Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9882 — SAZKA Group/ÖBAG/Casinos Austria)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 395/01)

2020. november 16-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9882 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. november 19.

(2020/C 395/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1832
JPY	Japán yen	123,08
DKK	Dán korona	7,4498
GBP	Angol font	0,89378
SEK	Svéd korona	10,2060
CHF	Svájci frank	1,0797
ISK	Izlandi korona	161,30
NOK	Norvég korona	10,6900
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,358
HUF	Magyar forint	360,90
PLN	Lengyel zloty	4,4714
RON	Román lej	4,8732
TRY	Török líra	8,9373
AUD	Ausztrál dollár	1,6272
CAD	Kanadai dollár	1,5501
HKD	Hongkongi dollár	9,1737
NZD	Új-zélandi dollár	1,7155
SGD	Szingapúri dollár	1,5924
KRW	Dél-Koreai won	1 321,07
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,3153
CNY	Kínai renminbi	7,7927
HRK	Horvát kuna	7,5655
IDR	Indonéz rúpia	16 820,13
MYR	Maláj ringgit	4,8517
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,147
RUB	Orosz rubel	90,2638
THB	Thaiföldi baht	35,975
BRL	Brazil real	6,3371
MXN	Mexikói peso	24,0426
INR	Indiai rúpia	87,7970

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2020/C 395/03)

A Franciaország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Franciaország

A megemlékezés tárgya: Orvostudományi kutatás

A rajzolat leírása: A rajzolat egy gömbbe ágyazott arcot ábrázol, amely az emberek közösségét jelképezi. Az arc a végtelenül apró részletekbe tekint, amelyek egy DNS-fragmensek által mintázott körben láthatók. A ferde képtengelye révén ez az allegória azt fejezi ki, hogy a kutatás és az intelligencia uralja, tanulmányozza a végtelenül apró részleteket és legyőzi a betegségeket. A kibocsátó ország „RF” jelzése a rajzolat jobb felső részén, a verdejel és a kibocsátás éve („2020”) pedig a bal alsó részén található.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség: 300 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2020. október

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10033 —Platinum Compass/OTPP/EDPL)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 395/04)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10019 — AP1 / AP3 / AP4 / Telia Carrier Entities)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 395/05)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2020/C 395/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Volailles d’Ancenis”

EU-szám: PGI-FR-0167-AM02 – 2019.10.15.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Les Fermiers du Val de Loire

Boulevard Pasteur

BP 50262

44158 Ancenis Cedex

FRANCE

E-mail: fermiersduvaldeloire@terrena.fr

A „Les Fermiers du Val de Loire” társulás azokat a gazdasági szereplőket tömöríti, akik részt vesznek a „Volailles d’Ancenis” OFJ-vel ellátott baromfi tartásával és levágásával kapcsolatos tevékenységekben, ezért jogosult e kérelem benyújtására.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb: kérelmező csoportosulás, nemzeti követelmények, ellenőrzések

4.   A módosítás(ok) típusa

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

5.1.   „A termék leírása” rovat

A bejegyzési dokumentum „A termék elnevezése és a termék típusa” rovatának alábbi rendelkezését:

—	„Ancenis-i csirke — Fehér csirke (hasított test+darabolt részek) — Sárga csirke (hasított test+darabolt részek) — Fekete csirke

—	Ancenis-i gyöngytyúk (hasított test+darabolt részek)

—	Ancenis-i pulyka

—	Ancenis-i kappan

—	Ancenis-i jérce — Fehér jérce — Sárga jérce”

A bejegyzési dokumentum „Termékleírás – 3.1. A termék leírása” rovatában szereplő „3.12. A hasított testek jellemzői” pont alábbi rendelkezését:

A bejegyzési dokumentum „Termékleírás – 3.1. A termék leírása” rovatában szereplő „1. Minimális vágási életkorok” pont alábbi rendelkezését:

törölték, és helyükbe az alábbi rendelkezések léptek a termékleírás-tervezetnek „A termék leírása” című rovatában:

„A »Volailles d’Ancenis« (ancenis-i baromfi) a tyúkalakúak rendjébe tartozó madarakat jelöl. A szárnyasok különböző családokhoz tartoznak és többféle típusú állatot foglalnak magukban:

—	csirke, jérce, kappan,

—	gyöngytyúk, gyöngykappan,

—

pulyka.

Mindannyian lassú növekedésű, igénytelen fajtáktól származnak, ami hosszú tenyésztési időt és az ivarérettséghez közeli korban történő vágást tesz lehetővé, és ezáltal optimális minőséget biztosít (a húsosság és az érzékszervi tulajdonságok szempontjából).”

„A termeléstől függően a késztermékek jellemzői a következők:

	Minimális tömeg zsigerelve és belsőségek nélkül	A hús és a bőr színe	A lábak színe
Csirke	1 kg	Sárga vagy fehér	Fehéressárga vagy fekete
Gyöngytyúk	0,850 kg	Bézs	Fekete
Kappan	2,5 kg	Sárga vagy fehér	Sárga vagy fehér
Gyöngykappan	1,4 kg	Bézs	Fekete
Jérce	1,6 kg	Sárga vagy fehér	Sárga vagy fehér
Pulyka (kizárólag nőstény)	2,3 kg	Sárga vagy fehér	Fekete

A különböző rendelkezéseket törölték és azok helyébe új, formailag átdolgozott, de a zsigerelt és belsőségek nélküli hasított testek minimális tömegére és a fenotípusokra („A hús és a bőr színe” és „A lábak színe” oszlop) vonatkozó követelményeket megtartó rendelkezések léptek. Az ebben a rovatban történt érdemi módosítást az jelenti, hogy a „Volailles d’Ancenis” OFJ-vel jelölhető fajták kiegészültek a gyöngykappannal.

Ez a termék hagyományosan részét képezi a „Volailles d’Ancenis” OFJ földrajzi területén lévő állattartó gazdaságok ünnepi baromfikínálatának. Az évek során egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Több mint 20 éve évente 10–20 ezer gyöngytyúkot nevelnek a régió gazdaságaiban és megközelítőleg ugyanennyit értékesítenek. Ezeket a herélt gyöngykakasokat az évvégi ünnepekre történő értékesítés céljából tartják. Tenyésztésük és a tartási gyakorlatok hasonlóak a „Volailles d’Ancenis” alá tartozó kappan (herélt kakas) és gyöngytyúk esetében alkalmazottakhoz. Ezután – csakúgy, mint a többi engedélyezett fajta esetében – a fajta jellemzőinek ismertetése következik, vagyis a fenotípusok, a minimális tömeg és annak megjelölése, hogy lassú növekedésű, igénytelen fajtákról van szó.

A darabolásra engedélyezett fajok felsorolása esetében törölték a bejegyzési dokumentum „A termék elnevezése és a termék típusa” című rovatának a darabolásra engedélyezett fajokat meghatározó alábbi rendelkezését:

—	„Ancenis-i csirke — Fehér csirke (hasított test+darabolt részek) — Sárga csirke (hasított test+darabolt részek) — Fekete csirke

—	Ancenis-i gyöngytyúk (hasított test+darabolt részek)

—	Ancenis-i pulyka

—	Ancenis-i kappan

—	Ancenis-i jérce — Fehér jérce — Sárga jérce”

Az egész darabok engedélyezett kiszerelései esetében törölték a bejegyzési dokumentum „Termékleírás – 3.1. A termék leírása” rovatában szereplő „3. A termékek kiszerelése” pont alábbi rendelkezését:

Továbbá törölték a bejegyzési dokumentum „Termékleírás – 3.1. A termék leírása” rovatában szereplő „3.12. A hasított testek jellemzői” pont alábbi rendelkezését:

E rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az egész darabok »A« osztályú hasított testekből származnak.

Mivel a baromfi darabolt részeinek osztályozása független a hasított testek osztályozásától, a darabolt részek származhatnak kisebb hibákkal rendelkező (»A« osztályba nem sorolható) hasított testekből is, a kiválasztott daraboknak azonban meg kell felelniük az »A« osztály kiszerelési kritériumainak.

Az egész bontott baromfi a következő formákban kerül forgalomba:

—	»konyhakész«: (megkopasztott, kizsigerelt, fej nélküli baromfi lábakkal vagy anélkül) fólia-, védőgázas vagy vákuumcsomagolásban,

—	»bontott« (megkopasztott, kizsigerelt, fejjel, lábakkal és belsőségekkel együtt kiszerelt baromfi).

A baromfit frissen vagy fagyasztva hozzák forgalomba.

A baromfibelsőségek (szív, zúza és máj) frissen vagy fagyasztva kerülnek forgalomba. ”

A különböző rendelkezéseket törölték és azok helyébe új, formailag átdolgozott rendelkezések lépnek. Az ebben a rovatban történt érdemi módosítást az jelenti, hogy a „Volailles d’Ancenis” OFJ-vel ellátott összes baromfi darabolva is értékesíthető. Azzal, hogy a darabolás lehetőségét az összes fajtára kiterjesztették, az ágazat igazodni tud majd a közelmúltban végzett fogyasztási felmérések (WorldpanelKantar, 2017.) által is kimutatott új fogyasztási szokásokhoz. A praktikussága miatt a fogyasztók napjainkban kedvelik ezt a fajta kiszerelést; a háztáji baromfi 30 %-át darabolva értékesítik. A fagyasztáshoz hasonlóan a darabolás is lehetővé teszi, hogy az ágazat felvevőpiacait e baromfi esetében a vendéglátóipar irányában fejlesszék, de lehetővé teszi a baromfi exportjának és a feldolgozott termékekben való felhasználásának fejlesztését is.

A most egységes dokumentumként előterjesztett összefoglaló 3.2. pontja e változások figyelembevétele érdekében módosul: A következő rendelkezést törölték:

Helyébe a következő rendelkezés lép:

„A »Volailles d’Ancenis« (ancenis-i baromfi) a tyúkalakúak rendjébe tartozó madarakat jelöl. A szárnyasok különböző családokhoz tartoznak és többféle típusú állatot foglalnak magukban:

—	csirke, jérce, kappan,

—	gyöngytyúk, gyöngykappan,

—

pulyka.

Mindegyik baromfi lassú növekedésű, igénytelen fajtától származik, ami hosszú tenyésztési időt és az ivarérettséghez közeli korban történő vágást tesz lehetővé, és ezáltal optimális minőséget biztosít (a húsosság és az érzékszervi tulajdonságok szempontjából).

A szárnyasokat szabadtartással nevelik füves és fás kifutókon, amelyek kedvezőek ahhoz, hogy e törzsek természetes viselkedésüknek megfelelően átkutassák a kifutókat.

A »Volailles d’Ancenis« szárnyasokat kerekded test, gömbölyded mellhús, valamint a combok oldalsó részén és a mellcsont mindkét oldalán lerakódott jelentős zsírréteg jellemzi.

