		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 263

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. augusztus 5.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2019/C 263/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1
2019/C 263/02	Az akadályoztatott bírót helyettesítő bíró kijelölésének módja	2

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2019/C 263/03	C-38/17. sz. ügy: A Bíróság (hetedik tanács) 2019. június 5-i ítélete (a Budai Központi Kerületi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — GT kontra HS (Előzetes döntéshozatal — Fogyasztóvédelem — A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek — 93/13/EGK irányelv — A 3. cikk (1) bekezdése — A 4. cikk (2) bekezdése — A 6. cikk (1) bekezdése — Devizában nyilvántartott kölcsönszerződés — A belföldi pénznemben rendelkezésre bocsátott összegre alkalmazandó árfolyamnak a szerződés megkötését követően történő közlése a fogyasztóval)	3
2019/C 263/04	C-628/17. sz. ügy: A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Sąd Najwyższy [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Prezes Urzędu Ochrony Konkurencji i Konsumentów kontra Orange Polska S. A. (Előzetes döntéshozatal — Fogyasztóvédelem — 2005/29/EK irányelv — Vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai — Az agresszív kereskedelmi gyakorlat fogalma — A fogyasztók kötelezettsége, hogy a végleges ügyleti döntést a szerződésmintát kézbesítő futár jelenlétében hozzák meg)	4
2019/C 263/05	C-634/17. sz. ügy: A Bíróság (ötödik tanács) 2019. május 23-i ítélete (a Verwaltungsgericht Oldenburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — ReFood GmbH & Co. KG kontra Landwirtschaftskammer Niedersachsen (Előzetes döntéshozatal — Környezet — Hulladékszállítás az Európai Unión belül — 1013/2006/EK rendelet — Az 1. cikk (3) bekezdésének d) pontja — Hatály — 1069/2009/EK rendelet — Állati melléktermékek szállítása)	5
2019/C 263/06	C-646/17. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. június 13-i ítélete (a Tribunale di Brindisi [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — a Gianluca Moro elleni büntetőeljárás (Előzetes döntéshozatal — Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — 2012/13/EU irányelv — Tájékoztatáshoz való jog a büntetőeljárás során — A 6. cikk (4) bekezdése — A vádlottnak az ellene emelt vádról való tájékoztatáshoz való joga — A megadott információkban bekövetkezett bármely változásról szóló tájékoztatás, amennyiben az az eljárás tisztességességének megóvásához szükséges — A vádemelés alapját képező tényállás jogi minősítésének módosítása — Annak lehetetlensége, hogy a vádlott az eljárás szóbeli szakaszában kérje a nemzeti jog szerinti, vádalku nyomán történő büntetéskiszabás alkalmazását — A vádemelés alapját képező tényállás megváltozása esetén jelentkező különbség)	6
2019/C 263/07	C-658/17. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. május 23-i ítélete (a Sąd Okręgowy w Gorzowie Wielkopolskim [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — WB által indított eljárás (Előzetes döntéshozatal — Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — 650/2012/EU rendelet — A 3. cikk (1) bekezdésének g) és i) pontja — A határozat fogalma öröklési ügyekben — A közokirat fogalma öröklési ügyekben — A nemzeti öröklési bizonyítvány jogi minősítése — A 3. cikk (2) bekezdése — A bíróság fogalma — Az Európai Bizottság tagállam általi értesítésének elmaradása arról, hogy a nem igazságügyi hatóságként eljáró közjegyzők a bíróságokhoz hasonlóan igazságszolgáltatási feladatokat látnak el)	6
2019/C 263/08	C-664/17. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2019. június 13-i ítélete (az Areios Pagos [Görögország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Ellinika Nafpigeia AE kontra Panagiotis Anagnostopoulos és társai (Előzetes döntéshozatal — Szociálpolitika — 2001/23/EK irányelv — Hatály — Vállalkozás egy részének az átruházása — A munkavállalók jogainak védelme — Az átruházás fogalma — A gazdasági egység fogalma — Újonnan létrehozott leányvállalat anyavállalata gazdasági tevékenysége egy részének átengedése — Identitás — Autonómia — Gazdasági tevékenység folytatása — Valamely gazdasági tevékenység folytatása állandó jellegének kritériuma — Harmadik személyek termelési tényezőinek igénybevétele — Az átruházott egység felszámolására irányuló szándék)	7
2019/C 263/09	C-705/17. sz. ügy: A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Svea hovrätt [Svédország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Patent-och registreringsverket kontra Mats Hansson (Előzetes döntéshozatal — Védjegyek — 2008/95/EK irányelv — A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja — Összetéveszthetőség — Összbenyomás — Lemondó nyilatkozattal együtt lajstromozott korábbi védjegy — Az ilyen lemondásnak a korábbi védjegyoltalom terjedelmére gyakorolt hatása)	8
2019/C 263/10	C-720/17. sz. ügy: A Bíróság (ötödik tanács) 2019. május 23-i ítélete (a Verwaltungsgerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Mohammed Bilali kontra Bundesamt für Fremdenwesen und Asyl (Előzetes döntéshozatal — A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség — Menekültpolitika — Kiegészítő védelem — 2011/95/EU irányelv — 19. cikk — A kiegészítő védelmi jogállás visszavonása — A hatóság ténykörülményekben való tévedése)	9
2019/C 263/11	C-22/18. sz. ügy: A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 13-i ítélete (az Amtsgericht Darmstadt [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — TopFit e.V., Daniele Biffi kontra Deutscher Leichtathletikverband e.V. (Előzetes döntéshozatal — Uniós polgárság — EUMSZ 18., EUMSZ 21. és EUMSZ 165. cikk — Sportszövetség szabályzata — Olyan amatőr sportoló részvétele valamely tagállam nemzeti bajnokságán, aki valamely más tagállam állampolgárságával rendelkezik — Állampolgárságon alapuló eltérő bánásmód — A szabad mozgás korlátozása)	10
2019/C 263/12	C-33/18. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 6-i ítélete (a Cour du travail de Liège [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — V kontra Institut national d'assurances sociales pour travailleurs indépendants (Inasti), Securex Integrity ASBL (Előzetes döntéshozatal — A szociális biztonsági rendszerek koordinálása — Migráns munkavállalók — 883/2004/EK rendelet — Átmeneti rendelkezések — A 87. cikk (8) bekezdése — 1408/71/EGK rendelet — A 14c. cikk b) pontja — Olyan munkavállaló, aki munkavállalóként és önálló vállalkozóként különböző tagállamokban végez tevékenységet — Az egyetlen nemzeti szabályozás alkalmazásának elvétől való eltérések — Kettős biztosítási tagság — Kérelem benyújtása az iránt, hogy az érintett a 883/2004 rendelet értelmében alkalmazandó jogszabályok hatálya alá tartozzon)	10
2019/C 263/13	C-43/18. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Conseil d'État [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Compagnie d'entreprises CFE SA kontra Région de Bruxelles-Capitale (Előzetes döntéshozatal — Környezet — 2001/42/EK irányelv — Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálata — Rendelet — Különleges természetmegőrzési területnek a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően való kijelölése — Megőrzéssel kapcsolatos célkitűzések, valamint bizonyos megelőző intézkedések meghatározása — A tervek és programok fogalma — Környezeti vizsgálat elvégzésének kötelezettsége)	11
2019/C 263/14	C-58/18. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. június 6-i ítélete (a Justice de Paix du canton de Visé [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Michel Schyns kontra Belfius Banque SA (Előzetes döntéshozatal — Fogyasztóvédelem — 2008/48/EK irányelv — A szerződéskötést megelőző kötelezettségek — Az 5. cikk (6) bekezdése — A hitelező azon kötelezettsége, hogy megkeresse a legmegfelelőbb hitelt — A 8. cikk (1) bekezdése — A hitelező azon kötelezettsége, hogy tartózkodjon a hitelmegállapodás megkötésétől abban az esetben, ha a fogyasztó hitelképességét illetően kétségek merülnek fel — A hitelező azon kötelezettsége, hogy a hitel célszerűségét értékelje)	12
2019/C 263/15	C-142/18. sz. ügy: A Bíróság (negyedik tanács) 2019. június 5-i ítélete (a Cour d'appel de Bruxelles [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Skype Communications Sàrl kontra Institut belge des services postaux et des télécommunications (IBPT) (Előzetes döntéshozatal — Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások — 2002/21/EK irányelv — A 2. cikk c) pontja — Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalma — Jelátvitel — Vezetékes és mobil hívószámokra történő, internetprotokoll alapú hangátvitel (VoIP) szolgáltatás — SkypeOut szolgáltatás)	13
2019/C 263/16	C-185/18. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Tribunal Supremo [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Oro Efectivo SL kontra Diputación Foral de Bizkaia (Előzetes döntéshozatal — Hozzáadottérték-adó (héa) — 2006/112/EK irányelv — A 401. cikk — Az adósemlegesség elve — Magas arany- vagy más nemesfémtartalmú tárgyak valamely vállalkozás általi megszerzése magánszemélyektől viszonteladás céljából — Vagyonátruházási adó)	13
2019/C 263/17	C-193/18. sz. ügy: A Bíróság (negyedik tanács) 2019. június 13-i ítélete (az Oberverwaltungsgericht für das Land Nordrhein-Westfalen [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Google LLC kontra Bundesrepublik Deutschland (Előzetes döntéshozatal — Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások — 2002/21/EK irányelv — A 2. cikk c) pontja — Az elektronikus hírközlési szolgáltatások fogalma — Jelátvitel — Webalapú e-mail-szolgáltatások — Gmail-szolgáltatás)	14
2019/C 263/18	C-223/18. P. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 6-i ítélete — Deichmann SE kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Munich, SL (Fellebbezés — Európai uniós védjegy — 207/2009/EK rendelet — Megszűnés megállapítására irányuló eljárás — Sportcipő oldalán látható, keresztet ábrázoló ábrás védjegy — Megszűnés megállapítására irányuló kérelem elutasítása)	15
2019/C 263/19	C-264/18. sz. ügy: A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 6-i ítélete (a Grondwettelijk Hof [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — P. M., N. G.d.M., P. V.d.S. kontra Ministerraad (Előzetes döntéshozatal — Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai — 2014/24/EU irányelv — A 10. cikk c) pontja és a d) pont i., ii. és v. alpontja — Érvényesség — Hatály — A választottbírói és békéltetési szolgáltatások és bizonyos jogi szolgáltatások kizárása — Az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elve — EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikk)	16
2019/C 263/20	C-317/18. sz. ügy: A Bíróság (nyolcadik tanács) 2019. június 13-i ítélete (a Tribunal Judicial da Comarca de Faro [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Cátia Correia Moreira kontra Município de Portimão (Előzetes döntéshozatal — 2001/23/EK irányelv — Vállalkozások átruházása — A munkavállalók jogainak védelme — A munkavállaló fogalma — A munkafeltételek lényeges módosítása a munkavállaló hátrányára)	16
2019/C 263/21	C-321/18. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Conseil d’État [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Terre wallonne ASBL kontra Région wallonne (Előzetes döntéshozatal — Környezet — 2001/42/EK irányelv — Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálata — Rendelet — A Natura 2000 hálózatra vonatkozó, megőrzéssel kapcsolatos célkitűzéseknek a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően történő meghatározása — A tervek és programok fogalma — Környezeti vizsgálat elvégzésének kötelezettsége)	17
2019/C 263/22	C-361/18. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 6-i ítélete (a Szekszárdi Járásbíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Weil Ágnes kontra Gulácsi Géza (Előzetes döntéshozatal — Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — 1215/2012/EU rendelet — 66. cikk — Időbeli hatály — 44/2001/EK rendelet — Tárgyi hatály — Polgári és kereskedelmi ügyek — Az 1. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja — Kizárt tárgykörök — Házassági vagyonjog — 54. cikk — Az eredetileg eljáró bíróság által meghozott határozat végrehajthatóságát igazoló tanúsítvány kiállítása iránti kérelem — De facto élettársi kapcsolatból származó vagyonjogi rendszer megszűnéséből eredő követelést érintő bírósági határozat)	18
2019/C 263/23	C-420/18. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2019. június 13-i ítélete (a Gerechtshof 's-Hertogenbosch [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — IO kontra Inspecteur van de rijksbelastingdienst (Előzetes döntéshozatal — Hozzáadottérték-adó (héa) — 2006/112/EK irányelv — 9. és 10. cikk — Adóalany — Önállóan végzett gazdasági tevékenység — Fogalom — Valamely alapítvány felügyelőbizottsága tagjának tevékenysége)	19
2019/C 263/24	C-503/18. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 6-i ítélete — Inge Barnett kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (Fellebbezés — Közszolgálat — Tisztviselő — Öregségi nyugdíj — A nyugdíjjogosultságok csökkentése nélküli előrehozott nyugdíjazás — Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata — A VIII. melléklet 9. cikkének (2) bekezdése — Általános végrehajtási rendelkezések — Szolgálati érdek — Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke ítéletének végrehajtásaként elfogadott határozat — EUMSZ 266. cikk — Az ítélt dolog hatálya)	20
2019/C 263/25	C-505/18. sz. ügy: A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 13-i ítélete (a Conseil d'État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Copebi SCA kontra Établissement national des produits de l'agriculture et de la mer (FranceAgriMer) (Előzetes döntéshozatal — Állami támogatások — 2009/402/EK határozat — A Francia Köztársaság által a gyümölcs- és zöldségágazatban végrehajtott kampánytervek — A támogatás összeegyeztethetetlenségének megállapítása — Visszatéríttetésre való felszólítás — A határozat hatálya — Mezőgazdasági bizottságok)	20
2019/C 263/26	C-508/18. és C-82/19. PPU. sz. egyesített ügyek: A Bíróság (nagytanács) 2019. május 27-i ítélete (a Supreme Court, High Court [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) — Az OG (C-508/18), PI (C-82/19 PPU) ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása (Előzetes döntéshozatal — Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás — Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés — Európai elfogatóparancs — 2002/584/IB kerethatározat — A 6. cikk (1) bekezdése — A kibocsátó igazságügyi hatóság fogalma — Valamely tagállam ügyészsége által kibocsátott európai elfogatóparancs — Jogállás — A végrehajtó hatalmi ág valamely szervével fennálló alárendeltségi viszony megléte — Az igazságügyi miniszter egyedi utasításadási jogköre — A függetlenség garanciájának hiánya)	21
2019/C 263/27	C-509/18. sz. ügy: A Bíróság (Nagytanács) 2019. május 27-i ítélete (a Supreme Court [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — A PF ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása (Előzetes döntéshozatal — Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés — Európai elfogatóparancs — 2002/584/IB kerethatározat — A 6. cikk (1) bekezdése — A kibocsátó igazságügyi hatóság fogalma — Valamely tagállam főügyésze által kibocsátott európai elfogatóparancs — Jogállás — A függetlenség garanciája)	22
2019/C 263/28	C-10/19. sz. ügy: A Tribunalul București (Románia) által 2019. január 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Wilo Salmson France SAS kontra Agenția Națională de Administrare Fiscală — Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București, Agenția Națională de Administrare Fiscală — Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București — Administrația Fiscală pentru Contribuabili Nerezidenți	23
2019/C 263/29	C-142/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (első tanács) T-830/16. sz., Monolith Frost GmbH kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Dovgan GmbH által 2019. február 19-én benyújtott fellebbezés	23
2019/C 263/30	C-267/19. sz. ügy: A Trgovački sud u Zagrebu (Horvátország) által 2019. március 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — PARKING d.o.o. kontra SAWAL d.o.o.	25
2019/C 263/31	C-307/19. sz. ügy: A Visoki trgovački sud Republike Hrvatske (Horvátország) által 2019. április 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Obala i lučice d.o.o. kontra NLB Leasing d.o.o.	25
2019/C 263/32	C-308/19. sz. ügy: Az Înalta Curte de Casație și Justiție (Románia) által 2019. április 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Consiliul Concurenței kontra Whiteland Import Export SRL	28
2019/C 263/33	C-309/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-709/18. sz., Asociación de fabricantes de morcilla de Burgos kontra Bizottság ügyben 2019. február 14-én hozott végzése ellen az Asociación de fabricantes de morcilla de Burgos által 2019. április 15-én benyújtott fellebbezés	28
2019/C 263/34	C-323/19. sz. ügy: A Trgovački sud u Zagrebu (Horvátország) által 2019. április 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Interplastics s.r.o. kontra Letifico d.o.o.	29
2019/C 263/35	C-344/19. sz. ügy: A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2019. május 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — D. J. kontra Radiotelevizija Slovenija	30
2019/C 263/36	C-346/19. sz. ügy: A Bundesfinanzhof (Németország) által 2019. május 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bundeszentralamt für Steuern kontra Y-GmbH	31
2019/C 263/37	C-367/19. sz. ügy: A Državna revizijska komisija za revizijo postopkov oddaje javnih naročil (Szlovénia) által 2019. május 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ministrstvo za notranje zadeve kontra Tax-Fin-Lex d.o.o.	32
2019/C 263/38	C-420/19. sz. ügy: A Riigikohus (Észtország) által 2019. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Maksu- ja Tolliamet kontra Heavyinstall OÜ	32
2019/C 263/39	C-453/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-492/15. sz., Deutsche Lufthansa AG kontra Európai Bizottság ügyben 2019. április 12-én hozott ítélete ellen a Deutsche Lufthansa AG által 2019. június 13-án benyújtott fellebbezés	33
2019/C 263/40	C-458/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-108/17. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2019. április 4-én hozott ítélete ellen a ClientEarth által 2019. június 14-én benyújtott fellebbezés	35
2019/C 263/41	C-466/19. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-371/17. sz., Qualcomm és Qualcomm Europe kontra Bizottság ügyben 2019. április 9-én hozott ítélete ellen a Qualcomm, Inc. és a Qualcomm Europe, Inc. által 2019. június 18-án benyújtott fellebbezés	36
	Törvényszék
2019/C 263/42	T-478/16. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 11-i ítélete — Frank kontra Bizottság (Kutatás és technológiafejlesztés — Kutatási és innovációs keretprogram [2014 — 2020] — A 2016. évi EKT-munkaprogram keretében történő pályázati felhívások és kapcsolódó tevékenységek — Az ERCEA által hozott, támogatás iránti kérelem nem támogathatóként való elutasításáról szóló határozat — A Bizottság előtti közigazgatási jogorvoslat — Hallgatólagos elutasító határozat — Részleges elfogadhatatlanság — Kifejezett elutasító határozat — A hatékony bírói jogvédelemhez való jog)	38
2019/C 263/43	T-167/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 12-i ítélete — RV kontra Bizottság (Közszolgálat — Tisztviselők — A személyzeti szabályzat 42c. cikke — A szolgálat érdekében történő szabadságra küldés — Hivatalból történő nyugdíjazás — Keresettel meg nem támadható aktus — Részleges elfogadhatatlanság — A jogszabály hatálya — Hivatalból történő figyelembevétel — Szöveg szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezés)	39
2019/C 263/44	T-248/17. RENV. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — CC kontra Parlament (Felelősség — Közszolgálat — Felvétel — EUR/A/151/98. számú versenyvizsga — A tartaléklista kezelésében az Európai Parlament által elkövetett hibák — Vagyoni kár)	40
2019/C 263/45	T-462/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 11-i ítélete — TO kontra AEE (Közszolgálat — Szerződéses alkalmazottak — Határozott időre szóló szerződés — Betegszabadság alatti elbocsátás — Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 16. cikke — Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 48. cikkének b) pontja — A személyzeti szabályzat 26. cikke — Személyes adatok kezelése — Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 84. cikke — Lelki zaklatás)	40
2019/C 263/46	T-583/17. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 12-i ítélete — EOS Deutscher Inkasso-Dienst kontra EUIPO — IOS Finance EFC (IOS FINANCE) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — Az IOS FINANCE európai uniós ábrás védjegy bejelentése — EOS korábbi nemzeti ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja])	41
2019/C 263/47	T-74/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — Visi/one kontra EUIPO — EasyFix (Járművekhez szánt adatlaptartó tok) (Közösségi formatervezési minta — Megsemmisítési eljárás — Járművekhez szánt adatlaptartó tokot ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta — Korábbi formatervezési minta — A nyilvánosságra jutás bizonyítéka — A 6/2002/EK rendelet 7. cikke — Megsemmisítési ok — Az egyéni jelleg hiánya — Tájékozott használó — Az alkotói szabadság foka — Az eltérő összbenyomás hiánya — A 6/2002 rendelet 6. cikke és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	42
2019/C 263/48	T-75/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — MPM-Quality kontra EUIPO — Elton Hodinářská (MANUFACTURE PRIM 1949) (Európai uniós védjegy — Megszűnés megállapítása iránti eljárás — MANUFACTURE PRIM 1949 európai uniós ábrás védjegy — Tényleges használat — Indokolási kötelezettség)	43
2019/C 263/49	T-138/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 11-i ítélete — De Esteban Alonso kontra Bizottság (Közszolgálat — Korábbi tisztviselők — Az OLAF vizsgálata — Eurostat ügy — Olyan cselekményekkel kapcsolatos információknak a nemzeti igazságügyi hatóságok részére történő továbbítása, amelyek miatt büntetőeljárás indítható — Az esetlegesen érintett tisztviselők előzetes értesítésének elmulasztása — Az OLAF és a Bizottság által az eljárás során tanúsított állítólagos magatartás miatt állítólagosan elszenvedett kár — Nem vagyoni kár, személyi sérülés miatt bekövetkezett kár, vagyoni kár — Okozati összefüggés)	44
2019/C 263/50	T-291/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 12-i ítélete — Biedermann Technologies kontra EUIPO (Compliant Constructs) (Európai uniós védjegy — A Compliant Constructs európai uniós szóvédjegy bejelentése — Feltétlen kizáró ok — Leíró jelleg — Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja)	44
2019/C 263/51	T-346/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 12-i ítélete — Advance Magazine Publishers kontra EUIPO — Enovation Brands (VOGUE) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A VOGUE európai uniós szóvédjegy bejelentése — A korábbi VOGA európai uniós szóvédjegy — A közigazgatási eljárás felfüggesztése — A 2868/95/EK rendelet 20. szabálya (7) bekezdésének c) pontja [jelenleg az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkének (1) bekezdése] — A 2868/95 rendelet 50. szabályának (1) bekezdése)	45
2019/C 263/52	T-357/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — Luz Saúde kontra EUIPO — Clínica La Luz (HOSPITAL DA LUZ) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A HOSPITAL DA LUZ európai uniós ábrás védjegy bejelentése — clínica LALUZ korábbi nemzeti ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	46
2019/C 263/53	T-392/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — Innocenti kontra EUIPO — Gemelli (Innocenti) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — Az Innocenti európai uniós szóvédjegy bejelentése — A korábbi i INNOCENTI nemzeti ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	47
2019/C 263/54	T-398/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — Pielczyk kontra EUIPO — Thalgo TCH (DERMÆPIL SUGAR EPIL SYSTEM) (Európai uniós védjegy — Törlési eljárás — DERMÆPIL sugar epil system európai uniós ábrás védjegy — A korábbi dermépil nemzeti ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — A védjegy tényleges használata — A 207/2009/EK rendelet 57. cikkének (2) és (3) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 64. cikkének (2) és (3) bekezdése] — Összetéveszthetőség — A 207/2009 rendeletnek a rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjával együttesen értelmezett 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendeletnek a rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjával együttesen értelmezett 60. cikkének (1) bekezdésének a) pontja] — Az áruk összehasonlítása)	47
2019/C 263/55	T-449/18. sz. ügy: A Törvényszék 2019. június 6-i ítélete — Ortlieb Sportartikel kontra EUIPO (Egy nyolcszög ábrázolása) (Európai uniós védjegy — Egy nyolcszöget ábrázoló európai uniós ábrás védjegy bejelentése — Feltétlen kizáró ok — Megkülönböztető képesség hiánya — Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	48
2019/C 263/56	T-151/18. sz. ügy: 2019. június 24-én benyújtott kereset — VK kontra Tanács	49
2019/C 263/57	T-317/19. sz. ügy: 2019. május 23-án benyújtott kereset — AMVAC Netherlands kontra Bizottság	50
2019/C 263/58	T-338/19. sz. ügy: 2019. június 6-án benyújtott kereset — UE kontra Bizottság	50
2019/C 263/59	T-345/19. sz. ügy: 2019. június 10-én benyújtott kereset — Santini kontra Parlament	51
2019/C 263/60	T-346/19. sz. ügy: 2019. június 10-én benyújtott kereset — Ceravolo kontra Parlament	53
2019/C 263/61	T-347/19. sz. ügy: 2019. június 10-én benyújtott kereset — Falqui kontra Parlament	54
2019/C 263/62	T-348/19. sz. ügy: 2019. június 10-én benyújtott kereset — Poggiolini kontra Parlament	56
2019/C 263/63	T-351/19. sz. ügy: 2019. június 6-án benyújtott kereset — Ciprus kontra EUIPO — Filotas Bellas & Yios AE (Halloumi Vermion grill cheese M BELAS PREMIUM GREEK DAIRY SINCE 1927)	56
2019/C 263/64	T-357/19. sz. ügy: 2019. június 14-én benyújtott kereset — Olaszország kontra Bizottság	57
2019/C 263/65	T-359/19. sz. ügy: 2019. június 14-én benyújtott kereset — Daimler kontra Bizottság	58
2019/C 263/66	T-360/19. sz. ügy: 2019. június 14-én benyújtott kereset — Jalkh kontra Parlament	60
2019/C 263/67	T-361/19. sz. ügy: 2019. június 16-án benyújtott kereset — CF kontra Parlament	61
2019/C 263/68	T-363/19. sz. ügy: 2019. június 12-én benyújtott kereset — Egyesült Királyság kontra Bizottság	62
2019/C 263/69	T-364/19. sz. ügy: 2019. június 17-én benyújtott kereset — Moretti kontra Parlament	64
2019/C 263/70	T-365/19. sz. ügy: 2019. június 17-én benyújtott kereset — Capraro kontra Parlament	65
2019/C 263/71	T-366/19. sz. ügy: 2019. június 18-án benyújtott kereset — Sboarina kontra Parlament	66
2019/C 263/72	T-370/19. sz. ügy: 2019. június 19-én benyújtott kereset — Spanyolország kontra Bizottság	67
2019/C 263/73	T-371/19. sz. ügy: 2019. június 18-án benyújtott kereset — Itinerant Show Room kontra EUIPO — Forest (FAKE DUCK)	68
2019/C 263/74	T-372/19. sz. ügy: 2019. június 20-án benyújtott kereset — Cellai kontra Parlament	69
2019/C 263/75	T-373/19. sz. ügy: 2019. június 20-án benyújtott kereset — Gatti kontra Parlament	70
2019/C 263/76	T-374/19. sz. ügy: 2019. június 20-án benyújtott kereset — Wuhrer kontra Parlament	71
2019/C 263/77	T-376/19. sz. ügy: 2019. június 24-én benyújtott kereset — El Corte Inglés kontra EUIPO — Big Bang (LTC latiendaencasa.es BIG BANG DAY)	72

