Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2020/C 77/01)

Utolsó kiadvány

HL C 68., 2020.3.2.

Korábbi közzétételek

HL C 61., 2020.2.24.

HL C 54., 2020.2.17.

HL C 45., 2020.2.10.

HL C 36., 2020.2.3.

HL C 27., 2020.1.27.

HL C 19., 2020.1.20.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (nagytanács) 2020. január 21-i ítélete (a Tribunal-Económico Administrativo Central [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – a Banco de Santander SA által indított eljárás

(C-274/14. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 267. cikk - A „nemzeti bíróság” fogalma - Szempontok - Az érintett nemzeti szerv függetlensége - A tagok elmozdíthatatlansága - Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlansága)

(2020/C 77/02)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Económico-Administrativo Central

Az alapeljárás résztvevője

Banco de Santander SA

Rendelkező rész

A Tribunal Económico-Administrativo Central (központi adóügyi közigazgatási bíróság, Spanyolország) által a 2014. április 2-i határozattal előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan.

---

(1)  HL C 303., 2014.9.8

A Bíróság (negyedik tanács) 2020. január 22-i ítélete – PTC Therapeutics International Ltd kontra Európai Gyógyszerügynökség, European Confederation of Pharmaceutical Entrepreneurs (Eucope)

(C-175/18. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok dokumentumaihoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - A 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése - A kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivétel - A 4. cikk (3) bekezdése - A döntéshozatali eljárás védelme - Egy emberi felhasználásra szánt gyógyszerre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelemmel összefüggésben az Európai Gyógyszerügynökséghez benyújtott dokumentumok - Harmadik személy számára a dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító határozat - A bizalmas jelleg általános vélelme - Az európai uniós intézmények, szervek vagy hivatalok bizalmas jelleg általános vélelme alkalmazására irányuló kötelezettségének hiánya)

(2020/C 77/03)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: PTC Therapeutics International Ltd (képviselők: G. Castle, B. Kelly és K. Ewert solicitors, C. Thomas barrister, M. Demetriou QC)

A többi fél az eljárásban: Európai Gyógyszerügynökség (képviselők kezdetben: T. Jabłoński, S. Marino, S. Drosos, A. Spina és A. Rusanov, később: T. Jabłoński, S. Marino és S. Drosos meghatalmazottak), European Confederation of Pharmaceutical Entrepreneurs (Eucope) (képviselők: S. Cowlishaw solicitor, D. Scannell barrister)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a PTC Therapeutics International Ltd-t kötelezi a saját költségein felül az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) részéről felmerült költségek viselésére.

3)	A European Confederation of Pharmaceutical Entrepreneurs maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 231., 2018.7.2

A Bíróság (második tanács) 2020. január 22-i ítélete (a Juzgado Contencioso-Administrativo no 14 de Madrid [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Almudena Baldonedo Martín kontra Ayuntamiento de Madrid

(C-177/18. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 1999/70/EK irányelv - Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás - 4. szakasz - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - 5. szakasz - Az egymást követő határozott idejű munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélés megakadályozására irányuló intézkedések - A munkaviszony megszűnése esetén járó végkielégítés - EUMSZ 151. és EUMSZ 153. cikk - Az Európai Unió Alapjogi Chartája 20. és 21. cikke - Alkalmazhatóság - A munkaviszonyra vonatkozó szabályozásnak a nemzeti jog értelmében vett közjogi vagy magánjogi jellegén alapuló eltérő bánásmód)

(2020/C 77/04)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado Contencioso-Administrativo no 14 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: Almudena Baldonedo Martín

Alperes: Ayuntamiento de Madrid

Rendelkező rész

1)

Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv mellékletét képező, 1999. március 18-án megkötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely sem a közszolgálati alkalmazottként határozott időre foglalkoztatott munkavállalók, sem a maguk részéről határozatlan idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott közalkalmazottak számára nem ír elő semmilyen végkielégítést a jogviszonyuk megszűnése esetére, míg a határozatlan idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak számára a munkaszerződésük objektív okból történő megszüntetése esetére előírja ilyen végkielégítés fizetését.

2)

Az EUMSZ 151. és EUMSZ 153. cikket, valamint az 1999/70 irányelv mellékletét képező, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely semmilyen végkielégítés kifizetését nem írja elő a közszolgálati alkalmazottként határozott időre foglalkoztatott munkavállalók jogviszonyának megszüntetése esetére, míg a határozott időre foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak részére munkaszerződésük lejártakor végkielégítést kell fizetni.

---

(1)  HL C 211., 2018.6.18

A Bíróság (negyedik tanács) 2020. január 22-i ítélete – MSD Animal Health Innovation GmbH, Intervet international BV kontra Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

(C-178/18. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok dokumentumaihoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - A 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése - A kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivétel - A 4. cikk (3) bekezdése - A döntéshozatali eljárás védelme - Egy állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelemmel összefüggésben az Európai Gyógyszerügynökséghez benyújtott dokumentumok - Harmadik személy számára a dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító határozat - A bizalmas jelleg általános vélelme - Az európai uniós intézmények, szervek vagy hivatalok bizalmas jelleg általános vélelme alkalmazására irányuló kötelezettségének hiánya)

(2020/C 77/05)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: MSD Animal Health Innovation GmbH, Intervet international BV (képviselők: C. Thomas barrister, J. Stratford QC, B. Kelly solicitor és P. Bogaert advocaat)

A másik fél az eljárásban: Európai Gyógyszerügynökség (képviselők kezdetben: T. Jabłoński, S. Marino, S. Drosos és A. Rusanov, később: T. Jabłoński, S. Marino, S. Drosos meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság az MSD Animal Health Innovation GmbH-t és az Intervet International BV-t kötelezi a saját költségeiken felül az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) részéről felmerült költségek viselésére.

---

(1)  HL C 231., 2018.7.2

A Bíróság (ötödik tanács) 2020. január 23-i ítélete (a Korkein hallinto-oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Az Energiavirasto által indított eljárás

(C-578/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A villamos energia belső piaca - 2009/72/EK irányelv - 3. cikk - Fogyasztóvédelem - 37. cikk - A szabályozó hatóság feladatai és hatáskörei - Bíróságon kívüli vitarendezés - A „fél” fogalma - A szabályozó hatóság határozatával szembeni jogorvoslat gyakorlásához való jog - Valamely háztartási fogyasztó által egy villamosenergiaelosztórendszer-üzemeltető vállalkozás ellen emelt panasz)

(2020/C 77/06)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Energiavirasto

Az eljárásban részt vesz: A, Caruna Oy

Rendelkező rész

A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 37. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a szabályozó hatóságra ruházzák a háztartási fogyasztók és a rendszer-üzemeltetők közötti jogviták rendezésére vonatkozó hatáskört, és következésképpen, hogy az e hatósághoz valamely rendszer-üzemeltető ellen panaszt benyújtó háztartási fogyasztó számára biztosítsák az e rendelkezés értelmében vett „fél” minőséget, és az említett hatóság által e panasz alapján hozott határozattal szembeni jogorvoslat gyakorlásához való jogot.

---

(1)  HL C 427., 2018.11.26.

A Bíróság (hetedik tanács) 2020. január 22-i ítélete (a College van Beroep voor het bedrijfsleven [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Ursa Major Services BV kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

(C-814/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Közös halászati politika - 1198/2006/EK rendelet - Az 55. cikk (1) bekezdése - Az Európai Halászati Alap (EHA) pénzügyi hozzájárulása - A kiadások támogathatósága - Feltétel - A kedvezményezettek által ténylegesen kifizetett kiadás - Fogalom)

(2020/C 77/07)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

College van Beroep voor het bedrijfsleven

Az alapeljárás felei

Felperes: Ursa Major Services BV

Alperes: Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

Rendelkező rész

1)

Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet 55. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazandó az operatív program irányító hatósága és az Európai Halászati Alap keretében nyújtott támogatás kedvezményezettje közötti viszonyra, így e rendelkezésre hivatkozni lehet e kedvezményezettel szemben.

2)

Az 1198/2006 rendelet 55. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az Európai Halászati Alap keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjével szemben kiszámlázott és e kedvezményezett által kifizetett összeget e rendelkezés értelmében ténylegesen kifizetett kiadásnak lehet tekinteni még akkor is, ha az ezen összeget kiszámlázó harmadik személy a támogatott projekthez szintén pénzügyi hozzájárulást nyújtott, akár oly módon, hogy az említett kedvezményezettel szemben fennálló követelésébe beszámította a kedvezményezettnek a vele szemben a hozzájárulás nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalása alapján fennálló követelését, akár oly módon, hogy külön számlát állított ki, feltéve, hogy az érintett kiadást és hozzájárulást igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal megfelelő módon igazolják, aminek teljesülését a kérdést előterjesztő bíróságnak kell ellenőriznie.

---

(1)  HL C 122., 2019.4.1

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2020. január 23-i ítélete (a Bundessozialgericht [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – ZP kontra Bundesagentur für Arbeit

(C-29/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Szociális biztonság - Migráns munkavállalók - 883/2004/EK rendelet - Munkanélküli-ellátások - Kiszámítás - A lakóhely szerinti tagállamban kapott utolsó munkabér figyelembevételének hiánya - Túl rövid referencia-időszak - A munkaviszony megszűnését követően kapott munkabér - Korábban Svájcban kereső tevékenységet végző személy)

(2020/C 77/08)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundessozialgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: ZP

Alperes: Bundesagentur für Arbeit

Rendelkező rész

1)

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely, miközben előírja, hogy a munkanélküli-ellátások kiszámítása a korábbi munkabér összegén alapul, nem teszi lehetővé, hogy az érintettnek az e tagállami szabályozás hatálya alatt végzett legutolsó kereső tevékenysége tekintetében kapott bérét vegyék figyelembe, amennyiben az e tevékenység alapján történő bérfizetés időszaka nem éri el az említett szabályozás által a munkanélküli-ellátások kiszámításának alapjául szolgáló munkabér meghatározásához előírt referencia-időszakot.

2)

A 883/2004 rendelet 62. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely, miközben előírja, hogy a munkanélküli-ellátások kiszámítása a korábbi munkabéren alapul, nem teszi lehetővé, hogy az érintettnek az e tagállami szabályozás hatálya alatt végzett legutolsó kereső tevékenysége tekintetében kapott bérét vegyék figyelembe, amennyiben az e tevékenység alapján neki járó munkabért csupán a munkaviszonya megszűnését követően állapították meg és fizették ki.

---

(1)  HL C 103., 2019.3.18

A Bíróság (tizedik tanács) 2020. január 22-i ítélete (az Oberster Gerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – AT kontra Pensionsversicherungsanstalt

(C-32/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Személyek szabad mozgása - Uniós polgárság - A tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog - 2004/38/EK irányelv - A 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja - Huzamos tartózkodási jog - Ötéves, folyamatos tartózkodási idő letelte előtt történő megszerzés - Munkavállaló, aki tevékenysége befejezésekor elérte az öregségi nyugdíjjogosultságra megállapított életkort)

(2020/C 77/09)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: AT

Alperes: Pensionsversicherungsanstalt

Rendelkező rész

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a) pontját akként kell értelmezni, hogy a fogadó tagállamban történő huzamos tartózkodáshoz való jog folyamatos, ötéves tartózkodási idő letelte előtt való megszerzéséhez az arra vonatkozó feltételeket, hogy a munkavállaló legalább a megelőző tizenkét hónapban ott folytatta tevékenységét, és több mint három évig folyamatosan ott tartózkodott, alkalmazni kell az olyan munkavállalóra, aki tevékenysége befejezésekor elérte az e tagállam törvénye szerint az öregségi nyugdíjjogosultságra megállapított életkort.

---

(1)  HL C 131., 2019.4.8.

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2020. január 21-i végzése – Európai Parlament kontra Erik Josefsson

(C-506/18. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazott - Európai Parlament - A szerződés megszüntetése - A felek közötti jogvita megoldását célzó megegyezés - Okafogyottá vált fellebbezés - Okafogyottság)

(2020/C 77/10)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Parlament (képviselők: Í. Ní Riagáin Düro, V. Montebello-Demogeot és J. Steele meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Erik Josefsson (képviselők: T. Bontinck, A. Guillerme és M. Forgeois ügyvédek)

Rendelkező rész

1.	A fellebbezésről nem szükséges határozni.

2.	Az Európai Parlament és Erik Josefsson maguk viselik saját költségeiket.

---

(1)  HL C 445., 2018. 12.10.

A Bíróság (hatodik tanács) 2020. január 21-i végzése (a Tribunal Tributário de Lisboa [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Estado do Canadá kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

(C-613/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - A harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőke mozgásának korlátozása - Közvetlen adózás - Társasági adó - Portugália területén illetőséggel rendelkező társaságok által juttatott felosztott nyereség - Az adóalap csökkentése)

(2020/C 77/11)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Tributário de Lisboa

Az alapeljárás felei

Felperes: Estado do Canadá

Alperes: Autoridade Tributária e Aduaneira

Rendelkező rész

Az EUMSZ 63. és EUMSZ 65. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló tagállami szabályozás, amely alapján a belföldi illetőségű társaság által fizetett osztalék után olyan adót kell fizetni, amelynek tényleges mértéke magasabb, amikor ezen osztalékot valamely harmadik országban letelepedett, elsődlegesen nem kereskedelmi, ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személy kapja, mint amikor az ilyen osztalékban az említett tagállamban illetőséggel rendelkező ilyen jogi személy részesül. Ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha a Kanada és a Portugál Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás és az adókijátszás elkerülése tárgyában 1999. június 14-én aláírt egyezmény alkalmazása lehetővé teszi az említett tagállam szabályozásából következő eltérő bánásmód hatásainak semlegesítését, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

---

(1)  HL C 445., 2018.12.10.

A Bíróság (kilencedik tanács) 2019. október 7-i végzése (Finanzgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – HA kontra Finanzamt Hamburg-Barmbek-Uhlenhorst

(C-47/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere - 2006/112/EK irányelv - A 132. cikk (1) bekezdésének h) - j) pontja - A gyermek- és ifjúságneveléshez, az iskolai, illetve egyetemi oktatáshoz kapcsolódó különböző adómentességek - Szörf- és vitorlásoktatás az iskolai, illetve egyetemi intézmények számára - Osztálykirándulás)

(2020/C 77/12)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: HA

Alperes: Finanzamt Hamburg-Barmbek-Uhlenhorst

Rendelkező rész

1)

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikke (1) bekezdésének i) és j) pontjában szereplő „iskolai, illetve egyetemi oktatás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában a szörf- és vitorlásiskolák – mint amelyekről az alapügyben szó van – által az iskolák vagy az egyetemek számára nyújtott szörf- és vitorlásoktatást, amelyekben ezen oktatás a sportprogram, illetve a testnevelőtanár-képzés keretébe tartozhat, és beszámíthat az értékelése.

