A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az EU tagállamainak a WADA Kuratóriumában való képviseletéről és az EU, valamint az uniós tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő koordinálásáról

(2019/C 192/01)

A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE

1.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2000. december 4-én elfogadott, a dopping elleni küzdelemről szóló következtetésekre (1);

2.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2010. november 18-án elfogadott, az Európai Unió által a dopping elleni nemzetközi küzdelemben betöltött szerepről szóló következtetésekre (2);

3.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2011. december 20-án elfogadott, az EU tagállamainak a WADA alapító tanácsában (helyesen: Kuratóriumában) való képviseletéről és az EU, valamint az uniós tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő összehangolásáról szóló állásfoglalásra (3);

4.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2015. december 15-én elfogadott, az EU tagállamainak a WADA alapító tanácsában (helyesen: Kuratóriumában) való képviseletéről és az EU, valamint az uniós tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő összehangolásáról szóló 2011. évi állásfoglalás felülvizsgálatáról szóló következtetésekre (4), melyek értelmében 2018. december 31-ig még egyszer át kell majd tekinteni a 2011. évi állásfoglalás folytatólagos alkalmazása során szerzett tapasztalatokat;

MEGÁLLAPÍTJÁK, HOGY

1.

az Európai Unió és tagállamai számára lehetővé kell tenni, hogy gyakorolják hatásköreiket és betöltsék szerepüket a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA) szabályainak, előírásainak és iránymutatásainak előkészítése, megtárgyalása és elfogadása során.

2.

A WADA Kuratóriumában három hely az Unió tagállamainak képviselői számára van fenntartva.

3.

Meg kell állapítani egyrészt e képviselőknek a WADA Kuratóriumában való részvételére, másrészt az uniós tagállamok álláspontjának a CAHAMA (5) és a WADA üléseit megelőzően történő koordinálására vonatkozó gyakorlati szabályokat. E gyakorlati szabályokat a jóhiszemű együttműködési kötelezettség figyelembevételével kell megalkotni, elősegítve az Unió külső képviseletének egységességét és elkerülve a CAHAMA keretein belül végzett munka megkettőzését.

4.

Az európai kontinens álláspontjait a WADA ülései előtt a CAHAMA keretein belül kell koordinálni; biztosítani kell, hogy az e testületben születő döntések teljes mértékben összhangban álljanak az alkalmazandó uniós joggal.

5.

Az uniós tagállamokat – politikai kinevezés alapján és megfelelő szintű szakértelemmel – folyamatosan és elkötelezetten képviselni kell a WADA Kuratóriumában.

KÖVETKEZÉSKÉPPEN MEGÁLLAPODNAK ABBAN, HOGY

1.

Az EU tagállamai miniszteri szinten képviseltetik magukat a WADA Kuratóriumában, és a helyeket az alábbiak szerint osztják el: — egy hely a soros elnökségi triót alkotó tagállamok egyikében a sportért miniszteri szinten felelős személyt illeti, — egy hely a következő elnökségi triót alkotó tagállamok egyikében a sportért miniszteri szinten felelős személyt illeti, — egy helyre a Tanács keretében ülésező tagállamok közösen delegálnak egy olyan személyt, aki miniszteri szinten felelős a sportért (a továbbiakban: kormányzati szintű szakértő).

2.

Az EU tagállamainak a WADA Kuratóriumában való képviseletére vonatkozó, az I. mellékletben ismertetett rendelkezések 2019. június 30-án lépnek hatályba, nem érintve az ezen dátum előtt jóváhagyott megbízatásokat.

3.

A WADA Kuratóriumában a soros elnökségi triót képviselő személynek a WADA Kuratóriumának üléseit követően – a Tanács következő ülésén – be kell számolnia azok eredményeiről az EU Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi (EYCS) Tanácsának, továbbá ezen eredményekről írásos beszámolót kell benyújtania a Tanács sportmunkacsoportja részére.

4.

A sportmunkacsoportban ülésező tagállami képviselők – a CAHAMA keretein belül végzett munka megkettőzésének elkerülése mellett – koordinált közös álláspontot dolgozhatnak ki a tagállami hatáskörbe tartozó területeken, amennyiben egy ilyen közös álláspont egyértelmű hozzáadott értéket képvisel. Ezt a közös álláspontot – a tagállamok eltérő megállapodásának hiányában – az Állandó Képviselők Bizottságának (COREPER) elé kell terjeszteni jóváhagyásra.

5.

Az uniós tagállamok közös álláspontjainak összhangban kell állniuk a közös uniós álláspontokkal, és azokat a CAHAMA ülésein az elnökség ismerteti. Az uniós tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az európai kontinensnek a CAHAMA keretein belül kidolgozott álláspontja tartalmazza a fent említett álláspontot.

6.

Az uniós tagállamoknak a WADA Kuratóriumában részt vevő képviselőinek a CAHAMA keretében jóváhagyott európai állásponttal összhangban kell felszólalniuk, illetve szavazniuk, feltéve, hogy az összhangban áll az uniós vívmányokkal.

7.

A tagállami kormányok Tanács keretében ülésező képviselőinek 2021. december 31-ig felül kell vizsgálniuk az ezen állásfoglalás alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, és meg kell vitatniuk, hogy ki kell-e igazítani az állásfoglalásban foglalt rendelkezéseket.

8.

Ez az állásfoglalás – az EU tagállamainak a WADA Kuratóriumában való képviseletére vonatkozó mellékelt rendelkezésekkel, valamint a WADA üléseinek az Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket illető előkészítésére vonatkozó, a Tanács által 2019. május 23-án elfogadott gyakorlati szabályokkal együtt – a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az EU tagállamainak a WADA alapító tanácsában (helyesen: Kuratóriumában) való képviseletéről és az EU, valamint az uniós tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő összehangolásáról szóló 2011/C 372/02 állásfoglalás (6) helyébe lép.

---

(1)  HL C 356., 2000.12.12., 1. o.

(2)  HL C 324., 2010.12.1., 18. o.

(3)  HL C 372., 2011.12.20., 7. o.

(4)  HL C 417., 2015.12.15., 45. o.

(5)  A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ad hoc európai bizottsága (CAHAMA) az Európai Kulturális Egyezményben részes államok álláspontjának koordinációja érdekében létrehozott szakértői bizottság, amely a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) nevében jár el.

(6)  HL C 372., 2011.12.20., 7. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.9375 – Clearlake/Insight/Appriss)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 192/02)

2019. május 23-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32019M9375 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

A Bizottság közleménye – Az „Iránymutatás az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti kvótacsökkentéshez” című bizottsági közlemény (2012/C 72/07) módosításáról

(2019/C 192/03)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség teljeskörű hatálybalépését követően az „Iránymutatás az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti kvótacsökkentéshez” című bizottsági közlemény (2) a következőképpen módosul:

1.	a 3. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép: „b) az érintett állományt vegyes halászat keretében fogják ki, és így a jelentős kvótaveszteség megakadályozná a vegyes halászathoz kapcsolódó fajok kiaknázását, vagy”;

2.	az 5. pontot el kell hagyni.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2)  HL C 72., 2012.3.10., 27. o.

A Tanács következtetései a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiai megközelítésről és cselekvési keretről

(2019/C 192/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

ÉPÍTVE:

1.

a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezményre (1);

2.

a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiai megközelítésről szóló, 2017. május 23-i tanácsi következtetésekre (2);

3.

az „Új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról: »a mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk«” című, 2017. június 7-i együttes nyilatkozatra (3);

4.

a kulturális örökség valamennyi uniós szakpolitikai területen történő előtérbe helyezésének szükségességéről szóló, 2018. május 23-i tanácsi következtetésekre (4);

5.

a 2019–2022-re szóló kulturális munkatervről szóló, 2018. november 27-i tanácsi következtetésekre (5);

ÜDVÖZÖLVE:

6.

az Európai Bizottságnak és a főképviselőnek „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, 2016. évi közös közleményét;

7.

„Az új kulturális menetrendről” című 2018. évi bizottsági közleményt;

TUDOMÁSUL VÉVE:

8.

az EU nemzeti kulturális intézeteinek (EUNIC) klaszterei és az EU képviseletei közötti partnerség aktuális állásáról szóló, 2018. júliusi jelentést és a benne foglalt ajánlásokat (6);

9.

az „Európai Kultúrház” elnevezésű projekt elindítását, amely az európai szereplők és a nem uniós országok helyi érdekelt felei közötti együttműködés innovatív modelljeinek tesztelésére és alkalmazására irányul (7);

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

10.

az Európai Unió külpolitikája a tagállamok közötti kölcsönös politikai szolidaritás továbbfejlesztésén, az általános érdekű ügyek azonosításán és a tagállamok fellépései közötti egyre növekvő fokú konvergencia megvalósításán alapul;

11.

a kultúra területét érintő uniós tevékenységek az Uniónak a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására vonatkozó hatáskörén alapulnak;

12.

a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd az Európai Unió értékeinek szerves részét képezik, és fontos szerepet játszanak az emberi jogok, a művészi szabadság, a másokkal szembeni tisztelet és tolerancia, a kölcsönös megértés, a konfliktusmegelőzés, a megbékélés és a szélsőségesség elleni küzdelem előmozdításában, továbbá hozzájárulnak a demokratizálódáshoz, a jó kormányzáshoz és a békésebb társadalmak létrehozásához;

13.

a kultúra mindenekelőtt önmagában érték, amely pozitív társadalmi-gazdasági hatásokat eredményez, javítja az életminőséget, a külkapcsolatokban betöltött pozitív szerepe pedig egyre nagyobb elismertséget nyer;

TÖREKEDVE ARRA, HOGY:

14.

a nemzetközi kulturális kapcsolatoknak a külpolitikai eszközökbe való beépítése révén – különösen hosszú távon – erősödjön az uniós külpolitika hatékonysága és hatása;

15.

multilaterális szinten javuljon az uniós álláspontok és fellépések közötti koherencia annak érdekében, hogy az EU eredményesebben betölthesse kohéziós erőként játszott szerepét a nemzetközi kapcsolatokban, többek között az érintett érdekelt felek hatékony működését hátráltató akadályok felszámolása révén;

16.

