—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9709 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9742 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

(1)

A Bizottság a 2009/427/EK határozattal létrehozta a biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoportot (a továbbiakban: a csoport).

(2)

A 2017/C 287/03 bizottsági határozat (2) megállapította – a 2009/427/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet (3) hatályának megfelelően – az alkalmas jelöltként kinevezett szakértőket felsoroló tartaléklistát.

(3)

Az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatályon kívül helyezte a 834/2007/EK rendeletet. Az új rendelet alkalmazandó többek között az olyan, élelmiszerben vagy takarmányban történő felhasználásra szánt tengeri sóra és egyéb sókra, amelyek nem tartoztak a 834/2007/EK rendelet hatálya alá.

(4)

Az (EU) 2018/848 rendelet 21. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az élelmiszerben vagy takarmányban történő felhasználásra szánt tengeri sóra és egyéb sókra vonatkozó részletes termelési szabályokkal egészítik ki az említett rendeletet. A 2009/427/EK határozat 2. cikkének b) pontja értelmében a szakértői csoport segíti a Bizottságot az új termelési szabályok kidolgozásában.

(5)

A 2009/427/EK határozat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban egy, a sótermelés területén szakértelemmel rendelkező alcsoportot kell létrehozni annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot az élelmiszerben vagy takarmányban történő felhasználásra szánt tengeri sóra és egyéb sókra vonatkozó termelési szabályok kidolgozásában. A sótermelési szakértőket fel kell venni a 2017/C 287/03 határozattal összeállított tartaléklistára.

(6)

A 2009/427/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdésével és a Bizottság átláthatósági politikájával összhangban pályázati felhívás jelent meg a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában. A pályázók által benyújtott dokumentációkat értékelték, és az értékelés alapján kiválasztásra került négy, sótermelési szakértő, akik felkerültek az alkalmas jelöltként kinevezett szakértőket felsoroló tartaléklistára.

(7)

A kiválasztási eljárás lezárása érdekében a Bizottságnak fel kell vennie ezeket a szakértőket a jelölteket tartalmazó tartaléklistára,

1.

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (általános adatvédelmi rendelet) vagy az EGT-jog más rendelkezéséből az következik-e, hogy a panasz elbírálására irányuló kontradiktórius általános eljárás lefolytatható az általános adatvédelmi rendelet alapján anélkül, hogy a panasztételi eljárásban közölnék a panaszos nevét és címét?

Amennyiben a kérdésre igenlő a válasz: A jelen ügyben szükséges-e, hogy az anonimizálás jogos indoka legalább prima facie megállapítható legyen, vagy nem szükséges indokolni az anonimizálást?

2.

Biztosítania kell-e a tagállamnak nemzeti eljárásjogában, hogy az általános adatvédelmi rendelet 77. cikke szerinti panaszkezelési eljárásban minden további nemzeti jogorvoslati szerv eljárása térítésmentes legyen az érintett számára, és hogy az érintettet ne lehessen a költségek megtérítésére kötelezni?

3.

Az 1. kérdésre adott igenlő válasz és a 2. kérdésre adott nemleges válasz esetén, azaz amennyiben a panasz elbírálására irányuló kontradiktórius általános eljárás lefolytatható az általános adatvédelmi rendelet alapján anélkül, hogy a panasztételi eljárásban megjelölnék a panaszos nevét és címét, és a nemzeti eljárásjognak nem kell biztosítania, hogy az általános adatvédelmi rendelet 77. cikke szerinti panasztételi eljárásban minden további nemzeti jogorvoslati szerv eljárása térítésmentes legyen az érintett számára, felmerül a kérdés, hogy miként lehet végrehajtani a panasztételi eljárás eredményeként hozott azon határozatot, amelyben felszólítják a névtelenségét mindazonáltal megőrző érintettet a költségek megtérítésére?

1.

