		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 86

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. március 7.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Régiók Bizottsága
	Az RB 132. plenáris ülése, 2018.12.5.–2018.12.6
2019/C 86/01	A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása az Európai Bizottság 2019. évi munkaprogramjáról	1
	VÉLEMÉNYEK
	Régiók Bizottsága
	Az RB 132. plenáris ülése, 2018.12.5.–2018.12.6
2019/C 86/02	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Bővítési csomag 2018	8
2019/C 86/03	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Adózás a digitális gazdaságban	14
2019/C 86/04	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása	24
2019/C 86/05	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A helyi felelősségvállalás modelljei és a helyi energiaközösségek szerepe az energetikai átállásban Európában	36

	III Előkészítő jogi aktusok
	RÉGIÓK BIZOTTSÁGA
	Az RB 132. plenáris ülése, 2018.12.5.–2018.12.6
2019/C 86/06	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A közös rendelkezésekről szóló rendelet	41
2019/C 86/07	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Szociális Alap Plusz	84
2019/C 86/08	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	115
2019/C 86/09	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai területi együttműködés	137
2019/C 86/10	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Határokon átnyúló mechanizmus	165
2019/C 86/11	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A KAP reformja	173
2019/C 86/12	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap	239
2019/C 86/13	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az egységes piac program	259
2019/C 86/14	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Digitális Európa program (2021–2027)	272
2019/C 86/15	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Szolidaritási Testület és az EU új ifjúsági stratégiája	282
2019/C 86/16	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Szomszédság és a világ	295
2019/C 86/17	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az InvestEU program	310
2019/C 86/18	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A strukturálisreform-támogató program és az európai beruházásstabilizáló funkció	335
2019/C 86/19	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről	353
2019/C 86/20	A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az Európai Unió űrprogramja és az Európai Unió Űrprogramügynöksége	365

I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Régiók Bizottsága

Az RB 132. plenáris ülése, 2018.12.5.–2018.12.6

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/1

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása az Európai Bizottság 2019. évi munkaprogramjáról

(2019/C 86/01)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)

tekintettel:

—	az Európai Bizottság 2019. évi munkaprogramjára (1),

—	az Európai Bizottság és az RB közötti, 2012. februári együttműködési jegyzőkönyvre,

—	az EU 2018–2019. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatra,

hangsúlyozza, hogy a 2019-es év kritikus lesz az Európai Unió jövője szempontjából, mivel az Unió alapjai kérdőjeleződnek meg, és ennek fényében újfent emlékeztet arra, hogy okvetlenül meg kell szüntetni az uniós polgárok és az Unió között tátongó szakadékot, az európai polgárok helyi és regionális képviselőit be kell vonni az uniós szakpolitikai keretek kidolgozásába és végrehajtásába, nevezetesen az aktív szubszidiaritás és a többszintű kormányzás megfelelő alkalmazásával;

kéri, hogy az új uniós programok időben történő elindításának biztosítása érdekében a többéves pénzügyi keretről korábban, még a 2019 májusában esedékes európai választások előtt állapodjanak meg, és támogatja az Európai Parlament azon felhívását, hogy a következő többéves pénzügyi keret legalább az EU-27-ek GNI-je 1,3 %-ának feleljen meg;

sajnálja, hogy az Európai Bizottság által ajánlott többéves költségvetés nem tartalmaz egyértelműen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos elemet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke előírja, hogy az Uniónak minden szakpolitikájában és tevékenységében törekednie kell a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Fontos továbbá, hogy átfogóbban, szélesebb körben és szisztematikusabb módon érvényesüljön a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés;

hangsúlyozza azt a kívánságát, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság megfelelő időben állapodjon meg az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépési szándékával kapcsolatban, megőrizve a mozgás négy szabadságát. Az RB arra számít, hogy az Európai Bizottság bevonja az Egyesült Királyság és az EU 2019. március 30-át követő időszakra szóló együttműködéséről folyó tárgyalásokba, és így közvetítheti a jövőbeli produktív és fenntartható kapcsolat érdekében a regionális és a helyi önkormányzatok által tett erőfeszítéseket;

Polgárság, kormányzás és minőségi jogalkotás

üdvözli a szubszidiaritás és az arányosság szerepének megerősítéséről kiadott bizottsági közleményt, amely ösztönzi a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” módszerrel foglalkozó munkacsoport ajánlásainak végrehajtását; kéri e tekintetben, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság az RB-vel együttműködve hajtsa végre a munkacsoport ajánlásait, elősegítve ezzel Európában az aktív szubszidiaritás érvényesülését és egy új munkastílus megjelenését; továbbra is elkötelezett abban a tekintetben, hogy az európai régiók és városok szakértelmének és ismereteinek összegyűjtésével – nevezetesen a szubszidiaritás-ellenőrzési hálózata, a regionális központokból álló hálózat és a REGPEX platform útján – elősegítse az említett ajánlások végrehajtását;

kérdésesnek tartja, hogy az évente kétszeri óraátállítás eltörlésére tett javaslat megfelel-e az európai hozzáadott-érték létrehozására és az európai szintű koordinációra vonatkozóan a munkacsoport által javasolt követelményeknek, és figyelmeztet a helyi és regionális önkormányzatokat érintő negatív következményekre (különösen a határ menti régiókban működő);

üdvözli, hogy az Európai Bizottság alkalmazni kívánja az áthidaló klauzulát, hogy a minősített többségi szavazást alkalmazza különösen az adóügy terén. Ez megkönnyítené az adóelkerülés elleni küzdelmet és tisztességesebb adózási rendszereket tenne lehetővé;

Foglalkoztatás, növekedés, beruházás és kohéziós politika

a #CohesionAlliance partnerekkel együtt kéri, hogy késedelem nélküli kössék meg a 2021–2027-re vonatkozó kohéziós politikai jogalkotási csomagról szóló megállapodást, amelynek továbbra is a partnerség és a többszintű kormányzás alapelvein kell nyugodnia. Az RB emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika az Európai Unió legfontosabb beruházási szakpolitikája, amelynek célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió uniós szintű erősítése. Kéri, hogy a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentése érdekében különös figyelem irányuljon a vidéki térségekre, valamint az ipari átalakulás által érintett, illetve a súlyos és állandó földrajzi vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra, amilyenek a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók;

felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság 2019-es munkaprogramja nem tartalmaz semmilyen utalást a legkülső régiókra, pedig kellene, legalább a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című 2017-es bizottsági közleményben foglaltak megvalósítása kapcsán. Az RB reméli, hogy az Európai Bizottság továbbra is megteszi a legkülső régiókra vonatkozó új megközelítés fejlesztéséhez szükséges lépéseket;

10.

javasolja a többszintű kormányzási műveletek terén már pozitív eredményeket elért uniós Városfejlesztési Menetrend keretében gyűjtött tapasztalatok felhasználását a szubszidiaritási ellenőrzés javítása, valamint a Minőségi Jogalkotás és a Városfejlesztési Menetrend uniós programok közötti kapcsolat fejlesztése érdekében; úgy véli, hogy a 2018 novemberében elfogadott, a lakhatásról szóló városfejlesztési partnerségi cselekvési terv lehetősége nyújt egy lakhatással foglalkozó európai menetrend kidolgozására;

11.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a közberuházások szintje az EU-ban túl alacsony, az elosztása pedig egyenlőtlen, amit az Európai Bizottság is elismer azzal, hogy az európai szemeszter 2019-es ciklusában a hosszú távú beruházásokra összpontosított; ismét emlékeztet ezért arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumon belüli rugalmassági küszöbökről szóló megállapodást át kell ültetni az elsődleges jogba; megismétli továbbá azt a kérését, hogy hozzanak további intézkedéseket a közberuházások növelése érdekében, nevezetesen azáltal, hogy az esb-alapok keretében történő nemzeti, regionális és helyi társfinanszírozást kizárják a Stabilitási és Növekedési Paktum számviteli mechanizmusából, ahogyan ez már az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretébe tartozó társfinanszírozás esetében most is történik;

12.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy – valamennyi releváns fő szereplővel, például az EBB-vel, folytatott konzultációt követően – gyakorlati szempontokon alapuló megközelítést fogadjon el az InvestEU program irányítási szempontjai tekintetében;

13.

hangsúlyozza az ifjúságügyekkel kapcsolatos szakpolitikák és programok, mint például az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és a DiscoverEU, jelentős európai hozzáadott értékét, és rámutat, hogy fokozni kell ezek elérhetőségét, valamint végrehajtásukba be kell vonni a helyi és a regionális önkormányzatokat. Ehhez többek között jutalmazni lehetne az olyan projekteket, melyek hozzáadott értéket képviselnek a fogyatékkal élő fiatalok bevonását, valamint a regionális és helyi dimenziót illetően, különösen a vidéki területeken, a migránsokat fogadó területeken, az EU legkülső régióiban és a tengerentúli területeken. Az új ifjúsági stratégiával összhangban az RB megismétli azt a kérését, hogy alakítsák ki az RB és a javasolt uniós ifjúsági koordinátor közötti strukturált együttműködést;

14.

hangsúlyozza, hogy a kutatás és innováció területén az uniós lehetőségek maximalizálása érdekében az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak át kell hidalniuk a régiók közötti „innovációs szakadékot”, és javasolja, hogy a Horizont Európa program erősítse a regionális intelligens szakosodásra vonatkozó stratégiákkal való kapcsolatot;

15.

várakozással tekint a mesterséges intelligencia európai fejlesztésére vonatkozóan meghirdetett összehangolt terv elé, amelynek a helyi és regionális közszférára is ki kell terjednie, tekintettel a helyi és regionális önkormányzatoknak a területükön folyó beruházások ösztönzésében, valamint a mesterségesintelligencia-ökoszisztémában betöltött szerepére és részvételére;

Gazdaságpolitika és az EU szociális dimenziója

16.

hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztési célokat – az európai szemeszter hosszú távú célkitűzései tekintetében – az uniós politika általános referenciakereteként kellene megvalósítani, és azoknak konkrétan az Európa 2020 stratégia helyébe kell lépniük;

17.

megismétli, hogy támogatja az euróövezet ellenálló képességének növelésére és a jövőbeli tagokkal való konvergencia előkészítésére szánt költségvetési kapacitás bevezetését. Ezt a kapacitást azonban az Európai Unió költségvetésének finanszírozásától elkülönített saját forrásokból kell finanszírozni, hogy elkerülhető legyen az EU-27 számára hozzáférhető uniós programokra vonatkozó kapacitás sérülése. Ezenkívül ezt a kapacitást az uniós költségvetési források felső határán kívül kell elszámolni;

18.

hangsúlyozza, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtásának alacsony szintjét a felelősségvállalás, a finanszírozás és az adminisztratív kapacitások valamennyi szinten jelentkező hiánya okozza, ezért megismétli azt a javaslatát, hogy dolgozzanak ki magatartási kódexet a helyi és regionális önkormányzatok európai szemeszterbe történő bevonására;

19.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nem tudták jelentős mértékben kihasználni a jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti uniós finanszírozású kapacitás-fejlesztési intézkedések előnyeit; megismétli azt a kérését, hogy az Európai Bizottság adjon ki egységes iránymutatásokat az uniós finanszírozású kapacitás-fejlesztési intézkedések teljes körének koordinálására;

20.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy állapítsanak meg olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a multinacionális társaságok digitális gazdaságban realizált eredményének megadóztatását; hangsúlyozza továbbá, hogy uniós szinten meg kell határozni a digitális vállalatok virtuális állandó telephelyének jogi fogalmát;

21.

kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a szociális jogok európai pillérének megvalósulását, és kifejezi aggodalmát a vonatkozó költségvetési források csökkentése miatt; úgy véli, hogy e tekintetben alapvető az erőteljes területi komponens elismerése a pillér megvalósításában. Szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság és az európai jogalkotók gyorsítsák fel az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásának ütemét, és gondoskodjanak arról, hogy annak igazgatótanácsában a tagállamok regionális hatóságainak képviselője is helyet kapjon;

22.

üdvözli, hogy a közelmúltban megalakult a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások szakértői csoportja, amelyben az RB is képviselteti magát, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan európai jogi keretrendszert, amely a szociális gazdaság különböző formáira, mint például a szövetkezetekre, a biztosító egyesületekre, a szövetségekre és az alapítványokra egyaránt érvényes, közös definíciókat tartalmaz;

23.

javasolja, hogy a szociális jogok európai pillérének 11. alapelvét megvalósító eszközként indítsák el Európai gyermekgaranciát, amely az EU-n belüli gyermekszegénység és -kirekesztés drámai arányának (2017-ben 26,4 %) kezelését szolgálná. Ez a garancia az Európai Szociális Alap+ szerves részévé kell, hogy váljon;

Egységes piaci stratégia, kkv-k, verseny, ipar és a digitális egységes piac

24.

ragaszkodik az integrált ipari stratégia kidolgozásának fontosságához, és megerősíti elkötelezettségét, hogy ebbe a stratégiába épüljön be a helyi és regionális önkormányzatok szerepe is;

25.

felkéri az Európai Bizottságot az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag korszerűsítéséről szóló javaslat kidolgozására. A kkv-teszt vonatkozásában különösen arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe az ennek során megvizsgálandó jogi aktusok sajátosságait, különös tekintettel a törvénytervezetekre, és a REFIT keretében lépjen fel és gondoskodjon megfelelő korrekciókról;

26.

megerősíti elkötelezettségét, hogy – a nemzeti szint alatti hatóságok közbeszerzésben betöltött jelentős szerepének fényében, valamint a társadalmi és környezet-védelmi kritériumok alkalmazásának értékelése céljából – véleményt nyilvánítson a közbeszerzésről szóló 2014. évi irányelvek helyi és regionális szintű végrehajtásáról;

27.

kéri az Európai Bizottságot, hogy 2019-ben kezdje meg az állami támogatások jogi keretének – nevezetesen az általános csoportmentességi rendelet, a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelet és a általános gazdasági érdekű szolgáltatási keret – felülvizsgálatát annak érdekében, hogy valamennyi érintett féllel kellő időben konstruktív párbeszédet lehessen kezdeni a reform lényegi kérdéseiről;

28.

kéri az Európai Bizottságot, hogy segítse elő a szélessávú infrastruktúra kiépítését – külön figyelmet szentelve a vidéki és gyéren lakott térségeknek, ahol a széles sáv alapvető erőforrást jelent a hatékony közszolgáltatások biztosításának, a fiatal népesség visszatérésének és az új vállalkozások megtelepedésének szempontjából. Olyan térségekről van szó, amelyekben a szolgáltatók üzletileg nem érdekeltek, és ahol ezáltal abból lehet kiindulni, hogy nincs igazi piac sem. Ez hozzájárulna az unión belüli digitális szakadék megszüntetéséhez, valamint az európai digitális innovációs központok következetes hálózatának létrehozásához;

29.

kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat az együttműködésen alapuló és digitális gazdasággal összefüggő szabályozási problémák megoldására. Külön kéri, hogy az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdése b) pontja alapján készüljön uniós irányelv a platformalapú munkavégzésről, hogy tisztességes munkafeltételekre vonatkozó minimumszabályokat lehessen bevezetni a digitális gazdaságban;

Mező- és erdőgazdaság, közegészségügy és fogyasztóvédelem

30.

arra ösztönöz, hogy a közös agrárpolitikát alakítsák át egy egyszerűsített, méltányos, fenntartható és a szolidaritás elvein alapuló, a termelők, a régiók, a fogyasztók és a polgárok javát szolgáló mezőgazdasági politikává, továbbá arra is ösztönöz, hogy a közvetlen fizetések területén fokozzák a belső és a külső konvergenciát, hatékony válságkezelési eszközök álljanak rendelkezésre a termelők jövedelmeinek stabilizálására, és bővüljön a többszintű kormányzás a nemzeti stratégiai tervek kidolgozása és végrehajtása terén;

31.

az Európai Parlamenttel közösen (2) szorgalmazza, hogy a vidéki, hegyvidéki és távoli területekre vonatkozóan uniós ütemterv mozdítsa elő a társadalmi-gazdasági fejlődést, a gazdasági növekedést és a diverzifikációt, a társadalmi jólétet, a természet védelmét és a városi területekkel való együttműködést és összekapcsolást a kohézió elősegítése és a területi széttagoltság megelőzése érdekében;

32.

emellett – ahogy az „Az EU válasza a demográfiai kihívásra” című RB-véleményben is szerepel – olyan európai stratégiát is szorgalmaz a demográfiai kihívásokkal küzdő régiók számára, melynek révén valamennyi uniós szakpolitikában – így többek között a kohéziós, az innovációs, a közlekedés-, az egészségügyi, a szociális és foglalkoztatási, az IKT-, a vidékfejlesztési és a bevándorláspolitikában – jobban felhívják a figyelmet erre a jelenségre, és amely nemzeti, regionális és helyi szintű elemzést is tartalmaz a költségekről és az előrejelzésekről;

33.

hangsúlyozza, hogy az innováció és a digitális megoldások nagyon fontosak az intelligens falvak fejlődése, illetve a városközpontok és a vidéki térségek rehabilitációja szempontjából; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen mérleget az intelligens falvakra vonatkozó uniós cselekvési terv keretében megvalósított intézkedésekről, illetve kövesse nyomon azokat;

34.

reagálni kíván az uniós erdőgazdálkodási stratégia 2018 decemberében tervezett középtávú felülvizsgálatára, és ragaszkodik az erdőirtás megakadályozása, az újraerdősítés és az erdőátalakítás fontosságához;

35.

üdvözli, hogy konkrét és egyszerűsített alapként folytatják az ETHA-t, amely olyan forrásokat irányoz elő a kék növekedéshez, melyek révén más európai programokkal ötvözve több területet érintő intézkedéseket lehet végrehajtani. Azt kéri, hogy az ETHA költségvetése és a megosztott irányítás mértéke maradjon az előző program szintjén. A 2020 utáni időszakban nagy kihívások fogják érni az uniós kizárólagos halászati és akvakultúra-övezeteket, a kék gazdaság fejlesztését, a kikötői támogatásokat, a környezetvédelmi kérdéseket és a tengeri biodiverzitás megőrzését, ezért az ETHA-nak támogatnia kellene ezeket. Kéri, hogy vonják vissza azt az előírást, hogy az akvakultúra és a termékfeldolgozás támogatásához az ETHA keretében kell pénzügyi eszközöket igénybe venni;

36.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós egészségügyi program és az Európai Szociális Alap+ összevonása következtében csökkent az uniós finanszírozású egészségügyi kezdeményezésekre szánt pénzügyi keret, és olyan intézkedésekre, illetve finanszírozásra ösztönöz, amely kompenzálja ezt a csökkenést;

37.

kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jelenlegi élelmiszer-címkézési rendszereket, és tegyen javaslatot egy egységes, kötelező, európai szintű, az Unió egész területén alkalmazandó, 100 g termékegységre vonatkozó, színkódoláson alapuló címkézési rendszerre, amely egyértelmű tájékoztatást nyújt a fogyasztók számára, és egészségesebb étkezési szokások kialakítására ösztönöz. Ehhez hasonlóan konkrét kritériumok bevezetésére lenne szükség a tápértékkel kapcsolatos és egészségügyi állításokkal megjelölt termékek esetében is;

38.

üdvözli az európai elektronikus egészségügyi nyilvántartásra irányuló bizottsági javaslatot, amelynek célja a betegek kezelésének javítása valamennyi régióban és tagállamban; kéri az Európai Bizottságot, hogy e javaslatában alaposan fontolja meg az adatvédelem és az interoperabilitás kérdéseit;

Idegenforgalom és kultúra

39.

megismétli azt a kérését, hogy az Európai Bizottság alaposan vizsgálja felül a 2010. évi idegenforgalmi stratégiáját, és alkosson egy egyértelmű, többéves munkaprogramot;

40.

kéri, hogy a kulturális örökség európai éve 2018 követő intézkedéseként jöjjön létre a kulturális örökségre vonatkozóan egy új európai cselekvési terv;

Energiaunió, éghajlat-politika és környezetvédelem

41.

támogatja a „Tiszta energia minden európainak” csomag eredményes végrehajtását szolgáló hatékony, többszintű kormányzási mechanizmus oly módon történő létrehozását, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal szoros együttműködésben nemzeti energia- és éghajlatügyi tervek kidolgozására kerüljön sor, és rendelkezik a Párizsi Megállapodás szerinti nemzeti vállalások kiegészítését célzó, helyi és regionális szinten meghatározott hozzájárulások rendszerének kidolgozásáról;

42.

aláhúzza annak fontosságát, hogy az energiaunió helyzetéről szóló negyedik jelentésre való tekintettel ösztönözni kell az igazságos energetikai átmenetet, amelynek során különleges figyelmet szükséges fordítani a különösen érintett, mint például a speciálisan a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó iparágaktól függő régiókra, és a szigetekre, ezeken belül is külön kezelve a más területekkel összeköttetésben nem levő olyan térségeket, mint amilyenek például a legkülső régiók. Ebben az összefüggésben az RB elismeri az energiaszegénységgel kapcsolatban már folyamatban levő intézkedéseket, és hangsúlyozza, hogy azok végrehajtásában a helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsfontosságú szerepe van;

43.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon, hogy a villamosenergia-piac új kialakításának milyen társadalmi-gazdasági következményei lesznek az uniós tagállamokban és régiókban;

44.

üdvözli a „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” címmel nemrég közzétett közleményt, melynek értelmében az EU vállalja, hogy 2050-ig éghajlatsemleges lesz és elismeri a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepét; hangsúlyozza, hogy a stratégia végrehajtására szolgáló intézkedéseknek a többszintű kormányzás elvét kell követniük, hivatalos szerepet kell biztosítaniuk a helyi és regionális önkormányzatok számára azzal, hogy integrálják a nemzeti éghajlati és energetikai tervekhez helyi és regionális szinten meghatározott hozzájárulások rendszerét, és olyan kezdeményezésekre kell épülniük, mint például a Polgármesterek Szövetsége; hangsúlyozza, hogy ezeket a törekvéseket szervesen be kellene építeni a körforgásos gazdaságra és az energiaunióra vonatkozó stratégiába, garantálva, hogy a méltányos átállás érdekében tisztességesen terítik szét a szükséges átállások társadalmi-gazdasági hatásait;

45.

kéri az Európai Bizottságot, hogy az RB-vel együttműködve dolgozzon ki egy stratégiai és integrált 8. környezetvédelmi cselekvési programot, és kifejezi elkötelezettségét a környezetvédelemi együttműködés technikai platformjának munkájában való aktív részvétel iránt. Az RB kéri továbbá a nemzeti szint alatti hatóságokat, hogy vegyenek részt a környezetvédelmi politikák rendszeres felülvizsgálatának második ciklusában;

46.

azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy javasoljon egy átfogó tervet az uniós biodiverzitási stratégia 2020-ig történő végrehajtásának javítására, és ehhez nyújtson stratégiai iránymutatást a tagállamoknak, illetve hivatalosan is ismerje el a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepét; várakozásokkal tekint az Európai Bizottsággal való szoros, közös munka elé, melynek keretében a 2020-as pekingi COP15 kapcsán proaktív módon előkészítik majd a 2020 utáni időszakra vonatkozó keretet. Ehhez nem elég vállalni a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását, hanem helyre is kell állítani a biodiverzitást és az ökoszisztémákat, és 2030-ig a biológiai sokféleséggel kapcsolatban ambiciózus és inkluzív globális keretet kell létrehozni, amely képes megvalósítani a Biológiai Sokféleség Egyezmény és az egyéb ezzel kapcsolatos ENSZ-megállapodások 2050-re vonatkozó elképzeléseit;

47.

kéri az Európai Bizottságot, hogy nagyobb mértékben építse be az uniós szakpolitikákba és alapokba a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet annak érdekében, hogy a tagállamok és a nemzeti szint alatti hatóságok felkészültebbek lehessenek mind a természeti, mind az ember által okozott katasztrófák megelőzése, az ilyen katasztrófákra való felkészülés, azok elhárítása és a katasztrófák utáni helyreállítás terén. Ez úgy valósítható meg, ha jobban megértjük a kockázatokat, többek között egy egyértelmű kockázatelemzési módszer bevezetésével, valamint olyan vizsgálatok segítségével, melyek időben és egyre részletesebben feltárják az adott terület kitettségét, de foglalkoznak azokkal a közvetlen és közvetett gazdasági károkkal is, melyeket az adott terület katasztrófa esetén elszenvedhet;

48.

ismételten kéri, hogy a kerékpározásra vonatkozóan uniós ütemterv foglalkozzon az összehangolt uniós szintű fellépés iránti növekvő igénnyel;

Igazságügy, biztonság, alapjogok és migráció

49.

megismétli azt a kérését, hogy az Európai Bizottság támogassa a helyi és a regionális önkormányzatokat a radikalizálódás kezelésében azáltal, hogy a radikalizálódás megelőzését szolgáló stratégiákra vonatkozóan irányelveket dolgoz ki számukra;

50.

kéri, hogy dolgozzanak ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló hatékonyabb eljárásokat és mechanizmusokat, amelyek egy uniós paktum részeivé is válhatnának;

51.

üdvözli a migrációról szóló globális ENSZ-megállapodást, és minden uniós tagállamot arra buzdít, hogy december 10–11-én Marrákesben írja azt alá, majd pedig ratifikálja is a megállapodást. Hangsúlyozza, hogy a megállapodás a migráció RB által szorgalmazott átfogó, többoldalú és többszintű megközelítésének létfontosságú eleme;

52.

hangsúlyozza, hogy az Unió külső határainak hatékony és emberséges igazgatása, valamint egy átfogó migrációs politika és egy közös, magas szintű közös normákkal rendelkező uniós menekültügyi rendszer kidolgozása alapvető fontosságú minden község, város és régió számára, különös tekintettel a menekülteket befogadó városokra és régiókra, illetve a migrációs csúcsidőszakokban különösen érintett határok mentén elhelyezkedő településekre;

53.

kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az EU-ba irányuló migráció további biztonságos és hozzáférhető, jogszerű módjaira, mint például a humanitárius vízum és a magánszponzorálási programok. Szorgalmazza, hogy a tagállamok haladéktalanul állapodjanak meg egy új, uniós szintű áttelepítési keretrendszerről, amely kellően ambiciózus mind a védelem, mind a kedvezményezettek számának tekintetében, és hajtsák azt végre. Szorgalmazza továbbá, hogy az Európai Bizottság ösztönözze a tagállamokat arra, hogy tegyenek konkrét módon tanúbizonyságot szolidaritásukról azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek a leginkább ki vannak téve a migrációs áramlásoknak, összhangban az EUMSZ 80. cikkével, valamint a szolidaritás és az igazságos felelősségmegosztás elvével, pénzügyi szempontból is;

54.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tovább egyszerűsítse és gyorsítsa fel a finanszírozási eljárásokat, és segítse elő, hogy a régiók és a városok közvetlenül hozzáférhessenek a humanitárius válsághelyzetek kezelésére és a menekültek integrálására szolgáló pénzügyi erőforrásokhoz. A sürgősségi segélyeket közvetlenül az olyan helyi és regionális önkormányzatoknak juttatott támogatások formájában lehetne biztosítani, amelyek esetében az előrejelzések szerint komoly migrációs hullámok várhatók. Ezen belül is kiemelten kellene kezelni azokat az önkormányzatokat, amelyeknek kísérő nélküli, kiskorú bevándorlókat kell fogadniuk és integrálniuk. Arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket a migránsok integrációjára vonatkozó bevált gyakorlati megoldások európai helyi és regionális önkormányzatok közötti cseréjének előmozdítására, különösen a közepes és kis méretű városokra összpontosítva;

55.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy annak mintájára, ahogy az EU támogatja a menekülteket és a harmadik országokat a humanitárius segélyakciók terén, nyújtson támogatást a valamely európai ország állampolgárságával rendelkező olyan polgárok integrációjához, akik politikai, gazdasági vagy humanitárius válságok következtében kénytelenek befogadó országaikat elhagyni, és akik uniós állampolgárságuk ellenére teljesen védtelenné válnának;

Külpolitika

56.

kéri az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok véleményét, valamint az RB konzultatív vegyes bizottságai és munkacsoportjai munkáját, különösen az RB által a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonatkozó 2019. évi eredményjelentéseket, továbbá megismétli azt a kérését, hogy a meglévő uniós finanszírozási rendszereket, különösen a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) és az ikerintézményi programok rendszerét, még inkább a helyi és regionális felek igényeihez kell igazítani;

57.

támogat egy olyan új, európai területi együttműködési programot, amely szoros együttműködést tesz lehetővé a tagállamok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok és a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzatai között. Ezzel összefüggésben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa az EU meglévő makroregionális stratégiáit, és mozdítsa elő új stratégiák kidolgozását. Azt is szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság támogassa a határon átnyúló együttműködési folyamatokat a regionális és helyi önkormányzatok között, többek között európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) formájában;

58.

bejelenti azt a szándékát, hogy hozzá kíván járulni a keleti partnerség kezdeményezés jövőjéről a kezdeményezés 10 éves jubileuma alkalmából 2019-be sorra kerülő stratégiai vitákhoz, nevezetesen a CORLEAP, az RB Ukrajnával foglalkozó munkacsoportja és az EU-Ukrajna társulási partnerség kezdeményezésen keresztül;

59.

kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe azt a munkát, amelyet az RB a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM), és különösen a líbiai önkormányzatok támogatására irányuló nicosiai kezdeményezés keretében a déli szomszédság stabilizálása érdekében végzett, amely javítja a líbiai helyi közszolgáltatásokat, és ismét összekapcsolja ezeket az önkormányzatokat a nemzetközi közösséggel. Ennek során a bevált gyakorlatokra kell támaszkodni, és gondoskodni kell az operatív intézkedések megfelelő finanszírozásáról;

60.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy kezelje a mind az uniós, mind a partner országokban folyó szándékos online félretájékoztatás problémáját, és kifejezi az RB készségét ezen erőfeszítések támogatására;

61.

megjegyzi, hogy a 2018. júliusi közös EU-USA közös nyilatkozat végrehajtásában a végrehajtó testület tevékenysége láthatóan főleg a szabályozói együttműködést célozza, és ösztönzi az uniós előírások, nevezetesen a magas szintű közegészségügyi, élelmiszer- és környezetvédelmi szabványok érvényesítését; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a jelenleg érvényesülő munkaügyi előírások, valamint a termékbiztonságra, az adat-, fogyasztó-, egészség- és környezetvédelemre vonatkozó jogi előírások ne szoruljanak háttérbe a kereskedelmi protekcionizmus elleni küzdelem és az USA szankciói felfüggesztésének elérése érdekében;

62.

arra kéri az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsa osztrák, román és finn elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) COM(2018) 800 final.

(2) Lásd a vidéki, hegyvidéki és távoli területek sajátos szükségleteinek kezeléséről szóló, 2018. október 3-i európai parlamenti állásfoglalást.

VÉLEMÉNYEK

Régiók Bizottsága

Az RB 132. plenáris ülése, 2018.12.5.–2018.12.6

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/8

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Bővítési csomag 2018

(2019/C 86/02)

Előadó:

Franco IACOP (IT/PES), Friuli-Venezia-Giulia régió regionális közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg:

Az EU bővítési politikájáról szóló 2018. évi közlemény

COM(2018) 450 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezető megjegyzések

érdeklődéssel figyeli az Európai Bizottság megújult elkötelezettségét az EU bővítése mellett, ami nemcsak a vizsgált COM(2018) 450 final közleményből világlik ki, hanem a Nyugat-Balkánnal foglalkozó, 2018. februári stratégiai dokumentumból (vö. a COR 2018/00065 véleményét), valamint abból a döntésből is, hogy gyorsan el kell indítani Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jogszabályi átvilágítását, miután a Tanács pozitívan áll hozzá, hogy az Európai Bizottság értékelő jelentése alapján és amennyiben megtörténnek a szükséges előrelépések, döntsön a tárgyalások 2019 júniusában való megkezdéséről;

hangsúlyozza, hogy a bővítési folyamatnak uniós prioritásnak kell maradnia, és egyetért az Európai Bizottsággal azzal az igénnyel kapcsolatban, hogy e folyamat középpontjában a jogállamiságnak, az igazságszolgáltatásnak, az alapvető jogoknak, valamint a kisebbségek tiszteletben tartásának és védelmének kell állnia;

emlékeztet arra, hogy a bővítési folyamat során elengedhetetlen a regionális és helyi önkormányzatok bevonása, továbbá arra ösztönzi a tagjelölt országokat (Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország) és a potenciális tagjelölt országokat (Bosznia-Hercegovina és Koszovó (*1)), hogy erősítsék meg a közigazgatás decentralizációjára vonatkozó stratégiákat a tényleges szubszidiaritás megvalósulása érdekében;

nagyra értékeli azt a tényt, hogy a Tanács mindkét 2018-as elnöksége az adott félév prioritásai közé emelte a Nyugat-Balkán témáját; üdvözli a szófiai csúcstalálkozó megszervezését, és reméli, hogy az ebből az alkalomból aláírt nyilatkozat rövid időn belül konkrét kezdeményezéseket eredményez;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Nyugat-Balkánon az uniós csatlakozás irányába mutató reformlépések fokozatosan gyengülnek, és hogy ezt az állampolgárok körében jelentkező gyanakvás és kételkedés kíséri;

csalódottan állapítja meg, hogy a törökországi helyzet alakulása a júniusi választásokig és azt követően a jogállamiságra jellemző értékek és elvek tiszteletben tartásának fokozatos meggyengüléséhez vezetett, így most a nyugat-balkáni országok, illetve Törökország uniós csatlakozási kilátásai nem egyformák;

bízik benne, hogy az a megújult lendület, amelyet az Európai Bizottság új stratégiájának köszönhetően a Nyugat-Balkán (és közvetve Törökország) kaphat, újraindíthatja az egész folyamatot;

reméli, hogy az európai területi együttműködésre vonatkozó, az Európai Bizottság által a kohézió (Interreg) és a bővítés (IPA III) témájában az utóbbi időben tett jogalkotási javaslatok ösztönözhetik a tagállamok, a tagjelölt államok és a potenciális tagjelölt államok regionális és helyi önkormányzatainak szoros együttműködését;

megismétli, hogy az Unióhoz csatlakozni kívánó tagállamok alkalmasságának alapvető paramétere – most és a jövőben is – a koppenhágai kritériumok legtágabb értelemben történő tiszteletben tartása kell, hogy legyen;

10.

kijelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködik a többi uniós intézménnyel a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok csatlakozási folyamata előkészítésének és csatlakozásának támogatása érdekében;

11.

bízik abban, hogy a 2018. március 27-én Strasbourgban a Régiók Bizottsága és az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által aláírt, újraértelmezett együttműködési szerződés megerősíti a két intézmény közötti együttműködést, továbbá hozzájárul a szinergiák növeléséhez és az átfedések elkerüléséhez;

12.

megjegyzi, hogy a közigazgatási szinten nyújtható segítség leghatékonyabb formái közül kiemelkednek az egyenlő felek közötti cserére irányuló kezdeményezések; megjegyzi továbbá, hogy a tagállamok számos regionális és helyi önkormányzata rendelkezik olyan kompetenciákkal az uniós vívmányok alkalmazása területén, amelyeket hasznos módon meg lehetne osztani a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok megfelelő szerveivel;

13.

felhívja a figyelmet arra, hogy az Unióhoz csatlakozni kívánó országokban a társadalom egészének aktívan részt kell vennie egy mélyreható értékreformban, és hogy e folyamatban a helyi és regionális önkormányzatok szerepe alapvető fontosságú, hiszen a polgárok mindennapjaiban hivatkozási pontként szolgálnak;

14.

megismétli, hogy csak a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő helyi és regionális önkormányzatok tudják hatékonyan kommunikálni az EU-hoz való csatlakozás előnyeit, és tájékoztatni az embereket azokra a juttatásokról és ellátásokról, amelyeket az EU az összes európai polgár számára rendelkezésre bocsát, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat is beleértve;

15.

ezért sajnálattal állapítja meg, hogy a bővítési csomag összefoglaló dokumentumában nincs egyértelmű utalás a helyi és regionális önkormányzatok helyzetére, a dokumentum csak mellékesen említi meg, hogy biztosítani kell a központi és a helyi kormányzási szintek megfelelő egyensúlyának elérését;

Remények, javaslatok és ajánlások

16.

reméli, hogy a Nyugat-Balkánon a kormányok újra elindítják az EU-hoz való közeledés folyamatát, és képesek érzékelni azokat a pozitív jeleket, amelyek reális időtartamon belül bekövetkező fontos előrelépésekre utalnak; reméli emellett, hogy a régió polgárai határozottan kiállnak a nacionalizmus, a radikalizálódás és az identitásbeli elzárkózás elutasítása mellett, ehelyett pedig az európai eszmét támogatják;

17.

reméli, hogy Törökország maga mögött hagyja a szükséghelyzeti logikát, és ismét az Unió felé vezető úton halad tovább, felszámolva azokat az intézkedéseket, amelyek a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartását fenyegették, valamint helyreállítva a demokrácia hatalmi ágainak egyensúlyát központi, regionális és helyi szinten egyaránt;

18.

felszólítja az összes tagjelölt és potenciális tagjelölt országot, hogy határozottan haladjanak előre a közigazgatási reform útján, és tartsanak ki az életszerű, ugyanakkor ambiciózus decentralizálási célkitűzések mellett, megfelelő költségvetést rendelve a regionális és helyi önkormányzatokhoz;

19.

rámutat arra, hogy ösztönözni kell a gazdasági növekedést és a tagjelölt, valamint potenciális tagjelölt országokban élő polgárok életszínvonalának javítását, hogy a hatások helyi szinten is érezhetők legyenek;

20.

megjegyzi, hogy a migrációs áramlatok kezeléséhez szükség van az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel való együttműködésre; emlékeztet arra, hogy azoknak a segélyeknek, amelyeket az EU bocsátott a nyugat-balkáni országok és Törökország rendelkezésére az ilyen hullámok kezeléséhez, el kell jutniuk azokhoz a regionális és helyi önkormányzatokhoz is, amelyek napi szinten foglalkoznak a menekültek fogadásával és támogatásával;

21.

megjegyzi, hogy egyik tárgyalási fejezet sem foglalkozik a decentralizáció témájával, sem a közigazgatás és az irányítás reformjával; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fel ezeket a témákat minden olyan bilaterális találkozó napirendjére, amelyek az uniós vívmányok olyan fejezeteivel foglalkoznak, amelyek szempontjából a közigazgatási decentralizáció releváns lehet, és hogy érje el a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országoknál, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat vonják be a csatlakozást előkészítő folyamatba;

22.

kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ad hoc operatív intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a TAIEX program, továbbá az ikerintézményi program felhasználását a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok közötti együttműködés során;

23.

kéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg a korábbi bővítések alkalmával használt helyi közigazgatást támogató eszköz és a regionális képzési program visszaállítását;

24.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság tesztelje a SIGMA programot a tagjelölt országok helyi és regionális önkormányzatainál, és ilyen módon határozza meg a helyi kormányzásnak az uniós vívmányok alkalmazására irányuló reformjával kapcsolatos modelljeit;

25.

kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson kezdeményezéseket a kultúra és a sport területén, amelyek – különösen az etnikailag vegyes területeken – lehetővé teszik az egész helyi lakosság és főként a fiatalok bevonását, ezáltal pedig elősegítik az integrációt és az identitások kölcsönös elismerését;

26.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy a nyugat-balkáni tagjelölt és potenciális tagjelölt országok közszereplői miként viszonyulnak a nemek közötti egyenlőség kérdéséhez, illetve az etnikai és nyelvi kisebbségek, valamint az LMBI+ közösség jogainak tiszteletben tartásához. Az Európai Unió a tolerancia zászlóshajója a világban, és minden jövőbeli csatlakozás részét kell hogy képezze az, hogy a szabadság és az egyenlőség védelmében komoly politikai támogatást biztosítsanak az emberek tiszteletben tartásával kapcsolatos demokratikus értékekhez;

27.

kéri az Európai Bizottságot, hogy kapcsolódjon be a párbeszédbe és indítson közös kezdeményezéseket – például a berlini folyamat szellemiségében – olyan szervezetekkel, amelyek ismerik a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok regionális és helyi önkormányzatainak valós helyzetét, és amelyek már tesztelték az önkormányzatokkal az együttműködés különböző formáit – ilyen szervezet mindenekelőtt a NALAS (a délnyugat-európai helyi közösségek egyesületeinek hálózata), az ALDA (Európai Szövetség a Helyi Demokráciáért), a CEI (Közép-európai Kezdeményezés) és az RCC (a Regionális Együttműködés Tanácsa);

28.

végül emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy a csatlakozási folyamat fejleményeiről szóló következő jelentéseiben mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi és regionális önkormányzatok helyzetének elemzésére, és ki kell értékelni az előrehaladást és a hiányosságokat a közigazgatási reform terén, ahogyan az a központi hatóságok esetében történt;

Részletes megjegyzések a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal kapcsolatban

Montenegró

29.

üdvözli a Montenegró által az euro-atlanti folyamat során elért jelentős eredményeket;

30.

megjegyzi, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítéséhez, amelyek célja, hogy az összes politikai erő újra teljeskörűen képviselve legyen a parlamentben;

31.

aggodalmát fejezi ki a szólásszabadság helyzetével kapcsolatban, különösen ami az újságírókkal szembeni megfélemlítés és erőszak számos előfordulását illeti;

32.

üdvözli, hogy új intézkedéseket fogadtak el, amelyek célja, hogy érdemalapú toborzási kritériumokat vezessenek be a központi és a periférikus közigazgatásban, és üdvözli azt a tényt, hogy szinte az összes önkormányzat etikai kódexet fogadott el a tisztviselőkre és a megválasztott helyi képviselőkre vonatkozóan;

33.

felszólít annak ellenőrzésére, hogy milyen hatást váltott ki helyi szinten a területrendezésről és a magánépítkezésekről szóló új törvény, amely módosítja a hatáskör átruházását a földhasználat szabályozása tekintetében;

Szerbia

34.

örömének ad hangot amiatt, hogy Montenegróhoz hasonlóan az Európai Bizottság Szerbia számára is a 2025-ös évet jelölte meg az EU-hoz való csatlakozás lehetséges, jóllehet ambiciózus dátumaként;

35.

hangsúlyozza, hogy ennek a célkitűzésnek az elérése rendkívüli elkötelezettséget és erőfeszítéseket tesz szükségessé, különösen ami a jogállamiság megerősítését és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálását illeti;

36.

üdvözli, hogy az ország történetében először nőt neveztek ki a kormány élére, megjegyzi azonban, hogy a parlament még nem fogadta el a nemek közötti egyenlőségről szóló törvényt, és hogy még komoly erőfeszítések szükségesek a romák, az LMBTI személyek, a fogyatékkal élők és a szociálisan kiszolgáltatott csoportok helyzetének javítása érdekében;

37.

elismeri Szerbia elkötelezettségét a területén áthaladó migrációs hullámok kezelését illetően;

38.

hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni küzdelem továbbra is az ország egyik legfontosabb feladata, valamint hogy a lehető leghamarabb el kell fogadni a korrupcióellenes ügynökségről szóló új törvényt, azonban a regionális és helyi önkormányzatok szintjén is figyelmet kell fordítani a korrupció megelőzésére;

39.

aggodalommal tapasztalja, hogy a regionális és helyi önkormányzatok közigazgatási kapacitásai hiányt szenvednek, és hogy az e szervek rendelkezésére bocsátott emberi és pénzügyi erőforrások nem mindig elégségesek a feladatok végrehajtásához; ezzel szemben üdvözli, hogy 2017 végén elfogadták a regionális és helyi önkormányzatok dolgozóinak bérezéséről szóló törvényt;

40.

sürgeti Szerbiát, hogy hajtsa végre a Vajdaság Autonóm Tartomány finanszírozására vonatkozó alkotmányos követelményeket, és ennek érdekében a lehető leghamarabb fogadja el a vonatkozó jogalkotási rendelkezéseket; ezenkívül sürgeti a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a megválasztott helyi képviselők autonómiáját, politikai hovatartozásuktól függetlenül;

41.

emlékeztet arra, hogy a nem kormányzati szervezetek helyi szinten is fontos szerepet tölthetnek be, és reméli, hogy hamar sor kerül az állami finanszírozáshoz való hozzáférés hatékonyságát és átláthatóságát biztosító kritériumok meghatározására; reméli, hogy mindig garantálni fogják a szólásszabadságot és hogy az újságírókat érő fenyegetéseket és megfélemlítéseket a hatóságok azonnal elítélik és fellépnek azok ellen;

Törökország

42.

elismeri, hogy Törökország az EU fontos partnere, sajnálattal állapítja meg azonban, hogy a személyes szabadságok súlyos korlátozásai, több tízezer ember őrizetbe vétele és letartóztatása, valamint a köztisztviselők tömeges elbocsátása ellentétes azokkal az értékekkel és elvekkel, amelyekre az EU épül, mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartájával;

43.

emlékeztet arra, hogy a Velencei Bizottság kedvezőtlenül ítélte meg a nemrég hatályba lépett, elnöki rendszer bevezetésére irányuló alkotmánymódosításokat, különösen ami a hatalmi ágak szétválasztását illeti; emlékeztet továbbá arra, hogy minden tagjelölt országtól elvárt, hogy tiszteletben tartsa a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok legmagasabb szintű normáit, valamint biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését;

44.

komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy erőszakkal eltávolítottak és néhány esetben le is tartóztattak több mint száz demokratikusan megválasztott polgármestert, akiknek a helyébe önhatalmúlag a kormány által kinevezett megbízható személyeket ültettek, valamint amiatt, hogy számos más város polgármesterére nyomást gyakoroltak, hogy mondjanak le tisztségükről;

45.

reméli, hogy a 2019 márciusában tartandó helyi választásokat a demokratikus elvek teljes tiszteletben tartását garantálva szervezik meg, és hogy a választások lehetőséget adnak a helyi szervek demokratikus képviseletének helyreállítására is;

46.

elismeri Törökország erőfeszítéseit a területén jelen lévő menekültek támogatása érdekében, és hangsúlyozza az EU pénzügyi kötelezettségvállalását, amelynek célja, hogy könnyítsen azon a terhen, amelyet ezek az erőfeszítések jelentenek; reméli, hogy az EU által rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközök megfelelő részét azok a regionális és helyi önkormányzatok kapják meg, amelyek közvetlenül érintettek a menekültkérdés kezelésében;

47.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Törökország továbbra sem tesz eleget az EU-val való társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve rendelkezéseinek, és nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot; Ciprus ügyének igazságos, átfogó és működőképes rendezését szorgalmazza az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai és az uniós vívmányok alapján, és felkéri Törökországot, hogy kötelezze el magát a helyzet ilyen rendezése mellett és járuljon ahhoz hozzá; üdvözli a kölcsönösen elfogadható megoldás irányába tett előrelépéseket, valamint az ENSZ által a tárgyalások újraindítása érdekében tett erőfeszítéseket;

48.

felszólítja Törökországot, hogy egyértelműen kötelezze el magát arra, hogy jószomszédi kapcsolatokat alakít ki valamennyi szomszédjával; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az összes tagállam ahhoz való jogát, hogy bilaterális megállapodásokat kössenek, valamint természeti erőforrásokat tárjanak fel és aknázzanak ki az uniós vívmányoknak és a nemzetközi jognak megfelelően; hangsúlyozza továbbá, hogy minden tagállam szuverenitását és szuverén jogait tiszteletben kell tartani, kizárólagos gazdasági övezetükben, parti tengereiken és légterükben egyaránt;

49.

felszólítja Törökországot, hogy kezdje meg fegyveres erőinek kivonását Ciprusról, és adja át az ENSZ-nek Famagusta lezárt körzetét az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1984. évi 550. számú határozatának megfelelően; hangsúlyozza, hogy az ilyen bizalomépítő intézkedések révén megnyílhatna az út a béke, valamint a mindkét közösség javát szolgáló gazdasági, társadalmi és regionális növekedés számára; megjegyzi, hogy a helyi közösségek civil társadalma közötti párbeszéd előmozdíthatja a megállapodást;

50.

emlékeztet arra, hogy Törökország 1999 óta tagjelölt ország, és hogy a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek el; megjegyzi, hogy az utóbbi években az EU-hoz való közeledés folyamata vesztett a dinamizmusából, és hogy a jogállamiság és az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartása terén súlyos visszalépés történt; úgy véli, hogy most Törökországnak kell megfontolnia, hogy tovább akar-e haladni az 1987-ben, a csatlakozási kérelem benyújtásával megkezdett úton, és ha igen, hogyan;

Albánia

51.

üdvözli a 2018. júniusi tanácsi következtetéseket és sürgeti Albániát, hogy fokozza erőfeszítéseit, hogy így biztosítsa a Tanács pozitív döntését a csatlakozási tárgyalások 2019 júniusában való megkezdéséről;

52.

megismétli, hogy az országnak továbbra is erősítenie kell a jogállamiságot, különösen a prioritást jelentő öt területen (közigazgatási reform, igazságszolgáltatás, korrupció elleni harc, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az emberi jogok érvényesítése és tiszteletben tartása a kisebbségekhez tartozó személyek esetében és a tulajdonhoz való jog vonatkozásában is);

53.

elismerését fejezi ki a bírák és az ügyészségek felülvizsgálati folyamatával kapcsolatban, amelynek már vannak kézzel fogható eredményei;

54.

elismeri, hogy a többségi és az ellenzéki politikai erők képesnek bizonyultak a 2017-es választások rendezett lebonyolításának biztosítására; felhívja azonban a figyelmet az EBESZ által feltárt hiányosságokra; reméli, hogy a 2019-es közhatósági választásokig el fogják végezni a választási törvény megfelelő módosítását;

55.

nagyra értékeli a regionális és helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás reformja terén tett erőfeszítéseket, elítéli azonban, hogy az említett önkormányzatok gyakran még mindig nem érdemalapú kiválasztási módszereket alkalmaznak, és hogy általánosságban véve helyi szinten a közszolgálatról szóló törvényt nem alkalmazzák megfelelően;

56.

az alapvető jogokat illetően elítéli, hogy késik az új ombudsman fő munkatársainak kinevezése, miközben továbbra is van példa a vérbosszúhoz és a szokásjoghoz kapcsolódó magatartásra, és elfogadhatatlanul gyakori a családon belüli erőszak;

57.

bízik benne, hogy az ország tovább halad a reformok útján a prioritást jelentő területeken, és hogy a lehető legnagyobb elkötelezettséggel oldja meg a jövőbeli kihívásokat, kezdve az uniós vívmányok elemző vizsgálatával (átvilágítás);

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság:

58.

üdvözli a 2018. júniusi tanácsi következtetéseket és sürgeti Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, hogy folytassa erőfeszítéseit, hogy így biztosítsa a Tanács pozitív döntését a csatlakozási tárgyalások 2019 júniusában való megkezdéséről;

59.

üdvözli a pržinói megállapodást és a 2016 végi választásokat követően megalakult új kormány politikai bátorságát, amely lehetővé tette, hogy kompromisszumra jussanak Görögországgal az ország hivatalos elnevezését illetően; reméli, hogy az alkotmányreformhoz szükséges folyamat rövid időn belül lezárul;

60.

hasonlóképpen üdvözli, hogy a régió más országaival, mindenekelőtt Bulgáriával szemben is a párbeszédre való nyitottság szellemisége jellemző;

61.

üdvözli, hogy 2017 októberében megtartották a közhatósági választásokat, és hogy a konzultációk általánosságban véve rendezetten zajlottak le;

62.

emlékeztet arra, hogy a 2001-es ohridi keretmegállapodás decentralizációs folyamatot írt elő, amely azonban a rákövetkező években nem valósult meg teljes mértékben; üdvözli ezért azt a döntést, amely növeli a regionális és helyi önkormányzatok költségvetését a polgároknak nyújtott szolgáltatások javítása érdekében;

63.

megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a nemzetiségek közötti viszonyok kevésbé feszültek, mint nemrég voltak, teljes mértékben végre kell hajtani mindazt, amit ebben a témában az ohridi keretmegállapodás előír;

64.

bízik benne, hogy az ország tovább halad az EU-hoz való csatlakozást célzó reformok útján, és hogy a lehető legnagyobb elkötelezettséggel oldja meg a jövőbeli kihívásokat, kezdve az uniós vívmányok elemző vizsgálatával (átvilágítás);

Bosznia-Hercegovina

65.

üdvözli, hogy az ország 2018 februárjában végre benyújtotta az Európai Bizottságnak a „kérdőívre” adott válaszait;

66.

megjegyzi ugyanakkor, hogy összességében nem tapasztalható jelentős előrelépés azoknak a reformoknak a megvalósítása terén, amelyekre az ország fejlődésének és uniós kilátásainak elindításához szükség van;

67.

sajnálattal és aggodalommal látja, hogy a politikai vezetők nem voltak képesek egyetértésre jutni egy új választási törvénnyel kapcsolatban az országos választások előtt, illetve hogy Mostar településének régóta megoldatlan ügye továbbra is holtponton áll;

68.

emlékeztet arra, hogy tisztázni kell a hatáskörök megoszlását az intézmények, közigazgatási körzetek és önkormányzatok között a konfliktushelyzetek elkerülése és az együttműködés elősegítése érdekében;

69.

elismeri az ország erőfeszítéseit a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem terén, és felszólít ennek kitartó folytatására; jelzi, hogy fontos bevonni a helyi hatóságokat a helyzet felügyeletébe, valamint a radikalizálódott egykori harcosok visszaintegrálásának megkönnyítésébe;

Koszovó

70.

megállapítja, hogy a belső és külső eredetű nehézségek ellenére a Szerbiával az EU segítségével folytatott párbeszéd technikai-politikai szinten folytatódik, hangsúlyozza azonban, hogy magabiztosabb és határozottabb kötelezettségvállalásra van szükség;

71.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek tekintette a vízumliberalizáció összes feltételét;

72.

üdvözli, hogy szabályos módon tartották meg a 2017 végi közhatósági választásokat, és hogy Koszovó teljes területén több mint kétszáz polgármestert neveztek ki;

73.

megjegyzi, hogy a politikai erők közötti viszonyok időnként elfogadhatatlan formában és hangnemben nyilvánultak meg, ezért felszólítja az összes felet, hogy védjék meg a demokratikus intézmények presztízsét, és garantálják azok működését;

74.

sürgeti a hatóságokat, hogy lépjenek fel tevékenyen a stabilizációs és társulási megállapodás konkrét végrehajtása érdekében, amely a polgárok javát és az Unióhoz való közeledési folyamatot szolgálja.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(*1) Ez a megnevezés nem érinti a Koszovó jogállásával kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/99 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/14

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Adózás a digitális gazdaságban

(2019/C 86/03)

Előadó:

Jean-Luc VANRAES (BE/ALDE), Uccle/Ukkel képviselő-testületének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat tanácsi irányelvre a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról

COM(2018) 147 final

Javaslat tanácsi irányelvre az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről

COM(2018) 148 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat tanácsi irányelvre az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről

1. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A dszát csak a bizonyos digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre indokolt alkalmazni. Azok a digitális szolgáltatások tartoznak ide , amelyek nagy részben a felhasználó általi értékteremtéstől függenek, valamint a nyereség adóztatásának helye és a felhasználók tartózkodási helye közötti eltérés problematikája jellemzően súlyosabb. Az adót a felhasználói input feldolgozásából származó bevételekre, nem pedig magára a felhasználói részvételre kell kivetni.

A dszát csak azon digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre indokolt alkalmazni, amelyek nagy részben a felhasználó általi értékteremtéstől, felhasználói adatok bevételt eredményező továbbításától, valamint a tevékenységek és szolgáltatások távoli, fizikai jelenlét nélküli folytatására, illetve nyújtására való képességtől függenek. Ezekben az esetekben a nyereség adóztatásának helye és a felhasználók tartózkodási helye közötti eltérés problematikája jellemzően súlyosabb.

Indokolás

A dsza alkalmazási körének a felhasználói input feldolgozására való leszűkítése jogilag megkérdőjelezhető.

2. módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az adó hatálya alá az alábbi szolgáltatások nyújtásából származó bevételeknek kell tartozniuk: i. digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára; ii. olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása – más kifejezéssel „közvetítési szolgáltatások” –, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását; valamint iii. a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok továbbítása. Amennyiben az említett szolgáltatások nyújtásából nem származik bevétel, nem keletkezik dsza-fizetési kötelezettség sem. Az említett szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok nem közvetlenül az ilyen szolgáltatásokból származó bevételei szintén kívül esnek az adó hatályán.

Az adó hatálya alá az alábbi szolgáltatások nyújtásából származó bevételeknek kell tartozniuk: i. digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára; ii. olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása – más kifejezéssel „közvetítési szolgáltatások” –, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását; valamint iii. a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok bevételt eredményező továbbítása. Amennyiben az említett szolgáltatások nyújtásából nem származik bevétel, nem keletkezik dsza-fizetési kötelezettség sem. Az említett szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok nem közvetlenül az ilyen szolgáltatásokból származó bevételei szintén kívül esnek az adó hatályán.

Indokolás

A dsza alkalmazási körének a felhasználói input feldolgozására való leszűkítése jogilag megkérdőjelezhető.

3. módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Adóköteles bevételek

(1) A következő szolgáltatások valamelyikének az adóalany általi nyújtásából származó bevételek ezen irányelv alkalmazásában „adóköteles bevételeknek” minősülnek:

a)	digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára;

a)	digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára;

olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását;

c)	a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok továbbítása.

c)	a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok bevételt eredményező továbbítása;

Indokolás

Magától értetődik.

4. módosítás

10. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
10. cikk	10. cikk
Azonosítás	Azonosítás
[…]	[…]
(2) Az értesítést elektronikus úton, legkésőbb az azon adómegállapítási időszak végét követő 10 munkanapon belül kell benyújtani, amelynek során az adóalany ezen irányelv értelmében első alkalommal dsza-köteles (a továbbiakban: „első adófizetési időszak”).	(2) Az értesítést elektronikus úton, az azon adómegállapítási időszak végét követő hónap utolsó napja előtt kell benyújtani, amelynek során az adóalany ezen irányelv értelmében első alkalommal dsza-köteles (a továbbiakban: „első adófizetési időszak”).

Indokolás

A 10 munkanapos határidő túlságosan rövid.

5. módosítás

11. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
11. cikk	11. cikk
Azonosító szám	Azonosító szám
(1) Az azonosítót kiadó tagállam a dsza céljából egyedi azonosító számmal látja el az adóalanyokat, és arról a 10. cikk szerinti értesítés kézhezvételétől számított 10 m unkanapon belül elektronikus úton értesíti az adóalanyt.	(1) Az azonosítót kiadó tagállam a dsza céljából egyedi azonosító számmal látja el az adóalanyokat, és arról a 10. cikk szerinti értesítés kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül elektronikus úton értesíti az adóalanyt.

Indokolás

A tagállamok, sőt régiók eltérő munkaszüneti napjai miatt helyesebb, ha munkanapok helyett „naptári napot” említünk. Ugyanez vonatkozik a 12. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikkben, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében írtakra.

6. módosítás

12. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
12. cikk	12. cikk
Az azonosítási nyilvántartásból való törlés	Az azonosítási nyilvántartásból való törlés
[…]	[…]
(2) Az azonosítót kiadó tagállam az (1) bekezdésben említett információk bejelentése szerinti adómegállapítási időszakot követő 60 m unkanap elteltével törli az adóalanyt az azonosítási nyilvántartásból .	(2) Az azonosítót kiadó tagállam az (1) bekezdésben említett információk bejelentése szerinti adómegállapítási időszakot követő 60 naptári nap elteltével érvényteleníti az adóalanyra vonatkozó bejegyzést az azonosítási nyilvántartásban .

Indokolás

Adószámlákat 60 munkanap elteltével sem szabad törölni az elévülési időre, illetve a bizonyítékok megőrzésére való tekintettel. A munkanapokkal kapcsolatban lásd az előző indokolást.

7. módosítás

26. cikk – (2) bekezdés – a) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Ezt az irányelvet hatályon kívül helyezik, amint a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvet elfogadják, illetve amint az az ezen irányelv átültetésének időpontjától hatályba lép.

Indokolás

A digitális szolgáltatási adó rendszerét ideiglenes intézkedésnek szánják, nem állandósulhat. Amennyiben a jelentős digitális jelenlétre vonatkozó irányelv anélkül lép hatályba, hogy a digitális szolgáltatási adót hatályon kívül helyeznék, fennáll a vállalkozások kettős adóztatásának veszélye.

Javaslat tanácsi irányelvre a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról

8. módosítás

4. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4. cikk

Jelentős digitális jelenlét

[…]

(3) Valamely tagállamban egy adott adómegállapítási időszakban akkor áll fenn „jelentős digitális jelenlét”, ha a szóban forgó időszak alatt végzett üzleti tevékenység teljes egészében vagy részben digitális szolgáltatások digitális interfészen keresztüli nyújtásából áll, és az említett szolgáltatásoknak a szóban forgó üzleti tevékenységet folytató jogalany általi nyújtása tekintetében – beleértve együttesen az ilyen szolgáltatások digitális interfészen keresztül történő, az adott jogalany összes kapcsolt vállalkozása általi nyújtását is – egy vagy több teljesül az alábbi feltételek közül:

(3) Valamely tagállamban egy adott adómegállapítási időszakban akkor áll fenn „jelentős digitális jelenlét”, ha a szóban forgó időszak alatt végzett üzleti tevékenység teljes egészében vagy részben digitális szolgáltatások digitális interfészen keresztüli nyújtásából áll, és az említett szolgáltatásoknak a szóban forgó üzleti tevékenységet folytató jogalany általi nyújtása tekintetében – beleértve együttesen az ilyen szolgáltatások digitális interfészen keresztül történő, az adott jogalany összes kapcsolt vállalkozása általi nyújtását is – legalább kettő teljesül az alábbi feltételek közül:

a)	az adott adómegállapítási időszakban elért és az adott tagállamban tartózkodó felhasználóknak nyújtott, szóban forgó digitális szolgáltatásokból származó összbevétel aránya az adott adómegállapítási időszakban meghaladja a 7 000 000 EUR összeget;

a)	az adott adómegállapítási időszakban elért és az adott tagállamban tartózkodó felhasználóknak nyújtott, szóban forgó digitális szolgáltatásokból származó összbevétel aránya az adott adómegállapítási időszakban meghaladja a 10 000 000 EUR összeget;

b)	az egy vagy több ilyen digitális szolgáltatást igénybe vevő felhasználók száma az adott tagállamban és az adott adómegállapítási időszakban meghaladja a 100 000 -et;

b)	az egy vagy több ilyen digitális szolgáltatást igénybe vevő felhasználók száma az adott tagállamban és az adott adómegállapítási időszakban meghaladja a 100 000 -et;

c)	az ilyen digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozó és az adott tagállamban tartózkodó felhasználókkal az adott adómegállapítási időszakban megkötött üzleti szerződések száma meghaladja a 3 000 -et.

c)	az ilyen digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozó és az adott tagállamban tartózkodó felhasználókkal az adott adómegállapítási időszakban megkötött üzleti szerződések száma meghaladja a 3 000 -et.

[…]

Indokolás

Az állandó telephely létesítésére vonatkozó 7 millió eurós küszöböt, amely esetén az új szabályozás lenne alkalmazandó, meg kell emelni, mert egy ilyen alacsony küszöbérték a digitalizáció útját állhatja. Továbbá fennáll annak kockázata, hogy bizonyos ágazatokban, például a rendszerkarbantartás-szolgáltatóknál a 3 000 üzleti szerződés küszöbértékét könnyű túllépni. Helyénvaló tehát, ha olyankor beszélünk „jelentős digitális jelenlétről”, amikor legalább kettő teljesül a fenti feltételek közül.

9. módosítás

5. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
5. cikk	5. cikk
A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereségek	A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereségek
(1) A valamely tagállamban fennálló jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereség kizárólag az adott tagállam társasági adózási keretében adóköteles.	(1) A valamely tagállamban fennálló jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereség az adott tagállam társasági adózási keretében adóköteles.

Indokolás

A „kizárólag” szó törlendő, máskülönben a szöveg egy jóváírási rendszer alkalmazását sugallja. Így pedig azok a tagállamok, melyek a társasági adó terén beszámításos rendszert alkalmaznak, úgy vélhetik, hogy kénytelenek bevezetni egy jóváírási rendszert.

10. módosítás

II. MELLÉKLET

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 3. cikk 5. f) pontjában említett szolgáltatások jegyzéke

a)	webhely és weboldaltárhely szolgáltatása,

a)	webhely és weboldaltárhely szolgáltatása,

b)	programok automatizált, online és távolsági karbantartása,

b)	programok automatizált, online és távolsági karbantartása,

c)	távoli rendszerek üzemeltetése,

c)	távoli rendszerek üzemeltetése,

d)	online adattárolás, amely lehetővé teszi meghatározott adatok elektronikus úton történő tárolását és lehívását,

d)	online adattárolás, amely lehetővé teszi meghatározott adatok elektronikus úton történő tárolását és lehívását,

e)	igény szerinti lemezterület online szolgáltatása,

e)	igény szerinti lemezterület online szolgáltatása,

f)	online használt és letöltött szoftver (nevezetesen beszerzési/számviteli programok és vírusmentesítő szoftverek), valamint ezek frissítései,

f)	online használt és letöltött szoftver (nevezetesen beszerzési/számviteli programok és vírusmentesítő szoftverek), valamint ezek frissítései,

g)	hirdetés megjelenítését gátló szoftver (Bannerblocker),

g)	hirdetés megjelenítését gátló szoftver (Bannerblocker),

h)	meghajtók, így a számítógépet a perifériákkal, például nyomtatóval összekötő szoftver letöltése,

h)	meghajtók, így a számítógépet a perifériákkal, például nyomtatóval összekötő szoftver letöltése,

i)	szűrők online automatizált telepítése a webhelyeken,

i)	szűrők online automatizált telepítése a webhelyeken,

j)	tűzfalak online automatizált telepítése,

j)	tűzfalak online automatizált telepítése,

k)	asztaltémák elérhetősége, illetve letöltése,

k)	asztaltémák elérhetősége, illetve letöltése,

l)	fényképek, rajzolt képek vagy képernyőkímélők elérhetősége, illetve letöltése,

l)	fényképek, rajzolt képek vagy képernyőkímélők elérhetősége, illetve letöltése,

m)	könyvek digitalizált tartalma és más elektronikus kiadványok,

m)	webnaplók, valamint weboldalak látogatására vonatkozó statisztika,

n)	előfizetés online újságokra és folyóiratokra,

n)	online információk, amelyeket egy szoftver automatikusan alakít ki az ügyfél által bevitt konkrét, például jogi és pénzügyi adatokból (ideértve a folyamatosan, valós időben frissített részvénypiaci adatokat),

o)	webnaplók, valamint weboldalak látogatására vonatkozó statisztika,

o)	hirdetési felület biztosítása, beleértve a transzparensreklámokat egy webhelyen vagy weboldalon,

p)	online hírek, online közlekedési információk és időjárás-jelentés,

p)	keresőprogramok és internetcímtárak használata,

q)	online információk, amelyeket egy szoftver automatikusan alakít ki az ügyfél által bevitt konkrét, például jogi és pénzügyi adatokból (ideértve a folyamatosan, valós időben frissített részvénypiaci adatokat),

q)	zene elérése, illetve letöltése számítógépre és mobiltelefonra,

r)	hirdetési felület biztosítása, beleértve a transzparensreklámokat egy webhelyen vagy weboldalon,

r)	csengőhangok, részletek, csengetési minták vagy más hangok elérése, illetve letöltése,

s)	keresőprogramok és internetcímtárak használata,

s)	filmek elérése, illetve letöltése,

t)	zene elérése, illetve letöltése számítógépre és mobiltelefonra,

t)	játékok letöltése számítógépre, illetve mobiltelefonra,

u)	csengőhangok, részletek, csengetési minták vagy más hangok elérése, illetve letöltése,

u)	automatizált online játékok elérése, amelyek internetet vagy más hasonló elektronikus hálózatot igényelnek, és amelynek során a különböző játékosok földrajzilag távol vannak egymástól,

v)	filmek elérése, illetve letöltése,

automatizált távoktatás, amely internetet vagy más hasonló elektronikus hálózatot igényel, minimális – vagy semmilyen – emberi közreműködéssel, beleértve a virtuális osztálytermeket, kivéve amikor az internetet vagy hasonló elektronikus hálózatot a tanár és a tanuló közti egyszerű kommunikációs eszközként használják,

w)	játékok letöltése számítógépre, illetve mobiltelefonra,

w)	munkafüzetek, amelyeket a tanulók online töltenek ki, és amelyek osztályozása automatikusan, emberi közreműködés nélkül történik.

x)	automatizált online játékok elérése, amelyek internetet vagy más hasonló elektronikus hálózatot igényelnek, és amelynek során a különböző játékosok földrajzilag távol vannak egymástól,

z)	munkafüzetek, amelyeket a tanulók online töltenek ki, és amelyek osztályozása automatikusan, emberi közreműködés nélkül történik.

Indokolás

A könyvek digitalizált tartalmának és más elektronikus kiadványoknak az elérhetővé tétele nem különbözik alapvetően a papír alapú közléstől.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piacnak a benne rejlő potenciál kiaknázása érdekében egy olyan korszerű és stabil adózási keretre van szüksége, amely ösztönzi az innovációt, megakadályozza a piac széttöredezettségét és lehetővé teszi valamennyi szereplő számára, hogy méltányos és kiegyensúlyozott feltételek mellett a saját javára fordíthassa az új piaci dinamikát;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos vállalatok, különösen azok, amelyek elsősorban a digitális gazdaságban működnek, végső soron túlságosan kevés adót fizetnek. Fontos, hogy a társasági adó területén egyenlő versenyfeltételek legyenek, ahol minden szereplő arányos és méltányos hozzájárulást visel;

hangsúlyozza, hogy a hagyományos vállalatoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak komoly nehézséget okoz a tisztességtelen adóverseny. Közülük számos vállalkozásnak óriási nehézséget okoz, hogy ebben a hátrányos fiskális versenyhelyzetben is fennmaradjon;

megállapítja, hogy a jelenlegi adórendszereket nem a globalizáció, a mobilitás, a digitális technológia, az új vállalkozási modellek és az összetett vállalati struktúrák jellemezte mai gazdaságra szabták. A 20. században bevált elvek már nem állják meg a helyüket. A 21. század társadalmának új modellekre van szüksége. Nem hagyhatunk mindent a régiben;

örvendetesnek tartja, hogy az Európai Bizottság kezdeményezéseket tesz a digitális szolgáltatások adózásával kapcsolatban, valamint ösztönzi a témáról folyó nemzetközi párbeszédet, amikor egyértelműen meghatározza, hogy milyen változtatásokra van szükség a jelenlegi adózási rendszereken belül. A tagállamok vagy régiók széttartó kezdeményezései súlyosan megzavarhatják az egységes piac működését;

elismeri, hogy az adók ritkán népszerűek, az új adók pedig még kevésbé azok, de elengedhetetlenek a rendezett államháztartások érdekében. Az adóalap kiszélesítése, különösen amennyiben olyan digitális szolgáltatások megfelelő adóztatása révén történik, amelyek jelenleg alig vagy egyáltalán nem adókötelesek, hozzásegítheti az érintett kormányokat ahhoz, hogy méltányos nominális adókulcsokat alkalmazzanak a munkára és a gazdasági tevékenységekre, sőt adókedvezményeket nyújtsanak a kezdő vagy kis vállalkozások számára;

úgy véli, hogy a globalizáció előnyeinek jobb kihasználása érdekében végső soron globális megoldást kell találni – ehhez megfelelő globális kormányzás és globális szabályok szükségesek. Üdvözlésre méltó az Európai Bizottság, a tagállamok és az OECD szoros együttműködése, mely a mielőbbi nemzetközi megoldásra irányul;

örömmel fogadja az OECD szintjén elvégzett munkát, melyről 2018. március 16-án időközi jelentés is megjelent: „A digitalizációból eredő adókihívások – 2018. évi időközi jelentés”. Ebben a munkában 110 ország vett részt;

úgy véli, hogy az átfogó, OECD-szintű megoldásig, amely minden valószínűség szerint rövid időn belül sajnos sem jóváhagyásra, sem végrehajtásra nem kerül, az Európai Bizottság szintjén kell átmeneti megoldást találni. A javasolt határértékeknek nem szabad kedvezőtlen hatást gyakorolniuk a mikrovállalkozásokra vagy a kkv-kre;

10.

úgy véli, hogy nem lehet vita tárgya, hogy a juttatásért végzett szolgáltatásokat, legyenek akár digitálisak, akár nem, megfelelően kell megadóztatni. Fontos meghatározni a megfelelő bevételi határt, amelyen felül adóztatható a bevétel, hogy ne érje negatív hatás a mikrovállalkozásokat és a kkv-ket. További kulcsfontosságú tényező lesz annak megállapítása, hogy a digitális gazdaságban működő vállalkozások hol tesznek szert bevételre – ez pedig a következő kérdéseket veti fel: hogyan adóztatható meg az ilyen jövedelem a kettős adóztatás elkerülésével; hogyan előzhető meg az adóelkerülés; illetve hogyan oszthatóak el ezek a nemzetközileg beszedett adóbevételek úgy, hogy abból minden tagállam méltányosan részesüljön;

Digitális szolgáltatási adó

11.

kéri, hogy a digitális szolgáltatási adóval kapcsolatban a legnagyobb körültekintéssel állapítsák meg az adózás hatályát. A hatékonyságot szem előtt tartva a fogalommeghatározások nem képezhetik értelmezés tárgyát. Az egyszerű, átlátható és egyértelmű adórendszerek a leghatékonyabbak;

12.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság olyan digitális szolgáltatási adót javasol, melynek nem a vállalat nyeresége, hanem a bevétel az alapja, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a nem nyereséges vállalatoknak is adót kell fizetniük. Az RB felhívja a figyelmet arra, hogy ez a megközelítés eltér a társasági adózás nemzetközi rendszerétől, amely a nyereség adóztatásán alapul. Tény ugyanakkor, hogy a digitális vállalkozások körében számos üzleti modell alapoz a kezdeti veszteséges időszakra;

13.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egy ilyen megközelítésbeli váltás a nagyobb tagállamoknak kedvez, ahol a számos fogyasztóval rendelkező vállalatok levonhatják a veszteségüket a társaságiadó-alapból, míg a kisebb, exportáló tagállamok hátrányba kerülhetnek. Hangsúlyozza, hogy a digitális vállalkozási modellek adóztatásával kapcsolatos megoldásoknak igazságos és egyenlő gazdasági eredményhez kell vezetniük az EU minden gazdasága számára;

14.

sajnálatosnak tartja, hogy nincs olyan hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés vagy egyéb mechanizmus, amely biztosítaná, hogy visszavonják az ideiglenes intézkedést, amint hosszú távú megoldást találnak;

Jelentős digitális jelenlét

15.

rámutat, hogy a jelenlegi szabályok alapján az értékesítés helye szerinti ország nem részesül adóbevételben, amennyiben a digitális vállalkozás fizikailag nincsen jelen az országban. Üdvözlendő ezért, hogy az adóalap kiszámítása során a „jelentős digitális jelenlét” a kiindulópont;

16.

hangsúlyozza, hogy a világ jelenlegi társaságiadó-rendszerei az egyes érintett joghatóságokhoz rendelhető vállalati nyereség értékelésén alapulnak. Az adózás azon alapul, hogy hol állítják elő az értéket. Mivel nehéz megállapítani, hogy az értékláncban hol keletkezik a nyereség, egyetemes elveket kell találni arra, hogyan állapítsák meg az értékteremtés helyét;

17.

hangsúlyozza, hogy a társasági adó terén végbemenő egyéb fejlemények összhangban vannak a BEPS (adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás) terén már elért eredményekkel. A BEPS egyik elve, hogy a nyereséget az értékteremtés helyének megfelelően rendeljék hozzá az országokhoz;

18.

úgy véli, hogy az állandó telephely létesítésére vonatkozó 7 millió eurós küszöböt, amely esetén az új szabályozás lenne alkalmazandó, meg kell emelni, mert egy ilyen alacsony küszöbérték a digitalizáció útját állhatja;

Helyi és regionális vetület

19.

úgy véli, hogy bár a jelentős digitális jelenlétre kivetett társasági vagy digitális szolgáltatási adó nem érinti közvetlenül a helyi és regionális adókat, egy ilyen új adó kivetése hatással lehet a helyi és regionális kormányzatok adóbevételeire. Bizonyos tagállamokban ugyanis a helyi és regionális adókat a nemzeti adóalap alapján vetik ki, és/vagy a helyi és regionális kormányzatok részesednek a nemzeti szintű társasági adóbevételekből;

20.

sürgeti a tagállamokat, hogy a digitális szolgáltatási adóból származó bevételeket az országon belül ugyanolyan arányban osszák meg a helyi és regionális kormányzatokkal, mint ahogyan azt a társasági adóval teszik;

A digitális szolgáltatási adó hatása és más közelmúltban hozott intézkedések

21.

sajnálatosnak tartja, hogy a jelenlegi hatásvizsgálat nem elég átfogó. Az Európai Bizottság nem elemezte, hogy az ideiglenes intézkedés milyen hatást fog gyakorolni a beruházásokra, az induló innovatív vállalkozásokra, a munkahelyekre és a növekedésre. Az sem derül ki a hatásvizsgálatból, hogy milyen hatással lennének a javaslatok a kis- és középvállalkozásokra, valamint a helyi és regionális kormányzatokra, különösen a költségvetésükre;

22.

ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatot egészítse ki az ideiglenes intézkedés e területekre gyakorolt lehetséges hatásainak elemzésével. Elemezni kell a kisebb és nagyobb gazdaságok bevételeire gyakorolt hatást, valamint a BEPS különböző országokban történő végrehajtása mellett alkalmazott szabályokból és az USA adóreformjából eredő hatásokat is.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/24

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása

(2019/C 86/04)

Előadó:

Tilo GUNDLACK (DE/PES), Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományi közgyűlésének tagja

Referenciaszövegek:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása

COM(2018) 97 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

COM(2018) 353 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról

COM(2018) 354 final

Javaslat az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre a karbonszegénységi referenciamutatókról és a karboncsökkentési referenciamutatókról

COM(2018) 355 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

(COM(2018) 353 final)

1. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek uniós osztályozási rendszerének ezért támogatnia kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést. Az említett befektetések lehetővé tételét célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokon alapuló egységes jogi követelményekre van szükség annak meghatározásához, hogy mi minősül környezeti szempontból fenntartható befektetésnek. Az egységes jogi követelményeknek – tekintettel a befektetőktől és a vállalkozásoktól a fenntarthatósági kritériumok betartásával kapcsolatban elvárt kellő gondosságra – ki kell terjedniük a határokon átnyúló gazdasági tevékenységekre és ezek értékláncaira is, és törekedni kell arra, hogy beépüljenek a meglévő OECD-normákba (az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei).

Indokolás

A jövőben Unió-szerte alkalmazandó fenntarthatósági célértékeket ki lehetne terjeszteni a határokon átnyúló gazdasági tevékenységekre is, és OECD-normákká lehetne tenni. Így ezeket ki lehetne terjeszteni olyan offshore ügyletekre, amelyek nem tartoznak kifejezetten az uniós szabályozás hatálya alá.

2. módosítás

(35) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozására. A felülvizsgálat részeként azt is értékelni kell , hogy ki kell-e terjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy a társadalmi szempontú fenntarthatósági célkitűzéseket is érintse.

E rendelet alkalmazását rendszeresen felülvizsgálják annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozására. A 2021. december 31-ig elvégzendő első felülvizsgálat azt is értékeli , hogy milyen mértékben és mikor lehetne kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy azokat a célkitűzéseket is érintse , amelyek az EU új hosszú távú fejlesztési stratégiájának szerepét betölteni hivatott fenntartható fejlesztési célok szociális szempontjaival függnek össze .

Indokolás

A módosítás célja, hogy a szöveg összhangban legyen az európai bizottsági javaslat 17. cikkében szereplő, felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéssel.

3. módosítás

13. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, mégpedig a következőket: a kényszermunkával szembeni védelem joga, az egyesülés szabadsága, a munkavállalók szervezkedési joga, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazáshoz való joga, az esélyegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és munkavégzés tekintetében, illetve a gyermekmunkával szembeni védelem joga.

A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa a szociális jogok európai pillérében, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, mégpedig a következőket: a kényszermunkával szembeni védelem joga, az egyesülés szabadsága, a munkavállalók szervezkedési joga, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazáshoz való joga, az esélyegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és munkavégzés tekintetében, illetve a gyermekmunkával szembeni védelem joga.

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslatának (21) preambulumbekezdéséből következő módosítás.

4. módosítás

14. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A szakmai átvilágítási kritériumokra vonatkozó követelmények

(1) A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szakmai átvilágítási kritériumok:

a)	egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez;

a)	egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú fenntarthatósági szempontú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez;

b)	meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni;

b)	meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni;

c)	lehetnek minőségiek és/vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak;

c)	lehetnek minőségiek és/vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak;

d)	adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat;

d)	adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat;

e)	meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és figyelembe veszik adott esetben az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét;

e)	meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és figyelembe veszik adott esetben az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét;

f)	figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, mindenekelőtt az előállításuk, felhasználásuk és életciklusuk vizsgálata alapján;

f)	figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, mindenekelőtt az előállításuk, felhasználásuk és életciklusuk vizsgálata alapján;

g)	figyelembe veszik a gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét;

g)	figyelembe veszik a gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét;

figyelembe veszik a piaci likviditásra gyakorolt potenciális hatást, annak kockázatát, hogy a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés miatt bekövetkező értékvesztés eredményeként bizonyos eszközök meg nem térülővé válhatnak, illetve azt a kockázatot, hogy összeegyeztethetetlen ösztönzők jöhetnek létre;

h)	a versenytorzulás elkerülése érdekében egy ágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez – azonos elbánásban részesüljenek;

i)	a versenytorzulás elkerülése érdekében egy ágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez – azonos elbánásban részesüljenek;

i)	úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak.

j)	úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak.

Indokolás

i)	Az európai bizottsági javaslat nem részletezi, hogy milyen típusú hatásokat vizsgál.

ii)	A h) pontot törölni kell, mivel az ökológiai fenntarthatóság koncepciója nem vonatkozik a piaci likviditás fogalmára.

5. módosítás

15. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform

(1) A Bizottság létrehoz egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot, amelynek tagjai:

a)	a következő szervezetek képviselői:

a)	a következő szervezetek képviselői:

i.	az Európai Környezetvédelmi Ügynökség;

i.	az Európai Környezetvédelmi Ügynökség;

ii.	az európai felügyeleti hatóságok;

ii.	az európai felügyeleti hatóságok;

iii.	az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;

iii.	az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;

iv.	„az uniós fenntartható fejlesztési célok megvalósításával foglalkozó többszereplős platform”;

b)	a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők;

b)	a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők;

c)	személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik az e rendelet által érintett területeken bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek.

c)	személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik az e rendelet által érintett területeken bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek.

6. módosítás

17. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság 2021. december 31-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról. A jelentés értékeli a következőket:

a)	a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására;

a)	a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására;

b)	szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető;

b)	szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető;

c)	célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy az egyéb fenntarthatósági célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket is érintse;

c)	a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e létrehozni egy a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust;

d)	a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e létrehozni egy a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust.

d)	A Bizottság 2021. december 31-ig javaslatot terjeszt elő a rendelet hatókörének kiterjesztésére oly módon, hogy az a fenntartható fejlesztési célok szociális célkitűzéseit is érintse.

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról

(COM(2018) 354 final)

7. módosítás

Új preambulumbekezdés beillesztése az (1) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a befektetésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatba való beépítése a pénzügyi piacokon túlmutató előnyöket eredményezhet. Ezért alapvetően fontos, hogy a pénzügyi piaci szereplők megadják a befektetések összehasonlításához és a tájékozott befektetési döntésekhez szükséges információkat. A fenntarthatósági hatással és kockázatokkal kapcsolatos átvilágítási kötelezettségeknek való megfeleléshez, illetve a lakossági befektetők célravezető tájékoztatása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek is szükségük van arra, hogy a befektetést befogadó társaságok megbízható, összehasonlítható és harmonizált módon információkat tegyenek közzé. Ez a folyamat csak akkor lehet sikeres, ha jogilag egyeztetett fogalommeghatározások kerülnek alkalmazásra.

8. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet következetes alkalmazásának, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ebben a rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket a pénzügyi piaci szereplők egyértelműen és következetesen alkalmazzák, világosan és harmonizált módon meg kell határoznia a „fenntartható befektetés” és a „fenntarthatósági kockázatok” fogalmát , kerülve a szabályozási átfedéseket, amelyek nincsenek összhangban a minőségi jogalkotás és az arányosság elvével . A „fenntartható befektetés” meghatározása biztosítja a pénzügyi termékek és szolgáltatások alapvető összhangját, és arról is gondoskodik, hogy a befektetések nettó hatása a fenntarthatósági teljesítmény szempontjából pozitív legyen. A fenntarthatóság sokrétűsége miatt – gondolva itt a környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatóság jelentette három dimenzióra – az egyik dimenzióban jelentkező pozitív hatás nem feltétlenül jár pozitív hatással a másik dimenzióban is. Fontos azonban, hogy a harmonizált fenntarthatósági mutatók segítségével mért nettó fenntarthatósági teljesítmény mindig egyértelműen pozitív tartományban legyen. A „fenntarthatósági kockázatok” meghatározására a szabályozási eredmények összhangjának biztosítása érdekében van szükség, de egy olyan, kialakulóban lévő és dinamikus eszközt is jelent, amely integrálni képes a felmerülő kockázatokat. A meghatározás magában foglalja a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok figyelmen kívül hagyásának pénzügyi és nem pénzügyi hatásait. A fenntarthatósági teljesítményt harmonizált fenntarthatósági mutatók segítségével kell mérni, melyeket a Bizottságnak kell sürgősséggel és a meglévő európai és nemzetközi kezdeményezések felhasználásával kidolgoznia.

9. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

[…]

s)	„biztosítási tanácsadás”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott tanácsadás.

s)	„biztosítási tanácsadás”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott tanácsadás;

„fenntarthatósági kockázatok”: környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal és tényezőkkel kapcsolatos tényszerű vagy valószínűsíthetően bekövetkező pénzügyi vagy nem pénzügyi kockázatok, amennyiben azok egy adott befektetési megközelítés tekintetében tényszerűek; a „fenntarthatósági kockázatok” a következőket foglalják magukban:

valamely pénzügyi vagy nyugdíjtermék hozamának olyan gazdasági tevékenységnek való kitettségből eredő, rövid és/vagy hosszú távú kockázatai, amelyek káros környezeti vagy társadalmi hatással járhatnak, illetve helytelen vállalatirányítási gyakorlattal rendelkező, befektetést befogadó jogalanyoknak való kitettségből erednek;

ii)

valamely pénzügyi vagy nyugdíjtermék olyan gazdasági tevékenységekből eredő, rövid és/vagy hosszú távú kockázatai, amelyek negatív hatással járnak a természeti környezetre, a munkaerőre és a közösségekre vagy a befektetést befogadó jogalanyok irányítására nézve, ideértve többek között az (i) pontban említett pénzügyi kockázattal összefüggő eseteket;

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

véleménye szerint a fenntartható (1) finanszírozás hozzájárul ahhoz, hogy a befektetési döntések során a szociális megfontolások (pl. rossz munkakörülmények) és a vállalatvezetési szempontok (az úgynevezett irányítási tényezők) mellett figyelembe vegyék a környezeti megfontolásokat is (éghajlatváltozás, környezetrombolás, a biológiai sokféleség csökkenése és az erőforrások kimerülése);

megerősíti, hogy szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a fenntartható fejlődés előmozdításában, összhangban a 2030-ig tartó időszakra szóló, 2015-ben elfogadott ENSZ-menetrenddel, amely 17 célt határozott meg a fenntartható fejlődésre vonatkozóan (fenntartható fejlesztési célok);

úgy véli, hogy hasznos lenne olyan kombinált európai fejlődési mutatókat fontolóra venni, amelyek a fejlődéssel kapcsolatban elegendő számú, különböző szempontot, például a fenntarthatóságot is magukban foglalják. Ehhez kiindulópontot jelenthetne a regionális társadalmi fejlődési index (RSPI), amelyet az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága már minden európai régióra kidolgozott;

megerősíti azt a véleményét, hogy jelentős befektetésre van szükség az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés kihívásainak kezeléséhez, és hogy ezeket nem lehet kizárólag állami forrásokból fedezni (2);

tudatában van annak, hogy az éghajlatváltozás tovább súlyosbítja a bankok nem elégséges feltőkésítésének és a nem megfelelő pénzügyi stabilitásnak a problémáját azzal, hogy új fizikai és időbeli elhatárolási kockázatokat jelent a pénzügyi szektor számára;

ezért kifejezetten üdvözli az Európai Bizottságnak a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó, 2018. március 8-i cselekvési tervét, és osztja az abban megfogalmazott célokat, ahogy egyetért azzal is, hogy a pénzügyi szektort és a magánbefektetőket képessé kell tenni arra, hogy hozzájáruljanak az ambiciózus és közös éghajlati és fenntarthatósági célok teljesítéséhez;

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy annak vizsgálatakor, hogy az éghajlati és egyéb környezeti tényezőkkel kapcsolatos kockázatokat be lehet-e vonni az intézmények kockázatkezelési stratégiájába, valamint a tőkekövetelmény-rendelet és a tőkekövetelmény-irányelv részeként a bankok tőkekövetelményeinek potenciális kalibrálásába, ügyeljen arra, hogy az objektíven vizsgálandó kritériumokat figyelembe véve nem kellene-e enyhébb követelményeket támasztani a saját tőkével szemben, ha az ökológiai vagy társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos fenntarthatósági kockázatok ugyan csekélyek, a gazdasági kockázat viszont magas;

felszólítja az Európai Bizottságot annak pontosítására, hogy a cselekvési terv részben egymással ütköző céljai hogyan hozhatók összhangba a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett; rámutat arra, hogy a fenntartható finanszírozás előmozdítása nem történhet a pénzügyi piac stabilitásának terhére;

úgy véli, hogy ezt a cselekvési tervet, illetve annak végrehajtását az ENSZ 2030-ig tekintő, 2015-ben meghatározott fenntartható fejlesztési céljaival, valamint a célok követésére vonatkozóan kifejezett uniós szándékkal összefüggésben kell szemlélni;

10.

rámutat arra, hogy az RB ezzel összefüggésben aktívan részt vesz abban a magas szintű többszereplős platformban, amely tanácsokkal látja el és támogatja az Európai Bizottságot a fenntarthatósági célok lehető legjobb végrehajtásával kapcsolatban; felhívja a figyelmet arra is, hogy a platform ajánlásai világossá teszik, mennyire fontos a fenntarthatósági célok elérése szempontjából a megfelelő források mobilizálása, továbbá hogy az ajánlások erre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaznak meg;

11.

aggodalmának ad hangot az éghajlatváltozás Unión belüli és világszerte tapasztalható hatásai miatt, és emlékeztet arra, hogy gyakran elsősorban a helyi és regionális önkormányzatokra hárul a felelősség, ha az egyre szélsőségesebb természeti jelenségek által okozott károk enyhítéséről és az alkalmazkodást szolgáló intézkedésekbe történő beruházásokról van szó (3);

12.

hangsúlyozza, hogy az időjárással összefüggő természeti katasztrófák következményei (4) közvetlenül érezhetők a helyi és regionális önkormányzatoknál, és a helyi és regionális önkormányzatok profitálnak is az uniós gazdaság versenyképességének hosszú távú biztosításából és az új, fenntarthatóbb beruházási és foglalkoztatási lehetőségekből;

13.

hangsúlyozza, hogy jórészt a helyi és regionális önkormányzatok felelnek a közlekedési, távközlési, energetikai, vízügyi és hulladékgazdálkodási infrastruktúrákra irányuló beruházásokért, amelyek szélesebb értelemben véve fontos szerepet töltenek be a fenntartható fejlődés előmozdításában. Erre való tekintettel az RB hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak az éghajlattal összefüggő, egyre gyakoribb nemkívánatos természeti eseményekkel szembeni reziliencia kialakításában;

14.

támogatja az Európai Bizottság megközelítését, hogy az európai beruházási terv részeként kialakítja a fenntartható projektek technikai és pénzügyi támogatását az Európai Stratégiai Beruházási Alapon (ESBA) és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformon, a beruházástámogatás uniós portálján keresztül, amelynek megerősített környezeti és szociális tanácsadási kapacitásaiból a regionális és helyi szint is hasznot húz; üdvözli azt is, hogy ezzel párhuzamosan az EU külső beruházási tervének keretében az Európai Fenntartható Fejlődési Alapon (EFFA) keresztül a partnerországokban is támogatják a fenntartható befektetéseket, kezdve Afrikával és az Unió szomszédos országaival, aminek köszönhetően támogatáshoz jut például a fenntartható mezőgazdaság, a konnektivitás, valamint a tisztességes munkahelyek létrehozása;

15.

felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós polgárok életszínvonala és képzettsége, illetve a fenntartható finanszírozási rendszer szükségességével és lehetőségeivel kapcsolatos tudatosságuk összefügg azzal, hogy a fenntartható pénzügyi termékekbe történő saját befektetéseken keresztül lehetőségük van részt venni ebben a rendszerben. Mindenesetre jobb tájékoztatást kellene nyújtani ezen a téren, hogy javítsuk az európaiaknak a fenntartható fejlődés különböző szempontjaival kapcsolatos jelenlegi ismereteit;

16.

úgy véli, hogy a cselekvési terv végrehajtásának elő kellene mozdítania azt, hogy a gazdasági tevékenységek – lehetséges társadalmi következményeik figyelembevétele mellett – inkább a hosszú távú célokat tartsák szem előtt Európában és a világon mindenhol;

17.

ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy a továbbiakban is törekedjen a pénzügyi piacokra jellemző rövid távú gondolkodás visszaszorítására, és rámutat arra, hogy a rövid távú gondolkodás nyilvánvalóan és messzemenőleg negatívan hat mind a nagy, tőzsdén jegyzett vállalatok, mind pedig a kisebb vállalkozások irányítására és stratégiájára;

18.

helyesli, hogy az első három jogalkotási javaslat, amelyeket 2018. május 24-én tettek közzé – a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat, a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre irányuló javaslat és a karbonszegénységi referenciamutatókról és a karboncsökkentési referenciamutatókról szóló rendeletre irányuló javaslat –, valamint a fenntarthatósági szempontok célravezetőségi vizsgálatba történő beépítéséről kezdeményezett nyilvános konzultáció gyorsan mozgásba hozta ezt a cselekvési tervet;

19.

rámutat, hogy a kkv-knak és a családi vállalkozásoknak közvetlenebb a kapcsolatuk üzleti tevékenységük környezeti és társadalmi hatásával, így eleve másképp állnak hozzá a vállalkozás fenntarthatósági és irányítási aspektusaihoz. Megjegyzi azonban, hogy gyakran magasabb tőkeköltségekkel szembesülnek, és nehezebben férnek hozzá a pénzügyi piacokhoz;

20.

kéri az Európai Bizottságot, hogy mielőbb terjessze elő a cselekvési terv fennmaradó céljainak végrehajtására vonatkozó javaslatokat;

21.

sajnálja, hogy az Európai Bizottság a cselekvési tervében – amely szerint ilyen támogatást az új többéves pénzügyi keretben előirányzott egyetlen beruházási alap nyújthatna – nem követte a magas szintű szakértői csoport ajánlását egy „európai fenntartható infrastruktúra” létrehozásáról, amely eszköz minden tagállamban a fenntartható infrastrukturális projekteket támogatná és különösen a helyi és regionális önkormányzatok számára lenne hasznos;

22.

hangsúlyozza, hogy néhány helyi és regionális önkormányzat maga is fenntartható pénzügyi termékeket bocsát ki, például helyi vagy regionális zöld kötvényeket, valamint szociális vagy fenntarthatósági kötvényeket. Fontosnak tartja az ilyen kezdeményezések támogatását oly módon, hogy közös eljárásokat dolgozunk ki a kötvényekre vonatkozóan, illetve együttműködések – például közös garanciaszerződések és hasonlók – segítségével javítjuk a kibocsátók pénzügyi stabilitását;

23.

felhívja a figyelmet Baszkföld példájára, ahol nemrégiben egy „fenntarthatósági kötvényprogramot” (5) vezettek be, amelynek keretében a kötvényértékesítésből származó bevételeket fel lehet használni a megfizethető lakhatás, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a megújuló energiaforrásokat támogató projektek, a környezetszennyezés megakadályozása és sok egyéb fenntartható beruházás finanszírozására a programban meghatározott különböző területeken. További jó példának tekinthetők az északi állami zöldkötvény-kibocsátók. Ezek 2017-ben közös jelentéstételi keretet tettek közzé, amit a piac kedvezően fogadott (6)

24.

megerősíti, hogy támogatja egy széles körű pénzügyi tranzakciós adó bevezetését (7) az EU-ban; hangsúlyozza, hogy ez az adó – amennyiben szakszerűen alakítják ki – hozzájárulhatna a hosszú távú szemlélet kultúrájának előmozdításához a pénzügyi piacokon;

25.

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi tranzakciós adó egyéb előnyök mellett arra is lehetőséget kínálna, hogy a fenntartható befektetések felé terelje a tőkemozgásokat; ezt azáltal érnék el, hogy az uniós keret a leginkább fenntartható pénzbefektetésekre irányuló tranzakciókat a fenntartható befektetések elősegítése érdekében mentesítené a tranzakciós adó alól, illetve alacsonyabb adót vetne ki rájuk;

26.

üdvözli, hogy az új többéves pénzügyi keretben az Európai Bizottság InvestEU programra irányuló, 2018. június 6-i javaslata is azt tűzi ki célul, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási rendszer kiépítéséhez az EUban, és előmozdítsa a magántőke átirányítását a fenntartható pénzbefektetések felé, amennyiben az InvestEU programra javasolt költségvetési garancia mintegy 30 %-át, azaz 38 milliárd EUR-t a fenntartható infrastruktúrára fordítanak;

27.

szintén üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata értelmében az InvestEU által az uniós éghajlatvédelmi célok eléréséhez nyújtott hozzájárulás fenntarthatósági vizsgálat tárgyát fogja képezni, az Európai Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben, az InvestEU program keretében kidolgozandó befektetési iránymutatásokkal összhangban és a fenntartható befektetések előmozdítására szolgáló keret létrehozásáról szóló javasolt rendeletben meghatározandó kritériumok felhasználásával;

28.

mivel a gazdasági tevékenység átalakítása és annak fenntarthatóbbá tétele a kkv-k számára jelenti a legnagyobb nehézséget, úgy véli, hogy ennek az átalakulásnak a támogatására határozott ösztönzőket kellene beépíteni az InvestEU program kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keretébe;

29.

hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés a pénzügyi piacokon túlmutatóan megköveteli azt is, hogy a gazdasági tevékenységek teljes spektrumában a megfelelő ösztönzők álljanak rendelkezésre; megerősíti, hogy a kibocsátási egységeknek az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében szabályozott, jól működő piaca döntő szerepet játszhatna az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez nyújtott megfelelő ösztönzők megteremtésében, amennyiben ez egy ambiciózus energiahatékonysági és megújuló energiára irányuló politikával együtt valósulna meg; ezért sajnálja, hogy jelenlegi formájában – melyet a kibocsátási egységek továbbra is túl alacsony ára jellemez – az EU ETS eredményei csalódást keltenek; ismételten kéri, hogy az EU ETS árverési bevételeinek egy minimális részarányát közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatok kezeljék, és a helyi reziliencia fokozásába történő befektetésekre használják fel (8);

30.

emellett arra ösztönzi az uniós intézményeket, a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy határozottan mozdítsák elő a fenntartható fejlődést, és gondoskodjanak arról, hogy az EU nemzetközi szinten vezető szereplővé váljon ezen a területen, teljes mértékben kiaknázva az új gazdasági és pénzügyi modellre való fokozatos átállásból adódó innovációs és fejlesztési lehetőségeket;

Javaslat rendeletre a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

31.

üdvözli az Európai Bizottságnak a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát, amely lehetővé tenné egy fenntarthatóság értékelésére szolgáló, uniós szinten egyeztetett keret kidolgozását, és amely előfeltétele az Európai Bizottság cselekvési tervében meghatározott több konkrét cél elérésének. A javasolt rendeletre építve az RB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egy uniós „ökocímkét” a fenntartható pénzügyi termékek számára;

32.

üdvözli az Európai Bizottság által a cselekvési tervben megfogalmazott szándékot arra, hogy 2019-ben a „keretrendeletben” meghatározott kritériumok alapján javaslatot terjeszt elő a „zöld uniós kötvényekre” vonatkozóan, mivel egy ilyen jogszabály fogékonnyá tenné a szereplőket, erősítené a befektetők bizalmát, és ezáltal hozzájárulna a fenntartható pénzügyi befektetések mély és likvid piacának létrehozásához;

33.

sajnálja azonban, hogy az Európai Bizottság cselekvési terve, különösen a „keretjavaslat” egyoldalúan az ökológiai szempontokra helyezi a hangsúlyt; ragaszkodik ahhoz, hogy a szociális kérdések ugyanúgy részét képezzék a fenntarthatóságnak, mint az ökológiai szempontok, és hogy az irányítási kérdések szintén nagymértékben releváns szempontok legyenek, különösen a befektetésekkel összefüggésben;

34.

támogatja a szorosan ütemezett végrehajtást, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb, de legkésőbb a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keretről szóló rendelet alkalmazásáról készítendő első jelentésben ismertesse, hogy mikor és hogyan fogja javasolni e rendelet alkalmazási körének kiterjesztését azokra a fogalmakra és kritériumokra, amelyek alapján a befektetők értékelni tudják, hogy egy gazdasági tevékenység fenntartható-e, összhangban a fenntartható fejlesztési célok összes célkitűzésével;

35.

kéri az Európai Bizottságot, hogy számoljon be azokról a lépéseiről is, amelyeket annak érdekében tett, hogy a pénzügyi rendszer fenntarthatóságot szem előtt tartó irányításának megközelítései OECD-normákká váljanak;

36.

az emberi jogok tiszteletben tartását illetően kéri, hogy tegyék jogilag kötelezővé a befektetők és vállalkozások számára a kellő gondosság betartását, ami a külföldi konszerntevékenységekre és a teljes értékláncban is alkalmazandó;

37.

egyetért az Európai Bizottság ((36) preambulumbekezdésben megfogalmazott) véleményével, mely szerint európai hozzáadott értéket képvisel, ha uniós szinten bevezetnek egy egységes uniós osztályozási rendszert azokra a kritériumokra, melyekkel meghatározható, hogy befektetési szempontból mi minősül fenntartható tevékenységnek, eleget téve ezzel az Unió környezet- és éghajlat-politikai kötelezettségeinek és céljainak, és elkerülve a piac költséges széttagolódását. A rendeletre irányuló javaslat így megfelel az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvéből eredő követelményeknek;

38.

megállapítja, hogy a rendeletre irányuló javaslat összeegyeztethető az arányosság elvével;

Javaslat a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről

39.

nagyon fontosnak tartja az arányosság elvének betartását egy, a fenntarthatósági célokra irányuló, az átláthatósággal és a közzététellel kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó szabályozási keret létrehozásakor, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni azoknak a kis és közepes méretű hitelintézeteknek, például takarékpénztáraknak és szövetkezeti bankoknak az érdekeit, amelyek különösen fontosak a helyi vállalkozások, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára;

40.

úgy látja, hogy a javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

Karbonszegénységi és karboncsökkentési referenciamutatók

41.

úgy véli, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) A fenntarthatóság a Brundtland-bizottság szerint olyan fejlődésként definiálható, amely „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy megfosztaná a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” A fenntarthatóság az Európai Unió növekedésének vonatkozásában az ökológiát, a gazdaságot és a társadalmi felelősséget összekapcsoló, általános vezérelv.

(2) Az RB véleménye a következő tárgyban: Klímafinanszírozás: a Párizsi Megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze (COR-2017-02108).

(3) Az RB véleménye a következő tárgyban: Klímafinanszírozás: a Párizsi Megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze (COR-2017-02108).

(4) A cselekvési terv szerint az időjárással összefüggő természeti katasztrófák száma 2007 és 2016 között éves szinten 46 %-kal nőtt; a gazdasági károk összege eközben 86 %-kal emelkedett (2016-ban elérte a 117 milliárd EUR-t).

(5) http://www.euskadi.eus/contenidos/informacion/7071/es_2333/Basque%20Government%20Sustainability%20Bond%20Framework_2018.pdf

(6) Nordic Public Sector Issuers: Position Paper on Green Bonds Impact Reporting;

https://www.munifin.fi/recents/news/2017/ 10/24/nordic-issuers-release-guide- on-green-bonds-impact-reporting;

(7) Lásd az RB 2012. februári véleményét a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről (CdR 332/2011 fin) (HL C 113., 2012.4.18., 7. o.).

(8) Az RB véleménye a következő tárgyban: Klímafinanszírozás: a Párizsi Megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze (COR-2017-02108).

