Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9688 — Cinven/Astorg/LGC Science Group)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 31/01)

2020. január 24-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9688 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. január 29.

(2020/C 31/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1001
JPY	Japán yen	120,06
DKK	Dán korona	7,4728
GBP	Angol font	0,84580
SEK	Svéd korona	10,5753
CHF	Svájci frank	1,0729
ISK	Izlandi korona	135,90
NOK	Norvég korona	10,0563
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,208
HUF	Magyar forint	337,39
PLN	Lengyel zloty	4,2837
RON	Román lej	4,7770
TRY	Török líra	6,5559
AUD	Ausztrál dollár	1,6299
CAD	Kanadai dollár	1,4496
HKD	Hongkongi dollár	8,5503
NZD	Új-zélandi dollár	1,6868
SGD	Szingapúri dollár	1,4971
KRW	Dél-Koreai won	1 296,65
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,0719
CNY	Kínai renminbi	7,6310
HRK	Horvát kuna	7,4420
IDR	Indonéz rúpia	14 991,61
MYR	Maláj ringgit	4,4884
PHP	Fülöp-szigeteki peso	55,929
RUB	Orosz rubel	68,9755
THB	Thaiföldi baht	34,070
BRL	Brazil real	4,6089
MXN	Mexikói peso	20,6109
INR	Indiai rúpia	78,4170

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Munkaszüneti napok 2020-ban

(2020/C 31/03)

Belgique/België	1.1, 2.1, 13.4, 1.5, 8.5, 21.5, 1.6, 21.7, 2.11, 11.11, 25.12, 28.12, 29.12, 30.12, 31.12
България	1.1, 3.3, 19.4, 20.4, 6.5, 24.5, 25.5, 6.9, 7.9, 22.9, 24.12, 25.12
Česká republika	1.1, 10.4, 13.4, 1.5, 8.5, 5.7, 6.7, 28.9, 28.10, 17.11, 24.12, 25.12, 26.12.
Danmark	1.1, 9.4, 10.4, 12.4, 13.4, 8.5, 21.5, 31.5, 1.6, 25.12, 26.12
Deutschland	1.1, 10.4, 13.4, 1.5, 21.5, 1.6, 3.10, 25.12, 26.12
Eesti	1.1, 24.2, 10.4, 12.4, 1.5, 31.5, 23.6, 24.6, 20.8, 24.12, 25.12, 26.12
Éire/Ireland	1.1, 17.3, 13.4, 1.5, 1.6, 1.8, 26.10, 25.12, 26.12
Ελλάδα	1.1, 6.1, 2.3, 25.3, 17.4, 20.4, 1.5, 8.6, 15.8, 28.10, 25.12, 26.12
España	1.1, 6.1, 10.4, 1.5, 15.8, 12.10, 8.12, 25.12
France	1.1, 13.4, 1.5, 8.5, 21.5, 1.6, 14.7, 15.8, 1.11, 11.11, 25.12
Hrvatska	1.1, 6.1, 12.4, 13.4, 1.5, 11.6, 30.5, 22.6, 5.8, 15.8, 1.11, 18.11, 25.12, 26.12
Italia	1.1, 6.1, 13.4, 25.4, 1.5, 2.6, 15.8, 1.11, 8.12, 25.12, 26.12
Κύπρος/Kıbrıs	1.1, 6.1, 2.3, 25.3, 1.4, 17.4, 20.4, 1.5, 8.6, 15.8, 1.10, 28.10, 24.12, 25.12, 26.12.
Latvija	1.1, 10.4, 12.4, 13.4, 1.5, 4.5, 10.5, 31.5, 22.6, 23.6, 24.6, 18.11, 24.12, 25.12, 26.12, 31.12
Lietuva	1.1, 16.2, 25.2, 11.3, 12.4, 13.4, 1.5, 3.5, 7.6, 24.6, 6.7, 15.8, 1.11, 2.11, 24.12, 25.12, 26.12
Luxembourg	1.1, 13.4, 1.5, 9.5, 21.5, 1.6, 23.6, 15.8, 1.11, 25.12, 26.12
Magyarország	1.1, 15.3, 10.4, 13.4, 1.5, 1.6, 20.8, 23.10, 1.11, 25.12, 26.12
Malta	1.1, 10.2, 19.3, 31.3, 10.4, 1.5, 7.6, 29.6, 15.8, 8.9, 21.9, 8.12, 13.12, 25.12
Nederland	1.1, 10.4, 12.4, 13.4, 27.4, 5.5, 21.5, 22.5, 31.5, 1.6, 25.12, 26.12
Österreich	1.1, 6.1, 13.4, 1.5, 21.5, 1.6, 11.6, 15.8, 26.10, 1.11, 8.12, 25.12, 26.12
Polska	1.1, 6.1, 13.4, 1.5, 3.5, 11.6, 15.8, 1.11, 11.11, 25.12, 26.12
Portugal	1.1, 10.4, 12.4, 25.4, 1.5, 10.6, 11.6, 15.8, 5.10, 1.11, 1.12, 8.12, 25.12
România	1.1, 2.1, 24.1, 17.4, 19.4, 20.4, 1.5, 1.6, 7.6, 8.6, 15.8, 30.11, 1.12, 25.12, 26.12
Slovenija	1.1, 2.1, 8.2, 12.4, 13.4, 27.4, 1.5, 2.5, 31.5, 25.6, 15.8, 31.10, 1.11, 25.12, 26.12
Slovensko	1.1, 6.1, 10.4, 13.4, 1.5, 8.5, 5.7, 29.8, 1.9, 15.9, 1.11, 17.11, 24.12, 25.12, 26.12
Suomi/Finland	1.1, 6.1, 10.4, 13.4, 1.5, 21.5, 19.6, 25.12
Sverige	1.1, 6.1, 10.4, 13.4, 1.5, 21.5, 19.6, 24.12, 25.12, 31.12
United Kingdom	Wales and England: 1.1, 10.4, 13.4, 8.5, 25.5, 31.8, 25.12, 28.12 Northern Ireland: 1.1, 10.4, 8.5, 25.5, 3.8, 30.11, 25.12, 28.12 Scotland: 1.1, 17.3, 10.4, 13.4, 8.5, 25.5, 13.7, 31.8, 25.12, 28.12