2)

A 2006/112 irányelv 132. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti „gyermek- és ifjúságvédelemmel szorosan összefüggő szolgáltatások” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában a szörf- és vitorlásiskolák – mint amelyekről az alapügyben szó van – által az iskolák vagy az egyetemek számára nyújtott szörf- és vitorlásoktatást, azon ténytől függetlenül, hogy ezen oktatás iskolai kirándulás keretében nyújtják.

---

(1)  HL C 131., 2019.4.8.

A Bíróság (harmadik tanács) 2020. január21-i végzése (a Cour d'appel d'Aix-en-Provence [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – MN-nel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása

(C-813/19. PPU. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - A 6. cikk (1) bekezdése - A „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma - Hatékony bírói jogvédelem)

(2020/C 77/13)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d'appel d'Aix-en-Provence

Az alapeljárás felei

MN

Az eljárásban részt vesz: RJA, RJO, FD, BG, PG, KL, LK, MJ, NI, OH

Rendelkező rész

Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ezen rendelkezés értelmében vett „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma alá tartoznak a rájuk vonatkozó személyzeti és szervezeti szabályzat értelmében a feletteseik irányítása és ellenőrzése alatt álló és az igazságügyminiszter felügyelete alá tartozó francia ügyészek, mivel a jogállásuk – különösen a végrehajtó hatalomtól való – függetlenség garanciáját nyújtja számukra az európai elfogatóparancs kibocsátása keretében.

A 2002/584 kerethatározatot úgy kell értelmezni, hogy a büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparanccsal érintett személyt megillető hatékony bírói jogvédelemhez kapcsolódó követelmények teljesülnek, ha a kibocsátó tagállam joga szerint az elfogatóparancs kibocsátásának feltételei, különösen pedig annak arányos jellege e tagállamban bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.

---

(1)  HL C 19., 2020.1.20.

A Törvényszék (hatodik tanács) T-247/17. sz., Mykola Yanovych Azarov kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen Mykola Yanovych Azarov által 2019. január 25-én benyújtott fellebbezés

(C-58/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/14)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Mykola Yanovych Azarov (képviselők: A. Egger és G. Lansky Rechtsanwälte)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Bírósága (hetedik tanács) a 2019. október 22-i határozatában a következőket állapította meg:

1.	A fellebbezés nyilvánvalóan megalapozott.

2.	A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének a 2018. december 13-i Azarov kontra Tanács ítéletét (T-247/17, nem tették közzé, EU:T:2018:931) hatályon kívül helyezi.

3.

A Bíróság az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. március 3-i (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot és az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 3-i (EU) 2017/374 tanácsi végrehajtási rendeletet a Mykola Yanovych Azarovra vonatkozó részében megsemmisíti.

4.	A Bíróság az Európai Unió Tanácsát kötelezi az elsőfokú eljárással, valamint a jelen fellebbezéssel összefüggésben felmerült költségek viselésére.

A Törvényszék (harmadik tanács) T-331/18. sz., Szécsi István és Somossy Nóra kontra Európai Bizottság ügyben 2019. január 16-án hozott végzése ellen Szécsi István és Somossy Nóra által 2019. március 15-én benyújtott fellebbezés

(C-236/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/15)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: Szécsi István, Somossy Nóra (képviselő: Lázár D. ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Az Európai Unió Bírósága (hatodik tanács) 2019. október 1-jén hozott végzésében a fellebbezést mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasította, és úgy határozott, hogy Szécsi István és Somossy Nóra maga viseli saját költségeit.

A Gericht Erster Instanz Eupen (Belgium) által 2019. április 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – YU kontra Wallonische Region

(C-315/19. sz. ügy)

(2020/C 77/16)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Gericht Erster Instanz Eupen

Az alapeljárás felei

Felperes: YU

Alperes: Wallonische Region

Az Európai Unió Bírósága (hatodik tanács) a 2019. szeptember 26-i határozatával a következőképpen határozott:

Az EUMSZ 45. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely szerint az e tagállamban lakóhellyel rendelkező munkavállaló csak akkor hivatkozhat az azon kötelezettség alóli kivételre, hogy e tagállamban nyilvántartásba vetesse az egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező munkaadója által számára rendelkezésére bocsátott és e másik tagállamban nyilvántartásba vett járművet, ha az e kivétel feltételeinek a teljesülését bizonyító dokumentumokat a munkavállaló folyamatosan a járműben tartja.

A Törvényszék (második tanács) T-611/17. sz., All Star kontra EUIPO – Carrefour Hypermarchés ügyben 2019. március 29-én hozott ítélete ellen az All Star CV által 2019. június 7-én benyújtott fellebbezés

(C-461/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/17)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: All Star CV (képviselők: S. Malynicz, A. Newnes, A. Artinian, avocats)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2019. szeptember 30-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető.

A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2019. július 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – P. J. kontra (X) S. A.

(C-513/19. sz. ügy)

(2020/C 77/18)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: P. J.

Alperes: (X) S. A.

A 2019. november 7-i végzésével a Bíróság (kilencedik tanács) az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak nyilvánította.

A Törvényszék (harmadik tanács) T-614/17. sz., Bonnafous kontra EACEA ügyben 2019. június 6-án hozott ítélete ellen Laurence Bonnafous által 2019. július 17-én benyújtott fellebbezés

(C-548/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/19)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Laurence Bonnafous (képviselők: S. Rodrigues, A. Blot ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

A Bíróság (hetedik tanács) 2019. november 27-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezést mint nyilvánvalóan megalapozatlant kell elutasítani.

A Juzgado de lo Social de Madrid (Spanyolország) által 2019. július 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EV kontra Obras y Servicios Públicos S. A. és Acciona Agua, S. A.

(C-550/19. sz. ügy)

(2020/C 77/20)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: EV

Alperesek: Obras y Servicios Públicos S. A., Acciona Agua, S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját – amely az 1999/70 tanácsi irányelvvel és a 2001/23 irányelvvel vált a közösségi jogrend részévé –, ahogy azt az építőipari ágazat kollektív szerződése 24. cikkének 2. bekezdésében előírja, miszerint az egyetlen építési beruházás megvalósítására irányuló általános jellegű szerződés időtartamától függetlenül, az ET 15. cikke 1. bekezdése a) pontja első albekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók, továbbra is fenntartva a munkavállalóknak az „építési beruházás megvalósítására foglalkoztatott állandó munkavállaló” jogállását, mind ezen esetekben, mind az ET 44. cikke szerinti vállalkozás jogutódlása, vagy a jelen általános kollektív szerződés 27. cikkében szabályozott jogutódlás esetében, és nem áll fenn olyan objektív ok, amely indokolja, hogy ellentétes legyen azon nemzeti szabályozással, amelyben az ET 15. cikke 1. bekezdésének a) pontja előírja, hogy: „E szerződések időtartama nem haladhatja meg a három évet, amely nemzeti ágazati kollektív szerződésben, vagy ennek hiányában alacsonyabb szintű ágazati kollektív szerződéssel tizenkét hónappal meghosszabbítható. Ezen időtartamok elteltével a munkavállalók a vállalkozás állandó munkavállalóivá válnak”?

2)

Úgy kell-e értelmezni az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját – amely az 1999/70 tanácsi uniós irányelvvel (1) és a 2001/23 irányelvvel vált a közösségi jogrend részévé –, ahogy azt az építőipari ágazat kollektív szerződése 24. cikkének 5. bekezdésében előírja, miszerint az ugyanazon vállalkozással vagy vállalkozáscsoporttal különböző munkakörökre kötött két vagy több, építési beruházás megvalósítására irányuló, határozott időre szóló szerződéssel az ET 15. cikkének 5. bekezdésében előírt időszak során és határidőn belül történő [foglalkoztatás] nem jár az említett rendelkezésben meghatározott jogállás megszerzésével, mind ezen esetekben, mind az ET 44. cikke szerinti vállalkozás jogutódlása, vagy a jelen kollektív szerződés 27. cikkében szabályozott jogutódlás esetében, és nem áll fenn olyan objektív ok, amely indokolja, hogy ellentétes legyen azon nemzeti szabályozással, amelyben az ET 15. cikkének 5. bekezdése előírja, hogy: „Az (1) bekezdés a) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül határozatlan időre alkalmazott munkavállalókká válnak azon munkavállalók, akiket egy harminc hónapos időtartamon belül huszonnégy hónapot meghaladóan foglalkoztattak, akár megszakítással, akár megszakítás nélkül, azonos vagy eltérő munkakörben, ugyanazon vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál, legalább két, akár közvetlenül, akár munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások révén kötött ideiglenes alkalmazotti szerződéssel, azonos vagy különböző határozott időtartamú szerződéstípusok alkalmazásával. A fenti bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazandó akkor is, ha törvényi rendelkezés vagy kollektív szerződés alapján vállalkozás jogutódlására vagy átvételére kerül sor”?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2001/23 irányelv (2) 3. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes, hogy az építőipari ágazat kollektív szerződése kizárja, hogy azon jogok és kötelezettségek, amelyeket a közbeszerzési szerződés tárgyát képező tevékenységet megvalósító új vállalkozásnak vagy szervezetnek tiszteletben kell tartania, kizárólag a munkavállaló által a közbeszerzési szerződésből kilépő vállalkozással kötött utolsó szerződésből származó jogokra és kötelezettségekre korlátozódnának , és ez nem minősül olyan objektív oknak, amely indokolja, hogy ellentétes legyen azon nemzeti szabályozással, amelyben az ET 44. cikke valamennyi jog és kötelezettség tekintetében az utolsó szerződésre történő korlátozás nélkül írja elő a jogutódlást?

---

(1)  Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.)

(2)  A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv (HL 2001. L 82., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.)

A Törvényszék (első tanács) T-179/16. RENV. sz., L'Oréal kontra EUIPO – Guinot ügyben 2019. június 19-én hozott ítélete ellen a L'Oréal által 2019. augusztus 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-586/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/21)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: L'Oréal (képviselők: T. de Haan, P. Péters avocats)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Guinot

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2019. október 7-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető.

A Törvényszék (első tanács) T-180/16. RENV. sz., L'Oréal kontra EUIPO – Guinot ügyben 2019. június 19-én hozott ítélete ellen a L'Oréal által 2019. augusztus 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-587/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/22)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: L'Oréal (képviselők: T. de Haan, P. Péters avocats)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Guinot

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2019. október 7-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető.

A Törvényszék (első tanács) T-181/16. RENV. sz., L'Oréal kontra EUIPO – Guinot ügyben 2019. június 19-én hozott ítélete ellen a L'Oréal által 2019. augusztus 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-588/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/23)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: L'Oréal (képviselők: T. de Haan, P. Péters avocats)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Guinot

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2019. október 7-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető.

A Törvényszék (első tanács) T-182/16. RENV. sz., L'Oréal kontra EUIPO – Guinot ügyben 2019. június 19-én hozott ítélete ellen a L'Oréal által 2019. augusztus 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-589/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/24)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: L'Oréal (képviselők: T. de Haan, P. Péters avocats)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Guinot

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2019. október 7-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető.

A Törvényszék (első tanács) T-183/16. RENV. sz., L'Oréal kontra EUIPO – Guinot ügyben 2019. június 19-én hozott ítélete ellen a L'Oréal által 2019. augusztus 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-590/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/25)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: L'Oréal (képviselők: T. de Haan, P. Péters avocats)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Guinot

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2019. október 7-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető.

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-117/18. sz., Agencja Wydawnicza Technopol kontra EUIPO ügyben 2019. június 26-án hozott ítélete ellen az Agencja Wydawnicza Technopol sp. z o. o. által 2019. szeptember 4-én benyújtott fellebbezés

(C-664/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/26)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Agencja Wydawnicza Technopol sp. z o. o.(képviselő: C. Rogula adwokat)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2019. december 5-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető.

2019. október 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-761/19. sz. ügy)

(2020/C 77/27)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Cattabriga és Teleki Zs., meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

A Bizottság arra kéri a Bíróságot, hogy

—

állapítsa meg, hogy Magyarország nem teljesítette a 2003/109/EK (1) irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjából eredő kötelezettségeit, mivel kizárta a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak állatorvosi kamarai tagfelvételét, ezzel eleve kizárva őket az állatorvosi szakmában való munkavállalástól és önálló vállalkozói tevékenység végzésének lehetőségéből;

—	kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

A Bizottsághoz 2017. január 3-án panasz érkezett a Magyar Állatorvosi Kamaráról valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény azon követelményével kapcsolatban, hogy a Kamara tagja az lehet, aki – egyéb követelmények mellett – az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára. A panaszos harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarországon 2007 óta „huzamos tartózkodási engedéllyel” rendelkezik, és 2014-ben a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen oklevelet szerzett. Állatorvosi kamarai tagfelvételi kérelmét elutasították azzal az indokkal, hogy nem felel meg a fent hivatkozott törvényi követelménynek. Magyarországon az állatorvosi szakma akár munkavállalói jogviszony, akár önálló vállalkozói tevékenység keretében történő gyakorlásához kamarai tagságra van szükség.

2.

A Bizottság 2018. július 20-án kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben a Magyar Állatorvosi Kamaráról szóló törvény fent említett rendelkezésével kapcsolatban. Ebben kifogásolta, hogy Magyarország nem teljesítette a 2003/109/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjából fakadó kötelezettségét.

3.	A magyar Kormány a válaszában arra hivatkozott, hogy az állatorvosi szakma gyakorlására vonatkozik a 2003/109/EK irányelve 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétel, mivel az nem csupán alkalmi jelleggel járhat együtt hatósági feladatok gyakorlásával.

4.	A Bizottság a magyar Kormány válaszában felvetett érveket nem találta meggyőzőnek, ezért 2019. január 25-én indokolással ellátott véleményt adott ki, fenntartva korábbi álláspontját.