A termeléstől függően a késztermékek jellemzői a következők:

	Minimális tömeg	A hús és a bőr színe	A lábak színe
Csirke	1 kg	Sárga vagy fehér	Fehéressárga vagy fekete
Gyöngytyúk	0,850 kg	Bézs	Fekete
Kappan	2,5 kg	Sárga vagy fehér	Sárga vagy fehér
Gyöngykappan	1,4 kg	Bézs	Fekete
Jérce	1,6 kg	Sárga vagy fehér	Sárga vagy fehér
Pulyka	2,3 kg	Sárga vagy fehér	Fekete

5.2.   „Földrajzi terület” rovat

A „3.3. A földrajzi terület meghatározása” rovat következő rendelkezése:

helyébe a következő szöveg lép:

„A »Volailles d’Ancenis« szárnyasokat egynapos koruktól a levágás céljából történő elszállításukig tartják. A baromfi nevelése az ólakat és a kifutókat tekintve egyaránt a »Volailles d’Ancenis« OFJ földrajzi területén zajlik, amely a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex (code officiel géographique) alapján a következő települések területét foglalja magában:

Loire-Atlantique megye egész területe

Maine-et-Loire megye:

A következő települések egész területe:

Angers, Angrie, Armaillé, Aubigné-sur-Layon, Avrillé, Beaucouzé, Beaulieu-sur-Layon, Beaupréau-en-Mauges, Bécon-les-Granits, Bégrolles-en-Mauges, Béhuard, Bellevigne-en-Layon, Blaison-Saint-Sulpice, Bouchemaine, Bouillé-Ménard, Bourg-l'Evêque, Briollay, Candé, Cantenay-Épinard, Carbay, Cernusson, Challain-la-Potherie, Chalonnes-sur-Loire, Chambellay, Champtocé-sur-Loire, Chanteloup-les-Bois, Chaudefonds-sur-Layon, Chazé-sur-Argos, Cheffes, Chemillé-en-Anjou, Chenillé-Champteussé, Cholet, Cléré-sur-Layon, Coron, Denée, Doué-en-Anjou, Écouflant, Écuillé, Erdre-en-Anjou, Feneu, Grez-Neuville, Ingrandes-Le Fresne sur Loire, Juvardeil, La Jaille-Yvon, La Plaine, La Possonnière, La Romagne, La Séguinière, La Tessoualle, Le Lion-d'Angers, Le May-sur-Èvre, Le Plessis-Grammoire, Les Cerqueux, Les Garennes sur Loire, Les Hauts-d’Anjou, Les Ponts-de-Cé, Loiré, Longuenée-en-Anjou, Lys-Haut-Layon, Mauges-sur-Loire, Maulévrier, Mazières-en-Mauges, Miré, Montilliers, Montreuil-Juigné, Montreuil-sur-Loir, Montreuil-sur-Maine, Montrevault-sur-Èvre, Mozé-sur-Louet, Mûrs-Érigné, Nuaillé, Ombrée-d'Anjou, Orée d'Anjou, Passavant-sur-Layon, Rives-du-loir-en-Anjou, Rochefort-sur-Loire, Saint-Augustin-des-Bois, Saint-Barthélemy-d'Anjou, Saint-Christophe-du-Bois, Saint-Clément-de-la-Place, Sainte-Gemmes-sur-Loire, Saint-Georges-sur-Loire, Saint-Germain-des-Prés, Saint-Jean-de-la-Croix, Saint-Lambert-la-Potherie, Saint-Léger-de-Linières, Saint-Léger-sous-Cholet, Saint-Martin-du-Fouilloux, Saint-Melaine-sur-Aubance, Saint-Paul-du-Bois, Saint-Sigismond, Sarrigné, Savennières, Sceaux-d'Anjou, Segré-en-Anjou Bleu, Sèvremoine, Somloire, Soulaines-sur-Aubance, Soulaire-et-Bourg, Thorigné-d'Anjou, Tiercé, Toutlemonde, Trélazé, Trémentines, Val d'Erdre-Auxence, Val-du-Layon, Verrières-en-Anjou.

A következő települések területének egy része:

Brissac Loire Aubance (Les Alleuds, Brissac-Quincé, Charcé-Saint-Ellier, Luigné, Saint-Rémy-la-Varenne, Saint-Saturnin-sur-Loire, Saulgé-l’Hopital és Vauchrétien egykori települések területe), Loire-Authion (Andard, La Bohalle, La Daguenière és Saint-Mathurin-sur-Loire egykori települések területe), Morannes-sur-Sarthe-Daumeray (Chemiré-sur-Sarthe egykori település területe), Terranjou (Chavagnes és Notre-Dame-d’Allençon egykori települések területe).

Deux-Sèvres megye:

Adilly, Airvault, Allonne, Amailloux, Argentonnay, Aubigny, Availles-Thouarsais, Azay-Sur-Thouet, Beaulieu-Sous-Parthenay, Boismé, Bouillé-Saint-Paul, Boussais, Bressuire, Bretignolles, Cerizay, Cersay, Chanteloup, Châtillon-Sur-Thouet, Chiché, Cirières, Clavé, Clessé, Combrand, Coulonges-Thouarsais, Courlay, Faye-L'Abbesse, Fénery, Geay, Genneton, Glénay, Gourgé, La Boissière-en-Gâtine, La Chapelle-Bertrand, La Chapelle-Saint-Laurent, La Forêt-sur-Sèvre, La Petite-Boissière, La Peyratte, L'Absie, Lageon, Largeasse, Le Pin, Le Retail, Le Tallud, Les Châtelliers, Les Forges, Lhoumois, Loretz-d’Argenton, Louin, Luché-Thouarsais, Luzay, Maisontiers, Massais, Mauleon, Ménigoute, Moncoutant-sur-Sèvres, Montravers, Neuvy-Bouin, Nueil-Les-Aubiers, Parthenay, Pierrefitte, Pompaire, Pougne-Hérisson, Reffannes, Saint-Amand-Sur-Sèvre, Saint-André-sur-Sèvre, Saint-Aubin-du-Plain, Saint-Aubin-le-Cloud, Saint-Clémentin, Sainte-Gemme, Sainte-Verge, Saint-Germain-de-Longue-Chaume, Saint-Jacques-de-Thouars, Saint-Jean-de-Thouars, Saint-Lin, Saint-Loup-Lamairé, Saint-Martin-du-Fouilloux, Saint-Maurice-Étusson, Saint-Pardoux-Soutiers, Saint-Paul-en-Gâtine, Saint-Pierre-des-Échaubrognes, Saint-Varent, Saurais, Secondigny, Thouars, Trayes, Vasles, Vausseroux, Vautebis, Vernoux-en-Gâtine, Viennay, Vouhé, Voultegon.

Vendée megye:

Bazoges-en-Paillers, Beaurepaire, Chanverrie, Cugand, La Bernardière, La Boissière-de-Montaigu, La Bruffière, La Gaubretière, Les Landes-Genusson, Mortagne-sur-Sèvre, Saint-Aubin-des-Ormeaux, Saint-Laurent-sur-Sèvre, Saint-Malô-du-Bois, Saint-Martin-des-Tilleuls, Tiffauges, Treize-Septiers, Treize-Vents.”

A földrajzi terület határai módosultak. Ez a módosítás annak felel meg, hogy a földrajzi terület déli határát kiterjesztették Vendée, Deux-Sèvres és Maine-et-Loire megye egy részére, valamint egyes településeket töröltek amiatt, hogy nem feleltek meg az ugyanebben a rovatban és a hatályos termékleírásnak, illetve a javasolt módosított termékleírásnak „A földrajzi környezettel való kapcsolatot igazoló elemek” című részében meghatározott körülhatárolási elveknek. A körülhatárolási elveknek való meg nem felelés alapját többek között az képezi, hogy ezeken a területeken nem érvényesül a fás mezsgyékkel tagolt földeken folytatott állattartó vegyes gazdálkodás hatása, hanem elsősorban borvidékek.

Emlékeztetőül, a „Volailles d’Ancenis” OFJ földrajzi területének körülhatárolására vonatkozó kritériumok tekintetében elsősorban a természeti tényezők (a Loire torkolatától az Angers-tól északra található Loir folyó völgyéig a Loire felé irányuló vízgyűjtő területekből álló térség, az Armorikai-hegységhez tartozó talapzat, télen enyhe és párás, nyáron pedig meglehetősen meleg és napos, nagyobb szárazság nélküli óceáni éghajlat), és kisebb mértékben az emberi tényezők meghatározók (a növénytermesztésre és állattartásra épülő vegyes gazdálkodási rendszerek jelentősége, amelyeknek a baromfitartás is a részét képezi, a fás mezsgyékkel jellemzett, egységes tájkép jelenléte az így meghatározott területen, a baromfitartással foglalkozó gazdaságok elhelyezkedése és jelentősége, az ezen a területen a baromfiágazatot irányító, szervező és strukturáló „Les Fermiers du Val de Loire” csoportosulás története).

A földrajzi terület ezen módosítása egységesebb és a „Volailles d’Ancenis” OFJ földrajzi területével való kapcsolatot megalapozó elemekkel összhangban lévő földrajzi területet eredményez.

Végül ezt a földrajzi területre vonatkozó rovatot formai szempontból is jelentősen átdolgozták, mert a termékleírás elkészítésekor a járások felsorolását részesítették előnyben a települések felsorolása helyett. Mivel a járások határa és neve gyakrabban változik, mint a településeké, a francia hatóságok úgy döntöttek, hogy a járások felsorolása helyett a települések listáját veszik fel a termékleírásokba. Ez a szövegezésbeli módosítás a földrajzi terület nagy részén nem érinti a határokat.

A „Volailles d'Ancenis” OFJ földrajzi területe összességében a következőképpen módosul és rendeződik át:

—	a terület kiegészül Deux-Sèvres megye 97 településével,

—	a terület kiegészül Vendée megye 17 településével,

—	a területből törölték Maine-et-Loire megye Saumur térségében található 13 települését.

A térség állattartóinak közös ismertetőjegye, hogy az állattartó vegyes gazdaságok tipikus mezőgazdasági gyakorlatait alkalmazzák ebben a fás mezsgyékkel tagolt nagy régióban. A terület enyhe, óceáni éghajlatú, minek köszönhetően a szárnyasok télen korábban kiengedhetők a szabadba. Ezek az éghajlati kritériumok minden szempontból az Armorikai-hegység éghajlatának felelnek meg.

Ezért Maine-et-Loire megye településeit kivették a területből, mert a Párizsi-medencében találhatók, ahol a környezeti jellemzők és a termelési módszerek (szőlő, gabonafélék stb.) is eltérőek.

A most egységes dokumentum formájában előterjesztett összefoglaló „4. A földrajzi terület tömör meghatározása” című rovata a fent ismertetett módosítások figyelembevétele érdekében módosult.

Az összefoglaló alábbi rendelkezését:

„c)	Földrajzi terület: Loire-Atlantique megye és Maine-et-Loire nyugati része. ”

törölték. Az egységes dokumentum hosszának korlátozása és pontosságának megőrzése érdekében az egységes dokumentumban a települések felsorolása helyett a járások vagy megyék felsorolását kell előnyben részesíteni abban az esetben, ha azok teljes egészében a területhez tartoznak. A termékleírás tervezetében, illetve az egységes dokumentumban javasolt földrajzi terület a nómenklatúra tekintetében különbözik egymástól, a kiterjedésük azonban megegyezik.

A „3.3. Földrajzi terület” rovat következő rendelkezése:

Továbbá a „3.3. Földrajzi terület” rovat következő rendelkezése:

helyébe a következő rendelkezés lép:

A „Volailles d’Ancenis” OFJ termékleírásában szereplő rendelkezések nagyon részletesek és sokszor átfedik egymást, mivel ugyanazokat az elemeket több, egymáshoz közeli részben is tárgyalják. A javasolt szöveggel összességében megőrizhetők a földrajzi területet leíró kulcselemek. Ezenkívül, mivel a földrajzi terület jellemzőinek leírására vonatkozó elemek közül sok a termékhez is kapcsolódik, ezek a javasolt termékleírás „A földrajzi környezettel való kapcsolatot igazoló elemek” című rovatának javasolt szövegében is szerepelnek.