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/36

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A helyi felelősségvállalás modelljei és a helyi energiaközösségek szerepe az energetikai átállásban Európában

(2019/C 86/05)

Előadó:	Mariana GÂJU (RO/PES), Cumpăna (Constanța megye) polgármestere
Referenciaszöveg:	Az osztrák elnökség felkérő levele

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Főbb megállapítások

elismeri, hogy az energiaszektor alapvető szerepet játszik a gazdasági és társadalmi fejlődésben, és hogy az életminőség, a gazdasági növekedés és a nemzetgazdaság versenyképessége a megfizethető áron rendelkezésre álló energia és a környezeti hatások minimalizálása révén valósulhat meg;

megismétli azon nézetét, hogy az energia fontos a helyi közösségek gazdaságában, mivel része a helyi ipar és szolgáltatások termelési költségeinek, és hatással van a háztartások vásárlóerejére, ugyanis az energiaszolgáltatás alapvető szükségleteket elégít ki, azaz biztosítja a fűtést, a melegvizet, a légkondicionálást, az élelmiszerek készítését és tartósítását, az információkhoz való hozzáférést stb.;

hangsúlyozza, hogy a helyi együttműködési megoldásokon alapuló közösségi kezdeményezéseket természetes személyek vagy természetes személyek csoportjai, kisvállalkozások vagy helyi önkormányzatok, illetve háztartások hozhatják létre önmagukban vagy szervezett módon; a „helyi energiaközösségek” fontos szerepet tölthetnek be az energetikai átállásban és ösztönözhetik a helyi közösségek és az egész Unió hasznára váló fenntartható energetikai technológiák fejlesztését;

rámutat arra, hogy a regionális és közigazgatási egységek az energiarendszereknek akár csak részleges irányítását csupán ismételt önkormányzati irányítás alá vétellel, a szolgáltatások decentralizálásával és – a polgárok energiával kapcsolatos kezdeményezéseinek népszerűsítése terén értékesnek bizonyult – energiapartnerségek vagy szövetkezetek formájában történő, részvételen alapuló kormányzás révén valósíthatják meg;

megjegyzi, hogy a közösségi energetikai kezdeményezések szervezeti felépítésének a következő jogi formái lehetnek: a helyi önkormányzatokkal való partnerségek (beleértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket), szövetkezetek, közösségi alapítványok, korlátolt felelősségű társaságok, az ügyfelek, lakásszövetkezetek vagy önkormányzatok tulajdonában lévő nonprofit vállalkozások;

rámutat, hogy ezek a helyi energiaközösségek hatékony energiagazdálkodási megoldást jelenthetnek közösségi szinten a villamos energia termelése, elosztása és fogyasztása terén, illetve a (központosított) fűtés és hűtés vonatkozásában, függetlenül attól, hogy kapcsolódnak-e a helyi elosztóhálózatokhoz;

úgy véli, hogy az energiaközösségek képesek lehetnek arra, hogy bevonják a polgárokat az energetikai átállás folyamatába és ezáltal a fenntartható gazdaságba, azaz elősegíthetik a helyi közösségek számára előnyökkel járó fenntartható energetikai technológiák bevezetését, felelősséget vállalva a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatosan;

megismétli, hogy az energetika területén helyi szinten vállalt felelősség része az energetikai átállásra vonatkozó politikai elkötelezettségnek, amelyhez a megújuló energiaforrások bővítésére irányuló külön szakpolitikai rendszer is társul a kormányzás minden szintjén;

üdvözli, hogy a helyi energiaközösségek létrehozására, működtetésére és az energiapiachoz való hozzáférésük biztosítására uniós szinten szabályozási és jogi keretet hoznak létre; emlékeztet arra, hogy fontos, hogy egyértelmű meghatározásokkal és szabályokkal biztosítsuk a jogbiztonságot, hogy a helyi energiaközösségek pozitív szerepet játszhassanak egy igazságos energetikai átállásban, és kéri a tagállamokat, hogy használják ki ezek teljes potenciálját. Ezen belül biztosítani kell számukra a finanszírozási eszközökhöz és/vagy partnerségi rendszerekhez való hozzáférést. Ennek célja a befektetéssel járó kockázatok csökkentése a helyi energiaközösségekben, illetve az ellenük ható negatív erők korrigálása;

10.

megjegyzi, hogy az energiaszövetkezet (a szervezeti felépítés – közösségi kezdeményezés jogi formája) egy gazdasági és jogi szempontból egyedi tulajdonosi modell, melynek célja a helyi előnyök biztosítása, és képes például a következő szolgáltatásokat nyújtani az energiaágazatban: saját/külső megújuló forrásokból származó energia előállítása saját fogyasztásra és értékesítésre, tárolórendszerek, mikrohálózatok és elosztási infrastruktúrák fenntartása és üzemeltetése, az energiahatékonyságot javító intézkedések végrehajtása;

11.

úgy véli, hogy az energiaszövetkezet hozzájárulhat az energiarendszerek decentralizációjához, nyitásához és demokratizálódásához, és így pozitív hatást gyakorolhat a fenntartható helyi társadalmi és gazdasági fejlődésre, és ezzel előmozdíthatja az energiaszegénység (energy poverty) elleni küzdelmet és ösztönözheti a munkahelyteremtést a közösségen belül;

12.

megjegyzi, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázását a legtöbb tagállamban a helyi és regionális sajátosságokhoz igazodó támogatási rendszerek ösztönzik. Egyes tagállamok betáplálási előjogot biztosítanak a megújuló energiáknak, míg mások megfelelő feltételek mellett teszik lehetővé a hozzáférést. Ezenkívül különböző lehetőségek léteznek a megújuló energiát termelő kis kapacitású létesítmények üzemi engedélyezési eljárásának támogatására és egyszerűsítésére, regionális és nemzeti programozás keretében;

13.

javasolja, hogy a különböző nemzeti támogatási rendszereket, amennyiben szükséges, észszerűsítsék európai szinten, hogy hozzájárulhassanak a fenntartható fejlesztési célok, a Párizsi Megállapodás célkitűzései, valamint az európai energiaunió céljainak eléréséhez;

14.

elismeri, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez hozzájáruló biomassza hatékony felhasználásának maximalizálása érdekében jobb politikára van szükség; javasolja az összes gazdasági és szociális ágazatból származó biomassza-hulladék optimális felhasználásának ösztönzését az energia közép- és hosszú távú előállítása céljából;

15.

javasolja az energetikai infrastruktúra átalakítására vonatkozó politikai és jogalkotási keret továbbfejlesztését és egymásnak megfeleltetését annak érdekében, hogy szélesebb helyi, regionális és határokon átnyúló összeköttetést, nagyobb energiatárolási potenciált és intelligens keresletgazdálkodási hálózatokat biztosítsanak az energiaellátás terén egy olyan rendszerben, amely jelentős arányban rendelkezik megújuló energiaforrásokból előállított energiával;

Következtetések és ajánlások

16.

támogatja az energia területén a helyi szintű felelősségvállalást, amely a megújuló forrásból származó energiára és az energetikai átállásra vonatkozó politikák bevezetése révén és a megújuló energiával kapcsolatos pénzügyi támogatási mechanizmusok biztosítása által valósul meg;

17.

kéri az EU és a tagállamok regionális energiapolitikáinak szorosabb összehangolását, hogy a fenntartható regionális fejlesztés számára kihasználjuk azokat az alapvető előnyöket, amelyek a megújuló energiákra történő átállásban, ezen belül az energiarendszerek decentralizálásában és a (nagyrészt importált) fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésében rejlenek;

18.

támogatja a helyi energiaközösségek számára a megkülönböztetésmentes piacra jutási szabályokat, amelyek célja azok támogatása különleges szerepüket és szükségleteiket elismerő politikák és jogszabályok segítségével, a helyi/regionális együttműködés előmozdítására irányuló politikák/normák kialakítása, egyszerűsített, arányos szabályozási és adminisztratív eljárások elfogadása, valamint a technikai és gazdasági jellegű információkhoz, az iránymutatásokhoz és a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése;

19.

felkéri az uniós tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a helyi szintű energetikai felelősségvállalás különböző közös formáira és valósítsák meg azokat, mivel számos tagállamban a helyi energiaközösségeknek a működés és az eredményesség tekintetében helyi szinten olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint például a piaci fejleményekkel összhangban nem lévő és atipikus szabályozások, a helyi vagy regionális energiaközösségek támogatására vonatkozó nemzeti stratégiák és programok hiányossága, az új energiapiaci szereplőkre vonatkozó adminisztratív és szabályozási keret bonyolultsága;

A. Ajánlások az uniós döntéshozók számára

20.

elismeri, hogy az európai jogszabályoknak tisztességes feltételeket és minimumkövetelményeket kell megállapítaniuk a helyi energiaközösségek előmozdítása érdekében, hogy az Unió jó példával járhasson elöl;

21.

javasolja, hogy az uniós szintű politikai eszközök és az uniós jogszabályokat átültető/kiegészítő nemzeti jogszabályok segítsék a helyi energetikai közösségek, köztük az energiaszövetkezetek fejlődését;

22.

javasolja a „megújulóenergia-közösség” és a „helyi energiaközösség” fogalommeghatározások, illetve más funkcionális megnevezések, pl. közösségi energiavállalat, szövetkezet, szövetség stb. célirányos és funkcionális átültetését a tagállamokban annak biztosítása érdekében, hogy ezek a szervezetek hozzáférjenek az energiapiachoz és megfelelően elismerésre kerüljenek szükségleteik, beleértve a támogatási és adott esetben további ösztönzés iránti igényeiket is;

Stabil politikai környezet fenntartása a megújuló forrásokból előállított energia támogatására

23.

megállapítja, hogy a helyi energiaközösségek gyakran részt vesznek a megújuló forrásokból előállított energia termelésében, kereskedelmében, elosztásában és felhasználásában;

24.

megjegyzi, hogy működésük során a finanszírozás és a kockázatok kezelése érdekében a helyi energiaközösségek rendszeresen a megújuló energiaforrásokra vonatkozó köztámogatási mechanizmusokra támaszkodnak, azonban az uniós döntéshozók jelezték, hogy a nem eredményeken alapuló és nem a piactól függő támogatási mechanizmusok (például a fix díjak) meg fognak szűnni;

25.

elismeri, hogy a piaci alapú támogatási és pályázati rendszerre való áttérés csökkentheti a helyi energiaközösségek rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, vagy akár kizárhatja ezeket a közösségeket a piacról azáltal, hogy bonyolult követelményeket vezet be az ajánlattételi folyamat során;

26.

ösztönzi, hogy a specifikus támogatási mechanizmusok bevezetése továbbra is a tagállam felelősségi körébe tartozzon, és hogy az uniós jogszabályok és politikák ne korlátozzák a tagállamokat abban, hogy a megújuló forrásból származó energiát piaci alapú vagy a piactól független pénzügyi intézkedéseken keresztül támogassák;

Olyan energiapiaci szabályok létrehozása, amelyek a rendszer minden vonatkozásában támogatják az energetikai átállást

27.

dinamikusabb és versenyképesebb kiskereskedelmi villamosenergia-piacokat szeretne látni, és hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a fogyasztók kihasználhassák a liberalizált energiapiac által kínált előnyöket, és hogy a helyi energiaközösségek hozzá tudjanak járulni egy diverzifikált és rugalmas piachoz, fontos nyomon követni a villamos energia kis- és nagykereskedelmi piacának koncentrációját és ellenőrizni a különböző piaci szereplők pénzügyi és gazdasági hatalmát és befolyását;

28.

rendkívül örvendetesnek tartja egyrészt azt, hogy az új, tiszta energiáról szóló jogalkotási csomagra vonatkozó javaslatok jelenlegi uniós jogi keretének javítása során – ideértve a belső energiapiacra vonatkozó új irányelvet is – elismerésre kerül a helyi energiaközösségek mint energiatermelők, -szolgáltatók és -fogyasztók szerepe és részvétele az energetikai rendszer működésében, másrészt pedig azt, hogy a szabályokat kiterjesztik a helyi energiaközösségek által nyújtott szolgáltatások körére, amelyek között említhető például az energetikai hatékonyság, a tárolás, a helyi elosztóhálózatok üzemeltetése és az energetikai rendszert kiegyenlítő szolgáltatások;

29.

javasolja, hogy egyszerűsítsék a megújuló forrást hasznosító kis energiatermelőkre és a helyi energiaközösségekre vonatkozó szabályokat és adminisztratív eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy az adminisztratív terhek és az explicit/implicit költségek ne érintsék hátrányosan ezeket a piaci szereplőket, amelyek rendszerint önálló energetikai vállalatok;

30.

úgy véli, hogy a szabályok és rendelkezések nem korlátozhatják a megújuló forrásból származó kisméretű energiakapacitások birtokosai vagy a helyi energiaközösségek azon lehetőségét, hogy összevonják a termelést és energiát szolgáltassanak az erre szakosodott vállalatokhoz hasonlóan, többek között olyan innovatív kezdeményezések révén, mint a virtuális erőművek;

A különböző politikák következetességének és összeegyeztethetőségének biztosítása

31.

támogatja, hogy a különböző uniós jogszabályok rendelkezései koherens módon kezeljék és támogassák a helyi energiaközösségeket úgy, hogy a „helyi energiaközösség” és a „megújulóenergia-közösség” fogalmai beépítésre kerüljenek;

B. Ajánlások az uniós döntéshozók számára

32.

határozottan javasolja az uniós jogszabályok gyors átültetését és a közös energiapolitika végrehajtását, valamint azt, hogy a nemzeti döntéshozók nemzeti szintű célokat és specifikus ösztönzőket határozzanak meg a helyi energiaközösségek számára;

A helyi energiaközösségek szerepének és sajátos igényeinek elismerése a vonatkozó nemzeti jogszabályokban és politikákban

33.

elismeri, hogy általánosságban az energiacsomagban szereplő és különösen a tiszta energiára vonatkozó javaslatok kiemelik azokat a intézkedéseket, amelyek felismerik a helyi energiaközösségek szerepét az uniós szintű energetikai átállásban, és rámutat, hogy ebben az összefüggésben a tagállamoknak hasonló szabályokat kell elfogadniuk a helyi energiaközösségekre vonatkozóan, amelyek ugyanakkor szem előtt tartják a sajátos nemzeti igényeket;

A helyi energiaközösségeket és a helyi együttműködést támogató politikák és szabályok meghatározása

34.

sürgeti, hogy a nemzeti döntéshozók hozzáférhető politikákat/szabályokat hozzanak létre a helyi energiaközösségek támogatására. Ezek a szabályok lehetővé tehetnék:

a)	a kisebb energiatermelők energiapiachoz és speciális infrastruktúrához való hozzáférésének biztosítását,

b)	a kisebb helyi/regionális termelők energetikai projektjeinek helyi szintű előmozdítását;

35.

hangsúlyozza, hogy szabályokat kellene meghatározni az esetleges nyereségre vonatkozóan annak érdekében, hogy az a helyi közösség szintjén maradjon és inkább a közösség társadalmi és gazdasági fejlődését támogassa, mintsem a projektek részvényeseit;

36.

elismeri, hogy a nemzeti politikák javíthatják a közösségi energiaprojektek fenntarthatóságát és környezetvédelmi szempontjait pénzügyi ösztönzők (pl. adómentességek, beruházási támogatások) révén vagy az energiaszámlák csökkentésével, illetve az autonóm projektek vagy a többféle szolgáltatást és előnyöket nyújtók számára esetleges kiegészítő ösztönzők előírása által;

Egyszerűsített és arányos szabályozási és adminisztratív eljárások elfogadása a helyi energiaközösségek számára

37.

támogatja a tagállamok számára a nemzeti és helyi környezethez igazított megoldásokhoz megfelelő keretet nyújtó új megújulóenergia-irányelvben javasolt, a projektek jóváhagyására és engedélyezésére vonatkozó eljárások egyablakos ügyintézésének megteremtésére vonatkozó követelményeket;

A helyi energiaközösségek hozzáférésének biztosítása a technikai információkhoz, az útmutatókhoz és a finanszírozáshoz

38.

tudomásul veszi, hogy egyes helyi energiaközösségek és energiaszövetkezetek projektjei részesültek állami támogatási rendszerekből, uniós kezdeményezésekből vagy kereskedelmi bankokon keresztül elérhető finanszírozási lehetőségekből;

39.

javasolja, hogy nemzeti szinten hozzanak létre kifejezetten a helyi energiaközösségekre vonatkozó, különösen a projekttervezés és a bevezetés szakaszát érintő pénzügyi támogatási rendszereket (például a támogatások hitelekké alakítása, garanciák vagy alacsony költségű hitellehetőségek stb.), illetve egyszerűsítsék a technikai információkhoz és a közösségi projektek elindításával, finanszírozásával és végrehajtásával kapcsolatos útmutatásokhoz való hozzáférést;

C. Ajánlások a helyi és regionális önkormányzatok számára

A helyi energiaközösség fejlesztésére vonatkozó helyi politikák elfogadása

40.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kiegészíthetik az uniós és nemzeti politikákat azáltal, hogy további célkitűzéseket fogadnak el a helyi energiaközösségeknek a helyi energiaszektor céljaihoz való hozzájárulására vonatkozóan; például számos város részt vesz a Polgármesterek Szövetsége kezdeményezésben, amelyben helyi szintű terveket határoztak meg a fenntartható energia és az éghajlatváltozás terén történő fellépésre;

41.

felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy azonosítsák azon helyi/regionális energiaközösségeket, amelyek hozzájárulhatnak a helyi energetikai és szociálpolitikai célok eléréséhez, és határozzanak meg fejlesztési és tanácsadási szolgáltatásaikat támogató mechanizmusokat, ahol az szükséges, és hátrányos megkülönböztetés nélkül megvalósítható;

Lehetőségek feltárása a helyi energiaközösségekkel való partnerkapcsolatok létesítésére vagy helyi energiaközösségek létrehozására

42.

úgy véli, hogy annak érdekében, hogy megerősítsék a helyi energiaközösségek hozzájárulását a helyi politikai célkitűzésekhez, a helyi és regionális önkormányzatok partnerkapcsolatokat létesíthetnek a meglévő közösségekkel vagy újakat hozhatnak létre, együttműködésben a helyi állampolgárokkal;

43.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és a helyi energiaközösségek egymást kiegészítő partnerek; a helyi és regionális önkormányzatok biztosítják a keretet, az adminisztratív támogatást és a kedvezményes tarifákat a megújuló forrásokból származó energia előállítására irányuló projektekhez, míg a helyi energiaközösség biztosítja a műszaki szaktudást, valamint a projekt megvalósításával kapcsolatos gazdasági és pénzügyi támogatást;

44.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energetikai átállásban azáltal, hogy felelősséget vállalnak a helyi elosztóhálózatokért, illetve azoknak közüzemi szolgáltató társaságokon keresztül történő kezeléséért vagy üzemeltetéséért. A helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsszerepük van abban, hogy felhívják a polgárok figyelmét a helyi energiaszektorba való bekapcsolódás lehetőségeire, valamint hogy biztosítsák az ezzel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

III Előkészítő jogi aktusok

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Az RB 132. plenáris ülése, 2018.12.5.–2018.12.6

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/41

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A közös rendelkezésekről szóló rendelet

(2019/C 86/06)

Társelőadók:

Catiuscia MARINI (IT/PES), Umbria régió elnöke

és Michael SCHNEIDER (DE/EPP), Szász-Anhalt tartomány szövetségi ügyekért felelős államtitkára

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról

COM(2018) 375 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

Új preambulumbekezdés a (3) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A közös agrárpolitikát (KAP) illetően továbbra is erős szinergiákra és kapcsolódásokra van szükség az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és a KAP második pillére (EMVA) között. Az EMVA-t nem szabad kivonni ez alól a közös rendelkezésekről szóló rendelet alól, hogy továbbra is megmaradjon a szoros kapcsolat az EMVA és a tagállamokban a strukturális alapok végrehajtására már kialakított szervezetek között.

Indokolás

Fontos megőrizni az EMGA és az EMVA közötti erős szinergiákat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az EMVA bevonását a közös rendelkezésekről szóló új rendeletbe. Az EMVA-nak ezért továbbra is a közös rendelkezésekről szóló rendelet részét kell képeznie, és ennek érdekében a szöveg következő részeit, különösen a (2) és (23) preambulumbekezdést, valamint a 17., 31., 48. és 58. cikket megfelelően módosítani kell.

2. módosítás

Új preambulumbekezdés a (4) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat.

Indokolás

Az EUMSZ 174. cikkében foglalt célkitűzés elérése érdekében külön meg kell említeni a természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat.

3. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében megállapított horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe kell venni az alapok végrehajtásakor, csakúgy, mint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A tagállamoknak eleget kell tenniük a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek is, és biztosítaniuk kell a hozzáférést annak 9. cikke értelmében, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést harmonizáló uniós jogszabályokkal összhangban. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatására, a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak integrálására, valamint fel kell lépniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés Unió általi előmozdítása révén, valamint a „szennyező fizet” elv figyelembevételével. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozások számára hasznot jelentő műveleteknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében megállapított horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe kell venni az alapok végrehajtásakor, csakúgy, mint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A tagállamoknak eleget kell tenniük a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek is, és biztosítaniuk kell a hozzáférést annak 9. cikke értelmében, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést harmonizáló uniós jogszabályokkal összhangban. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatására, valamint fel kell lépniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést be kell építeni az érintett alapok végrehajtásának minden szakaszába, a programozástól kezdve a jelentéstételig, igénybe véve ehhez a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatókat is és nemek szerinti bontásban végezve az adatgyűjtést. Az alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés Unió általi előmozdítása révén, valamint a „szennyező fizet” elv figyelembevételével. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozások számára hasznot jelentő műveleteknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal.

Indokolás

Fontos biztosítani, hogy az alapok figyelembe vegyék a nemi dimenziót is, ezáltal biztosítva az egyenlőséget az alapok által érintett minden olyan területen, amely elősegíti a befogadó társadalom kialakulását.

4. módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az uniós költségvetésnek az alapokra elkülönített részét a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az (EU) [az új költségvetési rendelet száma] (Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megfelelően. Ebből kifolyólag az alapok megosztott irányítás keretében történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak be kell tartaniuk a költségvetési rendeletben hivatkozott olyan elveket, mint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség.

Indokolás

A közös rendelkezésekről szóló rendeletben egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy a helyi alapú megközelítés biztosítása érdekében a szubszidiaritás elvének teljeskörű tiszteletben tartása mellett be kell vonni a megfelelő területi szinteket.

5. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A partnerség elve az alapok végrehajtásának egy kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű irányítási megközelítésre épül, és biztosítja a civil társadalom és a szociális partnerek részvételét. A partnerségek szervezésének folytonossága érdekében a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet13 továbbra is érvényes.

A partnerség elve az alapok végrehajtásának egy kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű irányítási megközelítésre épül, és biztosítja a helyi és regionális önkormányzatok, a civil társadalom és a szociális partnerek részvételét. Lehetővé teszi a szereplők elköteleződését és szerepvállalását, és közelebb hozza Európát a polgáraihoz. A partnerségek szervezésének folytonossága érdekében a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet13 továbbra is érvényes.

Indokolás

Egyértelmű módon említést kell tenni a regionális és helyi önkormányzatokról a közös rendelkezésekről szóló rendelet összes olyan preambulumbekezdésében és cikkében, amely a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozik.

6. módosítás

(12) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az alapokból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból és az InvestEU-ból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

Uniós szinten a többszintű kormányzást integráló és a fenntartható fejlesztési célok megvalósítására vonatkozó új hosszú távú uniós stratégiával összehangolt, megreformált európai szemeszter jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, a nemzeti, regionális és helyi szervek együttműködésének keretében dolgozzák ki, és a programozási időszak félidős felülvizsgálatának elején és arra tekintettel, a nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az alapokból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból és az InvestEU-ból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

Indokolás

A félidős felülvizsgálat elején és arra tekintettel végrehajtott megreformált európai szemeszter folyamat felhasználható arra, hogy a szemeszter ciklusát jobban összehangolják a kohéziós politika többéves beruházási prioritásaival.

7. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy miként kell figyelembe venni az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokat a programozási dokumentumok elkészítésekor . A 2021–2027 közötti programozási időszak (a továbbiakban: programozási időszak) alatt a tagállamoknak rendszeresen be kell mutatniuk a monitoringbizottság és a Bizottság számára az országspecifikus ajánlások támogatására indított programok végrehajtásának alakulását. A félidős felülvizsgálat során a tagállamoknak többek között mérlegelniük kell, hogy a programozási időszak kezdetét követően elfogadott vagy módosított vonatkozó országspecifikus ajánlások érvényesítése érdekében szükség van-e a programok módosítására.

A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy a programozási dokumentumok elkészítésekor miként kell figyelembe venni az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokat , melyek az alapok hatókörére és feladataira vonatkoznak, valamint az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokat , továbbá egy olyan teljeskörű területi elemzést, amely tekintetbe veszi a regionális dimenziót és a regionális önkormányzatok szerepét az országspecifikus ajánlások megvalósításában . A 2021–2027 közötti programozási időszak (a továbbiakban: programozási időszak) alatt a tagállamoknak rendszeresen be kell mutatniuk a monitoringbizottság és a Bizottság számára azon országspecifikus ajánlások támogatására indított programok végrehajtásának alakulását , amelyek az alapok hatókörére és feladataira vonatkoznak . A félidős felülvizsgálat során a tagállamoknak – a helyi és regionális önkormányzatokkal szorosan együttműködve – többek között mérlegelniük kell, hogy a programozási időszak kezdetét követően elfogadott vagy módosított vonatkozó országspecifikus ajánlások érvényesítése érdekében szükség van-e a programok módosítására.

Indokolás

Meg kell erősíteni az európai szemeszter területi dimenzióját, amelynek tartalmaznia kell egy teljeskörű területi elemzést, figyelembe véve a regionális dimenziót, valamint azt a szerepet, amelyet a regionális önkormányzatok az országspecifikus ajánlások végrehajtásában játszanak.

8. módosítás

Új preambulumbekezdés a (19) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az aktív népesség csökkenő részaránya és a teljes népességen belül a nyugdíjasok növekvő aránya, valamint a népességváltozásokkal kapcsolatos problémák várhatóan továbbra is próbára teszik a tagállamok oktatási és szociális támogató struktúráit – és így a versenyképességet is. Az ilyen demográfiai változásokhoz való alkalmazkodás a helyi és regionális önkormányzatok előtt álló alapvető kihívások egyike lesz az elkövetkező években, és ezért azt a demográfiai változás által leginkább érintett régióknak rendkívül alaposan meg kell fontolniuk.

Indokolás

Figyelembe kell venni a demográfiai változással küzdő területek különös helyzetét.

9. módosítás

(40) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az alapok és a közvetlenül irányított eszközök , mint például a reformok végrehajtását elősegítő eszköz között. Ezeket a szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont Europe keretében elszámolható költségek átalányfinanszírozását, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből nyújtott finanszírozás ötvözését, amennyiben elkerülhető a kettős finanszírozás. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell az alapokból történő kiegészítő finanszírozást.

A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az alapok és a közvetlenül irányított eszközök között , méghozzá könnyen használható mechanizmusok kialakítása, a többszintű kormányzással kapcsolatos megoldások és a szubszidiaritás elvének megfelelő erőteljes politikai koordináció előmozdítása révén . Ezeket a szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont Europe keretében elszámolható költségek átalányfinanszírozását, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből nyújtott finanszírozás ötvözését, amennyiben elkerülhető a kettős finanszírozás. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell az alapokból történő kiegészítő finanszírozást.

Indokolás

Az RB-nek komoly kétségei vannak a reformok végrehajtását elősegítő eszköz hasznosságával és indokoltságával kapcsolatban.

A többi uniós programmal kialakítandó szinergiáknak könnyen használhatóaknak kell lenniük, valamint a többszintű kormányzással kapcsolatos megoldások és az erőteljes politikai koordináció előmozdításán kell alapulniuk.

10. módosítás

(46) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A programvégrehajtás gyors beindításának megkönnyítése céljából meg kell könnyíteni a végrehajtási intézkedések előző programozási időszakból történő átvételét. Amennyiben nincs szükség új technológiára, az előző programozási időszakra felállított számítógépesített rendszereket – az esetlegesen szükséges módosítások mellett – célszerű fenntartani.

A programvégrehajtás gyors beindításának megkönnyítése céljából meg kell könnyíteni a végrehajtási intézkedések és az igazgatási és ellenőrzési rendszerek további elemeinek előző programozási időszakból történő átvételét. Amennyiben nincs szükség új technológiára, az előző programozási időszakra felállított számítógépesített rendszereket – az esetlegesen szükséges módosítások mellett – célszerű fenntartani.

Indokolás

A végrehajtási intézkedések előző programozási időszakból történő átvételét ki kell terjeszteni az igazgatási és ellenőrzési rendszerek további területeire is.

11. módosítás

(49) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt.

Az alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében célzott intézkedésekre van szükség az ERFA, az EMVA és az ESZA+ helyi alapú megközelítésének jobb ötvözéséhez. Az innovációs ökoszisztémák támogatása és a kutatás-fejlesztési finanszírozások és az intelligens szakosodási stratégiák közötti jobb kapcsolat nemzeti és regionális szinten történő elősegítése érdekében különösen meg kell könnyíteni és tovább kell fejleszteni a „kiválósági pecsét” tanúsítványt és a megfelelő projektek esb-alapokból történő finanszírozását, összhangban az irányító hatóságok által meghatározott prioritásokkal .

Indokolás

Az uniós eszközök jobb összehangolása nem lehet csupán egyirányú. A Horizont programmal való szinergiák előmozdítására hivatott kiválósági pecsétnek a Horizont program végrehajtása során az innovációs ökoszisztémákkal való jobb kapcsolatot is biztosítania kell.

12. módosítás

(61) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a 868/2014/EU bizottsági rendelettel (1) módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) állapított meg.

Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a NUTS II. szintű régiók legutóbbi jegyzéke – amelyről a szükséges adatokkal az Eurostat szolgálhat – által módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) állapított meg.

Indokolás

Hivatkozni kell a legutóbbi NUTS-jegyzékre, amellyel kapcsolatban a három egymást követő évre vonatkozó, NUTS II. szintű szükséges adatokkal az Eurostat szolgálhat.

13. módosítás

(64) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az ERFA és az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból származó források bizonyos összegeit az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell fordítani, amit a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt kell majd végrehajtani.	Az uniós városfejlesztési menetrend továbbfejlesztésének elősegítése érdekében az ERFA és az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból származó források bizonyos összegeit az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell fordítani, amit a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása , illetve megosztott irányítás alatt kell majd végrehajtani.

Indokolás

Az új Európai Városfejlesztési Kezdeményezésnek ugyancsak kulcsfontosságú szerepet kell játszania az uniós városfejlesztési menetrend továbbfejlesztésében. A megosztott irányítás lehetővé tétele növeli a rugalmasságot.

14. módosítás

2. cikk (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„kedvezményezett”:

[…]

c)	az állami támogatási rendszerek tekintetében a támogatásban részesülő vállalkozás ;

„kedvezményezett”:

[…]

c)	az állami támogatási rendszerek tekintetében a támogatásban részesülő szervezet, azon esetek kivételével, amikor a tagállam úgy is dönthet, hogy a kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezet ;

Indokolás

A kedvezményezett állami támogatási rendszerrel összefüggő fogalommeghatározásának a salátarendeletből fakadó jelenleg hatályos fogalommeghatározáson kell alapulnia. Ez ki fog terjedni az operatív programokon belüli újbóli támogatásnyújtási modellekre.

15. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA a következő szakpolitikai célkitűzéseket támogatják:

a)	intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén;

a)	1. szakpolitikai célkitűzés: intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása , például a kkv-k és az idegenforgalom támogatása révén;

b)	zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával;

b)	2. szakpolitikai célkitűzés: zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a fenntartható városi mobilitás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával;

c)	jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával;

c)	3. szakpolitikai célkitűzés: jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával;

d)	szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával;

d)	4. szakpolitikai célkitűzés: szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával;

e)	a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén.

e)	5. horizontális szakpolitikai célkitűzés: a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén.

Indokolás

A közös rendelkezésekről szóló rendelet nem tesz külön említést a kkv-król és az idegenforgalomról. Ezenkívül az 5. szakpolitikai célkitűzésnek horizontálisnak kell lennie, és ily módon igénybe kell venni a 1–4. szakpolitikai célkitűzés megvalósításához.

16. módosítás

4. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében külön súlyozzák a nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzájárulását. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a beavatkozás-típusok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott dimenziókhoz és kódokhoz kapcsolódik.

A tagállamok az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertannak a már meglévő uniós környezetvédelmi jogszabályokon kell alapulnia, és annak keretében külön súlyozni kell a nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzájárulását. Az ERFA, az EMVA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a beavatkozás-típusok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott dimenziókhoz és kódokhoz kapcsolódik.

Indokolás

A környezeti szempontoknak a partnerségi megállapodások és a partnerségi program kidolgozása és végrehajtása során történő figyelembevétele érdekében kidolgozandó módszertannak a meglévő uniós környezetvédelmi jogszabályokon kell alapulnia.

17. módosítás

4. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok és a Bizottság biztosítják az alapok és az egyéb uniós eszközök – úgymint a reformtámogató program, ideértve a reformok végrehajtását elősegítő eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy a munkában ne forduljanak elő átfedések sem a tervezés, sem pedig a végrehajtás szakaszában.

A tagállamok , a helyi és regionális önkormányzatok és a Bizottság intézményi, jogi és pénzügyi kereteikkel összhangban, a partnerség (6. cikk), a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve alapján biztosítják az alapok , köztük az EMVA, és az egyéb uniós eszközök – úgymint a reformtámogató program, ideértve a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy a munkában ne forduljanak elő átfedések sem a tervezés, sem pedig a végrehajtás szakaszában.

Indokolás

Tekintve, hogy a közös rendelkezésekről szóló új rendelet nem tartalmaz közös stratégiai keretet, elengedhetetlen biztosítani a helyi és regionális önkormányzatoknak az alapok koordinációjában való teljeskörű részvételét.

18. módosítás

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az egyes tagállamok a kompetens regionális és helyi hatóságokkal szerveznek partnerséget.

Az egyes tagállamok a kompetens regionális és helyi hatóságokkal szerveznek partnerséget , az intézményi és jogi kerettel összhangban .

Ez a partnerség legalább a következő partnereket vonja be:

a)	városi és egyéb állami hatóságok;

a)	városi és egyéb állami hatóságok;

b)	gazdasági és szociális partnerek;

b)	gazdasági és szociális partnerek;

c)	a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, környezetvédelmi partnerek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek.

c)	a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, környezetvédelmi partnerek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek.

[…]

(4) A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról.

(4) A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról. A partnerek és érdekelt felek ajánlásait közzé kell tenni.

[…]

Indokolás

A regionális parlamenteket és közgyűléseket a többszintű kormányzás már létrehozott rendszereivel összhangban szintén be kell vonni.

19. módosítás

6. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A partnerség szervezése és végrehajtása a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) szerint valósul meg.	A partnerség szervezése és végrehajtása a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (1) foglalt, a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozó magatartási kódex szerint valósul meg , teljes jogú partnerként ismerve el a helyi és regionális önkormányzatokat .

Indokolás

A partnerségi magatartási kódex jelenleg a közös rendelkezésekről szóló jelenlegi rendelethez kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus. A magatartási kódex láthatóságának javítása érdekében azt mellékletként kellene csatolni a közös rendelkezésekről szóló rendelethez. A jogi aktust frissíteni kell – a jogi formától függetlenül! Ehhez a közös rendelkezésekről szóló rendelet következő szövegrészeit, különösen a (11) preambulumbekezdést, valamint a 11. és 21. cikket megfelelően módosítani kell.

20. módosítás

8. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A partnerségi megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

[…]

A partnerségi megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

[…]

iii.	az alapok és egyéb uniós eszközök közötti kiegészítő jelleget, ideértve a LIFE stratégiai integrált projekteket és a természettel kapcsolatos stratégiai projekteket ;

iii.	az alapok és egyéb uniós eszközök , különösen a Horizont program európai partnerségei, a LIFE stratégiai integrált projektek és a természettel kapcsolatos stratégiai projektek közötti kiegészítő jelleget és szinergiákat ;

[…]

h)	szükség esetén olyan integrált megközelítés, amely foglalkozik az EUMSZ 174. cikkében említett olyan régiók demográfiai kihívásaival, illetve olyan földrajzi térségek egyedi szükségleteivel, amelyek súlyos és tartós természeti és demográfiai hátrányokkal küzdenek.

[…]

Indokolás

A Horizont program európai partnerségeivel mindenképpen szoros kapcsolatot kell létrehozni annak érdekében, hogy fokozzák a kohéziós politikai alapok tekintetében meglévő kiegészítő jelleget és szinergiákat. A 174. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében konkrétan hivatkozni kell azokra a földrajzi térségekre, amelyek súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdenek.

21. módosítás

9. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság megvizsgálja a partnerségi megállapodást, illetve az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelőségét. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat , ha azokat kifejezetten beépítették a nemzeti reformprogramokba a helyi és regionális önkormányzatokkal a rendelet 6. cikke szerint folytatott tárgyalásokat követően .

Indokolás

Figyelembe vehetők az országspecifikus ajánlások abban az esetben, ha azokat a partnerség elve alapján dolgozták ki.

22. módosítás

10. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy valamely program módosítása iránti kérelemben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében rendelkezésre álló összegeket úgy allokálhatják, hogy azok az InvestEU-ba kerüljenek hozzájárulásként, és költségvetési garanciákkal valósuljanak meg. Az InvestEU-ba kerülő összeg – kellően indokolt esetek kivételével – nem haladhatja meg az egyes alapok teljes allokációjának 5 %-át. Az ilyen hozzájárulások nem jelentik források átcsoportosítását a 21. cikk értelmében.

Kellően indokolt esetekben, intézményi, jogi és pénzügyi kereteikkel összhangban a tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy valamely program módosítása iránti kérelemben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében rendelkezésre álló összegeket úgy allokálhatják, hogy azok az InvestEU-ba kerüljenek hozzájárulásként, és költségvetési garanciákkal valósuljanak meg. Az InvestEU-ba kerülő összeg – kellően indokolt esetek kivételével , ám az alapok helyi alapú megközelítését ekkor sem gyengítve – nem haladhatja meg az egyes alapok teljes allokációjának 5 %-át. Az ilyen hozzájárulások nem jelentik források átcsoportosítását a 21. cikk értelmében.

Indokolás

A források InvestEU-ba való önkéntes átcsoportosítása nem gyengítheti a kohéziós politikai alapok helyi alapú megközelítését, sem pedig a többszintű kormányzás már létrejött rendszereit.

23. módosítás

11. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
E rendelet az egyes egyedi célkitűzések tekintetében előzetes feltételeket (a továbbiakban: előfeltételek) tartalmaz a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében.	E rendelet az egyes egyedi célkitűzések tekintetében előzetes feltételeket (a továbbiakban: előfeltételek) tartalmaz a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében.
	Az előfeltételek csak olyan mértékben és azzal a feltétellel alkalmazandók, hogy azok hozzájárulnak a program prioritásai keretében elérendő egyedi célkitűzésekhez, valamint hogy a programért felelősök befolyásolhatják azokat.
A III. melléklet megállapítja a valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.	A fentiekre tekintettel a III. melléklet megállapítja a valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.
A IV. melléklet megállapítja az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZF+ esetében alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.	A IV. melléklet megállapítja az ERFA, a Kohéziós Alap , az EMVA és az ESZF+ esetében alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

Indokolás

Még ha az előzetes feltételrendszernek való megfelelésre vonatkozó szabályok egyszerűsödtek is, azt is fontos kiemelni, hogy az előfeltételeknek szorosan össze kell kapcsolódniuk a kohéziós politikai alapok Szerződésben foglalt célkitűzéseivel.

24. módosítás

11. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadások nem szerepelhetnek a kifizetési kérelemben, amíg a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően nem értesítette a tagállamot az előfeltétel teljesüléséről.	Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadások is szerepelhetnek a kifizetési kérelemben azt megelőzően , hogy a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően értesítette a tagállamot az előfeltétel teljesüléséről , annak sérelme nélkül, hogy a költségek megtérítése a feltételek teljesítéséig felfüggeszthető .
[…]	[…]

Indokolás

Még ha az előzetes feltételrendszernek való megfelelésre vonatkozó szabályok egyszerűsödtek is, kerülendő a programok késedelmes végrehajtása.

25. módosítás

12. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállamnak olyan teljesítmény-keretrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a program teljesítésének figyelését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt a végrehajtása alatt, és elősegíti az alapok általános teljesítményének mérését.	A tagállamnak , az érintett irányító hatósággal szoros együttműködésben és maradéktalanul tiszteletben tartva a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozó magatartási kódexet, olyan teljesítmény-keretrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a program teljesítésének figyelését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt a végrehajtása alatt, és elősegíti az alapok általános teljesítményének mérését.
[…]	[…]

Indokolás

A program kidolgozásáért felelős irányító hatóság feladata létrehozni a program teljesítmény-keretrendszerét.

26. módosítás

14. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott programok tekintetében a tagállam felülvizsgálja az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket:

(1) Az ERFA, az ESZA+ , az EMVA és a Kohéziós Alap által támogatott programok tekintetében a tagállam félidős felülvizsgálatot végez. A tagállam és a programért felelős területi szint felülvizsgálja az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket:

a)	a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások;

a)	a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások;

b)	az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete;

b)	az érintett tagállam és/ vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete és szükségletei ;

c)	a részcélok tekintetében elért előrehaladás;

c)	a részcélok tekintetében elért előrehaladás;

d)	adott esetben a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazítás eredménye.

d)	adott esetben a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazítás eredménye.

(2) A tagállam 2025. március 31-ig kérelmet nyújt be a Bizottságnak az egyes programok módosítására a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően. A tagállam a módosítást az (1) bekezdésben foglalt elemek alapján indokolja.

(2) Adott esetben a tagállam 2025. június 30-ig kérelmet nyújt be a Bizottságnak az egyes programok módosítására a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően. A tagállam a módosítást az (1) bekezdésben foglalt elemek alapján indokolja.

A felülvizsgált programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a pénzügyi források elosztása prioritás szerint, beleértve a 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket ;

a)	a pénzügyi források 2026. és 2027. évekre vonatkozó , prioritás szerinti elosztásának felülvizsgálata, beleértve az indikatív összegeket is ;

b)	felülvizsgált vagy új célértékek;

b)	felülvizsgált vagy új célértékek;

c)	a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazításból származó pénzügyi források felülvizsgált allokációja, ideértve a 2025., 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket, adott esetben.

c)	a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazításból származó pénzügyi források felülvizsgált allokációja, ideértve a 2025., 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket, adott esetben.

(3) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen új program kerül benyújtásra, a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii. alpontja szerinti pénzügyi terv a program jóváhagyásának évétől kezdve minden egyes alap esetében a teljes pénzügyi előirányzatra vonatkozik.

Indokolás

Az alapok kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a félidős felülvizsgálatnak az alapok tekintetében az egész időszakra vonatkozóan tett tagállami kötelezettségvállalásokon kell alapulnia. A módosítások benyújtására vonatkozó határidő túl korai annak biztosításához, hogy a 2024-es eredményeket kellően figyelembe lehessen venni. Ezenfelül program módosítására vonatkozó kérelem csak szükség esetén nyújtandó be.

27. módosítás

15. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság kérheti egy tagállamtól releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében.

A Bizottság kérheti egy tagállamtól releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges az olyan vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében , amelyek alkalmasak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítására vonatkozó célkitűzések elérésére .

A Bizottság ezt a felkérést a következő célokból teheti:

a)	az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlás, illetve az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtásának támogatásához, amely címzettje az érintett tagállam;

a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettje az érintett tagállam, és amelyeket az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 7. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint fogadtak el, feltéve, hogy ezeket a módosításokat szükségesnek tartják a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazításához;

A Bizottság ezt a felkérést az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlás, illetve az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó azon tanácsi ajánlás végrehajtásának támogatása céljából teheti, amelynek címzettje az érintett tagállam.

Indokolás

Biztosítani kell, hogy a program országspecifikus ajánlásokon alapuló módosításai alkalmasak legyenek a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó, Szerződésben foglalt célkitűzések elérésére. Az RB a kohéziós politika tekintetében ellenzi a makrogazdasági feltételességet.

28. módosítás

15. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság valamely tagállamhoz intézett, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérését indokolni kell, utalva az adott ajánlások végrehajtása támogatásának szükségességére, továbbá jelezni kell a Bizottság szerint érintett programokat vagy prioritásokat és a várható módosítások jellegét.

Indokolás

A közös rendelkezésekről szóló új rendeletnek – annak jelenlegi szövegváltozatához hasonlóan – a módosításokat illetően tartalmaznia kell egy időkeretet.

29. módosítás

15. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság az alábbi esetekben javasolja a Tanácsnak, hogy teljes egészében vagy részben függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket:

a)	ha az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével vagy 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban a Tanács úgy dönt, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány kiigazítására;

ha a Tanács az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazon, az egyensúlyhiány esetén követendő eljáráson belül egymást követően két ajánlást fogad el azzal az indokkal, hogy a tagállam nem nyújtott be megfelelő korrekciós intézkedési tervet;

ha a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amely megállapítja, hogy a tagállam nem teljesíti kötelezettségét, mivel nem hozta meg a javasolt korrekciós intézkedést;

d)	ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem hozta meg a 332/2002/EK tanácsi rendeletben említett intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését;

e)	ha a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztése tekintetében; a kifizetési előirányzatokat csak akkor helyénvaló felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint a szabályok jelentős be nem tartása esetén. A kifizetések felfüggesztése azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az érintett programok esetében a felfüggesztésről szóló határozat időpontja után nyújtanak be.

A Bizottság kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott, az előző albekezdésben említett határozat vagy ajánlás elfogadásától számított 10 napon belül a Bizottságnak benyújtott kérelme nyomán az ugyanazon albekezdésben említett felfüggesztés törlését ajánlhatja a Tanácsnak.

Indokolás

Az RB a kohéziós politika tekintetében ellenzi a makrogazdasági feltételességet. A (7) bekezdés törlését az e cikk következő bekezdéseit érintő módosításoknak is tükröznie kellene (a (8) és (10) bekezdés törlése, valamint a (9) és (11) bekezdés módosítása).

30. módosítás

15. cikk (12) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. Különösen akkor, amikor az (7) bekezdésben meghatározott feltételek egyike teljesül egy tagállam esetében, a Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet, és részletesen tájékoztatja azokról az alapokról és programokról, amelyek kötelezettségvállalásai felfüggesztésre kerülhetnek.	A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról.
Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére.	Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére. Az Európai Parlament felkérheti a Régiók Európai Bizottságát, hogy fejtse ki az üggyel kapcsolatos véleményét.
A Bizottság a kötelezettségvállalások felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatot elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	A Bizottság a kötelezettségvállalások felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatot annak elfogadását követően haladéktalanul elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot javaslatának indokolására.

Indokolás

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti strukturált párbeszéd alkalmazható a regionális hatások értékelésére is. Ennek során az Európai Parlament felkérheti az RB-t, hogy vegyen részt ebben a vitában. A szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében az Európai Bizottság haladéktalanul továbbítja döntését.

31. módosítás

16. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Valamennyi tagállam elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok végrehajtását célzó programokat.	A tagállamok vagy az érintett irányító hatóságok a 6. cikkben említett partnerekkel együttműködésben elkészítik a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok végrehajtását célzó programokat. A programokat a partnerségre és többszintű kormányzásra vonatkozó magatartási kódexszel összhangban kell kidolgozni.

Indokolás

A pont egyértelműbb megfogalmazása.

32. módosítás

17. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

(3) Az egyes programok a következőket határozzák meg:

[…]

az egyes speciális célkitűzések esetében:

i.	a kapcsolódó fellépéstípusok, ideértve a stratégiai jelentőségű, tervezett műveletek jegyzékét, továbbá azok várt hozzájárulása az említett egyedi célkitűzésekhez, makroregionális stratégiákhoz és adott esetben tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;

az egyes speciális célkitűzések esetében:

i.	a kapcsolódó fellépéstípusok, ideértve a stratégiai jelentőségű, tervezett műveletek indikatív jegyzékét, továbbá azok várt hozzájárulása az említett egyedi célkitűzésekhez, makroregionális stratégiákhoz és adott esetben tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;

[…]

iv.	a célzott egyedi területek, ideértve az integrált területi beruházások tervezett alkalmazását, a közösségvezérelt helyi fejlesztést vagy más területi eszközöket;

iv.	a célzott egyedi területek a nemzeti és regionális szinten kidolgozott stratégiai dokumentumok alapján , ideértve az integrált területi beruházások tervezett alkalmazását, a közösségvezérelt helyi fejlesztést vagy más területi eszközöket;

[…]

g)	a 6. cikkben említett érintett partnereknek a program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe a program végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében;

g)	a 6. cikkben említett érintett partnereknek a program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe a program végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében , a többszintű kormányzás elveivel és a magatartási kódexszel összhangban ;

[…]

(7) A tagállam köteles a Bizottsággal közölni a (3) bekezdés (j) pontjában hivatkozott információk bármilyen változtatását programmódosítás megkövetelése nélkül.

(7) Az érintett irányító hatóság köteles a Bizottsággal közölni a stratégiai jelentőségű, tervezett műveletek (3) bekezdés d) pontjának i. alpontjában említett indikatív lista, valamint a (3) bekezdés d) pontjának iii., vii. alpontjában és (j) pontjában említett információk bármilyen változtatását programmódosítás megkövetelése nélkül.

Indokolás

A rugalmasság növelése érdekében a listákat nem szabad a program kezdetén lezárni. A többszintű kormányzás erősítése és a programok végrehajtásában való késlekedések elkerülése érdekében az alapokat felhasználó irányító hatóságoknak – a nyomonkövetési bizottság jóváhagyását követően – képesnek kell lennie arra, hogy a program egyes részeinek változásáról értesítsék az Európai Bizottságot.

33. módosítás

17. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az ERFA, az ESZF+ és a Kohéziós Alap 16. cikk szerint benyújtott programjai tekintetében a (3) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett táblázat kizárólag a 2021–2025 közötti évekre vonatkozó összegeket tartalmazza.	Az ERFA, az ESZF+ és a Kohéziós Alap 16. cikk szerint benyújtott programjai tekintetében a (3) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett táblázat a 2021–2027 közötti évekre vonatkozó összegeket tartalmazza , ahol a 2026–2027-re vonatkozó összegek csak indikatívak lehetnek a 14. cikkben említett félidős felülvizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig .

Indokolás

Annak érdekében, hogy a félidős felülvizsgálatot követő, programon belüli átcsoportosítás lehetőségéhez az egész időszakra előirányzott összegek biztonsága társuljon, javasolt kifejezetten megemlíteni, hogy a 2026–2027-re előirányzott összegek indikatív jellegűek.

34. módosítás

18. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint azt, hogy összhangban áll-e a partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat.	(1) A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint azt, hogy összhangban áll-e a partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat , amennyiben azok összefüggésben vannak az alapok célkitűzéseivel .
(2) A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.	(2) A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül valamennyi vonatkozó információ alapján észrevételeket tehet.
(3) A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a programot.	(3) A tagállam a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozó magatartási kódexszel összhangban , a Bizottság által tett észrevételeket figyelembe véve felülvizsgálja a programot.

Indokolás

Figyelembe vehetők az országspecifikus ajánlások abban az esetben, ha azokat a partnerség elve alapján dolgozták ki.

35. módosítás

19. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállam program módosítására irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthat be, csatolva a módosított programot, amely meghatározza a módosításnak a célkitűzések megvalósítására gyakorolt, várható hatását.	A tagállam – a regionális és helyi önkormányzatokkal folytatott konzultációt követően és a 6. cikkel összhangban – program módosítására irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthat be, csatolva a módosított programot, amely meghatározza a módosításnak a célkitűzések megvalósítására gyakorolt, várható hatását.

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a program felülvizsgálatába.

36. módosítás

19. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket, és a módosított program benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.	A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket, és a módosított program benyújtását követő egy hónapon belül észrevételeket tehet. A tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges további információt.

Indokolás

Az operatív program módosításával kapcsolatos eljárás esetében kiegészítésképpen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagállam az Európai Bizottság rendelkezésére bocsásson minden szükséges információt.

37. módosítás

19. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállam a módosított programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja.	A tagállam a módosított programot a Bizottság által tett észrevételeket mérlegelve felülvizsgálja.

Indokolás

Az Európai Bizottság által tett észrevételek figyelembevétele tárgyalások tárgyát képezi, mivel azok nem kötelező erőjűek.

38. módosítás

19. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság a program módosítását a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb hat hónapon belül jóváhagyja.	A Bizottság a program módosítását a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb három hónapon belül jóváhagyja.

Indokolás

Az eljárás felgyorsítása érdekében csökkenteni kell a jóváhagyásra rendelkezésre álló időt.

39. módosítás

19. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállam a programozási időszak alatt egy prioritás eredeti allokációjának legfeljebb 5 %-ának megfelelő összeget – a programköltségvetés legfeljebb 3 %-át – ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásába csoportosíthat át. Az ERFA és az ESZA+ által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti.	A tagállam , maradéktalanul tiszteletben tartva a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozó magatartási kódexet, a programozási időszak alatt egy prioritás eredeti allokációjának legfeljebb 10 %-ának megfelelő összeget – a programköltségvetés legfeljebb 5 %-át – ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásába csoportosíthat át.
[…]	[…]

Indokolás

A felső határ legfeljebb 5 %-ra emelése kedvezne a rugalmasságnak. Az ERFA-hoz és az ESZA+-hoz kapcsolódó átcsoportosításokra ugyanaz a régiókategória vonatkozik (ahogy az Európai Bizottság eredeti javaslatában is szerepel).

40. módosítás

20. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap közösen támogatást nyújthat „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés égisze alatt megvalósuló programok számára.	(1) Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és – a közösségvezérelt helyi fejlesztés és az integrált területi beruházások esetében – az EMVA közösen támogatást nyújthat „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés égisze alatt megvalósuló programok számára.
(2) Az ERFA és az ESZA+ egy másik alapból az érintett alap támogathatósági szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét vagy egészét finanszírozhatja kiegészítő módon, az érintett alapok egyes prioritásara vonatkozó támogatás legfeljebb 10 %-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek a művelet végrehajtásához.	(2) Az ERFA, az ESZA+ és – a közösségvezérelt helyi fejlesztés és az integrált területi beruházások esetében – az EMVA egy másik alapból az érintett alap támogathatósági szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét vagy egészét finanszírozhatja kiegészítő módon, az érintett alapok egyes prioritásara vonatkozó támogatás legfeljebb 10 %-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek a művelet végrehajtásához.

Indokolás

Még ha az EMVA-t sajnálatos módon ki is vették az európai strukturális és beruházási alapok keretrendszeréből, az integrált területfejlesztésbe továbbra is be kell vonni az EMVA-t, legalábbis az integrált területi beruházások és a közösségvezérelt helyi fejlesztés esetében.

41. módosítás

21. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5 %-a erejéig kérhetik az összegnek – megosztott irányítás alatt álló programok esetében – egy másik alaphoz , vagy – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló programok esetében – bármely másik eszközhöz történő átcsoportosítását.

A tagállamok , intézményi, jogi és pénzügyi kereteikkel összhangban – az irányító hatósággal egyetértésben és maradéktalanul tiszteletben tartva a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozó magatartási kódexet –, a kohéziós jelentőséggel bíró projektek esetében egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5 %-a erejéig kérhetik az összegnek a közvetlen, közvetett vagy megosztott irányítás alatt álló valamely másik alaphoz történő átcsoportosítását , a strukturálisreform-támogató program kivételével .

Indokolás

A kohéziós politikai források általános csökkentésére tekintettel a tagállamokat nem szabad arra ösztönözni, hogy még több forrást vonjanak el a kohéziós politikai projektektől az olyan programok irányába, amelyek irányítása ugyan könnyebb, azonban a kohézió szempontjából semmilyen jelentőséggel nem bírnak.

42. módosítás

22. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállam területi és helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatja az integrált területfejlesztést az alábbi formák bármelyike révén:

A tagállam területi és helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatja az – összes alap (köztük az EMVA) igénybevételét megkívánó – integrált területfejlesztést az alábbi formák bármelyike révén:

a)	integrált területi beruházások;

a)	integrált területi beruházások;

b)	közösségvezérelt helyi fejlesztés;

b)	közösségvezérelt helyi fejlesztés;

c)	egyéb, területi eszközt támogató, a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezések a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szakpolitikai célkitűzés keretében.

c)	egyéb, területi eszközt támogató, a programok irányító hatóságai által a programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezések a 4. cikk (1) bekezdésében említett összes szakpolitikai célkitűzés keretében.

Indokolás

Az irányító hatóságok területi eszközöket dolgoznak ki a jelenlegi programozási időszak során, többek között regionális szinten is. Ezek az eszközök stratégiai dokumentumokon alapulnak, valamint a regionális és helyi igényekhez igazodnak.

A területi eszközök hatékony végrehajtása a szinergiák és a koordináció fokozása érdekében különféle alapok (nem csak az ERFA) igénybevételét kívánja meg.

43. módosítás

23. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A 22. cikk a) vagy c) pontjának megfelelően végrehajtott területi stratégiák a következő elemeket tartalmazzák:

(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a 22. cikk a) vagy c) pontjának megfelelően végrehajtott területi stratégiák a következő elemeket tartalmazzák:

a)	a stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület;

a)	a stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület;

b)	a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése;

b)	a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése;

c)	integrált koncepció meghatározása a felismert fejlesztési igények és a lehetőségek megoldására;

c)	integrált koncepció meghatározása a felismert fejlesztési igények és a lehetőségek megoldására;

d)	a partnerek részvételének meghatározása a 6. cikk szerint a stratégia előkészítésében és végrehajtásában.

d)	a partnerek részvételének meghatározása a 6. cikk szerint a stratégia előkészítésében és végrehajtásában.

Ezek tartalmazhatják a támogatandó műveletek listáját is.

(2) A területi stratégiákat az érintett városi, helyi vagy egyéb területi hatóságok és szervezetek felelőssége alatt kell kidolgozni.

(2) A területi stratégiákat az érintett városi, helyi , regionális vagy egyéb területi hatóságok és szervezetek felelőssége alatt kell kidolgozni.

(3) Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett városi, helyi vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek kötelesek kiválasztani a műveleteket, vagy részt venni a kiválasztásukban.

A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a területi stratégiával.

(3) Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett városi, helyi , regionális vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek kötelesek kiválasztani a műveleteket, vagy részt venni a kiválasztásukban.

A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a területi stratégiával.

(4) Amennyiben a városi, helyi vagy egyéb területi hatóság vagy szervezet a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez el, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóság az érintett hatóságot közreműködő szervezetként azonosítja.

(4) A területi stratégiák kidolgozásakor a 23. cikk (2) bekezdésében említett szervezetek együttműködnek az érintett irányító hatóságokkal a program keretében támogatandó műveletek hatályát érintő esetekben.

(5) Támogatás nyújtható a területi stratégiák előkészítésére és tervezésére.

(5) Amennyiben a városi, helyi , regionális vagy egyéb területi hatóság vagy szervezet a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez el, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóság az érintett hatóságot közreműködő szervezetként azonosítja.

(6) Támogatás nyújtható a területi stratégiák előkészítésére és tervezésére.

Indokolás

Ki kell emelni és meg kell erősíteni az irányító hatóság – mint az operatív program végrehajtásáért felelős szerv – szerepét a területi stratégiák, azaz az operatív program célkitűzéseinek elérésére szolgáló eszközök kidolgozási folyamatán belül.

Utalni kell a szövegben a regionális hatóságokra is, hogy összhangban legyünk a COTER-VI/031 jelű RB-véleménnyel, amely szerint az integrált területi beruházások megvalósításának egyik fő akadálya, hogy „a végrehajtási folyamat során nem veszik kellőképpen figyelembe a műveletek kiválasztásáért felelős szervek feladatkörét és hatásköreit”.

Ki kell emelni és meg kell erősíteni az irányító hatóság szerepét a területi stratégiák kidolgozásán belül. Ennek magában kell foglalnia különösen azt a kötelezettséget is, hogy stratégiákat kell kidolgozni, együtt kell működni az érintett irányító hatóságokkal, és az irányító hatóságokat fel kell jogosítani, hogy összehangolják ezeket a stratégiákat az operatív program hatályával.

44. módosítás

25. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az ERFA, az ESZA+ és az ETHA támogatást nyújthat közösségvezérelt helyi fejlesztésnek.	Az ERFA, az ESZA+ , a LEADER-ként kijelölt tevékenységek esetében az EMVA és az ETHA támogatást nyújthat közösségvezérelt helyi fejlesztésnek.

Indokolás

Az EMVA-t is meg kell említeni, amennyiben közösségvezérelt helyi fejlesztési vagy LEADER tevekénységek támogatásáról van szó.

45. módosítás

27. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a helyi akciócsoportok vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak.	Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a helyi akciócsoportok egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak.

Indokolás

A tapasztalatok szerint az irányító hatóság nehezen tudja kiválasztani a vezető partnert, ha a helyi akciócsoport nem hoz létre közös jogalanyt. Figyelembe véve, hogy a helyi akciócsoportokra nagy felelősség hárul, következésképpen az esetleges hibákért is felelniük kell, kötelezni kell őket arra, hogy egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak.

46. módosítás

31. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az alapokból technikai segítségnyújtás céljából visszatérített százalékok az alábbiak:

a)	a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatás és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 2,5 % ;

a)	a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatás és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 5 % ;

b)	az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 4 %, az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti program esetében: 5 %;

b)	az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 5 %;

c)	az ETHA-ból nyújtott támogatás esetében: 6 %;

c)	az EMVA-ból nyújtott támogatás esetében: 5 %;

d)	az MMA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből nyújtott támogatás esetében: 6 %.

d)	az ETHA-ból nyújtott támogatás esetében: 6 %;

e)	az MMA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből nyújtott támogatás esetében: 6 %.

Indokolás

A technikai segítségnyújtásra vonatkozó átalánynak (5 %) az ESZA+-ra is ki kell terjednie.

47. módosítás

33. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállam három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kap a programot jóváhagyó határozatról, bizottságot hoz létre a program végrehajtásának nyomon követésére (a továbbiakban: monitoringbizottság).	A tagállam három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kap a programot jóváhagyó határozatról, a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozó magatartási kódexszel, valamint intézményi, jogi és pénzügyi keretével összhangban, az irányító hatósággal egyetértésben bizottságot hoz létre a program végrehajtásának nyomon követésére (a továbbiakban: monitoringbizottság).
[…]	[…]

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatok és az érdekelt felek megfelelő bevonásának biztosítása érdekében hivatkozni kell a tagállami intézményi, jogi és pénzügyi keretre és a magatartási kódexre. Mivel a monitoringbizottságot egy konkrét program nyomon követésére hozzák létre, annak létrehozásáért az irányító hatóságnak kell felelnie.

48. módosítás

33. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottsággal megosztott összes adatot és információt.	Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottság munkájával kapcsolatos összes adatot és információt , illetve megadja az arra a weboldalra mutató hivatkozást, ahol az összes adat és információ elérhető .

Indokolás

A monitoringbizottságra vonatkozó, a jelenlegi programozási időszakot érintő összes adatot és információt közzé kell tenni a kifejezetten erre a célra létrehozott weboldalon. Ezt a jó gyakorlatot a 2021–2027-es időszakban is folytatni kell.

49. módosítás

35. cikk (1) bekezdés f) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A monitoringbizottság megvizsgálja a következőket:

[…]

f)	a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f)	a kommunikációs és láthatósági intézkedéseknek a kommunikációs stratégia szerinti végrehajtása;

[…]

Indokolás

Javasoljuk a kommunikációs stratégia megtartását és azt, hogy a stratégiát az operatív program monitoringbizottsága hagyja jóvá és módosítsa.

50. módosítás

35. cikk (1) bekezdés, új pont beillesztése az i) pont után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A monitoringbizottság megvizsgálja a következőket:

[…]

j)	a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek módosításait, a 27. cikk (3) bekezdése b), c) és d) pontjának sérelme nélkül;

Indokolás

A módszertan és a kiválasztási kritériumok tekintetében nincs szükség a monitoringbizottság jóváhagyására, mivel ez csak akadályozná az irányító hatóság munkáját.

51. módosítás

35. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A monitoringbizottság jóváhagyja a következőket:

a)	a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a Bizottsággal a 67. cikk (2) bekezdése szerint folytatott konzultáció után, a 27. cikk (3) bekezdése b), c) és d) pontjának sérelme nélkül;

a)	az ETHA, az AMF, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozó végső teljesítményjelentés;

b)	az ETHA, az AMF, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozó végső teljesítményjelentés;

b)	az értékelési terv és annak esetleges módosítása;

c)	az értékelési terv és annak esetleges módosítása;

c)	az irányító hatóság ajánlása program módosítására vonatkozóan, kivéve a 19. cikk (5) bekezdése és a 21. cikk szerinti átcsoportosításokat.

d)	az irányító hatóság ajánlása program módosítására vonatkozóan, ideértve a 19. cikk (5) bekezdése és a 21. cikk szerinti átcsoportosításokat is .

d)	a stratégiai jelentőségű, tervezett műveleteknek a 17. cikk (3) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett listájával, valamint a 17. cikk (3) bekezdése d) pontjának iii. és vii. alpontjában, valamint j) pontjában említett információkkal kapcsolatos változások;

e)	az operatív program kommunikációs stratégiája és a stratégia módosításai.

Indokolás

A programoknak a prioritási tengelyek közötti váltás formájában, 5 %-os (vagy 10 %-os) rugalmasság keretében történő módosításához nincs szükség a monitoringbizottság jóváhagyására, mivel az irányító hatóságot így megfosztanák az időben történő kiigazítások lehetőségétől. A rugalmassági mechanizmus elveszítené hatékonyságát.

52. módosítás

37. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az irányító hatóság minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig , szeptember 30-ig és november 30-ig elektronikus úton továbbítja az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat a Bizottságnak a VII. mellékletben meghatározott minta szerint.	Az irányító hatóság minden évben január 31-ig, július 31-ig és október 31-ig elektronikus úton továbbítja az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat a Bizottságnak a VII. mellékletben meghatározott minta szerint.
Az első adattovábbítás 2022. január 31-ig esedékes, az utolsó 2030. január 31-ig.	Az első adattovábbítás 2022. január 31-ig esedékes, az utolsó 2030. január 31-ig.
Az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti programok esetében az adatokat évente november 30-ig kell továbbítani.	Az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti programok esetében az adatokat évente november 30-ig kell továbbítani.

Indokolás

Az évi 6 alkalommal történő adattovábbítás jelentős adminisztratív teherrel járna, ezért azt évi 3 alkalomra kell csökkenteni, ahogy az a közös rendelkezésekről szóló jelenlegi rendelet esetében is van.

53. módosítás

43. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

A kommunikációs koordinátor az alábbi szervezeteket vonja be a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekbe:

a)	az Európai Bizottság tagállami képviseletei és az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodái; Europe Direct Tájékoztató Központok és más hálózatok; oktatási és kutatási intézmények;

a)	az Európai Bizottság tagállami képviseletei és az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodái; Europe Direct Tájékoztató Központok és más hálózatok; oktatási és kutatási intézmények;

b)	más érintett partnerek és szervezetek.

b)	a program végrehajtásába bevont helyi és regionális önkormányzatok;

c)	más érintett partnerek és szervezetek.

Indokolás

A közös rendelkezésekről szóló rendeletnek az összes kormányzati szint között ösztönöznie kell az együttműködést a program végrehajtásában és az azzal kapcsolatos kommunikáció terén.

54. módosítás

43. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Minden irányító hatóság kommunikációs tisztviselőt jelöl ki az egyes programokhoz (programkommunikációs tisztviselő).	Minden irányító hatóság kommunikációs tisztviselőt jelöl ki egy vagy több programhoz (programkommunikációs tisztviselő).

Indokolás

A fokozott szinergiákon alapuló holisztikus megközelítés biztosítására tekintettel az alapok integrációjának támogatása érdekében lehetővé kell tenni, hogy egy tisztviselőt több programhoz jelöljenek ki. Ezáltal az alapok közötti következetesebb kommunikáció is biztosítható lenne.

55. módosítás

43. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság kommunikációs koordinátorokból, programkommunikációs tisztviselőkből és bizottsági képviselőkből álló hálózatot működtet a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos információcsere céljából.	A Bizottság kommunikációs koordinátorokból, programkommunikációs tisztviselőkből , a Régiók Európai Bizottságának képviselőiből és bizottsági képviselőkből álló hálózatot működtet a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos információcsere céljából.

Indokolás

Az Európai Bizottság feladatául kapta egy kommunikációs hálózat üzemeltetését, amelybe a szinergiák és az együttműködés biztosítása érdekében az RB-t is be kellene vonnia.

56. módosítás

A 44. cikk (1) bekezdése után új bekezdés illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az irányító hatóság kommunikációs stratégiát dolgoz ki valamennyi operatív programra. Közös kommunikációs stratégiát lehet kidolgozni több operatív programra. A kommunikációs stratégiának az arányosság elvével összhangban figyelembe kell vennie a szóban forgó operatív program(ok) nagyságát.

A kommunikációs stratégia tartalmazza a VIII. mellékletben meghatározott elemeket.

A tagállam és az irányító hatóság biztosítja, hogy a láthatóság és a polgárokkal való kapcsolattartás javítása érdekében a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket a kommunikációs stratégiával összhangban hajtsák végre, és hogy ezen intézkedések a lehető legszélesebb körű médialefedettség biztosítására irányuljanak.

Indokolás

A láthatósággal és a kommunikációval kapcsolatos és jelenleg nagyon is szükséges intézkedések kidolgozása és gyakorlati megvalósítása szempontjából alapvető eszköz a kommunikációs stratégia. Ha egyáltalán nem alkalmazzuk a stratégiát, akkor bizonytalanság alakulhat ki a fenti intézkedések kialakítása terén, illetve nem lesz meg a minimális egységesség a végrehajtásban érintett különböző szervek és szervezetek között.

57. módosítás

44. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az irányító hatóság legkésőbb egy hónappal egy pályázati felhívás megnyitása előtt közzéteszi az (1) bekezdésben említett weboldalon a tervezett és a közzétett pályázati felhívások rövid összefoglalóját, mely tartalmazza a következő adatokat:	Az irányító hatóság közzéteszi az (1) bekezdésben említett weboldalon a tervezett és a közzétett pályázati felhívások rövid összefoglalóját, mely tartalmazza a következő adatokat:
[…]	[…]

Indokolás

A 44. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések késedelmes végrehajtáshoz vezethetnek, ugyanakkor korlátoznák az irányító hatóság rugalmasságát.

A finanszírozási lehetőségek legnagyobb fokú láthatóságának biztosítása érdekében ezért javasolt a rendelkezés törlése, az egyes közigazgatások mérlegelési körébe utalva a legmegfelelőbb eszközök kiválasztását.

Ha a fent említett rendelkezést mégis szükségesnek tartják, akkor viszont nem szabad előre meghatározni a közzététel idejét, hanem az irányító hatóságra kell bízni annak meghatározását annak érdekében, hogy biztosítsák a végrehajtással kapcsolatos tervezéssel való összhangot.

58. módosítás

A 44. cikk után új cikk illesztendő a szövegbe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	(1) A kommunikációs stratégiát a 35. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban legfeljebb hat hónappal az érintett operatív program vagy programok elfogadását követően jóváhagyásra be kell nyújtani a monitoringbizottságnak.
	Amennyiben több operatív programra olyan közös kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, amely több monitoringbizottságot érint, a tagállam felelősként kijelölheti az egyik monitoringbizottságot arra, hogy a többi érintett monitoringbizottsággal konzultálva jóváhagyja a közös kommunikációs stratégiát és annak későbbi módosításait.
	A tagállam vagy az irányító hatóságok szükség esetén a programozási időszak során is módosíthatják a kommunikációs stratégiát. A módosított kommunikációs stratégiát a 35. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban jóváhagyásra be kell nyújtani a monitoringbizottságnak.
	(2) Jelen cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve az irányító hatóságnak legalább évente egyszer tájékoztatnia kell a felelős monitoringbizottságot vagy -bizottságokat a 35. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett kommunikációs stratégia végrehajtásában elért eredményekről és az eredmények elemzéséről, továbbá a következő év során elvégzendő, az alapok számára fokozottabb láthatóságot biztosító tervezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről. A monitoringbizottságnak véleményeznie kell a következő évre tervezett tevékenységeket és intézkedéseket, kitérve többek között arra, hogy hogyan tehetők hatékonyabbá a szélesebb nyilvánosság tájékoztatására szolgáló tevékenységek.

Indokolás

Javasoljuk a kommunikációs stratégia elfogadására, módosítására és nyomon követésére szolgáló eljárás megtartását, mivel az a 2014–2020 közötti időszakban is eredményes volt, illetve lehetővé tenné, hogy az ellenőrzés során az Európai Bizottság egy összeszedett, mindenki számára hozzáférhető dokumentumra támaszkodjon, ami így megkönnyíti a felügyeletet is.

59. módosítás

50. cikk (2) bekezdés b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek osztva az érintett személynek a foglalkoztatási szerződésben hivatkozott vonatkozó nemzeti jogszabály szerinti havi munkaidejével.	a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek osztva az érintett személynek a foglalkoztatási szerződésben hivatkozott vonatkozó nemzeti jogszabály vagy kollektív szerződés szerinti havi munkaidejével.

Indokolás

Hivatkozás a munkaszerződések alapját jelentő kollektív szerződésekre.

60. módosítás

52. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A finanszírozási eszközök csak olyan új beruházások esetében támogathatnak végső címzetteket, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, például bevételeket vagy megtakarításokat hoznak, és amelyek nem találnak elegendő finanszírozást piaci forrásokból.	A finanszírozási eszközök csak olyan beruházások esetében támogathatnak végső címzetteket, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, például bevételeket vagy megtakarításokat hoznak, és amelyek nem találnak elegendő finanszírozást a rendelkezésre álló piaci forrásokból.

Indokolás

A finanszírozási eszközök nemcsak új beruházások esetében alkalmazhatók, hanem általában a pénzügyileg életképes beruházások esetében, amennyiben a rendelkezésre álló piaci források nem tudnak finanszírozást biztosítani.

61. módosítás

Az 52. cikk (6) bekezdése után új bekezdés illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Amennyiben a pénzügyi eszközök vállalkozások – többek között kkv-k – finanszírozását támogatják, e támogatás az új vállalkozások alapítására, kezdeti tőkével – például magvető és indulótőkével –, terjeszkedéshez szükséges tőkével, a vállalkozás általános tevékenységeinek erősítését szolgáló tőkével, új projektek megvalósításához vagy új piacokra való betöréshez szükséges tőkével vagy meglévő vállalkozások új fejlesztéseihez szükséges tőkével való ellátására irányul az állami támogatásokra vonatkozó alkalmazandó uniós szabályok sérelme nélkül és az alapspecifikus szabályoknak megfelelően. Az ilyen támogatás kiterjedhet mind a tárgyi eszközökbe, mind az immateriális javakba való beruházásokra, valamint – az állami támogatásokkal kapcsolatos alkalmazandó uniós szabályok által szabott korlátokon belül, a vállalkozásoknak a magánszféra általi finanszírozását ösztönzendő – a működőtőke-beruházásokra is. A támogatás magában foglalhatja a vállalkozások tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó költségeket is, feltéve, hogy a tulajdonjog-átruházásra független befektetők között kerül sor.

Indokolás

A közös rendelkezésekről szóló új rendeletben a közös rendelkezésekről szóló jelenlegi rendelethez hasonlóan hivatkozni kell a beruházások tág fogalommeghatározására is.

62. módosítás

53. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az irányító hatóság felelősségi körében irányított finanszírozási eszközök a következő formákban hozhatók létre:

a)	program erőforrásainak beruházása egy jogi személy tőkéjébe;

b)	külön finanszírozási egységek vagy vagyonkezelői számlák egy intézményen belül.

Az irányító hatóság felelősségi körében irányított finanszírozási eszközök a következő formákban hozhatók létre:

a)	program erőforrásainak beruházása egy jogi személy tőkéjébe;

b)	külön finanszírozási egységek vagy vagyonkezelői számlák egy intézményen belül.

Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetet.

Az irányító hatóságnak a 67. cikkel összhangban ki kell jelölnie a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetet.

Amikor az irányító hatóság által kiválasztott szervezet holdingalapot hajt végre, az adott szervezet további más szervezeteket választhat ki egy egyedi alap végrehajtásához.

Indokolás

A pénzügyi eszköz piacvezérelt végrehajtásának biztosítása és a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet kiválasztásával kapcsolatos ellenőrzési kockázatok csökkentése érdekében döntő fontosságú biztosítani a 67. cikkel való összhangot. A (44) preambulumbekezdés, a 62. cikk (3) bekezdésének és a 67. cikk (4) bekezdésének módosításával összhangban is szükség van e bekezdés módosítására.

63. módosítás

53. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az alapspecifikus szabályoknak megfelelően a program nemzeti társfinanszírozása biztosítható az irányító hatóság által , a holdingalapok szintjén , az egyedi alapok szintjén vagy a végső címzetteket érintő beruházások szintjén . Amennyiben a nemzeti társfinanszírozást a végső címzetteket érintő beruházások szintjén biztosítják, a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetnek meg kell őriznie az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságát igazoló okirati bizonyítékokat.

Az alapspecifikus szabályoknak megfelelően a program nemzeti társfinanszírozása biztosítható az irányító hatóság, a holdingalapok, az egyedi alapok , a magánbefektetők vagy a végső címzettek által . Amennyiben a nemzeti társfinanszírozást a végső címzettek által vagy a végső címzetteket érintő beruházások szintjén biztosítják, a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetnek meg kell őriznie az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságát igazoló okirati bizonyítékokat.

Indokolás

Semmi sem indokolja, hogy kizárjuk a végső címzett saját hozzájárulását a támogatható nemzeti társfinanszírozásból, ha azt ugyanannak a beruházásnak a finanszírozására szánják. Az ilyen kizárás a támogatásokhoz viszonyítva a támogathatósági feltételek indokolatlan szigorítását jelenti.

64. módosítás

59. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg , amely nem csalásból ered .	Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik az olyan pénzügyi eszközökhöz vagy pénzügyi eszközökből, valamint olyan műveletekhez nyújtott program-hozzájárulásokra, amelyek esetében a termelő tevékenység nem csalásból eredő csőd következtében szűnik meg.

Indokolás

A pénzügyi eszközöket érintő műveleteket kifejezetten mentesíteni kell a tartósságáról szóló rendelkezések alól. Ilyen eltéréseket a 2007–2013 és a 2014–2020-as időszakra egyaránt sikeresen vezettek be.

65. módosítás

63. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere elektronikus adatcsererendszereken keresztül történjen a XII. melléklet szerint.	A tagállamok biztosítják, hogy adott esetben a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti információcsere elektronikus adatcsererendszereken keresztül mehessen végbe a XII. melléklet szerint.
[…]	[…]

Indokolás

Szükségtelen terheket róna a résztvevőkre, ha minden adatcserét elektronikus úton kellene végrehajtani.

66. módosítás

64. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

c)	a Bizottság az előzetes ellenőrzési megállapításokat az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, az ellenőrzés utolsó napjától számított 3 hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak;

c)	a Bizottság az előzetes ellenőrzési megállapításokat az érintett tagállam legalább egyik nyelvén, az ellenőrzés utolsó napjától számított 3 hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak;

d)	a Bizottság az ellenőrzési jelentést az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, 3 hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes ellenőrzési megállapításokra adott hiánytalan válaszát.

d)	a Bizottság az ellenőrzési jelentést az érintett tagállam legalább egyik nyelvén, 3 hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes ellenőrzési megállapításokra adott hiánytalan válaszát.

[…]

Indokolás

Ez felgyorsítja a végrehajtást, mivel az érintett hatóságoknak nem kellene várniuk az adott esetben szükséges további fordításokra.

67. módosítás

67. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság kérésére az irányító hatóságnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak észrevételeit, mielőtt először benyújtja a kiválasztási kritériumokat a monitoringbizottságnak, és mielőtt változásokat eszközölne a kritériumok tekintetében.

Indokolás

Nem egyértelmű, hogy az Európai Bizottság milyen feltételek esetén kérheti, hogy konzultáljanak vele a kiválasztási kritériumokról. Ez gátolná az irányító hatóság autonómiáját és döntéshozatali eljárását.

68. módosítás

84. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Minden alap előfinanszírozását a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt:

a)	2021: 0,5 % ;

b)	2022: 0,5 % ;

c)	2023: 0,5 % ;

d)	2024: 0,5 % ;

e)	2025: 0,5 % ;

f)	2026: 0,5 % .

Minden alap előfinanszírozását a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt:

a)	2021: 2 % ;

b)	2022: 2 % ;

c)	2023: 2 % ;

d)	2024: 2 % ;

e)	2025: 2 % ;

f)	2026: 2 % .

Ha a programot 2021. július 1. után fogadják el, a korábbi részleteket az elfogadás évében fizetik ki.

Indokolás

A közös rendelkezésekről szóló jelenlegi rendelettel összehasonlítva a közös rendelkezésekről szóló új rendeletben túl nagy mértékben csökkentették az éves előfinanszírozást.

69. módosítás

85. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A (3) bekezdés a) pontjától eltérve a következők érvényesek:

a)	amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a feltételek teljesítésének vagy az eredmények elérésének előrehaladása által indokolt összegeket kell feltüntetni, a 89. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;

a)	amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a feltételek teljesítésének vagy az eredmények elérésének előrehaladása által indokolt összegeket kell feltüntetni, a 89. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;

b)	amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk c, d és e) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a 88. cikk (3) bekezdésében említett határozattal összhangban megállapított összegeket kell feltüntetni;

b)	amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk c, d és e) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a 88. cikk (3) bekezdésében említett határozattal összhangban megállapított összegeket kell feltüntetni;

c)	a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt vissza nem térítendő támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségek összegét kell feltüntetni.

c)	a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt vissza nem térítendő támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségek összegét kell feltüntetni;

d)	állami támogatás esetében a kifizetési kérelem tartalmazhatja a támogatást folyósító szerv által a kedvezményezettnek kifizetett előlegeket azzal a feltétellel, hogy az említett előlegek nem haladhatják meg az adott művelet tekintetében a kedvezményezett számára nyújtandó teljes összeg 40 %-át .

Indokolás

A közös rendelkezésekről szóló jelenlegi rendelet a 131. cikk (4) bekezdésének b) pontjában rendelkezik arról, hogy legfeljebb 40 %-nyi előleg fizethető. Ezt a lehetőséget a közös rendelkezésekről szóló új rendeletben is meg kell tartani.

70. módosítás

86. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

(2) Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (3) bekezdése szerint hajtják végre, a finanszírozási eszközök kiadásait tartalmazó kifizetési kérelmeket az alábbi feltételek szerint kell benyújtani:

az első kifizetési kérelemben szereplő összeget már kifizették a finanszírozási eszközökre, és ez az összeg a finanszírozási eszközökre a megfelelő finanszírozási megállapodásban vállalt program-hozzájárulások teljes összegének 25 %-áig terjedhet az adott prioritás és régiókategória szerint, adott esetben;

b)	az elszámolási időszak alatt benyújtott következő kifizetési kérelmekben foglalt összeg tartalmazza a 62. cikk (1) bekezdésében említett elszámolható kiadásokat.

(2) Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (2) bekezdése szerint hajtják végre, a kifizetési kérelmek tartalmazzák a finanszírozási eszközök létrehozásához kapcsolódó kiadásokat vagy az azokhoz való hozzájárulásokat .

(3) Az első kifizetési kérelemben szereplő, a (2) bekezdés a) pontjában említett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évben ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

A fenti összeget külön kell feltünteti a kifizetési kérelmekben .

Indokolás

A 2014–2020 közötti időszakban a program pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulása korlátozza a létrehozott eszköz rugalmasságát és a több pénzügyi termék egyidejű elindításának lehetőségét. A módosítás a 2007–2013-as időszak bevált gyakorlatán alapul.

71. módosítás

88. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

c)	az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletekre alkalmazandó megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai;

c)	az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletekre alkalmazandó megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok szabályai;

d)	a teljes egészében a tagállam által hasonló típusú művelet esetében finanszírozott vissza nem térítendő támogatások rendszerében alkalmazott megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai.

d)	a teljes egészében a tagállam által hasonló típusú művelet esetében finanszírozott vissza nem térítendő támogatások rendszerében alkalmazott megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok szabályai.

Indokolás

A cikk következetességének biztosítása érdekében.

72. módosítás

99. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság visszavonja a programban szereplő összeg azon részét, amelyet nem a 84. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a kifizetési kérelmet nem a 85. és 86. cikkek szerint és nem a 2021–2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő második pénzügyi év december 26-ig nyújtják be.

A Bizottság visszavonja a programban szereplő összeg azon részét, amelyet nem a 84. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a kifizetési kérelmet nem a 85. és 86. cikkek szerint és nem a 2021–2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő harmadik pénzügyi év december 31-ig nyújtják be.

A határidőt abban az esetben is meg kell hosszabbítani, ha a kifizetést jogi vagy elővigyázatossági okokból megszakítják.

Indokolás

A kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok nem kurtíthatók meg, hanem továbbra is meg kell őrizni az n+3 szabályt, lévén jelenleg sok helyi és regionális önkormányzat küzd nehézségekkel az elegendő társfinanszírozás biztosítása terén. Ezenkívül a határidő az év vége kell, hogy legyen.

73. módosítás

103. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés globális erőforrásainak éves lebontását tagállamonként, a jogosult régiók XXII. mellékletben meghatározott módszertan szerint meghatározott jegyzékével együtt.	A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés globális erőforrásainak éves lebontását tagállamonként, a jogosult régiók XXII. mellékletben meghatározott módszertan szerint meghatározott jegyzékével együtt.
A határozat egyúttal az európai területi együttműködés (Interreg) globális erőforrásainak éves lebontását is megállapítja tagállamonként.	A határozat egyúttal az európai területi együttműködés (Interreg) globális erőforrásainak éves lebontását is megállapítja tagállamonként.
	Ennélfogva az alapokból kiosztott teljes keretösszegnek nemzeti és regionális szinten is legalább a 2014–2020 közötti időszakban az egyes tagállamok vagy régiók számára elkülönített költségvetés 76 %-ával kell megegyeznie.

Indokolás

Az Európai Bizottság által nemzeti szinten biztosított biztonsági háló nem akadályozza meg az egyes támogatott területeken az aránytalan csökkentéseket, amelyeket a kohéziós politika nem indokolna.

74. módosítás

104. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források a 2021–2027 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 2,5 %-át teszik ki (azaz összesen 8 430 000 000 EUR -t).	Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források a 2021–2027 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 3,3 %-át teszik ki (azaz összesen XX XXX XXX XXX EUR-t).

Indokolás

Az európai bizottsági javaslat a területi együttműködési intézkedések tekintetében jelentős költségvetési csökkentésekhez vezetne annak ellenére, hogy az európai területi együttműködésről szóló rendelettervezet új intézkedésekkel egészült ki. Az RB ezért azt javasolja, hogy az európai területi együttműködési célokra elkülönített forrásokat a kohéziós politikai költségvetés teljes keretösszegének 3,3 %-ára növeljék, ami lehetővé tenné a meglévő határokon átnyúló együttműködési programok, valamint a régióközi együttműködés és a legkülső régiók esetében folytatott együttműködés biztosítását. Továbbra is az európai területi együttműködési célok tekintetében a 1303/2013/EU rendelet VII. mellékletében megállapított jelenlegi elosztási módszert kell alkalmazni, mivel az európai területi együttműködési célok tekintetében javasolt új módszer hátrányosan érintené azokat a tagállamokat és régiókat, amelyek alacsony népsűrűséggel rendelkeznek a határ menti térségekben (különös tekintettel az új, 25 kilométeres kritériumra).

75. módosítás

105. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás benyújtásakor vagy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben az alábbi átcsoportosításra tett javaslatot:

a)	a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó teljes költségvetési juttatás legfeljebb 15 %-ának átcsoportosítása az átmeneti régiók vagy a fejlettebb régiók számára, illetve az átmeneti régiókból a fejlettebb régiók számára;

b)	a fejlettebb régiókra vagy átmeneti régiókra vonatkozó költségvetési juttatásokból átcsoportosítás a kevésbé fejlett régiók számára.

A Bizottság elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás benyújtásakor vagy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben a teljes költségvetési juttatás legfeljebb 15 %-ának átcsoportosítására tett javaslatot.

Indokolás

Lehetővé kell tenni az összes régiókategória közötti átcsoportosítást.

76. módosítás

106. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság programot jóváhagyó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás társfinanszírozási arányát és maximális összegét az egyes prioritások tekintetében.	A Bizottság programot jóváhagyó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás maximális összegét és a programra vonatkozó társfinanszírozási arányt az egyes prioritások tekintetében.

Indokolás

(Az egyes prioritásokra vonatkozó maximális arány helyett) a maximális társfinanszírozási arány operatív program szintjén való rögzítése a végrehajtási folyamatban nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Ez a prioritásokon belül lehetővé tenné a társfinanszírozás beavatkozások típusa szerinti diverzifikálását.

77. módosítás

106. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb az alábbiaknál:

a)	70 % a kevésbé fejlett régiók számára;

b)	55 % az átmeneti régiók számára;

c)	40 % a fejlettebb régiók számára.

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb az alábbiaknál:

a)	85 % a kevésbé fejlett régiók számára;

b)	70 % az átmeneti régiók számára;

c)	50 % a fejlettebb régiók számára.

Az a) pontban említett társfinanszírozási arányok a legkülső régiókra is alkalmazandók

A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 70 %-nál .

A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 85 %-nál .

Az ESZA+-rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az ESZA+- rendelet [14] cikkének megfelelően innovatív fellépéseket támogató prioritásokra.

Indokolás

A társfinanszírozási arányoknak a jelenlegi szinten kell maradniuk.

78. módosítás

106. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 70 %-nál .	A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 85 %-nál .
[…]	[…]

Indokolás

Az európai területi együttműködés esetében a társfinanszírozási aránynak 85 %-nak kell maradnia.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

támogatja az Európai Bizottság által a közös rendelkezésekről szóló új rendelettel elérni kívánt fő célkitűzéseket, különösen azokat, amelyek a kohéziós politika egyszerűsítése, rugalmasabbá és hatékonyabbá tétele révén annak korszerűsítésére, valamint a kedvezményezetteket és az irányító hatóságokat sújtó adminisztratív terhek jelentős csökkentésére irányulnak;

örvendetesnek tartja, hogy a kohéziós politika továbbra is elérhető marad minden európai uniós régió számára, ami a Régiók Európai Bizottsága által az ezzel kapcsolatos korábbi véleményeiben megfogalmazott legfőbb aggályok egyike és egyben a #CohesionAlliance legfontosabb üzenete volt;

üdvözli a megosztott irányítással kapcsolatos megközelítés megerősítését, azonban rámutat, hogy továbbra is „a legmegfelelőbb területi szinten” kell intézkedéseket hozni, ezzel is megerősítve a helyi és regionális önkormányzatok által a programok a polgárokhoz a lehető legközelebbi szinten történő irányításában betöltött szerepet a szubszidiaritás, a többszintű kormányzás és a partnerség elvével összhangban;

további egyszerűsítést szorgalmaz, például az állami támogatásra vonatkozó rendeletekből fakadó adminisztratív terhek csökkentése révén;

Célkitűzések és a támogatás általános szabályai

támogatja az öt új szakpolitikai célkitűzést, mivel azok egyrészről megfelelnek a korábbi tematikus célkitűzéseknek, másrészről pedig tágabb meghatározásuknak köszönhetően nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé;

úgy véli, hogy az EMVA-nak a közös rendelkezésekről szóló rendeletből való kivétele valós aggodalomra ad okot, mivel fennáll a kockázata, hogy ez a vidéki térségekben aláássa a strukturális és beruházási alapok integrált megközelítését, hiszen a vidékfejlesztés a kohéziós politikai célkitűzések egyik alapvető eleme. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos szinergiák növelése érdekében az RB szorgalmazza, hogy az EMVA-t ismét vonják a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá (lásd az RB KAP-ról szóló NAT-VI/034. sz. véleményét); mindazonáltal nagyrabecsülését fejezi ki azért, hogy a KAP-stratégiai tervekről szóló rendeletre irányuló javaslatban (2. cikk) bizonyos témákat – különösen az integrált területfejlesztési kérdéseket – illetően hivatkoztak a közös rendelkezésekről szóló új rendeletre;

ismét hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapnak továbbra is a kohéziós politika szerves részét kell képeznie, tekintve, hogy ez az emberekbe és emberi tőkébe való beruházásokat, a társadalmi befogadás, illetve a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítását, valamint az európai polgárok milliói életének javítását szolgáló fő uniós eszköz;

kiemeli a partnerség és a többszintű kormányzás elvének jelentőségét, és szorgalmazza, hogy a meglévő magatartási kódexet mellékletként csatolják a rendelettervezethez; a magatartási kódex maradéktalan végrehajtását kéri annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatok bevonása teljes jogú partnerséget jelentsen;

Stratégiai megközelítés

sajnálja, hogy az európai bizottsági javaslat nem képezi részét egy az Európa 2020 stratégiát követő új hosszú távú stratégiának; reményei szerint az Európai Bizottság elő fog terjeszteni egy ilyen új, a fenntartható fejlesztési célok végrehajtására vonatkozó hosszú távú uniós stratégiát, amelynek alapját a teljes mértékben a többszintű kormányzáson alapuló megreformált irányítás fogja képezni;

10.

üdvözli, hogy az új partnerségi megállapodás egy egyszerűbb és karcsúbb dokumentum;

11.

kitart amellett, hogy az alapok közötti vagy az alapokból az InvestEU programba vagy a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló más uniós eszközökbe való valamennyi átcsoportosításnak maradéktalanul meg kell felelnie a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elvének, valamint hogy azok nem gyengíthetik az alapok helyi viszonyokat figyelembe vevő megközelítését;

12.

örvendetesnek tartja, hogy csökkent az előfeltételek száma és különösen azt, hogy a tematikus előfeltételek most már egyértelműbben kapcsolódnak az adott stratégiai szakpolitikai keretekhez;

13.

aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a kifizetésekre mindaddig nincs mód, amíg az Európai Bizottság nem tájékoztatta a tagállamokat az előfeltételek teljesítéséről, hiszen ez késedelmeket okozhat a programok végrehajtásában;

14.

kéri, hogy az új programozási rendszer már most határozza meg a programozási időszak egyes éveire vonatkozó keretösszegeket, ideértve a 2026-ra és 2027-re elkülönített indikatív összegeket is, annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek egyrészről a további rugalmasság és a kohéziós politika intézkedési kapacitása, másrészről pedig a kohéziós politika hosszú távú – a 7 éves finanszírozási időszak egészét lefedő – stratégiai beruházási megközelítése fenntartásának jelentősége között;

15.

ismételten kijelenti, hogy az RB határozottan elutasítja a makrogazdasági feltételesség minden olyan negatív koncepcióját, amelynek alapján az európai strukturális és beruházási alapok és a gazdaságpolitikai irányítás összekapcsolásának eredményeként a regionális és települési önkormányzatokat „büntetnék” a nemzeti kormány mulasztásaiért. A kohéziós politika – amelynek céljainak vajmi kevés köze van a makrogazdasági irányításhoz – nem köthető olyan feltételekhez, amelyeket nem befolyásolhatnak a helyi és regionális önkormányzatok és más kedvezményezettek. A végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek történő kifizetéseket ezért nem befolyásolhatja a makrogazdasági feltételrendszer tagállamok általi nem megfelelő bevezetése;

16.

másrészről megjegyzi, hogy nem megfelelő az európai szemeszter kohéziós politikához csatolásával kapcsolatos operatív eljárások elemzése, valamint nem egyértelműek a kohéziós politikai beavatkozások és a reformtámogató program intézkedései közötti összhang megteremtésének módozatai, továbbá kitart amellett, hogy a kohéziós politika egyedi célkitűzéseit mindig tiszteletben kell tartani az európai szemeszter regionális dimenziójának erősítése érdekében;

17.

úgy véli, hogy az előfeltételekkel kapcsolatos mechanizmus már hatékonyan beavatkozik a kohéziós politika szempontjából jelentős megreformálandó területeken;

18.

üdvözli, hogy megerősítik az integrált területi eszközök státuszát, ezek ugyanis egyedülálló módon támogatják az alulról építkező megközelítést; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jobban tiszteletben kell tartani a műveleti programok kiválasztásáért felelős hatóságok jogkörét és kompetenciáit;

Programozás

19.

a programok felépítésének egyszerűsítését szorgalmazza, ugyanis azt – a jelenlegi időszakkal összehasonlítva – láthatólag nem egyszerűsítették; úgy véli, hogy a változtatások jóváhagyására előírt idő túl hosszú, mivel erre ugyanannyi időt irányoztak elő, mint a program jóváhagyására;

20.

úgy véli, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a technikai segítségnyújtás tekintetében javasolt 2,5 %-os átalány továbbra sem elégséges, ennélfogva a technikai segítségnyújtást illetően 5 %-os átalányt javasol, figyelembe véve azt is, hogy az új rendelet a kapacitásépítést illetően nem tartalmaz egyedi célkitűzést;

Nyomon követés, értékelés, kommunikáció és láthatóság

21.

üdvözli, hogy a közös rendelkezésekről szóló új rendelet meg kívánja erősíteni az alapok végrehajtásának átláthatóságát és láthatóságát, és emlékeztet az RB arra vonatkozó kérésére, hogy pontosabb intézkedéseket vezessenek be az európai strukturális és beruházási alapok helyi és regionális elszámoltathatóságának és láthatóságának helyi szintű megerősítésére, valamint megfelelő kommunikációs fellépések révén jelentősen növeljék a kohéziós politikai intézkedések láthatóságát, minthogy azok az európai integrációból a helyi közösségek számára jelentkező vitathatatlan előnyök közé tartoznak;

22.

javasolja ugyanakkor, hogy a következetesség javítása céljából az irányító hatóság számára tegyék lehetővé, hogy egyetlen kommunikációs tisztviselőt jelöljön ki több programhoz;

Pénzügyi támogatás

23.

támogatja azokat az új rendelkezéseket, amelyek fokozni kívánják az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazását, valamint azokat az új rendelkezéseket, amelyek célja a finanszírozási eszközök használatának észszerűsítése és azoknak a programozási és végrehajtási folyamatba való jobb beillesztése;

Irányítás és kontroll

24.

úgy véli, hogy a hatóságok kijelölésére és az igazoló hatóságok azonosítására szolgáló eljárások eltörlése, valamint a nemzeti irányítási rendszerekre való nagyobb mértékű támaszkodás az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásáért felelős hatóságokat sújtó adminisztratív terhek örvendetes csökkentését jelenti;

25.

méltányolja, hogy a közös rendelkezésekről szóló javasolt rendeletben egyszerűsítik az ellenőrzési szabályokat és különösen értékeli azokat az új rendelkezéseket, amelyek megerősítik az egységes ellenőrzés elvét, ez pedig nemcsak jelentős mértékben csökkenti a programhatóságok és a kedvezményezettek adminisztratív terheit, hanem az arányossághoz is hozzájárul;

26.

örvendetesnek tartja, hogy a jól működő irányítási és kontrollrendszerrel és jó eredményekkel rendelkező programok esetében lehetőség van fokozottan arányos intézkedések alkalmazására is;

Pénzügyi irányítás

27.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az előfinanszírozás szintjét drasztikusan, az alapokból származó össztámogatás évi 0,5 %-ára csökkentették, és magasabb, átlagosan legalább 2 %-os előfinanszírozási ráta bevezetését kéri;

28.

rámutat, hogy az „n+2” szabály ismételt bevezetése átfedéshez vezetne a jelenlegi programozási időszak lezárása és az új időszak első n+2 célja között, ami súlyos adminisztratív terheket róna a programok végrehajtására. E tekintetben a jelenlegi „n+3” szabály megtartását szorgalmazza;

Pénzügyi keret

29.

üdvözli, hogy a közös rendelkezésekről szóló új rendelet NUTS II. szinten megőrzi a három régiókategóriát (kevésbé fejlett régiók, átmeneti régiók, fejlettebb régiók) tartalmazó meglévő szerkezetet, továbbá támogatja, hogy az átmeneti régiók és fejlettebb régiók közötti váltás küszöbértékét az egy főre jutó GDP átlagának 90 %-áról 100 %-ra emelték, tekintve, hogy ez a 7. kohéziós jelentésnek az uniós átlaghoz közeli egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiókkal kapcsolatos megfigyeléseit tükrözi; az ilyen régiók az uniós átlaghoz képest jóval alacsonyabb növekedési rátával rendelkeznek, így úgy tűnik, hogy beleragadtak a „közepes jövedelem csapdájába”;

30.

kéri, hogy tartsák fenn a társfinanszírozás jelenlegi szintjét a kevésbé fejlett régiók és a legkülső régiók esetében, valamint a Kohéziós Alap és az európai területi együttműködés célja tekintetében 85 %-on, az átmeneti régiók esetében 70 %-on, a fejlettebb régiók esetében pedig 50 %-on, tekintve, hogy az általános csökkentés a kifizetések felfüggesztésének veszélyével járhat, különösen a kevésbé fejlett régiókban, illetve csökkentené a kohéziós politika vonzerejét is, különösen a fejlettebb régiókban;

31.

úgy véli, hogy ha felső határértéket vezetnek be a héá-ra mint elszámolható költségre (5 000 000 euro), akkor azzal a programok kevésbé lesznek vonzóak a pályázók számára, különösen a nagyobb horderejű infrastrukturális projektek esetén;

32.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy aktualizálja a rendelet mellékleteit az ebben a véleményben szereplő módosító indítványokkal összhangban, különösen az alábbiakra összpontosítva:

—	az ismeretek kamatoztatása, valamint az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k bevonására irányuló intézkedések az intelligens szakosodás terén,

—	a kommunikációs stratégiákkal szemben támasztott követelmények részletes felvázolása,

—	a NUTS 3. és NUTS 2. szintű határrégiókban élő lakosság aránya, valamint az egyes tagállamok teljes lakossága aránya súlyozott összegének újraértékelése a határokon átnyúló és transznacionális együttműködési programok esetében,

—	az alapokból a tagállamok számára juttatott maximális teljes támogatás regionális hatásainak figyelembevétele.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) A Bizottság 868/2014/EU rendelete (2014. augusztus 8.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 241., 2014.8.13., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(1) A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/84

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Szociális Alap Plusz

(2019/C 86/07)

Előadó:

Susana DÍAZ PACHECO (ES/PES), Andalúzia régió kormányának elnöke

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+)

COM(2018) 382 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

Preambulum, első bevezető hivatkozás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. cikke d) pontjára, 149. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 164. cikkére, 168. cikkének (5) bekezdésére, 175. cikkének (3) bekezdésére és 349. cikkére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 9. cikkére, 46. cikke d) pontjára, 149. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 164. cikkére, 168. cikkének (5) bekezdésére, 174. cikkére, 175. cikkének (3) bekezdésére és 349. cikkére,

Indokolás

Az ESZA+ intézkedési körére tekintettel indokoltnak tűnik az EUMSZ 9. cikkének megemlítése. Másfelől jobban ki kell emelni a regionális politika célkitűzését, összhangban a közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló javaslat 4. cikkének (2) bekezdésével, amely szó szerint utal arra, hogy az ESZA+ hozzá fog járulni az Unió tevékenységeihez, amelyek […] gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését eredményezik.

2. módosítás

Új bevezető hivatkozás beillesztése az ötödik bevezető hivatkozás után:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	tekintettel a szociális jogok európai pillérének intézményközi kihirdetésére (2017/C 428/09),

3. módosítás

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)

2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia , ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174. cikkének megfelelően .

(1)

2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy az EUMSZ 174. cikkének megfelelően előmozdítsa és támogassa a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia.

Indokolás

Jobban ki kell emelni a regionális politika célkitűzését, anélkül, hogy ezzel csorbulna a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás.

4. módosítás

(2) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

(2)

Uniós szinten egy az Európa 2020 stratégiát követő és a fenntartható fejlesztési célokat megvalósító hosszú távú fejlesztési stratégiának kell stratégia keretet biztosítania a 2021-ben kezdődő új programtervezési időszak számára. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti együttműködés révén dolgozzák ki, és az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

5. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

A gazdasági globalizáció, a migrációs hullám kezelése, a fokozott biztonsági fenyegetés, a tiszta energiára való átállás, a technológiai változások és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségek fejlesztésével, a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például a munkaerő mobilitásán keresztül is – a foglalkoztatási és szociális politika javításával az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

(5)

A gazdasági globalizáció, a migrációs hullám kezelése, a fokozott biztonsági fenyegetés, a tiszta energiára való igazságos átállás, a technológiai változások – többek között a digitális átalakulás – és az európai népesség fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségek fejlesztésével, a fejlődés befogadóbbá tételével, különösen regionális és helyi szinten, illetve – például a munkaerő mobilitásán keresztül is – az oktatási és képzési, valamint a foglalkoztatási és szociális politika javításával az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

Indokolás

Technológiasemleges és már bejáratott terminológiát kellene használni.

6. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)

A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(6)

A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait és más alapokkal való összehangolását , és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

7. módosítás

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)

A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.

(8)

A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre , a tevékenységek jellemzőire és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.

Mindezt figyelembe véve folytatni kell az egyszerűsítést célzó intézkedések végrehajtását, hogy megkönnyítsük az alapokkal kapcsolatos adminisztrációt, és így – azáltal, hogy az erőfeszítéseket és az emberi erőforrásokat elsődlegesen a szakpolitikai célok elérésére irányítjuk – növeljük az alapok hozzáadott értékét, közismertségét és hatékonyságát.

Indokolás

A szöveg kiegészül „a tevékenységek jellemzői” kifejezéssel, hogy a leginkább rászoruló személyeket érintő tevékenységek esetében kibővüljenek az egyszerűsítésre vonatkozó követelmények. A költségek és az eljárások egyszerűsítése elősegíti a politikai célok elérését, mivel az összes energiát a tevékenységek hatékonyságára irányítja, megkönnyítve a kisebb kedvezményezettek hozzáférését az alapokhoz.

8. módosítás

Új preambulumbekezdés a (8) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8a)

A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritáshoz tartozó támogatás az e rendeletben meghatározott valamennyi tematikus célkitűzéshez hozzájárulhat. Az ESZA+ által támogatott „közösségvezérelt helyi fejlesztési” stratégiáknak befogadóknak kell lenniük a területen jelen lévő rászoruló személyek irányában, mind a helyi fejlesztési csoportok irányítása, mind a stratégiák tartalma tekintetében.

Indokolás

Mivel közismertté kell tenni, hogy az ESZA+ programban 2020 után nagyobb hangsúlyt kap a regionális és helyi megközelítés, egyértelműen hivatkozni kell a közösségvezérelt helyi fejlesztésre.

9. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(14)

Az ESZA+ programnak olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a digitális készségekre gondolva – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a munkavállaláshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet területén, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia a versenyképességhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel, egész életen át tartó pályaorientációval az iparággal együttműködve, a készségigények előrejelzésével, korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével.

(14)

A humántőkébe és a készségek fejlesztésébe való befektetés legfontosabb uniós eszközeként az ESZA+ kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalmi, gazdasági és területi kohézió előmozdításában. Az ESZA+ programnak olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a digitális készségekre gondolva – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a munkavállaláshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet területén, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia a versenyképességhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel, egész életen át tartó pályaorientációval az iparággal együttműködve, a készségigények előrejelzésével, korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével.

Indokolás

Az ESZA területi dimenzióját meg kell őrizni.

10. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(15)

Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, megelőzi az iskolai lemorzsolódást, javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Ebben az összefüggésben támogatni kell az Erasmus programmal való szinergiákat, különösen a hátrányos helyzetű tanulók tanulási célú mobilitásának megkönnyítése érdekében.

(15)

Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni , amely egyebek mellett előmozdítja a társadalmi befogadást, és figyelembe veszi a hátrányos helyzetű csoportokat a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve , különös figyelmet fordítva a hátrányos szociális hátterű gyermekekre, többek között az intézményi gondozásban élő és a hajléktalanságban élő gyermekekre, az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig , valamint az oktatási rendszerbe való visszatérésig , illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami megelőzi a szegénység generációk közötti átörökítését, előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, megelőzi az iskolai lemorzsolódást és társadalmi kirekesztést , javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Ebben az összefüggésben szinergiákat kell kialakítani az Erasmus programmal a hátrányos helyzetű tanulók külföldi mobilitási tapasztalatokra való megfelelő és aktív támogatása és előkészítése érdekében, illetve a határokon átnyúló tanulási célú mobilitásban való részvételük növelése érdekében.

Indokolás

Az (1) preambulumbekezdéssel összhangban az ESF+-nak a humán tőkébe és a foglalkoztatással, oktatással és társadalmi befogadással összefüggő szakpolitikai rendszerekbe való befektetést kell támogatnia, de nem feltétlenül szükséges támogatnia a társadalmi befogadás problémájától függő oktatási területeket.

11. módosítás

(18) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(18)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, felszámolja a hátrányos megkülönböztetést, és megszünteti az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez különböző olyan szakpolitikákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá az időben és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás, különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatások javítására. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét.

(18)

Az ESZA+ programnak a kormányzás minden szintjén, beleértve a regionális és helyi szinteket is támogatnia kell a tagállamok szegénység kezelésével kapcsolatos erőfeszítéseit , ideértve az energiaunió irányítására vonatkozó újonnan elfogadott szabályokban rögzített energiaszegénységet is, azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, küzd a hátrányos megkülönböztetés ellen és kezeli a társadalmi és az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez különböző olyan proaktív és reagáló jellegű szakpolitikákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a szociális jogok európai pillérének 11. elvével összhangban a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat , a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanságban élőket, a harmadik országbeli állampolgárokat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi és gazdasági beilleszkedésüket , többek között a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság célzott támogatásán keresztül . Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá az időben és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető ingyenes vagy megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás, különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatások és a megfelelő szociális vagy megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést irányító szolgáltatások javítására. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

12. módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(19)

Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. Tekintettel arra, hogy uniós szinten a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ághoz tartozó források legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogatja, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 2 %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső címzettek típusa miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra egyszerűbb szabályok vonatkozzanak.

(19)

Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti és regionális programokat. Tekintettel arra, hogy uniós szinten a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ághoz tartozó források legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogatja, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 2 %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső címzettek típusa miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra egyszerűbb szabályok vonatkozzanak.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

13. módosítás

(20) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(20)

Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania.

(20)

Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és tisztességes felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania , kiegészítve a Menekültügyi és Migrációs Alap, az ERFA és azon alapok keretében finanszírozott fellépéseket, amelyek pozitív hatást gyakorolhatnak a harmadik országbeli polgárok befogadására és saját intézkedéseit azokkal összehangolva . A tagállamoknak az ESZA+ források megfelelő részét a helyi és regionális hatóságok számára kell elkülöníteniük annak érdekében, hogy kielégítsék a harmadik országbeli állampolgárok helyi szintű integrációjával kapcsolatos igényeket.

Indokolás

El kell kerülni az átfedéseket az ESZA+ és a Menekültügyi és Migrációs Alap tevékenységei között, oly módon, hogy az általuk finanszírozandó tevékenységek ne csak kiegészítsék egymást, hanem összehangoltak is legyenek.

14. módosítás

(21) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(21)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására , amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani . A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és az egészségügy területén , beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt . A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is.

(21)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén , amely területek a fenntartható fejlődési célok megvalósításához, valamint az európai szemeszter szociális eredménytáblája által és az országjelentésekben meghatározott kihívásokhoz kapcsolódnak . Ezeket a jelentéseket a regionális és helyi önkormányzatokkal szorosan együttműködve kell elkészíteni. A tagállamok, figyelemmel az egyes régiók sajátosságaira, a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból – a regionális és helyi önkormányzatokkal koordinálva – megfelelő összeget különítenek el az ESZA+ alkalmazási köre és küldetése szempontjából releváns országspecifikus ajánlások végrehajtására , figyelembe véve a különböző szakpolitikákhoz szükséges kompetenciákat és finanszírozást . A Bizottságnak, a tagállamoknak és a regionális és helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és az egészségügy területén , fenntartva az ESZA+ önállóságát, amelyből csak akkor finanszírozhatók az európai szemeszterben meghatározott kihívások, ha a célok megegyeznek az ESZA+ céljaival, ügyelve arra, hogy az ESZA+-t ne használják a célkitűzésein kívül eső célokra . A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is.

Indokolás

Az ESZA+-finanszírozás és az európai szemeszter közötti kapcsolat tekintetében figyelembe kell venni a szociális eredménytáblát, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok közötti szoros konzultációk nyomán elkészített országjelentéseket, amelyeket a regionális és helyi önkormányzatokkal folytatott előzetes egyeztetést követően kell kidolgozni. Tekintettel az ESZA+ és az európai szemeszterben foglalt foglalkoztatási formák közötti szoros kapcsolatra, az ESZA+ az európai szemeszter finanszírozási eszköze lehet azon tevékenységek esetében, amelyek az Alap valamelyik célkitűzésébe illeszkednek.

15. módosítás

Új preambulumbekezdés a (22) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(22a)

Figyelemmel a gyermekszegénység és társadalmi kirekesztés tartósan magas szintjére az EU-ban (2017-ben 26,4 %), valamint a szociális jogok európai pillérének elvére, amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, és a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van konkrét intézkedésekben részesülni az esélyegyenlőség javítása érdekében, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik megfelelő részét az európai gyermekgarancia programra kell elkülöníteniük a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása érdekében. A gyermekekbe történő korai beruházás jelentősen megtérül a gyermekek és a társadalom egésze szempontjából. A gyermekek támogatása, hogy fejlesszék készségeiket és képességeiket, lehetővé teszi számukra, hogy teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, a társadalom aktív tagjaivá váljanak és fiatalként növeljék esélyeiket a munkaerőpiacon.

16. módosítás

(23) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(23)

Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt – arra van szükség, hogy ezek a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is elegendő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, például az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a munka világába és az oktatásba visszavezető és bevonó intézkedéseket – adott esetben a munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok között prioritás meghatározásával –, például az ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak a fiataloknak. Az érintett tagállamoknak ezért a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti források legalább 10 % -át a fiatalok foglalkoztathatóságára kell elkülöníteniük.

(23)

Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt – arra van szükség, hogy ezek a tagállamok és régiók a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is elegendő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, például az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak és a régióknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a munka világába és az oktatásba visszavezető és bevonó intézkedéseket – adott esetben a munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok között prioritás meghatározásával –, például az ifjúsági foglalkoztatás révén. A tagállamoknak és a régióknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak a fiataloknak. Ezért azoknak a tagállamoknak , amelyekben magas munkanélküliségi mutatókkal és ifjúsági inaktivitással sújtott régiók vannak, a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti források legalább 15 % -át az említett régiókban élő fiatalok foglalkoztathatóságára kell elkülöníteniük.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében. Másrészt a munkanélküliség és az ifjúsági inaktivitás magas szintje több különböző tagállamra is jellemző, jóllehet az arányok régiónként igen eltérőek lehetnek ugyanazon a tagállamon belül is. Ezért szükséges az, hogy a számításokat a különböző regionális adottságok alapján végezzék el, és a forrásokat az azonosított érzékeny területekhez rendeljék, és ott használják fel.

17. módosítás

(24) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(24)	A tagállamoknak gondoskodniuk kell az említett alapokból támogatott fellépések közötti összhangról és kiegészítő jellegről.

(24)	A tagállamoknak , a közös rendelkezésekről szóló rendelet 6. cikkének megfelelően teljes mértékben tiszteletben tartva a partnerség, a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elveit, gondoskodniuk kell az említett alapokból támogatott fellépések közötti összhangról és kiegészítő jellegről.

Indokolás

A koordináció és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a területi megközelítéshez, amelyen az ESZA+ alapul, az összes kormányzási szint és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 6. cikkében foglalt valamennyi szervezet közötti szoros együttműködésre is szükség van.

18. módosítás

Új preambulumbekezdés a (25) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(25a)

Emellett tekintetbe kell venni az EUMSZ 174. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseit, melyek szerint kiemelt figyelemmel kell kezelni az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

19. módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(26)

Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az érintett területek valamennyi szereplője és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Fontos ezért, hogy a tagállamok ösztönözzék a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét a megosztott irányítású ESZA+ végrehajtásában.

(26)

Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az érintett területek valamennyi szereplője – különösen és konkrétan a regionális és helyi szintű szereplők – és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom , valamint a nem kormányzati szervezetek közötti partnerségen múlik. Fontos ezért, hogy a tagállamok és a regionális és helyi önkormányzatok ösztönözzék a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét a megosztott irányítású ESZA+ végrehajtásában.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

20. módosítás

(28) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(28)

A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munkaerőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. Gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget az EUMSZ 10. cikkével összhangban, másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a lakossági/intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.

(28)

A tagállamok regionális és helyi szintű irányító hatóságainak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. Gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget az EUMSZ 10. cikkével összhangban, másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a lakossági/intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

21. módosítás

(30) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(30)	A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében e rendelet alkalmazásában a nemzeti adatkezelőknek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végezniük a feladataikat.

(30)

A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében e rendelet alkalmazásában a nemzeti és regionális adatkezelőknek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végezniük a feladataikat. A tagállamoknak és a régióknak ezenkívül biztosítaniuk kell az említett adatokhoz való hozzáférést olyan eszközök révén, amelyek lehetővé teszik a meghatározott mutatók továbbítására vonatkozó határidők betartását.

22. módosítás

(31) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(31)	A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Az életképes ötleteket szélesebb körben vagy más környezetben az ESZA+ és más forrásokból származó pénzügyi támogatással lehet továbbfolytatni .

(31)

A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Az életképes ötletek minőségét szélesebb körben vagy – különböző régiókban vagy tagállamokban – más környezetben az ESZA+ pénzügyi támogatásával – önállóan vagy azt más forrásokkal ötvözve – lehet értékelni, alkalmazásukat pedig ösztönözni .

Indokolás

A megvalósítható ötletek továbbításának elősegítése érdekében a transznacionális együttműködés nem korlátozódhat a tagállamok által fejlesztett innovációkra, hanem ki kell terjednie a tesztelt innovációk városról városra végrehajtott kísérleti tesztjére.

23. módosítás

Új preambulumbekezdés a (31) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(31a)

Az ESZA+ hatálya kiterjed a regionális állami foglalkoztatási szolgálatok és szociális partnerek közötti határokon átnyúló partnerségekre és azok tevékenységére az önkéntes és tisztességes mobilitás, valamint a határokon átnyúló munkaerőpiacok átláthatóságának és integrációjának előmozdítása érdekében tájékoztatás, tanácsadás és elhelyezés révén. Ezek számos határmenti régióban fontos szerepet játszanak a valódi európai munkaerőpiac kialakításában.

24. módosítás

(32) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(32)

Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok központi foglalkoztatási szolgálatai közötti és a Bizottsággal való szorosabb együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni.

(32)

Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok központi és regionális foglalkoztatási szolgálatai közötti és a Bizottsággal való szorosabb együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

25. módosítás

(36) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(36)

Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre , az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését.

(36)

Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egyenlőtlenségek csökkentésére – az egészségügyi és ezen belül a megelőző ellátáshoz való hozzáférést tekintve – , az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok és a régiók fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését.

26. módosítás

(46) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(46)

Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, e rendelet hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi uniós szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességében véve 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését . A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.

(46)

Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, e rendelet hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi uniós szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való, társadalmilag elfogadható és igazságos átállás biztosítása érdekében , valamint ahhoz, hogy az éghajlat-politikai célok támogatására szánt uniós költségvetési kiadások összességében véve meghaladhassák a 30 %-ot . A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.

Indokolás

Összhang a többéves pénzügyi keretről szóló RB-véleménnyel (2389/2018).

27. módosítás

2. cikk (1) bekezdés 3. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
„alapvető anyagi támogatás”: azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, ideértve a ruházatot, a higiéniai cikkeket és az iskolai felszerelést;	„alapvető anyagi támogatás”: azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, ideértve a ruházatot, a higiéniai cikkeket és az iskolai felszerelést , a megfelelő táplálkozást, lakhatási körülményeket és egészségügyi ellátást ;

28. módosítás

2. cikk (1) bekezdés

A 7. pont után új pont illesztendő be:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	„határon átnyúló partnerségek” a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ágban: az állami foglalkoztatási szolgálatok és a szociális partnerek közötti együttműködési struktúrák legalább két ország határmenti területein;

29. módosítás

2. cikk (1) bekezdés 10. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
„jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;	„jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;

Indokolás

Kizárólag a spanyol nyelvi változatot érintő módosítás. (A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

30. módosítás

2. cikk (1) bekezdés 16. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„szociális innovációk”: célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű tevékenységek, elsősorban olyanok, amelyek olyan új elképzelések ( termékek, szolgáltatások és modellek) kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, amelyek egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, és ezáltal jótékonyak a társadalom számára , és fokozzák a társadalom cselekvési képességét;

„szociális innovációk”: célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű , kollektív tevékenységek, elsősorban olyanok, amelyek olyan új termékek, szolgáltatások, modellek vagy gyakorlatok (kombinációinak) kifejlesztésével , tesztelésével, jóváhagyásával, végrehajtásával és elterjesztésével kapcsolatosak, amelyek egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és oldanak meg társadalmi kihívásokat, ugyanakkor új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket hoznak létre a köz- és magánszférabeli és a harmadik szektorbeli szervezők között , és ezáltal erősítik a civil társadalmi szereplők szerepvállalását , és fokozzák azok cselekvési képességét;

31. módosítás

2. cikk (1) bekezdés 17. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„szociális kísérletek”: olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre , ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat;

„szociális kísérletek”: a társadalmi igényekre adott innovatív válaszok tesztelése és összehasonlító értékelése, amelyet kis körben hajtanak végre, olyan feltételek mellett, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy más földrajzi vagy ágazati területeken vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat , ha a jelenlegi gyakorlatnál előnyösebbnek bizonyulnak ;

32. módosítás

3. cikk első albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ESZA+ célja a tagállamok támogatása a magas foglalkoztatási szintek, a méltányos szociális védelem és a munka jövőbeli világára felkészült, képzett és ellenálló munkaerő biztosítása érdekében, a szociális jogok európai pillérében – amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki – meghatározott elvekkel összhangban.

Az ESZA+ célja a tagállamok központi, regionális és helyi szinteken történő támogatása a magas foglalkoztatási szintek, a méltányos szociális védelem és a munka jövőbeli világára felkészült, képzett és ellenálló munkaerő biztosítása érdekében, a kohéziós politikának a különbségek mérséklésére és az EUMSZ 174. cikkének megfelelően a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozó elveivel, valamint a szociális jogok európai pillérében – amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki – meghatározott elvekkel és a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával összhangban , figyelembe véve a sajátos szubnacionális helyzeteket tükröző integrált intézkedések kidolgozásának szükségességét .

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

33. módosítás

3. cikk második albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ESZA+ támogatja és kiegészíti a tagállami szakpolitikákat, valamint azokhoz értéket ad hozzá annak érdekében, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a munkaerőpiacra való bejutást, a tisztességes munkafeltételeket, valamint a szociális védelmet és társadalmi befogadást, továbbá az emberi egészség magas szintű védelmét.

Az ESZA+ támogatja és kiegészíti a tagállami szakpolitikákat és a szubnacionális hatóságok szakpolitikáit , valamint azokhoz értéket ad hozzá annak érdekében, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a munkaerőpiacra való bejutást, a tisztességes munkafeltételeket, valamint a szociális védelmet és társadalmi befogadást, továbbá az emberi egészség magas szintű védelmét.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

34. módosítás

4. cikk (1) bekezdés i. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

i.	a foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot ;

a foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek és a fogyatékossággal élő személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást , illetve növelve a foglalkoztatást a vállalkozásoknál és a szociális gazdasághoz tartozó szervezeteknél, és támogatva a munkaerő határokon átnyúló mobilitását ;

Indokolás

Kifejezetten hivatkozni kell a fogyatékossággal élő személyekre, illetve a munkaerő határokon átnyúló mobilitásának előmozdítására, tekintettel e tényezők jelentőségére egy gazdasági, társadalmi és területi szempontból összetartóbb Európa szempontjából. A foglalkoztatás növelésének minden gazdasági szereplőre vonatkoznia kell.

35. módosítás

4. cikk (1) bekezdés ii. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

ii.	a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás céljából;

ii.

a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás , valamint a munkahelyek minőségének minden szempontból történő javítása céljából;

Indokolás

Kifejezetten hivatkozni kell a munkahelyek minősége valamennyi aspektusának javítására, mivel az jelentős szerepet játszik az inkluzívabb, valamint gazdasági, társadalmi és területi szempontból nagyobb kohézióval rendelkező Európa megvalósításában.

36. módosítás

4. cikk (1) bekezdés iv. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

iv.	az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából;

iv.	az oktatási és képzési rendszerek és a felsőoktatás minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából;

Indokolás

Továbbra is lehetővé kell tennünk a képzési potenciál erősítését az adott régió innovációs erejének fokozása érdekében, illetve a tudományos és gazdasági ágazatokban való elhelyezkedési esélyek javítását képesítések megszerzése révén. Ehhez nagyon fontos, hogy támogassuk a felsőoktatást.

37. módosítás

4. cikk (1) bekezdés v. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a minőségi és befogadó oktatásba és képzésbe való egyenlő bejutás és ezek elvégzése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig , valamint felnőttoktatás és -tanulás, ideértve a tanulási mobilitás előmozdítását mindenki számára;

Indokolás

[A magyar változatot nem érinti.] Továbbra is lehetővé kell tennünk a képzési potenciál erősítését az adott régió innovációs erejének fokozása érdekében, illetve a tudományos és gazdasági ágazatokban való elhelyezkedési esélyek javítását képesítések megszerzése révén. Ehhez nagyon fontos, hogy támogassuk a felsőoktatást.

38. módosítás

A 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontja után új pont illesztendő be:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

xii.	az önkormányzatok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása, valamint hozzájárulás a közigazgatás hatékonyságához.

Indokolás

A cél az, hogy az esb-alapok jelenlegi programozási időszakának 11. tematikus célkitűzését átvezessük a 2020 utáni időszakra, mivel a helyi közigazgatási szervek intézményi kapacitásának javítása késésben van.

39. módosítás

4. cikk (2) bekezdés 1. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján;

egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók és oktatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján;

Indokolás

A munkanélküliek képzése mindenekelőtt a munkához jutást hivatott elősegíteni, és a siker eléréséhez szakosodott oktatókkal kell rendelkezni.

40. módosítás

5. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2) A pénzügyi keretösszegnek a megosztott irányítás alá tartozó és „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés szerinti ESZA+-ágra jutó része folyó áron 100 000 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 88 646 194 590 EUR, amelyből 200 000 000 EUR-t vagy 2018-as árakon 175 000 000 EUR-t rendelnek a 23. cikk i) pontjában említett innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködéshez , valamint 400 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 376 928 934 EUR kiegészítő finanszírozást az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók számára.

(2) A pénzügyi keretösszegnek a megosztott irányítás alá tartozó és „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés szerinti ESZA+-ágra jutó része folyó áron 100 000 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 88 646 194 590 EUR, amelyből 200 000 000 EUR-t vagy 2018-as árakon 175 000 000 EUR-t rendelnek a 23. cikk i) pontjában említett innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködéshez . A pénzügyi keretösszegek elosztása során a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése céljából kiemelt figyelmet kapnak a kevésbé fejlett régiók, valamint az EUMSZ 174. cikke harmadik bekezdésében említett egyéb régiók. Ezenkívül 400 000 000 EUR vagy 2018-as árakon 376 928 934 EUR kiegészítő finanszírozást rendelnek az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók számára.

Indokolás

Amennyiben az ESZA+ hozzájárul az EUMSZ 174. cikkének megfelelően az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését eredményező uniós tevékenységekhez, a pénzügyi keretösszegek elosztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kevésbé fejlett régiókra és az EUMSZ 174. cikke harmadik bekezdésében említett egyéb régiókra.

41. módosítás

5. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett összeg felhasználható a programok végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre is, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.	(5) A (2), (3) és a (4) bekezdésben említett összeg felhasználható a programok végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre is, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket is.

Indokolás

Szükségesnek tartjuk a (2) bekezdésben említett, megosztott irányítás alá tartozó forrásokat képező összeghez hozzárendelni a technikai segítségnyújtást.

42. módosítás

7. cikk (1) bekezdés első albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásokat olyan beavatkozásokra összpontosítják , amelyek a nemzeti reformprogramjaikban, az európai szemeszterben, valamint az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívásokkal foglalkoznak, és figyelembe veszik a szociális jogok európai pillérében meghatározott elveket és jogokat .

1. A tagállamok nemzeti és regionális szintű irányító hatóságai az egyes régiók sajátosságait figyelembe véve a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik megfelelő részét olyan beavatkozásokra fordítják, amelyek előmozdítják a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és a szociális jogok európai pillérében meghatározott jogokat, és amelyek foglalkoznak a nemzeti reformprogramjaikban, az európai szemeszterben, valamint az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országjelentésekben és országspecifikus szociális ajánlásokban meghatározott kihívásokkal , amelyek a Párizsi Megállapodással és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival is összhangban állnak . A tagállamok csak akkor róhatnak további kötelezettségeket a kedvezményezettekre, ha azok indokoltak az ESZA+ célkitűzéseinek teljesítése és megvalósítása szempontjából.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

43. módosítás

7. cikk (1) bekezdés második albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok és adott esetben a Bizottság előmozdítják a szinergiákat és gondoskodnak az ESZA+ és más uniós alapok, programok és eszközök, például az Erasmus, a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a reformtámogatási program – többek között a reformösztönző eszköz és a technikai támogatási eszköz – közötti koordinációról, kiegészítő jellegről és koherenciáról, úgy a tervezési szakaszban, mint a végrehajtás során. A tagállamok és adott esetben a Bizottság optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat az erőfeszítések megkettőződésének elkerülése és a végrehajtásért felelős személyek közötti szoros együtt működés biztosítása érdekében, hogy koherens és egyszerűsített támogatási intézkedéseket lehessen megvalósítani.

A tagállamok nemzeti és regionális szintű irányító hatóságai és adott esetben a Bizottság előmozdítják a szinergiákat és gondoskodnak az ESZA+ és más uniós alapok – különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – , programok és eszközök, például az Erasmus, a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint a reformtámogatási program közötti koordinációról, kiegészítő jellegről és koherenciáról, úgy a tervezési szakaszban, mint a végrehajtás során , a 3. és 4. cikkben és a fenntartható fejlődési stratégiában előírt célkitűzések sérelme nélkül . A tagállamok és adott esetben a Bizottság optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat az erőfeszítések megkettőződésének elkerülése és a végrehajtásért felelős személyek közötti szoros együtt működés biztosítása érdekében, hogy koherens és egyszerűsített támogatási intézkedéseket lehessen megvalósítani.

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében. Másrészt a két új eszközzel – a reformösztönző eszközzel és a technikai támogatási eszközzel – való koordináció szövegbe emelését nem tartjuk szükségesnek. A koordinációnak az ESBA-val és a cikkek szövegében szereplő alapokkal kell megvalósulnia, figyelembe véve az ESZA+ fő célkitűzését. Továbbá kifejezetten hivatkozni kell a fenntartható fejlődési stratégiára.

44. módosítás

7. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2) A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaikból megfelelő összeget rendelnek az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott olyan kihívások kezelésére, amelyek a 4. cikkben foglaltak szerint az ESZA+ hatálya alá tartoznak.

(2) A tagállamok a regionális és helyi önkormányzatokkal koordinálva, figyelembe véve a különböző szakpolitikák irányításával kapcsolatos hatásköröket és az ehhez szükséges finanszírozást, a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaikból megfelelő összeget rendelnek az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével és 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott – a régiók sajátosságait figyelembe vevő – országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott olyan kihívások kezelésére, amelyek a 4. cikkben foglaltak szerint az ESZA+ hatálya alá tartoznak , figyelembe véve a szociális jogok európai pillérében meghatározott elveket és jogokat, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzést .

Indokolás

E követelmények teljesítése csak az Európai Unió erősebb gazdasági és társadalmi kohéziójának elérését szolgálhatja, ily módon a kiutalandó összegek elosztásakor tiszteletben kell tartani a regionális és helyi önkormányzatok irányítási kapacitását és hatásköreit, a hozzájuk tartozó kihívásokkal összefüggésben.

45. módosítás

7. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(5) Azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2019-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 10 % -át a fiatalok foglalkoztatását és az iskola és a munka közötti átmenetet támogató célzott intézkedésekhez és strukturális reformokhoz, valamint az oktatásba vagy képzésbe és a második esélyt kínáló oktatásba való újbóli beilleszkedés módjaihoz rendelik, különösen az ifjúsági garancia programjainak végrehajtása keretében.	(5) Azok a tagállamok, ahol egyes régiókban a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2019-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 % -át a fiatalok foglalkoztatását és az iskola és a munka közötti átmenetet támogató célzott intézkedésekhez és strukturális reformokhoz, valamint az oktatásba vagy képzésbe és a második esélyt kínáló oktatásba való újbóli beilleszkedés módjaihoz rendelik, különösen az ifjúsági garancia programjainak regionális és nemzeti szintű végrehajtása keretében.
A 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás szerinti ESZA+-erőforrások a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [14.]. cikke szerinti időközi programozásakor azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2024-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 10 %-át az említett intézkedésekhez rendelik.	A 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás szerinti ESZA+-erőforrások a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [14.] cikke szerinti időközi programozásakor azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2024-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 10 %-át az említett intézkedésekhez rendelik.
Az első és a második albekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő legkülső régiók programjaikban a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedésekhez rendelik. Ezt a juttatást figyelembe kell venni az első és a második albekezdésben meghatározott nemzeti szintű minimális százalékos aránynak való megfelelés ellenőrzésekor.	Az első és a második albekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő legkülső régiók programjaikban a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedésekhez rendelik. Ezt a juttatást figyelembe kell venni az első és a második albekezdésben meghatározott nemzeti szintű minimális százalékos aránynak való megfelelés ellenőrzésekor.
A tagállamok a szóban forgó intézkedések végrehajtásakor kiemelten kezelik az inaktív és a tartósan munkanélküli fiatalokat, és célzott megkereső intézkedéseket léptetnek hatályba.	A tagállamok a szóban forgó intézkedések végrehajtásakor kiemelten kezelik az inaktív és a tartósan munkanélküli fiatalokat, és célzott megkereső intézkedéseket léptetnek hatályba. A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik megfelelő részét az európai gyermekgarancia program végrehajtásához rendelik annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek egyenlő feltételek mellett részesüljenek ingyenes egészségügyi ellátásban, ingyenes oktatásban, ingyenes gyermekgondozásban, és megfelelő lakhatás és táplálkozás legyen biztosított számukra.

Indokolás

A munkanélküliség és az ifjúsági inaktivitás magas szintje több különböző tagállamra is jellemző, jóllehet az arányok régiónként igen eltérőek lehetnek ugyanazon a tagállamon belül is. Ezért szükséges, hogy a számításokat a különböző regionális adottságok alapján végezzék el, és a forrásokat az azonosított érzékeny területekhez rendeljék, és ott használják fel. Az ifjúsági foglalkoztatás támogatása az ESZA+ egyik fő feladata, különösen azokban a tagállamokban, ahol egyes régiókban az átlagnál magasabb az ifjúsági munkanélküliség, és garantálni kell, hogy e támogatás elegendő legyen azáltal, hogy a források legalább 15 %-át erre fordítják.

46. módosítás

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az egyes tagállamok gondoskodnak a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág által támogatott foglalkoztatási, oktatási és szociális befogadási politikák megvalósításában való megfelelő részvételéről.

(1) A tagállamok nemzeti és regionális szintű irányító hatóságai gondoskodnak a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág által támogatott foglalkoztatási, oktatási és szociális befogadási politikák megvalósításában való megfelelő részvételéről , összhangban a partnerségről és a többszintű kormányzásról szóló magatartási kódexben foglaltakkal .

Indokolás

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagy szerepet játszanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésében.

47. módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 7. cikk (2) bekezdése szerint a releváns országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben meghatározott kihívások kezelésére irányuló intézkedéseket egy vagy több prioritás keretében programozzák. Biztosítani kell az irányító hatóság megfelelő rugalmasságát, hogy az ESZA+ beruházásainak prioritásait és területeit az egyedi helyi és regionális kihívásoknak megfelelően lehessen meghatározni.

Indokolás

Az országspecifikus ajánlásokkal összefüggő intézkedéseket – melyek különböző egyedi célkitűzésekhez tartozó különféle tematikus területeket érintenek – nem szabad egy vagy több külön prioritásba beépíteni. Az országspecifikus ajánlásokkal összefüggő intézkedéseknek az adott tematikus területtel összhangban kellene egy vagy több prioritás részét képezniük.

48. módosítás

13. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A tagállamok támogatják a szociális innovációval és a szociális kísérletekkel kapcsolatos intézkedéseket, vagy megerősítik az állami hatóságokat, a magánszektort és a civil társadalmat, például a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat megtervező és végrehajtó helyi akciócsoportokat bevonó partnerségekre alapuló, alulról építkező megközelítéseket.

(1) A tagállamok támogatják a szociális innovációval és a szociális kísérletekkel kapcsolatos intézkedéseket, és/ vagy megerősítik az állami – nemzeti, regionális és helyi szintű – hatóságokat, a magánszektort , a szociális partnereket és a civil társadalmat, például a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat megtervező és végrehajtó helyi akciócsoportokat bevonó partnerségekre alapuló, alulról építkező megközelítéseket.

Indokolás

Az ESZA+ programban a helyi fejlesztési csoportokra és a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákra az ESZA+ területi megközelítésének megerősítését szolgáló általános eszközként kell tekinteni. Ezért a szerepüket ki kell bővíteni, és az innovatív fellépések eszközévé kell tenni őket.

49. módosítás

13. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4) Az egyes tagállamok legalább egy prioritást az (1) vagy a (2) bekezdés vagy mindkettő végrehajtásához rendelnek. Az említett prioritások maximális társfinanszírozási rátája 95 %-ra növelhető a megosztott irányítás szerinti nemzeti ESZA+-juttatás legfeljebb 5 %-ának a szóban forgó prioritásokhoz való rendelése céljából. Az ESZA+ megosztott irányítás alá tartozó forrásaihoz rendelt nemzeti források egy minimális részét a szociális kísérletezéshez és innovációhoz kapcsolódó tevékenységek támogatására kell fordítani. Az ilyen tevékenységekre vonatkozó ellenőrzési szabályoknak kellőképpen rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a kockázatvállalást és a kreativitást. A transznacionális együttműködés támogatásban részesül abból a célból, hogy a tesztelt innovációkat át lehessen adni más, helyi, regionális vagy nemzeti szintű területeknek.

Indokolás

A 2014 és 2017 közötti időszak azt bizonyítja, hogy az ESZA a helyi szintű szociális innováció katalizátora lehet, azonban a túl szigorú ellenőrzési rendszer gyengíti a lehetőségeit. Az is fontos, hogy a szabályok kellőképpen rugalmasak legyenek, hogy lehetővé tegyék a kockázatvállalást és az azonnali lépéseket. A sikeres társadalmi innovációk továbbításának elősegítése érdekében a transznacionális együttműködés nem korlátozódhat a tagállamok által fejlesztett innovációkra, hanem ki kell terjednie a tesztelt innovációk városról városra végrehajtott kísérleti tesztjére.

50. módosítás

14. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [58]. cikkében említett költségeken felül az alábbi költségek nem jogosultak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatásra:

a)	földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra biztosítása, valamint

a)	földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra biztosítása, valamint

b)	bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve, ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez szükséges, vagy az említett tételek értékét teljesen értékcsökkentik, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.

Indokolás

A b) pont a költségek szükségtelen korlátozását jelenti, ezért szükségesnek ítéljük a törlését.

51. módosítás

15. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5) A tagállamok az adatok nyilvántartásokban vagy azokkal egyenértékű forrásokban való rendelkezésre állása esetén lehetővé teszik, hogy az irányító hatóságok vagy a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág szerinti általános támogatás nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatgyűjtéssel megbízott más szervek az adatnyilvántartásokból vagy azokkal egyenértékű forrásokból hozzáférjenek a szóban forgó adatokhoz, az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban.

Indokolás

A közigazgatási nyilvántartásokból származó adatokhoz való hozzáférés puszta engedélyezése nem biztosítja a 15. cikk e pontjában foglalt célkitűzés teljesítését, amely szerint a résztvevők egyéni adataihoz úgy kell hozzájutni, hogy ne kelljen közvetlenül tőlük összegyűjteni azokat, magától értetődően azért, hogy az azok alapján számított mutatók értékeit a meghatározott határidőkön belül továbbítani lehessen. Ezért az információk átviteléhez elengedhetetlen állandó és gyors csatornákkal rendelkezni.

52. módosítás

21. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban létrehozza a végső címzettek strukturált felméréséhez használandó mintát az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása céljából. A felmérésben kért információk az anyagi depriváció kezeléséhez nyújtott ESZA+-támogatás eredményeinek nyomon követéséhez és értékeléséhez elengedhetetlen változókra korlátozódnak.

Indokolás

A háztartásokat célzó felmérések kidolgozása költséges, és bosszantó terhet jelenthet a polgárok számára, megsértve az európai statisztikákról szóló, a „költséghatékonyság” elvét meghatározó 223/2009/EK rendeletben foglaltakat. Korlátozni kell a felmérésben kért információkat, ily módon elkerülve az olyan változók felvételét, amelyek valójában nem szükségesek, vagy aránytalanul nehezen megszerezhetők ahhoz az előnyhöz képest, amelyet rendelkezésre állásuk eredményezne.

53. módosítás

23. cikk h) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

h)	iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) kidolgozásához;

iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének és az ENSZ fenntartható fejlesztési célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás , valamint közösségvezérelt fejlesztési stratégiák ) kidolgozásához;

54. módosítás

II. melléklet 2. pont – Közös eredménymutatók

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az élelmiszertámogatásban részesülő végső címzettek száma

—	18 év alatti gyermekek száma;

—	18 év alatti gyermekek száma;

Indokolás

(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Az Európai Szociális Alap jelentősége

kiemeli, hogy az Európai Szociális Alap az emberekbe történő befektetésnek, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításának és sok millió európai polgár életminősége javításának legfontosabb eszközévé vált, és értékeli az Európai Szociális Alap 2007 és 2013 közötti időszakban kifejtett pozitív hatásait;

helyesli, hogy az Európai Szociális Alap hagyományos célkitűzései, mint a munkaerőpiacok működésének hatékonyabbá tétele, a minőségi foglalkoztatáshoz jutás előmozdítása és az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javítása olyan új célkitűzésekkel egészüljenek ki, mint a fiatalok foglalkoztatása, a társadalmi befogadás előmozdítása, az egészség javítása és a szegénység csökkentése;

szükségesnek tartja, hogy az Európai Szociális Alap olyan eszközt képezhessen, amely lehetővé teszi a GDP és a termelékenység fokozottabb növekedését, valamint a tisztességes és jó minőségű munkahelyhez jutással kapcsolatos kihívások kezelését, hozzájárulva az Unión belüli gazdasági és társadalmi konvergencia folyamatának – amely a válság óta és a lassú gazdasági és szociális talpra állás folytán kárt szenvedett – felgyorsításához, oly módon, hogy továbbra is a kohéziós politika és a hosszú távú növekedés egyik alapvető pillére legyen, és erőfeszítéseit az EU emberi tőkéjének a fejlesztésére, a több és jobb munkahelyhez való hozzáférés és az előrelépés feltételeinek javítására, valamint azoknak a személyeknek és ágazatoknak a segítésére összpontosítsa, akik és amelyek a legjobban megszenvedték a válság hatásait, és amelyek mindmáig nem álltak talpra teljes mértékben;

állítja, hogy az ESZA+ megfelelő tervezése és végrehajtása hozzájárulhat ahhoz, hogy a polgárok kedvezőbben ítéljék meg az Európai Uniót, mivel közismertebbé teszi a leginkább rászoruló személyek segítésére irányuló uniós erőfeszítéseket;

Kohéziós politika

üdvözli, hogy az ESZA+-rendeletre irányuló javaslat kapcsolatot hoz létre a szociális jogok európai pillérével, noha hiányolja a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéshez való egyértelműbb kapcsolódást, mivel ez a két tényező kiegészíti egymást és kölcsönösen összefügg;

szükségesnek tartja, hogy a rendeletre irányuló javaslat az ESZA+-t a kohéziós politika alapvető alkotóelemeként ismerje el, és hogy az Alap ne váljon uniós szintű ágazati szakpolitikai eszközzé;

emlékeztet arra, hogy az ESZA+ tagállami intézkedésekhez viszonyított hozzáadott értéke a területi szükségletekhez és a kohéziós politika egyéb alapjaival való integrációhoz kapcsolódik annak érdekében, hogy helyi szinten koherens és átfogó kezdeményezések valósuljanak meg; ezért sajnálattal állapítja meg, hogy az ESZA+ pénzügyileg elvált az ERFA-tól és a Kohéziós Alaptól, olyannyira, hogy az a 2027 utáni többéves pénzügyi keretben a kohéziós politika lehetséges szétbontását eredményezheti, ahogy az az EMVA-val a közelmúltban megtörtént;

Decentralizáció, megosztott irányítás és társfinanszírozás

helyteleníti, hogy a rendeletjavaslat igen csekély láthatóságot biztosít a regionális és helyi önkormányzatok számára, és emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy ezek a hatóságok széles körű tapasztalatokkal megalapozott, jelentős szerepet játszanak az Alap kezelésében;

helyteleníti, hogy a javaslat a regionális és helyi hatóságok kárára a tagállamok nemzeti hatóságainak juttat vezető szerepet, mivel úgy véli, hogy az ilyenfajta centralizáció szükségképpen csak a szóban forgó tagállam intézményi rendszeréből fakadhat;

10.

emlékeztet arra, hogy a decentralizáció bizonyítottan a helyalapú megközelítés jobb megvalósításához és a finanszírozás hatékonyabb elosztásához vezetett, ezért szükségesnek tartja, hogy a rendeletjavaslat az Alap irányításában, valamint annak elosztásában kifejezetten hangsúlyosabb szerepet biztosítson a regionális és helyi hatóságok számára a politikai és közigazgatási szempontból nagymértékben decentralizált államokban, hogy ily módon az Alap irányítási struktúrája hozzáigazodjon az államok, különösen a leginkább decentralizált tagállamok igazgatási struktúrájához;

11.

úgy véli, hogy a rendeletjavaslat a közvetlen irányítási modell beemelésével – még ha az igen szerény is – precedenst teremt a jövőbeni keretek számára, és hogy a modellt mindenképpen csak azon tevékenységek esetében szabad alkalmazni, amelyek az ESZA+ alkalmazási körén és küldetésén belül arra alkalmasak;

12.

nagyon negatívan értékeli az n+2 rendszernek, valamint a társfinanszírozási arány és az előfinanszírozási összegek csökkentésének visszatérését a közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló javaslatban, ami a költségvetési konszolidációs politikák következményeként a szükséges nemzeti hozzájárulás forrásainak lehetséges csökkenésével együtt nagyon kedvezőtlen hatással lesz az alap irányítására, lehetetlenné téve a tervezett célkitűzések megvalósítását. Ezért kéri a 2007–2013 és 2014–2020 közötti programozási időszakok társfinanszírozási arányának növelését vagy legalább fenntartását, hogy az Európai Unió mérsékeltebb pénzügyi támogatása miatt ne szoruljon háttérbe a társadalmi befogadás és a szociális jogok pillére; emlékeztet arra, hogy vannak olyan feltételek, amelyek teljesítése a helyi és regionális hatóságok hatáskörén kívül esik, ezért javasolja, hogy szankcionálásra csak akkor kerüljön sor, ha a regionális vagy helyi hatóságok részt vettek e feltételek megtárgyalásában, és ezáltal bizonyos tekintetben felelősséget vállaltak azokért;

Költségvetés

13.

nagyra értékeli egyrészt az átláthatóságot, amelyet az Európai Bizottság első ízben valósított meg azáltal, hogy a 2021–2027 közötti időszak alatt pontos keretösszeget juttat ESZA+-nak, másrészt azt, hogy az Európai Bizottság javaslata figyelembe vette a Régiók Bizottsága korábbi véleményeit, és hogy a források tagállamok közötti elosztásához a GDP-től eltérő szociális mutatók használatát is javasolta. Eközben arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy a nettó migrációs mérleg puszta kiszámításán túl a jövőben vegyen figyelembe egy a harmadik országok állampolgárainak integrációjával kapcsolatos mutatót is;

14.

sajnálattal veszi tudomásul a kohéziós politika keretében az ESZA+-nak juttatandó 23,1 %-os minimális hányad megszüntetését, valamint az Európai Bizottság kohéziós politikára vonatkozó javaslatából következő, az ESZA-t illető csökkentést, amely egyfelől a foglalkoztatásra és a társadalmi befogadásra szánt források teljes összegének megcsappanását eredményezi, másfelől azt vonja maga után, hogy gyengül a helyi és regionális önkormányzatok szerepe az ESZA+ programozásában és irányításában;

15.

aggodalmát fejezi ki a pénzügyi keretösszeg csökkentése miatt egy olyan javaslatban, amely az ESZA+-hoz további új célkitűzéseket rendel, mivel ez azt jelenti, hogy kevesebb forrást kell több célkitűzés között elosztani;

16.

hangsúlyozza, hogy az ESZA egyedi szerepe azoknak a projekteknek a támogatásában áll, amelyek megkönnyítik a humán tőkén alapuló helyi és regionális lehetőségek hozzáigazítását a munkaerőpiaci igényekhez. Csak így lehet korlátok közé szorítani a humántőke-migrációval, következésképpen a humán tőke értékének (többek között „agyelszívásból” adódó) elvesztésével összefüggő költségeket. Ezért fontos támogatni az olyan intézkedéseket, melyek az oktatási kínálatot összekötik a munkaerőpiaci trendekkel úgy, hogy egyszerre sikerüljön megtartani a tehetségeket a régiókban, illetve újakat odavonzani, és munkahelyeket teremteni;

17.

felkéri az Európai Bizottságot arra, hogy a források tagállamok közötti elosztása során vegye figyelembe a régiók és különösen a kevésbé fejlett régiók egyedi jellemzőit. Mindemellett figyelembe kell venni azoknak a legkülső és NUTS 2 szintű régióknak a sajátos helyzetét, amelyek megfelelnek az 1994-es csatlakozási okmányhoz fűzött hatodik jegyzőkönyv 2. cikkében meghatározott kritériumoknak, valamint a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókét, amint azt az EUMSZ 174. cikke kifejezetten előírja;

Egyszerűsítés

18.

üdvözli, hogy a javaslat jelentős egyszerűsítésre törekszik, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a rendelet végrehajtása során elfogadandó eszközökben mind az irányító hatóságok, mind a kedvezményezettek tekintetében fogadjon el egyszerűsítő intézkedéseket, mivel a megterhelő követelmények és az adminisztratív akadályok kiküszöbölése a műveletek kiválasztási folyamatának kezdetétől fogva kulcsfontosságú;

19.

üdvözli, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletben bővül a teljesítményen alapuló kifizetést biztosító eszközök száma, valamint megjelennek a közös cselekvési tervek és az egyszerűsített költségopciók, és bízik abban, hogy a tagállamok az Európai Bizottság által meghatározott szabályokat nem egészítik ki további előírásokkal;

20.

emlékeztet arra, hogy a teljesítmény- és eredménymutatók kidolgozásához erőfeszítésre és időre van szükség, ezért úgy véli, hogy a túlzott munkaterhelés, illetve a mutatórendszer működőképessége és minősége veszélyeztetésének elkerülése érdekében az adatokat évente kétszer kellene továbbítani – ideértve az igazgatási szervek és az Európai Bizottság közötti évenkénti megbeszélés előkészítését is –, nem pedig kéthavonta, ahogy az a javaslatban szerepel;

Más stratégiákkal való koordináció

21.

nagyra értékeli a rendeletjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség elveinek megszilárdításához, és erősítik azok átfogó jellegét azáltal, hogy ezeket az elveket a programok valamennyi szakaszában figyelembe kell venni;

22.

üdvözli az ESZA+ beavatkozásaihoz kapcsolódó alapvető célkitűzések fenntartását, átstrukturálását és bővítését, azonban jelzi, hogy a társadalmi befogadás és a leghátrányosabb helyzetű csoportokról való gondoskodás lehetővé tétele érdekében elengedhetetlen, hogy lehetővé váljanak a jelenlegi programozási időszakban alkalmazható intézkedéseknél általánosabb, rugalmasabb és nyitottabb tevékenységek;

23.

ígéretesnek tartja az ESZA+ megnyitását a szociális innováció területe felé, azonban úgy véli, hogy meg kell határozni azokat az eszközöket és mechanizmusokat, amelyek megerősítik a partnerek azon képességeit, amelyek az ilyen típusú programok tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez szükségesek. Az Európai Bizottságnak az erőfeszítései egy részét arra kell fordítania, hogy a szociális innovációval kapcsolatos kezdeményezések tervezése és végrehajtása során a tudatosságnövelést, a képzést és a segítségnyújtást szolgáló támogató hálózatot építsen ki az InvestEU kezdeményezéssel koordinálva;

24.

felhívja a figyelmet arra, hogy az ESZA+ aktívan hozzájárulhat és hozzá kell, hogy járuljon a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához, ugyanis e célok közül sokra közvetlen hatást gyakorol, közvetve pedig gyakorlatilag mindegyiket befolyásolja;

25.

fenntartja, hogy az ESZA+-nak javítania kell a digitális forradalom kihívásaihoz való alkalmazkodást és az azokra adott válaszok javítását célzó kezdeményezésekkel való koordinációt, és elő kell mozdítania a szinergiákat e kezdeményezésekkel;

26.

fenntartja, hogy javítani kell az ESZA+ koordinációját és elő kell mozdítani a szinergiákat az egészségügyi szempontokhoz kapcsolódó kezdeményezésekkel, mind a megelőzés, mind pedig a segítségnyújtás tekintetében;

27.

úgy véli, hogy az ESZA+-nak elő kell segítenie egy egyenlőségalapúbb társadalom kialakulását, és az ESZA+ középpontjába az embereket kell állítani; ezért üdvözli az ESZA+ célkitűzései és a szociális jogok európai pillére közötti kapcsolatot, az ESZA+ és az európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások közötti kapcsolatot illetően azonban óvatosságra int. Ebben az összefüggésben úgy véli, hogy az ESZA+-t megfelelően össze kell hangolni az európai gazdasági kormányzás folyamatával, azonban fenn kell tartani autonómiáját, és biztosítani kell, hogy ne annak kiegészítője legyen. Az RB hangsúlyozza továbbá, hogy az ESZA+ beruházási prioritásait be kell építeni egy a fenntartható fejlesztési célokat végrehajtó új hosszú távú uniós stratégiába; miközben elismeri, hogy az Európai Bizottság javaslata tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

28.

nem tartja megfelelőnek azt a megoldást, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtásával összefüggő intézkedéseket, melyek általában nagyon különböző tematikus területeket érintenek (oktatás, aktiválás, gyermekgondozási férőhelyek létrehozása stb.), ugyanakkor az ESZA-rendelet különböző egyedi célkitűzéseihez tartoznak, mesterségesen beépítik egy vagy több külön prioritásba. Az lenne a helyes, ha az országspecifikus ajánlások végrehajtásával összefüggő intézkedések az adott tematikus területnek (foglalkoztatás, oktatás, társadalmi befogadás) megfelelően képeznék egy vagy több prioritás részét. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy az országspecifikus ajánlások kapcsolódjanak a hosszú távú pénzügyi terv prioritásaihoz;

29.

negatívan értékeli, hogy a javaslat nem határozza meg konkrétan, hogy a tagállamoknak a forrásaik hány százalékát kell a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterében meghatározott kihívások kezelésére, a nemzeti reformprogramokra és az országspecifikus ajánlásokra fordítani, és felkéri az európai intézményeket, hogy egyértelműbben határozzák meg az európai szemeszterrel való kapcsolatot, oly módon, hogy az ne módosítsa az Alap irányítási rendszerét, valamint különösen oly módon, hogy az a nagymértékben decentralizált államokban ne vonja maga után a regionális hatóságok által kezelt források csökkenését;

30.

üdvözli, hogy a javaslat a bevándorlók társadalmi-gazdasági integrációját a társadalmi befogadás stratégiai területébe foglalja az ezzel kapcsolatos európai válasz részeként, mely válasznak rendezettnek, átfogónak és felelősnek kell lennie, tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot, és következetesnek kell lennie a megkülönböztetés minden formájával szemben;

31.

emlékeztet arra, hogy a tapasztalati tények azt bizonyítják, hogy a munkát vállaló bevándorló népesség fokozatos integrációja a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése szempontjából komoly lehetőséget rejthet magában. Ezt a hatást tovább fokozza, ha a bevándorló munkaerő szakképzett;

32.

szorgalmazza, hogy a bevándorlók, különösen a kísérő nélküli kiskorúak és fiatalok társadalmi-gazdasági integrációja során ismerjék el azt a jelentős munkát, amelyet a regionális és helyi önkormányzatok, különösen a külső határoknál fekvő önkormányzatok végeznek, és úgy véli, hogy törekedni kell az ESZA+ és a Menekültügyi és Migrációs Alap egymást kiegészítő jellegének növelésére, hogy ezáltal elkerülhetők legyenek a két eszköz közötti átfedések és erősödjön a bevándorlók ellátásával és integrációjával kapcsolatos politikák és a társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedést előmozdító politikák közötti koherencia, egy speciális kiegészítő finanszírozás révén külön figyelmet fordítva a leginkább rászoruló régiókra;

33.

kéri azoknak a szükséges mechanizmusoknak az elfogadását, amelyek lehetővé teszik, hogy az ESZA+-tól kapott források legalább 10 %-át a fiatalok foglalkoztatását támogató intézkedésekre fordítsák az ezen intézkedések eredményességének és hatékonyságának biztosítása céljából és annak elkerülése érdekében, hogy az új ESZA+ programban mellékessé váljanak a fiatalok foglalkoztatásához kapcsolódó kezességvállalási programok, továbbá kéri, hogy ezen intézkedéseken belül vegyék figyelembe azokat a regionális és helyi különbségeket, amelyek egy adott tagállamon belül előfordulhatnak. Ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok arányát, amely 2019-ben meghaladja az uniós átlagot, ne az Eurostat nemzeti szintű adatai, hanem annak regionális szintű adatai alapján számítsák ki.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/115

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap

(2019/C 86/08)

Előadó:

Michiel RIJSBERMAN (NL/ALDE), Flevoland tartomány kormányának tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról

COM(2018) 372 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket– ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is – tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, az Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembevételével. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeket, és 9. cikkével, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak kedvező műveletek során be kell tartaniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályokat.	Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket– ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is – tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a szociális jogok európai pillérének figyelembevételével. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeket, és 9. cikkével, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. A tagállamok és a Bizottság elismerik, hogy a kultúra fontos szerepet játszik Európa társadalmi kohéziójában, összhangban az UNESCO kulturális sokszínűségről szóló egyetemes nyilatkozatával és szem előtt tartva azt a szerepet, amit a kultúra és a kreatív ágazatok tölthetnek be a polgári feszültségek feloldásában.
	Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, mindenekelőtt a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása tekintetében tett uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelően, továbbá a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak kedvező műveletek során be kell tartaniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályokat.

Indokolás

—

2. módosítás

Új preambulumbekezdés az (5) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A tagállamoknak tartózkodniuk kell további olyan szabályok bevezetésétől, amelyek megnehezítik a kedvezményezett számára az ERFA és a Kohéziós Alap felhasználását.

3. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az éghajlatváltozás-kezelés fontosságát tükrözve, a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása tekintetében tett uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelően az alapok hozzájárulnak az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy az egész uniós költségvetésben a kiadások legalább 25 %-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célok eléréséhez. Az ERFA keretében végrehajtott műveletek várhatóan 30 %-kal járulnak hozzá az ERFA éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek várhatóan 37 %-kal járulnak hozzá a Kohéziós Alap éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez.

Ezeket a százalékos arányokat a teljes programozási időszakban figyelembe kell venni.

Ezért az alapok előkészítése és végrehajtása során releváns tevékenységeket fognak meghatározni, a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében pedig ismét kiértékelik majd ezeket. Ezeket a tevékenységeket és a végrehajtásukra fenntartott pénzügyi források elosztását az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] IV. mellékletével összhangban a nemzeti Integrált Energiaügyi és Éghajlat-politikai Tervek tartalmazzák és az operatív programok részét képezik.

Indokolás

A Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása komoly kihívást jelent Európa számára. Korábbi véleményeiben az RB rendkívül ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzéseket határozott meg, és tudomásul veszi, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap az EU költségvetésének az éghajlat-politikai célkitűzések elérését elősegítő legfőbb finanszírozási eszközei. Az EU elkötelezett a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása iránt. A különböző szakpolitikai célkitűzésekre elkülönített költségvetési juttatások rugalmas jellege által okozott kiszámíthatatlanság miatt a kohéziós politika „horizontális előfeltételeinek” magukban kell foglalniuk azt a követelményt, amelynek értelmében a tagállamoknak a nemzeti integrált energiaügyi és éghajlat-politikai terveikben teljesíteniük kell a Párizsi Megállapodás célkitűzéseiből eredő kötelezettségeket; ezeket a terveket a teljes programozási időszak során szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez való hozzájárulások továbbra is a helyes úton haladjanak.

4. módosítás

Új preambulumbekezdés illesztendő be a (14) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A területfejlesztéshez nyújtott finanszírozás növelésével és testreszabott eszközök biztosításával az ERFA-nak meg kell erősítenie a szubnacionális kormányzatoknak nyújtott közvetlen támogatását, ösztönözve ezáltal az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak helyi megvalósítását.

Indokolás

A preambulumbekezdések csak az ENSZ éghajlatváltozás-kezelésre irányuló fenntartható fejlesztési céljait említik. Ez a módosítás az összes fenntartható fejlesztési cél helyi megvalósításának ösztönzése tekintetében nagyobb fokú koherenciát biztosít az Európai Unió Tanácsának „Az EU válasza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre – Európa fenntartható jövője” című következtetéseivel.

5. módosítás

(17) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ERFA-nak elő kell segítenie az Unión belüli legfontosabb regionális egyenlőtlenségek kezelését, valamint a különféle régiók fejlettségi szintje között fennálló eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentését, utóbbiak közt azon régiókét, amelyek a dekarbonizációs kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek. Ezért a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatást az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni, az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást az „Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás előmozdítása révén” és a „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálni. Ezt a tematikus koncentrációt nemzeti szinten kell elérni, ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítani az egyes programok szintjén és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük alapján meghatározott három csoportja között. Továbbá részletesen meg kell határozni a tagállamok osztályozásának módszertanát, a legkülső régiók sajátos helyzetének figyelembevételével.

Az ERFA-nak elő kell segítenie az Unión belüli legfontosabb regionális egyenlőtlenségek kezelését, valamint a különféle régiók fejlettségi szintje között fennálló eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentését, utóbbiak közt azon régiókét, amelyek a dekarbonizációs kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek. Ezért a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatást az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni, az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást az „Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás előmozdítása révén” és a „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálni. Ezt a tematikus koncentrációt regionális szinten kell elérni, ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítani az egyes programok szintjén és a régiók bruttó hazai termékük alapján meghatározott három kategóriája között. A régiók közötti rugalmasság előmozdítása érdekében a tagállamok – az érintett régiók felkérésére – kérelmezhetik, hogy a tematikus koncentrációt a régiók egy bizonyos együttesére vonatkoztatva állapítsák meg. Továbbá részletesen meg kell határozni a régiók osztályozásának módszertanát, a legkülső régiók sajátos helyzetének figyelembevételével.

Indokolás

Ennek a módosításnak a célja, hogy a (17) preambulumbekezdést összhangba hozza a tematikus koncentrációval kapcsolatos 3. cikkről szóló 7. módosítással.

A javasolt központosított felosztási mechanizmussal kapcsolatban a legtöbb regionális érdekelt fél (RB, AER, CPMR, CEMR) aggályát fejezte ki. Például a tematikus koncentrációra vonatkozó nemzeti szabályok értelmében az „átmeneti” régiók (azon régiók, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 75 %-a felett, de 100 %-a alatt van – „2. csoport”) tévesen szigorúbb szabályok hatálya alá kerülnének, ha olyan tagállamokban vannak, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 100 %-a vagy afelett van („1. csoport”).

Ez ellentétes a kohéziós politika helyi alapú megközelítésével és szándékolt rugalmasságával, ami miatt a javaslat ellentétes hatást ér el. Ezért az RB javasolja a jelenlegi, regionális felosztási rendszerre való visszatérést, megengedve azonban azt a rugalmasságot, hogy a tematikus koncentrációt a régiók képességeinek és szükségleteinek függvényében szabályozzák.

6. módosítás

(18) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében helyénvaló előírni, hogy a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani, az egy programon belüli vagy a programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén is.

A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében és a 174. cikkben meghatározott, társadalmi, gazdasági és területi kohézióra vonatkozó célkitűzésekkel összhangban helyénvaló előírni, hogy a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani, az egy programon belüli vagy a programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén is.

7. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [4. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban az ERFA az alábbi egyedi célkitűzéseket támogatja:

a)	intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén (a továbbiakban: 1. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által:

a)	intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén (a továbbiakban: 1. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által:

i.	a kutatási és innovációs kapacitások megerősítése, valamint előrehaladott technológiák bevezetése;

i.	a kutatási és innovációs kapacitások megerősítése, valamint előrehaladott technológiák bevezetése;

ii.	a digitalizáció polgárok, vállalkozások és kormányok előnyére fordítása;

ii.	a digitalizáció polgárok, vállalkozások és kormányok előnyére fordítása;

iii.	a kkv-k növekedés és versenyképesség előmozdítása;

iii.	a kkv-k növekedés és versenyképesség előmozdítása;

iv.	készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz, ipari átalakuláshoz és vállalkozáshoz;

iv.	készségfejlesztés és támogató tevékenységek az intelligens szakosodáshoz, ipari átalakuláshoz és vállalkozáshoz;

b)	„zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” (a továbbiakban: 2. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által:

„zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás és a fenntartható városi mobilitás , a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” (a továbbiakban: 2. szakpolitikai célkitűzés) az alábbiak által:

i.	energiahatékonysági intézkedések előmozdítása:

i.	energiahatékonysági intézkedések előmozdítása , ügyelve arra, hogy az energiaszegénység ne növekedjen ;

ii.	a megújuló energiák ösztönzése;

ii.	a megújuló energiák ösztönzése;

iii.	intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése helyi szinten;

iii.	intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolás fejlesztése helyi szinten;

iv.	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés és katasztrófavédelmi reziliencia előmozdítása;

iv.	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés, ideértve a földrengésekkel kapcsolatos kockázatok megelőzését is, és a katasztrófákkal és extrém időjárási eseményekkel szembeni reziliencia előmozdítása;

v.	a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása;

v.	a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása;

vi.	a körkörös gazdaságra való átállás előmozdítása;

vi.	a körkörös gazdaságra való átállás előmozdítása;

vii.	a városi környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése;

vii.	a városi és vidéki környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése;

viii.

a fenntartható városi mobilitás előmozdítása;

c)	„jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozásával” (3. szakpolitikai célkitűzése) az alábbiak révén:

c)	„jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozásával” (3. szakpolitikai célkitűzése) az alábbiak révén:

i.	a digitális összekapcsoltság megerősítése;

i.	a digitális összekapcsoltság megerősítése;

ii.	fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése;

ii.	fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése;

iii.	fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is;

iii.	fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi , a kerékpáros mobilitást is magában foglaló mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is;

iv.	fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása

d)	„szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával” (4. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak révén:

d)	„szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával” (4. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak révén:

i.	a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése, és a minőségi munkavállalás javítása a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztésével;

i.	a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése, és a minőségi munkavállalás javítása a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztésével;

ii.	infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén;

ii.	infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén;

iii.	a marginalizált közösségek, migránsok és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén;

iii.	a marginalizált közösségek, migránsok és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén;

iv.	az egészségügyi ellátás egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosítása infrastruktúrafejlesztés révén, ideértve az alapellátást is;

iv.	az egészségügyi ellátás egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosítása az egészségügyi ellátás eszközeinek fejlesztése révén, ideértve az alapellátást is;

v.	hátrányos helyzetben levő, demográfiai vagy földrajzi jellegű kihívásokkal küzdő városi és vidéki települések fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása;

e)	„a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén” (a továbbiakban: 5. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak által:

e)	„a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén” (a továbbiakban: 5. szakpolitikai célkitűzés), az alábbiak által:

i.	integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása városi területeken;

i.	integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, a kultúra, ezen belül a kulturális örökség és biztonság előmozdítása városi területeken , a funkcionális városi területeket is beleértve ;

ii.	integrált helyi társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása, többek között vidéki és part menti területeken, közösségvezérelt helyi fejlesztés révén is;

ii.

integrált helyi társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés, kulturális örökség és biztonság előmozdítása, többek között vidéki területeken, hegyvidéki régiókban, ritkán lakott területeken, szigeteken és part menti területeken, a legkülső régiókban, valamint egyéb típusú területeken, célzottan, közösségvezérelt helyi fejlesztés révén is;

iii.	a fenntartható fejlesztési célok helyi megvalósulása érdekében a helyi és regionális közigazgatási szervek kapacitásépítésének támogatása a területfejlesztést és a végrehajtás helyi ösztönzését célzó testreszabott eszközök biztosítása révén;

iv.

az integrált területfejlesztés támogatása az erősen vidéki jellegű, magas öregedési és népesség-elvándorlási mutatókkal rendelkező területeken, közlekedési és távközlési infrastruktúrájuk fejlesztéséhez, a digitális szakadék áthidalásához (többek között az egyes generációk között), valamint a közszolgáltatások, egyebek mellett az e-tanulás és az e-egészségügy fejlesztéséhez;

(2) A Kohéziós Alap támogatja a 2. szakpolitikai célkitűzést és az (1) bekezdés c) pontjának ii., iii. és iv. pontjában meghatározott 3. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó egyedi célkitűzéseket.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések tekintetében az ERFA és a Kohéziós Alap adott esetben támogathat a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe célkitűzés” alá tartozó tevékenységeket, amennyiben azok:

a)	vagy javítják a programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitását;

a)	vagy javítják a programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitását:

i.	a közigazgatási szervek modernizálására irányuló kapacitásépítési intézkedések további finanszírozásban részesülhetnek a reformtámogató programból az (EU) 2018/xxx rendeletben [reformtámogató programról szóló rendelet] meghatározottak szerint;

ii.

a kapacitásépítési intézkedések további társfinanszírozásban részesülhetnek az (EU) 2018/xxx rendelet [EMVA-rendelet] értelmében, és azok végrehajtására az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal (EVH) együtt kerül sor, különösen a város és a vidék közötti kapcsolatok, valamint a városi és funkcionális területek fejlesztését támogató projektek tekintetében;

b)	vagy megerősítik a partnerekkel folytatott együttműködést egy adott tagállamban vagy azon kívül.

b)	vagy megerősítik a partnerekkel folytatott együttműködést egy adott tagállamban vagy azon kívül.

A b) pontban említett együttműködés magában foglalja a határon átnyúló régiókból, a nem szomszédos régiókból vagy a makroregionális vagy tengerfenék stratégia által felölelt területen fekvő régiókból, vagy azok kombinációiból származó partnereket is.

Indokolás

Az elmúlt években az esb-alapok a „szabadidős szolgáltatásokat” biztosító kisméretű infrastruktúrák kiépítésére irányultak a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység leküzdése érdekében a vidéki és városi területeken. A következő ERFA-rendeletnek továbbra is kifejezetten hivatkoznia kell arra, hogy a rászoruló közösségek támogatása érdekében beruházásokra van szükség a fizikai infrastruktúra, így például a sportinfrastruktúra terén.

Az 5. szakpolitikai célkitűzés területi hangsúlyát pedig ki kell terjeszteni az összes területtípusra, (beleértve a regionális szint alatti és a funkcionális területeket), valamint a földrajzi sajátosságokkal rendelkező területekre.

Másrészt a területfejlesztéshez nyújtott finanszírozás növelésével és testreszabott eszközök biztosításával az ERFA-nak meg kell erősítenie a szubnacionális kormányzatoknak nyújtott közvetlen támogatását, ösztönözve ezáltal a fenntartható fejlesztési célok helyi megvalósítását. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a fenntartható fejlesztési célok helyi megvalósulása olyan politikai folyamat, melynek keretében a szubnacionális kormányzatok segítséget kapnak intézkedések megtételére. Ennek megfelelően a helyi közigazgatási szervek fenntartható fejlesztési célokkal összefüggő kapacitásépítését az 5. szakpolitikai célkitűzés keretében a technikai segítségnyújtásra allokált ERFA-költségvetésből kell támogatni.

8. módosítás

A 2. cikk után új cikk illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [6]. cikkével összhangban minden tagállam biztosítja az illetékes helyi és regionális önkormányzatok megfelelő részvételét a partnerségi megállapodások előkészítésében, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott programok kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében.

Indokolás

Fontos gondoskodni arról, hogy a partnerségi elvet és a többszintű kormányzást a kohéziós politika valamennyi szakpolitikai területén tiszteletben tartsák és garantálják, különösen mivel a helyi és regionális érdekelt felek aggályuknak adtak hangot a kohéziós politika központosításával kapcsolatban.

Ennek a módosításnak a célja a partnerségi elv megszilárdítása azáltal, hogy beépíti azt az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló rendeletbe, ezáltal összhangba hozva azt az (EU) 2018/xxx rendelet [ESZA+] [8]. cikkével és az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [6]. cikkével.

9. módosítás

3. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programok tekintetében a teljes ERFA-forrásokat minden tagállamban nemzeti szinten koncentrálják a (3) és (4) bekezdéssel összhangban.

(1) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programok tekintetében a teljes ERFA-forrásokat minden tagállamban regionális szinten koncentrálják az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 102. cikkének (2) bekezdésével összhangban , az alábbiak szerint:

a)	a fejlettebb régiókban a nemzeti szinten elkülönített összes ERFA-forrás legalább 85 %-át az 1. és 2. szakpolitikai célkitűzéshez nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritásokra, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani;

b)	az átmeneti régiókban a nemzeti szinten elkülönített összes ERFA-forrás legalább 45 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzéshez nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritásokra, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani;

c)	a kevésbé fejlett régiókban a nemzeti szinten elkülönített összes ERFA-forrás legalább 35 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzéshez nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritásokra, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítani.

(2) A legkülső régiókkal rendelkező tagállamok számára nyújtott támogatás tematikus koncentrálása tekintetében a kimondottan a legkülső régiók számára allokált ERFA-forrásokat az összes többi régió számára allokált forrásoktól külön kell kezelni.

(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzése keretében a legkülső régiókra vonatkozó programok tekintetében azokat kevésbé fejlett régióknak kell tekinteni.

(3) A tagállamok osztályozása bruttó nemzeti jövedelmük aránya alapján az alábbiak szerint történik:

(3) A z (1) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek a teljes programozási időszakban eleget kell tenni, akkor is, amikor ERFA költségvetési juttatásokat csoportosítanak át egy program prioritásai között vagy programok között, valamint az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.

a)	azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 100 %-ával egyenlő vagy magasabb annál (a továbbiakban: 1. csoport);

b)	azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 75 %-a felett, de 100 %-a alatt van (a továbbiakban: 2. csoport);

c)	azon tagállamok, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének aránya az uniós átlag 75 %-a alatt van (a továbbiakban: 3. csoport).

E cikk alkalmazásában a bruttó nemzeti jövedelem aránya a valamely tagállam – uniós adatok alapján a 2014–2016 közötti időszakra kiszámított – vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme és a 27 tagállam ugyanazon referencia-időszakra kiszámított, vásárlóerő-egységben kifejezett, egy főre jutó átlag bruttó nemzeti jövedelme közötti arány.

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzése keretében a legkülső régiókra vonatkozó programok tekintetében azokat a 3. csoportba tartozónak kell tekinteni.

(4) A tagállamoknak a tematikus koncentráció alábbi követelményeinek kell eleget tenniük:

(4) Amennyiben egy adott programhoz az 1. szakpolitikai célkitűzés vagy 2. szakpolitikai célkitűzés vagy mindkettő tekintetében nyújtott ERFA támogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökkentik, a (2) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelménynek való megfelelést nem kell újból megvizsgálni.

a)	Az 1. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásuk legalább 85 %-át az 1. és 2. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 60 %-át pedig az 1. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk;

b)	A 2. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásuk legalább 45 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk;

c)	A 3. csoportba tartozó tagállamoknak a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások alá tartozó összes ERFA forrásaik legalább 35 %-át az 1. szakpolitikai célkitűzésre, legalább 30 %-át pedig a 2. szakpolitikai célkitűzésre kell fordítaniuk.

(4)a. Megfelelően indokolt esetekben – az érintett régiókkal való konzultációt követően – a tagállamok kérelmezhetik a tematikus koncentráció regionális kategóriák szintjére, legfeljebb 10 %-kal való csökkentését.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek a teljes programozási időszakban eleget kell tenni, akkor is, amikor ERFA költségvetési juttatásokat csoportosítanak át egy program prioritásai között vagy programok között, valamint az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.

(6) Amennyiben egy adott programhoz az 1. szakpolitikai célkitűzés vagy 2. szakpolitikai célkitűzés vagy mindkettő tekintetében nyújtott ERFA támogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökkentik, a (4) bekezdésben meghatározott, tematikus koncentrációra vonatkozó követelménynek való megfelelést nem kell újból megvizsgálni.

Indokolás

(1)	A központosított felosztási mechanizmussal kapcsolatban a legtöbb regionális érdekelt fél (RB, AER, CPMR, CEMR) aggályát fejezte ki. Ez ellentétes a kohéziós politika helyi alapú megközelítésével.

(2)	A legkülső régiókat kevésbé fejlett régióknak kell tekinteni az ilyen régiókat érintő egyedi problémák miatt, amelyek megoldásra várnak.

(3)

A tematikus koncentráció rendszerének lehetővé kellene tennie kellene egy bizonyos fokú rugalmasságot a nemzeti és regionális sajátosságok tekintetében, elkerülendő, hogy a hasonló európai regionális kategóriáknak eltérően kelljen koncentrálniuk a forrásokat tagállamaik bruttó nemzeti jövedelme miatt.

10. módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az ERFA az alábbiakat támogatja:

a)	infrastrukturális beruházások;

a)	infrastrukturális beruházások;

b)	a szolgáltatásokhoz való hozzáférést célzó beruházások;

b)	a szolgáltatásokhoz való hozzáférést célzó beruházások;

c)	kkv-kbe irányuló termelőberuházások;

c)	kkv-kbe irányuló termelőberuházások;

d)	berendezések, szoftverek és immateriális javak;

d)	berendezések, szoftverek és immateriális javak;

e)	információ, kommunikáció, tanulmányok, hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és klasztereket érintő tevékenységek;

e)	információ, kommunikáció, tanulmányok, hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és klasztereket érintő tevékenységek;

f)	technikai segítségnyújtás.

f)	technikai segítségnyújtás.

Továbbá, a kkv-któl eltérő vállalatokba irányuló termelőberuházások akkor támogathatók , ha kkv-kkal folytatott együttműködést foglalnak magukban a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint támogatott kutatási és innovációs tevékenységekben.

A kkv-któl eltérő vállalatokba irányuló termelőberuházások támogathatók a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint támogatott kutatási és innovációs tevékenységekben , illetve a kkv-k javát szolgáló üzleti infrastruktúrában .

A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzés alatti egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ERFA támogatja a képzést, az egész életen át tartó tanulást és az oktatási tevékenységeket.

(2) Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében az ERFA a következőket támogatja:

a)	létesítmények és humánerőforrás megosztása;

a)	létesítmények és humánerőforrás , valamint minden típusú infrastruktúra megosztása a határokon átnyúlóan minden régióban ;

b)	kísérő lágy beruházások és az (EU) 2018/xxxx rendeletben [az új ESZA+ rendelet] foglaltak szerint az Európai Szociális Alap Plusz alá tartozó 4. szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos egyéb tevékenységek.

b)	kísérő lágy beruházások és az (EU) 2018/xxxx rendeletben [az új ESZA+ rendelet] foglaltak szerint az Európai Szociális Alap Plusz alá tartozó 4. szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatos egyéb tevékenységek.

Indokolás

Megjegyzendő, hogy az, hogy az 1. szakpolitikai célkitűzés keretében csak a kkv-szektoron belüli (vagy a kkv-kal együttműködésben történő) termelőberuházásokra és üzletiinfrastruktúra-támogatásra van lehetőség, túlságosan korlátozó jellegű megkötés. Ráadásul ez nem indokolt a kohéziós politikai prioritásoknak a kutatásra és az innovációra való nagyfokú összpontosítására, valamint a fejlett technológiák használatára tekintettel, ami szükségessé teszi nagyvállalati kategóriába tartozó szereplők megjelenését a kedvezményezettek között (ideértve a spin-off vállalkozásokat is).

11. módosítás

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogatja az alábbiakat:

a)	atomerőművek leszerelése vagy építése;

a)	atomerőművek leszerelése vagy építése;

b)	a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó beruházások;

b)	a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó beruházások;

c)	dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;

c)	dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;

d)	a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozások;

d)	a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozások;

e)	repülőtéri infrastruktúraberuházások, a legkülső régiók kivételével;

e)	repülőtéri infrastruktúraberuházások, kivéve, ha azok környezetvédelemmel kapcsolatosak, vagy ha azokat az ilyen beruházások környezetre gyakorolt negatív hatásainak mérsékléséhez vagy csökkentéséhez szükséges beruházás kíséri, és a legkülső régiók kivételével;

f)	a hulladék hulladéklerakóban való ártalmatlanítására irányuló beruházások;

f)	a hulladék hulladéklerakóban való ártalmatlanítására irányuló beruházások;

g)	a maradékhulladék kezelését célzó létesítményekbe irányuló beruházások;

g)	az olyan (nem szelektíven gyűjtött, vegyes) maradékhulladék végső kezelését célzó létesítményekbe irányuló beruházások , amely nem sorolható be az (EU) 2018/851 irányelv 4. cikke szerinti hulladékhierarchiába, egyes megfelelően indokolt esetekben a legkülső régiók kivételével ;

h)	a fosszilis tüzelőanyagok gyártásával, feldolgozásával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházások, a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkében meghatározott tiszta üzemű gépjárművekkel kapcsolatos beruházások kivételével;

h)	a fosszilis tüzelőanyagok gyártásával, feldolgozásával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházások, a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkében meghatározott tiszta üzemű gépjárművekkel kapcsolatos beruházások kivételével;

i.	széles sávú infrastruktúrába irányuló beruházások olyan területeken, amelyek legalább két azonos kategóriájú széles sávú hálózattal rendelkeznek.

i.	széles sávú infrastruktúrába irányuló beruházások olyan területeken, amelyek legalább két azonos kategóriájú széles sávú hálózattal rendelkeznek.

j)	finanszírozás a vasúti közlekedésben használandó gördülő eszközök beszerzéséhez, kivéve, ha az az alábbiakhoz kapcsolódik:

j)	finanszírozás a vasúti közlekedésben használandó gördülő eszközök beszerzéséhez, kivéve, ha az az alábbiakhoz kapcsolódik:

i.	nyilvános pályázaton meghirdetett közszolgáltatási kötelezettség teljesítése a módosított 1370/2007/EK rendelet alapján;

i.	nyilvános pályázaton meghirdetett közszolgáltatási kötelezettség teljesítése a módosított 1370/2007/EK rendelet alapján;

ii.	vasúti szállítási szolgáltatások nyújtása versenyre teljes mértékben megnyitott vonalakon, amennyiben a kedvezményezett az (EU) 2018/xxxx [InvestEU rendelet] alapján finanszírozásra jogosult új belépő.

ii.	vasúti szállítási szolgáltatások nyújtása versenyre teljes mértékben megnyitott vonalakon, amennyiben a kedvezményezett az (EU) 2018/xxxx [InvestEU rendelet] alapján finanszírozásra jogosult új belépő;

k)	társadalmi kirekesztés vagy megkülönböztetés bármely formáját előidéző tevékenységek.

(2) Továbbá, a Kohéziós Alap nem támogat lakhatási beruházásokat, kivéve, ha azok az energiahatékonyság vagy a megújuló energia használatának előmozdításával kapcsolatosak.

(3) A tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, de az (EU) 2018/xxxx [ETE (Interreg] rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően részt vehetnek az Interreg programokban.

Indokolás

(1) e) Az RB javasolja a repülőtéri infrastruktúrák éghajlati és környezeti szempontjainak figyelembevételét a jelenlegi 1301/2013/EU rendeletben [ERFA-rendelet] meghatározottak szerint.

(1) g) A „maradékhulladék” fogalmának pontosítása.

(1) k) Az ERFA-rendelet (5) preambulumbekezdése határozza meg azokat az alapelveket, amelyeket az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során tiszteletben kell tartani; ilyen például az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elve. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek a szegregáció bármely formáját idézik elő. Ez az alapelv azonban az előző programozási időszakkal ellentétben a rendelet cikkeiben már nem szerepel. Az RB gondoskodni kíván arról, hogy a tagállamok betartsák ezeket a kötelezettségeket.

12. módosítás

8. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) Az ERFA az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 4. cikkének (2) bekezdésben említett mindkét cél keretében támogathatja a programokon belüli integrált területfejlesztést, a fenti rendelet [az új CPR] III. címének II. fejezetével összhangban.	(1) Az ERFA az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 4. cikkének (2) bekezdésben említett mindkét cél keretében támogathatja a programokon belüli integrált területfejlesztést, a fenti rendelet [az új CPR] III. címének II. fejezetével összhangban.
(2) A tagállamok az ERFA támogatásával integrált területfejlesztést kizárólag az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [22.] cikkében említett formákban hajtanak végre.	(2) A tagállamok az ERFA támogatásával integrált területfejlesztést többek között az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [22.] cikkében említett formákban hajtanak végre. Ez az ESZA+ bevonásával több alapra támaszkodó megközelítés formáját is öltheti, és ahol erre lehetőség van, összehangolható az EMVA és az ETHA finanszírozásával.

Indokolás

Egyes tagállamokban a múltban az integrált területfejlesztés egyéb formáit is sikeresen megvalósították. Nem világos, hogy a jövőben miért kellene kizárni az ilyen formák alkalmazását.

13. módosítás

9. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) Az ERFA támogatja a városi területeket célzó („fenntartható városfejlesztés”), területi stratégiákon alapuló integrált területfejlesztést összhangban az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [23.] cikkével, az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét cél alá tartozó programokon belül.	(1) Az ERFA támogatja a városi területeket célzó („fenntartható városfejlesztés”), területi stratégiákon alapuló integrált területfejlesztést összhangban az (EU) 2018/xxxx rendelet [új CPR] [23.] cikkével, az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett mindkét cél alá tartozó programokon belül.
(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten elkülönített ERFA-források – a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódók kivételével – legalább 6 %-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani közösségvezérelt helyi fejlesztés, integrált területi beruházások vagy az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó más területi eszköz formájában.	(2) A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten elkülönített ERFA-források – a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódók kivételével – legalább 6 %-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani közösségvezérelt helyi fejlesztés, integrált területi beruházások vagy az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó más területi eszköz formájában.
	A fenntartható városfejlesztésre minimálisan fordítandó 6 %-ot az 5. szakpolitikai célkitűzés, valamint az 1–4. egyedi szakpolitikai célkitűzés keretében végrehajtott műveletek alapján kell meghatározni az 1. mellékletben meghatározottak szerint.
Az érintett program vagy programok tartalmazzák az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának vii. alpontja alapján e célból tervezett összegeket.	Az érintett program vagy programok tartalmazzák az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [17. cikke (3) bekezdése] d) pontjának vii. alpontja alapján e célból tervezett összegeket.
(3) A (2) bekezdés alapján fenntartható városfejlesztésre allokált százalékot a teljes programozási időszakban be kell tartani az ERFA költségvetési juttatások egy program prioritásai közötti vagy programok közötti átcsoportosításakor, az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.	(3) A (2) bekezdés alapján fenntartható városfejlesztésre allokált százalékot a teljes programozási időszakban be kell tartani az ERFA költségvetési juttatások egy program prioritásai közötti vagy programok közötti átcsoportosításakor, az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [14.] cikkével összhangban végzett félidős felülvizsgálat alkalmával is.
(4) Amennyiben az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökken az ERFA költségvetési juttatása, a (2) bekezdés szerinti megfelelést nem kell újból megvizsgálni.	(4) Amennyiben az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] [99.] cikke szerinti kötelezettségvállalás-visszavonást követően vagy a Bizottság által az említett rendelet [98.] cikkével összhangban végzett pénzügyi korrekció következtében csökken az ERFA költségvetési juttatása, a (2) bekezdés szerinti megfelelést nem kell újból megvizsgálni.

Indokolás

Pontosítás. Ez a pont a rendeletben már szerepel az 1. melléklet egyik lábjegyzetében, azonban egyértelműbb, ha a rendelet cikkeiben kerül megemlítésre.

14. módosítás

10. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Az ERFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést is.

(1) Az ERFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy megosztott irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést is.

A fenti kezdeményezés az összes városi területre kiterjed, és támogatja az uniós városfejlesztési menetrendet .

A fenti kezdeményezés az összes városi területre kiterjed, és támogatja az uniós városfejlesztési menetrend partnerségeit és fedezi szervezeti költségeit .

(2) Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az alábbi három, a fenntartható várofejlesztést figyelembe vevő ágból áll:

a)	a kapacitásépítés támogatása;

a)	a kapacitásépítés támogatása, ideértve a helyi képviselők csereprogramját is (Erasmus program a helyi és a regionális képviselők számára);

b)	innovatív fellépések támogatása;

b)	innovatív fellépések támogatása;

c)	a tudás, a politikaalakítás és a kommunikáció támogatása.

c)	a tudás, a területi hatásvizsgálatok, a politikaalakítás és a kommunikáció támogatása.

Egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott kormányközi együttműködést is támogathat.

Egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott kormányközi együttműködést is támogathat , ilyen például a Referenciakeret a Fenntartható Városokért, az Európai Unió Területi Agendája és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak helyi szintű megvalósítása.

Indokolás

Elterjedőben vannak a helyi, városi és szubregionális fejlesztési, innovációs és kapacitásépítési rendszerek, amelyek igen gyakran nem kapcsolódnak egymáshoz, vagy alulfinanszírozottak. Ezen rendszerek összevonásával és az európai strukturális és beruházási alapok keretszabályozásán kívüli, kapcsolódó kezdeményezésekkel történő összekötésével garantálható a fokozott konzisztencia, elkerülhető az átfedés és biztosítható az előnyös kölcsönhatások kialakulása. Ezenkívül elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a 9. tematikus célkitűzéssel és a technikai segítségnyújtással kapcsolatos jelenlegi helyzettől eltérően a végső kedvezményezettek, azaz a helyi önkormányzatok valóban megkapják a kapacitásépítésre fordított finanszírozási források jelentős részét.

15. módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A legkülső régiók számára nyújtott egyedi kiegészítő forrást az e régiókban – az EUMSZ 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségek ellensúlyozására kell használni.

(2) Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás az alábbiak támogatására szolgál:

a)	a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek a 4. cikkben foglaltak szerint;

a)	a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek a 4. cikkben foglaltak szerint;

b)	a 4. cikktől eltérve olyan, működési költségeket fedező intézkedések, amelyek a legkülső régiókban – az EUMSZ 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségeket kívánják ellensúlyozni.

b)	a 4. cikktől eltérve olyan, működési költségeket fedező intézkedések, amelyek a legkülső régiókban – az EUMSZ 349. cikkében felsorolt egy vagy több, fejlődésüket korlátozó tényező eredményeként – felmerülő járulékos költségeket kívánják ellensúlyozni.

Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás felhasználható a legkülső régiókban közszolgáltatási kötelezettségekhez és szerződésekhez nyújtott ellentételezést fedező kiadásokhoz is.

(3) Az (1) bekezdésben említett költségvetési juttatás nem támogathatja az alábbiakat:

a)	az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó műveletek;

a)	az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó műveletek;

b)	az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállításhoz nyújtott támogatás;

b)	az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállításhoz nyújtott támogatás;

c)	adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség;

c)	adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség;

d)	a vállalkozások által le nem zárt olyan közszolgáltatási kötelezettségek, amelyek esetében az állam közhatalmat gyakorol.

d)	a vállalkozások által le nem zárt olyan közszolgáltatási kötelezettségek, amelyek esetében az állam közhatalmat gyakorol.

(4) A 4. cikktől eltérve az ERFA-ból támogathatók a legkülső régiók vállalkozásaiba irányuló termelő beruházások, függetlenül e vállalkozások méretétől.

Indokolás

A legkülső régiók egyedi jellege miatt korlátozott a kizárólag a kkv-kat célzó támogatások multiplikátorhatása.

16. módosítás

A 11. cikk után új cikk illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő területek

Az ERFA által társfinanszírozott olyan programoknak, amelyek az EUMSZ 174. cikkében említett súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal érintett területekkel foglalkoznak, különös figyelmet kell fordítaniuk az ilyen területek sajátos nehézségeire.

Elsősorban azokra a NUTS III területekre vonatkozóan, amelyek népsűrűsége alacsonyabb, min 12,5 fő/km2, vagy amelyek átlagos éves népességcsökkenése 2007 óta több, mint - 1 %, egyedi regionális és nemzeti terveket kell kidolgozni, amelyek célja, hogy több ember számára tegyék vonzóvá a régiót, és őket maradásra ösztönözzék; az ilyen tervek célja továbbá az üzleti beruházások növelése, valamint a digitális és közszolgáltatások hozzáférhetőségének fokozása. Erre a célra külön finanszírozási forrásokat is el kell különíteni a partnerségi megállapodás keretében.

Indokolás

Ez az új cikk kiterjed a ritkán lakott területetekre és tágabb értelemben az EU 27 többi tagállamának az EUMSZ 174. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi szubregionális területére egyaránt. Olyan, pénzügyi szempontból kezelhető ERFA költségvetési juttatásokat kell azonban meghatározni, amelyek nincsenek átfedésben azokkal a támogatásokkal, amelyekben egyes régiók már most is részesülnek.

A jogosultság meghatározására tehát az alábbi kritériumokat javasoljuk:

—	NUTS III (mivel ez gyakran inkább szubregionális, mint NUTS II területekkel összefüggő regionális probléma, és a jelenlegi térképek ezt nem mutatják),

—	vagy 12,5 fő/km2 népsűrűség (mint például a legészakibb területek),

—	vagy 2007 óta fennálló (mivel körülbelül erre az évre tehető a pénzügyi válság kezdete, és ez az év az előző programozási időszak kezdete is) nettó népességfogyás (egyrészt népesség-elvándorlás, másrészt a helyi lakosok elhalálozása).

Ez a javaslat arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy az egyes tagállamokkal a partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat elindító állásfoglalásaiban az adott tagállamnak megfogalmazott javaslatok közé ezt a javaslatot is felvegye.

A Német Szövetségi Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium (BBR) adatai és térképe

https://bit.ly/2KItBya

17. módosítás

I. MELLÉKLET

Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (1) bekezdésében említett közös teljesítmény- és eredménymutatói

1. táblázat: Az ERFA („Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és „Interreg”) és a Kohéziós Alap közös teljesítmény- és eredménymutatói**

Új közös eredménymutatók (RCR) hozzáadása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
RCR 26 – Éves végsőenergia-fogyasztás (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek)	RCR 26 – a teljes épületállomány éves energiamegtakarításának %-a (egy alapállapothoz viszonyítva) – összhangban azzal a céllal, hogy magas hatékonyságú és dekarbonizált épületállományt kell elérni, ahogy az a hosszú távú nemzeti felújítási stratégiában is szerepel, amelynek célja a nemzeti lakóépület- és nemlakóépület-állomány felújításának támogatása
RCR 27 – Jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások	RCR 27 – Jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások , amelyek a felújítást megelőző szintekhez képest legalább 60 %-os energiamegtakarítást érnek el (a mélyfelújítás fogalmának európai bizottsági meghatározása)
RCR 28 – Jobb energiaosztályba besorolt épületek (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek)	RCR 28 – Jobb energiaosztályba besorolt épületek (a következő bontásban: lakóépületek, magáncélú nem lakóépületek, közcélú nem lakóépületek), amelyek a felújítás után legalább „B” energetikai tanúsítványt kapnak
	RCR […] – Olyan jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások, amely ingatlanok a felújítás után a „közel nulla energiaigényű épületek” szabványnak felelnek meg
RCR 29 – Becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátások*	RCR 29 – Becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátások*
RCR 30 – Jobb energiahatékonyságú vállalkozások	RCR 30 – Jobb energiahatékonyságú vállalkozások
RCR 31 – A termelt megújuló energia összmennyisége (elektromos és hőenergia szerinti bontásban) RCR 32 – Megújuló energia: a hálózatra kapcsolt kapacitás (operatív)*	RCR […] – Azoknak az energiaszegénység által érintett/energiaszegénység kockázatának kitett fogyasztóknak a száma, akik támogatásban részesülnek lakóingatlanuk energiahatékonyságának javítására RCR […] – A megújulóenergia-végfogyasztás teljes mennyisége és ágazatonkénti fogyasztás (fűtés és hűtés, szállítás, villamos energia) RCR […] – Az összes termelt megújuló energia részaránya RCR […] – A nem megújuló energia éves behozatalának csökkenése RCR […] – Megújuló energia: a hálózatra kapcsolt kapacitás (operatív)*

Indokolás

Az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó megfelelő mutatók körét ki kell bővíteni.

A jelenlegi finanszírozási időszakból levonandó tanulság egyértelmű: egy előre meghatározott kötelezettségvállalások, minőség-ellenőrzés, illetve megbízható nyomonkövetési és ellenőrzési módszertan nélkül kitűzött kvantitatív célérték elveszítheti az éghajlat-politikai érvényességét.

Az Európai Bizottság által javasolt éghajlat-politikai mutatók hiányosak és némely esetben leegyszerűsítettek: az adott célérték olyan szempontból történő értékelése nélkül, hogy mi az, ami technikailag kivitelezhető és pénzügyi szempontból időszerű, néhány mutató egyszerűen csak a kedvezményezettek számát fogja jelölni. Például az ERFA egyik teljesítménymutatója, az „RCO 18 – Lakóingatlanuk energiahatékonyságának javítására támogatásban részesített háztartások” az „RCR 27 – Jobb energiahatékonyságú lakóingatlannal rendelkező háztartások” eredménymutató alapján kerül meghatározásra. Miközben ez a mutatópár az intézkedésből részesülő háztartások teljes számát jelöli, nem mutatja az energiahatékonyság javításának szintjét, ami végül lehet magas vagy elhanyagolható. Ez azzal jár, hogy alacsony célértékeket lehet meghatározni anélkül, hogy az eredményességmérési keret képes lenne annak értékelésre, hogy az adott intézkedés milyen mértékben ambiciózus.

18. módosítás

I. MELLÉKLET

Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (1) bekezdésében említett közös teljesítmény- és eredménymutatói

1. táblázat: Az ERFA („Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és „Interreg”) és a Kohéziós Alap közös teljesítmény- és eredménymutatói

Új közös eredménymutatók (RCR) kerülnek beillesztésre az RCR 65 után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	RCR […] 6 hónap után is betöltetlen álláshelyek

Indokolás

Az „RCO 61 – A foglalkoztatási szolgálatok kibővített létesítményei által ellátott munkanélküli személyek éves száma (kapacitás)” közös eredménymutató első részének megfelel egy közös eredménymutató, az „RCR 65 – A támogatott foglalkoztatási szolgálatok által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő álláskeresők éves száma”. Úgy tűnik, hogy a második részre vonatkozó mutató hiányzik.

19. módosítás

II. MELLÉKLET

Az ERFA és a Kohéziós Alap 7. cikk (3) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

2. szakpolitikai célkitűzés: „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával”

Új közös eredménymutató (CCO) kerül beillesztésre a CCO 09 után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	CCO […] – az éghajlatváltozáshoz való fokozottabb alkalmazkodás, fokozott kockázatkezelés, ideértve a földrengésekkel kapcsolatos kockázatok megelőzését is, és a katasztrófákkal és extrém időjárási eseményekkel szembeni reziliencia fokozása;

Indokolás

A hiányzónak ítélt új közös teljesítménymutató (CCO) hozzáadásra került a 2. szakpolitikai célkitűzés „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatkezelés, ideértve a földrengésekkel kapcsolatos kockázatok megelőzését is, és a katasztrófákkal és extrém időjárási eseményekkel szembeni reziliencia előmozdítása” egyedi célkitűzéséhez.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

üdvözli, hogy az Európai Bizottság egyszerűsíteni akarja a 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó szabályokat, és tudomásul veszi, hogy az ERFA-t és a Kohéziós Alapot egyetlen rendeletben ötvözik, amely mindkét alapra vonatkozóan meghatározza az alkalmazandó szabályokat. Az új rendeletjavaslat rövidebb, mivel a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) számos közös területet fed le;

üdvözli a tényt, hogy a kohéziós politika továbbra is az EU valamennyi régiójára vonatkozik, és erőforrásai jelentős részét a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő területekre koncentrálja; megelégedéssel nyugtázza, hogy az Európai Bizottságnak erre a megosztott hatáskör alá tartozó területre vonatkozó jogalkotási aktusra irányuló javaslata megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének;

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló európai bizottsági javaslat értelmében jelentősen, azaz 46 %-kal csökken a Kohéziós Alap költségvetése, az ERFA költségvetése pedig csaknem változatlan marad (+ 1 %). Sajnálatát fejezi ki az Európai Területi Együttműködés költségvetésének annak ellenére javasolt 12 %-os csökkentése miatt, hogy azt az egyik legkézzelfoghatóbb uniós hozzáadott értéket képviselő szakpolitikaként ismerik el;

emlékeztet arra, hogy a Kohéziós Alap folyamatosan bizonyította, hogy magas uniós hozzáadott értéket képvisel, és javítja az EU megítélését a polgárok körében. A Kohéziós Alap képviseli a „gazdagabb” tagállamok által a „szegényebb” tagállamok felé kifejezett szolidaritást, amely kulcsfontosságú infrastruktúrák kiépítésében és az EU költségvetéséhez leginkább hozzájáruló tagállamoknak nyújtott egyértelmű és bizonyított előnyökben nyilvánul meg. Valószínűsíthető, hogy a javasolt csökkentések akadályozni fogják a Szerződés gazdasági, szociális és területi kohézióra irányuló célkitűzéseinek elérését;

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság javaslatában meghatározott célkitűzés szerint a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 25 %-át éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra kell fordítani. A kvantitatív célkitűzés azonban messze elmarad az EU által a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítése szempontjából lehetséges és szükséges szinttől. A többi alaphoz viszonyítva a Kohéziós Alap kidolgozottabb éghajlatváltozás-kezelési rendszerrel rendelkezik: az ERFA keretében végrehajtott műveletek 30 %-kal, a Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek pedig 37 %-kal járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések elérését célzó intézkedésekhez.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása komoly kihívást jelent Európa számára. Az RB régóta támogatja az ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzéseket, és mivel az ERFA és a Kohéziós Alap az EU költségvetésének az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez hozzájáruló legfőbb pénzügyi eszközei, a kohéziós politika „horizontális előfeltételeinek” magukban kell foglalniuk azt a követelményt, amelynek értelmében a tagállamoknak teljesíteniük kell a Párizsi Megállapodás célkitűzéseiből eredő kötelezettségeket; ezen kötelezettségek teljesítését a teljes programozási időszak során szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlatpolitikai célkitűzések eléréséhez való hozzájárulások továbbra is a helyes úton haladjanak;

üdvözli, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap környezetbarátabbá vált, és a környezetszennyező tevékenységek kikerülnek a rendelet hatálya alól;

üdvözli az innovatív interregionális beruházásokra irányuló új, egyedi Interreg összetevőt, amelynek célja az intelligens szakosodási stratégiákban Európa-szerte részt vevő szereplők klaszterei létrehozásának támogatása; az RB üdvözli továbbá a legkülső régiók támogatását célzó új összetevőt is. Az ETE teljes költségvetésének növelésére kéri az Európai Bizottságot, hogy hiteles költségvetést lehessen fenntartani az Interreg Europe programra és a határokon átnyúló együttműködésre, illetve hogy lehetőség nyíljon az együttműködés új formáiba történő befektetésekre.

kéri, hogy érvényesítsék a megkülönböztetésmentesség elvét a programozástól a jelentéstétel szakaszáig, és hogy a végrehajtás minden szakaszába építsék bele a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést;

10.

ellenzi azt a javaslatot, hogy az ERFA tematikus koncentrációja a nemzeti szintre helyezze a hangsúlyt; ez a központosított felosztási mechanizmus ellentétes a kohéziós politika helyi alapú megközelítésével és többszintű kormányzási elvével;

11.

felhívja a figyelmet az alapok egyre növekvő elkülönülésére, és sajnálatát fejezi ki különösen amiatt, hogy az EMVA kikerült a különböző alapokra alkalmazandó közös szabályokat meghatározó CPR-rendelet hatálya alól;

12.

hangsúlyozza, hogy az ERFA-nak és az ESZA+-nak jól ki kell egészíteniük egymást, hogy integrált és átfogó kezdeményezéseket lehessen megvalósítani helyi szinten;

13.

tudomásul veszi, hogy arra ösztönzik a tagállamokat, hogy az ERFA, illetve a Kohéziós Alap forrásainak 5 %-át az új InvestEU eszközre, ERFA-juttatásaik további 5 %-át pedig az Európai Bizottság által irányított uniós programokra csoportosítsák át. A megosztott irányítási megközelítés azonban bizonyítottan hatással van Európa gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára. A tagállamok általi bármilyen átcsoportosításról a partnerségi elvvel és a többszintű kormányzással összhangban a helyi és regionális partnerek bevonásával kell határozni.

14.

támogatja a fenntartható városfejlesztésre történő fokozottabb összpontosítást, melynek szellemében az ERFA-források 6 %-át nemzeti szinten erre a területre különítik el;

15.

megjegyzi, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap számára meghatározott teljesítmény- és eredménymutatókat pontosan kell rögzíteni és egyértelműen kell értelmezni, mindenekelőtt konkrét mértékegységek meghatározásával az I. és a II. mellékletben. A mutatóknak a projektek szintjétől az operatív programok és a kohéziós politikai célok szintjéig aggregálhatóaknak kell lenniük, mérésük pedig nem jelenthet túlzott terhet a kedvezményezettek számára;

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/137

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai területi együttműködés

(2019/C 86/09)

Előadó:

Marie-Antoinette MAUPERTUIS (FR/EA), Korzika regionális kormányának tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről

COM(2018) 374 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. E cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése értelmében az ERFA feladata, hogy hozzájáruljon a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbözőségek csökkentéséhez, és csökkentse a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók elmaradottságát, amelyek között különös figyelmet kell szentelni bizonyos kategóriákba tartozó régióknak, amelyek között a határokon átnyúló régiók kifejezetten fel vannak tüntetve .

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. E cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése értelmében az ERFA feladata, hogy hozzájáruljon a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbözőségek csökkentéséhez, és csökkentse a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók elmaradottságát, amelyek között különös figyelmet kell szentelni a vidéki térségeknek, az ipari átalakulás által érintett térségeknek és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régióknak, mint például a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, a szigeti, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

Indokolás

A területi együttműködés tekintetében az ERFA elsődleges célkitűzése az, hogy megoldást kínáljon a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók problémáira, és úgy véljük, hogy a javaslat szövegében nem fejtik ki elég világosan e területek sajátosságait.

2. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)

Annak érdekében, hogy az ERFA különböző szinteken támogassa az Unió területének harmonikus fejlődését, az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében kell támogatnia a határokon átnyúló együttműködést, a transznacionális együttműködést, a tengeri együttműködést, a legkülső régiók együttműködését és az interregionális együttműködést.

(3)

Annak érdekében, hogy az ERFA különböző szinteken támogassa az Unió területének harmonikus fejlődését, az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében kell támogatnia a szárazföldi és tengeri határokon átnyúló együttműködést, a transznacionális együttműködést, a tengeri együttműködést, a legkülső régiók együttműködését és az interregionális együttműködést. A partnerség és a többszintű kormányzás elvét szintén meg kell erősíteni.

Indokolás

A rendeletjavaslatból törölték e két elv megemlítését.

3. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)

A határokon átnyúló együttműködés elemének a határrégiókban közösen meghatározott közös kihívások leküzdését kell megcéloznia, és ki kell aknáznia a határ menti területekben rejlő kiaknázatlan növekedési lehetőségeket, a Bizottság „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményének (1) („Határrégiókról szóló közlemény”) megfelelően. Következésképpen a határokon átnyúló elemnek a szárazföldi határokon történő együttműködésre kell korlátozódnia, a tengeri határokon történő együttműködést pedig a transznacionális elembe kell beépíteni.

(4)

A határokon átnyúló – mind szárazföldi, mind tengeri határokat magában foglaló – együttműködés elemének a határrégiókban közösen meghatározott közös kihívások leküzdését kell megcéloznia, és ki kell aknáznia a határ menti területekben rejlő kiaknázatlan növekedési lehetőségeket, a Bizottság „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményének (1) („Határrégiókról szóló közlemény”) megfelelően.

Indokolás

A Régiók Bizottsága nem támogatja, hogy a tengeri határokon történő együttműködés az 1. „határokon átnyúló” elemből a 2. „transznacionális” elembe kerüljön át. Bár ez a transznacionális költségvetés növekedésével jár, nagy a kockázata annak, hogy a tengeri határokon történő együttműködés eltűnik a transznacionális együttműködés tágabb összefüggésében. Javasoljuk, hogy a tengeri határokon történő együttműködés és annak költségvetési része kerüljön vissza az 1. elembe.

4. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)

A transznacionális együttműködési és a tengeri együttműködési elem célja, hogy az Unió kohéziós politikájának prioritásaihoz kötődő integrált területi fejlesztést szolgáló fellépések útján erősítse az együttműködést , és magában kell foglalnia a tengeri határokon átnyúló együttműködést is . A transznacionális együttműködésnek ki kell terjednie az Unió kontinentális részének nagyobb területeire, míg a tengeri együttműködésnek a tengeri medencék körüli területeket kell lefednie , és integrálnia kell a tengeri határokon átnyúló együttműködést a 2014–2020 közötti programozási időszakban . A legnagyobb rugalmasságot kell biztosítani a korábbi tengeri határokon átnyúló együttműködés folytatásának egy nagyobb tengeri együttműködés keretében, különösen a lefedett terület, az együttműködés egyedi célkitűzéseinek és a projekt partnerség követelményeinek meghatározásával, valamint alprogramok és egyedi irányító bizottságok létrehozásával.

(6)

A transznacionális területen folytatott együttműködésnek és a tengeri együttműködésnek is az a célja, hogy az Unió kohéziós politikájának prioritásaihoz kötődő integrált területi fejlesztést szolgáló fellépések útján erősítse az együttműködést. A transznacionális együttműködésnek ki kell terjednie az Unió kontinentális részének nagyobb területeire, míg a tengeri együttműködésnek a tengeri medencék körüli területeket kell lefednie. A legnagyobb rugalmasságot kell biztosítani a 2014–2020-as programozási időszakban betervezett tengeri határokon átnyúló együttműködés folytatásának egy nagyobb tengeri együttműködés keretében, különösen a lefedett terület, az együttműködés egyedi célkitűzéseinek és a projekt partnerség követelményeinek meghatározásával, valamint alprogramok és egyedi irányító bizottságok létrehozásával.

Indokolás

5. módosítás

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)

A 2014–2020 közötti programozási időszakban az Interreg keretében az interregionális együttműködési programok terén szerzett tapasztalatok alapján, valamint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjaiban az ilyen együttműködés hiányából kiindulva az interregionális együttműködési elemnek konkrétabban kell összpontosítania a kohéziós politika hatékonyságának növelésére. Ezt az elemet ezért két programra kell korlátozni; egy programra abból a célból, hogy lehetővé tegyen minden fajta tapasztalatot, innovatív megközelítést és kapacitásépítést mindkét célkitűzés programjai számára, és támogassa a létrehozott területi együttműködés európai csoportosulásait, vagy azok létrehozását az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelet[24] szerint, egy másik programra pedig a fejlődési irányzatok elemzésének fejlesztése céljából .

(8)

A 2014–2020 közötti programozási időszakban az Interreg keretében az interregionális együttműködési programok terén szerzett tapasztalatok alapján, valamint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjaiban az ilyen együttműködés hiányából kiindulva az interregionális együttműködési elemnek konkrétabban kell összpontosítania a kohéziós politika hatékonyságának növelésére. Ennek az elemnek továbbra is finanszíroznia kell minden fajta tapasztalatot, innovatív megközelítést és kapacitásépítést mindkét célkitűzés programjai számára, és támogatnia kell a létrehozott területi együttműködés európai csoportosulásait, vagy azok létrehozását az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelet[24] szerint , valamint továbbra is támogatnia kell és elő kell mozdítania a fejlődési irányzatok elemzését .

Az Unió területén történő projektalapú együttműködést be kell építeni az interregionális innovációs beruházásokra vonatkozó új elembe, és azt szorosan össze kell kapcsolni a Bizottság „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái”[25] című közleményének megvalósításával, különösen a tematikus intelligens szakosodási platformok támogatása céljából olyan területeken, mint az energia, az ipari modernizáció vagy az agrár-élelmiszeripar . Végül pedig, a funkcionális városi területekre vagy városi területekre összpontosító integrált területi fejlesztést a programokon belül a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjain belül, és egyetlen ehhez tartó eszközben, az „Európai városi kezdeményezésben” koncentráltan kell kezelni. Az interregionális együttműködési elemhez tartozó két programnak ki kell terjednie az egész Unióra, és harmadik országok részvételére is nyitottnak kell lennie .

Az Unió területén történő projektalapú együttműködésnek továbbra is meg kell könnyítenie a helyi és regionális önkormányzatok közötti interregionális együttműködést, hogy a kohéziós politikát elősegítő közös megoldásokat lehessen találni és hosszú távú partnerségeket lehessen kialakítani. Ezért fenn kell tartani a meglévő programokat, különösen a projektalapú együttműködés előmozdítását.

Az új interregionális innovációs beruházásokat szorosan össze kell kapcsolni a Bizottság „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái”[25] című közleményének megvalósításával, különösen a tematikus intelligens szakosodási platformok támogatása céljából.

Az európai területi együttműködésnek lehetővé kell tennie, hogy a 4. elem keretében továbbra is támogatni lehessen az integrált területfejlesztést. Az interregionális együttműködési elemhez tartozó két programnak ki kell terjednie az egész Unióra, és harmadik országok részvételére is nyitottnak kell lennie.

Indokolás

A Régiók Bizottsága támogatja, hogy a 4. elemben az összes jelenlegi interregionális együttműködési tevékenységet megtartsák, és azokat kiegészítsék az innovatív megoldások fejlesztésére, fellendítésére és az azonos strukturális hátrányokkal érintett régióknak történő átadására irányuló projektekkel kapcsolatos együttműködéssel.

Az ETE-nek a 4. elemen keresztül továbbra is támogatnia kell a 4. elembe beépített integrált területfejlesztést, ellentétben az Európai Bizottság javaslatával, amely ezt a lehetőséget kizárólag az ERFA-rendeletben meghatározott „Európai városi kezdeményezésnek” kívánja meghagyni.

Az RB melegen üdvözli az interregionális innovációs beruházásokra vonatkozó új kezdeményezés létrehozását, amely a Vanguard-kezdeményezés utódja, és amely elsősorban azoknak a régióknak szól, amelyek nagyobb méretűek és nagyobb fejlődési potenciállal és műszaki-gazdasági képességekkel rendelkeznek, mint az európai régiók többsége.

6. módosítás

Új preambulumbekezdés a (24) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(24A)

Az adminisztratív terhek csökkentése keretében az Európai Bizottságnak, a tagállamoknak és a régióknak szorosan együtt kell működniük az állami támogatások igazgatásának és bejelentésének egyszerűsítése érdekében. Azt is meg kell vizsgálni, hogy legalább az interregionális együttműködés területével kapcsolatos intézkedéseket általános módon ki lehet-e vonni az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alól.

Indokolás

Az alapok irányításának az elmúlt években megkezdett és az új rendeletjavaslatokban sokszor alkalmazott egyszerűsítési folyamatát már a programozási és irányítási szakaszban használni kell, hogy az alapok irányítása egyszerűbbé váljon.

7. módosítás

Új preambulumbekezdés a (35) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(35A)

Az európai területi együttműködés (ETE) előmozdítása sok éven át az EU kohéziós politikájának egyik legfontosabb prioritása volt. A regionális támogatásokról szóló 2014-2020. évi iránymutatásokban és az általános csoportmentességi rendelet regionális támogatásra vonatkozó szakaszában is szerepelnek a különböző méretű vállalkozások által végrehajtott beruházások regionális támogatására vonatkozó egyedi rendelkezések. Mivel az ETE-hez nyújtott támogatás összeegyeztethető az egységes piaccal, azt mentesíteni kell az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

Indokolás

A területi együttműködés erősíti az egységes piacot. A bizonyos típusú állami támogatások esetében még megkövetelt bejelentési kötelezettségek teljes megszüntetése az egyszerűsítés további eleme lehet.

8. módosítás

1. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
1. cikk	1. cikk
Tárgy és hatály	Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozóan az Unión belüli tagállamok, illetve a tagállamok és szomszédos harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek (TOT) közötti együttműködés előmozdítása céljából.	(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozóan az Unión belüli tagállamok, illetve a tagállamok és szomszédos harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek (TOT) , valamint egy regionális szervezetbe tömörült harmadik országok csoportja közötti együttműködés előmozdítása céljából.

Indokolás

Az európai kontinenstől távol fekvő legkülső régiók együttműködést folytatnak az Unión kívüli országokkal vagy regionális szervezetekkel; az együttműködés nem korlátozódik a szomszédos országokra.

9. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az (EU) [új CPR] rendelet [2.] cikkében található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

1.	„IPA kedvezményezett”: az (EU) [IPA III] rendelet I. mellékletében felsorolt ország vagy terület;

1.	„IPA kedvezményezett”: az (EU) [IPA III] rendelet I. mellékletében felsorolt ország vagy terület;

2.	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem az Unió tagállama, és nem kap támogatást az Interreg-alapokból;

2.	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem az Unió tagállama, és nem kap támogatást az Interreg-alapokból;

3.	„partnerország”: IPA kedvezményezett, vagy az (EU) [NDICI] rendelet I. mellékletében felsorolt „Szomszédsági földrajzi terület” által lefedett ország vagy terület, és az Orosz Föderáció, és amely támogatást kap az Unió külső finanszírozási eszközeiből;

3.	„partnerország”: IPA kedvezményezett, vagy az (EU) [NDICI] rendelet I. mellékletében felsorolt „Szomszédsági földrajzi terület” által lefedett ország vagy terület, és az Orosz Föderáció, és amely támogatást kap az Unió külső finanszírozási eszközeiből;

4.	„határokon átnyúló jogi személy”: egy Interreg programban részt vevő valamely ország törvényei szerint létrejött jogi személy, feltéve, hogy legalább két részt vevő országból származó területi hatóságok vagy egyéb testületek hozták létre.

„határokon átnyúló jogi személy”: egy Interreg programban részt vevő valamely ország törvényei szerint létrejött jogi személy , beleértve az eurorégiókat vagy különféle helyi és regionális hatóságok egyéb csoportosulásait is, feltéve, hogy legalább két részt vevő országból származó területi hatóságok vagy egyéb testületek hozták létre.

(2) A jelen rendelet alkalmazásában, ahol az (EU) [új CPR] rendelet rendelkezései egy „tagállamra” hivatkoznak, azt úgy kell értelmezni, mint „az irányító hatóságnak helyet adó tagállam”, és ahol a rendelkezések „mindegyik tagállam”-ra vagy „tagállamok”-ra hivatkoznak, azt úgy kell értelmezni, mint „egy adott Interreg programban részt vevő tagállamok, és adott esetben harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek”.

A jelen rendelet alkalmazásában, ahol az (EU) [új CPR] rendelet rendelkezései az adott rendelet [1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában] felsorolt „Alapok”-ra vagy az ERFA-ra hivatkoznak, akkor ezt úgy kell értelmezni, mint ami magában foglalja az Unió érintett külső finanszírozási eszközét is.

Indokolás

Ebbe az eurorégiókat, valamint a különféle helyi és regionális hatóságok egyéb csoportosulásait is bele kell venni.

10. módosítás

3. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3. cikk

Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) elemei

Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei a következő elemeket kell, hogy támogassák:

1.	határokon átnyúló együttműködés szomszédos régiók között az integrált regionális fejlesztés elősegítése érdekében (1. elem):

1.	szárazföldi vagy tengeri határokon átnyúló együttműködés határrégiók között az integrált regionális fejlesztés elősegítése érdekében (1. elem):

a)	belső határokon átnyúló együttműködés két vagy több tagállam szomszédos szárazföldi határrégiói között, vagy legalább egy tagállam és a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt egy vagy több harmadik ország szomszédos szárazföldi határrégiói között;

a)	belső határokon átnyúló együttműködés két vagy több tagállam határrégiói között, vagy legalább egy tagállam és a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt egy vagy több harmadik ország határrégiói között;

b)	külső határokon átnyúló együttműködés legalább egy tagállam és a következők közül egy vagy több entitás szomszédos szárazföldi határrégiói között:

b)	külső határokon átnyúló együttműködés legalább egy tagállam és a következők közül egy vagy több entitás határrégiói között:

i.	IPA kedvezményezettek; vagy

ii.	a NDICI által támogatott partnerországok; vagy

iii.	az Orosz Föderáció, abból a célból, hogy lehetővé tegye részvételét az NDICI által is támogatott határokon átnyúló együttműködésben;

i.	IPA kedvezményezettek; vagy

ii.	a NDICI által támogatott partnerországok; vagy

iii.	az Orosz Föderáció, abból a célból, hogy lehetővé tegye részvételét az NDICI által is támogatott határokon átnyúló együttműködésben;

transznacionális együttműködés és tengeri együttműködés nagyobb transznacionális területeken vagy tengeri medencék körül, amely nemzeti, regionális és helyi programpartnereket érint tagállamokban, harmadik országokban és partnerországokban és Grönlandon, egy magasabb fokú területi integráció elérése érdekében („2. elem” ; csak transznacionális együttműködésre történő hivatkozásnál: „2A. elem”; csak tengeri együttműködésre történő hivatkozásnál: „2B. elem” );

2.	transznacionális együttműködés nagyobb transznacionális területeken vagy tengeri medencék körül, amely nemzeti, regionális és helyi programpartnereket érint tagállamokban, harmadik országokban és partnerországokban és Grönlandon, egy magasabb fokú területi integráció elérése érdekében („2. elem”);

3.	legkülső régiók együttműködése egymás között és szomszédos harmadik országokkal vagy partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel, vagy többel ezek közül, szomszédságukban regionális integrációjuk elősegítése céljából („3. elem”);

legkülső régiók együttműködése egymás között és szomszédos harmadik országokkal vagy partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel vagy egy regionális szervezetbe tömörült harmadik országok csoportjával, vagy többel ezek közül, szomszédságukban regionális integrációjuk elősegítése céljából („3. elem”).

4.	interregionális együttműködés a kohéziós politika hatékonyságának megerősítésére („4. elem”) a következők ösztönzése révén:

4.	interregionális együttműködés a kohéziós politika hatékonyságának megerősítésére („4. elem”) a következők ösztönzése révén:

a)	tapasztalatok, innovatív megközelítés és kapacitásépítés cseréje a következőkkel kapcsolatban:

a)	tapasztalatok, innovatív megközelítés és kapacitásépítés cseréje a következőkkel kapcsolatban:

i.	az Interreg programok végrehajtása;

i.	az Interreg programok végrehajtása;

ii.	a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjainak végrehajtása, különösen legalább egy másik tagállamban lévő kedvezményezettekkel folytatott interregionális és transznacionális fellépések tekintetében;

ii.

a partnerek közötti kapacitások fejlesztése az egész Unióban az alábbiak révén:

—	a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjainak végrehajtása, különösen legalább egy másik tagállamban lévő kedvezményezettekkel folytatott interregionális és transznacionális fellépések tekintetében;

—	a bevált gyakorlatok azonosítása, terjesztése és átadása a regionális fejlesztési politikákban és különösen a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzéshez tartozó operatív programokban;

—	a bevált gyakorlatok azonosítása, terjesztése és átadása a fenntartható városfejlesztés területén, beleértve a város és vidék közötti kapcsolatokat.

iii.	európai területi együttműködési csoportosulások létrehozása, működtetése és alkalmazása;

iii.	európai területi együttműködési csoportosulások létrehozása, működtetése és alkalmazása;

b)	fejlődési irányzatok elemzése a területi kohézió céljaival kapcsolatban;

b)	fejlődési irányzatok elemzése a területi kohézió céljaival kapcsolatban.

5.	interregionális innovációs beruházások olyan interregionális innovációs projektek kereskedelmi alkalmazása és fellendítése révén, amelyekben megvan a lehetőség az európai értéklánc fejlesztésének ösztönzésére („5. elem”).

Indokolás

Az RB támogatja, hogy a tengeri határokon történő együttműködés visszakerüljön az 1. elembe és a többi elem megerősítésre kerüljön. Javasoljuk az 1. pontból a „szomszédos” szó törlését. Mivel a határokon átnyúló együttműködés lefedi a NUTS 3-régiókat, ez ütközhet néhány határon átnyúló program jelenlegi földrajzi adottságaival, és területeiket a szomszédos NUTS 3-régiókra szűkítheti.

11. módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
4. cikk	4. cikk
A határokon átnyúló együttműködés földrajzi lefedettsége	A határokon átnyúló és a tengeri együttműködés földrajzi lefedettsége
(1) A határokon átnyúló együttműködés esetében az ERFA által támogatandó régióknak az Unió harmadik országokkal vagy partnerországokkal közös valamennyi belső és külső szárazföldi határa mentén található NUTS 3. szintű régióknak kell , hogy legyenek .	(1) A határokon átnyúló szárazföldi és tengeri együttműködés esetében az ERFA által támogatandó régióknak az Unió harmadik országokkal vagy partnerországokkal közös valamennyi belső és külső határa mentén található NUTS 3. szintű régióknak kell lenniük, a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozóan meghatározott együttműködési programterületek koherenciájának és folytonosságának biztosítása érdekében esetlegesen szükséges kiigazításokra is figyelemmel .
(2) Azok a tengeri határokon lévő régiók, amelyeket a tengeren keresztül állandó összeköttetés kapcsol össze, szintén támogatandók a határokon átnyúló együttműködés keretében.	(2) Azok a tengeri határokon lévő régiók, amelyeket tengeri, vasúti, légi vagy közúti közlekedési összeköttetések kapcsolnak össze, szintén támogatandók a határokon átnyúló együttműködés keretében.
(3) A belső határokon átnyúló együttműködés Interreg programjai magukba foglalhatnak Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban lévő olyan régiókat, amelyek megfelelnek a NUTS 3. szintű régióknak, valamint Liechtensteint, Andorrát és Monacót.	(3) A belső határokon átnyúló együttműködés Interreg programjai magukba foglalhatnak Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban lévő olyan régiókat, amelyek megfelelnek a NUTS 3. szintű régióknak, valamint Liechtensteint, Andorrát , San Marinót és Monacót.
(4) A külső határokon átnyúló együttműködés esetében az IPA III vagy az NDICI által támogatandó régiók az adott partnerország NUTS 3. szintű régiói kell, hogy legyenek, vagy NUTS besorolás hiányában annak megfelelő területek tagállamok és az IPA III vagy az NDICI keretében támogatható partnerországok közötti valamennyi szárazföldi határ mentén.	(4) A 2014-2020 közötti programozási időszakban végrehajtott tengeri határokon átnyúló együttműködés tekintetében az említett programozási időszakra vonatkozóan meglévő 18 határokon átnyúló együttműködési program kiigazítására kerül sor az érintett tagállamokkal, régiókkal és más területi önkormányzatokkal egyetértésben (Két tenger, Botnia-Atlantica, Közép-Balti-tenger, Észtország-Lettország, La Manche-csatorna, Guadeloupe-Martinique-Dél-karibi Államok Szervezete (OECE), Mayotte/Comore-szigetek/Madagaszkár, Németország-Dánia, Görögország-Ciprus, Görögország-Olaszország, Írország-Wales, Olaszország-Horvátország, Franciaország-Olaszország-Marittimo, Olaszország-Málta, Madeira-Azori-szigetek-Kanári-szigetek, Észak-Írország-Írország-Skócia, Öresund – Kattegat -Skagerrak, Dél-Balti-tenger).
	(5) A külső határokon átnyúló együttműködés esetében az IPA III vagy az NDICI által támogatandó régiók az adott partnerország NUTS 3. szintű régiói kell, hogy legyenek, vagy NUTS besorolás hiányában annak megfelelő területek tagállamok és az IPA III vagy az NDICI keretében támogatható partnerországok közötti valamennyi szárazföldi határ mentén.

Indokolás

Az RB támogatja, hogy a tengeri határokon történő együttműködés visszakerüljön az 1. elembe. Az RB javasolja továbbá, hogy töröljék el azt az önkényes kritériumot, hogy a tengeri határokon történő együttműködés végrehajtásához egy híd meglétére van szükség. A határokon átnyúló együttműködési területeket a szubszidiaritás elve alapján az érintett tagállamokkal, régiókkal és más területi önkormányzatokkal egyeztetve kell meghatározni a jelenlegi programok folytonosságának és a velük való koherencia biztosítása érdekében.

12. módosítás

7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
7. cikk	7. cikk
Az interregionális együttműködés földrajzi lefedettsége és interregionális innovációs beruházások	Az interregionális együttműködés földrajzi lefedettsége
(1) Az Interreg program bármely 4. eleme tekintetében , vagy az 5. elembe tartozó interregionális innovációs beruházások tekintetében az ERFA-nak az Unió egész területét támogatnia kell.	(1) Az Interreg program bármely 4. eleme tekintetében az ERFA-nak az Unió egész területét támogatnia kell.
(2) A 4. elem Interreg programjai kiterjedhetnek a 4., 5. és 6. cikkben említett harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek egészére vagy egy részére, függetlenül attól, hogy kapnak-e támogatást az Unió külső finanszírozási eszközeitől.	(2) A 4. elem Interreg programjai kiterjedhetnek a 4., 5. és 6. cikkben említett harmadik országok, partnerországok, egyéb területek vagy tengerentúli országok és területek egészére vagy egy részére, függetlenül attól, hogy kapnak-e támogatást az Unió külső finanszírozási eszközeitől. A harmadik országok külső címzett bevételek formájában járulhatnak hozzá ennek finanszírozásához.

Indokolás

Az interregionális innovációs beruházások minden aspektusa külön fejezet tárgyát képezi majd ebben a rendeletben. Ez a módosítás egyértelműbbé teszi azt, hogy a harmadik országok akkor vehetnek részt a 4. elemben, ha külső címzett bevételek formájában hozzájárulnak annak finanszírozásához. Az RB támogatja, hogy a brit pénzügyi hozzájárulás külső címzett bevételként kerüljön be a 4. elembe (interregionális együttműködés) és az 5. elembe (interregionális innovációs beruházások), és hogy a harmadik országok területi önkormányzatainak részvétele is ugyanebben a formában folytatódjon.

13. módosítás

9. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

9. cikk

ERFA források az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára

(1) Az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) biztosított források a 2021–2027 közötti programozási időszak során az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló és az (EU) [új CPR] rendelet [ 102. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott globális forrásokból 8 430 000 000 EUR-t tesznek ki .

(1) Az 1–4. elem finanszírozására a 2021–2027 közötti programozási időszak során az alapok költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális forrásainak 3 %-át (azaz összesen 10 000 000 000 EUR-t) leválasztják a 2021–2027 közötti programozási időszak során az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló és az (EU) [új CPR] rendelet [ 104 . cikkének ( 7 ) bekezdésében] meghatározott összes forrásról .

(2) Az (1) bekezdésben említett forrásokat a következőképpen kell allokálni:

a)	52,7 % (azaz összesen 4 440 000 000 EUR ) a határokon átnyúló együttműködés számára (1. elem);

a)	72,3 % (azaz összesen 7 236 000 000 EUR ) a határokon átnyúló és a szárazföldi és tengeri együttműködés számára (1. elem);

b)	31,4 % (azaz összesen 2 649 900 000 EUR ) a transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés számára (2. elem);

b)	19,2 % (azaz összesen 1 929 000 000 EUR ) a transznacionális együttműködés számára (2. elem).

c)	3,2 % (azaz összesen 270 100 000 EUR) a legkülső régiók együttműködése számára (3. elem);

c)	2,9 % (azaz összesen 272 000 000 EUR ) a legkülső régiók együttműködése számára (3. elem);

d)	1,2 % (azaz összesen 100 000 000 EUR ) az interregionális együttműködés számára (4. elem);

d)	5,6 % (azaz összesen 563 000 000 EUR ) az interregionális együttműködés számára (4. elem).

e)	11,5 % (azaz összesen 970 000 000 EUR) az interregionális innovációs beruházások számára (5. elem).

(3) A Bizottságnak minden tagállammal közölnie kell a globális összegekből való részesedését az 1., 2. és 3. elemre nézve, évenkénti bontásban.

A következő régiók lakosságának méretét kell kritériumként alkalmazni a tagállamonkénti bontáshoz:

a)	NUTS 3. szintű régiók az 1. elem tekintetében , a 2B elem tekintetében pedig azok a NUTS 3. szintű régiók, amelyek fel vannak sorolva a végrehajtási jogi aktusban a 8. cikk (2) bekezdésében ;

a)	az 1. elem tekintetében azok a NUTS 3. szintű régiók, amelyeket a 8. cikk (2) bekezdése értelmében felsoroltak a végrehajtási jogi aktusban;

b)	NUTS 2. szintű régiók a 2A és 3. elem tekintetében.

b)	NUTS 2. szintű régiók a 2. és 3. elem tekintetében.

(4) Mindegyik tagállam az 1., 2. és 3. elem mindegyikére vonatkozó pénzügyi allokációjának legfeljebb 15 %-át csoportosíthatja át ezen elemek valamelyikéről egy vagy több másik elemre.

Azon határokon átnyúló és tengeri együttműködési programok esetében, amelyek tervezett pénzeszközeit csökkentették a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozóan, a tagállamoknak a nemzeti keretükből származó ERFA-forrásokat kell elkülöníteniük annak biztosítására, hogy ezek a programok továbbra is megkapják a 2014-2020 közötti időszakban biztosított pénzeszközök legalább 2/3-át.

(5) A (3) bekezdés szerint megadott összegek alapján valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy élt-e a negyedik bekezdésben biztosított átcsoportosítási lehetőséggel és milyen módon, és hogy ennek eredményeként hogyan alakult az Interreg programokból származó részesedésének elosztása azon Interreg programok között, amelyekben az adott tagállam részt vesz.

(5) A (3) bekezdés szerint megadott összegek alapján valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot a helyi és regionális önkormányzatokkal való konzultációt követően arról, hogy élt-e a negyedik bekezdésben biztosított átcsoportosítási lehetőséggel és milyen módon, és hogy ennek eredményeként hogyan alakult az Interreg programokból származó részesedésének elosztása azon Interreg programok között, amelyekben az adott tagállam részt vesz.

Indokolás

Miután az új (EU) CPR rendelet 104. cikkének (7) bekezdésében a CPR előadói a költségvetés növelését javasolták, az alapok költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális forrásait 2,5 %-ról 3,3 %-ra kellene emelni az ebben a rendeletben meghatározott együttműködési tevékenységek finanszírozása érdekében. Javasoljuk, hogy ebből a 3,3 %-ból 3 %-ot allokáljanak az ETE hagyományos tevékenységeire (azaz az 1., 2. és 4. elemre) és az új 3. elemre. A jelenlegi programozási időszakban alkalmazott elosztás megismétlését javasoljuk, vagyis, hogy a tengeri határokon átnyúló együttműködéssel együtt kb. 75 %-ot fordítsanak a határokon átnyúló együttműködésre, 20 %-ot a transznacionális együttműködésre és kb. 5 %-ot a kiterjesztett interregionális együttműködésre.

A fennmaradó 0,3 %-ot az interregionális innovációs beruházásokra kellene allokálni, de ezen új kezdeményezés különlegességét is figyelembe kellene venni, amely a véleményünk szerint külön fejezetet érdemel ebben a rendeletben.

14. módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
11. cikk	11. cikk
Az Interreg program forrásainak jegyzéke	Az Interreg program forrásainak jegyzéke
(1) A tagállamok által a 9. cikk (5) bekezdése alapján megadott információ alapján a Bizottságnak el kell fogadnia egy végrehajtási jogi aktust, amely rögzíti valamennyi Interreg program jegyzékét, és programonként jelzi az ERFA-tól származó teljes támogatás globális összegét, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközeiből származó teljes támogatást. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.	(1) A tagállamok által a 9. cikk (5) bekezdése alapján megadott információ alapján a Bizottságnak el kell fogadnia egy végrehajtási jogi aktust, amely rögzíti valamennyi Interreg program jegyzékét, és programonként jelzi az ERFA-tól származó teljes támogatás globális összegét, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközeiből származó teljes támogatást. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2) Ennek a végrehajtási jogi aktusnak tartalmaznia kell a 9. cikk (5) bekezdése alapján átadott összegek jegyzékét tagállamok szerinti, és az Unió külső finanszírozási eszköze szerinti bontásban.	(2) Ennek a végrehajtási jogi aktusnak tartalmaznia kell a 9. cikk (5) bekezdése alapján átadott összegek jegyzékét tagállamok szerinti, és az Unió külső finanszírozási eszköze szerinti bontásban.
	(3) A tagállamok beszámolnak arról, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet „Partnerség és többszintű kormányzás” című 5. cikkének megfelelően milyen módon vonták be a programok tervezésébe a helyi és regionális szintet, valamint az egyéb érdekelt feleket.

15. módosítás

13. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
13. cikk	13. cikk
Társfinanszírozási arányok	Társfinanszírozási arányok
A társfinanszírozási arány az egyes Interreg programok szintjén nem lehet magasabb, mint 70 %, kivéve, ha az Interreg programok külső határokon átnyúló vagy 3. eleme tekintetében az (EU) [IPA III], (EU) [NDICI] rendeletek, illetve az (EU) [TOTP] tanácsi határozat, vagy ezek keretében elfogadott más jogi aktus magasabb százalékot ír elő .	A társfinanszírozási arány az egyes Interreg programok szintjén nem lehet magasabb, mint 85 %, különösen az Interreg programok külső határokon átnyúló vagy 3. eleme , a 16–26. cikkben, az (EU) [IPA III], (EU) [NDICI] rendeletekben, illetve az (EU) [TOTP] tanácsi határozatban, vagy az ezek értelmében elfogadott más jogi aktusban meghatározott kisprojektek tekintetében.

Indokolás

Az RB kéri, hogy minden projekt esetében, de legalább a legkisebb interregionális projektek és különösen a 16–26. cikkben említett kisprojektek esetében tartsák fenn a 85 %-os társfinanszírozási arányt.

16. módosítás

14. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4) Az 1., 2. és 3. elemek keretében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei a „jobb Interreg-kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzését is támogathatják, különösen a következő fellépésekkel:

a)	az 1. és 2B. elemű Interreg programok keretében:

a)	az 1. elemű Interreg programok keretében:

i.	a közigazgatási szervek intézményi kapacitásának bővítése, különösen azoké, amelyek feladata egy egyedi terület kezelése, és az érdekelt feleké;

i.	a közigazgatási szervek intézményi kapacitásának bővítése, különösen azoké, amelyek feladata egy egyedi terület kezelése, és az érdekelt feleké;

ii.	a hatékony közigazgatás bővítése a jogi és adminisztratív együttműködés, valamint az állampolgárok és intézmények közötti együttműködés elősegítésével, különösen a határrégiókban lévő jogi és egyéb akadályok feloldása céljából;

ii.

a hatékony közigazgatás bővítése a jogi és adminisztratív együttműködés, valamint az állampolgárok és intézmények közötti együttműködés elősegítésével, különösen a határrégiókban lévő jogi és egyéb akadályok feloldása céljából , a kölcsönös bizalomnak mindenekelőtt az emberek közötti fellépések ösztönzése révén történő kiépítésével ;

b)	az 1., 2. és 3. elemű Interreg programok keretében: a közigazgatási szervek és az érdekeltek intézményi kapacitásának bővítése a makroregionális stratégiák és tengeri medencékre vonatkozó stratégiák végrehajtása érdekében;

b)	az 1., 2. és 3. elemű Interreg programok keretében: a közigazgatási szervek és az érdekeltek intézményi kapacitásának bővítése a makroregionális stratégiák és tengeri medencékre vonatkozó stratégiák végrehajtása érdekében;

az Interreg-alapok által támogatott, külső határokon átnyúló, valamint a 2. és 3. elemű Interreg programok keretében, az a) és b) pontokon túlmenően: kölcsönös bizalomépítés, különösen az emberek közötti fellépések ösztönzésével, a fenntartható demokrácia kiterjesztésével, valamint a civil társadalom szereplőinek és a folyamatok reformjában és a demokratikus átmenetben betöltött szerepüknek a támogatásával;

az Interreg-alapok által támogatott, külső határokon átnyúló, valamint a 2. és 3. elemű Interreg programok keretében, az a) és b) pontokon túlmenően: kölcsönös bizalomépítés, különösen a fenntartható demokrácia kiterjesztésével, valamint a civil társadalom szereplőinek és a folyamatok reformjában és a demokratikus átmenetben betöltött szerepüknek a támogatásával;

Indokolás

A kölcsönös bizalom kiépítése és az emberek közötti projektek ösztönzése nemcsak a külső, hanem a belső határokon átnyúló együttműködés szempontjából is fontos, és azt kifejezetten támogatni kell.

17. módosítás

15. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
15. cikk	15. cikk
Tematikus koncentráció	Tematikus koncentráció
(1) Az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében az egyes Interreg programok számára az 1., 2. és 3. elemek keretében nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások előirányzatainak legalább 60 %-át az (EU) [új CPR] rendelet [4. cikkének (1) bekezdésében] foglalt politikai célkitűzések közül legfeljebb háromhoz kell hozzárendelni.	(1) Az ERFA nemzeti és regionális szintű eszközei, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében az egyes Interreg programok számára az 1., 2. és 3. elemek keretében nyújtott technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások előirányzatainak legfeljebb 60 %-át az (EU) [új CPR] rendelet [4. cikkének (1) bekezdésében] foglalt politikai célkitűzések közül legfeljebb háromhoz kell hozzárendelni.
(2) Az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében az egyes Interreg programok számára az 1., 2. és 3. elemek keretében nyújtott technikai segítségtől eltérő prioritások előirányzatainak további 15 %-át a „jobb Interreg kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzéshez, vagy a „biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” külső Interreg-specifikus célkitűzéshez kell hozzárendelni.	(2) Az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében az egyes Interreg programok számára az 1., 2. és 3. elemek keretében nyújtott technikai segítségtől eltérő prioritások előirányzatainak legfeljebb további 15 %-át a „jobb Interreg kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzéshez, és/ vagy a „biztonságosabb és veszélytelenebb Európa” külső Interreg-specifikus célkitűzéshez lehet hozzárendelni. Ez az arány túlléphet a 15 %-os felső határon, ha a program megtárgyalásában részt vevő felek ezt szükségesnek ítélik.
	A „jobb Interreg kormányzás” alá tartozó projektek [a reformtámogató program létrehozásáról szóló] (EU) 2018/XXX rendelet keretében is kaphatnak finanszírozást. Ebben az esetben az (EU) 2018/XXX [ETE] rendelet tölti be a vezető szerepet.
(3) Amennyiben egy 2A. elemű Interreg program makroregionális stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások teljes előirányzatát e stratégia célkitűzéseihez kell programozni.	(3) Amennyiben egy 2. elemű Interreg program makroregionális stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások teljes előirányzatát e stratégia célkitűzéseihez kell programozni.
(4) Amennyiben egy 2B. elemű Interreg program makroregionális stratégiát vagy tengeri medencéket érintő stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások előirányzatának legalább 70 %-át e stratégia célkitűzéseihez kell hozzárendelni.	(4) Amennyiben egy 1. elemű Interreg program makroregionális stratégiát vagy tengeri medencéket érintő stratégiát támogat, az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások előirányzatának legalább 70 %-át alapszabály szerint e stratégia célkitűzéseihez kell hozzárendelni. Ettől eltérő százalékos arányok is kialakíthatóak az Európai Bizottsággal egyetértéseben.
(5) 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások teljes előirányzatát a „jobb Interreg kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzéséhez kell hozzárendelni.	(5) 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA, és adott esetben az Unió külső finanszírozási eszközei esetében a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások teljes előirányzatát a „jobb Interreg kormányzás” Interreg-specifikus célkitűzéséhez kell hozzárendelni.

Indokolás

Nem igazságos, hogy minden európai régiótól azt kérik, hogy a technikai segítségnyújtáson felül ugyanazt a fix százalékarányt allokálják a „jobb Interreg kormányzásra”.

Mindemellett azokban a régiókban, amelyek a jó kormányzás és a strukturális reformok elősegítésének eszközeként szeretnék használni az ETE-t, továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az új reformtámogató programból további támogatásban részesüljenek.

Az RB egyetért azzal, hogy a makroregionális stratégiákat az 1. és 2. elem támogatja.

18. módosítás

A II. fejezet után új fejezet illesztendő a szövegbe.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

III. FEJEZET

Interregionális innovációs beruházások

15a. cikk

Interregionális innovációs beruházások

(1) A 2021-2027 közötti időszak során az alapok költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális forrásainak 0,3 %-át (azaz összesen 970 000 000 EUR-t) biztosítják az interregionális innovációs beruházásokra, és azt olyan interregionális innovációs projektek kereskedelmi alkalmazására és fellendítésére szánják, amelyekben megvan a lehetőség az európai értéklánc fejlesztésének ösztönzésére. A Horizont Európából [(EU) 2018/XXX rendeletjavaslat] közvetlenül vagy a vezető alap módszerével további pénzeszközök csoportosíthatók át a költségvetésbe.

(2) Az interregionális innovációs beruházások a következő tevékenységekre irányulnak:

a)	olyan interregionális innovációs projektek kereskedelmi alkalmazása és fellendítése, amelyek alkalmasak az európai értékláncok fejlesztésének ösztönzésére;

b)	a nemzeti vagy regionális szinten megállapított intelligens szakosodási stratégiákban részt vevő kutatók, vállalkozások, a civil társadalom és a közigazgatási szervezetek összefogása;

c)	intelligens szakosodási stratégiákon alapuló új regionális és helyi fejlesztési megoldások azonosítására vagy tesztelésére irányuló kísérleti projektek;

d)	innovációval kapcsolatos tapasztalatcserék a regionális vagy helyi fejlesztés területén szerzett tapasztalatok kihasználása céljából.

(3) Az interregionális innovációs beruházások tekintetében az ERFA-nak az Unió egész területét támogatnia kell.

(4) Az interregionális innovációs beruházásokat közvetlen irányítás keretében kell kidolgozni és benyújtani.

(5) Az európai területi kohézió elvének tiszteletben tartása mellett a 2013–2016. évi „European Regional Competitiveness Index” átlagát el nem érő régiók, a 174. cikkben említett régiók és a legkülső régiók részesülhetnek az interregionális innovációs beruházások keretében magasabb ERFA-társfinanszírozásban, melynek aránya 85 % és 100 %-között lehet. A strukturális hátrányokkal küzdő régiókban ennek az interregionális innovációs beruházásokat előmozdító ösztönzőnek:

a)	lehetővé kell tennie, hogy ezek a régiók olyan innovatív beruházási projekteket dolgozzanak ki közösen, amelyek nagy lehetőségeket hordoznak az ugyanolyan strukturális hátrányokkal érintett más területeknek történő átadhatóság és ottani felhasználhatóság tekintetében;

a földrajzi és demográfiai strukturális hátrányokkal küzdő gazdaságokban az innovációs folyamatok ösztönzésére, a helyi erőforrások hasznosítására, a megújuló energiaforrások használatának támogatására, a hulladékkezelésre, a vízgazdálkodásra, a kulturális és természeti örökség előmozdítására, valamint a körforgásos gazdaság bevezetésére kell irányulnia; az „innováció” fogalma ebben az esetben a technológiai, szervezeti, társadalmi és környezetvédelmi innovációt takarja;

c))	lehetővé kell tennie e régiók számára, hogy a versenyképesebb régiók által támogatott technológiai platformokra támaszkodjanak, lehetővé téve ezáltal a technológiák és a tudás régiók közötti átadását, és hozzájárulva a régiók közötti integráció növeléséhez.

(6) A harmadik országok részvételének feltétele, hogy azok külső címzett bevételek formájában hozzájáruljanak a finanszírozáshoz.

Indokolás

Bár az interregionális innovációs beruházások létrehozása az új programozási időszak egyik legpozitívabb újdonsága, az ilyen beruházások az európai területi együttműködéstől továbbra is nagyban különböző eszközt jelentenek. Ezért, valamint különleges jelentősége hangsúlyozása érdekében javasoljuk, hogy az interregionális innovációs beruházásokra vonatkozóan készüljön el egy fejezet és egy külön cikk, amely a rendeletjavaslatban elszórtan szereplő különböző rendelkezéseket fogja össze.

Javasoljuk továbbá, hogy növeljék a költségvetését, és a kohéziós költségvetés 0,3 %-ának megfelelő külön tartalékot hozzanak létre, valamint tegyék lehetővé a további átcsoportosításokat. Végül az európai területi kohézió elvének tiszteletben tartása érdekében a források egy részét azokra a régiókra kell fordítani, amelyek jelenleg még nem az EU leginnovatívabb régiói.

Másrészt a régiók közötti innovációs és versenyképességbeli különbségek növelésének elkerülése érdekében elő kell mozdítani az innovációt a nagy nehézségekkel küzdő, illetve a versenyképesség szempontjából az uniós átlag alatt teljesítő területeken.

Ez a javaslat ülteti át az ETE-rendeletbe a többek között a Maupertuis- (2017), a Herrera Campo- (2016), az Osvald- (2012) és a Karácsony-véleményben (2018) megfogalmazott ajánlásokat.

19. módosítás

16. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
16. cikk	16. cikk
Az Interreg program előkészítése és módosítása	Az Interreg program előkészítése és módosítása
(1) Az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) megosztott irányítású Interreg programok révén lesz végrehajtva a 3. elem kivételével, amely teljes egészében vagy részben közvetett vagy közvetett irányítás alatt is végrehajtható , illetve az 5. elem kivételével, amelyet közvetett irányítás alatt kell végrehajtani .	(1) Az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) megosztott irányítású Interreg programok révén lesz végrehajtva a 3. elem kivételével, amely teljes egészében vagy részben közvetett irányítás alatt is végrehajtható.
(2) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek a mellékletben lefektetett mintadokumentum szerint készítenek Interreg programot a 2021. január 1-től2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.	(2) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek a mellékletben lefektetett mintadokumentum szerint készítenek Interreg programot a 2021. január 1-től2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.
(3) A részt vevő tagállamok az (EU) [az új CPR] rendelet [6.] cikkében említett programpartnerekkel együttműködve készítenek Interreg programot. A részt vevő harmadik országok vagy partnerországok vagy tengerentúli országok és területek – adott esetben – az e cikkben említettekkel egyenértékű programpartnereket szintén bevonnak a részvételbe.	(3) A részt vevő tagállamok az (EU) [az új CPR] rendelet [6.] cikkében említett programpartnerekkel együttműködve készítenek Interreg programot. A részt vevő harmadik országok vagy partnerországok vagy tengerentúli országok és területek – adott esetben – az e cikkben említettekkel egyenértékű programpartnereket szintén bevonnak a részvételbe.
	A makroregionális stratégiákhoz vagy tengeri medencékhez illeszkedő Interreg programok előkészítésekor a tagállamoknak és a program partnereinek figyelembe kell venniük a makroregionális stratégiák és a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák tematikus prioritásait, és konzultálniuk kell az érintett szereplőkkel.
(4) A leendő irányító hatóság szerinti tagállam (hatálybalépés ideje plusz kilenc hónap;) határidőig köteles Interreg programot benyújtani a Bizottsághoz az összes részt vevő állam és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek nevében.	(4) A leendő irányító hatóság szerinti tagállam (hatálybalépés ideje plusz kilenc hónap;) határidőig köteles Interreg programot vagy az adott szárazföldi, illetve tengeri határ mentén több Interreg programot benyújtani a Bizottsághoz az összes részt vevő állam és – adott esetben – harmadik országok, partnerországok és tengerentúli országok és területek nevében.
Ugyanakkor a támogatást az Unió külső finanszírozási eszközéből biztosító Interreg programot a leendő irányító hatóság szerinti tagállamnak hat hónapon belül kell azt követően benyújtania, hogy a Bizottság elfogadta az érintett stratégiai programozási dokumentumot a 10. cikk (1) bekezdése, vagy – amennyiben szükséges – az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközét a vonatkozó alap-jogiaktus szerint.	Ugyanakkor a támogatást az Unió külső finanszírozási eszközéből biztosító Interreg programot a leendő irányító hatóság szerinti tagállamnak hat hónapon belül kell azt követően benyújtania, hogy a Bizottság elfogadta az érintett stratégiai programozási dokumentumot a 10. cikk (1) bekezdése, vagy – amennyiben szükséges – az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközét a vonatkozó alap-jogiaktus szerint.
(5) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek írásban erősítik meg egyetértésüket az Interreg programmal, mielőtt azt benyújtják a Bizottsághoz. Ez a megállapodás tartalmazza valamennyi részt vevő tagállamnak és – adott esetben – a harmadik országoknak, partnerországoknak vagy tengerentúli országoknak vagy területeknek az együttműködési program végrehajtásához szükséges társfinanszírozási kötelezettségvállalását, és ahol szükséges a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek pénzügyi hozzájárulására vonatkozó kötelezettségvállalását.	(5) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek írásban erősítik meg egyetértésüket az Interreg programmal, mielőtt azt benyújtják a Bizottsághoz. Ez a megállapodás tartalmazza valamennyi részt vevő tagállamnak és – adott esetben – a harmadik országoknak, partnerországoknak vagy tengerentúli országoknak vagy területeknek az együttműködési program végrehajtásához szükséges társfinanszírozási kötelezettségvállalását, és ahol szükséges a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek pénzügyi hozzájárulására vonatkozó kötelezettségvállalását.
A legkülső régiókra és harmadik országokra, partnerországokra vagy tengerentúli országokra vagy területekre is kiterjedő Interreg programok esetén az érintett tagállamok az első albekezdéstől eltérve az Interreg programoknak a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően konzultálnak a megfelelő harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal és területekkel. Ebben az esetben az Interreg programok tartalmáról szóló megállapodásokat és a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek esetleges hozzájárulását a harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel tartott konzultációs találkozók vagy a regionális együttműködési szervezetek keretében rendezett megbeszélések hivatalosan elfogadott jegyzőkönyvében is rögzíteni lehet.	A legkülső régiókra és harmadik országokra, partnerországokra vagy tengerentúli országokra vagy területekre is kiterjedő Interreg programok esetén az érintett tagállamok az első albekezdéstől eltérve az Interreg programoknak a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően konzultálnak a megfelelő harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal és területekkel. Ebben az esetben az Interreg programok tartalmáról szóló megállapodásokat és a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek esetleges hozzájárulását a harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel tartott konzultációs találkozók vagy az érintett szárazföldi, illetve tengeri határ mentén megvalósuló több Interreg program hivatalosan elfogadott jegyzőkönyvében is rögzíteni lehet.
(6) A Bizottság jogosult arra, hogy a 62. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosításáról a programozási időszak alatt annak nem lényeges elemeiben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodás céljából.	(6) A Bizottság jogosult arra, hogy a 62. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosításáról a programozási időszak alatt annak nem lényeges elemeiben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodás céljából.

Indokolás

A határokon átnyúló együttműködés különböző tevékenységei közötti koherencia biztosítása érdekében a partnerség elvét kell alkalmazni. Az RB támogatja, hogy a tengeri határokon történő együttműködés visszakerüljön az 1. elembe.

20. módosítás

19. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
19. cikk	19. cikk
Az Interreg programok módosítása	Az Interreg programok módosítása
(1) Az irányító hatóságnak helyet adó tagállam indokolt kérelmet nyújthat be az Interreg program módosítására a módosított programmal együtt, meghatározva az adott módosításnak a célkitűzések elérésére kifejtett várható hatását.	(1) Az irányító hatóságnak helyet adó tagállam a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációt követően és a CPR 6. cikkével összhangban indokolt kérelmet nyújthat be az Interreg program módosítására a módosított programmal együtt, meghatározva az adott módosításnak a célkitűzések elérésére kifejtett várható hatását.
(2) A Bizottság felméri a módosítás megfelelőségét az (EU) [új CPR] rendelet, az (EU) [új ERDF] rendelet és e rendelet szerint, és a módosított program benyújtásától számított három hónapon belül észrevételeket tehet.	(2) A Bizottság felméri a módosítás megfelelőségét az (EU) [új CPR] rendelet, az (EU) [új ERDF] rendelet és e rendelet szerint, és a módosított program benyújtásától számított három hónapon belül észrevételeket tehet.
(3) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partnerországok vagy tengerentúli országok és területek felülvizsgálják az Interreg programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.	(3) A részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik vagy partnerországok vagy tengerentúli országok és területek felülvizsgálják az Interreg programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.
(4) A Bizottság a tagállam általi benyújtást követő 6 hónapon belül jóváhagyja az Interreg program módosítását.	(4) A Bizottság a tagállam általi benyújtást követő 6 hónapon belül jóváhagyja az Interreg program módosítását.
(5) A tagállam egy adott prioritás kezdeti felosztásának 5 %-áig és a program költségvetésének legfeljebb 3 %-áig terjedő összeget átcsoportosíthat ugyanazon Interreg program másik prioritására a programozási időszak alatt.	(5) A tagállam a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációt követően és a CPR 6. cikkével összhangban egy adott prioritás kezdeti felosztásának 5 %-áig és a program költségvetésének legfeljebb 3 %-áig terjedő összeget átcsoportosíthat ugyanazon Interreg program másik prioritására a programozási időszak alatt.
Az ilyen átcsoportosítások nem befolyásolják az előző éveket.	Az ilyen átcsoportosítások nem befolyásolják az előző éveket.
Ezek minősülnek lényegesnek, és nem szükséges a Bizottság határozata a program módosításáról. Ugyanakkor minden szabályozó követelménynek meg kell felelniük. Az irányító hatóság a 17. cikk (4) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában említett felülvizsgált táblázatot benyújtja a Bizottsághoz.	Ezek minősülnek lényegesnek, és nem szükséges a Bizottság határozata a program módosításáról. Ugyanakkor minden szabályozó követelménynek meg kell felelniük. Az irányító hatóság a 17. cikk (4) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában említett felülvizsgált táblázatot benyújtja a Bizottsághoz.
(6) A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják az Interreg program végrehajtását. Az irányító hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot ezekről a kiigazításokról.	(6) A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják az Interreg program végrehajtását. Az irányító hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot ezekről a kiigazításokról.

Indokolás

A programok módosításakor biztosítani kell a partnerség elvének tiszteletben tartását.

21. módosítás

24. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

24. cikk

Kisprojekt alapok

(1) Interreg programon belül az ERFA alapból vagy – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközéből kisprojekt alapokhoz teljesített hozzájárulás nem haladhatja meg a 20 000 000 EUR összeget vagy az Interreg teljes felosztásának 15 %-át, attól függően, hogy melyik alacsonyabb.

A kisprojekt alapon belül a végső kedvezményezettek az ERFA alapból vagy – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközeiből részesülhet támogatásban a kedvezményezetten keresztül, és az adott kisprojekt alapon belül hajtják végre a kisprojekteket (kisprojekt).

(2) A kisprojekt alap kedvezményezettje határokon átnyúló jogi személy vagy európai területi együttműködési csoportosulás.

(2) A kisprojekt alap kedvezményezettje határokon átnyúló jogi személy, európai területi együttműködési csoportosulás , eurorégió, legkülső régiók jogalanya vagy különböző önkormányzatok egyéb csoportja .

(3) A 22. cikk (6) cikkében lefektetett elemeken kívül a kisprojekt-alap támogatásának feltételeit meghatározó dokumentum megállapítja az ahhoz szükséges elemeket is, amelyek biztosítják, hogy a kedvezményezett:

a)	megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárást hozzon létre;

a)	megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárást hozzon létre;

b)	objektív kritériumokat alkalmazzon a kisprojektek kiválasztásához, amelyekkel kerülhetők az érdekütközések;

b)	objektív kritériumokat alkalmazzon a kisprojektek kiválasztásához, amelyekkel kerülhetők az érdekütközések;

c)	értékelje a támogatási kérelmeket;

c)	értékelje a támogatási kérelmeket;

d)	projekteket válasszon ki, és rögzítse a támogatás összegét az egyes kisprojektekre vonatkozóan;

d)	projekteket válasszon ki, és rögzítse a támogatás összegét az egyes kisprojektekre vonatkozóan;

e)	felelősségre vonható legyen a művelet végrehajtásáért, és saját szintjén őrizze az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi alátámasztó dokumentumot az (EU) [új CPR] rendelet [XI.] melléklete szerint;

e)	felelősségre vonható legyen a művelet végrehajtásáért, és saját szintjén őrizze az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi alátámasztó dokumentumot az (EU) [új CPR] rendelet [XI.] melléklete szerint;

f)	a nyilvánosság számára elérhető tegye azoknak a végső kedvezményezetteknek a jegyzékét, akik támogatásban részesülnek a műveletből.

f)	a nyilvánosság számára elérhető tegye azoknak a végső kedvezményezetteknek a jegyzékét, akik támogatásban részesülnek a műveletből.

A kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső kedvezményezettek megfeleljenek a 35. cikkben lefektetett követelményeknek.

(4) A kisprojektek kiválasztása nem jelenti azt, hogy az irányító hatóságtól a feladatok a közreműködő szervezethez kerülnek, ahogy ezt az (EU) [új CPR] rendelet [65. cikkének (3) bekezdése] megemlíti.

(5) A kedvezményezett szintjén a kisprojekt alap kezeléséhez generált személyzeti és közvetett költségek nem haladhatják meg az adott kisprojekt alap összes elszámolható költségének 20 %-át.

(6) Amennyiben a közpénzből kisprojekthez történő hozzájárulás nem haladja meg a 100 000 EUR összeget, az ERFA alapból és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközéből nyújtott hozzájárulás egységköltségek vagy egyösszegű átalány formájában történik, vagy százalékos átalányokat tartalmaz. A további nemzeti ellenőrzéseknek és auditoknak tiszteletben kell tartaniuk ezt az egyszerűsített költségelszámolásra vonatkozó elvet, és nem szabad azt követelniük a kedvezményezettektől, hogy a projekthez kapcsolódó valamennyi költség vonatkozásában igazoló dokumentumokat mutassanak be.

Amennyiben százalékos átalányfinanszírozásra kerül sor, az azokba a kategóriákba tartozó költségek, amelyekre a százalékos átalányfinanszírozást alkalmazzák, az (EU) [új CPR] rendelet [48. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban megtéríthetők.

22. módosítás

26. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

26. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) Az egyes Interreg programoknak nyújtott technikai segítséget százalékos átalányként kell megtéríteni az (EU) [új CPR] rendelet [85. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontja] szerinti egyes kifizetési kérelmekben szereplő elszámolható költségekre a (2) bekezdésben meghatározott százalékarányok alkalmazásával.

(2) Az ERFA és az Unió külső finanszírozási eszközök technikai segítségnyújtás céljából történő megtérítésének százalékaránya az alábbi:

a)	az ERFA-alapból támogatott belső, határokon átnyúló együttműködési Interreg programok esetében: 6 % ;

a)	az ERFA-alapból támogatott belső, határokon átnyúló együttműködési Interreg programok esetében: 8 % ;

b)	az IPA-III CBC vagy NDICI CBC által támogatott külső, határokon átnyúló Interreg programok esetében: 10 %;

b)	az IPA-III CBC vagy NDICI CBC által támogatott külső, határokon átnyúló Interreg programok esetében: 10 %;

c)	a 2., 3. és 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközei esetében: 7 % .

c)	a 2., 3. és 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközei esetében: 8 % ;

d)	a 3. elemű Interreg programok esetében az ERFA esetében: 10 %.

(3) A 30 000 000 EUR és 50 000 000 EUR közötti teljes felosztású Interreg programok esetében a technikai segítségnyújtásra vonatkozó százalékarányból származó összeget további 500 000 EUR összeggel kell növelni. A Bizottság ezt az összeget az első időközi kifizetéshez adja hozzá.

(4) A 30 000 000 EUR alatti teljes felosztású Interreg programok esetében a technikai segítségnyújtáshoz szükséges, EUR-ban kifejezett összeget és a kapott százalékarányt rögzíteni kell az érintett Interreg programot jóváhagyó bizottsági határozatban.

23. módosítás

45. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
45. cikk	45. cikk
Az irányító hatóság feladatai	Az irányító hatóság feladatai
(1) Az Interreg program irányító hatósága látja el az (EU) [új CPR] rendelet [66.], [68.] és [69.] cikkeiben lefektetett funkciókat a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett művelet kiválasztási feladat és a kedvezményezettek 68. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett kifizetései kivételével. Ezeket a funkciókat az e rendelet VIII. fejezetében lefektetett eltérések figyelembevétele mellett az adott program által lefedett terület egészén kell elvégezni.	(1) Az Interreg program irányító hatósága látja el az (EU) [új CPR] rendelet [66.], [68.] és [69.] cikkeiben lefektetett funkciókat a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett művelet kiválasztási feladat és a kedvezményezettek 68. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett kifizetései kivételével. Ezeket a funkciókat az e rendelet VIII. fejezetében lefektetett eltérések figyelembevétele mellett az adott program által lefedett terület egészén kell elvégezni.
(2) Az Interreg programban részt vevő tagállamokkal és – adott esetben – harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal és területekkel folytatott konzultáció után az irányító hatóság személyzettel ellátott közös titkárságot állít fel a program partnerség figyelembevételével. A közös titkárság segíti az irányító hatóságot és a monitoringbizottságot feladataik ellátásában. A közös titkárság tájékoztatást nyújt továbbá a lehetséges kedvezményezetteknek az Interreg program keretében biztosítható finanszírozási lehetőségekről, és segíti a kedvezményezetteket és a partnereket a műveletek végrehajtásában.	(2) Az Interreg programban részt vevő tagállamokkal és – adott esetben – harmadik országokkal, partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal és területekkel folytatott konzultáció után az irányító hatóság személyzettel ellátott közös titkárságot állít fel a program partnerség figyelembevételével. A közös titkárság segíti az irányító hatóságot és a monitoringbizottságot feladataik ellátásában. A közös titkárság tájékoztatást nyújt továbbá a lehetséges kedvezményezetteknek az Interreg program keretében biztosítható finanszírozási lehetőségekről, és segíti a kedvezményezetteket és a partnereket a műveletek végrehajtásában.
(3) Az (EU) [új CPR] rendelet [70. cikke (1) bekezdésének c) pontjától] eltérően a más fizetőeszközben kifizetett kiadásokat az egyes partnereknek euróra kell átváltaniuk a Bizottságnak azon hónapban érvényes havi elszámolási árfolyamának használatával, amely során a kiadást ellenőrzés céljából benyújtották az irányító hatósághoz a rendelet [68. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint.	(3) Amennyiben az irányító hatóság az (EU) rendelet [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] 68. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti irányítási ellenőrzéseket nem végzi el a teljes programterületen, minden egyes tagállam, illetve adott esetben harmadik ország, partnerország vagy az Interreg programban részt vevő TOT-ok kijelölnek egy felelős szervezetet vagy személyt (a továbbiakban: „ellenőrök”) a területükön a kedvezményezetteket érintő ellenőrzések elvégzésére.
	(4) Az (EU) [új CPR] rendelet [70. cikke (1) bekezdésének c) pontjától] eltérően a más fizetőeszközben kifizetett kiadásokat az egyes partnereknek euróra kell átváltaniuk a Bizottságnak azon hónapban érvényes havi elszámolási árfolyamának használatával, amely során a kiadást ellenőrzés céljából benyújtották az irányító hatósághoz a rendelet [68. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint.

Indokolás

Ha a 44. cikk (6) bekezdésének törlését nem fogadják el, ez egy alternatív megoldás az ellenőrök kérdésének kezelésére, biztosítandó, hogy ne kelljen az irányító ellenőrzések jelenlegi rendszereit, amelyeket néhány programban már három programozási időszak óta alkalmaznak, felszámolni.

24. módosítás

49. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

49. cikk

Kifizetések és előfinanszírozás

(1) A 46. cikk (2) bekezdésével összhangban az egyes Interreg programok részére ERFA-alapból és – adott esetben – az Unió külső pénzügyi eszközeiből nyújtott támogatást nemzeti alszámlák nélkül egyetlen számlára kell kifizetni.

(2) A Bizottság az egyes Interreg alapokból nyújtott teljes támogatás alapján előfinanszírozást fizet az egyes Interreg programokat a 18. cikk szerint jóváhagyó határozatban előírtak szerint, a rendelkezésre álló alapoktól függően, az alábbi évenkénti részletekben és 2022-2026 években július 1-jéig vagy a határozat jóváhagyásának évében az adott határozat elfogadásától számított 60 napon belül:

a)	2021: 1 % ;

a)	2021: 2 % ;

b)	2022: 1 % ;

b)	2022: 0,8 % ;

c)	2023: 1 % ;

c)	2023: 0,8 % ;

d)	2024: 1 % ;

d)	2024: 0,8 % ;

e)	2025: 1 % ;

e)	2025: 0,8 % ;

f)	2026: 1 % .

f)	2026: 0,8 % ;

(3) Amennyiben a külső, határokon átnyúló Interreg programokat az ERFA és IPA IIICBC vagy NDICI CBC alapokból támogatják, az ilyen Interreg programot támogató összes alap előfinanszírozását az (EU) [IPA III] rendelet vagy az (EU) [NDICI] rendelet vagy az annak alapján elfogadott bármely jogi aktus szerint kell teljesíteni.

Az előfinanszírozási összeg szükség esetén két részletben is fizethető, a költségvetési szükségleteknek megfelelően.

Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget visszatérítik a Bizottság részére, amennyiben a határokon átnyúló Interreg programhoz kapcsolódóan az előfinanszírozás első részletének átutalását követő huszonnégy hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem a Bizottsághoz. E visszatérítésnek belső címzett bevételt kell alkotnia, és nem kell levonni az ERFA-ból, IPA III-ból, CBC-ből vagy NDICI CBC-ből a programnak nyújtott támogatásokat.

Indokolás

Az RB javasolja, hogy a programok elindításának megfelelő támogatása érdekében a programozási időszak első évében növeljék a kétszeresére az előfinanszírozási százalékarányt. Ez a következő évekre alkalmazott arányos csökkentéssel egyenlíthető ki.

25. módosítás

61. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

61. cikk

Interregionális innovációs beruházások

A Bizottság kezdeményezésére az ERFA régióközi innovációs beruházásokat támogathat a 3. cikk 5. pontjában előírtak szerint, amely összehozza a nemzeti vagy regionális szinten megállapított intelligens szakosodási stratégiákban részt vevő kutatókat, vállalkozásokat, civil társadalmat és közigazgatási szervezeteket.

Indokolás

Az interregionális innovációs beruházások fontosságára és különlegességére tekintettel javasoljuk, hogy ezekkel egy külön fejezet foglalkozzon.

26. módosítás

Új cikk beillesztése a 62. cikk után.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

62a. cikk

Mentesség az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól

Az európai területi együttműködési projektekhez nyújtott támogatások nem tartoznak az állami támogatásokra vonatkozó ellenőrzés körébe és mentesülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól.

Indokolás

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

nagyon kedvezően fogadja a 2021–2027 közötti programozási időszak során az európai területi együttműködésről (ETE) szóló új rendelet előterjesztését, és üdvözli, hogy az Unió ezen alappolitikája – bár azt továbbra is az ERFA finanszírozza – egy külön rendelet révén kap nagyobb láthatóságot;

üdvözli továbbá, hogy az egyszerűsítés és a szinergiák lehető legmagasabb szintre növelése érdekében tett jelentős erőfeszítések keretében az ETE-rendeletbe belefoglalták az EU jövőbeni külső finanszírozási eszközeit szabályozó rendeleteket;

támogatja a határokon átnyúló kontextusban a jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló új mechanizmust. Az ETE-nek támogatnia (1) kell ezt az új eszközt;

nagyon kedvezően fogadja, hogy az új 3. elem révén elismerik a legkülső régiók sajátos igényeit;

szintén erőteljesen támogatja az 5. elemben ismertetett interregionális innovációs beruházások létrehozását;

sajnálja, hogy az Európai Bizottság az ETE költségvetésének 1,847 milliárd eurós, azaz 18 %-os csökkentését javasolja (2018. évi változatlan árakon). Ez a csökkentés majdnem kétszer nagyobb, mint a brexitből eredő költségvetés-csökkentés, és 2,75 %-ról 2,5 %-ra viszi le az ETE kohéziós költségvetésből való részesedését;

sajnálja, hogy a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó 1. elem (a tengeri együttműködés nélkül) 3,171 milliárd EUR-val (42 %-kal), a hagyományos interregionális együttműködésre (Interreg Európa, URBACT, ESPON, INTERACT) vonatkozó 4. elem pedig 474 millió euróval, azaz 83 %-kal csökken;

hangsúlyozza az Interreg program jelentőségét, amely nélkülözhetetlennek bizonyult számos regionális önkormányzat számára, mind a legfontosabb kihívásokkal kapcsolatos tapasztalatok és gyakorlatok cseréje, mind pedig a regionális önkormányzatok közötti emberi kapcsolatok kiépítése és ezzel az európai identitás előmozdítása szempontjából; megjegyzi, hogy a jelenlegi javaslatokban ez nem kapott kellő súlyt;

ellenzi, hogy a tengeri határokon történő együttműködés az 1. „határokon átnyúló” elemből a 2. „transznacionális” elembe kerüljön át. Bár ez az átcsoportosítás 558 millió euróval (27 %-kal) növeli a 2. transznacionális elem költségvetését, nagy a kockázata annak, hogy a tengeri határokon történő együttműködés eltűnik a transznacionális együttműködés tágabb összefüggésében;

10.

önkényesnek tartja az Európai Bizottság azon, a CPR XXII. mellékletében szereplő javaslatát, hogy a költségvetési allokációt kizárólag azokra a határrégiókra kell priorizálni, amelyek lakosságának fele kevesebb mint 25 km távolságra lakik a határtól, és ezért azt teljes terjedelmében elutasítja;

11.

nagyon kedvezően fogadja a CPR előadóinak (2) arra irányuló javaslatát, hogy a CPR 104. cikkének (7) bekezdésében meghatározott allokációkat módosítani kell annak érdekében, hogy a hagyományos területi együttműködés (1. és 4. elem) költségvetését a kohéziós költségvetés 3 %-ának megfelelő mértékig növeljék, és hogy a kohéziós költségvetés további 0,3 %-ának megfelelő külön tartalékot hozzanak létre az interregionális innovációs beruházásokra. Ez a megközelítés hasonlít a Parlament megközelítéséhez (3). Kiáll amellett, hogy a források mennyiségének növekedése a 3. elemben is jelenjen meg;

12.

úgy véli, hogy ez az interregionális innovációs beruházásokra vonatkozó új kezdeményezés, amely az ERFA egykori innovatív intézkedéseinek és a Vanguard-kezdeményezésnek az utódja magas hozzáadott értéket képvisel, és érdemes arra, hogy kiváltságos módon kezeljék a rendeletben és külön költségvetési juttatással rendelkezzen, tekintettel arra, hogy a hagyományos európai területi együttműködéshez (1. és 4. elem) képest különlegesnek tekinthető;

13.

erősíteni kell az interregionális innovációs beruházás és a Horizont Európa közötti szinergiákat (4);

14.

hangsúlyozza, hogy bár az interregionális innovációs beruházásoknak a kiválóságot kell előtérbe helyezniük, a területi kohéziót is erősíteniük kell, és elő kell segíteniük, hogy a kevésbé innovatív régiók is részt vegyenek az európai interregionális innováció dinamikájában;

15.

az RB több véleményében (5) megfogalmazott kéréseinek nyomában javasolja, hogy hozzanak létre egy kezdeményezést annak érdekében, hogy az EUMSZ 174. cikkében megnevezett legsebezhetőbb régiók egymással együttműködve olyan innovatív beruházási projekteket dolgozhassanak ki, amelyek nagy lehetőségeket hordoznak a kibővítés, az átadás és az ugyanolyan strukturális korlátokkal érintett más területeken történő felhasználhatóság tekintetében;

16.

nagyobb összhangot szorgalmaz a különböző európai területi együttműködési programok között. Adott esetben a makroregionális vagy tengeri medencére vonatkozó stratégiához illeszkedő transznacionális együttműködési programoknak a rájuk vonatkozó makroregionális vagy tengeri medencét érintő stratégiákkal koherens és egy irányba mutató prioritásokat kell elfogadniuk.

17.

üdvözli az alapok kezelésének egyszerűbbé tételére irányuló intézkedéseket, amelyek összhangban vannak a magas szintű munkacsoport ajánlásaival és az RB több véleményével (6);

18.

üdvözli a 16–26. cikkben ismertetett kisprojekteknek megfelelő irányítási módok bevezetését, és ezen belül is üdvözli a kisebb projektalapokra vonatkozó külön cikk (24. cikk) beillesztését, ahogy azt az RB e tárgyban megfogalmazott véleményében javasolta (7). Ezek a kisebb vagy „emberek közötti” projektek ugyanis nélkülözhetetlenek az európai integráció, valamint a látható és láthatatlan határ menti akadályok lebontása szempontjából, és erősítik az eszköz hozzáadott értékét. Azt is támogatja, hogy a kisprojekt alap kedvezményezettje határokon átnyúló jogi személy, európai területi együttműködési csoportosulás, eurorégió, legkülső régiók jogalanya vagy különböző önkormányzatok egyéb csoportja legyen.

19.

ellenzi, hogy az EU társfinanszírozási arányait 85 %-ról 70 %-ra csökkentsék. Ez még jobban meg fogja nehezíteni a korlátozott pénzügyi kapacitással rendelkező helyi és regionális szereplők részvételét;

20.

javasolja, hogy a programok elindításának megfelelő támogatása érdekében az első évben növeljék a kétszeresére az előfinanszírozási százalékarányt;

21.

javasolja, hogy a technikai segítségnyújtásra vonatkozó százalékarányt emeljék fel 8 %-ra;

22.

javasolja, hogy a 15. cikkben módosítsák a tematikus koncentráció mértékét, hogy az az ERFA nemzeti és regionális szintű előirányzatainak legfeljebb 60 %-át tegye ki;

23.

úgy véli, hogy a jó kormányzásra vonatkozó, egységesen 15 %-os tartalék nem feltétlenül méltányos. A régióknak nem azonos mértékben van szükségük strukturális reformokra. Lehetővé kell tenni, hogy az ETE átcsoportosításokat kaphasson az új reformtámogató programból (8);

24.

nagyon kedvezően fogadja, hogy az RB kérésének (9) megfelelően az Egyesült Királyság területi hatóságait – Norvégiához vagy Izlandhoz hasonlóan – belevették az 1. és 2. elembe. Az RB támogatja, hogy az EU a PEACE PLUS program révén folyamatosan támogassa az észak-írországi békefolyamatot;

25.

javasolja, hogy a harmadik államok az EU költségvetéséhez adott külső címzett bevételek révén az interregionális együttműködésre vonatkozó 4. elemben és az interregionális innovációs beruházásokban is részt vehessenek;

26.

megjegyzi, hogy az európai területi együttműködés (Interreg) előmozdítása sok éven át az EU kohéziós politikájának egyik legfontosabb prioritása volt. Az általános csoportmentességi rendelet értelmében a kkv-kra irányuló projekteknek már most is bejelentési kötelezettségük van az állami támogatások tekintetében. A regionális támogatásokról szóló 2014-2020. évi iránymutatásokban és az általános csoportmentességi rendelet regionális támogatásra vonatkozó szakaszában is szerepelnek a különböző méretű vállalkozások által végrehajtott beruházások regionális támogatására vonatkozó egyedi rendelkezések. Mivel az ETE-hez nyújtott támogatást összeegyeztethetőnek kellene tekinteni az egységes piaccal, azt mentesíteni kellene az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

27.

a programért felelős hatóságokra és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentésére törekedve egyszerűbbé kellene tenni az állami támogatások bejelentésére vonatkozó követelményeket. A Régiók Bizottsága nyugtázza az (EU) 2015/1588 rendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatot. Azt is meg kellene vizsgálni, hogy legalább az interregionális együttműködés területével kapcsolatos intézkedéseket általános módon ki lehetne-e vonni az állami támogatásokra vonatkozó uniós jog hatálya alól.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban”, COM(2017) 534 final, 2017.9.20.

(1) COM(2018) 373 final, Arends-véleménytervezet (COTER-VI/048).

(2) Schneider/Marini-véleménytervezet (COTER-VI/045).

(3) Arimont-jelentéstervezet, 2018/0199 (COD).

(4) COM(2018) 435 final.

(5) Ez a javaslat a többek között a Maupertuis- (COTER-VI/22), a Herrera Campo- (SEDEC-VI/8), az Osvald- (COTER-V/21) és a Karácsony-véleményben (COTER-VI/36) szereplő ajánlásokat veszi át.

(6) Osvald-vélemény (COTER-VI/012), Vlasák-vélemény (COTER-VI/035).

(7) „Emberek közötti és kisméretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban” című vélemény (COTER-VI/023), előadó: Pavel Branda.

(8) (EU) 2018/XXX rendeletjavaslat a reformtámogató program létrehozásáról, COM(2018) 391 final.

(9) Állásfoglalás-tervezet az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének az EU helyi és regionális önkormányzataira gyakorolt hatásáról, 129. plenáris ülés, 2018. május 17., RESOL-VI/031, 23. bekezdés.

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/165

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Határokon átnyúló mechanizmus

(2019/C 86/10)

Előadó:

Bouke ARENDS (NL/PES), Emmen tanácsnoka

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmusról

COM(2018) 373 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(12) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A jogi akadályokat elsősorban a szárazföldi határok mentén interakciókban részt vevő emberek tapasztalják, mivel napi, illetve heti szinten lépik át a határt. Ahhoz, hogy e rendelet hatása a határhoz legközelebb eső régiókban és a szomszédos tagállamok közötti integráció és interakció legmagasabb szintjén összpontosuljon, a NUTS-3. szintű régiók szintjén (1) a kettő vagy több tagállamban elhelyezkedő szomszédos szárazföldi határrégió által érintett terület szerinti határ menti régiókra kell alkalmazni. Ez nem akadályozná a tagállamokat abban, hogy a nem EFTA-országokkal közös tengeri és külső határok vonatkozásában is alkalmazzák a mechanizmust. Ez nem akadályozná a tagállamokat abban, hogy a nem EFTA-országokkal közös tengeri és külső határok vonatkozásában is alkalmazzák a mechanizmust.

Ahhoz, hogy e rendelet hatása a határhoz legközelebb eső régiókban és a szomszédos tagállamok közötti integráció és interakció legmagasabb szintjén összpontosuljon, a NUTS-2. és NUTS-3. szintű régiók szintjén (1) a kettő vagy több tagállamban elhelyezkedő szomszédos szárazföldi és tengeri határ menti régiókra kell alkalmazni. Ez nem akadályozná a tagállamokat abban, hogy a nem EFTA-országokkal közös tengeri és külső határok vonatkozásában is alkalmazzák a mechanizmust.

Indokolás

Fontos pontosítani, hogy a rendelet a tengeri határokra is alkalmazandó. A szövegbe be kell illeszteni a NUTS-2. szintű régiókat is, hogy értékelni lehessen, hogy a NUTS-régiók mely szintje alkalmasabb a határokon átnyúló kontextusban a jogi/adminisztratív akadályok kiküszöbölését szolgáló mechanizmus meghatározására.

2. módosítás

3. cikk – Fogalommeghatározások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„határrégió”: a NUTS-3. szintű régiók szintjén a kettő vagy több tagállamban elhelyezkedő szomszédos szárazföldi határ menti régió által érintett terület;

1.	„határrégió”: a NUTS-3. és NUTS-2. szintű régiók szintjén a kettő vagy több tagállamban , illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között elhelyezkedő szomszédos szárazföldi vagy tengeri határ menti régió által érintett terület;

2.	„közös projekt”: egy adott határrégióban hatást gyakorló bármely infrastrukturális eszköz, vagy az adott határrégióban nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatás;

2.	„közös projekt”: egy adott határrégióban hatást gyakorló bármely infrastrukturális eszköz, vagy az adott határrégióban nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatás , függetlenül attól, hogy ez a határ mindkét oldalán vagy csak egyik oldalán gyakorol hatást ;

3.	„jogi rendelkezés”: a közös projektre vonatkozó minden jogi vagy közigazgatási rendelkezés, szabály vagy közigazgatási gyakorlat, tekintet nélkül annak jogalkotói vagy végrehajtó szerv által történő elfogadására vagy végrehajtására;

3.	„jogi rendelkezés”: a közös projektre vonatkozó minden jogi vagy közigazgatási rendelkezés, szabály vagy közigazgatási gyakorlat, tekintet nélkül annak jogalkotói vagy végrehajtó szerv által történő elfogadására vagy végrehajtására;

4.	„jogi akadály”: minden olyan, a közös projekt tervezésére, fejlesztésére, személyzetére, finanszírozására, illetve működésére vonatkozó jogi rendelkezés, amely határokon átnyúló interakció során gátolja a határ menti régióban rejlő lehetőségeket;

4.	„jogi akadály”: minden olyan, a közös projekt tervezésére, fejlesztésére, személyzetére, finanszírozására, illetve működésére vonatkozó jogi rendelkezés, amely határokon átnyúló interakció során gátolja a határ menti régióban rejlő lehetőségeket;

5.	„kezdeményező”: az a szereplő, amely meghatározza a jogi akadályt, és a megindításra irányuló dokumentum benyújtásával megindítja a mechanizmust;

5.	„kezdeményező”: az a szereplő, amely meghatározza a jogi akadályt, és a megindításra irányuló dokumentum benyújtásával megindítja a mechanizmust;

6.	„megindításra irányuló dokumentum”: a mechanizmus megindítására irányuló, egy vagy több kezdeményező által készített dokumentum;

6.	„megindításra irányuló dokumentum”: a mechanizmus megindítására irányuló, egy vagy több kezdeményező által készített dokumentum;

„kötelezettséget vállaló tagállam”: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam egy vagy több jogi rendelkezése lesz alkalmazandó az adott európai határokon átnyúló kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás), illetve európai határokon átnyúló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) alapján, vagy megfelelő jogi rendelkezés hiányában egy ad hoc jogi megoldás kidolgozására kerül sor;

8.	„átruházó tagállam”: az a tagállam, amelynek jogi rendelkezései alkalmazandók a kötelezettséget vállaló tagállamban az adott kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat alapján;

8.	„átruházó tagállam”: az a tagállam, amelynek jogi rendelkezései alkalmazandók a kötelezettséget vállaló tagállamban az adott kötelezettségvállalás, illetve nyilatkozat alapján;

„illetékes kötelezettséget vállaló hatóság”: a kötelezettséget vállaló tagállamban az adott kötelezettségvállalás alapján az átruházó tagállam jogi rendelkezései saját területén történő alkalmazásának elfogadására illetékes hatóság, vagy nyilatkozat esetében a saját nemzeti jogi rendelkezésektől való eltéréshez szükséges jogalkotási eljárás megindítására illetékes kötelezettséget vállaló hatóság;

10.	„illetékes átruházó hatóság”: az átruházó tagállamban lévő azon hatóság, amelyik illetékes a jóváhagyott jogi rendelkezések saját területén történő elfogadására, alkalmazására, vagy mindkettőre;

10.	„illetékes átruházó hatóság”: az átruházó tagállamban lévő azon hatóság, amelyik illetékes a jóváhagyott jogi rendelkezések saját területén történő elfogadására, alkalmazására, vagy mindkettőre;

11.	„alkalmazási terület”: a kötelezettséget vállaló tagállam területe, ahol az átruházó tagállam jogi rendelkezése vagy egy ad hoc jogi megoldás alkalmazandó.

11.	„alkalmazási terület”: a kötelezettséget vállaló tagállam területe, ahol az átruházó tagállam jogi rendelkezése vagy egy ad hoc jogi megoldás alkalmazandó.

Indokolás

A tengeri határok beillesztése – összhangban a rendelet 4. cikkével – a földrajzi hatókör tisztázásának célját szolgálja.

Egy „közös projekt” azt sugallja, hogy a projekt valóban az érintett NUTS-3. szintű régiók területén valósul meg, pedig előfordulhat, hogy egy közös projekt kidolgozása csak az egyik régió vagy település területére van hatással.

3. módosítás

4. cikk – A tagállamok jogi akadályok felszámolására irányuló lehetőségei

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) A tagállam a mechanizmust vagy meglévő módszert választ a határrégiókban az egy vagy több szomszédos tagállammal közös konkrét határon végrehajtandó közös projekteket gátló jogi akadályok felszámolására.	(1) A tagállam illetékes hatósága a mechanizmust vagy meglévő módszert választ a határrégiókban az egy vagy több szomszédos tagállammal közös projekteket gátló jogi akadályok felszámolására.
(2) A tagállam úgy is dönthet, hogy az egy vagy több tagállammal közös konkrét határra vonatkozóan az egy vagy több tagállam által hivatalosan vagy nem hivatalosan létrehozott meglévő hatékony módszerhez csatlakozik.	(2) A tagállam illetékes hatósága úgy is dönthet, hogy az egy vagy több tagállammal közös határrégiókban végrehajtandó közös projektre vonatkozóan az egy vagy több tagállam által hivatalosan vagy nem hivatalosan létrehozott meglévő hatékony módszerhez csatlakozik.
(3) A tagállamok a mechanizmust tengeri határok mentén elhelyezkedő határrégiókban , illetve az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország, illetve egy vagy több tengerentúli ország közötti határrégiókban is alkalmazhatják.	(3) A tagállamok illetékes hatóságai a mechanizmust a belső vagy külső tengeri határok mentén elhelyezkedő határrégiókban is alkalmazhatják . A tagállamok a mechanizmust felhasználhatják emellett olyan, egy vagy több tagállam határokon átnyúló régióiban megvalósuló közös projektekhez, melyekben egy vagy több harmadik ország, illetve tengerentúli terület vesz részt.
(4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján hozott döntésekről.	(4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján hozott döntésekről.

Indokolás

A 4. cikk több nyelvi változatban nem világos. A jogszabály szövege egyes nyelvi változatokban úgy is értelmezhető, hogy egy tagállamnak egy másik tagállamra is szüksége van ahhoz, hogy a mechanizmust egy harmadik országgal alkalmazza. Bár az angol változat a meghatározó, jobb, ha minden nyelven egyértelműen megfogalmazzuk, hogy az uniós tagállamok a mechanizmust egyenként is alkalmazhatják egy szomszédos harmadik országgal megvalósítandó közös projekthez, anélkül, hogy egy második uniós tagállam is részt venne ebben.

Lehetővé kell tenni, hogy a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező régiók is alkalmazni tudják a mechanizmust, az állam akaratától függetlenül is, ha olyan jogi akadályok állnak fenn, amelyek a regionális szintű jogalkotási hatáskörrel kapcsolatos kérdéseket érintik.

A mechanizmus alkalmazása kapcsán kifejezetten meg kell említeni a külső és belső tengeri határokat.

4. módosítás

5. cikk – Határokon átnyúló koordinációs pontok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Ha a tagállam a mechanizmust választja, egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre az alábbi módok egyike szerint:

(1) Ha a tagállam illetékes hatósága a mechanizmust választja, egy vagy több határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre az alábbi módok egyike szerint:

a)	nemzeti vagy regionális szinten, vagy mindkét szinten kijelöli a határokon átnyúló koordinációs pontot mint önálló szervet;

a)	nemzeti vagy regionális szinten, vagy mindkét szinten kijelöli a határokon átnyúló koordinációs pontot mint önálló szervet;

b)	nemzeti vagy regionális szinten határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre egy meglévő hatóságon vagy szerven belül;

b)	nemzeti vagy regionális szinten határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre egy meglévő hatóságon vagy szerven belül;

c)	megfelelő hatóságot vagy szervet bíz meg, mint nemzeti vagy regionális határokon átnyúló koordinációs pontot, további feladatok elvégzésével.

c)	megfelelő hatóságot vagy szervet bíz meg, mint nemzeti vagy regionális határokon átnyúló koordinációs pontot, további feladatok elvégzésével.

(2) A kötelezettséget vállaló tagállamok és átruházó tagállamok az alábbiakat is meghatározzák:

(2) A kötelezettséget vállaló tagállamok és átruházó tagállamok illetékes hatóságai az alábbiakat is meghatározzák:

a)	a határokon átnyúló koordinációs pont vagy egy illetékes kötelezettséget vállaló/átruházó hatóság jogosult-e megkötni és aláírni a kötelezettségvállalást, és dönteni a vonatkozó nemzeti jogszabályok hatálybalépésének a kötelezettségvállalás hatálybalépésének időpontjától való eltéréséről; vagy

a)	a határokon átnyúló koordinációs pont vagy egy illetékes kötelezettséget vállaló/átruházó hatóság jogosult-e megkötni és aláírni a kötelezettségvállalást, és dönteni a vonatkozó nemzeti jogszabályok hatálybalépésének a kötelezettségvállalás hatálybalépésének időpontjától való eltéréséről; vagy

a határokon átnyúló koordinációs pont vagy az illetékes kötelezettséget vállaló/átruházó hatóság jogosult-e aláírni a nyilatkozatot és abban hivatalosan nyilatkozni arról, hogy az illetékes kötelezettséget vállaló hatóság végrehajtja a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a megjelölt határidőig az adott tagállamban lévő illetékes jogalkotó szervek meghozzák a jogalkotási, illetve egyéb intézkedéseket.

(3) E rendelet alkalmazásának kezdő időpontjáig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kijelölt határokon átnyúló koordinációs pontokról.

Indokolás

Lehetővé kell tenni, hogy a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező régiók is be tudják vezetni és alkalmazni tudják a mechanizmust, és hogy maguk a régiók hozhassák létre a saját regionális, határokon átnyúló koordinációs pontjaikat.

5. módosítás

7. cikk – A Bizottság koordinációs feladatai

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A Bizottság elvégzi a következő koordinációs feladatokat:

a)	kapcsolatot tart fenn a határokon átnyúló koordinációs pontokkal;

a)	kapcsolatot tart fenn a határokon átnyúló koordinációs pontokkal;

b)	az összes nemzeti és regionális határokon átnyúló koordinációs pontot közzéteszi, azokról aktualizált jegyzéket vezet;

b)	az összes nemzeti és regionális határokon átnyúló koordinációs pontot közzéteszi, azokról aktualizált jegyzéket vezet;

c)	az összes kötelezettségvállalásra és nyilatkozatra vonatkozó adatbázist hoz létre és vezet.

c)	az összes kötelezettségvállalásra és nyilatkozatra vonatkozó adatbázist hoz létre és vezet.

d)	kommunikációs stratégiát dolgoz ki a következők támogatására: i) a bevált gyakorlatok átadása, ii) a rendelet tematikus hatókörének gyakorlati tartalommal való megtöltése, iii) a kötelezettségvállalást vagy nyilatkozatot eredményező eljárás részletes ismertetése.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatbázis működéséről, valamint a mechanizmus végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos információk határokon átnyúló koordinációs pontok általi benyújtása során alkalmazandó formanyomtatványokra vonatkozóan. A végrehajtási jogi aktust a 23. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Indokolás

A rendelet végrehajtását egy jól érthető és gyakorlatias tájékoztató kampánynak kell kísérnie, így könnyítve meg az alkalmazást az érintettek számára.

6. módosítás

25. cikk – Jelentéstétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
25. cikk	25. cikk
Jelentéstétel	Értékelés
A Bizottság éééé.hh.nn-ig [azaz e rendelet hatálybalépését követő hónap 1-je + öt év; a Kiadóhivatal által kitöltendő] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának e rendelet alkalmazásáról, amelyben mutatók alapján értékeli e rendelet eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, uniós hozzáadott értékét és az egyszerűsítés lehetőségét.	(1) A Bizottság éééé.hh.nn-ig [azaz e rendelet hatálybalépését követő hónap 1-je + öt év; a Kiadóhivatal által kitöltendő] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának e rendelet alkalmazásáról, amelyben mutatók alapján értékeli e rendelet eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, uniós hozzáadott értékét és az egyszerűsítés lehetőségét. A jelentés kiemelt figyelmet fordít a rendelet földrajzi alkalmazási körére és tematikus hatókörére.
	(2) A jelentés elkészítését nyilvános konzultáció előzi meg a különböző érdekelt felekkel, köztük a helyi és regionális önkormányzatokkal.

Indokolás

Az Európai Bizottság a NUTS-3. szintet választotta annak a földrajzi területnek, amelyre a rendelet vonatkozik. Elképzelhető, hogy a földrajzi alkalmazási kör bővítésével növelni lehet a rendelet hatékonyságát. Ezt a kérdést az értékeléskor kell majd tisztázni.

A tematikus alkalmazást illetően az Európai Bizottság a javaslatában az infrastruktúrát és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat választotta. Értékelni kell, hogy nem lehet-e több szakpolitikai területet a rendelet hatálya alá vonni.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

méltányolja az Európai Bizottság aktuális erőfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy konkrét lépéseket tegyen a határrégiókban rejlő lehetőségek jobb kihasználása, illetve a növekedés és fenntartható fejlődés elősegítése érdekében;

megállapítja, hogy jelenleg nincs egységes európai jogszabályi rendelkezés a határ menti jogi és adminisztratív problémák megoldására, csak néhány regionális mechanizmus működik, amilyen például a Benelux Unió és az Északi Tanács. Ezért támogatja a rendeletjavaslatot, mivel így minden belső és külső határra vonatkozóan létrejön egy egyértelmű kiegészítő jogi eszköz, amelynek köszönhetően az egész EU-ban azonos eljárással lehet kezelni a problémákat;

köszöni, hogy az Európai Bizottság figyelembe vett korábbi RB-véleményekben megfogalmazott ajánlásokat a határok jelentette akadályokkal kapcsolatban, gondolva itt különösen „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közlemény tárgyában kidolgozott véleményre;

emlékeztet arra, hogy az EU-ban 40 belső határrégió található, melyek az Unió alapterületének 40 %-át fedik le és az uniós népesség 30 %-ának adnak otthont. Hangsúlyozza, hogy fel kell számolni a jogi és adminisztratív akadályokat, valamint javítani kell e régiók közúti és vasúti összeköttetéseit, annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni az uniós határrégiók együttműködését és az európai integrációt, és serkenteni lehessen a regionális növekedést;

hangsúlyozza, hogy fontos nemzeti szakpolitikákban olyan változások figyelhetők meg napjainkban, melyek akadályozzák a belső piaci szabadságok teljeskörű kiaknázását: ha a meglévő akadályoknak csak 20 %-át felszámoljuk, már ez is a GDP 2 %-os emelkedését és több mint egymillió új munkahely létrehozását eredményezheti;

alapvető fontosságúnak tartja, hogy a rendeletbe a tengeri határokat is felvegyék, hogy egyértelmű legyen, hogy a földrajzi alkalmazási terület nem korlátozódik a szárazföldi határokra;

hangsúlyozza, hogy ezt a rendeletet a NUTS-2. régiókra is alkalmazni kell, hogy különböző körülmények között értékelni lehessen, hogy a NUTS-régiók mely szintje alkalmasabb a határokon átnyúló kontextusban a jogi és adminisztratív akadályok kiküszöbölését célzó mechanizmus meghatározására;

megállapítja, hogy sok az olyan, külső szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező régió is, ahol a határokon átnyúló mechanizmus hozzájárulhat a kifejezetten e régiókat érintő kihívások kezeléséhez;

úgy véli, hogy nagyon fontos mechanizmusról van szó a határrégiók helyi együttműködésének ösztönzése, e régiók társadalmi-gazdasági fejlődése, az európai polgárság és az EU támogatottsága szempontjából. Ezek a régiók mintegy reflektorfénybe helyezik az európai eszmét és a közös értékeket. Ezt erősítheti az európai határokon átnyúló mechanizmus.

Alulról felfelé építkező kezdeményezés és önkéntesség

10.

örömmel veszi, hogy a mechanizmus eszközt ad a határrégiók kezébe, amellyel párbeszédet és eljárásokat kezdeményezhetnek a megállapított jogi és adminisztratív problémák kapcsán olyan esetekben, mint a határon átnyúló infrastruktúra kiépítése, a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogi keretek alkalmazása vagy a sürgősségi segélyszolgálatok működése;

11.

üdvözli, hogy a javaslat – alulról felfelé építkező jogi eszközként – hatékonyan támogatni tud határokon átnyúló együttműködési projekteket azáltal, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára lehetővé teszi az egyik tagállam jogszabályainak a másik, szomszédos tagállam területén való alkalmazását egy előre meghatározott területen, egy konkrét projektre vonatkozóan;

12.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy már léteznek különféle jól működő mechanizmusok, amilyen például az Északi Tanács és a Benelux Unió, és úgy véli, hogy az európai határokon átnyúló mechanizmus jól kiegészíti a tagállamok által működtetett, illetve tagállamok között meglévő mechanizmusokat és megoldásokat. Részletesebb magyarázatot kér azonban azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban miként lehet alkalmazni az európai határokon átnyúló mechanizmust a már meglévő mechanizmusok mellett;

13.

elismeri annak többletértékét, hogy az eszköz önkéntes alapon alkalmazható egy konkrét projekthez. Így megalapozott döntést lehet hozni abban a kérdésben, hogy vajon az uniós mechanizmus vagy egy másik, már létező kétoldalú eszköz a legalkalmasabb arra, hogy felszámolják azokat a jogi akadályokat, melyek határon átnyúló környezetben egy közös projekt végrehajtását gátolják;

14.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező régiók választhassák a mechanizmus bevezetését és alkalmazását ahhoz, hogy átvegyék a másik tagállam illetékes hatóságainak jogi rendelkezéseit, ha olyan jogi akadályok állnak fenn, amelyek a regionális szintű jogalkotási hatáskörrel kapcsolatos kérdéseket érintik. Ezenkívül kéri, hogy minden esetben maguk a régiók hozhassák létre a saját regionális, határokon átnyúló koordinációs pontjaikat;

15.

szorgalmazza egyúttal olyan összehangolt szabályok alkalmazását, melyeket fel lehet használni új uniós pénzügyi mechanizmusok létrehozására a határokon átnyúló régiók együttműködésének támogatása terén;

Hatókör

16.

belátja, hogy az Európai Bizottságnak be kell határolnia a rendelet alá tartozó területet, de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendelet alkalmazása a NUTS-3. szintjére korlátozódik, ezért kéri, hogy a hatálybalépés után öt évvel értékeljék mind a földrajzi, mind a tematikus alkalmazási területet;

17.

kéri, hogy az Európai Bizottság adjon felvilágosítást arról, hogy milyen közös projektek jöhetnek szóba, és határolja körül az infrastrukturális projekteket és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat. Ennek kapcsán felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy helyi és regionális szinten nem mindig egyértelmű, hogy mi értendő általános gazdasági érdekű szolgáltatások alatt. Felajánlja, hogy esettanulmányok és példák segítségével, az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal közösen tovább vizsgálja a rendelet tematikus alkalmazási lehetőségeit;

18.

a szöveg tanulmányozása során megállapította, hogy annak fordítása nem mindig következetes, így bizonyos cikkek – különösen a harmadik országokra vonatkozó 4.3. cikk – alkalmazása nem egyértelmű. Az RB akadálynak tartja, ha a látszólag két uniós tagállamra történő utalás korlátozza a harmadik országokkal való együttműködést. Hasonlóképpen úgy véli, hogy a rendeletjavaslatban a megindításra irányuló dokumentum elkészítésére és benyújtására vonatkozó cikkeket, valamint az ezekkel kapcsolatos, a 8–12. cikkben szereplő kérdéseket egyértelműbben kellene megfogalmazni;

Végrehajtás és működés

19.

a javasolt eljárást részletesnek tartja. A mechanizmus újító jellegéből adódóan igény lesz világos magyarázatra azzal kapcsolatban, hogy milyen lépéseken keresztül lehet eljutni a kötelezettségvállalásig vagy nyilatkozatig, de fennáll a veszélye annak, hogy ez a régiók és tagállamok számára adminisztratív többletterhet jelent. Ezért az RB határozottan támogatja a 25. cikkben említett értékelést, amely a rendelet alkalmazásának egyszerűsítésére is ki fog térni. Fontosnak tartja továbbá a figyelem felhívását erre a problémára, hogy a nemzeti hatóságok megkezdjék a megfelelő nemzeti szabályozások egyszerűsítésére irányuló munkát;

20.

hangsúlyozza, hogy a rendeletet illetően gyors és határozott végrehajtásra van szükség. Kéri, hogy az Európai Bizottság ennek során vegye figyelembe az EGTC-rendelet végrehajtási szakaszának tapasztalatait és tanulságait, és arra ösztönözze a tagállamokat, hogy a mechanizmust mihamarabb alkalmazzák valamely határokon átnyúló projekthez. Elképzelhetőnek tartja, hogy részletesebben ki kell majd fejteni a határokon átnyúló koordinációs pont szerepét. Reméli emellett, hogy az RB szerepet kap az európai határokon átnyúló egyezmények és nyilatkozatok nyilvántartásba vételében, ahogy az EGTC-k esetében is, hogy tovább erősítse a visszajelzéseket és a legjobb gyakorlatok cseréjét;

21.

ezenkívül szem előtt kell tartani, hogy más együttműködési struktúrák, mint például a munkacsoportok is hasznosak lehetnek és kiegészíthetik a mechanizmust;

22.

kéri tagjait, hogy osszanak meg egymással gyakorlati példákat többek között a határon átnyúló közlekedési összeköttetésekről és a sürgősségi segélyszolgálatok közös bevetéséről, ipartelepek fejlesztéséről stb.;

23.

kéri, hogy az uniós intézmények és a tagállamok jól érthető kommunikációs stratégiával kísérjék a rendelet végrehajtását, kiemelt figyelmet fordítva a bevált gyakorlatok átadására és a rendelet tematikus hatókörére;

24.

kiemeli az európai határokon átnyúló mechanizmus és az EGTC közötti komplementaritást és azt, hogy az EGTC mint szupranacionális és szubnacionális eszköz a gyakorlatban alkalmas lenne arra, hogy projekteket kezdeményezzen és valósítson meg az európai határokon átnyúló új mechanizmus keretében. Ehhez azonban pontosabban meg kell határozni, hogy az európai határokon átnyúló mechanizmus és az EGTC hogyan egészítik ki egymást;

25.

úgy véli, hogy az európai határokon átnyúló mechanizmus az Interreg programok megfelelő kiegészítésének tekinthető, mivel a mechanizmus bizonyos helyzetekben érdekes lehetőségeket teremthet, melyek megkönnyíthetik a határokon átnyúló projektek végrehajtását.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/173

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A KAP reformja

(2019/C 86/11)

Főelőadó:

Guillaume CROS (FR/PES) Okszitánia régió közgyűlésének alelnöke

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM(2018) 392 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM(2018) 393 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról

COM(2018) 394 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2018) 392 final

1. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóföld”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóföld” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.

A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóföld”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóföld” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia , amennyiben azok a művelési parcellákon találhatók . Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.

Indokolás

Az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló agrárerdészeti gyakorlatokat kell támogatni, nem pedig a fás szárú energetikai ültetvények teljes parcelláit, amelyek tulajdonképpen nem mezőgazdasági célú erdőterületek.

2. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. E keret, továbbá olyan szempontok, mint például a jövedelemteszt , a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításai, a vállalat céljai és nyilvántartásban való szereplése alapján a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik nem tekinthetők valódi mezőgazdasági termelőknek. E meghatározás ugyanakkor nem akadályozhatja meg azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.

A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. E keret, továbbá olyan szempontok, mint például a mezőgazdasági jövedelem részaránya , a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításai, a vállalat céljai és nyilvántartásban való szereplése alapján a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik nem tekinthetők valódi mezőgazdasági termelőknek. E meghatározás ugyanakkor nem akadályozhatja meg azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.

Indokolás

Helyesebb a mezőgazdasági jövedelem részarányát figyelembe venni, mint a jövedelmet kritériumként használni, mert ez utóbbi kizárhatná a kistermelőket.

3. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Annak érdekében, hogy mélyebb tartalmat lehessen adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig bele kell építeniük ezeket a KAP-stratégiai tervükbe. E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre.

A KAP-on belül külön figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos uniós politikát: kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy ösztönözzük a nők részvételét a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztésében. A rendeletnek hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy jobban ráirányuljon a figyelem a nők által végzett munkára, ehhez pedig figyelembe kell venni ezt a szempontot is a tagállami stratégiai tervekben meghatározott egyedi célkitűzésekben.

Indokolás

Nagyon fontos, hogy megerősítsük a nők helyzetét a vidéki térségekben.

4. módosítás

(12) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP-nak fel kell karolnia a kutatás és az innováció ügyét annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-ellátási rendszerek multifunkcionalitását szolgálhassa, továbbá be kell ruháznia a technológiai fejlesztésekbe és a digitalizációba, valamint javítania kell a pártatlan, hatékony, fontos, új tudáshoz és ismeretekhez való hozzáférést.

Az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP-nak fel kell karolnia a kutatás és az innováció ügyét annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-ellátási rendszerek multifunkcionalitását szolgálhassa, továbbá be kell ruháznia a technológiai fejlesztésekbe, a digitalizációba és az agroökológiai gyakorlatokba , valamint javítania kell a pártatlan, hatékony, fontos, új tudáshoz és ismeretekhez való hozzáférést, a mezőgazdasági termelők tudásának és a termelők közötti cserekapcsolatok figyelembevételével.

Indokolás

A technológiai fejlődés, a digitalizáció, az agroökológiai gyakorlatok és a gazdálkodók közötti tudásmegosztás mind hozzájárulnak az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP kialakításához.

5. módosítás

Új preambulumbekezdés a (12) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A vidéki területeken a digitális szakadék csökkentése alapvető fontosságú a lakossága megtartása és a gazdasági fejlődése fenntartása érdekében, különösen a szolgáltatások terén.

A mezőgazdasági digitalizáció jelentős potenciállal bír a termelés, a forgalmazás, a fogyasztóvédelem, valamint a vidéki területek természeti és kulturális örökségének védelme terén. Ügyelni kell azonban arra, hogy az új technológiákhoz adott esetben korlátozott hozzáféréssel bíró kisméretű gazdaságok is részesüljenek belőle, illetve hogy a technológiai fejlődés ne csökkentse a mezőgazdasági termelő önállóságát, akinek továbbra is ellenőrzése alatt kell tartania a gazdaságában összegyűjtött digitális adatokat.

Indokolás

Minden mezőgazdasági üzemnek részesülnie kell a digitalizáció áldásaiból.

6. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az intelligens és reziliens mezőgazdasági ágazat létrejöttének előmozdítása érdekében a közvetlen kifizetések továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a termelőknek nyújtott méltányos jövedelemtámogatás biztosításában. A gazdaságok átalakításába, korszerűsítésébe, innovációjába és sokszínűbbé tételébe és az új technológiák elterjesztésébe történő beruházások ugyancsak szükségesek a mezőgazdasági termelők nagyobb piaci sikereihez .

A minden régióban fenntartható, intelligens és reziliens mezőgazdasági ágazat létrejöttének előmozdítása érdekében a közvetlen kifizetések továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a termelőknek nyújtott méltányos jövedelemtámogatás biztosításában. A gazdaságok korszerűsítésébe, innovációjába és sokszínűbbé tételébe és az új technológiák elterjesztésébe történő beruházások ugyancsak szükségesek a mezőgazdasági üzemek rezilienciájának és piaci sikereinek növelése érdekében .

Indokolás

A közvetlen kifizetéseknek minden régióban a mezőgazdasági üzemek nagyobb ellenálló képességét és fokozott piaci sikerességét elősegítő átalakításokat kell támogatniuk.

7. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése, megfelelő kockázatkezelést garantáló, szilárd keretet kell kialakítani. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése, a piacok szabályozását, valamint kockázatok megfelelő megelőzését garantáló, szilárd keretet kell kialakítani. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

Indokolás

Tekintettel a mezőgazdasági termelőket sújtó kockázatok növekedésére, szilárd megelőzési keretre van szükség.

8. módosítás

(17) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.

A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével, az állatjóléttel és a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésével összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, például az egyes területekhez tipikusan kapcsolódó hagyományos termékeket, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz. A KAP-nak továbbá az élelmiszerhez való hozzáférést illetően a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez is hozzá kell járulnia.

Indokolás

Az Európai Unió abban a szerencsés helyzetben van, hogy még számos tipikusan helyi termékkel és mezőgazdasági genetikai erőforrással rendelkezik. Ezeket támogatni kell.

9. módosítás

(20) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, indokolt úgy rendelkezni, hogy egyes, e rendeletben előírt beavatkozástípusok továbbra is „zöld dobozos” – azaz a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatással nem vagy csak minimális mértékben rendelkező – támogatásként, illetve „kék dobozos” – vagyis termeléskorlátozó programok keretében nyújtott és ennélfogva a csökkentési kötelezettségek alól mentesített – támogatásként kerüljenek bejelentésre. Bár a rendelet ilyen típusú beavatkozásokra vonatkozó rendelkezései már jelenleg is megfelelnek a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásának 2. mellékletében a „zöld dobozos” támogatások, 6. cikkének (5) bekezdésében pedig a „kék dobozos” támogatások tekintetében megállapított követelményeknek, biztosítani kell, hogy a jövőben a tagállamok által a KAP-stratégiai tervükben e beavatkozástípusok keretében tervezett beavatkozások ugyancsak megfeleljenek az említett követelményeknek.

10. módosítás

Új preambulumbekezdés a (20) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlesztési célok, különösen az 1. és 2. cél tiszteletben tartása érdekében és az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájával összhangban szükség van arra, hogy a KAP a fejlődő országokban támogassa a fenntartható és életképes családi mezőgazdasági gazdálkodást, ami előmozdítja ezen országok vidéki lakosságának megtartását és élelmezésbiztonságot biztosít részükre. Ezért szükség van arra, hogy az uniós mezőgazdasági és élelmiszertermékeket ne lehessen az európai termelési költségek alatti árakon exportálni.