5.	A magyar Kormány 2019. március 29-én benyújtotta a Bizottság részére az indokolással ellátott véleményre adott válaszát, amelyben megerősítette korábbi álláspontját.

6.

Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az állatorvosi tevékenység munkavállalói jogviszonyban, illetve önálló vállalkozóként történő végzésére Magyarországon nem vonatkozik a 2003/109/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétel. Az állatorvosok azon tevékenységei, amelyeknek Magyarország hatósági jelleget tulajdonít, a Bizottság álláspontja szerint nem járnak a hatósági feladatok ellátásában való közvetlen és sajátos részvétellel, és nem szükségszerű illetve elválaszthatatlan velejárói az adott szakmának, hiszen azok vagy kizárólag előkészítő és kiegészítő jellegűek, vagy pedig külön megállapodás alapján, illetőleg a hatóság felügyelete mellett végzendők.

7.	A fentiekre tekintettel a Bizottság 2019. július 25-én úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja annak megállapítása céljából, hogy Magyarország nem teljesítette a 2003/109/EK irányelvből fakadó kötelezettségét.

---

(1)  A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról (HL 2004, L 16., 44. o.)

A Landesgericht Salzburg (Ausztria) által 2019. október 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CT kontra VINI GmbH

(C-805/19. sz. ügy)

(2020/C 77/28)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesgericht Salzburg

Az alapeljárás felei

Felperes: CT

Alperes: VINI GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 31. cikkét és a munkaidőről szóló 2003/88/EK irányelv (1) 7. cikkének (2) bekezdését, hogy nem alkalmazandó az Urlaubsgesetz (a szabadságról szóló törvény, a továbbiakban: UrlG) 10. §-ának (2) bekezdésében szereplő azon nemzeti rendelkezés, miszerint a munkavállaló nem jogosult a munkaviszony adott (utolsó) évére járó ki nem vett fizetett éves szabadság pénzbeli megváltására, ha munkaviszonyát idő előtt megszünteti?

---

(1)  A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet 4. kötet 381. o.).

A Landgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2019. november 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Flightright GmbH kontra Quatar Airways

(C-810/19. sz. ügy)

(2020/C 77/29)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Frankfurt am Main

Az alapeljárás felei

Felperes: Flightright GmbH

Alperes: Quatar Airways

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 261/2004/EK rendelet (1) 2. cikkének h) pontja értelmében vett „közvetlenül csatlakozó járatról” van-e szó akkor is, ha olyan járatok esetében, amelyekre egységes foglalás keretében váltottak jegyet, és amelyek az Európai Unió területén kívül található átszállási repülőtéren történő közbenső leszállást foglalnak magukban, a közbenső leszállás helyén történő hosszabb tartózkodás van betervezve, a lefoglalt csatlakozó járat pedig nem a lehető legközelebbi elérhető járat?

2)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:   Úgy kell-e értelmezni a 261/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy e rendeletet az olyan járattal történő személyszállításra is alkalmazni kell, amellyel az utasok nem valamely tagállam területén található repülőtérről indulnak, de amely olyan egységes foglalás részét képezte, amely valamely tagállam területén található repülőtérről induló járatot is magában foglalt, még ha nem közvetlenül csatlakozó járatról van is szó?

---

(1)  A++ visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.; helyesbítés: HL 2019. L 119., 202. o.)

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2019. november 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Natumi GmbH kontra Land Nordrhein Westfalen

(C-815/19. sz. ügy)

(2020/C 77/30)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Natumi GmbH

Alperes: Land Nordrhein Westfalen

Az eljárásban részt vesz: Der Vertreter des Bundesinteresses beim Bundesverwaltungsgericht

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e értelmezni a 889/2008/EK bizottsági rendelet (1) IX. mellékletének 1.3. pontjával összhangban értelmezett 28. cikkét, hogy az ökológiai élelmiszerek feldolgozásához a Lithothamnium calcareum alga összetevőként felhasználható?

2)	Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:   Az elhalt alga felhasználása is megengedett e?

3)

Amennyiben a második kérdésre is igenlő választ kell adni:   A Lithothamnium calcaramum (elhalt) algát összetevőként tartalmazó és „Bio” megjelöléssel ellátott termék esetében feltüntethető-e jellemzőként a „kalciummal”, a „magas kalciumtartalmú tengeri algával”, vagy a „Lithothamnium tengeri algából származó, kiváló minőségű kalciummal” szöveg?

---

(1)  Az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 250., 1. o.)

A Thüringer Finanzgericht (Németország) által 2019. november 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Beeren-, Wild-, Feinfrucht GmbH kontra Hauptzollamt Erfurt

(C-825/19. sz. ügy)

(2020/C 77/31)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Thüringer Finanzgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Beeren-, Wild-, Feinfrucht GmbH

Alperes: Hauptzollamt Erfurt

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) 211. cikkének (2) bekezdését, hogy az kizárólag olyan kérelmekre vonatkozik, amelyek esetében a visszamenőleges hatályú engedély hatálya 2016. május 1-jétől kezdődik?

2)

Amennyiben az első kérdésre adott válasz nemleges: kizárólag akkor alkalmazható-e az Uniós Vámkódex 211. cikke azon visszamenőleges hatályú engedély iránti kérelmek esetében, amelyek hatálya 2016. május 1-jét megelőző időtartamra vonatkozik, ha a visszamenőleges hatályú engedélyt ugyan az új jogszabály hatálybalépését megelőzően kérelmezték, a vámhatóságok e kérelmeket első alkalommal 2016. május 1-jét követően utasították el?

3)

A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén: akkor is alkalmazható-e az Uniós Vámkódex 211. cikke azon visszamenőleges hatályú engedély iránti kérelmek esetében, amelyek hatálya 2016. május 1-jét megelőző időtartamra vonatkozik, ha a vámhatóságok e kérelmeket már 2016. május 1-jét megelőzően, valamint azt követően is (más indokolással) elutasították?

4)

Az első és második kérdésre adott igenlő válasz esetén, valamint a harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetén: úgy kell-e értelmezni a 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (2) (a továbbiakban: a Vámkódex végrehajtási rendelete) 294. cikkének (2) bekezdését, hogy a) az engedély visszamenőleges hatállyal az eredeti engedély lejáratának napjától kezdődően a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a kérelem benyújtásának napját megelőző egy évnél nem hosszabb időre adható meg? b) a rendelkezés (3) bekezdésében előírt bizonyított gazdasági igénynek, és a megtévesztés kísérlete vagy a nyilvánvaló gondatlanság kizárásának a (2) bekezdés szerinti folytatólagos engedély iránti kérelem esetében is fenn kell állnia?

---

(1)  HL 2013. L 269., 1. o; helyesbítések: HL 2013. L 287., 90. o.; HL 2016. L 267., 2. o.; HL 2018. L 173., 35. o.

(2)  HL 1993. L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.; helyesbítés: magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 16. kötet, 133. o.

A Landesgericht Korneuburg (Ausztria) által 2019. november 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WZ kontra Austrian Airlines AG

(C-826/19. sz. ügy)

(2020/C 77/32)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesgericht Korneuburg

Az alapeljárás felei

Felperes: WZ

Alperes: Austrian Airlines AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 8. cikkének (3) bekezdését, hogy az alkalmazandó két olyan repülőtérre, amelyek közül mindkettő egy adott város központjának közvetlen közelében található, de csupán az egyik helyezkedik el a város területén, míg a másik a szomszédos tartomány területén található?

2)	Úgy kell-e értelmezni a 261/2004 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontját, 7. cikkének (1) bekezdését és 8. cikkének (3) bekezdését, hogy az ugyanazon város és ugyanazon régió egy másik repülőterére történő leszállás esetén is fennáll a törlés miatti kártalanításhoz való jog?

3)	Úgy kell-e értelmezni a 261/2004 rendelet 6. cikkének (1) bekezdését, 7. cikkének (1) bekezdését és 8. cikkének (3) bekezdését, hogy az ugyanazon város és ugyanazon régió egy másik repülőterére történő leszállás esetén is fennáll a jelentős késés miatti kártalanításhoz való jog?

4)

Úgy kell-e értelmezni a 261/2004 rendelet 5. cikkét, 7. cikkét és 8. cikkének (3) bekezdését, hogy annak megállapításához, hogy a légiutas valóban elszenvedte-e az Európai Unió Bíróságának 2009. 11. 19-i Sturgeon és társai ítéletének (C-402/07 és C-432/07) (2) értelmében vett három órát elérő vagy azt meghaladó időveszteséget, a késés számításakor a másik repülőtérre való leszállás időpontját kell alapul venni, vagy azt az időpontot, amikor a légiutas megérkezik arra a repülőtérre, amelyre a jegyet váltotta, vagy egy másik közeli célállomásra a vele történt megállapodás alapján?

5)

Úgy kell-e értelmezni a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését, hogy az a légifuvarozó, amely több, egymást váltó járatot üzemeltet, hivatkozhat olyan körülményre, konkrétan az időjárástól függő leszállási korlátozásra, amely az érintett járat előtti járatot megelőző járat előtti járatot érintette?

6)	Úgy kell-e értelmezni a 261/2004 rendelet 8. cikkének (3) bekezdését, hogy egy másik repülőtéren történő leszállás esetén a légifuvarozó köteles felajánlani a másik célállomásra történő szállítást, vagy ezt a légiutasnak kell kérnie?

7)	Úgy kell-e értelmezni a 261/2004 rendelet 7. cikkének (1) bekezdését, 8. cikkének (3) bekezdését és 9. cikke (1) bekezdésének c) pontját, hogy a légiutast kártalanítás illeti meg a 8. és 9. cikkben foglalt segítségnyújtási és ellátási kötelezettség megszegése miatt?

---

(1)  HL 2004. L 46., 1. o.

(2)  HL 2010. C 24., 4. o.

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2019. november 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CS, Finanzamt Graz-Stadt

(C-844/19. sz. ügy)

(2020/C 77/33)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felek: CS, Finanzamt Graz-Stadt

Az eljárásban részt vevő felek: Finanzamt Judenburg Liezen, technoRent International GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Következik-e az uniós jogból az a közvetlenül alkalmazandó szabályozás, amely szerint azon adóalanyt, akinek a részére az adóhatóság az alapeljáráshoz hasonló helyzetben nem térítette vissza a forgalmiadó-különbözetet határidőben, késedelmi kamat illeti meg oly módon, hogy az adóalany e kamatot az adóhatóság, illetve a közigazgatási bíróságok előtt érvényesítheti annak ellenére, hogy a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen kamatra vonatkozó szabályozást? Amennyiben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre igenlő választ kell adni:

2)

Megengedhető-e az adóalanynak az ellenérték közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 90. cikke (1) bekezdése szerinti utólagos csökkentése révén felmerülő, forgalmi adóra vonatkozó követelése esetében is, hogy a kamatfizetési kötelezettség csak az adóhatóság részére az adóalany által érvényesített követelés jogosságának ellenőrzésére rendelkezésre álló, észszerű határidő leteltével kezdődik?

3)

Azt vonja-e maga után az a körülmény, hogy valamely tagállam nemzeti joga a forgalmiadó-különbözet késedelmes visszatérítése tekintetében nem szabályozza a kamatfizetést, hogy a nemzeti bíróságoknak a kamatok meghatározásakor a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv (2) 27. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt jogkövetkezményeket akkor is alkalmaznia kell, ha az alapeljárások nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá?

---

(1)  HL 2006. L 347., 1. o.

(2)  HL 2008. L 44., 23. o.

A Finanzgericht Berlin-Brandenburg (Németország) által 2019. november 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M-GmbH kontra Finanzamt für Körperschaften

(C-868/19. sz. ügy)

(2020/C 77/34)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Berlin-Brandenburg

Az alapeljárás felei

Felperes: M-GmbH

Alperes: Finanzamt für Körperschaften

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: héairányelv) 11. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes az Umsatzsteuergesetz (a forgalmi adóról szóló törvény, a továbbiakban: UStG) 2. §-a (2) bekezdésének 2. pontja szerinti rendelkezés, amennyiben ezzel az olyan személyegyesítő társaságnak (a jelen ügyben egy GmbH & Co. KG-nek), amelynek az anyavállalat mellett nem csak olyan személyek a tagjai, amelyek az UStG 2. §-a (2) bekezdésének 2. pontja szerint pénzügyi szempontból betagolódtak az anyavállalat vállalkozásába, megtiltják, hogy egy héajogi adózási egység keretében leányvállalatnak minősüljön?

2)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a. Az arányosság és a semlegesség elvének figyelembevételével úgy kell-e értelmezni a héairányelv 11. cikkének (2) bekezdését, hogy az igazolhatja az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésben megjelölt típusú személyegyesítő társaságnak a héajogi adózási egységből történő kizárását, mivel a személyegyesítő társaságok esetében a nemzeti jog szerint nem áll fenn alaki követelmény a társasági szerződések megkötése és módosítása tekintetében, és a pusztán szóbeli megállapodások esetében egyedi esetekben bizonyítási nehézségek merülhetnek fel a leányvállalat pénzügyi betagolódásának fennállása tekintetében? b. Kizárja-e a héairányelv 11. cikke (2) bekezdésének alkalmazását, ha a nemzeti jogalkotó az adócsalás vagy adókikerülés megakadályozására irányuló szándékot nem rögzítette már az intézkedés elfogadásakor?

---

(1)  HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-27/18. RENV. sz., FV kontra Tanács ügyben 2019. szeptember 19-én hozott ítélete ellen FV által 2019. november 28-án benyújtott fellebbezés

(C-875/19. sz. ügy)

(2020/C 77/35)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: FV (képviselő: É. Boigelot ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon a 2019. szeptember 19-i ítéletet (T-27/18 RENV), következésképpen adjon helyt a fellebbező elsőfokú eljárásban előadott kérelmeinek és ebből következően semmisítse meg a fellebbező 2013. évi értékelő jelentését;

—	a Tanácsot kötelezze mindkét eljárás összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott ítéletben elutasították a fellebbezőnek a 2013. évi értékelő jelentése megsemmisítése iránti kérelmét. A fellebbező jogalapként egyrészt arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette a felülvizsgálati kötelezettségét és az indokolási kötelezettségét, valamint elferdítette az ügy iratait, másrészt arra, hogy megsértették az értékelési útmutatót, az indokolási kötelezettséget és a gondoskodási kötelezettséget, valamint nyilvánvaló értékelési hibát követtek el.

