ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 19

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

63. évfolyam
2020. január 20.


Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Az Európai Unió Bírósága

2020/C 19/01

Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

1


 

V   Hirdetmények

 

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

 

Bíróság

2020/C 19/02

C-92/16. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. július 3-i végzése (a Juzgado de Primera Instancia no 1 de Fuenlabrada [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Bankia SA kontra Henry-Rodolfo Rengifo Jimenéz, Shayla-Jeanneth Felix Caiza (Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – 6. és 7. cikk – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszüntetésére vonatkozó kikötés – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Olyan kérdéssel megegyező kérdés, amelyről a Bíróság már határozott, illetve az arra adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból – A kikötés részlegesen tisztességtelen jellegének megállapítása – A tisztességtelennek minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör – Valamely tisztességtelen feltétel nemzeti jogi rendelkezéssel történő helyettesítése – A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kérdés)

2

2020/C 19/03

C-167/16. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. július 3-i végzése (a Juzgado de Primera Instancia n 2 de Santander [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA kontra Fernando Quintano Ujeta, María Isabel Sánchez García (Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – 6. és 7. cikk – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszüntetésére vonatkozó kikötés – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Olyan kérdéssel megegyező kérdés, amelyről a Bíróság már határozott, illetve az arra adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból – A kikötés részlegesen tisztességtelen jellegének megállapítása – A tisztességtelennek minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör – Valamely tisztességtelen feltétel nemzeti jogi rendelkezéssel történő helyettesítése – A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kérdés)

3

2020/C 19/04

C-486/16. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. július 3-i végzése (a Juzgado de Primera Instancia n 6 de Alicante [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Bankia SA kontra Alfredo Sánchez Martínez, Sandra Sánchez Triviño (Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – 6. és 7. cikk – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszüntetésére vonatkozó kikötés – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Olyan kérdéssel megegyező kérdés, amelyről a Bíróság már határozott, illetve az arra adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból – A tisztességtelennek minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör – Valamely tisztességtelen feltétel nemzeti jogi rendelkezéssel történő helyettesítése – A tényleges érvényesülés elve – Az eljárási autonómia elve)

4

2020/C 19/05

C-801/18. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2019. szeptember 5-i végzése (a Conseil supérieur de la Sécurité sociale [Luxemburg] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – EU kontra Caisse pour l'avenir des enfants (Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Munkavállalók szabad mozgása – Egyenlő bánásmód – EUMSZ 45. cikk – 883/2004/EK rendelet – 4. cikk – A foglalkoztatás helye szerinti tagállam és harmadik ország között létrejött, szociális biztonságról szóló egyezmény – Családi ellátások – Olyan, határ menti ingázó munkavállalóra való alkalmazás, aki az egyezményben részes egyik államnak sem állampolgára, sem ott lakóhellyel rendelkező személy)

4

2020/C 19/06

C-262/19. sz. ügy: A Bíróság (nyolcadik tanács) 2019. július 11-i végzése (a Polymeles Protodikeio Athinon [Görögország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – RM, SN kontra Agrotiki Trapeza Ellados (Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke – Állami támogatások – A mezőgazdasági termelőknek nyújtott bankkölcsönöket biztosító jelzálogjogok bejegyzése – Olyan nemzeti szabályozás, amely felső határt ír elő azon összegre vonatkozóan, amelynek tekintetében jelzálogjogokat jegyeznek be – Azon okok hiányos kifejtése, amelyek alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak kérdései merültek fel az uniós jog értelmezésével kapcsolatban – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

5

2020/C 19/07

C-491/18. sz. ügy: A Wojewódzki Sąd Administracyjny we Wrocławiu (Lengyelország) által 2018. július 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Mennica Wrocławska sp. z o.o. kontra Dyrektor Izby Administracji Skarbowej we Wrocławiu

6

2020/C 19/08

C-583/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-273/18. sz., Bernaldo de Quirós kontra Bizottság ügyben 2019. június 5-én hozott ítélete ellen Belén Bernaldo de Quirós által 2019. július 30-án benyújtott fellebbezés

6

2020/C 19/09

C-612/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-248/17. RENV. sz., CC kontra Parlament ügyben 2019. június 13-án hozott ítélete ellen CC által 2019. augusztus 14-én benyújtott fellebbezés

7

2020/C 19/10

C-655/19. sz. ügy: A Curtea de Apel Alba Iulia (Románia) által 2019. augusztus 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LN kontra Administrația Județeană a Finanțelor Publice Sibiu, Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice Brașov

8

2020/C 19/11

C-709/19. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2019. szeptember 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vereniging van Effectenbezitters kontra BP plc

9

2020/C 19/12

C-719/19. sz. ügy: A Raad van State (Hollandia) által 2019. szeptember 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FS kontra Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

10

2020/C 19/13

C-720/19. sz. ügy: A Verwaltungsgericht Düsseldorf (Németország) által 2019. szeptember 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – GR kontra Stadt Duisburg

10

2020/C 19/14

C-738/19. sz. ügy: A Rechtbank Amsterdam (Hollandia) által 2019. október 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra B, C

11

2020/C 19/15

C-742/19. sz. ügy: A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2019. október 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – B. K. kontra Szlovén Köztársaság

12

2020/C 19/16

C-746/19. sz. ügy: A Juzgado de lo Contencioso-Administrativo no 17 de Barcelona (Spanyolország) által 2019. október 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – UD kontra Subdelegación del Gobierno en Barcelona

12

2020/C 19/17

C-756/19. sz. ügy: A Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (Portugália) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ramada Storax SA kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

13

2020/C 19/18

C-758/19. sz. ügy: A Polymeles Protodikeio Athinon (Görögország) által 2019. október 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – OH kontra ID

14

2020/C 19/19

C-760/19. sz. ügy: A First-tier Tribunal (Tax Chamber) (Egyesült Királyság) által 2019. október 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JCM Europe (UK) Ltd kontra Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

15

2020/C 19/20

C-766/19. sz. ügy: A Tribunal Judicial da Comarca dos Açores (Portugália) által 2019. október 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – QE, RD kontra SATA International –- Serviços de Transportes Aéreos, S. A.

15

2020/C 19/21

C-768/19. sz. ügy: A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2019. október 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bundesrepublik Deutschland kontra SE

16

2020/C 19/22

C-771/19. sz. ügy: A Symvoulio tis Epikrateias (Görögország) által 2019. október 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NAMA Symvouloi Michanikoi kai Meletites A. E. – LDK Symvouloi Michanikoi A. E., NAMA Symvouloi Michanikoi kai Meletites A. E., LDK Symvouloi Michanikoi A. E. kontra Archi Exetasis Prodikastikon Prosfygon (AEPP), ATTIKO METRO A. E.

18

2020/C 19/23

C-774/19. sz. ügy: A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A. B. és B. B. kontra Personal Exchange International Limited

19

2020/C 19/24

C-776/19. sz. ügy: A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VB, WA kontra BNP Paribas Personal Finance SA

19

2020/C 19/25

C-777/19. sz. ügy: A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XZ, YY kontra BNP Paribas Personal Finance SA

21

2020/C 19/26

C-778/19. sz. ügy: A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ZX kontra BNP Paribas Personal Finance SA

23

2020/C 19/27

C-779/19. sz. ügy: A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AV kontra BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

24

2020/C 19/28

C-780/19. sz. ügy: A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BW, CX kontra BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

26

2020/C 19/29

C-781/19. sz. ügy: A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DY, EX kontra BNP Paribas Personal Finance SA

28

2020/C 19/30

C-782/19. sz. ügy: A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FA kontra BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

29

2020/C 19/31

C-783/19. sz. ügy: Az Audiencia Provincial de Barcelona (Spanyolország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Comité Interprofessionel du Vin de Champagne kontra GB

31

2020/C 19/32

C-795/19. sz. ügy: A Riigikohus (Észtország) által 2019. október 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XX kontra Tartu vangla

32

2020/C 19/33

C-799/19. sz. ügy: Az Okresný súd Košice I (Szlovákia) által 2019. október 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NI, OJ és PK kontra Sociálna poisťovňa

32

2020/C 19/34

C-812/19. sz. ügy: A Högsta förvaltningsdomstolen (Svédország) által 2019. november 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Danske Bank A/S kontra Skatteverket

33

2020/C 19/35

C-813/19. sz. ügy: A Cour d’appel d'Aix-en-Provence (Franciaország) által 2019. november 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MN

34

2020/C 19/36

C-821/19. sz. ügy: 2019. november 8-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

34

2020/C 19/37

C-847/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-417/16. sz., Achemos Grupė és Achema AB kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítélete ellen az Achemos Grupė UAB, Achema AB által 2019. november 20-án benyújtott fellebbezés

35

2020/C 19/38

C-849/19. sz. ügy: 2019. november 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

36

2020/C 19/39

C-856/19. sz. ügy: 2019. november 25-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

37

2020/C 19/40

C-569/17. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2019. július 10-i végzése – Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság, beavatkozó fél: Francia Köztársaság

38

2020/C 19/41

C-580/18. P. sz. ügy: A Bíróság hatodik tanácsa elnökének 2019. augusztus 14-i végzése – Nestlé Unternehmungen Deutschland GmbH kontra Lotte Co. Ltd, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

38

2020/C 19/42

C-751/18. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2019. augusztus 29-i végzése (a Tribunal Arbitral Tributário [Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD] [Portugália]) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Totalmédia – Marketing Directo e Publicidade SA kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

39

2020/C 19/43

C-781/18. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2019. július 16-i végzése (a Tribunale ordinario di Roma [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Società Italiana degli Autori ed Editori (S. I. A. E.) kontra Soundreef Ltd

39

2020/C 19/44

C-180/19. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2019. július 11-i végzése (az Amtsgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – flightright GmbH kontra Eurowings GmbH

39

2020/C 19/45

C-247/19. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2019. július 19-i végzése (a Juzgado de Primera Instancia e Instrucción de Ceuta [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – HC, ID kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA

40

2020/C 19/46

C-327/19. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2019. augusztus 29-i végzése (a Korkein hallinto-oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – a Nobina Finland Oy által indított eljárás

40

2020/C 19/47

C-345/19. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2019. augusztus 26-i végzése (az Amtsgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – EUflight.de GmbH kontra Eurowings GmbH

40

2020/C 19/48

C-370/19. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2019. július 22-i végzése (az Amtsgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – GE kontra Société Air France

41

 

Törvényszék

2020/C 19/49

T-287/16. RENV. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 26-i ítélete – Belgium kontra Bizottság (EMGA és EMVA – A finanszírozásból kizárt kiadások – Belgium által teljesített kiadások – Nem jogszerűen kifizetett export-visszatérítés – A visszafizettetésnek a tagállam valamely szervének betudható mulasztása miatti hiánya – A rendelkezésre álló összes jogorvoslati lehetőség kimerítésének hiánya – Arányosság)

42

2020/C 19/50

T-502/16. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 20-i ítélete – Missir Mamachi di Lusignano és társai kontra Bizottság (Közszolgálat – Tisztviselők – Valamely tisztviselő és házastársa meggyilkolása – Az Unió szolgálatában álló személyi állomány biztonságának biztosítására irányuló kötelezettség – Valamely intézménynek az elhunyt tisztviselő jogutódjainak nem vagyoni kára tekintetében fennálló felelőssége – A tisztviselő anyja, bátyja és nővére – Kártérítési kereset – Elfogadhatóság – Az EUMSZ 270. cikk alapján fennálló kereshetőségi jog – A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személy – Észszerű határidő)

43

2020/C 19/51

T-31/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 27-i ítélete – Izuzquiza és Semsrott kontra Frontex (Dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A Frontex által a Földközi-tenger központi térségében 2017-ben folytatott tengeri művelettel kapcsolatos dokumentumok – Bevetett hajók – A hozzáférés megtagadása – Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja – A közbiztonsághoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel)

44

2020/C 19/52

T-527/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 21-i ítélete – K. A. Schmersal Holding kontra EUIPO – Tecnium (tec.nicum) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A tec.nicum európai uniós ábrás védjegy bejelentése – TECNIUM korábbi nemzeti ábrás védjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – Szolgáltatások hasonlósága – Megjelölések hasonlósága – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A korábbi védjegy tényleges használata – A 2017/1001 rendelet 18. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja, valamint 47. cikkének (2) és (3) bekezdése – A megkülönböztető képességet nem érintő elemekben eltérő forma – Első ízben a Törvényszék előtti eljárásban előterjesztett bizonyítékok)

44

2020/C 19/53

T-592/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 28-i ítélete – Wywiał-Prząda kontra Bizottság (Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – Díjazás – A külföldi munkavégzési támogatást megtagadó határozat – A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja – Másik állam részére végzett tevékenység – Diplomáciai jogállás – Ötéves referencia-időszak)

45

2020/C 19/54

T-642/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 28-i ítélete – August Wolff kontra EUIPO – Faes Farma (DermoFaes Atopimed) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A DermoFaes Atopimed európai uniós szóvédjegy bejelentése – A korábbi Dermowas európai uniós szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

46

2020/C 19/55

T-643/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 28-i ítélete – August Wolff kontra EUIPO – Faes Farma (DermoFaes) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A DermoFaes európai uniós szóvédjegy bejelentése – A korábbi Dermowas európai uniós szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

46

2020/C 19/56

T-695/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 20-i ítélete – Werner kontra EUIPO – Merck (fLORAMED) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A fLORAMED európai uniós ábrás védjegy bejelentése – A korábbi MEDIFLOR európai uniós szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

47

2020/C 19/57

T-711/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 26-i ítélete – Wyld kontra EUIPO – Kaufland Warenhandel (wyld) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A wyld európai uniós szóvédjegy bejelentése – WILD CRISP korábbi nemzetközi szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A védjegybejelentés részbeni elutasítása)

48

2020/C 19/58

T-276/13. RENV. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 14-i végzése – Growth Energy és Renewable Fuels Association kontra Tanács (Dömping – Az Egyesült Államokból származó bioetanol importja – Végleges dömpingellenes vám – A megtámadott jogi aktus hatályon kívül helyezése – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése – Okafogyottság)

48

2020/C 19/59

T-618/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 21-i végzése – ZI kontra Bizottság (Közszolgálat – Tisztviselők – A közös egészségbiztosítási rendszerben való biztosítás – A tisztviselő házastársának tagsága – Az eljáráshoz fűződő érdek hiánya – Elfogadhatatlanság)

49

2020/C 19/60

T-740/18. R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2019. szeptember 26-i végzése – Taminco kontra Bizottság (Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Növényvédő szerek – 1107/2009/EK rendelet – A tiram hatóanyag – A forgalomba hozatal jóváhagyásának feltételei – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – A sürgősség hiánya)

50

2020/C 19/61

T-147/19. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 14-i végzése – Flovax kontra EUIPO – Dagniaux és Gervais Danone (GLACIER DAGNIAUX DEPUIS 1923) (Európai uniós védjegy – Törlési kérelem – GLACIER DAGNIAUX DEPUIS 1923 európai uniós ábrás védjegy – A megtámadott határozat visszavonása – A jogvita tárgytalanná válása – Okafogyottság)

50

2020/C 19/62

T-181/19. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 18-i végzése – Dickmanns kontra EUIPO (Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Megszüntető kikötést tartalmazó, határozott időre szóló szerződés – Olyan kikötés, amely megszünteti a szerződést, ha az alkalmazott neve nem szerepel egy nyílt versenyvizsga tartaléklistáján – Pusztán megerősítő aktus – Panaszbenyújtási határidő – Elfogadhatatlanság)

51

2020/C 19/63

T-518/19. R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2019. szeptember 26-i végzése – Sipcam Oxon kontra Bizottság (Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Növényvédő szerek – 1107/2009/EK rendelet – A klórtalonil hatóanyag – A forgalomba hozatal jóváhagyásának feltételei – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – A sürgősség hiánya)

52

2020/C 19/64

T-549/19. R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2019. szeptember 26-i végzése – Medac Gesellschaft für klinische Spezialpräparate kontra Bizottság (Ideiglenes intézkedés – Ritka betegségek gyógyszere – A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – A sürgősség hiánya)

53

2020/C 19/65

T-568/19. R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2019. szeptember 26-i végzése – Micreos Food Safety kontra Bizottság (Ideiglenes intézkedés – Bakteriofág – Listeria – Listex™ P100 – Elfogadhatatlanság)

53

2020/C 19/66

T-719/19. sz. ügy: 2019. október 23-án benyújtott kereset – Northgate és Northgate Europe kontra Bizottság

54

2020/C 19/67

T-726/19. sz. ügy: 2019. október 25-én benyújtott kereset – LSEGH (Luxembourg) és London Stock Exchange Group Holdings (Italy) kontra Bizottság

55

2020/C 19/68

T-728/19. sz. ügy: 2019. október 29-én benyújtott kereset – PL kontra Bizottság

56

2020/C 19/69

T-731/19. sz. ügy: 2019. október 29-én benyújtott kereset – Arris Global kontra Bizottság

57

2020/C 19/70

T-79/19. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 18-i végzése – Lantmännen és Lantmännen Agroetanol kontra Bizottság

58

2020/C 19/71

T-537/19. sz. ügy: A Törvényszék 2019. november 12-i végzése – DK kontra GSA

58


HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Az Európai Unió Bírósága

20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/1


Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2020/C 19/01)

Utolsó kiadvány

HL C 10., 2020.1.13.