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Az Európai Unió Bírósága

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/1

Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2019/C 263/01)

Utolsó kiadvány

HL C 255., 2019.7.29.

Korábbi közzétételek

HL C 246., 2019.7.22.

HL C 238., 2019.7.15.

HL C 230., 2019.7.8.

HL C 220., 2019.7.1.

HL C 213., 2019.6.24.

HL C 206., 2019.6.17.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/2

Az akadályoztatott bírót helyettesítő bíró kijelölésének módja

(2019/C 263/02)

1.	A Törvényszék 2019. július 10-én úgy határozott, hogy 2019. szeptember 27-től a Törvényszék eljárási szabályzata 17. cikke (2) bekezdésének második mondata, illetve 24. cikke (2) bekezdésének második mondata szerinti akadályoztatás esetén az akadályoztatott bírót a Törvényszék elnöke helyettesíti.

2.	A Törvényszék elnökének akadályoztatása esetén a Törvényszék elnöke az eljárási szabályzat 11. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék elnökhelyettesét jelöli ki a helyettesítésére.

3.	A Törvényszék elnökhelyettesének akadályoztatása esetén a Törvényszék elnöke az őt helyettesítő bírót az eljárási szabályzat 8. cikkében előírt rangsort követve jelöli ki, kivéve a tanácselnököket.

Ha a 3. pont szerint kijelölt bíró akadályoztatva van, az akadályoztatás megállapításával érintett ügy pedig a tanácsok közötti ügyelosztás rendjéről szóló, 2019. július 3-i törvényszéki határozatban (HL 2019. C 246., 2. o.) foglalt meghatározás szerinti közszolgálati ügy, vagy az eljárási szabályzat IV. címe szerinti szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügy, a Törvényszék elnöke az akadályoztatott bíró helyettesítésére az eljárási szabályzat 8. cikkében előírt rangsort követve olyan tanácsba beosztott bírót jelöl ki, amely ugyanolyan típusú ügyekben jár el, mint az a tanács, amelybe az akadályoztatott bíró be van osztva.

5.	A munkateher kiegyensúlyozott elosztásának biztosítása érdekében a Törvényszék elnöke az eljárási szabályzat 8. cikkében előírt, a jelen határozat 3. és 4. pontjában említett rangsortól eltérhet.

V Hirdetmények

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

Az Európai Unió Bírósága

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/3

A Bíróság (hetedik tanács) 2019. június 5-i ítélete (a Budai Központi Kerületi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — GT kontra HS

(C-38/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - 93/13/EGK irányelv - A 3. cikk (1) bekezdése - A 4. cikk (2) bekezdése - A 6. cikk (1) bekezdése - Devizában nyilvántartott kölcsönszerződés - A belföldi pénznemben rendelkezésre bocsátott összegre alkalmazandó árfolyamnak a szerződés megkötését követően történő közlése a fogyasztóval)

(2019/C 263/03)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Budai Központi Kerületi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: GT

Alperes: HS

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, 4. cikkének (2) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes valamely tagállam azon szabályozása, amelynek alapján — ahogyan azt e tagállam legfelső szintű bírósága értelmezi — nem minősül semmisnek a devizában nyilvántartott azon kölcsönszerződés, amely jóllehet megjelöli a fogyasztó finanszírozási kérelmének megfelelő, belföldi pénznemben kifejezett összeget, nem tartalmazza a devizakölcsön végleges összegének meghatározása szempontjából ezen összegre alkalmazandó árfolyamot, ezzel együtt pedig az egyik feltételében előírja, hogy ezt az árfolyamot a hitelező a szerződés megkötését követően külön dokumentumban fogja meghatározni,

—

amennyiben e feltételt a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban világosan és érthetően fogalmazták meg, vagyis a kölcsön tárgyát képező teljes összeg számítási mechanizmusát, valamint az alkalmazandó árfolyamot átlátható módon feltüntették annak érdekében, hogy a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a szerződésből eredően őt érintő gazdasági következményeket, köztük különösen a kölcsönének teljes költségét, vagy ha előtűnik, hogy az említett feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg,

—	amennyiben az említett feltétel ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében nem tisztességtelen, vagy ha tisztességtelen, az érintett szerződés a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően e feltétel kihagyásával is teljesíthető.

(1) HL C 178., 2017.6.6

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/4

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Sąd Najwyższy [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Prezes Urzędu Ochrony Konkurencji i Konsumentów kontra Orange Polska S. A.

(C-628/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - 2005/29/EK irányelv - Vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai - Az „agresszív kereskedelmi gyakorlat” fogalma - A fogyasztók kötelezettsége, hogy a végleges ügyleti döntést a szerződésmintát kézbesítő futár jelenlétében hozzák meg)

(2019/C 263/04)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Felperes: Prezes Urzędu Ochrony Konkurencji i Konsumentów

Alperes: Orange Polska S. A.

Rendelkező rész

A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének j) pontját, valamint 8. és 9. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az, ha a kereskedő távközlési szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződések megkötése vagy módosítása során olyan modellt alkalmaz, mint például az alapeljárás tárgyát képező modell, amelynél a fogyasztónak a végleges ügyleti döntést a szerződésmintákat kézbesítő futár jelenlétében kell meghoznia, anélkül hogy a futár jelenlétében zavartalanul megismerhetné e szerződésminta tartalmát,

—	nem minősül minden körülmények között agresszív kereskedelmi gyakorlatnak;

—

nem minősül nem megengedett befolyásolás útján megvalósuló agresszív kereskedelmi gyakorlatnak pusztán abból eredően, hogy a fogyasztó nem kapta meg előzetesen és személyre szabott módon — nevezetesen az e-mail-címére vagy lakcímére — valamennyi szerződésmintát, ha e fogyasztónak a futár látogatása előtt volt lehetősége azok tartalmát megismerni, és

—

nem megengedett befolyásolás útján megvalósuló agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül, különösen akkor, ha a kereskedő vagy a futár tisztességtelen magatartást tanúsít, amellyel olyan nyomást gyakorol a fogyasztóra, amely a fogyasztó választási szabadságát jelentősen korlátozza, ilyen például a fogyasztót kényelmetlen helyzetbe hozó vagy a meghozandó ügyleti döntéssel kapcsolatos gondolkodását megzavaró magatartás.

(1) HL C 104., 2018.3.19

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/5

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. május 23-i ítélete (a Verwaltungsgericht Oldenburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — ReFood GmbH & Co. KG kontra Landwirtschaftskammer Niedersachsen

(C-634/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Környezet - Hulladékszállítás az Európai Unión belül - 1013/2006/EK rendelet - Az 1. cikk (3) bekezdésének d) pontja - Hatály - 1069/2009/EK rendelet - Állati melléktermékek szállítása)

(2019/C 263/05)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Oldenburg

Az alapeljárás felei

Felperes: ReFood GmbH & Co. KG

Alperes: Landwirtschaftskammer Niedersachsen

Rendelkező rész

A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontját akként kell értelmezni, hogy a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) hatálya alá tartozó állati melléktermékek szállítása nem tartozik az 1013/2006 rendelet hatálya alá, azon esetek kivételével, amelyekben az 1069/2009 rendelet kifejezetten előírja az 1013/2006 rendelet alkalmazását.

(1) HL C 52., 2018.2.12

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/6

A Bíróság (első tanács) 2019. június 13-i ítélete (a Tribunale di Brindisi [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — a Gianluca Moro elleni büntetőeljárás

(C-646/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2012/13/EU irányelv - Tájékoztatáshoz való jog a büntetőeljárás során - A 6. cikk (4) bekezdése - A vádlottnak az ellene emelt vádról való tájékoztatáshoz való joga - A megadott információkban bekövetkezett bármely változásról szóló tájékoztatás, amennyiben az az eljárás tisztességességének megóvásához szükséges - A vádemelés alapját képező tényállás jogi minősítésének módosítása - Annak lehetetlensége, hogy a vádlott az eljárás szóbeli szakaszában kérje a nemzeti jog szerinti, vádalku nyomán történő büntetéskiszabás alkalmazását - A vádemelés alapját képező tényállás megváltozása esetén jelentkező különbség)

(2019/C 263/06)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale di Brindisi

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

Gianluca Moro

Rendelkező rész

A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének (4) bekezdését és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 48. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a vádlott a büntetőeljárás szóbeli szakaszában a vádemelés alapját képező tényállás megváltozása esetén kérheti a vádalku nyomán kiszabott büntetés alkalmazását, nem kérheti azonban azt a vádemelés alapját képező tényállás jogi minősítésének módosítása esetén.

(1) HL 2018. C 52., 2018.2.12.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/6

A Bíróság (első tanács) 2019. május 23-i ítélete (a Sąd Okręgowy w Gorzowie Wielkopolskim [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — WB által indított eljárás

(C-658/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 650/2012/EU rendelet - A 3. cikk (1) bekezdésének g) és i) pontja - A „határozat” fogalma öröklési ügyekben - A „közokirat” fogalma öröklési ügyekben - A nemzeti öröklési bizonyítvány jogi minősítése - A 3. cikk (2) bekezdése - A „bíróság” fogalma - Az Európai Bizottság tagállam általi értesítésének elmaradása arról, hogy a nem igazságügyi hatóságként eljáró közjegyzők a bíróságokhoz hasonlóan igazságszolgáltatási feladatokat látnak el)

(2019/C 263/07)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Gorzowie Wielkopolskim

Az alapeljárás felei

Az eljárásban részt vesz: Przemysława Bac közjegyző

Rendelkező rész

Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy a közjegyzők „bíróságnak” való minősítése szempontjából nincs döntő jelentősége annak, hogy valamely tagállam nem tette meg az e rendelkezésben foglalt, az igazságszolgáltatási feladatok e közjegyzők általi ellátására vonatkozó értesítést.

A 650/2012 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a közjegyző, aki az alapügyben szereplőhöz hasonló okiratot a közjegyzői eljárásban részt vevő összes fél közös kérelmére állítja ki, nem minősül „bíróságnak” e rendelkezés értelmében, és következésképpen e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ilyen okirat nem minősül e rendelkezés értelmében „határozatnak”.

A 650/2012 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének i) pontját úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló öröklési bizonyítvány, amelyet a közjegyző a közjegyzői eljárásban részt vevő összes fél közös kérelmére állít ki, e rendelkezés értelmében „közokiratnak” minősül, amelynek kiadásához csatolni lehet az e rendelet 59. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a 650/2012 rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról szóló, 2014. december 9-i 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelő formanyomtatványt.

(1) HL C 134., 2018.04.16.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/7

A Bíróság (harmadik tanács) 2019. június 13-i ítélete (az Areios Pagos [Görögország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Ellinika Nafpigeia AE kontra Panagiotis Anagnostopoulos és társai

(C-664/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2001/23/EK irányelv - Hatály - Vállalkozás egy részének az átruházása - A munkavállalók jogainak védelme - Az „átruházás” fogalma - A „gazdasági egység” fogalma - Újonnan létrehozott leányvállalat anyavállalata gazdasági tevékenysége egy részének átengedése - Identitás - Autonómia - Gazdasági tevékenység folytatása - Valamely gazdasági tevékenység folytatása állandó jellegének kritériuma - Harmadik személyek termelési tényezőinek igénybevétele - Az átruházott egység felszámolására irányuló szándék)

(2019/C 263/08)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Areios Pagos

Az alapeljárás felei

Felperes: Ellinika Nafpigeia AE

Alperesek: Panagiotis Anagnostopoulos és társai

Az eljárásban részt vesz: Syllogos Ergazomenon Nafpigeion Skaramagka, I TRIAINA, Panellinia Omospondia Ergatoÿpallilon Metallou (POEM), Geniki Synomospondia Ergaton Ellados (GSEE)

Rendelkező rész

A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvet — különösen 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját — úgy kell értelmezni, hogy azt alkalmazni kell a termelési egység átruházására, amennyiben egyrészt az átadó, a kedvezményezett vagy a két személy együttesen az átadó gazdasági tevékenységének a kedvezményezett által történő folytatása céljából, de egyúttal az átadó felszámolás keretében történő megszűnése céljából is eljár, másrészt a szóban forgó egység, mivel nincs kapacitása ahhoz, hogy gazdasági céljait harmadik személyektől származó termelési tényezők igénybevétele nélkül érje el, nem teljesen autonóm; feltéve hogy — aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata — egyrészt tiszteletben tartják az uniós jog azon általános elvét, amelynek értelmében az átadó és a kedvezményezett nem juthat csalárd és jogellenes módon a 2001/23 irányelvből származó előnyökhöz, másrészt az átruházott termelési egység számára elegendő garancia áll rendelkezésre annak érdekében, hogy biztosított legyen valamely harmadik fél termelési tényezőihez való hozzáférése, és ne függjön az utóbbi által egyoldalúan meghozott gazdasági döntésektől.