A következő rendelkezést törölték:

Ez a rész azokat a vállalkozásokat mutatja be (az állattartó gazdaságokon kívül), amelyek a „Volailles d’Ancenis” OFJ elismerése iránti kérelem benyújtásakor a földrajzi területen működtek. Ez a rész nem ír elő kötelezettséget és már nem aktuális. A törlés tehát formális.

5.3.   „A származás igazolása” rovat

A termékleírásban a nyomonkövethetőséggel kapcsolatban szereplő elemek arra korlátozódtak, hogy az ellenőrző szerv nyomon követi a címkék számozását, amelyeken néhány részleges információ szerepelt a termékleírásból.

Ezen elemek helyébe a következőkre vonatkozó rendelkezések lépnek:

—	Azon gazdasági szereplők azonosítására szolgáló eljárások bevezetése, akik részt kívánnak venni a „Volailles d’Ancenis” előállításának bármely műveletszakaszában (tenyésztők és vágóüzemek).

—

A visszakövetési rendszer, amely biztosítja a fogyasztók számára, hogy a „Volailles d’Ancenis” termék ténylegesen megfelel az OFJ által tanúsított jellegzetességeknek. A nyomonkövethetőség keretében megőrzik a termék eredetének és összetételének a teljes termelési, feldolgozási és értékesítési folyamat során való megismeréséhez szükséges és elégséges információkat. Az eredetet garantálja a termékek azonosítása és a teljes körű nyomonkövetési rendszer.

—

A rendszer meghatározza és lehetővé teszi, hogy a termék életciklusának összes szakaszára vonatkozóan (keltetés, nevelés, elszállítás, átvétel, levágás, csomagolás, darabolás) táblázatban foglalják össze az előírt dokumentumokat és bejegyzéseket, valamint a minimálisan elvárt információkat. E dokumentumokat az ellenőrzésért felelős szervek rendelkezésére bocsátják.

Az új, pontosabb szövegezés erősíti a termék nyomonkövethetőségét.

5.4.   „Az előállítás módja” rovat

A termékleírásból törölték az alábbi rendelkezést:

Helyébe a következő rendelkezés lép:

Ezzel a szövegezésbeli módosítással megtarthatók a „Volailles d’Ancenis” OFJ használatára jogosult szárnyasok fenotípusaival kapcsolatos pontos adatok, a kappanok, a gyöngytyúkok és a pulykák esetében pedig további pontosításokkal szolgál a szöveg. Emellett a fenotípusok leírása kiegészült a gyöngykappan fenotípusával, amely megegyezik a gyöngytyúkéval. Ez a szövegmódosítás a kiváló minőséget tanúsító piros címke (Label Rouge) használatához a „Volailles d’Ancenis” baromfira vonatkozóan régebben készített, az esetek többségében egyébként már elavult termékleírások számaira való hivatkozások törlését is lehetővé teszi.

A termékleírás-tervezet az „5.2. Tenyésztési módszer” résszel egészül ki:

A termékleírás-tervezet kiegészül az „5.3. Állattartó épületek és kifutók” résszel:

A termékleírás-tervezet kiegészül az „5.4. A baromfi takarmányozása” résszel:

A termékleírásba beillesztett „5.2. Tenyésztési módszer”, „5.3. Állattartó épületek és kifutók” és „5.4. A baromfi takarmányozása” részek lehetővé teszik a „Volailles d’Ancenis” OFJ-t előállító baromfitenyésztők által ténylegesen alkalmazott gyakorlatok bejegyzését, és ezáltal e gyakorlatok szigorú ellenőrzésének biztosítását.

Ezek a gyakorlatok összhangban vannak a földrajzi terület sajátosságait és a termék sajátosságait biztosító alapelemekkel, vagyis a kifutó használatát lehetővé tevő lassú növekedésű törzsek használatával, a (sövénynövényekkel és fákkal benőtt, valamint sűrű vízrajzi hálózattal rendelkező) terület erdős-ligetes jellegének megfelelő kifutók alkalmazásával, az állattartó vegyes gazdálkodást folytató térségben található gazdaságok helyzetéből adódóan nagyrészt a térségből származó gabonaféléken alapuló takarmányokkal, amelyek közül a búza fontos helyet foglal el az étrendben. Ezeket a gabonaféléket egyébként részben az állattartó épületekben szétszórva adják az állatoknak. Végül az enyhe éghajlatnak köszönhetően a szárnyasok a többi szabadban tartott baromfihoz képest korábban kiengedhetők a kifutóra.

Törölték azt a rendelkezést, amely meghatározta, hogy a vágást a földrajzi területen végzik:

Visszavonták azt a követelményt, hogy a vágást a földrajzi területen kell végezni, mert a jelek szerint egyre több vágóhíd zár be. Jelenleg több vágóhíd található a földrajzi területen, de a helyzet néhány év múlva megváltozhat, és emiatt az ágazat nehéz helyzetbe kerülne.

A szöveg a következő rendelkezésekkel egészül ki:

Ezek a rendelkezések lehetővé teszik a minimális állatjóléti feltételek betartását, amelyek hatással vannak a termék jellemzőire. ”

5.5.   „Kapcsolat” rovat

A hatályos termékleírás több szakaszban ismerteti a kapcsolatra vonatkozó részt. A termékleírás „A földrajzi környezettel való kapcsolatot igazoló elemek” című rovatában teljesen átírták ezeket a részeket annak érdekében, hogy egyértelműbben megvilágítsák, azonban a lényegét tekintve ne módosítsák a „Volailles d’Ancenis” és a földrajzi területe közötti kapcsolatot. A földrajzi terület és a termék közötti kapcsolat ugyanis a termék hírnevén és sajátosságain alapul. Az elnevezés ismertsége és hírneve valójában a környezet jellemzőinek (a terület erdős-ligetes jellegének, a térség erős vízrajzi adottságainak, az enyhe éghajlatnak), valamint a gazdasági szereplők szakértelmével összefüggő jellemzőknek (az állatok kifutóra történő korai kiengedésének, a takarmányozásnak, a kifutón található növényzetnek) köszönhetően tudott kialakulni az idők folyamán.

Ezt a rovatot a földrajzi származással való kapcsolat alapját pontosító bekezdés vezeti be: „A «Volailles d’Ancenis» baromfi származással való kapcsolata a hírnevén és a terméknek az állattartók szakértelmével összefüggő sajátosságain alapul.”

A rovat ezt követően három részre tagolódik:

—

A „földrajzi terület sajátosságai” rész a természeti tényezőket mutatja be, és külön kiemeli a földrajzi terület völgyekkel szabdalt domborzatát, a térség erős vízrajzi adottságait, az Armorikai-hegység által kínált közös talapzaton kialakult talajok igen nagy változatosságát és mezőgazdasági potenciálját, minek következtében a parcellákat különféle módokon használják, továbbá az enyhe éghajlatot, a talajban megtalálható, zúzakavicsnak nevezett ásványi elemeket, az emberi szakértelmet a tekintetben, hogy a baromfiudvaron bőséggel adnak gabonaféléket az állatoknak, valamint a terület fás mezsgyékkel tagolt tájjá formálását.

—	A „termék sajátosságai” rész a termék különleges jellemzőit emeli ki (kerekded test, gömbölyded mellhús, valamint a combok oldalsó részén és a mellcsont mindkét oldalán lerakódott jelentős zsírréteg).

—

Végezetül az „ok-okozati kapcsolat” pont a természeti és emberi tényezők és a termék közötti kölcsönhatásokat ismerteti, vagyis azt, hogy a baromfitenyésztés az alábbiak kiaknázásának köszönhetően alakult ki: — az igen változatos talajminőség (gabonatermesztés és a közvetlen földrajzi közelségben lévő gyepterületek), — az enyhe éghajlat (amelynek köszönhetően a baromfi korán kiengedhető a kifutóra), — a sűrű sövényhálózat (amely megvédi a baromfit a ragadozóktól és a széltől, természetes kiülőhelyként szolgál és biztosítja az állatok rovar- és zúzakavics-ellátását, miközben jelenlétével elősegíti a kifutó felfedezését), — a lassú növekedésű, igénytelen fajták használata, — a nagy arányban gabonaféléken alapuló takarmányozás, — a kerekded testfelépítésű, gömbölyded mellhúsú, valamint a combok oldalsó részén és a mellcsont mindkét oldalán jelentős zsírréteggel rendelkező szárnyasok húsossága.

A „Volailles d’Ancenis” baromfi mindezen tényezőknek köszönhetően tudott hírnevet szerezni előbb a régióban (az ancenis-i baromfipiacon), majd országos szinten is (az országos mezőgazdasági versenyen 1995 óta szerzett díjakkal).

A fentiekben ismertetett okokból az összefoglaló „kapcsolat” című f) pontja helyébe az egységes dokumentum „5. Kapcsolat a földrajzi területtel” című pontja lép.

5.6.   „Címkézés” rovat

A termékleírás alábbi rendelkezését:

„Az Ancenis oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek címkéit előzetesen jóvá kell hagynia:

1.	a Comité de Certification de Sevre et Loire Qualite bizottságnak

2.	a Commission Nationale des Labels et de la Certification Normative de Conformité bizottságnak.

A címkéken feltüntetett jelöléseknek meg kell felelniük a baromfitenyésztési címkékre vonatkozóan a Mezőgazdasági Minisztérium által kidolgozott hivatalos szakmai leírásokban a címkével ellátott termékekre vonatkozóan meghatározott kötelező és egyedi jelöléseknek. ”.

törölték, mert a termékleírás ezen pontjában szereplő összes információ elavulttá vált az alábbiak következtében:

—	az ellenőrzést végző tanúsító szervezet neve (Comité de Certification de Sèvre et Loire Qualité) azóta megváltozott, ezért ezt a fajta információt nem célszerű továbbra is feltüntetni a címkén,

—

a származást jelölő hivatalos megjelölések vizsgálatát végző francia hatóságok szervezete (Commission Nationale des Labels et de la Certification Normative de Conformité) megváltozott, és ez az intézmény ma már nem létezik. Csakúgy, mint az előző pont esetében, ezt a fajta információt nem célszerű továbbra is feltüntetni a címkén,

—	végezetül, a baromfitenyésztési címkékre vonatkozóan a Mezőgazdasági Minisztérium által kidolgozott hivatalos szakmai leírások már nem léteznek, és nem tartjuk célszerűnek, hogy az OFJ termékleírása egy másik nemzeti dokumentumhoz kapcsolódjon.

Az alábbi rendelkezést:

a termékleírásban a következő rendelkezés váltja fel:

„Az élelmiszerek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező feliratokon kívül a címke a következő információkat tartalmazza:

—	a »Volailles d’Ancenis« termék bejegyzett elnevezése,

—	az Európai Unió OFJ szimbóluma ugyanabban a látómezőben elhelyezve.”

Az összefoglaló „Címkézés” című h) pontjában szereplő jelöléseket egyébként törölték, ezért ezek nem kerültek át az egységes dokumentum 3.6. pontjába.