Korábbi közzétételek

HL C 432., 2019.12.23.

HL C 423., 2019.12.16.

HL C 413., 2019.12.9.

HL C 406., 2019.12.2.

HL C 399., 2019.11.25.

HL C 383., 2019.11.11.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu


V Hirdetmények

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

Bíróság

20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/2


A Bíróság (első tanács) 2019. július 3-i végzése (a Juzgado de Primera Instancia no 1 de Fuenlabrada [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Bankia SA kontra Henry-Rodolfo Rengifo Jimenéz, Shayla-Jeanneth Felix Caiza

(C-92/16. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - 93/13/EGK irányelv - 6. és 7. cikk - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - Jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszüntetésére vonatkozó kikötés - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - Olyan kérdéssel megegyező kérdés, amelyről a Bíróság már határozott, illetve az arra adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból - A kikötés részlegesen tisztességtelen jellegének megállapítása - A „tisztességtelennek” minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör - Valamely tisztességtelen feltétel nemzeti jogi rendelkezéssel történő helyettesítése - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése - Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kérdés)

(2020/C 19/02)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia no 1 de Fuenlabrada

Az alapeljárás felei

Felperes: Bankia SA

Alperesek: Henry-Rodolfo Rengifo Jimenéz, Shayla-Jeanneth Felix Caiza

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i tanácsi irányelv 6. és 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy egyrészt azokkal ellentétes a jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszüntetésére vonatkozó, tisztességtelennek minősített kikötésnek az annak tisztességtelenségét megalapozó elemek nemzeti bíróság általi elhagyásával történő részleges fenntartása. Ezzel szemben nem ellentétes ezekkel a cikkekkel az, ha a nemzeti bíróság úgy orvosolja a szerződés feleinek megállapodása esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezés szövegét alapul vevő, tisztességtelen feltétel semmisségét, hogy azt a jogszabályi rendelkezés új, a szerződés megkötését követően módosított szövegével helyettesíti, amennyiben a szóban forgó szerződés nem maradhat fenn e tisztességtelen feltétel kihagyásával, és ha a teljes szerződés érvénytelenségének megállapítása miatt a fogyasztót különösen káros következmények érhetik.


(1)  HL C 156., 2016.5.2.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/3


A Bíróság (első tanács) 2019. július 3-i végzése (a Juzgado de Primera Instancia n 2 de Santander [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA kontra Fernando Quintano Ujeta, María Isabel Sánchez García

(C-167/16. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - 93/13/EGK irányelv - 6. és 7. cikk - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - Jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszüntetésére vonatkozó kikötés - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - Olyan kérdéssel megegyező kérdés, amelyről a Bíróság már határozott, illetve az arra adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból - A kikötés részlegesen tisztességtelen jellegének megállapítása - A „tisztességtelennek” minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör - Valamely tisztességtelen feltétel nemzeti jogi rendelkezéssel történő helyettesítése - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése - Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kérdés)

(2020/C 19/03)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia n 2 de Santander

Az alapeljárás felei

Felperes: Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA

Alperesek: Fernando Quintano Ujeta, María Isabel Sánchez García

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i tanácsi irányelv 6. és 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy egyrészt azokkal ellentétes a jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszüntetésére vonatkozó, tisztességtelennek minősített kikötésnek az annak tisztességtelenségét megalapozó elemek nemzeti bíróság általi elhagyásával történő részleges fenntartása. Ezzel szemben nem ellentétes ezekkel a cikkekkel az, ha a nemzeti bíróság úgy orvosolja a szerződés feleinek megállapodása esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezés szövegét alapul vevő, tisztességtelen feltétel semmisségét, hogy azt a jogszabályi rendelkezés új, a szerződés megkötését követően módosított szövegével helyettesíti, amennyiben a szóban forgó szerződés nem maradhat fenn e tisztességtelen feltétel kihagyásával, és ha a teljes szerződés érvénytelenségének megállapítása miatt a fogyasztót különösen káros következmények érhetik.


(1)  HL C 200., 2016.6.6.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/4


A Bíróság (első tanács) 2019. július 3-i végzése (a Juzgado de Primera Instancia n 6 de Alicante [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Bankia SA kontra Alfredo Sánchez Martínez, Sandra Sánchez Triviño

(C-486/16. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - 93/13/EGK irányelv - 6. és 7. cikk - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - Jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés lejárat előtti megszüntetésére vonatkozó kikötés - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - Olyan kérdéssel megegyező kérdés, amelyről a Bíróság már határozott, illetve az arra adandó válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból - A „tisztességtelennek” minősített feltétellel kapcsolatban a nemzeti bíróságot megillető hatáskör - Valamely tisztességtelen feltétel nemzeti jogi rendelkezéssel történő helyettesítése - A tényleges érvényesülés elve - Az eljárási autonómia elve)

(2020/C 19/04)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia n 6 de Alicante

Az alapeljárás felei

Felperes: Bankia SA

Alperesek: Alfredo Sánchez Martínez, Sandra Sánchez Triviño

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdését, illetve a tényleges érvényesülés elvét az alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, ha az elsőfokú nemzeti bíróságot köti valamely fellebbviteli bíróság azon határozata, amely – figyelembe véve a fogyasztónak a jelzáloghitel-szerződésből eredő kötelezettségei nemteljesítésének súlyosságát – a végrehajtási eljárás megindítására kötelezi még akkor is, ha e szerződés egy korábbi, jogerős – de a nemzeti jog szerint res iudicata jelleggel nem bíró – ítéletben tisztességtelennek minősített feltételt tartalmaz.


(1)  HL C 441., 2016.11.28.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/4


A Bíróság (hatodik tanács) 2019. szeptember 5-i végzése (a Conseil supérieur de la Sécurité sociale [Luxemburg] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – EU kontra Caisse pour l'avenir des enfants

(C-801/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - Munkavállalók szabad mozgása - Egyenlő bánásmód - EUMSZ 45. cikk - 883/2004/EK rendelet - 4. cikk - A foglalkoztatás helye szerinti tagállam és harmadik ország között létrejött, szociális biztonságról szóló egyezmény - Családi ellátások - Olyan, határ menti ingázó munkavállalóra való alkalmazás, aki az egyezményben részes egyik államnak sem állampolgára, sem ott lakóhellyel rendelkező személy)

(2020/C 19/05)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil supérieur de la Sécurité sociale

Az alapeljárás felei

Felperes: EU

Alperes: Caisse pour l'avenir des enfants

Rendelkező rész

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkével összefüggésben az EUMSZ 45. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy az egyik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai megtagadják egy másik tagállam – első tagállamban dolgozó, de ott lakóhellyel nem rendelkező – állampolgárától a családi ellátásokat azon gyermeke tekintetében, aki az anyjával harmadik országban lakik, ha az említett hatóságok az első tagállam és e harmadik ország között létrejött kétoldalú nemzetközi egyezmény alapján az állampolgáraik és állandó lakosaik családi ellátásokra való jogát az említett ellátásokra való azonos jogosultsági feltételek mellett elismerik, kivéve ha e hatóságok objektív módon tudják igazolni az ellátás megtagadását.


(1)  HL C 82., 2019.3.4.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/5


A Bíróság (nyolcadik tanács) 2019. július 11-i végzése (a Polymeles Protodikeio Athinon [Görögország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – RM, SN kontra Agrotiki Trapeza Ellados

(C-262/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke - Állami támogatások - A mezőgazdasági termelőknek nyújtott bankkölcsönöket biztosító jelzálogjogok bejegyzése - Olyan nemzeti szabályozás, amely felső határt ír elő azon összegre vonatkozóan, amelynek tekintetében jelzálogjogokat jegyeznek be - Azon okok hiányos kifejtése, amelyek alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak kérdései merültek fel az uniós jog értelmezésével kapcsolatban - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2020/C 19/06)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Polymeles Protodikeio Athinon

Az alapeljárás felei

Felperesek: RM, SN

Alperes: Agrotiki Trapeza Ellados

Rendelkező rész

A Polymeles Protodikeio Athinon (athéni helyi bíróság, Görögország) által a 2019. február 8-i határozattal előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.


(1)  HL C 187., 2019.6.3.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/6


A Wojewódzki Sąd Administracyjny we Wrocławiu (Lengyelország) által 2018. július 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Mennica Wrocławska sp. z o.o. kontra Dyrektor Izby Administracji Skarbowej we Wrocławiu

(C-491/18. sz. ügy)

(2020/C 19/07)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Wojewódzki Sąd Administracyjny we Wrocławiu

Az alapeljárás felei

Felperes: Mennica Wrocławska sp. z o.o.

Alperes: Dyrektor Izby Administracji Skarbowej we Wrocławiu

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A Bíróság (tizedik tanács) a 2018. december 13-i végzésében kimondta, hogy a 2010. július 13-i 2010/45/EU tanácsi irányelvvel módosított, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját és 226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal összeegyeztethetetlen, hogy a nemzeti adóhatóságok megtagadják a jogalanytól az esedékes vagy megfizetett héa levonásához való jogot, csupán amiatt, hogy az érintett ügyletekkel összefüggésben kiállított számlákon az árutípus azonosítása hibásan szerepel, annak ellenére, hogy az adóalany még azelőtt, hogy az adóhatóság rá nézve határozatot hozott volna, továbbította ez utóbbinak az ezen ügyletek valós tárgyának meghatározásához szükséges és azok valódiságát alátámasztó minden iratot és magyarázatot.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/6


A Törvényszék (második tanács) T-273/18. sz., Bernaldo de Quirós kontra Bizottság ügyben 2019. június 5-én hozott ítélete ellen Belén Bernaldo de Quirós által 2019. július 30-án benyújtott fellebbezés

(C-583/19. P. sz. ügy)

(2020/C 19/08)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Belén Bernaldo de Quirós (képviselő: M. Casado García-Hirschfeld avocate)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a 2019. június 5-i Bernaldo de Quirós kontra Bizottság ítéletet (T-273/18);

adjon helyt az első fokon előterjesztett kérelmeknek;

a Bizottságot kötelezze mindkét eljárás összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező egyetlen, a tények elferdítésére, a nyilvánvaló értékelési hibára és a pontatlan jogi indokolásra alapított jogalapra hivatkozik.

A Törvényszékhez benyújtott kereset második jogalapjában a fellebbező a védelemhez való jog tiszteletben tartása elvének a személyzeti szabályzat IX. melléklete 3. cikke keretében való megsértésére hivatkozott. A Törvényszék a megtámadott ítélet 81–94. pontjában foglalt állást erről a jogalapról.

A fellebbező szerint a Törvényszék helytelen ténymegállapításokat tett. Véleménye szerint a megtámadott ítélet téves jogalkalmazást és nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz, mivel egyrészt a belső szabályok nem igazolhatják a személyzeti szabályzatban foglalt valamely rendelkezés tiszteletben nem tartását, és másrészt a szóban forgó általános végrehajtási rendelkezések nem rendelkeznek a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek átruházásáról. Végül a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 3. cikkében és az általános végrehajtási rendelkezések 4. cikkének (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése pontatlan jogi indokolást tartalmaz.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/7


A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-248/17. RENV. sz., CC kontra Parlament ügyben 2019. június 13-án hozott ítélete ellen CC által 2019. augusztus 14-én benyújtott fellebbezés

(C-612/19. P. sz. ügy)

(2020/C 19/09)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: CC (képviselő: G. Maximini Rechtsanwalt)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-248/17. RENV. sz. ügyben 2019. június 13-án hozott ítéletet a rendelkező részének a költségekre vonatkozó 3. pontjának kivételével;

a Bíróság – az F-9/12. sz. ügyben benyújtott keresetlevélben szereplő számítási mód alapján – kötelezze a Parlamentet a fellebbező által elszenvedett összes nem vagyoni és vagyoni kár megtérítésére;

a Bíróság a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező T-248/17 RENV. sz., CC kontra Parlament ügyben 2019. június 13-án hozott ítélet részleges hatályon kívül helyezését kéri (a rendelkező részének a költségekre vonatkozó 3. pontjának kivételével), amely ítéletben a Törvényszék a Parlamentet arra kötelezte, hogy fizessen meg 6 000 EUR összeget a fellebbező részére és viselje az összes költséget, valamint a keresetet ezt meghaladó részében elutasította.

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező öt jogalapra hivatkozik:

A Törvényszék eljárási szabályzata 106. cikkének megsértése – A jogbiztonság elvének megsértése – Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének megsértése;

Téves jogalkalmazás, mivel a Törvényszék nem rendelte el a kért bizonyításfelvételt és pervezető intézkedéseket;

A versenyvizsga-kiírás elferdítése – A megsemmisítő ítélet megsértése – Az értékelés jogellenes helyettesítése – A tisztviselők személyzeti szabályzata 1d. cikke (2) bekezdésének megsértése;

Téves jogalkalmazás, mivel a Törvényszék bizonyos álláshelyeket kizárt az esély elvesztésének értékeléséből.

Önkényes értékelés, téves jogalkalmazás, indokolás hiánya, pártatlanság hiánya.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/8


A Curtea de Apel Alba Iulia (Románia) által 2019. augusztus 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LN kontra Administrația Județeană a Finanțelor Publice Sibiu, Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice Brașov

(C-655/19. sz. ügy)

(2020/C 19/10)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Alba Iulia

Az alapeljárás felei

Felperes: LN

Alperesek: Administrația Județeană a Finanțelor Publice Sibiu, Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice Brașov

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 irányelv (1) 2. cikkével az, ha a materiális vagy immateriális javak tartós bevétel elérése érdekében történő hasznosításában megnyilvánuló gazdasági tevékenységnek minősítik azt az ügyletet, amely által egy adóalany hitelezőként megszerzi a végrehajtási eljárás tárgyát képező ingatlant, majd egy idő után értékesíti azt a kölcsönbe adott összeg beszedése céljából?