ösztönözze az EU-t és külkapcsolati partnereit az egymástól való tanulásra és a kultúrák közötti megértés és bizalom kiépítésére, egyúttal lehetővé téve, hogy a helyi kulturális ágazatok az inkluzív és fenntartható fejlődés, valamint a társadalmi és kulturális fejlődés motorjaként szolgáljanak, továbbá előmozdítva a kulturális sokszínűséget, az innovációt és a gazdaság ellenálló képességét;

17.

az uniós intézményeken és a tagállamokon belül, illetve a közöttük megvalósuló ágazatközi együttműködés elmélyítése révén kölcsönösen erősítsék egymást a kulturális politikáknak, programoknak és projekteknek a külső dimenziói, valamint az EU és tagállamai nemzetközi kapcsolatainak kulturális és kreatív dimenziói;

18.

az EU és tagállamai – többek között a diplomáciai és konzuli képviseleteik és az EUNIC hálózat – által harmadik országokban folytatott tevékenységeket szinergia és egymást kiegészítő jelleg jellemezze;

KELLŐ FIGYELEMMEL:

19.

a tagállamok, a Bizottság és az EKSZ saját hatásköreire, valamint a szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg elvére;

TISZTELETBEN TARTVA:

20.

a kulturális sokszínűséget, a művészi szabadságot és a kulturális ágazat függetlenségét;

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

21.

a kultúra tekintetében horizontális megközelítést kell kialakítani, amely egyebek mellett kiterjed a kulturális és kreatív ágazatokra, a művészetekre, a tudományra, az oktatásra, a turizmusra és a kulturális örökségre;

22.

folytatni kell a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelmet;

23.

inkluzív szemléletre van szükség: ösztönözni és segíteni kell a tagállamok harmadik országokban történő szerepvállalását, többek között olyan országokban is, ahol nem rendelkeznek diplomáciai és konzuli képviselettel;

24.

új szellemben kell párbeszédet folytatni, megteremtve az egymás meghallgatásának és az egymástól való tanulásnak a gyakorlatát, ami azt jelenti, hogy valamennyi szinten (a tervezés, a kialakítás és a végrehajtás terén) egyenrangú partnerekként együtt kell működni a helyi érdekelt felekkel és a civil társadalommal, alulról építkező és az emberek közötti kapcsolatokat ösztönző megközelítés alkalmazásával, a helyi szerepvállalást és részvételt, valamint a közös alkotást célozva;

25.

decentralizált megközelítést kell alkalmazni, amellyel összhangban a szakpolitikákat és a projekteket a helyi körülményekhez, szükségletekhez és törekvésekhez kell igazítani;

26.

tájékoztató és tudatosságnövelő tevékenységet kell folytatni többek között az uniós intézmények és tagállamok, valamint diplomáciai és konzuli képviseleteik, kulturális intézeteik és hálózataik, így például az EUNIC hálózat, továbbá az egyéb érdekelt felek szerepéről és kölcsönös elvárásaikról;

27.

rugalmasságot kell tanúsítani a finanszírozási és az adminisztratív eszközök kidolgozása során annak érdekében, hogy a kis és közepes méretű projektek is részesülhessenek a támogatásból, továbbá hogy az eszközök a helyi kapacitásokhoz igazodjanak;

LÉTREHOZZA AZ ALÁBBI CSELEKVÉSI KERETET AZÁLTAL, HOGY FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

28.

adott esetben fokozzák az érintett minisztériumok, különösen a kulturális és a külügyminisztériumok közötti együttműködést;

29.

adott esetben fejlesszék tovább a már létező tudás- és kompetenciafejlesztési hálózatokat, és ösztönözzék a tudományos világ képviselői és a szakemberek közötti párbeszédet a nemzetközi kulturális kapcsolatok területén;

30.

az Európai Unió Tanácsa elnökségének betöltésekor a Tanács, valamint az érintett földrajzi és tematikus előkészítő szervek ülései mellett, amelyek továbbra is a legfőbb hatóságot jelentik a politikai iránymutatás, a döntés-előkészítés és a döntéshozatal tekintetében, használják a kulturális minisztériumok vezető tisztviselőinek és a külügyminisztériumok kultúrával megbízott vezető tisztviselőinek nem hivatalos üléseit is e stratégiai megközelítés végrehajtásának elemzésére és nyomon követésére;

31.

fokozzák részvételüket a harmadik országokban folytatott közös helyi kulturális stratégiák és projektek előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. E cél megvalósításához az EUNIC, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek közötti együttműködés is hozzájárulhat;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉT, HOGY:

32.

például a bővítési vagy fejlesztési folyamat keretében, illetve a szomszédságpolitikai országok vagy a stratégiai partnerek tekintetében létrehozott és létrehozandó tematikus és földrajzi keretek kidolgozási és végrehajtási folyamatába építsék be e stratégiai megközelítés elveit és célkitűzéseit, és e téren erősítsék meg az érintett tanácsi szervekkel folytatott együttműködést;

33.

gondoskodjanak a megfelelő szakértelem rendelkezésre állásáról a kulturális kapcsolatok területén;

34.

jelöljenek ki „kulturális kapcsolattartó pontokat”, és biztosítsák, hogy az EU képviseletei megfelelő kapacitásokkal rendelkezzenek a kulturális tevékenységek területén;

35.

hozzanak létre egy integrált online kapcsolattartó pontot, amelyen keresztül rendelkezésre bocsátják a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós szakpolitikákkal, programokkal, valamint a Bizottság és az EKSZ által az e területen folytatott tevékenységekkel kapcsolatos információkat;

36.

a külpolitikai fellépésekről és programokról szóló, többek között a globális stratégia összefüggésében végzett rendszeres jelentéstétel keretében adott esetben térjenek ki a nemzetközi kulturális kapcsolatok szempontjára;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, A BIZOTTSÁGOT ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ JELLEG ELVÉRE KELLŐ FIGYELEMMEL:

37.

erősítsék a nemzetközi kulturális kapcsolatok ösztönzésének legjobb módjával kapcsolatos koordinációt, szinergiákat és stratégiai iránymutatást, különösen a Tanács, annak érintett előkészítő szervei és a célzott szakértői csoportok rendszeres bevonásával;

38.

erősítsék tovább a kultúra szerepét a külkapcsolatok keretében folytatott szakpolitikákban és programokban, így például a KKBP területén is;

39.

e stratégiai megközelítés célkitűzései mentén ösztönözzék a harmadik országokkal és az érintett nemzetközi szervezetekkel, különösen az UNESCO-val és az Európa Tanáccsal folytatott együttműködést;

40.

még inkább törekedjenek arra, hogy a multilaterális fórumokon és hálózatokban közös uniós álláspontokat képviseljenek, és adott esetben egységesen szólaljanak fel a nemzetközi kulturális kapcsolatokat érintő kérdések vonatkozásában;

41.

támogassák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy erősödjön a kultúra ösztönző erőként betöltött szerepe a fenntartható fejlődési célok területén;

42.

a megfelelő intézményi és jogi keretek, valamint támogatási intézkedések révén segítsék elő a művészek és a kulturális szakemberek mobilitását az EU és a harmadik országok között;

43.

alakítsanak ki partnerségeket olyan nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, amelyek a konfliktus sújtotta területeken erősítik a kultúra és a kulturális örökség szerepét a konfliktusok lezárásában és a konfliktusokat követően;

44.

sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a közös projektek és az együttes fellépések harmadik országokban történő végrehajtása terén, amelyet a tagállamok, diplomáciai és konzuli képviseleteik, kulturális intézményeik, az EUNIC, az EU képviseletei és a helyi érdekelt felek által helyi szinten kialakított közös stratégiai jövőképre kell alapozni; e célra dolgozzanak ki megfelelő kereteket és eszközöket;

45.

vegyék fokozottabban igénybe az információk megosztására és a bevált gyakorlatok cseréjére jelenleg rendelkezésre álló fórumokat, mechanizmusokat, hálózatokat és adatbázisokat, köztük például a kulturális diplomáciai platformot.

---

(1)  https://en.unesco.org/creativity/convention

(2)  HL C 189., 2017.6.15., 38. o.

(3)  HL C 210., 2017.6.30., 1. o.

(4)  HL C 196., 2018.6.8., 20. o.

(5)  HL C 460., 2018.12.21., 12. o.

(6)  https://www.eunicglobal.eu/news/report-on-the-current-state-of-the-partnership-between-eunic-clusters-and-eu-delegations

(7)  https://www.eunicglobal.eu/european-houses-of-culture

A Tanács következtetései az európai audiovizuális alkotások határokon átnyúló terjesztésének javításáról, különös tekintettel a koprodukciókra

(2019/C 192/05)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE

az ezen következtetések I. mellékletében szereplő politikai referenciadokumentumokra (1), és különösen a 2019 és 2022 közötti időszakra szóló, 2018. november 27-én elfogadott kulturális munkatervre,

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

1.

Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége fontos értéket képvisel az európai audiovizuális ágazat számára. A digitális online technológiák nyújtotta előnyöket maradéktalanul kihasználva az audiovizuális tartalmak áthidalhatják a földrajzi és nyelvi határokat, előmozdíthatják a kulturális sokszínűséget és a közös európai értékeket, ezáltal erősítve mind a közös kulturális térséghez való tartozás érzését, mind pedig az európai audiovizuális ágazat versenyképességét;

2.

az audiovizuális alkotások, és mindenekelőtt a filmek és sorozatok – legyen szó akár filmszínházban történő bemutatásra szánt, akár audiovizuális médiaszolgáltatások számára készült alkotásokról – az európai kultúra gazdagságáról és sokszínűségéről tanúskodnak, és olyan kulturális örökséget testesítenek meg, amelyet népszerűsíteni kell a jövő nemzedékei körében és meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára, illetve amelyet maguknak e nemzedékeknek is támogatniuk és őrizniük kell;

3.

a digitális fejlődés lehetővé tette a filmszínházak, valamint a lineáris és nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások párhuzamos, egymás melletti létezését, ami kihatott a közönség szokásaira és preferenciáira (2); Mindemellett továbbra is a filmszínházakban való bemutatás jelenti a játékfilmek eladásának fő eszközét (3);

4.

Európai szinten fontos intézkedésekre került sor az online audiovizuális kalózkodás megelőzése érdekében, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy digitális korunkban a kreatív gazdaság erősebbé váljon, az iparág kulturális sokszínűsége védelemben részesüljön, és az emberek számára Európa-szerte és azon kívül is több alkotás váljon elérhetővé;

5.

az audiovizuális alkotások terjesztését általában nemzeti és nemzetközi finanszírozás is segíti, ami egyaránt kapcsolódik az alkotások népszerűsítéséhez és értékesítéséhez, ideértve a fejlesztési szakaszban a különböző digitális médiumokon keresztüli népszerűsítést és a fesztiválokon való vetítéseket is. Az audiovizuális ágazatra vonatkozó európai jogi keret, és mindenekelőtt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv fontos pillért jelent az európai audiovizuális produkciók uniós országokban való láthatóságának biztosításában;

6.

Az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tanulmányai (4) rávilágítottak arra, hogy az EU-ban gyártott filmek nagy része európai koprodukcióban készült, egyúttal pedig rámutattak a koprodukció előnyeire, nevezetesen arra, hogy az ilyen filmek nagyobb közönséget és piacot érhetnek el, mint a belföldi filmek (5), és több finanszírozási forrásban – többek között állami finanszírozásban is – részesülhetnek (6). A koprodukciók ezenfelül a szakértelem megosztásán alapuló kreatív, pénzügyi és gyakorlati együttműködés eredményei, és hidat építenek a különböző földrajzi és nyelvi területek és környezetek között, kedvező hatást gyakorolva mind a többségi, mind a kisebbségi koprodukciós partnerekre és az audiovizuális ágazat egészére;

7.

az audiovizuális alkotások különböző platformokon és katalógusokon keresztüli, határokon átnyúló terjesztésének javítása e terület szakpolitikái tekintetében koherens megközelítést igényel, az olyan új technológiák alkalmazását illetően is, mint a mesterséges intelligencia;

8.

a magas színvonalú audiovizuális alkotások létrehozásának és gyártásának ösztönzéséhez a célnak megfelelő szabályozási keret és a különböző finanszírozási források egymást kiegészítő jellege szükséges, figyelemmel az audiovizuális piacok sajátosságaira és kapacitására, a meglévő nemzeti szintű támogatási politikákra és intézkedésekre, valamint az egyes audiovizuális alkotások – gyakran kizárólagos területi engedélyezési rendszeren alapuló – finanszírozási és engedélyezési mechanizmusainak sajátosságaira. A legtöbb esetben a nemzeti filmalapok biztosítanak létfontosságú forrásokat az audiovizuális ágazat projektjei számára, mégpedig különböző támogatási rendszereken keresztül és különböző típusú vissza nem térítendő támogatások, kölcsönök, adóügyi ösztönzők és a többoldalú projektekre vonatkozó európai finanszírozási mechanizmusok – például a MEDIA alprogram és az Eurimages program – segítségével. Az újabb finanszírozási eszközök tesztelése és kialakítása mellett az európai filmfinanszírozás szempontjából továbbra is döntően fontos a köz- és magántulajdonban lévő műsorszórók, valamint a különböző országok forgalmazói számára való előzetes értékesítés, csakúgy, mint az általuk eszközölt befektetések (7). A regionálistól az európai szintig a közalapok egyre több finanszírozási lehetőséget kínálnak, például gyártási ösztönzők és kisebbségi koprodukciós rendszerek útján;

9.

az európai audiovizuális ágazatot földrajzi és/vagy nyelvi sajátosságok jellemzik, amelyek a piac széttagoltságát eredményezhetik. A koprodukciók e széttagoltság ellen hathatnak, hiszen előmozdíthatják az audiovizuális alkotások nemzetközi forgalmát, és hozzájárulhatnak a nemzeti gyártási és terjesztési kapacitások növeléséhez, valamint a nemzeti audiovizuális produkciók versenyképességének és láthatóságának fokozásához;

10.

A koprodukciók filmfesztiválokon való jelenléte képes biztosítani a minőségi munkák láthatóságát és segíteni azok terjesztését. A filmfesztiválok emellett fontos szerepet játszanak az értéklánc különböző szereplői közötti együttműködés előmozdításában is (pl. az erőforrások és a know-how megosztása terén);

EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KIEMELI, HOGY

11.

a 2015 és 2018 közötti időszakra szóló kulturális munkaterv keretében egy a nyitott koordinációs módszert alkalmazó, az európai filmek terjesztésével foglalkozó szakértői csoport létrehozására került sor. A szakértői csoport a koprodukciókba való beruházások előmozdítását javasolta: nemzeti jogszabályi keretekben és az audiovizuális alkotásokra irányuló támogatási rendszerek útján ösztönözni kell a koprodukciókat, ideértve a koprodukciós vagy társfejlesztési kétoldalú alapok támogatását is. A csoport emellett ajánlotta a tagállamok széles körét felölelő különböző partnerek közötti koprodukciók ösztönzését is;

12.

a 2019 és 2022 közötti időszakra szóló kulturális munkaterv keretében egy új, ugyancsak a nyitott koordinációs módszert alkalmazó szakértői csoport foglalkozik majd az audiovizuális ágazaton belüli koprodukciókkal. E csoportnak a munkáját az európai filmek terjesztésével foglalkozó szakértői csoport munkájára kell építenie, és konkrétabban kell elemeznie a koprodukciók, így többek között a nem uniós országokkal való koprodukciók kérdését, és konkrét ajánlásokat megfogalmazó jelentést kell benyújtania a Tanács számára;

13.

a fenti fejlemények fényében, továbbá a meglévő források korlátain belül két cselekvési területre kell fektetni a hangsúlyt:

A.   KÖZVETLEN INTÉZKEDÉSEK A KOPRODUKCIÓK ÖSZTÖNZÉSÉRE

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

HANGSÚLYOZZA, HOGY

14.

mind a többségi, mind a kisebbségi koprodukciós partnerek élvezhetik az együttműködés kínálta lehetőségeket, úgy a finanszírozás, mint a műszaki felszerelések, a szakértelem és a szakmai ismeretek, a gyártás magas minősége és a koprodukció miatti szélesebb körű terjesztés terén;

15.

a nemzeti filmalapok, filmintézetek és filmügynökségek – gyakran koprodukciós megállapodások keretében – nagyban hozzájárulnak az európai koprodukciók létrejöttéhez és értékesítéséhez azáltal, hogy minden szakaszban (fejlesztés, gyártás és forgalmazás) támogatják azokat;

16.

a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló MEDIA alprogram számos különböző finanszírozási rendszert és intézkedést foglal magában, amelyek ösztönzik és támogatják az európai koprodukciókat. A koprodukciók közvetlen támogatása magában foglalja a nemzetközi koprodukciós alapok működtetését, azokat az egyedi intézkedéseket, amelyekre az alkotások létrehozásának (egyedi és csomagban történő finanszírozás), valamint azok televíziós sugárzásának a támogatása keretében kerül sor, valamint a finanszírozott alkotások terjesztését javító forgalmazási stratégiák támogatását is;

17.

a kétoldalú koprodukciós szerződések vagy megállapodások megkönnyítik a nemzeti finanszírozási és támogatási rendszerek igénybevételének lehetőségét, az Európa Tanácsnak az európai filmkoprodukcióról szóló (1992. évi, 2017-ben felülvizsgált) európai egyezménye pedig átfogó jogi keretről és szabványokról rendelkezik a többoldalú koprodukciók tekintetében és az olyan partnerek közötti kétoldalú koprodukciók tekintetében, amelyek nem kötöttek kétoldalú szerződést;

18.

az Eurimages, az Európa Tanács kulturális támogatási alapja nagyon fontos eszköze a koprodukciók finanszírozásának, és emellett jelentős szerepet tölt be az egész estés filmek, animációs filmek és dokumentumfilmek forgalmazása és eladása szempontjából is;