Hogyan kell értelmezni azt a rendelkezést, miszerint a bejegyzett gazdasági társaságok és más jogi entitások kötelesek megfelelő információkat beszerezni a tényleges tulajdonosaikról? Elegendő-e, ha főszabály szerint a kötelezett jogi entitást értesítik arról, hogy ki a tényleges tulajdonos, vagy ezenkívül be kell-e mutatni az annak alapjául szolgáló, bizonyító erejű iratokat (alapszabályokat stb.) is?

2.

Abban az esetben, ha nem elegendő csupán a tájékoztatás, de főszabály szerint az alapul szolgáló iratokat (alapszabályokat stb.) is be kell nyújtani: Módosul-e ez a helyzet abban az esetben, ha a tényleges tulajdonos EGT-állambeli székhellyel rendelkező jogi személy, és így az (EU) 2015/849 irányelv rendelkezéseinek hatálya alá is tartozik? Elegendő-e csupán az információszolgáltatás legalább a jelen ügyben?

3.

Amennyiben a második kérdésre adott válasz nemleges: Módosul-e ez a helyzet abban az esetben, ha a tényleges tulajdonos igazgatótanácsának tagja ügyvéd, közjegyző vagy (üzleti) vagyonkezelő, aki a nemzeti jog szerint a tájékoztatás elmulasztása esetén alkalmazandó súlyos szankció, vagy a jogászi hivatás gyakorlásától való megfosztás terhe mellett köteles teljeskörű és pontos tájékoztatást adni, és akinek a nemzeti jogrend különös bizalmi jogkört biztosít?

4.

Amennyiben a harmadik kérdésre adott válasz nemleges, és így az alapul szolgáló iratok (alapszabályok stb.) bemutatására vonatkozó kötelezettség minden esetben fennáll:

1.

Miként kell eljárnia a 2015/849 irányelv 30. cikkének (1) bekezdése értelmében megfelelő információk beszerzésére kötelezett jogalanynak abban az esetben, ha a tényleges tulajdonos megtagadja az információszolgáltatást és/vagy – az I. szakaszban feltett kérdésekre adott válaszoktól függően – az alapul szolgáló iratok benyújtását, illetve nem szolgáltat pontos és időszerű információt: Köteles-e a kötelezett jogalany saját kockázatára és költségére bírósági keresetet indítani a tényleges tulajdonossal szemben információszolgáltatás céljából, vagy – amennyiben rendelkezésre áll – a nemzeti jog szerint hasonló keresetet indítani, vagy megelégedhet-e a tényleges tulajdonos által rendelkezésére bocsátott információkkal vagy az információ közlésének megtagadásával? Ebben az esetben – szükség esetén – értelemszerűen alkalmazni kell-e az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikke (6) bekezdése a) pontjának ii. alpontját, amely a „valamennyi lehetőség kimerítését” említi, más szóval úgy kell-e értelmezni a valamennyi lehetőség szükséges kimerítését, hogy az magában foglalja a saját kockázatára és költségére vállalt bírósági kereset indítását is?

2.

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén (azaz ha keresetindítási kötelezettség áll fenn): Szükség esetén értelemszerűen alkalmazni kell-e ezen irányelv 3. cikke (6) bekezdése a) pontjának ii. alpontját annak érdekében, hogy fennálljon a saját kockázatra és költségre vállalt keresetindítási kötelezettség, ha gyanú merül fel, vagy (még ha csak a legcsekélyebb is, de) kétség merül fel a szolgáltatott információkkal kapcsolatban?

1.

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (általános adatvédelmi rendelet) vagy az EGT-jog más rendelkezéséből az következik-e, hogy a panasz elbírálására irányuló kontradiktórius általános eljárás lefolytatható az általános adatvédelmi rendelet alapján anélkül, hogy a panasztételi eljárásban közölnék a panaszos nevét és címét?

