AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/3

MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében

(2020/C 172/03)

Az 574/72/EGK rendelet 107. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése

Bázisidőszak: 2020. Április

Alkalmazási időszak: 2020. Július, Augusztus és Szeptember

apr-20	EUR	BGN	CZK	DKK	HRK	HUF	PLN
1 EUR =	1	1,95580	27,2301	7,46202	7,59505	356,512	4,54505
1 BGN =	0,511300	1	13,9228	3,81533	3,88335	182,285	2,32388
1 CZK =	0,0367240	0,0718248	1	0,274035	0,278921	13,0926	0,166912
1 DKK =	0,134012	0,262101	3,64916	1	1,01783	47,7769	0,609091
1 HRK =	0,131665	0,257510	3,58525	0,982485	1	46,9401	0,598423
1 HUF =	0,00280495	0,00548593	0,0763792	0,020931	0,0213038	1	0,0127486
1 PLN =	0,220020	0,430314	5,99116	1,64179	1,67106	78,4397	1
1 RON =	0,206750	0,404361	5,62983	1,54277	1,57028	73,7088	0,939688
1 SEK =	0,091827	0,179596	2,50047	0,685217	0,697433	32,7375	0,417359
1 GBP =	1,14222	2,23396	31,1029	8,52330	8,6752	407,217	5,19146
1 NOK =	0,088297	0,172691	2,40434	0,658875	0,670621	31,4790	0,401315
1 ISK =	0,00636943	0,0124573	0,173440	0,0475288	0,0483761	2,27078	0,028949
1 CHF =	0,948239	1,85457	25,8207	7,07578	7,20192	338,059	4,30979

apr-20	RON	SEK	GBP	NOK	ISK	CHF
1 EUR =	4,83676	10,89001	0,875485	11,32540	157,000	1,05459
1 BGN =	2,47304	5,56806	0,447635	5,79067	80,2741	0,539210
1 CZK =	0,177625	0,399925	0,032151	0,415914	5,76567	0,0387286
1 DKK =	0,648184	1,45939	0,117325	1,51774	21,0399	0,141327
1 HRK =	0,636831	1,43383	0,1152705	1,49116	20,6714	0,138852
1 HUF =	0,0135669	0,0305460	0,00245570	0,0317672	0,440378	0,00295806
1 PLN =	1,064183	2,39602	0,192624	2,49181	34,5431	0,232030
1 RON =	1	2,25151	0,181006	2,34152	32,4597	0,218036
1 SEK =	0,444147	1	0,0803934	1,03998	14,4169	0,096840
1 GBP =	5,52466	12,4388	1	12,9361	179,329	1,20457
1 NOK =	0,427072	0,961557	0,0773028	1	13,8626	0,093117
1 ISK =	0,030807	0,069363	0,00557634	0,0721363	1	0,00671711
1 CHF =	4,58641	10,32634	0,830170	10,73919	148,874	1

Source: ECB

Megjegyzés: valamennyi, izlandi koronát érintő keresztárfolyam kiszámítása az Izlandi Központi Bank ISK/EUR árfolyamra vonatkozó adatai alapján történik.

reference: apr-20	1 EUR in national currency	1 unit of N.C. in EUR
BGN	1,95580	0,511300
CZK	27,2301	0,0367240
DKK	7,46202	0,134012
HRK	7,59505	0,131665
HUF	356,512	0,00280495
PLN	4,54505	0,220020
RON	4,83676	0,206750
SEK	10,89001	0,091827
GBP	0,875485	1,14222
NOK	11,32540	0,088297
ISK	157,000	0,00636943
CHF	1,05459	0,948239

Source: ECB

Megjegyzés: az ISK/EUR árfolyam az Izlandi Központi Bank adatain alapul.

Az 574/72/EGK rendelet előírja, hogy egy adott valutanemben megadott összeg átváltási árfolyama egy másik valutanemre a Bizottság által kiszámított árfolyamon történik, és az Európai Központi Bank által közzétett referencia- valutaátváltási árfolyamok havi átlagértékén alapul a (2) bekezdésben meghatározott bázisidőszakra vonatkozóan.

A bázisidőszak a következő:

—	az április 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében január hónap,

—	a július 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében április hónap,

—	az október 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében július hónap,

—	a január 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében október hónap.

A valutaátváltási árfolyamokat február, május, augusztus és november hónapban az Európai Unió Hivatalos Lapjának („C” sorozat) második kiadványa teszi közzé.

20.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/5

Módosítás iránti kérelem közzététele a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 17. cikkének (6) bekezdése alapján

(2020/C 172/04)

Ez a közzététel a (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 27. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZÉS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓJÁNAK MÓDOSÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM

„HIERBAS DE MALLORCA”

EU-szám: PGI-ES-01869-AM01 – 2018.12.17.

A módosítás nyelve: spanyol

Közvetítő

Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación

Dirección General de la Industria Alimentaria

Subdirección General de Calidad Diferenciada y Agricultura Ecológica

Paseo de la Infanta Isabel, 1

28071 MADRID, SPANYOLORSZÁG

Tel. +34 913475397

E-mail: sgcdae@mapama.es

A földrajzi jelzés

Hierbas de Mallorca

A termékleírás módosítással érintett rovata

Oltalom alatt álló elnevezés (az elnevezés módosulása megjelenik az olyan egyéb rovatokban, mint a termék leírása, kapcsolat, előállítás módja, alkalmazandó követelmények és ellenőrzések, de azok tartalmát nem érinti)

Módosítás

A termékleírás olyan módosítása, amely együtt jár a főbb előírások módosításával

A módosítás magyarázata

Az elnevezés szerepeltetése a spanyol mellett katalán nyelven is, mivel Spanyolországban mindkettő hivatalos nyelvnek számít (ennek elismerését a Baleár-szigetek autonóm jogállásának reformjáról szóló, 2007. február 28-i 1/2007. sz. sarkalatos törvény 4. cikke tartalmazza).

A termék esetében teljesen indokolt a két, azaz a spanyol („Hierbas de Mallorca”) és katalán („Herbes de Mallorca”) elnevezés, hiszen ennek az ánizsízesítésű szeszes italnak csaknem minden gyártója jelenleg csak a katalán elnevezést használja, és úgy véli, hogy a termékek bemutatásakor nagyon fontos, hogy használhassák a „Herbes de Mallorca” elnevezést.

A „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” ital előállítását kizárólag Mallorca szigetén végzik, amely a Baleár-szigeteki Autonóm Közösséghez tartozik.

Ezen az autonóm közösségen belül a Baleár-szigetek nyelve a katalán, amely a spanyol mellett szintén hivatalos nyelv, ennek elismerését a Baleár-szigetek autonóm jogállásának reformjáról szóló, 2007. február 28-i 1/2007. sz. sarkalatos törvény 4. cikke tartalmazza.

A Baleár-szigetek területén a két – spanyol és katalán – nyelv rutinszerű használata azt jelenti, hogy a „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” termékre emberemlékezet óta egyenértékűként használják mind a spanyol („Hierbas de Mallorca”), mind a katalán („Herbes de Mallorca”) elnevezést.

Emellett a piaci realitás sem hagyható figyelmen kívül. A „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” elnevezéseket hosszú évek óta használják, és ez a jövőben is így lesz. Ez nemcsak a belföldi, hanem a nemzetközi kereskedelemre is érvényes.

A „Herbes de Mallorca” elnevezés annyira bevettnek számít, hogy más országokban és más uniós nyelveken is használják marketing- és promóciós célokra.

A műszaki dokumentáció releváns módosításai

A műszaki dokumentáció 1. pontja. Megnevezés

A „Hierbas de Mallorca” mellett a katalán „Herbes de Mallorca” elnevezést is szerepeltetni kell az elnevezésben.

Elnevezés: „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca”.

E módosítás megjelenik az olyan egyéb rovatokban, mint a termék leírása, kapcsolat, előállítás módja, alkalmazandó követelmények és ellenőrzések, de azok tartalmát nem érinti.

A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ FŐ ELŐÍRÁSAI

„HIERBAS DE MALLORCA”/„HERBES DE MALLORCA”

EU-szám: PGI-ES-01869-AM01 – 2018.12.17.

1. Elnevezés

„Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca”

2. A szeszes ital kategóriája

25. kategória – Ánizsízesítésű szeszes italok

3. A szeszes ital megnevezése

A „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” 20 és 50 térfogatszázalék közötti alkoholtartalmú, ánizsízesítésű szeszes ital, amelyet növényekkel ízesítenek és szacharózzal édesíthetnek.

