérési határozat vonatkozik, amely megállapítja vagy kimondja a tartózkodás jogellenes voltát, és visszatérési kötelezettséget állapít meg; [Mód. 168]

b)

50 % azon harmadik országbeli állampolgárok száma arányában, akik az elmúlt három évben közigazgatási vagy bírósági távozást elrendelő végzés alapján önkéntesen vagy kényszerített módon ténylegesen elhagyták a tagállam területét. [Mód. 169]

5.

A kezdeti felosztás céljából a referenciaszámok a tagállamok által az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjában az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján a Bizottság (Eurostat) által az előző három naptári évre vonatkozóan készített legfrissebb éves statisztikai adatok. Az adatokat – ideértve a gyermekek adatait – életkor és nem, az egyedi sebezhetőségek és a menekültügyi státusz szerinti bontásban kell szerepeltetni.  A félidős értékeléshez a referenciaadatok a Bizottság (Eurostat) által az előző három naptári évre vonatkozóan a 2024. évi félidős felülvizsgálat idején rendelkezésre álló, a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján készített legfrissebb éves statisztikai adatok. Amennyiben a tagállamok nem juttatták el a Bizottsághoz (Eurostat) az érintett statisztikát, úgy a lehető leghamarabb ideiglenes adatokkal kell szolgálniuk. [Mód. 170]

6.

Mielőtt a Bizottság (Eurostat) ezeket az adatokat referenciaadatként elfogadná, a szokásos operatív eljárásoknak megfelelően értékeli a statisztikai információ minőségét, összehasonlíthatóságát és teljességét. A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok megküldik a Bizottságnak az ehhez szükséges valamennyi információt.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(2)  Kizárólag a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.) aktiválása esetén figyelembe veendő adatok.

(3)  A Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (HL L 375., 2004.12.23., 12. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).

(5)  A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).

II. MELLÉKLET

Végrehajtási intézkedések

1.

Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)

Az uniós vívmányok és a közös európai menekültügyi rendszerhez kapcsolódó prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;

b)

szükség esetén a tagállamok menekültügyi rendszerei – többek között helyi és regionális szintű – kapacitásának támogatása az infrastruktúra, mint például – különösen a kiskorúak fogadására vonatkozó – megfelelő fogadási feltételek, infrastruktúrák és a szolgáltatások – például a jogi segítségnyújtás és képviselet, valamint a tolmácsolás – tekintetében; [Mód. 171]

c)

a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás támogatása, különösen a migrációs áramlások által leginkább érintett tagállamok javára, valamint a szolidaritási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamok támogatása; [Mód. 172]

d)

a migrációs áramlások által érintett azon harmadik országokkal való szolidaritás és együttműködés fokozása, amelyekbe nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy száma érkezett, többek között a befogadási feltételek és nemzetközi védelmi feltételek javítására való képességük megerősítéséhez való hozzájárulás révén, valamint áttelepítés és az Unión belüli védelemhez jutás egyéb legális lehetőségei révén, különösen az olyan kiszolgáltatott csoportok részére, mint a gyermekek és a kamaszok, akik az Unióban védelem tekintetében kockázatnak vannak kitéve, továbbá valamint a migráció kezelése céljából harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés. [Mód. 173]

da)

technikai és operatív segítségnyújtás végrehajtása egy vagy több más tagállam részére az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal együttműködésben. [Mód. 174]

2.

Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)

a legális migrációt előmozdító szakpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, beleértve a családok újraegyesítését, valamint a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányok végrehajtása , különös tekintettel a migrációról és a migráns munkavállalók védelméről szóló hatályos nemzetközi szabványokkal összhangban lévő legális munkaügyi migrációs eszközökre ; [Mód. 175]

aa)

az Unióba való szabályos belépést és az uniós tartózkodást megkönnyítő strukturális és támogató intézkedések előmozdítása és kidolgozása; [Mód. 176]

ab)

a migrációs áramlások által érintett harmadik országokkal való partnerség és együttműködés fokozása, többek között az Unióba való legális belépési útvonalak révén a migrációs területen mutatott globális együttműködési erőfeszítések céljából; [Mód. 177]

b)

a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását célzó korai integrációs intézkedések előmozdítása, aktív részvételük és a befogadó társadalom általi elfogadásuk előkészítése, különösen helyi vagy regionális hatóságok és társadalmi szervezetek bevonásával. [Mód. 178]

2a.

Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)

a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását célzó korai integrációs intézkedések előmozdítása, a családegyesítések megkönnyítése, aktív részvételük és a befogadó társadalom általi elfogadásuk előkészítése, különösen helyi vagy regionális hatóságok, nem kormányzati szervezetek – köztük a menekült - és migránsszervezetek – és szociális partnerek bevonásával; valamint

b)

a kiszolgáltatott személyek számára az integrációs intézkedések tekintetében nyújtott védelmi intézkedések előmozdítása és végrehajtása. [Mód. 179]

3.

Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének c ca ) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít: [Mód. 180]

a)

az infrastruktúrára, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozó uniós vívmányok és szakpolitikai prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;

b)

összehangolt uniós illetve tagállami szintű megközelítés támogatása a visszaküldések igazgatása, a hatékony , méltóságteljes és fenntartható visszatérési kapacitás fejlesztése és az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése terén; [Mód. 181]

c)

a támogatott önkéntes visszatérés , a családok nyomon követése és a reintegráció elősegítése a kiskorúak érdekeinek tiszteletben tartásával ; [Mód. 182]

d)

a harmadik országokkal való együttműködés megerősítése, valamint a visszafogadási megállapodások és egyéb megállapodások – többek között a reintegráció – végrehajtására irányuló kapacitásaik erősítése és a fenntartható visszatérés lehetővé tétele. [Mód. 183]

3a.

Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének cb) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)

a nemzetközi jog és az Európai Unió alapvető jogokról szóló chartája betartásának előmozdítása és végrehajtása a migrációs politikák és intézkedések során;

b)

a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás támogatása, különösen a migrációs áramlások által leginkább érintett tagállamok iránti szolidaritás, valamint a tagállamok központi regionális és helyi szintű támogatása, a nemzetközi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek és a szociális partnerek támogatása szolidaritási erőfeszítéseik során;

c)

a nemzetközi védelmet kérelmezett vagy abban részesülő személyek egyik tagállamból a másikba való átszállításának támogatása. [Mód. 184]

III. MELLÉKLET

A támogatás köre Az eszköz által – a 3. cikknek megfelelően – támogatható intézkedések [Mód. 185]

1.

A 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbiakat támogatja: [Mód. 186]

a)

nemzeti , regionális és helyi stratégiák kidolgozása és fejlesztése a menekültügy, a legális migráció, az integráció, különösen a helyi integrációs stratégiák, a visszatérés és az irreguláris migráció terén elért uniós vívmányok végrehajtása érdekében ; [Mód. 187]

b)

igazgatási struktúrák, rendszerek és eszközök, valamint a személyzet és a megfelelő hatóságok és más releváns érdekelt felek részére nyújtandó képzések kialakítása és fejlesztése , adott esetben az illetékes uniós ügynökségekkel együttműködésben ; [Mód. 188]

c)

szakpolitikák és eljárások kidolgozása, nyomon követése és értékelése, beleértve az a migrációra információ- és a nemzetközi védelemre vonatkozó adatok és statisztikák kidolgozását, gyűjtését, elemzését és terjesztését adatcserét, valamint a közös statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozását és alkalmazását az előrehaladás mérése és a szakpolitikai fejlemények értékelése céljából; [Mód. 189]

d)

információcsere, bevált gyakorlatok és stratégiák, kölcsönös tanulás, tanulmányok és kutatás, közös fellépések és műveletek kidolgozása és végrehajtása, valamint transznacionális együttműködési hálózatok létrehozása;

e)

a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő, az érintett személyek jogállásával és szükségleteivel összhangban lévő segítségnyújtási és támogatási szolgáltatások, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra személyekre ; [Mód. 190]

ea)

a migráns gyermekek hatékony védelme, beleértve a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó értékelés végrehajtását a döntések meghozatala előtt, a migráns gyermekek védelméről szóló 2017. április 12-i bizottsági közleményben felsorolt összes intézkedés, például a megfelelő lakhatás biztosítása, valamint a kísérő nélküli kiskorúak részére gyámok megfelelő időben történő kinevezése, a Gyámügyi Intézmények Európai Hálózatának támogatása, valamint a gyermekek védelmét szolgáló politikák és eljárások kidolgozása, figyelemmel kísérése és értékelése, beleértve a gyermekek jogain alapuló, megfelelő mechanizmust; [Mód. 191]

f)

az érdekeltek és a nyilvánosság körében a menekültügy, az integráció, a legális migráció és a visszatérési politikák tudatosítására irányuló intézkedések , különös figyelemmel a kiszolgáltatott csoportokra, ezen belül a kiskorúakra ; [Mód. 192]

2.

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbi intézkedéseket támogatja: [Mód. 193]

a)

anyagi támogatás nyújtása, ideértve a határon történő segítségnyújtást , a gyermekbarát és a nemi szempontokat figyelembe vevő létesítményeket, a helyi hatóságok által biztosított sürgősségi szolgáltatásokat, az oktatást, a képzést, a támogató szolgáltatásokat, a jogi segítségnyújtást és képviseletet és az egészségügyi és pszichológiai ellátást ; [Mód. 194]

b)

menekültügyi eljárások lefolytatása , többek között családtagok felkutatása és jogi segítséghez és képviselethez, valamint tolmácsoláshoz való hozzáférés biztosítása a menedékkérők számára az eljárás minden szakaszában ; [Mód. 195]

c)

a különleges eljárási vagy befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők korai azonosítása , beleértve az emberkereskedelem áldozatainak, a kiskorúaknak és egyéb kiszolgáltatott személyeknek, például kínzás és nemi alapú erőszak áldozatainak az azonosítását, és speciális szolgálatokhoz történő átirányítását ; [Mód. 196]

ca)

pszichoszociális és rehabilitációs szakszolgáltatások nyújtása az erőszak – többek között nemi alapú erőszak – és kínzás áldozatai számára; [Mód. 197]

d)

befogadási szálláshelyek , például a kisgyermekes családok igényeinek megfelelő kis lakóegységek és kis léptékű infrastruktúrák kialakítása vagy javítása, beleértve a helyi és a regionális hatóságok által kínált létesítményeket, illetve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét; [Mód. 198]

da)

a meglévő nemzeti gyermekvédelmi rendszerekbe beépített alternatív gondozási formák biztosítása és a gyermekek szükségleteinek kezelése a nemzetközi normákkal összhangban; [Mód. 199]

e)

a származási országgal kapcsolatos információk gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével egymás közötti megosztásával kapcsolatos tagállami kapacitások fejleszté kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztése; [Mód. 200]

f)

az uniós a nemzeti áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer, programok vagy humanitárius befogadási keretrendszerek az uniós áttelepítési kerettel összeegyeztethető nemzeti áttelepítési programok végrehajtására irányuló eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések , az e rendeletben meghatározottak szerint ; [Mód. 201]

g)

nemzetközi védelmet kérelmező, illetve nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítása; [Mód. 202]

h)

a harmadik országok kapacitásainak növelése a védelemre szoruló személyek védelmének javítása érdekében , többek között a harmadik országok gyermekvédelmi mechanizmusai fejlesztésének támogatásával, biztosítva, hogy a gyermekek minden területen védve legyenek az erőszakkal, a visszaélésekkel és az elhanyagolással szemben, illetve hozzáférjenek az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz ; [Mód. 203]

i)

az őrizet és az intézményi ellátás hatékony alternatíváinak létrehozása, fejlesztése és javítása, különösen a kísérő nélküli kiskorúakkal , illetve a családdal érkező gyermekekkel és családokkal kapcsolatban , összhangban a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel . [Mód. 204]

3.

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbiakat támogatja: [Mód. 205]

a)

információs csomagok és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az Unióba irányuló legális migrációs csatornákra, és a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányokra;

b)

az Unióba irányuló olyan mobilitási programok kidolgozása, ideértve – de nem kizárólag – mint a körkörös vagy ideiglenes migrációs rendszereket , ezen belül a szakképzést és rendszerek, ideértve a foglalkoztathatóságot fokozó egyéb képzéseket képzéseket is; [Mód. 206]

c)

a harmadik országok munkaerő-toborzó ügynökségei valamint a tagállamok foglalkoztatási és bevándorlási szolgálatai közötti együttműködés;

d)

a harmadik országban megszerzett készségek és képesítések értékelése és elismerése, ideértve a szakmai tapasztalatot is , valamint azok átláthatóságának, és a tagállamokban megszerzett készségeknek és képesítéseknek való megfeleltethetősége megfeleltethetőségének értékelése , valamint a közös értékelési standardok kialakítása ; [Mód. 207]

e)

a 2003/86/EK tanácsi irányelv (1) értelmében vett harmonizált végrehajtásának biztosítása érdekében a családegyesítési kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás. [Mód. 208]

f)

a valamely tagállamban már jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogállásának megváltozásával kapcsolatos segítségnyújtás – beleértve a jogi segítségnyújtást és képviseletet – , különösen az uniós szinten meghatározott jogszerű tartózkodás jogállás megszerzésével kapcsolatban; [Mód. 209]

fa)

segítségnyújtás az Unióban legálisan tartózkodó, harmadik országbeli polgárok jogainak gyakorlásával kapcsolatban, nevezetesen az Unión belüli mobilitás és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén; [Mód. 210]

g)

korai integrációs intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok igényeinek megfelelő testre szabott támogatás, valamint az oktatásra, nyelvtanfolyamokra és egyéb képzésre összpontosító integrációs programok, például állampolgári ismeretek oktatása és szakmai tanácsadás; [Mód. 211]

h)

a harmadik országbeli állampolgárok számára az egyenlőséget és a köz- és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén egyenlőséget előmozdító intézkedések, ideértve azoknak a célcsoport igényeihez való igazítását; [Mód. 212]

i)

a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti integrált együttműködés, többek között összehangolt integrációs támogató központok, például egyablakos ügyintézés révén; [Mód. 213]

j)

olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, és amelyek lehetővé teszik számukra az aktív részvételt, valamint a fogadó társadalom általi elfogadást előmozdító intézkedések; [Mód. 214]

k)

a harmadik országok állampolgárai, a fogadó társadalom és a hatóságok közötti cserék és párbeszéd előmozdítása, többek között a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott konzultáció, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd révén. [Mód. 215]

3a.

A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)

integrációs intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok igényeinek megfelelő testre szabott támogatás, valamint az inkluzív oktatásra és gondozásra, nyelvtanfolyamokra, tanácsadásra, szakképzésre és egyéb képzésre összpontosító integrációs programok, például állampolgári ismeretek oktatása és szakmai tanácsadás;

b)

a helyi hatóságok által nyújtott integrációs szolgáltatások kapacitásának kiépítése;

c)

a harmadik országbeli állampolgárok számára az egyenlőséget és a köz- és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén egyenlőséget előmozdító intézkedések, ideértve az oktatást, az egészségügyi ellátást és a pszichoszociális támogatást;

d)

a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti integrált együttműködés, többek között összehangolt integrációs támogató központok, például egyablakos ügyintézés révén;

e)

olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, és amelyek lehetővé teszik számukra az aktív részvételt, valamint a fogadó társadalom általi elfogadást előmozdító intézkedések;

f)

a harmadik országok állampolgárai, a fogadó társadalom és a hatóságok közötti cserék és párbeszéd előmozdítása, többek között a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott konzultáció, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd révén. [Mód. 216]

4.

A 3. cikk (2) bekezdésének c ca ) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az eszköz különösen alap az alábbiakat támogatja: [Mód. 217]

a)

befogadással a nyitott befogadással kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése és az őrizettel kapcsolatos meglévő infrastruktúra fejlesztése kialakítása, beleértve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét; [Mód. 218]

b)

az őrizet hatékony alternatíváinak bevezetése, fejlesztése , megvalósítása és javítása a közösségen belüli esetkezelés alapján , különösen a kísérő nélküli kiskorúakkal és családokkal kapcsolatban; [Mód. 219]

ba)

az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és fogadása a 2011/36/EU irányelvvel és a 2004/81/EK tanácsi irányelvvel összhangban  (2) ; [Mód. 220]

c)

a 2008/115/EK irányelv (3) 8. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, kitoloncolást ellenőrző független és hatékony rendszerek bevezetése és végrehajtása;

d)

az irreguláris migrációval kapcsolatos ösztönzők – többek között az irreguláris migránsok foglalkoztatása – csökkentése elleni küzdelem hatékony és megfelelő ellenőrzések, kockázatértékelés, a személyzet képzése, és olyan mechanizmusok létrehozása és végrehajtása révén, amelyeken keresztül az illegális migránsok kifizetéseket igényelhetnek vissza és panaszt nyújthatnak be munkaadójuk ellen, illetve tájékoztatási és tudatosságnövelő kampányok révén a munkáltatók és az irreguláris migránsok tájékoztatása céljából a 2009/52/EK irányelv (4) szerinti jogaik és kötelezettségeik vonatkozásában; [Mód. 221]

e)

a visszatérési műveletek előkészítése, többek között kiutasítási határozatok kibocsátásához vezető, harmadik országbeli állampolgárok azonosításával, úti okmányok kiállításával és családtagok felkutatásával kapcsolatos intézkedések;

f)

együttműködés a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási vagy egyéb érintett hatóságaival és szolgálataival úti okmányok beszerzése, a visszatérés megkönnyítése és a visszafogadás biztosítása céljából, többek között harmadik országok összekötő tisztviselőinek kiküldése révén;

g)

visszatérési segítségnyújtás, különösen támogatott önkéntes visszatérés és a támogatott önkéntes visszatérési programokra vonatkozó információk , többek között a gyermekeknek a visszatérési eljárás során nyújtott speciális útmutatás, valamint a gyermekek jogain alapuló rugalmas segítő mechanizmusok révén ; [Mód. 222]

h)

a kitoloncolást célzó műveletek a kapcsolódó intézkedésekkel együtt, az uniós jogban meghatározott normáknak megfelelően, a kényszerítő eszközök kivételével;

i)

a visszatérésre kötelezett személy tartós visszatérését és visszailleszkedését támogató intézkedések;

j)

harmadik országokban található, az érkezéskor megfelelő átmeneti szállást és befogadást biztosító létesítmények és támogató szolgáltatások, többek között a kísérő nélküli kiskorúak és más veszélyeztetett csoportok számára, a nemzetközi normákkal összhangban valamint gyors átállás a közösségi alapú szállások kialakítására ; [Mód. 223]

k)

együttműködés harmadik országokkal az irreguláris migráció elleni küzdelem valamint a hatékony visszatérés és visszafogadás terén, többek között a visszafogadási megállapodások és egyéb megállapodások végrehajtása keretében; [Mód. 224]

l)

olyan intézkedések, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a bevándorlás migráció jogszerű csatornáira és az illegális irreguláris bevándorlás kockázataira; [Mód. 225]

m)

harmadik országokban végzett, többek között az infrastruktúrát és felszerelést érintő intézkedések és egyéb intézkedések támogatása, amennyiben azok hozzájárulnak a harmadik országok és az Unió és tagállamai közötti hatékony együttműködés fokozásához a visszatérés és visszafogadás tekintetében. [Mód. 226]

4a.

A 3. cikk (2) bekezdésének cb) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap az alábbi intézkedéseket támogatja:

a)

a nemzetközi védelmet kérelmező személyek vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból a másikba történő átszállításának végrehajtása, beleértve az e rendelet 17b. cikkében említett intézkedéseket is;

b)

kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatás formájában nyújtott operatív támogatás az egyik tagállam részéről egy másik, a migrációs kihívások által érintett tagállam számára;

c)

a nemzeti áttelepítési programok vagy humanitárius befogadási keretrendszerek végrehajtására irányuló eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések. [Mód. 227]


(1)  A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).

(2)   A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről (HL L 261., 2004.8.6., 19. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).

IV. MELLÉKLET

A magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések a 12. cikk (2) bekezdésével és a 13. cikk (7) bekezdésével összhangban

A helyi és regionális hatóságok és a társadalmi szervezetek , többek között a menekült- és migránsszervezetek által végrehajtott integrációs intézkedések; [Mód. 228]

Az őrizet és az intézményi ellátás hatékony alternatíváinak kidolgozására és végrehajtására irányuló intézkedések; [Mód. 229]

Támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programok és ezekhez kapcsolódó tevékenységek;

A kiszolgáltatott személyeket és a különleges befogadási és/vagy eljárási igényekkel rendelkező, nemzetközi védelmet kérelmező személyeket célzó intézkedések, ideértve a  migráns gyermekek, különösen a kísérő nélküli kiskorúak hatékony védelmét biztosító intézkedéseket. [Mód. 230]

V. MELLÉKLET

A 28. cikk (1) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

1. egyedi célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját:

-1.

Az alábbiakban felsorolt valamennyi fő teljesítménymutatót nem és kor alapján kell szétbontani. [Mód. 231]

1.

Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

1a.

a humanitárius befogadási rendszerek keretében befogadott személyek száma; [Mód. 232]

2.

A befogadási rendszerben lévő személyek száma a menedékkérők számához viszonyítva.

3.

Az azonos országból származó, védelemben részesített menedékkérők arányának konvergenciája.

3a.

A nemzetközi védelmet kérelmezett személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták; [Mód. 233]

3b.

A nemzetközi védelmet élvező személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták; [Mód. 234]

1a. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása:

1.

Az alap felhasználása révén kiadott kék kártyák száma.

2.

Az alap támogatásával vállalaton belül áthelyezetti státuszt kapott személyek.

3.

A család-újraegyesítésre jelentkezők és az alap támogatásával a családjukkal ténylegesen újraegyesültek száma.

4.

Az alap támogatásával hosszú távú tartózkodási engedélyt kapott, harmadik országbeli polgárok száma. [Mód. 235]

2. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához való hozzájárulás hozzájárulást: [Mód. 236]

1.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, kivándorlást előkészítő intézkedésekben.

2.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben., és akik arról számoltak be, hogy az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a korai integrációjukra, az alap által támogatott integrációs intézkedésekben részt vevő személyek teljes számához viszonyítva; [Mód. 237]

2a.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később állást szereztek. [Mód. 238]

2b.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és képesítéseiket elismerték vagy diplomát szereztek valamely tagállamban. [Mód. 239]

3. egyedi célkitűzés: Hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához:

1.

Az ország területének elhagyására felszólító határozatot követő , az alap által támogatott visszatérések száma az ország területének elhagyására felszólított harmadik országbeli állampolgárok számához viszonyítva. [Mód. 240]

2.

Az alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma az alap által támogatott visszatérések teljes számához viszonyítva.

3a. egyedi célkitűzés: Szolidaritás és a felelősség méltányos megosztásának biztosítása

1.

A nemzetközi védelmet kérelmezők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

1a.

A nemzetközi védelemben részesülők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

2.

A migrációs kihívásoknak kitett tagállamok számára biztosított kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatások száma.

3.

Az alap felhasználása révén a humanitárius rendszerek keretében áttelepített vagy befogadott személyek száma. [Mód. 241]

VI. MELLÉKLET

A beavatkozás típusai

1. TÁBLÁZAT: A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

I.

KEMR

001

Befogadási feltételek

002

Menekültügyi eljárások

003

Az uniós vívmányok végrehajtása

004

Migráns gyermekek

005

Különleges befogadási és eljárási igényekkel rendelkező személyek

006

Áttelepítés

007

Tagállamok közötti szolidaritási erőfeszítések

008

Működési támogatás

II.

Legális migráció és integráció

001

Integrációs stratégiák kidolgozása

002

Emberkereskedelem áldozatai

003

Integrációs intézkedések – tájékoztatás és orientáció, egyablakos ügyintézés

004

Integrációs intézkedések – nyelvoktatás

005

Integrációs intézkedések – állampolgári ismeretek oktatása és egyéb képzés

006

Integrációs intézkedések – Bevezető ismeretek, részvétel, információcsere a befogadó társadalommal

007

Integrációs intézkedések – alapvető szükségletek

008

Kivándorlást előkészítő intézkedések

009

Mobilitási programok

010

Jogszerű tartózkodási státusz megszerzése

III.

Visszaküldés

001

Az őrizet alternatívái

002

A befogadás/őrizet feltételei

003

Kiutasítási eljárások

004

Támogatott önkéntes visszatérés

005

Visszailleszkedési támogatás

006

Kiutasítási/visszatérési műveletek

007

Kitoloncolást ellenőrző rendszer

008

Kiszolgáltatott személyek/kísérő nélküli kiskorúak

009

Az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére szolgáló intézkedések

010

Működési támogatás

IV.

Technikai segítségnyújtás

001

Tájékoztatás és kommunikáció

002

Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

003

Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés

004

Kapacitásépítés


2. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ INTÉZKEDÉSTÍPUS DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

Nemzeti stratégiák kidolgozása

002

Kapacitásépítés

003

Harmadik országbeli állampolgárok oktatása és képzése

004

Statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása

005

Az információk és bevált módszerek cseréje

006

Együttes fellépések/műveletek (tagállamok között)

007

Információs kampányok és tájékoztatás

008

Szakértők cseréje és kiküldése

009

Tanulmányok, kísérleti projektek, kockázatértékelések

010

Előkészítő, nyomonkövetési, igazgatási és technikai tevékenységek

011

Segítségnyújtás és támogató szolgáltatások harmadik országbeli állampolgárok számára

012

Infrastruktúra

013

Felszerelés


3. TÁBLÁZAT: KÓDOK A VÉGREHAJTÁSI MÓDOZATOK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

Konkrét intézkedés

002

Szükséghelyzeti támogatás

003

Együttműködés harmadik országokkal

004

Harmadik országokban végrehajtott intézkedések

005

A IV. mellékletben felsorolt intézkedések

VII. MELLÉKLET

Működési támogatásra jogosult intézkedések

A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának – beleértve annak külső dimenzióját is – megerősítésére és fejlesztésére irányuló egyedi célkitűzésen belül, valamint az illegális migráció elleni küzdelemhez való hozzájárulásra, valamint a harmadik országokban a visszatérés és a visszafogadás hatékonyságának biztosítására irányuló célkitűzésen belül a működési támogatás a következőkre terjed ki:

személyzeti költségek;

szolgáltatási költségek, például a berendezések karbantartása vagy cseréje;

szolgáltatási költségek, például az infrastruktúra karbantartása vagy cseréje.

VIII. MELLÉKLET

A 28. cikk (3) bekezdésében említett eredmény- és teljesítménymutatók

-1.

Az alábbiakban felsorolt valamennyi fő teljesítménymutatót nem és kor alapján kell szétbontani. [Mód. 242]

1. egyedi célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját:

1.

Az alap támogatásával segítséget kapott célcsoportok száma:

a)

Azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik a menekültügyi eljárások során tájékoztatásban és segítségnyújtásban részesültek;

b)

Azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik jogi segítséget kaptak és jogi képviseletben részesültek;

c)

Azon kiszolgáltatott személyek, emberkereskedelem áldozatául esett személyek és kísérő nélküli kiskorúak száma, akik speciális segítségnyújtásban részesültek;

2.

Az alap által támogatott projektek keretében, az uniós vívmányok szerinti befogadási feltételek közös szabályainak megfelelően kialakított új befogadó állomások kapacitása, illetve az alap által támogatott projektek keretében, ugyanezen követelmények szerint korszerűsített, már meglévő befogadó állomások kapacitása (férőhelyek száma), valamint százalékos részarányuk a teljes befogadó kapacitáshoz képest;

3.

Az alapból támogatott kísérő nélküli kiskorúak szükségleteihez igazított férőhelyek száma, a kísérő nélküli kiskorúak számára kialakított helyek teljes számához viszonyítva;

4.

Azon személyek száma, akik az alap segítségével menekültügyi témákkal kapcsolatos képzésben részesültek, valamint az ilyen témákkal kapcsolatos képzésben részesült személyzet teljes létszámához viszonyított százalékos részarányuk;

5.

A nemzetközi védelmet kérelmezett személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták;

6.

Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

1a. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása:

1.

Az alap felhasználása révén kiadott kék kártyák száma.

2.

Az alap támogatásával vállalaton belül áthelyezetti státuszt kapott személyek.

3.

A család-újraegyesítésre jelentkezők és az alap támogatásával a családjukkal ténylegesen újraegyesültek száma.

4.

Az alap támogatásával hosszú távú tartózkodási engedélyt kapott, harmadik országbeli polgárok. [Mód. 243]

2. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához való hozzájárulást hozzájárulás : [Mód. 244]

1.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, kivándorlást előkészítő intézkedésekben.

2.

Azon helyi és regionális hatóságok száma, amelyek az alap támogatásával integrációs intézkedéseket hajtottak végre.

2a.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később állást szereztek. [Mód. 245]

2b.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik később diplomát szereztek valamely tagállamban. [Mód. 246]

3.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, az alábbiakra összpontosító intézkedésekben:

a)

oktatás és képzés;

b)

munkaerőpiaci integráció;

c)

alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés; valamint

d)

aktív részvétel és társadalmi befogadás.

4.

Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik arról számoltak be, hogy az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a korai integrációjukra, az alap által támogatott integrációs intézkedésekben részt vevő személyek teljes számához viszonyítva;

4a.

Azon harmadik országbeli polgárok száma, akik az alap segítségével sikeresen teljesítették a tagállamban az alapfokú, középfokú vagy felsőfokú tanulmányokat. [Mód. 247]

3. egyedi célkitűzés: Hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához:

1.

Az alap támogatásával létrehozott/felújított idegenrendészeti fogdák férőhelyeinek száma, az idegenrendészeti fogdákban létrehozott/felújított férőhelyek teljes számához viszonyítva.

2.

A visszatéréssel kapcsolatos kérdéseket illetően az alap segítségével képzésben részesült személyek száma.

3.

Azon visszatérők száma, akiknek a visszatérését az alap társfinanszírozta, az ország területének elhagyására felszólító határozatot követő visszatérések teljes számához képest:

a)

önkéntesen visszatért személyek;

b)

kitoloncolt személyek.

4.

Az alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma az alap által támogatott önkéntes visszatérések teljes számához viszonyítva:

a)

önkéntesen visszatért személyek;

b)

kitoloncolt személyek. [Mód. 248]

3a. egyedi célkitűzés: Szolidaritás és a felelősség méltányos megosztásának biztosítása

1.

A nemzetközi védelmet kérelmezők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

1a.

A nemzetközi védelemben részesülők az e rendelet 17b. cikke szerint elvégzett átszállításainak száma.

2.

A migrációs kihívásoknak kitett tagállamok számára biztosított kirendelt személyzet vagy pénzügyi támogatás száma.

3.

Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma. [Mód. 249]


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/406


P8_TA(2019)0176

A határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0473 – C8-0272/2018 – 2018/0249(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/63)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0473),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 77. cikkének (2) bekezdésére és 79. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0272/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 19-i véleményére (1),

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0089/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


P8_TC1-COD(2018)0249

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésére és 79. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Unión belüli változó migrációs kihívások, valamint a közös biztonsági aggályok körülményei között rendkívül fontos a körültekintő egyensúly megőrzése egyrészt a személyek szabad mozgása, másrészt a biztonság között. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdése szerinti azon célkitűzést, hogy az Unió biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul, többek között a belső határok személyek által történő átlépésére, a külső határokon történő határellenőrzésre és a közös vízumpolitikára vonatkozó közös intézkedések révén kell megvalósítani , megőrizve ugyanakkor a körültekintő egyensúlyt egyrészt a személyek szabad mozgása, másrészt a biztonság között . [Mód. 1]

(2)

Az EUMSZ 80. cikke értelmében ezekre az uniós politikákra és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is.

(3)

A 2017. szeptember 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a 27 tagállam vezetői megerősítették, hogy eltökéltek egy biztonságos és védett Európa és olyan Unió kialakítása biztosítása iránt, ahol az összes polgár biztonságban érzi magát és szabadon mozoghat, ahol biztosított a külső határok védelme, amely hatékony, felelős és fenntartható, a nemzetközi normákat tiszteletben tartó migrációs politikát folytat, valamint olyan Európa iránt, amely elszánt küzdelmet folytat a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen. [Mód. 2]

(3a)

Az eszközből finanszírozott intézkedések végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az uniós adatvédelmi jogszabályokban és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben (EJEE) foglalt rendelkezéseket, a harmadik országok állampolgáraival szembeni tisztességes bánásmód elvét, a menedékhez és a nemzetközi védelemhez való jogot, a visszaküldés tilalmának elvét, valamint az Uniónak és tagállamainak azon nemzetközi eszközökből eredő nemzetközi kötelezettségeit, amelyeknek részes felei, így az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i genfi egyezményt. Különös figyelmet kell fordítani ezenkívül a kiszolgáltatott személyek, elsősorban a gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak személyazonosságának megállapítására, a részükre történő azonnali segítségnyújtásra és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányításukra. [Mód. 3]

(4)

Az Unió külső határaira irányuló A külső határok igazgatása területén az uniós politika célja az európai integrált határigazgatás koncepciójának kialakítása és nemzeti és uniós szintű végrehajtása a jogszerű határátlépések elősegítése , az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése és a közös vízumpolitika támogatása érdekében, ami előmozdítja , amely a személyek Unión belüli szabad mozgását mozgásának előfeltétele, és amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. [Mód. 4]

(5)

A migrációkezelés és a biztonság javításához szükség van az Az európai integrált határigazgatásnak határigazgatásra, amelyet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségből és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságokból – beleértve a határőröket is, amennyiben határellenőrzési feladatokat látnak el – álló, az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség valósít meg , segítenie kell a határellenőrzések összehangolását, így a migrációkezelés javítását – beleértve a nemzetközi védelemhez való hozzáférés megkönnyítését az arra rászorulók számára – és a biztonság növelését a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás révén . [Mód. 5]

(6)

Az európai migrációs stratégiáról szóló bizottsági közleményben (5) az e területeken jelentkező kihívásokra adott uniós válaszintézkedések egyik fő célkitűzéseként azonosították a jogszerű utazás elősegítését, az irreguláris migrációs és biztonsági kockázatok megelőzése mellett. [Mód. 6]

(7)

Az Európai Tanács 2016. december 15-i ülése (6) sürgette, hogy mutassanak fel további eredményeket az információs rendszerek és az adatbázisok közötti interoperabilitás terén. Az Európai Tanács 2017. június 23-i ülése (7) hangsúlyozta, hogy javítani kell az adatbázisok közötti interoperabilitást, és a Bizottság 2017. december 12-én elfogadta az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló rendeletjavaslatot (8). [Mód. 7]

(8)

A schengeni térség integritásának megőrzése és az Unió külső határai biztonságának megerősítése működőképességének erősítése érdekében a tagállamok 2017. április 6. óta kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az EU külső határait átlépő uniós polgárokat a releváns megfelelő adatbázisokban a schengeni térségbe belépő harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan már bevezetett szisztematikus ellenőrzéseken felül . Azonban több külső határátkelőhelyen szükségesnek bizonyult a szisztematikus ellenőrzések helyett a célzott ellenőrzések alkalmazása, mivel a szisztematikus ellenőrzések aránytalan mértékben befolyásolták a határforgalom áramlását  (9).. Ezenfelül a Bizottság ajánlást adott ki a tagállamoknak arra nézve, hogy megfelelőbben használják ki a rendőrségi ellenőrzéseket és a határokon átnyúló együttműködést. [Mód. 8]

(8a)

Ezenfelül a Bizottság kiadta az (EU) 2017/1804 ajánlást  (10) a tagállamok részére azzal a céllal, hogy hatékonyabban használják ki a rendőrségi ellenőrzéseket és a határokon átnyúló együttműködést a szabad mozgásra gyakorolt hatások csökkentésére és a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszély kezelésére. Annak ellenére, hogy többféle intézkedés van érvényben, a tagállamok egy része továbbra is jogellenes belső határellenőrzéseket tart fenn, aláásva a schengeni térség alapelvét. [Mód. 9]

(9)

Az uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatás elengedhetetlen az európai integrált határigazgatás megvalósításához, amely hogy támogatást nyújt nyújtson a tagállamoknak a külső határátlépések határok átlépésének hatékony irányításakor, valamint a migrációs kihívások irányításában és az említett határokon jelentkező lehetséges jövőbeni kihívások kezelésében , fenyegetések kezelésekor, elősegítve ezáltal a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos az uniós dimenziójú bűncselekmények elleni fellépést az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett. [Mód. 10]

(10)

Megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani a tagállamok számára az Az európai integrált határigazgatás előmozdítása érdekében, amelyet annak alábbi alkotóelemei határoznak határoztak meg az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikkének megfelelően: határellenőrzés, kutatás-mentés felkutatás és mentés a határőrizet folyamán, kockázatelemzés, (az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által támogatott és összehangolt) tagállamok közötti együttműködés, ügynökségközi hatóságok közötti együttműködés (a rendszeres információcserét is beleértve), a harmadik országokkal folytatott együttműködés, a határellenőrzéssel kapcsolatos és az irreguláris bevándorlás kezelésére és a határokon átnyúló bűnözés elleni eredményesebb küzdelemre szolgáló, a schengeni térségen belüli technikai és operatív intézkedések, csúcstechnológiás eszközök a legújabb technológia alkalmazása, minőségellenőrzési minőség-ellenőrzési és szolidaritási mechanizmusok – és , valamint annak szavatolása szavatolásához , hogy mindez működő realitássá váljon , a tagállamok számára megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani [Mód. 11].

(11)

Mivel a tagállamok vámhatóságai növekvő számú feladatot vállalnak, amelyek gyakran kiterjednek a biztonság területére is és a külső határon valósulnak meg, a tagállamoknak nyújtott megfelelő uniós pénzügyi támogatással kell gondoskodni fontos ösztönözni az ügynökségek közötti együttműködést, beleértve meglévő információcsere-eszközök útján folytatott információmegosztást, amely az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikkének e) pontja értelmében az európai integrált határigazgatási megközelítés egyik eleme. a A külső határon határokon végzett határellenőrzések határ- és vámellenőrzések egységességének biztosításáról egymást kiegészítő jellegének biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani . Ez nem csupán a vámellenőrzéseket erősíti az illegális kereskedelem minden formája, nem utolsósorban az áruk határokon történő átcsempészése és a terrorizmus elleni küzdelem révén , hanem megkönnyíti a jogszerű kereskedelmet és utazást, és hozzájárul a biztonságos és hatékony vámunióhoz. [Mód. 12]

(12)

Ezért, részben az Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az Alap) felállításával létre kell hozni az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott 2014–2020-as Belső Biztonsági Alap helyébe lépő alapot. [Mód. 13]

(13)

Az EUMSZ V. címét érintő jogi sajátosságok és a külső határokra és a vámellenőrzésre vonatkozó szakpolitikák tekintetében alkalmazandó különböző jogalapok miatt jogilag nem lehetséges az Alapot egységes eszközként létrehozni.

(14)

Ezért a határigazgatás és a vízumügy terén nyújtott uniós pénzügyi támogatás átfogó kereteként kell létrehozni az Alapot, amely felöleli az e rendelettel létrehozott, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz), valamint az (EU) …/… (12) európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, egy, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszközt. A keretet ki kell egészíteni egy olyan dokumentummal , amely a [közös rendelkezésekről szóló rendelet] (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) , amelyre e rendeletnek hivatkoznia kell a megosztott irányítás szabályai tekintetében irányításra vonatkozó szabályokat rögzíti . [Mód. 14]

(15)

Az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogokkal és elvekkel és az Unió alapvető jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeivel teljes összhangban kell végrehajtani , tekintettel többek között az emberi jogok európai egyezményére (EJEE), és biztosítva különösen a visszaküldés tilalmára, az átláthatóságra és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvek, valamint a nemzetközi védelem igényléséhez való jog tiszteletben tartását. Különös figyelmet kell fordítani ezenkívül a kiszolgáltatott személyek, elsősorban a gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak személyazonosságának megállapítására, a részükre történő azonnali segítségnyújtásra és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányításukra. [Mód. 15]

(15a)

E kötelezettségek ugyanígy vonatkoznak azokra a harmadik országokra, amelyekkel a tagállamok és az Unió ezen eszköz alapján működnek együtt. [Mód. 16]

(16)

Helyénvaló, hogy az eszköz az alábbi jogelődei által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra épüljön: az 574/2007/ a jogelődjei, azaz az 574/2007 /EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (14) létrehozott, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó Külső Határok Alap, valamint az 515/2014/EU európai rendelettel létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz továbbá ki kell azt bővíteni, hogy figyelembe vegye az új fejleményeket eredményeire és beruházásaira épüljön , és az új fejlemények tükrében kibővítésre kerüljön . [Mód. 17]

(17)

Az eszköz az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzés, valamint a külső határokon keresztül történő jogszerű utazás megkönnyítése érdekében hozzájárul az európai integrált határigazgatás kialakításához, amely kiterjed a tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által – egyéb szereplőkkel, például harmadik országokkal és más uniós szervekkel, különösen a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséggel (eu-LISA), az Europollal és az eu-LISA-val, valamint adott esetben harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben eljárva – különböző szinteken hozott valamennyi, a politikára, jogszabályokra, rendszeres együttműködésre, a terhek megosztására, az irreguláris migránsok belépési pontjait érintő helyzet és a változó körülmények értékelésére, a személyi állományra, berendezésekre és technológiára vonatkozó intézkedésre. [Mód. 18]

(18)

Az eszköznek hozzá kell járulnia a vízumkérelem-feldolgozás hatékonyságának javításához a  jóhiszemű utazók vízumeljárásainak megkönnyítése és a biztonsággal és az irreguláris migrációval kapcsolatos kockázatok felderítése és értékelése tekintetében, valamint a vízumeljárások megkönnyítéséhez a jóhiszemű utazók számára. Az eszköznek mindenekelőtt pénzügyi támogatást kell nyújtania a vízumkérelmek feldolgozásának digitalizációjához azzal a célkitűzéssel, hogy gyors, biztonságos és ügyfélbarát vízumeljárásokat biztosítson a vízumkérelmezők és a konzulátusok számára. Az eszköz emellett arra szolgál, hogy széles körű konzuli lefedettséget biztosítson világszerte. Az eszköznek ki kell terjednie a közös vízumpolitika egységes értelmezésére és korszerűsítésére is csakúgy, mint a tagállamoknak a korlátozott területi érvényességű vízumok humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségből eredően, illetve uniós áttelepítési vagy áthelyezési programok kedvezményezettjei részére történő kibocsátása, valamint a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányok teljes körű betartása céljából történő segítségnyújtásra . [Mód. 19]

(19)

Az eszköznek a közös integrált határigazgatási rendszer fejlesztése fejlesztésének részeként támogatnia kell a schengeni országok területén azokat külső határok ellenőrzéséhez egyértelműen kapcsolódó határellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek megerősítik ami megerősíti a schengeni térség általános működését. [Mód. 20]

(20)

A külső határok igazgatásának javítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, az irreguláris határátlépések migráció megelőzéséhez és az ellene ellenük folytatott küzdelemhez való hozzájárulás, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség magas szintű biztonságának elősegítése érdekében, az eszköz támogatja azoknak a nagyméretű informatikai rendszereknek a rendszerek kidolgozását, amelyekben az Európai Parlament és a Tanács megállapodtak . Ezzel kapcsolatban a meglévő vagy új informatikai rendszerek alapján. Támogatja támogatja továbbá a szóban forgó uniós információs rendszerek (határregisztrációs rendszer (15), Vízuminformációs Rendszer (VIS) (16), Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) (17), Eurodac (18), Schengeni Információs Rendszer (SIS) (19), valamint az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer – harmadik országbeli állampolgárok (ECRIS-TCN)) (20) közötti interoperabilitás kialakítását a tagállamokban annak érdekében, hogy ezek az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítsék egymást. A központi szintű interoperabilitási elemek (európai keresőportál (ESP), közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás (közös BMS), közös személyazonosítóadat-tár (CIR), és többszörös személyazonosságot felismerő rendszer (MID)) (21) megvalósítását követően az eszköznek hozzá kell járulnia a szükséges nemzeti szintű fejlesztésekhez is. [Mód. 21]

(21)

Az eszköznek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az európai integrált határigazgatás megvalósítására irányuló határigazgatást megvalósító tevékenységeket, összhangban az Európai Határ- és Parti Őrség két pillérét képviselő Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a tagállamok közötti szolidaritással és közös felelősséggel. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a  nemzeti programok kialakításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kifejlesztett elemzési eszközöket és műveleti és technikai iránymutatásokat, valamint az általa kidolgozott képzési terveket, például a határőrök képzésének közös alaptantervét, amely magában foglalja az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozó ismereteket is. A Bizottságnak konzultációt kell folytatnia az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a tagállamok által benyújtott nemzeti programok tervezeteiről, amennyiben azok az Ügynökség hatáskörébe tartoznak, különösen a működési támogatás keretében finanszírozott tevékenységekről annak érdekében, hogy kiegészítő jelleget alakítson ki saját missziója feladatai és a tagállamok feladatköre között a külső határok ellenőrzése tekintetében, valamint a következetesség biztosítása és az alacsony költséghatékonyság elkerülése érdekében. A Bizottság gondoskodik arról is, hogy az eu-LISA-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és bármely más érintett uniós ügynökséget vagy szervet már a korai szakaszban bevonjanak a tagállami nemzeti programok fejlesztésének folyamatába, amennyiben azok az ügynökségek hatáskörébe tartoznak. [Mód. 22]

(22)

Az érintett tagállamok kérésére az eszköznek támogatnia kell az európai migrációs stratégiáról szóló bizottsági közleményben körvonalazott, és az Európai Tanács 2015. június 25–26-i ülésén ülése jóváhagyott (22), uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtását. Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció működési támogatást biztosít azoknak a tagállamoknak, ahol szükséghelyzet alakul ki amelyek az Unió külső határain aránytalan migrációs nyomásnak vannak kitéve. A koncepció integrált, átfogó és célzott támogatást nyújt a szolidaritás és a közös felelősség szellemében, lehetővé téve az Unió külső határaihoz érkező nagyszámú ember humánus és hatékony módon történő kezelését , valamint a schengeni térség integritásának megóvása céljából. [Mód. 23]

(23)

A schengeni térség egészén térségen és az egész Unión belüli szolidaritás érdekében, valamint az Unió külső határainak védelméért viselt közös felelősség szellemében, ha – különösen az 1053/2013/EU tanácsi rendeletnek (23) megfelelő schengeni értékelést követően – hiányosságokat vagy kockázatokat azonosítanak, az érintett tagállamnak megfelelően kezelnie kell az ügyet a programja keretében rendelkezésre álló források felhasználásával, az említett rendelet alapján elfogadott ajánlások végrehajtása céljából, és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 rendelet 13. cikkének megfelelően elvégzett sebezhetőségi értékeléssel értékelésekkel összhangban. [Mód. 24]

(24)

Az eszköznek pénzügyi támogatással támogatást kell szolidaritást és közös felelősséget nyújtania kifejeznie a külső határokra és a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányokat már teljes körűen teljeskörűen alkalmazó, vagy erre készülő tagállamok felé részére , és azt a tagállamoknak a külső határok igazgatására vonatkozó közös uniós szakpolitika szolgálatában kell felhasználniuk. [Mód. 25]

(25)

A 2003-as csatlakozási okmány (24) 5. jegyzőkönyvével összhangban, amely a személyeknek a kalinyingrádi régió és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti, szárazföldi úton történő átutazására vonatkozik, az eszköz visel bármely olyan többletköltséget, amely az uniós vívmányok ilyen átutazásra meghatározott különös rendelkezéseinek, nevezetesen a 693/2003/EK tanácsi rendelet (25) és a 694/2003/EK tanácsi rendelet (26) végrehajtásából ered. Az elmaradt díjakért nyújtott pénzügyi támogatás folytatását ugyanakkor az Unió és az Orosz Föderáció közötti vízumszabályozástól kell függővé tenni.

(26)

Az eszköz szakpolitikai célkitűzésének teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik foglalkozzanak az eszköz egyedi célkitűzéseivel, és hogy a prioritásokat az elfogadott uniós prioritásoknak és a II. mellékletbe foglalt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően válasszák ki, valamint hogy a  megfelelő erőforrásoknak a célkitűzések és intézkedések közötti forráselosztás elosztása arányos legyen az előttük álló kihívásokkal és az igényeikkel. E tekintetben fontos az erőforrások méltányos és átlátható elosztásának biztosítása az eszköz egyes célkitűzései között. Ennek megfelelően helyénvaló meghatározni a közös vízumpolitika támogatásának konkrét célkitűzésére fordított kiadások minimumszintjét mind a közvetlen vagy közvetett irányítás, mind pedig a megosztott irányítás alá tartozó intézkedések tekintetében. [Mód. 26]

(27)

Törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra, következetességre és a hatékonyságra, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket.

(28)

A valamely tagállam által kiadott kiutasítási határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése az (EU) 2016/1624 rendeletben körvonalazott európai integrált határigazgatás egyik alkotóeleme. A visszaküldés terén tett intézkedések azonban jellegük és célkitűzésük miatt nem tartoznak az eszköz támogatásának hatókörébe, hanem az (EU) …/…rendelet [az új MMA] (27) hatálya alá tartoznak.

(29)

A tagállami vámhatóságok külső határokon játszott fontos szerepének elismerése, és annak szavatolása érdekében, hogy elegendő eszköz álljon rendelkezésükre az e határokon ellátandó széles feladatkörük végrehajtásához, az [új Vámellenőrzési Berendezések Alapja] (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszköz biztosítja az említett nemzeti hatóságoknak az ahhoz szükséges finanszírozást, hogy beruházzanak a vámellenőrzések elvégzésére szolgáló berendezésekbe, valamint azokba a berendezésekbe, amelyek a vámellenőrzések mellett azoktól eltérő célokat is szolgálhatnak.