Amennyiben a kérdésre igenlő a válasz: A jelen ügyben szükséges-e, hogy az anonimizálás jogos indoka legalább prima facie megállapítható legyen, vagy nem szükséges indokolni az anonimizálást?

2.

Biztosítania kell-e a tagállamnak nemzeti eljárásjogában, hogy az általános adatvédelmi rendelet 77. cikke szerinti panaszkezelési eljárásban minden további nemzeti jogorvoslati szerv eljárása térítésmentes legyen az érintett számára, és hogy az érintettet ne lehessen a költségek megtérítésére kötelezni?

3.

Az 1. kérdésre adott igenlő válasz és a 2. kérdésre adott nemleges válasz esetén, azaz amennyiben a panasz elbírálására irányuló kontradiktórius általános eljárás lefolytatható az általános adatvédelmi rendelet alapján anélkül, hogy a panasztételi eljárásban megjelölnék a panaszos nevét és címét, és a nemzeti eljárásjognak nem kell biztosítania, hogy az általános adatvédelmi rendelet 77. cikke szerinti panasztételi eljárásban minden további nemzeti jogorvoslati szerv eljárása térítésmentes legyen az érintett számára, felmerül a kérdés, hogy miként lehet végrehajtani a panasztételi eljárás eredményeként hozott azon határozatot, amelyben felszólítják a névtelenségét mindazonáltal megőrző érintettet a költségek megtérítésére?

1.

A 2014/24/EU irányelv értelmében vett szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek (vö. különösen a 2. cikk (9) bekezdésével) minősül-e az a szerződés, amelyet valamely minisztérium egy olyan, felső középfokú iskola működtetésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezettel köt, amely vállalja, hogy a tanulók és a tanárok számára felső középfokú szinten szokásos szolgáltatásokat és létesítményeket biztosít, és amely szerződés pénzügyi hozzájárulás nyújtásáról is rendelkezik?

2.

Az 1. kérdésben ismertetett szolgáltatástípusok a 2014/24/EU irányelv 74. cikke értelmében vett szociális vagy egyéb meghatározott szolgáltatásoknak minősülnek-e, és ha igen, az irányelv III. címe I. fejezetének rendelkezéseit kell-e alkalmazni a közbeszerzési rendszer tekintetében?

3.

Lényeges-e az 1. és 2. kérdés megoldása szempontjából, hogy a szóban forgó szolgáltatások ellenértékét az izlandi parlament költségvetési jogszabályai vagy az alkalmazandó nemzeti jog és szabályok szerint valamely miniszter határozata alapján határozzák-e meg?

4.

Az oktatási, tudományos és kulturális ügyekért felelős miniszter köteles-e a 2014/24/EU irányelven alapuló közbeszerzési eljárást alkalmazni a pénzügyi hozzájárulás ellenében iskolák működtetésére és felső középfokú oktatás nyújtására kiterjedő szolgáltatások beszerzéséhez?

☒

az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül;

☐

a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

☒

az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés;

☐

jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

1.

Liszt: fehér búzaliszt

2.

Tej: tehéntej

3.

Túró: zsíros, darabos vagy sima

4.

Dióbél: darált

5.

Vanília: természetes vaníliaízű cukor, vaníliarúd, por vagy folyadék formájában. A mazsolás tölteléknek valamilyen (őrölt, zúzott stb.) formában vaníliarudat kell tartalmaznia

6.

Tárkony – friss vagy szárított (vagdalt levelek) vagy fagyasztott

7.

Rum (38–40 térfogat-százalékos)

8.

Tojás: nyers tyúktojás

9.

Tehéntejből készült vaj: nyers

10.

Cukor: granulált vagy porított/darált

11.

Mazsola

12.

Tejszín

13.

Tejföl (zsíros)

14.

Fahéj

15.

Só

16.