19.

az egymáshoz földrajzilag és/vagy kulturális szempontból közel álló országok közreműködésével létrejött koprodukciók egyes esetekben javították az értéklánc mentén való strukturált együttműködés gyakorlatát;

20.

a legtöbbször a fent említett regionális, nemzeti és európai alapok által támogatott európai és nemzetközi koprodukciók bizonyították, hogy nagy terjesztési potenciállal rendelkeznek, és nagyon gyakran a legrangosabb nemzetközi filmdíjakban és elismerésekben részesültek;

21.

a producerek egyre gyakrabban élnek a digitális környezet által kínált új lehetőségekkel a nemzetközi koprodukciós struktúra keretében, illetve a koprodukciós folyamat során;

22.

az állami finanszírozási szervek által támasztott különböző adminisztratív követelmények, valamint a regionális, nemzeti és európai szintű szabályok néhány esetben műszaki, művészeti és pénzügyi szempontból egyaránt kihívást jelenthetnek a koprodukciós partnerek számára;

23.

bár e következtetések csak az európai országok közötti koprodukcióra vonatkoznak, fontos hangsúlyozni, hogy az európai audiovizuális ágazat egyre nagyobb érdeklődést mutat a kulcsfontosságú nem európai országokkal való koprodukció iránt. Az ilyen koprodukciók, amellett, hogy a világ minden tájáról felsorakoztathatnak tehetségeket, jelentős mértékben előmozdíthatják a koprodukcióban készült európai alkotások nemzetközi terjesztését is;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

24.

a jövőben is ösztönözzék a különböző audiovizuális kapacitásokkal rendelkező és/vagy korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országok közötti európai koprodukciókat, valamint mozdítsák elő ezeknek az alkotásoknak a terjesztését és láthatóságát;

25.

törekedjenek még jobban a bevált gyakorlatok megosztására és az adminisztratív egyszerűsítést szolgáló megoldások azonosítására, a különböző állami alapok szabályainak koherenciájára és átláthatóságára, beleértve a digitális technológiákat is, hogy mindezzel még inkább előmozdítsák az európai koprodukciókat;

26.

támogatási programjaik kialakításakor tartsák szem előtt a terjesztés, a népszerűsítés és az értékesítés javításának lehetőségét, és vegyék fontolóra állami finanszírozási rendszereiknek a társfinanszírozott alkotások minőségére és az ilyen alkotások EU-n belüli terjesztésére vonatkozó egyértelmű célkitűzések fényében való értékelését;

27.

ösztönözzenek minden szereplőt, így az online szolgáltatókat is arra, hogy a nézettségi adatokat megosszák a hatóságokkal és a jogosultakkal, és ezeket az adatokat használják fel a közönségük megismerésére és jobb megértésére, hogy a támogatási rendszereket megfelelően ki lehessen igazítani;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

28.

mérlegeljék a magánfinanszírozást és az európai pénzügyi eszközöket kiegészítő, többek között a kisebbségi koprodukciókra vonatkozó támogatási rendszerek bevezetését, ezzel ösztönözve az európai alkotások gyártását és népszerűsítését valamennyi platformon;

29.

a jövőben is támogassák a regionális és nemzeti alapokat a koprodukciók előmozdítóiként betöltött fontos szerepükben, lehetőség szerint gondoskodva a támogatási intézkedések egymást kiegészítő jellegéről;

30.

a szerződéses és finanszírozási eljárások digitalizálása során alkalmazzanak új technológiákat, hogy egyszerűbbé tegyék a finanszírozáshoz való hozzáférést, biztosítsák a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználását, és csökkentsék a koprodukciók kapcsán felmerülő jogi kérdések számát;

31.

hangsúlyozzák a független producerek koprodukciós folyamatokban betöltött szerepét;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY

32.

tárja fel, hogy a MEDIA alprogram keretében miként lehetne továbbfejleszteni, előmozdítani és egyszerűsíteni a koprodukciók finanszírozási lehetőségeit;

33.

támogassa az európai audiovizuális alkotások jobb láthatóságára és terjesztésére irányuló intézkedéseket, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva, figyelemmel a tagállamoknak a gyártás, a forgalmazás és a közönségkapacitás tekintetében fennálló földrajzi és nyelvi sajátosságaira;

34.

vizsgálja meg, hogy a MEDIA alprogram keretében támogatott alkotások tekintetében milyen lehetőségek kínálkoznak az összes koprodukciós – többségi és kisebbségi – partner láthatóságának növelésére;

35.

az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel együttműködésben készítsen és nyújtson be értékelést az európai koprodukciókról, amely tételesen ismerteti a koprodukciók piacrajutási lehetőségeit, és javaslatokat tesz arra, hogy azok miként javíthatják együttműködésüket;

36.

erősítse meg az együttműködést, a strukturált szakpolitikai párbeszédet és a bevált gyakorlatok cseréjét a releváns regionális és nemzeti szervekkel, az európai filmügynökségekkel, az európai filmügynökségek igazgatóit tömörítő testülettel, valamint az Európa Tanáccsal, különösen az Eurimages alappal és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézettel, és ennek során tárja fel a lehetséges szinergiákat és együttműködési lehetőségeket, továbbá tájékoztassa a tagállamokat mindezek eredményéről;

37.

tárja fel, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak az olyan kezdeményezések támogatására, mint a „kreatív laborok” vagy „írószobák”, ahol a producerek, írók és rendezők közösen dolgozhatnak koprodukciók létrehozásán;

B.   FENNTARTHATÓ ÖKOSZISZTÉMA A KOPRODUKCIÓKÉRT

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

HANGSÚLYOZZA, HOGY

38.

az európai koprodukciókban rejlő potenciál még jobban érvényesíthető egy olyan ökoszisztéma révén, amely az értéklánc teljes egésze mentén ösztönzi és előmozdítja a koprodukciós alkotásokat. Ez magában foglalja a koprodukciók közvetett támogatását célzó intézkedések végrehajtását ugyanúgy, mint az együttműködésnek a forgatókönyvírás és a fejlesztés szakaszában történő elősegítését, valamint a koprodukcióban készített alkotások terjesztésének és a megjelenést követően az azokhoz való hozzáférésnek az előmozdítását is;

39.

ahogyan azt a nyitott koordinációs módszert alkalmazó, az európai filmek terjesztésével foglalkozó szakértői csoport is javasolta, a terjesztés javítása érdekében intézkedéseket kell hozni az olyan területeken, mint a népszerűsítés, a filmszínházak, a fesztiválok, az online videotékák, a nézettségi adatok, a támogatási rendszerek, a szakpolitikai együttműködés, a finanszírozáshoz való hozzáférés és a közfinanszírozás eredményeinek nyomon követése;

40.

gondoskodni kell a koprodukciókhoz nyújtott pénzügyi támogatás átláthatóságáról. A koprodukciós projektek részére különböző – akár nemzeti vagy szubnacionális, akár európai szintű – forrásokból nyújtott közvetlen és közvetett finanszírozásra vonatkozó információkat hozzáférhetővé kell tenni a közfinanszírozási szervek számára;

41.

a MEDIA alprogram keretében a koprodukciók ösztönzését szolgáló közvetett intézkedések közé tartozik a határokon átnyúló együttműködés tekintetében fennálló kapacitások megerősítését és növelését célzó képzés, piaci hozzáférés és nemzetközi hálózatépítési tevékenység támogatása is;

42.

a forgalmazás és az eladás kulcsfontosságú szakaszt jelentenek a koprodukcióban készült alkotások közönségének építése szempontjából. A MEDIA alprogram által finanszírozott Europa Cinemas hálózat jelentős támogatást nyújt a külföldi európai filmek vetítéséhez. Ugyanakkor több erőfeszítésre van szükség annak biztosítására, hogy a koprodukcióban készült alkotásokat nemzetközileg széles körben lehessen forgalmazni, eladni és népszerűsíteni az összes forgalmazási csatornán és platformon keresztül. A koprodukcióban készült alkotások népszerűsítése terén való együttműködés különösen fontos az ilyen alkotások nemzetközi sikeréhez;

43.

az audiovizuális területre vonatkozó szakpolitikák középpontjában általában a színvonalas, kulturális és nyelvi szempontból sokszínű tartalomszolgáltatás áll. Rendkívül fontos, hogy kialakuljon egy, a minőségi, eredeti és innovatív európai audiovizuális alkotások iránt érdeklődő közönség, ezért elő kell mozdítani az ilyen típusú tartalmak láthatóságát és elérhetőségét. Az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet szerint komoly egyensúlyhiány mutatkozik a megjelent európai filmek és azoknak a teljes nézőszámot tekintve képviselt aránya között, ezért elengedhetetlenül fontos a filmek és a megcélzott közönség közötti kapcsolatok megerősítése;

44.

az audiovizuális alkotások digitális platformokon keresztüli forgalmazását illetően a kreativitás előmozdításának eszközeként kiegyensúlyozott ökoszisztémát kell biztosítani, és tiszteletben kell tartani a szerzői jogokat;

45.

az európai audiovizuális ágazat magvát a tehetség adja. A szakemberekbe való beruházás, ideértve képzésüket is, ezért továbbra is a versenyképes ökoszisztéma előfeltétele marad;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN ÉS A MEGLÉVŐ FORRÁSOK KORLÁTAIN BELÜL

46.

a jövőben is támogassák az audiovizuális ágazatot, és vegyék fontolóra ágazati programok alkalmazását e cél megvalósítására;

47.

a továbbiakban is mozdítsák elő a koprodukciók közvetett támogatását biztosító intézkedéseket, ideértve a nemzetközi hálózatépítést, a filmes szakemberek számára nyújtott képzéseket, a tehetségfejlesztést, a koprodukciós műhelytalálkozókat, a bevált gyakorlatok megosztását és az együttműködési tevékenységeket, tekintettel arra, hogy a kreatív együttműködési folyamatok kiváló minőségű és sikeres projekteket eredményezhetnek;

48.