(30)

A legtöbb vámellenőrzési berendezés egyenlő mértékben vagy járulékosan alkalmas lehet más jogszabályok, mint például a határigazgatási, vízumpolitikai vagy rendőrségi együttműködési rendelkezések betartásának ellenőrzésére is. Ezért az Integrált Határigazgatási Alapot két, egymást kiegészítő eszközként dolgozták ki, amelyek különálló, de koherens hatáskörrel rendelkeznek berendezések beszerzésére. Egyrészt az e rendelettel létrehozott határigazgatási és vízumügyi eszköz kizárja majd az olyan berendezéseket, amelyek határigazgatásra és vámellenőrzésre is használhatók. Másrészt a vámellenőrzési berendezések eszköze nem csupán azokhoz a berendezésekhez nyújt pénzügyi támogatást, amelyek fő célja a vámellenőrzés, hanem a lehetővé teszi, hogy azokat kiegészítő célokra, például a határellenőrzés és a biztonság céljára is felhasználják. Ez a szerepfelosztás előmozdítja majd a hatóságok közötti együttműködést – az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikkének e) pontjában említett – az európai integrált határigazgatási megközelítés részeként, ezáltal lehetővé teszi a vám- és a határőrizeti hatóságok együttműködését, valamint az uniós költségvetés hatásának maximalizálását az ellenőrzési berendezések megosztása és interoperalbilitása révén.

(31)

A tengeri határok őrizete az Unió tengeri területén ellátandó határőrizeti feladatok egyikének tekinthető. A parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok számos különböző feladatot is végeznek, amelyek melyek magukban foglalhatnak többek között – de nem kizárólag – tengerészeti biztonsági , tengervédelmi, tengerbiztonsági, kutatási és mentési, határellenőrzési, halászati ellenőrzési, vámellenőrzési, általános bűnüldözési és környezetvédelmi tevékenységeket, de nem korlátozódnak azokra. A határőrizeti parti őrségi feladatok széles köréből adódóan ezek körében az említett feladatokat bevonják a különböző uniós szakpolitikák keretébe tartoznak hatáskörébe, amelyeknek a hatékonyabb és eredményesebb működés eredmények érdekében szinergiákra kell törekedniük. [Mód. 27]

(31a)

Az eszköz keretében finanszírozott, a tengeri határőrizethez kapcsolódó intézkedések végrehajtásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a nemzetközi tengerjogból eredő kötelezettségeikre, amelyek szerint a bajba jutott személyeknek segítséget kell nyújtaniuk. Ebben a tekintetben az eszköz keretében támogatott berendezéseket és rendszereket fel kell használni a tengeri határőrizeti műveletek során esetlegesen előforduló kutatási és mentési helyzetek kezelésére, ezzel is hozzájárulva a migránsok életének védelméhez és megmentéséhez. [Mód. 28]

(32)

Az (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (28) létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és a 768/2005/EK tanácsi rendelettel (29) létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatal határőrizeti feladataira vonatkozó uniós együttműködés mellett nemzeti szinten is jobb koherenciát kell elérni a tengeri területen végzett tevékenységek között. A tengeri környezetben tevékenykedő szervezetek közötti szinergiáknak összhangban kell lenniük az európai integrált határigazgatási és tengerhajózási biztonsági stratégiákkal.

(33)

A kiegészítő jelleg erősítése és a tengeri tevékenységek következetességének egységességének megszilárdítása, valamint a párhuzamos erőfeszítések elkerülése és a költségvetési megszorítások enyhítése érdekében egy olyan költséges tevékenységi területen, mint a tengeri terület, az eszköznek támogatást kell nyújtania azokhoz a többcélú tengeri műveletekhez, amelyek fő célkitűzése a tengeri határőrizet, emellett azonban egyidejűleg olyan más , ehhez kapcsolódó célokra is irányulhatnak , mint például az embercsempészet elleni küzdelem . [Mód. 29]

(34)

Az eszközből támogatott, eszköz elsődleges célja, hogy támogassa az integrált határigazgatást az Unió külső határain, és hogy támogassa a közös vízumpolitikát. Azonban meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellett az eszközből támogatni lehet a harmadik országokkal kapcsolatos és azokban végrehajtott bizonyos intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket az Unió külső finanszírozási eszközeiből támogatott egyéb Unión kívüli fellépésekkel teljes összhangban és szinergizmussal, és szinergiában , valamint azokat kiegészítve kell végrehajtani. Ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra kell törekedni az uniós külső tevékenység és a kérdéses szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitika elveivel és általános célkitűzéseivel. A külső dimenzió tekintetében az eszköznek a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a határőrizeti és határigazgatási képességek kulcselemeinek megerősítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs politika és az Unió biztonsági célkitűzéseinek érdekeltségi területein. [Mód. 30]

(34a)

A Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania a harmadik országokkal kapcsolatos intézkedések és programok értékelésére. [Mód. 31]

(35)

Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményezhet a tagállami intézkedéshez képest. Mivel az Unió a tagállamoknál alkalmasabb arra, hogy keretet biztosítson az uniós szolidaritás kifejezéséhez határigazgatás és a határellenőrzések, a közös vízumpolitika és a migrációs áramlások kezelése területén, valamint ahhoz, hogy platformot nyújtson az e szakpolitikákat alátámasztó közös IT-rendszerek fejlesztéséhez, az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatás hozzájárul különösen a nemzeti és uniós kapacitások megerősítéséhez ezeken a területeken. [Mód. 32]

(36)

Úgy tekinthető, hogy egy adott tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányoknak, ideértve az ezen eszköz alapján nyújtott működési támogatás felhasználását, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a határigazgatás és a vízumügy területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit vagy a határigazgatással és a vízumüggyel kapcsolatos vívmányok végrehajtása során, ha a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat tárt fel az érintett területen , vagy ha a harmadik országgal folytatott együttműködés során a tagállam olyan közös intézkedéseket finanszírozott és hajtott végre ezzel a harmadik országgal, amelyek az értékelési és monitoringmechanizmus megállapítása szerint az alapvető jogok megsértéséhez vezettek . [Mód. 33]

(37)

Az eszköznek érvényre biztosítania kell juttatnia a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés igényét, tiszteletben tartva ezzel párhuzamosan a kiszámíthatósággal kapcsolatos követelményeket, és egyúttal biztosítva a forrásoknak az e rendeletben megállapított célkitűzések megvalósítása céljaira történő méltányos és átlátható elosztását a forrásoknak az e rendeletben megállapított célkitűzések megvalósítása érdekében történő méltányos és átlátható elosztását. Ennek során meg kell teremteni az egyensúlyt a finanszírozás elosztásának szükséges kiszámíthatósága, illetve nagyobb rugalmassága és egyszerűsége között. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a finanszírozás átláthatóságára vonatkozó követelményeknek, a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve információkat kell közzétennie a tematikus eszköz éves és többéves programjainak alakulásáról. Az eszköz végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség és a kiadások minősége elvének kell vezérelnie. Emellett az eszköz végrehajtásának a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lennie. [Mód. 34]

(38)

E rendelet megállapítja a tagállami programok kezdeti összegét, ami amely az I. mellékletben foglalt kritériumok alapján kerül kiszámításra, és a közelmúltbeli és korábbi adatok alapján tükrözi a szárazföldi és tengeri határszakaszok hosszát és fenyegetettségi szintjét a hatásszintet , a repülőterek és a konzulátusok munkaterhét, valamint a konzulátusok számát. [Mód. 35]

(39)

Ez a kezdeti összeg képezi az alapját a tagállamok hosszú távú befektetéseinek. Az alaphelyzet változásainak, például az Unió külső határán jelentkező nyomás, valamint a külső határokon és a konzulátusokon tapasztalható munkateher változásának figyelembevétele érdekében félidőben további összeget osztanak el, és ez a tagállamok között az elosztási kulcsban meghatározott legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatokon fog alapulni, szem előtt tartva a programvégrehajtás helyzetét.

(39a)

A félidős felülvizsgálatot a programok hatékonyságának és uniós hozzáadott értékének értékelésére, az első szakaszban megjelenő problémák megoldására és a végrehajtás átlátható áttekintésére kell felhasználni. [Mód. 36]

(40)

Mivel a határigazgatás és a vízumügy terén folyamatosan változnak a kihívások, a finanszírozás elosztását hozzá kell igazítani a  vízumpolitika és határigazgatás prioritásainak változásaihoz migrációs áramlásokhoz, többek között a határon jelentkező megnövekedett nyomás miatt , nyomáshoz és a biztonsági fenyegetésekhez, továbbá az Unió számára legnagyobb hozzáadott értéket képviselő prioritások felé kell irányítani a finanszírozást. A Tematikus Eszközön keresztül a finanszírozás egy részét időszakonként egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre és a szükséghelyzeti támogatásra fogják fordítani, hogy reagáljanak a sürgető igényekre, a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira, továbbá hogy az Unió számára magas szintű hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé irányítsák a finanszírozást. [Mód. 39]

(41)

Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy programjaik forrásainak egy részét fordítsák a IV. mellékletben felsorolt, magasabb uniós hozzájárulással támogatott intézkedések finanszírozására.

(42)

Az eszköznek meghatározott korlátok között hozzá kell járulnia a határigazgatáshoz, a közös vízumpolitikához és a nagyméretű informatikai rendszerekhez kapcsolódó működési költségek támogatásához, és ezáltal lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy fenntartsák az egész Unió számára létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás az eszköz célkitűzéseihez kapcsolódó konkrét költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie. [Mód. 38]

(43)

Az eszköz keretében rendelkezésre álló források egy részét a tagállami programok számára is el lehetne osztani, hogy azok kezdeti előirányzatukon felül egyedi intézkedéseket hajtsanak végre. Az említett egyedi intézkedéseket uniós szinten kell meg meghatározni, és helyénvaló, hogy olyan intézkedésekre vonatkozzanak, amelyek együttműködési erőfeszítést uniós hozzáadott értéket képviselnek és a tagállamok közötti együttműködést igényelnek, vagy pedig olyanokra, amelyekre az Unión belüli olyan fejlemények kezeléséhez van szükség, amelyek pótlólagos finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé legalább egy tagállamban, mint például olyan technikai berendezések beszerzése a tagállamok nemzeti programjai révén, amelyekre az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség operatív tevékenységeinek ellátásához, a vízumkérelmek feldolgozási eljárásának korszerűsítéséhez, új nagyméretű informatikai rendszerek kifejlesztéséhez és az e rendszerek közötti interoperabilitás megvalósításához van szükség. A Bizottság munkaprogramjaiban meghatározza ezeket a az egyedi intézkedéseket , amelyeket felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell elfogadni . [Mód. 39]

(44)

Az eszköznek az uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania, hogy kiegészítse ezen eszköz szakpolitikai célkitűzésének tagállami programok révén történő nemzeti szintű végrehajtását. Az ilyen intézkedéseknek a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerséggel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatos, az eszköz beavatkozásainak hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat kell szolgálniuk.

(45)

Helyénvaló lehetővé tenni Az eszköznek az e rendeletben meghatározott keret szerinti szükséghelyzeti támogatás biztosítását szerint kivételes alapon, végső megoldásként pénzügyi támogatást kell biztosítania annak érdekében, hogy megerősítsék az Unió képességét Uniónak az előre nem látható , sürgős és egyedi szükségletek vagy aránytalan migrációs nyomás azonnali kezelésére való képességét szükséghelyzetek esetén , különösen azokon a határszakaszokon, ahol az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (30) megfelelően meghatározott hatásszint olyan mértékű, hogy az veszélyezteti a schengeni térség egészének működését, valamint nyomást gyakorol a tagállami konzulátusok vízumosztályaira vagy a határbiztonságot érintő kockázatot jelent. [Mód. 40]

(45a)

A migráció vagy az, ha harmadik országok állampolgárai nagy számban lépik át a külső határokat, önmagában nem tekintendő a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető veszélynek, és önmagában nem vezethet az eszközből való szükséghelyzeti támogatás nyújtásához. [Mód. 41]

46)

Ezen eszköz szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához az InvestEU Alap […] célterülete(i)n nyújtott finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is hozzá fognak járulni. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük. [Mód. 42]

(47)

Ez a rendelet meghatározza a teljes eszköz pénzügyi keretösszegét, amely [a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja] (31) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(48)

Az (EU, Euratom) …/… rendeletet [új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) (32) alkalmazni kell erre az eszközre. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozású programok koherens végrehajtásának biztosítás érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az eszköz keretében közvetlen vagy közvetett irányítással végrehajtandó intézkedésekre.

(49)

Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából, az eszköznek egy koherens keret részét kell képeznie, amely eszköz az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) …/… rendeletből [közös rendelkezésekről szóló rendelet] álló koherens keret részét képezi egy, a megosztott irányításra vonatkozó közös rendelkezéseket rögzítő dokumentumból áll. Egymásnak ellentmondó rendelkezések esetén e rendelet élvez elsőbbséget a közös rendelkezésekkel szemben . [Mód. 43]

(50)

Az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] keretet biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap (IHA) részét képező határigazgatási és vízumügyi eszköz (HAVE) intézkedései számára, továbbá megállapítja mindenekelőtt a megosztott irányítás szerint végrehajtott uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni a határigazgatási és vízumügyi eszköz célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ezen eszközből finanszírozható tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezéseket.

(51)

Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(52)

Az (EU) …/… rendeletet [új költségvetési rendelet] (33) , a A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (34), a 2988/95/ EK , Euratom Euratom, EK tanácsi rendelet (35), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (36) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (37) szerint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét arányos intézkedések révén biztosítani kell, ideértve a szabálytalanságok és csalások megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint szükség esetén a megfelelő közigazgatási szankciók alkalmazását is. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat  szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelet szerint az Európai Ügyészség (EPPO) kivizsgálhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (38) előírásainak megfelelően az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az eszközzel kapcsolatos szabálytalanságok vagy csalások kivizsgálásának eredményeit az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 44]

(53)

Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amelyek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és támogatás, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett úton történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá megállapítják a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(54)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (39) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az eszköz szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(55)

Az EUMSZ 349. cikke értelmében, valamint a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménynek megfelelően, az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti programjaik kezeljék a legkülső régiókat érintő, újonnan létrejövő fenyegetéseket , mint például a határőrizet, az emberek aránytalan beáramlása vagy az uniós információs rendszerek bevezetése . Az eszköz megfelelő erőforrásokkal támogatja ezeket a az említett tagállamokat, hogy az említett sajátosságok tekintetében adott esetben segítséget nyújtsanak a legkülső régióknak. [Mód. 45]

(56)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (40) (22) és (23) bekezdése alapján az eszközt sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat – köztük minőségi és mennyiségi mutatókat – is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai. Az eszköz eredményeinek mérése érdekében mutatókat és kapcsolódó célokat kell meghatározni az eszköz mindegyik egyedi célkitűzése tekintetében. [Mód. 46]

(57)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez az eszköz hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célkitűzések elérését. A releváns tevékenységek meghatározására az eszköz előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor.

(58)

E mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottság és a tagállamok figyelemmel kísérik az eszköz végrehajtását az (EU) …/… rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A Bizottságnak évente összefoglalót kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az elfogadott éves teljesítményjelentésekről. A Bizottság kérésre az éves teljesítményjelentések teljes szövegét az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja . [Mód. 47]

(58a)

Az átmeneti időszakban és az eszköz végrehajtásának teljes időtartama során fontos a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a jogbiztonság biztosítása. A 2014–2020 közötti időszakban végrehajtott intézkedéseket az átmenet során nem szabad megszakítani. [Mód. 48]

(59)

Az e rendeletben szereplő rendelkezések kiegészítése és nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzéke és a működési támogatás tekintetében, valamint a közös nyomonkövetési és értékelési keret továbbfejlesztése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (41) megfelelően kerüljön sor.

(60)

E Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történő végrehajtása feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a  végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (42) megfelelően kell gyakorolni. Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni A tagállamok közös kötelezettségeit és különösen a Bizottság tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusok esetében a vizsgálóbizottsági eljárást, a programozás és a  jelentéstétel jelentésétel keretében a Bizottság tájékoztatásának módozataira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására , mivel e jogi aktusok pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. jellegűek. [Mód. 49]

(61)

A tagállamok ezen eszközben való részvétele nem eshet egybe olyan ideiglenes finanszírozási eszközben történő részvétellel, amely abban támogatja a kedvezményezett tagállamokat, hogy, többek között, finanszírozni tudják a határokra, a vízumpolitikára és a külső határellenőrzésre vonatkozó schengeni vívmányok végrehajtása érdekében az Európai Unió új külső határain végzett intézkedéseket.

(62)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (43) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (44) 1. cikkének A. és B. pontjában említett területekhez tartoznak.

(63)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (45) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (46) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(64)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv (47) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (48) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(65)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dániának az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül kell döntenie arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(66)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (49) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(67)

Helyénvaló összehangolni e rendelet alkalmazásának időszakát az (EU, Euratom) …/… tanácsi rendeletével [a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet] (50).

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra létrehozza a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz) az Integrált Határigazgatási Alap (a továbbiakban: az Alap) részeként. [Mód. 50]

(2)   Az [Integrált Határigazgatási Alap] (51) részeként a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatására szolgáló eszközt létrehozó (EU) …/… rendelettel [Vámellenőrzési Berendezések Alapja] együtt ez a rendelet létrehozza az Alapot. [Mód. 51]

(3)    Ez a A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit , az egyedi célkitűzéseket és az egyedi célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedéseket , a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. [Mód. 52]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal. [Mód. 53]

2.

„határátkelőhely”: az illetékes hatóságok által a külső határok átlépésének céljára engedélyezett átkelőhely, amelyről az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (52) 2. cikke 8. pontjának megfelelően értesítést küldtek;

3.

„európai integrált határigazgatás”: az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikkében felsorolt elemek;

4.

„külső határ”: a tagállamok külső határai az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint : szárazföldi határok, beleértve az álló- vagy folyóvízi határokat, tengeri határok és repülőterek, folyami, tengeri és tavi kikötők, amelyekre alkalmazni kell az uniós jognak a külső határok átlépésére vonatkozó rendelkezéseit, beleértve azokat a belső határokat is, amelyeknél még nem szüntették meg a határellenőrzést; [Mód. 54]

5.

„külső határszakasz”: valamely tagállam külső szárazföldi vagy tengeri határának egésze vagy egy része a 1052/2013/EU rendelet meghatározása szerint;

6.

„migrációs csomópont”: az (EU) 2016/1624 rendelet 2. cikkének 10. pontjának meghatározása szerinti migrációs csomópont;

7.

„azok a belső határok, amelyeknél még nem szüntették meg a határellenőrzést”:

a)

a schengeni vívmányokat teljes mértékben végrehajtó tagállam és – csatlakozási okmányával összhangban – a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására kötelezett olyan tagállam közös határa, amely esetében azonban a vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó, vonatkozó tanácsi határozat még nem lépett hatályba;

b)

saját csatlakozási okmányaikkal összhangban a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására kötelezett két olyan tagállam közös határa, amelyek esetében azonban a vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó, vonatkozó tanácsi határozat még nem lépett hatályba.

3. cikk

Az eszköz célkitűzései

(1)   Az Integrált Határigazgatási Alap részeként az eszköznek az a szakpolitikai célkitűzése, hogy az Unió alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásaival teljes összhangban biztosítsa a szilárd és hatékony, integrált európai határigazgatást a külső határokon, ugyanakkor megőrizze a személyek szabad mozgását az Unión belül, teljes összhangban az uniós vívmányokkal és ezáltal hozzájáruljon az Unión belüli magas szintű biztonság szavatolásához az Uniónak és tagállamainak azon nemzetközi eszközökből eredő nemzetközi kötelezettségeivel, amelyeknek részes felei . [Mód. 55]

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretei között, az eszköz elősegíti a következő egyedi célkitűzéseket:

a)

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelősségeként az Európai Határ- és Parti Őrség által a külső határokon megvalósított, ténylegesen hatékony, integrált európai határigazgatás támogatása a jogszerű határátlépések elősegítése, az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a migrációs áramlatok hatékony szabályozása érdekében; [Mód. 56]

b)

a közös vízumpolitika támogatása a  tagállamok közötti, vízumkibocsátásra vonatkozó összehangoltabb megközelítés biztosítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, valamint és migrációs és biztonsági kockázatok csökkentése megelőzése érdekében. [Mód. 57]

(3)   A (2) bekezdésbe foglalt egyedi célkitűzések keretei között, a II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtása révén kell megvalósítani az eszközt.

3a. cikk

Megkülönböztetésmentesség és az alapvető jogok tiszteletben tartása

Az eszközt az uniós vívmányként rögzített jogokkal és elvekkel, az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel és az Unió alapvető jogokra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel teljes összhangban kell végrehajtani, különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásával. [Mód. 58]

4. cikk

A támogatás köre

(1)   A II . mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően az eszköz azokhoz az intézkedésekhez nyújt támogatást , amelyek hozzájárulnak 3 . cikkben említett célkitűzések és 3. cikkben említett célkitűzések keretei között, ésII. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtásának megfelelően, az eszköz különösen a III. mellékletben felsorolt intézkedésekhez nyújt támogatást intézkedések megvalósításához . [Mód. 59]

(2)    A 3. cikkben említett célkitűzések E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében az eszköz kivételes esetekben, meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellett adott esetben harmadik országokban vagy azok tekintetében is támogathatja a III. mellékletben említett uniós prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az 5. cikkel összhangban. [Mód. 60]

(2a)     A 8. cikknek megfelelően a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket támogató, a Tematikus Eszközből történő finanszírozások teljes összege nem haladhatja meg a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a Tematikus Eszköz számára elkülönített teljes összeg 4 %-át. [Mód. 61]

(2b)     A 12. cikknek megfelelően a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket támogató, tagállami programokból történő finanszírozások teljes összege az egyes tagállamok esetében nem haladhatja meg a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 10. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet alapján a tagállam számára elkülönített teljes összeg 4 %-át. [Mód. 62]

(3)   A következő intézkedések nem támogathatók:

a)

a III. melléklet (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések olyan belső határokon, ahol még nem szüntették meg a határellenőrzést;

b)

az (EU) 2016/399 rendeletben említettek szerint a belső határokon történő határellenőrzés kivételes és ideiglenes visszaállításával kapcsolatos intézkedések;

c)

az áruk ellenőrzése tekintetében:

(1)

olyan intézkedések, amelyek kizárólagos célja vagy hatása az áruk ellenőrzése;

(2)

olyan berendezések – kivéve a szállítóeszközöket – beszerzése, karbantartása vagy fejlesztése, amelyek egyik célja vagy hatása az áruk ellenőrzése;

(3)

az e rendelet szerinti egyéb olyan intézkedések, amelyek elsődleges célja vagy hatása az áruk ellenőrzése.

Szükséghelyzet A 23. cikkben említett szükséghelyzet bekövetkezése esetén az e bekezdésben említett, nem támogatható intézkedések is támogathatónak tekinthetők. [Mód. 63]

5. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)   Az alábbi jogalanyok lehetnek jogosultak a részvételre:

a)

az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

i.

tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

ii.

a munkaprogramban szereplő harmadik ország, az abban előírt feltételek szerint és azzal a feltétellel, hogy az adott harmadik országban vagy azzal kapcsolatban végrehajtott összes intézkedés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket, valamint az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit. [Mód. 64]

b)

bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(2)   Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(3)   A harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges , és amennyiben ez teljes mértékben összhangban van az uniós vívmányokkal és az Európai Unió Alapjogi Chartájával . [Mód. 65]

(4)   Különböző tagállamokban vagy ezen államokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy harmadik országokban letelepedett legalább két független jogalanyból álló konzorciumban részt vevő jogalanyok jogosultak a részvételre. Abban az esetben, ha a konzorciumban részt vevő nemzetközi szervezetek egy harmadik országban telepedtek le, a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni. [Mód. 66]

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Általános elvek

(1)   Az e rendelet szerint nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy hozzáadott uniós értéket nyújtson e rendelet célkitűzéseihez. [Mód. 67]

(2)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió vonatkozó tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az egyéb uniós eszközöket.

(3)   Az eszközt a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani.

(3b)     A Bizottság és a tagállamok együttműködnek az eszköz végrehajtása során. A Bizottság ügyfélszolgálatot és kapcsolattartó pontot hoz létre, hogy támogassa a tagállamokat és hozzájáruljon a finanszírozás hatékony elosztásához. [Mód. 68]

7. cikk

Költségvetés

(1)   Az eszköznek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 7 087 760 000 EUR ( folyó árakon 8 018 000 000 EUR). [Mód. 69]

(2)   A pénzügyi keretösszeget az alábbiak szerint fogják felhasználni:

a)

2018-as árakon 4 252 833 000 EUR-t (folyó árakon 4 811 000 000 EUR-t EUR) kell elkülöníteni a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokra, ebből 2018-as árakon 138 962 000 EUR-t (folyó árakon 157 200 000 EUR-t EUR) a 16. cikkben említett, megosztott irányítás szerint végrehajtott különleges átutazási rendszerre; [Mód. 70]

b)

2018-as árakon 2 834 927 000 EUR-t (folyó árakon 3 207 000 000 EUR-t EUR) a Tematikus Eszköz számára kell elkülöníteni . [Mód. 71]

(3)   A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,52 %-át kell elkülöníteni a Bizottság kezdeményezésére az eszköz végrehajtása céljából történő technikai segítségnyújtásra.

(4)   Annak érdekében, hogy meghatározzák a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részvételének jellegét és módozatait, a társulási megállapodásaik vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően intézkedéseket kell megállapítani. Az ezen országoktól származó hozzájárulásokat hozzá kell adni az uniós költségvetésből rendelkezésre álló, az (1) bekezdésben említett összes forráshoz.

8. cikk

A Tematikus Eszköz végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi keretösszeget a Tematikus Eszközön keresztül, rugalmasan kell felosztani, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján. A Tematikus Eszközből származó finanszírozást annak alábbi elemeire kell fordítani:

a)

egyedi intézkedések;

b)

uniós intézkedések, valamint

c)

szükséghelyzeti támogatás.

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatható a Tematikus Eszköz pénzügyi keretösszegéből.

(2)   A Tematikus Eszközből származó finanszírozás finanszírozást az Unió számára nagy hozzáadott értékkel bíró prioritások kezelésére, prioritásokat kezeli vagy sürgős szükségletekre történő reagálásra – reagálására kell felhasználni a II. mellékletben körvonalazott, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően – vagy a 20. cikk szerinti intézkedések támogatására kell felhasználni. A munkaprogramok előkészítése érdekében a Bizottság egyeztet a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel, a civil társadalmi szervezeteket is beleértve. [Mód. 72]

(2a)     A Tematikus Eszközből származó finanszírozási összeg legalább 20 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell elkülöníteni. [Mód. 73]

(3)   Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények ne érintsék a kiválasztott projekteket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését nem állhat rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára , amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra , hogy e projektek jogszerűsége, vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége , vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető . [Mód. 74]

(4)   Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság az (EU) …/… rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikke és 19. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megvizsgálja, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények nem érintik-e a tervezett intézkedéseket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését értékeli a tervezett intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ne álljon rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra , hogy e projektek jogszerűsége, vagy e projektek jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető . [Mód. 75]

(4a)     Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják, a Bizottság értékeli, hogy az adott tagállamban a tervezett intézkedésekre nincs-e kihatással a jogállamiság olyan, általánossá vált hiányossága, amely a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét oly módon sérti vagy sértheti, amely kockázatot jelent a kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vagy a projektek teljesítményére nézve. [Mód. 76]

(5)   A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a Tematikus Eszköz számára rendelkezésre bocsátott teljes összeget.

(6)   A Bizottság elhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó munkaprogramok megállapítása érdekében finanszírozási határozatokat fogad el, meghatározva a célkitűzéseket és a támogatandó intézkedéseket és pontosítva pontosítja azoknak az (1) bekezdésben említett egyes elemekre elemeire fordítandó összegeket. A finanszírozási határozatok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. [Mód. 77]

(7)   A (3 6 ) bekezdésben említett finanszírozási határozatok munkaprogram elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokat. [Mód. 78]

(8)   A finanszírozási határozatok munkaprogramok egy vagy több évre, és a Tematikus Eszköz egy vagy több elemére terjedhetnek ki. [Mód. 79]

2. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

9. cikk

Hatály

(1)   Ez a szakasz a pénzügyi keretösszegnek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett részére, valamint a 8. cikkben említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó bizottsági határozatnak munkaprogramoknak megfelelően megosztott irányítás szerint végrehajtandó kiegészítő forrásokra vonatkozik. [Mód. 80]

(2)   Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet 63. cikkének és az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendeletnek] megfelelően megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

10. cikk

Költségvetési források

(1)   A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett forrásokat a tagállamok által megosztott irányítás szerint végrehajtott nemzeti programok (a továbbiakban: a programok) számára kell kiosztani indikatív jelleggel a következők szerint:

a)

2018-as árakon 3 543 880 000 EUR (folyó árakon 4 009 000 000 EUR) a tagállamok számára az I. mellékletbe mellékletben foglalt kritériumok szerint; [Mód. 81]

b)

2018-as árakon 708 953 000 EUR (folyó árakon 802 000 000 EUR) a tagállamok számára a 13. cikk (1) bekezdésében említett programok költségvetési juttatásainak módosítása érdekében. [Mód. 82]

(2)   Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett összeget nem osztották ki, a fennmaradó összeggel ki lehet egészíteni a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget.

11. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható kiadásának 85 %-át azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb az uniós átlag 90 %-ánál, a többi tagállam esetében pedig az összes elszámolható kiadás 75 %-át. [Mód. 83]

(2)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében.

(4)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a működési támogatásra – így a különleges átutazási rendszerre – fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(5)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(6)   A programokat jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza a társfinanszírozási arányt és az eszközből nyújtható támogatás maximális összegét az (1)–(5) bekezdésben említett intézkedés típusok esetében.

(7)   A Bizottság határozata minden egyes egyedi célkitűzés esetében meghatározza, hogy az egyedi célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány melyikre vonatkozik az alábbiak közül:

a)

a teljes hozzájárulás, a közpénzből történő és a magánpénzből történő hozzájárulást is beleértve, vagy

b)

kizárólag a közpénzből történő hozzájárulás.

12. cikk

Programok

(1)   Minden A Bizottság és valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy a  nemzeti programban programjában kezelt prioritások összhangban állnak a határigazgatás és a vízumügy terén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és reagálnak azokra, valamint hogy illetve azokra irányulnak , és teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó az uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak , továbbá az Unió és a tagállamok azon nemzetközi eszközökből eredő nemzetközi kötelezettségeinek, amelyeknek részes felei . Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelően foglalkoznak a II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel. [Mód. 84]

(1a)     E tekintetben a tagállamok a számukra előirányzott finanszírozás legalább 20 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésre különítik el. [Mód. 85]

(2)   A Bizottság adott esetben gondoskodik arról, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget , az eu-LISA-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és bármely más érintett uniós ügynökséget már a és adott esetben az eu-LISA-t korai szakaszban bevonják bevonjanak tagállami programok fejlesztési fejlesztésének folyamatába, amennyiben azok az ügynökségek hatáskörébe tartoznak. [Mód. 86]

(3)   Az Ügynökség és a tagállamok határigazgatással kapcsolatos intézkedései közötti következetesség és kiegészítő jelleg biztosítása, valamint a párhuzamos finanszírozása finanszírozás elkerülése és a költséghatékonyság megvalósítása érdekében a Bizottság konzultációt folytat az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a  programtervezetekről, különleges hangsúlyt fektetve a 3. cikk (2) bekezdése bekezdésének a) pontjának megfelelő működési támogatás alapján bevont tevékenységekre különleges hangsúlyt helyező programtervezetekről. [Mód. 87]

(3a)     Az eu-LISA és a tagállamok intézkedései közötti következetesség és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a Bizottság konzultációt folytat az eu-LISA-val a programtervezetekről, különleges hangsúlyt fektetve a 3. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelő, technikai támogatás alapján bevont tevékenységekre. [Mód. 88]

(4)   A Bizottság adott esetben bevonhatja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget , az eu-LISA-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és bármely más érintett ügynökséget és adott esetben az eu-LISA-t az 5. szakaszban említett nyomonkövetési és értékelési feladatokba, mindenekelőtt abból a célból, hogy az eszköz támogatásával végrehajtott intézkedések összhangban álljanak a releváns uniós vívmányokkal és az elfogadott uniós prioritásokkal. [Mód. 89]

(5)   Az 1053/2013/EU rendelet szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó ajánlások, valamint az (EU) 2016/1624 rendelet szerinti sebezhetőségi értékelések elvégzése keretében kiadott ajánlások elfogadását követően, az érintett tagállam a Bizottsággal együtt megvizsgálja, hogy melyik a legmegfelelőbb megközelítés az említett ajánlások ezen eszköz támogatásával történő kezelésére.

(6)   A Bizottság adott esetben bevonja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget , az eu-LISA-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és bármely más érintett ügynökséget vagy szervet annak vizsgálatába, hogy melyik a legmegfelelőbb megközelítés az ajánlásoknak ajánlások ezen eszköz támogatásával történő kezelésére. [Mód. 90]

(7)   A (5) bekezdés végrehajtása során az érintett tagállam programjának prioritásává teszi a feltárt hiányosságok kezelésére szolgáló intézkedések, különösen a súlyos hiányosságok és a megfelelés hiányát jelző értékelések kezelésére irányuló intézkedések végrehajtását.

(8)   Szükség esetén a kérdéses programot módosítani kell, hogy figyelembe vegye az (5) bekezdésben említett ajánlásokat , valamint a mérföldkövek és célok elérése terén tett – a 27. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett éves teljesítményjelentésekben értékelt – előrelépést . A kiigazítás hatásától függően, a Bizottság jóváhagyhatja jóváhagyja a felülvizsgált programot. [Mód. 91]

(9)   Az érintett tagállam a Bizottsággal és az Ügynökség hatáskörének megfelelően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együttműködve és egyeztetve átcsoportosíthatja a programja keretében meglévő forrásokat – beleértve a működési támogatásra programozott forrásokat – a (5) bekezdésben említett, pénzügyi vonatkozással rendelkező ajánlások kezelése céljából.

(10)   Ha a tagállamok Mielőtt egy tagállam úgy döntenek dönt , hogy valamely harmadik országban , azzal kapcsolatban vagy azzal együtt az eszköz támogatásával hajtanak hajt végre projekteket, biztosítja, hogy az adott harmadik ország által, vagy abban, vagy azzal kapcsolatban javasolt valamennyi intézkedés összhangban van az Unió és az adott tagállam nemzetközi kötelezettségeivel, és teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket. Az érintett tagállam a projekt megkezdése előtt konzultációt folytat a Bizottsággal , többek között a fenti feltételek teljesülésének biztosításáról. [Mód. 92]

(11)   Ha egy tagállam kivételes alapon úgy dönt, hogy valamely harmadik országban , azzal kapcsolatban vagy azzal együtt az eszköz támogatásával hajt végre a szabálytalan határátlépések monitoringjára, felderítésére, azonosítására, nyomon követésére, megakadályozására és feltartóztatására szolgáló intézkedéseket az irreguláris illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és leküzdése, valamint a migránsok életének védelméhez és megmentéséhez élete védelmének és megmentésének biztosításához való hozzájárulás céljából, akkor gondoskodik arról, hogy az 1052/2013/EU rendelet 20. cikkével összhangban értesítse a Bizottságot az e harmadik országgal megkötött bármely két- vagy többoldalú együttműködési megállapodásról. A tagállamok gondoskodnak a visszaküldés tilalma elvének maradéktalan tiszteletben tartásáról, többek között a nyílt tengeren történő intézkedések során. [Mód. 93]

(11a)     Amint egy tagállam úgy dönt, hogy valamely harmadik országban, azzal kapcsolatban vagy azzal együtt az eszköz keretében projektek elindítását kezdeményezi, 10 napon belül értesíti a partnereket nemzeti szinten képviselő szervezeteket és az irányítóbizottság tagjait. [Mód. 94]

(12)   Ami az ezen eszköz támogatásával beszerzett, a hatékony és biztonságos határellenőrzéshez , valamint a felkutatási és mentési műveletekhez szükséges működési berendezéseket, beleértve a többek között szállítóeszközöket, és kommunikációs rendszereket illeti, az alábbiak alkalmazandók: [Mód. 95]

a)

mielőtt elindítanák a működési berendezéseknek, így a szállítóeszközöknek, és a kommunikációs rendszereknek az eszköz támogatásával történő beszerzési eljárásait, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek az eszközök megfelelnek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által létrehozott előírásoknak, ha vannak ilyen előírások, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együtt ellenőrzik azok műszaki leírását az Európai Határ- és Parti Őrség által használt eszközökkel való interoperabilitás biztosítása céljából;

b)

a tagállamok által beszerzett valamennyi nagy méretű határigazgatási működési berendezést, például a légi és tengeri szállító és felügyeleti eszközöket nyilvántartásba veszik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában annak érdekében, hogy az (EU) 2016/1624 rendelet 39. cikkének (8) cikkével összhangban elérhetővé tegyék ezeket az eszközöket,

c)

a tagállamok dönthetnek az eszköz által támogatott többcélú tengeri műveletekre szolgáló berendezések beszerzéséről, amennyiben a releváns nemzeti hatóságok ezek üzemeltetése során az adott évben a nemzeti célú használat teljes időszakának legalább 60 %-ában határőrizeti műveletekben vesznek részt. Ezeket az eszközöket nyilvántartásba kell venni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában annak érdekében, hogy az (EU) 2016/1624 rendelet 39. cikkének (8) cikkével összhangban elérhetővé tegyék az említett eszközöket;

d)

az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó koherens képességfejlesztési tervezés támogatása és közös közbeszerzés esetleges alkalmazása érdekében, a tagállamok a 27. cikk szerinti jelentéstétel részeként közlik a Bizottsággal az eszköz keretében várhatóan beszerzésre kerülő berendezésekre vonatkozóan rendelkezésre álló többéves tervezést. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség részére.

Amennyiben a tagállamok ezen eszköz keretében a tengeri határőrizettel kapcsolatos intézkedéseket hajtanak végre, kiemelt figyelmet fordítanak a tengeri felkutatásra és mentésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikre, és e célból jogosultak igénybe venni az e bekezdés a)–d) pontjában említett berendezéseket és rendszereket. [Mód. 96]

(13)   Az ezen eszköz támogatásával a határigazgatás terén megvalósított képzésnek a vonatkozó, harmonizált és minőségbiztosítással minőség-biztosítással rendelkező, a határ határ- és parti őrizetre vonatkozó őrizettel kapcsolatos európai oktatási és közös képzési normákra , valamint – többek között az alapvető jogok, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés és a vonatkozó tengerjog tekintetében – a vonatkozó uniós és nemzetközi jogra kell épülniük épülnie . [Mód. 97]

(14)   A tagállamok különösen a IV. mellékletben felsorolt intézkedéseket végzik. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítása céljából.

(15)   Az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak Mindegyik programnak meg kell határoznia valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében a VI. melléklet 1. táblázatába foglalt táblázata szerinti beavatkozási típusokat, valamint a programozott források beavatkozási típusokon kell alapulnia típusok vagy támogatási területek szerinti indikatív bontását . [Mód. 98]

13. cikk

Félidős felülvizsgálat

(-1)     A programokat a 26. cikknek megfelelően félidős felülvizsgálatnak és értékelésnek kell alávetni. [Mód. 99]

(1)   2024-ben végéig és az Európai Parlament tájékoztatását követően a Bizottság az I. melléklet (1) bekezdésének c) pontjában és (2)–(11) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően hozzárendeli az érintett tagállamok programjaihoz a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A hozzárendelésnek az I. melléklet (1) bekezdésének c) pontjában és (2)–(11) bekezdésében említett kritériumok tekintetében rendelkezésre álló, legfrissebb statisztikai adatokon kell alapulnia. A finanszírozást a 2025-ös naptári évvel kezdődő időszakra kell biztosítani. [Mód. 100]

(2)   Ha az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 85. cikkével összhangban benyújtott időközi kifizetési kérelmek nem fedik le a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett program kezdeti előirányzatának legalább 10  30 %-át, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy kiegészítő előirányzatban részesüljön az (1) bekezdésben említett programja tekintetében. [Mód. 101]

(2a)     A (2) bekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, ha az adott keretszabályozás és a kapcsolódó jogi aktusok 2022. január 1-jén hatályban vannak. [Mód. 102]

(3)   A Tematikus Eszközből 2025-től juttatott forráselosztás adott esetben források elosztása figyelembe veszi az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkében említett teljesítménykeret mérföldköveinek megvalósítása a teljesítménykeret mérföldköveinek megvalósítása terén elért eredményeket és a feltárt végrehajtási hiányosságok kiküszöbölése terén elért eredményeket hiányosságokat . [Mód. 103]

14. cikk

Egyedi intézkedések

(1)   Az egyedi intézkedések e rendelet célkitűzéseinek megfelelő , uniós hozzáadott értéket nyújtó transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam a programját kiegészítő előirányzatban részesülhet. [Mód. 104]

(2)   A tagállamok – a 10. cikk (1) bekezdése szerint kiszámított előirányzatuk mellett – egyedi intézkedésekre vonatkozó forrásokban részesülnek, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel és arra fordítják, hogy elősegítse e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását.

(3)   E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

15. cikk

Működési támogatás

(1)   A működési támogatás a tagállami előirányzatnak az a része, amit az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok támogatására fordíthatnak.

(2)   Az egyes tagállamok az eszköz keretében programjuk céljára elkülönített összeg legfeljebb 30 %-át használhatják fel az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására.

(3)   A működési támogatást használó tagállamok megfelelnek a határokra és a vízumokra vonatkozó az uniós vívmányoknak. [Mód. 105]

(4)   A tagállamoknak a programjukban és a 27. cikkben említett éves teljesítményjelentéseikben megindokolják, hogy miért használnak működési támogatást e rendelet célkitűzéseinek elérésére. A program jóváhagyását megelőzően a Bizottság – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel az Ügynökség hatáskörei tekintetében a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően folytatott egyeztetést követően – értékeli az alaphelyzetet azokban a tagállamokban, amelyek jelezték működési támogatás felhasználására vonatkozó szándékukat, figyelembe véve az említett tagállamok által szolgáltatott információkat és adott esetben a schengeni értékelések és a sebezhetőségi értékelések alapján rendelkezésre álló információkat, beleértve a schengeni értékeléseket és a sebezhetőségi értékeléseket követően született ajánlásokat is.

(5)   A 4. cikk (3) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül, a működési támogatást a VII. mellékletben megállapított konkrét feladatokra és szolgáltatásokra , támogatásra jogosult intézkedésekre kell fordítani. [Mód. 106]

(6)   Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő konkrét feladatok és szolgáltatások támogatható intézkedések módosítása céljából. [Mód. 107]

16. cikk

A különleges átutazási rendszer működési támogatása

(1)   Az eszköz támogatást nyújt az átutazás céljából kiállított vízumok után be nem szedett díjak, valamint a 693/2003/EK rendelet, illetve a 694/2003/EK rendelet szerinti egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) végrehajtása során felmerülő többletköltségek finanszírozásához.

(2)   A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint a különleges átutazási rendszer céljából Litvánia számára elkülönített forrásokat kiegészítő működési támogatásként kell Litvánia rendelkezésére bocsátani, a VII. mellékletben említett, a programon belül működési támogatása jogosult intézkedéseknek megfelelően.

(3)   A 15. cikk (2) bekezdésétől eltérve, Litvánia a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott összeg mellett a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint számára elkülönített összeget is felhasználhatja működési támogatás finanszírozására.

(4)   A Bizottság és Litvánia felülvizsgálja e cikk alkalmazását, amennyiben olyan változások következnek be, amelyek hatással vannak a különleges átutazási rendszer fennállására vagy működésére.

3. SZAKASZ

A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

17. cikk

Hatály

Az e szakasz szerinti támogatást közvetlenül a Bizottság hajtja végre a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, vagy a végrehajtás közvetve, az említett cikk c) pontjának megfelelően történik.

18. cikk

Uniós intézkedések

(1)   Az uniós intézkedések transznacionális projektek vagy az Unió számára különösen érdekes projektek, e rendelet célkitűzéseinek megfelelően.

(2)   A Bizottság kezdeményezésére az eszköz a II. és III. melléklettel összhangban felhasználható e rendelet 3. cikkében említett célkitűzéseire vonatkozó uniós intézkedések finanszírozására.

(3)   Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthatnak finanszírozást. Finanszírozást biztosíthatnak vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is.

(4)   A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor.

(5)   A javaslatokat vizsgáló értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(6)   Valamely kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) …/… rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

19. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Az ezen eszköz keretében elfogadott vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani. [Mód. 108]

20. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság szintjén

Az eszköz támogathatja a Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Ezen intézkedések , nevezetesen a rendelet végrehajtásához szükséges, adott esetben harmadik országokkal végrehajtott előkészítő lépések, nyomonkövetési, felügyeleti, auditálási és értékelési, továbbá az adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedések esetében 100 %-os finanszírozási arány engedélyezett. [Mód. 109]

21. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozó – többek között az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérő – személyek vagy jogalanyok által végzett ellenőrzések képezik.

22. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)   Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik népszerűsítik az intézkedéseket uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról eredményeit azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el a megfelelő nyelveken többféle megfelelő közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjei az intézkedéssel kapcsolatos kommunikáció során hivatkoznak a finanszírozás eredetére. A címzettek e célból gondoskodnak arról, hogy a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag megjelenítse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Unió pénzügyi támogatását. [Mód. 110]

(2)   A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez ezen eszköz végrehajtásához eszközhöz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Nevezetesen, a Bizottságnak információkat kell közzétennie a tematikus eszköz éves és többéves programjainak kidolgozásáról. A Bizottság a Tematikus Eszközből történő támogatásra kiválasztott műveletek listáját is közzéteszi egy nyilvánosan elérhető honlapon, és ezt a listát legalább háromhavonta frissíti. Az ezen eszközhöz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásainak végrehajtására prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek e rendelet célkitűzéseihez kapcsolódnak. Nevezetesen a Bizottság támogathatja a legjobb gyakorlatokat és az információk cseréjét az eszköz végrehajtása tekintetében. [Mód. 111]

(2a)     A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat nyílt, géppel olvasható formátumokban közzéteszi a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (1) bekezdésében  (53) foglaltaknak megfelelően, amely lehetővé teszi, hogy az adatok sorba rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az adatokat prioritás, egyedi célkitűzés, a műveletek teljes támogatható költsége, a projektek teljes költségvetése, a közbeszerzési eljárások költségei, a kedvezményezettek neve és a szerződő fél neve alapján sorba lehet rendezni. [Mód. 112]

(2b)     A tagállamok feladata, hogy a Bizottság weboldalán történő közzététel céljából eljuttassák a Bizottsághoz a megosztott irányítás szerint végrehajtott programok kidolgozására vonatkozó információkat. [Mód. 113]

4. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT, KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

23. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1)   Az eszköz A Bizottság úgy határozhat, hogy kivételes jelleggel és végső esetben pénzügyi támogatást nyújt a kellően indokolt szükséghelyzet esetén fellépő sürgős és egyedi szükségletekhez. Ezek a helyzetek nyújthat olyan sürgős és rendkívüli nyomás eredményeként alakulhatnak ki kialakuló szükséghelyzet esetén, amikor nagy vagy aránytalan számú harmadik országbeli állampolgár lépte át, lépi át vagy várhatóan átlépi egy vagy több tagállam külső határát, különösen azokat a határszakaszokat, ahol olyan hatásszintet állapítottak meg, amely veszélyezteti az egész schengeni térség működését, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely más, kellően indokolt szükséghelyzet esetén, amely sürgős intézkedéseket igényel a külső határoknál. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot vagy rendkívüli nyomással járó helyzetben, amely azonnali intézkedést tesz szükségessé. [Mód. 114]

(2)   A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül a decentralizált hatóságoknak megítélt, vissza nem térítendő támogatása formáját öltheti.

(3)   A szükséghelyzeti támogatás elkülöníthető a tagállami programok számára a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)   A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor.

(4a)     Amennyiben az intézkedés végrehajtása érdekében szükséges, a szükséghelyzeti támogatással olyan kiadások is fedezhetők, amelyek a támogatás iránti kérelem vagy a segítségnyújtás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően, de legkorábban 2021. január 1-jén merültek fel. [Mód. 115]

4b)     A szükséghelyzeti támogatást az uniós vívmányok, valamint az Unió és a tagállamok azon nemzetközi eszközökből eredő kötelezettségei teljes mértékben tiszteletben tartó módon nyújtják, amelyeknek részes felei. [Mód. 116]

24. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)   Az eszköz keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, így a megosztott irányítású Alapokból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programokra vonatkozó szabályok az intézkedéshez történő hozzájárulás tekintetében alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés összes elszámolható költségének összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket tartalmazó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítható ki. A más uniós programok hozzájárulásait ezen eszközhöz tartozó tevékenységek esetében el kell ismerni, adott esetben a Bizottság munkaprogramjaiban vagy a nemzeti programokban és az éves teljesítményjelentésekben. [Mód. 117]

(2)   A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések műveletek , illetve az alábbi, kumulatív, összehasonlítható feltételeknek megfelelő intézkedések műveletek : [Mód. 118]

a)

az eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)

megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)

a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében,

támogatásban részesülhetnek az uniós strukturális alapokból az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap +-ból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, összhangban az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 67. cikkének (5) bekezdésével és az (EU) …/… [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet] 8. cikkével, feltéve hogy ezen intézkedések összhangban vannak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó Alap vagy eszköz szabályait alkalmazni kell. [Mód. 119]

5. SZAKASZ

NYOMON KÖVETÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS

1. alszakasz

Közös rendelkezések

25. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)   A költségvetési rendelet 43. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja 41. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja szerinti jelentéstételi követelményeknek megfelelően, a Bizottság az V. mellékletnek megfelelően legalább évente az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a teljesítményre vonatkozó információkat. [Mód. 120]

(2)   A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk szükséges kiigazítása céljából.