2)

Úgy kell-e tekinteni, hogy az ilyen jogügyletet teljesítő személy a 2006/112 irányelv 9. cikke értelmében vett adóalany?


(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.)


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/9


A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2019. szeptember 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vereniging van Effectenbezitters kontra BP plc

(C-709/19. sz. ügy)

(2020/C 19/11)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felperes: Vereniging van Effectenbezitters

Alperes: BP plc

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

a.

Úgy kell-e értelmezni [a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) (HL 2012. L 351., 1. o.; a továbbiakban: „Brüsszel Ia” rendelet)] 7. cikkének 2. pontját, hogy egy közvetlenül egy hollandiai befektetési számlán vagy egy Hollandiában székhellyel rendelkező banknál és/vagy befektetési társaságnál vezetett befektetési számlán bekövetkezett tisztán vagyoni kár, amely egy nemzetközi, tőzsdén jegyzett vállalkozás általánosságban világszerte közzétett, azonban helytelen, hiányos és félrevezető információi alapján hozott befektetési döntés következménye, megfelelő kapcsoló elvet jelent a káresemény bekövetkeztének helye („Erfolgsort”) szerinti holland bíróságok joghatóságának megállapításához?

b.

Nemleges válasz esetén, szükségesek-e olyan további körülmények, amelyek alátámasztanák a holland bíróságok joghatóságát, illetve ilyen esetben milyen körülményekről van szó? Elegendőek-e [az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 4.2.2. pontjában] említett további körülmények ahhoz, hogy megalapozzák a holland bíróságok joghatóságát?

2)

Eltérő választ kell-e adni az első kérdésre akkor, ha egy olyan egyesület által a BW [holland polgári törvénykönyv] 3:305a. cikke alapján indított keresetről van szó, amelynek célja az első kérdés értelmében vett kárt elszenvedett befektetők kollektív érdekeinek saját jogán való képviselete, ami többek között azt eredményezi, hogy sem e befektetők lakóhelyét, sem pedig az egyes vásárlások, illetve a már birtokolt részvények el nem adására vonatkozó egyéni döntések konkrét körülményeit nem állapítják meg?

3)

Ha a holland bíróságok a „Brüsszel Ia” rendelet 7. cikkének 2. pontja alapján joghatásósággal rendelkeznek a BW 3:305a. cikke szerinti keresetek elbírálására, akkor az érintett bíróság e rendelet 7. cikkének 2. pontja alapján rendelkezik-e mind joghatósággal, mind illetékességgel az első kérdés értelmében vett kárt elszenvedett befektetők valamennyi ezt követően benyújtott egyéni kártérítési keresetére?

4)

Ha a harmadik kérdés értelmében az érintett holland bíróság az első kérdés szerinti kárt elszenvedett befektetők valamennyi egyéni kártérítés iránti keresetére joghatósággal ugyan rendelkezik, illetékességgel azonban nem, akkor az illetékességet a károsult befektető lakóhelye, e befektető egyéni bankszámláját vezető bank székhelye vagy a befektetési számlát vezető bank székhelye alapján kell-e megállapítani, vagy ahhoz egyéb kapcsoló elvet kell figyelembe venni?


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/10


A Raad van State (Hollandia) által 2019. szeptember 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FS kontra Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

(C-719/19. sz. ügy)

(2020/C 19/12)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Felperes: FS

Alperes: Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell-e értelmezni az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., …) (1) 15. cikkének (1) bekezdését, hogy az e rendelkezés szerint elfogadott, valamely uniós polgárnak a fogadó tagállam területéről való kiutasítására vonatkozó határozat végrehajtottnak minősül, és nem fejt ki további joghatásokat, amint ezen uniós polgár – az e határozatban az önkéntes kiutazásra megállapított határidőn belül – bizonyíthatóan elhagyta a fogadó tagállam területét?

2.

Az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: A fogadó tagállamba történő azonnali visszatérés esetén megilleti-e ezen uniós polgárt a 2004/38/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében előírt, három hónapig terjedő tartózkodás joga, vagy a fogadó tagállam új kiutasítási határozatot fogadhat el annak megakadályozása céljából, hogy az uniós polgár minden alkalommal egy rövid időtartamra beutazzon a fogadó tagállamba?

3.

Az 1. kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Ebben az esetben az uniós polgárnak egy bizonyos ideig a fogadó tagállam területén kívül kell-e tartózkodnia, és milyen időtartamról van szó?


(1)  77. o.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/10


A Verwaltungsgericht Düsseldorf (Németország) által 2019. szeptember 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – GR kontra Stadt Duisburg

(C-720/19. sz. ügy)

(2020/C 19/13)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: GR

Alperes: Stadt Duisburg

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Elveszíti-e egy török munkavállaló családtagja azon jogosultságait, amelyek az 1/80 társulási tanácsi határozat 7. cikkének első bekezdése szerint a török munkavállalótól erednek, ha a családtag a fogadó tagállam állampolgárságát az addigi állampolgárság elvesztése mellett megszerzi?

2.

Amennyiben az első kérdésre a válasz igenlő: hivatkozhat-e a török munkavállalónak a felvázolt helyzetben lévő családtagja újfent az 1/80 társulási tanácsi határozat 7. cikkének első bekezdése szerinti jogosultságokra, ha a fogadó tagállam állampolgárságát elveszti, mivel a korábbi állampolgárságát ismét megszerzi?


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/11


A Rechtbank Amsterdam (Hollandia) által 2019. október 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra B, C

(C-738/19. sz. ügy)

(2020/C 19/14)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Amsterdam

Az alapeljárás felei

Felperes: A

Alperesek: B, C

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Hogyan kell értelmezni a 93/13 irányelvet (1) és az együttes hatás abban foglalt elvét azon kérdés értékelése során, hogy a kötelezettségét nem teljesítő fogyasztó által fizetendő kártérítés ezen irányelv melléklete 1. pontjának e) alpontja értelmében aránytalanul magas-e, ha olyan kötbérkikötésekről van szó, amelyek olyan eltérő jellegű szerződésszegésekhez kapcsolódnak, amelyeket jellegüknél fogva nem kell együtt elkövetni, és a jelen ügyben nem is követték el együtt azokat? Releváns-e ebben a tekintetben, hogy azon szerződésszegésekkel összefüggésben, amelyek alapján a kötbért követelik, kártérítést is kérnek a jogellenesen elért nyereség kiadása formájában?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/12


A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2019. október 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – B. K. kontra Szlovén Köztársaság

(C-742/19. sz. ügy)

(2020/C 19/15)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Vrhovno sodišče Republike Slovenije

Az alapeljárás felei

Felperes: B. K.

Alperes: Szlovén Köztársaság

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Alkalmazandó-e a 2003/88/EK irányelv (1) 2. cikke azokra a munkavállalókra is, akik a védelmi ágazatban végeznek munkát, vagyis a békeidőben ügyeletet ellátó katonai személyzetre?

2)

Ellentétes-e 2003/88/EK irányelv 2. cikkének rendelkezésével az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a védelmi ágazat munkavállalói által a munkahelyen vagy meghatározott helyen (de nem a lakóhelyükön) töltött ügyelet, vagyis a védelmi ágazatban szolgálatot teljesítő katonai személyzet jelenléte az ügyeletben – amely alatt a katonai személyzet tényleges munkát nem végez, mindazonáltal fizikailag jelen kell lennie a laktanyában – nem számít hozzá a munkaidőhöz?


(1)  A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.)


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/12


A Juzgado de lo Contencioso-Administrativo no 17 de Barcelona (Spanyolország) által 2019. október 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – UD kontra Subdelegación del Gobierno en Barcelona

(C-746/19. sz. ügy)

(2020/C 19/16)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Contencioso-Administrativo no 17 de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: UD

Alperes: Subdelegación del Gobierno en Barcelona

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Helyesen ültette-e át a spanyol állam a 2008/115 irányelvet (1) a spanyol szabályozásba (a 2/2009. sz. sarkalatos törvénnyel módosított 4/2000. sz. sarkalatos törvény), ha a jogellenes tartózkodásra elsődleges válaszként a pénzbírságot tartja fenn, és csak súlyosabb esetekre alkalmazza a kiutasítást?

2)

Az összhangban álló értelmezés elve értelmében hivatkozhat-e a spanyol állam a 2008/115 irányelv közvetlen alkalmazására, akár a nemzeti szabályozásban foglaltak ellenére, és a külföldi állampolgár helyzetét súlyosbítva is?

3)

Értelmezhető-e a 2008/115 irányelvvel összhangban a 4/2000. sz. sarkalatos törvény 55. cikkének (1) bekezdése és 57. cikkének (1) bekezdése, vagyis, míg a spanyol belső jogrendben hatályos egy olyan rendelkezés, amely rögzíti, hogy a jogellenes tartózkodás elsődleges szankciója a pénzbírság, vagy épp ellenkezőleg, az a spanyol jogrenddel szembeni, contra legem értelmezést eredményezne?

4)

A nemzeti bíróság köteles-e továbbra is a pénzbírság szankciót alkalmazni elsődleges szankcióként, és súlyos esetekben a kiutasítást, vagy épp ellenkezőleg, mindenképpen köteles minden esetben a kiutasítást alkalmazni, a 2008/115 irányelvben foglalt kivételes esetektől eltekintve?


(1)  A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 348., 98. o.)


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/13


A Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (Portugália) által 2019. október 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ramada Storax SA kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

(C-756/19. sz. ügy)

(2020/C 19/17)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD)

Az alapeljárás felei

Felperes: Ramada Storax SA

Alperes: Autoridade Tributária e Aduaneira

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Értelmezhető-e úgy a 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) (héairányelv) 90. és 273. cikke, a héasemlegesség és az arányosság elve, valamint az alapvető gazdasági szabadságok, hogy azok lehetővé teszik a portugál jogalkotó számára, hogy az 1984. december 26-i, 394-B/84. sz. törvényrendelettel jóváhagyott, hozzáadottérték-adóról szóló törvénykönyv (héatörvénykönyv) 78. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében korlátozza a hozzáadottérték-adó kiigazítását olyan követelések vonatkozásában, amelyeket fizetésképtelenségi eljárás keretében behajthatatlannak minősítettek az ugyanezen rendelkezésben előírt esetekben (vagyis, ha a fizetésképtelenség korlátozott jellege megállapítást nyert, a 2004. március 18-i 53/2004. sz. törvényrendelettel jóváhagyott Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas [CIRE] [a fizetésképtelenségi és vállalat-helyreállítási törvénykönyv] által előírtak szerint, a követelések elismeréséről és elsőbbségéről szóló ítélet jogerőre emelkedését, vagy – adott esetben – a szóban forgó törvénykönyv 156. cikkében foglalt megállapodás tárgyát képező terv jóváhagyását követően), olyan módon, hogy e tekintetben nem ismerik el a más tagállamok által hozott azon határozatokat, amelyek egy csődeljárás keretében követelt tartozás behajthatatlanságát állapítják meg?


(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.)


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/14


A Polymeles Protodikeio Athinon (Görögország) által 2019. október 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – OH kontra ID

(C-758/19. sz. ügy)

(2020/C 19/18)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Polymeles Protodikeio Athinon

Az alapeljárás felei

Felperes: OH

Alperes: ID

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A tartalom és a követett cél tekintetében egybeesik-e egymással a „bírósági eljárás alóli mentesség” és a „mentesség” jegyzőkönyv (1) 11. cikke szerinti fogalma?

2)

Magában foglalja-e a 11. cikk szerinti „bírósági eljárás alóli mentesség”/„mentesség” a büntetőeljárások mellett azokat a polgári eljárásokat is, amelyeket harmadik személy sértettek indítanak a Bizottság tagjaival szemben, és kiterjed-e azokra?

3)

Megvonható-e a biztostól a „bírósági eljárás alóli mentessége”/„mentessége” a jelen ügyben indított eljáráshoz hasonló, vele szemben indított polgári eljárás keretében is? Igenlő válasz esetén kinek kell kezdeményeznie a mentesség megvonására irányuló eljárást?

4)

Hatáskörrel rendelkeznek-e az Európai Unió bíróságai a jelen ügyben indított keresethez hasonló, valamely biztossal szemben szerződésen kívüli felelősség miatt előterjesztett kereset elbírálására is?


(1)  A[z Európai Unió működéséről szóló s]zerződéshez jelenleg 7. sz. jegyzőkönyvként csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 11. cikke.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/15


A First-tier Tribunal (Tax Chamber) (Egyesült Királyság) által 2019. október 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JCM Europe (UK) Ltd kontra Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

(C-760/19. sz. ügy)

(2020/C 19/19)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

First-tier Tribunal (Tax Chamber)

Az alapeljárás felei

Felperes: JCM Europe (UK) Ltd

Alperes: Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Érvénytelen-e az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra (KN) szerinti besorolásáról szóló, 2016. szeptember 28-i (EU) 2016/1760 bizottsági végrehajtási rendelet (1) abban a részében, amelyben a [2016/1760 rendeletben] megjelölt bankjegyvizsgálót és készpénztároló dobozokat a KN 90314990 vámtarifaalszám helyett a KN 84729070 vámtarifaalszám alá sorolja be?

2.

Közelebbről, érvénytelen-e a [2016/1760 rendelet], amennyiben:

a)

indokolatlanul korlátozza a 9031 vámtarifaszám hatályát;

b)

indokolatlanul kiterjeszti a 8472 vámtarifaszám hatályát;

c)

megengedhetetlen tényezőket vesz figyelembe;

d)

a szóban forgó rendeletben leírt termék besorolásánál nem veszi kellően figyelembe a Magyarázatot, a KN vámtarifaszámokat és/vagy az általános értelmezési szabályokat?


(1)  HL 2016. L 269., 6. o.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/15


A Tribunal Judicial da Comarca dos Açores (Portugália) által 2019. október 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – QE, RD kontra SATA International –- Serviços de Transportes Aéreos, S. A.

(C-766/19. sz. ügy)

(2020/C 19/20)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Judicial da Comarca dos Açores

Az alapeljárás felei

Felperes: QE, RD

Alperes: SATA International – Serviços de Transportes Aéreos, S. A.

Perbe hívott: ANA – Aeroportos de Portugal, S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Megállapítható-e, hogy a lisszaboni repülőtéren 2017. május 10-én történtekhez hasonló esemény, amelynek során az üzemanyag-ellátásban olyan általános és jelentős zavar következett be, amely lehetetlenné tette a repülőgépek üzemanyag-feltöltését a szivattyúrendszer meghibásodása következtében, amely megakadályozta, hogy az ellátási rendszerbe átszivattyúzzák az üzemanyagot, amely rendszerért a repülőtéri infrastruktúrát üzemeltető vállalkozások felelnek, valamint amely meghibásodás megzavarta az említett repülőtér folyamatos működését és üzemeltetését, illetve 473 légi járat késését és törlését okozta, amelyből 12 légi járatot átirányítottak, 98-at töröltek és 363 késett, illetve ez több, mint 41 000 utast érintett, a 261/2004 rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülménynek” minősül, amely mentesíti a légi fuvarozót a kártalanítási kötelezettség alól?

2)

Megállapítható-e, hogy az a légitársaság, amely – mivel a lisszaboni repülőtéren lehetetlenné vált a repülőgépek üzemanyaggal való feltöltése – a fent leírt körülmények között úgy határoz, hogy egy másik közeli repülőtéren (Porto) végzi el az üzemanyag-feltöltést, és amely a lisszaboni repülőtérről történő későbbi indulásból adódó késés és a másik repülőtéren történő üzemanyag-feltöltés következtében, amely azzal járt, hogy a szóban forgó repülőgép személyzete már nem rendelkezett azon repülési szolgálati idővel, amely a törvény alapján lehetővé teszi számukra a járat teljesítését késés esetén is, másik légitársasággal teljes bérleti szerződést köt (ACMI - légi jármű, személyzet, karbantartás, biztosítás) a hivatkozott járat teljesítésére, minden észszerű intézkedést megtett a járat késésének csökkentésére?