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9680 — La Voix Du Nord / SIM / Mediacontact / Roof Media)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 31/04)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9709 — ENI / CDP Equity / GreenIT)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 31/05)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9587 — ENGIE/EDP Renovaveis/EDPR Offshore España)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 31/06)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

Kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított egységes dokumentum közzététele az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban

(2020/C 31/07)

Az Európai Bizottság a 2013. december 18-i 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosításra irányuló kérelmet.

A kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság eAmbrosia adatbázisában tekinthető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„LILIPUTAS”

EU-szám: PGI-LT-00868-AM01 – 2019.4.10.

OEM () OFJ (X)

1.   Elnevezés(ek)

„Liliputas”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Litvánia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Liliputas” kézzel készített, magas (a szárazanyagban 50 %-os) zsírtartalmú, félkemény, szélein lekerekített henger alakú sajt. A sajt magassága 7,5–13,0 cm, átmérője 7,0–8,5 cm, tömege 0,4–0,7 kg. A sajtot Belvederis községben készítik pasztörizált, standardizált tehéntejből; a tejet megalvasztják, majd az alvadékot feldolgozzák, a sajtmasszát pamutszövetből készült ruhába csomagolják, és hagyományos, henger alakú formába préselik. A sajtot legalább 20–30 napon keresztül érlelik belső mikroflóra és felületi mikroflóra, nevezetesen a Penicillium pallidum Smith mikroszkopikus penészgomba alkalmazásával, amely természetes módon alakul ki a 4. pontban meghatározott földrajzi területen található sajtpincékben.

A sajt a „Liliputas” elnevezést mérete miatt kapta, érzékszervi jellemzői pedig annak köszönhetőek, hogy kis méretű henger formában érlelik, a Penicillium pallidum Smith mikroszkopikus penészgomba jelenlétében.