A fellebbező szerint orvosi igazolások létezésének és bemutatásának megkövetelésével, és ebből következően annak megállapításával, hogy a távollétek jogosulatlanok voltak és azokat érvényesen tényezőként lehet figyelembe venni az értékelési eljárás során, a Törvényszék megsértette az értékelési útmutatót. Továbbá jogellenes azon határozat, hogy szükségszerűn, sőt automatikusan a fellebbező negatív értékelésé érdekében veszik figyelembe a távolléteket és/vagy késve érkezéseket. Végül a Tanács sohasem vitatta a távolléteket és/vagy késve érkezések orvosi jellegét és nem kifogásolta a távollétek igazolását közigazgatási intézkedések elfogadása révén, továbbá jóváhagyta a késések utólagos rendezése iránti kérelmeket. A Törvényszék tehát ellentmondásba keveredett és elferdítette az ügy iratait.

Továbbá a munkavégzés helyén való szabályos jelenlét hiánya nem jelenti ipso facto az állandó erőfeszítések hiányát. Ráadásul semmiféle egyedi munkarendet nem vezettek be a fellebbező munkarendjébe. Emellett a „felelősségtudat” kiemelkedőként való általános jellemzése az értékelésben kizárólag „kiváló” minősítésként konkretizálódhat. Ami „a munka minőségének” értékelését illeti, az értékelő jelentés indokolása ki sem tér a fellebbező teljesítményének szintjére. Végül „a csapatmunkához szükséges készségek” és „az emberi kapcsolatok” tekintetében a Törvényszék elmulasztotta számításba venni az iratok számos elemét. A fellebbező szerint tehát a Törvényszék elferdítette az ügy iratait, értelmezési és indokolási hibát követett el, megsértette az értékelési útmutatót és elmulasztotta érvényesen és megfelelően elvégezni a nyilvánvaló értékelési hiba felülvizsgálatát.

Végül a fellebbező azzal érvel, hogy a meghozott ítéletben nem vették figyelembe az őt ért rossz szakmai bánásmódot és lelki zaklatást. A Törvényszék megsértette a gondoskodási kötelezettség tartalmát is azáltal, hogy figyelmen kívül hagyta a fellebbező érdekeit és kizárólag az állítólagos szolgálati érdeket fogadta el.

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-153/17. sz., FV kontra Tanács ügyben 2019. szeptember 19-én hozott ítélete ellen FV által 2019. november 28-án benyújtott fellebbezés

(C-877/19. sz. ügy)

(2020/C 77/36)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: FV (képviselő: É. Boigelot ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon a 2019. szeptember 19-i ítéletet (T-153/17 RENV);

—	következésképpen adjon helyt a fellebbező elsőfokú eljárásban előadott kérelmeinek és ebből következően semmisítse meg a fellebbező 2014. és 2015. évi értékelő jelentéseit, melyeket 2016. december 5-án fogadtak el véglegesen;

—	az alperest kötelezze mindkét eljárás összes költségének viselésére.

A megtámadott ítéletben elutasították a fellebbezőnek a 2014. és 2015. évi értékelő jelentése megsemmisítése iránti kérelmét.

A fellebbező jogalapként egyrészt a felülvizsgálati kötelezettség és az indokolási kötelezettség megsértésére, valamint az ügy iratainak elferdítésére hivatkozik, másrészt arra, hogy megsértették az értékelési útmutatót, az indokolási kötelezettséget és a gondoskodási kötelezettséget, valamint nyilvánvaló értékelési hibát követtek el.

A fellebbező szerint a Törvényszék nyilvánvaló értékelési hibát követett el és elferdítette a tényeket amikor megállapította, hogy a fellebbező állítólagosan helytelen magatartása volt az egyedüli oka annak, hogy az adminisztráció „elégséges” értékelést adott „felelősségtudat” címén, noha e rovatot az értékelési útmutató úgy határozza meg, mint „az érintettnek a munkájához való hozzáállása, feladatainak aktív és konstruktív szellemben való végrehajtására való fogékonysága”.

Továbbá a Törvényszék nem vizsgálta felül megfelelően a fellebbező feladatainak csökkentését. Valamely betegség és az orvosi okból igénybe vett félmunkaidő nem igazolhatja a tisztviselő feladatai egy részének elvonását, főként annak beleegyezése nélkül.

Egyébiránt a fellebbező vitatja a Törvényszéknek az iroda- és beosztásváltásra, valamint a fellebbezőnek a 2014. évi értékelési időszak során tanúsított magatartására vonatkozó értékelését és azzal érvel, hogy ez az iratok elferdítésének minősül.

Végül a meghozott ítélet elmulasztotta felróni a gondoskodás hiányát, különösen olyan tisztviselő esetében, akinek a pszichés egészsége érintett, és alkalmazni a tisztviselők személyzeti szabályzata 59. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését.

A Törvényszék (harmadik tanács) T-47/18. sz., UZ kontra Parlament ügyben 2019. szeptember 20-án hozott ítélete ellen 2019. december 3-án benyújtott fellebbezés

(C-894/19. P. sz. ügy)

(2020/C 77/37)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Parlament (képviselők V. Montebello-Demogeot, I. Lázaro Betancor meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: UZ

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	a Bíróság következésképpen utasítsa el az első fokú keresetet;

—	a Bíróság mindegyik felet kötelezze a jelen eljárásban felmerült saját költségeinek viselésére;

—	a Bíróság UZ-t kötelezze az elsőfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első, téves jogalkalmazáson, a tények elferdítésén és hiányos indokoláson alapuló jogalapjával a Parlament azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a lefolytatott vizsgálatokat az objektív pártatlanság hiánya jellemezte. Az, hogy az egyik vizsgáló a tényeket korlátozottan és előzetesen ismerte, nem alkalmas az objektív pártatlanságával kapcsolatos jogos kétség igazolására, mivel e kétséget semlegesítette az, hogy ugyanazon vizsgálatban több vizsgáló is közreműködött. Az első fokon eljáró bíróság figyelemre se méltatta ezt a lényeges körülményt. Végül a Törvényszék nem vizsgálta és nem is indokolta az ítélkezési gyakorlat követelményeinek megfelelően, hogy az objektív pártatlanság állítólagos hiánya e vonatkozásban milyen más eredményre vezetett volna.

A második a fegyveregyenlőség elvének a fegyelmi tanács munkája során történő megsértésének megállapításával kapcsolatos jogalap téves jogalkalmazáson, a tények elferdítésén és hiányos indokoláson alapul. A Parlament arra hivatkozik, hogy az első fokon eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta a ténybeli körülményeket, amikor tévesen azt állapította meg, hogy a kinevezésre jogosult hatóságot ugyan két személy képviselte, de a felperes egyenértékű jogokkal rendelkezett, noha csak ügyvédje képviselte. A Parlament úgy véli, hogy a Törvényszék jogellenesen tért el az igazgatási ügyekben érvényesülő fegyveregyelőség elvétől és elmulasztotta megvizsgálni, hogy az eljárás ezen állítólagos jogellenesség hiányában eltérő eredményre vezetett volna.

A harmadik, a felperes meghallgatáshoz való jogának megsértésére vonatkozó megállapításával kapcsolatos téves jogalkalmazáson, a tények elferdítésén és hiányos indokoláson alapuló jogalapjával a Parlament azt állítja, hogy a felperest egyrészt szóban, a kinevezésre jogosult hatóság jogosultságainak átruházása útján, másrészt az írásbeli megjegyzéseinek a tárgyalást követő átküldése útján megfelelő módon meghallgatták,. Mivel a jogosultságok átruházását a belső szabályzat írta elő és arra csak akkor kerül sor, ha maga a kinevezésre jogosult hatóság szolgálati okokból képtelen eljárni, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy nem tartották be a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 22. cikkét. Ezen túlmenően a Parlament arra hivatkozik, hogy az AD 13-as besorolási fokozatból AD 12-es besorolási fokozatba való visszasorolást tévesen minősítették vezetői pozíció elvesztésével járó súlyos szankciónak. Végül a Parlament azt hozza fel, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta meg, hogy abban az esetben, ha a felperest közvetlenül a kinevezésre jogosult hatóság hallgatta volna meg, akkor a felperes szolgáltathatott volna az iratanyagban szereplő bizonyítékokon túlmenő bizonyítékokat is, és a kinevezésre jogosult hatóság határozata ténylegesen milyen módon lett volna eltérő.

A Qorti Ċivili Prim’Awla – Ġurisdizzjoni Kostituzzjonali (Málta) által 2019. december 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Repubblika kontra Il-Prim Ministru

(C-896/19. sz. ügy)

(2020/C 77/38)

Az eljárás nyelve: máltai

A kérdést előterjesztő bíróság

Qorti Ċivili Prim’Awla – Ġurisdizzjoni Kostituzzjonali

Az alapeljárás felei

Felperes: Repubblika

Alperes: Il-Prim Ministru

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e tekinteni, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkétől függetlenül vagy azzal együtt értelmezett második [albekezdése] alkalmazandó Málta alkotmánya 96., 96A. és 100. cikkének jogi érvényességét illetően?

2)

Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e tekinteni, hogy a miniszterelnököt Máltán a bírói testület tagjainak kinevezése során megillető hatáskör – az alkotmány 2016-ban hatályba lépett 96A. cikke tükrében is – összhangban áll az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésével és az Alapjogi Charta 47. cikkével?

3)	Amennyiben az nyer megállapítást, hogy a miniszterelnök hatásköre nem összeegyeztethető, ezt a jövőbeni kinevezéseket illetően kell-e figyelembe venni, vagy ez érinti a korábbi kinevezéseket is?

A Verwaltungsgericht Darmstadt (Németország) által 2019. december 11- én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EP kontra Kreis Groß-Gerau

(C-905/19. sz. ügy)

(2020/C 77/39)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Darmstadt

Az alapeljárás felei

Felperes: EP

Alperes: Kreis Groß-Gerau

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Levezethető-e a Tunéziával kötött euro-mediterrán megállapodás (1) 64. cikke értelmében vett hátrányos megkülönböztetés tilalmából a tartózkodási engedély kiadásához szükséges feltételek utólagos megszűnése esetén a tartózkodási engedély érvényességi ideje csökkentésének tilalma, amennyiben

—	a tunéziai állampolgárt a tartózkodási engedély érvényességi idejének utólagos csökkentésére vonatkozó közlés időpontjában foglalkoztatják,

—	az érvényességi idő csökkentéséről szóló határozat nem olyan indokokon alapul, amelyek az állam valamely jogos érdekének, így például a közrendnek, a közbiztonságnak és közegészségügynek a védelmét szolgálják, és

—	a tunéziai állampolgár nem rendelkezett a tartózkodási engedélytől független munkavállalási engedéllyel, hanem a tartózkodási engedély időbeli hatálya alatt a törvény erejénél fogva volt jogosult munkavállalásra?

Feltételezi-e a külföldi személy jogállása a hátrányos megkülönböztetésnek a Tunéziával kötött euro-mediterrán megállapodás 64. cikke szerinti tilalma alapján azt, hogy a tartózkodási engedélyen túl további hatósági engedély szükséges ahhoz, hogy munkát vállalhasson?

Mely időponttól függ a tartózkodási és munkavállalási engedély szerinti jogállás megítélése? A tartózkodási jog megvonásáról rendelkező hatósági határozat kibocsátásának időpontja irányadó vagy a bírósági határozat időpontja?

---

(1)  Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó, 1995. július 17-i euro-mediterrán megállapodás (HL 1998. L 97., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 28. cikk, 187. o.)

A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2019. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras” UAB kontra Ecoservice Klaipėda” UAB, „Klaipėdos autobusų parkas” UAB, „Parsekas” UAB, „Klaipėdos transportas” UAB

(C-927/19. sz. ügy)

(2020/C 77/40)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél:„Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras” UAB

Egyéb felek:„Ecoservice Klaipėda” UAB, „Klaipėdos autobusų parkas” UAB, „Parsekas” UAB, „Klaipėdos transportas” UAB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 2014/24 irányelv (1) 58. cikke (3) vagy (4) bekezdésének hatálya alá tartozik-e az olyan pályázati feltétel, amelynek alapján a beszállítónak kizárólag bizonyos szolgáltatásokhoz (vegyes települési hulladék kezeléséhez) kapcsolódó tevékenység végzéséből eredő, meghatározott mértékű átlagos éves üzemi árbevételt kell igazolnia?

2)	Az első kérdésre adott választól függ-e a beszállító kapacitása értékelésének a Bíróság 2017. május 4-i Esaprojekt ítéletében (C-387/14) (2) meghatározott módszere?

3)

A 2014/24 irányelv a) 58. cikke (4) bekezdésének, b) VII. mellékletének rendelkezéseivel összefüggésben értelmezett 42. cikkének, c) 70. cikkének hatálya alá tartozik-e az olyan pályázati feltétel, amelynek alapján a beszállítónak igazolnia kell, hogy a [hulladékkezelési] szolgáltatás nyújtásához szükséges járművek megfelelnek a sajátos műszaki követelményeknek, köztük a légszennyező anyag kibocsátására (EURO 5), a GPS-jeladó felszerelésére, a megfelelő teljesítményre vonatkozó és más további követelményeknek?

4)

Úgy kell-e értelmezni a jogorvoslati eljárások hatékonyságának elvét rögzítő 89/665 irányelv (3) 1. cikkének (1) bekezdésének harmadik albekezdését, 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, a 2014/24 irányelv 21. cikkét és a 2016/943 irányelvet, (4) közelebbről annak (18) preambulumbekezdését és 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését (együttesen vagy külön-külön, de korlátozás nélkül), hogy a bírósági eljárást megelőzően kötelezően igénybe veendő vitarendezési eljárás közbeszerzésre irányadó nemzeti jogszabályok általi előírása esetén: a) az ajánlatkérő szerv egy másik beszállító ajánlatára vonatkozó valamennyi adatot (tekintet nélkül azok bizalmas jellegére) köteles a jogorvoslati eljárást kezdeményező beszállító rendelkezésére bocsátani, ha a jogorvoslati eljárás tárgyát konkrétan a másik beszállító ajánlata értékelésének jogszerűsége képezi, és az eljárást kezdeményező beszállító korábban már kifejezetten kérte az ajánlatkérő szervtől ezen adatok rendelkezésre bocsátását; b) az előző kérdésre adott választól függetlenül az ajánlatkérő szervnek akkor, ha elutasítja a beszállítónak a versenytársa ajánlata értékelésének jogszerűségére vonatkozó kifogását, minden esetben egyértelmű, átfogó és konkrét választ kell adnia, tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e annak a kockázata, hogy rábízott bizalmas ajánlati információt közöl az ajánlattal kapcsolatban?