(1) HL C 32., 2018.1.29

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/8

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Svea hovrätt [Svédország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Patent-och registreringsverket kontra Mats Hansson

(C-705/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Védjegyek - 2008/95/EK irányelv - A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja - Összetéveszthetőség - Összbenyomás - Lemondó nyilatkozattal együtt lajstromozott korábbi védjegy - Az ilyen lemondásnak a korábbi védjegyoltalom terjedelmére gyakorolt hatása)

(2019/C 263/09)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Svea hovrätt

Az alapeljárás felei

Felperes: Patent-och registreringsverket

Alperes: Mats Hansson

Rendelkező rész

A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, mint amellyel ellentétes az azzal a hatással járó lemondó nyilatkozatról rendelkező nemzeti szabályozás, hogy az összetett védjegy azon elemét, amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, ki kell zárni az e rendelkezés értelmében vett összetéveszthetőség fennállásának megállapítása szempontjából releváns tényezők átfogó vizsgálatából, vagy eleve mindig csekély jelentőséget kell tulajdonítani neki e vizsgálat során.

(1) HL C 83., 2018.3.5

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/9

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. május 23-i ítélete (a Verwaltungsgerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Mohammed Bilali kontra Bundesamt für Fremdenwesen und Asyl

(C-720/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Menekültpolitika - Kiegészítő védelem - 2011/95/EU irányelv - 19. cikk - A kiegészítő védelmi jogállás visszavonása - A hatóság ténykörülményekben való tévedése)

(2019/C 263/10)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Mohammed Bilali

Alperes: Bundesamt für Fremdenwesen und Asyl

Rendelkező rész

A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének a 16. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállamnak vissza kell vonnia a kiegészítő védelmi jogállást abban az esetben, ha e jogállást oly módon adta meg, hogy az arra vonatkozó feltételek nem teljesültek, és olyan tényeket vett alapul, amelyek a későbbiekben tévesnek bizonyultak, és e visszavonásra annak ellenére is köteles, hogy az érintett személynek nem róható fel, hogy az említett tagállamot a jogállás megadása alkalmával félrevezette volna.

(1) HL C 104., 2018.3.19

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/10

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 13-i ítélete (az Amtsgericht Darmstadt [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — TopFit e.V., Daniele Biffi kontra Deutscher Leichtathletikverband e.V.

(C-22/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Uniós polgárság - EUMSZ 18., EUMSZ 21. és EUMSZ 165. cikk - Sportszövetség szabályzata - Olyan amatőr sportoló részvétele valamely tagállam nemzeti bajnokságán, aki valamely más tagállam állampolgárságával rendelkezik - Állampolgárságon alapuló eltérő bánásmód - A szabad mozgás korlátozása)

(2019/C 263/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Darmstadt

Az alapeljárás felei

Felperes: TopFit eV, Daniele Biffi

Alperes: Deutscher Leichtathletikverband e.V.

Rendelkező rész

Az EUMSZ 18., az EUMSZ 21. és az EUMSZ 165. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes valamely nemzeti sportszövetségnek az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan szabályzata, amelynek értelmében egy más tagállam állampolgárságával rendelkező európai uniós polgár, aki több éve abban a tagállamban él, amelyben e szövetség székhelye van, amelynek tagjaként ezen állampolgár amatőrként a síkfutás sportot űzi a szenior kategóriában, nem vehet részt a nemzeti bajnokságokon e sportágakban ugyanazon a jogcímen, mint a nemzeti sportolók, illetve csak „helyezésen kívül” vagy „helyezés nélkül” vehet részt, a döntőbe jutás, illetve az országos bajnoki cím elnyerésének lehetősége nélkül, kivéve, ha e szabályozást objektív és a jogszerűen követett célkitűzéssel arányos megfontolások igazolják, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

(1) HL C 123., 2018.4.9

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/10

A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 6-i ítélete (a Cour du travail de Liège [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — V kontra Institut national d'assurances sociales pour travailleurs indépendants (Inasti), Securex Integrity ASBL

(C-33/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A szociális biztonsági rendszerek koordinálása - Migráns munkavállalók - 883/2004/EK rendelet - Átmeneti rendelkezések - A 87. cikk (8) bekezdése - 1408/71/EGK rendelet - A 14c. cikk b) pontja - Olyan munkavállaló, aki munkavállalóként és önálló vállalkozóként különböző tagállamokban végez tevékenységet - Az egyetlen nemzeti szabályozás alkalmazásának elvétől való eltérések - Kettős biztosítási tagság - Kérelem benyújtása az iránt, hogy az érintett a 883/2004 rendelet értelmében alkalmazandó jogszabályok hatálya alá tartozzon)

(2019/C 263/12)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour du travail de Liège

Az alapeljárás felei

Felperes: V

Alperesek: Institut national d'assurances sociales pour travailleurs indépendants, Securex Integrity ASBL

Rendelkező rész

A 2009. szeptember 16-i 988/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 87. cikkének (8) bekezdését akként kell értelmezni, hogy annak a személynek, aki a 883/2004 rendelet alkalmazásának időpontjában munkavállalói tevékenységet folytatott valamely tagállamban és önálló vállalkozói tevékenységet egy másik tagállamban, tehát egyidejűleg mindkét tagállam szociális biztonságra vonatkozó jogszabályainak hatálya alá tartozott, nem kellett kifejezett kérelmet előterjesztenie annak érdekében, hogy a 988/2009 rendelettel módosított 883/2004 rendelet alapján alkalmazandó jogszabályok hatálya alá tartozzon.

(1) HL C 112., 2018.3.26

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/11

A Bíróság (első tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Conseil d'État [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Compagnie d'entreprises CFE SA kontra Région de Bruxelles-Capitale

(C-43/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Környezet - 2001/42/EK irányelv - Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálata - Rendelet - Különleges természetmegőrzési területnek a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően való kijelölése - Megőrzéssel kapcsolatos célkitűzések, valamint bizonyos megelőző intézkedések meghatározása - A „tervek és programok” fogalma - Környezeti vizsgálat elvégzésének kötelezettsége)

(2019/C 263/13)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperes: Compagnie d’entreprises CFE SA

Alperes: Région de Bruxelles-Capitale

Rendelkező rész

A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) és (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy — a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatokra is figyelemmel — az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan rendelet, amelyben egy tagállam különleges természetmegőrzési területet (KTT) jelöl ki, valamint megőrzéssel kapcsolatos célkitűzéseket és bizonyos megelőző intézkedéseket határoz meg, nem tartozik azon „tervek és programok” körébe, amelyek esetében kötelező a környezeti hatások vizsgálata.

(1) HL C 112., 2018.3.26.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/12

A Bíróság (első tanács) 2019. június 6-i ítélete (a Justice de Paix du canton de Visé [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Michel Schyns kontra Belfius Banque SA

(C-58/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - 2008/48/EK irányelv - A szerződéskötést megelőző kötelezettségek - Az 5. cikk (6) bekezdése - A hitelező azon kötelezettsége, hogy megkeresse a legmegfelelőbb hitelt - A 8. cikk (1) bekezdése - A hitelező azon kötelezettsége, hogy tartózkodjon a hitelmegállapodás megkötésétől abban az esetben, ha a fogyasztó hitelképességét illetően kétségek merülnek fel - A hitelező azon kötelezettsége, hogy a hitel célszerűségét értékelje)

(2019/C 263/14)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Justice de Paix du canton de Visé

Az alapeljárás felei

Felperes: Michel Schyns

Alperes: Belfius Banque SA

Rendelkező rész

A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely előírja a hitelezők vagy a hitelközvetítők számára az általuk rendszerint ajánlott hitelmegállapodások keretein belül a legmegfelelőbb típusú és összegű hitel megkeresésének kötelezettségét, figyelembe véve a fogyasztónak a hitelmegállapodás megkötése időpontjában fennálló pénzügyi helyzetét és a hitel célját.

A 2008/48 irányelv 5. cikkének (6) bekezdését, valamint 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a hitelező számára előírja, hogy tartózkodjon a hitelmegállapodás megkötésétől, amennyiben a fogyasztó hitelképességére vonatkozó ellenőrzés végén nem tudja észszerűen megítélni, hogy a fogyasztó képes a tervezett megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítésére.

(1) HL C 166., 2018.5.14.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/13

A Bíróság (negyedik tanács) 2019. június 5-i ítélete (a Cour d'appel de Bruxelles [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Skype Communications Sàrl kontra Institut belge des services postaux et des télécommunications (IBPT)

(C-142/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 2002/21/EK irányelv - A 2. cikk c) pontja - Az „elektronikus hírközlési szolgáltatás” fogalma - Jelátvitel - Vezetékes és mobil hívószámokra történő, internetprotokoll alapú hangátvitel (VoIP) szolgáltatás - SkypeOut szolgáltatás)

(2019/C 263/15)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d'appel de Bruxelles

Az alapeljárás felei

Felperes: Skype Communications Sàrl

Alperes: Institut belge des services postaux et des télécommunications (IBPT)

Rendelkező rész

A 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) 2. cikkének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy azt a szolgáltatást, amelyet egy szoftver fejlesztője olyan, Voice over Internet Protocol (VoIP) (internetprotokoll alapú hangátvitel [VoIP]) szolgáltatást nyújtó funkcióval biztosít, amely lehetővé teszi a felhasználó számára a nyilvános kapcsolt telefonhálózaton (PSTN) keresztül egy nemzeti telefonszámozási tervben szereplő, vezetékes vagy mobilszám végberendezésről történő hívását, e rendelkezés értelmében „elektronikus hírközlési szolgáltatásnak” kell minősíteni, amennyiben az említett szolgáltatás nyújtása egyrészt a fejlesztő díjazásával, másrészt azzal jár együtt, hogy a fejlesztő megállapodásokat köt a hívásoknak a nyilvános kapcsolt telefonhálózatra való átvitelére és végződtetésére szabályszerűen felhatalmazott távközlésiszolgáltatás-nyújtókkal.

(1) HL C 161., 2018.5.7

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/13

A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Tribunal Supremo [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Oro Efectivo SL kontra Diputación Foral de Bizkaia

(C-185/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Hozzáadottérték-adó (héa) - 2006/112/EK irányelv - A 401. cikk - Az adósemlegesség elve - Magas arany- vagy más nemesfémtartalmú tárgyak valamely vállalkozás általi megszerzése magánszemélyektől viszonteladás céljából - Vagyonátruházási adó)

(2019/C 263/16)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo

Az alapeljárás felei

Felperes: Oro Efectivo SL

Alperes: Diputación Foral de Bizkaia

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvet, illetve az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a vagyonátruházásokat sújtó, a hozzáadottérték-adótól eltérő, közvetett adó hatálya alá vonja a magas arany- vagy más nemesfémtartalommal rendelkező tárgyak valamely vállalkozás általi beszerzését, amennyiben e vagyontárgyak az említett vállalkozás gazdasági tevékenységét szolgálják, amely vállalkozás e vagyontárgyak feldolgozása és a kereskedelmi forgalomba való visszavezetése céljából azokat nemesfémből készült tömböket vagy különböző tárgyakat készítő más vállalkozásoknak értékesíti tovább.

(1) HL C 182., 2018.5.28

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/14

A Bíróság (negyedik tanács) 2019. június 13-i ítélete (az Oberverwaltungsgericht für das Land Nordrhein-Westfalen [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Google LLC kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-193/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 2002/21/EK irányelv - A 2. cikk c) pontja - Az „elektronikus hírközlési szolgáltatások” fogalma - Jelátvitel - Webalapú e-mail-szolgáltatások - Gmail-szolgáltatás)

(2019/C 263/17)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberverwaltungsgericht für das Land Nordrhein-Westfalen

Az alapeljárás felei

Felperes: Google LLC

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Rendelkező rész

(1) HL C 211., 2018.6.18

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/15

A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 6-i ítélete — Deichmann SE kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Munich, SL

(C-223/18. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Európai uniós védjegy - 207/2009/EK rendelet - Megszűnés megállapítására irányuló eljárás - Sportcipő oldalán látható, keresztet ábrázoló ábrás védjegy - Megszűnés megállapítására irányuló kérelem elutasítása)

(2019/C 263/18)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Deichmann SE (képviselő: C. Onken Rechtsanwältin)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Gája meghatalmazott), Munich, SL (képviselők: J. Güell Serra és M. del Mar Guix Vilanova abogados)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a Deichmann SE-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 249., 2018.07.16

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/16

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 6-i ítélete (a Grondwettelijk Hof [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — P. M., N. G.d.M., P. V.d.S. kontra Ministerraad

(C-264/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai - 2014/24/EU irányelv - A 10. cikk c) pontja és a d) pont i., ii. és v. alpontja - Érvényesség - Hatály - A választottbírói és békéltetési szolgáltatások és bizonyos jogi szolgáltatások kizárása - Az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elve - EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikk)

(2019/C 263/19)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Grondwettelijk Hof

Az alapeljárás felei

Felperesek: P. M., N. G.d.M., P. V.d.S.

Alperes: Ministerraad

Rendelkező rész

A kérdés vizsgálata nem tárt fel olyan körülményt, amely az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elvére, valamint az EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikkre tekintettel érinthetné a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke c) pontja és d) pontjának i., ii., és v. alpontja rendelkezéseinek érvényességét.

(1) HL C 276., 2018.8.6

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/16

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2019. június 13-i ítélete (a Tribunal Judicial da Comarca de Faro [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Cátia Correia Moreira kontra Município de Portimão

(C-317/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - 2001/23/EK irányelv - Vállalkozások átruházása - A munkavállalók jogainak védelme - A „munkavállaló” fogalma - A munkafeltételek lényeges módosítása a munkavállaló hátrányára)

(2019/C 263/20)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Judicial da Comarca de Faro

Az alapeljárás felei

Felperes: Cátia Correia Moreira

Alperes: Município de Portimão

Rendelkező rész

A 2001/23 irányelvet az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az ezen irányelv értelmében vett átruházás esetén, és amennyiben a kedvezményezett települési önkormányzat, előírja az érintett munkavállalók számára egyrészt, hogy versenyvizsga-eljárásban vegyenek részt, másrészt, hogy új jogviszonyt hozzanak létre a kedvezményezettel.

(1) HL C 268., 2018.7.30

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/17

A Bíróság (első tanács) 2019. június 12-i ítélete (a Conseil d’État [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Terre wallonne ASBL kontra Région wallonne

(C-321/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Környezet - 2001/42/EK irányelv - Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálata - Rendelet - A Natura 2000 hálózatra vonatkozó, megőrzéssel kapcsolatos célkitűzéseknek a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően történő meghatározása - A „tervek és programok” fogalma - Környezeti vizsgálat elvégzésének kötelezettsége)

(2019/C 263/21)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperes: Terre wallonne ASBL

Alperes: Région wallonne

Rendelkező rész

A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) és (4) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan rendelet, amelyben egy tagállami szerv regionális szinten, megőrzéssel kapcsolatos olyan célkitűzéseket rögzít a Natura 2000 hálózata tekintetében, amelyek tájékoztató jellegűek, míg a területek vonatkozásában a megőrzéssel kapcsolatos célkitűzések normatív jellegűek, nem tartozik az említett irányelv értelmében vett azon „tervek és programok” körébe, amelyek esetében kötelező a környezeti hatások vizsgálata.

(1) HL C 259., 2018.7.23.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/18

A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 6-i ítélete (a Szekszárdi Járásbíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Weil Ágnes kontra Gulácsi Géza

(C-361/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 1215/2012/EU rendelet - 66. cikk - Időbeli hatály - 44/2001/EK rendelet - Tárgyi hatály - Polgári és kereskedelmi ügyek - Az 1. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja - Kizárt tárgykörök - Házassági vagyonjog - 54. cikk - Az eredetileg eljáró bíróság által meghozott határozat végrehajthatóságát igazoló tanúsítvány kiállítása iránti kérelem - De facto élettársi kapcsolatból származó vagyonjogi rendszer megszűnéséből eredő követelést érintő bírósági határozat)

(2019/C 263/22)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Szekszárdi Járásbíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Weil Ágnes

Alperes: Gulácsi Géza

Rendelkező rész

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 54. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az olyan tagállami bíróságnak, amelyhez az eredetileg eljáró bíróság által meghozott határozat végrehajthatóságát igazoló tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet nyújtottak be, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló helyzetben, amelyben a végrehajtandó határozatot meghozó bíróság e határozat elfogadásakor nem határozott e rendelet alkalmazhatóságáról, meg kell vizsgálnia, hogy a jogvita e rendelet hatálya alá tartozik-e.

A 44/2001 rendelet 1. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan eljárás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amelynek tárgya de facto élettársi kapcsolatból származó vagyonjogi jogviszonyok megszűnése, az ezen (1) bekezdés értelmében vett „polgári és kereskedelmi ügyek” fogalmába, és ezáltal e rendelet tárgyi hatálya alá tartozik.

(1) HL C 311., 2018.9.3

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/19

A Bíróság (második tanács) 2019. június 13-i ítélete (a Gerechtshof 's-Hertogenbosch [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — IO kontra Inspecteur van de rijksbelastingdienst

(C-420/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Hozzáadottérték-adó (héa) - 2006/112/EK irányelv - 9. és 10. cikk - Adóalany - „Önállóan” végzett gazdasági tevékenység - Fogalom - Valamely alapítvány felügyelőbizottsága tagjának tevékenysége)

(2019/C 263/23)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Gerechtshof 's-Hertogenbosch

Az alapeljárás felei

Felperes: IO

Alperes: Inspecteur van de rijksbelastingdienst

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 9. és 10. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem végez önállóan gazdasági tevékenységet egy alapítvány felügyelőbizottságának olyan tagja, mint az alapeljárás felperese, aki — jóllehet semmilyen alá- és fölérendeltségi viszony nem köti ezen alapítvány ügyvezető szervéhez, és nem köti ilyen viszony az említett alapítvány felügyelőbizottságához sem az e bizottsági tagi tevékenységének gyakorlása tekintetében — nem a saját nevében, nem a saját javára és nem a saját felelősségére, hanem ugyanezen bizottság javára és felelősségére jár el, és egyáltalán nem viseli a tevékenységéből eredő gazdasági kockázatot, mivel rögzített díjazásban részesül, amely nem függ sem az üléseken való részvételétől, sem pedig az általa ténylegesen teljesített munkaóráktól.

(1) HL C 319., 2018.9.10

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/20

A Bíróság (hatodik tanács) 2019. június 6-i ítélete — Inge Barnett kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

(C-503/18. sz. ügy) (1)

(„Fellebbezés - Közszolgálat - Tisztviselő - Öregségi nyugdíj - A nyugdíjjogosultságok csökkentése nélküli előrehozott nyugdíjazás - Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata - A VIII. melléklet 9. cikkének (2) bekezdése - Általános végrehajtási rendelkezések - Szolgálati érdek - Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke ítéletének végrehajtásaként elfogadott határozat - EUMSZ 266. cikk - Az ítélt dolog hatálya”)

(2019/C 263/24)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Inge Barnett (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (képviselők: M. Pascua Mateo, A. Carvajal és L. Camerana Januzec meghatalmazottak, segítőjük: M. Troncoso Ferrer ügyvéd, F.-M. Hislaire ügyvéd)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság Inge Barnettet kötelezi a saját költségein felül az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 381., 2018.10.22..

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/20

A Bíróság (ötödik tanács) 2019. június 13-i ítélete (a Conseil d'État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Copebi SCA kontra Établissement national des produits de l'agriculture et de la mer (FranceAgriMer)

(C-505/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Állami támogatások - 2009/402/EK határozat - A Francia Köztársaság által a gyümölcs- és zöldségágazatban végrehajtott kampánytervek - A támogatás összeegyeztethetetlenségének megállapítása - Visszatéríttetésre való felszólítás - A határozat hatálya - Mezőgazdasági bizottságok)

(2019/C 263/25)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d'État

Az alapeljárás felei

Felperes: Copebi SCA

Alperes: Etablissement national des produits de l'agriculture et de la mer (FranceAgriMer)

Az eljárásban részt vesz: Ministre de l’Agriculture et de l’Alimentation

Rendelkező rész

A Franciaország által a gyümölcs- és zöldségágazatban végrehajtott „kampánytervekről” szóló, 2009. január 28-i 2009/402/EK bizottsági határozatot úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed a gyümölcs-, a zöldség- és kertészeti ágazattal foglalkozó országos szakmaközi hivatal (Oniflhor) által a bigarreaucseresznye-ipari mezőgazdasági bizottság (CEBI) részére folyósított, és az e bizottság tagjainak minősülő termelői csoportok által az édescseresznye-ipari termelők részére nyújtott támogatásokra, jóllehet egyrészt ez a bizottság nem szerepel az e határozat 15. pontjában említett nyolc mezőgazdasági bizottság között, másrészt pedig e támogatásokat a határozatban bemutatott finanszírozási mechanizmustól eltérően kizárólag az Oniflhor által nyújtott támogatásokból finanszírozták, nem pedig a termelők önkéntes hozzájárulásaiból.