(3)   Az e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása terén az eszköz előrelépéseiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re kijelölt mérföldkövek és a 2029-re kitűzött célok kumulatívak. A megosztott irányítás alá tartozó források esetében közös mutatókat kell alkalmazni. Kérésre a teljesítmény- és eredménymutatókra vonatkozó, Bizottság által kapott adatokat az Európai Parlament és a Tanács számára elérhetővé kell tenni. [Mód. 121]

(4)   A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5)   Az eszköz által a célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében elért előrehaladás hatékony értékelése érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, ahol azt szükségesnek ítéli, valamint arra, hogy a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására, így a tagállamok által szolgáltatandó információkra vonatkozó rendelkezésekkel egészítse ki ezt a rendeletet.

(5a)     A megosztott irányítás szerint végrehajtott források esetében a nyomon követésnek és értékelésnek a VI. mellékletében foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása céljából. [Mód. 122]

(5b)     A Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országok által, a harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedések nyomon követésére az 5. cikk és a 12. cikk (10) és (11) bekezdése alapján. [Mód. 123]

26. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság elvégzi e 2024. december 31-ig bemutatja a rendelet – így az ezen eszköz alapján végrehajtott intézkedések – félidős és visszamenőleges végrehajtásával kapcsolatos félidős értékelést. A félidős értékelésnek meg kell vizsgálnia az alap hatékonyságát, eredményességét, egyszerűsítését és rugalmasságát. Konkrétabban, az alábbiak értékelését foglalja magában: [Mód. 124]

a)

az e rendelet célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a rendelkezésre álló összes releváns információt, különösen a tagállamok által a 30. cikk szerint benyújtott éves teljesítményjelentéseket és a VIII. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatókat; [Mód. 125]

b)

az ezen alap keretében végrehajtott fellépések és műveletek uniós hozzáadott értékét; [Mód. 126]

c)

az eszköz hozzájárulását a külső határokon fennálló és újonnan felmerülő kihívások kezeléséhez, a közös vízumpolitika kialakításához, valamint az eszköz használatát a schengeni értékelési mechanizmus által és a sebezhetőségi értékelés során feltárt hiányosságok kezelésére; [Mód. 127]

d)

a II. mellékletben meghatározott végrehajtási intézkedések és a III. mellékletben meghatározott fellépések további relevanciája és megfelelősége; [Mód. 128]

e)

az eszközből támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg és koherencia; [Mód. 129]

A félidős felülvizsgálat során figyelembe kell venni az utólagos értékelési eredményeket a korábbi, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz vonatkozásában. [Mód. 130]

(1a)     2030. január 31-ig a Bizottság visszamenőleges értékelést végez. Ugyanezen dátumig a Bizottság benyújtja az értékelési jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A visszamenőleges értékelés részét képezi az (1) bekezdésben meghatározott elemek értékelése. E tekintetben az eszköz hosszabb távú eredményei is értékelésre kerülnek, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen egy későbbi alap esetleges megújításával vagy módosításával kapcsolatos döntés során. [Mód. 131]

(2)   A félidős és visszamenőleges értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek az e rendelet 14 . cikkének (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 40. cikkében meghatározott határidőnek megfelelően. [Mód. 132]

(2a)     Félidős felülvizsgálata és visszamenőleges értékelése során a Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országok által, a harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedéseknek az 5. cikk és a 12. cikk (10) és (11) bekezdése alapján végzett értékelésére. [Mód. 133]

2. alszakasz

A megosztott irányításra vonatkozó szabályok

27. cikk

Éves teljesítményjelentések

(1)   A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-ig bezárólag minden évben ugyaneddig az időpontig benyújtják a Bizottságnak az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 36. cikkének (6) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést. A 2023-ban benyújtandó jelentés a program 2022. június 30-ig megvalósított végrehajtását fedi le. A tagállamok e jelentéseket egy külön erre a célra létrehozott weboldalon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 134]

(2)   Az éves teljesítményjelentés különösen az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)

eredmények a program végrehajtása, valamint a mérföldkövek és a célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 37. cikkében előírt legfrissebb a Bizottsághoz továbbított halmozott adatokat; [Mód. 135]

aa)

a nemzeti program éves pénzügyi kimutatásainak a visszafizetett összegek, a végső kedvezményezettek javára történő előfinanszírozás és a ténylegesen felmerült kiadások szerinti bontása; [Mód. 136]

b)

a program teljesítését érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések , beleértve a Bizottság által a 258. cikk szerinti jogsértési eljárásnak megfelelően kiadott, indokolással ellátott véleményeket is ; [Mód. 137]

c)

az eszközből támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – különösen a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban országokkal kapcsolatos alapokból – nyújtott támogatás – különösen az Unió külső finanszírozási eszközei és a mások által nyújtott finanszírozás közötti kiegészítő jelleg és koherencia ; [Mód. 138]

d)

a program hozzájárulása a vonatkozó uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához;

da)

az alapvető jogokra vonatkozó követelmények tiszteletben tartása; [Mód. 139]

e)

kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f)

a támogató feltételek megvalósulása és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán.

fa)

valamely harmadik országgal együtt, valamely harmadik országban vagy valamely harmadik országgal kapcsolatban végrehajtott projektek. [Mód. 140]

(3)   A Bizottság a teljesítményjelentés benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül megteheti az arra vonatkozó észrevételeit. Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a fenti határidőn belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni. A Bizottság – az éves teljesítményjelentések összefoglalójának elfogadását követően – azokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja, és egy erre a célra létrehozott weboldalon közzéteszi az éves teljesítményjelentések ezen összefoglalóit. [Mód. 141]

(4)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

28. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)   Az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] IV. címe szerinti nyomon követésnek és értékelésnek a VI. melléklet 1., 2. és 3. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az VI. mellékletnek a 29. cikkel összhangban történő módosítása céljából.

(2)   A közös mutatókat az (EU) …/… [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése, 17. és 37. cikke szerint kell használni. [Mód. 142]

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a  8., 12., 15., 25. és 28. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 134]

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a  8., 12., 15., 25. és 28. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 144]

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 8., 12., 15., 25. és 28. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 145]

30. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a Menekültügyi és Migrációs Alappal, a Belső Biztonsági Alappal, valamint a határigazgatási és vízumügyi eszközzel foglalkozó koordinációs bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét. Ez nem vonatkozik a 27. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusra. [Mód. 146]

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések folytatását vagy módosítását az 515/2014/EU rendelettel létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz szerint, amelyet továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)   Az eszköz pénzügyi keretösszege az eszköz és annak elődje, az 515/2014/EU rendelet alapján létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköze alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

32. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C , , . o.

(2)  HL C ., ., . o.

(3)  Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(5)  COM(2015)0240, 2015. május 13.

(6)  http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/12/15/euco-conclusions-final/

(7)  Az Európai Tanács 2017. június 22–23-i következtetései.

(8)  COM(2017)0794.

(9)   A Bizottság 2017. április 29-i nyilatkozata a Szlovénia és Horvátország közötti határon jelentkező személyforgalom kezeléséről.

(10)   A Bizottság (EU) 2017/1804 ajánlása (2017. október 3.) a Schengeni határellenőrzési kódexben szereplő, a schengeni térség belső határain végzett határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló rendelkezéseinek végrehajtásáról (HL L 259., 2017.10.7., 25. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(12)  HL L […]., […]., o.

(13)  HL L […]., […]., o.

(14)  HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(17)  COM(2016)0731, 2016. november 16.

(18)  COM(2016)0272/2, 2016. május 4.

(19)  COM(2016)0881, 0882 és 0883, 2016. december 21.

(20)  COM(2017)0344, 2017. június 29.

(21)  COM(2017)0794, 2017. december 12.

(22)  EUCO 22/15 CO EUR 8 CONCL 3.

(23)  A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(24)  HL L 236., 2003.9.23., 946. o.

(25)  A Tanács 693/2003/EK rendelete (2003. április 14.) egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003.4.17., 8. o.).

(26)  A Tanács 694/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a 693/2003/EK rendeletben előírt egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) egységes formátumairól (HL L 99., 2003.4.17., 15. o.).

(27)  HL L […]., […]., o.

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).

(29)  A Tanács 768/2005/EK rendelete (2005. április 26.) a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 11. o.).

(31)  HL C , , . o.

(32)  HL C ., ., . o.

(33)  HL C […]., […]., […]. o.

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(35)  A Tanács 2988/95/ EK , Euratom Euratom, EK rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(36)  A Tanács 2185/96/ Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(37)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(39)  A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(40)  Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(41)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(42)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(43)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(44)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(45)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(46)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(47)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(48)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(49)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(50)  HL L […]., […]., o.

(51)  HL L […]., […]., o.

(52)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(53)   Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

I. MELLÉKLET

A megosztott irányítás szerinti programok finanszírozásának elosztására vonatkozó kritériumok

1.

A 10. cikkben említett, rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)

mindegyik tagállam 5 000 000 EUR rögzített összeget kap az eszköztől a programozási időszak kezdetén;

b)

a különleges átutazási rendszerre elkülönített 157 200 000 EUR költségvetési juttatás Litvániának kerül kiosztásra kizárólag a programozási időszak kezdetén;

c)

valamint a 10. cikkben említett, fennmaradó forrásokat a következő kritériumok alapján kell elosztani:

30 % a külső szárazföldi határok számára;

35 % a külső tengeri határok számára;

20 % a repülőterek számára;

15 % a konzuli hivatalok számára.

2.

Az (1) bekezdés c) pontja szerint külső szárazföldi határokra és külső tengeri határokra rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)

70 % a külső szárazföldi határaik és külső tengeri határaik hosszának arányában, amelyet a 1052/2013/EU rendeletben meghatározott minden egyes konkrét szakasz esetében a súlyozási együtthatók alapján, a (11) bekezdéssel összhangban számítanak ki; valamint

b)

30 % a külső szárazföldi és külső tengeri határaiknál tapasztalható, a (7) bekezdés a) pontjának megfelelően meghatározott munkamennyiség arányában.

3.

A (2) bekezdés a) pontjában említett súlyozást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség határozza meg a (11) bekezdésnek megfelelően.

4.

Az (1) bekezdés c) pontja szerint repülőterekre rendelkezésre álló források a tagállamok között a (7) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott, repülőtereiken meglévő munkamennyisége arányában kerülnek bontásra.

5.

Az (1) bekezdés c) pontja szerint a konzuli hivatalok számára rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)

50 % az 539/2001/EK tanácsi rendelet (1) I. mellékletében felsorolt országokban működő tagállami konzuli hivatalok (a tiszteletbeli konzulátusok kivételével) számának arányában;

b)

50 % az 539/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt országokban működő tagállami konzuli hivatalokban folytatott, a vízumpolitika kezelésére vonatkozó, e melléklet (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkamennyiség arányában.

6.

Az (1) bekezdés c) pontja alapján történő forráselosztás alkalmazásában, „külső tengeri határok”: a tagállamok parti tengereinek az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye 4–16. cikkének megfelelően meghatározott külső határai. Azokban az esetekben azonban, amikor az irreguláris bevándorlás/belépés megakadályozása érdekében rendszeresen nagy hatótávolságú műveletekre van szükség, a külső tengeri határ az erős fenyegetettségi szintű területek külső határa. A „külső tengeri határok” fogalmát a szóban forgó tagállamok által az elmúlt két évről szolgáltatott műveleti adatok figyelembevételével kell meghatározni. Ez a fogalommeghatározás kizárólag e rendelet céljára alkalmazható.

7.

A finanszírozás kezdeti felosztása céljából a munkateher vizsgálatának az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjában rendelkezésre álló, az előző 36 hónapot lefedő legfrissebb átlagos adatokon kell alapulniuk. A félidős értékelés céljából a munkateher vizsgálatának a 2024-es félidős értékelés időpontjában rendelkezésre álló, az előző 36 hónapot lefedő legfrissebb átlagos adatokon kell alapulniuk. A munkateher értékelésének a következő tényezőkre kell épülnie:

a)

a külső szárazföldi és külső tengeri határoknál:

(1)

a külső határokon az engedélyezett határátkelőhelyeken történő határátlépések számának 70 60 %-a; [Mód. 148]

(2)

a külső határokon a beléptetéskor elutasított harmadik országbeli állampolgárok számának 30 20 %-a; [Mód. 149]

(2a)

a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek és az ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek 20 %-a, akik kérelmét a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (2) 43. cikkében említett, a határon folytatott eljárás keretében dolgozták fel. [Mód. 150]

b)

a repülőtereken:

(1)

a külső határokon az engedélyezett határátkelőhelyeken történő határátlépések számának 70 %-a;

(2)

a külső határokon a beléptetéskor elutasított harmadik országbeli állampolgárok számának 30 %-a;

c)

a konzuli hivatalokban:

a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum vagy repülőtéri tranzitvízum kérelmek száma.

8.

A (5) bekezdés a) pontjában említett konzuli hivatalok számára vonatkozó referenciaszámokat a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv létrehozásáról szóló, 2010. március 19-i bizottsági határozat (C(2010)1620) 28. mellékletébe foglalt információknak megfelelően számítják ki.

Ha a tagállamok nem nyújtják be az érintett statisztikai adatokat, az adott tagállamokra vonatkozó, legfrissebb rendelkezésre álló adatokat kell használni. Ha egy tagállam tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok , vagy ha a tagállam két egymást követő évben nem szolgáltat adatokat , akkor a referenciaszám nulla. [Mód. 151]

9.

Az alábbiakban említett munkateherre vonatkozó referenciaszámok:

a)

a (7) bekezdés a) pontjának (1) alpontja és a (7) bekezdés b) pontjának (1) alpontja esetében a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott legfrissebb statisztikai adatok;

b)

a (7) bekezdés a) pontjának (2). alpontja és (7) bekezdése b) pontjának (2) alpontja esetében a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján a Bizottság (Eurostat) által készített legfrissebb statisztikák;

c)

a (7) bekezdés c) pontja esetében a Bizottság által a vízumkódex (3) 46. cikkének megfelelően közzétett legfrissebb vízumstatisztikák.

d)

Ha a tagállamok nem nyújtják be az érintett statisztikai adatokat, az adott tagállamokra vonatkozó, legfrissebb rendelkezésre álló adatokat kell használni. Ha egy tagállam tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok , vagy ha a tagállam két egymást követő évben nem szolgáltat adatokat , akkor a referenciaszám nulla. [Mód. 152]

10.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség jelentést nyújt be a Bizottsághoz a források külső szárazföldi határok, külső tengeri határok és repülőterek tekintetében történő, az (1) bekezdés c) pontja szerinti bontásáról. A Bizottság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a jelentést. [Mód. 153]

11.

A finanszírozás kezdeti felosztása céljából, a (10) bekezdésben említett jelentés azonosítja az egyes határszakaszok fenyegetettségi szintjét határszakaszokat érintő hatásszintet az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjában az előző 36 hónapot lefedő legfrissebb átlagos adatok alapján. A félidős értékelés céljából a (10) bekezdésben említett jelentés azonosítja az egyes határszakaszok fenyegetettségi szintjét határszakaszokat érintő hatásszintet a 2024-es félidős értékelés időpontjában rendelkezésre álló, az előző 36 hónapot lefedő legfrissebb átlagos adatok alapján. Az 1052/2013/EU rendelet meghatározása szerinti fenyegetettségi szintek hatásszintek alkalmazásával határszakaszonként megállapítja a következő konkrét súlyozási együtthatókat: [Mód. 154]

a)

alacsony fenyegetettség hatásszint esetén az együttható értéke 0,5; [Mód. 155]

b)

közepes fenyegetettség hatásszint esetén az együttható értéke 3; [Mód. 156]

c)

erős fenyegetettség magas hatásszint esetén az együttható értéke 5; [Mód. 157]

d)

kritikus fenyegetettség esetén az együttható értéke 8. [Mód. 158]


(1)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(2)   Az Európa i Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60.o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

II. MELLÉKLET

Végrehajtási intézkedések

1.

Az eszköz a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosítva hozzájárul a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjába foglalt egyedi célkitűzésekhez:

a)

a határellenőrzés javítása az (EU) 2016/1624 rendelet 4. cikke a) pontjának megfelelően, az alábbiak révén:

i.

a külső határokon történő ellenőrzések és őrizet végzésére való képesség megerősítése, beleértve a  jogszerű határátkelések megkönnyítését és adott esetben a határokon átnyúló bűncselekmények, így a migránscsempészés, az emberkereskedelem és a terrorizmus megelőzésére és felderítésére irányuló intézkedéseket, valamint a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányításával kapcsolatos intézkedéseket; [Mód. 159]

ii.

a kutatás-mentés támogatása tengeri határőrizet keretében; [Mód. 160]

iii.

a határellenőrzéshez kapcsolódó technikai és műveleti intézkedések végrehajtása a schengeni térségben , feltéve, hogy ezek az intézkedések nem jelentenek kockázatot a szabad mozgásra ; [Mód. 161]

iv.

belső biztonsági kockázatelemzések, és a külső határok működését vagy biztonságát érintő fenyegetésekre vonatkozó elemzések végzése;

v.

e rendelet hatályán belül az EU külső határain a 23. cikkben említett vészhelyzettel meglévő vagy potenciális aránytalan migrációs nyomással szembesülő tagállamok támogatása, valamint technikai és operatív erősítés, akár migrációkezelést támogató csapatoknak a migrációs csomópontokra való kiküldése révén. [Mód. 162]

b)

az Európai Határ- és Parti Őrség továbbfejlesztése közös kapacitásépítés, közös közbeszerzés, közös előírások és a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt korszerűsítő bármely egyéb intézkedés kidolgozása az Európai Határ- és Parti Őrség továbbfejlesztése céljából elfogadása révén; [Mód. 163]

c)

a hatóságközi együttműködés megerősítése nemzeti szinten a határellenőrzésért vagy a határon ellátandó feladatokért felelős nemzeti hatóságok között, valamint uniós szinten a tagállamok között, vagy egyrészt a tagállamok, másrészt az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek vagy harmadik országok vagy – többek között a külső fellépésekért felelős – ügynökségek között; [Mód. 164]

d)

az uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása a külső határokon, többek között a minőség-ellenőrzési mechanizmusokból, így a 1053/2013/EU rendelet szerinti schengeni értékelési mechanizmusból és az (EU) 2016/1624 rendelet szerint sebezhetőségi értékelésekből, valamint a nemzeti minőség-ellenőrzési mechanizmusokból származó ajánlások végrehajtása révén;

e)

nagyméretű informatikai rendszerek – amelyek már az uniós jog hatálya alá tartoznak – felállítása, üzemeltetése és karbantartása a határigazgatás terén, beleértve ezen informatikai rendszerek interoperabilitását és azok kommunikációs infrastruktúráját , és az adatminőség és az információszolgáltatás fokozását célzó intézkedéseket; [Mód. 165]

ea)

a kapacitás növelése a tengeren bajba jutott személyek segítése érdekében, elsősorban a kutatási-mentési műveletek támogatása; [Mód. 166]

eb)

a kutatás-mentés támogatása tengeri határőrizet keretében; [Mód. 167]

2.

Az eszköz a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosítva hozzájárul a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjába foglalt egyedi célkitűzésekhez:

a)

hatékony és ügyfélbarát szolgáltatások nyújtása a vízumkérelmezőknek, a vízumeljárás biztonságának és integritásának fenntartása mellett , különös tekintettel a kiszolgáltatott személyekre és gyermekekre; [Mód. 168]

aa)

a tagállamoknak a vízumok – többek között a korlátozott területi érvényességű vízumok humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségből eredően, illetve uniós áttelepítési vagy áthelyezési programok kedvezményezettjei részére történő – kibocsátásával kapcsolatban, valamint a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányok teljes körű betartása céljából történő segítségnyújtás; [Mód. 169]

b)

a vízumügyi uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása, beleértve a vízumokra vonatkozó közös politika továbbfejlesztését és korszerűsítését;

c)

különböző együttműködési formák kialakítása a tagállamok között a vízumkérelmek feldolgozása során;

d)

nagyméretű informatikai rendszerek felállítása frissítése , üzemeltetése és karbantartása a vízumokra vonatkozó közös politika terén, beleértve az ezen informatikai rendszerek közötti interoperabilitást és azok kommunikációs infrastruktúráját. [Mód. 170]

III. MELLÉKLET

A támogatás köre

1.

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között; az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)

infrastruktúra, épületek, rendszerek és szolgáltatások, amelyekre a határátkelőhelyeken, a migrációs csomópontokon és a határátkelőhelyek közötti határőrizet érdekében van szükség, hogy megelőzzék és leküzdjék a szabálytalan határátlépéseket, az irreguláris bevándorlást és a külső határoknál elkövetett határokon átnyúló bűncselekményeket, valamint szavatolják a jogszerű utasok zavartalan áramlását , és a migrációs áramlások hatékony kezelését, beleértve a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányítását, folyamatosan biztosítva az érintett személyekkel szembeni tisztességes bánásmódot ; [Mód. 171]

b)

működési berendezések, köztük közlekedési eszközök, és kommunikációs rendszerek, amelyek szükségesek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kidolgozott előírásoknak megfelelő (ha vannak ilyen előírások) eredményes és biztonságos határellenőrzéshez;

c)

képzés az európai integrált határigazgatás fejlesztése vagy annak elősegítése terén, szem előtt tartva az operatív szükségleteket , kockázatelemzéseket, és az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat , mindegyik esetben a kockázatelemzéseket, valamint teljes összhangban az alapvető jogokkal; [Mód. 172]

d)

az (EU) …/ … [bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló új rendelet] rendelet (1) meghatározása szerinti közös összekötő tisztviselők harmadik országokba történő kirendelése, valamint határőrök és más releváns szakértők tagállamokba vagy valamely tagállamból egy harmadik országba történő kirendelése, a szakértők vagy összekötő tisztviselők hálózatai együttműködésének és operatív kapacitásának megerősítése, valamint a bevált gyakorlatok cseréje és az európai hálózatok kapacitásának fellendítése az uniós szakpolitikák értékelése, előmozdítása, támogatása és fejlesztése céljából; [Mód. 173]

e)

tanulmányok, kísérleti projektek és más releváns intézkedések, amelyek az európai integrált határigazgatás megvalósítására vagy fejlesztésére irányulnak, beleértve az Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztését célzó intézkedéseket, így a közös kapacitásépítést, közös közbeszerzést, közös előírások és a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt korszerűsítő egyéb intézkedések megállapítását megállapítása, valamint a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányításával kapcsolatos intézkedéseket ; [Mód. 174]

f)

innovatív módszereket vagy más tagállamok számára átadható új technológiákat kidolgozó intézkedések, különösen a biztonsági kutatási programok eredményeinek telepítése, ha e telepítést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az (EU) 2016/1624 rendelet 37. cikke szerint eljárva úgy határozta meg, hogy az hozzájárul az Európai Határ- és Parti Őrség operatív kapacitásának fejlesztéséhez. Ezeknek az innovatív módszereknek és új technológiáknak maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a személyes adatok védelméhez való jogot ; [Mód. 175]

g)

a külső határra vonatkozó szakpolitikák végrehajtásához szükséges előkészítő lépések , nyomonkövetési, igazgatási és technikai tevékenység, beleértve a schengeni térség irányításának megerősítését a schengeni vívmányok és a Schengeni határellenőrzési kódex alkalmazásának ellenőrzése érdekében az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott értékelési mechanizmus fejlesztése és végrehajtása révén, ideértve a Bizottság és a tagállamok helyszíni látogatáson részt vevő szakértőinek kiküldetési költségeit, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 rendeletnek megfelelően végzett sebezhetőségi értékeléseket követően kibocsátott ajánlások végrehajtására irányuló intézkedéseket; [Mód. 176]

ga)

a vízumügy és a határigazgatás terén működő informatikai rendszerekben tárolt adatok minőségének javítását célzó intézkedések, valamint az érintettek tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és az adatfeldolgozás korlátozásához való joga gyakorlásának javítása az ezen eszköz hatálya alá tartozó fellépések tekintetében; [Mód. 208]

h)

személyazonosság megállapítása, ujjnyomatvétel, nyilvántartásba vétel, biztonsági ellenőrzések, személyes meghallgatás, tájékoztatás nyújtása, orvosi és sebezhetőségi átvilágítás, valamint szükség esetén orvosi ellátás, valamint adott esetben a harmadik országbeli állampolgárok megfelelő menekültügyi eljárás felé történő továbbirányítása a külső határokon, különösen a migrációs csomópontokon; [Mód. 177]

i)

a külső határra vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység az érdekeltek és a közvélemény körében, beleértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt;

j)

statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének kellő figyelembevétele mellett ; [Mód. 178]

k)

az európai integrált határigazgatás végrehajtására irányuló működési támogatás.

ka)

a bevált gyakorlatok és szakértelem cseréje, többek között az alapvető jogoknak a határellenőrzés különböző alkotóelemeivel, és különösen a kiszolgáltatott személyek azonosításával, közvetlen kisegítésével és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányításával összefüggésben történő védelme tekintetében; [Mód. 179]

kb)

a szakpolitikák és eljárások kialakításához, nyomonkövetéséhez és értékeléseihez kapcsolódó intézkedések, beleértve a közös statisztikai eszközök, eljárások és indikátorok igénylését a szakpolitikai fejlemények értékelése és mérése érdekében. [Mód. 180]

2.

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között; az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)

a vízumkérelmek feldolgozásához és a konzuli együttműködéshez szükséges infrastruktúra és épületek, beleértve a biztonsági intézkedéseket, valamint a vízumkérelmezők számára nyújtott szolgáltatások minőségének javítását célzó egyéb intézkedéseket;

b)

a vízumkérelmek feldolgozásához és a konzuli együttműködéshez szükséges működési berendezések és kommunikációs rendszerek;

c)

a közös vízumpolitikához és a konzuli együttműködéshez hozzájáruló konzuli és egyéb személyzet képzése , többek között adott esetben az alapvető jogok tiszteletben tartása ; [Mód. 181]

d)

a bevált gyakorlatok és a szakértők cseréje, beleértve a szakértők kirendelését, valamint az európai hálózatok kapacitásának fellendítése az uniós szakpolitikák és célkitűzések értékelése, előmozdítása, támogatása és fejlesztése érdekében , többek között az alapvető jogoknak a kiszolgáltatott személyek azonosítása, közvetlen kisegítése és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányítása tekintetében történő védelme céljából ; [Mód. 182]

e)

tanulmányok, kísérleti projektek és egyéb releváns intézkedések, mint például elemzések, nyomon követés és értékelés révén az ismeretek javítására irányuló intézkedések;

f)

innovatív módszereket vagy más tagállamok számára átadható új technológiákat kidolgozó intézkedések, különösen az uniós finanszírozású kutatási projektek eredményének tesztelésére és validálására irányuló projektek;

g)

előkészítő lépések , nyomonkövetési, igazgatási és technikai tevékenységek, beleértve azokat, amelyek célja a schengeni térség irányításának megerősítését megerősítése a schengeni vívmányok és a Schengeni határellenőrzési kódex alkalmazásának ellenőrzése érdekében az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott értékelési mechanizmus fejlesztése és végrehajtása révén, ideértve a Bizottság és a tagállamok helyszíni látogatáson részt vevő szakértőinek kiküldetési költségeit; [Mód. 183]

h)

a vízumügyi szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységek az érdekeltek és a közvélemény körében, beleértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt;

i)

statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a személyes adatok védelméhez való jog betartásával ; [Mód. 184]

j)

a közös vízumpolitika végrehajtására irányuló működési támogatás , a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megfelelő figyelembe vételével . [Mód. 185]

ja)

a tagállamoknak a vízumok – többek között a korlátozott területi érvényességű vízumok humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségből eredően, illetve uniós áttelepítési vagy áthelyezési programok kedvezményezettjei részére történő – kibocsátásával kapcsolatban, valamint a vízumokkal kapcsolatos uniós vívmányok teljes körű betartása céljából történő segítségnyújtás; [Mód. 186]

3.

A 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai célkitűzés keretei között; az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)

a nagyméretű informatikai rendszerek és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra elemeinek tárolásához szükséges infrastruktúra és épületek;

b)

a nagyméretű informatikai rendszerek megfelelő működésének biztosításához szükséges berendezések és kommunikációs rendszerek;

c)

a nagyméretű informatikai rendszerekkel kapcsolatos képzés és kommunikációs tevékenységek;

d)

a nagyméretű informatikai rendszerek fejlesztése és korszerűsítése;

e)

a nagyméretű informatikai rendszerek és azok interoperabilitásának megvalósításával kapcsolatos tanulmányok, igazoló vizsgálatok, kísérleti projektek és egyéb releváns intézkedések;

f)

innovatív módszereket vagy más tagállamok számára átadható új technológiákat kidolgozó intézkedések, különösen az uniós finanszírozású kutatási projektek eredményének tesztelésére és validálására irányuló projektek;

g)

a vízumügy és a határigazgatás terén működő nagyméretű informatikai rendszerekre vonatkozó statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kifejlesztése a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a személyes adatok védelméhez való jog betartásával ; [Mód. 187]

ga)

az adatminőség és az érintettek személyes adatai tekintetében fennálló tájékoztatáshoz való, hozzáférési, kiigazítási, törlési jogok és a feldolgozás korlátozására vonatkozó jogok fokozását célzó intézkedések; [Mód. 188]

h)

a nagyméretű informatikai rendszerek megvalósítására irányuló működési támogatás.


(1)  HL L […]., […]. o.

IV. MELLÉKLET

A 11. cikk (3) bekezdése és a 12. cikk (14) bekezdése szerint magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések

(1)

Azon működési berendezések beszerzése az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel közös beszerzési rendszerek segítségével, amelyeket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére kell bocsátani az (EU) 2016/1624 rendelet 39. cikke (14) bekezdésének megfelelően végzett operatív tevékenységeihez.

(2)

A tagállamok, valamint az EU-val közös szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező harmadik országok hatóságai közötti együttműködést támogató intézkedések.

(3)

Az Európai Határ- és Parti Őrség továbbfejlesztése a II. melléklet (1) bekezdése b) pontjában vázoltaknak megfelelően, közös kapacitásépítés, közös közbeszerzés, közös előírások és a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködést és koordinációt korszerűsítő bármely egyéb intézkedés kidolgozása az Európai Határ- és Parti Őrség továbbfejlesztése céljából megállapítása révén. [Mód. 189]

(4)

A bevándorlási összekötő tisztviselők közös kiküldése a III. mellékletben említettek szerint.

(5)

Az emberkereskedelem áldozatainak jobb azonosítására, támogatására, és az emberkereskedők határellenőrzés keretében történő felderítésére irányuló határokon átnyúló együttműködés fokozására vonatkozó intézkedések , többek között a védelmi és átirányítási mechanizmusok fejlesztése és támogatása által . [Mód. 190]

(5a)

integrált gyermekvédelmi rendszerek a külső határoknál, és általában a migráns gyermekekre vonatkozó szakpolitikák kialakítása, többek között az alkalmazottak megfelelő képzésén és a tagállamok közötti jó gyakorlatok megosztásán keresztül. [Mód. 191]

(6)

Új módszertan vagy technológia telepítésére, átadására, tesztelésére és értékelésére vonatkozó , a vízumügy és a határigazgatás terén működő informatikai rendszerekben tárolt adatok minőségének javítását célzó intézkedések, valamint az érintettek tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez beleértve a kísérleti projekteket és a III. mellékletben említett uniós finanszírozású biztonsági kutatási projektek nyomonkövetési intézkedéseit , az adatfeldolgozás korlátozásához való joga gyakorlásának javítása az ezen eszköz hatálya alá tartozó fellépések tekintetében; [Mód. 209].

(6a)

A kiszolgáltatott személyek azonosítására, közvetlen kisegítésére és a védelmi szolgálatokhoz történő átirányítására irányuló intézkedések. [Mód. 193]

(7)

A meglévő vagy potenciális kivételes és aránytalanul nagy migrációs nyomással szembesülő tagállamokban migrációs csomópontok létrehozására és üzemeltetésére irányuló intézkedések.

(8)

A vízumkérelmek feldolgozása terén a tagállamok közötti, a II. melléklet (2) bekezdésének c) pontjában vázolt együttműködési formák továbbfejlesztése.

(9)

A tagállamok konzuli jelenlétének vagy képviseletének fokozása a vízumköteles országokban, különösen azokban az országokban, ahol ez idő szerint egyetlen tagállam sincs jelen.

V. MELLÉKLET

A 25. cikk (1) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

a)

1. egyedi célkitűzés: Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelősségeként az Európai Határ- és Parti Őrség által a külső határokon megvalósított, ténylegesen integrált európai határigazgatás támogatása a jogszerű határátlépések elősegítése, az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a migrációs áramlatok hatékony szabályozása érdekében:

(1)

Az EU külső határain a) a határátkelőhelyek között; és b) a határátkelőhelyeken felderített szabálytalan határátlépések száma

Adatforrás: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

(2)

A határátkelőhelyeken felderített, hamis úti okmányt használó személyek száma

Adatforrás: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

(2a)

A határátkelőhelyeken nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek száma

Adatforrás: tagállamok [Mód. 195]

(2b)

Azon személyek száma, akiknek megtagadták a beléptetését

Adatforrás: tagállamok [Mód. 196]

b)

2. egyedi célkitűzés: A közös vízumpolitika támogatása a  tagállamok közötti, vízumkibocsátásra vonatkozó összehangoltabb megközelítés biztosítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, valamint és migrációs és biztonsági kockázatok megelőzése csökkentése érdekében: [Mód. 197]

(1)

Az Alapból támogatott konzulátusokon felderített, hamis úti okmányt használó személyek száma

Adatforrás: tagállamok

(1a)

A tagállamok konzulátusain nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek száma

Adatforrás: tagállamok [Mód. 198]

(2)

Átlagos döntéshozatali idő (és tendenciák) a vízumeljárásban.

Adatforrás: tagállamok

VI. MELLÉKLET

Beavatkozás típusa

1. TÁBLÁZAT: KÓDOK A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓJA ALAPJÁN

I.

Európai integrált határigazgatás

001

Határforgalom-ellenőrzés

002

Határőrizet – légi eszközök

003

Határőrizet – szárazföldi eszközök

004

Határőrizet – tengeri eszközök

005

Határőrizet – automatikus határőrizeti rendszerek

006

Határőrizet – egyéb intézkedések

007

A határellenőrzéshez kapcsolódó technikai és műveleti intézkedések a schengeni térségben

008

Helyzetismeret és információcsere

009

Kockázatelemzés

010

Adat- és információkezelés

011

Migrációs csomópontok

011a

A kiszolgáltatott személyek azonosítására és továbbirányítására irányuló intézkedések [Mód. 199]

011b

A nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek azonosításával és továbbirányításával kapcsolatos intézkedések [Mód. 200]

012

Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztése

013

Hatóságok közötti együttműködés – nemzeti szint

014

Hatóságok közötti együttműködés – uniós szint

015

Hatóságok közötti együttműködés – harmadik országokkal

016

Közös bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldése

017

Nagyméretű informatikai rendszerek – Határigazgatás célokra használt Eurodac

018

Nagyméretű informatikai rendszerek – határregisztrációs rendszer

019

Nagyméretű informatikai rendszerek – Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS)

020

Nagyméretű informatikai rendszerek – Schengeni Információs Rendszer (SISII)

021

Nagyméretű informatikai rendszerek – Interoperabilitás

022

Működési támogatás – Integrált határigazgatás

023

Működési támogatás – Határigazgatási célokra használt nagyméretű informatikai rendszerek

024

Működési támogatás – Különleges átutazási rendszer

II.

Közös vízumpolitika

001

A vízumkérelmek feldolgozásának javítása

002

A konzulátusok hatékonyságának, ügyfélbarát környezetének és biztonságának erősítése

003

Okmánybiztonság/ okmánybiztonsági tanácsadók

004

Konzuli együttműködés

005

Konzuli lefedettség

006

Nagyméretű informatikai rendszerek – Vízuminformációs Rendszer (VIS)

007

A vízumkérelmek feldolgozásának céljára szolgáló egyéb informatikai rendszerek

008

Működési támogatás – Közös vízumpolitika

009

Működési támogatás – A vízumkérelmek feldolgozásának céljára szolgáló nagyméretű informatikai rendszerek

010

Működési támogatás – Különleges átutazási rendszer

010a

Humanitárius vízumok kibocsátása [Mód. 201]

III.

Technikai segítségnyújtás

001

Tájékoztatás és kommunikáció

002

Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

003

Értékelés és tanulmányok, adatgyűtés

003a

Adatminőség és az érintettek személyes jogai tekintetében fennálló tájékoztatáshoz való, hozzáférési, kiigazítási, törlési és kezelés-korlátozási jogok [Mód. 202]

004

Kapacitásépítés


2. MELLÉKLET KÓDOK A FELLÉPÉS TÍPUSÁNAK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

infrastruktúra és épületek

002

szállítóeszközök

003

egyéb működési berendezések

004

kommunikációs rendszerek

005

informatikai rendszerek

006

képzés

007

bevált módszerek cseréje – tagállamok között

008

bevált módszerek cseréje – harmadik országokkal

009

szakértők kiküldése

010

tanulmányok, igazoló vizsgálatok, kísérleti projektek és hasonló intézkedések

011

kommunikációs tevékenységek

012

statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozása

013

kutatási projektek megvalósítása vagy egyéb nyomon követése


3. MELLÉKLET KÓDOK A VÉGREHAJTÁSI MÓDOK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

001

Konkrét intézkedés

002

Szükséghelyzeti támogatás

003

A IV. mellékletben felsorolt intézkedések

004

Schengeni értékelés ajánlásainak végrehajtása

005

Sebezhetőségi értékelés ajánlásainak végrehajtása

006

Együttműködés harmadik országokkal

007

Harmadik országokban végrehajtott intézkedések

VII. MELLÉKLET

Működési támogatásra jogosult, elszámolható intézkedések

a)

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjába foglalt egyedi célkitűzés keretén belül a működési támogatás a következő költségekre terjed ki, feltéve hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség operatív tevékenységével összefüggésben nem fedezi azokat;

(1)

személyzeti költségek;

(2)

a berendezések és az infrastruktúra karbantartása és javítása;

(3)

szolgáltatás költségei, beleértve az e rendelet hatálya alá tartozó migrációs csomópontokon felmerült költségeket is hatályának megfelelően ; [Mód. 203]

(4)

a műveltekhez kapcsolódó folyó kiadások.

Az (EU) 1624/2016 rendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti fogadó tagállam működési támogatást használhat fel az (EU) 1624/2016 rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében említett és e rendelet hatálya alá tartozó operatív tevékenységekben való részvételére, vagy nemzeti határellenőrzési tevékenységének céljaira fordított folyó kiadásainak fedezéséhez.

b)

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjába foglalt egyedi célkitűzésének keretén belül a működési támogatás az alábbiakra terjed ki:

(1)

személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is;

(2)

szolgáltatás költségei;

(3)

a berendezések és az infrastruktúra karbantartása és javítása;

(4)

az ingatlannal kapcsolatos költségek, a bérlést és az értékcsökkenést is beleértve.

c)

A 3. cikk (1) bekezdésébe foglalt szakpolitikai célkitűzés keretén belül a működési támogatás az alábbiakra terjed ki:

(1)

személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is;

(2)

a nagyméretű informatikai rendszerek és azok kommunikációs infrastruktúráinak üzemeltetési igazgatása és karbantartása, beleértve e rendszerek interoperabilitását és a biztonságos helyiségek bérletét.

d)

A fentiek mellett Litvánia programján belül a működési támogatást 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtják.

VIII. MELLÉKLET

A 25. cikk (3) bekezdésében említett teljesítmény- és eredménymutatók

a)

1. egyedi célkitűzés: Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok közös felelősségeként az Európai Határ- és Parti Őrség által a külső határokon megvalósított, ténylegesen integrált európai határigazgatás támogatása a jogszerű határátlépések elősegítése, az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és felderítése, valamint a migrációs áramlatok hatékony szabályozása érdekében;

(1)

Az eszköz támogatásával finanszírozott határellenőrzési infrastruktúra, közlekedési eszközök és egyéb berendezések:

az újonnan épített vagy korszerűsített határátkelőhelyek száma az érintett tagállamban újonnan épített vagy korszerűsített határátkelőhelyek teljes számához képest;

automatizált határellenőrzési kapuk száma;

a légi közlekedési eszközök száma;

a tengeri szállítási eszközök száma;

a szárazföldi szállítási eszközök száma;

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére bocsátott berendezések száma;

az egyéb berendezések száma, ebből az e rendelet alkalmazásában migrációs csomópontok létrehozására, korszerűsítésére vagy fenntartására használt berendezések száma;

az eszközből támogatott többcélú berendezések száma.

(2)

A harmadik országokban betöltött, az eszköz által támogatott szakértői álláshelyek száma

a III. mellékletben említett közös összekötő tisztviselők;

a határigazgatással kapcsolatos egyéb szakértői álláshelyek.

(3)

Az eszköz támogatásával a nemzeti hatóságok, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség között létrehozott olyan együttműködési projektek vagy együttműködési folyamatok száma, amelyek hozzájárulnak az Európai Határ- és Parti Őrség fejlesztéséhez.

(4)

Az eszköz támogatásával vásárolt, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség operatív tevékenysége során használt berendezések száma, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műszakieszköz-állományában nyilvántartásba vett berendezések teljes számához képest.

(5)

A nemzeti hatóságok és az Eurosur Nemzeti koordinációs központ közötti olyan együttműködési projektek vagy együttműködési folyamatok száma, amelyeket az eszköz támogatásával hoztak létre.

(6)

Az integrált határigazgatáshoz kapcsolódó kérdésekben az eszköz támogatásával képzett személyzet létszáma.

(7)

Az eszköz támogatásával fejlesztett, megvalósított, karbantartott vagy továbbfejlesztett informatikai funkciók száma, az interoperabilitási célokat is beleértve:

SISII;

ETIAS;

határregisztrációs rendszer;

a határigazgatás célokra használt VIS;

a határigazgatás célokra használt Eurodac;

Az informatikai rendszerek és az európai keresőportál közötti, az eszköz támogatásával finanszírozott összeköttetések száma;

Az e rendelet hatálya alá tartozó bármely egyéb nagyméretű informatikai rendszer.

(8)

Az eszköz támogatásával megfogalmazott, a határellenőrzés terén tett schengeni értékelési ajánlások és sebezhetőségi értékelési ajánlások száma, a pénzügyi vonatkozással rendelkező ajánlások teljes számához képest.

b)

2. egyedi célkitűzés: A közös vízumpolitika támogatása a  tagállamok közötti, vízumkibocsátásra vonatkozó összehangoltabb megközelítés biztosítása, a jogszerű utazás megkönnyítése, és valamintmigrációs és biztonsági kockázatok megelőzése csökkentése érdekében: [Mód. 205]

(1)

Az eszköz támogatásával a schengeni térségen kívül létrehozott vagy fejlesztett konzulátusok száma a tagállamok schengeni térségen kívül létrehozott vagy fejlesztett konzulátusainak teljes számához képest.

(2)

A közös vízumpolitikához kapcsolódó kérdésekről szóló, az eszköz támogatásával megvalósított képzések és az azokon részt vett személyzet létszáma.

(3)

Az eszköz támogatásával fejlesztett, megvalósított, karbantartott vagy továbbfejlesztett informatikai funkciók száma, az interoperabilitási célokat is beleértve:

VIS;

határregisztrációs rendszer;

Az e rendelet hatálya alá tartozó bármely egyéb nagyméretű informatikai rendszer.

(4)

A vízumkérelmek feldolgozása során megvalósuló olyan tagállami együttműködési formák száma, amelyeket az eszköz támogatásával hoztak létre vagy fejlesztettek:

helymegosztások;

közös vízumkérelmi központok;

képviseletek;

egyebek.

(5)

Az eszköz támogatásával végrehajtott, a közös vízumpolitika terén tett schengeni értékelés keretében megfogalmazott ajánlások száma, a pénzügyi vonatkozással rendelkező ajánlások teljes számának arányában.

(6)

Azon vízumköteles országok száma, ahol az eszköz támogatásával növekedett a jelen lévő vagy képviselettel rendelkező tagállamok száma.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/451


P8_TA(2019)0177

Belső Biztonsági Alap ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0472 – C8-0267/2018 – 2018/0250(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/64)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0472),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 82. cikkének (1) bekezdésére, 84. cikkére és 87. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0267/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0115/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget léptet, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2018)0250

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére, 84. cikkére, valamint 87. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A belső biztonság biztosítása – amely Bár a nemzetbiztonság továbbra is kizárólag tagállami hatáskör marad, a védelme uniós szintű együttműködést és összehangolást igényel. A belső biztonság olyan közös kötelezettségvállalás , feladat, amelyhez az uniós intézmények intézményeknek , a releváns uniós ügynökségek ügynökségeknek, valamint a tagállamoknak – a magánszektor és a  civil társadalom segítségével és a tagállamok közösen járulnak hozzá kell hozzájárulnia . A 2015 és 2020 közötti időszakban a Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament a 2015. áprilisi európai biztonsági stratégiának (2) megfelelően meghatározta a közös prioritásokat, amelyeket a Tanács a 2015. júniusi megújított belső biztonsági stratégiában (3), az Európai Parlament pedig 2015. júliusi állásfoglalásában (4) megerősített, A közös stratégia célja, hogy biztosítsa a belső biztonság területén végzett uniós szintű munka stratégiai keretét, és meghatározta a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó, a biztonsági fenyegetésekre való hatékony uniós reagálás biztosítását célzó intézkedések fő prioritásait, nevezetesen a terrorizmus elleni küzdelmet nevezetesen terrorizmus megelőzését és az ellene való küzdelmet , valamint a radikalizálódás  – többek között az online radikalizálódás – , az erőszakos szélsőségesség, az intolerancia és a  megkülönböztetés és a radikalizálódás megelőzését, a szervezett bűnözés felszámolását és a kiberbűnözés elleni küzdelmet. [Mód. 1]

(2)

A 2017. szeptember március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban 27 tagállam vezetői , az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság megerősítették elkötelezettségüket a biztonságos és védett Unió iránt, ahol az összes polgár biztonságban érzi magát és szabadon mozoghat, ahol biztosított a külső határok védelme, amely hatékony, felelős és fenntartható, a nemzetközi normákat tiszteletben tartó migrációs politikát folytat, valamint egy olyan Európa iránt, amely elszánt küzdelmet folytat a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen Európában. [Mód. 2]

(3)

Az Európai Tanács 2016. december 15-i ülésén az uniós információs rendszerek és adatbázisok kölcsönös átjárhatósága terén további eredmények felmutatását sürgette. Az Európai Tanács 2017. június 23-i ülésén hangsúlyozta az adatbázisok közötti interoperabilitás javításának szükségességét, és 2017. december 12-én a Bizottság rendeletjavaslatot fogadott el az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció) (5).

(4)

Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdése értelmében, többek között a bűnözés megelőzését és az ellene való küzdelmet, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai, továbbá a releváns uniós ügynökségek és az Unió egyéb illetékes szervei, valamint az érintett harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti koordinációt és együttműködést célzó intézkedések révén kell elérni.

(5)

E célkitűzés eléréséhez intézkedésekre van szükség uniós szinten, annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat , a közterületeket és a kritikus infrastruktúrát és az árukat a növekvő transznacionális fenyegetésekkel szemben, valamint azért, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságainak munkáját. Többek között a terrorizmus, a súlyos és szervezett bűnözés, a mobil bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem , a korrupció, a  pénzmosás, a kiberbűnözés, az ember- és fegyverkereskedelem a szexuális kizsákmányolás – beleértve a gyermekek szexuális kizsákmányolását is –, a hibrid fenyegetések, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések, illetve az emberkereskedelem továbbra is kihívást fog fognak jelenteni az Unió belső biztonsága és belső piaca szempontjából. [Mód. 3]

(5a)

Az alapnak pénzügyi támogatást kell nyújtania azon felmerülő kihívások kezelésére, amelyeket az interneten keresztül az elmúlt években elkövetett bizonyos típusú bűncselekmények (az internet felhasználásával elkövetett közönséges bűncselekmények) – például a fizetési csalások, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és az illegális fegyverkereskedelem – mértékének jelentős növekedése idéz elő. [Mód. 4]

(6)

Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés intézkedés hozzáadott értéket eredményez az önálló tagállami intézkedéshez képest. Az EUMSZ 84. cikkével és 87. cikkének (2) bekezdésével összhangban a finanszírozásnak támogatnia kell a tagállamok által a bűnmegelőzés , a közös képzések és a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén hozott intézkedések előmozdítását és támogatását célzó intézkedéseket, valamennyi tagállam illetékes hatóságait és az uniós ügynökségeket ideértve, különös tekintettel az információcserére, a fokozott operatív együttműködésre és a bűnözés megelőzésére és az ellen folytatott küzdelemre irányuló képességek megerősítésére irányuló erőfeszítések támogatására. Az alap nem támogathatja az EUMSZ 72. cikke által említett, a tagállamoknak a közrend, valamint a belső és nemzetbiztonság védelmét biztosító alapvető feladataihoz kapcsolódó működési költségeket és tevékenységeket. [Mód. 5]

(7)

A schengeni vívmányok és az Unió teljes belső piacának megőrzése és működőképességének erősítése érdekében a tagállamok 2017. április 6. óta kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az EU külső határait átlépő uniós polgárokat a releváns adatbázisokban. Ezenfelül a Bizottság ajánlást adott ki a tagállamoknak arra nézve, hogy megfelelőbben használják ki a rendőrségi ellenőrzéseket és a határon átnyúló együttműködést. A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok, szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre való összpontosítást és a külső biztonsággal való szükséges koherenciát kell a hatékony és valódi biztonsági unió kidolgozásához szükséges uniós és tagállami fellépést intézkedést irányító kulcsfontosságú elveknek tekinteni. [Mód. 6]

(8)

A hatékony és valódi biztonsági unió kialakításának és végrehajtásának előmozdítása, és annak biztosítása érdekében, hogy Unió-szerte magas szintű belső biztonság valósuljon meg, megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani a tagállamok számára a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: az alap) létrehozása és irányítása révén.