Élesztő

a)

0,4–1,5 cm vastag téglalap formára nyújtják, tölteléket szórnak a tetejére és szorosan feltekerik, vagy

b)

előbb kelesztik, majd 0,4–1,5 cm vastag téglalap formára nyújtják, tölteléket szórnak a tetejére és szorosan feltekerik.

1.

A darált diót forró tejbe áztatják, majd hagyják lehűlni.

2.

Előbb a vaníliás cukrot, cukrot, fahéjat és lágyított vajat, majd a felvert tojásfehérjét adják hozzá a tej és dió keverékéhez. A tojásfehérje felverése cukor hozzáadásával is történhet. A tészta megrepedésének elkerülése érdekében a tölteléknek könnyen kenhetőnek kell lennie.

3.

A tésztát kisujj, azaz 0,4–1,5 cm vastagságúra nyújtják.

4.

Minden kilogramm tésztához legalább egy kilogramm diós tölteléket kell felhasználni. A legfeljebb 29 cm átmérőjű sütőformában sütött „potica” tekercsben legalább három vagy négy kanyarnak kell lennie; nagyobb edényben sütve egy vagy két kanyarral több is lehet benne.

5.

A tölteléket felkenik a tésztára, és megszórhatják száraz darált dióval.

6.

A tésztát ezután szorosan feltekerik és „potičnik” sütőformába helyezik, amelyet kizsírozhatnak és kilisztezhetnek. A tekercs két végét jól kell lezárni.

7.

A „potica” kelesztés céljából a „potičnik” sütőformában marad.

8.

Sütés előtt a „potica” tekercs bekenhető vaj, tej és tojássárgája keverékével vagy ezek bármelyikével. A sütőbe helyezése előtt több helyen meg is kell szurkálni. A „potica” sütését 160–180 °C-on ajánlott végezni legalább 40 percen keresztül. A sütő típusától és a „potica” méretétől függően azonban az ajánlott hőmérséklet és időtartam értékének bármelyike módosulhat.

9.

Az elkészült „potica” tekercset fejjel lefelé kiborítják a „potičnik” sütőformából és hagyják lehűlni.

10.

Porcukorral is megszórhatják, szeletekre vágják és felszolgálják.

1.

A darált diót forró tejbe áztatják, majd hagyják lehűlni

2.

Előbb a vaníliás cukrot, cukrot, fahéjat és lágyított vajat, majd a cukorral felvert tojásfehérjét adják hozzá a tej és dió keverékéhez. A tészta megrepedésének elkerülése érdekében a tölteléknek könnyen kenhetőnek kell lennie.

3.

A tésztát kisujj, azaz 0,4–1,5 cm vastagságúra nyújtják.

4.

A tölteléket felkenik a tésztára, és megszórhatják száraz darált dióval és rumba áztatott (válogatott és mosott) mazsolával (a rumba áztatás opcionális).

5.

Minden kilogramm tésztához legalább 900 g diós tölteléket és 100 g mazsolát kell felhasználni.

6.

A legfeljebb 29 cm átmérőjű sütőformában sütött „potica” tekercsben legalább három vagy négy kanyarnak kell lennie; nagyobb edényben sütve egy vagy két kanyarral több is lehet benne.

A tésztát ezután szorosan feltekerik és „potičnik” sütőformába helyezik, amelyet kizsírozhatnak és kilisztezhetnek. A tekercs két végét jól kell lezárni.

7.

A „potica” kelesztés céljából a „potičnik” sütőformában marad.

8.

Sütés előtt a „potica” tekercs bekenhető vaj, tej és tojássárgája keverékével vagy ezek bármelyikével. A sütőbe helyezése előtt több helyen meg is kell szurkálni. A „potica” sütését 160–180 °C-on ajánlott végezni legalább 40 percen keresztül. A sütő típusától és a „potica” méretétől függően azonban az ajánlott hőmérséklet és időtartam értékének bármelyike módosulhat.

9.

Az elkészült „potica” tekercset fejjel lefelé kiborítják a „potičnik” sütőformából és hagyják lehűlni.