értékeljék, hogy célravezető lenne-e egyedi intézkedések bevezetése azzal a céllal, hogy ösztönözzék a fiatal szakembereket első projektjeik kifejlesztésére és elindítására, hozzájárulva ezzel az európai film fejlődéséhez;

49.

könnyítsék meg a közönség hozzáférését az audiovizuális alkotásokhoz és tartalomhoz, mégpedig olyan intézkedések révén, amelyek elősegítik a szélesebb körben történő, határokon átnyúló népszerűsítést és forgalmazást, ideértve a lehető legtöbb európai nyelven való szinkronizálást és feliratozást lehetővé tévő digitális technológiák kifejlesztését is. Ez vonatkozik az olyan országokkal vagy régiókkal koprodukcióban készült audiovizuális alkotásokra is, amelyeknek nyelvét kevesen beszélik; így támogatható a nyelvi sokszínűség, és ezzel egyidejűleg leküzdhetők a nyelv vagy a sajátos igények által támasztott akadályok;

50.

fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítására, hogy a koprodukcióban készült alkotások a teljes értéklánc mentén, így határokon átnyúló szinten is támogatásban részesüljenek, és a lehető legtöbb nézőhöz eljussanak nemzetközi szinten;

51.

továbbra is működjenek együtt az európai filmek jegyzékének létrehozása érdekében; a jegyzék nagyobb láthatóságot és átláthatóságot kínál majd az online elérhető, koprodukcióban készült európai alkotásokat illetően;

52.

ösztönözzék a magánszektor érdekelt feleinek lehető legszélesebb körével való strukturált és átfogó párbeszédet azzal a céllal, hogy biztosítsák e felek folyamatos elkötelezettségét a koprodukciók ökoszisztémájához való hozzájárulás iránt, és gondoskodjanak a finanszírozási források egymást kiegészítő jellegéről;

53.

a szubszidiaritás elvére kellő figyelemmel a formális, informális és nem formális oktatásban továbbra is ösztönözzék és támogassák a mozgókép-műveltséggel kapcsolatos kezdeményezéseket, felruházva ezáltal az európai fiatalokat kreatív készségekkel, továbbá fejlesztve innovációs potenciáljukat. A mozgókép-műveltség döntő szerepet tölt be a fiatal nemzedékek érdeklődésének felkeltésében, és abban, hogy képessé tegyük őket az európai filmörökség és kulturális sokszínűség felfedezésére és megbecsülésére.

---

(1)  Az I. melléklet ismerteti a szóban forgó kérdésekkel kapcsolatos releváns dokumentumokat (jogalkotási aktusokat, tanácsi következtetéseket, az Európai Bizottság közleményeit stb.).

(2)  Az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet adatai szerint 2017-ben az uniós filmek átlagos részesedése 20 % volt az előfizetéses online videotékák (SVOD) 37 országkatalógusában.

Az EU-ban éves szinten gyártott filmeknek átlagosan 22 %-a volt koprodukció; a Flimmit katalógusában ez arány 24 %-ot, a Horizon/UPC Prime katalógusában pedig 53 %-ot tett ki. A Netflix 27 katalógusában átlagosan a filmek 36 %-a volt koprodukcióban készült alkotás.

A 2005 és 2014 között gyártott és az EU filmszínházaiban bemutatott filmek 64 %-a származott az Unióból, 16 %-a az Amerikai Egyesült Államokból, 15 %-a a világ más országaiból, 4 %-a pedig az EU-n kívüli valamely más európai országból. A katalógusokban szereplő külföldi uniós filmek többsége koprodukcióban készült külföldi uniós film volt.

(3)  Az ugyanezen időszakban a filmszínházakban bemutatott európai filmek mindössze 47 %-a szerepelt legalább egy online videotékában (VOD), míg az európai filmek az összes film mintegy 25 %-át képviselték VOD-platformokon.

Lásd az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetnek a II. melléklet 1. és 4. pontjában hivatkozott tanulmányait.

(4)  Lásd a II. melléklet 1–3. pontjában hivatkozott tanulmányokat.

(5)  A koprodukciók 2005 és 2014 között az összes európai produkció 24 %-át adták, de világviszonylatban az európai filmekre látogatók 50,3 %-a koprodukcióban készült alkotásokra váltott jegyet (uniós filmek esetében ez az arány 56,9 % volt), ami enyhén meghaladja a kizárólag belföldi gyártású filmek nézőszámait. Az európai koprodukciók átlagos nézőszámai több mint háromszor magasabbak a tisztán belföldi gyártású filmek nézőszámainál.

(6)  Lásd a II. melléklet 4. pontjában hivatkozott tanulmányt.

(7)  Egy 445 európai játékfilmet tartalmazó mintát alapul véve a finanszírozás 41 %-át a különböző területeken működő műsorszolgáltatók és forgalmazók számára való előzetes értékesítések tették ki. Lásd a II. melléklet 5. pontjában hivatkozott tanulmányt.

Az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fogyatékossággal élő személyek sportban való részvételi lehetőségéről

(2019/C 192/06)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

MIVEL

1.

2020-ra az EU lakosai között várhatóan 120 millió, fogyatékossággal élő személy lesz. Az EU előmozdítja a fogyatékossággal élő személyek egyenlőségét az esélyek és a részvételi lehetőségek tekintetében. Stratégiájának alapvető részét képezi az akadálymentes Európára (1) való törekvés.

2.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (2) 3. cikkében foglalt általános elvek, az egyetemes tervezésnek az egyezmény 2. cikkében szereplő fogalommeghatározása, valamint a 30. cikkében a kifejezetten a kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvételről szóló rendelkezései különösen relevánsak a fogyatékossággal élő személyek sporttevékenységekben másokkal egyenlő alapokon való részvétele szempontjából.

3.

Az EU-ban gyakran említik a fogyatékosságot és a betegségeket a sporttevékenységekben való részvétel és a testmozgás hiányának okaiként (3).

4.

Sporttevékenységeket ki lehet alakítani kifejezetten a fogyatékossággal élő személyek számára, vagy adaptálni lehet azokat annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek is részt vehessenek e tevékenységekben a károsodás típusától függetlenül, legyen az testi, szellemi vagy érzékszervi. Bizonyos körülmények között a fogyatékossággal élő személyeket célzó sporttevékenységeket a nem fogyatékos személyek sporttevékenységeivel együtt lehet gyakorolni, ami tanúsítja a sport inkluzív jellegét.

5.

Széles körben elismert a sport értéke a társadalmi befogadás szempontjából és különösen a sport szerepe a kisebbségi és marginalizálódott csoportok integrációjának előmozdításában és megvalósításában.

6.

Nőtt a fogyatékossággal élő személyek számára rendezett nagyszabású sportesemények népszerűsége, amit jól példáznak egyrészt a legutóbbi nyári és téli paralimpiai játékok, amelyeket a tévénézők hatalmas számban követtek világszerte, másrészt a fogyatékossággal élő személyeket célzó nagyszabású sportesemények megrendezésének folytatódó gyakorlata.

HANGSÚLYOZZA, HOGY

7.

A fogyatékossággal élő személyek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy e személyeket olyan társadalmi-gazdasági hátrányok érik, mint a szegénység és az alacsony jövedelmi ráták, a társadalmi elszigetelődés, a megkülönböztetés, a munkaerőpiacra való korlátozott bejutás, korlátozott közlekedési lehetőségek, kevesebb oktatási lehetőség és egészségügyi vonatkozású aspektusok. Ezek a kérdések kedvezőtlen hatást gyakorolnak a fogyatékossággal élő személyek sportban való részvételi lehetőségeire.

8.

Közvetlenül a sporthoz kapcsolódóan a fogyatékossággal élő személyek olyan kihívásokkal szembesülhetnek, mint például a következők: a) A károsodás súlyossága korlátozhatja a mobilitást és akár fizikai fájdalmat is okozhat bizonyos edzési vagy játékhelyzetekben. Ehhez – különböző akadályokkal együttesen – az adott személy saját fogyatékosságának negatív vagy korlátozó megélése társulhat, különösen az egyén abban való hitének a hiánya, hogy képes a sportra. b) A fogyatékossággal kapcsolatos speciális készségek és ismeretek szükségessége azok körében, akik sportvonatkozású testmozgás összefüggésében fogyatékossággal élő személyekkel dolgoznak, ideértve különösen a testnevelő tanárokat, a sportedzőket és a sport területén tevékeny egyéb személyzetet. c) Akadálymentesen hozzáférhető sportinfrastruktúra rendelkezésre állása a sportedzések vagy a sporteseményeken való részvétel összefüggésében, ideértve sportlétesítményeket olyan sportágakban, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek űznek, vagy olyan sporteseményeket, amelyeken a fogyatékossággal élő személyek részt vehetnek. d) Az olyan speciális sportfelszerelések vagy támogató szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódó pénzügyi többletköltségek, amelyek nélkül az adott sportágban nem lehetséges az edzés vagy a játék.