(9)

Az alapot az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében rögzített értékek, az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, valamint az Unió alapvető jogokra irányuló nemzetközi kötelezettségei maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. E rendelet különösen az alapvető jogoknak – többek között az emberi méltósághoz való jognak, az élethez való jognak, a kínzás és más embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának, a személyes adatok védelméhez való jognak, a gyermekek jogainak és a hatékony jogorvoslathoz való jognak – a teljes mértékű tiszteletben tartását kívánja biztosítani. Célja továbbá, hogy előmozdítsa a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének alkalmazását. [Mód. 7]

(10)

Az EUSZ 3. cikke értelmében az alapnak azokat a tevékenységeket kell támogatnia, amelyek biztosítják a gyermekek erőszakkal, bántalmazással, kizsákmányolással és elhanyagolással szembeni védelmét. Az alapnak elő kell segítenie továbbá a kiskorú, különösen a kísérő nélküli vagy más okból gyámságra szoruló tanúk és sértettek védelmét és támogatását.

(10a)

A belső biztonság szempontjából kulcsfontosságú tényező, hogy a bűnüldöző szervek személyzete tájékoztatást kapjon a rasszizmus minden formájával – köztük az antiszemitizmussal és a romaellenességgel – kapcsolatos problémákról. Ezért a bizalomépítésre való képesség helyi szintű erősítése érdekében bűnüldöző szervek személyzetének szóló tájékoztató képzéseket és oktatási intézkedéseket az alap hatálya alá kell vonni. [Mód. 8]

(11)

Az Unión belüli magas szintű biztonság szavatolása érdekében uniós szinten azonosított közös prioritásokkal összhangban az alap támogatja majd a fő biztonsági fenyegetésekkel szembeni fellépésre irányuló intézkedéseket, mindenekelőtt a terrorizmus az erőszakos szélsőségek – köztük és a radikalizálódás az intolerancia és a megkülönböztetés –, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés megelőzése és az ellenük való elleni küzdelem, valamint a bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatás és védelem továbbá a kritikus infrastruktúra védelme révén. Az alap biztosítja, hogy az Unió és tagállamai megfelelően felkészüljenek a változó és kialakulóban lévő fenyegetések – mint például az illegális kereskedelem , köztük az online csatornákon keresztül folyó illegális kereskedelem, a hibrid fenyegetések, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések – kezelésére kezelésére, a valódi biztonsági unió megvalósítása érdekében. Ezt pénzügyi támogatással kell megvalósítani a jobb információcsere, az operatív együttműködés fokozása és a nemzeti és kollektív képességek javítása érdekében. [Mód. 9]

(12)

Az alap átfogó keretén belül az alapon keresztül biztosított pénzügyi támogatásnak különösen elő kell segítenie az információcserét és információkhoz való hozzáférést, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködést és megelőzést a súlyos és szervezett bűnözés, a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció, a pénzmosás, a kábítószer-kereskedelem, a környezettel kapcsolatos bűncselekmények, a terrorizmus, az emberkereskedelem, a menekültek és az irreguláris migránsok kizsákmányolása , a  súlyos munkaerő-kizsákmányolás , a szexuális kizsákmányolás és erőszak – többek között ,az információcsere és információkhoz való hozzáférés, a terrorizmus, az emberkereskedelem, az illegális bevándorlók kizsákmányolása, a gyermekek és nők szexuális kizsákmányolása és az ellenük elkövetett szexuális erőszak  a gyermekek szexuális zaklatását bemutató képek és a gyermekpornográfia terjesztése, valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem terén. Az alapnak továbbá támogatnia kell a személyek, közterületek és a kritikus infrastruktúra védelmét is a biztonságot érintő eseményekkel szemben, valamint a biztonsági kockázatok és válsághelyzetek hatékony kezelését, ideértve a közös képzéseket, a közös szakpolitikák (stratégiák, szakpolitikai ciklusok, programok és cselekvési tervek), jogszabályok és gyakorlati együttműködés kidolgozását. [Mód. 10]

(12a)

Az alapnak a bűnüldöző hatóságok nemzeti jog szerinti szervezeti felépítésétől függetlenül segítséget kell nyújtaniuk a bűnüldöző hatóságok számára. Ezért a belső biztonsági feladatokkal megbízott katonai erőket is magukban foglaló intézkedéseknek is jogosultnak kell lenniük az alap támogatásaira, amennyiben ezek az intézkedések hozzájárulnak az alap egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Vészhelyzetekben, valamint a közbiztonságot fenyegető súlyos kockázatok – köztük egy terrortámadás következményeinek – kezelése és megelőzése érdekében a tagállam területén belül tevékenykedő katonai erők intézkedései az alapból támogathatók. A tagállamok területén kívüli békefenntartó vagy védelmi intézkedések semmilyen körülmények között nem jogosultak az alapból történő támogatásra. [Mód. 11]

(13)

Helyénvaló, hogy az alap az alábbi jogelődei által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra épüljön: a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program (ISEC), valamint a 2007–2013-as időszakra vonatkozó, a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” egyedi program (CIPS) , továbbá a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz, amelyet az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) hozott létre. Ezt ki kell bővíteni úgy, hogy az új fejleményeket figyelembe vegye.

(14)

A köz- és magán pénzügyi források mobilizálása, összefonása és multiplikátor hatása révén maximalizálni kell az uniós támogatások hatását. Az alapnak elő kell mozdítania és ösztönöznie kell a civil társadalom aktív és érdemi részvételét és szerepvállalását, beleértve a nem kormányzati szervezeteket, valamint az európai ipari ágazatot, a biztonságpolitika fejlesztésében és végrehajtásában – különösen a kiberbiztonság tekintetében – , adott esetben akár az alap célkitűzéséhez kapcsolódó más érintett szereplők, uniós ügynökségek és más uniós szervek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek bevonásával. Biztosítani kell azonban, hogy az alapból származó támogatást ne a jogszabályban előírt vagy az állami feladatok magánszereplőkre történő átruházására fordítsák. [Mód. 12]

(15)

Az Unió kábítószer-ellenes stratégiájának átfogó keretén belül, amely a kereslet és a kínálat egyidejű csökkentésén alapuló kiegyensúlyozott megközelítés mellett száll síkra, az ezen alap alapján biztosított pénzügyi támogatásnak minden olyan intézkedést elő kell segítenie, amely a kábítószer-kereskedelem megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányul (kínálat- és keresletcsökkentés), és különösen azokat az intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a tiltott kábítószerek termelése, előállítása, kitermelése, értékesítése, szállítása, behozatala és kivitele, így a kábítószer kereskedelemi célú birtoklása vagy beszerzése ellen irányulnak. Az alapnak különösen le kell fednie a kábítószer-ellenes politika megelőzési vonatkozásait. Annak érdekében, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos területen további szinergiák és egyértelműség alakuljon ki, a kábítószerek elleni küzdelemmel kapcsolatos célkitűzések ezen elemeit – amelyek 2014–2020-ben a Jogérvényesülés program hatálya alá tartoztak – be kell építeni az alapba.

(16)

Annak érdekében, hogy az alap ténylegesen hozzájáruljon az egész Európai Unión belüli magas magasabb szintű belső biztonság megvalósulásához, valamint egy valódi biztonsági unió fejlesztéséhez, az alapot úgy kell felhasználni, hogy a tagállamok intézkedéseihez a lehető legnagyobb európai hozzáadott értéket biztosítsa. [Mód. 13]

(17)

Az Unión belüli szolidaritás érdekében, valamint az Unión belüli biztonságért viselt közös felelősség szellemében, ha – különösen schengeni értékelést követően – hiányosságokat vagy kockázatokat azonosítanak, az érintett tagállamnak megfelelően kezelnie kell a kérdést a programja keretében rendelkezésre álló források felhasználásával az 1053/2013/EU tanácsi rendeletnek (7) megfelelő ajánlások végrehajtása érdekében.

(18)

Az alap célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik prioritásai foglalkozzanak hozzájárulnak az alap egyedi célkitűzéseivel célkitűzéseinek eléréséhez , és hogy a prioritásokat a II. mellékletbe 3a. cikkben foglalt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések közötti forráselosztás arányos legyen a kihívásokkal és az igényekkel, illetve biztosítsa az átfogó szakpolitikai célkitűzés megvalósulását. [Mód. 14]

(19)

Törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra, következetességre és a hatékonyságra, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket.

(20)

Az alapnak a biztonság területén meglévő más uniós pénzügyi programokkal koherensnek kell lennie és azokat ki kell egészítenie. A szinergiák biztosítására elsősorban a Menekültügyi és Migrációs Alap, az (EU) X rendelet által létrehozott határigazgatási és vízumügyi eszközből, valamint az (EU) X rendelet által létrehozott vámellenőrzési berendezési eszközből álló Integrált Határigazgatási Alap, továbbá az (EU) X rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] által lefedett más kohéziós politikai alapok, az (EU) X rendelet által létrehozott Horizont Európa program biztonsági kutatási része, az (EU) X rendelet által létrehozott Jogok és értékek program, az (EU) X rendelet által létrehozott Jogérvényesülés program, az (EU) X rendelet által létrehozott Digitális Európa program, valamint az (EU) X rendelet által létrehozott InvestEU program vonatkozásában történik törekszünk szinergiákra törekedni majd. A szinergiákat különösen az infrastruktúra és a közterületek biztonságával, a kiberbiztonsággal , az áldozatok védelmével és az erőszakos szélsőségek, így és a radikalizálódás megelőzésével kapcsolatosan kell megteremteni. A hatékony koordinációs mechanizmusok elengedhetetlenek a szakpolitikai célkitűzések leghatékonyabb megvalósításához, a méretgazdaságosság kihasználásához és az intézkedések közötti átfedések elkerülése érdekében elkerüléséhez . [Mód. 15]

(21)

Az alap révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával és fejlesztéstámogatási politikával . A külső dimenzió tekintetében az alapnak törekednie kell a harmadik országokkal az Unió belső biztonsága érdekében különböző területeken – például a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem terén – folytatott együttműködés fokozására, ideértve a harmadik országokbeli bűnüldöző hatóságokkal folytatott együttműködést a terrorizmus (beleértve a kirendeléseket és a közös nyomozócsoportokat is) , az illegális kereskedelem – különösen fegyverek, a kábítószerek, a veszélyeztetett fajok és a kulturális javak illegális kereskedelme – , a terrorizmus, a súlyos és szervezett bűnözés, a korrupció, az emberkereskedelem és a migránscsempészet elleni küzdelem során. [Mód. 16]

(22)

Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállami intézkedésekhez képest. A biztonság jellegénél fogva uniós dimenzióval rendelkezik, ezért határozott és összehangolt uniós reagálást igényel. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatás különösen a biztonsági területre vonatkozó nemzeti és uniós kapacitásokhoz járul hozzá.

(23)

Úgy tekinthető, hogy egy adott tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányoknak, ideértve az ezen alap alapján nyújtott működési támogatás felhasználását, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a biztonság területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a biztonsági uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat tárt fel az érintett területen.

(23a)

Az (EU) X európai parlamenti és tanácsi rendelet  (8) szerint az Uniónak intézkedéseket kell tennie költségvetésének megóvása érdekében, amennyiben valamely tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságot állapítottak meg. Erre az alapra az (EU) X rendelet alkalmazandó. [Mód. 17]

(24)

Az e rendeletben meghatározott célok teljesítése érdekében az alapnak figyelembe kell vennie a fokozott rugalmasságra és egyszerűségre mutatkozó igényt, és ugyanakkor tiszteletben kell tartania a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítania kell a források tisztességes és átlátható elosztását. Az alap végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség és a kiadások minősége elvének kell irányítania. Emellett az alap végrehajtásának a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lennie. [Mód. 18]

(25)

E rendelet megállapítja a tagállamok számára biztosított kezdeti összegeket, amelyek az I. mellékletben foglalt kritériumok alapján kerülnek kiszámításra.

(26)

E kezdeti összegek képezik az alapját a tagállamok biztonságba eszközölt hosszú távú befektetéseinek. A  belső és külső biztonsági fenyegetések terén vagy az alaphelyzetben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében félidőben további összeget osztanak el a tagállamok között az elosztási kulcsban meghatározott legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján, szem előtt tartva a programvégrehajtás helyzetét. [Mód. 19]

(26a)

Az alapból rendelkezésre álló források felosztásakor figyelembe kell venni a tagállamok által megvédendő kritikus infrastruktúrákat. [Mód. 20]

(27)

Mivel a biztonság terén folyamatosan változnak a kihívások, a finanszírozás elosztását hozzá kell igazítani a  belső és külső biztonsági fenyegetések változásaihoz, továbbá az Unió számára legnagyobb hozzáadott értéket képviselő prioritások felé kell irányítani a finanszírozást. A Tematikus Eszközön keresztül a finanszírozás egy részét időszakonként egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre és a szükséghelyzeti támogatásra fogják fordítani, hogy reagáljanak a sürgető igényekre, a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira, továbbá hogy az Unió számára magas szintű hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé irányítsák a finanszírozást. [Mód. 21]

(28)

Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy programjaik forrásainak egy részét fordítsák a IV. mellékletben felsorolt, magasabb uniós hozzájárulással támogatott intézkedések finanszírozására , elsősorban magas európai hozzáadott értékük, illetve kiemelt uniós jelentőségük miatt . [Mód. 22]

(29)

Az alap keretében rendelkezésre álló források egy részét a tagállamok közötti együttműködési erőfeszítést igénylő egyedi intézkedések végrehajtása céljából is el lehetne osztani, vagy ha az Unióban új fejlemények szükségessé teszik a további finanszírozást egy vagy több tagállam számára. A Bizottság munkaprogramjaiban meghatározza ezeket az egyedi intézkedéseket.

(30)

Az alapnak hozzá kell járulnia a belső biztonsággal kapcsolatos működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Unió egésze számára létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás az alap hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó kiválasztott egyedi költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie.

(31)

Az alapnak az uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania, hogy kiegészítse az alap szakpolitikai célkitűzésének tagállami programok révén történő nemzeti szintű végrehajtását. Az ilyen intézkedések a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerséggel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű vagy egyes tagállamok közötti tesztelésével kapcsolatos, az alap beavatkozásainak hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat szolgálnak. E tekintetben ösztönözni kell a tagállamok hírszerző szolgálatai közötti együttműködést annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges információcserét a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében, valamint hozzájáruljanak a határokon átnyúló jelleg jobb megértéséhez. Az alapnak támogatnia kell a tagállamok bevált gyakorlatok cseréjére irányuló erőfeszítéseit, valamint ösztönöznie kell a közös képzéseket a hírszerző szolgálatok közötti, illetve a hírszerző szolgálatok és az Europol közötti együttműködés és kölcsönös bizalom kultúrájának kialakítása érdekében. [Mód. 23]

(32)

Az Uniónak a biztonságot érintő eseményekkel vagy az Uniót érintő újonnan felmerülő fenyegetésekkel kapcsolatos azonnali reagálási képességének megerősítése érdekében szükséghelyzeti támogatást kell biztosítani az e rendeletben szereplő kerettel összhangban. Ezért nem nyújtható a szükséghelyzeti támogatás pusztán rendkívüli és hosszú távú intézkedések támogatásához, vagy olyan helyzetek kezeléséhez, amikor a fellépés sürgőssége a nem megfelelő igazgatási szervezet, illetve az illetékes hatóságok részéről nem megfelelő operatív tervezés eredménye.

(33)

A fellépés szükséges rugalmasságának biztosítása és az újonnan felmerülő igények kielégítése érdekében lehetővé kell tenni a decentralizált ügynökségek számára, hogy megfelelő kiegészítő pénzügyi eszközökkel rendelkezzenek bizonyos szükséghelyzeti feladatok elvégzéséhez. Azokban az esetekben, amikor a végrehajtandó feladat olyan sürgős jellegű, hogy költségvetésük módosítását nem lehetett időben véglegesíteni, a decentralizált ügynökségeknek – többek között vissza nem térítendő támogatások formájában – jogosult kedvezményezettekké kell válniuk a szükséghelyzeti támogatásra, összhangban az uniós intézmények által meghatározott uniós szintű prioritásokkal és kezdeményezésekkel.

(33a)

Az uniós intézkedések transznacionális jellegének fényében és az Unió legmagasabb szintű biztonságának biztosítására irányuló összehangolt fellépés előmozdítása érdekében a decentralizált ügynökségeknek is az uniós intézkedés kedvezményezettjeinek kell lenniük, ideértve a támogatásokat is. E támogatásnak összhangban kell állnia az uniós intézmények által az európai hozzáadott érték biztosítása érdekében uniós szinten meghatározott prioritásokkal és kezdeményezésekkel. [Mód. 24]

(34)

Ezen alap szakpolitikai célkitűzését az InvestEU szakpolitikai kereteihez tartozó finanszírozási eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a belső piaci verseny torzítását. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.

(35)

Ez a rendelet meghatározza a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: BBA) pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti X-i intézményközi megállapodás (9) (X) pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(36)

Erre az alapra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet (10) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozási programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni a Belső Biztonsági Alap keretében közvetlen vagy közvetett irányítása alatt megvalósítandó fellépésekre.

(37)

Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából, az alap az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) X rendeletből (11) [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] álló koherens keret részét képezi. Egymásnak ellentmondó rendelkezések esetén az (EU) X rendelettel [CPR] szemben e rendelet élvez elsőbbséget. [Mód. 159]

(38)

Az (EU) X rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [CPR] keretet biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi, és Migrációs Migrációs és Integrációs Alap (MMA) , a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét képező határigazgatási és vízumügyi eszköz (HAVE) intézkedései számára, továbbá megállapítja mindenekelőtt a megosztott irányítás szerint végrehajtott uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni a Belső Biztonsági Alap célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ezen alapból finanszírozható tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezéseket. [Mód. 26]

(38a)

Annak biztosítása érdekében, hogy az alap olyan intézkedéseket támogasson, amelyek az alap valamennyi egyedi célkitűzésére kiterjednek, és hogy a források célkitűzések közötti elosztása arányban álljon a kihívásokkal és a szükségletekkel annak érdekében, hogy a célkitűzések teljesíthetők legyenek, az alap minden egyes egyedi célkitűzése tekintetében meg kell határozni az alapból történő allokáció minimális százalékos arányát mind a nemzeti programok, mind pedig a Tematikus Eszköz tekintetében. [Mód. 27]

(39)

A rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(40)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (13), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (14) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (15) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok teljes mértékben együttműködnek az uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel, illetve minden szükséges segítséget megadnak számukra. Az alappal kapcsolatos szabálytalanságok vagy csalások kivizsgálásának eredményeit az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 28]

(41)

A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amelyek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és támogatás, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett úton történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá megállapítják a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(42)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (17) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(43)

Az EUMSZ 349. cikke értelmében, valamint a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménynek (18) megfelelően, az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti programjaik kezeljék a legkülső régiókat érintő, konkrét fenyegetéseket. Az alap megfelelő erőforrásokkal támogatja az említett tagállamokat, hogy adott esetben segítséget nyújtsanak e régióknak. [Mód. 29]

(44)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (19) (22) és (23) bekezdése alapján az alapot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az alap tényleges hatásai. Az alap valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. Az említett mutatóknak minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban kell foglalniuk. [Mód. 30]

(45)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez az alap hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. történő általános érvényesítéséhez , valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át és amint lehetséges , de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák . [Mód. 31]

(46)

E mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottság és a tagállamok figyelemmel kísérik az alap végrehajtását az (EU) X rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Felügyeleti szerepének megfelelő ellátása érdekében a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapítsa az alapból ténylegesen elköltött összegeket egy adott évben. Ezért amikor a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak nemzeti programjuk éves beszámolójáról, különbséget kell tenniük a visszafizetett összegek, a végső kedvezményezettek részére történő előfinanszírozási kifizetések és a ténylegesen felmerült kiadások megtérítése között. Az ellenőrzés megkönnyítése és az alap végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében a Bizottságnak ezeket az összegeket be kell illesztenie az alapra vonatkozó éves végrehajtási jelentésébe. A Bizottságnak évente összefoglalót kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács részére az elfogadott éves teljesítményjelentésekről. A Bizottságnak kérésre az éves teljesítményjelentések teljes szövegét az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátania. [Mód. 42]

(47)

Az e rendeletben szereplő rendelkezések kiegészítése és nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el a  Tematikus Eszközre vonatkozó munkaprogramok, a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzéke és a működési támogatás tekintetében, valamint a nyomonkövetési és értékelési keret továbbfejlesztése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. [Mód. 33]

(48)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit és különösen a Bizottság tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusok esetében a vizsgálóbizottsági eljárást, a programozás és a jelentésétel keretében a Bizottság tájékoztatásának módozataira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. [Mód. 34]

(49)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(50)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország [nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó / bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában].

(51)

Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát a többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) X tanácsi rendeletével (21).

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig terjedő időszakra létrehozza a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: az alap). [Mód. 35]

(2)   AEz a rendelet megállapítja

a)

az alap célkitűzéseit;

b)

az alap egyedi célkitűzéseit és ezeknek az egyedi célkitűzéseknek a megvalósítását szolgáló intézkedéseket;

c)

a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést;

d)

az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. [Mód. 36]

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

b)

„bűnmegelőzés”: mindazon intézkedések, amelyek célja a bűnözésnek és az állampolgárok biztonságérzetének erősítése vagy az ahhoz egyéb módon történő hozzájárulás, a 2009/902/IB tanácsi határozat (22) 2. cikke (2) bekezdésében említetteknek megfelelően;

c)

„kritikus infrastruktúra”: azon eszközök, hálózatok, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek az alapvető társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása, veszélyeztetése vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban vagy az Unióban;

d)

„kiberbűnözés”: olyan számítógépes bűncselekmények, amelyek csak az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök és rendszerek használatával követhetők el, amennyiben ezek az eszközök és rendszerek vagy a bűncselekmény elkövetésének eszközei, vagy a bűncselekmény elsődleges célpontjai; valamint az internet felhasználásával elkövetett közönséges bűncselekmények, amelyek olyan hagyományos bűncselekmények – mint például a gyermekek szexuális kizsákmányolása –, amelyek nagyobb léptékben vagy hatókörben valósíthatók meg a számítógépek, számítástechnikai hálózatok vagy az IKT más formáinak használata útján; [Mód. 37]

e)

„EMPACT intézkedések”: az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) (23) keretében hozott intézkedések. Az EMPACT a releváns tagállamok, uniós intézmények és ügynökségek, valamint harmadik országok, nemzetközi szervezetek és más köz- és magánszférabeli partnerek strukturált multidiszciplináris együttműködési platformja, amelynek célja, hogy az uniós szakpolitikai ciklus keretében kezelje a szervezett és súlyos nemzetközi bűncselekmények jelentette kiemelt fontosságú fenyegetéseket;

f)

„uniós szakpolitikai ciklus”: hírszerzésen alapuló és multidiszciplináris kezdeményezés, amelynek célja az Uniót fenyegető legfontosabb súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem a tagállamok, az uniós intézmények, a bel- és igazságügy területén tevékenykedő uniós az ügynökségek és adott esetben harmadik országok és meghatározott nemzetközi szervezetek közötti együttműködés ösztönzése révén; [Mód. 38]

g)

„információkhoz való hozzáférés és információcsere”: bűncselekmények, különös tekintettel a  terrorizmus és a kiberbűnözés, valamint a határon átnyúló, szervezett bűnözés megelőzésével, felderítésével, nyomozásával, valamint büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos, az EUMSZ 87. cikkében említettek szerinti hatóságok, valamint az Europol , az Eurojust és az Európai Ügyészség számára releváns információk biztonságos gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése és cseréje , az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak megfelelően ; [Mód. 39]

h)

„igazságügyi együttműködés”: a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés; [Mód. 40]

i)

„LETS”: az európai bűnüldözési képzési rendszer, amelynek célja, hogy hatékony együttműködés révén felvértezze a bűnüldöző szervek tagjait a határon átnyúló , szervezett és súlyos bűnözés és terrorizmus megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges tudással és készségekkel, amint azt az Európai LETS létrehozásáról szóló, 2013. március 27-i bizottsági közlemény (24) is meghatározza, és a CEPOL-rendelet (25) is megemlíti; [Mód. 41]

j)

„szervezett bűnözés”: a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (26) értelmében vett, bűnszervezetben való részvételhez kötődő, büntetendő cselekmény;

k)

„felkészültség”: olyan konkrét intézkedések, amelyek egy esetleges terrortámadás vagy egyéb biztonságot érintő biztonsági vonatkozású események esetén megelőzést és/vagy kockázat csökkentést kockázatcsökkentést céloznak; [Mód. 42]

l)

„schengeni értékelési és ellenőrzési mechanizmus”: a schengeni vívmányok helyes alkalmazásának az 1053/2013/EU rendelet szerinti ellenőrzése, beleértve a rendőrségi együttműködés területét is;

m)

„korrupció elleni küzdelem”: az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezményében felvázolt valamennyi terület, beleértve a megelőzést, a büntetni rendelést és a bűnüldözési intézkedéseket, a nemzetközi együttműködést, a vagyonvisszaszerzést, a technikai segítségnyújtást és az információcserét;

n)

„terrorizmus”: a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27) meghatározott szándékos cselekmények és bűncselekmények bármelyike.

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)   Az alap szakpolitikai célkitűzése továbbra az EU-n belüli magas szintű biztonság megteremtéséhez való hozzájárulás többek között a fokozott együttműködés által ,különösen a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség, köztük a radikalizálódás, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemmel megelőzésével és leküzdésével , valamint , és a bűncselekmények áldozatainak támogatásával és védelmével. Az alap támogatja továbbá a biztonságot érintő eseményekre való felkészültséget és azok kezelését. [Mód. 43]

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretei között, az alap elősegíti a következő egyedi célkitűzéseket:

a)

az uniós a releváns és pontos információknak a tagállamok bűnüldöző szervek szervei és igazságügyi hatóságai , a tagállamok és más illetékes hatóságok hatóságai és más érintett uniós szervek – különösen az Europol és az Eurojust – közötti és azokon belüli, valamint adott esetben a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere fokozása javítása és megkönnyítése , [Mód. 44]

b)

az uniós a határokon átnyúló koordináció és együttműködés javítása és fokozása, beleértve a tagállamok bűnüldöző szervek szervei és más illetékes hatóságok hatóságai közötti és azokon belüli határokon átnyúló közös műveletek kapcsolódó közös műveleteket a terrorizmus és fokozása a határon átnyúló dimenziójú súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatosan, valamint [Mód. 45]

c)

a bűncselekmények – többek között különösen a terrorizmus a terrorizmus, kiberbűnözés és az erőszakos szélsőségek, így a radikalizálódás  – megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló képességek tagállami megerősítésére irányuló szükségszerű megerősítésének erőfeszítések támogatása, különösen a  hatóságok, az érintett uniós ügynökségek , tagállamok hatóságai, a civil társadalmak társadalom és a magánpartnerek magánszereplők közötti, tagállamokon belüli és azok közötti fokozott együttműködés , valamint a biztonságot érintő eseményeket követő polgári válságkezelés révén; [Mód. 46]

ca)

közös hírszerzési kultúra kialakítása a kapcsolatok és a kölcsönös bizalom, megértés és tanulás támogatása, a know-how és a legjobb gyakorlatok terjesztése révén a tagállamok hírszerző szolgálatai között és az Europol tekintetében, különösen a közös képzés és a szakértők cseréje által. [Mód. 47]

(3)   A (2) bekezdésbe foglalt egyedi célkitűzések keretei között, a többek között 3a cikkben II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtása révén kell megvalósítani az alapot. [Mód. 48]

(4)   A finanszírozott intézkedéseket műveleteket az alapvető jogok és az emberi méltóság valamint az EUSZ 2. cikkében rögzített értékek maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani , és a finanszírozást meg kell szakítani és vissza kell fizettetni, amennyiben egyértelmű és megalapozott bizonyítékok támasztják alá, hogy az intézkedések hozzájárulnak e jogok megsértéséhez . A műveleteknek . Az intézkedéseknek kiváltképp az Európai Unió Alapjogi Chartája, az uniós adatvédelmi jog és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) rendelkezéseivel kell összhangban lenniük. A tagállamoknak lehetőség szerint Megkülönböztetett figyelemmel kell eljárniuk a különös védelmet eljárni különleges bánásmódot igénylő személyek személyekkel  – leginkább a  gyermekekkel gyermekek és a kísérő nélküli kiskorúak kiskorúakkal – megsegítésére és védelmére irányuló intézkedések végrehajtása során. kapcsolatos műveletek végrehajtásakor . [Mód. 49]

3a. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)     Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés eléréséhez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)

a biztonságra vonatkozó uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása, a releváns információk cseréjének támogatása, többek között a minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok – például a schengeni értékelési mechanizmus és más minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok – ajánlásainak végrehajtásával;

b)

a biztonság szempontjából releváns uniós informatikai rendszerek és kommunikációs hálózatok létrehozása, kiigazítása és fenntartása, beleértve azok interoperabilitásának biztosítását is, valamint megfelelő eszközök kialakítása a feltárt hiányosságok kezelésére;

c)

a biztonság szempontjából releváns uniós információcsere-eszközök, rendszerek és adatbázisok aktív használatának növelése, a biztonság szempontjából releváns nemzeti adatbázisok összekapcsolásának, illetve uniós adatbázisokkal való kapcsolatának javítása, ha ezt a vonatkozó jogalapok előirányozzák, és annak biztosítása, hogy ezekbe az adatbázisokba kiváló minőségű adatokat tápláljanak; valamint

d)

a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések végrehajtásához releváns nemzeti intézkedések támogatása.

(2)     Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)

a tagállamok közötti, kapcsolódó bűnüldözési műveletek fokozása, beleértve adott esetben az egyéb érintett szereplőkkel való együttműködést, különösen a közös nyomozócsoportok, a közös járőrszolgálatok, a határon átnyúló üldözések, a leplezett megfigyelési és egyéb operatív együttműködési mechanizmusok alkalmazásának megkönnyítését és javítását az uniós szakpolitikai ciklus (EMPACT) összefüggésében, különös tekintettel a határon átnyúló műveletekre;

b)

a bűnüldöző szervek és más illetékes hatóságok tagállamokon belüli és tagállamok közötti, illetve más érintett szereplőkkel való koordinációjának és együttműködésének fokozása, például szakosodott nemzeti egységek hálózatai, uniós hálózatok és együttműködési struktúrák, uniós központok révén;

c)

az ügynökségek közötti együttműködés javítása, valamint uniós szinten a tagállamok közötti, vagy egyrészről a tagállamok, másrészről az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti, valamint nemzeti szinten az egyes tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti együttműködés javítása;

(3)     Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)

a bűnüldözési képzés, gyakorlatok és kölcsönös tanulás megerősítése, különösen a radikalizálódással, az erőszakos szélsőségességgel és a rasszizmussal kapcsolatos kérdések tudatosítását célzó elemek beillesztése, a tagállamok közötti – többek között a bűnüldöző szervek kezdő munkatársai számára szervezett – speciális csereprogramok, valamint a bevált gyakorlatok – többek között harmadik országokkal és más érintett szereplőkkel való – megosztása által;

b)

a szinergiák kiaknázása a tagállamok és más érintett szereplők, köztük a civil társadalom erőforrásainak és ismereteinek összevonásával, például közös kiválósági központok létrehozása, közös kockázatértékelés kidolgozása, vagy a közösen végzett műveletek esetében közös operatív támogatási központok létrehozása, valamint a bűncselekmények helyi szinten történő megelőzésére vonatkozó bevált gyakorlatok megosztása révén;

c)

intézkedések, biztosítékok, mechanizmusok és bevált gyakorlatok előmozdítása és kidolgozása a tanúk, a visszaélést bejelentő személyek és a bűncselekmények áldozatainak korai azonosítása, védelme és támogatása érdekében, valamint partnerségek kialakítása a hatóságok és más érintett szereplők között e célból;

d)

megfelelő felszerelés beszerzése valamint speciális képzési létesítmények és egyéb alapvető biztosnági infrastuktúra létrehozása vagy korszerűsítése a felkészültség, a reziliencia, a közvélemény tudatosságának növelése és a biztonsági fenyegetésekre való megfelelő reagálás érdekében;

e)

a kritikus infreastruktúrák és a széles körű piaci elterjedetséggel bíró informatikai eszközök gyenge pontjainak felderításe, felméré se és felszámolása az informatikai rendszerek és kritikus infrastuktúrák elleni támadások megelőzése érdekében, pélfául a szabad és nyít forráskódú szoftverek kódellenőrzésével, pénzjutalommal ösztönzött hibakeresési programok létrehozásával és támogatásával vagy behatolási teszteléssel.

(4)     Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének ca) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés eléréséhez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)

a tagállamok hírszerző szolgálatai közötti, valamint e szolgálatok és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés és koordináció javítása a kapcsolatok, a hálózatépítés, a kölcsönös bizalom, megértés és tanulás, valamint a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje és terjesztése révén, különös tekintettel a rendőrségi nyomozások és a fenyegetésértékelés támogatására;

b)

a hírszerzési tisztviselők cseréje és képzése. [Mód. 50]

4. cikk

A támogatás köre

(1)   A 3 a . cikkben említett célkitűzések keretei között, és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően, az alap különösen felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően az alap azokhoz az intézkedésekhez nyújt támogatást , amelyek hozzájárulnak 3 . cikkben említett célkitűzések eléréséhez. Ezek magukban foglalhatják III. mellékletben felsorolt intézkedéseket intézkedésekhez nyújt támogatást. [Mód. 51]

(2)   E Az e rendelet célkitűzéseinek 3. cikkében említett célkitűzések elérése érdekében az alap kivételes esetekben, meghatározott korlátok között és megfelelő biztosítékok mellett adott esetben harmadik országokban vagy azok tekintetében is támogathatja a III. mellékletben említett uniós prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az 5. cikkel összhangban. [Mód. 52]

(2a)     A harmadik országokban vagy velük kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket támogató, a Tematikus Eszközből történő finanszírozások teljes összege a 8. cikk alapján nem haladhatja meg a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a Tematikus Eszköz számára elkülönített teljes összeg 2 %-át. [Mód. 53]

(2b)     A harmadik országokban vagy velük kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket támogató, tagállami programokból történő finanszírozások teljes összege a 12. cikk alapján az egyes tagállamok esetében nem haladhatja meg a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 10. cikk (1)bekezdése és az I. melléklet alapján a tagállam számára elkülönített teljes összeg 2 %-át. [Mód. 54]

(3)   A következő intézkedések nem támogathatók:

a)

a közrend nemzeti szinten történő fenntartására korlátozódó vagy főként arra vonatkozó intézkedések; [Mód. 55]

b)

a bűnüldöző hatóságok és az EUMSZ 87. cikkében említett egyéb illetékes hatóságok szabványos berendezéseinek, szabványos szállítóeszközeinek vagy szabványos létesítményeinek beszerzésével vagy karbantartásával kapcsolatos intézkedések;

c)

a katonai vagy védelmi célú intézkedések;

d)

olyan eszközök, amelyek legalább egyik célja a vámellenőrzés; [Mód. 56]

e)

kényszerítő eszközök, ideértve a fegyvereket, a lőszereket, a robbanóanyagokat és a tömegoszlató eszközöket, a képzési célok kivételével;

f)

az informátorok jutalmai és az EMPACT fellépés keretén kívüli „villantott pénz” (28);

Szükséghelyzet bekövetkezése esetén az első albekezdés a) és b) pontjában e bekezdésben említett, nem támogatható intézkedések is támogathatónak tekinthetők. [Mód. 57]

5. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)   Az alábbi jogalanyok jogosultak a részvételre:

a)

az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

i.

tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

ii.

a munkaprogramban szereplő felsorolt harmadik ország, az abban előírt feltételek szerint és azzal a feltétellel, hogy az adott harmadik ország által vagy abban, illetve azzal kapcsolatban végrehajtott összes intézkedés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és elveket, valamint az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit; [Mód. 58]

b)

bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany vagy bármely releváns nemzetközi szervezet . [Mód. 59]

(2)   Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(3)    A Bizottság jóváhagyását követően a harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. [Mód. 60]

(4)   A Különböző tagállamokban vagy ezen államokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken letelepedett legalább két olyan független jogalanyból szervezetből álló konzorcium tagját képező konzorciumban részt vevő jogalanyok jogosultak a részvételre, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy harmadik országokban telepedtek le. [Mód. 61]

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. SZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Általános elvek

(1)   Az e rendelet szerint nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy európai hozzáadott értéket nyújtson e rendelet célkitűzéseihez. [Mód. 62]

(2)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban áll álljon az Unió vonatkozó tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítse a nemzeti eszközöket és össze legyen hangolva az egyéb uniós eszközökkel, különösen a más uniós alapok keretein belül megvalósított intézkedésekkel .eszközöket. [Mód. 63]

(3)   Az alapot a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani.

7. cikk

Költségvetés

(1)   Az alapnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi áron 2 209 725 000 EUR ( folyó áron 2 500 000 000 EUR). [Mód. 64]

(2)   A pénzügyi keretösszeget az alábbiak szerint fogják felhasználni:

a)

2018. évi áron 1 325 835 000 EUR (folyó áron 1 500 000 000 EUR)-t összeget a megosztott irányítás útján végrehajtott programok számára kell elkülöníteni; [Mód. 65]

b)

2018. évi árakon 883 890 EUR (folyó áron 1 000 000 000 EUR)-t összeget kell elkülöníteni a Tematikus Eszközre. [Mód. 66]

(3)   A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,84 %-át kell elkülöníteni a Bizottság kezdeményezésére az alap végrehajtása céljából történő technikai segítségnyújtásra.

8. cikk

A Tematikus Eszköz végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi keretösszeget a Tematikus Eszközön keresztül, rugalmasan kell felosztani, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján. A Tematikus Eszközből származó finanszírozást annak alábbi elemeire kell fordítani:

a)

egyedi intézkedések;

b)

uniós intézkedések; valamint

c)

szükséghelyzeti támogatás.

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatható a Tematikus Eszköz pénzügyi keretösszegéből.

(2)   A Tematikus Eszközből származó finanszírozás az Unió számára nagy hozzáadott értékkel bíró prioritásokat kezeli , és azt vagy sürgős szükségletekre történő reagálására kell felhasználni a II. mellékletben körvonalazott, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően 3a . cikkben meghatározott uniós prioritásokkal összhangban egyedi intézkedések – például a III. mellékletben felsorolt intézkedések – vagy a 19. cikk szerinti intézkedések támogatása érdekében. A Tematikus Eszköz erőforrásai különböző prioritások közötti elosztásának – amennyire csak lehetséges – arányosnak kell lennie a kihívásokkal és szükségletekkel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az alap célkitűzéseinek teljesülését. [Mód. 67]

(2a)     A Tematikus Eszközből származó finanszírozást az alábbiak szerint kell elosztani:

a)

a finanszírozási összeg legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell elkülöníteni;

b)

a finanszírozási összeg legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni;

c)

a finanszírozási összeg legalább 30 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell elkülöníteni;

d)

a finanszírozási összeg legalább 5 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének ca) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni. [Mód. 68]

(3)   Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, gondoskodni kell arról nem állhat rendelkezésre finanszírozás olyan projektek számára, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra , hogy e projektek jogszerűsége , vagy a finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy e projektek teljesítése a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető lenne a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények ne érintsék a kiválasztott projekteket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését. [Mód. 69]

(4)   Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság az (EU) X rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [CPR] 18. cikke és 19. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megvizsgálja, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények nem érintik-e a tervezett intézkedéseket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a műveletek teljesítését. biztosítja , hogy nem áll rendelkezésre finanszírozás olyan projektek esetében, amelyek esetében egyértelmű bizonyíték van arra , hogy e projektek jogszerűsége, vagy finanszírozás jogszerűsége és szabályszerűsége , vagy e projektek teljesítése Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény alapján megkérdőjelezhető lenne . [Mód. 70]

(5)   A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a Tematikus Eszköz számára rendelkezésre bocsátott teljes összeget. A Bizottság a  28. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó finanszírozási határozatokat fogad e, munkaprogramok megállapításával , meghatározva a célkitűzéseket és a támogatandó intézkedéseket, és pontosítva pontosítja azoknak az (1) bekezdésben említett egyes elemeire fordítandó összegeket. A munkaprogram elfogadását megelőzően a Bizottság konzultál az érdekelt felekkel, beleértve a társadalmi szervezeteket is. A munkaprogramok  A finanszírozási határozatok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A Bizottság a források megfelelő időben való rendelkezésre állása érdekében külön munkaprogramot fogadhat el a sürgősségi segélyre vonatkozóan. [Mód. 71]

(6)   Az (5) bekezdésben említett finanszírozási határozatok munkaprogram elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokat. [Mód. 72]

(7)   Ezek a finanszírozási határozatok munkaprogramok egy vagy több évre, és a Tematikus Eszköz egy vagy több elemére terjedhetnek ki. [Mód. 73]

2. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

9. cikk

Hatály

(1)   Ez a szakasz a pénzügyi keretösszegnek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett részére, valamint a 8. cikkben említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó bizottsági határozatnak megfelelően megosztott irányítás szerint végrehajtandó kiegészítő forrásokra vonatkozik.

(2)   Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet 63. cikkének és az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendeletnek] megfelelően megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

10. cikk

Költségvetési források

(1)   A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett forrásokat a tagállamok által megosztott irányítás szerint végrehajtott nemzeti programok (a továbbiakban: a programok) számára kell kiosztani indikatív jelleggel a következők szerint:

a)

1 250 000 000 a tagállamok számára az I. mellékletbe foglalt kritériumok szerint;

b)

250 000 000 EUR a tagállamok számára a 13. cikk (1) bekezdésében említett programok költségvetési juttatásainak módosítása érdekében.

(2)   Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett összeget nem osztották ki, a fennmaradó összeggel ki lehet egészíteni a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget.

11. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 75 %-át finanszírozhatja.

(2)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható költség 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható költség 90 %-ára növelhető a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében.

(4)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a működési támogatásra fordított összes elszámolható költség 100 %-ára növelhető.

(5)   Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított összes elszámolható költség 100 %-ára növelhető.

(5a)     A tagállamok kezdeményezésére az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a technikai segítségnyújtásra fordítható teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető. [Mód. 74]

(6)   A programokat jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza a társfinanszírozási arányt és az alapból nyújtható támogatás maximális összegét az (1)–(5) bekezdésben említett intézkedéstípusok esetében.

(7)   A Bizottság határozata minden egyes egyedi célkitűzés esetében meghatározza, hogy az egyedi célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány melyikre vonatkozik az alábbiak közül:

a)

a teljes hozzájárulás, a közpénzből és a magánpénzből történő hozzájárulást is beleértve, vagy

b)

kizárólag a közpénzből történő hozzájárulás.

12. cikk

Programok

(1)   Minden tagállam gondoskodik Az egyes tagállamok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy a programjaiban nemzeti programokban kezelt prioritások összhangban állnak álljanak a biztonság terén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és reagálnak reagáljanak azokra, valamint hogy teljes mértékben megfeleljenek megfelelnek az uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak. A prioritásaik Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a programjaiban programokban megfelelően foglalkoznak foglalkozzanak 3a. cikkben II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel. [Mód. 75]

(1a)     A tagállamok nemzeti programjainak értékelése során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében a kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége vagy a projektek végrehajtása vonatkozásában kiadott, indokolással ellátott vélemény ne érintse a tervezett intézkedéseket. [Mód. 76]

(1b)     A tagállamoknak az alábbiak szerint kell elosztaniuk a nemzeti programjaikra szánt forrásokat:

a)

a finanszírozási összeg legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni;

b)

a finanszírozási összeg legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni;

c)

a finanszírozási összeg legalább 30 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésre kell elkülöníteni;

d)

a finanszírozási összeg legalább 5 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének ca) pontjában említett egyedi célkitűzésekre kell elkülöníteni. [Mód. 77]

(1c)     Azok a tagállamok, amelyek el kívánnak térni az (1b) bekezdéstől, erről tájékoztatják a Bizottságot, és mérlegelik, hogy ezeket a minimális százalékokat ki kell-e igazítani a belső biztonságot befolyásoló különleges körülmények miatt. Az ilyen kiigazításokat a Bizottságnak hagyja jóvá. [Mód. 78]

(2)   A Bizottság biztosítja, hogy a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) , a Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynöksége (Eurojust), az Európai Ügyészség, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) a hatáskörükbe tartozó területek tekintetében a programok kidolgozásának korai szakaszában részt vegyenek. kezdetektől részt vegyenek a programok kidolgozásában . A tagállamoknak konkrétan konzultálniuk kell az Europollal intézkedéseik megtervezéséről, különösen akkor, ha az uniós szakpolitikai ciklus vagy az EMPACT keretébe tartozó intézkedést, vagy a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Közös Akció Munkacsoport (J-CAT) által koordinált intézkedéseket foglalják programjaikba. Az átfedések elkerülése érdekében a tagállamok koordinálnak a CEPOL-lal a képzés programjaikba történő beillesztése előtt. A tagállamok konzultálnak más érdekelt felekkel – köztük a társadalmi szervezetekkel – tevékenységük megtervezéséről. [Mód. 79]

(3)   A Bizottság adott esetben bevonhatja a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós (2) bekezdésben említett ügynökségeket , Ügynökségét (Europol), az Európai Unió Adatvédelmi Testületet Bűnüldözési Képzési Ügynökségét (CEPOL) és a Kábítószer és az Kábítószerfüggőség európai Megfigyelőközpontját (EMCDDA) adatvédelmi biztos taz 5. szakaszban meghatározott monitoring- és értékelési feladatokban, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az alap támogatásával végrehajtott – és a feladatkörükbe tartozó – intézkedések megfeleljenek a vonatkozó uniós vívmányoknak és az Unió által elfogadott prioritásoknak. [Mód. 80]

(4)   Egy tagállami program allokációjának legfeljebb 15 %-a használható berendezések, szállítóeszközök beszerzésére vagy biztonsági szempontból releváns létesítmények építésére. Ez a felső határ csak kellően indokolt esetekben és a Bizottság jóváhagyását követően léphető túl. [Mód. 81]

(5)   A tagállamok programjaikban prioritásként kezelik a következőket:

a)

az Unió prioritásai és vívmányai a biztonság területén, különös tekintettel a  bűnüldöző hatóságok közötti koordinációra és együttműködésre, valamint a releváns és pontos információk hatékony cseréjére, az uniós információcserére és az informatikai interoperabilitási kerete elemeinek alkalmazására rendszerek interoperabilitására; [Mód. 82]

b)

a schengeni értékelési és ellenőrzési mechanizmusról szóló 1053/2013/EU rendelet keretében a rendőrségi együttműködés területén tett, pénzügyi vonatkozású ajánlások;

c)

a szükségletek felmérése, mint például az európai szemeszter korrupció terén tett ajánlásai, keretében azonosított, pénzügyi vonatkozású országspecifikus hiányosságok.

(6)   Szükség esetén a programot módosítani kell, hogy figyelembe vegye a (5) bekezdésben említett ajánlásokat, valamint a részcélok és célértékek elérése terén tett – a 26. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett éves teljesítményjelentésekben értékelt – előrelépéseket . A kiigazítás hatásától függően, a Bizottság jóváhagyhatja az (EU) X. rendelet [CPR] 19. cikkében meghatározott eljárással összhangban jóváhagyja a felülvizsgált programot. [Mód. 83]

(7)   A tagállamok különösen a IV. mellékletben felsorolt intézkedéseket hozzák meg. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítása céljából.

(8)   Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy – az 5. cikkben említettek szerint – valamely harmadik országban vagy azzal együtt kapcsolatban az alap támogatásával hajtanak végre projekteket, az érintett tagállam a projekt megkezdése előtt konzultációt folytat a Bizottsággal. A Bizottság az érintett harmadik országgal kapcsolatban értékeli a tervezett projektek egyéb uniós és tagállami intézkedések tekintetében fennálló kiegészítő jellegét és koherenciáját. A Bizottság azt is ellenőrzi, hogy a javasolt projektek megfelelnek-e a 3. cikk (4) bekezdésében foglalt alapvető jogokra vonatkozó követelményeknek. [Mód. 84]

(9)   Az (EU) [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak a VI. melléklet 1. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia.  X. rendelet [CPR] 17. cikkével összhangban mindegyik programnak meg kell határoznia valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében a VI. melléklet 1. táblázata szerinti beavatkozási típusokat, valamint a programozott források beavatkozási típusok szerinti vagy támogatási területenkénti indikatív bontását . [Mód. 85]

13. cikk

Félidős felülvizsgálat

(1)   2024-ben a Bizottság – az Európai Parlament tájékoztatását követően – az I. melléklet (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően hozzárendeli az érintett tagállamok programjaihoz a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A finanszírozást a 2025-ös naptári évvel kezdődő időszakra kell biztosítani. [Mód. 86]

(2)   Ha az (EU) [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] X. rendelet [CPR]85. cikkével összhangban benyújtott időközi kifizetési kérelmek nem fedik le a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett program kezdeti előirányzatának legalább 10 %-át 30  %-át, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy kiegészítő előirányzatban részesüljön az (1) bekezdésben említett program tekintetében. [Mód. 87]

(2a)     A (2) bekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, ha az adott keretszabályozás és a kapcsolódó jogi aktusok 2022. január 1-jén hatályban vannak. [Mód. 160]

(3)   A Tematikus Eszközből 2025-től juttatott forráselosztás adott esetben figyelembe veszi az (EU) [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] X. rendelet [CPR] 12. cikkében említett teljesítménykeret mérföldköveinek részcéljainak megvalósítása és a feltárt végrehajtási hiányosságok kiküszöbölése terén elért eredményeket. [Mód. 88]

14. cikk

Egyedi intézkedések

(1)   Az egyedi intézkedések e rendelet célkitűzéseinek megfelelő transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam a programját kiegészítő előirányzatban részesülhet.

