AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/4

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2019. június 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ellmes Property Services Limited kontra SP

(C-433/19. sz. ügy)

(2019/C 357/07)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Ellmes Property Services Limited

Alperes: SP

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: átdolgozott „Brüsszel I” rendelet) 24. cikke 1. pontjának első francia bekezdésében foglalt első esetet, hogy egy lakástulajdonos keresetének a tárgya dologi jog érvényesítése, ha egy másik lakástulajdonos számára meg kívánja tiltani, hogy lakóingatlanát, és különösen annak rendeltetését önhatalmúlag, a többi lakástulajdonos hozzájárulása nélkül megváltoztassa?

2)	Amennyiben az e kérdésre adott válasz nemleges: Úgy kell-e értelmezni az átdolgozott „Brüsszel I” rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontját, hogy az 1. pontban említett kereset tárgya szerződés, amelyet a dolog fekvésének helyén kell teljesíteni?

(1) HL 2012. L 351., 1. o.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/5

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2019. június 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Stichting Brein tegen News-Service Europe BV

(C-442/19. sz. ügy)

(2019/C 357/08)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felperes: Stichting Brein

Alperes: News-Service Europe BV

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem [1–7.] és [16.] pontjában ismertetett körülmények között az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o.; HL 2014. L 10., 32. o.; a továbbiakban: 2001/29/EK irányelv) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nyilvánossághoz közvetítést valósít-e meg a Usenet-szolgáltatások nyújtására szolgáló platform üzemeltetője (mint amilyen az NSE is volt)?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén (tehát ha nyilvánossághoz közvetítés valósul meg):

Kizárja-e a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o.; a továbbiakban: 2000/31/EK irányelv) 14. cikke (1) bekezdésének alkalmazását annak megállapítása, hogy a Usenet-szolgáltatások nyújtására szolgáló platform üzemeltetője a 2001/29/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nyilvánossághoz közvetítést valósít meg?

Az első vagy második kérdésre adandó nemleges válasz esetén (tehát ha főszabály szerint hivatkozni lehet a 2000/31/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti, felelősség alóli mentességre):

A 2000/31/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozást más módon kizáró tevőleges szerepet játszik-e a Usenet-szolgáltatások nyújtására szolgáló platformnak a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem [1–7.] és [16.] pontjában foglaltak értelmében vett szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetője?

Eltiltható-e a Usenet-szolgáltatások nyújtására szolgáló platform nyilvánossághoz közvetítést megvalósító és a 2000/31/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdésére hivatkozni jogosult üzemeltetője a jogsértés folytatásától, illetve hozható-e vele szemben az említett irányelv 14. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetőségeket meghaladó intézkedéseket elrendelő határozat, vagy ez ellentétes a 2000/31/EK 15. cikkének (1) bekezdésével?

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/6

A Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia (Spanyolország) által 2019. június 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Asociación Estatal de Empresas Operadoras Portuarias (ASOPORT)

(C-462/19. sz. ügy)

(2019/C 357/09)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia

Az alapeljárás felei

Érdekelt fél, érintett fél minőségében eljárva: Asociación Estatal de Empresas Operadoras Portuarias (ASOPORT)

Többi fél: Asociación Nacional de Empresas Estibadoras y Consignatarios de Buques (ANESCO), Comisiones Obreras, Coordinadora Estatal de Trabajadores del Mar (CETM), Confederación Intersindical Galega, Eusko Langileen Alkartasuna, Langile Abertzaleen Batzordeak, Unión General de Trabajadores (UGT)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 101. cikket, hogy tilosnak tekintendők a gazdasági szereplők és a munkavállalók képviselői között – akár kollektív szerződés elnevezéssel – létrejött megállapodások, ha rögzítik a SAGEP-hez [Sociedad Anónima de Gestión de Estibadores Portuarios, kikötői rakodómunkásokat igazgató részvénytársaság] tartozó munkavállalóknak a SAGEP-ből kiváló vállalkozások általi átvételét és e jogutódlás megvalósulásának módját?

Amennyiben az előző kérdésre igenlő válasz adandó, úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 101. cikket, hogy azzal ellentétesek az olyan belső jogi rendelkezések, mint a 9/2019. sz. királyi rendelettörvényben foglaltak, amennyiben azon kollektív szerződések alapjául szolgálnak, amelyek a munkavállalók meghatározott módon történő olyan átvételét írják elő, amely túlmutat a munkajogi kérdéseken, és a kereskedelmi feltételek harmonizációját teremti meg?

Amennyiben megállapítható, hogy az említett jogszabályi rendelkezések ellentétesek az uniós joggal, úgy kell-e értelmezni a Bíróságnak az európai uniós jog elsőbbségére vonatkozó ítélkezési gyakorlatát és annak következményeit – amelyek többek között a Simmenthal (1) és a Fratelli Costanzo ítéletben (2) szerepelnek –, hogy az olyan közjogi szerv, mint a Comisión Nacional de los Mercados y de la Competencia (nemzeti piac- és versenyfelügyeleti bizottság), köteles az EUMSZ 101. cikkel ellentétes belső jogi rendelkezések alkalmazását mellőzni?

Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 101. cikket, valamint a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletet, (3) továbbá az európai uniós szabályok tényleges érvényesülésének biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy azok az olyan közigazgatási hatóságtól, mint a nemzeti piac- és versenyfelügyeleti bizottság, megkövetelik pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabását azon jogalanyokkal szemben, amelyek a leírthoz hasonló magatartást tanúsítanak?

(1) 1976. december 15-i Simmenthal ítélet (35/76, EU:C:1976:180).

(2) 1989. június 22-i Costanzo ítélet (103/88, EU:C:1989:256).

(3) HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/7

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2019. június 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Latte Villafranca SCRL, felszámolás alatt és társai kontra Agenzia per le Erogazioni in Agricoltura (AGEA), Regione Veneto

(C-464/19. sz. ügy)

(2019/C 357/10)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperesek: Latte Villafranca SCRL, felszámolás alatt és társai

Alperesek: Agenzia per le Erogazioni in Agricoltura (AGEA), Regione Veneto

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az európai uniós jogot a bemutatott, az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló esetben, hogy egy tagállami jogszabályi rendelkezés ellentétes a 3950/92/EGK rendelet (1) 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével, ez azzal a következménnyel jár, hogy a termelők nem kötelesek a kiegészítő illetéket megfizetni az e rendeletben meghatározott körülmények fennállása esetén?

Az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló, bemutatott esetben úgy kell-e értelmezni az európai uniós jogot és különösen a bizalomvédelem általános elvét, hogy ez utóbbi nem alkalmazható azon személyek esetében, akik teljesítettek egy tagállam által előírt kötelezettséget, és e kötelezettség teljesítésének előnyeiből részesültek, amennyiben ez a kötelezettség az uniós joggal ellentétesnek bizonyul?

Az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló esetben ellentétes-e a 2001. július 9-i 1392/2001/EK rendelet (2) 9. cikkével, valamint az „elsőbbségi kategória” uniós jogi fogalmával az Olasz Köztársaság által elfogadott 157/2004. sz. decreto legge (rendelettörvény) 2. cikkének (3) bekezdésében foglalthoz hasonló olyan tagállami rendelkezés, amely a többletként felszámított kiegészítő illeték visszafizetésére az ütemezés és a visszafizetési módok tekintetében különböző eljárásokat ír elő, megkülönböztetve az uniós joggal ellentétes nemzeti rendelkezés tiszteletben tartásában bízó termelőket az e rendelkezést tiszteletben nem tartó termelőktől?

(1) A tej- és tejtermékágazatban kiegészítő illeték megállapításáról szóló, 1992. december 28-i 3950/1992/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 405., 1. o.)

(2) A tej- és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló 3950/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. július 9-i 1392/2001/EK bizottsági rendelet (HL 2001. L 187., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 33. kötet, 104. o.)

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/7

A Commissione tributaria regionale per il Veneto (Olaszország) által 2019. június 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Regione Veneto kontra HD

(C-468/19. sz. ügy)

(2019/C 357/11)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Commissione tributaria regionale per il Veneto

Az alapeljárás felei

Felperes: Regione Veneto

Alperes: HD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Az EUMSZ 36. cikk szerinti „kulturális javakat” a 2014. május 15-i 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikkének 1. pontjában előírt kritérium alapján kell-e meghatározni, amely szerint az e javaknak a nemzeti jogszabályokban előírt meghatározása képezi a döntő tényezőt?

2)	Ezen túlmenően a „kulturális javak” EUMSZ 36. cikkben előírt védelme kiterjed-e a 2000/53/EK irányelv (2) szerinti „veteránjárművekre (oldtimer)”?

Következésképpen a fent hivatkozott uniós jogi rendelkezések – a saját védelmi céljaik érdekében – figyelembe veszik-e azokat a járműveket is, amelyeket az olasz jog az eredeti állapotuk megőrzésére irányuló kötelezettség miatt „történeti értéket képviselő, vagy a gyűjtők számára értéket jelentő járműveknek” minősít?

A „kulturális javak” – köztük a „veteránjárművek (oldtimer)” – EUMSZ 36. cikkben előírt és a 2014. május 15-i 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában, valamint az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) preambulumbekezdésében hivatkozott védelmet – az Európai Bizottság által 2005. szeptember 29-én elfogadott közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program 26. pontjában foglaltakkal összefüggésben – lehet-e akként értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hátrányosan megkülönböztető jellegű adómentességet alkalmazzanak, amennyiben azt csak a „különös történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára különös értéket jelentő” járművek számára tartja fenn, holott bizonyos belföldi területeken – a kizárólag az e területeken alkalmazandó regionális és tartományi jogszabályok alapján – szélesebb körű mentességet biztosít a „történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő” valamennyi jármű számára?

Az előző kérdésre adott nemleges válasz esetén: a fent hivatkozott uniós jogi rendelkezések mindenesetre lehetővé teszik-e, hogy az állami jogszabályok a „történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő járművek” esetében e járművek elavultsága miatt kedvezőtlen és hátrányosan megkülönböztető jellegű adóztatást írjanak elő, amely – a járművek szennyezőbb kibocsátása miatt – fokozza az adóterhet, ekként pedig mérsékli az e járművek számára biztosított védelmet, ami megakadályozza hasznosításukat, tulajdonosukat pedig eltántorítja a megőrzésüktől?

Az áruk szabad mozgásának az EUSZ 52. cikk (2) bekezdésében és az EUMSZ 30. cikkben kimondott elve, valamint a vámokkal azonos hatású díjak ezen elvvel összefüggő tilalma – figyelemmel a Bíróság ítélkezési gyakorlatában ezen a területen kialakított kritériumokra – lehetővé teszi-e valamely tagállam számára, hogy a „történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő járművekként” elismert járművekre hátrányosan megkülönböztető jellegű, a tagállam teljes területén nem egységes adóztatást írjon elő, amely e járművek tulajdonjogának azon átruházásait sújtja, amelyekre a tagállam adómentességet élvező területén lakóhellyel rendelkező és a tagállam adókötelezettséget megállapító területén lakóhellyel rendelkező adóalanyok között kerül sor?

Ellentétes-e a közös európai térségben garantált alapvető szabadságokat védő EUMSZ 18., EUMSZ 19., EUMSZ 20., EUMSZ 21., EUMSZ 45. és EUMSZ 49. cikkel, valamint a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetésnek a 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvben (3) előírt tilalmával az, hogy a tagállamon belül alkalmazott kedvezőtlen és hátrányosan megkülönböztető jellegű adóztatás kizárólag a lakóhelyük alapján alkalmazzon megkülönböztetést és szankciókat a történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő járművek tulajdonosaival szemben?