5)

Úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, valamint 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját, a 2014/24 irányelv 21. cikkét és a 2016/943 irányelvet, különösen annak (18) preambulumbekezdését (együttesen vagy külön-külön, de korlátozás nélkül), hogy bíróság előtt önállóan megtámadható az ajánlatkérő szerv olyan határozata, amelyben nem engedélyezi, hogy valamely beszállító hozzáférjen egy másik résztvevő ajánlatában szereplő bizalmas információhoz?

6)	Amennyiben az előző kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését, hogy a beszállítónak az említett határozat ellen kifogást kell terjesztenie az ajánlatkérő szerv elé, és szükség esetén keresetet kell indítania a bíróság előtt?

7)

Amennyiben az előző kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy a beszállító a másik beszállító ajánlatának tartalmával kapcsolatban rendelkezésére álló információ terjedelmétől függően – anélkül, hogy megkérdőjelezné az ajánlatkérő szerv egyéb határozatainak jogszerűségét – bíróság előtt keresetet indíthat kizárólag az információ vele való közlésének elutasítása miatt?

8)

Az előző kérdésekre adott válaszoktól függetlenül úgy kell-e értelmezni a 2016/943 irányelv 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy a bíróság a felperes arra vonatkozó kérelmének kézhezvételét követően, hogy a bíróság a másik felet bizonyítékok bemutatására kötelezze, és a bizonyítékokat bocsássa a felperes rendelkezésére, az ajánlatkérő szerv közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során megtett intézkedéseire tekintet nélkül köteles helyt adni a felperes e kérelmének?

9)

Úgy kell-e értelmezni a 2016/943 irányelv 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy a bíróságnak – azt követően, hogy elutasította a felperesnek a jogvitában részt vevő másik fél bizalmas információjának közlésére vonatkozó kérelmét – hivatalból értékelnie kell azon adatok jelentőségét, amelyek bizalmas jellegének megszüntetését kérik, és hogy ezek az adatok hogyan érintik a közbeszerzési eljárás jogszerűségét?

10

A Bíróság 2019. október 3-i Delta Antrepriză de Construcții și Montaj 93 ítéletére (5) tekintettel alkalmazható-e úgy a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a beszállítókra vonatkozó kizáró ok, hogy a bíróság a beszállító és az ajánlatkérő szerv közötti jogvita vizsgálata során – az ajánlatkérő szerv általi értékelésre tekintet nélkül – hivatalból úgy határozhat, hogy az érintett ajánlattevő szándékosan vagy gondatlanságból félrevezető, pontatlan tényadatot bocsátott az ajánlatkérő szerv rendelkezésére, ennélfogva őt ki kellett zárni a közbeszerzési eljárásból?

11

Úgy kell-e értelmezni és alkalmazni a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének h) pontját az ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében rögzített arányosság elvével összefüggésben olvasva, hogy amennyiben a nemzeti jog valótlan információ rendelkezésre bocsátása miatt (a beszerzési eljárásból történő kizárás mellett) további szankciót ír elő, e szankció kizárólag személyes felelősség alapulvételével alkalmazható, különösen akkor, ha a közbeszerzési eljárásban közösen részt vevő személyeknek csak egy része (például több partner közül az egyik) bocsátott rendelkezésre pontatlan tényadatokat?

---

(1)  A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.).

(2)  ECLI:EU:C:2017:338.

(3)  Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.).

(4)  A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 157., 1. o.).

(5)  C-267/18, ECLI:EU:2019:826.

A Conseil du contentieux des étrangers (Belgium) által 2019. december 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X kontra État belge

(C-930/19. sz. ügy)

(2020/C 77/41)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil du contentieux des étrangers

Az alapeljárás felei

Felperes: X

Alperes: État belge

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Sérti-e az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 13. cikkének (2) bekezdése az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikkét, amennyiben úgy rendelkezik, hogy a válás, az uniós polgár házasságának érvénytelenítése vagy a regisztrált élettársi kapcsolatának megszüntetése nem érinti azon családtagjainak tartózkodási jogát, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai – különösen, ha ezt olyan különlegesen bonyolult körülmények indokolják, mint a házasság vagy regisztrált élettársi kapcsolat fennállása alatti családon belüli erőszak áldozatává válás –, de kizárólag azzal a feltétellel, hogy az érdekeltek bizonyítani tudják, hogy munkavállalók vagy önálló vállalkozók, vagy elegendő forrással rendelkeznek önmaguk és családtagjaik számára ahhoz, hogy ne jelentsenek terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére tartózkodásuk ideje alatt, és teljes körű egészségbiztosítással rendelkeznek a fogadó tagállamban, vagy a fogadó tagállamban már beilleszkedett olyan család tagjai, amelynek egyik tagja megfelel ezeknek a feltételeknek, míg a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv (2) 15. cikkének (3) bekezdése, amely ugyanezen lehetőséget biztosítja, a tartózkodási jog fenntartását nem teszi ez utóbbi feltételtől függővé?

---

(1)  Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítések: HL 2009. L 274., 47. o.)

(2)  HL 2003. L 251., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.

A Conseil d'État (Franciaország) által 2019. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Les Chirurgiens-Dentistes de France, Confédération des Syndicats médicaux français, Fédération des Syndicats pharmaceutiques de France, Syndicat des Biologistes, Syndicat des Médecins libéraux, Union dentaire, Conseil national de l’Ordre des Chirurgiens-Dentistes, Conseil national de l’Ordre des Masseurs-Kinésithérapeutes, Conseil national de l’Ordre des Infirmiers kontra Ministre des Solidarités et de la Santé, Ministre de l’Enseignement supérieur, de la Recherche et de l’Innovation, Premier ministre

(C-940/19. sz. ügy)

(2020/C 77/42)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d'État

Az alapeljárás felei

Felperesek: Les Chirurgiens-Dentistes de France, Confédération des Syndicats médicaux français, Fédération des Syndicats pharmaceutiques de France, Syndicat des Biologistes, Syndicat des Médecins libéraux, Union dentaire, Conseil national de l’Ordre des Chirurgiens-Dentistes, Conseil national de l’Ordre des Masseurs-Kinésithérapeutes, Conseil national de l’Ordre des Infirmiers

Alperesek: Ministre des Solidarités et de la Santé, Ministre de l’Enseignement supérieur, de la Recherche et de l’Innovation, Premier ministre

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Kizárja-e a 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelv (1) 4f. cikkének (6) bekezdése, hogy a tagállam egy olyan szakma részleges gyakorlására teremtsen lehetőséget, amelyre az ugyanezen irányelv III. címe III. fejezetének rendelkezései által előírt, a szakmai képesítések feltétel nélküli elismerésének rendszere alkalmazandó?

---

(1)  A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2005. L 255., 22. o.)

A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2019. december 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – UAB „Manpower Lit” kontra E.S., M.L., M.P., V.V. és R.V.

(C-948/19. sz. ügy)

(2020/C 77/43)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felperes: UAB „Manpower Lit”

Alperesek: E.S., M.L., M.P., V.V. és R.V.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.	Hogyan kell értelmezni a 2008/104 irányelv (1) 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő „közvállalkozás” fogalmát? A 2008/104 irányelv értelmében „közvállalkozásnak” tekintendők-e az olyan európai uniós ügynökségek, mint az EIGE?

2.

A 2008/104 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének értelmében mely szervezetekre (a munkaerő-kölcsönzőre, a kölcsönvevő vállalkozásra, legalább egyikükre, esetleg mindkettőre) vonatkozik az a feltétel, hogy gazdasági tevékenységet kell folytatniuk? Az EIGE tevékenységi és működési területeit, amelyeket a 2006. december 20-i 1922/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. és 4. cikke határoz meg, a 2008/104 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti értelemben meghatározott (értelmezett) gazdasági tevékenységeknek kell-e tekinteni?

3.

Értelmezhető-e úgy a 2008/104 irányelv 1. cikkének (2) és (3) bekezdése, hogy az alapján nem tartoznak az irányelv hatálya alá azok a munkaerő-kölcsönző vagy kölcsönvevő köz- és magánvállalkozások, amelyekre nem vonatkoznak az irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében szereplő jogviszonyok és nem folytatnak az irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett gazdasági tevékenységeket?

4.

Teljes mértékben alkalmazandók-e a 2008/104 irányelvnek a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételekről szóló 5. cikke (1) bekezdésének rendelkezései, különösen a díjazás vonatkozásában, az Európai Unió azon ügynökségeire, amelyeknél különös uniós munkajogi szabályok alkalmazandók, továbbá amelyek az EUMSZ 335. cikk és EUMSZ 336. cikk hatálya alatt állnak?

5.

Sérti-e az EUMSZ 335. cikk és EUMSZ 336. cikk alapján létrehozott uniós intézmény igazgatási autonómiájának elvét, valamint az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatában a bérek kiszámítására és kifizetésére meghatározott szabályokat az a tagállami jogszabály (a litván munka törvénykönyve 75. cikke), amely a 2008/104 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit úgy ülteti át, hogy az a kölcsönzött munkavállalókat igénybe vevő összes vállalkozásra vonatkozik?

6.

Tekintettel arra, hogy minden olyan munkakör (feladatkör), amelyre az EIGE közvetlenül vesz fel munkavállalókat, olyan feladatok ellátását igényli, amelyet kizárólag az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata alapján foglalkoztatott munkavállalók láthatnak el, a kölcsönzött munkavállalók vonatkozó munkaköre (feladatköre) tekinthető-e a 2008/104 irányelv 5. cikke (1) bekezdése értelmében véve „az adott állásnak”?

---

(1)  A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 327., 9. o.).

(2)  HL 2006. L 403., 9. o.

A Helsingin hallinto-oikeus (Finnország) által 2019. december 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A

(C-950/19. sz. ügy)

(2020/C 77/44)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Helsingin hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: A

A másik fél az eljárásban: Patentti- ja rekisterihallituksen tilintarkastuslautakunta

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e értelmezni a 2006/43/EK irányelv (1) (2014/56/EU irányelv (2) által beiktatott) 22a. cikkének (1) bekezdését, hogy a fő könyvvizsgáló partner a munkaszerződés megkötésével tölti be az e bekezdésben meghatározott típusú állást?

2)	Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni a 22a. cikk (1) bekezdését, hogy a fő könyvvizsgáló partner az érintett állásban történő munkába állással tölti be az e bekezdésben meghatározott típusú állást?

---

(1)  Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 157., 87. o.).

(2)  HL 2014. L 158., 196. o.

A Rīgas rajona tiesa (Lettország) által 2020. január 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AB, CE, SIA „MM investīcijas” elleni büntetőeljárás

(C-3/20. sz. ügy)

(2020/C 77/45)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Rīgas rajona tiesa

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

AB, CE, SIA „MM investīcijas”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Alkalmazandó-e az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja, valamint 22. cikkének első bekezdése az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa tagjának valamely tagállam központi bankjának elnökeként – vagyis AB-nek a Latvijas Banka elnökeként – betöltött tisztségére?

2)	Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, e rendelkezések akkor is biztosítják-e e személy számára a büntetőeljárás alóli mentességet, ha már nem tölti be a tagállam központi bankjának elnöki posztját, tehát az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa tagjának posztját sem?

3)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, e mentesség csak az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontjában foglalt „bírósági eljárások alól[i]” mentességre vonatkozik, vagy kiterjed a büntetőeljárás korábbi szakaszára is, a vádirat közlését és a bizonyítékok beszerzését is ideértve? Amennyiben a mentesség kiterjed a büntetőeljárás korábbi szakaszára, befolyásolja-e ez a körülmény a bizonyítékok felhasználásának lehetőségét?

4)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, lehetővé teszi-e az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 17. cikkével összefüggésben értelmezett 11. cikkének a) pontja az eljárásért felelős szerv, vagy az eljárás megfelelő szakaszában az ítélkező testület számára az említett eljárás keretében az Európai Unió érdeke fennállásának értékelését, valamint – kizárólag abban az esetben, ha megállapítást nyer ezen érdek fennállása, vagyis, ha AB büntetendő cselekményei valamely uniós intézményen belüli feladatai ellátásával függnek össze – azt, hogy az érintett intézménytől, vagyis az Európai Központi Banktól kérje e személy mentességének felfüggesztését?

5)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása során az Európai Unió érdeke fennállásának mindig közvetlenül össze kell függenie a valamely uniós intézményen belüli feladatok ellátása során hozott határozatokkal vagy végrehajtott cselekményekkel? Végezhető-e ilyen tisztviselővel szemben büntetőeljárási cselekmény, ha a vele szembeni vádemelés nem valamely uniós intézményen belüli feladataival, hanem a tagállamon belüli feladatai keretében folytatott tevékenységeivel függ össze?

A Varhoven administrativen sad (Bulgária) által 2020. január 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Alti” OOD kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” – Plovdiv pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

(C-4/20. sz. ügy)

(2020/C 77/46)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Varhoven administrativen sad

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: „Alti” OOD

A felülvizsgálati eljárásban ellenérdekű fél: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” – Plovdiv pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 205. cikkét és az arányosság elvét, hogy az adóköteles értékesítés beszerzőjének minősülő, nyilvántartásba vett személynek a beszállítója által meg nem fizetett héáért való egyetemleges felelőssége a beszállító főtartozása (héatartozás) mellett kiterjed a késedelemből eredő kár megtérítésére vonatkozó járulékos kötelezettségre is a főtartozás után – az adós késedelmének kezdetétől az egyetemleges felelősséget megállapító adóellenőrzési határozat elfogadásáig, illetve a kötelezettség teljesítéséig – fizetendő törvényes kamatok összege erejéig?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv 205. cikkét és az arányosság elvét, hogy azokkal ellentétes a Danachno-osiguritelen protsesualen kodeks (az adózás és a társadalombiztosítás rendjéről szóló törvény) 16. cikkének (3) bekezdésében szereplőhöz hasonló olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint harmadik személynek a valamely adóalany által meg nem fizetett adókért való felelőssége kiterjed az adókra és a kamatokra is?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.).