Indokolás

Az RB KAP-ról szóló előretekintő véleményének 54. cikkével összhangban e cél teljesítése érdekében módosítani kell a KAP-ot, és azt a KAP 10. célkitűzéseként kell szerepeltetni.

11. módosítás

(22) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre és különösen a tápanyag-gazdálkodásra. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a földhasználatot, a vetésforgót, a művelési gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok egyéb nemzeti előírásokat is meghatározhatnak a III. mellékletben megállapított főbb célkitűzésekhez kapcsolódóan a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret részeként, a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a tagállamok által az egyéni mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő, speciálisan erre a célra kidolgozott elektronikus eszköz segítségével. Az eszköz a várakozások szerint segítséget nyújt majd a mezőgazdasági üzemeken belüli döntéshozatalhoz, egészen a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos minimumfunciók szintjétől kezdve. Ezenkívül a széles körű átjárhatóság és a modulrendszerű felépítés révén várhatóan lehetőség nyílik majd arra, hogy az eszköz további, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható elektronikus és e-kormányzási alkalmazásokkal egészüljön ki. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők között és az EU-n belül, a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.

A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez , beleértve a mezőgazdasági genetikai erőforrásokat . A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre és különösen a tápanyag-gazdálkodásra. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a földhasználatot, az évenkénti vetésforgót, a művelési gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok egyéb nemzeti előírásokat is meghatározhatnak a III. mellékletben megállapított főbb célkitűzésekhez kapcsolódóan a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret részeként, a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a tagállamok által az egyéni mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő, speciálisan erre a célra kidolgozott elektronikus eszköz segítségével. Az eszköz a várakozások szerint segítséget nyújt majd a mezőgazdasági üzemeken belüli döntéshozatalhoz, egészen a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos minimumfunciók szintjétől kezdve. Ezenkívül a széles körű átjárhatóság és a modulrendszerű felépítés révén várhatóan lehetőség nyílik majd arra, hogy az eszköz további, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható elektronikus és e-kormányzási alkalmazásokkal egészüljön ki. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők között és az EU-n belül, a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.

Indokolás

Ahhoz, hogy hatékony legyen, a vetésforgót rugalmasan kezelve, évente kell végezni (lásd a III. melléklet 8. számú, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó pontját). Fel kell lépni a mezőgazdasági genetikai erőforrások felszámolódásával szemben.

12. módosítás

(24) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell létrehozniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak.

A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell létrehozniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások tényezőtermelékenységének, fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a növényvédelmi szerek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak.

13. módosítás

(27) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Amennyiben a tagállamok a támogatási jogosultságok rendszere alapján nyújtanak termeléstől független közvetlen támogatást, továbbra is gondoskodniuk kell nemzeti tartalék vagy területcsoportonkénti tartalékok fenntartásáról. Ezeket a tartalékokat elsősorban a fiatal mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelők támogatására kell felhasználni. Szükség van továbbá a támogatási jogosultságok felhasználására és átruházására vonatkozó szabályokra is a rendszer zökkenőmentes működéséhez.

Indokolás

Elfogadhatatlan, hogy kereskedni lehessen a közfinanszírozású támogatásokkal.

14. módosítás

(28) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy az egyéb közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek.

A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások foglalkoztatást elősegítő kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy az egyéb közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek.

Indokolás

A mezőgazdasági kisüzemek kulcsszerepet játszanak a dinamizmus fenntartásában és a területek gondozásában.

15. módosítás

(38) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket foglalhatják magukban: az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatások; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgoztatnak e beavatkozástípus keretében. Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat . A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.

A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket foglalhatják magukban: az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatások; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgoztatnak e beavatkozástípus keretében. Ahhoz, hogy ösztönzőleg hasson, ennek a kifizetéstípusnak inkább az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére kell szolgálnia . A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.

Indokolás

A környezetbarát gyakorlatok ösztönzése érdekében javasoljuk, hogy a kifizetést ne korlátozzák a bevételkiesés fedezésére. A többéves időszak megfelelőbb a környezeti hatások eléréséhez.

16. módosítás

(40) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a Natura 2000 irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében . Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújtanak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy díjazást biztosítson a kedvezményezettek számára a Natura 2000 irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásáért . Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

Indokolás

A mezőgazdaságot uniós szinten minden területen, a nehéz helyzetben lévő területeken is fenn kell tartani. A környezetbarát gyakorlatok ösztönzése érdekében javasoljuk, hogy a kifizetést ne korlátozzák a bevételkiesés fedezésére.

17. módosítás

(41) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, mezőgazdasági üzemeken belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez , a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.

A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, mezőgazdasági üzemeken belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz , valamint a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzéséhez – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját. Ezeket a beruházásokat mezőgazdasági üzemenként maximálják. Az erre az eszközre fordított pénzügyi keretet a tagállam EMVA-forrásainak 10 %-ára korlátozzák.

Indokolás

A beruházások támogatásának maximálása lehetővé teszi, hogy több projektet támogassanak. A keret korlátozása lehetővé teszi, hogy több forrást szánjunk az EMVA egyéb prioritásaira.

18. módosítás

(44) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat , amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni . A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket.

Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket.

Indokolás

Egy EMVA-ból történő finanszírozáshoz az EMVA forrásait is ennek megfelelően bővíteni kellene.

19. módosítás

(56) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.

KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak , miközben gondoskodnak arról, hogy a legmegfelelőbb földrajzi szinten alakítsák ki vidékfejlesztési terveiket, elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók és az EUMSZ 174. cikkének harmadik bekezdésében említett legkedvezőtlenebb helyzetű régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.

Indokolás

Bár van lehetőség arra, hogy a stratégiai tervek bizonyos elemeit regionális szinten határozzák meg, ennek az elvi regionalizációnak az elterjedtsége nem ismert. A rendeletnek elő kellene írnia, hogy a megfelelő szinten alakítsák ki a fejlesztési programokat, legalábbis a legkülső régiókban. A KAP-stratégiai tervek kidolgozása, valamint a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz igazodó beavatkozások megtervezése során a tagállamoknak különösen az EUMSZ 174. cikkében foglalt legkedvezőtlenebb helyzetű régiókat – úgy mint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók – kell figyelembe venniük.

20. módosítás

4. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A KAP-stratégiai tervben meghatározandó fogalmak

(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák a mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdasági terület, a támogatható hektár, a valódi mezőgazdasági termelő és a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát:

a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre;

a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és az agrárerdészetet is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre;

a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:

„szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (1) 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2) 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet;

ii.	„állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;

ii.

„állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a kultúrákban található rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;

iii.

„állandó gyepterület és állandó legelő” (együttesen: „állandó gyepterület”): a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő, gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt földterület. Ide tartozhatnak az egyéb, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak otthont adó területek is , feltéve, hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak. Ide tartozhat még a legeltetésre alkalmas földterület, amely a bevett helyi gyakorlatok részét képezi, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban, és/vagy olyan földterület, amely legeltetés céljára alkalmas, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő.

Mindezt az erdei legeltetés kapcsán is figyelembe kell venni, ahol az egynyári takarmánynövények ugyan nincsenek túlsúlyban, de felhasználják őket az állattenyésztésben; ilyenek például a hegyvidéki térségek cserjés és erdős legelői;

Indokolás

Javasoljuk a salátarendelet jelenlegi szövegének megtartását, amely figyelembe vette az olyan mediterrán legelők sajátságos jellemzőit, mint amilyenek a hegyvidéki térségek cserjés és erdős legelői.

21. módosítás

4. cikk (1) bekezdés d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, amely biztosítja, hogy ne részesülhessenek támogatásban azok, akik esetében a mezőgazdasági tevékenység csupán elenyésző részét képezi gazdasági tevékenységük egészének, illetve akiknek elsődleges üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági, ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket. A fogalommeghatározás alapján – egyebek mellett a jövedelem mezőgazdasági termelésből származó részével , a vállalat céljaival és/vagy nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontok figyelembevételével – megállapíthatónak kell lennie annak, hogy mely mezőgazdasági termelők nem minősülnek valódi mezőgazdasági termelőnek . A fogalommeghatározással egyrészt mindenképpen meg kell őrizni az egyénileg vagy társulásban működtetett, családi mezőgazdasági üzemekre épülő uniós modellt, amelyben a termelő közvetlenül a mezőgazdaságban tevékenykedik és abból él, másrészt pedig adott esetben figyelembe kell tudni venni az EUMSZ 349. cikkében meghatározott régiók sajátosságait;

Indokolás

A jövedelem figyelembevétele kirekesztő lehet a mezőgazdasági kistermelők számára. A mezőgazdasági jövedelem részarányának figyelembevételével jobban meg lehet különböztetni a valódi mezőgazdasági termelőket. Újólag meg kell erősíteni a családi gazdálkodás európai modelljét.

22. módosítás

5. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk:

a)	az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;

a)	az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;

b)	a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez;

b)	a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez;

c)	a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.

a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése , előtérbe helyezve azt a szempontot, hogy az EUMSZ 39. cikke b) pontjával összhangban megfelelő életszínvonalat lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők számára, kiemelt figyelmet szentelve az elnéptelenedéssel kapcsolatos súlyos problémák által érintett vidéki térségekre .

Az említett célkitűzéseket az ágazat korszerűsítésére irányuló, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül megvalósítandó átfogó célkitűzés egészíti ki. Egyben elő kell segíteni a kapcsolatok elmélyítését az élelmiszeripari értéklánc különböző szereplői között, megerősítve a szerződéses kapcsolatokat és azok átláthatóságát olyan eszközökkel, mint az árak és a termelési költségek szabványosított megfigyelése.

Indokolás

A KAP keretében ügyelni kell az EUMSZ 39. cikkének való megfelelés biztosítására, különös figyelmet kell fordítani az elnéptelenedés által sújtott vidéki területekre, és javítani kell az élelmiszerlánc működését.

23. módosítás

6. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Konkrét célkitűzések

(1) Az általános célkitűzéseket a következő konkrét célkitűzések teljesítése révén kell megvalósítani:

a)	a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

a)	a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító és a gazdaság egészében nyújtottakhoz hasonló szintű jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

b)	a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

b)	a piacorientáltság fokozása és a gazdasági, szociális, környezetvédelmi, területi versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció előtérbe helyezése, valamint az agroökológia és a fenntartható termelési módok népszerűsítése révén ;

c)	a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

c)	a termelés tényezőtermelékenységének javítása, többek között a mezőgazdasági ágazat által termelt áruk és szolgáltatások árának csökkentése céljából;

d)	hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;

d)	a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

e)	a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;

e)	hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;

f)	hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

f)	a természeti erőforrásokkal – például a mezőgazdasági genetikai erőforrásokkal, a vízzel, a talajjal és a levegővel való fenntartható gazdálkodás támogatása;

g)	a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

g)	hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

h)	a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;

h)	a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal és az új, potenciális mezőgazdasági termelők számára (különösen a leginkább elnéptelenedett térségekben) , valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

i)	az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén.

i)	a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás, a helyi fejlesztés és a nők gazdasági szerepvállalásának előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;

j)	az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén;

k)	a fejlődő országokban a fenntartható és életképes családi mezőgazdasági gazdálkodás támogatása az ENSZ által elfogadott 1. és 2. fenntartható fejlesztési céllal és az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájával összhangban.

24. módosítás

8. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállamok a II. címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.	A tagállamok és az irányító hatóságként eljáró régiók a II. címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.

Indokolás

Annak érdekében, hogy a politikai döntések igazodjanak a sajátos területi és ágazati jellemzőkhöz, fenn kell tartani és meg kell erősíteni az európai régiók által a KAP irányításában és végrehajtásában betöltött szerepet.

25. módosítás

9. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban tervezik meg.

Figyelembe véve, hogy a közös agrárpolitika jelenti azt az alapot, amelyre az agrár-élelmiszeripari ágazat gazdasága és az uniós vidék gazdasági-társadalmi szerkezete épül, a tagállamok és az irányító hatóságként eljáró régiók a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az uniós jog általános elveivel és többek között a szubszidiaritás elvével összhangban tervezik meg.

A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piaccal, és ne torzítsák a versenyt.

A tagállamok a KAP-stratégiai terv alapján és az e rendeletben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet.

Indokolás

Utalni kell a közös agrárpolitika alapjára és arra, hogy a tagállamoknak úgy kell azt végrehajtaniuk, hogy közben tiszteletben tartsák a belső piac elveit és ne okozzanak versenytorzulásokat.

26. módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy olyan feltételességi rendszert, amely alapján közigazgatási szankcióval kell sújtani azokat az e cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 65., 66. és 67. cikk szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezetteket, akik nem teljesítik a KAP-stratégiai tervben megállapított, a III. mellékletben felsorolt, az uniós jog alapján előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, illetve a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:

1.	az éghajlat és a környezet;

2.	közegészségügy, állat- és növényegészségügy;

3.	állatjólét.

1.	az éghajlat és a környezet;

2.	közegészségügy, állat- és növényegészségügy;

3.	állatjólét;

4.	szociális terület: a mezőgazdasági munkavállalók jogainak tiszteletben tartása .

Indokolás

Fontos, hogy a KAP által biztosított közpénzekben részesülő mezőgazdasági üzemek tiszteletben tartsák munkavállalóik szociális jogait.

27. módosítás

12. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok egy általuk létrehozandó rendszer keretében a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a III. mellékletben említett, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközt és az ugyanabban a mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és funkciókat, a kedvezményezettek pedig kötelesek használni az eszközt.

A Bizottság támogatást nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez , valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához .

A Bizottság támogatást nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez . A szükséges adattárolási, -feldolgozási és -védelmi szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt tudja tartani a tápanyag-gazdálkodását .

Indokolás

A talaj termőképessége sokkal inkább a talaj megfelelő biológiai állapotát meghatározó helyes mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásától függ, mint a tápanyagok digitalizált nyilvántartásától. A mezőgazdasági üzemben a tápanyag-gazdálkodásnak továbbra is a mezőgazdasági termelő ellenőrzése alá kell tartoznia, a jogszabályok betartása mellett.

28. módosítás

12. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó szabályokkal egészítik ki, ideértve az állandó gyepterület arányát szabályozó rendszer elemeinek, a referenciaévnek és az átváltási aránynak a III. mellékletben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1. számú előírás alapján történő meghatározására, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz formátumára és további minimális elemeire és funkcióira vonatkozó szabályokat is.

Indokolás

A jó mezőgazdasági és környezeti állapotnak rendeletek, nem pedig meghatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá kell tartoznia.

29. módosítás

13. cikk (4) bekezdés d)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
a 70. cikk szerinti kockázatkezelés ;	a 70. cikk szerinti kockázatmegelőzés és -kezelés ;

Indokolás

Az agroökológiai gyakorlatokon, valamint a mezőgazdasági üzemek és a területek specializálódásának megszüntetésén keresztül történő kockázatmegelőzés az éghajlati és egészségügyi kockázatokkal szemben ellenállóbb mezőgazdasági üzemeket eredményez. A költséges kockázatkezelés nem lesz elegendő a mezőgazdasági üzemek biztosításához.

30. módosítás

15. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kifizetéseknek az (1) bekezdés szerinti csökkentésére vonatkozó számítások harmonizált alapját létrehozó és ezáltal a források jogosult kedvezményezettek közötti helyes elosztását biztosító szabályokkal egészítik ki e rendeletet.

Indokolás

A közvetlen kifizetések elosztásának rendeletek, nem pedig meghatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá kell tartoznia.

31. módosítás

24. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag valódi mezőgazdasági termelők javára ruházható át.	A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag valódi mezőgazdasági termelők javára ruházható át és továbbra is földhöz kötött .

Indokolás

Nem indokolható az, ha úgy lehet közfinanszírozású támogatási jogosultságot kapni, az nem kapcsolódik a mezőgazdasági földterületek megvételéhez vagy bérletéhez.

32. módosítás

25. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok az e szakaszban és az e fejezet 3. szakaszában előírt közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetések formájában is támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági kistermelőknek. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.

A tagállamok az e szakaszban és az e fejezet 3. szakaszában előírt közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetések formájában is támogatást nyújtanak a mezőgazdasági kistermelőknek. E kerekített átalány összegét olyan szinten kell megállapítani, amely elegendő ahhoz, hogy biztosítsa e mezőgazdasági üzemek hosszú távú életképességét. A tagállamok megállapítják a mezőgazdasági kistermelők meghatározásához használt kritériumokat, és a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.

Indokolás

A mezőgazdasági kisüzemek ténylegesen szerepet játszanak a foglalkoztatás fenntartásában, a területek élénkítésében és gondozásában. Ezt az eszközt kötelezővé kell tenni a tagállamok számára.

33. módosítás

28. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ökorendszerekre vonatkozó támogatás hektáronkénti éves kifizetés keretében, az alábbi formák valamelyikében nyújtható:

a)	az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy

a)	az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy

b)	a kedvezményezettek számára a 65. cikk alapján meghatározott kötelezettségvállalások nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy részének vagy egészének ellentételezésére teljesített kifizetések.

b)	a kedvezményezettek számára a 65. cikk alapján meghatározott kötelezettségvállalások nyomán felmerülő többletköltségeken és elmaradt bevételen felüli kifizetésére teljesített kifizetések.

Indokolás

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőket a környezet szempontjából kedvező gyakorlatok fenntartására vagy fejlesztésére ösztönözzük, a támogatásnak nagyobbnak kell lennie, mint az ösztönözni kívánt gyakorlatokhoz kapcsolódó termelési többletköltség.

34. módosítás

29. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a valódi mezőgazdasági termelők számára.

1. A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a valódi mezőgazdasági termelők számára.

(2) A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat ahhoz, hogy versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket sújtó nehézséget vagy nehézségeket .

2. A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat az alábbi célok eléréséhez:

—	a mezőgazdasági tevékenység beszüntetésének megakadályozása a vidéki területeken és az EU élelmiszer-önellátásának megerősítése, vagy

—	az őket sújtó nehézség vagy nehézségek leküzdése a versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén.

(3) A termeléstől függő jövedelemtámogatás hektáronkénti vagy állatonkénti éves támogatás formájában nyújtandó.

3. A jövedelemtámogatás hektáronként vagy állatonként maximált éves támogatás formájában nyújtandó.

Indokolás

Ezeknek a támogatásoknak a nehézségekkel küzdő területeket és termelési módokat kell megcélozniuk, és inkább a megtartásukra, mint a továbbfejlesztésükre kell törekedniük. Ez indokolja a gazdálkodónkénti maximálást.

35. módosítás

30. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, ott, ahol ezek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból fontosak: gabonafélék, olajos magvak, fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, diófélék, keményítőburgonya, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és egyéb, nem élelmezési célú növények, a fák kivételével, amelyeket olyan termékek előállításához használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a fosszilis anyagok helyettesítésére .

Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, ott, ahol ezek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból fontosak: gabonafélék, olajos magvak az agroüzemanyagokra szánt kultúrák kivételével , fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, hüvelyes takarmányok tisztán vagy fűfélékkel keverve, gyepterületek, len, kender, rizs, diófélék, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, sertéshús, baromfihús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, a művelési parcellákba beillesztett rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény.

Indokolás

A termeléstől függő támogatásnak valamennyi hüvelyest támogatnia kell. Nem szabad kizárnia a sertés- és baromfihúst, szemben a mezőgazdasági üzemanyagok előállítására szolgáló növényekkel.

36. módosítás

40. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Kötelező és választható ágazati beavatkozástípusok	Kötelező és választható ágazati beavatkozástípusok
(1) A 39. cikk a) pontjában említett, gyümölcs- és zöldségágazati beavatkozástípus és a 39. cikk b) pontjában említett méhészeti ágazati beavatkozástípus minden tagállam számára kötelező.	(1) A 39. cikk a) pontjában említett, gyümölcs- és zöldségágazati beavatkozástípus és a 39. cikk b) pontjában említett méhészeti ágazati beavatkozástípus minden tagállam számára kötelező.
(2) A 39. cikk c) pontjában említett borágazati beavatkozástípus az V. mellékletben felsorolt tagállamok számára kötelező.	(2) A 39. cikk c) pontjában említett borágazati beavatkozástípus az V. mellékletben felsorolt tagállamok számára kötelező.
(3) A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39. cikk d), e) és f) pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat.	(3) A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39. cikk d), e) és f) pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat.
(4) A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam kizárólag akkor hajthatja végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust a komlóágazatban, ha a KAP-stratégiai tervében úgy határoz, hogy nem hajtja végre a 39. cikk d) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.	(4) A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam kizárólag akkor hajthatja végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust a komlóágazatban, ha a KAP-stratégiai tervében úgy határoz, hogy nem hajtja végre a 39. cikk d) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.
(5) A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok kizárólag akkor hajthatják végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, ha a KAP-stratégiai tervükben úgy határoznak, hogy nem hajtják végre a 39. cikk e) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.	(5) A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok kizárólag akkor hajthatják végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, ha a KAP-stratégiai tervükben úgy határoznak, hogy nem hajtják végre a 39. cikk e) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.
	(6) A tagállamok az egyes ágazatokat érintő válságok elkerülése, illetve kezelése érdekében válságmegelőzési és kockázatkezelési beavatkozásokat építhetnek be stratégiai terveikbe. Ezek a célok összefüggnek a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett konkrét célkitűzésekkel. E beavatkozások során meg kell könnyíteni a termelői és szakmaközi szervezeteknek, illetve szövetkezeteknek a rendszerben való részvételét.
	(7) A tagállamok egy, az egész EU-ban alkalmazandó közös iránymutatás alapján olyan eszközöket építenek be stratégiai terveikbe, mint például az árakat és a termelési költségeket egységes normák alapján figyelő központok, hogy információkat nyerhessenek a piacok alakulásáról.

Indokolás

A kockázatmegelőzési, illetve -kezelési célú beavatkozások lehetőségét minden ágazatra ki kell terjeszteni. Az olyan eszközök bevezetése, mint például az árakat és a termelési költségeket egységes normák alapján figyelő központok, lehetővé teszi majd, hogy adott esetben figyelmeztető jelzéseket kapjunk az agrárpiacok alakulásáról.

37. módosítás

43. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 42. cikk a)–h) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

a)	tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló és ezen belül különösen a víz- és energiamegtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra és a hulladékmennyiség csökkentésére összpontosító beruházások;

a)	tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló és ezen belül különösen a víz- és energiamegtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra és a hulladékmennyiség csökkentésére összpontosító beruházások;

kutatás és kísérleti termelés, különös tekintettel a következő területekre: víz- és energiamegtakarítás, környezetkímélő csomagolás, a hulladékmennyiség csökkentése, a károsítókkal szembeni ellenálló képesség, a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk megelőzése és a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gyümölcs- és zöldségfajták használatának előmozdítása;

c)	ökológiai termelés;

c)	ökológiai termelés;

d)	integrált termelés;

d)	integrált termelés;

e)	a talaj védelmére és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések;

e)	a talaj védelmére és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések;

f)	a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítására és megóvására vagy a tájkép megóvására – többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzésére – irányuló fellépések;

f)	a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítására és megóvására vagy a tájkép megóvására – többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzésére – irányuló fellépések;

g)	energiamegtakarításra, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

g)	energiamegtakarításra, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

h)	a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló fellépések;

h)	a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló fellépések;

i)	a vízhasználat és vízgazdálkodás javítására irányuló fellépések, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is;

i)	a vízhasználat és vízgazdálkodás javítására irányuló fellépések, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is;

j)	a hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló fellépések és intézkedések;

j)	a hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló fellépések és intézkedések;

k)	a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések;

k)	a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések;

l)	az éghajlatváltozás mérséklésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

l)	az éghajlatváltozás mérséklésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

m)	az uniós és a nemzeti minőségrendszerek végrehajtása;

m)	az uniós és a nemzeti minőségrendszerek végrehajtása;

n)	promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;

n)	promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;

o)	tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata , valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;

o)	tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek használatának csökkentése , valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;

p)	képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata , valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez való hozzájárulás terén.

p)	képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek használatának csökkentése , valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez való hozzájárulás terén;

q)	a gyümölcsök és a zöldségek genetikai erőforrásai sokféleségének fenntartását célzó intézkedések .

Indokolás

A mezőgazdasági termelők és a lakosság egészségvédelme érdekében ideje jelentős mértékben csökkenteni a peszticidek használatát. A genetikai erőforrások sokfélesége az ellenálló képesség biztosítéka.

38. módosítás

49. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban és uniós pénzügyi támogatás […]	Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban és uniós pénzügyi támogatás […]
(2) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott konkrét célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat. […]	(2) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott konkrét célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat. […]
(4) A (2) bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 50 %-át fedezheti. A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik. […]	(4) A (2) bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 50 %-át fedezheti. Kivétel ez alól a legkülső régiók esete, ahol ez az arány legfeljebb 85 % lehet. A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik. […]

Indokolás

A közösségi társfinanszírozás mértékének a korábbi programozási időszakokhoz képest történő csökkentése veszélybe sodorná a legkülső régiók vidékfejlesztési programjainak végrehajtását, és nagyobb finanszírozási erőfeszítést igényelne részükről a közösségi projektekhez.

39. módosítás

52. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Beavatkozástípusok a borágazatban

A tagállamok KAP-stratégiai tervükben az 51. cikkben meghatározott célkitűzések közül kiválasztott minden egyes célkitűzés esetében a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, ideértve a szőlőültetvények újratelepítését, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően szükség van, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcella ugyanazon fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;

b)	a növényvédőszer-használat csökkentése.

Indokolás

A szőlőtermelés az egyik legtöbb növényvédő szert fogyasztó termelési ág; ezt sürgősen csökkenteni kell.

40. módosítás

64. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai

Az e fejezet alapján alkalmazható beavatkozástípusok a következők:

a)	környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;

a)	környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;

b)	hátrányos természeti adottság vagy egyéb területspecifikus hátrányok;

b)	hátrányos természeti adottság vagy egyéb területspecifikus hátrányok;

c)	bizonyos kötelező követelményekből adódó területspecifikus hátrányok;

c)	bizonyos kötelező követelményekből adódó területspecifikus hátrányok;

d)	beruházások;

d)	a vidéki területeken a jobb életminőséget és a közszolgáltatások minőségének javítását szolgáló beruházások;

e)	fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások;

e)	fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások;

f)	kockázatkezelési eszközök;

f)	kockázatkezelési eszközök;

g)	együttműködés;

g)	együttműködés;

h)	az ismeretek cseréje és tájékoztatás.

h)	az ismeretek cseréje és tájékoztatás.

41. módosítás

65. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel tekintetében . Szükség esetén a kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják. A kifizetéseket évente kell odaítélni.

A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel felett . Szükség esetén a kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják. A kifizetéseket évente kell odaítélni.

Indokolás

Annak előmozdítása érdekében, hogy sok termelési rendszer térjen át reziliensebb termelési módokra, ösztönző támogatásra van szükség, és a környezetbarát gyakorlatok utáni kifizetést nem szabad a bevételkiesés fedezésére korlátozni.

42. módosítás

68. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló beruházásokra adhatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásnak erdőgazdálkodási terven vagy azzal egyenértékű eszközön kell alapulnia.

Indokolás

A közpénzek nem használhatók fel olyan beruházásokra, amelyek káros környezeti hatással járnak. Annak megelőzése érdekében, hogy a kedvezményezetteknek vissza kelljen fizetniük a támogatást, ha a környezeti hatás végül rosszabb, mint amire eredetileg számítottak (ex-post), előzetes (ex-ante) feltételrendszert kell alkalmazni.

43. módosítás

68. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások és kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;

a)	mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;

b)	támogatási jogosultságok megvásárlása;

b)	támogatási jogosultságok megvásárlása;

c)	földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;

c)	földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;

d)	állatok, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;

d)	állatok, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;

e)	hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

e)	hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

öntözésre irányuló beruházások, amelyek nem felelnek meg a víztestek jó állapotának elérésével kapcsolatban a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak, ideértve az öntözött területeknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem jó állapotúként meghatározott víztesteket érintő bővítését;

g)	beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a helyi fejlesztési stratégiáknak;

g)	beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a regionális és helyi fejlesztési stratégiáknak;

h)	erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.

h)	erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.

Indokolás

Fontos, hogy a regionális fejlesztési stratégiák részét képező nagy infrastrukturális beruházások is elszámolhatóak legyenek.

44. módosítás

71. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

LEADER

(1) A tagállamok támogatást nyújtanak az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER-re. A tagállamok az EMVA-n keresztül támogatást nyújthatnak olyan fellépésekhez, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben foglalt célkitűzésekhez, a IV. fejezet 1. szakaszában említett lehetőségeken túl is. Egy helyi fejlesztési stratégiai program elfogadása egyben a tervet alkotó fellépések elfogadását is jelenti.

Indokolás

Az EMVA 5 %-os pénzügyi keretösszegével rendelkező LEADER-t rugalmasabb és autonóm, a nemzeti stratégiai terven kívül álló (regionális operatív programok) szabályokon keresztül hatékonyabban meg lehet valósítani.

45. módosítás

71. cikk (1) és (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához. (…)	(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint a LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához. (…)
(5) Ha a támogatást átfogó összegként fizetik, a tagállamok biztosítják a más beavatkozástípusok hasonló fellépéseire vonatkozó uniós szabályok és előírások tiszteletben tartását. E bekezdés nem alkalmazandó az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER-re.	(5) Ha a támogatást átfogó összegként fizetik, a tagállamok biztosítják a más beavatkozástípusok hasonló fellépéseire vonatkozó uniós szabályok és előírások tiszteletben tartását.

Indokolás

46. módosítás

74. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A finanszírozási eszköz elszámolható költsége megegyezik a KAP-stratégiai terv keretében kifizetett hozzájárulások vagy – garancia esetén – a garanciaszerződésben elfogadottak szerint elkülönített hozzájárulás finanszírozási eszközönkénti teljes összegével a támogathatósági időszakban, mely összeg a következőknek felel meg:

a)	a végső kedvezményezettek számára vagy javára telkesített kifizetések hitel, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések esetében;

a végső kedvezményezettek számára vagy javára telkesített kifizetések hitel, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések esetében; ezenkívül a végső kedvezményezettek számára kizárólag akkor lehet forgótőke céljára kifizetéseket eszközölni, ha súlyosan kedvezőtlen időjárás és/vagy a piaci árakat érintő válság által sújtott termelőkről van szó ;

még hatályos vagy már lejárt garanciaszerződésben elfogadottak szerint az esetleges veszteségek miatti garancialehívások fedezésére elkülönített források, amelyeket a folyósított mögöttes új hitelek vagy a végső kedvezményezettek javára végrehajtott tőkeberuházások multiplikátor-együtthatójának segítségével kell kiszámolni;

c)	a végső kedvezményezettek számára vagy javára teljesített kifizetések, amikor a finanszírozási eszközt és bármely egyéb uniós hozzájárulást egyetlen finanszírozásieszköz-műveletbe vonják össze az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

c)	a végső kedvezményezettek számára vagy javára teljesített kifizetések, amikor a finanszírozási eszközt és bármely egyéb uniós hozzájárulást egyetlen finanszírozásieszköz-műveletbe vonják össze az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

d)	a finanszírozási eszközt végrehajtó szerveknél felmerült kezelési költségek visszatérítéshez és kezelési díjához nyújtott támogatásnak.

d)	a finanszírozási eszközt végrehajtó szerveknél felmerült kezelési költségek visszatérítéshez és kezelési díjához nyújtott támogatásnak.

E bekezdés b) pontjának alkalmazásában a multiplikátor-együtthatót gondos előzetes kockázatértékelés útján kell meghatározni, és el kell fogadni a vonatkozó finanszírozási megállapodásban. A multiplikátor-együttható felülvizsgálható, ha azt későbbi piaci körülmények indokolttá teszik. A felülvizsgálat nem lehet visszamenőleges hatályú.

E bekezdés d) pontjának alkalmazásában a kezelési díj teljesítményalapú. Ha valamely holdingalapot és/vagy külön alapot végrehajtó szervet az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 53. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szervnek fizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető kezelési költség és díj összegére küszöbértéket kell alkalmazni, amely a végső kedvezményezettnek hitel, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában kifizetett vagy garanciaszerződésekben foglalt megállapodás útján elkülönített, a KAP-stratégiai tervben előirányzott hozzájárulások teljes összegének [legfeljebb 5 %-a] lehet.

Ezt a küszöbértéket nem kell alkalmazni, ha a finanszírozási eszközt végrehajtó szervet versenypályázat útján, az irányadó törvények szerint választják ki és a pályázat magasabb kezelési költség és díj szükségességét állapítja meg.

Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét a végső kedvezményezettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

Indokolás

Meg kell fontolni azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi eszközöket súlyos időjárási helyzetek vagy piaci problémák esetén forgótőke biztosítására használják fel.

47. módosítás

85. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

a)	az elszámolható közkiadások 70 %-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;

a)	az elszámolható közkiadások 85 %-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;

b)	az elszámolható közkiadások 70 %-a a kevésbé fejlett régiókban;

b)	az elszámolható közkiadások 75 %-a a kevésbé fejlett régiókban;

c)	az elszámolható kiadások 65 %-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;

c)	az elszámolható kiadások 75 %-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;

d)	az elszámolható közkiadások 43 %-a a többi régióban.

d)	az elszámolható közkiadások 53 %-a a többi régióban;

e)	a fenti százalékos értékek helyett a súlyos elvándorlási problémákkal küzdő régiókban legalább tíz százalékponttal magasabb értékeket kell alkalmazni .

Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke 20 %.

Indokolás

A jelenlegi EMVA-társfinanszírozási rátákat fenn kell tartani. Emellett meg kell fontolni, hogy az EMVA nagyobb arányú hozzájárulást nyújtson azokban az övezetekben, amelyeket az elvándorlás az európai átlagnál nagyobb mértékben érint.

48. módosítás

86. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 30 %-át az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni, kivéve a 66. cikken alapuló beavatkozásokat.

Indokolás

Arról van szó, hogy be kell tartani a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai célkitűzéseket.

49. módosítás

86. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 10 %-a lehet.	A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 13 %-a lehet.
Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 10 %-nál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra . Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.	Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 13 %-ánál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő támogatásra . Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.
Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 10 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.	Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 13 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre , többek között hüvelyesekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.
Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.	Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.

50. módosítás

86. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(…)

(8) A III. cím II. fejezete 3. szakaszának 26. cikkében említett, átcsoportosítással nyújtható foglalkoztatási támogatás formájában történő beavatkozásokra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legalább 30 %-át teszi ki.

(9) A III. cím II. fejezete 3. szakaszának 28. cikkében említett, éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek formájában történő beavatkozásokra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legalább 30 %-át teszi ki.

(10) Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legfeljebb 10 %-át az e rendelet 70. cikkében meghatározott kockázatkezelési eszközök számára kell elkülöníteni.

(11) Az EMVA-ból a stratégiai terv megvalósításához nyújtott pénzeszközök legfeljebb 10 %-át a beruházások számára (68. cikk) kell elkülöníteni.

(12) A gyéren lakott vidéki övezetek vonatkozásában elő kell irányozni az EMVA pénzügyi dotációjának egy speciális pótlékkal való megnövelését.

Indokolás

Az éghajlatváltozás kihívásaihoz kapcsolódó kérdések mellett tekintetbe kell venni a vidéki területek egyik nagy problémáját: az elvándorlást is.

51. módosítás

90. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:

1. A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:

a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított tagállami előirányzatoknak a gyapotágazat támogatására előirányzott, a VI. mellékletben megállapított összegek levonása után kapott összegének legfeljebb 15 %-át a 2021–2026. naptári évekre vonatkozóan a tagállamoknak a 2022–2027. pénzügyi évekre megállapított EMVA-előirányzataihoz; vagy

b)	a 2022–2027. pénzügyi évekre vonatkozó tagállami EMVA-előirányzatok legfeljebb 15 %-át a IV. mellékletben meghatározott, a 2021–2026. naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami előirányzatokhoz.

Indokolás

Ahogyan azt korábbi véleményeiben is kifejtette, az RB ellenzi a második pillérből az első pillérbe való átcsoportosítás lehetőségét, ami ellentétes a vidéki területek érdekeivel.

52. módosítás

91. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
KAP-stratégiai terv A tagállamok KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.	KAP-stratégiai terv A tagállamok KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.
A 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 97. cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.	A 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 97. cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.
E célok elérése érdekében a tagállamok a III. cikkben rögzített beavatkozástípusok közül választanak beavatkozásokat . Valamennyi KAP-stratégiai tervnek a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.	E célok elérése érdekében a tagállamok a III. cikkben rögzített beavatkozástípusok alapján vidékfejlesztési programokat határoznak meg a legmegfelelőbb földrajzi szinten, legalábbis a legkülső régiókban . Valamennyi KAP-stratégiai tervnek a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.

Indokolás

Regionális alapú megközelítést kell megszilárdítani a vidékfejlesztési programok meghatározása és irányítása terén, összhangban a szubszidiaritás elvével. A stratégiai tervet vidékfejlesztési terveken keresztül kell végrehajtani a legmegfelelőbb földrajzi szinten.

53. módosítás

102. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Korszerűsítés

Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják és különösen kitér az alábbiakra:

Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését, valamint az agroökológiai átállást, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják és különösen kitér az alábbiakra:

áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdítására vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:

áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek , a mezőgazdasági know-how, a műszaki és társadalmi innováció és a digitalizáció ösztönzésére és megosztására, valamint a használatuk előmozdítására vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:

i.	a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyek, szervezetek és intézmények közötti ismeretáramlás céljaira tervezett AKIS szervezeti felépítésének bemutatása;

i.	a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyek, szervezetek és intézmények közötti ismeretáramlás céljaira tervezett AKIS szervezeti felépítésének bemutatása;

ii.	annak bemutatása, hogy a 13. cikkben említett tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a KAP-hálózatok hogyan működnek együtt az AKIS keretében és hogyan nyújtják a tanácsadási és innovációs támogatási szolgáltatásokat;

ii.	annak bemutatása, hogy a 13. cikkben említett tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a KAP-hálózatok hogyan működnek együtt az AKIS keretében és hogyan nyújtják a tanácsadási és innovációs támogatási szolgáltatásokat;

b)	a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányuló stratégia ismertetése.

b)	a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányuló stratégia ismertetése.

Indokolás

A mezőgazdasági üzemek korszerűsítését az agroökológiai átmenet keretében kell elvégezni, a technológiai és társadalmi innováció segítségével.

54. módosítás

93. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Minden tagállam egyetlen KAP-stratégiai tervet készít teljes területe vonatkozásában.

Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.

Minden tagállam egyetlen KAP-stratégiai tervet készít teljes területe vonatkozásában.

Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg vagy regionális vidékfejlesztési programokon keresztül hajtják végre , a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.

Indokolás

Lásd a 24. módosítási javaslatot.

55. módosítás

95. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Minden KAP stratégia terv a következő szakaszokból áll:

a)	igényfelmérés;

a)	igényfelmérés;

b)	beavatkozási stratégia;

b)	beavatkozási stratégia;

c)	a több beavatkozáshoz is kapcsolódó közös elemek ismertetése;

c)	a több beavatkozáshoz is kapcsolódó közös elemek ismertetése;

d)	a stratégiában megjelölt, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló, ágazati és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások ismertetése;

d)	a stratégiában megjelölt, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló, ágazati és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások ismertetése;

e)	cél- és pénzügyi tervek;

e)	cél- és pénzügyi tervek;

f)	az irányítási és koordinációs rendszer ismertetése;

f)	az irányítási és koordinációs rendszer ismertetése;

g)	a KAP korszerűsítését biztosító elemek ismertetése;

g)	a KAP korszerűsítését biztosító elemek ismertetése;

h)	az egyszerűsítéshez és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez kapcsolódó elemek ismertetése.

h)	az egyszerűsítéshez és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez kapcsolódó elemek ismertetése;

i)	adott esetben a regionális vidékfejlesztési programok listája .

Indokolás

Lásd a 24. módosítási javaslatot.

56. módosítás

106. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A KAP-stratégiai terv jóváhagyása	Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv jóváhagyása
1. A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 2020. január 1-jéig.	1. A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 2020. január 1-jéig.
2. A Bizottság értékeli a javasolt KAP-stratégiai tervet a következők alapján : a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.	2. A Bizottság a következők alapján értékeli az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó, javasolt KAP-stratégiai tervet: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.
3. A (2) bekezdésben említett értékelés eredményétől függően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállamoknak a KAP-stratégiai terv benyújtását követő három hónapon belül. A tagállamok megadják a Bizottságnak az összes szükséges további adatot és – adott esetben – felülvizsgálják a javasolt tervet.	3. A (2) bekezdésben említett értékelés eredményétől függően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállamoknak az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv benyújtását követő három hónapon belül. A tagállamok és a régiók megadják a Bizottságnak az összes szükséges további adatot és – adott esetben – felülvizsgálják a javasolt tervet.
4. A Bizottság jóváhagyja a javasolt KAP-stratégiai tervet, ha a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.	4. A Bizottság jóváhagyja az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó, javasolt KAP-stratégiai tervet, ha a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.
5. A KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő nyolc hónapon belül jóvá kell hagyni. A jóváhagyás nem vonatkozik a 101. cikk c) pontjában, valamint a KAP-stratégiai terv – a 95. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett – I–IV. mellékletében említett információkra. Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően.	5. Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő nyolc hónapon belül jóvá kell hagyni. A jóváhagyás nem vonatkozik a 101. cikk c) pontjában, valamint a KAP-stratégiai terv – a 95. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett – I–IV. mellékletében említett információkra. Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően.
6. Minden KAP-stratégiai tervet a Bizottság hagy jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.	6. Minden KAP-stratégiai tervet , amely adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazza, a Bizottság hagy jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.
7. A KAP-stratégiai terv kizárólag a Bizottság jóváhagyását követően lép életbe.	7. Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv kizárólag a Bizottság jóváhagyását követően lép életbe.

Indokolás

Lásd a 24. módosítási javaslatot.

57. módosítás

107. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A KAP-stratégiai terv módosítása	Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítása
1. A tagállamok KAP-stratégiai tervük módosítására irányuló kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz.	1. A tagállamok és a régiók az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai tervük módosítására irányuló kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz.
2. A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet megfelelően indokolni kell és különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzésekre gyakorolt várható hatását kell részleteznie. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet a frissített mellékletekkel együtt.	2. Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet megfelelően indokolni kell és különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzésekre gyakorolt várható hatását kell részleteznie. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet a frissített mellékletekkel együtt.
3. A Bizottság ellenőrzi a módosítás e rendelettel, az annak értelmében elfogadott rendelkezésekkel és az (EU) [horizontális rendelet] rendelettel való összhangját, továbbá tényleges hozzájárulását a konkrét célkitűzésekhez.	3. A Bizottság ellenőrzi a módosítás e rendelettel, az annak értelmében elfogadott rendelkezésekkel és az (EU) [horizontális rendelet] rendelettel való összhangját, továbbá tényleges hozzájárulását a konkrét célkitűzésekhez.
4. A Bizottság jóváhagyja a KAP-stratégiai terv kérelmezett módosítását, feltéve, hogy a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben és az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.	4. A Bizottság jóváhagyja az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv kérelmezett módosítását, feltéve, hogy a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben és az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.
5. A Bizottság a KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtását követő 30 munkanapon belül észrevételt tehet. A tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges további információt.	5. A Bizottság az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtását követő 30 munkanapon belül észrevételt tehet.
6. A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem jóváhagyására legkésőbb a kérelem tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül sor kerül, feltéve, hogy a Bizottság észrevételeit megfelelően figyelembe vették.	6. Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem jóváhagyására legkésőbb a kérelem tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül sor kerül, feltéve, hogy a Bizottság észrevételeit megfelelően figyelembe vették.
7. A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtására naptári évenként egyszer kerülhet sor a lehetséges, a 109. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó kivételek mellett.	7. Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtására naptári évenként egyszer kerülhet sor a lehetséges, a 109. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó kivételek mellett.
8. A KAP-stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.	8. Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.
9. A 80. cikk sérelme nélkül, a KAP-stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság jóváhagyta a módosításokat.	9. A 80. cikk sérelme nélkül, a KAP-stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság jóváhagyta a módosításokat.
10. Pusztán elírásból vagy szerkesztésből adódó, vagy a szakpolitika és a beavatkozás végrehajtását nem befolyásoló nyilvánvaló hiba javítása nem tekinthető módosítás iránti kérelemnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen javításokról.	10. Pusztán elírásból vagy szerkesztésből adódó, vagy a szakpolitika és a beavatkozás végrehajtását nem befolyásoló nyilvánvaló hiba javítása nem tekinthető módosítás iránti kérelemnek. A tagállamok és a régiók tájékoztatják a Bizottságot az ilyen javításokról.

Indokolás

Lásd a 24. módosítási javaslatot.

58. módosítás

110. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. A tagállamok irányító hatóságot jelölnek ki a KAP-stratégiai tervükhöz .

1. A tagállamok egy vagy több irányító hatóságot jelölnek ki az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai tervük végrehajtásához .

A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó irányítási és kontrollrendszereket úgy hozzák létre, hogy biztosítva legyen az irányító hatóság és az egyéb szervezetek között a funkciók egyértelmű megosztása és elválasztása. A tagállamok feladata arról gondoskodni, hogy a rendszer a KAP-stratégiai terv teljes időtartama alatt hatékonyan működjön.

2. Az irányító hatóság feladata a KAP-stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Különösen azt biztosítja , hogy:

2. Az irányító hatóságok feladata a KAP-stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Különösen azt biztosítják , hogy:

megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert hozzanak létre a tervvel és annak végrehajtásával kapcsolatos, a monitoringhoz, valamint az értékeléshez szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására;

j)	a kedvezményezettek és a beavatkozás végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:

j)	a kedvezményezettek és a beavatkozás végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:

i.	tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

ii.	ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a kimenetek és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

i.	tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

ii.	ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a kimenetek és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

az érintett kedvezményezettek rendelkezésére bocsássák – adott esetben elektronikus úton – a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, a III. cím I. fejezete 2. szakasza szerint megállapított, mezőgazdasági üzemek szintjén alkalmazandó minimális előírások jegyzékét, továbbá az ezzel kapcsolatos egyértelmű és pontos információkat;

l)	a 125. cikkben említett utólagos értékelés megfeleljen az értékelési és monitoringrendszernek, továbbá, hogy azt elfogadják és benyújtsák a Bizottságnak;

l)	a 125. cikkben említett utólagos értékelés megfeleljen az értékelési és monitoringrendszernek, továbbá, hogy azt elfogadják és benyújtsák a Bizottságnak;

a 126. cikkben említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy a szóban forgó cikkben említett utólagos értékelés lefolytatására az e rendeletben megadott határidőkön belül kerüljön sor, és hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, és azokat benyújtsák a 111. cikkben említett monitoringbizottsághoz és a Bizottsághoz;

n)	a monitoringbizottság rendelkezésére bocsássák a KAP-stratégiai terv végrehajtásának – a program konkrét célkitűzésein és prioritásain alapuló – monitoringjához szükséges információkat és dokumentumokat;

n)	a monitoringbizottság rendelkezésére bocsássák a KAP-stratégiai terv végrehajtásának – a program konkrét célkitűzésein és prioritásain alapuló – monitoringjához szükséges információkat és dokumentumokat;

o)	összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés készüljön, és hogy a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően azt benyújtsák a Bizottsághoz;

o)	összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés készüljön, és hogy a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően azt benyújtsák a Bizottsághoz;

p)	a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges utánkövetési intézkedéseket;

p)	a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges utánkövetési intézkedéseket;

q)	hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

q)	hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

r)	az EMVA-ból finanszírozott – nem területre és állatokra vonatkozó – beavatkozásoknak a kedvezményezettjei elismerjék a kapott pénzügyi támogatást, az EU jelképének a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban megállapított szabályok szerinti megfelelő használatát is ideértve;

r)	az EMVA-ból finanszírozott – nem területre és állatokra vonatkozó – beavatkozásoknak a kedvezményezettjei elismerjék a kapott pénzügyi támogatást, az EU jelképének a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban megállapított szabályok szerinti megfelelő használatát is ideértve;

a KAP-stratégiai terv – többek között a nemzeti KAP-hálózaton keresztül – nyilvánosságot kapjon azáltal, hogy a potenciális kedvezményezettek, a szakmai szervezetek, a gazdasági és szociális partnerek, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezetek és az érintett nem kormányzati szervezetek, többek között a környezetvédelmi szervezetek tájékoztatást kapnak a KAP-stratégiai terv által kínált lehetőségekről és a KAP-stratégiai terv forrásaihoz való hozzáférés szabályairól, valamint hogy a kedvezményezetteket és a közvéleményt tájékoztatják a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára a KAP-stratégiai terv révén nyújtott uniós támogatásról.

3. A tagállam vagy az irányító hatóság a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet, többek között helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

3. A tagállam vagy az irányító hatóságok a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak irányítására és végrehajtására kijelölhetnek egy vagy több közreműködő szervezetet, többek között helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

4. Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházták át, a szóban forgó feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel. Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések életbe léptetését annak érdekében, hogy a szóban forgó másik szervezet hozzájuthasson az említett feladatok végrehajtásához szükséges valamennyi adathoz és információhoz.

5. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezt a rendeletet kiegészítse a (2) bekezdés j) és k) pontjában említett információs, tájékoztatási és láthatósági követelmények tekintetében alkalmazandó részletes szabályokkal.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Indokolás

Lásd a 24. módosítási javaslatot.

59. módosítás

111. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállam a KAP-stratégiai terv benyújtása előtt bizottságot (a továbbiakban: monitoringbizottság) hoz létre a KAP-stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára.	A tagállam és a regionális irányító hatóságok a KAP-stratégiai terv benyújtása előtt bizottságot (a továbbiakban: monitoringbizottság) hoznak létre a KAP-stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára.

Indokolás

Lásd a 24. módosítási javaslatot.

60. módosítás

114. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A teljesítmény nyomon követése

(1) E rendelet 115. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve a tagállamok KAP-stratégiai terveik keretében két évre szóló részcélokat is meghatározhatnak, és ugyanilyen gyakorisággal, jelentések útján nyomon kell követniük, hogy az említett célokat az előre meghatározott időszakon belül mennyire hatékonyan tudják megvalósítani.

Indokolás

A részcélok eredménymutatóit is kétéves időszakra kell számolni.

61. módosítás

Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.1.1.

Éghajlatváltozás: a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok 30 %-os csökkentése a tagállamban

Indokolás

Az éghajlattal kapcsolatos kihívások miatt a növénytermesztés és az állattartás kibocsátásait 2027-re jelentős mértékben csökkenteni kell. A mellékletben számszerű adatok szerepelnek.

62. módosítás

Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Környezetvédelem, élelmezés: 2017-hez képest a kétszeresére kell növelni a tagállamban biogazdálkodással művelt területet, vagy a tagállam mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 30 %-án biogazdálkodást kell folytatni

Indokolás

A környezetvédelmi és közegészségügyi kihívások leküzdése és a fogyasztói igények kielégítése, valamint a behozatal részarányának csökkentése érdekében jelentősen növelni kell a biogazdálkodással művelt területeket.

63. módosítás

Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Biológiai sokféleség, egészség: 2017-hez képest legalább 30 %-kal kell csökkenteni a tagállamban a kémiai peszticidek használatát

Indokolás

A környezetvédelmi és közegészségügyi kihívásokra válaszul a peszticidek használatát 2027-re jelentősen csökkenteni kell.

64. módosítás

Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Víz: a tagállamban a felszíni vizek és a talajvizek 100 %-a megfelel a nitrátirányelvnek

Indokolás

Ez a közegészségügy és a fogyasztók ivóvízhez való hozzáférésének költsége szempontjából fontos kérdés. A nitrátirányelv 1991-ben készült és még nem mindenhol tartják be. Ezt 2027-ig el kell érni.

65. módosítás

Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Állatjólét, állategészségügy: a ketreces tartás fokozatos és tervezett csökkentése az egész Európai Unióban

Indokolás

Az állatjóléti, valamint közegészségügyi (antibiotikumok) kihívások megoldása érdekében 2027-re át kell térni a már létező ketrec nélküli és külterjesebb termelési módokra.

66. módosítás

1. melléklet – Eredménymutatók – R.1

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén:

A mezőgazdasági termelők aránya, akik – a gazdasági, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és az erőforrások hatékonyságával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében – tanácsadás igénybevételéhez, képzéshez, ismeretek cseréjéhez és operatív csoportokban való részvételhez kapnak támogatást.

A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén:

A mezőgazdasági termelők aránya, akik – a gazdasági, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és az erőforrások hatékonyságával és fenntartható használatával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében – tanácsadás igénybevételéhez, képzéshez, ismeretek cseréjéhez és operatív csoportokban való részvételhez kapnak támogatást.

Indokolás

A fenntartható erőforrás-felhasználás a közép- és hosszú távon jobb gazdasági és környezetvédelmi termelékenység érdekében fontos.

67. módosítás

1. melléklet – Eredménymutatók – R.3

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A mezőgazdaság digitalizálása: A precíziós gazdálkodási technológiához a KAP keretében nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya	A mezőgazdaság korszerűsítése és digitalizálása: A precíziós gazdálkodási technológiához és az ökológiai vagy éghajlatvédelmi átálláshoz a KAP keretében nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya

Indokolás

A mezőgazdasági üzemek digitalizációját és korszerűsítését környezetvédelmi és éghajlati összefüggésben kell végrehajtani.

68. módosítás

1. melléklet – Konkrét uniós célkitűzések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció fejlesztésének és terjesztésének előtérbe helyezése révén	A piacorientáltság fokozása és a gazdasági, szociális, környezetvédelmi, területi versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció előtérbe helyezése , valamint a fenntartható termelési módok népszerűsítése révén

Indokolás

A kívánt versenyképesség nem csak gazdasági jellegű.

69. módosítás

1. melléklet – Hatásmutatók – I.6

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A mezőgazdasági üzemek termelékenységének fokozása: Teljes tényezőtermelékenység	A mezőgazdaság termelékenységének , az európai élelmezésbiztonság, az élelmiszerbiztonság, a mezőgazdasági üzemek rezilienciájának és a területek kohéziójának fokozása: az externáliákat is magába foglaló teljes tényezőtermelékenység.

70. módosítás

1. melléklet – Hatásmutatók – R.9

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya	Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság és fenntarthatóság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya

Indokolás

A mezőgazdasági üzemek korszerűsítését a termelési rendszerek fenntarthatóságának javításával kell megvalósítani.

71. módosítás

1. melléklet – Hatásmutatók – R.13a

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	R.13a: a kultúrák üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése: azon mezőgazdasági üzemek részaránya, amelyek legalább 50 %-kal csökkentették a nitrogéntartalmú szintetikus műtrágyák használatát.

Indokolás

A nitrogéntartalmú műtrágyák által kibocsátott N2O gáz a mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának nagyon nagy részét, közel 50 %-át teszi ki. Ráadásul a nitrogéntartalmú szintetikus műtrágyák gyártása nagyon sok energiát is fogyaszt.

72. módosítás

1. melléklet – Hatásmutatók – R.14

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában: A kibocsátások csökkentésére, a szén-dioxid-tárolás fenntartására és/vagy növelésére tett kötelezettségvállalás által érintett mezőgazdasági földterület részaránya (állandó gyepterület, tőzeges mezőgazdasági földterület, erdők stb.)

Indokolás

A hüvelyes növények termesztésével hatékonyan köthető meg a szén a talajban, úgy is, ha a gyepterületeken fűfélékkel keverik.

73. módosítás

1. melléklet – Konkrét uniós célkitűzések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható fejlesztésének és hatékony kezelésének előmozdítása	A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható kezelésének előmozdítása

Indokolás

Nem szorul magyarázatra.

74. módosítás

1. melléklet – Hatásmutatók – I.16

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A talajvíz nitráttartalma

A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A felszíni és a talajvíz nitráttartalma

—	az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a nitrátirányelv szerint

—	az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató felszíni vízi és talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a nitrátirányelv szerint,

—	a nitrátirányelvnek megfelelő felszíni és talajvizek százalékos aránya

Indokolás

A felszíni vizeket szintén bele kell venni a mutatókba, hogy azok valóban tükrözzék a helyzetet és annak változását. A nitrátirányelvet mindenhol sürgősen be kell tartani.

75. módosítás

1. melléklet – Hatásmutatók – I.16a

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Az ásványi és a szintetikus műtrágyák használatának csökkentése: az ásványi és szintetikus műtrágyák értékesítése

Indokolás

A szervesanyag-arány növelésével történő talajhelyreállításhoz, amely egyébként a szén-dioxidot tárolja el, az olyan mezőgazdasági gyakorlatoknak kell adni az elsőbbséget, amelyek csökkentik az ásványi és szintetikus műtrágyabevitelt, amelyek egyébként nagyon energiaköltségesek és sok ÜHG-t bocsátanak ki.

76. módosítás

1. melléklet – Eredménymutatók – R.18

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Talajjavítás: Talajgazdálkodás számára előnyös gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya	Talajjavítás: Talajjavítás számára előnyös gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya

Indokolás

A szövegből és a célkitűzésből következik.

77. módosítás

1. melléklet – Eredménymutatók – R.21

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Fenntartható tápanyag-gazdálkodás:

A tápanyag-gazdálkodás javításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület aránya

Fenntartható tápanyag-gazdálkodás: A fenntartható tápanyag-gazdálkodással kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület aránya

Indokolás

Nem szorul magyarázatra.

78. módosítás

1. melléklet – Eredménymutatók – R.21a

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	R.21a: A szervestrágyák, az ásványi és a szintetikus műtrágyák használatának csökkentése: Azon támogatott egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterületek aránya, amelyek a műtrágyák használatának csökkentéséhez vezetnek

Indokolás

A fenntartható tápanyag-gazdálkodásnak magában kell foglalnia az ásványi és a szintetikus műtrágyák használatának csökkentését.

79. módosítás

1. melléklet – Eredménymutatók – R.25

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

R.25 A fenntartható erdőgazdálkodás támogatása:

Az erdőterületek aránya a gazdálkodási kötelezettségek keretében az erdővédelem és -gazdálkodás támogatása érdekében.

R.25 A fenntartható erdőgazdálkodás támogatása: Az erdőterületek aránya a gazdálkodási kötelezettségek keretében az erdővédelem és a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása érdekében.

Indokolás

Túl sok erdőt kezelnek egyre intenzívebb módon, ami káros hatást gyakorol a környezetre és a biológiai sokféleségre.

80. módosítás

1. melléklet – Eredménymutatók – R.37

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A peszticidek fenntartható használata:

Azon támogatott egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterület aránya, amelyek célja a peszticidek fenntartható használata a peszticidek jelentette kockázat és a peszticidek hatásának csökkentése érdekében

A peszticidek fenntartható használata:

Azon egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterület aránya, amelyek célja a peszticidek fenntartható használata a peszticidek jelentette kockázat és a peszticidek hatásának csökkentése érdekében

81. módosítás

1. melléklet – Eredménymutatók – R.37a

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	R.37a: A biogazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemek számának növelése: az ökológiai gazdálkodásra való átálláshoz nyújtott támogatásban részesült mezőgazdasági üzemek száma

Indokolás

82. módosítás

3. melléklet – Követelmények és előírások – 1. sz. GAEC

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az állandó gyepterület fenntartása a z állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján	Az állandó gyepterület mezőgazdasági üzemenkénti fenntartása mezőgazdasági üzemenként legfeljebb 5-10 %-os átváltási aránnyal, a gazdag biológiai sokféleséggel rendelkező, „érzékeny” gyepterületek kivételével

Indokolás

A cél eléréséhez a szabályt – a javasolt rugalmasság szerint – a mezőgazdasági üzem szintjén, nem pedig regionális szinten kell alkalmazni, és ezzel elkerülhető, hogy túl sok gyepterület kerüljön vissza az alrégiók szintjére.

83. módosítás

3. melléklet – Az előírás fő célkitűzése – 5. sz. GAEC

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Tápanyagok fenntartható kezelése

84. módosítás

3. melléklet – Követelmények és előírások – 7. sz. GAEC

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A legtöbb érzékeny időszakban nincs fedetlen talaj	Az érzékeny időszakokban nincs fedetlen talaj

Indokolás

A talaj védelme érdekében a talajt az év folyamán a lehető leghosszabb ideig növényekkel kell befedni.

85. módosítás

3. melléklet – Követelmények és előírások – Új GAEC

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A mezőgazdasági dolgozók jogaira vonatkozó nemzeti szociális jogszabályok mezőgazdasági termelő általi betartása

Indokolás

Nem szorul magyarázatra.

86. módosítás

12. melléklet – Célkitűzések – O.13 és R.4

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható fejlesztésének és hatékony kezelésének előmozdítása	A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható kezelésének előmozdítása

Indokolás

A 73. módosítással való összehangolás

COM(2018) 393 final

87. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető politikai paramétereket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük és felelősségre vonhatóknak kell lenniük a célkitűzések teljesüléséért. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek fokozott figyelembevétele érdekében nagyobb teret kell kapnia a szubszidiaritásnak. Az új teljesítési modell értelmében ezért a tagállamok az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguk szabják személyre a KAP-beavatkozásokat, hogy ily módon maximalizálják azok hozzájárulását az uniós KAP-célokhoz, valamint létrehozzák és kialakítsák a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozást.

A KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető politikai paramétereket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük és felelősségre vonhatóknak kell lenniük a célkitűzések teljesüléséért. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek fokozott figyelembevétele érdekében nagyobb teret kell kapnia a szubszidiaritásnak. Az új teljesítési modell értelmében ezért a tagállamok és a régiók az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguk szabják személyre a KAP-beavatkozásokat, hogy ily módon maximalizálják azok hozzájárulását az uniós KAP-célokhoz, valamint létrehozzák és kialakítsák a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozást.

Indokolás

88. módosítás

(30) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott célok megvalósítása tekintetében elért késedelmes vagy nem elégséges előrelépés esetében végrehajtási jogi aktusok útján felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott és egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben a tagállam nem nyújt be vagy nem hajtja végre a cselekvési tervet vagy a cselekvési terv nyilvánvalóan alkalmatlan a helyzet orvoslására, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket.

A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott közös európai célok és a célértékek megvalósítása tekintetében elért késedelmes vagy nem elégséges előrelépés esetében végrehajtási jogi aktusok útján felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott és egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben a tagállam nem nyújt be vagy nem hajtja végre a cselekvési tervet vagy a cselekvési terv nyilvánvalóan alkalmatlan a helyzet orvoslására, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket.

Indokolás

A legalacsonyabb szinthez igazodó ökológiai átmenet és a versenytorzulások kockázatának mérséklése érdekében a stratégiai tervekkel közös, számszerűsített célkitűzéseket kell mellékelni a rendelethez.

89. módosítás

(55) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A feltételesség a KAP fontos eleme, különös tekintettel annak környezetvédelmi és éghajlat-politikai vonatkozására, valamint a közegészségüggyel és az állatokkal kapcsolatos kérdésekre. Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és adott esetben szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség ellenőrzése és a szankciók vonatkozásában.

A feltételesség a KAP fontos eleme, különös tekintettel annak környezetvédelmi és éghajlat-politikai vonatkozására, valamint a közegészségüggyel és az állatokkal kapcsolatos kérdésekre és a mezőgazdasági munkavállalók jogaira . Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és adott esetben szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség ellenőrzése és a szankciók vonatkozásában.

Indokolás

Fontos, hogy a KAP által biztosított közpénzekben részesülő mezőgazdasági üzemek tiszteletben tartsák munkavállalóik szociális jogait.

90. módosítás

15. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Pénzügyi fegyelem	Pénzügyi fegyelem
(1) A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetlen kifizetési beavatkozásokra, illetve az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott , a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete szerinti uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt („kiigazítási arány”) határoz meg, amennyiben az adott közbenső összeghatár alá tartozó beavatkozások és intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható.	(1) A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetlen kifizetési beavatkozásokra, illetve az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt („kiigazítási arány”) határoz meg, amennyiben az adott közbenső összeghatár alá tartozó beavatkozások és intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható.
A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktus útján meghatározza a kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktus útján meghatározza a kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Indokolás

A POSEI keretében nyújtott közvetlen kifizetéseket ki kell vonni ez alól a szabály alól, mivel már a 228/2013 rendelet meghatároz számukra egy felső határt, ami a tervezés és a végrehajtás tekintetében megakadályozza, hogy miattuk túlköltekezésre kerüljön sor.

91. módosítás

32. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Kötelezettségvállalás automatikus visszavonása a KAP-stratégiai tervek esetében

(1) A Bizottság egy adott KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(1) A Bizottság egy adott KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő harmadik év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2) Automatikusan vissza kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amely az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 80. cikkének (3) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőt követően még felhasználatlan, vagy amelyre vonatkozóan az említett határidőt követő hat hónapon belül nem állítottak ki kiadásigazoló nyilatkozatot.

(3) Felfüggesztő hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve, hogy a tagállam az N+3. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.

(3) Felfüggesztő hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve, hogy a tagállam az N+4. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.

(4) A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

a)	a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+2. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;

a)	a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+3. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;

Indokolás

A program és a részt vevő igazgatási szintek összetettségéből adódóan szükséges az N+3 visszaállítása.

COM(2018) 394 final

92. módosítás

Új preambulumbekezdés a (38) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Az élelmiszerláncban tevékenykedő termelők egyre növekvő gyengeségének kezelése érdekében olyan szabályozási keretre van szükség, amely összehangolja, hogy a Szerződés 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban a KAP célkitűzései elsőbbséget élvezzenek a versenypolitikával szemben.

Indokolás

A Szerződés 42. cikkének tiszteletben tartása.

93. módosítás

Új preambulumbekezdés a (38) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A mezőgazdasági árak egyre nagyobb mértékű ingadozásának kezelése érdekében és a KAP előző reformjai során bevezetett eszközök értékelésének figyelembevételével felül kell vizsgálni a piaci zavarok megelőzését célzó intézkedéseket.

Indokolás

Az ágazati válságok túlságosan meggyengítik a mezőgazdasági üzemeket és a termelő régiókat. Hozzájárulnak a mezőgazdasági üzemek számának csökkenéséhez és elveszik a fiatalok kedvét attól, hogy vállalkozást alapítsanak. Ezt a problémát orvosolni kell.

94. módosítás

Új preambulumbekezdés a (38) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Figyelembe véve a mezőgazdasági piacok egyre nagyobb ingadozásait és a hozzáadott érték elosztása szempontjából a termelők, a feldolgozók és a forgalmazók között fennálló egyenlőtlenségeket, jobban kell körvonalazni és előrejelezni a piacok alakulását. Minden egyes ágazat esetében európai piaci megfigyelőközpontokat hoznak létre annak folytatásaként, amit már több ágazatban is létrehoztak. Ezek a megfigyelőközpontok a termelési, behozatali, kiviteli volumeneket, az árakat, az árréseket és a termelési költségeket elemzik. Piaci zavar esetén a megfigyelőközpontok értesítik az Európai Bizottságot, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségek tiszteletben tartása mellett termelés-szabályozási intézkedéseket vezet be a piac egyensúlyának helyreállítása érdekében.

Indokolás

Fontos, hogy rendelkezésre álljanak piaci zavarokra való gyors és hatékony reagáláshoz szükséges információk, és hogy csökkenteni lehessen a költségvetési kiadásokat, amelyek nagyon tetemessé válnak akkor, amikor az EU utólagosan lép fel, ahogy ezt a tejágazat 2008 óta bebizonyította.

95. módosítás

1. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

[…]

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

[…]

(4)	A II. rész I. címének II. fejezete a következőképpen módosul:

(4)	A II. rész I. címének II. fejezete a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „II. FEJEZET Az oktatási intézmények gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint tej- és tejtermékekkel történő ellátásának támogatása”;

b)	az „1. szakasz” sort és a szakasz címét el kell hagyni;

c)	a 23a. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „II. FEJEZET Az oktatási intézmények gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint tej- és tejtermékekkel történő ellátásának támogatása”;

b)	az „1. szakasz” sort és a szakasz címét el kell hagyni;

c)	a 23a. cikk a következőképpen módosul:

a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A (4) bekezdés sérelme nélkül, az iskolaprogram keretében a termékek elosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez és a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségekhez nyújtott támogatás nem haladhatja meg a 220 804 135 eurót tanévenként.

Ezen az általános értékhatáron belül, a támogatás nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

a)	az iskolagyümölcs- és zöldség esetében: 130 608 466 EUR-t tanévenként;

b)	az iskolatej esetében: 90 195 669 EUR-t tanévenként.”;

a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

Ezen az általános értékhatáron belül, a támogatás nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

a)	az iskolagyümölcs- és zöldség esetében: 130 608 466 EUR-t tanévenként;

b)	az iskolatej esetében: 90 195 669 EUR-t tanévenként.”;

ii.	a (2) bekezdés harmadik albekezdésében az utolsó mondatot el kell hagyni;

ii.	a (2) bekezdés harmadik albekezdésében az utolsó mondatot el kell hagyni;

iii.	a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az (1) bekezdésben megállapított 220 804 135 EUR-s általános értékhatár túllépése nélkül tanévenként egy alkalommal bármely tagállam átcsoportosíthatja egyik vagy másik indikatív előirányzatának legfeljebb 20 %-át a másik javára.”;

iii.

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdésben megállapított 220 804 135 EUR-s általános értékhatár túllépése nélkül tanévenként egy alkalommal bármely tagállam átcsoportosíthatja egyik vagy másik indikatív előirányzatának legfeljebb 20 %-át a másik javára. Ez az arány az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiókkal rendelkező tagállamokban és más, megfelelően indokolt esetekben elérheti a 25 %-ot. ”;

[…]

Indokolás

A módosítás átveszi a 2016/791 rendelet (8) preambulumbekezdésében foglalt elvet: a kevésbé fejlett régiók, a kisebb égei-tengeri szigetek és a legkülső régiók magasabb összegű támogatásban részesülnek, tekintettel mezőgazdaságuk korlátozott diverzifikáltságára és arra, hogy egyes termékek gyakran nem találhatók meg az érintett régióban.

96. módosítás

119. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Kötelező adatok

1. Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

a)	a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;

a)	a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i.	az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

ii.	az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i.	az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

ii.	az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

c)	a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

c)	a 100 ml-re vonatkozó energiatartalom;

d)	a származás feltüntetése;

d)	az összetevők felsorolása, a borkészítés köztes összetevőit is beleértve, amely lista gyorskóddal érhető el;

e)	a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

e)	a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

f)	importbor esetében az importőr feltüntetése; és

f)	a származás feltüntetése;

g)	pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

g)	a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

h)	importbor esetében az importőr feltüntetése; és

i)	pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

Indokolás

A fogyasztók jogosultak arra, hogy ugyanúgy, mint a többi élelmiszer esetében, több részletet tartalmazó címkék álljanak a rendelkezésükre, különösen a tápértékről és a borkészítési módokról.

97. módosítás

152. cikk (1a) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Termelői szervezet

Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.

Az első albekezdésben említett tevékenységekre a következő esetekben kerülhet sor:

Az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.

Az első albekezdésben említett tevékenységekre a következő esetekben kerülhet sor:

a)	ha az (1) bekezdés b) pontjának i–vii. alpontjában említett tevékenységek közül egyet vagy többet ténylegesen végeznek, hozzájárulva ezzel az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések teljesítéséhez;

a)	ha az (1) bekezdés b) pontjának i–vii. alpontjában említett tevékenységek közül egyet vagy többet ténylegesen végeznek, hozzájárulva ezzel az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések teljesítéséhez;

b)	ha a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és forgalomba hozza a tagjai által előállított termékeket, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termékek tulajdonjoga átszáll-e a termelőkről a termelői szervezetre;

b)	ha a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és forgalomba hozza a tagjai által előállított termékeket, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termékek tulajdonjoga átszáll-e a termelőkről a termelői szervezetre;

Indokolás

A KAP által meghatározott szerveztek feladatai és céljai nem tartoznak az EUMSZ 101. cikkének hatálya alá (Európai Unió Bírósága, „endívia-ügy”). Ezért a mondat elejére nincs szükség.

98. módosítás

209. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések	A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések
Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 206. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.	Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 206. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.
Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelőknek, a mezőgazdasági termelők társulásainak vagy az ilyen szervezetek társulásainak, vagy az e rendelet 152., illetve 161. cikke alapján elismert termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek az e rendelet 156. cikke alapján elismert társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, illetve az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatára vonatkoznak, kivéve, ha az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok elérése veszélyben forog.	Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelőknek, a mezőgazdasági termelők társulásainak vagy az ilyen szervezetek társulásainak, vagy az e rendelet 152., illetve 161. cikke alapján elismert termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek az e rendelet 156. cikke alapján elismert társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, illetve az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatára vonatkoznak, kivéve, ha az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok elérése veszélyben forog.
Ez a bekezdés nem alkalmazandó az olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek az árak azonos szinten való megállapításának kötelezettségével járnak vagy amelyek kizárják a versenyt.

Indokolás

A hozzáadott érték teljes élelmiszerláncban történő jobb elosztására és e tekintetben a termelők és társulásaik hatalmának megerősítésére irányuló célkitűzéssel összhangban fontos, hogy a bekezdést az ártárgyalásokra is alkalmazni lehessen.

99. módosítás

219. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghozza az adott piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket, mely utóbbi intézkedések azonban csak abban az esetben hozhatók meg, ha az e rendelet szerinti egyéb intézkedések elégtelennek bizonyulnak.	Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghozza az adott piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket, mely utóbbi intézkedések azonban csak abban az esetben hozhatók meg, ha az e rendelet szerinti egyéb intézkedések elégtelennek bizonyulnak.
Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az e bekezdés első albekezdésében említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.	Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az e bekezdés első albekezdésében említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.
E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.	E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.
Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait , export-visszatérítéseket állapíthatnak meg , vagy részben vagy teljeskörűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.	Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait, vagy részben vagy teljeskörűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

Indokolás

A harmadik országok nem tartják elfogadhatónak az exporttámogatásokat, és azok sokba kerülnek az adófizetők számára, többe, mint a válságmegelőzés.

100. módosítás

Új pont beillesztése a 219. cikk (4) bekezdése után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Amikor a piaci ár egy bizonyos rugalmas, az átlagos termelési költségekhez kötött és az érintett ágazat európai piaci megfigyelőközpontja által rögzített küszöbérték alá csökken, az Európai Bizottság a piaci helyzettől és az érintett ágazattól függően támogatást nyújt az érintett ágazat azon termelőinek, akik egy meghatározott időszakban önként csökkentik szállításaikat az előző év azonos időszakához képest.

i.	A támogatást a termelők által a letelepedésük helye szerinti tagállamban, az érintett tagállam által meghatározott módszerrel benyújtott kérelem alapján nyújtják.

ii.

Annak biztosítására, hogy ezt a rendszert ténylegesen és helyesen vezessék be, a Bizottság az érintett ágazat európai piaci megfigyelőközpontja által továbbított adatok alapján rögzíti a következőket:

—	a csökkentési rendszer keretében uniós szinten csökkentendő szállítások maximális teljes volumene vagy maximális teljes mennyisége,

—	a csökkentéssel érintett időszak időtartama és, ha szükséges, annak meghosszabbításának időtartama,

—	a csökkentés volumenétől vagy mennyiségétől függően a támogatás összege és finanszírozási módja,

—	a támogatásra való jogosultság kritériumai a kérelmezőkre és a kérelmekre vonatkozóan,

—	a rendszer végrehajtására vonatkozó különleges feltételek.

Indokolás

Piaci zavar esetén az Uniónak olyan, a termelési mennyiségeket szabályozó eszközökre van szüksége, amelyek rövid időn belül hatásosak, nem terhelik nagy költségekkel az uniós költségvetést és lehetővé teszik a termelők számára, hogy többé ne kelljen áron alul értékesíteniük és megélhessenek a szakmájukból, ami a vonzerő záloga a fiatalok számára.

101. módosítás

226. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Teljesítménymérési keret

(1) A Bizottság teljesítménymérési keretet hoz létre, amely lehetővé teszi a válságkezelési terv teljesítményére vonatkozó jelentéstételt, monitoringot és értékelést a terv végrehajtása során.

(2) A teljesítménykeret a következő elemeket tartalmazza:

a)	közös háttér-, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók, amelyek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés alapjául szolgálnak;

b)	a releváns konkrét célkitűzéshez kapcsolódó, eredménymutatók felhasználásával meghatározott célok és éves mérföldkövek;

c)	adatgyűjtés, -tárolás és -továbbítás;

d)	a tárgyév során érintett egyes termelési ágakban a válságkezelési terv teljesítményéről készített éves jelentések;

e)	az egész EMGA felhasználásában fellelhető hatékonysági tartalékok felmérése.

(3) A teljesítménykeret célja:

a)	a KAP hatásának, eredményességének, hatékonyságának, fontosságának, egységességének és uniós hozzáadott értékének értékelése;

b)	jelentéstétel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a válságmegelőzés és -kezelés terén a Bizottságra ruházott jogkörök alkalmazásáról;

c)	az EMGA jelenlegi költségvetésfogyasztási logikájának megszüntetése;

d)	a mezőgazdasági piacok és jövedelmek anticiklikus irányítási logikájának érvényre juttatása, amely során a Bizottság a gazdasági ciklusok, az időjárási események és a geopolitikai feszültségek függvényében optimalizálja a közpénzek felhasználását.

Indokolás

Az Európai Bizottságnak meg kell határoznia a válságok esetére vonatkozó stratégiáját, hogy elszámoltatható legyen a Parlament és a Tanács felé. Stratégiája egyértelmű meghatározása elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a tagállamok maguk is meg tudják határozni a prioritásaikat.

102. módosítás

226. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Válságkezelési terv

(1) A Bizottság válságkezelési tervet dolgoz ki azzal a céllal, hogy végrehajtsa az EMGA által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikkében a KAP-ra vonatkozóan meghatározott célkitűzések, különösen a piacok stabilizálására irányuló célkitűzés teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.

(2) A 225. cikk c) pontjában említett, a válságok különböző típusait meghatározó jelentés és a többek között a KAP első pillérének értékeléséről végzett munkák alapján a Bizottság minden egyes válságtípusra vonatkozóan beavatkozási stratégiát határoz meg. Az e rendeletben meghatározott minden egyes piacirányítási eszközre vonatkozóan GYELV-elemzést készítenek az eszközök közötti lehetséges szinergiák azonosítása érdekében.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mennyiségi célértékek és részcélértékek meghatározása céljából, hogy az ebben a rendeletben meghatározott eszközök hozzájáruljanak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikkében lefektetett célok megvalósításához. A Bizottság legkésőbb 2020. január 1-jéig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a válságkezelési terv tervezetét. A tagállamok ennek alapján nyújtják be a Bizottságnak a KAP-stratégiai terveiket.

(4) A válságkezelési terv a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik, 2024. június 30-ra kitűzött félidős felülvizsgálati záradékkal, amely során a közpénzek eredményesebb felhasználása és a nagyobb uniós hozzáadott érték biztosítása érdekében optimalizálni kell a tagállami stratégiai tervekkel való teljes összhangot.

Indokolás

103. módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 228/2013/EU rendelet módosítása

A 30. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Minden egyes pénzügyi év tekintetében az Unió finanszírozza a III. és IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket évente a következő felső összeghatárig:

—	Franciaország tengerentúli megyéi: 267 580 000 EUR

—	Azori-szigetek és Madeira: 102 080 000 EUR

—	Kanári-szigetek: 257 970 000 EUR

—	Franciaország tengerentúli megyéi: 278 410 000 EUR

—	Azori-szigetek és Madeira: 106 210 000 EUR

—	Kanári-szigetek: 268 420 000 EUR

(3) Az egyes pénzügyi években a III. fejezetben foglalt intézkedések finanszírozására nyújtott összegek

nem haladhatják meg az alábbi összegeket:

3. Az egyes pénzügyi években a III. fejezetben foglalt intézkedések finanszírozására nyújtott összegek

nem haladhatják meg az alábbi összegeket:

—	Franciaország tengerentúli megyéi: 25 900 000 EUR

—	Azori-szigetek és Madeira: 20 400 000 EUR

—	Kanári-szigetek: 69 900 000 EUR

—	Franciaország tengerentúli megyéi: 26 900 000 EUR

—	Azori-szigetek és Madeira: 21 200 000 EUR

—	Kanári-szigetek: 72 700 000 EUR

[…]

Indokolás

Nem elfogadható a POSEI számára előirányzott alapok 3,9 %-os csökkentése, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a program pozitív értékeléseket kapott és az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fenntartja a finanszírozás szintjét. Legalábbis a legkülső régiók számára fenn kell tartani a jelenlegi programozási időszak előirányzatait.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

kéri az Uniót, hogy a KAP-ot alakítsa versenyképes, korszerű, igazságos, fenntartható és szolidáris mezőgazdasági politikává, amely a termelők, a régiók, a fogyasztók és a polgárok szolgálatában áll;

hangsúlyozza a KAP megfelelő finanszírozásának szükségességét, ezért ellenzi a KAP uniós finanszírozásának 2020 utáni csökkenését. Úgy véli, hogy amennyiben a KAP költségvetését csökkentenék, akkor is lehetőség van annak jobb felhasználására a közvetlen kifizetések igazságosabb elosztása révén;

elutasítja a vidékfejlesztési költségvetés javasolt 28 %-os csökkentését, amely ellentétes az EU területi kohézióra vonatkozó céljaival;

kéri, hogy az EMVA-t újra vezessék be a közös stratégiai keretbe;

ismételten hangsúlyozza, hogy erősebb szinergiára van szükség az ERFA, az ESZA és az EMVA között az innováció megkönnyítése és az innovatív mezőgazdasági termelési láncok létrehozásának ösztönzése érdekében;

javasolja egy vidéki és városkörnyéki menetrend elfogadását és a globális vidékfejlesztési alapok növelését, hogy az összes európai szakpolitika hozzájárulhasson a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzéseinek eléréséhez; hangsúlyozza a KAP mint olyan politika szerepét, amely hozzájárul a vidéki lakosság helyben tartásához;

úgy véli, hogy a KAP újbóli nemzeti hatáskörbe vonásához és a verseny torzulásához vezetne az, ha a nemzeti stratégiai terveken keresztül túlzott mértékben ruháznának át hatásköröket a tagállamokra. Elegendő rugalmasságra van szükség a helyi adottságokból kiinduló megközelítés biztosításához, amely figyelembe veszi a mezőgazdasági területek egyedi szükségleteit és jellemzőit;

kéri, hogy a rendelet számszerűsített és mérhető közös uniós célkitűzéseket határozzon meg a nemzeti stratégiai tervekre vonatkozóan;

kéri, hogy a régiók vezető szerepet kapjanak a stratégiai tervek irányításában, különösen a második pillér esetében;

10.

emlékeztet arra, hogy a piacszabályozás hatékonyabb és kevésbé költséges, mint az utólagos intézkedések bevezetése;

11.

kéri a termelési volumenek kezelésén alapuló önkéntes válságkezelő eszközök bevezetését;

12.

kéri, hogy a tagállamok és az ágazatok közötti torzulások elkerülése érdekében ne tagállami, hanem európai szintű ágazati operatív programokat vezessenek be;

13.

kéri, hogy szigorú európai kritériumokat alakítsanak ki az aktív mezőgazdasági termelők tagállamok általi meghatározásához;

14.

javasolja, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-re teljeskörű konvergencia legyen a tagállamok között a közvetlen kifizetések vonatkozásában;

15.

javasolja, hogy azokban az országokban és régiókban, amelyekben erre még nem került sor, a hátrányos helyzetű régiókat támogatva jelentős mértékben növeljék a belső konvergenciát, hogy az 2026-ra teljeskörű legyen;

16.

támogatja a közvetlen kifizetések maximálására vonatkozó javaslatot, és javasolja, hogy a maximálás hatékonyságának és a foglalkoztatás figyelembevételének összeegyeztetése érdekében a kizárólag a munkavállalókkal kapcsolatos költségek legfeljebb 50 %-át vegyék figyelembe;

17.

támogatja az átcsoportosítással nyújtható kötelező támogatás bevezetését, és javasolja, hogy növeljék annak mértékét az első pillér pénzeszközeinek legalább 30 %-ával;

18.

mivel a fiatalokat nehéz megnyerni a mezőgazdasági szakma számára, javasolja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtandó bónusz kötelező legyen a tagállamok számára;

19.

javasolja, hogy a felső határt a termeléstől függő kifizetésekre vonatkozó nemzeti keret 13 %-án tartsák fenn (+ 2 % a fehérjenövények esetében) az alábbi célokból: a mezőgazdasági tevékenység beszüntetésének megakadályozása a vidéki területeken, az EU élelmiszer-önellátásának megerősítése, kizárólag a fenntartható termelési ágak és termelési módok célba vétele, kizárva ez alól az agroüzemanyag-előállítást és néhány egyéb, nem kiemelt termelési ágat;

20.

javasolja, hogy a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtandó terményspecifikus támogatást tegyék kötelezővé a tagállamok számára, és hogy igazítsák ki a mezőgazdasági kistermelő fogalommeghatározását, a támogatás összegét és a pénzügyi keretet;

21.

üdvözli, hogy a feltételességet a teljes alaptámogatási rendszerre kiterjesztették és kibővítették, és hogy az az éves vetésforgót is magában foglalja;

22.

kéri, hogy a feltételességet a mezőgazdasági munkavállalók jogai és az állatjólétre vonatkozó szabályozás tiszteletben tartásával is bővítsék ki;

23.

javasolja annak a kötelezettségnek a visszaállítását, hogy mezőgazdasági üzemenként legalább 7 %-ot kell kitenniük a nem termelési célú, ökológiai jelentőségű területeknek;

24.

helyesli az ökorendelkezések elvét, és javasolja, hogy a kifizetések nemzeti keretének legalább 30 %-át erre fordítsák;

25.

javasolja, hogy mindegyik nemzeti stratégiai terv a KAP globális pénzügyi keretének legalább 40 %-a mértékében járuljon hozzá a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzésekhez;

26.

azt kívánja, hogy a második pillér esetében tartsák fenn a jelenlegi társfinanszírozási arányokat és az alábbi négy intézkedés esetében emeljék 80 %-ra: agrár-környezetvédelmi támogatás, biogazdálkodás, Natura 2000 és együttműködési intézkedések;

27.

ellenzi a második pillérből az első pillérbe való átcsoportosítás lehetőségét, ami ellentétes a vidéki területek érdekeivel, és helyesli a fordított irányú átcsoportosítást;

28.

kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy teljes mértékben működőképes ellenőrzési rendszert a környezetben (különösen a talajban és a vízben) található növényvédőszer-maradékokra vonatkozó naprakész mérési adatok rendszeres gyűjtéséhez, adott esetben a földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás (LUCAS) sikeres tapasztalataira építve;

29.

úgy véli, hogy a jövedelembiztosítás költséges eszköz, nem megfelelő a kis és közepes méretű gazdaságok számára, és nem helyettesítheti a piacszabályozást és a reziliensebb és önellátóbb termelési rendszerekre való átállás támogatását;

30.

javasolja, hogy a második pillér költségvetését jelentős mértékben felhasználó beruházási támogatásokat a beruházások környezetvédelmi hatásának értékeléséhez kössék és a második pillér pénzügyi keretének 10 %-ában maximalizálják;

31.

javasolja, hogy a mezőgazdaság hátrányos helyzetű és hátrányos adottságokkal rendelkező területeken való fenntartásának támogatása érdekében tegyék kötelezővé a természeti hátrányok után járó kompenzációs kifizetéseket azon tagállamok számára, ahol releváns lehet;

32.

jóváhagyja a LEADER-programokra megállapított 5 %-os határ fenntartását, ami lehetővé teszi a helyi területi kezdeményezések kialakítását;

33.

javasolja, hogy a tagállamok számára tegyék kötelezővé azt, hogy vidékfejlesztési tervükbe beépítsék a rövid termelési láncok, a bio és helyi közétkeztetés, a minőségi jelzéssel ellátott termékeket előállító ágazatok, a hegyvidéki gazdálkodás, a biogazdaságok kialakítása és az agroökológia és az agrárerdészet érdekében bevezetett intézkedéseket;

34.

javasolja, hogy a Horizont 2020 és a rákövetkező kutatási program keretében a mezőgazdaság tekintetében az agroökológiai termelési módokkal és az agrárerdészettel kapcsolatos kutatás élvezzen elsőbbséget, a mezőgazdasági termelők és a kutatók részvételén alapuló kutatás támogatásával;

35.

javasolja továbbá a társadalmi és gazdasági innováció előnyben részesítését az „intelligens falvak” előmozdítása révén.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

(2) A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/239

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

(2019/C 86/12)

Előadó:

Ximo PUIG I FERRER (ES/PES), Valencia régió elnöke

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA)

COM(2018) 380 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

A rendelet címe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA)	Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Átállástámogatási Alapról ( EÁTA )

Indokolás

A rendeletjavaslat 2. cikke egyértelműen kimondja, hogy az alap alkalmazási körét ki akarják terjeszteni a globalizáción kívüli területekre. A névváltoztatást az egész szövegben alkalmazni kellene.

2. módosítás

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkében és 10. cikkében foglalt horizontális elveket, ideértve az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét az alapok végrehajtása során tiszteletben kell tartani, az Európai Unió Alapjogi Chartáját figyelembe véve. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 9. és 10. cikkében foglalt horizontális elveket, ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét az alapok végrehajtása során tiszteletben kell tartani, az Európai Unió Alapjogi Chartáját figyelembe véve. Az EUMSZ 8. cikke értelmében a tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet.

Indokolás

Alapvető jogi hivatkozások beillesztése.

3. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság „Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról” című dokumentumában (20) kifejti, hogy a jól képzett munkaerő iránti kereslet növekedésének és az alacsonyan képesítést igénylő munkahelyek csökkenésének fő kiváltó oka a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáció és a technológiai fejlődés kombinációja. A nyitott kereskedelem és a világpiacok integrációja óriási általános előnyökkel jár, ezeket a negatív mellékhatásokat azonban kezelni kell. Mivel a globalizáció jelenlegi előnyei már így is egyenlőtlenül oszlanak meg a lakosság és a régiók között, és jelentős hatást gyakorolnak a hátrányosan érintettekre, fennáll annak a veszélye, hogy az egyre gyorsuló műszaki haladás tovább erősíti ezeket a hatásokat. Ezért a szolidaritás és a fenntarthatóság elveivel összhangban biztosítani kell, hogy a globalizáció előnyeinek megoszlása méltányosabb módon történjen, összeegyeztetve a gazdasági nyitást és műszaki haladást a szociális védelemmel .

A Bizottság „Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról” című dokumentumában kifejti, hogy a jól képzett munkaerő iránti kereslet növekedésének és az alacsonyan képesítést igénylő munkahelyek csökkenésének fő kiváltó oka a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáció és a technológiai fejlődés kombinációja. Ezért, bár a nyitott kereskedelem és a világpiacok integrációja előnyökkel jár, a negatív mellékhatásokat – melyek bizonyos gazdasági területeket, vállalatokat, kiszolgáltatott munkavállalói csoportokat és régiókat különösen súlyosan érintenek – kezelni kell. Mivel a globalizáció jelenlegi előnyei már így is egyenlőtlenül oszlanak meg a lakosság és a régiók között, és jelentős hatást gyakorolnak a hátrányosan érintettekre, fennáll annak a veszélye, hogy a műszaki és környezeti változások tovább erősítik ezeket a hatásokat. Ezért a szolidaritás és a fenntarthatóság elveivel összhangban biztosítani kell, hogy a globalizáció előnyeinek megoszlása méltányosabb módon történjen, és hogy a globalizáció, valamint a technológiai és környezeti változások együttesen jelentkező káros hatásaira szélesebb körben felkészüljünk .

Indokolás

Magától értetődik.

4. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ahogy fentebb is szerepel, az EGAA európai jellegének fenntartása érdekében a támogatási kérelmet nagyobb, a helyi vagy regionális gazdaságra jelentős hatással járó szerkezetátalakítások esetén lehet indítani. Ezt a hatást az egy bizonyos referencia-időszak alatt bekövetkező elbocsátások minimális számában kell meghatározni. A félidős értékelés eredményeit figyelembe véve a küszöböt 250 , egy négyhónapos (illetve ágazati esetekben 6 hónapos) referencia-időszakban megszűnő munkahelyben kell megállapítani. Figyelembe véve, hogy az elbocsátások különböző ágazatokban, de ugyanazon a régióban bekövetkező hulláma ugyanolyan jelentős hatást gyakorol a helyi munkaerőpiacra, regionális kérelmek is benyújthatók. Kis méretű munkaerőpiacok – mint például kisméretű tagállamok vagy az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók – esetében, vagy kivételes helyzetekben azonban alacsonyabb számú elbocsátás esetén is be lehet nyújtani kérelmet.

Ahogy fentebb is szerepel, az EÁTA európai jellegének fenntartása érdekében a támogatási kérelmet nagyobb, a helyi vagy regionális gazdaságra jelentős hatással járó szerkezetátalakítások esetén lehet indítani. Ezt a hatást az egy bizonyos referencia-időszak alatt bekövetkező elbocsátások minimális számában kell meghatározni. A félidős értékelés eredményeit figyelembe véve a küszöböt 150 , egy kilenc hónapos referencia-időszakban megszűnő munkahelyben kell megállapítani. Figyelembe véve, hogy az elbocsátások különböző ágazatokban, de ugyanazon a régióban bekövetkező hulláma ugyanolyan jelentős hatást gyakorol a helyi munkaerőpiacra, regionális kérelmek is benyújthatók. Kis méretű munkaerőpiacok – mint például kisméretű tagállamok vagy az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók – esetében, vagy kivételes helyzetekben , például az eleve magas munkanélküliség által sújtott régiók esetében azonban alacsonyabb számú elbocsátás esetén is be lehet nyújtani kérelmet.

Indokolás

Összhang az 5. cikkhez benyújtott módosító indítvánnyal.

5. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Unió elbocsátott munkavállalókkal és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókkal vállalt szolidaritásának kifejezése érdekében a személyre szabott szolgáltatáscsomag és annak végrehajtási költségei társfinanszírozási arányának az adott tagállam ESZA+ társfinanszírozási arányával egyenlőnek kell lennie.

Az Unió elbocsátott munkavállalókkal és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókkal vállalt szolidaritásának kifejezése érdekében a személyre szabott szolgáltatáscsomag és annak végrehajtási költségei társfinanszírozási arányának legalább 60 %-osnak kell lennie. Ez a minimumarány a felkészülést és a szerkezetátalakítást célzó, objektív és operatív intézkedések és eszközök rendelkezésre állása esetén további 5 %-kal növelhető.

Indokolás

Összhang a 14. cikk (2) bekezdéséhez benyújtott módosító indítvánnyal.

6. módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(19)

Az EGAA -ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerőpiaci intézkedésekre kell irányulniuk, amelyek a kedvezményezetteknek a munkaerőpiacra való gyors és fenntartható újbóli beilleszkedését célozzák, akár eredeti tevékenységi ágazatukon belül, akár azon kívül. Az intézkedéseknek tükrözniük kell a várható helyi és regionális munkaerőpiaci igényeket . Adott esetben azonban az elbocsátott munkavállalók mobilitását is támogatni kell annak érdekében, hogy máshol találjanak új állást. Különös figyelmet kell fordítani a digitális korban szükséges készségek fejlesztésére . Törekedni kell arra, hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagban lehetőleg korlátozott mértékben legyenek pénzbeli juttatások. A vállalkozásokat ösztönözni lehetne az EGAA által támogatott intézkedések nemzeti társfinanszírozásában való részvételre.

(19)

Az EÁTA -ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerőpiaci intézkedésekre kell irányulniuk, amelyek a kedvezményezetteknek a munkaerőpiacra való gyors és fenntartható újbóli beilleszkedését célozzák, akár eredeti tevékenységi ágazatukon belül, akár azon kívül. Az intézkedéseknek tükrözniük kell a várható helyi és regionális munkaerőpiaci igényeket ; ezért elengedhetetlen a helyi és/vagy regionális önkormányzatok aktív részvétele. A területi kapacitás helyreállítását a helyi jellemzőkre összpontosító megközelítés alapján kell végezni, a területek erősségei és belső erőforrásai alapján. A klaszterekkel, a tudás terjesztésével és az innovációval kapcsolatos szakpolitikák, valamint a foglalkoztatást elősegítő vállalkozások létrehozása olyan környezetet teremtenek, amely – lakóhelyüktől függetlenül – az emberek egyenlő lehetőségein alapuló növekedést eredményez. E megközelítés szerint a digitális korban szükséges készségek fejlesztése élvez majd elsőbbséget .

A személyre szabott szolgáltatások összehangolt együttesében a pénzbeli juttatások mindenkor csak kiegészítői lehetnek az aktív intézkedéseknek . Ehhez hasonlóan a vállalkozásokat ösztönözni kell az EÁTA- intézkedések nemzeti társfinanszírozásában való részvételre , amennyiben ez nem jár összeférhetetlenséggel .

Másrészről a munkavállalók mobilitásához – ezen belül a más helyekre történő költözéshez – nyújtott támogatás csak a végső megoldás lehet, mivel kiegyensúlyozatlanságot teremthet és a régiók vonzerejének csökkenésével járhat.

Indokolás

A szerkezetátalakítási politikáknak olyan környezetet kell ösztönözniük, amely kedvez a munkahelyteremtésnek és a növekedésnek. Ezenkívül olyan intézkedéseket – például korlátozott idejű, rendkívüli támogatásokat – kell elfogadni, melyek révén a munkavállalók visszatérhetnek a munkaerőpiacra.

A regionális önkormányzatokat aktívan be kell vonni a folyamatba, mivel ők ismerik és kezelik a valós helyzetet.

7. módosítás

Új preambulumbekezdés a (19) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A globalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásáról szóló vitaanyagában az Európai Bizottság elismeri, hogy a globalizáció egyenlőtlen területi hatása erős regionális vetülettel rendelkezik, mivel a kereskedelem és a technológiai változások által teremtett új munkahelyek nem feltétlenül ugyanott jönnek létre, ahol munkahelyek szűntek meg, az érintett munkavállalók pedig nagyon gyakran nem rendelkeznek az új pozíciók betöltéséhez szükséges készségekkel.

Ezért az EU kereskedelmi megállapodásait területi hatásvizsgálatoknak kell kísérniük, ez az eszköz ugyanis lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy idejében azonosítsák és számszerűsítsék a kereskedelmi megállapodások lehetséges aszimmetrikus hatását, felkészüljenek erre a hatásra, számítsanak a változásokra, valamint hogy a lehetséges szerkezetátalakításokkal a szakpolitikák megfelelő ötvözésén és az uniós források hatékony felhasználásán alapuló stratégiák kidolgozása útján nézzenek szembe.

Indokolás

Az RB azzal a feltétellel támogatja az EU kereskedelempolitikáját, hogy azt olyan területi hatásvizsgálatok kísérjék, amelyek felmérik a lehetséges következményeket, és megalapozott bizonyítékokon alapuló, átlátható kereskedelempolitikák kialakításának eszközeként szolgálnak.

8. módosítás

(20) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(20)

Az aktív munkaerő-piaci szakpolitikai intézkedések összehangolt csomagjának összeállításakor a tagállamoknak az olyan intézkedéseket kell előnyben részesíteniük, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak majd a kedvezményezettek foglalkoztathatóságához. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról szóló záró jelentés határidejét megelőző hathónapos időszakon belül a tevékenységekben részt vevő kedvezményezett közül a lehető leghamarabb a lehető legtöbben újra fenntartható módon beilleszkedjenek a munkaerőpiacra.

(20)

Indokolás

Mindenekelőtt azokon a területeken kell munkahelyeket teremteni, ahol elbocsátásokra került sor.

9. módosítás

(23) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(23)	A kedvezményezettek és az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek érdekeit szem előtt tartva a kérelmező tagállamnak a kérelmezési folyamat összes érintettjét folyamatosan tájékoztatnia kell a kérelem előrehaladásáról.

(23)	A kedvezményezettek és az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek érdekeit szem előtt tartva a kérelmező tagállamnak a kérelmezési folyamat összes érintettjét , különösen a helyi és a regionális önkormányzatokat folyamatosan tájékoztatnia kell a kérelem előrehaladásáról.

Indokolás

Annak hangsúlyozása, hogy a helyi és a regionális önkormányzatokat be kell vonni a végrehajtás folyamatába.

10. módosítás

(39) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(39)	Tekintve, hogy a gazdaság digitális átalakulása megköveteli, hogy a munkaerő bizonyos szintű digitális készségekkel rendelkezzen, a digitális korban szükséges készségek terjesztése a személyre szabott szolgáltatások minden csomagjának kötelező horizontális eleme kell, hogy legyen.

(39)

Tekintve, hogy a gazdaság digitális átalakulása megköveteli, hogy az európai polgárok és különösen az aktív népesség bizonyos szintű digitális készségekkel rendelkezzenek, a digitális korban szükséges készségek terjesztése a személyre szabott szolgáltatások minden csomagjának kötelező horizontális eleme kell, hogy legyen.

Indokolás

A „munkaerő” kifejezés egy normatív rendelkezésben nem tűnik megfelelőnek az állampolgárok, illetve a dolgozó személyek vonatkozásában. Bőséges szakirodalom elismeri és úgy értelmezi, hogy a dolgozó emberek olyan társadalmi-munkaügyi vetületet is képviselnek, amely szerint nem pusztán a termelés lényeges tényezőinek kell őket tekinteni.

11. módosítás

Új preambulumbekezdés a (39) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A készségekbe és a humán tőkébe történő állami beruházásokat jobban össze kell hangolni az intelligens szakosodási stratégiákkal, és olyan területi megközelítést kell alkalmazni, amely elemzi, hogyan okozhatnak a strukturális változások konkrét problémákat és kihívásokat a regionális és/vagy a helyi gazdaságban. Másrészről mivel ezeket a készségeket a regionális ipar igényeihez kell igazítani, a gazdaságfejlesztési stratégiákat össze kell hangolni az oktatás- és foglalkoztatáspolitikákkal a helyi kapacitások fejlesztése érdekében.

Indokolás

A cél annak hangsúlyozása, hogy a készségekbe való állami beruházásokat egy adott régió sajátosságaihoz kell igazítani, és a hatás maximalizálása érdekében a regionális fejlesztést össze kell kapcsolni az oktatás- és foglalkoztatáspolitikákkal.

12. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EGAA hozzájárul a globalizációból és a technológiai fejlődésből származó előnyök méltányosabb elosztásához azáltal, hogy segíti az elbocsátott munkavállalókat a strukturális változásokhoz való alkalmazkodásban. Az EGAA ezáltal hozzájárul a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtásához, valamint a régiók és a tagállamok között a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításához.

Az EÁTA támogatja a globalizáció és a technológiai és környezeti változások eredményeként bekövetkező társadalmi-gazdasági átalakulásokat azáltal, hogy segíti a szóban forgó támogatás hatálya alá tartozó munkavállalókat a strukturális változásokhoz való alkalmazkodásban. Az EÁTA ezáltal hozzájárul a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtásához, valamint a régiók és a tagállamok között a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításához.

Indokolás

A szöveg így inkluzívabb: az elbocsátott munkavállalókon kívül magában foglalja az önálló vállalkozókat és az e véleményben javasolt másik módosításnak megfelelően a „nehéz helyzetben lévő vállalkozások elbocsátással fenyegetett munkavállalóit” is.

13. módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A program általános célkitűzése, hogy a váratlanul bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások miatt elbocsátott munkavállalók és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók iránt szolidaritást fejezzen ki, illetve számukra az 5. cikkben meghatározottak szerint támogatást nyújtson.

(1) A program általános célkitűzése, hogy a váratlanul bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások miatt elbocsátott munkavállalók és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók , valamint az 5. cikkben meghatározottak szerint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások elbocsátással fenyegetett munkavállalói iránt szolidaritást és felelősséget fejezzen ki, illetve számukra támogatást nyújtson.

Indokolás

A piaci globalizáció vagy a válság következményei az Európai Bizottság politikáinak továbbgyűrűző hatásai lehetnek. Az alap nemcsak szolidaritást fejez ki, hanem az EU-nak a döntéseivel kapcsolatos felelősségvállalását is.

A „nehéz helyzetben lévő vállalkozások elbocsátással fenyegetett munkavállalói” megfogalmazás összhangban van az ebben a véleményben szereplő javaslattal.

14. módosítás

3. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2) Az EGAA konkrét célkitűzése, hogy támogatást nyújtson a váratlanul – különösen a globalizációval összefüggő kihívások, például a világkereskedelem változásai, kereskedelmi viták, pénzügyi vagy gazdasági válságok, az alacsony szénigényű gazdaságra történő átállás, vagy a digitalizálás vagy automatizálás miatt – bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások esetén. Különös hangsúlyt kapnak a hátrányos helyzetű csoportok segítését célzó intézkedések.