(2)   A tagállamok – a 10. cikk (1) bekezdése szerint kiszámított költségvetési juttatásuk mellett – egyedi intézkedésekre vonatkozó forrásokban részesülnek, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel és arra fordítják, hogy elősegítse e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását, ideértve az újonnan felmerülő fenyegetések kezelését.

(3)   A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

15. cikk

Működési támogatás

(1)   A működési támogatás a tagállami költségvetési juttatásnak az a része, amit amelyet az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok támogatására fordíthatnak , amennyiben az Unió egészében elősegítik a magas szintű biztonság kialakítását . [Mód. 89]

(2)   Az egyes tagállamok az alap keretében programjuk céljára elkülönített összeg legfeljebb 10 %-át 20  %-át használhatják fel az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására. [Mód. 90]

(3)   A működési támogatást használó tagállamok megfelelnek a biztonságra vonatkozó uniós vívmányoknak.

(4)   A tagállamok a programban és a 26. cikkben említett éves teljesítményjelentésekben megindokolják, hogy miért használnak működési támogatást e rendelet célkitűzéseinek elérésére. A program jóváhagyását megelőzően a Bizottság értékeli az alaphelyzetet azokban a tagállamokban, amelyek jelezték a működési támogatás kérelmezésére vonatkozó szándékukat, figyelembe véve az e tagállamok által nyújtott információkat, valamint a minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok – például a schengeni értékelési mechanizmus , az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) sebezhetőségi és kockázatértékeléseit és adott esetben és más minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok – ajánlásait. [Mód. 91]

(5)   A működési támogatást a VII. mellékletben megállapított konkrét feladatokra és szolgáltatásokra intézkedésekre kell fordítani. [Mód. 92]

(6)   Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő konkrét feladatok és szolgáltatások módosítása céljából.

15a. cikk

Láthatóság, átláthatóság, kommunikáció

Az uniós finanszírozás címzettjei teljes mértékben megfelelnek az (EU) X rendeletben [CPR] meghatározott láthatósági, átláthatósági és kommunikációs követelményeknek [Mód. 93]

3. SZAKASZ

A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

16. cikk

Hatály

Az e szakasz szerinti támogatás végrehajtása közvetlenül a Bizottság által történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, vagy közvetve e cikk c) pontjának megfelelően.

17. cikk

Uniós intézkedések

(1)   Az uniós intézkedések transznacionális projektek vagy különleges uniós érdeket képviselő projektek, e rendelet célkitűzéseinek megfelelően.

(2)   A Bizottság kezdeményezésére az alap a III. melléklettel összhangban felhasználható az e rendelet 3. cikkben említett célkitűzéseire vonatkozó uniós intézkedések finanszírozására.

(3)   Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthatnak finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(3a)     Az európai hozzáadott értéket képviselő transznacionális intézkedések támogatása érdekében a decentralizált ügynökségek ugyancsak jogosultak lehetnek az uniós intézkedések keretében rendelkezésre álló finanszírozásra. [Mód. 94]

(4)   A közvetlen irányítás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(5)   Az ajánlatokat értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(6)   Valamely kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. A(z) X rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

18. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Ezen alap keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az InvestEU rendelettel (29) és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

19. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az alap támogathatja Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Ezen Az említett intézkedések esetében, nevezetesen a jelen rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési, kommunikációs – ideértve a biztonság területére vonatkozó uniós politikai prioritásokra vonatkozó intézményi kommunikációt –, láthatósági intézkedések , továbbá valamennyi adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedés esetében , adott esetben harmadik országokkal együtt, 100  %-osintézkedések esetében 100 %-os finanszírozási arány engedélyezett. [Mód. 95]

20. cikk

Ellenőrzések

Az (EU) rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

21. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)   Az uniós finanszírozás címzettjei népszerűsítik elismerik az uniós finanszírozás eredetét, az intézkedéseket és (különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a eredményeit népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy a megfelelő nyelven következetes, hatékony és arányos módon célzott érdemi információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjei az intézkedéssel kapcsolatos kommunikáció során hivatkoznak a finanszírozás eredetére. A címzettek e célból gondoskodnak arról, hogy a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag megjelenítse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Unió pénzügyi támogatását. [Mód. 96]

(2)   A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Nevezetesen, a Bizottságnak információkat kell közzétennie a Tematikus Eszköz éves és többéves programjainak kidolgozásáról. A Bizottság a Tematikus Eszközből történő támogatásra kiválasztott műveletek listáját is közzéteszi egy nyilvánosan elérhető honlapon, és ezt a listát rendszeresen frissíti. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó kommunikáció – mindenekelőtt az intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek e rendelet célkitűzéseihez kapcsolódnak. [Mód. 97]

(2a)     A Bizottság a (2) bekezdésben említett adatokat nyílt, géppel olvasható formátumokban teszi közzé, amelyek a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (30) 5. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lehetővé teszik az adatok sorba rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az adatokat prioritás, egyedi célkitűzés, a műveletek teljes támogatható költsége, a projektek teljes költsége, a közbeszerzési eljárások teljes költsége, a kedvezményezett neve és a szerződő fél neve alapján sorba lehet rendezni. [Mód. 98]

4. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT, KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

22. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1)   Az alap A Bizottság úgy határozhat, hogy az alapból pénzügyi támogatást nyújt a kellően indokolt szükséghelyzet esetén fellépő sürgős és egyedi szükségletekhez, bármilyen Az említett helyzetek biztonságot érintő eseményből vagy az e rendelet hatálya alá tartozó újonnan felmerülő fenyegetésből vagy újonnan felfedezett biztonsági résből fakadhatnak fakadó szükséghelyzet esetén, amely jelentős negatív hatással jár vagy járhat egy vagy több tagállamban a polgárok , a közterületek vagy a kritikus infrastruktúrák biztonságára. Ilyen esetekben időben tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 99]

(2)   A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül a decentralizált hatóságoknak megítélt, vissza nem térítendő támogatása formáját öltheti.

(3)   A szükséghelyzeti támogatás elkülöníthető a tagállami programok számára a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett, feltéve, hogy az a programon belül ilyen címzett előirányzatként szerepel. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)   A közvetlen irányítás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(4a)     Amennyiben az intézkedés végrehajtása érdekében szükséges, a szükséghelyzeti támogatással olyan kiadások is fedezhetők, amelyek a támogatás iránti kérelem vagy a segítségnyújtás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően, de legkorábban 2021. január 1-jén merültek fel. [Mód. 100]

23. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)   Az alap keretében hozzájárulásban részesült intézkedés művelet hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a megosztott irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés a művelet összes elszámolható költségének összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítható ki. [Mód. 102]

(2)   A kiválósági pecsétet elnyert műveletek intézkedések, illetve az alábbi, kumulatív, összehasonlítható feltételeknek megfelelő intézkedések műveletek: [Mód. 102]

a)

az alap keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)

megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)

a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU) X [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet rendelet [CPR] 67. cikkének (5) bekezdésével vagy az (EU) X [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet 8. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program műveletek célkitűzéseivel konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak. [Mód. 103]

5. SZAKASZ

NYOMON KÖVETÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS

1. alszakasz

Közös rendelkezések

24. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)   A költségvetési rendelet 43. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja szerinti jelentéstételi követelményeknek megfelelően, a Bizottság az V. mellékletnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a teljesítményre vonatkozó információkat.

(2)   A Bizottságot felhatalmazást kap arra arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk szükséges kiigazítása céljából.

(3)   A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén az alap előrelépéseiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott mérföldkövek és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak. Kérésre a Bizottság elérhetővé teszi a teljesítmény- és eredménymutatókra vonatkozó, Bizottság által kapott adatokat az Európai Parlament és a Tanács számára. [Mód. 104]

(4)   A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5)   Az alap által a célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében elért előrehaladás hatékony értékelése érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, ahol azt szükségesnek ítéli, valamint arra, hogy a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására, így a tagállamok által a projektekkel kapcsolatosan szolgáltatandó információkra vonatkozó rendelkezésekkel egészítse ki ezt a rendeletet. Az értékelésbe minőségi mutatókat is be kell építeni. [Mód. 105]

25. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság 2024. december 31-ig elvégzi e rendelet – így az ezen alap alapján végrehajtott intézkedések – félidős és visszamenőleges értékelését. A félidős értékelésnek meg kell vizsgálnia az alap hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját és koherenciáját. Konkrétabban tartalmaznia kell a következők értékelését:

a)

az e rendelet célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladás, figyelembe véve a már rendelkezésre álló valamennyi releváns információt, különösen a 26. cikkben említett éves teljesítményjelentéseket és a VIII. mellékletében meghatározott teljesítmény- és eredménymutatókat;

b)

az ezen alap keretében végrehajtott intézkedések és műveletek európai hozzáadott értéke;

c)

a 3a. cikkben meghatározott végrehajtási intézkedések megfelelősége a jelenlegi és felmerülő biztonsági kihívások kezelésére;

d)

az alap hosszabb távú és fenntarthatósági hatásai;

e)

az alapból támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg és koherencia.

A kötelező félidős értékelés figyelembe veszi a 2014–2020 közötti időszakra szóló, belső biztonsági pénzügyi támogatásra vonatkozó korábbi eszköz – a rendőrségi együttműködést támogató eszköz – hosszú távú hatásáról szóló visszamenőleges értékelési eredményeket. Az értékelést adott estben az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat kíséri. [Mód. 106]

(1a)     2030. január 31-ig a Bizottság visszamenőleges értékelést készít e rendeletről. Ugyanezen határidőn belül a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az (1) bekezdésében felsorolt elemeket. E tekintetben az eszköz hosszú távú hatásai kerülnek értékelésre, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen egy későbbi alap esetleges megújításával vagy módosításával kapcsolatos döntés során. [Mód. 107]

(2)   A félidős és visszamenőleges értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek az (EU) [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 40. cikkében meghatározott határidőnek megfelelően. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az értékelések ne tartalmazzanak olyan információkat, amelyek terjesztése kockázatot jelenthet az egyének biztonságára vagy magánéletére nézve, illetve veszélyeztethetik a biztonsági műveleteket. [Mód. 108]

2. alszakasz

A megosztott irányításra vonatkozó szabályok

26. cikk

Éves teljesítményjelentések

(1)   A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-ig bezárólag minden évben ugyaneddig az időpontig benyújtják a Bizottságnak az (EU) [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] X rendelet [CPR] 36. cikkének (6) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést. A 2023-ban benyújtandó jelentés a program 2022. június 30-ig megvalósított végrehajtását fedi le. A tagállamok az említett jelentéseket egy külön erre a célra létrehozott honlapon teszik közzé, és továbbítják azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. [Mód. 109]

(2)   Az éves teljesítményjelentés különösen az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)

eredmények a program végrehajtása, valamint a mérföldkövek és a célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 37. cikkében előírt legfrissebb adatokat;

aa)

a nemzeti program éves pénzügyi kimutatásainak a visszafizetett összegek, a végső kedvezményezettek javára történő előfinanszírozás és a ténylegesen felmerült kiadások szerinti bontása; [Mód. 110]

b)

a program teljesítését érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések , beleértve a Bizottság által a 258. cikk szerinti jogsértési eljárásnak megfelelően kiadott indokolással ellátott véleményeket is ; [Mód. 111]

c)

az alapból támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – különösen a harmadik országokban meglévő vagy azokkal kapcsolatos alapokból – nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg, koordináció és koherencia ; [Mód. 112]

d)

a program hozzájárulása a vonatkozó uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához;

da)

az alapvető jogokra vonatkozó követelmények tiszteletben tartása; [Mód. 113]

e)

a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f)

a támogató feltételek megvalósulása és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán.

(3)   A Bizottság a teljesítményjelentés kézhezvételének időpontjától számított két hónapon belül megteheti az arra vonatkozó észrevételeit. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(3a)     A Bizottság – az éves teljesítményjelentések összefoglalójának elfogadását követően – azokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja, és egy erre a célra létrehozott honlapon közzéteszi. Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően nem továbbítják a jelentést, úgy kérésre az éves teljesítményjelentések teljes szövegét az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 114]

(4)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)   Az (EU) [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] IV. címe szerinti nyomon követésnek és értékelésnek a VI. melléklet 1., 2. és 3. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletnek a 28. cikkel összhangban történő módosítása céljából.

(2)   A mutatókat az (EU) [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése, 17. és 37. cikke szerint kell használni.

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a  8., 12., 15., 24. és 27. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. [Mód. 115]

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a  8., 12., 15., 24. és 27. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 116]

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 8., 12., 15., 24. és 27. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 117]

29. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a Menekültügyi és Migrációs Alappal, a Belső Biztonsági Alappal, valamint a határigazgatási és vízumügyi eszközzel foglalkozó koordinációs bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét. Ez nem vonatkozik a 26. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusra.

30. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az 513/2014/EU rendelet 2021. január 1-től kezdődően hatályát veszti.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések folytatását vagy módosítását a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(3)   Az alap pénzügyi keretösszegéből az alap és annak elődje, az 513/2014/EU rendelet alapján létrehozott Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

31. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök


(1)  Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja.

(2)  COM(2015)0185, 2015. április 28.

(3)  A Tanács 2015. június 16-i következtetései az Európai Unió 2015–2020-as időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiájáról.

(4)  Az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalása az európai biztonsági stratégiáról (2015/2697(RSP)).

(5)  COM(2017)0794.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 93. o.).

(7)  A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(8)   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről (COM(2018)0324).

(9)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2013.373.01.0001.01.ENG&toc=OJ:C:2013:373:TOC

(10)  Teljes hivatkozás

(11)  Teljes hivatkozás Az Európai Parlament és a Tanács …/…rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (COM(2018)0375).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(13)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(14)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(15)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(17)  A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(18)  COM(2017)0623.

(19)  Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (2016. április 13.) (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(21)  A Tanács (EU, Euratom) XXX rendelete.

(22)  A Tanács 2009/902/IB határozata (2009. november 30.) az európai bűnmegelőzési hálózat (EUCPN) létrehozásáról és a 2001/427/IB határozat hatályon kívül helyezéséről, (HL L 321., 2009.12.8., 44. o.).

(23)  A Bel- és Igazságügyi Miniszterek Tanácsának következtetései, 2010. november 8–9.

(24)  Az európai bűnüldözési képzési rendszer (LETS) létrehozása (COM(2013)0172).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2219 rendelete (2015. november 25.) az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2015.12.4., 1. o.).

(26)  A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(28)  A „villantott pénz” olyan valódi készpénz, amelyet a nyomozás során a gyanúsítottak vagy más, rendelkezésre állásról vagy szállításról információval rendelkező, vagy közvetítőként eljáró személyek számára likviditására és fizetőképességére vonatkozó bizonyítékként mutattak be a gyanúsítottak letartóztatását, illegális termelőhelyek azonosítását vagy a szervezett bűnözői csoport egyéb módon történő felszámolását célzó fiktív vásárlás céljából.

(29)  Teljes hivatkozás.

(30)   Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

I. MELLÉKLET

A megosztott irányítás szerinti programok pénzügyi keretösszegének felosztására vonatkozó kritériumok

A 10. cikkben hivatkozott pénzügyi keretösszeg a következők szerint kerül felosztásra a tagállami programokra:

(1)

a programozási időszak kezdetén minden egyes tagállam egyszeri, 5 000 000 EUR összeget kap, hogy biztosítsa az egyes programok számára a kritikus tömeget, és fedezze azokat a szükségleteket, amelyeket az alább feltüntetett kritériumok alapján nem lehetne közvetlenül kifejezni;

(2)

a fennmaradó források elosztása a következő kritériumok szerint történik:

(a)

45 % a bruttó nemzeti termékük fordított arányában (vásárlóerő-egység lakosonként);

(b)

40 % a lakosságuk méretének arányában;

(c)

15 % a területük méretének arányában.

A kezdeti felosztás a Bizottság (Eurostat) által az előző naptári évre vonatkozóan készített legfrissebb éves statisztikai adatokon alapul. A félidős értékeléshez a referenciaadatok a Bizottság (Eurostat) által készített, az előző naptári évre vonatkozóan a 2024. évi félidős felülvizsgálat idején rendelkezésre álló legfrissebb éves statisztikai adatok.

II. MELLÉKLET

Végrehajtási intézkedések

Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

(a)

a biztonságra vonatkozó uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása például a prümi rendszer, az uniós PNR és a SIS II révén, többek között a minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok – például a schengeni értékelési mechanizmus és más minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok – ajánlásainak végrehajtásával;

(b)

a biztonság szempontjából releváns uniós informatikai rendszerek és kommunikációs hálózatok létrehozása, kiigazítása és fenntartása, beleértve azok interoperabilitását is, valamint megfelelő eszközök kialakítása a feltárt hiányosságok kezelésére;

(c)

az uniós biztonsági vonatkozású információcsere-eszközök, rendszerek és adatbázisok aktív használatának növelése, amely biztosítja, hogy ezekbe magas minőségű adatokat táplálnak;

(d)

a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések végrehajtásához releváns nemzeti intézkedések támogatása.

Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

(a)

a tagállamok közötti bűnüldözési műveletek fokozása, beleértve adott esetben az egyéb érintett szereplőkkel való együttműködést, különösen a közös nyomozócsoportok, a közös járőrszolgálatok, a határon átnyúló üldözések, a leplezett megfigyelési és egyéb operatív együttműködési mechanizmusok alkalmazásának megkönnyítését és javítását az uniós szakpolitikai ciklus (EMPACT) összefüggésében, különös tekintettel a határon átnyúló műveletekre;

(b)

a bűnüldöző hatóságok és más illetékes hatóságok közötti, illetve a tagállamokon belüli és azok közötti koordináció és együttműködés fokozása, például szakosodott nemzeti egységek hálózatai, uniós hálózatok és együttműködési struktúrák, uniós központok révén;

(c)

a hatóságok közötti és uniós szintű együttműködés javítása egyrészt a tagállamok között, másrészt a tagállamok és az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek között, valamint nemzeti szinten az egyes tagállamok nemzeti hatóságai között.

Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

(a)

a bűnüldözési képzés, a gyakorlatok, a kölcsönös tanulás, a szakosodott csereprogramok és a bevált gyakorlatok megosztása többek között a harmadik országokban és országokkal, valamint más érintett szereplőkkel;

(b)

a szinergiák kiaknázása a tagállamok és más érintett szereplők, köztük a civil társadalom erőforrásainak és ismereteinek összevonásával, például közös kiválósági központok létrehozása, közös kockázatértékelés kidolgozása, vagy a közösen végzett műveletek esetében közös operatív támogatási központok létrehozása révén;

(c)

intézkedések, biztosítékok, mechanizmusok és bevált gyakorlatok előmozdítása és kidolgozása a tanúk, a visszaélést bejelentő személyek és a bűncselekmények áldozatainak korai azonosítása, védelme és támogatása érdekében, valamint partnerségek kialakítása a hatóságok és más érintett szereplők között e célból;

(d)

megfelelő felszerelés beszerzése, valamint speciális képzési létesítmények és egyéb alapvető biztonsági infrastruktúra létrehozása vagy korszerűsítése a felkészültség, a reziliencia, a közvélemény tudatosságának növelése és a biztonsági fenyegetésekre való megfelelő reagálás érdekében. [Mód. 119]

III. MELLÉKLET

Példák az alap által – a 4. cikknek megfelelően – támogatott intézkedések támogatható intézkedésekre [Mód. 120]

A Belső Biztonsági Alapból nyújtott támogatás többek között az alábbi típusú intézkedésekre irányulhat: [Mód. 121]

Informatikai rendszerek és hálózatok kialakítása , amelyek hozzájárulnak e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez, az ilyen rendszerek használatára vonatkozó képzés, az ilyen rendszerek tesztelése, interoperabilitásának interoperabilitási elemeinek és adatminőségének tesztelése és javítása; [Mód. 122]

az uniós jog és az uniós szakpolitikai célkitűzések tagállami végrehajtásának nyomon követése a biztonsági információs rendszerek – különösen a személyes adatok védelme, a magánélet és az adatvédelem – területén; [Mód. 123]

az uniós szakpolitikai ciklus végrehajtását vagy végrehajtásának megkönnyítését szolgáló EMPACT intézkedések;

a decentralizált ügynökségek támogatása a határokon átnyúló műveletekben való együttműködés megkönnyítése érdekében; [Mód. 124]

a meglévő ágazatspecifikus képességeket, szakértői központokat és helyzetfelismerő központokat összekapcsoló válsághelyzetre való hatékony és összehangolt reagálást támogató intézkedések, beleértve az egészségüggyel, a polgári védelemmel, és a terrorizmussal és a  kiberbűnözéssel kapcsolatosakat is; [Mód. 125]

más tagállamok által átültethető innovatív módszerek kialakítását és/vagy új technológia bevezetését szolgáló intézkedések, különösen az Unió által finanszírozott biztonsági kutatási projektek eredményeinek tesztelését és validálását célzó projektek;

a kutatást és a szakértelem megosztását előmozdító intézkedések, amelyek javítják a felmerülő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességet, beleértve az online csatornákon keresztül történő illegális kereskedelmet, a hibrid fenyegetéseket és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetéseket. [Mód. 126]

a nemzeti kapcsolattartó pontok azon intézkedései és hálózatai, amelyek megkönnyítik azoknak az adatoknak a határokon átnyúló cseréjét, amelyek olyan felügyeleti rendszerekből – például videokamerákból és más érzékelőkből – származnak a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusokkal kombinálva, amelyekre szilárd biztosítékok, többek között az adatminimalizálás, igazságügyi hatóság általi előzetes validálás, valamint a bírósági jogorvoslathoz való hozzáférés vonatkozik; [Mód. 127]

a szakosodott nemzeti egységek tematikus vagy témakörökön átnyúló hálózatainak támogatása a kölcsönös bizalom javítása, a know-how, az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje és terjesztése, a közös kiválósági központok erőforrásainak és szakértelmének összevonása érdekében;

a tagállamok hírszerző szolgálatainak hálózatba szervezésére irányuló kezdeményezések támogatása a közös hírszerzési kultúra előmozdítása, a kölcsönös bizalom javítása, a know-how, az információk, a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok egymással való megosztása és terjesztése érdekében; [Mód. 128]

az érintett bűnüldöző és igazságügyi hatóságok, valamint közigazgatási szervek személyzetének és szakértőinek oktatása és képzése, figyelembe véve a működési igényeket és a kockázatelemzést a LETS alapján, a CEPOL-lal és adott esetben az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal együttműködésben;

az illetékes bűnüldöző és igazságügyi hatóságok, valamint igazgatási szervek személyzetének és szakértőinek képzése a megelőző politikákban, különös hangsúlyt fektetve az alapjogi képzésre, köztük a rasszizmus felismerésére és megelőzésére irányuló intézkedésekre, valamint a legjobb gyakorlatok egymással való megosztására; [Mód. 129]

együttműködés a magánszektorral – különösen a kiberbiztonság terén – a bizalom építése és a koordináció javítása, a vészhelyzeti tervezés, valamint az információk és a legjobb gyakorlatok cseréje és terjesztése érdekében a köz- és a magánszféra szereplői között, beleértve a közterületek és a kritikus infrastruktúra védelmét; [Mód. 130]

a közösségek számára a helyi megközelítések és megelőzési politikák kidolgozását elősegítő intézkedések, valamint az érdekeltek és a nyilvánosság körében az Unió biztonsági politikáiról szóló figyelemfelkeltő és kommunikációs tevékenységek;

berendezések, szállítóeszközök, kommunikációs rendszerek és alapvető biztonsági vonatkozású létesítmények;

az alap által támogatott tevékenységekben részt vevő személyzet költségei vagy a személyzet műszaki vagy biztonsági okokból történő bevonását igénylő intézkedések.

IV. MELLÉKLET

A magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések a 11. cikk (3bekezdése (2) bekezdésével és a 12. cikk (7bekezdése szerint magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések (6) bekezdésével összhangban [Mód. 131]

A Az erőszakos szélsőségesség, köztük a radikalizálódás , az intolerancia és a megkülönböztetés megelőzését és leküzdését célzó projektek, kiváltképpen a kiváltó okok kezelésére és a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzésére irányuló intézkedések, valamint a bűnüldöző hatóságok részére speciális képzést nyújtó projektek. [Mód. 132]

Az informatikai rendszerek és kommunikációs hálózatok interoperabilitásának javítását célzó projektek (1) , amennyiben azt az uniós vagy tagállami jogszabályok előírják . [Mód. 133]

Az EMPACT szerint különösen veszélyes, szervezett bűnözői struktúrák elleni küzdelmet célzó projektek. [Mód. 134]

Olyan projektek, amelyek célja a kiberbűnözés – különösen a gyermekek online szexuális kizsákmányolásának – megelőzése és leküzdése, beleértve az információs rendszerekkel és a kritikus infrastruktúrákkal szembeni támadások megelőzését célzó, a biztonsági rések felderítése és felszámolása által történő intézkedéseket. [Mód. 135]

Az online csatornákon keresztül történő illegális kereskedelem elleni küzdelemre irányuló projektek. [Mód. 136]


(1)  „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című bizottsági közleménnyel (COM(2016)0205) összhangban.

V. MELLÉKLET

A 24. cikk (1) bekezdésében említett kulcsfontosságú teljesítménymutatók

1. egyedi célkitűzés: Az információcsere javítása

(1)

Az uniós információcsere-mechanizmusok alkalmazása.

adatforrás: Europol, EU-LISA, Tanács, tagállamok

2. egyedi célkitűzés: Az operatív együttműködés erősítése

(1)

Az Alap által támogatott közös operatív intézkedések száma.

adatforrás: Europol, Eurojust, tagállamok

(2)

A befagyasztott eszközök becsült értéke, az alap segítségével elkobzott vagyontárgyak becsült értéke.

adatforrás: Tagállamok

(3)

A bűnüldöző szervek közötti , az alap támogatásával megvalósuló, határon átnyúló együttműködése együttműködés segítségével lefoglalt kábítószerek , fegyverek, a vadon élő növényekből és állatokból készült lefoglalt termékek, valamint a kulturális javak jogellenes kereskedelméből származó lefoglalások értéke. [Mód. 137]

adatforrás: Tagállamok, az uniós tevékenységi támogatás kedvezményezettjei

(4)

Azon schengeni értékelési ajánlások száma, amelyek pénzügyi vonatkozással járnak az alap támogatásával kezelt biztonság területen, a biztonsági területen pénzügyi vonatkozással járó ajánlások teljes számához viszonyítva.

adatforrás: Tagállamok

3. egyedi célkitűzés: Megerősített képességek a bűnözés elleni küzdelem és megelőzés terén

(5)

A bűnüldöző szervek azon tagjainak száma, akik az alap támogatásával határon átnyúló vonatkozású témákra vonatkozó képzést, gyakorlatokat végző, kölcsönös tanulásban vagy speciális csereprogramokban vettek részt.

adatforrás: Tagállamok

(6)

A közterületek száma kritikus infrastruktúrák és a kritikus infrastruktúrák mérete ,közterületek száma, ahol az alap segítségével javult a biztonságot érintő események elleni védelem. [Mód. 138]

adatforrás: Tagállamok

(7)

Az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzését célzó kezdeményezések száma.

adatforrás: RAN hálózat

VI. MELLÉKLET

A beavatkozás típusai

1. TÁBLÁZAT: KÓDOK A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓJA ALAPJÁN

1

TER – A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

2

TER – A radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem

3

TER – A közterületek és egyéb puha célpontok védelme és rezilienciája

4

TER – A kritikus infrastruktúra védelme és rezilienciája

5

TER – Kémiai biológia radioaktív nukleáris

6

TER – Robbanóanyagok

7

TER – Válságkezelés

8

TER – Egyéb

9

OC – Korrupció

10

OC – Gazdasági és pénzügyi bűncselekmények

10a

OC – Bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása [Mód. 139]

11

OC – Kábítószerek

12

OC – Tűzfegyverek tiltott kereskedelme

12a

Kulturális javak jogellenes kereskedelme [Mód. 140]

12b

Veszélyeztetett fajok jogellenes kereskedelme [Mód. 141]

13

OC – Emberkereskedelem

14

OC – Migránscsempészet

15

OC – Környezeti bűnözés

16

OC – Vagyon elleni szervezett bűnözés

17

OC – Egyéb

18

CC – Kiberbűnözés – Egyéb

19

CC – Kiberbűnözés – Megelőzés

20

CC – Kiberbűnözés – Nyomozások megkönnyítése

21

CC – Kiberbűnözés – Az áldozatoknak nyújtott támogatás

22

CC – Gyermekek szexuális kizsákmányolása – Megelőzés

23

CC – Gyermekek szexuális kizsákmányolása – Nyomozások megkönnyítése

24

CC – Gyermekek szexuális kizsákmányolása – Az áldozatoknak nyújtott támogatás

24a

CC – Gyermekek szexuális zaklatását bemutató képek és gyermekpornográfia terjesztése [Mód. 142]

25

CC – Gyermekek szexuális kizsákmányolása – Egyéb

26

CC – Egyéb

27

GEN – Információcsere

28

GEN – Rendőrségi vagy hatóságok közötti együttműködés (vámhatóságok, határőrség, hírszerző szolgálatok)

29

GEN – Kriminalisztika

30

GEN – Az áldozatoknak nyújtott támogatás

31

GEN – Működési támogatás

32

TA – Technikai segítségnyújtás – Tájékoztatás és kommunikáció

33

TA – Technikai segítségnyújtás – előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

34

TA – Technikai segítségnyújtás – értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés

35

TA – Technikai segítségnyújtás – kapacitásépítés


2. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ INTÉZKEDÉSTÍPUS DIMENZIÓJA ALAPJÁN

1

Informatikai rendszerek, interoperabilitás, adatminőség, kommunikációs rendszerek (a berendezések kivételével)

2

Hálózatok, kiválósági központok, együttműködési struktúrák, együttes fellépések és közös műveletek

3

Közös nyomozócsoportok vagy egyéb közös műveletek

4

Szakértők kiküldése vagy kirendelése

5

Képzés

6

Bevált gyakorlatok cseréje, műhelytalálkozók, konferenciák, rendezvények, figyelemfelkeltő kampányok, kommunikációs tevékenységek

7

Tanulmányok, kísérleti projektek, kockázatértékelések

8

Berendezések (a 15 %-os felső korlát számításába beleértve)

9

Szállítóeszközök (a 15 %-os felső korlát számításába beleértve)

10

Épületek, létesítmények (a 15 %-os felső korlát számításába beleértve)

11

Kutatási projektekkel kapcsolatos telepítések vagy egyéb nyomon követések


3. TÁBLÁZAT: KÓDOK A VÉGREHAJTÁSI MÓDOZATOK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

1

Együttműködés harmadik országokkal

2

Harmadik országokban végrehajtott intézkedések

3

A schengeni értékelési ajánlások végrehajtása a rendőrségi együttműködés területén

4

Egyedi intézkedések (a programozási szakaszban nem ismert)

5

Szükséghelyzeti támogatás (a programozási szakaszban nem ismert)

6

A IV. mellékletben felsorolt intézkedések

VII. MELLÉKLET

Működési támogatásra jogosult intézkedések

Az információcsere javítása egyedi célkitűzésen belül a programokon belüli működési támogatás a következőkre terjed ki:

az uniós és adott esetben nemzeti IT-rendszerek karbantartása és ügyfélszolgálata, amennyiben ez e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló személyzeti költségek

Az operatív együttműködés erősítése egyedi célkitűzésen belül a programokon belüli működési támogatás a következőkre terjed ki:

az uniós dimenziójú súlyos és szervezett bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása területén végzett tevékenységekhez használt műszaki berendezések vagy szállítóeszközök karbantartása.

az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló személyzeti költségek

A megerősített képességek a bűnözés elleni küzdelem és megelőzés terén egyedi célkitűzésen belül a programokon belüli működési támogatás a következőkre terjed ki:

az uniós dimenziójú súlyos és szervezett bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása területén végzett tevékenységekhez használt műszaki berendezések vagy szállítóeszközök karbantartása.

az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló személyzeti költségek

A 4. cikk (3) bekezdés alapján nem támogatható tevékenységek nem tartoznak ide.

VIII. MELLÉKLET

A 24. cikk (3) bekezdésében említett eredmény- és teljesítménymutatók

1. egyedi célkitűzés: Az információcsere javítása

(1)

Az uniós információcsere-mechanizmusok alkalmazása a következőkön keresztül mérendő:

(a)

a Schengeni Információs Rendszerben Rendszerbe (SIS II) betáplált figyelmeztető jelzések és az abban végrehajtott lekérdezések száma; [Mód. 143]

(b)

a kriminalisztikai adatok (DNS, ujjnyomatok, rendszámtáblák) tagállamok közötti transznacionális cseréjére szolgáló rendszerben (prümi automatizált adatcsererendszer) végrehajtott lekérdezések száma;

(c)

az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazáson (SIENA) keresztül váltott üzenetek száma;

(d)

az Europol Információs Rendszerben végrehajtott lekérdezések száma;

(e)

azon utasok összlétszáma, akiknek az uniós utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatait gyűjtötték és cserélték;

ea)

a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerében (ECRIS-TCN) végrehajtott lekérdezések száma. [Mód. 144]

adatforrás: Europol, EU-LISA, Tanács, tagállamok

(2)

Az illetékes hatóságok biztonsági szempontból releváns adatbázisok között tekintetében az alap támogatásával létesített új kapcsolatok kapcsolatainak száma: [Mód. 145]

(a)

az uniós és adott esetben nemzetközi adatbázisokkal,

(b)

a tagállamon belül,

(c)

egy vagy több másik tagállammal,

(d)

egy vagy több harmadik országgal.

adatforrás: Tagállamok

(3)

A biztonsági vonatkozású uniós, valamint adott esetben nemzeti információcsere eszközök, rendszerek és adatbázisok aktív felhasználóinak az alap támogatásával megnövelt száma, a felhasználók teljes számához viszonyítva.

adatforrás: Tagállamok

2. egyedi célkitűzés: Az operatív együttműködés erősítése

(4)

Az alap által támogatott közös operatív intézkedések száma, beleértve a részt vevő tagállamokat és hatóságokat, valamint ezek területek szerinti bontása (terrorizmus elleni küzdelem, általános szervezett bűnözés, lőfegyverekkel kapcsolatos szervezett bűnözés, kiberbűnözés, egyéb):

(a)

a közös nyomozócsoportok száma,

(b)

Az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) operatív projektjeinek száma,

(c)

más közös operatív intézkedések.

adatforrás: Europol, Eurojust, tagállamok

(5)

Az alap támogatásával működő transznacionális hálózatokban való részvétel.

adatforrás: Tagállamok, az uniós intézkedések vagy az EMAS támogatásának kedvezményezettjei

(6)

A befagyasztott eszközök becsült értéke, az alap segítségével elkobzott vagyontárgyak becsült értéke.

adatforrás: Tagállamok

(7)

A bűnüldöző szervek közötti határon átnyúló együttműködése együttműködés segítségével lefoglalt kábítószerek , fegyverek, a vadon élő növényekből és állatokból készült lefoglalt termékek, valamint a kulturális javak jogellenes kereskedelméből származó lefoglalások értéke. [Mód. 146]

adatforrás: Europol, tagállamok, az uniós tevékenységi támogatás kedvezményezettjei [Mód. 147]

(8)

A meglévő transznacionális hálózatoknak az alap segítségével megvalósított eredményeinek száma, például a bevált gyakorlatokra vonatkozó kézikönyvek, műhelytalálkozók, közös gyakorlatok.

adatforrás: Az uniós tevékenységi támogatás kedvezményezettjei

(9)

Azon schengeni értékelési ajánlások száma, amelyek pénzügyi vonatkozással járnak az alap támogatásával kezelt biztonság területen, a biztonsági területen pénzügyi vonatkozással járó ajánlások teljes számához viszonyítva.

adatforrás: Tagállamok

3. egyedi célkitűzés: Megerősített képességek a bűnözés elleni küzdelem és megelőzés terén

(10)

A bűnüldöző szervek azon tagjainak száma, akik az alap támogatásával határon átnyúló vonatkozású témákra vonatkozó képzést, gyakorlatokat végző, kölcsönös tanulásban vagy speciális csereprogramokban vettek részt, az alábbi területek szerinti bontásban:

(a)

a terrorizmus elleni küzdelem,

(b)

szervezett bűnözés,

(c)

kiberbűnözés,

(d)

az operatív együttműködés más területei.

adatforrás: Tagállamok, Europol, ENISA [Mód. 148]

(11)

Az alap támogatásával kidolgozott, az Európai Unió különböző szervezetei közötti interakció eredményeként megvalósult, a bevált módszerekről és a nyomozási technikákról szóló kézikönyvek, eljárási standardok és egyéb eszközök száma.

adatforrás: Tagállamok, az uniós intézkedések vagy az EMAS támogatásának kedvezményezettjei

(12)

A bűncselekmények alap támogatásával támogatott áldozatainak száma, a bűncselekmények típusa (emberkereskedelem és szervkereskedelem , , migránscsempészés, terrorizmus, súlyos és szervezett bűnözés, kiberbűnözés, szexuális kizsákmányolás, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolása , kínzás, illetve embertelen vagy megalázó bánásmód ) szerinti bontásban. [Mód. 149]

adatforrás: Tagállamok

(13)

A kritikus infrastruktúrák és közterületek számak özterületek száma és a kritikus infrastruktúrák mérete , ahol az alap segítségével javult a biztonságot érintő események elleni védelem. [Mód. 150]

adatforrás: Tagállamok

(14)

Az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzését célzó kezdeményezések száma:

(a)

a találatok száma az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) honlapján; [Mód. 151]

(b)

a RAN résztvevőinek száma a szakértők típusa szerinti bontásban;

(c)

a tagállamokban a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben folytatott tanulmányutak, képzések, műhelytalálkozók és tanácsadások száma a kedvezményezettek (bűnüldöző hatóságok, egyéb) szerinti bontásban , valamint a résztvevők visszajelzései . [Mód. 152]

adatforrás: RAN hálózat , tagállamok [Mód. 153]

(15)

Az alap támogatásával létrehozott partnerségek száma, amelyek hozzájárulnak a tanúk, a visszaélést bejelentő személyek és a bűncselekmények áldozatai támogatásának javításához:

(a)

a magánszektorral,

(b)

a civil társadalommal.

adatforrás: Tagállamok, az uniós intézkedések vagy az EMAS támogatásának kedvezményezettjei

3a. egyedi célkitűzés: Közös hírszerzési kultúra kialakítása:

(15a)

A tagállamok közötti csereprogramok száma a hírszerzés terén.

(15b)

Azon bűnüldöző és hírszerzési tisztviselők száma, akik az alap támogatásával határon átnyúló vonatkozású témákra irányuló képzésen, gyakorlatokon, kölcsönös tanulási programokon vagy speciális csereprogramokon vettek részt.

adatforrás: Tagállamok [Mód. 154]

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/492


P8_TA(2019)0178

A szeszes italok meghatározása, megjelenítése és jelölése, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a szeszes italok meghatározásáról, kiszereléséről és címkézéséről, a szeszes italok elnevezésének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetéséről, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0750 – C8-0496/2016 – 2016/0392(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/65)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0750),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 43. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0496/2016),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az olasz szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 29-i véleményére (1),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 10-i és 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0021/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 209., 2017.6.30., 54. o.

(2)  Ez az álláspont lép a 2018. március 1-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0049).


P8_TC1-COD(2016)0392

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/787 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/494


P8_TA(2019)0179

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv javasolt módosításai ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről (02360/2018 – C8-0132/2018 – 2018/0900(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/66)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bíróság kérelmére, amelyet benyújtottak a Parlamenthez és a Tanácshoz (02360/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 256. cikkének (1) bekezdésére és 281. cikkének második bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a jogi aktus tervezetét a Parlamenthez benyújtották (C8-0132/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) és (15) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményeire (COM(2018)0534 és C(2018)7500),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 48. és 59. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0439/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2018)0900

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló (EU, Euratom) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU, Euratom) 2019/629 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/495


P8_TA(2019)0180

A szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetése ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0053 – C8-0039/2019 – 2019/0019(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/67)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0053),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 48. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0039/2019),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 25-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0161/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában fognak közzétenni;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget léptet, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2019)0019

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/500 rendelettel.)


MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata

A szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetéséről szóló, a Bizottság által javasolt rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 48. cikkén alapszik, mivel a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozik. Nem lehet ugyanazon jogi aktusban kiterjeszteni a rendeletet a harmadik országbeli állampolgárokra a jogalapok összeegyeztethetetlensége miatt, mivel e kiterjesztésnek az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének b) pontján kellene alapulnia.

A Bizottság szerint a 2010. november 24-i 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgároknak továbbra is élvezniük kell a szociális biztonsági koordináció alapelveit, amelyeket a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén rendkívüli intézkedések bevezetéséről szóló rendelet hivatott jogszabályba foglalni, a továbbra is hatályban maradó 1231/2010/EU, 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeletek rendelkezései alapján.

A Bizottság azonban, amennyiben szükséges, egy későbbi szakaszban megvizsgálja, hogy az e javaslatban meghatározott elvek kiterjeszthetők-e a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra, akik a 2010. november 24-i 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, azon időszakhoz kapcsolódó jogosultságaik megerősítése céljából, amikor az Egyesült Királyság még uniós tagállam volt.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/497


P8_TA(2019)0181

Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti árufuvarozási összeköttetést biztosító közös szabályok ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti árufuvarozási összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0895 – C8-0511/2018 – 2018/0436(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/68)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0895),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0511/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0063/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


P8_TC1-COD(2018)0436

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti teher- és személyszállítási összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/501 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/498


P8_TA(2019)0182

Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályok ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0893 – C8-0510/2018 – 2018/0433(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/69)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0893),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0510/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. február 20-i véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0062/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


P8_TC1-COD(2018)0433

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/502 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/499


P8_TA(2019)0183

Az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében történő módosítása ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az 508/2014/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2019)0048 – C8-0037/2019 – 2019/0009(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/70)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0048),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 42. cikkére, valamint 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0037/2019),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 154. cikkére,

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2019)0009

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az 508/2014/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/497 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/500


P8_TA(2019)0184

Az uniós halászhajókra vonatkozó halászati engedélyek és az Egyesült Királyság halászhajói által az uniós vizeken végzett halászati műveletek ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2017/2403 rendeletnek az Egyesült Királyság vizein tevékenységet folytató uniós halászhajókra vonatkozó halászati engedélyek és az Egyesült Királyság halászhajói által az uniós vizeken végzett halászati műveletek tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2019)0049 – C8-0036/2019 – 2019/0010(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/71)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0049),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0036/2019),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

az Európai Gazdasági és Szociáis Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 154. cikkére,

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2019)0010

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az (EU) 2017/2403 rendeletnek az Egyesült Királyság vizein tevékenységet folytató uniós halászhajókra vonatkozó halászati engedélyek és az Egyesült Királyság halászhajói által az uniós vizeken végzett halászati műveletek tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/498 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/501


P8_TA(2019)0185

A vasútbiztonság és a vasúti összeköttetés egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásai ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a vasútbiztonság és a vasúti összeköttetés egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2019)0088 – C8-0046/2019 – 2019/0040(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/72)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0088),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0046/2019),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

az Európai Gazdasági és Szociáis Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 154. cikkére,

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2019)0040

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a vasútbiztonság és a vasúti összeköttetés egyes, az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/503 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/502


P8_TA(2019)0189

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzetikoordinációs központok hálózata ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-án elfogadott módosításai az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0630 – C8-0404/2018 – 2018/0328(COD)) (1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/73)

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)

Mindennapi életünk és gazdaságunk egyre nagyobb mértékben függ a digitális technológiáktól, ezzel együtt polgárainkra is egyre több komoly kiberfenyegetés leselkedik. Tekintve, hogy mind a polgári infrastruktúra, mind a  katonai eszközök biztonságos digitális rendszerekre épülnek, jövőbeli biztonságunk egyik feltétele, hogy az Unió kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében javítsunk technológiai és ipari képességeinken.

(1)

Az Unió lakosságának több mint 80 %-a internetfelhasználó, továbbá mindennapi életünk és gazdaságunk egyre nagyobb mértékben függ a digitális technológiáktól, polgárainkra is egyre több komoly kiberfenyegetés leselkedik. Tekintve, hogy mind az infrastruktúra, mind a  biztonsági eszközök biztonságos digitális rendszerekre épülnek, jövőbeli biztonságunk egyik feltétele, hogy az Unió kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében hozzájáruljunk az általános ellenálló képességhez és javítsunk technológiai és ipari képességeinken. A biztonság olyan intézkedésekkel valósítható meg, mint a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint a kompetencia, a kapacitások és a képességek Unió-szerte történő fejlesztése, gondosan figyelembe véve a hardver- és a szoftverinfrastruktúra, a hálózatok, a termékek és az eljárások közötti kölcsönhatást, valamint a társadalmi és etikai vonatkozásokat és aggályokat.

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)

A kiberbűnözés gyorsan növekvő fenyegetést jelent az Unió, az uniós polgárok és az uniós gazdaság számára. 2017-ben az európai vállalatok 80 %-a legalább egy kiberbiztonsági incidensben érintett volt. A WannaCry-támadás 2017 májusában több mint 150 országot és 230 000 informatikai rendszert érintett, és jelentős hatást gyakorolt olyan kritikus infrastruktúraelemekre, mint például a kórházak. Ez hangsúlyozza az embereket, termékeket, eljárásokat és technológiákat, valamint az Unió vezető szerepét és a digitális autonómiát is érintő legmagasabb kiberbiztonsági standardok és a holisztikus kiberbiztonsági megoldások szükségességét az Unióban.

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)

Az állam- és kormányfők a 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozón megfogalmazták azt a célkitűzést, hogy az EU „2025-re legyen a kiberbiztonság területének globális vezetője – erre polgáraink, fogyasztóink és vállalkozásaink bizalmának és online biztonságának megőrzése, valamint az internet szabadságának és törvényes működésének garantálása érdekében van szükség.”

(4)

Az állam- és kormányfők a 2017 szeptemberében rendezett tallinni digitális csúcstalálkozón megfogalmazták azt a célkitűzést, hogy az EU „2025-re legyen a kiberbiztonság területének globális vezetője – erre polgáraink, fogyasztóink és vállalkozásaink bizalmának és online biztonságának megőrzése, valamint az internet szabadságának , biztonságosabb voltának és törvényes működésének garantálása érdekében van szükség.” , továbbá kijelentették, hogy „nagyobb mértékben kell kihasználni a nyílt forráskódú megoldásokat és/vagy a nyílt szabványokat, többek között az uniós átjárhatósági és szabványosítási programok által kifejlesztett és/vagy előmozdított IKT-rendszerek és -megoldások (újjá)építésekor (például termékcsapda-problémák [vendor lock-in] elkerülése érdekében), mint amilyen az ISA-program”.

Módosítás 4

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont (a továbbiakban: a kompetenciaközpont) segít fokozni a hálózati és információs rendszerek infrastruktúrájának – többek között az internet és a társadalom működéséhez szükséges egyéb létfontosságú, például a közlekedés, az egészségügy és a bankrendszer infrastruktúrájának – ellenálló képességét és megbízhatóságát.

Módosítás 5

Rendeletre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)

A kompetenciaközpontnak és fellépéseinek tekintettel kell lenniük az (EU) 2019/XXX rendelet [a 428/2009/EK rendelet COM(2016)0616 dokumentummal javasolt átdolgozása]  (1a) végrehajtására.

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)

A hálózati és információs rendszerekben fellépő jelentős zavarok befolyásolhatják az egyes tagállamok és az EU egészének életét. A hálózati és információs rendszerek biztonsága ezért alapvető fontosságú a  belső piac zavartalan működése szempontjából. Az EU jelenleg kénytelen nem európai kiberbiztonsági szolgáltatókra hagyatkozni. Ugyanakkor az EU stratégiai érdeke a kiberbiztonságot elősegítő alapvető technológiai kapacitások fenntartása és fejlesztése, hiszen csak így lehet garantálni a  digitális egységes piac biztonságát , megvédeni a létfontosságú hálózatokat és információs rendszereket , valamint biztosítani a kulcsfontosságú kiberbiztonsági szolgáltatásokat.

(5)

A hálózati és információs rendszerekben fellépő jelentős zavarok befolyásolhatják az egyes tagállamok és az EU egészének életét. A hálózati és információs rendszerek legmagasabb szintű biztonsága ezért Európa-szerte alapvető fontosságú a  társadalom és a gazdaság szempontjából. Az EU jelenleg kénytelen nem európai kiberbiztonsági szolgáltatókra hagyatkozni. Ugyanakkor az EU stratégiai érdeke a kiberbiztonságot elősegítő alapvető technológiai kapacitások és képességek fenntartása és fejlesztése, hiszen csak így lehet garantálni az európai polgárok és vállalatok – beleértve közlekedési, az egészségügyi és a bankrendszereket, valamint más hasonló , kritikus infrastruktúrákat és az egységes digitális piacot is – adatainak, létfontosságú hálózatainak és információs rendszereinek védelmét , valamint biztosítani a kulcsfontosságú kiberbiztonsági szolgáltatásokat.

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)

Az EU-ban jelentős szakértelem és tapasztalat áll rendelkezésre a kiberbiztonság kutatása, technológiai háttere és iparági fejlesztése terén, ugyanakkor az ipari és a kutatói közösségek erőfeszítései nem egységesek, nincsenek összehangolva és nem rendelkeznek közös céllal, ami negatívan befolyásolja e terület versenyképességét. Fontos, hogy az uniós és tagállami szinten meglévő kutatási, technológiai és ipari kapacitások megerősítése és kiegészítése érdekében ezt az erőfeszítést és szakértelmet összehangoljuk, hálózatba kössük és hatékonyan használjuk fel.