9.

A sportban való részvételt a sport mint a testmozgás egy formájának gyakorlása és a társas tevékenységekben való részvétel – például sporteseményeken való részvétel, aktív szerepvállalás sportközösségekben önkéntesként, valamely sportklub vagy szurkolói klub tagjaként – szemszögéből kell vizsgálni.

10.

A sportban való részvétel hozzájárulhat a fogyatékossággal élő személyek jóllétének, valamint testi és szellemi egészségének a javulásához, miközben fokozza a személyes mobilitást és önállóságot, valamint előmozdítja a társadalmi befogadást.

11.

A korai életkortól kezdődően folytatott sport fokozott előnyökkel jár a fogyatékossággal élő személyek számára, mivel kedvező hatást gyakorol motoros készségeik fejlődésére, ami kulcsfontosságú az adott személy általános életminőségének javulása szempontjából.

12.

A fogyatékossággal élő személyek által űzött élsport keretében zajló eseményeket vagy a fogyatékossággal élő élsportolókat övező nagyobb mértékű médiafigyelem ösztönzőleg hathat arra, hogy a fogyatékossággal élő és a nem fogyatékos személyek elkezdjenek sportolni. Abból a célból, hogy a sport vonzóbbá váljon a fogyatékossággal élő személyek számára, erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szabadidősport megfelelő szintű médiafigyelemben részesüljön, a tömegtájékoztatás szabadságának sérelme nélkül.

13.

A támogató-segítő technológiák fontosak lehetnek annak segítésében, hogy a fogyatékossággal élő személyek részt vegyenek sporttevékenységekben, legyen szó akár szabadidős, akár élsportról. E technológiák széles körű rendelkezésre állása és megfizethetősége azonban problémát jelenthet.

14.

A doppingellenes szabályok és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemre irányuló szabályok végrehajtása és betartása, valamint a fogyatékosság pontos felmérésének és a támogató-segítő technológiák tisztességes használatának a biztosítása kulcsfontosságú a fogyatékossággal élő személyeket célzó sport fenntartható fejlődése szempontjából.

15.

Az önkéntes munka döntő fontosságú a sportágazat támogatása szempontjából, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket célzó sportot is.

16.

Fontos nemi dimenziót is beépíteni azokba a stratégiákba és szakpolitikákba, amelyek célja a fogyatékossággal élő személyek sportban való részvételének a fokozása.

17.

A sport teret nyújthat a fogyatékossággal élő és a nem fogyatékos személyek közötti társas érintkezésekre, ami értékes eszközzé teszi a sportot a befogadás és a kölcsönös megértés előmozdítására.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY – A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN –

18.

Támogassák a társadalmi tudatosságot, valamint az olyan nevelési célú kampányokat, amelyek a családtagokat, a törvényes gyámokat, a személyi segítőket, a testnevelő tanárokat, az edzőket, a sport területén tevékeny személyzetet és a sportoló közösség egyéb releváns, fogyatékossággal élő vagy nem fogyatékos szereplőit célozzák, mégpedig a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni nyitott és befogadó megközelítés előmozdítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy megfelelően tudatosuljanak azok a lehetőségek és előnyök, amelyek minden személy – köztük a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek – sporttevékenységekben való részvételéből erednek. Adott esetben kínáljanak fel segítséget a fogyatékossággal élő személyek családtagjai és törvényes gyámjai számára az előbbiek sporttevékenységekben való részvételének ösztönzése érdekében.

19.

Támogassák a testnevelőtanárok, az edzők, a sport területén tevékeny egyéb személyzet és általában az önkéntesek továbbképzését, legyen szó akár fogyatékossággal élő, akár nem fogyatékos személyekről, biztosítva számukra a szükséges ismeretek és speciális készségek elsajátítását, valamint a megfelelő kompetenciák elismerését annak lehetővé tétele érdekében, hogy bevonhassanak fogyatékossággal élő személyeket különböző testnevelési vagy sporttevékenységekbe. Az ilyen képzési programok összefüggésében figyelembe kell venni a részvételi célú és a teljesítményorientált személyek igényei közötti különbségeket.

20.

Hozzanak intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő és a nem fogyatékos személyek egyaránt igénybe vehessék a sportinfrastruktúrát, beleértve a sporteseményeken, edzéseken vagy sporttevékenységekben való részvételt. Az intézkedések kiterjedhetnek a sportlétesítményeken belül akadálymentességi előírások kidolgozására vagy szigorítására, személyre szabott humán támogatás nyújtására, pénzeszközök rendelkezésre bocsátására, a sportszervezetek körében – nemzeti, regionális és helyi szinten – a meglévő uniós finanszírozási lehetőségek ismertségének növelésére, vagy adott esetben annak elősegítésére, hogy a fogyatékossággal élő sportolók képviselői helyet kapjanak a sportszervezetek megfelelő testületeiben.

21.

Adott esetben mozdítsák elő a nemzeti iskolarendszerekben az inkluzív sport- és testnevelési programokat a fogyatékossággal élő gyermekek szükségleteinek figyelembevétele érdekében, abból a célból, hogy minden gyermek számára esélyegyenlőséget biztosítsanak a sportvonatkozású testmozgásban való részvételük és a sport iránti érdeklődésük ösztönzésével.

22.

Használják fel a tagállamok közötti meglévő együttműködési csatornákat a szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására a fogyatékossággal élő személyek sportban való részvételi lehetőségeinek javítása érdekében.

23.

Foglalkozzanak az él- és a magas teljesítményű sportolók kérdésével a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének és megkülönböztetésük tilalmának összefüggésében, valamint ösztönözzék e tekintetben az együttműködést és a legjobb gyakorlatok cseréjét a sportért felelős tagállami szervek között.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

24.

Mérlegeljék pénzügyi támogatás nyújtását olyan szervezetek részére, amelyek kifejezetten a fogyatékossággal élő személyeket célzó sporttevékenységek előmozdításával foglalkoznak, valamint olyan hagyományos sportszervezetek részére, amelyek sporttevékenységeket alakítanak ki fogyatékossággal élő személyek számára, többek között annak érdekében, hogy a két sportolói közösség közelebb kerüljön egymáshoz.

25.

Mozdítsanak elő és támogassanak – adott esetben uniós szinten – olyan intézkedéseket, amelyek a sportra és a fogyatékosságra vonatkozó statisztikák rendszeres gyűjtéséhez és mutatók kidolgozásához kapcsolódnak, például: sporttevékenységekben való részvételi arányok, a részvétel előtti akadályok, azon fogyatékossággal élő személyek száma, akik sportklubokban nyilvántartásba vannak véve, vagy a sport iránti érdeklődés szintje (4).

26.

Mérlegeljék, hogy – a releváns szakértői csoportok munkája keretében – foglalkoznak a fogyatékossággal élő személyek sportban való teljeskörű és tényleges részvételének kérdésével, beleértve a fogyatékossággal élő személyek edzése tekintetében szükséges speciális készségeket és képzést is (5).

27.

Vegyék igénybe az Erasmus+ sporttal kapcsolatos finanszírozási részét a sportnak a fogyatékossággal élő személyek körében történő népszerűsítése, valamint a bevált gyakorlatok és a szakpolitikák tagállamok és érdekelt felek közötti cseréjének előmozdítása érdekében; vegyék igénybe az Európai Szociális Alapot a sport területén tevékeny személyzet szakmai képzése vagy a sporttevékenységeken keresztüli befogadás céljára; vegyék igénybe az Európai Regionális Fejlesztési Alapot a sportinfrastruktúra akadálymentességével kapcsolatos kérdések kezelése érdekében, valamint adott esetben használják fel az Európai horizont keretében finanszírozott projektek kutatási eredményeit abból a célból, hogy ösztönözni lehessen innovatív megoldások kialakítását a fogyatékossággal élő személyek sportba való bevonása érdekében.

28.

Adott esetben tegyék ismertebbé ezeket a finanszírozási lehetőségeket, valamint a finanszírozott projektek eredményeit a fogyatékossággal élő személyek, a sportszervezetek és más releváns nem kormányzati szereplők körében.

29.

Hívják fel a figyelmet a fogyatékossággal élő személyeket célzó sport területén zajló munka eredményeként jelentkező kedvező hatásokra, többek között arra a pozitív hatásra, amelyet a sport a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadása tekintetében gyakorol.

FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY

30.

Továbbra is tegye a sportot az olyan kulcsfontosságú jövőbeli fellépések részévé, amelyek támogatni fogják a jövőbeli fogyatékosságügyi politikákat, mégpedig a jelenlegi európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtása terén eddig szerzett tapasztalatokra építve.

31.

A szociális partnerek közötti, uniós szintű párbeszédek folyamán a sporttal kapcsolatos témák szociális partnerekkel való megvitatásakor térjen ki olyan uniós szakpolitikákra és intézkedésekre, amelyek a fogyatékossággal élő személyek szükségleteire irányulnak és ösztönzik a fogyatékossággal élő személyek és képviseleti szervezeteik részvételét (6).

32.