(1)  A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.; helyesbítés: HL 2019. L 119., 202. o.)


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/16


A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2019. október 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bundesrepublik Deutschland kontra SE

(C-768/19. sz. ügy)

(2020/C 19/21)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Bundesrepublik Deutschland

Alperes: SE

Az eljárásban részt vesz: Der Vertreter des Bundesinteresses beim Bundesverwaltungsgericht

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az olyan menedékkérő esetében, aki azon gyermeke nagykorúvá válását megelőzően, akivel a származási országban családi kötelék állt fenn, és akinek kiegészítő védelmi jogállását a nagykorúvá válása előtt előterjesztett, védelem iránti kérelem alapján a nagykorúvá válását követően elismerték (a továbbiakban: védelemben részesülő), beutazott a védelemben részesülő fogadó tagállamába, és ott szintén nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: menedékkérő), egy olyan nemzeti szabályozás alapján, amely a védelemben részesülőből kiindulva levezetett kiegészítő védelem elismeréséhez való jog biztosításához a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének j) pontját veszi alapul, azon kérdés szempontjából, hogy a védelemben részesülő a 2011/95/EU irányelv (1) 2. cikke j) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében „kiskorú”-e, a menedékkérő menedékjog iránti kérelme tárgyában hozott határozat meghozatalának időpontját vagy valamely korábbi időpontot kell-e figyelembe venni, például azt az időpontot, amikor

a)

a védelemben részesülő kiegészítő védelmi jogállását elismerték,

b)

a menedékkérő benyújtotta a menedékjog iránti kérelmét,

c)

a menedékkérő beutazott a fogadó tagállamba vagy

d)

a védelemben részesülő benyújtotta a menedékjog iránti kérelmét?

2)

Arra az esetre,

a)

ha a kérelem benyújtásának időpontja irányadó:

 

E tekintetben a védelem írásban, szóban vagy más módon kinyilvánított kérelmezését, amely a menedékjog iránti kérelem tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság tudomására jutott (menedékjog iránti kérelem) vagy a nemzetközi védelem iránt hivatalosan előterjesztett kérelmet kell figyelembe venni?

b)

ha a menedékkérő beutazásának időpontja vagy a menedékjog iránti kérelemnek a menedékkérő általi benyújtásának időpontja irányadó: Jelentőséggel bír-e, hogy a későbbi időpontban kiegészítő védelemben részesülőként elismert védelemben részesülő által előterjesztett védelem iránti kérelemről ebben az időpontban még nem döntöttek?

3)

a)

Milyen követelményeket kell támasztani a lenti 1. pontban ismertetett helyzetben abból a célból, hogy a menedékkérő esetében olyan „családtag[ról]” (a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének j) pontja) legyen szó, aki „nemzetközi védelem iránti kérelemmel összefüggésben […] [ugyanazon] tagállamban” tartózkodik, amelyben az a személy tartózkodik, aki nemzetközi védelemben részesül, és akivel a családi kötelék „már a származási országban is” fennállt? Ez feltételezi-e különösen azt, hogy a védelemben részesülő és a menedékkérő között az Alapjogi Charta 7. cikke értelmében vett családi élet a fogadó tagállamban folytatódott, vagy e tekintetben elegendő a védelemben részesülő és a menedékkérő puszta egyidejű jelenléte a fogadó tagállamban? A szülő akkor is családtagnak minősül-e, ha a beutazás a konkrét ügy körülményei alapján nem arra irányult, hogy ténylegesen gyakorolják a 2011/95/EU irányelv 2. cikke j) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében vett, olyan személyért való felelősséget, aki nemzetközi védelemben részesül, és aki még kiskorú és nem házas?

b)

Amennyiben a harmadik kérdés a) pontjára azt a választ kell adni, hogy a védelemben részesülő és a menedékkérő között a fogadó tagállamban folytatódnia kellett az Alapjogi Charta 7. cikke értelmében vett családi életnek, van-e jelentősége annak, hogy milyen időpontban folytatódott a családi élet? E tekintetben különösen figyelembe kell-e venni azt, hogy a családi élet a menedékkérő beutazását követő egy bizonyos határidőn belül, a menedékkérő menedékjogi iránti kérelme benyújtásának időpontjában vagy olyan időpontban folytatódott, amikor a védelemben részesülő még kiskorú volt?

4)

Megszűnik-e a menedékkérőnek a 2011/95/EU irányelv 2. cikke j) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében vett családtagi minősége a védelemben részesülő nagykorúvá válásával, valamint a kiskorú és nem házas személyért való felelősség ezzel összefüggő megszűnésével? Az erre a kérdésre adandó nemleges válasz esetén: E családtagi minőség (és az ehhez kapcsolódó jogok) ezen időpontot követően időbeli korlátozás nélkül fennmarad-e, vagy egy bizonyos határidő elteltével (ha igen: mely határidő elteltével?) vagy bizonyos események bekövetkezésével (ha igen: mely események bekövetkezésével?) megszűnik?


(1)  A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítések: HL 2017. L 167., 58. o.; HL 2019. L 19., 20. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/18


A Symvoulio tis Epikrateias (Görögország) által 2019. október 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NAMA Symvouloi Michanikoi kai Meletites A. E. – LDK Symvouloi Michanikoi A. E., NAMA Symvouloi Michanikoi kai Meletites A. E., LDK Symvouloi Michanikoi A. E. kontra Archi Exetasis Prodikastikon Prosfygon (AEPP), ATTIKO METRO A. E.

(C-771/19. sz. ügy)

(2020/C 19/22)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Symvoulio tis Epikrateias

Az alapeljárás felei

Felperesek: NAMA Symvouloi Michanikoi kai Meletites A. E. – LDK Symvouloi Michanikoi A. E., NAMA Symvouloi Michanikoi kai Meletites A. E., LDK Symvouloi Michanikoi A. E.

Alperesek: Archi Exetasis Prodikastikon Prosfygon (AEPP), ATTIKO METRO A. E.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

a)

A Fastweb ítéletben (C-100/12), a PFE ítéletben (C-689/13), az Archus és Gama ítéletben (C-131/16), valamint a Lombardi ítéletben (C-333/18) levont következtetések tükrében úgy kell-e értelmezni a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv (1) 1. cikkének (3) bekezdését, 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, valamint 2a. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti bírósági gyakorlat, amelynek értelmében abban az esetben, ha az ajánlatkérő szerv határozatával valamely ajánlattevőt nem a szerződés odaítélésének végső szakaszában, hanem a közbeszerzési eljárás egy korábbi szakaszában (mint például a műszaki ajánlatok vizsgálatának szakaszában) zárja ki, viszont egy másik érdekelt fél (versenytárs) ajánlatát elfogadja, a kizárt ajánlattevőnek abban az esetben, ha a hatáskörrel rendelkező bíróság elutasítja [az AEEP határozata] végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmét ezen ajánlattevő közbeszerzési eljárásból történő kizárására vonatkozó részében, továbbra is jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy ugyanezzel a felfüggesztés iránti kérelemmel a másik ajánlattevő kizárását kérje pusztán arra hivatkozva, hogy e másik ajánlattevő ajánlatát az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének megsértésével fogadták el?

b)

Az a) pontban szereplő kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a fent említett rendelkezéseket, hogy a fentiek tükrében a kizárt ajánlattevő a felfüggesztés iránti kérelemmel – elsősorban abból a célból, hogy felfüggesszék a közbeszerzési eljárást és a szerződésnek a versenytárs javára olyan határozattal történő odaítélését, amelyet az eljárás későbbi szakaszában kellene meghozni, másodlagosan pedig abból a célból, hogy az elsődleges bírósági jogorvoslati kérelem (megsemmisítés iránti kérelem) sikeressége esetén a szóban forgó versenytársat kizárják, a szerződés odaítélését megsemmisítsék, és esetlegesen ugyanezen okból olyan új közbeszerzési eljárást indítsanak, amelyen részt vesz a kizárt ajánlattevő – a versenytárs közbeszerzési eljárásban való részvételének bármilyen hibájára, vagyis a versenytárs ajánlatában szereplő más olyan szabálytalanságokra is hivatkozhat, amelyek eltérnek azoktól a szabálytalanságoktól, amelyek miatt a saját ajánlatát kizárták?

2)

Az előző kérdésre adandó válasz tekintetében – a Bietergemeinschaft Technische Gebäudebetreuung und Caverion Österreich ítéletben (C-355/15) tett megállapításokra is tekintettel – releváns-e az a tény, hogy az ideiglenes (de a végleges) bírói jogvédelemhez való hozzáférés annak van alárendelve, hogy a közigazgatási jogorvoslatok vizsgálatáért felelős független nemzeti szerv az elé terjesztett jogorvoslatot elutasítsa?

3)

Az első kérdésre adandó válasz tekintetében releváns-e az a tény az, hogy abban az esetben, ha helyt adnak a kizárt ajánlattevő által a versenytárs közbeszerzési eljárásban való részvételével szemben felhozott kifogásoknak: a) előfordulhat, hogy nincs lehetőség új közbeszerzési eljárás lebonyolítására, vagy b) az az ok, amely miatt a felperest kizárták, nem teszi lehetővé ez utóbbi részvételét az esetleges új közbeszerzési eljárásban?


(1)  92/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 76., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 1. kötet, 315. o.)


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/19


A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A. B. és B. B. kontra Personal Exchange International Limited

(C-774/19. sz. ügy)

(2020/C 19/23)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Vrhovno sodišče Republike Slovenije

Az alapeljárás felei

Felperes: A. B. és B. B.

Alperes: Personal Exchange International Limited

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001 rendelet (1) 15. cikkének (1) bekezdését, hogy a fogyasztó által kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződésnek minősíthető egy olyan, online pókerjátékra vonatkozó, távollevők közötti szerződés is, amelyet valamely magánszemély interneten keresztül kötött meg egy külföldi onlinejáték üzemeltetővel, és amelyre vonatkoznak e játéküzemeltető általános szerződési feltételei, ha a szóban forgó magánszemély több éven keresztül az így megszerzett jövedelemből vagy pókerjátékon szerzett nyereményekből tartotta el magát, noha e tevékenységi kört hivatalosan nem vetette nyilvántartásba, egyébként pedig e tevékenység végzését harmadik személyek részére nem kínálja fel fizetős szolgáltatásként a piacon?


(1)  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/19


A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VB, WA kontra BNP Paribas Personal Finance SA

(C-776/19. sz. ügy)

(2020/C 19/24)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de grande instance de Paris

Az alapeljárás felei

Felperesek: VB, WA

Alperes: BNP Paribas Personal Finance SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel (1) ellentétes-e az elévülési szabályok alkalmazása a következő esetekben: (a) egy feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása, (b) az esetleges visszatérítések esetében, c) amikor a fogyasztó a felperes, és d) amikor a fogyasztó az alperes, ideértve a viszontkeresetet is?

2)

Az első kérdésre adandó részben vagy teljes egészében nemleges válasz esetén az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az elévülés kezdő időpontjaként a hitelajánlat elfogadásának, nem pedig a komoly pénzügyi nehézségek felmerülésének időpontját határozza meg?

3)

Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével?

4)

A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:

az előzetes hitelajánlat részletezi a kölcsön futamideje alatt megvalósításra kerülő árfolyamműveleteket, és pontosítja, hogy az euró/svájci frank átváltási árfolyamként az árfolyamműveletet meghatározó esemény előtt két munkanappal az Európai Központi Bank honlapján közzétett árfolyamot kell alkalmazni;

az ajánlatban szerepel, hogy a kölcsönfelvevő a svájci frankról euróra és az euróról svájci frankra történő átváltással kapcsolatos műveleteket a hitel működtetéséhez és törlesztéséhez szükségesnek fogadja el, és hogy a hitelező váltja át a hitel járulékos költségeinek megfizetése után az euróban meghatározott havi törlesztőrészletek egyenlegét svájci frankra;

az ajánlat rámutat arra, hogy ha az árfolyamművelet az esedékességkor svájci frankban alacsonyabb törlesztési összeget eredményez, akkor a tőketörlesztés lelassul, és a tőkeösszeg esetlegesen még nem törlesztett része bekerül a tartozás svájci frankban meghatározott negatív egyenlegébe; arra, hogy a kölcsön tőkeösszegének törlesztése a havi törlesztések folyamán alkalmazott átváltási árfolyam változásaitól, emelkedésétől vagy csökkenésétől függően alakul, továbbá arra, hogy e változások a tőketörlesztés időtartamának meghosszabbításához vagy lerövidüléséhez vezethetnek, és adott esetben módosíthatják a törlesztéssel járó teljes terhet;

az „euróban történő belső elszámolás” és a „svájci frankban történő belső elszámolás” című pontok részletezik az egyes elszámolásokban jóváírt, illetve terhelt egyes esedékes törlesztésekkor végrehajtott műveleteket, és a szerződés átlátható módon kifejti a külföldi pénznem átváltásának konkrét mechanizmusát; és annak ellenére, hogy az ajánlat nem tartalmaz többek között sem az „árfolyamkockázatra” – amelyet a kirovó pénznemben szerzett jövedelem hiányában a kölcsönfelvevő visel –, sem a „kamatkockázatra” vonatkozó kifejezett hivatkozást?

5)

Abban az esetben, ha a negyedik kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 25 éves időtartamú szerződésben a negyedik kérdésben említett elemek kizárólag a kirovó pénznemnek a lerovó pénznemhez képest 5,37%-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés?

6)

Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás?

7)

Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapta ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata?

8)

Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/21


A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XZ, YY kontra BNP Paribas Personal Finance SA

(C-777/19. sz. ügy)

(2020/C 19/25)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de grande instance de Paris

Az alapeljárás felei

Felperesek: XZ, YY

Alperes: BNP Paribas Personal Finance SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel (1) ellentétes-e az elévülési szabályok alkalmazása a következő esetekben: (a) egy feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása, (b) az esetleges visszatérítések esetében, c) amikor a fogyasztó a felperes, és d) amikor a fogyasztó az alperes, ideértve a viszontkeresetet is?

2)

Az első kérdésre adandó részben vagy teljes egészében nemleges válasz esetén az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az elévülés kezdő időpontjaként a hitelajánlat elfogadásának, nem pedig a komoly pénzügyi nehézségek felmerülésének időpontját határozza meg?

3)

Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével?

4)

A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:

az előzetes hitelajánlat részletezi a kölcsön futamideje alatt megvalósításra kerülő árfolyamműveleteket, és pontosítja, hogy az euró/svájci frank átváltási árfolyamként az árfolyamműveletet meghatározó esemény előtt két munkanappal az Európai Központi Bank honlapján közzétett árfolyamot kell alkalmazni;

az ajánlatban szerepel, hogy a kölcsönfelvevő a svájci frankról euróra és az euróról svájci frankra történő átváltással kapcsolatos műveleteket a hitel működtetéséhez és törlesztéséhez szükségesnek fogadja el, és hogy a hitelező váltja át a hitel járulékos költségeinek megfizetése után az euróban meghatározott havi törlesztőrészletek egyenlegét svájci frankra;

az ajánlat rámutat arra, hogy ha az árfolyamművelet az esedékességkor svájci frankban alacsonyabb törlesztési összeget eredményez, akkor a tőketörlesztés lelassul, és a tőkeösszeg esetlegesen még nem törlesztett része bekerül a tartozás svájci frankban meghatározott negatív egyenlegébe; arra, hogy a kölcsön tőkeösszegének törlesztése a havi törlesztések folyamán alkalmazott átváltási árfolyam változásaitól, emelkedésétől vagy csökkenésétől függően alakul, továbbá arra, hogy e változások a tőketörlesztés időtartamának meghosszabbításához vagy lerövidüléséhez vezethetnek, és adott esetben módosíthatják a törlesztéssel járó teljes terhet;

az „euróban történő belső elszámolás” és a „svájci frankban történő belső elszámolás” című pontok részletezik az egyes elszámolásokban jóváírt, illetve terhelt egyes esedékes törlesztésekkor végrehajtott műveleteket, és a szerződés átlátható módon kifejti a külföldi pénznem átváltásának konkrét mechanizmusát; és annak ellenére, hogy az ajánlat nem tartalmaz többek között sem az „árfolyamkockázatra” – amelyet a kirovó pénznemben szerzett jövedelem hiányában a kölcsönfelvevő visel –, sem a „kamatkockázatra” vonatkozó kifejezett hivatkozást?