(1) HL C 364., 2018.10.8.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/21

A Bíróság (nagytanács) 2019. május 27-i ítélete (a Supreme Court, High Court [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) — Az OG (C-508/18), PI (C-82/19 PPU) ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása

(C-508/18. és C-82/19. PPU. sz. egyesített ügyek) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - A 6. cikk (1) bekezdése - A „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma - Valamely tagállam ügyészsége által kibocsátott európai elfogatóparancs - Jogállás - A végrehajtó hatalmi ág valamely szervével fennálló alárendeltségi viszony megléte - Az igazságügyi miniszter egyedi utasításadási jogköre - A függetlenség garanciájának hiánya)

(2019/C 263/26)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Supreme Court, High Court (Írország)

Az alapeljárás felei

OG (C-508/18), PI (C-82/19 PPU)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a C-508/18. és C-82/19. PPU. sz. ügyeket ítélethozatal céljából egyesíti.

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése szerinti „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az nem terjed ki valamely tagállam azon ügyészségére, amely ki van téve azon kockázatnak, hogy közvetlenül vagy közvetetten alá lehet rendelve az igazságügyi minisztériumhoz hasonló végrehajtó hatalmi szerv egyedi utasításainak az európai elfogatóparancs kibocsátására vonatkozó határozat meghozatala keretében.

(1) HL C 364., 2018.10.8

HL C 122., 2019.4.1

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/22

A Bíróság (Nagytanács) 2019. május 27-i ítélete (a Supreme Court [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — A PF ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása

(C-509/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - A 6. cikk (1) bekezdése - A „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalma - Valamely tagállam főügyésze által kibocsátott európai elfogatóparancs - Jogállás - A függetlenség garanciája)

(2019/C 263/27)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Supreme Court

Az alapeljárás résztvevője

Rendelkező rész

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése szerinti „kibocsátó igazságügyi hatóság” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed valamely tagállam főügyészére, aki, miközben a bírói hatalomtól szervezetileg független, hatáskörrel rendelkezik a vádemelésre, és akinek az e tagállambeli jogállása a végrehajtó hatalomtól való függetlenségének garanciáját nyújtja az európai elfogatóparancs kibocsátása keretében.

(1) HL C 364., 2018.10.8

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/23

A Tribunalul București (Románia) által 2019. január 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Wilo Salmson France SAS kontra Agenția Națională de Administrare Fiscală — Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București, Agenția Națională de Administrare Fiscală — Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București — Administrația Fiscală pentru Contribuabili Nerezidenți

(C-10/19. sz. ügy)

(2019/C 263/28)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul București

Az alapeljárás felei

Felperes: Wilo Salmson France SAS

Alperesek: Agenția Națională de Administrare Fiscală — Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București, Agenția Națională de Administrare Fiscală — Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București — Administrația Fiscală pentru Contribuabili Nerezidenți

2019. június 5-i végzésével a Bíróság (tizedik tanács) az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak nyilvánította.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/23

A Törvényszék (első tanács) T-830/16. sz., Monolith Frost GmbH kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen a Dovgan GmbH által 2019. február 19-én benyújtott fellebbezés

(C-142/19. P. sz. ügy)

(2019/C 263/29)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Dovgan GmbH (képviselő: C. Rohnke, Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Monolith Frost GmbH

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke első tanácsának 2018. december 13-i (T–830/16. sz. ügy) ítéletét;

—	további következményként: utasítsa el a keresetet.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező fellebbezési jogalapként az uniós jog megsértésére, valamint a bizonyítékok elferdítésére hivatkozik.

A bizonyítékok elferdítése

A Törvényszéknek az 55. pontban foglalt állításával ellentétben az Amtsgericht Köln nem állapította meg, hogy a német lakosság jelentős része beszél oroszul.

A Törvényszéknek a megtámadott ítélet 64. pontjában foglalt állításával ellentétben a fellebbezési tanács kétségbe vonta az EUIPO törlési osztályának azon határozatát, miszerint a „пломбир” [plombir] szót az egykori Szovjetunió területén egy bizonyos tejszínfagylalt-fajtára használták.

A Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikke (3) bekezdésének megsértése

A Törvényszék megsértette a Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikkének (3) bekezdését, mivel jogilag hibásan nem vette figyelembe a Bundesgerichtshofnak a beavatkozó fél által előterjesztett, 2017. július 6-i határozatát. Azt, hogy ezt a bizonyítékot csak a tárgyalás időpontjában terjesztették elő, a fellebbező szerint a határozat meghozatalának időpontja indokolja. Ezenkívül a Törvényszék eljárási szabályzata 92. cikkének (7) bekezdése szerinti ellenbizonyításról van szó.

A Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikke (1) bekezdésének megsértése

A Törvényszék a 69. pontban jogilag hibásan hivatkozott a felperes K 16. és K 17. sz. mellékleteire. A felperes azokat tévesen terjesztette elő, és ezért az eljárási szabályzata 85. cikkének (1) bekezdése értelmében nem lett volna szabad figyelembe venni.

Az indokolási kötelezettség megsértése

A megtámadott ítélet nem tartalmaz elegendő indokolást a Törvényszék azon vélekedésével kapcsolatban, hogy a balti államokban a polgárok jelentős része ismeri az orosz „пломбир” szó jelentését. Többek között annak megállapítása is hiányzik, hogy ebben az esetben olyan, az alapszókincs részét képező szóról van szó, amelyet azok is értenek, akiknek nem az orosz az anyanyelve.

Az ítéletben (különösen a 64. és 65. pontban) annak megfelelő indokolása is hiányzik, hogy az egykori Szovjetunióban a „пломбир” szó miért nem fantázianév vagy terméknév volt.

Végül az ítélet (66. pont) nem tartalmazza annak indokolását, hogy miért kellene pusztán egy GOST-szabvány szerinti megnevezésre való utalásból azt a következtetést levonni, hogy „szokásos [orosz] fogalomról” van szó, és miért kellene az Európai Unión belüli fogyasztói köröknek ezt ismernie.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/25

A Trgovački sud u Zagrebu (Horvátország) által 2019. március 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — PARKING d.o.o. kontra SAWAL d.o.o.

(C-267/19. sz. ügy)

(2019/C 263/30)

Az eljárás nyelve: horvát

A kérdést előterjesztő bíróság

Trgovački sud u Zagrebu

Az alapeljárás felei

Felperes: PARKING d.o.o.

Alperes: SAWAL d.o.o.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Figyelemmel az Európai Unió Bíróságának a C-484/15. és C-551/15. sz. ügyben hozott ítéletére, összeegyeztethető-e az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdésével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikkével az olyan nemzeti szabályozás, mint a végrehajtásról szóló törvény (közzétéve a Narodne novine 112/12., 25/13., 93/14., 55/16. és 73/17. számában) 1. cikke, és amely a közjegyzők hatáskörébe utalja a követelések „bizonyító erejű okiraton” alapuló és végrehajtási lap — mint végrehajtható okirat — kiállítása útján történő behajtását, anélkül hogy a Horvát Köztársaságban letelepedett adós jogi személy kifejezett beleegyezését adta volna?

Alkalmazható-e az Európai Unió Bíróságának a 2017. március 9-i Zulfikarpašić ítéletében (C-484/15, EU:C:2017:199) és 2017. március 9-i Pula Parking ítéletében (C-551/15, EU:C:2017:193) adott értelmezés a kérdést előterjesztő bíróság által elbírálandó, fent ismertetett Povrv 16142/2018. sz. ügyben, és konkrétabban úgy kell-e értelmezni az 1215/2012 rendeletet, hogy a nemzeti jog által részükre biztosított hatáskörök keretében valamely „bizonyító erejű okirat” alapján végrehajtási eljárásban — amelyben a végrehajtási eljárás alperesei az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett jogi személyek —, Horvátországban eljáró közjegyzők nem tartoznak az említett rendelet értelmében vett „bíróság” fogalma alá?

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/25

A Visoki trgovački sud Republike Hrvatske (Horvátország) által 2019. április 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Obala i lučice d.o.o. kontra NLB Leasing d.o.o.

(C-307/19. sz. ügy)

(2019/C 263/31)

Az eljárás nyelve: horvát

A kérdést előterjesztő bíróság

Visoki trgovački sud Republike Hrvatske

Az alapeljárás felei

Felperes: Obala i lučice d.o.o.

Alperes: NLB Leasing d.o.o.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Jogosultak-e a közjegyzők valamely iratnak a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bíróság és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK rendelet (1) szerinti kézbesítésére vagy közlésére, ha olyan ügyekben kézbesítik határozataikat, amelyekben nem az 1215/2012 rendelet (2) alkalmazandó, figyelembe véve, hogy Horvátországban a közjegyzők, ha a nemzeti jog által részükre biztosított hatáskörök keretében valamely „bizonyító erejű okirat” alapján végrehajtási eljárásban járnak el, nem tartoznak az 1215/2012 rendelet értelmében vett „bíróság” fogalmába? Másképp fogalmazva, mivel a közjegyzők nem tartoznak az 1215/2012 rendelet értelmében vett „bíróság” fogalmába, a nemzeti jog által részükre biztosított hatáskörök keretében valamely „bizonyító erejű okirat” alapján történő végrehajtási eljárásban eljárva alkalmazhatják-e az 1393/2007 rendeletben az iratkézbesítésre vagy iratközlésre vonatkozóan meghatározott szabályokat?

Ha a díjbeszedési jogot a Zakon o sigurnosti prometa na cestama (a közúti közlekedésbiztonságról szóló törvény) és az önkormányzati tevékenységeknek mint a közhatalmi szervek saját tevékenységeinek a végrehajtására vonatkozó szabályok határozzák meg, az utcán vagy a közúton történő parkolás a polgári ügyek körébe tartozónak tekinthető-e a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (egységes szerkezetbe foglalt változat) értelmében, amely rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságot, valamint a határozatok elismerését és végrehajtását szabályozza, tekintettel arra, hogy ha bizonyítást nyer, hogy a gépjármű parkolójegy nélkül vagy érvénytelen parkolójeggyel tartózkodott a parkolóban, e gépjármű vonatkozásában azonnal napijegyet kell fizetni, mintha egész nap ott parkolt volna, a parkolóhely igénybe vételének pontos időtartamától függetlenül, és így a napijegy beszedésének szankcionáló jellege van, pontosítva azzal, hogy néhány tagállamban a szóban forgó parkolást közlekedési jogsértésnek tekintik?

Az utcán vagy a közúton történő parkolásra vonatkozó, korábban hivatkozott bírósági jogviták esetén, ha a díjbeszedési jogot a közúti közlekedésbiztonságról szóló törvény és az önkormányzati tevékenységeknek mint a közhatalmi szervek saját tevékenységeinek a végrehajtására vonatkozó szabályok írják elő, a bíróságok elvégezhetik-e valamely irat más tagállambeli alperes részére történő kézbesítését vagy közlését a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bíróság és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK rendelet alapján?

Abban az esetben, ha a fent említett kérdések alapján megállapítják, hogy az ilyen jellegű parkolás a polgári ügyek körébe tartozik, a következő további kérdések merülnek fel:

A jelen ügyben vélelmezik, hogy szerződés jön létre a szóban forgó, vízszintes és/vagy függőleges jelzésekkel megjelölt helyen történő utcai parkolással, azaz úgy tekintik, hogy a parkolással szerződés jön létre, és ha nem egyenlítik ki az óradíj alapján számított parkolási díjat, a napijegy díját kell megfizetni. Következésképpen felmerül a kérdés, hogy az a vélelem, amelynek értelmében az ilyen parkolás szerződéskötést eredményez és az óradíjon alapuló elszámolást biztosító parkolójegy megvásárlásának elmaradása, illetve a megvásárolt jegy időtartamának lejárta esetén a napijegy díjának megfizetésébe beleegyeznek, ellentétes-e az EUMSZ 56. cikkben a szolgáltatásnyújtás területén megállapított alapvető rendelkezésekkel és az uniós vívmányok rendelkezéseivel?

A jelen ügyben a parkolásra Zára városában került sor, ezért az említett szerződés és a horvát bíróságok között kapcsolat áll fenn, de a parkolás a 2015/2012/EU rendelet 7. cikke 1. pontjának értelmében vett „szolgáltatásnak” minősül-e, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás fogalma magában foglalja azt, hogy a szolgáltatást nyújtó fél meghatározott tevékenységet végez, vagyis azt, hogy e tevékenységet díjazás ellenében végzi, következésképpen felmerül a kérdés, hogy felperes tevékenysége elegendő-e ahhoz, hogy az szolgáltatásnak minősüljön? Ha a horvát bíróságok nem rendelkeznek különös joghatósággal az 2015/2012/EU rendelet 7. cikke 1. pontjának értelmében, az alperes lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal az eljárás elbírálására.

Ha a díjbeszedési jogot a közúti közlekedésbiztonságról szóló törvény és az önkormányzati tevékenységeknek mint a közhatalmi szervek saját tevékenységeinek a végrehajtására vonatkozó szabályok írják elő, és a díjbeszedést kizárólag az adott nap meghatározott időszakában végzik, az utcán vagy a közterületen történő parkolás ingatlanbérleti szerződésnek tekinthető-e az 1215/2012 rendelet 24. cikkének 1. pontja alapján?

Ha a jelen ügyben nem lehet alkalmazni a fent hivatkozott azon vélelmet, amely szerint az említett parkolás szerződéskötést eredményezett (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés), az ilyen jellegű parkolás — amely tekintetében a parkolási díj beszedésére vonatkozó hatáskör a közúti közlekedésbiztonságról szóló törvényből származik, és amelynek vonatkozásában elő van írva a napijegy díjának a megfizetése, ha a parkolóhely használati ideje szerint nem fizetik meg előre az óradíj alapján számított parkolási díjat, vagy a megvásárolt jegy időtartama lejárt — a jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügynek minősülhet-e az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontja értelmében?

A jelen ügyben Horvátországnak az Unióhoz való csatlakozása előtt, konkrétan, 2012. június 30-án 13 óra 2 perckor történt a parkolás. Ezért felmerül a kérdés, hogy időbeli hatályukra tekintettel alkalmazandók-e a jelen ügyben az alkalmazandó törvényre vonatkozó rendeletek, nevezetesen, az 593/2008 rendelet (3) vagy a 864/2007 rendelet (4)?

Amennyiben a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az anyagi jog alkalmazása kapcsán választ adjon, a következő kérdés merül fel:

Ellentétes-e az EUMSZ 56. cikkben a szolgáltatásnyújtás területén megállapított alapvető rendelkezésekkel és az uniós vívmányok rendelkezéseivel, függetlenül attól, hogy a gépjármű tulajdonosa természetes vagy jogi személy-e, azon vélelem, amely szerint az említett parkolással szerződéskötés valósul meg, és — a nem a parkolási óradíj szerint történt jegyvásárlás vagy a megvásárolt jegy időtartamának lejárta esetén — fennáll a napijegy díjának megfizetésébe való beleegyezés? Másképpen szólva, az anyagi jog meghatározását illetően az 593/2008 rendelet 4. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazhatók-e a jelen ügyben (tudva, hogy az iratokban nem szerepel semmilyen bizonyíték, amely igazolná, hogy a felek megállapodtak volna az alkalmazandó törvényről)?

—	Ha szerződés áll fenn, a jelen ügyben szolgáltatási szerződésről van-e szó, azaz, az említett parkolási szerződés az 593/2008 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatásnak minősülhet-e?

—	Másodlagosan, a szóban forgó parkolás az 593/2008 rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében vett bérleti szerződésnek tekinthető-e?

—

Másodlagosan, ha a szóban forgó parkolás tekintetében az 593/2008 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, felmerül a kérdés, hogy mi a jellegzetes szolgáltatás, tekintettel arra, hogy a felperes lényegében véve kizárólag jelzéssel látja el a parkolási útfelületet és a parkolási díj beszedése iránt intézkedik, míg az alperes parkol és fizeti a parkolást. Annak feltételezése esetén ugyanis, hogy a jellegzetes szolgáltatás a felperes által nyújtott szolgáltatás, a horvát jogot kellene alkalmazni, de ha az alperes szolgáltatása lenne a jellegzetes, a szlovén jogot kellene alkalmazni. Mivel azonban a parkolási díj beszedéséhez való jogot a jelen ügyben a horvát jog szabályozza, amellyel ennélfogva a szerződés szorosabb kapcsolatban áll, a jelen ügyben kiegészítésként alkalmazhatók-e mégis az 593/2008 rendelet 4. cikkének [(3)] bekezdésében foglalt rendelkezések?

—

Ha megállapítható, hogy szerződésen kívüli kötelmi viszonyról van szó, amelyre a 864/2007 rendelet hivatkozik, e szerződésen kívüli kötelmi viszony tekinthető-e jogellenes károkozásnak, azzal a következménnyel, hogy az alkalmazandó jogot a 864/2007 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján kell meghatározni?

—	Másodlagosan, az ilyen jellegű parkolás tekinthető-e jogalap nélküli gazdagodásnak, azzal a következménnyel, hogy az alkalmazandó jogot a 864/2007 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján kell meghatározni?

—	Másodlagosan, az ilyen jellegű parkolás tekinthető-e megbízás nélküli ügyvitelnek, azzal a következménnyel, hogy az alkalmazandó jogot a 864/2007 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján kell meghatározni?

—	Másodlagosan, az ilyen jellegű parkolás tekinthető-e az alperes culpa in contrahendo felelősségének, azzal a következménnyel, hogy az alkalmazandó jogot a 864/2007 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése alapján kell meghatározni?

(1) Az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 324., 79. o.)

(2) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.)

(3) A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma I”) (HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 2009.11.24., 87. o.)

(4) A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma II”) (HL 2007. L 199., 40. o.)

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/28

Az Înalta Curte de Casație și Justiție (Románia) által 2019. április 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Consiliul Concurenței kontra Whiteland Import Export SRL

(C-308/19. sz. ügy)

(2019/C 263/32)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Înalta Curte de Casație și Justiție

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: Consiliul Concurenței

Ellenérdekű fél: Whiteland Import Export SRL

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és az EUMSZ 101. cikket, hogy azok értelmében a tagállamok bíróságai kötelesek a versenytanács közigazgatási szankciók kiszabásához való jogának elévülését szabályozó nemzeti szabályokat az 1/2003/EK rendelet (1) 25. cikkének (3) bekezdésében foglalt szabályozással összhangban értelmezni, és hogy azokkal ellentétes valamely nemzeti jogszabály olyan értelmezése, amely szerint kizárólag a versenyellenes magatartással kapcsolatos vizsgálat hivatalos megkezdése minősül elévülési időt megszakító intézkedésnek, anélkül hogy a vizsgálat céljából később végzett eljárási cselekmények ilyen intézkedéseknek minősülnének?