1. táblázat

A „Liliputas” sajt érzékszervi mutatói

Mutató	Leírás
Külső jegyek	Kérge sima, vastag alsó réteg nélkül, külseje paraffinnal/polimerrel vagy más összetett anyaggal van bevonva. Előfordulhat, hogy a sajton a ruha és a sajtforma lenyomata látható.
Zamat és aroma	Az érlelt sajtra jellemző, tejsavas, friss zamat és aroma. Nyomokban pikáns és sós aromája lehet.
Állag	Homogén, meglehetősen szilárd, elasztikus, a szájban lágy érzetet kelt.
Keresztmetszet	A keresztmetszetben előfordulhatnak kis méretű, nem egyenletes eloszlású, tojásdad, szögletes vagy enyhén lapított lyukak.
Szín	A krémszínű és a sárga között változik, egy sajton belül egységes.

2. táblázat

A „Liliputas” sajt fizikai és kémiai jellemzői

Mutató	Mennyiség (%)
Zsírtartalom a szárazanyagban	50,0 ±1,6
Minimális szárazanyag-tartalom	56,0
Étkezésisó-tartalom	2,0–3,0

3. táblázat

100 g „Liliputas” sajt átlagos tápértéke

Zsír (g)	Fehérje (g)	Szénhidrátok (g)	Energiatartalom
			Kcal	KJ
30,0	23,5	–	364	1 510

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

tehéntej,

—	tejsav és aromás baktériumokat tartalmazó starterkultúrák,

—	tejalvasztó enzimek,

—	étkezési só.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

—	A tej előkészítése és enzimes alvasztása: A sajtkészítésre szánt tejet olyan módon pasztörizálják és standardizálják, hogy az érett sajt szárazanyagának zsírtartalma megfeleljen a 3.2. pontban foglalt előírásoknak. A tejet az enzim, starterkultúrák és kalcium-klorid hozzáadásával alvasztják.

—

Az alvadék és sajtszemcsék feldolgozása: Az alvadékot mechanikus úton feldolgozzák, amíg a megfelelő méretű sajtszemcsék ki nem alakulnak, majd megkeverik. A sajtszemcsék kialakulása közben a tejsavó egyharmadát leeresztik, majd a sajtszemcséket hevítik. A hevítést követően addig keverik a sajtszemcséket, amíg azok 4–5 mm méretűek lesznek, ragacsosságuk megszűnik, és száraz, szilárd állagúvá alakulnak. A sajt nedvességtartalma nem haladhatja meg a 44 %-ot.

—

A sajt formázása és préselése: A sajtot az alvadékrétegből formázzák. Ez a folyamat 20–25 percet vesz igénybe, ezt követően az alvadékréteget darabokra vágják, és kézzel henger alakú formákba helyezik, ahol a sajtok saját tömegük hatására összetömörödnek (gravitációs préselés). A gravitációs préselés folyamán a formába helyezett sajtokat két-három alkalommal megfordítják. A gravitációs préselés 20–25 percig tart. A gravitációs préselést követően a sajtokat kiveszik a formákból, és nedves ruhába csomagolják, hogy kialakuljon a sajtkéreg, majd visszateszik a sajtokat a formákba, és azokra ráillesztik a fedeleket. A sajtokat tartalmazó formákat présbe helyezik, és másfél-két órán át préselik. A préselést követően a sajtokat kiveszik a formákból, eltávolítják a ruhát, majd a sajtforma és a fedél között a préselés során esetleg kialakult peremet levágják.

—

A sajt sózása: A sajtokat megmérik, majd sóoldatba helyezik. A sajtokat (a technológiai eljárás fejlettségétől és képességeitől függően) 36–48 óra múlva eltávolítják a sóoldatból, polcra helyezik, szárítják, majd érlelőrácsokra teszik a pincében, ahol 10–14 °C-os hőmérséklet és 93–94 %-os páratartalom uralkodik, amely lehetővé teszi a Penicillium pallidum Smith mikroszkopikus penészgomba természetes fejlődését.