(2) Az EÁTA konkrét célkitűzése, hogy támogatást nyújtson a váratlanul – különösen a globalizációval összefüggő kihívások, például a világkereskedelem változásai, kereskedelmi viták, az EU piacvédelmi eszközeinek keretében elfogadott határozatok, pénzügyi vagy gazdasági válságok, az alacsony szénigényű gazdaságra történő átállás, vagy a digitalizálás vagy automatizálás miatt – bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások esetén. Különös hangsúlyt kapnak a hátrányos helyzetű csoportok segítését célzó intézkedések a 4. cikkben meghatározott feltételek szerint .

Indokolás

Fontos, hogy azok a munkavállalók, akiket hátrányosan érint a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának elmaradása, automatikusan élhessenek az EÁTA-szabályokban foglalt jogokkal és EÁTA-kedvezményezettek lehessenek.

A 4. cikkre való záró hivatkozással a hátrányos helyzetű csoportokra vonatkozó új fogalommeghatározás beillesztésére utalunk.

15. módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„elbocsátott munkavállaló”: olyan munkavállaló, akinek a munkaviszonya létszámcsökkentés következtében idő előtt megszűnt, és azt gazdasági okokból nem újítják meg;

a)	„elbocsátott munkavállaló”: olyan munkavállaló, akinek a munkaviszonya létszámcsökkentés következtében idő előtt megszűnt, és azt gazdasági okokból nem újítják meg;

b)	„önálló vállalkozó”: olyan vállalkozó, aki kevesebb mint 10 munkavállalót foglalkoztat;

b)	„önálló vállalkozó”: olyan vállalkozó, aki kevesebb mint 10 munkavállalót foglalkoztat;

c)	„kedvezményezett”: az EGAA -ból társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő személy;

„veszélyeztetett munkavállaló”: minden olyan kedvezményezettnek tekintett személy, akinél a következő jellemzők vagy körülmények bármelyike fennáll:

—	54 év feletti,

—	harminc év alatti,

—

nő,

—	fogyatékos (mozgáskorlátozott, szellemileg fogyatékos vagy érzékszervi fogyatékossággal élő) személy,

—	a kedvezményezettől egy vagy több személy gazdaságilag függ,

—	nem rendelkezik középfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel (az oktatás nemzetközi osztályozási rendszere, 3. szint), vagy

—	egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik;

„szabálytalanság”: az alkalmazandó jognak egy az EGAA végrehajtásában érdekelt gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő bármely megsértése, amelynek eredményeként az Unió költségvetése indokolatlan kiadási tételekkel történő megterhelés miatt kárt szenved vagy szenvedhet.

d )	„kedvezményezett”: az EÁTA -ból társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő személy;

„szabálytalanság”: az alkalmazandó jognak egy az EÁTA végrehajtásában érdekelt gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő bármely megsértése, amelynek eredményeként az Unió költségvetése indokolatlan kiadási tételekkel történő megterhelés miatt kárt szenved vagy szenvedhet.

Indokolás

Észszerű volna világosan szabályozni, pontosan mit ért a rendeletjavaslat „hátrányos helyzetben lévő kedvezményezettek”, illetve „hátrányos helyzetű csoportok” alatt, mert ezekre csak általánosan hivatkozik. Azt is javasoljuk, hogy vizsgálják felül a fiatalokra vonatkozó részt, és vegyék figyelembe a nemi és egyenlőségi szempontokat is.

16. módosítás

5. cikk (1) és (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Beavatkozási kritériumok

(1) A tagállamok az e cikkben meghatározott rendelkezésekkel összhangban nyújthatnak be az EGAA -ból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet az elbocsátott munkavállalókat és az önálló vállalkozókat célzó intézkedésekre.

(1) A tagállamok az e cikkben meghatározott rendelkezésekkel összhangban nyújthatnak be az EÁTA -ból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet az elbocsátott munkavállalókat, a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat , valamint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások elbocsátással fenyegetett munkavállalóit célzó intézkedésekre.

(2) Az EGAA -ból olyan jelentős szerkezetátalakítások esetén lehet pénzügyi hozzájárulást nyújtani, amelyek az alábbiakat eredményezik:

(2) Az EÁTA -ból olyan jelentős szerkezetátalakítások esetén lehet pénzügyi hozzájárulást nyújtani, amelyek az alábbiakat eredményezik:

legalább 250 m unkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy négyhónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a tevékenységeknek a vállalkozás beszállítóinál vagy az ellátási lánc következő szintjein álló termelők körében történt megszűnését;

legalább 150 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy kilenc hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a tevékenységeknek a vállalkozás beszállítóinál vagy az ellátási lánc következő szintjein álló termelők körében történt megszűnését;

legalább 250 m unkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy hathónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek mindegyike ugyanabban a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzi tevékenységét, és egyetlen, illetve két egymással határos NUTS II szintű régióban találhatók, vagy kettőnél több, egymással határos NUTS II szintű régióban találhatók, és e régiók között van kettő, amelyben az érintett munkavállalók, illetve önálló vállalkozók száma együttesen több mint 250 ;

legalább 150 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy kilenc hónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek mindegyike ugyanabban a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzi tevékenységét, és egyetlen, illetve két egymással határos NUTS II szintű régióban találhatók, vagy kettőnél több, egymással határos NUTS II szintű régióban találhatók, és e régiók között van kettő, amelyben az érintett munkavállalók, illetve önálló vállalkozók száma együttesen több mint 150 ;

legalább 250 m unkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy négyhónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek ugyanabban vagy különböző, a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket, és egyetlen NUTS 2 szintű régióban találhatók.

(3) Kisméretű munkaerőpiacok esetében vagy a kérelmező tagállam által kellőképpen alátámasztott kivételes esetben, különösen a kkv-kat érintő kérelmek tekintetében, ha az elbocsátások súlyos hatással járnak a foglalkoztatottságra és a helyi vagy regionális gazdaságra, akkor is elfogadható az e cikk értelmében vett pénzügyi támogatásra benyújtott kérelem, ha az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott kritériumok nem teljesülnek maradéktalanul. A kérelmező tagállam kérelmében ismerteti, hogy az (1) bekezdés a), b), vagy c) pontjában szereplő támogatási kritériumok közül melyik nem teljesül maradéktalanul. A kivételes esetben nyújtott hozzájárulások aggregált összege nem haladhatja meg az alap éves felső határának 15 %-át.

Indokolás

A cikk így egységes és koherens lesz a 3. cikk szövegével.

A támogatásokhoz való hozzáférést – a vállalkozások kisebb méretével összhangban – az elbocsátott munkavállalók kisebb csoportja számára elérhetővé tennénk, mivel a nagyléptékű elbocsátások kevésbé gyakoriak.

Nem világos, miért eltérőek a megnevezett időszakok. Ezért javasoljuk azok egységesítését, illetve meghosszabbítását kilenc hónapra.

17. módosítás

5. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(4) Az EGAA nem vehető igénybe abban az esetben, ha a munkavállalók elbocsátása a tagállam által végrehajtott olyan költségvetési megszorítások eredményeképpen történik, amelyek állami finanszírozástól függő ágazatokat érintenek.

Indokolás

A támogatásoknak minden elbocsátott munkavállaló számára hozzáférhetőnek kell lenniük, függetlenül attól, hogy állami finanszírozástól függő ágazatban dolgoztak-e. Ezenkívül rendkívüli nehézséget okozhatna az illetékes hatóságok számára annak meghatározása, hogy mely ágazatok függnek az állami finanszírozástól, és mely ágazatok nem.

18. módosítás

Új bekezdés beillesztése az 5. cikkbe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4) (vagy (5)) A tagállamok az EÁTA pénzügyi hozzájárulásai iránti kérelmükben kedvezményezettként feltüntethetik az – „Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (2014/C 249/01)” című közleményben foglalt meghatározás szerint – nehéz helyzetben lévő vállalkozások elbocsátással fenyegetett munkavállalóit, hogy azok az előző bekezdések kedvezményezettjeivel együtt részesülhessenek kizárólag a személyre szabott képzési és átképzési tevékenységekben, beleértve az információs és kommunikációs technológiai készségek elsajátítását és a digitális korszak egyéb készségeit is, feltéve, hogy ezek a fellépések kívül esnek a hatályos nemzeti jogszabályok vagy kollektív szerződések értelmében a vállalkozások felelősségi körébe tartozó intézkedések körén.

Indokolás

A gazdaság digitális átalakulása megköveteli, hogy minden európai polgár rendelkezzen bizonyos szintű digitális készségekkel, és az ezek elsajátítására irányuló, személyre szabott szolgáltatások elsődleges célcsoportját az elbocsátás által fenyegetett munkavállalók kell hogy képezzék.

19. módosítás

Új záró bekezdés beillesztése a 7. cikkbe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A nehéz helyzetben lévő vállalkozások elbocsátással fenyegetett munkavállalói is kedvezményezettek lehetnek, az 5. cikk (4) (vagy (5)) bekezdésében meghatározott korlátozásokkal.

Indokolás

Az előző cikkekben szereplő rendelkezésekkel összhangban lévő és azokat kiegészítő megfogalmazás.

20. módosítás

8. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Támogatható intézkedések

(1) Az EGAA -ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható olyan aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez, amelyek a célcsoportot alkotó kedvezményezettek és különösen a hátrányos helyzetű, idős vagy fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra való vagy önálló vállalkozóként történő újbóli beilleszkedését célzó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag részét képezik.

(1) Az EÁTA -ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható olyan aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez, amelyek a célcsoportot alkotó kedvezményezettek és különösen a hátrányos helyzetű, idős vagy fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra való vagy önálló vállalkozóként történő újbóli beilleszkedését célzó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag részét képezik.

A digitális ipari korban szükséges készségek terjesztése a személyre szabott szolgáltatások minden csomagjának kötelező horizontális eleme. A képzés szintjét az adott kedvezményezett képesítéseihez és szükségleteihez, a regionális és/vagy helyi gazdaságban felmerült sajátos kihívásokhoz és különösen az elbocsátással fenyegetett munkavállalók készségeihez kell igazítani.

Az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag magában foglalhatja különösen a következőket:

személyre szabott képzés és átképzés, többek között az információs és kommunikációs technológiákkal és a digitális korban szükséges egyéb ismeretekkel kapcsolatosan megszerzett tapasztalat igazolása, munkakereséshez nyújtott támogatás, pályaválasztási (pályaorientációs) tanácsadás, tanácsadói szolgáltatások, mentorálás, kiszervezéshez nyújtott segítség, vállalkozásösztönzés; az önálló vállalkozás, a vállalkozásalapítás és a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételének segítése, valamint együttműködési tevékenységek;

b)	különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, pl. munkakereséshez nyújtott anyagi juttatás, munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők, mobilitási támogatás, képzési támogatás vagy napidíj, beleértve a gondozóknak nyújtott juttatásokat.

Az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag magában foglalhatja különösen a következőket:

b)	különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, pl. munkakereséshez nyújtott anyagi juttatás, munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők, mobilitási támogatás, képzési támogatás vagy napidíj, beleértve a gondozóknak nyújtott juttatásokat.

A b) pont szerinti intézkedések költsége nem lépheti túl az ebben a bekezdésben felsorolt, összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag teljes költségének 35 %-át.

A b) pont szerinti intézkedések költsége nem lépheti túl az ebben a bekezdésben felsorolt, összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag teljes költségének 35 %-át, kivéve, ha a kedvezményezetteket veszélyeztetettnek tekintik, amely esetben ez a mérték akár az 50 %-ot is elérheti .

Az önálló vállalkozáshoz, vállalkozásalapításhoz, valamint a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételéhez kapcsolódó beruházás költsége elbocsátott munkavállalóként nem haladhatja meg a 20 000 EUR-t.

Ezeket a beruházásokat olyan projektekre kell szánni, amelyek megfelelnek a műszaki, gazdasági és pénzügyi megvalósíthatósági feltételeknek, és e célból a hatóságok gondoskodnak az megvalósíthatóságukat biztosító kísérő és mentorálási intézkedésekről.

A személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakításakor fel kell mérni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket. Az összehangolt csomagnak összeegyeztethetőnek kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással, középpontjában a digitális ipari korban szükséges készségek terjesztésének kell állnia és figyelembe kell vennie a helyi munkaerőpiaci keresletet.

(2) A következő intézkedések nem jogosultak az EGAA -ból pénzügyi hozzájárulásra:

(2) A következő intézkedések nem jogosultak az EÁTA -ból pénzügyi hozzájárulásra:

a)	az (1) bekezdés b) pontjában említett különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, amelyek nem függnek a célcsoportot alkotó, munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő kedvezményezettek tevékeny részvételétől;

a)	az (1) bekezdés b) pontjában említett különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, amelyek nem függnek a célcsoportot alkotó, munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő kedvezményezettek tevékeny részvételétől;

b)	olyan intézkedések, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak.

b)	olyan intézkedések, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak.

Az alap által támogatott intézkedések nem helyettesítik a passzív szociális védelmi intézkedéseket.

(3) A személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, vagy a szociális partnerekkel egyeztetve kell elkészíteni.

(3) A személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, vagy a szociális partnerekkel egyeztetve, valamint a regionális és helyi önkormányzatok aktív részvételével kell elkészíteni.

(4) A kérelmező tagállam kezdeményezésére az EGAA -ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre.

(4) A kérelmező tagállam kezdeményezésére az EÁTA -ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre, továbbá a jelentős és váratlan szerkezetátalakítás által érintett regionális és/vagy helyi önkormányzatok kapacitásépítő intézkedéseire .

Indokolás

A strukturális változások az egyes területeken sajátos problémákat okoznak, ezért be kell vonni a regionális önkormányzatokat.

A 4. cikkre vonatkozó javaslattal összhangban kedvezőbb bánásmódot javaslunk a veszélyeztetett munkavállalók számára.

Tanácsadásra van szükség az önfoglalkoztatási projektek megvalósíthatóságával kapcsolatban, hogy elkerüljük a későbbi kudarcokat.

21. módosítás

9. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)	A kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:

(5)	A kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:

a)	az elbocsátások számának a 6. cikk szerinti kiszámítása, ideértve a számítási módot is;

a)	az elbocsátások számának a 6. cikk szerinti kiszámítása, ideértve a számítási módot is;

b)	annak megerősítése, hogy amennyiben az elbocsátó vállalkozás a leépítések után folytatja tevékenységét, eleget tesz az elbocsátásokra vonatkozó jogi követelményeknek;

b)	annak megerősítése, hogy amennyiben az elbocsátó vállalkozás a leépítések után folytatja tevékenységét, eleget tesz az elbocsátásokra vonatkozó jogi követelményeknek;

c)	a munkavállalók elbocsátásához vezető események rövid leírása;

c)	a munkavállalók elbocsátásához vezető események rövid leírása;

d)	adott esetben az elbocsátó vállalkozások, a beszállítók vagy felhasználói termelői kör, az ágazatok és a célcsoportot alkotó kedvezményezettek kategóriáinak azonosítása nem és korcsoport szerinti bontásban;

d)	adott esetben az elbocsátó vállalkozások, a beszállítók vagy felhasználói termelői kör, az ágazatok és a célcsoportot alkotó kedvezményezettek kategóriáinak azonosítása nem és korcsoport szerinti bontásban;

e)	az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális és az országos gazdaságra és foglalkoztatásra;

e)	az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális és az országos gazdaságra és foglalkoztatásra;

f)	az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag és a kapcsolódó költségek leírása, amely tartalmazza a hátrányos helyzetű, idősebb és fiatalabb kedvezményezettek segítésére irányuló foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató intézkedéseket is;

az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag és a kapcsolódó költségek leírása, amely tartalmazza a 4. cikk c) pontjában meghatározottak szerint veszélyeztetett kedvezményezettek és adott esetben a nehéz helyzetben lévő vállalkozások olyan, elbocsátással fenyegetett munkavállalói segítésére irányuló foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató intézkedéseket is , akik részt vehetnek a digitális készségek elsajátítására irányuló képzési tevékenységekben az 5. cikk (4) (vagy (5)) bekezdése szerint; valamint annak magyarázata, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja miként egészíti ki a más nemzeti vagy uniós alapokból finanszírozott tevékenységeket, beleértve a kötelező intézkedésekre vonatkozó információkat azon vállalkozások esetében, amelyek a létszámcsökkentést a nemzeti jogszabályok vagy a kollektív szerződéseknek megfelelően hajtották végre ;

annak bemutatása, hogy a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásait milyen mértékben vették figyelembe , továbbá hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatások és a kapcsolódó kiadások hogyan egészítenek ki más tagállami vagy uniós alapokból finanszírozott tevékenységeket, valamint tájékoztatás olyan tevékenységekről, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív szerződések értelmében az érintett vállalkozások számára kötelezőek ;

annak bemutatása, hogy a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásait milyen mértékben vették figyelembe , ideértve azokat az ajánlásokat is, amelyek a szerkezetátalakítás által érintett régiók rehabilitációjának elősegítésével és az érintett szereplők közötti együttműködés megkönnyítésével kapcsolatosak, valamint hogy vannak-e olyan objektív és operatív intézkedések és eszközök, amelyek a tervezéssel és a szerkezetátalakítással kapcsolatosak a 14. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ;

h)	a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek nyújtandó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag egyes elemeinek, továbbá bármiféle előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységnek a becsült költségvetése;

h)	a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek nyújtandó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag egyes elemeinek, továbbá bármiféle előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységnek a becsült költségvetése;

i)	értékelési célokból a kedvezményezettek hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően mért újrafoglalkoztatási arányára vonatkozó, a tagállam által meghatározott, indikatív esetspecifikus célértékek;

i)	értékelési célokból a kedvezményezettek hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően mért újrafoglalkoztatási arányára vonatkozó, a tagállam által az érintett terület regionális és helyi önkormányzataival való konzultációt követően meghatározott, indikatív esetspecifikus célértékek;

j)	a 8. cikkben meghatározottak alapján a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek szánt, személyre szabott szolgáltatások, illetve az EGAA felhasználására irányuló tevékenységek kezdetének vagy tervezett kezdetének időpontja;

j)	a 8. cikkben meghatározottak alapján a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek szánt, személyre szabott szolgáltatások, illetve az EÁTA felhasználására irányuló tevékenységek kezdetének vagy tervezett kezdetének időpontja;

k)	adott esetben a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, a szociális partnerekkel, a helyi és regionális hatóságokkal vagy más érintett érdekelt felekkel folytatott konzultáció során követett eljárás;

k)	adott esetben a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, a szociális partnerekkel, a helyi és regionális hatóságokkal vagy más érintett érdekelt felekkel folytatott konzultáció során követett eljárás;

az EGAA -ból igényelt támogatásnak az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi szabályoknak való megfelelőségéről szóló nyilatkozat, valamint nyilatkozat arról, hogy a személyre szabott szolgáltatások miért nem lépnek olyan intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak;

az EÁTA -ból igényelt támogatásnak az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi szabályoknak való megfelelőségéről szóló nyilatkozat, valamint nyilatkozat arról, hogy a személyre szabott szolgáltatások miért nem lépnek olyan intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak;

m)	a tagállami előfinanszírozás vagy társfinanszírozás és adott esetben egyéb társfinanszírozások forrásai.

m)	a tagállami előfinanszírozás vagy társfinanszírozás és adott esetben egyéb társfinanszírozások forrásai;

n)	adott esetben egy jelentés, amely alátámasztja a támogatások kezeléséhez szükséges adminisztratív kapacitások elégtelenségét és a technikai és igazgatási segítségnyújtást célzó további pénzösszegek rendelkezésre bocsátásának szükségességét a 12. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben.

Indokolás

A regionális önkormányzatoknak részt kell venniük a célkitűzések meghatározásában, mivel ők ismerik a foglalkoztatási lehetőségeket az érintett gazdaságban.

A többi módosítás az előzőekben, illetve később javasolt rendelkezésekkel (minőségi keret, kiegészítő technikai segítségnyújtás) való összhangot szolgálja.

22. módosítás

12. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4) A Bizottság a technikai segítségnyújtás keretében tájékoztatást és iránymutatást is nyújt a tagállamoknak az EGAA felhasználása, nyomon követése és értékelése kapcsán. A Bizottság az EGAA felhasználásáról tájékoztatást és egyértelmű iránymutatást nyújt az európai és nemzeti szociális partnereknek is. Az iránymutatások magukban foglalhatják munkacsoportok létrehozását is, amennyiben egy tagállamban súlyos gazdasági zavarok lépnek fel.

(4) A Bizottság a technikai segítségnyújtás keretében tájékoztatást és iránymutatást is nyújt a tagállamoknak az EÁTA felhasználása, nyomon követése és értékelése kapcsán. A Bizottság az EÁTA felhasználásáról tájékoztatást és egyértelmű iránymutatást nyújt az európai és nemzeti szociális partnereknek is. Az iránymutatások magukban foglalhatják munkacsoportok létrehozását is, amennyiben egy tagállamban súlyos gazdasági zavarok lépnek fel, akár nemzeti, akár regionális szinten .

Indokolás

Biztosítani kell a helyi és regionális önkormányzatok tájékoztatását.

23. módosítás

Új bekezdés beillesztése a 12. cikkbe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5) Az Európai Bizottság – a pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásával együtt – a technikai és igazgatási segítségnyújtásnak megfelelő összegből pénzeszközöket mozgósíthat az ezt igénylő tagállamok javára, egy olyan jelentés alapján, amely alátámasztja, hogy nincs elég adminisztratív kapacitásuk a feladatkörükbe tartozó előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, auditálási vagy értékelési tevékenységek gyors és hatékony elvégzésére.

Indokolás

A gyors reagálás megkönnyítése és a régiók adminisztratívkapacitás-hiányának ellensúlyozása érdekében – indokolt kérelem alapján – az Európai Bizottság engedélyezheti a technikai segítségnyújtásra szánt források egy részének mozgósítását a régiók feladatkörébe tartozó előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységekre.

24. módosítás

14. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2) Az EGAA társfinanszírozási arányát az adott tagállamban alkalmazott legmagasabb ESZA+ társfinanszírozási arányhoz kell igazítani.

(2) Az EÁTA társfinanszírozási arányát az adott tagállamban alkalmazott legmagasabb ESZA+ társfinanszírozási arányhoz kell igazítani, és ez semmiképpen sem lehet kevesebb 60 %-nál . Ez a minimális arány további 5 %-kal növelhető, ha az előzetes feltételeknek megfelelően már rendelkeznek olyan objektív és operatív intézkedésekkel és eszközökkel, amelyek a felkészülésre és a szerkezetátalakításra irányulnak, bármilyen stratégiai és cselekvési formában, lehetőleg a helyi sajátosságokat figyelembe vevő megközelítés szellemében.

Indokolás

A cél a regionális forráshiány megelőzése. Mivel ezek az érintett munkavállalókkal való szolidaritást célzó intézkedések, minden esetben legalább 60 %-os arányt javaslunk.

Emellett a társfinanszírozás további 5 %-os növelésével ösztönöznénk azokat a kérelmező tagállamokat, amelyek a minőségi keretben foglalt helyes gyakorlatokat alkalmazva már rendelkeznek megelőző intézkedésekkel.

25. módosítás

17. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

Az érintett tagállam számára rugalmasságot kell biztosítani, hogy a költségvetési jogcímek között átcsoportosíthasson összegeket a 16. cikk (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatban foglaltak szerint. Ha az átcsoportosítás mértéke egy vagy több jogcím esetében meghaladja a 20 %-ot, a tagállam előzetesen értesíti a Bizottságot.

(5)

Az érintett tagállam számára rugalmasságot kell biztosítani, hogy az érintett régióval való konzultációt követően a költségvetési jogcímek között átcsoportosíthasson összegeket a 16. cikk (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatban foglaltak szerint. Ha az átcsoportosítás mértéke egy vagy több jogcím esetében meghaladja a 20 %-ot, a tagállam előzetesen értesíti a Bizottságot.

Indokolás

Biztosítani kell a helyi és regionális önkormányzatok tájékoztatását.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

Előzetes megfontolások

rámutat, hogy Európának tisztában kell lennie azzal, hogy az elsősorban a gazdaságok megnyitása, az éghajlatváltozás, a technológiai adaptációs folyamatok, a migrációs áramlások felerősödése és a népesség elöregedése által kiváltott nagyszabású szerkezeti kihívások hatásainak egyik fő érintettje a jövőbeli munkavállalás lesz, ideértve a munkakörülményeket és azok egyéni, családi és regionális szintű kihatását;

aggodalmát fejezi ki és figyelmeztet az európai szociális modellt érintő negatív hatásokkal kapcsolatban, amelyek új, a szűkös életkörülményeket és a szélsőséges körülmények között élők rászorultságát kihasználó, bizonytalan munkaviszony-formák megjelenése és elterjedése okoz, amennyiben a munkavállalóknak nincs lehetőségük a nemzetközi, a tagállamok határain kívül adót fizető, a helyi kisvállalkozásokat domináns pozíciója révén a piacról kiszorító nagyvállalatok által kínált munkabér elfogadásáról dönteni;

kijelenti, hogy a helyi és regionális szint, amely a szociális kapcsolatok és fejlődés helyszíne, és amely teret biztosít a környezeti, szociokulturális, gazdasági, szerveződési és humán elemek kölcsönhatásának, különös jelentőséggel bír a helyi közösségek fejlődése szempontjából, ugyanakkor veszélyeztetve van a globalizáció és egyéb átalakulási és értékvesztési folyamatok valós és kézzelfogható hatásai által, amelyek befolyással bírnak belső erőforrásaira és emberi tőkéjére;

úgy véli, hogy a felvilágosult Európa, ahogy az már többször is bebizonyosodott, képes megfelelő érzékenységgel szembenézni azokkal a feszültségekkel, amelyek a globális gazdaságban való versenyképesség fenntartása és az általános európai jóléti rendszer – konkrétan a munkavállalás, oktatás és munkajogok védelmének és elősegítésének – biztosítása között állnak fenn, annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Unió polgárai által támasztott elvárásoknak, és hogy kielégítse a régiók szükségleteit;

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap jelentősége

kiemeli és üdvözli az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban EGAA) megújítására vonatkozó 2018. május 30-i európai bizottsági rendeletjavaslatot, tekintettel az EGAA 2007-es életbelépése óta betöltött szerepére, amely 147 000, különböző országból és régióból származó munkavállaló számára juttatott 611 millió eurónyi támogatást 160 különböző támogatási formában, bizonyítva ezzel az EU szolidaritását és felelősségteljes hozzáállását az egységes közös piacot érintő döntéshozatalban;

megerősíti, hogy az alap egy értékes, hasznos eszköz (1) különösen az újrafoglalkoztatásra vonatkozó magas – körülbelül 50 %-os – hatékonyságát tekintve, illetve a foglalkoztathatóság fenntarthatóságának, a részvevők képességfejlesztésének, valamint a szakpolitikai körökben jelentős közismertségének (2) köszönhetően;

figyelmeztet az európai polgároknak a globális tendenciákkal kapcsolatos, egyre fokozódó elégedetlenségére és aggodalmára – az úgynevezett „elégedetlenségi földrajzra” –, amely táplálja az elszigetelődéshez vezető mozgalmakat; rámutat az EGAA-intézkedések megfelelő végrehajtásának szerepére, többek között azon váratlan átalakulások következményeinek enyhítésében, amelyeknek számos európai régió ki van téve a gazdasági szakosodás, a bérköltségek vagy az aktív népesség képzettségi szintje következményeként (3);

Különböző politikák és alapok komplementaritása és hatékony koordinációja

üdvözli a digitális ipari korszakban elengedhetetlenül szükséges készségek terjesztésének tulajdonított jelentőséget, tekintve, hogy azok kötelező jellegű, átfogó elemet képviselnek bármely személyre szabott szolgáltatási csomagban; ugyanakkor javasolja az intelligens szakosodási stratégiákkal való fokozott együttműködést, illetve a területi jellegű megközelítést a regionális gazdaság specifikus problémáinak figyelembevételével;

felkéri a regionális önkormányzatokat a regionális gazdaságfejlesztési stratégiákban történő aktív részvételre, amely elősegítené, hogy a kompetenciákat és a készségeket a regionális ipar igényeihez igazítsák az oktatási és képzési ágazat, valamint a régióbeli szociális, szakszervezeti és üzleti partnerek szoros együttműködése által;

10.

rámutat, hogy nagyobb rugalmasság és alkalmazkodó képesség szükséges a különböző alapok között a gazdaságfejlesztési intézkedések szélesebb körű támogatása érdekében, amely segítené a rövid távú intézkedések és a hosszú lefutású, a kohéziós politika által finanszírozott szerkezetváltási stratégiák közötti rés lefedését (4);

11.

támogatja azt a kölcsönös komplementaritást és összehangoltabb szemléletet, amely egyrészről az EGAA – melynek elsődleges szerepe a sokkhatás enyhítése előre nem látott helyzetekben – másrészről az Európai Szociális Alap Plusz között működik; ez utóbbi a hosszú távú kihívásokra hivatott választ adni szerkezeti, előremutató, az átállást elősegítő vagy a változásokat előkészítő jellegű intézkedések által, támogatva a hosszú távú, aktív foglalkoztatási politikákat, az oktatást és képesítést és a munkanélküliség megelőzését (5);

12.

hangsúlyozza, hogy az Unió kulcsfontosságú, szükséges és szolidáris beruházási politikát gyakorol az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által, amely számos jelentős, egyre több – köztük nagyon fejlett – uniós régiót érintő kihívás – mint például a globalizáció, a gazdasági átalakulás, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás, a környezetvédelmi kihívások, a demográfiai kihívások, a migráció vagy az elszegényedett városi negyedek – kezelésében képvisel hozzáadott értéket úgy nemzeti, mint regionális szinten (6);

Az EGAA alkalmazási köre és rendeltetése

13.

kedvezően fogadja az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint az Alapnak tágabban kell értelmeznie a szerkezeti változásokhoz való alkalmazkodást, figyelembe véve az Uniónak a piacokra vonatkozó politikájából és döntéseiből eredő egyéb alkalmazkodási lehetőségeket, mivel ez technikailag megfelelőbbé és igazságosabbá teszi az alap rendeltetését;

14.

jelzi, hogy bár az alap rendeltetése magába foglalja a szociális jogok európai pillérének megfelelően meghatározott elvek alkalmazásához való hozzájárulást, illetve a régiók és a tagállamok közötti társadalmi és gazdasági kohézió javítását, ezeknek az elveknek operatívaknak kell lenniük, és a szociális eredménytábla célkitűzéseinek elérését kell szem előtt tartaniuk;

Költségvetés

15.

továbbra is kétségei vannak, és kéri, hogy az Európai Bizottság fontolja meg az EGAA „speciális eszközként” való kezelését, amelyre nem vonatkoznak a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret felső határértékei. Még az alap függő jellegének figyelembevételével is aggodalomra ad okot az a bizonytalanság, amely az egyes kérelmek elfogadását kíséri, különösen a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben előrevetített, a kohéziós politikákat érintő általános forráscsökkentések fényében;

16.

hangsúlyozza, hogy az alkalmazási kör kibővítését figyelembe véve az elkövetkező európai gazdasági válságok további adaptatív finanszírozást követelnek majd meg, emiatt javasolt a finanszírozásra szánt összköltségvetés évi 200 millióról 500 millió euróra való növelése. Növelni kell mind a fellépések számát – határozottan bevonva a kkv-kat –, valamint a munkavállalónkénti támogatás összegét;

Kedvezőbb szempontok és intézkedések, valamint a veszélyeztetett munkavállalók megítélése

17.

üdvözli az elbocsátottak maximális számának csökkentését, függetlenül attól, hogy az elbocsátottak egyazon vállalathoz vagy egy adott ágazathoz tartoznak-e, tekintve, hogy ez a rendszer jobban megfelel a valóságnak, és bízik abban, hogy ez a csökkentés hozzá fog járulni az alap nagyobb fokú kihasználásához; éppen ezért javasolja, hogy az elbocsátottak maximális számát 150 főben állapítsák meg;

18.

kérdéseket vetnek fel a különböző helyzetekre megállapított különböző referencia-időszakok (négy, illetve hat hónap), így – amennyiben ez a különbség statisztikailag nem igazolható –, javasolja, hogy egy egységes, hosszabb időszak vonatkozzon minden helyzetre;

19.

javasolja egy olyan új kedvezményezetti csoport felvételét, amely kizárólag a képzési és a digitális korszakra történő átállást elősegítő új készségek megszerzésére irányuló intézkedésekből profitálhatna: ezek a „nehéz helyzetben lévő vállalkozások elbocsátással fenyegetett munkavállalói” (7);

20.

felveti, hogy bár az EGAA által kínált társfinanszírozási arány magasabb is lehetne, ha ez az adott tagállam magasabb ESZA+-társfinanszírozási arányához igazodna, akár még csökkenteni is lehetne a jelenleg minimumként meghatározott 60 %-ot, szem előtt tartva a regionális eredetű források esetleges hiányát és az alap által mozgósított támogatások kivételes és szolidáris jellegét;

21.

üdvözli, hogy az önálló vállalkozóknak szánt beruházást elbocsátott munkavállalónként 20 000 euróra emelik, de rámutat arra, hogy ezt az intézkedést ki kell egészíteni tanácsadással, mentorálással és egyéb szükséges kiegészítő lépésekkel a javasolt projektek kivitelezhetőségének és a későbbi frusztráció és komolyabb elkeseredettség elkerülésének érdekében;

22.

figyelmeztet azon mobilitási lehetőségek jelentőségére, melyek az elbocsátott munkavállalókat hivatottak segíteni abban, hogy máshol találjanak új munkahelyet, mivel a mobilis, jól képzett munkavállalók kivándorlása rossz hatással van a regionális munkapiac minőségére, és csökkenti a régió versenyképességét (8);

23.

felhívja a figyelmet, hogy a „hátrányos helyzetben lévő kedvezményezettekre” vonatkozó hivatkozások ellenére nem létezik semmilyen specifikus intézkedés, amely figyelembe venné e kedvezményezettek egyedi helyzetét; emiatt javasolja a „veszélyeztetett munkavállalók” kifejezés felvételét az EGAA-támogatásokról szóló javaslatba. Ez az egyének közötti szolidaritás és az európai polgárság elvének egyértelmű példájaként szolgálhatna;

24.

kéri az Európai Bizottságot, az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a „NEET-fiatalok” kifejezés használatától a „nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő” fiatalokra vonatkozóan, tekintve, hogy ez a kifejezés sértő és lekezelő, megbélyegzi a fiatalokat, és akadályozza, hogy elismerésben részesüljenek a tetteikért, ahelyett, hogy munka- és tanulási lehetőségek híján az alapján legyenek megítélve, amit nem tesznek;

Az eljárás egyszerűsítése és javítása

25.

támogatja az EGAA működésének javítására és egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, és értékeli azon adminisztratív terhek – az elbocsátások és okaik előzményeire vonatkozó részletes vizsgálatok kiiktatásával járó – csökkentését, amelyeket az egyes tagállamok viselnek a kérelmek benyújtása során, illetve az Európai Bizottság a támogathatóság megítélése során; következésképpen felgyorsul a kifizetések teljesítése, mivel az Európai Bizottság javaslatai már nem játszanak szerepet az Alap felhasználásában (9);

A területi szervek és szereplők rendeltetése: decentralizáció és megosztott igazgatás

26.

értékeli a regionális és helyi dimenzió figyelembevételét, de figyelmeztet az alacsony ismertségre és a regionális szerveknek az EGAA-ban történő részvételében rejlő lehetőségek elismerésének hiányára, valamint kéri, hogy a regionális és helyi önkormányzatok jussanak nagyobb szerephez az alap kezelésében azokban a tagállamokban, amelyek szervezeti felépítése lehetővé teszi a decentralizációt;

27.

arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a helyi és regionális önkormányzatokkal, illetve egyéb érdekeltekkel való együttműködést, különös tekintettel a szociális szereplőkre, az adott terület fejlesztésében saját jogon történő részvételt és együttműködést lehetővé tevő jogi, pénzügyi és szervezeti erőforrások biztosítása érdekében;

A megelőző intézkedésekkel kapcsolatos megjegyzések

28.

javasolja olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek a tagállamok intézményi kapacitásainak javítását szolgálják, nemcsak az azonnali válaszadás és a kérvények késedelem nélküli kezelésének érdekében, hanem az intézkedések hatékony és hatásos kivitelezésének biztosítására is; javasolja, hogy az EGAA-nak a jövőben inkább a felkészülést és a megelőzést segítő szerepe legyen;

29.

javasolja az EUROFOUND-hoz tartozó Változások Európai Megfigyelőközpontja által végzett, a globalizáció és a szerkezetátalakítás tendenciáival kapcsolatos értékelések fokozását, valamint azt, hogy a megfigyelőközpont nagyobb mértékben segítse az Európai Bizottságot és a tagállamokat az európai régiókat érintő területi hatások és következmények értékelésében, amely minden, potenciálisan jelentős területi hatást kiváltó kereskedelmi döntés vagy megállapodás előtt elvégzendő;

30.

hangsúlyozza az EGAA koordinációjának szükségességét, illetve hogy ki kell terjeszteni, meg kell erősíteni és a gyakorlatban alkalmazni kell a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keretben megfogalmazott ajánlásokat annak érdekében, hogy a munkavállalók, vállalkozások, szociális partnerek, illetve regionális és nemzeti szervezetek rendszeresebben alkalmazzák a bevált gyakorlatokat és az ajánlásokat;

31.

úgy véli, hogy méltányolni kell azokat a tagállamokat és régiókat, amelyek előzetes feltételként bevezettek bármely olyan stratégiai vagy cselekvési, objektív és hatékony megelőző és szerkezetátalakító intézkedést, amely a helyi jellegzetességek figyelembevételével a szerkezeti átalakulást és változást kísérő intelligens szakosodást vagy a szociális innováció előremozdítását célozza meg (10).

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(20) https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-harnessing-globalisation_hu.

(1) A Bizottság 2018. május 16-i jelentése az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap félidős értékeléséről, COM (2018) 297 final.

(2) Az EGAA kezelésében részt vevő érintettek a konzultáció során kifejtett véleménye alapján.

(3) A Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről című dokumentum alapján.

(4) A félidős értékelésről szóló említett jelentés.

(5) A Bizottság 2017. október 31-i jelentése az Európai Globalizációs Alkalmazkodási alap 2015. és 2016. évi tevékenységéről.

(6) Lásd az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot kísérő hatásvizsgálatot.

(7) E vállalkozások meghatározása az Európai Bizottság „Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról” című közleményében (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.) található.

(8) Ezt az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND) jegyezte meg egy OECD-jelentésre hivatkozva.

(9) Az EGAA-programokért felelős nemzeti hatóságok körében végzett felmérés szerint a szigorú jogosultsági követelmények, a bonyolult szabályzat és a hosszú eljárási idők a visszatartó tényezők között szerepelnek.

(10) Lásd az Európai iparstratégia: A helyi és regionális önkormányzatok szerepe és szempontjai c. RB-véleményt (CDR 3214/2017); előadó: Heinz Lehmann (DE/EPP), elfogadva 2018. március 23-án).

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/259

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az egységes piac program

(2019/C 86/13)

Előadó:

Deirdre FORDE (IE/EPP), Cork megye közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az egységes piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program létrehozásáról, illetve a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM(2018) 441 final

Mellékletek a következőhöz: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az egységes piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program létrehozásáról, illetve a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM(2018) 441 final, 1–4. melléklet

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(7) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezért helyénvaló létrehozni egy a belső piacra , a vállalkozások, köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességére, és az európai statisztikákra vonatkozó programot (a továbbiakban: program). A programot a 2021-től 2027-ig tartó hétéves időtartamra kell létrehozni.

Ezért helyénvaló létrehozni az egységes piac programot, amelynek célja, hogy megerősítse a belső piacot és javítsa annak működését a vállalkozások, köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége, a szabványosítás, a fogyasztóvédelem és az európai statisztikákra vonatkozó program (a továbbiakban: program) terén . A programot a 2021-től 2027-ig tartó hétéves időtartamra kell létrehozni.

2. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A modern belső piac előmozdítja a versenyt és a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók javát szolgálja. A szolgáltatások folyamatosan fejlődő belső piacának jobb kiaknázása az európai vállalkozások számára lehetővé teszi a munkahelyteremtést és a határokon átnyúló növekedést, szélesebb szolgáltatási választékot kínál jobb áron és magas színvonalat tart fenn a fogyasztók és a munkavállalók számára. Ennek elérése érdekében a programnak hozzá kell járulnia a fennmaradó akadályok megszüntetéséhez és biztosítania kell az új innovatív üzleti modellekhez alkalmazkodó szabályozási keretet.

A modern belső piac a méltányosság és az átláthatóság elvén alapul, ami előmozdítja a versenyt és a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók javát szolgálja. A szolgáltatások folyamatosan fejlődő belső piacának jobb kiaknázása az európai vállalkozások számára lehetővé teszi a munkahelyteremtést és a határokon átnyúló növekedést, szélesebb szolgáltatási választékot kínál jobb áron és magas színvonalat tart fenn a fogyasztók és a munkavállalók számára. Ennek elérése érdekében a programnak hozzá kell járulnia a belső piaci fejlemények, köztük az új technológiák és az innovatív üzleti modellek hatásának nyomon követéséhez, a fennmaradó akadályok azonosításához és megszüntetéséhez, és biztosítania kell az új innovatív üzleti modellekhez , például a szociális vállalkozáshoz alkalmazkodó szabályozási keretet.

3. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A közbeszerzést a közigazgatási szervek a célból alkalmazzák, hogy biztosítsák a közforrások felhasználása kedvező ár-érték arány mellett történjen, és hozzájáruljanak egy innovatívabb, fenntarthatóbb, inkluzívabb és versenyképesebb belső piachoz. A 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (49), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (50) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (51) biztosítja a jogi kereteket az uniós bruttó hazai termék 14 %-át képviselő közbeszerzési piacok integrációjához és hatékony működéséhez, ezzel is szolgálva a közigazgatási szervek, a vállalkozások és az állampolgárok, köztük a fogyasztók érdekeit. A programnak ezért olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek biztosítják a stratégiai közbeszerzések szélesebb térnyerését, az állami beszerzők szakmai tudásának bővítését, a kkv-k számára a közbeszerzési piacokhoz való jobb hozzáférést , az átláthatóság növelését, az integritást és az adatminőség javítását, a beszerzések digitális átalakítását és a közös beszerzések előmozdítását: ez a tagállamokkal folytatott partnerségi megközelítés megerősítésével, az adatgyűjtés és az adatelemzés javításával, többek között célzott IT-eszközök fejlesztésével, a tapasztalatcserék és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatásával, útmutatással, kedvező kereskedelmi megállapodások folytatásával , a nemzeti hatóságok közötti együttműködés megerősítésével és kísérleti projektek elindításával érhető el.

A közbeszerzést a közigazgatási szervek a célból alkalmazzák, hogy biztosítsák a közforrások felhasználása kedvező ár-érték arány mellett történjen, és hozzájáruljanak egy innovatívabb, fenntarthatóbb, inkluzívabb és versenyképesebb belső piachoz. A 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (49), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (50) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(51) biztosítja a jogi kereteket az uniós bruttó hazai termék 14 %-át képviselő közbeszerzési piacok integrációjához és hatékony működéséhez, ezzel is szolgálva a közigazgatási szervek, a vállalkozások és az állampolgárok, köztük a fogyasztók érdekeit. A programnak ezért olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek biztosítják a stratégiai közbeszerzések szélesebb térnyerését, az állami beszerzők szakmai tudásának bővítését, a közbeszerzési eljárások észszerűsítése és egyszerűsítése révén nagyobb esély biztosítását a kkv-k számára a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésre , az átláthatóság növelését, az integritást és az adatminőség javítását, a beszerzések digitális átalakítását és a közös beszerzések előmozdítását: ez a tagállamokkal folytatott partnerségi megközelítés megerősítésével, az adatgyűjtés és az adatelemzés javításával, többek között célzott IT-eszközök fejlesztésével, a tapasztalatcserék és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatásával, útmutatással, a kereskedelmi megállapodások közbeszerzéshez kapcsolódó és kölcsönös rendelkezéseinek végrehajtásával , a nemzeti és adott esetben a regionális hatóságok közötti együttműködés megerősítésével és kísérleti projektek elindításával érhető el.

Indokolás

A „kedvező kereskedelmi megállapodások (folytatására)” való utalás nem világos, és nem az itt tárgyalt kérdésre, nevezetesen a közbeszerzésre vonatkozik.

4. módosítás

(16) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program célkitűzéseinek elérése és a polgárok és a vállalkozások életének megkönnyítése érdekében magas színvonalú, felhasználóközpontú közszolgáltatásokat kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásoknak új módon kell elkezdeniük dolgozni, és a továbbiakban nem szabad összevontan kezelniük igazgatásaik különböző részeit, valamint hozzá kell fogniuk az ilyen közszolgáltatások a polgárokkal és a vállalkozásokkal történő együttes létrehozásához. Továbbá mivel a belső piacon a határokon átnyúló tevékenységek folyamatos és állandó növekedése figyelhető meg, naprakész információkat, valamint az adminisztratív formaságokra vonatkozó információkat kell rendelkezésre bocsátani a vállalkozások és a polgárok jogairól. Ezenkívül a jogi tanácsadás és a nemzeti szinteken felmerülő problémák megoldásának segítése is elengedhetetlen. Továbbá szükség van a nemzeti közigazgatások egyszerű és hatékony módon történő összekapcsolására, valamint annak értékelésére, hogy a belső piac hogyan működik a gyakorlatban. A programnak ezért támogatnia kell a következő, már meglévő belső piaci irányítási eszközöket: az Európa Önökért portál, amely a jövőbeli egységes digitális portál gerincét kell, hogy képezze, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a belső piaci információs rendszer és az egységes piaci eredménytábla a polgárok mindennapi életének és a vállalkozások határokon átnyúló kereskedelemre való képességének javítása érdekében.

Indokolás

A belső piaci irányítási eszközök (például a polgároknak és vállalkozásoknak szóló online portálok) használatát és hatékonyságát fokozó erőfeszítések mellett arra is figyelni kell, hogy minél többen tudjanak ezen eszközök létezéséről és rendelkezésre állásáról. Az említett erőfeszítések során kiemelt figyelmet kell fordítani a tudatosság növelésére a helyi és regionális önkormányzatok, továbbá választott képviselőik körében, tekintettel arra, hogy napi szinten foglalkoznak vállalkozások és polgárok ügyeivel és azok támogatásával.

5. módosítás

(23) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kkv-k olyan közös kihívásokkal néznek szembe, amelyek a nagyvállalatokat nem érintik ugyanolyan mértékben: ilyen a finanszírozás szerzése, a képzett munkaerő felvétele, az adminisztratív terhek enyhítése, a kreativitás és az innováció serkentése, a piacokhoz való hozzáférés és a nemzetköziesítési tevékenységek elősegítése. Ezek a kihívások különösen a vidéki és/vagy periférián, valamint a legkülső régiókban található régiókban működő kkv-k számára jelentősek. A programnak az ilyen piaci hiányosságokat arányosan kell kezelnie, kiemelt figyelmet fordítva a közvetlenül a kkv-knak és a vállalkozási hálózatoknak kedvező intézkedésekre, de eközben nem torzíthatja indokolatlanul a versenyt a belső piacon.

Indokolás

Bár a (23) preambulumbekezdésben említett kihívások az összes kkv-t érintik, a vidéki/és vagy periférián található régiókban működő kkv-k nagyobb nehézségekről számolnak be, ami a képzett munkaerő felvételét vagy az infrastruktúrához való hozzáférést illeti, mint amilyen a szélessávú internet vagy más összeköttetési formák, amelyek nélkülözhetetlenek az innováció serkentéséhez és a nemzetközivé válással kapcsolatos tevékenységek támogatásához.

6. módosítás

(39) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata segítséget nyújt a fogyasztóknak abban, hogy a belső piacon és az EGT-ben határokon átnyúló termék- vagy szolgáltatásvásárláskor – valósuljon az meg online vagy utazás közben – élhessenek az uniós fogyasztói jogokkal. A 30 központtal rendelkező erős hálózat, amelyet az uniós fogyasztói programok több mint tíz éve finanszíroznak közösen, bizonyította, hogy a fogyasztók és a kereskedők belső piacba vetett bizalmának megerősítése szempontjából hozzáadott értékkel bír. Évente több mint 100 000 fogyasztó kérésével foglalkozik, és több millió polgárt ér el sajtó-és online információs tevékenységein keresztül. Ez az Unió egyik legértékesebb polgári segítségnyújtási hálózata és központjainak többsége a belső piaci joggal, mint például a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (59) foglalkozó kapcsolattartó pontoknak ad otthont, és a hálózat működésének értékelése megerősítette, a működés folytatásának fontosságát. A hálózat a harmadik országokban működő hasonló szervekkel való viszonossági megállapodások kialakítását is tervezi.

A programnak támogatnia kell az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát is, amely segítséget nyújt a fogyasztóknak abban, hogy a belső piacon és az EGT-ben határokon átnyúló termék- vagy szolgáltatásvásárláskor – valósuljon az meg online vagy utazás közben – élhessenek az uniós fogyasztói jogokkal. A 30 központtal rendelkező erős hálózat, amelyet az uniós fogyasztói programok több mint tíz éve finanszíroznak közösen, bizonyította, hogy a fogyasztók és a kereskedők belső piacba vetett bizalmának megerősítése szempontjából hozzáadott értékkel bír. Évente több mint 100 000 fogyasztó kérésével foglalkozik, és több millió polgárt ér el sajtó-és online információs tevékenységein keresztül. Ez az Unió egyik legértékesebb polgári segítségnyújtási hálózata és központjainak többsége a belső piaci joggal, mint például a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (59) foglalkozó kapcsolattartó pontoknak ad otthont, és a hálózat működésének értékelése megerősítette, a működés folytatásának fontosságát. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata fontos forrása lehet a fogyasztók előtt helyi szinten felmerülő kihívásokkal és problémákkal kapcsolatos információknak, amelyek jelentőséggel bírnak az uniós politikaalkotás és a fogyasztói érdekek védelme szempontjából. A programnak ezért a fogyasztóvédelem fokozása érdekében lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását és megerősítését a helyi és az uniós szintű fogyasztói képviselet között. A hálózat a harmadik országokban működő hasonló szervekkel való viszonossági megállapodások kialakítását is tervezi.

Indokolás

Magától értetődik.

7. módosítás

(41) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az állampolgárokat különösen érinti a pénzügyi szolgáltatások piacának a működése. Ezek a belső piac kulcsfontosságú elemei és szilárd szabályozási és felügyeleti keretet igényelnek, amely nemcsak a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdaságot biztosítja, hanem magas szintű védelmet biztosít a fogyasztók és más pénzügyi szolgáltatások végfelhasználói számára, beleértve a lakossági befektetőket, megtakarítókat, a biztosítókat, a nyugdíjalapok tagjait és a kedvezményezetteket, az egyéni részvényeseket, a hitelfelvevőket és a kkv-ket. Fontos, hogy növeljék a pénzügyi ágazat politikai döntéshozatalban való részvételének képességét.

Indokolás

Üdvözlendőek azok az erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítsék a fogyasztók és a végfelhasználók részvételét a pénzügyi ágazattal kapcsolatos szakpolitika kialakításában. Tekintettel azonban arra, hogy a pénzügyi ágazatban előforduló visszaélések vagy gazdálkodási hibák hátrányosan érinthetik a polgárok életét, különös figyelmet kell fordítani a tudatosság növelésére a fogyasztóvédelem e területén.

8. módosítás

(58) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A megelőző programok és költségvetési tételek keretében végrehajtott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, és megtartandók. Az e program keretében bevezetett új intézkedések célja különösen a jól működő belső piac megerősítése. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása során egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesítse célkitűzéseit, az intézkedéseket csak átfogó, általános kategóriákban kell meghatározni. A versenyképesség területén az egyedi célkitűzésekre vonatkozó indikatív tevékenységek listáját vagy a szabályozási követelményekből eredő konkrét tevékenységeket – például a szabványosítás, az élelmiszerlánc-szabályozás és az európai statisztikák területén – szintén bele kell foglalni a programba.

A megelőző programok és költségvetési tételek keretében végrehajtott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, és megtartandók. Az e program keretében bevezetett új intézkedések célja különösen a jól működő belső piac megerősítése. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása során egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesítse célkitűzéseit, az intézkedéseket csak átfogó, általános kategóriákban kell meghatározni. A versenyképesség területén az egyedi célkitűzésekre vonatkozó indikatív tevékenységek listáját vagy a szabályozási követelményekből eredő konkrét tevékenységeket – például a piacfelügyelet és a termékbiztonság, a fogyasztóvédelem, a szabványosítás, az élelmiszerlánc-szabályozás és az európai statisztikák területén – szintén bele kell foglalni a programba.

Indokolás

Magától értetődik.

9. módosítás

1. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Tárgy	Tárgy
Ez a rendelet létrehozza a belső piac működésének, valamint a vállalkozások – ideértve a mikro-, kis- és középvállalkozások – versenyképességének javítását célzó programot, valamint az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének finanszírozási keretét a 223/2009/EK rendelet 13. cikke szerint (a továbbiakban: a program).	Ez a rendelet létrehozza a belső piac működésének, valamint a vállalkozások – ideértve a mikro-, kis- és középvállalkozások , a szociális vállalkozások és vállalkozási hálózatok – versenyképességének , a szabványosításnak és a fogyasztóvédelemnek a javítását célzó programot, valamint az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének finanszírozási keretét a 223/2009/EK rendelet 13. cikke szerint (a továbbiakban: a program).
Meghatározza a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetést, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

Indokolás

Az összhang biztosítása a program tárgyával kapcsolatosan (lásd még a (7) preambulumbekezdéshez előterjesztett módosítást).

10. módosítás

3. cikk (1) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a belső piac működésének javítása és különösen a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) – védelme és erősítése az uniós jog érvényesítésével, a piacra jutás megkönnyítésével, standardalkotással és az emberi, állati és növényi egészség és az állatjólét előmozdításával; valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti, továbbá a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és a decentralizált uniós ügynökségek közötti együttműködés javításával;

fenntartható munkahelyek teremtése, a piaci hiányosságok kezelése, a belső piac működésének javítása és különösen a helyi gazdaság erősítése és a körforgásos gazdaság előmozdítása, a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) – védelme és erősítése az uniós jog érvényesítésével, a piacra jutás megkönnyítésével, standardalkotással és az emberi, állati és növényi egészség és az állatjólét előmozdításával; valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti, továbbá a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és a decentralizált uniós ügynökségek közötti együttműködés javításával;

Indokolás

—

11. módosítás

3. cikk (2) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a belső piac hatékonyabbá tétele, az akadályok megelőzésének és megszüntetésének elősegítése, az uniós jog kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének támogatása a következő területeken: az áruk és szolgáltatások belső piaca, a közbeszerzés, a piacfelügyelet, valamint a társasági jog, a szerződéses és szerződésen kívüli jog, a pénzmosás elleni küzdelem, a tőke szabad mozgása, a pénzügyi szolgáltatások és a verseny, beleértve az irányítási eszközök fejlesztését;

a belső piac hatékonyabbá tétele, a helyi gazdasági fejlődés előmozdítása, az akadályok megelőzésének és megszüntetésének elősegítése, az uniós jog kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének támogatása a következő területeken: az áruk és szolgáltatások belső piaca, ideértve a szociális gazdaságot, a közbeszerzés, a piacfelügyelet, valamint a társasági jog, a szerződéses és szerződésen kívüli jog, a pénzmosás elleni küzdelem, a tőke szabad mozgása, a pénzügyi szolgáltatások és a verseny, beleértve az irányítási eszközök fejlesztését;

Indokolás

—

12. módosítás

8. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

e)	a vállalkozások és a gazdaság egész ágazatai versenyképességének támogatása, valamint a kkv-k támogatása az innováció átvételében, az értéklánc-együttműködés az ökoszisztémák és klaszterek stratégiai összekapcsolásával, beleértve a közös klaszterkezdeményezést is;

a vállalkozások és a gazdaság egész ágazatai versenyképességének támogatása, valamint a kkv-k támogatása az innováció átvételében illetve különösen új, többek között a szociális és a megosztásalapú gazdasággal kapcsolatos üzleti modellek elsajátításában, illetve az értéklánc-együttműködés általuk történő alkalmazásában az ökoszisztémák és klaszterek stratégiai összekapcsolásával, beleértve a közös klaszterkezdeményezést is;

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

üdvözli a belső piac 2021 és 2027 közötti működésének javítását szolgáló új egységes piac program létrehozására vonatkozó európai bizottsági javaslatot, amelynek célja az irányítás erősítése, a kkv-k versenyképességének támogatása, a fogyasztóvédelem javítása és a fogyasztói jogok érvényesítése, az emberek, állatok és növények egészségének, valamint az állatjólétnek az előmozdítása, illetve a megfelelő európai statisztikai keretrendszer biztosítása;

elismeri, hogy a belső piac az EU fő sikerei közé tartozik, azonban annak továbbra is alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez, amelyre a digitalizáció és a globalizáció jellemző. Megjegyzi, hogy továbbra is fennállnak olyan jelentős akadályok, amelyek meggátolják a belső piac megfelelő működését, mellettük pedig új akadályok jelentkeznek;

elismeri, hogy a belső piac megfelelő működése szempontjából alapvetően fontos, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat tájékoztassák a jogaikról, az állami hatóságok tudják, hogy hogyan alkalmazzák a szabályokat, és a bíróságok rendelkezzenek az érvényesítésükhöz szükséges szaktudással és illetékességgel. E tekintetben lényeges, hogy a különböző országok oktatási rendszerei beépítsék a tananyagba az EU-val kapcsolatos alapismereteket, hogy idővel valamennyi fiatalabb polgár ismerje a jogait és jobban ki tudja használni a belső piac nyújtotta előnyöket;

hangsúlyozza, hogy a kkv-k folyamatos kihívásokkal küzdenek a finanszírozáshoz való hozzájutás és az üzletvitellel járó állandó adminisztrációs terhek miatt, valamint hogy nehézségeket jelent számukra a nemzetközivé válással kapcsolatos lehetőségek megragadása, valamint az, hogy elégséges módon ki tudják használni az egységes piac nyújtotta előnyöket; ez állandó széttagoltságot és piaci anomáliákat eredményez számos ágazatban és régióban, ami a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak is kárára válik; üdvözli, hogy az Európai Bizottság nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a program révén erősítse a kkv-szektornak nyújtott támogatást;

elismeri, hogy az információs eszközök és képzési programok fejlesztése rendkívül fontos a belső piac megfelelő működése szempontjából, és hogy annak megbízható adatok elemzésén, tanulmányokon és értékeléseken kell alapulnia, amelyeket a tagállamokkal és azok illetékes hatóságaival (a regionális és helyi önkormányzatokat is beleértve) végeznek el;

elismeri a program széles alkalmazási körét és azt a célkitűzést, hogy az erőfeszítések észszerűsítésével segítsék elő a belső piac irányításának jobb koordinációját, megjegyzi azonban, hogy a hatékony koordináció biztosítása irányítási szempontból nem lesz könnyű;

felhívja a figyelmet arra, hogy a programnak kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy gyorsan és proaktív módon reagáljon a belső piac működésében jelentkező zavarokra, vagy a kereskedelem fennakadására a kkv-k szempontjából, amelyek például a brexit lehetséges hátrányos hatásai miatt következhetnek be;

Az egységes piac

elismeri, hogy az 500 millió fogyasztót és 21 millió vállalkozást magába foglaló egységes piac jelenti az EU gazdasági és politikai integrációjának központi elemét, amelyet komoly jogi korpusz támogat, garantálva a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását az EU-n és a szélesebb Európai Gazdasági Térségen belül (1);

emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke szerint az Unió belső piaca „Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást”;

10.

elismeri, hogy az Európai Bizottság javaslata tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

11.

az egységes piacon zajló versenynek hozzá kell járulnia e célkitűzések eléréséhez például azzal, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb árat biztosítja a fogyasztók és vállalkozások számára egyebek mellett az alacsonyabb tranzakciós költségeknek és a nagyobb, méretgazdaságosságot lehetővé tevő piacnak köszönhetően, továbbá ösztönzi az innovációt és gyorsabb reagálást tesz lehetővé a fogyasztói igényekre egyenlő feltételek és a dömping különféle formáinak elkerülése mellett. Ugyanakkor úgy véli, hogy az egységes piac előnyeiről hatékonyabban kellene tájékoztatni a polgárokat, a vállalkozásokat és más gazdasági szereplőket, és elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak jelentős szerepük van e fontos üzenet eljuttatásában;

12.

elismeri, hogy az egységes piac lezáratlan folyamat, és sok tekintetben befejezetlen is marad, és hogy egy jobban működő egységes piac, valamint a még fennálló kereskedelmi gátak eltávolítása (mindenekelőtt a szolgáltatások szektorában és a digitális egységes piac területén) jelentős lökést adhatna a gazdasági növekedésnek;

A szolgáltatások egységes piaca

13.

elismeri az Európai Bizottság erőfeszítéseit a szolgáltatásnyújtási szabadság Európán belüli további javítása érdekében, különösen a szolgáltatási csomag összefüggésében (2), ugyanakkor még sok az elvégzendő munka, ahogyan az az Európai Bizottságnak a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról készített szakértői értékeléséből kiderül, amely megerősíti, hogy még mindig túl sok az akadály, beleértve a letelepedéshez való jog korlátozásait (3). Úgy véli ugyanakkor, hogy uniós szinten világosabb szabályokra van szükség a közösségi gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások tekintetében;

14.

fontosnak tartja, hogy az új programok járuljanak hozzá a szolgáltatások belső piaca működésének javításához, és felteszi a kérdést, hogy hogyan lehetne a belső piac eszközeit hatékonyabban alkalmazni a szolgáltatások piaca nagyobb fokú integrációjának biztosítása érdekében;

Az áruk egységes piaca

15.

elismeri, hogy a termékekre vonatkozó uniós szabályok érvényesítése terén komoly problémák tapasztalhatók, túl sok olyan termék van a piacon, amely nem felel meg a jogszabályoknak. Utal arra, hogy sürgősen szükség van az egyértelmű márkahasználatra és láthatóságra, valamint arra, hogy megszüntessék a párhuzamosságokat a számtalan, már létező vagy javasolt eszköz között, amelyek azt biztosítják, hogy a polgárok és a vállalkozások megismerjék a vonatkozó szabályokat, a jogaikat és a kötelezettségeiket, valamint azokat a csatornákat, amelyek nyitva állnak előttük, ha úgy vélik, hogy megsértették a jogaikat;

16.

megjegyzi, hogy több mint 500 piacfelügyeleti hatóság működik szerte Európában, amelyek közül számos erőforráshiánnyal küzd, emellett pedig csekély mértékben képesek elrettenteni a jelenlegi szabályok megsértésétől. Azt javasolja, hogy az együttműködés elmélyítése és a hálózatok nagyobb fokú integrációjának biztosítása mellett ezekre a területekre fordítsanak nagyobb közvetlen finanszírozást. Határozottan javasolja, hogy a nemzeti versenyhatóságok kapjanak megfelelő forrásokat és legyenek függetlenek a kormánytól, hogy hatékonyan tudják végezni a munkájukat, amihez támogatást kell kapniuk a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerétől és bíróságaitól, e hatóságok eltérő kompetenciáinak tiszteletben tartása mellett. Erre elengedhetetlenül szükség van, ha el akarjuk érni az uniós jog tényleges végrehajtását;

Szabványok

17.

üdvözli az Európai Bizottság folyamatos elkötelezettségét a 28 nemzeti szabvány egy európai szabvánnyal történő felváltása mellett. Üdvözli emellett az informatikai rendszerek és eljárások nagyobb fokú használatát, amellyel csökkenthetőek az adminisztrációs terhek és információt lehet megosztani az érdekelt felekkel. Javasolja, hogy tegyenek megfelelő lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-kat megfelelően bevonják a szabványok kidolgozásába, a megfelelő átláthatóság biztosítása, illetve annak elkerülése érdekében, hogy a folyamatot a nagyobb vállalatok vagy struktúrák dominálják;

Közbeszerzés

18.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságoknak fontos felelősségük van az uniós szakpolitikák és jogszabályok végrehajtása terén, többek között a fogyasztók jóléte (ahol közel vannak a polgárokhoz) és a közbeszerzés területén;

19.

támogatja a nemzeti, regionális és helyi hatóságok azon képességének javítására irányuló célkitűzést, hogy jobban hajtsák végre a jelenlegi szabályokat, azonban utal arra, hogy a közbeszerzési jog bonyolultsága akadályozhatja a kkv-k nagyobb arányú részvételét a közbeszerzési eljárásban;

20.

fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság együttműködjön a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, ha el szeretnénk érni, hogy a közbeszerzési piac a versenyen alapuljon, nyitott legyen és megfelelően legyen szabályozva. Ez létfontosságú, ha a közpénzeket a lehető legjobban szeretnénk felhasználni;

Az egységes piac irányítási eszközei

21.

üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a meglévő belső piaci irányítási eszközökbe (például az Európa Önökért portálba és a SOLVIT hálózatba) történő folyamatos beruházás mellett; úgy véli, hogy még több munkára van szükség az eszközök használatának a polgárok, fogyasztók és különböző szintű hatóságok körében való népszerűsítéséhez, az eszközök online megtalálhatóságának javításához és azon képességük erősítéséhez, hogy naprakész információt nyújtsanak; javasolja, hogy vonják be jobban a helyi és regionális hatóságokat ezeknek az irányítási eszközöknek a végrehajtásába, hogy ezáltal javítani lehessen azok működését. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az említett eszközök hatékonyabbá tétele ne jelentsen pénzügyi és adminisztratív terhet a helyi és regionális önkormányzatok számára;

Kkv-k és versenyképesség

22.

elismeri, hogy a kkv-k jelentik az európai gazdaság gerincét, mivel ezek a cégek teszik ki az összes uniós vállalkozás 99 %-át és hozták létre az utóbbi 5 évben az új munkahelyek több mint 85 %-át, és ez a vállalkozó szellemmel együtt kulcsfontosságú szerepet biztosít számukra a gazdasági növekedést, az innovációt és a munkahelyteremtést illetően. Támogatja azokat a felhívásokat, amelyek a 2020 utáni időszakra szóló stabil európai keret megteremtését, valamint azt célozzák, hogy vonják be jobban a helyi és regionális hatóságokat az üzleti környezet és az állami és magánszféra közötti partnerségek kialakításának támogatásába (4);

23.

elismeri, hogy az egyik kulcsfontosságú kérdés annak biztosítása, hogy a különböző uniós programok ne versengjenek a tagállami szinten rendelkezésre álló vállalkozástámogatási intézkedésekkel, hanem kiegészítsék azokat. Ezért erőteljesen javasolja, hogy a kkv-knak az egységes piac program keretében nyújtott támogatási intézkedéseket, valamint a nemzeti és regionális szervek által nyújtott intézkedéseket egy egyablakos megközelítésen keresztül továbbítsák;

24.

tudomásul veszi azt a javaslatot, hogy a hitelgarancia eszközt, amely jelenleg a COSME program részeként működik, a következő periódusban az InvestEU Alap keretében kellene kiosztani. Ezzel összefüggésben javasolja, hogy továbbra is vegyenek igénybe közvetítőket, akik régóta kapcsolatban vannak a kkv-kkal, aggasztja azonban az, hogy esetleg nem minden tagállamnak vannak meg a szükséges nemzeti vagy regionális szintű struktúrái ahhoz, hogy lehetővé tegyék az InvestEU keretében elérhető garanciaalapokhoz való hozzáférést. A kkv-k számára nehézségekbe ütközhet, hogy hozzáférjenek a hitelgarancia-alapokhoz az InvestEU-n belül, amennyiben a közvetítő szervek nincsenek jelen a tagállamok teljes területén, és azt javasolja, hogy az európai intézmények működjenek együtt a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k valamennyi tagállamban egyformán férhessenek hozzá a szóban forgó finanszírozáshoz;

25.

felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy az InvestEU kezdeményezés körébe tartozó garanciaalapokba építsenek be egy regionális egyensúlyra vonatkozó elemet, mivel ez különösen érdekes lesz a helyi és regionális hatóságok számára, főleg, ha kevésbé kedvező helyzetben lévő régiót képviselnek;

26.

nagyobb egyértelműséget kér a kkv-garancia számára a COSME program keretében kiosztott, valamint az InvestEU programhoz tartozó garanciaalap számára elérhetővé tett költségvetéssel, valamint azzal kapcsolatban, hogy az hogyan fogja támogatni a nagy kockázatú kkv-finanszírozást, főleg a távoli és a periférián található régiókban;

27.

határozottan kiemeli, hogy külön meg kell említeni a kisvállalkozási törvényt, amely továbbra is a kkv-kkel kapcsolatos uniós politika átfogó keretrendszere marad. Stratégiai iránymutatásait tekintetbe kell venni a kkv-k támogatását biztosító éves munkaprogramok elfogadása során. Ennek kapcsán ugyanilyen fontosnak tart egy utalást a kkv-követek hálózatára, tekintettel arra a szerepre, amit az a kkv-k vonatkozásában hatással bíró összes uniós szintű politika összehangolásában tölt be. Hangsúlyozza, hogy az egységes piac programra és az új többéves pénzügyi keret összes releváns programjára a „gondolkozz először kicsiben” elvet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a kkv-k érdekeit a politika kialakításának legkorábbi fázisától kezdve figyelembe vegyék;

28.

további részleteket kér az Európai Vállalkozói Hálózat (EEN) jövőbeli szerepével és célkitűzésével kapcsolatban, tekintettel azokra az Európai Bizottság által felvázolt kihívásokra, amelyek a kkv-k előtt állnak, valamint azzal kapcsolatban, hogy hogyan tervezik a hálózat módosítását e kihívások kezelése érdekében a digitalizáció és a globalizáció korában, úgy, hogy jobban megfeleljen a vállalkozások igényeinek, és jobban össze legyen hangolva a tagállamok által nyújtott támogatással;

29.

üdvözli a korábban Erasmus – Ifjú vállalkozók (EYE) program néven ismert kezdeményezés folytatását, ám megjegyzi, hogy annak címét az üzleti környezet megerősítéséhez és a vállalkozói szellem ösztönzéséhez tett jelentős hozzájárulására tekintettel „új vállalkozók mentori programjára” módosították. Határozottan támogatja, hogy lehetőség van a program földrajzi hatályának bővítésére annak érdekében, hogy az több lehetőséget biztosítson a fiatal vállalkozók számára;

30.

erőteljesen támogatja vállalkozói ökoszisztémák és klaszterek hálózatának kifejlesztését Európában, ahogyan azt az RB korábban kijelentette (5); ezért üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a Közös Klaszter Kezdeményezések (Joint Cluster Initiatives) további előmozdítása, valamint a közös tevékenységek és nemzetek fölötti partnerségi stratégiák kidolgozásának támogatása mellett, biztosítva a szükséges összeköttetéseket az EU digitális innovációs központjaival;

31.

rámutat arra, hogy létfontosságú a finanszírozáshoz való hozzájutás megkönnyítése a különböző területeken működő kkv-k lehető legszélesebb köre számára, és hogy a helyi és regionális hatóságoknak jelentős szerepük van az információ terjesztésében és a kedvezményezetteknek szóló célzott, a kkv-k számára elérhető különböző eszközökkel és támogatási programokkal kapcsolatos tájékoztatásban, a közvetítő intézményekkel együttműködve;

32.

elismeri, hogy a vidéki/és vagy periférián található régiókban, illetve a demográfiai kihívásokkal szembesülő régiókban működő kkv-k nagyobb kihívásokkal küzdenek, például a képzett munkaerő felvételét vagy az infrastruktúrához való hozzáférést illetően, mint amilyen a szélessávú internet vagy más összeköttetési formák, amelyek nélkülözhetetlenek az innováció serkentéséhez és a nemzetközivé válással kapcsolatos tevékenységek támogatásához. Kéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza, hogy a program hogyan fogja megoldani ezeket a komoly kihívásokat;

33.

emlékeztet az Európai Bizottságnak arra a legkülső régiókkal szembeni kötelezettségére, hogy a kkv-k támogatására vonatkozó jövőbeli terveiben figyelembe kell vennie az e területeken működő vállalkozások speciális szükségleteit annak érdekében, hogy javítsa versenyképességüket a nemzetközi piacokon, és előmozdítsa az EU belső piacába való integrálódásuk folyamatát;

Versenypolitika

34.

üdvözli az Európai Bizottság folyamatos elkötelezettségét a tisztességes verseny biztosítása mellett a belső piacon, amelynek érdekében olyan eszközökbe és szaktudásba ruház be, amelyek lehetővé teszik a verseny szabályainak hatékony érvényesítését a digitális gazdaságban. Általánosságban véve hangsúlyozza, hogy folyamatos és hatékony együttműködésre van szükség az Európai Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között;

Statisztika

35.

elismeri annak fontosságát, hogy kiváló minőségű statisztika álljon rendelkezésre a bizonyítékon alapuló döntéshozatal alátámasztására, és vitatja az Európai Statisztikai Program (ESP) beolvasztását az egységes piac programba, tekintettel a statisztikai program láthatóságának és függetlenségének fontosságára. Megjegyzi, hogy helyi és regionális szinten hiányoznak a kellő részletességű és naprakész statisztikák, és felszólítja az Eurostatot, hogy a nemzeti statisztikai intézményekkel összefogva orvosolja a problémát;

36.

javasolja, hogy a jövőbeli európai statisztikai program jogi formája maradjon a jelenlegi, azaz külön és független rendelet révén kerüljön meghatározásra;

37.

üdvözli, hogy a régiókra – és különösen a legkülső régiókra – vonatkozó mutatók biztosítása bekerült az Európai Statisztikai Program támogatható fellépései közé; kéri, hogy a már működő információbiztosításon túlmenően a további adatgyűjtés és az új, megfelelőbb és a legkülső régiók sajátos jellegét jobban kifejező mutatók kifejlesztése is támogatható legyen a program keretében;

Fogyasztók, fogyasztóvédelem és élelmiszerpolitika

38.

üdvözli az új program elkötelezettségét a fogyasztó jogok érvényesítése, továbbá a fogyasztóvédelem, a termékbiztonság, valamint a fogyasztóknak probléma esetén történő segítségnyújtás magas szintjének biztosítása mellett. Megjegyzi, hogy a programban ismertetett eszközök figyelmeztetni fogják a fogyasztókat a veszélyes termékekre, emellett pedig online fogyasztói központokat fognak biztosítani, amelyek segítenek a polgároknak a problémák megoldásában, utal arra ugyanakkor, hogy a fogyasztóknak a független szervezeteknek nyújtott megfelelő finanszírozás révén történő hatékony és erőteljes képviselete meg fogja erősíteni e szervezetek azon képességét, hogy hatékonyan vegyenek részt a fogyasztókat érintő egységes piaci ügyekben, beleértve az igazságszolgáltatáshoz való hozzájutást;

39.

értékeli azt a felismerést, hogy az állampolgárokat különösen érinti a pénzügyi szolgáltatások piacának a működése, és hangsúlyozza, hogy a Programnak hatékonyan kell támogatnia a fogyasztói jogokat és az ezen a területen történő tudatosság növelését. Tudomásul veszi az elkötelezettséget a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós politika alakításában való fokozott részvételének, valamint a pénzügyi szféra jobb megértésének előmozdítását célzó intézkedések támogatása mellett. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is erre a munkára alapozzon, az unióbeli fogyasztóvédelmi szervezetekkel együttműködve;

40.

hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a fogyasztóvédelmi szervezetek számára, hogy hatékonyan tudják védeni a fogyasztók érdekeit, és minősített szervezetként léphessenek fel a kollektív jogorvoslati eljárásokon belül. Felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek, különösen a kisebb tagállamokban, rendkívüli módon érintettek;

41.

üdvözli egy külön „Élelmiszer” szál bevezetését az új Egységes piac programban. A legnagyobb uniós gyártási ágazatként az élelmiszer- és italgyártási iparágnak erős, versenyképes és fenntartható ellátási láncra van szüksége, amelyet stabil szabályozási keret, valamint a nem harmonizált területekkel való kölcsönös elismerés jobb működése támaszt alá;

42.

megismétli kérését azon szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan, amelyek serkentik és fenntartják a fenntartható termelési gyakorlatokat támogató élelmiszertermelés és fogyasztói rendszerek kifejlesztését, csökkentve a környezetre gyakorolt ártalmas hatást, valamint észszerű áron kínált minőségi termékekkel javítva az élelmiszerbiztonságot, ahogyan annak korábbi véleményeiben is hangot adott (6); szeretné felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az élelmiszeripari közbeszerzés katalizátorként a fenntarthatóbb megoldások felé terelheti az élelmiszertermelést, ezért olyan intézkedéseket javasol, amelyek megkönnyítik az élelmiszeripari közbeszerzéssel foglalkozó tisztviselők képzését és az illetékes nemzeti, regionális és helyi hatóságokat támogató hálózatok létrehozását;

Programozási megközelítés

43.

elismeri, hogy az Európai Bizottság által javasolt új programozási megközelítésnek elviekben fokoznia kell a hatékonyságot, csökkentenie kell a költségeket, biztosítania kell a költségvetési tételek bizonyos fokú rugalmasságát a körülmények megváltozására való reagálás érdekében, valamint javítania kell a végrehajtást; megjegyzi, hogy ez elsősorban a belső adminisztrációs koordinációtól függ, és hogy nem egyértelmű, hogy az egységes programozási megközelítés önmagában is képes a szükséges szinergiák és költségmegtakarítások generálására;

44.

megjegyzi, hogy a programban szereplő költségvetési tételek több főigazgatóságot érintenek, és kérdezi, hogy hogyan működik majd ez a gyakorlatban. Megjegyzi, hogy a költségvetési tételek rugalmasságának elérésére vonatkozó cél elérése a gyakorlatban nehéznek bizonyulhat, mivel még nem definiálták az ezzel kapcsolatos struktúrákat;

45.

kiemeli, hogy a költségvetési tételekben nincs teljes átláthatóság, mivel egyes esetekben az adminisztratív költségeket világosan ismertetik, másokban azonban nem. Javasolja, hogy világosabban határozzanak meg egy technikai segítségnyújtásra fordítandó költségvetést, hogy a programozási költségeket elkülönítsék a tényleges intézkedések nyújtásával kapcsolatos költségektől.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(59) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(1) A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az egységes piac korszerűsítése (ECON-VI/010).

(2) A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A szolgáltatásokról szóló csomag: Szolgáltató gazdaság az európai polgárok javára (ECON-VI/022).

(3) http://ec.europa.eu/growth/single-market/services/services-directive/implementation/evaluation_hu.

(4) A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A COSME program 2020 utáni jövője: helyi és regionális nézőpont (ECON-VI-027).

(5) A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások fellendítése Európában: regionális és helyi szempontok (ECON-VI/021).

(6) A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Fenntartható uniós élelmiszer-politika (NAT-VI/014).

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/272

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Digitális Európa program (2021–2027)

(2019/C 86/14)

Előadó:

Markku MARKKULA (FI/EPP), Espoo képviselő-testületének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról

COM(2018) 434 final

Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma: A következő dokumentumot kísérő hatásvizsgálat összefoglalója: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról

SWD(2018) 306 final

Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma: A következő dokumentumot kísérő hatásvizsgálat: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról

SWD(2018) 305 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

2. cikk e) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„Digitális innovációs központ”: a program keretében feladatok elvégzésére kijelölt vagy nyílt versenyeljárásban kiválasztott jogi személy, amely az ipar digitális átalakulásának elősegítése érdekében különösen a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez – mint például a berendezések és szoftvereszközök – biztosít hozzáférést.

„Digitális innovációs központ”: a program keretében feladatok elvégzésére kijelölt vagy nyílt versenyeljárásban kiválasztott jogi személy vagy jogi személyek konzorciuma , amely az ipar digitális átalakulásának elősegítése érdekében különösen a technológiai szakértelemhez és a kísérleti létesítményekhez – mint például a berendezések és szoftvereszközök – biztosít hozzáférést.

Indokolás

A digitális innovációs központok hálózatának kialakításakor fontos, hogy minden régió megfelelő lefedettséggel rendelkezzen; a cél az, hogy minden régióban legyen egy digitális innovációs központ. Ha konzorcium is működtethetné a digitális innovációs központot, azzal a hálózat alapja erősebbé válhatna több érdekelt, például egyetemek, kutatóközpontok, innovációs központok stb. részvétele révén.

Az értékelési eljárásnak biztosítania kell, hogy a hálózat regionálisan és tematikusan is kiegyensúlyozott legyen, és közben képes legyen jó minőségű szolgáltatásokat nyújtani. A jelöltek közüli választás folyamatát az egész hálózatra való tekintettel kell végezni, hogy a digitális innovációs központok között valódi szinergiák jöjjenek létre. Ez is jó ok arra, hogy jogi személyek konzorciuma is működtethessen digitális innovációs központot.

A jogi személyre vonatkozó követelmény szükségtelen korlátozásokat jelent, ezért nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a gyakorlati megoldások számára. Az egyszerű struktúrák hangsúlyozása érdekében a koordináció feladata kiadható egy konzorciumban lévő jogi személynek vagy jogi személyek hálózatának is.

2. módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program általános célkitűzése a következő: az európai gazdaság és társadalom digitális átalakulásának támogatása és az ebből fakadó előnyök eljuttatása az európai polgárokhoz és vállalkozásokhoz. A program:

A program általános célkitűzése a következő: az európai gazdaság és társadalom digitális átalakulásának támogatása helyi, regionális, nemzeti és európai szinten, és az ebből fakadó előnyök eljuttatása az európai polgárokhoz és vállalkozásokhoz. A program:

a)	nagybani telepítés révén megerősíti Európa digitális kulcstechnológiák terén meglévő kapacitásait,

a)	nagybani telepítés révén megerősíti Európa digitális kulcstechnológiák terén meglévő kapacitásait,

b)	növeli hozzáférhetőségüket és elterjedtségüket a közérdekű területeken és a magánszektorban.

b)	növeli hozzáférhetőségüket és elterjedtségüket a közérdekű területeken és a magánszektorban,

c)	felgyorsítja a digitális átalakulást a helyi együttműködés és az európai partnerségek elősegítésével.

Indokolás

A szubszidiaritás elve alapján a Digitális Európa programnak (DEP) többszintű kormányzást kell lefednie. A DEP eredményességének biztosításához hatékony végrehajtás szükséges a városok és a régiók szintjén, szoros együttműködéssel az egyetemek, egyéb oktatási intézmények és kutatóintézetek, valamint a helyi ipari szereplők között. A többszintű kormányzás fontos az európai innovációs szakadék megszüntetéséhez. Például a DEP segítségével elérhető, hogy uniós szintű nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztémák a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensére kiterjedjenek.

3. módosítás

5. cikk – új d) és e) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Mesterséges intelligencia

Az Unió pénzügyi beavatkozása a 2. sz. egyedi célkitűzés alapján. A Mesterséges intelligencia célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

d)	az adatok minőségének és mennyiségének növelése a digitális platformgazdaságot létrehozó digitális átállás támogatása és felgyorsítása érdekében;

e)	a technológiák használatának bővítése, innovatív üzleti modellek kidolgozása, a felhasználók tudatosságának növelése, az innovációk piacra kerülési idejének csökkentése;

Indokolás

A platformgazdaságra való átállás a digitalizáció eredménye. Kedvező feltételeket kell teremtenünk, hogy megbirkózzunk ezzel és a többi nagy társadalmi kihívással. Figyelembe kell venni a városok, a polgárok és az üzleti világ változó szerepét.

Ebben a változásban az adatok szükséges minősége és mennyisége létfontosságú. Egyrészt megfelelő mérőszámokat kell megállapítanunk az adatminőség mérésére. Másrészt algoritmusok dolgozhatók ki az adatminőség felméréséhez, az elemzésben nem felhasználandó kiugró adatok észleléséhez, valamint az információk javításához annak érdekében, hogy az algoritmusok stabilabb válaszokat adjanak. Harmadrészt az adatminőség olyan intézkedésekkel javítható, amelyek javítják a nemzeti és helyi kormányzati szinten MI-alapú digitális szolgáltatásokban használt adatfolyamok teljességét, összehasonlíthatóságát és ütemezését.

Ezeket az intézkedéseket nem említi kimondottan a DEP, azonban a szöveg tartalmaz utalást az adatintegritásra és az adatok titkosságára, valamint vannak utalások a szoftver- és algoritmuskönyvtárak általános szerepére.

Az adatok minőségét és integritását még olyan intézkedésekkel is ki kell egészíteni, amelyek az egyes emberek adataikkal kapcsolatos jogainak integritását védik, és úgy biztosítják a minőséget, hogy közben garantálni lehessen az információk és a személyes adatok megfelelő mértékű biztonságát.

4. módosítás

7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Unió pénzügyi beavatkozása a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján. A „korszerű digitális készségek” támogatást biztosít a korszerű digitális készségek fejlesztéséhez a program keretében támogatott területeken, ezzel hozzájárul az Európában rendelkezésre álló tehetség bővítéséhez és előmozdítja a szakmai hozzáértés bővülését, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, nagy adathalmazok elemzése, a kiberbiztonság, a megosztott főkönyvi technológiák, a robotika és a mesterséges intelligencia területén. A pénzügyi beavatkozás célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

Az Unió pénzügyi beavatkozása a 4. sz. egyedi célkitűzés alapján. A „korszerű digitális készségek” támogatást biztosít a korszerű digitális készségek fejlesztéséhez a program keretében támogatott területeken és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítve , ezzel hozzájárul az Európában rendelkezésre álló tehetség bővítéséhez és előmozdítja a szakmai hozzáértés bővülését, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, nagy adathalmazok elemzése, a kiberbiztonság, a megosztott főkönyvi technológiák, a robotika és a mesterséges intelligencia területén. A pénzügyi beavatkozás célja a következő működési célkitűzések megvalósítása:

a)	hosszú távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása diákok, informatikai szakemberek és munkavállalók számára;

a)	hosszú távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása diákok, informatikai szakemberek és munkavállalók számára;

b)	rövid távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása vállalkozók, üzleti vezetők és munkavállalók számára;

b)	rövid távú képzések és tanfolyamok tervezésének és megtartásának támogatása vállalkozók, üzleti vezetők és munkavállalók számára;

c)	munkahelyi gyakorlati képzés és szakmai gyakorlatok támogatása diákok, fiatal vállalkozók és diplomások számára.

c)	munkahelyi gyakorlati képzés és szakmai gyakorlatok támogatása diákok, fiatal vállalkozók és diplomások számára.

Indokolás

Biztosítani kell, hogy a digitális készségek kialakítására vonatkozó jövőbeli rendszer a nemek közötti egyenlőség szempontját is figyelembe vegye, így biztosítva, hogy a jövő digitális társadalma inkluzív legyen.

5. módosítás

8. cikk (1) bekezdés a), g) pont és új j) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás

Az Unió pénzügyi beavatkozása az 5. sz. egyedi célkitűzés alapján. A telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás az alábbi operatív célkitűzések elérését szolgálja:

annak biztosítása, hogy a közszféra és a közérdekű területek, mint például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a közlekedés, az energia, a kulturális és kreatív ágazatok, a legmodernebb digitális technológiákat tudják telepíteni és elérni, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;

annak biztosítása, hogy a közszféra és a közérdekű területek, mint például az egészségügy és a gondozás, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a várostervezés, a közlekedés, az energia , a természeti erőforrások, az erdészet, az élelmiszeripar, a környezet, a kulturális és kreatív ágazatok, a legmodernebb digitális technológiákat tudják telepíteni és elérni, különösen a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia , az információbiztonság és a kiberbiztonság terén;

g)	az Unió szintjén folyamatos kapacitás biztosítása a gyorsan változó digitális trendek megfigyelésére, elemzésére és a hozzájuk történő alkalmazkodásra, valamint a legjobb gyakorlatok megosztása és elterjesztése ;

regionális, nemzeti és európai szinten folyamatos kapacitás biztosítása a gyorsan változó digitális trendek megfigyelésére, elemzésére és a hozzájuk történő alkalmazkodásra, valamint új, digitalizált megoldások közös előállítása, a legjobb gyakorlatok megosztása és a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás kultúrájának elterjesztése ;

j)	a Digitális Európa program végrehajtási tevékenységeinek integrálása a regionális intelligens szakosodási stratégiákba, a Horizont Európa programba és más fontos európai kezdeményezésekbe és partnerségekbe.

Indokolás

A várostervezésnek, az erdészetnek és az élelmiszeriparnak is szerepelnie kell az a) pontban szereplő listán, mivel ezek fontosak minden társadalmi változás esetén. A városfejlesztés, a természeti erőforrások, az élelmiszer-előállítás és az erdészet területén az intelligens és fenntartható digitális megoldások stratégiai fontosságúak az éghajlatváltozással kapcsolatos különböző környezeti kihívások kezeléséhez.

Mint azt az RB már kijelentette a jelenlegi, 2015–2020-as mandátumidőszakának prioritásai kapcsán, a teljesen működőképes digitális egységes piac megvalósításához alulról építkező megközelítés, vállalkozói szellem és célzott beruházások szükségesek.

6. módosítás

13. cikk – új (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Más uniós programokkal fennálló szinergiák	Más uniós programokkal fennálló szinergiák
	(3) A program támogatja a regionális és európai együttműködést és partnerségeket az innovatív digitális megoldások széles körű elterjesztéséhez és a regionális stratégiákkal való szinergiák biztosításához.

Indokolás

Az RB rámutat arra, hogy a hatásvizsgálat számos utalást tartalmaz olyan uniós politikákra és programokra, mint például az ERFA, az ESZA+, a CEF stb., amelyek létfontosságúak a DEP általános és konkrét céljainak eléréséhez. Az uniós eszközök és a helyi/regionális mechanizmusok és finanszírozások összehangolt használatát jelentősen hangsúlyozza az uniós politika. Azonban a DEP nem rögzít egyértelmű eljárásokat és mechanizmusokat, amelyekkel meg lehetne szervezni, hogy a különféle kormányzati szinteken hogyan lehetne összehangoltan használni az előbbi eszközöket. A partnerségre vagy a többszintű kormányzásra vonatkozó rendelkezésekre nincs utalás. Ezért a régiók fontos szerepét ebben a cikkben szerepeltetni kell. Az Európai Bizottság politikája kiemeli a regionális intelligens szakosodási stratégiák létfontosságú szerepét, mert ezek természetesen növelik az együttműködést a régiók és az európai partnerségek szintjén. A DEP-nek ezt támogatnia kell.

7. módosítás

16. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Digitális innovációs központok

Európai digitális innovációs központok

(1) A program végrehajtásának első éve során létrehozandó a digitális innovációs központok induló hálózata.

(1) A program végrehajtásának első éve során létrehozandó az európai digitális innovációs központok induló hálózata. A hálózatban részt vevő központok fontos regionális szerepet töltenek be az európai együttműködés fokozásában.

(2) Az 1. bekezdésben említett hálózat létrehozásának céljaira minden tagállam nyílt versenyeljárásban jelöl részvételre jelentkező jogalanyokat, a következő kritériumok alapján:

a)	megfelelő kompetenciák a digitális innovációs központok feladataihoz kapcsolódóan;

a)	megfelelő kompetenciák a digitális innovációs központok feladataihoz kapcsolódóan , beleértve a kutatás-fejlesztéssel, infrastruktúrával, adatvédelemmel, biztonsággal és innovációval kapcsolatos kapacitásokat és kompetenciákat ;

b)	megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány és infrastruktúra;

b)	megfelelő irányítási kapacitások, személyi állomány és infrastruktúra;

c)	uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközök;

c)	uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközök;

d)	megfelelő, lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott pénzügyi garanciák, amelyek megfelelnek azon uniós alapok szintjének, amelyek kezelésére felkérik.

d)	megfelelő, lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott pénzügyi garanciák, amelyek megfelelnek azon uniós alapok szintjének, amelyek kezelésére felkérik;

e)	a regionális stratégiákkal való összehangolás.

(3) A Bizottság határozatot hoz az induló hálózatot alkotó jogalanyok kiválasztásáról. Ezeket a jogalanyokat a Bizottság a tagállamok által kijelölt részvételre jelentkezők közül választja ki a 2. bekezdésben meghatározott kritériumok és az alábbi további kritériumok alapján:

a)	az induló hálózat finanszírozására rendelkezésre álló költségvetés;

a)	az induló hálózat finanszírozására rendelkezésre álló költségvetés;

b)	az az igény, hogy az induló hálózat révén biztosítva legyen az ipar szükségleteinek és a közérdekű területeknek a lefedettsége, valamint a teljeskörű és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség.

b)	az az igény, hogy az induló hálózat révén biztosítva legyen az ipar szükségleteinek és a közérdekű területeknek a lefedettsége, valamint a teljeskörű és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség az EU és a tagállamok teljes területén .

(4) A további digitális innovációs központok kiválasztása nyílt versenyeljárásban történik oly módon, hogy Európa-szerte a lehető legszélesebb földrajzi lefedettséget biztosítsák. A hálózatban részt vevő jogalanyok számának arányban kell állnia az adott tagállam lakosságával, és tagállamonként legalább egy digitális innovációs központ létesül. Az EU legkülső régióinak konkrét korlátainak kezelésére külön jogalanyok kijelölésére kerülhet sor e régiók igényeinek lefedésére.

(4) A további digitális innovációs központok kiválasztása nyílt versenyeljárásban történik oly módon, hogy a lehető legszélesebb földrajzi lefedettséget biztosítsák szerte az európai régiókban . A hálózatban részt vevő jogalanyok számának arányban kell állnia az adott tagállam lakosságával, és tagállamonként legalább egy digitális innovációs központ létesül. Az EU ritkán lakott és legkülső régióinak konkrét korlátainak kezelésére külön jogalanyok kijelölésére kerülhet sor e régiók igényeinek lefedésére.

Indokolás

A digitális átalakulás felgyorsítása tekintetében a digitális innovációs központok szerepe nemcsak innovatív technológiák kifejlesztése, hanem azok előállítása és a telepítésükben történő segítségnyújtás is a közigazgatási szervezetek és a magánvállalkozások számára, valamint a városok és régiók megváltozó szerepének támogatása is. Amellett, hogy elérhetővé teszik ezeket a megoldásokat, a digitális innovációs központok segíthetnek egyrészt megfelelő kapacitást kiépíteni különböző csoportok számára, hogy azok felhasználják az innovatív technológiai megoldásokat digitális platformjaikon, másrészt támogatást nyújtani az adatelemző szolgáltatásokat használó specifikus digitális szolgáltatásinfrastruktúrák megtervezésében. A fenti okok miatt ki kell emelni a digitális innovációs központok erős európai jellegét, és ezeket a központokat európai digitális központoknak kellene hívni.

A technológiák jóváhagyása és a legújabb kutatás-fejlesztési tudás felhasználása terén meglévő kapacitás és kompetenciák létfontosságú kritériumok a legjobb jelöltek kiválasztásához.

A hatásvizsgálat egyértelműen kimondja, hogy a digitális innovációs központoknak erős regionális dimenzióval kell rendelkezniük (különösen kkv-k esetén). A jogalkotási javaslat azonban ezt nem tükrözi. A digitális innovációs központok sikerének alapja a valódi regionális együttműködés, amely olyan regionális stratégiákon alapul, mint például a RIS3.

8. módosítás

20. cikk (1) bekezdés d) és e) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Odaítélési feltételek

Az odaítélési feltételek a munkaprogramokban és az ajánlati felhívásokban kerülnek meghatározásra, legalább az alábbi elemek figyelembevételével:

a)	az intézkedés előrehaladottsági foka a projektfejlesztés tekintetében;

a)	az intézkedés előrehaladottsági foka a projektfejlesztés tekintetében;

b)	a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

b)	a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

c)	az uniós támogatás ösztönző hatása a közcélú és magánberuházásra, amikor alkalmazható;

c)	az uniós támogatás ösztönző hatása a közcélú és magánberuházásra, amikor alkalmazható;

d)	pénzügyi akadályok – mint például a piaci források hiánya – leküzdésének szükségessége;

d)	a különböző finanszírozási eszközök összehangolt használata, valamint a pénzügyi akadályok – mint például a piaci források hiánya – leküzdésének szükségessége;

e)	a gazdasági, társadalmi, éghajlatváltozási és környezeti hatás, valamint az akadálymentes hozzáférés, amikor alkalmazható;

e)	a projekt regionális stratégiákkal történő integrációja, amikor alkalmazható;

f)	transzeurópai dimenzió, amikor alkalmazható;

f)	a gazdasági, társadalmi, éghajlatváltozási és környezeti hatás, valamint az akadálymentes hozzáférés, amikor alkalmazható;

g)	kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az Unióban, ideértve a legkülső régiókat is, amikor alkalmazható;

g)	transzeurópai dimenzió, amikor alkalmazható;

h)	amikor alkalmazható, hosszú távú fenntarthatósági terv megléte.

h)	kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás az Unióban, ideértve a legkülső régiókat is, amikor alkalmazható;

i)	amikor alkalmazható, hosszú távú fenntarthatósági terv megléte.

Indokolás

Az RB kiemeli, hogy az uniós jogszabályok 70 %-át helyi és regionális szinten hajtják végre, és hangsúlyozza a különböző uniós programok, pénzügyi eszközök és regionális stratégiák közötti szinergiák fontosságát. A regionális intelligens szakosodási stratégiák hasznos és fontos eszközöknek bizonyultak a gazdasági átalakulásban és a legjobb gyakorlatok európai partnerségek közötti megosztásában.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

üdvözli az Európai Bizottság új Digitális Európa programra (DEP) vonatkozó jogalkotási javaslatát. Ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság egy olyan csomagot javasolt, amely integrálja a digitalizációt, a kutatást és az innovációt valamennyi főbb uniós programba és az egész Európára kiterjedő társadalmi változásba. A helyi és regionális hatóságok a DEP végrehajtásában betöltött kulcsfontosságú szerepét minden intézkedésnél figyelembe kell venni a digitális egységes piac létrejöttének felgyorsítása érdekében;

rámutat az emberek, a vállalkozások és a készségek létfontosságú szerepére a digitális egységes piac előnyeinek maximalizálásában. A DEP végrehajtásával kapcsolatban az RB hangsúlyozza, hogy az Unió digitális egységes piacának létrejöttéhez is egyértelmű és stabil jogi környezet, valamint kedvező körülmények szükségesek az innováció ösztönzése, a piac széttagoltságának kezelése, illetve annak érdekében, hogy valamennyi szereplő ki tudja használni az új piaci dinamikát;

hangsúlyozza a DEP létfontosságú szerepét, hogy stabil befektetési és fejlesztési programként kihasználja az annak érdekében teremtett lehetőségeket, hogy teljesen működő digitális egységes piacot lehessen létrehozni. A kulcskérdés az, hogy hogyan lehet olyan vonzóvá tenni a DEP-t, hogy a városok és a régiók (vállalkozások, egyetemek és polgárok révén) felgyorsítsák az egész Európára kiterjedő digitális és gazdasági átalakulást a humán és fizikai tőkébe történő állami és magánbefektetések jelentős növelésével;

kiemeli a szabályozási korlátok és a felesleges adminisztráció csökkentésének, valamint az uniós rendelkezések modernizálásának a fontosságát, amelyek kulcsfontosságúak egy nagyon versenyképes európai ipar biztosításához. Ezzel együtt javítani kell az állami és a magánszektor hajlandóságát a digitális innovációk végrehajtására;

üdvözli a DEP-beruházásokat az olyan fejlett, nagy kapacitású digitális infrastruktúrákba, mint például az 5G hálózatok, mert ezek elengedhetetlenek a digitális szolgáltatások és technológiák Európa-szerte történő elérhetővé tételéhez. A széles sávú hálózatoknak lényeges szerepe van az innovatív és versenyképes digitális szolgáltatások kifejlesztésében, ezért az RB az 5G gyors szabványosítását kéri a telekommunikációs hálózatok interoperabilitásának biztosítása érdekében;

hangsúlyozza a városok és régiók központi szerepét a lakossági digitális szolgáltatások nyújtásában, valamint a digitális infrastruktúra létrehozásában és kezelésében is, például adatgenerálással. A digitális szolgáltatások lehetőséget nyújtanak a társadalmi innovációra, valamint vállalkozások, állások és cégek létrehozására;

kéri, hogy a DEP tükrözze és biztosítsa a közigazgatások és -szolgáltatások digitalizációját annak érdekében, hogy a városok ki tudják elégíteni a társadalmi szükségleteket. Ehhez az egész Európai Unióra kiterjedő együttműködés, valamint az adatok, a technológiák és az ismeretek hozzáférhetősége szükséges;

hangsúlyozza az adatok minőségének és mennyiségének fontosságát, ami létfontosságú a DEP célkitűzéseinek eléréséhez. Korábbi RB-vélemények már hangsúlyozták a városok és a régiók szerepét az adatharmonizációban, -gyűjtésben, -minőségben, -elérésben és -használatban, valamint egy biztonságos és interoperábilis digitális infrastruktúra biztosításában, amely lehetővé teszi a határokon keresztül történő adatáramlást a digitális gazdaságban;

hangsúlyozza a mesterséges intelligencia (MI) fontosságát, mert ezt az ígéretes technológiát fel lehet használni a fenntartható növekedés és a társadalmi kihívások területén. A mesterséges intelligenciát ezért meg kell erősíteni az adatok minőségének és a személyes adatok védelmének biztosítása mellett, engedélyezve ugyanakkor az anonim adatbányászatot, a gépalapú tanulást és a mintafelismerés alapjait;

10.

elismeri, hogy az adatokkal dolgozó MI-könyvtárak kulcsfontosságú adatokat szolgáltatnak az intelligens közszolgáltatások kialakításához. Azonban a rossz minőségű adatok befolyásolhatják a szolgáltatások várt hatását és hatékonyságát, és ez csökkenti a mesterséges intelligencia potenciális előnyét. A jó minőségű adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a közigazgatások megtervezzék, végrehajtsák és figyelemmel kísérjék a végrehajtott politikák hatását tapasztalati bizonyítékok alapján, illetve adatelemzési képességek kihasználásával. Ez megerősítené az állami intézkedések átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és segítene a szakpolitikák hatékonyságának növelésében. Az adatoknak hatalmas szerepük lesz egy olyan tudásalapú kultúra létrehozásában, amelyben a bizonyítékok válnak az intelligensebb és polgárközpontú kormányzati és jogalkotási folyamat alapjává;

11.

kéri az adatgazdasággal és adatvezérelt társadalommal kapcsolatos számos folyamatban lévő intézkedés DEP-be történő integrálását. Ezekkel a digitális egységes piac kapcsán foglalkoztak a különböző adatgazdasági csomagokban: Az európai adatgazdaság kiépítéséről (COM(2017/9), A nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (2017/0228), valamint idén a harmadik adatgazdasági csomagban. Az utóbbi tartalmaz „Egy közös európai adattér felé” című közleményt, amely a magánszektor adataihoz közérdek céljából történő hozzáférés problémájával foglalkozik (tartalmazza a vállalatok és kormányzatok közötti adatmegosztásra vonatkozó főbb alapelvek listáját), és tartalmaz egy iránymutatást a magánszektor adatainak megosztásáról. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság elfogadott egy javaslatot, amely átdolgozza a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvet;

12.

kiemeli az Európai Bizottság által az érdekelt felekkel „Az európai adatgazdaság kiépítése” című közleményről folytatott párbeszéd eredményeit, és a nem szabályozási intézkedések különösen erős támogatását tapasztalta, amelyek maximalizálják és rendszerezik az adatok elérését és további felhasználását vállalkozások közötti kontextusban. Például az egészségügy digitális átalakulásával kapcsolatban egy nyilvános konzultáció megvizsgálta, szükségesek-e a digitális innovációt elősegítő szakpolitikai lépések az egészségügy minőségének Európa-szerte történő javítása érdekében (erre az igényre az RB különös figyelmet fordított);

13.

kéri, hogy a DEP végrehajtásához használjanak közös vállalkozásokat, EIT TIT-eket és egyéb európai kezdeményezéseket, valamint régiók közötti európai partnerségeket. Az intelligens és fenntartható digitális megoldásoknak kulcsfontosságú szerepük van a fenntartható fejlődés helyi és regionális célkitűzéseinek elérésében, valamint az éghajlatváltozáshoz hasonló nagy társadalmi kihívások leküzdésében. A megoldásokhoz minőségi nagy teljesítményű számítástechnika, MI-alapú megoldások és kiberbiztonság szükséges. A városokat és régiókat bátorítani kell, hogy a DEP-ben való részvétel úttörői legyenek, különösen az új alkalmazások kísérleti tesztterületeiként. A digitalizáció például egyre fontosabb a várostervezésben, különösen a regionális információk modellezése révén;

14.

megjegyzi, hogy a digitális technológiákba és platformokba való beruházás összes előnyének európai szinten kell érvényesülnie. Ehhez szükséges előfeltétel a tehetséges szakemberekbe való beruházás, azonban ez önmagában nem elegendő. A polgárokat megfelelő digitális készségekkel kell felvértezni, és ehhez képzéseket kell nyújtani. Egyedi intézkedések szükségesek a szakemberek átképzésre, hogy szakmai készségeiket alkalmazni tudják az új digitalizált feladatok elvégzése során. Az európai oktatási rendszerekben a fiatal tanulók fejlett digitális készségekkel való felruházása kötelező befektetés a jövőbeni európai munkaerő minőségének védelme érdekében. Nyilvánvaló, hogy a TTMMM-tárgyak (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika) oktatása egyre fontosabb. A DEP-et a digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban kell végrehajtani;

15.

hangsúlyozza a digitális platformgazdaságra való átállás fontosságát, biztosítva, hogy az állami és magánszolgáltatások nyújtását eleve felhasználóközpontúra, digitalizáltra és átjárhatóra tervezzék, és az megfeleljen az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének a nemzeti, regionális és helyi kormányzatok tekintetében;

16.

elismeri, hogy a DEP-ről szóló jogszabály nem említ kimondottan kormányzati digitális platformokat. Azonban ezeknek a platformoknak a koncepciója a program 5. célkitűzéséhez köthető, amely a digitális technológiák átjárhatóságáról és a kormányzat és magánszektor általi bevezetéséről szól. Ezt bővebben kifejti a 2. melléklet is, a közigazgatási szolgáltatások interoperabilitásához kapcsolódó tevékenységek, valamint az „egyszeri adatszolgáltatás” elve és a digitális szolgáltatási infrastruktúra alkalmazásának tekintetében;

17.

digitális platformok létrehozását kéri generikus, újrahasznosítható megoldások létrehozásával a digitális hitelesítés és a megbízhatóság és biztonságos szolgáltatások területén. Ezeket mesterséges intelligencia által végzett adatvezérelt módszereken alapuló, fejlett újrahasznosítható megoldásokkal kell kombinálni. Ez segít biztosítani, hogy a a különböző szakpolitikai területeken és kormányzati szinteken nyújtott közszolgáltatások össze legyenek kapcsolva. Abban is segít, hogy a kormányzati szolgáltatások intelligensebbek legyenek, jobban igazodjanak a felhasználók konkrét szükségleteihez, valamint elérhetőek legyenek webes és mobilplatformokon is;

18.

azt javasolja, hogy a digitális technológiák határokon átívelő használatával együtt számolják fel ennek az együttműködésnek a jogi és egyéb akadályait – itt az RB a 8. cikkre hivatkozik („Telepítés, a digitális kapacitások legjobb felhasználása és interoperabilitás”);

19.

hangsúlyozza, hogy mennyire fontos, hogy a létrehozott digitális innovációs központok hálózata megfelelően lefedje valamennyi régiót. Bár a hatásvizsgálat egyértelműen kimondja, hogy a digitális innovációs központoknak erős regionális dimenzióval kell rendelkezniük (különösen kkv-k esetén), a jogalkotási javaslat ezt nem tükrözi. A digitális innovációs központok kiválasztásának nyílt és megbízható folyamatnak kell lennie, amely nemcsak egy digitális innovációs központra, hanem adott esetben minden egyes tagállamban digitális innovációs központok hálózatára vonatkozik. A digitális innovációs központokat nemzeti szinten kell kiválasztani, ügyelve a regionális és tematikai egyensúlyra. A digitális innovációs központok hálózatának szoros kapcsolatokkal kell rendelkeznie az olyan egyéb hálózatokkal, mint például az EIT Digital és az Enterprise Europe Network;

20.

hangsúlyozza a mesterséges intelligencia fontosságát, valamint a kiterjesztett valósággal (XR), a VR-rel, az AR-rel, a 3D-s technológiákkal és a robotikával való kapcsolatokat, amelyek a globális üzletvitel, a platformgazdaság és a tanulási platformok új alapjaiként fognak szolgálni. Ez segít a különböző oktatási és kulturális tartalmakhoz való egyenlő hozzáférés biztosításában, valamint dolgozók átképzésére szolgáló innovatív tudásátadási platformok létrehozásában. Támogatja továbbá a fenntartható fejlődést is, mivel az jelentősen csökkenti a fizikai áruk, az utazások és a szén-dioxid-kibocsátás szükségességét;

21.

hangsúlyozza a biztonság fontosságát és szerepét a digitális világban, és kiemeli a városok és a régiók szerepét a kiberbűnözés leküzdésében és az adatvédelem biztosításában;

22.