(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/28

A Törvényszék (ötödik tanács) T-709/18. sz., Asociación de fabricantes de morcilla de Burgos kontra Bizottság ügyben 2019. február 14-én hozott végzése ellen az Asociación de fabricantes de morcilla de Burgos által 2019. április 15-én benyújtott fellebbezés

(C-309/19. P. sz. ügy)

(2019/C 263/33)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Asociación de fabricantes de morcilla de Burgos (képviselők: J. J. Azcárate Olano és E. Almarza Nantes ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést, és ennek következtében — az EUMSZ 263. cikkben foglaltaknak megfelelően — adjon helyt az e fél által az egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Morcilla de Burgos” [OFJ]) szóló, 2018. augusztus 29-i (EU) 2018/1214 bizottsági végrehajtási rendelet (1) megsemmisítése iránt benyújtott keresetnek; majd ezt követően, az ügy érdemét illetően, hozzon olyan ítéletet, amellyel megsemmisíti az említett, 2018. augusztus 29-i (EU) 2018/1214 bizottsági végrehajtási rendeletet, az e fellebbezéssel szemben ellenkérelmet benyújtó fél költségek viselésére való kötelezése mellett.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés jogalapját az Európai Unió Törvényszéke előtti eljárás során vétett eljárási szabálytalanság képezi, amely sérti a fellebbező érdekeit, és amely egy olyan jogi hibán alapul, amely a Törvényszék eljárási szabályzata 73. cikke (1) bekezdésének és vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az ezekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat megsértésén alapul, a következő jogi érveknek megfelelően:

—	a megtámadott végzésben a Törvényszék, lényegében tévesen, úgy véli, hogy a kereset a felperes képviselőinek „csupán a beszkennelt aláírásait” tartalmazta, miközben az valójában a minősített elektronikus aláírásukat tartalmazta, ACA tanúsítvánnyal ellátva, amely a saját kezű aláírással egyenértékű;

—	az említett minősített elektronikus aláírásokat a 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) ismeri el és szabályozza;

—

az ACA tanúsítvánnyal ellátott, minősített elektronikus aláírások teljes mértékben megfelelnek a Törvényszék eljárási szabályzata 73. cikke (1) bekezdésében foglaltak szellemének és alapelvének, ami — amint azt a megtámadott végzés is írja — nem más, mint az, hogy „a jogbiztonság érdekében garantálni kell az említett eljárási irat eredetiségét, és ki kell zárni annak a veszélyét, hogy az valójában esetleg nem az erre jogosult/felhatalmazott személytől származik”;

—

a Törvényszék eljárási szabályzatának 73. cikke (1) bekezdését a Törvényszék a 2018. július 11-i határozatával módosította, de mivel e módosítás csak 2018. december 1-jével lépett hatályba (két nappal a keresetlevél benyújtását követően), a szankciók terén a nyugati jogrendszerek alapvető és egyetemes elve a kedvezőbb rendelkezés alkalmazása;

—

a megtámadott végzésben az e fél által benyújtott kereset elfogadhatatlanságának alátámasztásaként hivatkozott ítélkezési gyakorlat főként a beszkennelt aláírásokra vonatkozik. Ugyanakkor a végzés tárgyát képező konkrét esetre (minősített elektronikus aláírással ellátott kereset, ACA tanúsítvánnyal) vonatkozóan az uniós bíróságok eddig még nem hoztak határozatot;

—	A jogi rendelkezéseket az alkalmazásuk idején fennálló társadalmi valósággal összefüggésben kell értelmezni, különös figyelemmel e rendelkezések szellemére és céljára.

(1) HL 2018. L 224., 3. o.

(2) A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 257., 73. o.)

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/29

A Trgovački sud u Zagrebu (Horvátország) által 2019. április 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Interplastics s.r.o. kontra Letifico d.o.o.

(C-323/19. sz. ügy)

(2019/C 263/34)

Az eljárás nyelve: horvát

A kérdést előterjesztő bíróság

Trgovački sud u Zagrebu

Az alapeljárás felei

Felperes: Interplastics s.r.o.

Alperes: Letifico d.o.o.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Figyelemmel az Európai Unió Bíróságának a C-484/15. és C-551/15. sz. ügyben hozott ítéletére, összeegyeztethető-e az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdésével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikkével az olyan nemzeti szabályozás, mint az Ovršni zakon (a végrehajtásról szóló törvény; közzétéve a Narodne novine 112/12., 25/13., 93/14., 55/16. és 73/17. számában) 1. cikke, és amely a közjegyzők hatáskörébe utalja a követelések „bizonyító erejű okiraton” alapuló és végrehajtási lap — mint végrehajtható okirat — kiállítása útján történő behajtását, anélkül hogy a Horvát Köztársaságban letelepedett, végrehajtás alá vont adós jogi személy a kifejezett beleegyezését adta volna?

Alkalmazható-e a Bíróság 2017. március 9-i Zulfikarpašić ítéletében (C-484/15, EU:C:2017:199) és 2017. március 9-i Pula Parking ítéletében (C-551/15, EU:C:2017:193) adott értelmezés a fentiekben bemutatott Povrv-752/19. sz. ügyben, és különösen úgy kell-e értelmezni az 1215/2012 rendeletet, hogy a nemzeti jog által részükre biztosított hatáskörök keretében valamely „bizonyító erejű okirat” alapján végrehajtási eljárásban — amelyben a végrehajtási eljárás alperesei az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett jogi személyek —, Horvátországban eljáró közjegyzők nem tartoznak az említett rendelet értelmében vett „bíróság” fogalma alá?

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/30

A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2019. május 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — D. J. kontra Radiotelevizija Slovenija

(C-344/19. sz. ügy)

(2019/C 263/35)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Vrhovno sodišče Republike Slovenije

Az alapeljárás felei

Felperes: D. J.

Alperes: Radiotelevizija Slovenija

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2003/88 irányelv (1) 2. cikkét, hogy a jelen eljárás körülményeihez hasonló körülmények között munkaidőnek minősül az a készenlét, amely alatt a műsorszóró állomáson dolgozó munkavállaló azokban az időszakokban, amikor nincs szolgálatban (amikor nem kell fizikailag a munkavégzés helyén jelen lennie), köteles hívásra elérhető lenni, és szükség esetén egy órán belül odaérni a munkavégzés helyére?

A jelen eljárás körülményeihez hasonló körülmények között befolyásolja-e a készenlét jellegének meghatározását az, hogy a munkavállaló a munkavégzés helyén (műsorszóró állomás) található szálláson lakik, mivel a hely földrajzi jellemzői lehetetlenné (vagy nagyon nehézkessé) teszik a napi hazatérést („le a völgybe”)?

Eltérő választ kell-e adni az előző két kérdésre, amennyiben olyan helyről van szó, ahol a hely földrajzi jellemzői miatt korlátozottak a szabadidős tevékenységek gyakorlásának lehetőségei, vagy ha a munkavállaló nagyobb korlátozásokkal szembesül a szabadideje beosztásában és saját ügyei intézésben (amelyek nem állnának fenn, ha otthon élne)?

(1) A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003, L 299., 9. o., magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.)

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/31

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2019. május 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bundeszentralamt für Steuern kontra Y-GmbH

(C-346/19. sz. ügy)

(2019/C 263/36)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes: Bundeszentralamt für Steuern

Alperes: Y-GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben (1) előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv (2) (2008/9/EK irányelv) 8. cikke (2) bekezdésének d) pontját, amely szerint a visszatérítési kérelemben minden egyes, visszatérítés helye szerinti tagállamra, valamint minden számlára szükséges megadni egyebek mellett a számla számát, hogy elégséges egy számla hivatkozási számának a megadása, amelyet kiegészítő azonosító ismérvként a számla száma mellett tüntetnek fel egy számlán?

2)	Az előző kérdésre adott nemleges válasz esetén: alakilag teljeskörűen és a 2008/9/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében határidőben benyújtottnak tekintendő-e az olyan visszatérítési kérelem, amelyben a számlaszám helyett a számla hivatkozási számát adták meg?

Figyelemmel kell-e lenni a második kérdés megválaszolásánál arra, hogy a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban letelepedett adóalany a tájékozott kérelmező szemszögéből nézve, a székhely szerinti tagállam elektronikus portáljának kialakítása és a visszatérítés helye szerinti tagállam nyomtatványai alapján vélhette úgy, hogy egy szabályos, legalábbis alakilag teljeskörűen és határidőben benyújtott kérelemben a számlaszámtól eltérő azonosító lehetővé teszi a kérelem tárgyát képező számlához történő hozzárendelést?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.).

(2) HL 2008. L 44., 23. o.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/32

A Državna revizijska komisija za revizijo postopkov oddaje javnih naročil (Szlovénia) által 2019. május 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ministrstvo za notranje zadeve kontra Tax-Fin-Lex d.o.o.

(C-367/19. sz. ügy)

(2019/C 263/37)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Državna revizijska komisija za revizijo postopkov oddaje javnih naročil

Az alapeljárás felei

Felperes: Ministrstvo za notranje zadeve

Alperes: Tax-Fin-Lex d.o.o.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Fennáll-e a „szerződéses jogviszony visszterhes jellege” a 2014/24 irányelv (1) 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontja értelmében vett közbeszerzési szerződés elemeként abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervnek semmiféle ellenszolgáltatást nem kell nyújtania, a gazdasági szereplő ugyanakkor a beszerzés teljesítése révén új piachoz vagy referenciákhoz fér hozzá?

2)	Úgy lehet vagy úgy kell-e értelmezni a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját, hogy az alapját képezi a beszerzés 0 eurós árajánlata elutasításának?

(1) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 64. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.)

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/32

A Riigikohus (Észtország) által 2019. május 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Maksu- ja Tolliamet kontra Heavyinstall OÜ

(C-420/19. sz. ügy)

(2019/C 263/38)

Az eljárás nyelve: észt

A kérdést előterjesztő bíróság

Riigikohus

Az alapeljárás felei

Felperes: Maksu- ja Tolliamet

Alperes: Heavyinstall OÜ

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv (1) 16. cikkét, hogy azon tagállami bíróság, amely biztosítási intézkedésekre irányuló megkeresést kapott, az e megkeresés tárgyában a nemzeti jogszabályok alapján történő döntéshozatal során (amire a megkeresett bíróságnak a 16. cikk [(1) bekezdésének] első mondata alapján lehetősége van) kötve van a kérelmező székhelye szerinti állam bíróságának a biztosítási intézkedések szükségességével és lehetőségével kapcsolatos álláspontjához, ha a bírósághoz az ezen álláspontot tartalmazó dokumentumot nyújtottak be (a 16. cikk [(1) bekezdése] második albekezdésének utolsó mondata, amely szerint ezt a dokumentumot a megkeresett tagállamban nem szükséges elismerni, és a tagállam azt nem egészíti ki és nem helyettesíti)?

(1) HL 2010. L 84., 1. o.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/33

A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-492/15. sz., Deutsche Lufthansa AG kontra Európai Bizottság ügyben 2019. április 12-én hozott ítélete ellen a Deutsche Lufthansa AG által 2019. június 13-án benyújtott fellebbezés

(C-453/19. P. sz. ügy)

(2019/C 263/39)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Deutsche Lufthansa AG (képviselő: A. Martin-Ehlers Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Land Rheinland-Pfalz, Ryanair DAC

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	állapítsa meg, hogy a kereset elfogadható és megalapozott volt, amennyiben a felperes a 12. számú intézkedést (az FFHG (1) tőketartalékába való befizetés) azzal az indokkal támadta meg, hogy ezen intézkedéssel az FFHG javára működési támogatást finanszíroztak;

—	egyebekben a Törvényszék T-492/15. sz. ügyben 2019. április 12-én hozott ítéletét helyezze hatályon kívül;

—	adjon helyt az első fokon előterjesztett kérelemnek, és semmisítse meg az annak alapjául szolgáló, 2014. október 1-jei SA.21121 bizottsági határozatot (2) (a 12. számú intézkedés kivételével, amennyiben ezen intézkedéssel az FFHG javára működési támogatást finanszíroztak);

—	másodlagosan az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé, és

—	kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a fellebbezésben lényegében a következő jogalapokra hivatkozik:

Azon egyedi támogatások, amelyekkel kapcsolatban vizsgálati eljárást indítottak:

—

A felperes már a COFAZ-ítéletet (3) követően személyében érintett volt, és ezáltal kereshetőségi joggal bír. Ennek az az oka, hogy a Bizottság lényeges tényállási elemeket és további kedvezményeket is figyelmen kívül hagyott, noha ezen intézkedésekről a felperes révén tudomást szerzett. A Bizottság ezáltal megsértette a felperes eljárási jogait.

—

Amennyiben az ún. Mory ítélkezési gyakorlat (4) alkalmazásra kerülne, akkor másodlagosan az első alternatívát kellett volna alkalmazni. A felperes eljárási jogainak megsértése miatt nem tekinthető úgy, hogy a Bizottság megfelelően lefolytatta a vizsgálati eljárást. A felperes ebben az esetben is személyében érintett, és ezáltal kereshetőségi joggal bír.

—

Másodlagosan abban az esetben is meg kell állapítani a kereset elfogadhatóságát, ha a Mory ítélkezési gyakorlat második alternatívája kerülne alkalmazásra, amely értelmében a felperesnek bizonyítania kell, hogy a támogatások lényegesen érintették a piaci helyzetét. Ebben az esetben ugyanis a bizonyítási teher megfordul, illetve legalábbis enyhül a felperes bizonyítási terhe, mivel a Bizottság a számára ismert releváns tényállást önkényesen figyelmen kívül hagyta. Csupán másodlagosan megjegyzendő, hogy a felperes ténylegesen bizonyította az ilyen jelentős érintettséget is. A Törvényszék ettől eltérő jogi mérlegelése túlterjed a Bíróság ítélkezési gyakorlatán, és a releváns piac jogilag hibás meghatározásán alapul. Ebben az összefüggésben a Törvényszék elferdíti és megrövidíti mind a felperes, mind a Bizottság által előadott tényállást, megváltoztatja a megtámadott határozat tartalmát, és megsérti a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat.

Támogatási programok:

—	A fellebbező álláspontja szerint a keresetet a Montessori ítélet (5) alapján a támogatási programok esetében is elfogadhatónak kellett volna tekinteni.

Azon egyedi támogatások, amelyekkel kapcsolatban nem indítottak vizsgálati eljárást:

—

Azon egyedi támogatások esetében, amelyekkel kapcsolatban nem indítottak vizsgálati eljárást, a keresetet a Mory ítélkezési gyakorlat első alternatívája alapján mindenképpen elfogadhatónak kellett volna tekinteni, éspedig azért, mert a Bizottság e támogatásokkal kapcsolatban nem indított alapos vizsgálati eljárást.

(1) Flughafen Frankfurt-Hahn GmbH.

(2) A Frankfurt Hahn repülőtér finanszírozására és a repülőtér és a Ryanair közötti pénzügyi kapcsolatokra vonatkozó, Németország által nyújtott SA.21121 (C29/08) (korábbi NN 54/07) számú állami támogatásról szóló (EU) 2016/789 határozat (HL 2016. L 134., 46. o.).

(3) A Bíróság 1990. július 12-i Société CdF Chimie azote et fertilisants SA és Société chimique de la Grande Paroisse (SCGP) SA kontra Bizottság ítélete (C-169/84, ECLI:EU:C:1990:301).

(4) A Bíróság 2015. szeptember 17-i Mory SA és társai kontra Európai Bizottság ítélete (C-33/14 P, ECLI:EU:C:2015:609).

(5) A Bíróság 2018. november 6-i Scuola Elementare Maria Montessori Srl és társai ítélete (C-622/16 P–C-624/16 P, ECLI:EU:C:2018:873).

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/35

A Törvényszék (ötödik tanács) T-108/17. sz., ClientEarth kontra Bizottság ügyben 2019. április 4-én hozott ítélete ellen a ClientEarth által 2019. június 14-én benyújtott fellebbezés

(C-458/19. P. sz. ügy)

(2019/C 263/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: ClientEarth (képviselő: A. Jones barrister)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Európai Vegyianyag-ügynökség

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-108/17. sz. ügyben hozott ítéletét;

—	az ügyet határozathozatal céljából utalja vissza a Törvényszékhez; vagy másodlagosan

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-108/17. sz. ügyben hozott ítéletét, és

—	nyilvánítsa a megsemmisítés iránti keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak, és következésképpen semmisítse meg a vitatott határozatot; mindenesetre pedig

—	a Bizottságot kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek, köztük a beavatkozó felek részéről felmerült költségeknek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a hozzá benyújtott kereset „kizárólag a belső felülvizsgálat iránti kérelemről szóló határozat jogszerűségére vonatkozhat, az engedélyezési kérelem elégséges vagy elégtelen jellegére azonban nem”, és hogy „a Törvényszék előtt egy belső felülvizsgálat iránti kérelmet elutasító határozat megsemmisítése iránti kereset keretében felhozott jogalapok és érvek csak akkor tekinthetőek elfogadhatónak, amennyiben e jogalapokat vagy érveket a felperes már a belső felülvizsgálat iránti kérelemben is előterjesztette”, valamint azzal, hogy ezen indokok alapján a felperesek megsemmisítés iránti keresetének bizonyos részeit mint elfogadhatatlant elutasította.

Második jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az 1367/2006/EK rendelet (1) 10. és 12. cikke alapján eljáró nem kormányzati szervezetek tekintetében túl magas bizonyítási szintet alkalmazott.

Harmadik jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy az előállított vagy felhasznált gyári új DEHP (2) mennyiségének a DEHP újrafeldolgozott formájának felhasználása útján történő csökkentése az 1907/2006/EK rendelettel (3) összhangban álló felhasználásnak minősülhet, és a helyettesítő alternatívák releváns elemzésének alapjául szolgálhat.

Negyedik jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az 1907/2006/EK rendelet 60. cikke (7) bekezdésének való megfelelés értékelését pusztán alaki követelményként értelmezte, amely nem teszi szükségessé annak ellenőrzését, hogy a kérelemben szereplő információk ténylegesen eleget tesznek-e a 62. cikkben és az I. mellékletben foglalt követelményeknek.

Ötödik jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a 60. cikk (4) bekezdését akképpen értelmezte, hogy e rendelkezés az arra vonatkozó információk hiányában is lehetővé teszi a kockázatok és az előnyök mérlegelésével kapcsolatos határozathozatalt, hogy a kockázat eleget tesz-e az I. mellékletben foglalt követelményeknek.

Hatodik jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy „az 1907/2006 rendelet 60. cikke (2) bekezdésének és a 62. cikke (4) bekezdése d) pontjának fényében meg kell állapítani, hogy kizárólag az anyag azon lényegi tulajdonságaira vonatkozó adatok relevánsak [a] 60. cikk[…] (4) bekezdésének első mondata szerinti kockázatértékelés szempontjából, amelyek szerepelnek az 1907/2006 rendelet XIV. mellékletében”.

Hetedik jogalap: A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az elővigyázatosság elvének értelmezésekor.

(1) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).

(2) Különös aggodalomra okot adó anyag.

(3) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.).

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/36

A Törvényszék (második tanács) T-371/17. sz., Qualcomm és Qualcomm Europe kontra Bizottság ügyben 2019. április 9-én hozott ítélete ellen a Qualcomm, Inc. és a Qualcomm Europe, Inc. által 2019. június 18-án benyújtott fellebbezés

(C-466/19. P. sz. ügy)

(2019/C 263/41)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Qualcomm, Inc., Qualcomm Europe, Inc (képviselők: M. Pinto de Lemos Fermiano Rato advogado és M. Davilla dikigoros)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül az ítéletet;

—	semmisítse meg az 1/2003/EK (1) tanácsi rendelet 18. cikke (3) bekezdésének és 24. cikke (1) bekezdése d) pontjának alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39711 — Qualcomm (felfaló árazás)) 2017. március 31-én hozott C(2017) 22 58 final bizottsági határozatot (a továbbiakban: határozat);

—	másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy a Bíróság ítéletének megfelelően hozzon határozatot az ügyben, és

—	az Európai Bizottságot kötelezze a fellebbezők részéről a Törvényszék és a Bíróság előtt felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap:a Törvényszék nem vizsgálta meg a fellebbezők által felhozott valamennyi érvet.

Második jogalap: nyilvánvaló ténybeli hibákon és nyilvánvalóan téves jogalkalmazáson, valamint elégtelen indokoláson alapul annak megállapítása, hogy a határozat megfelelően indokolt.

Harmadik jogalap: téves jogalkalmazáson, ténybeli hibákon, a bizonyítékok elferdítésén, elégtelen indokoláson, illetve valamennyi releváns bizonyíték figyelembevételének elmulasztásán alapul annak megállapítása, hogy a határozatban kért információk szükségesek voltak.

Negyedik jogalap: nyilvánvaló ténybeli hibákon, a bizonyítékok elferdítésén és elégtelen indokoláson alapul annak megállapítása, hogy a határozatban kért információk arányosak voltak.

Ötödik jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta az EUMSZ 102. cikk állítólagos megsértésére vonatkozó bizonyítási teherre irányadó szabályokat.