2020. január 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-24/20. sz. ügy)

(2020/C 77/47)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Európai Bizottság (képviselők: F. Castillo de la Torre, J. Norris és I. Naglis meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—	semmisítse meg a az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló, 2019. október 7-i (EU) 2019/1754 tanácsi határozat (1) 3. cikkét;

—	semmisítse meg a 2019/1754 határozat 4. cikkét annyiban, amennyiben az a tagállamokra való utalásokat tartalmaz, vagy másodlagosan teljes egészében semmisítse meg a 4. cikket, amennyiben a tagállamokra történő utalások nem választhatók szét a cikk fennmaradó részeitől;

—

tartsa hatályban a 2019/1754 határozat megsemmisített részeit, különösen a 3. cikk alapján megadott felhatalmazásnak azon tagállamok által az ítélethozatal időpontját megelőzően történő igénybevételét, amelyek jelenleg az 1958. évi Lisszaboni Megállapodás részes felei, mindaddig, amíg az ítélethozataltól számított, hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül az Európai Unió Tanácsának határozata hatályba nem lép;

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: az EUMSZ 218. cikk (6) bekezdésének és az EUMSZ 293. cikk (1) bekezdésének, az EUSZ 13. cikk (2) bekezdésében kimondott hatáskör-átruházás elvének, az intézményi egyensúly elvének és a bizottság kezdeményezési jogának megsértése, mivel a megtámadott határozatot bizottsági javaslat nélkül fogadták el.

Második jogalap: másodlagosan az EUMSZ 2. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 207. cikk megsértése, valamint az indokolási kötelezettség elmulasztása, mivel a Tanács túllépte a hatáskörét azzal, hogy általános, állandó és nem megfelelően indokolt felhatalmazást adott.

---

(1)  HL 2019. L 271., 12. o.

A Bíróság elnökének 2020. január 15-i végzése (a Tribunal correctionnel de Saint-Brieuc – Chambre détachée de Guingamp [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Procureur de la République kontra Tugdual Carluer, Yann Latouche, Dominique Legeard, Thierry Leleu, Dimitri Pinschof, Brigitte Plunian, Rozenn Marechal

(C-115/18. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/48)

Az eljárás nyelve: francia

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 152., 2018.4.30.

A Bíróság elnökének 2019. október 23-i végzése (a Landesverwaltungsgericht Steiermark [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Humbert Jörg Köfler, Wolfgang Leitner, Joachim Schönbeck, Wolfgang Semper által a Bezirkshauptmannschaft Murtal ellen indított, a Finanzpolizei részvételével folyamatban lévő eljárás

(C-297/18. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/49)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 301., 2018.8.27.

A Bíróság elnökének 2019. október 23-i végzése (a Landesverwaltungsgericht Steiermark [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – ZR, AR, BS által a Bezirkshauptmannschaft Hartberg-Fürstenfeld ellen indított, a Finanzpolizei részvételével folyamatban lévő eljárás

(C-712/18. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/50)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 122., 2019.4.1.

A Bíróság elnökének 2019. október 23-i végzése (a Landesverwaltungsgericht Steiermark [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – ZR, BS, AR által a Bezirkshauptmannschaft Hartberg-Fürstenfeld ellen indított, a Finanzpolizei részvételével folyamatban lévő eljárás

(C-713/18. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/51)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 122., 2019.4.1.

A Bíróság elnökének 2019. október 23-i végzése (a Landesverwaltungsgericht Steiermark [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – DY által a Bezirkshauptmannschaft Hartberg-Fürstenfeld ellen indított, a Finanzpolizei részvételével folyamatban lévő eljárás

(C-138/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/52)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 187., 2019.6.3.

A Bíróság elnökének 2019. október 23-i végzése (a Landesverwaltungsgericht Steiermark [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – DY által indított eljárás

(C-139/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/53)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 187., 2019.6.3.

A Bíróság elnökének 2019. október 7-i végzése (az Eparchiako Dikastirio Larnakas [Ciprus] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Kypriaki Kentriki Archi kontra GA

(C-154/19. sz. ügy)

(2020/C 77/54)

Az eljárás nyelve: görög

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

A Bíróság elnökének 2019. október 23-i végzése (a Landesverwaltungsgericht Steiermark [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – DX által a Bürgermeister der Stadt Graz ellen indított, a Finanzpolizei részvételével folyamatban lévő eljárás

(C-227/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/55)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 213., 2019.6.24.

A Bíróság elnökének 2019. október 18-i végzése (a Landgericht Stuttgart [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Eurowings GmbH kontra GD, HE, IF

(C-334/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/56)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 288., 2019.8.26.

A Bíróság elnökének 2019. október 24-i végzése (a Conseil du Contentieux des Étrangers [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – X kontra État belge

(C-672/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/57)

Az eljárás nyelve: francia

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 372., 2019.11.4.

A Törvényszék 2020. január 30-i ítélete – PV kontra Bizottság

(T-786/16. és T-224/18. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Lelki zaklatás - A Bizottság által hozott, a felperesnek sérelmet okozó határozatok csoportja - Segítségnyújtás iránti kérelmek - Fegyelmi eljárás - A beosztásból való eltávolítás - A beosztásból való eltávolítás visszavonása - Újabb fegyelmi eljárás - A beosztásból való újabb eltávolítás)

(2020/C 77/58)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PV (képviselő: Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Berscheid, B. Mongin és I. Melo Sampaio meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló kérelem, amely elsősorban annak megállapítására irányul, hogy a felperes lelki zaklatás áldozatává vált, másodsorban az alábbi jogi aktusok megsemmisítésére: elsődlegesen a T-786/16. sz. ügyben a felperes 2014., 2015. és 2016. évi értékelő jelentése, a Bizottság Tolmácsolási főigazgatósága főigazgatójának 2016. május 31-i és július 5-i, a felperes fizetéséből történő levonásra vonatkozó határozatai és az e határozatokkal szemben benyújtott panaszt elutasító 2016. november 28-i határozat, a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal (PMO) 2016. június 21-i előzetes tájékoztató levele arról, hogy a felperesnek 33 593,88 euró tartozása áll fenn, a PMO 2016. július 11-i határozata a felperes fizetésének 2016. július 1-jétől való felfüggesztéséről, valamint az e határozatokkal szemben benyújtott panaszt elutasító 2017. január 17-i határozat, a felperesnek a beosztásából való eltávolításáról szóló, 2016. július 26-i határozat, a Bizottság Tolmácsolási főigazgatósága főigazgatójának 2016. július 31-i feljegyzése, amelyben azon szándékáról tájékoztatja a felperest, hogy 2016. június 2. és július 26. közötti távolléteit jogosulatlannak fogja tekinteni és az ennek megfelelő levonásokat hajtja végre a fizetésén, a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal (PMO) 2016. szeptember 21-i előzetes tájékoztató levele arról, hogy a felperesnek 42 704.74 euró összesített tartozása áll fenn, az e levéllel szemben benyújtott panaszt elutasító 2017. január 17-i határozat, a 2017. július 20-i terhelési értesítő és az e levéllel valamint a CMS 13/087 fegyelmi eljárás megindításával szemben benyújtott panaszt elutasító 2017. november 29-i határozat; a T-224/18. sz. ügyben a CMS 17/025 fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozat, a felperest a 2016. és 2017. évi értékelési eljárásban való részvételre felhívó elektronikus levelek, a felperes beosztásából való eltávolításáról szóló határozat visszavonása következtében a felperes visszahelyezéséről szóló 2017. július 24-i határozat és az e határozattal szemben benyújtott panaszt elutasító 2018. január 15-i határozat, a PMO 2017. szeptember 12-i, a 2017. július 20-i terhelési értesítő és a felperesnek 2017. augusztus 1. és szeptember 30. között ki nem fizetett illetmény közötti beszámítást elvégző határozat, az e határozattal és a felperes fizetésének 2017. október 1-jétől való felfüggesztéséről szóló határozattal szemben benyújtott panaszt elutasító határozat; másodlagosan a T-786/16. sz. ügyben a 2014. június 27-i és október 10-i orvosi vélemények, a 2014. október 23-i, 2015. január 20-i, március 20-i és július 30-i, valamint 2016. március 15-i és május 18-i segítségnyújtás iránti kérelmeket elutasító határozatok, a munkabérből való levonásról szóló 2015. február 9-i, március 30-i, május 5-i, június 24-i, október 1-jei és november 12-i, valamint 2016. január 15-i, április 22-i, május 31-i, július 5-i, július 11-i és szeptember 15-i határozatok, az e határozatokkal szemben benyújtott panaszokat elutasító határozatok, az adósságról szóló, 2015. március 10-i, május 11-i, június 10-i, augusztus 11-i, november 13-i és december 9-i, valamint 2016. július 18-i levelek, az értékelési eljárások tekintetében benyújtott panaszokat elutasító, 2015. március 12-i, augusztus 11-i, október 13-i, 2016. június 7-i és szeptember 21-i határozatok, a Bizottság ellenőrző orvosának az orvosi vizsgálaton való megjelenés elmulasztását megállapító, 2014. július 16-i és 18-i, augusztus 8-i, szeptember 4-i és december 4-i, 2015. február 4-i, április 13-i, június 4-i, augusztus 11-i, október 14-i és december 4-i, 2016. február 5-i, március 22-i, április 18-i, június 3-i, június 30-i és július 25-i orvosi feljegyzések, a 2016. március 16-i és 17-i jogosulatlan távolléttel kapcsolatban benyújtott 2016. július 14-i panaszt elutasító határozat; harmadsorban pedig arra, hogy a felperesnek mind a T-786/16. sz., mind a T-224/18. sz. ügyben fizessenek kártérítést.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a kereseteket elutasítja.

2)	PV köteles a költségek viselésére, ideértve a T-224/18. R. és T-224/18. R. II. ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

---

(1)  HL C 123., 2018.4.9.

A Törvényszék 2020. január 30-i ítélete – CBA Spielapparate-und Restaurantbetrieb kontra Bizottság

(T-168/17. sz. ügy) (1)

(„Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - Az osztrák hatóságok által a szerencsejátékokról szóló törvény alapján egy koncesszió jogosultjainak nyújtott állítólagos állami támogatást érintő közigazgatási eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok - A hozzáférés megtagadása - Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel - Nyomós közérdek - Indokolási kötelezettség - Jogellenességi kifogás”)

(2020/C 77/59)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: CBA Spielapparate- und Restaurantbetriebs GmbH (Bécs, Ausztria) (képviselő: A. Schuster ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Ehrbar, F. Erlbacher és K. Blanck meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Európai Parlament [Képviselők: N. Görlitz és D. Moore meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa [Képviselők: M. Bauer és E. Rebasti meghatalmazottak]

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott, a 2017. január 13-i C (2017) 249 final bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset, amely határozat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30 i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 4. cikke alapján elutasította a felperes által előterjesztett, a SA.40224 [2014/CP] számon nyilvántartásba vett állami támogatásra vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A CBA Spielapparate- und Restaurantbetrieb GmbH a saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket is.

3)	Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 151., 2017. 05. 15.

A Törvényszék 2020. január 22-i ítélete – Litvánia kontra Bizottság

(T-19/18. sz. ügy) (1)

(„EMGA és EMVA - A finanszírozásból kizárt kiadások - Litvánia által kifizetett kiadások - Egyszeri és átalány pénzügyi korrekciók - Vidékfejlesztés - A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzési rendszer - Hatósági ellenőrzés - Helyszíni ellenőrzés - Az ellenőrzések minősége - A kérelmezők minősítése - Mesterséges feltételek - Költségek észszerűsége - Projektek keretében kifizetett kiadások - Kockázatelemzés - Kockázati tényezők - A szankciók területén az uniós szabályozás által elő nem írt tűréshatárok - Az értékelés és a szankciók túl szigorú rendszere - Éves kontrollstatisztikai adatok”)

(2020/C 77/60)

Az eljárás nyelve: litván

Felek

Felperes: Litván Köztársaság (képviselők: R. Dzikovič, V. Vasiliauskienė, M. Palionis és A. Dapkuvienė meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Sauka, A. Steiblytė és J. Jokubauskaitė meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozó: Cseh Köztársaság (képviselők: M. Smolek, J. Pavliš, O. Serdula, J. Vláčil és S. Šindelková meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amennyiben az az EMVA terhére finanszírozott kiadások vonatkozásában 9 745 705,88 EUR összegű pénzügyi korrekciót, az EMGA és az EMVA terhére finanszírozott kiadások vonatkozásában pedig 546 351,91 EUR összegű pénzügyi korrekciót ír elő Litvániával szemben.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Litván Köztársaság saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)	A Cseh Köztársaság maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 112., 2018.3.26.

A Törvényszék 2020. január 30-i ítélete – Portugália kontra Bizottság

(T-292/18. sz. ügy) (1)

(„EMGA és EMVA - A finanszírozásból kizárt kiadások - Portugália által kifizetett kiadások - Az 1290/2005/EK rendelet 32. és 33. cikke - Az 1306/2013/EU rendelet 54. cikke - A nemzeti bíróság fogalma”)

(2020/C 77/61)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inez Fernandes, P. Estêvão, J. Saraiva de Almeida és P. Barros da Costa meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Rechena és A. Sauka meghatalmazottak)

Tárgy

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2018. február 27-i (EU) 2018/304 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2018. L 59., 3. o.) azon részében történő megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amelyben a Portugál Köztársaság által bejelentett kiadásokkal kapcsolatban 1 052 101,05 eurós összeget kizár az uniós finanszírozásból.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Portugál Köztársaság maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

---

(1)  HL C 249., 2018.7.16.