3.1. Kémiai jellemzők

—

Tényleges alkoholtartalom:

—	legalább: 20 térfogatszázalék

—	legfeljebb: 50 térfogatszázalék

—	Legnagyobb metanoltartalom: 20 g/hl alkohol 100 térfogatszázaléknál

3.2. Érzékszervi jellemzők

—	Áttetsző megjelenés

—	Borostyánsárga és zöld között változó szín

—	Az ánizsmag erős jelenlétével kísért intenzív és komplex aroma. Friss, édes, gyümölcsös (narancs és citrom) és virágos aromák.

—	Íze azonosíthatóan édes, közepesen édes vagy nem édesített, a „Típusok” szakaszban leírt adott típus – édes, kevert vagy száraz – függvényében. Aromás növények miatti erős utóíz.

—	A kevert és édes fajták sűrű érzetet adnak.

3.3. Típusok

A cukortartalom és a tényleges alkoholtartalom szerint az italkategórián belül három fajta különböztethető meg.

—	Száraz: legalább 35 tömegszázalék alkoholtartalommal és legfeljebb 100 g/l szacharózban kifejezett cukortartalommal.

—	Kevert: legalább 25 tömegszázalék alkoholtartalommal és 100 és 300 g/l közötti szacharózban kifejezett cukortartalommal.

—	Édes: legalább 20 tömegszázalék alkoholtartalommal és legalább 300 g/l szacharózban kifejezett cukortartalommal.

3.4. Egyedi jellemzők (összehasonlítva az azonos kategóriához tartozó szeszes italokkal)

Az egyedi érzékszervi jellemzőket az ánizsmag erős jelenlétével kísért intenzív és komplex aroma biztosítja. Friss, édes, gyümölcsös (narancs és citrom) és virágos aromák. Színe a borostyánsárga és a zöld között változik. Íze édes, közepesen édes vagy nem édesített, a fajtától függően: édes, kevert vagy száraz. A kevert és édes fajták sűrű érzetet adnak.

4. Az érintett földrajzi terület

A földrajzi jelzés előállítási és palackozási területe a spanyolországi Baleár-szigeteki Autonóm Közösséghez tartozó Mallorca szigetére korlátozódik.

5. A szeszes ital előállításának módja

Az előállításnál egy ánizsízesítésű szeszes italt víz-alkohol oldattal elegyítenek és növények áztatásával és/vagy lepárlásával ízesítenek víz, mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és opcionálisan szacharóz hozzáadása mellett.

5.1. Összetevők

a) Alapösszetevők

(1)	Ánizsízesítésű szeszes ital

(2)	Mezőgazdasági eredetű alkohol

(3)	Desztillált, ionmentesített és/vagy ásványmentesített ivóvíz.

(4)

Mallorca szigetén termesztett aromás növények:

a)	citromverbéna (Lippia citriodora)

b)	kamilla (Matricaria spp.)

c)	narancs (Citrus sinensis)

d)	citrom (Citrus limon)

e)	rozmaring (Rosmarinus officinalis)

f)	citromfű (Melissa officinalis)

g)	édeskömény (Foeniculum vulgare)

b) Opcionális összetevők

(1)

Szacharóz

(2)	Egyéb aromás növények és/vagy engedélyezett természetes ízesítőanyagok

(3)	Szeszes italokhoz engedélyezett színezőanyagok

A hagyományos gyakorlatokat követő előállításnak három elkülönülő szakasza van.

Az első szakaszban történik a növényi aroma kivonása. Ebben a szakaszban nagy jelentősége van a termelői tapasztalatnak. Ennek alapján választják ki az alapvető aromás növények arányát. A kiválasztott növényeket az aromák kivonásához szükséges ideig áztatják víz-alkohol oldatban. E szakasz intenzitása a macerátum lepárlásával fokozható.

A második szakaszban történik az ánizsízesítésű szeszes ital előállítása mezőgazdasági eredetű alkohol, víz, ánizsmag-kivonatok vagy -párlatok és opcionálisan szacharóz felhasználásával.

A harmadik és utolsó szakaszban elegyítik – víz, alkohol és cukor opcionális hozzáadásával – az előző szakaszok termékeit a kívánt alkohol- és cukortartalom és érzékszervi jellemzők elérése érdekében. Ebben a szakaszban döntő szerepe van a termelők tapasztalatának. Ennek alapján határozzák meg az első szakaszban előállított aromakivonat arányát a „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” sajátos jellemzőinek elérése érdekében.

6. Kapcsolat a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással

Az évek során elért magas termelési és értékesítési szinteknek köszönhetően ezt a szeszes italt széles körben ismerik. Egyedi érzékszervi tulajdonságai az alábbiaknak együttesen tulajdonítható: áttetsző megjelenés; borostyánsárga és zöld között változó szín; az ánizsmag erős jelenlétével kísért intenzív aroma; érzékelhető friss, édes, gyümölcsös (narancs és citrom) és virágos jegyek. Hírnevére a kezdetektől egészen napjainkig számos forrás szolgál bizonyítékokkal.

A termék hagyományos jellege a kolostorokban való megszületésének idejére nyúlik vissza. A szerzetesek a szeszek és szeszes italok széles skáláját állították elő növények és gyümölcsök felhasználásával.

A „posesiones”, azaz a mallorcai vidéki nagybirtokok korában a gazdálkodók helyi aromás növények felhasználásával ánizsízesítésű szeszes italt tudtak készíteni.

Az előállítást a szigeten fellelhető lepárlókészülékek nagy száma tette lehetővé. Ismeretes, hogy a tizennyolcadik század végén Mallorca szigetén 177 lepárlókészülék szolgált szeszfőzésre. Az ezekkel előállított 780 000 liter párlat 60 %-a a helyi fogyasztást szolgálta. E lepárlókészülékek biztosították azt a párlatot, amely ennek az egyedi szeszes italnak az alapját képezte.

Emellett a sziget aromás növényeinek jellemzőit jól ismerő gazdálkodók képesek voltak kiválasztani a párlat ízesítéséhez legmegfelelőbb növényeket. Ez vezetett a „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” létrejöttéhez.

A termék az érzékszervi jellemzőknek köszönheti hírnevét. E jellemzők egyértelműen azonosíthatók a Mallorca szigetéről származó növények, különösen az édeskömény, rozmaring, citromverbéna, kamilla, citrom, narancs és citromfű aromái alapján. Az említett aromás növények felhasználása nem a véletlen műve. Sokkal inkább a gazdálkodók vadon élő növényekre vonatkozó, nemzedékről nemzedékre átadott ismereteinek és megfigyeléseinek az eredménye. Az ital kellemes és jellegzetes aromájához és ízéhez a termelők a legmegfelelőbb növények helyes arányát alkalmazták.

A hagyományos kistermelői létesítmények megnyitásának köszönhetően a tizenkilencedik század végén indult növekedésnek az ital előállítása és fogyasztása. E létesítmények közül néhány még ma is működik.

A mallorcai emberek a tizenkilencedik század vége óta fogyasztják a hagyományos „Hierbas” italt minden ünnep, családi összejövetel és társasági esemény alkalmával. A közelmúltban készült tanulmányok megerősítik a termék töretlen népszerűségét. A Baleár-szigetek agrár-élelmiszeripari termékeinek minőségét vizsgáló intézet „Diagnosis de la producción y comercialización de los productos con denominación de calidad 2010” [A minőségi megjelöléssel ellátott termékek 2010. évi előállításának és forgalomba hozatalának elemzése] című kiadványa szerint például a 2009–2010 között 11 %-kal emelkedő eladások összesen 1 301 457 liter termék értékesítését eredményezték.

Ez a szeszes ital különösen hagyományos jellegű. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fent említett tanulmány szerint az uniós országokban megvalósult értékesítés 2010-ben 64 %-kal haladta meg az előző évi szintet. Ez bizonyítja, hogy a terméket az európai fogyasztók is nagyra értékelik.

Fogyasztása manapság otthon, bárokban és éttermekben történik. A terméket hagyományosan étkezés előtt vagy után, illetve desszert mellé fogyasztják. Az egyik legjobb párosítást a „buñuelos” [édes, sült fánk] mellé elfogyasztott egy pohár „Hierbas” jelenti. Népszerűségének köszönhetően felhasználási köre egyre szélesebb, például az alábbi koktélokban is használják: „Agua de Mallorca”, amelyben édes „Hierbas”, kivi és „gaseosa” [édesített szódavíz] található; „El viento del Teix de Mallorca”, amelyben nem édesített „Hierbas”, Cointreau és kék After Shock található; „Cielo abierto”, amelyben kevert „Hierbas”, kókusztej és kevés kakaókrém található; és „Ca Nostra”, amelyben nem édesített „Hierbas”, Palo de Mallorca és Gin de Mahón található.