Végezetül, a közös európai térségben a bírák szabadságának, autonómiájának és függetlenségének az EUSZ 2. cikkben rögzített és védett, a „tisztességes eljárás” védelmét szolgáló elve lehetővé teszi-e a tagállamok számára, hogy törvényben akadályozzák meg, hogy a bírák autonóm módon elismerjék egy jármű „történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő” jellegét annak meghatározása céljából, hogy ez a jármű adómentességet élvez-e vagy sem, ekként pedig, hogy arra kötelezzék a bírákat, hogy az ezzel kizárólagosan megbízott magánszemély által e tekintetben elfogadott döntéseket vegyék figyelembe?

(1) A tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (HL 2014. L 159., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 147., 24. o.; HL 2015. L 302., 112. o.).

(2) Az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 269., 34. o.).

(3) A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás: 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/9

A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2019. június 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – UBS Real Estate Kapitalanlagegesellschaft mbH kontra Agenzia delle Entrate

(C-478/19. sz. ügy)

(2019/C 357/12)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felperes: UBS Real Estate Kapitalanlagegesellschaft mbH

Alperes: Agenzia delle Entrate

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétes-e a közösségi joggal – különösen a Szerződésnek a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad mozgásával kapcsolatos, a Bíróság által értelmezett rendelkezéseivel – a decreto-legge n. 223/2006 (223/2006. sz. rendkívüli törvényerejű rendelet) 35. cikkének 10-ter. bekezdésében szereplőhöz hasonló nemzeti jogi rendelkezés alkalmazása (abban a részében, amelyben az az átírási és ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illetékkedvezményt a zárt végű ingatlanbefektetési alapokra korlátozza)?

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/9

(C-479/19. sz. ügy)

(2019/C 357/13)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felperes: UBS Real Estate Kapitalanlagegesellschaft mbH

Alperes: Agenzia delle Entrate

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/10

A Corte costituzionale (Olaszország) által 2019. június 21- én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DB kontra Commissione Nazionale per le Società e la Borsa (Consob)

(C-481/19. sz. ügy)

(2019/C 357/14)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte costituzionale

Az alapeljárás felei

Felperes: DB

Alperes: Commissione Nazionale per le Società e la Borsa (Consob)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az időbeli hatálya révén továbbra is alkalmazandó 2003/6/EK irányelv (1) 14. cikkének (3) bekezdését és az 596/2014/EU rendelet (2) 30. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy azok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy ne szankcionálják azt a személyt, aki megtagadja a hatáskörrel rendelkező hatóság azon kérdéseire történő válaszadást, amelyek alapján felmerülhet a „büntető” jellegű közigazgatási szankcióval büntetendő jogsértésért való felelőssége?

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén összeegyeztethető-e az időbeli hatálya révén továbbra is alkalmazandó 2003/6/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése és az 596/2014/EU rendelet 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikkével az EJEE 6. cikkével összefüggésben, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata fényében is, és a tagállamok közös alkotmányos hagyományai alapján, amennyiben ezek előírják azon személy szankcionálását is, aki megtagadja a hatáskörrel rendelkező hatóság azon kérdéseire történő válaszadást, amelyek alapján felmerülhet a „büntető” jellegű közigazgatási szankcióval büntetendő jogsértésért való felelőssége?

(1) A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 96., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 367. o.).

(2) A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 173., 1. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/11

A Commissione tributaria regionale della Campania (Olaszország) által 2019. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Antonio Capaldo SpA kontra Agenzia delle dogane e dei monopoli – Ufficio delle dogane di Salerno

(C-496/19. sz. ügy)

(2019/C 357/15)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Commissione tributaria regionale della Campania

Az alapeljárás felei

Felperes: Antonio Capaldo SpA

Alperes: Agenzia delle dogane e dei monopoli – Ufficio delle dogane di Salerno

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Akadályát képezi-e az áruk behozatalukkor történő fizikai ellenőrzése az adó- és vámmegállapítási határozat felülvizsgálatára irányuló, a Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet (1) 78. cikkében meghatározott eljárás megindításának?

(1) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.)

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/11

Az Audiencia provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ibercaja Banco, S. A. kontra SO és TP

(C-497/19. sz. ügy)

(2019/C 357/16)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia provincial de Zaragoza

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Ibercaja Banco, S. A.

Ellenérdekű felek: SO és TP

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e az európai joggal az olyan nemzeti szabályozás, amelynek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy ha egy meghatározott tisztességtelen jellegű szerződéses feltétel ellen nem merült fel kifogás a bíróság által a végrehajtás elrendelésekor hivatalból végzett első vizsgálat során, e vizsgálat megakadályozza, hogy később ugyanezen bíróság hivatalból értékelhesse ezt a feltételt, ha már kezdettől fogva fennálltak a ténybeli és jogi elemek, jóllehet az említett első vizsgálat sem a rendelkező részében, sem az indokolásában nem tett semmilyen megállapítást a szerződés feltételeinek érvényességével kapcsolatban?

A második kétség azzal kapcsolatban merül fel, hogy ha a végrehajtás alá vont fél, amikor már fennállnak a fogyasztókkal kötött szerződésben foglalt valamely feltétel tisztességtelen jellegét meghatározó ténybeli és jogi elemek, nem hivatkozik e jellegre a törvény által e célra biztosított végrehajtási kifogásban, e kifogás elbírálását követően ismét előterjeszthet-e új, járulékos eljárási kifogást, amely más feltétel vagy feltételek tisztességtelen jellegének tisztázására irányul, ha azokat a törvényben előírt rendes eljárásban már kezdetben kifogásolhatta volna. Végeredményben, olyan jogvesztő hatás következik-e be, amely megakadályozza a fogyasztót abban, hogy egy másik feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozzon ismét ugyanabban a végrehajtási eljárásban, egy későbbi megállapítási eljárást is beleértve?

A harmadik kétség azzal kapcsolatos, hogy amennyiben összeegyeztethető az európai joggal az a következtetés, miszerint a fél nem emelhet egy második vagy további járulékos kifogást az olyan feltétel tisztességtelen jellegének érvényesítése céljából, amely ellen korábban végrehajtási kifogást emelhetett volna, mert a szükséges ténybeli és jogi elemek már meghatározásra kerültek, ez alapul szolgálhat-e ahhoz, hogy az a bíróság, amely értesült a tisztességtelen jellegről, ezáltal hivatalból történő felülvizsgálati jogkörét gyakorolja?

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/12

A Verwaltungsgericht Wiesbaden (Németország) által 2019. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WS kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-505/19. sz. ügy)

(2019/C 357/18)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Wiesbaden

Az alapeljárás felei

Felperes: WS

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az SMVE-nek (1) az Alapjogi Charta 50. cikkével összefüggésben értelmezett 54. cikkét, hogy az SMVE egyik szerződő államában sem lehet ugyanazon cselekmény alapján büntetőeljárást indítani, ha a német ügyészség dönt a folyamatban lévő büntetőeljárás megszüntetéséről, miután a terhelt bizonyos kötelezettségeknek eleget tett, és – többek között – az ügyészség által meghatározott pénzösszeget megfizette?

Az következik-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2016. június 7-i egységes szerkezetbe foglalt változat; HL C 202., 1., 47. o.; a továbbiakban: EUMSZ) 21. cikkének (1) bekezdéséből, hogy a tagállamok nem teljesíthetik a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetéhez (Interpol) hasonló nemzetközi szervezet keretében harmadik államok által előterjesztett letartóztatás iránti megkeresést, ha a letartóztatás iránti megkereséssel érintett személy uniós polgár, és a tagállam, amelynek állampolgárságával az érintett személy rendelkezik, a nemzetközi szervezet és ezáltal a többi tagállam felé is jelezte a letartóztatás iránti megkeresés kétszeres büntetés tilalmának elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatos aggályait?

Ellentétes-e az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésével a büntetőeljárás azon tagállamokban történő megindítása és az azon tagállamokban történő ideiglenes letartóztatás, amelyeknek állampolgárságával az érintett személy nem rendelkezik, ha a büntetőeljárás megindítása, illetve az ideiglenes letartóztatás ellentétes a kétszeres büntetés tilalmának elvével?

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2016/680 irányelvnek (2) az SMVE 54. cikkével és az Alapjogi Charta 50. cikkével összefüggésben értelmezett 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 8. cikkének (1) bekezdését, hogy a tagállamok kötelesek elfogadni azokat a jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a büntetőjogi felelősségre vonhatóság megszűnését eredményező eljárás esetén egyik szerződő államban se legyenek tovább kezelhetők a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének (Interpol) főszabály szerint újabb büntetőeljáráshoz vezető vörös riasztásai (red notices)?

5)	Megfelelő adatvédelmi szinttel rendelkezik-e a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetéhez (Interpol) hasonló nemzetközi szervezet az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikke szerinti megfelelőségi határozat és/vagy az (EU) 2016/680 irányelv 37. cikke szerinti megfelelő garanciák hiányában?

Csak akkor kezelhetik-e tovább a tagállamok a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezeténél (Interpol) harmadik államok által egy körözésben (vörös riasztás) feltüntetett adatokat, ha valamely harmadik állam olyan letartóztatás és kiadatás iránti megkeresést terjesztett a körözéssel, és olyan letartóztatást kért, amely nem ütközik az európai jogba, különösen a kétszeres büntetés tilalmának elvébe?

(1) A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (HL 2000. L 239., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 2. kötet, 9. o.)

(2) A személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2016/680 irányelv (HL 2016. L 119., 89. o.; helyesbítés: HL 2018. L 127., 7. o.)

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/13

A Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio (Olaszország) által 2019. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Go Sun Srl, Malby Energy 4 Srl kontra Ministero dello Sviluppo Economico és társai

(C-512/19. sz. ügy)

(2019/C 357/19)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperesek: Go Sun Srl, Malby Energy 4 Srl

Alperesek: Ministero dello Sviluppo Economico, Ministero dell’Economia e delle Finanze, Presidenza del Consiglio dei Ministri, Autorità di Regolazione per l’Energia, Reti e Ambiente, Gestore dei Servizi Energetici SpA – GSE

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétes-e az uniós joggal a 116/2014. sz. törvénnyel átalakított 91/2014. sz. rendkívüli felhatalmazáson alapuló rendelet 26. cikkének 3. bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amely jelentős mértékben csökkenti a jogszabály révén már biztosított és a fotovoltaikus berendezésekkel előállított villamos energia termelői által az e funkció ellátása céljából létrehozott, állami tulajdonban lévő társasággal, a Gestore dei servizi energetici s.p.a.-val kötött megállapodás alapján már meghatározott ösztönzők biztosítását;

közelebbről, összeegyeztethető-e az ilyen nemzeti rendelkezés a bizalomvédelem, a jogbiztonság, a lojális együttműködés és a hatékony érvényesülés alapvető uniós jogelveivel, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 17. cikkével, a 2009/28/EK irányelvvel (1) és a támogatási rendszerek abban előírt szabályozásával, az EUMSZ 216. cikk (2) bekezdésével, különösen az Európai Energia Charta Egyezménnyel összefüggésben?

(1) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 140., 16. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/14

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-516/16. és T-536/16. sz., Alvarez y Bejarano és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. április 30-án hozott ítélete ellen Maria Alvarez Bejarano és társai által 2019. július 8-án benyújtott fellebbezés

(C-517/19. P sz. ügy)

(2019/C 357/20)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Maria Alvarez Bejarano, Ana-Maria Enescu, Lucian Micu, Angelica Livia Salanta, Svetla Shulga, Soldimar Urena de Poznanski, Angela Vakalis, Luz Anamaria Chu, Marli Bertolete, Maria Castro Capcha, Hassan Orfe El, Evelyne Vandevoorde (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament

A fellebbezők kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	A Bíróság semmisítse meg a felperesek részére a 2014. évtől bármilyen utazási idő és útiköltség-térítés megállapítását mellőző határozatot;

—	A Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek arra hivatkoznak, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszék többször is tévesen alkalmazta a jogot.

Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az ítélet 67. és 75. pontjában, mivel korlátozta a „nyilvánvaló” esetekben általa gyakorlandó bírósági felülvizsgálat hatályát.

Másodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az ítélet 70–73. pontjában, mivel úgy vélte, hogy a felperesek helyzete nem összehasonlítható azon alkalmazottakéval, akiknek fennmaradt az éves utazási időre és útiköltség-térítésre való jogosultságuk.

Harmadszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel az ítélet 69. és 80–86. pontjában kimondta, hogy a vitatott szabályozás nem ellentétes az arányosság elvével.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/15

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-523/16. és T-542/16. sz., Ardalic és társai kontra Tanács egyesített ügyekben 2019. április 30-án hozott ítélete ellen Jakov Ardalic és társai által 2019. július 8-án benyújtott fellebbezés

(C-518/19. P sz. ügy)

(2019/C 357/21)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Jakov Ardalic, Liliana Bicanova, Monica Brunetto, Claudia Istoc, Sylvie Jamet, Despina Kanellou, Christian Stouraitis, Abdelhamid Azbair, Abdel Bouzanih, Bob Kitenge Ya Musenga, El Miloud Sadiki, Cam Tran Thi (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament

A fellebbezők kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	A Bíróság semmisítse meg a felperesek részére a 2014. évtől bármilyen utazási idő és útiköltség-térítés megállapítását mellőző határozatot;

—	A Bíróság a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek arra hivatkoznak, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszék többször is tévesen alkalmazta a jogot.

Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az ítélet 65. és 73. pontjában, mivel korlátozta a „nyilvánvaló” esetekben általa gyakorlandó bírósági felülvizsgálat hatályát.

Másodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az ítélet 68–71. pontjában, mivel úgy vélte, hogy a felperesek helyzete nem összehasonlítható azon alkalmazottakéval, akiknek fennmaradt az éves utazási időre és útiköltség-térítésre való jogosultságuk.

Harmadszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel az ítélet 67. és 78–84. pontjában kimondta, hogy a vitatott szabályozás nem ellentétes az arányosság elvével.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/16

A Curtea de Apel Constanța (Románia) által 2019. július 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TS, UT, VU kontra Casa Națională de Asigurări de Sănătate, Casa de Asigurări de Sănătate Constanța

(C-538/19. sz. ügy)

(2019/C 357/22)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Constanța

Az alapeljárás felei

Felperesek: TS, UT, VU

Alperesek: Casa Națională de Asigurări de Sănătate, Casa de Asigurări de Sănătate Constanța

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Elchinov ítélet (C-173/09. sz. ügy) 45. pontja szerinti sürgősségi helyzethez hasonlít vagy a megfelelő egészségügyi ellátásnak (fekvőbeteg-ellátás) a biztosított lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő igénybevételéből eredő költségek megtérítését megalapozó, a 883/2004/EK rendelet (1) 20. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti előzetes engedély kérése objektív lehetetlensége esetének minősül-e az, ha azt a kezelést, amelybe a biztosított beleegyezett, kizárólag a biztosított lakóhelye szerint tagállamtól eltérő tagállam orvosa írta elő, arra is figyelemmel, hogy a diagnózist és önmagában a sürgős ellátás szükségességét megerősítette a lakóhely szerinti tagállam betegbiztosítási rendszeréhez tartozó orvos, aki azonban olyan másik kezelést javasolt, amelyhez képest az a kezelés, amelybe a biztosított megfelelőnek minősíthető okokból beleegyezett, legalábbis azonos hatékonyságú, azonban előnye, hogy nem eredményez fogyatékosságot?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén köteles-e a biztosított – azt követően, hogy a lakóhely szerinti tagállam betegbiztosítási rendszerébe tartozó orvos a részére felállította a diagnózist, és olyan kezelést írt elő, amelyet megfelelőnek minősíthető okokból nem fogad el, egy másik tagállamba utazik abból a célból, hogy második szakvéleményt kérjen és e szakvélemény szerint olyan másik kezelést kell alkalmazni, amely legalábbis azonos hatékonyságú, azonban előnye, hogy nem eredményez fogyatékosságot, amely kezeléshez a biztosított hozzájárul, és amely esetében teljesülnek a 883/2004/EK rendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatában előírt feltételek – az ezen utóbbi kezelés igénybevétele következtében felmerülő költségek megtéríttetésének céljából is köteles-e az említett rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerinti engedélyt kérni?

Ellentétes-e az EUMSZ 56. cikkel és a 883/2004/EK rendelet 20. cikkének (1) és (2) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, amely értelmében egyrészről a megfelelő egészségügyi ellátás (fekvőbeteg-ellátás) lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő igénybevételét az illetékes intézmény még abban az esetben is kizárólag olyan orvosi jelentés alapján engedélyezheti, amelyet a tevékenységét a lakóhelye szerinti tagállam betegbiztosítási rendszere keretében folytató orvos ad ki az ezen állam illetékes intézménye főorvosának javallata alapján, ha azt a kezelést, amelybe a biztosított beleegyezett – megfelelőnek minősíthető okokból és figyelemmel arra, hogy annak előnye, hogy nem eredményez fogyatékosságot – második szakvélemény keretében, kizárólag egy másik tagállam orvosa írja elő, és amely szabályozás másrészről hozzáférhető és kiszámítható eljárás keretében nem biztosítja annak a lehetőségnek az orvosi szempontból történő tényleges vizsgálatát, hogy a lakóhely szerinti tagállam betegbiztosítási rendszerében fel lehessen használni a már említett, egy másik tagállamban kiadott második szakvéleményt?

Az első és a harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén a biztosított vagy – adott esetben – annak örökösei a 883/2004/EK rendelet 20. cikke (2) bekezdésének második mondatában előírt két feltétel teljesítése esetén jogosultak-e arra, hogy a biztosított lakóhelye szerinti állam illetékes intézménye teljeskörűen megtérítse számukra valamely másik tagállamban igénybe vett kezelés költségeit?

(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/17

Az Administrativen sad – Blagoevgrad (Bulgária) által 2019. július 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „ECOTEX BULGARIA” EOOD kontra Teritorialna direktsia na Natsionalnata agentsia za prihodite

(C-544/19. sz. ügy)

(2019/C 357/23)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad – Blagoevgrad

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél:„ECOTEX BULGARIA” EOOD

Ellenérdekű fél: Teritorialna direktsia na Natsionalnata agentsia za prihodite

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Első kérdés:

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 63. cikket, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint csak átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők a legalább 10 000 leva (BGN) összegű belföldi kifizetések, és amely korlátozza a fel nem osztott nyereségből készpénzben történő, legalább 10 000 BGN összegű osztalékfizetéseket? Ha e szabályozás nem ellentétes az EUMSZ 63. cikkel: Igazolható-e az ilyen korlátozás az (EU) 2015/849 irányelv (1) céljaival?

Második kérdés:

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2015/849 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv (6) preambulumbekezdésére, valamint 4. és 5. cikkére figyelemmel, hogy azzal nem ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan általános nemzeti jogszabály, amely szerint csak átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők a legalább 10 000 BGN összegű belföldi kifizetések, és amely nem foglalkozik a készpénzfizetéssel érintett személlyel és a készpénzfizetés indokával, miközben hatálya minden, természetes és jogi személyek közötti készpénzfizetésre kiterjed?

Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az (EU) 2015/849 irányelv (6) preambulumbekezdésére, valamint 4. és 5. cikkére figyelemmel lehetővé teszi-e ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontja a tagállamok számára, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló nemzeti jogszabályban olyan további általános korlátozásokat írjanak elő a belföldi készpénzforgalom tekintetében, amelyek folytán csak átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők a legalább 10 000 BGN összegű belföldi készpénzfizetések, ha a készpénzfizetés indokát „fel nem osztott nyereség” (osztalék) képezi?

Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Az (EU) 2015/849 irányelv (6) preambulumbekezdésére és 5. cikkére figyelemmel lehetővé teszi-e ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontja a tagállamok számára, hogy hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló nemzeti jogszabályban olyan további korlátozásokat írjanak elő a készpénzforgalom tekintetében, amelyek folytán csak átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők a legalább 10 000 BGN összegű belföldi kifizetések, ha a küszöbérték alacsonyabb, mint 10 000 euró?

Harmadik kérdés:

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2015/849 irányelv 58. cikkének (1) bekezdését és 60. cikkének (4) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (3) bekezdésére tekintettel, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely rögzített mértékű közigazgatási szankciókat ír elő a készpénzforgalmi korlátozások megsértéséért, és nem teszi lehetővé a konkrét lényeges körülményeket figyelembe vevő differenciált számítást?

Amennyiben a válasz az, hogy az (EU) 2015/849 irányelv 58. cikkével és 60. cikkének (4) bekezdésével - az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (3) bekezdésére tekintettel - nem ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely rögzített mértékű közigazgatási szankciókat ír elő a készpénzforgalmi korlátozások megsértéséért, úgy kell-e értelmezni az (EU) 2015/849 irányelv 58. cikkét és 60. cikkének (4) bekezdését a tényleges érvényesülés elvére és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogra figyelemmel, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló, a bírósági felülvizsgálatot korlátozó nemzeti jogszabály, ha e jogszabály nem teszi lehetővé, hogy [a kiszabott szankció elleni] jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a bíróság a konkrét lényeges körülményeknek megfelelő, az előírt minimális szint alatti közigazgatási szankciót állapítson meg a készpénzforgalmi korlátozások megsértéséért?

(1) A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849 irányelv (HL 2015. L 141., 73. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/18

A Törvényszék (második tanács) T-396/18. sz., ITSA kontra Bizottság ügyben 2019. május 16-án hozott végzése ellen az International Tax Stamp Association Ltd (ITSA) által 2019. július 18-án benyújtott fellebbezés

(C-553/19. P. sz. ügy)

(2019/C 357/24)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: International Tax Stamp Association Ltd (ITSA) (képviselő: F. Scanvic ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének 2019. május 16-i ITSA kontra Bizottság végzését (T-396/18), és ismerje el a fellebbező kereshetőségi jogát, valamint az eljáráshoz fűződő érdekét;

—

semmisítse meg a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének részeként kötendő adattárolási szerződések kulcsfontosságú elemeiről szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/573 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet, (1) továbbá a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendeletet, (2) valamint a dohánytermékeken elhelyezett biztonsági elemekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/576 bizottsági végrehajtási határozatot. (3)

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a fellebbezőnek a 2018/573 felhatalmazáson alapuló rendelettel, a 2018/574 végrehajtási rendelettel és a 2018/576 végrehajtási határozattal szembeni eljáráshoz fűződő érdekét. A Törvényszék tehát tévesen járt el, amikor elfogadhatatlanként elutasította a fellebbező által a Bizottság e három jogi aktusának megsemmisítése iránt benyújtott keresetet.

A fellebbező álláspontja szerint a két vitatott rendelet közvetlenül érinti őt, valamint a tagjait. Az EUMSZ 263. cikk egyéb kritériumai közül is mindegyik teljesül. Ráadásul, jóllehet a vitatott határozat túlnyomó része végrehajtási aktusokat tesz szükségessé a tagállamok részéről, nem ez a helyzet az említett határozat 3. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatban, amely a dohánytermékeken elhelyezett öt biztonsági elem közül csupán egyetlen elemre korlátozza a független harmadik fél igénybevételét. Ez utóbbi rendelkezés önmagában is elegendő lenne.