(6)

Az EU-ban jelentős szakértelem és tapasztalat áll rendelkezésre a kiberbiztonság kutatása, technológiai háttere és iparági fejlesztése terén, ugyanakkor az ipari és a kutatói közösségek erőfeszítései nem egységesek, nincsenek összehangolva és nem rendelkeznek közös céllal, ami negatívan befolyásolja e terület versenyképességét , valamint a kritikus adatok, hálózatok és rendszerek védelmét . Fontos, hogy az uniós és tagállami szinten meglévő kutatási, technológiai , készségi és ipari kapacitások megerősítése és kiegészítése érdekében ezt az erőfeszítést és szakértelmet összehangoljuk, hálózatba kössük és hatékonyan használjuk fel. Mivel az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazat fontos kihívásokkal néz szembe, mint például a szakképzett munkavállalók iránti igényének kielégítése, javára válhat, ha reprezentálja a társadalom egészének sokszínűségét, a nemek kiegyensúlyozott képviseletének, az etnikai sokszínűségnek és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó tilalomnak a megvalósítását, valamint a jövőbeli kiberbiztonsági szakemberek számára az ismeretekhez és képzésekhez való hozzáférés elősegítését, beleértve a nem formális környezetben történő oktatást is, például szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekkel és civil technológiai projektekkel összefüggésben, induló vállalkozásokban és mikrovállalkozásokban.

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az uniós kiberbiztonsági szektor kiemelten fontos szereplői, amelyek rugalmasságuknak köszönhetően képesek a legfejlettebb megoldásokat biztosítani. Azonban a hatékony kiberbiztonsági megoldások létrehozásának magas befektetési és szakismereti követelményei miatt azok a kkv-k, amelyeknek nem szakterületük a kiberbiztonság, szintén sérülékenyebbek lehetnek a kiberbiztonsági incidensekkel szemben. Éppen ezért szükséges, hogy a kompetenciaközpont és a kiberbiztonsági kompetenciahálózat (a továbbiakban: a hálózat) különleges támogatást nyújtson a kkv-knak az ismeretekhez és képzésekhez való hozzáférésük elősegítésével, ezzel lehetővé téve, hogy megfelelő mértékben biztosítsák magukat, és hogy a kiberbiztonsági területen aktív vállalatok hozzájárulhassanak az Unió vezető szerepéhez a területen.

Módosítás 9

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)

A rendelkezésre álló szakértelem túlmutat az ipari és kutatási kontextuson. A civil technológiai projektként említett nem kereskedelmi jellegű és kereskedelmi hasznosítást megelőző projektek nyílt szabványokat, nyílt hozzáférésű adatokat, valamint szabad és nyílt forráskódú szoftvereket használnak fel a társadalom és a közjó érdekében. Hozzájárulnak a kiberbiztonsággal kapcsolatos kompetenciák ellenálló képességéhez, tudatosításához és fejlesztéséhez, és fontos szerepet játszanak a terület ipari és kutatási kapacitásának kiépítésében.

Módosítás 10

Rendeletre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6c)

Az „érdekelt felek” kifejezés e rendelet alkalmazásában többek között az iparra, a közigazgatási intézményekre, valamint a kiberbiztonság területén üzemeltetési és műszaki ügyekkel foglalkozó egyéb szervezetekre, illetve a civil társadalomra vonatkozik, beleértve a szakszervezeteket, a fogyasztói szervezeteket, a szabad és nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó közösséget, valamint a tudományos és kutatói közösséget.

Módosítás 11

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)

A kompetenciaközpont feladata, hogy az EU fő eszközeként összehangolja a kiberbiztonság területén végzett kutatásokat, technológiai és ipari fejlesztéseket támogató beruházásokat, valamint a  kiberbiztonsági kompetenciahálózattal együttműködve megvalósítsa a releváns projekteket és kezdeményezéseket. További feladata, hogy a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretéből pénzügyi támogatást nyújtson a kiberbiztonsághoz köthető célokra, és ahol ez megvalósítható, hozzáférést biztosítson az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz és más programokhoz. Ez a megközelítés hozzájárul a szinergiák kialakításához, a kiberbiztonsági kutatás, innováció, technológiai és ipari fejlesztés céljaira juttatott pénzügyi támogatások összehangolásához , valamint a párhuzamosságok elkerüléséhez.

(8)

A kompetenciaközpont feladata, hogy az EU fő eszközeként összehangolja a kiberbiztonság területén végzett kutatásokat, technológiai és ipari fejlesztéseket támogató beruházásokat, valamint a  hálózattal együttműködve megvalósítsa a releváns projekteket és kezdeményezéseket. További feladata, hogy a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretéből , valamint az Európai Védelmi Alap védelmi vonatkozású intézkedések és igazgatási költségek fedezésére elkülönített keretéből pénzügyi támogatást nyújtson a kiberbiztonsághoz köthető célokra, és ahol ez megvalósítható, hozzáférést biztosítson az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz és más programokhoz. Ez a megközelítés hozzájárul a szinergiák kialakításához, a kiberbiztonsági kutatás és fejlesztés , az innováció, valamint a technológiai és ipari fejlesztés területén megvalósított uniós kezdeményezések pénzügyi támogatásának összehangolásához és a párhuzamosságok elkerüléséhez.

Módosítás 12

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)

Az „Ellenálló képesség, elrettentés, védelem: az Unió erőteljes kiberbiztonságának kiépítése” című 2017. szeptember 13-i bizottsági közös közleményben foglaltak szerinti „beépített biztonság” elv korszerű módszereket foglal magában, amelyek a biztonságot hivatottak fokozni a termék vagy szolgáltatás életciklusának valamennyi szakaszában, a biztonságos tervezési és fejlesztési módszerektől kezdve a támadási felület csökkentésén át a megfelelő biztonsági tesztelés és biztonsági ellenőrzések beépítéséig. A működés és a karbantartás idejére a gyártóknak vagy szolgáltatóknak a termék várható élettartama alatt és azon túl frissítéseket kell rendelkezésre bocsátaniuk, amelyek haladéktalanul orvosolják az újonnan felmerülő sebezhetőségeket vagy fenyegetéseket. Ez teljesíthető oly módon is, hogy lehetővé teszik harmadik felek számára ilyen frissítések létrehozását és szolgáltatását. A frissítések nyújtása az általánosan használt infrastruktúrák, termékek és eljárások esetében különösen szükséges.

Módosítás 13

Rendeletre irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8b)

A kiberbiztonsági kihívások mértékére és a kiberbiztonsági kapacitások és képességek terén a világ más részein tett jelentős beruházásokra tekintettel az Uniónak és az uniós tagállamoknak fokozniuk kell az ezzel kapcsolatos kutatást, fejlesztést és piaci bevezetést szolgáló pénzügyi támogatásaikat. A méretgazdaságosság elérése és az egész Unióban hasonló szintű védelem biztosítása érdekében a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük egy európai keretrendszer létrehozására, adott esetben a kompetenciaközpont mechanizmusai keretében végzett beruházások révén.

Módosítás 14

Rendeletre irányuló javaslat

Recital 8 c (new)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8c)

Az uniós versenyképesség és a legmagasabb nemzetközi kiberbiztonsági standardok elősegítése érdekében a kompetenciaközpontnak és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek keresnie kell a tapasztalatcsere lehetőségét a nemzetközi közösséggel a kiberbiztonsági termékek és eljárások, standardok és technikai standardok területén. A technikai standardok magukban foglalják nyílt szabványlicencek keretében kiadott referenciamegvalósítások létrehozását. Egy általánosan használt hálózati és információs rendszerinfrastruktúra, így például az internet és a kritikus infrastruktúrák átfogó megbízhatóságához és ellenálló képességéhez kulcsfontosságú a biztonságos tervezés és különösen a referenciamegvalósítások biztonságos tervezése.

Módosítás 15

Rendeletre irányuló javaslat

Recital 9

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)

Mivel a kezdeményezés céljai akkor teljesülhetnek a leghatékonyabban, ha az összes vagy a lehető legtöbb tagállam részt vesz benne , és a tagállamok részvételének ösztönzése érdekében csak azok a tagállamok kaphatnak szavazati jogot, amelyek pénzügyileg hozzájárulnak a kompetenciaközpont igazgatási és üzemeltetési költségeinek fedezéséhez.

(9)

Mivel a kezdeményezés céljai akkor teljesülhetnek a leghatékonyabban, ha az összes vagy a lehető legtöbb tagállam hozzájárul , és a tagállamok részvételének ösztönzése érdekében csak azok a tagállamok kaphatnak szavazati jogot, amelyek pénzügyileg hozzájárulnak a kompetenciaközpont igazgatási és üzemeltetési költségeinek fedezéséhez.

Módosítás 16

Rendeletre irányuló javaslat

Recital 12

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)

A nemzeti koordinációs központokat a tagállamoknak kell kiválasztaniuk. A szükséges igazgatási kapacitás mellett a központoknak saját kiberbiztonság-technológiai szaktudással vagy ehhez való közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük, különösen a kriptográfia, az IKT biztonsági szolgáltatások, a behatolásérzékelés, a rendszerbiztonság, a hálózati biztonság, a szoftver- és alkalmazásbiztonság, valamint a biztonság és az adatvédelem emberi és társadalmi szempontjai terén. Ezenfelül alkalmasnak kell lenniük az ágazattal, a közszférával – beleértve az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) alapján kijelölt hatóságokat is – és a kutatói közösséggel való hatékony együttműködésre és koordinációra.

(12)

A nemzeti koordinációs központokat a tagállamoknak kell kiválasztaniuk. A szükséges igazgatási kapacitás mellett a központoknak saját kiberbiztonság-technológiai szaktudással vagy ehhez való közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük, különösen a kriptográfia, az IKT biztonsági szolgáltatások, a behatolásérzékelés, a rendszerbiztonság, a hálózati biztonság, a szoftver- és alkalmazásbiztonság, valamint a biztonság és az adatvédelem emberi , etikai, társadalmi és környezeti szempontjai terén. Ezenfelül a köz- és magánszféra közötti folyamatos kiberbiztonsági párbeszéd létrehozása érdekében alkalmasnak kell lenniük az ágazattal, a közszférával – beleértve az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) alapján kijelölt hatóságokat is – és a kutatói közösséggel való hatékony együttműködésre és koordinációra. Ezenfelül megfelelő kommunikációs eszközök segítségével fel kell hívni a lakosság figyelmét a kiberbiztonságra.

Módosítás 17

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)

Az új technológiák, például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantum-számítástechnika , a blokklánc és a biztonságos digitális személyazonosításhoz hasonló koncepciók nem csupán új kihívásokat támasztanak, de megoldásokat is kínálnak a kiberbiztonság területén. A meglévő és jövőbeni IKT-rendszerek ellenálló képességének felméréséhez és igazolásához szükséges lesz, hogy a biztonsági megoldásokat nagy teljesítményű és kvantumszámítógépekről levezényelt támadásokkal szemben teszteljék. A kompetenciaközpont, a hálózat és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata az is, hogy segítséget nyújtson a legújabb kiberbiztonsági megoldások kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez. Emellett fontos, hogy a kompetenciaközpont és a  hálózat a létfontosságú szektorokban (például közlekedés, energetika, egészségügy, pénzügy, kormányzat, telekommunikáció, gyártás, védelem és űrkutatás) tevékenykedő fejlesztők és szolgáltatók rendelkezésére álljon, és segítse őket a kiberbiztonsági kihívások leküzdésében.

(14)

Az új technológiák, például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantum-számítástechnika és a biztonságos digitális személyazonosításhoz hasonló koncepciók nem csupán új kihívásokat támasztanak, de termékeket és eljárásokat is kínálnak a kiberbiztonság területén. A meglévő és jövőbeni IKT-rendszerek ellenálló képességének felméréséhez és igazolásához szükséges lesz, hogy a biztonsági termékeket és eljárásokat nagy teljesítményű és kvantumszámítógépekről levezényelt támadásokkal szemben teszteljék. A kompetenciaközpont, a hálózat , az európai digitális innovációs központok és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata az is, hogy segítséget nyújtson a legújabb kiberbiztonsági termékek és eljárások, többek között a kettős felhasználás kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez , különösképpen azokét, amelyek hozzásegítik a szervezeteket, hogy folyamatosan fejleszthessék kapacitásaikat, valamint megfelelő irányítással és ellenálló képességgel rendelkezzenek. A kompetenciaközpontnak és a hálózatnak ösztönöznie kell a teljes innovációs ciklust, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a kiberbiztonsági technológiák és szolgáltatások innovációja áthidalja a „halálvölgyként” nevezett kritikus időszakot . Emellett fontos, hogy a kompetenciaközpont , a hálózat és a  közösség a létfontosságú szektorokban (például közlekedés, energetika, egészségügy, pénzügy, kormányzat, telekommunikáció, gyártás, védelem és űrkutatás) tevékenykedő fejlesztők és szolgáltatók rendelkezésére álljon, és segítse őket a kiberbiztonsági kihívások leküzdésében , és vizsgálja meg a hálózatok és az információs rendszerek sértetlensége elleni támadások – mint például a bűnözés, az ipari kémkedés, a rágalmazás és a félretájékoztatás – mögött rejlő különböző okokat .

Módosítás 18

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)

A kiberfenyegetések és a kiberbiztonság gyorsan változó természete miatt az Uniónak képesnek kell lennie gyorsan és folyamatosan alkalmazkodni a területet érintő új fejlesztésekhez. Ezért a kompetenciaközpontnak, a hálózatnak és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek elég rugalmasnak kell lennie a szükséges reakcióképesség biztosításához. Olyan megoldások létrehozását kell támogatniuk, amelyek segítségével a szervezetek folyamatos kapacitásépítéssel javíthatják saját ellenálló képességüket és így az Unióét is.

Módosítás 19

Rendeletre irányuló javaslat

14 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14b)

A kompetenciaközpont célkitűzései között ott kell legyen az Unió vezető szerepének megteremtése és a kiberbiztonsági szakértelembázis létrehozása, és ezen keresztül garantálnia kell az Unió legmagasabb biztonsági normáit, gondoskodnia kell az adatoknak, az informatikai rendszereknek, hálózatoknak és az Unió kritikus infrastruktúráinak a védelméről, új, minőségi munkahelyeket kell teremtenie a területen, meg kell akadályoznia az európai kiberbiztonsági szakértőket érintő, harmadik országokba áramló agyelszívást, és európai értéket kell adnia a már létező nemzeti kiberbiztonsági intézkedésekhez.

Módosítás 20

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)

A kompetenciaközpont a tervek szerint számos központi funkciót fog betölteni. Először: a kompetenciaközpont feladata, hogy megkönnyítse és segítse az európai kiberbiztonsági kompetenciahálózat munkájának összehangolását, valamint támogassa a kiberbiztonsági kompetenciaközösséget. A kompetenciaközpont meghatározza a kiberbiztonság területének legfontosabb technológiai feladatait, és hozzáférést biztosít a hálózat és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség által összegyűjtött tudáshoz. Másodszor: végre kell hajtania a Digitális Európa és a Horizont Európa program releváns részeit, azaz ki kell osztania a jellemzően versenypályázati felhívások útján odaítélt támogatásokat. Harmadszor: a kompetenciaközpont feladata az is, hogy megkönnyítse az EU, a tagállamok és/vagy az iparági szereplők közös beruházásait.

(15)

A kompetenciaközpont a tervek szerint számos központi funkciót fog betölteni. Először: a kompetenciaközpont feladata, hogy megkönnyítse és segítse a hálózat munkájának összehangolását, valamint támogassa a kiberbiztonsági kompetenciaközösséget. A kompetenciaközpont meghatározza a kiberbiztonság területének legfontosabb technológiai feladatait, és hozzáférést biztosít a  kiberbiztonsági infrastruktúrához és a hálózat és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség által összegyűjtött tudáshoz , valamint összehangolja és megosztja azt . Másodszor: végre kell hajtania a Digitális Európa és a Horizont Európa program releváns részeit, azaz ki kell osztania a jellemzően versenypályázati felhívások útján odaítélt támogatásokat. Harmadszor: a kompetenciaközpont feladata az is, hogy megkönnyítse az EU, a tagállamok és/vagy az iparági szereplők közös beruházásait , valamint a polgárokat és a vállalkozásokat célzó Digitális Európa programmal összhangban, a szakértelemhiány megszüntetése érdekében a közös képzési lehetőségeket és tudatosságnövelő programokat. Ennek során különös figyelmet kell fordítania a kkv-k lehetőségeire a kiberbiztonság területén.

Módosítás 21

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)

A kompetenciaközpont ösztönzi és támogatja a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak együttműködését és tevékenységeinek összehangolását, amely közösség a kiberbiztonsági technológiákkal foglalkozó szereplők nagy, nyílt és sokszínű csoportja. A közösségben különösen a kutatóintézeteknek, a  kereslet és kínálat oldalán tevékenykedő szervezeteknek , valamint a közszférának kell részt vennie. A kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata, hogy véleményezze a kompetenciaközpont tevékenységeit és munkatervét; részesülnie kell a kompetenciaközpont és a hálózat által szervezett közösségépítő kezdeményezések előnyeiből, de nem élvezhet kivételes bánásmódot az ajánlattételi vagy pályázati felhívások során.

(16)

A kompetenciaközpont ösztönzi és támogatja a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak hosszú távú stratégiai együttműködését és tevékenységeinek összehangolását, amely közösség a kiberbiztonsági technológiákkal foglalkozó európai szereplők nagy, nyílt , interdiszciplináris és sokszínű csoportja. A közösségben különösen a kutatóintézeteknek – többek között a kiberbiztonság etikai szempontjaival foglalkozó kutatóintézeteknek – , a  kínálatoldali iparágaknak, keresletoldali iparágaknak, többek között a kkv-knek , valamint a közszférának kell részt vennie. A kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata, hogy véleményezze a kompetenciaközpont tevékenységeit és munkatervét; részesülnie kell a kompetenciaközpont és a hálózat által szervezett közösségépítő kezdeményezések előnyeiből, de nem élvezhet kivételes bánásmódot az ajánlattételi vagy pályázati felhívások során.

Módosítás 22

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)

A kompetenciaközpontnak megfelelő támogatást kell nyújtania az ENISA számára az (EU) 2016/1148 irányelvben (hálózat- és információbiztonsági irányelv) és az (EU) 2019/XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (1a) (kiberbiztonsági jogszabály) meghatározott feladataihoz. Ezért az ENISA köteles a kompetenciaközpont rendelkezésére bocsátani a finanszírozási prioritások meghatározásával kapcsolatos feladataihoz szükséges bemeneti adatokat.

Módosítás 23

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)

A keresleti és a kínálati oldal iparági igényeinek kielégítése érdekében a kompetenciaközpontnak nem csupán az IKT-termékek és -szolgáltatások, hanem minden más, kiberbiztonsági megoldásokat tartalmazó iparági és technológiai termék és megoldás terén képesnek kell lennie kiberbiztonsági ismereteket és technikai támogatást nyújtani.

(17)

A közszféra, valamint a keresleti és a kínálati oldal iparági igényeinek kielégítése érdekében a kompetenciaközpontnak nem csupán az IKT-termékek , -eljárások és -szolgáltatások, hanem minden más, kiberbiztonsági megoldásokat tartalmazó iparági és technológiai termék és eljárás terén képesnek kell lennie kiberbiztonsági ismereteket és technikai támogatást nyújtani az iparágnak és a közszférának. A kompetenciaközpontnak különösen a teljes szervezetek – az embereket, az eljárásokat és a technológiákat is beleértve – kapacitásépítését célzó, dinamikus, vállalati szintű megoldások kidolgozását kell elősegítenie, hogy a szervezetek hatékony védelemmel rendelkezzenek a folyamatosan változó kiberfenyegetésekkel szemben.

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)

A kompetenciaközpontnak hozzá kell járulnia a legmodernebb – és különösen a nemzetközileg elismert – kiberbiztonsági termékek és megoldások széles körű bevezetéséhez.

Módosítás 25

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)

Míg a kompetenciaközpontnak és a hálózatnak arra kell törekednie, hogy biztosítsa a kiberbiztonság polgári és katonai területe közötti szinergiákat, a Horizont Európa program által finanszírozott projekteket az XXX rendelettel [a Horizont Európa rendelet] összhangban kell végrehajtani, amely előírja, hogy a Horizont Európa égisze alatt megvalósuló kutatási és innovációs tevékenységeknek a polgári alkalmazási területekre kell összpontosítaniuk.

(18)

Míg a kompetenciaközpontnak és a hálózatnak arra kell törekednie, hogy biztosítsa a kiberbiztonság polgári és katonai területe közötti szinergiákat és koordinációt , a Horizont Európa program által finanszírozott projekteket az XXX rendelettel [a Horizont Európa rendelet] összhangban kell végrehajtani, amely előírja, hogy a Horizont Európa égisze alatt megvalósuló kutatási és innovációs tevékenységeknek a polgári alkalmazási területekre kell összpontosítaniuk.

Módosítás 26

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)

A strukturált és fenntartható együttműködés érdekében a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok között szerződéses kapcsolatot kell kialakítani.

(19)

A strukturált és fenntartható együttműködés érdekében a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok között szerződéses kapcsolatot kell kialakítani , amelyet uniós szinten harmonizálni szükséges .

Módosítás 27

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a kompetenciaközpont felelősségének és átláthatóságának biztosítására.

(20)

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni a kompetenciaközpont és a finanszírozásban részesülő vállalkozások felelősségének és átláthatóságának biztosítására.

Módosítás 28

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)

A megvalósítási projekteket – különösen az európai szinten vagy közös beruházással megvalósuló infrastruktúrákhoz vagy kapacitásbővítésekhez kapcsolódó projektek esetén – különböző megvalósítási fázisokra lehet bontani, például külön pályázatok írhatók ki a hardver- és szoftverarchitektúrákhoz, azok legyártásához, üzemeltetéséhez és karbantartásához, mivel a vállalatok csak egy-egy fázisban vehetnek részt, és egy vagy több fázisban követelmény, hogy a kedvezményezettek megfeleljenek bizonyos követelményeknek az európai tulajdon vagy irányítás tekintetében.

Módosítás 29

Rendeletre irányuló javaslat

20 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20b)

Tekintettel arra, hogy az ENISA az Unió kijelölt kiberbiztonsági ügynöksége, a kompetenciaközpontnak a lehető legnagyobb mértékű szinergiára kell törekednie az ENISA-val, az igazgatótanácsnak pedig konzultálnia kell az ENISA-val a kiberbiztonsággal kapcsolatos valamennyi kérdésben – különösen a kutatással kapcsolatos projektek terén – szerzett tapasztalatai alapján.

Módosítás 30

Rendeletre irányuló javaslat

20 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20c)

A képviselő igazgatótanácsba történő kinevezésének folyamatába az Európai Parlamentnek bele kell foglalnia a megbízatás részleteit, beleértve az Európai Parlament vagy az illetékes bizottságok felé történő rendszeres jelentéstételi kötelezettséget.

Módosítás 31

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) komoly kiberbiztonsági szakértelmet tudhat magáénak, ezért tevékenyen részt kell venniük a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületben.

(21)

A Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) komoly kiberbiztonsági szakértelmet tudhat magáénak, ezért , valamint a lehető legnagyobb mértékű szinergia biztosítása érdekében tevékenyen részt kell venniük a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületben. Az ENISA továbbra is köteles a stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására törekedni, különösen a kiberbiztonsági tanúsítás területén, az (EU) 2019/XXX [kiberbiztonsági jogszabály] rendeletben  (1a) meghatározottak szerint, míg a kompetenciaközpontnak operatív szervként kell fellépnie a kiberbiztonság területén.

Módosítás 32

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)

A kompetenciaközpont tevékenységének általános irányát a kompetenciaközpont tagállami és bizottsági képviselőkből álló igazgatótanácsának kell megszabnia, és arról is az igazgatótanácsnak kell gondoskodnia, hogy a kompetenciaközpont e rendelettel összhangban ellássa kijelölt feladatait. Az igazgatótanácsot fel kell ruházni mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a költségvetés meghatározásához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a vonatkozó pénzügyi szabályzat elfogadásához, a kompetenciaközpont átlátható határozathozatali eljárásainak kialakításához, a kompetenciaközpontnak – a célkitűzéseinek megvalósítása és feladatainak teljesítése céljából prioritásként kezelt szempontokat tükröző – munkaterve és többéves stratégiai terve elfogadásához, saját eljárási szabályzatának elfogadásához, az ügyvezető igazgató kinevezéséhez, az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításához és az ügyvezető igazgató felmentéséhez szükségesek.

(24)

A kompetenciaközpont tevékenységének általános irányát a kompetenciaközpont tagállami és bizottsági képviselőkből álló igazgatótanácsának kell megszabnia, és arról is az igazgatótanácsnak kell gondoskodnia, hogy a kompetenciaközpont e rendelettel összhangban ellássa kijelölt feladatait. Az igazgatótanácsot fel kell ruházni mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a költségvetés meghatározásához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a vonatkozó pénzügyi szabályzat elfogadásához, a kompetenciaközpont átlátható határozathozatali eljárásainak kialakításához, a kompetenciaközpontnak – a célkitűzéseinek megvalósítása és feladatainak teljesítése céljából prioritásként kezelt szempontokat tükröző – munkaterve és többéves stratégiai terve elfogadásához, saját eljárási szabályzatának elfogadásához, az ügyvezető igazgató kinevezéséhez, az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításához és az ügyvezető igazgató felmentéséhez szükségesek. A szinergiák kihasználása érdekében az ENISA-nak állandó megfigyelőként jelen kell lennie az igazgatótanácsban, és hozzá kell járulnia a kompetenciaközpont munkájához, többek között azzal is, hogy részt vesz a többéves stratégiai tervvel, valamint a munkatervvel és a finanszírozásra kijelölt intézkedések listájával kapcsolatos egyeztetésekben.

Módosítás 33

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24a)

Az igazgatótanács nemzetközi szinten népszerűsíti a kompetenciaközpontot, hogy növelje annak vonzerejét, és hogy az a kiberbiztonság terén világszínvonalú szervvé válhasson.

Módosítás 34

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)

A kompetenciaközpont megfelelő és hatékony működése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanács tagjainak kinevezendő személyek a funkcionális területeken megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezzenek. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó, a Bizottságnak és a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban.

(25)

A kompetenciaközpont megfelelő és hatékony működése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanács tagjainak kinevezendő személyek a funkcionális területeken megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezzenek. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó és a nemek közötti egyensúly megteremtésére törekedve , a Bizottságnak és a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban.

Módosítás 35

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a)

A Bizottság szavazatának igazgatótanácsi döntésekben megjelenő súlya arányban kell álljon az uniós költségvetésből a kompetenciaközpontnak az uniós költségvetés unió érdekeit szem előtt tartó, helyes kezelésére vonatkozó – a Szerződésekben rögzített – európai bizottsági felelősségével összhangban juttatott hozzájárulással.

Módosítás 36

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)

A kompetenciaközpont zavartalan működése azt kívánja, hogy az ügyvezető igazgató kinevezése érdemei, igazolt igazgatási és vezetői készségei, valamint a kiberbiztonság területén szerzett szakmai hozzáértése és tapasztalatai alapján történjék, és hogy az ügyvezető igazgató feladatait teljes mértékben független módon végezze.

(26)

A kompetenciaközpont zavartalan működése azt kívánja, hogy az ügyvezető igazgató kinevezése érdemei, igazolt igazgatási és vezetői készségei, valamint a kiberbiztonság területén szerzett szakmai hozzáértése és tapasztalatai alapján , átlátható módon történjék, és hogy az ügyvezető igazgató feladatait teljes mértékben független módon végezze.

Módosítás 37

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)

A magánszektorral, a fogyasztói szervezetekkel és más érdekeltekkel való rendszeres párbeszéd biztosítása céljából a kompetenciaközponton belül tanácsadó szervként indokolt létrehozni egy ipari és tudományos tanácsadó testületet. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek az érdekelt felek számára releváns kérdésekre kell összpontosítania, és fel kell hívnia ezekre a kompetenciaközpont igazgatótanácsának figyelmét. Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetételét és feladatait (például a munkatervhez kapcsolódó tanácsadói tevékenységét) úgy kell meghatározni, hogy az érdekelt felek kellő mértékben képviseltessék magukat a kompetenciaközpont munkájában.

(27)

A magánszektorral, a fogyasztói szervezetekkel és más érdekeltekkel való rendszeres és megfelelő mértékben átlátható párbeszéd biztosítása céljából a kompetenciaközponton belül tanácsadó szervként indokolt létrehozni egy ipari és tudományos tanácsadó testületet. E testület független tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács részére a bevezetéssel és a beszerzéssel kapcsolatban. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek az érdekelt felek számára releváns kérdésekre kell összpontosítania, és fel kell hívnia ezekre a kompetenciaközpont igazgatótanácsának figyelmét. Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetételét és feladatait (például a munkatervhez kapcsolódó tanácsadói tevékenységét) úgy kell meghatározni, hogy az érdekelt felek kellő mértékben képviseltessék magukat a kompetenciaközpont munkájában. Minimális számú helyet kell biztosítani az iparági érdekelt felek egyes kategóriái számára, különös figyelmet szentelve a kkv-k képviseletének.

Módosítás 38

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)

A kompetenciaközpontnak az ipari és tudományos tanácsadó testületen keresztül részesülnie kell a szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás által a Horizont 2020 időtartama alatt megszerzett konkrét szakértelem és a releváns érdekelt felek széles körű bevonásának előnyeiből.

(28)

A kompetenciaközpontnak és tevékenységeinek az ipari és tudományos tanácsadó testületen keresztül részesülnie kell a szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás által a Horizont 2020 és az annak részét képező – a kiberbiztonsági kompetenciahálózatot érintő – kísérleti projektek időtartama alatt megszerzett konkrét szakértelem és a releváns érdekelt felek széles körű bevonásának előnyeiből. A kompetenciaközpont és az Ipari és Tudományos Tanácsadó Testület adott esetben megfontolja a meglévő struktúrák átvételét, például munkacsoportok formájában.

Módosítás 39

Rendeletre irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28a)

A kompetenciaközpontnak és szerveinek fel kell használniuk a múltbeli és a jelenlegi kezdeményezések – mint például a szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulás (cPPP), az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO), valamint a szabad és nyílt forráskódú szoftverellenőrzésekkel (EU FOSSA) kapcsolatos kísérleti projektek és előkészítő intézkedések – során szerzett tapasztalatokat és hozzájárulásokat.

Módosítás 40

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)

A kompetenciaközpontnak szabályokat kell kidolgoznia az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére . Alkalmaznia kell továbbá a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott idevágó uniós rendelkezéseket is (24). A személyes adatok kompetenciaközpont általi kezelésére az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó. Be kell tartania továbbá az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az adatok – különösen a nem minősített különleges adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is.

(29)

A kompetenciaközpontnak szabályokat kell kidolgoznia a tagjait, testületeit és személyzetét, az igazgatótanácsot, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületet és a közösséget érintő összeférhetetlenségek megelőzésére , azonosítására és orvoslására. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a nemzeti koordinációs központokat érintő összeférhetetlenségek megelőzéséről, azonosításáról és orvoslásáról . Alkalmaznia kell továbbá a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (24) meghatározott idevágó uniós rendelkezéseket is. A személyes adatok kompetenciaközpont általi kezelésére az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó. Be kell tartania továbbá az uniós intézményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az adatok – különösen a nem minősített különleges adatok és az EU-minősített adatok – kezelésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat is.

Módosítás 41

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)

A kompetenciaközpontnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben rendelkezésre kell bocsátania, valamint gondoskodnia kell tevékenységeinek promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A kompetenciaközpont testületeinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(31)

A kompetenciaközpontnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében kellő időben átfogóan rendelkezésre kell bocsátania információkat , valamint gondoskodnia kell tevékenységeinek promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén . A közvélemény és bármely érdekelt fél rendelkezésére kell bocsátania a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjainak listáját, és a 42. cikkel összhangban nyilvánosságra kell hoznia az általuk benyújtott érdekeltségi nyilatkozatokat.  A kompetenciaközpont testületeinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

Módosítás 42

Rendeletre irányuló javaslat

31 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(31a)

Ajánlatos, hogy mind a kompetenciaközpont, mind a nemzeti koordinációs központok lehetőség szerint nyomon kövessék és figyelemmel kísérjék a nemzetközi szabványokat annak érdekében, hogy globálisan ösztönözzék a bevált gyakorlatok fokozatos fejlesztését.

Módosítás 43

Rendeletre irányuló javaslat

33 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(33a)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok közötti szerződéses megállapodások elemeinek meghatározására, valamint a szervezeteknek a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaiként való értékelésére és akkreditálására vonatkozó kritériumok megállapítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak  (1a) megfelelően kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Módosítás 44

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)

Mivel a meglévő, korlátozott erőforrások szétszórtan helyezkednek el és jelentős mértékű beruházásra van szükség, a tagállamok önállóan nem tudják teljes mértékben megvalósítani e rendelet célkitűzéseit, vagyis az EU kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitásaink megőrzését és bővítését, az uniós kiberbiztonsági ipar versenyképességének növelését és a kiberbiztonság versenyelőnnyé kovácsolását más uniós iparágak számára, ugyanakkor e célkitűzések az erőfeszítések felesleges párhuzamosságának elkerülése, a beruházások kritikus tömegének elérése és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása révén hatékonyabban teljesíthetők uniós szinten, az EU jogosult az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében lefektetett szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket hozni. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

(34)

Mivel a meglévő, korlátozott erőforrások szétszórtan helyezkednek el és jelentős mértékű beruházásra van szükség, a tagállamok önállóan nem tudják teljes mértékben megvalósítani e rendelet célkitűzéseit, vagyis az Unió versenyképességének és kiberbiztonsági kapacitásainak megerősítését és digitális függésének csökkentését az Unióban fejlesztett kiberbiztonsági termékek, eljárások és szolgáltatások alkalmazásának növelése révén, az EU kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitásaink megőrzését és bővítését, az uniós kiberbiztonsági ipar versenyképességének növelését és a kiberbiztonság versenyelőnnyé kovácsolását más uniós iparágak számára, ugyanakkor e célkitűzések az erőfeszítések felesleges párhuzamosságának elkerülése, a beruházások kritikus tömegének elérése és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása révén hatékonyabban teljesíthetők uniós szinten . Emellett kizárólag az uniós szintű intézkedések képesek a legmagasabb szintű kiberbiztonságot nyújtani valamennyi tagállamban, és így lezárni a néhány tagállamban fellelhető biztonsági réseket, amelyek az egész Unió szempontjából is biztonsági réseket jelentenek. Ezért az EU jogosult az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében lefektetett szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket hozni. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

Módosítás 45

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   E rendelet létrehozza az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontot („kompetenciaközpont”) és a nemzeti koordinációs központok hálózatát, továbbá lefekteti a nemzeti koordinációs központok kijelölésének és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség kialakításának szabályait.

(1)   E rendelet létrehozza az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontot ( a továbbiakban: a kompetenciaközpont) és a nemzeti koordinációs központok hálózatát (a továbbiakban: a hálózat) , továbbá lefekteti a nemzeti koordinációs központok kijelölésének és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség (a továbbiakban: a közösség) kialakításának szabályait. A kompetenciaközpont és a hálózat a társadalmi hatások alapos figyelembevétele mellett hozzájárul a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni uniós ellenálló képességhez és tudatossághoz.

Módosítás 46

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)     A kompetenciaközpont székhelye [Brüsszel, Belgium].

törölve

Módosítás 47

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)     A kompetenciaközpont jogi személy. Valamennyi tagállamban az adott tagállam jogszabályai alapján a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetve azt elidegeníteni, továbbá bírósági eljárásban félként részt venni.

törölve

Módosítás 48

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.

„kiberbiztonság”: a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak , valamint más személyeknek a kiberfenyegetésekkel szembeni védelme ;

1.

„kiberbiztonság”: mindazon tevékenységek, amelyek a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak és az érintett személyeknek a kiberfenyegetésekkel szembeni védelméhez szükségesek ;

Módosítás 183

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.

„kibervédelem” és „a kiberbiztonság katonai vetülete” olyan kizárólag defenzív és reaktív kibervédelmi technológiát jelent, amelynek célja a kritikus infrastruktúrák, a katonai hálózatok és az információs rendszerek, azok felhasználói és az érintett személyek kiberfenyegetésekkel szembeni védelme, ideértve a helyzetismeretet, a fenyegetésfelderítést és a digitális kriminalisztikát is;

Módosítás 49

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.

„kiberbiztonsági termékek és megoldások” : olyan IKT-termékek, -szolgáltatások és -eljárások, amelyek kifejezett célja, hogy védelmet nyújtsanak a hálózati és információs rendszereknek, azok felhasználóinak, valamint az érintett személyeknek a kiberfenyegetésekkel szemben;

2.

„termékek és eljárások” : olyan kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű IKT-termékek, -szolgáltatások és -eljárások, amelyek kifejezett célja, hogy védelmet nyújtsanak az adatoknak, a hálózati és információs rendszereknek és azok felhasználóinak, valamint más személyeknek a kiberfenyegetésekkel szemben;

Módosítás 50

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a.

„kiberfenyegetés”: bármely olyan potenciális körülmény, esemény vagy cselekmény, amely károsíthatja vagy megzavarhatja a hálózati és információs rendszereket, azok felhasználóit és az érintett személyeket, vagy egyéb kedvezőtlen hatást gyakorolhat rájuk;

Módosítás 51

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.

„hatóság”: országos, regionális vagy helyi kormányzati vagy más közigazgatási szerv, ideértve az állami tanácsadó testületeket, valamint a nemzeti jogszabályok alapján közigazgatási funkciókat – ezen belül konkrét feladatokat – ellátó természetes vagy jogi személy;

3.

„hatóság”: országos, regionális vagy helyi kormányzati vagy más közigazgatási szerv, ideértve az állami tanácsadó testületeket, valamint az uniós és nemzeti jogszabályok alapján közigazgatási funkciókat – ezen belül konkrét feladatokat – ellátó természetes vagy jogi személy;

Módosítás 52

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.

„részt vevő tagállam”: a kompetenciaközpont igazgatási és működési költségeihez önkéntesen pénzügyi hozzájárulást nyújtó tagállam.

4.

„hozzájáruló tagállam”: a kompetenciaközpont igazgatási és működési költségeihez önkéntesen pénzügyi hozzájárulást nyújtó tagállam;

Módosítás 53

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a.

„európai digitális innovációs központok”: az (EU) 2019/XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (1a) meghatározott jogalanyok.

Módosítás 54

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

fenntartsa és továbbfejlessze a digitális egységes piac biztonságának garantálásához szükséges kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitásokat;

a)

továbbfejlessze a digitális egységes piac biztonságának garantálásához szükséges kiberbiztonsági technológiai , ipari, társadalmi, tudományos és kutatói szakértői kapacitásokat és képességeket, valamint elősegítse az uniós polgárok, vállalatok és közigazgatási szervek adatainak védelmét ;

Módosítás 55

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)

fokozza a hálózati és információs rendszerek infrastruktúrájának, többek között a kritikus infrastruktúráknak, az internetnek és az Unióban általánosan használt hardvereknek és szoftvereknek az ellenálló képességét és megbízhatóságát;

Módosítás 56

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)

javítsa az uniós kiberbiztonsági ipar versenyképességét, és a kiberbiztonságot versenyelőnnyé tegye a többi uniós iparág számára.

(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás 57

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)

növelje a kiberbiztonsági fenyegetésekkel, valamint a kapcsolódó társadalmi és etikai vonatkozásokkal és aggályokkal kapcsolatos tudatosságot, és csökkentse a kiberbiztonsági szakértelemhiányt az Unióban;

Módosítás 58

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)

megteremtse az Unió vezető szerepét a kiberbiztonság területén, és Európa-szerte gondoskodjon a legmagasabb kiberbiztonsági szabványok alkalmazásáról;

Módosítás 59

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bc)

megerősítse az Unió versenyképességét és kapacitásait, és csökkentse digitális függését az Unióban fejlesztett kiberbiztonsági termékek, eljárások és szolgáltatások alkalmazásának növelése révén;

Módosítás 60

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bd)

megszilárdítsa a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások digitális világba vetett bizalmát, és ily módon hozzájáruljon az európai digitális egységes piaci stratégia céljaihoz;

Módosítás 61

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.

elősegíti és segít összehangolni a 6. cikkben említett nemzeti koordinációs központok hálózatának („hálózat”) és a 8. cikkben említett kiberbiztonsági kompetenciaközösségnek a munkáját ;

1.

létrehozza, igazgatja és elősegíti a 6. cikkben említett hálózatot és a 8. cikkben említett közösséget ;

Módosítás 62

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.

hozzájárul az XXX rendelet által létrehozott Digitális Európa program (26) kiberbiztonsági részének, különösen az (EU) XXX rendelet [Digitális Európa program] 6. cikkéhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásához , valamint az XXX rendelet által létrehozott Horizont Európa program , különösen a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram (27) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló XXX határozat [az egyedi program hivatkozási száma] I. mellékletében szereplő II. pillér 2.2.6. pontjának végrehajtásához , valamint más uniós programok végrehajtásához , amennyiben azt uniós jogi aktusok előírják;

2.

koordinálja az XXX rendelet által létrehozott Digitális Európa program kiberbiztonsági részének, különösen az (EU) XXX rendelet [Digitális Európa program] (26) 6. cikkéhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtását , valamint az XXX rendelet által létrehozott Horizont Európa programot  (27), különösen a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló XXX határozat [az egyedi program hivatkozási száma] I. mellékletében szereplő II. pillér 2.2.6. pontjának végrehajtását , valamint más uniós programok végrehajtását , amennyiben azt uniós jogi aktusok előírják , továbbá hozzájárul az (EU) 2019/XXX rendelet által létrehozott Európai Védelmi Alap által finanszírozott fellépések végrehajtásához ;

Módosítás 63

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.

javítja az iparágak, a közszféra és a kutatói közösségek rendelkezésére álló kiberbiztonsági képességeket, ismereteket és infrastruktúrát, az alábbi feladatok ellátása révén:

3.

javítja a társadalom, az iparágak, a közszféra és a kutatói közösségek rendelkezésére álló kiberbiztonsági ellenálló képességet, kapacitásokat, képességeket, ismereteket és infrastruktúrát, az alábbi feladatok ellátása révén , a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve :

Módosítás 64

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve beszerzi , továbbfejleszti, üzemelteti és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar ( ezen belül a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára elérhetővé teszi az ilyen jellegű infrastruktúrát és a kapcsolódó szolgáltatásokat;

a)

beszerzi , továbbfejleszti, üzemelteti és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar ( különösen a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára méltányos, nyitott és átlátható módon elérhetővé teszi a kompetenciaközpont létesítményeit és a kapcsolódó szolgáltatásokat;

Módosítás 65

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)

a legmodernebb kiberbiztonsági ipari és kutatási infrastruktúrát és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve – többek között pénzügyi – támogatást nyújt más szervezeteknek ahhoz, hogy beszerezzék, továbbfejlesszék, üzemeltessék és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar ( ezen belül a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára elérhetővé tegyék az ilyen jellegű infrastruktúrát és a kapcsolódó szolgáltatásokat;

b)

többek között pénzügyi támogatást nyújt más szervezeteknek ahhoz, hogy beszerezzék, továbbfejlesszék, üzemeltessék és az EU különböző részein tevékenykedő széles felhasználói réteg – az ipar ( különösen a kkv-k), a közszféra, valamint a kutatói és tudományos közösség – számára elérhetővé tegyék az ilyen jellegű létesítményeket és a kapcsolódó szolgáltatásokat;

Módosítás 66

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)

pénzügyi támogatást és technikai segítséget nyújt a kiberbiztonsággal foglalkozó induló innovatív vállalkozások, kkv-k, mikrovállalkozások, társulások, egyéni szakértők és civil technológiai projektek számára;

Módosítás 67

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b b alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)

szoftverbiztonsági kódellenőrzéseket és kapcsolódó javításokat finanszíroz az infrastruktúra, termékek és eljárások céljára általánosan használt, szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekhez;

Módosítás 68

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)

kiberbiztonsági ismereteket és technikai támogatást nyújt az ipari szereplők és a hatóságok számára, különösen azáltal, hogy támogatja a hálózatban és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben fellelhető szaktudáshoz való hozzáférés megkönnyítésére irányuló tevékenységeket;

c)

elősegíti a kiberbiztonsági ismeretek és a technikai támogatás megosztását többek között a civil társadalom, az ipari szereplők, a hatóságok , valamint a tudományos és kutatói közösség számára, különösen azáltal, hogy támogatja a hálózatban és a kiberbiztonsági kompetenciaközösségben fellelhető szaktudáshoz való hozzáférés megkönnyítésére irányuló tevékenységeket azzal a céllal, hogy javítsa a kiberbiztonsági ellenálló képességet az Unión belül ;

Módosítás 69

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)

előmozdítja a „beépített biztonság” elvének alkalmazását az infrastruktúra, a termékek és a szolgáltatások fejlesztésének, karbantartásának, üzemeltetésének és frissítésének folyamatában, különösen a legmodernebb biztonságos fejlesztési módszerek, a megfelelő biztonsági tesztelés és a biztonsági ellenőrzések támogatásával, beleértve a gyártó vagy a szolgáltató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a termék várható élettartamát meghaladóan haladéktalanul frissítéseket bocsát rendelkezésre, amelyek orvosolják az újonnan felmerülő sebezhetőségeket vagy fenyegetéseket, vagy lehetővé teszi harmadik felek számára ilyen frissítések létrehozását és szolgáltatását;

Módosítás 70

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c b alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cb)

támogatja a forráskódokhoz való hozzájárulásra vonatkozó politikákat és azok fejlesztését különösen a hatóságok számára, amikor szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projekteket használnak;

Módosítás 71

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c c alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cc)

összehozza az iparág, a szakszervezetek, a tudományos intézmények, a kutatószervezetek és a közszféra érintettjeit, hogy biztosítsa a hosszú távú együttműködést a kiberbiztonsági termékek és eljárások vonatkozásában, beleértve adott esetben az ilyen termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó források és információk összehangolását és megosztását;

Módosítás 72

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.

hozzájárul a legmodernebb kiberbiztonsági termékek és megoldások széles körű bevezetéséhez a gazdaság minden szegmensében , az alábbi feladatok ellátása révén:

4.

hozzájárul a legmodernebb és fenntartható kiberbiztonsági termékek és eljárások Unió-szerte történő széles körű bevezetéséhez, az alábbi feladatok ellátása révén:

Módosítás 73

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

ösztönzi a kiberbiztonsági kutatást, fejlesztést, valamint az uniós kiberbiztonsági termékek és megoldások hatóságok és felhasználó iparágak körében történő bevezetését;

a)

ösztönzi a kiberbiztonsági kutatást, fejlesztést, valamint az uniós kiberbiztonsági termékek és holisztikus eljárások többek között hatóságok , ipar és piac körében történő bevezetését a teljes innovációs ciklus során ;

Módosítás 74

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)

segítséget nyújt a hatóságok, a keresleti oldali iparágak és más felhasználók számára a  legújabb kiberbiztonsági megoldások bevezetéséhez és integrálásához ;

b)

segítséget nyújt a hatóságok, a keresleti oldali iparágak és más felhasználók számára ellenálló képességük növelésében legmodernebb kiberbiztonsági termékek és eljárások bevezetése és integrálása révén ;

Módosítás 75

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)

segítséget nyújt különösen a hatóságok számára a legmodernebb kiberbiztonsági termékekre és megoldásokra irányuló közbeszerzések megszervezéséhez, illetve nevükben lebonyolítja az ilyen jellegű közbeszerzéseket;

c)

segítséget nyújt különösen a hatóságok számára a legmodernebb kiberbiztonsági termékekre és eljárásokra irányuló közbeszerzések megszervezéséhez, illetve nevükben lebonyolítja az ilyen jellegű közbeszerzéseket , többek között támogatást nyújtva a beszerzéshez a közberuházás biztonságának és a belőle származó előnyöknek a növelése érdekében ;

Módosítás 76

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – d alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)

pénzügyi támogatást és technikai támogatás nyújt a kiberbiztonság területén tevékenykedő induló vállalkozásoknak és kkv-knek ahhoz , hogy eljussanak a potenciális piacokra és befektetőket szerezzenek;

d)

pénzügyi támogatást és technikai támogatást nyújt a kiberbiztonság területén tevékenykedő induló vállalkozásoknak , kkv-knek, mikrovállalkozásoknak, egyéni szakértőknek, általánosan használt, szabad és nyílt forráskódú szoftvereken alapuló projektekhez, valamint civil technológiai projektekhez , hogy fejlesszék kiberbiztonsági szakértelmüket, eljussanak a potenciális piacokra , megragadhassák a bevezetési lehetőségeket és befektetőket szerezzenek;

Módosítás 77

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.

előmozdítja a kiberbiztonság jobb megértését, és hozzájárul a kiberbiztonság terén az Unióban tapasztalható készséghiány csökkentéséhez, az alábbi feladatok ellátása révén:

5.

előmozdítja a kiberbiztonság jobb megértését, és hozzájárul a kiberbiztonság terén az Unióban tapasztalható készséghiány csökkentéséhez és a készségek szintjének javításhoz , az alábbi feladatok ellátása révén:

Módosítás 78

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – -a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)

támogatja adott esetben a Digitális Európa program korszerű digitális készségekre vonatkozó 4. egyedi célkitűzésének elérését az európai digitális innovációs központokkal együttműködve;

Módosítás 79

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

támogatja a kiberbiztonsági készségek továbbfejlesztését, adott esetben az érintett uniós hivatalokkal és szervekkel (például az ENISA-val) együttműködésben ;

a)

támogatja a kiberbiztonsági készségek és kompetenciák továbbfejlesztését, összehangolását és megosztását valamennyi releváns oktatási szinten, támogatja a nemek közötti egyensúly elérésével kapcsolatos célkitűzést, előmozdítja a kiberbiztonsági ismeretek egységesen magas szintjét, továbbá a hálózattal együttműködve, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel (például az ENISA-val) összehangoltan hozzájárul az Unión belüli felhasználók és infrastruktúrák ellenálló képességének kialakításához ;

Módosítás 80

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

meghatároz egy közös, folyamatosan értékelt és fejlesztett többéves stratégiai, ipari, technológiai és kutatási menetrendet , és ennek alapján pénzügyi támogatást nyújt a kiberbiztonság terén zajló kutatási tevékenységekhez;

a)

meghatároz egy , a 3. cikkben említett közös, folyamatosan értékelt és fejlesztett többéves stratégiai, ipari, technológiai és kutatási tervet , és ennek alapján pénzügyi támogatást nyújt a kiberbiztonság terén zajló kutatási tevékenységekhez;

Módosítás 81

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)

az iparral és a hálózattal együttműködve támogatja az új generációs kiberbiztonsági technológiai képességekre irányuló nagy léptékű kutatási és demonstrációs projekteket;

b)

az iparral , a tudományos és kutatói közösséggel, a közszférával és a  hatóságokkal – többek között a hálózattal és a közösséggel – együttműködve támogatja az új generációs kiberbiztonsági technológiai képességekre irányuló nagy léptékű kutatási és demonstrációs projekteket;

Módosítás 82

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)

biztosítja a kompetenciaközpont által támogatott, a kiberbiztonság területén végzett kutatási projektekben az alapvető jogok és etikai normák tiszteletben tartását;

Módosítás 83

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b b alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)

ellenőrzi a közösség által feltárt sebezhetőségekről szóló jelentéseket, valamint elősegíti a sebezhetőségek bejelentését, javítócsomagok, javítások és megoldások fejlesztését és terjesztését;

Módosítás 84

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b c alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bc)

az ENISA-val együttműködésben nyomon követi a rossz szándékú kibertevékenységekhez használt öntanuló algoritmusok tekintetében végzett kutatási eredményeket és támogatja az (EU) 2016/1148 irányelv végrehajtását;

Módosítás 85

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b d alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bd)

támogatja a kutatást a kiberbűnözés területén;

Módosítás 86

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b e alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

be)

az iparral, a hálózattal és a közösséggel szorosan együttműködve támogatja szabadon tanulmányozható, megosztható és alapul vehető független termékek és eljárások kutatását és fejlesztését, különösen az ellenőrzött és ellenőrizhető hardverek és szoftverek területén;

Módosítás 87

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – c alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)

támogatja a kiberbiztonsági technológiák szabványosítását célzó kutatást és innovációt;

c)

támogatja a kiberbiztonsági technológiákat érintő hivatalos és nem hivatalos szabványosításra és tanúsításra irányuló kutatást és innovációt , a már meglévő munkához kapcsolódva, és adott esetben szorosan együttműködve az európai szabványügyi szervezetekkel, tanúsító szervekkel és az ENISA-val ;

Módosítás 88

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – c a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)

a kutatásoknak és fejlesztéseknek a kompetenciaközpont és a hálózat által megerősített eredményeihez személyre szabott hozzáférést biztosítva különleges támogatást nyújt a kkv-knak az ismeretszerzéshez és a képzéseken való részvételhez versenyképességük fokozása érdekében;

Módosítás 184

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.

a kiberbiztonság területén fokozza a kettős felhasználású technológiák és alkalmazások terén a polgári és a katonai terület között fennálló együttműködést, az alábbi feladatok ellátása révén:

7.

a kiberbiztonság területén fokozza a kettős felhasználású technológiák és alkalmazások terén a polgári és a katonai terület között fennálló együttműködést, az alábbi , reaktív és defenzív kibervédelmi technológiára, alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó feladatok ellátása révén:

Módosítás 185

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8.

az Európai Védelmi Alaphoz kapcsolódóan növeli a kiberbiztonság polgári és katonai vetületei közötti szinergiákat, az alábbi feladatok ellátása révén:

8.

az Európai Védelmi Alaphoz kapcsolódóan növeli a kiberbiztonság polgári és katonai vetületei közötti szinergiákat, az alábbi , reaktív és defenzív kibervédelmi technológiára, alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó feladatok ellátása révén:

Módosítás 89

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)

támogatást és tanácsadást biztosít a Bizottság számára az (EU) 2019/XXX rendelet [a 428/2009/EK rendelet COM(2016)0616 dokumentummal javasolt átdolgozása] végrehajtásával kapcsolatban;

Módosítás 90

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a.

az alábbiak révén hozzájárul a kiberbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködés fokozását célzó uniós erőfeszítésekhez:

a)

elősegíti a kompetenciaközpont nemzetközi konferenciákon és kormányzati szervezetekben való részvételét, illetve szabványügyi szervezetekben való közreműködését;

b)

a vonatkozó nemzetközi együttműködési keretrendszerekben együttműködik harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel;

Módosítás 91

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Beruházás infrastruktúrákba, képességekbe, termékekbe és megoldásokba , és ezek használata

Beruházás infrastruktúrákba, képességekbe, termékekbe és eljárásokba , és ezek használata

Módosítás 92

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   Amennyiben a kompetenciaközpont a 4. cikk 3. és 4. pontja szerint támogatás vagy díj formájában finanszírozást nyújt infrastruktúra, képességek, termékek vagy megoldások előállításához, a kompetenciaközpont munkaterve tartalmazhatja az alábbiakat:

(1)   Amennyiben a kompetenciaközpont a 4. cikk 3. és 4. pontja szerint beszerzés, támogatás vagy díj formájában finanszírozást nyújt infrastruktúra, képességek, termékek vagy eljárások előállításához, a kompetenciaközpont munkaterve tartalmazhatja az alábbiakat:

Módosítás 93

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

az infrastruktúra vagy képesség működésére vonatkozó szabályok, adott esetben jelezve, hogy a kompetenciaközpont az általa meghatározott feltételek mellett az adott infrastruktúra vagy képesség üzemeltetését egy üzemeltető szervezetre bízza;

a)

az infrastruktúra vagy képesség működésére vonatkozó konkrét szabályok, adott esetben jelezve, hogy a kompetenciaközpont az általa meghatározott feltételek mellett az adott infrastruktúra vagy képesség üzemeltetését egy üzemeltető szervezetre bízza;

Módosítás 94

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)

a megvalósítás különböző fázisaira vonatkozó konkrét szabályok;

Módosítás 95

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)

annak biztosítása, hogy az uniós hozzájárulás eredményeként a hozzáférés a lehetséges mértékben nyílt és a szükséges mértékben zárt, és lehetséges az újbóli felhasználás.