Megjegyzendő, hogy az italt hozzávalóként különböző konyhai célokra is használják. Ilyen például a szárított füge tartósítása, amelynek jellegzetes ízt és aromát kölcsönöz.

Az ital presztízsét az is mutatja, hogy különböző kiadványok említik, például a Herbes i Remeis Casolans (Ripoll, Ll. 1985) és a Llibre de la Ratafia (Fábrega, J. 2001). Megjegyzendő továbbá, hogy nemzetközi kiadványokban is szerepel. Ez különösen jelentős, hiszen a jelenlegi termelés hagyományos formában és csupán hét termelő által történik. A vonatkozó példák közé tartoznak az alábbiak:

—	Brandl, F, 2003. A Matthaes Verlag GmbH kiadásában megjelent Brandls Bar Buch, a Goldmedalle gastronomische akademie Deutschlands E.V. nyertese.

—	Dominé, A. et al., 2009. A H.F. Ullmann kiadásában megjelent El libro del Bar y de los Cócteles, amely felsorolja a nemzetközileg legsikeresebb párlatokat.

Széles körű ismertségének, hírnevének és presztízsének közvetett bizonyítékát jelenti az internetes hivatkozások száma. 2012. április 3-án a „Hierbas de Mallorca” Google keresése mintegy 96 200 találatot adott. Ugyanennél a keresésnél a katalán „Herbes de Mallorca” mintegy 95 000 találatot adott. A találatok többek között gasztronómiával, idegenvezetéssel, receptekkel és újságcikkekkel foglalkozó weboldalakhoz kapcsolódtak.

A földrajzi területnek tulajdonítható egyedi jellemzők

A földrajzi hatás a mezőgazdasági és éghajlati viszonyokban és az emberi tényezőben rejlik. Egyrészt Mallorca mezőgazdasági és éghajlati viszonyai ideálisak az olyan aromás növények termesztéséhez, mint a citromverbéna, kamilla, citrom, narancs, rozmaring, citromfű és édeskömény. Ezek adják az ital érzékszervi jellemzőit. Másrészt az emberi tényező – különösen a termelők tapasztalata – létfontosságú a „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” egyedi jellemzőinek eléréséhez. A macerátumban található növények arányára és az aromakivonatnak az ánizsízesítésű szeszes itallal történő elegyítésére vonatkozó döntések alapját a termelő tapasztalata és a termék érzékszervi elemzése képezi.

7. Európai uniós vagy nemzeti/regionális előírások

—	Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

—	A Bizottság 716/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. július 25.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról.

—	A Baleár-szigetek agrár-élelmiszeripari termelőinek és gyáriparosainak jogállásáról szóló, 1999. március 17-i 1/1999. sz. törvény.

A földrajzi jelzést használó termelők kötelesek az alábbi követelményeknek megfelelni.

a)	Szerepelniük kell a „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” gyártóinak és csomagolóinak nyilvántartásában.

Palackozás a származási helyen: az ital csak akkor hozható forgalomba, ha palackozása a származási helyen történik. E korlátozás célja a földrajzi jelzés védelmének biztosítása, indokolása pedig a következőkön alapul:

b.1.

A termékminőség, ezáltal pedig a földrajzi jelzés hírnevének garantálása, biztosítása és védelme. A gazdasági szereplők az alábbi okok miatt vállalnak csoportos és teljes felelősséget.

—

Az előállítási területen végzett csomagolás ténye létfontosságú a sajátos jellemzők és minőség megőrzésének segítéséhez. Egyenértékű azzal, hogy a csomagolási előírások alkalmazása és ellenőrzése a termelőkre és az ellenőrzési struktúrára van bízva. E szervek rendelkeznek a szükséges ismeretekkel és hozzáértéssel. Emellett alapvető érdekük a megszerzett hírnév megóvása az összes palackozási előírás végrehajtása és betartatása útján.

—

Az előállítási terület Mallorca szigetén található. Az egyéb területekre történő ömlesztett szállítás egy vagy több, jelentős időtartamú tengeri hajóúttal járhatna. Ez pedig veszélyeztetheti a késztermék minőségének megőrzését, hiszen az egyedi minőség egyik alapvető tényezőjét az egyedi aroma jelenti. Mindennél fontosabb tehát az előállítás során kialakult aroma megőrzése és az idegen aromák megjelenésének elkerülése. A létfontosságú jellemzők biztosítása érdekében a palackozást a származási helyen, maguknak a termelőknek kell végezniük.

—

Az előállítási területen belüli vagy kívüli két eltérő – szisztematikus ellenőrzéssel vagy anélkül végzett – palackozási folyamatnak már a puszta léte is csökkentheti a földrajzi jelzés iránti bizalmat a fogyasztók körében, akik meg vannak győződve arról, hogy az összes – előállítási és csomagolási – szakasz végzése a földrajzi jelzés oltalma alatt álló csoport ellenőrzése és felelőssége mellett történik.

b.2.	A nyomonkövethetőség garantálásához és az ellenőrzés biztosításához: A csomagolás körülhatárolt területen kívüli engedélyezése veszélyeztetné az adott termék származási garanciáját.

c)	Az adott termék kiszerelése legfeljebb három liter űrtartalmú átlátszó csomagolásban történik. Kivételes esetben az illetékes hatóság előzetes engedélyével más típusú csomagolás is használható. Engedélyezett, hogy a csomagolás áztatott aromás növényeket tartalmazzon.

8. Kérelmező

Consell de Fabricants de Begudes Espirituoses de Mallorca

Carrer Gremi d’Hortolans, 11, planta 3, despacho 3.

Polígon Son Rossinyol

07009 Palma de Mallorca- Illes Balears (Spanyolország)

9. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok: a földrajzi jelzéssel védett termék csomagolásán a következőket kell feltüntetni:

1.	A „Hierbas de Mallorca”/„Herbes de Mallorca” elnevezés legalább 2 mm magas betűkkel. Az elnevezést opcionálisan a 3.3. szakaszban bemutatott három típus egyike követheti.

Az alábbi két logó egyike: színes A. opció vagy fekete-fehér B. opció.


A. opció	B. opció

3.	Alfanumerikus ellenőrző szám.

(1) HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(2) HL L 130., 2019.5.17., 1. o.

20.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/11

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2020/C 172/05)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Duna-Tisza-közi”

Hivatkozási szám PGI-HU-A1342-AM02

Az értesítés időpontja: 2020.2.14.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Minimális tényleges alkoholtartalom módosítása 4,5 v/v %-ra

a termékleírás érintett fejezetei:

—	II. A borok leírása

—	VII. Kapcsolat a földrazji területtel

az egységes dokumentum érintett részei:

—	A bor(ok) leírása

—	Kapcsolat a földrajzi területtel

c)	Piaci igények mutatkoznak a mérsékeltebb alkoholtartalmú, könnyed szerkezetű, maradék cukrot tartalmazó borokkal kapcsolatban. A mérsékeltebb tényleges alkoholtartalmú, maradék cukrot tartalmazó termék érzékszervi tulajdonságai megfelelnek a termékleírásban megfogalmazottaknak.

2. Általános jelölési szabályok módosítása

a termékleírás érintett fejezete:

—	VIII. További feltételek

az egységes dokumentum érintett része:

—	További feltételek – jelölési szabályok

c)	A Duna-Tisza Közi oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok címkéjén fontosnak tartjuk, hogy a fajta neve kiemelten látszódjon, jól olvasható legyen, ne váljon jellegtelenné, és a címke ne legyen túlságosan zsúfolt.

3. A hektáronkénti maximális hozam megemelése 160 hl/ha-ra

a termékleírás érintett fejezete:

—	V. Maximális hozam

az egységes dokumentum érintett része:

—	Borkészítési eljárások – maximális hozam

Az elmúlt évek szerkezetátalakítási programja következtében a termőterület szőlőültetvényének szerkezete jelentősen megváltozott. Ma már sokkal hatékonyabb szőlőművelést lehetővé tevő ültetvények állnak a termelők rendelkezésére, ahol a korábbi minőségi szintnek megfelelő szőlő termelhető magasabb hozam mellett is. A Duna-Tisza Közi földrajzi jelzés hírnevének megfelelő borászati termékek ilyen hozam mellett is előállíthatóak.

4. Fehérbor készítésének lehetősége Mátrai muskotály és Vértes Csillaga szőlőfajtából

a termékleírás érintett fejezete:

—	VI. Engedélyezett szőlőfajták

az egységes dokumentum érintett része:

—	Fő szőlőfajta (szőlőfajták)

A Mátrai muskotály és a Vértes csillaga szőlőfajta terméséből jó minőségű bor készíthető. Az itt működő bortermelők a besorolás hiányában főként mustként hasznosították e fajták termését. A Duna-Tisza Közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatának lehetővé tétele e borok esetében tovább növeli a név reputációját.