10.

Porcukorral is megszórhatják, szeletekre vágják és felszolgálják.

1.

A mazsolát válogatják és rumba áztatják.

2.

Könnyűre felverik a tojássárgáját, majd elvégzik a cukor, vanília, tejszín és felvert tojásfehérje hozzáadását.

3.

A tésztát kisujj, azaz 0,4–1,5 cm vastagságúra nyújtják.

4.

Ezután tölteléket és rumba áztatott mazsolát szórnak a tészta tetejére. Minden kilogramm tésztához legalább 500 g mazsolát kell a töltelékbe tenni.

5.

A legfeljebb 29 cm átmérőjű sütőformában sütött „potica” tekercsben legalább három vagy négy kanyarnak kell lennie; nagyobb edényben sütve egy vagy két kanyarral több is lehet benne. A tésztát ezután szorosan feltekerik és „potičnik” sütőformába helyezik, amelyet kizsírozhatnak és kilisztezhetnek. A tekercs két végét jól kell lezárni.

6.

A „potica” kelesztés céljából a „potičnik” sütőformában marad.

7.

Sütés előtt a „potica” tekercs bekenhető vaj, tej és tojássárgája keverékével vagy ezek bármelyikével. A sütőbe helyezése előtt több helyen meg is kell szurkálni. A „potica” sütését 160–180 °C-on ajánlott végezni legalább 30 percen keresztül. A sütő típusától és a „potica” méretétől függően azonban az ajánlott hőmérséklet és időtartam értékének bármelyike módosulhat.

8.

Az elkészült „potica” tekercset fejjel lefelé kiborítják a „potičnik” sütőformából és hagyják lehűlni.

9.

Porcukorral is megszórhatják, szeletekre vágják és felszolgálják.

1.

A vajat krémesítik, majd elkeverik a cukorral és tojássárgájával.

2.

Vagdalt tárkonyleveleket vagy szárított tárkonyt adnak hozzá.

3.

A tésztát kisujj, azaz 0,4–1,5 cm vastagságúra nyújtják. Minden kilogramm tésztához 300–400 g vajas és tárkonyos tölteléket kell felhasználni.

4.

A legfeljebb 29 cm átmérőjű sütőformában sütött „potica” tekercsben legalább három vagy négy kanyarnak kell lennie; nagyobb edényben sütve egy vagy két kanyarral több is lehet benne. A tésztát ezután szorosan feltekerik és „potičnik” sütőformába helyezik, amelyet kizsírozhatnak és kilisztezhetnek. A tekercs két végét jól kell lezárni.

5.

A „potica” kelesztés céljából a „potičnik” sütőformában marad.

6.

Sütés előtt a „potica” tekercs bekenhető vaj, tej és tojássárgája keverékével vagy ezek bármelyikével. A sütőbe helyezése előtt több helyen meg is kell szurkálni. A „potica” sütését 160–180 °C-on ajánlott végezni legalább 30 percen keresztül. A sütő típusától és a „potica” méretétől függően azonban az ajánlott hőmérséklet és időtartam értékének bármelyike módosulhat.

7.

Az elkészült „potica” tekercset fejjel lefelé kiborítják a „potičnik” sütőformából és hagyják lehűlni.

8.

Porcukorral is megszórhatják, szeletekre vágják és felszolgálják.

1.

A túrót szitán átnyomják, majd elkeverik a tojássárgájával és a vagdalt vagy szárított tárkonnyal, továbbá a cukorral felvert tojásfehérjével.

2.

A tésztát kisujj, azaz 0,4–1,5 cm vastagságúra nyújtják, majd tölteléket szórnak a tetejére. Minden kilogramm tésztához legalább 300–500 g tárkonyos és túrós tölteléket kell felhasználni.

3.