Módosítás 96

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   A kompetenciaközpont a hálózat tagjai , a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjai és a kiberbiztonsági termékek és megoldások felhasználóit képviselő más harmadik felek megbízásából a területet érintő közös beszerzési tevékenységek, többek között kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések általános lebonyolítására is felkérést kaphat. E feladatok teljesítéséhez a kompetenciaközpontnak egy vagy több nemzeti koordinációs központ vagy a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjai is segítséget nyújthatnak.

(2)   A kompetenciaközpont a hálózat tagjai megbízásából a területet érintő közös beszerzési tevékenységek, többek között kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések általános lebonyolítására is felkérést kaphat. E feladatok teljesítéséhez a kompetenciaközpontnak egy vagy több nemzeti koordinációs központ, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjai vagy az érintett európai digitális innovációs központok is segítséget nyújthatnak.

Módosítás 97

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – - 1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)     Minden tagállamban fel kell állítani egy egységes nemzeti koordinációs központot.

Módosítás 98

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)   Olyan szervezetet kell nemzeti koordinációs központnak jelölni, amely alkalmas arra, hogy támogatást nyújtson a kompetenciaközpontnak és a hálózatnak az e rendelet 3. cikkében meghatározott küldetésük teljesítéséhez. A koordinációs központoknak saját kiberbiztonság-technológiai szaktudással vagy ehhez való közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük, és alkalmasnak kell lenniük az ágazattal, a közszférával és a kutatói közösséggel való hatékony együttműködésre és koordinációra.

(4)   Olyan szervezetet kell nemzeti koordinációs központnak jelölni, amely alkalmas arra, hogy támogatást nyújtson a kompetenciaközpontnak és a hálózatnak az e rendelet 3. cikkében meghatározott küldetésük teljesítéséhez. A koordinációs központoknak saját kiberbiztonság-technológiai szaktudással vagy ehhez való közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük, és alkalmasnak kell lenniük az ágazattal, a közszférával , a tudományos és kutatói közösséggel , valamint a polgárokkal való hatékony együttműködésre és koordinációra. A Bizottság iránymutatásokat ad ki, amelyekben részletesebben kifejti az értékelési eljárást, és ismerteti a kritériumok alkalmazását.

Módosítás 99

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)   A kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok közötti kapcsolat alapját a kompetenciaközpont és az egyes nemzeti koordinációs központok által kötött szerződéses megállapodások képezik. E megállapodásoknak tartalmazniuk kell a kompetenciaközpont és az adott nemzeti koordinációs központ közötti kapcsolatot meghatározó szabályokat, valamint a feladatok felosztását a két fél között.

(5)   A kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok közötti kapcsolat alapját a kompetenciaközpont és az egyes nemzeti koordinációs központok által kötött egységes szerződéses megállapodások képezik. E megállapodásoknak ugyanazon harmonizált általános feltételekből kell állniuk, és tartalmazniuk kell a kompetenciaközpont és az adott nemzeti koordinációs központ közötti kapcsolatot meghatározó szabályokat, valamint a feladatok felosztását a két fél között , továbbá az adott nemzeti koordinációs központra szabott különös feltételeket .

Módosítás 100

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)     A Bizottság a 45a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy e rendelet kiegészítéseként meghatározza az e cikk (5) bekezdésében említett szerződéses megállapodások harmonizált általános feltételeit, azok formátumát is beleértve.

Módosítás 101

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

támogatják a kompetenciaközpontot célkitűzései teljesítésében, különösen a kiberbiztonsági kompetenciaközösség koordinálásában;

a)

támogatják a kompetenciaközpontot célkitűzései teljesítésében, különösen a kiberbiztonsági kompetenciaközösség létrehozásában és koordinálásában;

Módosítás 102

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)

elősegítik tagállami szintű ipari és más szereplők határokon átnyúló projektekben való részvételét;

b)

előmozdítják, ösztönzik és elősegítik civil társadalom, az ipar – különösen az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k –, a tudományos és a kutatói közösség, valamint egyéb tagállami szintű szereplők határokon átnyúló projektekben való részvételét;

Módosítás 103

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)

a hasonló feladatokat ellátó más szervezetekkel együttműködve egyéb uniós programok, például az InvestEU vagy az Egységes piac program keretében finanszírozott kiberbiztonsági termékek és eljárások egyablakos ügyintézési pontjaként működnek, különösen a kkv-k számára;

Módosítás 104

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)

a kompetenciaközponttal együtt hozzájárulnak az ágazatspecifikus kiberbiztonsági ipari kihívások azonosításához és leküzdéséhez;

c)

a kompetenciaközponttal együtt hozzájárulnak az ágazatspecifikus kiberbiztonsági kihívások azonosításához és leküzdéséhez;

Módosítás 105

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)

szorosan együttműködnek a nemzeti szabványügyi szervezetekkel annak érdekében, hogy előmozdítsák a meglévő szabványok elterjedését és az összes érintett érdekelt felet, köztük a kkv-kat is bevonják az új szabványok kidolgozásába;

Módosítás 106

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)

igyekeznek szinergiákat kialakítani az érintett nemzeti és regionális szintű tevékenységekkel;

e)

igyekeznek szinergiákat kialakítani az érintett nemzeti , regionális és helyi szintű tevékenységekkel;

Módosítás 107

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)

a tagállamok illetékes szerveivel együttműködve közös kiberbiztonsági minimumtanterveket népszerűsítenek és terjesztenek;

Módosítás 108

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)

nemzeti és regionális szinten népszerűsítik és terjesztik a hálózat, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség és a kompetenciaközpont munkájának releváns eredményeit;

g)

nemzeti , regionális vagy helyi szinten népszerűsítik és terjesztik a hálózat, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség és a kompetenciaközpont munkájának releváns eredményeit;

Módosítás 109

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)

elbírálják a velük azonos tagállamban bejegyzett szervezetek által benyújtott, a kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe való felvételre vonatkozó kérvényeket.

h)

elbírálják a velük azonos tagállamban bejegyzett szervezetek és az ott lakóhellyel rendelkező magánszemélyek által benyújtott, a kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe való felvételre vonatkozó kérvényeket.

Módosítás 110

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)   A nemzeti koordinációs központok az (1) bekezdés a), b), c), e) és g) pontjában említett feladatok végrehajtása érdekében szükség esetén együttműködnek a hálózat többi tagjával.

(4)   A nemzeti koordinációs központok az (1)  bekezdésben említett feladatok végrehajtása érdekében szükség esetén együttműködnek a hálózat többi tagjával , és együttműködnek az érintett európai digitális innovációs központokkal .

Módosítás 111

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A kiberbiztonsági kompetenciaközösség feladata, hogy támogassa a kompetenciaközpontot a 3. cikkben meghatározott küldetésének teljesítésében, továbbá magasabb szintre emelje és elterjessze a kiberbiztonsági szaktudást az Unióban.

(1)   A kiberbiztonsági kompetenciaközösség támogatja a kompetenciaközpontot a 3. cikkben meghatározott küldetésének teljesítésében, továbbá magasabb szintre emeli, összevonja, megosztja és terjeszti a kiberbiztonsági szaktudást az Unióban , és technikai szakértelmet biztosít .

Módosítás 112

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   A kiberbiztonsági kompetenciaközösség ipari , tudományos és nonprofit kutatószervezetekből , társulásokból, ezenkívül közigazgatási intézményekből, valamint üzemeltetési és műszaki ügyekkel foglalkozó egyéb szervezetekből áll. Összefogja az Unióban a kiberbiztonsági technológiai és ipari kapacitásokban érdekelt főbb szereplőket. Tevékenységében a nemzeti koordinációs központok, valamint a releváns szaktudással rendelkező uniós intézmények és szervek is részt vesznek.

(2)   A kiberbiztonsági kompetenciaközösség civil társadalmi szereplőkből, az iparág keresleti és kínálati oldalának szereplőiből, köztük kkv-kból , a tudományos és kutatói közösségből , felhasználói társulásokból, egyéni szakértőkből, az érintett szabványügyi szervekből, egyéb társulásokból, közigazgatási intézményekből, valamint a kiberbiztonság területén üzemeltetési és műszaki ügyekkel foglalkozó egyéb szervezetekből áll. Összefogja az Unióban a kiberbiztonsági technológiai , ipari, tudományos és kutatási, valamint társadalmi kapacitásokban és képességekben érdekelt főbb szereplőket. Tevékenységében a nemzeti koordinációs központok, az európai digitális innovációs központok, valamint az e rendelet 10. cikkében említett, releváns szaktudással rendelkező uniós intézmények és szervek is részt vesznek.

Módosítás 113

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)   A kiberbiztonsági kompetenciaközösség akkreditált tagjai csak az Unióban bejegyzett szervezetek lehetnek. A  tagoknak igazolniuk kell, hogy kiberbiztonsági szaktudással rendelkeznek legalább az alábbi területek egyikén:

(3)   A kiberbiztonsági kompetenciaközösség akkreditált tagjai csak az Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT) vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) területén bejegyzett szervezetek vagy ott lakóhellyel rendelkező magánszemélyek lehetnek. A  tagságot kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy képesek kiberbiztonsági szaktudást nyújtani legalább az alábbi területek egyikén:

Módosítás 114

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

kutatás ;

a)

tudományos világ vagy kutatás ;

Módosítás 115

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)

etika;

Módosítás 116

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3)bekezdés – cb pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cb)

hivatalos és műszaki szabványosítás és leírások.

Módosítás 117

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)   A kompetenciaközpont azt követően akkreditál a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaként egy, a nemzeti jogszabályok szerint bejegyzett szervezetet , hogy a szervezet bejegyzése szerinti tagállamban működő nemzeti koordinációs központ felmérte, hogy a szervezet megfelel-e a (3) bekezdésben szereplő követelményeknek. Az akkreditáció határozatlan időre szól, de a kompetenciaközpont bármikor visszavonhatja, ha a kompetenciaközpont vagy az illetékes nemzeti koordinációs központ úgy ítéli meg, hogy a szervezet már nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, vagy az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] 136. cikkében szereplő idevágó rendelkezések hatálya alá esik.

(4)   A kompetenciaközpont azt követően akkreditál a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaként a nemzeti jogszabályok szerint bejegyzett szervezeteket, illetve magánszemélyeket , hogy a  kompetenciaközpont vagy a szervezet bejegyzése vagy a magánszemély lakóhelye szerinti tagállamban működő nemzeti koordinációs központ harmonizált értékelés keretében felmérte, hogy a szervezet megfelel-e a (3) bekezdésben szereplő követelményeknek. Az akkreditáció határozatlan időre szól, de a kompetenciaközpont bármikor visszavonhatja, ha a kompetenciaközpont vagy az illetékes nemzeti koordinációs központ úgy ítéli meg, hogy a szervezet vagy a magánszemély nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, vagy az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] 136. cikkében szereplő idevágó rendelkezések hatálya alá esik. A tagállamok nemzeti koordinációs központjai arra törekednek, hogy az érdekelt felek kiegyensúlyozott arányban képviseltessék magukat a közösségben, és tevékenyen ösztönzik az alulreprezentált kategóriák, különösen a kkv-k, valamint a magánszemélyek csoportjainak részvételét.

Módosítás 118

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)     A Bizottság a 45a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy e rendelet kiegészítéseként részletesebben meghatározza az e cikk (3) bekezdésében foglalt, a tagságot kérelmezők kiválasztásának alapját képező kritériumokat, valamint az e cikk (4) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelő szervezetek értékelésére és akkreditálására szolgáló eljárásokat.

Módosítás 119

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a.

támogatják a kompetenciaközpontot azáltal, hogy bejelentik és közzéteszik a sebezhetőségeket, segítséget nyújtanak azok elhárításában és tanácsot adnak e sebezhetőségek csökkentésének módját illetően, többek között az (EU) 2019/XXX rendeletnek [kiberbiztonsági jogszabály] megfelelően elfogadott rendszerek keretében történő tanúsítás révén.

Módosítás 120

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A kompetenciaközpont együttműködik a releváns uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal , köztük az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel , a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoporttal (CERT-EU), az Európai Külügyi Szolgálattal, a Bizottság Közös Kutatóközpontjával, a Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségével, az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségével, az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjával és az Európai Védelmi Ügynökséggel.

(1)   A koherencia és a komplementaritás biztosítása érdekében a kompetenciaközpont együttműködik az érintett uniós intézményekkel, szervekkel , hivatalokkal és ügynökségekkel , köztük az ENISA-val , a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoporttal (CERT-EU), az Európai Külügyi Szolgálattal, a Bizottság Közös Kutatóközpontjával, a Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségével, az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségével, az érintett európai digitális innovációs központokkal, az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjával és az Európai Védelmi Ügynökséggel a kettős felhasználású projektek, szolgáltatások és kompetenciák területén .

Módosítás 121

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   Az együttműködés mindig munkaszerződések keretei között zajlik. A szerződéseket előzetes jóváhagyásra be kell nyújtani a Bizottsághoz .

(2)   Az együttműködés mindig munkaszerződések keretei között zajlik. A szerződéseket a Bizottság előzetes jóváhagyását követően az igazgatótanács fogadja el .

Módosítás 122

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és az Uniót képviselő Bizottság öt képviselőjéből áll.

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből , az Európai Parlament által megfigyelőként kinevezett egy képviselőből és az Uniót képviselő Bizottság négy képviselőjéből áll ; az igazgatótanács tagjai és a póttagok között törekedni kell a nemek közötti egyensúly megteremtésére .

Módosítás 123

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)   Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a  technológia világában szerzett ismereteik alapján nevezik ki, a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó a Bizottság és a tagállamok törekednek arra, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban. A Bizottság és a tagállamok törekednek a nők és férfiak igazgatótanácsbeli kiegyensúlyozott képviseletének kialakítására.

(3)   Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a  kiberbiztonság területén szerzett ismereteik alapján nevezik ki, a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó a Bizottság és a tagállamok törekednek arra, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban. A Bizottság és a tagállamok törekednek a nők és férfiak igazgatótanácsbeli kiegyensúlyozott képviseletének kialakítására.

Módosítás 124

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)    A Bizottság az igazgatótanács ülésein való részvétel céljából belátása szerint megfigyelőket hívhat meg , ideértve az Unió érintett szerveinek és hivatalainak képviselőit is.

(6)    Az igazgatótanács adott esetben megfigyelőket hívhat meg az ülésein való részvétel céljából , ideértve az érintett uniós szervek , hivatalok és ügynökségek képviselőit és a közösség tagjait is.

Módosítás 125

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)   Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ( ENISA) állandó megfigyelői szerepet kap az igazgatótanácsban .

(7)   Az ENISA és az ipari és tudományos tanácsadó testület szavazati jogok nélküli tanácsadói szerepkörben, állandó megfigyelőként vesz részt az igazgatótanács munkájában. Az igazgatótanács a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az állandó megfigyelők által kifejtett álláspontokat.

Módosítás 126

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

elfogadja a többéves stratégiai tervet, amely a kompetenciaközpont legfontosabb prioritásait és tervezett kezdeményezéseit felvázoló nyilatkozatból, valamint a becsült finanszírozási igények és források ismertetéséből áll;

a)

elfogadja a többéves stratégiai tervet, amely a kompetenciaközpont legfontosabb prioritásait és tervezett kezdeményezéseit felvázoló nyilatkozatból, ezen belül a becsült finanszírozási igények és források ismertetéséből áll , figyelembe véve az ENISA által adott tanácsokat is ;

Módosítás 127

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)

az ügyvezető igazgató által benyújtott javaslat alapján elfogadja a kompetenciaközpont munkatervét, éves beszámolóját, mérlegét és éves tevékenységjelentését;

b)

az ügyvezető igazgató által benyújtott javaslat alapján elfogadja a kompetenciaközpont munkatervét, éves beszámolóját, mérlegét és éves tevékenységjelentését, figyelembe véve az ENISA által adott tanácsokat is ;

Módosítás 128

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)

elfogadja a  kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe jelentkező szervezetek felmérésére és akkreditálására szolgáló követelményeket és eljárásokat;

e)

elfogadja a  közösségbe jelentkező szervezetek értékelésére és akkreditálására szolgáló eljárásokat;

Módosítás 129

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)

elfogadja a 10. cikk (2) bekezdésében említett munkaszerződéseket;

Módosítás 130

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)

elfogadja a kompetenciaközpontra vonatkozó átláthatósági szabályokat;

Módosítás 131

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.

a kiberbiztonsági kompetenciaközösség tagjaival közösen munkacsoportokat állít fel;

i.

a közösség tagjaival közösen munkacsoportokat állít fel , figyelembe véve az állandó megfigyelők által adott tanácsokat is ;

Módosítás 132

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – l pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

l)

nemzetközi szinten népszerűsíti a kompetenciaközpontot, hogy növelje annak vonzerejét, és hogy az kiberbiztonság terén világszínvonalú szervvé válhasson ;

l)

ösztönzi kompetenciaközpont globális szereplőkkel való együttműködését ;

Módosítás 133

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – r pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

r)

csalás elleni stratégiát fogad el, amely – figyelemmel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére – arányos a csalási kockázatokkal;

r)

csalás- és korrupcióellenes stratégiát fogad el, amely – figyelemmel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére – arányos a csalási és korrupciós kockázatokkal , valamint átfogó védelmi intézkedéseket fogad el az uniós jog megsértését bejelentő személyek vonatkozásában, az alkalmazandó uniós jogszabályoknak megfelelően ;

Módosítás 134

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – s pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

s)

elfogadja a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának kiszámítására szolgáló módszereket ;

s)

elfogadja a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának részletes meghatározását, valamint egy módszertant azon önkéntes tagállami hozzájárulások összegének kiszámítására , amelyek e meghatározásnak megfelelően pénzügyi hozzájárulásként számolhatók el, a számítás minden pénzügyi év végén végrehajtásra kerül ;

Módosítás 135

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagok közül elnököt és alelnököt választ, akik megbízatása két évre szól. Az elnök és az alelnök mandátuma az igazgatótanács határozata alapján egyszer meghosszabbítható. Ha azonban igazgatótanácsbeli tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon hivatali idejük is automatikusan megszűnik. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt abban az esetben, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait. Az elnök részt vesz a szavazásban.

(1)   Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagok közül elnököt és alelnököt választ, akik megbízatása két évre szól , és ennek során törekszik a nemek közötti egyensúly megteremtésére . Az elnök és az alelnök mandátuma az igazgatótanács határozata alapján egyszer meghosszabbítható. Ha azonban igazgatótanácsbeli tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon hivatali idejük is automatikusan megszűnik. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt abban az esetben, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait. Az elnök részt vesz a szavazásban.

Módosítás 136

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)   Az ügyvezető igazgató a tanácskozásokon – az igazgatótanács eltérő határozata hiányában – részt vesz, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az igazgatótanács eseti alapon meghívhat más személyeket, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

(3)   Az ügyvezető igazgató a tanácskozásokon – az igazgatótanács eltérő határozata hiányában – részt vesz, de szavazati joggal nem rendelkezik.

Módosítás 137

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)     Az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjai az elnök felkérésére szavazati jog nélkül részt vehetnek az igazgatótanács ülésein.

törölve

Módosítás 138

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15 cikk

törölve

Az igazgatótanács szavazási szabályai

 

(1)     Az Unió a szavazati jogok 50 %-át birtokolja. Az Unió szavazati joga nem osztható meg.

 

(2)     Minden résztvevő tagállam egy szavazattal rendelkezik.

 

(3)     Az igazgatótanács az összes szavazat legalább 75 %-os többségével hozza meg határozatait, amelybe beletartoznak a távollévő tagok szavazatai is, tehát azok a határozatok érvényesek, amelyeket a kompetenciaközponthoz pénzügyi hozzájárulást biztosító felek legalább 75 %-a támogat. A pénzügyi hozzájárulás kiszámításának alapját a tagállamok által javasolt becsült kiadások (lásd a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontját), valamint a részt vevő tagállamok hozzájárulásának értékét meghatározó jelentés (lásd a 22. cikk (5) bekezdését) képezi.

 

(4)     Szavazati joggal kizárólag a Bizottság képviselői és a részt vevő tagállamok képviselői rendelkeznek.

 

(5)     Az elnök részt vesz a szavazásban.

 

Módosítás 139

Rendeletre irányuló javaslat

15 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15a. cikk

 

Az igazgatótanács szavazási szabályai

 

(1)     A szavazáshoz kötött határozatok a következőkre vonatkozhatnak:

 

a)

a kompetenciaközpont és a hálózat irányítása és szervezeti felépítése;

 

b)

a kompetenciaközpont és a hálózat költségvetésének felosztása;

 

c)

több tagállam általi együttes fellépések, amelyek a b) pontnak megfelelő felosztási határozat alapján uniós költségvetésből egészíthetők ki.

 

(2)     Az igazgatótanács valamennyi tag összes szavazatának legalább 75 %-os többségével fogadja el határozatait. Az Unió szavazati jogát az Uniót képviselő Bizottság gyakorolja, és az nem osztható meg.

 

(3)     Az (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatok esetében minden tagállam képviselteti magát és egyenlő szavazati joggal rendelkezik. A fennmaradó, legfeljebb 100 %-ig rendelkezésre álló szavazati jogok tekintetében az Unió a pénzügyi hozzájárulásának megfelelően a szavazati jogok legalább 50 %-ával rendelkezik.

 

(4)     Az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti határozatok vagy bármely egyéb, az (1) bekezdés egyetlen más kategóriájába sem tartozó határozat esetében az Unió a pénzügyi hozzájárulásának megfelelő szavazati jogok legalább 50 %-ával rendelkezik. Csak a hozzájáruló tagállamok rendelkeznek szavazati joggal, amelyet a pénzügyi hozzájárulásuk mértéke határoz meg.

 

(5)     Ha az elnököt a tagállamok képviselői közül választották, az elnök saját tagállamának képviselőjeként vesz részt a szavazásban.

Módosítás 140

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)   Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki, a Bizottság által egy nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően összeállított jelöltlistáról.

(3)   Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki, a Bizottság által egy nyílt , átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárást követően összeállított jelöltlistáról , és a kinevezések során törekedni kell a nemek közötti tagállami egyensúly megteremtésére .

Módosítás 141

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje négy év. Ezen időszak lejárta előtt a Bizottság értékelést készít, amely figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint a kompetenciaközpont jövőbeni feladatait és az előtte álló kihívásokat.

(5)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejárta előtt a Bizottság értékelést készít, amely figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint a kompetenciaközpont jövőbeni feladatait és az előtte álló kihívásokat.

Módosítás 142

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)   Az igazgatótanács az (5) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja.

(6)   Az igazgatótanács az (5) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

Módosítás 143

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)   Az ügyvezető igazgató csak a Bizottság javaslata alapján , az igazgatótanács által hozott határozattal menthető fel.

(8)   Az ügyvezető igazgató csak a  – saját tagjai vagy a Bizottság javaslata alapján eljáró – igazgatótanács által hozott határozattal menthető fel.

Módosítás 144

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)

az igazgatótanáccsal és a Bizottsággal való konzultációt követően elkészíti és az igazgatótanács elé terjeszti jóváhagyásra a kompetenciaközpont többéves stratégiai tervének és éves munkatervének tervezetét, amely tartalmazza a munkaterv végrehajtásához szükséges ajánlattételi felhívások, részvételi szándék kifejezésére való felhívások és ajánlati felhívások hatókörét, valamint az ezeknek megfelelő, a tagállamok és a Bizottság által javasolt kiadási előirányzatokat;

c)

az igazgatótanáccsal , az ipari és tudományos tanácsadó testülettel, az ENISA-val és a Bizottsággal való konzultációt követően elkészíti és az igazgatótanács elé terjeszti jóváhagyásra a kompetenciaközpont többéves stratégiai tervének és éves munkatervének tervezetét, amely tartalmazza a munkaterv végrehajtásához szükséges pályázati felhívások, részvételi szándék kifejezésére való felhívások és ajánlati felhívások hatókörét, valamint az ezeknek megfelelő, a tagállamok és a Bizottság által javasolt kiadási előirányzatokat;

Módosítás 145

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)

az utólagos értékelések következtetéseinek alapján elkészíti a cselekvési tervet , és kétévente beszámol a Bizottságnak az eredményekről;

h)

cselekvési tervet készít az utólagos értékelések következtetései alapján , és kétévente beszámol a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek az eredményekről;

Módosítás 146

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – l pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

l)

jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott intézkedések listáját egy független szakértői csoport által összeállított ranglista alapján;

l)

az ipari és tudományos tanácsadó testülettel és az ENISA-val való konzultációt követően jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott intézkedések listáját egy független szakértői csoport által összeállított ranglista alapján;

Módosítás 147

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – s pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

s)

elkészíti a cselekvési tervet a belső és külső ellenőrzési jelentésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások nyomán meghozandó intézkedésekről, évente két alkalommal jelentést tesz az eredményekről a Bizottságnak , valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak;

s)

cselekvési tervet készít a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó következtetések alapján, és az eredményekről évente két alkalommal jelentést tesz a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek , valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak;

Módosítás 148

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – v pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.

biztosítja az uniós intézményekkel folytatott hatékony kommunikációt;

v.

biztosítja az uniós intézményekkel folytatott hatékony kommunikációt , és felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ;

Módosítás 149

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   Az ipari és tudományos tanácsadó testület legfeljebb 16 tagból áll. Tagjait az igazgatótanács nevezi ki a  kiberbiztonsági kompetenciaközösséget alkotó szervezetek képviselői közül.

(1)   Az ipari és tudományos tanácsadó testület legfeljebb 25 tagból áll. Tagjait az igazgatótanács nevezi ki a  közösséget alkotó szervezetek képviselői vagy saját tagjai közül. Csak olyan szervezetek képviselői nevezhetők ki, amelyek nem állnak harmadik ország vagy harmadik országban működő szervezet ellenőrzése alatt; ez alól kivételt képeznek az EGT- és az EFTA-tagállamok. A kinevezésnek nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell történnie. Az igazgatótanács összetételében törekedni kell a nemek közötti egyensúly megteremtésére, és biztosítani kell az ipar, a tudományos közösség és a civil társadalom érdekképviseleti csoportjainak kiegyensúlyozott arányát.

Módosítás 150

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   Az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjai szakértelemmel rendelkeznek a kiberbiztonsági kutatások, az ipari fejlesztések, a professzionális szolgáltatások vagy ezek bevezetése terén. Az e szakértelemre vonatkozó részletes követelményeket az igazgatótanács határozza meg.

(2)   Az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjai szakértelemmel rendelkeznek a kiberbiztonsági kutatások, az ipari fejlesztések, valamint a professzionális szolgáltatások vagy termékek felkínálása, megvalósítása vagy bevezetése terén. Az e szakértelemre vonatkozó részletes követelményeket az igazgatótanács határozza meg.

Módosítás 151

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)   A Bizottság és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség képviselői részt vehetnek az ipari és tudományos tanácsadó testület munkájában , valamint támogathatják azt.

(5)   A Bizottság és az ENISA képviselői meghívást kapnak, hogy részt vegyenek az ipari és tudományos tanácsadó testület munkájában és támogassák azt. Az igazgatótanács eseti alapon, szükség szerint további képviselőket is meghívhat a közösségből megfigyelői, tanácsadói vagy szakértői minőségben.

Módosítás 152

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   Az ipari és tudományos tanácsadó testület legalább évente kétszer ülésezik.

(1)   Az ipari és tudományos tanácsadó testület legalább évente háromszor ülésezik.

Módosítás 153

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   Az ipari és tudományos tanácsadó testület tanácsot adhat az igazgatótanácsnak a kompetenciaközpont tevékenységét érintő konkrét kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok létrehozásáról , amit szükség esetén az ipari és tudományos tanácsadó testület egy vagy több tagja koordinál.

(2)   Az ipari és tudományos tanácsadó testület minden olyan alkalommal, amikor a felmerült kérdések a 20. cikkben meghatározott feladat- és hatásköröket érintik, javaslatokat tesz az igazgatótanácsnak a kompetenciaközpont tevékenységét érintő konkrét kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok létrehozására vonatkozóan , amit szükség esetén az ipari és tudományos tanácsadó testület egy vagy több tagja koordinál.

Módosítás 154

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ipari és tudományos tanácsadó testület tanácsot ad a kompetenciaközpontnak az általa végzett különböző tevékenységekkel kapcsolatban, továbbá:

Az ipari és tudományos tanácsadó testület rendszeresen tanácsot ad a kompetenciaközpontnak az általa végzett tevékenységekkel kapcsolatban, továbbá:

Módosítás 155

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.

az igazgatótanács által megszabott határidőkig benyújtja stratégiai tanácsait és észrevételeit az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak a munkaterv és a többéves stratégiai terv kidolgozásához;

1.

az igazgatótanács által megszabott határidőkig benyújtja stratégiai tanácsait és észrevételeit az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak az iparág és a kutatás vonatkozásában a kompetenciaközpont által végzendő bevezetéssel, követendő irányvonalával és működésével kapcsolatban, valamint a munkaterv és a többéves stratégiai terv kidolgozásához;

Módosítás 156

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.

tanácsokkal látja el az igazgatótanácsot a kompetenciaközpont munkája szempontjából releváns egyedi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok felállításával kapcsolatban;

Módosítás 157

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.

népszerűsíti a kompetenciaközpont munkatervét és többéves stratégiai tervét, és visszajelzéseket gyűjt arról .

3.

népszerűsíti a kompetenciaközpont munkatervét és többéves stratégiai tervét, és visszajelzéseket gyűjt azokról, valamint tanácsot ad az igazgatótanácsnak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne javítani a kompetenciaközpont stratégiai irányvonalát és működését .

Módosítás 158

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

1 981 668 000  EUR a Digitális Európa programból, ezen belül legfeljebb 23 746 000  EUR igazgatási költségekre;

a)

1 780 954 875 EUR 2018-as árakon (folyó árakon 1 998 696  000 EUR) a Digitális Európa programból, ezen belül legfeljebb 21 385 465 EUR 2018-as árakon (folyó árakon 23 746 000 EUR) igazgatási költségekre;

Módosítás 159

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)

az Európai Védelmi Alaptól a kompetenciaközpont védelemmel kapcsolatos intézkedései céljára kapott összeg, beleértve valamennyi kapcsolódó adminisztratív költséget, például azokat, amelyek akkor merülhetnek fel a kompetenciaközpontnál, amikor projektmenedzserként jár el az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott intézkedések során.

Módosítás 160

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   A teljes uniós hozzájárulás az Unió általános költségvetéséből a [Digitális Európa program] és az XXX határozat által létrehozott Horizont Európa programot végrehajtó program számára elkülönített előirányzatokból fizetendő ki.

(2)   A maximális uniós hozzájárulás az Unió általános költségvetéséből a [Digitális Európa program], az XXX határozat által létrehozott Horizont Európa programot végrehajtó egyedi program , az Európai Védelmi Alap és más, a kompetenciaközpont vagy a hálózat hatáskörébe tartozó programok és projektek számára elkülönített előirányzatokból fizetendő ki.

Módosítás 161

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)    Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem fordítható a 4. cikk 8. b) pontjában szereplő feladatokra.

(4)    A Digitális Európa és a Horizont Európa programokból érkező uniós pénzügyi hozzájárulás nem fordítható a 4. cikk 8. b) pontjában szereplő feladatokra. Ezek költségei az Európai Védelmi Alap pénzügyi hozzájárulásaiból fedezhetők.

Módosítás 162

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)   A Bizottság jogosult megszüntetni, arányosan csökkenteni vagy felfüggeszteni a kompetenciaközpont számára biztosított uniós pénzügyi hozzájárulást, amennyiben a részt vevő tagállamok nem fizetik be, csak részlegesen fizetik be vagy késedelmesen fizetik be az (1) bekezdésben részletezett hozzájárulást.

(4)   A Bizottság jogosult megszüntetni, arányosan csökkenteni vagy felfüggeszteni a kompetenciaközpont számára biztosított uniós pénzügyi hozzájárulást, amennyiben a részt vevő tagállamok nem fizetik be, vagy csak részlegesen fizetik be az (1) bekezdésben részletezett hozzájárulást. A Bizottság a tagállamok hozzájárulásainak összegszerű és időbeli csökkenésével, megszűnésével vagy felfüggesztésével arányos mértékben szünteti meg, csökkenti vagy függeszti fel az Unió pénzügyi hozzájárulását.

Módosítás 163

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)

a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az igazgatási költségekhez;

a)

az Unió és a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az igazgatási költségekhez;

Módosítás 164

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)

a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az üzemeltetési költségekhez;

b)

az Unió és a részt vevő tagállamok pénzügyi hozzájárulásai az üzemeltetési költségekhez;

Módosítás 165

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 8 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)     A kompetenciaközpont szorosan együttműködik más uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel a szinergiák kihasználása és adott esetben az igazgatási költségek csökkentése érdekében.

Módosítás 166

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A kompetenciaközpont megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

(1)   A kompetenciaközpont megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, rendszeres és hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

Módosítás 167

Rendeletre irányuló javaslat

31 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)   A kompetenciaközpont személyi állománya ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll.

(7)   A kompetenciaközpont törekszik személyi állományában a nemek közötti egyensúly megteremtésére. A személyi állomány ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll.

Módosítás 168

Rendeletre irányuló javaslat

34 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)

a(z) (EU) 2019/XXX rendelet [Európai Védelmi Alap] 22. cikke [Az eredmények tulajdonjoga], 23. cikke [Az eredmények tulajdonjoga] és 30. cikke [A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása] a kompetenciaközpont összes védelemmel kapcsolatos intézkedésében történő részvételre alkalmazandó, amennyiben a munkaterv rendelkezik erről; a nem kizárólagos engedélyek odaítélése a tagállamokban bejegyzett vagy bejegyzettnek minősülő harmadik felekre korlátozható, valamint a tagállamok és/vagy tagállami állampolgárok által ellenőrizhető.

Módosítás 169

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A kompetenciaközpont valamennyi tevékenységét magas fokú átláthatósággal végzi.

(1)   A kompetenciaközpont valamennyi tevékenységét a legmagasabb fokú átláthatósággal végzi.

Módosítás 170

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   A kompetenciaközpont biztosítja, hogy a nyilvánosság és minden érdekelt fél – különösen a kompetenciaközpont munkájának eredményeiről – megfelelő, tárgyilagos, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjon. A kompetenciaközpont továbbá köteles a nyilvánosság elé tárni a  41 . cikkel összhangban tett érdekeltségi nyilatkozatokat.

(2)   A kompetenciaközpont biztosítja, hogy a nyilvánosság és minden érdekelt fél kellő időben átfogó, megfelelő, tárgyilagos, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjon , különösen a kompetenciaközpont, a hálózat, az ipari és tudományos tanácsadó testület, valamint a közösség munkájának eredményeit illetően . A kompetenciaközpont továbbá köteles a nyilvánosság elé tárni a  42 . cikkel összhangban tett érdekeltségi nyilatkozatokat.

Módosítás 171

Rendeletre irányuló javaslat

38 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)   A (2) bekezdésben említett értékelés keretében fel kell mérni a kompetenciaközpont által elért eredményeket a  számára meghatározott célok , megbízatás és feladatok tükrében. Amennyiben a Bizottság indokoltnak tartja a kompetenciaközpont további működtetését annak céljaira, megbízatására és feladataira tekintettel, javasolhatja a kompetenciaközpont 46. cikkben meghatározott megbízatásának meghosszabbítását.

(3)   A (2) bekezdésben említett értékelés keretében fel kell mérni a kompetenciaközpont által elért eredményeket a  céljai, megbízatása és feladatai , valamint hatékonysága és eredményessége tükrében. Amennyiben a Bizottság indokoltnak tartja a kompetenciaközpont további működtetését annak céljaira, megbízatására és feladataira tekintettel, javasolhatja a kompetenciaközpont 46. cikkben meghatározott megbízatásának meghosszabbítását.

Módosítás 172

Rendeletre irányuló javaslat

38 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

38a. cikk

A kompetenciaközpont jogi személyisége

(1)     A kompetenciaközpont jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)     A kompetenciaközpont valamennyi tagállamban az adott tagállam jogszabályai alapján a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetve azt elidegeníteni, továbbá bírósági eljárásban félként részt venni.

Módosítás 173

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kompetenciaközpont igazgatótanácsának szabályokat kell elfogadnia a  tagokra , a szervekre és a személyi állományra vonatkozóan az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából. Ezeknek a szabályoknak az XXX rendelet [új költségvetési rendelet] értelmében tartalmazniuk kell az igazgatótanács és az ipari és tudományos tanácsadó testület tagjainak képviselőivel kapcsolatos összeférhetetlenség elkerülésére szolgáló rendelkezéseket .

A kompetenciaközpont igazgatótanácsának szabályokat kell elfogadnia a  tagjaira , szerveire és személyi állományára, ezen belül az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanácsra, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületre és a közösségre vonatkozóan az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és megszüntetése céljából .

Módosítás 174

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok a nemzeti koordinációs központok tekintetében gondoskodnak az összeférhetetlenség megelőzéséről, azonosításáról és megszüntetéséről.

Módosítás 175

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az (1) bekezdésben említett szabályoknak összhangban kell lenniük az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel.

Módosítás 176

Rendeletre irányuló javaslat

44 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A fogadó tagállam által nyújtott támogatás

Székhely és a fogadó tagállam által nyújtott támogatás

Módosítás 177

Rendeletre irányuló javaslat

44 cikk – - 1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A kompetenciaközpont székhelyét demokratikusan elszámoltatható eljárás keretében, átlátható kritériumok alapján és az uniós joggal összhangban kell meghatározni.

Módosítás 178

Rendeletre irányuló javaslat

44 cikk – - 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A fogadó tagállam a lehető legjobb feltételeket biztosítja a kompetenciaközpont megfelelő működéséhez, ideértve az egyetlen székhelyet és további feltételeket, például a munkatársak gyermekei számára megfelelő oktatási létesítmények hozzáférhetőségét, valamint a munkatársak gyermekeinek és házastársainak, illetve élettársainak a munkaerőpiachoz, a társadalombiztosításhoz és az orvosi ellátáshoz való megfelelő hozzáférését is.

Módosítás 179

Rendeletre irányuló javaslat

44 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kompetenciaközpont és a székhelye szerinti tagállam [Belgium] között igazgatási megállapodás jöhet létre, amelyben az adott tagállam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosíthat a kompetenciaközpont részére.

A kompetenciaközpont és a székhelye szerinti tagállam között igazgatási megállapodás jön létre, amelyben az adott tagállam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosít a kompetenciaközpont részére.

Módosítás 180

Rendeletre irányuló javaslat

45 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

45a. cikk

 

A felhatalmazás gyakorlása

 

(1)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

 

(2)     A Bizottságnak a 6. cikk (5a) bekezdésében és a 8. cikk (4b) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e rendelet hatálybalépésének dátumától] kezdődő hatállyal.

 

(3)     Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (5a) bekezdésében és a 8. cikk (4b) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

 

(4)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

 

(5)     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

 

(6)     A 6. cikk (5a) bekezdése és a 8. cikk (4b) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.


(1)  Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0084/2019).

(1a)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/… rendelete (…) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, tranzitjára, az azokkal végzett brókertevékenységre és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatásra vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L …, …, … o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(1a)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/… rendelete (…) az ENISA-ról (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség), valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról és az 526/2013/EU rendelet (kiberbiztonsági jogszabály) hatályon kívül helyezéséről (HL L …) (2017/0225(COD)).

(1a)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/… rendelete (…) az ENISA-ról (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség), valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról és az 526/2013/EU rendelet (kiberbiztonsági jogszabály) hatályon kívül helyezéséről (HL L …) (2017/0225(COD)).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(1a)   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(1a)   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/XXX rendelete (…) a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról (HL L …) (2018/0227(COD)).

(26)  [teljes cím és HL-hivatkozás]

(27)  [teljes cím és HL-hivatkozás]

(26)  [teljes cím és HL-hivatkozás]

(27)  [teljes cím és HL-hivatkozás]


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/570


P8_TA(2019)0190

A 391/2009/EK rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosítása ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 391/2009/EK rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0567 – C8-0384/2018 – 2018/0298(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/74)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0567),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0384/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 25-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A8-0004/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 62., 2019.2.15., 298. o.


P8_TC1-COD(2018)0298

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 391/2009/EK rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/492 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/571


P8_TA(2019)0191

Az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosítása ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0568 – C8-0385/2018 – 2018/0299(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/75)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0568),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 172. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0385/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 10-i véleményére (2),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0009/2019),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 62., 2019.2.15., 301. o.

(2)  HL C 461., 2018.12.21., 173. o.


P8_TC1-COD(2018)0299

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/495 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/572


P8_TA(2019)0192

A hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítmények ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítményekről, a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv és a 2010/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2018)0033 – C8-0014/2018 – 2018/0012(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/76)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0033),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0014/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. május 23-i véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. október 10-i véleményére (2),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Halászati Bizottság véleményeire (A8-0326/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 283., 2018.8.10., 61. o.

(2)  HL C 461., 2018.12.21., 220. o.


P8_TC1-COD(2018)0012

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/883 irányelvvel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/573


P8_TA(2019)0193

Az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módszerek átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0085 – C8-0097/2018 – 2018/0040(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/77)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0085),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 33. és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0097/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. február 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0342/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;

3.

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;

4.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P8_TC1-COD(2018)0040

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/632 rendelettel.)


MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata

Az Európai Parlament és a Tanács üdvözli az Európai Számvevőszék 26/2018. számú, „A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelmei: mi okozott problémát?” című különjelentését és egyéb, a vámügyek területén nemrégiben készült idevágó jelentéseket, amelyek segítségével a társjogalkotók jobban megérthették, milyen okok állnak az uniós vámműveletek fejlesztéséhez szükséges informatikai rendszerek megvalósításának késedelmei mögött.

Az Európai Parlament és a Tanács úgy véli, hogy az Európai Számvevőszéknek a Bizottság által az Uniós Vámkódex 278a. cikke alapján készített jelentéseket értékelő jövőbeni ellenőrzései pozitív módon járulhatnának hozzá a további késedelmek elkerüléséhez.

Az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben vegyék figyelembe ezeket az ellenőrzéseket.

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között azon javaslat tárgyában létrejött megállapodást, amelynek célja az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módszerek átmeneti alkalmazására vonatkozó határidő meghosszabbítása.

A Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozatát, amely megállapítja, hogy az Európai Számvevőszéknek a Bizottság által az Uniós Vámkódex 278a. cikke alapján készített jelentéseket értékelő jövőbeni munkája pozitívan járulhatna hozzá a további késedelmek elkerüléséhez.

Amennyiben a Számvevőszék úgy dönt, hogy értékeli a bizottsági jelentéseket, a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (3) bekezdésének megfelelően teljes mértékben együttműködik az Európai Számvevőszékkel, és teljes mértékben figyelembe fogja venni annak megállapításait.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/575


P8_TA(2019)0194

A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelem ***I

Az Európai Parlament 2019. március 13-i jogalkotási állásfoglalása a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről és a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0489 – C8-0311/2017 – 2017/0226(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/78)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0489),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 83. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0311/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a cseh képviselőháznak, a cseh szenátusnak és a spanyol parlamentnek a jogszabálytervezetről szóló észrevételeire,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. január 18-i véleményére (1)

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0276/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 197., 2018.6.8., 24. o.


P8_TC1-COD(2017)0226

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 13-án került elfogadásra a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/713 irányelvvel.)