5. Vörösbor készítésének lehetősége Syrah szőlőfajtából

a termékleírás érintett fejezete:

—	VI. Engedélyezett szőlőfajták

az egységes dokumentum érintett része:

—	Fő szőlőfajta (szőlőfajták)

c)	A Syrah szőlőfajtát az elmúlt években telepítették a Duna-Tisza közén. Terméséből jó minőségű bor készíthető. A Duna-Tisza Közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatának lehetővé tétele lehetővé teszi a bor származási hely megjelöléssel történő forgalmazását.

6. A lehatárolt termőterületen kívüli előállítás területének bővítése

a termékleírás érintett fejezete:

—	VIII. További feltételek

az egységes dokumentum érintett része:

—	További feltételek – Termék előállítás a lehatárolt termőterületen kívül

A versenyképesség, valamint az itt termelt szőlő felhasználási lehetőségeinek bővítése érdekében érdemes a lehatárolt termőterületen kívül történő előállítást az összes jogszabályban engedélyezett területre kiterjeszteni. A nevezett területeken biztosítottak ugyanazon feldolgozási körülmények, mint a Duna-Tisza Közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés jelenlegi feldolgozási területén.

7. A muskotály borok készítéséhez használható fajták bővítése

a termékleírás érintett fejezete:

—	VIII. További feltételek

az egységes dokumentum érintett része:

—	További feltételek – Egyes kifejezések használatára vonatkozó szabályok

c)	A Csabagyöngye, Mátrai muskotály, Zefir fajták a nemzeti szabályozás szerint muskotályos fajtáknak számítanak, ezért a fajtahasználat pontosításra kerül.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Duna-Tisza-közi

2. A földrajzi árujelző típusa

OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

Fehér fajta és küvé

Friss, üde jellegű, közepesen hosszú ízű, fajtabor esetében a fajtára jellemző gyümölcs és virág illatokkal, ízekkel. Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	8
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	4,5
Minimális összes savtartalom	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	16,67
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

Rozé fajta és küvé

Kékszőlőből készült friss, üde gyümölcs illatokkal, gyümölcs ízekkel (málna, őszibarack, meggy, ribizli, szamóca stb), esetleg virág aromákkal rendelkező könnyed, élénk savakkal bíró friss bor. Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	8
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	4,5
Minimális összes savtartalom	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,33
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

Siller fajta és küvé

Fajtaborok esetében a fajtára jellemző illatok, ízek, lekerekedett savakkal, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő jelleggel, mérsékelt tannintartalommal, testességgel rendelkező borok. Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	8
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	4,5
Minimális összes savtartalom	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	20
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

Vörös fajta és küvé

Fajtaborok esetében a fajtára jellemző illatok, ízek, lekerekedett savakkal, házasított borok esetében a fajták házasítási arányától függő tannintartalommal, bársonyos ízzel, testességgel rendelkező borok, gyümölcs (meggy, málna, dió, ribizli stb.) és fűszeres (fahéj, vanília), csokoládé, dohány aromákkal bíró vörösborok Száraz, félszáraz, félédes vagy édes bor.

*	A maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	8
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	4,5
Minimális összes savtartalom	3,5 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	20
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok:

a)	A 2012. január 1-e előtt telepített, meglévő szőlőültetvények esetében – azok művelésmódjától vagy ültetvénysűrűségétől függetlenül – az onnan származó szőlőből az ültetvény kivágásáig készülhetnek Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelölésű borok.

2012. január 1-e után létesített ültetvény esetében csak a következő művelésmódokkal telepített ültetvényről származó szőlőből készülhetnek Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek:

i.	Fejművelés

ii.	Ernyőművelés

iii.	Moser művelés és javított Moser művelés

iv.	Egyes függöny művelés

v.	Sylvoz művelés

A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

a)	Az ültetvénysűrűség a 2012. január 1-e után létesített ültetvény esetén legalább 3 300 tőke/ha.

A sor és tőtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tőtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertőkés telepítés fogadható el. A sortávolság legalább 1,00 m, legfeljebb 3,60 m lehet, tőtávolság legalább 0,60 m, legfeljebb 1,20 m lehet. Ikertőkés ültetvényben a tőtávolság átlagos értéke az irányadó.

c)	A termelési célok eléréséhez szükséges végleges termésmennyiség beállítását a vegetációs időszakban a szükséges mértékben elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani.

A szőlő minimális cukortartalma

Művelési gyakorlat

A szőlő minimális természetes cukortartalma (Magyar mustfok ([MM°], 17,5 °C-on):

1.	Fehér fajta és küvé 13,43

2.	Rozé fajta és küvé 13,43

3.	Siller fajta és küvé 13,43

4.	Vörös fajta és küvé 13,43

A szőlő minimális potenciális alkoholtartalma (% vol), 20 °C-on:

1.	Fehér fajta és küvé 8,00

2.	Rozé fajta és küvé 8,00

3.	Siller fajta és küvé 8,00

4.	Vörös fajta és küvé 8,00

b) Maximális hozamok

Bor

160 hektoliter/hektár

Borszőlő

24 000 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

6. Körülhatárolt földrajzi terület

Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Jász-Nagykun Szolnok megye és Pest megye szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú területei.