A Törvényszék 2020. január 29-i ítélete – Aquino és társai kontra Parlament

(T-402/18. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tolmácsok sztrájkja - A tolmácsokat sztrájk idején való munkavégzésre kötelező, Európai Parlament által elfogadott intézkedések - Jogalap hiánya - Felelősség - Nem vagyoni kár”)

(2020/C 77/62)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Roberto Aquino (Brüsszel, Belgium) és az ítélet mellékletében megnevezett 25 további felperes (képviselő: L. Levi ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: O. Caisou-Rousseau, T. Lazian és E. Taneva meghatalmazottak)

Az alperesi beavatkozó: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bauer és R. Meyer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló és egyrészt a Parlament személyzeti főigazgatójának a tolmácsokat és konferenciatolmácsokat sztrájk idején való, 2018. július 3-i munkavégzésre kötelező 2018. július 2-i határozatát, valamint a Parlament személyzeti főigazgatójának a tolmácsokat és konferenciatolmácsokat sztrájk idején való, 2018. július 5-i, 10-i és 11-i munkavégzésre kötelező későbbi határozatok megsemmisítése, másrészt a felpereseket állítólagosan e határozatok folytán ért, méltányossági alapon fejenként 1 000 euróban meghatározott nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék megsemmisíti a Parlament személyzeti főigazgatójának a tolmácsokat és konferenciatolmácsokat sztrájk idején való, 2018. július 3-i munkavégzésre kötelező 2018. július 2-i határozatát.

2)	A Törvényszék a Parlamentet kötelezi arra, hogy fejenként 500 euró összeget fizessen meg Barbara Carli-Ganotis, Claudine de Seze, Maria Corina Diaconu Olszewski, Maria Provata, Irène Sevastikoglou és Benedetta Tissi részére.

3)	A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

4)

A Parlament maga viseli saját költségeit, valamint a 2018. július 2-i határozattal sztrájk idején munkavégzésre kötelezett tolmácsok és konferenciatolmácsok részéről felmerült költségeket, ide értve az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban és az Európai Unió Tanácsának beavatkozásával kapcsolatban felmerült költségeket is.

5)	A kereset benyújtását követően hozott határozatokkal sztrájk idején való munkavégzésre kötelezett felperesek maguk viselik saját költségeiket.

6)	A Tanács viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 364., 2018.10.8.

A Törvényszék 2020. január 30-i ítélete – Grupo Textil Brownie kontra EUIPO – The Guide Association (BROWNIE)

(T-598/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A BROWNIE európai uniós szóvédjegy bejelentése - BROWNIES, BROWNIE, Brownies és Brownie korábbi nemzeti szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja) - A korábbi védjegy tényleges használata - A 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdése (jelenleg a 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) és (3) bekezdése)”)

(2020/C 77/63)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Textil Brownie, SL (Barcelona, Spanyolország) (képviselők: D. Pellisé Urquiza és J. C. Quero Navarro ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselők: M. Capostagno, A. Folliard-Monguiral és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: The Guide Association (London, Egyesült Királyság) (képviselők: T. St Quintin barrister, és M. Jhittay solicitor)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a The Guide Association és a Grupo Textil Brownie közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. július 4-én hozott határozata (R 2680/2017-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Grupo Textil Brownie, SL-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 427., 2018.11.26.

A Törvényszék 2020. január 29-i ítélete – Aldi kontra EUIPO – Titlbach (ALTISPORT)

(T-697/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - ALTISPORT ábrás védjegy - A korábbi ALDI nemzetközi és európai uniós szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása - Indokolási kötelezettség - A 2017/1001 rendelet 94. cikke”)

(2020/C 77/64)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Aldi GmbH & Co. KG (Mülheim an der Ruhr, Németország) (képviselők: N. Lüztenrath, U. Rademacher, C. Fürsen és M. Minkner ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő(k): E. Markakis és A. Söder meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Aleš Titlbach (Meziboří, Csehország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az Aldi és A. Titlbach közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. szeptember 19-én hozott határozata (R 2683/2017-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának 2018. szeptember 19-i határozatát (R 2683/2017-4. sz. ügy), annak a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15-én kötött, később felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 28. osztályba tartozó „játékokra” vonatkozó részében, hatályon kívül helyezi.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 25., 2019.1.21.

A Törvényszék 2020. január 29-i ítélete – Volkswagen kontra EUIPO (CROSS)

(T-42/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - A CROSS európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja - Megkülönböztető képesség hiánya - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Egyenlő bánásmód - Indokolási kötelezettség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése”)

(2020/C 77/65)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Volkswagen AG (Wolfsburg, Németország) (képviselők: F. Thiering és L. Steidle ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: G. Schneider, S. Hanne és E. Markakis meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a CROSS szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2018. november 14-én hozott határozata (R 2500/2017-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Volkswagen AG-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 82., 2019.3.4.

A Törvényszék 2020. január 29-i ítélete – Vinos de Arganza kontra EUIPO – Nordbrand Nordhausen (ENCANTO)

(T-239/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az ENCANTO európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi BELCANTO nemzeti szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2020/C 77/66)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Vinos de Arganza, SL (Toral de los Vados, Spanyolország) (képviselő: L. Broschat García ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: L. Rampini meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Nordbrand Nordhausen GmbH (Nordhausen, Németország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a Nordbrand Nordhausen és a Vinos de Arganza közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. január 17-én hozott határozata (R 392/2018-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Vinos de Arganza, SL-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 187., 2019.6.3.

A Törvényszék 2020. január 30-i ítélete – BZ kontra Bizottság

(T-336/19. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Szerződéses alkalmazottak - Nyilvánvaló alkalmatlanság miatti elbocsátás - Arányosság - Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 84. cikke - Felelősség)

(2020/C 77/67)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: BZ (képviselő: C. Mourato ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Berscheid, B. Mongin és M. Brauhoff meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló és egyrészt a 2018. július 25-i, az előrehozott próbaidőt értékelő jelentés alapján a felperes nyilvánvaló alkalmatlansága miatti elbocsátásra irányuló bizottsági határozat megsemmisítése iránti, másrészt a felperes által e határozat miatt állítólag elszenvedett vagyoni és nem vagyoni károk megtérítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Bizottság 2018. július 25-i, BZ elbocsátásáról szóló határozatát megsemmisíti.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Törvényszék a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 255., 2019.7.29.

A Törvényszék 2020. január 30-i ítélete – Julius Sämann kontra EUIPO – Maharishi Vedic University (Egy fa ábrázolása)

(T-559/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Egy fát ábrázoló európai uniós ábrás védjegy bejelentése - Egy »mágikus fát« ábrázoló korábbi európai uniós és nemzetközi ábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Az összetéveszthetőség hiánya - A megjelölések hasonlóságának hiánya - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - A jóhírnév sérelmének hiánya - A 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése”)

(2020/C 77/68)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Julius Sämann Ltd (Thayngen, Svájc) (képviselő: D. Parrish ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: K. Kompari meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Maharishi Vedic University Ltd (Mgarr, Málta) (képviselő: L. Prehn ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a Julius Sämann és a Maharishi Vedic University közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. május 16-án hozott határozata (R 1743/2018-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Julius Sämann Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 328., 2019.9.30.

A Törvényszék 2020. január 22-i végzése – Daimler kontra Bizottság

(T-751/18. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Igazolt CO2-kibocsátás-csökkentések visszavonása - Ökoinnovációs technológiák rendszere - 443/2009/EK rendelet - 725/2011/EU végrehajtási rendelet - Keresettel nem megtámadható jogi aktus - Előkészítő intézkedés - Elfogadhatatlanság”)

(2020/C 77/69)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Daimler AG (Stuttgart, Németország) (képviselők: N. Wimmer, C. Arhold és G. Ollinger ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland és A. Becker meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ökoinnovációs technológiák révén elért, a HED EL 7150 és 175 plus nagy hatékonyságú, váltakozó áramú generátorral felszerelt Daimler márkájú gépjárművekhez rendelt CO2-kibocsátás-csökkentések visszavonásáról szóló, 2018. október 22-i, Ares(2018) 5413709. sz. bizottsági levél megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Törvényszék a Daimler AG-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 93., 2019.3.11.

A Törvényszék 2020. január 21-i végzése – Clem & Jo Optique kontra EUIPO – C&A (C&J)

(T-125/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság”)

(2020/C 77/70)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Clem & Jo Optique SARL (Cormicy, Franciaország) (képviselő: N. Hausmann ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: J. Crespo Carrillo és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: C&A AG (Zug, Svájc) (képviselő: M. Aznar Alonso, ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a C&A és a Clem & Jo Optique közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. december 19-én hozott határozata (R 1252/2018-4. sz.) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Clem & Jo Optique SARL viseli saját költségeit, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségeket.

3)	A C&A AG maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 148., 2019.4.29.

A Törvényszék 2020. január 16-i végzése – Hemp Foods Australia kontra EUIPO – Cabrejos (Sativa)

(T-128/19. sz. ügy) (1)

(„Hatályon kívül helyezés iránti kereset - Európai uniós védjegy - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - A jogosult személyében történt változás nemzetközi lajstromba való bejegyzésének hiánya - Kereshetőségi jog hiánya - Elfogadhatatlanság”)

(2020/C 77/71)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Hemp Foods Australia Pty Ltd (Sydney, Ausztrália) (képviselő: M. Holah és P. Brownlow solicitorok)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: E. Markakis meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: César Raúl Dávila Cabrejos (Lima, Peru) (képviselő: L. Estropá Navarro ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a C. R. D. Cabrejos és a Benhaim Trading Trust meghatalmazottjaként eljáró Raw With Life Pty Ltd közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. november 16-án hozott határozata (R 1041/2018-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Törvényszék a Hemp Foods Australia Pty Ltd-et kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 182., 2019.5.27.

A Törvényszék 2020. január 21-i végzése – Deutsche Telekom kontra Parlament és Tanács

(T-161/19. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítési iránti kereset - Az elektronikus hírközlés belső piaca - Az Unión belül szabályozott hírközlési szolgáltatások tekintetében a fogyasztóknak kiszámlázott kiskereskedelmi árak - (EU) 2018/1971 rendelet - Jogalkotási aktus - A személyében való érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság”)

(2020/C 77/72)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Deutsche Telekom AG (Bonn, Németország) (képviselők: F. González Díaz, B. Langeheine és J. Blanco Carol ügyvédek)

Alperesek: Európai Parlament (képviselők: R. van de Westelaken, M. Peternel és C. Biz meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: O. Segnana és I. Gurov meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 321., 1. o.) részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Holland Királyság és az Európai Bizottság beavatkozási kérelmeiről már nem szükséges határozni.

3)	A Deutsche Telekom AG viseli saját költségeit, valamint az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségeket, a beavatkozási kérelmekhez kapcsolódó költségek kivételével.

4)	A Deutsche Telekom, a Parlament, a Tanács, a Holland Királyság, valamint a Bizottság maga viseli a beavatkozási kérelmével kapcsolatos költségeit.

---

(1)  HL C 172., 2019.5.20.

A Törvényszék 2020. január 21-i végzése – Telefónica és Telefónica de España kontra Parlament és Tanács

(T-162/19. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítési iránti kereset - Az elektronikus hírközlés belső piaca - Az Unión belül szabályozott hírközlési szolgáltatások tekintetében a fogyasztóknak kiszámlázott kiskereskedelmi árak - (EU) 2018/1971 rendelet - Jogalkotási aktus - A személyében való érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság”)

(2020/C 77/73)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Telefónica, SA (Madrid, Spanyolország) és Telefónica de España, SAU (Madrid) (képviselők: F. González Díaz, B. Langeheine és J. Blanco Carol ügyvédek)

Alperesek: Európai Parlament (képviselők: R. van de Westelaken, M. Peternel és C. Biz meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: O. Segnana és I. Gurov meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 321., 1. o.) részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Holland Királyság és az Európai Bizottság beavatkozási kérelmeiről már nem szükséges határozni.

3)	A Telefónica, SA és a Telefónica de España, SAU viseli saját költségeit, valamint az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségeket, a beavatkozási kérelmekhez kapcsolódó költségek kivételével.

4)	A Telefónica, a Telefónica de España, a Parlament, a Tanács, a Holland Királyság, valamint a Bizottság maga viseli a beavatkozási kérelmével kapcsolatos költségeit.

---

(1)  HL C 172., 2019.5.20.

2019. október 1-jén benyújtott kereset – Qualcomm kontra Bizottság

(T-671/19. sz. ügy)

(2020/C 77/74)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Qualcomm, Inc. (San Diego, Kalifornia, Egyesült Államok) (képviselők: M. Davilla, M. Pinto de Lemos Fermiano Rato és M. English ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a C(2019) 5361 final bizottsági határozatot;

—	másodlagosan, törölje vagy jelentősen csökkentse a bírság összegét;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes tizenöt jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: a Határozatot olyan súlyos eljárási szabálytalanságok mellett fogadták el, amelyek helyrehozhatatlanul sértették a Qualcomm védelemhez való jogát.

2.	Második jogalap: a Bizottság a releváns piac meghatározása és a Qualcomm erőfölényének megállapítása során ténybeli és jogi szempontból nyilvánvaló hibákat követ el, továbbá elmulaszt megfelelő indokolással szolgálni.

3.	Harmadik jogalap: a határozat nem a helyes jogi mércét alkalmazza, ezáltal pedig nyilvánvalóan tévesen alkalmazza a jogot.

4.	Negyedik jogalap: a Bizottság felfaló árazással kapcsolatos elmélete logikátlan, továbbá azt nem támasztják alá bizonyítékok.

5.	Ötödik jogalap: a határozat azáltal, hogy állítólagos „ténylegesen megfizetett” árakat rekonstruál, nyilvánvaló hibákat követ el, továbbá elmulaszt megfelelő indokolással szolgálni.

6.	Hatodik jogalap: a határozat által a nem ismétlődő jellegű műszaki tervezési kiadásokra vonatkozóan kifejtett allokáció nyilvánvalóan téves.

7.	Hetedik jogalap: a határozat nyilvánvalóan elmulasztja meghatározni a költségek megfelelő viszonyítási értékét.

8.	Nyolcadik jogalap: a határozatban levezetett ár-költség elemzés nyilvánvalóan helytelen.

9.	Kilencedik jogalap: a határozat nyilvánvaló jogi és értékelési hibákat követ el, amikor megállapítja, hogy a Qualcomm által alkalmazott árak kiszorították a piacról az Icerát, és sérelmet okoztak a fogyasztóknak.

10.	Tizedik jogalap: a határozat nyilvánvalóan tévesen állapítja meg, hogy a Qualcomm által alkalmazott árazás az Icera kiszorítására irányuló terv végrehajtása volt.

11.	Tizenegyedik jogalap: a határozat az objektív igazolás elutasításával nyilvánvaló értékelési hibákat követ el és elmulaszt megfelelő indokolással szolgálni.