Az ügy érdemét illetően a fellebbező azt állítja, hogy a vitatott aktusok sértik a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyv (4) 8. cikkét. E rendelkezés megtiltja, hogy a dohánytermékek megjelölésére irányuló műveleteket a dohányiparra bízzák, miközben a Bizottság három vitatott jogi aktusa pontosan ezt írja elő. A fellebbező hozzáteszi, hogy az említett jegyzőkönyvet – jóllehet az még nem lépett hatályba – az Unió írta alá és kötötte meg, olyannyira, hogy az megtiltja az Uniónak, hogy az említett jegyzőkönyvvel ellentétes jogi aktusokat fogadjon el.

Azon körülménynek, hogy a 2014/40/EU irányelv (5) nem tiltja kifejezetten, hogy a szóban forgó műveleteket a dohányiparra bízzák, nincs jelentősége: egyrészt, ezt az irányelvet az említett jegyzőkönyvvel összhangban lehet és kell értelmezni; másrészt, ha feltételezzük, hogy ilyen értelmezés nem lehetséges, akkor maga az irányelv lenne ellentétes az említett jegyzőkönyvvel, következésképpen pedig az európai Szerződésekkel.

(1) HL 2018. L 96., 1. o.

(2) HL 2018. L 96., 7. o.

(3) HL 2018. L 96., 57. o.

(4) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás-ellenőrzési keretegyezményének Szöulban, 2012. november 12-én elfogadott első jegyzőkönyve.

(5) A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 127., 1. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/19

Az Amtsgericht Kehl (Németország) által 2019. július 18–án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FU elleni büntetőeljárás

(C-554/19. sz. ügy)

(2019/C 357/25)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Kehl

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Staatsanwaltschaft Offenburg

kontra

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 67. cikk (2) bekezdését, valamint a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 22. és 23. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti törvényi szabályozás, amely az érintett tagállam rendőrségét felruházza azon hatáskörrel, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben (Luxemburg) aláírt egyezményben részes államokkal közös szárazföldi határától húzódó, legfeljebb 30 kilométeres sávban valamennyi személynek a személyazonosságát ellenőrizhetik a személy magatartásától, valamint különös körülményektől függetlenül, annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megtiltsák az említett tagállam területére történő jogellenes beutazást vagy az e tagállam területén történő jogellenes tartózkodást, illetve megelőzzenek bizonyos, a határ biztonsága ellen irányuló bűncselekményeket, amennyiben e törvényi szabályozást egy miniszteri rendelet a következőképpen egészíti ki:

„a)

A határokon átnyúló bűnözésre (időben, térben és különböző közlekedési eszközök felhasználásával) dinamikus módon kerül sor, ezért az ellene való küzdelemhez rugalmas rendőrségi hatáskörökre van szükség. Az előbbiekben megjelölt hatáskör gyakorlásának célja a határokon átnyúló bűnözés megelőzése vagy megakadályozása;

Az ellenőrzési intézkedéseket a Schengeni határellenőrzési kódex 21. cikke a) pontja fentiekben megjelölt kritériumainak szűken körülhatárolt keretei között kell lefolytatni. Ezen intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok egyértelműen különbözzenek a külső határokon történő rendszeres személyellenőrzésektől és ne legyenek a határellenőrzéssel azonos hatásúak. Ezen ellenőrzési intézkedések végrehajtásának olyan keret hatálya alá kell tartoznia, amely biztosítja, hogy ezen intézkedések intenzitásukat és gyakoriságukat illetően ne legyenek a határforgalom-ellenőrzéssel azonos jellegűek.

E keret a következőképpen kerül kialakításra:

Az ellenőrzési intézkedések nem folytathatók tartós jelleggel, hanem azokra rendszertelenül, különböző időpontokban, különböző helyeken, szúrópróbaszerűen kerül sor, az utasforgalom figyelembevételével.

Az ellenőrzési intézkedésekre nem pusztán a határátlépés alkalmával kerül sor. Az intézkedésekre a szövetségi rendőri szervek által a helyzetre vonatkozó saját vagy más hatóságoktól származó információk alapján szerzett és folyamatosan naprakésszé tett ismeret és/vagy rendőrségi (határrendészeti) tapasztalatok alapján kerül sor. Ezért a határokon átnyúló bűnözésre, például gyakran használt közlekedési eszközökre és útvonalakra, valamint bizonyos magatartásokra vonatkozó általános vagy konkrét rendőrségi információk és/vagy tapasztalatok, valamint a határokon átnyúló bűnözésről rendelkezésre álló, saját forrásokból vagy más hatóságoktól származó információk elemzése jelenti a rendészeti intézkedések foganatosításának, valamint intenzitásának és gyakoriságának kiindulópontját.

Az ellenőrzési intézkedések kialakítása a rendszeres szolgálati és szakmai felügyelet hatálya alá tartozik. Az alapvető szabályokat a Gemeinsame Geschäftsordnung der Bundesministerien (a szövetségi minisztériumok közös szervezeti szabályzata, GGO) 3. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata, valamint a szövetségi minisztériumok adott terület feletti szakmai felügyeletének gyakorlására vonatkozó alapelvek tartalmazzák. Ezeket a szövetségi rendőrség tekintetében az »Ergänzende Bestimmungen zur Ausübung der Dienst- und Fachaufsicht des BMI über die Bundespolizei« (a szövetségi belügyminisztérium által a szövetségi rendőrség felett gyakorolt szolgálati és szakmai felügyelet gyakorlására vonatkozó kiegészítő rendelkezések) konkretizálják. A Bundespolizeipräsidium (szövetségi rendőr-főkapitányság) és az alá rendelt hatóságok és szervek a szolgálati és szakmai felügyelet végrehajtását ügyelosztási terveikben szabályozzák és saját koncepció szerint valósítják meg.

d)	A többszörös ellenőrzés elkerülése érdekében az ellenőrzési intézkedéseket lehetőség szerint egyeztetni kell más hatóságokkal vagy azokat közös műveleti/együttműködési formák keretében kell végrehajtani.”?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen az [EUSZ] 4. cikk (3) bekezdésének második albekezdését, az EUMSZ 197. cikk (1) bekezdését és az EUMSZ 291. cikk (1) bekezdését, hogy azokkal – ipso iure, vagy a büntetőeljáráshoz fűződő érdeknek és a vádlott érdekének mérlegelését követően – ellentétes az információk vagy bizonyítékok büntetőeljárásban történő felhasználása, ha azokat a vádlottra vonatkozó, az EUMSZ 67. cikk (2) bekezdésébe vagy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. és 23. cikkébe ütköző rendőrségi ellenőrzés alapján szerezték?

(1) HL 2016. L 77., 1. o.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/21

A Landgericht Stuttgart (Németország) által 2019. július 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Fussl Modestraße Mayr GmbH kontra SevenOne Media GmbH

(C-555/19. sz. ügy)

(2019/C 357/26)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Stuttgart

Az alapeljárás felei

Felperes: Fussl Modestraße Mayr GmbH

Alperes: SevenOne Media GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni

a)	a 2010/13/EU irányelv (1) 4. cikkének (1) bekezdését,

b)	az egyenlőség uniós jogi alapelvét és

c)	a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó, az EUMSZ 56. cikk szerinti szabályokat, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi szabályozás, amely tiltja a reklámok regionális terjesztését a tagállam egészére vonatkozóan engedélyezett televíziós műsorokban?

2)	Másként kell-e megítélni az 1. kérdést, amennyiben a nemzeti jog megengedi az olyan törvényi szabályozást, amellyel a reklámok regionális terjesztése törvénnyel engedélyezhető, és ebben az esetben az – ezenfelül szükséges – hatósági engedéllyel megengedett?

3)	Másként kell-e megítélni az 1. kérdést, amennyiben a regionális reklám engedélyezésére vonatkozó, a 2. kérdésben leírt lehetőséget ténylegesen nem veszik igénybe, és a regionális reklám ennek megfelelően mindenütt tilos?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkét – az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 10. cikkének, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának figyelembevételével –, és különösen az információs pluralizmus alapelvét, hogy azzal ellentétes az 1., 2. és 3. kérdésben leírtak szerinti nemzeti szabályozás?

(1) A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 95., 1. o.)

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/22

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2019. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Consorzio Italian Management, Catania Multisevizi SpA kontra Rete Ferroviaria Italiana SpA

(C-561/19. sz. ügy)

(2019/C 357/27)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperesek: Consorzio Italian Management, Catania Multisevizi SpA

Alperes: Rete Ferroviaria Italiana SpA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Köteles-e az olyan nemzeti bíróság, amelynek határozatai ellen nincs jogorvoslati lehetőség, az EUMSZ 267. cikk alapján az uniós jog értelmezésével kapcsolatos valamely kérdést előzetes döntéshozatal céljából főszabály szerint azokban az esetekben is előterjeszteni, amelyekben a szóban forgó kérdést az eljárásban részt vevő egyik fél az eljárás megindítását vagy a perbe bocsátkozását, illetve azt követően terjeszti elő, hogy a bíróság első alkalommal megkezdi az ügyben való tanácskozást, vagy azt követően is, hogy már egyszer terjesztettek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet az Európai Unió Bírósága elé?

A fentiek alapján összeegyeztethető-e az uniós joggal (különösen az EUMSZ 4. cikk (2) bekezdésével, az EUMSZ 9. cikkel, az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének e) pontjával, az EUMSZ 106. cikkel, az EUMSZ 151. cikkel – és az abban említett, 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartájával, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartával –, az EUMSZ 152. cikkel, az EUMSZ 153. cikkel, az EUMSZ 156. cikkel, az EUSZ 2. cikkel és az EUSZ 3. cikkel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkével) a 163/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 163/2006 115., 206. és 217. cikkének a közigazgatási ítélkezési gyakorlatban szereplő olyan értelmezése, amely kizárja az árak felülvizsgálatát az úgynevezett különös ágazatokra vonatkozó szerződések esetében, elsősorban azok tekintetében, amelyek tárgya eltér a 17/2004 irányelvben (1) említettektől, de amely eszközként kapcsolódik az utóbbiakhoz?

A fentiek alapján összeegyeztethető az uniós joggal (különösen az EU Alapjogi Chartájának 28. cikkével, az egyenlő bánásmód EUMSZ 26. cikkben és az EUMSZ 34. cikkben rögzített elvével, valamint a vállalkozás szabadságának az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikke által is elismert elvével) a 163/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 115., 206. és 217. cikkének a közigazgatási ítélkezési gyakorlatban szereplő olyan értelmezése, amely kizárja az árak felülvizsgálatát az úgynevezett különös ágazatokra vonatkozó szerződések esetében, elsősorban azok tekintetében, amelyeknek tárgya eltér a 17/2004 irányelvben említettektől, de amely eszközként kapcsolódik az utóbbiakhoz?

(1) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/23

A Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio (Olaszország) által 2019. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Fototre Srl kontra Ministero dello Sviluppo Economico és társai

(C-595/19. sz. ügy)

(2019/C 357/28)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperesek: Fototre Srl

Alperesek: Ministero dello Sviluppo Economico, Presidenza del Consiglio dei Ministri, Gestore dei Servizi Energetici (GSE) SpA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétes-e az uniós joggal a 116/2014. sz. törvénnyel átalakított 91/2014. sz. rendkívüli felhatalmazáson alapuló rendelet 26. cikkének 2. és 3. bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amely jelentős mértékben csökkenti vagy késlelteti a jogszabály révén már biztosított és a fotovoltaikus berendezésekkel előállított villamos energia termelői által az e funkció ellátása céljából létrehozott, állami tulajdonban lévő társasággal, a Gestore dei servizi energetici s.p.a.-val kötött megállapodás alapján már meghatározott ösztönzők biztosítását;

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/23

Az Audiencia Provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. augusztus 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ibercaja Banco, SA kontra MA

(C-600/19. sz. ügy)

(2019/C 357/29)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Zaragoza

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Ibercaja Banco, SA

Ellenérdekű fél: MA

Az eljárásban részt vesz: PO

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt tényleges érvényesülés elvével – annak az Európai Unió Bírósága általi értelmezése szerint – az olyan nemzeti szabályozás, amelynek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy ha egy meghatározott tisztességtelen jellegű szerződéses feltétel ellen nem merült fel kifogás a bíróság által a végrehajtás elrendelésekor hivatalból végzett első vizsgálat során – amely vizsgálat a szerződési feltételek érvényességére nem terjed ki – e vizsgálat megakadályozza, hogy később ugyanezen bíróság hivatalból értékelhesse ezt a feltételt, ha már kezdettől fogva fennálltak a ténybeli és jogi elemek, jóllehet az említett első vizsgálat sem a rendelkező részében, sem az indokolásában nem tett semmilyen megállapítást a szerződés feltételeinek érvényességével kapcsolatban?