7. Fontosabb borszőlőfajták

tramini – traminer

syrah – serine noir

syrah – marsanne noir

kadarka – jenei fekete

hamburgi muskotály – muscat de hamburg

pozsonyi fehér – czétényi fehér

kékoportó – portugizer

kövidinka – a dinka crvena

pinot noir – kék rulandi

furmint – zapfner

furmint – posipel

furmint – som

tramini – roter traminer

cabernet franc – carbonet

zalagyöngye

nektár

tramini – savagnin rose

furmint bianco

chardonnay – kereklevelű

medina

aletta

csabagyöngye – perle di csaba

olasz rizling – grasevina

kékfrankos – blaufränkisch

királyleányka – galbena de ardeal

szürkebarát – pinot gris

kunleány

csabagyöngye – pearl of csaba

sauvignon – sauvignon blanc

rozália

ezerfürtű

kékoportó – portugais bleu

kadarka – kadarka negra

tramini – gewürtztraminer

pinot noir – kisburgundi kék

pátria

pinot noir – spätburgunder

zöld veltelíni – zöldveltelíni

kerner

arany sárfehér – huszár szőlő

szürkebarát – pinot grigio

kövidinka – steinschiller

tramini – traminer rosso

gyöngyrizling

pinot noir – pino csernüj

rizlingszilváni – rivaner

tramini – tramin cervené

csabagyöngye – perla di csaba

irsai olivér – irsai

chardonnay – chardonnay blanc

hamburgi muskotály – muszkat gamburgszkij

hárslevelű – garszleveljü

ezerjó – tausendachtgute

királyleányka – erdei sárga

kékoportó – portugalske modré

rajnai rizling – rheinriesling

királyleányka – little princess

bíbor kadarka

hárslevelű – feuilles de tilleul

cabernet franc – gros vidur

királyleányka – königstochter

hamburgi muskotály – muscat de hambourg

ottonel muskotály – muskat ottonel

kadarka – törökszőlő

rajnai rizling – weisser riesling

kövidinka – a ruzsica

pinot blanc – pinot beluj

zengő

hamburgi muskotály – miszket hamburgszki

cabernet sauvignon

pelso

chardonnay – ronci bilé

szürkebarát – grauburgunder

franc – carmenet

kékfrankos – limberger

ezerjó – trummertraube

hamburgi muskotály – moscato d’Amburgo

ezerjó – tausendgute

arany sárfehér – német dinka

olasz rizling – riesling italien

bianca

generosa

pölöskei muskotály

blauburger

syrah – sirac

chardonnay – morillon blanc

zweigelt – blauer zweigeltrebe

pinot noir – blauer burgunder

olasz rizling – olaszrizling

cabernet franc – gros cabernet

odysseus

irsai olivér – zolotisztüj rannüj

kékoportó – modry portugal

alicante boushet

chasselas – weisser gutedel

syrah – blauer syrah

királyleányka – feteasca regale

sauvignon – sovinjon

pinot noir – savagnin noir

pinot noir – pinot cernii

villard blanc

nero

olasz rizling – nemes rizling

pinot blanc – weissburgunder

olasz rizling – taljanska grasevina

viktória gyöngye

pinot noir – pignula

orpheus

sauvignon – sauvignon bianco

duna gyöngye

szürkebarát – auvergans gris

irsai olivér – zolotis

rizlingszilváni – müller thurgau blanc

rizlingszilváni – müller thurgau bijeli

zenit

csillám

ezerjó – korponai

rizlingszilváni – rizvanac

kadarka – negru moale

chasselas – chrupka belia

pinot noir – pinot tinto

turán

irsai olivér – muskat olivér

hárslevelű – lipovina

chasselas – fendant blanc

kadarka – gamza

chasselas – saszla belaja

vértes csillaga

chasselas – fehér gyöngyszőlő

furmint – szigeti

zöld veltelíni – grüner muskateller

zöld veltelíni – grüner veltliner

csabagyöngye – zsemcsug szaba

arany sárfehér – izsáki sárfehér

kékfrankos – moravka

kármin

kékfrankos – blauer lemberger

rajnai rizling – rhine riesling

cabernet franc – cabernet

pannon frankos

kadarka – kadar

ezerjó – szadocsina

chasselas – chasselas doré

cabernet franc – kaberne fran

rajnai rizling – riesling

zweigelt – zweigeltrebe

arany sárfehér – fehér dinka

merlot

olasz rizling – welschrieslig

csabagyöngye – vengerskii muskatnii rannüj

kadarka – szkadarka

királyleányka – königliche mädchentraube

rajnai rizling – johannisberger

pinot noir – rulandski modre

kövidinka – a dinka rossa

syrah – shiraz

rubintos

olasz rizling – risling vlassky

chasselas – fehér fábiánszőlő

szürkebarát – ruländer

cserszegi fűszeres

chasselas – chasselas dorato

ottonel muskotály – muscat ottonel

kékoportó – blauer portugieser

rizlingszilváni – müller thurgau

hárslevelű – lindeblättrige

sauvignon – sauvignon bijeli

zweigelt – rotburger

csabagyöngye – perla czabanska

kadarka – csetereska

pinot blanc – fehér burgundi

kövidinka – a dinka mala

rózsakő

karát

pinot noir – pinot nero

ottonel muskotály – miszket otonel

királyleányka – dánosi leányka

kadarka – fekete budai

pozsonyi fehér – czétényi

kövidinka – a kamena dinka

kékfrankos – blauer limberger

mátrai muskotály

pinot noir – kék burgundi

pinot blanc – pinot bianco

chasselas – chasselas blanc

furmint – moslavac bijeli

ezerjó – kolmreifler

furmint – mosler

rajnai rizling – riesling blanc

refrén

zöld veltelíni – veltlinské zelené

jubileum 75

csabagyöngye – perle von csaba

szürkebarát – graumönch

arany sárfehér – izsáki

zefír

8. A kapcsolat(ok) leírása

Bor – A körülhatárolt terület bemutatása (1)

a) Természeti és kulturális tényezők

A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés területe Magyarország középső részén helyezkedik el. Legnagyobb része a Magyar Alföld Duna és Tisza folyók által határolt területén, a Duna-Tisza közén (Kiskunság, Észak-Bácska, Jászság, Tápióság), illetve a Tiszántúl tiszazugi és Csongrád megyei részén terül el. Észak-nyugatról a Csepel-sziget, Északról a Gödöllői-dombság egyes termőhelyei kapcsolódnak hozzá.

A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg. A tengerszintfeletti magasság a területek többségén 150 m-nél kisebb. A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10–15 métert nem haladják meg.

A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés termőhelyeinek talaja kevéssé változatos, a terület zömén mésztartalmú homoktalajok találhatók. A homoktalajok kialakulása elsősorban a Duna folyónak köszönhető, ami a kelet-nyugati irányú mozgásával évezredek alatt a Duna-Tisza közén hagyta homokos hordalékát. A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, ami segíti a szőlő érését.

Ugyanakkor tápanyag-szolgáltató és víztartó képességük, ásványi anyagtartalmuk alacsony. A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon alapvetően uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők. Mind az éghajlati viszonyok, mind a síkvidéki jelleg és a viszonylag kis tengerszintfeletti magasság miatt téli, tavaszi és az őszi fagyokra is számítani kell. Az átlaghőmérséklet 10–11 oC körül mozog. A napfényes órák átlaga 2 000 óra évente. A csapadék átlagos évi mennyisége 450–500 mm.

b) Emberi tényezők

A termőhely nagy földrajzi kiterjedtsége miatt nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő és borkultúra területén. Ez részben az ágazat középkori virágzásához, majd a török hódoltságot követő időszakban felhagyott homokterületek újrahasznosításához (megkötéséhez) kapcsolódik. A szőlőtermesztést – a homokterületek filoxéra-immunitása miatt – a filoxéra-vész érintetlenül hagyta, és szerepét nagymértékben felértékelte.

A termőhely humán tényezőinek hatása az alábbi területeken nyilvánul meg:

—	az ökológiai viszonyok potenciáljához illeszkedő fajtaszerkezet tudatos kialakítása (hagyományos és új fajták),

—	az ökológiai és részben piaci sajátosságokhoz illeszkedő szőlészeti és borászati technológia kialakítása,

—	az ökológiai és piaci sajátosságokhoz illeszkedő üzemi és integrációs szerkezet kialakítása.

Bor – A körülhatárolt terület bemutatása (2)

A borok leírása

A borok gyorsan fejlődnek, általában könnyűek, kisebb savtartalmuk következtében lágyabbak, egyes évjáratokban alkoholban gazdagok.

A fehér és rozé borok illatanyaga intenzív, a borok zamatban gazdagok. A siller és vörösborok általában gyümölcsösek, könnyedebbek, kevésbé mély színűek, csersavaik szintén gyorsan fejlődnek.

A borok ásványianyag-tartalma, a homokos talajra jellemzően, alacsony.

Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között

Az ökológiai környezet – elsősorban a homoktalajnak köszönhetően – jelentős hatással van a borok jellemzőire. A termőhely borai elsősorban rövidebb érlelésre és korábbi elfogyasztásra javasoltak. Az ökológiai környezet számos, ehhez jól adaptálható fajta elterjedését eredményezte (Bianca, Kövidinka, Cserszegi fűszeres, stb).

A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország szőlőmennyiségének csaknem felét. A szőlőtermelés, gazdasági súlya mellett, óriási jelentőségű társadalmi hatását tekintve, hiszen ezen a területen fontos jövedelemteremtő, jövedelem kiegészítő és népességmegtartó szerepe van. Az ökológiai sajátosságok (pl. homoktalajok, csapadékhiány) miatt a szőlőtermesztés az egyik leggazdaságosabb művelési ág ezen a vidéken. A szőlőtermesztés tájalkotó szerepével hozzájárul a térség vonzerejének kialakulásához.

A szőlőültetvények hatékonyan gátolták és gátolják a futóhomok terjedését, a gyengébb vízháztartású talajokon a szőlőnövény könnyebben jut vízhez, mint más növénykultúrák. Az itt telepített szőlőültetvényekben az őshonos, és újonnan nemesített magyar szőlőfajták aránya Magyarországon a legnagyobb (több mint 60 %), ezekből alakul ki a borok termelésének gerince. Az ökológiai viszonyokhoz jól adaptálódott Vitis Vinifera szőlőfajból, vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött (toleráns és rezisztens) szőlőfajták piaca egyre nagyobb, ezzel biztosítható a jövedelmezőség.

A Duna-Tisza köze ismertsége a fogyasztók körében nagy, amit elsősorban a könnyedebb, gyümölcsös, illetve illatos, muskotályos borokkal alapozott meg.

Az életmódváltozás megváltoztatta a borfogyasztási szokásokat, melynek eredményeként fokozott igény jelentkezik az illatos, mérsékelt alkohol tartalmú, friss borok iránt. A termőhely adottsága, a termesztett fajták valamint a borászatok technológiai felkészültsége lehetőséget teremt ezen igények kielégítésére.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jelölési szabályok

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

1.	Az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés helyett használható „tájbor” hagyományos kifejezés.

Egyes kifejezések használatára vonatkozó szabályok

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

i.	„Muskotály”: Legalább 85 %-ban Aletta, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Generosa, Irsai Olivér, Mátrai muskotály, Muscat ottonel, Nektár, Pölöskei muskotály, Tramini, Zefír szőlőfajták közül egynek, vagy többnek a terméséből készült bor.

ii.	„Primőr”: a szüret évében palackozott bor. Szinonim megjelölésként az „újbor” kifejezés is használható.

Termék előállítás a lehatárolt termőterületen kívül

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A lehatárolt területtel szomszédos közigazgatási területeken:

Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna megyék településeinek, valamint Budapest közigazgatási területe.

A termékleíráshoz vezető link

https://boraszat.kormany.hu/download/6/2d/82000/Duna-Tisza%20k%C3%B6zi%20OFJ_v5.pdf

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

20.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/22

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2020/C 172/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra a közzététel napjától számított három hónapon belül.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Olio lucano”

EU-szám: PGI-IT-02458 – 2019.4.26.