—

A sajt érlelése: A rácsra helyezett sajtokat az első sajtkészítők útmutatásainak megfelelően legalább ötnaponként megfordítják, hogy elkerüljék a sajt oldalra dőlését, és így a sajt megőrizze formáját. Az érlelés során a mikroszkopikus penészgomba bevonatot képez a sajton, amelyet 20–30-nap múlva lemosnak. A pontos időtartamot a sajt szemrevételezéses ellenőrzése és az érzékszervi jellemzőinek (íz, illat, állag) értékelése alapján állapítják meg. Miután lemosták a penészgomba-bevonatot a sajt felületéről, megszárítják és viaszbevonattal látják el a sajtot.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A sajtokat kizárólag egészben értékesítik, mivel így őrizhetőek meg egyedi jellemzőik, így kerülhető el a paraffin védőréteg sérülése esetén bekövetkező kiszáradásuk, és mivel kicsi a méretük (0,4 – 0,7 kg).

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A címkén egyértelműen fel kell tünteti a termék nevét („Liliputas”), a gyártó nevét és az uniós szimbólumot.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Liliputas” sajtot a jurbarkasi helyi önkormányzat területén található, Belvederis nevű kis litván községben készítik, amely a Panemunė Nemzeti Parkban, a Nemunas folyó jobb partján, Seredžiustól 1 km-re nyugatra fekszik.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Belvederis a litván tejipari szaktudás történelmi bölcsője. 1921-ben az udvarházban mezőgazdasági iskolát hoztak létre, amelynek diákjai többek között tejtermelési ismereteket is tanultak. Az iskolát néhány év múlva tejipari középiskolává, 1944-ben pedig tejipari szakközépiskolává alakították át. Az iskola éveken keresztül szerves része volt Litvánia hagyományos tejipari képzésének. Fennállásának 34 éve alatt a középiskolában/szakközépiskolában több mint 800 tejipari szakember tanult, akik legtöbbje Litvánia legrégebbi, 1928-ban épült sajtüzemében szerzett gyakorlati tapasztalatot, ahol a „Liliputas” is készül. A sajtkészítéshez felhasznált tejet fatüzelésű tűzhelyen, üstben hevítették. Kézi fölözést alkalmaztak, és fából készült sajtformákat használtak. A sajtokat télen a pincében, nyáron a szabad levegőn, kézi kefével mosták. A sajtüzem mellett hűtőház volt, ahol a Nemunas folyóról származó jégtömböket tárolták. A jeget a sajtpincék hűtésére használták. A belvederisi sajtüzemben eredetileg nagyobb (2,5–3,0 kg), kerek, félkemény sajtokat gyártottak, 1958 óta azonban, amikor kibővítették az üzemet, megkezdődött a kis méretű, 0,4–0,7 kg-os sajtok előállítása, és a sajt ekkor kapta a „Liliputas” nevet. A „Liliputas” gyártásának első vezetője Jonas Jarušaitis sajtkészítő mester volt. A termelés első évében alig 8 tonna sajtot érleltek, 40 év múlva azonban már 130 tonna sajtot gyártottak. A fából készült régi sajtformákat megőrizték az utókor számára a belvederisi sajtüzemben, emléktárgynak szánt kartondobozokkal és egy olyan, a 20. század közepéről származó képeslappal együtt, amely azt ábrázolja, ahogyan a sajtokat üstben mossák, és királyi lakomára invitál, ahol megkóstolhatók a kézzel készült belvederisi sajtok és más finomságok.

A „Liliputas” sajtot a mai napig az 1958 óta alkalmazott egyedi és eredeti technológiával készítik. A sajtüzem munkatársainak nemzedékről nemzedékre továbbadott gyártási technikái és ismeretei tették lehetővé a termék sajátos méretének, érzékszervi tulajdonságainak és minőségének a megőrzését.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Liliputas” sajt egyedi jellemzője, hogy kis méretű, tömege mindössze 0,4–0,7 kg, és a károsodástól viaszbevonat óvja. A „Liliputas” sajt friss, tejsavas zamata és aromája annak köszönhető, hogy hűvös, nedves pincében, kis méretű hengerekben érlelik, és a Penicillium pallidum Smith mikroszkopikus penészgomba spórái borítják be. A mikroszkopikus penészgombának nincs nyoma az érlelőhelyiségben sem a falakon, sem a polcokon, sem a mennyezeten, ám a „Liliputas” sajtok a sózást és a polcokon való elhelyezést követően néhány nappal mégis a selyemhernyó gubóihoz hasonlatos kinézetet nyernek. A sajton a préselés ideje alatt kialakult kéreg gátolja meg, hogy a mikroszkopikus penészgomba érés közben bejusson a sajt belsejébe. A kéreg kialakításához a sajtokat a gravitációs préselést követően kiveszik a henger alakú formákból, pamutszövetből készült ruhába csomagolják, majd visszateszik a henger alakú formákba, és további préselésre présekbe helyezik.