5.7.   Egyéb

—   Kérelmező csoportosulás:

A termékleírás alábbi rendelkezését törölték:

Helyébe a következő rendelkezés lép:

Ez a módosítás a csoportosulás kapcsolattartási adatainak frissítését jelenti.

A termékleírás e módosítása nincs hatással az egységes dokumentumra.

—   Ellenőrző szervek:

A termékleírások megszövegezésének harmonizálására irányuló, nemzeti szinten hatályos előírások alkalmazásában az igazoló szerv nevét és elérhetőségeit törölték. Ez a rovat a továbbiakban az ellenőrzés tekintetében illetékes franciaországi hatóságok kapcsolattartási adatait tartalmazza: ezek az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) és a Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes (DGCCRF). A tanúsító szerv neve és kapcsolattartási adatai ezentúl megtekinthetők az INAO honlapján és az Európai Bizottság adatbázisában.

A termékleírás e módosítása nincs hatással az egységes dokumentumra.

—   Nemzeti előírások:

A nemzeti előírások a hatályos nemzeti jogszabályoknak megfelelően kiegészülnek a főbb ellenőrizendő pontokkal.

A termékleírás e módosítása nincs hatással az egységes dokumentumra.

—   Ellenőrzések:

A hatályos termékleírás külön részben foglalkozik a termékleírás rendelkezéseinek ellenőrzésével, amely egyfajta ellenőrzési tervnek is tekinthető. Az ellenőrzésre vonatkozó jelenlegi követelményekkel összhangban az összes ilyen jellegű elemet törölték a termékleírásból. Ezzel párhuzamosan ellenőrzési tervet dolgoztak ki, amely a javasolt teljes termékleírás ellenőrzését biztosítja.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„VOLAILLES D’ANCENIS”

EU-szám: PGI-FR-0167-AM02 – 2019.10.15.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés(ek) (OEM vagy OFJ)

„Volailles d’Ancenis”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa [a XI. mellékletben szereplő felsorolás alapján]

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Volailles d’Ancenis” (ancenis-i baromfi) a tyúkalakúak rendjébe tartozó madarakat jelöl. A szárnyasok különböző családokhoz tartoznak és többféle típusú állatot foglalnak magukban:

—	csirke, jérce, kappan,

—	gyöngytyúk, gyöngykappan,

—

pulyka.

Mindegyik baromfi lassú növekedésű, igénytelen fajtától származik, ami hosszú tenyésztési időt és az ivarérettséghez közeli korban történő vágást tesz lehetővé, és ezáltal optimális minőséget biztosít (a húsosság és az érzékszervi tulajdonságok szempontjából).

A szárnyasokat szabadtartással nevelik füves és fás kifutókon, amelyek kedvezőek ahhoz, hogy e törzsek természetes viselkedésüknek megfelelően átkutassák a kifutókat.

A „Volailles d’Ancenis” szárnyasokat kerekded test, gömbölyded mellhús, valamint a combok oldalsó részén és a mellcsont mindkét oldalán lerakódott jelentős zsírréteg jellemzi.

A baromfitól függően a késztermékek jellemzői a következők:

	Minimális tömeg	A hús és a bőr színe	A lábak színe
Csirke	1 kg	Sárga vagy fehér	Fehéressárga vagy fekete
Gyöngytyúk	0,850 kg	Bézs	Fekete
Kappan	2,5 kg	Sárga vagy fehér	Sárga vagy fehér
Gyöngykappan	1,4 kg	Bézs	Fekete
Jérce	1,6 kg	Sárga vagy fehér	Sárga vagy fehér
Pulyka	2,3 kg	Sárga vagy fehér	Fekete

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Volailles d’Ancenis” baromfi takarmánya 100 %-ban növényekből, ásványi anyagokból és vitaminokból áll, ezen belül is legalább 70 %-ban gabonaféléket és gabonatermékeket tartalmaz. A zúza működésének elősegítése és ezáltal a madarak természetes szükségleteinek kielégítése érdekében a gabonafélék legalább 12 %-át szemes búza formájában biztosítják a teljes hizlalási időszak alatt (28 nap elteltével).

A gabona-melléktermékekből nyert termékek aránya a takarmány teljes összetételének legfeljebb 15 %-át teheti ki. A takarmány összes zsiradéktartalma legfeljebb 6 % lehet.

A takarmányt alkotó különböző alapanyag-kategóriák a következők:

—	Gabonafélék magvai és gabonatermékek;

—	Olajnövények magvai vagy termései, és azokból nyert termékek;

A növényi olajok közül csak a nyers és a finomított olajok használhatók;

—	Hüvelyesek magvai és azokból nyert termékek;

—	Gumók és gyökerek, és azokból nyert termékek;

—	Egyéb magvak és termések, és azokból nyert termékek, például szőlő és szőlőtermékek;

—	Zöldtakarmány, szálastakarmány és azokból nyert termékek, például lucerna és lucernatermékek;

—	Egyéb növények, algák, valamint azokból nyert termékek;

—	Ásványi anyagok és azokból nyert termékek;

—	Mikroorganizmusok fermentációs termékei és melléktermékei: növényi szubsztrátumon tenyészett inaktivált vagy elpusztított sörélesztők;

—	Egyéb: — Növények feldolgozásából származó termékek; — Fűszerek és ételízesítők feldolgozásából származó termékek; — Fűszernövények feldolgozásából származó termékek.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Volailles d’Ancenis” szárnyasokat egynapos koruktól a levágás céljából történő elszállításukig a körülhatárolt földrajzi területen nevelik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Volailles d’Ancenis” baromfit egészben vagy darabolva, frissen vagy fagyasztva hozzák forgalomba.

Az egész darabok „A” osztályú hasított testekből származnak; „B” osztályú hasított testek is feldarabolhatók, de a forgalomba hozott daraboknak „A” osztályúnak kell lenniük.

A hasított testek a következő formákban kerülnek forgalomba:

—	„konyhakész”: (megkopasztott, kizsigerelt, fej nélküli baromfi lábakkal vagy anélkül) fólia-, védőgázas vagy vákuumcsomagolásban,

—	„bontott” (megkopasztott, kizsigerelt, fejjel, lábakkal és belsőségekkel együtt kiszerelt baromfi).

A baromfibelsőségek (szív, zúza és máj) frissen vagy fagyasztva kerülnek forgalomba.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Volailles d’Ancenis” OFJ földrajzi területéhez tartozó járások és települések a következők:

Loire-Atlantique megye egész területe

Maine-et-Loire megye:

Járások:

Angers 1;

Angers 2;

Angers 3;

Angers 4;

Angers 5;

Angers 7: kivéve (a jelenleg Loire-Authion településhez tartozó) Bauné és Corné volt önálló települések területe, valamint La Ménitré – Beaupréau – Chalonnes-sur-Loire – Chemillé-Melay, kivéve a (jelenleg Terranjou településhez tartozó) Martigné-Briand volt önálló település területe;

Cholet 1;

Cholet 2;

La Pommeraye;

Les Ponts-de-Cé, kivéve (a jelenleg Brissac-Loire-Aubance településhez tartozó) Chemellier és Coutures volt önálló települések területe;

Saint-Macaire-en-Mauges;

Tiercé, kivéve Baracé, Durtal, Étriché, Les Rairies és Montigné-les-Rairies települések, valamint a (jelenleg Morannes-sur-Sarthe-Daumeray településhez tartozó) Daumeray és Morannes volt önálló települések területe.

Települések: Angers (az Angers 6 járáshoz tartozó rész) – Montreuil-sur-Loir – Rives-du-Loir-en-Authion – Saint-Barthélémy-d’Anjou – Verrières-en-Anjou.

Deux-Sèvres megye:

Járások:

Bressuire;

Cerizay;

La Gâtine: Doux, La Ferrière-en-Parthenay, Fomperron, Mazières-en-Gâtine, Oroux, Pressigny, Saint-Germier, Saint-Georges-de-Noisne, Saint-Marc-la-Lande, Thénezay és Verruyes települések kivételével;

Mauléon;

Parthenay;

Thouars: Louzy település kivételével.

Települések: Airvault, Argenton-l’Église, Availles-Thouarsais, Bouillé-Loretz, Boussais, Coulonges-Thouarsais, Glénay, Louin, Luché-Thouarsais, Luzay, Maisontiers, Pierrefite, Sainte-Gemme, Saint-Loup-Lamaire, Saint-Varent, Tessonnière, Val-en-Vigne.

Vendée megye:

Járás:

Mortagne-sur-Sèvre.

Települések: Bazoges-en-Paillers, La Boissière-de-Montaigu és Treize-Septiers.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Volailles d’Ancenis” baromfi származással való kapcsolata a hírnevén és a terméknek az állattartók szakértelmével összefüggő sajátosságain alapul.

A „Volailles d’Ancenis” OFJ földrajzi területe a Loire torkolatától a Loir folyóig terjedően a Loire-völgy egész alsó részét lefedi. A domborzat völgyekkel szabdalt és egy meglehetősen sűrű folyórendszer köré szerveződik.

A földrajzi területet az Armorikai-hegység által kínált közös talapzaton kialakult talajok igen nagy változatossága, és ennek következtében a talajok mezőgazdasági potenciálja szempontjából – még egy gazdaságon belül is – térbeli sokszínűség jellemzi. Nagyrészt ez ad magyarázatot az itt kialakult növénytermesztési rendszerre; a térség földművesei és állattenyésztői hagyományosan mindig is legelőknek szánták a kiszáradásra leginkább hajlamos vagy a legrosszabb vízelvezetésű földeket, a legmélyebb és/vagy a legtermékenyebb földeket gabonafélék, elsősorban búza és árpa termesztésére, a többit pedig takarmánynövények termesztésére használták.

A „Volailles d’Ancenis” OFJ földrajzi területe Franciaország egyik nagy, fás mezsgyékkel tagolt régiójához tartozik. Így Loire-Atlantique, Maine-et-Loire, Vendée és Deux-Sèvres megyében is nagyon sok, fás mezsgyékkel tagolt földterület, ún. bocage található; ennek köszönhetően az egész földrajzi területen egybefüggő, fás mezsgyékkel tagolt földterületek vannak. A sövények, amelyek sokféle fafajukkal a biológiai sokféleség valódi tárházai, menedékül szolgálnak a vadon élő állatok és különösen a rovarok számára; ezek mennyiségileg nehezen meghatározható, de valódi fehérjeforrást biztosítanak a kifutókon a baromfi számára a földigiliszta kiegészítéseként. A talajok zúzakavicsnak nevezett ásványi elemeket is biztosítanak: ezek a kis mértékben megmunkált cserjés talajok felszíni részében található apró kavicsok, amelyek elősegítik az azokat lenyelő baromfik zúzájának fejlődését.

A földrajzi terület éghajlatát többnyire enyhe és óceáni mezoklímák mozaikja alkotja, amely lehetővé teszi, hogy a baromfit korán kiengedjék a szabadba. A fű korai növekedését elősegítő tavaszi csapadék miatt az állattartók mindig is arra törekedtek, hogy korán kiengedjék a szárnyasokat.