OEM () OFJ (X)

1. Elnevezés

„Olio lucano”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

Osztály 1.5. Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.).

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Csomagoláskor az „Olio lucano” (lucanói olaj) OFJ terméknek az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

Kémiai-fizikai értékelés

—	Savasság (olajsavban kifejezve): legfeljebb 0,6 %, Peroxidszám: legfeljebb 12 meq O2/kg;

Érzékszervi értékelés

Tulajdonság	Medián
Olajbogyó gyümölcsössége	2–7
Kesernyés	2–7
Csípős	2–7
Fű és/vagy paradicsom és/vagy articsóka és/vagy mandula és/vagy alma érzete	0–6

Az „Olio lucano” OFJ jellemzői: színe a zöld és a sárga között változik, közepesen gyümölcsös, közepesen keserű és közepesen csípős, időnként friss fűre, articsókára, paradicsomra, mandulára, almára emlékeztető jegyekkel. Az illat- és ízhatás közötti harmónia az olaj sajátos, gyakori jellemzője.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Olio lucano” extra szűz olívaolajat a következő nevekkel (és azok szinonimáival) jelzett fajtákból kell előállítani, akár egyetlen fajtából, akár több fajtából együttesen:

Acerenza, Ogliarola del Vulture (szinonimái: Ripolese vagy Rapolese, Ogliarola di Melfi, Nostrale), Ogliarola del Bradano (szinonimái: Comune, Ogliarola), Maiatica (szinonimái: Ferrandina olajbogyó, Pasola), Nociara, Ghiannara, Augellina, Justa, Cornacchiola, Romanella, Carpinegna, Faresana, Sammartinengna, Spinoso, Cannellina, Cima di Melfi, Fasolina, Fasolona, Lardaia, Olivo da mensa, Orazio, Palmarola, Provenzale, Racioppa, Roma, Rotondella, Russulella, Scarpetta, Tarantina, Coratina, Frantoio, Leccino. Más fajták is hozzáadhatók, de arányuk nem haladhatja meg a 20 %-ot.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A termelési, termesztési, betakarítási és olajkinyerési folyamat valamennyi szakaszát a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Engedélyezett személynevek, cégnevek, magánvédjegyek hiteles használata, feltéve, hogy nincs dicsérő jelentésük vagy olyan jellegük, amely a fogyasztót megtéveszthetné. Az olajbogyó-gazdaságban, az olajbogyó-gazdaságok társulásában vagy a termelési területen található társaságban történő csomagolásra való hivatkozás csak akkor megengedett, ha a csomagolásra az adott gazdaságban került sor.

Más földrajzi jelzések használata tilos. Az „Olio lucano” elnevezést a címkén jól olvasható és eltávolíthatatlan, a címkén szereplő minden más megjelöléstől határozottan megkülönböztethető betűkkel kell feltüntetni.

A címkén fel kell tüntetni az „Olio lucano” OFJ lent szemléltetett logóját, amely egy keresztirányban 4 ívelt hullámvonallal díszített stilizált amforát ábrázol. Az amfora az ókorban az olaj szállítására használt cserépedény. Az amforát díszítő ívelt vonalak spirális mintázatúak, és a több évszázados olajfák törzsének jellegzetes csavart alakjára utalnak. Az ívelt vonalak száma 4, ugyanúgy, mint a régiót átszelő 4 fő folyót jelképező 4 hullámvonal Basilicata címerében: Bradano, Basento, Agri és Sinni.

A grafikai ábrázolás alatt kisbetűs Mockup Bold karakterekkel szerepel az olio lucano felirat, valamint az „Indicazione Geografica Protetta” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) kifejezés. A logót dombornyomással is fel lehet tüntetni a csomagoláson.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az „Olio lucano” OFJ előállítási területe egybeesik Basilicata régió teljes közigazgatási területével.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

Az elismerés iránti kérelem az „Olio lucano” sajátos jellemzői által biztosított jó hírnevén alapul.

Az „Olio lucano” kapcsolata a környezetével a meghatározott földrajzi területet együttesen jellemző és a 3.2. pontban leírt fizikai-kémiai és érzékszervi jellemzők meghatározásához nagyban hozzájáruló földrajzi tényezőkön, az éghajlati és talajviszonyokon, agronómiai, technológiai, valamint történelmi és társadalmi tényezőkön alapul.

Az „Olio lucano” elnevezés, amelyen a terméket mind a kereskedelemben, mind a köznyelvben ismerik, a meghatározott földrajzi terület nevének történetéből ered. A jelenlegi Basilicata régió területe egybeesik a kiterjedtebb, a római kor előtti időkben (i.e. V–IV. század) az egyik itáliai népcsoport, a lucanók által lakott, Lucaniának nevezett területtel. Manapság a köznyelvben a Basilicata vagy Lucania elnevezések használata egyenértékű, és ez igazolja a „lucano” jelző használatát a Basilicata régióhoz tartozó vagy onnan származó dolgok vagy személyek azonosítására.

A Pollino-hegység, a Murgia-fennsík, az Ofanto folyó, a Jón-tenger és a Tirrén-tenger természetes módon határolják körül a régió azon területét, ahol az olajfák széles körben elterjedtek. E környezet egyik különleges tulajdonsága a több folyó jelenléte; ezek domboldalain folyik az olajbogyó-termesztés. Basilicata régió számos – történelmi okokból kifolyólag a hegyek csúcsán elhelyezkedő – kisvárosában az olajfaligetek főként a falvak közvetlen szomszédságában koncentrálódnak, és a nagyszámú olajsajtoló üzem (a régió összesen 131 településén átlagosan 150 aktív sajtoló üzem) lehetővé teszi a sajtolási műveletek gyors elvégzését.

A Basilicata régióban folyó olajbogyó-termesztés strukturális jellemzője a kis gazdaságok által végzett dombvidéki termesztés: az olajfaligetek 83 %-a domb- és hegyvidéki területeken található, és az egyes olajbogyó-termesztő gazdaságok mezőgazdasági hasznosítású területének átlagos kiterjedése kicsivel kisebb, mint egy hektár. Ezeken a belső területeken a művelés száraz körülmények között folyik, lejtős, eróziónak kitett termőterületeken. A múltban – hagyományosan valamennyi termesztési területen – a szélső és kevésbé termékeny talajokat jelölték ki az olajfák számára. Az ilyen környezetekben az olajfa gyakran az egyetlen életképes fás szárú növény, és nagyon fontos társadalmi, környezeti és tájképi funkciót tölt be.

Basilicata a Földközi-tenger középső térségének éghajlati zónájába tartozik és része a 16-17 °C-os éves izotermáknak, tipikusan mediterrán éghajlattal, amelyet meleg nyarak és esős telek jellemeznek. Az egész terület éghajlatára jellemző a késő tavaszi-nyári szárazság, amely mindig jelen van, bár a szárazsági mutató (éves csapadék/éves átlaghőmérséklet) az adott időszak hosszúságától és hőmérsékletétől függően mutat némi változékonyságot.

A basilicatai olajbogyó ősi eredetű. A Carter professzor (Austini Egyetem, Texas) által koordinált néhány régészeti feltárás során Pantanello di Metapontóban az i.e. VI. századból származó fa-, olajbogyó-, levél- és magdarabokat találtak. A görög gyarmatosítók olyan fajtákat honosítottak meg az ókori Lucaniában, amelyek jól alkalmazkodtak a környezethez és máshol nincsenek jelen, ilyen például a Maiatica. Ezenkívül a fajták sokféleségét évszázadokon át gazdagította a régió egész területén jelenlevő számos szerzetesi közösség (Matera, Monticchio, Banzi, Acerenza, Montescaglioso) munkája és a közöttük elcserélt fajták; jó példa erre a Frantoio fajta és a Basilicatában leírt Ogliarole csoport közötti genetikai közelség. Napjainkban a fajtaválasztékra a meghatározott földrajzi területen bizonyos fajták egyenletes eloszlása jellemző mindegyik termesztési területen; ezek a Coratina, a Leccino, a Frantoio és az Ogliarole; ez a körülmény határozza meg – a számos helyi fajtával kiegészülve – az „Olio lucano” egyedi és közös jellemzőit.

A leírt emberi és földrajzi tényezők – különös tekintettel a dombos termesztési környezet talaj- és éghajlati viszonyaira, a fajtaválaszték összetételére és eloszlására a meghatározott földrajzi területen – együttes hatása miatt az „Olio lucano” OFJ olajok közös és megkülönböztető tulajdonsága az érzékszervi jellemzők átlagos intenzitása, továbbá az illat- és ízhatás közötti összhang.