Ragadja meg az európai Access City díj kínálta lehetőséget arra, hogy láthatóságot biztosítson azon városok számára, amelyek elősegítik a fogyatékossággal élő személyek sportlétesítményekhez való hozzáférését, valamint arra, hogy értékelje, miként járulhatnak hozzá az európai fogyatékossági igazolvány tekintetében szerzett tapasztalatok ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek is nagyobb arányban látogassanak sporteseményeket.

33.

Általánosan építse be a fogyatékossággal élő személyeket célzó sportot az uniós szinten tárgyalt olyan különböző sportügyi kérdésekbe, mint például a sportolók kettős pályafutása vagy az egészségfejlesztő testmozgás (HEPA) kérdése (7).

FELKÉRI A SPORTMOZGALMAT, HOGY

34.

Mozdítsa elő – a fogyatékossággal élő személyekkel és képviseleti szervezeteikkel szorosan együttműködve – a fogyatékossággal élő személyek többségi sporttevékenységekben való részvételét minden szinten (8), hogy ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy a sport eredményesen betölthesse társadalmi és nevelési szerepét.

35.

Vegye igénybe a meglévő szolidaritási mechanizmusokat, különösen a hivatásos sport szintjén, hogy a fogyatékossággal élő személyeket célzó sport megfelelő finanszírozásban részesülhessen.

36.

Alkalmazzon inkluzív megközelítést a sportversenyek rendszereinek kialakítása vagy általánosságban a sportban való részvétel előmozdítása során, mégpedig olyan intézkedések ösztönzésével, mint például versenyek és díjátadó ünnepségek azonos időpontban és azonos helyszínen való megtartása fogyatékossággal élő és nem fogyatékos sportolók számára. Ugyanebben a szellemben segítse elő – adott esetben – a fogyatékossággal élő személyek bevonását a nem fogyatékos személyek edzéseibe vagy csapataiba.

37.

Biztosítsa, hogy az edzési, sport- és fogadólétesítmények akadálymentesen hozzáférhetők legyenek (9), valamint hogy észszerűen alkalmazkodjanak (10) a fogyatékossággal élő személyek szükségleteihez.

38.

Fokozza a fogyatékossággal élő személyek tájékozottságát a szükségleteiknek megfelelő, meglévő sportolási gyakorlatok és edzési lehetőségek tekintetében.

39.

Alakítson ki partnerségeket olyan releváns, magán- és közszektorbeli intézményi szereplőkkel, amelyek a fogyatékosságügy terén tevékenyek, annak érdekében, hogy jobban megértse a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit és érdekeit, és hogy ösztönözze a sportprogramokban való nagyobb mértékű részvételüket (11).

---

(1)  https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1141#navItem-3

(2)  https://www.un.org/development/desa/disabilities/convention-on-the-rights-of-persons-with-disabilities.html

(3)  TNS Opinion & Social (2018); A sport és a testmozgás, a 472. sz. Eurobarométer tematikus felmérés; az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóságának megbízásából készített és a Kommunikációs Főigazgatóság által koordinált felmérés; Terepmunka, 2017. december.

(4)  Összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 31. cikkével.

(5)  Összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 30. cikkével.

(6)  Összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 4. cikkének 3. bekezdésével.

(7)  http://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/physical-activity/activities/hepa-europe

(8)  Összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 30. cikkének 5. bekezdésével.

(9)  Összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 9. cikkével.

(10)  Összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 5. cikkének 3. bekezdésével.

(11)  Összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 4. cikkének 3. bekezdésével.

Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozatban és az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó bizonyos személyek és szervezetek részére

(2019/C 192/07)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozat (1) mellékletében és az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU tanácsi rendelet (2) I. mellékletében szereplő következő személyek és szervezetek tudomására: Alexander Mihailovich NOSATOV (27. bejegyzés), Sergey Gennadevich TSYPLAKOV (47. bejegyzés), Igor Sergeievich SHEVCHENKO (61. bejegyzés), Igor PLOTNITSKY (70. bejegyzés), Vladimir Petrovich KONONOV (97. bejegyzés), Andrey Yurevich PINCHUK (100. bejegyzés), Oleg Vladimirovich BEREZA (101. bejegyzés), Ihor Vladymyrovych KOSTENOK (130. bejegyzés), Vladyslav Mykolayovych DEYNEGO (132. bejegyzés), Eduard Aleksandrovich BASURIN (137. bejegyzés), Alexandr Vasilievich SHUBIN (138. bejegyzés), Sergey Yurevich IGNATOV (140. bejegyzés), Aleksandr Yurievich TIMOFEEV (142. bejegyzés), Olga Igorevna BESEDINA (145. bejegyzés), Aleksandr Yurevich PETUKHOV (164. bejegyzés), Olga Valerievna POZDNYAKOVA (167. bejegyzés) és Vladimir Yurievich VYSOTSKIY (173. bejegyzés), valamint a „Federal State Budgetary Enterprise »Production-Agrarian Union ’Massandra’«” (a 18-as sorszám alatt szereplő szervezet), a „Sparta battalion” (a 30-as sorszám alatt szereplő szervezet), az „Oplot battalion” (a 34-es sorszám alatt szereplő szervezet) és a „Kalmius battalion” (a 35-ös sorszám alatt szereplő szervezet).

A Tanács mérlegeli, hogy új indokolásokkal fenntartsa a fent említett személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedéseket. Tájékoztatjuk az érintett személyeket és szervezeteket, hogy 2019. június 14. előtt, az alábbi címen kérhetik meg a Tanácstól a jegyzékbe vételükkel kapcsolatos módosított indokolások tervezetét:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX 1C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

e-mail: sanctions@consilium.europa.eu

---

(1)  HL L 78., 2014.3.17., 16. o.

(2)  HL L 78., 2014.3.17., 6. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. június 6.

(2019/C 192/08)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1266
JPY	Japán yen	121,82
DKK	Dán korona	7,4687
GBP	Angol font	0,88558
SEK	Svéd korona	10,6175
CHF	Svájci frank	1,1174
ISK	Izlandi korona	139,30
NOK	Norvég korona	9,8083
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,663
HUF	Magyar forint	321,30
PLN	Lengyel zloty	4,2788
RON	Román lej	4,7221
TRY	Török líra	6,5014
AUD	Ausztrál dollár	1,6132
CAD	Kanadai dollár	1,5096
HKD	Hongkongi dollár	8,8333
NZD	Új-zélandi dollár	1,6983
SGD	Szingapúri dollár	1,5363
KRW	Dél-Koreai won	1 328,90
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,7523
CNY	Kínai renminbi	7,7880
HRK	Horvát kuna	7,4215
IDR	Indonéz rúpia	15 990,96
MYR	Maláj ringgit	4,6872
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,249
RUB	Orosz rubel	73,4704
THB	Thaiföldi baht	35,285
BRL	Brazil real	4,3659
MXN	Mexikói peso	22,2767
INR	Indiai rúpia	78,0180

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

(2019/C 192/09)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának (2) magyarázata a következőképpen módosul:

A 41. oldalon a „0408 99 80 Más” KN-alszámhoz tartozó magyarázatban az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

---

(1)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(2)  HL C 119., 2019.3.29., 1. o.

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

(2019/C 192/10)

Az Észtország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : Észtország

A megemlékezés tárgya : A Dalfesztivál 150. évfordulója

A rajzolat leírása : A rajzolatot a Dal Ünnepe alkalmából rendezett felvonulás ihlette, amely a tenger hullámaihoz hasonlóan fodrozódik, büszkeséggel és örömmel telve, és bemutatja a népviseletek széles tárházát. A rajzolat egyesíti a zenét, a nemzeti viseleteket és a tenger-melléki nemzet nagyszerű és erőteljes Dal Ünnepének különböző helyszíneit. A rajzolaton megjelennek az észt nemzeti himnusz első jegyei, valamint a rajzolat alján a „Laulupidu 150” felirat (Dal Ünnepe 150). A rajzolat felső részén a kibocsátás éve „2019” szerepel, alatta a kibocsátó ország neve „EESTI”.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Becsült kibocsátandó mennyiség : 1 millió darab

A kibocsátás időpontja : 2019. június

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

(2019/C 192/11)

A San Marino Köztársaság által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : San Marino Köztársaság

A megemlékezés tárgya : Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója

A rajzolat leírása : Az érme közepén egy Leonardo da Vinci által festett angyal látható, mely a „Krisztus keresztelése” című festmény részlete. A rajzolat körül bal oldalon a „SAN MARINO”, jobb oldalon pedig az „1519 Leonardo 2019” felirat helyezkedik el. Az érme bal oldalán az alkotó, Uliana Pernazza „UP” monogramja, valamint a jobb alsó oldalon a római pénzverde azonosítója, az „R” betű látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 60 500 darab

A kibocsátás időpontja : 2019. április

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

(2019/C 192/12)

A Vatikánvárosi Állam által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : Vatikánvárosi Állam

A megemlékezés tárgya : A Vatikánvárosi Állam megalapításának 90. évfordulója

A rajzolat leírása : A rajzolaton XI. Piusz pápa (a 1929-ben függetlenedett állam akkori államfője) képmása és a római Lateráni bazilika láthatók. Felül félkörben balról jobbra a kibocsátó ország neve, a „STATO DELLA CITTÀ DEL VATICANO” felirat olvasható. Alul az „1929” és „2019” évszámok, azok alatt pedig a művész neve: „FUSCO” találhatók.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 91 000 darab

A kibocsátás időpontja :

2019. március 4.