A „Volailles d’Ancenis” földrajzi területe olyan régió, ahol hagyománya van a növénytermesztésre és állattartásra épülő vegyes gazdálkodásnak. E két fő termelési ággal párhuzamosan alakultak ki a baromfigazdaságok, amelyekben a búza adta a baromfitakarmány alapját. Ezzel a kiegészítő tevékenységgel hagyományosan a nők foglalkoztak, akik a mindennapi betevő biztosításáról gondoskodtak. Ezeket az állattartási hagyományokat őrizték meg, amelyek a „Volailles d’Ancenis” szárnyasok tenyésztésén keresztül még ma is élnek: az állatok egész nap a szabadban vannak, ugyanúgy ágakon ülnek, mint a baromfiudvarokban, az állattartó – ugyanúgy, mint régen a gazdasszony – naponta búzát szór az állatoknak, és a szárnyasokat főként gabonafélékkel etetik. Nagy figyelmet fordítanak a takarmányozásra és a hizlalásra, hogy a takarmányon tartott csirkékből hízott csirkék váljanak.

A „Volailles d’Ancenis” baromfit háztáji szabadtartással nevelik. A „Volailles d’Ancenis” baromfit korán kiengedik a szabadba. A csirkéket, kappanokat és jércéket a 37. napon, a gyöngytyúkokat és gyöngykappanokat az 53. napon, a pulykákat pedig a 42. napon engedik ki.

A korai szabadba engedés, de a kifutó alapos átkutatása is az igénytelen törzseknek köszönhetően lehetséges. Ezek a természetes módon nagyon aktív törzsek igényt tartanak a gubbasztásra, a kapirgálásra és a csipegetésre, és a termelői csoportosulás gazdálkodási gyakorlatai elősegítik ezen igények kielégítését.

A „Volailles d’Ancenis” baromfi takarmánya 100 %-ban növényekből, ásványi anyagokból és vitaminokból áll, ezen belül is legalább 70 %-ban gabonaféléket és gabonatermékeket tartalmaz. A zúza működésének elősegítése érdekében a gabonafélék legalább 12 %-át szemes búza formájában biztosítják, ami az érzékszervi tulajdonságokhoz is hozzájárul.

A „Volailles d’Ancenis” szárnyasokat kerekded test, gömbölyded mellhús, valamint a combok oldalsó részén és a mellcsont mindkét oldalán lerakódott jelentős zsírréteg jellemzi.

A „Volailles d’Ancenis” baromfi tenyésztése az előállítási terület szintjén, de a gazdaság szintjén is a rendkívül változatos minőségű talajok kiaknázásának köszönhetően alakult ki.

Az emberek ugyanis azáltal alkalmazkodtak, hogy a földek jobb hasznosítása érdekében kiegészítő gazdálkodási rendszereket alakítottak ki, vagyis állattartó vegyes gazdálkodással, és különösen gabonatermesztéssel és marhatartással foglalkoztak.

Ehhez az embereknek fel kellett osztaniuk a földet, és egy fás mezsgyékkel tagolt tájat alakítottak ki. Ez utóbbi jellemzi a „Volailles d’Ancenis” földrajzi területét.

A fás mezsgyét védősövények alkotják, amelyek körülveszik a kifutókat, elősegítve a baromfi szabadtartását. A fás mezsgye védelmet biztosít a szél és a ragadozók ellen. Ezenfelül természetes ülőhelyeket, valamint a baromfi fejlődését elősegítő rovarokat és zúzakavicsokat biztosít. Másrészt lehetővé teszi, hogy az állatok a kifutó teljes területét átkutassák.

A kiválasztott igénytelen törzsek, a többnyire enyhe és óceáni éghajlat, valamint a védelmet biztosító sövények lehetővé teszik az állatok korai kiengedését. A korai szabadba engedésnek köszönhetően a baromfi bőséges mennyiségű füvet tud fogyasztani.

E szívós törzsek természetes viselkedésének egyik jellegzetessége, hogy szeretnek ágakon ülni, amire lehetőséget biztosítanak a mezsgyék sövényeinek alacsonyabb ágai, de a tenyésztők által az ólakban elhelyezett ülőrudak is. Az állatok számára ekképpen biztosított rendszeres testmozgás garantálja a „Volailles d’Ancenis” jellemzőit.

A csirkék természetes viselkedését, a csipegetést és a kapirgálást a gazdák is elősegítik azzal, hogy napi rendszerességgel búzát szórnak szét, valamint csipegethető tárgyakat adnak az állatoknak. Ezek a tényezők azáltal, hogy biztosítják a szárnyasok megfelelő hízásához szükséges nyugalmat, a hosszan tartó neveléssel együtt lehetővé teszik a hasított testekre jellemző kigömbölyödött alkat kialakulását.

A termelés hagyományos jellegének köszönhetően előbb a régióban szerzett hírnevet a termék, amit az is igazol, hogy Ancenis-ben hetente tartanak baromfipiacot.

Mindezek az elemek biztosítják a késztermék elismert minőségét, amit a párizsi Országos Mezőgazdasági Versenyen 1995 óta megszerzett érmek is bizonyítanak.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://www.legifrance.gouv.fr/affichTexte.do?cidTexte=JORFTEXT000039121349&dateTexte=&categorieLien=id

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 395/07)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre. (1)

AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT MÓDOSÍTÓ STANDARD MÓDOSÍTÁS BEJELENTÉSE

„KUNSÁG / KUNSÁGI”

PDO-HU-A1332-AM03

A közlés időpontja: 2020.9.10.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   A lehatárolt termőterületen kívüli előállítás területének bővítése

a)	a termékleírás érintett fejezete: — VIII. További feltételek

b)	az egységes dokumentum érintett fejezete: —

c)

indoklás: A versenyképesség, valamint az itt termelt szőlő felhasználási lehetőségeinek bővítése érdekében érdemes a lehatárolt termőterületen kívül történő előállítást az összes jogszabályban engedélyezett területre kiterjeszteni. A nevezett területeken biztosítottak ugyanazon feldolgozási körülmények, mint a Kunság oltalom alatt álló eredetmegjelölés jelenlegi feldolgozási területén.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Kunság

Kunsági

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   Szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.

Pezsgő

9.	Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

4.   A bor(ok) leírása

Bor – Rozé fajta és küvé

Halvány rózsaszín,rózsaszín, halvány ibolya színű, könnyed élénk savérzetű, gyümölcs illatú és ízű. Cukortartalma alapján lehet száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Siller fajta és küvé

Fajtaborok esetében a fajtára jellemző illatú és ízű, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő jelleggel, lekerekedett savakkal, mérsékelt tannintartalommal, testességgel rendelkező, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	20
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Fehér fajta és küvé

Halványzöld, halvány szalmasárga, erőteljesebb szalmasárga színű, gyakran lágy, alacsony alkoholtartalmú bor, friss, nyári gyümölcs, esetenként citrus karakterrel, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	16,67
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Vörös fajta és küvé

Rubin vagy erőteljesebb rubin színű, intenzív gyümölcs és fűszer aromájú, fiatalos, mérsékelt tannin tartalmú vörösbor, kellemes savérzettel, és alkoholtartalommal, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	20
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Késői szüretelésű szőlőből készült fehér fajta vagy küvé

Arany színű, Komplex illatú, telt olajos texturával, fahordós és palackos érlelési ízekkel, kellemes savérzettel és alkoholtartalommal rendelkező bor, gyakran maradék cukortartalommal.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	33,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Késői szüretelésű szőlőből készült vörös fajta vagy küvé

Rubin vagy sötétvörös színű, komplex illataromájú, telt olajos texturával, fahordós és palackos érlelési ízekkel, kellemes savérzettel és alkoholtartalommal. Gyakran maradék cukortartalommal.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	33,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér fajta vagy küvé

Zöldessárga színű, fajtára jellemző illatú és ízű, élénk savtartalmú, közepesen telt testes és alkoholos karakterű bor. Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Válogatott szüretelésű szőlőből készült rozé fajta vagy küvé

Halvány rózsaszín – rózsaszín – halvány ibolya színű, elegánsan finom savérzetű, rendkívül gyümölcsös illatú, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Válogatott szüretelésű szőlőből készült vörös fajta vagy küvé

Sötétrubin vagy sötétvörös színű, gyümölcs, esetenként fűszeres illatú, közepesen testes, lágy karakterű vörösbor, fahordós és palackos érlelési ízekkel, mérsékelt tannin tartalommal, cukortartalma alapján száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	20
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Töppedt szőlőből készült fehér fajta vagy küvé

Arany színű, komplex illatú, magas természetes cukortartalmú borok, telt olajos texturával rendelkező, összetett, méz, érett vagy aszalt gyümölcs, esetenként botritisz illatú és ízű, általában félédes vagy édes borok.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	33,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Töppedt szőlőből készült vörös fajta vagy küvé

Sötétrubin vagy sötétvörös színű, érett, aszalt gyümölcs és/vagy fűszeres illatú, telt, testes, vörösbor, fahordós és palackos érlelési ízekkel, mérsékelt tannin tartalommal, gyakran maradék cukortartalommal.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	33,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Fehér jégbor

Óarany színű. Gazdag, komplex illatú, kiemelkedően magas cukortartalmú, „mézédes”, koncentrált ízű, élénk savtartalmú bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	33,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Bor – Vörös jégbor

Bronzvörös színű. Gazdag, komplex illatú, kiemelkedően magas cukortartalmú, „mézédes”, koncentrált ízű, mérsékelt tannin tartalmú bor.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	33,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Pezsgő – Fehér

A színnek megfelelő színű, neutrális vagy a fajtára jellemző illatú és ízű, harmonikus sav érzetű, könnyed, légiesen finom, tartós gyöngyözéssel.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Pezsgő – Rozé

A színnek megfelelő színű, neutrális vagy a fajtára jellemző illatú és ízű, harmonikus sav érzetű, könnyed, légiesen finom, tartós gyöngyözéssel.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Pezsgő – Vörös

A színnek megfelelő színű, neutrális vagy a fajtára jellemző illatú és ízű, harmonikus sav érzetű, könnyed, légiesen finom, tartós gyöngyözéssel.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális teljes savtartalom:	5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Szén-dioxid hozzáadásával készített gyöngyözőbor – Fehér

Enyhén gyöngyöző, halvány zöldes-sárga – halvány szalmasárga színű, alacsonyabb alkoholtartalmú, határozott savgerincű, száraz, félédes vagy édes, jellemzően friss szőlőillatú és ízű, friss üde borok.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	7
Minimális teljes savtartalom:	5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Szén-dioxid hozzáadásával készített gyöngyözőbor – Rozé

Enyhén gyöngyöző, halvány halvány rózsaszín – rózsaszín színű, alacsonyabb alkoholtartalmú, határozott savgerincű, száraz, félédes vagy édes, jellemzően friss szőlőillatú és ízű, friss üde borok.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	7
Minimális teljes savtartalom:	5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

Szén-dioxid hozzáadásával készített gyöngyözőbor – Vörös

Enyhén gyöngyöző, halvány halvány ibolya színű, alacsonyabb alkoholtartalmú, határozott savgerincű, száraz, félédes vagy édes, jellemzően friss szőlőillatú és ízű, friss üde borok.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	7
Minimális teljes savtartalom:	5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	13,33
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

5.   Borkészítési eljárások

a.   Különös borászati eljárások

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások - Bor (1)

Konkrét borászati eljárás

Fehér fajta és küvé, Rozé fajta és küvé:

—	a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

—	kötelező a must tisztítása.

Siller fajta és küvé,Vörös fajta és küvé:

—	a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető.