üdvözli a programhoz társult harmadik országokkal kapcsolatos rendelkezéseket, különösen azt, hogy a digitalizációt beépítik az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérésére irányuló tevékenységekbe. Ez azt jelenti, hogy hangsúlyozzák az innovációval és a végrehajtással kapcsolatos együttműködési mentalitás és nyitottság jelentette hozzáadott értéket. Az ikt-forradalom lehetővé teszi, hogy az EU határozott globális vezető szerepre tegyen szert a fenntartható növekedés területén és abban, hogy a technológiai tudást a jólét növelésére használja;

23.

elismeri, hogy az Európai Bizottság javaslata tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/282

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Szolidaritási Testület és az EU új ifjúsági stratégiája

(2019/C 86/15)

Előadó:

Matteo Luigi BIANCHI (IT/ECR), Morazzone (Varese megye) polgármestere

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és Tanácsi rendeletre az Európai Szolidaritási Testület programjának létrehozásáról, valamint az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről,

COM(2018) 440 final

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája,

COM(2018) 269 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Unió alapköve az Uniós polgárok és a tagállamok közötti szolidaritás. Ez a közös érték vezérli a fellépéseit, biztosítja továbbá a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amelyek megoldását a gyakorlatban is megnyilvánuló szolidaritásukkal a fiatalok is szeretnének elősegíteni.

Az Európai Unió alapköve az Uniós polgárok és a tagállamok , valamint a tagállamokhoz tartozó helyi és regionális közösségek közötti szolidaritás. Ez a közös érték vezérli a fellépéseit, biztosítja továbbá a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amelyek megoldását a gyakorlatban is megnyilvánuló szolidaritásukkal a fiatalok is szeretnék elősegíteni , hosszú távú, egész életre szóló kötelezettségvállalásukkal a szolidaritás jegyében .

Indokolás

A beillesztett szövegrész kiemeli a helyi és regionális dimenzió szerepét a fiatalok polgári szerepvállalásában, és azonosítja a szolidaritás területén az első alapvető kapcsolódási pontot.

2. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A fiatalok számára a szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódáshoz könnyen elérhető lehetőségeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségek előnyére kifejezésre juttassák elkötelezettségüket, miközben személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük szempontjából is hasznos tapasztalatokra, képességekre és készségekre tesznek szert, ezáltal pedig javítják foglakoztatási lehetőségeiket. E tevékenységek a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkások mobilitását is ösztönzik.

A fiatalok számára a szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódáshoz könnyen elérhető lehetőségeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségek előnyére kifejezésre juttassák elkötelezettségüket , különösen a regionális és helyi közösségekben, mind hétköznapi, mind pedig szükséghelyzetekben , miközben személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük szempontjából is hasznos tapasztalatokra, képességekre és készségekre tesznek szert, ezáltal pedig javítják foglakoztatási lehetőségeiket. E tevékenységek a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkások mobilitását is ösztönzik.

Indokolás

A beillesztett szövegrésszel felhívjuk a figyelmet az európai fiatalok tevékenységeinek regionális és helyi dimenziójára, adott esetben szükséghelyzetekben is, amikor nagyon fontos a humanitárius segítség.

3. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük, vagyis választ kell adniuk a kielégítetlen társadalmi igényekre, hozzá kell járulniuk a közösségek erősítéséhez, lehetőségeket kell kínálniuk a fiataloknak, hogy értékes tudásra és készségekre tegyenek szert, anyagilag is megfizethetőnek kell lenniük a fiatalok számára, illetve biztonságos és egészséges körülmények között kell megvalósulniuk.

A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük, vagyis választ kell adniuk a kielégítetlen társadalmi igényekre, ezen belül a helyi szükségletekre, hozzá kell járulniuk a helyi és regionális közösségek megerősítéséhez, lehetőségeket kell kínálniuk a fiataloknak, hogy értékes tudásra és készségekre tegyenek szert, anyagilag is megfizethetőnek kell lenniük a fiatalok számára, illetve biztonságos és egészséges körülmények között kell megvalósulniuk.

Indokolás

Hangsúlyozni kell a társadalmi igények kielégítésének és annak a fontosságát, hogy az önkéntes tevékenységek a helyi vagy regionális közösségek megerősítését szolgálják.

4. módosítás

(7) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Szolidaritási Testület egyablakos ügyintézést biztosít az Unión belül és kívül végzett szolidaritási tevékenységek tekintetében. Biztosítani kell a más vonatkozó uniós szakpolitikákkal és programokkal való összhangot és kiegészítő jelleget. Az Európai Szolidaritási Testület programja az elődprogramok és már működő programok, úgymint az európai önkéntes szolgálat (1) és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés (2) erősségeire és szinergikus hatásaira épít. A program kiegészíti a tagállamok arra irányuló munkáját is, hogy az ifjúsági garancia keretében támogassák a fiatalokat és megkönnyítsék az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenetüket, ezért a program az adott tagállamban vagy külföldön a szolidaritással kapcsolatos területeken gyakornoki vagy álláslehetőségek formájában további lehetőségeket biztosít számukra a munkaerőpiaci megjelenéshez. Az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó, már létező uniós szintű hálózatokkal, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával, valamint az EURES és az Eurodesk hálózattal biztosított a kiegészítő jelleg. Ezenkívül adott esetben a bevált gyakorlatokra is építve biztosítani kell, hogy kiegészítsék egymást a kapcsolódó, már működő rendszerek is, különösen a fiatalok érdekeit szolgáló nemzeti szolidaritási rendszerek és mobilitási rendszerek, illetve az Európai Szolidaritási Testület.

Az Európai Szolidaritási Testület egyablakos ügyintézést biztosít az Unión belül és kívül végzett szolidaritási tevékenységek tekintetében. Biztosítani kell a más vonatkozó uniós szakpolitikákkal és programokkal való összhangot és kiegészítő jelleget , horizontális megközelítést alakítva ki, és a lehető legnagyobb mértékben ösztönözve az ágazatközi együttműködést . Az Európai Szolidaritási Testület programja az elődprogramok és már működő programok, úgymint az európai önkéntes szolgálat (1) és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés (2) erősségeire és szinergikus hatásaira épít. A program kiegészíti a tagállamok arra irányuló munkáját is, hogy az ifjúsági garancia keretében támogassák a fiatalokat és megkönnyítsék az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenetüket, ezért a program az adott tagállamban vagy külföldön a szolidaritással kapcsolatos területeken tanulószerződéses gyakorlati képzések vagy álláslehetőségek formájában további lehetőségeket biztosít számukra a munkaerőpiaci megjelenéshez. Az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó, már létező uniós szintű hálózatokkal, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával, valamint az EURES és az Eurodesk hálózattal – illetve az olyan közösségi hálózatokkal is, mint az Európai Önkéntes Központ és az Európai Ifjúsági Fórum – biztosított a kiegészítő jelleg. Ezenkívül adott esetben a bevált gyakorlatokra is építve biztosítani kell, hogy kiegészítsék egymást a kapcsolódó, már működő rendszerek is, különösen a fiatalok érdekeit szolgáló nemzeti szolidaritási rendszerek és mobilitási rendszerek, illetve az Európai Szolidaritási Testület. Így alakulhat ki ugyanis szinergia, valamint állandó és közvetlen párbeszéd minden érdekelt helyi és regionális önkormányzattal, illetve az összes olyan intézménnyel, régióközi szinten is, amelyek már profitáltak szolidaritási intézkedésekből és amelyek tapasztalataik révén javaslatokkal és új szolidaritási perspektívákkal szolgálhatnak.

Indokolás

Az Európai Bizottságnak támogatnia kell a minél több ágazatot átfogó megközelítést, és biztosítania kell a helyi és regionális önkormányzatoknak az Európai Szolidaritási Testülettel való együttműködésbe való nagyobb mértékű közvetlen bevonását. Emellett folyamatos párbeszédet kell folytatnia azokkal a szereplőkkel, akik már aktívak ebben az ágazatban, és már profitáltak szolidaritási intézkedésekből.

5. módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E tevékenységeknek a közösségek javát kell szolgálniuk, egyúttal előmozdítva az egyén személyes, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését is, és önkéntes munka, szakmai gyakorlatok, állások, projektek és hálózatépítési tevékenységek formáját ölthetik többek között a következő területeken: oktatás és képzés, foglalkoztatás, nemek közötti egyenlőség, vállalkozások (különösen szociális vállalkozások), állampolgárság és demokratikus részvétel, környezet- és természetvédelem, az éghajlatváltozással összefüggő tevékenységek, katasztrófavédelmi megelőzés, felkészültség és helyreállítás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek biztosítása, egészség és jóllét, kreativitás és kultúra, testnevelés és sport, szociális segítségnyújtás és ellátás, harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja, területi együttműködés és kohézió, határokon átnyúló együttműködés. E tevékenységeknek jelentős tanulmányi és képzési vetülettel is rendelkezniük kell, mivel a résztvevők a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően is részt vehetnek egyéb releváns tevékenységekben.

E tevékenységeknek a helyi közösségek javát és a szélesebb körű közösségépítő erőfeszítéseket kell szolgálniuk, egyúttal előmozdítva az egyén személyes, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését is, és önkéntes munka, tanulószerződéses gyakorlati képzés, szakmai gyakorlatok, állások, projektek és hálózatépítési tevékenységek formáját ölthetik többek között a következő területeken: oktatás és képzés, foglalkoztatás, nemek közötti egyenlőség, vállalkozások (különösen szociális vállalkozások), állampolgárság és demokratikus részvétel, környezet- és természetvédelem, az éghajlatváltozással összefüggő tevékenységek, katasztrófavédelmi megelőzés, felkészültség és helyreállítás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek biztosítása, egészség és jóllét, kreativitás és kultúra, testnevelés és sport, szociális segítségnyújtás és ellátás, harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja, területi együttműködés és kohézió, a helyi és regionális kulturális és művészeti örökség – akár tárgyi, akár eszmei örökség – felértékelése és helyreállítása, határokon átnyúló együttműködés. E tevékenységeknek jelentős tanulmányi és képzési vetülettel is rendelkezniük kell, mivel a résztvevők a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően is részt vehetnek egyéb releváns tevékenységekben.

Indokolás

A Régiók Bizottsága fontosnak tartja, hogy elősegítsük a helyi és regionális közösségek és az összes érdekelt fél részvételét olyan programok révén, melyek a helyi kulturális és művészeti örökség felértékelését és helyreállítását célozzák.

6. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az önkéntes tevékenységek – függetlenül attól, hogy az Unión belül vagy harmadik országban zajlanak – bőséges tapasztalatszerzési lehetőségeket jelentenek, amelyekre nem formális és informális tanulmányi környezetben kerül sor; ez javítja a fiatalok személyes, szociális és szakmai fejlődését, tevékeny polgári szerepvállalását és foglalkoztatási lehetőségeit. Az önkéntes tevékenységek nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a potenciális vagy már létező fizetett munkavégzést, és ezek pótlásának sem szabad tekinteni őket. A Bizottságnak és a tagállamoknak a nyitott koordinációs módszer keretében együtt kell működniük az ifjúsági önkéntességre vonatkozó szakpolitikák területén.

Indokolás

A Régiók Bizottsága megismétli az Európai Bizottság és a tagállamok közötti koordinációs formák, valamint olyan eszközök kidolgozásának szükségességét, amelyek egyértelműen meghúzzák a határokat az önkéntes munka és az olyan szolidaritási tevékenységek között, melyek jövedelemszerzőek, illetve melyeknél az adott program bértámogatást biztosít.

7. módosítás

(12) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Szolidaritással kapcsolatos területeken a gyakornoki vagy álláslehetőségek további lehetőségeket kínálhatnak a fiatalok számára a munkaerőpiaci megjelenéshez, miközben égető társadalmi problémák megoldásához is hozzájárulnak . Elősegíthetik a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek és termelékenységének javítását, miközben megkönnyíthetik a munkaerőpiaci lehetőségeik javítása szempontjából nagyon fontos átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába. Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált gyakornoki tevékenységekre a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásban meghatározott minőségi elveknek kell vonatkozniuk (1) . A felkínált szakmai gyakorlatok és állások ugródeszkát jelentenek a fiatalok számára a munkaerőpiacra történő belépéshez , ezért a tevékenység lezárultával megfelelő támogatás is kapcsolódik hozzájuk. A szakmai gyakorlatokat és állásokat az érintett munkaerőpiaci szereplők, elsősorban a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a kereskedelmi kamarák közvetítik, és finanszírozásukat a részt vevő szervezetek biztosítják. A részt vevő szervezetek az Európai Szolidaritási Testület megfelelő végrehajtási szervezetén keresztül finanszírozási forrásokat igényelhetnek a fiatalok és a szolidaritási ágazatban szakmai gyakorlatokat és állásokat kínáló szervezetek közötti közvetítői feladatok ellátására.

Szolidaritással kapcsolatos területeken a tanulószerződéses gyakorlati képzések , a gyakornoki vagy álláslehetőségek további lehetőségeket kínálhatnak a fiatalok számára a munkaerőpiacra való belépéshez , miközben lehetőségük nyílik a szolidaritás szellemének hosszú távú fejlesztésére, még a magánéletben is . Elősegíthetik a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek és termelékenységének javítását, miközben megkönnyíthetik a munkaerőpiaci lehetőségeik javítása szempontjából nagyon fontos átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába. Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és/vagy gyakornoki tevékenységekre a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásban meghatározott minőségi elveknek kell vonatkozniuk (1), ezért a tevékenység lezárultával megfelelő támogatás is kapcsolódik hozzájuk. A szakmai gyakorlatokat , a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és az állásokat az érintett munkaerőpiaci szereplők, elsősorban a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek , a valós helyi szükségleteket leginkább ismerő, érdekelt helyi és regionális intézmények és a kereskedelmi kamarák közvetítik, és finanszírozásukat a részt vevő szervezetek biztosítják. A részt vevő szervezetek az Európai Szolidaritási Testület megfelelő végrehajtási szervezetén keresztül finanszírozási forrásokat igényelhetnek a fiatalok és a szolidaritási ágazatban szakmai gyakorlatokat , tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és állásokat kínáló szervezetek közötti közvetítői feladatok ellátására.

Indokolás

A Régiók Bizottsága elismeri az ilyen szakmai gyakorlatok – mint a fiataloknak a munka világába történő belépését elősegítő eszköz – értékét, de felhívja a figyelmet arra, hogy alapos és rendszeres párbeszédet kell folytatni azokkal a helyi és regionális állami és magánszervezetekkel, amelyek rálátnak az adott terület valós társadalmi szükségleteire.

8. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A fiatalok kezdeményező szelleme a társadalom és a munkaerőpiac számára is fontos érték. Az Európai Szolidaritási Testület hozzájárul ahhoz, hogy ezt az aspektust erősítve lehetőséget biztosítson a fiataloknak olyan saját projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek a helyi közösségek előnyére konkrét problémák megoldását célozzák. Ezek a projektek lehetőséget biztosítanak ötletek kipróbálásához, illetve támogatják a fiatalokat abban, hogy maguk is szolidaritási tevékenységek kezdeményezőivé váljanak. Emellett kiindulópontot adnak további szolidaritási tevékenységek végzéséhez, és az első ösztönző lépést jelenthetik az Európai Szolidaritási Testületben részt vevők számára önálló vállalkozások létrehozása, vagy pedig egyesületek, nem kormányzati szervezetek vagy más, a szolidaritási, a nonprofit és az ifjúsági ágazatban működő testületek megalakítása felé.

A fiatalok kezdeményező szelleme a társadalom és a munkaerőpiac számára is fontos érték. Az Európai Szolidaritási Testület hozzájárul ahhoz, hogy ezt az aspektust erősítve lehetőséget biztosítson a fiataloknak olyan saját projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek a helyi közösségek előnyére konkrét problémák megoldását célozzák. Ezek a projektek lehetőséget biztosítanak ötletek kipróbálására, illetve támogatják a fiatalokat abban, hogy maguk is a helyi közösségek javát szolgáló szolidaritási tevékenységek kezdeményezőivé váljanak , illetve ösztönzik a polgári szerepvállalást, küzdve a társadalmi kirekesztés és a vidékről városba történő migráció ellen is . Emellett kiindulópontot adnak további szolidaritási tevékenységek végzéséhez, és az első ösztönző lépést jelenthetik az Európai Szolidaritási Testületben részt vevők számára önálló vállalkozások létrehozása, vagy pedig egyesületek, nem kormányzati szervezetek vagy más, a szolidaritási, a nonprofit és az ifjúsági ágazatban működő testületek megalakítása felé.

Indokolás

A Régiók Bizottsága hangsúlyozza egy olyan szolidaritási stratégia fontosságát, amely arra ösztönzi a fiatalokat, hogy később maguk is végezzenek a helyi közösség javát szolgáló és inkluzívabb vállalkozói tevékenységeket.

9. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő fiataloknak és szervezeteknek érezniük kell, hogy egy olyan közösségéhez tartoznak, amelyben a részt vevő magán- és jogi személyek elkötelezettek az európai szolidaritás erősítése iránt. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor a lehetőségeik fejlesztéséhez támogatásra is szükségük van, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak jó minőségű tevékenységeket kínálni. Az Európai Szolidaritási Testület támogatja a fiatalok és a részt vevő szervezetek közösségi szerepvállalásának erősítésére, az Európai Szolidaritási Testület szellemének előmozdítására, illetve a hasznos módszerek és tapasztalatok cseréjének ösztönzésére irányuló hálózatépítési tevékenységeket. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak továbbá a köz- és magánjogi szereplők körében az Európai Szolidaritási Testület ismertségének fokozásához, illetve a résztvevők és részt vevő szervezetek által az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról adott visszajelzések összegyűjtéséhez.

Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő fiataloknak és szervezeteknek érezniük kell, hogy egy olyan közösségéhez tartoznak, amelyben a részt vevő magán- és jogi személyek elkötelezettek az európai szolidaritás erősítése iránt. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor a lehetőségeik fejlesztéséhez támogatásra is szükségük van, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak jó minőségű tevékenységeket kínálni. Az Európai Szolidaritási Testület támogatja a fiatalok és a részt vevő szervezetek szerepvállalásának erősítésére, az Európai Szolidaritási Testület szellemének előmozdítására, illetve a hasznos módszerek és tapasztalatok cseréjének ösztönzésére irányuló hálózatépítési tevékenységeket. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak továbbá a köz- és magánjogi szereplők körében az Európai Szolidaritási Testület ismertségének fokozásához, illetve a résztvevők és részt vevő szervezetek által az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról adott visszajelzések összegyűjtéséhez , és erősítik a testület képességét arra, hogy reagáljon a helyi közösségek igényeire és elvárásaira .

Indokolás

Elengedhetetlen az Európai Szolidaritási Testület és az összes érdekelt fél közötti aktív együttműködés, amely nemcsak arra képes, hogy válaszoljon, ha a felek tájékoztatást kérnek, hanem továbbítani tudja azokat a frissítéseket és információkat is, amelyek garantálhatják a projektek integráltabb megközelítését és minőségi fejlesztését.

10. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Különös figyelmet kell fordítani az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek és egyéb lehetőségek minőségének biztosítására, elsősorban a következők révén: a résztvevőknek nyújtott képzések, nyelvi támogatás, biztosítás, adminisztratív támogatás és a tevékenységeket követő támogatás, illetve az Európai Szolidaritási Testület keretében szerzett ismeretek, képességek és készségek érvényesítése , meghatározott tanúsítási kritériumok alapján . Az önkéntes tevékenységekbe be kell vonni profitorientált és közhasznú szervezeteket, alapítványokat, nonprofit szervezeteket, egyesületeket és szociális vállalkozásokat, és specifikus szabályokat kell kidolgozni az úgynevezett „occupational placements”-re, amelyek a szolidaritási projektek támogatását a tagállamok önálló kezdeményezésére esetleges adócsökkentésekkel/adókedvezményekkel segítik. Emellett továbbra is elsődleges fontosságú az önkéntesek biztonsága és védelme, ezért az önkéntesek nem küldhetők ki nemzetközi és belső fegyveres konfliktusok helyszínén folytatott műveletekhez.

Indokolás

A Régiók Bizottsága megerősíti, hogy támogatni kell az önkéntes munkát, a szakmai gyakorlatot, a tanulószerződéses gyakorlati képzést és a fizetett foglalkoztatási tevékenységeket az Európai Szolidaritási Testületen belüli projektek valamennyi szereplőjére vonatkozóan, felmérve annak lehetőségét is, hogy a tagállamok ösztönzésként indítsanak adómentességre/adócsökkentésre irányuló kezdeményezéseket.

11. módosítás

(18) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó minden jogalanynak minőségi védjegyet kell kiadni, amennyiben teljesíti a megfelelő feltételeket. A minőségi védjegy kiadását biztosító eljárást az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó szervezeteinek kell folyamatos jelleggel működtetniük. A kiadott minőségi védjegyet rendszeresen újra kell értékelni, de vissza is lehet vonni, ha az elvégzendő ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a kiadáshoz vezető feltételek már nem teljesülnek.

Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó minden jogalanynak minőségi védjegyet kell kiadni, amennyiben teljesíti a megfelelő feltételeket. Ilyen feltétel többek között a helyi és regionális igények figyelembevételének mértéke, az integrált megközelítés, valamint az aktív és gyümölcsöző együttműködés minden olyan helyi és regionális hatósággal és/vagy más egyesülettel vagy szervezettel, amely a szolidaritási ágazatban tevékenykedik. A minőségi védjegy kiadását biztosító eljárást az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó szervezeteinek kell folyamatos jelleggel működtetniük , szoros együttműködésben a nemzeti irodákkal, és figyelembe véve a szolidaritással kapcsolatos legfontosabb fejlesztési területeket a tagállamokban . A kiadott minőségi védjegyet rendszeresen újra kell értékelni, de vissza is lehet vonni, ha az elvégzendő ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a kiadáshoz vezető feltételek már nem teljesülnek.

Indokolás

A Régiók Bizottsága hangsúlyozza a szolidaritási ágazatban tevékenykedő nemzeti irodák, már meglévő szervezetek vagy helyi és regionális intézmények – például az innovatív önkéntes kezdeményezéseket támogató számtalan sportegyesület – teljeskörű bevonásának fontosságát, integrált megközelítést támogatva és együttműködve a kormányzat minden szintjén azokkal, akik részt kívánnak venni az Európai Szolidaritási Testületben.

12. módosítás

(22) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjainak támogatniuk kell az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő végrehajtó szerveket, szervezeteket és fiatalokat az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek magasabb színvonalú végrehajtása, valamint az ilyen tevékenységekben megszerzett készségek beazonosításának és érvényesítésének tanúsítványok kiállításával történő javítása érdekében . Lehet itt szó az Európai Szolidaritási Testület elvégzett tevékenységeket igazoló exkluzív tanúsítványáról, de olyan eszközökről is, mint a Youthpass és a Europass, illetve szakképzésekre vonatkozó rendelkezésekről, melyek azonosítják és meghatározzák a megszerzett ismereteket és készségeket .

Indokolás

A Régiók Bizottsága elismeri, mennyire fontos, hogy megkönnyítsük a későbbi álláskeresést a fiatal önkéntesek számára, ezért a tevékenység elvégzése után ki kell állítani számukra az Európai Szolidaritási Testület exkluzív tanúsítványát, amely ismerteti a megszerzett készségeket, kiegészítve egyedi értékelési paraméterekkel, és amelyet nemzeti és nemzetközi szinten fel lehet használni az adott szakterületen.

13. módosítás

(27) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei 18 és 30 év közötti fiataloknak szólnak, akiknek a részvétel előtt regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján.

Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei 18 és 30 év közötti fiataloknak szólnak , függetlenül például társadalmi, gazdasági vagy oktatási hátterüktől , akiknek a részvétel előtt regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján. Ezen a portálon keresztül lehetőség van egy többnyelvű online tanfolyam elvégzésére is a kiválasztott szolidaritási tevékenységgel kapcsolatban, amelynek célja egyúttal annak a területnek az azonosítása, amelyen a legjobban hasznosíthatók a résztvevők szolidaritási törekvései, és amelyen leginkább növelhető jövőbeli foglalkoztathatóságuk.

Indokolás

A Régiók Európai Bizottsága egy többnyelvű portál létrehozását javasolja, ahol lehetőség van konkrét információk és képzési anyagok letöltésére a javasolt szolidaritási tapasztalat különböző kategóriáira vonatkozóan. A cél az, hogy a fiatalok segítséget kapjanak annak a területnek a kiválasztásában, amely növelheti jövőbeli foglalkoztathatóságukat.

14. módosítás

(28) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program keretében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek minden fiatal, még a leghátrányosabb helyzetűek számára is hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket kell bevezetni a társadalmi befogadásnak és a hátrányos helyzetű fiatalok részvételének elősegítése céljából, illetve annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni azokat a korlátokat, amelyeket számos vidéki régiónak, az Unió legtávolabbi régióinak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek a távoli fekvése jelent. A részt vevő országoknak törekedniük kell továbbá arra, hogy elfogadják az Európai Szolidaritási Testület megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben – a schengeni vívmányok és a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése, valamint az Európai Unión belüli, határokon átívelő tevékenységek esetében az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátása.

A program keretében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek minden fiatal, még a leghátrányosabb helyzetűek számára is hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket kell bevezetni a társadalmi befogadásnak és a hátrányos helyzetű , köztük a fogyatékkal élő fiatalok részvételének elősegítése céljából, illetve annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni azokat a korlátokat, amelyeket számos vidéki régiónak, az Unió legtávolabbi régióinak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek a távoli fekvése jelent. A részt vevő országoknak törekedniük kell továbbá arra, hogy elfogadják az Európai Szolidaritási Testület megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben – a schengeni vívmányok és a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése, valamint az Európai Unión belüli, határokon átívelő tevékenységek esetében az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátása.

Indokolás

A beillesztés célja, hogy felhívjuk a figyelmet a fogyatékkal élő fiatalok integrálásának szempontjára az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei vonatkozásában, a fogyatékossággal élők jogairól szóló, az EU által is ratifikált ENSZ-egyezmény rendelkezéseinek értelmében.

15. módosítás

III. fejezet 7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett önkéntes munkának egy tanulmányi és képzési elemet is kell tartalmaznia, nem helyettesíthet szakmai gyakorlatot vagy állást, nem tekinthető egyenértékűnek munkaviszonnyal, és írásbeli megállapodáson , tanulószerződéses gyakorlati képzésen vagy bármely egyéb olyan konstrukción kell alapulnia , amely teljes mértékben leírja a tervezett tevékenységet .

Indokolás

Az Európai Bizottság dokumentumában az önkéntes tevékenységet végzők minden típusát el kell ismerni, függetlenül attól, hogy állami vagy magánintézményről, profitorientált vagy nonprofit szervezetről van-e szó, teljes mértékben tükrözve az önkéntes tevékenységekre jellemző szolidáris szellemiséget. Alapvető fontosságú olyan felügyeleti eszközök megalkotása, melyekkel megelőzhető a bizonytalan foglalkoztatás, a feketemunka és az önkéntesség használata a résztvevők javadalmazásának elkerülése végett. Ehhez megfelelően értékelni kell a leginnovatívabb és legeredetibb hozzájárulásokat, és jutalmazni a legdinamikusabb és legaktívabb szereplőket.

16. módosítás

VI. fejezet 16. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az értékelési kritériumok között szem előtt kell tartani az együttműködés lehetséges integratív formáit az érdekelt felek és az ifjúsági politikák előmozdítása terén már most is aktív szervezetek között, gondolva itt a sportpolitikára is, melyet kétségtelenül egyre hangsúlyosabb hely illet meg és egyre nagyobb érdeklődés övez. Ebben az értelemben különösen felértékelődik az uniós ifjúságügyi koordinátorral való együttműködés és minden lehetséges részvételi forma az uniós ifjúsági stratégiai platformon belül, ahogy azt az Európai Bizottság javasolta a (2018) 269 final jelű közleményében.

Indokolás

A Régiók Európai Bizottsága üdvözli az Európai Bizottságnak az uniós ifjúságügyi koordinátor és az uniós ifjúsági stratégiai platform létrehozására irányuló javaslatát, reményét fejezve ki egy folyamatos együttműködési rendszer kialakítására vonatkozóan, amelynek keretében a koordinátor és a Régiók Európai Bizottsága között ütemezett szakmai egyeztetésekre kerül sor annak érdekében, hogy hatékonyan be lehessen vonni valamennyi európai helyi és regionális szintet.

17. módosítás

VI. fejezet 17. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Hozzáférés az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz	Hozzáférés az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz
Az Európai Szolidaritási Testülettől a részt vevő országokban létrehozott köz- vagy magánjogi szervezetek, illetve nemzetközi szervezetek igényelhetnek finanszírozási forrásokat. A 7., 8. és 11. cikkben említett tevékenységek esetében az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz való hozzáférés előfeltétele az, hogy a részt vevő szervezet megszerezze a minőségi védjegyet. A 9. cikkben említett szolidaritási projektek esetében az Európai Szolidaritási Testület résztvevőiből álló informális csoportok nevében magánszemélyek is igényelhetnek finanszírozási forrásokat.	Az Európai Szolidaritási Testülettől a részt vevő országokban létrehozott köz- vagy magánjogi szervezetek, illetve nemzetközi szervezetek igényelhetnek finanszírozási forrásokat. A 7., 8. és 11. cikkben említett tevékenységek esetében az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz való hozzáférés előfeltétele az, hogy a részt vevő szervezet megszerezze a minőségi védjegyet. A 9. cikkben említett szolidaritási projektek esetében az Európai Szolidaritási Testület résztvevőiből álló informális csoportok nevében magánszemélyek is igényelhetnek finanszírozási forrásokat. Minden esetben jutalmazni kellene azokat a projekteket, amelyek magas hozzáadott értékkel rendelkeznek a helyi és regionális dimenzió szempontjából.

Indokolás

A beillesztett szövegrésszel felhívjuk a figyelmet azokra a projektekre, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a regionális és helyi közösségekre.

18. módosítás

XI. fejezet 28. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottságnak a lehető legnagyobb mértékben támogatnia kell a nemzeti hatóságokat és a nemzeti irodákat az Európai Szolidaritási Testületben javasolható kezdeményezésekre vonatkozó információk terjesztésében, így biztosítva a helyi és regionális szervezetek teljeskörű tájékoztatását és azt, hogy megfelelő közvetlen vagy közvetett technikai segítség álljon rendelkezésre a nyilvántartásba vétel és később a pénzalapok lehívása során.

Indokolás

Elengedhetetlen a helyi és regionális szereplők bevonásának további ösztönzése, biztosítva az aktívabb részvételt és egy rendszeresen frissített hálózatot, amely referenciapontként is szolgál a tájékoztatáshoz mind technikai, mind képzési kérdésekben.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések – Az EU ifjúsági stratégiája

hangsúlyozza, hogy az ifjúságpolitikát egy horizontális megközelítés segítségével minden uniós politikába be kell építeni, ösztönözve az ágazatközi, régióközi és határokon átnyúló együttműködést;

határozottan üdvözli az Európai Bizottság uniós ifjúságügyi koordinátor bevezetésére és az uniós ifjúsági stratégiai platform kidolgozására vonatkozó javaslatát, mivel ez segíti az információáramlást, és ezáltal állandó és hatékony párbeszédet biztosít valamennyi érdekelt féllel;

szorgalmazza rendszeres találkozók ütemezését az uniós ifjúságügyi koordinátorral, illetve a formális együttműködés elismerését a Régiók Bizottságával, amely az ifjúsági politikák területén a helyi és regionális szociális igényeket tolmácsolja;

üdvözli az új ifjúsági munkatervet, kiemelve annak társadalmi jelentőségét a különböző hátterű, köztük a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET), valamint az őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó fiatalok számára, és hangsúlyozza, hogy a megújított uniós ifjúsági párbeszéd révén be kell vonni a fiatalokat – köztük a legsebezhetőbbeket is;

javasolja a különböző hátterű fiatalok teljeskörű befogadását az egyenlő esélyek, a társadalmi beilleszkedés és az álláskeresés támogatása érdekében, aktív részvételt garantálva számukra a legdinamikusabb ágazatokban, például a sportban;

üdvözli az uniós kiadások szisztematikus nyomon követhetőségének alkalmazását a különböző ifjúsági finanszírozási programok keretében, remélve, hogy az ifjúsági politikák további hosszú távú pénzügyi növekedésre számíthatnak. Ez különösen fontos azoknak az uniós tagállamoknak és régióknak a szempontjából, melyeket a legsúlyosabban érint az elitelvándorlás;

Európai Szolidaritási Testület

javasolja a helyi önkéntesség megerősítését a különböző finanszírozási és kommunikációs csatornák révén, hangsúlyozva, hogy sok fiatal vesz részt a helyi közösségek projektjeiben, amit hasznosítani kell a politikai és polgári szerepvállalás, a társadalmi integráció és a vidékről városi területekre történő migráció elleni küzdelem terén (1);

sürgeti, hogy a bizonytalan vagy nem fizetett munka elkerülése érdekében húzzanak egyértelmű határt az Európai Szolidaritási Testület önkéntes és foglalkoztatási profilja között, bár elismeri ezek kiegészítő jellegét;

ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elismerjék az önkéntesség révén szerzett készségeket az Európai Szolidaritási Testület által kibocsátott tanúsítványok révén. Ehhez más értékelési eszközöket is lehet alkalmazni, amilyen például a Youthpass és a Europass, azaz a tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez meghatározott kritériumok;

10.

kéri a részt vevő szervezetek hatékony nyomon követését, a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásban kiemelt elvek és előírások tiszteletben tartása érdekében (2);

11.

felszólít arra, hogy specifikus kritériumokat határozzanak meg az olyan projektek értékeléséhez, amelyekbe csatlakozásra váró országokat vonnak be. Ezekben az országokban ugyanis a korábbi problémák negatívan befolyásolhatják a szolidaritáson alapuló kötelezettségvállalás és az önkéntes munka fogadtatását, így a fiatalok is kevésbé érzékenyek ezekre az értékekre;

Részletes ajánlások

12.

osztja az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy növelje az uniós ifjúsági stratégia helyi szintű hatását;

13.

elismeri az uniós ifjúságügyi koordinátor jelentőségét, illetve azt a stratégiai szerepet, melyet betölt egyfelől a Régiók Európai Bizottságával rendszeresített találkozói révén, másfelől azáltal, hogy megerősíti a képzési/információs csatornákat az érintett nemzeti irodákkal;

14.

elismeri a magánszektor fontosságát az úgynevezett „occupational placements” vonatkozásában, amelynek kapcsán azonban kéri, hogy a szolidaritási tevékenységekhez mindig garantáljanak javadalmazást;

15.

úgy véli, hogy a projektek végrehajtásakor a maximális minőség biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az értékelési szakaszokat minél inkább felgyorsítsák, lehetővé téve a részt vevő szervezetek számára az alapok gyorsabb lehívását, illetve a projektek egyszerű, korszerű és rugalmas eljárásokkal történő regisztrációját, különös figyelmet fordítva azokra a szervezetekre, amelyek korlátozott internet-hozzáféréssel rendelkeznek és/vagy nyelvi nehézségekkel küzdenek;

16.

hangsúlyozza, hogy az Európai Szolidaritási Testület minél szélesebb körű helyi és regionális elterjedésének érdekében alapvető fontosságú a nemzeti érdekképviseletekkel való állandó együttműködés, valamint a kínált szolidaritási lehetőségek konkrét és hatékony népszerűsítése;

17.

szorgalmazza, hogy a minőségi címke odaítélésével értékeljék a legeredetibb és leghatékonyabb önkéntes tevékenységeket (például a sportegyesületekkel kiépített együttműködést és szinergiát), amelyek képesek arra ösztönözni a fiatalokat, hogy egész életük során szerepet vállaljanak a szolidaritás jegyében, és reméli, hogy a részt vevő szervezetek különféle adókedvezményekből profitálhatnak a tagállamok önálló kezdeményezésére;

18.

hangsúlyozza, hogy az Európai Szolidaritási Testületről szóló javaslatot a szubszidiaritás elvével összhangban kell végrehajtani. Rendkívül fontos, hogy a javaslat végrehajtási szakaszába bevonják a helyi és regionális önkormányzatokat. Kéri, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe a helyi közösségek igényeit és elvárásait, mivel ők közelebb állnak az érintett polgárokhoz. Hangsúlyozza, hogy az oktatás, a szakképzés és az ifjúsági ügyek tagállami hatáskörbe tartoznak, és az Európai Uniónak az EUMSZ 6. cikkével összhangban az a feladata, hogy támogassa, koordinálja és kiegészítse a nemzeti szintű intézkedéseket, mivel a foglalkoztatás fellendítése közös érdek. Így a releváns uniós intézkedéseknek meg kell felelniük a szubszidiaritás és az arányosság elvének, sikerük pedig az önkormányzatokkal való együttműködéstől függ;

19.

sajnálatát fejezi ki a „szociális vállalkozások” európai szintű közös és egységes meghatározásának hiánya miatt, pedig a rendeletre irányuló javaslat arra kéri ezeket a vállalkozásokat, hogy biztosítsák a program által támogatott tevékenységek lehetőségeinek és eredményeinek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését (38. preambulumbekezdés), valamint az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek támogatását;

20.

javasolja, hogy az Európai Önkéntes Központ által az önkéntességgel kapcsolatban elismert közös mutatókat építsék be a szolidaritási tevékenységek értékelésébe.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU Rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 375/2014/EU rendelete (2014. április 3.) az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) (HL L 122., 2014.4.24., 1. o.).

(1) A Tanács ajánlása (2018. március 15.) a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (HL C 153., 2018.5.2., 1. o.).

(1) Friss példával szolgál erre az olaszországi Lombardia régió, ahol az ifjúsági területen sikeresen népszerűsítettek olyan kezdeményezéseket, melyek szolidaritási szempontból értékes sporttevékenységeket támogatnak (lásd: Lega Civica).

(2) http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6779-2018-INIT/hu/pdf

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/295

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Szomszédság és a világ

(2019/C 86/16)

Főelőadó:

Hans JANSSEN (NL/EPP), Oisterwijk polgármestere

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról

COM(2018) 460 final

Javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat)

COM(2018) 461 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról

COM(2018) 465 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról

1. módosítás

COM(2018) 460 final – (25) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Míg a demokráciának és az emberi jogoknak, többek között a nemek közötti egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának mindenütt meg kell jelennie e rendelet végrehajtásában, az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie.

Míg a demokráciának és az emberi jogoknak, többek között a nemek közötti egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának mindenütt meg kell jelennie e rendelet végrehajtásában, az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek , valamint a helyi és regionális önkormányzatok tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie.

Indokolás

Ez a véleménytervezet amellett száll síkra, hogy egy egyedi, különálló programot kell a helyi és regionális önkormányzatok számára biztosítani a fejlesztési együttműködés terén, amelyhez külön költségvetést rendelnek, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatokat kedvezményezettként kell figyelembe venni a programozás során, ahogy az a fejlesztési együttműködési eszköz keretében a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában is történt. Mivel a fejlesztési együttműködési eszközben a helyi önkormányzatokra vonatkozó költségvetési tételt nem költötték el teljesen, túl egyszerűen azt a következtetést vonták le, hogy ez a helyi és regionális önkormányzatok nem megfelelő kapacitásaival van összefüggésben. Ugyanakkor más indokok fontosabbak lehettek, mint például a szigorú társfinanszírozási követelmények és a bonyolult pályázati eljárás. Mindenesetre az uniós intézményeknek teret kell engedniük a javításnak, ahelyett, hogy a közvetlen eltörlés mellett döntenének.

Emellett az is alapvető fontosságú, hogy továbbra is folytatódjanak, illetve létrejöjjenek a civil társadalom, a helyi önkormányzatok és az uniós intézmények közötti erős koordinációs mechanizmusok az uniós fejlesztéspolitika és a fenntartható fejlődési célok megvalósításának biztosítása érdekében. Ezért a civil szervezeteket és a helyi és regionális önkormányzatokat valóban egy mondatban kell megemlíteni ebben a cikkben.

2. módosítás

COM(2018) 460 final – (26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A társadalmi szervezetek fogalmának különböző feladatkörökkel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy gazdasági jellegűek. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban.	A társadalmi szervezetek fogalmának különböző feladatkörökkel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy gazdasági jellegűek. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban.
	A fejlesztéspolitikára vonatkozó európai konszenzussal összhangban a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában és a helyi szereplők koordinálásában. Ahogy azt a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend is elismerte, mind a 17 célnak van helyi összetevője, és mindegyik kapcsolódik a helyi önkormányzatok hatásköreihez, ideértve a nemekre és az éghajlatváltozásra vonatkozó célokat is.

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslata nem említi a helyi önkormányzatok által a fenntartható fejlődési célok kidolgozásában, megvalósításában és nyomon követésében betöltött szerepet, habár a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben kifejezetten szerepel, hogy mind a 17 fenntartható fejlődési cél rendelkezik helyi összetevőkkel, és azok a helyi és regionális önkormányzatok napi munkájához kapcsolódnak. A 2017-es „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” ismételten megállapítja a fenntartható fejlesztési célok lokalizálásának szükségességét. Ez ellentmond annak, hogy az új külső eszközkészletben nincs külön finanszírozás a helyi önkormányzatok számára, ami egy újabb indok arra, hogy újra bevezessék a kifejezetten a helyi önkormányzatokra vonatkozó költségvetési tételt.

3. módosítás

COM(2018) 460 final – (29) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Alapvető fontosságú a partnerországokkal a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés megerősítése, kihasználva a jól kezelt és reguláris migráció előnyeit, illetve eredményesen kezelve az irreguláris migrációt. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció okainak kezeléséhez, a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően a visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljeskörű tiszteletben tartása mellett. Ezért a harmadik országok e területre irányuló, Unióval folytatott eredményes együttműködésének szerves részét kell képeznie e rendelet általános elveinek. Fontos a migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia növelése annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a migráció eredményesebb kezelésében. E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely maximalizálja a szinergiákat, és alkalmazza a szükséges áttételi hatásokat.

Alapvető fontosságú a partnerországokkal – és a helyi és regionális önkormányzataikat szorosan bevonva – a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés megerősítése, kihasználva a jól kezelt és reguláris migráció előnyeit, illetve eredményesen kezelve az irreguláris migrációt. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció okainak kezeléséhez – különösen ha kiszolgáltatott helyzetű személyekről, például kíséret nélküli kiskorúakról van szó – , a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően a visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljeskörű tiszteletben tartása mellett és tekintettel az ENSZ migrációról szóló globális megállapodásának üdvözlendő elfogadására is . Ezért a harmadik országok e területre irányuló, Unióval folytatott eredményes együttműködésének szerves részét kell képeznie e rendelet általános elveinek. Fontos a migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia növelése annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a migráció eredményesebb kezelésében. E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely a helyi szükségletek és realitások alapján maximalizálja a szinergiákat, és alkalmazza a szükséges áttételi hatásokat.

Indokolás

A migrációs és a fejlesztési politika között szoros összefüggés van. A nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinten folytatott együttműködésnek döntő szerepe van abban, hogy a közös európai migrációs politika valósággá váljon. A többszintű kormányzás megközelítése az optimális eredmények elérésének előfeltétele. Elengedhetetlen, hogy az uniós, nemzeti és szubnacionális szintű hatóságok szoros együttműködésben dolgozzanak a tranzitországok helyi és regionális önkormányzataival, a civil társadalommal, a migránsok szövetségeivel és a befogadó országok helyi közösségeivel.

4. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 3. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az (1) bekezdéssel összhangban e rendelet egyedi célkitűzései a következők:

a)	párbeszéd és együttműködés támogatása és előmozdítása a szomszédságban, a Szubszaharai-Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint Amerikában és a karib-tengeri térségben elhelyezkedő harmadik országokkal és régiókkal;

a)	párbeszéd és együttműködés támogatása és előmozdítása a szomszédságban, a Szubszaharai-Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint Amerikában és a karib-tengeri térségben elhelyezkedő harmadik országokkal és régiókkal , beleértve a szubnacionális szervezeteket is ;

b)	globális szinten a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdítása és támogatása, a társadalmi szervezetek támogatása, a stabilitás és béke előmozdítása, valamint más globális kihívások kezelése, beleértve a migrációt és a mobilitást is;

globális szinten a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség megszilárdítása és támogatása, a társadalmi szervezetek és a helyi és regionális önkormányzatok támogatása, a stabilitás és béke előmozdítása, valamint más globális kihívások kezelése, beleértve a migrációt és a mobilitást is;

Indokolás

A szubnacionális (helyi és regionális) szinten a szomszédos országok (különösen a keleti partnerség országainak) szervezeteivel folytatott, a helyi szükségletekre és körülményekre összpontosító és azokra szabott együttműködés és támogatás sok esetben jobb és inkluzívabb eredményeket ér el, és azokat a polgárok erősebben magukénak érzik, mint a partnerországok központi hatóságaival folytatott együttműködést.

5. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 4. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tematikus programok a fenntartható fejlesztési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukba a következő területeken:

a)	Emberi jogok és demokrácia;

b)	Társadalmi szervezetek;

c)	Stabilitás és béke;

d)	Globális kihívások.

A tematikus programok a fenntartható fejlesztési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukba a következő területeken:

a)	Emberi jogok és demokrácia;

b)	Társadalmi szervezetek;

c)	Helyi és regionális önkormányzatok

d)	Stabilitás és béke;

e)	Globális kihívások.

Minden tematikus programot ahhoz rendelt költségvetéssel kell alátámasztani.

A tematikus programok az összes harmadik országra, valamint az (EU) …/… tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országokra és területekre is kiterjedhetnek.

A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tematikus programoknak a III. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.

Indokolás

Ahogy az 1. módosítás indokolása is említi, ez a véleménytervezet amellett áll ki, hogy egy egyedi, különálló programot kell a helyi és regionális önkormányzatok számára biztosítani a fejlesztési együttműködés terén, amelyhez külön költségvetést rendelnek, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatokat kedvezményezettként kell figyelembe venni a programozás során.

6. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 4. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani.	Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani. Adott esetben a földrajzi programok közvetlen kedvezményezettjei között ott kell lenniük a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzatainak.

Indokolás

A partnerországok helyi és regionális önkormányzatainak nyújtott uniós támogatás és a velük folytatott együttműködés nem szenvedhet pénzügyi vagy szervezési hiányt amiatt, hogy rugalmasabban osztják el a pénzügyi és egyéb erőforrásokat a különböző földrajzi és tematikus prioritások között. Ezért tanácsos bevezetni, hogy a földrajzi programok már előre közvetlen kedvezményezettként célozzák meg a helyi és regionális önkormányzatokat.

7. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 6. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg a következőkből áll:

68 000 millió EUR földrajzi programokra:

—	Szomszédság: legalább 22 000 millió EUR,

—	Szubszaharai-Afrika: legalább 32 000 millió EUR,

—	Ázsia és a csendes-óceáni térség: 10 000 millió EUR,

—	Amerika és a karib-tengeri térség: 4 000 millió EUR,

68 000 millió EUR földrajzi programokra:

—	Szomszédság: legalább 22 000 millió EUR,

—	Szubszaharai-Afrika: legalább 32 000 millió EUR,

—	Ázsia és a csendes-óceáni térség: 10 000 millió EUR,

—	Amerika és a karib-tengeri térség: 4 000 millió EUR,

7 000 millió EUR tematikus programokra:

—	Emberi jogok és demokrácia: 1 500 millió EUR,

—	Társadalmi szervezetek: 1 500 millió EUR,

—	Stabilitás és béke: 1 000 millió EUR,

—	Globális kihívások: 3 000 millió EUR,

7 500 millió EUR tematikus programokra:

—	Emberi jogok és demokrácia: 1 500 millió EUR,

—	Társadalmi szervezetek: 1 500 millió EUR,

—	Helyi és regionális önkormányzatok: 500 millió EUR,

—	Stabilitás és béke: 1 000 millió EUR,

—	Globális kihívások: 3 000 millió EUR,

c)	4 000 millió EUR gyorsreagálási tevékenységekre.

c)	4 000 millió EUR gyorsreagálási tevékenységekre.

Indokolás

A fent említett módosításokkal összhangban kifejezetten tanácsos bevezetni azt, hogy a földrajzi programok rendelkezésére álló költségvetés egy arányos összetevőjét közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatokkal folyó vagy a nekik szóló programokhoz rendeljék, ahogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret fejlesztési együttműködési eszköze esetében is. A javasolt összeg (500 millió EUR) a civil szervezetek és helyi önkormányzatok költségvetési tételének jelenlegi felosztásán alapul (66,16 % a civil szervezeteknek, 22,5 % a helyi önkormányzatoknak, 10,4 % a nemzetközi fejlesztési nevelési és információs programra és 1,39 % a kísérő intézkedésekre (2018–2020-as időszak)), és ezt természetesen gondosan, a helyi önkormányzatok jelenlegi költségvetésének forrásfelhasználási arányát és más tényezőket figyelembe véve kell kiszámolni.

8. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására.	Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a kormányzás minden szintjén a demokrácia, a jogállamiság, a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására.

Indokolás

Az irányadó elvek közé fel kell venni a demokrácia szubnacionális történő érvényesítését is, mivel a helyi és regionális szint az, ahol a polgárok a legközvetlenebbül megtapasztalhatják a demokráciát. A nemek közötti egyenlőséget fel kell venni a fő elvek közé.

9. módosítás

(COM(2018) 460 final) 11. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A földrajzi programok programozása konkrét, testreszabott együttműködési keretet biztosít, a következőket figyelembe véve:

a)	a partnerek egyedi kritériumok alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját;

a)	a partnerek egyedi kritériumok alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját;

b)	a partnerek pénzügyi források előteremtésére és forráshoz jutásra, továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége;

b)	a partnerek pénzügyi források előteremtésére és forráshoz jutásra, továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége;

c)	a partnerek kötelezettségvállalásai és olyan kritériumok alapján meghatározott teljesítménye, mint például a politikai reform, vagy a gazdasági és társadalmi fejlődés;

a partnerek kötelezettségvállalásai és olyan kritériumok alapján meghatározott teljesítménye, mint például a politikai reform, vagy a gazdasági és társadalmi fejlődés , valamint hajlandóságuk arra, hogy bevonják a helyi és regionális önkormányzatokat a programok kidolgozásába, végrehajtásába és nyomon követésébe ;

d)	az uniós finanszírozás potenciális hatása a partnerországokban és -régiókban;

d)	az uniós finanszírozás potenciális hatása a partnerországokban és -régiókban , olyan kis projektek formájában is, amelyek hozzáférhetőek a helyi és regionális szervezetek számára is ;

e)	a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös érdekek és értékek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően.

e)	a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös érdekek és értékek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően.

Indokolás

A javasolt 11. cikk már megemlíti, hogy „a tevékenységek a lehető legnagyobb mértékben az Unió, a tagállamok és az érintett partnerországok – ideértve a nemzeti és helyi hatóságokat – közötti párbeszéden alapulnak”, ami egy jó kiinduló pont, de fontosnak tűnik kiegészíteni azzal, hogy a programozási elveknek határozottan ösztönözniük kell a helyi és regionális önkormányzatok (és más érdekelt felek) bevonását programok kidolgozásába, végrehajtásába és nyomon követésébe (figyelembe véve a szubszidiaritás és arányosság elveit is). Ezt különösen fontos kifejezetten megemlíteni az olyan országokban végzett munka esetében, ahol a helyi és regionális önkormányzatok szerepvállalása korlátozott, vagy nem létezik.

Emellett kiemelten fontos, hogy a programozási források minden típusú és méretű helyi és regionális önkormányzat rendelkezésére álljanak, beleértve a vidéki térségeket és a közepes városokat is, mivel mindegyik ugyanazokon a területeken működik, és a fenntartható (helyi) fejlődés elérése érdekében együtt kell működniük (az EU helyi fejlesztésre vonatkozó területi megközelítése értelmében).

Ennek megfelelően az új NDICI eszköznek a megaprojektek mellett ösztönöznie és finanszíroznia kell a kis projekteket is (pl. a városok közötti meglévő kapcsolatok vagy egyéb szubnacionális vagy több érdekelt felet összefogó partnerségek alapján), és még jobban elő kell mozdítania a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásainak megerősítését, hogy a helyi és regionális önkormányzatok minden típusa dolgozni tudjon a fenntartható fejlődés érdekében.

10. módosítás

(COM(2018) 460 final – II. melléklet, III. fejezet) 22. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:

igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;

Indokolás

A TAEIX és a SIGMA külön megemlítése nyomatékosítaná a rendkívül hatékony technikai támogató eszközök alkalmazását az összes igazgatási szinten.

II. melléklet – A földrajzi programok együttműködési területei

11. módosítás

(COM(2018) 460 final, II. melléklet) A.1. a)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A demokrácia és a demokratikus folyamatok, a kormányzás és a felügyelet megerősítése, ideértve az átlátható és hiteles választói folyamatokat;	A demokrácia és a demokratikus folyamatok, a kormányzás és a felügyelet megerősítése nemzeti és szubnacionális szinten , ideértve az átlátható és hiteles választói folyamatokat ezeken a szinteken ;

Indokolás

Az EU és a tagállamok által 2017-ben elfogadott, fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus felszólítja a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy gyakoroljanak felügyeletet, és aktívan vegyenek részt a döntéshozatali eljárásban (83. pont).

A Régiók Európai Bizottsága helyi és regionális szinten részt vett a választásmegfigyelő missziókban, ami hozzájárul a demokratikus folyamatok megerősítéséhez és minőségéhez.

12. módosítás

(COM(2018) 460 final, II. melléklet) A. 2. l)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A helyi hatóságok támogatása annak érdekében, hogy városi szinten javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását és a biztonságos élelmezéshez, az elérhető, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz, valamint életminőséghez való méltányos hozzájutást, különösen az illegális településeken és nyomornegyedekben élők számára.	A helyi és regionális hatóságok támogatása annak érdekében, hogy saját szintjükön javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását és a biztonságos élelmezéshez, az elérhető, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz, valamint életminőséghez való méltányos hozzájutást, különösen az illegális településeken és nyomornegyedekben élők számára.

Indokolás

Ez a cikk a helyi önkormányzatok támogatását javasolja annak érdekében, hogy városi szinten javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását. Fontos tisztázni, hogy az NDICI célja a teljes „városrendszerrel” való együttműködés. A városok csak egyetlen összetevőjét képezik a nemzeti helyi önkormányzati rendszernek: a harmadik országokban jelentkező fejlesztési szükségletek kezelésére irányuló megoldásoknak nemzeti szinten kidolgozottnak és helyi szemléletűnek kell lenniük a különböző kormányzati, közösségi és civil társadalmi szintek között. Ez összhangban van az Európai Bizottság helyi fejlesztésre irányuló területi megközelítésével, amely hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a területükön gyakran töltenek be koordinátori szerepet, egyeztetve és együttműködve a magánszektorral, a társadalmi szervezetekkel, valamint az egyetemekkel, a tudományos intézményekkel és az egyéb kormányzati szintekkel.

III. melléklet – A tematikus programok beavatkozási területei

13. módosítás

(COM(2018) 460 final, III. melléklet) – 3. pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A helyi és regionális önkormányzatok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:

A helyi és regionális önkormányzatok hatásköreinek megerősítése, nevezetesen a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtására irányuló, az európai országok és a partnerországok helyi és regionális önkormányzatai közötti nemzetközi partnerségek keretében, egy külön pénzügyi keretösszegen keresztül, annak érdekében, hogy megerősítsék kormányzási képességeiket és arra szolgáló kapacitásaikat, hogy politikai párbeszédet kezdeményezzenek a nemzeti hatóságokkal, és támogassák a decentralizációs folyamatokat;

b)	A decentralizált fejlesztési együttműködés erősítése annak minden formájában;

Az európai és déli helyi és regionális hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén jelentős és folyamatos szakpolitikai párbeszéd biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen a helyi fejlesztés területi megközelítése útján;

d)	A fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az európai polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, a tagállamokban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt.

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatoknak az uniós programokba a programozási szakaszon túli bevonására irányuló módozatok továbbra is pontosításra szorulnak, ahogy az is, hogy milyen módon kerül sor az ilyen önkormányzatokkal való egyeztetésre a földrajzi programok prioritásairól. Azzal, hogy egy beavatkozási területet biztosítunk a helyi és regionális önkormányzatok számára, nem marad kétség afelől, hogy ez a célcsoport, illetve ezek a kedvezményezettek vagy partnerek kellő figyelmet kapnak-e a szakpolitikák működtetésekor.

A decentralizált együttműködés (azaz a helyi és regionális önkormányzatok közötti nemzetközi partnerségek) hozzáadott értékét a „Szomszédság és a világ” tárgyú különböző javaslatok nem említik kifejezetten. A decentralizált együttműködés az európai intézmények és a tagállamok fejlesztési eszközként ismerték el a 2017-es új fejlesztési konszenzusban. Ez valóban hatékony eszköz az EU partnerországaiból származó helyi és regionális önkormányzatok tervek kidolgozására és szolgáltatások nyújtására, továbbá a decentralizációs reformok minőségének javítására irányuló kapacitásának növeléséhez. Ez a fajta nemzetközi együttműködés már évtizedek óta fennáll, és számos európai helyi és regionális önkormányzatot von be. A decentralizált együttműködést nem szabad korlátozott tematikus hatókörrel (pl. vízellátás, hulladékgazdálkodás, várostervezés) rendelkező partnerségekként értelmezni, mivel a decentralizált együttműködés potenciállal rendelkezik a szélesebb körű irányítási keretrendszer megszilárdítására. A földrajzi programok pillérjének is teret kell engednie az ilyen tevékenységek számára.

14. módosítás

(COM(2018) 460 final, III. melléklet) D. 1. A globális kihívásokkal kapcsolatos beavatkozási területek

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

D.	PARTNERSÉGEK

A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:

a)	Az európai és déli helyi hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén jelentős és folyamatos szakpolitikai párbeszéd biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen a helyi fejlesztés területi megközelítése útján;

b)	A fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az európai polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, az Unióban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt.

Indokolás

Mivel a 13. módosítás egy konkrét beavatkozási területet vezetett be a helyi és regionális önkormányzatok számára, ebből adódóan a helyi és regionális önkormányzatokat ki kell vonni globális kihívásokkal kapcsolatos beavatkozási területekről.

IPA III javaslat

15. módosítás

(COM(2018) 465 final) 6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	(5) Az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket is, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják az e rendelet szerinti támogatás által elérni kívánt egyedi célkitűzések azonosításába.

Indokolás

Mivel az IPA III. egyedi célkitűzése a közigazgatás hatékonyságának megerősítése, valamint a strukturális reformok és a felelősségteljes kormányzás támogatása valamennyi szinten, a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a stratégiai tervezésbe. Az Európai Bizottságot is arra kell ösztönözni, hogy dolgozzon ki ad hoc operatív intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a TAIEX program, továbbá az ikerintézményi program felhasználását a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok közötti együttműködés során.

16. módosítás

(COM(2018) 465 final) 9. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően.	A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően , és ennek ki kell terjednie a helyi és regionális szintű kapacitásépítés támogatására is .

Indokolás

A helyi és regionális szintű kapacitásépítés az egyik olyan prioritás, amelynek tükröződnie kell a kiutalt pénzügyi forrásokban.

17. módosítás

(COM(2018) 465 final) II. melléklet

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

f)	A helyi és regionális kormányzás előmozdítása, valamint a helyi és regionális önkormányzatok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése.

Indokolás

Ez a tematikus prioritás nem csak a határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatásnál jelenik meg.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezető megjegyzések

érdeklődéssel veszi tudomásul az Európai Bizottság által a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre benyújtott javaslatokat, ezeken belül a „Szomszédság és a világ” fejezet alatt bemutatott, nevezetesen az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközre (NDICI) és az IPA III rendeletben az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat;

üdvözli, hogy az Unió külső tevékenységére javasolt költségvetést növelni kívánják (123 milliárd EUR-ig, szemben a 2014–2020-as időszakban biztosított 94,5 milliárd EUR-val), ami a teljes (javasolt) többéves pénzügyi keret mintegy 10 %-ának felel meg; úgy véli, hogy a globális kihívások fényében erre közvetlenül szükség van; és hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások során ezt a javasolt növelést minimumnak kell tekinteni;

nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy az Unió külső fellépését következetesebbé, koherensebbé és rugalmasabbá tegye, figyelembe véve az olyan globális kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a nagymértékű urbanizáció és a társadalmi és gazdasági zavarok, amelyek mind többdimenziós és komplex megoldásokat és megközelítéseket követelnek meg;

üdvözli a hatékonyság tervezett növelését, amelyre úgy kerül sor, hogy – a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása és az ellenálló képesség megerősítése érdekében, összhangban az RB 2017/03666 sz. véleményével – több külső tevékenységi eszközt egyetlen Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközbe (NDICI) vonnak össze, azonban megjegyzi, hogy minden a jelenlegi javaslatok gyakorlati megvalósulásától fog függeni – minden esetben el kell kerülni, hogy szélesedjen a szakpolitika és az annak végrehajtása közötti szakadék (azaz a nagyobb rugalmasság érdekében módosítani kell a módozatokat);

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok helyet kapnak a javasolt NDICI globális kihívásokra vonatkozó pillérében, és megjelennek a földrajzi pillér „regionális” részében is; és garanciát szeretne kapni az európai intézményektől arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok valóban könnyen hozzáférnek ezekhez a programokhoz és költségvetésekhez;

egyetért azzal, hogy a munkahelyteremtésre irányuló beruházások ösztönzése és a magánszektor szerepének erősítése alapvető fontosságú a fejlődéshez, ezért üdvözli a beruházásokra és a munkahelyekre irányuló partnerségünket magasabb szintre emelő, a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új Afrika–Európa szövetségről szóló közleményt, amely azt a célt tűzi ki, hogy 10 millió munkahely létrehozását támogassa Afrikában;

hangsúlyozza, hogy a specifikus finanszírozási források bevonása és elkülönítése a harmadik országokbeli helyi és regionális önkormányzati szintek számára előmozdítja majd a helyi szintű fejlődés ösztönzését, így segítve az Uniót célkitűzései elérésében;

üdvözli az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (vagy az IPA III) mint releváns és célszerű eszköz meghosszabbítását, és nagyra értékeli, hogy az IPA III egyedi célkitűzései közé tartozik a közigazgatás megerősítése, a strukturális reformok és felelősségteljes kormányzás támogatása minden szinten, valamint a területi és határokon átnyúló együttműködés támogatása;

Kérdések és lehetőségek

úgy véli, hogy a több külső tevékenységi eszköz egyetlen NDICI-be történő integrálása kihívásokkal és lehetőségekkel is jár; és hangsúlyozza, hogy a NDICI-nek továbbra is azokat a hosszú távú fejlesztési célokat kellene szolgálnia, amelyekre korábban az EFA keretében törekedtek;

10.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy – mivel a külső tevékenységek finanszírozásának odaítélése egyre inkább földrajzi alapon történik – a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés a helyi és regionális önkormányzatok számára a konkrét, jelenleg még nem ismert országstratégiáktól függően nehezebbé válhat, és egyre kevésbé nyilvánvaló; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a fő prioritásokon és stratégiai infrastrukturális beruházásokon alapuló, országok által irányított stratégiák és programozás térnyerése eredményeképpen a programozás minden szakaszában a hangsúly a nemzeti szintű kedvezményezettekre helyeződik, és kevesebb figyelmet fordíthatnak a több érdekelt felet bevonó döntéshozatalra és részvételre;

11.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a stratégiák kidolgozásába és a programozásba, valamint a programozás és a helyi szinten kidolgozott nyomonkövetési és értékelési keret végrehajtásába. Ez biztosítaná, hogy a támogatást a tagjelöltek szükségleteire szabják, beleértve a helyi és regionális szintet is. A teljesítményalapú forráselosztásnak figyelembe kell vennie a decentralizációs reformok és a helyi demokrácia/felelősségteljes kormányzás terén elért haladást is;

12.

csalódottan látja, hogy a helyi önkormányzatokhoz a fejlesztési együttműködési eszköz keretében rendelt költségvetési tételt megszüntetik a következő többéves pénzügyi keret időszakában, és kéri, hogy biztosítsanak számára nagyobb betekintést annak indokaiba, hogy a helyi önkormányzatoknak szóló támogatások/programok terén szerzett jó tapasztalatok ellenére miért szüntetik meg az ide rendelt költségvetést; kéri ennek a költségvetésnek a visszaállítását;

13.

hangsúlyozza, hogy mivel a jelenlegi fejlesztési együttműködési eszközben a helyi önkormányzatokra vonatkozó költségvetési tételt nem költötték el teljesen, túl egyszerűen azt a következtetést vonták le, hogy ez a helyi és regionális önkormányzatok nem megfelelő kapacitásaival van összefüggésben. Viszont ugyanilyen fontosak lehettek más indokok is, mint például a szigorú társfinanszírozási követelmények és a bonyolult pályázati eljárás; felszólítja az uniós intézményeket, hogy engedjenek teret a javításnak, ahelyett, hogy a közvetlen eltörlés mellett döntenének;

14.

nyitottan áll ahhoz, hogy az elkövetkező hónapokban megosszák a Régiók Bizottsága tagjai által helyi önkormányzatokra vonatkozó jelenlegi költségvetési tétel terén szerzett különböző (jó és rossz) tapasztalatokat más uniós intézményekkel;

15.

készen áll arra, hogy a meglévő szerveken és platformokon keresztül (Helyi és Regionális Önkormányzatok Euromediterrán Közgyűlése, a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciája, konzultatív vegyes bizottságok és munkacsoportok, valamint az Európai Bizottság és a helyi és regionális önkormányzatok szövetségei, köztük a CEMR-PLATFORMA közötti stratégiai partnerségek) előmozdítsa a párbeszédet és az együttműködést a helyi és regionális önkormányzatokkal, és ezáltal hozzájáruljon az NDICI- és az IPA-rendeletekben megfogalmazott célkitűzések eléréséhez; hangsúlyozza, hogy az európai és a nem uniós helyi és regionális önkormányzatok közötti partneri tevékenységek és programok, mint például a líbiai önkormányzatok kapacitásépítését támogató nicosiai kezdeményezés, jól szemléltetik, hogy a helyi és regionális önkormányzatok milyen mértékben képesek előmozdítani a stabilitást és a jólétet a szomszédságunkban;

16.

sürgeti az uniós intézményeket, hogy az eredményektől függetlenül minden típusú és méretű helyi és regionális önkormányzat számára biztosítsanak elérhető forrásokat, beleértve a vidéki térségeket és a közepes városokat mint a fenntartható és inkluzív növekedés és innováció központjait is, integrálva ezzel az EU helyi fejlesztésre irányuló területi megközelítését;

17.

sürgeti, hogy az új NDICI eszköz ösztönözze és finanszírozza a kis projekteket is (pl. a városok közötti meglévő kapcsolatok vagy egyéb szubnacionális vagy több érdekelt felet összefogó partnerségek alapján), és mozdítsa elő még jobban a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásainak megerősítését, hogy hatékonyabban fel tudjanak lépni a területi fejlődést koordináló szerepükben és a város és a vidék közötti kapcsolatok erősítése terén;

18.

sürgeti az uniós jogalkotókat, hogy a javasolt eszközöket (azaz az NDICI-t és az IPA III-t) igazítsák ki úgy, hogy tovább növekedjen a helyi és regionális önkormányzatok és a szubnacionális szintű demokrácia számára nyújtott stratégiai támogatás. A helyi demokrácia számára nyújtott megerősített támogatás növelné az uniós fellépés láthatóságát azáltal, hogy egészen a polgárok ajtajáig viszi el a reformfolyamatot, és még jobban megszilárdítaná a reformfolyamattal kapcsolatos felelősségvállalást a partnerországokban;

19.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok következetes támogatásának és hatásköreik bővítésének másik indoka az, hogy a fenntartható fejlesztési célok 65 %-át a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvétele nélkül nem lehet elérni;

20.

hangsúlyozza, hogy a decentralizált fejlesztési együttműködés (minden formájában) egy fontos, az európai intézmények és a tagállamok által az uniós fejlesztési konszenzusban elismert eszközt képez e tekintetben, és szorgalmazza, hogy ezt a szerepet és eszközt hangsúlyosabban vegyék figyelembe az NDICI-ben;

21.

sürgeti, hogy a korábban különálló eszközök összevonása ellenére kövessék és valósítsák meg az EU és a szomszédság közötti együttműködéssel kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseket. Különösen a partnerországok helyi és regionális önkormányzatainak nyújtott uniós támogatás és a velük folytatott együttműködés nem szenvedhet pénzügyi vagy szervezési hiányt amiatt, hogy rugalmasabban osztják el a pénzügyi és egyéb erőforrásokat a különböző földrajzi és tematikus prioritások között;

22.

csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a TAIEX, az ikerintézményi és a Sigma tevékenységeket elsődlegesen a kedvezményezett országok központi közigazgatása javára használták fel, mivel a közösségi vívmányok minden fejezete közvetlenül és közvetve kapcsolódik a helyi és regionális önkormányzatokhoz és azok hatásköreihez, amelyek a nyilvánossághoz fűződő közvetlen kapcsolatuk alapján nagyszerű kiinduló helyzetben vannak ahhoz, hogy hatékonyan kommunikálják az uniós csatlakozás előnyeit, valamint azokat az előnyöket és garanciákat, amelyeket az EU biztosít minden polgára számára, különös tekintettel az IPA III kedvezményezettjeire. Üdvözli, hogy az NDICI rendelet külön utal az ikerintézményi együttműködés alkalmazására mind a központi, mind a helyi és regionális szinten, ugyanakkor azt várja, hogy olyan egyéb eszközöket, mint például a TAEIX vagy a SIGMA is használjanak ugyanezeken a szinteken;

Javaslatok és ajánlások

23.

annak biztosítására bátorítja az Európai Bizottságot, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor az érintett érdekelt felekkel, beleértve helyi és regionális önkormányzatokat is, valamint gondoskodjon arról, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek az idevágó információkhoz, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a programok kialakítására, végrehajtására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban;

24.

határozottan amellett áll ki, hogy egy egyedi, különálló programot kell a helyi és regionális önkormányzatok számára biztosítani a fejlesztési együttműködés terén, amelyhez külön költségvetést rendelnek, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatokat kedvezményezettként kell figyelembe venni a programozás során, ahogy az a fejlesztési együttműködési eszköz keretében a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában is történt;

25.

az uniós intézményeket annak biztosítására kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő forrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy képesek legyenek a fenntartható fejlesztési célok lokalizálására, és hogy ezt a menetrendet kifejezetten megemlítsék az eszközök létrehozásáról szóló rendeletekben. Az is segítséget jelentene, ha a fent említett menetrend jelentőségét az elkövetkező költségvetési előírások is tükröznék;

26.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ad hoc operatív intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a TAIEX program, továbbá az ikerintézményi program felhasználását a tagállamok és a partnerországok helyi és regionális önkormányzatai közötti együttműködés során;

27.

üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy értékeli a 2010 és 2018 között a bővítési és szomszédos régiók helyi önkormányzatai számára nyújtott uniós támogatást, és azt javasolja, hogy használják fel a regionális programok/helyi önkormányzatokat támogató projektek, például a helyi közigazgatást támogató eszköz, a „Polgármesterek a gazdasági növekedésért” és a Keleti Polgármesterek Szövetsége során szerzett tapasztalatokat, hogy hasonló támogatást dolgozzanak ki más régiók helyi és regionális önkormányzatai számára;

28.

üdvözli, hogy „a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, valamint a helyi és regionális önkormányzatok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése” a határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás (III. melléklet) egyik tematikus prioritása, és kéri, hogy ugyanezt a tematikus prioritást emeljék be az IPA III rendelet II. mellékletébe is.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/310

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az InvestEU program

(2019/C 86/17)

Előadó:

Konstantinos AGORASTOS (EL/EPP), Thesszália régió elnöke

Referenciadokumentum:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az InvestEU program létrehozásáról

COM(2018) 439 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 1,8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 1,8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. Abszolút értékben a teljes beruházás 11 tagállamban elmarad a válság előtti szinttől, miközben 2015-ben az EU több mint 40 régiójában volt legalább 25 %-kal alacsonyabb, mint 2007-ben. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, azonban egyenlőtlenül oszlik el (különösen a peremterületeken és/vagy a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és nem uniós államok közötti határrégiókban), és még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez különösen az elmaradottabb régiókban további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései. Ezekben az elmaradottabb régiókban olyan beruházásokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyek saját belső lehetőségeik kiaknázására irányulnak, versenyelőnyt biztosítanak számukra és saját speciális igényeikből indulnak ki.

Indokolás

Hangsúlyozni kell a beruházási tendenciák egyenlőtlen eloszlását a tagállamok és a régiók között, valamint azt, hogy a beruházási szakadék csökkentését prioritásként kell kezelni azokban a régiókban, amelyek jelentős és súlyos beruházási hiánnyal küzdenek.

2. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. A stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az európai strukturális és beruházási alapok, az európai beruházásstabilizáló funkció vagy adott esetben az InvestEU Alap keretében támogatott programokból származó pénzügyi támogatás esetében.

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere – melyet a következő programozási időszak kezdetét megelőzően meg kell reformálni ahhoz, hogy összhangban legyen a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával – szolgál a kiemelt reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. A stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az európai strukturális és beruházási alapok, az európai beruházásstabilizáló funkció vagy adott esetben az InvestEU Alap keretében támogatott programokból származó pénzügyi támogatás esetében.

3. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között az innováció és a digitalizáció területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságának, a társadalom ellenálló képességének és a társadalmi befogadásnak a fokozásához, valamint az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania.

Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között az innováció és a digitalizáció területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságának, az uniós társadalom ellenálló képességének és a társadalmi befogadásnak a fokozásához, az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához, valamint az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások (különösen a kkv-k) finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes , valamint a fenntarthatósági hatásvizsgálatnak megfelelő projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó pénzügyi hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak – az európai strukturális és beruházási alapok támogatásaival összehangolt módon – a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania.

Indokolás

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkén (Ipar), valamint 175. cikkének harmadik bekezdésén (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió) alapul. Ez utóbbinak tükröződnie kell az InvestEU program átfogó célkitűzéseiben is, különös tekintettel a beruházások terén mutatkozó nemzeti és regionális különbségekre. Ahhoz, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k, hozzájuthassanak a szükséges finanszírozáshoz, a fennálló nemzeti és regionális különbségek fényében biztosítani kell, hogy egymással összehangolva rendelkezésre álljanak a különböző eszközök, köztük az InvestEU és a strukturális alapok.

4. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 25 % -át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének 30 % -át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 30 % -át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének 35 % -át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

Indokolás

Erőfeszítéseket kell tenni az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében.

5. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a lég-, talaj- és vízszennyezés, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében[1]. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a lég-, talaj- és vízszennyezés, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi , illetve a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében[1]. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

Indokolás

A cél, hogy a szöveg összhangban legyen az uniós polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálatáról szóló RB-véleménnyel.

6. módosítás

(17) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról1, valamint a szociális jogok európai pilléréről2 szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, a foglalkoztatás növelésére különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében, valamint a helyzet javítására a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi ágazat, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése3 rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző beruházási hiányra, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

Ahogy az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikkében, az Európa szociális dimenziójáról1, valamint a szociális jogok európai pilléréről2 szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez , a szakképesítés és az első munkahely megszerzéséhez, illetve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak és olyan ágazatokra irányulnak, amelyek a munkaerőhiány és az új technológiákhoz való alkalmazkodás miatt nehézségekkel szembesülnek – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, a foglalkoztatás növelésére különösen a szakképzetlen , a frissen végzett és a tartósan munkanélküli személyek körében, a munkaerőpiacra való belépéshez új lehetőségeket biztosító, új foglalkoztatási területek létrehozására, valamint a helyzet javítására a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi ágazat, a lakhatás, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi és munkaerőpiaci szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, el kell mélyítenie a kapcsolatokat a vállalatok és a képzési központok között, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése3 rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a (szak) képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző beruházási hiányra, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

Indokolás

A lakhatásra való hivatkozás a szociális jogok európai pillérének 19. elvén alapul.

7. módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik: az uniós komponens és a tagállami komponens. Az uniós komponens az egész Unióra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelésére szolgál ; a támogatásban részesülő fellépéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó forrásaik egy részével hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy az felhasználható legyen meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítású alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

Az egyes szakpolitikai kereteknek az egész Unióra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelésére kell szolgálniuk ; a támogatásban részesülő fellépéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

Indokolás

A komponensek hozzáadott értéke nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy az InvestEU Alap által társfinanszírozott projekteknek európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A részalapokra való felosztással járó adminisztratív összetettségen túl az RB-nek szemben kell állnia minden olyan intézkedéssel, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vonják vissza erőforrásaikat a kohéziós politikai projektekből. Mindenesetre az RB-nek összhangba kell hoznia a CPR 10. cikkéről szóló véleményében és az InvestEU megfelelő eszközére vonatkozóan kifejtett álláspontját.

8. módosítás

(20) preambulumbekezdés:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alá tartozó alapok felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. E kombináció célja, hogy az Unió magas hitelminősítését kihasználva előmozdítsa a nemzeti és regionális beruházásokat, miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy a Bizottság által nyújtott garanciát közvetett irányítás mellett használja fel. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében kötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre, a garancia feltöltését a megosztott irányítás alá tartozó alapoknak kell biztosítaniuk a Bizottság által – egyetértésben a tagállammal – a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján meghatározott feltöltési rátának megfelelően, a tagállamnak és/vagy a végrehajtó partnereknek vagy magánbefektetőknek pedig a várható veszteségeket meghaladó veszteségre back-to-back garanciát kell vállalnia az Unió javára. Ezeket a követelményeket az egyes – a lehetőséget önként választó – tagállamokkal kötött átfogó hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban végrehajtandó összes – egy vagy több – egyedi garanciamegállapodást. A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához szükség van az XXXX (EU, Euratom) rendelet[1] (a költségvetési rendelet) [211. cikkének (1) bekezdésétől] való eltérésre. Ez a megoldás továbbá olyan egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy megosztott irányítás alá tartozó alapokból támogatott költségvetési garanciákra, ami megkönnyíti kombinációjukat.

Indokolás

Az indokolás ugyanaz, mint a (19) preambulumbekezdéshez javasolt módosítás esetében.

9. módosítás

Új preambulumbekezdés a (24) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az InvestEU Alapnak megfelelő irányítási struktúrával kell rendelkeznie, amely funkciójának igazodnia kell a kizárólagos céljához, miszerint biztosítani kell az uniós garancia megfelelő módon történő igénybevételét. Az irányítási struktúra elemei a tanácsadó testület, az irányítóbizottság és a beruházási bizottság. A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét, a finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

10. módosítás

(29) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. (…)

A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a tagállamok közötti, valamint a tagállamokon belüli kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU program keretében továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. (…)

Indokolás

A beruházások terén tapasztalható erős regionális különbségek a tagállamokon belül is jelentkeznek, ezért a földrajzi diverzifikációval nem csak nemzeti szinten kell foglalkozni.

11. módosítás

(30) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – legalább három tagállamot le tudnak fedni. A cél azonban az, hogy az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia mintegy 75 % -a olyan végrehajtó partnerhez vagy partnerekhez kerüljön, amelyek valamennyi tagállamban képesek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó pénzügyi termékeket kínálni.

Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – legalább két tagállamot le tudnak fedni. A cél azonban az, hogy az uniós garancia mintegy 50 % -a olyan végrehajtó partnerhez vagy partnerekhez kerüljön, amelyek valamennyi tagállamban képesek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó pénzügyi termékeket kínálni.

Indokolás

A lehető legtöbb végrehajtó partner számára meg kell könnyíteni a hozzáférést, különösen azon tagállamok esetében, amelyek nem rendelkeznek erőteljes, vagy régóta működő nemzeti fejlesztési bankokkal a központi, regionális vagy helyi szinteken.

12. módosítás

(31) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más multilaterális fejlesztési bankokat. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait. A [költségvetési rendelet] [154. cikkének] megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

Az uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más multilaterális fejlesztési bankokat. A [költségvetési rendelet] [154. cikkének] megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

Indokolás

Az indokolás ugyanaz, mint a (19) preambulumbekezdéshez javasolt módosítás esetében.

13. módosítás

(36) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek figyelembevételével szükség szerint biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani.

Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek figyelembevételével szükség szerint – és különösen a jelentős és krónikus beruházási hiánnyal küzdő tagállamokban vagy régiókban – biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani.

Indokolás

A beruházások hiánya által leginkább érintett tagállamoknak és régióknak elsőbbséget kell élvezniük a Tanácsadó Platform helyi jelenlétének kialakításakor.

14. módosítás

2. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„megosztott irányítás alatt álló alapok”: azok az alapok, amelyekből meghatározott összeg a költségvetési garancia feltöltésére fordítható az InvestEU Alap tagállami komponenséhez kapcsolódóan, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);

„megosztott irányítás alatt álló alapok”: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);

Indokolás

A megosztott irányítás alatt álló alapra nem az a jellemző, hogy meghatározott összeget a költségvetési garancia feltöltésére fordíthat.

15. módosítás

2. cikk 13. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
„nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;	„ helyi, regionális és nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

Indokolás

Külön meg kellene említeni a helyi és regionális fejlesztési bankokat.

16. módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az InvestEU program általános célkitűzése az Unió szakpolitikai céljainak támogatása olyan finanszírozási és beruházási műveletek révén, amelyek hozzájárulnak:

a)	az Unió versenyképességéhez, ideértve az innovációt és a digitalizálást;

a)	az Unió versenyképességéhez, ideértve az innovációt és a digitalizálást;

b)	az uniós gazdaság fenntarthatóságához és növekedéséhez;

b)	az uniós gazdaság fenntarthatóságához és növekedéséhez;

c)	az Unió társadalmi ellenálló képességéhez és inkluzivitásához;

c)	az Unió társadalmi ellenálló képességéhez és inkluzivitásához;

d)	az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

d)	az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához;

e)	az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

Indokolás

Lásd az (5) preambulumbekezdéshez kapcsolódó 2. módosítást.

17. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 38 000 000 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 %.	Az uniós garancia összege (folyó áron) 38 000 000 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 %.
A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet][1] [10. cikkének (1) bekezdése] és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet][2] [75. cikkének (1) bekezdése] szerint.	Az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet][1] [10. cikkének (1) bekezdése] és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet][2] [75. cikkének (1) bekezdése] szerint.
Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az 5. cikkben említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] megfelelően.	Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az 5. cikkben említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] megfelelően.

Indokolás

Lásd a (19) preambulumbekezdéshez kapcsolódó 4. módosításra vonatkozó ajánlást.

18. módosítás

5. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A következő harmadik országok egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából hozzájárulhatnak az InvestEU Alap 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponenshez, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretekhez a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] értelmében:

[…]

A következő harmadik országok egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából hozzájárulhatnak a 7. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretekhez a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] értelmében:

[…]

Indokolás

Az indokolás ugyanaz, mint a (19) preambulumbekezdéshez javasolt módosítás esetében.

19. módosítás

7. cikk (1) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

magában foglalja a közlekedés, az energiaügy, a digitális összekapcsoltság, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok és a víz, a hulladékgazdálkodás, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

magában foglalja a közlekedés, az energiaügy, a lakhatás, a digitális összekapcsoltság, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok és a víz, a hulladékgazdálkodás, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

Indokolás

A lakhatásra való hivatkozás beillesztése, mely elengedhetetlen a 11. fenntartható fejlesztési cél megvalósításához.

20. módosítás

7. cikk (1) bekezdés d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát (többek között a szociális lakásokat és a diákszállásokat), a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást, a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális tevékenységeket; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, a készségfejlesztést, a sportot és a kapcsolódó kis helyi infrastruktúrát, az oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát (többek között a szociális lakásokat és a diákszállásokat), a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást, a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális tevékenységeket; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

Indokolás

A helyi sportlétesítmények alulfinanszírozottak. Ezek nagyobb finanszírozása serkentheti az uniós régiók gazdasági növekedését, erősítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását és integrációját, és szebb jövőt biztosíthat a fiatalabb nemzedékek számára.

21. módosítás

7. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján.	A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió fenntartható fejlesztési céljai, köztük az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához és a szociális jogok európai pillérének alkalmazásához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján.

22. módosítás

8. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 7. cikk (1) bekezdése szerinti egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik, amelyekkel konkrét piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelni az alábbiak szerint:

A 7. cikk (1) bekezdése szerinti egyes szakpolitikai keretek konkrét piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kezelnek az alábbiak szerint:

a)	Az uniós komponens intézkedései a következő helyzetekre irányulnak:

i.	az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyek uniós szintű beavatkozást igényelnek;

ii.	az egész Unióra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy

iii.	olyan új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyekhez új pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozására van szükség;

i.	az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyek uniós szintű beavatkozást igényelnek;

ii.	az egész Unióra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy

iii.	olyan új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyekhez új pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozására van szükség;

b)	a tagállami komponens intézkedései egy vagy több tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok célkitűzéseinek megvalósítása.

(2) Az (1) bekezdésben említett komponensek egymást kiegészítve is használhatók egy finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a két komponenshez kapcsolódó támogatás kombinálását.

Indokolás

Az indokolás ugyanaz, mint a (19) preambulumbekezdéshez javasolt módosítás esetében.

23. módosítás

11. cikk (1) bekezdés új d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

d)	összhangban vannak az Európai Uniónak a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségvállalásaival.

Indokolás

—

24. módosítás

12. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság a [költségvetési rendelet] [154. cikkével] összhangban kiválasztja a támogatható partnerek közül a végrehajtó partnereket vagy azok egy csoportját az e bekezdés második albekezdésében meghatározottaknak megfelelően.	A Bizottság a [költségvetési rendelet] [154. cikkével] összhangban kiválasztja a támogatható partnerek közül a végrehajtó partnereket vagy azok egy csoportját az e bekezdés második albekezdésében meghatározottaknak megfelelően.
Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket, és képesnek kell lenniük arra, hogy legalább három tagállamban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket legalább három tagállamban.	A támogatható partnerek azok, akik kinyilvánították érdeklődésüket, és képesek arra, hogy legalább két tagállamban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket legalább két tagállamban.
A tagállami komponens esetében az érintett tagállam a 9. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több támogatható partner végrehajtó partnerként való kiválasztására.	Az érintett tagállam a 9. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több támogatható partner végrehajtó partnerként való kiválasztására.
Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.	Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

Indokolás

Az indokolás ugyanaz, mint a (19) preambulumbekezdéshez javasolt módosítás esetében.

25. módosítás

12. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy az InvestEU Alaphoz tartozó pénzügyi termékek portfóliója:

a)	a 3. cikkben meghatározott célkitűzések lehető legszélesebb körére terjedjen ki;

a)	a 3. cikkben meghatározott célkitűzések lehető legszélesebb körére terjedjen ki;

b)	a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

b)	a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

c)	adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

c)	adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

d)	biztosítsa a földrajzi diverzifikációt;

d)	széles körű földrajzi lefedettséget és diverzifikációt biztosítson mind a tagállamok között, mind a tagállamokon belül ;

e)	biztosítsa a megfelelő kockázati diverzifikációt;

e)	biztosítsa a megfelelő kockázati diverzifikációt;

f)	mozdítsa elő a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat.

f)	mozdítsa elő a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat.

Indokolás

Lásd a (29) preambulumbekezdéshez kapcsolódó módosítást.

26. módosítás

17. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A Bizottságot tanácsadó testület segíti , amelynek két formációja van, az egyik a végrehajtó partnerek képviselőiből, a másik pedig a tagállamok képviselőiből áll.

A Bizottságot és az irányítóbizottságot tanácsadó testület segíti.

A tanácsadó testület a következő tagokból áll:

a)	minden végrehajtó partner egy képviselője;

b)	minden tagállam egy képviselője;

c)	az EBB egy képviselője;

d)	a Bizottság egy képviselője;

e)	egy szakértő minden egyes szakpolitikai keret számára, akit a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nevez ki.

(2) Minden egyes végrehajtó partner és minden tagállam egy képviselőt jelölhet ki a megfelelő formációba. (…)

[…]

27. módosítás

A 17. cikk után új cikk illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Irányítóbizottság

(1) Az InvestEU Alap irányítását irányítóbizottság látja el, amely az uniós garancia felhasználásának érdekében a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzésekkel összhangban meghatározza:

a)	az InvestEU Alap stratégia orientációját;

b)	az ESBA működéséhez szükséges működési szabályokat és eljárásokat;

c)	a beruházási platformokat érintő műveletekre vonatkozó szabályokat.

(2) Az irányítóbizottság a Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a tanácsadó testület által a végrehajtó partnerek képviselői közül kinevezett tagokból áll:

28. módosítás

A 17. cikk után új cikk illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Kockázatelemzési módszer

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse e rendeletet egy kockázatértékelési módszer kidolgozásával. Ez a kockázatelemzési módszer a következőket foglalja magában:

a)	egy kockázatminősítési besorolást, a közvetítő intézménytől független összes művelet következetes és standard kezelése érdekében;

b)	egy egyértelmű statisztikai módszereken alapuló a kockáztatott érték és a nemteljesítési valószínűség értékelésére szolgáló módszereket, beleértve a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumokat is;

c)	egy nemteljesítéskori kitettség és a nemteljesítéskori veszteségráta értékelésére szolgáló módszert, figyelembe véve a finanszírozás értékét, a projekt kockázatát, a visszafizetési feltételeket, a biztosítékokat és egyéb releváns mutatókat.

29. módosítás

18. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Projektértékelő csoport	Projektértékelő csoport
1. Létre kell hozni egy a végrehajtó partnerek által ellenszolgáltatás nélkül a Bizottság rendelkezésére bocsátott szakértőkből álló projektértékelő csoportot.	1. Létre kell hozni egy a végrehajtó partnerek által ellenszolgáltatás nélkül a Bizottság rendelkezésére bocsátott szakértőkből álló projektértékelő csoportot. Amennyiben a végrehajtó partnerek a 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban csoportot hoznak létre, a Bizottság rendelkezésére bocsátott szakértők a végrehajtó partnerek összességét képviselik.
2. A projektértékelő csoportba minden egyes végrehajtó partner jelöl szakértőt. A szakértők számát a garanciamegállapodásban kell meghatározni.	2. A projektértékelő csoportba minden egyes végrehajtó partner , vagy a végrehajtó partnereknek a 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban létrehozott csoportja jelöl szakértőt. A szakértők számát a garanciamegállapodásban kell meghatározni.
(…)	(…)

Indokolás

Az alkalmazottak Európai Bizottságba történő delegálása külön terhet jelenthet a kisebb nemzeti és regionális fejlesztési bankok és intézetek számára, akiknek bizonyos rugalmasságra van szükségük, például az erőforrások csoporton belüli összevonásával.

30. módosítás

20. cikk (2) bekezdés (c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

intézkedések támogatása és a helyi ismeretek igénybevétele az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

intézkedések támogatása és a helyi és regionális ismeretek igénybevétele az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

31. módosítás

20. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére.	A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére. Az InvestEU Tanácsadó Platform által az állami projektgazdáknak biztosított szolgáltatások ingyenesek.

Indokolás

A közintézményekre vonatkozó díjmentesség összhangban van az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról szóló (EU) 2015/1017 rendelet 14. cikke (4) bekezdésével, és ezt az összhangot fenn kell tartani.

32. módosítás

20. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése céljából.

Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során , vagy jelentős és krónikus beruházási hiánnyal küzdenek . Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése céljából. A helyi jelenlét típusát az illetékes nemzeti, regionális vagy helyi hatóságokkal egyeztetve határozzák meg.

Indokolás

Lásd a (36) preambulumbekezdéshez kapcsolódó módosítást.

33. módosítás

21. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az InvestEU Portál olyan csatornát biztosít a projektgazdák számára, amely segítségével bemutathatják finanszírozást igénylő projektjeiket, és tájékoztatást nyújthatnak azokról a befektetők számára. A projektek InvestEU Portálon való szerepeltetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

Az InvestEU Portál olyan csatornát biztosít a projektgazdák számára, amely segítségével bemutathatják finanszírozást igénylő projektjeiket, és tájékoztatást nyújthatnak azokról a befektetők számára. A projektek InvestEU Portálon való szerepeltetése vagy nem szerepeltetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

Indokolás

Világossá kell tenni, hogy bár a portálon történő szerepeltetés nem garancia az InvestEU általi vagy más módon történő támogatásra, de nem is előfeltétele annak.

34. módosítás

21. cikk (6) bekezdés

Új, (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A végrehajtó partnerek aktívan hozzájárulnak az InvestEU Portál népszerűsítéséhez és reklámozásához a projektgazdák és a befektetők körében.

Indokolás

Mivel a portálnak szüksége van a felhasználók kritikus tömegére, a visszhang és az ismertség fokozása hasznos lehet. A végrehajtó partnereknek a befektetőkkel és a projektgazdákkal való kapcsolattartásuknak köszönhetően lehetőségük van arra, hogy hozzájáruljanak ehhez a tevékenységhez.

35. módosítás

II. melléklet, 2. pont, d) alpont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek és tengeri kikötők;	vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek , belvízi hajózási infrastruktúra és tengeri kikötők;

Indokolás

—

36. módosítás

II. melléklet, 2. pont, e) alpont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(ea)	új generációs akkumulátorok kifejlesztése az elektromos mobilitás számára;

37. módosítás

II. melléklet 7. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Pénzügyi támogatás a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:	Pénzügyi támogatás a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és a szociális vállalkozásokra , különösen a következők révén:

38. módosítás

III. melléklet, 4. pont (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből: TEN-T törzshálózat	Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből: TEN-T törzshálózat , átfogó TEN-T hálózat, határokon átnyúló hiányzó összeköttetések („missing links”)

Indokolás

Az InvestEU-nak a TEN-T egészének fejlesztéséhez, valamint a határokon átnyúló, különösen a vasúti hálózatban hiányzó összeköttetések felszámolásához kell hozzájárulnia.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

üdvözli az Európai Bizottságnak azon célkitűzését, hogy az InvestEU programra vonatkozó javaslatán keresztül az Európai Beruházási Alap (ESBA) és általában az európai beruházási terv tapasztalataira támaszkodva továbbra is támogassa az európai beruházásokat;

hangsúlyozza, hogy az InvestEU – a piaci és a keresletalapú megközelítés mellett – a politikaalkotásra is összpontosít; kiemeli, hogy megfelelő támogatást kell nyújtani a pénzügyi és beruházási tevékenységekhez a kutatás és az innováció területén; rámutat annak fontosságára, hogy a társadalmi beruházások és készségek szakpolitikai pillérét olyan eszközként vezessék be, amely lehetővé teszi a helyi és regionális innovatív szociális infrastruktúrákra, vállalkozásokra és szolgáltatásokra irányuló projektekhez égetően szükséges beruházásokat; hangsúlyozza, hogy be kell ruházni az olyan minőségi szociális projektekbe is, amelyek kisebbek, innovatívak és pénzügyileg nagyobb kockázattal járnak, de gazdaságilag mégis életképesek és szociális hozadékuk van, hiszen ez lehet az uniós garancia hozzáadott értéke;

hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy egyes tagállamokban és régiókban viszonylagosan javultak a beruházási feltételek, a bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-hez viszonyított aránya az egész EU-ban a válság előtti szint alatt marad, a teljes beruházás körülbelül 10 %-kal alacsonyabb, mint a válság előtt, és a tagállamok között nagy különbségek vannak (1);

rámutat, hogy regionális szinten a beruházások helyzete még nagyobb eltéréseket mutat, és számos európai régióban továbbra is aggasztó; több mint 40 európai – Olaszországban, Portugáliában, az Egyesült Királyságban, Romániában, Hollandiában, Írországban, Lettországban, Szlovéniában, Horvátországban és Cipruson található – régióban a beruházások szintje 2015-ben abszolút értékben több mint 25 %-kal volt alacsonyabb a 2007-ben mértnél, míg Görögország legtöbb régiójában több mint 60 %-kal maradt el attól (2);

aggodalommal veszi tudomásul, hogy az állami beruházások továbbra is tartósan alacsonyak az EU-ban, különös tekintettel a helyi és regionális önkormányzatok beruházásaira, amelyek 2017-ben a GDP százalékában kifejezve több mint 30 %-kal maradtak el a 2009-es értékektől (3);

fokozott aggodalmának ad hangot a beruházások növekvő centralizációja miatt: a helyi és regionális önkormányzatok által eszközölt beruházások aránya – miközben az EU-ban átlagosan 50 % fölött maradt – az 1990-es években mért 60 %-hoz képest jelentős mértékben esett vissza (4);

mély aggodalmát fejezi ki e helyzet miatt, hiszen mind a magán-, mind az állami beruházások előfeltételei a versenyképességnek, a jövőbeli növekedésnek és munkahelyteremtésnek, ezáltal az európaiak jóllétének minden városban és régióban;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy éppen ott nem szüntették meg teljesen a megszorításokat, és róttak új feladatokat a helyi és regionális önkormányzatokra, ahol ez utóbbiak a leginkább függnek a központi kormányok költségvetési juttatásaitól. Ez sok esetben tovább csökkentette a beruházásokhoz rendelkezésre álló forrásokat;

ismételten kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak az InvestEU program és az EBB támogatásával megvalósított beruházásait ne vegyék figyelembe az egyes tagállamok költségvetési hiányára és államadósságára vonatkozó uniós kalkulációkban;

10.

kéri, hogy az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját foglalják az InvestEU program célkitűzései közé, különösen mivel a javaslat jogalapja tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 175. cikkének harmadik bekezdését, amely a kohézióra összpontosít; fontos, hogy az InvestEU földrajzilag kiegyensúlyozott legyen és elsősorban olyan régiókat célozzon meg, amelyek jelentős és krónikus beruházási hiánnyal küzdenek, valamint az olyan kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeket, mint amilyenek a legkülső régiók;

11.

úgy véli, hogy az InvestEU program létrehozásáról szóló rendeletjavaslat összhangban van a szubszidiaritás és az arányosság elvével;

Pénzügyi eszközök és az InvestEU Alap

12.

ismét elismeri, hogy a pénzügyi eszközök a területfejlesztés fontos eszközei lehetnek (5), mivel a visszatérítendő finanszírozás az állami források hatásának megsokszorozását eredményezheti, és így nagyobb hatással lehet olyan konkrét esetekben, amikor a magánfinanszírozás a megfelelő megtérülésnek és pénzáramoknak köszönhetően kiegészítheti a közforrást; rámutat, hogy ez különösen fontos a minden kormányzati szinten tartósan korlátozott állami költségvetések összefüggésében;

13.

megjegyzi azonban, hogy az elmúlt években az EU pénzügyi eszközeinek bővülése az eltérő támogathatósági és jelentéstételi szabályok következtében bonyolultságot és zavart eredményezett, miközben nem aknázták ki teljes mértékben a szinergiákat és a méretgazdaságosságot, ami olyan helyzethez vezetett, amely nem kedvez a hatékony és eredményes felhasználásnak;

14.

javasolja az ESBA eddig a tagállamokban és régiókban kifejtett gazdasági hatásának értékelését, ideértve az alapok felhasználásának és a belőlük származó előnyöknek az áttekintését. Ez a hatásvizsgálat különlegesen fontos lesz, mivel az InvestEU-t mint új pénzügyi eszközt közvetlenül a valós beruházási prioritásokhoz lehetne igazítani, és így el lehetne kerülni az uniós költségvetés jelenlegi felhasználási módjaiban tapasztalt bizonyos hiányosságokat;

15.

különösen hangsúlyozza, hogy az InvestEU-nak elsősorban a munkahelyteremtés és a regionális egyenlőtlenségek kezelése, valamint a gazdaságilag életképes projektek finanszírozása területén kell eredményekre összpontosítania, és határozottan kiáll amellett, hogy ez hatékonyabban valósítható meg a helyi és regionális önkormányzatokkal való szoros együttműködés révén;

16.

úgy véli, hogy az addicionalitás elvét egyértelműen alkalmazni kell, különösen a magas kockázatú és a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban végrehajtott projektek esetében;

17.

elismeri, hogy az Európai Bizottság InvestEU-ra vonatkozó javaslata leegyszerűsítheti a pénzügyi eszközöknek a közvetítők és a végső kedvezményezettek általi felhasználását, valamint ezeknek az eszközöknek más típusú uniós támogatásokkal történő kombinálását, amit az RB már régóta szorgalmaz;

18.

mindazonáltal megerősíti, hogy az InvestEU nem helyettesítheti a meglévő uniós kohéziós politikai eszközöket, és nem versenyezhet azokkal;

19.

aggodalmát fejezi ki az adminisztratív terhek, a bürokrácia és a késedelmek növekedése miatt, amelyek abból eredhetnek, hogy a beruházási projektek jóváhagyási ciklusához három további szakasz is hozzáadásra került; emiatt szükségesnek tartja, hogy a javasolt irányítási rendszer gyors döntéseket hozzon, természetesen anélkül, hogy a gyorsaság befolyásolná a határozatok minőségét;

20.

javasolja, hogy egy bizonyos költségvetési szintig vegyék fontolóra a kisebb projektekkel kapcsolatos eljárások felgyorsítására vonatkozó javaslatot, mivel egyes régiókban a kisebb projektek a stratégiai beruházások szerepét tölthetik be, ugyanis jelentős tőkeáttételi hatással járhatnak;

21.

kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be a Régiók Bizottságát megfigyelőként az InvestEU irányítási struktúráiba és különösen a tanácsadó bizottságba;

22.