A harmadik kétség azzal kapcsolatos, hogy amennyiben összeegyeztethető a 93/13 irányelvvel az a következtetés, miszerint a fél nem emelhet egy második vagy további járulékos kifogást az olyan feltétel tisztességtelen jellegének érvényesítése céljából, amely ellen korábban végrehajtási kifogást emelhetett volna, mert a szükséges ténybeli és jogi elemek már meghatározásra kerültek, ez alapul szolgálhat-e ahhoz, hogy az a bíróság, amely értesült a tisztességtelen jellegről, ezáltal hivatalból történő felülvizsgálati jogkörét gyakorolja?

A negyedik kérdés annak megoldására irányul, hogy az árverési értékesítést és az ingatlan odaítélését követően, ami potenciálisan a hitelező javára is történhet, a biztosítékként felajánlott és már végrehajtás alá vont ingatlan tulajdonjoga átruházásának joghatását is beleértve, összeegyeztethető-e az uniós joggal az olyan értelmezés, amely szerint az eljárás lezárását és a célul tűzött joghatás elérését, azaz a jelzálogjog érvényesítését követően az adós előterjeszthet-e új kifogásokat az eljárást befolyásoló tisztességtelen szerződési feltétel semmisségének megállapítása céljából, vagy az említett átruházási joghatás bekövetkezésével, ami a hitelező javára és az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel történhet, a bíróság hivatalból történő felülvizsgálatról határozhat, amely akár az egész végrehajtási eljárás semmisségét vonhatja maga után, vagy végső soron hatással lehet a jelzálogjoggal fedezett kölcsönösszegekre és érintheti az árverési ajánlatok megtételének feltételeit?

(1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/24

A Verwaltungsgericht Köln (Németország) által 2019. augusztus 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – kohlpharma GmbH kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-602/19. sz. ügy)

(2019/C 357/30)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Köln

Az alapeljárás felei

Felperes: kohlpharma GmbH

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az áruk szabad mozgásának az EUMSZ 34. cikkben rögzített elve és a gyógyszerek párhuzamos importjának ez alapján kidolgozott elvei abban az esetben is megkövetelik-e, hogy a nemzeti engedélyező hatóság hozzájáruljon a párhuzamosan importált gyógyszer adagolásával kapcsolatos adatok módosításához, ha a referenciaengedély hatályát vesztette, és a módosítást egy lényegében azonos hatóanyagot tartalmazó, eltérő formájú belföldi gyógyszerrel kapcsolatos adatoknak a párhuzamosan importált gyógyszerre vonatkozó, az exportáló államban jóváhagyott adatokkal kombinált átvételével indokolják?

Az EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikkre tekintettel megtagadhatja-e a nemzeti hatóság az ilyen módosításhoz való hozzájárulást arra hivatkozva, hogy a párhuzamos importőrökre nem vonatkozik az időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések benyújtásának kötelezettsége, és belföldi referenciaengedély hiányában nem állnak rendelkezésre a haszon/kockázat értékeléssel kapcsolatos naprakész adatok, a fennmaradó belföldi engedély eltérő gyógyszerformára vonatkozik, az azonos gyógyszerformára vonatkozóan az exportáló államban megadott engedéllyel szemben pedig eltérő hatóanyag koncentrációra vonatkozik, és ezenfelül a tájékoztató szövegekben nem vonhatók össze kétféle gyógyszerformára vonatkozó információk?

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/25

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2019. augusztus 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Istituto nazionale per l'assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (INAIL) kontra Zennaro Giuseppe Legnani Sas di Zennaro Mauro & C.

(C-608/19. sz. ügy)

(2019/C 357/31)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperes: Istituto nazionale per l'assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (INAIL)

Alperes: Zennaro Giuseppe Legnani Sas di Zennaro Mauro & C.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni az 1407/2013 rendelet (1) 3. és 6. cikkében rögzített, a támogatások odaítélésére vonatkozó szabályokat, hogy a korábbi támogatásokkal való halmozás miatt a támogathatóság felső határát túllépő kérelmező vállalkozás a kért támogatás tényleges folyósításáig választhatja a támogatás csökkentését (a projekt módosítása vagy megváltoztatása által), vagy az – adott esetben – lemond a már megkapott korábbi támogatások (egészéről vagy egy részéről) abból a célból, hogy a kifizethető összeg felső határán belül maradjon; ezenfelül úgy kell-e értelmezni ezeket a rendelkezéseket, hogy az említett különböző választási lehetőségek (módosítás vagy lemondás) akkor is érvényesek, ha azokról a nemzeti szabályozás és/vagy a támogatás odaítélésére vonatkozó nyilvános felhívás kifejezetten nem rendelkezik?

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 181407/2013/EU bizottsági rendelet (HL 2013. L 352., 1. o.)

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/26

A High Court (Írország) által 2019. augusztus 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. S., M. W., G. S. kontra Minister for Justice and Equality

(C-616/19. sz. ügy)

(2019/C 357/32)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court (Írország)

Az alapeljárás felei

Felperesek: M. S., M. W., G. S.

Alperes: Minister for Justice and Equality

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2005/85 irányelv (1) 25. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjában szereplő, az „érintett tagállamra” való hivatkozás a) azt az első tagállamot jelenti-e, amely valamely nemzetközi védelmet kérelmezőnek a menedékkel egyenértékű védelmet adott vagy b) azt a második tagállamot, amelyben nemzetközi védelem iránti ismételt kérelmet nyújtottak be, vagy c) e tagállamok közül bármelyiket?

Ha valamely harmadik országbeli állampolgár az első tagállamban kiegészítő védelem formájában nemzetközi védelemben részesült és egy második tagállam területére utazik, a második tagállamban benyújtott újabb nemzetközi védelem iránti kérelem olyan joggal való visszaélésnek minősül-e, hogy a második tagállam elfogadhat olyan intézkedést, amelynek értelmében az ilyen ismételt kérelem elfogadhatatlan?

A 2005/85 irányelv 25. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy az a tagállam, amelyet nem kötelez a 2011/95 irányelv, (2) azonban a 604/2013 rendelet (3) igen, olyan intézkedést fogad el, mint amelyről a jelen ügyben szó van, amely szerint elfogadhatatlan az olyan harmadik országbeli állampolgár által előterjesztett menedékjog iránti kérelem, akinek valamely másik tagállam korábban kiegészítő védelmet biztosított?

(1) A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv (HL 2005. L 326., 13. o.; helyesbítés: HL 2006. L 236., 35. o.).

(2) A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítések: HL 2017. L 167., 58. o.; HL 2019. L 19., 20. o.).

(3) Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 180., 31. o.; helyesbítés: HL 2018. L 33., 6. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/27

A Watford Employment Tribunal (Egyesült Királyság) által 2019. augusztus 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – K és társai kontra Tesco Stores Ltd

(C-624/19. sz. ügy)

(2019/C 357/33)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Watford Employment Tribunal

Az alapeljárás felei

Felperesek: K és társai

Alperesek: Tesco Stores Ltd

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.	Közvetlen hatállyal bír-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke olyan keresetek esetében, amelyeket a felperesek azon az alapon terjesztenek elő, hogy velük összehasonlítható munkavállalókéval egyenlő értékű munkát végeznek?

2.	Amennyiben az első kérdésre nemleges választ kell adni, elkülönül-e az egyenlő érték kérdésétől a 157. cikkben szereplő egyetlen forrást felhasználó összehasonlíthatósági teszt, és amennyiben igen, közvetlen hatállyal bír-e ez a teszt?

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/27

2019. szeptember 4-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság

(C-658/19. sz. ügy)

(2019/C 357/34)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Nardi, G. von Rintelen és S. Pardo Quintillán meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság azáltal, hogy legkésőbb 2018. május 6-ig nem ültette át a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, (1) vagy legalábbis nem közölte a Bizottsággal az átültető rendelkezéseket, nem tett eleget az említett irányelv 63. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeinek;

—

kötelezze a Spanyol Királyságot az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdésének megfelelően a kötelezettségszegést megállapító ítélet kihirdetésének napjától számítva napi 89 548,20 euró összegű kényszerítő bírságnak a Bizottság által meghatározandó számlára történő megfizetésére mindaddig, amíg el nem fogadja a (EU) 2016/680 irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket vagy azokról nem értesíti a Bizottságot;

—

kötelezze a Spanyol Királyságot az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdésének megfelelően egy átalányösszegnek a Bizottság által meghatározandó számlára történő megfizetésére, amely összeg a napi 21 321,00 euró összeg és azon napok számának szorzataként számítandó, amelyeken a jogsértés fennállt, de legalább 5 290 000 euró átalányösszeg megfizetésére;

—	a Spanyol Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A (EU) 2016/680 irányelv 63. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok 2018. május 6-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és e rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A Bizottságot egyetlen, az átültetéshez szükséges intézkedés elfogadásáról vagy hatálybalépéséről sem értesítették, és nem is jutott tudomására arra utaló tény, hogy az irányelvet átültették volna.

A Spanyol Királyság több mint egy évvel az átültetésre nyitva álló határidő lejártát követően sem ültette át a (EU) 2016/680 irányelvet.

(1) HL 2016. L 119, 89. o.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/29

A Törvényszék 2019. szeptember 4-i ítélete – Litvánia kontra Bizottság

(T-603/17. sz. ügy) (1)

(„EMGA és EMVA - A finanszírozásból kizárt kiadások - 1698/2005/EK rendelet - »Leader« 4. fő irány - 65/2011/EU rendelet - Adminisztratív ellenőrzések - A költségek észszerű jellegének értékelését lehetővé tevő megfelelő rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettség - Önkéntes munka formájában történő természetbeni hozzájárulás - Ingatlan rendelkezésre bocsátása formájában történő természetbeni hozzájárulás - Helyszíni ellenőrzések - A kifizetés iránti kérelmeket alátámasztó dokumentumok fennállása - A közbeszerzési szabályoknak megfelelően finanszírozott ügyletek végrehajtása”)

(2019/C 357/35)

Az eljárás nyelve: litván

Felek

Felperes: Litván Köztársaság (képviselők: kezdetben D. Kriaučiūnas, R. Krasuckaitė, R. Dzikovič és M. Palionis, később R. Krasuckaitė, R. Dzikovič, M. Palionis, I. Javičienė és T. Lozoraitis, végül pedig R. Dzikovič, M. Palionis, I. Javičienė és T. Lozoraitis meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Aquilina és J. Jokubauskaitė meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozó: Cseh Köztársaság (képviselők: M. Smolek, J. Pavliš és J. Vláčil meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. június 26-i (EU) 2017/1144 bizottság végrehajtási határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amennyiben e határozat kizár a finanszírozásból a Litván Köztársaság részéről felmerült bizonyos kiadásokat.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Litván Köztársaságot kötelezi a saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

3)	A Cseh Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 357., 2017.10.23.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/30