A sajtokat hagyományos módon, szinte teljes egészében kézzel készítik, vagyis kézzel történik az alvadékréteg feldarabolása, a formába helyezés, a sajtok ruhába csomagolása, megfordítása, mosása, megtörölgetése és viaszbevonattal való ellátása; e folyamat során minden egyes sajt több mint 50 alkalommal megy át a sajtkészítők kezén.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem alapja a hagyomány, az egyedi gyártási módszer és a termék hírneve.

A litván tejipari tudomány bölcsőjének tekinthető Belvederis nevéhez a köztudatban közvetlenül kapcsolódik az egyedülálló „Liliputas” sajt, amelynek gyártási módja 1958 óta változatlan. Ezt a különleges, kézzel készült sajtot jelenleg kizárólag a belvederisi sajtüzemben gyártják.

A „Liliputas” sajt egyedi zamata és aromája annak köszönhető, hogy kis méretű hengerekben érlelik, belső mikroflóra és a Penicillium pallidum Smith mikroszkopikus penészgomba jelenlétében, amely a 4. pontban meghatározott földrajzi területen található pincékben, 10–14 °C-os állandó hőmérséklet és 93–94 %-os páratartalom mellett alakul ki.

A „Liliputas” sajtot számos litván és külföldi kiállításon bemutatták, és komoly sikert aratott a Lipcsében, Poznańban, Zágrábban, Londonban, Párizsban, Koppenhágában, Bécsben és másutt megrendezett kiállításokon. A „Liliputas” aranyérmet nyert az egykori Német Demokratikus Köztársaságban megrendezett, „Agra-76” elnevezésű kiállításon. 1984-ben az akkori Szovjetunióban található Uglicsban a minőségi sajtok szemléjén/versenyén első osztályú oklevéllel díjazták, a Litván Iparszövetség által megrendezett, „Az Év Litván Terméke – 2002” versenyen pedig aranyérmet kapott. Bronzéremmel ismerték el a 2005-ben Moszkvában megrendezett „World Food” nemzetközi élelmiszer-ipari kiállításon, a szintén Moszkvában a mezőgazdasági és feldolgozó iparágak számára megrendezett, „Zolotaja oszeny 2008” kiállításon pedig a „Liliputas” ott díszelgett a Litván Földművelésügyi Minisztérium által berendezett litván nemzeti standon. A mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és csomagolási ágazatokban működő vállalkozások számára megrendezett, „AgroBalt 2010” elnevezésű nemzetközi szakkiállításon a „Liliputas” díjat nyert természetes és ökológiai jellemzőinek köszönhetően. A litván sajtóban (az 1999–2003 közötti időszakban) számtalan alkalommal jelentek meg írások mind a „Liliputas” sajtról, mind elkötelezett készítőiről.

Habár a „Liliputas” kétszer annyiba kerül, mint egy gépesített tejüzemben előállított sajt, hűséges vásárlóközönséggel rendelkezik, akik értékelik a minőségi, természetes, kézzel készült termékeket. A legyártott sajt mennyisége évek óta változatlan.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

http://zum.lrv.lt/lt/veiklos-sritys/maisto-sauga-ir-kokybe/produktai-su-saugomomis-nuorodomis/zemes-ukio-ir-maisto-produktai/atnaujinamos-produktu-specifikacijos

---

(1)  HL L 179., 2014.6.19., 17. o.