5)

Abban az esetben, ha a negyedik kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 22 éves időtartamú szerződésben a negyedik kérdésben említett elemek kizárólag a kirovó pénznemnek a lerovó pénznemhez képest 5–6 %-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés?

6)

Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás?

7)

Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapta ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata?

8)

Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/23


A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ZX kontra BNP Paribas Personal Finance SA

(C-778/19. sz. ügy)

(2020/C 19/26)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de grande instance de Paris

Az alapeljárás felei

Felperes: ZX

Alperes: BNP Paribas Personal Finance SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel (1) ellentétes-e az elévülési szabályok alkalmazása a következő esetekben: (a) egy feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása, (b) az esetleges visszatérítések esetében, c) amikor a fogyasztó a felperes, és d) amikor a fogyasztó az alperes, ideértve a viszontkeresetet is?

2)

Az első kérdésre adandó részben vagy teljes egészében nemleges válasz esetén az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az elévülés kezdő időpontjaként a hitelajánlat elfogadásának, nem pedig a komoly pénzügyi nehézségek felmerülésének időpontját határozza meg?

3)

Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével?

4)

A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:

az előzetes hitelajánlat részletezi a kölcsön futamideje alatt megvalósításra kerülő árfolyamműveleteket, és pontosítja, hogy az euró/svájci frank átváltási árfolyamként az árfolyamműveletet meghatározó esemény előtt két munkanappal az Európai Központi Bank honlapján közzétett árfolyamot kell alkalmazni;

az ajánlatban szerepel, hogy a kölcsönfelvevő a svájci frankról euróra és az euróról svájci frankra történő átváltással kapcsolatos műveleteket a hitel működtetéséhez és törlesztéséhez szükségesnek fogadja el, és hogy a hitelező váltja át a hitel járulékos költségeinek megfizetése után az euróban meghatározott havi törlesztőrészletek egyenlegét svájci frankra;

az ajánlat rámutat arra, hogy ha az árfolyamművelet az esedékességkor svájci frankban alacsonyabb törlesztési összeget eredményez, akkor a tőketörlesztés lelassul, és a tőkeösszeg esetlegesen még nem törlesztett része bekerül a tartozás svájci frankban meghatározott negatív egyenlegébe; arra, hogy a kölcsön tőkeösszegének törlesztése a havi törlesztések folyamán alkalmazott átváltási árfolyam változásaitól, emelkedésétől vagy csökkenésétől függően alakul, továbbá arra, hogy e változások a tőketörlesztés időtartamának meghosszabbításához vagy lerövidüléséhez vezethetnek, és adott esetben módosíthatják a törlesztéssel járó teljes terhet;

az „euróban történő belső elszámolás” és a „svájci frankban történő belső elszámolás” című pontok részletezik az egyes elszámolásokban jóváírt, illetve terhelt egyes esedékes törlesztésekkor végrehajtott műveleteket, és a szerződés átlátható módon kifejti a külföldi pénznem átváltásának konkrét mechanizmusát; és annak ellenére, hogy az ajánlat nem tartalmaz többek között sem az „árfolyamkockázatra” – amelyet a kirovó pénznemben szerzett jövedelem hiányában a kölcsönfelvevő visel –, sem a „kamatkockázatra” vonatkozó kifejezett hivatkozást?

5)

Abban az esetben, ha a negyedik kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 25 éves időtartamú szerződésben a negyedik kérdésben említett elemek kizárólag a kirovó pénznemnek a lerovó pénznemhez képest 5,37%-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés?

6)

Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás?

7)

Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapta ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata?

8)

Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/24


A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AV kontra BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

(C-779/19. sz. ügy)

(2020/C 19/27)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de grande instance de Paris

Az alapeljárás felei

Felperes: AV

Alperesek: BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel (1) ellentétes-e az elévülési szabályok alkalmazása a következő esetekben: (a) egy feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása, (b) az esetleges visszatérítések esetében, c) amikor a fogyasztó a felperes, és d) amikor a fogyasztó az alperes, ideértve a viszontkeresetet is?

2)

Az első kérdésre adandó részben vagy teljes egészében nemleges válasz esetén az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az elévülés kezdő időpontjaként a hitelajánlat elfogadásának, nem pedig a komoly pénzügyi nehézségek felmerülésének időpontját határozza meg?

3)

Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével?

4)

A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:

az előzetes hitelajánlat részletezi a kölcsön futamideje alatt megvalósításra kerülő árfolyamműveleteket, és pontosítja, hogy az euró/svájci frank átváltási árfolyamként az árfolyamműveletet meghatározó esemény előtt két munkanappal az Európai Központi Bank honlapján közzétett árfolyamot kell alkalmazni;

az ajánlatban szerepel, hogy a kölcsönfelvevő a svájci frankról euróra és az euróról svájci frankra történő átváltással kapcsolatos műveleteket a hitel működtetéséhez és törlesztéséhez szükségesnek fogadja el, és hogy a hitelező váltja át a hitel járulékos költségeinek megfizetése után az euróban meghatározott havi törlesztőrészletek egyenlegét svájci frankra;

az ajánlat rámutat arra, hogy ha az árfolyamművelet az esedékességkor svájci frankban alacsonyabb törlesztési összeget eredményez, akkor a tőketörlesztés lelassul, és a tőkeösszeg esetlegesen még nem törlesztett része bekerül a tartozás svájci frankban meghatározott negatív egyenlegébe; arra, hogy a kölcsön tőkeösszegének törlesztése a havi törlesztések folyamán alkalmazott átváltási árfolyam változásaitól, emelkedésétől vagy csökkenésétől függően alakul, továbbá arra, hogy e változások a tőketörlesztés időtartamának meghosszabbításához vagy lerövidüléséhez vezethetnek, és adott esetben módosíthatják a törlesztéssel járó teljes terhet;

az „euróban történő belső elszámolás” és a „svájci frankban történő belső elszámolás” című pontok részletezik az egyes elszámolásokban jóváírt, illetve terhelt egyes esedékes törlesztésekkor végrehajtott műveleteket, és a szerződés átlátható módon kifejti a külföldi pénznem átváltásának konkrét mechanizmusát; és annak ellenére, hogy az ajánlat nem tartalmaz többek között sem az „árfolyamkockázatra” – amelyet a kirovó pénznemben szerzett jövedelem hiányában a kölcsönfelvevő visel –, sem a „kamatkockázatra” vonatkozó kifejezett hivatkozást?

5)

Abban az esetben, ha a negyedik kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 25 éves időtartamú szerződésben a negyedik kérdésben említett elemek kizárólag a kirovó pénznemnek a lerovó pénznemhez képest 5,61%-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés?

6)

Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás?

7)

Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapta ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata?

8)

Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/26


A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BW, CX kontra BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

(C-780/19. sz. ügy)

(2020/C 19/28)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de grande instance de Paris

Az alapeljárás felei

Felperesek: BW, CX

Alperesek: BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel (1) ellentétes-e az elévülési szabályok alkalmazása a következő esetekben: (a) egy feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása, (b) az esetleges visszatérítések esetében, c) amikor a fogyasztó a felperes, és d) amikor a fogyasztó az alperes, ideértve a viszontkeresetet is?

2)

Az első kérdésre adandó részben vagy teljes egészében nemleges válasz esetén az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az elévülés kezdő időpontjaként a hitelajánlat elfogadásának, nem pedig a komoly pénzügyi nehézségek felmerülésének időpontját határozza meg?

3)

Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével?

4)

A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:

az előzetes hitelajánlat részletezi a kölcsön futamideje alatt megvalósításra kerülő árfolyamműveleteket, és pontosítja, hogy az euró/svájci frank átváltási árfolyamként az árfolyamműveletet meghatározó esemény előtt két munkanappal az Európai Központi Bank honlapján közzétett árfolyamot kell alkalmazni;

az ajánlatban szerepel, hogy a kölcsönfelvevő a svájci frankról euróra és az euróról svájci frankra történő átváltással kapcsolatos műveleteket a hitel működtetéséhez és törlesztéséhez szükségesnek fogadja el, és hogy a hitelező váltja át a hitel járulékos költségeinek megfizetése után az euróban meghatározott havi törlesztőrészletek egyenlegét svájci frankra;

az ajánlat rámutat arra, hogy ha az árfolyamművelet az esedékességkor svájci frankban alacsonyabb törlesztési összeget eredményez, akkor a tőketörlesztés lelassul, és a tőkeösszeg esetlegesen még nem törlesztett része bekerül a tartozás svájci frankban meghatározott negatív egyenlegébe; arra, hogy a kölcsön tőkeösszegének törlesztése a havi törlesztések folyamán alkalmazott átváltási árfolyam változásaitól, emelkedésétől vagy csökkenésétől függően alakul, továbbá arra, hogy e változások a tőketörlesztés időtartamának meghosszabbításához vagy lerövidüléséhez vezethetnek, és adott esetben módosíthatják a törlesztéssel járó teljes terhet;

az „euróban történő belső elszámolás” és a „svájci frankban történő belső elszámolás” című pontok részletezik az egyes elszámolásokban jóváírt, illetve terhelt egyes esedékes törlesztésekkor végrehajtott műveleteket, és a szerződés átlátható módon kifejti a külföldi pénznem átváltásának konkrét mechanizmusát; és annak ellenére, hogy az ajánlat nem tartalmaz többek között sem az „árfolyamkockázatra” – amelyet a kirovó pénznemben szerzett jövedelem hiányában a kölcsönfelvevő visel –, sem a „kamatkockázatra” vonatkozó kifejezett hivatkozást?

5)

Abban az esetben, ha a negyedik kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 25 éves időtartamú szerződésben a negyedik kérdésben említett elemek kizárólag a kirovó pénznemnek a lerovó pénznemhez képest 5,33%-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés?

6)

Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás?

7)

Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapta ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata?

8)

Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/28


A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DY, EX kontra BNP Paribas Personal Finance SA

(C-781/19. sz. ügy)

(2020/C 19/29)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de grande instance de Paris

Az alapeljárás felei

Felperesek: DY, EX

Alperes: BNP Paribas Personal Finance SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel (1) ellentétes-e az elévülési szabályok alkalmazása a következő esetekben: (a) egy feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása, (b) az esetleges visszatérítések esetében, c) amikor a fogyasztó a felperes, és d) amikor a fogyasztó az alperes, ideértve a viszontkeresetet is?

2)

Az első kérdésre adandó részben vagy teljes egészében nemleges válasz esetén az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az elévülés kezdő időpontjaként a hitelajánlat elfogadásának, nem pedig a komoly pénzügyi nehézségek felmerülésének időpontját határozza meg?

3)

Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével?

4)

A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:

az előzetes hitelajánlat részletezi a kölcsön futamideje alatt megvalósításra kerülő árfolyamműveleteket, és pontosítja, hogy az euró/svájci frank átváltási árfolyamként az árfolyamműveletet meghatározó esemény előtt két munkanappal az Európai Központi Bank honlapján közzétett árfolyamot kell alkalmazni;

az ajánlatban szerepel, hogy a kölcsönfelvevő a svájci frankról euróra és az euróról svájci frankra történő átváltással kapcsolatos műveleteket a hitel működtetéséhez és törlesztéséhez szükségesnek fogadja el, és hogy a hitelező váltja át a hitel járulékos költségeinek megfizetése után az euróban meghatározott havi törlesztőrészletek egyenlegét svájci frankra;

az ajánlat rámutat arra, hogy ha az árfolyamművelet az esedékességkor svájci frankban alacsonyabb törlesztési összeget eredményez, akkor a tőketörlesztés lelassul, és a tőkeösszeg esetlegesen még nem törlesztett része bekerül a tartozás svájci frankban meghatározott negatív egyenlegébe; arra, hogy a kölcsön tőkeösszegének törlesztése a havi törlesztések folyamán alkalmazott átváltási árfolyam változásaitól, emelkedésétől vagy csökkenésétől függően alakul, továbbá arra, hogy e változások a tőketörlesztés időtartamának meghosszabbításához vagy lerövidüléséhez vezethetnek, és adott esetben módosíthatják a törlesztéssel járó teljes terhet;

az „euróban történő belső elszámolás” és a „svájci frankban történő belső elszámolás” című pontok részletezik az egyes elszámolásokban jóváírt, illetve terhelt egyes esedékes törlesztésekkor végrehajtott műveleteket, és a szerződés átlátható módon kifejti a külföldi pénznem átváltásának konkrét mechanizmusát;

és annak ellenére, hogy az ajánlat nem tartalmaz többek között sem az „árfolyamkockázatra” – amelyet a kirovó pénznemben szerzett jövedelem hiányában a kölcsönfelvevő visel –, sem a „kamatkockázatra” vonatkozó kifejezett hivatkozást?

5)

Abban az esetben, ha a negyedik kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 25 éves időtartamú szerződésben a negyedik kérdésben említett elemek kizárólag a kirovó pénznemnek a lerovó pénznemhez képest 5,61%-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés?

6)

Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás?

7)

Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapta ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata?

8)

Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/29


A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FA kontra BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

(C-782/19. sz. ügy)

(2020/C 19/30)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de grande instance de Paris

Az alapeljárás felei

Felperes: FA

Alperesek: BNP Paribas Personal Finance SA, Procureur de la République

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel (1) ellentétes-e az elévülési szabályok alkalmazása a következő esetekben: (a) egy feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása, (b) az esetleges visszatérítések esetében, c) amikor a fogyasztó a felperes, és d) amikor a fogyasztó az alperes, ideértve a viszontkeresetet is?

2)

Az első kérdésre adandó részben vagy teljes egészében nemleges válasz esetén az alapügyhöz hasonló ügy körülményei között a tényleges érvényesülés elvének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az elévülés kezdő időpontjaként a hitelajánlat elfogadásának, nem pedig a komoly pénzügyi nehézségek felmerülésének időpontját határozza meg?

3)

Az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló olyan kikötések, amelyek többek között akként rendelkeznek, hogy a svájci frank a kirovó pénznem, az euró pedig a lerovó pénznem, és amelyek hatására a kölcsönfelvevő viseli az árfolyamkockázatot, a szerződésnek a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) [bekezdése] értelmében vett elsődleges tárgyához tartoznak-e, amennyiben nem vitatott az átváltási díjak összege, és vannak olyan kikötések, amelyek adott időpontokban lehetőséget biztosítanak a kölcsönfelvevő számára, hogy előre meghatározott képlet szerint éljen az euróra történő átváltás lehetőségével?