Az említett sajátosságokkal rendelkező, Basilicatában előállított olívaolaj „Olio lucano” néven jó hírnévnek örvend, amit az országos és nemzetközi versenyeken szerzett számos elismerés, valamint a fent leírt jellemzőkkel bíró különböző lucanoi olajoknak az ágazati útmutatókban való jelenléte is megerősít.

Az elmúlt három évtizedben, a 80-as évek vége óta jól dokumentált az „Olio lucano” név használata a kereskedelemben, a köznyelvben és a tudományos publikációkban (Lupoli, 1989).

A kereskedelemben az „Olio lucano” elnevezésnek a termék közvetlen azonosítására való használata mellett (pl. a Potenza megyében található Lettieri di Laurenzana vállalat címkéin, 1993) számos dokumentált eset létezik a „lucano” jelző, vagy a Lucania név használatára mind a címkén (például: „Colli lucani”, „Bontà della Lucania”, „Dalle colline lucane” stb.), mind az ugyanazon társadalmi okok miatt az ágazat vállalatainak cégnevében (pl. a Potenza megyében található ripacandidai „Podere Lucano”, vagy a Matera megyében található ferrandinai „Oroverde Lucano srl” mezőgazdasági vállalatok, ahol a „lucano” jelző egyértelműen a zöld aranynak nevezett olajra utal).

Ezenkívül az OEM-re és az OFJ-re vonatkozó európai jogszabályok, amelyek tiltják a földrajzi hivatkozások feltüntetését a címkén, megakadályozták az elismeréssel nem rendelkező termelők részére az elnevezés használatát.

2000 óta a Basilicatában előállított extra szűz olívaolaj számára megrendezett „OLIVARUM” nevű regionális verseny nagyban hozzájárult az olajkultúra elterjedéséhez, és a termék minőségének folyamatos javítására ösztönözte a termelőket.

A piaci szereplők részvétele az ágazat országos és nemzetközi szinten legjelentősebb eseményein felhívta a fogyasztók és a régión kívüli piaci szereplők figyelmét, ezáltal tovább növelve az „Olio lucano” jó hírnevét.

Az alábbiakban felsoroljuk a különböző országos és nemzetközi versenyeken 2016-ig megszerzett legfontosabb díjakat és elismeréseket:

—	ERCOLE OLIVARIO országos verseny, 2011, 2. helyezett

—	ERCOLE OLIVARIO országos verseny, 2006, 2007, 2011, 2017, Döntőbe jutott olajok

—	L’ORCIOLO D’ORO országos verseny, 2014, 3. helyezett

—	L’ORCIOLO D’ORO országos verseny, 2006-tól 2017-ig, Nagydíj

—	LEON D’ORO országos verseny, 2007, 2009, 2013, Nagydíj

—	MONTIFERRU országos verseny, 2013, 3. helyezett

—	MONTIFERRU országos verseny, 2014, 2. helyezett

—	MONTIFERRU országos verseny, 2016, 1. helyezett

—	SOL D’ORO nemzetközi verseny, 2009, 2013, Nagydíj

—	SOL D’ORO nemzetközi verseny, 2016, 3. helyezett

—	BIOL nemzetközi verseny, 2013, 1 aranyérem, 3 ezüstérem

—	BIOL nemzetközi verseny, 2014, 3 aranyérem, 3 ezüstérem

—	BIOL nemzetközi verseny, 2016, 1 extra aranyérem, 1 aranyérem, 2 ezüstérem

—	JOOP (Japan Olive Oil Prize) nemzetközi verseny, 2014, A médium kategória 1. helyezettje

—	JOOP (Japan Olive Oil Prize) nemzetközi verseny, 2016, Különdíj

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Mezőgazdaság-, Élelmiszer- és Erdészetpolitikai Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità” („Minőség”) címszóra, majd a „Prodotti DOP IGP STG” („OEM OFJ HKT termékek”) (a képernyő bal oldalán), végül a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva tekinthető meg.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

20.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/26

(2020/C 172/07)

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Akasztói szikiponty”

EU-szám: PDO-HU-02410 – 2018.2.15.

OEM (X) OFJ ()

1. Elnevezés(ek)

„Akasztói szikiponty”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Magyarország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.7. osztály Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Akasztói szikiponty” a ponty (Cyprinus carpio L.) típusfajhoz tartozó, kizárólag magyar államilag elismert, minősített fajtából tenyésztett halfajta, amely minimum 2 nyaras korától maximum 5 nyaras koráig élve, frissen, hűtve, vagy fagyasztva értékesített, fajtaazonos egyedeket jelenti.

Az egyed életkorának meghatározása: annyi nyaras az egyed, ahány nyár eltelt a tavaszi ívást követően az adott év októberéig.

Az „Akasztói szikiponty” küllemre világos szürkés-aranysárga színű, teste megnyúlt, rajta élénk narancssárga úszók találhatóak.

Egyedsúlya (élősúly):

—	2 nyaras korban: 1,5–2 kg,

—	3 nyaras korban 2–3,5 kg,

—	4 nyaras korban 3,5–6 kg,

—	5 nyaras korban elérheti a 6–8 kg-ot.

Az „Akasztói szikiponty”-ra jellemző, alábbi minőségi jellemzői:

Az „Akasztói szikiponty” húsának kémiai jellemzői: 25–30% szárazanyag, 17–23% fehérje, 5–12% zsír.

Az „Akasztói szikiponty” húsának érzékszervi tulajdonságai:

—	színe: élénk rózsaszíntől a halvány vörösesig,

—	illata: tiszta, kellemes, enyhén sós, agyagos homokra emlékeztető,

—	íze és állománya: tiszta ízű halhús, omlós, húsos textúra, izmos, zsírszegény.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A halak takarmánya természetes takarmányból és abraktakarmányból áll.

A meghatározott földrajzi területen elhelyezkedő halastavakban élő természetes szervezetek alkotják a halak természetes takarmányát, amely az össztakarmány 40–50%-át teszik ki. A halak természetes takarmányai a tavakban található zooplanktonok, kerekesféreg-fajok (Rotatoria), evezőlábú rákok (Copepoda), ágascsápú rákok (Cladocera), férgek (Tubifex), továbbá árvaszúnyog-lárvák (Chironomidae) és egyéb rovarlárvák. Ezek az élőlények biztosítják a halak fehérjeszükségletét.

A földrajzi területről származó abraktakarmány, úgy mint kukorica, kukorica-törtszem, búza, búza-törtszem, triticale, rozs, valamint borsó, cirok darált és szemes formában adható a halak részére, önállóan, illetve keverékben. Az abraktakarmány az össztakarmány 50-60%-át teszi ki. Az abraktakarmány biztosítja a halak létfenntartásához szükséges energiaigényt.

A kizárólag halak kelését követő májustól októberig terjedő időszakban (egy nyaras korban) teljes értékű, kizárólag természetes eredetű, GMO-mentes kiegészítő táp is adható az ivadékok részére, amelynek mennyisége az össztakarmány 30 %-át nem haladhatja meg. Ez a kizárólag egynyaras korban adott speciális kiegészítő táp a teljes fehérje igényük kielégítését szolgálja, amennyiben a természetes szervezetek által biztosított fehérje mennyisége nem elegendő ebben az életkorban. Ennek a speciális, teljes értékű, kiegészítő tápnak az összetevői teljes egészében nem biztosíthatóak a földrajzi területről, ezért a táp a földrajzi területen kívülről származik

A földrajzi területről származó éves össztakarmány mennyisége:

—	a halak egynyaras korában: min. 70 %,

—	a halak 2-5 nyaras korában: 100 %.

Mivel a 2 nyaras korban alakulnak ki az „Akasztói szikipontyra” jellemző tulajdonságok, az egynyaras nevelés során felhasznált táp a végtermék jellemzőit nem befolyásolja.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az „Akasztói szikiponty” teljes tenyésztési ciklusa Akasztó és Dunatetétlen közigazgatási területén történik..

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék saját, színes logóját fel kell tüntetni a csomagoláson, legalább 3 cm átmérőjű méretben. A logó kör alakú, kék szegéllyel van körülvéve, melynek felső részében az „Akasztói szikiponty” elnevezés, alsó részében pedig a csoportosulás internetes elérhetősége található. A logó közepén domináns elem a szürkés-aranysárga színű hal motívum, melynek hátterében a nap, víz és nád elemek látható. A jogosultak a termék logóját korlátozás nélkül használhatják..