Késői szüretelésű szőlőből készült fehér fajta vagy küvé:

—	a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

—	kötelező a must tisztítása,

—	legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható,

—	3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

Késői szüretelésű szőlőből készült vörös fajta vagy küvé

—	a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

—	legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható,

—	3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér fajta vagy küvé:

—	a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

—	kötelező a must tisztítása,

—	legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható,

—	3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások – Bor (2)

Konkrét borászati eljárás

Válogatott szüretelésű szőlőből készült rozé fajta vagy küvé:

—	a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

—	kötelező a must tisztítása,

—	legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható.

Válogatott szüretelésű szőlőből készült vörös fajta vagy küvé:

—	a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

—	legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható,

—	3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

Töppedt szőlőből készült fehér fajta vagy küvé:

—	a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

—	kötelező a must tisztítása,

—	legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható,

—	3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

Töppedt szőlőből készült vörös fajta vagy küvé:

—	a szőlőcefrét héjon kell erjeszteni,

—	a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető,

—	legkorábban a szüretet követő év március 1-jén palackozható,

—	3 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt.

Fehér jégbor és vörös jégbor:

—	–7 oC alatti hőmérsékleten végzett kézi szüret,

—	a szőlő préselése fagyott állapotban,

—	erjesztés a kívánt cukortartalomig,

—	legalább 6 hónapos palackos érlelés.

Nem engedélyezett borászati eljárások – Bor

Konkrét borászati eljárás

Késői szüretelésű szőlőből készült fehér fajta vagy küvé, Késői szüretelésű szőlőből készült vörös fajta vagy küvé, Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér fajta vagy küvé, Válogatott szüretelésű szőlőből készült rozé fajta vagy küvé, Válogatott szüretelésű szőlőből készült vörös fajta vagy küvé, Töppedt szőlőből készült fehér fajta vagy küvé, Töppedt szőlőből készült vörös fajta vagy küvé, Fehér jégbor, Vörös jégbor:

—	a must javítása,

—	a bor édesítése.

A szőlőművelés előírásai - Művelésmód és ültetvénysűrűség

Művelési gyakorlat

A 2011. december 31-e előtt telepített meglévő szőlőültetvények esetében - azok művelésmódjától vagy ültetvénysűrűségétől függetlenül - az onnan származó szőlőből az ültetvény kivágásáig készülhetnek Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek.

2011. december 31-e után létesített ültetvény esetében csak a következő művelésmódokkal telepített ültetvényből származó szőlőből készülhetnek Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű jelzéssel ellátott termékek:

—	fejművelés,

—	ernyőművelés,

—	Moser művelés,

—	egyes függöny művelés,

—	Sylvoz művelés.

Az ültetvénysűrűség a 2012. január 1-e után létesített ültetvény esetén legalább 3 300 tőke/ha. A sor és tőtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tőtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertőkés telepítés is elfogadható. A sortávolság legalább 1,00 m, legfeljebb 3,60 m lehet, tőtávolság legalább 0,60 m, legfeljebb 1,20 m lehet. Ikertőkés ültetvényben a tőtávolság átlagos értéke az irányadó.

A tőketerhelés beállítása során a tőkénként meghagyott élő, világos rügyek száma – bármely művelésmód esetén – nem haladhatja meg a 16 élő világos rügy/m2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges végleges termésmennyiség beállítását a vegetációs időszakban a szükséges mértékben elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

Csak olyan ültetvényről származó szőlő használható fel Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termékek előállításához, amelynek a tőkehiány mértéke nem haladja meg a 10 %-ot.

A szőlőművelés előírásai – A szüret időpontja, módja és a szőlő minősége

Művelési gyakorlat

A szüret kezdési időpontját az illetékes hegyközség választmánya évente határozza meg, amit a minden évben augusztus 1-től hetenként végzett próbaszüret alapján állapít meg.

Az a termék, ami a hegyközség által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű kategóriában nem kaphat származási bizonyítványt és Kunság(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű jelzésűként nem hozható forgalomba. A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé.

A termékek előállításához a szőlő minimális cukortartalma és potenciális alkoholtartalma az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alkalmazandó a mindenkor hatályos magyar és EU jogszabályok és előírások alapján.

A szőlő szüretelésénél általában, mind a kézi, mind a gépi szüret alkalmazható, de kizárólag kézzel szüretelt szőlőből állítható elő:

—	késői szüretelésű szőlőből készült bor,

—	válogatott szüretelésű szőlőből készült bor,

—	töppedt szőlőből készült bor,

—

jégbor.

A szőlő minimális természetes cukortartalma, A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma

Művelési gyakorlat

Bortípus/kategória	A szőlő minimális természetes cukortartalma – Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on)
Bor – Fehér fajta és küvé, Rozé fajta és küvé, Siller fajta és küvé, Vörös fajta és küvé:	14,82
Bor – Késői szüretelésű szőlőből készült fehér és vörösbor:	19,00
Bor – Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér, rozé és vörösbor:	19,00
Bor – Töppedt szőlőből készült fehér és vörösbor:	20,00
Bor – Fehér és vörös Jégbor:	16,66	25,00
Pezsgő:	14,82
Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:	14,82

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma ([%vol], 20 °C-on)

Bor – Fehér fajta és küvé, Rozé fajta és küvé, Siller fajta és küvé, Vörös fajta és küvé:	9,0
Bor – Késői szüretelésű szőlőből készült fehér és vörösbor:	12,08
Bor – Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér, rozé és vörösbor:	12,08
Bor – Töppedt szőlőből készült fehér és vörösbor:	12,83
Bor – Fehér és vörös Jégbor:	16,66
Pezsgő:	9,0
Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor:	9,0

b.   Maximális hozamok

Fehér fajta és küvé, Rozé fajta és küvé, Siller fajta és küvé, Vörös fajta és küvé, Pezsgő,

100 hektoliter/hektár

Fehér fajta és küvé, Rozé fajta és küvé, Siller fajta és küvé, Vörös fajta és küvé, Pezsgő,

14 300 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

100 hektoliter/hektár

Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

14 300 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

Késői szüretelésű szőlőből készült fehér és vörös fajta vagy küvé

70 hektoliter/hektár

Késői szüretelésű szőlőből készült fehér és vörös fajta vagy küvé

10 000 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér, rozé és vörös fajta vagy küvé

70 hektoliter/hektár

Válogatott szüretelésű szőlőből készült fehér, rozé és vörös fajta vagy küvé

10 000 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

Töppedt szőlőből készült fehér és vörös fajta vagy küvé, Fehér és vörös jégbor

42 hektoliter/hektár

Töppedt szőlőből készült fehér és vörös fajta vagy küvé, Fehér és vörös jégbor

6 000 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

Abony, Akasztó, Albertirsa, Apostag, Ágasegyháza, Ballószög, Balotaszállás, Bácsalmás, Bácsszőlős, Bénye, Bócsa, Bugac, Cegléd, Ceglédbercel, Cibakháza, Csemő, Csengőd, Cserkeszőlő, Csépa, Csikéria, Csólyospálos, Dány, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Harta, Gomba, Harkakötöny, Helvécia, Hernád, Imrehegy, Inárcs, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászberény, Jászszentandrás, Jászszentlászló, Kakucs, Kaskantyú, Kecel, Kecskemét, Kelebia, Kerekegyháza, Kéleshalom, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kocsér, Kóka, Kömpöc, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, Kunszállás, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Mélykút, Monor, Monorierdő, Móricgát, Nagykáta, Nagykőrös, Nagyrév, Nyárlőrinc, Nyársapát, Ócsa, Orgovány, Örkény, Páhi, Pálmonostora, Petőfiszállás, Pilis, Pirtó, Ráckeve, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Szabadszállás, Szank, Szelevény, Szentkirály, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tabdi, Tápiószentmárton, Tápiószele, Tázlár, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Tompa, Tóalmás, Tököl, Újlengyel, Újszilvás, Zsana települések, a szőlő termőhelyi kataszter szerinti I. és II. osztályú területei