4)

A közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több feltételt azzal az indokkal nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy:

az előzetes hitelajánlat részletezi a kölcsön futamideje alatt megvalósításra kerülő árfolyamműveleteket, és pontosítja, hogy az euró/svájci frank átváltási árfolyamként az árfolyamműveletet meghatározó esemény előtt két munkanappal az Európai Központi Bank honlapján közzétett árfolyamot kell alkalmazni;

az ajánlatban szerepel, hogy a kölcsönfelvevő a svájci frankról euróra és az euróról svájci frankra történő átváltással kapcsolatos műveleteket a hitel működtetéséhez és törlesztéséhez szükségesnek fogadja el, és hogy a hitelező váltja át a hitel járulékos költségeinek megfizetése után az euróban meghatározott havi törlesztőrészletek egyenlegét svájci frankra;

az ajánlat rámutat arra, hogy ha az árfolyamművelet az esedékességkor svájci frankban alacsonyabb törlesztési összeget eredményez, akkor a tőketörlesztés lelassul, és a tőkeösszeg esetlegesen még nem törlesztett része bekerül a tartozás svájci frankban meghatározott negatív egyenlegébe; arra, hogy a kölcsön tőkeösszegének törlesztése a havi törlesztések folyamán alkalmazott átváltási árfolyam változásaitól, emelkedésétől vagy csökkenésétől függően alakul, továbbá arra, hogy e változások a tőketörlesztés időtartamának meghosszabbításához vagy lerövidüléséhez vezethetnek, és adott esetben módosíthatják a törlesztéssel járó teljes terhet;

az „euróban történő belső elszámolás” és a „svájci frankban történő belső elszámolás” című pontok részletezik az egyes elszámolásokban jóváírt, illetve terhelt egyes esedékes törlesztésekkor végrehajtott műveleteket, és a szerződés átlátható módon kifejti a külföldi pénznem átváltásának konkrét mechanizmusát; és annak ellenére, hogy az ajánlat nem tartalmaz többek között sem az „árfolyamkockázatra” – amelyet a kirovó pénznemben szerzett jövedelem hiányában a kölcsönfelvevő visel –, sem a „kamatkockázatra” vonatkozó kifejezett hivatkozást?

5)

Abban az esetben, ha a negyedik kérdésre igenlő választ kell adni, a közösségi jog hatékony érvényesülésének elve alapján értelmezett 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az alapügyben vizsgáltakhoz hasonló egy vagy több olyan feltételt arra tekintettel nyilvánít az irányelv értelmében „világosnak és érthetőnek”, hogy egy eredetileg 25 éves időtartamú szerződésben a negyedik kérdésben említett elemek kizárólag a kirovó pénznemnek a lerovó pénznemhez képest 5–6 %-os leértékelődésére vonatkozó szimulációval egészülnek ki, anélkül hogy a továbbiakban megjelenne a „kockázat” vagy a „nehézség” kifejezés?

6)

Az eladót, illetve a szolgáltatót, vagy pedig a fogyasztót terheli-e valamely feltételnek a 93/13 irányelv értelmében vett „világos és érthető” jellegére vonatkozó – a szerződéskötés körülményeire is kiterjedő – bizonyítás?

7)

Ha a feltétel világos és érthető jellegére vonatkozó bizonyítás az eladót vagy a szolgáltatót terheli, a 93/13 irányelvvel ellentétes-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely az értékesítési módszerekkel kapcsolatos dokumentumok birtokában megállapítja, hogy a kölcsönfelvevők kötelezettsége annak bizonyítása egyrészt, hogy az e dokumentumokban foglalt információk nekik szóltak, másrészt, hogy a banktól kapta ezeket, vagy éppen ellenkezőleg, ezen irányelv ezekhez az adatokhoz azon vélelem kapcsolását írja elő, amely szerint az e dokumentumokban szereplő információkat – akár szóban – közölték a kölcsönfelvevőkkel, ezen egyszerű vélelem megdöntése pedig az eladó vagy a szolgáltató – aki az általa választott közvetítők által közölt információkért felel – feladata?

8)

Tekintettel arra, hogy egyfelől az eladó vagy a szolgáltató a fogyasztóhoz képest jelentékenyebb eszközökkel bír az árfolyamkockázat előrejelzéséhez, másfelől az eladó vagy szolgáltató korlátozott kockázatot visel, míg a fogyasztó nem, jelentős egyenlőtlenség fennállása körvonalazható-e az alapügyben vizsgálthoz hasonló olyan szerződés esetében, amelyben mind a két fél viseli az árfolyamkockázatot?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/31


Az Audiencia Provincial de Barcelona (Spanyolország) által 2019. október 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Comité Interprofessionel du Vin de Champagne kontra GB

(C-783/19. sz. ügy)

(2020/C 19/31)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Barcelona

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Comité Interprofessionel du Vin de Champagne

Ellenérdekű fél: GB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Valamely eredetmegjelölés oltalmának hatálya nem csak a hasonló termékekkel szemben, hanem olyan szolgáltatásokkal szemben is lehetővé teszi-e annak védelmét, amelyek az említett termékek közvetlen vagy közvetett értékesítéséhez kapcsolódhatnak?

2)

A félrevezető utalással bekövetkező bitorlás kockázata, amelyre a közösségi rendeletek (1) (2) említett cikkei hivatkoznak, elsődlegesen a név vizsgálatának elvégzését igényli-e az átlagfogyasztóra gyakorolt hatásának meghatározása céljából, vagy a félrevezető utalással bekövetkező bitorlás kockázatának elemzéséhez előzetesen meg kell határozni, hogy azonos, hasonló vagy pedig olyan összetett termékekről van-e szó, amelyeknek egyik alkotóelemét eredetmegjelölés oltalma alatt álló termék képezi?

3)

A félrevezető utalással bekövetkező bitorlás kockázatát objektív paraméterekkel kell-e meghatározni, ha a nevek teljesen vagy nagyon nagy mértékben megegyeznek, vagy az idéző és idézett termékekre és szolgáltatásokra figyelemmel azt eltérő fokozatok szerint lehet megállapítani azon következtetés levonásához, hogy a félrevezető utalás kockázata csekély vagy jelentéktelen?

4)

A hivatkozott szabályozás által biztosított oltalom a félrevezető utalás vagy kihasználás veszélye esetén e termékek sajátosságaira jellemző különös oltalomnak tekinthető-e, vagy az oltalomnak mindenképpen a tisztességtelen verseny szabályaihoz kell kapcsolódnia?


(1)  A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006. L 93., 12. o.) 13. cikke

(2)  A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 671. o.) 103. cikke


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/32


A Riigikohus (Észtország) által 2019. október 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – XX kontra Tartu vangla

(C-795/19. sz. ügy)

(2020/C 19/32)

Az eljárás nyelve: észt

A kérdést előterjesztő bíróság

Riigikohus

Az alapeljárás felei

Felperes: XX

Alperes: Tartu vangla

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 2[7]-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (1) 2. cikkének a 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett (2) bekezdését, hogy azzal ellentétesek az olyan nemzeti jogszabályok, amelyek azt írják elő, hogy az előírt normát el nem érő, csökkent hallás a büntetés-végrehajtási tisztviselői tevékenység abszolút akadályát képezi, és amelyek nem engedik meg korrekciós segédeszközök alkalmazását a hallással kapcsolatos követelmények teljesítésének megítélése céljából?


(1)  HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/32


Az Okresný súd Košice I (Szlovákia) által 2019. október 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NI, OJ és PK kontra Sociálna poisťovňa

(C-799/19. sz. ügy)

(2020/C 19/33)

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Okresný súd Košice I

Az alapeljárás felei

Felperesek: NI, OJ, PK

Alperes: Sociálna poisťovňa

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell-e értelmezni a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikkét, hogy a „munkavállalók munkaszerződésből származó, fennálló követeléseinek” fogalma kiterjed a munkavállaló munkabaleset miatt bekövetkezett halálából eredő nem vagyoni kárra is?

2.

Úgy kell-e értelmezni a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét, hogy azt a munkáltatót is fizetésképtelennek kell tekinteni, akivel szemben a munkavállaló munkabaleset miatt bekövetkezett halálából eredő nem vagyoni kárra vonatkozó, bíróság által megítélt követeléssel kapcsolatos végrehajtási kérelmet nyújtottak be, a végrehajtási eljárásban azonban a követelést behajthatatlannak nyilvánították amiatt, hogy a munkáltató semmilyen vagyonnal nem rendelkezik?


(1)  HL 2008. L 283., 36. o.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/33


A Högsta förvaltningsdomstolen (Svédország) által 2019. november 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Danske Bank A/S kontra Skatteverket

(C-812/19. sz. ügy)

(2020/C 19/34)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Högsta förvaltningsdomstolen

Az alapeljárás felei

Felperes: Danske Bank A/S, Danmark, Sverige Filial

Alperes: Skatteverket

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Önálló adóalanynak minősül-e egy másik tagállamban letelepedett bank svéd fióktelepe, amelynek az elsődleges telephely szolgáltatásokat nyújt és annak költségeit ráterheli, amennyiben az elsődleges telephely a másik tagállamban héacsoport részét képezi, a svéd fióktelep azonban egyetlen svéd héacsoportnak sem tagja? (1)


(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/34


A Cour d’appel d'Aix-en-Provence (Franciaország) által 2019. november 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MN

(C-813/19. sz. ügy)

(2020/C 19/35)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d’appel d'Aix-en-Provence

Az alapeljárás felei

Felperes: MN

Alperesek: RJA, RJO, FD, BG, PG, KL, LK, MJ, NI, OH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az európai elfogatóparancs francia ügyészég általi kibocsátásának a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 695–16. és azt követő cikkének rendelkezései által előírt feltételei eleget tesznek-e teljes mértékben az uniós jog értelmében vett hatékony bírói jogvédelem követelményeinek?

2)

Megfelel-e a francia ügyészég az ahhoz szükséges követelményeknek, hogy a 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (1) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „kibocsátó igazságügyi hatóságnak” lehessen minősíteni?


(1)  Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL 2002. L90., magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/34


2019. november 8-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-821/19. sz. ügy)

(2020/C 19/36)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Condou-Durande, J. Tomkin, és Tokár A., meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

A Bizottság arra kéri a Bíróságot, hogy:

a)

állapítsa meg, hogy Magyarország azzal, hogy

a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozóan a 2013/32/EU irányelvben kifejezetten meghatározott okok mellett új elfogadhatatlansági okot vezetett be, megsértette a 2013/32/EU irányelv 33. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

a nemzeti jogban meghatározott menedékjog kritériumait nem teljesítő személlyel kapcsolatos menedékjogi eljárás kezdeményezésének lehetővé tétele érdekében végzett szervező tevékenységet bűncselekménnyé nyilvánító, és az e bűncselekménnyel vádolt vagy amiatt elítélt személyekre vonatkozó korlátozó intézkedések meghozatalát előíró intézkedéseket fogadott el, megsértette a 2013/32/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdéséből, 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjából és 22. cikkének (1) bekezdéséből, valamint a 2013/33/EU irányelv 10. cikkének (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

b)

kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Miután 2015-ben hirtelen megnövekedett a menedékkérelmek száma, Magyarország több alkalommal módosította menekültügyi rendszerét. A menedékjoggal kapcsolatos magyar jogszabályokat 2018-ban is jelentősen módosították. Az Országgyűlés 2018. június 20-án elfogadta az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló, 2018. évi VI. törvényt, és Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítását. Ez jogszabálycsomag „Stop Soros” törvény néven is ismert. A módosítások keretében tovább szűkült a menedékjogra jogosult személyek köre, mivel menedékjogról szóló törvény módosítása értelmében elfogadhatatlannak minősül olyan kérelmező menedékjogi kérelme, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Hasonló értelemben módosult Büntető Törvénykönyv is. Ezáltal büntethetővé vált az olyan szervezői tevékenység, amelynek célja, hogy menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyan személy részére, aki hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nincs faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott.

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban elfogadott jogszabályok ellentétesek az uniós joggal, és ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Mivel a pert megelőző eljárás során Magyarország által előadott érvek nem oszlatták el a Bizottság kételyeit, úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/35


A Törvényszék (hetedik tanács) T-417/16. sz., Achemos Grupė és Achema AB kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítélete ellen az Achemos Grupė UAB, Achema AB által 2019. november 20-án benyújtott fellebbezés

(C-847/19. P. sz. ügy)

(2020/C 19/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Achemos Grupė UAB, Achema AB (képviselők: R. Martens ügyvéd, V. Ostrovskis advokatas)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Litván Köztársaság, Klaipėdos Nafta AB

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet rendelkező részének 1) és 2) pontját;

az ügyet utalja vissza a Törvényszékhez,

vagy másodlagosan, az első fokon előterjesztett keresetről maga határozzon, és teljes egészében semmisítse meg a vitatott határozatot; (1)

az Európai Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

Első jogalap: az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 263. cikk és az indokolási kötelezettség megsértése, mivel a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elmulasztotta értékelni azokat az információkat, amelyekre a Bizottság a határozatának elfogadása érdekében támaszkodott, míg a Törvényszék által a bizottsági határozat jogszerűsége vonatkozásában folytatott megfelelő felülvizsgálat magában foglalja annak ellenőrzését, hogy a Bizottság által hivatkozott információk ténylegesen pontosak, megbízhatóak és következetesek-e.

2.

Második jogalap: az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (1) bekezdésének, a megfelelő ügyintézéshez való jognak és az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (2) 5. cikkével összefüggésben értelmezett 12. cikkének a megsértése, mivel a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbezőkkel szemben azt kifogásolta, hogy nem tájékoztatták a Bizottságot a Bizottság előzetes vizsgálata során, míg a gondos és pártatlan vizsgálat lefolytatásának kötelezettsége és a megfelelő ügyintézéshez való jog alapján a Bizottságnak kell gondoskodnia arról, hogy rendelkezésére álljon a lehető legteljesebb és megbízhatóbb információ.

3.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése c) pontjának, valamint az indokolási kötelezettségnek a megsértése, mivel a Törvényszék nem fejtette ki világosan és egyértelműen, hogy az LNG-projektet miért lehet mentesíteni a 2004/18/EK irányelv (3) 14. cikke alól, és miért lehet közvetlenül odaítélni a Klaipėdos Nafta részére, míg az indokolási kötelezettségének megfelelően a Törvényszéknek úgy kell levezetnie az indokolást, hogy lehetővé tegye a fellebbezők számára, hogy meggyőződhessenek a meghozott döntés indokairól.


(1)  A 2013. november 20-i C(2013) 7884 final bizottsági határozat, amely a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította a Litvánia által a Klaipėdos Nafta részére nyújtott SA.36740 (2013/NN) állami támogatást (HL 2016. C 161., 1. o.).

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

(3)  Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/36


2019. november 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-849/19. sz. ügy)

(2020/C 19/38)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouchagiar, C. Hermes)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bíróság

állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság, mivel az előírt határidőn belül nem hozott meg a területén található és a 2006. július 19-i 2006/613/EK bizottsági határozatban (1) foglalt 239 közösségi jelentőségű természeti területtel kapcsolatban a megfelelő természetvédelmi célok és megfelelő védelmi eszközök meghatározásához szükséges minden intézkedést, nem teljesítette a 92/43/EGK irányelv (2) 4. cikkének (4) bekezdéséből és 6. cikkének (1) bekezdéséből, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő kötelezettségeit;

a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Görög Köztársaság az előírt határidőn belül nem határozott meg a területén található 239 közösségi jelentőségű természeti területtel kapcsolatban megfelelő természetvédelmi célokat.

Ezenfelül az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Görög Köztársaság az előírt határidőn belül nem határozott meg a területén található 239 közösségi jelentőségű természeti területtel kapcsolatban megfelelő védelmi eszközöket.