Hatodik jogalap: a Törvényszék olyan megállapításokat tett, amelyek sértik az önvádra kötelezés tilalmát.

Törvényszék

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/38

A Törvényszék 2019. június 11-i ítélete — Frank kontra Bizottság

(T-478/16. sz. ügy) (1)

(„Kutatás és technológiafejlesztés - Kutatási és innovációs keretprogram [2014 - 2020] - A 2016. évi EKT-munkaprogram keretében történő pályázati felhívások és kapcsolódó tevékenységek - Az ERCEA által hozott, támogatás iránti kérelem nem támogathatóként való elutasításáról szóló határozat - A Bizottság előtti közigazgatási jogorvoslat - Hallgatólagos elutasító határozat - Részleges elfogadhatatlanság - Kifejezett elutasító határozat - A hatékony bírói jogvédelemhez való jog”)

(2019/C 263/42)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Regine Frank (Bonn, Németország) (képviselő: S. Conrad ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: R. Lyal, L. Mantl és B. Conte meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló és a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 235. o.) 22. cikkének (1) bekezdése alapján a felperes által előterjesztett közigazgatási jogorvoslatot hallgatólagosan, illetve kifejezetten elutasító, 2016. június 17-i bizottsági határozat és 2016. szeptember 16-i bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 475., 2016.12.19.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/39

A Törvényszék 2019. június 12-i ítélete — RV kontra Bizottság

(T-167/17. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - A személyzeti szabályzat 42c. cikke - A szolgálat érdekében történő szabadságra küldés - Hivatalból történő nyugdíjazás - Keresettel meg nem támadható aktus - Részleges elfogadhatatlanság - A jogszabály hatálya - Hivatalból történő figyelembevétel - Szöveg szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezés”)

(2019/C 263/43)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: RV (képviselők: kezdetben J.-N. Louis és N. de Montigny, később J.-N. Louis ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Berscheid és D. Martin meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Európai Parlament (képviselők: kezdetben J. Steele és D. Nessaf, később J. Steele és M. Rantala, végül J. Steele és C. González Argüelles meghatalmazottak) és az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bauer és R. Meyer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperesnek az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 42c. cikke alapján a szolgálat érdekében történő szabadságra küldését, egyben ugyanezen rendelkezés ötödik bekezdése alapján hivatalból történő nyugdíjazását elrendelő 2016. december 21-i bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék megsemmisíti az Európai Bizottság 2016. december 21-i határozatát, amellyel a Bizottság RV-t a szolgálat érdekében szabadságra küldte és ezzel egyidejűleg hivatalból nyugdíjazta.

2)	A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az RV részéről felmerült költségeket, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

4)	Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 144., 2017.5.8.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/40

A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — CC kontra Parlament

(T-248/17. RENV. sz. ügy) (1)

(„Felelősség - Közszolgálat - Felvétel - EUR/A/151/98. számú versenyvizsga - A tartaléklista kezelésében az Európai Parlament által elkövetett hibák - Vagyoni kár”)

(2019/C 263/44)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: CC (képviselők: G. Maximini és C. Hölzer ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: M. Ecker és E. Despotopoulou)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló, azon kár megtérítése iránti kérelem, amelyet a felperes feltételezetten azon tény okán szenvedett el, hogy a Parlament több hibát követett el az EUR/A/151/98. számú versenyvizsga tartaléklistájának kezelése során.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék kötelezi az Európai Parlamentet, hogy fizessen CC részére 6 000 eurót.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Törvényszék a Parlamentet kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 133., 2012.5.5. (eredetileg az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékén F-9/12 számon nyilvántartásba vett, majd az Európai Unió Törvényszékéhez 2016. szeptember 1-jén áttett ügy)

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/40

A Törvényszék 2019. június 11-i ítélete — TO kontra AEE

(T-462/17. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Szerződéses alkalmazottak - Határozott időre szóló szerződés - Betegszabadság alatti elbocsátás - Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 16. cikke - Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 48. cikkének b) pontja - A személyzeti szabályzat 26. cikke - Személyes adatok kezelése - Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 84. cikke - Lelki zaklatás”)

(2019/C 263/45)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: TO (képviselő: N. Lhoëst ügyvéd)

Alperes: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE) (képviselők: O. Cornu meghatalmazott, segítője: B. Wägenbaur ügyvéd)

Az alperest támogató beavatkozók: Európai Parlament (képviselők: kezdetben D. Nessaf és J. Van Pottelberge, később J. Van Pottelberge és J. Steele meghatalmazottak) és az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bauer és R. Meyer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló, egyrészt elsősorban azon 2016. szeptember 22-i határozat megsemmisítésére irányuló kérelem, amelyben az AEE ügyvezető igazgatója megszüntette a felperes szerződéses alkalmazotti szerződését, másodsorban azon 2017. április 20-i határozat megsemmisítése iránti kérelem, amelyben az említett igazgató elutasította a felperesnek a 2016. szeptember 22-i határozattal szembeni panaszát, másrészt a felperest állítólagosan ért károk megtérítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék megsemmisíti azon 2016. szeptember 22-i határozatot, amelyben az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE) ügyvezető igazgatója megszüntette a felperes szerződéses alkalmazotti szerződését.

2)	A Törvényszék arra kötelezi az AEE-t, hogy fizessen meg TO-nak a felmondási idő címén egyhavi díjazást, valamint a próbaidő minden egyes teljesített hónapja után az alapilletménye egyharmadának megfelelő összeget, levonva a már neki folyósított végkielégítést.

3)	A Törvényszék arra kötelezi az AEE-t, hogy fizessen meg TO-nak 6 000 eurót.

4)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

5)	Az AEE maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a TO részéről felmerült költségeket.

6)	Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 347., 2017.10.16.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/41

A Törvényszék 2019. június 12-i ítélete — EOS Deutscher Inkasso-Dienst kontra EUIPO — IOS Finance EFC (IOS FINANCE)

(T-583/17. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az IOS FINANCE európai uniós ábrás védjegy bejelentése - EOS korábbi nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”)

(2019/C 263/46)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: EOS Deutscher Inkasso-Dienst GmbH (Hambourg, Németország) (képviselő: B. Sorg ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: A. Söder meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: IOS Finance EFC, SA (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: J. L. Rivas Zurdo ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának az EOS Deutscher Inkasso-Dienst és az IOS Finance EFC közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2017. június 6-án hozott határozata (R 2262/2016-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az EOS Deutscher Inkasso-Dienst GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 338., 2017.10.9.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/42

A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — Visi/one kontra EUIPO — EasyFix (Járművekhez szánt adatlaptartó tok)

(T-74/18. sz. ügy) (1)

(„Közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési eljárás - Járművekhez szánt adatlaptartó tokot ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta - Korábbi formatervezési minta - A nyilvánosságra jutás bizonyítéka - A 6/2002/EK rendelet 7. cikke - Megsemmisítési ok - Az egyéni jelleg hiánya - Tájékozott használó - Az alkotói szabadság foka - Az eltérő összbenyomás hiánya - A 6/2002 rendelet 6. cikke és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 263/47)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Visi/one GmbH (Remscheid, Németország) (képviselők: H. Bourree és M. Bartz ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselők: S. Hanne és D. Walicka meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: EasyFix GmbH (Bécs, Ausztria)

Az ügy tárgya

Az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának az EasyFix és a Visi/one közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2017. december 4-én hozott határozatával (R 1424/2016-3. sz. ügy) szemben benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Visi/one GmbH és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 112., 2018.3.26.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/43

A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — MPM-Quality kontra EUIPO — Elton Hodinářská (MANUFACTURE PRIM 1949)

(T-75/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - MANUFACTURE PRIM 1949 európai uniós ábrás védjegy - Tényleges használat - Indokolási kötelezettség”)

(2019/C 263/48)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: MPM-Quality v.o.s. (Frýdek-Místek, Cseh Köztársaság) (képviselő: M. Kyjovský ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő:: D. Gája meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Elton Hodinářská a.s. (Nové Město nad Metují, Cseh Köztársaság) (képviselő: T. Matoušek ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a MPM-QUALITY és az ELTON hodinářská közötti megszűnés megállapítása iránti eljárással kapcsolatban 2017. december 5-én hozott határozata (R 556/2017-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a MPM-QUALITY v.o.s.-t kötelezi saját költségei, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségek viselésére.

3)	A Törvényszék az ELTON hodinářská, a.s.-t kötelezi saját költségei viselésére.

(1) HL C 122., 2018.3.26.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/44

A Törvényszék 2019. június 11-i ítélete — De Esteban Alonso kontra Bizottság

(T-138/18. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Korábbi tisztviselők - Az OLAF vizsgálata - »Eurostat« ügy - Olyan cselekményekkel kapcsolatos információknak a nemzeti igazságügyi hatóságok részére történő továbbítása, amelyek miatt büntetőeljárás indítható - Az esetlegesen érintett tisztviselők előzetes értesítésének elmulasztása - Az OLAF és a Bizottság által az eljárás során tanúsított állítólagos magatartás miatt állítólagosan elszenvedett kár - Nem vagyoni kár, személyi sérülés miatt bekövetkezett kár, vagyoni kár - Okozati összefüggés”)

(2019/C 263/49)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: De Esteban Alonso (Saint-Martin-de-Seignanx, Franciaország) (képviselő: C. Huglo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: R. Striani és J. Baquero Cruz meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló és a felperest állítólagosan ért nem vagyoni kár, személyi sérülés miatt bekövetkezett kár és vagyoni kár megtérítésére irányuló kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék kötelezi az Európai Bizottságot, hogy nem vagyoni kár jogcímén fizessen Fernando De Esteban Alonso számára 62 000 eurót.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja..

3)	A Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint az F. De Esteban Alonso részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 190., 2018.6.4.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/44

A Törvényszék 2019. június 12-i ítélete — Biedermann Technologies kontra EUIPO (Compliant Constructs)

(T-291/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - A Compliant Constructs európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja”)

(2019/C 263/50)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Biedermann Technologies GmbH & Co. KG (Donaueschingen, Németország) (képviselő: A. Jacob ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: W. Schramek és M. Fischer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Compliant Constructs szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2018. március 5-én hozott határozata (R 1626/2017-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Biedermann Technologies GmbH & Co. KG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 231., 2018.7.2.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/45

A Törvényszék 2019. június 12-i ítélete — Advance Magazine Publishers kontra EUIPO — Enovation Brands (VOGUE)

(T-346/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A VOGUE európai uniós szóvédjegy bejelentése - A korábbi VOGA európai uniós szóvédjegy - A közigazgatási eljárás felfüggesztése - A 2868/95/EK rendelet 20. szabálya (7) bekezdésének c) pontja [jelenleg az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkének (1) bekezdése] - A 2868/95 rendelet 50. szabályának (1) bekezdése”)

(2019/C 263/51)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Advance Magazine Publishers, Inc. (New York, New York, Amerikai Egyesült Államok) (képviselők: T. Alkin barrister és N. Hine solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: D. Gája és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Enovation Brands, Inc. (Aventura, Florida, Amerikai Egyesült Államok) (képviselő: R. Almaraz Palmero ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az Enovation Brands és az Advance Magazine Publishers közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. március 27-én hozott határozata (R 259/2017-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának 2018. március 27-i határozatát (R 259/2017-4. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	Az EUIPO viseli saját költségeit, valamint az Advance Magazine Publishers, Inc. részéről felmerült költségeket.

3)	Az Enovation Brands, Inc. maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 268., 2018.7.30.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/46

A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — Luz Saúde kontra EUIPO — Clínica La Luz (HOSPITAL DA LUZ)

(T-357/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A HOSPITAL DA LUZ európai uniós ábrás védjegy bejelentése - clínica LALUZ korábbi nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 263/52)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Luz Saúde, SA (Lisszabon, Portugália) (képviselők: G. Gentil Anastácio, P. Guerra e Andrade, M. Barros Silva és G. Moreira Rato ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: J. Crespo Carrillo, I. Ribeiro da Cunha és H. O’Neill meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Clínica La Luz, SL (Madrid, Spanyolország) (képviselő: I. Temiño Ceniceros ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Clínica La Luz és a Luz Saúde közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. április 4-én hozott határozata (R 2084/2017-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Luz Saúde, SA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 268., 2018.7.30.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/47

A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — Innocenti kontra EUIPO — Gemelli (Innocenti)

(T-392/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az Innocenti európai uniós szóvédjegy bejelentése - A korábbi i INNOCENTI nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 263/53)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Innocenti SA (Lugano, Svájc) (képviselő: N. Ferretti ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: L. Rampini meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Filippo Gemelli (Torino, Olaszország) (képviselők: kezdetben C. Renna, később F. Canu ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának az F. Gemelli és az Innocenti közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. április 19-én hozott határozata (R 2336/2010-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Innocenti SA-t kötelezi saját költségeinek, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Filippo Gemelli részéről a jelen eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 285., 2018.8.13.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/47

A Törvényszék 2019. június 13-i ítélete — Pielczyk kontra EUIPO — Thalgo TCH (DERMÆPIL SUGAR EPIL SYSTEM)

(T-398/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - DERMÆPIL sugar epil system európai uniós ábrás védjegy - A korábbi dermépil nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - A védjegy tényleges használata - A 207/2009/EK rendelet 57. cikkének (2) és (3) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 64. cikkének (2) és (3) bekezdése] - Összetéveszthetőség - A 207/2009 rendeletnek a rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjával együttesen értelmezett 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendeletnek a rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjával együttesen értelmezett 60. cikkének (1) bekezdésének a) pontja] - Az áruk összehasonlítása”)

(2019/C 263/54)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Radoslaw Pielczyk (Klijndijk, Hollandia) (képviselő: K. Kielar ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: H. O’Neill és K. Kompari meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Thalgo TCH (Roquebrune-sur-Argens, Franciaország) (képviselő: C. Bercial Arias ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Thalgo TCH és R. Pielczyk közötti törlési eljárással kapcsolatban 2018. április 13-án hozott határozata (R 979/2017-4. és R 1070/2017-4. sz. egyesített ügyek) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Radoslaw Pielczyk-et kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 285., 2018.8.13.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/48

A Törvényszék 2019. június 6-i ítélete — Ortlieb Sportartikel kontra EUIPO (Egy nyolcszög ábrázolása)

(T-449/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Egy nyolcszöget ábrázoló európai uniós ábrás védjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség hiánya - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2019/C 263/55)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Ortlieb Sportartikel GmbH (Heilsbronn, Németország) (képviselők: A. Wulff és K. Schmidt-Hern ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: M. Fischer meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának egy nyolcszöget ábrázoló ábrás megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2018. április 27-én hozott határozata (R 1634/2017-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Ortlieb Sportartikel GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 311., 2018.9.3.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/49

2019. június 24-én benyújtott kereset — VK kontra Tanács

(T-151/18. sz. ügy)

(2019/C 263/56)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: VK (képviselő: K. Lara ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP határozat módosításáról szóló, 2018. január 29-i (KKBP) 2018/141 tanácsi határozatot (HL 2018. L 25., 38. o.), valamint a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. január 28-i (KKBP) 2019/135 tanácsi határozatot (HL 2019. L 25., 23. o.), amennyiben e határozatok a felperesre vonatkoznak;

—	a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezménye 31., 46. és 55. cikkének a megsértésén alapul. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy e rendelkezések értelmében a befagyasztásból és elkobzásból álló biztosítási intézkedésnek vagy a kérelmező részes állam határozatán vagy pedig a releváns tényeknek a kért intézkedések leírásával együtt az ugyanezen kérelmező állam általi előadásán kell alapulnia. Márpedig véleménye szerint a korlátozó intézkedések elrendelésére és meghosszabbítására a felrótt tények — akár rövid — előadása nélkül került sor. Ráadásul Tunézia nem kéri a vitatott korlátozó intézkedések fenntartását.

A második jogalap a Tanács általi nyilvánvaló értékelési hibán alapul, amikor úgy ítélte meg, hogy nem köteles a felperes által előadott bizonyítékokat és az általa kifejtett érveket figyelembe venni, valamint nem köteles további vizsgálatokat végezni a tunéziai hatóságoknál, miközben az említett bizonyítékok és érvek a szolgáltatott információk megbízhatóságát illetően jogos kérdéseket vethettek fel.

3.	A harmadik jogalap a Tanács által hatáskörrel való visszaélésen alapul, amennyiben a tunéziai hatóságok bűnsegédje, amelyek egyetlen célja a felperesnek a javaitól való igazságtalan és jogellenes megfosztása, anélkül hogy ez utóbbi védekezhetett volna, továbbá a jogorvoslat lehetősége nélkül.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/50

2019. május 23-án benyújtott kereset — AMVAC Netherlands kontra Bizottság

(T-317/19. sz. ügy)

(2019/C 263/57)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: AMVAC Netherlands BV (Amszterdam, Hollandia) (képviselők: C. Mereu, M. Grunchard és S. Englebert ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2019. február 28-i (EU) 2019/344 bizottsági végrehajtási rendeletet; (1)

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Első, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendeletet nyilvánvaló értékelési hiba következtében fogadták el.

2.	Második, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendelet olyan eljárás eredménye, amelynek során a felperes védelemhez való jogát nem tartották tiszteletben.

3.	Harmadik, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendeletet a jogbiztonság elvének megsértésével fogadták el.

4.	Negyedik, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendeletet az arányosság elvének megsértésével fogadták el.

5.	Ötödik, arra alapított jogalap, hogy a vitatott rendeletet az elővigyázatosság elvének megsértésével fogadták el.

(1) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az etoprofosz hatóanyag jóváhagyásának meg nem hosszabbításáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2019. február 28-i (EU) 2019/344 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2019. L 62, 7. o.).

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/50

2019. június 6-án benyújtott kereset — UE kontra Bizottság

(T-338/19. sz. ügy)

(2019/C 263/58)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: UE (képviselők: S. Rodrigues és A. Champetier ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottság 2018. augusztus 1-jei határozatát, amely elutasította a felperes által előterjesztett, foglalkozási megbetegedés elismerésére vonatkozó kérelmet;

—	amennyiben szükséges semmisítse meg a felperes 2018. november 5-i panaszát elutasító, 2019. március 5-i bizottsági határozatot;

—	rendelkezzen a felperes költségeinek megtérítéséről.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon időszak észszerűségére vonatkozó nyilvánvalóan téves értelmezésen alapul, amely során a foglalkozási megbetegedésre vonatkozó kérelmet előterjesztették.

2.	A második jogalap a hatáskörrel való visszaélésen alapul.

3.	A harmadik jogalap a védelemhez való jog és az indokolási kötelezettség megsértésén alapul.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/51

2019. június 10-én benyújtott kereset — Santini kontra Parlament

(T-345/19. sz. ügy)

(2019/C 263/59)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Giacomo Santini (Trento, Olaszország) (képviselő: M. Paniz ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának azon nyilatkozatát, amely átültette a képviselőház elnökségének 2018. július 12-i 14/2018. sz. határozatát és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozatát, és mindenesetre

—	semmisítse meg az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatás újbóli meghatározását és újbóli kiszámítását;

—

ebből a célból állapítsa meg, hogy a felperes jogosult a szóban forgó, a képviselőház elnöksége 14/2018. sz. határozata és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozata előtti, korábban hatályos szabályozás alapján megszerzett és megszerezhető élethosszig járó juttatásra, az Európai Parlamentet pedig kötelezze a jogellenesen visszatartott valamennyi — az összegek visszatartásának időpontjától számított inflációs kompenzációval és törvényes kamatokkal növelt — összeg felperes részére történő megfizetésére, valamint

—	kötelezze az Európai Parlamentet a meghozandó ítélet végrehajtására és az élethosszig járó juttatás eredeti mértékének azonnali és teljes helyreállítására, valamennyi kár megtérítésére, ha és amennyiben a Törvényszék megállapítja, hogy azok a felperest megilletik;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Parlamentet a költségek, ügyvédi díjak, áfa, adminisztratív költségek, átalányalapú visszatérítések teljes mértékben történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.