A Törvényszék 2019. szeptember 10-i ítélete – DK kontra EKSZ

(T-217/18. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Fegyelmi eljárás - Büntetőjogi felelősség megállapítása - Nyugdíj egy adott összegének visszatartása szankció - Nyilvánvaló mérlegelési hiba - Arányosság - Indokolási kötelezettség - Enyhítő körülmények - Felelősség”)

(2019/C 357/36)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: DK (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvéd)

Alperes: Európai Külügyi Szolgálat (képviselők: S. Marquardt és R. Spac meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló és egyrészt az EKSZ 2017. május 23-i, a felperesre fegyelmi büntetést kiszabó határozat megsemmisítése, másrészt a felperest a belga bíróságok előtti büntetőeljárás során a védelemhez való jogának EKSZ általi állítólagos megértése miatt ért károk megtérítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék DK-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 211., 2018.6.18.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/30

A Törvényszék 2019. szeptember 4-i ítélete – Hamas kontra Tanács

(T-308/18. sz. ügy) (1)

(„Közös kül- és biztonságpolitika - A terrorizmus elleni küzdelem keretében személyekkel, csoportokkal és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések - Pénzeszközök befagyasztása - Harmadik állam hatóságának azon lehetősége, hogy a 2001/931/KKBP közös álláspont értelmében vett hatáskörrel rendelkező hatóságnak minősüljön - A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozatok ténybeli alapja - Indokolási kötelezettség - Mérlegelési hiba - A be nem avatkozás elve - Védelemhez való jog - A hatékony bírói jogvédelemhez való jog - A Tanács jogi aktusainak hitelesítése”)

(2019/C 357/37)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Hamász (Doha, Katar) (képviselő: L. Glock ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: kezdetben B. Driessen és A. Sikora-Kalėda, később B. Driessen és S. Van Overmeire meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészről a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2017/1426 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 21-i (KKBP) 2018/475 tanácsi határozat (HL 2018. L 79., 26. o.) és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2017/1420 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 21-i (EU) 2018/468 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2018. L 79., 7. o.), másrészről pedig a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről, valamint a 2018/475 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 30-i (KKBP) 2018/1084 tanácsi határozat (HL 2018. L 194., 144. o.) és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 2018/468 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 30-i (EU) 2018/1071 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2018. L 194., 23. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék a „»Hamas-Izz al-Din al-Qassem«-et is magában foglaló »Hamas« (»Hamász«)” szervezetre vonatkozó részeiben megsemmisíti a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2017/1426 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 21-i (KKBP) 2018/475 tanácsi határozatot, a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2017/1420 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 21-i (EU) 2018/468 tanácsi végrehajtási rendeletet, a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről, valamint a 2018/475 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 30-i (KKBP) 2018/1084 tanácsi határozatot, valamint a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 2018/468 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 30-i (EU) 2018/1071 tanácsi végrehajtási rendeletet.

2)	Az Európai Unió Tanácsa viseli saját költségeit, valamint a Hamász részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 259., 2018.7.23.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/31

A Törvényszék 2019. szeptember 9-i ítélete – SLL Service kontra EUIPO – Elfa International (LUMIN8)

(T-680/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - LUMIN8 ábrás védjegy - A korábbi LUMI európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2018/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 357/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: SLL Service GmbH (Köln, Németország) (képviselő: C. Schmitt ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: A. Lukošiūtė és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Elfa International AB (Västervik, Svédország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának az Elfa International és az SLL Service közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. augusztus 28-án hozott határozata (R 2752/2017-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az SLL Service GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 25., 2019.1.21.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/32

A Törvényszék 2019. szeptember 9-i ítélete – Executive Selling kontra EUIPO (EXECUTIVE SELLING)

(T-689/18. sz. ügy) (1)

(Európai uniós védjegy - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - EXECUTIVE SELLING ábrás védjegy - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

(2019/C 357/39)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Executive Selling (Párizs, Franciaország) (képviselők: V. Bouchara és A. Maier ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának az EXECUTIVE SELLING ábrás megjelölés Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 2018. szeptember 14-i határozata (R 313/2018-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Executive Sellinget kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 25., 2019.1.21.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/33

A Törvényszék 2019. szeptember 10-i ítélete – Oakley kontra EUIPO – Xuebo Ye (Egy szaggatott ellipszis ábrázolása)

(T-744/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Egy szaggatott ellipszist ábrázoló európai uniós ábrás védjegy bejelentése - Egy ellipszist ábrázoló, korábbi európai uniós ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 357/40)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Oakley, Inc. (Foothill Ranch, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) (képviselők: E. Ochoa Santamaría és I. Aparicio Martínez ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Palmero Cabezas és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Xuebo Ye (Wenzhou, Kína)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának az Oakley és a Xuebo Ye közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. október 22-én hozott határozata (R 692/2018-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsának 2018. október 22-i határozatát (R 692/2018-1. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	A Törvényszék az EUIPO-t kötelezi a költségek viselésére, ideértve az Oakley, Inc. költségeit is.

(1) HL C 65., 2019.02.18

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/33

A Törvényszék 2019. szeptember 5-i ítélete – C&A kontra EUIPO (#BESTDEAL)

(T-753/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - A #BESTDEAL európai uniós ábrás védjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség hiánya - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 357/41)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: C&A AG (Zug, Svájc) (képviselő: P. Koch Moreno ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: V. Ruzek meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a #BESTDEAL ábrás megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2018. október 26-án hozott határozata (R 1234/2018-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A C&A AG viseli a saját költségein felül az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) költségeit.

(1) HL C 65., 2019.2.18.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/34

A Törvényszék 2019. július 22-i végzése – Younique kontra EUIPO – Jafer Enterprises R&D (younique products)

(T-434/17. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság”)

(2019/C 357/42)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Younique LLC (Alpine, Utah, Amerikai Egyesült Államok) (képviselő: M. Edenborough QC)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. García Murillo és A. Folliard-Monguiral meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Jafer Enterprises R&D, SLU (Granollers, Spanyolország) (képviselő: N. Fernández Fernández-Pacheco ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Jafer Enterprises R&D és a Younique közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2017. április 25-én hozott határozata (R 1564/2016-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Törvényszék a Younique LLC-t kötelezi a saját költségei, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségek viselésére.

3)	A Jafer Enterprises R&D, SLU maga viseli a saját költségeit.

(1) HL C 318., 2017.9.25.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/35

2019. július 17-én benyújtott kereset – Staciwa kontra Bizottság

(T-511/19. sz. ügy)

(2019/C 357/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Katarzyna Staciwa (Częstochowa, Lengyelország) (képviselők: L. Levi és A. Blot ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottság 2018. november 7-i határozatát, amely a felperesnek nem ítélte meg a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 12. cikkének (2) bekezdése szerinti távozási díjat;

—	semmisítse meg a Bizottság 2019. április 17-i határozatát, amely elutasítja a felperes által a fent említett határozattal szemben 2018. december 21-én benyújtott panaszt;

—	rendelkezzen a felperes által elszenvedett vagyoni kár megtérítéséről;

—	rendelkezzen a felperes által elszenvedett nem vagyoni kár megtérítéséről;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap: a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal 2017. december 15-i feljegyzésére vonatkozó jogellenességi kifogás.

2.	A második jogalap: a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 12. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó további jogellenességi kifogás.

3.	A harmadik jogalap: a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 12. cikke (2) bekezdésnek megsértése.

4.	A negyedik jogalap: az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése.

5.	Az ötödik jogalap: a bizalomvédelem elvének megsértése.

6.	A hatodik jogalap: a megfelelő ügyintézés elvének és a gondoskodási kötelezettségnek a megsértése.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/36

2019. július 22-én benyújtott kereset – Adeso kontra Bizottság

(T-529/19. sz. ügy)

(2019/C 357/44)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: African Development Solutions (Adeso) (Nairobi, Kenya) (képviselő: R. Martens ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

teljes egészében semmisítse meg a megtámadott határozatot, azaz, a 2019. május 10-i bizottsági határozatot, és állapítsa meg, hogy a FED/2013/313–770 és a FED/2013/316–291 támogatási szerződésekhez kapcsolódó, EUR 3 298 703,59, illetve EUR 11 919,40 összegű visszatérítési követelések megalapozatlanok;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy megsértették az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, amely előírja a megfelelő ügyintézés elvét: nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyják a meghallgatáshoz való jogot, valamint a jogbiztonság elvét, mivel azon számos és súlyos aggály ellenére, amelyet a felperes a vitatott könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban felvetett, és annak ellenére, hogy a felperes számos alkalommal kérelmezett találkozót e fontos és tisztázatlan kérdések megbeszélése érdekében, a Bizottság megtagadta e találkozókat, jóllehet az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a meghallgatáshoz való jog biztosítása általánosan alkalmazandó, és az uniós intézmények határozatai jogszerűségének a feltétele, ezért azt mindig és mindenfajta eljárásban tiszteletben kell tartani.

A második jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy arányosság, a tisztességes eljárás, valamint a szerződéskötés során tanúsítandó jóhiszeműség elvét, amelyeket az EUSZ 5. cikk (4) bekezdése ír elő, megsértették azáltal, hogy azonnal elrendelték a visszatérítést, anélkül, hogy lehetőséget biztosítottak volna felperesnek arra, hogy a vitatott könyvvizsgálói megállapításokra megfelelő magyarázatot adjon átfogóan kidolgozott vezetői válasz és a javasolt találkozók segítségével, ezenfelül az alperes nem járt el jóhiszemű módon, és túllépte a cél eléréséhez megfelelő és szükséges mértéket, noha elegendő lett volna mindenekelőtt egy egyezség megkötése, amint azt a támogatási szerződés általános feltételei javasolják. Az alperes határozatának indokolásához nem volt szükséges vagy alapvető az, hogy figyelmen kívül hagyja a felperes kérelmét aziránt, hogy mindenekelőtt kössenek egyezséget. Ez teljes mértékben ellentétes az arányosság elvével, amely szerint abban az esetben, ha számos megfelelő intézkedés áll rendelkezésre, amint a jelen esetben is, a legkevésbé korlátozó és terhes intézkedést kell igénybe venni (amire nem került sor).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/37

2019. július 27-én benyújtott kereset – Militos Symvouleftiki kontra Bizottság

(T-536/19. sz. ügy)

(2019/C 357/45)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Militos Symvouleftiki AE (Athén, Görögország) (képviselő: K. Farmakidis-Markou ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a PR/2018–16/ATH. sz. ajánlati felhívástól való elállásról szóló, 2019. május 29-én közölt határozatot, amely ajánlati felhívás olyan keretmegállapodás megkötésére irányul, amelynek tárgya szolgáltatások nyújtása a kommunikációs tevékenységek szervezése területén, és amely felhívást a Hivatalos Lapban a HL 2019/S 110–267174 szám alatt tették közzé.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első megsemmisítési jogalap a megtámadott aktus téves és nem megalapozott indokolásán, valamint a nyilvánvaló értékelési hibán alapul. A megtámadott aktus indokolásával ellentétben a felperes ajánlata nem haladta meg a projektre meghatározott költségvetést, és nem mutatták be kifejezetten, hogy minden ajánlat meghaladta a meghatározott költségvetést.

A második megsemmisítési jogalap azon alapul, hogy tévesen alkalmazták az ajánlati felhívás azon rendelkezését, amely az ajánlatok összehasonlító értékelési módját az ajánlatok kizárási okaként, vagy egyébként az ajánlattétel formális feltételeként határozza meg. A referenciaértékek összege, amely a megtámadott aktus szerint meghaladja a keretmegállapodás költségvetését, csupán a legkedvezőbb ajánlat meghatározására szolgáló eszköz, és nem felel meg pontosan a szolgáltatásokkal kapcsolatban a megállapodás teljesítése időpontjában fennálló beszerzési igényeknek.