A fenti okoknál fogva a Görög Köztársaság megsértette a 92/43/EGK irányelv 4. cikkének (4) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződést.


(1)  A mediterrán bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról szóló, 2006. július 19-i 2006/613/EK bizottsági határozat (HL 2006. L 259., 1. o.).

(2)  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21- i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet 102. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/37


2019. november 25-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-856/19. sz. ügy)

(2020/C 19/39)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Perrin és Sipos A., meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

A Bizottság arra kéri a Bíróságot,

hogy állapítsa meg, hogy Magyarország — mivel a 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot követően a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 60 %-ánál alacsonyabb mértékű általános jövedéki adót alkalmaz és 1 000 darab cigarettára 115 EUR-nál kevesebb jövedéki adót vet ki — nem teljesítette a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-i 2011/64/EU (1) tanácsi irányelv 10. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti kötelezettségeit; továbbá

kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-i 2011/64/EU tanácsi irányelv 10. cikk (2) bekezdése szerint 2014. január 1-től a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60 %-a, kivéve ha a jövedéki adó legalább 115 EUR 1 000 darab cigarettára. Mivel Magyarország 1 000 darab cigarettára 115 EUR-nál kevesebb jövedéki adót vet ki, ezért fennáll vele szemben a súlyozott átlagár 60 %-ának megfelelő, vagy azt meghaladó jövedékiadó-mérték alkalmazására vonatkozó követelmény.

Ezen jövedékiadó-mérték elérése érdekében Magyarország és hét másik tagállam a 2011/64/EU irányelv 10. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdése értelmében engedélyt kapott egy 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszak alkalmazására. A 2011/64/EU irányelv 10. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében ezen időszak végére e tagállamoknak el kellett érniük az előírt jövedékiadó-küszöbértéket.

A Bizottság azon a véleményem van, hogy Magyarország az átmeneti időszak végére nem érte el a 2011/64/EU irányelv 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt jövedékiadó-küszöbértéket és 2017. december 31-óta továbbra is az irányelvben megállapított küszöbérték alatti mértékű jövedéki adót alkalmaz.


(1)  A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL 2011, L 176, 24. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/38


A Bíróság elnökének 2019. július 10-i végzése – Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság, beavatkozó fél: Francia Köztársaság

(C-569/17. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/40)

Az eljárás nyelve: spanyol

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 392., 2017.11.20.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/38


A Bíróság hatodik tanácsa elnökének 2019. augusztus 14-i végzése – Nestlé Unternehmungen Deutschland GmbH kontra Lotte Co. Ltd, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

(C-580/18. P. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/41)

Az eljárás nyelve: német

A hatodik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 25., 2019.1.21.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/39


A Bíróság elnökének 2019. augusztus 29-i végzése (a Tribunal Arbitral Tributário [Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD] [Portugália]) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Totalmédia – Marketing Directo e Publicidade SA kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

(C-751/18. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/42)

Az eljárás nyelve: portugál

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 82., 2019.3.4.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/39


A Bíróság elnökének 2019. július 16-i végzése (a Tribunale ordinario di Roma [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Società Italiana degli Autori ed Editori (S. I. A. E.) kontra Soundreef Ltd

(C-781/18. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/43)

Az eljárás nyelve: olasz

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 112., 2019.3.25.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/39


A Bíróság elnökének 2019. július 11-i végzése (az Amtsgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – flightright GmbH kontra Eurowings GmbH

(C-180/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/44)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 246., 2019.7.22.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/40


A Bíróság elnökének 2019. július 19-i végzése (a Juzgado de Primera Instancia e Instrucción de Ceuta [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – HC, ID kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA

(C-247/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/45)

Az eljárás nyelve: spanyol

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 246., 2019.7.22.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/40


A Bíróság elnökének 2019. augusztus 29-i végzése (a Korkein hallinto-oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – a Nobina Finland Oy által indított eljárás

(C-327/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/46)

Az eljárás nyelve: finn

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 220., 2019.7.1.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/40


A Bíróság elnökének 2019. augusztus 26-i végzése (az Amtsgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – EUflight.de GmbH kontra Eurowings GmbH

(C-345/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/47)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 255., 2019.7.29.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/41


A Bíróság elnökének 2019. július 22-i végzése (az Amtsgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – GE kontra Société Air France

(C-370/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/48)

Az eljárás nyelve: német

A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 280., 2019.8.19.


Törvényszék

20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/42


A Törvényszék 2019. november 26-i ítélete – Belgium kontra Bizottság

(T-287/16. RENV. sz. ügy) (1)

(„EMGA és EMVA - A finanszírozásból kizárt kiadások - Belgium által teljesített kiadások - Nem jogszerűen kifizetett export-visszatérítés - A visszafizettetésnek a tagállam valamely szervének betudható mulasztása miatti hiánya - A rendelkezésre álló összes jogorvoslati lehetőség kimerítésének hiánya - Arányosság”)

(2020/C 19/49)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Belga Királyság (képviselők: J.-C. Halleux, M. Jacobs és C. Pochet, meghatalmazottak, segítőik É. Grégoire és J. Mariani)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouquet és B. Hofstötter meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2016. március 17-i (EU) 2016/417 bizottsági végrehajtási határozatnak (HL 2016. L 75., 16. o.; helyesbítés: HL 2016. L 95., 20. o.) azon részének megsemmisítése iránti kérelem, amely a Belga Királyság tekintetében az említett finanszírozásból kizár 9 601 619 eurót.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2016. március 17-i (EU) 2016/417 bizottsági végrehajtási határozatot megsemmisíti azon részében, amely a Belga Királyság tekintetében az említett finanszírozásból kizár 9 601 619 eurót.

2)

A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a Törvényszék és a Bíróság előtt indított eljárások költségeinek viselésére.


(1)  HL C 270., 2016.7.25.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/43


A Törvényszék 2019. november 20-i ítélete – Missir Mamachi di Lusignano és társai kontra Bizottság

(T-502/16. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - Valamely tisztviselő és házastársa meggyilkolása - Az Unió szolgálatában álló személyi állomány biztonságának biztosítására irányuló kötelezettség - Valamely intézménynek az elhunyt tisztviselő jogutódjainak nem vagyoni kára tekintetében fennálló felelőssége - A tisztviselő anyja, bátyja és nővére - Kártérítési kereset - Elfogadhatóság - Az EUMSZ 270. cikk alapján fennálló kereshetőségi jog - A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személy - Észszerű határidő”)

(2020/C 19/50)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperesek: Stefano Missir Mamachi di Lusignano (Shanghai, Kína) és a mellékletben megnevezett 6 további felperes (képviselők: F. Di Gianni, G. Coppo és A. Scalini ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben B. Eggers, G. Gattinara és D. Martin, később G. Gattinara és R. Striani meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott, a Bizottságnak lényegében az Alessandro Missir Mamachi di Lusignanónak és házastársának a 2006. szeptember 18-án Rabatban (Marokkó) – ahol Alessandro Missir Mamachi di Lusignano szolgálati érdekből tartózkodott – bekövetkezett meggyilkolásából eredő nem vagyoni kár megtérítése címén különböző összegeknek Alessandro Missir Mamachi di Lusignano jogutódai, Livio Missir Mamachi di Lusignano jogutójai, Anne Jeanne Cécile Magdalena Maria Sintobin, Stefano Missir Mamachi di Lusignano és Maria Letizia Missir Mamachi di Lusignano részére történő kifizetésére való kötelezése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

Az Európai Bizottságnak az Alessandro Missir Mamachi di Lusignano összes jogutódja részére nem vagyoni kár jogcímén 463 050 euró összeg, ugyanezen jogutódok részére 574 000 euró összeg és a Livio Missir Mamachi di Lusignano jogutódjai részére 308 700 euró összeg kifizetésére való kötelezése iránti kérelmekről már nem kell határozni.

2)

A Törvényszék egyetemlegesen kötelezi a Bizottságot arra, hogy Anne Jeanne Cécile Magdalena Maria Sintobin részére az őt ért nem vagyoni kár címén 50 000 euró összeget fizessen.

3)

A Törvényszék egyetemlegesen kötelezi a Bizottságot arra, hogy Maria Letizia Missir Mamachi di Lusignano számára az őt ért nem vagyoni kár címén 10 000 euró összeget fizessen.

4)

A Törvényszék egyetemlegesen kötelezi a Bizottságot arra, hogy Stefano Missir Mamachi di Lusignano számára az őt ért nem vagyoni kár címén 10 000 euró összeget fizessen.

5)

A jelen rendelkező rész 2–4) pontja szerinti kártérítés alapján a jelen ítélet kihirdetésének napjától kezdve a kártérítés teljes kifizetéséig késedelmi kamatot kell fizetni, amelynek mértéke az Európai Központi Bank (EKB) által az irányadó refinanszírozási műveletekre megállapított kamat két százalékponttal növelt értéke.

6)

A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

7)

A Törvényszék a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.


(1)  HL C 26., 2013.1.26. (az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékén eredetileg F-132/12. szám alatt nyilvántartásba vett és 2016. szeptember 1-jén az Európai Unió Törvényszékére áttett ügy).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/44


A Törvényszék 2019. november 27-i ítélete – Izuzquiza és Semsrott kontra Frontex

(T-31/18. sz. ügy) (1)

(„Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - A Frontex által a Földközi-tenger központi térségében 2017-ben folytatott tengeri művelettel kapcsolatos dokumentumok - Bevetett hajók - A hozzáférés megtagadása - Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja - A közbiztonsághoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel”)

(2020/C 19/51)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Luisa Izuzquiza (Madrid, Spanyolország) és Arne Semsrott (Berlin, Németország) (képviselők: S. Hilbrans és R. Callsen ügyvédek, valamint J. Pobjoy barrister)

Alperes: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (képviselők: H. Caniard és T. Knäbe meghatalmazottak, segítőik: B. Wägenbaur és J. Currall ügyvédek)

Az ügy tárgya

A Földközi–tenger központi térségében 2017. június 1. és 2017. augusztus 30. között a Triton közös művelet keretében bevetett valamennyi hajó nevére, lobogójára és típusára vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásáról szóló, 2017. november 10-i CGO/LAU/18911c/2017. sz. Frontex-határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék Luisa Izuzquizát és Arne Semsrottot kötelezi a költségek viselésére.


(1)  HL C 112., 2018.3.26.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/44


A Törvényszék 2019. november 21-i ítélete – K. A. Schmersal Holding kontra EUIPO – Tecnium (tec.nicum)

(T-527/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A tec.nicum európai uniós ábrás védjegy bejelentése - TECNIUM korábbi nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Szolgáltatások hasonlósága - Megjelölések hasonlósága - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - A korábbi védjegy tényleges használata - A 2017/1001 rendelet 18. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja, valamint 47. cikkének (2) és (3) bekezdése - A megkülönböztető képességet nem érintő elemekben eltérő forma - Első ízben a Törvényszék előtti eljárásban előterjesztett bizonyítékok”)

(2020/C 19/52)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: K. A. Schmersal Holding GmbH & Co. KG (Wuppertal, Németország) (képviselő: A. Haudan ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: J. Ivanauskas és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Tecnium, SL (Manrise, Spanyolország) (képviselő: E. Sugrañes Coca ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Tecnium és a K. A. Schmersal Holding közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. június 21-én hozott határozata (R 2427/2017-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a K. A. Schmersal Holding GmbH & Co. KG-et kötelezi a költségek viselésére.


(1)  HL C 381., 2018.10.22.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/45


A Törvényszék 2019. november 28-i ítélete – Wywiał-Prząda kontra Bizottság

(T-592/18. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Szerződéses alkalmazottak - Díjazás - A külföldi munkavégzési támogatást megtagadó határozat - A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja - Másik állam részére végzett tevékenység - Diplomáciai jogállás - Ötéves referencia-időszak”)

(2020/C 19/53)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Katarzyna Wywiał-Prząda (Wezembeek-Oppem, Belgium) (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: T. Bohr és D. Milanowska meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperestől a külföldi munkavégzési támogatást megtagadó 2017. november 23-i bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék Katarzyna Wywiał-Prządát kötelezi a költségek viselésére.


(1)  HL C 427., 2018.11.26.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/46


A Törvényszék 2019. november 28-i ítélete – August Wolff kontra EUIPO – Faes Farma (DermoFaes Atopimed)

(T-642/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A DermoFaes Atopimed európai uniós szóvédjegy bejelentése - A korábbi Dermowas európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2020/C 19/54)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Dr. August Wolff GmbH & Co. KG Arzneimittel (Bielefeld, Németország) (képviselő: A. Thünken ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: J. Ivanauskas és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Faes Farma, SA (Lamiaco-Leioa, Spanyolország) (képviselők: A. Vela Ballesteros és S. Fernandez Malvar ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Dr. August Wolff és a Faes Farma közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. július 11-én hozott határozata (R 1365/2017-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a Dr. August Wolff GmbH & Co. KG Arzneimittelt kötelezi saját költségeinek, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Faes Farma, SA részéről felmerült költségeknek a viselésére, ideértve az utóbbi által az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeit is.


(1)  HL C 4., 2019.1.7.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/46


A Törvényszék 2019. november 28-i ítélete – August Wolff kontra EUIPO – Faes Farma (DermoFaes)

(T-643/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A DermoFaes európai uniós szóvédjegy bejelentése - A korábbi Dermowas európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2020/C 19/55)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Dr. August Wolff GmbH & Co. KG Arzneimittel (Bielefeld, Németország) (képviselő: A. Thünken ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: J. Ivanauskas és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Faes Farma, SA (Lamiaco-Leioa, Spanyolország) (képviselők: A. Vela Ballesteros és S. Fernandez Malvar ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Dr. August Wolff és a Faes Farma közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. június 14-én hozott határozata (R 1842/2017-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a Dr. August Wolff GmbH & Co. KG Arzneimittelt kötelezi saját költségeinek, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Faes Farma, SA részéről felmerült költségeknek a viselésére, ideértve az utóbbi által az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeit is.


(1)  HL C 16., 2019.1.14.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/47


A Törvényszék 2019. november 20-i ítélete – Werner kontra EUIPO – Merck (fLORAMED)

(T-695/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A fLORAMED európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi MEDIFLOR európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2020/C 19/56)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Stefan Werner (Baldham, Németország) (képviselő: T. Büttner ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: S. Hanne meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Merck KGaA (Darmstadt, Németország) (képviselők: U. Pfleghar, M. Best, M. Giannakoulis és S. Schäffner ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Merck és az S. Werner közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. szeptember 17-én hozott határozata (R 197/2018-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék Stefan Wernert kötelezi a költségek viselésére.


(1)  HL C 25., 2019.1.21.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/48


A Törvényszék 2019. november 26-i ítélete – Wyld kontra EUIPO – Kaufland Warenhandel (wyld)

(T-711/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A wyld európai uniós szóvédjegy bejelentése - WILD CRISP korábbi nemzetközi szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - A védjegybejelentés részbeni elutasítása”)

(2020/C 19/57)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Wyld GmbH (München, Németország) (képviselő: M. Douglas ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: M. Fischer meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Kaufland Warenhandel GmbH & Co. KG (Neckarsulm, Németország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Kaufland Warenhandel és a Wyld közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. szeptember 24-én hozott határozata (R 2621/2017-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a Wyld GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.