Az első, az Európai Parlament Elnöksége hatásköreinek megsértésére alapított jogalap

A felperes az európai juttatás újbóli kiszámításának jogellenességére hivatkozik, mivel arra — az ebben a kérdésben (az Európai Parlament eljárási szabályzatának 25. cikke alapján) kizárólagos hatáskörrel rendelkező Európai Parlament Elnöksége konkrét határozata hiányában — egyoldalúan, visszaható hatállyal és állandó jelleggel a képviselőház 14/2018. sz. határozatának kinyilvánított (nem létező) automatikus alkalmazása alapján került sor.

A második, az Európai Parlament belső szabályzatának megsértésére alapított jogalap

A felperes előadja, hogy az európai juttatás újbóli kiszámítása jogellenes, amennyiben sérti az Európai Parlament képviselőit megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó, 2009 előtt hatályos szabályzat III. mellékletének 1. cikkét. Az európai parlamenti képviselő mandátumának lejárásakor társadalombiztosítási helyzetét az olasz nemzeti parlamenti képviselők tekintetében akkoriban előírt feltételek mellett vették véglegesen át. E feltételek esetleges, évekkel később bekövetkező módosításai nem járhatnak egy már meghatározott és az Európai Parlament által a jogosultság megszerzésének időpontjában hatályos feltételek alapján rendezett helyzetre visszaható hatályú hatásokkal, mivel a képviselőház ezt követően semmiféle érdemi hatáskörrel nem rendelkezett

A harmadik, az európai parlamenti képviselők statútuma 28. cikkének megsértésére alapított jogalap

A felperes előadja, hogy az európai juttatás újbóli kiszámítása jogellenes, amennyiben sérti az európai parlamenti képviselők statútumának 28. cikkét, valamint az e statútum végrehajtási szabályzatának 75. és 76. cikkét, amely cikkek előírják, hogy az új statútum hatálybalépését megelőzően megszerzett jogosultság nem vész el és hogy azt az akkor előírt feltételek mellett fizetik meg. A felperes szerint e védzáradékoktól nem lehet eltérni, még kevésbé a képviselőház elnökségének visszaható hatályú és állandó jellegű határozatával, mert az e záradékok, valamint e jogalanyok azon jogos elvárása megsértésének minősül, hogy a juttatás és annak mértéke ne módosuljon kedvezőtlenül, visszaható hatállyal, és egy eltérő, a későbbiekben önkényesen bevezetett számítási rendszer alkalmazása nyomán.

A negyedik, a csökkentésre irányuló intézkedés megtorló jellegére, valamint a jogszerűség elvének, a visszaható hatály tilalma elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes előadja, hogy az európai juttatás újbóli kiszámítása jogellenes, amennyiben az a jogalanyok egyetlen kategóriájával (azaz az olasz parlamenti képviselőkkel) szemben megtorló és hátrányosan megkülönböztető jellegű, továbbá amennyiben megtakarítási céloktól mentes, szimbolikus politikai értékkel rendelkező beavatkozást képez; mivel a juttatás újbóli kiszámítása később, különféle módokon került sor, továbbá mivel az állandó hatásokkal járt, az igazolatlan és eltérő bánásmódot von maga után a többi tagállam egykori európai parlamenti képviselőihez képest, valamint a 2009 után megválasztott európai képviselőkhöz és általánosságban a többi polgárhoz képest, akikre nem vonatkozik ilyen levonás.

Az ötödik, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. jegyzőkönyve 1. cikkének megsértésére alapított jogalap

A felperes álláspontja szerint a juttatás gazdasági előny, amely azon parlamenti képviselők magánvagyonának minősül, akiket az megillet, illetve akik esetében teljesültek az abból a jövőben való részesüléshez szükséges követelmények. A juttatás hirtelen csökkentése — annál is inkább, hogy arra a juttatásnak a képviselőház által egyoldalúan és önkényesen meghatározott, különféle jóváhagyási követelmények mellett, visszaható hatállyal elvégzett újbóli kiszámítása következében került sor — a parlamenti képviselők magánvagyona megadóztatásának felel meg, amit csakis törvény írhat elő, és aminek mindenesetre meghatározott közérdeknek kell igazolnia, amelyre a jelen ügyben nem hivatkoztak és amely nem is létezik, figyelemmel arra, hogy a járadékok újbóli meghatározása nyomán semmiféle konkrét megtakarítás nem keletkezik.

A hatodik, a bizalomvédelem, a jogbiztonság és a megszerzett jogok védelme elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes előadja, hogy az európai juttatás újbóli kiszámítása jogellenes, amennyiben nyilvánvalóan megsértették a normák és a jogviszonyok jogbiztonságának elvét, valamint a bizalomvédelem és a megszerzett jogok védelme elvét. A felperes álláspontja szerint a juttatás újbóli kiszámítása visszaható hatállyal bír, és eltérő módszertant vezet be a juttatás meghatározására, aminek következtében konzisztens (a jelen esetben 50 %-kal alacsonyabb), végleges és állandó csökkenésre kerül sor azt követően, hogy a jogosult arra jóval az említett határozat elfogadását megelőzően jogosultságot szerzett. Ily módon gyökeresen visszaéltek a jogosultak abba vetett természetes és jogos várakozásával, hogy a juttatás tényleges és tartós, figyelemmel arra, hogy nincs semmiféle olyan indok, amely igazolhatná a már jó ideje fennálló és teljesített jogi helyzetekre gyakorolt ilyen radikális és állandó hatást.

A hetedik, az észszerűség, az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a szolidaritás elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes előadja, hogy az európai juttatás újbóli kiszámítása jogellenes, amennyiben azt az indokok és célok kifejtése nélkül fogadták el, amennyiben elfogadásával túlléptek a mentességek és a hozzájárulás korlátain, aminek következtében nyilvánvalóan az alapvető egyenlőség és az észszerűség elvébe ütköző helyzet alakult ki.

A nyolcadik, az észszerűség, az arányosság, az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a szolidaritás elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes előadja, hogy a szóban forgó beavatkozás jogellenes, mivel ellentétes az észszerűség, az arányosság, a szolidaritás és az egyenlő bánásmód elvével, mivel: 1) visszaható hatállyal írja elő a társadalombiztosítási rendszert olyan jogalanyokra, akik esetében már jóval a képviselőház 14/2018. sz. határozata — sőt, jóval a társadalombiztosítási rendszernek az ún. Dini-reformmal történő hatálybalépése (1996) — előtt biztosították a járadékot; 2) módosítja az egykori parlamenti képviselőktől levont hozzájárulások jogállását, nem beszélve a képviselőház mint kifizető által levont közvetlen adókról; 3) olyan társadalombiztosítási rendszer visszaható hatályú alkalmazását írja elő, amely ugyanakkor sem részletes szabályai, sem céljai tekintetében nem adójellegű; 4) észszerűtlenül és tévesen alkalmazza az átalakítási együtthatókat és a valószínűségalapú számítási kritériumokat, azokat a már ismert múlthoz, nem pedig a jövőhöz kapcsolva; 5) azt az egyértelmű szándékot jeleníti meg, hogy egyenlővé kell tenni a járadékok kezelését és a közalkalmazottak társadalombiztosítási járulékainak kezelését, holott valójában ezek eltérő jellegű juttatások.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/53

2019. június 10-én benyújtott kereset — Ceravolo kontra Parlament

(T-346/19. sz. ügy)

(2019/C 263/60)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Domenico Ceravolo (Noventa Padovana, Olaszország) (képviselő: M. Paniz ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

azt követően, hogy a bizalomvédelem elvének, a már fennálló jogok védelme elvének, az észszerűség, az arányosság és a jogszerűség elvének, az EJEE 6. és 14. cikkének, az EJEE 1. kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkének, valamint az az európai parlamenti képviselők statútuma 27. és 28. cikkének, továbbá az e statútum végrehajtási szabályzatának 75. és 76. cikkének megsértése miatt megállapítja az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatósága azon nyilatkozatának jogellenességét, amely átültette a képviselőház elnökségének 2018. július 12-i 14/2018. sz. határozatát és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozatát, semmisítse azt meg, és mindenesetre semmisítse meg az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatás újbóli meghatározását és újbóli kiszámítását;

—

ebből a célból állapítsa meg, hogy a felperes jogosult a képviselőház elnöksége 14/2018. sz. határozata és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozata előtti, korábban hatályos szabályozás alapján megszerzett és megszerezhető, az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatásra, az Európai Parlamentet pedig kötelezze a jogellenesen visszatartott valamennyi — az összegek visszatartásának időpontjától számított inflációs kompenzációval és törvényes kamatokkal növelt — összeg felperes részére történő megfizetésére, kötelezze továbbá az Európai Parlamentet a meghozandó ítélet végrehajtására és az élethosszig járó juttatás eredeti mértékének azonnali és teljes helyreállítására, valamennyi kár megtérítésére, ha és amennyiben a Törvényszék megállapítja, hogy azok a felperest megilletik;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Parlamentet a költségek, ügyvédi díjak, áfa, adminisztratív költségek, átalányalapú visszatérítések teljes mértékben történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-345/19. sz., Santini kontra Parlament ügyben hivatkozottakkal.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/54

2019. június 10-én benyújtott kereset — Falqui kontra Parlament

(T-347/19. sz. ügy)

(2019/C 263/61)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Enrico Falqui (Firenze, Olaszország) (képviselők: F. Sorrentino és A. Sandulli ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes a megtámadott feljegyezés megsemmisítését, valamint azt kéri, hogy a Törvényszék kötelezze az Európai Parlamentet az eljárás során jogellenesen visszatartott összegeknek a felperes részére történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának a felperest egykori parlamenti képviselői minőségében megillető nyugdíj újbóli meghatározásáról szóló, 2019. április 11-i D (2019) 14406. sz. feljegyzésére irányul.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első, az Európai Parlament Elnöksége „az európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtási szabályzatáról szóló”2008. május 19-i és július 9-i határozatának megsértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy mivel „az európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtási szabályzatáról szóló”2008. május 19-i és július 9-i határozat 75. cikkének (2) bekezdése értelmében a statútum hatálybalépéséig megszerzett öregséginyugdíj-jogosultság „nem vész el”, a nemzeti szabályozásra való, a KKJ-ben előírt korábbi visszautalást (az abban az időszakban hatályos szabályozásra való) kereszthivatkozásnak kell tekinteni, amennyiben az egykori parlamenti képviselők által a statútum hatálybalépését megelőzően megszerzett nyugdíjjogosultság a későbbi szabályozások értelmében nem módosítható.

A második, egy érvénytelen nemzeti szabályozás alkalmazása mellőzésének az Európai Parlament általi elmulasztására alapított jogalap

—	A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy az olasz képviselőház elnökségének 14/2018. sz. határozatával bevezetett szabályozás — magával az olasz jogrenddel szemben — érvénytelen.

—

A képviselőház ugyanis úgy határozott, hogy a juttatásnak a 2012 előtti időszakokban megszerzett része tekintetében is az említett társadalombiztosítási rendszer alkalmazásával számítja ki újból az egykori képviselőket megillető járadékokat, amely juttatást valamennyi állami és magánalkalmazott számára arányos rendszer alapján fizetnek, sőt a juttatásnak még az 1996 előtti időszakokban megszerzett része tekintetében is, amely juttatást valamennyi állami és magánalkalmazott számára a „rugalmatlan” javadalmazási rendszer keretében nyújtanak. A képviselőház — a társadalombiztosítási rendszer olyan időszakokra való, visszaható hatályú alkalmazása céljából, amely időszakokban az még nem létezett Olaszországban — eltorzított, észszerűtlen és biztosításmatematikai alappal nem rendelkező rendszert fogadott el.

—	A szóban forgó reform emellett jogellenes is, amennyiben a parlamenti képviselők járadékainak kérdéskörét — legalábbis azok alapvető aspektusait — törvénnyel, nem pedig belső szabályzattal kell szabályozni (az alkotmány 69. cikke).

—	Ezen túlmenően ez sérti az egykori parlamenti képviselőknek a nyugdíjuk stabilitásához fűzött jogos elvárását, ez pedig ellentétes a bizalomvédelem elvével, amely az olasz jogrendnek is az egyik általános elvét képezi.

A harmadik, az uniós jogrend alapvető elveivel, és kiváltképpen a bizalomvédelem elvével ellentétes nemzeti szabályozás Európai Parlament általi jogellenes alkalmazására alapított jogalap. Az uniós jog elsőbbsége elvének megsértése

—

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy az egykori olasz parlamenti képviselők járadékainak reformja keretében utólagosan újból meghatározták ezek mértékét, mégpedig teljes mértékben kiszámíthatatlan módon, a fokozatosság mellőzésével, és megfelelő óvintézkedések nélkül, ily módon a reform igen súlyosan sérti az európai jogrend alapvető elvei körébe tartozó bizalomvédelem elvét.

—

Emiatt az említett reformot nem vehette volna át az Európai Parlament: a jogrendek közötti kapcsolatot szabályozó általános elvek szerint ugyanis valamely jogrend szabályainak egy másikba való — dinamikus vagy kereszthivatkozással történő — átültetése egy jól meghatározott korláttal bír: a hivatkozásra nem kerülhet sor akkor, ha a származási jogrend normája ellentétes a rendeltetési jogrend alapvető elveivel. Ezen túlmenően az uniós jog elsőbbsége miatt, amely az Unió egyik alapvető elvét képezi, ha egy nemzeti szabályozás ellentétes egy uniós rendelkezéssel, azt — az EU teljes területén az uniós jog által a polgárok számára nyújtott egységes védelem biztosítása céljából — nem szabad alkalmazni.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/56

2019. június 10-én benyújtott kereset — Poggiolini kontra Parlament

(T-348/19. sz. ügy)

(2019/C 263/62)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Danilo Poggiolini (Róma, Olaszország) (képviselők: F. Sorrentino és A. Sandulli ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek hasonlóak a T-347/19. sz., Falqui kontra Parlament ügyben hivatkozottakkal.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/56

2019. június 6-án benyújtott kereset — Ciprus kontra EUIPO — Filotas Bellas & Yios AE (Halloumi Vermion grill cheese M BELAS PREMIUM GREEK DAIRY SINCE 1927)

(T-351/19. sz. ügy)

(2019/C 263/63)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Ciprusi Köztársaság (képviselők: S. Malynicz QC, S. Baran Barrister és V. Marsland Solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Filotas Bellas & Yios AE (Alexandreia Imathias, Görögország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: Halloumi Vermion grill cheese M BELAS PREMIUM GREEK DAIRY SINCE 1927 európai uniós ábrás védjegy — 12 172 276. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. április 9-én hozott határozata (R 2297/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a saját költségeinek és a hatályon kívül helyezést kérő fél költségeinek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/57

2019. június 14-én benyújtott kereset — Olaszország kontra Bizottság

(T-357/19. sz. ügy)

(2019/C 263/64)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselők: P. Gentili avvocato dello Stato és G. Palmieri meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg a 2019. április 4-én közölt, 2019. április 3-i C(2019) 2652 final bizottsági végrehajtási határozatot, amely jóváhagyja a „Grande Progetto Nazionale Banda Ultra Larga — Aree Bianche” (GP BUL) [ultra-szélessáv nemzeti nagyprojekt — fehér területek] megnevezésű projektet 941 022 670 EUR elszámolható költség tekintetében, amennyiben az ERFA-hozzájárulásból kizárja a kedvezményezett által viselt hozzáadottérték-adó (héa) jogcímű költségeket, és állapítsa meg, hogy ezzel szemben az ilyen költségeket is be kell számítani a hozzájárulásba; végül az Európai Bizottságot kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalappal a felperes az 1303/2013 (1) rendelet 69. cikke (3) bekezdése c) pontjának megsértésére hivatkozik, mivel a három kizárási ok közül a héa költségek tekintetében egyik sem felel meg annak az esetnek, amikor a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a héa levonható.

A második jogalappal a felperes a héaalanyra (2006/112/EK irányelv (2) 9. és 13. cikke) és a héát beszedő hatóságra (a hivatkozott irányelv 206. és 250. cikke) vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a nemzeti alkotmányok és a tagállamok alapvető berendezkedése tiszteletben tartásának (EUSZ 4. cikk (2) bekezdése), továbbá az 1303/2013 rendelet 69. cikke (3) bekezdése c) pontjának a megsértésére hivatkozik. E tekintetben a felperes azt állítja, hogy jogellenes, ha úgy tekintik, hogy az ERFA-hozzájárulás kedvezményezettje, a MiSE (gazdaságfejlesztési minisztérium) által előzetesen megfizetett héa visszatéríthető, mert egy másik minisztérium (pénzügy) ezen összegeket adóbevétel jogcímén beszedte.

A harmadik jogalappal a felperes a 2006/112/EK irányelv 9., 11., 13. és 28. cikkének megsértésére hivatkozik. A felperes szerint az, hogy az Infratel a MiSE (gazdaságfejlesztési minisztérium) in house társasága, nem zárja ki, hogy az előbbi részére értékesített termékeket és nyújtott szolgáltatásokat héa felszámításával fogják számlázni.

A negyedik jogalappal a felperes az 1303/2013 rendelet 61. cikke (8) bekezdésének és a 69. cikke (3) bekezdése c) pontjának a megsértésére hivatkozik. A felperes úgy érvel, hogy a szóban forgó projekt ERFA általi társfinanszírozására állami támogatás jogcímén kerül sor. Ezt tehát nem lehet bevételszerző projektnek tekinteni.

(1) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 320. o.)

(2) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.).

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/58

2019. június 14-én benyújtott kereset — Daimler kontra Bizottság

(T-359/19. sz. ügy)

(2019/C 263/65)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Daimler AG (Stuttgart, Németország) (képviselők: N. Wimmer, C. Arhold és G. Ollinger ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az alperes által a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésének második albekezdése alapján hozott, 2019. április 3-i C(2019) 2359 megtámadott határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat) abban a részében, amelyben az az 1. cikke (1) bekezdésében az I. mellékletének 1. táblázatával és 2. táblázatának D. oszlopával összefüggésben az átlagos fajlagos CO2-kibocsátást és az I. oszlopban az ökoinnovációból származó CO2-csökkentést megadja;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

Az első jogalap: a 725/2011/EU végrehajtási rendelet (2) 12. cikke (1) bekezdésének a 2015/158/EU végrehajtási határozat (3) 1. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett második albekezdésének a megsértése

Az első jogalap keretében a felperes azt kifogásolja, hogy az alperes megsértette a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a 2015/158/EU végrehajtási határozat 1. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett második albekezdését, mivel a CO2-csökkentés eseti alapon történő ellenőrzése során eltért a jóváhagyott vizsgálati módszertől azáltal, hogy nem megfelelő Willans tényezőt alkalmazott.

A második jogalap: a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a 2015/158/EU végrehajtási határozat 1. cikkének (3) bekezdésével és a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett második albekezdésének a megsértése

A második jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy az alperes megsértette a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a 2015/158/EU végrehajtási határozat 1. cikkének (3) bekezdésével és a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett második albekezdését, mivel az eseti alapon történő ellenőrzéshez általa alkalmazott vizsgálati módszer keretében elmulasztotta a szükséges sajátos előkezelést.

A harmadik jogalap: a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 12. cikke (2) bekezdésének a megsértése

A harmadik jogalap keretében a felperes azzal érvel, hogy az alperes megsértette a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 12. cikkének (2) bekezdését, mivel előírta a korábbi 2017-es évet érintő ökoinnováció figyelmen kívül hagyását, jóllehet az előírás kifejezetten csupán a következő év figyelmen kívül hagyására vonatkozó határozatot tesz lehetővé.

A negyedik jogalap: a meghallgatáshoz való jog megsértése

A negyedik jogalap keretében a felperes azzal érvel, hogy az alperes megsértette a meghallgatáshoz való jogát, amelyet megkövetel a védelemhez való jog tiszteletben tartásának az elve, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

Az ötödik jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése

Az ötödik jogalap keretében a felperes azzal érvel, hogy a határozatot nem indokolták az EUMSZ 296. cikkből és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjából eredő követelményeknek megfelelően. Az alperes a megtámadott határozatban csupán absztrakt módon hivatkozott a tesztmódszereket érintő eltérésekre, és ezenfelül nem nyilatkozott arról a határozat szempontjából releváns kérdésről, hogy a vizsgálati módszerek mennyiben követelnek meg sajátos előkészítést, és az alperes az ilyen vizsgálati módszereket jóváhagyta-e a 2015/158/EU végrehajtási határozatban.