A legfeljebb 29 cm átmérőjű sütőformában sütött „potica” tekercsben legalább három vagy négy kanyarnak kell lennie; nagyobb edényben sütve egy vagy két kanyarral több is lehet benne. A tésztát ezután szorosan feltekerik és „potičnik” sütőformába helyezik, amelyet kizsírozhatnak és kilisztezhetnek. A tekercs két végét jól kell lezárni.

4.

A „potica” kelesztés céljából a „potičnik” sütőformában marad.

5.

Sütés előtt a „potica” tekercs bekenhető vaj, tej és tojássárgája keverékével vagy ezek bármelyikével. A sütőbe helyezése előtt több helyen meg is kell szurkálni. A „potica” sütését 160–180 °C-on ajánlott végezni legalább 30 percen keresztül. A sütő típusától és a „potica” méretétől függően azonban az ajánlott hőmérséklet és időtartam értékének bármelyike módosulhat.

6.

Az elkészült „potica” tekercset fejjel lefelé kiborítják a „potičnik” sütőformából és hagyják lehűlni.

7.

Porcukorral is megszórhatják, szeletekre vágják és felszolgálják.

—

„[…] szakácsaink keményen megdolgoznak bérükért, amikor Hamburgba, Berlinbe és Münchenbe utaznak, hogy megtanítsák a németeket a žganci helyes spékelésére és a krajnai »potica« elkészítésére* […]” (Slovenija újság, 1849, 19. sz., 74. o.).

—

„A mézes vagy diós »potica«, valamint a szárazkolbász olyan régi krajnai** eredeti termékek, amelyeket a nem krajnaiak is megkedveltek.” (Kmetijske in rokodelske novice újság, 35/1877, 11. sz., 83. o.)

—

„Az UNESCO képzési és oktatási kézikönyvet adott ki [hiányzó elöljárószó] a világ kulturális örökségéről. A szlovén »potica« is szerepel benne.”

—

„A »potica« azt jelenti Szlovéniának, amit a pite Amerikának.” (Betsy Oppenneer: Ünnepi kenyerek, receptek, mesék és hagyományok (Celebration Breads, Recipes, Tales and Traditions), New York 2003, 117. o.)

—

„De számos egyéb kőedény sütőformát és fazekat is ismerünk. A néphagyomány szerint ezekben történik három szlovén ételkülönlegesség sütése: prekmurska gibanica, belokranjska povitica és »Slovenska potica«” (Delo in Dom újság melléklete, 2007. július–december).

—

„Következik a nélkülözhetetlen szlovén »potica« és az ünnepi menüvel kapcsolatos ötletek […]” (Mag magazin, 2007. december)

—

„A »potica« bizonyos fajtáinak meghatározó szerepük van Szlovénia általános és turisztikai célpontként történő népszerűsítésében. Ebből a szempontból kiemelendő a tárkonyos töltelékű »potica«, amely a legjellemzőbb szlovén »potica«.” (Slovenske Novice újság, 2008. január–június)

—

„Az igazi szlovén »potica« tekercsben három vagy négy kanyar van, ami csak bőséges mennyiségű töltelékkel érhető el.” (Slovenske Novice újság, 2008. január–június)

—

„Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság kezdi felfedezni a szlovén »potica« édességét és változatos ízvilágát. A »potica« – vagy más néven »szlovén édeskenyér« – receptjét nemrégiben közölte a The Daily Telegraph […]” (Nedelo újság, 19/2013, március 3., 9. sz., 11. o.)

—

Teddy maci szlovén édességet süt: „Potica” (Tina Orter, 2014), képeskönyv gyermekeknek és szülőknek, a „Slovenska potica” receptjével; nyolc nyelvre lefordítva (angol, német, olasz, francia, spanyol, orosz, svéd és lengyel)

—

A potica szerelmesei (Nuts About Potica) (The Slovenia Times, 2015. április 3.)

—

„»Potica«, az ünnepi asztal dísze” (a szlovén idegenforgalmi szervezet weboldala)