üdvözli azt a tényt, hogy a program olyan pénzügyi garancián alapul, amely a jó minőségű, diverzifikált európai projektek széles körű portfóliójából adódó alacsony kockázattal együtt lehetővé teszi, hogy az EU költségvetésének kisebb részét kössék le nagyobb arányú hatással; úgy véli azonban, hogy az Európai Bizottságnak ambiciózusabb célt kell kitűznie a mobilizálható beruházások teljes összegére vonatkozóan;

23.

támogatja az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az InvestEU garanciát több partneren keresztül, és ne kizárólag az Európai Beruházási Bank (EBB) csoportján keresztül hajtsák végre, ahogyan ez az Európai Stratégiai Beruházási Alap esetében történt; a lehető legtöbb végrehajtó partner hozzáférésének megkönnyítése érdekében azonban javasolja annak rögzítését, hogy a projektnek elegendő egy tagállamot vagy egy régiót lefedni;

24.

úgy véli, hogy több végrehajtó partner bevonása lehetővé teszi majd, hogy az InvestEU az Európai Stratégiai Beruházási Alapnál szélesebb tematikus és földrajzi lefedettséget biztosítson mind a tagállamok között, mind az azokon belüli régiók között, mivel a végrehajtó partnerek szerteágazóbb tapasztalatokat és a helyi és ágazati szakértelem szélesebb körét képesek nyújtani;

25.

felhívja az Európai Bizottság figyelmét az olyan országokra, amelyek nem rendelkeznek nemzeti vagy regionális szintű struktúrákkal ahhoz, hogy hozzáférjenek az InvestEU garanciához. Emiatt javasolja az ilyen struktúrák létrehozásának ösztönzését és támogatását;

26.

rámutat arra, hogy jóllehet helyénvalónak tűnik, hogy az Európai Bizottságban a végrehajtó partnerek személyzetéből hozzák létre az InvestEU projektcsapatát, tekintettel arra, hogy az uniós garanciának köszönhetően a végrehajtó partnerek jelentős szakértelemben és kiegészítő kapacitásban részesülnek, a megfelelő szakértelmű személyzet biztosítása nehézséget jelenthet a kisebb nemzeti vagy regionális fejlesztési bankok és intézmények számára; ezért bizonyos szintű rugalmasságot kér a kisebb szervezetekkel szemben, például annak lehetővé tételével, hogy megoszthassák egymással forrásaikat, amennyiben a rendelettervezet 12. cikk (1) paragrafusa értelmében csoportot hoznak létre;

27.

védelmébe veszi azt az elvet, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) irányító hatóságai az alapok forrásainak legfeljebb 5 %-át az InvestEU programnak juttathassák önkéntes alapon, valamint a partnerségi magatartási kódex és a többszintű kormányzás elveivel összhangban, amelyet az esb-alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló keretrendelet 6. cikkében kell meghatározni. Ez a hozzájárulás magában hordozza a lehetőséget arra, hogy az adott ország vagy régió piaci hiányosságait és nem optimális beruházási helyzetét olyan módon kezelje, ahogyan arra egy központi uniós eszköz nem képes;

28.

üdvözli az Európai Bizottság azon hajlandóságát, hogy megkönnyítse a pénzügyi eszközöknek a más uniós programokból származó támogatásokkal való kombinálását azáltal, hogy az egész projekt tekintetében az InvestEU-szabályokat alkalmazza, ez ugyanis jelentős egyszerűsítést jelent; üdvözli továbbá az állami támogatási szabályok javasolt egyszerűsítését a tagállamok által az InvestEU Alapon keresztül vagy az InvestEU támogatásával biztosított finanszírozás tekintetében;

29.

sürgeti, hogy az InvestEU pénzügyi keretének több mint 35 %-át az éghajlattal kapcsolatos célok elérése érdekében használják fel;

30.

azt javasolja, hogy az InvestEU által megvalósított infrastrukturális beruházások teljes élettartamuk során ellenállóak legyenek a katasztrófákkal és az éghajlati viszonyokkal szemben;

31.

szükségesnek tartja a jelenlegi programozási időszakról a következő időszakra történő időbeni és zavartalan átmenet biztosítását;

InvestEU Tanácsadó Platform

32.

üdvözli az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) továbbvitelét a jelenlegi javaslatban az InvestEU Tanácsadó Platform képében; megjegyzi, hogy a tanácsadó és támogató szolgáltatások továbbra is döntő fontosságúak a nem optimális beruházási helyzetek sikeres kezeléséhez az EU-ban, különösen azokban a régiókban vagy ágazatokban, ahol ritkábban fordulnak elő komplex projektek vagy innovatív finanszírozási megoldások;

33.

felkéri a társjogalkotókat, hogy tartsák fenn az InvestEU Tanácsadó Platform szolgáltatásainak díjmentességét az állami végrehajtó szervek számára, amint az jelenleg az EBTP kapcsán az ESBA-rendelet 14. cikkének (4) bekezdésével összhangban biztosított (6). Ez kulcsfontosságú a minőségi közberuházások előmozdítása szempontjából, különösen a kisebb állami szervek, valamint azok körében, akik kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a pénzügyi eszközök és az összetett projektek terén;

34.

üdvözli, hogy a Tanácsadó Platform hangsúlyt fektet a beruházási platformok létrehozásának támogatására, különösen a határokon átnyúló beruházások tekintetében; rámutat arra, hogy további ismeretterjesztésre van szükség a beruházási platformok által kínált lehetőségek teljeskörű kihasználásához, különösen a helyi és regionális önkormányzatok körében;

35.

határozottan támogatja a Tanácsadó Platform helyi jelenlétét, amelyet az érintett nemzeti, regionális vagy helyi hatóságokkal konzultálva kell kialakítani, és prioritásként kell kidolgozni az olyan tagállamokban vagy régiókban, amelyeknek nehézséget jelent a projektek kidolgozása az InvestEU Alap keretében, vagy amelyek a beruházások jelentős és krónikus hiányával küzdenek;

36.

melegen üdvözli a tényt, hogy a Tanácsadó Platform a tudástranszferre és a regionális és helyi szintű kapacitásépítésre helyezi a hangsúlyt, amely területekre az RB már korábban is felhívta a figyelmet, és amelyek kulcsfontosságú elemei a beruházási szakadék áthidalásának az EU minden régiójában; Ennek érdekében a platform fő célja az kellene hogy legyen, hogy segítsen a végrehajtással foglalkozó helyi partnereknek a technikai segítségnyújtással kapcsolatos kapacitásaik bővítésében;

37.

hangsúlyozza, hogy a meglévő uniós finanszírozású kapacitásépítő eszközök nem kezelik megfelelő hatékonysággal a helyi és regionális önkormányzatok igényeit, és nem kerülnek kielégítően kiaknázásra; jobban népszerűsíteni kell és jobban össze kell hangolni őket, és ebben az InvestEU Tanácsadó Platform kulcsszerepet játszik;

38.

kéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy az InvestEU Tanácsadó Platform által kínált lehetőségekről a projektgazdák az egész EU-ban megfelelő tájékoztatást kapjanak, ideértve adott esetben bemutató körutak vagy helyi események szervezését is, amelyeket az RB készen áll a megfelelő módon támogatni;

Az InvestEU Portál

39.

üdvözli a Beruházási Projektek Európai Portálja továbbvitelét a jelenlegi javaslatban az InvestEU Portál formájában; rámutat arra, hogy az RB a Beruházási Projektek Európai Portáljának partnere, és aktív szerepet játszik annak támogatásában és előmozdításában, különösen az európai helyi és regionális önkormányzatok körében; adott esetben továbbra is támogatja az InvestEU Portál fejlesztését;

40.

hangsúlyozza azonban, hogy egy ilyen portál sikere nagymértékben függ a felhasználók kritikus tömegének elérésétől, és hogy további tájékoztató és ismeretterjesztő intézkedésekre van szükség; ezért felkéri az InvestEU jövőbeni végrehajtó partnereit, hogy aktívan járuljanak hozzá a portál népszerűsítéséhez és reklámozásához, mivel ehhez a befektetőkkel és a projektgazdákkal fennálló folyamatos kapcsolatainak köszönhetően ideális helyzetben vannak;

41.

osztja azt a nézetet, miszerint egy projektnek a InvestEU Portálon való szerepeltetése nem tekinthető garanciának sem az InvestEU-ból, sem más uniós vagy egyéb eszközből történő támogatáshoz; javasolja továbbá annak egyértelművé tételét, hogy a portálra való felkerülés nem tekinthető semmiféle támogatás előfeltételének, mivel a projekt portálon történő szerepeltetésének teljesen önkéntesnek kell maradnia.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) Eurostat, tec00011 adatsor.

(2) Saját számítások az Eurostat bruttó állóeszköz-felhalmozására vonatkozó, NUTS 2 szintű adatai alapján: nama_10r_2gfcf adatsor.

(3) Eurostat, tec00022 adatsor.

(4) Európai Bizottság, 7. kohéziós jelentés (168. o.).

(5) RB-vélemény: A területfejlesztést támogató pénzügyi eszközök, http://webapi.cor.europa.eu/documentsanonymous/cor-2015-01772-00-00-ac-tra-en.docx.

(6) (EU) 2015/1017 rendelet.

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/335

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A strukturálisreform-támogató program és az európai beruházásstabilizáló funkció

(2019/C 86/18)

Előadó:

Olga ZRIHEN (BE/PES), a vallon parlament tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a strukturálisreform-támogató program létrehozásáról

COM(2018) 391 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai beruházásstabilizáló funkció létrehozásáról

COM(2018) 387 final

I. A REFORMTÁMOGATÓ PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A strukturális reformok elősegíthetik a belföldi gazdaságok ellenálló képességének megerősítését és a tagállamok közötti fenntartható konvergencia kialakítását, amely alapvető fontosságú a gazdasági és monetáris unióban való sikeres és zökkenőmentes részvételhez. Az euróövezeti csatlakozásra való felkészülésük folyamatában a fenntartható konvergencia magas foka különösen fontos azon tagállamok számára, amelyek pénzneme nem az euro.

Az európai szemeszter keretében meghatározott uniós jelentőségű strukturális reformok elősegíthetik a gazdasági, társadalmi és területi kohézió növelését, valamint a belföldi gazdaságok ellenálló képességének megerősítését és a tagállamok közötti fenntartható konvergencia kialakítását, amely alapvető fontosságú a gazdasági és monetáris unióban való sikeres és zökkenőmentes részvételhez. Az euróövezeti csatlakozásra való felkészülésük folyamatában a fenntartható konvergencia magas foka különösen fontos azon tagállamok számára, amelyek pénzneme nem az euro.

2. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A strukturális reformok végrehajtásának üteme szerte az Unióban továbbra is elmarad a kielégítő szinttől. A gazdaságpolitikai koordinációnak az európai szemeszter keretében történő végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok általában véve azt mutatják, hogy a strukturális reformok végrehajtása lassú és egyenetlen, továbbá hogy a nemzeti reform-erőfeszítéseket támogatni és ösztönözni kell.

Az uniós jelentőségű strukturális reformok végrehajtásának üteme szerte az Unióban továbbra is elmarad a kielégítő szinttől. A gazdaságpolitikai koordinációnak az európai szemeszter keretében történő végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok általában véve azt mutatják, hogy a strukturális reformok végrehajtása lassú és egyenetlen, továbbá hogy a nemzeti reform-erőfeszítéseket támogatni és ösztönözni kell , különösen az azonosított reformigények többségének végrehajtásáért felelős helyi és regionális önkormányzatok bevonásának fokozása révén .

3. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak biztosítása érdekében, hogy a program által támogatott reformok a kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi kérdések mindegyikét felöleljék , a Bizottságnak a program keretében tagállami kérésre pénzügyi és technikai támogatást kell nyújtania szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan, melybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi szektorral, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a fenntartható fejlődéssel, a népegészségüggyel és a társadalmi jóléttel kapcsolatos területek.

Annak biztosítása érdekében, hogy a program által támogatott reformok a releváns szakpolitikai területeket öleljék fel , a Bizottságnak a program keretében tagállami kérésre pénzügyi és technikai támogatást kell nyújtania az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó területek széles körére vonatkozóan, melybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi szektorral, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a fenntartható fejlődéssel, a népegészségüggyel és a társadalmi jóléttel kapcsolatos területek.

4. módosítás

(17) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program keretében jelentkező többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós alapok keretében megosztott irányítással programozott forrásokat csoportosíthassanak át a program költségvetésébe az uniós alapokra vonatkozó eljárással összhangban. Az átcsoportosított forrásokat e program szabályaival összhangban kell felhasználni az érintett tagállam javára.

A tagállamok , illetve az Európai Bizottság számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy ha a jelen javaslat 26. cikke szerint allokált források nem kerülnének lekötésre, kérjék azok átcsoportosítását az esb-alapokhoz az érintett tagállam javára.

Indokolás

A módosító indítvány biztosítja a következetességet a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 21. cikkének módosítására vonatkozó, a megfelelő véleménytervezetben (COTER-VI-038) szereplő javaslattal. Az átcsoportosítás azért is koherens megoldás volna, mivel mind a reformtámogató program, mind a CPR az EUMSZ 175. cikkén alapul.

5. módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A reformösztönző eszköz tekintetében meg kell határozni a pénzügyi támogatásra jogosult reformok típusait. A reformoknak a program célkitűzéseihez való hozzájárulását biztosítandó helyénvaló, hogy azon reformok legyenek támogathatók, amelyek célja a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében azonosított kihívások kezelése, ideértve az országspecifikus ajánlásokra adott válaszként javasolt reformokat is.

Indokolás

Az Európai Bizottság egyértelmű kapcsolatot teremt a kiadási programok és az európai szemeszter között, amely csak abban az esetben látja el funkcióját, ha a regionális szempontok is hangsúlyt kapnak és megjelennek benne.

6. módosítás

(20) preambulumbekezdés:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy a tagállamok érdemi ösztönzőt kapjanak a strukturális reformok megvalósításához, helyénvaló meghatározni a számukra az egyes felhívások keretében az egyes allokációs szakaszokban az eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás maximumát. Ezt a maximális hozzájárulást a tagállamok népessége alapján kell kiszámítani. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi ösztönzők a program alkalmazási idejét teljeskörűen lefedjék, a forrásokat a tagállamok részére szakaszokban kell allokálni. Az első, húsz hónapig tartó szakaszban a reformösztönző eszközre vonatkozó teljes pénzügyi keretösszeg felét (11 000 000 000 EUR) kell elérhetővé tenni a tagállamok számára. Ezen időszak alatt a tagállamok a számukra megállapított allokáció maximumát kaphatják meg a reformvállalásokra vonatkozó javaslatok benyújtása alapján.

Annak érdekében, hogy a tagállamok érdemi ösztönzőt kapjanak az uniós jelentőségű strukturális reformok megvalósításához, helyénvaló meghatározni a számukra az egyes felhívások keretében az egyes allokációs szakaszokban az eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás maximumát. Ezt a maximális hozzájárulást a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika kapcsán elfogadandó mutatók (egy főre jutó GDP, ifjúsági munkanélküliség, alacsony iskolázottsági szint, éghajlatváltozás, valamint migránsok befogadása és beilleszkedése) alapján kell kiszámítani.Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi ösztönzők a program alkalmazási idejét teljeskörűen lefedjék, a forrásokat a tagállamok részére szakaszokban kell allokálni. Az első, húsz hónapig tartó szakaszban a reformösztönző eszközre vonatkozó teljes pénzügyi keretösszeg felét (11 000 000 000 EUR) kell elérhetővé tenni a tagállamok számára. Ezen időszak alatt a tagállamok a számukra megállapított allokáció maximumát kaphatják meg a reformvállalásokra vonatkozó javaslatok benyújtása alapján.

7. módosítás

(23) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A felelősségvállalás és a releváns reformokra való összpontosítás biztosítása érdekében a tagállamoknak az európai szemeszter keretében beazonosított kihívásokra (köztük az országspecifikus ajánlásokban beazonosított kihívásokra) válaszul kell meghatározniuk a reformvállalásaikat, és részletes javaslatokat kell tenniük a reformok végrehajtását szolgáló intézkedésekre, aminek részeként megfelelő mérföldköveket és célokat, valamint a végrehajtásra vonatkozó, legfeljebb három éves időtartamra szóló menetrendet is meg kell határozniuk. A folyamat során törekedni kell a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködésre, és ki kell alakítani azt.

A felelősségvállalás és a releváns reformokra való összpontosítás biztosítása érdekében a tagállamoknak az európai szemeszter keretében beazonosított kihívásokra (köztük az országspecifikus ajánlásokban beazonosított kihívásokra) válaszul és a regionális nézőpontok figyelembevételét követően valamennyi kormányzati szint bevonásával kell meghatározniuk a reformvállalásaikat, és részletes javaslatokat kell tenniük a reformok végrehajtását szolgáló intézkedésekre, aminek részeként megfelelő mérföldköveket és célokat, valamint a végrehajtásra vonatkozó, legfeljebb három éves időtartamra szóló menetrendet is meg kell határozniuk. A tagállamok azt is ismertetik, hogy a javasolt reformok támogatása érdekében miként hangolták össze a meglévő releváns uniós szakpolitikai intézkedéseket. A folyamat során törekedni kell a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködésre, és ki kell alakítani azt.

8. módosítás

Új preambulumbekezdés a (23) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok kifejtik, hogy hogyan vonták be a helyi és regionális önkormányzatokat a reformigények értékelésébe, valamint a reformvállalások kidolgozásába, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe. A helyi és regionális önkormányzatok bevonására az európai szemeszter keretében strukturált módon és állandó jelleggel kerül sor, hogy a helyi és regionális önkormányzatok már a kezdetektől teljes jogú partnerként vehessenek részt az Európai Bizottsággal folytatott – az országjelentések és az országspecifikus ajánlások közzétételéhez vezető – párbeszédben. A tagállamok döntenek arról, hogy alkotmányos berendezkedésüknek és a kormányzati szintek közötti jelenlegi hatáskörmegosztásnak megfelelően miként szervezik meg a helyi és regionális önkormányzatok ilyen jellegű bevonását.

9. módosítás

(31) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre, a törlésre és a pénzeszközök visszafizettetésére. A kifizetéseket a reformvállalások tagállami végrehajtására vonatkozó pozitív bizottsági értékelés alapján kell teljesíteni . A pénzügyi hozzájárulások felfüggesztésére és törlésére akkor kerülhet sor, ha a tagállam nem hajtotta végre kielégítően a reformvállalásokat. Annak biztosítása érdekében, hogy végrehajtásukat követően a reformoknak tartós hatása legyen, a pénzügyi hozzájárulás kifizetésétől számított észszerű időtartamot megállapítva meg kell határozni a reformok tartósságát. E tekintetben egy ötéves időtartam észszerű minimális követelménynek tekinthető. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre, törlésre és kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó döntései tiszteletben tartsák a tagállamok észrevételezési jogát.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre, a törlésre és a pénzeszközök visszafizettetésére. A kifizetések a reformvállalások tagállami végrehajtásának előrehaladására vonatkozó pozitív bizottsági értékelés alapján éves részletekben történnek . A pénzügyi hozzájárulások felfüggesztésére és törlésére akkor kerülhet sor, ha a tagállam nem hajtotta végre kielégítően a reformvállalásokat. Annak biztosítása érdekében, hogy végrehajtásukat követően a reformoknak tartós hatása legyen, a pénzügyi hozzájárulás kifizetésétől számított észszerű időtartamot megállapítva meg kell határozni a reformok tartósságát. E tekintetben egy ötéves időtartam észszerű minimális követelménynek tekinthető. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre, törlésre és kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó döntései tiszteletben tartsák a tagállamok észrevételezési jogát.

10. módosítás

(32) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A technikai támogatási eszköz tekintetében a tagállamok a kezdeti várakozásokat meghaladóan, egyre fokozottabb mértékben vettek igénybe technikai támogatást a strukturálisreform-támogató program keretében. Szinte valamennyi tagállam kért támogatást a strukturálisreform-támogató program keretében, és a kérelmek a program által lefedett valamennyi szakpolitikai területet érintik. Ebből kifolyólag meg kell őrizni a strukturálisreform-támogató program legfőbb jellemzőit, ideértve a technikai támogatási eszköz keretében finanszírozásra jogosult intézkedéseket is. Az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok ösztönzik a helyi és regionális önkormányzatokat a technikai támogatási eszközök alkalmazására, és ennek érdekében minden kormányzati szint számára elérhetővé teszik ezeket az eszközöket és aktívan támogatják azok használatát.

11. módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Általános célkitűzések

A program az alábbi általános célkitűzéseket támogatja valamennyi tagállamban:

hozzájárulás a nemzetgazdaságok teljesítményének javítására és a tagállamok ellenálló gazdasági és társadalmi struktúráinak előmozdítására irányuló strukturális jellegű nemzeti reformok megvalósításához, hozzájárulva ezáltal a kohézióhoz, a versenyképességhez, a termelékenységhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz;

hozzájárulás az európai szemeszter során uniós jelentőségűként azonosított és a tagállamok ellenálló gazdasági és társadalmi struktúráinak előmozdítására irányuló strukturális jellegű nemzeti reformok megvalósításához, hozzájárulva ezáltal európai szinten a kohézióhoz, a versenyképességhez, a termelékenységhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz;

b)	hozzájárulás a tagállamok közigazgatási kapacitásának megerősítéséhez az intézmények, a kormányzat, a közigazgatás, valamint a gazdasági és szociális ágazatok előtt álló kihívások tekintetében.

b)	hozzájárulás a tagállamok és illetékes helyi és regionális önkormányzataik közigazgatási kapacitásának megerősítéséhez az intézmények, a kormányzat, a közigazgatás, valamint a gazdasági és szociális ágazatok előtt álló kihívások tekintetében.

12. módosítás

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Hatály

A 4. és 5. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzések a kohézióval, a versenyképességgel, a termelékenységgel, a kutatással és innovációval, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyteremtéssel és a beruházásokkal összefüggő szakpolitikai területekre és különösen az alábbi egy vagy több területre vonatkoznak:

Hatály

A 4. és 5. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzések az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt célkitűzések végrehajtása szempontjából jelentős, az EU hatáskörébe tartozó, valamint a kohézióval, a versenyképességgel, a termelékenységgel, a kutatással és innovációval, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyteremtéssel és a beruházásokkal összefüggő szakpolitikai területekre és különösen az alábbi egy vagy több területre vonatkoznak:

13. módosítás

7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Költségvetés

(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege folyó árakon 25 000 000 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

legfeljebb 22 000 000 000 EUR a reformösztönző eszköz részére;

legfeljebb 840 000 000 EUR a technikai támogatási eszköz részére;

legfeljebb 2 160 000 000 EUR a konvergenciatámogató eszköz részére, amelyből:

i.	legfeljebb 2 000 000 000 EUR a pénzügyi támogatási komponens részére; és

ii.	legfeljebb 160 000 000 EUR a technikai támogatási komponens részére.

i.	legfeljebb 2 000 000 000 EUR a pénzügyi támogatási komponens részére; és

ii.	legfeljebb 160 000 000 EUR a technikai támogatási komponens részére.

Amennyiben 2023. december 31-ig a konvergenciatámogató eszköz keretében az euróövezeten kívüli érintett tagállam nem tett bizonyítható lépéseket az egységes valuta meghatározott időkereten belüli bevezetése érdekében, a konvergenciatámogató eszköz pénzügyi támogatási komponense keretében az adott tagállam számára maximálisan elérhető, 26. cikk szerinti összeg átcsoportosításra kerül az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett reformösztönző eszközhöz. A Bizottság erre vonatkozó határozatot hoz, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a bizottsági következtetések közlésétől számított két hónapos időtartamon belül megtegye észrevételeit.

(3) A program pénzügyi keretösszegéből fedezhetők a program irányításához és a program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, ideértve a szervezeti információtechnológiai eszközökkel kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadás. A kiadások emellett a 3. cikkben említett mindhárom eszköz keretében magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységeknek – például a technikai támogatási projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a strukturális reformok értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás, szakértők költségeit.

(3) Abban az esetben, ha a jelen javaslat 26. cikke szerint allokált eszközök nem kerülnének lekötésre, a tagállamok számára allokált források – az adott tagállam kérésére vagy az Európai Bizottság javaslatára – átcsoportosíthatók az esb-alapokhoz az érintett tagállam javára.

(4) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(4) A program pénzügyi keretösszegéből fedezhetők a program irányításához és a program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, ideértve a szervezeti információtechnológiai eszközökkel kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadás. A kiadások emellett a 3. cikkben említett mindhárom eszköz keretében magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységeknek – például a technikai támogatási projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a strukturális reformok értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás, szakértők költségeit.

(5) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

Indokolás

14. módosítás

9. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az I. melléklet meghatározza a reformösztönző eszköz 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett teljes keretösszegéből az egyes tagállamok rendelkezésére álló maximális pénzügyi hozzájárulást. E maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítása minden tagállam esetében az egyes tagállamok népessége alapján, a szóban forgó mellékletben meghatározott kritériumok és módszertan felhasználásával történik. Ennek a maximális pénzügyi hozzájárulásnak a 10. cikkben meghatározott allokációs folyamat minden szakaszában és minden felhívása során részben vagy teljes mértékben rendelkezésre kell állnia az egyes tagállamoknak történő allokáció céljából.

Az I. melléklet meghatározza a reformösztönző eszköz 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett teljes keretösszegéből az egyes tagállamok rendelkezésére álló maximális pénzügyi hozzájárulást. E maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítása minden tagállam esetében a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika kapcsán elfogadandó mutatók (egy főre jutó GDP, ifjúsági munkanélküliség, alacsony iskolázottsági szint, éghajlatváltozás, valamint migránsok befogadása és beilleszkedése) alapján, a szóban forgó mellékletben meghatározott kritériumok és módszertan felhasználásával történik. Ennek a maximális pénzügyi hozzájárulásnak a 10. cikkben meghatározott allokációs folyamat minden szakaszában és minden felhívása során részben vagy teljes mértékben rendelkezésre kell állnia az egyes tagállamoknak történő allokáció céljából.

15. módosítás

11. cikk (3) bekezdés e) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a reformvállalások érintett tagállam általi eredményes végrehajtását biztosító belső megoldások, beleértve a javasolt mérföldköveket és célokat, valamint a kapcsolódó mutatókat; a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai szemeszter keretében a reformvállalások azonosításába, valamint azok végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe való bevonásának módja; valamint

16. módosítás

A 11. cikk (3) bekezdésének e) pontja után új pont illesztendő a szövegbe:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a reformvállalások végrehajtásával kapcsolatos belső megoldások részét képező egyedi intézkedések, amelyek biztosítják a program, az európai strukturális és beruházási alapok és adott esetben az egyéb uniós finanszírozású programok összehangolását és koordinációját; ezek a megoldások a helyi és regionális önkormányzatok számára egyedi kapacitásépítési ütemtervet is tartalmaznak;

17. módosítás

11. cikk (9) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Gazdaságpolitikai Bizottság összetételéről és alapszabályáról szóló 2000/604/EK tanácsi határozat (1) által létrehozott Gazdaságpolitikai Bizottság véleményt nyilváníthat a tagállamok által benyújtott reformvállalási javaslatokról.	A Gazdaságpolitikai Bizottság összetételéről és alapszabályáról szóló 2000/604/EK tanácsi határozat1 által létrehozott Gazdaságpolitikai Bizottság véleményt nyilvánít a tagállamok által benyújtott reformvállalási javaslatokról.

18. módosítás

12. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az (1) bekezdésben említett határozat meghatározza az egy részletben akkor fizetendő pénzügyi hozzájárulást, amikor a tagállam kielégítő módon végrehajtotta az egyes reformvállalások végrehajtásához kapcsolódóan megállapított összes mérföldkövet és célt.	Az (1) bekezdésben említett határozat meghatározza az éves részletben akkor fizetendő pénzügyi hozzájárulást, amikor a tagállam kielégítő módon végrehajtotta az egyes reformvállalások végrehajtásához kapcsolódóan minden évre vonatkozóan megállapított összes mérföldkövet és célt.
A határozat meghatározza a reformvállalások végrehajtására rendelkezésre álló időtartamot, amely nem lehet hosszabb, mint a határozat elfogadásától számított három év. A határozat továbbá megállapítja: a reformvállalások végrehajtására és az európai szemeszter folyamatán belül az érintett tagállam által erről tett jelentésre vonatkozó részletes intézkedéseket és menetrendet; a mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat; és a Bizottság részére az alapul szolgáló releváns adatokhoz való hozzáférés biztosításának módozatait.	A határozat meghatározza a reformvállalások végrehajtására rendelkezésre álló időtartamot, amely nem lehet hosszabb, mint a határozat elfogadásától számított három év. A határozat továbbá megállapítja: a reformvállalások végrehajtására és az európai szemeszter folyamatán belül az érintett tagállam által erről tett jelentésre vonatkozó részletes intézkedéseket és menetrendet; a mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat; és a Bizottság részére az alapul szolgáló releváns adatokhoz való hozzáférés biztosításának módozatait.

19. módosítás

14. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tagállam általi jelentéstétel az európai szemeszter keretében	A tagállam általi jelentéstétel az európai szemeszter keretében
A 12. cikk (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül az érintett tagállam az európai szemeszter keretében rendszeresen jelentést tesz a reformvállalások teljesítése tekintetében elért haladásról. E célból a tagállamok a reformok megvalósítása terén elért haladásról való jelentéstételhez felhasználhatják a nemzeti reformprogramok tartalmát. A jelentéstételre vonatkozó részletes intézkedéseket és menetrendet, beleértve a Bizottság részére az alapul szolgáló releváns adatokhoz való hozzáférés biztosításának módozatait, a 12. cikk (1) bekezdésében említett határozatban kell meghatározni.	A 12. cikk (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül az érintett tagállam az európai szemeszter keretében rendszeresen jelentést tesz a reformvállalások teljesítése tekintetében elért haladásról. E célból a tagállamok a reformok megvalósítása terén elért haladásról , többek között a program, az európai strukturális és beruházási alapok és az egyéb kapcsolódó uniós finanszírozású programok közötti összhang biztosítása érdekében meghozott intézkedésekről való jelentéstételhez felhasználhatják a nemzeti reformprogramok tartalmát. A jelentéstételre vonatkozó részletes intézkedéseket és menetrendet, beleértve a Bizottság részére az alapul szolgáló releváns adatokhoz való hozzáférés biztosításának módozatait, a 12. cikk (1) bekezdésében említett határozatban kell meghatározni. A Bizottság ennek megfelelően felülvizsgálja a nemzeti reformprogramok tartalmára vonatkozó iránymutatásait.

20. módosítás

A 19. cikk (2) bekezdésének e) pontja után új pont illesztendő a szövegbe:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	a helyi és regionális önkormányzatok által a nemzeti reformprogramok keretében végzett kapacitásépítési tevékenységek. A helyi és regionális önkormányzatoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy kérelmüket a program egy külön ablaka alatt nyújtsák be, és a biztosított technikai támogatás közvetlen kedvezményezettjei legyenek.

21. módosítás

26. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A X. melléklet meghatározza a 7. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett teljes pénzügyi keretösszegből az egyes tagállamok rendelkezésére álló maximális pénzügyi hozzájárulást. E maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítása minden jogosult tagállam esetében az egyes tagállamok népessége alapján, a szóban forgó mellékletben meghatározott kritériumok és módszertan felhasználásával történik, és a 10. cikkben meghatározott minden allokációs szakaszra és felhívásra alkalmazandó.	A X. melléklet meghatározza a 7. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett teljes pénzügyi keretösszegből az egyes tagállamok rendelkezésére álló maximális pénzügyi hozzájárulást. E maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítása minden jogosult tagállam esetében a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika kapcsán elfogadandó mutatók (egy főre jutó GDP, ifjúsági munkanélküliség, alacsony iskolázottsági szint, éghajlatváltozás, valamint migránsok befogadása és beilleszkedése) alapján, a szóban forgó mellékletben meghatározott kritériumok és módszertan felhasználásával történik, és a 10. cikkben meghatározott minden allokációs szakaszra és felhívásra alkalmazandó.
A 7. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, e maximális pénzügyi hozzájárulás a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően az allokációs folyamat minden szakaszában részben vagy teljes mértékben rendelkezésre áll a jogosult tagállamoknak történő allokáció céljából, és a 9. cikkben említett pénzügyi hozzájárulást meghaladó kiegészítő hozzájárulást jelent, amely az érintett tagállamok által a 25. cikknek megfelelően végrehajtott kiegészítő reformok ellenében nyújtandó.	A 7. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, e maximális pénzügyi hozzájárulás a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően az allokációs folyamat minden szakaszában részben vagy teljes mértékben rendelkezésre áll a jogosult tagállamoknak történő allokáció céljából, és a 9. cikkben említett pénzügyi hozzájárulást meghaladó kiegészítő hozzájárulást jelent, amely az érintett tagállamok által a 25. cikknek megfelelően végrehajtott kiegészítő reformok ellenében nyújtandó.

II. AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSSTABILIZÁLÓ FUNKCIÓ MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

22. módosítás

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak támogatása érdekében, hogy a pénznemükként az eurót használó tagállamok hatékonyabban reagálhassanak a gyorsan változó gazdasági körülményekre, és jelentős aszimmetrikus sokk esetén a közberuházások fenntartásával stabilizálják gazdaságukat, európai beruházásstabilizáló funkciót (EBF) kell létrehozni. Az EBF elősegíti az összes kormányzati szinten eszközölt közberuházások stabilizálását, mivel a helyi és regionális önkormányzatok felelnek a beruházások 66 %-áért, de beruházásaik még mindig nem érték el a válság előtti szintet. Az aszimmetrikus sokkok további romlását megakadályozná, ha a helyi és regionális önkormányzatok fenn tudnák tartani beruházási szintjüket.

Indokolás

Ki kell emelni a beruházások helyi és regionális szintű jelentőségét.

23. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EBF-et kérelmező tagállamoknak az EBF-támogatás kérelmezését megelőző két éves időszakra vonatkozóan az uniós költségvetési és makrogazdasági felügyeleti keret szerinti határozatok és ajánlások betartásán alapuló szigorú támogathatósági kritériumokat kell teljesíteniük annak érdekében, hogy az adott tagállamok tekintetében ne gyengüljön a prudens költségvetési politikák folytatására vonatkozó ösztönző.

Az EBF-et kérelmező tagállamoknak az EBF-támogatás kérelmezését megelőző két éves időszakra vonatkozóan az uniós költségvetési és makrogazdasági felügyeleti keret – és ezen belül az Európai Bizottság „A stabilitási és növekedési paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című közleménye (1a) – szerinti határozatok és ajánlások betartásán alapuló szigorú támogathatósági kritériumokat kell teljesíteniük , valamint meg kell felelniük egy nagyobb felelősségvállalást lehetővé tévő kritériumokat magában foglaló konvergenciakódexnek annak érdekében, hogy az adott tagállamok tekintetében ne gyengüljön a prudens és fenntartható költségvetési politikák folytatására vonatkozó ösztönző.

Indokolás

Magától értetődik.

24. módosítás

(21) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A rendelet célkitűzésének elérése érdekében a tagállamoknak az EBF keretében kapott támogatást támogatható közberuházásokra kell fordítaniuk, és általánosságban fenn kell tartaniuk az előző öt év átlagos közberuházási szintjét. E tekintetben elvárható, hogy a tagállamok előnyben részesítsék az Unió által az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott programok keretében eszközölt támogatható beruházások fenntartását.

Ha azonban a válság súlyossága miatt lehetetlennek bizonyul, hogy a tagállam fenntartsa a támogatás elfogadásakor vállalt közberuházások szintjét, az Európai Bizottság alacsonyabb közberuházási szintet határoz meg, amelyet a tagállamnak biztosítania kell.

Indokolás

Előfordulhat, hogy a válság túl súlyos, így a tagállamok nem tudják fenntartani a támogatás elfogadáskor vállalt közberuházási szintet. Az Európai Bizottságnak ebben az esetben meg kell tudnia határozni egy alacsonyabb, a tagállamok által vállalható közberuházási szintet.

25. módosítás

(33) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EBF-re úgy kell tekinteni, mint az idővel létrehozandó, makrogazdasági stabilizációs célú önkéntes biztosítási mechanizmus kialakításának első lépésére. Az EBF jelenleg hiteleken és kamattámogatás nyújtásán alapulna. Nem kizárt, hogy az ESM vagy jogutódja a jövőben ezzel párhuzamosan részt vesz a pénznemükként az eurót használó, a kedvezőtlen gazdasági feltételekkel szembesülő tagállamoknak nyújtandó közberuházási pénzügyi támogatásokban. Ezenkívül a jövőben a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján létre lehetne hozni egy hitelfelvételi képességgel rendelkező önkéntes biztosítási mechanizmust, amely erős makrogazdasági stabilizációs célú eszközt biztosítana az aszimmetrikus sokkokkal szemben.

Az EBF-re úgy kell tekinteni, mint az idővel létrehozandó, makrogazdasági stabilizációs célú önkéntes biztosítási mechanizmus kialakításának első lépésére. Az EBF kezdetben hiteleken és kamattámogatás nyújtásán alapulna. Az ESM vagy jogutódja ezzel párhuzamosan részt vehet a pénznemükként az eurót használó, a kedvezőtlen gazdasági feltételekkel szembesülő tagállamoknak nyújtandó közberuházási pénzügyi támogatásokban. Ezenkívül a tagállamok hozzájárulásai alapján létre kell hozni egy hitelfelvételi képességgel rendelkező biztosítási mechanizmust, amely erős makrogazdasági stabilizációs célú eszközt biztosítana az aszimmetrikus sokkokkal szemben.

Indokolás

A (33) preambulumbekezdés megfogalmazásának pontosítása az Európai Parlament ECON bizottsága előtt ismertetett, Reimer Böge (DE/EPP) és Pervenche Berès (FR/S&D) által kidolgozott jelentéstervezetben javasolt módosításoknak megfelelően.

26. módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

olyan, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (8) vagy (11) cikke szerinti tanácsi határozat, amely megállapítja, hogy a tagállam az EBF-kérelem benyújtását megelőző két évben nem hozott eredményes intézkedéseket a túlzott hiány megszüntetésére , figyelembe véve az Európai Bizottság „A stabilitási és növekedési paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című közleményét (1);

Indokolás

Magától értetődik.

27. módosítás

5. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság az EBF-kölcsön folyósítását követő évben megvizsgálja, hogy az érintett tagállam teljesíti-e az (1) bekezdésben említett kritériumokat. A Bizottság ellenőrzi különösen azt, hogy az érintett tagállam milyen mértékben tartotta fenn az Unió által az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott programok keretében támogatható közberuházásai szintjét.

Amennyiben a Bizottság az érintett tagállam meghallgatása után megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, határozatot fogad el, amelyben:

a)	előírja az EBF-kölcsön egészben vagy adott esetben részben történő visszafizetését;

b)	úgy határoz, hogy az érintett tagállam az EBF-kölcsön visszafizetésekor nem jogosult kamattámogatásra.

a)	előírja az EBF-kölcsön egészben vagy adott esetben részben történő visszafizetését;

b)	úgy határoz, hogy az érintett tagállam az EBF-kölcsön visszafizetésekor nem jogosult kamattámogatásra.

A Bizottság azonban úgy is dönthet, hogy a válság hatása miatt megvalósíthatatlan volt, hogy az érintett tagállam fenntartsa az (1) bekezdésben megállapított beruházási szintet.

A Bizottság határozatát indokolatlan késedelem nélkül fogadja el, és azt közzéteszi.

Indokolás

Előfordulhat, hogy a válság túl súlyos, így a tagállam nem tudja fenntartani a támogatás elfogadásakor vállalt közberuházási szintet. Az Európai Bizottságnak ebben az esetben meg kell tudnia határozni egy alacsonyabb, a tagállam által vállalható közberuházási szintet.

28. módosítás

22. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
a makrogazdasági stabilizációs célú önkéntes biztosítási mechanizmus kialakításának indokoltsága .	egy, a makrogazdasági stabilizációt szolgáló teljeskörű biztosítási mechanizmus kialakításának lehetőségei .

Indokolás

Magától értetődik.

III. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Reformtámogató program

hangsúlyozza, hogy az uniós jelentőségű és uniós hozzáadott értékkel bíró strukturális reformokra feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az Unión és a gazdasági és monetáris unión belül biztosítani lehessen a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, a rezilienciát és a konvergenciát; megjegyzi, hogy az uniós jelentőségű strukturális reformokra vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtása általánosságban nem kielégítő, ami egyrészről a szerepvállalás hiányából, másrészről pedig abból ered, hogy minden kormányzati szint elégtelen igazgatási kapacitással küzd;

sajnálja, hogy az Európai Bizottság az uniós gazdasági kormányzással, valamint az uniós programok, köztük a reformtámogató program keretében nyújtott lehetséges támogatásokkal összefüggésben még mindig nem határozta meg a „strukturális reformok” fogalmát. Ennek fényében ismét hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elve szerint az uniós támogatásra jogosult strukturális reformok hatókörét azokra a szakpolitikai területekre kell korlátozni, amelyek jelentőséggel bírnak az EUSZ célkitűzéseinek végrehajtása szempontjából és közvetlenül kapcsolódnak az uniós hatáskörökhöz. Az RB elutasít minden olyan uniós finanszírozásra vonatkozó javaslatot, amellyel olyan meg nem határozott strukturális reformokat kívánnak támogatni a tagállamokban, amelyek esetében előzetesen nem értékelték átláthatóan az európai hozzáadott értéket, és amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a Szerződésben meghatározott uniós hatáskörökhöz. Ezzel összefüggésben az RB emlékeztet a 2018. február 1-jei állásfoglalására, amely elutasította a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 6-i európai bizottsági rendeletjavaslatot (2);

örvendetesnek tartja azt az elképzelést, hogy pénzügyi támogatás és technikai segítségnyújtás formájában támogatásban részesüljenek azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak vállalni az európai szemeszter keretében azonosított, messzire mutató reformvállalásokban; hangsúlyozza, hogy az európai szemeszterbe mihamarabb be kell építeni a fenntartható fejlesztési célokat, valamint össze kell hangolni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós kohéziós politika hosszú távú beruházási céljaival;

örvendetesnek tartja azt az elképzelést, hogy a konvergenciatámogató eszköz keretében ugyancsak pénzügyi támogatásban és technikai segítségnyújtásban részesüljenek azok a tagállamok, amelyek bizonyítható lépéseket tettek az euróövezeti csatlakozás felé vezető úton;

úgy véli, hogy a program teljes keretösszegének népesség alapján történő elosztása ellentétes a Szerződésben foglalt kohéziós célkitűzéssel, amely a program jogalapját képezi (EUMSZ 175. cikke); hangsúlyozza, hogy a megfelelő allokációs kulcsként a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika tekintetében elfogadott mutatókat (egy főre jutó GDP, ifjúsági munkanélküliség, alacsony iskolázottsági szint, éghajlatváltozás, valamint migránsok befogadása és beilleszkedése) kellene használni; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés következetesen foglalkozna azzal a helyzettel, hogy némely tagállamnak, amely bizonyítható lépéseket tett az euróövezeti csatlakozás felé vezető úton, kevesebb reformra lehet szüksége, mint az euróövezet egyes jelenlegi tagjainak;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamoknak valamely fontos reformcsomag végrehajtásáért fizetett egyösszegű átalány miatt előfordulhat, hogy a tagállamok nem vállalnak ilyen reformokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy kizárólag a reformok végrehajtásakor, egy részletben teljesített kifizetés tovább gyengítené az erre való hajlandóságot;

határozottan támogatja azt az elképzelést, hogy az országspecifikus ajánlásoknak a szabályozási reformok mellett a beruházásokat ugyancsak elő kellene mozdítaniuk; hangsúlyozza, hogy a beruházásokkal kapcsolatos ajánlásokat össze kell hangolni az európai strukturális és beruházási alapok hosszú távú beruházási elképzeléseivel; megjegyzi, hogy a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) által a közelmúltban készített tanulmány szerint 2012 és 2015 között az európai szemeszter keretében azonosított összes reformigény 62 %-a a strukturális alapok alkalmazási körét érintette, az operatív programok pedig ténylegesen ezen igények 42 %-ával foglalkoztak; hangsúlyozza, hogy a programnak az összes kapcsolódó uniós kiadási programot össze kellene hangolnia; véleménye szerint azt is lehetővé kellene tenni, hogy a programból forrásokat csoportosítsanak át az európai strukturális és beruházási alapokba;

megjegyzi, hogy a program révén tovább nő az európai szemeszter jelentősége, hiszen kizárólag az európai szemeszter keretében meghatározott strukturális reformokat támogatná; hangsúlyozza, hogy ennélfogva rendkívül fontos, hogy a partnerség és a helyi és regionális önkormányzatok számára biztosítandó átláthatóság elve alapján javítsanak az európai szemeszter hatékonyságán és a reformvállalások iránti felelősségvállaláson; hangsúlyozza, hogy független testületeknek, így a nemzeti költségvetési tanácsoknak és a nemzeti versenyképességi testületeknek minden kormányzati szint és érintett érdekelt fél számára segítséget kellene nyújtaniuk a reformigények felméréséhez és a program végrehajtásának nyomon követéséhez;

megjegyzi, hogy a 2018-ban kiadott összes országspecifikus ajánlás 36 %-a foglalkozik közvetlenül a városok és a régiók szerepével, ami jól tükrözi a kormányzati szintek közötti jelenlegi hatáskörmegosztást, továbbá ha figyelembe vesszük azokat az ajánlásokat is, amelyek csak közvetve foglalkoznak a helyi és regionális önkormányzatok szerepével, illetve amelyek területenkénti hatása változó, akkor az összes ajánlás 83 %-a területi alapú;

10.

következésképpen hangsúlyozza, hogy a strukturális reformok iránti felelősségvállalás és e reformok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a helyi és regionális önkormányzatokat – a kialakításban és a végrehajtásban részt vevő partnerekként – már a kezdeti szakaszban be kell vonni az európai szemeszterbe, és ennek a reformcsomaggal kapcsolatos végrehajtási megoldások hitelességét értékelő kritériumok közé kell tartoznia; kitart a helyi és regionális önkormányzatok európai szemeszterbe való bevonására vonatkozó magatartási kódexre vonatkozó javaslata mellett; üdvözli, hogy az Európai Parlament 2018 júliusában elfogadta a strukturálisreform-támogató programról szóló rendelet módosítását, hangsúlyozva a helyi és regionális önkormányzatok strukturális reformok kidolgozásába és végrehajtásába való bevonásának szükségességét;

11.

megjegyzi, hogy az RB megbízásából készülő tanulmány előzetes eredményei szerint a városokat és régiókat érintő kapacitásépítéssel nem foglalkoztak kielégítő módon a jelenlegi többéves pénzügyi keretben; utal a helyi és regionális önkormányzatok igazgatási kapacitásával kapcsolatos kihívásra, amellyel közvetlenül vagy közvetve a 2018-ra vonatkozó országspecifikus ajánlások 68 %-a foglalkozott; e tekintetben rámutat arra, hogy a választott helyi képviselőknek szóló Erasmus program megkönnyítené a szakértelem és a legjobb gyakorlatok átadását;

12.

sajnálatosnak tartja, hogy nincs megfelelően dokumentálva, hogy a helyi és regionális önkormányzatok milyen mértékben vették igénybe a strukturálisreform-támogató programot; hangsúlyozza, hogy a program keretében minden kormányzati szinten proaktívan ösztönözni kell a helyi és regionális önkormányzatok technikai támogatási eszközhöz való hozzáférését; ismét kéri, hogy dolgozzanak ki olyan egyszeri és átlátható iránymutatásokat, amelyek összehangolják az új többéves pénzügyi keret keretében technikai segítségnyújtást biztosító és a kapacitásépítést támogató összes uniós finanszírozású intézkedést;

13.

alulról építkező folyamat keretében kidolgozott integrált területi megközelítéseket szorgalmaz, amelyek célja, hogy előmozdítsák az uniós jelentőségű strukturális reformok végrehajtásának kedvező ökoszisztémákat;

14.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy forrásokat különít el a központilag irányított strukturálisreform-támogató program számára, miközben csökkenti az olyan programok ellátását, amelyek megosztott irányításúak és európai hozzáadott értékkel rendelkeznek, például az EU kohéziós politikája keretében;

Az európai beruházásstabilizáló funkció (EBF)

15.

megjegyzi, hogy strukturális tényezők jelentős aszimmetrikus sokkoknak teszik ki a tagállamokat, amelyek – elsősorban helyi és regionális szinten – a közberuházások hirtelen csökkenését idézik elő és más országokba is továbbgyűrűző kedvezőtlen hatásokkal járnak;

16.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a közberuházásokat védeni kell az aszimmetrikus sokkoktól; emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok felelnek az uniós közberuházások több mint 66 %-áért; emlékeztet arra, hogy a beruházások regionális szinten még nem érték el a válság előtti szintet; hangsúlyozza, hogy minden kormányzati szint beruházásainak esetében védelmet kellene biztosítani az aszimmetrikus sokkok hatásaival szemben;

17.

üdvözli az európai beruházásstabilizáló funkcióra vonatkozó javaslatot, amelynek célja, hogy a nemzeti költségvetési politikák ellenállóbbá váljanak az aszimmetrikus sokkokkal szemben, ugyanakkor hosszú távon biztosítsák a fenntarthatóságot; úgy véli, hogy ez lehetne az első lépés abba az irányba, hogy a gazdasági és monetáris uniót egy átmeneti sokkenyhítő mechanizmussal lássák el;

18.

megjegyzi, hogy a javaslat lehetővé teszi a rendszer jövőbeli korszerűsítését, és ismét arra kéri az Európai Bizottságot, hogy idővel hozzon létre egy – bevételcsökkenés esetén bevonható alaphoz (rainy day fund) hasonló – kifejlett, gazdasági stabilizációs célú biztosítási mechanizmust;

19.

osztja az Európai Bizottság álláspontját, miszerint az állandó átcsoportosítások és az erkölcsi kockázatok elkerülése érdekében csak az EU tág irányítási keretének megfelelő és a konvergencia irányába tartó tagállamok vehetnék igénybe az EBF-et;

20.

megjegyzi, hogy az EBF kölcsönökkel indulna, és viszonylag kis hányadát tenné ki a támogatás; úgy véli, hogy a költségvetési kapacitásnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az hatékony legyen; aggódik, hogy a 30 milliárd EUR maximális összegű kölcsönök vajon elegendőek lesznek-e a több tagállamot is sújtó súlyos válságok esetén;

21.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az EBF egészítse ki a meglévő eszközöket, többek között az európai strukturális és beruházási alapokat, továbbá – annak ellenére, hogy alkalmazási körük némiképp hasonló – ne legyen átfedésben az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM); megjegyzi azonban, hogy a makrogazdasági stabilizáció jelenleg nem kifejezett célja az uniós költségvetésnek, ezért ez korlátozza az EBF hatását;

22.

megjegyzi, hogy az „aszimmetrikus sokkok” kifejezés a likviditási válságokra is kiterjedhet; úgy véli, hogy a likviditási válságokra adott megfelelő válasz az Európai Központi Bank végleges értékpapír-adásvételi műveleti programja, amelynek feltétele nem az EBF-ben, hanem az ESM-programban való tagállami részvétel.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) A Tanács 2000/604/EK határozata (2000. szeptember 29.) a Gazdaságpolitikai Bizottság összetételéről és alapszabályáról (HL L 257., 2000.10.11., 28. o.)

(1a) COM(2015) 12 final, 2015. január 13.

(1) COM(2015) 12 final, 2015. január 13.

(2) COM(2017) 826 final.

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/353

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről

(2019/C 86/19)

Előadó:

Oldřich VLASÁK (CZ/ECR), Hradec Králové városának önkormányzati képviselője

Referenciadokumentum:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről

COM(2018) 337 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) A vízvisszanyerő telep üzemeltetője biztosítja, hogy az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz a vízvisszanyerő telepet elhagyva (megfelelési pont) megfelel az alábbiaknak:	(1) A vízvisszanyerő telep üzemeltetője biztosítja, hogy az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz a végfelhasználó rendszerébe belépve (megfelelési pont) megfelel az alábbiaknak:

Indokolás

Ez az utolsó olyan hely, ahol a vízvisszanyerő telep üzemeltetője felelősséget vállalhat a termékéért. A visszanyert víz minőségének biztosítása a továbbiakban, például tározás vagy tárolás során a végfelhasználó kötelessége.

2. módosítás

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

6. cikk

A visszanyert víz szolgáltatására vonatkozó engedélykérelem

(1) Az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz szolgáltatása engedélyhez kötött.

(2) Egy üzemeltető az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a vízvisszanyerő telep üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog.

(3) A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően kidolgozott, a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv;

a)	az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően kidolgozott, a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv;

b)	annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz minősége és ellenőrzése tekintetében az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott minimumkövetelményeknek;

b)	annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz minősége és ellenőrzése tekintetében az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott minimumkövetelményeknek;

c)	annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményeknek.

c)	annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményeknek.

(4) A tagállam előírja, hogy a végfelhasználó a visszanyert víznek az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználása esetén engedélyt kérjen vagy bejelentést tegyen.

(5) A nemzeti jogszabálynak megfelelően a végfelhasználó az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a vízvisszanyerő telep üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog.

Indokolás

Amint az a rendelet lényegéből is kitűnik, az EU nem tekinti a visszanyert vizet ugyanolyan (biztonságos) terméknek, mint az ivóvizet, ezért a végfelhasználónak is felelősséget kell vállalnia annak használatáért, és tudatában kell lennie e felelősségének. Ezért a tagállamok előírják, hogy visszanyert víz felhasználása esetén a végfelhasználó engedélyt kérjen vagy bejelentést tegyen. A végfelhasználók számára kompenzációként szolgál e kárért az a tény, hogy az aszályos időszakokban, amikor más jogszabályok korlátozzák a felszíni vagy felszín alatti vizek kivételét, ennek az új terméknek köszönhetően egyáltalán fenntarthatják a mezőgazdasági növénytermesztési tevékenységüket (és gyakran az arra épülő állattenyésztést).

Ugyanakkor az illetékes hatóságoknak tudniuk kell arról, hogy a visszanyert vizet milyen célra hasznosítják, azonban nincs szükség engedélyezési kötelezettségre.

3. módosítás

7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

7. cikk

Engedélyezés

7. cikk

Engedélyezés

(1) A kérelem elbírálása céljából az illetékes hatóság adott esetben konzultál és információt cserél az alábbiakkal:

a)	ugyanazon tagállam egyéb érdekelt hatóságai, különösen a vízügyi hatóság, amennyiben nem az az illetékes hatóság;

a)	ugyanazon tagállam egyéb érdekelt hatóságai, különösen a vízügyi hatóság, amennyiben nem az az illetékes hatóság;

a)	az esetlegesen érintett tagállam(ok)ban a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok.

a)	az esetlegesen érintett tagállam(ok)ban a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok.

(2) Az illetékes hatóság a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 3 hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megadható-e az engedély. Ha az illetékes hatóságnak több időre van szüksége a kérelem összetett jellege miatt, tájékoztatja erről a kérelmezőt, feltünteti az engedély megadásának várható dátumát, és megindokolja a határidő meghosszabbítását.

(3) Amennyiben az illetékes hatóság úgy határoz, hogy megadja az engedélyt, meghatározza a vonatkozó feltételeket, amelyek között adott esetben szerepelnek az alábbiak:

a)	az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott vízminőségi és ellenőrzési minimumkövetelményekkel kapcsolatos feltételek;

a)	az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott vízminőségi és ellenőrzési minimumkövetelményekkel kapcsolatos feltételek;

b)	a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményekkel kapcsolatos feltételek;

b)	a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményekkel kapcsolatos feltételek;

c)	az emberi és az állati egészséget vagy a környezetet fenyegető elfogadhatatlan kockázatok további csökkentéséhez szükséges egyéb feltételek.

c)	az emberi és az állati egészséget vagy a környezetet fenyegető elfogadhatatlan kockázatok további csökkentéséhez szükséges egyéb feltételek.

(4) Az engedély rendszeres, legalább ötévente elvégzendő felülvizsgálat tárgyát képezi, és szükség esetén módosítandó.

(5) A tagállamnak az az illetékes hatósága, amelynél a felhasználó a bejelentést tette vagy az engedélyt benyújtotta, arra kötelezi a végfelhasználót, hogy a visszanyert vizet kizárólag az e rendelet I. melléklete 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottaknak megfelelően használja fel.

Indokolás

4. módosítás

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

8. cikk

A megfelelőség ellenőrzése

8. cikk

A megfelelőség ellenőrzése

(1) Az illetékes hatóság a megfelelési ponton ellenőrzi a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. A megfelelőség ellenőrzésére az alábbi módszerekkel kerül sor:

a)	helyszíni ellenőrzések;

a szolgáltatónál vagy a végfelhasználónál a vonatkozó engedélyben előírt módon végzett helyszíni megfelelőségi ellenőrzések. Ezeket az ellenőrzéseket az érintett állam mintavételezési és elemzési szabványainak és előírásainak megfelelően kell elvégezni. Az öntözött terménykategóriák szerint meghatározott különböző osztályokban az öntözésre szánt visszanyert víz minőségére vonatkozó ISO szabványokra is hivatkozni kell. Minden tagállam maga határozza meg az ellenőrzések gyakoriságát egy kockázatelemzés alapján, amely értelmében a magasabb kockázat gyakoribb ellenőrzéseket von maga után;

b)	az e rendelet, valamint a 91/271/EGK és a 2000/60/EK irányelv értelmében nyert nyomonkövetési adatok használata;

b)	egyéb megfelelő módok úgy, hogy a visszanyert víz minőségét ne csak a szolgáltató, hanem a végfelhasználó is biztosítsa.

c)	egyéb megfelelő módok.

(2) Meg nem felelés esetén az illetékes hatóság kötelezi a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjét a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedések haladéktalan meghozatalára.

(3) Amennyiben a meg nem felelés jelentős kockázatot jelent a környezetre vagy az emberi egészségre nézve, a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását addig, amíg az illetékes hatóság meg nem állapítja, hogy a megfelelés helyreállt.

(4) Az engedélyezési feltételeknek való megfelelést befolyásoló esemény bekövetkezte esetén a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és az esetlegesen érintett végfelhasználó(ka)t, és megadja az illetékes hatóságnak az ilyen esemény hatásainak értékeléséhez szükséges információkat.

(5) A végfelhasználó biztosítja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszertermelésért felelős nemzeti hatóságok rendszeresen ellenőrizzék a termékeit.

Indokolás

Ez a cikk kulcsfontosságú a rendelet egészének sikere szempontjából, de az (1) bekezdés megfogalmazása teljesen homályos és a rendelet gyakorlati végrehajtása szempontjából használhatatlan.

Az a) ponttal kapcsolatban:

Nincs világos útmutatás arra vonatkozóan, hogy hol és mit fognak konkrétan ellenőrizni. Legalább a vonatkozó mintavételezési és elemzési előírásokra, illetve az öntözésre szánt visszanyert víz minőségére vonatkozó ISO szabványra is hivatkozni kellene, az öntözött terménykategóriák szerint meghatározott különböző osztályokkal. Az ellenőrzések gyakoriságának az adott kockázati helyzethez kell igazodnia. A víz újrafelhasználásának ösztönzése érdekében az alacsonyabb kockázatú kis létesítményekre egy egyszerűsített eljárásnak kellene vonatkoznia.

A b) ponttal kapcsolatban:

Itt nem látjuk az összefüggést a hivatkozott EU-irányelvekkel (91/271/EGK és 2000/60/EK). Az ezen irányelvek alapján kapott adatok a kezelt szennyvíz minőségére vonatkozó adatok, amelyek semmilyen módon nem függenek össze a visszanyert szennyvíz minőségével, mivel az (ritka kivételektől eltekintve) a vízvisszanyerő telepeken még további tisztítási műveleteken megy keresztül.

Az (5) bekezdéssel kapcsolatban:

a teljes 8. cikk semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a mezőgazdasági termékek és adott esetben a visszanyert vízzel öntözött területek biztonságának ellenőrzéséről. Ezt a kötelezettséget a végfelhasználó számára kell előírni oly módon, hogy az ellenőrzést a mezőgazdasági (élelmiszeripari) felügyelet vagy az egészségügyi szolgálat illetékes szervének kell kérvényeznie.

5. módosítás

10. cikk – módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A nyilvánosság tájékoztatása

(1) A 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság számára elérhetők legyenek a víz újrafelhasználásával kapcsolatos megfelelő és naprakész információk. Ezen információk között szerepelnek az alábbiak:

a)	az e rendelet értelmében szolgáltatott visszanyert víz mennyisége és minősége;

a)	az e rendelet értelmében szolgáltatott visszanyert víz mennyisége és minősége;

b)	a tagállamban e rendelet alapján szolgáltatott visszanyert víz százalékos aránya a kezelt települési szennyvíz teljes mennyiségéhez képest;

b)	a tagállamban e rendelet alapján szolgáltatott visszanyert víz százalékos aránya a kezelt települési szennyvíz teljes mennyiségéhez képest;

c)	az e rendelet alapján megadott vagy módosított engedélyek, beleértve az illetékes hatóságok által a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított feltételeket;

c)	az e rendelet alapján megadott vagy módosított engedélyek, beleértve az illetékes hatóságok által a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított feltételeket;

d)	a 8. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségi ellenőrzés eredménye;

d)	a 8. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségi ellenőrzés eredménye;

e)	a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok.

e)	a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat legalább évente frissíteni kell.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktussal meghatározhatja az (1) bekezdés értelmében nyújtandó információk formátumára és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerül sor.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktussal meghatározza az (1) bekezdés értelmében nyújtandó információk formátumára és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerül sor.

Indokolás

A „meghatározhatja” kifejezés „meghatározza” megfogalmazással való helyettesítését javasoljuk, egyértelműsítve a rendeletből fakadó kötelezettségeket.

6. módosítás

12. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(3) Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg azzal a célkitűzéssel összhangban, hogy biztosítani kell az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát.	(3) Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg azzal a célkitűzéssel összhangban, hogy biztosítani kell az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát.
Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.	Ebből a célból a kifejezetten a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.
E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.	E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

Indokolás

A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló rendeletben nem kellene konkrétan kitérni a nem kormányzati szervezetek kérdéskörére. Másfelől a Régiók Bizottsága nem érdekelt abban, hogy korlátozzák a környezetvédelem terén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek jogait. A javasolt módosító indítvány pontosítja, hogy mely nem kormányzati szervezetek élhetnek ezzel a joggal.

7. módosítás

17. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Hatálybalépés és alkalmazás	Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.	Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet …-tól/től [hatálybalépése után egy évvel] alkalmazandó.	Ez a rendelet …-tól/től [hatálybalépése után három évvel] alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.	Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Indokolás

Az egyéves időszak nem elegendő ahhoz, hogy javulást lehessen elvárni a vízkezelés, a felszerelés, az üzemeltetés, az ellenőrzés, a kockázatértékelés és a szabályozási rendszerek összehangolása területén.

8. módosítás

I. MELLÉKLET

1. szakasz

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

I. MELLÉKLET

FELHASZNÁLÁSI MÓDOK ÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. szakasz 1. szakasz A 2. cikk szerinti visszanyert víz felhasználási módjai

I. MELLÉKLET

FELHASZNÁLÁSI MÓDOK ÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. szakasz 1. szakasz A 2. cikk szerinti visszanyert víz felhasználási módjai

a)	Mezőgazdasági öntözés A mezőgazdasági öntözés az alábbi terményfajták öntözését jelenti:

a)	Mezőgazdasági öntözés A mezőgazdasági öntözés az alábbi terményfajták öntözését jelenti:

—	nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, vagyis nyersen vagy feldolgozatlanul emberi fogyasztásra szánt termények;

—	feldolgozandó élelmezési célú termények, vagyis nem nyersen, hanem kezelést (például főzést, ipari feldolgozást) követően emberi fogyasztásra szánt termények;

—	nem élelmezési célú termények, vagyis nem emberi fogyasztásra szánt termények (például legelők, takarmánynövények, rostnövények, dísznövények, vetőmagkultúrák, energianövények és gyepnövények).

—	nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, vagyis nyersen vagy feldolgozatlanul emberi fogyasztásra szánt termények;

—	feldolgozandó élelmezési célú termények, vagyis nem nyersen, hanem kezelést (például főzést, ipari feldolgozást) követően emberi fogyasztásra szánt termények;

—	nem élelmezési célú termények, vagyis nem emberi fogyasztásra szánt termények (például legelők, takarmánynövények, rostnövények, dísznövények, vetőmagkultúrák, energianövények és gyepnövények).

b)	A nyilvános használatú (például szabadidős célból és sportolásra használt) városi zöldterületek, parkok, kertek öntözése

Indokolás

Ismételten javasoljuk, hogy a rendelet alkalmazási körét csak az öntözési célú felhasználással egészítsék ki oly módon, hogy az ne korlátozódjon csak a mezőgazdasági termelésre, hanem például a nyilvános használatú városi zöldterületek, parkok és kertek öntözésére is kiterjedjen, mivel ezeknél ugyanolyan megközelítések és minimumkövetelmények érvényesíthetők a visszanyert víz minőségének tekintetében, mint a mezőgazdasági öntözés esetében. A visszanyert víz ilyen célú használata a városi vízgazdálkodásban a száraz időszakokban is nagyban elősegítené a városközpontok jelentős felmelegedésével összefüggő problémák megoldását.

9. módosítás

I. MELLÉKLET

2. szakasz

1. táblázat

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. táblázat: A visszanyert víz minőségi osztályai és az engedélyezett mezőgazdasági felhasználási és öntözési módok

1. táblázat: A visszanyert víz minőségi osztályai és az engedélyezett módszerek mezőgazdasági felhasználáshoz, nyilvános használatú városi zöldterületek, parkok, kertek öntözéséhez és öntözéshez

A visszanyert víz minimális minőségi osztálya	Terménykategória	Öntözési módszer
A	Valamennyi élelmezési célú termény, beleértve a nyersen fogyasztandó gyökérnövényeket, továbbá azokat az élelmezési célú növényeket, amelyek ehető része közvetlen kapcsolatba kerül a visszanyert vízzel	Vala-mennyi öntözési módszer
B	Nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, amelyek ehető része a föld felett terem, és nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt növényeket	Vala-mennyi öntözési módszer
C		Csak csepeg-tető öntözés (*1)
D	Ipari növények, energianövények, vetőmagkultúrák	Vala-mennyi öntözési módszer

A visszanyert víz minimális minőségi osztálya	Terménykategória	Öntözési módszer
A	Valamennyi élelmezési célú termény, beleértve a nyersen fogyasztandó gyökérnövényeket, továbbá azokat az élelmezési célú növényeket, amelyek ehető része közvetlen kapcsolatba kerül a visszanyert vízzel ; nyilvános használatú városi zöldterületek, parkok, kertek öntözése	Vala-mennyi öntözési módszer
B	Nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, amelyek ehető része a föld felett terem, és nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt növényeket	Vala-mennyi öntözési módszer
C		Csak csepeg-tető öntözés (*2)
D	Ipari növények, energianövények, vetőmagkultúrák	Vala-mennyi öntözési módszer

Indokolás

A vélemény kiterjeszti a javasolt rendelet 2. cikkében ismertetett és az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott hatályt, amikor azt javasolja, hogy ez a szakasz egészüljön ki egy a nyilvános használatú városi zöldterületek, parkok, kertek öntözésére vonatkozó b) ponttal.

10. módosítás

I. MELLÉKLET

2. szakasz

4. táblázat

A mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert víz hitelesítő ellenőrzése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A visszanyert víz minőségi osztálya	Indikátor mikro-organizmusok (*3)	Teljesít-ménycélok a kezelési láncban (tíz nagyság-rendű csökkenés)
A	E. coli	≥ 5,0
	Összes coliform baktérium/F-specifikus coliform baktériumok/szomatikus coliform baktériumok/coliform jelzők (*4)	≥ 6,0
	Clostridium perfringens spórák vagy spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok (*5)	≥ 5,0

A visszanyert víz minőségi osztálya	Indikátor mikro-organizmusok (*6)	Teljesít-ménycélok a kezelési láncban (tíz nagyság-rendű csökkenés)
A	E. coli	≥ 5,0
	Összes coliform baktérium/F-specifikus coliform baktériumok/szomatikus coliform baktériumok/coliform jelzők (*7)	≥ 6,0
	Clostridium perfringens spórák vagy spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok (*8)	≥ 5,0

Indokolás

Ezek a követelmények a gyakorlatban nem lesznek teljesíthetőek, ha a szennyvíztisztító telepről a vízvisszanyerő telepre belépő víz mennyisége valamilyen oknál fogva (pl. a városi szennyvíztisztító telepre belépő ipari szennyvizek aránya miatt) alacsonyabb a hagyományos szennyvízénél.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A jelenlegi helyzet

megjegyzi, hogy a víz újrafelhasználását különböző szakpolitikai eszközökkel lehet támogatni. Az egyik ilyen eszközt azok az előírások vagy kötelező erejű utasítások jelentik, amelyek meghatározzák a minimumkövetelményeket, amelyeket a visszanyert víznek teljesítenie kell ahhoz, hogy újra fel lehessen használni, például öntözés céljára a mezőgazdaságban. Jelenleg csak hat tagállamban léteznek ilyen eszközök;

úgy véli, hogy a visszanyert víz használatának legfőbb akadályát még korlátozott használat esetén is az jelenti, hogy a tisztított városi szennyvízzel öntözött talajon termesztett mezőgazdasági termékek felhasználása élelmiszer-biztonsági aggályokat vet fel;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a víz újrafelhasználása az EU-ban még mindig korlátozott, és a visszanyert víz arányáról és felhasználásáról csak kevés mennyiségi információ áll rendelkezésre a különböző tagállamokban. Ez részben annak a következménye, hogy eltérő értelmezések léteznek az „újrafelhasznált víz” jelentésével kapcsolatban, illetve különböző megközelítések szerint határozzák meg és közlik az adatokat;

A jogi szabályozás szükségessége

megállapítja, hogy a vizsgált rendelet szükséges, tekintettel arra, hogy az EU-tagállamokban egyre nagyobb a vízhiány, amely különösen a mezőgazdasági felhasználás tekintetében jelentkezik, továbbá a vízmegtakarítás érdekében is. Adatokkal alátámasztva meg kell határozni azt is, hogy mekkora vízmennyiséget lehetne ily módon megtakarítani az EU-ban. A vizsgált rendeletet továbbá az is indokolja, hogy minden tagállamban azonos feltételeket kell teremteni a mezőgazdasági termelők számára. Végső soron ez a rendelet az EU arra irányuló erőfeszítéseinek kézzelfogható megnyilvánulása, hogy a vízágazatban is körforgásos gazdaságot hozzon létre;

úgy véli, hogy a szennyvízgazdálkodás e módszerének támogatása előnyös lehet a tagállamok számára abban az értelemben, hogy ez a támogatási forma még aszályos időszakokban is fenntartja a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységét. Az említett aszályos időszakokban, amikor más jogszabályok korlátozzák a felszíni vagy felszín alatti vizek kivételét, a mezőgazdasági vállalkozások ennek az új terméknek köszönhetően egészében véve képesek fenntartani a mezőgazdasági növénytermesztési tevékenységüket (és gyakran az arra épülő állattenyésztést);

egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság által a rendeletjavaslat bemutatásában kifejtett indokok valóban megalapozottak, mivel azonban az egész rendelet valójában a vízvisszanyerő telepek üzemeltetői számára előírt kötelezettségeken alapul, hiányzik annak az elemzése (különösen gazdasági szempontból), hogy mi ösztönözne egy szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőt arra, hogy vízvisszanyerőtelep-üzemeltetővé váljon;

felhívja a figyelmet arra, hogy a visszanyert vízzel történő öntözést már alkalmazó országok konkrét tapasztalatai alapján az ahhoz szükséges beruházások költségei, hogy a visszanyerő telepek A minőségű visszanyert vizet szolgáltassanak, magasabbak lesznek, mint amelyek a rendeletjavaslat szövegének a hatásvizsgálattal foglalkozó szakaszában szerepelnek;

megállapítja, hogy a vizsgált rendelet végül a szennyvíztisztításhoz kapcsolódó költségek emelkedését fogja előidézni, mert a mezőgazdasági ágazat nem lesz köteles egész évben megvenni a kezelt vizet. Biztosítani kell, hogy ezek a többletköltségek ne háruljanak át aránytalanul nagy mértékben a polgárokra, a településekre és az üzemeltetőkre;

véleménye szerint gondoskodni kell arról, hogy a jelen rendelet összhangban álljon a többi vonatkozó jogszabállyal, különös tekintettel az ellenőrzési rendeletre és a többi élelmiszertermelésre vonatkozó rendeletre;

A rendelet hatályának kiterjesztése

10.

megjegyzi, hogy a szennyvízkezelésre vonatkozó alapvető uniós jogszabályok a 91/271/EGK irányelv és a 2000/60/EK irányelv, ugyanakkor azonban csak nagyon laza kapcsolat van ezen irányelvek és a rendeletjavaslat között. Mindkét irányelvben csupán deklaratív szinten kerül említésre a szennyvíz újrafelhasználása, és főként a környezetvédelemre fektetik a hangsúlyt;

11.

úgy véli, hogy egy általános uniós jogalkotási aktusnak nem kellene kizárólag a mezőgazdasági alkalmazásra korlátoznia a szennyvíz újrafelhasználásának fogalmát; elismeri azonban, hogy abban az esetben, ha azt olyan területekre is kiterjesztenék, mint az ipar vagy az energia, a szöveg egész szerkezetét teljesen meg kellene változtatni;

12.

ezért azt javasolja, hogy a rendelet alkalmazási körét oly módon bővítsék, hogy az a víz mezőgazdasági termelésre való, öntözési célú használata mellett kiterjedjen például a városi zöldterületek, parkok, kertek és nyilvános használatú füves területek (szabadidős tevékenység, sport) öntözésére is, mivel ezeknél ugyanolyan megközelítések és minimumkövetelmények érvényesíthetők a visszanyert víz minőségének tekintetében, mint a mezőgazdasági öntözés esetében. A visszanyert víz ilyen célú használata a városi vízgazdálkodásban nagyban elősegítené azoknak a problémáknak a megoldását is, amelyek azzal állnak összefüggésben, hogy a száraz időszakokban a városközpontok jelentős mértékben felmelegszenek;

A végfelhasználó felelőssége

13.

úgy véli, hogy az egész szöveg legnagyobb hibája az, hogy az egyszerű fogyasztó szerepét osztja a „végfelhasználóra”, amely csak passzívan felhasználja a visszanyert vizet, de semmiért nem felel, még azokért a lehetséges változásokért sem, amelyek a visszanyerő telep üzemeltetője általi leszállítás után az ilyen víz minőségében bekövetkezhetnek vagy azért sem, hogy azt milyen módon használja fel, vagyis például hogy milyen módon öntözi a talajt;

14.

kéri, hogy az öntözésre szánt visszanyert víz minőségére vonatkozó ISO szabványok figyelembevételével megfelelő mintavételezési és elemzési előírásokat vezessenek be az öntözött terménykategóriák szerint meghatározott különböző osztályokra vonatkozóan. Amint az a rendelet lényegéből is kitűnik, az EU nem tekinti a visszanyert vizet ugyanolyan (biztonságos) terméknek, mint az ivóvizet, ezért a végfelhasználónak is felelősséget kell vállalnia annak használatáért, és tudatában kell lennie e felelősségének. Az ellenőrzést a mezőgazdasági (élelmiszeripari) felügyelet vagy az egészségügyi szolgálat illetékes szervének kell kérvényeznie. Az elvégzendő ellenőrzés céljára kijelölt területet úgy kell kiválasztani, hogy az az érintett visszanyerő telepről származó visszanyert vízzel öntözött egész területre nézve reprezentatív legyen;

A vízvisszanyerő telep kilépési pontja

15.

kéri, hogy az Európai Bizottság határozza meg a „telep kilépési pontjának” fogalmát. Jelenlegi állapotában hiányzik a javaslatból a „kilépési pont” fogalommeghatározása, ami bizonytalan értelmezésekhez vezet. A „telep kilépési pontjának” fogalma értelmezhető a vízvisszanyerő telep kifolyócsöveként vagy azon gyűjtőtartályként, amelyben a végfelhasználó rendszertelen fogyasztásának fedezéséhez szükséges tartalék képződik, vagy adott esetben magát az öntözőrendszert is jelentheti, amely a terméket eljuttatja a telepről a végső felhasználásig;

A szubszidiaritás elve

16.

úgy véli, hogy a javasolt rendelet összhangban van a szubszidiaritás elvével (EUSZ 5. cikk). A szubszidiaritás szempontjából helyes, hogy a visszanyert víz konkrét felhasználását az egyes tagállamok megfelelő vízgazdálkodási testületei határozzák meg, de a mezőgazdasági termékek egységes uniós piacának jellegére tekintettel az uniós szintű jogi eszköz megléte elengedhetetlen.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(*1) A csepegtető öntözés olyan mikroöntözési módszer, amelyben egy csepegtetőkkel ellátott, kis átmérőjű műanyag csövekből álló rendszer vízcseppeket vagy apró vízfolyásokat juttat a növényekhez nagyon lassan (2–20 liter/óra) a talajra vagy közvetlenül a talajfelszín alá.

(*2) A csepegtető öntözés olyan mikroöntözési módszer, amelyben egy csepegtetőkkel ellátott, kis átmérőjű műanyag csövekből álló rendszer vízcseppeket vagy apró vízfolyásokat juttat a növényekhez nagyon lassan (2–20 liter/óra) a talajra vagy közvetlenül a talajfelszín alá.

(*3) A javasolt indikátor mikroorganizmusok helyett a hitelesítési ellenőrzés keretében használható referenciapatogénként a Campylobacter, a Rotavírus és a Cryptosporidium is. Ez esetben az alábbi tíz nagyságrendű csökkentési teljesítménycélok alkalmazandók: Campylobacter (≥ 5,0), Rotavírus (≥ 6,0) és Cryptosporidium (≥ 5,0).

(*4) Legmegfelelőbb virológiai indikátorként az összes coliform baktérium került kiválasztásra. Ugyanakkor ha az összes coliform baktérium elemzése nem végezhető el, legalább az egyik coliform baktériumot (F-specifikus vagy szomatikus coliform baktériumot) elemezni kell.

(*5) Legmegfelelőbb protozoon indikátorként a Clostridium perfringens spórák kerültek kiválasztásra. Ugyanakkor ha a Clostridium perfringens spórák koncentrációja nem teszi lehetővé a kért tíz nagyságrendű csökkenés hitelesítését, használhatók alternatív indikátorként a spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok.

Az elemzés módszereit az üzemeltető hitelesíti és dokumentálja az EN ISO/IEC-17025 szabványnak vagy más, egyenértékű minőséget biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabványnak megfelelően.

(*6) A javasolt indikátor mikroorganizmusok helyett a hitelesítési ellenőrzés keretében használható referenciapatogénként a Campylobacter, a Rotavírus és a Cryptosporidium is. Ez esetben az alábbi tíz nagyságrendű csökkentési teljesítménycélok alkalmazandók: Campylobacter (≥ 5,0), Rotavírus (≥ 6,0) és Cryptosporidium (≥ 5,0).

(*7) Legmegfelelőbb virológiai indikátorként az összes coliform baktérium került kiválasztásra. Ugyanakkor ha az összes coliform baktérium elemzése nem végezhető el, legalább az egyik coliform baktériumot (F-specifikus vagy szomatikus coliform baktériumot) elemezni kell.

(*8) Legmegfelelőbb protozoon indikátorként a Clostridium perfringens spórák kerültek kiválasztásra. Ugyanakkor ha a Clostridium perfringens spórák koncentrációja nem teszi lehetővé a kért tíz nagyságrendű csökkenés hitelesítését, használhatók alternatív indikátorként a spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok.

Ha a log10 redukciós értékeket nem lehet teljesíteni a vízvisszanyerő telepre belépő tisztított szennyvízben található indikátor organizmusok alacsony koncentrációja miatt, akkor a hitelesítés abban az esetben adható meg, ha az adott indikátor organizmus nincsen jelen a visszanyert vízben.

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/365

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az Európai Unió űrprogramja és az Európai Unió Űrprogramügynöksége

(2019/C 86/20)

Előadó:

Andres JAADLA (EE/ALDE), Rakvere képviselő-testületének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió űrprogramjának és Az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

COM(2018) 447 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

elismeri világűr mint alaptechnológia fontosságát, amely számos uniós szakpolitikához járul hozzá olyan területeken, mint többek között az intelligens városokkal kapcsolatos megoldások, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az éghajlatpolitika, a katasztrófakockázat-csökkentés és katasztrófareagálás, a migráció, a biztonság és a területrendezés; valamint hangsúlyozza, hogy a jó minőségű és naprakész adatokhoz való hozzáférés nagy lehetőségeket rejt magában a jelenlegi és a jövőbeli igények kielégítése, az európai versenyképesség fokozása, széles körű társadalmi-gazdasági előnyök biztosítása és az európai biztonság növelése szempontjából;

támogatja az Európai Bizottságnak az uniós űrstratégiára vonatkozó elképzelését és annak az uniós űrprogram létrehozásával történő megvalósítását. Egy egységes és integrált űrprogram létrehozásával növekedni fog a program komponensei közötti szinergia, és a program hatékonyabb és eredményesebb lesz;

úgy véli, hogy az uniós űrtevékenységek egyetlen rendelet általi szabályozása koherens szabályozási keretet és nagyobb láthatóságot biztosít e stratégiai fontosságú területnek;

úgy látja, hogy az uniós űrpolitika e reformja lehetővé teszi, hogy az űrtevékenységekből – a már meglévőkből és az újakból egyaránt – számos olyan terület is hasznot húzhasson, amelyeknek eddig nem volt erre lehetőségük;

megállapítja, hogy az energiaügyi és az űrpolitikai kérdések közötti szinergiák felhasználása fontos az EU energiapolitikájának megfelelő végrehajtásához. A helyi és regionális önkormányzatok egyre gyakrabban vesznek részt az energiaágazatban, ezért támogatni kell az olyan területeket, mint az energiainfrastruktúra összehangolása a műholdas technológia alkalmazása mellett;

kéri az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa és dolgozza ki részletesen az űrtechnológiai központok és az innovációs partnerségek koncepcióját és létrehozását, konkrétabban a különböző szereplők pénzügyi és irányítási feladatkörét, és kiemeli, hogy az ilyen kezdeményezések különösen relevánsak lehetnek a régiók, többek között a több tagállamra is kiterjedő régiók számára;

kéri az Európai Bizottságot, hogy fogalmazzon meg egyértelműbb javaslatokat arra vonatkozóan, hogy az országos, regionális és helyi hatóságok, a kis- és középvállalkozások, a tudományos szakemberek, a kutatók és a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló hálózatok miképpen használhatnák fel nagyobb mértékben a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat, képessé válva és lehetőséget is kapva arra, hogy az adatokat a lakosság számára hasznos információkká alakítsák;

elismeri, hogy a javaslatban szerepel, hogy a teljes ellátási láncban elő kell segíteni az induló innovatív vállalkozásoknak, az új belépőknek, a kis- és középvállalkozásoknak, egyéb gazdasági szereplőknek és a helyi és regionális önkormányzatoknak a lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb részvételét a közbeszerzési eljárásban, ideértve azt az előírást is, hogy az ajánlattevők alkalmazzanak alvállalkozókat, azonban szeretné, ha a javaslat egyértelműbben megfogalmazná, hogy az űrprogram hogyan támogatná a helyi és regionális önkormányzatokat a műholdas adatok használatának bevezetéséhez szükséges kezdeti beruházásokban annak érdekében, hogy technikai, pénzügyi vagy szakmai problémák felmerülése esetén el tudják látni feladatkörüket;

úgy véli, hogy a rendeletnek jobban ki kell fejtenie, hogy az EU hogyan kíván foglalkozni az űrben tevékenykedő kereskedelmi szereplőkkel annak érdekében, hogy támogassa az európai ipart egy olyan ágazatban, amely sok szempontból különleges, tekintettel koncentrált és kettős felhasználású jellegére, valamint a költséges kezdeti beruházások és a kapcsolódó tényezők miatti magas belépési korlátra, továbbá úgy látja, hogy az űrhöz való független hozzáférés biztosítását szabályozó rendelkezéseket meg kell erősíteni;

10.

kiemeli, hogy a javaslat nagy hangsúlyt helyez az Európai Unió, az Európai Unió Űrprogramügynöksége, a tagállamok és az Európai Űrügynökség közötti együttműködéshez szükséges irányítóbizottsági eljárásokra, aminek biztosítania kell, hogy ne legyenek átfedések és az új ügynökség kiépítése ne vezessen a struktúrák megkettőzéséhez. Kéri, hogy további feladatoknak az új ügynökséghez való kiszervezéséről az Európai Bizottság ne egyedül döntsön, hanem minden esetben egyeztessen az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal;

11.

üdvözli az űrprogram finanszírozásának megnövelését, amellyel biztosítható a Kopernikusz, a Galileo és az EGNOS kiemelt európai űrprogramok folytatása és továbbfejlesztése, miközben két új kezdeményezés – az SST és a GOVSATCOM – elindítására is sor kerül;

12.

sajnálatosnak tartja, hogy az Európai horizont keretében végzett űrkutatás nem részesül külön finanszírozásban, pedig ez nagyobb ösztönzést és biztonságot adna az európai ipar számára az ebben az ágazatban való további fejlődéshez, és a lehető legjobb szinergiát biztosítaná az ipar és a kutatás között.

Általános megjegyzések és elemzés

13.

2016. október 26-án az Európai Bizottság elfogadta az európai űrstratégiát. Az űrstratégia célja az volt, hogy átfogó stratégiát határozzon meg az űrben folytatott uniós tevékenységek számára, és emellett biztosítsa azok megfelelő összehangolását és egymást kiegészítő jellegét a tagállamok és az Európai Űrügynökség (ESA) által folytatott tevékenységekkel. A rendelettervezet az űrstratégia céljait mozdítja elő egyedi intézkedésekkel, amelyek megerősítik a meglévő programokat, új programokat hoznak létre és 16 milliárd EUR-t irányoznak elő űrpolitikára.

14.

A Régiók Bizottsága támogatja az uniós űrstratégia céljait, és elismeri a régiók szempontjából való fontosságukat. A rendelettervezet előmozdítja ezeket a célokat, azonban egyes esetekben nem megy eléggé messzire, vagy nem fogalmazza meg eléggé világosan, hogyan kellene elérni a kívánt eredményeket. Az európai polgárok, vállalkozások és kutatóközösségek egyre aktívabbak az űrágazatban. Ennek fényében az űralapú adatok és szolgáltatások felhasználásának elterjesztése és ösztönzése létfontosságú annak biztosításához, hogy előnyeik eljussanak a társadalomhoz, a szubnacionális kormányzati szintekhez és a vállalkozásokhoz is. Az űralapú adatok és szolgáltatások felhasználásának elterjesztésével és ösztönzésével kapcsolatos hatáskörre – tekintettel annak az európai űrpolitika szempontjából stratégiai hatására – az Európai Bizottságnak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania, és rendszeresen be kell számolnia e téren tett erőfeszítéseiről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

15.

Egyre fontosabbá válik az űrtechnológiák felhasználása a Földön nyújtott szolgáltatások támogatásának céljára. Egyre több magánszereplő tevékenykedik az űrben. 60 éve, az űrkorszak kezdetén még elképzelhetetlen volt, hogy az űr használata ilyen mértékben a mindennapi élet részévé váljon, míg ma már az űralapú információk és szolgáltatások a mindennapi élet számos területén jelen vannak. Az űrtechnológiák nélkülözhetetlenek a digitális gazdaság számára, kulcsfontosságú szerepük van a közszolgáltatások hatékonyabbá tételében, és a kutatás számára is új lehetőségeket jelentenek. Az EU évtizedek óta az űrtechnológiák fontos felhasználója, és olyan alapvető űrkomponenseket fejlesztett ki, mint a Galileo és a Kopernikusz. Az Unió képes megvalósítani azt, ami jórészt egyik tagállam számára sem lehetséges, ha egyedül cselekszik: ha Európa lényegi szerephez akar jutni az űrben, fontos az együttműködés.

16.

Az RB úgy véli, hogy hangsúlyozni kell a tudományos és űrprogramok közötti szorosabb koordináció jelentőségét az EU-ban, és fel kell hívni a figyelmet a régiók és a helyi önkormányzatok szerepére a tudományos és űripari tevékenységek és a vállalkozói tevékenység jobb integrációjának előmozdításában. Az EU-nak határozottabban támogatnia kellene a digitális és űralapú technológiák fejlesztését, és szorosabban össze kellene hangolnia a kutatásra és a világűrre vonatkozó költségvetéseket, mivel ezek a technológiák az innováció legfontosabb motorjának számítanak több olyan területen, amely fontos a fenntartható fejlesztéshez (pl. digitalizáció, mesterséges intelligencia, energia, környezet, katasztrófakockázat-kezelés és éghajlatváltozás). Az uniós űrágazat jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy hozzáférjünk magas szintű technológia- és tudásintenzív projektekhez. Az európai űripar kapacitásának erősítése érdekében fontos emellett, hogy az európai vállalkozások és egyetemek vagy kutatóintézetek továbbra is részt vegyenek az ESA-programokban, amelyek keretében átfogó technológiákat dolgoznak ki különböző űrmissziókhoz és -rendszerekhez. A vállalkozásfejlesztési előnyöket úgy lehet fokozni, hogy a jövőbeli keretprogramokban alkalmazzuk az EU kkv-kra irányuló eszközét, amellyel fel lehet lendíteni az űralapú termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos vállalkozói tevékenységet és üzleti lehetőségeket.

17.

A javaslat egybegyűjti a meglévő űrtevékenységeket, valamint új tevékenységeket hoz létre, amilyen például a világűr-megfigyelés (SSA), amely lehetővé tenné az űrbéli kockázatok – például az űrszemét, a keringési pályán bekövetkező balesetek, űridőjárási események és hasonlók – elleni fellépést. Tervben van egy állami műholdas kommunikációs (GOVSATCOM) hálózat létrehozása is, amely olyan helyeken vagy helyzetekben is lehetővé tenné a kommunikációt, ahol a szokásos kommunikáció nem áll rendelkezésre.

Iparpolitika és közbeszerzés

18.

Az űrtechnológiák költségesek és tudásintenzívek, ebből következően a vállalkozások belépése előtt jelentős akadályok állnak. Ugyanakkor még mindig nem kellően ismert, hogy mennyire fontos az űr mint alaptechnológia. A vállalkozások, méretüktől függetlenül, az összes régióban különféle módokon használhatnák a világűrt, de feltételezhető, hogy különösen a kisebb cégek, a távolabbi területek és a kisebb tagállamok további tájékoztatást vagy támogatást igényelnek ahhoz, hogy ötleteket dolgozzanak ki az űrtechnológiákban rejlő lehetőségek kihasználására.

19.

Az űrtechnológiai központok, innovációs partnerségek és egyéb innovációs támogatás említése pozitívum, és a javaslat kifejezetten említi a regionális szintet. Azt azonban nem részletezi, hogy mindezt hogyan kellene megvalósítani.

20.

A javaslatban foglalt rendelkezések ellenére az uniós közbeszerzés kompetitív jellegéből és a részvételhez szükséges készségekből és erőforrásokból fakadóan olyan feltételek állhatnak elő, amelyek a nagyobb vállalatok számára előnyösek. Ez az egyensúlyhiány idővel piaci torzulásokhoz vezethet, amelyek az űrprogramból származó gazdasági lehetőségekhez való hozzáférést illetően hátrányos helyzetbe hozhatják az induló innovatív vállalkozásokat, az új belépőket és a kis- és középvállalkozásokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat.

21.

A kisvállalatok, mivel közelebb vannak a felhasználókhoz, rugalmasabbak tudnak lenni és könnyebben tudnak igazodni a felmerülő igényekhez, ezáltal fontos összekapcsoló elemként működnek az értékláncban, és az űrtevékenységekben is megvan a szerepük. A vállalkozások különböző módokon és mértékben valamennyi régióban ki tudnák aknázni az űrtevékenységeket. A kisebb vállalkozások, a távoli területek és a kis tagállamok ugyanúgy hozzá tudnak járulni a keletkezett hatalmas mennyiségű adat kezeléséhez azáltal, hogy új és innovatív módokat találnak azok felhasználására. A regionális önkormányzatoknak a rendelkezésre álló finanszírozási eszközök segítségével és különféle promóciós tevékenységekkel arra kellene törekedniük, hogy nagyobb érdeklődés övezze az űrtechnológiák piaci célú alkalmazását, például olyan rendszerek révén, melyek technológiai inkubátorházak működését támogatják az ilyen technológiával foglalkozó induló innovatív vállalkozások számára.

22.

A rendelettervezetben szereplő közbeszerzési elvek megemlítik a kis- és középvállalkozásokat, a széles földrajzi választékot, valamint a több beszállító igénybevételének lehetőségét, továbbá hogy valamennyi tagállamot be kell vonni, és el kell kerülni a koncentrációt. A versenyképesség támogatására vonatkozóan a rendelettervezetben szereplő javaslatok nem konkrétak.

23.

Fel kell hívni a figyelmet az európai iparra és a régiókra gyakorolt lehetséges piaci hatásokra. Az uniós közbeszerzési eljárás az ESA földrajzi eloszlásra vagy tisztességes megtérülésre (juste retour) vonatkozó eljárásaihoz képest másra helyezi a hangsúlyt. A közbeszerzési eljárás változásának a régiókra gyakorolt hatását figyelembe kell venni, mivel az ESA-beszerzés nagy jelentőséggel bír a régiók számára.

24.

Az űrágazatban a versenyfeltételek nem egyenlőek, mert más országok jelentős védelmi ágazattal rendelkeznek, amelyek biztosítják a beruházásokat, és ezáltal támogatják a polgári felhasználásokat is, hiszen a legtöbb űrbéli tevékenység kettős felhasználású. Európának biztosítania kell a szoros együttműködést, és gondoskodnia kell arról, hogy minden lehetséges intézkedést megtegyen az egyenlőtlen versenyfeltételek orvoslására és az európai vállalkozások támogatására.

25.

A helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az űrrel kapcsolatos klaszterekbe különféle olyan ágazatokban, amelyek számára a világűr fontos adatokat szolgáltathat (ilyen például az energia, a közlekedés, a környezetvédelmi megfigyelés, a mezőgazdaság és az intelligens városokkal kapcsolatos megoldások). Az egynél több tagállamot magukban foglaló regionális klaszterek hasznos iparpolitikai eszközt jelenthetnek az űrpolitika számára, amely növelheti az EU versenyképességét és támogathatja a regionális fejlődést.

26.

A rendeletnek részletesebben ki kell fejtenie, hogy az EU hogyan kíván foglalkozni a kereskedelmi szolgáltatókkal, különösen a biztonsággal kapcsolatos adatok vonatkozásában. Általában véve pontosabban meg kell határoznia a magánszektorbeli jogalanyokkal kapcsolatos prioritásokat és a velük való együttműködés módjait, valamint el kell ismernie a magánszektorbeli jogalanyokkal közösen folytatott közbeszerzés lehetőségeit.

Figyelemfelkeltés és inkluzív űrpolitika

27.

A világűr felhasználása sok potenciális előnyt kínál a kutatási és fejlesztési tevékenységek szempontjából, és megfelelő – az oktatás valamennyi szintjén történő – népszerűsítés és ismertetés esetén az európai kutatók és vállalkozók új nemzedékének keltheti fel az érdeklődését, és nyújthat számukra inspirációt. Ez elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy Európa az űrtevékenységek élvonalában maradhasson az egyre inkább globalizálódó környezetben. Fontos, hogy a regionális és helyi önkormányzatok támogassanak különféle (formális és informális) oktatási intézkedéseket, amelyekkel fel lehet hívni a fiatal nemzedék figyelmét az űrtechnológiák alkalmazásából a civil gazdaság számára és a mindennapi életben adódó előnyökre, többek között a helyi és regionális biztonság biztosítása terén.

28.

Az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy kutatási tevékenységeket, tapasztalatcseréket és hasonló kezdeményezéseket támogasson. A javaslat azonban nem foglalkozik sokat az űrpolitika ezen vetületével. Többször és konkrétan említhetné a kutatás-fejlesztést. A javaslat a jelenlegi formájában úgy tűnik, hogy nem hangsúlyozza eléggé az ipar és a kutatás közötti szinergiát.

29.

A kiberbiztonság területén is meg kell találni a szinergiákat, mivel a kiberbiztonság az űrtevékenységek valamennyi vetületét érinti (a földi szegmenst, a műholdakat, a felmenő/lemenő műholdas kommunikációt és az adatokat).

A Galileo és a Kopernikusz program

30.

A Galileo – az EU globális navigációs műholdrendszere (GNSS) – ingyenes helymeghatározási adatokat biztosít, ami stratégiai autonómiát nyújt Európa számára. Az EGNOS egy regionális európai rendszert biztosít. Európa autonómiája elengedhetetlen a mai bonyolult és kiszámíthatatlan geopolitikai környezetben. A műholdas adatok jelentősége folyamatosan nő. Példaként említhetjük a jövő technológiáit, például az önvezető autókat. A Galileo új szolgáltatások és termékek fejlesztésére nyújt lehetőséget, többek között a kis- és középvállalkozások számára is, valamennyi tagállamban. Ezeket a lehetőségeket és kihasználásuk módjait hozzáférhető módon kell bemutatni, ösztönözve ezzel széles körű igénybevételüket.

31.

A Kopernikuszból származó adatok felhasználása nem olyan széles körű, mint lehetne, annak ellenére, hogy az adatok ingyenesen felhasználhatók. Az adatok szélesebb körű felhasználásának előmozdításához intézkedésekre van szükség. A rendelet említést tesz arról az adatláncról, amely a szélesebb körű felhasználást támogatná. Nagy számú felhasználó és óriási adatmennyiség esetén elengedhetetlen a gyors és biztonságos hozzáférés. Ez nagyon fontos a régiók számára, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján a vállalkozások, többek között a kis- és középvállalkozások bárhol új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki.

32.

Pozitívum, hogy a rendelet az adat- és információ-hozzáférési szolgáltatások (DIAS) nyújtását célzó intézkedésekre is javaslatot tesz. Fontos lenne, hogy a műholdas alapú szolgáltatások és alkalmazások downstream szektorának fejlesztése célzottabb támogatáshoz jusson uniós és nemzeti forrásokból. A javaslat elismeri, hogy elő kell segíteni és meg kell könnyíteni, hogy a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat a helyi hatóságok, a kis- és középvállalkozások, valamint a tudományos szakemberek és a kutatók, a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló hálózatok, valamint a nemzeti és a regionális szervek felhasználják, de továbbra sem világos, hogy ez hogyan fog megvalósulni.

SST

33.

Tekintettel a világűr egyre intenzívebb használatára, fontos és hasznos kiegészítésnek számít az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató rendszerre (SST) vonatkozó javaslat.

34.

Az SST alkalmazási körére vonatkozó rendelkezésekben egyértelműen jelezni kell, hogy az EU minden részében az érdekelt felek széles körét be kell vonni, beleértve a már meglévő – adott esetben kereskedelmi – megoldások használatát is, az SST-felhasználók számára történő gyors és hatékony szolgáltatásnyújtás érdekében.

GOVSATCOM

35.

A GOVSATCOM közvetlenül azon tagállamok igényeit fogja kielégíteni, amelyeknek mindeddig nem volt elegendő kapacitásuk saját űrrendszereik kifejlesztésére, ezáltal közvetlen többletértéket teremt az uniós fellépés számára.

36.

A GOVSATCOM különösen fontos lehet egyes régiók, például a határrégiók számára. A rendszer kezdetben elsődlegesen a tagállamokon keresztül működik, de talán a későbbiekben (a 2024-es értékelést követően) a régióknak lehetőségük nyílhat arra, hogy közvetlenül közreműködjenek az ügynökség munkájában.

Hozzáférés a világűrhöz

37.

A világűr elérése fontos az olyan tevékenységekhez, mint a GNSS, a Kopernikusz és a Galileo. A fenntarthatóság biztosítása érdekében Európának autonóm és független hozzáféréssel kell rendelkeznie a világűrhöz. A felbocsátási tevékenységek elindítása költséges és bonyolult, a belépés jelentős akadályokba ütközik, ebből következően meg kell vizsgálni a modern, hatékony és rugalmas felbocsátási infrastruktúrák támogatásának módjait.

38.

Ilyen eszköz lehet például egy adaptált beszerzési politika létrehozása az európai intézmények általi felbocsátások számára, valamint a kritikus infrastruktúra életképességére vonatkozó koherens politika kialakítása. A rendeletben egyértelműen meg kell említeni a felbocsátások egyesítésének lehetőségét, az alternatív felbocsátási technológiák kifejlesztésének lehetőségét és a földi infrastruktúra támogatását.

Szervezeti kérdések

39.

A fő szervezeti javaslat az Európai GNSS Ügynökség, azaz a GSA szerepének növelése oly módon, hogy az ügynökség immár nemcsak egy bizonyos programért (Galileo) felelne, hanem az EU űrügynökségévé válna, amely az ESA mellett épülne ki. Így magas lesz a kockázata annak, hogy a tevékenységeket tekintve párhuzamosság alakul ki és egyes struktúrák megkettőződnek. Ezt úgy kell elkerülni, hogy a feladatok GSA-hoz való kiszervezése előtt minden esetben kötelezően és alaposan megvizsgáljuk, hogy az ESA nem rendelkezik-e már az adott hatáskörökkel. Az uniós politikák relevanciáját a tagállami tevékenységekhez képest nyújtott hozzáadott értéken túlmenően az ESA tevékenységeihez képest jelentkező hozzáadott értéknek is alá kell támasztania.

40.

A rendelettervezet jelentős része a javasolt ügynökség szervezeti kérdéseivel foglalkozik, és az erre vonatkozó rendelkezéseket az Európai GNSS Ügynökségről szóló rendeletből vették át. Ezen kérdések előtérbe helyezésének az a veszélye, hogy túlságosan nagy hangsúlyt kap az adminisztratív struktúrák kiépítése, és végül nem jut elegendő emberi és pénzügyi erőforrás a lényegi kérdésekre, például az ambiciózusabb uniós űripari politika megteremtésére.

41.

Különösen a kis országok számára már most is problémát jelent, hogy megtalálják a számos különféle tevékenységben való részvételhez szükséges emberi erőforrásokat. E nehézségek fokozódhatnak, és nagyobb különbségekhez vezethetnek a tagállamok között az aktív részvételre való képességük szempontjából. Az erőforrások legjobb felhasználását gondosan mérlegelni kell, mivel már léteznek együttműködési keretek az ESA és az EU között.

42.

A világűrrel foglalkozó különböző európai szervezetek, többek között az EUMETSAT vagy a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja között már meglévő gyümölcsöző együttműködést folytatni és erősíteni kell. A már meglévő ismereteket és struktúrákat teljes mértékben ki kell használni.

Költségvetés

43.

A költségvetési allokáció üdvözlendő. Az űrprogram számos uniós politikát támogat, ami azt jelenti, hogy a költség nem csupán az adott tevékenységek költsége, hanem alapvető fontosságú elemekkel járul hozzá más uniós politikákhoz. Ennek kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a felhasználás elterjesztésére és ösztönzésére elkülönített pénzügyi forrásoknak tükrözniük kell a polgárok és vállalatok növekvő mértékű bevonását. Így az ilyen források nem lehetnek kisebbek, mint a jelenlegi időszakban, pl. a Kopernikusz program esetében nem lehetnek kisebbek a Kopernikusz teljes költségvetésének 5 %-ánál. Az EGNOS/Galileo esetében az elterjesztésre irányuló költségvetés nem tartalmazhatja az új adminisztratív struktúrák létrehozásának költségeit, hanem kizárólag a népszerűsítésre és a piacfejlesztésre kell összpontosítania. A már megkezdett tevékenységek nem megfelelő finanszírozás esetén kudarcot vallhatnak vagy jelentéktelenné válhatnak, ami veszélyeztetné a már eszközölt beruházásokat.

44.

Sajnálatos, hogy az Európai horizont program nem tartalmaz elkülönített finanszírozást az űrtevékenységek számára.

45.

Az RB megállapítja, hogy az űrtechnológiák bevezetéséhez magas szintű kezdeti beruházások szükségesek, és azt ajánlja, hogy az állami szervek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy új, piacorientált, vonzó finanszírozási eszközöket hozzanak létre az űrtechnológiákat fejlesztő kis- és középvállalkozások számára.

További kérdések

46.

Az űrrel kapcsolatban a közelmúltban felmerült vitás kérdésekben – ilyen például az űrbéli erőforrások felhasználásának kérdése (ideértve az űrbányászatot is), amellyel többek között Luxemburg jogszabályai foglalkoznak –, az EU hozzájárulhat a szélesebb körű nemzetközi konszenzus eléréséhez arra vonatkozóan, hogy az ilyen nemzeti jogszabályok hogyan viszonyulnak a számos egyezményben megfogalmazott nemzetközi joghoz.

47.

Ami az EU világűrre vonatkozó egyezményekhez való csatlakozását illeti, a javaslat megemlíti ennek lehetőségét, de minden esetet külön kell vizsgálni.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