(1) A könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 140., 1. o.).

(2) A 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák jóváhagyási és minősítési eljárásának megállapításáról szóló, 2011. július 25-i 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2011. L 194, 19. o.).

(3) A 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Robert Bosch GmbH két nagy hatékonyságú, váltakozó áramú generátorának a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiaként való jóváhagyásáról szóló, 2015. január 30-i (EU) 2015/158 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2015. L 26., 31. o.).

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/60

2019. június 14-én benyújtott kereset — Jalkh kontra Parlament

(T-360/19. sz. ügy)

(2019/C 263/66)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Jean-François Jalkh (Gretz-Armainvilliers, Franciaország) (képviselő: F. Wagner ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról szóló, 2019. április 16-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalást (COM(2018)0338 — C8–0214/2018 — 2018J0170(COD);

—	az Európai Parlamentet kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. és 8. cikkének a megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott állásfoglalás lehetővé teszi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára a személyes információkhoz való hozzáférést, ami ellentétes a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való joggal.

2.	A második, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 8. és 9. cikkének a megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott állásfoglalás lehetővé teszi az OLAF számára, hogy megkerülje a parlamenti képviselők mentelmi jogát.

A harmadik, az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének és az Európai Parlament képviselőinek statútuma 4. cikkének a megsértésére alapított jogalap. A felperes azt állítja, hogy a megtámadott állásfoglalás lehetővé teszi az OLAF számára, hogy egyrészt megkerülje a parlamenti képviselők mentelmi jogát, másrészt pedig, hogy hozzáférjen olyan dokumentumokhoz, amelyek nem az Európai Parlament dokumentumai.

4.	A negyedik, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikkének a megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott állásfoglalás sérti a képviselők védelemhez való jogát.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/61

2019. június 16-án benyújtott kereset — CF kontra Parlament

(T-361/19. sz. ügy)

(2019/C 263/67)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: CF (képviselő: A. Daoût ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a megtámadott határozatokat;

—	rendelje el a megtámadott határozatokkal a felperesnek okozott károk megtérítését, vagyis ítéljen meg a felperesnek ideiglenesen 50 000 eurót;

—	az Európai Parlamentet kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Európai Parlament elnöke által 2019. április 16-án hozott, a felperest a korábbi akkreditált parlamenti asszisztensével szembeni lelki zaklatásban bűnösnek találó és vele szemben megrovás fegyelmi intézkedést alkalmazó két határozat megsemmisítésére irányuló keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap a zaklatás az Európai Unió személyzeti szabályzata 12a. cikkében szereplő fogalmának megsértésére vonatkozik, amiatt, hogy a Parlament elnöke nem vette figyelembe a lelki zaklatás fogalmának a jogszabályban és az ítélkezési gyakorlatban szereplő alkotóelemeit.

A második jogalap a megtámadott jogi aktus indokolásának elégtelenségére vonatkozik. A felperes azt állítja, hogy a Parlament elnöke az első határozatát a tanácsadó bizottság hiányos jelentésére alapozta, a második határozat pedig nem felel meg az Európai Parlament eljárási szabályzatának 166. cikkében előírt követelményeknek.

A harmadik jogalap a megfelelő ügyintézés elvének és a védelemhez való jog elvének megsértésére vonatkozik. A felperes szerint az adminisztráció megsértette gondoskodási kötelezettségét, az észszerű határidő elvét, a vizsgálat bizalmas jellegének szabályait, a védelemhez való jogot, az ártatlanság vélelmét és a fegyelmi iratokhoz való hozzáférés jogát.

A negyedik jogalap a jogbiztonság elvének és a kényszerítő szabályok visszaható hatálya tilalmának megsértésére vonatkozik, mivel a Parlament elnöke és a tanácsadó bizottság olyan kényszerítő szabályozást alkalmazott a tényállásra, amely annak megvalósulásakor még nem volt hatályban.

A felperes továbbá nem vagyoni és vagyoni kárainak megtérítését kéri. A felperes azzal érvel, hogy a vizsgálat lefolytatásának módja ártott a jóhírnevének és megfosztotta annak lehetőségétől, hogy induljon az európai parlamenti választásokon.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/62

2019. június 12-én benyújtott kereset — Egyesült Királyság kontra Bizottság

(T-363/19. sz. ügy)

(2019/C 263/68)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: S. Brandon meghatalmazott, P. Baker QC és T. Johnston Barrister)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az EKT csoportfinanszírozási mentességgel kapcsolatban az Egyesült Királyság által végrehajtott SA.44896 állami támogatásról szóló, 2019. április 2-i C(2019) 2526 európai bizottsági határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap nyilvánvaló értékelési hibán alapul: a Bizottság téves viszonyítási rendszert azonosított.

—	A felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévedett, amikor megállapította, hogy az ellenőrzött külföldi társaságokra (EKT) vonatkozó szabályok megfelelő keretet biztosítanak az összehasonlíthatóság vizsgálatához (a megtámadott határozat (107) preambulumbekezdése).

—

Az Egyesült Királyság a társasági adóztatásnak elsősorban területi rendszerét alkalmazza: általában véve csak az Egyesült Királyságból származó nyereségek adókötelesek. A releváns kiindulópont tehát az, hogy bármely külföldi leányvállalat nyereségei tekintetében nem kell adót fizetni. Az EKT-szabályozás eltér ettől az állásponttól, és megállapít bizonyos rendkívüli körülményeket, amelyek mellett felmerülhet az EKT-adófizetési kötelezettség. A megfelelő viszonyítási rendszer tehát az egészében vett társasági adóztatás keretrendszere. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévedett, amikor mesterségesen szűk viszonyítási keretet vett alapul.

A második jogalap azon alapul, hogy a Taxation (International and Other Provisions) Act 2010 (a nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény) 9. fejezetében foglalt mentességek nem eltérések.

—

Az EKT-szabályozásnak az a célja, hogy csak az olyan adózási megoldások tekintetében írjon elő EKT-adófizetési kötelezettséget, amelyek a visszaélés vagy a mesterséges jövedelem-elterelés magas kockázatával járnak. Az Egyesült Királyság olyan szabályozási technika mellett döntött, amelynek keretében: i. az EKT-k széles körű és átfogó meghatározásából indult ki, és ii. kizárta az EKT-kból származó nyereségek túlnyomó többségét annak érdekében, hogy a nyereségeknek csak azt a szűk kategóriáját azonosítsa, amely a visszaélés vagy a mesterséges jövedelem-elterelés kockázatával jár. A nemzetközi és egyéb rendelkezésekről szóló 2010. évi adótörvény 5. és 9. fejezetét együtt kell alkalmazni azon adózási megoldások azonosítása érdekében, amelyek a visszaélés vagy a mesterséges jövedelem-elterelés magas kockázatával járnak.

—	A felperes ezenkívül előadja, hogy a Bizottság nyilvánvalóan tévedett, amikor megállapította, hogy a mentességeket biztosító említett 9. fejezet eltérést jelent, mivel a Bizottság az alkalmazott szabályozási technikára összpontosított, nem pedig az intézkedés hátterét képező célokra.

—

A felperes álláspontja szerint a Bizottság — tévesen — azt is megállapította, hogy nem volt releváns elhatárolás a feljogosító hitelviszonyok (FHV-k) és a nem-FHV-k között. Kizárólag az Egyesült Királyság kormánya van megfelelő helyzetben annak eldöntéséhez, hogy az adózási megoldások mely fajtái járnak a visszaélés vagy a mesterséges jövedelem-elterelés magas kockázatával. A felperes állítása szerint a Bizottság:

a.	tévesen alkalmazta a jogot, amikor a kérdés vizsgálata tekintetében elmulasztott megfelelő mérlegelési mozgásteret biztosítani az Egyesült Királyság kormányának; és

b.	nyilvánvalóan tévesen értékelte a szóban forgó adózási megoldásokat.

A harmadik jogalap a szelektív jelleggel kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibán alapul.

—

A Bizottság tévesen állapította meg, hogy az Egyesült Királyságnak csak a „jelentős személyi funkciók” (JSZF) tesztre kellett volna hagyatkoznia, szemben az együtt alkalmazandó említett 5. és 9. fejezettel. Téves volt azon értékelés elutasítása is, amely szerint önmagában egy JSZF-alapú megközelítésnek ugyanolyan összetett volt a gyakorlati alkalmazása, mint az Egyesült Királyságból származó tőkebefektetésen alapuló megközelítésnek.

—

A felperes ezenkívül előadja, hogy a Bizottság tévedett akkor is, amikor elutasította az Egyesült Királyság azon álláspontját, amely szerint az említett 9. fejezetben biztosított mentességek megfelelő, arányos és adminisztratív szempontból működőképes választ jelentettek a nagytanács által a Cadbury Schweppes plc és Cadbury Schweppes Overseas Ltd. kontra Commissioners of Inland Revenue ügyben hozott ítéletre (C-196/04, EU:C:2006:544).

A negyedik jogalap azon alapul, hogy nem áll fenn a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás.

—

A felperes végül azt állítja, hogy a Bizottság tévedett, amikor megállapította, hogy az említett 9. fejezetben biztosított mentességek bármely vállalkozásnak olyan„előnyt” biztosítottak, amelynek következtében érintették a tagállamok közötti kereskedelmet. A felperes álláspontja szerint e mentességek inkább olyan mechanizmust alakítanak ki, amelynek révén az EKT-adófizetési kötelezettség kevés ügyben alkalmazandó az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaságokra. A releváns időszakban (2013-ban) nem állt fenn az egész Unióra kiterjedő kötelezettség az EKT-k nyereségeinek adóztatására, a Bizottság pedig elmulasztotta bizonyítani, hogy az említett 9. fejezetben biztosított mentességek az egyéb tagállamokban előírt kötelezettségekkel összehasonlítva bármi olyan előnyt biztosítottak, amelynek következtében érintették a tagállamok közötti kereskedelmet.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/64

2019. június 17-én benyújtott kereset — Moretti kontra Parlament

(T-364/19. sz. ügy)

(2019/C 263/69)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Luigi Moretti (Nembro, Olaszország) (képviselő: M. Paniz ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának azon nyilatkozatát, amely átültette a képviselőház elnökségének 2018. július 12-i 14/2018. sz. határozatát és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozatát, és mindenesetre

—	semmisítse meg az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatás újbóli meghatározását és újbóli kiszámítását;

—

—	kötelezze az Európai Parlamentet a meghozandó ítélet végrehajtására és az élethosszig járó juttatás eredeti mértékének azonnali és teljes helyreállítására, valamennyi kár megtérítésére, ha és amennyiben a Törvényszék megállapítja, hogy azok a felperest megilletik;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Parlamentet a költségek, ügyvédi díjak, áfa, adminisztratív költségek, átalányalapú visszatérítések teljes mértékben történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-345/19. sz., Santini kontra Parlament ügyben hivatkozottakkal.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/65

2019. június 17-én benyújtott kereset — Capraro kontra Parlament

(T-365/19. sz. ügy)

(2019/C 263/70)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Patrizia Capraro (Róma, Olaszország) (képviselő: M. Paniz ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának azon nyilatkozatát, amely átültette a képviselőház elnökségének 2018. július 12-i 14/2018. sz. határozatát és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozatát, és mindenesetre

—	semmisítse meg az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatás újbóli meghatározását és újbóli kiszámítását;

—

—	kötelezze az Európai Parlamentet a meghozandó ítélet végrehajtására és az élethosszig járó juttatás eredeti mértékének azonnali és teljes helyreállítására, valamennyi kár megtérítésére, ha és amennyiben a Törvényszék megállapítja, hogy azok a felperest megilletik;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Parlamentet a költségek, ügyvédi díjak, áfa, adminisztratív költségek, átalányalapú visszatérítések teljes mértékben történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-345/19. sz., Santini kontra Parlament ügyben hivatkozottakkal.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/66

2019. június 18-án benyújtott kereset — Sboarina kontra Parlament

(T-366/19. sz. ügy)

(2019/C 263/71)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Gabriele Sboarina (Verona, Olaszország) (képviselő: M. Paniz ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának azon nyilatkozatát, amely átültette a képviselőház elnökségének 2018. július 12-i 14/2018. sz. határozatát és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozatát, és mindenesetre

—	semmisítse meg az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatás újbóli meghatározását és újbóli kiszámítását;

—

—	kötelezze az Európai Parlamentet a meghozandó ítélet végrehajtására és az élethosszig járó juttatás eredeti mértékének azonnali és teljes helyreállítására, valamennyi kár megtérítésére, ha és amennyiben a Törvényszék megállapítja, hogy azok a felperest megilletik;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Parlamentet a költségek, ügyvédi díjak, áfa, adminisztratív költségek, átalányalapú visszatérítések teljes mértékben történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-345/19. sz., Santini kontra Parlament ügyben hivatkozottakkal.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/67

2019. június 19-én benyújtott kereset — Spanyolország kontra Bizottság

(T-370/19. sz. ügy)

(2019/C 263/72)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Spanyol Királyság (képviselő: García-Valdecasas Dorrego meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Bizottság 2019. március 18-i határozatát.

—	az alperes intézményt kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresetet a Koszovó nemzeti szabályozó hatóságának az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében való részvételéről szóló, 2019. március 18-i bizottsági határozattal (1) szemben terjesztették elő.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (2) 35. cikkének megsértésén alapul, mivel ez a cikk csak azt teszi lehetővé, hogy a szabályozói tanács, a munkacsoportok és az igazgatótanács nyitott legyen a harmadik országok szabályozó hatóságainak részvétele előtt.

2.	A második jogalap az (EU) 2018/1971 rendelet 35. cikkének megsértésén alapul, mivel a Koszovó nemzeti szabályozó hatóságának BEREC-beli részvételére vonatkozó megállapodás nem létezik.

A harmadik jogalap az (EU) 2018/1971 rendelet 35. cikkének megsértésén alapul, mivel az Európai Bizottság eltért a harmadik országok szabályozó hatóságainak BEREC-beli részvétele céljából meghatározott eljárástól. Mindez azt eredményezte továbbá, hogy bármilyen jogi alap nélküli jogi aktus került elfogadásra, amely kötelezettségeket hozott létre harmadik országok számára anélkül, hogy a Bizottság rendelkezett volna az ehhez szükséges sajátos hatáskörrel.

(1) HL 2019. C 115., 26. o.

(2) HL 2018. L 321., 1. o.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/68

2019. június 18-án benyújtott kereset — Itinerant Show Room kontra EUIPO — Forest (FAKE DUCK)

(T-371/19. sz. ügy)

(2019/C 263/73)

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Itinerant Show Room Srl (San Giorgio in Bosco, Olaszország) (képviselők: A. Visentin, M. Cartella és B. Cartella ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Forest Srl (Milánó, Olaszország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a FAKE DUCK európai uniós ábrás védjegy bejelentése — 15 912 496. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2019. április 5-én hozott határozata (R 1117/2018-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	adjon helyt a megalapozottnak és eredményesnek nyilvánított keresetnek az abban kifejtett okok miatt;

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	kötelezze az EUIPO-t arra, hogy a 18. és 25. osztályok vonatkozásában is engedélyezze a 015912496. sz. európai uniós védjegy lajstromozását;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	Az áruk megvásárlására vonatkozó konkrét körülmények figyelembevételének hiánya.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/69

2019. június 20-án benyújtott kereset — Cellai kontra Parlament

(T-372/19. sz. ügy)

(2019/C 263/74)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Marco Cellai (Firenze, Olaszország) (képviselő: M. Paniz ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának azon nyilatkozatát, amely átültette a képviselőház elnökségének 2018. július 12-i 14/2018. sz. határozatát és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozatát, és mindenesetre

—	semmisítse meg az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatás újbóli meghatározását és újbóli kiszámítását;

—

—	kötelezze az Európai Parlamentet a meghozandó ítélet végrehajtására és az élethosszig járó juttatás eredeti mértékének azonnali és teljes helyreállítására, valamennyi kár megtérítésére, ha és amennyiben a Törvényszék megállapítja, hogy azok a felperest megilletik;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Parlamentet a költségek, ügyvédi díjak, áfa, adminisztratív költségek, átalányalapú visszatérítések teljes mértékben történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-345/19. sz., Santini kontra Parlament ügyben hivatkozottakkal.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/70

2019. június 20-án benyújtott kereset — Gatti kontra Parlament

(T-373/19. sz. ügy)

(2019/C 263/75)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Natalino Gatti (Nonantola, Olaszország) (képviselő: M. Paniz ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának azon nyilatkozatát, amely átültette a képviselőház elnökségének 2018. július 12-i 14/2018. sz. határozatát és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozatát, és mindenesetre

—	semmisítse meg az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatás újbóli meghatározását és újbóli kiszámítását;

—

—	kötelezze az Európai Parlamentet a meghozandó ítélet végrehajtására és az élethosszig járó juttatás eredeti mértékének azonnali és teljes helyreállítására, valamennyi kár megtérítésére, ha és amennyiben a Törvényszék megállapítja, hogy azok a felperest megilletik;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Parlamentet a költségek, ügyvédi díjak, áfa, adminisztratív költségek, átalányalapú visszatérítések teljes mértékben történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-345/19. sz., Santini kontra Parlament ügyben hivatkozottakkal.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/71

2019. június 20-án benyújtott kereset — Wuhrer kontra Parlament

(T-374/19. sz. ügy)

(2019/C 263/76)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Lina Wuhrer (Brescia, Olaszország) (képviselő: M. Paniz ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Parlament Pénzügyi Főigazgatóságának azon nyilatkozatát, amely átültette a képviselőház elnökségének 2018. július 12-i 14/2018. sz. határozatát és/vagy a Köztársaság szenátusa elnökségi tanácsának 6/2018. sz. határozatát, és mindenesetre

—	semmisítse meg az Európai Parlament által folyósított élethosszig járó juttatás újbóli meghatározását és újbóli kiszámítását;

—

—	kötelezze az Európai Parlamentet a meghozandó ítélet végrehajtására és az élethosszig járó juttatás eredeti mértékének azonnali és teljes helyreállítására, valamennyi kár megtérítésére, ha és amennyiben a Törvényszék megállapítja, hogy azok a felperest megilletik;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Parlamentet a költségek, ügyvédi díjak, áfa, adminisztratív költségek, átalányalapú visszatérítések teljes mértékben történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-345/19. sz., Santini kontra Parlament ügyben hivatkozottakkal.

5.8.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/72

2019. június 24-én benyújtott kereset — El Corte Inglés kontra EUIPO — Big Bang (LTC latiendaencasa.es BIG BANG DAY)

(T-376/19. sz. ügy)

(2019/C 263/77)

A keresetlevél nyelve: spanyol

Felek

Felperes: El Corte Inglés, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselő: J. L. Rivas Zurdo ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Big Bang, trgovina in storitve, d.o.o. (Ljubljana, Szlovénia)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: LTC latiendaencasa.es BIG BANG DAY európai uniós ábrás védjegy — 15 879 323. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2019. április 5-én hozott határozata (R 1684/2018-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

Adjon helyt a jelen hatályon kívül helyezés iránti keresetnek, és ennek eredményeképpen állapítsa meg a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésének jogalapját, amely határozat elutasítja a felperes fellebbezését, és helybenhagyja a felszólalási osztály azon határozatát (B 2 840 414. sz. felszólalás), amely a 15 879 323. sz. európai uniós védjegy lajstromozását kizárólag a felszólalással érintett áru- és szolgáltatási osztályokba (7., 9., 11., 16., 35. és 42. osztály) tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában tagadja meg, a 7. osztályba tartozó alábbi áruk kivételével: „tengelykapcsolók és erőátviteli elemek (a szárazföldi járművek céljára készültek kivételével); mezőgazdasági szerszámok, kézi szerszámok kivételével; keltetőgépek; árusító automaták”; és

—	az ellenérdekű felet vagy feleket kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.