A harmadik megsemmisítési jogalap a költségvetési rendelet 171. cikkében foglalt lehetőséggel való visszaélésen alapul. A közbeszerzési eljárástól való elállás indokolása ellentmondásos, másként kifejezve az ajánlatkérő szükségletének túlértékelésére helyezi a hangsúlyt, következésképpen arra, hogy észszerű valószínűsége van annak, hogy a megállapodás végső költsége a teljesítés időpontjában alacsonyabb lesz, továbbá az indokolás hiányosságokat mutat, másként kifejezve nem mutatja be kifejezetten, hogy a részt vevő társaságok minden ajánlata meghaladta a költségvetést, így objektív módon azt a benyomást kelti, hogy az aktust más ok miatt fogadták el, mint amelyre hivatkoztak.

4.	A negyedik megsemmisítési jogalap azon alapul, hogy elégtelen az indokolás azzal kapcsolatban, hogy nem alkalmazták a 2018/1046 rendelet (1) 169. cikkének (2) bekezdését.

(1) Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.).

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/38

2019. augusztus 16-án benyújtott kereset – DS és társai kontra Bizottság és EKSZ

(T-573/19. sz. ügy)

(2019/C 357/46)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: DS és 718 másik felperes (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

Alperesek: Európai Bizottság és Európai Külügyi Szolgálat

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a felperesek 2019. évi szabadsága napjai számának a megállapításáról szóló határozatokat;

—	a Bizottságot és az EKSZ-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek egyetlen, A személyzeti szabályzat X. mellékletének 6. cikke irányuló jogellenességi kifogásra alapított jogalapra hivatkoznak, amelyet ugyanazon indokokkal támasztanak alá, mint amelyeket a Törvényszék a 2018. december 4-i Carreras Sequeros és társai kontra Bizottság ítéletben (T-518/16, EU:T:2018:873) figyelembe vett. A felperesek szerint az alperes intézmények megtagadták ezen ítélet alkalmazását, holott annak joghatásait nem függesztették fel, ami a Törvényszék ítélete végrehajtásának jogellenes felfüggesztésével egyenértékű.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/38

2019. augusztus 19-én benyújtott kereset – EI kontra Bizottság

(T-575/19. sz. ügy)

(2019/C 357/47)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: EI (képviselő: R. Mbonyumutwa ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—

kötelezze az Európai Bizottságot arra, hogy kártalanítsa a felperest:

—	először is azon nem vagyoni kárért, amely őt a bőrszínén alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt érte, és ennek alapján fizessen neki 123 600 (százhuszonháromezer hatszáz) eurót;

—	másodszor azon nem vagyoni kárért, amely őt az előléptetésének hátrányos megkülönböztetés miatti elmaradása következtében érte, és ennek alapján fizessen neki 48 670,56 (negyvennyolcezer hatszázhetven euró és 56 cent) eurót;

—	kötelezze az Európai Bizottságot a felperes érdemeinek pártatlan és tárgyilagos újraértékelésére, és adott esetben léptesse őt elő;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes előléptetését mellőző és a 2018. évi időszakra vonatkozó előléptetések végleges listáját megállapító határozattal szemben a felperes által benyújtott panaszt elutasító 2019. május 23-i határozattal szembeni kereset alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az előléptetési eljárás során nyilvánvaló mérlegelési hibák elkövetésére vonatkozik. E jogalap négy részre oszlik.

—

Az első rész a felperesre vonatkozó értékelő jelentések pontatlanságára és szubjektív jellegére vonatkozik. E tekintetben a felperes szerint három hibát követtek el. Az első az, hogy a felperesre vonatkozó jelentéseket ugyanazon személy készítette el, a második az értékelő jelentések pontatlanságához kapcsolódik, a harmadik pedig a felperes önértékelése figyelembevételének elmulasztásából ered.

—

A második rész a nyelvismeret értékelésére vonatkozó objektív teszt hiányát érinti. E tekintetben a felperes szerint három hibát követtek el. Az első hiba az, hogy a felperesre vonatkozó jelentéseket ugyanazon személy készítette el, a második a piacon elérhető objektív tesztek igénybevételének elmaradására vonatkozik, a harmadik pedig abból ered, hogy az értékelés nem felel meg a valóságnak.

—	A harmadik rész az ellátott feladatok felelősségi szintje értékelésének szubjektív jellegére vonatkozik.

—	A negyedik rész a figyelembe vett tényezők kiválasztásának szubjektív jellegéhez kapcsolódik.

A második jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére vonatkozik. E tekintetben a felperes két érvet hoz fel.

—	Az első érv arra vonatkozik, hogy az előléptetési eljárásban rejlő szubjektív jelleg kizárólag a felperes hátrányára van.

—	A második érv azzal kapcsolatos, hogy az előléptetése elmaradásának okaira vonatkozó érdeklődésére a felettese elektronikus levélben adott választ, ami azt bizonyítja, hogy az előléptetési eljárás se nem tárgyilagos, se nem pártatlan.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/39

2019. augusztus 19-én benyújtott kereset – DV és társai kontra Bizottság

(T-576/19. sz. ügy)

(2019/C 357/48)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: DV és 10 másik felperes (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a felperesek 2019. évi szabadsága napjai számának a megállapításáról szóló határozatokat;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek egyetlen, A személyzeti szabályzat X. mellékletének 6. cikke irányuló jogellenességi kifogásra alapított jogalapra hivatkoznak, amelyet ugyanazon indokokkal támasztanak alá, mint amelyeket a Törvényszék a 2018. december 4-i Carreras Sequeros és társai kontra Bizottság ítéletben (T-518/16, EU:T:2018:873) figyelembe vett. A felperesek szerint az alperes intézmény megtagadta ezen ítélet alkalmazását, holott annak joghatásait nem függesztették fel, ami a Törvényszék ítélete végrehajtásának jogellenes felfüggesztésével egyenértékű.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/40

2019. augusztus 20-án benyújtott kereset – Borborudi kontra Tanács

(T-580/19. sz. ügy)

(2019/C 357/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sayed Shamsuddin Borborudi (Teherán, Irán) (képviselő: L. Vidal ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az (EU) 2019/855 tanácsi végrehajtási rendeletnek megfelelően hozott, 2019. május 27-i tanácsi határozatot, amellyel továbbra is szerepeltették a felperest a 267/2012/EU rendelet IX. mellékletében;

—	a Tanácsot kötelezze a felperesnek a 267/2012/EU rendelet IX. mellékletéből való törlésére;

—	a Tanácsot kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Tanács nem tartotta tiszteletben a személyek és szervezetek szankcionálásával kapcsolatos bizonyítási terhet azzal, hogy felvette és továbbra is szerepeltette a felperest az Európai Unió szankciós listáin, mivel a megtámadott jogi aktusokat semmilyen törvényes indok nem támasztja alá.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács ténybeli hibát követett el, mivel S. S. Borborudi már nem dolgozik az Iráni Atomenergia Szervezetnek (a továbbiakban: AEOI), továbbá mivel az AEOI már nem az Egyesült Nemzetek által szankcionált szervezet és az AMAD tervet 2003-ban leállították.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem minősítette mennyiségi vagy minőségi jelentőségűnek S. S. Borborudi által az iráni nukleáris programhoz nyújtott állítólagos támogatást.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a felperessel szemben elfogadott korlátozó intézkedés indokolásával kapcsolatos kötelezettségét, mivel nem közölte azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolnák azt az indokot, amelynek alapján a felperest szankcionálták.

5.	Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette az azzal kapcsolatos kötelezettségét, hogy közölje az indokolást alátámasztó dokumentumokat, jóllehet azokat a felperes kérte.

6.	A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette az arányosság elvét, amely az Európai Unió alapelveinek egyikét képezi, és azt tiszteletben kell tartani.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/41

2019. augusztus 22-én benyújtott kereset – thyssenkrupp kontra Bizottság

(T-584/19. sz. ügy)

(2019/C 357/50)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: thyssenkrupp AG (Duisburg és Essen, Németország) (képviselők: M. Klusmann, J. Ziebarth és M. Dästner ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	teljes egészében semmisítse meg a határozatot;

—	kötelezze az alperest a jelen eljárás költségeinek viselésére, ideértve az esetleges beavatkozó felek költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen határozott meg új releváns termékpiacokat az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél bizonyos típusai vonatkozásában, és ez az összefonódás után kialakult piaci erő téves elemzéséhez vezetett, különösen mivel a határozat nem ismerte el a keresleti és a kínálati oldalon való helyettesíthetőség lényeges elemeit. Ezért a felperes szerint az alperes tévesen nem vette figyelembe a piac meghatározása során az elektrogalvanizált acélt, és tévesen hagyta figyelmen kívül a galvanizált ipari és autóipari termékek helyettesíthetőségét.

A második jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen határozott meg világszintű piacok helyett EGT-szintű piacokat mind az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél, mind pedig a csomagolóacél vonatkozásában. Az alperes ezért tévesen értelmezte a piackutatásának és a felek által szolgáltatott belső dokumentumok értékelésének eredményeit, és nem tartotta magát a megfelelő eljáráshoz és a tisztességes eljárás elveihez, mivel nem végzett kellően alapos gazdasági elemzést. Továbbá a Bizottság állítólag nem támaszkodott döntő és meggyőző bizonyítékokra annak megállapításakor, hogy az import nem befolyásolja az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél árának az EGT-n belüli alakulását.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság lényeges eljárási szabályokat sértett, és érdemi kérdésben tévedett, amikor az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél elkülönülő termékpiaca vonatkozásában állítólag a tényleges verseny jelentős akadályozását állapította meg.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy az ónozott lemez, az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél és a hengerelt acél állítólagos elkülönülő termékpiacaira tekintettel a Bizottság versenyjogi értékelése a „hatékony verseny jelentős akadályozása” kritériumának téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, mivel az említett értékelés jogellenesen kombinálja a tényleges versenynek az egyedi erőfölényből eredő, illetve a horizontális nem összehangolt (oligopolisztikus) hatásokból eredő jelentős akadályozásának egymással össze nem egyeztethető elemeit. A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el az import értékelése vonatkozásában, amely a piaci vizsgálatból és néhány félreértelmezett belső dokumentumból szelektíven kiemelt idézeteken alapul, aminek következtében az alperes tévesen figyelmen kívül hagyta az ónozott lemez és az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél importja magas szintjének relevanciáját, és annak lehetőségét, hogy újrahengerelők lépnek be a piacra, amint erre a világ más részein már sor került.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél vonatkozásában felajánlott korrekciós intézkedéseket az alperes indokolatlanul utasította el. A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság nem végezte el a felajánlott korrekciós intézkedések megfelelő piaci vizsgálatát.

6.	A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy a szemcseorientált elektromos acél vonatkozásában a kifogásközlésben előzetesen megfogalmazott kétségei miért oszlottak el.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy az alperes eljárási hibát követett el, mivel nem követelte meg, hogy az I. és II. vizsgálati szakaszban a piaci szereplőknek küldött számos tájékoztatáskérésre válaszoljanak, amely tájékoztatáskérésekre számos esetben nem érkezett válasz. A felperes előadja, hogy ez eljárási hibához vezetett, és a bizonyítékok elferdítését eredményezte.