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az „Akasztói szikiponty” előállítása Akasztó és Dunatetétlen közigazgatási területén történik.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

Az „Akasztói szikiponty”szaporítására, nevelésére és tenyésztésére szolgáló körtöltéses, közepes és nagyméretű (0,1–45 ha) tavak a Duna-Tisza közén, a Kiskunságban, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában elterülő szikes pusztákon létesültek. A halastavak összterülete közel 400 hektár (ha). A jelenleg védelmet élvező szikesek főleg a Duna szabályozása után alakultak ki, mivel a talajvíz mozgása megváltozott. Az erősen szikes – nyáron a sókiválástól vakítóan fehér – talajok jelentik a védett területek talajtani és geomorfológiai értékét.

A halastavak a szikes talajokon jöttek létre. A sziksó nagy része az első tóvíz leeresztésekor oldott állapotban távozik, de a hal friss, enyhén sós illatában érzékelhető.

A haltermelésre használt szikes területen épült tavakban az altalaj kötött, sovány agyagos homok, amelyen mindössze néhány cm termékeny iszap réteg alakul ki. A tavak átlagmélysége 70–80 cm. A földrajzi területen a napsütéses órák évi összege ötven év átlagában meghaladja a 2 000 órát, ennek köszönhetően a sekély halastavak gyorsan felmelegednek és hamarabb beindul a biológiai produkció, mint a mélyebb tavakban.

Az „Akasztói szikiponty” húsának tiszta íze és tiszta, kellemes, enyhén sós, agyagos homokra emlékeztető illata, továbbá úszóink színe a természeti környezetnek tulajdoníthatók, a hal húsának textúrája és zsírszegénysége az emberi tényezőnek, azaz a haltenyésztők szaktudásának köszönhető. Mindezek összessége adja meg a termék egyedi jellegét.

A sekély halastavakban élő halak hamarabb jutnak természetes táplálékhoz, ezáltal előbb regenerálódnak és egyenletesebben tudnak fejlődni, mint a más, mélyebb tavakban tenyésztett pontyok. A halak által elfogyasztott élőlényekből (a természetes takarmányból) nyert vitaminok, aminosavak és természetes állati fehérjék meghatározó jelentőségűek az „Akasztói szikiponty” fejlődésében.

A tavak sekély vizét az adott földrajzi területen jellemzően uralkodó északi szelek gyakran fenékig át tudják forgatni. Ennek következtében hőrétegzettség nem tud kialakulni és a tófenék magas oxigén ellátottsága kedvező a lebontó szervezetek számára. Ezáltal rothasztó anyagok nem keletkeznek a vízben, amelynek következtében az „Akasztói szikiponty” húsa kellemetlen illattól és íz rontó anyagoktól mentes. A hús illatában pedig megjelenik az agyagos homoktalajnak köszönhetően agyagos homokra emlékeztető illat, illetve a szikes víznek következtében kialakuló enyhén sós illat.

Fontos továbbá kiemelni az „Akasztói szikiponty” hal színe és a halastavak aljzata közötti kapcsolatot, mivel a halak színükben teljesen alkalmazkodnak az aljzat, illetve környező fenék színéhez. Ennek köszönhetően, a homokos agyagos tófenék sárgás világos színéhez alkalmazkodva alakult ki az “Akasztói szikiponty” jellegzetes világos szürkés-aranysárga színe és narancssárga úszói.

Az „Akasztói szikiponty” minősége ugyanakkor nem csupán a természeti környezet egyedülálló adottságaiból fakad, hanem a helyi haltenyésztési hagyományokból és technikákból is.

A 2000-es évek elején, a korábban felhalmozott helyi szaktudás és sokéves tapasztalat tökéletesítése révén került kidolgozásra az a technológia, amely a helyi szikes területeken épült tavak speciális körülményeihez alkalmazkodva lehetővé teszi az alacsony zsírtartalmú, sovány húsú hal előállítását. A technológia szerint a hal egyedsúlya és a víz hőmérsékletének függvényében kerül meghatározásra, hogy mennyi abraktakarmányt kell testtömeg százalékaként a halakkal megetetni ahhoz, hogy a hal húsa alacsony zsírtartalmú, sovány legyen (metabolikus energiaigény). A halak bőséges természetes táplálékkal való ellátását folyamatos szerves trágyázással alakítják ki és tartják fenn minden tenyésztésre használt tóban.

Az „Akasztói szikiponty” egy kiló halhúsának előállításához elég 2 kilónyi abraktakarmány, míg a szakirodalom, a tógazdasági normál pontyokra 4–5 kilót ír elő. A földrajzi területen elhelyezkedő tavakban az abraktakarmány gyorsan, 4–6 óra alatt elfogy, ennek következtében a halak gyomra kitágul. A következő etetésig tartó 18 óra során éhségérzetük csillapítására pedig a halnak magának kell megkeresnie a tóban a természetes táplálékát, ehhez viszont sokat kell úsznia. A sok mozgástól izmossá válik az „Akasztói szikiponty”, zsírréteg nem tud kialakulni rajta. A keményítőben gazdag abraktakarmány biztosítja a mozgáshoz szükséges energiaigényt, a halak természetes tápláléka pedig az izomzat, a halhús kialakulásához szükséges fehérjét. Az intenzív folyamatos mozgás, és a metabolikus energiaigény alapján történő abraktakarmányozás eredményeképpen az „Akasztói szikiponty” izmossá válik, így annak húsa nagyon alacsony (5-12% közötti) zsírtartalmú, omlós, húsos textúrájú lesz.

Az „Akasztói szikiponty” sajátos minősége annak is köszönhető, hogy a szakirodalomban általánosan elfogadott, népesítési irányszámokat jelentősen csökkentették: azt a földrajzi területi viszonyokhoz alkalmazkodva és a termelési cél érdekében a tavak természetes hozamának ismeretében lett meghatározva. A halak fő fehérje forrása a tavakban fellelhető természetes táplálékforrás, ennek fenntartása a termelési ciklus során a legfontosabb feladat, hiszen ez az alapja a halhúsban felhalmozódó fehérjének, és az optimális fejlődésnek, ami egyik pillére a tiszta íznek és ízletességnek. A heti plankton vizsgálat és a kéthetenkénti próbahalászatok eredményei alapján a helyi szakemberek módosítják a termelés technológiai paramétereit, tápanyagpótlást végeznek, nagyvízi ritkító halászattal egyedszámot csökkentik, majd takarmányadagot módosítanak a folyamatos, 5–12 % közötti alacsony zsírtartalmú halhús biztosítása érdekében.

Az „Akasztói szikiponty” tenyésztése a természetes körülményekhez nagyon hasonló körülmények között zajlik, mivel kutatási adatok bizonyítják, hogy húsának legfőbb jellemzője, a zsírtartalma, nagyban hasonlít a természetes vizekben élő vad pontyéhoz. A természetes körülmények között élő ponty zsírtartalma ugyanis 5–10% körül mozog, a máshol tenyésztett pontyé akár a 15–20%-ot is elérheti.

Az „Akasztói szikiponty” sajátos tulajdonságai a termőhelyi adottságnak, a metabolikus energiaszükségleten alapuló takarmányozásnak és sajátos termelési technológiának köszönhető, mely egyértelműen megkülönbözteti a más földrajzi területeken tenyésztett pontyoktól.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok

(1) HL L 343., 2012.12.14. 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 172

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	63. évfolyam 2020. május 20.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2020/C 172/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9809 – Eni Rewind/CDP Equity/CircularIT JV) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2020/C 172/02	Euroátváltási árfolyamok — 2020. május 19.	2
2020/C 172/03	Migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében	3

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0950
JPY	Japán yen	118,00
DKK	Dán korona	7,4562
GBP	Angol font	0,89535
SEK	Svéd korona	10,5685
CHF	Svájci frank	1,0633
ISK	Izlandi korona	156,50
NOK	Norvég korona	10,9153
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,490
HUF	Magyar forint	350,35
PLN	Lengyel zloty	4,5510
RON	Román lej	4,8428
TRY	Török líra	7,4448
AUD	Ausztrál dollár	1,6751
CAD	Kanadai dollár	1,5251
HKD	Hongkongi dollár	8,4870
NZD	Új-zélandi dollár	1,8004
SGD	Szingapúri dollár	1,5513
KRW	Dél-Koreai won	1 341,19
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,9649
CNY	Kínai renminbi	7,7816
HRK	Horvát kuna	7,5713
IDR	Indonéz rúpia	16 177,50
MYR	Maláj ringgit	4,7583
PHP	Fülöp-szigeteki peso	55,567
RUB	Orosz rubel	79,3839
THB	Thaiföldi baht	34,947
BRL	Brazil real	6,2357
MXN	Mexikói peso	25,8567
INR	Indiai rúpia	82,8535

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2020/C 172/04	Módosítás iránti kérelem közzététele a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján	5
2020/C 172/05	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	11
2020/C 172/06	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	22
2020/C 172/07	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	26


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.