12.	Tizenkettedik jogalap: a határozat nincs megfelelően megindokolva.

13.	Tizenharmadik jogalap: a határozat által az állítólagos jogsértés időtartamával kapcsolatban tett megállapítások nyilvánvalóan tévesek.

14.	Tizennegyedik jogalap: a határozat a bírság kiszabása és számítása során nyilvánvalóan téved.

15.	Tizenötödik jogalap: a határozat a Bizottság hatáskörének és a kereskedelemre gyakorolt állítólagos hatásnak a megállapítása kapcsán nyilvánvalóan tévesen alkalmazza a jogot, nyilvánvaló ténybeli hibákat követ el, továbbá elmulaszt megfelelő indokolással szolgálni.

2019. december 20-án benyújtott kereset – Worldwide Spirits Supply kontra EUIPO – Melfinco (CLEOPATRA QUEEN)

(T-870/19. sz. ügy)

(2020/C 77/75)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Worldwide Spirits Supply, Inc. (Tortola, Brit Virgin-szigetek) (képviselő: S. Demetriou ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Melfinco S. A. (Schaan, Liechtenstein)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: CLEOPATRA QUEEN európai uniós ábrás védjegy – 14 027 338. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. október 21-én hozott határozata (R 1820/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és nyilvánítsa semmisnek a törlési határozatot;

—	másodlagosan

—	lényegében változtassa meg a megtámadott határozat tartalmát, oly módon, hogy az alperest bizonyítékokat nyújthasson be a tényleges használatra vonatkozóan, illetve a jogvitát békésen rendezhesse a Melfinco S. A.-val a védjegyek békés együttélésének keretében.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával együttesen értelmezett 60. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke (2) és (3) bekezdésének megsértése.

2020. január 3-án benyújtott kereset – Forbo Financial Services kontra EUIPO – Windmöller (Canoleum)

(T-3/20. sz. ügy)

(2020/C 77/76)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Forbo Financial Services AG (Baar, Svájc) (képviselő: S. Fröhlich ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Windmöller GmbH (Augustdorf, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: Canoleum európai uniós szóvédjegy bejelentése – 16 736 548. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2019. október 9-én hozott határozata (R 773/2019-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze az eljárási költségek, valamint a felperes költségeinek viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 104. cikkével összefüggésben értelmezett 97. cikke (1) bekezdése f) pontjának megsértése.

2020. január 8-án benyújtott kereset – Cseh Köztársaság kontra Bizottság

(T-8/20. sz. ügy)

(2020/C 77/77)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: Cseh Köztársaság (képviselők: M. Smolek, J. Pavliš, J. Očková és J. Vláčil meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a 2019. október 30-i (EU) 2019/1835 bizottsági végrehajtási határozatot, amennyiben az kizárja az európai uniós finanszírozásból a Cseh Köztársaság által a 2017., 2018. és 2019. pénzügyi évre vonatkozóan az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére az M14 intézkedés keretében teljesített kiadásokat, összesen 35 109,02 euró összegben, és az Európai Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapra hivatkozik:

—

A jogalap a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikke (1) bekezdésének megsértésére vonatkozik. A Bizottság a pénzügyi korrekciót az egyik uniós jogi rendelkezés, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 809/2014 végrehajtási rendelet) 25. cikkének állítólagos megsértésére alapította. E rendelkezés megsértésére azonban nem került sor. A Bizottság lényegében tévesen állapítja meg, hogy a kedvezményezett első mezőgazdasági üzemében az ellenőrző látogatás megkezdése a további ellenőrzések hallgatólagos bejelentésének minősül, és ennek a hallgatólagos bejelentésnek ugyanolyan hatásai vannak, mintha az ellenőrzésnek a 809/2014 rendelet 25. cikke értelmében vett tényleges bejelentéséről lenne szó.

2020. január 14-én benyújtott kereset – Buxadé Villalba és társai kontra Parlament

(T-32/20. sz. ügy)

(2020/C 77/78)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperesek: Jorge Buxadé Villalba, María Esperanza Araceli Aguilar Pinar és Hermann Tertsch Del Valle-Lersundi (képviselő: M. Castro Fuertes ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg azt a határozatot, amelyben elismerik Don Carles Puigdemont i Casamajó és Don Antoni Comín i Oliveres európai parlamenti képviselői jogállását;

—	szüntesse meg e jogállás bármely hatását és a már bekövetkezett hatásokat;

—	szüntesse meg a Don Carles Puigdemont i Casamajó és Don Antoni Comín i Oliveres által asszisztensekkel, tanácsadókkal, gyakornokokkal, illetve harmadik személyekkel aláírt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket.

—

kötelezze Don Carles Puigdemont i Casamajót és Don Antoni Comín i Oliveres-t minden olyan összeg visszafizetésére, amelyet az Európai Parlamenttől európai parlamenti képviselőkként fennálló illegitim jogállásukkal összefüggésben bármely jogcímen és bármely összegben kaptak, kötelezze őket továbbá az asszisztensekkel, tanácsadókkal, gyakornokokkal, illetve harmadik személyekkel kötött, szolgáltatásnyújtásra irányuló bármely szerződés alapján az Európai Parlament által harmadik személyek számára kifizetett összegek visszafizetésére;

—

másodlagosan állapítsa meg, hogy az európai parlamenti képviselői feladatkörrel összeegyeztethetetlen a Katalónia autonóm közösség jogalkotási közgyűlésében meglévő tagság, továbbá állapítsa meg, hogy 2019. július 2-tól kezdve a hivatalba lépésük időpontjáig nem voltak jogosultak díjazást kapni, és rendelje el az esetlegesen átvett bármely összegek kamatokkal növelt visszafizetését;

—	a keresetnek való helyt adás esetén az Európai Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány – spanyol választási törvénnyel összefüggésben értelmezett – 8. és 12. cikkének megsértésére alapított jogalap. — A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy az említett okmány értelmében az európai választási eljárásra minden tagállamban a nemzeti rendelkezések, így az általános választási rendszerről szóló sarkalatos törvény 219–224. cikke az irányadó. Konkrétan: ezen utóbbi rendelkezés előírja, hogy a megválasztott képviselőknek öt napon belül esküt kell tenniük, illetve ünnepélyesen fogadalmat kell tenniük az alkotmány tiszteletben tartására, aminek hiányában a képviselői helyet megüresedettnek nyilvánítják. D. C. Puigdemont és D. A. Comín azonban soha nem jelent meg a választási bizottság előtt azzal a céllal, hogy esküt vagy fogadalmat tegyen.

2.

A második, az Európai Parlament eljárási szabályzata 3. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap — A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy a hatáskörrel rendelkező spanyol hatóság semmiféle igazolást nem bocsátott ki arra vonatkozóan, hogy D. C. Puigdemont és D. A. Comín teljesítette az alkotmány tiszteletben tartásával kapcsolatos alaki követelményt, ami a megválasztott képviselőkkénti jogállásukra nézve felfüggesztő hatállyal bír. Az Európai Parlament eljárása következésképpen – a felperesek álláspontja szerint – figyelmen kívül hagyja az európai választási okmányt, beavatkozik a tagállamok szuverén hatásköreibe, és teljes mértékben jogellenessé és érvénytelenné tesz bármely olyan aktust, amelyet az Európai Parlament plenáris ülés vagy bizottságok keretében D. C. Puigdemont és D. A. Comín esetleges részvételével fogad el.

3.

A harmadik, az Európai Parlament aktusának érvénytelensége miatt az Európai Unió Bírósága 2019. december 19-i C-502/19. sz. Junqueras Vies ítéletének irreleváns jellegére alapított jogalap — A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy D. C. Puigdemont és D. A. Comín soha nem volt előzetes letartóztatásban, valamint hogy kizárólag a megválasztott képviselőkként rendelkeznek mentességgel, azonban nem rendelkeznek az európai parlamenti képviselők teljes körű jogállásával, mivel nem teljesítették a spanyol választási eljárás valamennyi feltételét.

4.

A negyedik, az európai választási okmány 7. cikke (3) és (4) bekezdésének megsértésére alapított, másodlagosan felhozott jogalap, amennyiben a spanyol választási törvényben (az általános választási rendszerről szóló sarkalatos törvény 211. cikke (2) bekezdésének d) pontja) előírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. — A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy az európai szabályozással összhangban minden tagállam kiterjesztheti a nemzeti szinten előírt összeférhetetlenségi okokat az európai parlamenti választásokra, hogy a fent hivatkozott nemzeti választási jogi rendelkezés előírja az összeférhetetlenséget azon képviselők esetében, akik az autonóm közösségek jogalkotási közgyűlésének tagjai, valamint hogy D. C. Puigdemontnak és D. A. Comínnak a katalán parlamentben fennálló képviselői jogállása 2020. január 7-én szűnt meg.

2020. január 20-án benyújtott kereset – Datenlotsen Informationssysteme kontra Bizottság

(T-34/20. sz. ügy)

(2020/C 77/79)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Datenlotsen Informationssysteme GmbH (Hamburg, Németország) (képviselő: T. Lübbig ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Németország által a Hochschul-Informations-System GmbH javára nyújtott SA.34402 – 2015/C (ex 2015/NN) intézkedésről szóló, 2019. szeptember 20-i európai bizottsági határozatot (C(2019) 6836 final bizottsági dokumentum);

—	kötelezze az alperest az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

1.

A Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az ítélkezési gyakorlattal összeegyeztethetetlen értékelési kritériumot alkalmazott a Hochschul-Informations-System GmbH (a továbbiakban: HIS) tevékenységei gazdasági jellegének meghatározásakor, mivel a Bizottság tévesen értelmezte az „elválaszthatatlanság kritériumának” tartalmát és az „összefüggés kritériumának” önálló jelentését.

2.	A Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a HIS által a német állami felsőoktatási intézmények javára folytatott tevékenységeket nem gazdasági jellegűnek minősítette.

3.	A Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a HIS különböző tevékenységi területei között nem tett különbséget.

4.	A Bizottság megsértette az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését és az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (1) 1. cikke b) pontjának v. alpontját azáltal, hogy a közvetlen támogatást „létező támogatásnak” minősítette tekintettel arra, hogy 1976-ban létezett piac.

5.	A Bizottság megsértette az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem indokolta meg megfelelően a 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontja v. alpontjának alkalmazását a liberalizációval össze nem függő tények tekintetében.

6.	A Bizottság megsértette az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését és a 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontját azáltal, hogy az intézkedések lényeges módosítása alapján a közvetlen támogatást „létező támogatásnak” minősítette.

7.	A Bizottság megsértette az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését és a 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontját azáltal, hogy a közvetlen támogatást „támogatási programnak” minősítette, mivel valójában évente jóváhagyott egyedi támogatások soráról van szó.

8.	A Bizottság megsértette az „eljárás észszerű időtartamához” való jogot, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkéből eredő „megfelelő ügyintézéshez” való jog része.

---

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

2020. január 23-án benyújtott kereset – Lotto24 kontra EUIPO (LOTTO24)

(T-38/20. sz. ügy)

(2020/C 77/80)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Lotto24 AG (Hamburg, Németország) (képviselő: O. Brexl ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: narancssárga (Pantone 130) és vörös (Pantone 1807) színű LOTTO24 európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 17 996 822. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2019. november 5-én hozott határozata (R 1216/2019-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése.

2020. január 24-én benyújtott kereset – Di Bernardo kontra Bizottság

(T-41/20. sz. ügy)

(2020/C 77/81)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Danilo Di Bernardo (Brüsszel, Belgium) (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a T-811/16. sz. ügyben 2018. november 29-én hozott ítélet végrehajtása céljából meghozott 2019. március 13-i határozatot;

—	kötelezze a Bizottságot arra, hogy fizessen meg a felperes részére a neki okozott vagyoni kár megtérítése címén 50 000 euró összeget, valamint nem vagyoni kártérítés címén 7 000 euró összeget, ez utóbbi összeg az eljárás során emelkedhet;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap a vizsgabizottság versenyvizsga-kiírással ellentétes magatartásán alapul, mivel az általa megállapított felvételi feltételek jogszerűtlenül mérséklik az említett versenyvizsga-kiírás hatályát. A felperes e tekintetben azt hozza fel, hogy a vizsgabizottság a kiírással ellentétesen járt el azáltal, hogy a felperes tapasztalatával összehasonlítható, a versenyvizsga-kiírással azonban összeegyeztethető tapasztalat figyelembevételének kizárását eredményező felvételi feltételeket fogadott el.

2.	A második jogalap a megtámadott határozatot jellemző, arra vonatkozó nyilvánvaló értékelési hibáján alapul, hogy a felperes szakmai tapasztalata kapcsolódik-e a munkakörnek a versenyvizsga-kiírásban szereplő leírásához.

2020. január 27-én benyújtott kereset – KRBL kontra EUIPO – P. K. Overseas (INDIA SALAM Pure Basmati Rice)

(T-45/20. sz. ügy)

(2020/C 77/82)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: KRBL Ltd (Delhi, India) (képviselő: P. Strickland solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: P. K. Overseas Pte Ltd (Szingapúr, Szingapúr)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás, a világosbarna, szépia és sárgásfehér színeket megjelölő, INDIA SALAM Pure Basmati Rice ábrás védjegy tekintetében – 1 126 413. sz., az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. november 26-án hozott határozata (R 766/2019-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	utasítsa el a fellebbezést, és utasítsa el a védjegybejelentést;

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	helyezze hatályon kívül a felszólalási osztály által a B 2 201 385. sz. felszólalási eljárás tárgyában 2019. február 13-án hozott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (4) bekezdésének megsértése.

A Törvényszék 2020. január 22-i végzése – La Marchesiana kontra EUIPO – Marchesi 1824 (MARCHESI)

(T-35/18. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/83)

Az eljárás nyelve: angol

A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 142., 2018.4.23.

A Törvényszék 2020. január 15-i végzése – Avio kontra Bizottság

(T-139/18. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/84)

Az eljárás nyelve: olasz

A harmadik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 142., 2018.4.23.

A Törvényszék 2020. január 21-i végzése – Bartolomé Alvarado és Grupo Preciados Place kontra EUIPO – Alpargatas (ALPARGATUS PASOS ARTESANALES)

(T-606/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 77/85)

Az eljárás nyelve: spanyol

Az ötödik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 372., 2019.11.4.