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

7/2019. sz. különjelentés:

A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra irányuló uniós intézkedések: a jelentős célkitűzésekhez hatékonyabb irányításnak kell társulnia

(2019/C 192/13)

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent „A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra irányuló uniós intézkedések: a jelentős célkitűzésekhez hatékonyabb irányításnak kell társulnia” című, 7/2019. sz. különjelentése.

A jelentés elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán: http://eca.europa.eu

8/2019. sz. különjelentés

A szél- és napenergia felhasználása villamosenergia-termelésre: az uniós célkitűzések megvalósításához jelentős intézkedésekre van szükség

(2019/C 192/14)

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent „A szél- és napenergia felhasználása villamosenergia-termelésre: az uniós célkitűzések megvalósításához jelentős intézkedésekre van szükség” című, 08/2019. sz. különjelentése.

A jelentés elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán: http://eca.europa.eu

Értesítés az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál-termékek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

(2019/C 192/15)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján panaszt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság), amely szerint az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál-termékek behozatala támogatott formában történik, és ezáltal kárt (2) okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2019. április 24-én az Európai Üvegszálgyártók Szövetsége (APFE) (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes folytonosüvegrostszál-termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza a panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók támogatásának mértékére vonatkozó elemzést. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék: legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegrostszál (a továbbiakban: vágott szál); üvegrost-előfonat, kivéve az impregnált és bevonattal ellátott üvegrost-előfonatokat, amelyeknek az (ISO 1887 szabvány szerint meghatározott) izzítási vesztesége meghaladja a 3 %-ot (a továbbiakban: előfonat); és üvegrostszálból készült szövedék, az üveggyapotból készült szövedék kivételével (a továbbiakban: szövedék) (a továbbiakban: a vizsgálat tárgyát képező termék).

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés közzétételétől (3) számított 10 napon belül kell megtenniük.

3.   A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítólagosan támogatott termék az Egyiptomból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg a 7019 11 00, ex 7019 12 00, 7019 31 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019120022, 7019120025, 7019120026 és 7019120039) alá tartozó vizsgált termék. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A Bizottság megítélése szerint a panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék Egyiptomban működő gyártói több, az egyiptomi kormányzatnak betudható támogatásban is részesültek.

Az állítólagos támogatási gyakorlatok egyebek mellett i. közvetlen transzferek; ii. a kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése; valamint iii. áruknak vagy szolgáltatásoknak a kormányzat általi, a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő nyújtása formájában valósulnak meg. A panasz bizonyítékokat tartalmazott például kedvezményes hitelekre, az egyiptomi jog alapján nyújtott adókedvezményekre, valamint a nyersanyagok és a termelőberendezések esetében igénybe vehető behozatalivám-mentességre vonatkozóan.

Az egyiptomi kormány által közvetlenül nyújtott támogatásokon kívül a panaszos továbbá azt is állítja, hogy az Egyiptomból származó vizsgált termék exportáló gyártói az Egyiptom és a Kínai Népköztársaság közötti, a beruházások különleges gazdasági övezetben (a szuezi kínai–egyiptomi gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetben) történő előmozdítására irányuló együttműködés keretében az egyiptomi kormány által közvetlenül vagy egyiptomi szervezeteken keresztül nyújtott támogatásokban is részesülnek. A panaszban található bizonyítékok kiterjednek a kínai és az egyiptomi kormány együttműködési megállapodásaira, valamint az állami tulajdonban lévő vagy állami ellenőrzés alatt álló kínai bankok által állami tulajdonban lévő egyiptomi bankoknak nyújtott kölcsönökre. E megállapodások és kölcsönök céljait figyelembe véve a panaszos azt állítja, hogy a szóban forgó kölcsönök gazdasági előnyhöz juttatják az Egyiptomban működő kínai tulajdonú exportáló gyártót.

A panaszos továbbá azt is állítja, hogy a fenti intézkedések támogatásnak minősülnek, mert olyan pénzügyi hozzájárulást tartalmaznak, amelyet az egyiptomi kormányzat (ideértve a közjogi szerveket is) nyújt, és amelyek gazdasági előnyhöz juttatják a vizsgált termék exportáló gyártóit. A panaszos szerint a támogatások meghatározott vállalatokra vagy gazdasági ágazatokra vagy vállalatok egy meghatározott csoportjára korlátozódnak, és/vagy nyújtásuk az exportteljesítmény szerint történik, ezért egyediek és kiegyenlíthetőek. Ennek alapján a panaszos szerinti támogatási összegek Egyiptom vonatkozásában jelentősnek tűnnek.

Tekintettel az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdésére és 10. cikkének (3) bekezdésére, a Bizottság a bizonyítékok elegendő jellegéről feljegyzést készített, amely tartalmazta a Bizottság rendelkezésére álló és a vizsgálat Bizottság általi megindításának alapját jelentő, Egyiptomra vonatkozó bizonyítékok teljes körének bizottsági értékelését. A feljegyzés megtalálható az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában.

A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a vizsgálat során esetlegesen feltárt további támogatásokat is kivizsgálja.

4.   A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és a piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét, valamint összteljesítményét.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikkével összhangban vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatott behozatal okozott-e jelentős mértékű kárt az uniós gazdasági ágazatnak, vagy ilyen károkozással fenyeget-e.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a Bizottság a vizsgálat keretében megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel.

A Bizottság konzultációkra kérte fel Egyiptom kormányát.

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) több más változás mellett a szubvencióellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében is hozott változásokat a korábbiakhoz képest. Például a Bizottságnak 3 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást kell nyújtania az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. A Bizottság ezért felkéri az érdekelt feleket, hogy tartsák tiszteletben az ezen értesítésben, valamint a Bizottság további közleményeiben előírt eljárási lépéseket és határidőket.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A támogatásra és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2018. április 1-jétől2019. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országban működő exportáló gyártóit (5) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre. A Bizottság emellett a lehető legteljesebb együttműködést kéri azon további felektől, amelyeket a vizsgált termékhez kapcsolódó kiegyenlíthető támogatások létének és összegének meghatározása céljából információszolgáltatásra kér fel.

5.3.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

A Bizottság felkéri az Egyiptomban működő exportáló gyártókat és szervezeteiket, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül – lehetőleg e-mailben – jelentkezzenek és igényeljenek kérdőívet.

A Bizottság az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket küld az exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint Egyiptom hatóságainak.

Az Egyiptomban működő exportáló gyártóknak az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül ki kell tölteniük a kérdőívet. A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint Egyiptom hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

A fentiek szerinti, az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2404.

5.3.2.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (6) (7)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök potenciális számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés mellékletében meghatározott információkat.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

Miután megkapta a minta kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket az importőrök mintája kapcsán hozott döntéséről. A Bizottság emellett a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2404.

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a támogatott behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapításához, hogy éri-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az érintett uniós gyártók számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belüli lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2404.

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 31. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a támogatás és az általa okozott kár fennállása megállapítást nyer, el kell dönteni, hogy a szubvencióellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a fogyasztói képviseleti szervezeteket, valamint a szakszervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be. A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2404. A szolgáltatott információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat a benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek – köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3., az 5.4. és az 5.5. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 28. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni.

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

—	Az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

—

Az eljárás ideiglenes szakaszát követően a meghallgatást az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásától vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 5 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

—

Az eljárás végleges szakaszában a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni, a meghallgatás megtartására pedig rendesen az érdekelt felek e tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjanak meghallgatás iránti kérelmeknek, sem pedig a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmeket. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (korlátozott hozzáférésű) (8) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül nyújtsák be, és a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékeljék. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – köztük a TRON.tdi platformon keresztül és az e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussels

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI

E-mail-cím : TRADE-AS657-GFR-SUBSIDY-EGYPT@ec.europa.eu TRADE-AS657-GFR-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül – de legfeljebb 13 hónapon belül – lezárul. Az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb 9 hónapon belül lehet bevezetni.

Az alaprendelet 29a. cikkének megfelelően a Bizottság 3 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek ezt a tájékoztatást írásban, az ezen értesítés közzétételétől számított 4 hónapon belül kérhetik. Az érdekelt felek számára 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, 3 héttel az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt írásban értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek főszabályként 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkereteken belül szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

—	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával, illetve az eljárás ideiglenes szakaszában kiadott tájékoztató dokumentummal kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk a más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

—

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

—	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételétől számított 75 napon kell megtenni.

—

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az újabb végső tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket az újabb végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható.

A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő kellően indokolt esetekben rendesen 3 nappal hosszabbítható meg. E határidő meghosszabbítása legfeljebb 7 napra szólhat. Az ezen értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás kérésére főszabályként a Bizottság szolgálatai általi meghallgatás iránti kérelmekre vonatkozóan az 5.7. pontban meghatározott időkereteket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://trade.ec.europa.eu/doclib/html/157639.htm.

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2)  Az alaprendelet 2. cikkének d) pontjával összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős mértékű kárt, a jelentős mértékű kár bekövetkeztének lehetőségét, valamint a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(5)  Exportáló gyártó: az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(6)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek ezen értesítésnek az exportáló gyártókra vonatkozó mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(7)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a támogatás megállapításán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 29. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (szubvencióellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9362 – Suez Organique/Avril PA/Terrial)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 192/16)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9357 – FIS/Worldpay)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 192/17)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9377 – MIRA/BCI/iGH)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 192/18)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.