2019. március 14., csütörtök

2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/576


P8_TA(2019)0206

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása, valamint a gyermekek jogellenes külföldre vitele *

Az Európai Parlament 2019. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló tanácsi rendeletre irányuló tervezetről (átdolgozás) (15401/2018 – C8-0023/2019 – 2016/0190(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – ismételt konzultáció)

(2021/C 23/79)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Tanács tervezetére (15401/2018),

tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0411),

tekintettel 2018. január 18-i álláspontjára (1),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács ismételten konzultált a Parlamenttel (C8-0023/2019),

tekintettel eljárási szabályzata 78c. és 78e. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0056/2019),

1.

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0017.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/577


P8_TA(2019)0208

A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet ***I

Az Európai Parlament 2019. március 14-i jogalkotási állásfoglalása az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0134 – C8-0117/2018 – 2018/0060(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/80)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0134),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0117/2018),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Központi Bank 2018. július 12-i véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére (2),

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2019. január 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0440/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 79., 2019.3.4., 1. o.

(2)  HL C 367., 2018.10.10., 43. o.


P8_TC1-COD(2018)0060

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 14-én került elfogadásra az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/630 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/578


P8_TA(2019)0209

A légi közlekedés területén zajló verseny védelme ***I

Az Európai Parlament 2019. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0289 – C8-0183/2017 – 2017/0116(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 23/81)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0289),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0183/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. január 17-i véleményére (1),

a Régiók Európai Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. december 12-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0125/2018),

1.

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)  HL C 197., 2018.6.8., 58. o.


P8_TC1-COD(2017)0116

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. március 14-én került elfogadásra a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/712 rendelettel.)


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/579


P8_TA(2019)0210

A 2020. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások – III. szakasz

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása a 2020. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság (2019/2001(BUD))

(2021/C 23/82)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: költségvetési rendelet),

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: „a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet”),

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3),

tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra (4),

tekintettel az Európai Unió 2019-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (5) és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra,

tekintettel az ENSZ-közgyűlés „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című, 2015. szeptember 25-i 70/1. sz. határozatára, amely 2016. január 1-jén lépett hatályba, valamint a Bizottság közelmúltban benyújtott „Fenntartható Európa 2030-ra” című vitaanyagára,

tekintettel a Tanácsnak a 2020. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2019. február 12-i következtetéseire (06323/2019),

tekintettel eljárási szabályzata 86a. cikkére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0172/2019),

A.

mivel a 2020. évi uniós költségvetésről szóló tárgyalások a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokkal és a saját uniós források rendszerének reformjával párhuzamosan fognak zajlani; mivel 2019 lesz a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret hetedik éve;

B.

mivel a Tanács többször is ellentmondott önmagának az elmúlt néhány évben azzal, hogy új politikai prioritásokat jelölt ki az Unió számára, ám nem volt hajlandó új előirányzatokat biztosítani ezek finanszírozására; mivel az új politikai prioritásokat és az Unió jövőbeli kihívásait nem a meglévő programok előirányzatainak csökkentésével, hanem új előirányzatok révén kell finanszírozni;

C.

mivel a jelenlegi pénzügyi programozási időszak vége felé a többéves programok végrehajtásához elegendő pénzügyi forrásra lesz szükség, és ezért előre látni kell a 2020-ban szükségessé váló kifizetéseket annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret első éveiben megelőzhető legyen egy újabb kifizetési válság;

2020. évi költségvetés: híd a jövőbeli Európa felé – Befektetés az innovációba, a fenntartható fejlődésbe, a polgárok védelmébe és biztonságába

1.

hangsúlyozza, hogy az Unió 2020. évi költségvetése a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felé ível át, és hozzájárul az Unió jövőbeni politikai prioritásaival kapcsolatos közös, hosszú távú jövőkép kialakításához, és európai hozzáadott értéket teremt; elvárja, hogy a 2020. évi költségvetés elfogadásakor a Tanáccsal részt vegyen a többéves pénzügyi keretről folytatott teljes értékű tárgyalásokon, az Európai Tanács politikai megállapodását követően; úgy véli, hogy egy erős, felelősségteljes és előretekintő 2020-es költségvetés elő fogja segíteni a megállapodást és a következő többéves pénzügyi keretre való áttérést; ezért teljes mértékben élni kíván a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a költségvetési rendeletben biztosított meglévő rugalmassággal és egyéb rendelkezésekkel annak érdekében, hogy megerősítse a kulcsfontosságú uniós programokat a 2020. évi költségvetésben, megfelelően figyelembe véve a teljesítményalapú költségvetési megközelítést az uniós költségvetésben;

2.

konkrét mezőgazdasági programokat szorgalmaz egyrészt a rövid ellátási láncok, a termelők számára biztosított tisztességes árak, valamint a mezőgazdasági termelők számára biztosított stabil és elfogadható jövedelmek támogatása, másrészt a kifizetések országok, termelési típusok és termelők közötti méltányos újraelosztása, a jelenlegi egyenlőtlenségek megszüntetése és a legnagyobb termelési hiányosságokat mutató tagállamok, valamint a kis- és közepes méretű termelők támogatása érdekében;

3.

ezért úgy véli, hogy a következő évi uniós költségvetésnek egyértelmű politikai prioritásokat kell meghatároznia, és lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy fenntartható és befogadó gazdasági növekedést és munkahelyeket teremtsen, további beruházásokat hajtson végre a jövőbeni megoldásokhoz szükséges innovációs és kutatási kapacitásokba, megerősítse a versenyképességet és a gazdasági növekedést, biztonságos és békés Európát biztosítson, megerősítse a polgárok munka- és életkörülményeit, fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, megerősítse az Uniót a környezeti kihívásokkal és az éghajlatváltozással szembeni küzdelmében és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítésében, hozzájáruljon az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak teljes körű végrehajtásához, valamint a szociális jogok európai pillérének megvalósításához;

4.

rámutat arra, hogy mivel 2020 a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, a korábbi késedelmek ellensúlyozása és a záró szakasz elérése érdekében tovább kell gyorsítani az uniós programok, nevezetesen a kohézió, a közös agrárpolitika és a közös halászati politika terén megosztott irányítás alá tartozó programok végrehajtását; arra számít, hogy ez a kifizetési kérelmek jelentős növekedésében is tükröződni fog, és ezért előre jelzi, hogy a 2020-ra vonatkozó kifizetési előirányzatok éves szintje tetőzni fog; hangsúlyozza a Parlament szándékát, hogy 2020-ban biztosítsa a szükséges kifizetéseket, és hogy a jelenlegi időszakhoz hasonlóan a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben is újabb pénzügyi válságot akadályozzon meg; hangsúlyozza, hogy az uniós programok megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében folyamatosan javítani kell az ellenőrzési és korrekciós mechanizmusokat;

5.

rámutat arra, hogy a decentralizált ügynökségek fontos szerepet játszanak az Unió jogalkotási prioritásai végrehajtásának biztosításában és ezáltal a versenyképességgel, a fenntartható növekedéssel, foglalkoztatással, valamint a jelenlegi migrációs és menekültáramlások kezelésével kapcsolatos uniós politikai célkitűzések teljesítésében; elvárja, hogy a 2020. évi költségvetésről folyó tárgyalások az uniós ügynökségek megfelelő operatív és adminisztratív finanszírozásához vezessenek, lehetővé téve számukra, hogy eleget tudjanak tenni növekvő feladataiknak és a lehető legjobb eredményeket érjék el; megismétli álláspontját, miszerint 2018 a személyi állomány 5 %-os csökkentése és az úgynevezett „újrafoglalkoztatási alap” végrehajtásának utolsó éve volt; elvárja a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy tartózkodjanak attól, hogy a 2020. évi költségvetésben tovább csökkentik az ügynökségek erőforrásait;

Innováció és kutatás a jövőbeli megoldások érdekében: a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés támogatása a változásra való felkészülés és a versenyképesség fokozása érdekében

6.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Európa vezető szerepet játsszon a kulcsfontosságú technológiák terén olyan területeken, mint a világűr, az egészségügyi ellátás, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a biztonság és a közlekedés; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek továbbra is megoldásokat kínáljanak Európa szükségleteire, az előtte álló kihívásokra és versenyképességére, és ezzel összefüggésben emlékeztet az alapkutatás fontos szerepére; hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020-ról a Horizont Európa programba való átmenetnek zökkenőmentesnek kell lennie a vállalkozások, a kutatási létesítmények és a tudományos szféra stabilitásának biztosítása érdekében; riasztónak tartja a Horizont 2020 teljes időszak alatti jelentős alulfinanszírozottságát, ami a kiváló pályázatok esetében alacsony sikerességi arányhoz vezet; ezért azt tervezi, hogy a következő évi költségvetésben a lehető legnagyobb éves allokációt biztosítja a Horizont 2020 számára, teljes mértékben kihasználva a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a költségvetési rendeletben szereplő rugalmassági rendelkezéseket; hangsúlyozza továbbá az európai strukturális és beruházási alapokkal való szinergiák mélyítésének fontosságát;

7.

hangsúlyozza az európai technológiai átalakulásból származó gazdasági növekedés lehetőségét, és szorgalmazza, hogy az uniós költségvetés megfelelő hozzájárulást kapjon az európai ipar digitalizációjának támogatásához, valamint a digitális készségek és vállalkozások előmozdításához; kiemeli a digitális képességekbe – többek között a nagyteljesítményű uniós számítástechnikai infrastruktúrába, a mesterséges intelligenciába és a kiberbiztonságba – való további beruházások fontosságát; hangsúlyozza, hogy a Digitális Európa program a várakozások szerint a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jelentős mértékű növelését fogja biztosítani, és ezért a jövő évi költségvetésben növelni kívánja e terület finanszírozását;

8.

kiemeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) sikerét abban, hogy további beruházásokat ösztönöz az EU-ban azzal a céllal, hogy 2020-ra elérje a legalább 500 milliárd EUR-s beruházási célt, az alap meghosszabbítását követően; rámutat azonban az Európai Számvevőszék azon ajánlásaira, hogy javítsák tovább a kiválasztott projektek addicionalitását; emlékeztet arra, hogy az ESBA-garanciaalap finanszírozása részben a Horizont 2020 keretprogramból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből történő átcsoportosítások révén valósult meg, és ismét megerősíti azon régóta képviselt álláspontját, hogy az új kezdeményezéseket teljes egészében új forrásokból kell finanszírozni;

9.

teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a méltányosság javítása és az egyenlő esélyek biztosítása az európai szociális piacgazdaságon belül előfeltétele az Unió fenntartható fejlődésének; biztosítani kívánja az olyan programok megfelelő finanszírozását, mint a COSME és az olyan jövőbeni és feltörekvő technológiákét, amelyek jelentősen hozzájárulnak az európai gazdaság gerincét képező, induló vállalkozások, valamint kis- és középvállalkozások (kkv-k) sikeréhez, és amelyek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, az innováció és a társadalmi integráció fő mozgatórugói; kiemeli e programok magas végrehajtási arányát, és rámutat arra, hogy képesek még több forrást felvenni;

Biztonság, védelem és béke az európai polgárok számára

10.

úgy véli, hogy az EU külső határainak a megerősített Európai Határ- és Parti Őrség és az Europol támogatásával biztosított védelme a belső határok nélküli Európai Unió, a megfelelően működő schengeni térség és az EU-n belüli szabad mozgás egymástól el nem választható és kölcsönösen előnyös; ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unióban erőteljes beruházásokat hajtsanak végre a belső biztonság terén, többek között az uniós bűnüldözés és a határokon átnyúló bűnügyi fenyegetettségre igazságügyi eszközökkel történő reagálás javítása, valamint az információcsere előmozdítása céljából, fokozott támogatást nyújtva az Eurojust és az Európai Ügyészség számára; úgy véli, hogy a biztonság, az igazságügy és a határellenőrzés területén működő összes ügynökség esetében köteles biztosítani a megfelelő finanszírozást, személyzetet és a személyzet képzését, tekintve a hatáskörükbe tartozó feladatok jelentős növekedését, a köztük lévő együttműködés fontosságát, a technológiai újítások és az alkalmazkodás szükségességét, valamint alapvető szerepüket a tagállamok közötti együttműködés és koordináció megerősítésében;

11.

ezzel párhuzamosan hangsúlyozza az Unió humanitárius felelősségét a migrációs politika területén, és elismeri, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Alapjogi Ügynökség kulcsfontosságú szerepet játszik a közös menekültügyi gyakorlatok tagállamokon belüli kidolgozásában és végrehajtásában; úgy véli, hogy a migráció, a menekültügy és az emberi jogok területén működő valamennyi ügynökség számára biztosítani kell a megfelelő finanszírozást, személyzetet és a személyzet képzését megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat biztosítva számukra feladatuk megfelelő ellátásához;

12.

üdvözli a tagállamok elkötelezettségét a megújított uniós védelmi menetrend mellett, valamint a további európai védelmi együttműködésre való hajlandóságukat; az Európai Védelmi Alap felé tett első lépésként kiemeli az európai védelmi ipar fejlesztési program elindításának jelentőségét; kéri, hogy az európai védelmi ipar versenyképességének és innovációjának javítása érdekében az Unió védelmi költségvetésének további növelését kizárólag új előirányzatokból finanszírozzák;

13.

határozottan támogatja az EU-nak a növekvő biztonsági fenyegetettség, például az Európán és a szomszédos országokon belüli radikalizálódás és erőszakos szélsőségesség kezelésére irányuló fokozott erőfeszítéseit, valamint azt, hogy uniós szinten jobban hangolják össze ezeket a programokat;

14.

hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonság alapvető fontosságú az Unió jóléte és biztonsága, valamint polgárai magánéletének védelme szempontjából, továbbá hogy a kibertámadások, a kiberbűnözés és a manipuláció fenyegetik a nyitott társadalmakat, és hogy a gazdasági kémkedés gátolja a digitális egységes piac működését és veszélyezteti az európai vállalkozások versenyképességét; megfelelő pénzügyi forrásokat kér az összes érintett ügynökség operatív és adminisztratív feladatainak ellátására, a hálózati és információs rendszerek biztonságának javítása, a kibertámadásokkal szembeni erős ellenálló képesség kiépítése és a kiberbűnözés elleni küzdelem érdekében; ebben az összefüggésben támogatja az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Europol közötti stratégiai együttműködést;

15.

emlékeztet arra, hogy a béke és a stabilitás az Európai Unió költségvetése által támogatott alapértékek, és e tekintetben kiemeli, hogy az Unió jelentős mértékben hozzájárult a békéhez és a megbékéléshez Írország szigetén, különösen a nagypénteki megállapodás támogatása, valamint a PEACE és az INTERREG programok finanszírozása révén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a brexit után is fenntartsák e programok finanszírozását;

16.

a Facebook-felhasználók adatainak a Cambridge Analytica általi felhasználásáról és az adatvédelemre gyakorolt hatásokról szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására (6) hivatkozva úgy véli, hogy a félretájékoztatás – és különösen a félrevezető információk nyomon követése és felderítése és bármilyen más típusú külföldi beavatkozás – elleni küzdelem prioritást élvez a tisztességes és demokratikus választások biztosítása érdekében, különösen az európai választások évében; további pénzügyi forrásokat kér a stratégiai kommunikációs eszközök rendszeres használatának fokozására az összehangolt, határozott uniós reagálás lehetővé tétele érdekében; támogatja a Bizottság által azzal kapcsolatban kidolgozott iránymutatásokat, hogy miként kell alkalmazni a meglévő uniós szabályokat a személyi adatoknak a választások ideje alatt a polgárok közösségi médián keresztüli megszólítására való felhasználásával kapcsolatos kérdés kezelése és a tisztességes választási eljárás garantálása érdekében;

17.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy csak kevés európai polgár véli úgy, hogy az Európai Unió érte munkálkodik, és jelentős előnyöket biztosít számára; megfelelő pénzügyi források biztosítását kéri a Bizottság számára az olyan eszközökbe való beruházáshoz, mint a legutóbbi Európának köszönhetjük elnevezésű parlamenti kezdeményezés és a Citizens’ App, amelyek arra irányulnak, hogy tájékoztassák a polgárokat az Unió munkájáról, és hangsúlyozzák a béke, a demokrácia, a jogállamiság és a szólásszabadság előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket; úgy véli, hogy fokozni kellene az ilyen eszközök nemzeti szintű terjesztését;

18.

rámutat, hogy a közös agrárpolitika és a közös halászati politika az európai integráció sarokkövei, amelyek célja az európai polgárok biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerekkel való ellátása, valamint a mezőgazdasági egységes piac megfelelő működésének, a vidéki térségek sok éven keresztüli fenntarthatóságának és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása; emlékeztet arra, hogy e szakpolitikák hozzájárulnak az EU életképességéhez és stabilitásához; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást a termelőknek Európa-szerte az előre nem látható piaci ingadozások leküzdéséhez és a biztonságos és jó minőségű élelmiszer-ellátás biztosításához; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a kisüzemi mezőgazdaságra és halászatra;

A szolidaritás és a kölcsönös megértés erősítése

19.

további pénzügyi forrásokat kér az Erasmus +, az elsődleges európai oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram – többek között a szakképzés – iránti jövőbeli kereslet kielégítésére, figyelembe véve annak külső dimenzióját is; hangsúlyozza, hogy megfelelő erőforrásokra van szükség a program „demokratizálásához”, hozzáférhetővé téve finanszírozását a különböző háttérrel rendelkező emberek számára, és – a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem egyik módjaként – munkálkodva a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszere felé; emlékeztet arra, hogy a Parlament kérte, hogy a következő többéves pénzügyi keretben e programra szánt pénzügyi keretösszeget háromszorozzák meg; felszólít az oktatás, a tanulószerződéses gyakorlati képzés, a kultúra és a kutatás közötti együttműködés megerősítésére;

20.

emlékeztet arra, hogy rendkívül fontos a kultúra, a tudás, az alkotás és az innováció révén megújítani Európa melletti szilárd elkötelezettségünket akkor, amikor megkérdőjelezik az európai projektet; úgy véli ezért, hogy a Kreatív Európa és a MEDIA programot a megfelelő szinten kell támogatni;

21.

hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemhez további jelentős pénzügyi erőfeszítésekre van szükség az oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése érdekében; hangsúlyozza e tekintetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés pozitív hatását, amely 2017 végéig mintegy 1,7 millió fiatalt támogatott; örvendetesnek tartja, hogy a Parlament határozott kérésére a 2019. évi költségvetésről folytatott tárgyalások eredményeként az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre 2019-ben összesen 350 millió EUR-t különítettek el; arra számít, hogy a 2020-as költségvetés-tervezet ambiciózusabb lesz e programot illetően, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsák az Európai Szociális Alap Pluszra (ESZA+) való zökkenőmentes áttérést; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani e program végrehajtását, és tovább kell javítani a program hatékonyságát annak biztosítása érdekében, hogy az nagyobb európai hozzáadott értéket teremtsen a nemzeti foglalkoztatási politikák számára;

22.

úgy véli, hogy a társadalmi kohéziónak Európában hozzá kell járulnia a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez és a fogyatékossággal élők jobb befogadásához, valamint a hosszú távú strukturális demográfiai változásokhoz kapcsolódó fenntartható megoldásokhoz; hangsúlyozza, hogy az érintett uniós programok terén pénzügyi forrásokra van szükség ahhoz, hogy Európában az idősödő népesség számára megfelelő támogatást lehessen nyújtani a mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében;

23.

emlékeztet arra, hogy a migráció és a menekültügy terén szükség van a tagállamok közötti szolidaritásra és felelősség-megosztásra, és felszólítja a tagállamokat, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot a nemzeti programokon keresztül megfelelően használják fel; megfelelő költségvetést kér ezen alap számára 2020-ra annak érdekében, hogy támogassa a menedékkérők befogadását a tagállamokban, a tisztességes visszatérési stratégiákat, az áttelepítési programokat, a jogszerű migrációs politikákat és a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának előmozdítását; úgy véli, hogy az európai menekültügyi rendszerben meg kell erősíteni a városok és az önkormányzatok támogatását;

24.

emlékeztet arra, hogy a jelenlegi migrációs jelenség tartós megoldása a migrációs áramlat kiindulási országainak politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésében rejlik; kéri, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz kapjon elegendő pénzügyi forrást e prioritás támogatására, és például az afrikai országokkal folytatott fenntartható és kölcsönösen előnyös partnerségek továbbfejlesztésének előmozdítására; ezzel összefüggésben megerősíti, hogy elegendő és folyamatos pénzügyi támogatást kell nyújtani a nemzetközi szervezetek – többek között az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) – számára; fokozott pénzügyi és szervezésbeli támogatást kér az EU és a partnerországok közötti cserékhez hozzájáruló programok számára olyan területeken, mint a szakképzés, az induló vállalkozások létrehozása, a kkv-k, az egészségügy és az oktatás támogatása, valamint a tiszta vízzel, a szennyvízkezeléssel és a hulladékártalmatlanítással kapcsolatos szakpolitikákra;

25.

úgy véli, hogy a nemi alapú megkülönböztetés elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen az EU értékeivel; rámutat, hogy a Daphne program és a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak elleni küzdelemre irányuló egyéb alapok iránti kérelmek aránya riasztóan alacsony, és a program finanszírozásának növelését tervezi; úgy véli továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése hatékony stratégia a nemek közötti egyenlőség elérésére és a megkülönböztetés elleni küzdelemre, és kéri, hogy a vonatkozó uniós szakpolitikákba és kiadási programokba építsék be a nemek közötti egyenlőség szempontját; elvárja a Bizottságtól, hogy mihamarabb hozza létre a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli érvényesítésével kapcsolatos keretet;

26.

ismét kiemeli az európai szomszédságpolitika jelentőségét, amely megerősíti a kapcsolatokat a szomszédos országokkal és támogatja a békefolyamatokat, előmozdítja a gazdasági és társadalmi növekedést és a fenntartható, határokon átnyúló együttműködést; emlékeztet arra, hogy az EU és a Nyugat-Balkán közötti szoros kapcsolatok elengedhetetlenek a térség stabilitása és az előcsatlakozási folyamat szempontjából; emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozást az országok abbéli képességének megerősítéséhez kell igazítani, hogy folytatni tudják a szükséges jogi, politikai, társadalmi és gazdasági reformokat, különös tekintettel a közigazgatás megfelelő működésének javítására, valamint a demokratikus intézmények stabilitásának és ellenálló képességének és a jogállamiság megvalósításának támogatására;

A környezeti kihívások és az éghajlatváltozás kezelése

27.

hangsúlyozza, hogy a 2020. évi költségvetésnek jelentős mértékben hozzá kell járulnia a környezeti kihívások és az éghajlatváltozás kezeléséhez annak érdekében, hogy ellensúlyozza a meglévő lemaradást és teljesítse az EU kötelezettségvállalásait; emlékeztet az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy élen jár az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos és klímasemleges gazdaságra való áttérés terén, de sajnálja, hogy az Unió nem valósítja meg éghajlat-politikai célkitűzéseit, különösen a tekintetben, hogy a 2014–2020 közötti időszakban az uniós kiadások 20 %-a az éghajlathoz kapcsolódjon; ezért úgy véli, hogy az éghajlattal kapcsolatos kiadások jelentős növelése elengedhetetlen az Unió éghajlat-politikai és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez; úgy véli, hogy az éghajlati szempontok általános érvényesítését az uniós politika valamennyi ágazatában tovább kell támogatni és optimalizálni, valamint adott esetben az éghajlati- és fenntarthatósági szempontok ellenőrzését is be kell vezetni; az európai hozzáadott értékkel bíró projektek támogatására az összes releváns uniós programhoz több pénzügyi forrást kér, hozzájárulva a tiszta energiára való átálláshoz és erőforrás-hatékonysághoz, a fenntartható zöld és kék gazdasághoz, továbbá a természetvédelemhez, előtérbe helyezve a biológiai sokféleséget, az élőhelyeket és a veszélyeztetett fajokat;

28.

hangsúlyozza, hogy éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos következetes és hatékony megközelítés érdekében az EU-nak a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokat a Párizsi Megállapodás ratifikálásának és végrehajtásának feltételéhez kell kötnie; emlékeztet e tekintetben a klímadiplomáciáról szóló, 2018. július 3-i állásfoglalására (7), valamint arra, hogy felkérte a Bizottságot, hogy végezzen átfogó értékelést a meglévő szabadkereskedelmi megállapodások Párizsi Megállapodásban tett kötelezettségvállalásoknak való megfeleléséről; úgy véli, hogy ha valamely uniós partner nem tenne eleget e kötelezettségvállalásoknak, a Bizottság e partnerrel szemben ideiglenesen felfüggeszthetné a kereskedelem liberalizálására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokat;

A 2020. évi eljárás nyitott kérdései

29.

arra számít, hogy az Egyesült Királyság 2019. márciusi kilépése az Unióból várhatóan nem lesz közvetlen hatással a 2020. évi költségvetésre, mivel az Egyesült Királyság hozzá fog járulni a költségvetés végrehajtásához, illetve részt fog abban venni; sürgeti mindazonáltal a Bizottságot, hogy az Unió költségvetése hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében vizsgálja meg az összes lehetséges forgatókönyvet és készüljön fel ezekre, valamint gondoskodjon egy vészhelyzeti tervről, amelyben egyértelmű kötelezettségvállalásokat határoz meg és mechanizmusokat vázol fel, valamint védi az uniós költségvetést abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem járulna hozzá az 2020. évi uniós költségvetéshez vagy nem venne benne részt;

30.

emlékeztet arra, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, az 1a. fejezetnek a 2019. évi költségvetésről szóló közös következtetések keretében közzétett költségvetés-módosítás révén történő megerősítéséről szóló közös nyilatkozat nyomán a Bizottság – amint 2019 tavaszán befejeződik a 2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret technikai kiigazítása – az Erasmus+ és a Horizont 2020 program számára biztosított előirányzatok mértékét megemelő költségvetés-módosítást fog benyújtani annak érdekében, hogy a Tanács és a Parlament gyorsan foglalkozhasson azzal;

31.

hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a megfelelő kutatási projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont összegeket az éves költségvetési eljárás keretében ismét a kutatási programok rendelkezésére bocsássák, és a végrehajtás terén több előfeltételt nem határoz meg; felkéri a Bizottságot, hogy számoljon be konkrétan a kutatási programok visszavont összegeiről, adja meg az e cikkel kapcsolatos összes releváns információt és adatot; kéri a Tanács elnökségét, hogy tisztázza, hogy a cikket minden tagállam teljesen megértette-e; kéri, hogy a rendelkezésre és az ahhoz kapcsolódó eljárásra minden esetben a 2020. évi költségvetési eljárás keretében kerüljön sor, kezdve a rendelkezés költségvetési tervezetbe történő felvételével;

32.

úgy véli, hogy a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság közvetlenül a polgárok által választott ágának teljesítenie kell politikai feladatát és kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat kell előterjesztenie, kifejezve a jövőre vonatkozó politikai elképzeléseit; ezzel összefüggésben kötelezettséget vállal arra, hogy az egyes bizottságaival szoros együttműködésben kidolgozott, kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tartalmazó csomagra vonatkozó javaslatot nyújt be, hogy a Bizottság értékelésének megfelelően megtalálja a megfelelő egyensúlyt a politikai akarat és a technikai kivitelezhetőség között;

o

o o

33.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1)  HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)  HL L 168., 2014.6.7., 105. o.

(5)  HL L 67., 2019.3.7.

(6)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0433.

(7)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0280.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/585


P8_TA(2019)0212

Sebastiano Laviolának az Egységes Szanálási Testület tagjává történő kinevezése

Az Európai Parlament 2019. március 14-i határozata az Egységes Szanálási Testület egy tagjának kinevezéséről szóló bizottsági javaslatról (N8-0021/2019 – C8-0042/2019 – 2019/0901(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/83)

Az Európai Parlament,

tekintettel Sebastiano Laviolának az Egységes Szanálási Testület tagjává történő kinevezéséről szóló, 2019. január 30-i bizottsági javaslatra (N8-0021/2018),

tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 56. cikkének (6) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata 122a. cikkére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0148/2019),

A.

mivel a 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (4) bekezdése értelmében a rendelet 43. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett Egységes Szanálási Testület tagjait érdemeik, képességeik, a banki szakértelem, a pénzügyi kérdések ismerete, a pénzügyi felügyelet és szabályozás, valamint a bankok szanálása szempontjából releváns tapasztalataik alapján kell kinevezni;

B.

mivel a 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (4) bekezdésében rögzített kötelezettségek, valamint a Parlament által a jelöltek listájának benyújtásakor a nemek közötti egyensúly tiszteletben tartására tett számos felszólítás ellenére az összes jelölt férfi, amit a Parlament helytelenít; mivel a Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nők továbbra sincsenek megfelelően reprezentálva a banki és pénzügyi szolgáltatások terén betöltött vezető pozíciókban, és kéri, hogy a következő kinevezésnél tartsák be ezt a kérést; mivel valamennyi uniós és nemzeti intézménynek és szervnek konkrét intézkedéseket kell tennie a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében;

C.

mivel a 806/2014/EU rendelet 56. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. december 7-én elfogadta a rendelet 43. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, az Egységes Szanálási Testület tagjának jelölt személyek szűkített listáját;

D.

mivel a 806/2014/EU rendelet 56. cikke (6) bekezdésének megfelelően a szűkített listát megküldték a Parlamentnek;

E.

mivel a Bizottság 2019. január 30-án javaslatot fogadott el Sebastiano Laviolának az Egységes Szanálási Testület tagjává és a szanálási politika kidolgozásáért és koordinálásáért felelős igazgatóvá történő kinevezéséről és benyújtotta azt a Parlamentnek;

F.

mivel Gazdasági és Monetáris Bizottsága ezután értékelte az Egységes Szanálási Testület tagjának javasolt jelölt képességeit, különös tekintettel a 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményekre;

G.

mivel a bizottság 2019. február 26-án meghallgatás keretében találkozott Sebastiano Laviolával, aki először nyitóbeszédet mondott, majd válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire;

1.

egyetért Sebastiano Laviolának az Egységes Szanálási Testület tagjává történő, ötéves időtartamra szóló kinevezéséről szóló bizottsági javaslattal;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

(1)  HL L 225., 2014.7.30., 1. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/587


P8_TA(2019)0213

Az Európai Központi Bank Igazgatósága egy tagjának kinevezése

Az Európai Parlament 2019. március 14-i határozata a Tanácsnak az Európai Központi Bank igazgatósági tagságára történő jelölésre vonatkozó ajánlásáról (05940/2019 – C8-0050/2019 – 2019/0801(NLE))

(Konzultáció)

(2021/C 23/84)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Tanács 2019. február 11-i ajánlására (05940/2019) (1),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 283. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, amelynek megfelelően az Európai Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0050/2019),

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyvre és különösen annak 11.2 cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0144/2019),

A.

mivel az Európai Tanács 2019. február 14-i levelével konzultált az Európai Parlamenttel Philip R. Lane-nek az Európai Központi Bank igazgatóságági tagjává 2019. június 1-jétől nyolc évi időtartamra történő kinevezéséről;

B.

mivel az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 283. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek, valamint az EKB-nak a Szerződés 130. cikkéből következő teljes függetlensége követelménye szempontjából – a jelölt képességeit; mivel ezen értékelés keretében a bizottság megismerhette a jelölt életrajzát és a neki küldött írásbeli kérdőívre adott válaszait;

C.

mivel ezt követően a bizottság 2019. február 26-án meghallgatás keretében találkozott a jelölttel, aki a meghallgatáson bevezető nyilatkozatot tett, majd válaszolt a bizottság tagjai által feltett kérdésekre;

D.

mivel a Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy az Európai Parlament számos alkalommal kérte a Tanácsot az EKB Igazgatóságában a nemek közötti egyensúly hiányának orvoslására, az Európai Tanács nem vette komolyan ezt a kérést, és kéri, hogy a következő kinevezés során vegyék figyelembe a kérést; mivel a nők továbbra is alulreprezentáltak a banki és pénzügyi szolgáltatások terén betöltött vezetői pozíciókban; mivel valamennyi uniós és nemzeti intézménynek és szervnek konkrét intézkedéseket kell végrehajtania a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében;

1.

kedvező véleményt nyilvánít a Philip R. Lane Európai Központi Bank igazgatósági tagjává történő kinevezésére irányuló tanácsi ajánlásról;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányának.

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/588


P8_TA(2019)0214

Az Európai Bankhatóság elnökének kinevezése

Az Európai Parlament 2019. március 14-i határozata az Európai Bankhatóság elnökének kinevezéséről (N8-0028/2019 – C8-0052/2019 – 2019/0902(NLE))

(Egyetértés)

(2021/C 23/85)

Az Európai Parlament,

tekintettel arra, hogy az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsa 2019. február 19-én José Manuel Campát választotta az Európai Bankhatóság elnökévé (C8-0052/2019),

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelet (1) 48. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata 122a. cikkére,

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0146/2019),

A.

mivel az 1093/2010/EU rendelet 48. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az Európai Bankhatóság elnökét érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett tapasztalata alapján, nyílt kiválasztási eljárást követően kell kinevezni;

B.

mivel az Európai Bankhatóság 2018. december 12-én álláshirdetést tett közzé a hatóság elnöki posztjáról; mivel a pályázatok benyújtásának határideje 2019. január 11-e volt;

C.

mivel 2019. február 5-én az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsa elfogadta a hatóság elnöki posztjára jelölt személyek szűkített listáját;

D.

mivel az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsa 2019. február 19-én José Manuel Campát választotta az Európai Bankhatóság elnökévé és ennek megfelelően tájékoztatta a Parlamentet;

E.

mivel a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága ezután értékelte az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsa által kiválasztott jelölt képességeit, különös tekintettel az 1093/2010/EU rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményekre;

F.

mivel 2019. február 26-án Gazdasági és Monetáris Bizottsága meghallgatta José Manuel Campát, aki nyitóbeszédet mondott, majd válaszolt a bizottság tagjai által feltett kérdésekre;

G.

mivel annak ellenére, hogy az Európai Parlament a korábbi kinevezések során a jelöltek listáinak benyújtásakor számos felhívást tett közzé a nemek közötti egyensúly tiszteletben tartására vonatkozóan, a Parlament sajnálattal állapítja meg, hogy minden jelölt férfi volt, és kéri, hogy ezt a kérést a következő kinevezésnél tartsák tiszteletben; mivel a nők továbbra is alulreprezentáltak a banki és pénzügyi szolgáltatások terén betöltött vezetői pozíciókban; mivel valamennyi uniós és nemzeti intézménynek és szervnek konkrét intézkedéseket kell tennie a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében;

1.

egyetért José Manuel Campának az Európai Bankhatóság elnökévé történő, öt évre szóló kinevezésével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bankhatóságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

(1)  HL L 331., 2010.12.15., 12. o.


2021.1.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 23/590


P8_TA(2019)0218

Az Európai Valutaalap létrehozása

Az Európai Parlament 2019. március 14-i állásfoglalása az Európai Valutaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0827 – 2017/0333R(APP))

(2021/C 23/86)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Valutaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0827),

tekintettel az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására (1),

tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló 2017. február 16-i állásfoglalására (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának a gazdasági és monetáris unió (GMU) reformjára irányuló javaslatokról szóló, 2018. július 5-i véleményére,

tekintettel az eurócsoport elnökének az Európai Tanács elnökéhez írt, a GMU további elmélyítéséről szóló 2018. június 25-i levelére, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus reformjáról szóló, a 2018. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatra,

tekintettel az eurócsoport által az uniós vezetők számára készített, a GMU elmélyítéséről szóló, 2018. december 4-i jelentésre,

tekintettel a 2018. december 14-i euróövezeti csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra,

tekintettel az Európai Bizottság és az ESM közötti jövőbeli együttműködésről szóló, 2018. november 14-i közös álláspontra,

tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) 2018. április 11-i véleményére az Európai Valutaalap létrehozására irányuló rendeletjavaslatról (3),

tekintettel az Európai Számvevőszék 2018. szeptember 18-i 2/2018 sz. véleményére az Európai Valutaalap uniós jogi kereten belüli létrehozására irányuló, 2017. december 6-i javaslattal kapcsolatos ellenőrzési és elszámoltathatósági megfontolásokról,

tekintettel az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló 2015. június 22-i jelentésére, a Bizottságnak az Európa jövőjéről szóló 2017. március 1-i fehér könyvére, valamint a Bizottságnak a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló, 2017. május 31-i vitaanyagára,

tekintettel „Az európai demokráciának a jövőbeli GMU keretében történő megerősítése” című, 2013. június 12-i állásfoglalására (4),

tekintettel a trojkának (EKB, Bizottság és IMF) az euróövezet programországaival kapcsolatos szerepével és műveleteivel összefüggő vizsgálatáról szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására (5),

tekintettel az euróövezet költségvetési kapacitásáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására (6),

tekintettel a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretről és saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására (7),

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (5) bekezdésére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság időközi jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0087/2019),

A.

mivel az euró bevezetése az európai projekt egyik legjelentősebb politikai vívmánya és a GMU egyik sarokköve;

B.

mivel a pénzügyi és gazdasági válság feltárta az euróövezet struktúrájának gyenge pontjait, rávilágítva a GMU mielőbbi befejezésének, valamint a demokratikus elszámoltathatósága és átláthatósága megerősítésének szükségességére;

C.

mivel az euró védelmet és lehetőségeket egyaránt biztosít az uniós polgárok számára; mivel egy erős és stabil euróövezet elengedhetetlen az EU egésze és tagországai számára;

D.

mivel a közös valutaövezethez való csatlakozás – például a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt – közös szabályokat és kötelezettségeket, illetve közös eszközöket igényel a súlyos gazdasági és pénzügyi sokkok kezeléséhez, valamint a felelősségvállalás, a szolidaritás és a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergencia előmozdításához; mivel az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés (ESM-szerződés) egyértelmű kapcsolatot biztosít az európai makrogazdasági felügyeleti mechanizmusokkal, különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak betartásával – ideértve annak rugalmassági záradékait is –, valamint a fenntartható és inkluzív strukturális reformok végrehajtásával; mivel a GMU elmélyítésének kockázatcsökkentéssel és kockázatmegosztással kell együtt járnia;

E.

mivel az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) létrehozása és annak az Európai Stabilitási Mechanizmussá való későbbi átalakítása fontos lépés egy európai válságkezelési mechanizmus létrehozása felé, amely segít megerősíteni a GMU-t, és pénzügyi támogatást nyújt a válság által érintett számos európai országnak;

F.

mivel az ESM kormányközi jellege hatással van a döntéshozatali folyamatra, és különösen az ESM ama képességére, hogy gyorsan reagáljon a gazdasági és pénzügyi sokkokra;

G.

mivel az ESM-nek az uniós jogi keretbe való jövőbeli beépítését továbbra is a GMU kiteljesítésére irányuló projekt keretében kell értelmezni;

H.

mivel az Európa és a GMU jövőjéről jelenleg folyó vita rávilágított a tagállamok eltérő politikai nézeteire az európai stabilitási mechanizmus hosszú távú jövőjét illetően, ugyanakkor jó kiindulópontot biztosít a szerepének megerősítését, pénzügyi eszközeinek fejlesztését, valamint hatékonyságának és demokratikus elszámoltathatóságának az ESM reformja keretében történő javítását jelentő első fontos lépés megtételéhez; mivel a GMU elmélyítéséről szóló vitának politikai megoldást kell kínálnia az ESM reformjára;

I.

mivel az ESM reformjának rövid távon hozzá kell járulnia a bankunióhoz, megfelelő közös pénzügyi védőhálót biztosítva az Egységes Szanálási Alap (SRF) számára;

1.

üdvözli az Európai Valutaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2017. december 6-i bizottsági javaslatot, és úgy véli, hogy ez hasznos hozzájárulást jelent az Európa jövőjéről, a GMU elmélyítéséről és az ESM reformjáról folyó vitához; üdvözli különösen az ESM uniós jogrendbe való beillesztésére irányuló bizottsági javaslatot;

2.

megjegyzi, hogy a megreformált ESM által ellátandó funkciók a gazdaságpolitika területéhez fognak tartozni, és hogy félrevezető lehet az „Európai Valutaalap” megnevezés; megjegyzi, hogy az Európai Központi Bank (EKB) 2018. április 11-i véleményében azt javasolta, hogy az ESM jogutódjaként tartsák meg az „ESM” elnevezést; a fentiek fényében kéri, hogy megfelelően és alaposan értékeljék a megreformált ESM nevének megválasztását, hogy az a lehető legkisebb mértékben hasson ki a megreformált ESM zökkenőmentes működére; javasolja, hogy az ESM tartsa meg a tőkepiacon jól ismert jelenlegi megnevezését, egyértelművé téve, hogy az euróövezet monetáris politikája továbbra is az EKB hatáskörébe tartozik;

3.

kiemeli, hogy a GMU megfelelő működését egy olyan intézmény megléte támogatja, amely „végső hitelezőként” működik; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy az ESM pozitívan járul hozzá a GMU intézményi felépítésével kapcsolatos hiányosságok kezeléséhez, nevezetesen a pénzügyi világválság és az államadósság-válság által érintett több tagállam számára nyújtott pénzügyi támogatás révén;

4.

emlékeztet korábbi álláspontjára, amely támogatja az ESM uniós jogi keretbe való beépítését, teljes jogú uniós szervvé téve azt; ragaszkodik ahhoz, hogy e beépítésnek a nemzeti parlamentek szerepét is figyelembe kell vennie és azt továbbra is a GMU kiteljesítésére irányuló projekt részeként kell értelmezni; úgy véli, hogy ez a beemelés lehetővé tenné a közösségi módszer szerinti irányítást, biztosítaná a költségvetési szabályok és kötelezettségek teljes összhangját, megkönnyítené a gazdasági és fiskális szakpolitikai koordinációt, és erősítené a demokratikus legitimitást és az Európai Parlamenten keresztüli elszámoltathatóságot;

5.

hangsúlyozza, hogy amennyiben a jövőben uniós költségvetési forrásokat vonnak be, a Parlamentnek politikai erővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a mentesítési eljárás keretében az összes alkalmazandó költségvetési ellenőrzési jogot gyakorolhassa az EMS felett; megjegyzi, hogy ennek bekövetkeztekor az Európai Számvevőszéket független külső ellenőrnek kell tekinteni, valamint egyértelmű és formális szerepet kell kapnia a mentesítési eljárásban;

6.

emlékeztet a nemzeti parlamentek költségvetési és demokratikus felügyeleti előjogaira; véleménye szerint tovább kell javítani a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament ellenőrzését a megreformált ESM felett; úgy véli, hogy a nemzeti parlamentek számára jogot kell biztosítani arra, hogy információkat szerezzenek a megreformált ESM tevékenységeiről, valamint párbeszédet kezdjenek a megreformált ESM ügyvezető igazgatójával;

7.

megjegyzi, hogy a Bizottság javaslata élénk vitát váltott ki annak politikai, pénzügyi és jogi következményeiről; hangsúlyozza azonban, hogy az ESM intézményi felépítésének hosszú távú jövőképéről szóló vita nem késleltetheti a GMU demokratikus elszámoltathatóságának megerősítéséhez sürgősen szükséges lépéseket, valamint a pénzügyi stabilitás és konvergencia előmozdítására és a gazdasági sokkhatásokra való reagálása képességét; ezért szorgalmazza rövid távon az ESM érdemi reformját, az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés felülvizsgálatán keresztül, anélkül, hogy az veszélyeztetné az ambiciózusabb fejleményeket a jövőben;

8.

hangsúlyozza, hogy a megreformált ESM elsődleges feladata továbbra is az, hogy átmeneti pénzügyi támogatást nyújtson a rászoruló tagállamoknak a kiigazító programokban megállapított konkrét feltételek alapján és figyelembe véve a Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EKB által kezelt korábbi pénzügyi támogatási programokból levont tanulságokat; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében a megreformált ESM-nek megfelelő mozgástérrel kell rendelkeznie; ezért elutasít minden arra irányuló kísérletet, hogy a megreformált ESM-et csak bankok számára kínált eszközzé alakítsák, vagy hogy csökkentsék a tagállamok támogatására szolgáló pénzügyi kapacitását;

9.

emlékeztet arra, hogy az ESM rendelkezésére álló különféle pénzügyi eszközöket a megreformált ESM számára is rendelkezésre kell bocsátani és javítani kell, ideértve annak lehetőségét is, hogy elegendő elővigyázatossági pénzügyi támogatást nyújtson, lehetőséget biztosítva a tagállamok számára, hogy még azelőtt támogatást kapjanak, hogy a tőkepiacokon komolyabb nehézségekbe ütköznének a források előteremtése tekintetében; kiáll amellett, hogy a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkerethez (PCCL) való hozzáférést szándéknyilatkozat alapján és az alkalmazandó kritériumok szerint kell biztosítani; megjegyzi, hogy ezeket a pénzügyi eszközöket arra kell felhasználni, hogy súlyos gazdasági és pénzügyi sokkhatások esetén segítséget nyújtsanak a tagállamoknak; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatást az euróövezet gazdasági és pénzügyi stabilizációjának, beruházásainak, valamint a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergencia előmozdítása érdekében egy, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló jövőbeli költségvetési eszközzel lehet kiegészíteni;

10.

hangsúlyozza, hogy a GMU az EU minden tagállamát magában foglalja, valamint Dánia és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik tagállam köteles bevezetni az eurót és csatlakozni az euróövezethez, és így az ESM-nek minden uniós tagállam előtt nyitva kell állnia a részvételre;

11.

úgy véli, hogy a megreformált ESM-nek – a Bizottság mellett és az EKB-val szoros együttműködésben – kiemelkedőbb szerepet kell játszania a pénzügyi támogatási programok irányításában, biztosítva, hogy szükség esetén az EU intézményi kerete nagyobb önállósággal rendelkezzen, a többi intézménnyel, nevezetesen az IMF-fel való megfelelő partnerségek sérelme nélkül;

12.

hangsúlyozza, hogy a megreformált ESM-nek saját szakértelemmel kell rendelkeznie az alapokmánya által előírt elemek elkészítéséhez és értékeléséhez; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ESM által nyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelmek értékelése, valamint a kiigazítási programok kialakítására vonatkozó döntéshozatal – más intézményekkel együttműködve – semmilyen módon nem helyettesítheti, ismételheti az EU pénzügyi szabályzatában és rendelkezéseiben előírt szokásos makrogazdasági és költségvetési felügyeletet, illetve nem lehet azokkal átfedésben, amelynek továbbra is a Bizottság kizárólagos hatáskörébe kell tartoznia;

13.

úgy véli, hogy a lehetséges jövőbeli kiigazítási programoknak figyelembe kell venniük a javasolt intézkedések társadalmi hatását, egy korábban végzett alapos társadalmi hatásvizsgálat fényében összevetve azt a változatlan szakpolitika hosszú távú hatásaival is;

14.

kiemeli, hogy – különösen sürgős helyzetekben – hatékony döntéshozatali eljárásra van szükség a megreformált ESM keretében; ezzel összefüggésben szorgalmazza a jelenlegi irányítási rendszer értékelését;

15.

felszólít az ESM gyors reformjára, amely egyúttal újradefiniálja szerepét, funkcióit és pénzügyi eszközeit, hogy a megreformált ESM szanálás esetén likviditási támogatást nyújthasson, és pénzügyi védőhálót biztosítson az SRF számára; kéri, hogy a közös védőháló a lehető leghamarabb – 2020-ig, de mindenképp 2024 előtt – működőképes legyen;

16.

hangsúlyozza a bankunió elmélyítésének késedelmeiben rejlő kockázatokat; üdvözli a GMU elmélyítéséről szóló, az uniós vezetőknek szánt eurócsoport-jelentés 2018. december 4-i következtetéseit, amelyek valamennyi elemét a 2018. december 14-i euróövezeti csúcstalálkozón jóváhagyták; üdvözli különösen az Egységes Szanálási Alap közös védőhálója bevezetésének előbbre hozását – amennyiben elegendő előrelépés történt a kockázatcsökkentés területén, amelyet 2020-ben kell értékelni –, valamint az ESM reformjáról szóló záradék jóváhagyását; emlékeztet korábbi álláspontjára, miszerint be kell fejezni az európai betétbiztosítási rendszert (EDIS), elismerve, hogy a kockázatcsökkentésnek és a kockázatmegosztásnak együtt kell járnia; megjegyzi, hogy a jövőbeli euróövezeti költségvetést és a stabilizációs funkciót illetően nem született azonnali eredmény, de nyugtázza a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközzel kapcsolatos munkára vonatkozó megbízatást; hangsúlyozza, hogy jelentős előrelépés történt a kockázatcsökkentés terén; emlékeztet arra, hogy a Parlament jelentős mértékben hozzájárult ennek lehetővé tételéhez, különösen a banki csomag és a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos prudenciális óvintézkedések révén;

17.

javasolja egy, az ESM és a Parlament közötti együttműködési megállapodásra irányuló átmeneti jegyzőkönyv azonnali hatállyal történő létrehozását az intézményközi párbeszéd javítása és az ESM átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása érdekében, amely meghatározza a Parlament és a képviselők jogait a megreformált ESM-sel kapcsolatos kérdések tekintetében, valamint a rendszeres meghallgatásokat, a kinevezési jogokat és a megfelelő költségvetési ellenőrzési jogokat; emlékeztet egy, a gazdasági kormányzásra vonatkozó intézményközi megállapodás iránti kérelmére; hangsúlyozza, hogy a megreformált ESM ügyvezető igazgatóját a Tanács javaslatára az Európai Parlamentnek kell választania, aki az Európai Parlamentnek tartozik jelentéstétellel; sürgeti a nemek közötti egyensúly biztosítását az ESM megreformált irányító szerveinek összetételében;

18.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács, a Bizottság, a Tanács, az eurócsoport és az Európai Központi bank elnökének, az Európai Stabilitási Mechanizmus ügyvezető igazgatójának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL C 252., 2018.7.18., 201. o.

(2)  HL C 252., 2018.7.18., 215. o.

(3)  HL C 220., 2018.6.25., 2. o.

(4)  HL C 65., 2016.2.19., 96. o.

(5)  HL C 378., 2017.11.9., 182. o.

(6)  HL C 252., 2018.7.18., 235. o.

(7)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226.