7.   Fő szőlőfajta (szőlőfajták)

arany sárfehér – fehér dinka

arany sárfehér – huszár szőlő

arany sárfehér – izsáki

arany sárfehér – izsáki sárfehér

arany sárfehér – német dinka

blauburger

bíbor kadarka

cabernet franc – cabernet

cabernet franc – carbonet

cabernet franc – carmenet

cabernet franc – gros cabernet

cabernet franc – gros vidur

cabernet franc – kaberne fran

cabernet sauvignon

chardonnay – chardonnay blanc

chardonnay – kereklevelű

chardonnay – morillon blanc

chardonnay – ronci bilé

chasselas – chasselas blanc

chasselas – chasselas dorato

chasselas – chasselas doré

chasselas – chrupka belia

chasselas – fehér fábiánszőlő

chasselas – fehér gyöngyszőlő

chasselas – fendant blanc

chasselas – saszla belaja

chasselas – weisser gutedel

cserszegi fűszeres

ezerfürtű

ezerjó – kolmreifler

ezerjó – korponai

ezerjó – szadocsina

ezerjó – tausendachtgute

ezerjó – tausendgute

ezerjó – trummertraube

furmint – furmint bianco

furmint – moslavac bijeli

furmint – mosler

furmint – posipel

furmint – som

furmint – szigeti

furmint – zapfner

generosa

gyöngyrizling

hamburgi muskotály – miszket hamburgszki

hamburgi muskotály – moscato d'Amburgo

hamburgi muskotály – muscat de hambourg

hamburgi muskotály – muscat de hamburg

hamburgi muskotály – muszkat gamburgszkij

hárslevelű – feuilles de tilleul

hárslevelű – garszleveljü

hárslevelű – lindeblättrige

hárslevelű – lipovina

irsai olivér – irsai

irsai olivér – muskat olivér

irsai olivér – zolotis

irsai olivér – zolotisztüj rannüj

jubileum 75

kadarka – csetereska

kadarka – fekete budai

kadarka – gamza

kadarka – jenei fekete

kadarka – kadar

kadarka – kadarka negra

kadarka – negru moale

kadarka – szkadarka

kadarka – törökszőlő

karát

királyleányka – dánosi leányka

királyleányka – erdei sárga

királyleányka – feteasca regale

királyleányka – galbena de ardeal

királyleányka – königliche mädchentraube

királyleányka – königstochter

királyleányka – little princess

kármin

kékfrankos – blauer lemberger

kékfrankos – blaufränkisch

kékfrankos – limberger

kékfrankos – moravka

kéknyelű – blaustängler

kékoportó – blauer portugieser

kékoportó – modry portugal

kékoportó – portugais bleu

kékoportó – portugalske modré

kékoportó – portugizer

kövidinka – a dinka crvena

kövidinka – a dinka mala

kövidinka – a dinka rossa

kövidinka – a kamena dinka

kövidinka – a ruzsica

kövidinka – steinschiller

leányka – dievcenske hrozno

leányka – feteasca alba

leányka – leányszőlő

leányka – mädchentraube

merlot

mátrai muskotály

nektár

olasz rizling – grasevina

olasz rizling – nemes rizling

olasz rizling – olaszrizling

olasz rizling – riesling italien

olasz rizling – risling vlassky

olasz rizling – taljanska grasevina

olasz rizling – welschrieslig

ottonel muskotály – miszket otonel

ottonel muskotály – muscat ottonel

ottonel muskotály – muskat ottonel

pinot blanc – fehér burgundi

pinot blanc – pinot beluj

pinot blanc – pinot bianco

pinot blanc – weissburgunder

pinot noir – blauer burgunder

pinot noir – kisburgundi kék

pinot noir – kék burgundi

pinot noir – kék rulandi

pinot noir – pignula

pinot noir – pino csernüj

pinot noir – pinot cernii

pinot noir – pinot nero

pinot noir – pinot tinto

pinot noir – rulandski modre

pinot noir – savagnin noir

pinot noir – spätburgunder

pozsonyi fehér – czétényi

pozsonyi fehér – czétényi fehér

rajnai rizling – johannisberger

rajnai rizling – rheinriesling

rajnai rizling – rhine riesling

rajnai rizling – riesling

rajnai rizling – riesling blanc

rajnai rizling – weisser riesling

rizlingszilváni – müller thurgau

rizlingszilváni – müller thurgau bijeli

rizlingszilváni – müller thurgau blanc

rizlingszilváni – rivaner

rizlingszilváni – rizvanac

sauvignon – sauvignon bianco

sauvignon – sauvignon bijeli

sauvignon – sauvignon blanc

sauvignon – sovinjon

szürkebarát – auvergans gris

szürkebarát – grauburgunder

szürkebarát – graumönch

szürkebarát – pinot grigio

szürkebarát – pinot gris

szürkebarát – ruländer

tramini – gewürtztraminer

tramini – roter traminer

tramini – savagnin rose

tramini – tramin cervené

tramini – traminer

tramini – traminer rosso

zengő

zenit

zweigelt – blauer zweigeltrebe

zweigelt – rotburger

zweigelt – zweigeltrebe

zöld veltelíni – grüner muskateller

zöld veltelíni – grüner veltliner

zöld veltelíni – veltlinské zelené

zöld veltelíni – zöldveltelíni

8.   A kapcsolat(ok) leírása

„Az összes kategóriára vonatkozóan - A körülhatárolt terület bemutatása”

a)

Természeti és kulturális tényezők A termelésére lehatárolt terület Magyarország középső részén helyezkedik el. Legnagyobb része a Magyar Alföld Duna és Tisza folyók által határolt területén, a Duna-Tisza közén valamint a Tiszazugban terül el. Észak-nyugatról a Csepel-sziget, Északról a Gödöllői-dombság egyes termőhelyei kapcsolódnak hozzá. A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg. A tengerszintfeletti magasság 150 m alatti. A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10–20 métert nem haladják meg. A Kunság termőhelyein zömmel mésztartalmú homoktalajok találhatók (humuszos és futóhomok), valamint kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok. A homoktalaj sajátossága, hogy gyorsan melegszik, világos színe a napsugárzást jobban visszaveri, ami segíti a szőlő érését is, valamint 75 %-ot meghaladó kvarctartalma következtében immunis a filoxéra szempontjából. Ugyanakkor tápanyag-szolgáltató és víztartó képessége, ásványianyag-tartalma kisebb. A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon alapvetően uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők. Az átlaghőmérséklet 10–11 °C. A vegetációs időszakban gyakoriak – július, augusztus hónapban – a hőségnapok. A napfényes órák átlaga 2 000 óra felett van évente. A csapadék átlagos évi mennyisége 450–500 mm, ami alapvetően kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

b)

Emberi tényezők A termőhely nagy földrajzi kiterjedtsége miatt is nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és borkultúra területén. Az első írásos emlékek szerint 1075-ben már szőlőskertek voltak találhatók a területen. A középkorban a bortermelés elsődlegesen a helyi igények kielégítését szolgálta. A török hódoltságot követő időszakban felhagyott homokterületek újrahasznosítása és a futóhomok megkötése érdekében a lehatárolt területen szőlőt telepítettek. A szőlőültetvényeket a filoxéra-vész (1875-től) szinte teljesen érintetlenül hagyta, és szerepét nagymértékben felértékelte. A XIX. század végén végrehajtott technológia fejlesztések a térség borainál jelentős minőségjavulást eredményeztek. Az 1900-as évek elejétől a termőhelyekről származó borok piaca és ismertsége jelentősen megnövekedett, melynek következtében a többszörösére nőtt a szőlőültetvények területe. A jelenleg is folyamatosan megvalósuló technológiai fejlesztések lehetővé teszik a reduktív technológia alkalmazását, napjainkban keresett fehér és rozé borok készítését, valamint a friss, a szőlő gyümölcs jellegét hangsúlyozó vörösborok előállítását. A borvidék szlogenje „ A Kunsági Bor a Mindennapok Bora” 2000. óta oltalom alatt áll. A lehatárolt terület termelőit jellemzi az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet megválasztása, a hagyományos szőlőfajták és újonnan nemesített fajták területi arányainak tudatos kialakítása, és a piaci sajátosságoknak megfelelő szőlészeti és borászati technológia alkalmazása. „Bor”

2.

A borok leírása A borok gyorsan fejlődnek, mérsékelt savtartalmúak, lágy karakterűek. A fehér és rozé borok illatanyaga intenzív, a borok zamatban gazdagok. A vörösborok általában gyümölcsösek, könnyedek, kevésbé mély színűek, csersav tartalmuk kevésbé markáns. A borok, a meszes homoktalajra jellemzően kevésbé ásványosak. A válogatott szüretelésű szőlőből készült borok fajtatipikusak, kiegyensúlyozott sav, alkohol cukor harmóniával rendelkeznek. A késői szüretből származó és töppedt szőlőből készült borok testesek a készítésmódjának és érlelésnek megfelelően karakteresek. Maradék cukrot tartalmaznak. A jégborok teltek, a maradék cukor taralmuk, savtartalmuk és alkoholtartalmuk következtében édes íz harmóniát mutatnak.

3.

Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között Az ökológiai környezet - elsősorban a homoktalajoknak köszönhetően - jelentős hatással van a borok jellemzőire. Ez a tipikusság elsősorban a gyorsabban fejlődő, általában könnyű, kisebb savtartalmú, lágyabb, gyors sav-fejlődésű, az évjáratok többségében mérsékelt alkoholtartalmú borokban jelenik meg. A borok, a homokos talajra jellemzően kisebb ásványi anyag tartalmúak. A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak. Az ökológiai környezet számos, ehhez a termőhelyhez kötődő hagyományos fajta elterjedését eredményezte (Ezerjó, Kadarka, Kövidinka, stb.). A fajtatipikusság a válogatott szüret alkalmazásával fokozható. Egyes évjáratokban a szőlők különleges értékeket produkálnak. A túlérett és a töppedt termésből alkoholban gazdag, telt, testes borok készíthetők, melyek minősége az érlelés során tovább növekszik. A könnyű, friss borok kiváló alapanyagául szolgálnak a pezsgő és a szén-dioxid hozzáadásával észült gyöngyöző boroknak. A Kunsági borvidék igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország szőlőmennyiségének csaknem felét. A szőlőtermelés, gazdasági súlya mellett, óriási jelentőségű társadalmi hatását tekintve, hiszen ezen a területen fontos jövedelemteremtő, jövedelem kiegészítő és népességmegtartó szerepe van. Az ökológiai sajátosságok (pl. homoktalajok, csapadékhiány) miatt a szőlőtermesztés az egyik leggazdaságosabb művelési ág ezen a vidéken. A szőlőtermesztés tájalkotó szerepével hozzájárul a térség vonzerejének kialakulásához. A szőlőültetvények hatékonyan gátolták és gátolják a futóhomok terjedését, a gyengébb vízháztartású talajokon a szőlőnövény könnyebben jut vízhez, mint más növénykultúrák. A Kunsági borvidéken telepített szőlőültetvényekben az őshonos, és újonnan nemesített magyar szőlőfajták a meghatározóak. Kunsági borvidék ismertsége a fogyasztók körében nagy, amit elsősorban a könnyedebb, gyümölcsös, illetve illatos, muskotályos borokkal alapozott meg. „Pezsgő”

b)

Emberi tényezők A már ismertetett emberi tényezők leírásán túlmenően a Kunsági pezsgőkre az alábbi tulajdonságok érvényesek: A gyöngyöző bor és pezsgő előállítását a termőhely jellegzetes savkarakterű fajtáinak termesztésével alapozták meg a termelők. (pl. Ezerjó, Cserszegi fűszeres stb.).

2.

A borok leírása A pezsgők légiesen könnyűek, friss illatúak és élénk savtartalmúak.

3.

Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között Az ökológiai környezet - elsősorban a homoktalajoknak köszönhetően - jelentős hatással van a borok jellemzőire. Ez a tipikusság elsősorban a gyorsabban fejlődő, általában könnyű, kisebb savtartalmú, lágyabb, gyors sav-fejlődésű, az évjáratok többségében mérsékelt alkoholtartalmú borokban jelenik meg. A borok, a homokos talajra jellemzően kisebb ásványi anyag tartalmúak. A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak. Az ökológiai környezet számos, ehhez a termőhelyhez kötődő hagyományos fajta elterjedését eredményezte (Ezerjó, Kadarka, Kövidinka, stb.). A fajtatipikusság a válogatott szüret alkalmazásával fokozható. Egyes évjáratokban a szőlők különleges értékeket produkálnak. A túlérett és a töppedt termésből alkoholban gazdag, telt, testes borok készíthetők, melyek minősége az érlelés során tovább növekszik. A könnyű, friss borok kiváló alapanyagául szolgálnak a pezsgő és a szén-dioxid hozzáadásával észült gyöngyöző boroknak. A Kunsági borvidék igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország szőlőmennyiségének csaknem felét. A szőlőtermelés, gazdasági súlya mellett, óriási jelentőségű társadalmi hatását tekintve, hiszen ezen a területen fontos jövedelemteremtő, jövedelem kiegészítő és népességmegtartó szerepe van. Az ökológiai sajátosságok (pl. homoktalajok, csapadékhiány) miatt a szőlőtermesztés az egyik leggazdaságosabb művelési ág ezen a vidéken. A szőlőtermesztés tájalkotó szerepével hozzájárul a térség vonzerejének kialakulásához. A szőlőültetvények hatékonyan gátolták és gátolják a futóhomok terjedését, a gyengébb vízháztartású talajokon a szőlőnövény könnyebben jut vízhez, mint más növénykultúrák. A Kunsági borvidéken telepített szőlőültetvényekben az őshonos, és újonnan nemesített magyar szőlőfajták a meghatározóak. Kunsági borvidék ismertsége a fogyasztók körében nagy, amit elsősorban a könnyedebb, gyümölcsös, illetve illatos, muskotályos borokkal alapozott meg. „Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor” A már ismertetett emberi tényezők leírásán túlmenően a Kunsági szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborokra az alábbi tulajdonságok érvényesek: A zén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor előállítását a termőhely jellegzetes savkarakterű fajtáinak termesztésével alapozták meg a termelők. (pl. Ezerjó, Cserszegi fűszeres, stb.).

2.

A borok leírása A szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok friss illatúak, könnyedek.

3.

Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között Az ökológiai környezet - elsősorban a homoktalajoknak köszönhetően - jelentős hatással van a borok jellemzőire. Ez a tipikusság elsősorban a gyorsabban fejlődő, általában könnyű, kisebb savtartalmú, lágyabb, gyors sav-fejlődésű, az évjáratok többségében mérsékelt alkoholtartalmú borokban jelenik meg. A borok, a homokos talajra jellemzően kisebb ásványi anyag tartalmúak. A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak. Az ökológiai környezet számos, ehhez a termőhelyhez kötődő hagyományos fajta elterjedését eredményezte (Ezerjó, Kadarka, Kövidinka, stb.). A fajtatipikusság a válogatott szüret alkalmazásával fokozható. Egyes évjáratokban a szőlők különleges értékeket produkálnak. A túlérett és a töppedt termésből alkoholban gazdag, telt, testes borok készíthetők, melyek minősége az érlelés során tovább növekszik. A könnyű, friss borok kiváló alapanyagául szolgálnak a pezsgő és a szén-dioxid hozzáadásával észült gyöngyöző boroknak. A Kunsági borvidék igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország szőlőmennyiségének csaknem felét. A szőlőtermelés, gazdasági súlya mellett, óriási jelentőségű társadalmi hatását tekintve, hiszen ezen a területen fontos jövedelemteremtő, jövedelem kiegészítő és népességmegtartó szerepe van. Az ökológiai sajátosságok (pl. homoktalajok, csapadékhiány) miatt a szőlőtermesztés az egyik leggazdaságosabb művelési ág ezen a vidéken. A szőlőtermesztés tájalkotó szerepével hozzájárul a térség vonzerejének kialakulásához. A szőlőültetvények hatékonyan gátolták és gátolják a futóhomok terjedését, a gyengébb vízháztartású talajokon a szőlőnövény könnyebben jut vízhez, mint más növénykultúrák. A Kunsági borvidéken telepített szőlőültetvényekben az őshonos, és újonnan nemesített magyar szőlőfajták a meghatározóak. Kunsági borvidék ismertsége a fogyasztók körében nagy, amit elsősorban a könnyedebb, gyümölcsös, illetve illatos, muskotályos borokkal alapozott meg.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jelölési szabályok - A címkén feltüntethető kisebb földrajzi egységek

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

i.	Településnevek feltüntetése A Kunsági borvidékhez tartozó települések neve, mint a Kunság lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek tüntethetők fel, kivétel Izsák és Monor települések nevei.

ii.	Dűlőnevek feltüntetése A Kunság lehatárolt termőhely megnevezéssel és a településnévvel együtt az alábbi dűlőnevek tüntethetők fel: — Arany-hegy (Ceglédbercel településen) — Fischer-part (Cegléd és Ceglédbercel településen)

iii.	Körzetnevek feltüntetése

A Kunság lehatárolt termőhely megnevezéssel együtt az alábbi körzetnevek tüntethetők fel:

—	Kecskemét mely magába foglalja a Felsőlajos, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse településeinek, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó szőlőterületek.

—	Tiszakürt mely magába foglalja a Cserkeszőlő, Csépa, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeinek, a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó szőlőterületek.

Körzetnevek feltüntetése esetén a körzethez sorolt település név, mint kisebb földrajzi egység megnevezés nem használható.

Kisebb földrajzi egység neve csak akkor tüntethető fel a címkén, ha a termék 100 %-ban a feltüntetendő kisebb földrajzi egység által lehatárolt termőhelyről származik.

Jelölési szabályok

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Egyéb korlátozottan használható kifejezések:

—	„Muskotály”: Legalább 85 %-ban a Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Generosa, Hamburgi muskotály, Nektár, Mátrai Muskotály, Ottonel muskotály, Tramini felsorolt szőlőfajták közül egynek, vagy többnek a terméséből készült bor.

—	„Primőr”: a szüret évében palackozott bor. Szinonim megjelölésként az „újbor” kifejezés is használható.

Az Arany Sárfehér fajtanév a címkén nem tüntethető fel.

Házasított borok esetén használható a küvé kifejezés, vagy szinonimájaként a házasítás kifejezés, illetve eredeti írásmóddal a cuvée szó.

A kiszerelésre vonatkozó szabályok

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen

A feltétel leírása:

Bor, pezsgő, szén-dioxid hozzáadással készült gyöngyözőbor a Kunsági borvidék hegyközsége által nyilvántartásba vett palackozóban végezhető.

Termék előállítás a lehatárolt termőterületen kívül:

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

Bonyhád, Borota, Budapest, Csongrád és Hajós települések területén engedélyezett.

A termékleíráshoz vezető link

https://boraszat.kormany.hu/download/d/4d/82000/Kunsag%20OEM_v4.pdf

---

(1)  HL L 9, 2019.1.11., 2. o..

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2020/C 395/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra a közzététel napjától számított három hónapon belül.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„PISTACCHIO DI RAFFADALI ”

EU-szám: PDO-IT-02449 – 2019.2.22.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés

„Pistacchio di Raffadali ”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

Osztály: 1.6 Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pistacchio di Raffadali” oltalom alatt álló eredetmegjelölés a „Pistacia vera” botanikai fajhoz tartozó növény „Bianca” vagy „Nostrana” néven is ismert „Napoletana” kultivárjának, a köznyelvben „Scornabeccu” néven ismert „Pistacia terebinthus”-ra oltott, héjas, héjtól megfosztott vagy hántolt termékei számára van fenntartva.

Az egyes ültetvényeken legfeljebb 5 %-ban lehetnek jelen olyan növények, amelyek nem a „Napoletana” kultivárhoz tartoznak és/vagy a P. terebinthustól eltérő alanyokra vannak oltva.

Nem viselheti az eredetmegjelölést az a termék, amely nem a „Napoletana” kultivárhoz tartozó növényekből és/vagy a P. terebinthusra oltott alanyból származik.

Forgalomba hozatalkor a Pistacchio di Raffadali az alábbi fizikai és érzékszervi sajátosságokkal kell, hogy rendelkezzen:

—	teljes olajtartalom > 30 %,

—	sziklevelek színe: zöld, klorofil „a” és klorofil „b” aránya ≥ 1:3,

—	íze: édes, kellemes és markáns,

—	nedvességtartalom ≤ 6,5 %,

—	palmitoleinsav-tartalom ≥ 0,7 %,

—	hosszúkás forma.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Ültetés, termesztés, betakarítás, szárítás, hámozás, héjtalanítás és hántolás.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A Pistacchio di Raffadalit a következő módokon lehet forgalomba hozni:

—	A nem a végső fogyasztónak, hanem feldolgozásra szánt héjas, héjtól megfosztott vagy hántolt terméket szövetzsákokban és/vagy egyéb alkalmas anyagban, 25 kg-os súlyig bezárólag;

—	A végső fogyasztónak szánt héjas, héjtól megfosztott vagy hántolt terméket olyan megfelelő átlátszó vagy átlátszó ablakos csomagolásban, amely láthatóvá teszi a terméket.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az OEM európai grafikai jelzés és az alábbiakban részletezett logó mellett a csomagolásokon és/vagy zacskókon kötelező feltüntetni – jól látható, eltávolíthatatlan és minden más felirattól egyértelműen megkülönböztethető karakterekkel – a „Pistacchio di Raffadali” elnevezést.

A „Pistacchio di Raffadali” megkülönböztető logója egy négyszögből áll, amelyen belül egy pisztácianövény ágának grafikai ábrázolása látható három ovális levéllel és négy, szétváló héjú pisztáciagyümölccsel; a négyszög alatt nyomtatott nagybetűkkel, gotham medium betűtípussal írva a „PISTACCHIO DI RAFFADALI D.O.P.” felirat található.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Pistacchio di Raffadali” előállítására szolgáló földrajzi terület Agrigento megye következőkben felsorolt településeinek közigazgatási határain belül helyezkedik el: Raffadali, Joppolo Giancaxio, Santa Elisabetta, Agrigento, Cianciana, Favara, Racalmuto, Sant’Angelo Muxaro, San Biagio Platani, Cattolica Eraclea, Casteltermini, Santo Stefano Quisquina, Aragona, Comitini, Grotte, Montallegro, Alessandria della Rocca, Siculiana, Realmonte, Naro, Porto Empedocle, Castrofilippo, Campobello di Licata, Ribera, Canicatti, Palma di Montechiaro, Ravanusa, Camastra; valamint Caltanissetta megyében Montedoro és Serradifalco.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A pisztácia termesztése a 19. század második felétől jelentős átalakuláson ment keresztül, teljes legelőket és megműveletlen földterületeket alakítottak pisztáciaültetvényekké, és a termesztett növény a terület teljes mezőgazdasági és gazdasági rendszerének mozgatórugójává vált.

A termővidéket az evaporitos lerakódások sajátos, meszes eredetű talaja és szubtrópusi mediterrán, félszáraz éghajlat jellemzi, valamint hosszú és száraz nyarak, főleg őszi-téli csapadék, és számottevő nappali és éjszakai hőmérséklet-ingadozás, 0 °C alá ritkán csökkenő hőmérséklettel.

Az, hogy a száraz körülményekhez jól alkalmazkodni képes terebint (Pistacia terebinthus) faj került kiválasztásra, továbbá a meszes eredetű táptalaj és a déli fekvésű, napsütötte ültetvények telepítése mind olyan tényezők, amelyek kombinációja az ember tudatos döntésének gyümölcseként egy sajátos minőségi jellemzőkkel, például magas olajtartalommal rendelkező gyümölcsöt eredményeznek. Ezt a sajátosságot elősegíti, hogy a nyári időszak magas környezeti hőmérséklete ösztönzi a gyümölcsök differenciálódásának fázisa alatt a nagyobb mennyiségű zsírsav termelődését, amely a pisztácia olajainak alapelemét képezi. A „Pistacchio di Raffadali” termőterületének éghajlati vizsgálata megállapította, hogy Kelet-Szicília más pisztáciatermesztésre alkalmas területeihez képest ezen a vidéken a száraz évszak hosszabb ideig tart, valamint magasabb az átlaghőmérséklet és a csúcshőmérséklet.

A termék egy másik megkülönböztető jellegzetessége a termesztési terület talajtani tulajdonságához köthető édes, kellemes és markáns íz. Köztudott, hogy az elemek felszívódása a termőföld pH-értékeitől függ és néhány makroelem, mint a kalcium, a foszfor, a kálium és a magnézium a 7-esnél magasabb értékeket részesíti előnyben. A „Pistacchio di Raffadali” termőterületén vizsgált mintavételek rendszerint gyengén lúgos kémhatású talajt mutattak ki 7,5-nél magasabb értékekkel.

A „Pistacchio di Raffadali” gyümölcsei emellett összetett zsírsavösszetétellel, ebből 0,7 %-os vagy ennél magasabb palmitoleinsav-tartalommal rendelkeznek.

Az emberi tényező különösen a „Pistacchio di Raffadali” egyedi termesztési módjához szükséges emberi szaktudásban nyilvánul meg, amelynek lényege, hogy a növények alacsonyan nőnek és kúszó ágai majdnem leérnek a talajig. Ez a fajta termesztési mód az évek során a táj jellegzetes képét is kialakította, de eredetileg azért jött létre, hogy megkönnyítse a kézzel történő begyűjtési eljárást és elkerülhető legyen a fürtök eltérő ütemben való érése.

Ennek az évszázados tevékenységnek köszönhetően a mezőgazdasági termelő vált az említett átalakulások főszereplőjévé: a környezet sajátosságait és megfelelő adottságait ki tudta használni, sajátos szakmai tudást szerzett és kialakította a termővidék jellegzetes tájképét.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege megtekinthető az alábbi honlapon:

https://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335.

vagy közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi, Erdészeti és Idegenforgalmi Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), a képernyő bal oldalán a „Qualità” (Minőség) címszóra, majd a „Prodotti DOP IGP e STG” („OEM, OFJ és HKT jelöléssel ellátott termékek”) majd a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.