21.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 357/42

2019. augusztus 30-án benyújtott kereset – Foundation for the Protection of the Traditional Cheese of Cyprus named Halloumi kontra EUIPO – Fontana Food (GRILLOUMI BURGER)

(T-595/19. sz. ügy)

(2019/C 357/51)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Foundation for the Protection of the Traditional Cheese of Cyprus named Halloumi (Nicosia, Ciprus) (képviselők: S. Malynicz, QC, S. Baran, Barrister és V. Marsland, Solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Fontana Food AB (Tyresö, Svédország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: a GRILLOUMI BURGER európai uniós szóvédjegy bejelentése – 15 963 283. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. június 19-én hozott határozata (R 1356/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze saját költségei, valamint a törlést kérelmező fél költségeinek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 357

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. október 21.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2019/C 357/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1
	Törvényszék
2019/C 357/02	A hivatalvezető-helyettes kinevezése	2

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2019/C 357/03	C-162/19. P. sz. ügy: A Törvényszék T-267/18. sz., Iceland Foods kontra Íslandsstofa ügyben 2018. december 14-én hozott végzése ellen az Iceland Foods Ltd által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés (INSPIRED BY ICELAND)	3
2019/C 357/04	C-188/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (második kibővített tanács) T-750/16. sz., FV kontra Tanács ügyben 2018. december 14-én hozott ítélete ellen FV által 2019. február 24-én benyújtott fellebbezés	3
2019/C 357/05	C-230/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-513/18. sz., Fryč kontra Bizottság ügyben 2019. január 15-én hozott végzése ellen Petr Fryč által 2019. március 14-én benyújtott fellebbezés	4
2019/C 357/06	C-317/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-581/18. sz., ND (1) és OE (1) kontra Bizottság ügyben 2019. február 27-én hozott végzése ellen ND (1) és OE (1) által 2019. április 16-án benyújtott fellebbezés	4
2019/C 357/07	C-433/19. sz. ügy: Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2019. június 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ellmes Property Services Limited kontra SP	4
2019/C 357/08	C-442/19. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2019. június 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Stichting Brein tegen News-Service Europe BV	5
2019/C 357/09	C-462/19. sz. ügy: A Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia (Spanyolország) által 2019. június 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Asociación Estatal de Empresas Operadoras Portuarias (ASOPORT)	6
2019/C 357/10	C-464/19. sz. ügy: A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2019. június 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Latte Villafranca SCRL, felszámolás alatt és társai kontra Agenzia per le Erogazioni in Agricoltura (AGEA), Regione Veneto	7
2019/C 357/11	C-468/19. sz. ügy: A Commissione tributaria regionale per il Veneto (Olaszország) által 2019. június 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Regione Veneto kontra HD	7
2019/C 357/12	C-478/19. sz. ügy: A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2019. június 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – UBS Real Estate Kapitalanlagegesellschaft mbH kontra Agenzia delle Entrate	9
2019/C 357/13	C-479/19. sz. ügy: A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2019. június 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – UBS Real Estate Kapitalanlagegesellschaft mbH kontra Agenzia delle Entrate	9
2019/C 357/14	C-481/19. sz. ügy: A Corte costituzionale (Olaszország) által 2019. június 21- én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DB kontra Commissione Nazionale per le Società e la Borsa (Consob)	10
2019/C 357/15	C-496/19. sz. ügy: A Commissione tributaria regionale della Campania (Olaszország) által 2019. június 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Antonio Capaldo SpA kontra Agenzia delle dogane e dei monopoli – Ufficio delle dogane di Salerno	11
2019/C 357/16	C-497/19. sz. ügy: Az Audiencia provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ibercaja Banco, S. A. kontra SO és TP	11
2019/C 357/17	C-499/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik tanács) T-558/18. sz., Lupu kontra EUIPO – Et Djili Soy Dzhihangir Ibryam (Djili DS) ügyben 2019. április 30-án hozott ítélete ellen Victor Lupu által 2019. június 28-án benyújtott fellebbezés	12
2019/C 357/18	C-505/19. sz. ügy: A Verwaltungsgericht Wiesbaden (Németország) által 2019. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WS kontra Bundesrepublik Deutschland	12
2019/C 357/19	C-512/19. sz. ügy: A Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio (Olaszország) által 2019. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Go Sun Srl, Malby Energy 4 Srl kontra Ministero dello Sviluppo Economico és társai	13
2019/C 357/20	C-517/19. P sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-516/16. és T-536/16. sz., Alvarez y Bejarano és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2019. április 30-án hozott ítélete ellen Maria Alvarez Bejarano és társai által 2019. július 8-án benyújtott fellebbezés	14
2019/C 357/21	C-518/19. P sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-523/16. és T-542/16. sz., Ardalic és társai kontra Tanács egyesített ügyekben 2019. április 30-án hozott ítélete ellen Jakov Ardalic és társai által 2019. július 8-án benyújtott fellebbezés	15
2019/C 357/22	C-538/19. sz. ügy: A Curtea de Apel Constanța (Románia) által 2019. július 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TS, UT, VU kontra Casa Națională de Asigurări de Sănătate, Casa de Asigurări de Sănătate Constanța	16
2019/C 357/23	C-544/19. sz. ügy: Az Administrativen sad – Blagoevgrad (Bulgária) által 2019. július 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ECOTEX BULGARIA EOOD kontra Teritorialna direktsia na Natsionalnata agentsia za prihodite	17
2019/C 357/24	C-553/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-396/18. sz., ITSA kontra Bizottság ügyben 2019. május 16-án hozott végzése ellen az International Tax Stamp Association Ltd (ITSA) által 2019. július 18-án benyújtott fellebbezés	18
2019/C 357/25	C-554/19. sz. ügy: Az Amtsgericht Kehl (Németország) által 2019. július 18–án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FU elleni büntetőeljárás	19
2019/C 357/26	C-555/19. sz. ügy: A Landgericht Stuttgart (Németország) által 2019. július 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Fussl Modestraße Mayr GmbH kontra SevenOne Media GmbH	21
2019/C 357/27	C-561/19. sz. ügy: A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2019. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Consorzio Italian Management, Catania Multisevizi SpA kontra Rete Ferroviaria Italiana SpA	22
2019/C 357/28	C-595/19. sz. ügy: A Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio (Olaszország) által 2019. július 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Fototre Srl kontra Ministero dello Sviluppo Economico és társai	23
2019/C 357/29	C-600/19. sz. ügy: Az Audiencia Provincial de Zaragoza (Spanyolország) által 2019. augusztus 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ibercaja Banco, SA kontra MA	23
2019/C 357/30	C-602/19. sz. ügy: A Verwaltungsgericht Köln (Németország) által 2019. augusztus 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – kohlpharma GmbH kontra Bundesrepublik Deutschland	24
2019/C 357/31	C-608/19. sz. ügy: A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2019. augusztus 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Istituto nazionale per l'assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (INAIL) kontra Zennaro Giuseppe Legnani Sas di Zennaro Mauro & C.	25
2019/C 357/32	C-616/19. sz. ügy: A High Court (Írország) által 2019. augusztus 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. S., M. W., G. S. kontra Minister for Justice and Equality	26
2019/C 357/33	C-624/19. sz. ügy: A Watford Employment Tribunal (Egyesült Királyság) által 2019. augusztus 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – K és társai kontra Tesco Stores Ltd	27
2019/C 357/34	C-658/19. sz. ügy: 2019. szeptember 4-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság	27
	Törvényszék
2019/C 357/35	T-603/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. szeptember 4-i ítélete – Litvánia kontra Bizottság (EMGA és EMVA – A finanszírozásból kizárt kiadások – 1698/2005/EK rendelet – Leader 4. fő irány – 65/2011/EU rendelet – Adminisztratív ellenőrzések – A költségek észszerű jellegének értékelését lehetővé tevő megfelelő rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettség – Önkéntes munka formájában történő természetbeni hozzájárulás – Ingatlan rendelkezésre bocsátása formájában történő természetbeni hozzájárulás – Helyszíni ellenőrzések – A kifizetés iránti kérelmeket alátámasztó dokumentumok fennállása – A közbeszerzési szabályoknak megfelelően finanszírozott ügyletek végrehajtása)	29
2019/C 357/36	T-217/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. szeptember 10-i ítélete – DK kontra EKSZ (Közszolgálat – Fegyelmi eljárás – Büntetőjogi felelősség megállapítása – Nyugdíj egy adott összegének visszatartása szankció – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Arányosság – Indokolási kötelezettség – Enyhítő körülmények – Felelősség)	30
2019/C 357/37	T-308/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. szeptember 4-i ítélete – Hamas kontra Tanács (Közös kül- és biztonságpolitika – A terrorizmus elleni küzdelem keretében személyekkel, csoportokkal és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések – Pénzeszközök befagyasztása – Harmadik állam hatóságának azon lehetősége, hogy a 2001/931/KKBP közös álláspont értelmében vett hatáskörrel rendelkező hatóságnak minősüljön – A pénzeszközök befagyasztására vonatkozó határozatok ténybeli alapja – Indokolási kötelezettség – Mérlegelési hiba – A be nem avatkozás elve – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A Tanács jogi aktusainak hitelesítése)	30
2019/C 357/38	T-680/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. szeptember 9-i ítélete – SLL Service kontra EUIPO – Elfa International (LUMIN8) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás – LUMIN8 ábrás védjegy – A korábbi LUMI európai uniós szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – Az (EU) 2018/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	31
2019/C 357/39	T-689/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. szeptember 9-i ítélete – Executive Selling kontra EUIPO (EXECUTIVE SELLING) (Európai uniós védjegy – Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás – EXECUTIVE SELLING ábrás védjegy – Feltétlen kizáró ok – Leíró jelleg – Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	32
2019/C 357/40	T-744/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. szeptember 10-i ítélete – Oakley kontra EUIPO – Xuebo Ye (Egy szaggatott ellipszis ábrázolása) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – Egy szaggatott ellipszist ábrázoló európai uniós ábrás védjegy bejelentése – Egy ellipszist ábrázoló, korábbi európai uniós ábrás védjegy – Viszonylagos kizáró ok – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	33
2019/C 357/41	T-753/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. szeptember 5-i ítélete – C&A kontra EUIPO (#BESTDEAL) (Európai uniós védjegy – A #BESTDEAL európai uniós ábrás védjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – Megkülönböztető képesség hiánya – Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	33
2019/C 357/42	T-434/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. július 22-i végzése – Younique kontra EUIPO – Jafer Enterprises R&D (younique products) (Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A felszólalás visszavonása – Okafogyottság)	34
2019/C 357/43	T-511/19. sz. ügy: 2019. július 17-én benyújtott kereset – Staciwa kontra Bizottság	35
2019/C 357/44	T-529/19. sz. ügy: 2019. július 22-én benyújtott kereset – Adeso kontra Bizottság	36
2019/C 357/45	T-536/19. sz. ügy: 2019. július 27-én benyújtott kereset – Militos Symvouleftiki kontra Bizottság	37
2019/C 357/46	T-573/19. sz. ügy: 2019. augusztus 16-án benyújtott kereset – DS és társai kontra Bizottság és EKSZ	38
2019/C 357/47	T-575/19. sz. ügy: 2019. augusztus 19-én benyújtott kereset – EI kontra Bizottság	38
2019/C 357/48	T-576/19. sz. ügy: 2019. augusztus 19-én benyújtott kereset – DV és társai kontra Bizottság	39
2019/C 357/49	T-580/19. sz. ügy: 2019. augusztus 20-án benyújtott kereset – Borborudi kontra Tanács	40
2019/C 357/50	T-584/19. sz. ügy: 2019. augusztus 22-én benyújtott kereset – thyssenkrupp kontra Bizottság	41
2019/C 357/51	T-595/19. sz. ügy: 2019. augusztus 30-án benyújtott kereset – Foundation for the Protection of the Traditional Cheese of Cyprus named Halloumi kontra EUIPO – Fontana Food (GRILLOUMI BURGER)	42
2019/C 357/52	T-621/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. július 18-i végzése – Taminco és Arysta LifeScience Great Britain kontra EFSA	43
2019/C 357/53	T-720/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. július 23-i végzése – AMVAC Netherlands kontra EFSA	44
2019/C 357/54	T-335/19. sz. ügy: A Törvényszék 2019. augusztus 23-i végzése – Cantieri del Mediterraneo kontra Bizottság	44