(1)  HL C 35., 2019.1.28.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/48


A Törvényszék 2019. november 14-i végzése – Growth Energy és Renewable Fuels Association kontra Tanács

(T-276/13. RENV. sz. ügy) (1)

(„Dömping - Az Egyesült Államokból származó bioetanol importja - Végleges dömpingellenes vám - A megtámadott jogi aktus hatályon kívül helyezése - Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése - Okafogyottság”)

(2020/C 19/58)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Growth Energy (Washington, DC, Egyesült Államok) és Renewable Fuels Association (Washington) (képviselők: P. Vander Schueren és M. Peristeraki ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Boelaert meghatalmazott, segítője: N. Tuominen ügyvéd)

Az alperest támogató beavatkozó felek: Európai Bizottság (képviselők: T. Maxian Rusche és M. França meghatalmazottak), ePURE, de Europese Producenten Unie van Hernieuwbare Ethanol (képviselők: O. Prost és A. Massot ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az Amerikai Egyesült Államokból származó bioetanol behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2013. február 18-i 157/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL 2013. L 49., 10. o.) a felpereseket és tagjaikat érintő részében történő megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)

A keresetről már nem szükséges határozni.

2)

A Growth Energy, a Renewable Fuels Association, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az ePURE, de Europese Producenten Unie van Hernieuwbare Ethanol maga viseli saját költségeit.


(1)  HL C 226., 2013.8.3.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/49


A Törvényszék 2019. november 21-i végzése – ZI kontra Bizottság

(T-618/18. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - A közös egészségbiztosítási rendszerben való biztosítás - A tisztviselő házastársának tagsága - Az eljáráshoz fűződő érdek hiánya - Elfogadhatatlanság”)

(2020/C 19/59)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZI (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: T. Bohr és L. Vernier meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Európai Parlament (képviselők: J. Van Pottelberge és J. Steele meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: Meyer és M. Alver meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalának (PMO) a felperes férjétől az Európai Unió egészségbiztosítási rendszerében való tagságot megtagadó 2017. december 4-i határozatának megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)

A Törványszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék ZI-t kötelezi a költségek viselésére.


(1)  HL C 455., 2018.12.17.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/50


A Törvényszék elnökének 2019. szeptember 26-i végzése – Taminco kontra Bizottság

(T-740/18. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Növényvédő szerek - 1107/2009/EK rendelet - A tiram hatóanyag - A forgalomba hozatal jóváhagyásának feltételei - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2020/C 19/60)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Taminco BVBA (Gand, Belgium) (képviselők: C. Mereu és S. Englebert ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Koleva, A. Lewis és I. Naglis meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A tiram hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meg nem hosszabbításáráról, valamint a tiramot tartalmazó növényvédő szerrel kezelt vetőmagok használatának és értékesítésének az 1107/2009/EK rendelet szerinti tilalmáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2018. október 9-i (EU) 2018/1500 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2018. L 254., 1. o.) végrehajtásának felfüggesztése iránt az EUMSZ 278. cikk és az EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)

A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)

A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/50


A Törvényszék 2019. november 14-i végzése – Flovax kontra EUIPO – Dagniaux és Gervais Danone (GLACIER DAGNIAUX DEPUIS 1923)

(T-147/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési kérelem - GLACIER DAGNIAUX DEPUIS 1923 európai uniós ábrás védjegy - A megtámadott határozat visszavonása - A jogvita tárgytalanná válása - Okafogyottság”)

(2020/C 19/61)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Flovax Sarl (Doncols, Luxemburg) (képviselő: C.-S- Marchiani ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Pétrequin és J. Crespo-Carrillo meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Dagniaux (Roubaix, Franciaország)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Gervais Danone (Párizs, Franciaország) (képviselő: S. Havard Duclos ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának az egyrészről a Compagnie Gervais Danone, másrészről a Flovax és a Dagniaux közötti törlési eljárással kapcsolatban 2018. május 18-án hozott határozata (R 2210/2016-1. és R 2211/2016-1. sz. egyesített ügyek) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)

A keresetről már nem szükséges határozni.

2)

A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (EUIPO) kötelezi a költségek viselésére.


(1)  HL C 148., 2019.4.29.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/51


A Törvényszék 2019. november 18-i végzése – Dickmanns kontra EUIPO

(T-181/19. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazottak - Megszüntető kikötést tartalmazó, határozott időre szóló szerződés - Olyan kikötés, amely megszünteti a szerződést, ha az alkalmazott neve nem szerepel egy nyílt versenyvizsga tartaléklistáján - Pusztán megerősítő aktus - Panaszbenyújtási határidő - Elfogadhatatlanság”)

(2020/C 19/62)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Sigrid Dickmanns (Gran Alacant, Spanyolország) (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: A. Lukosiütè, meghatalmazott, segítője: B. Wägenbaur ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikke alapján benyújtott, arra irányuló kérelem, hogy egyrészt a Törvényszék semmisítse meg az EUIPO 2018. június 4-i, a felperes azon kérelmeit elutasító határozatát, hogy töröljék a szerződése 5. cikkében szereplő felmondási kikötést, minősítsék át a szerződését határozatlan idejűvé, szükség esetén vonják vissza a 2017. december 14-i határozatot, és hosszabbítsák meg újból 2018. szeptember 30-ig a szerződését, vagy legalábbis az ideiglenes alkalmazottak meghosszabbításárra vonatkozó 2016. január 28-i útmutatásnak megfelelően vonják be az ideiglenes alkalmazotti szerződése második meghosszabbítására irányuló eljárásba, másrészt pedig hogy térítsék meg a felperest állítólagosan ért kárt.

A végzés rendelkező része

1)

A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) maga viseli saját költségeit, valamint a Sigrid Dickmanns részéről felmerült költségeket.


(1)  HL C 206., 2019.6.17.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/52


A Törvényszék elnökének 2019. szeptember 26-i végzése – Sipcam Oxon kontra Bizottság

(T-518/19. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Növényvédő szerek - 1107/2009/EK rendelet - A klórtalonil hatóanyag - A forgalomba hozatal jóváhagyásának feltételei - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2020/C 19/63)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sipcam Oxon SpA (Milánó, Olaszország) (képviselők: C. Mereu és P. Sellar ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: I. Naglis és A. Dawes)

Az ügy tárgya

A klórtalonil hatóanyag jóváhagyása megújításának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2019. április 19-i (EU) 2019/677 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2019. L 114., 15. o.) végrehajtásának felfüggesztése iránt az EUMSZ 278. cikk és az EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)

A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)

A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/53


A Törvényszék elnökének 2019. szeptember 26-i végzése – Medac Gesellschaft für klinische Spezialpräparate kontra Bizottság

(T-549/19. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - Ritka betegségek gyógyszere - A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2020/C 19/64)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Medac Gesellschaft für klinische Spezialpräparate mbH (Wedel, Németország) (képviselő: P. von Czettritz ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. F. Brakeland, L. Haasbeek és C. Hermes, meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A „Trecondi – treoszulfán” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2019. június 20 i C(2019)4858 (final) bizottsági végrehajtási határozat 5. cikke végrehajtásának a felfüggesztése iránt az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk alapján előterjesztett kérelem.

A végzés rendelkező része

1)

A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)

A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/53


A Törvényszék elnökének 2019. szeptember 26-i végzése – Micreos Food Safety kontra Bizottság

(T-568/19. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - Bakteriofág - Listeria - Listex™ P100 - Elfogadhatatlanság”)

(2020/C 19/65)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Micreos Food Safety BV (Wageningen, Hollandia) (képviselő: S. Pappas ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Eggers, W. Farrell és I. Galindo Martín meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. cikken és az EUMSZ 279. cikken alapuló, valamint az Európai Bizottság 2019. június 17-i azon állítólagos határozata végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem, amellyel állítólagosan megtagadta a Listex™ P100 forgalmazását, hogy azt állati eredetű, fogyasztásra kész élelmiszerekhez technológiai segédanyagként használják.

A végzés rendelkező része

1)

A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)

A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/54


2019. október 23-án benyújtott kereset – Northgate és Northgate Europe kontra Bizottság

(T-719/19. sz. ügy)

(2020/C 19/66)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Northgate plc (Darlington, Egyesült Királyság) és Northgate Europe Ltd (Darlington) (képviselők: J. Lesar solicitor és K. Beal QC)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EKT csoportfinanszírozási mentességgel kapcsolatban az Egyesült Királyság által végrehajtott SA.44896 állami támogatásról szóló, 2019. április 2-i európai bizottsági határozatot annyiban, amennyiben az a felperesekre vonatkozik;

kötelezze az alperest a felperesek eljárási költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy az Európai Bizottság az adórendszer elemzésére szolgáló referenciakeret megválasztásakor tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési, illetve értékelési hibát követett el. A Bizottságnak az Egyesült Királyság társaságiadó-rendszerét kellett volna referenciakeretként figyelembe vennie, és nem csupán magát az ellenőrzött külföldi társaságokra (EKT) vonatkozó szabályozást.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési, illetve értékelési hibát követett el, amikor az EKT-szabályozás elemzésekor hibás megközelítést követett. A Bizottság a megtámadott határozat (124)–(126) preambulumbekezdésében tévesen tekintette úgy, hogy a Taxation (International and Other Provisions) Act 2010 (a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény) 9A. részének 9. fejezetében foglalt rendelkezések eltérnek az említett rész 5. fejezetében foglalt általános adórendelkezésektől.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének alkalmazásakor tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott határozat (127)–(151) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a szelektivitás kritériuma teljesül, mivel ténybeli és jogi szempontból hasonló helyzetben lévő vállalkozások eltérő bánásmódban részesülnek.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény 371ID. szakasza szerinti 75 %-os mentességet igazolja az adórendszer jellege és általános szerkezete.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az említett 9. fejezetben foglalt mentességek feltételeit teljesítő EKV-kra mint kategóriára kivetett adóteher sértené a felpereseknek az EUMSZ 49. cikkben biztosított letelepedési szabadságát.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a 75 %-os mentességgel és a rögzített aránnyal kapcsolatban nyilvánvaló mérlegelési, illetve értékelési hibát követett el.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság határozata nem felel meg a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve az egyenlőség általános uniós jogi elvének.

8.

A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor analógia útján alkalmazta az (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (1) rendelkezéseit, illetve indokolatlanul támaszkodott az említett irányelvre, amely időbeli hatályánál fogva nem alkalmazandó.


(1)  A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (HL 2016. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2018. L 48., 44. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/55


2019. október 25-én benyújtott kereset – LSEGH (Luxembourg) és London Stock Exchange Group Holdings (Italy) kontra Bizottság

(T-726/19. sz. ügy)

(2020/C 19/67)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: LSEGH (Luxembourg) Ltd (London, Egyesült Királyság) és London Stock Exchange Group Holdings (Italy) Ltd (London) (képviselők: O. Brouwer, A. Pliego Selie és A. von Bonin ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EKT csoportfinanszírozási mentességgel kapcsolatban az Egyesült Királyság által végrehajtott SA.44896 állami támogatásról szóló, 2019. április 2-i C(2019) 2526 final alperesi határozatot; és

a Törvényszék eljárási szabályzatának 134. cikke alapján kötelezze a Bizottságot a felperesek költségeinek viselésére, ideértve bármely beavatkozó fél költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a referenciarendszernek a megtámadott határozatban való azonosítása során tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el, továbbá nem adott megfelelő indokolást.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el, továbbá nem adott megfelelő indokolást akkor, amikor a megtámadott határozatban tévesen minősítette a csoportfinanszírozási mentességet a referenciarendszer rendes működésétől való eltérésnek.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el, amikor a megtámadott határozatban megállapította, hogy a csoportfinanszírozási mentesség a gazdasági szereplők közötti hátrányos megkülönböztetést eredményez.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el, amikor megállapította, hogy a csoportfinanszírozási mentességet nem igazolja a referenciarendszer jellege, illetve általános szerkezete.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/56


2019. október 29-én benyújtott kereset – PL kontra Bizottság

(T-728/19. sz. ügy)

(2020/C 19/68)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PL (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Bizottság 2019. augusztus 13-i és szeptember 26-i határozatát, amely az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a személyiség és a magánszemély becsületének védelmére vonatkozóan előírt kivétel alapján részben megtagadja a hozzáférést a felperes 2018. december 4-i, 2019. február 28-án nyilvántartásba vett kérelmeiben és megerősítő kérelmeiben foglalt dokumentumokhoz;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalapot a felperes az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) megsértésére alapítja.

2.

A második jogalapot a felperes a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.) megsértésére alapítja.

3.

A harmadik jogalapot a felperes az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének a megsértésére alapítja.

4.

A negyedik jogalapot a felperes az indokolási kötelezettség megsértésére alapítja.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/57


2019. október 29-én benyújtott kereset – Arris Global kontra Bizottság

(T-731/19. sz. ügy)

(2020/C 19/69)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Arris Global Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselők: J. Lesar solicitor és K. Beal QC)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EKT csoportfinanszírozási mentességgel kapcsolatban az Egyesült Királyság által végrehajtott SA.44896 állami támogatásról szóló, 2019. április 2-i európai bizottsági határozatot annyiban, amennyiben az a felperesre vonatkozik;

kötelezze az alperest a felperes eljárási költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság az adórendszer elemzésére szolgáló referenciakeret megválasztásakor tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési, illetve értékelési hibát követett el. A Bizottságnak az Egyesült Királyság társaságiadó-rendszerét kellett volna referenciakeretként figyelembe vennie, és nem csupán magát az ellenőrzött külföldi társaságokra (EKT) vonatkozó szabályozást.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során tévesen alkalmazta a jogot, és/vagy nyilvánvaló mérlegelési, illetve értékelési hibát követett el, amikor az EKT-szabályozás elemzésekor hibás megközelítést követett. A Bizottság a megtámadott határozat (124)–(126) preambulumbekezdésében tévesen tekintette úgy, hogy az egyesült királysági Taxation (International and Other Provisions) Act 2010 (a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény) 9A. részének 9. fejezetében foglalt rendelkezések eltérnek az említett rész 5. fejezetében foglalt általános adórendelkezésektől.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének alkalmazásakor tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott határozat (127)–(151) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a szelektivitás kritériuma teljesül, mivel ténybeli és jogi szempontból hasonló helyzetben lévő vállalkozások eltérő bánásmódban részesülnek.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény 371ID. szakasza szerinti 75 %-os mentességet igazolja az adórendszer jellege és általános szerkezete.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az említett 9. fejezetben foglalt mentességek feltételeit teljesítő EKV-kra mint kategóriára kivetett adóteher sértené a felperesnek az EUMSZ 49. cikkben biztosított letelepedési szabadságát.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a 75 %-os mentességgel és a rögzített aránnyal kapcsolatban nyilvánvaló mérlegelési, illetve értékelési hibát követett el.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság határozata nem felel meg a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve az egyenlőség általános uniós jogi elvének.

8.

A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor analógia útján alkalmazta az (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (1) rendelkezéseit, illetve indokolatlanul támaszkodott az említett irányelvre, amely időbeli hatályánál fogva nem alkalmazandó.

9.

A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének alkalmazásakor tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott határozat (176) preambulumbekezdésében megállapította, hogy létezik egy kedvezményezetti kategória (amelybe a felperes is tartozik), és hogy a felperes támogatásban részesült, amelyet a megtámadott határozat 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vissza kell téríttetni.


(1)  A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (HL 2016. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2018. L 48., 44. o.).


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/58


A Törvényszék 2019. november 18-i végzése – Lantmännen és Lantmännen Agroetanol kontra Bizottság

(T-79/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/70)

Az eljárás nyelve: angol

A nyolcadik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 131., 2019.4.8.


20.1.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 19/58


A Törvényszék 2019. november 12-i végzése – DK kontra GSA

(T-537/19. sz. ügy) (1)

(2020/C 19/71)

Az eljárás nyelve: francia

A hetedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.


(1)  HL C 328., 2019.9.30.